KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a 1112-es számú bevalláshoz

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a 1112-es számú bevalláshoz Jogszabályi háttér: - a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szh. tv.) - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) - a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) - a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) - a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban Munka Törvénykönyve) Kötelezettek köre: Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldi székhelyű a) gazdasági társaság, kivéve az Szt. 2. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti központi képzőhely és az Szt. 2. § (5) bekezdésének a) és d) pontja szerint szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaság, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, valamint az Ftv. 121. §-a szerinti intézményi társaság, b) szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, az iskolai szövetkezetet és az iskolai szövetkezeti csoportot, c) állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat – a víziközműtársulat kivételével –, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat, d) ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda, e) személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó. f) egyéni cég Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik. A nem EVA alany egyéni vállalkozó a szakképzési hozzájárulás kötelezettség bevallásának a ’01-es bevallás keretében tesz eleget. A bevallás részei: 1112 Főlap 1112-01 Részletező lap szakképzési hozzájárulás elszámolásához 1112-02 Nyilatkozat arról, hogy az önellenőrzés indoka az, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik Általános tudnivalók A 1112 számú bevallás elévülési időn belüli javítására, helyesbítésére, önellenőrzésére, illetve pótlására ugyanezen számú nyomtatvány kitöltésével van lehetőség. A 2011. év során naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó éves elszámolású szakképzési hozzájárulás kötelezettségének, 2011. január 1. napjától az áttérés napjáig a bevallással még le

2 nem fedett időszak tekintetében (különbözet) e nyomtatvány kitöltésével tesz eleget. A bevallás benyújtásának határideje: az adóévet követő év második hónapjának 25. napja. [Például, ha az adózó 2011. április 3-tól tér át a naptári évtől eltérő üzleti évre, – választott mérlegforduló napja 2011. április 2. – akkor 2011. január 1-jétől 2011. április 2-áig terjedő időszaka egy adóévnek (üzleti évnek) minősül, melyről 1112. számú bevallást az ezt követő „év” második hónapjának 25. napjáig kell az állami adó- és vámhatóságnak benyújtani, ami az adott esetben 2011. június 27.] A bevallásban a vonatkozó jogszabályi előírások alapján megállapított kötelezettségeket kell szerepeltetni, függetlenül a ténylegesen befizetett összegtől. [Az üzleti év váltása miatt az adózónak 2011. naptári éve két adóévet érint, az első 2011. január 1-jétől 2011. április 2-áig, a második 2011. április 3-ától 2012. április 2-áig terjedő időszak.] A naptári évtől eltérő üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezett az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint állapítja meg, vallja be, fizeti meg hozzájárulási kötelezettségét. Az Szh. tv. alapján a szakképzési hozzájárulás előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét az adózónak a bevallás gyakoriságától függetlenül ezen a nyomtatványon kell bevallania. Az eltérő üzleti év szerint elszámoló adózó – ideértve a végelszámolás alatt álló adózót is a végelszámolási időszak tekintetében, ha az hosszabb, mint 12 hónap – ezen a nyomtatványon tesz eleget különbözet bevallási kötelezettségének. Amennyiben a különbözet bevallásban negatív kötelezettséget szerepeltet, annak visszaigénylését illetve más adónemre történő átvezetését a 17. számú Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez c. bizonylat benyújtásával kérheti. A különbözetre vonatkozó adóbevallást akkor is be kell nyújtani, ha az adott adónemben az adózónak kötelezettsége nem volt (nulla adattartalommal is be kell nyújtani). A szakképzési hozzájárulás kötelezettséget a 10032000-06056061 NAV Szakképzési hozzájárulás beszedési számlára kell teljesíteni. Fontos! A bevallásban az adatokat – az előrenyomott ezer forint szöveg figyelembevételével – ezer forintra kerekítve kell bejegyezni a kerekítés általános szabályainak (499 Ft-ig lefelé, 500 Fttól felfelé) alkalmazásával. Az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtására kötelezett adózó e kötelezettsége keletkezése időpontjától az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a bevalláshoz szükséges nyomtatvány a NAV Internetes honlapjáról (www.nav.gov.hu) letölthető. A bevallás nyomtatvány elérési útvonala a honlapon a következő: „Letöltések>Nyomtatványkitöltő programok”. A bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon (NY) nyilatkozik, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett.

3 A bevallás javítása, helyesbítése, önellenőrzése, pótlása Javítás (állami adóhatósági kiértesítést követően) Az állami adóhatóság az adóbevallás helyességét megvizsgálja1, a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és ha a kijavítás az adófizetési kötelezettség vagy az adó-visszatérítés összegét érinti, az adózót a kijavítástól számított 30 napon belül értesíti. Ha az adóbevallás az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki, vagy az adózó fennálló adótartozásáról, köztartozásáról a nyilatkozattételt vagy jogszabályban előírt igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, továbbá az adóbevallásából, nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek az állami adóhatóság nyilvántartásában sem szerepelnek – megfelelő határidő tűzésével az adózót javításra (hiánypótlásra) szólítja fel2. A bevallását elektronikusan benyújtó adózónak – azon túlmenően, hogy a bevallás javítását a NAV illetékes igazgatóságánál személyesen, vagy írásban kezdeményezi – lehetősége van arra, hogy a hibák kijavítását követően a bevallást újból benyújtsa. Ebben az esetben a főlap B) blokkjának megfelelő kódkockájába kell beírnia az eredeti (a hatóság által hibásnak minősített) bevallás 10 jegyű vonalkódját, mely a javításra való felhívást tartalmazó levélben található meg. Adózó általi javítás (helyesbítés) Az Art. 34. § (7) bekezdése alapján az adó megállapításához való jog elévülési idején belül az adózó is kezdeményezheti az adóbevallás kijavítását, ha a bevallás - adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét nem érintő - hibáját észleli. Ebben az esetben, ha a bevallás benyújtása adózó kérelmére történő javítás miatt történik, akkor a főlap C) blokkjában található, „bevallás jellege” kódkockában a „H” jelet kell beírni. Tájékoztatjuk, hogy az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól szóló 34/2007. (XII. 29.) PM rendelet 17/A §. (2) bekezdés c) pontja értelmében Ön jogosult a papír alapon benyújtott bevallása esetén annak a NAV Ügyintéző Contact Center útján történő javítására telefonon is, amennyiben az nem igényel személyes jelenlétet és rendelkezik a rendszer használatához szükséges ügyfél-azonosító számmal. A NAV Ügyintéző Contact Centere a 40/20-21-22-es telefonszámon munkanapokon 8:30-tól 16 óráig, valamint péntekenként 8:30-tól 13:30-ig hívható. Amennyiben nem rendelkezik ügyfél-azonosító számmal, úgy azt a 11UK30-as (vagy TEL jelű) kérelem benyújtásával igényelheti meg. Ügyfélkapus regisztrációját a Kormányhivatal bármely járási (fővárosi kerületi) hivatalában, vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervénél, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ügyfélszolgálatain, a Magyar Posta Zrt. egyes ügyfélszolgálatain, illetve Magyarország diplomáciai, konzuli képviseletein is elvégezheti. Amennyiben rendelkezik a megfelelő szintű elektronikus aláírással, úgy regisztrálhat az interneten is, nem kell az ügyfél-regisztrációs szervnél megjelennie. Felhívjuk szíves figyelmét a NAV internetes honlapján (www.nav.gov.hu) elérhető ügyfélszolgálat-keresőre.

1 2

[Art. 34. § (1) bekezdés] [Art. 34. § (6) bekezdés]

4 Értékadatok helyesbítése Fontos! Amennyiben az értékadatok helyesbítése az adózó kötelezettségének eredményezi, úgy a bevallás tekintetében önellenőrzést kell végezni.

változását

Önellenőrzés Az önellenőrzést a hatályos rendelkezések3 szerint kell elvégezni. Az adózó a bevallását önellenőrzéssel csak az adóbevallásra előírt határidőt követően módosíthatja. Az állami adó- és vámhatósági ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó – a vizsgált időszak tekintetében – önellenőrzéssel nem módosítható. A NAV által elfogadott, feldolgozott bevallás után, ugyanarra az időszakra, adóalap, illetőleg adó módosítására kizárólag csak önellenőrzés keretében és elévülési időn belül van lehetőség4. Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatok módosíthatók. Fontos! Önellenőrzés esetén minden esetben a teljes bevallást meg kell ismételni, tehát nemcsak az önellenőrizni kívánt adatot, hanem azt is, amit nem önellenőriz. Az önellenőrzési pótlék módosítására csak ismételt önellenőrzés keretében van lehetőség. Amennyiben önellenőrzési pótlékot önellenőriz, akkor kizárólag csak az önellenőrzési pótlékot módosíthatja, más a bevallásban szereplő egyéb kötelezettséget nem, de a bevallást teljesen ki kell töltenie. Kivétel természetesen az önellenőrzés [1112-01-C] blokk, ahol csak az önellenőrzési pótlék összege mezőben lehet – a különbözet összegének előjelhelyesen szerepeltetett – adat. Tehát abban az esetben, ha a korábbi önellenőrzési bevallásban feltüntetett önellenőrzési pótlék összege annak módosítása miatt csökken, akkor a negatív előjelet is fel kell tüntetni a vonatkozó mezőben. Pótlás Ezt a nyomtatványt kell használni a késedelmesen, – vagyis a bevallás benyújtásának esedékességét követően – az elévülési időn belül benyújtott bevallások esetében is. A 1112-es főlapjának kitöltési útmutatója A bevallás (A) blokkjának kitöltése az adóhivatal feladata, kérjük, ne írjon oda.

3 4

[Art. 49-51. §] [Art. 49. § (1)- (3) bekezdés]

5 A főlap (B) blokkjában kell feltüntetni az adózó adószámát, nevét, levelezési címét/székhelyét (fióktelepét) és annak az ügyintézőnek a telefonszámát és nevét, aki a bevallás feldolgozása során feltárt hiba esetén a javításba bevonható. Az elektronikusan benyújtott bevallás javítása esetén a hatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódját kérjük feltüntetni. A vonalkódot az állami adó- és vámhatóságtól kapott, a hibás bevallásról (1112) szóló kiértesítő levél tartalmazza. A főlap (C) blokkjában kell feltüntetni – a bevallás jellege elnevezésű kódkocka megfelelő kitöltésével -, hogy a bevallás adózó kérelmére történő javítás, helyesbítés (H), önellenőrzés (O) céljából került benyújtásra. Ismételt önellenőrzés esetén a bevallás jellege elnevezésű kódkockában önellenőrzés (O) jelölést és a 1112-01 lap (O) blokkjában „X” jelölést is kell alkalmazni. Végelszámolás alatti időszakra benyújtott bevallás esetén az erre a célra kialakított külön kódkockába „V” jelölést kell tenni. Alapbevallás esetén a kódkockát üresen kell hagyni. Az adóbevallást – főszabály szerint – az adózónak kell aláírnia [(D) blokk]. Lehetőség van arra is, hogy a bevallást az adózó helyett a képviselője, meghatalmazottja írja alá5. Magánszemélyt az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt - ha nem kíván személyesen eljárni - törvényes képviselője, képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti jövedéki üggyel kapcsolatban jövedéki ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy képviselheti. Az egyéni vállalkozó magánszemélyt az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is képviselheti. Jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy vagy munkaviszonyban álló jogtanácsos, a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott, megbízás alapján eljáró jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja, környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti jövedéki üggyel kapcsolatban jövedéki ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is képviselheti. A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás időpontját, a meghatalmazás érvényességét, azon kötelezettségeket melyek teljesítésére kiterjed, valamint a meghatalmazott és a

5

[Art. 7. § (1)-(2) bekezdés]

6 meghatalmazó mindazon adatát, amelyből a meghatalmazó és meghatalmazott személye egyértelműen megállapítható, illetve a meghatalmazó és meghatalmazott aláírását is. Az adózó a képviselet ellátására állandó meghatalmazást vagy megbízást adhat, és ezt az adóhatósághoz bejelentheti. Az állandó meghatalmazás, megbízás - a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésén túl - az adóhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az adózó vagy képviselője az adóhatóság által rendszeresített „EGYKE” (Egységes képviseleti bejelentő lap) formanyomtatványon jelenti be. Ha az állandó meghatalmazást, megbízást vagy annak megszűnését az adózó képviselője jelenti be, az adóhatóság a bejelentésről az adózót írásban értesíti. Az adózó az eseti, illetve az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni az adóhatósághoz, illetve a képviseleti jog megszűnését a meghatalmazott, megbízott is bejelentheti az adóhatóságnál. A képviseleti jog keletkezése és megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentéstől hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése napján a meghatalmazottat még az adóhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni. Amennyiben a bevallást a meghatalmazott írja alá ─ az Art.-ban meghatározott, az állami adó- és vámhatósághoz a hatályos rendelkezések szerinti formanyomtatványon bejelentett,6 valamint a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott kivételével – a meghatalmazást csatolni kell az adóbevalláshoz, és ezt a bevalláson a kódkockában „X”-szel kell jelölni. Ilyen esetekben a meghatalmazás csatolása nélkül az adóbevallás érvénytelen. Amennyiben a bevallást az Art. rendelkezése értelmében, az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott7 írja alá, úgy ezt a tényt a bevallás megfelelő kódkockájában „X”-szel kell jelölni. Az állandó meghatalmazottak személyi köre megegyezik az eseti meghatalmazottak személyi körével. Felhívjuk a figyelmet, hogy az állami adó- és vámhatósághoz be nem jelentett, vagy az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett, de a jelen bevallás aláírására nem jogosult állandó meghatalmazott által aláírt adóbevallás – meghatalmazás csatolása nélkül – érvénytelen, csak az állami adó- és vámhatósághoz erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelentett, a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott esetén lehet a meghatalmazás bevalláshoz történő csatolásától eltekinteni. A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás időpontját, valamint a meghatalmazott és a meghatalmazó mindazon adatait, amelyekből a meghatalmazó és a meghatalmazott személye egyértelműen megállapítható, illetve a meghatalmazó és meghatalmazott aláírását is. Az adóbevallást, illetőleg az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő ellenjegyezheti8. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás, illetőleg adóbevallással egyenértékű nyilatkozat esetén a mulasztási bírságot az állami adó- és vámhatóság az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő terhére állapítja meg.

6

[Art. 7. § (3) bekezdés, Art. 7. § (5) bekezdés] [Art. 7. § (3) bekezdés, Art. 7. § (5) bekezdés] 8 [Art. 31. § (14) bekezdés] 7

7 Amennyiben a bevallás ellenjegyzésére kerül sor, úgy azt a bevalláson kell megtenni. Szerepeltetni kell továbbá az adótanácsadó, okleveles adószakértő nevét, adóazonosító számát, a bizonyítvány/igazolvány számát. A külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg9. A pénzügyi képviselő megbízása esetén az adóbevallás aláírására csak a pénzügyi képviselő jogosult. A pénzügyi képviselő a képviselt külföldi vállalkozás adóbevallási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti. A szakképzési hozzájárulás elszámolására készült részletezés kitöltése Az állami adó- és vámhatósággal elszámoló gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezett10 a hozzájárulási alapjáról és mértékéről11, valamint a levonásokról12 - a bevallási időszakot követően - az állami adó- és vámhatóság külön megállapodás alapján adatot szolgáltat az állami szakképzési és felnőttképzési intézetnek, amelyhez a részletező lap kitöltése szükséges. A részletező lap az adóévre vonatkozó szakképzési hozzájárulás levezetésére szolgál. A részletező lapra fel kell vezetni az adózó nevét és adószámát, azonosan a fedőlapon feltüntetettel. Útmutató a 1112-01. lap kitöltéséhez I. A szakképzési hozzájárulás elszámolásának részletezése („A” és „B” blokk) 01. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a szakképzési hozzájárulás előleg és az éves nettó, vagy tört éves kötelezettség különbözetét. 02. sor: A szakképzési hozzájárulás társadalombiztosítási járulék alapja.

alapja

a

hozzájárulásra

kötelezettet

terhelő

03. sor: Szakképzési hozzájárulás mértéke (bruttó kötelezettség). Ebbe a sorba a járulékalap 1,5 százalékának megfelelő csökkentő tételek figyelembe vétele nélkül megállapított összeget kell beírni. 04. sor: Felhasználható kötelezettségcsökkentés (a bruttó kötelezettség 60%-a) Az a kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét nem gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, köteles bruttó kötelezettségét – az alábbiak figyelembevételével – az állami adó- és vámhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára befizetni. A hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét annak legfeljebb 60 százalékos mértékéig csökkentheti. 05. sor: Felhasznált kötelezettségcsökkentő tételek (az 6. és 7. sorok adata) összesen Ebbe a sorba kell beírni az 6. és 7. sorok összesített adatát. A hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét annak legfeljebb 60 százalékos mértékéig csökkentheti a szakképző iskola, 9

[Art. 9. § (1) bekezdés] [Szh. tv. 6. § (7) bekezdés] 11 [Szh. tv. 3. §] 12 [Szh. tv. 5. § (2) bekezdés] 10

8 valamint a felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás összegével, valamint a saját munkavállaló számára a felnőttképzési szerződés13, illetőleg a Munka Törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződés alapján megszervezett képzés költségeivel. A felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 30 százaléka lehet. 06. sor: Saját dolgozó képzésére fordított összeg A saját munkavállalói számára a felnőttképzési szerződés, illetőleg a tanulmányi szerződés alapján megszervezett képzés külön jogszabályban meghatározott költségeivel – mikro- és kisvállalkozások esetében a bruttó kötelezettség 60 százaléka, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében a bruttó kötelezettség 33 százaléka mértékéig – csökkenthető a bruttó kötelezettség. 07. sor: Tárgyévben átutalt fejlesztési támogatások összege A központi képzőhely, valamint felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség 60 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 30 százaléka lehet. Amennyiben az 6. és a 7. sor szerinti kötelezettségcsökkentő tételek összege (5. sor összesen adata) nem éri el a szakképzési hozzájárulási kötelezettség 60 százalékát (4. sor adata), akkor ennek a különbözetével (4. sor és 5. sor különbsége) növelt 40 százalékot kell befizetni az állami adó- és vámhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulási számlára. A 40 százalék a bruttó kötelezettségnek az elszámolható kötelezettségcsökkentésen (bruttó kötelezettség 60 százaléka) felüli része. 08. sor: Nettó kötelezettség (a 3. sor összegéből a 5. sor összege) Ebbe a sorba a bruttó kötelezettség (3. sor) összegének és a kötelezettségcsökkentő tételek összegének (5. sor) különbözetét kell beírni. A tényleges nettó kötelezettség összege nem lehet kevesebb, mint a bruttó kötelezettség 40 százaléka. Ha a kötelezettségcsökkentő tételek nem érik el a szakképzési hozzájárulás kötelezettség 60 százalékát, akkor ennek a különbözetével növelt 40 százalékot kell befizetni. Amennyiben az adóév során szakképzési hozzájárulási kötelezettsége nem keletkezett, ebbe a sorba 0-t írjon. II. Önellenőrzés („O” és „C” blokk) Az (O) blokkban abban az esetben kell ”X” jelölést alkalmazni, amennyiben bevallása ismételt önellenőrzésnek minősül. Ebben az esetben a bevallás főlapján a bevallás jellege kódkockába ”O”-t kell írni. 09. sor: Itt kell feltüntetni az eredeti bevallásban megadott, illetve az önellenőrzéssel helyesbített adókötelezettségek különbözetét. 10. sor: Az önellenőrzési pótlék alapját itt kell szerepeltetni. 11. sor: Ebbe a sorba az önellenőrzési pótlék összege kerül. 13

[Fktv. 20. §]

9 Amennyiben a 09. sorban és a 11. sorban negatív előjelű összeg szerepel, azaz az önellenőrzés következtében az adózónak visszajáró adója keletkezik, akkor ezen összeg visszaigényléséhez az adott évben rendszeresített „Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű ’17-es számú nyomtatványt kell benyújtani. Az önellenőrzési pótlék kiszámítása Az adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell14. Az adózó terhére mutatkozó helyesbítés esetén az önellenőrzési pótlék alapja a „b” oszlopban feltüntetett összeg, azaz a bevallott és az önellenőrzéssel feltárt helyesbített adó összegének különbözete. Az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része, illetve ugyanazon bevallás ugyanazon adatának ismételt önellenőrzése esetén annak másfélszerese. Az önellenőrzési pótlékot az eredeti bevallás benyújtására előírt határidőt követő első naptól a tévedés adózó által történő feltárásáig (nyilvántartásba történő feljegyzés) terjedő időszakra kell kiszámítani. Az önellenőrzési pótlékot a jegybanki alapkamat változásaihoz igazodva kell kiszámítani, azaz az önellenőrzéssel érintett időszakot ennek alapján időintervallumokra kell bontani. A megállapított önellenőrzési pótlék annak bevallásával egyidejűleg esedékes. Ez az összeg 215 adónemkód megjelöléssel kerül előírásra az adózó adó- és járulék-folyószámláján. Az önellenőrzési pótlék megállapításához segítséget nyújt a NAV internetes honlapján (www.nav.gov.hu/kalkulátorok) található pótlékszámítási program. Útmutató a 1112-02. lap kitöltéséhez

Ezt a lapot kell kitölteni, ha az önellenőrzésének oka, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik15. A lapot csak a 1112-es bevallás önellenőrzésként történő benyújtása esetén annak részeként, azzal együtt (egyidejűleg) lehet benyújtani! Amennyiben ezt a lapot önállóan nyújtotta be, azt az állami adó- és vámhatóság nem tudja figyelembe venni. A lap fejlécében az azonosításához szükséges adatokat kell feltüntetnie. Az (A) blokkban kell jelölnie X-szel, ha önellenőrzésének oka az, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik. A (B) blokkban a szakképzési hozzájárulás adónem kód (182) rögzítetten szerepel, mert ezen nyomtatványon csak a szakképzési hozzájárulás önellenőrizhető. A (C) blokkban kell részleteznie, hogy a) melyik az, az adókötelezettséget megállapító jogszabály, mellyel kapcsolatban önellenőrzését benyújtotta, továbbá b) milyen okból alaptörvény-ellenes, illetve az Európai Unió mely kötelező jogi aktusába ütközik, valamint 14 15

[Art. 51. § (2) bekezdés] [Art. 124/B. §]

10 c) ismeretei szerint az Alkotmánybíróság, vagy az Európai Unió Bírósága a kérdésben hozotte már döntést, ha igen, közölje a döntés számát. Ezen blokk szabadon írható/gépelhető részt tartalmaz, melyben részletesen ki kell fejtenie az előzőekben leírtakat. Tekintettel arra, hogy ebben a bevallásban csak a szakképzési hozzájárulásra vonatkozóan végrehajtott, fentiek szerinti önellenőrzés szerepeltethető, ezen önellenőrzéssel kapcsolatban kell kifejteni a szóban forgó jogszabály alaptörvény-ellenességét, vagy az Európai Unió jogi aktusába ütközését. Nemzeti Adó- és Vámhivatal