Popovics Tibor Miklós
A F{ÁRpÁralgal n,§,AGvARSÁG sTATIszT,IryA{ §pÁn{qAvnlnlnNnx F]G V H,]§ e.{H,§{}_}rr§ir§ lL tlil§§ü}-}ll,i
V
ti.[_,1l,
ti l+lr: .u
q.J tr;
[,.l U
t i*1!
Bevezetés Kárpátalja magyaí népességesámbavételének |egfontosabb fornráját l944 után, amikor ezt
a
teniletet
a
Szov.jetunióhoz csatolták, a népsánrlálások jelentették,
A kárpátaljai nagl,arság nyilvántartásának más fornrái is léteztek 1944 után a szovjet uralotn évei alatt. IlYen volt unyuionyui é. ienrtőrsógi sámbavétel renclszere. De készültek kiilönbözó listák, illetve regiszterek is: póldául " éS ", választásiak, munkáhelyiek, valaminiaz iskolaköteles gyerekekről, egyetemekre, illetve főiskolákra felvételizÖkről ott tanulókról, katonakötelesekről és haclirokkantakról. A városokban ezenltívÜl inÍbrnrációforrásként szolgáltak A úgynevezett lakossági cínrnyilvántartó hivatalok kartotékjai, valamirit a házmesteri lakónl'ilvántartó kÖnYvek, nem Es kÖnYvek. tanácsi kÖzségi nyilvántartó háztartásokat gazrlasági be a falvakban hasonió szerepet tijltöttek az
az utolsósorban meg kell említeni a 1z'GB nyilvántartás renriszerét, arnely rninclen szovJet állampolgárra és kiilÖnÖsen úgynevezett búnös népekre, így a kárpátaljai magyarokra is kiterjedt,
A
1. 2. 3.
szovjet népsámláiások során általában a népességliárom kategóriáját kiilönbÖztették neg:
.ielenlévó, állandó vagy megtelepedett,
jogi vagy bejegyzett.
sánilálás idc,jén az adcltt terÜleten tarttizkodott, Tehát minden jelenlévószemély, fúggetleniilattól,hogy,ténylegesenállanc]óvagyiclciglenesjelleggel lakottott,valamintatrrristák, oiy"n személyek is, akik a népsámlálás pillanatában kÜlÖnbÖző okok miatt az katonák és külfölcliek. sot *eg Jelenlévő
alatt értenclő minclazon népesség,amely a
"gy", egY személY aclott településen kívül voltak:-nrúnkavégzésegy másik településen napi ingáás esetén, stb. Ily mócion
statisztikai értelemben neln .!elenléte egy aclott település konkrét t^tOtr.i).egeben j elenlétével,
ott
volt azonos az illetó fizikai
jelen l'olt-e Az áltandó népesség az, anrely általában állanr]ójelieggel lakott egy aclott helyen, függetlenÜl attól, nleghat;irilzása körének, a népsámlálás piltanúban vagy:sem, Meg keli jegyezni azonban, hogy az áliandó népesség
gyakórlatban nagy nehézségekbe iitkö.ött, mert egy adott helyen egy személy állandó vagY ideiglenes tartózkodásának ,o§tttonuortetéű eléggérelatív volt. A Szovjetunióban elfogaclták az állandó népességnek a kÖvetkezó idótartarrrra jÖver'ény személYnek'az állandó mért kritériumát: nenr iJvesebb mint 6 hónapig tettett helyben lakni. Ugyanakkor eg)' adoit helyerr mióta élt, és hogy nikor egy az illető hogy fiiggött, attól nemcsak népességkategóriájáho zvaló tartoz:ása az állandó népesség kategóriába Ugl,ancsak cél_iától. az ideérkezése döntóen hanem hagyta Jt a to.atui lakóhelyét, belÜgYi alakulatok, KGE határőrség, a lronvédség, rliákja,it, és szakközépiskolák fői;kolák az egyetemek, .oióttat katonáit és tisztjeit, akiknek _ fiiggetlenül az érkezés iclejétől - 6 hónapnál hosszabb iCeig kellett helyben tanulni, vagY szolgálatot te1_1esíteni. Tehát adott esetekben statisztikai (összeírási) értelrrrezésről vett szokr'ánYos állandó lakosságról volt-szó, neá pectig közigazgatási értelernben l,ettről. Ily módon ez nenr fiiggött sern a lakásjogosultságtól, sem a rendőrségi bejegyzés tényétől,
a
Az állancló és jelenlévó népessóg egymáshoz való viszonyulásának tisztázásáta célszerűnek látszott bevezetni az ideiglenesen ittlakók és az ideiglenesen hiányzók fogalmát. i
Az
termelósi gyakorlatra, vakációra, venclégségbestb, érkeztek ide kevesebb mint 6 hónapra). 1gy'az ideigleneseri ittlakók a jelenlévó népesség kategóriához tartoztak.
Az icleiglenesen lriányzók azok, akik a sám]álás pillanatában különböző okok nriatt hiányoztak az aclott helYen, ugyanakkor iendszerint áilanilóan itt laktak (például kiküldetésbe, vakációra, termelési gyakorlatra, ÜdÜlésre stb. utaztak inrren máshova nem több mint 6 hónapra). Kil,ételt a katonai szolgálatra, illetve tanulásra (egyeteneken, főiskolákon, szakközépiskolákon) náshol,a tár,ozók képeztek, így ók nem sámítclttak ideiglenesen hiánYzóknak, Ugyancsak nem tekintették icleiglenesen hiányzóknak az ítéletvégrehajtását nráshol tÖltójogérténYesen elÍtéltrabokat,
ily
kivéve a 30 napnál rÖ',,'idebb időre elítélteket,vagy az előzetes vizsgálati fogságban lévőket, Az icleiglenesen hiányzókat az állandó népesség kategóriába sorolták.
(i1-1)
Az állandó népesség1Átv;, a jelenlévő n!9e;sés (JN). az icleiglenesen ittlakók (IIL), az icleiglenesen hiányzók kisárrutása a kör,etkező képletek szerint törtónt;
l) Áru:lx
+ lH -
IIT.
2) JN:ÁN +lll'-IH 3) IIL: JN +lH-ÁN 4) IH:ÁN +IIL-JN
Az l959-es és az 1970'es szovjet népsámlálásoknál az aclatokat általábana jelenlévő népességre vonatkoztatták, de egYes információkat, Így például a családok nagyságáról és összetételéről szólóaka{ az allanclo népességre értelmezték. Az 1979-es néPszamlálásnál a népességsz:ámát és nemek szerinti megoszlását mincl a jelenlévő, mind az állandó lakosság alaPján vettók figyelembe. Az adatok nagyobb részétrrgyanukko. állanclá népesség szerint Publikálták.
Az l989-es néPsámlálásnál
", az állancló nepes*seget. úgyszintén sámbal,ették mind a jeienlévő, mincl
a
két kategória egYidejű felhasználása, szakenrberek vóleménye szerint, elősegítette a népesség összeírásának pontosabb lebonyolítását, és ugyanakkor rnindeglikn"k volt a saját önálló jeleniósége. De egyúital azt is látni iell, hogy T:§ Például KárPátal-ia esetében a jelenlévó és az állandó népességi kategoriák lelietőséget*ádtak a nemzetiségi arányák
statisztikai maniPulálására a magyarság hátrányára hiszen a jelenlévó népesség iarpatai^ esetében az összeírás pillanatában (télen-januárban) magába foglalta pétclátrl azt a több ezer (sőt tizeze) ra.patatlan kíviilről oda érkezett, a téli sPortoknak hódoló turistát (főleg orosz és ukrán nerzetiségűt), valamint a télen is üienrelő s:nnatóriurnokba, illetve ÜdÜlőkbe beutaltakat (szintén zÖmmel jövevény oroszt és ukránt Oroszorságból és Ukrajna más nregyói6l), mert Kárpátalja a volt Szovjetrrnió egyik legnépszerűbb iclegenforgalmi körzetének s zámított.
ÚgYszintén jelenlévó népességnek tekintették a Káryátalján állonrásozó és oda túlnyomórészt máshonnan érkezett tÖbb tízezer szovjet katonát és tisztet a hadsereg, belügy, határőrség és KGB totetetouen (elsősorban jöver,ény orosz
és ukrán nemzetiségűek). A szovjet katclnai szolgálat szokásai izerint ugyanis Kárpátalján az ősúonos lákosság kéPviselói (ruszinok, magYarok, románok, németek, szlovákok) helyben szi.rie n"m teljesíthettek szolgá|atot (kivéteit csak a beliigYi alakulatok és a KGB jelentettek), cle az utóbbiakban is főleg orosz é"s ukrán nemzetiségűek voltak
tÖbbségben, Ez azt is jelentette, hogy a népszamlálás pillanatában több ezer magyar nemzetiségű fiatalial kevesebb volt KárPátalján a jelenlévő népesség, mert a megyén kívül teljesítettek katonai .rJlgál^tot, és ígi máshol gyarapították a jelenlévó lakosság sámát, tehát ez utóbbi körűlmény is róntotta a rnagyarság nenrzetiség iáianyait.
Az elnronclottakból világosan kitűrilret, hogy a tírlsiigosan nagy létsámú, Kárpátalján állonásozó szovjet harlsereg, határőrség, KGB és belügYi alakrrlatok jelentős mértókben megnávelték a nepszirrlaiasok jelenlévő népességénbelül ajÖvevénY oroszok és ukránok arányát az óshonos nragyarok hátrányáraés nem utolsósorbanjelenlévb nép"ességnek kellett tekinteni KárPátalján a nópsánrlálások során azt a-tc;bb ezer fáleg orosz és ukrán - a megyén kívülról érkezett _ , jÖvevénYt,.akik az ungvári egyetemen és különbözó kárpátaljai ,rrttorepirtolákban tanultak. Ök Ü;;;llo"J*t az oroszok és trkránok,, nemzetiségi arányát, a magyarok hátrányáia. Sőt, Kárpátalja jelenievo népessége a néPsárrrlálások Pillanatában több
sáz
(esetleg
káryátaljai magyarság nemzetiségi atáiyát
a
olyun mugya..a| volt kevlsebÜ,
ont a
megyén kívüli
"z"ijkénytelenek-ianulni. Ez is voltak negatív irtelemben befolyásolta a jelenlévő népességenbelüi.
egYetenreken, főiskolákon és szakközépiskolákon
A kárpátaljai magya!.ok diszkrirninációja
]
Amikor KárPátaljajelenlévő népességérőlbeszélürr}<, nen szabacl megfeledkezni arról - nyilván Moszkva utasítására - az eddig elrnondottakon kívül más eszközökkel
vezetői
sen-r,
hogy a megy' szo,jet
is próbálták szabályozni a nemzetiségi aránYok alakulását, természetesen az őshonos lakosság (ruszinok, magyarok, németek, románok, szlovákok) hátránYfua. Ez egYebek között abban nyilvánult *.g, i,"gy az óshonos lakosságot és elsősorban a magYarokat (mindenesetre egY résniket) hol erőszakkal, hol rábeszéússel arra próbálták kónyszeríteni, hogy vállaljanak munkát, és telepecljenek le valahol a hatalmas teniletű Szovjetrrnióban, de Kárpátalján kívül.
Magyar diplomások diszkriminációja
- A legegYszerűbbnek bizonyult az a módszer, ami\or az ungvári egyetemen, illetve a megye szakközépiskoláiban egy részétKárpátalján kíviili munkaleiyek betöltésére totetJztet a volt szovjetunió §'"T,X_iTÍlU: li§l^.okés nemcsak Ukrajnában, letxulonDozobb megYéiben cle sokszor az
óriási kiteriedésr-t Oroszországban, beleért,e-annak
180
jr
l
szibériai, illetve távol-keleti részétis, valamint
a
közép-ázsiai, kaukázusi, baltikurni kiiztársaságokat,
Fehéroroszorságot és Moldár,iát. Létezett ugyanis a volt Szoljetunióban egy kormányrendelet, amely az egyetenrek, főisl:o!álr. szakkijzéniskolák vezetőinek
-
úgymoncl népgazdasági, állanri érclekből - lehetővé tette. hogy 2-3 él're
köteleá jelieggel a l,égzett diplornás hallgatókat olyan tnunkahelyeilre iráriyít-sák, arrreiyeket saját
i.,t:iáráirrlt szr-lritrí
célszerűnek 1áttakaz egyes szov.iet megyék munkaerőigényei alapján. Ha a friss diplomával rendelkező személy nent fogaclta el az egyetenr vezetői, illetve a speciális bizottság álial neki sánt (kijelölt) munkahelyet, akkor akár büntető siuirrlic,ióli is életbe léphettek, egészen a diplorna megvonásáig. Ebből kifolyólag tőbb száz (sőt ezer) kárpátaljai magyaí magyar etnikumtól e!szakítva körzetében.
-
2-3 évre kénytelen volt munkát vállalni Kárpátalján kívűl a nagy, Szovjetunió valanielyik
Szovjet tervek a kárpátaljai magyarok önkéntes áttelepít&ére, illetve erőszakos kitelepítésére Kárpátalján kívülre
A
a
megl'é r,ezetői - rryilvánvalóan felsőbb utasításra - nagyoil úgy,inond önkéntes szervezett áttelepítésétKáryáta|ján rétegeinek szorga|mazták az ottani magyarok egyéb |ársadalnri egy kiilön csoport foglalkozott ezzel a kérclóssel . tanácson megyei A körzetébe, bárii:.,:l1,ik kívülre, a volt Szovjetrrnió kárpátaljai
Ez a csoport a városokban és a falvakban közzétett felhívásaiban szinte tr-rennyorsági életkönilnrényeket ígértaz
Ú.j
helyszíneken.
Annak ércleké.ben, hogy a megyei hatóságclk lehetóleg minél kiselrb rnértékbenszólhassanak bele a Mosz_kva áltai Kárpátaljára - az úgynevezett szorjet iparosítás során - telepített gépipari üzemek irányításába, az utóbbiakat besórolúk az össz-szövetségi alárendeltségi kategóriába, Ez egyúttal azt isjelentette, hogy ezeket a gépipari üzenreket közvetlenül Moszkvából irányították az illetékes össz-ször,etségi minisziériumok és a tervhivatal. Ezze| Moszkva azt is elérte, hogy maga szabályozhatta az össz-szövetségi aláiendeltségfr üzernek munkaerőgazdálkodását is. A jövevény orosz, illetve ukrán ipari szakmunkásoknak nyomban nregadták a rendőrségi bejegl,zést és sámukra soron kívül, rövict időn belül megépültek a tanácsi lakások az ú.j lakótelepeken, holott az őshonos ruszinoknak és
kiilönösen a magyaroknak sokszoi tb-tS evig kellett várni llfuásra. Sőt, a magyarok sokszor egyáltalán nem is kaptak lakást, mert nekik azt nrorrdták, hogy oldják meg a lakásproblérrrájukat, ahogy tudják. Iiy nródon, különösen Ungr'áron, a megyeszékhelyen és Munkácson az új lakótelepi házakban szinte már csak orosz l'agy ukrán beszéd hallatszott, és csak elvétve ruszin, magyar pedig szinte egyáltalán nem, így a ma1yar történelenlbtln joggal híres két kárpátaljai magyar város, Ungvár és Munkács, amelyek hossni él,sázadokon kereszttil meg trrdták őrizni nlagyarságukat, a szor,,.jet rezsinr néhány évtizede alatt nlajdnem teliesen eloroszosorltal.:, ill,.ltve elukránosocltak.
Magyarok
dis zkri mi náci ój
a a mezőgazdaságba.n
Az iparhoz hasonlóan a hivatalos propaganda Kár=pátalján úgyszintén lépten-nyomon hangoztatta az élenjáró szovjet mezőgazdasági eredmények _ így egyebek között a Micsrrlin-féle és a Liszerr]<ó-féle tan - kárpátal_jai adaptálásának szükségességét.Fittyet hányva a kárpátaljai magyarság sokévsázados, virágzó meógazdasági kultúráiára, különösen a sólészetben-borászatban és a gyümölcsternresztésben, a tnegyei szovjet hatóságok a 40-es évek végénerőszakkal 1-2 év a|att bevezettették a kolhozokat és a szovhozokat. Ezzel egyidejűleg fé|reállították és mellőzni kezdték a magyar vagy csehszlovát agrárdiplonrával rendelkező, korábban kiválóan bevált, hozzÁ.értő és ugyanakkor a helyi églra.ilati, tala_jtani, domborzati viszonyokat jól ismerő kárpátaljai szakembereket és elsősorbair a magyarokat. Az akkori hivatalos szóhasználat szerint szaknrai színvonalttk elmaradt az élenjárő szovjet mezőgazdaság magas követelményeitól.
Ezórt úgymond szükségessévált több sáz, sőt talán több ezer jövevény orosz, illetve ukrán, áIlítólag magasan kvalif,rkáltagronónus, állattenyésztó, állaton,os, közgazdászés nTás agrárszakenrber betelepítése a megyébe Kárpátalján kívülól, Ezek lettek az újonnan létrejött kolhozok és szovhozok vezető emberei (elnökök, igazgatók, agronómusok,
állattenyésztók, állatorvosok, szőlészek, borászok, gyiinöicsterrnelők, zöldségtermelők, mezőgazdasági gépészmérnökök, technikusok, főkönyvelók stb.) De oly,an esetek is előfordtrltak, hogy a kolhozok, illetve szovhozok élére jÖvevény orosz, vagy rrkrán pártfrrnkcionáriust, vagy Ieszerelt katonatisztet neveztek ki.
Ezzel kapcsolatban órclemes megjegyezni, hogy a két világháboní között Kárpátalja a lr{asaryk- és a Benes-féle Csehszlovákia egyik fontos éléskamrájavolt, és részt vett Csehorság, illetve Szlovákia élelmiszer-ellátásában, cserétre viszont a Kárpátaljai boltok polcait is bőségesen feltöltötték élelmiszerekkel és a legkülönbözőbb árukkal, Tehát nrég a csehszlovák uralom évei alatt sem történt Kárpátalja olymértékű egyoldalú kizsákmányolása, mint a szorjet rezsitn 1B1
él,ei alatt. Hiszen kárpátalja történetében talán rnég soha nem volt tapasztalható olyan árumizéria, mint a szovjet totalitáriánus rendszer évtizedei alatt. Ugyanaklor Kárpátalja tőszonrszédságában, Magyarorságon, sőt annak egyik és nagl|ából hasonló ternrészeti adottságok mrllett igen sikeres rneógazdasági terinelés folyt, és élelmjszerből nem volt tapasztalható hiány, sőt még exportra is jutott belőlük bőven.
..n,]or". viszonyai között,
Magyarok diszkrirninációja a tudományban A tudomány volt talán az egyetlen terület, ahol a Kárpátalján kívülól érkezett jövevény orosz, ukrán és más szovjet nemzetiségű szaken-rberek pozitív tevékenységet is kife.jtettek, igaz nem minden tudományágban, de a rrratematikában és a fizikában m,indenféleképpen. 1945-ben, amikor Kárpátalja történetében először (és ez kétségkívül a volt Szovjetunió érdeme volt) alakult meg az ungvári egyetem történettudományi, nyelvészeti, biológiai és orvosi karral, majd amikor l946-ban beindult a kémiai, 1950-ben a fizikai-matematikai, 1960-ban az általános technikai kar, kezdetben természetesen nélkülözhetetlenek voltak a jör,evény orosz, ukrán és más szovjet nemzetiségű szakoktatók és kutatók, hiszen a káryátaliai őshonos lakosságnak akkor még nem volt kellő sámú tudományos fokozattal is rendelkező saját egyetenri sza!;oktató.ja, illetve kutatója. Ugyanez vonatkozott a Kárpátaljrin 1944 után létrejött kutató állonrásra, illetv. llrézményre (a Baktán ler,ő megyei kísérletirnezőgazdasági állomásra, az odesszai különbözö balneológiai és ücliilési kutatóintézet fiókjára Ungváron, a lembergi gyermek- és nőgyógyászati kutatóintézet fiókjára ugyancsak Ungváron stb.), valarnint a kárpátaljai földtani kutató vállalatra (expedícióra) Beregsászon, de még a különbözö technikunokra, szakközépiskolákra, szakn-rurrliásképző iskolákra is.
Ferrtiekkel össz.:fiiggésben 194.{ után Kárpátalián több súz, sőt talán több ezer jövevény orosz, ukrán és nrás, szoviet nemzetiségű szakoktató és kutató telepedett le. De ha az utóbbiak beáranrlása Kárpátaljára kezdetben * nrint azt már em_lítettem - szinte nélkülöáetetlen volt, a későbbiek során már a magyar etnikum hátrányára kezdett alakulni, Arról volt szó ugyanis, hogy a 60-as, 70-es és 80-as években egyre több Kárpátalján va8y a megyén kívül egyetemi, fóiskolai vagy középfokri sz:rkdiplornát, sői már kandidátusi fokozatot is szerzett kárpátaljai magyar szeretett volna egyebek között ludonrányos munkát végezni a megye kiilönbözó kutató és oktatási intézményében,így az Ungvári Egyetemen is. Csakhogy, ezirán;,úr törekvéseik nemegyszer váratlan akadályokba iitköztek az időközben Kárpátalján mély gyökereket eresztett jövevóny orosz, ukrán és más szoljet nemzetiségű krrtató és szakoktató miatt. Az utóbbiak ahelyett, hogy fokozatosan eg},re nagyobb sámban vettek volna fel tudományos munkára az általuk Kárpátalján irányított kutató- és oktatási intézményekbe helyi diplomás magyarokat, inkább akadályozták ezt a legkülönböóbb nródszerekkel.
A mag1,31gllenes cliszkriminácitls politika kör,etkcztében _jelenleg a kárpátal_1ai rnag;,arságnak igen kei.és tudományos fokozattal is rendelkezó kutató.ja, illetve szakoktatója r,,an. A kárpátaljai magyar etnikum létslárr,ához viszonyítva ijesztó:n ker,és ugyanis, r,agy teljesen hiányzik a kandidátusi fokozrttal rendelkezők száma, különösen a Dla8yaf nemzeti öntudatot is tápláló társadalonrtudományokban, így elsósorban a történettudományban, néprajzban, régészetberr, szociológiában és den-rográfiában, de még egyes természettudományi ágban is aggasztó a helyzet, így például földrajzban és földtanbarr. Nagydoktori (tudomány doktora) fokozat vonatkoásában nrég ennél is súlyosabb helyzet, mert csak elr,étve, minclössze néhány kárpátaljai n]agyar rendelkezik vele, A tuclományos fokozattal rendelkező kárpátaljai magyarok közül viszonylag egyik legsikeresebbnek mondható rrrási Sándor, a közgazdaságtudornány doktorának pályafrrtása, aki a kárpátaljai agráripari termelési ktrtatóintézet ik osztályvezetője a Beregsász környéki Baktán. Alrnási Sándor magyar nyelvtuclásánál fogva sokat tett a magyar 'lmisz,ergazdaság éienjáró eredményeirrek propagálásában a volt Szoljetrrnióban, különösen a termelési renclszerek
Aktív közreműködésével sikerült Kárpátalján is meghonosítani néhány termelési rendszert: a it 1986-ban és a gabonaternresztésit 1987-ben, mind a kettőt a kárpátaljai agráripari termelési
atótntézet gesztorság;i alatt. De a tudományos fbkozattal renclelkező kárpátallai magyarok esetében Alrnási Sánclor a minclÖssze néhány rlrás ottani nrasyaí szakmai sikerei sajnálatos módon inkább ritka kivételt, mint általános jelentenek.
, előtibiek során - híven az igazsághoz és valósághoz - igyekeztem részletesen bemutatni a kárpátaljai ért diszkriminációt 1944 után az é|et legkülönbözőbb t'erületein: az iparban, a mezőEazdaságban, a
dománYban, külön kitén,e a diplomás magyarokat ért sajátos diszkriminációt is, nem feledkezve meg ugyanakkor kárPátaljai magyarok önkéntes áttelepítésére,illetve erőszakos kitelepítéséreKárpátalján kívülre szóit szov_jet senr. Mind ezt szépítéstőlés túlástól mentesen igyekeztem tenni, összefüggésben a demográfiai llYamatok}
.182
jelentős mértékbenfelhígult a kárpátaljai nagyarság aránya a megye össznépességén beliil. Így több lízezet káryátaljai mag),ar áttelepült, főleg MagyarcrszÁgra, de voltak olyanok is akik Csehsdováki ába, az USA-ba stb. űvoztak. elhagyni szülőfótdjét, és letelepedni Káryátaljárr kív,iil, valahol
a 1,olt
nagy Szoljetunióban, és elsősorl_ran a iegnagyobl;
megyéiben, Oroszorságban, Kazahsztánban, Lettorságban stb. A kárpátaijai magyarokkal szembeni diszkrimináció egyúttal azt is jelentette, hogy a snilőföldjükön maradt nragyarclk elől a potenciális munkalehetőségeket több tízezer főleg orosz, ukrán és kisebb nrértékben nrás sztlv_iet nemzetiségű ipari
számban Ukrajna különbözó
sz_aktnun}lás, LÖbb -qzÁz, sÖt talán tÖbb ezer agrárszalternber, v,alanúnt több
sáz, sőt
talárr több ezer tr.rclorrrán1,os litrtató
és satkoktató, és nem utolsósorban több tízezer egyéb foglalkoású ber,ándorló szipkázta el, akik a volt szorjet kormány, illetve párt tudatos és erőszakos gyarmatosító és eloroszosító, illetve elukránosító politiká.ja keretében kerül tek állan dó l etelepedési sándékkal Kárpátalj ára.
Megvonva az összesítő mérleget a kárpátaljai magyarságot ért cliszkrimlnációk nemzetiségi rlemográfiai vonatkoásairól komoly negatívumként könyvelhető el, hogy például a legutóbbi 1989, évi szov.iet népsánrlálás során Kárpátalján sajnálatos módon a potenciálisan lehetségesnél - a kényszerű elvándorlás miatt - több tízezerrel kevesebb magyar volt kinrutatható a jelenlévó népességen beliil. Ugyanakkor a Kárpátalján kíviilről a megyébe erőszakkal beáramló jövevélryek a szLikségesnél és az indokoltán több tízezerrel, sőt talán több mint -sz:ázezerrel növelték a jelenlévő népességen belül zöri,ile! oroszok, rrkránok és kisebb mértókben egyéb volt szo\jet etnikumok létsámát az óshonos lakosság, így főleg a magyarok és ruszinok hátrányára.
A már korábban tárgyaltak alapján ismót érdemes felidézni, hogy a legutóbbi szovjet népsámlálások során Kárpátalján a jelenlévő népességenbelül nem szerepelt több sz;iz, sőt talán ezer olyan magya!, akik a ntegyén kír,tili egyetemeken, íóiskolákon és szakközépiskolákon voltak kénytelerrek tanulni. Ésugyanak}cor szerepelt eg;,részt tötrb ezer, sőt talán tízezer a téli sportoknak hódoló turista, valamint a szanatóriumokba, illetve üdüli]kbe beutalt szo."jet jiivevény, nrásrészt több ezer, az ungvári egyetemen és különböó kárpátaljai szakliözópiskolákban tanuló úgyszintén szovjet jövevény, harmadrészt több tízezet, tehát az inclokoltnál sokkal nagyobb sánrú ugyancsak szoljet jör,evérry, katona és tiszt a hadsereg, belügy, határórsóg ós KGB kijtelékében,akik fóleg orosz, illetve ukrán és kisebb niértékben más szovjet nemzetisógűek voltak, és Kárpátal.1án kír,ülól érkeztek a rl-regyébe. Az utóbbiak szánrbavótele Kárpátalla jelenlévó népességénbelül véleményeni szerint vitatható és szokatlan, nert így nresterségesen igen nagy mértékben összességében több tízezer, sőt talán mintegy .sz:ázezet nem magyarral torztották a megye lakosságának nemzetiségi összetételét az őshoncrs etnikumok, ós elsősorban a nragyarok és a nrszinok hátrányára. Hiszen ennek a tcib|_r tízezer, ftileg orosz, illetve ukrán és kisebb mértékben más szovjet nenuetiségú jör,evónynek a nagyobb része csak icleiglenesen tartózkodott Kárpátaljárr. N{indez természetesen a jelenlévő nópességre vonatkozoti.
183
