Bridge Wealth Management 1024 Budapest, Ady Endre u. 24 Tel: , Fax:

Bridge Wealth Management 1024 Budapest, Ady Endre u. 24 Tel: 3360524, Fax: 3360526 [email protected] www.bwm.hu

Légy Résen, avagy az Opening Gap-ek jelent sége A cikk megjenelt a www.portfolio.hu t zsdei gazdasági oldalon 2005.10.13-án

Jelen írásunkban még nem a daytrade technikájával foglalkozunk, hanem annak statisztikai vizsgálatával, hogy a nyitóban lév rések hogyan hatnak az adott nap árfolyamalakulására. Mi is az a rés? Nálunk is népszer a rés angol elnevezése, a „gap”. A gap kifejezést általában abban a piaci szituációban szokták alkalmazni, amikor az el z napi maximum alacsonyabb, mint a következ napi minimum (upside gap, vagy bullish gap), vagy az el z napi minimum magasabb, mint a következ napi maximum (downside gap, vagy bearish gap). Opening Gapr l akkor beszélhetünk, ha a nyitást követ en azonnal látjuk, hogy a nyitó árfolyam magasabb mint a megel z nap maximuma, illetve alacsonyabb mint a tegnapi nap minimuma. A kereskedés során sokkal több rés keletkezik, mint amit gondolnánk, de többségüket nem vesszük észre, vagy egyszer en nem veszünk róluk tudomást, hiszen kés bb ezeket elfedi a napon belüli mozgás. Létezhet így például rés az el z záró és a nyitó érték között, vagy az el z széls értékek (minimum, maximum) és a következ nyitó értékek között keletkezhet r, ezeknek a jelent ségét vizsgáljuk meg a cikk keretében. Kés bb már csak azok a rések fognak felt nni, amelyek az elkövetkezend néhány nap során nem kerültek betöltésre, vagy akár sohasem. Ezekr l mondható el, hogy olyan területet jelölnek, ahol nem történt kötés. A következ képen egy downside gap látható a MOL napi bontású grafikonjában, 2005 október 5-e és 2005 október 6-a közötti gyertyákon.


Egy felfelé irányuló rést pedig például az ANTENNA 2005 június 20. és június 21-e közötti grafikonján figyelhettünk meg.

A rések az OHLC típusú grafikonokon, azaz bar, vagy gyertya diagrammokon figyelhet ek meg legjobban. A rés keletkezésének sokféle oka lehet, de általában valamely váratlan információ birtokában a megnövekedett érdekl dés, eufória, vagy pánik váltja ki az egyre magasabb, vagy egyre alacsonyabb ajánlati árakat, míg végül az el z megszokott kereskedési sávtól lényegesen eltér árfolyamon születik meg a következ üzlet. A rés szinte mindig széls séges piaci reakciókat tükröz. Egy betöltött rés (filled gap) a RICHTER chart-ján, 2005 október 6-án:


Egyedi részvények gyakran hagynak vákuumot olyan kedvez , vagy kedvez tlennek ítélt hírek után, mint amilyen egy gyorsjelentés, egy profit warning, de egy neves pénzintézet min sítése, egy felvásárlási ajánlat, vagy például a bennfentesek különböz kommentárjainak, vagy viharos eladásainak piaci reakciója is kiválthat extrém mozgásokat. Ezekre részben már el re fel lehet készülni, ha tudjuk hogy az adott cég mikor teszi közzé eredményét, vagy ha megvizsgáljuk a hivatalosa kereskedés utáni és el tti árfolyamalakulást, illetve figyeljük az adott ágazatra vonatkozó földet renget híreket. Különböz indexek, amelyek egy-egy ország-, szektor-, vagy ágazat teljesítményét mutatják és több értékpapír (jellemz en súlyozott) átlagából számítják, ritkábban gap-pelnek, ezeket a monstrumokat leginkább csak különböz globális események, mint makrogazdasági, vagy politikai hírek, esetleg súlyos terrorakciók tudják kimozdítani megszokott medrükb l. Megfigyelhet , hogy egyes ágazatokban gyakoribbak a rések, míg másokban kevésbé. Jellemz en olyan területek esetében valószín bb egy gap kialakulása, ahol a váratlan események szinte részei az üzletmenetnek, gyakran el fordulnak, például biotechnológia, egészségügy, technológia ágazatokban míg vannak nyugodtabb szektorok, vegyük például a közszolgáltatókat, amely cégek estén általában sokkal kevesebb kockázati tényez re kell felkészülni, mint egy gyógyszergyártónál. A Vioxx-botrány piaci reakciója 2004 szeptember 30-án, a szenved a Merck&Co, közel 30%-os rés:

A rések sokak szerint vákuumot képeznek a grafikonon, ezért szinte kivétel nélkül id vel mind betöltésre kerülnek, azaz a rés keletkezését követ en el bb utóbb visszatér az árfolyam a rés által hagyott rbe. Ennek a koncepciója abban a feltevésben rejlik, hogy a piacon állandó számú potenciális érdekl d van, akik mind hajlandóak vásárolni és eladni az adott részvény piacán, csak egymástól eltér árszinteken. A váratlan esemény hatására azonban a vételi, vagy az eladási oldal drasztikusan eltolódik, egyre többen akarnak az adott pillanatban venni, vagy eladni felmorzsolva így a könyv másik oldalát, akik ideális esetben a korábbi árszinten már nem hajlandóak üzletet kötni, így az eladók és a vev k csak egy lényegesen eltér árfolyamnál találnak újra egymásra, kialakítva több üzletkötésnyi rt az el z tranzakcióhoz képest.


Ebb l következik, hogy a rést mindig az adott piaci szituációban kell vizsgálni, így például kis odafigyeléssel bárki megtalálhatja a lyukat, az el z minimum/maximum és az adott napi nyitó érték között, amelyr l az a hiedelem él a köztudatban, hogy jelent sen meghatározzák az egész napi kereskedés irányát. Számos daytrade, swing taktika és néhány momentum alapú befektetési stratégia épül ezekre a rejtett jelzésekre, ezeket részletesen vizsgáljuk. Nézzük tehát meg, valóban betölti-e a rést a piac? Nyitáskor keletkezett rések az MTELEKOM elmúlt néhány napi grafikonjában:

Három piacot vettem alapul azonos id szakban, 2002.01.01 és 2005.10.12 között. Mivel az illikvid részvények gyakran ugrálnak fel és le, ezért minden vizsgálatból kisz rtem azokat a részvényeket, amelyek forgalma az elmúlt 50 napban 10.000 db alatt volt. Az els tesztben rögtön a rés keletkezésének napján vizsgáltam a piac reakcióját, azaz hogy még aznap betöltésre kerül-e a hagyott vákuum. Budapesti Értékt zsde: 3043 rés az elmúlt 949 kereskedési napon, ebb l 2316 betöltött rés, 1497 downside gap, 1546 upside gap. Végs konklúzió: 76,11%-ban betöltött rések.


Xetra, a 120 legforgalmasabb német papír: 11 301 rés az elmúlt 969 kereskedési napon, ebb l 7839 betöltött rés, 4910 downside gap, 6391 upside gap. Végs konklúzió: 69,37%-ban betöltött rések. FTSE 100, Egyesült Királyság: 5402 rés az emúlt 954 kereskedési napon, 4780 betöltött rés, 2575 downside gap, 2827 uspide gap. Végs konklúzió: 88,49%-ban betöltött rések. Nasdaq 100, Egyesült Államok: 10 359 rés az emúlt 951 kereskedési napon, 7727 betöltött rés, 4846 downside gap, 5513 uspide gap. Végs konklúzió: 74,59%-ban betöltött rések. A rések tehát túlnyomó többségben még aznap betöltésre kerülnek. A megvizsgált 30 105 gap közül 22 662, azaz 75,28% zárult be még keletkezésük napján. Érdekes megfigyelni, hogy a Xetra és a Nasdaq papírjai esetében sokkal több rés keletkezett, mint a londoni, vagy a budapesti papírokban. Ennek magyarázata az, hogy a vizsgált német papírokban zömmel egészségügyi, pénzügyi és technológiai papírok kaptak helyet, míg a Nasdaq f ként a technológia és biotechnológiai részvények forgalmazásáról ismeretes, ugyanakkor a Budapesten és Londonban forgalmazott papírok többsége inkább stabilabb szektorokhoz kapcsolódik, amely kiszámíthatóbb kereskedési tulajdonságokkal rendelkezik. A GM elmúlt egyévi grafikonja is b velkedik nyitáskor keletkezett résekben:


A következ tesztet egy hetes id távval néztem, azaz, mi történik azokkal a gap-ekkel, amelyeket keletkezésüket követ en nem zárt be azonnal a piac. Budapesti Értékt zsde: 727 rés az elmúlt 949 kereskedési napon, ebb l 483 betöltött rés, 369 downside gap, 358 upside gap. Végs konklúzió: 66,44%-ban betöltött rések. Xetra, a 120 német legforgalmasabb papír: 3462 rés az elmúlt 969 kereskedési napon, ebb l 1969 betöltött rés, 1523 downside gap, 1938 upside gap. Végs konklúzió: 56,88%-ban betöltött rések. FTSE 100, Egyesült Királyság: 622 rés az emúlt 954 kereskedési napon, 346 betöltött rés, 286 downside gap, 336 uspide gap. Végs konklúzió: 55,63%-ban betöltött rések. Nasdaq 100, Egyesült Államok: 2 632 rés az emúlt 951 kereskedési napon, 1519 betöltött rés, 1248 downside gap, 1384 uspide gap. Végs konklúzió: 57,72%-ban betöltött rések. A nyitva maradt résekre még lefuttattam további egy hónapos vizsgálatot is, így az összefoglaló táblázat a következ képpen néz ki:

Az összesen megvizsgált 30 105 résb l 29 341 betöltésre került, azaz alig több mint 2,5% maradt csak nyitva a keletkezést l számított egy hónapon belül. Mint láttuk a fenti táblázatban a gap-ek nagyjából fele-fele arányban jeleznek bearish és bullish momentumot.


De vajon ez a pillanatnyi zavar mennyire van hatással a rés utáni kereskedésre? A vizsgálatban visszatértünk a teszt piacainkhoz és az ott mért résekhez. Az eredmény meglep volt, az összes résre vetítve az „uspide gap”-ek 39,19%-át követte csak emelked nap, míg a „downside gap”-eket követ napok mindössze 37,28%-nál zártat a negatív tartományban. Ez alapján kijelenthetjük, hogy magának a résnek nincs meghatározó jelent sége a napi mozgást illet en. De akkor mire van? Ha az aznapi kereskedést a rések nem befolyásolják, akkor az uralkodó trendre mért hatásukat érdemes megvizsgálni. Az eredmény változó. A BÉT-en rally esetén keletkezett upside gap-ek 55,84%-ban tudtak 3 héttel a rést követ en is nyereségesek maradni, míg csökken trend esetén csak 49,01%-ban. A Xetra legforgalmasabb papírjai között az upside gap trendmegtartó hatása 60,14%, míg medve piacon mindössze 49,60% Ugyanez az érték a FTSE-n született uspide gapek esetén 64,39%, míg a csökken trend folytatása Londonban 48,41%-ban következett be. A Nasdaq 100 komponensein született bullish gap-et 52,43%-ban, bearish társát mindössze 46,02%-ban követte az uralkodó trend folytatása. Hogyan lehet felhasználni az opening gap-et? Lehet-e el re sejteni, valószín síteni, hogy a rés bezárásra kerül. A gyakorlati válasz: igen. A profi napon belüli keresked k számára, persze több év gyakorlata után az egyik legprofitábilisabb lehet séget találják meg ebben a formációban. Általában szorosan figyelik a napon belüli árfolyamalakulást, és nem szállnak be azonnal. Leggyakrabban 2 vagy 5, esetleg 10 perces bontású chartokat néznek. A réssel való nyitás után néha az árfolyam ezen az alacsony bontású grafikonon egy sz k sávot jelül ki magának. A pozíciót akkor érdemes felvenni, ha ebb l a sávból gyorsan és élénkül aktivitás mellett tör ki az árfolyam. Egyes keresked k szerint a leggyakrabban ez a nyitást követ 1015. perc között történik meg, de más tapasztalatok szerint ennél lényegesen hosszabb id is eltelhet a sávból való kilépésig. Az extrém érzelmi reakciók ebb l a sávól szinte biztos, hogy valamelyik irányban ki fogja téríteni. Ha a piac rájön, hogy túlreagálta a hírt (ez igen gyakran


el fordul) vagy a nyereséges pozícióban lév k szeretnék realizálni profitjukat, akkor a vételi és eladói oldal nyomásának ered je a rés bezáródására fog hatni. Ha viszont a piac megítélése szerint a nyitó árfolyam eltérése a megel z napitól indokolt volt, vagy a rossz pozícióban lév k szeretnének gyorsan kiszállni, az árfolyam távolodni fog a korábbi naptól. Ez f ként downside gap-ek esetén fordul el . A stoppot jellemz en a sáv másik felére teszik, majd a kedvez árfolyamalakulás függvényében gyorsan módosíthatják a kitörési ponthoz, majd tovább. Ez a taktika összességében arra is jó, hogy ne csak a rés bezáródására, hanem az el z napi árfolyamalakulástól való távolodásra is spekulálhasson az ember. Bár erre mint láttuk, kisebb az esély.

A másik – türelmesebbeknek való megoldás az, hogy upside gap-ek esetén a nap folyamán bármikor az adott nap új minimumán adnak el, vagy downside gap-ek esetén éppen fordítva: maximumon vásárolnak. A rések hatását és viselkedését még ezerféleképp lehet vizsgálni és értelmezni. A fenti tanulmányban leginkább azt a tételt sikerült igazolnunk, hogy a rések az esetek többségében bezárulnak, amely a piac egyensúlyra való törekedésével magyarázható. Az elvégzett vizsgálatok alapján elmondható, hogy az árfolyamgörbén keletkezett lyukak nincsenek dönt hatással sem a rés utáni közvetlen kereskedésre, sem az uralkodó trendre, ezek egy-egy újdonsült piaci információ okozta reakciók. Ennek oka többféle lehet, valószín leg a váratlan esemény indította hirtelen felpezsdült érdekl dés, különösen, hogyha kiugró forgalommal párosul, valamennyire felemészti a hagyományos kereskedés kés bbi energiáit, amely ezt követ en rövidesen visszatér a normál kerékvágásba. Összességében a piacot más tényez k befolyásolják hosszabb távon, így az Opening Gap formációknak önmagukban nincs számottev kiterjesztett jelent sége. Természetesen más alakzatokkal együtt sok érdekes dolgot mutathatnak nekünk. Fontos még kiemelni, hogy ha nem szigorú kockázatkezelési szabályok mellett alkalmazza valaki a rések bezáródására irányuló taktikákat, egyben nagy kockázatot is vállal. F ként downside gap-ek esetén ugyanis a széls séges érzelmi rekciók nagyon gyorsan több tíz százalékkal odébb repíthetik az árfolyamot, ami nagy t keáttétel mellett hatalmas veszteségeket okozhat. Viszgáltunkban volt olyan részvény, ahol a rés bezáródása helyett volt ahol 30%-ot ment az árfolyam az ellenkez irányba zárásig, egyetlen nap alatt. Ne feledjük: f leg stabilabb, nagy forgalmú részvényeket vizsgáltunk, kisebb volumen mellett forgó papírok esetén ennél nagyobb mozgásokra is fel kell készülni. Más szóval: lehet hogy a piac betülti a réseket, de ha nem, akkor jó esély van nagyobb mozgásra az ellenkez irányban. Következ cikkünkben foglalkozunk azon résekkel, amelyek kijelölik a trend egyes id szakait, így hosszabb távon is felhasználhatóak. Faluvégi Balázs [email protected] Nosztrai Ádám [email protected]


Bridge Wealth Management Kft.

Bridge Wealth Management 1024 Budapest, Ady Endre u. 24 Tel: , Fax:

Recommend Documents