Kitöltési útmutató a 0958-as számú bevalláshoz

Kitöltési útmutató a 0958-as számú bevalláshoz Jogszabályi háttér  A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.),  a Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.), 

az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.),

 a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküli ellátásokról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.),  a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.),  az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: EVA),  az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho.),  az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Adómód. tv.). Általános tudnivalók A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó a járulék, tagdíj és egészségügyi hozzájárulás kötelezettségeiről, valamint a biztosított mezőgazdasági őstermelő a járulék és tagdíj kötelezettségeiről a 0958-as számú bevallást csak elektronikus úton teljesítheti. A bevallást csak az okmányirodai regisztrációval rendelkező és erről az állami adóhatósághoz a T180-as lapon bejelentést tevő kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, biztosított mezőgazdasági őstermelő, vagy az elektronikus bevallásra feljogosított állandó meghatalmazottjuk nyújthatja be. Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozóként biztosított, akkor a 0958-as bevallást egyéni vállalkozóként kell kitöltenie. 1

A foglalkoztatónak minősülő egyéni vállalkozónak és mezőgazdasági őstermelőnek az általa foglalkoztatott biztosítottak adó, járulék és egyéb adataira vonatkozó bevallását a 0908-as számú nyomtatványon kell teljesítenie. (Ha a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó alanya a 0901. sz. bevalláson szerepeltetett kötelezettségek bármelyikének, de adókötelezettsége nem keletkezett a tárgyidőszakban, akkor a nullás bevallás helyett bevallási kötelezettségének a 09NY számú „Nyilatkozat” kitöltésével és elküldésével is eleget tehet.) A bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az állami adóhatóság által rendszeresített 09NY számú elektronikus űrlapon nyilatkozik, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége1 (például bevallási, befizetési kötelezettsége) nem keletkezett.2 Minimálbér a Tbj. alkalmazásában: a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege.3

Az egyéni vállalkozókra vonatkozó általános tudnivalók Egyéni vállalkozó a Tbj. alkalmazásában: - a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező természetes személy, - a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély, - az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász, - az egyéni szabadalmi ügyvivő, - a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző, - a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó. A bevallás benyújtásának gyakorisága és határideje Havonta, a tárgyhónapot követő hó 12-éig:  fizeti meg és vallja be a saját személyére vonatkozó járulékokat, egészségügyi hozzájárulást és egyéb adatokat a főfoglalkozású egyéni vállalkozó, ideértve az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint 1

Art. 14. § (1) bekezdés Art. 31. § (6) bekezdés 3 Tbj. 4. § s) pont 2

2

adózó (a továbbiakban: evaadózó) főfoglalkozású egyéni vállalkozót is (főfoglalkozású az az egyéni vállalkozó, aki egyidejűleg nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, vagy egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított és választása alapján egyéni vállalkozói jogviszonyában minősül főfoglalkozásúnak, vagy nem folytat tanulmányokat közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali rendszerű oktatása keretében),  fizeti meg és vallja be a saját személyére vonatkozó járulékokat, egészségügyi hozzájárulást és egyéb adatokat az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló, kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó (az az egyéni vállalkozó, aki az egyéni vállalkozás folytatásával egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik vagy közép-, illetőleg felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat vagy társas vállalkozóként is biztosított és a társas vállalkozás részére tett nyilatkozatban azt választotta, hogy járulékfizetési kötelezettségét társas vállalkozóként teljesíti), ha van vállalkozói kivétje, átalányadózó egyéni vállalkozó esetén van átalányadó alapját képező jövedelme,  fizeti meg és vallja be a járulékokat az egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított, kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő evaadózó egyéni vállalkozó, aki a társas vállalkozás részére tett nyilatkozatban azt választotta, hogy járulékfizetési kötelezettségét társas vállalkozóként teljesíti. Negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig:  fizeti meg és vallja be a járulékokat az az evaadózó egyéni vállalkozó, aki egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, ha van eva adóalapja,  fizeti meg és vallja be a járulékokat és a tételes egészségügyi hozzájárulást az az evaadózó egyéni vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, ha van eva adóalapja.4 Soron kívül kell kitöltenie a bevallást az egyéni vállalkozónak, ha:  e tevékenységét megszünteti,  ha a tevékenység gyakorlásához szükséges egyéni vállalkozói igazolványát vagy hatósági engedélyét jogerősen visszavonják, valamint

4

EVA 22. § (8) bekezdés

3

 ha az ügyvéd és a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti.5 Az egyéni vállalkozó soron kívüli bevallása benyújtásának okát a főlap (B) blokkjában a Bevallás típusa kóckockánál kell jelölni. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak (az az egyéni vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte) a saját személyére vonatkozó, 2009. évi járulék és egészségügyi hozzájárulás kötelezettségét a 0953-as számú bevallásban kell teljesítenie. Az evaadózó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a járulék bevallási kötelezettségének a 0943-as számú bevallásban tesz eleget. A mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó általános tudnivalók Mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki saját gazdaságában az Szja. tv. 6. számú mellékletében felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfélnyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemélyt, - valamint a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerint családi gazdálkodónak minősülő magánszemélyt és annak a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is az Szja. tv. 6. számú mellékletében felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében.6 Kezdő mezőgazdasági őstermelő az a személy, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek. A bevallás benyújtásának gyakorisága és határideje Negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig:  fizeti meg és az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti adattartalommal vallja be a mezőgazdasági őstermelő a saját személyére vonatkozó járulékokat (tagdíjat).7

5

Art. 33. § (3)-(5) bekezdés Szja. tv. 3. § 18. pont 7 Tbj. 50. § (4) bekezdés 6

4

A foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem kötelezett az Art. 31. § (2) bekezdés szerinti bevallás és adatszolgáltatás benyújtására, ha a tárgyévet megelőző évben bevétele nem volt, kivéve, - ha a tevékenységét a tárgyévben kezdte, vagy - ha az adóévre vonatkozóan nyilatkozatban vállalta, hogy a Tbj. 30/A. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat.8 Például ha a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek - aki nem minősül tevékenységét kezdőnek - a 2008. évben nem volt ebből a tevékenységből bevétele, akkor a 2009. évben nem kell bevallást benyújtania és járulékot sem kell fizetnie, kivéve, ha magasabb összeg után vállalta a járulékok megfizetését.

Jogkövetkezmények A magánszemély adózó (ideértve az egyéni vállalkozót is) 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha bevallási késedelembe esik, vagyis ha bevallási kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az állami adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően teljesítette és késedelmét nem mentette ki.9 A pótlólag benyújtott bevallás késedelme esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.10 A magánszemély adózó (ideértve az egyéni vállalkozót is) 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha bevallási kötelezettségét nem teljesíti.11 A bevallási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az állami adóhatóság az adózót – határidő tűzésével – teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt az adózó elmulasztotta.12 Hibásan benyújtott bevallás esetén a magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) 20 ezer forintig terjedő mulasztási bírásággal sújtható. Ha a késedelmesen benyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késedelemért szankcionálható.13

8

Art. 31. § (9) bekezdés Art. 172. § (1) bekezdés b) pont 10 Art. 172. § (6) bekezdés 11 Art. 172. § (1) bekezdés c) pont 12 Art. 172. § (7) bekezdés 13 Art. 172. § (10) bekezdés 9

5

A bevallás javítása, önellenőrzése A 2009. év valamely hónapjával/negyedévével kapcsolatosan a határidőig benyújtani elmulasztott bevallásokat az elévülési időn belül ezen a bevalláson kell pótolni. Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást kellett volna tenni.14 Az önellenőrzés bevallása megszakítja az elévülést, ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik.15 Bármely hónapra/negyedévre benyújtott 0958-as számú „eredeti" bevallás adatainak önellenőrzésére a 0958-as bevallást kell használni. A pótlólagos bevallást az eredeti bevallásnál leírtak szerint kell elkészíteni. A bevallás javítását, illetve önellenőrzését a javítani, illetve önellenőrizni kívánt időszakban hatályos jogszabályok figyelembevételével, az adott időszakban érvényes bevalláson kell benyújtani. (Tehát például a 2008. év vonatkozásában a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozónak és a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a 0858-as nyomtatványt kell használnia.) A hibásnak minősített bevallás javítása Az Art. 34. § (1) és (6) bekezdése alapján az állami adóhatóság megvizsgálja az adóbevallás helyességét, a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és ha a kijavítás a járulékfizetési kötelezettség vagy az járulék-visszafizetés összegét érinti, az adózót a kijavítástól számított 30 napon belül értesíti. Az adózónak a hibalistában felsorolt hibák kijavítását követően a bevallást ismételten be kell küldenie. Ebben az esetben a főlap AZONOSÍTÁS (A) blokkjában található kódkockába be kell írnia az eredeti, a hibásnak minősített bevallás 10 jegyű vonalkódját, amely a javításra történő felhívást tartalmazó elektronikus levélben található meg. Adózói javítás (helyesbítés) Amennyiben az adózó az Art. 34. § (7) bekezdése alapján akarja a bevallását kijavítani, akkor nem töltheti ki a hibásnak minősített bevallás vonalkódja kódkockákat. A NAV által elfogadott bevallás benyújtását követően ugyanarra az időszakra a bevallás ismételt benyújtása adózói javításként (helyesbítésként) történhet. Adózói javításról (helyesbítésről) van szó, ha az adózó a bevallás benyújtását követően utóbb észlelte, hogy a bevallás kitöltésekor bármely adat tekintetében tévedett vagy a vonatkozó bevallás időszaka megváltozott. 14

Art. 164. § (1) bekezdés Art. 164. § (2) bekezdés

15

6

Az adózói javítást (helyesbítést) a bevallás főlapján a (B) blokkban a bevallás jellege kódkockában „H”-val kell jelölni. Az adózói javítás (helyesbítés) lényege a teljes adatcsere, azaz az adózónak a saját személyére vonatkozó összes helyes adatot teljeskörűen közölnie kell. Hibás az az adózói javítás (helyesbítés), amely nem tartalmazza az adózóra, az adott időszakra vonatkozó valamennyi adatot. Az egyik adózói javítás (helyesbítés) típus, amikor azonosításhoz szükséges adatot kíván javítani az adózó (ilyen például a név, a születési hely). Az értékadatok bármelyikének (értékadatnak tekintendő minden olyan adat, amely a 0958-01-es, illetve a 05-ös lapon szerepel) adózó általi javítása (helyesbítése) során a helyes azonosító adatok közlésével az adott tábla összes értékadatát ismételten közölni kell (tehát nemcsak az adott sorhoz kapcsolódó javított adatot). Abban az esetben, ha az adózói javítás (helyesbítés) érinti a 0958-02-es lapot, úgy erre is az előbbiek vonatkoznak. Amennyiben az adózói javítás (helyesbítés) kötelezettség-változást eredményez, önellenőrzésről beszélünk és az önellenőrzésnél leírtak szerint kell eljárni. Az „adózói javítás (helyesbítés)” megnevezés a korábbi évek „helyesbítés” szóhasználatának felel meg. Önellenőrzés Önellenőrzésnek minősül, ha az adózó az adott bevallási időszakra vonatkozóan a bevallásban feltüntetett járulék, járulékalap összegét utóbb, az ellenőrzés megkezdését megelőzően helyesbíti.16 Az a módosítás minősül önellenőrzésnek, amely során a járulék és/vagy a járulékalap összege változik. Abban az esetben, ha a bevallott és később korrigált járulék-kötelezettség különbözete nulla, az nem minősül önellenőrzésnek, „csupán" adózói javításnak. Amennyiben a helyesbítő bevallás egyúttal önellenőrzésnek is minősül, úgy ezt a főlap (B) blokkjában a bevallás jellegénél „O”-val, az ismételt önellenőrzést „I”-vel kell jelölni. A főlap (B) blokkjában található, a tévesen benyújtott bevallás önellenőrzésének oka kódkockába 1-est kell írnia az egyéni vállalkozónak, ha az alapbevallását úgy nyújtotta be, mintha még nem lett volna nyugdíjas, és az alap bevallásában 21, 26, 36, 38-as kódot szerepeltetett. Abban az esetben, ha a kódkockába 1-est írt, az adózói javítást és az önellenőrzést is el kell végezni. 16

Art. 49. § (1) bekezdés

7

Az adózó bevallását önellenőrzéssel csak az adóbevallás benyújtására előírt határidőt követően módosíthatja. Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatok helyesbíthetők. Az önellenőrzést az Art. 49-51. §-aiban foglaltak szerint kell végrehajtan. Az állami adóhatósági ellenőrzés megkezdését követően a vizsgálat alá vont járulék a vizsgált időszak tekintetében önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az önellenőrzési pótlékkal kapcsolatos előírásokat az Art. 168-169. §-ai tartalmazzák. Az önellenőrzést az önellenőrizni kívánt időszakban hatályos jogszabályok figyelembevételével kell elvégezni. Az adóellenőrzés jogerős határozatával előírt tételeket nem szabad a bevallásban szerepeltetni. Azok az adózók, akik visszaigénylési jogukkal élni kívánnak, a visszaigényléssel kapcsolatos rendelkezést külön (a 17. számú átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez) nyomtatványon tehetik meg. Az önellenőrzéssel kapcsolatos további információk a 0958-03 jelű lap kitöltésére vonatkozó útmutatónál találhatóak. A kitöltést segítő „Pótlékszámító segédprogram” a NAV honlapján, a pótlékszámítás címszó alatt található.

8

Az egyéni vállalkozó járulék, tagdíj és egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető 2004. évi XXX. törvény 2004. május 1-jei hatályba lépésétől (a továbbiakban: a csatlakozás napja) a közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók, valamint családtagjaik szociális biztonságáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet és a végrehajtására kiadott 574/72/EGK tanácsi rendelet a szociális biztonságra vonatkozó nemzeti jogszabályok, így a Tbj. koordinációját is szabályozzák. A közösségi rendelet határozza meg, hogy az unión belül mozgó munkavállalók, egyéni vállalkozó esetében mely tagország jogszabályait kell alkalmazni. E szabályok szerint Magyarországon kell járulékkötelezettségét teljesítenie: • a Magyarország területén önálló vállalkozóként tevékenykedő magánszemélynek, még abban az esetben is, ha másik tagállamban rendelkezik lakóhellyel, • annak, aki szokásosan Magyarország területén dolgozik egyéni vállalkozóként és egy másik tagállam területén végez tevékenységet, feltéve, hogy a másik tagállamban a munkavégzés időtartama a 12 hónapot várhatóan nem haladja meg. (Ha a munkavégzés időtartama előre nem látható körülmények miatt túllépi az eredetileg meghatározott időtartamot és meghaladja a tizenkét hónapot, - annak a tagállamnak a hozzájárulásával, melynek területére az érintett személy a munka elvégzése céljából belépett - az egyéni vállalkozó továbbra is a vállalkozás helye szerinti tagállam jogszabályainak Magyarország esetében a Tbj. - hatálya alá tartozhat), • annak, aki két vagy több tagállam területén végez önálló vállalkozóként tevékenységet, de Magyarországon lakóhellyel rendelkezik és tevékenységének egy részét Magyarországon folytatja. A biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék mértéke 24 százalék az egészségbiztosítási járulék mértéke 5 százalék. Az 5 százalékos egészségbiztosítási járulékból a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék. Az Adómód. tv. módosította a Tbj.-t, ezért 2009. július 1-jétől a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig (143000 forintig) 26 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 2 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék. A biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 29 százalék, 9

ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 5 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék.17 A társadalombiztosítási járuléknak a minimálbér kétszerese, illetőleg a minimálbér alapulvételével alsó határa van, felső határa nincs. A vállalkozói járulék mértéke az egészségbiztosítási járulékalap 4 százaléka. Az Adómód. tv. módosította az Flt.-t, ezért 2009. július 1-jétől az egyéni vállalkozó az egészségbiztosítási járulékalap után a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig (143000 forintig) 2,5 százalék, a minimálbér kétszeresét meghaladó része után 4 százalék vállalkozói járulékot fizet.18 A természetbeni egészségbiztosítási járulék és a vállalkozói járulék új mértékét a 2009. július 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni azzal, hogy a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009. június 30-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.19 Az a biztosított egyéni vállalkozó, aki pályakezdőnek minősül (Magyarországon első alkalommal létesít biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt és ebben az időpontban még nem töltötte be a 35. életévét), a biztosítottá válása napjától számított 15 napon belül köteles az általa választott magán-nyugdíjpénztárba belépni és tagdíjat fizetni. A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 9,5 százalék, magán-nyugdíjpénztár tagja esetében 1,5 százalék. A magán-nyugdíjpénztári tagdíj mértéke 8 százalék. A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 6 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 2 százalék. A főfoglalkozású egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot, a tagdíjat és egészségbiztosítási járulékot a társadalombiztosítási járulék alapja után köteles megfizetni azzal, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határ egy naptári napra meghatározott összegének naptári évre számított összege után kell megfizetni. 2009. január 1-jétől a nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztári tagdíj) fizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 20400 forint20, - kieső idő nélkül - évi (365 naptári nap x 20400 Ft) 7446000 forint.

17

Tbj. 19. § (1) bekezdés Flt. 46/B. § (1) bekezdés 19 Adómód. tv. 65. §, 68. § 20 A Magyarország 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 53. § (1) bekezdés 18

10

A járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől december 31-éig kell számítani. Ha a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nem áll fenn a teljes naptári évben, akkor a járulékfizetési felső határt a jogviszony időtartamával arányosan kell megállapítani. Például abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványát 2009. július 2-án váltotta ki, július 2-ától december 31-éig legfeljebb 183 x 20400 = 3733 200 forint után fizet nyugdíjjárulékot (tagdíjat). A járulékfizetési felső határt a kieső idő naptári napjainak számával csökkenteni kell. Például az egyéni vállalkozó 2009. március 2-ától április 30-áig (60 napra), augusztus 1-jétől 15-ig (15 napra) és december 10-től 19-ig (10 napra) összesen 85 napra táppénzben részesült. Az éves járulékfizetési felső határt csökkenteni kell 85 x 20400 = 1734000 forinttal, tehát legfeljebb 5712000 forint után kell nyugdíjjárulékot fizetni. A természetbeni egészségbiztosítási járuléknak és pénzbeli egészségbiztosítási járuléknak nincs felső határa. A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási, valamint vállalkozói járulékot fizetni arra az időtartamra, amelynek tartama alatt: • táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül (kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja), • katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, • fogvatartott, • ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti, • ha az átalányadózónak nem minősülő egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy az egyéni vállalkozó középvagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, és keresőképtelen. A járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséget, a késedelmi pótlékot és az önellenőrzési pótlékot a magán-nyugdíjpénztáranként elkülönített tagdíjbeszedési, késedelmi pótlék, illetve önellenőrzési pótlék számlákra kell 11

teljesíteni. Az az egyéni vállalkozó, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozata alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a minimálbér kétszerese, illetőleg - az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban tett bejelentés esetén - legalább a minimálbér után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, illetőleg a további tagsági jogviszonyában a Tbj. 31. § (4) bekezdésében említett járulékalap után kell a járulékot megfizetni. A biztosított főfoglalkozású egyéni vállalkozó esetében a járulék alapja az Szja. tv. 16. §-ának (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese (2009. január hónapban még 138000, február hónaptól már 143000 forint). Ha a vállalkozói kivét nem éri el a minimálbér kétszeresét, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér (2009. január hónapban még 69000, február hónaptól már 71500 forint) alapulvételével fizeti meg. Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó átalányadó alapját képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - az átalányadó alapját képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. A minimálbér kétszerese utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik az egyéni vállalkozóra, ha járulékfizetési kötelezettségét az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvényben meghatározottak szerint teljesíti.21 A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szerint korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével - a társadalombiztosítási járulékon felül - korkedvezménybiztosítási járulékot fizet, kivéve, ha e kötelezettsége alól az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 355. §-ának (1) bekezdése alapján mentesítették.

21

Tbj. 29. § (6) bekezdés

12

A biztosított főfoglalkozású evaadózó egyéni vállalkozó esetében a járulékok (tagdíj) alapja havonta a minimálbér kétszerese. Az evaadózó egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban a tényleges jövedelmének feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a járulékokat (tagdíjat) a tényleges jövedelme, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.22 A biztosított főfoglalkozású evaadózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a Tbj. 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott járulékalapnál magasabb járulékalap után fizeti meg a járulékokat. Ebben az esetben a 09JNY nyilatkozaton vagy a 0958-as számú bevallás „NY” lapjának (A) blokkjában vállalt magasabb összeg lesz a járulékok alapja. Ha az evaadózó egyéni vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, akkor a munkaviszonya, illetőleg a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követő tárgyévi időszakra is választhatja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést. Erre vonatkozóan a 0958/NY lap (A) blokkjának 2-3. sorában tehet nyilatkozatot. A biztosított főfoglalkozású evaadózó egyéni vállalkozó a 2010. adóévre vonatkozó magasabb járulékalap választására irányuló nyilatkozatát a 0958/NY lap (A) blokkjának 4. sorában teheti meg. A tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó (tevékenységét kezdőnek minősül az egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettsége első napjával kezdődően az e napot magában foglaló naptári év utolsó napjáig) a járulékfizetési kötelezettségének kezdő évében a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a tárgyhót megelőző hó első napján érvényes minimálbér összege után fizeti meg. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a Tbj. 31. § (4) bekezdésében említett egyéni vállalkozóra. Ha a tárgyhónapban a kezdő egyéni vállalkozó kivétje vagy átalányadó alapját képező jövedelme meghaladja a minimálbért, akkor a bevallásában (0958/NY lap (A) blokkjában) nyilatkozhat arról, hogy a járulékokat (tagdíjat) a kivét, illetőleg az átalányadó alapját képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.23 Nem minősül tevékenységet kezdőnek az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenysége megszűnésének napját követően ismételten egyéni vállalkozóként tevékenykedik, feltéve, hogy vállalkozásának megszűnése és új vállalkozásának megkezdése között egy teljes naptári év nem telt el. 22

Tbj. 29/A. § (1) bekezdés Tbj. 29. § (7) bekezdés

23

13

A társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, evaadózó egyéni vállalkozó esetében az EVA-ban meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányadó alapját képező jövedelem, ha - az – átalányadózónak nem minősülő – egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy - az egyéni vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.24 Az egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkező egyéni vállalkozó ez utóbbi jogviszonyában nem kötelezett a pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére. Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan és tételesen meghatározott, adó jellegű kötelezettség. A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás meghatározott jövedelmek, a tételes egészségügyi hozzájárulás meghatározott jogviszonyok után fizetendő. A fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség alapját, mértékét az Eho., a bevallásra és a kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályokat az Art. tartalmazza. Az egészségügyi hozzájárulás megállapításánál, illetőleg megfizetésénél az Art. kerekítési szabályai nem alkalmazhatók, annak összegét - a járulékkal azonosan - kerekítés nélkül, forintban kell feltüntetnie. Az egyéni vállalkozónak a 2009. adóévre vonatkozó 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulását a 0953-as bevallásban kell bevallania. A mezőgazdasági őstermelő járulék és tagdíj kötelezettsége A mezőgazdasági őstermelő akkor biztosított, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve - az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, - az egyéb jogcímen - ide nem értve a Tbj. 5. § (1) bekezdésének g) pontja és a (2) bekezdése szerinti - biztosítottat, - a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.25 24

Tbj. 31. § (3)-(4) bekezdés Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pont

25

14

Tehát nem biztosított az a mezőgazdasági őstermelő, aki - esetében a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen kevesebb, mint 20 év, vagy legalább 20 év, de - egyéb jogcímen már biztosított (ide nem értve a Tbj. 5. § (1) bekezdésének g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítottat), - saját jogú nyugdíjas, illetve özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, - kiskorú személy, aki őstermelői tevékenységét közös őstermelői igazolvány alapján folytatja, - gazdálkodó család kiskorú tagja, ezért a 0958-as bevallást nem kell benyújtania. A mezőgazdasági őstermelő életkortól függetlenül kérheti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől szolgálati idejének kiszámítását annak megállapítása érdekében, hogy a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő ideje és a már megszerzett szolgálati ideje együttesen eléri-e a 20 évet. A nyomtatvány a www.onyf.hu weboldalról letölthető. A szolgálati idő elismerési kérelem személyesen, illetve postai úton nyújtható be, továbbá az Ügyfélkapus hozzáféréssel rendelkező személyek elektronikus ügyintézés keretében is előterjeszthetik. A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig, gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, illetőleg a Tbj. 5. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott biztosítást kizáró körülmény megszűnését követő naptól a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napjáig áll fenn. Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi gazdaságból vagy a közös őstermelésből. A magán-nyugdíjpénztár tag mezőgazdasági őstermelőnek írásban be kell jelentenie a magánnyugdíjpénztárnak, ha tagdíj-kiegészítést vállal (a tagdíját legfeljebb a tagdíjalap 10%-áig egészítheti ki) vagy azt meg kívánja szüntetni. Az a biztosított mezőgazdasági őstermelő, aki pályakezdőnek minősül (Magyarországon első alkalommal létesít biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt és ebben az időpontban még nem töltötte be a 35. életévét), a biztosítottá válása napjától számított 15 napon belül köteles az általa választott magánnyugdíjpénztárba belépni és tagdíjat fizetni. 2009. január 1-jétől a nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj) fizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 20400 forint26, - kieső idő nélkül - évi (365 naptári nap x 20400 Ft) 7446000 forint. 26

A Magyarország 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 53. § (1) bekezdés

15

A mezőgazdasági őstermelő nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amelynek tartama alatt táppénzben, baleseti táppénzben, terhességigyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül (kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt őstermelői tevékenységét személyesen folytatja), katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, fogvatartott. A biztosított mezőgazdasági őstermelőt nem terheli tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség. Ha a 2009. adóévre vonatkozóan van százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége, azt a 0953-as bevallásban kell bevallania. A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségét - ide nem értve a tevékenységet kezdő mezőgazdasági őstermelőket - az határozza meg, hogy az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele meghaladta-e az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt. Az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabályban vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást. A nemzeti vagy uniós támogatás összegét csak a bevételi értékhatár számításánál - vagyis annak eldöntésekor, hogy az őstermelő a minimálbér vagy a bevételének 20%-a után fizet-e járulékot - kell figyelmen kívül hagyni. Az adóévet megelőző év bevételére nézve a 0958/NY lap (B) blokkjában kell nyilatkoznia a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek. A társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék mértéke 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék mértéke 5 százalék. Az 5 százalékos egészségbiztosítási járulékból a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 0,5 százalék. Az Adómód. tv. módosította a Tbj.-t, ezért 2009. július 1-jétől a társadalombiztosítási járulék mértéke a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig (143000 forintig) 26 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 2 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék.

16

A társadalombiztosítási járulék mértéke a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 29 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 5 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék. A járulékalap összegétől függően differenciálásra került a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke, amelyet a 2009. július 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni azzal, hogy a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009. június 30-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.27 A biztosított mezőgazdasági őstermelők járulékkötelezettség szempontjából 4 csoportba sorolhatók: 1. Az a mezőgazdasági őstermelő, aki tevékenységet kezdőnek minősül, a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 29 százalékos, 2009. július 1jétől 26 százalékos társadalombiztosítási, továbbá a 6 százalékos mértékű egészségbiztosítási és - a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében - a 9,5 százalékos, magánnyugdíjpénztár tagja esetében 1,5 százalékos nyugdíjjárulékot, továbbá a 8 százalékos mértékű tagdíjat. A társadalombiztosítási járuléknak a minimálbér alapulvételével alsó határa van, felső határa nincs. 28 A tevékenységet kezdő biztosított mezőgazdasági őstermelő a 2009. június 30áig terjedő bevallási időszakra a 01-es lap 1-12. soraiban, a 2009. június 30-át követő bevallási időszakra a 05-ös lap 91-104. soraiban kell bevallania járulék (és tagdíj) kötelezettségét. 2. Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az előző évi bevétele meghaladta a 8 millió forintban meghatározott bevételi értékhatárt, a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 29 százalékos, 2009. július 1-jétől 26 százalékos társadalombiztosítási, továbbá a 6 százalékos mértékű egészségbiztosítási és - a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében - a 9,5 százalékos, magánnyugdíjpénztár tagja esetében 1,5 százalékos nyugdíjjárulékot, továbbá a 8 százalékos mértékű tagdíjat. A társadalombiztosítási járuléknak a minimálbér alapulvételével alsó határa van, felső határa nincs. 29

27

Adómód. tv. 65. § Tbj. 30/A. § (1) bekezdés 29 Tbj. 30/A. § (1) bekezdés 28

17

Annak a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek, akinek az előző évi bevétele meghaladta a 8 millió forintban meghatározott bevételi értékhatárt, a 2009. június 30-áig terjedő bevallási időszakra a 01-es lap 1-12. soraiban, a 2009. június 30-át követő bevallási időszakra a 05-ös lap 91-104. soraiban kell bevallania járulék (és tagdíj) kötelezettségét. 3. A Tbj. 30/A. § (1) bekezdésétől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladta meg az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, vagyis a 2008. évben a 2009. január 1-jétől érvényes 8 millió forintot, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20%-a után 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjbiztosítási járulékot is magában foglaló 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ha a mezőgazdasági őstermelő magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2,3 százalék tagdíjat és 7,2 százalék nyugdíjjárulékot fizet.30 A havi járulékalap megállapításánál a tárgyévet megelőző évi bevétele 20%-ának egytizenketted részét kell figyelembe venni. Ha az őstermelő bevételének 20%-a a járulékalap, az Szja. tv. szerint bevételnek minősülő támogatás (például az Szja. tv. 2. számú mellékletének I/5. pontja szerinti egységes területalapú támogatás) összege után is fennáll a járulékfizetési kötelezettség. Azon támogatások után azonban, amelyek adóalapba nem tartozó bevételnek minősülnek, nem kell járulékot fizetni. Például, ha az egyéb feltételek teljesülése esetén 2009. január 1-jétől járulék fizetésére kötelezett (támogatásban nem részesült) mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó bevétele 2008-ban 1200000 forint volt, akkor a bevétel 20%-a, 240000 forint lesz a járulékok alapja. Ennek egytizenketted része, 20000 forint a havi, 60000 forint pedig a negyedéves járulékalap. Annak a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek, akinek az e tevékenységből származó bevétele nem haladta meg 2008-ban a 8 millió forintot és a magasabb összeg utáni járulékfizetést sem választotta, a 2009. június 30-áig terjedő és a 2009. június 30-át követő bevallási időszakra egyaránt a 0958-as bevallás 01-es lapjának 21-26. soraiban kell bevallania járulék (és tagdíj) kötelezettségét. 4. A biztosított mezőgazdasági őstermelő - az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele összegétől függetlenül - a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozó nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat (tagdíjat, tagdíjkiegészítést) a Tbj. 30/A. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott járulékalapnál magasabb járulékalap után fizeti meg.31 A társadalombiztosítási járuléknak a 30

Tbj. 30/A. § (2) bekezdés Tbj. 30/A. § (3) bekezdés

31

18

minimálbér alapulvételével alsó határa van, felső határa nincs. Ebben az esetben a mezőgazdasági őstermelő a tárgyév első negyedévére vonatkozó bevallásában, a 0958/NY lap (B) blokkjában nyilatkozik a magasabb járulékalap választásáról, ekkor a vállalt magasabb összeg lesz a járulékok alapja. Abban az esetben, ha az adóévet megelőző évben a mezőgazdasági őstermelő bevétele nem haladta meg a 8000000 forintot és az adóév I. negyedévéről elkészített bevallásában azt nyilatkozta, hogy a tárgyévet megelőző évi bevétele 20%-ánál magasabb összeg után fizeti a járulékokat, akkor a vállalt járulékalap után a társadalombiztosítási, a nyugdíjjárulék (tagdíj), a pénzbeli és a természetbeni egészségbiztosítási járulék bevallása és megfizetése kötelező. Annak a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek, aki adóévre vonatkozó nyilatkozattal vállalta, hogy a járulékokat a Tbj. 30/A. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott járulékalapnál magasabb járulékalap után fizeti meg, a 2009. június 30-áig terjedő bevallási időszakra a 01-es lap 1-12. soraiban, a 2009. június 30-át követő bevallási időszakra a 05-ös lap 91-104. soraiban kell bevallania járulék (és tagdíj) kötelezettségét.

A bevallás lapjai 0958

Bevallás a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó járulék, tagdíj és egészségügyi hozzájárulás kötelezettségeiről, valamint a biztosított mezőgazdasági őstermelő járulék és tagdíj kötelezettségeiről

0958/NY

Nyilatkozatok

0958-01

Bevallás a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó járulék, tagdíj és egészségügyi hozzájárulás kötelezettségeiről, valamint a biztosított mezőgazdasági őstermelő járulék és tagdíj kötelezettségeiről Ezt a lapot csak a 2009. június 30-áig terjedő bevallási időszakra vonatkozóan töltheti ki a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó. Ezt a lapot csak a 2009. június 30-áig terjedő bevallási időszakra vonatkozóan töltheti ki a tevékenységet kezdőnek minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő, továbbá az a biztosított mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele meghaladta a 8 millió 19

forintot, illetve járulékfizetést.

aki

magasabb

járulékalap

után

vállalta

a

Annak a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek, akinek az e tevékenységből származó bevétele nem haladta meg 2008-ban a 8 millió forintot és a magasabb összeg utáni járulékfizetést sem választotta, a 2009. június 30-áig terjedő és a 2009. június 30-át követő kezdődő bevallási időszakra egyaránt ezt a lapot kell kitöltenie. 0958-02

A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó és a biztosított mezőgazdasági őstermelő jogviszonyára vonatkozó adatok

0958-03

Önellenőrzés

0958-04

0958-05

Nyilatkozat arról, hogy az önellenőrzés indoka alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály Bevallás a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó járulék, tagdíj és egészségügyi hozzájárulás kötelezettségeiről, valamint a biztosított mezőgazdasági őstermelő járulék és tagdíj kötelezettségeiről Ezt a lapot a 2009. június 30-át követő bevallási időszakra vonatkozóan kell a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozónak kitöltenie. Ezt a lapot a 2009. június 30-át követő bevallási időszakra vonatkozóan kell a tevékenységet kezdőnek minősülő, illetve annak a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek kell kitöltenie, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele meghaladta a 8 millió forintot, illetve annak a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek kitöltenie, aki magasabb járulékalap után vállalta a járulékfizetést.

A 0958-as főlap kitöltése AZONOSÍTÁS (A) blokk Az azonosító adatokat a bevallási időszak utolsó napjára vonatkozóan kell kitölteni.

20

Az adózó adóazonosító jele Kitöltése kötelező! Az adózó adószáma Az egyéni vállalkozó tölti ki! Az Áfa-törvény szerinti mezőgazdasági tevékenységet végzőnek adószámmal kell rendelkeznie, részére az adószám kitöltése kötelező! (Nem válik áfa adóalannyá az olyan mezőgazdasági termelő sem, aki közös őstermelésben, családi gazdaságban tevékenykedik ugyan, de tevékenysége nem terjed ki terméknek vagy szolgáltatásnak a saját nevében, ellenérték fejében történő értékesítésére. A családi gazdaság tagjai, a közös őstermelésben résztvevők közül csak az a személy válik áfa adóalannyá, aki saját nevében értékesítést végez.) Ennek megfelelően a nem áfa adóalany biztosított mezőgazdasági őstermelő részére (aki nem rendelkezik adószámmal) az adóazonosító jel kitöltése kötelező. Az őstermelői igazolvány száma Az őstermelői igazolvány száma rovat kitöltése az őstermelői igazolvánnyal rendelkező biztosított mezőgazdasági őstermelő részére kötelező! Hibásnak minősített bevallás vonalkódja Az adatot csak elektronikus javító bevallás esetében kell kitölteni az állami adóhatóságtól kapott kiértesítő levélben feltüntetett vonalkód alapján. Amennyiben az Art. 34. § (7) bekezdése alapján akarja a bevallását kijavítani (helyesbíteni), akkor nem töltheti ki a hibásnak minősített bevallás vonalkódja kódkockákat. Családi gazdaság nyilvántartási száma A családi gazdálkodást vállalkozói igazolvány birtokában végző egyéni vállalkozó és az a biztosított mezőgazdasági őstermelő tölti ki, aki családi gazdaság tagja. Regisztrációs okirat száma A biztosított mezőgazdasági őstermelő részére a regisztrációs okirat száma rovat kitöltése abban az esetben kötelező, ha regisztrált mezőgazdasági őstermelő. Az adózó vezetékneve, utóneve A rovatok kitöltése kötelező! Az adózó állampolgársága Ezt a rovatot az 1. számú mellékletben szereplő kódok alapján kell kitöltenie az egyéni vállalkozónak és a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek. Az adózó születési vezetékneve, utóneve A rovatok kitöltése kötelező!

21

Az adózó neme A rovat kitöltése kötelező! Férfi esetében az arra szolgáló kódkockába az 1-es, nő esetében a 2-es számot kell szerepeltetni. Anyja születési vezetékneve és utóneve, az adózó születési helye és ideje A rovatok kitöltése kötelező! Az adózó lakóhelye, illetve székhelye, telephelye - A biztosított mezőgazdasági őstermelőnek itt kell feltüntetnie a lakóhelyét. - Az egyéni vállalkozónak itt kell közölnie székhelyét, telephelyét. (Amennyiben a rovatban postafiókot kíván megadni, akkor a közterület jellegéhez „Pf.”-et kell írni és a postafiók számát a házszám rovatban kell feltüntetni.) Az ügyintéző telefonszáma, neve Ügyintézőként annak a személynek a telefonszámát és nevét kérjük feltüntetni, aki a bevallást összeállította és a bevallás esetleges javításába bevonható. (B) blokk Bevallási időszak - A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó járulék, tagdíj és egészségügyi hozzájárulása tekintetében az adott tárgyhónap, - az egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, illetőleg a közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató (a továbbiakban: másodfoglalkozású) evaadózó egyéni vállalkozó esetében az adott tárgynegyedév, - a biztosított mezőgazdasági őstermelő járulék és tagdíj kötelezettsége tekintetében az adott tárgynegyedév. Amennyiben a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó foglalkoztatás minősége a bevallási időszakon belül változik, a bevallást a teljes hónapra kell benyújtania és annyi 01-es vagy 05-ös és 02-es lapot tölt ki, ahányféle foglalkoztatás minősége kóddal a tárgyidőszakban rendelkezett. A 01-es vagy 05-ös és 02-es lapokat a biztosításban töltött idők szerinti bontásban, az alkalmazás minősége kód feltüntetésével kell kitölteni. Abban az esetben, ha az evaadózó egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben akár csak egyetlen napig volt másodfoglalkozású, akkor az erre az időszakra fizetendő és a bevallásban közlendő járulék összegét a tárgynegyedévet követően tudja megállapítani és bevallani, így a jogviszonyváltásoktól függetlenül a tárgynegyedév teljes időszakára kell a bevallást benyújtania. Ha az evaadózó egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben főfoglalkozásúvá válik, 22

akkor a tárgyhavi bevallását a teljes bevallási időszakra (főfoglalkozásúvá válása hónapjának kezdő napjától a hónap utolsó napjáig) kell benyújtania. A negyedéves bevallás 0958-02-es lapján a biztosításban töltött idő mezőben nem szerepelhet a főfoglalkozású jogviszonyban eltöltött biztosítás időtartama, mert azon időszakra havi bevallásra kötelezett az evaadózó egyéni vállalkozó. Például, ha a másodfoglalkozású evaadózó egyéni vállalkozó 2009. 04. 10-én főfoglalkozásúvá, 2009. 04. 15-én újra másodfoglalkozásúvá, 2009. 05. 10-én főfoglalkozásúvá, majd 2009. 05. 15-én ismét másodfoglalkozásúvá válik, akkor a bevallásait az alábbiak szerint kell benyújtania. I. negyedéves bevallási időszaka: 2009. 01. 01- 2009. 03. 31. A 02-es lapra vonatkozóan a biztosításban töltött idő (foglalkoztatás minősége kód csak 26 vagy 36 lehet): 2009. 01. 01- 2009. 03. 31. A bevallás benyújtásának esedékessége: 2009. 04. 14. II. negyedéves bevallási időszaka: 2009. 04. 01- 2009. 06. 30. A 02-es lapra vonatkozóan a biztosításban töltött idő jogviszonyonkénti bontásban (foglalkoztatás minősége kód csak 26 vagy 36 lehet): 2009. 04. 01- 2009. 04. 09., 2009. 04. 15- 2009. 05. 09., 2009. 05. 15- 2009. 06. 30. A bevallás benyújtásának esedékessége: 2009. 07. 13. 4. havi bevallási időszaka: 2009. 04. 01- 2009. 04. 30. A 02-es lapra vonatkozóan a biztosításban töltött idő (foglalkoztatás minősége kód csak 21 lehet): 2009. 04. 10- 2009. 04. 14. A bevallás benyújtásának esedékessége: 2009. 05. 12. 5. havi bevallási időszaka: 2009. 05. 01- 2009. 05. 31. A 02-es lapra vonatkozóan a biztosításban töltött idő (foglalkoztatás minősége kód csak 21 lehet): 2009. 05. 10- 2009. 05. 14. A bevallás benyújtásának esedékessége: 2009. 06. 12. Az önellenőrzés esedékessége 2012. január 1-jét követően benyújtott bevallás esetén az önellenőrzés esedékessége nem lehet kitöltött, kivéve, ha 2011. december 31-ig benyújtott önellenőrzését az adóhatóság értesítése alapján javítja. Ebben az esetben a hibásnak minősített bevallás vonalkódjának is kitöltöttnek kell lennie.

23

Bevallás jellege - Adózói javításnak (helyesbítés) „H” van helye, ha az adózó a bevallás benyújtását követően utóbb észlelte, hogy a bevallás kitöltésekor bármely adat tekintetében tévedett. - Az a módosítás minősül önellenőrzésnek „O”, amely során a járulékalap és/vagy a járulék összege változik. - Ha ugyanazon időszakra vonatkozóan ismételten ad be önellenőrzést, akkor azt „I”-vel kell jelölnie. Bevallás gyakorisága Havi gyakorisággal „H” kötelezett a bevallás benyújtására a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, negyedéves gyakorisággal „N” kötelezett a bevallás benyújtására a másodfoglalkozású evaadózó egyéni vállalkozó és a biztosított mezőgazdasági őstermelő. Bevallás típusa (az egyéni vállalkozó soron kívüli bevallása benyújtásának oka) Amennyiben az egyéni vállalkozó soron kívül nyújtja be bevallását, akkor az alábbiakban felsorolt kódok figyelembevételével kell jelölnie annak okát: „A" átalakulás, „E" az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnése, „S" az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő szünetelteti a kamarai tagságát. A tévesen benyújtott bevallás önellenőrzésének oka Az egyéni vállalkozó tölti ki! A kódkockába írjon 1-est (nyugdíjazás miatt jogviszony megszűnése), amennyiben az alapbevallását úgy nyújtotta be, mintha még nem lett volna nyugdíjas és az alapbevallásában 21, 26, 36, 38-as foglalkoztatás minősége kódot szerepeltetett. Abban az esetben, ha a kódkockába 1-est írt, ne feledkezzen el az adózói javítás és az önellenőrzés elvégzéséről sem! Az egyéni vállalkozó foglalkoztatás minősége kódjai a 2. számú függelékben találhatók. Amennyiben a pótbevallás, helyesbítés (önellenőrzés) benyújtásának időpontjában már nem tagja magánnyugdíjpénztárnak, úgy a főlapon a „Jelölje X-szel, ha a bevallás benyújtásának időpontjában már átlépett/visszalépett a Tb. nyugdíjrendszerbe” mező kitöltése kötelező! Ha magánnyugdíjpénztári tagsága a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő átlépés/visszalépés miatt már nem áll fenn, a visszalépést megelőző időszakban tévesen megállapított nyugdíjjárulék és tagdíj önellenőrzését nyugdíjjárulék önellenőrzésként kell elvégezni, feltéve, hogy ennek eredményeként a nyugdíjjárulék összege az eredetileg bevallott nyugdíjjárulék és

24

tagdíj együttes összegéhez képest változik. Ideértve azt az esetet is, ha tévesen tagdíjat vallott be annak ellenére, hogy nem volt magánnyugdíjpénztárnak tagja. 32 A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe átlépett/visszalépett pénztártag esetében a 2007. január 1-jét követő bevallási időszakra benyújtott pótbevallásban nyugdíjjárulékot kell megállapítani.33 A fenti esetekben a bevallást úgy kell kitöltenie, mintha a tárgyidőszakban nem lett volna magánnyugdíjpéztárnak tagja. A pénztártag 2010. november 1-jét megelőző időszakra vonatkozó tagdíjának önellenőrzését (pótbevallását) az állami adóhatósághoz kell benyújtani.

(C) blokk Jelölje „X”-szel, hogy a bevallást kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozóként, vagy egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, ill. közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató, kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő evaadózó egyéni vállalkozóként, vagy biztosított mezőgazdasági őstermelőként nyújtja be. Ha a mezőgazdasági őstermelő egyéni vállalkozóként biztosított, akkor a bevallást egyéni vállalkozóként kell kitöltenie! Az adózó társadalombiztosítási azonosító jele (TAJ száma) Itt kell feltüntetni az adózó (a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó és a biztosított mezőgazdasági őstermelő) társadalombiztosítási azonosító jelét. Az állami adóhatóság a biztosított TAJ számát kizárólag az Art. 16. § (5)-(6), valamint 52. § (7) bekezdésének, továbbá a Tbj. 39. § (6) bekezdésének alkalmazása során, az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása, a magánnyugdíjpénztár, a munkaügyi hatóság, illetve a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv részére történő adatszolgáltatás teljesítése céljából kezelheti.34

32

Tbj. 56/D. § (1) bekezdés Tbj. 56/D. § (2) bekezdés 34 Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény 203. § (1)-(2) bekezdés 33

25

0958/NY Nyilatkozatok A fejlécben az adóazonosító jel és az adószám rovat kitöltése kötelező! (A) blokk A tevékenységet kezdő főfoglalkozású egyéni vállalkozó nyilatkozata 1. sor: Jelölje X-szel, ha a tárgyhónapban a minimálbért meghaladó kivétje, illetőleg az átalányadó alapját képező jövedelme alapulvételével kívánja megfizetni a járulékokat Ha a tárgyhónapban a tevékenységet kezdő főfoglalkozású egyéni vállalkozó kivétje vagy átalányadó alapját képező jövedelme meghaladja a minimálbért és a járulékokat (tagdíjat) a kivét, illetőleg az átalányadó alapját képező jövedelem alapulvételével kívánja megfizetni, akkor ezt a kódkockában „X”-szel kell jelölnie.35 Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó főfoglalkozású egyéni vállalkozó nyilatkozata (2-4. sor) 2. sor: A tárgyévi időszakra a Tbj. 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott járulékalapnál magasabb járulékalap utáni járulékfizetés kezdete Ha az evaadózó egyéni vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, akkor a munkaviszonya, illetőleg a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követő tárgyévi időszakra is választhatja a Tbj. 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott járulékalapnál magasabb járulékalap utáni járulékfizetést.36 Tehát ha a másodfoglalkozású evaadózó egyéni vállalkozó évközben főfoglalkozásúvá válik, akkor a már főfoglalkozású evaadózó egyéni vállalkozóként kitöltött tárgyhavi bevallásában nyilatkozhat arról, hogy milyen időponttól és milyen összeg után választja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést. 3. sor: A tárgyévi időszakra a Tbj. 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott járulékalapot meghaladó havi járulékalap összege Ebben a sorban kell feltüntetnie, hogy milyen, a Tbj. 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott járulékalapot meghaladó összeg után kíván járulékokat fizetni. 4. sor: A 2010-es adóévre a Tbj. 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott járulékalapot meghaladó havi járulékalap összege Az evaadózó egyéni vállalkozó a 2010. adóévre a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a Tbj. 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott járulékalapnál 35

Tbj. 29. § (7) bekezdés Tbj. 29/A. § (4) bekezdés

36

26

magasabb járulékalap után kíván társadalombiztosítási, nyugdíjbiztosítási (tagdíj) és egészségbiztosítási járulékot fizetni. A nyilatkozat az adóévre szól, amelyet első ízben az adóévet megelőző év december 20-áig, azt követően a november hónapra vonatkozó járulékbevallással egyidejűleg kell a NAV-hoz benyújtani.37 A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határ egy naptári napra meghatározott összegének (20400 forint) naptári évre számított összege (7446000 forint) után fizetheti meg. (B) blokk A biztosított mezőgazdasági őstermelő nyilatkozata (5-6. sor) 5. sor: Jelölje X-szel, ha a 2008. évben bevétele a 8 millió forintot nem haladta meg. Abban az esetben, ha az adóévet megelőző évben bevétele a 8000000 forintot nem haladta meg, akkor ezt a tényt az erre szolgáló kódkockában „X"-szel kell jelölnie. Az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabályban vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást. A tevékenységét kezdő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem tehet ilyen nyilatkozatot. 6. sor: Amennyiben a 2009. évre vonatkozóan magasabb járulékalap után kívánja megfizetni a járulékokat, akkor a vállalt magasabb járulékalap összegét itt kell feltüntetni. A minimálbér háromszorosánál, illetve a tárgyévet megelőző évi bevétel 20 %-ának 3/12-énél magasabb negyedéves járulékalap választásáról a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában kell nyilatkoznia. A magasabb járulékalap a tárgyévet megelőző évben elért bevétel összegétől függetlenül választható. (Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg.38) A 0958-01-es lap kitöltése Ezt a lapot csak a 2009. június 30-áig terjedő bevallási időszakra töltheti ki a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, továbbá a tevékenységet kezdőnek minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő, továbbá az a biztosított mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele meghaladta a 8 millió forintot, illetve aki 37

Tbj. 29/A. § (3) bekezdés Art. 49. § (1) bekezdés

38

27

magasabb járulékalap után vállalta a járulékfizetést. Annak a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek, akinek az e tevékenységből származó bevétele nem haladta meg 2008-ban a 8 millió forintot és a magasabb összeg utáni járulékfizetést sem választotta, a 2009. június 30-áig terjedő és a 2009. június 30-át követő bevallási időszakra egyaránt ezt a lapot kell kitöltenie. A bevallás adatait az adónemenként meghatározott összesített sorokban az előnyomott forint szöveg figyelembevételével, forintban kell bejegyezni. Az alkalmazás minősége rovat első két kódkockája a foglalkoztatás minősége (a biztosítási jogviszony, amely egyben a tagdíj-fizetést megalapozó jogviszonyt is jelenti) kódját jelöli, második két kódkockája a jogviszony sorszáma. A foglalkoztatás minősége rovatot az egyéni vállalkozó a 2. számú függelék szerint tölti ki, a kódszámok használata kötelező! Az egyéni vállalkozónak a 2009. június 30-áig terjedő bevallási időszak során fennálló több biztosítási jogviszonya esetében az adatokat a bevallás 01-es és 02-es lapjain külön-külön kell feltüntetnie. A jogviszony azonosítására szolgáló szám (a jogviszony sorszáma) jogviszonyonként automatikusan emelkedik. A foglalkoztatás minősége rovatot a biztosított mezőgazdasági őstermelő a 3. számú függelék szerint tölti ki, a kódszámok használata kötelező! A biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a tárgynegyedév során fennálló több biztosítási jogviszonya esetében az adatokat a bevallás 01-es vagy 05-ös és 02-es lapjain külön-külön kell bevallania. A jogviszony sorszáma jogviszonyonként automatikusan emelkedik. Ha a bevallási időszakon belül (a tárgynegyedévben) biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyt létesít, ezért mezőgazdasági őstermelőként biztosítási kötelezettsége megszűnik, majd a bevallási időszakon belül a munkaviszonya megszűnése miatt ismételten mezőgazdasági őstermelőként lesz biztosított, a két jogviszonyra tekintettel a 01-es vagy 05-ös és a 02-es lapokból két-két lapot kell kitöltenie. Például ha a 2009. január 1-jétől biztosítottnak minősülő mezőgazdasági őstermelő 2009. március 25-én munkaviszonyt létesít, majd ezt a munkaviszonyát március 28-án megszünteti, akkor 2009. január 1-jétől március 24-éig, majd a tárgynegyedéven belül 2009. március 29-től március 31-éig biztosított mezőgazdasági őstermelőnek minősül. A jogviszony sorszáma az első jogviszony tekintetében 1-es, a második jogviszony esetében 2-es lesz. A 01-es lap 1-20. sorait a 2009. június 30-áig terjedő bevallási időszakra vonatkozóan töltheti ki az egyéni vállalkozó. 28

A 01-es lap 1-12. sorait a 2009. június 30-áig terjedő bevallási időszakra vonatkozóan töltheti ki a tevékenységét kezdőnek minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő, továbbá az a biztosított mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele meghaladta a 8 millió forintot, illetve aki magasabb járulékalap után vállalta a járulékfizetést. A 01-es lap 21-26. sorait töltheti ki a 2009. június 30-áig terjedő és a 2009. június 30-át követő bevallási időszakra vonatozóan egyaránt az a biztosított mezőgazdasági őstermelő, aki a 0958/NY lap (B) blokkjában azt nyilatkozta, hogy az adóévet megelőző évben elért bevétele nem haladta meg a 8000000 forintot és a magasabb összeg utáni járulékfizetést sem választotta. 1. sor: A 29 %-os mértékű társadalombiztosítási járulék alapja Ebben a sorban azt az összeget kell feltüntetni, amely után az egyéni vállalkozó a tárgyidőszakban, illetve a biztosított mezőgazdasági őstermelő a tárgynegyedévben társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. 2. sor: Az 1. sorból számított nyugdíjbiztosítási járulék összege (24%) Ebbe a sorba az 1. sor összegéből számított 24 százalékos mértékű nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell beírni. 3. sor: Az 1. sorból számított természetbeni egészségbiztosítási járulék összege (4,5%) Ebben a sorban az 1. sorból számított (az egyéni vállalkozó/biztosított mezőgazdasági őstermelő által fizetendő) 4,5 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét kell közölni. 4. sor: Az 1. sorból számított pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege (0,5%) Ebben a sorban kell feltüntetni az 1. sor összegéből számított 0,5%-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegét. 5. sor: A nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj) alapját képező jövedelem Ebben a sorban azt az összeget kell feltüntetni, amely után az egyéni vállalkozó a tárgyidőszakban, illetve a biztosított mezőgazdasági őstermelő a tárgynegyedévben nyugdíjjárulék (tagdíj) fizetésére kötelezett. 6. sor: Az 5. sorból számított saját nyugdíjjárulékának összege (9,5 %) Az egyéni vállalkozó, illetve a biztosított mezőgazdasági őstermelő 5. sorba beírt járulékalap után kiszámított 9,5%-os mértékű nyugdíjjárulékának összegét kell ebbe a sorba beírni. 29

Magánnyugdíjpénztár tagjának a nyugdíjjáruléka ide nem írható be, ebbe a sorba kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó/biztosított mezőgazdasági őstermelő nyugdíjjárulékát kell beírni, a járulékfizetési felső határra figyelemmel. 7.

sor: A magánnyugdíjpénztár tag 5. sorból számított saját nyugdíjjárulékának összege (1,5 %) Az egyéni vállalkozó, illetve a biztosított mezőgazdasági őstermelő 5. sorba beírt járulékalap után kiszámított 1,5%-os mértékű nyugdíjjárulékának összegét kell ebbe a sorba beírni. Az az egyéni vállalkozó/biztosított mezőgazdasági őstermelő, aki magánnyugdíjpénztár tagja, kizárólag ebben a sorban közölheti a nyugdíjjárulék összegét, a járulékfizetési felső határra figyelemmel. Amennyiben ebben a sorban adatot tüntet fel, akkor a 095801-es lap 8. sorának és a 0958-02-es lap 53. sorának kitöltése kötelező.

8. sor: Az 5. sorból számított tagdíjának összege (8%) Ebben a sorban a magánnyugdíjpénztár tag 5. sorból számított tagdíjának összegét kell feltüntetni. A b) oszlopba a pénztár adónem kódját a legördülő menü segítségével kell beírni (1. számú függelék). A tagdíjbevallási és befizetési kötelezettséget annak a magánnyugdíjpénztárnak a feltüntetésével kell teljesíteni, amelynél a pénztártagsági jogviszony a bevallási időszakban fennáll. Ha a pénztártagsági jogviszony 2009. március 31-ig „X” magánnyugdíjpénztárban áll fenn és a pénztártag április 1-jén átlép „Y” magánnyugdíjpénztárba, akkor a március havi, illetve az I. negyedéves tagdíjbevallást még az „X” pénztárba, míg az április, illetve II. negyedéves tagdíjbevallást már az „Y” pénztárba kell teljesíteni. Az átlépés napját követően a pótbevallásokat és befizetéseket, illetve a korábbi bevallások adózói javítását, önellenőrzését már annak a pénztárnak a feltüntetésével kell teljesíteni, ahol a pénztártag tagsági jogviszonya fennáll. Ettől eltérően, ha az átlépést megelőző bevallási időszakra a tagdíj megfizetésre került, ezért csak a bevallás pótlására kerül sor, a pótbevallást még annak a pénztárnak a feltüntetésével kell benyújtania, ahol a befizetést bevallás hiányában nem tudták a pénztártag egyéni számlájára elszámolni, azaz függőszámlán tartják nyilván. 9. sor: A tagdíj kiegészítés összege Ebben a sorban a magánnyugdíjpénztár tag tárgyhavi, illetve tárgynegyedévi járulékalapja alapján megállapított tagdíj-kiegészítés összegét kell feltüntetni. A tagdíj és a tagdíj-kiegészítés összege együttesen sem haladhatja meg a nyugdíjjárulék alapjának (tagdíjalap) 10 százalékát. A magán-nyugdíjpénztárak adónemkódjai megegyeznek a 8. sornál ismertetett kódokkal, ezért a 8. és 9. sor b) oszlopaiban csak ugyanaz az adónemkód szerepelhet. A 8. és a 9. sorban szereplő magánnyugdíjpénztár 30

adónemkódjának megfelelő magán-nyugdíjpénztári azonosítót kell feltüntetni a 02-es lap 53. sorának a) oszlopában. 10. sor: A saját személyére vonatkozó egészségbiztosítási járulékának alapja Ebbe a sorba az egyéni vállalkozót/biztosított mezőgazdasági őstermelőt terhelő egészségbiztosítási járulék alapjának összege kerül feltüntetésre. 11. sor: A 10. sorból számított természetbeni egészségbiztosítási járulékának összege (4 %) Ebben a sorban a 10. sor összegéből számított 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét kell szerepeltetni. 12. sor: A 10. sorból számított pénzbeli egészségbiztosítási járulékának összege (2%) Ebbe a sorba a 10. sorból számított 2%-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegét kell feltüntetni. 13. sor: Az egyéni vállalkozó vállalkozói járulékának alapja A vállalkozói járulék alapja az egészségbiztosítási járulékalap. Az egyéni vállalkozó egészségbiztosítási járulékának alapja a Tbj. 29. §-ának (3)-(5) és (7) bekezdésében, valamint a 29/A. §-ában meghatározott járulékalap. Nem kell vállalkozói járulékot fizetnie annak a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozónak, aki a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll - tekintet nélkül a foglalkoztatás időtartamára -, illetőleg aki oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat.39 Ha az egyéni vállalkozó társas vállalkozóként is biztosított, a vállalkozói járulékot csak az egyéni vállalkozásában kell megfizetnie. Ha az egyéni vállalkozó a Tbj. 31. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint nyilatkozatot tett a társas vállalkozás részére, a vállalkozói járulékfizetési kötelezettségét társas vállalkozóként teljesíti.40 14. sor: A vállalkozói járulék összege (4%) Ebben a sorban a tárgyhónapra vonatkozó, a 13. sor összegéből kiszámított 4 százalékos mértékű vállalkozói járulék összegét kell szerepeltetni. 15. sor Az egyéni vállalkozó tételes egészségügyi hozzájárulása Ebben a sorban akkor kell feltüntetni adatot, ha a tárgyhónapban előfordult olyan nap, amelyben nem állt az Eho. 6. § (3) bekezdés a)-d) pontjában és a (4) bekezdésben meghatározott jogviszonyban. A tételes egészségügyi hozzájárulás összege havi 1950 forint, naptári naponként 65 forint. 39

Flt. 46/B. § (1) bekezdés Flt. 46/B. § (4) bekezdés

40

31

Nem kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie azokra a hónapokra, naptári napokra, amely időtartam alatt – táppénzt, baleseti táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt, illetve gyermeknevelési támogatást kapott, – keresőképtelen, – ápolási díjat kapott, feltéve, hogy az ellátás folyósításának időtartama alatt munkát nem végzett, – fogvatartott, – az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő szünetelteti a kamarai tagságát. A főfoglalkozású egyéni vállalkozónak a tételes egészségügyi hozzájárulása sor kitöltése akkor is kötelező (ekkor a sorba nullát kell írni), ha ilyen kötelezettsége nem keletkezett. 16. sor: Az egyéni vállalkozó 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásának alapja 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie az egyéni vállalkozónak, ha vállalkozásából pl. az alábbi jövedelmet szerzi meg: az összevont adóalapba tartozó jövedelem esetében az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg (pl.: EU-s tagállamban munkaviszonyban állóként rendelkezik E 101-es igazolással és mellette az egyéni vállalkozásából is realizál vállalkozói kivétet). Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem, természetbeni juttatás, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékfizetési kötelezettség - ideértve az egészségügyi szolgáltatási járulékot is - keletkezik, valamint az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni.41 17. sor: Az egyéni vállalkozó 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásának összege Ebben a sorban kell feltüntetni az egyéni vállalkozót terhelő 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét. 18. sor: Az egyéni vállalkozó 25 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásának összege Ha vállalkozásában (is) használt személygépkocsi után a cégautó adót megfizette, akkor az Ön által megfizetett adó után annak 25 százalékát egészségügyi hozzájárulás címén is meg kellett fizetnie.42 41

Eho. 3. § (5) bekezdés Az Eho. 4. §-ának (2) bekezdése 2009. február 1-jén hatályát veszti, ezért ez a sor csak a 2009. január hónapról beadott bevallásban tölthető ki. 42

32

19. sor: Az egyéni vállalkozó korkedvezmény-biztosítási járulékának alapja A korkedvezményre jogosító munkakörben (2. számú melléklet) vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével ebben a sorban tünteti fel a korkedvezménybiztosítási járulék alapját. 20. sor: A 19. sorból számított korkedvezmény-biztosítási járulék összege (6,5%), a korkedvezmény-biztosítási járulék levonás elmaradásának tényleges oka Tekintettel arra, hogy a központi költségvetés 2009-ben a korkedvezménybiztosítási járulék 50 százalékának a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő megfizetését átvállalja, ezért a 19. sorból számított korkedvezmény-biztosítási járulék összege a korkedvezmény-biztosítási járulék alapját képező jövedelem 13 százalékának az 50 százaléka, vagyis 6,5 százalék.43 A korkedvezmény-biztosítási járulék levonás elmaradásának tényleges okát 1-es kóddal kell feltüntetni. A hatóság az egyéni vállalkozót - kérelmére - határozatban mentesíti a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól, ha az eljárás során megállapítja, hogy a kérelemben megjelölt munkakörben és munkahelyen történő foglalkoztatás esetén a különösen nehéz fizikai munka, a különösen terhelő klíma, az ergonómiai kóroki tényezőknek való tartós kitétel, a fokozott pszichés megterhelés, a pszicho-szociális kóroki tényezőknek való tartós kitétel nem vagy csak olyan mértékben áll fenn, amely a korkedvezményre való jogosultság megállapítását - az egyéni vállalkozó által biztosított munkafeltételekre és munkakörülményekre tekintettel - nem indokolja.44 A Kormány az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény XXVII. Fejezete szerinti elsőfokú hatósági feladatok ellátására - a (2) bekezdés szerinti eltéréssel - az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Közép-magyarországi Munkavédelmi Felügyelőségét jelölte ki.45 Amennyiben a biztosított mezőgazdasági őstermelő a 0958/NY lap (B) blokkjában úgy nyilatkozott, hogy az adóévet megelőző évben elért bevétele nem haladta meg a 8000000 forintot, és a magasabb összeg utáni járulékfizetést sem választotta, úgy az alábbi 21-26. sorok rá vonatkoznak. 43

A Magyarország 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvény 30. § (14) bekezdés 44 Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 355. § (1) bekezdés 45 A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történő mentesítés eljárási szabályairól szóló 342/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés

33

21. sor: A mezőgazdasági őstermelő Tbj. 30/A. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjbiztosítási járulékot is magában foglaló 9,5 %-os nyugdíjjárulékának alapja Ebbe a sorba a mezőgazdasági őstermelő őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20%-a után fizetendő, a nyugdíjbiztosítási járulékot is magában foglaló 9,5%-os mértékű nyugdíjjárulék alapját kell feltüntetni. Például, ha a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből elért bevétele 2008ban 1200000 forint volt, akkor a negyedéves járulékalapja 60000 forint lesz. 22. sor: A 21. sorból számított 9,5%-os mértékű nyugdíjjárulék összege Ebbe a sorba a nem magánnyugdíjpénztár tag 21. sorból számított, nyugdíjbiztosítási járulékot is magában foglaló 9,5%-os mértékű nyugdíjjárulékának összegét kell feltüntetni. A példa szerinti esetben a 60000 forint nyugdíjbiztosítási járulékalap 9,5%-át, azaz 5700 forintot kell beírni. 23. sor: A magánnyugdíjpénztár tag mezőgazdasági őstermelő 21. sorból számított saját nyugdíjjárulékának összege (7,2%) Ebbe a sorba a magánnyugdíjpénztár tag mezőgazdasági őstermelő 21. sorból számított saját nyugdíjjárulékának összegét kell feltüntetni. 24. sor: A mezőgazdasági őstermelő 21. sorból számított tagdíjának összege (2,3%) Ebbe a sorba a magánnyugdíjpénztár tag mezőgazdasági őstermelő 21. sorból számított tagdíjának összegét kell feltüntetni. A b) oszlopba a pénztár adónemkódját a legördülő menü segítségével kell beírni (1. számú függelék). 25. sor: A mezőgazdasági őstermelő tagdíj kiegészítésének összege Ebbe a sorban a magánnyugdíjpénztár tag tárgynegyedévi járulékalapja alapján megállapított tagdíj-kiegészítésének összegét kell feltüntetni. A tagdíj és a kiegészítés összege együttesen sem haladhatja meg a nyugdíjjárulék alapjának (tagdíjalap) 10 százalékát. A magánnyugdíjpénztárak adónemkódjai megegyeznek a 24. sornál ismertetett kódokkal, ezért a 24. és 25. sor b) oszlopaiban csak ugyanaz az adónemkód szerepelhet. A 24. és a 25. sorban szereplő magánnyugdíjpénztár adónemkódjának megfelelő magán-nyugdíjpénztári azonosítót kell feltüntetni a 02-es lap 53. sorának a) oszlopában. 26. sor: A mezőgazdasági őstermelő 21. sorból számított 4%-os mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékának összege Ebbe a sorba a 21. sorból számított 4%-os mértékű természetbeni 34

egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni. A példa szerinti esetben 2400 forintot. A 0958-02-es lap kitöltése Az oldalszám rovatban kell oldalszám-emeléssel jelölni, ha több lapot állít ki. A biztosításban töltött idő rovatba a bevallási időszakban fennálló biztosítási jogviszony időtartamát kell beírni. Az alkalmazás minősége rovat első két kódkockája a foglalkoztatás minősége (a biztosítási jogviszony, amely egyben a tagdíjfizetést megalapozó jogviszonyt is jelenti) kódját jelöli, második két kódkockája a jogviszony sorszáma. Az alkalmazás minőségének meg kell egyeznie a 01-es, illetve 05-ös lapon szereplővel. A foglalkoztatás minősége rovatot az egyéni vállalkozó a 2. számú függelék, a biztosított mezőgazdasági őstermelő a 3. számú függelék szerint tölti ki, a kódszámok használata kötelező! A JOGVISZONYRA VONATKOZÓ ADATOK A 35-36. és az 51-52. sorokat csak az egyéni vállalkozó töltheti ki! Az 55. sort a Tbj. 30/A. § (2) bekezdése szerint biztosított mezőgazdasági őstermelőnek (az, akinek az e tevékenységből származó, adóévet megelőző évben elért bevétele nem haladta meg a 8000000 forintot és a magasabb összeg utáni járulékfizetést sem választotta) kell kitöltenie! 35-36. sorok: Az egyéni vállalkozó főtevékenysége SZAKMAKÓD46 A 35. sor a) oszlopába az egyéni vállalkozó főtevékenysége 6 számjegyű szakmakódját kell a legördülő menü segítségével beírni. A 35. sor b) és c) oszlopába az egyéni vállalkozó főtevékenységének időtartamát kell feltüntetni. A főtevékenységi kör változása esetén az új tevékenységet a 36. sorban kell felvezetni. 37-50. sorok: A biztosítás szünetelése, járulékfizetés alól mentes időtartam kódja, ideje Ebben a sorban kell megadni a tárgyidőszakon belüli járulékfizetés nélküli időszak(ok) időtartamát és kódját a 4. számú függelék szerint. A kódszám használata kötelező! 51-52. sorok: Az egyéni vállalkozó korkedvezményre jogosító munkaköre 46

9005/2007. (SK 7.) KSH közlemény 1. számú melléklet

35

Ebben a sorban kell megadni a tárgyidőszakon belül korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött időszak kódját és időtartamát a 2. számú mellékletben felsorolt munkakörök szerint. Egy adott munkakörben végzett munka akkor tekinthető korkedvezményesnek, ha a munkakör a korkedvezményre jogosító munkaköri jegyzékben szerepel,47 a végzett munka megegyezik a jegyzék munkaköri leírás rovatában megfogalmazott tevékenységgel és a korkedvezmény hatálya kiterjed a gazdálkodó szervezetre. Az adatszolgáltatás jogszerűségét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ellenőrizhetik. A közölt munkakör alapján a korkedvezményre való jogosultság megállapításához szükséges azonosítási eljárást a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a nyugellátás iránti igény elbírálásakor folytatják le. A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítés esetén a korkedvezményre jogosító munkakört nem kell feltüntetni. 53. sor: A magán-nyugdíjpénztári tagság időtartama, a magánnyugdíjpénztár azonosítója A tárgyidőszakban fennálló magán-nyugdíjpénztári tagság időtartamát és a magánnyugdíjpénztár azonosítóját csak abban az esetben kell kitölteni, ha az egyéni vállalkozó/biztosított mezőgazdasági őstermelő a bevallás benyújtására vonatkozó időszakban magánnyugdíjpénztár tagja volt. A magánnyugdíjpénztár azonosítója rovatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a magánnyugdíjpénztár részére kiadott pénztárkódot kell feltüntetni (1. számú függelék). A 01-es lap 8. és 9. sorának b) oszlopában, illetve a 24. és 25. sor b) oszlopában, vagy a 05-ös lap 100. és 101. sorának b) oszlopában szereplő magán-nyugdíjpénztár adónemkódjának megfelelő magán-nyugdíjpénztári azonosítót kell feltüntetni. 54. sor: A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés időpontja Amennyiben a tárgyidőszakon belül bármely ok miatt visszalépett a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe (magán-nyugdíjpénztári tagságát megszüntette), akkor ki kell töltenie annak időpontját. A tárgyidőszakon kívül eső magán-nyugdíjpénztári tagságot és az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagságot nem szabad feltüntetni! 55. sor: A Tbj. 30/A. § (2) bekezdése szerint biztosított mezőgazdasági őstermelő arányos szolgálati idő naptári napjainak száma A Tbj. 30/A. §-ának (2) bekezdése szerinti biztosított mezőgazdasági őstermelő biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során alkalmazni kell az arányos szolgálati időre vonatkozó előírásokat. Az 47

A 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 1. számú melléklete 2006. december 31-éig volt hatályban, de 2010. december 31-éig alkalmazni kell. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 8/B. § (1) bekezdés

36

arányos szolgálati időt a bevallás benyújtására kötelezett számítja ki. Az arányos szolgálati időt naptári évre (évben), de a biztosítási jogviszony időtartamára kell megállapítani. Az arányos szolgálati idő naptári napjait a naptári év utolsó negyedévére benyújtott bevallásban, a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén a jogviszony megszűnésének negyedévére benyújtott bevallásban kell feltüntetni.48 A 0958-03-as lap kitöltése Ez a bevallási lap a 0958-as bevallás önellenőrzésére szolgál. Önellenőrzésnek csak az a módosítás minősül, amely során a járulékalap, illetve a járulék (tagdíj) összege változik. Amennyiben a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó 2009. január 1. és június 30. közötti bevallási időszakot tartalmazó bevallást kíván önellenőrizni, akkor a főlapot, a 01-es, a 02-es és a 03-as (amennyiben az önellenőrzés indoka alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály, akkor a 04-es) lapot is ki kell töltenie. Abban az esetben, ha a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó 2009. június 30-át követő bevallási időszakot tartalmazó bevallást kíván önellenőrizni, akkor a főlapot, a 05-ös, a 02-es és a 03-as (amennyiben az önellenőrzés indoka alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály, akkor a 04-es) lapot is ki kell töltenie. Önellenőrzés esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a főlapot, a 01es vagy 05-ös és a 02-es és a 03-as (amennyiben az önellenőrzés indoka alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály, akkor a 04-es) lapot is ki kell töltenie, tehát nemcsak az önellenőrizni kívánt adatot kell közölnie, hanem azokat is, amelyeket nem érint az önellenőrzés.

Az egyéni vállalkozó csak a 65-80. és a 86-89. sorokat töltheti ki! Az a mezőgazdasági őstermelő, akiknek az e tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele meghaladta a nyolcmillió forintot, illetve aki magasabb járulékalap után vállalta a járulékfizetést, csak a 65-75. és a 86-89. sorokat töltheti ki! Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az adóévet megelőző évben elért bevétele nem haladta meg a 8000000 forintot és a magasabb összeg utáni já48

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 56. §

37

rulékfizetést sem választotta, csak a 81-89. sorokat töltheti ki! Önellenőrzés esetén a 65-85. sorokban az eredetileg bevallott kötelezettség alapjának és a helyesbített kötelezettség alapjának különbségét, továbbá az eredeti kötelezettség és a helyesbített kötelezettség különbségét kell feltüntetni. A magánnyugdíjpénztárat megillető tagdíj és tagdíj-kiegészítés vonatkozásában az adónemkódot is ki kell tölteni a legördülő menü segítségével (1. számú függelék). Speciális esete az önellenőrzésnek, amikor az adózó a korábban benyújtott bevallásában szereplő magán-nyugdíjpénztári adónemkódot helyesbíti. Ha a korábban benyújtott bevallásában például a 261-es magán-nyugdíjpénztári adónemkódot a 262-es adónemkódra kívánja javítani, akkor a 03-as lapot úgy kell kitölteni, hogy a 74-75. sorba, illetve a 83-84. sorba írja be a jó 262-es adónemkódot és pozitív előjellel a helyes tagdíj összegét, a 89. sorba pedig az ehhez az adónemhez kapcsolódó önellenőrzési pótlék adónemkódját, a 462-t. Az 86-87. sorba kerül a 261-es (előzőleg helytelenül feltüntetett) adónemkód és mínusz előjellel a tagdíj összege. A magán-nyugdíjpénztárat megillető önellenőrzési pótlék adónemkódját is ki kell tölteni a legördülő menü segítségével. (A magán-nyugdíjpénztárat megillető önellenőrzési pótlék adónemkódját az 1. számú függelék tartalmazza.) Az önellenőrzési pótlék kiszámítása Az adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell.49 Az adózó terhére mutatkozó helyesbítés esetén az önellenőrzési pótlék alapja a kötelezettség növekedés összege. Az önellenőrzési pótlék alapjának számításánál a különbözeteket adónemenként (68., 73. sor, 74-75. sorok együttes összege, 76., 77. sor, 78-79. sorok együttes összege, 80. sor, 81-82. sorok együttes összege, 83-84. sorok együttes összege, 85. sor) külön-külön kell figyelembe venni, a 0858-03-as lap soraiban szereplő negatív előjelű különbözet nem csökkenti a valamely adónem(ek)ben feltárt kötelezettség növekedés összegét! Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50 %-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75 %-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a bevallás benyújtásának napjáig. 50 Mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része, illetve ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése esetén annak másfélszerese. A százalékos mértéket 3 tizedesjegy pontossággal kell meghatározni és a harmadik tizedesjegy után következő számokat el kell hagyni. 49

Art. 51. § (2) bekezdés Art. 168. § (3) bekezdés

50

38

Az önellenőrzési pótlékot a jegybanki alapkamat változásaihoz igazodva kell kiszámítani, azaz az önellenőrzéssel érintett időszakot ennek alapján időintervallumokra kell bontani. A megállapított önellenőrzési pótlék annak bevallásával egyidejűleg esedékes. (A kitöltést segítő „Pótlékszámító segédprogram” a NAV honlapján, a pótlékszámítás címszó alatt található.) A járulékonként (kivéve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat és tagdíj-kiegészítést) külön-külön kiszámított önellenőrzési pótlék összevont összegét kell a 88. sorba bejegyezni.51 Ez az összeg 215 adónemkód-megjelöléssel kerül előírásra az adózó folyószámláján. Figyelemmel arra, hogy az önellenőrzési pótlék is adónak minősül, így annak megállapítása során elkövetett tévedés ugyancsak az önellenőrzés szabályai szerint helyesbíthető ezen a bevalláson. Az önellenőrzési pótlék önellenőrzése esetén is meg kell ismételni a teljes bevallást, de a 03-as lapon kizárólag a 88. sorban szerepeltethető adat. Abban az esetben, ha a korábbi önellenőrzési bevallásban feltüntetett önellenőrzési pótlék összege annak módosítása miatt csökken, akkor a negatív előjelet is fel kell tüntetni a 88. sor c) oszlopában. A magán-nyugdíjpénztárat megillető tagdíj és tagdíj-kiegészítés különbözeteinek (74-75. sorok, 83-84. sorok) összegét az önellenőrzési pótlék alapjának számításánál a többi adónemtől elkülönítve kell figyelembe venni és az ez alapján megállapított, a magán-nyugdíjpénztárat megillető önellenőrzési pótlékot a 89. sorban kell feltüntetni. Ki kell továbbá választani (a legördülő menü segítségével) az adónemkódot is, amely egyértelműen beazonosítja a magán-nyugdíjpénztárat. A magán-nyugdíjpénztárat megillető önellenőrzési pótlék megállapítása során elkövetett hiba ugyancsak az önellenőrzés szabályai szerint helyesbíthető ezen a bevalláson. A magán-nyugdíjpénztárat megillető önellenőrzési pótlék önellenőrzése esetén is meg kell ismételni a teljes bevallást, de a 03-as lapon kizárólag a 89. sorban szerepeltethető adat. Abban az esetben, ha a korábbi önellenőrzési bevallásban feltüntetett önellenőrzési pótlék összege annak módosítása miatt csökken, akkor a negatív előjelet is fel kell tüntetni a 89. sor c) oszlopában. Ez esetben is kötelezően kitöltendő az adónemkód. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő önellenőrzési pótlék összegét az általános szabályok szerint kell meghatározni, de magánszemély esetében az 1000 Ft-ot meghaladó összeget nem kell sem bevallani, sem megfizetni. Az adózó az önellenőrzéssel megállapított helyesbített adóalap, adó, járulékalap, járulék bevallásával mentesül az adóbírság, mulasztási bírság alól, a helyesbített meg nem fizetett adó, járulék, továbbá az önellenőrzési pótlék megfizetésével az 51

Art. 168. § (2)-(3) bekezdés

39

önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól.

0958-04-es lap kitöltése E lapot önellenőrzés esetén csak akkor kell kitöltenie, ha az önellenőrzés oka kizárólag az, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvényellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik.52 A lapot csak a 0958-as bevallás részeként, a 0958-03-as lappal együtt (egyidejűleg) lehet benyújtani! Amennyiben az adózó a lapot önállóan nyújtotta be, azt az állami adóhatóság nem tudja figyelembe venni. A lap fejlécében az adózó azonosításához szükséges adatokat kell kitölteni. Ugyancsak itt jelölje a 0958-04. lap sorszámát, amely minden esetben kitöltendő (kezdő sorszám: 01). Az „A” blokkban lévő 1. sorban kell jelölnie X-szel, ha önellenőrzésének az az oka, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik. A „B” blokkban lévő 2. sorban kell megadnia azt az adónemkódot, a 3. sorban pedig az adónem nevét, amelyre vonatkozóan végrehajtott önellenőrzés indoka alaptörvény-ellenesség, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály. Amennyiben több ilyen adónem van, úgy annyi 0958-04. lapot kell benyújtania és a lap fejlécében a lap megfelelő sorszámát jelölnie kell! A „C” blokkban lévő 4-24. sorokban az adózónak részleteznie kell, hogy - melyik az az adókötelezettséget megállapító jogszabály, amellyel kapcsolatban önellenőrzését benyújtotta, továbbá - milyen okból alaptörvény-ellenes, illetve az Európai Unió mely kötelező jogi aktusába ütközik és milyen okból, valamint - ismeretei szerint az Alkotmánybíróság, a Kúria, vagy az Európai Unió Közösségek Bírósága a kérdésben hozott-e már döntést, ha igen, közölje a döntés számát. E blokk szabadon kitölthető részt tartalmaz, amelyben az adózónak részletesen ki kell fejtenie az előzőekben leírtakat. Abban az esetben, ha több adónemre vonatkozóan végrehajtott önellenőrzésének indoka alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály, úgy annyi 0958-04. lapot kell benyújtania, 52

Art. 124/B. §

40

ahány adónemet érint az önellenőrzés. A 0958-05-ös lap kitöltése Ezt a lapot a 2009. június 30-át követő bevallási időszakra a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozónak, továbbá a tevékenységet kezdőnek minősülő, illetve annak a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek kell kitöltenie, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele meghaladta a 8 millió forintot, illetve annak a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek, aki magasabb járulékalap után vállalta a járulékfizetést. A bevallás adatait az adónemenként meghatározott összesített sorokban az előnyomott forint szöveg figyelembevételével, forintban kell bejegyezni. Az alkalmazás minősége rovat első két kódkockája a foglalkoztatás minősége (a biztosítási jogviszony, amely egyben a tagdíj-fizetést megalapozó jogviszonyt is jelenti) kódját jelöli, második két kódkockája a jogviszony sorszáma. A foglalkoztatás minősége rovatot az egyéni vállalkozó a 2. számú függelék szerint tölti ki, a kódszámok használata kötelező! Az egyéni vállalkozónak a 2009. június 30-át követő bevallási időszak során fennálló több biztosítási jogviszonya esetében az adatokat a bevallás 05-ös és 02-es lapjain külön-külön kell feltüntetnie. A jogviszony azonosítására szolgáló szám (a jogviszony sorszáma) jogviszonyonként automatikusan emelkedik. A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozóra vonatkozó természetbeni egészségbiztosítási járulék és a vállalkozói járulék 2009. július 1-jétől hatályos mértékei az 5. számú függelékben találhatóak. Arra a biztosított mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó járulékmértékek, aki tevékenységet kezdőnek minősül, illetve akinek az e tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele meghaladta a 8 millió forintot, illetve aki magasabb járulékalap után vállalta a járulékfizetést, a 6. számú függelékben találhatóak. 91. sor: A 26 %-os mértékű társadalombiztosítási járulék alapja (a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig) Ebben a sorban azt az összeget kell feltüntetni, amely után a tárgyhónapban társadalombiztosítási járulék fizetésére volt kötelezett, de maximum a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig. Arra az evaadózó egyéni vállalkozóra, aki egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, továbbá arra az evaadózó egyéni vállalkozóra, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat a 26 %-os mértékű 41

társadalombiztosítási járulékmérték a 2009. III. és IV. negyedéves bevallási időszakban 3x143 e forint, azaz 429000 forint társadalombiztosítási járulékalapig vonatkozik. Arra a tevékenységét kezdőnek minősülő, illetve arra a biztosított mezőgazdasági őstermelőre, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele meghaladta a 8 millió forintot, illetve arra a biztosított mezőgazdasági őstermelőre, aki magasabb járulékalap után vállalta a járulékfizetést, a 26 %-os mértékű társadalombiztosítási járulékmérték a 2009. III. és IV. negyedéves bevallási időszakban 3x71500 forint, illetve a vállalt magasabb járulékalap után, de maximum 429000 forint társadalombiztosítási járulékalapig vonatkozik. 92. sor: A 29 %-os mértékű társadalombiztosítási járulék alapja (a minimálbér kétszeresét meghaladó rész után) A „c” oszlopból a 2009. 07. 01. és 07. 10. között könyvelt vállalkozói kivét összege Ennek a sornak a „c” oszlopában kell a 91. sorban feltüntetett társadalombiztosítási járulék alapot meghaladó társadalombiztosítási járulék alapot feltüntetni. Ennek a sornak a „c” oszlopában kell feltüntetni továbbá a 2009. július 1. és 10. között könyvelt vállalkozói kivét tekintetében is a társadalombiztosítási járulék alapját. Ennek a sornak az „a” oszlopában kell feltüntetni a „c” oszlopban feltüntetett összegből a 2009. 07. 01. és 07. 10. között könyvelt vállalkozói kivét összegét. A 92. sor „a” oszlopát a biztosított mezőgazdasági őstermelő nem töltheti ki. 93. sor: A 91. és 92. sorok összegéből számított nyugdíjbiztosítási járulék összege (24%) Ebbe a sorba a 91. és 92. sorok összegéből számított 24 százalékos mértékű nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell beírni. 94. sor: A 91. sorból számított természetbeni egészségbiztosítási járulék összege (1,5%) Ebben a sorban a 91. sorból számított 1,5 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét kell közölni. 95. sor: A 92. sorból számított természetbeni egészségbiztosítási járulék összege (4,5%) Ebben a sorban a 92. sorból számított 4,5 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét kell közölni. A társadalombiztosítási járulékalap 143000 forintot meghaladó része után, valamint a 2009. július 10-éig könyvelt vállalkozói kivét után továbbra is 4,5 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetni.

42

96. sor: A 91. és 92. sorok összegéből számított pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege (0,5%) Ebben a sorban kell feltüntetni a 91. és 92. sorok összegéből számított 0,5 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegét. 97. sor: A nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj) alapját képező jövedelem Ebben a sorban azt az összeget kell feltüntetni, amely után az egyéni vállalkozó a tárgyidőszakban nyugdíjjárulék (tagdíj) fizetésére kötelezett. 98. sor: A 97. sorból számított saját nyugdíjjárulékának összege (9,5 %) Az egyéni vállalkozó 97. sorba beírt járulékalap után kiszámított 9,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulékának összegét kell ebbe a sorba beírni. Magánnyugdíjpénztár tagjának a nyugdíjjáruléka ide nem írható be, ebbe a sorba kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékát kell beírni, a járulékfizetési felső határra figyelemmel. 99.

sor: A magánnyugdíjpénztár tag 97. sorból számított saját nyugdíjjárulékának összege (1,5 %) Az egyéni vállalkozó 97. sorba beírt járulékalap után kiszámított 1,5%-os mértékű nyugdíjjárulékának összegét kell ebbe a sorba beírni. Az az egyéni vállalkozó, aki magánnyugdíjpénztár tagja, kizárólag ebben a sorban közölheti a nyugdíjjárulék összegét, a járulékfizetési felső határra figyelemmel. Amennyiben ebben a sorban adatot tüntet fel, akkor a 0958-05-ös lap 100. sorának és a 0958-02-es lap 53. sorának kitöltése kötelező.

100. sor: A 97. sorból számított tagdíjának összege (8%) Ebben a sorban a magánnyugdíjpénztár tag 97. sorból számított tagdíjának összegét kell feltüntetni. A b) oszlopba a pénztár adónem kódját a legördülő menü segítségével kell beírni (1. számú függelék). A tagdíjbevallási és befizetési kötelezettséget annak a magánnyugdíjpénztárnak a feltüntetésével kell teljesíteni, amelynél a pénztártagsági jogviszony a bevallási időszakban fennáll. 101. sor: A tagdíj kiegészítés összege Ebben a sorban a magánnyugdíjpénztár tag tárgyidőszaki járulékalapja alapján megállapított tagdíj-kiegészítés összegét kell feltüntetni. A tagdíj és a tagdíjkiegészítés összege együttesen sem haladhatja meg a nyugdíjjárulék alapjának (tagdíjalap) 10 százalékát. A magán-nyugdíjpénztárak adónemkódjai megegyeznek a 100. sornál ismertetett kódokkal, ezért a 100. és 101. sor b) oszlopaiban csak ugyanaz az adónemkód szerepelhet. A 100. és a 101. sorban szereplő magánnyugdíjpénztár adónemkódjának megfelelő magán-nyugdíjpénztári 43

azonosítót kell feltüntetni a 02-es lap 53. sorának a) oszlopában. 102. sor: A saját személyére vonatkozó egészségbiztosítási járulékának alapja Ebbe a sorba az egyéni vállalkozót terhelő egészségbiztosítási járulék alapjának összege kerül feltüntetésre. 103. sor: A 102. sorból számított természetbeni egészségbiztosítási járulékának összege (4 %) Ebben a sorban a 102. sor összegéből számított 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét kell szerepeltetni. 104. sor: A 102. sorból számított pénzbeli egészségbiztosítási járulékának összege (2%) Ebbe a sorba a 102. sorból számított 2%-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegét kell feltüntetni. 105. sor: Az egyéni vállalkozó vállalkozói járulékának alapja (a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig) A vállalkozói járulék alapja az egészségbiztosítási járulékalap. Az egyéni vállalkozó egészségbiztosítási járulékának alapja a Tbj. 29. §-ának (3)-(5) és (7) bekezdésében, valamint a 29/A. §-ában meghatározott járulékalap. Nem kell vállalkozói járulékot fizetnie annak a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozónak, aki a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll - tekintet nélkül a foglalkoztatás időtartamára -, illetőleg aki oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat.53 Ha az egyéni vállalkozó társas vállalkozóként is biztosított, a vállalkozói járulékot csak az egyéni vállalkozásában kell megfizetnie. Ha az egyéni vállalkozó a Tbj. 31. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint nyilatkozatot tett a társas vállalkozás részére, a vállalkozói járulékfizetési kötelezettségét társas vállalkozóként teljesíti.54 106. sor: Az egyéni vállalkozó vállalkozói járulékának alapja (a minimálbér kétszeresét meghaladó rész után) Ebben a sorban az egyéni vállalkozónak a 105. sorban feltüntetett vállalkozói járulék alapot meghaladó vállalkozói járulék alapot kell feltüntetnie. A 2009. július 10-éig könyvelt vállalkozói kivét tekintetében az egyéni vállalkozónak a vállalkozói járulék alapját akkor is ebben a sorban kell feltüntetnie, ha az nem haladja meg a minimálbér kétszeresét. 107. sor: A 105. sorból számított vállalkozói járulék összege (2,5%) 53

Flt. 46/B. § (1) bekezdés Flt. 46/B. § (4) bekezdés

54

44

Ebben a sorban a 105. sor összegéből kiszámított 2,5 százalékos mértékű vállalkozói járulék összegét kell szerepeltetni. 108. sor: A 106. sorból számított vállalkozói járulék összege (4%) Ebben a sorban a 106. sor összegéből kiszámított 4 százalékos mértékű vállalkozói járulék összegét kell szerepeltetni. A vállalkozói járulékalap 143000 forintot meghaladó része után, valamint abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó a 2009. július 1-jétől 10-éig tartó időtartamon belül realizál vállalkozói kivétet, akkor 4 százalékos mértékű vállalkozói járulék fizetésére kötelezett. 109. sor: Az egyéni vállalkozó tételes egészségügyi hozzájárulása Ebben a sorban akkor kell feltüntetni adatot, ha a tárgyhónapban előfordult olyan nap, amelyben nem állt az Eho. 6. § (3) bekezdés a)-d) pontjában és a (4) bekezdésben meghatározott jogviszonyban. A tételes egészségügyi hozzájárulás összege havi 1950 forint, naptári naponként 65 forint. Nem kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie azokra a hónapokra, naptári napokra, amely időtartam alatt – táppénzt, baleseti táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt, illetve gyermeknevelési támogatást kapott, – keresőképtelen, – ápolási díjat kapott, feltéve, hogy az ellátás folyósításának időtartama alatt munkát nem végzett, – fogvatartott, – az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő szünetelteti a kamarai tagságát. A főfoglalkozású egyéni vállalkozónak a tételes egészségügyi hozzájárulása sor kitöltése akkor is kötelező (ekkor a sorba nullát kell írni), ha ilyen kötelezettsége nem keletkezett. 110. sor: Az egyéni vállalkozó 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásának alapja 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie az egyéni vállalkozónak, ha vállalkozásából pl. az alábbi jövedelmet szerzi meg: az összevont adóalapba tartozó jövedelem esetében az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg (pl.: EU-s tagállamban munkaviszonyban állóként rendelkezik E 101-es igazolással és mellette az egyéni vállalkozásából is realizál vállalkozói kivétet).Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem, természetbeni juttatás, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékfizetési kötelezettség ideértve az egészségügyi szolgáltatási járulékot is - keletkezik, valamint az a

45

jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni.55 111. sor: Az egyéni vállalkozó 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásának összege Ebben a sorban kell feltüntetni az egyéni vállalkozót terhelő 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét. 112. sor: Az egyéni vállalkozó korkedvezmény-biztosítási járulékának alapja A korkedvezményre jogosító munkakörben (2. számú melléklet) vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével (a 91. és 92. sorban szereplő társadalombiztosítási járulék alapok összege) ebben a sorban tünteti fel a korkedvezmény-biztosítási járulék alapját. 113. sor: A 112. sorból számított korkedvezmény-biztosítási járulék összege (6,5%), a korkedvezmény-biztosítási járulék levonás elmaradásának tényleges oka Tekintettel arra, hogy a központi költségvetés 2009-ben a korkedvezménybiztosítási járulék 50 százalékának a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő megfizetését átvállalja, ezért a 19. sorból számított korkedvezmény-biztosítási járulék összege a korkedvezmény-biztosítási járulék alapját képező jövedelem 13 százalékának az 50 százaléka, vagyis 6,5 százalék.56 A korkedvezmény-biztosítási járulék levonás elmaradásának tényleges okát 1-es kóddal kell feltüntetni. A hatóság az egyéni vállalkozót - kérelmére - határozatban mentesíti a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól, ha az eljárás során megállapítja, hogy a kérelemben megjelölt munkakörben és munkahelyen történő foglalkoztatás esetén a különösen nehéz fizikai munka, a különösen terhelő klíma, az ergonómiai kóroki tényezőknek való tartós kitétel, a fokozott pszichés megterhelés, a pszicho-szociális kóroki tényezőknek való tartós kitétel nem vagy csak olyan mértékben áll fenn, amely a korkedvezményre való jogosultság megállapítását - az egyéni vállalkozó által biztosított munkafeltételekre és munkakörülményekre tekintettel - nem indokolja.57 A Kormány az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény XXVII. Fejezete szerinti elsőfokú hatósági feladatok ellátására - a (2) bekezdés szerinti eltéréssel - az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Közép-magyarországi Munkavédelmi Felügyelőségét jelölte ki.58 Nemzeti Adó- és Vámhivatal 55

Eho. 3. § (5) bekezdés A Magyarország 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvény 30. § (14) bekezdés 57 Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 355. § (1) bekezdés 58 A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történő mentesítés eljárási szabályairól szóló 342/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés 56

46

Függelékek 1. számú függelék A magán-nyugdíjpénztárak állami adóhatósági azonosítói és adónemkódjai Pénztár azonosító

Megnevezés

Önkéntes

Adónemkód önellenőrzési pótlék 461

0008

Aegon Magyarország Magánnyugdíjpénztár

0016

Allianz Hungária Nyugdíjpénztár

262

462

0019

Aranykor Nyugdíjpénztár

263

463

0031

Budapest Magánnyugdíjpénztár

265

465

0001

266

466

0013

AXA (volt Winterthur) Önkéntes Magánnyugdíjpénztár Dimenzió Magánnyugdíjpénztár

267

467

0021

Életút Első Országos Nyugdíjpénztár

268

468

0022

Erste Bank Országos Magánnyugdíjpénztár

269

469

0006

Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár

270

470

0014

Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár

271

471

0015

ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár

272

472

0025

MKB Nyugdíjpénztár

273

473

0002

OTP Magánnyugdíjpénztár

274

474

0033

Postás Magánnyugdíjpénztár

275

475

0037

Quaestor Magánnyugdíjpénztár

277

477

0048

Vasutas Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár

278

478

0028

VIT Nyugdíjpénztár

279

479

0062

K & H Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár

280

480

0063

Generali Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár

282

482

Önkéntes

és

Adónemkód tagdíj, tagdíjkiegészítés 261

és

és

47

2. számú függelék Az egyéni vállalkozó foglalkoztatás minősége kódjai Teljes megnevezés

Kódszám

biztosított főfoglalkozású egyéni vállalkozó

21

heti 36 órát elérő munkaviszonya mellett egyéni vállalkozó1

26

közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató egyéni vállalkozó

36

egyéni vállalkozó (társas vállalkozási tagság mellett)

38

1

A Tbj. 31. § (4) bekezdésének alkalmazásánál heti 36 órás foglalkoztatásnak kell tekinteni azt a munkaviszonyt is, amelyben a munkáltató a válság megoldására indított program keretében, munkaidőszervezési intézkedéssel csökkentett munkaidőben – átlagosan legalább heti 20 órában – foglalkoztatott munkavállalóra tekintettel munkahelymegőrző támogatásban részesül. E rendelkezés – választás szerint – 2009. július 1-jétől visszamenőlegesen alkalmazható.

3. számú függelék A biztosított mezőgazdasági őstermelő foglalkoztatás minősége kódjai Teljes megnevezés

Kódszám

biztosított mezőgazdasági őstermelő

78

biztosított mezőgazdasági őstermelő a Tbj. 5. § (1) bekezdésének g) pontja és (2) bekezdése szerinti jogviszony mellett1

79

1

Ha a biztosított mezőgazdasági őstermelő a Tbj. 5. § (1) bekezdésének g) pontjában (bedolgozói, megbízási, vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) és a (2) bekezdésben meghatározott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal (pl.: választott tisztségviselői jogviszony) is rendelkezik, ezen biztosítása nem zárja ki, hogy mezőgazdasági őstermelőként is biztosított legyen.

48

4. számú függelék A járulékfizetés nélküli időszakok kódjai Teljes megnevezés

Kódszám

táppénz

11

baleseti táppénz

12

terhességi-gyermekágyi segély

21

előzetes letartóztatás

41

szabadságvesztés

42

GYED

22

GYES

23

GYET

24

ápolási díj

25

katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona

30

ügyvéd, szabadalmi ügyvivő, közjegyző kamarai tagsága szünetel

51

pénzbeli ellátás nélküli keresőképtelenség2

84

2

A pénzbeli ellátás nélküli keresőképtelenség csak a foglalkoztatás minősége táblázatban feltüntetett, 26, 36 kódszámú alkalmazások esetében fordulhat elő.

5. számú függelék A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozóra vonatkozó járulékmértékek

Járulékmértékek

Természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke (3., 69., 94., 95. sorokhoz) A vállalkozói járulék mértéke (14., 76., 107., 108. sorhoz)

2009. 01. 01jétől

2009. 07. 01-jétől* a minimálbér a minimálbér kétszeresének kétszeresét megfelelő meghaladó járulékalapig rész után

4,5%

1,5 %

4,5%

4%

2,5%

4%

* A 2009. július 1-jétől hatályos járulékmértékeket a 2009. július 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni azzal, hogy a 2009. július 10-éig könyvelt vállalkozói kivétre a 2009. június 30-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

49

6. számú függelék Arra a biztosított mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó járulékmértékek, aki tevékenységet kezdőnek minősül, illetve akinek az e tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele meghaladta a 8 millió forintot, illetve aki magasabb járulékalap után vállalta a járulékfizetést

Járulékmértékek

Természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke (3., 69., 94., 95. sorokhoz)

2009. 01. 01jétől 4,5%

2009. 07. 01-jétől a minimálbér a minimálbér kétszeresének kétszeresét megfelelő meghaladó járulékalapig rész után 1,5 %

4,5%

50

Tartalomjegyzék oldalszámok

Jogszabályi háttér

1

Általános tudnivalók

1

A bevallás javítása, önellenőrzése

6

Az egyéni vállalkozó járulék, tagdíj és egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége

9

A mezőgazdasági őstermelő járulék és tagdíj kötelezettsége

14

A bevallás lapjainak kitöltése

19

Függelékek

48

51