KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2009. ÉVI ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG UTÁNI A87_09 SZÁMÚ IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁSI NYOMTATVÁNYHOZ Az iparűzési adókötelezettséget a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) felhatalmazása alapján Dorog Város Képviselő-testületének 11/1991.(VI.20.) számú rendelete állapította meg, és 1991. július 01-ével vezette be. Az adóbevallás benyújtására Dorog város illetékességi területén gazdasági tevékenységet végző vállalkozók kötelezettek, azaz akiknek/amelyeknek székhelyük, telephelyük a települési önkormányzat területén van. E kötelezettség akkor is fennáll, ha az adott adóévben a vállalkozásból nem volt adóköteles bevétele. Az iparűzési adó alanyának minősül és bevallásra kötelezett a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző
a személyi jövedelemadó törvény szerinti egyéni vállalkozó, a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 Ft-ot meghaladja, jogi személy, ideértve azt is, ha felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, az egyéb szervezet, ideértve azt is, ha felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.
Az adóalanyt azon településeken terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, így bevallás-benyújtási kötelezettség, ahol székhelye, illetőleg telephelye található. A székhely és a telephely megállapítás során Htv. rendelkezéseiből kell kiindulni. Székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni.
Telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, a vízkutakat, a szélerőművet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát; b) hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történő továbbítását szolgáló berendezést, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván; c) a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti közüzemi szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó (a továbbiakban együttesen: a végső fogyasztó) részére történik.
A helyi iparűzési adóbevallást - az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott időpontig – (általános esetben minden év május 31-ig) az iparűzési adót működtető székhely, telephely szerinti település önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani!
A bevallás aláírás nélkül nem érvényes! Az azonosító és egyéb adatokat az előírt bejelentési kötelezettség során bejelentett adatokkal kell kitölteni. Amennyiben bejelentett adataiban változás történt, azt a VÁLTOZÁS BEJELENTŐ nyomtatványunkon kell bejelenteni. I. Adóalany A Név, adószám, székhely címe sorok kitöltése az adóalany azonosíthatósága érdekében kötelező. Levelezési cím: Amennyiben nem székhelycímét kívánja levelezéshez használni itt adhat meg eltérő címet. II. Bevallási időszak Azt az időszakot kell itt megjelölni, amelyre a bevallás vonatkozik. Ha a tevékenysége az adóévben nem a teljes időszakot öleli fel, akkor a –tól –ig dátumnak a bejelentési kötelezettség során közölt adatokkal összhangban kell lennie. III. A bevallás jellege, benyújtási határidők A bevallás jellege a bevallási időszakra vonatkozik. Kérjük a megfelelő kódszám kódnégyzetbe történő beírásával határozza meg a bevallási időszak jellegét. 1. Évesnek minősítendő a bevallás, ha időszaka január 1-jétől december 31-ig tart. Benyújtási határidő: 2010.05.31. 2. Soron kívüli bevallást nyújt be az adózó az 5. pontban felsorolt esetekben az Art. 33. §-ában foglaltak alapján. Ha az adózó adókötelezettsége egy adott önkormányzat illetékességi területén azért szűnik meg, mert székhelyét más településre áthelyezi vagy telephelyét megszünteti a településen, de más településeken az adókötelezettség továbbra is fennáll, akkor az adóévben fennálló adókötelezettség időtartamáról szóló bevallást csak az adóévet követő év május 31-éig kell benyújtani, kivéve, ha még a székhely-áthelyezés, telephely megszüntetés évében az adózó más okból záró bevallás- benyújtására kötelezett. 3. Előtársasági bevallást a jogelőd nélkül alakuló gazdasági társaságnak, egyesülésnek, szövetkezetnek, erdő birtokossági társulatnak, közhasznú társaságnak kell benyújtani, az előtársasági időszak alatti vállalkozási tevékenységről. A bevallási időszak sorban az előtársasági létforma alatti adókötelezettség időtartamát kell megjelölni. Az előtársasági időszaknak a jogelőd nélkül alakuló szervezet társasági, társulati szerződése (alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzésének, illetőleg közokiratba foglalásának napjától a cégjegyzékbe való bejegyzésének, vagy a cégbejegyzési kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig terjedő időtartam minősül. A bevallást számvitelről szóló törvényben, a beszámoló készítésére előírt határidőn belül kell benyújtani 4. A naptári évtől eltérő üzleti évet választott adózó éves bevallását kell jelölni. A bevallás határideje a mérleg fordulónapját követő 150. nap. 5. Itt kell jelölni, ha Dorog Város Önkormányzat illetékességi területén, az adóköteles tevékenységet év közben kezdte székhely áthelyezéssel, telephely létesítéssel, illetőleg kezdő vállalkozóként a tevékenység megkezdésével.
1
6. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó esetében az áttérés éve egy adóév, de annak hossza mindig kevesebb mint 12 hónap. Ennek tényét itt kell jelölni. 7. Az Szja. tv. szerinti őstermelő adóalany itt jelölje bevallását. 8. Amennyiben az ideiglenes tevékenység Dorog Város Önkormányzat illetékességi területén az adóévben meghaladta a 180 napot, a bevallást itt jelölje. IV. A záró bevallás benyújtásának oka Ha az előző pontban a 2-es kódot írta be, a záró bevallás okát a megfelelő kódszám kódnégyzetbe történő beírásával jelölje. V. A bevalláshoz csatolt betétlapok jelölésére szolgál. VI. A Htv. 39/A § és 39/B §-a alapján lehetőség van az adó alapjának egyszerűsített megállapítási módjának választására. Kérjük a megfelelő négyzetbe tegyen X-et. Az adó alapjának egyszerűsített meghatározási módját választók nyilatkozata 2009. adóévre Htv. 39/A §-a alapján: 1. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, a 2009. évi teljes adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozók. Ezen vállalkozók esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti – e tevékenységből származó – bevételének 80 százaléka. 2. Más vállalkozó, feltéve, hogy a nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóévet megelőző adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan nem haladta meg a 8 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben – időarányosan – a 8 millió forintot várhatóan nem haladja meg. Ebben az esetben az adó alapja a nettó árbevételének 80 százaléka.
Htv. 39/B §-a alapján: 3. Az adóévben az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%ában is megállapíthatja.
Az adóalap kiszámítását a „H” jelű betétlapon kell levezetni. 2010. adóévre Itt van lehetősége 2010. évre vonatkozóan nyilatkozatott tenni: ha 2010. évi adóbevallása során az adó alapját a Htv. 39/A § alapján kívánja meghatározni, akkor írjon a kódmezőbe 1-es vagy 2-es számot, ha 2010. évi adóbevallása során mint EVA adóalany, az adó alapját a Htv. 39/B § alapján kívánja meghatározni, akkor írjon a kódmezőbe 3-as számot, általános számítási mód választása esetén a kódmező üresen hagyandó.
Az adóalap egyszerűsített módjára vonatkozó nyilatkozatot legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni. VII. A vállalkozási szintű adóalap megosztása Annak a vállalkozónak, akinek a székhelye Dorogon van és az adóévben más önkormányzat illetékességi területén nincs, vagy nem volt telephelye, illetve nem végzett állandó jellegű iparűzési tevékenységet nem kell, nem lehet az adó alapját megosztani. Ebben az esetben a megfelelő kódkockába az 1-es kódot írja be. Az a vállalkozó, aki az adóévben több önkormányzat illetékességi területén végez (vagy végzett) állandó jellegű iparűzési tevékenységet, az adó alapját meg kell osztania a Htv. mellékletében foglaltak alapján. Ebben az esetben a megfelelő kódkockába a 2-es kódot írja be. Az alkalmazott megosztási módszert a megfelelő kódszám kódnégyzetbe történő beírásával jelölje és annak megfelelően töltse ki az „F” jelű betétlap megfelelő sorait. A megosztást kizárólag a törvényben rögzített módszerekkel lehet elvégezni! Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat – a kerekítés általános szabályainak alapulvételével – hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni. Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere (kódja: 1) A székhely, telephely(ek) szerinti településekhez (a továbbiakban együtt: települések) tartozó foglalkoztatottak - ideértve a magánszemély vállalkozó esetében önmagát is - után a tárgyévben elszámolt személyi jellegű ráfordítások arányában osztható meg az adóalap. Személyi jellegű ráfordításnak a melléklet alkalmazásában az tekintendő, amit a számvitelről szóló törvény annak minősít, és a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján költségként elszámolható. A magánszemély vállalkozó esetében az önmaga után elszámolt személyi jellegű ráfordítás címén - az említett törvényekben foglaltaktól függetlenül - 500.000 Ft-ot kell figyelembe venni. Ha a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetője (a vállalkozónak a társasági szerződésben, az alapító okiratban képviseletére feljogosított magánszemély) után az adóévben személyi jellegű ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezető után 500.000 Ft-ot kell figyelembe venni személyi jellegű ráfordítás címén. A településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyek esetében a ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezen személyek tényleges irányítása történik. A Dorogra jutó adóalap megállapításához az „F” jelű betétlap 1-2. sorainak kitöltése kötelező. .A vállalkozási szintű adóalapnak (VIII. pont 10. sor) olyan százaléka tartozik Doroghoz (11. sor.), amilyen arányt a Dorogra eső személyi jellegű ráfordítások képviselnek a vállalkozó összes személyi jellegű ráfordításához viszonyítva.
Eszközérték arányos megosztás módszere (kódja: 2) A településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközök eszközértékének együttes összege arányában kell az adóalapot megosztani. Tárgyi eszköz mindaz a saját tulajdonú, bérelt, lízingelt eszköz, amely a számvitelről szóló törvény szerint tárgyi eszköz lehet. A tárgyi eszköz értéke (eszközérték) a tárgyi eszköznek a Htv. melléklet szerint figyelembe veendő értéke: A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó egyrészt az említett törvények rendelkezései szerint az adóévben elszámolható értékcsökkenési leírás, a költségként elszámolható bérleti díj, lízing díj összegét veheti eszközérték címén figyelembe. Ezen túlmenően azon - egyébként a vállalkozás tevékenységéhez használt - tárgyi eszközök után, amelyek a költségek között nem szerepelhetnek: - termőföld esetében aranykoronánként 500 forintot; - telek esetében a beszerzési érték 2%-át kell eszközértéknek tekinteni. A 100 ezer forint alatti beszerzési értékű tárgyi eszközöket - a használat idejétől függetlenül - csak az aktiválás évében kell figyelembe venni. Ha az eszközérték az előbbiek szerint nem állapítható meg, akkor a számviteli törvény szerinti ingatlanok esetén a beszerzési érték 2 %-a, egyéb eszközök esetén a beszerzési érték 10%-a tekintendő eszközértéknek. Ha a nyilvántartásokból a beszerzési érték nem állapítható meg, akkor beszerzési értéknek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint megállapított piaci érték tekintendő. A településen kívül változó munkahelyen hasznosított tárgyi eszközök esetében az eszközértéket annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezek működtetésének tényleges irányítása történik, illetőleg - járműveknél - ahol azt jellemzően tárolják. A Dorogra jutó adóalap megállapításához az „F” jelű betétlapon a 3-4. sorok kitöltése kötelező. A vállalkozási szintű adóalapjak (VIII. pont 10. sor) olyan százaléka tartozik Doroghoz (11. sor), amilyen arányt a Dorogra eső eszközérték képvisel a vállalkozó összes eszközértékéhez viszonyítva.
2
Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, köteles az alábbi - komplex - adóalap megosztási módszert alkalmazni (kódja: 3) Az adóalap (VIII. pont 10. sor) olyan hányadát kell a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével megosztani, amilyen arányt a személyi jellegű ráfordítások összege képvisel a személyi jellegű ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül. A fennmaradó adóalap-részre az eszközérték arányos megosztás módszerét kell alkalmazni. A Dorogra jutó adóalap megállapításához, az „F” jelű betétlapon az 1-4. sorok kitöltése kötelező. A villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamosenergia-elosztó hálózati engedélyese, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti közüzemi szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes végső fogyasztó részére történő villamos energia, földgáz értékesítése, illetve villamos energia vagy földgáz elosztása esetén a fentiektől eltérően állapítja meg a helyi iparűzési adó alapját.(kódja: 4) a) egyetemes vagy közüzemi szolgáltató, villamosenergia- vagy földgázkereskedő esetén az önkormányzat illetékességi területén végső fogyasztó részére eladott villamosenergia vagy földgáz értékesítéséből származó számviteli törvény szerinti nettó árbevételnek a villamosenergia vagy földgáz végső fogyasztók részére történő értékesítéséből származó összes számviteli törvény szerinti nettó árbevételben képviselt arányában kell megosztani a székhely, telephely szerinti önkormányzatok között. b) villamos energia elosztó hálózati engedélyes és földgázelosztói engedélyes esetén az önkormányzat illetékességi területén lévő végső fogyasztó számára továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége és az összes, végső fogyasztónak továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége arányában kell megosztani a székhely, telephely szerinti önkormányzatok között.
VIII. Az adó kiszámítása 1. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozás egészének szintjén képződő Htv. szerinti nettó árbevétel összegét, függetlenül attól, hogy tevékenységét hol végezi az adóalany. A nettó árbevétel levezetéséhez szükséges a megfelelő betétlap („A-E „) kitöltése is. Mivel a vállalkozási szintű nettó árbevételt a vonatkozó betétlapon kell levezetni, ezért elsőként a betétlap 1. sorát, illetve az annak meghatározásához szükséges alsorokat kell kitölteni! Az adott kiegészítő lapon szereplő (kiszámított) 1. sor összegét ebben a mezőben kell feltüntetni. (Ld. még VI. pont) 2. sor: Ebbe a sorba kell beírni a vállalkozási szintű eladott áruk beszerzési értékének összegét. Eladott áruk beszerzési értéke: kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak – a számvitelről szóló törvény szerint eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt – bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével. 3. sor: Ebben a sorban a vállalkozás egészének szintjén megjelenő közvetített szolgáltatások értékének összegét kell feltüntetni. A közvetített szolgáltatások értéke tartalmában megegyezik a Htv. által korábban használt alvállalkozói teljesítések értékével. Közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. 4. sor: Az előző (3) sorból az alvállalkozói teljesítmények értéke. Az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv szerinti - írásban kötött - vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll, feltéve, hogy azzal az adóalany az eladott áruk beszerzési értékeként, vagy anyagköltségként vagy jogdíjként nettó árbevételét nem csökkentette. 5. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a vállalkozási szintű nettó árbevételt-csökkentő anyagköltség összegét. Az anyagköltség a számviteli törvény szerint (az adóévben) elszámolt anyagköltséggel egyezik meg a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében. A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó vállalkozó esetén a tárgyévben anyagbeszerzésre fordított kiadás a számviteli törvény szerinti vásárolt anyagok (alap-, segéd-, üzem-, fűtőanyag, tartalék alkatrész, egy éven belül elhasználódó szerszámok, eszközök, berendezések) tárgyévi költségét jelenti. Az egyszeres könyvvitelt vezető vagy pénzforgalmi nyilvántartást vezető adózók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadást növelni kell a tárgyévi kifizetett leltári nyitókészlettel és csökkenteni a tárgyévi kifizetett leltári zárókészlet értékével. 6. sor: Ez a sor szolgál a helyi adótörvény szerinti, vállalkozási szintű iparűzési adóalap megállapítására, függetlenül a tevékenység végzésének helyétől. Ha a vállalkozót több önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési adókötelezettség, akkor ezt az összeget kell – az adóalap-megosztásra irányadó jogszabályok szerint – megosztani az egyes települések között. Ha az 1. sor összegét eléri vagy meghaladja a 2., 3., 5. sorok együttes összege, akkor ebben a sorban „0”-t kell szerepeltetni. Az adóalap egyszerűsített meghatározását választó adózó esetében itt kell feltüntetni az adóalap számított összegét. 7. sor: A 6. sor szerinti vállalkozási szintű adóalap 1.000.000.-Ft/fő összeggel csökkenthető, amennyiben az előző adóévi működés hónapjai alapján számított és az adóévi működés hónapjai alapján számított átlagos statisztikai állományi létszám növekedést mutat (főben kifejezve). Ez a kedvezmény érvényét veszti és a következő adóévi bevalláson adóalap-növelő tényező, amennyiben a következő évben az átlagos statisztikai állományi létszám 5%-ot meghaladó mértékben csökken. ( A részletes szabályokat a Htv. 39/D §-a tartalmazza.) 8. sor: Ebben a sorban a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységre jutó adóalap mentességének összegét kell feltüntetni. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, közszolgáltató szervezetnek nem minősülő vállalkozó külföldi adóalaprésze esetén azonban csak akkor, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli. 9. sor: Amennyiben a megelőző 2008. évi bevallásában ezt a kedvezményt igénybe vette és a tárgyévben az átlagos statisztikai állományi létszám 5 %-ot meghaladó mértékben csökkent, a megelőző évi adóalap kedvezmény érvényét veszti és ebbe a sorba kell beírnia teljes összeget. 10. sor Abban az esetben, ha a vállalkozót több önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség (székhelyén kívül legalább egy településen telephelyet tart fenn), akkor ezt az összeget kell - az adóalapmegosztásra irányadó szabályok szerint - megosztani az egyes települések között. 11. sor: Itt kell feltüntetni a 10. sorban szereplő, korrigált vállalkozási szintű adóalap megosztása eredményeként előálló - törvényi szabályok szerinti - dorogi adóalapot. Természetesen abban az esetben, ha a vállalkozót nem terheli adóalap-megosztási kötelezettség (székhelye szerinti településen kívül, más önkormányzat illetékességi területén nincs telephelye), akkor az e sorban szereplő összeg megegyezik a 10. sor összegével. 12. sor: Az önkormányzat rendeletében jogosult adókedvezményt megállapítani a vállalkozók számára. Mentes a helyi iparűzési adó alól az az adóalany, akiknek az éves vállalkozási szintű iparűzési adó alapja az adóévben az 1.500.000.- Ft-ot nem haladja meg. Ebben az esetben ide a 11. sor összegét kell beírni.
3
13. sor: Ez a sor dorogi adóköteles adóalap megállapítására szolgál. Ha a 12. sor szerinti mentességre jogosult, akkor itt "0"-t kell feltüntetni. 14. sor: Az adóköteles dorogi adóalapra jutó adó összegét kell itt feltüntetni 2 %-os adómérték alapul vételével. 15. sor: A Htv. szabályai szerint az adóévben az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után megfizetett adóátalány összegét az adóalap-megosztás arányában - le lehet vonni a székhely, telephely szerinti önkormányzatokhoz kimutatott adó összegéből, legfeljebb azonban csak annak nagyságáig. Például ha az adózó az adóévben 100.000 forint adót fizetett ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után, az adóalap-megosztás eredményeként pedig a települési adóalap a vállalkozási szintű adóalap 20 %a, akkor az adott önkormányzatnál levonható összeg az adóévben megfizetett adóátalány 20 %-a, azaz 20.000 forint. 16. sor: Ez a sor szolgál az adóévi iparűzési adófizetési kötelezettség kiszámítására. 17-18. sorok szolgálnak a 2009. évi végleges adó elszámolására. A 17. sorban az adóévben adóelőlegre ténylegesen befizetett összeget, a 18. sorban pedig az adózás rendjéről szóló, 2003. évi XCII. törvény által előírt feltöltési kötelezettség (előző év december 20-ig) miatt befizetett összeget kell feltüntetni. 19. sor Az adófizetési kötelezettség különbözete. Az adókülönbözetet a bevallás benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb 2010. május 31-ig kell befizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni. (Kérjük, hogy a visszaigénylés megállapítása során vegye figyelembe adófolyószámlájának egyenlegeit.) 20. sor: Itt kell feltüntetni az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után az adóévben megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó összegét. Ez az összeg megegyezik a 15. sorban feltüntetett összeggel, ha a 14. sorban feltüntetett adó arra fedezetet biztosít. IX. Az adóelőleg bevallása 1. Előlegfizetési időszak: általános esetben a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak (naptári évvel megegyező üzleti év esetén tárgyév 07.01-től következő év 06.30-ig), de az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő valamint az átalakulással létrejött vállalkozó esetén az előlegfizetési időszak a tevékenység kezdő napjától az azt követő adóév első felének utolsó napjáig terjedő időtartam. Az adóelőleg összegére a Htv. 41. § (5) bekezdésében foglaltak az irányadók. 2. Naptári évvel megegyező üzleti év esetén az első adóelőleg-részlet 2010. szeptember 15-én esedékes. Összege: a VIII. pont 16. sorában bevallott adó csökkentve az adóhatóság által, a 2010. I. félévére (03.16.) jogerősen előírt adóelőleg összegével, függetlenül attól, hogy azt megfizette vagy sem. 3. Naptári évvel megegyező üzleti év esetén a második adóelőleg-részlet 2011. március 16-án esedékes. Összege: ha az adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb a VIII. pont 16. sorában bevallott adó 50 %-a. Ha az adóév 12 hónapnál rövidebb az adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg fele. Az előleg bevallásánál kérjük figyelembe venni, hogy Dorog Város Önkormányzatának a helyi iparűzési adóról
szóló 33/2009.(XII.18.) sz. rendelete alapján: 2010. január 01-től: mentes az adó megfizetése alól az a vállalkozó akinek a Htv. 39/C. § (2) bekezdése szerint számított vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot. X. Nyilatkozat társasági adóelőleg-kiegészítésről Ebben a pontban az „igen”mellé azoknak az adózóknak kell X-et tenniük, akik a társaságiadó-előlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezettek, míg azoknak az adózóknak, akik feltöltésre nem kötelezettek, a „nem” mellé kell X-et tenniük. A társaságiadó-előlegnek az adóévi várható fizetendő adóösszegre történő kiegészítésére kizárólag az a társasági adóalany kötelezett, amelynek tárgyévet megelőző (jelen esetben 2008.) évi bevétele az 50 millió forintot meghaladta. Mindebből az is következik, hogy a társaságiadó-kötelezettnek nem minősülő (akár társas, akár egyéni vállalkozó) eva alanyokat, illetve szja-alanyokat feltöltési kötelezettség az iparűzési adóban nem terheli. FIGYELEM, FONTOS! Az iparűzési adót Dorog Város Önkormányzat 11740023-15385743-03540000 számú Iparűzési adó beszedési számlája javára kell teljesíteni. A befizetést banki átutalással, bankszámlavezetésre nem kötelezett magánszemélyek átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással kell teljesíteni. A bevallás benyújtása, az adó megfizetése a bejelentési kötelezettséget nem pótolja. Felhívjuk figyelmét, hogy adóbevallásának benyújtását követően, az adóalap, illetve az adó összegét kizárólag az Art. 49.§ alapján önellenőrzéssel helyesbítheti. Amennyiben a nyomtatvány kitöltésével kapcsolatban kérdése merül fel, kérjük forduljon hivatalunkhoz. Ügyfélfogadás rendje: 00
00
hétfő: 13 – 16 óráig 00 00 00 00 szerda: 8 – 12 és 13 – 16 óráig Címe: Dorog, Bécsi u. 71. Levélcím: 2510 Dorog, Pf.: 43. Tel: (33) 431-299 E-mail:
[email protected]
Dorog Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal
4
A nettó árbevétel kiszámítására szolgáló betétlapok A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítő lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerűen) alá kell írni! „A” jelű betétlap Az "A" jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket. Ide tartozik minden iparűzési adóalany, amely nem minősül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak, kockázati tőkealapnak, kockázati tőketársaságnak. 1.sor: Ebben a sorban kell levezetni a - vállalkozási szintű - nettó árbevétel összegét. A 2. sorban szereplő összegből le kell vonni a 3. sorban, a 4. sorban, az 5. sorban és a 6. sorban szereplő összegeket. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap VIII. pont 1. sorában feltüntetendő összeggel! 2.sor: A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetében itt kell szerepeltetni a számviteli törvény 72-75. §-ában szereplő rendelkezések alapján meghatározott - vállalkozási szintű - nettó árbevétel összegét. A jellemzően nem vállalkozási tevékenység folytatására alakult szervezetek (pl.: társadalmi szervezet, egyház, alapítvány, költségvetési szerv stb.) esetében a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben realizált árbevétel összegét kell feltüntetni. A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó (magánszemély) adóalany esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték 3.sor: A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint jogdíjnak minősül a szabadalomnak, a védett eljárásnak, a védjegynek, illetve hasonló jognak, a know-hownak, az üzleti titoknak, az irodalmi, a művészeti vagy a tudományos művek szerzői jogának, valamint a szerzői joggal szomszédos jognak használatáért, felhasználásáért vagy a használat jogáért kapott ellenérték. Ebbe a sorban jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenérték összegét kell beírni. 4.sor: Ebbe a sorba kell beírni az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve egyéb ráfordítások között kimutatott - az adóhatósággal elszámolt - jövedéki adó összegét. 5.sor: Az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összege csak akkor vehető figyelembe, ha a termék ellenértéke részeként bevételként kerül kimutatásra. 6.sor: Külön jogszabály szerint felszámítható - árbevételként elszámolandó - felszolgálási díjat nem terheli iparűzési adó, ezért azt le kell vonni a nettó árbevételből. Ebbe a sorba a felszolgálási díj árbevételeként elszámolt összeget kell beírni. „B” jelű betétlap A "B" jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek hitelintézetnek, vagy pénzügyi vállalkozásnak minősülnek. 1. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 2-8. sorokban szereplő egyes - vállalkozási szintű - nettó árbevétel összegét, oly módon, hogy a 2-7. sorokban szereplő összegeket össze kell adni, majd abból a 8. sor összegét le kell vonni. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap VIII. pont 1. sorában feltüntetendő összeggel! 2-8. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintű nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. Az egyes sorokat a számviteli törvény és a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII.24.) számú Kormány rendelet szabályai alapján kell meghatározni. „C” jelű betétlap A "C" jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek biztosítónak minősülnek. 1. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 2-8. sorokban szereplő egyes - vállalkozási szintű - nettó árbevétel-elemek összegét, oly módon, hogy a 2-7. sorokban szereplő összegeket össze kell adni, majd abból a 8. sor összegét le kell vonni. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap VIII. pont 1. sorában feltüntetendő összeggel! 2-8. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintű nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. Az egyes sorokat a számviteli törvény és a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI.24.) számú Kormány rendelet szabályai alapján kell meghatározni. „D” jelű betétlap A "D" jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek befektetési vállalkozásnak minősülnek. 1. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 2-6. sorokban szereplő egyes - vállalkozási szintű - nettó árbevétel-elemek összegét, oly módon, hogy azokat összeadjuk. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap VIII. pont 1. sorában feltüntetendő összeggel! 2-6. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintű nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. Az egyes sorokat a számviteli törvény és a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII.24.) számú Kormány rendelet szabályai alapján kell meghatározni. „E” jelű betétlap Az "E" jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek kockázati tőketársaságoknak és kockázati tőkealapoknak minősülnek. 1. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 2-6. sorokban szereplő egyes – vállalkozási szintű – nettó árbevétel-elemek összegét, oly módon, hogy a 2-3. sorokban szereplő összegeket össze kell adni, majd abból a 4-5-6. sorok összegét le kell vonni. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap VIII. pont 1. sorában feltüntetendő összeggel! 2. sor: A számviteli törvény (2000. évi C. tv.) hatálya alá tartozó adóalanyok esetében itt kell szerepeltetni a számviteli törvény 7275. §-ában szereplő rendelkezések alapján meghatározott – vállalkozási szintű - nettó árbevétel összegét. A jellemzően nem vállalkozási tevékenység folytatására alakult szervezetek (pl.: társadalmi szervezet, egyház, alapítvány, költségvetési szerv stb.) esetében a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben realizált árbevétel összegét kell feltüntetni. A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó (magánszemély) adóalany esetében ebbe a sorba a tevékenységgel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) összefüggésben kapott készpénz, jóváírás vagy bármilyen más vagyoni érték összegét kell beírni. 3. sor: Ebbe a sorba a számviteli törvény 84.§-ának (1)-(2) bekezdéseiben leírtak alapján kell kiszámítani és bejegyezni a befektetett pénzügyi eszközöknek minősülő részvények, részesedések a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott (járó) osztalék és részesedés együttes összegét. 4. sor: A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint jogdíjnak minősül a szabadalomnak, a védett eljárásnak, a védjegynek, illetve hasonló jognak, a know-hownak, az üzleti titoknak, az irodalmi, a művészeti vagy a tudományos művek szerzői
5
jogának, valamint a szerzői joggal szomszédos jognak használatáért, felhasználásáért vagy a használat jogáért kapott ellenérték. Ebbe a sorban jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenérték összegét kell beírni és levonni a nettó árbevételb6l. 5. sor: Ebbe a sorba kell beírni az egyéb szolgáltatások értékekét, illetve egyéb ráfordítások között kimutatott adóhatósággal elszámolt - jövedéki adó, összegét. 6. sor: Ebbe a sorba kell beírni az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó,energia adó összegét. „H” jelű betétlap Az adó alapjának egyszerűsített meghatározási módját választók adóalap számítása. 6.1. pont 1. sor: A vállalkozó által adóévben elért bevétel összege, amelyet a 1995. évi CXVII. törvény 4. és 10. melléklete szerint kell megállapítani. 2. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának összegét. Ez az adóévben elért bevétel és a levonható költséghányad különbsége. 3. sor: Ebben a sorban kerül megállapításra a vállalkozási szintű iparűzési adóalap. A 2. sorban szereplő összeg szorozva 1,2 – vel, de legfeljebb az 1. sor 80 %-a. Ezt az összeget kell beírni VIII. pont 10-es sorába. 6.2. pont 1. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a helyi adókról szóló törvény szerinti nettó árbevétel összegét. (1990. évi C. törvény 52.§ 22. pontja alapján) 2. sor: Itt kell feltüntetni a megállapított nettó árbevétel összegének 80 százalékát, amely az iparűzési adóalap lesz. Ezt az összeget kell beírni VIII. pont 10-es sorába. 6.3. pont 1. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az EVA adó alapjának összegét. 2. sor: Itt kell feltüntetni a megállapított EVA alapjának 50%-át, amely az iparűzési adóalapja lesz. Ezt az összeget kell beírni VIII. pont 10-es sorába.
Az adóalap megosztására szolgáló betétlap „F” jelű betétlap Ha a vállalkozó (adózó) több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az „F” jelű kiegészítő lapot is ki kell tölteni. Ha a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap megosztást alkalmazza, akkor a 101. és 102. sorokat kell kitölteni. Ha az eszközérték arányos megosztási módszert alkalmazza, úgy a 103. és a 104. sorokat kell kitölteni. Ha a vállalkozás a komplex megosztási módszert alkalmazza, abban az esetben a 101-104. sorokat kell kitölteni. 101. sor: Itt kell feltüntetni a Htv. mellékletének 1.1. pontja alapján számított (vállalkozási szintű) személyi jellegű ráfordítás összegét, azaz a személyi jellegű ráfordítás arányában történő adóalap-megosztás vetítési alapját. 102. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztási módszer alkalmazása során az adott (székhely, telephely szerinti) településen felmerült személyi jellegű ráfordítás összegét. 103. sor: Itt kell feltüntetni a Htv. mellékletének 1.2. pontja alapján számított a székhely, telephely szerinti településre jutó összes eszközérték összegét, azaz az eszközarányos adóalap-megosztás vetítési alapját. 104. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az adott (székhely, telephely szerinti) településen felmerült eszközérték összegét. A vezetékes gázszolgáltatást, villamosenergia-szolgáltatást közvetlenül vállalkozásoknak csak a 105-106. vagy a 107-108. sorokat kell kitölteni.
a
végső
fogyasztó
részére
nyújtó
105. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az egyetemes vagy közüzemi szolgáltató, villamosenergia- vagy földgázkereskedő villamosenergia vagy földgáz végső fogyasztó részére történő értékesítéséből származó összes számviteli törvény szerinti nettó árbevételét 106. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az egyetemes vagy közüzemi szolgáltató, villamosenergia- vagy földgázkereskedő villamosenergia vagy földgáz végső fogyasztó részére történő értékesítéséből származó, az önkormányzat illetékességi területére jutó számviteli törvény szerinti nettó árbevételét 107. sor: Ebben a sorban kell megadni a villamos energia elosztó hálózati engedélyes és földgázelosztói engedélyes esetén az 3 összes végső fogyasztónak továbbított villamosenergia vagy földgáz mennyiségét kWh-ban, vagy ezer m -ben. 108. sor: Ebben a sorban kell megadni a villamos energia elosztó hálózati engedélyes és földgázelosztói engedélyes esetén az önkormányzat illetékességi területén lévő végső fogyasztónak továbbított villamosenergia vagy földgáz mennyiségét kWh-ban, 3 vagy ezer m -ben. Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat – a kerekítés általános szabályai alapulvételével – hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni.
Nyilatkozat a túlfizetésről „G” jelű betétlap Amennyiben a VIII. pont 19-es sorában többletbefizetése van a nyilatkozatot a felsorolt öt lehetőség valamelyikének kiválasztásával és a kódnégyzetbe beírt X-el lehet megtenni. A 2. vagy 3. sor választása esetén a visszatérítendő összeget meg kell adni. Amennyiben a 3-as vagy 4-es sort választja a köztartozás átvezetésére szolgáló rész kitöltése kötelező. Felhívjuk figyelmét, hogy adótúlfizetés visszaigénylését kizárólag akkor áll módunkban – a benyújtási határidő lejártát követő – 30 napon belül teljesíteni, ha az alábbi feltételek egyidejűleg teljesülnek: nyilvántartásunk szerint adófolyószámláján tartozás nincs, elévülési időn belül minden adókötelezettségének eleget tett, a „G” jelű betétlap megfelelően kitöltött, továbbá bevallása és a megelőző bevallásai is hibátlanok.
6
