Kitöltési útmutató a 11P90. számú bevalláshoz Törvényi háttér A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), valamint a 2011. évi CXCIII. törvény 185. § (11-20) bekezdéseiben foglaltak A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (a továbbiakban: Püt. tv.) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény
Bevallásra kötelezettek A pénzügyi szervezet 2011. évben különadó megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett.1 1
Kjtv. 4/A § (1) bekezdés
2
A pénzügyi szervezetek a különadó fizetési kötelezettségüket 2011. március 10. napjáig állapítják meg és esedékességüknek megfelelő részletezésben vallják be a 11P90. számú nyomtatványon az állami adó- és vámhatóságnak. A különadót – főszabályként – 2011. évben négy egyenlő részletben, a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig2 (2011. március 10., 2011. június 10., 2011. szeptember 10., 2011. december 10.) kell megfizetni az alábbi számlaszámra: NAV Pénzügyi szervezetek különadója bevételi számla: 10032000-01076239 (adónemkód: 316) Figyelem! A 2010. évben jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezet, valamint a naptári évtől eltérő üzleti év választása miatt a Kjtv. 2010. december 31-én hatályos rendelkezései szerint a különadó-bevallás benyújtására 2010. szeptember 30a után kötelezett pénzügyi szervezet a különadót – az utolsó rendelkezésre álló beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján – 2011. szeptember 10-éig állapítja meg, és esedékességének megfelelő részletezésben bevallja, valamint két egyenlő részletben – 2011. szeptember 10-éig és december 10-éig – megfizeti.3 A megszűnő, vagy a különadó hatálya alól bármely más okból kikerülő pénzügyi szervezet a különadóval összefüggő minden olyan adókötelezettségét, amelynek a teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le, a megszűnést, illetőleg a különadó hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig teljesíti4. A Kjtv. 7. §-a alapján pénzügyi szervezet a hitelintézet, a biztosító és az egyéb pénzügyi szervezet, ideértve a fióktelep formában működő pénzügyi szervezeteket is. Hitelintézet a Hpt. szerinti hitelintézet. Biztosító a Bit. szerinti biztosító (ide nem értve a nem jelentős biztosító egyesületeket) és a viszontbiztosítókról szóló törvény szerinti viszontbiztosító. Nem jelentős biztosító egyesület a Bit. szerinti nem-élet biztosítási ágon belül kizárólag a tűz és elemi károk, az egyéb vagyoni károk és a segítségnyújtási ágazatot művelő olyan biztosító egyesület, amely éves díjbevételének és tagsági hozzájárulásának együttes összege az utóbbi három üzleti évben egyszer sem érte el a 125 millió forintot. (Ezeket a szervezeteket nem terheli adófizetési kötelezettség.)
2
Kjtv. 4/A. § (2) bekezdés Kjtv. 4/A. § (3) bekezdés 4 Kjtv. 4/A. § (9) bekezdés 3
3
Egyéb pénzügyi szervezet a pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, tőzsde, árutőzsdei szolgáltató, kockázati tőkealap-kezelő, befektetési alapkezelő. Pénzügyi vállalkozás a Hpt. szerinti pénzügyi vállalkozás. Befektetési vállalkozás a Bszt. szerinti befektetési vállalkozás. Tőzsde a Tpt. szerinti tőzsde. Árutőzsdei szolgáltató a Bszt. szerinti árutőzsdei szolgáltató. Kockázati tőkealap-kezelő a Tpt. szerinti kockázati tőkealap-kezelő. Befektetési alapkezelő a Tpt. szerinti befektetési alapkezelő.
Általános tudnivalók A bevallás kizárólag elektronikusan, internetes nyomtatványkitöltő programmal kitöltve nyújtható be az állami adó- és vámhatósághoz. A bevallás kitöltő programja és a hozzá tartozó útmutató letölthető az NAV internetes honlapjáról (http://www.nav.gov.hu Nyomtatványkitöltő programok Egyszerűsített/Összetett keresés). Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az Art. önellenőrzési és elévülési szabályainak figyelembevételével ugyanezen a nyomtatványon kérjük az önellenőrzést elvégezni, illetőleg amennyiben elmulasztott kötelezettségét kívánja pótolni, úgy azt szintén a jelen bevalláson teheti meg. A bevallást csak az okmányirodai regisztrációval rendelkező adózó, és az állami adó- és vámhatósághoz az EGYKE jelű Egységes Képviseleti Bejelentőlapon bejelentett illetve az arra jogosultsággal rendelkező képviselője nyújthatja be. Ügyfélkapus regisztrációját a Kormányhivatal bármely járási (fővárosi kerületi) hivatalában, vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervénél, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ügyfélszolgálatain, a Magyar Posta Zrt. egyes ügyfélszolgálatain, illetve Magyarország diplomáciai, konzuli képviseletein is elvégezheti. Amennyiben rendelkezik a megfelelő szintű elektronikus aláírással, úgy regisztrálhat az interneten is, nem kell az ügyfél-regisztrációs szervnél megjelennie. Felhívjuk szíves figyelmét a NAV internetes honlapján (www.nav.gov.hu) elérhető ügyfélszolgálat-keresőre. A bevallás részei: borítólap (11P90), a pénzügyi szervezetek különadó alapjának meghatározása, önellenőrzése (11P90-01),
és
különadójának
4
önellenőrzés a Kjtv. 4/A. § (11-12) bekezdéseiben foglaltak alapján, adóvisszatérítés, tájékoztató adatok (11P90-01-1) kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adatok (11P90-01-02) nyilatkozat (11P90-02), átvezetési és kiutalási kérelem a pénzforgalmat lebonyolító bizonylatokhoz (P90170) Amennyiben a bevallás benyújtásra kerül, úgy a bevallás-garnitúrának a borítólapját valamint a 01. lapját kötelező kitölteni és benyújtani. A 11P90-01-02. számú lapot csak abban az esetben kell benyújtani, ha arra vonatkozó adatot szolgáltat. A bevallás 02-es lapját nem feltétlenül kell benyújtani, csak abban az esetben, amennyiben önrevíziós bevallásként nyújtja be a bevallást és nyilatkozni kíván arról, hogy az önellenőrzés indoka alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály.
Önellenőrzés A bevallás helyesbítésének – önellenőrzésének – elévülési idejére az Art.5-ban foglaltak az irányadók. Az állami adó- és vámhatósági ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó – a vizsgált időszak tekintetében – önellenőrzéssel nem helyesbíthető. A 11P90. számú nyomtatvány a jelen bevallásban közölt adatok önellenőrzésére, ismételt önellenőrzésére is szolgál. Figyelem! Önellenőrzés esetén a módosított „új” adatokkal az önellenőrzéssel érintett bevallásban szerepeltetett valamennyi, az eredeti bevallásban is szerepeltetett és nem változott adatot is ki kell tölteni. Az adózó a bevallását önellenőrzéssel csak az adóbevallásra előírt határidőt követően helyesbítheti.
Az önellenőrzési pótlék kiszámítása Az adózó javára mutatkozó önellenőrzés esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell6. Az adózó terhére mutatkozó helyesbítés esetén az önellenőrzési pótlék alapja a 11P90-01. lap C) blokkjának c) rovatában feltüntetett összeg, azaz a bevallott és az önellenőrzéssel feltárt helyesbített adó összegének különbözete. Az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része, illetve ugyanazon bevallás ugyanazon adatának ismételt önellenőrzése esetén annak másfélszerese. 5 6
Art. 164. § Art. 51. § (2) bekezdés
5
Az önellenőrzési pótlékot az eredeti bevallás benyújtására előírt határidőt követő első naptól a tévedés adózó által történő feltárásáig (nyilvántartásba történő feljegyzés) terjedő időszakra kell kiszámítani. Az önellenőrzési pótlékot a jegybanki alapkamat változásaihoz igazodva kell kiszámítani, azaz az önellenőrzéssel érintett időszakot ennek alapján időintervallumokra kell bontani. Kérjük, hogy a bevallás kitöltése során adatokat csak a fehéren hagyott rovatokba írjon. A bevallásra kötelezettnek a bevallásba az adatokat – az előnyomott „ezer” forint szöveg figyelembevételével – ezer Ft-ra kerekítve kell bejegyezni a kerekítés általános szabályainak (499 Ft-ig lefelé, 500 Ft-tól felfelé) alkalmazásával. Például 641 500 Ft esetén a beírandó összeg 642. Képviselet Jogi személy vagy egyéb szervezet esetében a bevallást aláírhatja a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy (jogi személy esetén a Ptk. szerinti törvényes képviselő, szervezeti képviselő, egyéb szervezet esetén a szervezetre vonatkozó jogszabály alapján eljáró képviselő), vagy munkaviszonyban álló jogtanácsos, képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott, megbízás alapján eljáró jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja, környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is.7 Az adózó a képviselet ellátására állandó meghatalmazást vagy megbízást adhat, és ezt az adóhatósághoz bejelentheti. Az állandó meghatalmazás, megbízás - a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésén túl - az adóhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az adózó vagy képviselője az adóhatóság által rendszeresített EGYKE formanyomtatványon jelenti be. Ha az állandó meghatalmazást, megbízást vagy annak megszűnését az adózó képviselője jelenti be, az adóhatóság a bejelentésről az adózót írásban értesíti. Az adózó az eseti, illetve az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni az adóhatósághoz, illetve a képviseleti jog megszűnését a meghatalmazott, megbízott is bejelentheti az adóhatóságnál. A képviseleti jog keletkezése és megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentéstől hatályos azzal, hogy a képviseleti jog
7
Art. 7. § (2) bek.
6
megszűnésének bejelentése napján a meghatalmazottat még az adóhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni.8 A fizetési kötelezettséget a pénzforgalmi számlával rendelkező adózónak belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni, az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő befizetések vonatkozásában ideértve a külön jogszabályban meghatározott elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül átutalással történő fizetést is. A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó az eljárási illeték, az állami adó- és vámhatóságnál kezdeményezett eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj, az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatáshoz kapcsolódó regisztrációs díj, az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetési kötelezettség, valamint – ha végrehajtási eljárás alatt áll – a végrehajtói letéti számlára történő befizetés vonatkozásában az állami adó- és vámhatóságnál fennálló fizetési kötelezettségét a) készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (bankkártyával), vagy b) a külön jogszabályban meghatározott, az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül POS terminál útján történő bakkártyás fizetés útján is teljesítheti.9 A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni. A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó az állami adó- és vámhatóság felé fennálló fizetési kötelezettségét a) készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (bankkártyával), vagy b) a külön jogszabályban meghatározott, az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül átutalással, illetőleg POS terminál útján történő bankkártyás fizetéssel is teljesítheti. 10 Jogkövetkezmények Felhívjuk szíves figyelmét, hogy amennyiben bevallási (adatszolgáltatási) kötelezettségét hibásan, hiányos adattartalommal, késve teljesíti, vagy azt elmulasztja, az adó- és vámhatóság szankcióval élhet – figyelembe véve az Art. 6/A. §-6/J. §, továbbá a 172. § paragrafusaiban foglalt rendelkezéseket.
A bevallás borítólapjának kitöltése
8
Art. 7. § (5) bek. Art. 38. § (1) bekezdés 10 Art. 38. § (1a) bekezdés 9
7
A borítólap azonosításra szolgáló A) blokkjának kitöltése Az azonosításra szolgáló adatokat értelemszerűen kérjük kitölteni az érvényes adószám és az egyéb azonosító adatok feltüntetésével. Ha a bevallásban az adózó jogelődjének adatait módosítja, pótolja, kérjük tüntesse fel a jogelőd adószámát, eltérő esetben a jogelőd adószámát üresen kell hagyni. Ügyintézőként a borítólapon annak a személynek a nevét kérjük szerepeltetni, aki a bevallást összeállította, és aki annak esetleges javításába bevonható. Ha a bevallást külső cég, vagy erre jogosult egyéb személy készítette és a bevallás javításába bevonható, az ő adatait kérjük szerepeltetni. A bevallást ebben az esetben is az adózónak (meghatalmazottjának) kell benyújtania. A benyújtott adóbevallás helyességét11 az állami adó- és vámhatóság megvizsgálja, a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és ha a kijavítás az adófizetési kötelezettség összegét érinti, az adózót a kijavítástól számított 30 napon belül értesíti. Amennyiben az adózó a kijavítással nem ért egyet 12, az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül egyeztetés végett az állami adóhatósághoz fordulhat. Ha az adóbevallás az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki13, továbbá az adóbevallásból olyan adatok hiányoznak, amelyek az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában sem szerepelnek, az adózót az állami adó- és vámhatóság 15 napon belül – megfelelő határidő tűzésével hiánypótlásra szólítja fel. Amennyiben az állami adó- és vámhatóság hibásnak minősíti a benyújtott bevallást, akkor az állami adóhatóság kiértesítése alapján ki kell tölteni a hatóság által hibásnak minősített javítandó bevallás vonalkódját, amelyet a kiértesítés tartalmaz. Javító bevallás beküldésekor ügyelni kell arra, hogy a bevallás jellege kódkockában a jelölés egyezzen meg a javítandó bevalláséval.
A borítólap B) blokkjának kitöltése Bevallási időszak. Itt kell feltüntetni az adózó adóévének bevallási időszakát. Teljes adóévi működés esetén – naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózónál is – bevallási időszakként kizárólag 2011. 01. 01. – 2011. 12. 31. adható meg. Ettől eltérő – 12 hónapnál rövidebb – időszakot kizárólag abban az esetben lehet feltüntetni, ha az adózó 2011. évben megszűnik, vagy a különadó 11
Art. 34. § (1) bekezdés Art. 34. § (2) bekezdés 13 Art. 34. § (6) bekezdés 12
8
hatálya alól bármely más okból kikerül. Ebben az esetben a bevallási időszak záró dátuma a megszűnés illetve a különadó hatálya alól történő kikerülés napja. A bevallás típusa Megszűnés esetén a kódkockában „M” jelölést kell alkalmazni, egyéb esetben a kódkockát üresen kell hagyni. A bevallás kódja A bevallás kódja kódkockában - 2010-ben jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezet „1” - naptári évtől eltérő üzleti év választása miatt különadó-bevallás benyújtására 2010. szeptember 30-a után kötelezett pénzügyi szervezet „2” - a különadó hatálya alól a megszűnésen kívül bármely más okból kikerülő pénzügyi szervezet „3” jelet kérünk elhelyezni. Egyéb esetben a kódkockába adat nem kerül. A megfelelő kódkockában kérjük a benyújtott lapok számával egyezően jelölni, hogy a 11P90-02. számú részletező lapból mennyi került benyújtásra. A 11P90-01. számú lap esetében nincs választási lehetőség, ezt kötelező benyújtani.
A bevallás jellegének meghatározása Az adózó önellenőrzését a helyesbített adóalapot, adót és költségvetési támogatást a jelen bevallás benyújtásával és befizetési kötelezettségét – amennyiben az önellenőrzés során kötelezettségnövekedése van – egyidejűleg teljesíti.14 A 11P90. számú bevallás az Art. önellenőrzési és elévülési szabályainak figyelembevételével önmagán önellenőrizhető és pótolható. Ezt a szándékot a bevallás jellege elnevezésű kódkocka kitöltésével jelölni kell. A kódkockát üresen kell hagyni, ha a bevallást alapbevallásként vagy pótlásként esedékesség után nyújtja be. A kódkockába „O” betűt kell jelölni, ha önellenőrzésként, ismételt önellenőrzésként nyújtja be bevallását. Amennyiben a nyomtatvány önellenőrzésként, ismételt önellenőrzésként kerül benyújtásra, akkor a 11P90-01. számú lap C) önellenőrzési blokkjában kell levezetni az adóalap, illetve az adókötelezettség változását A főlap B) blokkjában X-szel kérjük jelölni, ha az önellenőrzést a Kjtv. 4/A. § (11-14) bekezdésében foglaltak miatt nyújtja be. E blokkban kérjük továbbá jelölni azt is, ha az önellenőrzést kapcsolt vállalkozásként nyújtja be. Mindkét 14
Art. 50. § (1) bekezdés
9
esetben – ha a bevallás önellenőrzésként vagy ismételt önellenőrzésként funkcionál - a bevallás jellege kódkockában „O” betűt szükséges jelölni. Ezen jelzések szerepeltetése esetén csak a 11P90-01-01. számú lap A) blokkjában történhet meg az adóalap, illetve az adókötelezettség változásának a levezetése. A 11P90-01. számú lap C) blokkjában adatot szerepeltetni nem szabad. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy egyszerre két önellenőrzéses jellegű bevallás nem nyújtható be. Tehát amennyiben a korábban az adó- és vámhatósághoz benyújtott bevallását kívánja önellenőrzi – nem a Kjtv. előzőekben hivatkozott jogszabály szerint végzi el az önellenőrzését -, akkor a 11P90-01. számú lap C) blokkjában tüntethet fel adatokat, és azt külön kell benyújtani. Ha az önellenőrzést a módosított jogszabály szerint hajtja végre, akkor külön önellenőrzéses bevallást kell benyújtania, mely esetben csak a 11P90-01-01. számú lap tölthető ki. Önellenőrzés, ismételt önellenőrzés esetén újra teljes adattartalommal ki kell tölteni a nyomtatványt a bevallás jellege kódkockában történő jelölés mellett. Amennyiben az önellenőrzésként benyújtott bevallást az állami adó- és vámhatóság valamilyen oknál fogva javította – melyről értesítés formájában értesült – és azt javító bevallásként kívánja benyújtani, akkor az önellenőrzés esedékességi dátumát is ki kell tölteni a hibásnak minősített bevallás vonalkódjának kitöltésével egyidejűleg. A főlap C) blokkjában kérjük feltüntetni – az adó-visszatérítés során – azt a belföldi pénzforgalmi vagy fizetési számlaszámot, amelyre a visszaigényelendő adó összegét kéri. Továbbá ebben a blokkban kérjük feltüntetni az értékpapírszámlaszámot, valamint az értékpapír számla számlavezető nevét. Amennyiben az önellenőrzés során adó-visszatérítést kér, úgy ezt is kérjük feltüntetni az „Adó-visszatérítés jelölése” kódkockában X-szel. Az adó-visszatérítés esetén az adózó kérheti, hogy nem kéri a visszaigényelendő összeget, melyet a „Kiutalást nem kér jelölése” kódkockában kell jelezni; ebben az esetben az összeget az adóhatóság nem utalja ki, az az adózó számláján marad, a teljes összeg kiutalását kéri, melyet a „Teljes összeg kiutalása kérésének jelölése” kódkockában kell jelezni, vagy az adó-visszatérítés címén járó összeg átvezetését kéri, mely esetén jelölni kell, hogy a bevallással egyidejűleg mellékeli az átvezetési kérelmet. Amennyiben a főlap B) blokkjában a „Kjtv. 4/A. § (11-14) bekezdése miatt történő önellenőrzés jelölése” szövegrész mellett lévő kódkockában jelzéssel él, úgy a belföldi értékpapír számlaszám és az értékpapír számla számlavezető nevének feltüntetésével egyidejűleg a belföldi pénzforgalmi vagy fizetési számlaszámot és a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató nevét is meg kell adni. Ebben az esetben a főlap C) blokkjában az adó-visszatérítéshez kapcsolódó
10
kódkockákat nem szabad jelölni. Ugyanígy kell eljárni, ha az önellenőrzést kapcsolt vállalkozásként nyújtja be, és jelölte, hogy a Kjtv. 4/A. § (11-14) bekezdése alapján végzi el az önellenőrzést. Abban az esetben, ha az önellenőrzést nem a Kjtv. 4/A. § (11-14) bekezdése szerint végzi el és nem kapcsolt vállalkozásként nyújtja be az önellenőrzéses bevallását, akkor a C) blokkban csak a belföldi pénzforgalmi vagy fizetési számlaszáma, valamint a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató neve tüntethető fel. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a vizsgálat alá vont adót, költségvetési támogatást és időszakot érintő helyesbítés abban az esetben minősül az ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást lekésőbb az ellenőrzésről szóló értesítés kézbesítésének – az előzetes értesítés mellőzése esetén a megbízólevél bemutatásának, átadásának napját megelőző napon az adó- és vámhatósághoz benyújtotta (postára adta).15 A bevallást benyújtó adózóknak – amennyiben a törvény szerint erre kötelezettek –, jelölniük kell a melléklet bevalláshoz csatolásának tényét „X”szel. Az alább felsorolt szervezeteknek a különadó bevallás mellékleteként be kell nyújtaniuk az állami adó- és vámhatósághoz: a) a hitelintézet esetén az adóalap meghatározásakor számításba vett, a beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeget tartalmazó kimutatást, b) a pénzügyi vállalkozás esetén az adóalap meghatározásakor számításba vett, a beszámoló adataiból számított kamateredményt, valamint díj- és jutalékeredményt tartalmazó kimutatást, c) a befektetési alapkezelő esetén az adóalap meghatározásakor számításba vett, általa kezelt alapok megnevezését és nettó eszközértékét, valamint az általa kezelt pénztári illetőleg egyéb portfolió vagyon értékének összegét, d) az árutőzsdei szolgáltatást nem kizárólagosan végző árutőzsdei szolgáltató az éves beszámolóban szereplő értékesítés nettó árbevételéből az árutőzsdei szolgáltatásból származó árbevételt tartalmazó kimutatást, e) a biztosító az adóalap meghatározásakor számításba vett korrigált díjbevétel megállapítását tartalmazó kimutatást. A mellékletet pdf. formátumban, csatolmányként kell a bevallással együtt elektronikusan beküldeni, abban az esetben is, ha a bevallás nemcsak alapbevallásként, hanem önellenőrzésként vagy pótló (késett) bevallásként kerül benyújtásra.
15
Art. 49. § (2) bekezdés
11
Figyelem! Amennyiben megjelölte a bevalláson a melléklet (csatolmány) beküldését, a nyomtatvány csak azzal együtt küldhető be az állami adó- és vámhatósághoz!
A pénzügyi szervezetek 2011. évi különadó alapjának és különadójának meghatározása, önellenőrzése (11P90-01) A) Az adóalap meghatározása és az adó kiszámítása A lap fejléce az adózó azonosítására szolgál, itt kell feltüntetni az adószámot, az adózó nevét. A Kjtv. rendelkezései alapján annak függvényében, hogy az adózó milyen típusú pénzügyi szervezet, meg kell határoznia a pénzügyi szervezetnek a különadó alapját és ennek megfelelően kitölteni a rá érvényes adott sorban az adóalapot (b) oszlop) és a különadó összegét ( c) oszlop). A pénzügyi szervezetek különadó alapjának meghatározása: A hitelintézetnél az adóalap a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeg. A biztosítónál az adóalap a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített beszámoló adataiból számított korrigált díj. A pénzügyi vállalkozásnál az adóalap a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített beszámoló adataiból számított: aa) kamateredmény, valamint ab) díj- és jutalékeredmény. A befektetési vállalkozásnál az adóalap a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített beszámoló adataiból számított korrigált nettó árbevétel. A tőzsdénél az adóalap a tőzsdék és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített beszámoló adataiból számított korrigált nettó árbevétel.
12
Az árutőzsdei szolgáltatónál és a kockázati tőkealap-kezelő szervezetnél az adóalap a beszámoló adataiból számított korrigált nettó árbevétel. A befektetési alapkezelőnél az adóalap az általa kezelt alapok 2009. december 31-i nettó eszközértékének, valamint az általa kezelt pénztári, illetőleg egyéb portfólió vagyon 2009. december 31-i értékének együttes összege. Az adózó a beszámoló adatait a 2009. évi éves beszámoló adataiból állapítja meg. Amennyiben a pénzügyi szervezet naptári évtől eltérő üzleti évet választó, különadó alapját a rendelkezésre álló legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján állapítja meg. A különadó mértéke: a) hitelintézet esetén az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az e feletti összegre 0,53 százalék, b) biztosító esetén az adóalap 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 1,5 százalék, 8 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék, az e feletti összegre 6,4 százalék, c) egyéb pénzügyi szervezet esetén: ca) pénzügyi vállalkozásnál az aa) alpontban meghatározott összeg 6,5 százaléka, valamint az ab) alpontban meghatározott összeg 6,5 százaléka, cb) befektetési vállalkozásnál 5,6 százalék, cc) tőzsdénél 5,6 százalék, cd) árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél 5,6 százalék, ce) befektetési alapkezelőnél 0,028 százalék. A pénzügyi szervezetek különadójának megállapítása: A b) oszlopban az adó alapját kell feltüntetni, a c) oszlopban az adó alapjának és adó mértékének figyelembevételével kiszámított különadót. A hitelintézeteknek az adóalapja kerül a 01. sor b) oszlopába. Amennyiben a mérlegfőösszeg nem nagyobb, mint 50 milliárd forint, a mérlegfőösszeget kell megismételni a 02. sor b) oszlopában. Amennyiben a mérlegfőösszeg meghaladja az 50 milliárd forintot, a 02. sor b) oszlopában az 50 milliárd forintot kell szerepeltetni, az 50 milliárd forint feletti rész pedig a 03. sor b) oszlopában jelenik meg. A 01. sor c) oszlopában a teljes adóalapot terhelő adókötelezettség szerepel, míg a 02. sor c) illetve 03. sor c) oszlopának adata annak függvénye, hogy az adóalap meghaladja-e az 50 milliárd forintot. Ha az adóalap nem haladja meg az 50 milliárd forintot - a b) oszlopnál leírtakkal egyezően -, akkor az összes adókötelezettség összege megismétlődik a 02. sor c)
13
oszlopában. Ha az adóalap meghaladja az 50 milliárd forintot, akkor a 02. sor c) oszlopában az 50 milliárd forint 0,15 százaléka szerepel, a 03. sor c) oszlopában pedig az adóalap 50 milliárd forintot meghaladó részének 0,53 százaléka. A biztosítók adóalapját – annak nagyságától függően – a 05.-07. sorok b) oszlopában kérjük feltüntetni és a 04. sor b) oszlopában összesíteni. Az adót a 05.- 07. sorokban feltüntetett adóalapra vonatkozó – az ott jelölt – adó mértékével számítva, kérjük a c) oszlop megfelelő sorában feltüntetni és a 04. sor c) oszlopában összesíteni. A pénzügyi vállalkozásoknál az adóalap törvény szerinti megosztását a 09. sor a) és 10. sor a) rovataiban kell részletezni. Bár mindkét adóalapra (kamateredmény, díj- és jutalékeredmény) 6,5 százalékos mértékben kell adót fizetni, a két adóalap nem vonható össze, azok egymással szemben nem nettósíthatóak. Abban az esetben például, ha az adózónak a díj-és járulékeredménye negatív (-100 egység), úgy ezen adóalap után nem terheli adófizetési kötelezettség. Mindez azonban nem befolyásolja a kamateredmény, mint adóalap utáni adókötelezettséget. Amennyiben az adózónak – az előzőek mellett – van pozitív kamateredménye (például 40 egység) akkor ezután (40 egység x 0,065) adót kell bevallania, illetve fizetnie. Amennyiben a 09. és 10. sor a) rovatainak valamelyikében negatív összeg szerepel, úgy a 08. sor b) oszlopában csak a pozitív adóalapot kell feltüntetni (a fenti példa alapján a 08. sor b) oszlopába 40 egység kerül). A részösszegek alapján megállapított adóalapot a 08. sor b) rovatában kell szerepeltetni. A 08. sor b) oszlopában szereplő adóalapra kell megállapítani az adókötelezettséget a 08. sor c) oszlopában. A befektetési vállalkozásnál az adóalapot a 11. sor b) oszlopába kell beírni, az adó összegét pedig a 11. sor c) oszlopába. A tőzsdénél az adóalapot a 12. sor b) oszlopába kell beírni, az adó összegét pedig a 12. sor c) oszlopába. Az árutőzsdei szolgáltató és kockázati tőkealap-kezelő szervezetnél az adóalapot a 13. sor b) oszlopába kell beírni, az adó összegét pedig a 13. sor c) oszlopába. A befektetési alapkezelőnél az adóalapot a 14. sor b) oszlopába kell beírni, az adó összegét pedig a 14. sor c) oszlopába. B) 2011. évre fizetendő különadó összegének megállapítása és megfizetése A 20. sor b) oszlopába a 2011. évre fizetendő különadó összegét kell feltüntetni. (az A) blokk 01. sor c), vagy a 04. sor c), vagy a 08. sor c) vagy a 11. sor c), vagy a 12. sor c), vagy a 13. sor c) vagy a 14. sor c) oszlopában szereplő összeg) A 21.-24. sorok b) oszlopában kell szerepeltetni a 20. sor b) oszlopában megállapított összeg alapján – főszabályként – négy egyenlő részletben (a
14
negyedév utolsó összegeket.
hónapjának
10.
napjáig)
megfizetendő
különadó
Figyelem! A 2010. évben jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezet, valamint a naptári évtől eltérő üzleti év választása miatt a Kjtv. 2010. december 31-én hatályos rendelkezései szerint a különadó-bevallás benyújtására 2010. szeptember 30a után kötelezett pénzügyi szervezet a különadót – az utolsó rendelkezésre álló beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján – 2011. szeptember 10-éig állapítja meg, és esedékességének megfelelő részletezésben bevallja, valamint két egyenlő részletben – 2011. szeptember 10-éig és december 10-éig – megfizeti. Ebben az esetben a 21. és 22. sor adatot nem tartalmazhat. A megszűnő, vagy a különadó hatálya alól bármely más okból kikerülő pénzügyi szervezet a 2011. évi különadójának összegét kizárólag a 20. sor b) oszlopában szerepelteti, a 21.-24. sorokba nem kerülhet adat. C) Önellenőrzési blokk kitöltése A 11P90. számú bevallás az Art. önellenőrzési és elévülési szabályainak figyelembevételével önmagán önellenőrizhető és pótolható. Önellenőrzés esetén a nyomtatványt a módosított adatokkal, de teljes adattartalommal, azaz az eredeti bevallásban is szerepeltetett és nem változott adatokat is ki kell tölteni abban az esetben is, ha az ismételt önellenőrzés során kizárólag az önellenőrzési pótlék helyesbítése miatt kerül benyújtásra a bevallás. Ismételt önellenőrzés esetén kérjük az O) blokkban az erre vonatkozó kódkockában „X” jelet alkalmazni. Az önellenőrzési pótlék önellenőrzésekor a 11P90-01. lap C) blokkjában kizárólag 29. sor d) rovatában szerepelhet adat. Itt kérjük feltüntetni az önellenőrzési pótlék összegének előjelhelyes változását. Ha a korábban benyújtott bevallásban kiszámított önellenőrzési pótlék csökkentése az önellenőrzés célja, akkor az érték negatív szám is lehet. Ebben az esetben az önellenőrzéssel csak az önellenőrzési pótlékot lehet helyesbíteni. A különadóra irányuló önellenőrzés külön bevallás benyújtásával történik. Az adóalap változása esetén az eredeti illetve a módosított adatok összegének a különbözetét a 11P90-01. lap 28. sorának a) rovatában, míg az adókötelezettség változását a 28. sor b) rovatban kell kimutatni. Adózó terhére történő önellenőrzés esetén az önellenőrzési pótlék alapját a 28. sor c) rovatban
15
kell feltüntetni, a kiszámított önellenőrzési pótlék pedig a 28. sor d) rovatba kerül. Az adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell16. Az önellenőrzési pótlékot a jegybanki alapkamat változásaihoz igazodva kell kiszámítani az „Általános tudnivalók” cím alatt ismertetettek szerint. A megállapított önellenőrzési pótlék annak bevallásával egyidejűleg esedékes. Ez az összeg 215-ös adónemkód-megjelöléssel kerül előírásra az adózó adó- és járulék-folyószámláján. Önellenőrzés a Kjtv. 4/A. § (11)-/12) bekezdéseiben foglaltak alapján (11P90-01-01. számú lap) A hivatkozott jogszabály alapján a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás (továbbiakban együtt: pénzügyi intézmény) által 2011-re fizetendő különadó megállapításánál a (6) bekezdés szerint kiszámított különadót adó-visszatérítés címén csökkenti a fogyasztóval kötött deviza alapú kölcsönszerződés alapján teljesített előtörlesztés miatt, valamint a fogyasztóval kötött deviza alapú pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló követelése teljesítése (ideértve különösen a finanszírozási összeg és maradványérték megfizetését) következében a) a pénzügyi intézmény által az előtörlesztés, illetőleg a teljesítés során törvény rendelkezése alapján kötelezően alkalmazott devizaárfolyam, valamint b) a pénzügyi intézmény által a kölcsönszerződésből, illetőleg a pénzügyi lízingszerződésből eredő követelése könyveiben történő nyilvántartása során az számvitelről szóló törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály rendelkezésének megfelelően alkalmazott devizaárfolyam eltérése következtében a pénzügyi intézmény által a 2011-ben kezdődő üzleti éve adózás előtti eredménye terhére elszámolt ráfordítások összegének (a számított veszteségnek) 30 százaléka. A 11P90-01-01. számú lapot csak azon adóalanyok tölthetik ki, amelyek a Kjtv. 4/A. § (11-14) bekezdéseiben leírtak szerint járnak el. E jelölés esetén a 11P9001. számú lap C) blokkjában adatot nem szabad szerepeltetni. Az A) blokkban az önellenőrzés eredményeként kimutatott adó összegének változására vonatkozó adatokat kérjük levezetni. E blokk kitöltése során is érvényesül az önellenőrzés és az elévülés szabályaira vonatkozó eljárási lépések.
16
Art. 51. § (2) bekezdés
16
Önellenőrzés esetén a nyomtatványt a módosított adatokkal, de teljes adattartalommal, azaz az eredeti bevallásban is szerepeltetett és nem változott adatokat is ki kell tölteni abban az esetben is, ha az ismételt önellenőrzés során kizárólag az önellenőrzési pótlék helyesbítése miatt kerül benyújtásra a bevallás. Ismételt önellenőrzés esetén kérjük az O) blokkban az erre vonatkozó kódkockában „X” jelet alkalmazni. Az önellenőrzési pótlék önellenőrzésekor a 11P90-01-01. számú lap A) blokkjában kizárólag 31. sor d) rovatában szerepelhet adat. Itt kérjük feltüntetni az önellenőrzési pótlék összegének előjelhelyes változását. Ha a korábban benyújtott bevallásban kiszámított önellenőrzési pótlék csökkentése az önellenőrzés célja, akkor az érték negatív szám is lehet. Ebben az esetben az önellenőrzéssel csak az önellenőrzési pótlékot lehet helyesbíteni. A különadóra irányuló önellenőrzés külön bevallás benyújtásával történik. Az adóalap változása esetén az eredeti illetve a módosított adatok összegének a különbözetét a 11P90-01-01. lap 30. sorának a) rovatában, míg az adókötelezettség változását a 30. sor b) rovatban kell kimutatni. Adózó terhére történő önellenőrzés esetén az önellenőrzési pótlék alapját a 30. sor c) rovatban kell feltüntetni, a kiszámított önellenőrzési pótlék pedig a 30. sor d) rovatba kerül. Amennyiben adóalap változására nem kerül sor, úgy a 11P90-01-01. lap 30. sorának a) rovatában a nulla érték is szerepelhet. Ha a 11P90-01-01. lap 31. sorának d) oszlopában az önellenőrzés során (kötelezettségcsökkenés) negatív érték kerül feltüntetésre, akkor a P90170-es nyomtatvány nem tölthető ki, azonban a főlap C) blokkjában a pénzforgalmi vagy fizetési számlaszámot és a számlavezető nevét is fel kell tüntetni. Az adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell17. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kjtv. 4/A. § (12) bekezdésében leírtak szerint eljárni, mely szerint a megillető adó-visszatérítés meghaladja a 2011-re fizetendő különadója megállapításánál a (6) bekezdés szerint kiszámított különadót, a különbözetet a 2011. naptári év valamely napján a pénzügyi intézmény kapcsolt vállalkozásának minősülő (egy vagy több) másik pénzügyi intézmény befektetési vállalkozás, vagy alapkezelő (továbbiakban együttesen: visszaigénylésre jogosult társaság) érvényesítheti (igényelheti vissza) a 2011-re fizetendő különadója megállapításánál. Ha a különbözetet egynél több visszaigénylésre jogosult társaság érvényesíti a fizetendő különadója megállapításánál, a visszaigénylésre jogosult társaságokat e jogcímen külön17
Art. 51. § (2) bekezdés
17
külön megillető adó-visszatérítések összege nem haladhatja meg a különbözetet. A visszaigénylésre jogosult társaság által érvényesített (visszaigényelt) összeg nem haladhatja meg a (6) bekezdés szerint kiszámított különadójából az ugyanezt a visszaigénylésre jogosult társaságot a (11) bekezdés rendelkezése szerint megillető adó-visszatérítést meghaladó részt. A pénzügyi intézmény a (11) bekezdésben, a visszaigénylésre jogosult társaságot a (12) bekezdésben foglaltak alapján megillető adó-visszatérítés(ek) összege nem haladhatja meg a 2011-re fizetendő különadója megállapításánál a (6) bekezdés szerint kiszámított különadót. Az adó-visszatérítés teljesítését a pénzügyi intézmény és a visszaigénylésre jogosult társaság a 2011-re vonatkozó különadó-bevallása módosítása révén, az igény (a módosítást tartalmazó különadó-bevallás) benyújtásának napjától, de legkorábban 2012. január 31-étől jogosult az állami adó- és vámhatóságnál igényelni. Példával szemléltetve: Az önellenőrzés során (11P90-01-01. számú lap A) blokk kitöltésével) a pénzügyi szervezet -130 egységet állapít meg az adó-visszatérítés címén, azonban a 2011. évi adókötelezettsége 100 egység volt. A -130 egységből -100 egységet a szervezet „saját magának” számolhat el (az adó erejéig). A megmaradt -30 egységet két kapcsolt vállalkozásnak engedi át (tehát -15, -15 egységet). A K1 vállalkozásnak a 2011. évi adókötelezettsége 80 egység, az egyedileg megillető adó-visszatérítés összege pedig -60 egység (számított veszteség 30 %a) volt. A K2 vállalkozásnak a 2011. évi adókötelezettsége 110 egység, az egyedileg megillető adó-visszatérítés összege -70 egység volt. A kapcsolt vállalkozások az alábbi összegeket igényelhetik vissza: K1= - 15 egység (átvett) K2= -15 egység (átvett) - 60 egység (saját) - 70 egység (saját) - 75 egység - 85 egység A példa alapján az egyes sorok kitöltése az alábbiak szerint alakul: Az a pénzügyi szervezet, amely az önellenőrzése mellett kapcsolt vállalkozásoknak is átengedett adókülönbözetet, annak a 11P90-01-01. számú lap A) blokkjának 30. sorának b) oszlopában, valamint a 11P90-01-01. számú lap 37. sor a) oszlopában fel kell tüntetni az átengedett különbözet összegeket, mely jelen esetben összesen 30 egység. A 11P90-01-02. számú lap kitöltése alkalmával a kapcsolt vállalkozások adatainak rögzítése mellett az adott sorhoz tartozó e) oszlopban be kell írni az átengedett adókülönbözet összegét, tételesen kapcsolt vállalkozásonként (15-15 egységet). A kapcsolt vállalkozás(ok) által benyújtott önellenőrzés során, az A) blokk – 30. sor b) oszlopában K1 vállalkozás esetében -75, a K2 vállalkozás esetében pedig
18
-85 egység tüntethető fel, a 11P90-01-01. számú lap C) blokk 38. sorának a) oszlopába és a 11P90-01-02. számú lap adott sorához tartozó f) oszlopába be kell írni az átvett különbözetet (15, 15 egységet). A C) blokkban tájékoztató adatként a következőket kérjük beírni: a 35. sorban a 2011. évre fizetendő különadó kötelezettséget; a 36. sorban az adózás előtti eredmény terhére elszámolt ráfordítások összegének (számított veszteségnek) a 30 %-át; a 37. sorban a kapcsolt vállalkozás(ok)nak átengedett különbözetet, a 38. sorban a kapcsolt vállalkozásként átvett különbözetet. A Kjtv. (17) bekezdése alapján a (15)-(16) bekezdésben meghatározott iratokat az adózó az általa 2011-re fizetendő különadó bevallásának, illetőleg (függetlenül attól, hogy továbbra is egymás kapcsolt vállalkozásainak minősülnek-e) az érintett adózók a bármelyikük által 2011-re fizetendő különadó bevallásának önellenőrzése vagy utólagos ellenőrzése alapján, az önellenőrzés, illetőleg az utólagos ellenőrzés megállapítását figyelembe véve írásban módosíthatják. Ha az iratok módosítása érinti az adózót, illetőleg bármely adózót a (11)-(13) bekezdés szerint megillető adó-visszatérítés összegét, az adó megállapításához való jog elévüléséig az érintett adózó adóbevallását a változásnak megfelelően önellenőrzés révén ismételten módosíthatja, vagy – ha önellenőrzésre már nem jogosult – ismételt ellenőrzés megkezdése iránti kérelem előterjesztésével kezdeményezheti fizetendő adójának módosítását. Az iratokat az adózó valamint azok módosítását, illetőleg valamennyi érintett adózó az adó megállapításához való jog elévüléséig köteles megőrizni. Kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adatok (11P90-01-02. számú lap) A lap kitöltésénél az alábbiakat kérjük feltüntetni: az a) oszlopba a kapcsolt vállalkozás adószámát; a b) oszlopba a kapcsolt vállalkozás nevét, a c) oszlopba a kapcsolt vállalkozás 2011. évre fizetendő adó összegét; a d) oszlopban a kapcsolt vállalkozás adózás előtti eredmény terhére elszámolt ráfordítások összegének (számított veszteségnek) 30 %-ának összegét; az e) oszlopba az átengedett adókülönbözet összegét; az f) oszlopba az átvett adókülönbözet összegét; a g) oszlopba az egyedileg megillető adó-visszatérítés összegét E lapot akkor kérjük kitölteni, ha a visszaigényelendő adókülönbözet megosztása (átengedése, átvétele) valósult meg.
19
Önellenőrzéshez kapcsolódó nyilatkozat (11P90-02) E lapot kell kitöltenie, ha az önellenőrzésének18 oka, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik. A lapot csak a 11P90. számú bevallás részeként, azzal együtt (egyidejűleg) lehet benyújtani! Amennyiben az adózó a lapot önállóan nyújtotta be, azt az állami adó- és vámhatóság nem tudja figyelembe venni. A lap fejlécében jelölni kell a 11P90-02-es lap sorszámát, mely minden esetben kitöltendő (kezdő sorszám: 01). Az (A) blokkban lévő 1. sorban kell jelölnie „X”-szel, ha önellenőrzésének oka az, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik. A (B) blokkban lévő 2. sorban kell megadnia az adónem kódot, a 3. sorban pedig az adónem nevét, melyben végrehajtott önellenőrzésének indoka alaptörvény-ellenes vagy Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály. A (C) blokkban lévő 4-24. sorokban az adózónak részleteznie kell, hogy a) melyik az az adókötelezettséget megállapító jogszabály, mellyel kapcsolatban önellenőrzését benyújtotta, továbbá b) milyen okból alaptörvény-ellenes, illetve milyen okból ütközik az Európai Unió valamely kötelező jogi aktusába, valamint c) ismeretei szerint az Alkotmánybíróság, vagy az Európai Közösségek Bírósága a kérdésben hozott-e már döntést, ha igen, közölje a döntés számát. E blokk szabadon gépelhető részt tartalmaz, melyben az adózónak részletesen ki kell fejtenie az előzőekben leírtakat. Átvezetésre vonatkozó kitöltési szabályok (P90170. bizonylat) Abban az esetben, ha az összeg (vagy az összeg egy részének) más adónemre történő átvezetését kéri, a bevallás beadásával egyidejűleg a P90170-es „Átvezetési és kiutalási kérelem a pénzforgalmat lebonyolító bizonylatokhoz” c. nyomtatványt is mellékelni kell. 18
Art. 124/B. §
20
Figyelem! A P90170. számú átvezetési kérelem nem tölthető ki, ha az önellenőrzés során a főlap B) blokkjában jelölés történt a „Kjtv. 4/A. § (11-14) bekezdése miatt történő önellenőrzése jelölése”, valamint a „kapcsolt vállalkozás jelölése”szövegrész mellett lévő kódkockákban. Mivel nem tölthető ki ezen átvezetési kérelem, ezért a főlap C) blokkjában nem szabad X-jelzést tenni az „Átvezetési kérelem mellékelve” kódkockában. Egy sorban csak egy adónemről egy adó/támogatásnemre teljesíthető átvezetés vagy az adott adónemről kiutalás. A b) oszlopba csak a 316-as, és a 215-ös adónem választható, ugyanakkor az e) oszlopban lévő legördülő részből azt az adónemkódot kell kiválasztani, amelyre az átvezetést kéri. Amennyiben az adó összegét nem teljes mértékben kívánja átvezetni vagy kiutalni, hanem annak egy részét az adószámlán kívánja tartani, abban az esetben a 316. és/vagy 215 adónemről azt az adónemet kell terhelendő és jóváírandó adónemként megjelölni. Ebben az esetben ugyanarra az adónemre történő átvezetés lehetséges. Amennyiben a 11P90-01. számú lap 28. sor b) oszlopában, vagy a 29. sor d) oszlopában negatív értéket, összeget több adó- vagy támogatásnemre kívánja átvezettetni, azt az átvezetési kérelmen több sorban kell feltüntetnie. Például az önellenőrzés során 150 egység visszaigényelhető adója keletkezik, és ezt az összeget több adónemre kívánja átvezetni, és abból például 100 egységet az általános forgalmi adónemre, 50 egységet a személyi jövedelemadó-nemre, akkor a d) oszlopba először a 100 egységet kell feltüntetni (adónemkód 316), a g) oszlopba 100 egységet (adónemkód 104), valamint külön sorban kell jelölni az 50 egységet (adónemkód 103) terhelendő, illetőleg jóváírandó adónemként. Ha azonban nem kéri a teljes összeg átvezetését, csak annak részét, a másik részét pedig visszautaltatni, akkor a g) oszlopba azt az összeget kérjük rögzíteni, amelyet más adónemre szeretne átvezettetni, a h) oszlopba azt az összeget kell szerepeltetni, amely összeget visszakéri. Figyelem! Az átvezetési kérelem „d” oszlopában szereplő összegnek soronként meg kell egyeznie a „g” és a „h” oszlop soronkénti összegével. Figyelem! Az átvezetési kérelmet Ft-ban kell kitölteni. Figyelem! Hiányosan beadott bevalláson szereplő összeg kiutalása, átvezetése a hiánypótlás megtörténtéig nem teljesíthető. Nemzeti Adó- és Vámhivatal