Kitöltési útmutató a 0901-es számú bevallási nyomtatványhoz Jogszabályi háttér - Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) - A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény - A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. Törvény (a továbbiakban: Nkat.) - A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szh. tv.) - A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: Atv.) - 16/1998. (V. 20.) PM rendelet a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság központi költségvetéssel történő elszámolásának részletes szabályairól - A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény - A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Média tv.), illetve a készülék üzemben tartási díj beszedésének részletes szabályairól szóló 122/1997. (VII. 17.) Korm. rendelet - A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) - A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) - A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény - 2008. évi LXVII. törvény a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről - A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. Törvény (a továbbiakban: Szja.)
Általános tudnivalók Figyelem! Megszűnik a 09A16-os számú, a kulturális járulék 2009. évi elszámolásáról szóló nyomtatvány, amelynek adattartalma beépül a 0901-es számú bevallásba, továbbá ezen a nyomtatványon kell az energiaellátóknak jövedelemadójukat kiegészíteni. 2009. február elsejétől a 0901-es nyomtatványon kell a cégautóadót bevallani. A bevallást az adózónak nem kell benyújtania1, ha a tárgyhónapban, tárgynegyedévben, illetve az adóévben adófizetési kötelezettsége nem volt, illetve, ha az adót (adóelőleget) megfizette, vagy később fizetheti meg. Ez esetben a 09NY elnevezésű bizonylaton kell erről nyilatkozniuk. Az éves adózóknak – amennyiben az egyes adónemekre nézve negyedéves előlegfizetésre kötelezettek – és nem keletkezett a tárgynegyedévben kötelezettségük, akkor szintén a 09NY bevallást kell benyújtaniuk. A többféle tevékenységet egy vagy több telephelyen folytató adózónak is egy bevallást kell benyújtania. Társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozat Felhívjuk a figyelmét, hogy a társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozatot a 0901-es bevallás 01-es lap (A) blokkjában kell teljesíteni.
1
Az Art . 1. számú mellékletének I./A/3. pontjában meghatározottak szerint
1
Határidők A havi és évközi adóbevallás benyújtására kötelezett adózónak2 2009. január 1-jétől 2009. december 31-ig keletkezett egyéb adókötelezettségeit az államháztartással szemben, havonta, negyedévente ezen a nyomtatványon a tárgyhónapot követő hó 20-ig, illetve a negyedévet követő hó 20-ig kell bevallania az illetékes elsőfokú adóhatósághoz. A havi adóbevallás benyújtására kötelezett adózónak a negyedéves gyakoriságú adókötelezettségéről a negyedév utolsó hónapjára vonatkozó bevallásában kell elszámolnia. A szakképzési hozzájárulás I. félévi előleg bevallási és befizetési kötelezettségnek az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig kell eleget tenni. A rehabilitációs hozzájárulás előlegét az I–III. negyedév utolsó hónapját követő hónap 20. napjáig kell bevallani és megfizetni.3 A havi, illetve évközi adóbevallás tételére nem kötelezett adózónak4 (ideértve az egyéni vállalkozókat, családi gazdálkodókat és azokat a magánszemélyeket is, akiknek az államháztartás felé adókötelezettségük van, de a tevékenységüket nem egyéni vállalkozóként és/vagy őstermelőként folytatják) az éves adóbevallást az államháztartással szemben 2009. évben fennálló és az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó kötelezettségeiről ezen a nyomtatványon kell teljesítenie egy példányban, az illetékes elsőfokú adóhatósághoz általános esetben 2010. február 25-ig. Bevallás benyújtásának módja Az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtására kötelezett adózó e kötelezettségének keletkezése időpontjától az állami adóhatósághoz teljesítendő valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti. A bevallás kitöltő programja és a hozzá tartozó útmutató letölthető a NAV Internetes honlapjáról (http://www.nav.gov.hu Letöltések Nyomtatványkitöltő programok Egyszerű/Összetett keresés). Azon adózók, akik nem elektronikusan, hanem papíralapon nyújtják be bevallásukat, de a kitöltéshez/kinyomtatáshoz az Internetről letölthető kitöltő-ellenőrző programot kívánják használni, szintén itt találják meg a kitöltéshez szükséges programokat és dokumentumokat. Aláírás, ellenjegyzés A papíralapon benyújtott adóbevallást – fő szabály szerint – az adózónak kell aláírnia. Az adóbevallást, illetőleg az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő ellenjegyezheti5. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás, illetőleg adóbevallással egyenértékű nyilatkozat esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő terhére állapítja meg. Amennyiben a papíralapon benyújtott bevallás ellenjegyzésére sor kerül, úgy azt a bevallás főlapján kell megtenni. Szerepeltetni kell továbbá az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő nevét, adóazonosító számát, illetve a bizonyítvány/igazolvány számát. Az Art . 1. számú mellékletének I./A/3. pontjában meghatározottak szerint. Az Art 2. számú mellékletének I./Határidők/7. pontja alapján. 4 Az Art. 1. számú mellékletének I./B./2. a) pontjában foglaltak, illetve ugyanezen melléklet I./A./3. pontja alapján. 5 Az Art. 31. § (14) bekezdése alapján. 2 3
2
Lehetőség van arra is, hogy a bevallást az adózó helyett a képviselője, meghatalmazottja6 írja alá. Amennyiben a magánszemély adózó az adóhatóság előtt nem kíván, vagy nem tud személyesen eljárni, úgy a képviseletében eljárhat és a bevallást helyette aláírhatja a törvényes képviselője, valamint meghatalmazottként: képviseleti jogát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás, vagy megbízás alapján más nagykorú személy. Abban az esetben, ha a meghatalmazó egyéni vállalkozó, akkor meghatalmazás alapján a nagykorú alkalmazottja is aláírhatja a bevallást. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet esetében a bevallást aláírhatja a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy vagy munkaviszonyban álló jogtanácsos, valamint meghatalmazottként: a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott, megbízás alapján eljáró jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja. Amennyiben a bevallást az adóhatósághoz7 bejelentett, a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott írja alá, úgy ezt a tényt a bevallás megfelelő kódkockájában „X”-szel kell jelölni. Az állandó meghatalmazottak személyi köre megegyezik az eseti meghatalmazottak személyi körével. Amennyiben az adózó nem kötelezett adóbevallását elektronikus úton benyújtani, és a bevallást meghatalmazott írja alá, – az adóhatósághoz bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott kivételével – a meghatalmazást csatolni kell az adóbevalláshoz, és ezt a főlap (F) blokkjában, a kódkockában „X”-szel kell jelölni. Ilyen esetekben a meghatalmazás csatolása nélkül az adóbevallás érvénytelen! A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás időpontját, valamint a meghatalmazott és a meghatalmazó mindazon adatait, amelyekből a meghatalmazó és a meghatalmazott személye egyértelműen megállapítható. Az a külföldi vállalkozás8, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg. A pénzügyi képviselő megbízása esetén az adóbevallás aláírására csak a pénzügyi képviselő jogosult. Amennyiben a bevallást az adóhatósághoz bejelentett pénzügyi képviselő írja alá, úgy ezt a tényt a főlap (F) blokkjában a megfelelő kódkockában „X”-szel kérjük jelölni. Javítás, adózói javítás, önellenőrzés Javítás Az adóhatóság az adóbevallás helyességét megvizsgálja,9 és amennyiben az adóbevallás10 az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki – megfelelő határidő kitűzésével – az adózót javításra (hiánypótlásra) szólítja fel. A bevallását elektronikusan benyújtó adózónak Az Art. 7. § (1)–(2) bekezdései szerint Az Art. 7. § (5) bekezdése szerint. 8 Az Art. 9. § (1) bekezdése alapján. 9 Az Art. 34. § (1) bekezdése szerint. 10 Az Art. 34. § (6) bekezdésben szabályozott esetben. 6 7
3
lehetősége van arra, hogy a hibák kijavítását követően a bevallást újból benyújtsa. Ebben az esetben a főlap (B) blokkjába be kell írnia az eredeti (javítani kívánt) bevallás 10 jegyű vonalkódját, mely a javításra való felhívást tartalmazó levélben található meg. A bevallást nem elektronikus úton benyújtó adózók a „Hibásnak minősített bevallás vonalkódja” rovatban nem szerepeltethetnek adatot. Adózói javítás A NAV által elfogadott bevallás után, ugyanarra az időszakra csak adózói javításként nyújtható be ismételten a bevallás. Adózói javításról akkor van szó, amikor az adózó utóbb észlelte, hogy az adóhatóság által elfogadott bevallás bármely adat tekintetében téves, vagy valamely adat az elfogadott bevallásból kimaradt, azaz a bevallás nem teljes körű, vagy a vonatkozó bevallás időszaka helytelen volt. A bevallás könyvelését érintő adat pótlása azonban nem oldható meg adózói javításként. Abban az esetben, ha a bevallás benyújtása adózói javítás (helyesbítés) miatt történik, akkor a főlap (C) blokkjában, a „Bevallás jellege” menüből kell a „H” betűt kiválasztani. Ez esetben a módosított, „új” adatokkal valamennyi – az érintett bevalláson szerepeltetett – adatot ki kell tölteni! Azokat az adatokat, amelyeket az adózói javítás (helyesbítés) nem érint, az eredeti bevallásban feltüntetett módon meg kell ismételni. Fontos! Amennyiben az értékadatok adózó általi javítása az adózó kötelezettségének változását eredményezi, úgy a bevallás tekintetében önellenőrzést kell végezni. Önellenőrzés Ha a bevallás önellenőrzésnek minősül, a főlapon a „Bevallás jellege” menüből kell az önellenőrzésnek megfelelő „O” betűt kiválasztani. Önellenőrzésnek minősül11, ha az adózó az adót, adóalapot módosítja. Önellenőrzéssel csak azt az adót (adóalapot), lehet módosítani, amely módosításnak az együttes összege az 1 000 forintot meghaladja.12 Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatok módosíthatók. Figyelem! Önellenőrzés esetén, a „Bevallás jellege” menüből a megfelelő betű jelölése mellett, a módosított, „új” adatokkal valamennyi – az önellenőrzéssel érintett bevalláson szerepeltetett – adatot ki kell tölteni! A bevallást csak az elévülési időn belül lehet önellenőrizni.13 Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az adóhatósági ellenőrzés megkezdését követően a vizsgálat alá vont adó és támogatás a vizsgált időszak tekintetében önellenőrzéssel nem módosítható.14 Az önellenőrzés esedékességét a főlapon, az erre a célra szolgáló kódkockába kell bejegyezni. Ugyanazon időszakra vonatkozó ismételt önellenőrzés esetén a bevallási főlapon a (C) blokkban a „Bevallás jellege” menüből kell az ismételt önellenőrzésnek megfelelő „I” betűt kiválasztani. Amennyiben az önellenőrzéssel történő módosítással az adózónak pénzügyileg rendezendő adókötelezettsége keletkezik, akkor az adót és az esetlegesen felszámított önellenőrzési pótlékot az önellenőrzési bevallás esedékességi időpontjáig lehet – késedelmi pótlék felszámítása nélkül – megfizetni. Kötelezettség csökkenése esetén az adó visszaigénylésének lehetősége ugyanezen esedékesség időpontjától nyílik meg. 15 Az Art. 49. § (1) bekezdése alapján. Art. 50. § (3) bekezdése szerint Az Art. 164. §- ában foglaltaknak megfelelően. 14 Az önellenőrzést az Art. 49-51. §-aiban foglaltak szerint kell végrehajtani. 15 Art. 168-169. §-ai 11 12 13
4
Amennyiben az adózó a korábbi önellenőrzése során hibásan számította ki és vallotta be az önellenőrzési pótlék összegét, akkor annak módosítását is ezen a bevalláson teheti meg. A feltárás időpontja az adózó könyveibe történő bejegyzés, azaz az önellenőrzési nyilvántartásba vétel dátuma. Az önellenőrzési bevallást az esedékesség időpontjáig kell az illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz benyújtani. Az egyes adókötelezettségek önellenőrzésére a 0901-04 lap szolgál. Az önellenőrzést az önellenőrizni kívánt időszakban hatályos figyelembevételével végezze el.
jogszabályok
A korábban benyújtott 0901 számú bevallás adatok, valamint az önellenőrzésként benyújtott 0901 számú bevallás adatait figyelembe véve kell a 0901-04-es önellenőrzési lapon az „Adókötelezettség változása” megnevezésű b) oszlopba a megfelelő adónemhez tartozóan az adókülönbözet adatokat feltüntetni. Negatív adókötelezettség változás esetén az önellenőrzési pótlék alap és önellenőrzési pótlék összege oszlopok adatmezőit üresen kell hagyni. Az önellenőrzési pótlék számítása Az adózó javára mutatkozó módosítás esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell. 16 Az adózó terhére mutatkozó módosítás esetén az önellenőrzési pótlék alapja a 0901-04-es lapok c) oszlopa, „Az önellenőrzési pótlék alapja” megnevezésű adatmezőben feltüntetett összeg. Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzésének a napjáig. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000 forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meg nem haladó összeget nem kell bevallani és megfizetni. A százalékos mértéket 3 tizedes jegy pontossággal kell meghatározni és a harmadik tizedes jegy után következő számokat el kell hagyni. Az önellenőrzési pótlékot az eredeti bevallás benyújtására előírt határidőt követő első naptól a tévedés adózó által történő feltárásáig (nyilvántartásba történő feljegyzés) terjedő időszakra kell kiszámítani. Az önellenőrzési pótlékot a jegybanki alapkamat változásaihoz igazodva kell kiszámítani, azaz az önellenőrzéssel érintett időszakot ennek alapján időintervallumokra kell bontani. A megállapított önellenőrzési pótlék annak bevallásával egyidejűleg esedékes. Az adónként17 külön-külön kiszámított önellenőrzési pótlék összegét kell az önellenőrzési lapon ezer forintra kerekítve (az adónem szerint) „Az önellenőrzési pótlék összege” megnevezésű adatmezőbe beírni.
16
17
Art. 51. § (2) bekezdés Az Art. 168. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltak szerint.
5
Amennyiben az önellenőrzéssel történő módosítással az adózónak pénzügyileg rendezendő adókötelezettsége keletkezik, akkor az adót és az esetlegesen felszámított önellenőrzési pótlékot az önellenőrzési bevallás esedékességi időpontjáig lehet – késedelmi pótlék felszámítása nélkül – megfizetni. Kötelezettség csökkenése esetén az adó visszaigénylésének lehetősége ugyanezen esedékesség időpontjától nyílik meg. (Adózó a ’17 számú nyomtatvány 01 lapján kezdeményezheti a folyószámláján mutatkozó, valós túlfizetésének átvezetését és/vagy kiutalását.) Önellenőrzési pótlék módosítása, önellenőrzése esetén a 0901-es bevallás főlap C blokkjában a „Bevallás jellege” menüből az ismételt önellenőrzésnek megfelelő betűt kell jelölni, tehát a bevallás ilyenkor ismételt önellenőrzésnek minősül. A 0901-04-es lapon csak „Az önellenőrzési pótlék összege” megnevezésű d) oszlopba, „Az önellenőrzési pótlék összege (215)” megnevezésű 13. sorba kerülhet adat. Ebbe a mezőbe a korábban benyújtott önellenőrzési melléklet(ek)en bevallott és az újabb önellenőrzéssel feltárt, módosított önellenőrzési pótlék különbözetét kell előjelhelyesen bejegyezni. Az önellenőrzési pótlék önellenőrzése esetén a b) és c) oszlopokba egyáltalán nem kerülhet adat, a d) oszlopban pedig csak a 13. sorban szerepeltethető adat. Önellenőrzési pótlék csak önállóan, külön önellenőrzés benyújtásával módosítható. Az önellenőrzési pótlék önellenőrzése esetén is valamennyi – az önellenőrzéssel érintett bevalláson szerepeltetett – adatot ki kell tölteni, mely alól kivétel az önellenőrzési lap, ahol csakis a pótlék önellenőrzésére szolgáló mező tölthető ki. Az önellenőrzés dátuma nem lehet korábbi a bevallás benyújtásának esedékességénél. Visszaigénylés, kerekítés Ezt a nyomtatványt kell használni a késedelmesen, vagyis a bevallás benyújtásának esedékességét követően, az elévülési időn belül benyújtott bevallások esetében is. A visszajáró összeget az adózó a bevallás benyújtására előírt határidőtől jogosult visszaigényelni a ’17 számú nyomtatvány benyújtásával. A visszaigényelt különbözetet az adóhatóság az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámlájára utalja vissza, vagy – kérelemre – átvezeti más adónemre. A bevallásba az adatokat az előnyomott „ezer” forint szöveg figyelembevételével 1 000 forintra kerekítve kell bejegyezni, a kerekítés általános szabályai szerint (499 forintig lefelé, 500 forinttól felfelé kell kerekíteni). Pl.: 186 722 forint esetén a beírandó szám 187. A kerekítésből származó különbözetet az adózónak az adóéven belül, a következő adómegállapítási időszak ugyanazon adó vagy költségvetési támogatás összegénél a kerekítést megelőzően korrekciós tételként kell figyelembe vennie. (Példa: ha májustól az adókötelezettség havi 1 300 forint, a kerekítéssel májusban 1 ezer forint, júniusban 2 ezer forint, júliusban 1 ezer forint, augusztusban 1 ezer forint az adókötelezettség.) Hónap Május Június Július Augusztus
Összeg 1 300 1 300 1 300 1 300
Halmozott kötelezettség 1 300 2 600 3 900 5 200
Havi kötelezettség 1 ezer 2 ezer 1 ezer 1 ezer
Összes bevallott kötelezettség 1 ezer 3 ezer 4 ezer 5 ezer
6
Ha a megállapított adó összege18 az 1 000 forintot nem éri el, akkor az adózó az év elejétől vagy az előző megállapítási időszaktól számított halmozott összeget annak a megállapítási időszaknak a kötelezettségeként tünteti fel, amelyben az 1 000 forintot elérte. Azoknál a soroknál, ahol a különbözet lehet pozitív vagy negatív szám, a vonatkozó sor kitöltésekor a negatív (–) előjelet mindig ki kell írni. A pozitív összeg esetén az előjelet nem kell külön jelölni. Az adóbevallás különös szabályai Az általános szabálytól eltérően19 valamennyi havi, negyedéves és éves adóbevallás benyújtására kötelezett adózónak ezen a nyomtatványon kell adóbevallást tennie, ha a) A felszámolás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a felszámolás megkezdését megelőző nappal lezárt időszakra – a felszámolás kezdő időpontját követő 45 napon belül; a felszámolási záró adóbevallást a záró mérleg elkészítésének napját követő napon kötelesek az adóhatóságnak benyújtani és egyidejűleg az adót is meg kell fizetni, 20 b) végelszámolás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül; a záró adóbevallást a végelszámolást lezáró beszámolónak a cégbírósághoz történő előterjesztésével egyidejűleg kötelesek benyújtani, c) átalakul, az átalakulás napjával, 30 napon belül, d) felszámolási eljárás, vagy végelszámolás nélkül szűnik meg, vagy az adóköteles tevékenységét megszünteti, a megszűnés napjával, e) az egyéni vállalkozói igazolványt, vagy a tevékenység folytatásához szükséges engedélyt jogerősen visszavonták, vagy a vállalkozói igazolványát (engedélyét) visszaadta, f) ügyvédi, szabadalmi ügyvivői tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti, g) az adóévben a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény hatálya alól kikerülő hitelintézet a hitelintézeti járadékot kikerülést követő 90. napig. A bevallásra kötelezettek közül a d), e) és f) pont esetében az adózóknak a nem éves elszámolású kötelezettségeikről a soron kívüli adóbevallást a bevallással még le nem fedett időszakról, valamint az egyéni vállalkozóknak, a végelszámolási, felszámolási eljárás nélkül megszűnő adózóknak az éves elszámolási kötelezettségükről 30 napon belül kell benyújtani. Az e) pontban e határidőt a tevékenység folytatásához szükséges engedélyt visszavonó vagy a foglalkozás gyakorlásának eltiltásáról szóló határozatnak a jogerőre emelkedésétől kell számítani. A felszámolás kezdő időpontja a 2006. július 1-jétől indult eljárásokra vonatkozóan a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja, az ezt megelőzően indult eljárások tekintetében pedig a felszámolást elrendelő bírósági végzés jogerőre emelkedésének napja. Ettől az időponttól számított 45 napon belül – a felszámolás megkezdését megelőző nappal – kell a gazdálkodó szervezetnek az adóbevallást benyújtania.
Az Art. 1. számú melléklet I./A./1. pontja alapján Az Art. 33. § (3)-(6) bekezdésében foglaltak alapján. 20 A Cstv. 31.§ (1) bekezdés a) pontja és 52.§ (1)-ben foglaltak alapján. 18 19
7
A végelszámolási eljárás kezdő időpontja a jogutód nélküli megszűnésről rendelkező határozatban megállapított időpont. Ha a felszámolási és végelszámolási eljárás az év közben fejeződik be, szintén ezt a bevallást kell beadni. Az előtársaságokra vonatkozó általános tudnivalók Figyelem! A számviteli törvény változása miatt21 az előtársasági időszakról nem minden esetben kell beszámolót készíteni, ezért előfordulhat, hogy a cégbejegyzési kérelem elbírálásakor a társaság nem kötelezett soron kívül adóbevallást benyújtani. A soron kívüli bevallást22 kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról a bevallással még le nem fedett időszakról – többek között akkor –, ha az Szt. VII. fejezete sajátos beszámoló készítési kötelezettséget ír elő. A jogelőd nélkül alapított vállalkozó23 az előtársasági időszakról beszámolót köteles készíteni. Az előtársasági időszakról24, mint önálló üzleti évről nem kell külön beszámolót készíteni, ha ezen időszak alatt a vállalkozó vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg, és a bejegyzésre az üzleti év naptári évnek megfelelő, illetve a választott mérlegforduló napjáig25 sor került. Ez esetben az első üzleti év a létesítő okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a bejegyzett társaság üzleti évének mérlegforduló napjáig tart. A fentiek alapján, ha az előtársaság a tevékenységét az előtársasági időszakban nem kezdte meg, és a bejegyzésére a mérlegforduló napja előtt sor kerül, nem kell erről az időszakról soron kívül beszámolót készítenie, mely magával vonja, hogy a társaságnak nem kell külön bevallást benyújtania az előtársasági időszakra vonatkozóan – a társaság az előtársasági időszakáról az általános szabályok szerint számol el. Ebben az esetben a főlap D blokkjában a megfelelő kódkockában jelölje „X”- szel, hogy a bevallásában az előtársasági időszakáról is elszámol. Amennyiben az előtársasági időszakban a tevékenységét megkezdte, vagy ha a bejegyzésre a mérlegforduló napot követően került sor, a társaságnak soron kívül kell bevallást benyújtania.26 A soron kívüli adóbevallási kötelezettségek tekintetében elválnak egymástól a nem éves (havi, negyedéves, évközi), illetve az éves elszámolású adókra vonatkozó bevallási kötelezettségek. Azokról az adókról27, amelyeknél az adó-megállapítási időszak egy hónap, egy negyedév, a bevallással még le nem fedett időszakról a soron kívüli adóbevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell a bevallást benyújtani. A 0901 számú bevallást kell benyújtania az előtársaságnak a nem éves elszámolású adókról abban az esetben, ha a cégbejegyzés iránti kérelmét 2009-ben jogerősen elbírálták. Az előtársaságnak ezt az adóbevallást kell benyújtania a nem éves elszámolású adókról 2009. évet érintően abban az esetben is, ha a cégbírósághoz a cégbejegyzés iránti kérelmét 2009. évben nyújtotta be, és azt 2009. december 31-éig jogerősen még nem bírálták el.
A Szt. 135. § (6) bekezdése. Az Art. 33. § (3) bekezdése szerint. 23 A Szt. 135. § (1) bekezdése szerint. 24 A Szt. 135. § új, (6) bekezdése szerint. 25 A Szt. 11. § (2) bekezdése szerint. 26 Az Art. 33. § (3) bekezdése alapján. 27 Az Art. 33. § (5) bekezdése alapján. 21 22
8
Az éves elszámolású adókról, ha soron kívüli adóbevallást kell benyújtania 28, a bevallást a számviteli törvény szerinti beszámoló készítésére előírt 90 napon belül kell benyújtani. A soron kívüli bevallás benyújtása a 0829EUD, illetőleg a 0929EUD nyomtatványon történhet attól függően, hogy az előtársasági időszak mikor kezdődött meg. Ha az előtársasági időszak a 2008. évben kezdődött, akkor a 0829EUD, ha pedig az előtársasági időszak a 2009. évben kezdődött, akkor a 0929EUD bevallást kell benyújtani. Abban az esetben, ha a bejegyzési kérelem benyújtását követően az előtársaságnak a bejegyzéséig szakképzési hozzájárulás, illetve rehabilitációs hozzájárulás tekintetében bevallási kötelezettsége van, amennyiben az előtársasági időszak 2008-ban kezdődött, akkor az előtársasági időszak kezdetétől 2008. december 31-ig a 0801-es, ha áthúzódik az előtársasági időszak, akkor a 2009. évre eső előtársasági időszakról a 0901-es nyomtatványt kell benyújtani. Abban az esetben, ha előtársasági időszak 2009-ben kezdődött, akkor a 0901es bevallást kell benyújtani. A cégjegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaságot és annak előtársaságát innovációs járulék-kötelezettség nem terheli. Egyes kiegészítő bevallási kötelezettségek Az I–III. negyedéves rehabilitációs hozzájárulás előlegeket, illetve a szakképzési hozzájárulás részletezését, valamint ezen adónemek éves elszámolását a 2009. évről a 0901 számú nyomtatványon kell teljesíteni. A 0901 számú nyomtatvány fő- és 3-as lapja a kulturális járulék befizetési kötelezettség elszámolására szolgál. A kulturális járulék fizetésére kötelezetteknek ezért a 0901-es bevallást a bevallási gyakoriságtól függetlenül be kell nyújtani 2010. február 25-éig. Az innovációs járulékelőleg bevallást a kötelezettség keletkezése évében az I. és II. negyedévre vonatkozóan a 0901 számú, az ezt követő 12 hónapos időszakra vonatkozóan a 0949 számú nyomtatványon kell beadni. A bevallás garnitúra a következő bevallási lapokból áll: 0901 0901-01 0901-02 0901-03 0901-04 0901-05 0901-06
főlap bevallás az egyes kötelezettségekről a havi, évközi (negyedéves), éves bevallás benyújtására kötelezett adózók részére, részletező lap a szakképzési hozzájárulás elszámolásához, részletező lap a kulturális járulék 2009. évi elszámolásához, önellenőrzési melléklet, nyilatkozat arról, hogy az önellenőrzés indoka alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály. Cégautóadó bevallása magánszemélyek és nem magánszemélyek részére.
Részletes tájékoztató A 0901 számú bevallás főlapjának kitöltési útmutatója
28
Az Art. 33. § (4) bekezdése alapján.
9
Azonosítás (B) blokk Itt kell feltüntetni a bevallás benyújtására kötelezett adatait. Átalakulás, önellenőrzés esetén szükséges lehet a jogelőd adószáma, ezért kérjük annak feltüntetését. Az adóhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódja rovatot csak azok az adózók tölthetik ki, akik a 0901-es bevallásukat korábban elektronikus úton nyújtották be, ahhoz az adóhatóság hibalistával kiértesítést küldött vissza, és az adózó e hibás bevallását kívánja javító bevallással korrigálni. Ebben az esetben ki kell tölteni az adóhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódját, melyet a kiértesítés tartalmaz. Ha a bevallás elektronikus benyújtása első esetben történik, vagy az adózó önmaga fedezi fel hibáját, és azt kívánja korrigálni, akkor az adóhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódját üresen kell hagyni. Nem tölthető ki a rovat abban az esetben sem, ha az adózó nem elektronikusan nyújtotta be bevallását, hanem az Internetről letölthető kitöltő-ellenőrző program segítségével kitöltve papíralapon kinyomtatva, illetve ha papíralapú bizonylaton tett eleget bevallási kötelezettségének. A levelezési cím rovatot csak a magánszemély adózók tölthetik ki. Ha a levelezési cím meghatározása a postafiók megjelölésével történik, akkor a közterület jellege rovatba „PF”-et kell írni, a postafiók számát a házszám rovatban kell feltüntetni. A főlapon ügyintézőként annak a személynek a nevét kérjük feltüntetni, aki a bevallást összeállította, és aki a bevallás esetleges javításába bevonható. (Ha a bevallást külső cég, vagy erre jogosult egyéb személy készítette, és a bevallás javításába bevonható, ügyintézőként az ő adatait kérjük közölni.) (C) blokk A 0901 bevallás az Art. önellenőrzési és elévülési szabályainak figyelembevételével önmagán helyesbíthető és önellenőrizhető. Ezt a szándékot a bevallás jellege elnevezésű kódkockában jelölni kell. A kódkockát üresen kell hagyni, ha alapbevallásként, ,,H’’ betűt kell jelölni, ha adózói javításként (helyesbítésként), ,,O’’ betűt, ha önellenőrzésként, ,,I’’ betűt, ha ismételt önellenőrzésként nyújtja be bevallását. Ha még nem nyújtott be az adott bevallási időszakra a bevallási időszakban felmerült kötelezettségeiről 0901 számú bevallást, akkor a bevallás jellege kódkockát hagyja üresen. Önellenőrzés esetén a bevallás jellege kódkockába ,,O’’ betűt, ismételt önellenőrzés esetén (előzőleg már nyújtott be önellenőrzésként megjelölt 0901 sz. nyomtatványt) ,,I’’ betűt jelöljön. Ha a bevallás jellege kódkockában önellenőrzést, ,,O’’ betűt jelölt vagy ismételt önellenőrzést, ,,I’’ betűt jelölt, a ( C ) blokkban az önellenőrzés esedékessége dátum kitöltése kötelező. A felszámolás alatt álló szervezet önellenőrzési bevallása esetén a „Bevallás fajtája” kódkockában jelölni kell, hogy az önellenőrzés a felszámolási eljárást megelőző időszakban benyújtott bevallásra vonatkozik (jelölése 1), vagy a felszámolási eljárás időszakát érintő bevalláshoz kapcsolódik (jelölése 2), vagy a felszámolási eljárás befejezése utáni záró bevalláshoz kapcsolódik (jelölése 3).
10
Egy nyomtatvány egy funkciót tölthet be, vagy csak önellenőrzést vagy csak eredeti (alap)bevallást vagy csak adózói javítást (helyesbítést), vagy csak pótlást, vagy csak ismételt önellenőrzést lehet teljesíteni. A bevallás gyakorisága kódkockában tudja jelölni az adózó, hogy havi; negyedéves; éves vagy nem rendszeres (tört) időszaki bevallás benyújtására kötelezett. A nem rendszeres időszaki bevallás alatt az egy napos bevallási időszak megjelölését értjük, amely a kulturális járulék bevallásánál, aktiváláskor fordulhat elő. A bevallás típusa kódkockába azt kérjük jelölni, hogy az adóbevallást az adózó felszámolás, végelszámolás, átalakulás, egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése, egyéni ügyvéd és a szabadalmi ügyvivő tevékenysége, közjegyző közjegyzői szolgálata szüneteltetése, vagy egyéb megszűnés miatt nyújtja be. A kódkockába: felszámolás esetén "F", végelszámolás esetén "V", átalakulás esetén "A", szüneteltetés esetén "S", egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése esetén "E", egyéb megszűnés esetén "M" betűjelet kérünk feltüntetni. Felszámolási eljárás esetén a bevallás fajtája kódkockába kérjük beírni, hogy az adózó az eljárás megkezdésére vonatkozó bevallást nyújtja be, ez esetben a kódkockába írjon „1”-et, ha az eljárás időtartama alatti bevallását nyújtja be a kódkockába "2"-t kell írnia. Az eljárás befejezésekor a kódkockába írjon "3"-t. Ha a felszámolási eljárás bevallási időszakon belül kezdődik, akkor két adóbevallást kell az adózónak beadnia, a bevallási időszak kezdő napjától a felszámolás kezdő időpontját megelőző napig (1-es kóddal) majd a felszámolás kezdő időpontjától a bevallási időszak végéig (2-es kóddal). Előfordulhat az éves adózók esetében, hogy az adóévben megkezdett eljárás az adóévben befejeződik, ebben az esetben "2"-es jelöléssel bevallás nem nyújtható be. Végelszámolás esetén is az előzőekben ismertetett jelöléseket kell alkalmazni. A végelszámolás alatt álló adózók esetében a tevékenységüket lezáró adóbevallás és a végelszámolás befejezését követő záró bevallás közötti időszakban az éves elszámolású adókról bevallást csak akkor kell benyújtani, ha az időszak hosszabb, mint 12 hónap (2-es kód). Ha a naptári évtől eltérő üzleti évet választott, akkor a külön kódkockába "X"-et kell írni. Amennyiben a naptári évtől eltérő üzleti évet választott, a mérlegforduló napját mindenképpen tüntesse fel az erre szolgáló kódkockákban!
(D) blokk Az adózóknak, amennyiben az egyes adónemekre nézve negyedéves előlegfizetésre-, vagy a kulturális járulék fizetésére-, vagy a cégautó adó fizetésére kötelezettek, úgy azt a (D) blokk megfelelő kódkockáiban X-szel jelezzék.
11
Az "A bevallást rehabilitációs hozzájárulás és/vagy a szakképzési hozzájárulás és/vagy a társasági adóelőleg-kiegészítés és/vagy az energiaellátók jövedelemadó kiegészítés és/vagy a hitelintézeti járadék kötelezettség 2008. évi- és/vagy a televízió-készülék üzembentartási díj és/vagy a kulturális járulék elszámolása végett nyújtom be" mezőt, a bevallás benyújtásának gyakoriságától függetlenül az adózóknak az adóévről szóló éves elszámoló bevallásukban kell kitölteniük, amely éves elszámoló bevallást 2010. február 25-ig, illetve a hitelintézeti járadék kötelezettség esetében 2009. május 31-ig kell majd benyújtaniuk. Ebben az esetben a bevallás típusa és fajtája üres, vagy F2, V2. Soron kívüli bevallás esetén is ki kell tölteni az elszámoló kódkocká(ka)t. Ilyenkor a bevallás típusa és fajtája "F1, V1, F3, V3, A, M, E, S" lehet, a bevallási időszak az adóév-, vagy a tevékenység megkezdésének első napjától a soron kívüli eseményt kiváltó napot megelőző napig tart. Abban az esetben, ha az előtársasági időszakról soron kívüli bevallást köteles benyújtani, töltse ki a „Kizárólag az előtársasági időszakra beadott bevallás” kódkockát. Ha az előtársaság az adóbevallást a cégbírósági bejegyzése vagy bejegyzésének elutasítása miatt a tárgyév első napjától (tárgyéven belüli tevékenység kezdés esetén a tárgyévi kezdés napjától) a bejegyzés vagy elutasítás napjáig bezárólag terjedő időszakra nyújtja be, az időszak végét követő 30 napon belül, a kódkockába „1”-est írjon. A „Kizárólag az előtársasági időszakra beadott bevallás” kódkockába „2”-est kell beírni, ha a tárgyév utolsó napjáig a cégbíróság az előtársaságot nem jegyezte be. A kódkockába írni nem szabad, ha a bevallást nem előtársaságként adja be, illetve ha soron kívüli bevallás benyújtására nem kötelezett.29 Az utóbbi esetben az előtársasági időszakról az általános szabályok szerint benyújtott bevallásában számol el, melyhez a „Jelölje „X”- szel, hogy a bevallásában az előtársasági időszakáról is elszámol” megnevezésű kódkockát töltse ki. Az (E) blokk A bevallás főlapjának (E) blokkjában a kulturális járulék elszámolása 2009. évi elszámolására szolgál. Az a) és b) mezőkbe írni nem lehet. A 0901-03-as lap kitöltésekor a program automatikusan kitölti. Az (F) blokk A bevallás főlapjának (F) blokkját az „Aláírás, ellenjegyzés” cím alatt részletezett szabályoknak megfelelően töltse ki. A 0901-01-es lap kitöltése (A) blokk: Társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozat Amennyiben a 2009. adóévben vállalkozási tevékenységből (az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéből) származó bevételt nem ért el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számolt el, akkor – a társasági adóbevallás helyett – az alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, az európai területi együttműködési csoportosulás nyilatkozatot tesz.30
29 30
A Szt. 135. § (6) bekezdése folytán Art. 31. § (5) bekezdés
12
A társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozat az adóévet követő év február 25-éig nyújtható be, a nyilatkozat tényét a kódkockában „X”-szel kell jelölni! A bevallásba az adatokat az előnyomott „ezer” forint szöveg figyelembevételével, ezer forintra kerekítve kell bejegyezni. A havi bevallás benyújtására kötelezettek a 0901-01 lap tekintetében a vonatkozó hónapnak megfelelő oszlopban tüntetnek fel adatot. A negyedéves bevallás benyújtására kötelezettek havi bontásban tesznek eleget bevallási kötelezettségüknek, majd az adott negyedévbe eső hónapok oszlopainak adatait az „n” oszlopban összesítik. A kulturális járulék, a rehabilitációs hozzájárulás, innovációs járulék, cégautóadó és a szakképzési hozzájárulás adónemekben keletkezett kötelezettséget a negyedév (szakképzési hozzájárulás esetén félév) utolsó hónapjának kötelezettségeként kell feltüntetni. Az „n” rovatba a költségvetési kapcsolat adott havi, negyedéves, éves összegét kell beírni (az internetes program ezt automatikusan megteszi), amelynek tartalmaznia kell az „a”–„m” oszlopokban lévő összegeket. Amennyiben a költségvetési kapcsolat rovataiban szereplő összegek egyenlege nulla vagy mínusz előjelű (–), úgy az „n” rovatba is nullát vagy mínusz előjelű összeget (–) kell beírni. Költségvetési kapcsolatok 01. sor: Rehabilitációs hozzájárulás Számlaszám: 10032000-06056281 NAV Rehabilitációs hozzájárulás beszedési számla Ebben a sorban31 a rehabilitációs hozzájárulás előlegének összegét kell beállítani a negyedév utolsó hónapjának sorába (március, június, szeptember). Az adózónak a IV. negyedévre sem előlegfizetési, sem bevallási kötelezettsége sincs, azt az éves elszámolás során kell figyelembe venni. Az előlegek halmozott összege és a tényleges éves kötelezettség különbözetét a havi, negyedéves és éves bevallók ezen a bevalláson teljesítik. Az éves elszámolás teljesítése során a 0901 sz. bevallás 01. sorában az I–III. negyedévre vonatkozó előlegek halmozott összege és a tényleges éves kötelezettség különbözetét kell az „m” oszlopba beírni. Az adózóknak ez esetben a bevallás benyújtásának gyakoriságától függetlenül kell kitölteniük a bevallás főlapjának „D” blokkjában az "A bevallást rehabilitációs hozzájárulás elszámolása végett nyújtom be" mezőt. Az elszámoló bevallást 2010. február 25-ig kell benyújtaniuk. Ebben az esetben a bevallás fajtája és típusa üres, vagy F2, V2. Soron kívüli bevallás esetén is ki kell tölteni az elszámoló kódkockát. Ilyenkor a bevallás típusa és fajtája "F1,V1,F3, V3, A, M, E, S" lehet. Az eltérő üzleti év szerint adózó kötelezett a különbözet bevallásának az „m” oszlop kitöltésével tesz eleget. Rehabilitációs hozzájárulásra az a munkaadó köteles, akinél a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám 5 százalékát.
31
Az Flt. 41/A. § és 42/A. §-ai
13
A hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám és a rehabilitációs hozzájárulás éves mértékének szorzata. A rehabilitációs hozzájárulás 2009. évi mértéke 177.600 Ft/fő. Abban az esetben, ha a soron kívüli bevallási kötelezettségének tesz eleget, a bevallási időszakon belül a sor bármely oszlopa kitölthető. Soron kívüli bevallás benyújtása esetén a bevallással le nem fedett időtartamra a soron kívüli bevallás benyújtását kiváltó esemény hónapjának kötelezettségeként kell a rehabilitációs hozzájárulás kötelezettséget feltüntetni. 02. sor: Játékadó Számlaszám: 10032000-01076992 NAV Játékadó bevételi számla Ebben a sorban32 a játékadót kell szerepeltetni, amely kötelezettséget a tárgyhónapot követő hó 20. napjáig kell bevallani és megfizetni. Ez a sor nem tartalmazhatja a pénznyerő automaták utáni havi bevallású játékadó-kötelezettséget, illetve a játékautomata nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó féléves bevallású játékadót, azt a 0978 számú nyomtatványon kell bevallani. 03. sor: Kulturális járulék Számlaszám: 10032000-06056047 NAV Nemzeti kulturális járulék beszedési számla Ebben a sorban33 a kulturális járulékkötelezettség összegét kell szerepeltetni. A kulturális járulékot – általános szabály szerint34 – az adózóra vonatkozó bevallási gyakoriságnak megfelelően kell bevallani és megfizetni. Havi bevallók a tárgyhónapot követő hó 20. napjáig, a negyedéves bevallók a tárgynegyedévet követő 20. napjáig, (az összeget a tárgynegyedév utolsó hónapjának oszlopában kell feltüntetni), az éves bevallók a tárgyévet követő év február 25-ig (az összeget az „m” oszlopban kell szerepeltetni) vallják be és fizetik meg a kötelezettségüket. Eltérő szabály: Az építtető az őt terhelő kulturális járulékot utólag, az építmény üzembe helyezésekor, illetve rendeltetésszerű használatba vételekor (aktiválásakor) egy összegben vallja be és fizeti meg. E kötelezettség bevallása minden esetben soron kívüli bevallást jelent. A főlapon bevallási időszakként az aktiválás napját kell feltüntetni és a „Bevallás gyakorisága” legördülő kódkockából az „Egyedi” funkciót kell kiválasztani. Ezen kívül a főlap „D” blokkjában jelölje be, hogy a bevallást a kulturális járulék tekintetében aktiválás/kivitelezés miatt nyújtotta be. Ha az építési szerződésben a megvalósítás és az elszámolás (számlázás) időben elválik egymástól, a kivitelező a számla kibocsátását követő hó 20. napjáig köteles a kulturális járulékot bevallani és megfizetni. A kivitelező abban az esetben, ha negyedéves bevallás benyújtására kötelezett, a számla kibocsátását követő hó 20. napjáig bevallandó kulturális járulékot is – amennyiben a kötelezettség bevallása nem a tárgynegyedév utolsó hónapjára esik – ebben a bevallásban vallja be. Szintén e bevallást kell beadnia e kötelezettsége tekintetében is az éves bevallóknak.
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény szerint. A Nkat. alapján. 34 Az Art. 1. sz. mellékletében meghatározottak szerint. 32 33
14
Ez esetben e kötelezettséget egy soron kívül benyújtott havi bevallás keretében tünteti fel, a bevallási időszak a számla kibocsátásának a hónapja. Ekkor a főlap „D” blokkjában jelölje be, hogy a bevallást a kulturális járulék tekintetében aktiválás/kivitelezés miatt nyújtotta be. Amennyiben e kötelezettsége a negyedév utolsó hónapjára esik, a negyedéves bevallók esetében nincs külön bevallás benyújtására szükség a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként kell a kulturális járulékot a bevallásban feltüntetni. Soron kívüli bevallás benyújtása esetén a bevallással le nem fedett időtartamra a soron kívüli bevallás benyújtását kiváltó esemény hónapjának kötelezettségeként kell a kulturális járulék kötelezettséget feltüntetni. Ebben a sorban tünteti fel az előtársaság az előtársasági időszak utolsó hónapjára a kulturális járulék-fizetési kötelezettségét is. Ebben a sorban negatív előjellel kizárólag az építtető, illetve a kivitelező szerepeltethet visszaigényelhető összeget.35 04. sor: Szakképzési hozzájárulás Számlaszám: 10032000-06056061 NAV Szakképzési hozzájárulás beszedési számla Ebben a sorban36 a szakképzési hozzájárulás előleget, illetve az előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetének összegét kell szerepeltetni. Az I. félévi előleg bevallási és befizetési kötelezettségnek az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig kell eleget tenni és a 6. hónap rovatában kell feltüntetni. Az előleg és az éves kötelezettség különbözetét az „m” oszlopban kell szerepeltetni. Az eltérő üzleti éves adózó a mérlegforduló napjától számított 6. hónap rovatában tüntesse fel az előleg összegét. Abban az esetben, ha az adózó soron kívüli bevallási kötelezettségének tesz eleget, a bevallási időszakon belül a sor bármely oszlopa kitölthető. A soron kívüli bevallással le nem fedett időtartamra a soron kívüli bevallás benyújtását kiváltó esemény hónapjának kötelezettségeként kell a szakképzési hozzájárulás kötelezettséget feltüntetni. Amennyiben ebben a sorban éves elszámolás miatt tüntetett fel adatot, a főlap „D” blokkjában jelölje X-szel, hogy a bevallást a szakképzési hozzájárulás elszámolása miatt nyújtja be, illetve töltse ki a részletező táblázatot is (0901–02 lap). Az elszámoló bevallást 2010. február 25-ig kell benyújtaniuk. Felhívjuk a figyelmet, hogy a szakképzési hozzájárulás 2009. évi bevallását módosító (nem társasági adóalany), valamint az előleg és éves nettó kötelezettség különbözetet elszámoló eltérő üzleti éves, vagy eltérő üzleti évre váltó adózók a 0912-es Bevalláson tesznek eleget elszámolási kötelezettségüknek. 05. sor: Innovációs járulék Számlaszám: 10032000-06056322 NAV Innovációs Járulék beszedési számla Ebben a sorban37 az innovációs járulékelőleg/járulék összegét kell feltüntetni. A járulék-kötelezett a jelen bevallást köteles benyújtani a) az innovációs járulékelőleg összegéről a kötelezettség keletkezése évének első két negyedévére vonatkozóan; vagy b) az innovációs járulék összegéről (megszűnés, átalakulás esetén).
A Nkat. 5/B. § (5)-(6) bekezdésében foglaltak miatt. Az Szh. törvény alapján. 37 Az Atv. alapján 35 36
15
a) Innovációs járulékelőleg bevallása Az innovációs járulékelőleg-kötelezettség vonatkozásában a 0901-es bevallás csak a kötelezettség keletkezése évének I-II. negyedéve tekintetében nyújtható be. Az ezt követő 12 hónapos időszakra vonatkozó előleg-kötelezettséget a 0949-es számú bevallásban kell szerepeltetni .38 Az előlegfizetési időszakok – minden esetben – háromhavonkénti időtartamot jelentenek. A naptári év szerint működő társaságok 2009. március hónapra, valamint 2009. június hónapra vonatkozóan teljesítik bevallásukat. Az adóév első két negyedévére a járulékelőleg megállapítása a járulék várható éves nettó összegéből kiindulva történik. A járulék várható éves bruttó összege a helyi adókról szóló törvény szerint39 megállapított 2009. évi, illetve üzleti évi várható adóalap, mint vetítési alapnak a 0,3 %-a. A járulék várható éves (2009. évi, illetve üzleti évi) nettó összegének meghatározásánál a járulék várható éves bruttó összegéből 40 a (2009. évi várható) kötelezettségcsökkentő tételek figyelembe vehetők. A járulékelőleg a várható éves nettó járulék összegének egynegyed része. A naptári évvel egyező üzleti év szerint működő társaságok esetében 2009. április 20-ig, valamint 2009. július 20-ig, míg az eltérő üzleti évet választóknak a 2009. évben kezdődő üzleti év első, valamint második negyedévét követő 20. napig kell a bevallást teljesíteni. b) Innovációs járulék bevallása Amennyiben az adózó a 2009. évben megszűnik, illetve átalakul, úgy a megszűnés, illetve az átalakulás napjáig megállapított innovációs járulékról teljesít bevallást, figyelembe véve az adóévre ezt megelőzően bevallott innovációs járulékelőlegek összegét. Abban az esetben, ha a soron kívüli bevallási kötelezettségének tesz eleget, a bevallási időszakon belül a sor bármely oszlopa kitölthető. Ez esetben a bevallással le nem fedett időtartamra a soron kívüli bevallás benyújtását kiváltó esemény hónapjának kötelezettségeként kell az innovációs járulék összegét feltüntetni. A járulék összeg pozitív és negatív érték is lehet attól függően, hogy az adózónak fizetési kötelezettsége (előjel nélkül), vagy negatív előjellel feltüntetett visszaigénylési jogosultsága keletkezik. A bevallott összeget a bevallás beadására előírt határidőre kell befizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Amennyiben az e sorban szereplő adat negatív, kérjük a mínusz előjel kiírását. 06. sor: Eximbank Rt. egyéb befizetési kötelezettsége Ebben a sorban az Eximbank Rt.-nek41 a befizetési kötelezettséget kell szerepeltetni. A kötelezettséget a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként kell feltüntetni. 07. sor: Piacfejlesztési támogatás visszafizetése Ebben a sorban42 kell a fel nem használt támogatás visszafizetési kötelezettségét, illetve a jogosulatlanul igényelt támogatás visszafizetési kötelezettségét szerepeltetni. 08 és 13. sorok: Tv-készülék üzemben tartási díj Az Atv. 5. § (7) bekezdése alapján. 1990. évi C. törvény 39. § (1) bekezdése. 40 Az Atv. 4. § (3) bekezdése szerint. 41 A 16/1998. (V. 20) PM rendelet 4. §- ának (5) bekezdése szerint. 42 A közraktározási részvénytársaságoknak, valamint a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény szerinti rendeletek alapján meghatározottaknak. 38 39
16
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 80.§-nak értelmében az üzemben tartási díjnak a 2009. évre megállapított összege havi 967 forint televízió-készülékenként. A Kormány az üzemben tartási díj 2009. évben esedékes összegét a vendéglátóipari (szállodaipari) egységben, más kereskedelmi egységben és a nyilvános területen üzemeltetett televíziókészülék után nem vállalta át. A díjfizetésre kötelezettek az üzemeltetett televízió-készülék után az üzembentartási díj háromszorosát fizetik, azonban 2009-ben ennek 40%-át a Kormány átvállalja.43 A kötelezetteknek így havonta 1741 Ft-ot kell fizetniük. A készülék üzemben tartási díj beszedésének részletes szabályairól szóló Korm. rendelet44 értelmében a televízió-készülék üzemben tartási díjat havonként, utólagosan, a tárgyhót követő hó 20-ig kell megfizetni, azonban évente egyszer – az adóévről szóló elszámolásban – kell havi bontásban bevallani. A főlap „D” blokkban jelölje X-szel, hogy a bevallást a televízió-készülék üzembentartási díj éves elszámolása miatt nyújtja be. A díjfizetési kötelezettség a televízió-készülék üzemeltetésének megkezdését követő hónap első napján kezdődik és az üzemeltetés megszűnése hónapjának utolsó napjáig áll fenn.45 Az üzemben tartási díj törtidőszakra történő megosztása nem lehetséges. Például: az adózó 2009. augusztus 18-án felszámolás alá kerül. Az adózó az első bevallását F1 (bevallás típusa-fajtája) jelzéssel nyújtja be a bevallási időszak kezdő napjától a felszámolás kezdő időpontját megelőző napig, ebben a bevallásában kell a teljes augusztus hónapra az üzemben tartási díj teljes összegét bevallania. Az adózó a második bevallását F2 jelzéssel a felszámolás kezdő időpontjától a bevallási időszak végéig adja be, azonban augusztus hónapra vonatkozóan további bevallási kötelezettség már nem terheli, így ezen bevallásában az üzembentartási díjfizetési kötelezettségét csak szeptember hónaptól kell szerepeltetnie. Az üzemben tartási díj beszedésével kapcsolatban a média törvényben nem szabályozott kérdésekben az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. 08. sor: Televízió-készülék üzemben tartási díj összege Számlaszám: 10032000-06056418 NAV TV-készülék üzemben tartási díj beszedési számla Ebben a sorban a televízió-készülék üzemben tartási díj 2009. évben esedékes összegét kell feltüntetni havi bontásban, az „a” – „l” oszlopokban, ezer forintra kerekítve. Az „n” oszlopban a havi kötelezettségek összesített adatát kell közölni. Figyelem! Csak annál a hónapnál kell üzemben tartási díjat feltüntetnie, amelyben üzembentartási díjfizetési kötelezettsége keletkezett. 13. sor: Az üzemeltetett televízió-készülék száma Ebben a sorban az üzemeltetett televízió-készülék darabszámát kell feltüntetni havi bontásban, az „a” – „l” oszlopokban. 09. sor: Hitelintézeti járadék-kötelezettség
A Média tv. 80. § (3) bekezdése értelmében. 122/1997. Korm. rendelet (VII. 17) 45 A Média tv. 82. § (1) bekezdése. 43 44
17
Az adóévben a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény hatálya alól kikerülő hitelintézetnek a hitelintézeti járadék kötelezettségét jelen bevalláson, soron kívül, éves bevallás benyújtására kötelezettként kell benyújtania. Az adózó a főlap „C” blokkjában a mérlegforduló napjától a törvény hatálya alóli kikerülés46napjáig tölti ki a „bevallási időszak”-ot. A 0901-01 09. sor „költségvetési kapcsolat” rovatban található az „A törvény hatálya alóli kikerülés időpontja”, amelyet csak a társasági adó alanyai tölthetnek ki. Ettől a dátumtól számított 90 napon belül kell a kötelezettséget teljesíteni és a 09. sor megfelelő hónap rovatában bevallani. Amennyiben az adózó a társasági adónak nem alanya, úgy a 09. sorban az „A törvény hatálya alóli kikerülés időpontja” részt nem töltheti ki A 09. sor „e” rovatában – azaz 2009. május 31ig – kell a hitelintézeti járadékot bevallania és megfizetnie. Ilyen esetben a bevallást 2008.01.01–2008.12.31-ig tartó időszakot bezáróan, éves bevallásra kötelezettként kell benyújtania. 14. sor: Társasági adóelőleg-kiegészítés A Tao tv. hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak – amennyiben az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele az 50 millió forintot meghaladta – a társasági adóelőleget az adóévi várható, éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig ki kell egészítenie. 47 A várható fizetendő adó összege – azon adózók esetén, amelyek az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kapnak – e támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg figyelembe vétele nélkül számított adóalap alapján megállapított adó összegével azonos. Az adózónak48 a társasági adóelőleg-kiegészítés összegéről a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást kell tennie. A szabályozás alapulvételével jelen bevallást kell benyújtania – a társasági adóelőlegkiegészítés összegéről – annak az adózónak, akinek üzleti éve megegyezik a naptári évvel, illetve a naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő adózónak társasági adóelőlegkiegészítésről, abban az esetben, ha üzleti éve 2009. évben kezdődött, függetlenül attól, hogy annak az utolsó hónapjának 20. napja 2009. december 31-ét követő napra esik. A 0901-01-es lap 14. sorának kitöltése esetén a bevallási időszak kezdő napjaként a 2009. évi üzleti év első napját, a bevallási időszak utolsó napjaként az üzleti év utolsó napját, a mérlegforduló napot kell szerepeltetni, függetlenül attól, hogy az éves fizetendő adó összegére történő kiegészítés, valamint arról a bevallás benyújtásának határideje az üzleti év utolsó hónapjának 20. napja. Amennyiben a társasági adóelőleg-kiegészítés bevallási határideje megegyezik más, jelen bevallásban szereplő, nem éves kötelezettség(ek) bevallási határidejével, ezeket a bevallási időszak különbözősége miatt nem lehet egy 0901-es bevallásban bevallani. Ebben az esetben a társasági adóelőleg-kiegészítés bevallása végett külön kell a 0901-es bevallást benyújtani. (Például a naptári évvel megegyező üzleti éves adózónak a társasági adóelőleg-kiegészítést 2009. december 20-ig kell bevallania. E mellett előfordulhat, hogy a 0901-es bevalláson szereplő egyéb kötelezettségét – havi bevalló esetén – november hónapra szintén 2009. 46
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény.
47
A Tao tv. 26. §-ának (10) bekezdése. Az Art. 2. számú mellékletének I./3./A/b. pontja szerint. Az Art. 6. számú mellékletének 2./b pontja alapján.
48
Az Art. 1. számú melléklete I./B/2./c. pontjának rendelkezése szerint.
18
december 20-ig kell bevallania. A bevallási időszak a társasági adóelőleg-kiegészítés esetén 2009. 01. 01.– 2009. 12. 31., míg az adott havi kötelezettség esetén 2009. 11. 01.– 2009. 11. 30. A két időszak eltérése miatt a példa szerinti esetben az adózó két 0901-es bevallást nyújt be, amelyek egyikében csak a társasági adóelőleg-kiegészítéshez kapcsolódó rovatokat tölti ki, a másikban pedig az egyéb, november havi kötelezettségeit vallja be.) Amennyiben ebben a sorban adatot tüntet fel, és a naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő adózónak minősül, akkor a mérlegforduló napját az erre szolgáló kódkockában tüntesse fel! A társasági adóelőleg-kiegészítés összegét ezer forintra kerekítve 0901-01-es lap 14. sor a) oszlopába írja be! A társasági adóelőleg-kiegészítésre kötelezett adózónak a jelen adóbevallást akkor is be kell nyújtania, ha nem keletkezett adóelőleg kiegészítési kötelezettsége (az adóévi várható adó teljes összegét az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig megfizette). Ekkor kérjük, hogy az a) oszlopba nullát írjon. A bevallás jelölése ezen adónem kitöltésekor nem lehet F2. Figyelem! A 0901-01 14. sorának kitöltésekor ne mulassza el a (D) blokk az „A bevallást a társasági adóelőleg-kiegészítés éves elszámolása végett nyújtom be" mezőt is X-szel jelölni. 15. sor: Energiaellátók jövedelemadójának kiegészítése A jövedelemadó alanya az energiaellátó, kivéve, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be. A külföldi vállalkozó kizárólag a belföldi telephelye útján végzett tevékenysége alapján állapítja meg a jövedelemadó-kötelezettséget. A jövedelemadó alapja az adóévi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredménynek a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 6.§ (2) bekezdésben felsorolt tételekkel növelt, a (3) bekezdésben felsorolt tételekkel csökkentett és a (6) bekezdés szerint módosított, továbbá ha nemzetközi szerződés így rendelkezik, a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, a telephelynek betudható, külföldön adóztatható, e törvény szerinti jövedelemadó-alapnak megfelelő tartalmú jövedelmet nem tartalmazó pozitív összeg. A jövedelemadót a társasági adóval azonosan kell elszámolni. A jövedelemadó mértéke a pozitív adóalap 8 százaléka.49 Az adóalany az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallja és megfizeti a várható jövedelemadó 90 százalékát. Ez a kötelezettség nem vonatkozik arra az adóalanyra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot.50 Amennyiben a jövedelemadó-kiegészítés bevallási határideje megegyezik más, jelen bevallásban szereplő, nem éves kötelezettség(ek) bevallási határidejével, ezeket a bevallási időszak különbözősége miatt nem lehet egy 0901-es bevallásban bevallani. Ebben az esetben a jövedelemadó-kiegészítés bevallása végett külön kell a 0901-es bevallást benyújtani, ahol a bevallási időszak 2009. 01. 01.– 2009. 12. 31.
49
A 2008. évi LXVII. törvény 7. §-a alapján.
50
A 2008. évi LXVII. törvény 8. § (2) bekezdése alapján.
19
A jövedelemadó kiegészítés összegét ezer forintra kerekítve 0901-01-es lap 15. sor a) oszlopába írja be! Figyelem! A 0901-01 15. sorának kitöltésekor ne mulassza el a (D) blokk az „A bevallást az energiaellátók jövedelemadó-kiegészítés éves elszámolása végett nyújtom be" mezőt is X-szel jelölni. A naptári évtől eltérő adóévet alkalmazó adóalany a jövedelemadó kötelezettségét az adóéve első napján hatályos szabályok szerint teljesíti. A 0901-02-es lap kitöltése (adatközlés) 01–07., valamint a 08-14. sorok: A 0901-02-es lapot csak éves elszámolás esetén kell kitölteni, az előleg bevallásakor nem! Az állami adóhatósággal elszámoló51, gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezett hozzájárulási alapjáról és mértékéről52, valamint a levonásokról (figyelembe véve az Szh. tv. 5. § (2) bekezdésének 2009. július 1-től hatályos változásait is) 53 – a bevallási időszakot követően – az állami adóhatóság külön megállapodás alapján adatot szolgáltat az állami szakképzési és felnőttképzési intézetnek, amelyhez a részletező tábla kitöltése szükséges. A szakképzési hozzájárulás alapja54 az Szt. hatálya alá nem tartozó, hozzájárulás fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó esetében a társadalombiztosítási járulék. A részletező táblázatok az adóévre vonatkozó szakképzési hozzájárulás levezetésére szolgálnak, figyelembe véve az Szh. tv. 5. § (2) bekezdésének 2009. július 1-jétől hatályos rendelkezéseit. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét a 0943-as számú bevallásban teljesíti. 01. sor: Szakképzési hozzájárulás alapja 2009. 06. 30-ig A szakképzési hozzájárulás alapja: a hozzájárulásra kötelezettet 2009. 06. 30-ig terhelő társadalombiztosítási járulék alapja. 02. sor: Szakképzési hozzájárulás mértéke (a 2009. 06. 30-ig számított bruttó kötelezettség) Ebbe a sorba a kötelezettet 2009. 06. 30-ig terhelő társadalombiztosítási járulék alapjának 1,5%-nak megfelelő csökkentő tételek figyelembe vétele nélkül megállapított összeget kell beírni. 03. sor: Felhasználható kötelezettségcsökkentés (bruttó kötelezettség 70%-a) Az a kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét nem gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, köteles bruttó kötelezettségét – az alábbiak figyelembevételével – az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára befizetni. 51
52
53 54
A Szh. tv. 6. § (7) bekezdése alapján. A Szh. tv. 3. § szerint. A Szh. tv. 5. § (2) bekezdés szerint. A Szh. tv. 3. § (2) bekezdése szerint.
20
A hozzájárulásra kötelezett 2009. 06. 30-ig a bruttó kötelezettségét annak legfeljebb 70 százalékos mértékéig csökkentheti. Ezt a sort kötelezően ki kell tölteni! 04. sor: Felhasznált kötelezettségcsökkentő tételek (a 05. és 06. sorok adata összesen) Ezekbe a sorokba kell beírni a 05. és 06. sorok összesített adatát. A hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét annak legfeljebb 70 százalékos mértékéig csökkentheti a szakképző iskola, valamint a felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás összegével, valamint a saját munkavállaló számára a felnőttképzési szerződés55, illetőleg a Munka Törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződés alapján megszervezett képzés költségeivel. 05. sor: Saját dolgozó képzésére fordított összeg A saját munkavállalói számára a felnőttképzési szerződés, illetőleg a tanulmányi szerződés alapján megszervezett képzés külön jogszabályban meghatározott költségeivel, a mikro- és kisvállalkozások esetében a bruttó kötelezettség 60%-a, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében a bruttó kötelezettség 33 százaléka mértékéig csökkenthető a bruttó kötelezettség. 06. sor: Tárgyévben átutalt fejlesztési támogatások összege A szakképző iskola és központi képzőhely, valamint felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás azonban csak a hozzájárulásra kötelezettnél 2009. 06. 30-ig képződött bruttó kötelezettség 70 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás 2009. 06. 30-ig a bruttó kötelezettség legfeljebb 35 százaléka lehet. Amennyiben a 05. és a 06. sor (04. sor összesen adata) nem éri el a 2009. 06. 30-ig számított szakképzési hozzájárulási kötelezettség 70 százalékát (03. sor adata), akkor ennek a különbözetével (03. sor és 04. sor különbsége) növelt 30 százalékot kell befizetni az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulási számlára. A 30 százalék a bruttó kötelezettségnek az elszámolható kötelezettségcsökkentésen (bruttó kötelezettsége 70 százaléka) felüli része. 07. sor: Nettó kötelezettség (a 2009. 06. 30-ig számított 02. sor összegéből a 2009. 06. 30ig számított 04. sor összege) Ebbe a sorba a bruttó kötelezettség (02. sor) összegének és a kötelezettségcsökkentő tételek összegének (04. sor) különbözetét kell beírni. A tényleges nettó kötelezettség összege nem lehet kevesebb, mint a bruttó kötelezettség 30 százaléka. Ha a kötelezettségcsökkentő tételek nem érik el a szakképzési hozzájárulás kötelezettség 70 százalékát, akkor ennek különbözetével növelt 30 százalékot kell befizetni. Amennyiben az adóév során 2009. 06. 30-ig nem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége, ezekbe a sorokba 0-t írjon be. 08. sor: Szakképzési hozzájárulás alapja 2009. 07. 01-től A szakképzési hozzájárulás alapja: a hozzájárulásra kötelezettet 2009. 07. 01-től terhelő társadalombiztosítási járulék alapja.
55
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (Fktv.) 20. §-ában foglaltak szerint.
21
09. sor: Szakképzési hozzájárulás mértéke (a 2009. 07. 01-től számított bruttó kötelezettség) Ebbe a sorba a kötelezettet 2009. 07. 01-től terhelő társadalombiztosítási járulék alapjának 1,5%-nak megfelelő csökkentő tételek figyelembe vétele nélkül megállapított összeget kell beírni. 10. sor: Felhasználható kötelezettségcsökkentés (bruttó kötelezettség 60%-a) Az a kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét nem gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, köteles bruttó kötelezettségét – az alábbiak figyelembevételével – az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára befizetni. A hozzájárulásra kötelezett 2009. 07. 01-ig a bruttó kötelezettségét annak legfeljebb 60 százalékos mértékéig csökkentheti. Ezt a sort kötelezően ki kell tölteni! 11. sor: Felhasznált kötelezettségcsökkentő tételek (a 05. és 06. sorok adata összesen) Ezekbe a sorokba kell beírni a 05. és 06. sorok összesített adatát. A hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét annak legfeljebb 60 százalékos mértékéig csökkentheti a szakképző iskola, valamint a felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás összegével, valamint a saját munkavállaló számára a felnőttképzési szerződés56, illetőleg a Munka Törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződés alapján megszervezett képzés költségeivel. A felsőoktatási intézmény számára 2009. 07. 01-től nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 30 százaléka lehet 12. sor: Saját dolgozó képzésére fordított összeg A saját munkavállalói számára a felnőttképzési szerződés, illetőleg a tanulmányi szerződés alapján megszervezett képzés külön jogszabályban meghatározott költségeivel, a mikro- és kisvállalkozások esetében a bruttó kötelezettség 60%-a, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében a bruttó kötelezettség 33 százaléka mértékéig csökkenthető a bruttó kötelezettség. 13. sor: Tárgyévben átutalt fejlesztési támogatások összege A szakképző iskola és központi képzőhely, valamint felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás azonban csak a hozzájárulásra kötelezettnél 2009. 07. 01-től képződött bruttó kötelezettség 60 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás 2009. 07. 01-től a bruttó kötelezettség legfeljebb 30 százaléka lehet. Amennyiben a 12. és a 13. sor (11. sor összesen adata) nem éri el a 2009. 07. 01-től számított szakképzési hozzájárulási kötelezettség 60 százalékát (10. sor adata), akkor ennek a különbözetével (09. sor és 11. sor különbsége) növelt 40 százalékot kell befizetni az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulási számlára. A 40 százalék a bruttó kötelezettségnek az elszámolható kötelezettségcsökkentésen (bruttó kötelezettsége 60 százaléka) felüli része. 14. sor: Nettó kötelezettség (a 2009. 07. 01-től számított 09. sor összegéből a 2009. 07. 01től számított 11. sor összege) Ebbe a sorba a bruttó kötelezettség (09. sor) összegének és a kötelezettségcsökkentő tételek összegének (11. sor) különbözetét kell beírni.
56
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (Fktv.) 20. §-ában foglaltak szerint.
22
A tényleges nettó kötelezettség összege nem lehet kevesebb, mint a bruttó kötelezettség 40 százaléka. Ha a kötelezettségcsökkentő tételek nem érik el a szakképzési hozzájárulás kötelezettség 60 százalékát, akkor ennek különbözetével növelt 40 százalékot kell befizetni. Amennyiben az adóév során 2009. 07. 01-től nem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége, ezekbe a sorokba 0-t írjon be. A 0901-03-as lap kitöltése (részletező lap a kulturális járulék 2009. évi elszámolásáról) A 03-as lap az éves szintű kulturális járulék befizetési kötelezettség elszámolására szolgál. A 03-as lapot a Nkat. 5.§-a szerint meghatározott termékek, és szolgáltatások utáni befizetési kötelezettséggel érintett adózóknak kell kitölteniük és benyújtaniuk 2010. február 25-ig. A nyomtatványon a járulék alapját és a járulékfizetési kötelezettséget a 2000. január 1-jétől hatályos Kereskedelmi Vámtarifa alapján képezett (8 számjegyű) Kombinált Nómenklatúra alapján a termékeknél KN-csoport, a szolgáltatások felsorolásánál SZJ-szám, az épület, egyéb építmény kivitelezésénél ÉJ-szám szerinti bontásban sorolja fel a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény. A bevallás pontos és könnyebb kitölthetősége érdekében „bevallási kódszámmal” láttuk el a termékeket, termékcsoportokat, szolgáltatásokat, építményeket (ld. kitöltési útmutató mellékletében). E bevallási kódszámok alapján kell a részletező lapo(ko)n a termékeket, szolgáltatásokat, építményeket felvezetni. Az építtető57, (beruházó, megrendelő) köteles a kivitelezőt – az építési szerződésben vagy külön nyilatkozatban –, írásban tájékoztatni arról, hogy a megvalósítandó építmény kulturális járulékköteles, vagy nem. A kivitelező járulékfizetési kötelezettsége ezzel egyidejűleg keletkezik, illetőleg szűnik meg. Az írásbeli tájékoztatás elmulasztása esetén a járulékfizetési kötelezettség az építtetőt terheli. Megszűnik a járulékfizetési kötelezettség, ha az építmény a rendeltetése alapján – az építési (szerelési, kivitelezési) szerződés megkötését követően az építési engedély módosításával bekövetkezett változás folytán – már nem tartozik a melléklet szerinti körbe. Nem kell kulturális járulékot fizetni a 2009-es adóévre: – a jogszabály alapján működő művészeti zsűrik által minősített képző-, ipar-, és fotóművészeti alkotások, – a szerző által értékesített, szerzői jogi védelem alatt álló eredeti alkotás és szolgáltatás (SZJ 92.31.2-ből), Ideértve a bizományosi értékesítést is (SZJ 74.87.17.3.), – az előadóművészeti tevékenység (SZJ 92.31.21.) után, – azon termékek esetében, melyek után a járulék fizetésére kötelezett személy58 mentes az általános forgalmiadó-fizetési kötelezettség alól, továbbá – azon szolgáltatások után sem, melyek az áfa-törvény alkalmazásában külföldön teljesítettnek minősülnek, valamint 57 58
A Nkat. 5/B. § (1)–(2) bekezdés szerint. Az 1992. évi LXXIV.törvény (áfa-törvény ) 29-29/A. §-ai szerint.
23
– az építmények kivitelezése esetén, ha az építmény létrehozásának bekerülési költsége a 120 millió forintot nem éri el.59 A főlap (C) blokkban a bevallási időszak kezdő dátumaként az év első napját kell feltüntetnie annak az adózónak, aki/amely a gazdasági tevékenységét egész évben, az év elejétől folytatta. Ha az adózó a tevékenységét az adóéven belül kezdte meg, akkor a bevallási időszak „-tól” dátumaként a tevékenység kezdetének napját kell megjelölni. Amennyiben a tevékenység év közben megszűnt a bevallási időszak záró időpontja a megszűnés dátuma. Ha a 0901-03-as lapon feltüntetett 35 sor nem elegendő a járulékköteles termékek, szolgáltatások és épületek felsorolásához, akkor további részletező lapot kell igénybe venni. A bevallási részletező lapok (főlap (C) blokk) kódkockájába a kitöltött lapok számát a program automatikusan beírja. Amennyiben a részletező lapon rendelkezésre álló sorok elegendőek a felsoroláshoz, a kódkockába „1”-esnek kell megjelennie. Abban az esetben, ha a 03-as lap benyújtása adózói javítás (helyesbítés) miatt történik, akkor a főlap C) blokkjában a Bevallás jellege kódkockában H-betűt kell beírni. 0901-03 számú részletező lap kitöltése A 0901-03 számú részletező lap (A) blokk 1-től 35. sorig ad lehetőséget az adózónak, hogy a 2009. évben kulturális járulék alá eső termékekről, szolgáltatásokról és épületekről tételes bevallást készítsen. A lap(ok) „a” oszlopába a kulturális járulékfizetés alá eső termék(ek)nek illetve szolgáltatás(ok)nak – a bevallás melléklete szerinti KN-csoportjához, SZJ- illetve ÉJszámához rendelt – bevallási kódszámát kell feltüntetni. A „b” oszlopban a bevallási kódszámmal azonosított; „KN”-csoporthoz, az „SZJ”- illetve „ÉJ”-számhoz kapcsolódó termékek, szolgáltatások és épületek pontos megnevezését kell az adózónak feltüntetnie. A bevallásban a járulék alapját és összegét – a kerekítés általános szabályai szerint (499 forintig lefelé, 500 forinttól felfelé) – ezer forintra kerekítve kell beírni, figyelembe véve az előnyomott „ezer” forint megjelölést. Pl. 186 722 forint esetén a beírandó összeg 187. A „c” oszlopba kell írni a fizetendő járulék alapját, amelyet a Nkat. 5-5/A. §, illetve kivitelezőnél a 10/2001. (IV. 24.) NKÖM-PM együttes rendelet szerint kell megállapítani. A járulékalap megállapítása során a hirdetési tevékenységből (SZJ 74.4.) származó árbevételt csökkenti a számlával igazolt, – kulturális járulékköteles – ugyanilyen SZJ-szám alá tartozó igénybe vett szolgáltatás kifizetett ellenértéke. A „d” oszlopba a számított járulék összegét kell feltüntetni a Nkat.-ben előírt számítási mód figyelembevételével.60 A 36. sor az 1-35. sorban szereplő összegek összesítésére szolgál. A 0901-es bevallás főlap E blokk 01. sorának a) oszlopa a részletező lap(ok)on felsorolt termékekre és szolgáltatásokra, épületekre vonatkozó járulékalap összegek halmozott 59 60
A Nkat. 5/A. § (2) bekezdés szerint. A Nkat.5.§ (1) bekezdése, illetve melléklete alapján.
24
összegét, a b) oszlop a járulékalapnak megfelelően kiszámított járulékösszegek halmozott összegét tartalmazza. Az elszámolásban összesített járuléknak (0901 főlap (E) blokk 01. sor „b” rovat adatának) meg kell egyeznie a 0901-es bevalláson bevallott éves (halmozott) kulturális járulék összegével, kivéve, ha az adózó év közben önellenőrzéssel módosítja a bevallásban szereplő adatokat. 0901-04-es lap kitöltése (önellenőrzési melléklet) A 0901-01-es lapon feltüntetett adókötelezettségek önellenőrizhetők az adó-megállapításhoz való jog elévülési idején belül. Az önellenőrzést a kitöltési útmutató elején leírtaknak megfelelően végezze el. 0901-05-ös lap kitöltése (nyilatkozat) Ezt a lapot kell kitöltenie61, ha az önellenőrzésének oka, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik. A lapot csak a 0901-es bevallás részeként, azzal együtt (egyidejűleg) lehet benyújtani! Amennyiben az adózó a lapot önállóan nyújtotta be, azt az adóhatóság nem tudja figyelembe venni. A lap fejlécében az adózó azonosításához szükséges adatokat kell kitölteni. Ugyancsak itt jelölje a 0901–05-ös lap sorszámát, mely minden esetben kitöltendő (kezdő sorszám: 01). Az (A) blokkban lévő 1. sorban kell jelölnie X-szel, ha önellenőrzésének oka, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik. A (B) blokkban lévő 2. sorban kell megadnia az adónem kódot, a 3. sorban pedig az adónem nevét, melyben végrehajtott önellenőrzésének indoka alaptörvény-ellenes vagy Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály. Amennyiben több ilyen adónem van, úgy több 0901–05-ös lapot kell benyújtania, és a lap fejlécében a lap megfelelő sorszámát jelölnie kell! A (C) blokkban lévő 4–24. sorokban az adózónak részleteznie kell, hogy a) melyik az – az adókötelezettséget megállapító – jogszabály, mellyel kapcsolatban önellenőrzését benyújtotta, továbbá b) milyen okból alaptörvény-ellenes, illetve az Európai Unió mely kötelező jogi aktusába ütközik és milyen okból, valamint c) ismeretei szerint az Alkotmánybíróság, a Kúria, vagy az Európai Unió Bírósága a kérdésben hozott-e már döntést, ha igen, közölje a döntés számát. E blokk szabadon gépelhető részt tartalmaz, melyben az adózónak részletesen ki kell fejtenie az előzőekben leírtakat.
61
Az Art. 124/B. § figyelembevételével.
25
A 0901-06-os lap kitöltési útmutatója Általános tudnivalók Cégautó adó Az adó tárgya: Az a gépjármű, amely az Szja. fogalmi meghatározása szerint személygépkocsinak62 minősül és – nem magánszemély tulajdonában áll, továbbá – az a személygépkocsi, amely után az Szt. szerint költséget, ráfordítást számoltak el, illetve – az Szja. törvény szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást számoltak el.63 Az adó tárgyául nem szolgál a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi. Az adó alanya: – A személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa;
62 63
–
Ha a személygépkocsinak több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok (mint tulajdonostársak) a tulajdoni hányadaik arányában minősülnek adóalanynak, azaz a fizetendő cégautóadót a tulajdoni hányadukkal arányosan viselik. Ha a közös tulajdonban levő személygépkocsinak magánszemély és nem magánszemély egyaránt (Országos Járműnyilvántartás szerinti) tulajdonosa, akkor a személygépkocsi után kell adót fizetni (ez a személygépkocsi adótárgy), azzal, hogy a fizetendő adó a tulajdonosok tulajdoni hányada arányában megoszlik a tulajdonostársak között. Fennáll az adókötelezettség akkor is, ha két magánszemély közös (Országos Járműnyilvántartás szerinti) tulajdonában levő személygépkocsi után csak az egyik magánszemély tulajdonos számol el költséget. A cégautóadót a tulajdonostársak ilyenkor is a tulajdoni hányaduknak megfelelően viselik.
–
Pénzügyi lízingbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya a lízingbe vevő. Ha a hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi után a költséget nem a magánszemély tulajdonos, illetve nem a pénzügyi lízingbe vevő magánszemély számolja el, és a személygépkocsit ténylegesen használó a tájékoztatási kötelezettségét nem teljesíti, akkor az egyébként a tulajdonost, illetve pénzügyi lízingbe vevőt terhelő cégautóadót a használó köteles megfizetni, azaz ő válik az adó alanyává;
–
A hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetén az a személy vagy szervezet, aki, vagy amely a (például külföldön üzembe helyezett) személygépkocsi után költséget (a Sztv. szerint költséget ráfordítást,
1995. évi CXVII. törvény 3. § 45. pont 1991. évi LXXXII. törvény 17/A. §
26
illetve az szja-törvény szerint értékcsökkenést) számol el.64
tételes költségelszámolással költséget,
Az átalányadózó egyéni vállalkozó és az evás egyéni vállalkozó, a fizetővendéglátó tevékenységre tételes átalányadózást alkalmazó magánszemély személygépkocsijára nem vonatkozik cégautóadó-fizetési kötelezettség esetükben ugyanis nem valósul meg a tételes költségelszámolás. A nem magánszemély eva alany – –
a tulajdonában lévő, általa pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi után, illetve a magyar járművekről vezetett hatósági nyilvántartásban nem szereplő (külföldi rendszámú) személygépkocsi után, ha az adózó a Sztv. hatálya alá tartozik, cégautóadó fizetésére kötelezett, azaz alanya a cégautóadónak. Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése: A cégautóadót az adóévet képező naptári évben azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben az adókötelezettség fennállt.
64
–
A nem magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő (tehát magyar rendszámú) személygépkocsi esetében az adókötelezettség a tulajdonszerzés, illetve a pénzügyi lízingbe vétel hónapját követő hónap első napján keletkezik, és annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a személygépkocsit a tulajdonos elidegeníti (eladja, elajándékozza), illetve a lízingbe adónak visszaadja. A 2009. február 1-je előtt megszerzett, lízingbe vett személygépkocsi esetén az adókötelezettség keletkezése 2009. február 1-je.
–
Ha a hatósági nyilvántartásban szereplő (magyar rendszámú) személygépkocsi magánszemély tulajdonában áll, vagy azt magánszemély vette pénzügyi lízingbe, akkor az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, illetve a lízingbe vevő költséget számolt el. Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a magánszemély utoljára számol el költséget.
–
Ha a magánszemély tulajdonos, lízingbe vevő a személygépkocsit ellenérték fejében nem magánszemélynek engedi át, akkor az adókötelezettség a személygépkocsi használatra való átengedését követő hónap első napján keletkezik.
–
Ha a személygépkocsi használatának átengedése – a bárki számára – ingyenesen vagy másik magánszemély részére ellenérték fejében történik, és a költséget a személygépkocsi után nem a magánszemély tulajdonos, illetve pénzügyi lízingbe vevő számolja el, akkor az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a költségelszámolás ténylegesen megtörtént.
1991. évi LXXXII. törvény 17/B. §
27
– A hatósági nyilvántartásban nem szereplő (külföldi rendszámú) személygépkocsi után az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után költséget számoltak el. – Az adókötelezettség megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsit a nem magánszemély tulajdonos elidegeníti, illetve amelyben a nem magánszemély pénzügyi lízingbe vevő a személygépkocsit a lízingbe adónak visszaadja. A magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő, illetve a hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után költséget elszámoló adóalany adókötelezettsége annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a személygépkocsi után költséget a jövőben elszámolni már nem kívánó magánszemély tulajdonos, lízingbe vevő utoljára számolt el költséget, illetve a személygépkocsi használója arról nyilatkozik, hogy a személygépkocsi után költséget már nem kíván elszámolni. Megszűnik az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a személygépkocsit jogellenesen elidegenítették vagy amelyben a személygépkocsi megsemmisült. – Ha a személygépkocsi után magánszemély számol el költséget a költség elszámolásának napja az a nap, amely napon a költségről szóló bizonylatot kiállították vagy amely napot az útnyilvántartásba a gépjármű használatával összefüggésben bejegyeztek, értékcsökkenési leírás elszámolása esetén - ha az átalányban történik - a személygépkocsi használatba-vételének napja, egyébként az értékcsökkenési leírás megkezdésétől a teljes leírásig terjedő időszak minden hónapjának első napja. Az Szja tv. 11. számú melléklete III. pontjának 11. pontja szerinti átalányköltség elszámolása esetén a költség elszámolásának napja a hónap első napja.65 Mentes az adó alól az a személygépkocsi: – – – – – –
65
amelyet egyház, egyházi karitatív szervezet kizárólag alapfeladata(i) ellátásához üzemeltet; amelyet személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy, vagy szervezet kizárólag továbbértékésítési céllal szerzett be; amely kizárólag halott szállításra szolgál; amelyet az idevonatkozó jogszabály alapján megkülönböztető jelzést adó készülékkel szereltek fel; amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány egyesület, köztestület üzemeltet; amelyet kizárólag egészségbiztosítási szerv által háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében üzemeltetnek.
1991. évi LXXXII. törvény 17/C. §
28
Nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó - költségei ellentételezésére - kizárólag az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének r) pontja és 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti költségtérítést kap, továbbá az olyan, magánszemélynek pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi, amely után költséget nem számoltak el.66 Az adó mértéke havonta a) 1600 cm3 hengerűrtartalmat vagy 1200 cm3 kamratérfogatot meg nem haladó hajtómotorral ellátott személygépkocsi esetén 7.000 Ft, b) az a) pont alá nem tartozó személygépkocsi esetén 15.000 Ft.67 A kétszeres adóztatás kizárása A negyedévre fizetendő adóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére megállapított, a negyedév azon hónapjaira jutó gépjárműadó, amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó- és gépjárműadókötelezettség egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó-fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett.68 Az adó megállapítása, bevallása, megfizetése, az eljáró hatóság Az adót az adó alanya önadózással állapítja meg. Az adózó adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségét negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig teljesíti. A bevallást az állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevétele.69
Az adót a naptári évben azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben az adókötelezettség fennállt. 2009. január hónapra még az Szja. törvény 70.§-ában foglaltak szerint kell az adókötelezettséget megállapítani és a 103-as adónemben, a 0908, illetve a 0953-as bevallásban bevallani.
Részletes tudnivalók
(A) blokk kitöltése
66
1991. évi LXXXII. törvény 17/A (2). § 1991. évi LXXXII. törvény 17/E. § 68 1991. évi LXXXII. törvény 17/F. § 69 1991. évi LXXXII. törvény 17/G. § 67
29
Az itt elhelyezett kódkockában kell feltüntetni azt, hogy a bevallást magánszemélyként vagy nem magánszemélyként kívánja adózó benyújtani. Továbbá az ebben a blokkban kialakított kódkocka szolgál annak a naptári negyedévnek a jelölésére, amelyre adózó az adókötelezettségét teljesíti. (B) blokk kitöltése 01. sor Ebben a sorban kell feltüntetni az adózó által a havi adótételeknek megfelelően kiszámított cégautóadót. Az a), b), c) oszlopokban havi bontásban szerepel a kötelezettség a d) oszlopban a negyedév összes kötelezettségét kell feltüntetni. 02. sor Ebben a sorban a kétszeres adóztatás kizárása érdekében levonható (határidőben megfizetett) gépjármű adó összegét kell feltüntetni azon hónapokra tekintettel, amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó- és gépjárműadókötelezettség egyaránt fenn áll. 03. sor Ennek a sornak az a), b), c) oszlopaiban kell bevallani a 03. és 04. sor különbözeteként kiszámított havi adófizetési kötelezettségeket. 04. sor Ennek a sornak a d) oszlopában kell bevallani a 03. sor d) oszlopában szereplő összeget EZER FORINRA kerekítve és EZER FORINTBAN kifejezve. (C) blokk kitöltése 05. -06.-07. sorokban tájékoztató adatként kell szerepeltetni azoknak a személygépkocsiknak a számát, amelyekre tekintettel adózónak cégautóadó kötelezettsége keletkezett. Külön oszlopban kell feltüntetni a 7000 és/vagy a 15000 Ft-os adótétel alá eső személygépkocsikat, kiemelve belőlük a hatósági nyilvántartásba nem szereplő cégautók számát. A sorok e) oszlopában jelölni kell azon személygépkocsik számát, amelyek esetében a tulajdoni hányad alapján megosztás történt.
NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL
30
MELLÉKLET A kulturális járulék fizetésére kötelezett termékek és szolgáltatások köre a 2000. január 1-jén hatályos Kereskedelmi Vámtarifa alapját képező (8 számjegyű) Kombinált Nómenklatúra (KN), valamint a Szolgáltatások Jegyzéke (SZJ) és az Építményjegyzék (ÉJ) szerint. I. TERMÉKEK Bevallási kódszám
KN-csoport
Termékkör
Járulékkulcs (%)
Járulékfizetésre kötelezett
1
gyártó (importáló)
1
gyártó (importáló)
1
gyártó (importáló)
Faanyagú dísztárgyak 101
4414 00 **
102
4420 ** **
103
4421 90 **
Festmény, fénykép, tükör és hasonló tárgyak fakerete Intarziás és berakott famunka, ékszeres vagy evőeszközös ládikó vagy doboz és hasonló cikkek fából; kis szobor és más díszmű áru fából Egyéb faáruból: képzőművészeti állvány fából
Kiadási, nyomtatott és egyéb sokszorosított termékek 104
ex4901
105
ex4902
106
ex4903
107
ex4909 ex4908 ex4910 ex4911 ex8524
108
Könyvből, brosúrából, röpiratból és hasonló nyomtatványból: pornó- és erőszaktartalmú mű Újságból, folyóiratból és időszakos kiadványból: pornó- és erőszaktartalmú mű (illusztrálva és reklámtartalommal is) Képeskönyvből, rajzoló- és kifestőkönyvből: pornó- és erőszaktartalmú mű Postai levelezőlapból, üdvözlőlapból, képből és más nyomtatott termékből: pornóés erőszaktartalmú mű Video- és hangfelvételt tartalmazó lemezből, szalagból és más anyagból amelyen hangot vagy más jelet rögzítettek: pornó- és erőszaktartalmú mű
25
kiadó (importáló)
25
kiadó (importáló)
25
kiadó (importáló)
25
kiadó (importáló)
25
kiadó (importáló)
31
109
110
111
112
113
114 115 116
117 118 119 120
121 122
123
Adatfeldolgozási információt tartalmazó (számítógépes stb.) mágnesszalagból és lemezből, CD-ből: pornó- és erőszaktartalmú mű 4901 91 ** Szótár, enciklopédia és ilyen sorozatok folytatásai (lexikon), az irányadó jogszabályok alapján tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánított művek nélkül 4901 99 ** Könyv, brosúra, röpirat és hasonló nyomtatvány (szótár és enciklopédia nélkül), a hivatalos tankönyvjegyzékben megjelent tankönyvek nélkül 4902 ** ** Újság, folyóirat és időszakos kiadvány, illusztrálva és reklámtartalommal is, a jogalkotási törvényben nevesített hivatalos lapok nélkül 4903 00 ** Gyermek- és ifjúsági képeskönyv, rajzoló- és kifestőkönyv 4905 ** ** Földgömb, csillagászati glóbusz, térkép 4908 ** ** Levonókép (levonó matrica) 4909 00 ** Nyomtatott vagy illusztrált postai képes levelezőlap, nyomtatott lapok személyes üdvözlettel vagy bejelentéssel, illusztrálva, díszítve és borítékkal is 4910 00 ** Nyomtatott naptár, naptárblokk 4911 10 ** Kereskedelmi reklámanyag, katalógus és hasonló 8524 10 ** Hanglemez 8524 31 ** CD-ROM és más lézerrel olvasható lemez adatfeldolgozási (pl. számítógépes) információval 8524 32 ** Hangfelvételek CD-n 8524 39 ** Kép- vagy mozgóképfelvételek CD-n, DVD-n lézerrel olvasható lemez más (nem adatfeldolgozási vagy hang-) jelekkel 8524 40 ** Mágnesszalag adatfeldolgozási ex8524
25
kiadó (importáló)
1
kiadó (importáló)
1
kiadó (importáló)
1
kiadó (importáló)
1
kiadó (importáló)
1
kiadó (importáló)
3 3
kiadó (importáló) kiadó (importáló)
3 1
kiadó (importáló) kiadó (importáló)
2 1
kiadó (importáló) gyártó (importáló)
2 3
kiadó (importáló) kiadó (importáló)
1
gyártó (importáló) 32
124
8524 5* **
125
8524 5* **
126
8524 91 **
127
8524 99 **
128
8524 99 **
(pl. számítógépes) információval Mágnesszalag hangfelvétellel (műsoros hangszalag) Mágnesszalag képfelvétellel (műsoros videoszalag) Mágneses és egyéb adathordozó lemez, más jelhordozó automatikus adatfeldolgozási (pl. számítógépes, stb.) információkkal Hangfelvételek mágneslemezen és más hordozón (nem CD-n) Kép- vagy mozgóképfelvételek mágneslemezen és más hordozón (nem CD-n)
2
kiadó (importáló)
3
kiadó (importáló)
1
gyártó (importáló)
2
kiadó (importáló)
3
kiadó (importáló)
1
gyártó (importáló)
3
gyártó (importáló)
3
gyártó (importáló)
3
gyártó (importáló)
3
gyártó (importáló)
1
gyártó (importáló)
1
gyártó (importáló)
Vegyi termékek (fotokémiai anyagok) 129
37** ** **
Fotokémiai anyagok (film, fotópapír, fotólemez, fotóvegyszer), kivéve a röntgenfilmet és a röntgenpapírt Műanyag dísztárgyak
130
3926 40 **
Műanyagból készült szobor és más belső díszítésre szolgáló tárgy Üveg és kerámia dísztárgyak
131
6913 ** **
132
7013 ** **
Szobrocska és más dísztárgy kerámiából Asztali, konyhai, tisztálkodási, irodai, lakásdíszítési vagy hasonló célra szolgáló üvegáru (nem díszített ivópohár és üvegedény kivételével) Fém dísztárgyak
133
8306 2* **
134
8440 10 **
135
8442 ** **
Kis szobor és más dísztárgy fémből (nem nemesfémből) Könyvkötő gép, beleértve a könyvfűző gépet is Betűöntő vagy betűszedő,
33
136
8443 ** **
nyomódúc, nyomólap, nyomóhenger vagy más nyomólemez előállítására szolgáló gép, készülék és felszerelés Nyomdaipari gép (ofszet-, magas- és mélynyomó, flexográfiai, tintasugaras stb. nyomógép) nyomdaipari segédgép, az automatikus adatfeldolgozó gép printere (nyomtatója) nélkül
1
gyártó (importáló)
1
gyártó (importáló)
1
gyártó (importáló)
1
gyártó (importáló)
1
gyártó (importáló)
1
gyártó (importáló)
1
gyártó (importáló)
1
gyártó (importáló)
Írógép, másológép 137
8469 ** **
138
9009 ** **
Egyéb írógép (szövegszerkesztők és az automatikus adatfeldolgozó gép printere, valamint a Braille írógép nélkül) Optikai rendszerű vagy kontakt fénymásoló és hőmásoló készülék Híradástechnikai termékek
139
ex8518 ** **
140
8519 ** **
141
ex8520 ** **
142
ex8521 ** **
143
ex8522 ** **
Mikrofon és tartószerkezete, hangszóró, dobozba szerelve is; fejhallgató, fülhallgató és kombinált mikrofon/hangszóró egység; hangfrekvenciás elektromos erősítő; elektromos hang-erősítő egység, a polgári repülés készülékei kivételével Lemezjátszó, erősítő nélkül is, kazettalejátszó és más hangvisszaadó készülék, hangfelvevő szerkezet nélkül Magnetofon és más hangfelvevő készülék, lejátszó szerkezettel és anélkül is, a polgári repülés készülékei kivételével Videofelvevő és -lejátszó készülék, videotunerrel egybeépítve is, a polgári repülés készülékei kivételével Kizárólag vagy elsősorban
34
144
ex8525 ** **
145
ex8525 30 **
146
8527 1* **
147
8527 2* **
148
8527 3* **
149
ex8527 9* **
150
ex8528 ** **
kép- és hangrögzítő és lejátszó berendezések alkatrészei a polgári repüléshez felhasznált, valamint az ipari továbbfelhasználású alkatrészek kivételével Rádiótelefon, rádiótávíró, rádió- és tévéműsor adó készülék (vevőkészülékkel vagy anélkül), hangfelvevő vagy lejátszó készülékkel egybeépítve is, kivéve a katonai és egyéb közszolgálati közcélú távközlési, tűzoltó, mentő stb.) polgári repülési adóberendezést Televíziós kamera (felvevő) állóképes videokamera és más videokamera felvevők, kivéve a közterületi forgalomellenőrzés speciálisan csatlakoztatott (pl. helyhez kötött) kameráit Külső áramforrás nélkül működő rádióműsorvevőkészülék hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel vagy órával közös házban is, ideértve a rádiótelefon vagy rádiótávíró vételére egyaránt alkalmas készüléket is Csak külső áramforrásból működő, gépjárművekben használatos rádióműsorvevőkészülék beleértve a rádiótelefon vagy rádiótávíró vételére egyaránt alkalmas készüléket is Más rádióműsorvevőkészülék beleértve a rádiótelefon vagy rádiótávíró vételére egyaránt alkalmas készüléket is Rádiótelefon és rádiótávíróvevőkészüléke (mobiltelefon is) a polgári repülés készülékei kivételével Televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádióműsor vevőkészüléket,
1
gyártó (importáló)
1
gyártó (importáló)
1
gyártó (importáló)
1
gyártó (importáló)
1
gyártó (importáló)
1
gyártó (importáló)
0.5
gyártó (importáló)
35
151
ex8529 10 **
152
ex8529 90 **
hang- és képfelvevő vagy lejátszó készüléket magában foglaló is, videomonitor videovetítő-készülék, kivéve az egészségügyi, művelődési, kulturális oktatási intézmények és a tömegközlekedés zártláncú hálózatának speciálisan csatlakoztatott készülékeit Antennák és antennareflektor összes típusa, valamint az ezek használatához alkalmas alkatrészek, a polgári repülés és a közcélú távközlési szolgáltatás készülékei kivételével Kép- és hangrögzítő és lejátszó berendezések, rádió, televízió, rádiótelefon alkatrészei (antenna nélkül), a polgári repüléshez felhasznált, valamint az ipari továbbfelhasználású alkatrészek kivételével
1
gyártó (importáló)
1
gyártó (importáló)
1
gyártó (importáló)
Fényképészeti eszközök 153
ex9002 ** ** ex9006 ** ** 9007 ** ** ex9008 ** ** ex9010 ** **
Fényképészeti eszközök és tartozékaik, kivéve az orvosi, a kriminológiai, a földmérési és hasonló hivatásfényképezés, valamint a mikrofelvételek készítésének és leolvasásának eszközeit, a félvezetőgyártás fényképészeti berendezéseit
Ékszer, hangszer, játék, szórakoztató tárgy, díszítő termék, műalkotás, gyűjtemény, régiség 154
6702 ** **
155
7101** ** 7102 ** ** 7103 ** ** 7104 ** **
Művirág, levél- és gyümölcsutánzat és ezek részei; ezekből készült áru Természetes vagy tenyésztett gyöngy, gyémánt és más drágakő, féldrágakő, szintetikussal vagy rekonstruálttal együtt, megmunkálva vagy
3
gyártó (importáló)
3
gyártó (importáló)
36
156 157 158
7117 ** ** 7118 ** ** ex92** ** **
159 160
9503 90 10 9504 10 **
161
9504 20 ** 9504 30 **
162
ex9504 ** **
163
ex9504 ** **
164 165
9504 40 ** 9505 ** **
166
ex9701 ** **
167
9704 ** **
168
9705 ** **
169
9706 ** **
osztályozva is, de foglalat vagy szerelés nélkül Ékszerutánzat Érme Zenei eszközök (hangszerek), alkatrészek és tartozékok nélkül Játékfegyver Tévéhez kapcsolható videojáték Szórakozóhelyi felszerelés asztali vagy társasjáték, pénzérmével vagy koronggal működő más játék, beleértve a tivoli játékot, a biliárdot, a különféle típusú játékkaszinó-asztalt (a tekepálya-felszerelés kivételével) Pornó- és erőszaktartalmú videojáték Pornó- és erőszaktartalmú kártya Kártya Ünnepi, farsangi és különféle más szórakozató tárgy, beleértve a bűvésztárgyat és a beugratós tréfakelléket is Kizárólag kézzel készített másolat műalkotás (festmény, rajz, pasztellkép, kollázs, dekoratív tábla, metszet, nyomat, szobrászművészeti alkotás alapján) Bélyeg, nem forgalomra szánt vagy forgalmon kívüli, bélyegzéssel ellátott boríték, hasonló filatéliai cikk Állattani, növénytani, ásványtani, anatómiai, történelmi értékű, archeológiai, paleontológiai, etnográfiai, numizmatikai gyűjtemény vagy gyűjteménydarab Száz évnél idősebb régiség
3 3 1
gyártó (importáló) gyártó (importáló) gyártó (importáló)
10 1
gyártó (importáló) gyártó (importáló)
10
gyártó (importáló)
25
gyártó (importáló)
25
gyártó (importáló)
3 3
gyártó (importáló) gyártó (importáló)
1
gyártó (importáló)
1
kiadó (importáló)
1
forgalmazó (importáló)
1
forgalmazó (importáló)
37
II. SZOLGÁLTATÁSOK Bevallási kódszám 201 202 203
SZJ-szám kódszám 52.48.37 52.50.11 72.40 -ből
204
71.40.12
205
71.40.12-ből
206
71.40.11-ből
207 208 209
74.40 74.81 74.87.13
210 211
74.87.17.1 92.11.3-ból
212
92.12.1
213
92.12.1-ből
214
92.13.1
215
92.13.1-ből
216 92.20.1
217
92.20.1-ből
218
92.32.1
219 220
92.33.1 92.34.1
Szolgáltatás megnevezés Műalkotás-kiskereskedelem Régiség-kiskereskedelem Távbeszélő útján teljesített pornótartalmú emeltdíjas szolgáltatás Videokazetták, DVD kölcsönzése Pornó- és erőszaktartalmú videokazetták, DVD kölcsönzése Hangkazetták, hanglemezek CD-k,CD-ROM-ok kölcsönzése Hirdetés Fényképészet Divattervezés, formatervezés, szaktanácsadás Személyek, művek közvetítése Pornó- és erőszaktartalmú film-, video-, DVD-gyártás Film-, video-, DVD-lemez terjesztése Pornó- és erőszaktartalmú film-, video-, DVD-lemez terjesztése Film-, videovetítés, DVDlejátszás Pornó- és erőszaktartalmú film-, videovetítés, DVD-lejátszás Országos és regionális rádió-, televízióműsor-szolgáltatás (kivéve a közszolgálati rádióés televízióműsor-szolgáltatás, továbbá a közműsorszolgáltatás) Regionális rádió-, televízióműsor-szolgáltatás Művészeti kiegészítő szolgáltatás Vidámparki szórakoztatás Máshova nem sorolható egyéb szórakoztatás (kivéve a bábszínházi előadás)
Járulékkulcs (%) 1 1 25
Járulékfizetésre kötelezett szolgáltató szolgáltató szolgáltató
3
szolgáltató
25
szolgáltató
3
szolgáltató
1 1 1
szolgáltató szolgáltató szolgáltató
1 25
szolgáltató gyártó
2
szolgáltató
25
szolgáltató
2
szolgáltató1
25
szolgáltató
2
szolgáltató
1
szolgáltató
2
szolgáltató
2 2
szolgáltató szolgáltató
38
1 Általános szállodai (vendégszobai) videovetítés esetén vendégnaponként 100 Ft, minden más esetben 200 Ft naponta. Tételesen nyilvántartott szállodai (vendégszobai) videofilmműsor-szolgáltatás esetén igénybevételenként 140 Ft. (Ebben az esetben a „C” oszlopban nem szerepel összeg.)
III. ÉPÜLET, EGYÉB ÉPÍTMÉNY Bevallási kódszám
ÉJ-szám
301 302 303 304
1211 1220 1230 1241
305 306 307 308
1242 1251 1252 2213
309
2224
Termékkör Szállodaépületek Hivatali épületek Nagy- és kiskereskedelmi épületek Közlekedési és hírközlési épületek, állomások, terminálok és kapcsolódó épületek Garázsépületek Ipari épületek Tárolók, silók és raktárak Távolsági távközlő hálózatok és műtárgyaik Helyi (települési) távközlő- és elektromos hálózatok
Járulékkulcs (%) 0.2 0.2 0.2 0.2
Járulékfizetésre kötelezett
0.2 0.2 0.2 0.2
kivitelező kivitelező kivitelező kivitelező
0.2
kivitelező
kivitelező kivitelező kivitelező kivitelező
39
