Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány 1024 Budapest, Rómer Flóris u KAPOCS EGYÜTT KÖNNYEBB

Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány 1024 Budapest, Rómer Flóris u. 22-24

KAPOCS EGYÜTT KÖNNYEBB Regionális partnerséggel a helyi közösségek szolgáltatásainak kialakítása érdekében IHM ITEM K+F program

Teleházak empirikus vizsgálata Békés, Csongrád és Bács-Kiskun Megyében 2003. október -2004. február A záró tanulmányt készítette: Laczkó Zsuzsa, SEED Alapítvány Soltész Anikó, SEED Alapítvány

Dél-Alföldi Teleházak Regionális Közhasznú Egyesülete

Magyarországi Női Alapítvány

Tartalomjegyzék I.

A teleház fogalma - bevezetés.......................................................................................... 4 I.1. Teleház típusok .......................................................................................................... 5 Alap-teleközpont................................................................................................................. 6 Franchise teleközpont ........................................................................................................ 6 Civil teleközpont................................................................................................................. 6 Cyber-kávézó...................................................................................................................... 7 Többcélú közösségi teleközpontok...................................................................................... 7 Telefon-kioszk..................................................................................................................... 7 II. Egy kis nemzetközi teleház-történelem ...................................................................... 8 II.1. Skandinávia ................................................................................................................ 8 II.2. Észtország................................................................................................................... 8 II.3. Egyesült Királyság ................................................................................................... 10 II.4. Szenegál ................................................................................................................... 12 II.5. Ausztrália ................................................................................................................. 12 III. A teleházak tevékenysége........................................................................................... 14 III.1. Teleházak lehetséges szerepei .............................................................................. 14 IV. Konkrét problémák, amelyekre a teleházak választ adhatnak – de mi lehet a siker titka? .............................................................................................................................. 17 IV.1. A teleház definíciója............................................................................................. 17 IV.2. Infrastruktúra kiépítetlenségének problémája ...................................................... 18 IV.3. A teleház népszerűségét akadályozó tényezők és kivédésük lehetőségei ............ 19 IV.4. A pénzügyi fenntarthatóság kérdése .................................................................... 20 IV.5. A digitális szakadék és a teleházak .......................................................................... 22 IV.6. Nők hátrányban – mit tehetnek a teleházak?........................................................ 27 IV.7. Képzés .................................................................................................................. 29 V. A magyarországi teleház - helyzet ................................................................................ 30 VI. Az empirikus felmérés célja és körülményei............................................................ 32 VII. A vizsgált teleházak jellegzetességei ......................................................................... 34 VII.1. Az indulás időpontja............................................................................................. 34 VII.2. Alapítók és tulajdonosok...................................................................................... 34 VII.3. A teleházak infrastuktúrája................................................................................... 35 VII.4. A teleházak felszereltsége és nyitvatartása .......................................................... 35 VII.5. Szervezet és menedzsment ................................................................................... 36 VII.6. Szervezeti kapcsolatok, verseny és együttműködés ............................................. 38 VII.7. A teleházak ügyfelei............................................................................................. 38 VII.8. A teleházak ügyfélköre célcsoportokra bontva .................................................... 40 Fiatalok ............................................................................................................................ 40 Vállalkozók ....................................................................................................................... 42 Nők ................................................................................................................................... 43 A civil szervezetek............................................................................................................. 44 VII.9. A teleházak forrásai és gazdálkodása................................................................... 44 VII.10. Teleház vállalkozói formában – a mártélyi teleház.............................................. 46 Mártélyról röviden ........................................................................................................... 46 A teleház elhelyezkedése, mérete...................................................................................... 47 Alapítás, alapítók ............................................................................................................. 47 Eszköz ellátottság ............................................................................................................. 49 Pénzügyi helyzet, árak...................................................................................................... 49 Humán erőforrás a teleházban......................................................................................... 51 Szolgáltatások................................................................................................................... 51 Az ügyfelek elégedettsége ................................................................................................. 53 A teleház és a fiatalok....................................................................................................... 53 2

A teleház és a civilek ........................................................................................................ 55 A teleház és a vállalkozók................................................................................................. 55 A teleház és a nők ............................................................................................................. 56 Hosszú távú tervek............................................................................................................ 57 SWOT analízis .................................................................................................................. 57 Összefoglalás.................................................................................................................... 59 Közös SWOT elemzés ....................................................................................................... 59 VIII. Vezetői összefoglaló ................................................................................................ 64 VIII.1. Teleházak alapítása............................................................................................... 64 VIII.2. Teleházak működtetése......................................................................................... 65 Gazdálkodás ..................................................................................................................... 65 Menedzsment .................................................................................................................... 65 Humán erőforrások .......................................................................................................... 66 PR és marketing ............................................................................................................... 67 Szolgáltatások................................................................................................................... 68 VIII.3. A teleházak és az állam ........................................................................................ 69 VIII.4. A teleházak és a távmunka ................................................................................... 70 Irodalomjegyzék ..................................................................................................................... 72 Mellékletek.............................................................................................................................. 74 1. sz. melléklet: e-mail-ben minden teleház vezetőnek elküldött kérdőív............................ 74 2. sz. melléklet: A teleházak vezetőivel készítendő mélyinterjú tartalmi vázlata ................ 78 3. sz. melléklet: Véleményvezérrel és/vagy kisebbségi önkormányzati képviselővel, roma kisebbségi önkormányzat képviselőjével készített interjú tartalmi vázlata.......................... 80 4. sz. melléklet: Pedagógussal, esetleg iskolaigazgatóval készített interjú tartalmi vázlata. 81 5. sz. melléklet: Polgármesterrel készített interjú tartalmi vázlata ....................................... 82 6/a melléklet: Moderátori vezérfonal a teleház kutatás női fókuszcsoport beszélgetéséhez 83 6/b melléklet: Moderátori vezérfonal a teleház kutatás civil szervezetek részvételével történő fókuszcsoport beszélgetéséhez................................................................................. 87 6/c melléklet: Moderátori vezérfonal a teleház kutatás vállalkozói fókuszcsoport beszélgetéséhez .................................................................................................................... 91

3

I.

A teleház fogalma - bevezetés

Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) drámai fejlődés eredményeképpen ma már áthatják mindennapjainkat. Két terület, az informatikai eszközök és a kommunikációs technológiák ugrásszerű fejlődése tette lehetővé világviszonylatban ezt az óriási változást. Az IKT közismert eszközei a PC-k, vagyis a személyi számítógépek, az internet, a telefon – vezetékes illetve mobil. Emellett ide számítjuk a kábel TV-t, videomagnót és a műholdas műsorvevőt is. Óriási különbségek vannak azonban a világban abban a tekintetben, hogyan férnek hozzá az emberek ezekhez az eszközökhöz. Földrészenként, országonként, és az egyes országokon belül is hatalmasak a különbségek. Azok, akik az IKT használói, elsöprő többségükben állítják, hogy ezek az eszközök pozitívan befolyásolják mindennapjaikat, és 93%-ban az a véleményük, hogy akiknek nincs internet hozzáférésük, azok kimaradnak a lehetőségekből és lemaradnak az élet sok területén. Azoknak, akik nem használják, ma már kb. a fele szintén úgy érzékeli, hogy hátrányos helyzetben van emiatt. És valóban – az IKT segítségével könnyebben lehet tanulni, naprakész információhoz jutni az élet minden területén, lehet vásárolni, kultúrálódni, kapcsolatokat építeni, bankügyleteket intézni. Az IKT egyszerűsítheti és meggyorsíthatja a lakosságnak a kormányzati szolgáltatások igénybevételét, a vállalkozóknak lehetőségek egész sorát tárja ki az e-kereskedelem megteremtésével. Az IKT-hez való hozzájutás az egyén és a vállalkozások számára tehát kulcskérdés. Magától értetődik tehát, hogy már igen korán felmerült a lehetősége, hogy ha a háztartásokban nem vagy nem megfelelő színvonalon elérhető az IKT, akkor alakuljanak ún. közösségi hozzáférési helyek is. Ezekben az intézményekben természetszerűleg jelenik meg, hogy más, a közösség körében jelen lévő vagy újonnan létrejött, az IKT használatához kötődő vagy akár ettől független igényt is kielégítsenek. Magyarországon mára jól ismertté vált a teleház fogalma, ez alatt azokat az intézményeket értve, amelyek a modern információs és kommunikációs eszközökhöz) való közösségi hozzáférést biztosítani tudják, miközben egyéb, pl. civil, szociális, oktatási, közművelõdési szolgáltatásokon keresztül segítik a helyi közösségek fejlődését.

4

I.1.

Teleház típusok

A külföldi szakirodalomban a teleház (telecottage) kifejezés mellett több más elnevezés is ismeretes. A főleg Amerikában használt Közösségi Forrásközpont (Community Resource Center) mellett ismert a Teleközpont (Telecentre), a telefalu, az elektronikus faluház (Electronic Villages House), sőt, a magyar teleház tükörfordítása, a telehouse is. A leggyakoribb a teleközpont és a teleház használata, ezek gyakran egymás szinonimájaként szerepelnek a publikációkban. Vannak azonban olyan szakemberek, akik élesen elválasztják a két fogalmat, pl. Ian Simmins a következõképpen különböztette meg egymástól a "teleközpontok" –at (telecentre) és a "teleházak" – at. (telecottage) : •

Teleház: Rendszerint olyan "közösségi" alapon nyugvó adottságot, képességet takar, amely segítséget tud nyújtani tanulásban, új technológiai eszközök, munka lehetõségek elérésében egy adott helyi kisközösség számára.

•

Teleközpont:

Inkább

egyfajta

kereskedelmi

szempontúságot

sugall,

vagyis

elõszeretettel tûz ki maga elé valamilyen speciális kereskedelmi célt. Tipikus szolgáltatása például, hogy olyan emberek számára biztosít munkakörülményeket, akik szívesebben dolgoznak egy funkcionálisan irodaként működõ helyiségben, mint mondjuk otthon elzárva. Vagyis a teleközpont olyan jelleget ölt, mint egy "szolgáltató iroda". Megteremti egy jól menedzselt, védett és folyamatos munkalehetõséget biztosítani tudó iroda körülményeit. Számos kutató szerint a két típus között egyfajta evolúciós kapcsolat létezik. Õk azt mondják, hogy a fejlődés során a teleházak közösségi funkciói egy idő után elhalványulnak és a kereskedelmi célok kerülnek a középpontba. Nemzetközi tapasztalatok valóban azt mutatják, hogy az elsősorban közösségi, erősen támogatott funkciókat betöltő teleházak egy része a megszűnés helyett átcsúszik egy hangsúlyozottan bevétel orientált szervezetbe. Számos angol forrás a teleházak esetén hangsúlyozza a vidéki – kistelepülési, (rural) vagy jellemzően szociálisan hátrányos helyzetű külvárosi elhelyezkedést. Külön intézménytípusként különböztethetjük meg a "többcélú közösségi teleközpontokat". Legfõbb jellemzõjük, hogy az alap IKT szolgáltatásokon túl elsősorban a tele-egészségügyi és a tele-oktatási alkalmazások állnak a központban, de például a postai és banki szolgáltatások segítségével virtuális irodaként is rendelkezésre állnak a közép- és kisvállalkozók részére.

5

Ennek következtében jellemző rájuk a magas szintű technikai eszköz ellátottság, és a szélessávú internet hozzáférés. A teleházak további típusait adja meg és jellemzi Ricardo Gómez, Patrik Hunt és Emmanuelle Lamoureux közös munkája. Õk 6 teleközpont-típust találtak. Alap-teleközpont Ez a típus olyan vidéki vagy marginális területen (például lecsúszó, elnyomorodó külvárosokban) jellemző, ahol a lakosság csak kevés szolgáltatáshoz tud hozzájutni, és ahol az analfabétizmus igen magas arányban fordul elõ. Rendszerint valamilyen NGO vagy egyéb non-profit szervezet áll a teleházak létrehozása és működtetése mögött. Nem jellemzõ rájuk a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás, viszont, még ha csak kis számban is, de rendelkeznek számítógépekkel és internet-hozzáféréssel. Ezt a típust főleg Dél-Amerikában, valamint Afrikában találhatjuk meg. Franchise teleközpont Rájuk az jellemzõ, hogy központilag koordináltak, viszont működésük mégis önálló. A teleközpontok létrehozásában, elindításában rendszerint szerepet vállal a helyi magánszektor, valamint az önkormányzat, azonban ezekbõl a teleközpontokból egy idõ után egyéni üzleti vállalkozások válnak. Ekkor már általában technikai és pénzügyi szolgáltatásaikra támaszkodva tudnak nyereségesek lenni. Erre a típusra is jellemzõ, hogy kevés PC-vel és korlátozott internet-hozzáféréssel rendelkeznek. A típus legfõbb előfordulási helye Peru és Dél-Afrika, de hihetetlenül népszerű Indiában is. Itt például Punjab államban már 1996-ban 10.200 franchise teleközpont működött, mintegy 10 ezer embernek állandó munkahelyet biztosítva. Külön érdekesség, hogy a teleközponttal vállalkozók 25 százaléka nõ volt. Civil teleközpont Ide tartoznak azok a könyvtárak, iskolák, egyetemek, közösségi szervezetek és az egyéb civil intézmények, amelyek nyilvános PC- és internet-hozzáférési szolgáltatásokat nyújtanak. Jellemzõ még rájuk, hogy nem elsõsorban a teleházakra jellemzõ bárki számára nyitott szolgáltatásokat nyújtanak, hanem a saját intézményi kereteiken belül tevékenykedõ, megforduló embereknek (azaz például tanulóknak, könyvtártagoknak, stb.) szolgáltatnak.

6

Ebbõl adódóan a kínált lehetõségeiket igénybe vevõk köre kicsi. Technikai ellátottságuk és internethasználati lehetõségeik általában erõsen korlátozottak. A típus elõfordulási helye Dél-Amerikában fõleg Mexikó, Paraguay, valamint Afrikában Mozambik. Cyber-kávézó Ez a típus nagyon gyorsan terjed a világ minden részén, hiszen a nagyobb városok turista, tanuló és tehetősebb vállalkozói rétegét, közönségét célozzák meg. A típus sikerének kulcsa, hogy a technikai szolgáltatások mellett vendéglátói, kereskedelmi funkciókat is ellátnak, amelyek fenntarthatóvá teszik a vállalkozást. Vietnamtól Indián és Anglián keresztül egészen Latin-Amerika nagyobb városaiig mindenhol megtalálni õket. Többcélú közösségi teleközpontok Erről a típusról korábban volt szó, és a későbbiekben is lesz részletesen. Telefon-kioszk Nyugat-Afrika számos országában népszerû ez a típus. Lényege szerint egy olyan üzleti vállalkozáson alapuló szolgáltatás, amely telefon-hozzáférést biztosít a lakosok számára, néha kiegészülve fax- és email-lehetõséggel. A fenti felsorolást logikailag kiegészíti az u.n. PIAP, amely viszonylag új keletű fogalom, internet-hozzáférési pontot jelent (Public Internet Access Points) az Európai Unió és a tagországok intézményeinek szóhasználatában. Tulajdonképpen csak 1999végétől, az Európai Bizottság

„eEurópa

kezdeményezésétől1

–

Információs

számítható

Társadalom

létjogosultsága

és

mindenki elterjedése

számára” Európa

elnevezésű szerte.

A

kezdeményezés a digitális információs technológiáknak és szolgáltatásoknak, azon belül elsősorban az Internetnek az EU-t, illetve Európát átfogó elterjesztését volt hivatva szolgálni. A teleháznál általánosabb, bárhol, intézményeken belül elhelyezhető technológia, lényege az internet-hozzáférés. A teleház a PIAP-on belül egy kisebb halmazt képvisel.

1

European Commission: eEurope – An Information Society for All. Communication on a Commission Initiative for the Special European Council of Lisbon, 23 and 24 March 2000.

7

II.

Egy kis nemzetközi teleház-történelem

II.1.

Skandinávia

Az elnevezések sokfélesége is mutatja, hogy a teleházak fejlődéstörténete a világban és Európában országonként igen különböző. A svédországi Verdalen, egy nagy városoktól távol eső kistelepülés volt az első teleház létrejöttének színtere. Verndalenben az erdőgazdálkodás és a turizmus jelentette az egyedüli megélhetést, és a település lélekszáma csökkent, a fiatalok elvándoroltak. A svéd állam és a telefontársaság nyújtotta az induló támogatást. (Svédországban nem kellett a lakosságnak megszoknia, hogy bizonyos nagy értékű technikai eszközök közös megvásárlása és használata előnyös lehet, mert a mosógéptől kezdve a szárítóig pl. társasházak ezt a gyakorlatot követték.) Kezdetben az embereket meghívták, hogy próbálják ki a számítógépes játékokat, így barátkozzanak a komputerrel. A számítógépes tudás elsajátítására képzéseket szerveztek a helyi lakosságnak. A teleház hatalmas siker lett. Ezt a modellt több országban mintának tekintették később, több skandináv országban és az Egyesült Királyságban is. Dániában és Norvégiában a 80-as évek sikerei után a 90-es évek közepén számos teleházat bezártak, az óriási lakossági PC penetrációval megszűnt a létjogosultságuk. A képzéseket más intézmények, pl. munkaügyi szervezetek végezték. Ugyanakkor Svédországban és Finnországban nagyszámú teleközpont tovább működik. Ezek az intézmények a helyi vidékfejlesztési aktivitás központjaiként, a helyi infrastruktúra fejlesztésének eszközeként, a helyi lakosoknak munkaalkalmat teremtenek. Mindkét országban jövedelemszerző üzleti tevékenységük dominál, de megőrizték közösséget szolgáló funkcióik közül azokat, amelyekre igény van. Ezek az intézmények igazából nem sokban különböznek más, kistelepüléseken működő, IKT-t használó vállalkozástól. Sokat közöttük éppenséggel egy vállalkozás működtet. A svéd teleházak esetén fontos kiemelni a hálózat építést mint a siker egyik kulcsát. Ennek segítségével hatékonyan bővítik ügyfeleik körét, közösen működtetnek projekteket és megosztják egymással a tapasztalataikat. II.2.

Észtország

Érdekes megszemlélni egy volt szocialista országot, amely ráadásul szintén kicsi, mint Magyarország, sőt.

8

-

Az információs társadalom szempontjából Észtország rendkívül gyorsan és látványosan zárkózott fel a fejlett világhoz. Mindezt alátámasztandó néhány adat az EMOR tudományos- és piackutató intézet 2002 őszi adatfelvételéből:

-

a lakosság 43%-a használ Internetet;

-

a háztartások 33%-ában van számítógép, és azok 68%-a Internet-kapcsolattal is rendelkezik;

-

valamennyi észt iskola kapcsolódik a világhálóra;

-

500 közösségi Internet-hozzáférési hely működik (ez 100 ezer főre 36-ot jelent, ami Európában egyike a legmagasabb aránynak);

-

az észt weboldalak száma meghaladja az 1 milliót;

-

az adózás teljes mértékben bonyolítható Interneten keresztül;

-

az államháztartási kiadások folyamatosan, valós időben nyomon követhetők;

-

a kormányzati üléseken nem iratkötegekkel és papírozott jegyzőkönyvekkel, hanem webalapú dokumentációs rendszerrel értekeznek;

-

az észt lakosság 43%-a Interneten keresztül bonyolítja a banki tranzakciókat;

-

a lakosság 61%-a mobiltelefon-előfizető;

-

Észtország teljes területén van GSM-lefedettség.

A felzárkózás egyik kulcstényezője minden kétséget kizáróan éppen a közösségi Internethozzáférési pontok (PIAP-ok) számának bővítése. Ezt megelőzte a mi Sulinetünkhöz hasonló, 1997-1999 között megvalósított program, amelynek keretében valamennyi észt iskola Internet-hozzáféréshez jutott. Ugyancsak korábbról – 1993-ból – datálódik az észt teleház mozgalom elindulása is. Az első 4 évben az induló 3 teleházat további 30 követte, megalakult az Észt Rurális Teleházak Szövetsége is. Az első 4 évben a Szövetség nem kapott külföldi támogatást, a források a települési önkormányzattól, minisztériumoktól és civil szervezetektől érkeztek. A továbbiakban külföldi támogatáshoz is jutottak, elsősorban PHARE forrásokból. Az Észt teleházak számára elsősorban a skandináv országok jelentik a példaképet, szoros a kapcsolat Finnországgal, Svédországgal és Dániával. Az Észt Teleház Szövetség a következő felsorolásban tesz javaslatot a teleházak szolgáltatási palettájára: -

távoktatás

-

virtuális piac 9

-

hálózatépítés

-

vidékfejlesztési tervek

-

közösségépítés

-

információ nyújtása, különös tekintettel a helyi eseményekre

-

a helyi lakosok összekötése szolgáltatásokkal és piacokkal

-

információcsere a helyi önkormányzattal és politikusokkal

-

a település lakóinak összekötése tanácsadókkal

-

kisvállalkozások támogatása és közöttük a hálózatépítés segítése

-

távmunka és más rugalmas munakvégzési formák segítése

-

hirdetések, kézikönyvek, települési hírforrások nyomtatása

-

e-mail

-

segítségnyújtás a helyi PC tulajdonosoknak.

Az észt teleházak a helyi közösségfejlesztés kulcsszereplőivé kívánnak válni. Ugyanakkor látható, hogy a szolgáltatások nem merülnek ki az alapszintű IKT megteremtésénél, ezek speciális alkalmazásában nyújtanak segítséget. Ennek során természetesen alapozhatnak a fentiekben adatokkal is alátámasztott kiemelkedő lakossági digitális kultúrára. Ennek a kultúrának további erősödéséhez járul hozzá, hogy elsősorban közkönyvtárakban és települési önkormányzatok épületében 2002 végére mintegy ötszáz helyszínen teremtették meg a lakosság számára az ingyenes internet hozzáférést. (PIAP-ok) II.3.

Egyesült Királyság

Az Egyesült Királyságban kb. 200 teleház működik jelenleg. Ezeknek kb. a fele helyezkedik el falvakban, kistelepüléseken, 37%-uk kisvárosokban, a maradék nagy városokban található. A tulajdonosi szerkezet vegyes, 30%-uk van magántulajdonban, 30% állami vagy önkormányzati és 40% közösségi illetve non-profit tulajdonban van. A teleházak induláskor általában eszköz- illetve pénzbeli támogatással indultak, a források eredete igen nagy arányban valamilyen EU forrás volt. A magánkézben lévő teleházak a tulajdonosok forrásaiból, bankhitelből vagy már működő cégek támogatásával indultak. Az angol teleházak is elsősorban támogatásokból és ezt kiegészítő üzleti tevékenységből jutnak forrásokhoz. Habár jelentős a nyereséges teleházak aránya – 28%, többen vannak a veszteségesek – 33%. A többieknél a bevételek éppen fedezik a kiadásokat. Igen kevés azoknak a teleházaknak az aránya, amelyeknek nincsen szükségük külső támogatásra ahhoz, hogy fenn tudják tartani magukat. 10

A működő teleházak közül kb. minden harmadik mára teljesen üzleti jellegű tevékenységek irányába mozdult el, a többség azonban kombinálja a piaci alaptevékenységeket azokkal, amelyeket támogatásokból – helyi önkormányzati, nemzeti pályázati vagy EU forrásokból – tud csak működtetni. Az Egyesült Királyságban a teleházak, teleközpontok igen sokfélék, vannak amelyek igen sokféle tevékenységet folytatnak, mások specializálódtak pl. távmunkára, vagy call centerekként működnek. Az angol teleházak szolgáltatásai között szerepel az e-mailezés, honlap készítés- és fenntartás, kereskedelmi információ-szolgáltatás, számítástechnikai tanácsadás, számítógép-hozzáférés nyújtása, vállalkozói szolgáltatások, fordítások. A leggyakoribb szolgáltatások: -

általános számítógépes képzés

-

számítógép hozzáférés biztosítása

-

fénymásolás

-

internet-hozzáférés,

-

internet képzés,

-

szövegszerkesztés.

Jellemzően kiemelt tevékenység tehát a képzés. Habár valamennyi teleház támogatással indult, a sikeresekre jellemző, hogy egy piaci rést találtak, ahol bevétel orientáltan működnek. Ugyancsak jellemző a sikeres teleházakra a tudatosság – világos célkitűzéseik, stratégiájuk és üzleti tervük van. A sikeres teleházakra továbbá jellemzőek a kiterjedt partnerkapcsolatok más teleházakkal, amelyek során egymással megosztják a tapasztalataikat. Az Egyesült Királyságban több teleházakat összefogó hálózat működik, a legjelentősebb a TCA – Telecottage Association, amely a nevét később Telework Association-re – Távmunka Szövetségre változtatta, ahogyan a teleházak tevékenységének súlypontja eltolódott a távmunka felé. A tevékenységében, anyagaiban azonban továbbra is a teleházakat is célcsoportjának tekinti, a teleház menedzsereinek is sok hasznos információt nyújt. Partneri kapcsolatai vannak a TCW –wel a Walesi Teleház Szövetséggel, és az Ir Távmunkás Szervezettel. A tagsági szervezetnek nem csak az Egyesült Királyságból, hanem Európa más országaiból is vannak tagjai. Egy különleges példa – Styal női börtönében egy speciális teleközpont működik. Megfelelő felszerelés birtokában az elítélteknek képzést, tréninget nyújtanak és 20 elitélt asszony külső cégeknek távmunkában feladatokat lát el – elsősorban adatrögzítést és egyéb, nem túl magasan kvalifikált munkát. A projekt segít abban, hogy akik ebben részt vesznek, kikerülve 11

a börtönből munkát találjanak maguknak – nem ritkán a teleközponttal szerződésben álló cégnél, amelynek már a börtönből dolgoztak. II.4.

Szenegál

Egy tőlünk igen távol eső példa, Szenegál. 1992-ben indult a teleház mozgalom, azzal az elsődleges céllal, hogy 5 km-es körzetben mindenhol legyen telefon-hozzáférési lehetőség. A teleházak fő szolgáltatásai ennek alapján: telefon, fax, fénymásolás. Ezt egészíti ki az internethozzáférés, a kormányzati információkhoz való hozzájutás, a video- konferencia lehetősége, a távoktatás, a táv-egészségügyi szolgáltatások és az elektronikus kereskedelem. A teleházak létrehozása legtöbbször kormányzati, magán, civil források együtteséből valósul meg. Részt vesznek a finanszírozásban a telefon társaságok is. A hatalmas számú – kb. 7000 – teleház komoly munkahelyteremtő eszközként is szolgál. Ki kell emelni azt, hogy a teleházak erősítik a nők szerepét a közösségek fejlesztésében. II.5.

Ausztrália

Ausztráliában a 90-es évek elején indult a teleház program, más vidékfejlesztési programokkal karöltve. Valamennyi programnak az volt a célja, hogy az Ausztrália kistelepülésein élő, a mezőgazdasággal foglalkozó népesség problémáira különböző megoldások szülessenek. A környezeti problémák, a mezőgazdaság piacainak gyors változásai, a globalizáció, szociális és általános gazdasági problémák, amelyek következtében jelentős elvándorlás, népesség csökkenés jelentkezett, jelentették Ausztrália rurális vidékein azt a kihívást, amire egyik válaszként született meg a teleház program. Az egyik nagy probléma, a városi és vidéki lakosság életszínvonalában, életminőségében tapasztalt különbségek problémája. Ennek oka a vidékiek számára elérhető szolgáltatások szűkülése – iskola-bezárások,

egészségügyi,

banki

szolgáltatások

nehézkes

elérése,

az

állami

intézményektől való nagy távolságok, ami az ügyintézést megnehezíti. A skandináv és angol teleház programok sikeressége adta a mintát az ausztrál teleház program elindításához. 1992ben az Ausztrál Nemzeti Kormány kezdeményezte ezt az országos programot, amelynek célja volt, hogy segítséget nyújtson a vidéki, városoktól távol eső településeknek olyan közösségi intézmények létrehozásában, amelyek a lakosságnak hozzáférést biztosítanak a modern IKTeszközökhöz, elsősorban képzések, tréning és vállalkozás erősítés céljából. A ma működő több száz teleház a központi állami források mellett önkormányzati és közösségi alapokhoz jutva hozta létre és működteti a teleházakat. Ezekben az IKT-eszközök segítségével a távoktatás, tréningek, a helyi versenyképesség növelése, foglalkoztatás bővítés segítése jelennek meg fő tevékenységként. Az induláshoz nyújtott állami segítség mellett a teleházak 12

működtetése, fenntartása a közösség feladata és felelőssége. Elvárt, hogy néhány év alatt önfenntartóvá váljanak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a teleházak a legsikeresebbek, ahol a helyi közösség különböző csoportjainak összefogásával, többféle helyi igényt kielégítve működtetik a teleházat. Felmérések sora igazolja, hogy ugyancsak jelentős sikerkritérium, hogy a teleházban magas szintű szaktudás legyen jelen, és teleházakat működtető helyi csoport lelkesedése és elkötelezettsége szintén számottevő faktor. Meg kell különböztetni a Nyugat-Ausztráliai modellt a keletitől. Nyugat-Ausztrália, amely Ausztrália területének kb. egyharmadát magába foglaló egyik szövetségi állam, az alapítás után is folyamatosan támogatja területén a teleházakat. Kelet-Ausztrália államaiban az induláshoz kapható központi támogatás, majd a teleházaknak önfenntartóvá kell válniuk két éven belül. Az utóbbi 10 évben a keleti államokban a teleházak több, mint 70%-a bezárt, mig Nyugat Ausztráliában kettő kivételével a teleházak ma is működnek. A sikeres működésnek azonban nem csak az eltérő finanszírozás az oka. A Nyugat-Ausztráliában működő teleházak komoly szakmai támogatást is kaptak. Állami kezdeményezésként létrejött egy Teleközpont Támogató Egység, vezetővel, titkársággal, és regionális koordinátor hálózattal, amely segít a teleházak menedzsmentjének a helyi közösségi igényeknek legmegfelelőbb stratégia kidolgozásában. Ugyancsak szakmai segítséget nyújt a pénzügyi működés területén. A pénzügyi támogatás feltétele bizonyos szakmai minimum teljesítése, ennek elérésében azonban a teleházak szakértő segítséget kapnak. Az Ausztráliában működő teleházaknak 1995-ben nemzeti szervezete alakult, Rurális Teleház Szövetség néven, majd miután egy kezdeti időszak után nem sikerült igazán betöltenie országos szerepét, megalakult az Ausztrál Közösségi Teleszolgáltatások nevű szintén országos szervezet, amely a mai napig sikeresen működik.

13

III.

A teleházak tevékenysége

Az utóbbi években az új Információs és Kommunikációs Technológiák a kormányzati és EU programok vidékfejlesztési programjaiban kulcsszerephez jutottak. Az Európai Közösség és a kormányok erőfeszítései, támogatása hatására különösen erőteljesen fejlődtek a teleházak a non-profit szektorban. Mára különböző IKT-központ típusok ismertek, amelyek igen változatos képet mutatnak demográfiai jellegzetességeik – rurális, városi, külvárosi – és funkcióik – üzleti, közösségi – szerint. Természetesen a magánszektor esetében az üzleti IKTközpont létrehozása a vonzóbb. A teleház, amint erről már korábban szó esett, az IKTközpontok egy típusa, egy halmaz részhalmazának tekinthető tehát. III.1. Teleházak lehetséges szerepei Több szakértő, pl. Lars Qvortrup (Qvortrup, 1996) komoly veszélyt lát abban, hogy a globalizáció a nemzeti sajátosságok eltűnéséhez vezet. A teleházak egyik lehetséges eszközei a helyi közösségi kultúrák megőrzésének, erősítésének. A teleházak többfunkciós intézmények. Sokkal több lehetőséget jelentenek, mint hogy egyszerűen helyet adnak a távmunkának vagy eszközt a távoktatáshoz. A teleházak stimulálhatják a kis- és középvállalkozásokat, erősen pozitív hatást gyakorolnak a mindennapi életre. Összegezve, a teleházak lehetőségeinek körébe tartoznak a következők: a) Támogatást nyújthat az embereknek, különösen a fiataloknak ahhoz, hogy kísérletezővé és kreatívvá váljanak b) Hozzáférhetővé tehet olyan technikai képzést, amely a munkaerőpiacon segíti az embereket c) Olyan kereteket biztosíthat, amelyben a közösség együtt tud működni annak érdekében, hogy közös célokat valósítson meg d) A non-profit szervezeteknek, önkénteseknek számítógép-hozzáférést és internetet biztosíthat, ennek következtében felgyorsul körükben az információhoz e) Segítheti egy olyan képzett munkaerő-bázis kialakulását, amely egy adott körzetben a vállalkozások szélesebb körét képes támogatni f) A helyi kis- és középvállalkozások számára modern info-kommunikációs eszközöket biztosíthat, amely esetükben olcsóbb, mint mindezeket saját vállalkozásaikban megvásárolni és fenntartani.

14

Azok között a szakértők között, akik a teleházak rurális vidékeken játszott pozitív hatásaiban egyetértenek, nincs konszenzus abban, hogy pontosan milyen szerepet játsszon a teleház a települések életében. A közös pont azonban, amely minden véleményt magában foglal, hogy a teleházak szerepe, hogy ellássa a helyi közösségeket és vállalkozásokat mindazokkal az előnyökkel, amelyeket számukra a modern IKT eszközökhöz való hozzáférés jelenthet. A fentiek alapján a teleházak előnyei a vidéki közösségek és vállalkozások számára a következők: a) Kitágítja a szociális kapcsolatok határait, szélesebb, mélyebb, valósabb interakciót és konzultációt téve lehetővé az emberek számára. b) Erősíti a vállalkozásokat azzal, hogy új lehetőségeket hoz létre és új módszereket tesz elérhetővé versenyelőny biztosítására. c) Támogatja az oktatást, az önképzést azzal, hogy kurzusok a korábbiaknál sokkal szélesebb körét teszi elérhetővé és kitágítja a kurzusok tartalmát és ennek prezentálását is. d) Erősíti a pénzügyi aktivitást azzal, hogy a legfrissebb gazdasági információkat elérhetővé teszi. e) Kitágítja a szabadidős programok lehetőségeit a lakosság számára azzal, hogy a megfelelő adatbázisokat elérhetővé teszi. f) Támogatja a vállalkozásokat azzal, hogy lehetőséget teremt az új termékek fejlesztéséhez, új piacok eléréséhez, új ügyfelek megszerzéséhez vezető információk elérésére. g) Olyan szélessávú adatátvitelt tehet lehetővé, amely új szolgáltatások mint pl. a video konferencia igénybevételét teszi lehetővé. h) Erősíti a teleházak fejlesztése érdekében történő együttműködéseket az ezeket működtető szervezetek között. i) Elősegíti, hogy a kistelepüléseken is hozzáférhetővé váljanak olyan szolgáltatások, amelyek a nagyvárosokban élők számára természetesek, de a kistelepüléseken vagy nem kifizetődőek, vagy túl drágák, vagy technikailag nehezen megoldható a működtetésük. j) Előnyöket nyújt a közösség, mint egész számára, az ott élő egyéneknek szóló előnyökön keresztül. Például: i. a kistelepüléseken élők tudását és készségeit bővíti ii. erősíti településen élők önbizalmát iii. segít a kistelepüléseken a lakosság megtartásában, csökkenti az elvándorlást 15

iv. hatékony az egyéni elszigeteltség feloldásában, erősíti közösséggel való kapcsolatfelvételt a teleházban v. a helyben keletkező jövedelmek helyben történő elköltését segíti ahelyett, hogy ezek a jövedelmek a városokba vándorolnának. k) Segít a településen élő munkanélkülieknek a munkaerő piacra való visszatérésben. l) A javuló kommunikáció, a könnyebb információhoz jutás erősíti a közösségi érzést, az összetartozást. m) A vidéken, kistelepüléseken élők számára a városban élőkkel azonos életkörülmények megteremtése a városiakkal azonos státusz megszerzését biztosítja. A kisközösségben a városiakkal azonos szintű kommunikáció biztosításának ebben kulcsszerepe van. n) Lebontja azokat a hagyományos időbeli és térbeli akadályokat, amelyek miatt a kistelepüléseken, a nagyvárosoktól távol élőknek kevésbé jut jól fizetett állás, jó oktatás, magas szintű egészségügyi tájékoztatás, egyszerű hivatali ügyintézési lehetőség. Az Európai Unió szakmai állásfoglalása szerint a teleházak: -

egyik lehetséges eszközei annak, hogy a helyi közösségek és ezen belül bizonyos csoportok a modern információs és kommunikációs technológiák segítségével leküzdjék gazdasági és szociális hátrányaikat. A teleházaknak az információs szakadék áthidalásában betölthető szerepéről ld. később részletesebben.

Az IKT előnyeit röviden úgy foglalhatjuk össze, hogy az életminőséget javítják azzal, hogy az egyének, közösségek és vállalkozások számára több és jobb szolgáltatásokat tesznek elérhetővé. Az IKT megnöveli a választás lehetőségét, miközben a közlekedés állandóan növekvő költségei területén eredményez megtakarításokat. Ez pedig azt jelenti, hogy ez a megtakarítás a helyi közösségek számára más célok megvalósítására fordítható. A korábban felsorolt előnyök azt sugallják, hogy a teleházak létrehozása egy viszonylag alacsony költséggel járó megoldás arra, hogy a városok lakói által könnyen, természetes módon elérhető szolgáltatások a nagyvárosoktól távoli kistelepülések lakói számára is elérhetőek legyenek. Eszerint a teleházak azoknak előnyösek tehát, akik nem képesek az új IK technológiát maguk megvásárolni, mert elérhetővé teszi számukra, valamint azoknak, akik rendelkeznek a technológiával, mert tudást szállít hozzá képzések formájában. A teleházak előnyeit tartalmazó fenti felsorolás könnyen átalakítható azoknak a szolgáltatásoknak a listájává, amelyet egy teleház nyújthat.

16

IV.

Konkrét problémák, amelyekre a teleházak választ adhatnak – de mi

lehet a siker titka? IV.1. A teleház definíciója Habár, amint azt korábban leírtuk, a teleházak igen sokfélék, esetenként nagyon eltérő funkciókkal, aszerint, hogy az ezeket létrehozó és működtető közösségnek milyen igényei és lehetőségei voltak és vannak, ahhoz, hogy a teleházakat sikeresség szempontjából összevethessük egymással, a korábbiaknál pontosabb meghatározásra van szükség. A Magyar Teleház Szövetség, a Magyarországon működő teleházak érdekvédelmi, szakmai szervezete meghatározott egy szolgáltatási minimumot, amelyet az általuk jogi védelemmel is ellátott teleház megnevezésre igényt tartó szervezeteknek nyújtaniuk kell. Ezek a következők: Szolgáltatási minimum: Internet-használat biztosítása Elektronikus levelezés (e-mail cím) biztosítása Számítógép-használat biztosítása Számítógépes munkák végzése (szövegszerkesztés, nyomtatás, scannelés, gépelés, szórólap-, plakát-készítés, névjegykártya készítés) Számítógépes játék Fénymásolás Fax küldés/fogadás Ügyintézéshez segítségnyújtás és közreműködés Civil szervezetek kiszolgálása, civil központi funkciók Közhasznú tájékoztatás Prospektustár, tájékoztató lapok szolgáltatása Helyi hirdetési és hírközpont Pályázat-figyelés, -írás és pályázati tanácsadás Oktatás és képzések szervezése (nem csak számítógépes).

Fentiek mellett feltételül szabják, hogy a szolgáltatásokat a teleház mindenki számára (korra, nemre vagy bármilyen más szempontra tekintet nélkül) nyilvánosan meghirdetett módon, egyenlő feltételekkel nyújtja. Vannak azonban Magyarországon is teleházak, amelyek nem tagjai a szövetségnek, illetve sok kérdést vet fel a fenti felsorolás általánossága. Ez a szolgáltatási lista tehát a definícióhoz túl széleskörű és tartalmilag pontatlan. 17

A fentiek alapján, külföldi szakirodalmi analógiákat is figyelembe véve a következőképpen definiáljuk jelen tanulmány keretei között a teleházat:

a) A teleház képzéseken tanítja az ügyfeleket az IKT használatára b) A közösség tagjai használhatják az adott IKT –t c) A teleházban van olyan szakember, aki segíteni tud az ügyfeleknek az adott technológia használatában.

A fenti meghatározás segítségével a teleházak pontosan elválaszthatóak a korábban említett formációktól, a PIAP-októl, az internet cafek-tól, az iskolai számítógép termektől, üzleti teleközpontoktól, stb.

A megadott definíció ugyan nem zárja ki a nagyvárosokban működő központokat a teleház fogalom használatából, de kevés kivételtől eltekintve a teleházakra jellemző, hogy kisebb településeken működnek. IV.2. Infrastruktúra kiépítetlenségének problémája Látszólag egy teleház létrehozásához elegendő egy szoba vagy épület amelyet megfelelő IKT eszközökkel látnak el, és egy menedzser, aki ezt működteti. Az így létrejött intézmény arra szolgál, hogy a helyi közösség tagjai olyan előnyökhöz juthassanak, amelyeket másképpen nem érhetnek el, ezek költségessége, vagy földrajzi pozíciójuk, esetleg szociális körülményeik miatt. A korábban bemutatott nemzetközi példák azonban azt mutatják, hogy ez a formáció automatikusan nem vezet sikerhez – vannak teleházak, amelyek néhány év után megszűnnek – elsősorban anyagi okokból – mások virágoznak. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez utóbbiak vannak kevesebben. A nagyvárosokban bizonyos szolgáltatók egymással versenyezve vannak jelen, ez pedig csökkenti a szolgáltatásaik költségeit. Emellett viszonylag kisebb a költsége a szolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúra kiépítésének is. Így magának a teleháznak, teleközpontnak a kialakítási, működtetési költségei is alacsonyabbak, mint a ritkán lakott vidékeken. A városokban ugyanakkor nagyobb a lakosság koncentrációja, vagyis nagyobb a teleház „piaca”, több egyén, szervezet, vállalkozás igényli a szolgáltatásokat kisebb 18

körzetben. Könnyebb tehát „piacosan” működtetni egy teleközpontot (ld. pl. Internet Cafe-k sikere). Vidéken, a nagyvárosoktól távol, egy adott szolgáltató sokszor monopol helyzetben van, és csak központi támogatások segítségével érhető el, hogy több szolgáltató a számára akár üzletileg előnytelen feltételek mellett is megjelenjen és versenyhelyzet alakuljon ki. A teleházakat általában ritkán lakott településeken, a költségesebb, ugyanakkor lassabb internet hozzáféréssel hozzák létre, ahol nem lehet a szolgáltatók közül válogatni. A teleházak tehát a vidéken élők fentiekből fakadó hátrányai leküzdésének egyik lehetséges eszköze, hiszen amint láthatjuk, a városlakók sokkal könnyebben válnak az új technológiák haszonélvezőivé, mint a falusi emberek. IV.3. A teleház népszerűségét akadályozó tényezők és kivédésük lehetőségei Külföldi kutatások azt bizonyítják, hogy a teleházak akár megfelelő pénzügyi feltételek mellett sem szükségszerűen váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Ennek 3 fő oka lehetséges: -

a helyi lakosság többsége számára nem érdekes és nem releváns mindaz, amit a teleház nyújt

-

a helyi közösség tagjainak többsége nem rendelkezik azokkal a minimális készségekkel és tudással, amelyek szükségesek ahhoz, hogy igénybe vegyék a teleház szolgáltatásait

-

nem megfelelően elkötelezett, a közösség felé nem elég nyitott a menedzsment.

Az első eset tipikusan akkor fordul elő, ha nem alulról, a közösség saját igényét megtestesítve indul a teleház szervezése, valamint a közösségen belül nem megfelelő az információáramlás, a kommunikáció. A lakosság többsége misztifikálja a teleház fogalmát, a számítógépet, az internet által nyújtott lehetőségeket. Nem véletlen, hogy a klasszikus, skandináv modellben mindig sok időt szántak az előkészítésre, az igények felmérésére, a közösség informálására, bevonására a teleház alapítása előtt. Félrevihet, ha pl. egy pályázat, egy adott pénzforrás elérése érdekében gyorsan „összekapkodják” a teleházat anélkül, hogy a helyi szükségleteket ismernék, a lakosságnak a teleház működésével járó előnyöket megfelelően kommunikálnák, a túlságosan általános és számukra megfoghatatlan dolgok helyett, valamint a hosszú távú fenntarthatóságot kimunkálnák. Ilyenkor feszültséget gerjeszthet, hogy a helyi közösség különböző csoportjai úgy érzik, a teleház a forrásokat tőlük, vagy a számukra fontosabbnak tűnő intézményektől vonja el.

19

A második eset azt a problémát hordozza, hogy a teleház nem csak a település középosztályának szolgáltat, sőt, az információs szakadék áthidalásának egyik legfontosabb eszköze lehet. Itt a megoldást a teleház által szervezett tréningek jelentik, amelyek az alacsony iskolai végzettségű, számítógép használatban teljesen járatlan résztvevőknek hasznos készségeket és ismereteket nyújtanak úgy, hogy közben nő az önbizalmuk is. A harmadik problémával kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy a teleház vezetése, munkatársai esetén a szociális érzékenység, a jó kommunikációs készség legalább olyan fontos, mint a technikai tudás. Vagyis a teleház vezető esetén sokkal fontosabb, hogy a helyi közösséggel szót értsen – a legjobb, ha tagja a helyi közösségnek – mintha magasan kvalifikált számítógépes szakember lenne. A technikai tudást egy gyorstalpaló tanfolyamon viszonylag gyorsan el lehet sajátítani, míg a helyi közösséghez asszimilálódni, a helyi dolgokat megismerni, megérteni sokkal tovább tart. IV.4. A pénzügyi fenntarthatóság kérdése A nemzetközi példákat leíró fejezetben már említettük, hogy sok esetben az induló költségeit állami vagy más támogatásból fedező teleházak azért kényszerülnek feladni működésüket, mert pénzforrásaik kimerülnek. Ugyancsak szó volt arról a szakértők által megfigyelt tendenciáról, hogy a teleházak egy része a túlélés érdekében a kezdeti, elsősorban közösségorientált és ingyenes vagy igen alacsony térítésért végzett szolgáltatások felől a piaci, üzleti működés irányába mozdulva marad fent. Ebben az esetben a korábbi, közösségi szolgáltatások egy része azért szüntethető meg, mert megszűnik az ez irányú igény is, pl. egyre több háztartásban jelenik meg számítógép, internet. A teleházak szolgáltatásainak nagy része azonban túlmutat ezeken az IK technológiát biztosító funkciókon, fennmaradásuk tehát, amennyiben más szervezet nem veszi át közösségi szolgáltatásaikat, a helyi és tágabb értelemben a teljes lakosság érdeke. Vannak olyan szakértők, akik úgy vélik, a teleházaknak, hasonlóan az iskolákhoz és az egészségügyi intézményekhez, folyamatosan központi forrásokat kell a működésükhöz biztosítani. A teleházak többségére azonban a kétféle tevékenység kombinációja folyamatosan jellemző, hiszen eleve a közösségi igények kielégítésére hozták őket létre. Bevételeik két forrásból tevődnek össze: A támogatások pályázati pénzekből, állami, önkormányzati forrásból, és szponzori támogatásból állhatnak, a másik bevételi forrás üzleti tevékenység eredménye. Kiadásaik között a legfontosabb működési költség, ami a rezsiköltségből, a bérekből és a kommunikációs költségekből tevődik össze. Ugyancsak fontos említeni, hogy az IKT 20

vállalkozásokhoz hasonlóan a teleházakban is gyorsan avulnak a gépek, ezeket rendszeresen bővíteni, cserélni kell. Emellett fontos költség lehet a karbantartás, különösen akkor, ha az épület nincs túl jó állapotban, és ez igen gyakori. A teleházak pénzügyi helyzete a központi és egyéb támogatások mellett nem független attól, menyire sikeresek az üzleti tevékenységeik. Itt egyrészt a vállalkozásokhoz hasonlóan a versenytársak, a piaci lehetőségek függvényében, megfelelő tevékenységeket megfelelő áron, fizetőképes ügyfeleknek kell eladniuk, másrészt azonban nem lehet eltekinteniük attól, hogy ügyfeleik egy része nem tudja a szolgáltatások piaci árát megfizetni. A teleházak pénzügyi sikeressége nagyon erősen függ attól, mennyire képesek ezt a két területet összeegyeztetni illetve kombinálni. Ehhez a menedzsmentből valakinek klasszikus vállalkozói ismeretekkel, tudással kell rendelkeznie, és ez a teleházakban sok esetben hiányzik. Hozzá kell ehhez tenni, hogy ha a teleház elegendő pályázati pénzekhez és egyéb támogatáshoz jut, kellő motiváció hiányában nem is fogja ambicionálni az üzleti tevékenységet. Ugyanakkor ez a helyi közösség számára hosszú távon ugyanolyan fontos és szükséges, mint az ingyenes vagy támogatott szolgáltatások, hiszen példát mutathat a helyi KKV-knak, értékén kezeli az információhoz jutást, a képzést, versenyhelyzetet teremt és ezáltal magasabb minőségű szolgáltatásokra sarkallja a teleházat és versenytársait, stb. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy hasonlóan más informatikai cégekhez, a teleházaknak is problémát jelent, hogy az IKT- eszközök igen gyorsan avulnak. Amennyiben valóban piaci szolgáltatásokat kívánnak nyújtani piaci áron, akkor a megfelelő szintű eszközöket be kell szerezni. A teleházak esetén a pénzügyi helyzetüket nehezíti, hogy nagyon nehéz előre pénzügyileg tervezniük, a támogatások rendszere gyakran változik. Emellett a teleházak működtetői ki vannak szolgáltatva a támogató elképzeléseinek, ezért történik meg sokszor, hogy egy teleház egy adott tevékenység helyett/mellett újba kezd, ha azzal pályázat útján bevételhez juthat. Ilyen szempontból a változatos tulajdonosok által üzemeltetett teleházak nem különböznek a non-profit szervezetektől. A teleházak önfenntartási képességéhez a teleház menedzsmentnek meg kell tanulnia a pályázatkészítés mellett a vállalkozási ismereteket is. Finanszírozás szempontjából példa értékűnek tartjuk a Nyugat-Ausztráliai modellt, mert ott a központi támogatás stabil, és kiegészül nagyon magas szintű és átgondolt szakmai

21

támogatással is. Más kérdés, hogy az ottani, igen gyéren lakott térségekben nagyon kicsi az esély a bevételeket sikeres piaci tevékenységgel kiegészíteni.

A 2001-ben a magyar teleházakban végzett monitorozás azt mutatta, hogy a magyar teleházakban a pénzügyi menedzsment kétségbeejtő színvonalú, és ha feltételezzük is, hogy az elmúlt 3 évben történt előrelépés, tekintetbe véve, hogy azóta a teleházak száma megduplázódott, biztosan számíthatunk rá, hogy igen sok a tennivaló. A helyzetet bonyolítja, hogy sok teleház nem önálló intézmény, tehát nem is gazdálkodik önállóan. Ez teljes mértékben visszaveti a fenntarthatósággal kapcsolatos bármilyen stratégia kialakítását. IV.5. A digitális szakadék és a teleházak Az egyik legfontosabb probléma, amelyre a teleházak segíthetnek választ adni, a digitális szakadék, amely a társadalom bizonyos csoportjai esetén az információs társadalom nyújtotta előnyökhöz való hozzáférésben jelent hátrányt. A teleházak sikerességének megítélésében komoly tényező lehet, hogy mennyire tudja ezeket a hátrányokat csökkenteni. Az IKT-eszközök használata a társadalom egészében terjed, de ez a terjedés nem egyenletes. Bizonyos csoportok komoly hátrányban vannak, de ezek között a csoportok között is igen nagyok a különbségek. Szignifikáns különbség van az IKT- eszközökhöz való hozzáférésben a -

nem

-

kor

-

jövedelem

-

iskolai végzettség

-

lakóhely földrajzi elhelyezkedése szerint.

Az úgynevezett digitális szakadék vizsgálata során egyrészt a PC használatot, másrészt az internet-használatot tárjuk fel az átlagnépességhez viszonyítva azoknak a csoportoknak a körében, ahol a legnagyobb a veszélye a lemaradásnak. A számítógép-használat önmagában már nem elegendő a digitális szakadék leküzdéséhez, ehhez az internet nyújtotta információkhoz, szolgáltatásokhoz is hozzá kell férni és tudni kell használni ezeket. A következő táblázat összehasonlításképpen a rendszeres internet-használók %-os arányát mutatja néhány európai uniós országban és az USA-ban, Magyarországhoz képest. 22

Ausztria

59 %

Dánia

77%

Észtország

59%

EU 15

54 %

Finnország

70%

Hollandia

74%

Magyarország

22 %

Svédország

74%

USA

77%

Forrás: SIBIS Synthesis Report, 2003

Érdemes hangsúlyozni, hogy a magyar háztartásoknak csak 12 %-ában van internethozzáférés. A 25%-os érték úgy jön ki, hogy igen sokan máshol – iskolában, könyvtárban, munkahelyen, internet kávézóban, stb. – interneteznek. A következő táblázat az internethasználatot helyszín és korcsoport szerinti bontásban mutatja be. Korcsoport/internetezés helyszíne Otthon munkahelyen iskolában máshol Bárhol

14-17

18-29

30-39

40-49

50-59

60-

19 0 67 33 77

19 11 22 16 50

11 17 1 6 26

11 13 0 2 20

9 8 0 2 13

1 1 0 0 2

Teljes minta 10 9 9 7 25

Forrás: TÁRKI, 2003, a WIP kutatás legfrissebb eredményei - Információs társadalom szakmai napok –Fábián Zoltán

Az Európai Unióban is létezik a digitális szakadék, de lényeges különbségek vannak az ott jelentkező hátrányok és a magyarországi leszakadó csoportok hátrányai között. Ugyanakkor nagy a különbség az EU átlaghoz képest a lakosság egésze tekintetében is. A következő összehasonlító táblázat a rendszeres internet-használók körének megoszlását mutatja különböző társadalmi csoportok körében. Az EU-hoz viszonyítva, illetve a csatlakozó országok átlagához képest.

23

EU átlag %

A csatlakozó országok

Magyarország %

átlaga % foglalkoztatottak

59

31

24

nincsenek alkalmazásban

19

17

13

képzésben való

41

16

14

diákok/tanulók

83

69

77

férfiak

54

24

20

nők

39

19

16

24 év alattiak

77

52

49

25 – 49 évesek

58

22

20

50-64 évesek

33

11

7

65 felettiek

8

2

1

részvételük lezárult

Forrás: SIBIS Synthesis Report, 2003

Látható, hogy a diákok helyzetének kivételével az összehasonlításban Magyarország a csatlakozó országok átlagához képest is rosszabbul áll. Nézzük meg, hogyan áll az egyes veszélyeztetett korcsoportok helyzete Magyarországon: a) Teljes népesség és a nők közötti különbség:

40% 35%

35%

nő teljes népesség

37%

30% 22%

25%

25%

22%

25%

20% 15% 8%

10%

10%

5% 0% PC-használat

Otthoni PChasználat

Internethasználat

Otthoni internethasználat

Forrás: TÁRKI, 2003, a WIP kutatás legfrissebb eredményei - Információs társadalom szakmai napok – Fábián Zoltán

24

b) teljes népesség és az 50 év felettiek közti különbség: 37%

40%

.

35%

50 éves és idősebb

30%

25%

25% 20% 15%

teljes népesség

25%

14% 8%

10%

10%

7%

4%

5% 0%

PC-használat

Otthoni PChasználat

Internethasználat

Otthoni internethasználat

Forrás: TÁRKI, 2003, a WIP kutatás legfrissebb eredményei - Információs társadalom szakmai napok – Fábián Zoltán

c) Teljes népesség és az alacsony iskolai végzettségűek közötti különbség

40%

37%

35%

max. 8 osztály

30%

teljes népesség

25%

25%

25% t

20% 15% 10% 5%

10% 6%

4%

2%

1%

0% PC-használat

Otthoni PChasználat

Internethasználat

Otthoni internethasználat

Forrás: TÁRKI, 2003, a WIP kutatás legfrissebb eredményei - Információs társadalom szakmai napok – Fábián Zoltán

25

d) teljes népesség és az alacsony jövedelműek közötti különbség

40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

37%

alsó jövedelmi kvartilis 25%

23% 15%

teljes népesség

25%

11%

10% 3%

PC-használat

Otthoni PChasználat

Internethasználat

Otthoni internethasználat

Forrás: TÁRKI, 2003, a WIP kutatás legfrissebb eredményei - Információs társadalom szakmai napok – Fábián Zoltán

A település földrajzi elhelyezkedése okozta egyik hátrányt mutatja be a 4.2-es fejezetben bemutatott problémakör, mely szerint a kisebb településeken az internet-hozzáférés sokszor jóval drágább, mint a nagy városokban. Ehhez társulnak azok a problémák, amelyek megjelennek a BKÁE Szociológiai és Szociálpolitikai Tanszékén 2001-2003 között az Információs technológiák és helyi társadalom c. kutatás eredményei között. A kistelepülések iskolái, iskolásai eleve hátránnyal indulnak, a felszerelés a városi iskolákhoz képest rosszabb, stb. Mindehhez társul, hogy a munkaerő piaci lehetőségek a kistelepülések lakói számára korlátozottak, a többségében mezőgazdasággal foglalkozók jövedelme az elmúlt években a szektort ért hátrányos történések miatt különösen alacsony. Ebből kifolyólag a kistelepülések lakói eleve nagy valószínűséggel a digitális szakadék másik oldalára kerülnek – alacsony jövedelmük és iskolai végzettségük miatt. Ehhez jön hozzá, hogy a kistelepülések lakossága elöregszik – egy másik jellemzően hátrányos csoport. Jövedelmükből nem telik saját számítógépre, internet előfizetésre, de ezek használatához sincsen semmiféle affinitásuk még akkor sem, ha a családban van számítógép. Amint látható, a legjelentősebb a lemaradása itthon és az EU-ban is az alacsony iskolai végzettségűeknek és az idősebb korosztálynak van. Érdemes kiemelni, hogy a digitális lemaradás általában kumulatív, vagyis az egyébként hátrányos helyzetű csoportok lemaradását tovább mélyíti, és éppen ez a legveszélyesebb benne. Ugyanakkor különböző vizsgálatok kimutatták, hogy az IKT-hozzáférés biztosítása önmagában kevés, a megfelelő képzésekhez való hozzáférés hiánya jelenti a másik legfontosabb akadályát a fejlődésnek. De 26

nem lehet eltekinteni attól sem, hogy a számítógép, internet használattal kapcsolatos szkepticizmus, az alapvető ismertek hiánya is gátolja, hogy a hátrányos helyzetű csoportok felzárkózzanak. Az EU lakosságának kb. egynegyedének nincs is tudomása arról, milyen előnyöket nyújthat az internet az ő személyes életükben. Mindaz, amit a tudás alapú társadalom hozhat a polgárai számára, kimarad a társadalom egy részének életéből. Az Európai Unió államaiban az elkövetkező néhány év összehangolt akcióinak eredményeképpen egy szociálisan befogadó, gazdaságilag versenyképes, kulturálisan sokszínű társadalom erősödik meg, amelynek előnyeiből jó lenne, ha minél többen részesednének.

Ennek

megvalósítása

érdekében

az

Európai

Bizottság

e-Európa

kezdeményezései között előkelő helyen szerepel, hogy a helyi társadalmakat erősíteni kell, hiszen éppen a helyi kisközösségek számára jelent az IKT pótolhatatlan eszközt. Éppen ezért az e-Európa akcióinak része, hogy a helyi on-line közösségeket erősítse, beleértve a pénzügyi és technikai segítség nyújtását, a legjobb gyakorlatok elterjesztését, a hátrányos helyzetű külvárosi és a rurális közösségek igényeinek prioritást nyújtva. Ebbe az e-közigazgatás elterjesztése is igen hangsúlyos szerepet kap. Mindazokon a területeken, ahol az IKT a helyi közösségeknek, a helyi vállalkozásoknak és a lakosság különböző csoportjainak segíthet, amint korábban láttuk, a teleházak sikeresen tudnak szerepet vállalni. Sikerük nagyban függ attól, hogy a fenti igényekre mennyire tudnak megfelelő válaszokat adni – mennyire szólítják meg a közösség egészét, illetve ezen belül éppen a hátrányos helyzetű csoportokat. IV.6. Nők hátrányban – mit tehetnek a teleházak? Habár az IKT-hez történő hozzáférés szempontjából a nők is a hátrányos helyzetű csoportok között szerepelnek, a számokat megtekintve látható, hogy az ő esetükben a legkisebb a digitális szakadék. Sőt, a statisztikai adatok azt mutatják, az egyetlen terület, ahol a csatlakozó országok megelőzik az EU átlagot, a nők és férfiak internet használata közötti különbség mértéke. Hozzá kell ehhez tenni, hogy ráadásul a nők csoportját szegmentálva igen eltérő mértékű a probléma – a diplomás nők internet használata és az alacsony iskolai végzettségű nők internet használata között pl. óriási a különbség. A gender alapú digitális szakadék azonban a többi csoportot érintő kérdéskörnél sokkal általánosabb, és szorosan összefonódik a nők és férfiak esélyegyenlőségének problematikájával. A nők és férfiak közötti különbség szempontjából ugyanis az internet használat mértékében való eltérésnél sokkal többet jelent, hogy igen nagy az eltérés a használat jellegében és minőségében. Míg a férfiak esetén a lelkesedés, a kreatív használat a jellemző, a nők sokkal 27

inkább feladat- illetve célorientáltan használják a számítógépet és az internetet. A nők munkaerőpiaci helyzete, az általuk végzett feladatkörök – irodai, adminisztratív munka – biztosítják, hogy a nők magas %-ban használnak PC-t és internetet. Ugyancsak jellemző, hogy a vállalkozó nők az általuk működtetett vállalkozások profilja miatt – elsősorban – a férfiaknál nagyobb arányban – szolgáltatások – szintén jelentős arányban IKT-felhasználók. A jellemző eltérés azonban akkor jelentkezik, ha a felhasználás minőségét részletesebben megnézzük. Sokkal alacsonyabb például a nők körében az interneten keresztül elérhető, letölthető szoftwerek használata Magyarországon (fele a férfiakénak), alacsonyabb az arányuk az internetet szórakozásra használók között. Továbbá elenyésző a nők aránya a fejlesztők körében, az informatikai cégek tulajdonosai és vezetői körében, az informatikai politikákat kidolgozó döntéshozók körében. Vagyis férfiak határozzák meg az informatikai tartalmakat és külsőt, ők döntenek a fejlesztésekről, pénzekről, és ezek a pénzek ráadásul döntően férfiakhoz jutnak el, ezzel visszatérve az ördögi kör kiinduló pontjához. Ráadásul, ha a nők nem zárkóznak fel a férfiakhoz a magas szintű informatikai tudás terén, tekintetbe véve a munkaerőpiaci tendenciákat, tovább erősödhet a trend, hogy a magasabban fizetett posztok eleve a férfiaknak jutnak. Az informatikai felsőfokú képzésekben a nők aránya igen alacsony, és külső beavatkozás nélkül nem is nő. Érdemes utalni a norvég példára, ahol drasztikusan emelkedő kvótarendszert vezettek be az egyetemeken, amely néhány év alatt ugrásszerűen megemelte a nők részvételét a felsőfokú informatikai képzésben. (Az előzőekben felsoroltak nem térnek el lényegesen a más szektorokban tapasztaltaktól, attól a tendenciától, hogy a magas társadalmi státuszú és anyagi lehetőségekkel járó pozíciókban egyre feljebb haladva egyre kevesebb a nő. Azonban tekintetbe véve, hogy az, hogy a jövőbeni lehetőségeket szinte a legerőteljesebben meghatározó digitális kultúra területén mennyire képesek a nők hangadók lenni, az egyik legerőteljesebb komponense az esélyegyenlőséget befolyásoló tényezőknek, ezért kell a gender alapú digitális szakadékra kiemelten figyelni). A teleházaknak itt is komoly lehetőségei vannak, hiszen segíthetnek a gyerekeknek abban, hogy a lányok és fiúk azonos esélyt kapjanak, hogy a lányok ne induljanak hátránnyal. A BKÁE kaposvári kistérségi kutatások arról számolnak be, hogy a vizsgált mintában az általános iskolások között már jelentős eltérés van a fiúk és a lányok között a számítógép iránti érdeklődésben. Ugyanakkor a lányok, ha használják a számítógépet, akkor inkább munkára, tanulásra, a fiúk pedig inkább játékra és internetezésre. Tipikus jelenség a teleházakban, hogy a lányok jóval ritkábban járnak be játszani, mint a fiúk.

28

IV.7. Képzés Jelen fejezet első részében, a teleház definíció első pontjaként szerepelt a képzés, mint a teleház egyik legfontosabb, kihagyhatatlan szerepe. Fentiekben láttuk, hogy az eszköz hozzáférés biztosítása mellett a képzés az, amely nélkül az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználatlanok maradnak, éppen a digitális szakadék által érintett csoportok számára. Ezek azok a csoportok, ahol a képzéseknek nem csak technikai tudást, hanem attitűdváltást is kell eredményezniük ahhoz, hogy hosszú távú hatást érjenek el A képzéseknek tehát célcsoportokra szegmentáltaknak kell lenniük. Emellett igen fontos kérdés a finanszírozás, mivel az adott csoportok csak támogatott – de nem feltétlenül teljesen ingyenes – képzéseken tudnak részt venni. A képzések nyújtásának azonban egy másik vetülete is van. Az angol kifejezéssel digital literacy-nak nevezett tudás teszi lehetővé már jelenleg is, de főleg a jövőben, hogy Európa állampolgárai az élethosszig tartó tanulás segítségével elsősorban a munkaerőpiacon, de az élet más területein is „versenyképesek” maradjanak. A távoktatáshoz való hozzáférés tudja a vidéki népesség földrajzi helyzetéből adódó oktatási lehetőségekhez való nehezebb hozzáférést eredményező hátrányait kiegyenlíteni. A képzés, távoktatás a teleházak egyik elsődleges szerepe kell, hogy legyen, ráadásul magas színvonalon, mert ezen a területen az egyik legnagyobb a verseny még a non-profit szektorban is.

29

V.

A magyarországi teleház - helyzet

Az elmúlt évtizedben Magyarországon a teleházak száma dinamikusan emelkedett, és világviszonylatban is igen előkelő helyet foglalunk el a lakosság számához viszonyított teleházak mennyiségében. Az első teleház jellegű intézményt Nagymágocson hozták létre, telesarok néven egy könyvtárban. Nem sokáig élt, csupán mintegy 4 hónapig. Ezt követte még ugyanabban az évben a Csákberényi teleház, amely helyi, közösségi kezdeményezés eredménye volt. 1995ben létrejött a Magyar Teleház Szövetség, hogy szakmai segítséget nyújtson újabb teleházak létrehozásában. 1996-ban a USAID Network for Democracy (DEMNET) program egy speciális, helyi civil kezdeményezéseket támogató programja pályázat keretében anyagi forrásokat nyújtott teleházak alapításához. Ennek eredményeképpen 1997-ben 17 teleház alapítását támogatták. 1997 végén 23 teleház volt az országban. 1998-ban nemzeti teleház program indult, amelynek keretében állami forrásokat különítettek el teleházak létrehozására. A forrásokat informatikai eszközök, szoftverek beszerzésére, és a teleházak munkatársainak képzésére lehetett felhasználni. A helyi közösségeknek egy saját, a teleházat működtető szervezetet kellett felállítani, épületet/helyszínt biztosítani a teleház működéséhez, valamint bizonyos mértékű önerővel kellett rendelkezni. Emellett adott szakmai követelményeknek is meg kellett felelni. Az elmúlt időszakban minden kormány elismerte a teleház mozgalom fontosságát, és pályázatokon keresztül támogatta új teleházak létrehozását, a korábbiak működését. A teleházak számának dinamikus növekedését mutatja, hogy 2001-ben – a korábban már emlitett monitorozás idején – 230 teleház volt Magyarországon, ma 2004 elején több, mint duplája, többségük a teleház szövetség tagja. A magyarországi teleházak többsége kistelepülésen működik. A meglévő teleházak nagyon vegyes tulajdoni és finanszírozási formában működnek. Igen nagy eltérést mutat a méretük, felszereltségük és szolgáltatásaik spektruma is. Eltérő az is, hogyan ítéli meg őket a helyi közösség, melyek azok a csoportok, amelyek számára valóban esély és lehetőség növelő tényezőként funkcionál a teleház. A magyarországi, a teleház védett nevet viselő intézmények helyzetéről, működéséről 2001ben a Magyar Teleház Szövetség megbízásából átfogó vizsgálat készült. A felmérés célja az 30

volt, hogy létrehozzon egy teljes és aktuális adatbázist a magyarországi teleházakról, valamint az adatbázis alapján készített statisztikák segítségével átfogó képet adjon a teleházak és általános állapotáról, fejlettségéről és működéséről. A kérdőíves vizsgálatban a monizorozást végző szakemberek összegyűjtötték a teleházak szervezeti és pénzügyi adatait, információt kértek a személyi állományról, az eszköz ellátottságról, a szolgáltatásokról, a teleházak pénzszerző tevékenységéről. Emellett vizsgálták a teleházak partneri kapcsolatait, ügyfélkörét, marketing tevékenységét is. A teleházak vezetői a felmérés során maguk is értékelték saját tevékenységüket, illetve a Teleház Szövetség munkáját. A monitoring vizsgálat a nagyon sok pozitívum mellett átfogó képet adott a hiányosságokról, a fejlődés lehetséges útjairól is. A felmérés fényében különösen érdekes megnézni néhány példán keresztül kicsit mélyebben, hogy ma, 2003-2004 fordulóján hol tart a magyar teleház “mozgalom”, hogyan működnek a teleházak, milyen követhető bevált gyakorlatok vannak és mit kellene tenni azért, hogy a teleházak a rendelkezésre álló erőforrásokat maximálisan kihasználva, az ügyfeleik érdekében hatékonyan és magas színvonalon működjenek.

31

VI.

Az empirikus felmérés célja és körülményei

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium pályázatán a Magyar Teleház Szövetség, a DélAlföldi Teleházak Regionális Közhasznú Egyesülete, a Magyarországi Női Alapítvány és a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány pályázói konzorciuma lehetőséget kapott arra, hogy egy komplex, alapvetően K + F-munkában módszertani anyagok készítése, távoktatási tananyag modulok összeállítása és a teleházak szerepét megvilágító két részes multimédiás szemléltetőfilm forgatása mellett empírikus felmérést végezzen teleházakban. Célunk az volt, hogy a kiválasztott teleházakat, tevékenységüket részletesen megismerve ezeket összevessük lehetőségeikkel, különös tekintettel a szakirodalomban is részletezett kulcsterületeken betöltött szerepükre, amelyek: -

A közösségi IKT hozzáférés feltétel nélküli és magas színvonalú biztosítása,

-

A digitális szakadék csökkentése különböző célcsoportok esetében,

-

A közösségfejlesztő szerep betöltése, ezen belül a helyi civil szervezetek segítése

-

A munkaerőpiaci esélyek növelése

-

A helyi vállalkozások versenyképességének növelése

-

Esélyteremtés a gazdaságilag elmaradt régiók, térségek.lakossága számára.

Kutatásunkkal tapasztalatai alapján szeretnénk információval szolgálni a már működő és az ezután alakuló teleházaknak, hogy hogyan lehetnek hosszú távon sikeresek és hogyan kerülhetik el a leggyakrabban jelentkező buktatókat. A kutatás Dél-Alföld három megyéjének, nyolc teleházára irányult. A kiválasztás során területi, demográfiai, regionális fejlettségi szempontok, továbbá a kapcsolati háló kiterjedtsége és rendszere alapján Bács-Kiskunból kettő, Békésből és Csongrádból háromhárom teleház került a mintába. A kiválasztásnál szempont volt az is, hogy a mintába került teleházak működése valamilyen szempontból valamely területen speciális és ilyen módon tanulságként szolgálnak más teleházak számára. A teleházakban, először önkitöltős kérdőívvel állapotfelmérést végeztünk. Az alapfeltételek megismerése után teleház vezetőjével mélyinterjú keretében tisztáztuk a következő kérdéseket: •

a teleház adott településen elfoglalt helyét, illeszkedését a település életébe és a szervezetek közötti munkamegosztásba,

•

munkájuk eredményeit az info-kommunikációs kultúra terjesztésében/fejlesztésében, 32

•

a közösségteremtő és fejlesztő funkciók meglétét és érvényesülését,

•

a meglévő ügyfelek és a lehetséges, megcélozható célcsoportok: ifjúság, a nők és a kisebbségek munkaerő-piaci integrációjának elősegítésében betöltött helyét

•

és rákérdeztünk a teleház munkájával való elégedettségre is.

A kérdezésbe a teleház vezetőjén kívül egyéni interjúk keretében bevontuk a polgármestereket, az iskola egy pedagógusát, a kisebbségi önkormányzat egy képviselőjét, a település valamilyen „véleményvezérét”. Csoportos interjúkat is készítettünk minden településen a gazdák illetve vállalkozók, a civil szervezetek, a nők illetve a fiatalok körében A tevékenységi fókuszcsoportokban átlagosan 7-9 helybeli véleményformáló állításait lehetett egymással szembesíteni). Az előbbiek mellett, több internetes honlapra feltettünk egy ifjúságot megszólító rövid kérdőívet, amelynek még nem zártuk le a kitöltési határidejét, így annak tapasztalatait csak később fogjuk kiértékelni. (A kérdőívek, interjúés fókuszcsoport vezérfonalak stb mintáit mellékletben közöljük)

Az összesen nyolc településen - Kalocsa, Csanytelek, Mártély, Kőrösnagyharsány, Kötegyán, Röszke, Kelebia és Gyomaendrőd - megvalósult felvétel alapján a monitoring vizsgálat tükrében is sok szempontból általánosítható, másfelől speciális tapasztalatokat nyertünk, egyebek között arról, hogy az országnak e dél-keleti határmezsgyéjén megvalósuló agrárgazdálkodás, az őstermelők túlsúlyos jelenléte hogyan alakítja, befolyásolja a teleházak funkcióit.

33

VII. A vizsgált teleházak jellegzetességei Az adatfeldolgozás során esetenként hivatkozunk a 2001-es Teleház Monitoring vizsgálat megállapításaira, tapasztalataink azonosságaira, és különbségeire. VII.1. Az indulás időpontja Az állapotfelmérés időpontjában, 2003 őszén, a legrégebbi teleház hat éves volt, - tehát 1997ben indult - a mintánkban. Ahol a háznak nincs intézményi önállósága, ott az időpont mellett megjelenik a kérdőívben, hogy az iskola vagy az önkormányzat keretein belül indult. VII.2. Alapítók és tulajdonosok A kérdésfeltevés az alapítói és a tulajdonosi kör máshol is meglévő sokszínűségére utal. Ami az alapítókat illeti, magánszemélyek, vállalkozók, civil szervezetek - egyesület, alapítvány - köztük olyanok, amelyek eredetileg a település fellendítésére, szépítésére, fejlesztésre jöttek létre - az önkormányzat testületei Gyomaendrődön a roma kisebbségi önkormányzat és intézményei - művelődési otthon, kultúrház és iskola fordul elő mintánkban kezdeményező funkcióban. A tulajdonosok – kezdetben az alapítói vagyon biztosítói, későbbi folyamatos vagy eseti támogatók ugyanebből a körből kerülnek ki. A 2001-es vizsgálat (továbbiakban: a monitor vizsgálat) úgy fogalmazott, hogy a teleházak jellegzetesen “multiszervezeti” keretek között működnek, és szinte minden teleháznál két vagy több szerevezetből áll össze a tulajdonosi, befogadói és üzemeltető struktúra. A tapasztalatok egyeznek abban, hogy a dél-alföldi régióban is a nonprofit és önkormányzati-intézményi tulajdonosok. dominálnak változó arányok mellett. A befogadók illetve épület tulajdonosok ahol a teleház működik - önkormányzati intézmények és nonprofit szervezetek. A teleház napi működéséért felelős üzemeltető általában a jogilag önálló nonprofit szervezet ami a teleháznak is “származtatott” – pl. pályázói - önállóságot biztosít az iskola vagy az önkormányzat égisze alatt minden önállóságot nélkülöző működéshez képest. Kis településekről lévén szó, sokszor a falu legaktívabb lakói éppen azok az értelmiségiek, akik a legfontosabb intézmények vezetői vagy munkatársai. Így nem csoda, hogy a szervezetek és intézmények a kulcsszereplőkön keresztül sok helyen jelentősen átfednek egymással. Ez természetesen érezteti hatását a teleházzal kapcsolatos döntésekben is, és inkább pozitív, mint negativ irányban. Tulajdonviszonyok szempontjából kivétel- s bár nem mindenütt alkalmazható, mégis reményeink szerint előremutató a vállalkozói üzemeltetés és tulajdonlás nonprofit közreműködéssel, amelyről későbbiekben esettanulmányt is közlünk. 34

VII.3. A teleházak infrastuktúrája A vizsgált teleházak között nincs olyan, amelyik erre a funkcióra készült épületben működne. A befogadó intézmények központi földrajzi elhelyezkedése a teleházak többségének jó megközelítést biztosít. Így van ez Gyomaendrődön is ami a roma célközönséget illeti, bár a többségi társadalom hozzáférése a távolság miatt – gyalogosan - némiképp korlátozott. A házak komfort fokozatára vonatkozó kérdésünkre Röszke kivételével-komfortos- nem adtak érdemi válaszokat a kérdőív kitöltői. A rendelkezésre álló tér szűkössége mellett a személyes vélemények általában az alapvető komfort meglétéről szólnak. A higiénés körülmények - egy helyütt nincs helyben, máshol nincs elég wc - és a hely szűkösségéből, a berendezés szedettvedett voltából, az ergonómiai szempontok létének és érvényesülésének hiányából adódó kényelmi feltételek jelentős szórást mutatnak. A vezetői – szervezői feladatok végzéséhez, az ügyfélfogadáshoz szükséges önálló szoba, iroda gyakran hiányzik, a légkondicionálás - ami vélhetően városi vagy külföldi teleházakból került be példaként a monitori jelentésbe, itt nem fordul elő. Mintánkban nem volt példa alirodák működtetésére.. Talán ezért, de mindenekelőtt a leírt háttérfeltételek miatt interjúalanyaink közül többen foglalkoznak a ház, és mindenek előtt a funkciók bővítésével, jelezve, hogy a körülményekkel nincsenek megelégedve, legfeljebb ideig-óráig elfogadják azok kényszerítő erejét. A tervezés lehetőségeit az együttműködő szervezeti háló összetétele és segítőkészsége, korlátait a személyes együttműködésre való képtelenség, helyenként az ingatlanok hiánya, azok megléte esetén a bővülő működés finanszírozása jelenti. VII.4. A teleházak felszereltsége és nyitvatartása A Teleház Szövetség szolgáltatási minimumaiból a számítógép használat a vizsgált házak mindegyikénél megvalósul, a szélessávú internet elérhetőségi háttér viszont több helyen hiányzik.. A számítógép állomány eredete, kora, mennyisége, minősége, az üzemeltetés biztonságát garantáló infrastruktúra is jelentős eltéréseket mutat. Az állapotfelmérő kérdőív listájában szereplő felszereltségi elemek megléte mellett az egyes helyszíneken következő hiányok jelzik a szolgáltatások eszközkorlátait: Röszkén: DVD, írásvetítő Kalocsán: írásvetítő, videóprojektor, digit.fényképezőgép, videókamera, vetítővászon Kelebián: DVD,vidoprojektor, kamera Kőrösnagyharsányban: szkenner, DVD,vidóprojektor, kamera, vetítővászon Kötegyánban: DVD, írásvetítő, videóprojektor, vetítővászon 35

Mártélyon: írásvetítő, videóprojektor, vetítővászon Csanyteleken: CD író, DVD, videóprojektor, digitális fényképezőgép Ami a szolgáltatási minimum további elemeit illeti, elmondhatjuk, hogy abból mindaz elvileg működik, amihez adottak a további eszközök - fax, fénymásoló, játék szoftverek, stb. Több olyan szolgáltatás van azonban, amihez több helyen a teleházakban rendelkezésre álló szakértelem és/vagy kapacitás limitált, és bár az adott tevékenység végzésére megvan a szándék, ami ebből ténylegesen jelen van, az igazából csak jelzés értékű (pl. oktatások és képzések szervezése, pályázat írás). Több helyen korlátot szab a rendelkezésre álló humán erőforrás instabil volta azokon a tevékenységi területeken is, ahol elengedhetetlen a segítői közreműködés. Így például a szolgáltatások igénybevétele, a nyitvatartás hossza a befogadó intézmények nyitvatartásához és a működtetők – üzemeltetők számához, elfoglaltságához és elkötelezettségéhez igazodik. A nyolc teleházból háromban nem nyitnak ki szombaton, ötben pedig vasárnap. Ez a helyzet a házak anyagi hátterével könnyen magyarázható, a jelenlegi domináns látogatók - a gyerekek – és a meghódítandó ügyfélkör –pl. a hétvégén hazajáró diákok, vállalkozók - ismeretében viszont nehezen érthető, nem ügyfélbarát megoldás. A monitori jelentés megemlíti, hogy egyes helyeken külön kérésre kinyitják az épületet, máhol pedig kulcsos házként üzemelnek, azaz megbízható partnereiknek odaadják a kulcsot. Terepeinken, azokon a helyeken, ahol domináns az önkormányzati-intézményi befogadói kör, ez nem képzelhető el, de nonprofit üzemeltetőknél annál inkább. Ez a kérdés átvezet a működés személyi feltétleleihez. VII.5. Szervezet és menedzsment Mintánkban egy teleház az iskola egységeként működik, ott a tanárok végzik az üzemeltetéssel járó feladatokat. Máshol egytől – négy - hét fős, alapvetően középiskolai, ritkábban főiskolai végzettségű, változatos státuszú, időnként önkormányzati vagy munkaügyi központtól kapott támogatással érkező közhasznú alkalmazottak, (vállalkozó) önkéntesekkel megerősítve vagy kiegészítve végzik az üzemeltetéssel járó feladatokat, nyújtanak szolgáltatásokat. Bizonyos szolgáltatások speciális kompetenciák megjelenését igénylik: így Kelebián és Röszkén falugazdásszal, máshol informatika oktatókkal, a munkaerőpiaci közfeladatokat átvállalva pedig munkaerőpiaci mentorral találkozunk. Röszkén jogász és könyvelő is „rendel“ rendszeresen a teleházban. Kérdőívünk ugyan a házak missziójára, küldetésére kérdezett, a válaszokból azonban inkább a megvalósuló feladatokról és szolgáltatásokról kaptunk információkat. 36

A legfontosabbként feladatokként a következőket említették a kérdőívben - a kitöltők saját szóhasználatát idézzük: Röszke: iroda és számítástechnika feladatok, közhasznú tájékoztatás, forrásteremtés, pályázatfigyelés, pályázatkészítés Kalocsa: informatika, géphasználat, oktatás Kelebia: informatika, géphasználat, oktatás, és gyermekjóléti szolgálat működtetése (a funkciót az alapító szervezet – Gyermekeinkért Kiemelten Közhasznú Alapítvány magyarázza) Kőrösnagyharsány:

az

alapfeladatok

mellett

helyi

ujság,

a

Hirmondó

kiadása.

programszervezés Kötegyán: együttműködés a helyi szervezetekkel, önkormányzattal, teleházszolgáltatás a lakosságnak, pályázatfigyelés, vidékfejlesztés, közösségfejlesztés Mártély: médiás szolgáltatás, honlapkészítés, lakosság kiszolgálása Csanytelek: fénymásolás, faxolás, Internet használat, szövegszerkesztés Gyomaendrőd: Faxolás, fénymásolás, internet, pályázat figyelés, munkaerőpiaci képzések, közösségfejlesztés A szolgáltatások az interjúk ismeretében természetesen sokkal bővebbek, összetettebbek.. A sokat idézett szolgáltatási minimum tizennégy eleméből a számítógépekre alapozottak többsége a vizsgált teleházakban megvalósul. A személyi feltételek stabilitásának hiánya mellett a menedzsment képzettségi hiányai, személyiségük és ebből adódó szerepfelfogásbeli korlátaik játszanak szerepet abban, hol nevesítik a közösségfejlesztési és vidékfejlesztési funkciókat és milyen tartalommal töltik meg ezeket. A karizmatikus attitűdből induló általános segítés vagy az ügyintézéshez való segítségnyújtás, a képzés, a pályázati feladatok megoldása, az információkkal való gazdálkodás, a közhasznú tájékoztatás és a civil funkciók megvalósítása túlmutat a Teleház Szövetség által rögzített megfelelési kritériumokon, egy ügyfél- és bevételorientált, s ezzel a jelenleginél jövőorientáltabb menedzsment felfogás felé még akkor is, ha ma még kevesen bíznak a szolgáltatásokra alapozott bevételszerzésben. Most mégis a kérdőív kitöltőjének szóhasználatát idéztük, ugyanis az itt olvasható feladatleírások elnagyoltsága, a megvalósuló sokféle funkcióhoz képest jelzésértékű. Az interjúk szerint a teleházak csak elvétve folytatnak tudatos marketing tevékenységet, s ahol van ilyen ott is elég szegényes: megállító táblára, szórólapokra, szóbeszédre vagy korlátozott hatékonyságú személyes megkeresésekre, jobb esetben a helyi médiára épül. Ebből következik, hogy ami a házak vezetői számára magától értetődő, azt attraktívabban és 37

ennek érdekében cizelláltabban kellene megfogalmazni a jelenlegi és főleg a megcélzott látogatók számára. VII.6. Szervezeti kapcsolatok, verseny és együttműködés A tulajdonlásnál és az alapítóknál írt multiszervezeti háttér sajátos intézményes beágyazottságot teremt a teleházak számára. A kapcsolatok a vizsgált intézmények többségénél a mindennapi működés során is megmaradnak. Ez ad hátteret az alapvető önkormányzati költésgvetésben is nevesített működési támogatások megszerzéséhez, kedvező anyagi konstrukciókhoz, -lelakható épületfelújítás -, a szolgáltatások elérését és bővítését segítő,

épületek

kapacitáskihasználását

javító

munkamegosztáshoz,

szívességi

barterügyletekhez..A vizsgált települések többségénél találunk példákat a már eddig említett szereplők, továbbá a helyi orvos, népművelő, tanárok és mások együttműködésére. A partnerek mozgósíthatók, kis túlzással a lehetőségek korlátlanok, az elmozdulás mégis lassúbb a kelleténél. Az okok között terepeinken is jelen van az egyébként pozitív multiszervezeti hátter átpolitizáltsága, a központi és helyi forrásszerzésnél is jelenlevő politikai befolyás, a politikai váltógazdálkodásból adódó személyes ellentétek és az attól függetlenül is létező személyes rivalizálás, amely képes a közösségfejlesztési funkciók megvalósulását gyengíteni vagy tönkretenni. A Nemzeti Civil Alap működésre is fordítható forrásainak nagysága és az elosztás demokratikus biztosítékai segíthetnek abban, hogy a házak jelenlegi igazodási kényszere a jövőben a látogatók szükségleteire és elégedettségére irányuljon. VII.7. A teleházak ügyfelei Az interjú alanyok és a fókuszcsoportok résztvevői emberi vallomásokkal gazdagították a teleházak jelentőségéről szóló eddigi ismereteinket. A közösségfejlesztési funkcióhoz adalékként elhangzott, hogy a teleházi együttlét egyfajta észrevétlen szocializációt ad hozzátesszük:

többgenerációs

együttlétnél

a

kölcsönös

szocializáció

élményét.

A

térségfejlesztési funkcióról szólva egyik interju alanyunk azt mondta, a teleház a felemelkedés lépcsője, ha van internetem, nem vagyok rosszabb helyzetben, mint egy budapesti. De az esélyteremtő teleház kapcsán az is elhangzott, hogy minél kisebb egy település, annál szélesebb szolgáltatási paletta szükséges. A dél-alföldi teleházak általunk vizsgált helyszínein ma még főleg számítógépes játékokat élvező és internetező gyermekek és fiatalok biztosítják a kapacitás kihasználását. Mellettük kis-és középvállalkozók keresnek többnyire piaci információkat, civil szervezetek 38

pályázatokat,s ahol erre mód van, nemcsak információt, hanem közreműködői segítséget is. Gazdák kérnek és kapnak szakmai segítséget a falugazdásztól, munkát keresők élvezik az eközigazgatás első, szerény állásinformációit, stb.Rajtuk kívül nyugdíjasok valamint hátrányos helyzetű családok látogatják a házakat, illetve azok, akik a szövegszerkesztési, fénymásolási és egyéb szolgáltatásokat igénybe veszik. A felkeresett teleházak között elvétve akadt olyan, amelyik a tevékenységi kör kialakítása előtt megkérdezte a falubelieket, és az indulásról szórólappal értesített volna minden lehetséges érdeklődőt. Az ügyfelek elégedettségének mérése is alig fordul elő, ahol megtörténik, ott sem rendszeresen. A teleházak vezetőinek érve erre a hiányosságra az, hogy ilyen kis településen ezek az infromációk informálisan érkeznek, nincsen szükség ennek formalizásálására. Sajnos ez nem így van, a rendszeres, célzott információgyűjtés a professzionális ügyfélszolgálati munka alapja. Az ügyfelek elérésénél alkalmazott marketingről korábban már szóltunk, A plakát és szórólap alkalmazását kiegészítő, az internet lehetőségeit is felhasználó megoldásokat a falvak lakosainak és intézményeinek átlagnál is alacsonyabb internethez való hozzáférése akadályozza. A kutatás során a ma még legkevésbé jelenlevő csoportok közül a nőket és a vállalkozókat kérdeztük arról, milyen feltételek mellett vennének részt a teleházak munkájában, válnának az IKT-t tudatosan használó ügyféllé. Ami a nőket illeti, előkerült minden, velük kapcsolatban hallható sztereotípia: a számítógép gyerekeknek való, nem ismerik, nem tudnak nyelveket, majd később elkezdem, stb. De a megszólalók elismerték az informatikai ismeretek fontosságát, gátlásaikat egy csak nekik szóló, gyermekfelügyeletet is biztosító tanfolyam enyhítené. A vállalkozók már ma is bemennek, ha áruról és árakról szóló információt igényelnek, valamint ha saját irodájukból hiányzó irodai szolgáltatásokra van szükségük, mint pl. a fénymásolás, faxolás. Egy célzott szükségletfelmérés bővíthetné a nekik szóló tevékenységi kört, sajátos időbeosztásuk figyelembevétele pedig, tanfolyami lehetőséggel kecsegtet. Esetükben fizetőképes keresletet feltételezünk. Az, hogy a házak ügyfelei között nyugdíjasokat és hátrányos helyzetű családokat is említettek a vezetők, arra utal, hogy a jövő ügyfeleit keresve, rájuk szabott szolgáltatási struktúrára gondolva elkerülhetetlen a településeken élők teleházi szempontok szerinti szegmentálása.

39

Az információs esélyegyenlőség a szolgáltatások megléte mellett azok elérhetőségén múlik. A felmérés idején a leglátogatottabb nap - a „mindegyik“ választ leszámítva – hétfő volt, majd péntek és szombat - (csak öt helyszínen tartanak nyitva), csak ezeket követi kedd és szerda. A bemutatott adottságok mellett a megkérdezett vezetők az ügyfelek számát kevésnek, legfeljebb megfelelőnek tartják. VII.8. A teleházak ügyfélköre célcsoportokra bontva Fiatalok Az előző fejlezetben említettük, hogy jelenleg minden általunk vizsgált teleházban a gyerekek jelentik a legnagyobb ügyfélkört (ez országos jelenség). Minden általunk megkérdezett teleház vezető és pedagogus ezt pozitívumnak tartja. Közös álláspont, hogy a gyerekek a játékokon keresztül szoknak hozzá az informatikához, megtanulják a gépkezelést, az angol és magyar szakkifejezéseket, és a felelősségvállalást, hiszen nagy értékű, komoly információkat tartalmazó gépekért “felelnek”. Ugyancsak előnyként hangsúlyozzák többen interju alanyaink közül, hogy a teleház közösségépítő funkciójának is egyik megnyilvánulási formája, hogy a gyerekek ilyen intenzíven látogatják a teleházat. Együtt, hálózatban játszanak egymással, tehát akkor is van miért a teleházba járniuk, ha esetleg otthon van már számítógép. A mártélyi teleház vezető külön kiemelte, hogy a számítógépes játékok mint hobbi megjelenése az azonos érdeklődési körűeket összekovácsolja, egyben tartja. “Hét végén kocsival elhozzák a saját gépeiket, csakhogy itt, együtt játszhassanak” (Mártély), amiben persze megint csak a hálózatnak is van szerepe, de a társaságnak legalább akkora. Minden Teleház épít erre a célcsoportra, ahol nem az iskolában vagy az iskolával együttműködésben működik a teleház, ott külön jelentősége van a gyerekek számára elérhetővé tett infrastruktúrának.. “Nagy könnyebbség az iskolának, hogy nem az ő felelősségük és költségük a gyerekek számítógépes gyakorlása “. ( Kőtegyáni pedagógus). Több helyen vannak számukra egyéb programok, rendezvények is, van, ahol képzést is szerveznek számukra. Ennek külön érdekessége, hogy minden iskolában van már informatika oktatás, tehát a gyerekek intézményes formában tanulják az alapszintű számítógép felhasználói ismereteket, sok esetben helyileg is a teleházban vagy egy teleházhoz csatlakozó tanteremben. Tehát jelentős kreativitás kell ahhoz, hogy a gyerekeknek a teleház képzéseket nyújtson. Vannak nagyon jó példák, az ovis tanfolyamtól kezdve – amely mellesleg a szülőket is becsalogatta és érdeklődésüket felkeltette - a gyerekenek szóló EU-s ismereteket nyújtó távoktatási kurzusig. Ahol a teleház az iskolától függetlenül működik, és az iskola hasonló

40

szolgáltatásokat nyújt a gyerekeknek, ott a teleheáz kötetlenségével, nyitvatartásával lesz vonzó – esetleg az iskola mellett. Az interjuk során rákérdeztünk arra, hogy a számítógépes játékok nem vonják-e el a gyerekeket más, hasznos tevékenységtől, esetleg éppen a tanulástól. A teleházak vezetői illetve a pedagógusok nagy többsége nem lát ilyen veszélyt. A gyerek jó helyen van a teleházban, addig sem csinál semmi rosszat, felügyelet alatt van, a barátaival van – sorolják a válaszok a lehetséges pozitívumokat. A tanárok egy része azzal érvel, hogy a gyerekek szabadidejének eltöltésébe a pedagogus nem szólhat bele, ezzel magyarázza saját távolmaradását a probléma megjelenítésétől és megoldásától. Ugyanakkor szimpatikus, sőt követendő megoldásnak tartjuk a kelebiai gyakorlatot, ahol a teleház és az iskola együttműködésével a teleház gépeinek használatától ideiglenesen el is lehet tiltani a gyereket – természetesen a szülőkkel való együttes döntés eredményeképpen. Másrészt a kiemelkedő tanulmányi eredmény vagy közösségi munka elismeréseképpen a gyerekek ingyenes internetezésre jogosító havi bérletet kaphatnak. Kevésbé probléma a gyerekek számítógépes kötődése ott, ahol a gyerekek számára más fontos programok is vannak, pl. Kőtegyánban a majd minden gyereket érintő művészeti iskola veszi igénybe a délutánokat, számítógépes játékra a hét vége marad. További lehetőség a gyerekek számára a teleház, ha az iskolában a tanárok tudatosan építenek erre mint lehetőségre. Itt is igen eltérő tanári attitűdöket tapasztaltunk: “nincs jogom a gyereknek olyan feladatot adni, aminek a teljesítése pénzbe kerül” – hangzott az egyik vélemény. Ahol azonban jó a kapcsolat az iskola és a teleház között, ott a tanárok bátran adnak számítógéppel, esetleg internet használattal megoldható feladatokat a gyerekeknek. Sok szaktanár épít már erre a lehetőségre, ugyanakkor többen megjegyezték, hogy jó lenne, ha az oktatáshoz több használható internetes tartalom lenne fent a hálón. (Ez egyezik az OM törekvéseivel is, ezen a területen hamarosan komoly változások várhatók..) Ha a gyerekekről, fiatalokról mint célcsoportról beszélünk, természetesen szólni kell a középiskolásokról, illetve felsőfokú tanulmányaikat végzőkről is. Magyarországon a diákoknak a legjobb a számítógéphez, internethez való hozzáférési lehetősége. A falusi fiatalok általában a városokban tanulnak. Interjuink helyszínein komoly felhasználók közülük azok a fiatalok, akik hét végére, szünetekre jönnek vissza, és a városban a főiskolán megszokott színvonalú szolgáltatásokat várják el a teleházban is. Ők jelentik a fejlesztések 41

igazi motorját, ők azok, akik megfogalmazzák igényeiket, elvárásaikat, kritikájukat. Ez a célcsoport már komoly munkára használja a teleház lehetőségeit – szakdolgozatot ír, információt gyűjt, stb. Ahhoz, hogy a korábban írottak magas szinten megvalósuljanak, a tanárok számára is fontossá kell tenni a teleházat. A falvakban élő tanárok sokszor érezhetik úgy, hogy értelmiségként hátrányos helyzetben vannak városi kollégájukhoz képest. Ezen nagyon sokat segíthet a teleház a szolgáltatásaival. A vizsgált teleházakban a tanárok vagy az iskola gépeit, internet hozáférését használták, vagy ahol ez kevésbé volt korszerű, a teleházba jártak. A vizsgált településeken interju alanyaink szerint a háztartásokban alig van számítógép, az internet hozzáférés még elenyészőbb. Igen sok a szociálisan hátrányos helyzetű gyerek, ahol a szülő(k) munkanélküli vagy alacsony jövedelemmel rendelkeznek. A teleházak ezeknek a gyerekeknek valóban az esélykiegyenlítést jelentik. Vállalkozók A vizsgált településeken általában kevés, és főleg kisméretű vállalkozások működnek, bizonyos helyeken nem is lehetett a fókusz csoport beszélgetéshez összegyűjteni kellő számú résztvevőt. A fókuszcsoport beszélgetések résztvevőire általában jellemző volt, hogy viszonylag régen működnek, esetenként néhány alkalmazottal, és már túljutottak a túlélési fázison. Többségük számára a teleház szolgáltatásai az irodában hiányzó infrastruktúrát pótolják, fénymásolni, faxolni, nyomtatni járnak oda. Jellemző, hogy közülük a többi interju alanyhoz képest többnek van otthon is számítógépe, de akkor e-mailezni járnak a teleházba, mert az internet hozzáférésre már nekik sem „futja”, vagy nem találják olyan fontosnak. A vállalkozók igen pragmatikusan szemlélik a teleházakat, szerintük a számítógép, az internet és az irodai szolgáltatások nyújtása a feladatuk: „addig járunk oda, amig nem lesznek az irodában megfelelő eszközeink” – szól az általános vélemény. Még külön rákérdezésre sem jelzik

érdeklődésüket

sem

a

pályázatírás,

sem

a

honlap

készítés

iránt,

pedig

versenyképességük javításhoz ezek fontosak lennének. A teleházak és a vállalkozók közötti kapcsolatra jellemző, hogy egyik fél sincs igazán tisztában azokkal az óriási lehetőségekkel, amelyeket az interneten keresztül az információhoz való hozzáférés, az üzleti lehetőségek kitágulása, az e-kereskedelem, stb. jelenthet a számukra. Még a legtájékozottabb vállalkozók is azzal vetik el az itt rejlő lehetőségeket, hogy az internet szerepét leszűkítik a piacszerzési információkhoz való hozzáférés biztosítására, mondván „erre nekem nincs már szükségem, 42

kialakult a vevőköröm”. A teleházak menedzsmentje pedig megfelelő szakértelem hiányában nem ismeri fel a vállalkozókban a potenciális fizetőképes keresletet olyan vállalkozói szolgáltatásokra, ahol a teleház vállalkozás-fejlesztési funkciókat is betölthet, különös tekintettel a tanácsadásra, képzésre. Vélhetően a teleházak javuló, célzott marketingje, a bevételszerzési kényszer és az EU csatlakozás miatt megnövekedett vállalkozói igények a közeljövőben változtatni fognak ezen a helyzeten. Nők Velük kapcsolatos tapasztalatainkat két forrásból gyűjtöttük. A női fókuszcsoport beszélgetések mellett sok helyen a civilek részvételével lezajlott beszélgetések résztvevőinek nagy többsége is nő volt. Kérdéseinkkel egyrészt a nőket érintő digitális szakadék konkrét feltérképezésére fókuszáltunk, másrészt az esélyegyenlőséggel kapcsolatos általános attitűdre is kíváncsiak voltunk. A civil fókuszcsoportok résztvevőinek véleménye mellett másoktól is megkérdeztük, észlelnek-e a nőket érintő hátrányt az informatika területén, és vajon milyen hatással van a nőkre, hogy teleház működik a településen.. A nők nagyon nyitottak és hálásak a teleházak vezetőinek és munkatársainak a segítségért, amit kapnak. A nők és az informatika viszonyát boncolgató kérdésre, az esetleges hátrány meglétére szemmel láthatóan eddig nem is gondoltak, többen magát a kérdésfelvetést is elutasították. A válaszaik azonban tükrözik, hogy ha eddig nem is fogalmazták meg, észlelik az attitűdbeli különbséget a férfiak számítógép használatához képest. Ugyancsak sajátos az a többször is megjelenő érv, amely az időhiányt jelöli meg, mint okot, amiért nem tanulják meg használni a számítógépet, internetet. „Tudom, hogy kellene, de még nem vágtam bele. Itt falun a nőknek nagyon kevés idejük van. Itt a házimunka még teljesen a nők kezében van akkor is ha én is együtt dolgozom a férjemmel” – mondta egyik, 45 éves interjú alanyunk.. Maguk fogalmazzák meg sajátos képzési igényeiket: „Nekünk már nem kell a vizsgadrukk”, „lehetőleg legyünk egymás között, azért csak szégyelli magát az ember”, „.kellene a tanfolyamokra központi támogatás, a nyugdíjas nem tud fizetni”. A nők viszonya számítógéphez, internethez még erősebben érvényesül az idősebbek körében. Az idő magától, rövid határidőn belül nem oldja meg ezt a problémát, azt jelzi, hogy több teleház vezető jelezte, hogy jelentős különbség van a lányok és a fiúk között abban, hogy

43

mennyit járnak a teleházba. Olyan házban is jártunk, ahová lányok egyáltalán nem járnak – játszani sem. Fel van adva a lecke a teleházaknak tehát a nők szempontjából is. A civil szervezetek Vizsgált mintánkban a teleházak felhasználói közül a civil szervezetek a legaktívabbak. A teleházak minden jel szerint magas színvonalon betöltik azt a funkciójukat, amely a közösségfejlesztésének, a különböző csoportok helyi érdekérvényesítésének a non-profit szektoron keresztül történő támogatását jelenti. Itt jelenik meg legmarkánsabban az is, hogy a teleházak vagy a hozzájuk kapcsolódó szervezetek többsége maga is a civil szektor része. Ebből következik, hogy a civil szervezeteknek tudnak a legjobban segíteni pályázat figyelésben, pályázat készítésben, és ezt a vizsgált települések nagy részén meg is teszik. A forráshiányos civilek mindenütt használják a teleházat mint infrastrukturális hátteret, és még ahol hamarosan elkészül az őket befogadó civil ház, ott is megmaradnak a teleház ügyfeleinek, mert számítógéphez, internethez nem jutnak másképpen. A teleházak a civil szervezetek közötti kapcsolatok erősödését is inicializálják. VII.9. A teleházak forrásai és gazdálkodása A magyarországi teleházakról általában elmondható, hogy a fejlett IKT általános elterjedésével kapcsolatos szükségletek és a lehetőségek felismerése mellett létrejöttük nem kötődött

helyi

igényfelméréshez

vagy

az

igényeket

reprezentáló

csoportok

nyomásgyakorlásához. Terepeinken mindenhol a DEMNET vagy más pályáztatók pályázata inicializálta a szunnyadó térség- és közösségfejlesztési ambíciókat, és ezzel a már meglévő nonprofit szervezetek funkcióbővülését, tanintézetek bekapcsolódását az iskolarendszeren kívüli informatikai felnőttképzésbe, önkormányzatok és intézményeik hatékonyabb ingatlanhasznosítását, a kapacitások jobb kihasználását, bevételszerző tevékenységek megszervezését és természetesen a lakosság szükségleteinek kielégítését. A mi teleházaink esetenként az ország más területeinél is forráshiányosabb helyzetből indultak, így magától értetődő volt az önkormányzati és nonprofit együttműködés. Ahogyan másutt, a résztvevő szervezetek végigjárják a nonprofit gazdálkodás jellegzetes stációit.: ennek első lépése az állami finanszírozású háttér előnyeinek kihasználása, amikor a befogadó telefonja, fénymásolója, papírja, alkalmazottai rendelkezésre állnak anélkül, hogy költségük megjelenne a gondolkodásban vagy a kimutatásokban. Ahogy és amikor valamelyik 44

forrás szűkössé válik- mert az önkormányzat támogatása csökken, vagy az addig ingyen dolgozó tanár elfoglaltsága nő és a teleházra kevesebb ideje marad - akkor a kieső pénz és humánerőforrás pótlása már számolásra, a költségek felmérésére kényszerít. Tulajdonképpen innen, és csak innen beszélhetünk gazdálkodásról, amikor a számba vett kiadásokhoz hozzárendelnek valamilyen bevételt, ami időlegesen fedezi a kiadásokat. Ha a bevételek – a menedzsment óvatossága és tartalékképzése révén - folyamatosan fedezik a felmerülő kiadásokat, akkor az önálló elszámolási fázisnál tartunk. Magyarországon Kuti Éva vizsgálata szerint a nonprofit szervezetek többségének egy bevételi forrása van, (másoknak egy sincs) és csak harminc százalékuk vállalkozik a célszerinti tevékenységek valamelyikében. Megjegyezzük, hogy ez az alapítványoknál sem könnyű, egyesületeknél szinte lehetetlen. Az általa leírt forrásokkal kapcsolatos döntések a teleházak többségénél megtalálhatók: központi költségvetés, helyi költségvetés, burkolt helyi költségvetés - lásd a példa - külföldi és hazai donor szervezetek, magánszemélyek és intézmények felajánlásai, stb. Terepeinken egy némiképp vállalkozói alapon működő és egy másik, hagyományos teleház nevezte magát önfenntartónak. Ebben a helyzetben a működés folyamatossága pénzügyileg (legalább egy évnél hosszabb távra biztosított) s a fejlesztésnek is vannak saját és/ vagy azt kiegészítő, elérhető forrásai. Hat teleháznál - a többségnél - az erőfeszítések ellenére ma még hiányzik az említett kiszámíthatóság. Interjú alanyaink a jelen gyakorlat alapján mintha nem is igazán tennének erőfeszítéseket arra, hogy helyzetük kiszámíthatóbb legyen. Ehhez ugyanis stratégiai tervezésre,

jövőképre,

a

tevékenységek

rangsorára,

a

megoldásukhoz

kapcsolódó

sikerkritériumokra, és a jelenleginél nagyobb önállóságra illetve az önállóság akarására lenne szükség. Az eddigi tapasztalatok szerint azonban ha hektikusan is, de a teleházak többsége pályázati úton hozzá jutott a szükséges forrásokhoz.. Ezek a források erősen befolyásolták a tevékenységek irányát – pl. ha eszköz bővítésre lehetett pályázni, akkor is bővítettek, ha igazából a meglévő kapacitásuk sem volt kihasználva. Tehát elmondható, hogy továbbra is igen erőteljes elvárásként jelenik meg, hogy az állam támogassa a teleházak működését, és kritikaként, hogy főleg az induláshoz lehetett támogatást kapni, és nem a működéshez.

45

VII.10.

Teleház vállalkozói formában – a mártélyi teleház

Mártélyról röviden Mártély 160 lelkes település Budapesttől 180, Szegedtől 30 km-re. Csupán 6 km-re fekszik Hódmezővásárhelytől, a Tisza közvetlen közelében, a Tisza holtágai és az élő Tisza kanyarulata mellett. Sokáig közigazgatásilag Hódmezővásárhely része volt.a k a A település lakói hagyományosan mezőgazdasággal és halászattal foglalkoztak illetve sokan foglalkoznak a mai napig. Sajnos a turizmus, amelyre a településen elvileg mint sikerágazatra lehetne tekinteni az adottságok, a csodálatos földrajzi környezet alapján, nem jelenik meg átütően a falu életében illetve a település lakóinak jövedelmében. Korábban voltak próbálkozások elsősorban a falusi turizmus területén, ma is foglalkozik ezzel néhány család, de nem igazán sikeresek. A falu lakói többek között arra hivatkoznak, hogy hiába kedvelt fürdőhely és horgászparadicsom a környék, egyelőre nem túl jó a marketingje. Van kemping, néhány étterem és néhány falusi vendéglátással foglalkozó család mellett egy panzió is, a szezon azonban rövid, csak néhány különleges alkalommal, rendezvények kapcsán van elegendő vendég. Nagy reményeket fűznek a Tisza jelenleg is folyó kotrásához, ami javítja majd a vízminőséget. A helyzetet árnyalja, hogy a Tisza partján elhelyezkedő üdülő övezet, amely többek között a hódmezővásárhelyi művésztelep nyaralóját is magába foglalja, közigazgatásilag Hódmezővásárhelyhez tartozik. A falura erősen hat ennek a területnek a helyzete, állapota, de bevételeiből nem részesednek és beleszólásuk nincs az ottani dolgokba. A nyaralótelepnek komoly jövője van a turizmus népszerűsödése, az emberekben a természet iránti vonzalom erősödése következtében, ott jártamkor is több építkezés folyt. A telep házainak nagy része azonban leromlott állapotban van, a környezet rendetlen, és még ha bízunk is a tavasszal kizöldülő növényzet jótékony hatásában, egyáltalán nem vonzó pl. külföldiek számára. A legtöbb nyaraló egyébként a közeli város intézményeinek tulajdona. Mártély munkaképes lakóinak többsége Hódmezővásárhelyen dolgozik, a munkanélküliségi ráta nem túl magas. A fiatalok az általános iskola elvégzése után a közeli városokban tanulnak tovább, sokan közülük csak hét végén járnak haza. Mártélyon nincs jelentősebb vállalkozás, amely lényeges foglalkoztató lenne. A vállalkozások többsége nem is a helyi igények kielégítésére jött létre.

46

A teleház elhelyezkedése, mérete A teleház Mártély főutcájában, a falu központjában helyezkedik el. Kb. 3 percre van az iskola, a könyvtár, 7-8 percre kifelé a faluból az önkormányzat A teleház egy régi parasztházban működik, amelyet egy éve vásárolt a teleházat működtető vállalkozó. Egy előtérből lehet egy központi helyiségbe belépni, ebből jobbra és balra nyílik két további szoba. Az egyikben egy könyvespolc, egy tárgyalósarok és fotelek vannak, valamint középen egy asztalon 3 számítógép. A másik belső szobában a teleház vezető dolgozik közvetlen munkatársával. Itt van a multimédiás gyártáshoz szükséges eszközök egy része. A középső szoba az ügyfélszolgálati helyszín, itt dolgozik a bejövő ügyfeleket kiszolgáló munkatárs. Itt oldalt egy különálló számítógép van, amelyen esetleg dolgozhat egy ügyfél. A külső folyosó egyik végén egy WC van zuhanytálcával, a másik végén egy multimédiás studio. A ház igen rossz állapotban van, felújításra szorul. A fűtés nem teljesen megoldott, az egyik belső szobában egy olajradiátor van ami nem fűti ki ezt e helységet, a középső szobában, ahol az ügyfélszolgálatos munkatárs ül, egy gázkonvektor, a másik belső szobában fatüzeléses kályha. A WC fűtetlen. A parketta, a burkolatok is mind cserére szorulnának, a bútorok sem mind igazán egy teleház funkcióját vannak hivatva erősíteni (annak ellenére, hogy vannak közöttük igen szépek is). Tekintve, hogy a ház csak kb. egy éve a vállalkozó tulajdona, aki tervezi is a felújítást, ez a helyzet meg fog változni, mivel az alapterület és a meglévő infrastruktúra alkalmas arra, hogy megfelelő átalakítással ideális teleházzá váljon. Alapítás, alapítók A teleházat három intézmény, a Mártélyi Faluvédő és Szépítő Egyesület, a Mártélyi Önkormányzat, és Csernai Árpád vállalkozó alapította. Az alapítást Csernai Árpád kezdeményezte, aki nem mártélyi, hanem hódmezővásárhelyi lakos. 1998-ban felfigyelt a teleházak létrehozására kiírt aktuális pályázatra, és lehetőséget látott benne mind a saját vállalkozása szampontjából, mint pedig szakmailag. Mivel a pályázat csak 3000 főnél kisebb lakosú településeket érintett Csernai Árpád „falut keresett”, ahol a teleházat létrehozhatja. Azonnal Mártélyra gondolt, és mivel a polgármesternek tetszett az ötlet, így állt össze az alapító konzorcium – egy helyi civil szervezet, az önkormányzat és a vállalkozó. Később az önkormányzat kilépett a konzorciumból, mivel szűkös anyagi lehetőségei miatt nem tudta

47

támogatni a teleházat. Jelenleg a tulajdoni arány 90-10 a vállalkozó javára. Az eszközök elsöprő többsége és az ingatlan teljes egészében az ő tulajdonában van. Eredetileg a teleház a faluházban volt, amely az iskolával közös épület és az iskolaigazgató hatáskörébe tartozik. Az önkormányzat támogatásával alakítottak ott ki két helyiséget a teleház céljaira. Hamarosan azonban megromlott a viszony az iskola igazgatójával, aki túlságosan magas rezsi hozzájárulást kért – nem lehetett a fogyasztást külön mérni. Így került sor arra, hogy a vállalkozó egy éve megvett egy szép, régi, ám lerobban parasztházat, és átköltöztek. Az önkormányzat továbbra is támogatja őket erkölcsileg, de pénzzel nem tud a működéshez hozzájárulni.

48

Eszköz ellátottság A teleház technikai felszereltsége igen jó. Az alábbi táblázatban foglaltuk össze a meglévő eszközöket: A teleház által használt eszközök

van

darabszám

A

készülék

márkája Számítógépek

X

12

Nyomtató

X

2

HP, Canon

Szkenner

X

1

HP

Modem

-

CD-író

X

2

Pioneer

CD-olvasó

X

8

DVD

X

1

Digitális fényképezőgép

X

1

Casio

Videó kamera

X

2

SONY

Fénymásológép

X

1

RICOH

Egyéb - Televízió

X

1

Philips

Videomagnó

X

2

SONY

Lemezjátszó

X

1

SONY

Webcamera

X

3

Logitech

Mikrofon

X

5

AKG

Minidisk

X

2

SONY

Hangfalak

X

2

JBL

Amint a táblázatból látszik, különleges eszközeik is vannak, ennek oka, hogy a fő tulajdonos, Csernai Árpád multimédia előállításával foglakozó vállalkozó, saját tevékenységéhez szükséges ez a felszerelés. Nem csak az eszközök száma, a minősége is kiváló, elismert gyártók termékei. Az elmúlt 4 év során „gyűjtötték” ezt a felszerelést, kb. a felét pályázatok útján, a fele a vállalkozó saját beruházásának eredménye. Pénzügyi helyzet, árak Érdekes kérdés, hogy miért érte meg 1998-ban, és miért éri meg 2003-ban egy vállalkozó számára egy teleházat működtetni? Ennek oka egyrészt, hogy Cs.Á. úgy gondolja, az

49

embernek mindig kell valamit tenni a társadalomért a településért, az emberekért. “Nem adományokat adok a vöröskeresztnek hanem mi direkt módon próbálunk segíteni”. Ez a segítség pedig természetesen azon a szakterületen történik elsősorban, ahol Cs. Á. és munkatársai otthon vannak, tehát az informatikában és a multimédiás területeken. „Tudtuk, hogy ez nem egy nyereséges műfaj, nem a vállalkozás része fogott meg a teleházban, hanem a lelke, a szellemisége” – mondja még ugyanerről a vállalkozó. Ugyanakkor Csernai Árpád szakmai kapcsolatait, reputációját a teleház működtetése jelentősen megnöveli, tehát a vállalkozás szempontjából is előnyös ez a szimbiózis. A jelenlegi konzorcium előnyös, mert a különböző pályázatokon rugalmasan tud a teleház megjelenni ha egyesületként jobbak a feltételek akkor egyesületként pályáznak, ha vállalkozóként érdemes a pályázatot beadni, ez történik. Az első évben az önkormányzat is adott be pályázatot a teleház felszerelésére. Az eddig eltelt időben kb. 2 millió ft-ot nyertek pályázatok útján, ennek kb. a fele azonban feladatok megvalósítására szólt, amit elvégeztek. A teleház non-profit, szolgáltató tevékenysége és Csernai Árpád vállalkozói tevékenysége kiegészíti egymást. Pl. az önkormányzat 1999-ben ifjúsági referenst foglalkoztatott, aki a teleházban dolgozott és az önrészt a vállalkozás fizette. A bér 70%.-át kapták meg támogatásban és a maradék 30%-át állta a vállalkozás. Az összekapcsolódásról Cs. Á. A következőt mondta: „Más vállalkozási tevékenységeim is vannak. Ez az épület nekem akkor is kellene, ha nem lenne teleház. Akkor is kellenének számítógépek, akkor is kellene fűteni, akkor is kellene fénymásoló, telefon. Tehát a technikának meg kellene lenni. Az itt dolgozóknak is itt kellene lenni. Hogy valaki napi 1-2 órában azzal foglalkozik, hogy kiszolgálja a települést, ez belefér. Ez belefér a napba, mert különben itt ülne és nem volna munkája” A szolgáltatások árairól a következőket mondja a vállalkozó: „Mi amikor indultunk abból indultunk ki, hogy nem az a lényeg, hogy ingyen legyen, vagy olcsó legyen, hanem az, hogy legyen. Hogy egy fénymásolásért ne kelljen bemenni Vásárhelyre. Azért persze próbálunk reális árat kérni.” A szolgáltatások a civil szervezetek számára ingyenesek.

50

A következő táblázat a szolgáltatási árakat foglalja össze: Térítés

ellenében

nyújtott

szolgáltatás A szolgáltatás egységére jutó díj/ár

megnevezése Fénymásolás

10 Ft/lap

Géphasználat

150 Ft/óra

Internet

360 Ft/óra

Nyomtatás

25 Ft/lap

Nyomtatás színes

150 Ft/lap

Összehasonlítva a 6 km-re fekvő, könnyen elérhető hódmezővásárhelyi teleház áraival pl. az internet használat Mártélyon 360-Ft ott 300.- Ft. De a géphasználat Mártélyon olcsóbb, mivel a gépek nem olyan újak. A rezsi költségek és a bér együttesen kb. havi 150ezer Ft. A szolgáltatások kb. fedezik a villany és fűtési költségeket, összesen kb. havi 30-40 ezer ft-ot. A bér költségei úgy „termelődnek ki”, hogy pályázatokkal támogatást szereznek rá, valamint hogy az ügyfelekkel foglalkozó munkatárs szabad idejében a vállalkozónak is végez munkát. „Amikor nem jön be senki, akkor nem ül ott a kolléganő és malmozik, akkor adok neki feladatot a vállalkozói részből. Ha nem lenne a teleház mellett a vállalkozás, akkor a rezsire sem futná” – mondja Árpád. Tehát a vállalkozás termeli ki a többlet költségeket. Humán erőforrás a teleházban 1999 óta működnek, egy és hét fő között volt az itt dolgozók száma. Ebből a hétből mindig csak egy munkatárs foglalkozott ügyfelekkel A többieknek a vállalkozás adott feladatot. Pillanatnyilag négyen vannak, a munkatársak közül jelenleg ketten vállalkozói formában, ketten alkalmazottként dolgoznak a teleházban. A két vállalkozónak felsőfokú, az alkalmazottaknak középfokú végzettsége van. Szolgáltatások A teleház megnyitója egybeesett egy webrádió indításával. Később élőben rádióműsorként közvetítettek az interneten. Elindítottak egy falunet c. műsort, ez csak az interneten hallható minden pénteken, élő műsor, közéleti szereplőkkel való riportok, érdekes emberek protréi szerepelnek benne. Ezek multimédiás termékek. Létezik ebben a formában egy Teleház Magazin, Civil Háló, Csongrád Megyei Index, és egy mártélyi weboldal. 51

A teleház magazinra pályázaton nyertek pénzt. Ezek a termékek a vállalkozás tulajdonát képezik.A Civil Hálóra jelenleg nincs forrás, de a vállalkozó azért ha visszafogottan is, de üzemelteti saját erőből. A Csongrád Megyei Indexet szeretnék távlatilag vállalkozói alapon működtetni, vagyis hogy minimum legyen nullszaldós, de hosszú távon nyereséget várnak tőle. Készítenek újságokat is. Ők csinálták a teleházak országos hírlevelét, amelyet később átvette tőlük a Teleház Szövetség, majd szünet következett, most pályázati pénzből újra indítják a mártélyiak. A teleházaknak szól a Telehirlap nevű újság, most indul a Héthatár c. újság, amely a teleházas településeknek lesz a hírlevele. Tehát a tevékenységek egy jelentős része nem a helyeiknek szól, hanem a teleházas tágabb közösségnek. A mártélyi helyi újság is a teleházban készül. Emellett megbízásra rádió és tv műsorokat, főleg dokumentum műsorokat készítenek. Folyamatosan figyelik a pályázatokat, és vagy maguk szereznek így pénzt, vagy beszállítói valamilyen projektnek megrendelés alapján. Vannak saját produkciók, amelyek utólag kerülnek értékesítésre. Dolgoznak az országos teleház szövetségnek is, van, amikor közösen pályáznak, máskor itt is beszállítóként jelennek meg. Csernai Árpád vezetőségi tagja az országos szövetségnek, a média tagozatot vezeti. A feladatok között a rangsor a következő: 1. Médiás szolgáltatások, 2. honlapkészítés, 3. lakossági szolgáltatások. A lakossági szolgáltatások a tevékenység kb. 30%-át teszik ki. Ezek a szokásos „teleházas” szolgáltatások, számítógép, internet hozzáférés biztosítása, e-mailezés, irodai szolgáltatások – fénymásolás, fax küldése és fogadása. Emellett a civilieknek segítenek a pályázatok keresésében, letöltésében, kinyomtatásában. Részt vesznek a településen rendezvény szervezésben is. A fenti sorrend jellemző a bevételek arányára is. Erről így beszélt Cs.Á.: „Távlatilag az arányok nem fognak változni. A lakosságot kellene minél jobban kiszolgálni, hiszen ez a teleház célja, de itt már nincs olyan terület, amit valaki már ne csinálna vagy mi nem csinálunk. Teleházat sokkal egyszerűbb olyan környezetben működtetni, ahol 50 km-es körzetben nincsen semmi. Mert ott nincsenek más intézmények, ott ezer feladat lehet, amit a teleház el tud végezni. De itt, ahol 10 km-re van egy ötvenezres város meg itt is elég sok intézmény van, elég nehéz. 52

Ugyanakkor nem bánom, ha egy szolgáltatást más is nyújt a faluban. Pl. egy időben volt olyan, hogy kitaláltunk valamit, akkor az iskola, ahol szintén vannak gépek, megcsinálta. Én nem mondom, hogy ez konkurencia mert az a lényeg, hogy a szolgáltatás legyen itt a településen, az emberek jussanak hozzá. Az más kérdés, hogy az iskola sokszor belekezdett valamibe és abbahagyta.” Foglalkoznak oktatással is, pl. óvodás gyerekeknek is tartottak alapfokú számítógépes programozói tanfolyamot. Ugyancsak volt gyerekeknek kommunikációs tanfolyam is. Ezek a tanfolyamok felkeltették a felnőttek érdeklődését is. Tartottak már felnőtteknek is számítógépes tanfolyamot, volt egy kiscsoportos kurzus korábban, amelyen sok fiatal nő vett részt. Elvileg tudnának ECDL tanfolyamot szervezni Hódmezővásárhelyen, az ottani teleházban, ami szintén Csernai Árpád érdekeltsége, de eddig errre nem volt igény. Az ügyfelek elégedettsége Itt a faluban a teleházat nem kell reklámozni, mindenki ismeri. Ők készítik a falu újságját, ez mindenkihez eljut, ráadásul mindig van benne valami a teleházról. Rendezvényeket is szerveznek, legutóbb egy gyerekeknek szólót, amire igen sokan eljöttek. Készülnek karácsony előtt is gyermek rendezvényre. Ezek az események nem csak a teleház látogatottságát növelik, hanem az elfogadottságát, elismertségét is. „Olyan lehetséges, hogy valaki nem tudja pontosan, mi van a teleházban, mert még nem járt itt. De akinek szüksége van valamilyen itt kapható szolgáltatásra, az eljön és biztosan elégedett.” – mondja a teleház vezető. A rendezvények tulajdonképpen marketing célt is szolgálnak, egy-egy olyan réteget is ide tudnak vonzani, amelyik eddig kevésbé vagy egyáltalán nem volt itt jelen. A rendezvények ötletét a munkatársak találják ki, és Csernai Árpád dolga, hogy erre előteremtse a pénzt rá. Ezt akkor is megteszi, ha a saját – vállalkozói - zsebébe kell nyúlnia, mert fontosnak tartja. A teleház és a fiatalok A legtöbb látogató a gyerekek közül kerül ki. Ők tulajdonképpen játszani járnak ide. De amikor elindult a teleház, a teleház munkatársai már akkor nagyon tudatosan törekedtek arra, hogy különbözzenek egy internet kávézótól. A fő különbség szerintük a közösség építés. Ide nem csak azért jönnek a fiatalok, állítja a teleház vezető, mert szükségük van a szolgáltatásra, pl. valamit meg akarnak nézni az interneten. Itt találkoznak hasonló érdeklődésű barátokkal, itt lehet születésnapot, sőt szilvesztert is tartani. Amikor a teleház elindult, felmerült, hogy vajon a gyerekek ide járnak majd akkor is, amikor már lesz saját gépük? Mára gyakran otthon

53

jobb gépeik vannak, de ezeket idehozzák hét végén, hálózatba kötik és együtt játszanak. Szombaton este 10-11 óráig nyitva a teleház, vasárnap 6-7 óráig, ameddig a fiatalok igénylik. Sőt, a saját gépeket vasárnap este a teleház vezető hazaszállítja. A géphasználat a fiataloknak fél napra 200 ft, de ha valaki saját gépet hoz, ennek a felét fizeti, hiszen rezsiköltség akkor is van. Érdekes, és a teleház vezető problémának tartja, hogy lányok nincsenek a csapatban (ez egybecseng az erre vonatkozó kutatásokkal: a lányokban kisebb az ilyen irányú érdeklődés ebben a korban. Közülük csak azok fognak nagy valószínűséggel a géppel ismerkedni, internetezni, akiknek otthon van gépük. Ekkor is kevesebbet játszanak, mint a fiúk.) A teleházat látogató fiatalok most értek középiskolás korba, sokan közülük eljárnak a faluból tanulni és csak hét végén jönnek haza. Ekkor mennek a teleházba is. Az, hogy a fiatalok főleg játszanak, a teleház vezető és az iskola könyvtárosa szerint nem probléma, sőt, játék közben szakmai kifejezéseket tanulnak, informatikai gondolkodást szereznek. Vigyáznak mindenre, használják a kényes gépeket, amelyeken kész munkák vannak, de soha semmi probléma ebből nem volt. Az iskola könyvtárosa úgy gondolja, az iskolában tanító tanároknak nem feladata megítélni, hogy helyes-e, ha a gyerekek az idejüket a teleházban töltik, hiszen az iskolán kívül töltött idő már nem tartozik az ő „hatáskörükbe”. „A míg a gyerek teljesít, a tanár nem szól bele, hogy iskola után hova jár” –mondta a könyvtárosnő. Ennek kicsit ellentmond a következő mondata, hogy ha nem teljesít, akkor sem az ő kompetenciája a gyerek teleház látogatása. Azt az egyébként elég széles körben elfogadott véleményt hangoztatja ő is, hogy a gyerekek számára a teleház mindenképpen hasznosan eltöltött időt jelent, bármit is csinálnak ott, felügyelet alatt vannak, és addig sem csavarognak. (Érdekes ezt a véleményt összevetni a kelebiai teleház gyakorlatával, ahol az iskola mellett működő teleházat a tanárok bevonják a gyerekek jutalmazásába és büntetésébe is). A könyvtárosnővel készült interjúból az is kiderült, hogy a tanárok nem építenek a teleházra oktatási tevékenységük során: „nem adhatunk a gyerekeknek olyan házi feladatot, amelynek elkészítéséhez pénzt kell kiadniuk, és a teleház pénzbe kerül.” Az iskola igazgatója és a teleház vezető közötti korábbi konfliktus sajnos beárnyékolja a tanárok és a teleház közötti kapcsolatot is.

54

A teleház és a civilek Mártélyon a település méretéhez képest magas a civil szervezetek aránya, és ezek a szervezetek igen aktívak. Átfedések is vannak, a legaktívabb lakosok több szervezetbe is beléptek. A mártélyi civil szervezetek a következők: -

Faluszépítő Egyesület

-

Polgárőrség

-

Olvasókör

-

Őszrózsa Népdalkör

-

Sportkör

-

Nagycsaládosok Egyesülete helyi szervezete

-

Erdélyi Szövetség

-

Vöröskereszt helyi szervezete

-

Optimista csoport (idősek klubja)

-

Add a Kezed Mozgáskorlátozottak Egyesülete

-

Hogy Életünk Szebb Legyen Alapítvány az Ifjuságért

A civil szervezetek képviselői igen magasra értékelik a teleház működését, egyáltalán a létét. Olyan emberekről van szó – már nem fiatalok – akik maguk nem igazodnak el jól a számítógépes világban, ugyanakkor pontosan tudják, hogy számukra a pályázatok megnyerése jelenti a pénzforrás egyetlen lehetőségét. A pályázatok letöltésében, kitöltésében óriási segítséget kapnak a teleház munkatársaitól. Az egyik civil szervezet vezetője – maga 6 gyermekes nő – arról is beszámolt, hogy a teleház „hitelben” is dolgozik, felírják az igénybe vett szolgáltatás árát, és év végén fizeti ki. Egyébként a civil szervezetek képviselőinek a legtöbb szolgáltatás eleve ingyenes. A civil szervezetek számára az önkormányzat egy civil házat létesített, ahová most fognak beköltözni. Minden szobát két szervezet oszt meg egymással. Mindenki úgy gondolja, hogy ennek ellenére továbbra is a teleházba fognak járni, ha számítógépes vagy információs segítségre van szükségük, mert egyrészt egy darabig nem is lesz saját számítógépük, másrészt később sem lesz ahhoz megfelelő szaktudásuk, hogy ne legyen szükségük segítségre. A teleház és a vállalkozók A Mártélyi teleház korrekt viszonyban van a helyi vállalkozókkal, akik főleg az irodai szolgáltatásokat veszik igénybe. Nem nyújt számukra speciális szolgáltatásokat, ezért a 55

vállalkozók elvileg addig maradnak a teleház ügyfelei, amíg nem jutnak saját ICT eszközökhöz. Azonban a többségében nem túl fiatal vállalkozók, akik a teleház ügyfelei, vélhetően nem fogják tudni az ICT működtetéséhez szükséges szakértelmet megszerezni a közeljövőben, tehát saját gépük esetén felmerülő problémákban is csak a teleházhoz tudnak fordulni. Ugyancsak szükségük lesz hosszú távon a fénymásolásra is. A vállalkozók többsége ugyanakkor nem igényelné a tanfolyamot, mert nagyon el vannak foglalva. A teleház és a nők A legtöbb szakirodalom azt hangsúlyozza, hogy alapvetően eltérő a férfiak és a nők hozzáállása az információs technológiákhoz. Az eltérés alapja a férfiak nagyobb lelkesedése, szorosabb kötődése, míg a nők instrumentális módon, kötelességszerűen, feladataik ellátásához veszik inkább igénybe a számítógépet, internetet. A mártélyi teleházban is ez a helyzet. Korábban említettük, hogy a lányok nem járnak a teleházba, a nők pedig elsősorban mint civil szervezetek aktivistái jelennek meg. Ugyanakkor a beszélgető partnereimet meglepetésként érte, amikor a nők és férfiak eltérő attitűdjeiről illetve tudásáról, esetleges női hátrányokról érdeklődtem. Erre eddig nem is gondoltak, problémát ezen a területen nem láttak. Egy férfi vállalkozó véleménye szerint a nők semmilyen hátrányban nincsenek, sőt, a nők többet használják a számítógépet. Ez nem mond ellent a fenti általános kutatási megállapításoknak. Arra a felvetésre, hogy ugyanakkor kevesebb a nők között, aki magas informatikai képzettséggel és szaktudással rendelkezik, pl. alig van női diplomás informatikus vagy informatikai vállalkozás tulajdonosa, azt a választ kaptam: „persze, mert a nőknek más az agyuk”. Ugyanakkor a női fókuszcsoport tagjai szívesen részt vennének egy csak nőknek szóló tanfolyamon, ahol „nincs vizsga és nem kell szégyenkeznünk, hogy keveset tudunk”. A teleházvezető korábbi tanfolyami tapasztalatai azt mutatják, hogy a nők többen jelentkeztek, mint a férfiak. Ők fiatal nők voltak, akik vélhetően nem annyira a személyes érdeklődés, hanem praktikus okok miatt (munkahelyen elvárják a tudást, a gyerek már tanulja az iskolában, hátha távlatilag lehet majd ezzel pénzt keresni). Ezt bizonyítja, hogy ők amúgy nem járnak a teleházba, és a tanfolyamon komoly vetélkedés alakult ki közöttük – tehát nem játék, szórakozás, hanem vérre menő komoly „ügy” volt számukra a tanulás.

56

Hosszú távú tervek Az első számú prioritás az épület felújítása. Rendbe kell hozni az előteret, a parkettát, stb. Hamarosan eszközfejlesztésre is szükség van, mert a számítógépek nagyon gyorsan avulnak. Terveznek egy helyi rádiót. Ezzel is sok embert bevonnak, mert ez egy interaktív rádió lesz, ahová a lakók beküldik a kérdéseiket, és a rádió erről megkérdezi pl. a polgármestert, stb. Hosszabb távon kábeltévét, internetet szeretnének szolgáltatni. Ez ugyanis nem megoldott a faluban. Ehhez hamarosan felmérést fognak végezni, hogy a lakosság melyik technikai megoldást részesíti előnyben. Rádiós vagy mikrohullámú jöhet szóba. Tervük még, és erre valóban komoly igény mutatkozik, hogy a helyi turizmusnak segítséget nyújtsanak. A falusi vendéglátók száma igen változó, egy időben beindult a turizmus, majd visszafejlődött, többen abbahagyták a szállásadással való foglalkozást. Nincsenek kihasználva a település fantasztikus természeti adottságai. Vagy egyéni honlapot kellene készíteni a szállásadóknak,

vagy

közöset,

a

település

honlapját

mintegy

kiegészítve

a

szálláslehetőségekkel. Ezt azonban a vállalkozó már nem szeretné ingyen, illetve mindenképpen szeretné, ha haszonnal működne. Helyi turinform iroda létesítésről is gondolkoznak a teleházon belül. Ez nyárra valósulna meg, non-profit alapon működne. SWOT analízis (a teleház vezető véleménye és az esettanulmány készítőjének szempontjai alapján készült) A mártályi teleház erősségei: -

vállalkozói formában működik, ezért független és rugalmas, nincs kiszolgáltatva

-

anyagi helyzete biztonságosabb, mint más teleházaké, mert probléma esetén a vállalkozásból át lehet csoportosítani

-

a vállalkozónak vannak helyi civil partnerei, tehát a pályázatokon akkor is részt tudnak venni, ha a vállalkozás nem pályázhat

-

az önkormányzat szakmailag magasra értékeli a teleházat és vezetőjét, jó a kapcsolat

-

a településen igen jó a teleház és vezetője elfogadottsága, népszerűsége

-

a teleház nem csak szolgáltat, munkát is ad – munkahelyet teremt

-

közel van Hódmezővásárhely, ahol a teleház vállalkozójának szintén van teleházas „érdekeltsége” – össze tudnak dolgozni, főleg az ECDL tanfolyam esetén

-

a teleház központi helyen van

57

-

a multimédiás tevékenység, ami ritka és hiánypótló a teleházak között, és a Mártélyt a teleházak ’társadalmában” igen előkelő helyre teszi, valamint jelentős bevételt is produkál

-

a teleház vezető kiterjedt szakmai és emberi kapcsolatai, ezek között első helyen a teleházas kapcsolatai, posztja az országos szövetségben

Gyengeségek: -

az épület rossz állapota

-

nincs az ügyfelek számára helyszín elmélyült munkavégzésre, pl. távmunkára

-

nincs képzések tartására alkalmas hely és bútorzat

-

a gépek nem a legkorszerűbbek

-

a teleház finanszírozása „szoros”

-

pénzügyi korlátok, ami miatt pl. késik az épület felújítása, a gépek korszerűsítése

-

nincsen hosszú távú stratégia

-

rossz viszony az iskolaigazgatóval

-

az önkormányzat anyagilag nem támogatja a teleházat forráshiány miatt

-

nem tudják bevonni a lányokat/nőket a rendszeres ügyfélkörbe magánemberként

Lehetőségek: -

részvétel a turizmus fejlesztésében – honlap a szállást kínálóknak, Tourinform szolgáltatás

-

a turizmus fejlődése külső ügyfeleket hozhat – a nyaralók közül

-

az EU csatlakozás eredményeképpen megnő a pályázatok száma –erősödnek a legfontosabb teleház partnerek, a civilek, és a teleház is jobb gazdasági helyzetbe kerül

-

a lányok, nők érdeklődése jobban az informatika felé fordul, ahogy az IT egyre elterjedtebb lesz

-

speciális szolgáltatások, piacosodás lehetősége a teleház számára

-

a teleház speciális szolgáltatásai iránti igény nő a vállalkozók körében – pl. honlap

-

helyi közösségi rádió létrehozása mint speciális szolgáltatás

-

internet szolgáltatás megszervezése a faluban – kábeltévén vagy mikrohullámú internet

58

Veszélyek: -

a vállalkozók által működtetett teleházakat hátrány éri a pályázati lehetőségek terén

-

a civil ház létrejötte és felszerelése IT –val a civileket mint legfontosabb ügyfélkört kivonja a teleház hatósugarából

-

ahogy a számítógép és internet penetráció nő, a teleház ügyfelei „otthon maradnak”

-

Mártély elöregszik, a teleház elveszti az ügyfeleit

Összefoglalás A mártélyi teleház speciális helyzetben van, mert formálisan vállalkozásként működik. A közösségi teleház funkciókat azonban ugyanolyan módon, hasonló feltételekkel látja el, mint más teleházak. Speciális függetlenség és rugalmasság jellemzi, anyagilag azonban a vállalkozói formában való működés nem nyújt lényegesen nagyobb lehetőségeket, mint amivel a civil szervezetek által és/vagy önkormányzatok által működtetett teleházak rendelkeznek. A mártélyi teleház speciális területe a multimédiás szolgáltatások, ezeket a helyi közösségen kívül más szervezetek is igénybe veszik, sok esetben piaci áron. A mártélyi teleház legnagyobb erőssége a település szempontjából közösségfejlesztési tevékenysége. Ez nem egy mennyiségileg pontosan jellemezhető tevékenység, nem annak alapján lehet megítélni, hányan, milyen gyakran járnak a teleházba. A teleház kialakított és megerősített egy rendszeresen teleházba járó, fiatalokból álló közösséget, erősíti a település civil szervezeteinek működését, kapcsolatokat hoz létre és menedzsel, rendezvények segítségével hoz össze különböző csoportokat, és nem utolsó sorban közel hozza a település lakóihoz az információ, az információhoz jutás fontosságának elismerését még akkor is, ha nem mindenki érti pontosan, milyen előnyök vannak e mögött. A teleház segítségével, részben a teleház vezető személyiségének hatására, a település lakói egy tanulási folyamatban vesznek részt: mit jelent, mit hoz a számukra a modern info-kommunikációs eszközök használata, milyen módon változtatja ez meg az életüket. Közös SWOT elemzés Miután Mártélyt megismertük, a következőkben bemutatjuk a további hét teleház SWOT analíziséből összegyúrt közös verziót. (Összegyűjtöttük, milyen eredményekkel járt az interju készítése során a teleház vezető bevonásával elkészült SWOT analízis mind a 7 településen és

59

mindent leírtunk egy összesített SWOT analízisben. Az erősségek tehát a 7 vizsgált teleház erősségeinek összesítését jelentik, a gyengeségek az összesített gyengeségeket, stb.) Így egyes erősségek egyes helyszíneken már megvannak, másutt még csak lehetőségek, egyes gyengeségek sehol nincsenek, de lehetnek, a lehetőségek között sokan találnak jövőkép elemeket, a veszélyek pedig jelzik a fenyegetettség eltérő dimenzióit. Erősségek -

A teleház jó (központi) földrajzi elhelyezkedése.

-

A szolgáltatások technikai feltételei: nagy számú új gép, jó telefonkapcsolat, nagy sebességű internet elérés, sokszínű összetett szolgáltatások

-

Sokrétű, hozzáférhető információk,EU-ról üzletről, nemzetközi piacról, napilapokról stb.menetrendről, kínálatról…

-

Sokszínű szolgáltatások, falugazdász jelenléte, ügyfélbarát árak, bérletrendszer,

-

Barátságos, családias elhelyezés, ami hozáájárul emberi kapcsolatok létrejöttéhez, kooperációhoz, egymás tanításához,

-

Generációs segítségnyújtás, gyermekfelügyelet az óvodáskori szoktatástól a tudatos pályairányításig

-

Ügyfélközpontúság, nyitottság, kiváló vezető

Gyengeségek -

A gazdasági és kulturális élet alacsony szintje a településen

-

Rossz viszony az önkormányzattal- (önkormányzat által létrehozott “ellenTeleház”)

-

A jogi háttér rendezetlensége,

-

A teleház alacsony ismertsége általában - a településmarketing gyengesége, kevés infó

-

Nem járnak a nők, a vállalkozók és a fiatalok is csak kevesen

-

Nincsenek teleházas programok, nem ismert a nyitvatartási idő, nincs elég elérhető profi szakember,

-

A teleházzal kapcsolatos döntésekben hatalmi szó érvényesül önszerveződés és a kapacitásokhoz való igazodás helyett.

60

Lehetőségek -

Új ügyfelek elérése igényfelméréssel, régiek és újak megtartása az ügyfél elégedettség folyamatos mérésével,

-

A fiatalok megnyerése, formális és informális csoportok kialakítása, a gyermekvédelmi funkció tudatosabb felvállalása.

-

Korosztályos programokkal elérni az eddig távolmaradókat, rétegprogramokkal a nőket, vállalkozókat, fiatalokat,

-

A funkciók bővítése: OKJ-s képzésekkel, pályázatfigyeléssel, írással, továbbtanulás segítése,

-

munkaerőpiaci felkészítés, fiatalok uniós felkészítése, kisebbségek helyzetének javítása, internetes ügyintézés,speciális pályázatfigyelés vállalkozásoknak, információ keresési szolgáltatás sms-sel, lapok, nyomtatványok lekérése, ECDL kurzus, további irodai szolgáltatások, pl. névjegykészítés, digitális fotók alapján fényképkészítés, iratfűzés, honlap készítés, gépelés,

-

Önfenntartó teleház

-

Nyitvatartási idő az ügyfelekhez igazítva, tanítás után is

Veszélyek -

Támogatások megszűnnek, csökkennek,

-

Helyiséget kinövik, és csak távolabb találnak nagyobbat,

-

A jól dolgozók elmennek, a vezető jobb, jövedelmezőbb elfoglaltságot talál.

További lehetőségek-ágazati kapcsolódások Jóllehet, a bemutatott elemek rímelnek a korábban vázolt gondokra, és számos új tevékenységi formával próbálják bővíteni a tevékenység és a működés meglévő kereteit, az olvasóban mégis hiányérzet támadhat. A lehetőségek között nem szerepel a képzés, önképzés - félve említjük, hogy valószínűleg a veszélyek között megjelenő instabil személyi pozíciók miatt. Elvétve akadt a gazdálkodás módjára utaló javaslat - megkockáztatjuk, az itt meglévő felkészületlenség miatt. Átgondolásra érdemes, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv Opreratív Programjaiból - különösen a Gazdasági Versenyképességi és a Humán Erőforrás Operatív programra gondolunk - az EU csatlakozás és az ennek nyomán megnyíló pályázatokból a teleházak számára lehetnek 61

átvállalható feladatok - például az digitális szakadék mellett a szociális kirekesztés más formáinak a felszámolásához kapcsolódó közösségfejlesztési tevékenységek adaptálása, a munkaerőpiacra való visszajutás segítésére szolgáló programok képzési elemei, stb. Második helyen hitünk szerint az e-közigazgatás kínál bekapcsolódási lehetőséget. Mint ismeretes, az elmúlt években az EU külön erőfeszítéseket tett egy ügyfélbarát közigazgatás megteremtésére, ezen belül arra, hogy az IKT-t ennek szolgálatába állítsa. A szolgáltatások körét definiálva elég rövid határidőt adott ezek gyakorlati átültetésére. Ezek a listák májustól számunkra is kötelezettségeket jelentenek. Első helyen említjük az EU Közösségi szinten tervezett intézkedéseit: „e-Europe 2005” Akció terv -

Európai Kormányzati gerinchálózat

-

e-kormányzatok együttműködése

-

Interaktív közszolgáltatások

-

e-Közbeszerzések fejlesztése

-

Közösségi Internet Elérhetőségi Pontok kiépítése

-

(PIAP-ok)

-

Kultúra és turizmus az Interneten

Témánk, azaz a teleházak jövője és fejlesztése szempontjából még lényegesebb annak végiggondolása, hogy a szolgáltatás állandóságát biztosító jogi szervezeti formát megtalálva, az önfenntartást megteremtve, szolgáltatásaik minőségbiztosítását megszervezve részt vállalnak –e, és hogyan –a már működő álláskeresési funkció mellett az un. EU alap eközszolgáltatások adaptálásában. Az állampolgárok számára (12) -

Álláskeresés

-

Jövedelemadók

-

Szociális védelem

-

Személyi iratok

-

Lakcímváltozás bejelentése

-

Közkönyvtárak

-

Egyetemi, főiskolai jelentkezés

62

-

Gépjármű nyilvántartás

-

Hatósági okiratok

-

Rendőrségi feljelentés

-

Építési engedély iránti kérelem

-

Egészségügyi szolgáltatások

A vállalkozók az EU-ban is kiemelkedően fontos célcsoport, esetükben az alap eközszolgáltatások a következők. A vállalkozások számára (8) -

Hozzáadott érték adók

-

Társasági adó

-

Új társaság alapítása

-

Statisztikai adatszolgáltatás

-

Munkavállalók szociális támogatása

-

Közbeszerzés

-

Vámnyilatkozat

-

Környezetvédelmi engedélyek

Az államigazgatás nem, vagy csak nehezen mond le az említett feladatok megvalósításában játszott kizárólagosságról, de az állampolgár elérésének kötelezettsége, és az erre irányuló nyomás remélhetőleg utat enged az ésszerűségi szempontoknak.. Egyelőre elég az adaptáción gondolkodni. A teleházak kapcsolódhatnak a nemzeti fejlesztési Terv Operatív programjaihoz, ezen belül különösen a HR OP-hez, a GV OP-hez.

63

VIII. Vezetői összefoglaló A teleházakról szóló állapotfelmérő kérdőívek, a fókuszcsoport megbeszélések és a nagyszámú strukturált interjú tapasztalatait az előzményekkel és a tanulmány elején rendszerezett

külföldi

példákkal

összevetve

készítettük

el

összefoglalónkat.

Következtetéseinkkel, a kutatásunk során szerzett információk, tapasztalatok felhasználásával szeretnénk segítséget nyújtani a teleházak működésének javításához, új, professzionális teleházak létrehozásához, és működtetéséhez. Szeretnénk leszögezni, hogy empírikus tapasztalataink megerősítették a teleházak általános, a vidéken, elmaradottabb régiókban és a hátrányos helyzetű csoportok szolgálatában működő teleházak különös fontosságát. A rendelkezésre álló adatok alapján vázoljuk a sikeres működés kulcselemeit és felhívjuk a figyelmet néhány olyan hiányosságra, amelyek kiküszöbölése hozzájárulhat a jövőbeni sikerhez, a teleházak fenntartható fejlődéshez. VIII.1. Teleházak alapítása A vizsgált területeken néhány gond az alakulás körülményeire, azok tisztázatlanságára vezethető vissza. Úgy gondoljuk, a jövőben a sikeres működés alapfeltétele az alapítás jogi elemeinek, a multi-szervezeti hatásköröknek és felelősségnek a tisztázottsága, tekintettel az alapítók közötti feladatok, funkciók és a finanszírozás pontos szabályozására.. Az ezen a területen

gyakran

érvényesülő

informális

gyakorlatok,

a

szóbeliség,

hátrányosan

befolyásolhatják – főleg konfliktusok esetén – a teleházak működését. Egyetértve a Teleház Szövetség minőségbiztosítási törekvéseivel, ettől függetlenül is meg kell határozni a folyamatos ellenőrzés eszközeit és módszereit. A jelenleginél megalapozottabb jövőkép első feltételeként, a teleházak alapítását érdemes meg előznie egy helyi szükségletelemzésnek, amely egyaránt tartalmazza a lakosság és a vállalkozások igényeit, a lehetséges közreműködők körét és elkötelezettségük mértékét. Ebben az esetben is megszívlelendő a “kezd kicsivel és gondolj a nagyra” elv. Ez lehetővé, teszi, hogy az IKT-ben rejlő lehetőségek a teleház egyéb potenciáljaival együtt, a növekvő igényeknek megfelelve kiteljesedjenek, másrészt a növekvő igények magas szintű kielégítésének képessége jelentősen hozzájárulhat a teleházak önfenntartó képességének erősödéséhez. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az alapításhoz és fejlesztéshez szükséges

64

beruházásokat külső forrásokból, pályázati támogatásokból megszerezve a működtetés már a jelenleginél kisebb gondot okoz. VIII.2. Teleházak működtetése Gazdálkodás Evidenciának tűnik, hogy a teleház célcsoportjainak jelentős része nem vagy kevéssé képes megfizetni a kínált szolgáltatások piaci árát. Minél inkább szükség van a Teleház esélykiegyenlítő funkciójára, vagyis minél hátrányosabb helyzetű településen, minél szegényebb lakosság körében működik a Teleház, annál inkább így van ez. Azonban a célcsoportok szegmentálása, a tudatos árképzés, amely folyamatos értékeléssel párosul, elvezet ahhoz, hogy a bevételek között egyre hangsúlyosabban szerepelnek a piaci vagy közel piaci árakon nyújtott szolgáltatások bevételei. A gazdálkodás stabilitása érdekében kiemelt fontosságú -

Az önelszámolásra törekvés

-

Tartalékképzés

-

Forráselemzés, forrás koordináció

-

A magánszférával való intenzívebb partneri együttműködés a szféra ismeretében és érdekeltsége mentén, ami a helyi vállalkozók intenzívebb bevonását jelenti támogatóként és közreműködőként egyaránt.

Menedzsment Az alapítás nehézségei, a befogadó közeg esetleges idegenkedése az újtól, a forrásteremtés kiszámíthatósága harcos, kitartóan küzdeni tudó teleház vezetőt igényelnek. A működés során nagy rugalmasságra és adaptációs képességre van szükség. A menedzsment tagjainak sokszor erősen átpolitizált közegben, konfliktusok során keresztül kell sikeresen működtetni a teleházat. Érdekes módon ezek a problémák sokszor annál inkább jelen vannak, minél karizmatikusabb személyiség a teleház vezető, minél inkább “mozgalmárként” áll a teleház élén. Ugyanakkor a “konszolidáció” időszakába érkezve sokoldalúan képzett, professzionális menedzsmentre van szükség, annál is inkább, mivel a működtetés finanszírozása mögött sok esetben nem pénzhiány, hanem a pénzügyi menedzsment hiánya rejlik. A vizsgált teleházak

65

sok esetben a teleház vezető helyi ismertségének, személyiségének, segítőkészségének, kapcsolatteremtő képességének, szociális érzékenységének köszönhetik sikerüket. Ehhez járul még, hogy a vezető a jól működő teleházakban jól ismeri a település lakóit, érzékeny problémáikra. A hiányzó ismeretek – non-profit menedzsment, üzleti ismeretek, technikai és szociális ismeretek, mikor mi hiányzik - képzéseken elsajátíthatók, elsajátítandók. A menedzsment feladata a sikeres működés érdekében: -

Megteremteni a teleház funkcionális és hálózati kapcsolódásait a település más intézményeihez, szervezeteihez és más teleházakhoz (a Teleház Szövetség és szervezeteinek erőfeszítései eredményei ezen a területen igen látványosak)

-

Ügyfél centrikus működést biztosítani, ennek minden professzionális elemével – ügyfél szegmentálás, szükséglet elemzés, folyamatos elégedettség mérés, a célcsoport orientált szolgáltatások folyamatos, kreatív bővítése, település marketing és bekapcsolódás a kistérségi marketingbe.

-

A funkciók folyamatos bővítése innovativ eszközökkel, pl. nagyobb szerepvállalás a fiatalok tudatos szocializációs folyamtában, szerepvállalás az e-közigazgatásban, az állampolgárok és a vállalkozók csoportjainak szolgálatában

-

A versenytársakkal való együttműködés illetve verseny a minőségjavítás érdekében

-

Megfelelő humán erőforrás folyamatos biztosítása a magas színvonalú szolgáltatások érdekében.

-

Likviditás menedzsment

Humán erőforrások A korlátozott anyagi lehetőségek, a települések mérete és nagyvárosoktól való távolsága is behatárolja a teleházak munkatársi gárdájának lehetőségeit. A helyi beágyazottság, a jó kommunikációs készség, a különböző ügyfelekkel bánni tudó személyiség az általunk vizsgált teleházakban az interjú alanyok szerint mindenütt erősség volt. A teleházak munkatársai között azonban bizonyos feladatok ellátásának határt szabtak a képzettségi hiányok. A teleházak munkatársainak folyamatos képzéseivel nyitott kapukat döngetünk, hiszen jelen project is tartalmaz képzési elemeket. A teleházak a képzettségi hiányokat több helyen külső szakértők rendszeres odacsábításával oldják meg, barter és egyéb konstrukciókban, ami különösen hasznos látogatottság növelő eszköz. Nagyobb felkészültségre van mindenképpen szükség a teleházban a következő területeken 66

-

Személyiség fejlesztés, amely átvezet a közösségfejlesztési ismeretek, készségek, igényléséhez és alkalmazásához

-

Ügyfélszolgálati ismeretek, amely az ügyfélcentrikus működéstől átvezet a professzionális ügyfélkövetés, elégedettség mérés, igényfelmérés végzéséhez

-

Alapszintű vállalkozási ismeretek, amely átvezet a távmunka bevezetésének professzionális menedzseléséhez, a teleház üzleti tervének rendszeres elkészítéshez, amely a tudatosabb, megalapozottabb gazdálkodást, a hosszútávú jövőkép megalkotását inicializálja. Emellett hozzájárul a helyi vállalkozók igényeinek előremutatóbb kielégítéséhez is.

PR és marketing A nonprofit szervezetek általában maradék elven - a működés más költségeinek alárendelve foglalkoznak marketinggel, ha egyáltalán. Ez meg is látszik a marketing kommunikáció eszközein, még inkább eszköztelenségén. A közönség elérése, az ehhez szükséges üzenetek megfogalmazása csak ritkán szerepel a munkaöri leírásokban. A PR – közkeletű, bár pontatlan elnevezéssel a közönség kapcsolatok, ezen belül is az intézményes együttműködés ápolása többnyire csak informális alapokon és nem tudatos kapacitás építésen nyugszik. Bár a vizsgált teleházak egyikében-másikában igazán remek példákat láttunk, a marketing rendszerszerű működtetésében vannak még tennivalók. Könnyen belátható, milyen előnyök származnak a marketing és PR tervszerűbb, munkamegosztás elemeként kezelt működéséből: a multiszervezeti működés résztvevői multiplikálhatják az egyes szervezetekről szóló információkat és gyorsíthatják azok terjedését: ezzel kölcsönösen javíthatják egymás ismertségét és presztizsét. A teleház a település marketing hordozójává válik, az önkormányzat demonstrálhatja a szolgáltató közigazgatásról vallott elveit, ha vannak ilyenek. Az előny egyben előfeltétele is annak, hogy az ”önhikis” vagy egyes területeken forráshiányos önkormányzatok és a teleházak, a civilek és a vállalkozók jobban részt vállaljanak a település közéletének együttes alakításából és a köz-és magánszféra mintaszerű együttműködésének példájaként emlegetett angliai Telecottage -ok folytatóivá váljanak.

67

Javaslatok a marketing tudatosabbá tételére: -

a megállító tábla még nem visz be senkit azok közül, akik nem tudnak arról, ami a házban történik. Időről- időre informálni kell a lakosságot az elmúlt időszak történéseiről, “ügyeiről” lehetőleg azon a nyelven és stílusban, olyan példákkal, hogy érintve érezze magát

-

a házat időről időre ki kell nyitni - rétegeket megszólító nyílt napokkal, rendezvényekkel

-

nem egyes eszközökben, hanem strukturált marketingpolitikában kell gondolkodni, a témára jellemző szóhasználattal: “termékünk, szolgáltatásunk, áraink, akcióink”, ezek közül mi új, mi az ami éppen megújult, vagy ilyen még nem volt, stb.

-

A PR részeként a helybéli közszereplők eseti, vagy jól szervezett időszaki megjelenéssel demonstrálhatják, hogy a ház fontos nekik, intézményüknek, céljaik megvalósításához.

-

A település marketing részeként egyre gyakoribbá váló “hungarikum” események egyik helyszíne lehet a teleház is.

Szolgáltatások A teleházak által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban már említettük az ügyfél centrikus működés fontosságát, kialakításának eszközeit. Itt most csak az oktatási paletta bővítésének lehetőségét emeljük ki. Felfogásunk szerint a teleház által nyújtott szolgáltatások között mindenképpen meg kell jelennie az informatikai képzésnek.. Bizonyos célcsoportok számára ugyanis csak a képzés teszi lehetővé az attitűdváltást és biztosítja, hogy hozzájussanak azokhoz a minimális készségekhez és tudáshoz, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egyáltalán igénybe tudják venni a teleház szolgáltatásait Másrészt a képzések biztosítják, hogy a teleházak ügyfélköre folyamatosan bővüljön, mégpedig olyan kliensekkel, akik a rendelkezésre álló eszközöket egyre tudatosabban és sokrétűbben tudják használni. A különböző szintű és minőségű informatikai oktatás a legtöbb teleházban időről időre elérhető. Vizsgálataink tanulsága szerint azonban ezekből bizonyos, a digitális szakadék által erősen érintett csoportok kimaradnak. Ilyenek a nők, az idősebbek (nyugdíjasok), akiknek speciális, célcsoportra szabott képzésekre van szükségük, ráadásul megfelelő eszközökkel legyűrve a bennük rejlő számítógéppel, internettel kapcsolatos gátlásokat. Interjú alanyaink maguk is megfogalmazták ezen igényeiket, érdemes ezt figyelembe venni.

68

A teleházak képzési tevékenységét érdemes diverzifikálni, és az informatika mellett munkaerő piaci képzéseket is felvállalni, természetesen megteremtve ehhez az infrastrukturális hátteret és a minőségbiztosítás rendszerét. A felnőttképzés intézményi akkreditációja lehetőségként nyitva áll a teleházak előtt is. VIII.3. A teleházak és az állam A teleház definíciójából, céljaiból, missziójából következik, hogy bizonyos szintű külső támogatás nélkül működésképtelenek. Ideális esetben a támogatások legalább egy része állami forrásokból érkezik. A magyar teleház mozgalom elindulása óta minden kormány valamilyen szinten támogatta a teleházak alakulását és működését. A támogatás a kapott forrásokkal való elszámoltathatóság, illetve bizonyos funkciók betöltése megvalósulásának számon kéréséig jutott. Az állami szerepfelfogásból azonban hiányzik az önfenntartás felé való elmozdulás ösztönzése. Ugyanakkor az államnak és intézményeinek egyre több olyan programja van – ezek egy része összefügg az EU csatlakozással, mások ettől függetlenek – ahol a teleházak elhelyezkedése, meglévő

kapcsolatrendszere,

beágyazottsága,

ügyfélköre,

tudása

és

tapasztalatai

kézenfekvően kínálják a megoldást arra, hogy ezeket vagy ezek egy részét részben vagy teljesen a teleházak bevonásával valósítsák meg. Ez kiszámíthatóbb finanszírozást, nagyobb elismertséget és professzionálisabb működést eredményezhet a teleházak számára. Ehhez a szerephez a teleházak egy részének azonban még fel kell készülnie. A teleházak verseny helyzetben vannak, több alternatív megoldás létezik, és a versenyt csak megalapozott háttérrel – tudással, felszereltséggel, stb. – lehet megnyerni. A teleházaknak azonban minden esélyük megvan arra, hogy sok helyen élére álljanak ezeknek a programoknak. Az így elmélyített professzionalizmus elvezet ahhoz, hogy bizonyos területeken piacosabb működés válik lehetővé, vagyis bizonyos célcsoportok az adott szolgáltatások magas minőségét készek és képesek magasabb díjjal honorálni. A teleház menedzsmentnek azonban változtatnia kell azon a szemléleten, amely elvárja, hogy a központi támogatásokat automatikusan elérhetővé kellene tenni a teleházak számára, és ügyfeleikben sem kelthetik az örökös ingyenesség érzését.

69

VIII.4. A teleházak és a távmunka A teleházak munkaerőpiaci lehetőség növelő szerepei között – az erről szóló képzések és információk nyújtása mellett - a távmunka az, amely kihasználva a teleházak infrastrukturális lehetőségét eséllyel kecsegtet. Kutatásunkban azonban sehol nem találtunk erre működő példát, azzal együtt, hogy a teleház vezetői mindenütt nyitottak erre a lehetőségre és a települések lakóit is érdekli. A távmunka bevezetéséhez a teleház vezetőknek össze kell gyűjteni az ezzel kapcsolatos ismerteket és információkat. Meg kell vizsgálni, és dönteni kell, hogy van-e megfelelően képzett és távmunka végzésére alkalmas munkaerő a településen. Ez után dönteni kell arról, hogy a teleház mintegy szolgáltatásként szeretne-e helyszínt biztosítani a távmunkásoknak, vagy saját maga „vállalkozásban” keres távmunka végzési lehetőséget és az ezt elvégezni tudó és kívánó munkaerőt. Mindkét esetben alapvető feltétel, hogy a teleházban legyen megfelelő, nyugodt, elmélyült munkavégzésre alkalmas terület. Az általunk vizsgált terepeken már ez a feltétel is kevés helyen teljesült. Az első esetben a távmunkás napi vagy heti rendszerességgel (pl. naponta, hetente kétszer, stb.) bejár a teleházba és akár részmunkaidőben, akár napi 8 órában ott végzi a munkáját egy külső megbízó számára. Ő maga lehet egy külső cég, önkormányzat, vagy non-profit szervezet alkalmazottja, vagy akár önfoglalkoztató távmunkás és a teleház csak a technikai lehetőséget biztosítja számára a munkavégzéshez, amelyért ő a megállapított díjat fizeti. A távmunkás azért jár a teleházba, mert pl. saját otthona nem alkalmas munkavégzésre, kicsi, nem tud elvonulni, otthon vannak a gyerekek, stb. vagy mert otthon nincsenek meg a megfelelő technikai feltételek –számítógép, internet hozzáférés. De dönthet a teleház mellett azért is, mert nem szeret tartósan otthon egyedül lenni, vagy mert ha otthon van, az otthoni egyéb teendők állandóan elvonják a figyelmét a munkától. A teleház ebben az esetben az infrastruktúra biztosítása mellett biztonságot nyújt a hardver és egyéb informatikai kérdésekben nem kellőképpen jártas munkavégző és megbízója számára is, mert a hibákat, problémákat gyorsan el tudják hárítani, míg otthoni munkavégzésnél ez probléma lehet. A második esetben a teleház kutatja fel a távmunkát kínáló cégeket, toborozza a munkaerőt, alkalmazza őket valamilyen formában, biztosítja a minőséget és a határidőt. Ehhez vállalkozási ismeretekre van szükség, egyébként a tevékenység nem menedzselhető.

70

Zárásként még egyszer hangsúlyozzuk : empírikus felvételünk fontos adalékokkal szolgált a dél-alföldi

teleház

mozgalom

szervezeti

hátteréről,

funkcióinak

érvényesüléséről,

esélyteremtő szerepének megvalósulásáról. Az eddigi eredményeket elismerve, probléma orientált összefoglalónk a funkciók kiteljesítését, a szerepek eredményesebb, hatékonyabb betöltését, az esélyekhez való hozzáférés feltételeinek javítását, a további haszonélvezők számának gyarapítását célozza.

71

Irodalomjegyzék -

Bartha Attila és társai: Közösségi Internet Hozzáférési Pontok – Külföldi Tapasztalatok - A hazai pontok adatbázisának összeállítása, tipizálása, és térbeli megjelenítése - Egy döntéstámogató monitoring rendszer megalapozása – KOPINT Datorg, Budapest, 2003. július

-

Beaton, Mary: Hungarian Telecottages: Tailoring ICT to Rural Business Needs –– BME – UNESCO Information Society Reserach Inst. (ITTK) Budapest Technical University –Rural Wins – Workshop on ICT Solutions for Rural Areas, Brussels, Dec. 11, 2002

-

Byers, A.: Community Technology Centres: exploring a tool for rural community development. Australia: Charles Sturt University, Centre for Rural Social Research 1996

-

Dunn, Paul Gregory: Factors Leading the Success or Failure of UK Telecottages -, Doktori disszertáció 2001 March – www.telecentres.com/download.hp3

-

E-inclusion – The Information Society’s Potential for Social Inclusion in Europe – „Employment and Social Dimension of the Information Society” - Comission Staff Working Paper - Comission of the European Communities – Brüsszel, 2001. 09.18.

-

Ellen, Debbie: Telecentres and the Provision of Community Based Access to Electronic Information in Everyday Life in the UK, - doktori disszertáció 2003. január - http://www.mmu.ac.uk/h-ss/dic/research/ellen/contents.html

-

Fábián Zoltán: Az ITTK – TÁRKI World Internet Project legfrissebb eredményei – előadás – Információs Társadalom Szakmai Napok, 2003.11.25.

-

Falch, Morten: Models of Multipurpose Community Information Centres (MPCICs) –, Center for Tele-Information, Techn. Univ., Denmark – Seminar on Multipurpose Community Telecentres, ITU (International Telecommunication Union), Budapest, December 7-9, 1998 – www.itu.int/ITU-D/univ_access/seminar

-

Gáspár Mátyás és társai: Teleházak és Távmunka Magyarországon, Teleház Kht. 1999

-

Goussal, Marion M, Udrizar Lezcano, Maria Sandra: Location and Marginal Impact of Multipurpose Telecentres: a Critical Analysis – Grupo de telecommunication Rurales, Univ. Del Nacional del Nordeste, Chaco, Argentina www.its2000org.arg/conference/goussal.pdf

-

Gurstein, Michael: Effective Use : A community informatics strategy beyond the Digital Divide – www.firstmonday.dk/issues/issue8_12/gurstein/index.html

-

Integrating Modern and Traditional Information Technologies for Community Development – International UNESCO Seminar, Kothmale, Sri Lanka, jan. 22-27, 2001 – www.unesco.org/webworld/public_domain/mct.html

72

-

Kas Kinga, Mimi Larson: Magyarországi teleházak monitorozása – Zárótanulmány 2001 november

-

Kitzinger Dávid, Molnár Szilárd: Teleház kutatás 1999, Kutatási Jelentés 3-4, 1999 ITTK, Budapest

-

Qvortrup, Lars: Community Teleservice Centres: a mean to social,cultural and economic development of rural communities and low income rural settlements Impact of Community Tele-Service Centres on Rural Development – World Telecommunications Development Conference, ITU, Buenos Aires, 3/1994 –

-

Molnár Szilárd: A „megtartó” teleház – variációk közösségre és technológiára – www.ittk.hu/infinit/2000/0706

-

Molnár Szilárd: Teleház meghatározások –– www.ittk.hu/infinit/2000/08.04

-

Report on the Regional Seminar for Arab States on Community Telecentres – ITU – Tunis, 22-24 March, 1999 - www.itu.int/ITU-D/univ_access/seminar/ tunis/papers/Tunis-en.pdf

-

SIBIS Country Report – Hungary – www.empirica.biz/sibis/reports/country.htm

-

SIBIS – Matching up to the Information Society – An Evaluation of the EU, the EU Accession countries, Swithzerkand and the United States – 2003. August www.sibiseu.org

-

Suzuki Atzushi, Shankariah Chamala: Role of Telecentres in Rural Development in Australia –– Agricultural Information T echnology in Australia and Oceania, 1998

-

Teleház minimum – Magyar Teleház Szövetség belső minősítési rendszere www.telehaz.hu

73

Mellékletek 1. sz. melléklet: e-mail-ben minden teleház vezetőnek elküldött kérdőív 1. Teleház neve:

címe: …………………..

település

……………………………..

utca

…………………

Telefon……………………………..

Telefax ……………………………..

E-mail ……………………………..

Web ……………………………..

házszám

Vezető neve ……………………………..…………………………….. A kérdőív kitöltője (ha nem a vezető) ……………………………..…………………… Működésének kezdete ……………………………..…………………………….. 2. A teleház infrastruktúrája (Írja, be kérem) 2.1. Kik az Önök Alapítói: …………………………….. Alapítói támogatás……………………… E Ft 2.2. Kik a tulajdonosok (Írja, be kérem) (ha nem azonosak az alapítóval) ……………………………………….. A teleház adottságai 2.3. Van-e Önöknek alirodájuk? (Tegyen X-et és írja be a számokat a megfelelő helyekre) 1) van…………….. hány aliroda van…………………….. 2) Nincs aliroda A teleház épületében szobák száma………szobák összes alapterülete………………….m2 3. Kérem, írja le az alábbi eszközök közül melyikkel, hány darabbal és milyen márkájú eszközökkel rendelkeznek. Írja be a Tegyen X-et Írja be hány A teleház által használt eszközök készülékek darabbal, amennyiben márkáját rendelkeznek van Számítógépek Nyomtató Szkenner Modem CD-író CD-olvasó DVD Írásvetítő Videó projektor

74

Digitális fényképezőgép Videó kamera Vetítővászon Fénymásológép Egyéb 4. Az alábbiakban néhány szolgáltatást, tevékenységet soroltunk fel. Kérem, jelölje Xszel a megfelelő oszlopban, hogy az Önök teleházában megtalálható-e ez a szolgáltatás. A teleház által nyújtott szolgáltatások van nincs Adatbázisokhoz hozzáférés segítése Kölcsönzés Fordítás Honlap szerkesztés Klubélet Közvetítői tevékenység Oktatás, képzés Távmunka támogatása Reklámfelület biztosítása Reklámok készítése Számítógépes szerkesztői munka CD-jogtár/jogszabálykeresés Telebankolás segítése Pályázatírás Rendezvényszervezés Tanácsadás Egyéb 5. Kérem, írja be az egyes napokhoz hánytól, hányig tartanak nyitva. Kedd szerda csütörtök péntek Szombat Nyitva tartás hétfő Tól - ig

Vasárnap

6. Szervezet és menedzsment 6.1. Hányan dolgoznak összesen a teleházban? …………………………….. fő 6.2. Kérem, írja be az alábbi táblázatba a foglalkoztatottak státusz szerinti megoszlását Ebből Alkalmazott Vállalkozó Önkéntes

fő

Végzettsége

6.3. Melyik a három legfontosabb feladatkör? Kérem, írja be az alábbi sorokba ……………………………..…………………………….. ……………………………..…………………………….. ……………………………..……………………………..

75

6.4. Kérem, adja meg mely szolgáltatásokért kérnek térítést és mennyit Térítés ellenében nyújtott szolgáltatás megnevezése

A szolgáltatás egységére jutó díj/ár

7. Ügyfélkapcsolatok 7.1. Kérem, adja meg kik a legjellemzőbb ügyfeleik?

7.2. Kik látogatják leggyakrabban?

7.3. Hogyan érik el ügyfeleiket? Tegyen X-et az Önök által alkalmazott kommunikációs módszer után. Több válasz is lehetséges 1 szórólappal 2 plakátokkal 3 újsághirdetéssel 4 web-oldalon 5 e-mail útján 6 egyéb módon (adja meg hogyan) 8. Látogatók nagyságrendje 8.1. Átlagos látogató szám: 1. hetente:……. 2. havonta:..….. 8.2. Melyik a héten a három leglátogatottabb nap 1…………………………….. 2…………………………….. 3……………………………… 8.4. Ön szerint a teleház jelenlegi adottságai mellett az ügyfelek száma 1 túl sok 2 kevés 3 éppen megfelelő

76

9. Kapcsolatok a település intézményeivel 9.1. Van-e kapcsolatuk a település intézményei közül legalább eggyel? 1 igen van. Hánnyal………. 2 nincs kapcsolatunk 9.2. Szerveztek-e már rendezvényt közösen? 1. Igen Milyen rendezvényt……………………………………………………. 2. Nem 3. Tervezik-e? 9.3. Hogyan ítéli meg a település egyes intézményeivel való kapcsolatukat? Soronként tegyen egy X-et a megfelelő helyre.

A kapcsolat minősége Önkormányzattal Általános iskola (ha van Középiskola) igazgatójával Pedagógusokkal Civil szervezetekkel Vállalkozókkal Távmunkát végzőkkel Munkaügyi központokkal Egyházakkal Egyéb szervezetekkel

kiváló

jó

elfogadható

rossz

nincsen

KÖSZÖNJÜK SZÍVES EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT!

77

2. sz. melléklet: A teleházak vezetőivel készítendő mélyinterjú tartalmi vázlata A) Szeretnénk, ha a már visszaküldött kérdőív 2.1. és 2.2. pontjában adott válaszát az alábbiak szerint kicsit részletezné az interjúalany: Az infrastruktura adatokat a személyes interjú keretében a tulajdonos, a befogadó, az üzemeltető szerv és a kapcsolat jogalapja, a teleház működésével való elégedettség, illetve a bővíthetőség irányának, forrásainak, azok biztosítása akadályainak témáiban kell mélyíteni.

B) Szeretnénk fogalmat alkotni a teleház gazdasági súlyáról, bevételi nagyságrendjéről, kiadásai szerkezetéről. Ezeket az önkitöltő kérdőívben nem is puhatoltuk, így az lenne jó, ha az interjúból az alábbiak kiderülnének: A pénzügyi adatok tekintetében szükséges lehet, hogy a könyvelő segítségét kérje az interjút adó személy. Az interjú térjen ki a havi átlagos szolgáltatási bevétel, havi átlagos kiadás, rezsiköltség, közműdíjak, kommunikációs költségek nagyságára, és hogy pályázattal segítve jött-e létre, ha igen - működési-, fejlesztési- vagy programfinanszírozásra pályázaton nyert összegek nagyságára E Ft-ban.

C) Ahhoz, hogy a működési feltételeket és a kimeneti eredményeket meg tudjuk ítélni, szükséges a 3. – 4. – 5. pontokban megadott válaszok és a 6.2.illetve 6.3. kicsit részletesebb, értékelő megvilágítása. Az eszközökre, a szolgáltatásokra, a menedzsmentre és a személyzetre vonatkozó adatokat a jelenlegi és a jövőbeni helyzet összevetésével kell tovább árnyalni a személyes interjú készítése során, meg kell tudni, kevés, elegendő, vagy sok-e az eszköz, milyen küldetést vall a teleház vezetője, hány évre lát előre, milyen források szükségesek a fejlesztés elvégzéséhez, mennyire elégedettek a nyújtott szolgáltatásokkal a látogatók, milyen további feladatokat szükséges felvállalni?

78

D)

Nagyon

fontos

célja

felmérésünknek

annak

kitapintása,

hogy

milyen

helyi

településmarketinget lát el a teleház. Ehhez a 7. és a 8. kérdésre adott válaszok bővebb körülírását kell kérni az interjúalanytól. Az ügyfélkapcsolat terén az interjú tárja fel, hogy felmérték-e a teleházal kapcsolatos helyi igényeket,

külön

figyelik-e

a

foglalkoztatásban,

az

e-kereskedelemben,

az

e-

közigazgatásban jelentkező szükségleteket, végeztek-e önértékelést az igénybevételről, ügyfeleik elégedettségéről, népszerűsítik-e a teleházat, ismert és elismert-e a teleház a helyi közösségben, milyen mértékű a kihasználtság, melyek a leggyakrabban igénybe vett szolgáltatások? E) A kérdőívben nem szerepeltettük, de nagyon fontos a fejlesztések lehetséges irányainak, esetleges korlátainak feltárása. A távmunka esélyeit is meg kell ismerni és szükséges egy „mini SWOT-elemzés” keretében megismerni a gyengeségeket/erősségeket. A fejlesztés vonatkozásában azt kell megtudni, hogy milyen fejlesztések zajlanak és várhatóak egy éven belül, azok mely eszközökre illetve milyen szolgáltatásokra vonatkoznak, biztosított-e az anyagi keret a szükséges és az elhatározott fejlesztéshez, ha nem folyik még távmunka, alkalmassá tehető-e a teleház a végzés támogatására, a teleház vezetője hogyan látja az erősségeket, a problémákat, illetve az igénybe vevők elégedettségét, milyen lesz a teleház 1-, 3-, illetve 10 év múlva? F) Végezetül kiemelten kiváncsiak vagyunk arra, hogy a teleház a településen kialakult kapcsolatrendszernek középpontjában van-e, érzékelhető, vagy akár komoly szerepet visz-e a közösségformálásban és a foglalkozási reintegrációban. Ezért a kitöltött kérdőív 9. pontjánál bővebb információt kell kérni az alábbiakról: A település szervezeteivel fenntartott kapcsolat bővítési, javítási lehetőségeit kell vizsgálni, rá kell kérdezni a teleház és a helyi vezetők, döntéshozók viszonyának minőségére, a segítség és az együttműködés pozitívumaira és negatívumaira. A teleház és a helyi közösség viszonyában fel kell tárni, érvényesül-e a közösségformáló, érdekérvényesítő szerep, megvalósul-e a teleház által a foglalkoztatás bővítése, az információ és a kultúra terjesztése?

79

3. sz. melléklet: Véleményvezérrel és/vagy kisebbségi önkormányzati képviselővel, roma kisebbségi önkormányzat képviselőjével készített interjú tartalmi vázlata •

A megkérdezett adatai: kora, iskolai végzettsége, családi állapota, gyerekek száma, munkaerő piaci státusa

-

Mióta van a településen teleház, volt-e már benne és Ön szerint mi a célja-feladata?

-

Kitől hallott róla, mi a haszna, viszi-e hírét, vagy ajánlotta-e bárkinek, hogy nézzen be Ő is a teleházba?

-

Van-e előnye a teleház használatának, pl. tudja-e, hogy milyen információkat lehet benne keresni? Menetrend, vásárokról, aukciókról szóló információk stb.

-

Milyen szolgáltatásait ismeri a teleháznak?

-

Mit gondol, kik veszik igénybe a teleház szolgáltatásait, azok mely korosztályhoz tartozók, milyen gyakorisággal, milyen napszakban, milyen szolgáltatást? Mi volt a véleményük? Segít-e a teleház munkahelyet találni? Jó-e, hogy vannak ott képzések (ha vannak)?

-

Miért mennek szívesen a teleházba?

-

Ha nem mennek, miért nem? Van-e akadálya a teleház igénybe vételének?

-

Ön szerint mire lenne szükség ahhoz, hogy többen látogassák a teleházat?

-

Ön szerint van-e munkahelyteremtő, képzési és oktatási szerepe a teleháznak?

-

Amikor többen vannak a teleházban, érezhető-e annak közösségformáló szerepe?

-

Milyen a teleház és a kisebbségi önkormányzat viszonya?

-

Milyen célokra (tanulásra, távmunkára, e-vásárlásra, játékra, levelezésre, vagy bármi másra) veszik igénybe a teleházat, akik oda járnak?

-

Mit kellene tenni ön szerint annak érdekében, hogy a romák – ezen belül a gyerekek – a teleházba járjanak?

-

Mit jelent a teleház a képviselt kisebbség számára a kapcsolat fenntartásában a többségi nemzettel, a nyelvi és a társadalmi identitás megtartásában látnak-e hasznot a teleházban?

80

4. sz. melléklet: Pedagógussal, esetleg iskolaigazgatóval készített interjú tartalmi vázlata -

Volt már a településen a teleházban, és honnan tudja, mi a célja-feladata?

-

Örül-e annak, hogy a településen teleház működik?

-

A növendékei járnak-e a teleházba? Kell-e erről értesülnie, ha igen, kitől?

-

Pedagógus kollégái járnak-e, s ha igen, havonta hányszor mennek el a teleházba? Milyen célra veszik igénybe?

-

Mit jelent a tanulók időgazdálkodásában a teleház? Konfliktus forrása-e, hogy odajárnak hétköznap délutánonként, vagy este, esetleg annak híve, hogy csak hétvégén mehessenek általános iskolások a teleházba?

-

Vannak-e olyan tanfolyamok, programok, amelyeket a gyerekek látogatnak? Mi a véleménye ezekről? Kérik-e az önök véleményét egy-egy gyerekeknek szóló kurzus előtt? Ha nem, miben szeretné, ha kikérnék a véleményét a pedagógusoknak?

-

Szokott-e olyan feladatokat adni növendékeinek, amelyeket a teleház segítségét igénybe véve tudnak a tanulók megoldani? Mik ezek?

-

A tanulók családjában van-e PC és főleg Internet-kapcsolat, vagy csak azokéban, akik a teleházba járnak? Mennyire tudhatják a pedagógusok, melyik család milyen anyagi helyzetben van?

-

Szerveznek-e a teleházban bemutatkozó látogatást, szemléltető órákat, mi történik ilyenkor? Például bemutatják-e azt, hogy a világ összes könyvtárának anyagait, katalógusait, vagy sok-sok múzeum és gyűjtemény anyagait végigböngészhetik a neten?

-

Felhívják-e a tanítványaik figyelmét arra, hogy szinte minden folyóirat és újság megjelenik a neten? Ismertetik-e a sokféle keresőrendszer nevét és hozzáférhetőségét?

-

Vannak-e további ötletei arra vonatkozóan, hogy a teleház és az iskola hogyan működjön együtt?

81

5. sz. melléklet: Polgármesterrel készített interjú tartalmi vázlata -

Járt-e már a teleházban, ismeri-e felszereltségét?

-

Máshol milyen üzemeltetési konstrukcióban működik a teleház? Az Önök településén van-e az önkormányzatnak valamilyen szerepe a teleház működtetésében, (társtulajdonos, az épületet adta)?

-

Mi a szerepe, haszna, jók-e a szolgáltatásai a település szempontjából?

-

Mi a véleménye arról, hogy miben előnyös a teleház léte a település számára?

-

Elégedett a teleház működésével?

-

Miben lehetne ön szerint jobb a teleház? Mi kellene ehhez? Az önkormányzat tudna-e ebben segíteni?

-

Mikor tart nyitva a teleház? Elegendő idő ez?

-

Mit tehet Ön azért, hogy hét végén meghosszabbított legyen a nyitva tartás?

-

Megvannak-e a teleház több évre történő finanszírozásának forrásai?

-

Tud-e olyan problémákról, amelyek esetleg a teleházba járó tanulók időbeosztása kapcsán felmerültek?

-

Van-e haszna a településen élők számára az ott működő teleháznak?

82

6/a melléklet: Moderátori vezérfonal a teleház kutatás női fókuszcsoport beszélgetéséhez I.

A résztvevők felsorolása, bemutatása

Résztvevő neve

Lakóhely

Munkahely/vállalkozás

Ha

betöltött poszt, végzett

szervezetben is tevékenykedik,

tevékenység

melyik ez a szervezet, milyen

valamilyen

civil

Végzettség(ek)

tevékenységet folytat

II.

Saját ismeretek és attitűdök a településen lévő teleházzal kapcsolatban Hányan tudnak róla a résztvevők közül? Hányan ismerik a teleház szolgáltatásait? Mindegyiket, vagy csak néhány szolgáltatást ismernek? (Moderátornak: az adott település teleházának szolgáltatásai a fókuszcsoport beszélgetés idejére pontosan ismerni kell, ha nem említenek valamit, fel kell jegyezni!) Tudják-e, mi a településen a teleház célja, feladata, ki finanszírozza, kik járnak oda és milyen célból? Hányan jártak már ott a résztvevők közül? Hányan használják rendszeresen a résztvevők közül? Ismernek-e más teleházat is? Honnan?

83

Mit tudnak róla? Változott-e a teleházzal kapcsolatos ismereteiknek köre az utolsó fél-háromnegyed évben? Ha igen, miért?

III.

Mi a véleményük a településen működő teleházról konkrétan? A: Akik rendszeresen vagy alkalmanként igénybe veszik, azoktól kérdezzük: Milyen gyakran jár oda? (naponta, hetente, havonta, ritkábban?) Milyen szolgáltatásokat vesz igénybe?

Sorszám

Igénybe vett szolgáltatások

Igénybevétel gyakorisága

Moderátornak: A következő kérdéseknél írjuk fel, a résztvevők közül hány igen/nem válasz érkezik. Ezután kérdezzünk rá a magyarázatokra, elsősorban a „nem” választ adóktól. 2. Elégedett-e az infrastruktúrával, a technikai színvonallal? 3. Elégedett-e a szolgáltatások minőségével? 4. Elégedett-e a teleház munkatársaival? 5. Elégedett-e a szolgáltatások árával? 6. Megfelelő-e a nyitva tartás? 84

7. Elég kényelmes-e az elhelyezés? Van-e elég tér, megfelelő-e a fűtés, hűtés, világítás, mellékhelyiségek? 8. Milyen szolgáltatásokat venne még igénybe a teleházban, ha lennének? 9. Mit gondolnak, meddig lesznek önök a teleház ügyfelei? (Mindig, vagy csak amíg nem lesz saját számítógépe, internet hozzáférése, faxa, stb)

B. Akik nem járnak a teleházba, azoktól kérdezzük: 1. Miért nem veszi igénybe a teleházat? 2. Lenne-e olyan szolgáltatás, amit ha ott megkapna, elmenne a teleházba?

IV.

Milyen hatással van önök szerint a nőkre, hogy van a településen teleház? Moderátornak: Azoknak is szól a kérdés, akik nem járnak a teleházba – pl. a település látogatottsága nő, könnyebb a nőknek elhelyezkedni, nőknek szóló programok vannak, stb..

V.

Milyen hatással van a résztvevők szerint a településre, hogy van ott teleház? Mondják el maguktól a véleményüket, de ha kimaradt valami, rá kell kérdezni az -

Információhoz jutás szempontjára,

-

Településen belül közösség formáló erőre,

-

munkahely teremtési segítségre,

-

a kisebbségek helyzetének javítása szempontjára,

-

kapcsolatépítési lehetőségre a külvilággal, más közösségekkel)

-

a vállalkozók szempontjából

-

a nők szempontjából (ez ugyanannak tűnik, mint az előző kérdés, de nem teljesen ugyanaz) 85

A családtagjaik járnak-e a teleházba? Milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe? Az ő szempontjaik alapján hogyan ítéli meg ezt a lehetőséget?

Milyen javaslataik vannak, hogyan kellene/lehetne a teleháznak jobban működnie a nők szempontjából?

Egyéb hozzátenni valók:

86

6/b melléklet: Moderátori vezérfonal a teleház kutatás civil szervezetek részvételével történő fókuszcsoport beszélgetéséhez Moderátorhoz: A résztvevőket a szervezetük szempontjai oldaláról kérdezzük, de természetesen sok esetben egybemosódhatnak az így szerzett tapasztalatok a magánemberi tapasztalatokkal. Próbáljuk azonban ezeket lehetőség szerint különválasztani. I.

A résztvevők felsorolása, bemutatása

Résztvevő neve

II.

lakóhely

Képviselt szervezet – neve, formája, tevékenysége, működési területe földrajzilag

Hány éve dolgozik az adott szervezetnél?

Végzettség(ek)

Saját ismeretek és attitűdök a településen lévő teleházzal kapcsolatban 1. Hányan tudnak róla a résztvevők közül?

Hányan ismerik a teleház szolgáltatásait? Mindegyiket, vagy csak néhány szolgáltatást ismernek?

Moderátornak: az adott település teleházának szolgáltatásait a fókuszcsoport beszélgetés idejére pontosan ismerni kell, ha nem említenek valamit, fel kell jegyezni!) 2. Hányan jártak már ott a résztvevők közül?

87

3. Hányan használják rendszeresen a résztvevők közül a szervezetük érdekében?

4. Tudják-e, mi a településen a teleház célja, feladata, ki finanszírozza, kik járnak oda és milyen célból?

5. Ismernek-e más teleházat is? Honnan? Mit tudnak róla?

6. Változott-e a teleházzal kapcsolatos ismereteiknek köre az utólsó félháromnegyed évben? Ha igen, miért? III.

Mi a véleménye a településen működő teleházról konkrétan? Mit nyújt a civil szervezeteknek általában és az Ön szervezetének? A: 1. Akik rendszeresen vagy alkalmanként igénybe veszik, azoktól kérdezzük: Milyen gyakran jár oda? (naponta, hetente, havonta, ritkábban?) Milyen szolgáltatásokat vesz igénybe? Ez milyen előnyökkel jár a szervezete számára?

Sorszám

Igénybe vett szolgáltatások

Igénybevétel gyakorisága

Előnyök

Moderátornak: A következő kérdéseknél írjuk fel, a résztvevők közül hány igen/nem válasz érkezik. Ezután kérdezzünk rá a magyarázatokra, elsősorban a „nem” választ adóktól. 2. Elégedett-e az infrastruktúrával, a technikai színvonallal? 88

IGEN

NEM

3. Elégedett-e a szolgáltatások minőségével? IGEN

NEM

4. Elégedett-e a teleház munkatársaival? IGEN

NEM

5. Elégedett-e a szolgáltatások árával? IGEN

NEM

6. Megfelelő-e a nyitva tartás? IGEN

NEM

7. Elég kényelmes-e az elhelyezés? Van-e elég tér, megfelelő-e a fűtés, hűtés, világítás, mellékhelyiségek? 8. Milyen szolgáltatásokat kellene még nyújtania/nyújthatna még a teleház Önök szerint a civil szervezeteknek? 9. Mit gondolnak, meddig lesznek önök a teleház ügyfelei? (Mindig, vagy csak amíg nem lesz saját irodájuk, számítógépük, internet hozzáférésük, stb) B. Akik nem járnak a teleházba, azoktól kérdezzük: 1. Miért nem veszi igénybe a teleházat? 2. Lenne-e olyan szolgáltatás, amit ha ott megkapna, elmenne a teleházba? IV.

Milyen hatással van a résztvevők szerint a településre, hogy van ott teleház? (Mondják el maguktól a véleményüket, de ha kimarad valami, rákérdezni az -

Információhoz jutás szempontjára,

-

Településen belül közösség formáló erőre,

-

munkahely teremtési segítségre, 89

V.

-

a kisebbségek helyzetének javítása szempontjára,

-

kapcsolatépítési lehetőségre a külvilággal, más közösségekkel)

-

a vállalkozók szempontjából

-

a nők szempontjából

Milyen hatással van a szervezetére, hogy van a településen teleház? Moderátornak: Azoknak is szól a kérdés, akik nem járnak a teleházba – pl. a település látogatottsága nő, a közösség összetartóbb lett, könnyebb valamit megszervezni, stb.

VI.

Milyen javaslataik vannak, hogyan kellene/lehetne a teleháznak jobban működnie a civil szervezetek szempontjából?

VII.

Egyéb hozzátenni valók:

90

6/c melléklet: Moderátori vezérfonal a teleház kutatás vállalkozói fókuszcsoport beszélgetéséhez I.

A résztvevők felsorolása, bemutatása

Résztvevő neve

II.

Lakóhelye

Vállalkozás (vállalkozási forma, tevékenység, méret)

Hány éve vállalkozó

Végzettség(ek)

Saját ismeretek és attitűdök a településen lévő teleházzal kapcsolatban 1. Hányan tudnak róla a résztvevők közül? Hányan ismerik a teleház szolgáltatásait? Mindegyiket, vagy csak néhány szolgáltatást ismernek? Moderátornak: az adott település teleházának szolgáltatásait a fókuszcsoport beszélgetés idejére pontosan ismerni kell (ha nem említenek valamit, fel kell jegyezni!)

2. Hányan jártak már ott a résztvevők közül?

3. Hányan használják rendszeresen a résztvevők közül?

4. Tudják-e, mi a településen a teleház célja, feladata, ki finanszírozza, kik járnak oda és milyen célból?

91

5. Ismernek-e más teleházat is? Honnan? Mit tudnak róla?

6. Változott-e a teleházzal kapcsolatos ismereteiknek köre az utolsó félháromnegyed évben? Ha igen, miért?

III.

Mi a véleményük a településen működő teleházról konkrétan? A: 1. Akik rendszeresen vagy alkalmanként igénybe veszik, azoktól kérdezzük: Milyen gyakran jár oda? (naponta, hetente, havonta, ritkábban?) Milyen szolgáltatásokat vesz igénybe?

Sorszám

Igénybe vett szolgáltatások

Igénybevétel gyakorisága

Moderátornak: A következő kérdéseknél írjuk fel, a résztvevők közül hány igen/nem válasz érkezik. Ezután kérdezzünk rá a magyarázatokra, elsősorban a „nem” választ adóktól. 2. Elégedett-e az infrastruktúrával, a technikai színvonallal? IGEN

NEM

3. Elégedett-e a szolgáltatások minőségével? IGEN

NEM 92

4. Elégedett-e a teleház munkatársaival? IGEN

NEM

5. Elégedett-e a szolgáltatások árával? IGEN

NEM

6. Megfelelő-e a nyitva tartás? IGEN

NEM

7. Elég kényelmes-e az elhelyezés? Van-e elég tér, megfelelő-e a fűtés, hűtés, világítás, mellékhelyiségek? 8. Milyen szolgáltatásokat venne még igénybe a teleházban, ha lennének? 9. Mit gondolnak, meddig lesznek önök a teleház ügyfelei? (Mindig, vagy csak amíg nem lesz saját számítógépe, internet hozzáférése, faxa, stb) B. Akik nem járnak a teleházba, azoktól kérdezzük: 1. Miért nem veszi igénybe a teleházat? 2. Lenne-e olyan szolgáltatás, amit ha ott megkapna, elmenne a teleházba? IV.

Milyen hatással van a vállalkozására, hogy van a településen teleház? Moderátornak: Azoknak is szól a kérdés, akik nem járnak a teleházba – pl. a település látogatottsága nő, könnyebb képzett munkaerőt találni, a többiekhez képest korábban verseny előnyben volt, mert pl. van internet hozzáférése, most felzárkózhat a konkurencia, stb.

V.

Milyen hatással van a résztvevők szerint a településre, hogy van ott teleház? (Mondják el maguktól a véleményüket, de ha kimarad valami, rákérdezni) az -

Információhoz jutás szempontjára,

-

Településen belül közösségformáló erőre,

-

Munkahely teremtési segítségre,

-

a kisebbségek helyzetének javítása szempontjára, 93

VI.

-

kapcsolatépítési lehetőségre a külvilággal, más közösségekkel)

-

a vállalkozók szempontjából

-

a nők szempontjából

-

a civil szerveződések szempontjából

A családtagjaik járnak-e a teleházba? Milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe? Az ő szempontjaik alapján hogyan ítéli meg ezt a lehetőséget?

VII.

Milyen javaslataik vannak, hogyan kellene/lehetne a teleháznak jobban működnie a vállalkozók szempontjából?

VIII.

Egyéb hozzátenni valók:

Megjegyzés: Ugyanezeket a moderátori vezérfonalakat alkalmaztuk Kelebián, ahol két eltérő csoport tagjai (internetező fiatalok, illetve gazdák) voltak a fókuszba bevonva.

94