Barsiné Pataky Etelka
Észrevétel
Magyar Mérnöki Kamara
KMOP
A Regionális Operatív Programok versenyképesség növelési törekvései messze-menőkig támogatandóak. Azonban a versenyképesség növelés eszköztárának bővítése szükséges a hatásos munkahelyi egészségvédelem és biztonság, a munkahelyi egészségfejlesztés eszközeivel, amelyek a szervezetek teljesítőképessége, eredményessége növelésének eddig kihasználatlan, jelentős tartalékokkal rendelkező szegmense. Az ezzel kapcsolatos felkészültség, tudatosság fejlesztése, a mikro-, kis-, középvállalkozások számára jó gyakorlatok bemutatása, módszerek adaptációjának elősegítése, stb. támogatandó tevékenységek. Ez a szakmai terület valamennyi operatív programból hiányzik, ezért az MMK kezdeményezi a programok ilyetén való kiegészítését.
Tervezői válasz
Regionális fejlesztési jogcímen lehetséges általános és speciális képzés, a vállalatok igénybe vehetnek a munkahelyi egészségvédelemhez kapcsolódó képzést, illetve a Vállalati Tanácsadás konstrukció keretében ehhez kapcsolódó tanácsadást.
ÖSSZEFOGLALÓ*a Budapest Innopolisz Fejlesztési Programról2010.A Budapest Innopolisz Fejlesztési Program (BIFP) a három ágazatból – ITT, ÖKO, MEDI – tematikusan leválogatott, innovatív exportorientált vállalkozások, klaszterek és beszállító KKV-k fejlesztési programja.A BIFP célja, hogy hozzájáruljon Budapest dinamikusan fejlődő, innováció-orientált központtá válásához, amely elősegíti önmaga és tágabb térsége nemzetközi versenyképességének erősödését. Ehhez a program az OECD meghatározása szerint gyors növekedésű, az innováció- és exportorientált vállalkozások hálózatba történő szerveződésével együtt járó előnyöket kívánja használni.A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány feladata többek között a megjelölt három ágazatban érdekelt vállalkozásokkal, kutatóintézetekkel, egyetemekkel (Tudapest Kabinet) együttműködve olyan ötletek, projektek felkutatása, amelyek piacéretté válását - a szükséges magántőke bevonása mellett - a pályázati támogatások is segíteni tudják. A program keretében lehetőség nyílik a vállalkozások egyedi problémáinak áttekintésére és megoldási javaslatok feltérképezésére, kidolgozására. A BIFP klaszterek fejlődésük, fejlesztésük megvalósítása érdekében 25 K+F+I projektjükre (összesen 22 milliárd forint teljes projektköltség) 10,5 milliárd forint támogatási összeget hívnak le a tervek szerint 2011. év végéig. A Közalapítvány közreműködésével létrejött klaszterekben 149 tagvállalat (a KKV k száma 142, arányuk meghaladja a 95%-ot) a 2011. évi tervezett gazdálkodásuk alapján közel 445 millió forint iparűzési adót fog befizetni a Főváros költségvetésébe, a fenntarthatóság 7 évében ez összesen 3,6 Mrd Ft.A BIFP klaszterei az elmúlt három esztendő során, több mint 100 nemzetközi kiállításon és üzleti fórumon képviseltették piacérett, innovatív termékeiket, szolgáltatásaikat. A klaszterek piacorientációs tevékenysége elsősorban a Távol-Keletre (Kína, Dél-Korea, Indonézia, Malajzia, Szingapúr, Japán) összpontosult, de a hazai klaszterek az EU tagállamok, FÁK országok (Oroszország, Ukrajna, Üzbegisztán, Kazahsztán stb.), arab országok (Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Jordánia) és Dél-Amerika (Brazília) exportpiacain is megjelentek. A klaszterek érdekeltek az Eximbank Kötött Segélyhitel Nyújtás programjához kapcsolódó K+F+I projektekben is, amelyek kimunkálása folyamatban van a MEDI és az ÖKO tematikus irányokban működő tagvállalatokkal és az érdekelt egyetemekkel, kutatóintézetekkel.1. MEDI TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAMSzakmai vezető: Semmelweis EgyetemTöbbéves együttműködést és előkészítési munkálatokat követően 2008. évben hivatalosan is megalakult a Budapest MediPólus Klaszter, mely potenciálját tekintve Európa hatodik legnagyobb egészségipari klasztere. A több tematikus szerveződésből, illetve platformból álló klaszter alapító tagjai a Semmelweis Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány, a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Klaszter, az Orvosi Biotechnológiai Innovációs Klaszter, a Semmelweis Innovációs Klaszter valamint a Szentágothai János Tudásközpont. A klaszter működtetéséhez kapcsolódó feladatokat a Semmelweis Egyetem tulajdonában álló Semmelweis Pályázati és Projektfinanszírozási Tanácsadó Kft. végzi.A Budapest MediPólus Klaszter célja, hogy ernyőszervezetként segítse a régió egészségiparának komplex fejlődését, összefogó hálózatként funkcionáljon a Közép-magyarországi régió társadalmi és gazdasági környezetében működő innovatív vállalkozások, szervezetek számára biztosítsa a Magyarországon működő, az iparágban érdekelt multinacionális és nagyvállalatok bekapcsolását a pólusprogramba olyan módon, hogy azok tőkeerejüknél fogva ne vonják el a döntően magyar tulajdonú kis- és középvállalatoktól a támogatási forrásokat.Az újonnan csatlakozni kívánó tagokra nyitott klaszter pályázatokat nyújt be a működéséhez szükséges források előteremtése, s további fejlődésének elősegítése érdekében; valamint folyamatosan építi mind hazai, mind külföldi kapcsolatait, továbbá oktatási és szakértői tevékenységet is végez.A klaszter 2009-ben 120 MFt értékben adott be hazai és nemzetközi pályázatokat. Az eddig nyertes pályázatok száma három. A „Regionális jelentőségű klaszterek közös beruházásainak támogatása, szolgáltatásainak kialakítása és fejlesztése” elnevezésű pályázati konstrukcióra benyújtott projekt, a BIFP program a kitűzött célokkal ellentétesen pólus többszöri fellebbezés ellenére elutasításra került (lásd mellékelt esettanulmány, 1.sz. melléklet).Szakértői tevékenység keretében közreműködött az „Innovation Society 2009” konferencián, az oktatás területén PhD hallgatók részére kurzusokat indított „Bevezetés az innovációmenedzsmentbe az egészség- és élettudományok területén” címmel, „Innovációmenedzsment” címmel az orvosi és egészségtudományokkal összefüggő szakmaspecifikus ismereteket tartalmazó szakirodalom jelentetett meg és számos hazai és külföldi rendezvényeken képviselte és képviseli a hazai egészségipart partnerkeresés és tapasztalatcsere céljából. 1.1. Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Klaszter (MediKlaszter)A kórházi és orvosi műszereket fejlesztő, gyártó, értékesítő és szolgáltatásokat nyújtó 60 kis-közepes vállalkozás hálózatba szerveződött, amely reprezentálja a többségében magyar tulajdonú iparágat. A MediKlasztert az
Magánszemély
Dimény Judit
Magánszemély
Gattyán László
A hazai K+F szürkeállomány közismerten kiemelkedő a térségben. Azonban nem sokat ér, ha a támogatások csak az innovatív ötletek versenyképes termékké alakítására koncentrálnak - legalább ilyen fontos (talán Köszönjük, megfontoljuk! fontosabb!) a vállalkozások működését, szervezetét, vezetését versenyképessé tenni.(ötletünk mindig volt elég, végre most már el is kell tudni adni!)
Az új programok kialakításánál és későbbi felülvizsgálatánál vegyék figyelembe a gyakorlatban együttműködő vállalkozások ágazati innovációs igényeit tükröző Nemzeti Technológiai Platformok egyeztetett javaslatait. Ez a rendszer már bizonyítottan jól működik az EU K+F+I programjainak kialakításánál. A projektek elbírálásánál vonják be az adott szakterület gyakorlatban működő vállalkozásainak az ágazatra jellemző igényeit jól ismerő szakembereit. Ehhez az adott szakterületen működő Nemzeti Technológiai Platformok felajánlják segítségüket. Zöldségtermesztés és fogyasztás növekedése új munkahelyeket teremt, felhasználva a régió termálvízkincsét.
Köszönjük a felajánlást!
Levegő Munkacsoport
Levegő Munkacsoport
Rakusz Lajos
Ipari Parkok Egyesület
I. Általános észrevételek A Levegő Munkacsoport álláspontja szerint az uniós és hazai közpénzekből történő támogatások során mindenekelőtt az alábbi szempontokat kell érvényesíteni: 1. Az uniós forrásokat (csakúgy, mint általában a közpénzeket) közfeladatokra kell fordítani, nem pedig a korábbi politikai rendszer „fosztogatásból osztogatás” módszerét feleleveníteni. A vállalatoknak történő pénzosztogatás ugyanis súlyos zavarokat okoz a gazdaságban, és általában több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt. Ez utóbbiról már Köszönjük, megfontoljuk! több elemzés* is megjelent, javasoljuk ezeknek az áttanulmányozását. 2. Nyereségérdekelt szervezet csak kivételes esetben, és kizárólag közfeladatok elvégzése érdekében kapjon támogatást, és ebben az esetben is lehetőleg kerülni kell a vissza nem térítendő támogatások odaítélését. Ez alól kivétel legyen az innováció, a K+F támogatása. 3. A közpénzeket közfeladatokra kell fordítani, különös tekintettel a környezet védelmére és javítására (a biológiai sokféleség megőrzése, éghajlatvédelem, a levegő, a víz és a talaj minőségének javítása stb.). / A teljes hozzászólás a fórumban olvasható./
Az innovációs parkok kiemelt támogatását javasoljuk.
Az ipari parkok fejlesztésénél fontos szempont az innovativitás, de az Innovációs parkok mint olyanok támogatása a GOP I. Prioritásához tartoznak.
Sebők András
Magyar Nemzeti Élelmiszer-technológiai Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform Platform
Magyar Halgazdálkodási Technológiafejles ztési Platform
- Az új programok kialakításánál és későbbi felülvizsgálatánál vegyék figyelembe a gyakorlatban együttműködő vállalkozások ágazati innovációs igényeit tükröző Nemzeti Technológiai Platformok egyeztetett javaslatait. Ez a rendszer már bizonyítottan jól működik az EU K+F+I programjainak kialakításánál. - A projektek elbírálásánál vonják be az adott szakterület gyakorlatban működő vállalkozásainak az ágazatra jellemző igényeit jól ismerő szakembereit. Ehhez az adott szakterületen működő Nemzeti Technológiai Platformok felajánlják segítségüket.
Köszönjük a felajánlást!
Az új programok kialakításánál és későbbi felülvizsgálatánál vegyék figyelembe a gyakorlatban együttműködő vállalkozások ágazati innovációs igényeit tükröző Nemzeti Technológiai Platformok egyeztetett javaslatait. Ez a rendszer már bizonyítottan jól működik az EU K+F+I programjainak kialakításánál. A projektek elbírálásánál vonják be az adott szakterület gyakorlatban működő vállalkozásainak az ágazatra jellemző igényeit jól ismerő szakembereit. Ehhez az adott szakterületen működő Nemzeti Technológiai Platformok felajánlják segítségüket.
Köszönjük a felajánlást!
NIOK Alapítvány
MTA Titkárság Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány
MTA Titkárság Kutatóintézeti Főosztály
Az akcióterv szövege nem készült el teljesen.
Köszönjük az észrevételt!
Javasoljuk, hogy a 1.2.1-ben, és az 1.1.4 ben a kedvezményezetti kör egészüljön ki a nonprofit szervezetek 52, 56, 57, 59,-es kategóriáival, mert a nononprofit szervezetek ugyanúgy végezhetnek vállalkozási tevékenységet, csak nem jöhetnek létre direkt ilyen céllal, illetve a nyereséget nem oszthatják fől, hanem közérdekű céljaikkal összhangban kell, hogy felhasználják. Mi lehet fontosabb egy közpénzből folyó támogatásnak? Az 1.4.4. kiegészítése a fent jelölt szervezet típusokkal(de talán még másokkal is) ugyanígy fontos. Valamilyen véletlen folytán eshettek ki a tervező figyelméből.
Köszönjük az észrevételt, megfontoljuk!
Haidegger Géza
Magánszemély
Tisztelt NFÜ! Mint hallhattuk, az EU frissen elfogadott jövő évi költségvetésében kiemelt és BŐVÍTETT forrást biztosítanak az innovációra, az innovációs eredmények ipari bevezetésére. (dec.15-i szavazással). #1 Elengedhetetlen, hogy a magyar részvétel ebben az össz-európai tevékenységben ne kapja meg azt a minimális támogatást, amivel a magyar hasznosulás lehetőségét biztosíthatnánk: Az eddig jól működő konstrukcióban a K+F+I magyar szereplőinek lehetősége volt MECENATÚRA és u.n. BONUSZ pályázattal Köszönjük, a javaslatokat részt vennie sikeres európai K+F konzorciumokban. #2 Ezeket a csatornákat késlekedés nélkül újra kellene figyelembe vesszük. indítani, AZZAL A KIEGÉSZÍTÉSSEL, hogy az FP7 Keretprogram mellett a CIP INNOVÁCIÓS Programban is sikeresen pályázó magyar partner kaphassa meg a lehetőségeket eredményes innovációra, K+F-re és annak ipari bevezetésére. #3 Az Új Operatív Programok legyenek adminisztratívan és gazdaságilag is vonzóak a KKV-k MELLETT egyetemi és kutatóintézeti résztvevőknek is. / A teljes hozzászólás a fórumban olvasható./
Vas-Baksa Eszter
Magánszemély
KMOP-1.2.1 konstrukciónál érdekesnek találom, hogy az elmúlt hónapokban beharangozott 10%-os támogatási intenzitás helyett a jelenlegi akcióterv 50%-os intenzitást tartalmaz. A budapesti és egyéb közép-magyarországi vállalkozásoknak mindenesetre ez jó hír.
a vélemények között megválaszolva
Dr. Üveges László
ÁFEOSZ - Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége
Tisztelt NFÜ ! Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségéhez (ÁFEOSZ) az ország valamennyi régiójában kapcsolódnak KKV-k, döntően középvállalkozások. A KMOP sok tekintetben hasonló, vagy azonos prioritásokat és konstrukciókat tartalmaz, mint a GOP Javasoljuk ezeknél a konstrukcióknál (1.1.4., 1.2.1. és 1.2.5) a támogatható tevékenységek bővítését. Az 1.2.1. tekintetében felújítással, rekonstrukciókkal. Az 1.5.2. konstrukciónál a támogatható tevékenységek közé javasoljuk felvenni a franchise bővítését, fejlesztését. Ugyanezt javasoljuk az 1.5.3. konstrukciónál is.
Tóth János
Magánszemély
Javasoljuk, hogy 1. a konstrukción belül az ipari park címmel rendelkező ipari parkok fejlesztése nevesítve szerepeljen. 2. az ipari park címmel rendelkező üzleti környezetben telephellyel rednelkező vállakozások élvezzenek előnyt az elbíráslásban IPE - Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai Parkok Egyesület - www.ipe.hu
A KMOP tükörkiírásként tartalmazza a többi régióban GOP kiírásként megjelenő konstrukciókat. A 1.5.3 felhívások infrastruktúra fejlesztésre fordítható része regionális fejlesztési jogcímen adható, amelyból alapból származnak, amelyből szintentartó beruházás ( tehát pl rekonstrukció) csak bizonyos feltételekkel támogatható. A franchise bővítése önmagában közvetlenül nem támogatott, de mint üzleti infrastruktúra fejlesztése, azaz 1 szolgáltatás nyújtása továbbra is lehetséges.
Köszönjük, megfontoljuk!
MTA Titkárság
MTA Titkárság Kutatóintézeti Főosztály
A korábbi akciótervek pályázati konstrukcióinak nagyobb hányada 2011 és 2013 között nem kerül kiírásra. Az utódkonstrukciók közül azok, amelyek a GOP tükörpályázatai, nem tekinthetők véglegesnek a megjegyzések értelmében („GOP tükörkonstrukció, tartalma a GOP 2011-13. évi akciótervének függvényében kerül véglegesítésre”). Sajnálatos, hogy a nyilvánosságra bocsátott anyagban kutatásfejlesztési és innovációs tevékenységet csak az 1.1.4 konstrukció támogat (kísérleti fejlesztés, innovációs tevékenységhez kapcsolódó eszközbeszerzés). Azt azonban a GOP 1. prioritásának ismeretében itt is el kell mondanunk, hogy célszerűnek tartanánk a kutatói szféra (kutatóintézeti és egyetemi) tudáspotenciáljának kihasználását és bevonását az ipari kutatással és kísérleti fejlesztéssel foglalkozó konstrukciókba. Ebben a régióban is igaz, hogy az eltelt négy év jelentős tapasztalatokat nyújtott a vállalati és kutatói szféra az együttműködés kialakításában, ezeket fontos lenne kihasználni az ÚMFT harmadik ciklusában is.
A Közép-magyarországi régió 2007-től, a relatíve magas egy főre jutó GDP értéke miatt az ún. „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás”, azaz a 2. célkitűzés hatálya alá tartozik. Egészen 2006-ig az 1. célkitűzés alá esett, ezért speciális elbánásra, ún. átmeneti támogatásra („phasing in”) jogosult. Ennek köszönhetően a régió – jelen hozzászólás szempontjából releváns – speciális jellemzői az alábbiak: • a régió számára a rendelkezésre álló ERFA fejlesztési források egyetlen, önálló operatív programon belül kerülnek tervezésre és megvalósításra (KMOP), mely OP tartalmazza az ágazati és regionális prioritásokat; • a támogatás szintje ugyanakkor a régióban fokozatosan csökkenve, 2011re eléri a „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés átlagos, egy főre jutó támogatásintenzitási szintjét. A Régió speciális helyzete okán a KMOP forráskeretének 90%-a az 2007-2013-as programozási időszak első négy évében áll rendelkezésre.
EGIS Gyógyszergyár Nyrt.
Szabó Ilona
A vállalati innováció ösztönzése konstrukcióban a támogatható tevékenységek csak szűk területét fedik le az innovációs tevékenységeknek . Javasoljuk, hogy a konstrukció célkitűzéseinek és az Oslo kéziköny értelmezésének megfelelően bővítsék ki ezen tevékenységek körét. Javasoljuk továbbá, hogy a korábbi kiírásokkal ellentétben ne korlátozzák az egyes költségek arányát (pl. saját K+F személyi költségek!).
A KMOP 1. prioritásának alapvető célja a gazdaságfejlesztés, ezért a rendelkezésre álló szűkös források úgy kerültek tervezésre, hogy a KMOP 1.1 K+F+I tevékenységeket támogató kiírásai közül azok kerülhetnek meghirdetésre, amelyek közvetlen gazdaságfejlesztési hatással bírnak. A hivatkozott konstrukció keretében az innovációs lánc végén található innovációs tevékenységek támogathatóak. Az egyes költségek költségek egymáshoz viszonyított arányát majd a konkrét páylázati felhívások tartalmazzák.
Szerencsi Gábor
Magánszemély Magánszemély
Szerencsi Gábor
Magánszemély
Szerencsi Gábor
KMOP-114 – Vállalati innováció ösztönzése: A szolgáltatói iparágban működő vállalkozások fejlesztik, viszik előre az országot. A pályázat a gazdasági versenyképességet is azzal javíthatná a legjobban, ha ezen szervezetek jobban megjelennének benne, több szerephez juthatnának.
A szolgáltatói szektor pályázatai nincsenek kizárva a konstrukció páylázói közül.
KMOP-121 – Vállalati technológia fejlesztés: Elképzelhető, hogy lenne olyan pályázó, aki korábban már nyert támogatást eszközbeszerzésre, de számára mindenképp indokolt lenne, hogy újabbakat szerezzen be, ezért javaslom, hogy az ilyen szervezetek is indulhassanak a pályázaton.
A korábban nyertes pályázók is pályázhatnak a konstrukció keretében megjelenő páylázati felhívásokra. Kizáró oknak csupán az minősül, ha az adott kiíráson már rendelkezik nyertes pályázattal a vállalkozás.
KMOP-125 – Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása: Elképzelhető, hogy lenne olyan pályázó, aki korábban már nyert támogatást, de számára mindenképp indokolt lenne, hogy újabb pályázatot adjon be, ezért javaslom, hogy az ilyen szervezetek is indulhassanak a pályázaton.
A korábban nyertes pályázók is pályázhatnak a konstrukció keretében megjelenő páylázati felhívásokra. Kizáró oknak csupán az minősül, ha az adott kiíráson már rendelkezik nyertes pályázattal a vállalkozás.
Magánszemély
Szerencsi Gábor
KMOP-144 – Esélyegyenlőségi célcsoportok támogatása a foglalkoztatásban: Mivel ez a program – sokrétűsége miatt – rengeteg pályázót érinthet és érdekelhet, több körben kellene meghirdetni. Körönként akár még a keretösszeg emelése is indokolt lehetne.
A Közép-magyarországi régió 2007-től, a relatíve magas egy főre jutó GDP értéke miatt az ún. „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás”, azaz a 2. célkitűzés hatálya alá tartozik. Egészen 2006-ig az 1. célkitűzés alá esett, ezért speciális elbánásra, ún. átmeneti támogatásra („phasing in”) jogosult. Ennek köszönhetően a régió – jelen hozzászólás szempontjából releváns – speciális jellemzői az alábbiak: • a régió számára a rendelkezésre álló ERFA fejlesztési források egyetlen, önálló operatív programon belül kerülnek tervezésre és megvalósításra (KMOP), mely OP tartalmazza az ágazati és regionális prioritásokat; • a támogatás szintje ugyanakkor a régióban fokozatosan csökkenve, 2011re eléri a „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés átlagos, egy főre jutó támogatásintenzitási szintjét. A Régió speciális helyzete okán a KMOP forráskeretének 90%-a az 2007-2013-as programozási időszak első négy évében áll rendelkezésre. Fentiek alapján látható, hogy a tárgyalt Akcióterv által lefedett évekre a KMOP keretében a korábbi éveknél is jelentősen kevesebb forrás áll rendelkezésre. Ugyanakkor a konstrukció új a KMOP keretében.
Magánszemély
Szerencsi Gábor
KMOP-151 – KKV-k részére vállalkozás-, üzlet és piacfejlesztési (tanácsadói) szolgáltatások igénybevételének támogatása: Ha növelik a pályázati keretösszeget, még több kkv-hez juthat el a kiírás, és többeket tudnak támogatni. Emellett be lehetne vonni az állami/önkormányzati tulajdonban álló kkv-ket is.
Az akciótervben szereplő keretösszeg a 2011-2013-as évekre szól, de a Támogatás Közvetítők által hamarosan meghirdetendő összegek még a korábbi időszakban betervezett összegek, azaz van elegenedő forrás a KKV tanácsadás támogatására. A KKV-k fogalma tekintetében a 800/2008-as EK rendelet és a 2004 évi XXXIV: törvény rendelkezései szerint kell eljárnunk.
Magánszemély
Szerencsi Gábor
KMOP-152 – Gazdasági együttműködések és hálózatok fejlesztése: A gazdasági együttműködések, hálózatok úgy támogathatók leginkább, ha megadjuk a lehetőségét annak is, hogy tapasztalatot cserélhessenek. Ezért kiemelkedően fontos lenne, hogy rendezvény- és konferenciaszervezést is támogasson a konstrukció.
A konstrukció keretében lehetséges ilyen rendezvények megszervezése és a konferenciákon való részvétel is támogatott.
Magánszemély
Szabó Bence
KMOP-153 – Vállalkozásfejlesztési létesítmények infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztése: A vállalkozások fejlesztése kiemelt szereppel bír ebben a programban. Érdemes volna az ezt szolgáló fejlesztéseket és szolgáltatásokat támogatni.
Köszönjük megfontoljuk!
Magánszemély
Szerencsi Gábor
Kedves Eszter! Az elmúlt hónapokban beharangozott 10%-os támogatási intenzitás Budapestre vonatkozóan hibás, mivel csak a nagyvállalkozásokra vonatkozik, akik ebben a konstrukcióban nem is pályázhatnak. A középvállalkozások + 10%, a kisvállalkozások +20%-ot kaphatnak a regionális támogatási térkép alapján. Pest megyében a nagyvállalkozásoknak 30% a támogatási intenzitás, így ott egy kisvállalkozás akár 50%-ot is kaphat.
Válasz korábbi kérdésre.
MTA Titkárság
MTA Titkárság Kutatóintézeti Főosztály
A nagyon szűkszavú (kétmondatos) tartalmi leírás szerint a prioritás a versenyképesség és a tudásalapú társadalom innováció- és vállalkozásorientált fejlesztéséhez kíván hozzájárulni a vállalati K+F és innovációs aktivitás növelésén keresztül. A szöveg szó szerint megegyezik a KMOP 2008. februári akciótervének szövegével ugyanebben a prioritásban. Ennyire rövid ismertetésből nem lehet megítélni, hogy a vállalati K+F és innováció aktivizálásában mely tényezők játszanak szerepet, milyen konkrét célokat kívánnak elérni, milyen együttműködési formákban kívánják megvalósítani a konstrukciókat és mennyiben támaszkodnának a korábbi két akcióterv-ciklus eredményeire, tapasztalataira. A prioritás célkitűzéseit tartalmazó táblázat szintén változtatás nélkül követi a 2008. februári akciótervet. Kétséges, hogy két év elteltével az indikátorokhoz tartozó paraméterek változatlan formában megvalósíthatók-e. A kiírások kerete 41,88 Mrd Ft, a prioritás ütemezésében a kötelezettségvállalás 2011 és 2013 között 74,16 Mrd Ft. A 2008. évi ütemezés még 22,63 Mrd Ft kötelezettségvállalást tartalmazott e három évre. Szintén eltérő a 2007-2013 közötti időszakra tervezett kötelezettségvállalás összege is (2008 februárjában 118, 665 Mrd Ft, 2010 decemberében 162,72 Mrd Ft, amely jelentősen meghaladja az infláció mértékét). A prioritás bemutatásában hiányzik a változtatások indoklása. A prioritás célkitűzésénél a célértéknél csak a 2015. évi értékek találhatók. Javasoljuk a 2013-ra vonatkozó célértékek megadását is.
A célok változatlan voltának magyarázata, hogy a 20072013-as programozási időszakra elfogadott KMOP céljai nem változtak 2008. óta.Az akciótervi időszakra vonatkozó kötelezettségvállalás tervezett összegények 2008-hoz képest történő változása a KMOP keretében 2009. novemberében jóváhagyott forrásátcsoportosítás, illetve az azóta bekövetkezett árfolyamváltozás. Ez utóbbi a magyarázat a teljes hétéves időszakben randelkezésre álló keret növekedésére is (az Operatív Program keretei euró-ban rögzítettek, az aktuális akciótervek azok elkészítésének időpontjában aktuális tervezési árfolyamon kerülnek tervezésre). A jelzett "hiányosságok" véleményünk szerint nem képezhetik eg AT részét, azok sokkal inkább az Operatív Program időközi értékelésének részét képezhetik.
Magánszemély
Haidegger Géza
Agglomerációs településként kiemelt fontosságúnak tartjuk az úthálózat és a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítását. Jelentős számú belterületi földútunk burkolat kiépítését, járdaépítést, utcanév táblák kihelyezését, valamint kerékpárúthálózatunk bővítését csak uniós forrás bevonásával tudjuk megvalósítani, ezért támogatási keret elkülönítését javasoljuk ezekre a célokra .
Magánszemély
Berényi Éva
A javaslattal egyetértünk, azonban a KMOP 2. prioritásban nem áll rendelkezésre szabad forrás, ezért pályázati felhívás előkészítésére és meghirdetésére nincs lehetőség.
Tisztelt NFÜ! Mint hallhattuk, az EU frissen elfogadott jövő évi költségvetésében kiemelt és BŐVÍTETT forrást biztosítanak az innovációra, az innovációs eredmények ipari bevezetésére. (dec.15-i szavazással). #1 Elengedhetetlen, hogy a magyar részvétel ebben az össz-európai tevékenységben ne kapja meg azt a minimális támogatást, amivel a magyar hasznosulás lehetőségét biztosíthatnánk: Az eddig jól működő Köszönjük, a javaslatokat konstrukcióban a K+F+I magyar szereplőinek lehetősége volt MECENATÚRA és u.n. BONUSZ pályázattal figyelembe vesszük. részt vennie sikeres európai K+F konzorciumokban. #2 Ezeket a csatornákat késlekedés nélkül újra kellene indítani, AZZAL A KIEGÉSZÍTÉSSEL, hogy az FP7 Keretprogram mellett a CIP INNOVÁCIÓS Programban is sikeresen pályázó magyar partner kaphassa meg a lehetőségeket eredményes innovációra, K+F-re és annak ipari bevezetésére. #3 Az Új Operatív Programok legyenek adminisztratívan és gazdaságilag is vonzóak a KKV-k MELLETT egyetemi és kutatóintézeti résztvevőknek is.
Berényi Éva
MUT Falutagozat Magánszemély
Ferik Tünde
Magyar Urbanisztikai Társaság Falutagozat Azoknál a pályázatoknál, amelyek épület építésével is együtt járnak, az a tapasztalat, hogy – általában a rövid határidő miatt – sokszor a településképbe kevésbé illő, építészetileg nem teljesen végiggondolt tervek kerülnek benyújtásra. Javasoljuk, hogy a többfordulós pályázatoknál a projektfejlesztés időszakában a korábban benyújtott tervdokumentáció továbbdolgozása során - a részletesebb tervezés eredményeként – szükségessé váló változtatásokra a pályázati kiírás biztosítson lehetőséget. Javasoljuk, hogy a tervezett épület továbbgondolása következtében felmerült többletköltség bizonyos határokon belül a projektbe beilleszthető legyen. Így a települések lehetőséget kapnak tervük minőségi fejlesztésre is. Javasoljuk, hogy a tervezett épület építészeti minősége bírálati szempont legyen, s a pályázatok bírálatában építész vezető tervező, esetleg vezető településtervező is részt vegyen, biztosítva ezzel, hogy csak megfelelő építészeti színvonalú, településképbe illő épületek épülhessenek meg támogatással. Ferik Tünde MUT falutagozat alelnök
Egyetértünk azzal, hogy településképbe illő épületekre van szükség, mindazonáltal úgy véljük, hogy ez a szubjektivitásnak olyan mértékű teret ad, amelyet a pályázat kiírója szigorú feltételként nem vállalhat fel. Az értékelés, bírálat során igyekszünk ezt a szempontot érvényesíteni.
Az uniós forrásból megvalósult csapadékvíz főgyűjtőnk II. ütemének kiépítését kizárólag hasonló támogatással tudjuk megvalósítani. A beruházás az erre a célra tervezett maximális támogatási összegnél nagyságrendekkel nagyobb értékben valósulhat meg, ezért a maximálisan igényelhető támogatás összegét kérjük magasabb értékben meghatározni.
Egyetértünk azzal, hogy bizonyos esetekben indokolt lehet a magasabb támogatási maximum, ugyanakkor a szűkös forráskeretre való tekintettel nem szeretnénk a jelenleginél magasabbra emelni a támogatási plafont.
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
Gábor Szilvia
A 3. prioritás alábbi konstrukciója kapcsolódik vagy kapcsolódhat az épített örökség védelméhez: 3.1.1. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal igényt tart arra, hogy a pályázati kiírások szövegtervezetének megalkotása folyamatában, azaz még a társadalmasítást megelőzően véleményt formáljon a tervezett kiírásokkal kapcsolatban. Kérjük ezen igényünk szíves figyelembevételét!
Köszönjük az észrevételt, figyelembe vesszük.
Magánszemély
Saád Judit
A 3.3.1. konstrukcióhoz a vízgazdálkodási tevékenységek támogatásához: A 2010. évben az átlagosnál kétszer annyi csapadék hullott, így több településen és több ízben vis maior helyzetet okozott. Jelenleg pedig a belvíz okoz kritikus állapotokat. Kérjük a meghirdetett 1 MrdFt-os keretösszeg megemelését, továbbá a maximum 80 millió Ft-os támogatási határérték növelését. Kérjük, hogy a támogatás maximum összegét 300 millió Ft-ban határozzák meg, mivel a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítésének költsége egy település vonatkozásában jelentősen meghaladja a 80 millió Ft-ot. Településünk önerőből a szükséges beruházást nem tudja megvalósítani, kizárólag pályázati támogatással.
Köszönjük az észervételet, a pályázati kiírás készítésénél figyelembe vesszük!
Szerencsi Gábor
Magyar Zarándokút Egyesület Magánszemély
Rumi Imre
- A Magyar Zarándokút Egyesület fontosnak tartja, hogy a pályázatok keretében országos, hálózatos jellegű fejlesztések is megvalósulhassanak. Bár a fejlesztési források regionális keretekben pályázhatóak, fontos szempontnak tartjuk, hogy a bírálatok során élvezzenek előnyt azok a fejlesztések, melyek több régiót is érintenek, és egymáshoz időben és térben illeszkedő fejlesztéseket valósítanak meg. - Bár a fejlesztési kiírások alapvetően települési szemléletmódúak, kérjük annak a lehetőségét biztosítani, hogy országos, vagy több régiót érintő hálózatos jellegű fejlesztések esetében legyen lehetőség arra valamilyen százalékos korláttal, hogy ne csak a fő településeken történhessen fejlesztés, hanem pl. 10%-ban a kulcs attrakciók összeköttetését biztosító kiegészítő tevékenységek is megvalósulhassanak. Példaként említem egy országos, 420 km hosszú zarándokút kialakításánál a jelzésrendszer felfestését, (kijelölését, kitáblázását), mely költségaránya egy településen a teljes fejlesztéshez viszonyítva alacsony, az
Régióhatáron átnyúló fejlesztések esetében is szükséges megfelelni az adott régióban megjelenő pályázati kiírás feltételeinek. Törekedni fogunk a hálózatos jelengű projektek számára megfelelő lehetőséget biztosítani.
KMOP-311 – Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés: A kötelező disszemináción túlmutató kommunikációs törekvések támogatása mindenképp indokolt. Ehhez kapcsolódóan pedig ugyanígy indokolt lenne az idegen nyelvi, a kommunikációs és az informatikai ismeretek megszerzésének támogatása.
Az akcióterv nem pályázati kiírás, így a felsorolt tevékénységek valóban nem jelentek meg benne. A pályázati kiírásnál az észrevételt figyelembe vesszük.
Magánszemély
Szerencsi Gábor
KMOP-312 – Turisztikai fogadóképesség fejlesztése: A szervezetfejlesztési tanácsadási tevékenység nem jelenik meg a támogatott tevékenységek körénél annak ellenére, hogy itt igazán létjogosultsága lenne. Ehhez kapcsolódóan pedig ugyanígy indokolt lenne az idegen nyelvi, a kommunikációs és az informatikai ismeretek megszerzésének támogatása.
A képzés elemi része a pályázatnak, külső tanácsadás szintén igénybe vehető.
Magosfa Alapítvány
Kelemen Zoltán
Teljes mértékben egyetértünk a Magyar Természetvédők Szövetsége 2010. november 25-i sajtóközleményével, amelyben szükségesnek tartja a KMOP 3.3.4. Fenntartható életmód és fogyasztás konstrukció újraindítását. Idézünk a sajtóközleményből: "A közel 150 civil szervezettel működő Zöld Régiók Hálózata javasolja, hogy a Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP) továbbra is támogassa a középmagyarországi régió fenntartható fogyasztási kampányait. Az ország lakosságának csaknem harmada a térségben él, ráadásul az életmódot itt jellemzi legkevésbé a fenntarthatóság. ... javasolják, hogy a KözépMagyarországi Operatív Programban maradjon meg a civil szervezetek számára kiírt, fenntartható fogyasztásra irányuló pályázati lehetőség. "A kormány eddigi tervei szerint 2011 és 2013 között az ország másik hat régiójában 10 milliárd forintot fognak fordítani ilyen típusú pályázatokra. Hazánk egyharmada különösen az a réteg, akiknek igazán szükségük lenne arra, hogy hozzájuk is eljussanak a fenntartható életmód elvei - a közép-magyarországi régióban élnek. Mégis ez az a térség, ami a jelenlegi tervek szerint nem fog forrást kapni... Érthetetlen számunkra, hogy a KMOP-ban nem tervez a kormány fenntarthatóságot népszerűsítő pályázati kiírást a 2011 és 2013-as időszakra, ezért javasoljuk a KMOP fenntartható fogyasztási kampányok pályázati rendszerének az újraindítását, tekintve arra, hogy ebben a régióban a legnagyobb az életmód eltérése a fenntarthatóságtól, itt él Magyarország lakosságának közel harmada és eddig is jelentős igény volt a hasonló típusú pályázatokra..." A fentiekkel összhangban javasoljuk a KMOP 3.3.4. konstrukció újraindítását 2011 és 2013 közötti időszakban.
Köszönjük az észrevételt. Tekintettel a prioritás szűkös forráskereteire a konstrukciót nem tudjuk újraindítani.
Magyar Természetvédők Szövetsége
Dr. Farkas István
3.3.4. Fenntartható fogyasztási szemléletformálás A nem fenntartható termelői és fogyasztói mintázatok okozzák Magyarországon az környezeti problémák nagy részét. A KEOP szerint is a fogyasztási szokások fenntarthatóbb irányba történő megváltoztatásához a következő szempontok figyelembevétele szükséges: a fenntartható fogyasztás előnyeinek tudatosítása, beleértve a fenntarthatósághoz kapcsolódó értékrend elterjesztését és megerősítését, hogy az ahhoz kapcsolódó előnyök személyes szinten is értelmezhetővé váljanak; - a fenntarthatóság - mint társadalmi norma - tudatosítása; - infrastruktúrák fenntarthatóbb alternatíváinak hozzáférhetővé tétele, használati módjának tudatosítása. A célterületek közül az általános fenntarthatósági szemléletformálással, az élelmiszerfogyasztás-táplálkozással, a közlekedéssel, hulladékkeletkezéssel, az energiafelhasználás kérdésével és a helyi közösségi együttműködések erősítésével kell kiemelten foglalkozni. A KEOP-ban az elkövetkező 3 évre 10 milliárd forint van a fenntartható fogyasztási kampányok és mintaprojektek támogatására.
Köszönjük az észrevételt. Tekintettel a prioritás szűkös forráskereteire a konstrukciót nem tudjuk újraindítani.
Mária Út Közhasznú Egyesület
Molnár András
Különösen a 3.1.1 konstrukcióhoz javasoljuk a támogatható tevékenységek közé (akár fő- vagy melléktevékenységként) felvenni gyalogos útvonalak fejlesztését, kijelölését, kitáblázását; beleértve de nem kizárólag turista ill. zarándok útvonalak, tanösvények kialakítását, szolgálva ezzel egyrészt bizonyos vonzerők megközelítését, "felfűzését", valamint kínálatbővítést gyalogos vándortúrák, körtúrák, kirándulások, séták, különböző öko- és kulturális turisztikai programok és csomagok egyik jelentős alapinfrastruktúrájaként - a vonzerők meglévő gyalogos turistaútvonal hálózatba való bekapcsolását ill. meglévő és kialakítás alatt álló útvonalhálózati elemek fejlesztését, természetvédelmi és turistaút-szakmai szempontoknak megfelelően (pl. útvonal-vezetés kialakítása, gyalogösvények, zöldutak kialakítása és járhatóságának javítása, védőkorlátok, szabványos festett útjelzések, útirányjelző-, tájékoztató és szükség szerint tiltó táblák). Gyalogos útvonalfejlesztés (turistaút, zöldút, tanösvény, zarándokút, stb.) tervezésénél elvárható és értékelendő lenne - a műszaki tartalom szakszerűsége mellett - a nyomvonalak és az útjelzések megválasztásánál a meglévő és fejlesztés alatt álló térségi valamint térségeken átívelő infrastruktúrához való szinergikus kapcsolat is (illeszkedés ill. kapcsolódás az adott tájegységi jelzett gyalogos útvonalhálózathoz, az országos ill. nemzetközi hosszútávú útvonalakhoz, valamint az országosan egységes útjelzési rendszerhez, mely európai viszonylatban is magas színvonalú). Ennek érdekében javasoljuk figyelembe venni ill. vetetni a vonatkozó szakanyagokat és kialakult gyakorlatot (pl. MSZ 2058712-1988 "Gyalogos út- és irányjelzések" c. országos szabványt, a vonatkozó európai irányelveket és a Magyar Természetbarát Szövetség Turistaút Albizottsága által 2010-ben kiadott, aktualizált "Turistaútjelzésfestési általános útmutató"-t), valamint a kapcsolódó turistaútvonal-hálózat kezelőjének (ha van) a tervezett fejlesztést támogató szakvéleményét. A meglévő és kialakítás alatt álló gyalogos útvonalak fejlesztése, ismertségük növelése, a rajtuk való elindulás és tájékozódás segítése (táblázás, kiadványok, promóció, stb.) kiemelt figyelmet érdemelne. Ide kapcsolódik a természeti területen ill. városon is átvezető gyalogos kulturális, vándor- ill. sétaútvonalak kialakítása ill. fejlesztése is, melyre a régióban több városban, akár a Fővárosban is jó lehetőség van, a meglévő hegyvidéki gyalogos útvonalhálózathoz is kapcsolódva. Európaszerte számos hasonló útvonal kialakult az elmúlt években (pl. Berlini Fal útja, Kielben vagy Londonban a város körül körbe vezető gyalogos útvonal, a Temze út, a bécsi "Stadtwanderweg"-ek és hasonlók). Hasonló fejlesztések lehetséges turisztikai kínálatbővítő, "vendégmarasztaló" hatásai mellett az itt élők számára is lehetőséget adhatnak egészséges és a környezetünk értékeit jobban megismerő kikapcsolódásra, ezáltal növelve a helyi lakosok életminőségét is.
Köszönjük az észrevételt. A feltételeket ilyen részletességgel a pályázati kiírás fogja szabályozni, a javasolt forrásokat igyekszünk ahhoz figyelembe venni. A javasolt témák beilleszthetőségét szakmai egyeztetéseken fogjuk megvizsgálni, de alapvetően támogathatónak véljük.
Zsigmond Vince
Magánszemély Magánszemély
Dr. Szente Kálmán
3.1.1. csapadékvíz elvezetés: Az egyik legnagyobb problémája a településeknek (jól el lett hanyagolva az elmúlt 2-3 aszályos évtizedben). Problémáim: - 80 MFt még egy kisebb településnek is nagyon kevés (ennyiből esetleg egy kis településrész "kezelhető") - Belterület (Önkormányzat) Külterület (Vízgazd. társulás)hogy lesz szabályozva? - A majdani pályázati feltételek ne legyenek olyan erőltetettek és mindent szabályozni akarók (csak ezt, csak így, csak ennyi százalékban, stb.) mint ez eddigiek, ahol még azt is előírták, hogy mennyi lehet pl.: a műszaki ellenőrzés költsége: olyan összeget meghatározva, amiért egy műszaki ellenőr a ceruzáját nem emeli meg!)... Szente Kálmán, Solymár polgármestere
Köszönjük az észrevételt. Egyetértünk azzal, hogy bizonyos esetekben indokolt lehet a magasabb támogatási maximum, ugyanakkor a szűkös forráskeretre való tekintettel nem szeretnénk a jelenleginél magasabbra emelni a támogatási plafont. Az eddig beérkezett pályázatok alapján a tapasztalatunk, hogy kistelepülések belterületi vízelevezetési problémáinak megoldására ez a forrás elegendő és a műszaki ellenőrzés költségével kapcsolatban sem érkezett egyetlen régióból sem kifogás.
Érthetetlen, hogy miközben a természeti értékek nyilvánvalóan egy kétmilliós fővárosban és a kapcsolódó agglomerációban a legveszélyeztetettebbek, ilyen célú pályázat a KMOP-ban már nem kerül kiírásra. További problémának tartjuk, hogy a KMOP és a többi OP átjárhatatlansága miatt nem valósíthatóak meg olyan országos projektek, amelyeket különböző régiókban és KM régióban lévő intézmények konzorciumban valósítanának meg. Sajnos nem igazán tudtam téma alapján besorolni a hozzászólásomat, ezért írtam ide.
Tekintettel arra, hogy az eddig meghirdetett pályázatokon a rendelkezésre álló keretösszeg töredékére érkezett csak pályázói igény, a források átcsoportosítását javasoltuk a jelenleg kiemelt aktualitással bíró belterületi vízrendezési feladtok megoldására valamint megújuló energiahordozó felhasználás növelésére.
Magánszemély
Sipos Szabó Emese
Bölcsődei ellátást nyújtó intézmények infrastrukturális fejlesztése és kapacitásának bővítése Javasolnám, hogy erre a konstrukcióra mindenképp különítsenek el pénzt, mert jelenleg minimum 8 hónapot kell várni egy bölcsödei helyre és a Gyes 28.500 Ft-jával nem valószínű hogy az anyák otthon maradnak a gyermekekkel. Nagyon nagymértékű hiány van bölcsödében és jelenleg a gazdasági válság hatására egyre többen "menekültek" terhességbe a munkahely elvesztése helyett, ami azt jelenti hogy 1 év múlva még a mostaninál is nagyobb férhely hiány lesz.
A 2011-13-as akcióterv forráshiány miatt nem tartalmaz bölcsődefejlesztést célzó konstrukciót.
Berényi Éva
Magánszemély
Városunk számára fontos lenne, hogy egészségügyi szolgáltatások infrastruktúra fejlesztéséhez (tervezés, engedélyezés, közbeszerzés, megvalósítás) is nyújtson támogatást a prioritás. Járóbeteg ellátó intézményünk csak nem halaszthatatlan energetikai korszerűsítésre, nyílászáró cserére szorul, amit önerőből nem tudunk finanszírozni.
Berényi Éva
Magánszemély
Kérjük, hogy az elektronikus helyi közigazgatási infrastruktúra fejlesztésen belül az informatikai hálózatok fejlesztését is támogassa a konstrukció.
Mlinarics József
Magyar Tartalomipari Szövetség
A 4.7.1 konstrukció esetében a támogatható tevékenységek körébe javasoljuk az ügyfélbarát szolgáltatások elérését biztosító minősítési rendszerek alkalmazásának felvételét.
A 2011-13-as akcióterv forráshiány miatt nem tartalmaz egészségügyi infrastruktúrafejlesztést célzó konstrukciót.
A koncepció kialakítása egyeztetés alatt áll, a felhívás elkészítése során figyelembe vesszük a javaslatot.
A koncepció kialakítása egyeztetés alatt áll, a felhívás elkészítése során figyelembe vesszük a javaslatot.
Kőszeghy Lea
Magánszemély
(Habitat for Humanity Magyarország) A lakhatási szegénység (ideértve a lokalitási problémákat is: minőségi intézményekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférés problémái, szegénység területi koncentrációja) perspektívájából vizsgálva az anyagot két észrevételt szeretnénk megfogalmazni: 1. A KSH 2001-es népszámlálási adatai szerint csaknem 160 ezer ember lakik olyan városi területeken, amelyek a szegénység koncentrációs területeinek tekinthetők. Ezeknek a területeknek a fizikai és társadalmi értelemben is fenntartható fejlesztésére integrált fejlesztési gondolkodásba illeszkedő, a további marginalizálódási folyamatokat megakadályozandó az adott területen élő lakosság nagyobb részének területen tartását célzó, a társadalmi hátrányok különböző, egymáshoz kapcsolódó dimenzióit (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás stb.) egyszerre kezelő, komplex szemléletű rehabilitációs akciók jelenthetnek megoldást.
Tóth János
Magánszemély
Javasoljuk, hogy 1. a konstrukción belül az ipari park címmel rendelkező ipari parkok fejlesztése nevesítve szerepeljen. 2. az ipari park címmel rendelkező üzleti környezetben telephellyel rednelkező vállakozások élvezzenek előnyt az elbíráslásban IPE - Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai Parkok Egyesület - www.ipe.hu
A biztonságos forráskihelyezés szabályai és a programozási periódus vége következtében minden még meghirdetendő forrást a 2011-es évben meg fogunk hirdetni. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy 2012-13-ban nem fog forráskihelyezés történni, mivel a városrehabilitációs projektek kétfordulós eljárásrendben, hosszú tervezési időszakot követően kerülnek fizikai megvalósításra. Tisztában vagyunk a szocális célú városrehabilitációs projektek hitvallásával és céljaival, az ERFA rendelet módosulásával előttünk álló lehetőségek terveink szerint beépítésre kerülnek az új tervezési felhívásba.
A javaslatot köszönettel megfontoljuk!
Társaság a Lakásépítésért Egyesület
Dr. Maráczi Zsolt
(Társaság a Lakásépítésért Egyesület) Bérlakásépítés a 2011-13-as időszakban: A 1080/2006 (EK) tanácsi rendelet és a Strukturális Alapok felhasználásának részletes sza-bályait megállapító 1828/2006 európai bizottsági rendelet 2010-ben úgy módosultak, hogy a marginalizálódott társadalmi csoportok esetében lehetőséget nyújtanak a lakhatással kap-csolatos beruházásokra, amennyiben ezek integrált programok keretében történnek. Azt javasoljuk, hogy az operatív programok – elsősorban a ROP-ok – és az EU szabályozás módosulása lehetőségeit kihasználva egy bérlakásépítési pilot projekt induljon, legfeljebb 1000 lakás építésével. A pilot projekt lehetőséget teremt a bérlakásépítés fenntartható finanszírozási modelljének és az ezt működtető szervezeti struktúráknak a megteremtésére, valamint a bérlakások alapjául szolgáló és a TLE munkájának keretében neves építészek által kidolgozott építészeti modellek megvalósítására. A pilot projektet össze kellene kötni a Kor-mány gazdaságfejlesztési, munkahely teremtési elképzeléséivel. A bérlakásépítési pilot projektet integrált akcióként célszerű megvalósítani abban az érte-lemben, hogy a különböző operatív programok (elsősorban a ROP-ok és a KEOP) forrásait összehangoltan érdemes felhasználni – hasonlóan péládul az LHH programhoz. A projektet továbbá visszatérítendő és vissza nem térítendő források kombinációjával célszerű megva-lósítani, ami pénzügyi szempontból fenntarthatóbb modellt jelent, mint a vissza nem térítendő támogatások teljes felhasználása. A pilot projektek a jelenleg tervezett ROP városrehabilitációs és városmegújítási projektek támogatható tevékenységeinek bővítésével és szakmai és területi fókuszálásával is megva-lósíthatóak. Bérlakásépítés a 2013-at követő programozási időszakban: A pilot projekt sikeres megvalósítása megalapozhatná, hogy a következő programozási időszakban a marginalizálódott csoportokon túlmutató szociális (közösségi) bérlakásépítés in-duljon be, ahol a célcsoport az alacsony jövedelmű, bérből, fizetésből élők, kiemelten a gyermeket vállaló fiatalok. Ez lehetne a nagyobb volumenű bérlakás építés finanszírozási háttere. Ezt alátámasztja az, hogy az elmúlt egy-két évtizedben számos olyan tevékenység lett a „mainstream” programok része, amelyek korábban csak az un. közösségi kezdemé-nyezésekben élhettek. Ennek eléréséhez több tagállam együttműködése szükséges.
A városrehabilitációs tervezési felhívások tervezése során természetesen számolunk a visszatérítendő és nem visszatérítendő források előnyeivel és kombinációjával, valamint az új felhívások már tartalmazni fogják a rendeletmódosítás általi új bérlakásépítés lehetőségeit.
