1
Klaszter-pályázatokhoz kapcsolódó jogi és számviteli kérdések GOP 1.2.1
Klaszter-pályázatokhoz kapcsolódó jogi és számviteli kérdések
2
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
számviteli elszámolás szabályai jegyzett tőke minimum szabályai anyavállalatnak fizetett/fizetendő osztalékszabályozások tagi kölcsönnel kapcsolatos szabályozások főbb adófizetési szabályozások munkaviszony illetve megbízási jogviszony közötti eltérések és dokumentációs szabályozások vállalkozás megszüntetése
3
1. számviteli elszámolás szabályai K+F költségek elszámolása A számviteli törvény az alábbi kutatási formákat különbözteti meg (2000. évi C. tv. 3§): • alapkutatás: olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül; • alkalmazott kutatás: új ismeretek megszerzésére irányuló eredeti vizsgálat, amelyet elsődlegesen valamely konkrét gyakorlati cél érdekében végeznek; • kísérleti fejlesztés: olyan a kutatásból és a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó, rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése vagy a már létrehozottak vagy bevezetettek lényeges javítása.
4
1. számviteli elszámolás szabályai Közvetlen költségek általában: • a kísérleti fejlesztők munkabére és járulékaik, • a K+F-hez közvetlenül kapcsolódó szakértői díjak illetve igénybevett egyéb külső szolgáltatások (mérések, minősítések, szállítások melyek nem minősülnek kutatásnak), • a K+F-hez közvetlenül felhasznált vásárolt anyagok beszerzési értéke – levonható áfa nélkül, • a K+F-hez bérbe vett eszköz bérleti díja, • kizárólag a K+F-hez használt eszközök beszerzési értéke – levonható áfa nélkül, • illetve meghatározott feltételek mellett a K+F-hez használt tárgyi eszközök, immateriális javak értékcsökkenési leírása. Csökkenteni kell a költségeket az esetlegesen már elszámolt de értékesített eszközökkel, anyagokkal, azokból keletkezett hulladékok haszonanyag értékével. Nem tartoznak a K+F közvetlen költségei közé a kísérleti fejlesztés általános költségei, a mások által végzett kutatások számlázott költségei, illetve azon költségek melyek nem utalványozhatóak a K+F témaszámaira.
1. számviteli elszámolás szabályai
5 Könyvelésben:
• Kutatás fejlesztés aktivált értéke T 111 – K 582, ha a K+F az üzleti év fordulónapjáig nem fejeződött be • Tárgyi eszközként aktiválható termék előállítása után T 161 – K 582, T 582 – K 111 • Értékesíthető termék előállításakor készletre kell venni T 251 – K 581, T 582 – K 111 • Szellemi termékként saját tevékenységi körben kerül hasznosításra T 114 – K 582, T 582 – K 111 Tehát a mérlegben K+F aktivált értékeként kimutatni csak azt lehet, amely nem haladja meg a jövőben megtérülő ebből származó gazdasági hasznok mértékét, azaz a várható piaci értéket (2000.évi C. tv. 25.§ (4) ) Az alá nem támasztott költségeket ráfordításként kell elszámolni. A befejezett kísérleti fejlesztés aktivált értéke 5 év vagy annál rövidebb idő alatt írtható le értékcsökkenésként (2000.évi C. tv. 52.§ (4) )
6
1. számviteli elszámolás szabályai Támogatások elszámolása A támogatási előleg számvitelileg kétféleképpen kezelhető: Végleges támogatás: nem kell visszafizetni, betudható a támogatásba. a) Egyéb bevétel: ha költségek ellentételezésére kapta a társaság. b) Rendkívüli bevétel: ha fejlesztési célra kapta a társaság. Kölcsön: a jövőben egyértelműen visszafizetési kötelezettség vonatkozik rá. Könyvelési lépések: Befolyt előleg: T 384 – K 451 Nem kell visszafizetni: T 451 – K 384 és T 384 – K 963 (költségek ellentételezésére kapott támogatásként egyéb bevétel) A támogatás folyósításának évében a támogatás mértékét meghaladó K+F közvetlen költségeit lehet csak aktiválni.
7
1. számviteli elszámolás szabályai Támogatások elszámolása Passzív időbeli elhatárolás (T963 – K481): Ha a támogatások összege meghaladja a K+F közvetlen felmerült költségeit, akkor a támogatási többletet időben el kell határolni. Ilyenkor nem lehet K+F költségeket aktiválni. Aktív időbeli elhatárolás (T391 – K963): Ha a támogatást a társaság nem az üzleti évben, hanem azt követően, de még a mérlegkészítés időpontja előtt kapta meg, akkor aktív időbeli elhatárolásként kell elszámolni az elkészített mérlegben, és a következő üzleti évben kell feloldani az elhatárolást a ténylegesen felmerült K+F költségekkel szemben. Ha a K+F költségek meghaladják a folyósított támogatás összegét, a költségtöbbletet aktiválni kell (T111 – K582), amennyiben azonban alatta maradnak a támogatás összegének, a támogatási többletet elhatároláson kell hagyni. Az időben elhatárolt támogatás feloldása az aktivált eszköz értékcsökkenésének arányában történhet a későbbiek során (T571 – K 119 és T963 – K391).
8
1. számviteli elszámolás szabályai Támogatások elszámolása Kamatok elszámolása: a) Ha a társaság a részére átutalt támogatás összegét nem azonnal használja fel, hanem leköti és kamatot realizál rajta, akkor a kamatot pénzügyi műveletek bevételei között kell elszámolni (T384 – K974), tehát nem egyéb vagy rendkívüli bevételek között a támogatással együtt. b) A tagi hiteleket elkülönítetten kell a mérlegben kimutatni, ezért már a főkönyvben is külön számlán szükséges vezetni a források között. Az adott évre kiszámított kamatot pénzügyi ráfordításként kell könyvelni, azonban ha nem kerül kifizetésre, akkor a mérlegben elhatárolt kötelezettségként kell nyilvántartani.
9
1. számviteli elszámolás szabályai Számviteli szabályzatok A számviteli politika keretében el kell készíteni: a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát; b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát; c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot; d) a pénzkezelési szabályzatot. A számviteli politikát az alapítás időpontjától számított 90 napon belül kell összeállítani. A beszámolóval való összhangját a könyvvizsgáló köteles ellenőrizni. Egy esetleges APEH vizsgálat keretében ellenőrzésre bekérheti a revizor, és hiánya illetve hiányosságai esetén maximum 500 ezer Ft mulasztási bírság szabható ki (Art. 2003. évi XCII. tv. 172.§ (1).e)).
10
1. számviteli elszámolás szabályai Könyvvizsgálat Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál kötelező a könyvvizsgálat kivéve, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: • az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és • az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál a tárgyévi várható adatokat kell figyelembe venni. Ha jogszabály írja elő a könyvvizsgálatot, a vállalkozó nem térhet el annak kötelezettségétől.
11
1. számviteli elszámolás szabályai Támogatásként kapott összeg bemutatása a beszámolóban A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel kapott összegeket támogatásonként az alábbi megbontásban: • kapott összeg, • összeg felhasználása, • jogcím, • évek szerint. Ha jogszabály (pl a projekt kiírásában hivatkozott jogszabályok) másképp rendelkezik, egyéb adatokat is kiegészítő mellékletbe kell foglalni.
12
2. Jegyzett tőke minimum szabályai Korlátolt felelősségű társaságok esetén az alapítás feltétele a minimálisan 500 ezer Ft jegyezett tőke befizetése. A jegyzett tőke bármilyen irányú változtatása illetve az üzletrészek mértéke 10 ezer forinttal osztható kell, hogy legyen. Korlátolt felelősségű társaságok esetében, ha ez a tőkevesztés olyan mértékű, hogy a saját tőke a jegyzett tőke összegének fele alá csökken, a társaság ügyvezetője haladéktalanul köteles összehívni a társaság taggyűlését (egyszemélyes társaság esetében értesíteni a társaság egyedüli tagját). Megoldási lehetőségek: • Jegyzett tőke emelés; • Tőketartalékba befizetés, a jegyzett tőke egyidejű, kismértékű emelésével; • Pótbefizetés elrendelése a veszteség fedezésére.
13
2. Jegyzett tőke minimum szabályai
Amennyiben két egymást követő teljes üzleti évben a társaság éves beszámolójának adatai szerint fennáll a tőkevesztés, de nem éri el a fent meghatározott mértéket, a társaság tagjai a második üzleti évet lezáró éves beszámoló elfogadásától számított 3 hónapon belül kötelesek meghozni az előzőekben javasolt vagy az alábbiakban leírt döntések valamelyikét: • Törzstőke leszállítása; • Kapcsolt vállalkozás követelésének elengedése (illeték!); • A társaság működési formájának átalakítása olyan társasági formára, melyben nincs minimális jegyzett tőke követelmény (Bt., KKt.)
14
2. Jegyzett tőke minimum szabályai Ha a társaság nem intézkedik a tőkevesztés kiküszöböléséről, azzal a működését meghatározó jogszabályokba ütközik, és ezért a Cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást indíthat ellene. A lehetséges szankciók: • írásban felhívhatja a társaságot a törvényes működés helyreállítására, • a társaságot, illetve, ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra az ügyvezető adott okot, az ügyvezetőt 100 ezer Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja, • a társaság határozatainak végrehajtását meghatározott időre felfüggesztheti, illetve megsemmisítheti azokat, és szükség esetén új határozatok hozatalát írhatja elő, • a társaság törvényes működésének helyreállítása céljából összehívhatja a társaság taggyűlését, vagy ennek a végrehajtására - a társaság költségén - megfelelő személyt vagy szervezetet rendelhet ki, • meghatározott időre felfüggesztheti a társaság működését, • a társaságot eltilthatja a további működéstől, és egyben megszűntnek nyilváníthatja.
15
3. Anyavállalatnak fizetett/fizetendő osztalék szabályai Osztalék kifizetéséről a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg a taggyűlés határozhat. Az ügyvezető osztalék fizetésére vonatkozó javaslatát – amennyiben van – a felügyelő bizottságnak is jóvá kell hagynia. 1) feltétel: A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 39.§ (3) bekezdése értelmében a tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. 2) feltétel, hogy a kifizetés összege nem haladhatja meg a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény összegét. Osztalékelőleg évközben - közbenső mérleg Társaságok részére fizetett osztalék adómentes (magánszemélyekre ez nem vonatkozik)
16
4. Tagi kölcsönnel kapcsolatos szabályozások A tagi hitel legnagyobb mértéke, melynek még nincs többlet adóvonzata, a saját tőke háromszorosa. ST = JT+TT+LT+ET. A veszteséges vállalkozások esetében a működés finanszírozásának kialakításakor a tagoknak figyelniük kell a saját illetve idegen tőke arányára. Ha a tagi hitel a saját tőke háromszorosát meghaladja, a meghaladó részre jutó elszámolt kamat adott évi átlagos állománya a társasági adóban adóalap növelő tétel. Példa: a saját tőke 50 millió Ft, a hitel összege 200 millió Ft a teljes évben, az éves kamat 10%. Ekkor a saját tőke háromszorosát meghaladó rész: 50 millió Ft, az arra eső kamat: 50 millió * 10% = 5 millió Ft, amely adóalap növelő tétel. Az adóalap növelő kamatra jutó fizetendő társasági adó: 5 millió Ft * 16% = 800 ezer Ft, tehát ennyi a plusz költsége a hitelnek a fizetendő kamaton kívül.
17
4. Tagi kölcsönnel kapcsolatos szabályozások
Ha a fizetendő kamatokat elengedik a tagok, azt elengedett kötelezettségként kell kezelni, mely a társasági adóban adóalap csökkentő tétel, azonban ajándékozási illeték terheli, melynek mértéke anyavállalati kölcsön esetén 11% és 21% között, egyéb kapcsolt vállalkozás esetén 21% és 40% között sávosan emelkedik. A pályázati kiírás alapján a támogatás 40%-áig maximum 300 millió Ftig előleg nyújtható. Az előleg illetve az időközi kifizetések együttes összege nem haladhatja meg a teljes támogatás 80%-át. Tehát ha a társaság szeretné maximálisan kihasználni az előlegszabály adta lehetőségeket, akkor 300 millió Ft előleg felvételéhez az összes igénylendő támogatás összege 750 millió Ft, amely 1,5 milliárd Ft teljes projekt költséget jelent. Ebben az esetben a 300 millió Ft-ot meghaladó költségek esetében merül fel először a saját finanszírozási igény.
18
4. Tagi kölcsönnel kapcsolatos szabályozások A tagi kölcsönökre is vonatkoznak a transzferár szabályok, amely azt jelenti, hogy amennyiben nem piaci viszonyok által meghatározott kamatokat fizetnek a tagi kölcsönökre, akkor a fizetett és a piaci ár közötti különbséggel a feleknek módosítaniuk kell a társasági adóalapjukat. A transzferár szabályok a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. tv 4§ (23) szerinti kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciókra vonatkoznak. Kis és mikrovállalkozásoknak nem kötelező a transzferár-dokumentáció elkésztése, azonban ennél nagyobb vállalkozásoknak törvény által előírt kötelezettségük Elkészítésének elmulasztása szerződésenként 2 millió Ft-ra bírságolható. A szerződésenkénti bírság azt jelenti, hogy minden kapcsolt felek közötti ügyletre el kell készíteni a vonatkozó szerződést (ez nem egyenlő a transzferár dokumentációval), és ezen szerződések mellé kell elkészíteni a transzferár megállapodást, amely bizonyítja az alkalmazott piaci feltételek meglétét.
19
4. Tagi kölcsönnel kapcsolatos szabályozások
A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségre a 2003/18-as PM rendeletet kell alkalmazni. A transzferár dokumentáció főbb tartalmi elemei: • kapcsolt vállalkozás adatai • kapcsolt vállalkozásokkal kötött szerződések tartalma, hatálya • a piaci és a kapcsolt felek közötti ár összehasonlítására alkalmazott módszer • szokásos piaci ár meghatározása, módszere • transzferárral összefüggő bírósági, hatósági eljárások • nyilvántartás elkészítésének dátuma. Mind társasági adó, mind áfa levonhatóság szempontjából célszerű a 200 ezer Ft feletti összevont értékű szolgáltatások esetén szerződést készíteni. Ez a kapcsolt felek közötti tranzakciókra is vonatkozik.
20
5. Főbb adófizetési szabályok Társasági adó (1996. évi LXXXI. tv) A Társaságoknak az éves eredményük alapján társasági adót, különadót kell fizetniük a APEH felé, illetve helyi iparűzési adót a vállalkozás székhelye/telephelye szerinti önkormányzatnak. A tárasági adó alapja: Az adózás előtti eredmény + adóalap növelő tételek - adóalap csökkentő tételek = adóalap A kalkulált adó ennek 16%-a illetve bizonyos esetekben a pozitív adóalap 50 millió Ft-ot meg nem haladó összegéig 10%.
21
5. Főbb adófizetési szabályok Különadó (2006. évi LIX. tv) A különadó alapja: Az adózás előtti eredmény - külföldi telephelyen realizált jövedelem + adóalap növelő tételek - adóalap csökkentőt tételek = adóalap A kalkulált adó ennek a 4%-a. Veszteség esetén nem kell megfizetni, azonban veszteség elhatárolásra sincs lehetőség.
22
5. Főbb adófizetési szabályok Helyi iparűzési adó (1990. évi C. tv) A helyi iparűzési adó alapja: Értékesítés árbevétele - eladott áruk beszerzési értéke - eladott közvetített szolgáltatások értéke - anyagköltség = adóalap Mentes az adóalapnak az a része – legfeljebb azonban az adóalap 90 %-a –, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli. A kalkulált adó az adóalap 2%-a általában, ettől lefelé az önkormányzatok saját hatáskörben eltérhetnek. Veszteség esetén nem kell megfizetni, azonban veszteség elhatárolásra sincs lehetőség.
5. Főbb adófizetési szabályok
23
Általános forgalmi adó (2007. évi CXXVII. tv.) A Belföldön végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás után, valamint a közösségen belüli beszerzés és termékimport után általános forgalmi adót kell fizetni. Az adót a belföldön nyújtott ügyletek esetén a terméket értékesítő illetve szolgáltatást nyújtó adóalany az általa kiállított számlán tünteti fel, és hárítja át a vevőre. Az adó mértéke az adó alapjának 20%-a, bizonyos meghatározott vtsz számú termékek esetében 5%-a. Számlázás Az adóalany köteles az általa végrehajtott termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról másik adóalanynak számlát kibocsátani. A számla kibocsátásáról az adózó legkésőbb a teljesítésig, előleg esetén a fizetendő adó megállapításáig, de legkésőbb ésszerű határidőn belül (általában 15 nap) köteles gondoskodni.
5. Főbb adófizetési szabályok
Bevallás Az adóbevallási és fizetési/visszaigénylési határidők függnek az adófizetési kötelezettség mértékétől. • Havonta, 1 millió Ft-ot meghaladja az elszámolandó adó • Negyedévente, ha - előjeltől függetlenül - a 250 ezer Ft-ot elérte • Egyéb esetben éves adóbevallás A bevallás beadásának határideje a bevallási időszakot követő hónap 20. napja, éves bevallók esetén a követő év február 25. Éves bevallásról negyedévesre illetve negyedévesről havi bevallásra át kell térnie az adózónak, ha az adóévben az előbbiekben leírt értékhatárt a fizetendő adó összege elérte.
25
5. Főbb adófizetési szabályok Adólevonás, visszaigénylés • Az adólevonási jog gyakorlásának feltétele, hogy az adózó rendelkezzen az eredeti számlával és a számla minden tekintetben megfeleljen a törvényi előírásoknak. • Az adó visszaigénylésére akkor van lehetősége a társaságnak, ha a bevallásban szerepeltetett számlák teljes mértékben megfizetésre kerültek, valamint az alábbi értékhatárokat eléri a negatív elszámolandó adó összege: • havi bevallásra kötelezett adózó esetén az 1 millió, • negyedéves bevallásra kötelezett esetén a 250 ezer, • éves bevallásra kötelezett esetén az 50 ezer forintot. • Ha a társaság nem a vállalkozási tevékenységhez szükséges szolgáltatásokat vesz igénybe vagy nem vállalkozási tevékenységet szolgáló eszközöket vásárol, a vásárlás áfa tartalma nem vonható le. • Támogatásból vásárolt eszközök áfája levonható, nincs arányosítás!
26
5. Főbb adófizetési szabályok Innovációs járulék 2003. évi XC. törvény Innovációs járulékfizetési kötelezettség terheli – az Atv. 3. §-ának (2)–(3) bekezdésében foglalt kivétellel – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó belföldi székhelyű gazdasági társaságot, vagyis • a közkereseti társaságot, • a betéti társaságot, • a részvénytársaságot, • a korlátolt felelősségű társaságot és • a közös vállalatot. A szabályozás alapján azonban nem járulék kötelezett: • Az üzleti év első napján kis vagy mikrovállalkozásnak minősül [50/10 fő, 10/2 millió EUR]. A 2009. január 1-jei besoroláshoz az utolsó elfogadott, általános esetben a 2007. évi beszámoló adatainak figyelembevétele szükséges. • A cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága.
27
5. Főbb adófizetési szabályok Az innovációs járulék alapja azonos a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény 39. § (1) bekezdése alapján meghatározott összeggel. A járulék alapja az alábbi módon számítandó: + nettó árbevétel – eladott áruk beszerzési értéke – közvetített szolgáltatások értéke – anyagköltség Adóalap (vetítési alap) Az így meghatározott vetítési alap és a járulék mértékének (0,3%) szorzata szerinti összeg a járulék éves bruttó összege, amely csökkenthető K+F tevékenységek költségével, feltéve, ha nem állami támogatásból finanszírozták.
28 6. Munkaviszony vs. vállalkozási / megbízási jogviszony Az adók és járulékok alapja a bruttó bérköltség. A munkáltatói terhek jelenleg az alábbiak: • 29% társadalombiztosítási járulék • 3% munkaadói járulék • 1,5% szakképzési járulék • 1950 HUF/fő/hó tételes egészségügyi hozzájárulás. A munkavállalói terhek 2009-ben a következőek: • 18/36% adótábla szerinti személyi jövedelemadó 1,7 millió HUFig 18%, afelett 36% • 4% különadó, a járulékfizetés felső határát meghaladó jövedelemre. 2009-től a járulékfizetés felső határa 7.446.000 HUF (napi 20.400 HUF) • 9,5% egyéni nyugdíjjárulék, melyből 1,5% kötelező, 8% magánnyugdíj pénztári tagdíj, melyeket azonban a járulékfizetés felső határát meghaladó jövedelemre nem kell megfizetni • 6% egészségbiztosítási járulék, ebből 4% természetbeni és 2% pénzbeli egészségbiztosítási járulék • 1,5% munkavállalói járulék.
29 6. Munkaviszony vs. vállalkozási / megbízási jogviszony Ha megbízási szerződés keretein belül történik a munka elvégzése, akkor az alábbi módosításokkal alkalmazandóak a fenti bérterhek: Minimálbér 30%-át meghaladó megbízási díj esetén: • A személyi jövedelemadó alapja, a megbízási díj 90%-a, vagy nyilatkozat szerint, • különadó fizetési kötelezettség nem terheli, • munkaadói járulék fizetési kötelezettség nem terheli, • munkavállalói járulék fizetési kötelezettség nem terheli, • tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli, • 2%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettség nem terheli, ha van más cégnél 36 órás munkaviszonya. Minimálbér 30%-át meg nem haladó megbízási díj esetén csak a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli a fentiek szerint illetve 11%-os személyi egészségügyi hozzájárulás.
30
7. Vállalkozás megszüntetése A projekttársaság a projekt befejezése és az elkészült kutatás értékesítése után a projektkiírásban meghatározottak figyelembe vételével megszüntetheti tevékenységét. Amennyiben erről a tagok döntenek, végelszámolás keretében történik a megszűnés. A dokumentumok megőrzésére alkalmazandó határidők a társaság megszűnése esetén is fennállnak. • Adózással kapcsolatos dokumentumok: 5 év • A számviteli bizonylatokat 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. • Beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, legalább 10 évig kell megőrizni. • A projekttel kapcsolatos dokumentáció megőrzési határideje 2020. december 31.
Köszönjük a figyelmet!
