Kitöltı verzió: Nyomtatvány verzió:1.6 Nyomtatva:

Kitöltı verzió:2.60.0 Nyomtatvány verzió:1.6

Nyomtatva: 2014.05.30 14.06.06


Nyomtatva: 2014.05.30 14.06.07


Nyomtatva: 2014.05.30 14.06.07


Nyomtatva: 2014.05.30 14.06.08


Nyomtatva: 2014.05.30 14.06.08


Nyomtatva: 2014.05.30 14.06.09


Nyomtatva: 2014.05.30 14.06.09


Nyomtatva: 2014.05.30 14.06.09


Nyomtatva: 2014.05.30 14.06.10


Nyomtatva: 2014.05.30 14.06.10


Nyomtatva: 2014.05.30 14.06.10


Nyomtatva: 2014.05.30 14.06.11


Nyomtatva: 2014.05.30 14.06.11

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

A Trefort-kert Alapítvány egyszerűsített éves beszámolójához 2013. január 01 – 2013. december 31.

1

A kiegészítő melléklet célja, hogy a mérleg és eredménykimutatás számadatai mellé információt szolgáltasson a tulajdonosok, az üzleti partnerek számára a szervezet vagyoni, pénzügyi helyzetének megbízható és valós megítéléséhez. A kiegészítő melléklet -

általános speciális és kiegészítő részekre tagolódik.

ÁLTALÁNOS RÉSZ Az alapítvány rövid története: A Trefort-kert Alapítvány ( székhelye: 1088 Budapest, Rákóczi út 5. , statisztikai számjele: 181389738412-569-01) 2010. március 01-jén alakult 1 110 eFt induló vagyonnal. Az alaptőkét az alapítók befizették. A Fővárosi Bíróság az Alapítványt a 11 154 sorszám alatt nyilvántartásba vette. Az Alapítvány adószáma: 18138973-1-42 Az alapítók és az általuk rendelkezésre bocsátott vagyon: Bárdosi Vilmos 50 eFt Fodor Sándor 50 eFt Klaudy Kinga 50 eFt Orlovszky Géza 50 eFt Pál Ferenc 50 eFt Juhász Dezső 70 eFt Vásáry István 50 eFt Verebélyi Kincső 50 eFt Bodnár István 50 eFt Jászay László 60 eFt Brenner Koloman 30 eFt Frank Tibor 50 eFt Borsodi Csaba 50 eFt Kulcsár Szabó Ernő 50 eFt Orosz Magdolna 50 eFt Raczky Pál 100 eFt Hamar Imre 50 eFt Izsák Lajos 50 eFt Bodnár Gábor 50 eFt Rényi András 50 eFt Knipf Erzsébet 50 eFt Az alapítvány jogállása: nyíltan működő közhasznú alapítvány Az alapítvány típusa: általános Az Alapítvány legfontosabb céljai és tevékenységi köre: - a Trefort-kert ingatlan-együttes felújításának támogatása, különös tekintettel azok műemléki jellegére - a Trefort-kert informatikai hálózatának bővítése, teljes kiépítése

2

- a Trefort-kerti könyvtár fejlesztésének támogatása - a Trefort-kert kulturális életének fejlesztése, színesítése kulturális rendezvények és programok szervezésével - az ELTE BTK oktatói- és hallgatói mobilitásának előmozdítása - az ELTE BTK kiadványainak, brosúráinak, egyéb sajtótermékeinek kiadása, terjesztése - a Zöld Kar Program megvalósítása Az Alapítvány közhasznú jogállását alátámasztó tevékenységi körei: - tudományos tevékenység, kutatás - nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés - kulturális tevékenység - kulturális örökség megóvása - műemlékvédelem - környezetvédelem - hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése - a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység - munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások A beszámoló aláírására jogosult: Dr. Dezső Tamás képviselő( 1112 Budapest, Neszmélyi út 62. ) Az alapítvány Felügyelő Bizottságának tagjai: - Dr. Király Miklós - Dr. Földi András - Dr. Varga András Az alapítvány legfőbb szerve a Kuratórium, amelynek tagjai: - Dr. Dezső Tamás elnök - Dr. Ritoók Zsigmond - Dr. Kiss Jenő - Dr. Bańczerowski Janusz - Dr. Szabó Miklós - Dr. Nyomárkay István Az alapítvány a tárgyévről készült beszámolóját és közhasznú jelentését a tárgyévet követő év június 30-áig az Alapítvány honlapján közzé teszi.

A számviteli politika rövid ismertetése: A könyvvezetés módjának meghatározása A alapítvány a törvényi előírásoknak megfelelően a kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti könyveit. A beszámoló-készítés rendje Az alapítvány mérlegfőösszege, illetve az éves nettó árbevétele, valamint a tárgyévben általánosan foglalkoztatottak száma alapján – figyelemmel a számviteli törvény 8. és 9. §-ában foglaltakra – egyszerűsített éves beszámolót készít.

3

A beszámoló (mérleg) készítés zárónapjának meghatározása Az alapítvány, figyelemmel a belső és külső sajátosságokra, valamint a mérlegteljesség és óvatosság elvének érvényesítésére is – a beszámoló készítés zárónapját, a tárgyévet követő év március hó 31. napjában határozza meg. A könyvviteli zárlat gyakoriságának és időpontjának meghatározása Az alapítvány a könyvviteli számlákból félévente készít főkönyvi kivonatot. Abban az esetben, ha a társaság tevékenységével kapcsolatos feladatok megkívánják, akkor ennél rövidebb időszakonként (negyedévente) készítünk főkönyvi kivonatot. Az egyszerűsített éves beszámoló módszere, formája Az eredménykimutatás módszerének, formájának megválasztásánál szem előtt tartottuk, hogy a beszámolóból a tulajdonosok, befektetni szándékozók, hitelezők információkat kívánnak szerezni a jövedelmezőség alakulásáról. Figyelemmel az előzőekben foglaltakra az összköltség eljárással készített eredménykimutatás „A” változatát választottuk. Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegét „A” változatban készítettük el. A költségelszámolás választott módszere Az alapítvány az ötös számlaosztályban könyveli a költségeket. Az alapítvány számlarendjének és számlatükrének összeállítása A számvitelről szóló, többször módosított 2000. évi C. törvény előírásainak megfelelő számlarendet és számlatükröt összeállítottuk, amely a számviteli politika mellékletét képezi. Az eszközök és források minősítésének kritériumai, eljárásai A számviteli törvény előírásait alkalmazva, az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé soroltuk. Befektetett eszközként csak olyan eszközt mutatunk ki, melynek rendeltetése, hogy a vállalkozási tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. A forgóeszközök csoportjába a készleteket, követeléseket, az értékpapírokat és a pénzeszközöket soroltuk be. A törvény szerint a kötelezettségeket hosszú és rövid lejáratúra bontottuk meg, és elkülönítve mutatjuk ki a részesedési viszonyban állókkal kapcsolatos elszámolásokat. A vállalkozás eszközeit és forrásait a könyvviteli elszámolásokban, a mérlegben és az eredménykimutatásban a számviteli törvény előírásait figyelembe véve csoportosítjuk. Az alapítvány közhasznú- és vállalkozási tevékenységéből származó eredményét elkülönítve kell kimutatni. Az alkalmazott értékelési elvek, eljárások Az alapítványnál az egyes eszközféleségek az alábbiak szerint kerülnek értékelésre: - az immateriális javak között kimutatott termékeket beszerzési költségen értékeljük - a tárgyi eszközök beszerzési költségen kerülnek értékelésre - a készletek, anyagok, áruk egyedi beszerzési áron kerülnek értékelésre - a pénzeszközöket a tárgyév utolsó napja szerinti banki kivonatoknak, illetve pénztárnaplónak megfelelően kell a mérlegben szerepeltetni.

4

Az értékcsökkenési leírás elszámolásának rendje Az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartama végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét osztjuk fel azokra az évekre, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogjuk az alapítványra jellemző körülmények figyelembe vételével. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben rögzített leírási kulcstól való eltérés megváltoztatható, és ennek eredményre gyakorolt hatása a kiegészítő mellékletben bemutatásra kerül. A számítástechnikai eszközök várható hasznos időtartamát 3 évben határozzuk meg, maradványértékük nulla. Az irodai berendezések (bútorok) várható hasznos időtartama 6 év, maradványértékük nulla. A járművek várható hasznos időtartamát és maradványértékét egyedileg határozzuk meg. A 100 000 Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költsége használatba vételkor azonnali értékcsökkenési leírásként egy összegben kerül elszámolásra. Az értékvesztés meghatározásának, elszámolásának rendje Értékvesztés akkor következik be, ha az eszközök mérlegkészítéskor ismert piaci ára alacsonyabb azok könyv szerinti értékénél. Ebben az esetben az eszközöket a tényleges piaci értéken kell könyveinkben kimutatni, a különbözetet pedig értékvesztésként kell elszámolni. Társaságunknál az alábbi eszközcsoportok esetén merülhet fel az értékvesztés elszámolása: - vásárolt és saját termelésű készletek - követeléseknél Az értékvesztés számítását a mérlegkészítés ideje alatt, az alábbiak szerint kell elvégezni: Eredeti rendeltetésének nem megfelelő az a készlet, amely nem felel meg a rá vonatkozó szabványnak, megrongálódott, ezért teljes értékűként nem értékesíthető, illetve felhasználható. A készletek értékének csökkentését addig a mértékig kell elvégezni, hogy a használhatóságának megfelelő piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Ezeknél a készleteknél az értékvesztés összegét számítások alapján, százalékos mértékben kell meghatározni. A pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni , ha a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. A vevőnként kisösszegű követeléseknél az értékvesztés összege, e követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában is meghatározható. Az elszámolt értékvesztés visszaírásra kerül, ha azok a körülmények, amelyek az elszámolást szükségessé tették, megváltoznak. A céltartalékképzés rendje Céltartalékot kell képezni: 1.,

A várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre Azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó fizetési kötelezettségekre, melyek várhatóan vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy esedékességük időpontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan, és azokra a cég a fedezetet más módon nem biztosította.

5

2.,

A képzett céltartalékot, illetve annak felhasználását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

Hosszú lejáratú kötelezettségek A számviteli törvény előírja, hogy a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztő részletek összegét le kell vonni, és az így levont összegeket a rövid lejáratú kötelezettségek között kell a mérlegben kimutatni. A kiegészítő mellékletben részletezni kell azokat a hosszú lejáratú hitel-és kölcsöntételeket (ideértve a kötvénykibocsátásokat is), melyekből a következő évben esedékes törlesztések összegét levonták, és a rövid lejáratú hitelek, kölcsönök mérlegsorának tételeiben szerepelnek. Támogatások elszámolása A számviteli törvény előírása szerint a támogatási program keretében – azaz származás szerint - központi - önkormányzati - nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól végleges jelleggel kapott támogatás, juttatás összegét a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. A tájékoztatóból ki kell tűnnie, hogy a tevékenység fenntartására a fejlesztést célzó támogatás, juttatás folyósított illetve elszámolt összege jogcímként és évenként hogyan alakult – kapott – felhasznált – rendelkezésre álló bontásban. Kötelezettségekkel kapcsolatos tájékoztatás A számviteli törvény előírása szerint a kiegészítő mellékletben számot kell adni azokról a kötelezettségekről, amelyek feltételei időben és jogi követelményeiben jelentősen befolyásolják a vállalkozás pénzügyi helyzetét, annak jövőbeni teljesítése (vagy nem teljesítése) pedig a vállalkozás megítélését. A mérlegben kimutatott kötelezettségekből ki kell emelni azokat a kötelezettségeket, amelyeknek a hátralévő futamideje több mint öt év. Ezeknek a kötelezettségeknek a teljes összegét is be kell mutatni. Ugyancsak be kell mutatni a mérlegben szereplő kötelezettségekből azoknak a teljes összegét, amelyek zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak. A kiegészítő mellékletben a bemutatás során fel kell tüntetni a biztosítékok fajtáját és formáját is. Időbeli elhatárolások elszámolásának rendje Az összemérés elvének következtéből adódóan a bevételeket és a költségeket abban az időszakban kell az eredmény javára, illetve terhére elszámolni, amely időszakban azok gazdaságilag keletkeztek, függetlenül azok pénzügyi rendezésétől, illetve számlázott vagy nem számlázott voltuktól. Társaságunknál az aktív időbeli elhatárolások között általában a következő évi előfizetési díjakat, a járó kamatokat, illetve a következő évben jóváírt, költségvetéstől kapott kamattámogatás tárgyévre vonatkozó összegét kell kimutatni. Itt kell kimutatni a halasztott ráfordításként, az ellentételezés nélküli, véglegesen átvállalt és pénzügyileg rendezett kötelezettségek rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés szerinti összegét. Passzív időbeli elhatárolásként tartjuk nyilván az olyan költségeket, amelyek a mérleggel lezárt időszakot terhelik függetlenül attól, hogy csak azt követően lesznek pénzkiadások.Itt kell szerepeltetni a halasztott bevételként, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott pénzügyileg rendezett támogatás összegét, a más által átvállalt kötelezettség összegét, amelyeket rendkívüli bevételként könyveltek.

6

Az időbeli elhatárolásokról olyan analitikus nyilvántartást kell készíteni, amelyből megállapítható a jogcím és a részletes számítási anyag is. A számítási anyagot tíz évig meg kell őrizni. A rendkívüli események körének meghatározása A rendkívüli bevételek és ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni az előző évek beszámolójában elkövetett jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt kihatását is, amelyeket az előző évek beszámolója készítésekor nem vettek figyelembe. A rendkívüli bevételek között kell elszámolni többek között: -

a tulajdonosnál a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak társasági szerződésben meghatározott értékét a visszavásárolt saját üzletrész bevonása esetén annak névértékét az elengedett kötelezettségek összegét akkor, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik

Rendkívüli ráfordításként kell kimutatni többek között: -

a térítés nélkül átadott vagyontárgyak általános forgalmi adóval növelt, nyilvántartott értékét a tulajdonosnál a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékét a visszavásárolt saját üzletrész bevonása esetén annak visszavásárlási értékét

SPECIFIKUS RÉSZ MÉRLEG Befektetett eszközök A befektetett eszközök beszerzési értéken kerülnek aktiválásra. A mérlegben nettó értéken – értékcsökkenéssel csökkentetten – szerepelnek az év végén meglévő immateriális javak és tárgyi eszközök. Értékük:

0 eFt

Forgóeszközök Követelések A követelések értéke: Tartalma: szállítói túlfizetés.

12 eFt

Pénzeszközök A pénzeszközök a tárgyév utolsó napja szerinti banki kivonatoknak, illetve pénztárnaplónak megfelelő értéken szerepelnek a mérlegben. Összegük: 5 977 eFt Ebből a házipéntár év végi egyenlege: 0 eFt

7

Saját tőke Az alapítvány saját tőkéje: Ebből: Induló tőke: Tőkeváltozás/eredmény Tárgyévi eredmény alaptevékenységből:

367 eFt 1 110 eFt 921 eFt 178 eFt

Kötelezettségek A rövid lejáratú kötelezettségek értéke: Tartalma: szállítói- és adófizetési kötelezettség.

892 eFt

Passzív időbeli elhatárolások A passzív időbeli elhatárolások 4 730 eFt értékben a tárgyévben befolyt azon kapott támogatásokat tartalmazzák, amelyek elszámolása a tárgyévet követően történt meg. Ezen támogatásokhoz kapcsolódó költségek, ráfordítások egy része a tárgyévet követően merül fel. EREDMÉNYKIMUTATÁS Az alapítvány a tárgyévében 8 235 eFt bevételt számolt el, amiből visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás: 8 234 eFt, 1 eFt kapott kamatbevétel. A kapott támogatásokból 3 807 eFt központi költségvetésből származó, 800 eFt önkormányzattól, 3 627 eFt pedig egyéb gazdálkodótól, magánszemélyektől származó támogatás. A visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásokat az alapítvány teljes egészében közhasznú tevékenységének ellátására fordította. A ráfordítások megoszlása a következő: - Anyagjellegű ráfordítások: 3 969 eFt Ebből anyagköltség 1 206 eFt, igénybe vett szolgáltatások költségei 2 689 eFt, egyéb szolgáltatások költségei pedig 74 eFt-ot tesznek ki. - Személyi jellegű ráfordítások: 2 074 eFt A személyi jellegű ráfordítások a közhasznú tevékenység érdekében felmerült megbízási díjakat, azok közterheit és ösztöndíj kifizetéseket tartalmaznak. - Értékcsökkenési leírás:

73 eFt

- Rendkívüli ráfordítások: 1 941 eFt A rendkívüli ráfordítások a közhasznú tevékenység ellátása során átadott eszközök könyv szerinti értékét tartalmazzák. Az alapítvány tárgyévi közhasznú eredménye

178 eFt nyereség.

A 2013. évben az alapítvány nem folytatott vállalkozási tevékenységet. A társasági adó összege nulla.

8

TÁJÉKOZTATÓ RÉSZ A tárgyévben az alapítvány nem foglalkoztatott munkavállalót, nem számolt el bérköltséget, bérjárulékot. A személyi jellegű ráfordítások a közhasznú tevékenység érdekében felmerült megbízási díjakat, azok közterheit és ösztöndíj kifizetéseket tartalmaznak. A szervezet vezető tisztségviselői nem részesültek juttatásban a 2013. évben. Az Alapítvány megőrizte közhasznú jogállását, mert az erőforrás ellátottság mutatói közül az Ectv. 32. § (4) a., és b., pontjait teljesíti, azaz a tárgyév és a tárgyévet megelőző üzleti év vonatkozásában az átlagos bevétele meghaladja az 1 000 eFt-ot és a két év egybeszámított adózott eredménye nem negatív. A társadalmi támogatottság mutatói közül az Ectv. 32. § (5) b., pontja szerinti feltétel teljesül, azaz a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a tárgyév és a tárgyévet megelőző év átlagában. A beszámolót Mezeiné Székely Krisztina könyvvizsgáló állította össze, MKVK regisztrációs száma: 007257. Budapest, 2014. május 23.

Dr. Dezső Tamás az alapítvány képviselője

9

10

Trefort-kert Alapítvány 1088 Budapest, Rákóczi út 5.

2013. évi Közhasznúsági jelentése

Budapest, 2014. május 23.

Az alapítvány képviselője

A Trefort-Kert Alapítvány Közhasznúsági jelentése a 2013-as esztendőről 1.

SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ

A Trefort-Kert Alapítvány a 2013. évben a gazdálkodásáról a számviteli törvénynek és a kapcsolódó előírásoknak megfelelve egyszerűsített éves beszámolót állított össze. A mérleg főösszege 5 989 ezer Ft, a saját tőke 367 ezer Ft. A részletes kimutatás a mérlegből és a közhasznú szervezeti eredmény kimutatásból áll. 2.

KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSA

Tárgyévben a Szervezet összesen 3 807 ezer Ft költségvetési támogatást kapott, amit közhasznú tevékenysége során felmerült kiadásaira és működési költségeire fordított. 3.

A VAGYON FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS KIMUTATÁS

Az Alapítvány a vagyonát kizárólag a működésével kapcsolatos költségek fedezetére használta fel a 2013. évben. 4.

CÉL SZERINTI JUTTATÁSOK KIMUTATÁSA

A tárgyévben a Szervezet nem nyújtott cél szerinti juttatást. 5.

EGYÉB KAPOTT TÁMOGATÁS

A Szervezet 2013-ban 3 627 ezer Ft egyéb támogatást kapott, visszafizetési kötelezettség nélkül. 6.

GAZDÁLKODÁSBÓL BEFOLYT BEVÉTEL ÉS ANNAK TERHEI

Az Alapítvány 2013. évben befolyt bevétele visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás 8 234 ezer Ft összegben, amiből 3 807 ezer Ft költségvetésből kapott támogatás, 800 ezer Ft önkormányzattól kapott támogatás, 3 627 ezer Ft egyéb kapott támogatás, valamint 1 ezer Ft kapott kamat bevétel. A kapott támogatásokat közhasznú tevékenységének ellátására fordította. 7.

A KÖZHASZNÚ SZERVEZET VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐINEK NYÚJTOTT JUTTATÁSOK ÉRTÉKE, ILLETVE ÖSSZEGE

A Szervezet vezető tisztségviselői nem részesültek juttatásban a 2013. évben.

8. A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ RÖVID TARTALMI BESZÁMOLÓ

a) A BP Business Service Centre Kft. a 2013. év elején (2013-re vonatkozó támogatás) és a 2013. év végén (2014-re vonatkozó támogatás) 2-2 millió forintot adományozott az Alapítványnak. A pénzösszeg jelentős részét a 2013-dik évben az ELTE BTK nemzetközi hallgatói irodájának fejlesztésére költötte el, a nemzetközi hallgatók toborzására használta fel az Alapítvány. b) A Magyar Afrika Társaság 2013-ban 200 ezer forintnyi céltámogatást adott az Alapítványnak, amelyet szervezetünk a már szokásos Kari Ünnep rendezvényeire használt fel. c) A VIII. kerület Önkormányzata 2013 őszén 300 forintnyi céltámogatásban részesítette az Alapítványt. A támogatást a Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszék általi társszervezésben rendezett Camus konferenciára használta fel 2013 őszén. d) Az Európai Unió COST 1005 Medioevo Europeo programmja évi intézőbizottsági gyűlését 2013. október 16. és 19. között Budapesten, az ELTE BTK-án tartotta. A találkozó és a hozzá kapcsolódó műhely szervezésével Seláf Levente, az ELTE adjunktusa volt megbízva mint a COST 1005 magyar tagja. Az Európai Unió 1620 euróval támogatta a rendezvényt költségeit. e) 2013 szeptemberében az Emberi Erőforrások Minisztériuma 1 millió forinttal támogatta az Néprajzi Intézet által 2013. november 27-én rendezett Életrajz, önéletírás, emlékezet című konferenciát. A támogatási összeg egy részét használta fel az Alapítvány a 2013-as esztendőben tekintve, hogy a pályázat egyes feladatainak megvalósítása valamint elszámolása a 2014-es évre esik. f) A Nemzeti Együttműködési Alap által kiírt működési pályázatokon sikeresen szerepelt az Alapítvány. A 2012-dik évi működési pályázaton elnyert 500.000 forintnyi valamint a 2013-dik évre ugyanezen pályázati típuson kapott 1.000.000 forintnyi támogatást a 2013-as évben használta fel tekintettel arra, hogy a pályázati támogatások átutalásában erős eltérések voltak. Mindkét pályázattal az Alapítvány elszámolt, a 2012-dik évi elszámolást elfogatta a támogató, a 2013-as évi elszámolást az Alapítvány az elszámolási határidőre leadta, elfogadása folyamatban van. A támogatási összeget az Alapítvány elsősorban könyvelési kiadásaira valamint eszközbeszerzésekre költötte.

g) A Nemzeti Együttműködési Alap által kiírt szakmai pályázatokon kiemelten sikeresen szerepelt az Alapítvány. A 2012-dik évre 1.600.000 forintnyi támogatás, a 2013-dik évre pedig 1.950.000 forintnyi támogatás nyert el. Ezen támogatásokat az Alapítvány nagyrészt a 2013-dik évben használta fel, tekintettel a pályázati támogatások átutalásában tapasztalható eltérésekre. Mindkét pályázattal az Alapítvány elszámolt, a 2012-dik évi elszámolást elfogatta a támogató, a 2013-as évi elszámolást az Alapítvány az elszámolási határidőre leadta, elfogadása folyamatban van. A támogatásokat a Vallástudományi Központ által szervezett nagyszabású konferenciák szervezésére és a konferenciakötetek költségeinek fedezésére használta fel: Convivium ― Ritualia II., Vallástudományi Konferencia, 2012. november 6―7. Trefort-kerti kampusz; Religio(nes), Vallástudományi Konferencia, 2013. november 19―20, Trefort-kerti kampusz. h) A Rotary Club Budapest-Sasad 2012-ben a BA tanulmányaikat megkezdő, szociálisan rászoruló hallgatók számára ösztöndíjat alapított. Az első ösztöndíjat 2013. április 24-én vette át Dömötör Tamás elsőéves informatikus-könyvtáros szakos hallgató. i) A Bolgár Fővárosi Önkormányzat valamint a Bolgár Országos Önkormányzat 2013 első félévében összesen 500.000 forinttal támogatta a Bölcsészettudományi Karon folyó bolgár nyelvi képzést. A támogatást az Alapítvány három, külsős oktató óradíjaira fordította. j) Az Alapítvány sikeres munkát végzett a SzJA 1%-ának gyűjtésében. 2013 őszén kapta meg a 2012-es adóévből származó támogatást. A közel 700.000 forintnyi támogatást 2014. december 31-éig kell felhasználnia az Alapítványnak.

Budapest, 2014. május 25. Az alapítvány képviselője

Kitöltı verzió: Nyomtatvány verzió:1.6 Nyomtatva:

Recommend Documents