1
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén fizetendő 2011. évi HELYI IPARŰZÉSI ADÓ BEVALLÁSÁHOZ Adókötelezettség, az adó alanya Adóbevallási és adófizetési kötelezettség terheli azt a vállalkozót, aki Békéscsaba Megyei Jogú Város önkormányzatának illetékességi területén állandó jelleggel végez nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló (továbbiakban: iparűzési) tevékenységet. Az adókötelezettséget nem befolyásolja, hogy a vállalkozó székhellyel, vagy telephellyel rendelkezik-e az önkormányzat területén, illetőleg a tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, ill. telephelyén kívül folytatja. Az adó alapja Az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik. Azon vállalkozónak, aki több önkormányzat területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, annak a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően kell az adóalapját megosztania a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény melléklete alapján. Az adó mértéke Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén fizetendő helyi iparűzési adó mértéke 2011. évben az adóalap 2 %-a. Bevallás benyújtása és az adó megfizetése Az éves bevallást 2012. május 31-ig kell benyújtani. Eddig a határidőig kell megfizetni az esetleges adókülönbözetet is. Záró bevallás esetén az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 33. § (3) bekezdésében szereplő szabályok figyelembevételével kell az adóalanynak benyújtania a bevallását. A helyi iparűzési adó megfizetését a bankszámla nyitására nem kötelezett vállalkozónak átutalással, vagy készpénzátutalási megbízással, a bankszámla nyitására kötelezett vállalkozónak átutalással kell teljesítenie. Az iparűzési adó beszedési számla száma: 11733003-15345008-03540000. • • • •
Jogszabályi háttér A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.), a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.), valamint Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 46/2000. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról (továbbiakban: Ör.).
A bevallás egyes sorai I. BEVALLÁS JELLEGE A benyújtandó bevallás jellegét kérjük a megfelelő négyzetben „X” jellel jelölni. II. BEVALLOTT IDŐSZAK Általános esetben a bevallott időszak: 2011. 01. hó 01. naptól 2011. 12. hó 31. napig tartó időszak. Ettől eltérő a bevallott időszak: • megszűnt vállalkozás bevallása, • előtársasági bevallás, • naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó bevallása, • év közben kezdő vállalkozás bevallása, valamint • naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó áttérésének évéről készült évközi bevallás esetén.
2
III. ZÁRÓ BEVALLÁS BENYÚJTÁSÁNAK OKA A záró bevallás benyújtásának okát kérjük a megfelelő négyzetben „X” jellel jelölni. IV. BEVALLÁSBAN SZEREPLŐ BETÉTLAPOK A bevallási nyomtatványhoz különböző kiegészítő lapok tartoznak. A bevallás teljességéhez a vonatkozó kiegészítő lapokat is - tevékenység jellegének megfelelően - ki kell tölteni. • Az „A”, „B”, „C”, „D”, „E” jelű lapok a nettó árbevétel – vállalkozás jellegének megfelelő levezetését tartalmazzák. Ezek közül csak egyet, az adott vállalkozásra irányadó kiegészítő lapot kell kitölteni. o Az „A” jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket, o A „B” jelű kiegészítő lapot a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak kell kitölteni. o A „C” jelű kiegészítő lapot a biztosítóknak, o a „D” jelű lapot a befektetési vállalkozásoknak, o az „E” jelű lapot pedig a kockázati tőkealapoknak és a kockázati tőketársaságoknak kell kitölteniük. • •
Az „F” jelű lap a vállalkozási szintű adóalap megosztását tartalmazza. Azon adóalanyoknak szükséges kitölteniük, akik a helyi iparűzési adóalap megosztására kötelezettek. A „G” jelű lap kitöltése csak abban az esetben szükséges, amennyiben az adóalany a fennálló túlfizetését visszaigényli, vagy annak átutalását kéri.
V. ADÓALANY Az adóalany azonosításához szükséges adatokat kérjük értelemszerűen – és a vállalkozás jellegére vonatkozóan teljes körűen - kitölteni. VI. AZ ADÓ ALAPJÁNAK EGYSZERŰSÍTETT MEGHATÁROZÁSI MÓDJÁT VÁLASZTÓK NYILATKOZATA Az egyszerűsített meghatározási módot választható adóalanyok köre Az állandó jellegű iparűzési tevékenységet végző vállalkozók közül egyszerűsített meghatározási módot választhatnak: • a személyi jövedelemadó törvény szerint - a teljes adóévben - átalányadózó vállalkozók (1. a.* pont, 2. a.** pont), • az egyszerűsített vállalkozói adó – EVA – alanyai (3. pont, 4.** pont), • továbbá azon vállalkozások, melyek a 2010., illetve 2011. adóévben a 8 millió forint árbevétel nem érték el (1. b. pont, 2. b.** pont). *Az 1.a. pontot választó vállalkozónak az „A” jelű betétlapon szereplő „Segédletet az átalányadózást választó magánszemély adózók helyi iparűzési adóalapjának a maghatározásához” című táblázatot is ki kell tölteniük, melyben levezetik a vállalkozási szintű nettó árbevételből a helyi iparűzési adóalapjukat. ** A 2.a., a 2.b., valamint 4. pont kitöltése abban az esetben szükséges, amennyiben az adóalany 2012. évre kíván nyilatkozni az egyszerűsített adóalap meghatározásának választásáról. Az egyszerűsített adóalap-meghatározási mód választásáról szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni, ellenkező esetben nem választható.
VII. AZ ADÓ
3
1. A Htv. szerinti – vállalkozási szintű – éves nettó árbevétel: pontos meghatározását a Htv. 52. § 22. pontja tartalmazza. A meghatározása adóalanyonként a következőképpen történik: a) Az általános szabály szerint adózó adóalanynak az „A”, „B”, „C”, „D”, vagy „E” betétlap kitöltése után, az „A” jelű betétlap táblázatának 1. sorában szereplő összeget, a „B”, „C”, „D”, „E” betétlapok II. táblázatának 1. sorában szereplő összeget, b) az egyszerűsített megállapítást választó átalányadózó adóalanynak az átalányadó alapját, c) az adóévben a 8 millió forint árbevételt el nem érő vállalkozónak a Htv. szerinti – vállalkozási szintű – éves nettó árbevételét, d) az EVA szerint adózó adóalanynak, az EVA alapját kell ebben a sorban feltüntetnie. 2. Eladott áruk beszerzési értéke: a vállalkozási szinten felmerült - a Htv. 52. § 36. pontjában meghatározott - érték. 3. Közvetített szolgáltatások értéke: a vállalkozási szinten felmerült – a Htv. 52. § 40. pontjában meghatározott – érték. 4. Alvállalkozói teljesítések értéke: a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó – a Htv. 52. § 40. pontjában meghatározott – vállalkozási szinten felmerült érték. 5. Anyagköltség: a vállalkozási szinten felmerült – a Htv. 52. § 37. pontjában meghatározott – érték. 6. Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége: a vállalkozási szinten felmerült – a Htv. 52. § 25. pontjában meghatározott – érték. 7. Htv. szerinti – vállalkozási szintű – adóalap: a) az általános szabály szerinti adóalap megállapítása esetén a nettó árbevétel összege (1. sor), csökkentve az adóalap-csökkentő tételekkel (2., 3., 5., és 6. sor), b) az adóalap egyszerűsített megállapítási módját választó átalányadózónál az átalányadó alapjának (1. sor) 120 %-a, c) a 80 %-os megállapítást választó adóalanynál a nettó árbevétel (1. sor) 80 % - a, d) az EVA szerint adózó adóalanynál az EVA alap (1. sor) 50 % - a. 8. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség: az adóalap összege (7. sor) csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett – főben kifejezett – növekménye után 1 millió forint/fő összeggel. A főben kifejezett növekménynek nem szükséges egész számnak lennie, kerekítésnek nincs helye ezen számítás esetében. (A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap- mentességre vonatkozó részletes szabályokat a Htv. 39/D § tartalmazza.) Az érték pontos számítása: a növekmény értéke (fő) szorozva 1 millió (Ft). 9. Külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységre jutó adóalap mentessége: az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik. 10. A foglalkoztatás csökkenéséhez kapcsolódó adóalap-növekmény: amennyiben az adóalany az adóévet megelőző adóévre foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességet vett igénybe, azonban adóévben az átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5 %-ot meghaladó mértékben csökkent, akkor ebbe a sorba - az előző adóévben igénybe vett - adóalap-mentesség összegét kell beírnia. 11. Mentességekkel korrigált Htv. szerinti – vállalkozási szintű – adóalap: a Htv. szerinti – vállalkozási szintű – adóalap összege (7. sor) csökkentve a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességgel (8. sor) és a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységre jutó adóalap mentességgel (9. sor), valamint növelve a foglalkoztatás csökkenéséhez kapcsolódó adóalap-növekmény értékével (10. sor). 12. Az önkormányzat illetékességi területére jutó – a 11. sorban lévő adóalap megosztása szerinti – települési szintű adóalap: azon adóalanynak, aki több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, annak a 11. sorban lévő adóalapját - a Htv. mellékletében meghatározottak szerint - meg kell osztania, és a megosztás alátámasztására az „F” jelű betétlapot ki kell töltenie.
4
Abban az esetben, ha a vállalkozót nem terheli adóalap-megosztási kötelezettség (székhelye szerinti településen kívül, más önkormányzat illetékességi területén nincs telephelye), akkor ez az összeg megegyezik a 11. sor összegével. 13. 1 millió Ft vállalkozási szintű adóalapot meg nem haladó vállalkozók adómentessége (Önkormányzati adórendelet 10. § 5 pontja szerint): azon adóalany, akinek a 11. sorban feltüntetett vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg az 1 millió Ft-ot, az Ör. alapján adómentességet élvez. •
Abban az esetben, ha a mentességre jogosult adóalanynak nincs adóalap megosztási kötelezettsége, ebbe a sorba a 11. sorban szereplő összeget kell beírnia.
•
Amennyiben a mentességre jogosult adóalanynak megosztási kötelezettsége van, úgy ebbe a sorba a 12. sorban szereplő összeget kell beírnia.
Azon adóalanynak, akinek a 11. sorban feltüntetett vállalkozási szintű adóalapja meghaladja az 1 millió Ftot, ebbe a sorba 0 Ft-ot kell írnia. 14. Az önkormányzati rendelet szerinti adóköteles adóalap: a 12. sorban szereplő összeg csökkentve a 13. sorban szereplő összeggel. 15. Az adóalapra jutó iparűzési adó összege: a 14. sorban szereplő összeg 2 % - a. 16. Önkormányzati döntés szerinti adókedvezmény (Htv. 39/C. §-a szerint): mivel Békéscsaba illetékességi területén az Ör. nem biztosít 2011. adóévre vonatkozóan ilyen kedvezményt, így ezt a sort nem lehet kitölteni. 17. Az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után az adóévben megfizetett és az önkormányzatnál levonható adóátalány összege: a Htv. szabályai szerint az adóévben az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után megfizetett adónak az összegét – az adóalap-megosztás arányában – le lehet vonni a székhely, illetve telephely szerinti önkormányzatokhoz kimutatott adó összegéből, legfeljebb azonban csak annak nagyságáig. Abban az esetben, ha az önkormányzatra jutó adóátalány összege meghaladja a 11. sor összegét, akkor itt csak a 11. sorban szereplő összeget lehet feltüntetni, a teljes adóátalány összegét pedig 23. sorban kell szerepeltetni. 18. Kommunális beruházás miatt magánszemély által levonható kedvezmény összege: mivel Békéscsaba illetékességi területén az Ör. nem biztosít 2011. adóévre vonatkozóan ilyen kedvezményt, így ezt a sort nem lehet kitölteni. 19. Iparűzési adófizetési kötelezettség: az adóalapra jutó iparűzési adó összegéből (15. sor) ki kell vonni az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után az adóévben megfizetett és az önkormányzatnál levonható adóátalány összegét (17. sor). A fizetendő iparűzési adó összegét 100 forintra kell kerekíteni! 20. Adóelőlegre befizetett összeg: 2011. évben adóelőlegre befizetett összeg. 21. Feltöltési kötelezettség címén befizetett összeg: a társasági adóelőleg kiegészítésére kötelezett adóalanyok által 2010. évben feltöltési kötelezettség címen befizetett összeg. 22. Különbözet: az iparűzési adófizetési kötelezettség összegéből (19. sor) ki kell vonni, az adóelőlegre befizetett összeget (20. sor), valamint a feltöltési kötelezettség címén befizetett összeget (21. sor). A különbözet eredménye lehet pozitív, illetve negatív szám is. 23. Az önkormányzatra jutó adóátalány összeg: Az adóévben, az ideiglenes jellegű tevékenység után megfizetett iparűzési adó alapján számolt - önkormányzatra jutó - adóátalány összege. 24. 2011. adóévre előírt adóelőleg összege: ebbe a sorba kell feltüntetni a 2011. évben előírt adóelőleg összegét.
VIII. ADÓELŐLEG BEVALLÁSA Előlegfizetési időszak: a bevallás benyújtásának esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak. Általános esetben 2012. július 1-től 2013. június 30-ig tartó időszak. Ettől eltérő dátumú az előlegfizetési időszak, a naptári évtől eltérő adózást választó adóalany esetében.
5
• •
Az első előlegrészlet esedékessége általános esetben 2012. szeptember 15. Az előlegrészlet összegét a Htv. 41. § (5)* bekezdésében szereplő útmutatás alapján kell kiszámolnia az adóalanynak. A második előlegrészlet esedékessége általános esetben 2013. március 16. Az előlegrészlet összegét a Htv. 41. § (5)* bekezdésében szereplő útmutatás alapján kell kiszámolnia az adóalanynak.
* Htv. 41. § (5) a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójának fele, b) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg fele. Az adóelőleg bevallása során, az általános kerekítési szabályoknak megfelelően 50,- illetve, 100,- Ft-ra kerekítve kell az adóelőleg összegét megállapítani. „A” JELŰ BETÉTLAP Ez a betétlap szolgál a Htv. szerinti – vállalkozási szintű – éves nettó árbevétel levezetésére. A 2., 3., 4., 5., 6., sorok értelem szerinti kitöltése után, az 1. sort úgy kell kiszámolnia az adóalanynak, hogy a 3-6. sorok összegét kivonja a 2. sor értékéből. „B” JELŰ BETÉTLAP A hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak kell kitölteniük, a Htv. szerinti – vállalkozási szintű - éves nettó árbevételük kiszámítása céljából. „C” JELŰ BETÉTLAP A biztosító társaságoknak kell kitölteniük ezt a betétlapot, a Htv. szerinti – vállalkozási szintű - éves nettó árbevételük kiszámítása céljából. „D” JELŰ BETÉTLAP A befektetési vállalkozásoknak kell kitölteniük ezt a betétlapot, a Htv. szerinti – vállalkozási szintű - éves nettó árbevételük kiszámítása céljából. „E” JELŰ BETÉTLAP A kockázati tőketársaságoknak és kockázati tőkealapoknak kell kitölteniük ezt a betétlapot, a Htv. szerinti – vállalkozási szintű - éves nettó árbevételük kiszámítása céljából. SEGÉDLET AZ ÁTALÁNYADÓZÁST VÁLASZTÓ MAGÁNSZEMÉLY ADÓZÓK HELYI IPARŰZÉSI ADÓALAPJÁNAK A MEGHATÁROZÁSÁHOZ Ezt a táblázatot annak az adóalanynak kell kitöltenie, aki az SZJA-ban átalányadózó, és az állandó jelleggel végzett tevékenység után fizetendő iparűzési adóalapjának meghatározásához az egyszerűsített meghatározási módot választja (VI. táblázat 1. a. pont). A táblázat sorait értelem szerűen ki kell tölteni, majd a 4. sorban szereplő összeget be kell írni a VII. táblázat 7. sorába. NYILATKOZAT SZÉKHELYRŐL, TELEPHELYRŐL
6
• •
Amennyiben az adóalanynak a székhelye/telephelye kizárólag Békéscsaba illetékességi területén van, akkor az „igen” címszó melletti négyzetbe kell „X” jelet tennie. Ha az adóalanynak Békéscsaba illetékességi területén kívül is van telephelye, akkor a „nem” címszó melletti négyzetbe kell „X” jelet tennie, és a székhely/telephelyek címét a táblázatban fel kell tüntetnie.
NYILATKOZAT GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG CÉLJÁRA HASZNÁLT ÉPÍTMÉNYRŐL Békéscsaba illetékességi területén adóköteles valamennyi nem lakás céljára szolgáló olyan épület, épületrész (építmény), amelyet gazdasági tevékenység céljára használnak, ezért ebben a táblázatban nyilatkoznia kell az adóalanynak, hogy a tevékenysége végzéséhez építmény használata szükséges-e. Amennyiben a válasz „igen”, úgy az építményre vonatkozó adatokat a táblázat megfelelő soraiban szerepeltetni kell. „ F” JELŰ BETÉTLAP Azon adóalanynak, akik több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, annak a – tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – az éves vállalkozás szintű adóalapját meg kell osztania a Htv. mellékletében szereplő szabályoknak megfelelő módon. Az adóalanynak a betétlapon – a megfelelő szám előtti négyzetbe tett „X” jellel - jeleznie kell, hogy melyik megosztási módot választja. • • •
• • • •
Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerét választó adóalanynak a betétlapon szereplő táblázat 1. és 2. sorát kell kitöltenie, a Htv. mellékletének 1.1., valamint 3-9. pontjában szereplő szabályoknak megfelelően. Eszközérték arányos megosztás módszerét választó adóalanynak a betétlapon szereplő táblázat 3. és 4. sorát kell kitöltenie, a Htv. mellékletének 1.2., valamint 3-9. pontjában szereplő szabályoknak megfelelően. A Htv. mellékletének 2.1. pontja szerinti (komplex) megosztás módszerét kell az adóalap megosztásnál választania annak a vállalkozónak, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió Ft-ot. Az – ezt a módszert választó – adóalanynak az 1., 2., 3., és 4. sort kell kitöltenie, a Htv. mellékletének 2.1., valamint 3-9. pontjában szereplő szabályoknak megfelelően. A Htv. mellékletének 2.2. pontja szerinti megosztás módszerét választó adóalanynak a táblázat 5. és 6., vagy a 7. és 8. sorát kell kitöltenie a tevékenység jellegétől függően. A Htv. mellékletének 2.3. pontja szerinti megosztás módszerét választó adóalanynak a táblázat 9. és 10. sorát kell kitöltenie. A Htv. mellékletének 2.4.1. pontja szerinti megosztás módszerét választó adóalanynak a táblázat 11. és 12. sorát kell kitöltenie. A Htv. mellékletének 2.4.2. pontja szerinti megosztás módszerét választó adóalanynak a táblázat 13. és 14. sorát, vagy a 15. és 16. sorát kell kitöltenie a tevékenység jellegétől függően.
Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat - a kerekítés általános szabályainak alapulvételével – hat tizedesjegy – pontossággal kell elvégezni. IX. DÁTUM ÉS ALÁÍRÁS Itt kell feltüntetni a bevallás kitöltésének a helyét és időpontját (év/hónap/nap feltüntetésével), majd az adóalanynak, illetve képviselőjének vagy meghatalmazottjának alá kell írnia a bevallást. A bevallás aláírás hiányában, illetve aláírásra jogosulatlan személy aláírása esetén érvénytelen, azaz joghatás kiváltására nem alkalmas.
