KÍVÁNCSIAK KALAUZA ERDŐKRŐL ÉS FÁKRÓL

KÍVÁNCSIAK KALAUZA ERDŐKRŐL ÉS FÁKRÓL tájékoztató füzet felső tagozatos iskolások számára

Készítette: Holl Katalin – Schiberna Endre

Erdıvel, fával a holnapért www.hatarjaro.hu

Készült a Környezet és Energia Operatív Program „A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés)” témájú pályázati konstrukcióban a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdővagyongazdálkodási Intézete által elnyert „Szemléletformálással a fa-alapú termékek és az erdei környezet fenntartható használatáért” című KEOP 6.1.0/B/09-2009-0010 azonosítószámú projekt keretében. Cím: Készítették:

Kíváncsiak kalauza erdőkről és fákról Holl Katalin - Schiberna Endre

Közreműködtek: Horváth Tamás Jáger László Puskás Lajos Stark Magdolna Szabó Márton József Borítóterv: Juhász Márton (JM Design) Kiadja: Felelős kiadó:

Nyomda:

Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó 9400 Sopron, Bajcsy-Zs. u. 4. Prof. Dr. Neményi Miklós tudományos és külügyi rektorhelyettes  Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó 2010

Felelős vezető:

Lővér-Print Nyomdaipari Kft. Sopron, Ady E. u. 5. Priszinger Imre ISBN 978-963-9883-57-4 Ö ISBN 978-963-9883-60-4

Terjedelem:

44 oldal, 1000 példány A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

KÖSZÖNTŐ

Az ember kapcsolata az erdőhöz és a fához évezredek során sok változáson ment keresztül. Mai viszonyunkban keverednek a mindennapi életünk gyakorlatias szempontjai a hosszú távon felismert közösségi érdekekkel, és a lelkünk mélyéből fakadó érzelmeinkkel. Szeretjük és tiszteljük a természetet és mindazokat az ajándékokat, amelyek színesebbé, kellemesebbé és gazdagabbá teszik az emberi létet. Ezeket az adományokat azzal hálálhatjuk meg, ha felelősen és legjobb tudásunk szerint gazdálkodunk, takarékoskodunk a természeti javakkal. Tudatosan kell formálnunk az életünket, hogy ne csak mi, de a következő generációk is boldogan élhessenek a Földön.

a Szerzők

Élet a városban – a város élete A katicabogárral akár a városokban is találkozhatsz. Ha megijed védekezésképpen halottnak tetteti magát, és olykor sárgás nedvet bocsájt ki, melynek kellemetlen szaga van.

Az emberi társadalom (civilizáció) kialakulásának egyik lényegi eleme, hogy a környezetét tudatosan, a szükségleteinek megfelelően saját hasznára alakítja. Ez jelenti a megművelt szántók és gyepek terjeszkedését, a lakó és ipari területek építését, valamint az ezeket összekötő vonalas létesítmények mint a vasutak, közutak, csatornák és vezetékek kialakítását. Az emberi befolyás mértéke az épített környezetben a legnagyobb, ahonnan az eredeti növény és állatvilág teljesen kiszorul. A természet azonban csodálatos alkalmazkodóképességgel rendelkezik, amelynek a jeleit lépten-nyomon megtalálhatjuk a városokban is. Egy beépített területen először a kisméretű, szélsőséges körülményekhez jól alkalmazkodott lágyszárúak jelennek meg az apró repedésekben, majd egyre méreteA falakra felfuttatott növények szebbé teszik a lasebb, nagyobb növények is kókörnyezetünket1 megtalálják a saját szükségletüknek megfelelő élőhelyeket. Ha ilyen példákat szeretnénk találni a városi környezetben, érdemes megfigyelni az elhagyott udvarok, gyártelepek burkolt felületeit (térkő burkolat, repedezett betonfelületek, stb.), az idősebb házak ereszcsatornáit és párkányait, vagy a lapos tetős épületek tetőszegélyét, tetőfelületeit. 5

Erdıvel, fával a holnapért

Lakótársak A növények mellett állatok is képesek megélni a városi környezetben, sőt, egyedsűrűségük akár nagyobb is lehet lakott területeken, mint azokon kívül. Erre sok esetben az ad lehetőséget, hogy a városokban az ember által hátrahagyott hulladék könnyű táplálékforrás ezeknek az állatoknak. Más esetekben a táplálékforrás az ember körül élő állatokhoz kapcsolódik. Gondoljunk csak a falvakban az istállók és ólak körül fészkelő fecskékre, a kéményeken fészkelő gólyára, a városokban élő galambokra, vagy a rejtőzködő életmódjuk miatt ugyan kevésbé látható, de nagy számban körülöttünk élő nyestre, rókára, patkányra! Ezek mellett akár védett fajok mint például vércsék is betelepülhetnek a lakóházak környékére. A fenti állatok sokszor okoznak kellemes meglepetést, ha a városban öszszetalálkozunk velük, de túlságos elszaporodásuk sok problémát okozhat: a rágcsálók elektromos vezetékeket rághatnak meg, fertőzéseket terjeszthetnek, a galambok összepiszkolhatják a középületeket stb. Ezért nagyon fontos, hogy ezeket az állatokat szándékosan ne etessük, és gondoskodjunk arról is, hogy ne halmozódjon fel a környezetünkben olyan hulladék, amely számukra táplálékforrás lehet!

A madáretető rendszeres feltöltése, a mi kertünket is élettel telivé varázsolja3 6

Az elmúlt századok során sok, itt nem őshonos növény és állat került Európába, részben szándékosan (pl.: termesztési céllal), részben pedig véletlenek folytán. Ezek az élőlények sok esetben jó feltételeket találtak nálunk, és igen gyorsan terjednek főként az ember által bolygatott vagy elhanyagolt területeken. Ilyen pl. a parlagfű, amely a lakosság jelentős része számára nagyon kelle-

metlen allergiás tüneteket okoz pollenjével. Az un. özönnövények veszélye nem csak ebben rejlik, hanem abban is, hogy a természetes növénytársulásokba is behatolnak, és az ott természetesen előforduló fajokat szorítják ki. Budapesti kéményekre költözött egy uhu 2 A világ legnagyobb baglyaként is számon tartott uhu egyik példánya jelent meg Budapesten. Feltűnése ritkaságnak számít a városokban, mivel kifejezetten érzékeny faj és kerüli a településeket. Egy hónapja regisztrálták az első megfigyelést, feltehetően azóta tartózkodik a fővárosban - derül ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) pénteki közleményéből. Első alkalommal december 2-án kapta az MME az értesítést, hogy egy hatalmas bagoly van a XII. kerületi Városmajor utcában. Az elmondások szerint egész nap egy kéményen üldögélt, miközben varjak és szarkák támadták hevesen. A madárról kiderült, hogy teljesen egészséges. Január 12-én újra értesítették az egyesületet, hogy egy uhut látnak a VIII. kerület egyik bérházának tetején lévő kéményen, és szemmel láthatólag igen jól érzi magát a kéményből kiáramló melegben. Feltehetően a hideg időjárás miatt húzódhatott le a környező hegyekből, ahol a városi környezet adta lehetőségek által könnyebben tud rágcsálókra, patkányokra és galambokra vadászni. A madáron gyűrűt, béklyót nem láttak, ezért valószínűleg vad eredetű, de nem zárható ki, hogy fogságból szökött, esetleg vadászmadár. A fentiekből látható, hogy az ember mesterségesen kialakított környezete sem teljesen élettelen. A lakókörnyezet tudatos alakításakor nagyon fontos szempont, hogy milyen élőlényekkel szeretnénk magunkat körbe venni, amelyek által az életünk kényelmesebb és tartalmasabb lehet. Ezért próbáljuk kordában tartani a lakóhelyünkön nemkívánatos növényeket és állatokat, míg másokat pedig éppen ezért hozunk be a városokba. Az emberek általában igénylik maguk körül a zöld felületeket, és örömüket lelik a háziállatokban. Sokan ezért díszítik a lakásukat virágokkal, és sokan tartanak kutyát, macskát, nyulat, hörcsögöt vagy más rágcsálókat, teknőst, kígyót, pókot, madarakat, akváriumban halakat és még rengetegféle 7


állatot. A háziállatok nagyon sok örömet szereznek a gazdájuknak, de ehhez az kell, hogy a gazdájuk figyelmet fordítson rájuk: megfelelő élőhelyet biztosítson, rendszeresen táplálja őket, ápolja a lakhelyüket, kielégítse a mozgási igényüket, és általában odafigyeljen az életkörülményeikre. Zöld a városban Amíg mindenki maga gondoskodik arról, hogy a lakásában milyen élőlényeket tart, addig egy-egy város egészére nézve a várostervezés feladata, hogy az életkörülményeket parkok és utcai fasorok kialakításával javítsa. Napjainkban egyre gyakrabban hallhatunk a városok körül létrehozott zöld gyűrőkről, amelyek tisztítják a városba jutó levegőt, és ugyanakkor tömegközlekedési eszközökkel könnyen elérhető, jó kirándulási, sportolási és pihenési lehetőségeket is nyújtanak. A parkok és terek megfelelően kialakított hálózata zöld folyosóként vezetheti be az állatokat akár a városok központjába is. Ezt nagyban segíthetjük azzal, ha költő odúkat helyezünk ki, és télen madáretetőkben rendszeresen etetjük a nálunk telelelő madarakat. Feladat 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

A kamrák nem kedvelt állata Az akváriumok „aranyos” lakója Télen ebbe szórjuk a magokat az itt maradt cinkéknek Karácsony napján a lakás legdíszesebb növénye A ház tetején henyél, megpördül ha fúj a szél Zümmög és csíp, de a díszhalak nagyon szeretik szárított lárváit A legelterjedtebb papagáj név 1 A virágültetés egyik legfontosabb eszköze Olyan a levele, mint egy óriás tenyere 2 3 4 5 6 7 8 9

8

A fa helybeli felhasználása Az ormányosbogarak szinte mindenhol megtalálhatóak a Földön. A helyi környezeti feltételekhez való alkalmazkodásuk révén számtalan színű, méretű és életmódú fajuk alakult ki Törekedj Te is arra, hogy lakókörnyezeted helyi adottságaival tudj élni!

Ma a magyar erdőgazdálkodás alapját az a mintegy 2 millió ha erdőterület jelenti, ami az ország teljes területének több, mint 20%-a. A legjobban beerdősült területeink az Északi- és a Dunántúli-középhegység, illetve a Nyugat- és Dél-Dunántúl, azonban az Észak-alföldi területeken is eléri az erdősültség a közel 12%-ot. Ezen erdőterületek egy része az államé, másik része pedig magántulajdonban van. Mindkét esetben – a védett területeket leszámítva – az erdőkkel való gazdálkodás célja, hogy a fatermékek gyártásának érdekében belőlük faanyagot nyerA karácsonyfákat több éven keresztül ültetvénye- jünk olyan módon, hogy a gazken termesztik4 dálkodás miatt az élővilág ne sérüljön. Ezen az úton elérjük, hogy az erdő egy környezetbarát alapanyagot szolgáltat, és mindezt anélkül hogy kimerülne, vagy állapota leromlana. Ennek egyik alapeleme, hogy a kivágott fák helyére az erdőgazdálkodók mindig újakat ültetnek. A faanyaggal való ellátás mellett az erdő számtalan más módon is segíti az ember életét. Gombát, gyümölcsöket, gyógynövényeket terem, és bizo9


nyos fáinak – mint a hársak és az akác – virágában található nektárból a méhek finom mézet készítenek. Az erdő nem csak termékeket ad, hanem tisztítja és párásítja a levegőt, csökkenti a szelek erejét, és mérsékli a szűkebb környezetének hőmérsékleti ingadozásait. Emellett jókat kirándulhatunk, sportolhatunk és pihenhetünk benne. Sok emberöltővel ezelőtt a fejszével és kézifűrésszel végzett fakitermelés idejében a faanyag szállítása nehézkes volt, ezért igyekeztek a kitermelt fát helyben hasznosítani. A faanyag már akkor is az egyik legfontosabb alapanyag volt az ipar számára. Tetőszerkezetek, állványok, ajtók, ablakok, szerszámnyelek, hordók, kerítések, evőeszközök és játékok készültek belőle, de tűzifaként is nélkülözhetetlen volt. Európa legöregebb faháza 1287-ben épült Svájcban, helyben kitermelt faanyagból, amelyet egy ismeretlen nevű család épített. Az egyes faanyagok korának meghatározásával a dendrokronológia tudománya foglalkozik. A kitermelt faanyag helyben történő felhasználása a múltban a szállítási nehézségek miatt volt fontos, hiszen ahol nem állt rendelkezésre tutajozható vízfolyás ott a nagy tömegű fákat csak nagyon költségesen lehetett máshová eljuttatni. Napjainkban ez egyre kisebb technikai problémát jelent, és egyre olcsóbbá is válik. Ugyanakkor egyre fontosabb szempont lesz, hogy minél távolabbra szállítunk valamit, annál nagyobb lesz a szállításhoz szükséges üzemanyag, és egyre nagyobb lesz ezáltal a környezetbe kibocsátott káros anyag mennyisége is. Fából munkahely A helyben felhasznált faanyag munkahelyet teremt, méghozzá helyben. Ha a kitermelt faanyag szállítása csak a környező településekig történik, és 10

feldolgozásuk is ott valósul meg, akkor helyben felhasznált faanyagról beszélünk. Ebben az esetben jelentősen csökken a szállítási költség is, amely így nem fog megjelenni a végtermék árában. Ilyen feldolgozás valósul meg kisebb fatermékeket készítő üzemekben (parketta, bútorléc, deszka stb.), kézműves műhelyekben (konyhai eszközök gyártása) stb. A kisipari faanyag felhasználás jelentős mértékben épül az adott táj hagyományaihoz. A különböző helyi kézműves iparág szintén a helyben kitermelt faanyag egyik jelentős feldolgozója. Szerszámok, egyedi bútoripari és asztalosipari termékek készülnek fából, általában hagyományos módszerekkel, gépekkel, eszközökkel. Ugyan nem ipari méretekben, de a különböző képzőművészeti ágak, hangszerkészítők – hagyományos hangszerkészítés – szintén ezt a faanyagot használják fel a munka során. Faszenítés Helyben felhasznált faanyagból készül a faszén is, amelyet a szénégetők a fakitermelés közelében hagyományos szénégetési módszerekkel - boksaszenítés – állítják elő. A fahasábokból összerakott boksát alul-felül légzőnyílással ellátva földdel betakarják, majd begyújtják. Ez a folyamat egyik legfontosabb része. Ettől kezdve a boksát folyamatosan ellenőrzik a teljes égetés ideje alatt. A szénégetők jellegzetes cipője a facipő, amely arra hivatott, hogy megvédje a forróságtól annak a talpát, aki a boksa tetején járva felügyeli a szenítési folyamatot. A szenítés mintegy két hétig tart. A folyamat vége a szén „kihúzása”, amikor is a rakatot szétszedik. A kész faszenet ezután zsákokba rakják, és ilyen formában vásárolhatjuk meg, hogy aztán azt grillsütőben meggyújtva segítségünkre legyen a különböző grillételek elkészítésekor. A faszén mellett a tűzifa felhasználás is jelentős. A helyben kitermelt fa tűzifaként történő hasznosítása a vidék számára alternatívát jelent a messziről szállított gáz helyett. Karácsonyfa A karácsonyi ünnepkörhöz hozzátartozik, hogy otthonainkban karácsonyfát állítunk. Sokan vannak, akik azért nem vesznek igazi fenyőfát, mert úgy 11


gondolják, hogy ezzel az erdők kiirtását támogatnák, és inkább műanyagból készült fákat díszítenek föl. Ez azonban nem így van. A piacon kapható fenyőfákat kifejezetten erre a célra létesített ültetvényeken termesztik, amelyek nem erdőterületek. Így ha karácsony előtt megvásárolunk egy lucfenyőt, akkor tudnunk kell, hogy azt nem az erdőből vágták ki, hanem ültetvényen termesztették, így annak kivágásával nem csökken az erdőterület. Karácsony után ezeket a fenyőket összegyűjtve pedig hőerőműben hasznosítják újra faanyagukat. Mindamellett, hogy ezek az „igazi fák” nem műanyagok, így környezetbarátok, munkát is biztosítanak azoknak a vállalkozásoknak, akik ezeket az ültetvényeket fenntartják, létrehozzák, kezelik. Feladat A betűhalmazban keresd meg a megadott szavakat − amit megtaláltál azt karikázd be (egy szó több helyen is előfordulhat) − a megmaradt betűket összeolvasva a megfejtés:……………………………………..

Két betűs szavak: ÁS, AD, ÍZ Három betűs szavak: MAG, BÁL, SÓS, VAS, BÍR, SZED, NYÁR, SZEM Négy betűs szavak: ALMA, ACÉL, LÓCA, KÉRŐ, ORSÓ, BÍRÓ, KASZA Öt betűs szavak: ZÁROL, RABLÓ, VILLA, LÁBOS, RACKA, TÁBOR ZSÓFIA Hat betűs szavak: KIKÖTŐ Hét betűs szavak: BABLEVES, VONALZÓ, GEREBLYE Kilenc betűs szavak: VIRÁGFÖLD, DÁMSZARVAS 12

Az erdei gombák és gyümölcsök finomak és egészségesek Talán különösen hangzik, de a méh egy háziasított rovar. A mezők és rétek virágai mellett a fák is jó méhlegelőket jelentenek. A méhek különösen kedvelik a bőséges nektárt adó erdei fákat mint a hársak és az ültetvényszerű erdőkben található akác.

Az emberi társadalom kezdete sok tekintetben kötődik az erdőhöz, hiszen például a mezőgazdaság kialakulását jóval megelőzően az ősközösségi társadalmak is vadászattal, halászattal, gyűjtögetéssel tartották fenn magukat. Az idős emberek még emlékeznek rá, hogy rossz termés, háború idején ínségeledelekkel éltek: tölgyfa kéregből lisztet őröltek, édes gyökeret, vadhagymát fogyasztottak. Az erdő nem csak régen, hanem most is számos ehető dolog forrása. A vadon termő (gyógy)növények, gombák, gyümölcsök és egyéb étkek, mint pl. a méz, a ma embere számára is a természet ajándékai. Nem azért fogyasztjuk őket, mert rá vagyunk szorulva, hanem mert tiszta környezetből származnak, és létrehozásuk nem terheli a környezetet. Ezek a növények és gombák nem nemesítéssel jöttek létre, ezért a beltartalmuk teljesen természetes. Mivel pedig az erdőben sem műtrágyát, sem vegyszereket nem használunk, az innen kikerülő étkek teljesen mentesek ezek maradványaitól.

Erdei szamóca5 13


Gyümölcsök A gombák, bogyók, magvak, de akár rügyek és levelek is lehetnek ehetők. Az erdei málnát és a földi szedret mindenki ismeri. Naposabb erdőszéleken megterem az erdei szamóca, utak mentén lehet találkozni a csipkebogyóval, áfonyával. Kevésbé ismert, de nagyon finom a som termése is. Nem csak bokrokra gondolhatunk, hiszen ehető termése van a vadalmának, vadkörtének és a vadcseresznyének. Száraz alföldi tájakon lehet találkozni a borókabogyóval. Az erdei gyümölcsök frissen szedve fogyaszthatók, akár egy kirándulás alkalmával is jól belakhatunk velük, ha már teljesen megértek. Ritka, de annál finomabb csemegének számít a belőlük készült befőtt és lekvár. Gombák Ókori irodalmi feljegyzések tanúsága szerint, eleink ismerték és nagyra tartották az étkezési gombákat, az ínyencek asztaláról már akkor sem hiányozhatott az illatos, aromás, pompásan tálalt, gombás étel. A gombászás napjainkban is kedvelt elfoglaltság. A gombaszedés alapszabálya, hogy csak olyan gombát szedjünk, amit teljes biztonsággal felismerünk! A legtöbb ember általában a csiperkét, a nagy őzláb gombát, a rókagombát és a vargányát gyűjti. Ezek közül például a vargányát is könnyű összeÍzletes vargánya6 téveszteni egyes mérgező tinóru fajokkal, ezért a szedett gombákat minden alkalommal vizsgáltassuk meg gombaszakértővel! Őket a nagyobb piacokon, vásárcsarnokokban mindig megtalálhatjuk.

14

Gomba vagyok, nem növény. Sokan hiszik, hogy az élővilágot két nagy csoportra lehet osztani: növényekre és állatokra. A felületes szemlélő számára a gomba is egy növény, hiszen nem tud mozogni és gyökere van. Azonban jó, ha tudjuk, hogy a csoportosítás alapját az képezi, hogy a növény a napfény energiája segítségével szervetlen anyagokból állít elő szerves anyagot, azaz fotoszintetizál. A gomba ezzel szemben nem igényli a fényt, ezért akár pincében is lehet termeszteni, viszont szerves anyagot használ fel növekedéséhez. Ezek szerint tehát a gomba közelebb áll az állatokhoz, mint a növényekhez! Az élőlényeket helyesebb tehát három nagy csoportba, törzsbe sorolni: állatok, növények és a gombák. Gyógynövények Mostanában egyre többen ismerik fel a gyógynövények hasznosságát és jótékony hatását. Fontos azonban, hogy csak pontos ismeretekkel vágjunk bele a gyűjtésbe, mivel a növényeket könnyű összekeverni, és számos közülük mérgező. Vannak olyan növények, amelyek védettek, így gyűjtésük nem megengedett. Ezeket te se szedd le! Számos könnyen felismerhető növényből lehet ugyanakkor teát, gyógyteát készíteni. Ilyen a hársfavirág, a menta, a kamilla és a már említett csipkebogyó. Ezek gyűjtése egyszerű és veszélytelen. Magyarországon ugyan hiába keresnénk, de az ehető erdei termékek körében mindenképpen meg kell említeni a juharszirupot. Senki nem tudja pontosan, hogy mikor fedezték fel az indiánok azt az egyedi ízt és különlegességet, melyet a juharfa nedve ad a tavasz első heteiben. Csupán lyukat kellett fúrni egy legalább 40 éves juharfába, egy vödröt helyezni a lyuk alá és várni, hogy a nedű kicsöpögjön. Hazánkban, a régi időkben a nyírfa nedvét gyűjtötték hasonló módszerrel, amelynek nedve jellegzetesen édeskés ízű, vízszerű folyadék. Méz Egyik legfinomabb és legegészségesebb természetes eredetű táplálék a méz. Ízesíthetjük vele teánkat, süteményeinket és hasznos „gyógyszer” a 15


torokproblémákra. Egy része erdei fák virágából származik, különösen a hárs és az akác alkalmasak erre, másik része lágyszárú növények méze. A természetvédelem, vadászat vagy fakitermelés miatt lezárt területeket kivéve minden erdőbe szabadon beléphetünk, ott sétálhatunk, és élvezhetjük az erdei környezetet. Azt hihetnénk, hogy ugyanígy minden erdőben szabad gyűjtögetni is, azonban ez nem így van. Bár az erdőtörvény alapján a gomba, vadgyümölcs, virág, illetőleg gyógynövény gyűjtése saját magunk számára állami erdőben engedély nélkül végezhető, de ha az erdő magántulajdonban van, akkor a tulajdonos engedélyét kell kérnünk. Vadászat A szarvas, az őz és a vaddisznó része az erdei életközösségnek, egyúttal ősidőktől fogva része az ember táplálékainak is. A vadon élő állatok elejtése vadászat során történik, amely szervesen beépült az emberi kultúrába, és annak ma is része. A vadászó ősembernek a siker érdekében együtt kellett működnie a társaival, különösen a nála lényegesen nagyobb vadállatok elejtése érdekében. Ez a kényszer segítette a beszéd kialakulását, a társadalmon belüli munkamegosztást, és fontosságánál fogva hatással volt a művészetek fejlődésére is. Ma a vadászat nem csak az élelemszerzést szolgálja, bár a magyarországi vadállomány egészséges, és a vad húsa kifogástalan. Emellett azonban egy tudatos gazdálkodási tevékenység is, amelynek során a létszám szabályozásával megóvjuk a mezőgazdasági területeket a vad károsításaitól. Feladat Az alábbiak közül melyik kettő kakukktojás Válaszodat indokold meg: KÖKÉNY BÜKK VADRÓZSA GOMBA HÓVIRÁG

TÖLGY GALAGONYA PAJZSIKA FEHÉRAKÁC

16

Kérdezd a szakembert! A szarvasbogarak nevüket a hímek fején látható megnagyobbodott rágókról kapták. Ezeket a párzás idején, más hímekkel való „verekedés” során használják. Ha kíváncsi vagy másra is, akkor kérdezd azt, aki ért hozzá!

Az emberiség törekvése, hogy a természeti környezetet olyanra formálja, hogy az neki a legjobb legyen, majdnem egyidős az emberiség kialakulásával. A különböző eszközök (pl.: mezőgazdasági eszközök) fejlődésével az emberi hatás egyre jobban érvényesült, és egyre kevesebb olyan terület maradt, amelyet emberi kéz nem formált. Bizonyos területeken korán felismerték, hogy a természettel élő ember számára fontos, hogy tisztában legyen a természetes folyamatokkal. Az ókori egyiptomiak megismerték a Nílus vízjárását, és a mezőgazdasági munkákat ehhez igazították. A későbbi korokban a bányászat fejlődésével a faanyagszükséglet is megnőtt. A korai felismerés, hogy az erdőket nem elég csak levágni, hanem újraültetésük is szükséges, elvezetett az erdőgazdálkodás mint tevékenység és szakma létrejöttéhez. A megnövekedett faanyag igény kielégítése és az erdők hosszú távú fennmaradása csak képzett szakemberek, gondos erdőgazdálkodása mellett lehetséges. Ugyanezt mondhatjuk el a vadállománnyal A természetvédelem szakemberei gondosan gazdálkodó vadászokról, illetve felügyelik a területet7 vadgazdálkodásról is. Egyes 17


természeti értékek, például nővény és állatfajok valamilyen okból veszélyeztetetté váltak. Ezek védelmével és megőrzésével elsődlegesen a természetvédők foglalkoznak. A természetbeni folyamatok ismerete és használata a modern ember számára is kiemelkedően fontos. A képzett szakemberek feladata, hogy ezeket a folyamatokat irányítsák, és összehangolják az emberi szükségletek kielégítését a természet tűrőképességével. Ilyen módon a természetet nem feléljük, hanem együtt élünk vele. Az erdészek, a vadászok és a természetvédők is iskolákban tanulják meg a munkájukhoz szükséges ismereteket. A szakközépiskolákban megismerik a szakmájuk alapjait, elsajátítják a gyakorlati fogásokat, és felkészülnek a mindennapi feladatok megoldására. Aki egyetemen továbbtanul, az erdőmérnök, vadgazda mérnök, környezetmérnök vagy természetvédelmi mérnök lehet. Az ő feladatuk a munkájuk során az lesz, hogy megtervezzék és irányítsák nagyobb területek gazdálkodását, és olyan döntéseket hozzanak, amelyek hosszú távon fejtik ki a hatásukat. Erdész Az erdész feladata az erdők gondozása és az azzal való gazdálkodás. Munkájának lényege, hogy a fakivágás olyan gondosan történjen, amely mellett az erdő életközössége nem károsodik. Ennek érdekében a kivágott fa helyére mindig újakat ültetnek, és addig ápolják, amíg az ismét nagy fává nő. Csemetét nevelnek, tudják, hogy hová milyen fát lehet ültetni, őrzik az erdőt a fatolvajoktól, és megismerik a fák betegségeit.

Az erdészek és a vadászok munkájukhoz gyakran hívják négylábú barátjukat segítségül8

Amikor kivágnak egy fát, az erdész meg tudja mondani, hogy mi készíthető belőle, és annak megfelelően darabolják fel. A gerendá18

hoz és a deszkához vastag és egyenes törzseket válogatnak, amelyeket hosszú darabokra vágnak. A papírgyártáshoz, kisebb bútordarabok készítéséhez és a tűzifához a rövid és vékony fák is megfelelnek. Az erdész mindig úgy gondolkodik, hogy csak annyi fát vágjon, amennyi az erdőben nő. Így érhető el, hogy nem csak ma tudunk épületet, bútort és sok egyéb fából készülő eszközt készíteni, hanem a jövőben is lesz elég. Vadász A vadász nem csak vadászik, sokkal inkább azzal foglalkozik, hogy a gondjaira bízott vadonélő állatok minél kevesebb kárt okozzanak a művelt területeken, ugyanakkor elég nagy állományuk legyen ahhoz, hogy vadászni lehessen. Meg kell óvnia télen a hidegtől, a jeges áradásoktól és a vadorzóktól. Amikor arról hallunk, hogy egyes állatfajok kipusztulását, vagy megfogyatkozását a vadászat okozta, akkor azt nem szabad összekeverni azzal, amit Magyarországon vadászatnak hívunk. Éppen az ellenkezője jelenti számunkra a vadászatot: úgy hasznosítjuk a vadállományt, hogy az tartósan fennmaradjon és életerejét megtartsa. Természetvédő A természetvédelem területén dolgozó szakemberek általában a nemzeti parkok alkalmazásában a természetes élővilág megóvásáért dolgoznak. Munkájuk legfontosabb feladata az, hogy védjék a nagyon érzékeny természeti területeket, növény- és állatfajokat, amelyek védelem nélkül kipusztulhatnának. A ragadozó madarak fészkeit például sokszor őrizni kell, hogy az értékes tojásokat valaki el ne vigye, vagy a költést meg ne zavarják az arra járók. Az aktív természetvédelem során egész nagy területeken kell a természetes élőhelyeket eredeti állapotukba visszaállítani, és nagy figyelmet fordítanak a szakemberek a hagyományos gazdálkodási formák fenntartására valamint az ősi magyar háziállatok tenyésztésére is. Környezetvédő A környezetvédő feladata, hogy semlegesítse a modern emberi életformával elkerülhetetlenül együtt járó szennyezéseket. Meg kell szűrni a gyárak 19


által levegőbe bocsátott szennyező anyagokat, meg kell tisztítani a szennyvizet és meg kell óvni a lakóterületeket a közlekedés által keltett zajtól és a kibocsátott káros anyagoktól. Ilyen módon a környezetvédők feladata, hogy a lakott településeken megőrizzék az egészséges élet feltételeit, és csökkentsék a települések természetes környezetre gyakorolt hatásait. Nem érthet mindenki mindenhez, ezért ha betegek vagyunk, orvoshoz fordulunk, ha házat építünk, akkor építészt hívunk. Ugyanígy kell tennünk, ha olyan kérdésekkel találkozunk, amelyek az erdővel, vaddal, környezet- vagy természetvédelemmel kapcsolatos. Kérdezzük meg a szakembereket, és ne higgyünk el mindent, amit az újságokban olvasunk, a rádióban vagy a televízióban hallunk! Mindig hallgassuk meg a különböző véleményeket annak érdekében, hogy megértsük és összevethessük az egymással szemben álló érveket! Feladat •

Egy erdész kalapjában a következő hat gyümölcs található: vadalma, házi alma, vadkörte, házi körte, vadcseresznye és házi cseresznye. Melyik két gyümölcsöt kell az erdésznek kihúznia a kalapjából ahhoz, hogy az alábbi állítások mindegyike egyszerre teljesüljön a kihúzott gyümölcsökre? - Minden körte vad. - Amelyik vad, az körte. - Amelyik alma vagy cseresznye, az házi. - Amelyik házi, az alma vagy cseresznye. - Amelyik házi, az alma.

•

A tábor mellett három tanösvény található, amelyek együttes hossza 4 km 540 m. A gyógynövény tanösvény 620 méterrel rövidebb, mint a rejtett kincsek ösvénye, a geológiai tanösvény 1260 méteres. Mekkora utat tettek meg a gyerekek, ha tegnap végigjárták a geológiai tanösvényt és a rejtett kincsek ösvényét is?

20

Elszórva szemét, hasznosítva hulladék A csibor vízben, víz környékén él. Levegő nélkül ők sem bírják a víz alatt, ezért a hasi oldalukon lévő szőrökben megtapadva légbuborékot visznek magukkal. Te is vidd magaddal a szemetet, ne szórd el azt!

Ne szemetelj sehol, akkor sem, ha erdőben vagy, és nincs a közelben hulladékgyűjtő! Az erdei környezetet sokan sokféle formában használják kikapcsolódásra. A tevékenységek során keletkező hulladékoktól mindenki a legrövidebb úton meg szeretne szabadulni, de nem mindenhol találunk a közelben megfelelő hulladékgyűjtőt. Ha a szabadban piknikezünk, vagy más okból keletkezik hulladék, azt össze kell gyűjteni, és ha nincs más megoldás, akkor haza kell vinni és ott a megfelelő hulladékgyűjtőkben elhelyezni. Még a lebomló hulladék is károsítja a környezetet azzal, hogy elcsúfítja azt. Erdei szemetelés Az erdőkben egyre növekvő szeméthegyekről bizonyára mindenkinek megvan a maga véleménye, azonban kevesek jutnak el odáig, hogy tegyenek valamit a probléma megoldása érdekében. 9

A magunkkal hozott szemet vigyük is haza10

21

Az erdőben a hulladék-lerakás illegális. Az efféle szemetelés megzavarja a természet normális körforgását, és mindez súlyos következményeket hoz maga után. A természetes eredetű hulladékok bomlási ideje éveket-évtizedeket vesz


igénybe, míg egyes műanyagoknak lebomlása akár évmilliókig is eltarthat. A legfontosabb feladatunk tehát az, hogy tudomásul vegyük: az erdei szemét nem csupán a benne fellelhető élővilágot veszélyezteti, hanem közvetve bennünket, embereket is. A kidobott vegyszerek, rovarirtók, festékek, gyógyszerek, stb. a talajból az egyik legfontosabb természeti kincsünkbe, az ivóvízbe kerülhetnek, ilyen módon, önmagunkat mérgezzük! Tegyünk azért, hogy környezetünk ne alakuljon át illegális szemétlerakó hellyé! Ha szétválogatjuk a veszélyes hulladékot az újrahasznosíthatótól; ha bevásárló táskát viszünk a boltba, ahelyett, hogy fölösleges műanyag zacskókba csomagolunk; ha visszaváltható kiszereléseket választunk máris tettünk környezetünk érdekében. Szelektív hulladékgyűjtés A hulladékok, amelyek környezetünkben fellelhetőek, közvetlen termékei mindennapi életünknek és munkánknak. Az ember feladata tehát, hogy a feleslegessé a vált dolgokat minél hatékonyabb és megfelelőbb módon a rendeltetési Szelektíven gyűjthetjük a papírt (kék), a fehér üveget (fehér), a színes üveget (zöld), a műanyagot (sárga), és a fém dobozokat (szürke) a nekik megfelelő tárolókban11

helyére jutassa, hiszen a szemét gond, de a hulladék érték lehet.

A természetbe visszajutó anyagokat több kategóriába sorolhatjuk. Elsőként a szerves (állati és növényi eredetű) hulladékokat említhetjük, melyek a legártalmatlanabb természetbe visszakerülő anyagok, azonban pozitív és negatív hatásuk egyaránt ismert. Az állati tetemek például igen komoly fertőzések forrásai lehetnek nem megfelelő kezelés esetén, annak ellenére, hogy a csont és a hús meglehetősen gyorsan lebomlik. A növényi hulladékok azonban kedvező hatással bírnak, hiszen a talajba kerülve az 22

őket bontó mikroorganizmusok által beindított bomlási folyamat végtermékeként, humusz formájában növelik a föld termőképességét. A következő kategóriába a mérgező-veszélyes anyagokat soroljuk, amelyek közé különböző festékek, vegyszerek, gyógyszerek tartoznak, valamint olyan egyéb vegyületek, amelyek ártalmasak az élő szervezetek számára. Meg kell említeni a szárazelemeket mint a leggyakoribb veszélyes hulladékot. A gyártásukhoz felhasznált anyagok nagyon veszélyesek a környezetünkre, ezért is nagyon fontos, hogy mindenki az (egyre gyakoribb) elemgyűjtő konténerekbe tegye a lemerült elemeket. A jelen felsorolás utolsó, de annál fontosabb csoportját az újrahasznosítható hulladékok alkotják, amelyek elnevezése igen hangzatos manapság. E kategóriába tartoznak a legkülönfélébb műanyagok (flakonok, zacskók stb.), a papír, az üveg, valamint az alumínium tárgyak. Korábban már említettük, hogy ezek bomlási ideje több száz, több ezer, sőt több millió év is lehet, ezért sokkal tanácsosabb és célszerűbb újrahasznosítani őket, mintsem halmozni az újrafelhasználható hulladékot. Az elektronikai hulladékok legnagyobb része újrahasznosítható, sőt az érintkezők és az elektromos vezető rétegeknél használt arany kinyerése végett sok esetben nagyon keresettek. Egy figyelemre méltó apróság: Nagyon sokan használnak műanyag szemetes zsákokat, amelyeket ha megtelik, jól becsomózva dobnak a konténerekbe. Így azonban egy hermetikusan lezárt szemétgombócot hozunk létre. Mivel a műanyag burok meggátolja a benne lévő anyagok bomlási folyamatának beindulását, a becsomózással nem tettek mást, mint megőrizték a szemetünket a következő generációk számára. Annak érdekében, hogy ezt elkerüljük, változtatnunk kell szokásainkon. Mindenek előtt takarékoskodjunk, és helyezzük előtérbe a szelektív (válogatott) hulladékgyűjtés és újrahasznosítás módszerét! Támogassuk ennek hazánkban történő megvalósulását! Így őrizhetjük meg tisztán a Földünket, hogy unokáink is élvezhessék szépségeit.

23


A természeti kincsünk az erdő A hulladékok helytelen tárolása súlyos következményekkel jár nemcsak ránk, emberekre, hanem környezetünkre és a benne létező élővilágra nézve egyaránt. A védett területeken különösen nagy veszélyt jelent a környezet szennyezése, hiszen ezeken az élőhelyeken általában ritka, védett állat- és növényfajok élnek. Tehát az erdők szerepe és fontossága nem csupán a fakitermelésben és a tiszta levegő biztosításában mutatkozik meg, hanem otthont, menedéket és élőhelyet jelent számos állat- és növényfaj számára. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a világon 36 ország 0,1 hektárnál kisebb erdős területtel rendelkezik, láthatjuk, hogy kivételes helyzetben vagyunk ezt a természeti kincset illetően. Éppen ezért fontos, hogy óvjuk, vigyázzuk és megőrizzük a szeméttől és egyéb káros, mérgező anyagok felhalmozódásától. Manapság a környezeti hatásokra legérzékenyebb ökoszisztémának az erdő és mező tekinthető, amely helyzetet az ember öncélú és gondatlan tevékenysége idézte elő. Fontos szem előtt tartanunk, hogy a felgyülemlő szemét a talajt, elsősorban annak legfelső, humuszban gazdag rétegét igen nagymértékben károsítja, azonban egy 2,5 centiméter vastagságú réteg regenerálódásához 300-1000 évre van szükség. Törekedjünk arra, hogy tudatosan, ésszerűen tároljuk a felgyülemlett hulladékainkat! Válasszuk az erre kijelölt tárolókat, válogassunk, nézzük meg mit és hova dobhatunk! Újrahasznosítás lehetősége Sok módja van annak, hogy környezetünket és egészségünket megóvjuk a szeméttel járó káros hatásoktól. Mindenekelőtt tudatosítanunk kell magunkban, hogy a természet megóvása és károsítása a mi munkánk eredménye. Az, hogy melyik utat választjuk, kizárólag rajtunk múlik. Az első és egyik legfontosabb lépésünk az lenne, hogy otthonainkban elkezdjük szétválogatni a háztartási hulladékot, vagyis külön gyűjteni a szerves és szervetlen anyagokat. A szervetlen anyagok többsége újrahasznosítható, ami azt jelenti, hogy a papír, PET (műanyag flakonok), egyéb műanyag termékek, 24

üveg, kerámia, valamint a fémek többsége újra hasznos anyaggá alakítható. Az üvegek a természetbe jutva évmilliókon át hevernek, habár valójában újrahasznosíthatók lennének. Egyre több településen nyílik lehetőség a papír, üveg, műanyag és egyes fémek leadására, szelektív gyűjtésére. Otthonunkban helyezzünk el több szemetest, a szerves és az újrahasznosítható anyagok számára. Fontos, hogy mindennapjainkból száműzzük a műanyag zacskók tömeges begyűjtését, hiszen manapság egy-egy bevásárlás alkalmával akár 5-6 darabot is hazaviszünk. A megoldás egyszerű: használjunk kosarat beszerző-körutjainkon! Amennyiben a szemetet műanyag zacskókban tároljuk, ne kössük be azokat, hiszen ilyen formában hermetikusan lezárjuk a következő generációk számára. Az ábrán látható jelet az újrahasznosítás jeleként ismerjük. Ezt a termék gyártója „adományozza” saját magának, de a mögöttes tartalmat nem ellenőrzi semmilyen külső szervezet. A jel mellett jó, ha a gyártó feltünteti, miért nevezi termékét környezetbarátnak: mert újrahasznosított anyagból készült, vagy, mert nem tartalmaz bizonyos káros anyagokat.

Miket tehetünk még a környezetünkért? A szelektív gyűjtés és az újrahasznosítás mellett van még egy-két mód, amivel csökkenthetjük a keletkező hulladék térfogatát. A kiürült műanyag palackokat mindig kupak nélkül és laposra taposva dobjuk ki. Kertes házban lakók a lebomló növényi anyagokat komposztálhatják, ezzel elősegítve a többi növény természetes tápanyaghoz juttatását, valamint az elszállítandó hulladék mennyiségének csökkentését. Komposztálható hulladékok: vágott fű, lomb és gallyhulladék, az összes zöldséghulladék, sövények, bokrok nyírásából származó nyesedékek, gyomnövények, ételmaradékok (zsírok, olajok, szószok stb.), kávézacc, gyümölcshéjak, fahamu

25


Magyarországon évente kb. 104 millió tonna hulladék keletkezik, amelyből csak 4-5 millió tonna a lakosság hulladéktermelése, a többit az ipar és a mezőgazdaság termeli. A hulladékprobléma megoldásához a következő sorrend betartása vezethet: első lépés a megelőzés, a hulladék mennyiségének csökkentése. A második lépcső az újrahasznosítás (pl: betétdíjas csomagolások), a harmadik helyen az újrahasznosítás áll, amikor a hulladékot anyagában dolgozzák fel, és csak utolsó esetben jöhet szóba az ártalmatlanítás (égetés vagy lerakás).12 Feladat Helyezz át a képen két gyufát úgy, hogy szemét a lapáton legyen!

Vegyél el két gyufát úgy, hogy a négy darab négyzet helyett csak két négyzet legyen a képen!

26

A fa a legősibb és a legmodernebb alapanyag Nem sok rovarról mondható el, hogy emberi fül számára hallhatóan „cincog”, de a cincér ilyen. Ez azonban nem túl kellemes hang. Mennyivel szebb hangja van a szép, nemes fából készült hangszereknek!

A fa ősidők óta használt alapanyag. Az emberré válás folyamatában tüzelőanyagként, építőanyagként és szerszámok alapanyagaként az egyik legfontosabb erőforrás volt. De nem csak régen, hanem ma is helye van az életünkben, mert teljesíti a modern világ környezetvédelmi követelményeit. Nagyon előnyös tulajdonsága, hogy a fa termesztésétől a fatermékek gyártásán és a felhasználásán át az újrahasznosításig környezetbarát folyamatok zajlanak.

A fa a modern építészet kedvelt alapanyaga teherbíró képessége és külleme miatt egyaránt13

A környezetbarát jellemző abból adódik, hogy a fa termesztése jól tervezett és ellenőrzött keretek között zajlik, amely során a természeti környezet nem sérül.

A fafeldolgozás és a faipar története14 A faanyag kézzel történő megmunkálására alapuló műhelyek évszázadokon keresztül elviekben változatlan, de folyamatosan tökéletesedő szerszámkészlettel dolgoztak szinte a közelmúltig. Az első gőzüzemű gépet – egy gyalugépet – 1766-ban Angliában szabadalmaztatták. Magyarországon az első gőzgépekkel felszerelt nagyüzem a XIX. század utolsó évtizedeiben jött létre. 27


A fafeldolgozás, a faipar eredete, helyszíne az erdőkhöz, az ott található fanyersanyaghoz kapcsolódott. Különösen szoros volt az összefüggés a mindenkor rendelkezésre álló faállomány, az erdők, az erdőtulajdon és a fa-alapanyagipar, más néven az elsődleges fafeldolgozás között. Iparról általában akkor beszélhetünk, ha megvalósul az azonos terméket többször előállító gyártás, vagyis megismétlődnek az eljárások. A fa faragása a népművészetnek az egyik legeredetibb módja, amely olyan régi, mint maga az emberi kultúra. Természetes, hogy a fafaragás elsősorban az erdővel borított területeken élők, és azon belül is inkább a hegyvidéken lakók elfoglaltsága, mellékfoglalkozása volt. Az ősi fafaragóból lett az ács, a bognár, a kerékgyártó, a malomberendező, az esztergályos és az asztalos. Okleveleink már XI. századtól említenek az iparosok között famunkásokat, főleg ácsokat. Az asztalos és az ácsmesterség a késő középkorig nem választható mereven el egymástól, csak akkor vált el, amikor a bútorszükségletet ácsolt technikával - a faanyag hasításával, árkolásos öszszeépítésével - már nem lehetett kielégíteni. A tanúsított fatermékek ellenőrzött forrásokból származnak A fatermesztés és a fatermékek gyártása környezeti szempontból előnyösebb, mint a más alapanyagok előállítása és felhasználása, de fontos, hogy ez csak az ellenőrzött forrásokból származó faanyagra és termékekre igaz. Abban, hogy meggyőződhessünk a vásárláskor, hogy a termék megfelelő kezekből származik, segítenek az erdő és eredettanúsítási rendszerek, mint a PEFC és az FSC. Ezek a jelzések azt tanúsítják, hogy a faanyag olyan erdőgazdálkodásból származik, amely teljesíti a fenntarthatóság (tartamosság) széles körben elfogadott kritériumait. Például a fakitermelések nem károsítják a környezetet, és a kitermelés mértéke nem nagyobb, mint ami hosszútávon fenntartható. 28

A fa alkalmas a nagyobb energiaigényű és nem megújuló anyagok kiváltására, így használata a környezetre nézve kedvezőbb A fatermékek gyártására jellemző, hogy más anyagokhoz képest lényegesen kisebb a felhasznált energia mennyisége. Vasbeton gyártásához például kb. négyszer annyi energia szükséges, mint a fa megmunkálásához. Ugyanakkor a fa nagyon kedvező tulajdonsága, hogy a saját súlyához képest nagyon nagy terhet képes megtartani, ezért használják szerkezeti építőanyagként. Rengeteg olyan termék létezik, amelyeket ha nem fából, hanem műanyagból, vagy fémből kellene előállítani, akkor az nagyságrendekkel nagyobb környezeti károsítást jelentene a Föld számára. A jelenleg Magyarországon felhasznált fa mennyisége kisebb, mint amenynyi az erdőkben megterem, és a kitermelhető fából jelenleg készletek halmozódnak fel. Emellett az erdőterület Magyarországon az 1920-as évektől fogva folyamatosan növekszik. Tehát az erdők nem fogynak, és nincsenek túlhasználva. A fatermékek esztétikusak és sok előnyös tulajdonságuk is van A fa használata sok előnnyel jár. Egyrészt nagyon esztétikus a megjelenése, másrészt például rendkívül jó a hőszigetelő képessége, és a lakóterekben jól képes kiegyenlíteni a légnedvesség ingadozásait. A fa tetőszerkezetek tűz esetén sokkal tovább kitartanak, mint például a vasszerkezetek, amelyek hő hatására igen gyorsan veszítenek a szilárdságukból. A fa és egyéb természetes anyagok jelenléte a hétköznapokban igen jelentősen befolyásolja az ember közérzetét. Sokszor nem is gondolunk bele, hogy hogyan éreznénk magunkat, ha egy olyan irodában kellene ülni, ahol minden műanyagból és fémből van. A fa hatású nem természetes anyagból készült termékek esetében is ezt a hatást igyekeznek javítani. Az élettartam lejártával a fatermékek nagyon jól újrahasznosíthatók. Az újrahasznosítás történhet akár papírként, farost alapú termékként (pl. bútorlapok), vagy tüzelőanyagként. 29


Energetika – a fa, mint alternatív energiaforrás A megújuló energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel és kevésbé káros a természetre. A legfontosabb megújuló energiaforrások között szerepel a bioenergia. A növekvő igényt az energetikai célra hasznosítható faanyag (dendromassza) után a hagyományos erdőgazdálkodás mellett a gyorsan növő energetikai ültetvények bizonyos mértékben együttesen fedezni tudják. Az ültetvényes fatermesztés célja (optimális termőhelyen), előre meghatározott célra termelt fa előállítása nagy mennyiségben és lehetőleg homogén minőségben. Ezekre a faállományokra intenzív kezelési, termesztési mód a jellemző. A hazai gyakorlatban a leggyakoribbak a fűz, nyár és akác ültetvények.

Feladat Írj fel három lehetséges megoldást, hogy egy gyufaszál áthelyezésével igaz legyen az egyenlet!

1. 2. 3. Helyezz át a képen két gyufát úgy, hogy négy darab egyenlő oldalú háromszöged legyen!

30

Erdei kirándulások A szitakötők hímjei territoriális viselkedésűek, azaz egy olyan területet tartanak magukénak, amit ismernek és őriznek. Szeresd te is a lakóhelyedet a környékben levő erdőkkel együtt, és vigyázz értékeire! A települések környékén található erdők amellett, hogy tisztítják a levegőt, csökkentik a zajt és lassítják a szeleket, kirándulási, sportolási és kikapcsolódási lehetőségeket is kínálnak, valamint látványnak is szépek, és számtalan állat talál bennük élőhelyet. Az erdei környezet változatos, sokféle dolog található benne, amely a városokból hiányzik. Akár sétálva, akár egy helyre leülve számos élőlényt figyelhetünk meg, amely segít megismerni és megérteni a természeti környezetünket. Az erdei környezet sportoláshoz is nagyon megfelel, mivel a levegő hűvös és tiszta, az erdei utak általában puhák, és a különböző terepviszonyokon kipróbálhatjuk az ügyességünket és a kitartásunkat. A települések közelében levő erdőterületek könnyen elérhetők, akár pár 15 Az erdei kirándulás mindig nagy élmény órányi szabadidő esetén is érdemes kimenni sétálni egyet. Az erdei kirándulásokon az egész család részt vehet a legkisebbektől az idősebbekig.

31


Rend a lelke mindennek Vigyázni kell azonban, hogy az erdőben óvatosan közlekedjünk! A fák között félhomályban nehezebben látjuk meg a gyökereket, sziklákat és a belógó ágakat, amik könnyen balesetet okozhatnak. Sose hangoskodj az erdőben, mert azzal zavarod az erdei állatokat és a többi erdőjárót is, akik éppen a csendet és nyugalmat keresik, ahogy te is.

Az erdőben mindig óvatosan közlekedj!16

Az erdő a gyalogjárók világa, de biciklivel és lóval is közlekedhetünk. Ebben az esetben azonban mindig az erre kijelölt utakat szabad csak használni!

Az erdőbeni piknikezéshez gyakran használunk tüzet, de fontos, hogy gyerekek tüzet nem rakhatnak, és felnőttek is csak a kijelölt helyeken! Az erdőtűz nagyon gyorsan terjed, és nagyon nagy károkat okoz. A hazai erdőket járva időnként találkozni lehet egy-egy táblával, amelyen a következő vers áll: Az erdő fohásza Vándor, ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet! Én vagyok tűzhelyed melege hideg, téli éjszakákon, Én vagyok tornácod fedele, melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől, És gyümölcsöm oltja szomjadat. Én vagyok a gerenda, mely házadat tartja, Én vagyok asztalod lapja, Én vagyok az ágy, amelyben fekszel, a deszka, amelyből csónakodat építed, Én vagyok házad ajtaja, bölcsőd fája, koporsód fedele. Vándor, ki elmégy mellettem, hallgasd meg kérésem: Ne bánts! (H. Tuch, Fordította: Fekete István) 32

A vers az erdő védelmére kéri az arra járó vándort, ugyanakkor felsorolja a legfontosabb fafelhasználási lehetőségeket, fából készült tárgyakat is. Ez az alapja a modern fenntartható fejlődési elméletnek is, mely szerint az értékekkel óvatosan, jó gazda módjára kell bánni, hogy el ne fogyjanak, vagy akár a folyamatos használat mellett is gyarapodjanak. A leggyakoribb erdőben végzett tevékenység a séta, vagy a futás valamilyen formája. Ezek lehetnek: séta, teljesítménytúra, tájékozódási futás, terepfutás. A városok közelében rendszeresen találkozni lehet kutyasétáltatókkal is az erdőterületeken. A vadállomány zavarásának elkerülése érdekében ilyenkor célszerű pórázon tartani a házi kedvencünket. Az erdőket látogató emberek kis része különleges hobbik miatt keresi fel ezeket az élőhelyeket. Természetfotósok, madarászok, botanikusok, vagy egyéb speciális szakterületek művelői általában az élővilág egyes részterületeit kísérik figyelemmel, amely sok esetben tudományos szintű dokumentálást is jelent. A madarászok például a megfigyelt állatokról jelentéseket írhatnak, és a megfigyeléseik alapján más országok kutatói is adatokat kaphatnak a hazai madárvilágról. Napjainkban egyre több és újabb erdei mozgásforma terjed el. Ezek egyike a 3-4 éve hódító Nordic-Walking, amely az úszás után az egyik legegészségesebb sportforma, amely az egész testet átmozgatja. A kullancs terjesztette betegségek ellen úgy védekezhetünk a leghatékonyabban, hogy könnyen ellenőrizhető ruházatban megyünk ki az erdőbe. A megfelelő öltözék (szellős ruházat vagy zokni alá gyűrt nadrágszár, betűrt ing) megnehezíti, hogy a kullancs a lábszáron vagy az övtájon a ruha alá jusson. Ruházatunkat - főleg a nyaknál, csuklónál, deréknál és a bokánál - fújjuk le a gyógyszertárakban kapható kullancsriasztó spray-vel. Mikor hazaértünk, mindig alaposan ellenőrizzük nincs-e rajtunk kullancs.

33


Feladat

Melyik virág nyílik legkorábban? (számozd meg sorrendben) o Illatos ibolya o Tulipán o Hóvirág o Őszi kikerics Melyik növény nem fásszárú? o Galagonya o Vadrózsa o Bükk

o

Szagos müge

Mi a bagolyköpet? o A baglyok ürüléke o Ezzel etetik fiókáikat o Kiöklendezett állati maradványok

o

Ebből építik fészküket

Melyik fa lombhullató? o Kocsánytalan tölgy o Lucfenyő o Fehér akác o Vadkörte +1 Hány évig fejlődik a cserebogár? o o o o

Fél évig 1 évig 3 évig 5 évig

34

Az erdőtelepítés hozzájárul a Föld klimatikus egyensúlyához A pillangók hernyókból fejlődnek ki. A hernyók nagyon színesek díszesek, de testüket veszélyes szőr fedi. Ezek a szőrök gyakran mérgezőek. Ahogy a hernyókból szép pillangók lesznek, úgy tehetjük mi is széppé környezetünket erdőtelepítéssel.

A rendes erdőgazdálkodás része, hogy a kivágott fák helyére facsemetéket ültetünk, amelyek megnőnek, és pótolják a kivágottakat. Emellett olyan területekre is ültetünk fákat, amely korábban nem erdő, hanem például szántó vagy gyep volt. Ez utóbbi esetet, tehát amikor fátlan területre telepítünk erdőt, erdőtelepítésnek nevezzük. A telepített erdők kezdetben lassan növekednek, de pár év alatt összezárul a lombkoronájuk, és alattuk megindul az erdei élet kialakulása. Ez egy hosszantartó fokozatos folyamat, amely során cserjék, lágyszárú növények, mohák, gombák telepednek meg. A rendszeres lombhullásnak köAz erdő és a fatermékek szenet raktároznak, és szönhetően a talajon szerves részt vesznek a Föld szén-körforgásában 17 anyag halmozódik fel, ami táplálékot és élőhelyet nyújt számos rovarfajnak és más ízeltlábúaknak, de csigák, giliszták és később rágcsálók is ennek köszönhetően jelenhetnek meg.

35


Az erdő évtizedeken át növekszik, és folyamatosan változik. Ezalatt az erdő kezelője folyamatosan segíti a fejlődését. Kezdetben ápolni kell, hogy a csemeték ki tudjanak nőni a gyomok közül, később pedig időnként meg kell ritkítani annak érdekében, hogy a faegyedek ne nyomják el egymást, hanem legyen elég életterük. Amikor a fák elég nagyra nőnek, akkor el lehet kezdeni kivágni őket annak érdekében, hogy belőlük fatermékeket lehessen gyártani. A fák kivágását már rendszerint nem is az teheti meg, aki egykor elültette őket – hiszen addigra ő már megöregszik – hanem annak gyerekei vagy unokái. Az erdők számtalan hasznot hajtanak számunkra a fatermékeken túl is. Tisztítják a levegőt a portól, felfogják a zajt, árnyékolásukkal megelőzik a talajmenti levegő felforrósodását, csökkentik a szelek erejét és védik a talajt a lemosódás ellen. Emellett szép látványt is nyújtanak, és gazdag az élőviláguk.

Őszi erdőtelepítés18

Sokszor nem is erdőt telepítünk, hanem facsoportokat, amelyekkel változatossá tehetjük a táj arculatát, és egyben búvóhelyet teremthetünk nagyon sok madárnak és kisállatnak. Az utak mellé ültetett fasorok megfogják télen a szél által hordott havat, ezért az nem zavarja a közlekedést. A nagyvárosok köré ültetett erdők barátságos környezettet teremtenek, tisztítják a levegőt, és kirándulási lehetőséget nyújtanak. Erdőt telepíteni tehát sokféle módon és sokféle okból érdemes, de korunkban létezik egy mindegyik esetre érvényes, kiemelt szempont: a szén-körforgalom

36

Az erdő és a klíma A fák növekedésükhöz a talajból a vizet, a levegőből pedig széndioxidot vesznek fel. A gyökerekkel felszívott vízből és a leveleiken keresztül bejutó széndioxidból a napfény energiáját felhasználva a fotoszintézisnek nevezett folyamaton keresztül szerves anyagot állítanak elő, amiből a fa törzse, a levelek és minden növényi rész felépül. A fotoszintézis során a víz és a szén a szerves anyagok alkotói lesznek, az oxigén pedig visszajut a légkörbe. Amikor a növények lehullatják a levelüket, vagy elpusztulnak, akkor ugyanez a folyamat fordítva játszódik le, azaz lebomlanak, amely során oxigén felhasználása mellett széndioxid és víz keletkezik. A széndioxid más gázokkal együtt a levegőben felhalmozódva képes megakadályozni, hogy a Földre jutó napsugarak által hordozott energia visszaverődjön a világűrbe. Ezt a jelenséget üvegházhatásnak hívjuk. A nap energiájának megtartása nélkül a jelenlegi Földi élet nem is volna elképzelhető, hiszen a mostani növények és állatok ehhez alkalmazkodtak. Az ipari tevékenység során folyamatosan széntartalmú energiahordozókat használunk fel. Több millió évvel ezelőtt létrejött kőszenet, kőolajat és földgázt égetünk el, és ezzel nagy mennyiségű széndioxidot bocsátunk ki. Minél több széndioxid van a levegőben, a beérkező napenergiának annál nagyobb része marad itt, és annál nagyobb mértékben emelkedik a hőmérséklet. Ez a felmelegedés azonban sok problémát fog okozni számunkra. A szárazabbá váló éghajlat miatt például egyes növények már nem lesznek képesek megélni nálunk. Mivel az erdőben álló fákban a fotoszintézis során sok szén épül be, az erdőket egyfajta szén raktárnak is felfoghatjuk. Minél nagyobb az erdő, annál több szenet tud raktározni, és az erdők területét éppen az erdőtelepítéssel lehet növelni. A szén nem csak az élő fában, hanem a fatermékekben is ugyanúgy megmarad, és egészen addig, amíg le nem bomlik, minden fából készült tárgy is ellátja ezt a raktározási feladatot.

37


Sok fából készült dolog akár több száz évig is használatban lehet, mint például a ma is álló középkori házak tetőszerkezete. Ezek is elhasználódnak egyszer, és lebomlanak, amikor a már említett módon a szén széndioxid formájában visszakerül a levegőbe. De nagyon fontos, hogy ez nem növeli a Föld szén-körforgásában résztvevő szén mennyiségét, hiszen csak annyi szabadulhat föl, amennyi korábban lekötődött. Az erdők nem tudják a felmelegedési folyamatot megállítani, de lassítani igen. Ma Magyarországon annyi széndioxid kerül a levegőbe, hogy az egész országot be kellene erdősíteni, hogy ezt ellensúlyozzuk. Ennek ellenére az erdők szerepe igen fontos, és törekednünk kell arra, hogy ahol csak lehetőség van rá, minél több erdő segítse a globális felmelegedés elleni küzdelmet. Emellett törekedni kell arra, hogy kevesebb energiát (olajat, szenet) használjunk, és minél inkább elősegítsük a megújuló energiák alkalmazását (például szélerőmű, napkollektor), mivel ezek nem bocsátanak ki széndioxidot. Feladat Találd meg a párokat és határozd meg melyik fához tartoznak!19

38

A természeti erőforrásokat egyszerre kell védeni és hasznosítani Sok olyan nünüke van, melyek lárvái méhek fészkeiben fejlődnek, ahol a méhek petéit és a méhcsalád felhalmozott táplálékait fogyasztják. Ez nem hangzik túl barátságosan, viszont ez a természet rendje. Az ember is használja a természeti erőforrásokat, de egyensúlyban kell tartani a hasznosításukat az újratermelődéssel! A természeti erőforrások alatt az ember számára felhasználható anyagokat és energiaforrásokat értjük. Ilyenek például az ivóvíz, a kavics, vagy az ércek, és ide tartozik a fa is. Az energiahordozók közül a legfontosabbak a szén, az olaj és nem utolsó sorban a tűzifa. Természeti erőforrásnak tekintjük azonban az élőlények közösségeit, amelyek nem anyagot és energiát szolgáltatnak, hanem magát az élet változatosságát és alkalmazkodóképességét. A természeti erőforrásoktól sokféle tekintetben függünk: a termőtalaj nélkül nem tudnánk növényeket termeszteni, az élő vizek nélkül nem tudnánk halakat tenyészteni, a nyersanyagok nélkül nem tudnánk épületeket, utakat és szerszámokat készíteni.

Az újratermelődő energiák közül az egyik legfontosabb a napenergia20

Az ember egyrészt biológiai lény, ezért iható vízre, tiszta levegőre és szerves táplálékra van szüksége. Másrészt társadalmakat alkotott, és tudatos tevékenységgel mesterséges környezetet épített magának, hogy a biológiai szükségletein felüli 39


igényeit is kielégíthesse. A mesterséges környezet építése nem csak városok, utak és csatornák létrehozását jelenti, hanem azt is, hogy a természeti környezetet tágabb értelemben is átalakítjuk. A szántóföldeken és a gyümölcsösökben például az ember számára hasznos növényeket termesztünk, a tavakba nekünk megfelelő halakat telepítünk, a réteket legeltetjük, és az erdőkkel is gazdálkodunk. Az ókori Görögországban az erdők faanyagát hajóépítés céljából folyamatosan használták, azonban az erdők felújítására nem fordítottak elég figyelmet. Ennek következtében a kopasz hegyoldalak növénytakaró hiányában képtelenek voltak ellenállni a csapadéknak, és az értékes termőtalajt a víz lemosta. Ezeken a területeken még ma sincs erdőtakaró, mivel talaj hiányában az erdő nem képes visszahódítani a hegyoldalakat. Az ember a természet része. Életünkkel jelentősen befolyásoljuk az élővilágot, ugyanakkor jelentős mértékben függünk is tőle. Minél több ember él a Földön, az ember és természet közötti kölcsönhatás annál nagyobb mértékűvé válik. Mivel az ember léte a természeti erőforrásokra épül, azok használatáról sem mondhat le. Elemi érdekünk azonban, hogy egyrészt megőrizzük a természeti környezetünk egyensúlyát, és a rá gyakorolt hatásokat tudatosan csökkentsük, másrészt, hogy a véges mennyiségben fellelhető energiahordozókat és nyersanyagokat takarékosan használjuk fel.

A tervszerű erdőgazdálkodás az erdőket nem meríti ki21

A természeti erőforrások egy része emberi léptékkel számítva kimeríthetetlen mint például a nap vagy a szél. Mások, mint a kőszén, a kőolaj és egyes ércek éppen ellenkezőleg, nagyon is gyorsan fogynak. Ez utóbbiak esetében a készletek végesek, és egyszer biztosan kimerülnek.

40

Annak érdekében, hogy ez minél később történjen meg, csak annyit tehetünk, hogy takarékosan bánunk velük. Használunk és védünk A természeti rendszerek, mint például a rétek, az erdő és az élővizek folyamatosan képesek számunkra hasznot termelni. A legelőn a fű újrasarjad, a kivágott fa helyére ültetett csemete újra nagy fává nő, a halak a vízben szaporodnak, amelyeket ki lehet fogni. Ezért az ilyen erőforrásokat megújuló természeti erőforrásnak nevezzük. Az ember akkor használja bölcsen ezeket, ha mindig csak annyit vesz el belőlük, amennyi bennük megterem: csak annyi halat halászunk, amennyi szaporodott, csak annyi fát vágunk, amennyi megnőtt és így tovább. Amikor a természet megújuló képessége, és annak emberi használata azonos, a természeti környezet állapota egyensúlyban van. Ennek az állapotnak a fenntartásával megőrizhetjük a ma számunkra rendelkezésre álló természeti erőforrásokat a következő generációk számára. Ezt nevezzük fenntartható gazdálkodásnak. A jelenleg élő legöregebb fa a Földön az Amerikai Egyesült Államokban, Kaliforniában él, és 4800 éves. A Methuselah névre hallgató fa (Pinus longaeva) simatűjű szálkásfenyő, amely sivatagi körülmények között, sziklákba kapaszkodva él. A zsennyei tölgy Magyarország legidősebbnek tartott fája volt, amíg 2006 tavaszán egy vihar végleg elpusztította. Ezeréves tölgyként is ismerték, mert bár pontos korát nem határozták meg, a becslések szerint Szent István király korában már élhetett. 2006 előtti évtizedekben azonban már kiszáradóban volt, csak törzsének északi részén volt lombos ág. A fát 1958-ban védettnek nyilvánították. A megújuló erőforrások esetében is nagyon fontos a takarékos felhasználás, hiszen akkor ugyanannyi erőforrás nagyobb népesség eltartására képes. Ehhez az embereknek saját fogyasztásukat szükséges korlátozniuk.

41


Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy fát kivágni barbárság és természetrombolás. Sőt, nagyon sokszor halljuk is, hogy fogynak az erdők. Az eddig olvasottak alapján már tudjuk, hogy a fát kivágni önmagában nem baj, sőt! A fára nagyon nagy szükségünk van, és ahhoz, hogy a fából készült dolgok az életünk részei lehessenek, időnként ki kell őket vágni. Van a világnak olyan része, ahol túl sok fát vágnak ki ahhoz képest, mint amennyi megterem, és a fiatal csemeték ültetéséről sem gondoskodnak. Magyarországon azonban nem ez a helyzet. Az erdők területe az 1920-as évektől kezdve folyamatosan növekszik, és sokkal több fa nő nálunk, mint amennyit kitermelünk.

Feladat Írd a megfelelő helyükre a szavakat!

„A ………..…….…varázsát ontja bőven, A fűben, a …………….…..és a kőben, Ó nincs a földön oly silány anyag, Mely így vagy úgy ne …………………javad. De nincs oly jó, melyben ne volna vész, Ha balga módra véle……………..…….!” (Shakespeare: Rómeó és Júlia. Fordította: Mészöly Dezső)

SZOLGÁLNÁ VISSZAÉLSZ VIRÁGBAN TERMÉSZET

42

TARTALOMJEGYZÉK

Élet a városban – a város élete................................................................... 5 A fa helybeli felhasználása.......................................................................... 9 Az erdei gombák és gyümölcsök finomak és egészségesek ...................... 13 Kérdezd a szakembert!............................................................................. 17 Elszórva szemét, hasznosítva hulladék ..................................................... 21 A fa a legősibb és a legmodernebb alapanyag.......................................... 27 Erdei kirándulások.................................................................................... 31 Az erdőtelepítés hozzájárul a Föld klimatikus egyensúlyához .................. 35 A természeti erőforrásokat egyszerre kell védeni és hasznosítani ........... 39

HIVATKOZÁSOK

1. Fotó: eleuszisz.blog.hu/2007/08/10/zold_otthon 2. Forrás: www.origo.hu – 2010. jan. 15. 3. Fotó: www.barkacskucko.hu 4. Fotó: forcons.hu; Hegedűs Attila 5. Fotó: probalkozas.lapunk.hu 6. Fotó: sienet.luontonetti.com ; Marco Floriani 7. Fotó: termeszetvedelem.hu 8. Fotó: Borcsa-Bodolay Zoltán 9. Forrás: www.forestdump.5mp.eu; Fejős Edina 10. Fotó: m.blog.hu 11. Fotó: www.alternativenergia.hu 12. Forrás: www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/25het/foldrajz/foci25.html 13. Fotó: Accoya híd; www.psfk.com; Achterbosch Architectuur és Onix architects 14. Forrás: Dr. Tóth Sándor (1999): A fafeldolgozás 1945 előtt; Agroform Kiadó; Budapest. 15. forrás ismeretlen 16. forrás ismeretlen 17. Illusztráció: www.cei-bois.org; CEI-Bois 18. Fotó: www.ericinfo.eu 19. Illusztráció: Horváth Kitti 20. Fotó: sustainableberea.org 21. Fotó: Puskás Lajos

KÍVÁNCSIAK KALAUZA ERDŐKRŐL ÉS FÁKRÓL

Recommend Documents