KLENEN'13 - 2013.03.08.
Vízenergia hasznosítás
1
KLENEN'13 - 2013.03.08.
Vízenergia hasznosítás
2
A határainkon kívüli világ véleménye az EURELECTRIC állásfoglalásaiban foglaltak alapján jellemezhető Az EURELECTRIC (aminek Magyarország tagja) 2013. februári állásfoglalásban deklarálta, hogy a vízenergia a megújuló energia család szíve.
A legmagasabb hatékonyságú villamos energia termelés mód. Hosszú távú eredménytermelő képességgel és többcélú hasznosítási lehetőséggel rendelkezik. Kulcsfontosságú a rendszer biztonság és az ellátásbiztonság szempontjából. Lehetőséget biztosít a nagy volumenű megújuló források rendszerbe integrálásához. Hosszú időre megbízhatóan rendelkezésre áll. Globálisan vezető ipari szereplő. Nagyon alacsony szintű karbon hatású. Kiemelkedő szerepe van a klímaváltozás mérséklésében. KLENEN'13 - 2013.03.08.
Vízenergia hasznosítás
3
A határainkon belül a vízenergia hasznosítással kapcsolatos objektív vélemény alkotás bázisa hiányzik A magyar gyakorlat nem-létezőként kezeli a vízenergiát, annak ellenére, hogy az árstabilitást növelő és az import függőséget csökkentő, belföldi energiaforrás.
A vízenergia negligálását nem támasztják alá megfelelő vizsgálatok A szakmai szervezetek többnyire nem beszélnek róla, hallgatnak. Folyóiratok, szakkönyvek a könyvtárakban sem elérhetők. Híradások a világ más országairól, de az EU-ról sincsenek. A fejlesztési tervek egyeztetésére képes szakmai szervezetek állítólag nincsenek.
KLENEN'13 - 2013.03.08.
Vízenergia hasznosítás
4
KLENEN'13 - 2013.03.08.
Vízenergia hasznosítás
5
Európában sokasodnak a megújuló energia hasznosítási célok megvalósítási nehézségeire utaló jelek A CO2 piac az összeomlás határán van
• Nem került sor hathatós intézkedésre a piac stabilizáláshoz • Az alacsony CO2 ár nem elegendő a struktúra átalakításhoz • A lengyel ellenállásnak az EU engedni kényszerült • Az EU ingyen kvóta - haladék a szenes országoknak PL, CZ, RO
Megújuló támogatás megvonási igény jelent meg
• Az EU 2020 utánra tervezte a piaci alapú megújuló energiát • Törekvés (pl. cseh) a megújuló energia önerőből fejlődésre már most – támogatás nélkül • Tudományos viták a klímaváltozás összefüggései terén
A fogyasztók gazdasági terhei nem vállalhatók
• A gazdasági válság nehezíti a támogatás terheinek vállalását • A növekvő munkanélküliség mellett a többlet terhek politikai kockázatot jelentenek • Európán kívül gyors emisszió növekedés veszélyezteti a célokat, értelmét veszti a gazdasági áldozatvállalás
A foglakoztatási előnyök nem itt realizálódnak
• A gyártás foglalkoztatási előnyei kicsúsznak az EU diszpozícióból • Kína vált domináns szereplővé • Az erőfeszítések ellenére a CO2 kibocsátás nő, az EU versenyképessége gyengül
KLENEN'13 - 2013.03.08.
Vízenergia hasznosítás
6
A válság következményeképpen a korábbi trendek nem folytatódnak, a fogyasztás és az árak csökkennek
A gazdasági és energetikai környezet változása
• A villamos energia termelő beruházások terén a gazdasági környezet elbizonytalanodása visszafogottságot eredményezett. • A földgáz bázisú tervek befagytak, ezzel kiestek korábbi fejlesztési tervek gerincét alkotó gázturbinás projektek. • Bizonytalanság van a szén használata terén a CO2 piac alakulásának beláthatatlansága miatt. • A villamos energia fogyasztás és a csúcsterhelés csökken. • A régióban a villamos energia nagykereskedelmi árak csökkennek. • A nagytömegű naperőmű belépését követően elkezdődött a termelői struktúra átalakulása. A csúcsidőszak árai csökkennek. • A csúcsidei és völgyidei energia ár különbsége folyamatosan csökken. Kétségessé teszi az energia tárolást - függetlenül annak megoldási módjától. • Megingott az EU emisszió kereskedelmi rendszer (EU ETS). Az EU stabilizálást célzó 2012. beavatkozásai sikertelenek voltak. • Az Európai Parlament nem fogadta el az Európai Bizottság javaslatát a CO2 piac megmentésére. • A tagországok elutasították a 2020 előtti további megújuló energia növelés megvitatását. A történtek szerint az Európai Bizottság elképzelései nincsenek összhangban a válsággal terhelt tagországok lehetőségeivel. • Szkeptikus vélemények, pl. "az úgynevezett megújuló energiafajták erőszakos elterjesztésének célja nem más, mint a kérdésben érdekelt lobbik törekvése a központi költségvetés megcsapolására„ (Vaclav Klaus) • A külső és belső környezet változása szükségesé teszi a megújuló energia hasznosítás cselekvési tervének felülvizsgálatát. A felülvizsgálatot 1491/2012. (XI.13.) Kormány határozat rendelte el.
KLENEN'13 - 2013.03.08.
Vízenergia hasznosítás
7
Magyarországon nem alakultak ki a megújuló energia hasznosítás feltételei →sürgős intézkedések várhatók A cselekvési terv nem a minimális támogatási költségű
• A cselekvési terv nem a támogatási igény minimumára épült • Nem számoltak támogatás nélkül megvalósítható és működésben tartható forrásokkal • A vízenergiát nem-létezőként kezelték
Késik a megújuló energiára a METÁR rendszer kialakítása
• Nem fejeződött be megújuló forrásból termelt villamos energia kötelező átvételét rögzítő METÁR kialakítása. • A megújuló energia hasznosítás növelése lassú • Nem alakult ki a megújulók rendszerbe integrálása
A magyar kormány megújuló energia kötelezettsége
• A magyar kormány kötelezettséget vállalt bizonyos megújuló energia hasznosítási volumen megvalósítására • A határidő miatt kényszer intézkedések válhatnak szükségessé • Nem látható miképp lehetne a vállalt kötelezettségből kihátrálni
Indokolt lenne az állami kötelezettség teljesítésére olyan pályákat meghatározni, amelyek a legkisebb költség, a legkisebb támogatás mellett, legkisebb veszteséggel teljesíthetők - 1491/2012. (XI.13.) Kormány határozat. KLENEN'13 - 2013.03.08.
Vízenergia hasznosítás
8
KLENEN'13 - 2013.03.08.
Vízenergia hasznosítás
9
A vízenergia Európában és a régióban egyaránt számottevő energetikai tényező és az is marad A klímavédelmi törekvések felértékelték a vízenergiát
• • • • • • • •
A vízenergia megújuló és tiszta energia Az egyik legkisebb termelési költségű villamos energia Egyszerű technológia és hosszú élettartam Hosszú távú árstabilitás, alacsony árkockázat Kipróbált, alacsony kockázatú technológia A helyi tudásra és a helyi munkaerő használatra alapozható Növeli az energiafüggetlenséget A többcélú vízhasznosítás és az infrastruktúrafejlesztés biztosítása • A technológiák között a legmagasabb hatásfokú • Versenyképes, hatékony, többnyire nem igényel támogatást • Segíti más megújulók rendszerbe integrálását
A nemzetközi gyakorlatban a víz a fő megújuló energia forrás. Középtávon sem a súlya sem a szerepe nem változik. Az IEA 2012 júliusi prognózisa az ábra szerinti. KLENEN'13 - 2013.03.08.
Vízenergia hasznosítás
10
A vízenergia megújuló energia hasznosításában betöltött szerepe mellett primer forrásként is jelentős A régió villamos energia termelési szerkezete 2010-ben (EU) Víz 18,20% Bio 2,86% Gáz 10,58%
Olaj 1,04% Szén 52,72%
Európa megújuló forrásból termelt villamos energia szerkezete 2010 (IEA)
Szél Nap 0,88% 0,03% Geo 0,00%
Atom 14,14%
A vízenergia számottevő energetikai tényező Nem racionális nem létezőként kezelni
A régióban termelt villamos energiából 2010-ben 52,72% a szén alapú termelésből származott. Az arányokban második a víz 18,20% és harmadik az atom 14,14%. A földgáz alapú termelés 10,58% . KLENEN'13 - 2013.03.08.
Az EURELECTRIC európai tagországok megújuló energia hasznosításában a vízenergia 2008-ban 69% részt vállalt. Ezt követte: a szél 15%, a szilárd biomassza 7%, hulladék 4%, biogáz 3% stb.
Vízenergia hasznosítás
11
A piac liberalizálás, a nagyblokkos építés és a megújuló energia hármas szorításban →→ felértékelődött a flexibilis vízenergia • • • • • • • •
A vízenergia Európa belső forrása. Diverzifikálja a forrásokat, csökkenti a függőséget. A legfontosabb megújuló energia technológia Klímabarát és részt vesz a rendszer stabilitásban Gyors megtérülésű és magas hatásfokú. Európa vízenergia hasznosítását folytatni kell. A fenntartható vízenergia központi Európa jövőjében. Szerepe van a klímapolitikai célok elérésében
USA Kongresszusa szerint a vízenergia
növeli a gazdaságot és védi a környezetet KLENEN'13 - 2013.03.08.
Az EURELECTRIC állásfoglalása szerint a vízenergia és fejlesztése
európai érdekű
• • • •
Nagy volumenű szivattyús energiatározó program A teljes program 31 000 MW, folyik az első ütem Jogszabályban megújuló energiának ismerik el Tilos a vízenergia megszüntetése a Kongresszus engedélye nélkül. (Kongresszus 6247) • Tilos szövetségi forrásból támogatni a vízenergiával szemben elkötelezett szervezeteket • Kötelező a környezetvédelmi szabályokból eredő költségek havonkénti közzététele • Hydropower Regulatory Efficiency Act of 2013 Vízenergia hasznosítás
12
A válság következményei fokozottan kiemelik a magas árstabilitású vízenergia hasznosítás versenyképességét Az erőmű típusok kiegyenlített energia költsége LCOE mérsékelt diszkont tényező mellett 140,0 OCGT CCGT
120,0
Szén
LCOE - Ft/kWh
100,0
MEGÁLLAPÍTÁSOK: • A kiegyenlített energia költség LCOE a súlyozott (közelítően az évtized második felére becsülhető) diszkont tényező mellett legtöbb típus esetében magas. • Kivételt jelent a víz aminek LCOE értékei közel vannak a prognosztizált árakhoz. A
legelőnyösebb erőmű típusként víz emelhető ki.
Lignit Atom
•
80,0
Víz
•
KISVÍZ
60,0
Geo 40,0
Biogáz
•
Szél 20,0
Nap Biom.
0,0 0,1
1
10
100
1000
Beépített teljesítmény - MW
KLENEN'13 - 2013.03.08.
Vízenergia hasznosítás
•
a
Minden esetben a nyílt ciklusú gázturbina és a kis geotermikus erőmű létesítés látszik a legkevésbé szerencsés döntésnek. Közel megegyező csoportot alkot a lignit, szén és a CCGT. A lignit előnyösebb lehet a másik kettőnél, melyek között a sorrendet a tüzelőanyag ár és a CO2 ár alakulása szabhatja meg. A megújulók között közel megegyező csoportot alkot a nap és a szél. A szél valamivel kedvezőbbnek látszik, de a nap kerülhet előtérbe. Jelenleg támogatás nélkül nem valósítható meg. A biogáz és a biomassza, különösen kis teljesítmények mellett kedvezőtlenebb, jelentős támogatást igényel. 13
A legelőnyösebb típusként a víz emelhető ki, támogatás, vagy jelentős támogatás nélkül is megvalósítható. A villamos energia termelő beruházások termelési költsége az üzembelépés évében
MEGÁLLAPÍTÁSOK: • A termelési költségek alapján a nagyerőmű típusok közül a víz költsége a prognosztizált
60,0
villamos
CCGT OCGT 50,0 Szén
•
Termelési költség - Ft/kWh
Lignit 40,0
Atom Víz
30,0
• •
Kisvíz Geo
20,0
Biogáz
•
Szél
•
Nap
10,0
Peak Base
0,0 0,1
1
10 100 Beépített teljesítmény - MW
KLENEN'13 - 2013.03.08.
1000
Biom.
•
energia
árak
alatt
marad.
Hozzávetőleg az 1,0 MW feletti teljesítményeknél kisvízerőművek is. Második helyre sorolható az atom aminek termelési költségei illeszkednek a villamos energia árprognózisokhoz. Célszerű vizsgálni a lignit lehetőségeit, a lignit árak és a villamos energia árak függvényében. A piaci feltételek számottevő módosulásáig a földgáz bázisú termelés fejlesztésének és kiemelten a nyílt ciklusú gázturbina létesítés mélyebb vizsgálata nem indokolt. A megújuló energiaforrás hasznosítása terén második helyre sorolható a szél és a nap. Legnagyobb kockázatú és támogatás igényű a biogáz és a biomassza, melyek üzemben tartása a piaci árak mellett várhatóan nem biztosítható. Kiemelten magas kockázatúnak ítélhető a geotermikus energia kb. 8-10 MW alatt a vizsgálata nem látszik indokoltnak.
Vízenergia hasznosítás
14
A belső és külső energetikai és gazdasági környezet alapján szükséges és indokolt a vízenergia hasznosítás felülvizsgálata Ellentmondás látható a magyar gyakorlatban • Az EU fontos szerepet szán a vízenergia hasznosításnak a klímapolitikai célkitűzések elérésében és a megújuló energia részarányának növelésében. A vízenergia megújuló energia hasznosításában betöltött szerepe mellett primer energiaforrásként is jelentős súlyú. • A folyamatban levő integrációs folyamatok és a villamos energia import alakulása kiemelten felhívják a figyelmet a magas árstabilitású és alacsony termelési költségű források, a régiós piacon versenyképes források - közöttük a vízenergia szükségességére a Nemzeti Energia Stratégiában megfogalmazott célok teljesíthetősége és az import függőség mérséklése érdekében. • Ezzel szemben a magyar a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv és kialakítás alatt álló METÁR (csak <4MW) rendszer közös eleme, hogy nem számolnak a vízenergiával. A magyar gyakorlat nem létezőként kezeli a vízenergiát, annak ellenére, hogy az árstabilitást növelő és az import függőséget csökkentő belföldi energiaforrás.
A felülvizsgálat indokolt. A magas árstabilitású vízenergia a megújuló energia hasznosítási kötelezettség tejesítésének legkisebb költségű eszközévé válhat. KLENEN'13 - 2013.03.08.
Vízenergia hasznosítás
15
KLENEN'13 - 2013.03.08.
Vízenergia hasznosítás
16
A vízenergia hasznosítás területén az integráció és az egységes piacon való versenyképesség szabja meg a fejlődés irányát Az EU előirányzat: a megújuló energia értékesítése 2020 után a verseny piaci. • A támogatások csökkennek és egyes országokban meg is szűnnek. • Kezdeményezés arra, hogy a megújuló energia már most is saját erőből - támogatás nélkül - kell fejlődjön.
A vízenergia hasznosítása a rendszerben két lényeges funkciója különíthető el
Primer megújuló energiaforrás
Termelés támogató eszköz
a vízenergia alap funkciója az áramszolgáltatás kezdetétől
a villamos energia szolgáltatás biztonságának támogatása
Megújuló energia szabályozott piac
Villamos energia nagykereskedelmi piac
Szabályozási szolgáltatási piac
TÁMOGATOTT
VERSENYPIAC
VERSENYPIAC
(2020-tól versenypiac!) KLENEN'13 - 2013.03.08.
Vízenergia hasznosítás
17
Az európai gyakorlatban az átlagosnak tekinthető támogatott vízenergia árak a következő ábra szerinti trendet mutatják A vízenergia támogatott átvételi árai egyes európai országokban
•
250
• Nagybritannia
Víz átvéterli ár - EUR/MWh
Németország 200
Luxemburg Magyarország Svájc
150
Szlovénia
•
Szlovákia 100
• 50
0
0
1
2
3
4
5
6
7
8
Beépített teljesítmény - MWe KLENEN'13 - 2013.03.08.
9
10
A háztartási méretű hasznosítás kap az átvételi árakban is preferenciát. Kiemelt támogatásban részesülnek az 50-100 kW alatti törpe erőművek, ahol a támogatott ár elérheti a nagykereskedelmi villamos energia ár 45 -szörösét. A kiemelt támogatásnak feltehetően foglalkoztatási indoka van a kistelepüléseken vagy környezetében. Az 1-2 MW beépített teljesítmény alatt nagykereskedelmi villamos energia ár 1,5-2,5 –szerese kerül alkalmazásra. Az esetek jelentős hányadában 5-6 MW fölött nem határoznak meg átvételi árat és az energia értékesítése piaci feltételek mellett történik.
Az 5-6 MW fölötti vízenergia általában a verseny piacon, támogatás nélkül kerül értékesítésre – de megújulónak számít
Vízenergia hasznosítás
18
A nagykereskedelmi piac integrációjának eredményeképpen várhatóan tovább növekszik az import nyomás és a piaci verseny • Az EU tervei szerint az integráció eredményeként az egységes villamos energia piac 2014 –ben létrejön. A cseh, szlovák és magyar másnapi piac összekapcsolása létrejött. A román és lengyel csatlakozás folyamatban van. • A piaci verseny eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy - más európai országok gyakorlatához hasonlóan - a magas földgáz árak mellett a hazai menetrendtartó, földgáz tüzelésű erőművek kiszorultak a termelésből. A hazai villamos energia termelés a menetrendtartó erőművek működési tartományában nem volt versenyképes az importtal. • Az integráció eredményeképpen várhatóan tovább növekszik az import nyomás. • A villamos energia országhatárokon átívelő szabad kereskedelmében az alacsony termelési költségű és magas árstabilitású, helyi vízenergia várhatóan felértékelődik. MW
Az import és a hazai források rendszerterhelésben 2012. május folyamán KLENEN'13 - 2013.03.08.
Vízenergia hasznosítás
19
A szabályozási piac integrációs folyamata rendkívül magas gazdasági eredményeket hozott - nem kétséges a folytatása A közép-európai szabályozási piac integrációja (2012 nyarán) (független a nagykereskedelmi piactól)
(Csatlakozott 2012 -ben) (Az ELIA csatlakozott 2012 -ben)
Lengyelország csatlakozása 2012 –ben tervezett
Az integrációval kapcsolatos magyar szándékok, illetve elképzelések jelenleg még nem ismertek, de integrációból való kimaradás valószínűtlen KLENEN'13 - 2013.03.08.
• A szabályozási piac integrációja folyamatban van. • Kialakult a határkeresztező kapacitások regionális közös allokációja (CASC és a CAO) • Az ENTSO-E tíz éves fejlesztési terve keretében 2016-ig megvalósulnak a szükséges magyar határkeresztező kapacitás bővítések. • Elkezdődött a szabályozási piac integrációja brit-francia (BALIT) a négy német TSO (GCC) közös rendszer szabályozási szolgáltatás beszerzés keretében. • A német GCC bázisán létrejött az IGCC integrációjához eddig csatlakozott a dán, a holland, a svájci, a cseh és a belga TSO. • A szabályozási piac integrációjának öt éves eredménye, csak a német rendszerben 300 millió EUR/év - így nem kétséges annak folytatása.
Vízenergia hasznosítás
20
KLENEN'13 - 2013.03.08.
Vízenergia hasznosítás
21
Az integráció eredményeképp kialakuló egységes piacon való versenyképesség biztosítása szabja meg a fejlődés irányát Rendszer szabályozás
Primer energiaforrás hasznosítás
Megújuló energia hasznosítás
KLENEN'13 - 2013.03.08.
Vízenergia hasznosítás
• a rugalmas működés és a dinamika biztosítása • a működési tartományok és manőverező képesség növelése • gazdasági versenyképesség • a hosszú távú előnyei és a környezeti elvárások közötti egyensúly megteremtése • Stratégiák a hatások elkerülésére - mérséklésére • gazdasági versenyképesség
• Az olcsóbbítást célzó új eszközök, megoldások és segédeszközök alkalmazása jelenti a fő fejlődési irányt
22
A kisvízerőművek megvalósításának feltétele a támogatott tarifa és beruházási és üzemi költség igényük mérséklése A sok helyen preferált kis- és törpe vízerőművek gazdasági feltételei aránytalanul kedvezőtlenebbek. A fajlagos beruházási költségei elérik ill. meghaladják az atomerőmű létesítés fajlagos költségeit – de a kihasználásuk sokkal alacsonyabb. A törpe kapacitások csak magas támogatás mellett lehetnek gazdasági szempontból megvalósíthatók. Költségeik csökkentése döntő súlyú a megvalósíthatóságuk szempontjából.
A német VDI által meghatározott költségtrend - 1 MW alatt (Verein Deutscher Ingenieure)
A gazdasági áttörés nem alakult ki. Ígéretes részlet megoldások, de hiányzik a komplex, olcsó egység. • Sok találmány, kevés eredménnyel. • A létesítés periodikusan visszatér többnyire eredménytelenül. • A fejlesztések K+F jellegűek nem hoztak áttörést. • A kis teljesítményű kisvízerőművek többnyire drágák, túlságosan kis teljesítményűek és gazdaságilag gyengék.
Irányok: kis esés → új építmény nélküli → a merülő berendezések → távműködtetés → egyszerű gátszerkezetek → kompakt berendezések → halvédelem → kis környezeti hatású szerkezetek. KLENEN'13 - 2013.03.08.
Vízenergia hasznosítás
23
A közepes és nagyerőművek fejlesztési súlypontja a hosszú távú előnyök kiaknázása és a környezeti elvárások közötti egyensúly A magyarországi villamos energia fogyasztás 10 –12%-át kitevő hazai vízenergia hasznosítását, vagy az arról való lemondást csak megfelelően megalapozott vizsgálatok indokolhatják. • • • • •
•
A vízenergia hasznosítása számottevő energetikai tényező. A legkisebb termelési költségű villamos energia, árstabilitást, energiafüggetlenség növel. A vízerő készletek rendelkezésre állnak. A vízenergia hasznosítása, megfelelő nagyság esetén nem igényel gazdasági támogatást. A klímavédelmi célkitűzések eléréséhez ez jelentheti a fogyasztókra legkisebb gazdasági terhet okozó megoldást A döntések tudományos igényű, részletes és komplex vizsgálatokat igényelnek.
KLENEN'13 - 2013.03.08.
A hazai szempontból is mértékadó vízerőművek esetében: • a technológia kiforrottnak mondható, • • • • •
műszaki kockázatai nem jelentősek, üzeme gazdasági szempontból stabil, független a tüzelőanyag ármozgásoktól, megújuló természeti erőforrást hasznosít, részt vesz az üvegházhatást okozó gázkibocsátások csökkentésében, • megvalósítása helyi eszközöket igényel • a helyi foglalkoztatottságot javítja, • helyi forrásként, használata az energia függőséget csökkenti.
A hasznosítás fejlesztésének mozgató erejét a hosszú távú előnyei jelentik. Súlyponti feladat a hosszú távú előnyök kiaknázása és a környezetvédelem közötti összhang biztosítása.
Vízenergia hasznosítás
24
A vízenergia nem-létezőként kezelése sem a fogyasztók sem az energiapolitikai célok teljesülése szempontjából nem szerencsés A vízenergia jelentheti a legkisebb klímavédelmi terhet • A megvalósítás és az üzem költségei, valamint a termelés értékesítésének bevételei közötti egyensúly megtartásával kialakíthatók a piaci környezetben működőképes vízerőművek. • A vízerőmű gazdasági megvalósíthatósága függ a rájuk terhelt infrastruktúra fejlesztési igények mértékétől. • A működéshez feltétlenül kapcsolódó és szükséges infrastruktúra fejlesztéstől függően a vízerőmű projektek beruházási vagy ártámogatási igény nélkül is megvalósíthatók lehetnek. • A klímavédelmi célkitűzések eléréséhez a vízenergia készletek hasznosítása jelentheti a villamos energia fogyasztókra és a lakosságra háruló legkisebb terhet. • „A gazdasági szempontból életképes, környezeti szempontból megbízható és szociális szempontból felelős módon megvalósított és működtetett vízerőművek fenntartható fejlődést képviselnek.” (International Hydropower Association)
2011-ben üzembe helyezett új folyami nagy vízerőmű a Rajnán (100 MW) KLENEN'13 - 2013.03.08.
Vízenergia hasznosítás
25
KLENEN'13 - 2013.03.08.
Vízenergia hasznosítás
26
A megújulók és az integráció miatt az eddigi gyakorlattól eltérő követelmények megjelenése várható A nagykereskedelmi és a szabályozási piac integrációja • • • •
az egységes piac jelenlegi domináns egységeivel versenyképes új kapacitás ok szükségesek minden olyan szolgáltatásra képesnek kell lennie, ami az szokásos vagy lehetséges a megnövekvő import nyomás fokozott árversenyében is megfelelőnek kell bizonyulnia a régió szivattyús energiatározóival kell versenyezni a piacon
A nagy volumenű megújuló energia követelményei • • • •
nagy volumenű napenergia hatása a tőzsdei árakban → megoldás még várat magára a nemzetközi gyakorlat alapján → a kritikus probléma a szélenergia változékonysága a szélenergia rendszerbe illesztéséhez automatikus mobilizálású → szekunder tartalék a változékonyság, tárolási és tartalék igény → megoldás a vízenergia, a szivattyús energiatározó A fogyasztást meghaladó megújuló termelés hatása A megújuló energia hatása a piacok működésére (Energiewirtschaftliche Tagesfragen) • a hagyományos és megújuló arány → piac átalakulás • a blokk leállítás és visszaterhelés csökkentés → negatív árak • a nem szabályozható megújuló források → csúcs < Hagyományos termelés base-load ár Megújulók • a kínálat nagyobb a terhelésnél → a frekvencia tartás tárolást tesz szükségessé 0
KLENEN'13 - 2013.03.08.
Vízenergia hasznosítás
2
4
6
8
10 12 14 16 18 20 22 24
27
A rendszer szabályozás egyesített piacán való versenyképesség meghatározó súlyú a jövő szempontjából A töltő és a kiadott energia ár különbsége fokozatosan csökken
A base load árhoz viszonyított ár
1,40
•
1,30 1,20
•
A kisütési és a base load ár aránya
1,10 1,00
•
A töltési és a base load ár aránya
0,90 0,80
•
0,70 0,60 0,50 0,40 2000
2002
2004
2006
2008
2010
2012
A megvalósíthatóság feltétele a magasabb műszaki minőség prioritása a szabályozási szolgáltatások piacán és a versenyképesség az integráció eredményeképp megjelenő importtal KLENEN'13 - 2013.03.08.
Az energia tárolás mértékadó árkülönbözetének hatása A tárolás mértékadó árkülönbsége az elmúlt évekre a felére csökkent. Ezt tovább rontja az energia tárolás hatásfokának megfelelő veszteség. Amennyiben nem áll be változás, akkor a hagyományos energia tárolás gazdasági szempontból ellehetetlenül. A kiegyenlítés műszaki és üzemi súlya nem változik sőt növekszik. a. a leszabályozási energia felhasználása az energiahatékonyságot növeli b. a terhelés kiegyenlítése a hatásfok javítás mellett CO2 csökkentést eredményez. (Példaként említhető hogy egy 600 MW teljesítményű szivattyús energiatározó hatása CO2 csökkentés szempontjából közelítően megegyezik kb. 110-150 MW szilárd biomassza tüzelésű erőmű , vagy kb. 370-500 MW újonnan belépő szélerőmű CO2 kibocsátás csökkentésével.)
Vízenergia hasznosítás
28
A megfelelően kialakított SZET szabályozó képessége +100 % és -100 % határok között fokozatmentesen rendelkezésre áll A rendszer szabályozási eszközök szabályozási tartomány összehasonlítása
-60% -80%
-100%
-120% Szabályozási zóna -140%
+40 és +100% között
KLENEN'13 - 2013.03.08.
+50 és +100% között
+25 és +100% között és -100%
+20 és +100% között ill. -40 és -100%
Vízenergia hasznosítás
+25 és +100% -75 és 0% és -100%
KÉNYSZER ÜZEM NÉLKÜLI SZABÁLYOZÁS
-40%
FRSZ+HRZ Hidraulikus rövidzár és frekv. szabályozás
-20%
HRZ SZET Hidraulikus rövidzáras szivattyús tározó
20%
FRSZ SZET Frekvencia szabályozós szivattyús tározó
40%
SZET Konvencionális szivattyús energiatározó
60%
Nyílt ciklusú gázturbina
80%
0%
Teljesítmény felvétel
OCGT
CCGT
100%
Kombinált ciklusú gázturbina
Teljesítmény leadás
120% Típus
-100 és +100% között 29
A magyar villamos energia rendszerből hiányzik a modern szabályozó kapacitás a megfelelő rugalmassággal
A Nemzeti Terv
• A rendszerirányítási problémák megoldására a Kormány 2011. szeptember 30-án elfogadta a Nemzeti Tervet és döntött annak továbbításáról az Európai Bizottság részére. • A Nemzeti Tervben foglaltak szerint a Kormány támogatásban részesít egy magyarországi helyszínen megvalósítandó +/-600 MW teljesítőképességű szivattyús energiatározó beruházást. • A Kormány álláspontja szerint a SZET megvalósítására a magyar villamos energia rendszer súlyos rendszerszintű problémáinak megoldása és a megújuló energiatermelés költséghatékony módon történő elősegítése érdekében egyértelműen szükség van.
A Nemzeti Terv megszűnése
• A projekt 2012. május végén a CO2 piac megingása és kockázatai következtében nem folytatódott.
KLENEN'13 - 2013.03.08.
Vízenergia hasznosítás
30
KLENEN'13 - 2013.03.08.
Vízenergia hasznosítás
31
Nem egyértelmű a kérdés a környezetvédelem megújuló energiát segítő vagy gátló szerepéről A környezetvédelmi hatóság
• A környezetvédelmi hatóság működési feltételei, eljárásrendje, hatásköre jogszabályokkal lehatárolt. • Álláspontját az érintett szakterület szabályai és a jogszabályi előírások alapján alakítja ki. • Az eljárás tárgyát képező hasznosítást nem áll jogában sem gátolni, sem pedig segíteni. • Kivételek, eltérések, vagy tévedések mindig előfordulhatnak, de azokból általános érvényű következtetést nem lehet levonni.
A környezetvédelmi szervezetek
• A környezetvédelmi szervezetek többnyire nem szakmai szervezetként működnek. • A szervezetek működését a törvényesség betartásának általános szabályain túlmenő előírások, jogszabályok nem korlátozzák. • Álláspontjuk kialakítását szakmai szabályok nem korlátozzák. • Az egyes esetekben saját értékrendjük és érdekeik szerint járhatnak el és az érdekeik szerint gátolhatják vagy segíthetik akár a megújuló energia fejlesztését is. • Általános érvényű megállapítás nem tehető, de meg kell említeni, hogy valamilyen okból a sajtó nem, vagy csak nagyon ritkán ad hírt olyan helyfoglalással járó fejlesztésekről ahol segítő szerepet játszottak.
KLENEN'13 - 2013.03.08.
Vízenergia hasznosítás
32
Nem a környezetvédelem a vízenergia hasznosítást meghatározó, hanem csak a követelmények egyike
A vízenergia hasznosítás elemzésének lehetséges szempontjai Az egyes szempontok gyakran egymást akadályozzák.
Zavar van. KLENEN'13 - 2013.03.08.
• Helyi munkahely teremtési lehetőség. • Megfizethető infrastruktúra és szolgáltatás. • Versenypiacon értékesíthető termék. • A támogatási matematika piac torzító hatása. • Az import függőség mérséklése. • A függőség nemzetbiztonsági szempontjai. • A villamos energia termelés árának stabilizálása. • A megújuló energia ártámogatásának csökkentése • A környezet védelme. • A klímavédelmi célkitűzések elősegítése. • Az energiahatékonysági célok elősegítése. • Ellátás biztonság növelése. • A rendszer szabályozás diverzifikálása. • Lobbi érdekek vagy azok sérülése. Stb. (cirkusz potenciál) • Az EURELECTRIC álláspontja szerint még az EU egyes igazgatósági közötti prioritások sem tisztázottak. Így rendezhetetlenek a környezetvédelem klímavédelem Víz Keretirányelv hármasának ellentmondásai. • EU szinten is zavar van. A mértékadó EU és hazai szabályozás hiánya átjárhatatlan helyzetet teremt. • Csak a kiemelt beruházás működik. Vízenergia hasznosítás
33
Bizonytalanságot keltenek a természeti erőforrás és a földterület használati jogának feltételei – csak az engedélyest kötelezik A természeti erőforrás használata rendezetlen
• Nem alakult ki a más országokban a természeti erőforrások használati jogának megszerzésére alkalmazott koncessziós rendszer. • A használati jogot verseny és lényegi kötöttségek nélkül, korlátlan időre, gyakorlatilag ingyen meg lehet szerezni. • A nemzeti ajándékért nagy tolongás a szerencse vadászok között, többnyire laikus elképzelésekkel.
Az állami földterület használata rendezetlen
• Az országhatárt keresztező folyók medre és ártere kizárólagos állami tulajdonban van. A területek tulajdonosa a magyar állam és képviseletében a kincstár jár el. A kezelési jogot a területileg illetékes vízügyi igazgatóságnak adták határozatlan időre. • A vízügyi igazgatóságokról a működésükhöz szükséges forrást a költségvetésből kapják. A költségvetési kontroll megkerülésével kapott forrás felértékelődött. Pl. a kiskörei erőmű esetében a földterület használatáért a forrás átadási kötelezettség az éves árbevétel 36%-a. • Az állami tulajdon használatával kapcsolatos versenyeztetésről valamiért nem szólnak a hírek. A szabályok nem átláthatóak. • A használati jogokat gyakran ismeretlen német vagy osztrák magánszemély vagy csoportja kapja meg (kizárva pl. az önkormányzatokat is).
A stabil beruházási környezet hiányzik
• A stabil beruházási környezet hiányzik, a kötelezettségek gyakran csak az engedélyesre vonatkoznak. • Pl. az 1996-ban minden szükséges engedély birtokában egy 150 éves vízimalom rekonstrukciójával megvalósított, távműködtetett demonstrációs célú kisvízerőműre a hatóság máig sem adott ki üzemelési engedélyt. De kártérítést sem fizetett. Mivel a beruházó nem bocsátkozott pereskedésbe, a pénze elveszett.
KLENEN'13 - 2013.03.08.
Vízenergia hasznosítás
34
A vízerőművek környezeti hatásai terén a szakma bemutatta, hogy képes a problémák elkerülésére vagy mérséklésre
A környezeti hatások elkerülése vagy mérséklése
• Minden infrastruktúra fejlesztésnél jelentkeznek hatások a környezetre, a döntések előkészítése összehasonlítást tesz szükségessé, •Kiemelt figyelmet kaptak a vízenergia hatásai : földterület, fauna, flóra, vízjárás, hosszú megfigyelési időszak tapasztalatai halmozódtak fel,különböző szakterületek kutatják a hatásokat és a védekezési módokat, •Az erőfeszítések eredményeként a hatások elkerülésére vagy mérséklésére széles tartományban eredményes stratégiák alakultak ki, a nemzetközi szakma bemutatta, hogy kész és képes a problémák előjelzésére és mérséklésére, az eredmények alkalmazása környezeti javulást eredményezett •A környezeti megfontolások beépítése a tervezésbe és az üzembe ma már standard gyakorlat.
A Víz-Keret Irányelv követelményei
•A természetes víztestek használata, állapotának javítása számtalan – vélt vagy valós - nehézségbe ütközik. • A német gyakorlatban az egyre újabb hatósági igények általánosságban 8% termelés csökkenést okoztak az üzemelő létesítményeknél. A folyamatosan jelentkező beruházási igények (pl. halvédelmi beruházások), egyes esetekben az üzem fenntarthatóságát veszélyeztetik. • A magyar minisztériumi álláspont szerint, amit a Víz-Keret Irányelv alapján kidolgozott vízgyűjtő gazdálkodási tervek nem tartalmaznak, nem képezheti engedélyezés tárgyát. De nem mérték fel és nem egyeztették a távlati fejlesztések lehetőségeit. Tehát a terv befagyasztotta a fejlesztések lehetőségét.
KLENEN'13 - 2013.03.08.
Vízenergia hasznosítás
35
Általában nincs érdekütközés a természetvédelem követelményei és a szivattyús energiatározó létesítés között Környezeti szempontból szokásos megoldás a földalatti elhelyezés és a zárt technológiájú vízrendszer kialakítása. Minimálisra csökkentik a vizuális és a természetes víztestekre gyakorolt hatásokat. A szivattyús energiatározó üzemanyaga és az energiatárolás közege a természetben előforduló víz, amit természetes állapotában használ fel és ad vissza. A vizet az üzem nem szennyezi. A környezetbe illesztése terén eredményes és elfogadott módszerek alakultak ki. Gyakran védett természeti területen valósulnak meg: • a Fekete Vág az Alacsony-Tátrai Nemzeti Parkban; • a Foyers a Loch Ness tavon; • a Bajina Basta a Tara Nemzeti Parkban, a Világörökség részét képző területen épült; • a Dlouhe Strane a Jeszenik hegység tájvédelmi körzetében; • a Dinorwic és Ffestnniog a Snowdonia National Park területén; • a Yards Creek a Delaware Water Gap National Recreation Area területén; • a Seneca az Allegheny National Forest területén; • a Helms a Sierra National Forest területén; • az Imaichi, Numappara és Shimogo a Nikko National Parkban; a Numappara egyben a Világörökség részét képző területen épült; • az EU hozzájárulásával jelenleg fokozottan védett természeti területen és Natura 2000 területen épül a Baixo Sabor Portugáliában. • A Dnyeszter a Világörökség részét képző és a Ramsari egyezmény hatálya alá tartozó területen épül a Világbank támogatásával és finanszírozásával. KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás 36
KLENEN'13 - 2013.03.08.
Vízenergia hasznosítás
37
A vízenergia alacsony termelési költsége és az árstabilitás növelő hatása alapján a megújuló energia hasznosítási kötelezettség tejesítésének legkisebb költségű eszközévé válhatna. A kisvízerőművek fejlesztését számtalan ötlet teszi összetetté, kevés gyakorlati eredménnyel. A fő irány a magas beruházási költségek csökkentése. A gazdasági áttörés nem alakult ki. Környezeti szempontból a kisvízerőművek heterogén követelmény rendszert képviselnek. A közepes és nagy vízerőművek esetében a technológia kiforrott, a fejlesztés súlypontja a hatékonyság növelés, a hosszú távú előnyök kiaknázása és a környezeti elvárások közötti egyensúly megteremtése. A nemzetközi szakma bemutatta, hogy képes a környezeti problémák előjelzésére és mérséklésére.
A szabályozási szolgáltatások fenntarthatóságának feltétele a versenyképesség a várható importtal. A fejlesztések iránya a szabályozhatóság növelése, a manőverezési képesség javítása és a rendelkezésre álláshoz szükséges tároló kapacitás biztosítása. A földalatti elhelyezés és a zárt technológiájú vízrendszer kialakítása minimálisra csökkentik a vizuális és a természetes víztestekre és környezetre gyakorolt hatásokat. A környezetbe illesztése terén eredményes és elfogadott módszerek alakultak ki. A környezetvédelem prioritásaiban EU szinten is zavar van. A szabályozás átjárhatatlan helyzetet teremt. Csak a kiemelt beruházássá nyilvánítás működik. A magyar gyakorlat nem létezőként kezeli a vízenergiát, annak ellenére, hogy az árstabilitást növelő és az import függőséget csökkentő, belföldi energiaforrás. Az importtal szembeni versenyképesség eszköze lehetne különösen a rendszer szabályozás terén. A hazai vízenergia értéke olyan nagy, hogy arról a lemondást csak megfelelően megalapozott vizsgálatok indokolhatják.
A komplex, tudományos igényű vizsgálat azonban várat magára! KLENEN'13 - 2013.03.08.
Vízenergia hasznosítás
38
KLENEN'13 - 2013.03.08.
Vízenergia hasznosítás
39