Kitöltési útmutató a 0608 számú havi bevalláshoz Az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CLXIII. törvény 1. § (2) bekezdés alapján az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtására 2006. április hónapjától kötelezett, illetőleg az azt választó adózó - a rá vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül - havi bevallást tesz, illetve adatot szolgáltat a magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról, járulékokról és egyéb adatokról a tárgyhót követő hó 12-éig. A 2005. december 31-i állapot szerinti 10 000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózó, továbbá az az adózó amelynek (akinek) adóztatási feladatait a Pest Megyei és Fővárosi Kiemelt Adózók Igazgatósága látja el és az Art. 1. számú mellékletének I/A/3. pontja szerinti havi vagy negyedéves bevallás benyújtására kötelezett, az eltérő üzleti évet alkalmazó, valamint az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtását - 2006. negyedik hónapjától - választó adózó köteles a bevallás benyújtására. A tevékenységét 2006. év április hónapjától megszüntető, az átalakuló, a felszámolás, végelszámolás alatt álló adózónak is ezen a nyomtatványon kell a magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adókról, járulékokról és egyéb adatokról a bevallást benyújtania feltéve, hogy a 0608 bevallás benyújtására egyébként kötelezett.
A bevallás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók A bevallásban csak azokat a kötelezettségeket szabad feltüntetni, amelyeket az adózónak pénzügyileg az állami adóhatóság nevén vezetett számlákkal szemben kell rendeznie és amelyekre jogszabály, illetve az adóhatóság nem írja elő „külön” bevallási nyomtatvány benyújtását (mint pl.: áfa, vagy szerencsejáték-szervezők játékadó-bevallása). Azoknál az adóknál, ahol a visszaigénylés lehetősége biztosított (pl. nyugdíjjárulék), a „negatív adóval” kapcsolatos rendelkezés külön (17. számú átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez) nyomtatványon tehető meg. 1
Amennyiben a bevallás kitöltéséig a hivatkozott jogszabályok módosításra kerülnek, úgy ezekre is figyelemmel kell lenni. A bevallásba az adatokat az előnyomott „ezer” figyelembevételével, ezer forintra kerekítve kell bejegyezni.
forint
szöveg
A bevallás csak elektronikus úton teljesíthető. Tanács a kitöltési rendszerhez Az Internetről letöltött nyomtatványkitöltő programmal készítendő 0608-as bevalláshoz a következőkre hívjuk fel a figyelmet. A 0608-as bevallást technikai okok miatt a nyomtatványkitöltő programban két résznyomtatványból kell összeállítani: a 0608A- és a 0608M-ből. A 0608A résznyomtatványból adózónként egyet, a 0608M résznyomtatványból az adózóhoz tartozó magánszemélyenként kell kitölteni. A teljes (egyben beadandó) 0608-as bevallás előállításához a szükséges résznyomtatványok összes lapjának kitöltése után meg kell hívni a 0608A nyomtatvány kitöltő programjában az Adatok menüpont alatt található 0608as összerendelés menüpontot. Az összerendelést követően a 0608A résznyomtatványon levő (a 0608M alapján számítható) összeg mezők kitöltődnek. A nyomtatvány mentése és bezárása ezt követően megegyezik bármely más nyomtatványéval. A határidőig benyújtani elmulasztott bevallásokat is ennek a nyomtatványnak megfelelő adattartalommal kell pótolni. A 2006. évben április hónapjától kezdődően bármely hónapra benyújtott "eredeti" bevallás adatainak „helyesbítésére” is ezt a nyomtatványt kell használni. Az adott év bármely időszakáról (bármely hónapjáról) elmaradt (határidőig nem teljesített) bevallás, utólagos benyújtása is ezen a nyomtatványon történik. A pótlólagos bevallást az eredeti bevallásnál leírtak szerint kell elkészíteni, és az Art. illetékességi szabályai szerinti igazgatósághoz kell benyújtani, azaz, ha időközben az adózó székhelyet változtatott, és másik igazgatóság illetékességi területére került, a bevallást az új székhely szerinti igazgatósághoz kell benyújtani. Jogkövetkezmények Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az Art. 172. § (1) bekezdés b) pontja alapján a magánszemély 100 ezer forintig, más adózó 200 ezer forintig terjedő 2
mulasztási bírsággal sújtható, ha bevallási kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki. Az Art. 172. § (6) bekezdése alapján a hibásan benyújtott bevallás esetén a magánszemély 10 ezer forintig, más adózó 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ha a késedelmesen benyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késedelemért szankcionálható. 2006. július 1-jétől kezdődően az Art. 172. § (16) bekezdése alapján, ha a munkáltató, illetőleg a kifizető a magánszemélynek juttatott adó- és járulékköteles kifizetésről teljesítendő bevallásában hiányos, illetve valótlan adatokat közöl, vagy a bevallás benyújtását elmulasztja, a kiszabható mulasztási bírság felső határa a bevallással érintett magánszemélyek számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata. A bevallás a következőket tartalmazza: 0608A
Az adózóra és a bevallás időszakára vonatkozó adatokat tartalmazó főlap 0608M Magánszemélyenkénti összesítő lap (az adatközlés magánszemélyre vonatkozó azonosításra szolgáló része, valamint a magánszemély adatainak közlésére szolgál) 0608-01 Adónemenként meghatározott összesített sorok kerekített összege, valamint az adózót terhelő - magánszemélyhez nem köthető - kötelezettségek összege 0608-02 Adónemenként meghatározott sorok összesítése forintban 0608-03-11 Magánszemélyenkénti összesítő lap (az adatközlés azonosításra szolgáló része, valamint a magánszemély adatainak közlésére szolgál) 0608-03-04-05 A magánszemély adókötelezettségének számítása (az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, a külön adózó jövedelmek közlése, az adó, adóelőleg számítása, valamint egyéb adatok) 0608-06 A tárgyhavi járulékokra és a jogviszonyra vonatkozó adatok 0608-07 Tárgyhónaptól eltérő időszakra vonatkozó tárgyhavi kifizetésekre vonatkozó adatok, valamint a tárgyhónaptól eltérő időszakra vonatkozó adatszolgáltatás 0608-08 START kártyával rendelkezőkre vonatkozó adatok 0608-09 Ellátásokra, tárgyhónaptól eltérő időszakra utólag kifizetett ellátásra, illetve egyéb adatok
3
0608-10 0608-11 0608-12
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, valamint a tárgyidőszaktól eltérő időszakra kifizetett egyszerűsített közteherviselési hozzájárulása vonatkozó adatok A tartósan álláskereső személy foglalkoztatásával összefüggő adatok, valamint az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó adatok Önellenőrzéshez használható lap
Mellékletek: 1. Az állampolgárság közléséhez az egyes országok kódját tartalmazó lista. 2. A korkedvezményre jogosító munkakörök. A melléklet 14 munkaköri főcsoportot tartalmaz, a főcsoporthoz tartozó konkrét munkakörök felsorolásával (pl.: 01.008 Föld alatt végzett munka, robbantókamra kezelő). 3. Magánnyugdíj- pénztárak azonosító kódjai Egyéb tudnivalók A foglalkoztatónak minősülő egyéni vállalkozó ebben a bevallásban, csak a kifizetői minőségben őt terhelő kötelezettségeket tünteti fel az az általa foglalkoztatott biztosítottak (alkalmazottak, segítő családtagok stb.) adó, járulék és egyéb adatait közli, feltéve, hogy 2006. áprilistól havi bevallás benyújtására kötelezett. A bevallás benyújtását választó társas vállalkozás az előtársasági időszakra vonatkozóan is ezen a nyomtatványon teljesíti bevallási kötelezettségét. Előfordulhat, hogy a tárgyhónap adatairól a társas vállalkozás 2 darab bevallást nyújt be. (Pl.: ha a társaság a bejegyzési kérelmét tárgyhónap 3-án nyújtja be és a bejegyzés is megtörténik a tárgyhónap 26-án, akkor az előtársasági időszakra 3-ától 26-áig - 30 napon belül - majd egy másik bevallást 27-étől 31-éig is be kell adjon a tárgyhónapot követő hó 12-éig.) Megszűnésre vonatkozó szabályok Ezen a nyomtatványon kell az arra kötelezett adózónak a magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról és járulékról bevallást tenni akkor is, ha: - felszámolását (végleszámolását) rendelték el, a felszámolás (végelszámolás) kezdő időpontját megelőző nappal, - a felszámolási (végelszámolási) eljárás alatti időszakban, - a felszámolási eljárást befejezik, megszüntetik, a zárómérleg készítésének napjával, végelszámolás esetén pedig a végelszámolási zárómérleg elkészítésének napjával, 4
- felszámolási eljárás, vagy végelszámolás nélkül szűnik meg, vagy az adóköteles tevékenységét megszünteti, a megszűnés napjával, - az egyéni vállalkozói igazolványt vagy a tevékenység folytatásához szükséges engedélyt az arra illetékes hatóság jogerősen visszavonta, vagy vállalkozói igazolványát (engedélyét) visszaadta, a kifizetői, munkáltatói minőségéből eredő kötelezettségével kapcsolatban - átalakult, a megszűnés napjával, - ügyvéd és szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg közjegyzői szolgálatát szünetelteti, a kifizetői, munkáltatói minőségéből eredő kötelezettségével kapcsolatban [Art. 33. § (3) bekezdés e) pontja].
0608A lap kitöltése Azonosítás A javítani kívánt bevallás vonalkódja Ezt az adatot csak elektronikus javító bevallás esetében kell kitölteni az adóhatóságtól kapott kiértesítő levélben feltüntetett vonalkód alapján. A bevallásban az azonosító adatokat a bevallási időszak utolsó napjára vonatkozóan kell kitölteni. A borítólapon ügyintézőként annak a személynek a nevét kérjük feltüntetni, aki a bevallást összeállította, és aki a bevallás esetleges javításába bevonható. A főlapon, amennyiben az egyéni vállalkozó levelezési címnél a postafiók megadása történik, akkor a közterület jellegéhez a „Pf”-et kell írni, a postafiók számát a házszám rovatban kell feltüntetni. Ugyanezen mezőben arab számmal kell feltüntetni a tárgyidőszaki adóbevallási időszakot is. A bevallás típusa A bevallás típusa kódkockában azt kérjük jelölni, hogy az adóbevallást az adózó felszámolás, végelszámolás, átalakulás, egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése, egyéni ügyvéd és a szabadalmi ügyvivői tevékenység, illetőleg a közjegyzői szolgálat szüneteltetése, vagy egyéb megszűnés miatt nyújtja-e be. A kódkockába: felszámolás esetén "F", 5
végelszámolás esetén "V", átalakulás esetén "A", szüneteltetés esetén "S", egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése esetén "E", egyéb megszűnés esetén "M" betűjelet kérünk feltüntetni. Átalakulás esetén a bevallást a jogelődre vonatkozóan 30 napon belül kell benyújtani. Ilyen esetben a bevallásnak tartalmaznia kell a jogelőd adószámát is. Amennyiben a jogutódlással történő megszűnés hónap közben történik, és a jogelőd kötelezettségeit a jogutód teljesíti, a jogutódnak két darab 0608-as bevallást kell benyújtania, egyet a jogutódlással történő megszűnés időpontjáig 30 napon belül, egyet pedig az adott hónapból még fennálló időszakra. Ez utóbbinál természetesen a jogelőd adószámát már nem kell szerepeltetni. A bevallás fajtája Felszámolási eljárás esetén a bevallás fajtája kódkockába kérjük beírni, hogy az adózó az eljárás megkezdésére vonatkozó bevallást nyújtja be, ez esetben a kódkockába írjon "1"-t, vagy ha az eljárás időtartama alatti bevallását nyújtja be, a kódkockába "2"-t kell írnia. Az eljárás befejezésekor a kódkockába írjon "3"-t. Ha a felszámolási eljárás bevallási időszakon belül kezdődik, akkor két adóbevallást kell az adózónak benyújtania, a bevallási időszak kezdő napjától a felszámolás kezdő időpontját megelőző napig, akkor a kódkockába "1"-t, majd a felszámolás kezdő időpontjától a bevallási időszak végéig egy újabb nyomtatványt kell kitölteni, akkor a kódkockába „2”-t kell írni. Végelszámolás esetén is az előzőekben ismertetett jelöléseket kell alkalmazni. Helyesbítés Az APEH által elfogadott bevallás után, ugyanarra az időszakra csak helyesbítésként történhet a bevallás ismételt benyújtása. Helyesbítésről van szó, ha az adózó utóbb észlelte, hogy a bevallás során bármely adat tekintetében tévedett vagy a vonatkozó bevallás időszaka megváltozott. Abban az esetben, ha a bevallás benyújtása helyesbítés miatt történik, akkor az erre szolgáló kódkockába a „H” betűjelet kell beírni. A helyesbítés lényege a teljes adatcsere. Amennyiben a magánszemély jövedelemadatainak, járulékainak valamelyikét kell helyesbíteni (0608-03 – 0608-11 lapok valamely sora), akkor a 6
helyesbítéssel nem érintett adatokat is ismételten közölni kell, vagyis nem csak a helyesbítéssel érintett adatokat kell feltüntetni. Hibás az a helyesbítés, amely a magánszemélyre az adott időszakra vonatkozó valamennyi adatot nem tartalmazza. Azonosításhoz szükséges adat, vagy adatok valamelyikének helyesbítése Az egyik helyesbítési típus, amikor azonosításhoz szükséges adatot kíván javítani az adózó. Ilyen lehet: a név, az adóazonosító jel. Amennyiben olyan magánszemély adatait közölte, akivel kapcsolatosan bevallási kötelezettsége nem volt, azt a magánszemélyenkénti összesítő lapon elhelyezett kódkockában "T"-vel kérjük jelölni. Ebben az esetben az adott lap egyes soraiban adatot közölni nem lehet. Értékadatok helyesbítése Értékadatnak tekintendő minden olyan adat, mely a 0608-03-as laptól a 060811-es lapig, a lapok I – XVIII. részeiben szerepel, ide nem értve a XVI. számú "Megjegyzés" rovatot. Ezen értékadatok bármelyikének helyesbítése során a következők szerint kell eljárni. A helyes azonosító adatok közlésével az adott személyre vonatkozó bevallást ismételten közölni kell, nem csak az adott sorhoz kapcsolódó javított adatot. Fontos! Amennyiben az értékadatok helyesbítése adózói szintű kötelezettség változást eredményez, úgy a 0608-as bevallás tekintetében az önellenőrzést is el kell végezni. A 2006. április 1-je után keletkezett kötelezettségek tekintetében teljesített bevallással összefüggő, önellenőrzéssel feltárt kötelezettségek tekintetében is ezt a bevallást kell benyújtani, de az adóellenőrzés jogerős határozatával előírt tételeket nem szabad a havi bevallásban szerepeltetni. Önellenőrzés Amennyiben a helyesbítés egyúttal önellenőrzésnek is minősül, úgy ezt a főlapon az erre szolgáló helyen X-szel jelezni kell. Önellenőrzésnek minősül az Art. 49. § (1) bekezdése alapján, ha az adózó az adót (járulékot), adóalapot (járulékalapot) helyesbíti. Önellenőrzésnek csak az a helyesbítés minősül, amely során az adóalap (járulékalap), illetve az adó (járulék) összege adózói (nem magánszemély) 7
szinten változik. Abban az esetben, ha a magánszemélyekkel összefüggésben az adott adóban (járulékban) bevallott és később korrigált adókötelezettség változása különbözetének előjelhelyes összege nulla, úgy az nem önellenőrzés, "csupán" helyesbítés. Önellenőrzésnek minősül továbbá az a helyesbítés is, amely során az adózót terhelő - magánszemélyhez nem köthető - egyéb kötelezettség alapja, illetve a kötelezettség (adó, járulék) összege változik. Ebben az esetben természetesen csak az önellenőrzést kell jelölni. Pl. Az Adózó Kft. 0608-as bevallást nyújtott be 2006. július hónapra vonatkozóan, melyben két munkavállalója, Munkavállaló Béla, és Dolgozó Jenő után vallott be kötelezettségeket. Munkavállaló Bélának kifizetett járandósággal összefüggésben az Adózó Kft. az eredeti bevallásban 4 ezer forint munkaadói járulékot állapított meg, és vallott be a 0608-06-os lap 157. sorában. Dolgozó Jenő után ugyanezen kötelezettség 5 ezer forint volt, melyet az Adózó Kft. szintén feltüntetett a külön kitöltött 0608-06-os lap 157. sorában. Az Adózó Kft. később feltárja, hogy az eredeti bevallásában hibát követett el, mert Munkavállaló Béla után a valós munkaadói járulék 6 ezer forint lett volna, míg Dolgozó Jenő után csak 3 ezer forint. Ezen okból újból be kell nyújtania (e két munkavállaló vonatkozásában) a 0608-as bevallást, a helyes adatokkal. A bevallás főlapján a megfelelő kódkockában "H" jellel jelezni szükséges, hogy helyesbítésről van szó. A Munkavállaló Bélára vonatkozó helyesbítő 0608-06-os lap 157. sorában 6 ezer forintot (vagyis a helyes összeget, tehát NEM az eredetileg benyújtott 0608-06-os lap 157. sorában szereplő összeg, és a valós kötelezettség különbözet összegét), míg Dolgozó Jenőre vonatkozó helyesbítő 0608-06-os lap 157. sorában 3 ezer forintot (szintén a helyes összeget) kell feltüntetnie. Amennyiben adózói szinten (az Adózó Kft. szintjén) előjelhelyesen összesítjük a két munkavállaló kötelezettségének különbözetét (Munkavállaló Béla eredetileg 4 ezer forint, helyesbítéssel 6 ezer forint, különbség 2 ezer forint; Dolgozó Jenő eredetileg 5 ezer forint, helyesbítéssel 3 ezer forint, különbség -2 ezer forint), úgy a különbözet nulla lesz, vagyis az adózónak az adókötelezettsége nem változik. Ebből következően a helyesbítő bevallás nem minősül önellenőrzésnek, vagyis a 0608-12-es lapot sem kell kitölteni. Abban az esetben azonban, ha (a korábbi példa alapján) Munkavállaló Béla után fizetendő munkaadói járulék összege 4 ezer forintról 5 ezer forintra, míg Dolgozó Jenőé 3 ezer forintról 4 ezer forintra változik, úgy az már önellenőrzésnek minősül, mivel ekkor adózói szinten a kötelezettségek előjelhelyes különbözetének összege 2 ezer Ft. Ekkor az Adózó Kft-nek a főlapon jelölnie kell X-szel, hogy önellenőrzésről van szó, továbbá ki kell töltenie a 0608-12-es lapot is, ott a 311. sor d) oszlopában kell a különbözetet 8
(NEM a 0608-06-os lap 157. sorában feltüntetett összegeket összesítve!!!), vagyis a példa szerint 2 ezer forintot feltüntetnie (figyelemmel az előnyomott "ezer" szövegre). Önellenőrzéssel csak azt az adót (adóalapot), járulékot lehet helyesbíteni, amelynek az együttes összege az 1 000 forintot meghaladja [Art. 50. § (3)]. Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatok helyesbíthetők. Például, ha az adózó a 2006. június és július havi munkavállalói járulék összegében is tévedett, úgy külön bevalláson kell önellenőriznie a 2006. júniusi, illetve júliusi kötelezettséget. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az adóhatósági ellenőrzés megkezdését követően a vizsgálat alá vont adó és támogatás a vizsgált időszak tekintetében önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az önellenőrzést az Art. 49-51. §-aiban foglaltak szerint kell végrehajtani. Az önellenőrzést tartalmazó bevallást a tévedés feltárását követő 15 napon belül kell benyújtani. Az önellenőrzés esedékességét a 0608-12-es lap fejlécének erre a célra szolgáló kódkockájába kell bejegyezni. Ugyanazon időszakra vonatkozó ismételt önellenőrzés esetén „X” jelet kell a 0608-12-es lap fejlécének erre rendszeresített kódkockájába bejegyezni. Amennyiben az önellenőrzéssel történő helyesbítéssel az adózónak pénzügyileg rendezendő adókötelezettsége keletkezik, akkor az adót és az esetlegesen felszámított önellenőrzési pótlékot az önellenőrzési bevallás esedékességi időpontjáig lehet – késedelmi pótlék felszámítása nélkül – megfizetni. Kötelezettség csökkenése esetén az adó visszaigénylésének lehetősége ugyanezen esedékesség időpontjától nyílik meg. Az önellenőrzési pótlékkal kapcsolatos előírásokat az Art. 168-169. §-ai tartalmazzák. Az önellenőrzést az önellenőrizni kívánt időszakban hatályos jogszabályok figyelembevételével végezze el. Amennyiben az adózó a korábbi önellenőrzése során hibásan számította ki és vallotta be a 0608-12-es jelű bevalláson az önellenőrzési pótlék összegét, akkor annak helyesbítését is az említett jelű bevalláson helyesbítheti. Az önellenőrzési pótlék helyesbítése esetén kizárólag 323. sorban szerepeltethető adat. Abban az esetben, ha a korábbi önellenőrzési bevallásban feltüntetett önellenőrzési pótlék összege annak helyesbítése miatt csökken, akkor a negatív előjelet is fel kell tüntetni a nevezett sor b) rovatában. Az önellenőrzéssel kapcsolatos további információk a 0608-12 jelű lap kitöltésére vonatkozó útmutatónál találhatók.
9
A 0608-01-es lap kitöltése Az (A) blokkban a bevallás adatait az adónemenként meghatározott összesített 1-15. sorokban az előnyomott „ezer” forint szöveg figyelembevételével, ezer forintra kerekítve kell bejegyezni. A kerekítésből származó különbözetet az adózó csak az adóéven belül, a következő adómegállapítási időszak ugyanazon adó összegénél a kerekítést megelőzően korrekciós tételként veszi figyelembe. Ha a megállapított adó összege az 1 000 forintot nem éri el, akkor az adózó az előző megállapítási időszaktól számított halmozott összeget a következő bevallásában annak a megállapítási időszaknak a kötelezettségeként tünteti fel, amelyben az 1 000 forintot elérte. Az (A) blokk kitöltéséhez a 0608-02-es lap forintban közölt adatait kell felhasználni, az előzőekben leírt kerekítési és göngyölítéses szabálynak megfelelően, a következők szerint: 0608-01 lap (A) sorai 1. 2. 4. 6. 7. 8. 9. 10.* 11. 12. 13. 14. 15.
0608-02 lap sorai 33. 38. 42. 43. 44. 45. 48. 49. 46. és 47. összege 50. 51. 52. 53.
*A 10 sor a) oszlopban található értékmező az Eho. 11.§ (3) bekezdése szerinti adatot tartalmazhatja.
A 0608-01-es lap (B) blokkjában kell feltüntetni mindazon, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.), a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.), illetve az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) alapján a kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó, a munkáltatót terhelő munkaadói járulék, valamint egészségügyi hozzájárulás összegét a tábla szerinti bontásban, melyek nem köthetők a részletező táblákhoz. A (B) blokk kitöltése 10
16. sor: Személyi jövedelemadó összesen Ebben a sorban kell feltüntetni az Szja. alapján a kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó együttes összegét. 17. sor: Társasházaknak kifizetett jövedelemből levont forrásadó Ebben a sorban kell feltüntetni – a 16. sorból kiemelve – az Szja. 75. § (6) bekezdése alapján a társasház részére kifizetett adóköteles összegből levont személyi jövedelemadót. A kifizetőnek meg kell állapítania, le kell vonnia az adót. (Pl.: a társasházi közös tulajdonban álló helyiség kifizető részére történő bérbeadásából származó jövedelem.) 18. sor: Az egyéb jogcímen levont személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell szerepeltetni – a 16. sorból az összevont adóalapba tartozó jövedelmekből, például a magánszemélyt csőd, felszámolás, végelszámolás keretében megillető tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék és más hasonló járadékjellegű követelés, valamint a magánszemélyt megillető, a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási kártérítés egy összegben való megváltása esetén a kifizetett összegekből és a kisösszegű kifizetésekből levont adó adóelőleg összegét is. 19. sor: A kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell szerepeltetni - a 16. sor összegéből – az Szja. 69. § 72/A. §-ok, a 74/A. §, a 76. § , valamint az Art. 4. számú mellékletében meghatározott osztalékjövedelemre előírtak szerint a kifizetőt terhelő összes személyi jövedelemadó kötelezettséget. 20. sor: Reprezentáció, üzleti ajándék utáni 44 %-os adó Ebben a sorban kell feltüntetni – a 19. sor összegéből – a reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó értékű üzleti ajándék miatti, az Szja. 69. § (8) bekezdése szerinti személyi jövedelemadókötelezettség összegét. A reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok adóköteles része után az adókötelezettséget évi egy alkalommal kell teljesíteni. Az adókötelezettség alá eső érték után az adót az adóévben (üzleti évben) elszámolt összes bevétel megállapításának hónapjának kötelezettségeként kell bevallani. Amennyiben az adózónak a 2005. évi bevételét, illetve ennek alapján az adót 2006. május 31-éig kell megállapítani, akkor a 2006. évi 0608 számú nyomtatványon május hónapra a 20. soron vallja be az adókötelezettségét. 11
Értelemszerűen a naptári évtől eltérő üzleti évet választott adózók is évente egy alkalommal teljesítik kötelezettségüket az elszámolt éves bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként. Az egyéni vállalkozó az adóév utolsó hónapjának kötelezettségeként vallja be ezen a címen keletkezett kötelezettségét. 21. sor: A természetbeni juttatások után a kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell szerepeltetni – a 19. sorból – az Szja. 69. §-ában tételesen felsorolt természetbeni juttatások – kivéve a 15. sorban feltüntetett reprezentáció és üzleti ajándék – utáni, a kifizetőt terhelő 44 százalékos adót. 22. sor: Cégautó-adó Ebbe a sorba – a 19. sorból – az Szja. alapján a cégautó miatt a kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó-kötelezettség összegét kell beírni. Az egyéni vállalkozó kifizetői minőségében kötelezett itt bevallani a cégautó-adót. Az Szja. 70. § (9) bekezdése g) pontja szerinti kötelezettséget nem itt, hanem a 0658-as bevallásban kell feltüntetni. 23. sor: Más, a kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó Ebben a sorban kell bevallani – a 19. sorból – a kamatkedvezményből származó jövedelem utáni, az adómentes kifizetések korlátozására tekintettel keletkező kifizetőt terhelő 44 százalékos személyi jövedelemadót, valamint az adóköteles nyeremény utáni személyi jövedelemadót is. Ebben a sorban kell bevallani a külföldi illetőségű magánszemély részére kifizetett (juttatott) osztalék jövedelmet terhelő adó összegét is. Abban az esetben, ha a külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolást adózó bevallásának benyújtásáig nem mutatja be, a kifizetéskor le nem vont adót adózónak az adóév utolsó hónapját érintő kötelezettségként kell bevallania és megfizetnie. A bevallás benyújtását követően bemutatott illetőségigazolás alapján Adózó az elévülési időn belül a 12-es lapon, önellenőrzéssel helyesbítheti kötelezettségét. 24. sor: Önkormányzat által fizetendő 33, illetőleg 8 százalékos adó Ebben a sorban kell az önkormányzatoknak – a 19. sorból – feltüntetnie az Szja. 74/A. § (5) bekezdése alapján fizetendő személyi jövedelemadó kötelezettségét. 25. sor: A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás 12
Ez a sor szolgál a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás bevallására – a 19. sorból – az Szja. 71. § (4) és (5) bekezdése alapján fizetendő személyi jövedelemadó kötelezettség feltüntetésére. A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás után az adót a munkáltató az adóév utolsó napjára – a munkaviszony év közben történő megszűnése esetén, a munkaviszony megszűnése napjára – állapítja meg és a kifizetőre irányadó rendelkezések szerint fizeti meg, valamint a megállapítás hónapját követő hónap 12-éig vallja be. 26. sor: A természetbeni juttatások után a munkáltatót terhelő munkaadói járulék Ebben a sorban kell feltüntetni a magánszemélyhez nem köthető, - a természetbeni juttatások után - a munkáltatót terhelő 3 százalékos mértékű munkaadói járulék összegét. 27. sor: A természetbeni és/vagy adóköteles béren kívüli juttatások után a foglalkoztatót terhelő nyugdíjbiztosítási járulék (18%) Ebben a sorban kell feltüntetni a magánszemélyhez nem köthető, - a természetbeni juttatások után- a foglalkoztatót terhelő 18 százalékos mértékű nyugdíjbiztosítási járulék összegét. 28. sor:
A természetbeni és/vagy adóköteles béren kívüli juttatások után a foglalkoztatót terhelő egészségbiztosítási járulék (11%) Ebben a sorban kell feltüntetni a magánszemélyhez nem köthető, - a természetbeni juttatások után - a foglalkoztatót terhelő 11 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék összegét.
29. sor: Egészségügyi hozzájárulás (25%) Ebben a sorban kell feltüntetni a magánszemélyhez nem köthető 25 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét. 30. sor: Egészségügyi hozzájárulás (11%) Ebben a sorban kell feltüntetni a magánszemélyhez nem köthető 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét. Figyelem! A bevallás további lapjait forint összegben, kerekítés nélkül kell kitölteni. A 0608-02-es lap kitöltése A 0608-02-es lap szolgál a magánszemélyenként teljesített bevallási adatok összesítésére. Az adatokat forintban kell összesíteni, majd ezt követően az 13
adott adónemenként ezer forintra kerekítve kell a kötelezettségeket a bevallás 0608-01-es lapjára átvezetni. Személyi jövedelemadó (Adónemkód 103) A 31. és 32. sorokban kell közölni a magánszemélyenként elkészített bevallási lapokból összesített sorokat. A bevallás 33. sorának összegét kell ezer forintra kerekítve átírni a 0608-01es lap 1. sorába. A Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek (Adónemkód 125) A 34-37. sorokban a magánszemélyenként elkészített bevallási lapokból összesített sorok adatait kell beírni. 38. sor: Ebben a sorban a 34-37. sorok összesített adatát kell beírni. Ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átírni a 0608-01-es lap 2. sorába. Az Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek (Adónemkód 124) A 39-41. sorokban a magánszemélyenként elkészített bevallási lapokból összesített sorok adatait kell beírni. 42. sor: Ebben a sorban a 39-41. sorok összesített adatát kell beírni. Ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átírni a 0608-01-es lap 4. sorába. Egyéb kötelezettségek 43. sor: Munkaadói járulék (Adónem kód 144) A magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorok adatait kell beírni. Ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a 0608-01-es lap 6. sorába. 44. sor: Munkavállalói járulék (Adónem kód 145) A magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorok adatait kell beírni. Ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a 0608-01-es lap 7. sorába. 45. sor: Vállalkozói járulék (Adónem kód 185) A magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sor adatait kell beírni. Ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a 0608-01-es lap 8. sorába. 14
46. sor: A START-kártyával rendelkezőkre vonatkozó 15 százalékos mértékű kötelezettség (Adónem kód 186) A magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sor adatait kell beírni. Ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a 0608-01-es lap 11. sorába. 47. sor: A START-kártyával rendelkezőkre vonatkozó 25 százalékos mértékű kötelezettség (Adónem kód 186) A magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sor adatait kell beírni. Ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a 0608-01-es lap 11. sorába. 48. sor: A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás (Adónem kód 152) A magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorok adatait kell beírni. Ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a 0608-01-es lap 9. sorába. 49. sor: A tételes egészségügyi hozzájárulás (Adónem kód 153) A magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorok adatait kell beírni. Ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a 0608-01-es lap 10. sorába. 50. sor: A kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (20%) (Adónem kód 190) A magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorok adatait kell beírni. Ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a 0608-01-es lap 12. sorába. 51. sor: A magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (11%) (Adónem kód 193) A magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorok adatait kell beírni. Ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a 0608-01-es lap 13. sorába. 52. sor: A magánszemélyt terhelő egyszerűsítet közteherviselési hozzájárulás (11,1%) (Adónem kód 192) A magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorok adatait kell beírni. Ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a 0608-01-es lap 14. sorába.
15
53. sor: A magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (15%) (Adónem kód 191) A magánszemélyenként elkészített bevallási lapok összesített sorok adatait kell beírni. Ezt az összeget ezer forintra kerekítve kell átvezetni a 0608-01-es lap 15. sorába. A 0608-03 – 0608-11 lapok azonosításra szolgáló részét a magánszemélyek azonosító adataival minden esetben ki kell tölteni, valamint az arra szolgáló helyen jelölni kell azt is, hogy az adott lapból mennyit tölt ki magánszemélyenként. 0608M lap kitöltése Magánszemélyenkénti összesítő a 0608-03 – 11-es lapokhoz (az adatközlés azonosításra szolgáló része, valamint a magánszemély adatainak közlésére szolgál) Az összesítő lap (A) blokkjában az adatközlő azonosító adatait, és amennyiben a magánszemélyre vonatkozó bevallást jogutódként teljesíti, úgy a jogelőd adószámát az összesítő lapon fel kell tüntetni. Közölni kell a magánszemély azonosító adatait is, továbbá a magánszemély nemét (férfi: 1, nő: 2), valamint a 1. sz. mellékletben foglaltak szerint az állampolgárságát is. A művészeti tevékenységét önálló tevékenység keretében folytatja, adószámmal rendelkezik, és az általa kiállított számla, számlák alapján megszerzett, e tevékenységből származó bevétele(i) után az adóelőleg-fizetési kötelezettséget a magánszemély adóelőleg fizetésére vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti. Ebben az esetben a magánszemély nyilatkozata alapján a kifizető adóelőleget nem állapít meg. Amennyiben a kifizetés az előzőek szerint történik, úgy a bevallásban fel kell tüntetni a magánszemély adószámát. Az Szja. előírásai alapján nem terheli adóelőleg az őstermelői tevékenységből származó bevételt, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor (a juttatáskor) bemutatja őstermelői igazolványát vagy regisztrációját tanúsító iratát. A kifizető ilyenkor a bevallásában, ha a kifizetés ehhez kapcsolódik, feltünteti az őstermelői igazolvány vagy a regisztrációs számot is. Az Art. határozza meg, hogy a családi gazdálkodónak minden adózással összefüggő iratán fel kell tüntetnie a családi gazdaság nyilvántartási számát. Tekintettel arra, hogy a személyi jövedelemadó rendszerében mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó adózási szabályokat kell alkalmazni, ha a
16
magánszemély rendelkezik ilyen számmal és a kifizetés e tevékenységéhez kapcsolódik az azonosításkor ezt is fel kell tüntetni. Az (A) blokkban kell feltüntetni a bevallási időszakot. Ha a magánszeméllyel kapcsolatosan valamely 0608-as bevallással érintett hónap adatait helyesbíti az adózó, úgy itt is jelölni kell ennek tényét az arra szolgáló helyen „H” betűvel. Természetesen ekkor a bevallási időszak az a hónap lesz, amelyre nézve a helyesbítést benyújtja. Amennyiben olyan magánszemély adatait közölte, akivel kapcsolatosan bevallási kötelezettsége nem volt, azt a magánszemélyenkénti összesítő lapon elhelyezett kódkockában "T" betűvel kérjük jelölni. Ebben az esetben az adott magánszemély lapokat nem kell benyújtani, mivel az egyes sorokban adatot közölni nem lehet. A bevallás lapjait a későbbikben részletezettek szerint nem minden esetben kell benyújtani, de az is előfordulhat, hogy egy-egy azonos számú lapból többet kell benyújtani. Ilyen esetben a „mellékletek” mennyiségére vonatkozó rész is kitöltendő. A személyi jövedelemadóval kapcsolatos általános tudnivalók Kifizetőnek minősül a Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyéni vállalkozó, az egyéb szervezet (pl. a közös név alatt működő polgári jogi társaság, a szakcsoport, a társasház és a társas üdülő), amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat. A megbízót kifizetőnek kell tekinteni akkor is, ha valamely összeget közvetítő (pl. posta, hitelintézet) útján fizet ki. Az adóköteles nyeremény szempontjából kifizető a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül, vagy közvetítő útján juttatja a magánszemélynek. A kamat esetében kifizető az, aki a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta. Az osztalék esetében az az adózó tekintendő kifizetőnek, amelynek vagyona terhére az osztalékot juttatták. Tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében kifizető a megbízott (bizományos).
17
Az olyan külföldről származó bevétel esetében, amelyet belföldön adókötelezettség terhel, kifizető a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve, ha a megbízott hitelintézet és megbízása kizárólag az átutalás, kifizetés teljesítésére terjed ki. A külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetés esetén a fióktelepet, illetve a kereskedelmi képviseletet kell kifizetőnek tekinteni. Kifizetőnek minősül továbbá minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet. Az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetőjének azt kell tekinteni, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette. A járulék tekintetében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § a) pontja szerinti foglalkoztató minősül kifizetőnek. (Ebből a szempontból járulék: a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíj-pénztári tagdíj, az egészségbiztosítási járulékok, a baleseti járulék, valamint a társadalombiztosítás ellátásának fedezetére előírt más kötelező járulékbefizetések.) Nem minősülnek kifizetőnek A hatóságok, a nyomozóhatóságok, a bíróságok, az ügyvédek, a közjegyzők, és a bírósági végrehajtók letétből történő kifizetés esetén. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a tag kilépése, illetőleg a várakozási idő letelte után a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés esetén, illetve a számlavezető a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló törvényben meghatározott számlatulajdonos részére kifizetett, egyéb jövedelemnek minősülő összeg tekintetében, csak az egészségügyi hozzájárulás tekintetében nem minősül kifizetőnek. A munkáltató fogalmának meghatározása Munkáltató az, akivel, amellyel a magánszemély a Munka Törvénykönyve szerint munkaviszonyt létesít, olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesít, amelyre külön törvény szerint a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit is alkalmazni kell. Az előzőek szerinti munkáltató lehet magánszemély és kifizető. 18
Kirendelés esetén a munkavégzés helyétől függetlenül a magánszemély munkáltatójának a „kirendelő” tekintendő, függetlenül a megállapodástól. Távmunkában történő foglalkoztatás csak munkaviszonyban történhet. A START-kártyával történő foglalkoztatás az erre irányuló szerződéstől függően munkaviszonyban vagy ösztöndíjas foglalkoztatás keretében történhet. A munkáltatóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra a kifizetőre is, amellyel a magánszemély bedolgozói jogviszonyban, munkaviszonynak minősülő szövetkezeti tagsági viszonyban (ideértve az iskolai szövetkezetet is), gazdasági társaságban, polgári jogi társaságban főfoglalkozású tagsági viszonyban áll. A költségvetési szervek központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizetőt munkáltatónak kell tekinteni, ha munkavállalója az ugyanazon illetményszámfejtő helyhez tartozó más kifizetőtől szerzett önálló vagy nem önálló tevékenységből származó vagy egyéb jövedelmet. Költségvetési szerv e tekintetben a 217/1998. (XII. 30.) Korm. r. 8. §-ában meghatározott szerv. Az előzőek alapján a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságát (MÁTI) munkáltatónak kell tekinteni akkor is, ha a MÁTI központosított illetményszámfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalója ugyanazon MÁTI illetmény-számfejtési helyhez tartozó más kifizetőtől, munkaviszonyból vagy önálló tevékenységből származó vagy egyéb jövedelmet szerez. A személyi jövedelemadóról szóló többszörösen módosított 1995. évi CXVII. törvény előírásait, így az Szja. alkalmazása során alkalmazható fogalmak meghatározásait a 3. §, a jövedelmekre és az adókötelezettségre vonatkozó általános szabályokat a I. fejezet tartalmazza. Az összevonás alá eső jövedelmekkel kapcsolatos rendelkezések a VI. fejezetben, az ehhez kapcsolódó adó és kedvezmények meghatározása, az adóelőleg megállapításával összefüggő előírások a VII - IX. fejezetben találhatók. Az Szja. a külön adózó jövedelmek szabályait a X – XII. fejezetben találhatók. A bevallási kötelezettség teljesítésekor, az adott soroknál pontos jogszabályi hivatkozás található.
19
Általános tudnivalók a 0608-03-as, 0608-04-es és 0608-05-ös lapok kitöltéséhez A 2006. április hónaptól kezdődően a munkáltató (a kifizető) bevallást ad az általa kifizetett (juttatott) az összevont adóalapba tartozó bevételekről (külön a bérről, a jogosultsági hónapok számának feltüntetésével), a költség elszámolásának módjáról, az Szja. előleg levonási szabályai alapján megállapított adóelőleg összegéről, a ténylegesen levont adóelőlegről, az egyes külön adózó jövedelmek címén a magánszemélynek kifizetett (juttatott) bevételről, az adó alapjáról, a megállapított és levont adóról, kivéve azt a kifizetést (juttatást), a) amelyet a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni, b) amelynek adója nulla százalék, c) amely után az egyéni vállalkozó e minőségében adóköteles, d) amelyet ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházása ellenében nem árverés és nem aukció során kap a magánszemély, e) amely után az adó megfizetése a kifizetőt terheli. A jövedelem, az adó és egyéb adatok közlésére szolgáló táblákat magánszemélyenként, minden esetben forintban kell kitölteni. A magánszemélyre vonatkozóan csak a "Saját” kifizetés (juttatás) szerepeltethető. Az előzőek bevallására vonatkoznak a 0608-03 – 0608-05 számú lapok, a lapok összesítése a 0608-02-es bevallási lapon található. Az adóév utolsó hónapjával kapcsolatban 0608-03 – 0608-05-ös lapok speciálisak abból a szempontból, hogy egy adott hónapra két évet érintő adatokat kell közölni az Szja. 26. § (1) bekezdésében foglaltak miatt. Ezen előírás szerint, ha a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt, a munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást, az adóévet követő év január 15-éig kifizetik, azt az adóév utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. Ezért a 0608-03 – 0608-05-ös lapokból (a lapszám növelése) kizárólag az adóévet követő év január hónapjáról benyújtandó bevallásban használható. A lapszám 01, ha az Szja. szerint az előző év december 31. napján megszerzett jövedelem közlésére szolgál, a lapszám 02, ha a januári kötelezettség közlésére szolgál. Az adott lapokon a sorszám mellett * jel jelöli, mely sorok tölthetők ki a 01-es lapszámmal.
A 0608-03-as lap kitöltése
20
I. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek 61. sor: Munkaviszonyból származó bérjövedelem Ez az összeg (az érdekképviseleti tagdíj levonása után) tartalmazza a munkáltató által kifizetett, munkaviszonyból származó, belföldön adóköteles, rendszeres és nem rendszeres bérjövedelmeket, ideértve a munkaviszonyra tekintettel kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást is (táppénzt, gyermekgondozási díjat). Itt kell szerepeltetni valamennyi munkaviszonyból származó bérjövedelmet attól függetlenül, hogy az ún. fő vagy mellékállású jogviszonyból származik. Bérnek minősül a belföldi illetőségű munkáltatóval létesített munkaviszonyból, illetőleg a külföldi jog szerinti jogviszonyból származó jövedelem, feltéve, hogy ez utóbbi a munkaviszonynak megfelelő. Bérjövedelem: a természetben adott munkabér, a munkáltató által adományozott kitüntetéssel járó jutalom, a munkáltató által pénzben kifizetett adóköteles étkezési hozzájárulás, a természetbeni juttatásnak nem minősülő étkeztetés értéke, a dolgozónak megtérített albérlet (szállás díja), pénzbeli szociális segély, iskolakezdési támogatás és más juttatás összege (értéke), ha az nem felelt meg az adómentes juttatás feltételeinek, a borravaló és a hálapénz összege, ha az a munkáltatóhoz folyik be, és azt mintegy bérként számfejtik, továbbá az értékpapír-juttatás is, amely a felek között egyébként fennálló jogviszony és a juttatás körülményei szerint munkaviszonyára tekintettel kap a magánszemély. Amennyiben a munkáltató által természetben nyújtott vagyoni érték juttatása nem minősül természetbeni juttatásnak, akkor munkaviszonyból származó jövedelem keletkezik. A magánszemély által a munkaviszonyára tekintettel, vagy egyébként a munkaviszonyával összefüggésben megszerzett kamatkülönbözetből származó jövedelem is bérnek minősül. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba vagy az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba vagy önsegélyező pénztárba munkáltatói tagként fizetett munkáltatói hozzájárulásból a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbért meghaladó összeg után, valamint az előzőekben felsorolt pénztárakba egymás mellett történő befizetésekből, a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 130%-át meghaladó rész után a magánszemélyt munkaviszonyból származó jövedelem jogcímen adókötelezettség terheli. Abban az esetben, ha a munkáltató a hozzájárulást több hónapra előre egy összegben utalja át, akkor havonta fizetett munkáltatói hozzájárulásnak az a havi összeg minősül, amelyet a pénztári alapokban a munkáltató 21
rendelkezése alapján az átutalást követően dátum szerint az egyes hónapokban tagdíjként ír jóvá a pénztár. A 0608-05-ös lap 129. és 130. sorában külön is fel kell tüntetni a munkáltatói hozzájárulás adóköteles összegét az ott leírtak alapján. Bérnek minősül a munkáltató által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás, valamint a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összege is. Amennyiben a munkavállaló magánszemély az adóévben közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója volt, és erre tekintettel a munkáltatójától ösztöndíjat kapott (például ún. tanulmányi szerződés alapján), úgy ezt a jövedelmet is ebben a sorban kell szerepeltetni, mert az nem minősül adóterhet nem viselő járandóságnak. A magánszemély által nem önálló tevékenységére tekintettel, vagy egyébként a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben megszerzett kamatkedvezmény nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül. Ha a kamatkülönbözet alapjául szolgáló követelés az adóév utolsó napján fennáll, akkor a bevétel megszerzésének időpontja az adóév utolsó napja, egyébként a követelés megszűnésének napja. 62. sor: Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés Ennek a sornak az „a” oszlopa szolgál a magánszemély költségnyilatkozatáról szóló adatközlésre. Az arra szolgáló négyzetben a megfelelő számmal kell jelölni, hogy az adóelőleg levonásához a magánszemély milyen költségnyilatkozatot adott. A következőkben felsorolt kódokat valamennyi költségnyilatkozattal érintett sor "a" oszlopánál értelemszerűen alkalmazni kell. Ez a következő: - 10% költséghányad alkalmazása
1
- a jogszabály alapján bizonylat nélküli költségként elszámolható összeg alkalmazása - költségnyilatkozat szerinti költség megállapítása
2 3
Ez a sor szolgál a munkaviszonyra tekintettel kifizetett olyan költségtérítések bevallására, amelyekkel szemben a törvény a költségtérítés mértékéig költség elszámolási lehetőséget biztosít. Ennek a sornak az "a" oszlopában csak 2-es vagy 3-as kód szerepelhet. 22
A költségtérítésnek az a része, amely a költségek levonása után fennmarad, bérjövedelemnek minősül. Ha olyan költségtérítést, költségátalányt fizetett a munkáltató a magánszemély részére, amely jogszabályban (kormányrendeletben vagy törvényben) meghatározott, akkor a 0608-03-as lap 62. sorának „b” oszlopában a bevétel teljes (bruttó) összegét, a „c” oszlopban pedig a költségtérítés összegéből magánszemély nyilatkozata szerinti költséget, nyilatkozat hiányában a bizonylat nélkül elszámolható részt kell feltüntetni, feltéve, hogy erre vonatkozóan van jogszabályi rendelkezés. Az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelmet a „d” oszlopba kell beírni. Távmunka csak munkaviszonyban folytatható. A távmunkához kapcsolódó költségtérítéssel szemben csak tételes költséget lehet elszámolni. Ha nem jogszabályban meghatározott költségtérítést (is) fizetett a munkáltató, akkor az így kifizetett bevétel teljes összegét is a „b” oszlopban kell feltüntetni. Nem kell szerepeltetni a bevallásban azt a költségtérítést, amelynek felhasználását a magánszemélynek közvetlenül a munkáltató (juttató) felé kellett a munkáltató (juttató) nevére szóló bizonylattal igazolnia, feltéve, hogy azt a törvényben elismert költségekre tekintettel kapta. A jövedelem megállapítása során nem kell figyelembe venni, vagyis a bevallásban nem kell feltüntetni a gépjárművel történő munkába járás címén fizetett térítést, ha a munkában töltött napokra számolva a magánszemély lakóhelye és munkahelye közötti, közforgalmi úton mért oda-vissza távolság alapján a munkáltató kilométerenként 9 forintot fizetett. Az ezt meghaladó térítés esetén a „b” oszlopban a kifizetés bruttó összegét, a „c” oszlopban a bizonylat nélkül elszámolható költséget, míg a „d” oszlopban az adóelőleg alapját kell feltüntetni. Értelemszerűen ez a költségtérítés is a magánszemély munkaviszonyból származó bérjövedelmének minősül. Ugyancsak nem kell figyelembe venni a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkábajárás esetén az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében fizetett térítést, melyet legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó összegben kap a magánszemély. Ebben az esetben a magánszemély részére a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén költséget elszámolni nem lehet.
23
Nem számít bevételnek a gépjármű vezetőjénél, így nem kell adatot közölni az üzemanyag-megtakarítás címén megszerzett jövedelemről akkor, ha annak juttatása megfelel az Szja. előírásainak. Ha nem a gépjármű vezetőjének fizette ki, vagy az Szja. szerint meghatározottnál magasabb összeget fizetett ki a munkáltató üzemanyag megtakarítás címén, akkor a másnak kifizetett összeg, illetőleg a gépjármű vezetőjének a törvény szerinti mértéket meghaladó összeg bérjövedelemnek minősül és ebben a sorban fel kell tüntetni az adatokat. A bevallásban nem kell feltüntetni a kiküldetési rendelvény alapján kifizetett utazási és élelmezési költségtérítés - napidíj – összegét, ha az a bizonylat nélkül elszámolható mértéket nem haladja meg. A kiküldetési rendelvényre vonatkozó előírás szerinti adatok valamelyikének hiánya esetén a magánszemélynek fizetett költségtérítés a magánszemély bevételének minősül, mellyel szemben költséget az általános szabályok szerint lehet érvényesíteni. Amikor a törvény szerinti kiküldetési rendelvényre vonatkozó mértékeknél többet fizetett a munkáltató, akkor a „b” oszlopban a teljes összeget, a „c” oszlopban, a magánszemély nyilatkozata, illetve nyilatkozat hiányában a törvényben meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mérték szerinti összeget, a „d” oszlopban az előzőek figyelembevételével számított összeget kell szerepeltetni. A bedolgozói költségtérítést is ebben a sorban a „b” oszlopban kell feltüntetni. A „c” oszlopban a munkáltató – amennyiben az adóelőleg alapjának megállapítása során a magánszemély nyilatkozata alapján ezt vette figyelembe – feltünteti az évi munkabér (munkadíj) 30%-át meg nem haladó összeget. Ezt lehet bizonylat nélkül levonni a kapott térítésből, feltéve, hogy a magánszemély e (bedolgozói) jogviszonyával összefüggésben más költséget nem számol el. Egyebekben a magánszemély költség nyilatkozata szerint kell a „c” oszlop összegét figyelembe venni. 63. sor: Külszolgálatért fizetett összeg Ebben a sorban akkor kell adatot szerepeltetni, ha a külszolgálatra tekintettel fizetett összeg Magyarországon adóköteles. A külszolgálatra tekintettel kifizetett összegből a jövedelem megállapítása során annak 30%-a, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő összeg vonható le költségként.
24
A külszolgálat címén kifizetett összeg ezt meghaladó része a magánszemély olyan bérjövedelme, amellyel szemben további költség nem számolható el. A külszolgálatért kapott bevételnek nem része az utazás és szállás igazolt költsége. Az egyes adóévek között áthúzódó külszolgálat címén kifizetett összeget abban a hónapban kell az adókötelezettség szempontjából figyelembe venni, amelyik hónapban a kifizetés, illetőleg a külszolgálat elszámolása megtörtént. A 2006. január 1-jét megelőzően megkezdett külföldi kiküldetés esetén a 15 eurónak megfelelő mértéket csak a 2005. december 31-ét követő napokra lehet alkalmazni. A költségvetési forrásból finanszírozott külszolgálat esetén a külszolgálatra tekintettel kifizetett összeg jövedelemtartalmát oly módon kell megállapítani, hogy az e címen megszerzett bevételből levonható a bevétel 50 %-a. A kifizetett teljes összeget a „b” oszlopba kell beírni, a magánszemély nyilatkozata, illetve nyilatkozat hiányában a bizonylat nélkül elszámolható összeget a bevallás „c” oszlopában kell megjelölni. A „d” oszlop az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelmet tartalmazza. Az előzőektől eltérően nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban résztvevő gépkocsivezető, vagy árukísérő (az utaskísérő nem tartozik ebbe a körbe) jövedelmének megállapítása során a 30 %-os korlátot nem kell alkalmazni, és a kapott összegből napi 25 eurónak megfelelő forintösszeg vonható le, feltéve, hogy ezen kívül az érintett magánszemély csak a gépjármű üzemeltetéséhez kapcsolódó kiadások elszámolására jogosult (bizonylatok alapján). A 2006. január 1jét megelőzően megkezdett külföldi kiküldetés esetén a 25 eurónak megfelelő mértéket csak a 2005. december 31-ét követő napokra kell alkalmazni. Ha a külföldi munkavégzés nem minősül munkaviszonynak, akkor az önálló, vagy nem önálló tevékenységgel összefüggésben adott térítés összegét nem itt, hanem a 0608-04-es tábla 92. sorában kell szerepeltetni. A külszolgálatért kapott, de a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezései szerint külföldön adóköteles jövedelmet nem itt, hanem az adóterhet nem viselő járandóságok között, a 81. sor „b” oszlopában kell
25
feltüntetni, ha az az egyezmény szerint a többi jövedelem adójának magállapításánál figyelembe vehető. Adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő (az adó beszámítását lehetővé tévő), a kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem összegét a 0608-04-es lap 94. sorába kell beírni. Ha a munkavállaló olyan országban teljesített külszolgálatot, amellyel kettős adózást kizáró egyezménye a Magyar Köztársaságnak nincs, az erre tekintettel külföldön is adózott összeget nem itt, hanem a 0608-04-es lap 95. sorában kell feltüntetni. 64. sor: Más bérjövedelem A személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. §-ának 21. pontja a munkaviszonyból származó bérjövedelmeken kívül egyéb jövedelmeket is bérnek minősít. Ennek alapján itt kell számításba venni a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján folyósított adóköteles ellátást (az adóterhet nem viselő járandóságok kivételével), az Flt. alapján folyósított álláskeresési járadékot, álláskeresést ösztönző juttatást, kereset-kiegészítést, keresetpótló juttatást, továbbá a fegyveres erőknél tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetményét, valamint az előzőekben meghatározott és munkaviszonyból származó jövedelmet pótló kártérítést (keresetpótló járadékot), ideértve a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is. Az adóköteles baleseti járadék, mint adóköteles társadalombiztosítási ellátás ugyancsak más bérjövedelemnek tekintendő. A nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadék összegét a jövedelem számítása során nem kell bevételként figyelembe venni. A bevallás ezen sorát az előzőekben meghatározott jövedelmeket kifizető tölti ki. 65. sor: Más, nem önálló tevékenységből származó jövedelmek Ebben a sorban kell szerepeltetni az országgyűlési, a helyi önkormányzati képviselői tevékenységből, a jogszabály alapján választott tisztségviselői (gazdasági társaság, társasház, alapítvány stb. választott tisztségviselői) tevékenységből származó jövedelmeket, ha azokat nem egyéni vállalkozói igazolvány birtokában végzi a magánszemély. (A könyvvizsgálói tevékenység nem tartozik ide.) Nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni az olyan tevékenység ellenértékeként kifizetett összeget, amely tevékenységre nemzetközi szerződést kell alkalmazni és ez a szerződés nem önálló tevékenységből származónak tekinti az adott jövedelmet, továbbá az olyan állam joga szerinti munkaviszonyból származó jövedelmet is, amellyel nincs nemzetközi szerződése a Magyar Köztársaságnak. 26
A munkáltató (társaság) által fizetett adóköteles biztosítási díjat is itt kell feltüntetni. Abban az esetben, ha a biztosító által a munkáltatónak (a társaságnak) kifizetett összeget a munkáltató (a társaság) továbbadja a biztosított dolgozónak (tagnak), a dolgozónál (tagnál) olyan jogcímen keletkezik adóköteles jövedelem, amilyen jogcímen történt a kifizetés. Ha a munkáltató a biztosítóval kötött szerződést (melyben a kockázat tárgya a dolgozó, a kedvezményezett, a munkáltató) utólag úgy módosítja, hogy a dolgozó vagy a dolgozó hozzátartozója válik a szolgáltatás jogosultjává, úgy a biztosított dolgozó adóköteles jövedelmévé válik a korábban már befizetett összes biztosítási díj (természetesen a szerződés módosítását követően fizetendő díj is) attól a hónaptól kezdődően, amelyben a szerződés módosítására sor kerül. Nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül és itt kell bevallani azt az értékpapír juttatást is, amelyet a magánszemély kap, és a felek között egyébként fennálló jogviszony és a juttatás körülményei szerint, az más nem önálló tevékenységnek minősül. Itt kell bevallani a társas vállalkozás magánszemély tagja részére a személyes közreműködés ellenértékeként kifizetett, a társaság költségei között elszámolt jövedelmet. Ide kell beírni a tagi jogviszonyra tekintettel kifizetett azon összegeket is, melyeket a természetbeni juttatás pénzbeli megváltása címén fizetett ki a társaság. Ilyenek különösen az étkezési, ruházati, üdülési pénzbeli juttatások. A társaság tagjának a tagi jogviszonyára tekintettel nyújtott természetbeni étkeztetés (utalvány) értékhatárra tekintet nélkül adóköteles, mely után az adókötelezettség a tagot terheli, ezért ezt a jövedelmet is itt kell feltüntetni. Amennyiben a társaság által természetben nyújtott vagyoni érték juttatása nem minősül természetbeni juttatásnak, akkor a társaságnak itt kell bevallania a magánszemély jövedelmét. A magánszemély által a nem önálló tevékenységére tekintettel, vagy egyébként a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben megszerzett kamatkülönbözetből származó jövedelmet is itt kell bevallani. Ebben a sorban kell szerepeltetni a társaság által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás, valamint a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összegét is.
27
Amennyiben a társas vállalkozás tagja a társaságától ösztöndíjat kapott (például ún. tanulmányi szerződés alapján), úgy ezt is ebben a sorban kell szerepeltetni, mert az nem minősül adóterhet nem viselő járandóságnak. Nem minősül önálló tevékenységből származó bevételnek a magánszemély által (külön jogszabály szerint) felszolgálási díjként megszerzett bevétel (részletesen a 87. sor). A társaság tagja által, külön szerződés alapján teljesített mellékszolgáltatás ellenértéke önálló tevékenységnek minősül. Amennyiben a tag a társas vállalkozásával munkaviszonyt létesített, úgy az erre tekintettel kifizetett jövedelmet, mint munkaviszonyból származó bérjövedelmet a 61. sorban kell bevallani. 66. sor: Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés A nem önálló tevékenységre tekintettel kifizetett költségtérítések közlésére szolgál ez a sor. Az „a” oszlop kitöltése és a költségtérítés részletes útmutatója a 62. sornál olvasható. A kiküldetési rendelvény alapján csak a munkaviszonyban álló magánszemély esetén értelmezhető a bizonylat nélkül történő költségelszámolás. Ha a társaság ad a tagjainak ily módon költségtérítést, akkor azt itt fel kell tüntetni, és a költség a saját gépjármű használatára vonatkozó szabályok szerint érvényesíthető. 67. sor: Az adott hónapban fizetett törvényben meghatározott és az állami végkielégítés összege Ha a magánszemély munkaviszonya 2006-ban megszűnik, és ezzel összefüggésben, törvényben meghatározott végkielégítést kap (ilyen az állami végkielégítés is), akkor a végkielégítés törvényben meghatározott mértékének megfelelő összeget kell figyelembe venni e sor összegében, függetlenül attól, hogy a magánszemély a kifizetéskor adott nyilatkozatában kérte az eltérő adózási mód alkalmazását. E sor „a” oszlopában „1”-el kell jelölni, ha a magánszemélynek kifizetett törvényben meghatározott végkielégítést meg kell osztani. „2”-es számot kell beírni, ha a magánszemély nyilatkozata szerint nem választja a megosztást. Ez utóbbi esetben a 06083-05-ös lapon csak a munkaviszony megszűnésének időpontját kell feltüntetni a 122–125. sorok üresen maradnak. Ha a munkáltató nem törvényben meghatározott végkielégítést fizet ki, illetőleg a törvényben meghatározott mértéken felül fizet végkielégítést a 28
dolgozójának, akkor a törvényi mértéken felüli, illetőleg a nem törvényben meghatározott végkielégítés összegét teljes egészében a más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek összegében kell szerepeltetni (65. sor). 68. sor: Művészeti tevékenységet önállóan folytató magánszemély részére, e tevékenységére tekintettel fizetett összeg Amennyiben a művészeti tevékenységét önálló tevékenység keretében folytató magánszemély rendelkezik adószámmal, és az általa kiállított számla, számlák alapján megszerzett, e tevékenységből származó bevétele(i) után az adóelőleg-fizetési kötelezettségét a magánszemélyek adóelőleg fizetésére vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti, úgy a magánszemély írásos nyilatkozata alapján a kifizető adóelőleget nem állapít meg. Ebben az esetben csak a bevételt kell közölni a „b” oszlopban. Ennek megfelelően jelölni kell az előleg levonásának elmaradását a 136. sorban. 69. sor: Szellemi tevékenységre tekintettel fizetett összeg Ebben a sorban vallja be a munkáltató, a kifizető a magánszemélynek az önálló, de nem egyéni vállalkozói tevékenysége ellenértékeként kifizetett összeget, amennyiben e tevékenység eredményeként a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény szerint szabadalmi oltalom tárgya (találmány) vagy szerzői jogi védelem alá tartozó alkotás jön létre, vagy a tevékenységet egyébként a szerzői jogról szóló törvény védelemben részesíti. Ha a találmány a szabadalmi oltalmat még nem kapta meg, az ilyen címen kifizetett összeget nem itt, hanem a 70. sorba kell beírni. Az „a” oszlop kitöltésének részletes útmutatója a 62. sornál olvasható. 70. sor: Más önálló tevékenységre tekintettel fizetett összeg Ez a sor szolgál a munkáltató (társas vállalkozás) által a dolgozóval kötött munkaviszonyon (tagsági viszonyon) kívüli szerződés, megállapodás alapján végzett önálló tevékenység ellenértékeként (társas vállalkozás esetén mellékszolgáltatás), valamint a kifizető által a magánszeméllyel kötött szerződés, megállapodás szerinti önálló tevékenység ellenértékeként kifizetett összegek beírására. Az „a” oszlop kitöltésének részletes útmutatója a 62. sornál olvasható. A 0608-03-as lap e sorának „b” oszlopa a kifizetett bruttó összeget tartalmazza. Az önálló tevékenységgel összefüggésben kifizetett költségtérítést is itt kell szerepeltetni, mivel az is a bevétel része. A „c”
29
oszlopba az adóelőleg alapjának meghatározásánál figyelembe vett költséget, a „d” oszlopba a megállapított adóelőleg alapját kell beírni. Itt kell feltüntetni, például a gépek, felszerelések bérleti díját vagy más, külön megbízás alapján teljesített munka ellenértékét is. A mérkőzésvezető részére az amatőr vagy vegyes versenyrendszerben szervezett versenyeken történő, a sporttevékenység irányításáért részére e tevékenységével összefüggésben juttatott bevételt is itt kell feltüntetni, ha a felek között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján önálló tevékenységnek minősül. (Nyilatkozat hiányában a teljes összeget.) Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem ún. külön adózó jövedelem, ezért azt a 0608-04-es tábla 115. sorában kell szerepeltetni. Ebben a sorban kell bevallani azt az értékpapír juttatást is, amelyet a felek között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei szerint kap a magánszemély és az, önálló tevékenységből származónak minősül. Az egy szerződésből származó 15 000 Ft-ot meg nem haladó (ún. kisösszegű) kifizetést önálló tevékenység ellenértékeként kell a bevallásban szerepeltetni akkor, ha a magánszemély a kifizetés alkalmával írásban arról nyilatkozott, hogy az e bevételből származó jövedelme után az összevont adóalapjának részeként adózik. A kifizetett összeget a kifizetés jogcímének (pl. szellemi) megfelelő sorban kell feltüntetni. Nem tartalmazhatja ez a sor azokat a kifizetéseket, amelyeket a 68. és 69. sorba kell beírni. Ez a sor nem tartalmazhatja a mezőgazdasági őstermelés ellenértékét sem, melyről a kifizetés alkalmával kellett a bizonylatot (felvásárlási jegyet) átadni. Ennek közlésére a 0608-05-ös lap 132. és 134. sorának „a” oszlopa szolgál. Ez a sor azokat a kifizetéseket sem tartalmazhatja, amelyeket a magánszemély az egyéni vállalkozói tevékenységének ellenértékeként kapott. 71. sor: Gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás Ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás összegét családtámogatási helynek minősülő munkáltató fizette ki, a munkáltató, illetve a GYES, GYET kifizetését teljesítő kifizető írja be ebbe a sorba. 72. sor: Nevelőszülői díj
30
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottaknak megfelelően kifizetett nevelőszülői díj összegét kell ebbe a sorba beírni. 73. sor: Ápolási díj Ebben a sorban kell feltüntetni a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján kifizetett ápolási díj összegét. 74. sor: Szociális gondozói díj Ebben a sorban kell feltüntetni a személyes gondoskodásról szóló jogszabályi rendelkezések alapján, illetőleg azoknak megfelelően, nem munkaviszony keretében folytatott tevékenységért és nem munkaviszonyban folytatott lelki segélyszolgálatért kifizetett költségtérítést nem tartalmazó – összeget, mely a munkáltatótól, vagy kifizetőtől származott. Abban az esetben, ha az adott havi kifizetéssel együtt az addig teljesítet kifizetések összege meghaladja a 120 ezer forintot, a felettes rész egyéb jövedelemként adóköteles és a 91. sorban kell bevallani. 75. sor: Szakképző iskolai tanulót megillető juttatás Ebben a sorban kell bevallani, ha a munkáltató/kifizető szakképzéssel összefüggő juttatást adott. Szakképzéssel összefüggő juttatás: a szakképzésről szóló törvény előírásai alapján a tanulót, illetve a felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatót megillető pénzbeli juttatás, valamint a szakképzésben tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés nélkül részt vevő tanulót a szakképzéssel összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára a szakképzésről szóló törvény előírásai alapján megillető díjazás. Az így adott juttatás összegéből adóterhet nem viselő járandóságnak minősül a szakképző iskolai tanulót – jogszabályban meghatározott – tanulószerződés alapján megillető pénzbeli juttatásnak a szakképzési hozzájárulásról, és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény melléklete szerint elszámolható része. A felettes rész egyéb jövedelemként adóköteles és a 91. sorban kell bevallani. Szakképzéssel összefüggő juttatás a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót, a szakmai gyakorlat időtartamára megillető díjazás havi összegének a hónap első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékát meg nem haladó része is. 76. sor: Felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóját megillető juttatások A felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóját a felsőoktatásról szóló törvény szerinti juttatásként megillető ösztöndíj, tankönyv- és 31
jegyzettámogatás, valamint - a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezést kiváltó – lakhatási támogatás összegét kell adóterhet nem viselő járandóságnak tekinteni. A felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának a szakmai gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része. A felettes rész egyéb jövedelem és a 91. sorba kell beírni. 77. sor: A tanuló, a hallgató részére adott, a 75. és 76. sorba nem tartozó juttatások A közoktatásról szóló törvényben meghatározott nevelési-oktatási intézmény, a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatási intézmény, a helyi önkormányzat vagy egyház által a tanuló, a hallgató részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott olyan pénzbeli juttatás, mely a személyi jövedelemadó törvény szerint bevételnek minősül, és nem az előzőek szerinti szakképzéssel összefüggő juttatás, ösztöndíj, tankönyv-, jegyzettámogatás és lakhatási támogatás. 78. sor: Versenybíró részére fizetett összeg Az amatőr vagy vegyes versenyrendszerben szervezett versenyen közreműködő, a sporttevékenységet irányító személy (versenybíró) részére e tevékenységével összefüggésben juttatott bevételről mérkőzésenként 5 ezer forintot lehet adóterhet nem viselő juttatásként figyelembe venni. Ennek feltétele, hogy a versenybíró legkésőbb az adott kifizetés időpontjában nyilatkozzon arról a kifizetőnek, hogy e bevételének megszerzése érdekében felmerült költségét nem számolja el, és költséghányadot nem von le. Ilyenkor az 5 ezer forint feletti – kifizetett – bevétel teljes egészében egyéb jövedelemnek minősül. A versenybíró nyilatkozatának hiányában az adott bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján kell meghatározni és ennek megfelelő sorban, feltüntetni. 79. sor: Oktatási vagy kutatási tevékenység ellenértékeként kifizetett hallgatói munkadíj A hallgatói munkadíj fogalmát a személyi jövedelemadó törvény 3. § 62. pontja határozza meg. Ez alapján a felsőoktatásról szóló törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben akkreditált iskolai rendszerű első alap, illetve mesterképzésben teljes idejű képzésben résztvevő, továbbá az első doktori képzésben résztvevő hallgató ezen idő alatt végzett munkája ellenértékeként a törvényben említett intézménytől, cégtől kapott bevétel tekintendő hallgatói munkadíjnak. A hallgatói munkadíjnak havonta, a 32
hónap első napján érvényes minimálbér (62 500 forint) összegét meg nem haladó része tekinthető adóterhet nem viselő járandóságnak. A felettes részt egyéb jövedelemként kell a 91. sorban közölni. 80. sor: Magyar Corvin-lánc Testület által megítélt támogatás A Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló 2/2001. (VIII. 14.) ME rendelet alapján a Magyar Corvin-lánc Testület által megítélt és kifizetett támogatást kell ebben a sorban feltüntetni. 81. sor: A Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető jövedelem A jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerülése tárgyában kötött egyezmény vagy viszonosság alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető jövedelmet kell ebben a sorban bevallani, feltéve, hogy az nem külön adózó jövedelem. E szerint itt kell feltüntetni a belföldi munkáltatóval (kifizetővel) létesített munkaviszony (egyéb jogviszony) alapján külföldön végzett tevékenységére tekintettel a magánszemély által megszerzett, külföldi államban adóköteles olyan összevonás alá eső jövedelmet, melynek figyelembe vételét a kettős adózást kizáró egyezmény a magyarországi adófizetési kötelezettség megállapításánál lehetővé teszi. 82. sor: Az Európai Gazdasági Térség tagállamainak joga alapján a 7179. sorokban meghatározott bevételnek megfelelő jogcímen kifizetett juttatás Abban az esetben, ha az Európai Gazdasági Térség tagállamának joga alapján, az előző 71-79. sorokban felsorolt bevételnek megfelelő jogcímen kerül kifizetésre (juttatásra) bevétel, az a magánszemélynél adóterhet nem viselő járandóságnak tekintendő és itt kell bevallani. 83. sor: Az Európai Gazdasági Térség tagállamainak joga alapján a 61 70. és 91-93. sorokba tartozó bevétel Az Európai Gazdasági Térség tagállamának joga alapján kifizetett (juttatott) olyan, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az összevont adóalapba tartozó jövedelem alapjául szolgáló bevétel, amely a tagállam belső joga szerint akkor is mentes a jövedelemadónak megfelelő adó alól, ha azt, ott illetőséggel bíró magánszemély részére fizetik (juttatják), szintén adóterhet nem viselő járandóság jogcímén adóköteles. 84. sor: Arany, gyémánt, vas, rubin oklevélhez kapcsolódó pénzbeli juttatás A felsőoktatásról szóló törvény alapján adományozott arany, gyémánt, vas, illetve rubin díszoklevélhez kapcsolódóan a felsőoktatási intézmény által a 33
Szabályzatában meghatározott feltételek szerint kifizetett pénzbeli juttatásnak az a része adóterhet nem viselő járandóság, amely nem haladja meg az adóév első napján érvényes minimálbér havi összegének a négyszeresét (azaz 250 000 forintot). A felettes rész egyéb jövedelemként adóköteles és a 91. sorban kell bevallani. 85. sor: Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó ösztöndíj A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkavállalók, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény szerinti ösztöndíjas foglalkoztatottnak az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyából származó havi ösztöndíjának a minimálbért meg nem haladó mértéke adóterhet nem viselő járandóság. A határ feletti összeget a 91. sorba kell beírni. 86. sor: Mezőgazdasági termelő részére juttatott nyugdíj előtti támogatás A termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő részére külön jogszabály alapján a kifizető által juttatott nyugdíj előtti támogatás egy hónapra eső összegének a havi minimálbért meg nem haladó része. A határ feletti összeget a 91. sorba kell beírni. 87. sor: Felszolgálási díj címén juttatott összeg A magánszemély által a külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevételt kell ebbe a sorba beírni.
88. sor: „Útravaló” Ösztöndíjprogram keretében adományozott ösztöndíj Ebbe a sorba kell beírni a 152/2005. (VIII. 2.) Korm. sz. rendeletben meghatározott feltételekkel és módon az „Útravaló” Ösztöndíjprogram keretében adományozott tanulói és mentori ösztöndíj összegét. 89. sor: Adóterhet nem viselő járandóság címén fizetett összeg (a 71-88. sorok „b” oszlopainak összege Ennek a sornak a „d” oszlopában kell összesíteni a 71-88. sorok „b” oszlopaiba írt összegeket. A 0608-04-es lap kitöltése II. Az összevont adólapba tartozó jövedelmek (folytatás) 91. sor: Egyéb jogcímen juttatott jövedelem 34
Ez a sor szolgál az olyan kifizetések bevallására, amelyek adókötelezettségére a személyi jövedelemadóról szóló törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, tehát az összevont adóalap részét képezik, de nem sorolhatók az önálló és a nem önálló tevékenységből származó bevételek és az ún. külön adózó jövedelmek körébe. A bevételnek nem része a bevétel megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. Ebben a sorban kell feltüntetni, például a munkáltató által kifizetett olyan jövedelmet pótló kártérítést, amely nem minősül bérnek, és a nem nyugdíjas mezőgazdasági szövetkezeti tag részére kifizetett tagsági pótlékot is. Itt kell feltüntetni a szakképzéssel összefüggő juttatásnak, a hallgatói munkadíjnak, a szociális gondozói díjnak, a versenybíró részére e tevékenységével összefüggésben kifizetett összegnek és az arany, a gyémánt, a vas, rubin díszoklevéllel járó pénzbeli juttatásnak, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelemnek az adóterhet nem viselő járandóság értékhatárát meghaladó részét. A törvény eltérő rendelkezésének hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára tekintettel megszerzett vagyoni érték is egyéb jövedelemként adóköteles azzal, hogy a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt, szabályszerűen igazolt kiadás. Ez a sor szolgál a nem munkáltató és nem társas vállalkozás (pjt.) által a 65. sornál leírt feltételekkel kötött, adóköteles biztosítás díjának feltüntetésére is. Ebben a sorban kell szerepeltetni a kifizető által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás, valamint a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összegét is, ha az nem a 61. illetőleg a 65. sorba tartozik. A tudomány doktorának és kandidátusának illetménykiegészítése is egyéb jövedelemként adóköteles. A magánnyugdíj-pénztár itt vallja be a tagja egyéni számláján jóváírt tagdíj-kiegészítés azon összegét, melyet a társadalombiztosítási rendszerbe történő visszalépés miatt visszafizetett a magánszemélynek. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár közli ezen a soron jóváíráskor, az „a” oszlopban azon adóköteles összeget, amely egyéb jövedelemnek minősül. Abban az esetben, ha olyan egyéb jövedelmet írt a magánszemély 35
egyéni számláján jóvá, melyet nem terhel adóelőleg-fizetési kötelezettség a „d” oszlopban ezzel a jövedelemmel csökkentett összeget kell beírni. Ilyenkor a 136. sornál leírtak szerint kell eljárni. A jogutódlás révén megszerzett szerzői jog, találmányból és szabadalmi oltalomból eredő jog gyakorlása esetében a bevételnek a jog gyakorlása érdekében felmerült költségeket meghaladó része egyéb jövedelemként adóköteles, kivéve, ha adókötelezettségének az Szja. szerinti jogcíme egyébként megállapítható. Itt kell feltüntetni a kifizető (munkáltató) által a magánszemélynek kamat címén adott olyan jövedelmet, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései alapján nem kamatnak, hanem egyéb jövedelemnek minősül. Egyéb jövedelemként kell számításba venni a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott bennfentes kereskedelem vagy tisztességtelen árfolyambefolyásolás révén megszerzett bevételnek a vele összefüggésben felmerült, igazolt kiadásokat meghaladó részét. Egyéb jövedelemként kell bevallani a kifizetőnek az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által, vagy az előbbiek megbízása alapján fizetett kamat és osztalék, valamint az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért adott összegnek (bevételnek) az értékpapír megszerzésére fordított értéket (a 116. sornál leírtak szerint) meghaladó részét. Az értékpapír megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. Egyéb jövedelemnek minősül az az értékpapír juttatás is, amelyet a felek között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján ide kell sorolni. Értékpapír, vagy más vagyoni érték átruházása esetén egyéb jövedelemként kell figyelembe venni az átruházás ellenében megszerzett bevételből azt a részt, amely meghaladja az ellenértékre a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értéket. Kivétel az az eset, amikor az adókötelezettségnek a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható. Ez a sor szolgál a jog alapítása, átruházása, megszüntetése, gyakorlásának átengedése, illetőleg a jogról való lemondás ellenében a magánszemély számára juttatott bevételből a magánszemély által a jog megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is) vagyoni értéket (összeget) 36
meghaladó részének feltüntetésére, kivéve, ha adókötelezettségének e törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható. Ha az értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy eladási jog alapítása tárgyában kötött megállapodást 2002. december 31-ig írásba foglalták, akkor a magánszemély által a jog 2006. december 31-ig történő gyakorlása révén megszerzett bevétel adókötelezettségének jogcímét az Szja. 28. §-a (7)-(9) bekezdésének 2002. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell megállapítani. 92. sor: Külföldi kiküldetésért fizetett összeg Ebben a sorban a kifizető által a magánszemély részére, nem a munkaviszonnyal összefüggő külföldi kiküldetésre tekintettel adott összeget kell feltüntetni, kivéve, ha az az adóterhet nem viselő járandóságok körébe tartozik. Itt kell szerepeltetni a kifizető által az egyéb nem önálló vagy az önálló tevékenység során teljesített külföldi kiküldetésre tekintettel kifizetett összegeket is. A bruttó kifizetésből a 63. sorban (a külszolgálatnál) már ismertetett szabályok szerint kell a jövedelmet megállapítani. A „b” oszlopban a bruttó összeget „c” oszlopban a bizonylat nélkül elszámolható, a „d” oszlopban az adóelőleg alapját kell szerepeltetni. 93. sor: Magánnyugdíj-pénztári egyéb szolgáltatás címén fizetett összeg A magánnyugdíj-pénztár itt vallja be a kedvezményezettnek kifizetett, nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő összeget. Ez a kifizetés is egyéb jövedelemnek minősül, az adóelőleget a magánszemély nyilatkozata hiányában azonban, 18%-kal kell meghatározni. 94. sor: Kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelem Itt kell feltüntetni a belföldi illetőségű magánszemély azon adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelmét (a 81. sorba nem tartozó jövedelmét), mely a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, és az egyezmény adóbeszámítást tesz lehetővé. Az "a" oszlopban külön is fel kell tüntetni a "b" oszlopból a bér összegét. Bérnek a belföldi munkáltatóval kötött munkaszerződés, illetőleg a munkaviszonynak megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszony alapján kifizetett illetmény minősül. 95. sor: Kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem
37
Ebben a sorban azokat a külföldön is adóköteles jövedelmeket kell feltüntetni, amelyek után olyan országban kell adózni, amely országgal Magyarországnak nincs kettős adózást kizáró egyezménye. A bevétel adóköteles jövedelemtartalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Az "a" oszlopban külön is fel kell tüntetni a "b" oszlopból a bér összegét. Bérnek a belföldi munkáltatóval kötött munkaszerződés, illetőleg a munkaviszonynak megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszony alapján kifizetett illetmény minősül. 96. sor: Összevont adóalapba tartozó jövedelmek összege Ebben a sorban az adott hónapban kifizetett (juttatott) jövedelmeket kell összesíteni (a 61-67., 69., 70., 89. és 91-95. sorok „d” oszlopába írtak együttesen).
97. sor: A 96. sorból a bérnek minősülő összeg Ebben a sorban az adott hónapban kifizetett (juttatott) bérjövedelmeket kell összesíteni (a 61-64. sorok „d” oszlopába, valamint a 94. és 95. sor „a” oszlopába írtak együttesen). III. Az adóelőlegek elszámolása 101. sor: Az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket terhelő megállapított adóelőleg Ez a sor szolgál a 2006. évben kifizetett (juttatott) összevonás alá eső jövedelmeket terhelő, az Szja. adóelőleg levonási szabályai szerint meghatározott, személyi jövedelemadó előleg beírására. Értelemszerűen a 67. sor adóelőlegét – ha a magánszemély a kifizetés előtt írásban nem kéri az általános szabályok szerinti megosztás figyelmen kívül hagyását – 18 %-os, a magánszemély nyilatkozatának hiányában a 93. sor adóelőlegét szintén 18 %-os kulccsal kell meghatározni. Abban az esetben, ha a mezőgazdasági őstermelőnek e tevékenysége ellenértékeként történt kifizetés és a 133. és 135. sor „a” oszlopában adóelőleg szerepel, úgy azt is figyelembe kell venni ebben a sorban. A megállapított adóelőleg összegét csökkenteni kell az adójóváírás, a súlyosan fogyatékos magánszemélyt megillető, a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat kiegészítő befizetés és a családi kedvezmény havi összegeivel és a fennmaradó részt kell ebbe a sorba beírni. 102. sor: Az összevont adóalapot terhelő adóelőleg levont összege Ebben a sorban kell feltüntetni azt az összeget, melyet az Szja. 46-47. §aiban foglalt előírások megfelelően „tényelegesen” levont a munkáltató, a 38
kifizető. A munkáltatónak, a bér kifizetőjének az általa kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleget, függetlenül attól, hogy annak levonására volte lehetősége, meg kell fizetnie. E miatt levont előlegként kell számításba vennie. A társaság a tagjának juttatott jövedelem esetében, ha a tagja nyilatkozatában a bér kifizetőjére vonatkozó szabályok szerinti előleg levonását kérte, szintén az előzőekben leírtak szerint kell közölni az adóelőleg összegét. IV. Különadózó jövedelmek (kifizetések) 105. sor: Ingatlan árverés során történő értékesítésből származó kifizetés összege Ebben a sorban kell azon kifizetések bruttó összegéről adatot közölni, amelyek ingatlan értékesítéséből származnak. A bevallásban a kifizetés bruttó összegét kell megadni. 106. sor: Vagyoni értékű jog árverés, aukció során történő értékesítéséből származó kifizetés összege A vagyoni értékű jog aukció során történő értékesítéséből származó kifizetést kell ebben a sorban bevallani. 107. sor: Ingó vagyontárgy árverés, aukció során történő értékesítéséből származó kifizetés összege Az ingó vagyontárgy aukció során történő értékesítéséből származó kifizetést kell ebben a sorban bevallani. 108. sor: Életjáradék címén kifizetett összeg Ellenszolgáltatás, ellenérték nélkül vállalt életjáradék folyósítása esetén a pénzben fizetett életjáradék összegét kell ebben a sorban feltüntetni. A kifizetett teljes összeg jövedelemnek minősül. 109. sor: A privatizációs lízingből származó kifizetés összege Ebben a sorban kell bevallani a jövedelmet, ha a magánszemély privatizációs lízing formájában megszerzett vagyonrészét a társasága 2006ban visszavásárolta. Jövedelemként a cégbíróságon bejegyzett névérték vagy az ellenérték közül a magasabb összeget kell feltüntetni. A névértéknek vagy az ellenértéknek nem része az az összeg, amelyet a tulajdonrész megszerzése érdekében a magánszemély a saját adózott jövedelméből lízingdíj címén fizetett meg. A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén jövedelemként a saját befizetéssel csökkentett eladási árat kell figyelembe venni akkor is, ha az a névértéknél alacsonyabb.
39
110 – 112. sor: Osztalékból származó jövedelem A személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában osztaléknak minősül az adózás utáni eredményből a társas vállalkozás (ide tartozik a szövetkezet is) magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedése, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is. Amennyiben a kifizetett kamatot a társaság a költségei között számolta el, az a magánszemélynél egyéb jövedelemnek minősül, és a bevallás e sorában kell feltüntetni. Egyéb jövedelemnek kell tekinteni és nem itt, hanem a 91. sornál kell bevallani az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által, vagy annak megbízásából fizetett osztalékot. A naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó, ha az üzleti év 2004. június 30-a után kezdődött, a 2006. május 31-éig kifizetett osztalék utáni adó mértékét az Szja. 2004. december 31-én hatályos rendelkezései szerint állapítja meg. (2004-ben az osztalék utáni adómérték megállapításánál a következők szerint kellett eljárni. Először az osztalékra jogosult magánszemélyre vonatkozóan meg kellett állapítani a vagyoni betétje (pl. részvény, üzletrész, vagyonjegy) arányában a társaság értékelési tartalékkal csökkentett saját tőkéje e magánszemélyre jutó értékének 30 %-át. Az ezt az értéket meg nem haladó osztalék után 20% az adó. Az előzőek szerint meghatározott összeget meghaladó osztalék rész után az adó 35 %. Abban az esetben, ha a társas vállalkozás a jegyzett tőkéje emelésének bejegyzése iránti kérelmet 2002. december 31-ig benyújtotta a cégbíróság részére, akkor a társas vállalkozás – kft, Rt - magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa által a jegyzett tőke emelése útján szerzett osztaléknak minősülő jövedelem összege után az adót nem kell megfizetni, ha a névérték felemelése a gazdasági társaságokról, illetőleg a szövetkezetekről szóló törvény rendelkezései szerint a gazdasági társaság, illetőleg a szövetkezet jogutódlással történő megszűnése (átalakulása) vagy a szövetkezet részleges átalakulása keretében történt, azzal, hogy utóbb az ily módon szerzett vagyoni érték az árfolyamnyereség részét képezi, illetőleg mint vállalkozásból kivont, adózatlanul befektetett jövedelem majd az elidegenítéskor lesz adóköteles a 2002. december 31-éig hatályos szabályok alapján. Ha a magánszemély ily módon jutott jövedelemhez, az összeget csak akkor kell a bevallásban szerepeltetni, ha a magánszemély 2006. évben elidegenítette az értékpapírt. A társas vállalkozás által tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részére a várható osztalékra tekintettel juttatott osztalékelőleg után az adó mértéke, az osztalékelőleg 25 %-a. A kifizetőnek az adót a kifizetés időpontjában 40
kell megállapítania, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint megfizetnie és bevallania (127. és 128. sor). Az adózó az osztalékelőlegből levont adót adóelőlegként számolja el a kifizetés időpontját követő első beszámoló elfogadásával megállapított osztalékot terhelő adóval szemben. Az osztalékelőlegre egyebekben az osztalékra irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A 2005-ben kifizetett osztalékelőlegből utóbb osztalékká vált részt és annak megfizetett (elszámolt) adóját a 2006. évben akkor kell a bevallásban szerepeltetni, amikor a közgyűlés erről döntött. 110. sor: Osztalék 20%-os adóval terhelt összege Ebbe a sorba csak a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó írhat összeget feltéve, ha az üzleti éve 2004. június 30-a után kezdődött és 2006. május 31-éig kifizeti a 2004. évben kezdődő üzleti évről szóló beszámoló mérlegében vagy egyszerűsített mérlegében a kötelezettségek között kimutatott összegből a tagja (részvényese, alapítója) tulajdonosa részére az osztalékot. Ebben az esetben az osztalék utáni adó mértékét az Szja. 2004. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell megállapítania. Ezt a szabályt kell alkalmaznia a bármely korábbi évre jóváhagyott osztalék, részesedés kifizetésére is, azaz 2006. május 31-éig történő kifizetéskor 20%-os adót visel a kifizetett összeg. 111. sor: Osztalék 25%-os adóval terhelt összege Ez a sor tartalmazza annak az osztaléknak az összegét, amely nem tartozik a 110. sorba és 2006. évben a magánszemély részére vagyoni betétje arányában került kifizetésre a 2005. évi adózott eredmény (illetve eredménytartalék) terhére, illetőleg bármely korábbi évre jóváhagyott olyan osztalékot, amely nem haladta meg az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke magánszemélyre jutó értékének 30 %-át. Ennél a mértéknél több osztalék kifizetése esetén a további osztalék összegét nem itt, hanem a 112. sorban kell szerepeltetni. A 2005. évben kifizetett osztalékelőlegből a 2006. évben az első mérleg szerinti eredményének megállapítása után osztalékká vált részt kell itt igazolni akkor, ha az 25%-os adót viselt. A 2006. évben osztalékelőleg címén kifizetett összeget nem itt, hanem a bevallás 127. sorában kell szerepeltetni. 112. sor: Osztalék 35%-os adóval terhelt összege Ebben a sorban a 35%-os adómértékű osztalékjövedelmet kell feltüntetni. Ez az összeg a 2005. évi eredmény felosztása során megállapított osztalék 41
címén 2006-ban kifizetett összegből az a rész, amely meghaladja a 25%os adómértékkel kifizethető osztalék összegét. (Lásd még a 111. sornál leírtakat is.) Itt kel feltüntetnie a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak a 2006. május 31-éig kifizetésre kerülő azon osztalék összegét is, amely meghaladja a 20%-os adómérték összegét. Ez a sor szolgál a 2005. évben kifizetett osztalékelőlegből a 2006. év első mérleg szerinti eredményének megállapítása után osztalékká vált részének feltüntetésére, ha az 35%-os adót viselt. 113. sor: Vállalkozásból kivont vagyon összege Ebben a sorban kell bevallani a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének tőkekivonással történő leszállítása, a társas vállalkozás jogutós nélküli megszűnése, a társas vállalkozás cégbejegyzési kérelmének elutasítása, valamint a magánszemély tag tagsági viszonyának megszűnése miatt a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett jövedelmét. Ebben a sorban kell bevallani a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének tőkekivonással történő leszállítása miatt a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) részére e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából juttatott jövedelmét. A belföldi székhelyű társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, cégbejegyzése iránti kérelem elutasítása és cégbejegyzése iránti eljárás megszüntetése esetén az adót a társas vállalkozás az Szja. 68. § (8) bekezdése szerinti jövedelemszerzés időpontjára megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint bevallja és – akkor is, ha a levonásra bármely okból nem kerülhet sor – megfizeti. Ebből következően, a bevallásban levont adóként kell feltüntetni, a kifizető által a magánszemély helyett, fentiek szerint megfizetett és bevallott adót. 114. sor: Ingatlan bérbeadása címén kifizetett összeg Ez a sor szolgál a belföldi ingatlan bérbeadásából származó jövedelem és adója feltüntetésére. Az ingatlan bérbeadásából származó bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni azzal, hogy a bevétel részét képezi az e tevékenységre tekintettel fizetett költségtérítés is. A falusi vendégfogadás adóköteles bevételéből csak a szállásadás bevételére kell az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem szabályait alkalmazni. A jövedelmet 25 %-os adó terheli, melyet a kifizetőnek a rá vonatkozó szabályok szerint kellett megállapítania, levonnia és befizetnie. Nem kellett az adót levonnia a kifizetőnek (s a bevallásban sem kell 42
szerepeltetnie), ha a bérbeadó magánszemély igazolta részére, hogy az ingatlan bérbeadási tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi, vagy fizető-vendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást választotta. Ha a magánszemély falusi vendégfogadás esetén írásban nyilatkozott arról, hogy az adóévben várhatóan az e tevékenységéből származó bevétele nem haladja meg a 800 ezer forintot, szintén nem terhelte a kifizetőt adólevonási kötelezettség. Amennyiben az előzőeken túlmenően más ok miatt a kifizető nem vonta le az adót, az ilyen kifizetés összegét is ebben a sorban kell feltüntetni (az „a” és „b” oszlopban). A „d” oszlopban a 25 %os kulccsal megállapított adó összegét, míg a ténylegesen levont adó összegét az „e” oszlopba kell beírni. 115. sor: Árfolyamnyereség címén kifizetett összeg Az értékpapír átruházásából származó jövedelem adatközlésére szolgál ez a sor, ha munkáltatótól, kifizetőtől származik a magánszemélyek bevétele. Az árfolyam-nyereség után az adó 25%, melyet a kifizető a jövedelem megszerzése napján megállapított, levont. Személyi jövedelemadó szempontjából értékpapír minden olyan okirat, adat, amelyet a Ptk. vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint. Értékpapírnak minősül továbbá a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a kft. üzletrész, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével -, valamint más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés. Árfolyamnyereség az a jövedelem, amely az értékpapír átruházása (az értékpapír kölcsönbeadását kivéve) ellenében kapott bevételből az értékpapír szerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét meghaladja. Nem minősül árfolyamnyereségnek az a rész, amelyet más, például munkaviszonyból származó vagy egyéb jövedelemként, illetve kamatból származó jövedelem jogcímén szerez meg a magánszemély. A bevételből a jövedelmet az értékpapír átruházásáról szóló szerződés keltének napjára kell megállapítani. Abban az esetben, ha a magánszemély bevételének megszerzése több részletben történik, úgy a magánszemély a jövedelmet a részletnek a teljes várható bevételhez viszonyított arányában szerzi meg.
43
A kifizető a jövedelem jogcíme szerinti 25 %-os adót (adóelőleget) a kifizetés időpontjában állapítja meg, és az adózás rendjéről szóló törvényben rá vonatkozó gyakorisággal vallja be és fizeti meg. Ha az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevétel a szerződés keltének napjára nem határozható meg, mivel az a később teljesülő feltétel(ek)től függő tétel(ek) figyelembevételével változó összeg, akkor a kifizetőnek a feltétel(ek) bekövetkezése teljesülésének tényállását kell vélelmeznie. Amennyiben utóbb emiatt adókülönbözet mutatkozik a magánszemély javára, azt önellenőrzéssel igényelheti majd vissza, míg egyéb esetben az adókötelezettséget a kifizető (a magánszemély) teljesíti az általános szabályok szerint. Ha a később teljesülő feltétel(ek) bekövetkeztével a bevételt módosító összeg(ek)et a felek tételesen nem határozzák meg, úgy az árfolyamnyereség összegét a feltétel(ek)hez nem kötött bevételből kell megállapítani, vagyis, amennyiben emiatt utóbb adókülönbözet mutatkozna a magánszemély javára, azt a magánszemély önellenőrzéssel igényelheti majd vissza. Egyéb esetben a bevételt növelő tétel teljes egészében a magánszemély egyéb jövedelme, és az adókötelezettség teljesítésére az általános szabályok szerint kell eljárni. Amennyiben a személyi jövedelemadó törvény rendelkezései alapján az adott értékpapír esetében a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni, úgy a megszerzési és elidegenítési érték tekintetében is e szerint kell eljárni. A szokásos piaci érték fogalma a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. § 9. pontjánál található. Az árfolyamnyereség számításánál az értékpapír szerzési értékének meghatározásakor a törvény előírásai (Szja. 67. § (9) bekezdésében foglaltak) szerint kell eljárni. A törvény szerinti jogcímeken kívüli szerzési módtól eltérően megszerzett értékpapír esetében az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a megszerzés érdekében, az értékpapír átruházásáig a magánszemély által teljesített, igazolt összeg minősül. Az árfolyamnyereség számításánál figyelembe vehetők az értékpapírhoz kapcsoló járulékos költségek. Járulékos költség az értékpapír megszerzésekor fizetett illeték. Járulékos költségnek minősül az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggő, a magánszemélyt terhelő igazolt kiadás (ide értendő különösen az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggésben nyújtott, a tőkepiacról szóló törvény szerinti
44
befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység vagy árutőzsdei szolgáltatási tevékenység ellenértéke is). Járulékos költségként kell számításba venni az értékpapír megszerzésének alapjául szolgáló vételi (jegyzési) jog és az értékpapír átruházásának alapjául szolgáló eladási jog ellenértékeként a magánszemélyt terhelő, igazolt összeget. Ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ide kell érteni a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is. Ha a magánszemély az átruházott értékpapír tulajdonjogát értékpapír kölcsönbe vétele útján szerezte meg, akkor a jövedelmet az értékpapír visszaadásának (visszaszolgáltatásának), ha a szerződés az értékpapír visszaadása (visszaszolgáltatása) nélkül szűnt meg (ideértve az elévülést is), a szerződés megszűnésének a napjára kell megállapítani. 116. sor: Értékpapír-kölcsönzésből származó kifizetés Ebben a sorban a befektetési szolgáltató ad bevallást a magánszemély értékpapír-kölcsönzésből származó jövedeleméről. (A bevétel teljes összege jövedelemnek minősül.) Ha a magánszemély nem befektetési szolgáltatónak adta „kölcsön” az értékpapírt, úgy az értékpapírkölcsönzési díjáról, mivel az egyéb jövedelemként a magánszemély összevonás alá eső jövedelemi között lesz adóköteles. 117. sor: Egyéb forrásadós jövedelem Ennek a sornak a "b" oszlopa szolgál az Szja. 73. § (4) bekezdése szerinti külön adózó jövedelmek igazolására, melyek az előző sorokban (105 -116. sorok) nem szerepelnek és a 25%-os adót a kifizető nem vonta le. 118. sor: Az 105–117. sorokban feltüntetett összegek együttesen Ebben a sorban kell a külön adózó jövedelmeket összesíteni E sor „b” oszlopába kifizetés bruttó összegét, a „c” oszlopba, ha nem azonos a bruttó kifizetéssel, az adó alapját, míg a „d” oszlopba az adóalapot terhelő adót és a „e” oszlopba a ténylegesen levont adó összegét kell bevallani.
A 0608-05-ös lap kitöltése V. Egyéb adatok 121- 125. sor: A munkaviszony megszűnésével kapcsolatos adatok Ezek a sorok a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos adatok közlésére szolgálnak. Itt kell feltüntetni a munkaviszony megszűnésének időpontját (121. sor), a törvényben meghatározott és/vagy állami
45
végkielégítés címén a kifizetett – 67. sor szerinti – összegből 2006. évre figyelembe vehető rész (123. sor), és azt, hogy a kifizetett végkielégítést hány hónapra lehet figyelembe venni (122. sor). Itt kell feltüntetni a kifizetett végkielégítésből 18 %-os kulccsal levont adóelőleg teljes összegét (124. sor), továbbá a 123. sor összegéből a törvényben meghatározott és/vagy állami végkielégítés címén kifizetett összegének (67. sor) 2006. évben figyelembe vehető adóelőlegét (125. sor). Abban az esetben, ha a magánszemély nyilatkozata alapján, a törvényben meghatározott (állami) végkielégítés kifizetett összegét az adóévben kívánja teljes egészében adózás alá vonni (a 67. sor „a” oszlopában „2”-es szerepel), úgy a 122 – 125. sorokban adatot feltüntetni nem lehet. 126. sor: Az adott hónapban levont munkavállalói érdekképviseleti tagdíj összege Ebben a sorban a munkabérből a munkáltató által levont munkavállalói érdekképviseleti tagdíj összegét kell bevallani. 127. sor: Az adott hónapban kifizetett osztalékelőleg összege Ebben a sorban kell feltüntetni a várható eredmény terhére teljesített osztalékelőleg kifizetés összegét. 128. sor: A kifizetett osztalékelőleget terhelő, levont adó Ez a sor szolgál a 127. sor összege után 25%-os kulccsal levont adó közlésére. 129. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás 61. sor összegében figyelembe vett része Ebben a sorban kell közölni az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás adóköteles (az 61. sor összegében figyelembe vett) részét. 130. sor: Az önkéntes kölcsönös egészség és/vagy önsegélyező pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás 61. sor összegében figyelembe vett része Ebbe a sorba az önkéntes kölcsönös egészség és/vagy önsegélyező pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás adóköteles (a 61. sor összegében figyelembe vett) részét kell beírni. 131. sor: Az adott hónapban kifizetett bér szerinti adójóváírásra jogosító hónapok száma Ebben a sorban kell feltüntetni az adójóváírásra jogosító hónapok számát. Ezt a részt minden esetben ki kell tölteni, ha bérkifizetés történt, függetlenül attól, hogy a magánszemély kérte-e az adóelőleg levonása 46
során az adójóváírás érvényesítését vagy sem. A kitöltés során a 137. sorban jelölt hónapok számának összesített adatát kell feltüntetni. A kitöltés során csak akkor lehet 1-nél nagyobb számot beírni, ha az adott hónapban több hónapra járó bér kifizetésére kerül sor. 132–135. sorok: A mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytató magánszemélyek e tevékenységére tekintettel kifizetett összegek és a levont adóelőleg A kifizetőknek akkor kell ezeket a sorokat kitöltenie, ha a mezőgazdasági őstermelők, a regisztrált mezőgazdasági termelő magánszemélyek, valamint a családi gazdálkodónak, családi gazdaságban közreműködőnek minősülő magánszemély és nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja részére (továbbiakban: őstermelő), őstermelői tevékenységük ellenértékeként fizet ki ellenértéket. Ilyenkor a „Magánszemélyenkénti összesítő lap”, azonosításra szolgáló részében ki kell tölteni a magánszemély adóazonosító számán túl mindazon azonosítókat, mellyel a magánszemély rendelkezik, így az adószámát, az őstermelői igazolvány számát, a családi gazdaság nyilvántartási számát, illetve a regisztrációs számát is. A mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek felsorolását az Szja. 6. számú melléklete tartalmazza a vámtarifa azonosító feltüntetésével. A 132. és 134. sor nem tartalmazhatja a mezőgazdasági őstermelők részére kifizetett olyan összegeket, amelyeket nem a mezőgazdasági tevékenység ellenértékeként, hanem más jogcímen fizettek ki. Ezeket a 06083-03 – 05 számú lapok megfelelő soraiban kell közölni. A kifizető által levont tenyésztési hozzájárulás összege nem része a bevételnek. A 250 ezer forintos határ esetében is, a kifizetett összeget itt kell közölni a 134. sorban függetlenül attól, hogy az őstermelői igazolványba a kifizető vagy az őstermelő jegyezte-e be a kifizetett összeget. [Amennyiben a magánszemély virágok és dísznövények – kivéve a 0602 40 vámtarifa számú, rózsa oltva is – értékesítéséből, az adott adóévben csak 250 ezer forint bevétel tekinthető őstermelői tevékenység bevételének. Ha az ebből származó éves bevétel meghaladja a 250 ezer forintot, a teljes összeg nem számít őstermelői bevételnek és az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kell majd, a jövedelmet megállapítani.] A virág- és dísznövény a következő vámtarifa azonosító szám alá tartozó termékkör: 47
Élő növény a 0601-ből, a 0602-ből − kivéve: a hínár, az alga, Díszítés vagy csokorkészítés céljára szolgáló vágott virág, bimbó, lombozat, ág és más növényi rész 0603, a 0604-ből − kivéve: a moha, a zuzmó, a tűlevelű ág. A kivételként említettek egyáltalán nem tartoznak az őstermelői tevékenységek közé. Ezen termékek ellenértékének kifizetésére nem alkalmazhatók a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó előírások (a 250 ezer Ft-os szabály sem!), így ezen kifizetéseket nem itt, hanem a 0608303-as lap 70. sorában kell feltüntetni. Hasonló szabályok vonatkoznak a saját gazdaságban termelt szőlőből a saját gazdaságban készített szőlőmust, sűrített szőlőmust, szőlőbor, valamint a felsoroltak értékesítésére is, azzal az eltéréssel, hogy az ebből származó bevétel akkor minősül őstermelésből származónak, ha az nem haladja meg a 7 millió forintot és kizárólag kifizetőtől és/vagy termelői borkimérésben végső fogyasztó részére történő értékesítéséből származik (szőlőbor 2 litert meghaladó kiszerelésben 220429-ből, kivéve a 22042999). Mezőgazdasági őstermelésből származó bevétel a borseprő és borkő értékesítése (2307-ből), valamint a szőlőtörköly (2308-ból). Ebben az esetben is a kifizetett összegekről a 134. sorban kell adatot szerepeltetni, függetlenül attól, hogy az őstermelői igazolványba a kifizető vagy az őstermelő jegyezte-e be a kifizetett összeget. A bruttó kifizetést meg kell bontani attól függően, hogy élő állatok és állati termékek (132. sor), illetve egyéb őstermelői termékek (134. sor) ellenértékeként fizették ki. A vetőmag-bértermelés, az állat bérnevelés, a bérhízlalás és a kihelyezett állattartás esetén az őstermelő bevételeként a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) árát kell a 132. és a 134. sorban szerepeltetni, függetlenül attól, hogy ténylegesen (a termék vagy állat kihelyezési értéke stb.) a különbözet kifizetése nem történt meg. Az Szja. adóelőleg levonási szabályait kell alkalmazni, azaz ha a magánszemély nem igazolja mezőgazdasági őstermelői minőségét, úgy élő állatok és állati termékek esetén a bevétel 4%-át, egyéb őstermelői termékek esetén a bevétel 12%-át kell adóelőlegként megállapítani és levonni az ellenérték kifizetésekor és beírni a 133. illetőleg a 135. sor „a” oszlopába. Amennyiben a kifizető adóelőleget állapított meg és vont le, úgy a 06083-04-es lap 101. és 102. sor „a” oszlopának összegében ezt is fel kell tüntetni. 48
136. sor: Az adóelőleg levonás elmaradásának indoka Ebben a sorban a kifizetői (nem munkáltatói) minőségben teljesített kifizetések esetén kell a következő táblázat szerinti kódokat feltüntetni abban az esetben, ha az adóelőleg levonása bármely ok folytán elmaradt. Az adóelőleg levonására azért nem került sor, mert - művészeti tevékenységet önállóan folytató magánszemély nyilatkozott (0608-03-as lap 68. sor) - a magánszemély mezőgazdasági őstermelő (132. és 134. sor) - a magánszemély bevételének forrása nem pénz - csak adóterhet nem viselő járandóságot fizetett - az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a magánszemély egyéni számláján egyéb jövedelmet írt jóvá - egyéb okok
Kód 1 2 3 4 5 6
A „3”-as kód esetén kereskedelmi utalvány, dolog, értékpapír, igénybevett szolgáltatás, forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint a magánszemély javára elengedett vagy átvállalt tartozás, továbbá a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás miatt nem került sor adóelőleg levonására. A munkáltató, tekintettel a 06083-04-es lap 102. soránál leírtakra, ezt a sort csak „4”-es kóddal töltheti ki, azaz, ha kizárólag adóterhet nem viselő járandóságot fizetett ki a munkavállalója részére. Az „5”-ös kódot kizárólag az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár töltheti ki akkor, ha a 91. sor „b” oszlopában olyan egyéb jövedelmet írt jóvá, melyet nem terhelt adóelőleg levonási kötelezettség. A „6”-os kódot kell azokban az esetekben feltüntetni, melyek nem szerepelnek a tételesen meghatározott indokok között. Abban az esetben, ha több olyan jogcímen történt juttatás, amely eltérő indokok alapján nem eredményezett adóelőleg levonást, úgy minden indokot meg kell jelölni (balra zártan kell kitölteni az adott helyet pl: 234). 137. sor: Azon hónapok megjelölése, amelyekre a magánszemélyt bér illette meg Ez a sor szolgál az adott hónapban történt kifizetéshez kapcsolódó adójóváírásra jogosító hónap(ok) részletes feltüntetésére. Az oszlopokat minden olyan hónapról ki kell tölteni, amelyben adójóváírás illeti meg a magánszemélyt. Az adott oszlopok [a)-tól l)-ig] az év egy-egy hónapjának
49
felelnek meg. Például a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, végkielégítést és felmentést kap a munkavégzés alól 2006. november hónapjától 2007. március hónapjáig, a 2006. októberben kifizetett bére alapján a következők szerint kell ezt a sort kitölteni. a) b) c)………… j) k) l) hónap: 01 02 03 10 11 12 Ha a bér alapján csak május hónapra illette meg adójóváírás a magánszemélyt, a kitöltés a következő. a) b) c) d) e)………… l) hónap: 00 00 00 00 05 00 A hónap(ok) (összesített) számát kell a 131. sorban feltüntetni. A társadalombiztosítási járulékokra vonatkozó általános tudnivalók A biztosítási és a járulékfizetési kötelezettségről, a fizetésre kötelezettek köréről, a járulékok mértékéről stb., a - többször módosított – Tbj., valamint a végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI.5.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R.) rendelkezik. A Tbj. szerinti néhány fogalom ismertetése és jogszabályi helye: − Ki minősül foglalkoztatónak (Tbj. 4. § a) pont) − Ki minősül biztosítottnak (Tbj. 5. §) − Kire nem terjed ki a biztosítás (Tbj. 11. §) − Járulékalapot képező jövedelem (Tbj. 4. § k) pont) − Járulékalapot nem képező jövedelem (Tbj. 21. §) − A járulékok fajtái és mértéke (Tbj. 19. §) − A foglalkoztató társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége (Tbj. 20-22., 26. §-ai) − A biztosítottat terhelő egyéni járulék, a nyugdíjjárulék felső határa (Tbj. 24-26., 31-32., R. 4/A. §.) − A társas vállalkozásra és a vállalkozókra vonatkozó szabályok (Tbj. 27-28. §) A társadalombiztosítási járulékot, melynek mértéke 29 százalék, nem lehet egy sorban bevallani, azt meg kell osztani a Nyugdíjbiztosítási Alapnak járó 18, illetőleg az Egészségbiztosítási Alapnak járó 11 százalékra. Hasonlóan elkülönítve kell a biztosítottaktól levont járulékokra vonatkozó bevallásnak is eleget tenni, ezért a levont 8,5 (magánnyugdíj-pénztár tagja
50
esetében 0,5), illetve a 4, százalék egy sorban történő bevallása nem lehetséges. Abban az esetben, ha a biztosított egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban áll - 2006. január 1-jétől - mindegyik jogviszonyából származó (járulékalapot képező) jövedelme után - felső határ nélkül - 4 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot fizet. Az egészségbiztosítási járuléknak az előző évhez hasonlóan továbbra sincs felső határa. A nyugdíjjárulék (és magánnyugdíj-pénztár tagja vonatkozásában a tagdíj) megfizetése esetében változatlanul érvényesül a járulékfizetési felső határ. Amennyiben valakinek egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonya van, mindegyik jogviszonyából származó és nyugdíjjárulék alapot képező jövedelme együttes figyelembevételével nyugdíjjárulékot (a magánnyugdíjpénztár tagja tagdíjat) köteles fizetni, legfeljebb azonban a járulékfizetési felső határig. Ezt a felső határt 2006. évre a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény naptári napi 17 330 forint, egész évre számítva (365 x 17 330 =) 6 325 450 forint összegben határozta meg. A biztosított mindaddig köteles nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizetni, illetőleg a foglalkoztató a nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmeiből a nyugdíjjárulékot (magánnyugdíj-pénztár tagja esetén a tagdíjat) levonni, amíg a biztosított nem nyilatkozik, hogy a nyugdíjjárulék alapot képező juttatásai együttesen elérték a járulékfizetés felső határát. Az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó általános tudnivalók Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségről, a fizetésre kötelezettek köréről az Eho tv. rendelkezik. Az egészségügyi hozzájárulást az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan és tételesen meghatározott adó jellegű fizetési kötelezettség. A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást az Eho tv. 2-5. §-ai, míg a tételes egészségügyi hozzájárulást az Eho tv. 6-9. §-ai alapján kell bevallani és megfizetni. Abban az esetben, ha a biztosított a foglalkoztatónál egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban áll, a bevallás 06-11-es lapjait jogviszonyonként külön-külön kell kiállítani!
51
A 06-11-es lapokon az „Alkalmazás minősége” rovatban a foglalkoztatás (a biztosítási jogviszony) kódját kell beírni az alábbi táblázat szerint: Teljes megnevezés munkaviszony országgyűlési, európai parlamenti képviselő közalkalmazotti jogviszony közszolgálati jogviszony bírósági (ügyészségi) szolgálati jogviszony igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony hivatásos nevelőszülői jogviszony fegyveres szervek, hivatásos állományú tagja katonai szolgálatot teljesítő tartalékos katona, önkéntes tartalékos katona fegyveres szervek szerződéses állományú tagja ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony szövetkezeti tag, munkaviszony szövetkezeti tag, vállalkozási jellegű jogviszony tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló keresetpótló juttatásban, munkanélküli járadékban, álláskeresési járadékban, vállalkozói járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban, álláskeresési segélyben részesülő személy nyugdíj előtti munkanélküli segélyben részesülő személy kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó társas vállalkozó (főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony mellett) társas vállalkozó (munkaviszony mellett) társas vállalkozó (közép-vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató) társas vállalkozó (egyéni vállalkozás mellett) kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó bedolgozó megbízási jogviszony felhasználási szerződésen alapuló megbízási jogviszony vállalkozási jellegű jogviszony segítő családtag választott tisztségviselő társadalmi megbízatású polgármester
Kódszám 20 19 71 72 73 70 80 90 88 89 44 15 16 46 25
42 30 34 35 37 39 38 47 41 65 75 24 76 77 52
gyermeknevelési támogatás ápolási díj egyházi személy, szerzetes rend tagja biztosítás megszűnését követő pénzbeli ellátás gyermekgondozási segélyben részesülő személy prémiumévek programban résztvevő személy különleges foglalkoztatási állományban lévő személy mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásában részesülő személy a magánszeméllyel összefüggő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás munka-rehabilitációs díj
92 94 91 97 93 68 69 50 11 81
A 0608-06-os lap kitöltése Figyelem! A foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményes járulékfizetés kódja kódkockába 1-est kell írni, ha START-kártyával összefüggő - nem ösztöndíjas - foglalkoztatottra vonatkozóan közli az adatokat. Ösztöndíjas foglalkoztatott esetében a járulékfizetés kódja kódkockába 6-ost kell írni. A START-kártyás foglalkoztatással összefüggő jogviszony esetén ezen a lapon csak a 162-170. sorokban szerepelhet adat. A START-kártyával összefüggő foglalkoztatásra vonatkozó egyéb járulékadatokat a 08-as lapon kell feltüntetni. Abban az esetben, ha a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2005. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) 1. §-ban meghatározott munkáltatóként tartósan álláskereső személy foglalkoztatásával összefüggő adatokat közöl a kedvezményes járulékfizetés kódja kódkockába 2-est kell írni. Ebben az esetben ezen a lapon csak a 141.; 146-151.; 158-159. valamint a 162-170. sorokban szerepelhet adat. A munkáltató a kedvezményt - teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén - legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 130 százalékának, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén ezen összege időarányos részének megfelelő járulékalap után érvényesítheti, amelyre vonatkozóan az adatszolgáltatást a 11-es lapon kell teljesíteni. A kedvezmény alapjaként figyelembe nem vehető juttatással összefüggő kötelezettséget az általános szabályok szerint kell közölni. Pl: Ha a tartósan álláskereső személy munkabére 300 000 forint, a kedvezmény alapja (a minimálbér 130 százaléka) 81 250 forint. Az e feletti rész, 218 750 forint után az általános szabályok szerint kell a
53
kötelezettségeket teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy a 218 750 forintra vonatkozóan a 06-os lapot az általános szabályok szerint kitöltve, de a 2-es kód megjelölése nélkül is be kell adni. Amennyiben a magánszemély a jogviszonyával összefüggésben az Ekho hatálya alá tartozik, úgy a kódkockába 3-ast kell írni. Ebben az estben ezen a lapon csak a VII. blokk tölthető ki. Egyéb adatok a 10-es lapon adhatóak meg. Abban az esetben, ha a biztosítottnak biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttató - a Tbj. 4 § a) 1. pont szerint foglalkoztatónak minősülő adózóként közöl adatot akkor a kódkockába 4-est kell írni. Ebben az esetben a 141. sorban biztosításban töltött időként a kifizetésnek (juttatásnak, elszámolásának) napját kell feltüntetni az egyéb sorokat az általános szabályok szerint kell kitölteni. Amennyiben a Tbj. 30/A § (2) bekezdésében foglaltak alapján foglalkoztatóként a természetes személytől a társadalombiztosítási járulék megfizetését, bevallását a foglalkoztató átvállalta a kódkockába 5-öst kell írni. Ebben az esetben ezen a lapon csak 141-145. valamint a 162-170. sorokban szerepelhet adat. A 141. sorban biztosításban töltött időként a kifizetésnek (juttatásnak, elszámolásának) napját kell feltüntetni. VI. A tárgyhavi járulékokra vonatkozó adatok 141. sor: Biztosításban töltött idő (tárgyhónapon belüli időtartama -tól ig) Ebben a sorban a járulékfizetési kötelezettséget megalapozó, a vonatkozó időszakban fennálló biztosítás időtartamát kell feltüntetni. Mivel az bevallás a főlapon megjelölt időszakra vonatkozik az a) oszlopban a biztosításban töltött idő kezdő időpontjaként a tárgyidőszak 1-jét megelőző időpont nem szerepelhet. A tárgyidőszaktól eltérő biztosítás jogviszony időtartamát, amelyre tekintettel a tárgyidőszakban járulékalapot képező jövedelem kerül kifizetésre, külön a 07-es lap VIII. blokkjában kell közölni! A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony tartamának megállapítása a Tbj. 5. §-ában foglaltak szerint történik. A biztosítás - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. Az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni. Ennek megfelelően a biztosítottra vonatkozóan a bevallást jogviszonyonként kell teljesíteni. Ez 54
azt jelenti, hogy ugyanannál a munkáltatónál, pl. március 12-től március 20-ig munkaviszonyban, és mellette ugyanezen időszakban megbízási jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottról a 06-11-es lapokat jogviszonyonként külön-külön kell benyújtani. Ebben a sorban a biztosítottnak nem minősülő, kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra vonatkozóan a személyes közreműködés időtartamát, kell feltüntetni. 142. sor: A társadalombiztosítási járulék alapja Ebben a sorban kell feltüntetni a foglalkoztató által foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási jogviszonnyal összefüggésben kifizetett, elszámolt járulékalapot képező jövedelem összegét, ideértve azt a jövedelmet is, amelyet a biztosítottnak a más foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyára tekintettel juttat azzal, hogy az adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott részének személyi jövedelemadóval növelt összegét itt nem kell szerepeltetni. Az adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott értéke után a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási (nyugdíjés egészségbiztosítási) járulékot a 0608-01 lap (B) blokkjában a 27-28. sorokban kell bevallani. Amennyiben a biztosítási jogviszony megszűnését követően utólag kerül kifizetésre, elszámolásra járulékalapot képező jövedelem, azt külön a 172. sorban kell feltüntetni. 143. sor: A társadalombiztosítási járulék összege (29%) Ebben a sorban kell feltüntetni – 142. sor összegéből számított – a foglalkoztatót terhelő 29 százalék mértékű társadalombiztosítási járulék összegét. 144. sor: A foglalkoztatót terhelő nyugdíjbiztosítási járulék (18 %) Ebbe a sorba - 143. sor összegéből kiemelve - a foglalkoztatót terhelő nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell beírni. 145. sor: Foglalkoztatót terhelő egészségbiztosítási járulék (11 %) Ebbe a sorba - a 143. sor összegéből kiemelve - a foglalkoztatót terhelő egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni. 146. sor: A nyugdíjjárulék alapját képező (nyugdíjjárulék köteles) jövedelem összege Ebben a sorban a biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem összegét kell feltüntetni. A nyugdíjjárulék alapja a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem azzal, hogy a foglalkoztatott nem fizet 55
nyugdíjjárulékot a járulékalapot képező természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege, az adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott részének személyi jövedelemadóval növelt összege, a felszolgálási díj és a borravaló után. Amennyiben a biztosítási jogviszony megszűnését követően utólag kerül kifizetésre, elszámolásra nyugdíjjárulék alapot képező jövedelem, azt külön a 186. sorban kell feltüntetni. A felszolgálási díjra vonatkozó adatokat külön, a 154-155. sorokban kell feltüntetni. Ha a biztosított részére nyugdíjjárulék-köteles jutalmat fizetek ki, azt külön a 147. sorban egy összegben kell közölni. 147. sor: A nyugdíjjárulék alapját képező (nyugdíjjárulék köteles) jutalom összege Ebben a sorban a nyugdíjjárulék köteles jutalom összegét kell feltüntetni. 148. sor: A levont (befizetett) nyugdíjjárulék összege (8,5 %) és/vagy a levonás elmaradásának oka Ebben a sorban a 146-147. sorban feltüntetett nyugdíjjárulék alapját képező (nyugdíjjárulék köteles) jövedelemből levont 8,5 százalék mértékű nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. Itt kell feltüntetni a járulék levonás elmaradásának tényleges okát a következő kódok felhasználásával: - nyilatkozata alapján a nyugdíjjárulékot a magánszemély más foglalkoztatónál a járulékfizetési felső határig már megfizette 1 - saját jogú nyugdíjban részesül 2 - hivatásos jogviszonnyal rendelkező személy 3 - ügyviteli hiba 4 - egyéb ok 5 Amennyiben a biztosítási jogviszony megszűnését követően utólag kerül kifizetésre, elszámolásra nyugdíjjárulék alapot képező jövedelem, úgy az abból levont 8,5 százalék mértékű nyugdíjjárulék összegét külön a 178. sorban kell feltüntetni. 149. sor: A levont (befizetett) nyugdíjjárulék összege (0,5 %) és/vagy a levonás elmaradásának oka Ebben a sorban kizárólag - a 146-147. sorban feltüntetett nyugdíjjárulék alapját képező (nyugdíjjárulék köteles) jövedelemből - a magánnyugdíjpénztár tagjától levont nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. 56
Amennyiben a biztosítási jogviszony megszűnését követően utólag kerül kifizetésre, elszámolásra nyugdíjjárulék alapot képező jövedelem, azt külön a 179. sorban kell feltüntetni. A járuléklevonás elmaradásának tényleges okát a 148. sornál ismertetett ok kódok felhasználásával kell közölni. 150. sor: A magánszemély által fizetendő egészségbiztosítási járulék alapja Ebben a sorban a magánszemély által fizetendő egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem összegét kell feltüntetni. Az egészségbiztosítási járulék alapja a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem azzal, hogy a foglalkoztatott nem fizet egészségbiztosítási járulékot a járulékalapot képező természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege, az adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott részének személyi jövedelemadóval növelt összege, a felszolgálási díj, a borravaló, a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a külön jogszabály szerinti prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás, és a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Munka Törvénykönyve 88. § (2) bekezdése alapján kifizetett összeg után. Amennyiben a biztosítási jogviszony megszűnését követően utólag kerül kifizetésre, elszámolásra egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelem, azt külön a 180. sorban kell feltüntetni. 151. sor: A levont (befizetett) egészségbiztosítási járulék összege (4 %) és/vagy a levonás elmaradásának oka Ebbe a sorba a 150. sor összegéből kiszámított 4 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék összege kerül beírásra. Az egészségbiztosítási járuléknak nincs felső határa! Itt kell feltüntetni a járulék levonás elmaradásának tényleges okát a következő kódok felhasználásával: - saját jogú nyugdíjas - ügyviteli hiba - egyéb ok
1 2 3
Amennyiben a biztosítási jogviszony megszűnését követően utólag kerül kifizetésre, elszámolásra egészségbiztosítási járulék alapot képező 57
jövedelem, úgy az abból levont egészségbiztosítási járulék összegét külön a 180. sorban kell feltüntetni. 152. sor: A társas vállalkozást terhelő baleseti járulék alapja Ebben a sorban a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó részére a személyes közreműködése alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem összegét kell feltüntetni. Abban az esetben, ha itt adatot közöl a 141. sorban a biztosítottnak nem minősülő társas vállalkozó személyes közreműködésének időtartamát kell közölni. 153. sor: A társas vállalkozást terhelő baleseti járulék összege (5 %) Ebben a sorban - a 152. sor összegéből számított - baleseti járulék összegét kell szerepeltetni. 154. sor: A felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulék alapja Ebben a sorban a nyugdíjbiztosítási járulék alapjaként figyelembe vett felszolgálási díj összegét kell feltüntetni. 155. sor: A felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulék összege (15 %) Ebben a sorban a 154. sorból kiszámított 15 százalék mértékű nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell közölni. 156. sor: A munkaadói járulék alapja A munkaadó járulék alapja a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, személyi jövedelemadó köteles természetbeni juttatás (kivéve az Szja. 69. § (10) bekezdése szerinti reprezentáció, üzleti ajándék címén nyújtott természetbeni juttatást), étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka. 157. sor: A munkaadói járulék összege (3%) Ebben a sorban - a 156. sor összegéből számított - az Flt. 40. § (1) bekezdése alapján meghatározott munkaadói járulékkötelezettséget kell szerepeltetni. 158. sor: A munkavállalói járulék alapja A munkavállalói járulék alapja a munkavállaló munkaviszonya(i) alapján a munkaadótól kapott bruttó munkabér, illetmény (kereset). 58
159. sor: A munkavállalói járulék összege (1%) Ebben a sorban a - 158. sor összegéből számított - az Flt. 41. §-a alapján fizetendő munkavállalói járulékkötelezettséget kell közölni. A 160-161. sorokat csak arra a magánszemélyre vonatkozóan lehet kitölteni, akinek az alkalmazás minősége 30 kóddal került feltüntetésre. 160. sor: A vállalkozói járulék alapja Ebben a sorban a vállalkozói járulék alapját kell közölni. A vállalkozói járulék alapja a biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem. Egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem: a Tbj. 24. §-ának (1) bekezdésében, 27. §-ának (2) bekezdésében, 28. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott jövedelem. 161. A levont vállalkozói járulék összege (4%) Ebbe a sorba a társas vállalkozótól levont 4 százalékos mértékű vállalkozói járulék összegét kell beírni. VII. A jogviszonyra vonatkozó adatok Ebben a blokkban a 141. sorban feltüntetett biztosításban töltött időre vonatkozóadatok kerülnek feltüntetésre. Abban az esetben, ha a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményezett járulékfizetési kód az 1-es a blokk adatait a 201. sorban, illetve 3-as kód esetében a 255. sorban feltüntetett biztosításban töltött időszakra vonatkozóan kell közölni. A továbbiakban *-gal jelzett soroknál lehetőség van ugyanolyan sorszámmal több sor feltüntetésére, amit a lapszám növelésével lehet megtenni. 162. sor: Munkakör, foglalkozás* Ebben a rovatban a biztosított által ténylegesen betöltött munkakör pontos megjelölése és időtartama mellett a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerében (FEOR) az adott munkakörre megadott jelzőszámot kell feltüntetni. A tárgyidőszakban bekövetkezett munkakör változása esetén az új munkakört, a változás időpontját és a FEOR számot a lapszám emelésével kell beírni.
59
Társas vállalkozó esetében (az alkalmazás minőség kódja: 30, 34, 35, 37 vagy 39) a rovatba a társasági szerződésben feltüntetett munkakört kell beírni. 163-164. sor: Részmunkaidős, teljes foglalkoztatás* Ezekben a sorokban a biztosított munkaszerződés (munka-megállapodás) szerinti heti munkaidejét (munkaórában) kell a következők szerint felvezetni. Ha a biztosított munkaideje eléri a reá irányadó rendelkezések szerinti teljes, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőt, a munkaórák számát a 164. sor a) oszlopban, a teljes munkaidejű foglalkoztatás tartamát a b)-c) oszlopba kell beírni. Ha a biztosított munkaideje nem éri el a teljes, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőt, akkor a 163. sor a) oszlopba a munkaórák számát, a b)-c) oszlopba pedig a részmunkaidőben történt foglalkoztatás tartamát kell bejegyezni. Ha a biztosított csak a naptári hét egyes napján végez munkát, a ténylegesen munkában töltött napokat a 10-es lapon található „Megjegyzés” rovatban fel kell tüntetni (pl.: hétfő, szerda). Amennyiben a munkában töltött napok előre nincsenek meghatározva, a „Megjegyzés” rovatba a napok számát kell beírni. (pl.: heti 2 nap). Ha a biztosított munkaideje nincs meghatározva, illetve nem mérhető, akkor a 163-164. sorokat nem kell kitölteni, azonban a „Megjegyzés” rovatban e tényt közölni kell. Amennyiben a biztosított foglalkoztatása a tárgyhónap során teljes munkaidősről részmunkaidősre, vagy részmunkaidősről teljes munkaidősre változik, akkor a biztosításban töltött időt, a járulék alapokat és járulék összegeket külön kell közölni a teljes és a részmunkaidős időszakokra vonatkozóan. 165. sor: Biztosítás szünetelése, vagy munkabérrel ellátatlanság, ideje kódja* Ebben a rovatban kell megadni a tárgyidőszakon belüli munkabérrel ellátatlan időszakok időtartamát, kódját az alábbiak szerint: Teljes megnevezés táppénz
Kódszám 11 60
baleseti táppénz terhességi-gyermekágyi segély igazolatlan távollét ügyvéd, szabadalmi ügyvivő kamarai tagsága szünetel előzetes letartóztatás szabadságvesztés munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés (munkabér, illetmény, táppénz ill. távolléti díj fizetése nélkül) katonai szolgálatot teljesítő tartalékos katona fizetés nélküli szabadság fizetés nélküli szabadság gyermekápolás, gondozás miatt gyermekgondozási díj gyermekgondozási segély gyermeknevelési támogatás 1 ápolási díj 2
12 21 73 51 41 42 46 30 71 69 22 23 24 25
1., 2
Figyelem! A megjelölt kategóriákat csak a társas vállalkozás tagja esetében lehet kiválasztani!
A biztosítási jogviszony ideje alatt kezdődött és annak megszűnését követő időre történő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósítására vonatkozó adatokat az ellátást megállapító és folyósító szervnek a bevallás 09-es lapján található „Egyéb adatok” rovatban kell közölnie. Az előző évről áthúzódó ellátások abban az esetben is ki kell tölteni, évben megszűnt. Ilyen esetben az „Biztosítás megszűnését követő feltüntetni.
esetében az „Egyéb adatok” rovatot ha a biztosított jogviszonya az előző „Alkalmazás minősége” rovatban a pénzbeli ellátás”-kódját (97) kell
166. sor: Korkedvezményre jogosító munkakör* Ebben a rovatban kell megadni a tárgyidőszakon belül korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött időszak időtartamát, kódját az Útmutató 2. számú mellékletében felsorolt munkakörök szerint. A melléklet 14 munkaköri főcsoportot tartalmaz, a főcsoporthoz tartozó konkrét munkakörök felsorolásával (pl.: 01.008 Föld alatt végzett munka, robbantókamra kezelő). Egy adott munkakörben végzett munka akkor tekinthető korkedvezményesnek, ha a munkakör a korkedvezményre jogosító munkaköri jegyzékben szerepel [168/1997. (X.6.) Kormányrendelet (a továbbiakban Tny.R.) 1. számú melléklete], a végzett munka megegyezik a jegyzék munkaköri leírás rovatában megfogalmazott tevékenységgel és a
61
korkedvezmény hatálya kiterjed a gazdálkodó szervezetre. Az adatszolgáltatás jogszerűségét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ellenőrizhetik. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a közölt munkakör alapján, a korkedvezményre való jogosultság megállapításához szükséges azonosítási eljárást a nyugellátási igény elbírálásakor folytatják le. 167. sor: Magánnyugdíj-pénztár* Ezt a sort, csak abban az esetben kell kitölteni, ha a biztosított az bevallás benyújtására vonatkozó időszakban magánnyugdíj-pénztár tagja volt. Itt kell közölni a tárgyidőszakban fennálló magánnyugdíj-pénzári tagság időtartamát. A magánnyugdíj-pénztár „Azonosítója” rovatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a magánnyugdíj-pénztár részére kiadott pénztárkódot kell feltüntetni. 168. sor: Magánnyugdíj-pénzári tagság megszüntetése Amennyiben a biztosított tárgyidőszakon belül bármely ok miatt visszalépett a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe (magánnyugdíjpénztári tagságát megszüntette), akkor azt ebben a sorban az erre szolgáló kódkockába X-szel kell jelölni. Figyelem! A tárgyidőszakon kívül eső magánnyugdíj-pénztári tagságot és az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagságot a rovatban nem szabad feltüntetni! 169. sor: Egészségügyi dolgozók kiegészítő szolgálati ideje Ebben a sorban a munkáltató által igazolt, 48 órát meghaladó többletmunkavégzés időtartamát munkaórában kell feltüntetni. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 43/A. § (1) bekezdése előírja, hogy a Tny. 43. § (1) bekezdése szerint számított szolgálati időn túl az egészségügyi dolgozók esetében kiegészítő szolgálati időként kell figyelembe venni a külön törvényben meghatározott, a heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésnek – a munkáltató által munkaórában igazolt – 2004. május 1-jét követő, – napi 8 óra alapulvételével átszámított – időtartamát. 170. sor: Az arányos szolgálati idő naptári napjainak száma Ezt a sort csak abban az esetben kell kitölteni, ha a biztosítottnak a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében - ide nem értve a Munka Törvénykönyve értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben 62
foglalkoztatottakat - elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkor érvényes minimálbér arányával. Az arányos szolgálati időt az bevallás benyújtására kötelezett számítja ki a Tny.R. 56. §-ában leírtak szerint. A rovatot a biztosított társas vállalkozó esetén nem kell kitölteni! A társas vállalkozóról a jogviszonyra vonatkozóan a lapot az alábbiak figyelembevételével kell kiállítani. A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége: • a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig; • egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart. A társasági szerződésben meghatározott személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a tag a személyes közreműködést ténylegesen megkezdi. Amennyiben ez a nap nem állapítható meg, úgy a társasági szerződésben meghatározott időpont az irányadó, ennek hiányában a személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság tevékenységét a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései szerint megkezdheti. A 0608-07-es lap kitöltése VIII. A bevallási időszaktól eltérő időszakra vonatkozó tárgyhavi kifizetések Figyelem! Amennyiben az bevallás a 2006. évet megelőző időszakra vonatkozik, a visszamenőleges adatokról 15. napon belül a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé a Tny. törvényben előírt adatközlést teljesíteni kell! Ilyen esetben a IX. blokkban adatot közölni nem lehet!
63
A START-kártyával foglalkoztatottak esetében a bevallási időszaktól eltérő időszakra vonatkozó tárgyhavi kifizetések összefüggő adatokat a 08. lapon a tárgyhavi adatoktól elkülönülten, havi bontásban kell közölni. 171. sor: A tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartama* Ebben a sorban kell feltüntetni annak a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszonynak az időtartamát - az évre vonatkozó adat feltüntetésével amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelem került kifizetésre. A biztosítottnak nem minősülő, kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó esetében a személyes közreműködés időtartamát, kell feltüntetni. 172. sor: A társadalombiztosítási járulék alapja Ebben a sorban kell feltüntetni a foglalkoztató által foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási jogviszonnyal összefüggésben a tárgyhónaptól eltérő időszakra vonatkozóan kifizetett, elszámolt járulékalapot képező jövedelem összegét azzal, hogy az adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott részének személyi jövedelemadóval növelt összegét itt nem kell szerepeltetni. Az adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott értéke után a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási (nyugdíjés egészségbiztosítási) járulékot a 0608-01 lap (B) blokkjában a 27-28. sorokban kell bevallani. Amennyiben a biztosítási jogviszony megszűnését követően utólag kerül kifizetésre, elszámolásra járulékalapot képező jövedelem, ezt az összeget is ebben a sorban kell feltüntetni. 173. sor: A társadalombiztosítási járulék összege (29%) Ebben a sorban kell feltüntetni – 172. sor összegéből számított – a foglalkoztatót terhelő 29 százalék mértékű társadalombiztosítási járulék összegét. 174. sor: A foglalkoztatót terhelő nyugdíjbiztosítási járulék (18 %) Ebben a sorban kell feltüntetni - 173. sor összegéből kiemelve - a foglalkoztatót terhelő nyugdíjbiztosítási járulék összegét. 175. sor: A foglalkoztatót terhelő egészségbiztosítási járulék (11 %) Ebben a sorban kell feltüntetni- a 173. sor összegéből kiemelve - a foglalkoztatót terhelő egészségbiztosítási járulék összegét. 176. sor: A nyugdíjjárulék alapját képező (nyugdíjjárulék köteles) jövedelem összege 64
Ebben a sorban a biztosított által a tárgyidőszaktól eltérő időszakra fizetett nyugdíjjárulék alapot képező jövedelem összegét kell feltüntetni. 177. sor: A nyugdíjjárulék alapját képező (nyugdíjjárulék köteles) jutalom összege Ebben a sorban a nyugdíjjárulék köteles jutalom összegét kell feltüntetni. 178. sor: A levont (befizetett) nyugdíjjárulék összege (8,5 %) és/vagy a levonás elmaradásának oka Ebben a sorban a 176-177. sorokban feltüntetett nyugdíjjárulék alapját képező (nyugdíjjárulék köteles) jövedelemből levont 8,5 százalék mértékű nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. Ebbe a sorba kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személyek nyugdíjjáruléka írható be. A járulék elmaradásának tényleges okát a 148. sornál ismertetett ok kódok felhasználásával kell közölni. 179. sor: A levont (befizetett) nyugdíjjárulék összege (0,5 %) és/vagy a levonás elmaradásának oka Ebben a sorban a 176-177. sorokban feltüntetett nyugdíjjárulék alapot képező jövedelemből levont 0,5 százalék mértékű nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. Ebbe a sorba kizárólag a magánnyugdíj-pénztár tagjától levont nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. A járuléklevonás elmaradásának tényleges okát a 148. sornál ismertetett ok kódok felhasználásával kell közölni. 180. sor: A magánszemély által fizetendő egészségbiztosítási járulék alapja Ebben a sorban a magánszemély által a tárgyidőszaktól eltérő időszakra fizetendő egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem összegét kell feltüntetni. 181. sor: A levont (befizetett) egészségbiztosítási járulék összege (4 %) és/vagy a levonás elmaradásának oka Ebbe a sorba a 180. sor összegéből kiszámított 4 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék összege kerül beírásra. Az egészségbiztosítási járuléknak 2001. január 1-jétől nincs felső határa! A járulék levonás elmaradásának tényleges okát a 151. sornál ismertetett ok kódok felhasználásával kell közölni.
65
182. sor: A társas vállalkozást terhelő baleseti járulék alapja Ebben a sorban a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó részére - a tárgyidőszaktól eltérő időszakra vonatkozóan - a személyes közreműködése alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem összegét kell feltüntetni. Abban az esetben, ha itt adatot közöl a 171. sorban a biztosítottnak nem minősülő társas vállalkozó személyes közreműködésének időtartamát kell közölni. 183. sor: A társas vállalkozást terhelő baleseti járulék összege (5 %) Ebben a sorban - a 182. sor összegéből számított - baleseti járulék összegét kell szerepeltetni. 184. sor: A felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulék alapja Ebben a sorban a nyugdíjbiztosítási járulék alapjaként figyelembe vett felszolgálási díj összegét kell feltüntetni. 185. sor: A felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulék összege (15 %) Ebben a sorban a 184. sorból kiszámított 15 százalék mértékű nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell közölni. 186. sor: A munkaadói járulék alapja Ebben a sorban a tárgyidőszaktól eltérő időszakra megállapított munkaadói járulék alapját kell feltüntetni. 187. sor: A munkaadói járulék összege (3%) Ebben a sorban - a 186. sor összegéből számított - az Flt. 40. § (1) bekezdése alapján meghatározott munkaadói járulékkötelezettséget kell szerepeltetni. 188. sor: A munkavállalói járulék alapja Ebben a sorban a tárgyhónaptól eltérő időszakra megállapított munkavállalói járulék alapját kell közölni. 189. sor: A munkavállalói járulék (1%) Ebben a sorban - a 188. sor összegéből számított - az Flt. 41. §-a alapján fizetendő munkavállalói járulékkötelezettséget kell közölni. 190. sor: A vállalkozói járulék alapja Ebben a sorban a tárgyhónaptól eltérő időszakra juttatott az Flt. 46/B. §-a alapján fizetendő vállalkozói járulék alapját kell feltüntetni. Ezt a sort, 66
csak arra a magánszemélyre vonatkozóan kell kitölteni, akinek az alkalmazás minősége 30 kóddal került feltüntetésre. 191. sor: A vállalkozói járulék összege (4%) Ebben a sorban - a 190. sor összegéből számított - az Flt. 46/B. §-a alapján fizetendő vállalkozói járulék összegét kell feltüntetni. IX. A tárgyhónaptól eltérő időszakra vonatkozó adatok Figyelem! Ebben a blokkban csak a 2006. január 1-jét követő időpontra vonatkozóan szerepelhet adat. A 2006. évet megelőző időszakra vonatkozó adatokról 15. napon belül a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé a Tny. törvényben előírt adatközlést teljesíteni kell! A 192-200. sorok kitöltésére a 162-170. soroknál ismertetett szabályok figyelembevételével történik, azzal, hogy itt a - 195. és a 197-198. sorok adatát kivéve - a 171. sorban feltüntetett jogviszonyra vonatkozó adatokat kell szerepeltetni. Itt kell az adatszolgáltatást teljesíteni, pl. abban az esetben, ha 2005. évben a 2006. évre vonatkozóan (felmentés) történt járulékalapot képező jövedelem kifizetése. A 0608-08-as lap kitöltése X. blokk A START-kártyával rendelkezőre vonatkozó adatok Figyelem! Abban az esetben, ha ezen a lapon adatot közöl a 06-os lapon a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményes járulékfizetés jelölésére szolgáló kódkockába az 1-es vagy 6-os kódot kell beírni. 201. sor: Biztosításban töltött idő (időtartama -tól-ig) Ebben a sorban - a 141. sornál ismertetett szabályok szerint - a vonatkozó időszakban fennálló START-kártyával történő járulékfizetési kötelezettséget megalapozó biztosítás időtartamát kell feltüntetni. A biztosítási jogviszonyra vonatkozó adatokat a 06-os lap 162-170., a tárgyhónaptól eltérő időszak esetében a 07-es lap 192-200. soraiban kell közölni. 202. sor: A START-kártyával rendelkező személy foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény alapja Ebben a sorban a 2005. évi LXXIII. törvény szerint START-kártyával rendelkező személy foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény alapját kell feltüntetni a következők szerint.
67
A munkaadó a kedvezményt alap- és középfokú végzettséggel rendelkező, vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal esetében a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeres, felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesítheti. 203. sor: A START-kártyával rendelkező személy teljes munkaidőben történő foglalkoztatása utáni tételes egészségügyi hozzájárulás számított összege Ebben a sorban a START-kártyával teljes munkaidőben foglalkoztatott személy utáni tételes egészségügyi hozzájárulás számított összegét kell feltüntetni. A tételes egészségügyi hozzájárulás havi összege 1 950 forint, naptári napi összege 65 forint. A START-kártya kedvezményre tekintettel tényleges egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem keletkezik. 204. sor: A START-kártyával rendelkező személy részmunkaidőben történő foglalkoztatása utáni tételes egészségügyi hozzájárulás számított összege Ebben a sorban a START-kártyával rendelkező személy részmunkaidőben történő foglalkoztatásával összefüggésben "a foglalkoztatás időtartamával arányosan" megállapított tételes egészségügyi hozzájárulást számított összegét kell feltüntetni. A START-kártya kedvezményre tekintettel tényleges egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem keletkezik. 205. sor: Munkaadói járulék összege (3%) Ebben a sorban a 202. sorból számított munkaadói járulék összegét kell közölni. Abban az esetben, ha a 06-os lapon foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményes járulékfizetés kódja kódkockába 6-os szám került feltüntetésre a sorban adat nem szerepelhet. 206. sor: A START-kártyával rendelkezők foglalkoztatása utáni társadalombiztosítási járulék Ebben a sorban a 202. sor összegéből számított 29 százalék mértékű társadalombiztosítási járulékot kell feltüntetni. 207. sor: Ebbe a sorba - 206. sor összegéből kiemelve - a foglalkoztatót terhelő, a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után kiszámított 18 % nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell beírni.
68
208. sor: Ebbe a sorba - a 206. sor összegéből kiemelve - a foglalkoztatót terhelő, a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után kiszámított 11 % egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni. 209. sor: Ebben a sorban a 202. sorból számított 15 %-os mértékű kötelezettség összegét kell feltüntetni. 210. sor: Ebben a sorban a 202. sorból számított 25 %-os mértékű kötelezettség összegét kell feltüntetni. 212-227. sorok: A kedvezmény alapjaként figyelembe nem vehető juttatások utáni kötelezettségek A foglalkoztatott által fizetendő nyugdíj- és egészségbiztosítási, valamint munkavállalói (egyéni) járulékok tekintetében kedvezmény nem érvényesíthető! Ennek megfelelően a járulékalapot képező jövedelemből a foglalkoztató által levont egyéni járulékokat a 218219., valamint a 221. és 227. sorokban itt kell szerepeltetni! A 06-os lap 141-161. sorokban a START-kártya kedvezménnyel érintett jogviszonyra vonatkozóan adatot feltüntetni nem lehet. A munkaadó a kedvezményt alap- és középfokú végzettséggel rendelkező, vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal esetében a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeres, felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesítheti. A kedvezmény alapjaként figyelembe nem vehető juttatással összefüggő kötelezettséget a 212-227. sorokban az általános szabályok szerint kell közölni. Pl: A felsőfokú végzettségű START-kártyával rendelkező pályakezdő fiatal munkabére 300 000 forint a kedvezmény alapja (a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap) 125 000 forint. Az e feletti rész 175 000 forint után az általános szabályok szerint kell a kötelezettségeket teljesíteni. A foglalkoztatott pályakezdő azonban 300 000 forint után fizet 4 százalék egészségbiztosítási-, 8,5 (0,5) százalék nyugdíjjárulékot, illetve 1 százalék munkavállalói járulékot. A 212-227. sorok adatait a 142-161. soroknál ismertetett szabályok szerint kell közölni.
69
A 0608-09-es lap kitöltése XI. Az ellátásokra vonatkozó adatok Itt csak a társadalombiztosítási, családtámogatási kifizetőhelyet működtető munkáltató, a MÁTI, illetve a központi költségevetési szerv által létrehozott központosított illetményszámfejtő hely, az OEP illetőleg területi szervei (MEP-ek), valamint az álláskeresési támogatás (álláskereséséi járadék, álláskeresési segély, keresetpótló juttatás, vállalkozói járadék, munkanélküli-járadék, álláskeresést ösztönző juttatás, nyugdíj előtti munkanélküli segély) a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatását, valamint a munka-rehabilitációs díjat folyósító szociális intézmény kifizető közölhet adatokat. Gyermeknevelési támogatás és ápolási díj jogcímen összeget csak MÁTI közölhet. 229. sor: a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a munka-rehabilitációs díj folyósításának, valamint az álláskeresési támogatás és a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásának tárgyidőszakra vonatkozó időtartamát kell itt feltüntetni. (Pl. a 2006. január 10-étől 2006. március 31éig folyósított ápolási díj esetében: 01 10-03 31 dátumot kell feltüntetni.) Mivel az bevallás főlapon megjelölt időszakra vonatkozik az ellátás folyósításának kezdő időpontjaként a 2006. január 1-jét megelőző időpont nem szerepelhet. A tárgyidőszaktól eltérő időre utólag a tárgyidőszakban kifizetett ellátást külön a XII. blokkban kell közölni! 230. sor: Ebben a sorban a 229. sorban szereplő ellátás összegét kell feltüntetni. 231. sor: Ebbe a sorba a 230. sorban szereplő ellátásból a nem magánnyugdíjpénztár tagjától levont (befizetett) 8,5 százalék mértékű nyugdíjjárulék kerül beírásra. A járuléklevonás elmaradásának okát a 148. sornál ismertetett kódok felhasználásával kell közölni. 232. sor: Ebbe a sorba a 230. sorban szereplő ellátásból a magánnyugdíjpénztár tagjától levont (befizetett) 0,5 százalék mértékű nyugdíjjárulék kerül beírásra. Amennyiben ebben a sorban adat szerepel a magánnyugdíjpénztár adatait a 167. sorban közölni kell. A járuléklevonás elmaradásának okát a 148. sornál ismertetett kódok felhasználásával kell beírni. 70
233. sor: Itt kell közölni a 230. sorban szereplő egyes ellátások összege után a foglalkoztató által fizetendő 18 százalék mértékű nyugdíjbiztosítási járulék összegét. 234. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a 230. sorban szereplő egyes ellátások összege után a foglalkoztató által fizetendő 11 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék összegét. XII. A tárgyhónaptól eltérő időszakra utólag a tárgyhónapban kifizetett ellátásokra vonatkozó adatok Figyelem! Amennyiben az adatszolgáltatás a 2006. évet megelőző időszakra vonatkozik, a visszamenőleges adatokról 15. napon belül a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé a Tny. törvényben előírt adatközlést teljesíteni kell! 235. sor: Ebben a sorban a tárgyhónaptól eltérő időszakra a tárgyhónapban kifizetett gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, ápolási díj, a munka-rehabilitációs díj, az álláskeresési támogatás, a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatás folyósításának idejét kell feltüntetni. 236. sor: Ebben a sorban a 235. sorban szereplő ellátás összegét kell közölni. 237. sor: Itt kell feltüntetni a 236. sorban szereplő ellátás összegéből levont (befizetett) 8,5 százalék mértékű nyugdíjjárulék összegét. A járuléklevonás elmaradásának okát a 148. sornál ismertetett kódok felhasználásával kell közölni. 238. sor: Itt kell feltüntetni a 236. sorban szereplő ellátás összegéből levont (befizetett) 0,5 százalék mértékű nyugdíjjárulék összegét. Amennyiben ebben a sorban adat szerepel a magánnyugdíj-pénztár adatait a 197. sorban közölni kell. A járuléklevonás elmaradásának okát a 148. sornál ismertetett kódok felhasználásával kell beírni. 239. sor: Itt kell közölni a 236. sorban szereplő egyes ellátások összege után a foglalkoztató által fizetendő 18 százalék mértékű nyugdíjbiztosítási járulék összegét.
71
240. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a 236. sorban szereplő egyes ellátások összege után a foglalkoztató által fizetendő 11 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék összegét. XIII. Egyéb adatok Ezt a blokkot csak arra a magánszemélyre vonatkozóan kell kitölteni, akinek az alkalmazás minősége 97 kóddal került feltüntetésre. 241. sor: Ebben a sorban kell a biztosítás megszűnését követő időre a tárgyidőszakban folyósított táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély időtartamát feltüntetni. 242. sor: Ebben a sorban a 241. sorban feltüntetett ellátás összegét kell szerepeltetni. A 0608-10-es lap kitöltése XIV. Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás Figyelem! Abban az esetben, ha ezen a lapon adatot közöl a 06-os lapon a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményes járulékfizetés jelölésére szolgáló kódkockába a 3-as kódot kell beírni. 255. sor: A biztosításban töltött idő (tárgyidőszakon belüli időtartama – tól -ig) Ebbe a sorba a vonatkozó időszakban fennálló Ekho-val megállapított járulékfizetési kötelezettséget megalapozó biztosítás időtartamát kell beírni, azzal, hogy a tárgyidőszaktól eltérő időszakra vonatkozó adatok a 267-278. sorokban kerülnek feltüntetésre. A biztosítási jogviszonyra vonatkozó adatokat a 06-os lap 162-170. soraiban kell közölni. 256. sor: Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapja Ebbe a sorba az Ekho alapján megállapított egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjának összegét kell beírni. 257. sor: A kifizetőt terhelő 20 százalék mértékű hozzájárulás összege Ebben a sorban a 256. sorban közölt ekho-alap összege után a kifizetőt terhelő 20 százalék mértékű hozzájárulás összegét kell feltüntetni. 258. sor: Ebben a sorban a 257. sorból a 11 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék összegét kell feltüntetni.
72
259. sor: Ebben a sorban a 257. sorból a 9 százalék mértékű nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell feltüntetni. 260. sor: A magánszemélyt terhelő 11 százalék mértékű hozzájárulás összege Amennyiben a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, vagy az adóévben - minden más járulékalapot képező jövedelmét, valamint minden ekho alapot képező bevételét figyelembe véve, - a nyugdíjjárulékot (magánnyugdíj-pénztári tagdíjat) a Tbj. előírása szerint a járulékfizetési felső határig megfizette (megfizeti), az ekho mértéke 11 százalék. A járulékfizetési felső határ elérésének számításához az ekho alapot képező bevétel(ek) 50 százalékát kell járulékalapnak tekinteni. 261. sor: A magánszemélyt terhelő 11,1 százalék mértékű hozzájárulás összege Ebben a sorban a 256. sorban közölt ekho-alap összege után a magánszemélyt terhelő 11,1 százalék mértékű hozzájárulás összegét kell feltüntetni. A magánnyugdíj-pénztár tag magánszemély esetében az ekho alap 11 százaléka személyi jövedelemadónak 0,1 százaléka nyugdíjjáruléknak, 3,9 százaléka tagdíjnak minősül. A magánszemély magánnyugdíj-pénztári tagsága esetén a tagdíjat a magánnyugdíjpénztára részére utalja át. A tagdíjat a Tbj. általános rendelkezései szerint kell bevallani. 262. sor: Ebben a sorban a 261. sorban feltüntetett magánszemélyt terhelő hozzájárulásból a 11 százalék személyi jövedelemadó összegét kell feltüntetni. 263. sor: Ebben a sorban a 261. sorban feltüntetett magánszemélyt terhelő hozzájárulásból a 0,1 százalék nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. 264. sor: A magánszemélyt terhelő 15 százalék mértékű hozzájárulás összege Ebben a sorban a 256. sorban közölt ekho-alap összege után a magánszemélyt terhelő 15 százalék mértékű hozzájárulás összegét kell feltüntetni. 265. sor: Ebben a sorban a magánszemélyt terhelő 264. sorban feltüntetett hozzájárulásból a 11 százalék személyi jövedelemadó összegét kell feltüntetni.
73
266. sor: Ebben a sorban a nem magánnyugdíj-pénztár tag magánszemélyt terhelő 264. sorban feltüntetett hozzájárulásból a 4 százalék nyugdíjjárulék összegét kell szerepeltetni. XV. A tárgyidőszaktól eltérő közteherviselési hozzájárulás
időszakra
kifizetett
egyszerűsített
267. sor: A tárgyidőszaktól eltérő biztosításban töltött idő időtartama Ebbe a sorba a tárgyidőszaktól eltérő időszakban fennálló Ekho-val megállapított járulékfizetési kötelezettséget megalapozó biztosítás időtartamát kell beírni. A biztosítási jogviszonyra vonatkozó adatokat a 06-os lap 162-170. soraiban kell közölni. 268. sor: Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapja Ebbe a sorba az Ekho alapján a 267. sorban közölt időszakra vonatkozóan megállapított egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjának összegét kell beírni. 269. sor: A kifizetőt terhelő 20 százalék mértékű hozzájárulás összege Ebben a sorban a 268. sorban közölt ekho-alap összege után a kifizetőt terhelő 20 százalék mértékű hozzájárulás összegét kell feltüntetni. 270. sor: Ebben a sorban a 269. sorból a 11 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék összegét kell feltüntetni. 271. sor: Ebben a sorban a 269. sorból a 9 százalék mértékű nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell feltüntetni. 272. sor: A magánszemélyt terhelő 11 százalék mértékű hozzájárulás összege Ebbe a sorba az Ekho alapján a 267. sorban közölt időszakra vonatkozóan a 260. sornál ismertetett szabályok szerint megállapított 11 százalékos mértékű ekho összegét kell beírni. 273. sor: A magánszemélyt terhelő 11,1 százalék mértékű hozzájárulás összege Ebbe a sorba az Ekho alapján a 267. sorban közölt időszakra vonatkozóan a 261. sornál ismertetett szabályok szerint megállapított 11 százalékos mértékű ekho összegét kell beírni. 274. sor: Ebben a sorban a 273. sorban feltüntetett magánszemélyt terhelő hozzájárulásból a 11 százalék személyi jövedelemadó összegét kell közölni. 74
275. sor: Ebben a sorban a 273. sorban feltüntetett magánszemélyt terhelő hozzájárulásból a 0,1 százalék nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. 276. sor: A magánszemélyt terhelő 15 százalék mértékű hozzájárulás összege Ebben a sorban a 268. sorban közölt ekho-alap összege után a magánszemélyt terhelő 15 százalék mértékű hozzájárulás összegét kell feltüntetni. 277. sor: Ebben a sorban a magánszemélyt terhelő 276. sorban feltüntetett hozzájárulásból a 11 százalék személyi jövedelemadó összegét kell feltüntetni. 278. sor: Ebben a sorban a nem magánnyugdíj-pénztár tag magánszemélyt terhelő 276. sorban feltüntetett ekhóból a 4 százalék nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. XVI. Megjegyzés 279. sor: Ebben a sorban a kell, pl. közölni azt, ha a biztosított csak a naptári hét egyes napján végez munkát. A 0608-11-es lap kitöltése Abban az esetben, ha a lapon foglalkoztatás (biztosítási jogviszony) hiányában kizárólag százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás kerül feltüntetésre az „Alkalmazás minősége” rovatba a 11-es kódot kell beírni. XVII. A tartósan álláskereső személy foglalkoztatásával összefüggő adatok Ebben a blokkban a Fbtv. 3 § (4) bekezdés szerint a legalább három hónapja nyilvántartott álláskereső foglalkoztatására tekintettel igénybe vehető kedvezménnyel összefüggő adatokat kell közölni. Figyelem! Abban az esetben, ha ebben a blokkban adatot közöl a 06-os lapon a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményes járulékfizetés jelölésére szolgáló kódkockába a 2-es kódot kell beírni.
75
280. sor: A munkavállaló részére kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után a kedvezmény figyelembevétele után számított társadalombiztosítási járulék alapja Ebben a sorban Fbtv. szerint álláskereső személy foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény figyelembevétele nélkül számított 29 százalék mértékű társadalombiztosítási járulék alapját kell feltüntetni. A munkáltató a kedvezményt - teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén - legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 130 százalékának, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén ezen összeg időarányos részének megfelelő járulékalap után érvényesítheti. 281. sor: Ebben a sorban a 280. sor összegéből számított 29 százalék mértékű társadalombiztosítási járulékot kell feltüntetni. 282. sor: Ebbe a sorba - 281. sor összegéből számított - a foglalkoztatót terhelő, a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után kiszámított 18 % nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell beírni. 283. sor: Ebbe a sorba - a 281. sor összegéből számított - a foglalkoztatót terhelő, a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után kiszámított 11 % egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni. 284. sor: A munkavállaló részére kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított munkaadói járulék alapja Ebben a sorban Fbtv. szerint álláskereső személy foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény figyelembevétele nélkül számított 3 százalék mértékű munkaadói járulék alapját kell feltüntetni. 285. sor: Ebbe a sorba a 284. sorból számított 3 százalék mértékű munkaadói járulék összegét kell beírni. 286. sor: A munkavállaló teljes munkaidőben történő foglalkoztatása utáni tételes egészségügyi hozzájárulás számított összege Ebben a sorban a teljes munkaidőben foglalkoztatott személy utáni tételes egészségügyi hozzájárulás számított összegét kell feltüntetni. A tételes egészségügyi hozzájárulás havi összege 1 950 forint, naptári napi összege 65 forint. A kedvezményre tekintettel tényleges egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem keletkezik. 76
287. sor: A munkavállaló részmunkaidőben történő foglalkoztatása utáni tételes egészségügyi hozzájárulás számított összege Ebben a sorban a részmunkaidőben történő foglalkoztatásával összefüggésben "a foglalkoztatás időtartamával arányosan" megállapított tételes egészségügyi hozzájárulást számított összegét kell feltüntetni. A kedvezményre tekintettel tényleges egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem keletkezik. A munkáltató a kedvezményt - teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén - legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 130 százalékának, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén ezen összeg időarányos részének megfelelő járulékalap után érvényesítheti. A kedvezmény alapjaként figyelembe nem vehető juttatással összefüggő kötelezettséget a 142-161. sorokban az általános szabályok szerint kell közölni. XVIII. Az egészségügyi hozzájárulás Ebben a blokkban kell feltüntetni azt a kifizetőt, vagy munkáltatót terhelő egészségügyi hozzájárulást, amely magánszemélyhez köthető fizetési kötelezettséget eredményez. A magánszemélyhez nem köthető (pl. üzleti ajándékot, reprezentációt, kamatkedvezményt, cégautó-adó után fizetendő) egészségügyi hozzájárulást itt nem kell szerepeltetni. 288. sor: A 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás alapja Ebben a sorban a 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási kötelezettség alapját kell feltüntetni. 289. sor: A 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás összege Ebben a sorban a 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási kötelezettség összegét kell feltüntetni. 290. sor: A 15 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapja Ebben a sorban kell feltüntetni az egyszerűsített bevallási nyilatkozat tételére jogosult mezőgazdasági őstermelő, családi gazdálkodó, illetve a családi gazdaság tagja 15 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapját. Annak a tételes költségelszámolást választó mezőgazdasági őstermelőnek, családi gazdálkodónak, illetve családi gazdaság tagjának, aki a munkáltatója felé az NY63/2005. számú bevallást helyettesítő 77
(egyszerűsített) nyilatkozaton közli a mezőgazdasági őstermelésből származó bevételét és az előlegként befizetett egészségügyi hozzájárulás összegét, a munkáltatója köteles az egészségügyi hozzájárulás különbözetet megállapítani, bevallani és megfizetni. 291. sor: A 15 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összege Ebben a sorban kell közölni az egyszerűsített bevallási nyilatkozat tételére jogosult mezőgazdasági őstermelő, családi gazdálkodó, illetve a családi gazdaság tagja 15 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét. 292. sor: A 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapja Ebben a sorban kell feltüntetni az Eho tv. 3. § (3) bekezdése alapján meghatározott 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapját. 293. sor: A 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összege Ebbe a sorba a 292. sorban feltüntetett összeg után fizetendő 4 százalékos mértékű hozzájárulás összegét kell beírni. 294. sor: Tételes egészségügyi hozzájárulás a teljes munkaidőben foglalkoztatott után Ebben a sorban az Eho tv. 6. §-a alapján a tételes egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget kell feltüntetni, melynek összege január 1jétől havi 1 950 naptári naponként 65 forint (Eho tv. 6-9. §). Figyelem! Ez a sor csak a teljes munkaidőben foglalkoztatott utáni tételes egészségügyi hozzájárulást tartalmazhatja! 295. sor: Tételes egészségügyi hozzájárulás a részmunkaidőben foglalkoztatott után Ha a munkaviszonyban történő foglalkoztatás a teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben (részmunkaidő) történik, a tételes egészségügyi hozzájárulás összege a teljes összegnek a teljes munkaidő és részmunkaidő arányában, legfeljebb azonban 50 százalékos mértékben csökkentett összege. A 0608-12-es lap kitöltése Önellenőrzés esetén a 301-321. sorokban az eredetileg bevallott kötelezettség alapjának és a helyesbített kötelezettség alapjának különbségét, továbbá az eredeti kötelezettség összegének és a helyesbített kötelezettség összegének különbségét kell feltüntetni!
78
FIGYELEM! Az egyes adók (kötelezettségek) tekintetében az önellenőrzés eredményeként keletkező változást (növekedést vagy csökkenést) adózói szinten kell figyelembe venni, összesítve az egyes kötelezettségeknél az egyes magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő helyesbített adó- és járulékösszegeket! Például az adózó a munkaadói járulékot kívánja helyesbíteni. A helyesbítés során a munkaadói járulék összege az eredetileg bevallott 200 ezer forintról 300 ezer forintra változik, így a 311. sor "d" oszlopába (kötelezettség különbözete) - az előnyomott ezer forintot is figyelembevéve - 100-at kell írni. Azon adónemek tekintetében, melyeket a helyesbítés nem érint, a sorokat üresen kell hagyni! (Az előző példa alapján csak a 311-es sort kell kitölteni, az összes többi sort üresen kell hagyni!) A 301-323. számú sorokban az adatokat az előnyomott „ezer” forint szöveg figyelembevételével 1 000 forintra kerekítve kell bejegyezni, a kerekítés általános szabályai szerint (499 forintig lefelé, 500 forinttól felfelé kell kerekíteni). Pl.: 186.722 forint esetén a beírandó szám (figyelemmel az előnyomott ezer forint szövegre) 187. Azoknál az adónemeknél, amelyeknél az "összesen" sor megbontást tartalmaz (302., 307. sor), az adózói szinten kerekített összeget kell az "összesen" sorba bejegyezni, és azt az összeget kell megbontani az érintett jogcímeknek megfelelően. Mind a „c”, mind a „d” rovatban akkor kell a negatív előjelet kitenni, ha valamely adónemben a helyesbítés következtében a korábbi bevalláshoz képest az adózó kötelezettsége vagy annak alapja csökken. Amennyiben az önellenőrzés eredményeként az adózónak visszaigénylése keletkezik, annak kiutalását, átvezetését a 17. számú átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez elnevezésű nyomtatványon kezdeményezheti az adóhatóságnál. Az önellenőrzési pótlék kiszámítása Az adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell [Art. 51. § (2)]. Az adózó terhére mutatkozó helyesbítés esetén az önellenőrzési pótlék alapja a kötelezettség növekedés összege. Figyelem! Az önellenőrzési pótlék alapjának számításánál a különbözeteket adónemenként külön-külön kell figyelembe venni. A 316. és 317. sor egy adónem, tehát az önellenőrzési pótlék alapja szempontjából az említett sorok adatait össze kell vonni. A 0608-12-es lap valamely adónemében (301., 302., 307., 311-315. sorok, a 316-317. sorok
79
együttes értéke, a 318-321. sorok) szereplő negatív előjelű különbözet nem csökkenti a valamely más adónemben (adónemekben) feltárt kötelezettség növekedés összegét! Az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része, illetve ugyanazon bevallás ugyanazon adatának ismételt önellenőrzése esetén annak másfélszerese. A százalékos mértéket 3 tizedesjegy pontossággal kell meghatározni és a harmadik tizedesjegy után következő számokat el kell hagyni. Az önellenőrzési pótlékot az eredeti bevallás benyújtására előírt határidőt követő első naptól a tévedés adózó által történő feltárásáig (nyilvántartásba történő feljegyzés) terjedő időszakra kell kiszámítani. Az önellenőrzési pótlékot a jegybanki alapkamat változásaihoz igazodva kell kiszámítani, azaz az önellenőrzéssel érintett időszakot ennek alapján időintervallumokra kell bontani. A megállapított önellenőrzési pótlék annak bevallásával egyidejűleg esedékes. Az Art. 168. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltak szerint az adónként, illetve járulékonként külön-külön kiszámított önellenőrzési pótlék összevont összegét kell ezer forintra kerekítve a 323. sorba bejegyezni. Ez az összeg 215 adónemkód-megjelöléssel kerül előírásra az adózó folyószámláján. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5 000 Ft-ot, magánszemély esetében az 1 000 Ft-ot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni. Az adózó az önellenőrzéssel megállapított, helyesbített adóalap, adó, járulékalap, járulék bevallásával mentesül az adóbírság, mulasztási bírság alól, a helyesbített meg nem fizetett adó, járulék, továbbá az önellenőrzési pótlék megfizetésével az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól.
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
80
