1. A szupervízió definíciója A szupervízió szabályozott tanulási folyamat, melynek célja, hogy a szupervizált szakmai tudását és személyes tudatosságát gyarapítsa a szupervízióba vitt eseteken keresztül. Fejleszti a reflexiós készséget. Lényege, hogy a szupervizált mit tud kezdeni az adott helyzettel. A szupervízió tárgya: a személyes körök és a szakmai körök átfedése. Az önismereti csoport a személyes körrel foglalkozik, az esetmegbeszélő csoport a szakmai körrel. A szupervízió más megfogalmazások szerint szabályozott tanácsadási folyamat. A szupervízor abban segít, hogy a szupervizáltban beindulhasson egy tanulási folyamat. Funkciói: 1. ellenőrző, vagy adminisztratív kontroll funkció, 2. oktatási, képzési funkció, 3. személyiséget fejlesztő és támogató funkció Szakaszai: előkészítés – feldolgozás - lezárás A szupervizált önreflexiója révén a folyamatban saját maga válik képessé, hogy személyes fejlődését és szakmai hozzáértését kibontakoztassa. A szupervízió mindig a szakmai személyiséggel dolgozik. Nem problémamegoldó módszer, nem útmutatás, nem tartalmaz konkrét szakmai tanácsadást, értékelést, véleményezést. Segítő foglalkozású szakemberek személyiségének karbantartásának egyik lehetséges módja a szupervízió. A szakmai személyiség erősítése, az önreflexió fejlődése védelmet nyújt. A feloldatlan feszültségek hordozása kiégéshez vezet. 8. A szupervízió és a pszichoterápia hasonlósága / különbsége
Szupervízió
Terápia
Célja
Témája, esete
Hatása
A személyes és a szakmai közötti összefonódások megértése
„Itt és most” Érzések, szakmai konfliktus, szakmai személyiség
Foglalkozási szerep hatékonyabb betöltése
Állapotjavulás, stabilizáció, gyógyulás
Adott tünet és a mögötte lévő dolgok kezelése
Állapotjavulás, stabilizáció, gyógyulás
A szupervízió foglalkozásközpontú önismeret. A terápia állapotok, tünetek mögötti dolgok megértése, hogy a konfliktusok ne tegyék beteggé az egyént.
1
9. Szupervíziós koncepciók: USA, Európa USA
Európa
A szupervízor ellenőrzi a szupervizáltat az intézmény érdekeinek megfelelően
Nem gyakorol kontrollt, nem tagozódik be az intézmény hierarchikus rendjébe
Gyakran az intézmény tagja a szupervízor, a hierarchiában magasabban álló, tapasztalt
Nem tagja az intézménynek, ahol szupervíziót végez
A szupervízor a szolgáltatás minőségéért felel, a szupervizált munkájáért felelősséggel tartozik
A szupervizált munkájáért nem felelős a szupervízor, csak a szupervíziós folyamatért
Az amerikai modellben elfogadható, hogy tapasztaltabb kolléga megoldásokat javasol, tanácsokat ad tapasztalatai alapján. Az európai modell szerint a szupervízor célja, hogy olyan feltételeket tudjon teremteni, melynek eredménye a változás. 7. Az esetmegbeszélő csoport és a szupervíziós csoport hasonlóságai, különbségei Szupervíziós: Kiindulási pontja a szakmai személyiség, a munkáját végző szakember Az érdemi munka a szupervizált és a szupervízor között zajlik Az eset konkrét történet, szélesebb körből merít, mint az esetmegbeszélő csoportban Fókuszban a szupervizált szakmai tevékenysége van Egy egyéni szupervíziós ülés 60 perc, a csoportszupervíziós ülés 90 perc, rendszeresítése szükséges 2-3 hetente, havonta Célja a szakmai kompetenciafejlesztés, mentális egészség megerősítése, kiégés kivédése Csoportszupervízió létszáma max. 7 fő, teamszupervízió max. 14 fő Esetmegbeszélő: Kiindulási pontja egy-egy kliens esetének megbeszélése A kliens van központi szerepben Az eset a munka tárgya, csak segítő szakmabeli járhat esetmegbeszélő csoportba Fókuszban az eset van Folyamatban zajlik, alkalmazható egyszeri segítségnyújtásra is, rendszeresítése előnyös Célja az eset további kreatív vezetésének elősegítése, az esethozó érzelmi terheinek csökkentése Létszáma max. 15 fő
2
A szupervízió a szakmai interakció és a szakmai személyiség problémáira és konfliktusaira reflektáló személyes tanulási folyamat, amely a munkahelyi és intézményi problémákat egy megbeszélési helyzetben átvilágítja, segíti a mélyebb megértést és feldolgozást. A szakmai interakciókból erednek olyan problémák, konfliktusok, melyeket a segítő egyedül nem képes kezelni és feldolgozni. A szupervízió a tanulást, a fejlődést szolgálja, egy szerződésen alapuló, saját szakmai tapasztalatokból kiinduló és mindig oda-visszacsatoló folyamat keretében. Lényegi eleme az önreflexió, a szupervízor reflektív jelenléte. Az eset aktualitása a strukturáló szempont. Nem tervezhető meg, hogy mi történik a következő ülésen. Eset lehet minden, ami a szupervizáltat a szakmával kapcsolatban foglalkoztatja; klienssel való kapcsolat nehézségei, kollegiális kapcsolatok, hierarchia viszonyai. A folyamatjelleg a garanciája annak, hogy létrejöhessen a tanulási környezet. Mindaz módszere lehet, ami az önreflexivitást elősegíti. Az esetmegbeszélő csoport egy-egy kliens helyzetének feltérképezése, a figyelem központjában az eset szereplőivel, egyéni sorsával. Az esethozó nem marad magára érzelmi terheivel, mentálisan megerősödve tovább építkezhet a csoporttársak szaktudásaiból. Általában a csoporttagok aktuálisan behozott esetei szabják meg a menetét. 2. A szupervízió formái, módszerei Formái: Egyéni (coach-szupervíziónak is nevezik): Néha a team-ek tagjai, akik munkahelyi helyzetük rendezésére keresnek valamilyen formát. Vagy olyan szakemberek, akiknek vezetői funkciót kell gyakorolniuk, és közben személyes vagy szakmai korlátokba ütköznek. Csak a szupervízor és kliense között történik interakció. Csoport: 4-6 fős, az egyénihez képest dinamikusabb, felerősödnek a csoportból jövő hatások, a feldolgozandó helyzet problémaként lesz felfogható. Az együttműködő készség fejlődik. A tanulási folyamat a csoportülés után fejlődik. Nagyobb a lehetőség arra, hogy szembesüljünk mások tanulási történeteivel. Team: A csoportszupervízió egyik formája, témája a munkatársak elvárásai és az intézmény érdekei közötti ellentmondások. Lehet esetmunkára alapuló, csoportdinamikai, önismereti, és intézményre vonatkozó. A megrendelő és finanszírozó az intézmény. A csoportok lehetnek státuszhomogének vagy hierarchikusan tagoltak. Az ülések feltétele a csoporttagok egyenlősége. A tagok nap mint nap kapcsolatban vannak egymással. Terepoktatásban: A tereptanár abban segíti a hallgatót, hogy önmaga és a szakma találkozásában minél nagyobb rálátással, önreflexióval szerezzen tapasztalatokat. Szupervíziós képzés és tanítási szupervízió: A nagy tapasztalat tette a segítőt szupervízorrá, a tapasztalt szupervízorok kezdő kollégáiknak kontroll szupervíziót nyújtottak. A tanulási-tanítási szupervízor segítségnyújtó és képző személy. Minden szupervízor további tanulásra szorul a képzést követően is. 3
Kontroll: A szupervízorok számára nyújtott szupervízió. Célja, hogy megállapítsa, alkalmas-e a jelölttapasztalatait az általa vezetett szupervízióban felhasználni, és hogy megoldja azokat a problémákat, amelyek gátolják a szupervízori munkát. Kollegiális: Egyenrangú társak egymásnak kölcsönösségen alapuló segítségnyújtása szupervízori munkájukhoz. A résztvevők lehetnek szupervízorok és szupervizáltak. Alapja a bizalom, rugalmasság, önállóság. Módszerei: Terápiás módszerek; pszichoanalízis, kommunikáció- és rendszerterápia, csoportdinamika, Gestalt terápia, tranzakció-analízis. Kreatív médiumok; információközvetítők, kifejezés-hordozók. A kifejezés-hordozók lehetnek anyagok, cselekvéssorok, a személyiség mint kifejeződési közeg, és műszakitechnikai eszközök. Az önkifejezés nagy jelentőséget kap. Funkciók: 1. ki nem mondott tartalmak kifejeződésre jutása, 2.emberi érzések, kifejezésmódok, 3.tanácsadási folyamatban fejlődnek a kifejezési lehetőségek, 4.diagnosztika, 5.belső folyamatok értelmezése, 6.élmények, konfliktusok, igények, kedélyállapotok felelevenítése, 7.belátás, történetek, példák, 8.új tapasztalatok, megoldási lehetőségek, 9.önmagunk és mások észlelése, 10.gyakorló és rákészülő funkciók, 11. én-erősítő, én-védő funkciók Kifejezőeszközök: A test is lehet közvetítő elem; lazító-, légző-, mozgásos gyakorlatok. Fantázia és képzelőerő, babák, álarcok, színek, agyag és gyurma, nyelvi forma. Minden egyes kifejezőeszköz pontosan rögzített jelentéssel és hatással bír. Feldolgozási technikák: intervenciók, identifikációs technikák, dialógustechnika, asszociációs technika. Kreatív problémamegoldó folyamat szakaszai: előkészítő, inkubációs, belátás, bizonyítási. 3. A tanulási hipotézis szerepe a szupervízióban A szupervízió folyamata segítségnyújtás és segítség elfogadása a tanulásban. A szupervízor fő feladata a tanulási folyamat vezetése. A hipotézis utal a benyomások gyűjtésére, összefüggések megfogalmazására, kutatásokra. A tanulási hipotézissel a szupervízor arra koncentrálhat, amit tennie kell. A szupervízornak tilos a szupervizálttal a szaknyelvet használni. Fókuszálni kell a szupervízor számára: 1. késztető és visszatartó erők, 2. megfelelő tanulási stílus megtalálása, 3. megfelelő idő és hely biztosítása, 4. tanulási célok közös kialakítása, 5. legjobb megértés, 6. közös megegyezés, 7. kölcsönös segítségnyújtás aktiválása, 8. őszinteség, átláthatóság, empátia, 9. egy kapcsolat kifejlesztése
4
Tanulási tárgykörök: 1. segítő személye, 2. segítő munkaszituációja, 3. szupervízió szituációja A folyamatban megjelenik a szupervízor képessége a problémafeltevésben, kérdések felvetésében és bevonásában. A szupervízor hozza a szakmáról való tudását, a szupervízió folyamatáról való tudását. Hipotézist alakít ki aszerint, ahogy a szupervizált tanul és dolgozik, és a tanulási célok figyelembevételével. A folyamat akkor lehet hatékony, ha mindkét fél kölcsönösen vesz részt annak kialakításában, a szupervizált eljut arra a pontra, hogy maga fogalmazza meg saját tanulási céljait, és felismerje saját munka és tanulási stílusát. Eredményeként képes megnövelni saját tanulási körét, a reflexió gyakorlása növekszik. 4. A szupervízió alkalmazási területei Klinikai szupervízió: Újratanulási folyamat, alkalmazhatóak benne a terápiás folyamatok. Figyelemmel kíséri a klinikai munka alkalmazását. Fókusza a munkáját végző szakemberre irányul. A készségek fejlesztése biztosítja a szervezeti célok elérését. A humán szolgáltatásokban cél az interperszonális készségek fejlesztése. Egyéb területek: -szociális (gyermekvédelem, családgondozás, idősgondozás, támogató szolgálat, hajléktalan ellátás, nappali ellátás) -egészségügy, -munkaügy, -oktatás, -non-profit, -for-profit 5. A team szupervízió célja, jellege, alkalmazási területei Team-szupervízióra kerülhet sor, ha egy munkacsoportban konfliktusok vannak a team tagjai és az intézmény vezetősége között, nyomasztó a munkahely légköre, a vitás dolgokat kerülik. A szupervízió az emberek munkafolyamataihoz kapcsolódó, szabályosan vezetett tanácsadási folyamat. A munkacsoport-szupervízió az intézményen belül zajlik, és bizonyos rendszerességet mutat. A team-szupervízión belül 1. eseti, 2. csoportdinamikai, önismereti, és 3. intézményi vonatkozású formákat különböztetünk meg. Az esetközpontú a kliensekkel, ügyfelekkel való konkrét munka. A csoportdinamikai egy munkacsoporton belüli interakció dinamikáját mutatja. Az intézményközpontú a feladatokra, a hierarchiára, az intézményi szerepekre fókuszál. A team-szupervízióban a résztvevők egyazon intézmény ugyanazon feladatterületén dolgozó munkatársai. Cél a munkahelyi klíma, a munkahatékonyság, és az együttműködés javítása. Az intézményhez tartozók interakcióinak kezelése áll a központban. Fontos, hogy a szerződő felek tisztázzák, hogy ki, kikkel, és milyen célból szerződik a team-szupervízióra, és milyen határokat kell figyelembe venniük. Munkamódok: 1. A szupervízor néma megfigyelőként, kívülről érkezik egy teamülésre, majd a végén elemzi, és a csoporttagokkal együtt reflektál a megtörtént ülésre. 2. A szupervízor és a team egyszerűen összeülnek, és dolgoznak az adott anyagon. Egy intézmény vagy egy szervezet részeként a teamek mindig vitában állnak más, a hierarchia különböző szintjein álló rendszerekkel. Egy team az identitását határok 5
megvonásával és a különbségek rögzítésével szerzi meg. Minden teamnek van egy feladat- és egy munkaköre. A tagok számára identitást és elhatárolt funkciókat hoz létre a team. Minden tag ugyanabban az intézményben dolgozik, ezzel minden információ rövid idő alatt eljuthat mindenkihez. Team-szupervíziót legtöbbször akkor igénylik, ha probléma adódik. A szupervizáltak gyakran azt várják el, hogy a szupervízió védett teret biztosítson számukra, ahol megtanulhatják, hogyan lehet a szupervízor segítségével fellépni a vezetőség ellen. Nem ritkán a hiányzó intézménystruktúra kompenzálása miatt igénylik a szupervíziót. Néha azt is elvárják a szupervízortól, hogy a hiányzó vezetői feladatokat ellássa. A nyilvános jelleg felveti a titoktartást, az elhangzó problémák és történések nyilvánosságra kerülnek. A szetting, összejövetel a team-szupervízió esetében hangsúlyosabb, mint a többi formánál. Gyakran ad felvilágosítást a team-szupervíziót vállaló szervezet és az intézmény struktúrájának céljairól, hogy kik tartoznak bele, kinek kell részt vennie, milyen gyakori legyen. 6. Az egyéni szupervízió célja, jellege, alkalmazási területei Célja a munkahelyi helyzetek tisztázása. A jelentkezők egy része pedagógiai vagy terápiás munkájához igényel szupervíziót, másik részük vezetői funkciókat gyakorol, eközben személyes vagy szakmai korlátokba ütközik. Csak a szupervízor és kliense között történik interakció. A szereptanácsadás célja, hogy a tanácsot kérő kompetenciáját fokozza, hogy szerepét és munkakörét önállóbb módon tudja ellátni. A döntéshozatali fázisban a szupervízor és a szupervíziót kérő egyén számára kiderül akarnak-e, és milyen feltételek között együtt dolgozni. A privát és a szakmai szerepkölcsönösen akadályozza és támogatja egymást. A szereppel való azonosulás az én kísérlete arra, hogy a társadalmi ellentmondásokat kezelni tudja. Az egyéni szupervízióban jelentősége van az önismeretnek. Központban van a magán és a szakmai szerepek feldolgozása, ahogy a szerep az intézmény, valamint a kliens kapcsolatában kifejezésre jut. A tanácsadás kiindulópontja a szakmai helyzet. A kliensek derítik ki az összefüggéseket. Az egyéni szupervízióban nagyobb a lehetőség a személyes elemek reflexiójára, mint a team, vagy csoport szupervízióban. A titoktartás szabályozott, a konkurenciaharc és a rivalizálás az ülésen ki van zárva. Minél inkább titkos szövetségnek tartja a résztvevő az egyéni szupervíziót, annál kevésbé sikerül neki az intézménybeli feladatait újraformálni. Minél nyíltabban folyik, annál inkább lehetséges az intézményben innovációs körülményeket kialakítani. Korlátozott a szupervízió e formájának intézményi hatékonysága. 10. Miért lehet a szupervízió a kiégést megelőző módszer? A személyiség önvédelmét szolgálja. A szupervízióban rejtett tapasztalati tudás válik kifejezetté és megragadhatóvá a kliensekkel való kapcsolatról, keretek, határok, kompetenciák tisztázásáról, intézményen belüli kapcsolatokról. A tudás gyakorlatba
6
való átültetését is segíti az átélés és feldolgozás folyamata. A szupervízor és a szupervizált között egyenrangú a kapcsolat. A mások problémájával foglalkozó segítő szakembernek fokozottan szüksége van arra, hogy tudjon regenerálódni, megújulni. A megújulás az újrakezdés képessége, hogy újként tudjon tekinteni minden helyzetre, maga is képes legyen új lenni. Szükséges, hogy a segítő minden mástól kiüresítse magát, befogadásra, feltétel nélküliségre és tevékeny odafordulásra legyen kész. Saját hitelessége a kliens hitelességét segíti elő. A kezelésre és megelőzésre intézményi és egyéni szinten is adódik beavatkozási lehetőség; tudatosítás, önismeret, képzések, tréningek, gyakorlatok formájában. Döntő a szakmába kerülés személyes motivációinak tisztázása, tudatosítása, reális kép kialakítása önmagáról, a kliensről, a hivatásról. Fontos szempont a végeredmény helyett a segítő folyamatra való koncentrálás. Fontos a privát szféra erősítése, így a segítő elkerülheti az azonosulást a hivatással, intézménnyel, klienssel. A cél az, hogy a kényszeres jellegű, elhárítást szolgáló segítést váltsa fel a tudatosítás, önismeret révén egy kreatív, növekedésre lehetőséget adó tevékenység. A szupervízió a szakmai tudatosságot, önreflexiót fejlesztő folyamat. Segíthet hiányzó önismeret vagy súlyosabb, feldolgozatlan konfliktus esetén.
7
