Klímaváltozás és migráció Erdő Mariann PhD hallgató ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék
[email protected] Európai Migrációs Hálózat – Magyarország X. Nemzeti Ülés és Képzés a Migráció és a Menekültügy Uniós Vonatkozásairól 2012. október 16-17.
www.stuff.co.nz: Új-Zéland, 2012.09.05. Kiribati állampolgár menekült státusz iránti kérelme Kiribati – „kanári a szénbányában”
A kutatás kezdetei • Klímaváltozás – migrációval kapcsolatos kutatások: 1980-as évektől • „Elvándorlás” kérdése (jogilag) viszonylag elhanyagolt terület • Alapdokumentumok, intézmények: ▫ IPCC (1988) ▫ UNFCCC (1992) ▫ Stern jelentés (2006)
A migráció egy új formája…? • • • •
Valóban új? 1. Kik: Fogalmi elhatárolás 2. Hányan: Számok, becslések, statisztikák 3. Miért: Okok – IPCC tipológia - motiváció • 4. Hol: Földrajzi megoszlás
1. A fogalom • Migránsok újabb kategóriája • Konszenzus hiánya:sem jogi státusz – sem „hivatalos” elnevezés • Klímamenekült, ökomenekült, ökológiai menekült, természeti katasztrófa következtében elvándorolt, környezeti vándor • „Menekült” elnevezés létjogosultsága • Környezeti menekült – klímamenekült viszonya
Environmental refugee, environmental migrant, environmentally motivated migrant, climate refugee, environmentally displaced person, environmental displacee, eco-refugee, ecologically displaced person, environmentalrefugee-to-be (ERTB), climate change displaced person (CCDP)
2. Számok, becslések: a jelenség számokban • Leggyakrabban hivatkozott becslés: 200 millió környezeti menekült 2050-re (Myers, környezetkutatók, maximalista iskola) – kevés tudományos alap, népszerűség • IPCC, UNEP, Stern jelentés, UNHCR, IOM, Greenpeace, Friends of Earth, Európa Tanács stb. jelentései vitatják (migráció-szakértők, minimalista iskola) • Számuk függ - a klímaváltozási forgatókönyvektől (IPCC, Stern Jelentés) - adaptációs stratégiáktól • 35 millió „of concern” (UNHCR Global Trends 2011) / 25-30 millió
környezeti vándor napjainkban
3. Miért? A jelenség főbb megjelenési formái: környezeti tényezők • 3 fő típus, amely nagyarányú elvándorlást eredményez (IPCC): 1. tengerszint emelkedés 2. szélsőséges időjárási jelenségek 3. elsivatagosodás, szárazság • „Forgatókönyvek” : hasznos kiindulópont az elvándorlás jellegének vizsgálatához valamint az érintettek anyagi és jogi szükségleteinek meghatározásához
3. Miért? Szociológiai tényezők • A környezeti változás-migráció Lakossági mobilitás
Környezet
Erőforrások
Gazdasági fejlődés, társadalmi változás
Táblázat: Graeme Hugo ( Climate Change- Induced Mobility and the Existing Migration Regime in Asia and the Pacific)
4. A jelenség földrajzi megoszlása • „Az éghajlatváltozás hatásai nem egyenletesen oszlanak el –a
legszegényebb országok és emberek fogják a legkorábban és legjobban megszenvedni azokat.” (Stern Jelentés)
• Legfőbb érintett területek (IPCC): 1. szigetállamok (Maldív szigetek, Tuvalu, Kiribati, Carteret szigetek, Fidzsi, Tonga - AOSIS) 2. Afrika (Száhel-övezet) 3.óriás delták (főként Ázsia) 4. sarkvidéki területek (Alaszka, Szibéria)
Összetett jelenség A környezeti elvándorlás
földrajza szerint: belső / államhatárt átlépő motivációja szerint: kényszerű / önkéntes
időtartama szerint: ideiglenes / végleges környezeti okának intenzitása szerint: hirtelen, váratlan (sudden onset) / lassú, fokozatosan bekövetkező (slow onset) környezeti okának eredete szerint: természeti és/vagy emberi tényezők
Felmerülő jogi kérdések - problémák 1. Jelenleg sem a nemzetközi menekültjog, sem a nemzetközi környezetjog nem rendezi a környezeti vándorlás kérdését és 2. A meglévő nemzetközi jogi keretek alkalmatlanok tehát 3. A nemzetközi közösség jelenlegi feladata a kérdés rendezése valamilyen formában de 4. Léteznek már megoldási javaslatok és alkalmazható nemzetközi jogi elvek
Európai menekültjog – környezeti elvándorlás Genfi Egyezmény 1.Cikk A (2) Definíciós (kvalifikációs) irányelv 2 (c) cikk Definíciós irányelv 2 (e) cikk – kiegészítő védelem
Átmeneti védelem irányelv
Nemzeti gyakorlat Definíciós irányelv „kedvezőbb elbírálás elve” (3. cikk) kiegészítő védelem vonatkozásában Finnország – „…aki fegyveres konfliktus vagy környezeti csapás miatt nem képes visszatérni…” (2004 Aliens Act Section 88a)
Svédország – „ …aki környezeti csapás miatt nem képes visszatérni származása szerinti országába…” (2008Aliens Act, Chapter 4, Section 2(3))
A rendezés irányai • Milyen szinten? – Globális/regionális/nemzeti • Milyen formában? – Egyezmény/”soft law”/policy
• Hogyan? – módosítással/jogalkotással
A meglévő keretek módosítása? • Genfi Egyezmény -
Megszorító értelmezés (fogalmi elemek) „Üldözés” fogalma a középpontban Konvenciós menekült: „értékcsökkenés” „Környezeti menekült”: önálló kategóriát követel, speciális háttérrel - Nem kívánatos és nem valószínű
De lege ferenda? • Új nemzetközi egyezmény? • Konkrét egyezmény-tervezetek • Elvek átemelése (non-refoulement, „közös, de megkülönböztetett felelősség”)
Alternatív megoldás • Univerzális egyezmény elleni érvek:
- Alkalmatlan a jelenség sokszínűségére választ adni - Helyi vagy regionális megoldások jobb válaszokat adnak a speciális szükségletekre - Univerzális egyezmény „tető alá hozása” hosszadalmas, alkukkal teli politikai folyamat. - A klímaváltozás különböző megjelenési formáira adott különböző válaszok hatékonyabbak - Egyezményre még előkészületek sincsenek, míg az érintett egyes kormányok már kidolgozták megfelelő válaszaikat (PAC, nemzeti stratégiák, akciótervek)
Összegzés -
összetettség, interdiszciplinaritás fejlődő „jogterület” cél egy speciális védelmi rezsim létrehozása ennek szintje/formája/módszere még kérdés
Köszönöm a figyelmüket! Erdő Mariann – PhD hallgató ELTE ÁJK Nemzetközi jogi Tanszék
[email protected]
