Klíma-energia csomag
Az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszer (EU ETS) továbbfejlesztése
Politikai háttér
1. Növekvő aggodalom a kőolaj- és gáz-ellátás biztonsága és folyamatossága kapcsán 2. Globális felmelegedés – Klímaváltozás 3. EU versenyképességi politika: innovatív ipari fejlesztés és vezető szerep 4. az EU energia politikája: 3 pillér
– ellátási biztonság – versenyképesség – fenntarthatóság
Hosszú távú célkitűzések 2020-ig A 2007 januári „energia csomag” 2020-ig a következő célkitűzéseket fogalmazta meg • 20 – (30)% ÜHG kibocsátás-csökkentés
• 20% energia-hatékonyság növelés • 20%-os megújuló részarány az energia felhasználáson belül (10% bio-részarány az üzemanyag fogyasztásban) Széleskörű támogatás a tagállamok (2007. évi Tavaszi Tanács) és az EU Parlament (szeptemberi Thomsen jelentés) részéről
Az EU Bizottság 2008. jan. 23.-i javaslatai (klíma-energia csomag)
• Továbbfejlesztett kibocsátás-kereskedelmi rendszer (2005-höz képest további 21% ÜHG kibocsátás-csökkentés) • EU szinten 10% ÜHG kibocsátás-csökkentés a nem-ETS szektorban (nemzeti célkitűzések – HU 10%-ot fejleszthet) • CO2 befogását és geológiai tárolását támogató fejlesztések szorgalmazása (CCS) • Új irányelv a 20%-os megújuló részarány és a 10% bioüzemanyag részarány elérésének támogatására • Energia-hatékonysági Akció-tervek kidolgozása • Korszerűsített Irányelvek a környezetvédelmi állami támogatások tárgyában
Az EU ETS-re vonatkozó irányelv módosításának szempontjai
• Költség-hatékony hozzájárulás a 20%-os ÜHG kibocsátás-csökkentési célkitűzés teljesítéséhez (2020-ig, az 1990. évi szinthez viszonyítva) • Az EU ETS hatékonyabbá tétele az eddigi működés tapasztalatainak figyelembe vételével • Hosszú távon érvényes piaci karbon-ár létrejöttének elősegítése (széles nemzetközi szintéren)
Hatály
• Terjedjen ki valamennyi jelentős ipari kibocsátóra: új szereplőként a vegyipar (salétromsav, adipinsav, glioxilsav, ammónia, szerves alapanyagok), és az aluminium-ipar ernyő alá vitele • Terjedjen ki egyéb ÜHG-okra: nitrogénoxidok (műtrágyák), perfluorocarbonok (aluminiumipar) • Nyisson új csökkentési lehetőségeket, csökkentse általában a költségeket, emelje a hatékonyságot • „Engedje el” a kisebb kibocsátókat (<20 MW, <10.000 tCO2/év – van 25 és 50 kt/év javaslat is), amennyiben egyenértékű csökkentési megoldások (pl. adóztatás) állnak rendelkezésre
Össz-kibocsátási határ megállapítása (Cap setting)
• Új megoldás: egységes EU-szintű „sapka” a jelenlegi 27 tagállami „sapka” helyett • CO2 kibocsátási egységek (EUA) volumene 2020ban: 1720 Mt/év, ami - 21% a 2005. évi hitelesített kibocsátásokhoz (2177 Mt/év) képest • Lineáris csökkentés – 1,74%-os, előre látható évenkénti trend 2020-ig – igazítható az esetleg szigorúbb (-30%-os) célszámhoz
Légiközlekedés ernyő alá vitele
Slovakia
Slovenia
Romania
Poland
Malta
Lithuania
Latvia
Hungary
Estonia
Czech
Cyprus
Bulgaria
Portugal
Spain
Greece
United
Sweden
Netherlands
Luxembourg
Italy
Ireland
France
Finland
Denmark
Germany
Belgium
Austria
%-os csökkentés
Kibocsátás-csökkentés az ETS-ben (PRIMES/GAINS) 2020/2005
80
70
60
50
40
30
20
10
0
Kiosztási elvek • •
Harmonizált allokáció EU-n belüli egységes szabályok kialakításával A kiosztás alapvető mechanizmusa: az árverés (aukció) – Kiküszöböli az „égből hullott” nyereséget (windfall profits - energetika) – Egyszerű és átlátható
•
Teljes aukció azon ágazatokban, amelyek a költségeket tovább tudják hárítani – Energetika
•
Részben ingyenes allokáció egyes iparágak részére, ideiglenes jelleggel - 2020-ig megszűnik a “normál iparágak” tekintetében – Kivétel : esetleg magasabb arányú (100%-ig is) ingyenes allokáció a nemzetközi versenynek különlegesen kitett (‘carbon leakage’), 2010-ig meghatározandó iparágak részére
•
Az EU Bizottság 2011-ig jelentést készít a ‘carbon leakage’ helyzetről és javaslatokat tesz : – Az ingyenes allokáció arányainak áttekintésére – A piactorzító hatások kiküszöbölésére
•
2012 utáni globális klíma-rezsimre vonatkozó új egyezmény esetén: EU „sapka” + lineáris faktor hozzáigazítása, nagyobb arányú CDM creditjóváírás (a növekmény ½-ére vonatkoztatva)
Néhány meggondolás az allokációhoz • Egyes (nemzetközi versenynek kitett) iparágak esetében a benchmark/BAT alapú ingyenes kiosztás őrzi meg a versenyképességet; • Az exponált iparágak meghatározásának kritériumait mielőbb ki kell dolgozni, mert a tervezetben szereplő 2011-es határidő túl késői; • Kapacitásbővítések esetén ugyan olyan szabályokat kellene alkalmazni, mint az új fejlesztésekre (a tervezet kizárja)
Aukció és a bevételek felhasználása
• Az aukciós jogokat a tagállamok gyakorolják • Relative magasabb részesedés az alacsonyabb GDP/fő – vel rendelkező tagállamoknak (90 % szétosztása után a teljes cap 10 %-át a „fejletlenebbek” kapják pluszként – lengyel javaslat 20 %) • A tagállamok által szervezendő árverések diszkrimináció-mentesek, EU-n belül nyitottak bárki számára, harmonizált szabályokhoz igazodnak • az aukciós bevételek 20%-át a klímaváltozás elleni intézkedésekre, a megújuló energiaforrások támogatására, illetve a szociális hatások mérséklésére kell fordítani
Néhány meggondolás az aukcióhoz Az árverés – amelynek szabályai jelenleg nem kidolgozottak - lehetséges következményei az iparra: • a kvóták árai nem jósolhatók meg kellő biztonsággal, így a beruházások előzetes kalkulációit lehetetlen elkészíteni; • a szerkezetileg eltérő ágazatok versenyeztetése a CO2 piacon allokációs torzulásokhoz, jelentős versenyhátrányhoz vezethet • nem zárható ki a spekuláció kockázata és kis számú eladók versenyének létrejötte azon ágazatok, cégek közreműködésével, melyeknek jelentős a tőkeereje,
Néhány meggondolás az aukcióhoz
• A villamos energia szektor termelési költségnövekedésre számított nyeresége veszteségként, költségnövelő tényezőként terül szét a gazdaság egészén. • A jelenleg csak ötletként felmerült importvámok nem jelentenek igazi megoldást – túl azon, hogy nem piaci eszköz, számolni kellene a kereskedelmi partnerek ellenlépéseivel, valamint a tovább feldolgozott termékek kezelhetetlenek ezen az úton.
Monitoring & Jelentés, Hitelesítés & Akkreditáció, Megfelelés
• Egységesebb szabályok - a kibocsátások nyomon követésére és jelentésére az üzemeltetők által – A jelentések hitelesítésére és a hitelesítők kölcsönös elismerésére
• Ez erősíti az EU ETS megbízhatóságát és nemzetközi elismertségét • Büntetések a nem-megfelelőség szankcionálására (€100/t CO2) inflációs korrekcióval az elrettentő hatás fenntartása érdekében
nemzetközi szempontok: JI/CDM, linking • • • •
A társaságok használhatják a JI/CDM krediteket az EUA elszámolás keretében A 2008-2012-ből várhatóan megmaradó kreditek felhasználhatók 2013-2020 során: összesen 1.4 milliárd tonna a 2008-2020 időszakban, vagyis az időszakra jutó csökkentések 1/3-a Nagyobb biztonság a résztvevőknek azon projektek tekintetében, amelyekből kreditek számolhatók el A 2012 utáni globális klíma-rezsimre vonatkozó nemzetközi megállapodás elérése esetén jelentős kiegészítő kredit-beszámítási lehetőség a megterhelőbb csökkentési cél elérésének támogatása érdekében - Kreditek fogadása csak azon országokból, amelyek ratifikálták a megállapodást - Fontos ösztönzés a globális klíma-megállapodás elérésének elősegítésére
•
Az EU ETS lehetséges összekapcsolása nemcsak más nemzeti ETSekkel, de szövetségi, vagy regionális rendszerekkel is
Következtetések
• Az EU kibocsátás-csökkentési célkitűzéseinek elfogadása hatékonyabb eljárási keretet igényel • Egy jobban harmonizált EU ETS eredményesebben képes realizálni a kibocsátás-kereskedelem előnyeit • Az EU Bizottság javaslata – saját értékelésük szerint – biztosítja az ETS számottevő hozzájárulását az általános célkitűzések eléréséhez – Az ipar számára előrelátható és megbízható keretül szolgál a hosszú távú befektetési döntések meghozatalához – Kellőképpen egyszerű ahhoz, hogy vonzó például szolgáljon más országok számára – Meggyőzően hangsúlyozza az EU vezető szerepét
Következtetések
A mi értékelésünk szerint • ez csak kisebb részben környezet- és klímavédelem, ez nagyobb részt gazdaságpolitika, • aminek számos eleme egyelőre kiforratlan, kidolgozatlan
