KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a 0912-es számú bevalláshoz Jogszabályi háttér: - a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szh. tv.) - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) Kötelezettek köre: Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldi székhelyű a) gazdasági társaság, b) szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, az iskolai szövetkezetet és az iskolai szövetkezeti csoportot, c) állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat – a víziközműtársulat kivételével –, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat, d) ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda, Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik. A nem EVA alany egyéni vállalkozó a szakképzési hozzájárulás kötelezettség bevallásának a ’01-es bevallás keretében tesz eleget. A bevallás részei: 0912 Főlap 0912-01 Részletező lap szakképzési hozzájárulás elszámolásához 0912-02 Nyilatkozat arról, hogy az önellenőrzés indoka az, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik Általános tudnivalók A 0912 számú bevallás – hasonlóan a 0812 számú bevalláshoz - nem külön nyomtatványon (azaz nem a ’31-esen, ’32-esen), hanem ugyanezen számú nyomtatványon (0912. számú nyomtatványon) javítható, helyesbíthető, önellenőrizhető és pótolható elévülési időn belül. •
A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózókat terhelő éves elszámolású szakképzési hozzájárulás kötelezettségről (elsődleges különbözet) ezt az adóbevallást kell benyújtani azoknak az adózóknak, akik 2009. év során térnek át a naptári évtől eltérő üzleti évre, 2009. január 1. napjától az áttérés napjáig, a bevallással még le nem fedett időszakról az adóévet követő év második hónap 25. napjáig. [Például, ha az adózó 2009. április 3-án tér át a naptári évtől eltérő üzleti évre, akkor 2009. január 1-jétől 2009. április 2-áig terjedő időszaka egy adóévnek (üzleti évnek) minősül, melyről 0912. számú bevallást az ezt követő „év” második hónapjának 25. napjáig kell az adóhatóságnak benyújtani, ami az adott esetben 2009. június 27.]
2 Az adóbevallást ebben az esetben akkor is be kell nyújtani, ha az adott adónemben adófizetési kötelezettség nem keletkezett. A bevallásban a vonatkozó jogszabályi előírások alapján megállapított kötelezettségeket kell szerepeltetni, függetlenül a ténylegesen befizetett összegtől. Az üzleti év váltása miatt az adózónak 2009. naptári éve két adóévet érint, az első 2009. január 1-jétől 2009. április 2-áig, a második 2009. április 3-ától 2010. április 2-áig terjedő időszak.] Az adókötelezettség összegét befolyásoló tényezőknek – a „tört időszakú” üzleti évről készült 0912-es bevallásban figyelembe nem vett – az áttérés napjától az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig bekövetkezett változása esetén a szakképzési hozzájárulási különbözetet az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig vallja be és fizeti meg. (másodlagos különbözet) [Az előző példa szerint, ha 2009. január 1-je és 2009. április 2-a közötti időre fizetnek jutalmat, akkor 2009. szeptember 2-áig kell a különbözeti bevallásnak eleget tenni a társasági adóbevallással egyidejűleg a 0929EUD nyomtatványon.] A naptári évtől eltérő üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezett az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint állapítja meg, vallja be, fizeti meg hozzájárulási kötelezettségét. •
Az Szh. tv. alapján a szakképzési hozzájárulás előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét (elsődleges különbözet) az adózónak a bevallás gyakoriságától függetlenül ezen a nyomtatványon kell bevallania. Az eltérő üzleti év szerint elszámoló adózó – ideértve a végelszámolás alatt álló adózót is a végelszámolási időszak tekintetében, ha az hosszabb, mint 12 hónap – ezen a nyomtatványon tesz eleget különbözet bevallási kötelezettségének. Amennyiben az elsődleges különbözet bevallásban negatív kötelezettséget szerepeltet, annak visszaigénylését illetve más adónemre történő átvezetését a 17. számú Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez c. bizonylat benyújtásával kérheti. Az elsődleges különbözetre vonatkozó adóbevallást akkor is be kell nyújtani, ha az adott adónemben az adózónak kötelezettsége nem volt (nulla adattartalommal is be kell nyújtani). Az elsődleges különbözetre vonatkozó bevallás benyújtásának időpontja az üzleti évet (adóév) követő év második hónapjának 25. napja. A szakképzési hozzájárulás kötelezettséget a 10032000-06056061 NAV Szakképzési hozzájárulás beszedése számlára teljesíteni.
A bevallásban az adatokat – az előnyomott ezer forint szöveg figyelembevételével – ezer Ft-ra kerekítve kell bejegyezni a kerekítés általános szabályainak (499 Ft-ig lefelé, 500 Ft-tól felfelé) alkalmazásával. A bevallás benyújtására kötelezett adózó a kötelezettség keletkezése időpontjától az állami adóhatósághoz teljesítendő valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét az Art.-ban meghatározott feltételek fennállása esetén elektronikus1 úton teljesíti. 1
Art. 31. § (2) bekezdés
3 A bevallás kitöltő programja és a hozzá tartozó útmutató letölthető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) Internetes honlapjáról (http://www.nav.gov.hu). A bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon (09NY) nyilatkozik, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett. A bevallás javítása, helyesbítése, önellenőrzése, pótlása Javítás (adóhatósági kiértesítést követően) Az adóhatóság az adóbevallás helyességét megvizsgálja2, a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és ha a kijavítás az adófizetési kötelezettség vagy az adó-visszatérítés összegét érinti, az adózót a kijavítástól számított 30 napon belül értesíti. Ha az adóbevallás az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki, vagy az adózó fennálló adótartozásáról, köztartozásáról a nyilatkozattételt vagy jogszabályban előírt igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, továbbá az adóbevallásából, nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek az adóhatóság nyilvántartásában sem szerepelnek – megfelelő határidő tűzésével az adózót javításra (hiánypótlásra) szólítja fel3. A bevallását elektronikusan benyújtó adózónak – azon túlmenően, hogy a bevallás javítását a NAV illetékes igazgatóságánál személyesen, vagy írásban kezdeményezi – lehetősége van arra, hogy a hibák kijavítását követően a bevallást újból benyújtsa. Ebben az esetben a főlap B) blokkjának megfelelő kódkockájába kell beírnia az eredeti (az adóhatóság által hibásnak minősített) bevallás 10 jegyű vonalkódját, mely a javításra való felhívást tartalmazó levélben található meg. Adózó általi javítás (helyesbítés) Az Art. 34. § (7) bekezdése alapján az adó megállapításához való jog elévülési idején belül az adózó is kezdeményezheti az adóbevallás kijavítását, ha a bevallás - adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét nem érintő - hibáját észleli. Ebben az esetben, ha a bevallás benyújtása adózó kérelmére történő javítás miatt történik, akkor a főlap C) blokkjában található, „bevallás jellege” kódkockában a „H” jelet kell beírni. Értékadatok helyesbítése Fontos! Amennyiben az értékadatok helyesbítése az adózó kötelezettségének változását eredményezi, úgy a bevallás tekintetében önellenőrzést kell végezni. Önellenőrzés Az önellenőrzést a hatályos rendelkezések4 szerint kell elvégezni. Az adózó a bevallását önellenőrzéssel csak az adóbevallásra előírt határidőt követően módosíthatja. Az adóhatósági ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó – a vizsgált időszak tekintetében – önellenőrzéssel nem módosítható.
2
Art. 34. § (1) bekezdés Art. 34. § (6) bekezdés 4 Art. 49-51. § 3
4 A NAV által elfogadott, feldolgozott bevallás után, ugyanarra az időszakra, adóalap, illetőleg adó módosítására kizárólag csak önellenőrzés keretében és elévülési időn belül van lehetőség5. Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. Önellenőrzéssel csak azt az adót (adóalapot), lehet módosítani, amely módosításnak az együttes összege az 1 000 forintot meghaladja6. Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatok módosíthatók. Fontos! Önellenőrzés esetén minden esetben a teljes bevallást meg kell ismételni, tehát nemcsak az önellenőrizni kívánt adatot, hanem azt is, amit nem önellenőriz. Az önellenőrzési pótlék módosítására csak ismételt önellenőrzés keretében van lehetőség. Amennyiben önellenőrzési pótlékot önellenőriz, akkor kizárólag csak az önellenőrzési pótlékot módosíthatja, más - a bevallásban szereplő, egyéb kötelezettséget nem, de a bevallást teljesen ki kell töltenie. Kivétel természetesen az önellenőrzés [0912-01-D] blokk, ahol csak az önellenőrzési pótlék összege mezőben lehet – a különbözet összegének előjelhelyesen szerepeltettet - adat. Tehát abban az esetben, ha a korábbi önellenőrzési bevallásban feltüntetett önellenőrzési pótlék összege annak módosítása miatt csökken, akkor a negatív előjelet is fel kell tüntetni a vonatkozó mezőben. Pótlás A határidőben benyújtani elmulasztott bevallást is, jelen bevallás benyújtásával lehet pótolni az elévülési idő végéig. A 0912-es főlapjának kitöltési útmutatója A bevallás (A) blokkjának kitöltése az adóhivatal feladata, kérjük, ne írjon oda. A főlap (B) blokkjában kell feltüntetni az adózó adószámát, nevét, levelezési címét/székhelyét (fióktelepét) és annak az ügyintézőnek a telefonszámát és nevét, aki a bevallás feldolgozása során feltárt hiba esetén a javításba bevonható. Az elektronikusan benyújtott bevallás javítása esetén a hibásnak minősített bevallás vonalkódját kérjük feltüntetni. A vonalkódot az adóhatóságtól kapott, a hibás bevallásról (0912) szóló kiértesítő levél tartalmazza. A főlap (C) blokkjában kell feltüntetni – a bevallás jellege elnevezésű kódkocka megfelelő kitöltésével -, hogy a bevallás adózó kérelmére történő javítás, adózói javítás (helyesbítés) (H), önellenőrzés (O), ismételt önellenőrzés (I) céljából került benyújtásra. Végelszámolás alatti időszakra benyújtott bevallás esetén az erre a célra kialakított külön kódkockába „V” jelölést kell tenni. Más esetben a kódkockát üresen kell hagyni. 5 6
Art. 49. § (1) bekezdés Art. 50. § (3) bekezdés
5 Az adóbevallást – főszabály szerint – az adózónak kell aláírnia [(D) blokk]. Lehetőség van arra is, hogy a bevallást az adózó helyett a képviselője, meghatalmazottja írja alá7. Amennyiben a magánszemély adózó az adóhatóság előtt nem kíván vagy nem tud személyesen eljárni, úgy a képviseletében eljárhat és a bevallást helyette aláírhatja a törvényes képviselője, valamint meghatalmazottként: képviseleti jogát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás vagy megbízás alapján más nagykorú személy. Amennyiben a meghatalmazó egyéni vállalkozó, akkor meghatalmazás alapján a nagykorú alkalmazottja is aláírhatja a bevallást. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet esetében a bevallást aláírhatja a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy, valamint meghatalmazottként: a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazott, jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja. Amennyiben a bevallást a meghatalmazott írja alá ─ az Art.-ban meghatározott, az adóhatósághoz a hatályos rendelkezések szerinti formanyomtatványon bejelentett,8 valamint a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott kivételével – a meghatalmazást csatolni kell az adóbevalláshoz, és ezt a bevalláson a kódkockában „X”-szel kell jelölni. Ilyen esetekben a meghatalmazás csatolása nélkül az adóbevallás érvénytelen. Amennyiben a bevallást az Art. rendelkezése értelmében, az adóhatósághoz bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott9 írja alá, úgy ezt a tényt a bevallás megfelelő kódkockájában „X”-szel kell jelölni. Az állandó meghatalmazottak személyi köre megegyezik az eseti meghatalmazottak személyi körével. Felhívjuk a figyelmet, hogy az adóhatósághoz be nem jelentett, vagy az adóhatósághoz bejelentett, de a jelen bevallás aláírására nem jogosult állandó meghatalmazott által aláírt adóbevallás – meghatalmazás csatolása nélkül – érvénytelen, csak az adóhatósághoz erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelentett, a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott esetén lehet a meghatalmazás bevalláshoz történő csatolásától eltekinteni. A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás időpontját, valamint a meghatalmazott és a meghatalmazó mindazon adatait, amelyekből a meghatalmazó és a meghatalmazott személye egyértelműen megállapítható, illetve a meghatalmazó és meghatalmazott aláírását is. Az adóbevallást, illetőleg az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő ellenjegyezheti10. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás, illetőleg adóbevallással egyenértékű nyilatkozat esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő terhére állapítja meg. 7
Art. 7. § (1)-(2) bekezdés Art. 7. § (3) bekezdés, Art. 7. § (5) bekezdés 9 Art. 7. § (3) bekezdés, Art. 7. § (5) bekezdés 10 Art. 31. § (14) bekezdés 8
6 Amennyiben a bevallás ellenjegyzésére kerül sor, úgy azt a bevalláson kell megtenni. Szerepeltetni kell továbbá az adótanácsadó, okleveles adószakértő nevét, adóazonosító számát, a bizonyítvány/igazolvány számát. A külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg11. A pénzügyi képviselő megbízása esetén az adóbevallás aláírására csak a pénzügyi képviselő jogosult. A pénzügyi képviselő a képviselt külföldi vállalkozás adóbevallási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti. A szakképzési hozzájárulás elszámolására készült részletezés kitöltése Az állami adóhatósággal elszámoló gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezett12 a hozzájárulás alapjáról és mértékéről,13 valamint a levonásokról (figyelembe véve az Szh. törvény 5. § (2) bekezdésének 2009. július 1-től hatályos változásait is)14 – a bevallási időszakot követően – az állami adóhatóság külön megállapodás alapján adatot szolgáltat az állami szakképzési és felnőttképzési intézetnek, amelyhez a részletező lap kitöltése szükséges. A részletező táblázatok az adóévre vonatkozó szakképzési hozzájárulás levezetésére szolgálnak, figyelembe véve az Szh. törvény5. § (2) bekezdésének 2009. július 1-től hatályos rendelkezéseit is. Felhívjuk a figyelmet, hogy 2009. június 30-áig a szakképzési hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét annak legfeljebb 70 százalékos mértékéig csökkentheti a törvényben felsoroltakkal, míg 2009. július 1-jétől 60 százalékos mértékig. A részletező lapra fel kell vezetni az adózó nevét és adószámát, azonosan a fedőlapon feltüntetettel. Útmutató a 0912-01. lap (A) blokk kitöltéséhez A 01-es sorban kell szerepeltetni az elsődleges különbözetet (szakképzési hozzájárulás előleg és az éves nettó, vagy tört éves kötelezettség különbözetét). Útmutató a 0912-01. lap (B) blokk kitöltéséhez 02. sor: Szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet 2009. június 30-ig terhelő társadalombiztosítási járulék alapja. 03. sor: Szakképzési hozzájárulás mértéke (a 2009. június 30-ig számított bruttó kötelezettség). Ebbe a sorba a kötelezettet 2009. június 30-ig terhelő társadalombiztosítási járulékalap 1,5 százalékának megfelelő csökkentő tételek figyelembe vétele nélkül megállapított összeget kell beírni. 04. sor: Felhasználható kötelezettségcsökkentés (a bruttó kötelezettség 70%-a) Az a kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét nem gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, köteles bruttó kötelezettségét – az alábbiak figyelembevételével – az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési 11
Art. 9. § (1) bekezdés Szh. tv. 6. § (7) bekezdés 13 Szh. tv. 3. § 14 Szh. tv. 5. § (2) bekezdés 12
7 hozzájárulás számlára befizetni. A hozzájárulásra kötelezett 2009. június 30-ig a bruttó kötelezettségét annak legfeljebb 70 százalékos mértékéig csökkentheti. 05. sor: Felhasznált kötelezettségcsökkentő tételek (a 6. és 7. sorok adata) összesen Ebbe a sorba kell beírni a 6. és 7. sorok összesített adatát. A hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét annak legfeljebb 70 százalékos mértékéig csökkentheti a szakképző iskola, valamint felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás összegével, valamint a saját munkavállaló számára a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (Fktv.) 20. §-ában meghatározott felnőttképzési szerződés, illetőleg a Munka Törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződés alapján megszervezett képzés költségeivel. 06. sor: Saját dolgozó képzésére fordított összeg A saját munkavállaló számára a felnőttképzési szerződés, illetőleg a tanulmányi szerződés alapján megszervezett képzés külön jogszabályban meghatározott költségeivel mikro- és kisvállalkozások esetében a bruttó kötelezettség 60 százaléka, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében a bruttó kötelezettség 33 százaléka mértékéig csökkenthető a bruttó kötelezettség. 07. sor: Tárgyévben átutalt fejlesztési támogatások összege A szakképző iskola és központi képzőhely, valamint felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás 2009. június 30-ig csak a bruttó kötelezettség 70 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás 2009. június 30-ig a bruttó kötelezettség legfeljebb 35 százaléka lehet. Amennyiben a 6. és a 7. sor szerinti kötelezettségcsökkentő tételek összege (5. sor összesen adata) nem éri el a szakképzési hozzájárulási kötelezettség 70 százalékát (4. sor adata), akkor ennek a különbözetével (4. sor és 5. sor különbsége) növelt 30 százalékot kell befizetni az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulási számlára. A 30 százalék a bruttó kötelezettségnek az elszámolható kötelezettségcsökkentésen (bruttó kötelezettség 70 százaléka) felüli része. 08. sor: Nettó kötelezettség (a 3. sor összegéből az 5. sor összege) Ebbe a sorba a bruttó kötelezettség (3. sor) összegének és a kötelezettségcsökkentő tételek összegének (5. sor) különbözetét kell beírni. A tényleges nettó kötelezettség összege nem lehet kevesebb, mint a bruttó kötelezettség 30 százaléka. Ha a kötelezettségcsökkentő tételek nem érik el a szakképzési hozzájárulás kötelezettség 70 százalékát, akkor ennek a különbözetével növelt 30 százalékot kell befizetni. Amennyiben az adóév során szakképzési hozzájárulási kötelezettsége nem keletkezett, ebbe a sorba 0-t írjon.
Útmutató a 0912-01. lap (C) blokk kitöltéséhez 12. sor: Szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet 2009. július 1-től terhelő társadalombiztosítási járulék alapja. 13. sor: Szakképzési hozzájárulás mértéke ( a 2009. július 1-től számított bruttó kötelezettség). Ebbe a sorba a kötelezettet 2009. július 1-től terhelő társadalombiztosítási járulékalap 1,5
8 százalékának megfelelő csökkentő tételek figyelembe vétele nélkül megállapított összeget kell beírni. 14. sor: Felhasználható kötelezettségcsökkentés (a bruttó kötelezettség 60%-a) Az a kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét nem gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, köteles bruttó kötelezettségét – az alábbiak figyelembevételével – az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára befizetni. A hozzájárulásra kötelezett 2009. július 1-től a bruttó kötelezettségét annak legfeljebb 60 százalékos mértékéig csökkentheti. 15. sor: Felhasznált kötelezettségcsökkentő tételek (a 16. és 17. sorok adata) összesen Ebbe a sorba kell beírni az 15. és 16. sorok összesített adatát. A hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét annak legfeljebb 60 százalékos mértékéig csökkentheti a szakképző iskola, valamint felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás összegével, valamint a saját munkavállaló számára a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (Fktv.) 20. §-ában meghatározott felnőttképzési szerződés, illetőleg a Munka Törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződés alapján megszervezett képzés költségeivel. 16. sor: Saját dolgozó képzésére fordított összeg A saját munkavállaló számára a felnőttképzési szerződés, illetőleg a tanulmányi szerződés alapján megszervezett képzés külön jogszabályban meghatározott költségeivel mikro- és kisvállalkozások esetében a bruttó kötelezettség 60 százaléka, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében a bruttó kötelezettség 33 százaléka mértékéig csökkenthető a bruttó kötelezettség. 17. sor: Tárgyévben átutalt fejlesztési támogatások összege A szakképző iskola és központi képzőhely, valamint felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás 2009. július 1-től a bruttó kötelezettség 60 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás 2009. július 1-től a bruttó kötelezettség legfeljebb 30 százaléka lehet. Amennyiben a 16. és a 17. sor szerinti kötelezettségcsökkentő tételek összege (15. sor összesen adata) nem éri el a 2009. július 1-től számított szakképzési hozzájárulási kötelezettség 60 százalékát (14. sor adata), akkor ennek a különbözetével (14. sor és 15. sor különbsége) növelt 40 százalékot kell befizetni az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulási számlára. A 40 százalék a bruttó kötelezettségnek az elszámolható kötelezettségcsökkentésen (bruttó kötelezettség 60 százaléka) felüli része. 18. sor: Nettó kötelezettség (a 2009. július 1-től számított 13. sor összegéből a 2009. július 1-től számított 15. sor összege) Ebbe a sorba a bruttó kötelezettség (13. sor) összegének és a kötelezettségcsökkentő tételek összegének (15. sor) különbözetét kell beírni. A tényleges nettó kötelezettség összege nem lehet kevesebb, mint a bruttó kötelezettség 40 százaléka. Ha a kötelezettségcsökkentő tételek nem érik el a szakképzési hozzájárulás kötelezettség 60 százalékát, akkor ennek a különbözetével növelt 40 százalékot kell befizetni. Amennyiben az adóév során (2009. július 1-től) szakképzési hozzájárulási kötelezettsége nem keletkezett, ebbe a sorba 0-t írjon.
9 Útmutató a 0912-01. lap (D) blokk kitöltéséhez 09. sor: Itt kell feltüntetni az eredeti bevallásban megadott, illetve az önellenőrzéssel helyesbített adókötelezettségek különbözetét. 10. sor: Itt az önellenőrzési pótlék alapját kell szerepeltetni. 11. sor: Ebbe a sorba az önellenőrzési pótlék összege kerül. Amennyiben a 09. sorban negatív előjelű összeg szerepel, azaz az önellenőrzés következtében az adózónak visszajáró adója keletkezik, akkor ezen összeg visszaigényléséhez az adott évben rendszeresített „Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű ’17-es számú nyomtatványt kell benyújtani. Az önellenőrzési pótlék kiszámítása Az adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell.15 Az adózó terhére mutatkozó helyesbítés esetén az önellenőrzési pótlék alapja a „b” oszlopban feltüntetett összeg, azaz a bevallott és az önellenőrzéssel feltárt helyesbített adó összegének különbözete. Az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része, illetve ugyanazon bevallás ugyanazon adatának ismételt önellenőrzése esetén annak másfélszerese. Az önellenőrzési pótlékot az eredeti bevallás benyújtására előírt határidőt követő első naptól a tévedés adózó által történő feltárásáig (nyilvántartásba történő feljegyzés) terjedő időszakra kell kiszámítani. Az önellenőrzési pótlékot a jegybanki alapkamat változásaihoz igazodva kell kiszámítani, azaz az önellenőrzéssel érintett időszakot ennek alapján időintervallumokra kell bontani. A megállapított önellenőrzési pótlék annak bevallásával egyidejűleg esedékes. Ez az összeg 215ös önellenőrzési pótlék adónemen kerül előírásra az adózó adó- és járulék-folyószámláján Az önellenőrzési pótlék megállapításához segítséget nyújt a NAV internetes honlapján (www.nav.gov.hu) található pótlékszámítási program.
Útmutató a 0912-02. lap kitöltéséhez Ezt a lapot kell kitölteni, ha az önellenőrzés oka, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik16. A lapot csak a 0912-es bevallás önellenőrzésként történő benyújtása esetén annak részeként, azzal együtt (egyidejűleg) lehet benyújtani! Amennyiben ezt a lapot önállóan nyújtotta be, azt az adóhatóság nem tudja figyelembe venni. A lap fejlécében az azonosításához szükséges adatokat kell feltüntetnie. Az (A) blokkban kell jelölnie X-szel, ha önellenőrzésének oka az, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik. 15 16
Art. 51. § (2) bekezdés Art. 124/B. §
10 A (B) blokkban a szakképzési hozzájárulás adónem kód (182) rögzítetten szerepel, mert ezen nyomtatványon csak a szakképzési hozzájárulás önellenőrizhető. A (C) blokkban kell részleteznie, hogy a) melyik az az adókötelezettséget megállapító jogszabály, mellyel kapcsolatban önellenőrzését benyújtotta, továbbá b) milyen okból alaptörvény-ellenes, illetve az Európai Unió mely kötelező jogi aktusába ütközik, valamint c) ismeretei szerint az Alkotmánybíróság, a Kúria, vagy az Európai Unió Bírósága a kérdésben hozott-e már döntést, ha igen, közölje a döntés számát. Ezen blokk szabadon írható/gépelhető részt tartalmaz, melyben részletesen ki kell fejtenie az előzőekben leírtakat. Tekintettel arra, hogy ebben a bevallásban csak a szakképzési hozzájárulásra vonatkozóan végrehajtott, fentiek szerinti önellenőrzés szerepeltethető, ezen önellenőrzéssel kapcsolatban kell kifejteni a szóban forgó jogszabály alaptörvény-ellenességét, vagy az Európai Unió jogi aktusába ütközését. Felhívjuk a szíves figyelmét, hogy a bevalláshoz szükséges nyomtatvány a NAV honlapjáról (http:\\www.nav.gov.hu) letölthető. Nemzeti Adó-és Vámhivatal
