Költségvetési Szabályzat kari és HDÖK költségvetésekkel és cégekkel kapcsolatos részeinek módosítása című előterjesztés a Szenátus 2014. szeptember 29-i ülésére, előterjesztő neve és beosztása: Andor György általános rektorhelyettes, Szervezeti egység: Rektori Kabinet
Az elfogadott módosító indítványokkal együtt, egységes szerkezetben! (Összeállította: Andor György)
Budapest, 2014. október 6.
1
I. AZ ELŐTERJESZTÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A) AZ ELŐTERJESZTÉS SZAKMAI INDOKAI, ELŐZMÉNYEI, SAJÁTOSSÁGAI A szabályozás motivációja részben „külső” nyomású: a főfelügyelőtől, a belső ellenőrzés, valamint a különböző felügyelő szervek részéről többször jelzett „lyuk” a rendszerünkben a kari és HDÖK költségvetések szabályozásának hiányosságai. Lényege, hogy míg az egyetemi szinten menedzselt támogatások – saját bevételek, költségvetési kérdések szabályozása (ideértve a nem kari oldali átfogó szervezeti egységek költségvetését is) megfelelően precíz, algoritmizált, magyarázott, addig a kari és HDÖK költségvetések kialakításának szabályrendszere többnyire elnagyolt, nem érthető. Belülről is előkerült ennek igénye. A mai egyetemi gazdálkodási rendszer részleteinek kiépítése, a Költségvetési Szabályzat első változatának megszületése mintegy öt évre nyúlik vissza. Ez idő alatt a kari (és HDÖK) költségvetések jobbára egymástól függetlenül formálódtak, jelentőset fejlődtek, és az is megállapítható, hogy összességében jelentős elmozdulás volt az egyetemi rendszer alapjainak követése felé. Megérett az idő ezek némi összefésülésére, néhány esetben talán a többi színvonalához felzárkóztatás támogatására. Mindezek mellett egyre gyakrabban okoz egyetemi szintű gazdálkodási fejtörést, hogy vajon milyen szinten lehet építeni néhány kar (és HDÖK) alsóbb szintű gazdálkodásának átgondoltságára, stabilitására, esetleg szabályszerűségére, aminek kockázatai már túlnyúlhatnak az érintett karon is (és amik a mai kari költségvetésből nem feltétlenül kontrollálhatók). Milliárdos nagyságrendű szervezetekről van szó, így a kapcsolatos szabályozás, döntéshozatali színvonal ehhez kell illeszkedjen. A mostani előterjesztés érinti a 2014. június 13-án kelt „Tájékoztatás a BME Költségvetési Főfelügyelője, Szenátusa és Rektori Tanácsa részére a BME tulajdonú, ill. résztulajdonú gazdasági társaságok alapításával, ellenőrzésével és megszüntetésével kapcsolatos szabályozási feladatokról” című dokumentumban foglalt céloknak való megfelelést is (az érintett társaságok körébe beleértve a HDÖK cégeit, és ideértve a Műegyetemi Iskolaszövetkezetet, valamint a Műegyetemi Ifjúsági Egyesületet, valamint ezek gazdálkodó szervezeteit is). B) AZ ELŐTERJESZTÉS FŐ CÉLKITŰZÉSEI HDÖK költségvetés A HDÖK (az egyes karokhoz hasonlóan) egyetemen belüli autonóm szervezet, ennek megfelelően gazdálkodása (a karokéhoz hasonlóan) önálló. A karokra szabott rendszer az alábbi kiegészítésekkel értelmezhető esetére: 1) A szabályozás itt a Hallgatói alrendszerre vonatkozik, de a Kollégiumi alrendszer nélkül, hiszen annak költségvetése a Költségvetési Szabályzatban külön szabályozott. Kiegészül viszont a HDÖK által társult vállalkozás jelleggel érintett gazdasági társaságokkal. Ehhez tudni kell, hogy a HDÖK háttérszervezetei kialakításakor jogszabály még nem ismerte az intézményi társaság fogalmát, civil, vagy más szervezetet nem engedett alapítani. A HDÖK ezt úgy akkor hidalta át, hogy a Műegyetemi Ifjúsági Egyesület tagja kizárólag az 2
EHK tagja lehet. Később ez az egyesület alapított alapítványt, gazdasági társaságot. A Műegyetemi Iskolaszövetkezetet annak alapszabályán keresztül kapcsolja magához a HDÖK. 2) A szabályozási kör kiterjed a hallgatói önkormányzat tisztségviselőinek – közéleti tevékenységükkel összefüggésben szerezhető – juttatásaira és összeférhetetlenségi viszonyaira. A juttatások tekintetében a javaslat pusztán felső határok megállapításáról szól, az így szerezhető jövedelmek megállapításának rendje, feltételei az önkormányzat szabályozási kompetenciája – esetükben a szabályozás meglétét és nyilvánosságát írjuk elő. Ennek a részletnek a helye viszont (nem a Költségvetési Szabályzat, hanem) a TJSZ. 3) A HDÖK lényegében az intézmény képviseletét látja el különböző civil szervezetekben (Műegyetemi Ifjúsági Egyesület, és ezen keresztül a Műegyetemi Hallgatókért Alapítvány), és gazdasági társaságokban (Műegyetemi Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft. és leányai), továbbá más formációkban (Műegyetemi Iskolaszövetkezet). A tulajdonosi joggyakorlás ugyan közvetett, de az itt említett szervezetek céljai ezekben az esetekben ugyanazok, mint a karok esetén: kihasználni a költségvetési szervben nem, vagy csak aránytalanul költségesen és kis hatékonysággal végezhető tevékenységek esetében a gazdasági társaságok, civil szervezetek stb. nyújtotta előnyöket. Az egyetemi szabályozás helye itt a Költségvetési Szabályzat mellett a Gazdálkodási Szabályzat is.
Kari költségvetések A szabályozás alapelve olyan helyzet elérése, amelyben az egyes karok még inkább, még szabályozottabb, szabályosabb keretek között hatalmazhatók fel gazdálkodásuk önálló vitelére. Mindezek alapján a kari költségvetési folyamatot, a kari gazdálkodás alapvető döntéshozatali és kontrollfórumát, a kari tanácsot erősítjük meg, jobban szabályozva monitoring funkcióját. E célok eléréséhez tartalmában és szerkezetében jobban szabályozott „kötelező gyakorlatot” vezetünk be, amit természetesen tetszőleges „szabadon választhatóval” lehet kari szinten kiegészíteni. Ennek előfutára ma is létezik, a Költségvetési Szabályzat része, ezt módosítjuk. A szabályozás bővítése nem irányul a karokon belüli „algoritmusok” bárminemű szabályozására – ezek tekintetében továbbra is szabad kezet kapnak a kari tanácsok. Azaz a jelenlegi szabályozás kiegészítése nem arra irányul, hogy mit döntsenek az egyes kari tanácsok, hanem csak e döntéshozatali folyamatot kívánja javítani, az egységes elemeken keresztül szélesebb körben és könnyebben érthetővé tenni: A fő cél továbbra is az, hogy fokozottan biztosított legyen, hogy a kari döntéshozó fórumok informáltan, felelősségteljesen döntsenek. Ezt egészíti ki az a cél, hogy a kari döntések lényegi pontjai, a kari gazdasági helyzet, a „karon kívüliek” számára is világos, érthető legyen. Cél továbbá, hogy a szabályozás fejlesztésével a közvetlenebbül érintettek (dékánok, gazdasági dékánhelyettesek, költségvetési főfelügyelő, belső ellenőr, rektor, kancellár stb.) munkáját, felelősségvállalását, beszámolási kötelezettségét is megkönnyítsük. A szabályozással megoldandó alapvető problémák: 1) A kari költségvetésekben gyakorta nem válik el világosan a kari szint (ez alatt a továbbiakban mindazt értjük, ami a kari oktatási-kutatási szervezeti egységeken kívül esik, rendszerint ez a dékáni hivatalhoz kapcsolódó témaszám-halmaz) hármas gazdálkodási szerepe: egyrészt egy adminisztratív (vezetési, menedzselési stb.) jellegű szervezeti egység működtetéséről van szó, másrészt bizonyos kari szintű projektek futtatójáról, harmadrészt a 3
kari szintű vagyon, tartalék, likviditás stb. egyfajta kincstárnokáról. Ezek világos elválasztása azt jelentené, hogy magával a szervezettel kapcsolatos működési kiadások (jórészt személyi kiadások, irodai működtetés stb.) és döntési jogkörök világosan leválasztottak a kari szinten futtatni kívánt programokétól (pl. kari tanterem-beruházás, tananyagkészítés, jutalmazások, esetleg pályázatok, ösztöndíjak stb.), mindezek pedig a kari kincstári elemektől (alapvetően a tartalék és a likviditás menedzselésétől). Ezekről (beleértve a kapcsolódó döntési kompetenciákat is) jól elkülönített (kari tanácsi) döntés és beszámoló kell szülessen, és az ezek közötti évközi átcsoportosítások szabályairól is világosan rendelkeznie kell a kari tanácsnak. 2) A másik problémakör a kari tanács elé tárt adatok teljességével és pontosságával kapcsolatos. Ennek biztosításához az adott kanak (már a mai szabályozás szerint is) kapcsolódnia kell az egyetemi – karra vonatkozó – főszámokhoz. Ezt bővítenénk részben a költségvetési szabályzat „BME-s cégekre” vonatkozó szakaszában leírtakra való kitéréssel, részben pedig azzal, hogy az előző pontban elválasztott szerepek szerint szétválasztva „év eleji maradványról indult + bevétele volt – kiadásai voltak = év végi maradványra érkezett” (kari szintű) levezetéseket kell adni, amik egyes tételei persze párhuzamba hozandók az MGR-es (összegzett) maradvány, bevétel, kiadás adatokkal. 3) Amennyiben az előző két pont teljesítésre kerül, a kari tanács tagjainak a kiinduló pénzügyi adathalmaz a rendelkezésére áll ahhoz, hogy felelős döntést hozhassanak a kar szükséges likviditási és tartalék szintjéről, ezekhez kapcsolódva esetleg előzetes forgatókönyvekről. A tisztán pénzügyi adatok mellett ehhez (és persze más kari döntésekhez is) szükséges még a kari bevételek és kiadások múltbeli adatainak és a kapcsolatos jövőbeli kilátásoknak is a tudatos elemzése, ami jórészt az egyetemi költségvetésekben, kontrolling jelentésekben, irányelv anyagokban, valamint az IFT-ben amúgy is közölt adatok és elemzések kari szintű adaptációival is megtehető. (És persze ezeket kiegészítve más módon is.) Ezek lehetnek a kari költségvetést megelőző, vagy azzal együtt tárgyalt kari tanácsi előterjesztések is, de nem nélkülözhető az érdemi kari elemzésekre építő kari gazdálkodás, költségvetés.
BME-hez kötődő gazdálkodó szervezetek Itt az a kiindulás, hogy a BME-hez kötődő gazdasági társaságok (gazdálkodó szerveztek) tevékenysége a BME küldetésének megvalósulásához, az Intézményfejlesztési Tervben meghatározott céljaink eléréséhez kell hozzájáruljon, mindezt a már meglévő egyéb egyetemi, kari és tanszéki szolgáltatásokkal összehangolva, azokat kiegészítve teszik. Azaz olyanok, mintha addicionális szervezeti egységek lennének. A BME-hez kötődő gazdasági társaságok ide nem sorolható tevékenységeket nem folytathatnak. Ezzel és a Költségvetési Szabályzat eddigi rendelkezésével összhangban, a tevékenységük alapján a BME-hez kötődő gazdasági társaságok bevételei után, a működtetéséért felelős szervezeti egység a Likviditási és tartalékalapba történő befizetésre kötelezett. A befizetés jogcíme a „BME-hez kötődés”, alapja a társaság – a különböző alapú csökkentések utáni – teljes nettó bevétele, mértéke 5%. Alapelv, hogy e befizetési kötelezettség részletszabályai a BME-n belüli tevékenységekkel kapcsolatos hasonló befizetési szabályokkal harmonizáljanak. Mivel a „BME-hez kötődés” kedvezményezettje minden esetben a teljes cég, ezért a befizetési kötelezettség alapja is a fentiek szerinti teljes nettó bevétel. E megközelítés számos – a viták során felmerült – részletkérdésre világos választ ad. Így pl.: a) A szervezeti egységeket illető „rezsimentesség” a cégekre is értelmezendő (így a 4
konzorciumi eset is); b) Nyilvánvaló az is, hogy egy céghez történő téves befizetés (ami egyetemen belül rend szerint általában „megáll” a függő tételeknél) szintén nem keletkeztet befizetési kötelezettségek. c) Tisztázottak a felelősség, beszámolási, kimutatási kérdések is. d) Könnyen tisztázhatók azok az esetek is, amikor egy cég mögött több működtetésért felelős egyetemi szervezeti egység húzódik meg. Ilyenkor vagy egymás között rendezik a kötelezettségek teljesítését, de az egyetemen belül csak az egyikük jelenik meg „működtetőként” (ő a befizetésre kötelezett, nála kerülnek az egyes összegek kimutatásra, ő felel az adatszolgáltatásokért és a beszámolókért stb.). Vagy készítenek e jogaik és kötelezettségeik pontos megosztásáról egy egyetemen belüli okiratot, és ezek után – az ésszerű határokon belül – e megosztás szerint történik ezek ügyek belső kezelése is. (Lényegében pont olyan választási lehetőségekkel, mint ahogy az a több kart érintő BME-s saját bevételi tevékenységek esetén ma is szokásos.) Néhány olyan esetre, amelyikre az általános szabály nem vagy csak bizonytalanul húzható rá, külön szabálymondatok születtek. Ilyen a „többszörös adóztatás elkerülésére vonatkozó” (ami a BME-n belül a keretlapos pénzmozgatás miatt nem releváns probléma). Ennek lényege, hogy ha a cégből a BME-re, viszont, vagy az érintett cégek között történik pénzátadás, akkor a korábbi rezsifizetések az átadás helyén keletkeztetett befizetési kötelezettségből (annak mértékéig) levonhatók. Ugyanilyen pont a cégek hitelfelvételével és tőkeemelésével kapcsolatos, amik (mivel ilyen események a BME-n nincsenek) amúgy külön nem szabályozottak: a hitel és a tőkebefizetés nem számít bevételnek. E pontosításokkal világos a cégekre értelmezett „nettó bevétel” definíciója: alapvetően ez is egy éppen olyan, kivételek levonása utáni, pénzforgalmi alapú „bevétel”, mint a BME számláján megjelenő „bevétel” (szintén a kivételek levonása után). Főszabályként tehát erről van szó. A cégekre vonatkozó „legjobban közelítő, értelemszerű adaptációk melletti” praktikus megoldásnak viszont elfogadható az (is), ha a számviteli beszámoló négy bevételkategóriájából (értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei, rendkívüli bevételek) levonják a „nettó vevőköveteléseket” (a nettó itt ÁFA nélkülit jelent), a „bevételek aktív időbeli elhatárolását” és a „nem realizált árfolyamnyereséget”. A szabályban szereplő „nettó bevétel” kimutatása így sokkal egyszerűbb, kontrollálhatóbb lehet, és az esetek nagy többségében az alapszabályt nagyon jó közelíti. (Vitás esetekben pedig vissza kell térni a pénzforgalmi megközelítéshez és a BME-n belüli helyzet értékeléséhez.) Összességében tehát e szabály – mondjuk féléves/éves elszámolási ütemezésű – alkalmazásának nem látszanak különösebb gyakorlati akadályai, és az sem tűnik reálisnak, hogy lényegi kérdésekben gyakran lépjenek fel a meghozott szabályokból levezethetetlen vitás helyzetek. (Miközben időnként lehetnek ilyenek, mint ahogy a BME szintű bevételeknél is előfordul ez.) Az egyetlen elvileg is problémás pontnak a cégek pénzügyi műveleteinek bevételei tűnik. A Költségvetési Szabályzat szerint, ha BME-n keletkeznének ilyenek, azok automatikusan és teljes egészükben a Likviditási és tartalékalapba folynának be (függetlenül attól, hogy kinek a pénze „kamatozott”). Igaz, az egyes szervezeti egységek (szabályozott keretek között ugyan, de) kaphatnak megelőlegezéseket is (míg a cégek nyilvánvalóan nem). Itt viszont abból indulhatunk ki, hogy a BME érintettségű cégeknek alapesetben nem lehet lényeges profilja a „pénzügyi műveletek végrehajtása” (ha mégis, akkor az már az alapításkor fel kellett volna merüljön), így mondhatjuk, hogy az ilyen jellegű bevételeik csak a céges működéssel együtt járó mellékterméket. (Ha egyébként nem, akkor ennek a BME tulajdonosi joggyakorlóra eső része teljes egészében az LTA-ba lenne befizetendő.) Tekintettel arra, hogy a Költségvetési Szabályzatban nem volt kellően tisztázott a résztulajdonú cégek kezelése, ezért ehhez kapcsolódva – a jelenleg érvényes szabályok 5
szellemében, vezetői értekezleti véleménynyilvánítás melletti rektori állásfoglalás figyelembevételével – külön átmeneti rendelkezés született. Itt valójában a jelenleg érvényes 64 § 2012. január 1. – 2014. december 31. közötti időszakra való értelmezése (értelmezése helyetti más megfogalmazása) – a Vezetői Értekezlet szavazása alapján – született meg: A 2012. január 1. – 2014. december 31. közötti időszakra vonatkozóan a nem BME résztulajdon aránya szerinti bevételrész után a befizetési kötelezettség 5% helyett csak 2%. Végül még négy olyan indirekt felvetés említhető még meg, amelyek ugyan a jelen beterjesztés szabályaiból is kiolvashatók, de konkrét szabályzati/utasítási megjelenítése még szükséges és (a júniusi rektori előterjesztésű intézkedési csomag további részeiként) következik is: 1) Még világosabban az, hogy amennyiben bármilyen szervezeti keretek között (így pl. alapítványi formában működve) folyik olyan vállalkozási tevékenység, amely egyéb jellemzőit tekintve megfeleltethető a „BME közvetlen vagy közvetett tulajdonú gazdasági társaságokkal” kapcsolatos mostani szabályozási elveinknek, a szabályozást – hasonlóan a társult vállalkozás jelleggel érintett Műegyetemi Iskolaszövetkezet és a Műegyetemi Ifjúsági Egyesület eseteihez – ezekre is ki kell terjeszteni (illetve az ezt kiváltó körülmények jelentős változása esetén vissza kell vonni vagy módosítani kell). 2) Még világosabban az, hogy lehetnek olyan szervezetek, amelyek különböző okokból (hagyomány, történeti mozzanat stb.) viselik ugyan a BME nevét, de a mostani szabályozás elveit tekintve az alól nyilvánvaló kivételek (BME Horgász Egyesület, Műegyetem Támogatói és Baráti Kör, Műegyetemi Atlétikai és Football Club, BME Gimnázium stb.), ott a névhasználat kérdése (engedélyezése, tiltása, díjhoz kötése stb.) elválik e szabályozástól, ezek külön – a BME mai rendje szerint legtöbbször az Üzemeltetési Osztályhoz tartozó – ügyek, amely egyedi esetekről akár külön-külön szenátusi határozat is rendelkezhet. 3) Még világosabban az, hogy a cégek működési területe a működtetésért felelős BME szervezeti egység működési kompetenciakörén csak az érintett másik kar (vagy a HDÖK) külön írásos hozzájárulásával vagy külön szenátusi hozzájárulással nyúlhat. 4) Még világosabban az, hogy a céges működés alapján felmerülő – Költségvetési Szabályzat szerinti – befizetési kötelezettség kimutatásának, esedékessége megállapításnak mi a rendje.
C) KOORDINÁCIÓ EREDMÉNYE A Szenátus elé kerülő anyagokkal az előkészítési szakaszában több vezetői értekezlet, gazdasági dékánhelyettesekkel való konzultációk, a rektori tanács és a gazdasági bizottság foglalkozott. (Rendhagyó koordinációs elemként a vezetői értekezlet 12 tagja titkos a rektor által feltett kérdések alapján szavazásos véleménynyilvánítást is tett a céges BME-hez kötődő gazdasági társaságokkal kapcsolatos szabályzatmódosítás és átmeneti szabály pontjaihoz. Az előterjesztés e véleménynyilvánítás eredményét tükrözi.) A BME gazdálkodását felügyelő Főfelügyelő a koordinációs munkában szintén részt vett. D) VÁRHATÓ HATÁSOK A BME gazdálkodása szabályozottabb és hatékonyabb lesz. 6
E) VÁRHATÓ KÖLTSÉGKIHATÁSOK Az előterjesztésnek közvetlen költségkihatása nincs. F) KAPCSOLÓDÁS MÁS ELŐTERJESZTÉSHEZ, SZAKMAI ANYAGHOZ Az A) pontban említetten kívül az előterjesztés a Költségvetési Szabályzat mellett az éves belső költségvetésekhez és a Gazdálkodási Szabályzat (jelenlegi formájához és annak tervezett módosításához) kapcsolódik leginkább.
II. HATÁROZATI JAVASLATOK 1. A Szenátus elfogadja a Költségvetési Szabályzat a) 23 § módosítását; b) az „A” jelű átmeneti rendelkezési §-t; c) az „B” jelű átmeneti rendelkezési §-t; d) az „C” jelű átmeneti rendelkezési §-t; e) 53 § módosítását; f) az „D” jelű átmeneti rendelkezési §-t; g) 64 § módosítását; h) az „E” jelű átmeneti rendelkezési §-t az 1. sz. Függelék szerinti normaszöveg szerint. Felelős/ök: a Költségvetési Szabályzat XIII. része szerint. Határidő/részhatáridő: azonnal Hatálybalépés ideje: azonnal (Megjegyzés, 2014. október 6., Andor György: a szavazási sorrend eltért a fenti felsorolástól.)
7
1. sz. Függelék: A Költségvetési Szabályzat szövegszerű módosításai A jelenlegi 23. § helyére a következő lép (HDÖK rész): 23. § A HDÖK költségvetésének szabályozására a karokra vonatkozó 53-54 §-okat, továbbá a 64 §-t kell alkalmazni, az e szakaszban rögzített eltérésekkel. 1) A szabályozás a Hallgatói alrendszerre vonatkozik, a költségvetési tervezést és beszámolást tekintve a Kollégiumi alrendszer nélkül, kiegészülve a BME tulajdonú gazdasági társaságok (beleértve a közvetett vagy résztulajdonlást is) közül a HDÖK felelős működtetésében állókkal, továbbá a BME belső költségvetési szabályok tekintetében a Műegyetemi Iskolaszövetkezettel és a Műegyetemi Ifjúsági Egyesülettel (továbbá ezek gazdálkodó szervezeteivel). 2) A HDÖK költségvetés tartalmi elemeinek meghatározása a HDÖK testületeinek feladata, végrehajtását a Diákközpont végzi. 3) A HDÖK költségvetésénél a karok esetén használt (53. §) sémát kell követni, az alábbi kiegészítésekkel: (a) A HDÖK költségvetés bevételei: A Hallgatói alrendszer (Kollégiumi alrendszer nélküli) maradványa, költségvetési támogatása és saját bevétele. A bevételi oldal tervezésénél külön kell szerepeltetni és indokolni a saját bevételi tervet. (b) A HDÖK költségvetés kiadásait tételesen kell bemutatni, az egyes feladatokat, programokat a DIK SZMSZ-e, valamint a HDÖK (és a tagönkormányzatok) alapszabálya határozza meg. (c) A HDÖK költségvetésnek szervezeti és pénzügyi tagolást tekintve együttesen kell világosnak és konzisztensnek lennie, az alábbi táblázat sémája szerint:
8
Maradvány az előző évről
Tárgyévi költségvetési támogatás
Tárgyévi saját bevétel
BME-n kívülről
HDÖKön belüli átcsoport osítások (+/-) (több oszlop is lehet)
BME-n belülről
Tárgyévi kiadás
BME-n kívülre
Maradvány a következő évre
BME-n belülre
Diákközpont működés Diákközpont SZMSZ 2. § (1) bek. a-e) pontokban rögzített feladatok Hallgatói juttatások jogcímek szerint TJSZ szerinti tankönyv, jegyzet, valamint sportfeladatok Fogyatékos hallgatók HDÖK-DIK létesítményhasznála t Különeljárási és vizsgaismétlési díjak befizetés az LTA-ba a KSZ szerint HDÖK feladatok és programok Műhely újság Hallgatói öntevékeny csoportok Hallgatói külügyi tevékenység Balatonlellei Ifjúsági Tábor Felújítások, beruházások Kari hallgatói önkormányzatok Tagszervezeti díjak Egyéb programok és feladatok HDÖK likviditás és tartalék Összesen
0
9
(d) Az egyes programok és feladatok esetén (beleértve a több részprogramra, programcsoportra bontható „Egyéb programok” tételt is) az a), b) és c) pontok alapján számszakilag alátámasztott „kisköltségvetéseket” kell készíteni, be kell mutatni és meg kell indokolni. Az „Egyéb programok és feladatok” (egyik) soraként kell megjelenjenek a HDÖK-ön belüli olyan elvonási elemek („rezsik”), amik figyelembe vételével a HDÖK végül teljesíti az egyetemi szintű általános költségekhez való hozzájárulási („rezsifizetési”) kötelezettségét (a „Tárgyévi kiadás (BME-n belülre)” rovaton). (e) A tervezésnél ki kell térni arra, hogy az egyes programok és feladatok mit finanszíroznak, illetve arra, hogy az egyes programok és feladatok eredményességét – amennyiben ez értelmezhető – milyen kimeneti mutatókkal és/vagy milyen egyéb eredményességi értékkel mérik, a beszámolóban mutatják be. 4) A Diákközpont, mint a HDÖK költségvetés lebonyolító szervezete: (a) A szervezetében foglalkoztatottakra a Költségvetési Szabályzat 34. § (1), (2), (3), (8), (9), (14) és (15) bekezdését – értelemszerű adaptációk mellett – alkalmazni kell. (b) A Költségvetési Szabályzat (33 §) 3. sz. táblázata szerint is el kell készíteni költségvetését, melynek kiadási-bevételi főösszegei meg kell egyezzenek a HDÖK költségvetésével. A „HDÖK feladatok és programok” sorait az egység (alapfeladatához kapcsolódó) külön kezelt keretének kell tekinteni. 5) A 3) bekezdés „HDÖK likviditás és tartalék” esetében a HDÖK költségvetésben meg kell adni mindezek növelési és csökkentési szabályait, azaz azt, hogy milyen módon kerülhet ezekhez keret az év során, illetve miként csökkenhetnek ezek. 6) A tárgyévi „tervek” mellett az előző éves „terv-tény” összevetések (a lényegesebb eltérések indoklásával) is a HDÖK költségvetés kötelező részei. 7) A BME tulajdonú gazdasági társaságok (beleértve a közvetett vagy résztulajdonlást is) közül a HDÖK felelős működtetésében állók, továbbá a BME belső költségvetési szabályok tekintetében „BME tulajdonú gazdasági társaságnak” tekintett, társult vállalkozás jelleggel érintett, Műegyetemi Iskolaszövetkezet és Műegyetemi Ifjúsági Egyesület (illetve ezek gazdálkodó szervezetei) esetén a karokra is vonatkozó (53 § és 64 §) szabályokat kell követni. 8) Tárgyév március 7-ig kell elkészüljenek – a 3) bekezdés szerinti tagolásban – az előző évről hozott maradványok és a tárgyévi saját bevételi tervek, míg március 14-ig az előző évről szóló kari költségvetési beszámolók 3) bekezdés szerinti „terv-tény összevetései” ahhoz, hogy a tárgyévi Belső költségvetés még márciusban szenátusi tárgyalásra kerülhessen. Ezek határidőben és kellő színvonalon történő elkészítéséhez a HDÖK munkatársak, a GMF osztályai és a Költségvetési és Kontrolling Csoportja munkatársainak aktív együttműködésére van szükség, amit külön erre vonatkozó utasítás szabályozhat. 9) A HDÖK testületek által elfogadott (kérésre beterjesztés előtti) HDÖK költségvetések – fentiek szerinti – megfelelőségét a KKCS ellenőrzi le, jóváhagyása esetén továbbítja a Főigazgatónak. 10) Az előzőek szerint elkészített HDÖK költségvetés adja a HDÖK gazdálkodási kontroll, valamint a jogszabályok szerinti vagy a kormányzati döntésekből adódó egyetemi szintű intézkedések alapját. 10
11) Amennyiben a HDÖK-nek nincs az egyetemi belső költségvetés elfogadása után legfeljebb 30 napon belül a fentiek szerint a KKCS részéről jóváhagyott HDÖK költségvetése, a HDÖK hatáskörében lévő minden döntéssel összefüggő újabb kötelezettségvállalást ennek megszületéséig fel kell függeszteni, illetve a helyzet egy hónapon túli fennmaradása esetén a HDÖK költségvetéséről a szenátus dönt.
Átmeneti rendelkezésekhez (HDÖK költségvetésekhez) „A” § 2014. november 7-ig el kell készüljenek a 2014. évi HDÖK költségvetés fentiek szerinti nagyvonalú, legalább nagyságrendileg helyes „próba-költségvetése” (azaz az elfogadott HDÖK költségvetés fentiek szerinti szervezeti szeletek és főbb pénzügyi tételek szerinti nagyvonalú transzformációi). Ezt a Rektori Kabinet Költségvetési és Kontrolling Csoport (KKCS) hagyja jóvá, elutasítása esetén írásos indoklással. „Tervtény összevetéseket először a 2016. évi HDÖK költségvetésnél kell készíteni. „B” § A 23 § 7) pont és a 64 § alapján a Műegyetemi Iskolaszövetkezet és a Műegyetemi Ifjúsági Egyesület (illetve ezek gazdálkodó szervezetei) bevételei alapján fennálló HDÖK befizetési kötelezettséget csak 2014. január 1-től kell érvényesíteni úgy, hogy 2014. és a 2015. évre eső, a Kollégiumi alrendszer beruházási és felújítási keretének növelésére vagy egyetemi sportlétesítmény fejlesztésre kerülő összeg a HDÖK ilyen célú illetve nagyelőadókra történő igazolt éves költésével kiváltásra kerül, továbbá beleértve a Költségvetési Szabályzat más pontja szerinti ilyen beruházási-felújítási összegeket is. „C” § A HDÖK 2014. december 31-ig Alapszabályán keresztül saját hatáskörben rendezheti az: a) A HDÖK költségvetés megtervezésével, elfogadásával és végrehajtásával kapcsolatos valamennyi szervezeti kérdéssel, ideértve a folyamatban részt vevő összes testület és személy részletes feladatát; b) a Műegyetemi Ifjúsági Egyesület (MIE), a Műegyetemi Hallgatókért Alapítvány (MŰHAL), a Műegyetemi Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. (MISZ), és a tulajdonában lévő társaságok (gazdálkodó szervezetek), valamint a MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet (MISZISZ) tekintetében: az auditálás és a könyvvizsgálat szabályaival, és azok véleményezési rendjével, a tulajdonosi jogokat gyakorló adatszolgáltatási kötelezettségének rendjével, a – civil szervezetek kivételével – az üzleti terv készítés és a teljesítményértékelés kritériumaival, egyetemi alkalmazottak, és hallgatói önkormányzati tisztségviselők foglalkoztatásának feltételrendszerével kapcsolatos kérdéseket. Amennyiben ez nem történik meg, e részletek rendezésének kérdéseit a soron következő szenátusi ülés elé kell terjeszteni.
A jelenlegi 53. § helyére a következő lép (az ehhez kapcsolódó 54. § változatlan formában megmarad): 53. § Az alrendszer belső elosztását is tartalmazó belső költségvetés elfogadását követő legkésőbb 30 napon belül az alábbi egységes elvek alapján összeállított vagy utólag ezzel kiegészített kari költségvetést kell a kari tanácsoknak elfogadni: 1) A Rektori Kabinet Költségvetési és Kontrolling Csoport (KKCS) a belső költségvetés adattáblázatai alapján (egységes elvek szerint, a belső költségvetés 11
elfogadását követő 3. munkanapig, a kari gazdasági dékánhelyetteseknek megküldve) karonként elkészíti azt a táblázatcsoportot (indokolt esetben magyarázatokkal), amiket az egyes karoknak kötelező a kari költségvetésük elkészítésekor figyelembe venniük. 2) A kari költségvetéseknek szervezeti és pénzügyi tagolást tekintve együttesen kell világosnak és konzisztensnek lennie, az alábbi táblázat sémája szerint:
Maradvány az előző évről
Tárgyévi költségvetési támogatás
Tárgyévi saját bevétel
BME-n kívülről
Karon belüli átcsopor tosítások (+/-) (több oszlop is lehet)
BME-n belülről
Tárgyévi kiadás
BME-n kívülre
Maradvány a következő évre
BME-n belülre
Dékáni Hivatal Kari szintű egyéb (több sor is lehet) Oktatási-kutatási egységek Kari likviditás és tartalék Összesen
0
(a) A besorolások egyértelmű párosításokat jelentenek: minden egyes kari pénzmozgás egyértelműen az egyik szervezeti szelethez tartozik, az adott pénzmozgás mögötti tényleges tevékenységet tekintve. (b) Az „Oktatási-kutatási egységek” egyetlen egységként kezelve, alapvetően a kari tanszékeket és/vagy intézeteket fedi le. (c) A „Dékáni Hivatal” a kar központi adminisztratív, vezetési szervezeti egysége, aminek az élén a dékán által közvetlenül irányított hivatalvezető áll, ő felel az egység kari költségvetés szabta keretek közötti működtetésért. Munkatársai a dékáni hivatal foglalkoztatottjai, beleértve a jellemzően az oktatási-kutatási egységeknél főállásban lévő, de itt részmunkaidős vagy megbízási jogviszonyban dolgozókat is. A Dékáni Hivatal „személyi kiadásait” az ő személyi költségeik adják, míg „működési költségüket” a hivatali működéshez kötődő kiadások, amiket külön-külön kell bemutatni. Amennyiben a Dékáni Hivatalnak van saját bevétele, ezek egyetemi-kari „rezsije” a „karon belüli átcsoportosítások” között kell szerepeljen. A Dékáni Hivatal esetén különkülön tételekként kell megadni minden további „kari/dékáni külön kiadást”, így pl. a jutalmakat, illetve a nagyobb kari rendezvények, és egyéb 12
akciók/programok költségvetési kereteit (amennyiben ezek nem a „Kari szintű egyéb” tételek között kerülnek bemutatásra). (d) A „Kari likviditás és tartalék” a kari oktatási-kutatási egységek adott pillanatban még kari szinten kezelt kerete, illetve a 2) pont szerinti táblázat másik három szervezeti szeletéhez (még) nem sorolható keret. Ehhez kapcsolódva kell kitérni a kari szintű takarékszámla tételekre (ha az adott kar a Költségvetési Szabályzat szerint ennek részese). Meg kell adni mindezek növelési és csökkentési szabályait, azt, hogy milyen módon kerülhet ezekhez keret az év során, illetve miként csökkenhetnek ezek. Ki kell térni arra is, hogy mi az általános kari eljárás az olyan esetekben, amikor valamilyen kari szintű gazdálkodási kockázat nem kezelhető a „Kari likviditás és tartalékkal”. (A „Kari likviditás és tartalék” szükséges tervezett mértéke – ami akár nulla is lehet – kari tanácsi szinten dönthető el, de a kari gazdálkodási kockázatok kezelésének eljárása ehhez a szinthez kell illeszkedjen.) (e) A „Kari szintű egyéb” (több ilyen is lehet) a Dékáni Hivatal működésével és a „Kari likviditás és tartalék” tétellel nem összefüggő, de kari szinten kezelt projekt, gazdálkodási részlet (pl. kari „rezsikezelés”, kari szintű pályázat, létesítmény, labor, tudományos program stb.). Ezeknél világosan meg kell adni, hogy az adott „Kari szintű egyéb” egységet/projektet milyen bevételekből, milyen kiadások terhelhetik, illetve ezekről miként születik döntés, valamint, hogy mi történik az érintett projektek esetleges többleteivelhiányaival. A „Kari szintű egyéb” sorként kell megjelenjenek a karon belüli olyan elvonási elemek („rezsik”) is, amelyek figyelembe vételével a kar (akár karon belüli automatikus eljáráson keresztül) végül teljesíti az egyetemi szintű általános költségekhez való hozzájárulási („rezsifizetési”) kötelezettségét (a „Tárgyévi kiadás (BME-n belülre)” rovaton). (f) A kari költségvetésben a pénzügyi terveket tekintve öt alapvető tételt kell világosan elkülöníteni: I) Maradvány az előző évről, II) Tárgyévi költségvetési támogatás, III) Tárgyévi saját bevétel (felbontva BME-n kívülről és belülről érkezőre), V) Tárgyévi kiadás (felbontva BME-n kívülre és belülre fizetendőre), VI) Maradvány a következő évre. Ezt egészíthetik ki az IV1), IV2), … Karon belüli átcsoportosítások. Utóbbi(ak) összesen nulla eredményt kell adjanak, a karon belüli belső átcsoportosítások bemutatását szolgálják, akár több ilyen oszlopra bontva, az egyes tételek előjelesen szerepeltetve. Ezek egyike (az egyik IV oszlop) a karon belüli olyan elvonási elemek („rezsik”) belső megtérítéseit rendezi, amik figyelembe vételével a kar végül teljesíti az egyetemi szintű „rezsifizetési” kötelezettségét is. A tárgyévre vonatkozó kari költségvetésben az I) Maradvány az előző évről tényadat (összegük az egyetemi költségvetésben megjelenővel azonos, felbontása pedig a kari költségvetés szerinti); a II) Tárgyévi költségvetési támogatás összesen az egyetemi, felbontva kari költségvetésben rögzített adat; a III) Tárgyévi saját bevétel becsült adat (a BME-n belül pénzmozgások kiszűrésével, összesen az egyetemi, felbontva a kari költségvetésben rögzített). Az IV) oszlop(ok) kari szintű átcsoportosítások nulla összeggel, így ezek az egyetemi szintű adatokat nem érintik. A V) Tárgyévi kiadás és VI) Maradvány a következő évre becsült illetve kiadódó tétel. Az alapösszefüggés: I + II + III (+IV) – V = VI. (g) A kari költségvetésben a (b)-(e) szerinti szervezeti szeleteket az (f) pont szerint külön-külön levezetve kell megadni úgy, hogy a szervezeti szeletek szerinti 13
felbontás összegzései levezetetten megegyezzenek az egyetemi költségvetésben az adott – 1) bekezdés szerint megküldött – karra vonatkozó „főszámokkal” (kivéve a „Maradvány a következő évre” tételt). Ennek bemutatásakor ki kell térni annak a magyarázatára is, hogy az f) pont szerinti Tárgyévi költségvetési támogatás a Belső költségvetés Kari alrendszer „Karok összes bevétele” vagy „Belső költségvetési támogatás” összegnek a karra eső összege. Ezzel együtt az f) pont szerint értelmezett Tárgyévi költségvetési támogatás a karra eső „Kari összes általános költség” és „Kari összes létesítmény költség” tételeit is tartalmazza, vagy azok levonása után értendők. Azaz az egyes karok e két alapvető interpretációs változat közül kiválaszthatják a számukra (jellemzően Oktatási-kutatási egységek belső elosztási logikájához jobban illeszkedő) megfelelőbbet. A kari költségvetésben a (g) pont szerinti bontásban meg kell adni az előző éves „terv-tény” összevetéseket (a lényegesebb eltérések indoklásával). (h) A fenti (b)-(f) pontok közötti kapcsolódásokat (pl. ha az egyik többlete vagy hiánya egy másikat növeli vagy terheli) a kari költségvetéseknek világosan tartalmaznia kell. (i) A kari költségvetésnek kötelező része a „kari algoritmus” szabályrendszerének a leírása, algoritmusszerűen, vagy azt a döntéshozatali mechanizmust leírva, ami alapján a kari szervezeti egységek költségvetési támogatásai megszületnek. 3) 64 § szerint (vagy a Szenátus által megnevezetten) a karhoz kapcsolódó gazdasági társaságok, gazdálkodó szervezetek esetén: (a) A kari költségvetések külön fejezetben tárgyalt kötelező részei a Szabályzat 64. §-a szerinti BME közvetlen vagy közvetett tulajdonú (vagy a Szenátus által – a BME belső költségvetési szabályok tekintetében – megnevezetten annak tekintett) gazdasági társaságok, gazdálkodó szervezetek gazdálkodásának részletes és teljes bemutatása, a 2)(f) pont szerinti logikát követve is. (b) Ki kell fejteni, hogy e BME érdekeltségű szervezetek tevékenysége miként van összhangban a kari kompetenciákkal, a kart érintő szolgáltatásokkal, miként segítik a kari küldetés megvalósulását. (c) Ki kell térni arra, hogy milyen módon és mértékben veszik igénybe a BME infrastruktúrát, és miként térítik meg a BME velük kapcsolatos költségeit, illetve miként tesznek (illetve tesz a kar) eleget a Szabályzat szerinti egyetemi szintű befizetési szabályoknak. (d) Világosan rögzíteni kell e BME érdekeltségű szervezetek karral kapcsolatos bevételi – kiadási kapcsolatrendszerét (azaz azt, hogy ezek a kapcsolódások a kari költségvetésben hol és milyen módon jelennek meg), illetve azt, hogy ezeknek van-e szerepe a kari likviditási tartalékolási kérdésekben (és ha igen, miként és milyen mértékben). (e) Le kell írni, hogy e kari érdekeltségekben kari szintű, valamint oktatásikutatási szervezeti egységekben dolgozók milyen (pl. összeférhetetlenségi, jövedelmi stb.) szabályok szerint, és milyen döntési és kontrollmechanizmus alapján vesznek részt (foglalkoztatottak, támogatottak, tulajdonosok stb.), ezek
14
hogyan, kinek és milyen megfontolása alapján felelnek meg a BME belső rendjének. (f) A fentiek automatikusan – ezek időzítéséhez illeszkedve, akár a kari költségvetéstől külön tárgyalva – kiegészülnek a BME érdekeltségű szervezetekkel kapcsolatos olyan fenntartói, ellenőrző szervi előírásoknak való megfelelésnek szükséges részekkel, amelyeket a Szabályzat külön nem ír elő. (Így pl. a gazdasági társaságokra meghatározott egyedi stratégiai célok, mutatók, célértékek és azok eléréséhez szükséges tevékenységek meghatározása, elemzése.) A kari költségvetésben be kell számolni továbbá az (esetleges) auditálás és a könyvvizsgálat eredményeiről, az üzleti tervet érintő főbb fejleményekről, illetve minden olyan lényeges kérdésről, ami a felelős tulajdonosi joggyakorlással összefügg. 4) Kari gazdálkodási irányelvek, illetve a nem tisztán pénzügyi adatok bemutatása érdekében a kari költségvetésekbe kötelezően beépítendők a legfontosabb adatok és elemzések, amiket a kari költségvetést megelőző egyetemi Kontrolling jelentések, Gazdálkodási irányelvek vagy Belső költségvetés tartalmaznak. Ehhez a tárgyévi belső költségvetés erre vonatkozó mellékletében mintegy legfeljebb tíz oldal terjedelemben megadott szöveget és táblázatokat kari szinten tetszőlegesen kiegészített formában a kari költségvetésnek tartalmaznia kell. 5) Tárgyév március 7-ig kell elkészüljenek – a 2) bekezdés szerinti tagolásban – az előző évről hozott maradványok és a tárgyévi saját bevételi tervek, míg március 14-ig az előző évről szóló kari költségvetési beszámolók 2) bekezdés szerinti „terv-tény összevetései” ahhoz, hogy a tárgyévi Belső költségvetés még márciusban szenátusi tárgyalásra kerülhessen. Ezek határidőben és kellő színvonalon történő elkészítéséhez a kari munkatársak, a GMF osztályai és a Költségvetési és Kontrolling Csoportja munkatársainak aktív együttműködésére van szükség, amit külön erre vonatkozó utasítás szabályozhat. A karok elvárható adatszolgáltatási színvonala a számukra hozzáférhető vagy megküldött adatok színvonalához illeszkedik. 6) A kari tanács által elfogadott (kérésre beterjesztés előtti) kari költségvetések – fentiek szerinti – megfelelőségét a KKCS ellenőrzi le, jóváhagyása (és kari elfogadása) esetén továbbítja a Főigazgatónak. 7) Az előzőek szerint elkészített kari költségvetések adják a kari gazdálkodási kontroll, valamint a jogszabályok szerinti vagy a kormányzati döntésekből adódó egyetemi szintű intézkedések alapját. Átmeneti rendelkezésekhez (kari költségvetésekhez) „D” § 2014. november 1-ig el kell készüljenek a 2014. évi kari költségvetések 53. § szerinti nagyvonalú, legalább nagyságrendileg helyes kari „próba-költségvetései” (azaz az elfogadott kari költségvetés fentiek szerinti szervezeti szeletek és főbb pénzügyi tételek szerinti nagyvonalú transzformációi). Ezeket a Rektori Kabinet Költségvetési és Kontrolling Csoport (KKCS) hagyja jóvá, amennyiben nem fogadja el, azt 5 munkanapon belül írásban meg kell indokolnia. Amennyiben egy kar további 10 munkanapon belül nem ad le a KKCS részéről később jóváhagyott ilyen „próbaköltségvetést”, a kar megelőlegezései ennek elfogadásáig felfüggesztésre kerülnek, aminek felülvizsgálatáért az érintett kar a rektorhoz fordulhat. Az 53. § 2) (h) pont 15
szerinti „terv-tény összevetéseket” először a 2016. évi kari költségvetésnél kell készíteni.
A jelenlegi 64. § helyére a következő lép (BME-hez kötődő gazdálkodó szervezetek rész): 64. § A BME tulajdonú gazdasági társaságok (beleértve a közvetett vagy résztulajdonlást is) után a működtetéséért felelős szervezeti egység a Likviditási és tartalékalapba történő befizetésre kötelezett. A befizetés alapja a társaság teljes nettó bevétele, mértéke 5%. A befizetési kötelezettséget keletkeztető nettó bevétel meghatározását (így a kivételek kezelését is), az esedékesség megállapítását, a különböző szintű költségvetésekben való megjelenést, a kapcsolódó szervezeti (kompetencia, felelősségi, kötelezettségi stb.) kérdéseket, a beszámolási kérdéseket, az esetleges költségvetési következményeket stb. főszabályként úgy (vagy ahhoz a lehető legjobban közelítve, értelemszerű adaptációk mellett) kell megállapítani, mintha a jelen paragrafus szerinti társaság tevékenysége a tulajdonosi jogokat gyakorló BME szervezeti egység keretén belül folyna. A BME szervezeti egységeket és a jelen pontban értelmezett társaságokat együttesen tekintve, egy adott bevétel belső áramlásakor összességében csak az egyszeri legmagasabb százalékos befizetési kötelezettség kell teljesíteni. A hitel és a tőkebefizetés nem számít bevételnek. A Hallgatói alrendszer felelős működtetésében álló gazdasági társaságok esetén a Likviditási és tartalékalapba kerülő (társaság teljes nettó bevételére vetített) 5% egésze a Kollégiumi alrendszer beruházási és felújítási keretének növelésére vagy – az EHK döntése szerint részben vagy egészben – egyetemi sportlétesítmény fejlesztésre kerül – a belső költségvetésben – átcsoportosításra. Átmeneti rendelkezésekhez (BME-hez kötődő gazdasági társaságok rész) „E” § A 2012. január 1. – 2014. december 31. közötti időszakra vonatkozóan a 64. § szerint definiált bevétel nem BME résztulajdon aránya szerinti része után a befizetési kötelezettség csak 2%.
16
