KISÚJSZÁLLÁSI NAGYKUN KALENDÁRIUM

KISÚJSZÁLLÁSI NAGYKUN KALENDÁRIUM a 2010. közönséges évre

Kisújszállás, 2010

KISÚJSZÁLLÁSI NAGYKUN KALENDÁRIUM a 2010. közönséges évre

Kisújszállás, 2010

Petõfi Sándor: 2010-ben 205 éve annak, hogy Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) meghalt, 210 éve annak, hogy Vörösmarty Mihály (1800-1855) született, 155 éve pedig, hogy meghalt, 125 éve annak, hogy Kosztolányi Dezsõ (1885-1936) és 105 éve annak, hogy József Attila (1905-1937) született. Jeles költõinkrõl megemlékezünk kalendáriumunkban. A hónapokhoz kapcsolódó képeket Losonczi József rajzolta.

Kalendáriumunk fõszerkesztõje: Dr. Ducza Lajos A szerkesztõk: Ari Géza Gubuczné Tomor Mária Dr. Kiss Kálmánné Kocsisné Monoki Julianna Major Zita Pozsonyi Gabriella Soós Anna Rita Tán Eszter

A kalendárium szerkesztõi köszönetet mondanak mindazoknak, akik írásaikkal, fotóikkal, hirdetéseikkel vagy más módon segítették e kiadvány elkészítését.

ISSN 1219-7378

Kisújszállás Város Önkormányzatának kiadványa Fõszerkesztõ: Dr. Ducza Lajos A tördelés és a nyomdai munka a Karcagi Nyomdában készült 2009-ben, felelõs vezetõk: Márkusné Tankó Orsolya, Nagyné Tankó Tímea Tipográfia: Szabó Éva

Isten csodája Ameddig a történet csillaga Röpíti a multakba sugarát: A szem saját kezünkben mindenütt Saját szivünkre célzó gyilkot lát, S ez öngyilkos kéz hányszor szálla ránk!… Isten csodája, hogy még áll hazánk. Igy hordozunk sok százados sebet, Keblünk soha be nem gyógyulhatott; Mérget kellett mindenkor innia, Ki sebeinkre önte balzsamot. Valami rossz szellemtõl származnánk! Isten csodája, hogy még áll hazánk. S míg egymást martuk szennyes koncokért, Mint a szeméten a silány ebek, Azt vettük észre csak, hogy ezalatt Az oroszlánok itt termettenek; Jött a tatár, jött a török reánk. Isten csodája, hogy még áll hazánk. Ott foly Sajó… oly görbén kanyarog, Mint ember, aki görcsben haldokol; Ott haldokoltunk, vérünk ott szivá Az óriási nadály, a mogol, S holttesteinket fölfalá a láng! Isten csodája, hogy még áll hazánk. S ott van Mohács… ott nyomta a királyt Sárkoporsóba páncéla s lova, S készûlt számunkra a ledõlt király Kardjából a rettentõ zabola, Melytõl még most is ég és vérzik szánk!… Isten csodája, hogy még áll hazánk. Mi lesz belõlünk?… ezt én kérdezem, De mily kevesen gondolnak vele. Oh nemzetem, magyar nép! Éltedet Mindig csak a jó sorsra bízod-e? Ne csak Istenben bízzunk, mint bizánk; Emberségünkbõl álljon föl hazánk! Szalkszentmárton, 1846. január

Kalendárium 2010

Kalendárium 2010

ELÕSZÓ Kedves Olvasó!

"Õrizzük emlékeinket, gyûjtsük össze töredékeinket, nehogy végleg elvesszenek, s ezáltal üresebb legyen a múlt, szegényebb a jelen, s kétesebb a jövõ." - Ipolyi Arnold -

Fut az idõ, már itt van küszöbünk elõtt az új esztendõ, s a szorgalmas szerkesztõk a város új kalendáriumával köszöntik a régi, hûséges és az új, kíváncsi olvasót. Naptárukat forgatva gondoltak-e egyáltalán már arra, milyen végtelen az idõ, hogy mérhetõ-e egyáltalán az, aminek se elejét, se végét nem látjuk, sõt nem is tudjuk megbecsülni? Csak elhelyezzük magunkat abban a rövid terminusban, amelyet megélünk. Persze segít az idõ felosztásában a Nap vagy a Hold járása, a szinte átmenet nélkül változó évszakok, a lerövidülõ, majd megnyúló napok, a csillagok állása. Õseink benne éltek a természetben, figyelték a bolygók és a csillagok járását, az égi jeleket. Nem számoltak perceket, másodperceket, még órát sem mindig. Napkeltérõl, delelõnapról, napnyugtáról szóltak, meg rügyfakadásról, tél beköszöntérõl, holdtöltérõl, holdfogytáról. A csillagok feljöttét, lemenetelét figyelték. Várták a jeles napokat, ismerték az ezekhez kapcsolódó népi regulákat. Értettek a csízióhoz, olvasták a planétás naptárokat, amelyekben minden fontos tudnivaló (ami akkor meghatározó volt) versbe szedve állt. A Biblia mellett legkedvesebb családi olvasmány a kalendárium volt. Ebben benne volt minden, ami az elmúlt évben, években történt, más média híján ez volt az egyedüli és elfogadott hírforrás. Okos tanácsokat olvashattak egészségük megõrzésérõl, gazdálkodásról, sõt szórakoztató olvasmányok is színesítették ezeket a régi évkönyveket. Helyi kalendáriumunkkal mi is egy ilyen színes, sok-sok információt nyújtó, egész évre szóló olvasmányos könyvet ajánlunk, televízió és számítógép helyett/mellett. Mi még mindig hiszünk az írott szó varázsában, idõállóságában, az újonnan nyomott könyv jó illatában. A 2010-es évkönyvünk Kisújszállás történetében a huszadik, ha Török Imre esperes úr 1905-ben, 1906-ban és 1931-ben kiadott kalendáriumát is beleszámítjuk. Reméljük, idei kiadványunk is elnyeri tetszésüket, mindenki talál benne újságot, és év közben is elõveszi, nem csak a naptár és a névnapok miatt. E helyen is megköszönöm a könyv szerzõinek és szerkesztõinek önzetlen munkáját, a hirdetést vállalók anyagi támogatását. A könyv alkotóinak nevében is kívánok minden Kedves Olvasónak és családjának Istentõl áldott, boldog új esztendõt, benne jó egészséget. Kelt Kisújszálláson, Karácsony havában, Anno Domini 2009. Tisztelettel: Dr. Ducza Lajos fõszerkesztõ

6

7

Kalendárium 2010

Kalendárium 2010

KÖSZÖNTÕ

Kedves Olvasótársam! Tudom, Te ismered azt a pillanatot, amikor kettesben maradsz a Könyvvel… Te és a Könyv. Ismered azokat a perceket, amikor feltárul elõtted a Könyvnek addig rejtett világa. Ismered azokat a meghitt órákat, amelyekkel a magányos olvasás otthonossága ajándékoz meg - úgy, hogy közben egyetlen pillanatig nem érzed magad egyedül, hiszen a Könyv által valaki szól Hozzád. De a Könyv magát az alkotót, az íróját is ilyen bensõséges érzésekkel veszi körül, amikor az egyedül marad gondolataival - no és tollával, papírjával, ma már számítógépével. De õ sincs egyedül, mert valakinek ír. Másnak, másoknak van mondanivalója. A könyv nem él emberi kapcsolatok nélkül. Kalendáriumunk szerzõi gárdája igen gazdag. Legtöbbjük kisújszállási vagy városunkhoz valamilyen módon kötõdõ személy, aki, akik legelõször is nekünk, helybélieknek szeretnének elmondani valamit. A kalendárium különös fajtája a könyveknek: a tartalmi gazdagság, változatosság alapvetõ jellemzõje - ezzel együtt a befogadás is az, hiszen helyet ad életkortól, témától függetlenül számtalan írásnak. Mindebbõl eredõen széles olvasói tábort szólít meg: idõseket és fiatalokat, a mai vagy múltbéli, a történelmi, irodalmi, tudományos, egészségügyi stb. témák iránt érdeklõdõket egyaránt. Így hát telve van azzal az ígérettel, hogy mindenki talál benne olvasnivalót. A könyv szellemi közösséget teremt. Kalendáriumunkra ez különösen igaz, hiszen a benne krónikaként leírtak jelentõs része egymást ismerõ kisújszállási emberekrõl és általuk, általunk közösen átélt eseményekrõl szól. És bizony leginkább azokhoz tartozunk, akiket ismerünk, akik mindenapjaink részesei, akikkel megosztjuk egyéni vagy közösségi ünnepeinket, de bánatainkat is - akiknek ez a város az otthona. Kedves Olvasótársam! Kívánom, légy nyitott, elfogadó e könyv iránt. Amikor kettesben maradsz vele az olvasás meghittségében, találd meg benne a Hozzád, Neked szóló szavakat, és érezd, hogy e város nemcsak külsõ tere, hanem belsõ, gazdag lelki-szellemi környezete is a kisújszállásiak életének. Kecze István polgármester Losonczi József: Kert 8

9

Kalendárium 2010

Naptár

Összesített naptár a 2010. évre

Öröknaptár

JANUÁR H K Sz Cs P Sz V

4 5 6 7 1 8 2 9 3 10

11 12 13 14 15 16 17

18 19 20 21 22 23 24

FEBRUÁR 25 26 27 28 29 30 31

1 2 3 4 5 6 7

H K Sz Cs P Sz V

ÁPRILIS H K Sz Cs P Sz V

1 2 3 4

5 6 7 8 9 10 11

12 13 14 15 16 17 18

19 20 21 22 23 24 25

1 2 3 4

5 6 7 8 9 10 11

12 13 14 15 16 17 18

26 27 28 29 30

H K Sz Cs P Sz V

4 5 6 7 1 8 2 9 3 10

11 12 13 14 15 16 17

18 19 20 21 22 23 24

22 23 24 25 26 27 28

19 20 21 22 23 24 25

25 26 27 28 29 30 31

H K Sz Cs P Sz V

1 2

3 4 5 6 7 8 9

10 11 12 13 14 15 16

17 18 19 20 21 22 23

26 27 28 29 30 31

H K Sz Cs P Sz V

1

2 3 4 5 6 7 8

9 10 11 12 13 14 15

16 17 18 19 20 21 22

24 31 25 26 27 28 29 30

23 30 24 31 25 26 27 28 29

H K Sz Cs P Sz V

1 2 3 4 5 6 7

8 9 10 11 12 13 14

10

15 16 17 18 19 20 21

8 9 10 11 12 13 14

15 16 17 18 19 20 21

22 29 23 30 24 31 25 26 27 28

22 29 23 30 24 25 26 27 28

1 2 3 4 5 6

7 8 9 10 11 12 13

14 15 16 17 18 19 20

21 28 22 29 23 30 24 25 26 27

SZEPTEMBER H K Sz Cs P Sz V

NOVEMBER H K Sz Cs P Sz V

1 2 3 4 5 6 7

JÚNIUS

AUGUSZTUS

OKTÓBER H K Sz Cs P Sz V

15 16 17 18 19 20 21

MÁJUS

JÚLIUS H K Sz Cs P Sz V

8 9 10 11 12 13 14

A) Évek 1801-1900

MÁRCIUS

1 2 3 4 5

6 7 8 9 10 11 12

13 14 15 16 17 18 19

20 21 22 23 24 25 26

27 28 29 30

01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56

V 1 8 15 22 29 36

H 2 9 16 23 30 37

57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84

DECEMBER H K Sz Cs P Sz V

1 2 3 4 5

6 7 8 9 10 11 12

13 14 15 16 17 18 19

20 21 22 23 24 25 26

27 28 29 30 31

K 3 10 17 24 31

B) Hónapok

A) Évek 1901-2099 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99

01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52

C) Napok Sz 4 11 18 25 32

53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80

Cs 5 12 19 26 33

81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08

P 6 13 20 27 34

09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36

37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64

Sz 7 14 21 28 35

11

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92

93 94 95 96 97 98 99

4 5 6 0 2 3 4 3 0 1 2 3 5 6 0 1 3 4 5 6 1 2 3 4 6 0 1 2

0 1 2 3 5 6 0 1 3 4 5 6 1 2 3 4 6 0 1 2 4 5 6 0 2 3 4 5

0 1 2 4 5 6 0 2 3 4 5 0 1 2 3 5 6 0 1 3 4 5 6 1 2 3 4 6

3 4 5 0 1 2 3 6 6 0 1 3 4 5 6 1 2 3 4 6 0 1 2 4 5 6 0 2

5 6 0 2 3 4 5 0 1 2 3 5 6 0 1 3 4 6 6 1 2 3 4 6 0 1 2 4

1 2 3 5 6 0 1 3 4 5 6 1 2 3 4 6 0 1 2 4 5 6 0 2 3 4 5 0

3 4 3 0 1 2 3 5 6 0 1 3 4 5 6 1 2 3 4 6 0 1 2 4 5 6 0 2

6 0 1 3 4 5 6 1 2 3 4 6 6 1 2 4 5 6 0 2 3 4 5 0 1 2 3 5

2 3 4 6 0 1 2 4 5 6 0 2 3 4 5 0 1 2 3 5 6 0 1 3 4 6 6 1

4 5 6 1 2 3 4 6 0 1 2 4 5 6 0 2 3 4 5 0 1 2 3 5 6 0 4 3

0 1 2 4 5 6 0 2 3 4 5 0 1 2 3 5 6 0 1 3 4 5 6 1 2 3 4 6

2 3 4 6 0 1 2 4 5 6 0 2 3 4 5 0 1 2 3 5 6 0 1 3 4 6 6 1

Példa: Milyen napra esett 1848. március 15-e? A) táblázatban az 1848-as év sorának a B) táblázatban a március oszlopának a 3-as szám felel meg, ehhez kell hozzáadni a keresett napot (a hónap 15. napját) mely a 15+3=18-as számot adja.) A C táblázatból a 18-as számot kikeresve: szerdai nap.

Kalendárium 2010

Naptár

Január

December 21-tõl január 19-ig Bak csillagjegy

JANUÁR TÉLHÓ

2010

Napok Névnap

Szentek napja

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

Mária, Isten anyja Vazul, Gergely Genovéva Angéla, Renáta Vízkereszt Bálint, Rajmund Szeverinusz Juliánusz, Marcella Vilmos Ágota Honoráta Veronika, Hiláriusz Félix Mór, Pál Marcell Antal Árpádházi Szt. Margit Márta, Máriusz Sebestyén, Özséb Ágnes Vince, Artúr Emerencia Ferenc Timóteusz, Paula Angéla, Angelika Tamás, Károly Adél, Valér Bosco-Szt. János

P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V

Újév, Fruzsina Ábel Genovéva, Benjámin Titusz, Leona Simon Gáspár, Menyhért, Boldizsár Attila, Ramóna Gyöngyvér Marcell Melánia Ágota Ernõ, Cézár Veronika Bódog, Félix Lóránt, Lóránd Gusztáv, Stefánia Antal, Antónia Piroska Sára, Márió Fábián, Sebestyén Ágnes Vince, Artúr Zelma, Rajmund, Mária Timót, Xénia Pál Vanda, Paula Angelika, Angéla Károly, Karola Adél Martina, Gerda Marcella

12

31 nap Boldogasszony hava A Nap

A Hold

Javában tombol még a tél. Alél és feleszmél a szél. Neszezve suhan a szûz havon, Urasan ballag a hûlt tavon. Állkapcsa jégcsappal vicsordul, Rámlehel, a könnyem kicsordul. - Kerekes Sándor -

kelte ó. p. nyug. ó. p. kelte ó. p.nyug. ó. p. 07.31 07.31 07.31 07.30 07.30 07.30 07.30 07.29 07.29 07.29 07.28 07.28 07.27 07.27 07.26 07.26 07.25 07.24 07.23 07.22 07.21 07.21 07.20 07.19 07.18 07.17 07.15 07.14 07.13 07.12 07.11

16.03 16.04 16.05 16.06 16.07 16.08 16.09 16.10 16.11 16.13 16.14 16.15 16.16 16.18 16.19 16.20 16.22 16.23 16.25 16.26 16.28 16.29 16.30 16.32 16.33 16.35 16.36 16.38 16.40 16.41 16.43

7.03 18.26 19.50 21.12 22.30 23.47 01.02 02.15 03.26 04.31 05.30 06.18 06.58 07.29 07.55 08.16 08.35 08.52 09.08 09.26 09.45 10.08 10.37 11.14 12.04 13.08 14.25 15.50 17.17 18.43

08.03 08.40 09.09 09.33 09.55 10.15 10.37 04.52 11.28 12.01 12.42 13.31 14.28 15.31 16.36 17.42 18.47 19.51 20.56 22.00 23.07 00.16 01.28 02.40 03.51 04.56 05.50 06.32 07.06 07.33

Szalonnasütés a jégen - Tóth Csaba fotója

Jegyzetek

13

Kalendárium 2010

Naptár

Február

Január 20-tól február 18-ig Vízöntõ csillagjegy

FEBRUÁR TÉLUTÓ Napok Névnap

Szentek napja

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Brigitta Balázs, Celerina András, Veronika Ágota, Etelka Pál, Dorottya Richárd Jeromos Apollónia, Erik Skolasztika, Elvira Lídia, Eulália Katalin Szt. Cirill, Metód Georgina Julianna Donát Bernadett, Simon Zsuzsanna Leó Péter, Eleonóra Polikárp, Alfréd Szt. Mátyás apostol Cézár Viktor Gábor, Leander Oszvald

H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V

Ignác, Virgínia Karolina, Aida Balázs Ráhel, Csenge Ágota, Ingrid Dorottya, Dóra Tódor, Rómeó Aranka Abigél, Alex Elvira Bertold, Marietta Lívia, Lídia Ella, Linda Bálit, Valentin Kolos, Georgina Julianna, Lilla Donát Bernadett Zsuzsanna Aladár, Álmos Eleonóra Gerzson Alfréd Mátyás Géza Edina Ákos, Bátor Elemér

28 nap

2010

14

Böjtelõ hava A Nap

Felhõ-dunnák rejtekébõl néha-néha már Elõ-elõ tündököl a pajkos napsugár. Bársonyos tapintásával lelkeket melenget, Ragyogó mosollyal áraszt farsangi jókedvet. Uszíthatja szélkutyáit február a felhõnyájra, Ázva-fázva - mégis vígan - készülünk a karneválra. Rövid ez a téli hónap, itt a tavasz nemsokára.

A Hold

kelte ó. p. nyug. ó. p. kelte ó. p.nyug. ó. p. 07.09 07.08 07.07 07.05 07.04 07.03 07.01 07.00 06.58 06.57 06.55 06.54 06.52 06.50 06.49 06.47 06.45 06.44 06.42 06.40 06.39 06.37 06.35 06.33 06.31 06.30 06.28 06.26

16.44 16.46 16.47 16.49 16.50 16.52 16.54 16.55 16.57 16.58 17.00 17.01 17.03 17.05 17.06 17.08 17.09 17.11 17.12 17.14 17.15 17.17 17.18 17.20 17.22 17.23 17.25 17.26

20.06 21.26 22.45 00.02 01.15 02.23 03.25 04.16 04.59 05.32 06.00 06.22 06.42 06.59 07.16 07.33 07.52 08.13 08.39 09.12 09.55 10.50 11.58 13.17 14.41 16.07 17.32

07.56 08.18 08.40 09.04 09.30 10.02 10.41 11.28 12.22 13.23 14.27 15.32 16.38 17.43 18.47 19.52 20.58 22.05 23.15 00.26 01.35 02.40 03.37 04.23 05.00 05.30 05.56

- Kerekes Sándor -

A Sárgagát télen - Losonczi József fotója

Jegyzetek

15

Kalendárium 2010

Naptár

Március

Február 19-tõl március 20-ig Halak csillagjegy

MÁRCIUS TAVASZELÕ Napok Névnap

Szentek napja

1 H 2 K 3 Sz 4 Cs 5 P 6 Sz 7 V 8 H 9 K 10 Sz 11 Cs 12 P 13 Sz 14 V 15 H 16 K 17 Sz 18 Cs 19 P 20 Sz 21 V 22 H 23 K 24 Sz 25 Cs 26 P 27 Sz 28* V 29 H 30 K 31 Sz

Leontina, Lea Ágnes, Henrik Frigyes, Kornélia Kázmér, Lucius Adorján, Kolett Koletta Perpétua, Felicitász János, Domonkos Emil Konstantin Gergely, Maximilian Patricia Matild, Paulina Kelemen, Lujza Patrik, Gertrúd Cirill, Sándor Szt. József Alexandra Benedek, Miklós Beáta, Katalin Gábor, Karina Emánuel Lídia Johanna Benjámin

Albin Lujza Kornélia Kázmér Adorján, Adrián Leonóra, Inez Tamás Zoltán Franciska Ildikó Szilárd Gergely Krisztián, Ajtony Matild Nemzeti ünnep, Kristóf Henrietta Gertrúd, Patrik Sándor, Ede József, Bánk Klaudia Benedek Beáta, Izolda Emõke Gábor, Karina, Gabriella Irén, Írisz Emánuel Húsvét, Hajnalka Húsvét, Gedeon, Johanna Auguszta Zalán Árpád

31 nap

2010

16

Böjtmás hava A Nap

Megújulás vágya feszít mindent, ami él. Átolvad a tavaszba az öregedõ tél. Rongyos koldussá lett õ, 'ki hónapokon át Csillogó koronát viselt, s szórta vagyonát. Igazi úr rongyosan is elegáns tud lenni, Ugyan most a tavasz ellen semmit sem tud tenni. Sebaj! Decemberben úgyis revánsot fog venni.

A Hold


17.28 17.29 17.31 17.32 17.34 17.35 17.36 17.38 17.39 17.41 17.42 17.44 17.45 17.47 17.48 17.50 17.51 17.52 17.54 17.55 17.57 17.58 18.00 18.01 18.02 18.04 18.05 19.07 19.08 19.09 19.11

18.55 20.17 21.38 22.55 00.08 01.14 02.11 02.57 03.33 04.03 04.27 04.47 05.06 05.23 05.41 05.59 06.20 06.44 07.15 07.54 08.44 09.46 10.58 12.17 13.39 15.02 17.24 18.46 20.07 21.28

06.19 06.41 07.04 07.31 08.01 08.38 09.23 10.16 11.15 12.18 13.23 14.28 15.33 16.38 17.43 18.49 19.56 21.05 22.16 23.25 00.31 01.29 02.18 02.57 03.28 03.55 05.19 05.41 06.04 06.29

- Kerekes Sándor -

Aki nem lép… - Kácsor Károly fotója

Jegyzetek

* A nyári idõszámítás kezdete 17

Kalendárium 2010

Naptár

Április

Március 21-tõl április 20-ig Kos csillagjegy

ÁPRILIS TAVASZHÓ

2010

Napok Névnap

Szentek napja

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

Hugó Áron, Ferenc Richárd Izidor Vince, Irén, Teodóra Herman Dénes, Valér, Valter Leó, Szaniszló Gyula Tibor Anasztázia, Oktávia Bernadett Izidóra, Dezsõ, Rudolf Apolló Emma Kájusz, Noémi Adalbert, Béla György, Fidél Szt. Márk Ervin, Klétusz Valéria, Péter Katalin Katalin

Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P

Hugó Áron Buda, Richárd Izidor Vince Vilmos, Bíborka Herman Húsvét, Dénes Húsvét, Erhard Zsolt Leó, Szaniszló Gyula Ida Tibor Anasztázia, Tas Csongor Rudolf Andrea, Ilma Emma Tivadar Konrád Csilla, Noémi Béla György Márk Ervin Zita, Mariann Valéria Péter Katalin, Kitti

18

30 nap Szent György hava A Nap

Álmukból felriadt rügyek lustán nyújtózkodnak, Pillát rebegtetõ fények rájuk csodálkoznak, Rohanó patakok fölött hûs szellõk motoznak, Itatójuk körül pihés kiscsibék csipognak, Lepel szirmú tulipánok lángot virágoznak, Illatontó orgonák méhekre áhítoznak, Selyemfényû gyöngyvirágok némán harangoznak.

A Hold

kelte ó. p. nyug. ó. p. kelte ó. p.nyug. ó. p. 06.22 06.20 06.18 06.16 06.14 06.12 06.11 06.09 06.07 06.05 06.03 06.01 05.59 05.57 05.55 05.53 05.51 05.50 05.48 05.46 05.44 05.42 05.40 05.39 05.37 05.35 05.33 05.32 05.30 05.28

19.12 19.14 19.15 19.16 19.18 19.19 19.21 19.22 19.24 19.25 19.26 19.28 19.29 19.31 19.32 19.33 19.35 19.36 19.38 19.39 19.40 19.42 19.43 19.45 19.46 19.47 19.49 19.50 19.52 19.53

22.45 23.56 00.58 01.50 02.31 03.03 03.29 03.51 04.11 04.29 04.46 05.04 05.25 05.49 06.18 06.55 07.42 08.41 09.50 11.05 12.24 13.44 15.03 16.22 17.42 19.01 20.19 21.34 22.41

06.58 07.33 08.16 09.07 10.05 11.07 12.12 13.18 14.22 15.27 16.31 17.37 18.44 19.53 21.04 22.16 23.23 00.24 01.15 01.56 02.30 02.57 03.21 03.43 04.05 04.29 04.56 05.28 06.07

- Kerekes Sándor -

Tavaszi rügyek - Kácsor Károly fotója

Jegyzetek

19

Kalendárium 2010

Naptár

Május

Április 21-tõl május 20-ig: Bika csillagjegy

MÁJUS TAVASZUTÓ Napok Névnap

Szentek napja

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 4 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

Fülöp, Jakab, József Atanáz, Zsigmond Fülöp, Jakab Mónika, Flórián Irén, Gotthárd Judit, Frida Gizella Mihály, gyõzõ Gergely Izidor, Ármin Ferenc, Fábiusz Pongrác Szervác, Imola Bonifác Zsófia János, Mózes Paszkál Alexandra Celesztin, Ivó Bernát, Bernardin András Rita, Júlia, Emil Dezsõ, Renáta Eszter Gergely, Orbán Pelbárt, Ágoston Vilma, Vilmos Magdolna, Ervin Johanna Petronella

Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H

A munka ünn., Fülöp Zsigmond Tímea, Irma Mónika, Flórián Györgyi Ivett, Frida Gizella Mihály Gergely Ármin, Pálma Ferenc Pongrác Szervác, Imola Bonifác Zsófia, Szonja Mózes, Botond Paszkál Erik, Alexandra ivó, Milán Bernát, Felícia Konstantin Júlia, Rita Dezsõ Eszter, Eliza, Hanna Orbán Fülöp, Evelin Pünkösd, Hella Pünkösd, Emil, Csanád Magdolna Janka, Zsanett Angéla, Petronella

31 nap

2010

20

Már a tavasz fénykora is nemsoká lejár, Álruhája rejtekében erre vár a nyár. Jönnek vissza Afrikából a hûséges gólyák, Utánuk a fecskék is a magas eget róják, Sürgölõdnek-forgolódnak, fészkeiket rakják.

Pünkösd hava A Nap

- Kerekes Sándor -

A Hold


19.54 19.56 19.57 19.58 20.00 20.01 20.02 20.04 20.05 20.06 20.08 20.09 20.10 20.12 20.13 20.14 20.15 20.17 20.18 20.19 20.20 20.21 20.23 20.24 20.25 20.26 20.27 20.28 20.29 20.30 20.31

23.39 00.25 01.01 01.30 01.54 02.14 02.33 02.50 03.08 03.28 03.50 04.18 04.52 05.37 06.33 07.40 08.55 10.14 11.33 12.51 14.09 15.26 16.43 18.00 19.15 20.25 21.26 22.17 22.58 23.30

06.55 07.51 08.54 09.59 11.04 12.10 13.14 14.18 15.23 16.29 17.37 18.48 20.00 21.11 22.16 23.11 23.56 00.32 01.01 01.25 01.47 02.09 02.31 02.56 03.26 04.02 04.46 05.38 06.39 07.44

Cseresznyevirágzás - Tán Eszter fotója

Jegyzetek

21

Kalendárium 2010

Naptár

Június

Május 21-tõl június 21-ig: Ikrek csillagjegy

JÚNIUS NYÁRELÕ Napok Névnap

Szentek napja

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

Jusztiniusz, Paulina Marcellinusz, Péter Károly, Klotild Bonifác, Reginald Norbert Fülöp, Róbert Medárd, Ágnes Efrém Margit Barnabás János Antal, Antónia Vazul Jolán, Viola Jusztina, Auréliusz Adolf, Laura Arnold Gyárfás, Romuald Rafael, Franciska Alajos, Lujza Tamás Etelka Iván Viola, Vilma Cirill, Dávid László, Sámson Iréneusz, Irén, Laura Péter, Pál, Judit Szt. Emília

K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz

Tünde Kármen, Anita Klotild Bulcsú Fatime Norbert, Cintia Róbert Medárd Félix Margit, Gréta Barnabás Villõ Antal, Anett Vazul Jolán, Vid Jusztin Laura, Alida Arnold, Levente Gyárfás Rafael Alajos, Leila Paulina Zoltán, Szidónia Iván Vilmos, János, Pál László Levente, Irén Péter, Pál Pál

30 nap

2010

22

Szent Iván hava A Nap

Június van, ilyenkor még minden csak ígéret. Újrafogalmazza magát a sokféle élet. Nem unta meg ezt a módit, pedig amióta Itt a földön divatba jött, errõl szól a nóta. Ugyanaz a dal szólal meg különbözõ hangszereken, Sokszólamú harmóniánk karmestere a szerelem.

A Hold

- Kerekes Sándor -


20.32 20.33 20.34 20.34 20.35 20.36 20.37 20.38 20.38 20.39 20.40 20.40 20.41 20.41 20.42 20.42 20.42 20.43 20.43 20.43 20.44 20.44 20.44 20.44 20.44 20.44 20.44 20.44 20.44 20.44

23.56 00.17 00.36 00.54 01.12 01.30 01.51 02.16 02.48 03.28 04.20 05.24 06.39 07.59 09.20 10.40 11.59 13.16 14.32 15.48 17.02 18.13 19.17 20.11 20.55 21.30 21.58 22.21 22.41

08.50 09.56 11.01 12.05 13.08 14.13 15.20 16.29 17.40 18.52 20.00 21.01 21.51 22.31 23.03 23.30 23.53 00.15 00.36 01.00 01.28 02.00 02.41 03.30 04.27 05.30 06.36 07.42 08.48

A Fekete-Tisza forrásvidéke - Dr. Tóth Albert fotója

Jegyzetek

23

Kalendárium 2010

Naptár

Július

Június 22-tõl július 22-ig: Rák csillagjegy

JÚLIUS NYÁRHÓ Napok Névnap

Szentek napja

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

Olivér, Áron Ottó Tamás, Kornél Erzsébet, Ulrik Anita Mária Apollónia, Vilibald Edgár Veronika Engelbert Benedek Eleonóra, János Henrik, Petronella Kamil Bonaventura András, Elek Hedvig, Frigyes Emília Illés, Margaréta Lõrinc, Dániel Mária Magdolna Brigitta, Apollinár Kinga, Krisztina Jakab, Kristóf Joakim, Anna Natália, Rudolf Ince Beatrix, Flóra Péter, Judit Loyolai Szt. Ignác

Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz

Tihamér, Annamária Ottó Kornél, Soma Ulrik Emese, Sarolta Csaba Apollónia Ellák Lukrécia Amália Nóra, Lili Izabella, Dalma Jenõ Örs, Stella Henrik, Roland Valter Endre, Elek Frigyes Emília Illés Dániel, Daniella Magdolna Lenke Kinga, Kincsõ Kristóf, Jakab Anna, Anikó Olga. Liliána Szabolcs Márta, Flóra Judit, Xénia Oszkár, Ignác

31 nap

2010

24

Szent Jakab hava A Nap

Jön talán egy hûvös zápor, ami enyhít a hõségen, Úszkál is pár lenge foszlány fenn a bárányfelhõs égen. Lehorgasztott kalászával búsan bólogat a búza. Itt az aratás a nyakán, feje nem sokáig húzza. Unalmában délibábbal játszadozik a határ. Soha nem lesz vége, hiszen örökké tart ez a nyár. - Kerekes Sándor -

A Hold


20.44 20.43 20.43 20.43 20.42 20.42 20.41 20.41 20.40 20.40 20.39 20.38 20.38 20.37 20.36 20.35 20.34 20.34 20.33 20.32 20.31 20.30 20.28 20.27 20.26 20.25 20.24 20.23 20.21 20.20 20.19

22.59 23.17 23.35 23.54 00.17 00.44 01.19 02.05 03.03 04.14 05.34 06.57 08.21 09.43 11.02 12.21 13.38 14.53 16.05 17.10 18.07 18.54 19.31 20.01 20.26 20.47 21.06 21.23 21.41 21.59

09.52 10.56 11.59 13.04 14.11 15.20 16.31 17.40 18.45 19.40 20.26 21.02 21.37 21.56 22.19 22.42 23.05 23.32 00.02 00.40 01.26 02.19 03.20 04.25 05.31 06.37 07.41 08.45 09.49 10.52

Zümi - Kácsor Károly fotója

Jegyzetek

25

Kalendárium 2010

Naptár

Augusztus

Július 23-tõl augusztus 22-ig: Oroszlán csillagjegy

AUGUSZTUS NYÁRUTÓ Napok Névnap

Szentek napja

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

Alfonz Özséb Hermina, Lídia János Krisztina Sixtus, Kajetán Domonkos Román Lõrinc, Blanka Klára, Zsuzsanna Hilária Ipoly Maximilian, Marcell Ábrahám, Rókus Jácint Ilona, Rajnald Emília, Marián Sz. István Piusz, Sámuel Menyhért Róza Bertalan Patrícia, Elvira Natália Mónika, Cézár Ágoston, Mózes Beatrix Félix, Rózsa Arisztid

V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K

Boglárka Lehel Hermina Domonkos, Dominika Krisztina Berta, Bettina Ibolya László Emõd Lõrinc Zsuzsanna, Tiborc Klára Ipoly Marcell Mária Ábrahám Jácint Ilona Huba Állami ünnep, István, Vajk Sámuel, Hajna Menyhért, Mirjam Bence Bertalan Lajos, Patrícia Izsó Gáspár Ágoston Beatrix, Erna Rózsa Erika, Bella

31 nap

2010

26

Kisasszony hava A Nap

A Hold


20.17 20.16 20.14 20.13 20.11 20.10 20.08 20.07 20.05 20.04 20.02 20.00 19.59 19.57 19.55 19.54 19.51 19.50 19.48 19.46 19.45 19.43 19.41 19.39 19.37 19.35 19.33 19.32 19.30 19.28 19.26

22.20 22.45 23.16 23.55 00.46 01.49 03.04 04.26 05.51 07.16 08.39 10.01 11.21 12.39 13.54 15.03 16.02 16.52 17.32 18.05 18.31 18.53 19.12 19.30 19.48 20.06 20.26 20.49 21.17 21.52

11.58 13.04 14.13 15.21 16.27 17.26 18.16 18.56 19.29 19.57 20.21 20.45 21.09 21.35 22.05 22.41 23.24 00.15 01.14 02.17 03.22 04.28 05.33 06.36 07.40 08.44 09.48 10.54 12.01 13.08

Aki nem volt még az idén, most menjen el nyaralni! Utazz, lazíts, fürödj, napozz, semmibõl se maradj ki! Gondjaidról feledkezz el, vidámsággal szerelkezz fel! Utánad az özönvíz, ha elõtted az özön víz. Szikrázik a napsugár és fodrozza a hullámokat, Terád vetõdik a fénye, ahogy szeled a habokat. Utolér a déli szél és jól a vitorládba mélyed, Sodortasd magad a sorssal, vezéreljen most a végzet! - Kerekes Sándor -

Dinnyeevés - Tóth Csaba fotója

Jegyzetek

27

Kalendárium 2010

Naptár

Szeptember

Augusztus 23-tól szeptember 22-ig: Szûz csillagjegy

SZEPTEMBER ÕSZELÕ

2010

Napok Névnap

Szentek napja

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

Egyed, Noémi István, Renáta Gergely, Hilda Ida, Rozália, Róza Lõrinc, Viktor Zakariás, Beáta Regina

Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs

Egyed, Egon Rebeka, Dorina Hilda Rozália Viktor, Lõrinc Zakariás Regina Mária, Adrienn, Adorján Ádám Nikolett, Hunor Teodóra Mária Kornél Szeréna, Roxána Enikõ, Melitta Edit Zsófia Diána Vilhelmina Friderika Máté, Mirella Móric Tekla Gellért, Mercédesz Eufrozina, Kende Jusztina Adalbert Vencel Mihály Jeromos

Ádám, Péter Miklós Jácint, Igor Mária János, Kornél

Ciprián, Edit Róbert, Zsófia József Januáriusz Zsuzsanna Máté, Jónás Tamás, Móric Linusz, Tekla Gellért Kleofás, Eufrozina Kozma, Jusztina Vince, Adalbert Salamon, Pelbárt Mihály Jeromos 28

30 nap Szent Mihály hava A Nap

A Hold


19.24 19.22 19.20 19.18 19.16 19.14 19.12 19.10 19.08 19.06 19.04 19.02 19.00 18.58 18.56 18.54 18.52 18.50 18.47 18.45 18.43 18.41 18.39 18.37 18.35 18.33 18.31 18.29 18.27 18.25

22.37 23.33 00.41 01.57 03.19 04.43 06.07 07.31 08.54 10.16 11.35 12.49 13.53 14.48 15.32 16.06 16.35 16.58 17.18 17.37 17.55 18.13 18.33 18.55 19.22 19.55 20.35 21.27 22.28

14.13 15.13 16.05 16.49 17.24 17.54 18.20 18.45 19.09 19.35 20.04 20.39 21.21 22.10 23.07 00.10 01.14 02.20 03.24 04.28 05.32 06.35 07.40 08.45 09.52 10.58 12.04 13.04 13.58

Színesednek a levelek, hûvösödnek az éjjelek, Egyre bátrabbak a szelek, ezek bizony nem jó jelek. Pedig alig néhány hete végtelennek tûnt a nyár, Tovarepült, mint az álom, szép reményünk oda már. Elvágyódnak a fecskék is, egy dróton sok egyed ül. Megkezdõdött az iskola, a baj nem jár egyedül. Bár az õsz is tartogat még számos kellemes napot, Egy dolog van, ami miatt mégis szomorú vagyok: Rövidülnek a nappalok, megnõnek az árnyékok. - Kerekes Sándor -

Berettyói naplemente - Dr. Tóth Albert fotója

Jegyzetek

29

Kalendárium 2010

Naptár

Október

Szeptember 23-tól október 22-ig Mérleg csillagjegy

OKTÓBER

2010

ÕSZHÓ Napok Névnap

Szentek napja

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

Teréz

P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz* V

Malvin Petra Helga Ferenc Aurél Brúnó, Renáta Amália Koppány Dénes Gedeon Brigitta, Gitta Miksa Kálmán, Ede Helén Teréz Gál Hedvig Lukács Nándor Vendel Orsolya Elõd Nemzeti ünnep, Gyöngyi Salamon Blanka, Bianka Dömötör Szabina Simon, Szimonetta Nárcisz Alfonz Farkas

Évald Ferenc Placid, Attila Brúnó, Renáta Amália Simon Ádám, János Ferenc Lajos Edvin Kálmán, Edvárd Kallixtusz, Helén Teréz Margit, Hedvig Ignác, Rudolf Lukács, Jusztusz János, Pál Vendel, Kleopátra Orsolya, Celina Szalóme János Salamon, Antal Blanka Armand Szabina Simon, Júdás, Tádé Melinda Alfonz, Zenóbia Wolfgang 30

31 nap Mindenszentek hava A Nap

Olyan zsémbes az október, mint egy vén hangulatember: Kedélytelenül virrad ránk hûvös, ködös reggelekkel, Topog kopott mamuszában, morcosan motyog magában. Óh, de másnap jobb lábbal kel, fiatalos lendülettel: Borostáját borotválja, mosolyogva dudorászik, Elegánsan felöltözik, fényes társaságba vágyik, Ragyogó a hangulata, ez a vénasszonyok nyara.

A Hold


18.23 18.21 18.19 18.17 18.15 18.13 18.11 18.09 18.07 18.05 18.03 18.01 17.59 17.58 17.56 17.54 17.52 17.50 17.48 17.47 17.45 17.43 17.41 17.39 17.38 17.36 17.34 17.33 17.31 17.29 16.28

23.39 00.56 02.16 03.37 05.00 06.22 07.45 09.07 10.26 11.37 12.37 13.26 14.05 14.36 15.01 15.23 15.42 16.00 16.19 16.38 17.00 17.26 17.57 18.36 19.24 20.23 21.30 22.43 00.00

14.43 15.21 15.52 16.19 16.44 17.08 17.33 18.01 18.34 19.14 20.01 20.57 21.59 23.04 00.10 01.15 02.19 03.22 04.26 05.30 06.35 07.42 08.49 09.56 10.58 11.54 12.41 13.20 13.53 13.20

- Kerekes Sándor -

Szemlélõdés a Tisza-tavon - Tóth Csaba fotója

Jegyzetek

* A nyári idõszámítás vége 31

Kalendárium 2010

Naptár

November

Október 23-tól november 21-ig Skorpió csillagjegy

NOVEMBER ÕSZUTÓ

2010

Napok Névnap

Szentek napja

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

Mindenszentek Achilles Márton, Szilvia Károly Imre, Zakariás Krisztina Ernõ, Florentin Gottfrid Teodor Leó, András Márton Jozafát Szaniszló, Szilvia Huba Albert Margit Dénes, Hilda Jenõ Erzsébet Zsolt Olivér Cecília, Filemon Kelemen, Kolumbán Emma, flóra Katalin Konrád, Viktória Virgil Jakab Filoména András

H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K

Marianna Achilles Gyõzõ Károly Imre Lénárd Rezsõ Zsombor Tivadar Réka Márton, Martin Jónás, Renátó Szilvia Aliz Albert, Lipót Ödön Hortenzia, Gergõ Jenõ Erzsébet, Zsóka Jolán Olivér Cecília Kelemen, Klementina Emma Katalin, Katinka Virág Virgil Stefánia Taksony András, Andor, Andrea

32

30 nap Szent András hava A Nap

A Hold


16.26 16.25 16.23 16.22 16.20 16.19 16.17 16.16 16.15 16.13 16.12 16.11 16.10 16.09 16.07 16.06 16.05 16.04 16.03 16.02 16.01 16.00 16.00 15.59 15.58 15.57 15.57 15.56 15.55 15.55

00.18 01.36 02.56 04.17 05.38 06.58 08.13 09.20 10.15 11.00 11.35 12.02 12.26 12.46 13.05 13.23 13.42 14.03 14.27 14.56 15.33 16.19 17.15 18.21 19.34 20.50 22.07 23.24 00.41

13.45 14.08 14.32 14.58 15.28 16.05 16.49 17.43 18.43 19.49 20.56 22.02 23.07 00.11 01.14 02.17 03.22 04.28 05.36 06.43 07.49 08.48 09.39 10.21 10.55 11.24 11.49 12.12 12.35

Napokon át nem láthatod a kék eget és a napot, Ott fenn hófelhõ kavarog, itt lenn hideg szél csavarog, Vadul tekeri a fákat, vonyíttatja a kutyákat. Ezért olyan meghitt este behúzódni a melegre. Motozva pattog a parázs, áthat a kandalló-varázs. Bensõséges esti hangulat, önmagába nézõ öntudat. Elcsituló heves nyári vágy, hívogató hûvös téli ágy. Rosszalkodnak kint az elemek? Õrizzük meg bent a meleget. - Kerekes Sándor -

Novemberi alkony - Máté Albert fotója

Jegyzetek

33

Kalendárium 2010

Naptár

December

November 22-tõl december 20-ig Nyilas csillagjegy

DECEMBER TÉLELÕ Napok Névnap

Szentek napja

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

Blanka Aranka Ferenc, Natália János, Borbála

Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P

Elza Melinda, Vivien Ferenc, Olívia Borbála, Barbara Vilma Miklós Ambrus Mária Natália Judit Árpád Gabriella Luca, Otília Szilárda Valér Etelka, Aletta Lázár, Olimpia Auguszta Viola Teofil Tamás Zénó Viktória Ádám, Éva Karácsony, Eugénia Karácsony, István János Kamilla Tamás, Tamara Dávid Szilveszter

31 nap

2010

Miklós

Valéria, Natália Eulália, Judit Damazusz Johanna, Franciska Lúcia Valér Adelaida, Albina Lázár, Olimpia Gracián Anasztáz, Orbán Teofil, Liberátusz Flórián, Zénó János, Viktória Szenteste, Adél Urunk születése István János, Teodor Aprószentek, vértanúk Tamás Libériusz Szilveszter, Donáta 34

Karácsony hava A Nap

A Hold


15.54 15.54 15.54 15.53 15.53 15.53 15.52 15.52 15.52 15.52 15.52 15.52 15.52 15.52 15.52 15.53 15.53 15.53 15.54 15.54 15.54 15.55 15.56 15.56 15.57 15.57 15.58 15.59 16.00 16.01 16.01

01.59 03.17 04.35 05.51 07.01 08.02 08.51 09.31 10.02 10.27 10.49 11.08 11.27 11.45 12.05 12.28 12.54 13.28 14.10 15.02 16.06 17.18 18.36 19.55 21.13 22.31 23.48 01.05 02.22 03.37

12.59 13.27 13.59 14.39 15.28 16.26 17.30 18.38 19.46 20.52 21.57 23.00 00.03 01.07 02.11 03.18 04.26 05.32 06.35 07.31 08.18 08.56 09.27 09.54 10.18 10.41 11.04 11.30 12.00 12.36

De szép lenne mindent újra gyermekszemmel látni! Elhinni, hogy a jótettért érdemes jót várni, Csodálkozva rákérdezni a megszokott tényekre, Egyszerûen ráérezni az elrejtett lényegre, Meglátni a láthatatlan Jézuskát, ahogy nevet, Boldog szívvel élni, hiszen õriz Õ, ki úgy szeret, Erkölcsösnek maradni egy erkölcstelen világban, Reménykedni a jövõben, mert reménybõl hiány van. - Kerekes Sándor -

Köd elõttem - Kácsor Károly fotója

Jegyzetek

35

Kalendárium 2010

Névnapok Alíz l. Erzsébet, nov. 14. Alma júl. 10. Álmos febr. 20. Alóma jún. 21. Alpár szept. 5. Amádé márc. 30. Amália júl. 10., okt. 7. Amanda febr. 6. máj. 26. Amarilla máj. 1. Amáta jan. 5. febr. 20., szept. 13. Ambrus dec. 7. Anasztáz jan. 22., aug. 17. Anasztázia ápr. 15. Anatol júl. 3. Andor l. András, nov. 30. András febr. 4., ápr. 18. máj. 21., júl. 17. okt. 9., nov. 10., 30. Andrea l. András, ápr. 18. Anett l. Anna, jún. 13. Angéla jan. 4., 27., máj. 31. Angelika jan. 27. Anikó l. Anna, júl. 26. Anita l. Anna, jún. 2. Anna jún. 2., 13., júl. 26. Annabella jún. 9. Annamária jún. 2., júl. 1., 26. Antal jan. 17., jún. 13., júl. 5. Antónia jan. 17., ápr. 29., jún. 13. Ányos ápr. 25. Apolló ápr. 18. Apollónia febr. 9., júl. 7., 23. Apor febr. 2., dec. 20. Arabella márc. 13. Aranka febr. 8. Arika aug. 17. Arisztid ápr. 27.

Aba nov. 12. Ábel jan. 2. Abigél febr. 9. Ábrahám aug. 16. Achilles nov. 2. Ada dec. 24. Adalbert szept. 27. Ádám szept. 9., dec. 24. Adél jan. 29., dec. 24. Adolf febr. 11., máj.11., jún. 17., szept. 27. Adorján márc. 4., 5., szept. 8. Adrián l. Adorján, márc. 5. Adrienn l. Adorján, szept. 8. Afrodité aug. 5., 7. Ágnes jan. 21. Ágoston máj. 28., aug. 28. Ágota jan. 11., febr. 5. Aida febr. 2. Ajándék febr. 6., jún. 25., júl. 17., dec. 31. Ajtony márc. 13., júl. 27. Ákos febr. 27. Aladár febr. 20., márc. 11., jún. 21. Alajos jún. 21. Alán nov. 25. Albert ápr. 29., nov. 15. Albertina l. Albert Albin márc. 1. Albina márc. 1., dec. 16. Aletta dec. 16. Alex febr. 9. Alexandra márc. 18., máj. 18. Alfonz aug. 2., okt. 30. Alfréd febr. 23. Alida jún. 17. Alina jún. 17. Alinda jún. 17.

36

Naptár Blanka aug. 10., okt. 25., dec. 1. Bódog jan. 14., nov. 20. Bodomér dec. 21. Boglárka aug. 1. Boldizsár jan. 6. Bolivár febr. 18., jún. 19. Bonifác máj. 14., jún. 5. Bónis l. Bonifác Borbála dec. 4. Boriska l. Borbála Borisz júl. 24. Boróka l. Borbála Boriska márc. 11. Botond máj. 16., dec. 25. Bottyán jan. 25. Brigitta júl. 23. okt. 11. Brúnó okt. 6. Buda ápr. 3. Bulcsú jún. 4., nov. 20., dec. 12. Cecília nov. 22. Celeszta okt. 14. Celesztin ápr. 6. Celina okt. 21. Cézár febr. 25., ápr. 15., aug. 27. Cintia jún. 6. okt. 20. Ciprián szept. 16. Cirill febr. 14., márc. 18., jún. 26., júl. 7. Csaba júl. 6. dec. 5. Csanád máj. 28. Cseke aug. 16. Csenge febr. 4., júl. 24. Csenger nov. 7. Csilla ápr. 22., aug. 10. Csongor jan. 13., ápr. 16., 17. Dália okt. 25. Dalida ápr. 13. Dalma júl. 12. Dániel júl. 21. Daniella l. Dániel, júl. 21. Darinka febr. 24. Dávid dec. 29., 30.

Ármin máj. 10. Arnold jún. 18. Áron ápr. 2., júl. 1. Árpád márc. 31., ápr. 7., dec. 11. Artúr jan. 22., nov. 15. Árvácska júl. 27. Atália dec. 3. Atanáz máj. 2. Attila jan. 7. Auguszta márc. 29., dec. 18. Aurél okt. 5. Aurélia dec. 2. Auróra okt. 15. Babett júl. 4., dec. 4. Balabán márc. 23., máj. 20. Balázs febr. 3. Bálint febr. 14. Bánk márc. 19., ápr. 16. Barabás l. Barnabás Barbara l. Borbála, dec. 4. Barna l. Barnabás jún. 11. Bátor febr. 27. Beáta márc. 22., máj. 9., szept. 6. Beatrix júl. 29., aug. 29., okt. 14. Béla ápr. 23. Belizár dec. 17. Bella aug. 31. Bence márc. 21., aug. 23. Bendegúz márc. 11. Benedek márc. 21., júl. 11. 17. Benjámin jan. 3. Benõ márc. 31. Bernadett febr. 18.., ápr. 16. Bernát máj. 20., aug. 19. Berta júl. 4., aug. 6. Bertalan aug. 24. Bertold febr. 11., dec. 14. Bettina aug. 6., okt. 8., dec. 4. Bianka l. Blanka, okt. 25. Bibiána l. Viviána Bíborka ápr. 6.

37

Kalendárium 2010 Eliza l. Erzsébet, dec. 1. Emánuel márc. 26. Emerencia jan. 23. Emese júl. 5. Emil máj. 28. Emilia jan. 5., júl. 19. Emma ápr. 19., nov. 24. Emõd aug. 9. Emõke márc. 23., dec. 8. Endre l. András, júl. 17. Enikõ szept. 15. Erhard ápr. 9. Erik máj. 18., aug. 31., szept. 10. Erika l. Erik, aug. 31. Erna jan. 12., aug. 29. Ernõ jan. 12. Ervin ápr. 26. Ervina ápr. 25. Erzsébet júl. 4., 8., aug. 24., nov. 14., 19., 25., dec. 1. Eszter máj. 24. Etel l. Etelka Etele márc. 10. Etelka febr. 5., okt. 8., dec. 16. Eufrozina jan. 1., szept. 25. Eugénia szept. 16., dec. 25. Éva dec. 24. Evelin febr. 12., máj. 26. Fábián jan. 20. Fabióla dec. 27. Fanni márc. 9., okt. 4. Farkas aug. 23., okt. 31. Fatime jún. 4., 5. Felícia máj. 20. Felicián jún. 9. Félix jan. 14., jún. 9., nov. 20. Ferdinánd máj. 30. Ferenc jan. 29., ápr. 2., máj. 11., jún. 4., 10., dec. 3. Fidél ápr. 24. Flóra jún. 20. júl. 29., nov. 24. Flórián máj. 4.

Deli jan. 5. Délia jún. 6., okt. 20. Demeter szept. 27., okt. 26. Dénes ápr. 8., okt. 9. Detre aug. 24., dec. 15. Dézi máj. 23. Dezsõ máj. 23. Diána jún. 9., 10., szept. 18. Dolóresz szept. 15. Doloróza jún. 18., szept 15. Dominika aug. 4. Domokos l. Domokos Domokos márc. 9., aug. 4., 8. Donát febr. 17. Donáta dec. 31. Dóra l. Dorottya, febr. 6. Dorina l. Dorottya, szept. 2. Dorottya febr. 6., szept. 2., 3. Döme l. Demeter Dömötör l. Demeter, okt. 26. Éda dec. 13. Edda szept. 16. Ede márc. 18., okt. 13. Edina febr. 26. Edit szept. 16. Edgár júl. 8.., szept. 10. Edmond nov. 16. Édua máj. 9. Edvárd okt. 13. Edvin okt. 4., 12. Egon júl. 15., szept. 1. Egyed szept. 1. Elek febr. 17., júl. 17. Elemér febr. 28. Eleonóra febr. 21. Éliás febr. 16., júl. 20. Eliza máj. 24. Ella febr. 13. Ellák júl. 8. Elõd jún. 9., okt. 22., dec. 26. Elvira febr. 10.

38

Naptár Franciska márc. 9., aug. 21. Frida l. Friderika, máj. 6. Friderika máj. 6., szept. 20., okt. 19. Frigyes márc. 3., júl. 18. Fruzsina l. Eufrozina jan. 1. Fülöp máj. 1., 26., jún. 7., aug. 23. Gábor febr. 27., márc. 24., szept. 29. Gábriel l. Gábor Gabriella dec. 12. Gál okt. 16. Gáspár jan. 6., aug. 27. Gaszton febr. 6. Gedeon márc. 28., szept. 1., okt. 10. Gellért ápr. 23., szept. 24. Genovéva jan. 3. Georgina febr. 15. Gerda jan. 30., szept. 24. Geréb márc. 16. Gergely jan. 2., márc. 12., máj. 9., 25., szept.3., nov. 17. Gergõ l. Gergely, nov. 17. Gerõ l. Gergely Gertrúd márc. 17.., nov. 17. Gerzson febr. 22. Géza febr. 25. Gibárd aug. 27. Gitta l. Brigitta, okt. 11. Gizella máj. 7., 8. Glória ápr. 11. Gotfrid nov. 8. Gothárd máj. 5. Gotlib márc. 6. Grácia jún. 7., aug. 21. Gréta jan. 19., jún. 10. Gújdó márc. 31., szept. 12. Gusztáv jan. 16., aug 2. Gyárfás jún. 19. Gyöngyi máj. 14., okt. 23. Gyöngyvér jan. 3., 8. György febr. 15., ápr. 24., máj. 5., dec. 9. Györgyi l. György, máj. 5. Gyözõ febr. 26., máj. 8., júl. 28., nov. 3.

Gyula ápr.12., máj. 27. Hajna júl. 9., aug. 21. Hajnalka márc. 27. Hanga febr. 9., máj. 18. Hanna máj. 24., 30. Hedvig júl. 18., okt. 16., 17. Helén l. Ilona, okt. 14. Helga okt. 3. Hella máj. 27. Henriett márc. 16. Henrietta I. Henriett márc. 16. Henrik jan. 25., júl. 13., 15. Herman ápr. 7. Hermész aug. 28. Hermina aug. 3. Hetény aug. 17. Hilda szept. 3. Honória szept. 30. Hont okt. 11. Hortenzia nov. 17. Huba aug. 19., nov. 14. Hubert márc. 20. Hugó ápr. 1. Hunor ápr. 24., szept. 10., 30., dec. 30. Ibolya aug. 7. Ida ápr. 13., szept. 4., 6., nov. 3. Ignác febr.1., júl. 31., okt. 17., 23. Igor szept. 11., nov. 1. Ila l. Ilona Ildikó márc. 10. Ilka nov. 3. Illés júl. 20. Ilma ápr. 18., nov. 29. Ilona aug. 18., szept. 23., okt. 14. Imelda máj. 13. Imola máj. 13. Imre nov. 5. Ince júl. 28., aug. 13. Inez márc. 6. Ingrid febr. 5., szept. 2. Ipoly aug. 13.

39

Kalendárium 2010 Kamélia aug. 3. Kamill júl. 14., 18. Kamilla márc. 3., dec. 28. Karina márc. 24. Kármen jún. 2., júl. 16. Karola jan. 28., szept. 27., nov. 4. Karolina febr. 2. Károly jan. 28., jún. 3., nov. 4. Kartal márc. 23. Katalin febr. 13., márc. 22., ápr. 29., 30., máj. 9. nov. 25. Katinka l. Katalin, nov. 25. Kázmér márc. 4. Kelemen márc. 15., nov. 23. Kende szept. 25. Kenese júl. 10., dec. 13. Kenéz dec. 7. Kerény jún. 4. Keresztély I. Krisztián Keve jan. 8. Kilián júl. 8. Kincsõ február 1., júl. 24. Kinga júl. 24. Kitti l. Katalin, ápr. 30. Klára aug. 11., 12. Klaudia márc. 20. Klementina nov. 14., 23. Kleofás szept. 25. Klotild jún. 3. Kocsárd ápr. 19. Kolos febr. 15., okt. 30., nov. 8. Konrád febr. 18., 19., ápr. 21., nov. 26. Konstantin máj. 21. Konstantina márc. 11., szept. 19. Koppány okt. 8. Kordélia okt. 22. Korinna okt. 22. Kornél júl. 3., szept. 13., 16. Kornélia márc. 3. Kozima szept. 26. Kozma szept. 26., 27. Kreszcencia ápr. 9., jún. 15.

Irén márc. 25., jún. 28., okt. 20. Iréneusz jún. 28. Irina l. Irén Iringó dec. 24. Írisz márc. 25., szept 22. Irma máj. 3., szept. 12., 14. István aug. 3., 20., szept. 2., dec. 26. Itala jan. 15. Iván jún. 24. Ivett máj. 6. Ivó máj. 19. Ivonn máj. 19. Izabella júl. 12. Izidor márc. 30., ápr. 4., dec. 21. Izolda márc. 22., jún. 6., 15., aug. 5. Izsák máj. 15. okt. 19. Izsó aug. 26. Jácint júl. 3., aug. 17., szept. 11. Jácinta jan. 30. Jakab máj. 1., júl. 25. Janka l. Johanna, máj. 30. János jan. 27., 31., febr. 8., márc. 8., máj. 6., jún. 12., 24., 26., júl. 12., aug. 9., 29., nov. 24., dec. 27. Jenõ júl. 13., nov. 18. Jeromos júl. 20., szept. 30. Joakim aug. 16. Johanna márc. 28., 31., máj. 30. Jolán jún. 15., nov. 20. Jónás nov. 12. Jozefina nov. 14. Józsa jún. 24., nov. 14. József márc. 19., ápr. 7., 16., aug. 27., szept. 18. Judit máj. 6., júl. 30., dec. 10. Júlia febr. 16., máj. 22. Julianna febr. 16. Juliánusz jan. 9. Jusztin jún. 1., 16. Jusztina jún. 16., szept. 26. Kada márc. 2. Kadosa márc. 10., okt. 25. Kálmán okt. 13.

40

Naptár Magdolna máj. 29., júl. 22. Malvin okt. 1. Magda l. Magdolna Manó márc. 26. Manuéla márc. 26. Marcell jan. 9., 16., 31., aug. 14. Marcella I. Marcell, jan. 31. Marcián jún. 17. Margaréta l. Margit Margit jan. 18., 19., febr. 22., jún. 10., júl. 20., okt. 16., 17., Mária jan. 1., 23., febr. 11., márc. 25., ápr. 8., máj. 24., jún. 15., júl. 6., 22., aug. 15., 16., 22., szept. 8., 12., okt. 8., 24., dec. 8. Marián aug. 19. Mariann ápr. 27. Marianna ápr. 27., nov. 1. Marietta l. Mária, febr. 11. Marina júl. 9., 20. Márió jan. 19., dec. 31. Máriusz jan. 19. Márk ápr. 25. Márkus l. Márk Márta júl. 29. Martina jan. 30. Márton ápr. 13., nov. 11., 12., 13. Máté szept. 21. Matild márc. 14., júl. 6. Mátyás febr. 24. Maura szept. 21. Medárd jún. 8. Medárda l. Medárd Megyer jan. 19., nov. 13. Melánia jan. 10., dec. 31. Melinda okt. 29., dec. 2. Melitta márc. 10., ápr. 1., szept. 15. Menyhért jan. 6., aug. 22. Mercédesz szept. 24. Metella jan. 24. Mihály máj. 8., szept. 29., nov. 8. Miklós márc. 21., szept. 10., dec. 6.

Kristóf márc. 15., júl. 25. Kriszta l. Krisztina Krisztián márc.13., ápr. 3., nov. 12. Krisztina júl. 24., aug. 5., nov. 6. Kunigunda márc. 3. Kunó nov. 12. Kürt febr. 14. Lajos aug. 19., 25. László jún. 27., aug. 8. Laura ápr. 11., jún. 17. Lázár dec. 17. Lea márc. 22. Lehel aug. 2. Leila jún. 21. Lénárd nov. 6. Lenke júl. 23. Leó ápr. 11. Leona jan. 4., ápr. 11., nov. 10. Leonóra febr. 21., márc. 6. Letícia aug. 30. Levente febr. 13., jún. 18., 28. Lídia febr. 12., ápr. 8., aug. 3. Lili júl. 11. Liliána júl. 27. Lilla febr. 16., júl. 27. Linda febr. 13. Lipót nov. 15. Lívia febr. 12. Lóránd l. Lóránt, jan. 15. Lóránt jan. 15. Loretta dec. 10. Lotár jan. 27. Lõrinc júl. 21., aug. 10., szept. 5. Luca l. Lúcia , dec. 13. Lúcia dec. 13. Lucián jan. 7. Ludmilla szept. 17. Ludovika szept. 13. Lujza márc. 2., jún. 21. Lukács okt. 18. Lukrécia júl. 9.

41

Kalendárium 2010 Örs jan. 17., júl. 14., szept. 30., okt. 2. Õzike jún. 16. Özséb jan. 20., aug. 2., 14. Pál jan. 15., 25., febr. 6., ápr. 28., jún. 26., 29., 30., okt. 19., nov. 18. Pálma máj. 10., 18. Paszkál máj. 17. Patrícia márc. 17., ápr. 28., aug. 25. Patrik márc. 17., ápr. 28. Paula jan. 26. Paulina márc. 14., jún. 22. Pázmán aug. 30. Péter jan. 28., febr. 21., 23., ápr. 28., 29., jún. 2., 29., júl. 30., aug. 1., szept. 9., okt. 19., nov. 18., dec. 9., 21. Petra febr. 22., okt. 2. Petronella máj. 31., júl. 13. Piroska jan. 18. Piusz máj. 5., júl. 11. Polla l. Apollónia Pongrác máj. 12. Rafael jún. 20., szept. 29., okt. 24. Ráhel febr. 4. Rajmund jan. 7., 23., aug. 31. Rajnald aug. 18. Ramóna jan. 7., aug. 31. Rebeka szept. 2. Regina szept. 7. Réka aug. 17., nov. 10. Renáta szept. 2., okt. 6. Renátó szept. 2., okt. 6., nov. 12. Rezsõ ápr. 17., okt. 12., nov. 7. Richárd ápr. 3. Rita máj. 22. Róbert máj. 13., jún. 7., szept. 17. Rókus aug. 16. Roland jan. 15., júl. 15., aug. 9., szept. 15. Román febr. 28. Rómeó febr. 7. Roxána szept. 14. Róza l. Rozália

Miksa okt. 12. Milda júl. 13. Milos nov. 26. Milán máj. 19. Mirandola máj. 11. Mirella szept. 21. Mirjam aug. 22. Mónika máj. 4., aug. 27. Mór jan. 15., márc. 20., okt. 25. Móricz szept. 22. Mózes máj. 16. Nándor máj. 30., okt.19. Napóleon aug. 15. Napsugár júl. 3. Nárcisz okt. 29. Natália aug. 26., dec. 1., 9., Natasa l. Natália Niké dec. 23. Nikolett szept. 10. Nimród aug. 31. Noé ápr. 22., dec. 24. Noémi ápr. 22. Nóra febr. 21. márc. 6., júl. 11. Norbert jún. 6. Norberta l. Norbert Oktávia ápr. 15. Olga júl. 27. Olimpia dec. 17. Olivér nov. 21. Olívia márc. 5., dec. 3. Ond jún. 10. Orbán máj. 25., dec. 19. Oresztész júl. 3. Oros dec. 19. Orsolya okt. 21. Oszkár febr. 3., júl. 31. Oszvald febr. 19., 28., aug. 5. Otília dec. 12., 13. Ottó júl. 2. Ottokár febr. 26., júl. 2. Ödön nov. 16., 18.

42

Naptár Szórád júl. 17. Szorina febr. 10. Szörény jan. 8. Taksony nov. 29. Tamara jan. 26., szept. 1., dec. 29. Tamás márc. 7., jún. 22., szept. 22., dec. 21., 29. Tarcal febr. 25. Tarján máj. 26., nov. 30. Tas ápr. 15. Tekla szept. 23. Telma okt. 15. Teodor dec. 27. Teodóra ápr. 5., szept. 11. Teofil dec. 20. Teréz júl. 8., okt. 1., 3., 15. Tetény nov. 5. Tibád máj. 21. Tibold júl. 1. Tibor ápr. 14., aug. 11. Tiborc aug. 11. Tihamér júl. 1., dec. 16. Tilda l. Matild Tilla márc. 14. Tímea máj. 3. Timot jan. 24., 26. Titanilla febr. 6. Titusz jan. 4., 26. Tivadar ápr. 20., nov. 9. Tóbiás jún. 13. Tódor febr. 7. Toszka máj. 5. Töhötöm jún. 17., szept. 2. Tullia jún. 22. Tünde ápr. 2., jún. 1. Ubul máj. 16. Ugron máj. 22. Ulrik júl. 4. Ulrika aug. 6. Upor szept. 17. Vajk aug. 20. Valentin febr. 14., júl. 25.

Rozália aug. 23., 30., szept. 4. Rozina márc. 13. Rózsa l. Rozália aug. 30. Rudolf ápr. 17., okt. 17., nov. 7. Salamon okt. 24. Samu l. Sámuel Sámuel aug. 20., 21., okt. 10. Sándor febr. 26., márc. 18. Sára jan. 19., júl. 13. Sarolta júl. 5., 17. Sebestyén jan. 20., dec. 5. Sebõ l. Sebestén Simon jan. 5., febr. 18., okt. 28. Solt márc. 13. Soma júl. 3., szept. 16. Stefánia aug. 20., okt. 30., nov. 28. Stella máj. 8., júl. 14., 19. Szabella júl. 4., 8. Szabin dec. 11. Szabina okt. 27. Szabolcs júl. 28., szept. 19. Szalvia jan. 11. Szandra márc. 18. Szaniszló ápr. 11., nov. 13. Szeráf okt. 12. Szerafina l. Szeráf Szeréna júl. 28., aug. 16., szept. 14. Szervác máj. 13. Szevér febr. 1. Szeverin jan. 8. Szibilla ápr. 29. Szidónia jún. 23., aug. 23. Szigfrid febr. 15. Szilárd márc. 11. Szilárda dec. 14. Szilvánusz máj. 4. Szilveszter nov. 26., dec. 31. Szilvia nov. 3., 13. Szimóna máj. 16., 24. Szimonetta okt. 28. Szonja máj. 15., aug. 1.

43

Kalendárium 2010 Vitális okt. 20. Viviána dec. 2. Vivien l. Viviána, dec. 2. Xavér dec. 3. Xénia jan. 24., júl. 30. Zádor márc. 16. Zajzon dec. 18. Zakariás szept. 6. Zalán márc. 30., júl. 14. Zelma jan. 23. Zénó dec. 22. Zenóbia okt. 30. Zita ápr. 27. Zoárd júl. 17. Zoltán márc. 8., jún. 23. Zóra jún. 19., okt. 4. Zorán márc. 4. Zsaklin l. Jakab Zsanett l. Johanna, máj. 30. Zsigmond máj. 2. Zsófia máj. 15., szept. 17. Zsóka l. Erzsébet, nov. 19. Zsolt ápr. 10., okt. 21., nov. 20. Zsombor ápr. 21., nov. 8. Zsuzsanna febr. 19., aug. 11.

Valentina I. Valentin Valér jan. 29., dec. 15. Valéria ápr. 28., dec. 9. Valter ápr. 8., júl. 16. Vanda jan. 26., nov. 14. Vászoly jan. 2. Vazul jan. 2., jún. 14 Vencel szept 28. Vendel okt. 20. Vera jan. 13., júl. 9. Veronika jan. 13., júl. 9. Vid jún. 15. Vidor jan. 13., 14 Viktor júl. 28., szept. 5. Viktória dec. 23. Vilhelmina szept. 19. Villõ jún. 12. Vilma jún. 25., szept. 19., dec. 5. Vilmos jan. 10., ápr. 6., jún. 25. Vince jan. 22., ápr. 5., júl. 19., szept. 27. Viola jún. 25., dec. 19. Virág febr. 10., júl. 29., nov. 26. Virgil márc. 5., nov. 27. Virgilia jan. 31., nov. 27. Virgínia febr. 2., szept. 13. Vitália aug. 13.

Vásárok Kisújszálláson Országos állat- és kirakodóvásár: március 14-én június 27-én szeptember 5-én december 12-én A vásárok helye: Vásártér, eseti döntés alapján a Piactér. Piaci napok: minden héten kedd, csütörtök, szombat (ha a piaci nap ünnepnapra esik, akkor a piacot az ünnepet megelõzõ napon tartjuk meg) Helye: Piactér (Vásár u. 7-9.) 44

Évfordulók, ünnepek

Évfordulók 2010-ben 1930 éve (80-ban)

felavatták az 50.000 nézõ befogadására alkalmas Colosseumot, az ókor legnagyobb amfiteátrumát. 1685 éve (325. máj. 20-án) Nagy Konstantin megnyitotta a niceai zsinatot, melyen rögzítették a húsvét ünnepét az elsõ tavaszi holdtölte utáni elsõ vasárnapra. 1635 éve (375-ben) a hunok elõl menekülõ népek elindították a népvándorlásnak nevezett migráció elsõ hullámát. 1565 éve (445-ben) fivére, Buda megölése után Attila egyeduralkodója lett a 434-ben alapított hun birodalomnak. 1380 éve (630-ban) a vallásalapító Mohamed visszatért Mekkába, lerombolta a pogány bálványokat és a Kabát iszlám szent hellyé és zarándokhellyé tette. 1210 éve (800. dec. 25-én) Nagy Károly frank uralkodót Rómában III. Leó pápa a Szent Péter templomban római császárrá koronázta. Szándéka a dicsõ Római Birodalom felélesztése volt. Letette az alapjait annak a császárságnak, mely 1806-ig állt fenn, s a Német-Római Császárság nevet viselte. Õt tartják Franciaország és Németország atyjának. 1115 éve (895-ben) lépték át õseink a Vereckei-hágót. 1055 éve (955. aug. 10-én) I. Ottó király az Augsburg melletti Lech-mezei csatában megállította a Dél-Németországba betörõ magyar sereget. Ez után hagytak fel a magyarok a kalandozásokkal. 1010 éve (1000. dec. 25-én) I. Istvánt Magyarország királyává koronázták. 985 éve (1025-ben) Arezzói Guido bencés szerzetes megírta fõ mûvét, melyben megteremtette a mai hangjegyírás alapjait. 955 éve (1055-ben) I. András megalapította a tihanyi apátságot, melynek alapító levelében olvasható az elsõ összefüggõ magyar nyelvû mondattöredék. 775 éve (1235-ben) Julianus Domonkos-rendi szerzetes IV. Béla megbízásából Baskíriában (Magna Hungaria) maradt magyarok felkutatására indult, akiket a Volga környékén meg is talált. Visszatérve elsõként hozott hírt az Európát fenyegetõ mongol-tatár veszedelemrõl. 45

Kalendárium 2010 730 éve (1280-ban)

vezetett IV. (Kun) László hadjáratot a fellázadt kunok megfékezésére. 720 éve (1290-ben) a kunok meggyilkolták IV. (Kun) Lászlót. 675 éve (1335 õszén) III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király a visegrádi várban Károly Róbert magyar király által összehívott találkozón rendezte a két ország területi vitáit. 595 éve (1415. júl. 6-án) ítélték máglyahalálra Husz Jánost, a cseh prédikátort. 570 éve (1440. febr. 2-án) III. (Habsburg) Frigyest választották meg német királynak. Háborúellenes politikájával, jó gazdasági érzékkel, házasságok és örökségek révén fektette le a Habsburg világhatalom alapjait, mely AusztriaMagyarországon 1918-ig tartott. 555 éve (1455-ben) Gutenberg mainzi feltaláló és nyomdász elkészítette 42 soros Bibliáját. A cserélhetõ betûs nyomtatás a kommunikációs technika forradalmát indította el. 520 éve (1490-en) Bécsben meghalt I. Mátyás király. Halálhírére Lorenzo de Medici így kiáltott fel: "Meghalt Mátyás király, olcsóbbak lesznek a könyvek Európában!" 495 éve (1515. júl. 22-én) I. Miksa császár és II. (Dobzse) Ulászló magyar és cseh király Bécsben szerzõdést kötött Ulászló gyermekeinek és Miksa unokáinak házasságáról. E szerzõdés révén kerül utóbb Csehország és Magyarország a Habsburgok kezére. 450 éve (1560-ban) a dohány eljutott Európába, Kolumbusz Kristóf révén. A növényt Amerikában gyógyításra használták. 420 éve (1590-ben) Vizsolyban megjelent a Biblia elsõ, teljes, protestáns szellemû, magyar nyelvû fordítása, Károlyi Gáspár munkája. 410 éve (1600. febr. 17-én) Rómában nyolcévi fogság után nyilvánosan megégették Giordano Bruno filozófust. 375 éve (1635-ben) Pázmány Péter egyetemet alapított Nagyszombatban. 310 éve (1700. jan. 1-jén) Olaszországban bevezették a Julianus naptárt. Addig a bizánci idõszámítás volt használatban. 300 éve (1710. jan. 23-án) egy Böttger nevû alkimista a szászországi Meissenben megalapította az elsõ európai porcelánmanufaktúrát. 46

Évfordulók, ünnepek 275 éve (1735-ben)

Svédországban Carl von Linné megalkotta a növény- és állatvilág fajainak rendszerbe foglalását. 275 éve (1735-ben) a törökországi Rodostóban meghalt II. Rákóczi Ferenc. 265 éve (1745-ben) a Német Lovagrend földesúri hatósága alól magukat megváltott jászkunokat (Redemptio) Mária Terézia szabad parasztokká nyilvánította. 235 éve (1775. ápr. 19-én) a Lexingtonnál vívott ütközettel kezdetét vette az amerikai függetlenségi háború. 230 éve (1780-ban) Rát Mátyás szerkesztésében megindult a pozsonyi Magyar Hírmondó, az elsõ magyar nyelvû hetilap. 220 éve (1790. okt. 21-én) Franciaországban a trikolor lett a nemzeti zászló. 205 éve (1805. jan. 28-án)Debrecenben meghalt Csokonai Vitéz Mihály. 195 éve (1815. jún. 18-án) a Waterloo melletti csatában I. Napóleon megsemmisítõ vereséget szenvedett a britektõl és a poroszoktól, október 16-án pedig számûzetése helyére érkezett, az Atlanti-óceán déli részén lévõ Szent Ilona szigetre. 185 éve (1825. szept. 27-én) indult elsõ útjára az elsõ nyilvános személyszállító gõzvasút. A szerelvényt a Stephenson által épített lokomotív, azaz mozdony vontatta. 185 éve (1825. nov. 3-án) Széchenyi István felajánlotta egyévi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. 180 éve (1830. nov. 17-én) ülésezett elõször a Magyar Tudományos Akadémia, akkori nevén a Magyar Tudós Társaság. 170 éve (1840. máj. 6-án) megjelent a világ elsõ levélbélyege, a fekete egy pennys. 160 éve (1850-ben) vezették be a postabélyeg használatát. 160 éve (1850-ben) Pest és Bécs között vasúti összeköttetés létesült. 155 éve (1855-ben) halt meg Vörösmarty Mihály. 150 éve (1860. ápr. 8-án) Döblingben Széchenyi István öngyilkosságot követett el. 145 éve (1865. ápr. 9-én) véget ért az amerikai polgárháború. 135 éve (1875. máj. 20-án) Párizsban 17 állam aláírta a nemzetközi méterkonvenciót, amely arra hivatott, hogy elõsegítse a metrikus rendszer elterjedését. 135 éve (1875-ben) Liszt Ferenc elnökletével és Erkel Ferenc igazgatása mellett megnyitotta kapuit az Országos Zeneakadémia.

47

Kalendárium 2010


125 éve (1885. júl. 6-án) Pasteur vegyész és bakteriológus elsõ ízben adott be oltást a veszettség ellen. 120 éve (1890. aug. 6-án) az Amerikai Egyesült Államokbeli Auborn városában elsõ ízben használtak kivégzéshez villamosszéket. 115 éve (1895. nov. 8-án) Röntgen felfedezte a röntgensugárzást. 110 éve (1900. ápr. 14-én) Párizsban megnyitották a század elsõ világkiállítását, mely több, mint 47 millió látogatót fogadott. 110 éve (1900. júl. 2-án) Zeppelin gróf próbautat tett léghajóján. Az ötletet a magyar Schwarz Dávid özvegyétõl vette meg. 110 éve (1900-ban) Sigmund Freud pszichiáter kiadta Álomfejtés címû könyvét, a pszichoanalízis alapmûvét. 105 éve (1905. nov. 19-én) Budapesten felszentelték a Bazilikát. 100 éve (1910. márc. 10-én) a kínai császári kormány eltörölte a rabszolgaságot, és betiltotta az emberek adásvételét. 95 éve (1915. máj. 7-én) a Lusitania nevû hatalmas utasszállító brit hajót elsüllyesztette Írország déli partjainál egy német tengeralattjáró. 1198 fõ életét vesztette. 90 éve (1920. aug. 14-én) a hazánkkal szomszédos új államok politikai, katonai szövetséget ("kisantant") hoztak létre Magyarország ellen. 90 éve (1920. aug. 26-án) az USA-ban életbe lépett az általános nõi szavazati jog. 90 éve (1920. jún. 4-én) aláírták a trianoni békeszerzõdést. 85 éve (1925. ápr. 18-án) megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár. 85 éve (1925. dec. 1-jén) felavatták a budapesti rádióstúdiót, megindult a mûsorszóró rádiózás. 80 éve (1930. márc. 13-án) felfedezték Naprendszerünk kilencedik bolygóját, a Plútót. 80 éve (1930. júl. 30-án) Urugvay futballcsapata az Argentína ellen aratott 4:2-es gyõzelmével megnyerte a labdarúgás történetének elsõ világbajnokságát, melyre 13 válogatott nevezett be. 65 éve (1945. jan. 7-én) a szovjet csapatok felszabadították az auschwitzi koncentrációs tábort. 65 éve (1945. ápr. 30-án) Adolf Hitler öngyilkosságot követett el. 65 éve (1945. jún. 26-án) 51 állam képviselõi San Franciscoban aláírták az ENSZ alapokmányát. 65 éve (1945. aug. 6-án) az amerikai légierõ atombombát dobott Hirosima, majd 9-én Nagaszaki japán városokra.

65 éve (1945. szept. 2-án) Japán fegyverletételével véget ért a II. világháború. 65 éve (1945. jan. 25-én) a háborús bûnösök felelõsségre vonására népbíróságokat állítottak fel. 65 éve (1945. szept. 26-án) New Yorkban meghalt Bartók Béla. 60 éve (1950. jan. 1-jén) életbe lépett a Minisztertanács határozata a megyék átszervezésérõl - a korábbi 25 helyett 19 megye alakult. 60 éve (1950. jan. 2-án) megindult az I. ötéves terv. 60 éve (1950. szept. 28-án) a kormány felhívására megindult a békekölcsön jegyzése. 55 éve (1955. máj. 14-én) létrejött a Varsói Szerzõdés. 55 éve (1955. dec. 14-én) Magyarországot felvették az ENSZ tagállamai közé. 40 éve (1970. ápr. 2-án) megnyílt a budapesti metró elsõ szakasza az Örs vezér tér és a Deák tér között. 35 éve (1975. ápr. 30-án) vietkong egységek elfoglalták Saigont. Ezzel befejezõdött az 1946 óta tartó vietnámi háború. 35 éve (1975. máj. 25-én) felavatták a zánkai úttörõtábort. 35 éve (1975. dec. 31-én) kötelezõvé tették a biztonsági öv használatát. 30 éve (1980. április 6. - szeptember 28. között) életbe lépett a nyári idõszámítás. 30 éve (1980. május 26. - június 3. között) a szovjet-magyar közös ûrrepülés keretében Farkas Bertalan a Szojuz-36 fedélzetén eljutott a világûrbe. 30 éve (1980. júl.) Super Color néven színes televízió gyártását kezdték el a székesfehérvári Videoton gyárban. 30 éve (1980. decemberében) az Országgyûlés 24 hónapról 18 hónapra csökkentette a katonai szolgálat idejét. 25 éve (1985. március 1-jén) bevezették a gyermekgondozási díjat. 25 éve (1985. ápr. 2-án) új helyén, a Budavári Palotában megnyílt az Országos Széchényi Könyvtár. 25 éve (1985. okt. 5-én) szépségkirálynõ választás volt Magyarországon. 25 éve (1985. nov. 1-jén) átadták a Ferihegy 2 épületét. 20 éve (1990. okt. 3-án) az NDK és az NSZK 41 évi megosztottság után újra egyesült. 20 éve (1990. márc. 10-én)aláírták a hazánkban tartózkodó szovjet csapatok teljes kivonásáról szóló egyezményt.

48

49

Kalendárium 2010


20 éve (1990. márc. 25-én)43 év után ismét többpárti országgyûlési választásokat tartottak. 20 éve (1990. jún. 19-én) az országgyûlés módosította az alkotmányt: a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. 20 éve (1990. szept. 1-jén) megkezdte mûködését a Kárpótlási Hivatal. 20 éve (1990. szept. 30-án) önkormányzati választásokat tartottak, melynek eredményeként megszûnt a tanácsrendszer. 20 éve (1990. okt. 25-én) a 65%-al megemelt benzinárak miatt a taxisok országos tiltakozó akciót szerveztek, mely "Taxisblokád" néven maradt fenn a köztudatban. 20 éve (1990. nov. 6-án) hazánk csatlakozott az Európa Tanácshoz.

Hitet és jövendõt adott

Múlt idõ - Losonczi József fotója

50

Melyek azok az értékek, erkölcsi normák, amelyeket Szent István királyunk hagyott ránk örökül? Államalapító királyunk ünnepén -- köszöntõjében - erre kereste a választ Kecze István polgármester. Szavait Szabó Magda író, Nagy Gáspár költõ és Szokolay Sándor zeneszerzõ gondolataihoz fûzte. (Szerk.) Ezer év - pillanat az Idõ folyamában, de egy nép életében olyan messzeségbe nyúlik, amelyet már legendák ölelnek át. Szent István királyunk ezeréves öröksége azonban tisztán csillog a magyarság történelmének múltjában, a róla szõtt legendák, mondák nem homályosítják el elsõ királyunknak sem tetteit, sem gondolatiságát. Közel négy évtizedes országlásában ugyanis olyan egyértelmû örökséget hagyott ránk mind cselekedeteiben, mind pedig szellemiségében, amely máig hat, és ma is érvényes. "… te vagy legendáink legnagyobbika, István, szent király, aki megnyitottad elõttünk az élet kapuját. Amit te tettél, valóban az ég csodája volt, hitet adtál, jövendõt" tekint fel rá Szabó Magda. Szavaiban ott rejlik az a tisztelet, amellyel nagy királyunk felé fordulunk. De bennünk a vágy, hogy õt, az államalapító nagy királyt, mint embert is közelünkben érezzük. Ez már a szeretet útja, az az út, amelyet a kereszténységgel õ nyitott meg elõttünk, nemzete elõtt. "Összekulcsolt kezed hídján / érkeztünk szívedhez, István" - fogalmazza meg a ma emberének lelki-érzelmi bizonyosság iránti vágyát a költõ, Nagy Gáspár, az emlékére írott versében. "Kiválasztott, karizmatikus személynek, szerethetõ embernek érzem - folytatja a költõ gondolatait Szokolay Sándor zeneszerzõnk, aki oratóriumot írt az idézett versre. - Mitõl szerethetõ egy király? - kérdezi. - Legfõképp azért, mert alkalmas posztjára. István rátermett uralkodó volt, ízig-vérig király. Építõ, nemzetteremtõ. Rendíthetetlen hittel, szilárd hivatástudattal európai életformát alkotott keletrõl érkezõ népének. Kemény kézzel formált szilárd államot. Vaskézzel irtotta a pogányságot. Szelídséggel, jámborsággal gyakorolta hitét, és támogatta az egyházat. Szüntelenül imádkozó, meditatív alkatú, égi látomások felé forduló, aszketikus uralkodó volt, ünnepélyes lelkületû. Engem lenyûgöz az a valószínûtlen erõ, amely évszázadok óta, napjainkig felénk sugárzik neve hallatán" - fogalmaz. Ez az erõ értékrendszerébõl és tetteibõl fakad. Egy közösség erejét a belsõ lelki töltet adja meg: az, hogy a közösség és annak tagjai életüket milyen értékek szolgálatába állítják. István király saját és népe életének alapértékeivé a szeretet hitvallására épülõ keresztény szellemiség értékeit emelte. Ennek fontosságát a gyermekéhez írott intelmeiben is 51

Kalendárium 2010


elsõ helyre teszi: "… a hitet akkora buzgalommal és éberséggel õrizd, hogy minden Istentõl rendelt alattvalódnak példát mutass …, ha a hit pajzsát tartod, rajtad az üdvösség sisakja is" - fogalmazott. A közösség értékrendszere - mint összetartó erõ - láthatóvá a közösség sorsának, életének alakulásában válik. Annak a népnek lesz jövõje, amely élére olyan vezetõt emel a sors, aki ennek tudatában képes felismerni korának folyamatait, és nem szembe megy azokkal, hanem népe megerõsödése és megmaradása érdekében alkalmazkodik ahhoz. Az ifjú István király olyan ország élére került, amelynek néhány emberöltõvel korábban kalandozó, hódító hadjáratokat folytató, nomád életet élõ népe már megállapodott, és új utak nyíltak meg számára Nyugat felé. Az ifjú királyt apja, Géza fejedelem megkereszteltette, így az új utakhoz nemcsak gyermeke, hanem az ország számára is útravalót adott. A történelem, benne országunk mai létezése igazolja, hogy István felismerte és megértette a kor szavát. Kelet és Nyugat határán az utóbbit választotta. Királyi hatalmának külsõ és belsõ megszilárdításával épített erõs Magyarországot. Bár a külsõ támadások visszaverése és belül a nemzetségfõk erejének megtörése véráldozatokat követelt, István uralkodását nem a hódítások, hanem a belsõ építkezés jellemezték. Okos külpolitikájának - és egyben házasságkötésének - eredményeként a Német-római Császársággal úgy tudott rokoni kapcsolatba kerülni, hogy közben az ország nem került e birodalommal hûbéresi viszonyba. A pápától kért korona a katolikus hit melletti elkötelezettség kifejezése volt, egyben e Szent Korona ma is misztikus jelkép: az ország egységének és a haza feltétel nélküli szolgálatának jelképe. Az ország belsõ rendjének megteremtésében az államszervezet és az egyházszervezet kiépítése meghatározó - és máig ható - volt. Európai példákból építkezett: a gazdasági, közigazgatási és katonai szervezet kialakításához a bajoroktól és frankoktól tanult, a vármegyerendszert a szlávoktól vette át. A püspökségek megalapításával a latin írásbeli kultúrának nyitott utat. Az európai hatások így kezdték meg formálni az õsi magyar szokásokat. István király - alig néhány évvel hivatalának elfoglalása után - kiadta elsõ törvénykönyvét, mely szintén a belsõ rendet, belsõ békét erõsítette. Védte a magántulajdont, és keményen büntette a lopást, rablást, erõszakoskodást és hatalmaskodást. Szavatolta az egyházi vagyon védelmét, szabályozta a keresztény vallás gyakorlását, a templomi viselkedést, a vasárnap megtartását, a heti piacok és idõszaki vásárok rendjét, és elõírta minden tíz falunak legalább egy templom építését. A keresztény értékrend, benne a szeretet és a tolerancia hangján gyermekéhez, Imre herceghez írott intelmei a bölcs uralkodás, de mondhatjuk azt is, hogy a bölcs emberi élet alapelveit hagyta ránk örökül. Az emberi lélek erejét

a hitbõl meríti, az ország békéjét a gyengék oltalmazásából, az alázatból, a türelembõl, az idegenek gyámolításából, az ifjak tanításából, az öregek megbecsülésébõl és a mértékletes életmódból. István király sem törvénykönyveiben, sem pedig intelmeiben nem hangsúlyozza a magyarságot, de ezek a magyarságnak és a magyarságról íródtak azért, hogy mielõbb elfoglalhassuk, megállhassuk és megtarthassuk helyünket Európában és a keresztény világban. Hiszem, hogy nemzetünk mai problémáinak okai döntõen emberi együttélésünk értékeinek meggyengülésébõl fakadnak. Ha kérdésként tennénk fel mindazokat, amelyeket példaként felsoroltam István király rendelkezéseibõl, hogyan válaszolnánk a kérdésekre? - Jogbiztonság? Hit? Gyengék oltalmazása? Alázat? Türelem? Idegenek gyámolítása? Öregek megbecsülése? Mértékletes életmód? Nem folytatom. Ezek az értékek ezer éve egy erõs Magyarország koronájának ékkövei voltak. Mivé leszünk nélkülük, kedves Barátaim? Ünnepünk arról is szól, hogy hiszünk Szent István királyunk örökségében, ezért hát hiszünk azokban az értékekben, amelyekre õ építette ezer éve Magyarországot. Ez ünnepen kívánom, erõsödjünk meg hitünkben és erkölcseinkben, egyénként és közösségként egyaránt. … Amikor nagy királyunk imájában bizalommal fordult Istenhez, kenyeret kért tõle nemzete számára. Kenyeret, mely az életet, a bõséget, a jólétet jelképezte. Kívánom, legyen áldás Szent István királyunkon, kenyerünkön, nemzetünkön. Nagy Gáspár költõ szavaival köszönöm meg figyelmüket:

52

53

"Királyi kéz vérünk vére: korona-fényt gyújt reményre támadjon hit legyen áldás visszhangozzék a megváltás. Királyi vér s vértanúké minden élõ magyaroké… akik hûek még e tájhoz imájuk esd Szent Istvánhoz." Királyi kéz vérünk vére: Bennünk lüktet ezredéve!

Kalendárium 2010 Vörösmarty Mihály


Március 15. Szózat

"…erõs nemzet, jellemes vezetés és a kor szavának felismerése"

Hazádnak rendületlenûl Légy híve, oh magyar; Bölcsõd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar.

Az nem lehet, hogy annyi szív Hiában onta vért, S keservben annyi hû kebel Szakadt meg a honért.

Tavaly március 15-én Illéssy János mérnök, közgazdász, pénzügyi szakember, a Keresztyén Vezetõk és Üzletemberek Társaságának elnöke mondott köszöntõt a városi ünnepi megemlékezésen. Az alábbiakban idézett gondolatai mai gondjainkra is választ kerestek. (Szerk.)

A nagy világon e kivûl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze; Itt élned, halnod kell.

Az nem lehet, hogy ész, erõ, És oly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt.

Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt; Ez, melyhez minden szent nevet Egy ezredév csatolt.

Még jõni kell, még jõni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán.

Itt küzdtenek honért a hõs Árpádnak hadai; Itt törtek össze rabigát Hunyadnak karjai.

Vagy jõni fog, ha jõni kell, A nagyszerû halál, Hol a temetkezés fölött Egy ország vérben áll.

Szabadság! itten hordozák Véres zászlóidat, S elhulltanak legjobbjaink A hosszu harc alatt.

S a sírt, hol nemzet sûlyed el, Népek veszik körûl, S az ember millióinak Szemében gyászköny ûl.

És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán.

Légy híve rendületlenûl Hazádnak, oh magyar: Ez éltetõd, s ha elbukál, Hantjával ez takar.

S népek hazája, nagy világ! Hozzád bátran kiált: "Egy ezredévi szenvedés Kér éltet vagy halált!"

A nagy világon e kivûl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell.

Rendkívüli nagy megtiszteltetés, hogy Kisújszállás polgármestere, Kecze István úr meghívásából egy ilyen jeles ünnepen Önök elõtt röviden beszédet mondhatok. Külön öröm számomra és családom számára, hogy olyan város polgárainak vendégszeretetét élvezhetjük, mely az Illéssy nevet ilyen nagy becsben tartja, hagyományait odaadóan ápolja és a dicsõ õsök emlékét hûséggel õrzi. Ezeknek az õsöknek - így ma különösen a 48-as kormánybiztos Illéssy Jánosnak és szabadságharcos Illéssy Sándornak - az érdemeiben ugyan nem osztozva, de rájuk az Önökéhez hasonló büszkeséggel gondolva vagyunk ma itt, Kisújszálláson. Nagy kiváltság és felelõsség ezzel a családnévvel Önök elõtt megállni. Kérem, fogadják gondolataimat olyan szeretettel, amilyen szeretettel jöttünk õseink szülõhelyére, a közös ünnepelésre. Egy magyar embernek 1848-ról nagyon nehéz úgy beszélni, hogy a közhelyeket elkerülje. Azt hiszem, én nem is akarom elkerülni õket. Mert már nyolcéves kislányomon is látom - ahogy otthon büszkén énekli a Kossuthnótát, vagy az iskolából hozott Petõfi-képeket rajzolja és festi ki, vagy büszkén viseli kokárdáját -, hogy mi 48-at már gyermekkorban életünk szerves részeként fogadjuk be. Hányattatott történelmû és sorsú hazánknak, népünknek a forradalom és a szabadságharc azon kevés idõszakok egyike, amikor Magyarország igazi függetlenségének reménye megcsillant, amikor sorsunkat alkalmunk volt kezünkbe venni, amikor a nemzet egysége, tartása és elhatározottsága kézzel fogható volt. 1848 történelmünk egyik kapaszkodója. Akkor is, ha szabadságharcunkat végül a hatalmas túlerõ leverte, és óriási árat fizettünk a legyõzõknek elsõsorban drága magyar vérrel, fiatal és idõs életekkel. Petõfi próféciája valóra vált, mert valóban leborulunk a sírok mellett, és áldó imádságot mondunk mindazokért, akik 1848-ban óriási áldozatot, sokan életáldozatot hoztak hazánkért. Nagyon kérem Önöket, hogy a hõsök ne csak a mai napon, március 15-én legyenek gondolatainkban és szívünkben, hanem minden nap és mindörökké.

1836 54

55

Kalendárium 2010


Ha hõseinket nemcsak csodálni, hanem tõlük tanulni is akarunk, fel kell tegyük a kérdést: miként érhette el forradalmunk és szabadságharcunk, hogy bukása ellenére kivívja az akkori világ csodálatát? Bár nem vagyok történész, és természetesen tartózkodnék a történészi mélységû elemzéstõl, véleményem szerint a fõ okok a következõk voltak: - szembe mertünk nézni a kor hívásával, a változás szükségével, - szembe mertünk nézni a veszedelemmel, - nemzetünknek erõs tartása és erõs összetartása volt; volt reménységünk, - a tartással bíró nemzet erõs és jellemes vezetõket választott magának, - az erõs és jellemes vezetõk a közös értékek mentén vezettek, és õket bizalommal követték. Összefoglalva: erõs nemzet, jellemes vezetés és a kor szavának felismerése. És ezt akkor is mélyen emlékezetünkbe kell véssük, ha tudjuk, hogy '48-49ben is voltak problémák, némelyek széthúzása vagy a lehetõségek elszalasztása akkor sem volt teljesen ismeretlen. Kedves barátaim, 1848-ról úgy is nagyon nehéz beszélni, hogy a mai helyzetünkkel való párhuzamokat, analógiákat elkerüljük. És ezt sem szeretném elkerülni. Mert kétségtelen, hogy hazánk most is bajban van. A veszedelem nem egy diktatórikus elnyomás formájában jelentkezik (Magyarországon képviseleti demokrácia van). Nem egy megszálló sereg formájában, vagy egy uralkodóban. Ennél sajnos sokkal rosszabb formában: lelki elszegényedésben, szûk- és rövidlátó szemléletmódban, értékek nélküli életekben és vezetésben, gazdasági kötöttségben, és ami talán a legfájóbb, reményvesztettségben. Hibáztathatunk sok mindenkit rajtunk kívül, hogy õk bajaink okozói, és ebben még talán jogos érveket is fel tudunk hozni. De sajnos úgy gondolom, a gyors és mély változatás reményével elsõsorban magunkba kell nézzünk. Nem tudunk a saját magunk vétkei, hibái, restsége, vagy akár a külsõ környezet okozta verembõl kimászni, ha elõször nem magunkban keressük a változás lehetõségét. Mit is tettek 48-as hõseink? Erre kell figyelnünk, és megadnunk a ma válaszát a ma kérdéseire: - Õseink szembe mertek nézni a változás szükségével. - Tudjuk-e mi is, hogy a mai világ is nagy változások elõtt áll, és hogy nekünk magunknak is változnunk kell? Készek vagyunk-e?

- Õseink szembe mertek nézni a veszedelemmel. - A veszedelmet, úgy gondolom, sokan látjuk. De szembe merünk-e nézni velük õszintén, számba véve, hogy mi hozzájárultunk-e, és hogy mi módon lehet õket kivédeni? - Õseinknek erõs tartásuk és összetartásuk volt. Volt reménységük. - Mikor leszünk képesek mi magunk is nemzetként összetartani? E nélkül az összetartás nélkül nem lehet igazi reménységünk! - Õk erõs és jellemes vezetõket választottak maguknak. - Képesek leszünk-e egyszer már ÉRTÉKrendszer, és nem ÉRDEKrendszer alapján vezetõket választani, felhatalmazni? - Vezetõk az értékek mentén vezettek, és õket bizalommal követték. Tudjuk-e, akarjuk-e egyáltalán követni az arra érdemes vezetõket, még ha az áldozattal is jár? Csodálatos lenne, ha igennel tudnánk válaszolni ezekre a kérdésekre. És kérem, ne értsenek félre: Nem pártokról, nem pártpolitikusokról beszélek, habár ezen dolgok fontosságát nem tagadom. Nemzetrõl beszélek és magyar emberekrõl, a nemzet összefogásáról és a magyar emberek tartásáról. Mostanában többször kérdeznek mint gazdasági szakembert, hogy van-e ilyen mély válságból kiútja egy nemzetnek. A történelem azt mutatja, hogy ennél sokkal mélyebb válságból is VAN. De meggyõzõdéssel és hangosan osztom meg Önökkel: számomra elképzelhetetlen nemzetünk felemelkedése anélkül, hogy elõbb lelkünkben meg ne újulnánk. Hivõ keresztyénként így mondanám: hogy lélekben, szóban és tettben elõször Istenhez ne fordulnánk. Hadd zárjam gondolataimat kedves költõm, Arany János soraival - az õ gondolati sokkal méltóbbak a záráshoz, mint a sajátjaim. Fiamnak címû versébõl szeretnék Önöknek két versszakot felolvasni: Majd ha játszótársaid közül Oh, remélj, remélj egy jobb hazát! Munka hí el - úgy lehet, korán S benne az erény diadalát: S idegennek szolgálsz eszközül, Mert különben sorsod és e föld Ki talán szeret… de mostohán: Isten ellen zúgolódni költ. Balzsamul a hit malasztja légyen Járj örömmel álmaid egében, Az elrejtett néma könnyeken. Útravalód e csókom legyen: Kis kacsóid összetéve szépen, Kis kacsóid összetéve szépen, Imádkozzál, édes gyermekem. Imádkozzál, édes gyermekem. … Az 1848-as hõsökre emlékezve és tõlük tanulva kívánom Önöknek, családjuknak, országunknak és nemzetünknek, hogy örömmel tudjunk járni álmaink egében, és hogy meg tudjunk változni annak érdekében, hogy az álmok egy napon meg is valósuljanak. Köszönöm, hogy meghallgattak. Isten áldja Önöket!

56

57

Kalendárium 2010


Kétszáz éve született Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtõje

Erkel Ferenc 1810-1893 A XVIII. század vége felé egy német eredetû képzett muzsikus család, az Erkel család Pozsonyból Erkel József (1757-1830) családfõvel gróf Wenckheim uradalmába, Gyulára költözött. Erkel Ferenc 1810. november 7-én látta meg a napvilágot ifj. Erkel József (1787-1855) kántortanító legidõsebb fiúgyermekeként. A kis Ferenc kilenc testvérével bensõséges, zenével telt családi légkörben nevelkedett. Gimnáziumi tanulmányait Nagyváradon kezdte meg, majd a pozsonyi bencéseknél folytatta. 1828-34 között Kolozsváron, Erdély szellemi központjában virtuóz zongoristaként kereste kenyerét, és közben vezényelni tanult. Erkel egyik levelében így emlékezik vissza a kolozsvári évekre: "…igen kedves, felejthetetlen emlékek kötnek engem Kolozsvárhoz, ahol nemcsak elsõ alapját vetettem meg szerény ismereteimnek, de megkönnyített, szerencsésebb haladásomat is nagy részben ottani legbensõbb barátaim szíves részvételének, szakadatlan buzdításának köszönhetém - mit mindenkor hálás elismeréssel nyíltan bevallani szeretek…" Az 1830-as években a fõváros még Budából, Pestbõl és Óbudából állt. A reformkor idején impozáns középületek és polgári paloták, bérházak nõttek ki a semmibõl. Ebben az idõszakban szegõdött el hangásztanítónak Szemerédre, de útközben Pesten a Nemzeti Kaszinóban adott egy sikeres hang-

versenyt. 1835-ben megpályázta a Nemzeti Játékszín (Várszínház) karmesteri állását. Rövid idõ alatt a Pest-budai zenei élet legfoglalkoztatottabb vezetõ egyéniségévé vált. A Játékszín csõdje után a Német Színházban vállalt másodkarmesteri állást, majd a Magyar Színház felépítése után (mely a magyar kultúra és zene ügyének elõmozdítását tûzte ki célul) annak elsõ karmestere lett. Nyomtatásban az elsõ mûve 1837-ben jelent meg Duo Brillant néven. 1839-ben feleségül vette Adler Adélt, akitõl 1860-ban különvált. 11 gyermeke közül négy fia lépett zenei pályára: Elek, Gyula, László és Sándor. A színházban Erkelt temérdek munka várta, így csak lassan kezdett komponálni. Azonban Egressy Béni Bátori Mária librettója annyira megihlette, hogy hatására megszületett az elsõ magyar nemzeti opera. Az 1840-ben bemutatott opera nagy közönségsikert aratott: 18 éven át játszották. Az operát a magyar verbunkos széles körû hangszeres, vokális alkalmazása és egyben az olaszos dallamosság jellemezte. "Kevesen tudják és sohasem emlegetik, hogy már Erkel Ferenc elindult azon az úton, amelyen a zenét a nép felé, a népet a zene felé közelíteni lehet." Ezeket a sorokat a népzene legnagyobb kutatója, Kodály Zoltán írta. Ebbõl a korszakából még csak két mûve ismert: a Honmûvész és a Rákóczi nótára írt zongorajátéka. Erkel egyre közismertebb, egyre népszerûbb szereplõje lett a magyar zenei életnek. 1843-ban Bartay András színházigazgató (akit a reformkori mûvelõdés kimagasló egyéniségeként tartanak számon) pályázatot hirdetett. A Vörösmarty Szózat címû mûvének megzenésítésére kiírt pályázatot Egressy Béni nyerte meg. Erkel tagja volt a bíráló bizottságnak, ezért nem indulhatott a pályázaton. 1844-ben azonban újabb pályázat kiírására került sor: a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére kiírt pályázaton méltán nyerte el az elsõ díjat Erkel Ferenc alkotása. A költõ 1823-ban írt mûvének mondanivalója archaizáló, versformája régies. A magyar nép zivataros századaiból alcímû költemény verssorai szinte szárnyra keltek Erkel muzsikája által. A díjnyertes Himnuszt és a dicséretben részesült további hat kompozíciót bemutatta a színház is. Az Életképek címû korabeli lapban így emlékeznek meg Erkel mûvérõl: "E dalszerzemény magyar jelleme kétségtelen; megvan hymnuszi magasztossága is, s könnyû dallamos, természetes emelkedésével a fülbe is könnyen tapad, többszöri hallás után, mi népszerûséget ígér neki…" Erkel még 1840-ben hozzákezdett a Hunyadi László komponálásának, melynek textusát Egressy Béni készítette. Az 1844-es bemutató elõadás a korabeli lapok kritikája szerint elég vegyes fogadtatásban részesült. Erkel valójában ezzel a mûvével megtette az elsõ lépést a magyar zenedráma felé vezetõ úton. A nyitányba belesûrítette az egész cselekményt, ez igazi szimfonikus remekmû. A mû elsõ felvonásának fináléjában csendül fel a közismertté vált Meghalt a cselszövõ szövegû dalbetét. Az operában több kiemelkedõ szimfonikus rész van pl. a bevonulási induló, a hattyúdal és a gyászdal.

58

59

"A fenségestõl kezdve a népiességig, a paloták komoly méltóságától, a tragikum gyászától elkezdve a puszták méla ábrándozásáig, mindent feltalálunk eszményítve, megnemesítve Erkel dalmûveiben, ami magyar, ami a miénk. Ez örökíti meg Erkel alkotásait a hazában, míg magyar él, míg a magyar haza áll." - Jókai Mór -

Kalendárium 2010

Az Erkel Színház egy korabeli felvételen A forradalom idején nemzetõrnek jelentkezett, de nem vették fel szolgálatra, ezért zenéjével szolgálta hazáját, bár egyre csendesebben. A világosi fegyverletétel után népszínmûvei szerepeltek a színház repertoárján. Ezekben az években alakította meg a színház zenekarának a tagjaiból a Filharmóniai Társaságot, amely azonban törvényesen engedélyezett egyesületté csak 1867ben vált. 1874-ig volt Erkel a zenekar vezetõ karnagya. Erkel Ferenc sokoldalú ember volt. Kevésbé ismert, hogy az õ nevéhez fûzõdik az elsõ magyarországi sakk-kör megalakítása is Pesti Sakk-kör néven. Az 1850-es években ismét egy Egressy-szövegkönyv alapján írt operát. Az Erzsébet címû mû Ferenc József és Erzsébet királyné magyarországi látogatásának tiszteletére ünnepi díszmûként, alkalmi kompozícióként született. Ezektõl az évektõl kezdõdõen részben egy ún. Erkel-mûhely (melyet a Doppler fivérek és saját fiai alkottak) közremûködésével komponálta mûveit. 1858-80 között az Országos Magyar Daláregyesület karnagya volt. 1860. március idusát a fõváros népe hatalmas tömegtüntetéssel ünnepelte, melyen lelõttek egy diákot. Április 7-én a döblingi elmegyógyintézetben (vitatott körülmények között) agyonlõtte magát Széchenyi István, a "legnagyobb magyar". Ebben a gyászterhes idõszakban Erkel visszavonult Gyulára alkotni. Katona József drámája alapján még 1850-ben (kevéssel halála elõtt) írt szövegkönyvet Egressy. A librettó alapján Erkel 1860-ban fejezte be életmûve legértékesebb darabját, 60

Fejezetcím a Bánk bánt. A mû, mely nemzeti kultúránk kincsévé vált, a korai magyar operairodalom betetõzése. Az opera a verbunkost túl nem szárnyalható magaslatra emelte. (Erkel mûvén Nádasdy Kálmán és Rékai Nándor a két világháború között hangszerelési módosításokat és zenei változtatásokat végzett. Ma már világszerte ebben az új formában játsszák.) A mû 1861-es bemutatója felért egy politikai tüntetéssel. A kritika egyöntetûen elismerõ volt. A Vasárnapi Újságban az alábbi elismerõ mondat jelent meg "…egyes kitûnõ részletei a világ legelsõ zeneszerzõjének is dicséretére válnának…" 1862-ben egy vígoperát írt az Erkel-mûhely: a Saroltát. A fiktív történelmi hátterû népErkel Ferenc sírja színmûnek tekinthetõ mûben népdalszerû a Kerepesi temetõben dallamok jelennek meg és offenbachi hatás érzõdik. Az opera azonban nem hozta meg a várt sikert, "csúfos bemutatója" után Erkel hosszú idõn át támadások állandó célpontjává vált. Ebben az ellenséges légkörben komponálta meg Jókai Dózsa c. drámájából új operáját, mely 1867. április 6-án került színre a Nemzeti Színházban. A sajtóvisszhang zavaros, ellentmondásos volt, pedig a szövegkönyvet a tehetséges Szigligeti Ede írta. Az operára a wagneri hatás jellemzõ, ugyanakkor felcsillan benne Tinódi históriás énekeinek az emléke is. 1874 jelentõs változást hozott: kinevezték a Nemzeti Színház fõigazgatójának. Ebben az évben mutatta be a színház Brankovics György címû drámai operáját, mely a kiegyezés súlyos bírálata is egyben. A mû jelentõségét néhány felkészültebb kritikustól eltekintve senki sem értette meg. A mûvet az Operaház 1962-ben dramaturgiailag felújította és a szöveget Romhányi József költötte újjá. Erkelnek felajánlották az 1875-ben felállított Zeneakadémia igazgatói állását. Ebben a légkörben találta meg ismét önmagát. Tisztelte és szeAz Erkel-emlékház Gyulán rette mindenki, mert magyar 61

Kalendárium 2010


szellemet hozott az intézet életébe, és kölcsönös bizalmon alapuló vezetési stílust teremtett meg. Erkel utolsó elõtti operája, A névtelen hõsök mindössze hat elõadást ért meg, pedig a mû zenei anyaga a népies mûdalon alapult és a zenei anyag egy része tovább élt, fejlõdött az operett mûfaj keretein belül. Erkel utolsó operája, az István király inkább tekinthetõ fia, Gyula mûvének, mint az Erkel-életmû szerves részének. Ezt bizonyítja a korszerûbb, gördülékenyebb hangszerelés is. Az operát az Ybl Miklós tervezte Operaházban mutatták be. A bemutató után Erkel alkotóereje meggyengült, Liszt Ferenc 1886. évi halála után betegeskedni is kezdett. Utolsó mûvei közül kimagaslik a Nemzeti Színház 50. évfordulójára komponált ünnepi nyitány. 1893. június 15-én szûnt meg dobogni a szíve a magyar zenetörténet egyik legnagyobb alakjának, Erkel Ferencnek. Testét az Operaház elõcsarnokában ravatalozták fel, majd "gyászfátyolba burkolt lobogók" alatt hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára a Kerepesi temetõbe. Erkel Ferenc a XIX. századi magyar zenekultúra vezetõ egyénisége volt, a verbunkos muzsikára épülõ magyar nemzeti opera megteremtõje, aki zeneszerzõ, karmester, zongoramûvész és pedagógus volt egy személyben. Gazdag életmûve ma is példaértékû. Az Erkel nevét viselõ budapesti színház az egykori Népszínház épületében létrejött teátrum, mely 1953 óta viseli a zeneszerzõ nevét. Egy 2008-as kormánydöntés alapján lebontották, 2010-ben kezdõdik meg az új színház építése, amely a tervek szerint 2013-ra készül el. Az Erkel Ferenc mûvészeti díjat 1951-ben alapította a Minisztertanács. Az 1992-ben újjáalapított díj a zenei életben végzett kiemelkedõ tevékenységért jár, melynek átadására március 15. alkalmából kerül sor. Erkel szülõházában Gyulán, az Apor tér 7. szám alatti klasszicista épületben Erkel Ferenc Emlékmúzeumot rendeztek be, mely 1968-ban nyitotta meg kapuit. A 2010-es Erkel emlékév nyitó programja Gyulán 2009. június 10-én kezdõdik a 165 éves a magyar himnusz dallama, Erkel Ferenc kompozíciója címû városi ünnepségsorozattal.

Néhány szó Trianon kapcsán

Gubuczné Tomor Mária

Forrás: Erkel Ferencrõl és koráról. Bp. Püski, 1995. Németh Amadé: Erkel. Budapest, Gondolat, 1979. Nagy András: Az Erkel család krónikája. Gyula: Önkormányzat, 1992.

62

Kilencven évvel ezelõtt, 1920. június 4-én írta alá Trianonban Benárd Ágoston a magyar kormány részérõl azt a békediktátumot, amely formálisan is megpecsételte a tényt: a történelmi Magyarország nincs többé. Ehhez fogható tragédiát a Kárpát-medencét lakó magyarság csak nagy ritkán élt meg ezer éves honalapítása óta. Ennek árnyéka érzelmileg, gazdaságilag, kulturálisan is rávetül a jelenre, de a jövõnkre is. A seb az emberi élettel mérve régi, behegedését azonban gátolja egyrészt e fájó témának a Kárpát-medencét lakó népek közötti kitárgyalatlansága, másrészt az az idõnként fellángoló etnokrata nacionalizmus, amely idõnként minket, magyarokat is megmételyezett, de amely ma környezetünkben, a szomszédos országokban felütötte fejét, sõt mint a Felvidéken - az állami politika rangjára emelve dühöng. Történelemtanárként az ifjúság körében, de állampolgárként is a társadalomban a témával szemben egyfelõl alapvetõen egyfajta közömbösséget, másfelõl ismerethiányt vagy - ami még kártékonyabb - tévhiteket és azok ápolását érzem. Ezek pótlására egy ilyen cikk persze nem vállalkozhat, ezért csak ajánlhatom mindenki figyelmébe, hogy e tárgykörben ma már gazdag szakirodalom áll rendelkezésére. Kijelenthetem azt is, hogy a magyar történelemoktatás kellõ terjedelemben és objektivitással tárgyalja történelmünk ezen fejezetét, és alapvetõ feladatának tekinti az egészséges, más népeket ugyanakkor nem sértõ nemzeti identitás ápolását. "…a magyar törtéA tényekrõl ezért csak a következõket - emlékeznelemoktatás kellõ terjetetõül. A Magyar Szent Korona Országai (ezt a közjogi delemben és objektivifogalmat szokás a "történelmi Magyarország" , vagy a tással tárgyalja történel"Nagy - Magyarország" köznyelvi kifejezéssekkel illet- münk ezen fejezetét, és ni) területe az 1910-es statisztika szerint 325 411 alapvetõ feladatának tekm2, lakossága 20 886 487 fõ volt. Ebbõl a "szûkebb" kinti az egészséges, más Magyar Királyság a Horvát-Szlavón Királyság és népeket ugyanakkor nem Fiume nélkül 282 870 km2-t tett ki, 18 264 533 sértõ nemzeti identitás lakossal, s ennek mintegy 54%-a volt magyar nem- ápolását." zetiségû. (A pontosság kedvéért. Ez a Magyarország 63 vármegyével bírt, Fiume nem magyar, hanem horvát vármegye volt. Maga Fiume városa pedig a 21 km2-ével és félszázezer olasz és horvát lakosával az 1870. július 28-án Magyarország és Horvátország között létrejött megállapodás szerint a Magyar Szent Koronához csatolt külön testnek - ún. "corpus separátumnak "számított, élén a magyar miniszterelnök által oda kinevezett 63

Kalendárium 2010


kormányzóval. Tehát 64 vármegyérõl - legalábbis ebben a korszakban és összefüggésben - nem beszélhetünk.) A trianoni döntés értelmében az egykori, történelmi Magyarország területének mindössze 28%-a, lakosságának 36%-a maradt a 92 963 km2-re zsugorodott „Csonka - Magyarországnak” úgy, hogy kívül rekesztette ennek határain a magyar etnikai - nemzeti test egyharmadát, mintegy három millió magyart. Magához Romániához nagyobb terület - 103 093 km2 - került, mint a maradék Magyarország, a megalakuló Jugoszlávia 63 092, a szintén ekkor születõ Csehszlovákia pedig 61 633 km2 -t "örökölt" meg hazánkból. Csak kevesek tudatában él, hogy az említett államok és Ausztria (4020 km2) mellett 589 km2 terület (Szepes megye egy kis északi része és az árvai kiszögelés) Lengyelországhoz került, Fiumét pedig Olaszországnak ítélték a békecsinálók. Utóbbi területvesztések a nagyságrendjük mellett azért is voltak kevésbé fájók, mert ott a magyarság aránya csak elenyészõ volt. A békeszerzõdés megszületésének, illetve ennek körülményei bemutatásánál - hely híján - fontosabbnak tartom, hogy néhány olyan, a békeszerzõdés mai aktualitását érintõ kérdésben elmondhassam véleményemet, amelyek körül ismeretségi körömben és tanítványaim között is bizonytalanságot vagy téves ismereteket látok jelen lenni. Ilyenek pl. mindjárt a kétségtelenül nagyon súlyos, megalázó és igazságtalan békeszerzõdéshez vezetõ okokról és a felelõsökrõl elterjedt nézetek. Ma ugyanis sokan feledni látszanak, hogy Magyarország (pontosabban az Osztrák-Magyar Monarchia) az elsõ világháborút nem egyszerûen elveszítette, hanem feltétel nélkül volt kénytelen kapitulálni. Ez persze önmagában nem ok ilyen mérvû büntetés elszenvedésére, ám a gyõztes Antant hatalmak "Magyarország (pontosabban az mindenekelõtt Franciaország - a keletrõl Osztrák-Magyar Monarchia) az elsõ terjedõ „vörös pestis” (értsd bolsevizmus) világháborút nem egyszerûen elveszíellen hathatós ütközõzónát kívántak tette, hanem feltétel nélkül volt kénySzovjet-Oroszország és a Nyugat közé telen kapitulálni." ékelni. E célnak pedig a kivérzett Monarchiánál hatékonyabbnak vélték (utóbb kiderült, tévesen) egy olyan pszeudo nemzetállamokból álló rendszert összetákolni, amelyeknek határai megállapításánál az etnikai elveknél nagyobb súllyal estek latba a stratégiai és a gazdaságképességi szempontok. Ez el is döntötte az egyébként színmagyar Komárom vagy Nagyvárad sorsát. Tény, hogy a Monarchia felbomlásának pillanatában az „õszirózsás” forradalommal hatalomra került és az Antant-hatalmak tisztességességét és saját lehetõségeit illetõen magát illúziókban ringató, Károlyi Mihály vezette kormány nem szervezett önálló magyar haderõt területeink megtartása céljából, szem-

ben pl. Csehszlovákiával és Jugoszláviával, amelyek haderõiket a területrablás szándékával az Antant szolgálatába állították. Ne feledjük azonban az elõbb említett körülményt: hazánk vesztese volt az elsõ világégésnek, míg utóbbi két, akkor még meg sem született ország 1915 óta az Antant szövetségesének számított, ezért hadseregeik 1918-ban - ama kritikus pillanatban - minden segítséget megkaptak hadseregeik felállításához, mindenekelõtt Franciaországtól. A sajátos körülmények között hatalomra jutott proletárdiktatúra megkísérelte a csehszlovákokkal és a románokkal szembeni katonai ellenállást, a tényleges gyõzelem minden esélye nélkül, magát ugyanúgy, csak más aspektusokban illúziókba ringatva, mint elõdje, a polgári - liberális kormány. Ezzel együtt a proletárdiktatúra önmagában nem rontott és nem is javít(hat)ott hazánk esélyein, hiszen határainkat Párizsban már 1919 áprilisában véglegesítették. A trianoni békét tehát szimplán úgy tekinteni, mint a liberális kormány erélytelenségének eredményét, vagy a proletárdiktatúráért ránk mért büntetést, úgy gondolom, hogy történelmietlen. Ugyanígy az a vélelem, amely Trianon felelõsei között a Szovjetuniót véli felfedezni. A magyar-orosz (szovjet) kapcsolatok történelmünk során számos ponton vetnek fel akár kölcsönös szemrehányni valót, 1848-49-tõl 1941-45-ön át 1956-ig, ám történetesen a trianoni okmányon nincs ott a szovjet kormány kézjegye, s akkor (1920-ról beszélünk) magyar területek sem kerültek szovjet uralom alá. Nem a szovjet kormány és Lenin védelmében, csak a tárgyszerûség kedvéért jegyzem meg, hogy - mint a Párizs környéki békerendszernek maga is területi vesztese - a szovjet kormány következetesen elutasította a békerendszert, és éppen ez teremtett közös - magyar részrõl kellõen ki nem használt - alapot 1940-ben annak megváltoztatásához. Mint ahogy 1920 után közvetlenül, ma is hallani olyan hiedelmeket, hogy a békét meghatározott idõre kötvén e terminus lejárván, felvethetõ a revizió kérdése. Erre alapot vélhetõen a békeokmány hivatalos anyagához csatolt és a magyar küldöttségnek átadott ún. Millerand-kísérõlevél adhatott, amely valóban nem zárta ki a revizió jövõbeli lehetõségét, ám ez nem az Antanthatalmak, de még csak nem is Franciaország hivatalos álláspontját tükrözte, inkább afféle cukormáz volt a méregpohárhoz, hogy a magyar közvélemény a remény újbóli illúziójával könnyebben feldolgozhassa a feldolgozhatatlant. Itt kell megjegyezni, hogy bár a történelmi Magyarország felbomlását valóban Trianon szentesítette, ekként neve okkal és joggal vált Moháccsal máig szinonimmá, ám hazánk jelenlegi határait nemzetközi jogi értelemben ma már nem ezen békeokmány határozza meg, mint ahogy országunk területe sem pontosan azonos a „trianoni Magyarország” területével. Sajnos három faluval még kisebb is annál. A jelenlegi határokat az 1947. február 10-én aláírt

64

65

Kalendárium 2010


és a magyar országgyûlés által ratifikált párizsi béke"…a kérdéskör iránt okmány, illetve az 1975. augusztus 1-jén Helsinkiben érzékenyen viszonyuló aláírt jegyzõkönyv határozza meg, utóbbiban Ma- honfitársaink számára gyarország vállalta, hogy nem törekszik határainak sarkalatos kérdés: a trierõszakos megváltoztatására. anoni béke reviziójának Azt hiszem, hogy ezzel eljutottam ahhoz a kér- kérdése." déshez, amely kimondva vagy kimondatlanul a kérdéskör iránt érzékenyen viszonyuló honfitársaink számára sarkalatos kérdés: a trianoni béke reviziójának kérdése. „I trattati di pace nono sono eterni” vagyis „a békeszerzõdések nem örök életûek” mondta valamikor a húszas évek elején Benito Mussolini, s szavai felkerültek az 1945-ben lebontott, a mai Szabadság téren állott központi Trianon emlékmû talapzatára is. S bár Mussolini, azt gondolom, ma már vállalhatatlan, szavai tárgyszerûek és igazak. S mint láttuk, a helsinki-i, azóta az összes európai ország (plusz USA és Kanada) által aláírt okmány sem zárja ki a határok megváltozásának lehetõségét - mint ahogy 1990 óta számos ponton változtak is az európai határok -, csupán annak erõszakosan történõ eszközlésérõl mondtak le az érintett országok. (Jóllehet példa azért erre is akadt.) Azonban minden józanul és nemzetéért, hazájáért felelõsséggel gondolkodó magyarnak - felülkerekedve indulatain - figyelembe kell vennie a következõket. A határok módosításához optimális esetben négy feltétel együttes megléte szükséges. A konkrét esetre lefordítva l. a szomszédos országok kormányainak hajlandósága erre, 2. a magyar kormány ilyen szándéka, 3. a határokon túl élõ magyar kisebbségek csatlakozási szándéka, 4. a nemzetközi közösség (EU, ENSZ) támogatása. Sorra véve a feltételeket. Ami az elsõt illeti, teljesen kizártnak tarthatjuk, hogy bármely szomszédos ország kormánya bármikor is partner lenne a határok megváltoztatásában. A magyar kormány szándékait illetõen a jövõre nézve nehéz lenne prognózist adni, de a realitás és a racionalitás valamint nem utolsósorban a történelmi tapasztalatok e tekintetben józanságra kell, hogy intsenek minden, a jövõben regnáló magyar kormányt is. A határokon túli nemzettársaink véleményüket csak egy valóban szabad és retorzióktól való félelemtõl mentes népszavazáson fogalmazhatnák meg a többségi elven, ám ennek sincs semmilyen realitása. A határokon túli magyarok jelenleg meglévõ politikai szervezõdései legfeljebb a területi autonómia követelését tûzik zászlajukra, ám mint láthatjuk, ez is teljes elutasításba ütközik mindenütt. Ami pedig a nemzetközi közösségeket illeti, azok semmi olyan határmódosítást nem akceptálnának, amellyel a térség politikai stabilitása felborulhatna. A nemzetközi jog egyébként egy állam (jelen esetben az ukrán, szerb, román vagy szlovák) szuverenitása elé csak abban esetben

helyezi a népek önrendelkezési jogát (jelen esetben egy magyarok által lakott terület leválási szándékát), ha az adott területen az adott nép többséget képez, illetve ha az adott terület elszakadása technikailag megvalósítható. Azaz érintkezik jelen esetben Magyarországgal.) Az elmúlt évtizedek tendenciózus elmagyartalanító politikájának következtében azonban mára már alig maradt közvetlenül határaink mentén olyan terület, amely magyar többségûnek lenne tekinthetõ. (Kivétel talán Komárom, Dunaszerdahely, Beregszász, Zenta környéke.) Így egy esetleges határmódosítással az adott területen a kisebbségek aránya nem csökkenne, hanem nõne, s ezt a nemzetközi jog nem támogatja. (Alapelv: egy régi jogtalanság nem orvosolható új jogtalansággal.) Nos, ezek azok a tényezõk, amelyeket figyelembe kell vennünk. Mit tehetünk tehát, hogy a Trianon támasztotta "…a történelmi Magyarországot sebeket orvosoljuk, ha már határrevizióról nem álmodozhatunk, kivált akkor, virtuálisan kell fenntartani a nemamikor már világossá vált, hogy nemzeti zettudatban. Gyakorlatban ez azt érdekeink határokon túli érvényesíté- jelenti, hogy minél többet látogassunk sében az EU-ra egyáltalán nem számít- Erdélybe, Délvidékre, Kárpátaljára, hatunk? (Nem mintha nem lenne na- Burgenlandba, a Felvidékre, s ne gyon fontos körülmény a határok nyi- érezzük magunkat idegennek…" tottabbá válása a schengeni csatlakozás révén, de azt láthatjuk, hogy az EU nem avatkozik be kisebbségi kérdésekben tagállamaiban.) Túl azon az erkölcsi, anyagi és politikai támogatáson, amit a határokon túli magyaroknak a mindenkori magyar kormányok adni tudnak és adni tartoznak, a történelmi Magyarországot virtuálisan kell fenntartani a nemzettudatban. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minél többet látogassunk Erdélybe, Délvidékre, Kárpátaljára, Burgenlandba, a Felvidékre, s ne érezzük magunkat idegennek, külföldinek Kassán, Kolozsváron, Szabadkán, Munkácson vagy Kismartonban. Mert bár e városok mára elvesztették magyar többségüket, de a nemzeti identitás felett itt õrködik a Rákócziak, Esterházyak, Zrinyiek, Hunyadiak élõ emlékezete.

66

67

Pintér Zoltán

Kalendárium 2010


„Aki a hazát szereti, egy végzetet szeret”

rült, hogy nem létezik a kommunista embertípus, a hitét, a családját és a nemzetét levetkezõ, a gyökereitõl megszabaduló világproletár. A megyei napilap címoldalán október 24-én még ott díszelgett a "Világ proletárjai egyesüljetek!" jelmondat. Az október 26-i Néplapon már csak a hûlt helyét látjuk, október 27-én pedig a Szózat sorai jelentek meg: "Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!" A forradalmárok szembeszálltak az elnyomókkal és helytartóikkal, mert igazságérzetük ezt diktálta, szembenéztek a túlerõben lévõ harckocsikkal, mert hazaszeretetüket nem roppantotta meg a legbrutálisabb fenyegetés sem. Felnõttek ahhoz a pillanathoz, ami egy nemzet történelmében ritkán adatik meg. A magyarok kivételes, nagy alkalmairól ír Faludy György költõnk 1956, te csillag címû versében, mikor így fogalmaz: "… ezerhétszázhárom, nyolcszáznegyvennyolc, és ötvenhat: egyszer minden száz évben talpra állunk kínzóink ellen; bármi következik". Nekünk, magyaroknak, úgy adódott, hogy mikor nemzeti egységet kellett teremtenünk, mikor meg kellett mutatnunk: bármilyen sötét és gyilkos elnyomó rendszerben élünk is, ha kell, életünk árán fogunk össze a nekünk járó szabadságért. Ezek azok a pillanatok, amik kézzelfogható, tapintható valósággá alakítják azt, amirõl mostanában is oly elõszeretettel beszélnek: a nemzeti egységet.

- Részlet Vida Tamás beszédébõl, mely 2009. október 23-án, a Református templom elõtti 1956-os emlékmûnél rendezett megemlékezésen hangzott el 1956 története nem érthetõ meg az ember, az egyéni sorsok, a személyes döntések, sorsfordító elhatározások nélkül. Azok nélkül a diákok nélkül, akik a követeléseiket pontokba szedték, elsõként vonultak az utcákra, és az elsõ sortüzek áldozatául estek. Azok nélkül a fiatalasszonyok nélkül, akik ételt osztottak, majd maguk is fegyverrel szálltak szembe a túlerõvel, halálra ítélték õket, és a börtönben töltött másfél évtized alatt váltak felnõtté. És azok nélkül a munkások nélkül, akik az igazság eszméjéért fogtak fegyvert és áldozták életüket. Õk mártírok, áldozatok, hõsök. Nem számított, hogy már akkor voltak, akik tudták, vagy csak sejtették: senki nem fog rajtunk segíteni, ha egyszer megindul a gyilkos keleti gõzhenger. Tudták, hogy eljött az idõ a cselekvésre. 1956 magyar hõsei elmondhatták: volt a saját életüknek egy olyan pillanata, amikor mindent megtettek az igazságért. 1956. október 23-án és az utána következõ napokban olyan dolgokat cselekedtek, mely egész további életüket meghatározta. Akkor kiálltak teljes életükkel az igazság mellett, és ez az igazság nem eresztette el õket többé. Õk tudják, milyen az, amikor a felismert igazság átalakítja az ember életét. Amikor megemlékezünk az ötven évvel ezelõtti történelmi eseményekrõl, soha ne feledjük el magát az embert! "Óriási nyomással, folytonos kínzással igyekeztek a hatalom birtokosai az emberi agyból régi fogalmait kiszívni, és erõszakkal 'új igazságokkal' megtölteni. Ez utóbbiaknak kellett volna az ember szellemét és lényegét átalakítaniuk" - írta vezércikkében a svájci Neue Zürcher Zeitung 1956 novemberében. Majd levonta a következtetést: "Ennek ellenére furcsa módon, az ember ugyanaz maradt, a változás legkisebb jele nélkül. Hû maradt országához, hitéhez és a szabadságról és jogról vallott elképzeléseihez. Mélységesen felháborodott azok ellen az abszurd és önkényes kísérletek ellen, amelyeket kárára végeztek. A rendszerre köszöntött elsõ komoly erõpróbában az új ember, a könnyen befolyásolható szociális eszköz, amelyet a szovjetrendszer hiába próbált létrehozni, minden tekintetben, a harcban éppúgy, mint az önfeláldozásban, emberibbnek bizonyult, mint bármikor." 1956. október 23-án kiderült, hogy éppen a kommunizmus legnagyobb célkitûzése mondott kudarcot: az ember átalakítása. 1956 októberében kide-

Koszorúzás 2009. október 23-án 68

69

Kalendárium 2010


A valódi nemzeti egység mind a mai napig kiolvasható az '56 októberében készült fotókon látható felkelõk tekintetébõl. Az a reményteljes elszántság és tenni akarás átsüt a képeken. Többet ér ez minden elõre megrendezett propagandaanyagnál, amelyben az éppen aktuális hatalom, a számára közelgõ bizonytalan idõk szelétõl félve, tesz még egy utolsó kísérletet, hogy eljátssza: õ a letéteményese a nemzeti ügynek. Az ilyen hatalom attól fél: egyik pillanatról a másikra leleplezõdhet valóságos gyengesége, kártyavárként omlik össze minden, amit felépített, és el is kell számolnia mindazért, amit elkövetett a jelen és a jövõ generációi ellen. Vida Tamás 56 hõseinek lett volna mitõl félniük, mégsem hátráltak meg. A világ legkegyetlenebb, irgalmat még csak hírbõl sem ismerõ szuperhatalmával szembefordulva saját hazájukért haltak meg bátran. Márai Sándor hazaszeretetrõl írt sorai mintha róluk szólnának: "Aki az államot szereti, egy érdeket szeret. Aki a hazát szereti, egy végzetet szeret." Az õ végzetük november 4-e volt, személyes sorsuk egybefonódott Magyarország keleti rabságba kényszerítésével, annak minden, ma is érezhetõ következményével. És aztán jött a megtorlás. De a lelkeket újra félelembe taszítani, megtörni nem lehetett egy-két nap alatt. A Karcagi Híradó 1956. november 24-i számának címlapján még a Szózat sorai olvashatók, még megjelenhetett Tamási Lajos Piros a vér a pesti utcán címû verse. A vezércikkbõl idézek: "A kihullott vért, a kiömlött könnyet gyászlobogóval nem lehet feltörölni. Üzenjük a gyászoló családoknak: velük érzünk, velük küzdünk s velük együtt követeljük: legyen október 23. a magyar szabadságharcosok emléknapja, legyen nemzeti ünnepnap. Ez a legkevesebb, amit tehetünk." Nem így lett. Még ezt a "legkevesebbet" sem tehették meg, az eseményekrõl szólni sem volt szabad. A megtorlás nem ismert könyörületet, elérte azokat is, akik élelmet küldtek a fõvárosban harcolóknak, de még azt is, aki a nemzeti lobogót kitûzte a házára a forradalom napjaiban. A következõ évtizedekben Kádár János állampárti diktatúrája ellenforradalomnak bélyegezte az 1956-os forradalmat, résztvevõit pedig ellenforradalmároknak, akik a nép ellenségeiként megérdemelték a sorsukat. A szovjet fegyverek segítségével a nép forradalmát leverõ és a törvényes kormányt megdöntõ Kádár-rendszer a vérbosszúval beszennyezett hatalomátvétel miatt sem legitimálható, hiába gondolnak a korszak végére sokan nosztalgiával.

1989-ig kellett várni arra, hogy a forradalmárok célja valóra váljon. Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezetõ átmenet szimbóluma lett. De tegyük fel a kérdést: megvalósultak a forradalmárok ideái? … Minden jeles történelmi évforduló, minden ünnep önvizsgálat is egyben. 1956 tehát arra is kötelez bennünket, magyarokat, hogy megmérjük magunkat. Ezért minden jeles évforduló méltó megünneplésének az a legnagyobb próbája, hogy meg tudunk-e felelni az általa felállított mércének. A forradalmárok néhány napra megszerezték a nemzeti függetlenséget. Joggal tehetjük fel a kérdést: ma megvan ez a függetlenségünk?

70

71

Morzsák „…ezerkilencszázötvenhat, nem emlék, nem múlt vagy nékem, nem történelem, de húsom-vérem, lényem egy darabja, szívem, gerincem - kijöttél velem az irgalmatlan mindenségbe, hol a Semmi vize zubog a híd alatt és korlát nincs sehol sem - életemnek te adtál értelmet, vad álmokat éjjelre és kedvet a szenvedéshez s az örömhöz; te fogtál mindig kézen, ha botladoztam; hányszor ihlettél meg, s nem engedted, hogy kifulladjak vénen; ezerkilencszázötvenhat, te csillag, oly könnyû volt a nehéz út veled! Nagyon soká sütöttél õsz hajamra, ragyogj, ragyogj, ragyogj sírom felett.” - Faludy György -

Kalendárium 2010


„A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam” - Alkotmány 2. § (1) bekezdés Amikor 1990-ben véget ért Magyarországon a szocialista/kommunista politikai rendszer, az országban még álltak azok a szobrok, amelyek a bukott hatalom dicsõségét hirdették. Ezek a szobrok rövidesen múzeumba vagy emlékparkokba kerültek, az év eseményei pedig Magyarország történelmének fontos epizódjaivá váltak. E történelmünkben meghatározó jelentõségû év politikai botránnyal kezdõdött: a belügyi szervekrõl kiderült, hogy folyamatosan figyelik az ellenzéki pártok vezetõit. A Duna-gate botrányába belebukott a belügyminiszter is. A reformszocialisták ezzel behozhatatlan választási hátrányba kerültek a kampány kezdetén. Pedig máig ható sikereket is felmutathattak: januárban írták alá az Opel szentgotthárdi és a Suzuki esztergomi beruházásáról szóló egyezményt, s március 10-én Moszkvában a külügyminiszterek (Horn Gyula és Eduard Sevardnadze) megállapodtak arról, hogy 1991. június 30-áig kivonják hazánkból az összes szovjet katonát. 43 év után elõször március 25-én elérkezett a nagy pillanat, lezajlott a többpárti, szabad országgyûlési választások elsõ fordulója, mely szoros eredményt hozott az ellenzék két vezetõ pártja - a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége - között. A második forduló (április 8.) eredménye alapján végül a jobbközép (keresztény-nemzeti) pártok szerezték meg a többséget, s az MDF alakíthatott kormányt. Az említett pártokon kívül mandátumhoz jutottak a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (FKgP), a Magyar Szocialista Párt (MSZP), a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz), a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) és az Agrárszövetség képviselõi is. A rendszerváltás nagyságrendjét kitûnõen mu„Március 10-én Moszkvában a tatja a parlament összetételében bekövetkezett változás: a szabadon választott ország- külügyminiszterek (Horn Gyula és gyûlés tagjainak 95,6 %-a új képviselõ volt. Eduard Sevardnadze) megállapodA tavaszi választások tettek pontot a tak arról, hogy 1991. június 30-áig hatalmi/politikai átalakulási folyamat vé- kivonják hazánkból az összes szovjet gére. A küzdelmek lezárultával eldõlt, hogy katonát.” mely erõket terheli a kormányzati felelõsség, illetve melyeknek jut az ellenzéki szerep. Április 29-én aláírták az MDFSZDSZ-paktumot: az országgyûlés két legerõsebb pártja megállapodott abban, hogy a Magyar Köztársaság elnökét az SZDSZ jelöli (és a parlament választja 72

Antall József, a rendszerváltás utáni Göncz Árpád, a rendszerváltás elsõ miniszterelnök utáni elsõ köztársasági elnök meg), továbbá elfogadták a kétharmados többséggel elfogadandó törvények listáját is. Május 2-án alakult meg az új országgyûlés, a köztársasági elnök Göncz Árpád, az országgyûlés elnöke Szabad György lett. Május 23-án Antall József alakított koalíciós kormányt (MDF, FKgP, KDNP), de programjukat a parlamenti ellenzék rögtön megsemmisítõ bírálat alá vette, a konkrétumokat hiányolták az általános jellegû ígéretek mögül. A kormányfõ elsõ külföldi útjai az Európai Unió meghatározó országaiba vezettek, jelezve ezzel is hazánk új elkötelezettségének irányát. A választásokat követõ hetekben, hónapokban új arcokat ismert meg a közvélemény, kiragadva közülük néhányat: Sólyom László az Alkotmánybíróság, Hágelmayer István a számvevõszék, Györgyi Kálmán a Legfõbb Ügyészség, Surányi György a Magyar Nemzeti Bank, Hankiss Elemér a köztévé, Gombár Csaba a Magyar Rádió vezetõje lett. Július 29-én ismét népszavazás volt Magyarországon, ezúttal a tét: közvetlenül vagy a parlament által válasszanak-e köztársasági elnököt. A nyár egyik legforróbb napján csupán a választásra jogosultak 13 %-a jelent meg az urnák elõtt, így a népszavazás eredménytelenül zárult, s azóta is az országgyûlés jogkörében van a köztársaság elsõ embere megválasztásának joga. A rendszerváltó év másik kiemelkedõ eseménye az õszi helyhatósági (önkormányzati) választások voltak. A decentralizáció területigazgatási alapelvként is fontos szerepet kapott: nõtt a helyi igazgatási önállóság. A tanácsrend73

Kalendárium 2010


szer helyett felálló helyi képviselõ-testületekkel befejezetté vált a rendszerváltás intézményi alapjainak a megteremtése. A választásokon való részvételi arány azonban mintha a polgárok elsõ csalódottságát is kifejezte volna az új rendszerrel szemben: az elsõ fordulóban (szeptember 30.) 40,18 %, a másodikban (október 14.) már csupán 28,94 % élt a választójogával. Érdekes folyamat zajlott a 10 ezernél kisebb településeken, ahol a polgármestereket közvetlenül választották: a gyõztesek 82,9 %-a független jelölt volt, tehát a vidéki Magyarországon döntõen nem pártpolitikai alapon álló önkormányzatok jöttek létre. A nagypolitikában olyan viták zajlottak, mint a kötelezõ hitoktatás bevezetése, a köztársaság új címere és kitüntetési rendje, az új állami ünnepek rendje, a kárpótlás mikéntje, a régi rezsim vezetõinek elszámoltatása és megbüntetése, vagy a földtulajdon és a szövetkezetek sorsa. A lakosságot azonban jobban foglalkoztatta a felpörgõ infláció (1990-ben kb. 30%-os!), a munkahelyek tömeges elvesztése, a bûncselekmények számának drasztikus emelkedése. Fõiskolai hallgatóként éltem meg 1990 „Göncz Árpád köztársasági elnök októberében a hazautazás nehézségeit is: - a fegyveres erõk fõparancsnokanéhány magántaxis kezdeményezésére ként - bejelentette, hogy a honvédség október 26-án tiltakozó akció indult a erõit semmiféle rendfenntartó felabenzin árának 65%-os (59,50 Ft-ra) eme- datra nem vetik be (ti.: a taxiblolése miatt. A taxisok és magánfuvarozók kád idején), Budapest és több város megbénították az ország közúti közlekedé- (pl. Karcag) rendõrkapitánya is sét, eltorlaszolták a budapesti hidakat, ellene volt rendõrei bevetésének barikádokat emeltek. Budapest utcáin parancs esetén.” már-már a polgárháborúk hétköznapjainak hangulata uralkodott. A kormány (Horváth Balázs belügyminiszter) a rend minden törvényes eszközzel történõ helyreállítását ígérte. Göncz Árpád köztársasági elnök - a fegyveres erõk fõparancsnokaként - bejelentette, hogy a honvédség erõit semmiféle rendfenntartó feladatra nem vetik be, Budapest és több város (pl. Karcag) rendõrkapitánya is ellene volt rendõrei bevetésének parancs esetén. Október 28-ára a kormány végül megegyezett az érdekképviseleti szervekkel és a gazdasági élet szereplõivel, 12 forinttal olcsóbban árulták a benzint. A taxisblokád, a válság három nap alatt elhárult, de egyértelmûen kiderült, hogy sem a lakosság, sem a kormányzat nincs felkészülve a rendszerváltás gazdasági következményeinek átlátására. A miniszterelnök decemberben fontos posztokon alakította át kormányát: Horváth Balázs belügyminisztert Boross Péter, Rabár Ferenc pénzügyminisztert Kupa Mihály váltotta.

Antall József decemberben drámai hangú beszédben vázolja Magyarország gazdasági helyzetét: hatalmas államadósság, az ipar termelékenységének visszaesése, a keleti piacok összeomlása, az elhúzódó nemzetközi válság (Öböl-válság) és az aszály mind károsan érintették hazánkat. "Az ország állapota rendkívül súlyos, és az emberek felháborodása jogos" - mondta a kormányfõ. Némi vigaszt jelenthetett csak, hogy a Polgár-lányok (Zsuzsa, Zsófia, Judit) és Mádl Ildikó újra - másodjára is - megnyerték decemberben a sakkolimpiát. 1990-ben a rendszerváltás elsõ szakasza lezárult: megalapoztatott az új demokrácia politikai, gazdasági, szervezeti és kulturális feltételrendszere: mûködõ többpártrendszer, demokratikus választások, szabad tulajdonlás, a piaci mechanizmusok mind erõsebb érvényesülése. Az elmúlt 20 év legnehezebb, de legnagyobb eredményeként a rendszerváltás a fejekben is lezajlott… Toldi Attila

74

75

Morzsák 1990 után: -

-

1990. október 26-án országszerte útlezárások kezdõdtek egy jelentõs benzináremelés hírére. A taxisblokád három nap múlva békésen, egy politikai kompromisszummal ért véget. 1991. június 19-én Csapnál az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy elhagyta Magyarországot. 1994. március 31-én Magyarország benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. 1997. július 8-án a NATO meghívta Csehországot, Magyarországot, és Lengyelországot, hogy csatlakozzanak a szövetséghez. 1999. március 12. Letétbe helyezték a magyar NATO-csatlakozási okmányokat az amerikai Independence városban. 2004. május 1-jén Magyarország másik kilenc társult országgal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz.

Kalendárium 2010


Az elsõ demokratikus választás Kisújszálláson

A pártlistákra leadott szavazatok az alábbiak szerint alakultak:

Kisújszállás politikai, gazdasági, társadalmi életében történõ változásoknak hû tükre volt az 1989. május és 1991. február között megjelenõ helyi újság a "Kisújszállás és Vidéke" címû havi lap. Az újságot anyagilag legnagyobb részt a város két mezõgazdasági szövetkezete finanszírozta, és a város közéletében szerepet vállaló agrár és humán értelmiségiek szerkesztették. Felelõs szerkesztõként dr. Szabó Lajosné volt bejegyezve, aki nem cenzúrázta az írásokat, így gyakran ellentmondó megnyilatkozások jelentek meg a lap hasábjain. A napi hírek mellett olvashatjuk az új demokratikus pártok megalakulását, az MSZMP átalakulásának történetét. Olvashatunk a kunok betelepülésének 750 éves évfordulós megemlékezésérõl, a civil szervezetek újjáalakulásáról, a vallásoktatás megszervezésérõl, az országgyûlési választásokról. Dr. Tóth Albert lett az elsõ szabadon választott parlament tagja, a 6. választókerület (benne Kisújszállás) képviselõje az MDF színeiben. Olvashatunk a román forradalomról, a segélyakciókról, a városban épülõ házakról (benzinkúti lakótelep), a Gaál Kálmán-díj odaítélésérõl, a Pro Urbe Díjban részesülõkrõl, a telefonbekötésekrõl és a gázhálózat bõvítésrõl. 1990 szeptemberében különszám jelent meg választási tájékoztató címmel. Itt olvashatták a város lakói, hogy 1990. szeptember 30-án került sor a helyi önkormányzati képviselõk választásának elsõ fordulójára. A választópolgárok 19 képviselõt választhatnak, ebbõl 10 egyéni (választókerületi) és 9 listás képviselõ megválasztására lesz mód. Az 1990. augusztusi újság már arról tájékoztat, hogy a 10 választókerületben 71 jelölt indul a mandátum megszerzéséért, a listákon pedig 64 pályázó neve szerepel. A helyi pártok terjedelmes cikkekben közlik programjukat és elvárásukat az új képviselõ-testület felé. Az MSZP kiköti, csak "pártsemleges (frakciómentes) mûködést" tud elfogadni az új képviselõ-testületben. Az 1990. szeptember 30-án lezajlott önkormányzati választáson a megjelenési arány nem érte el a 40 %-ot, a 9870 választópolgár közül 3404 fõ, azaz 34,5 % szavazott. A választópolgárok, úgy látszik, belefáradtak az évközi sok szavazásba.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Agrárszövetség Magyar Demokrata Fórum Magyar Szocialista Párt Szabad Demokraták Szövetsége Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt Pedagógusok Szakszervezete Fiatal Demokraták Szövetsége Magyar Néppárt Nemzeti Parasztpárt Kisújszállási Ipartestület

702 665 521 399

szavazat szavazat szavazat szavazat

21,75 % 20,60 % 16,14 % 12,36 %

358 210 201

szavazat szavazat szavazat

11,09 % 6,50 % 6,22 %

95 76

szavazat szavazat

2,94 % 2,35 %

A második fordulóra október 14-én került sor. A választás elõtt az Agrárszövetség az alábbi tartalmú szórólapon buzdított a szavazásra, és megjelölte, kit kíván polgármesterjelöltként indítani. Tisztelt Választópolgár! A helyhatósági választások elsõ fordulójában a legtöbb szavazatot az Agrárszövetség kapta. Ezúton is megköszönjük a választók bizalmát. Tudomásunkra jutott, hogy különféle híresztelések terjedtek el, kit szeretne választási szövetségünk polgármesternek jelölni. Közöljük, hogy szövetségünk Dr. Ducza Lajos független jelöltet, A Városvédõ és -Szépítõ Egyesület Elnökét kívánja polgármesterjelöltként indítani. Dr. Ducza Lajos körzetében, a 3-as körzetben, de a városban is legtöbb szavazatot kapott jelölt. Kérjük, aki jelölését támogatja, körzetében szavazzon rá az október 14-i választáson. A többi körzetben pedig az elsõ fordulóban legtöbb szavazatot kapott jelöltek támogatásával fejezhetik ki egyetértõ szándékukat. Kérjük, a többi pártot és választási szövetséget is, támogassa jelöltünket. Várjuk Önöket a vasárnapi választáson. Tisztelettel: Agrárszövetség

76

77

Kalendárium 2010


Néhányan az 1990-ben megválasztott önkormányzati képviselõink közül (balról jobbra): Brankovics László, mögötte Sóki Antalné, Jakab Sándor, mögötte Ponyokai Bálint, Kolics Károly, mögötte dr. Tóth Albert, Mészáros Endre.

A második fordulóban a 9864 választópolgár közül 3533, azaz 35,8 % szavazott. Az egyes választókörzetek eredményei: 1. sz. választókörzet: Domján László (MSZP) 2. sz. választókörzet: Oláh Kálmán (Agrárszövetség) 3. sz. választókörzet: Dr. Ducza Lajos (független) 4. sz. választókörzet: Kolics Károly (független) 5. sz. választókörzet: Dr. Tölgyvári Béla (független) 6. sz. választókörzet: Brankovics László (független) 7. sz. választókörzet: ifj. Oláh Balázs (Agrárszövetség) 8. sz. választókörzet: Mészáros Endre (független) 9. sz. választókörzet: Fekete János (Agrárszövetség) 10. sz. választókörzet: Jakab Sándor (független) FKGP listáról Sóki Antalné SZDSZ listáról Dr. Gyányi Margit Agrárszövetség listáról Tuka Gyula Bozó Imre Cs. Kiss Gusztáv MSZP-listáról Tokár István Kis Péter MDF-listáról Nagy István Zoltán Hegedûs Endre A fenti személyek lettek a képviselõ-testület tagjai. A Kisújszállási Ipartestület, a Magyar Néppárt - Nemzeti Parasztpárt, a Pedagógusok Szakszervezete, a Fiatal Demokraták Szövetsége nem jutott mandátumhoz. Az önkormányzat 1990. október 27-én (szombaton) 9 órai kezdettel tartotta alakuló ülését. Az alakuló ülést a korelnök, Sóki Antalné vezette le. Az ünnepi ülést a Phoenix kórus mûsora vezette be. A Választási Bizottság beszámolója után a testület polgármestert, alpolgármestert és megyei küldötteket választott. A jelöltek szavazólapra kerülésérõl nyílt szavazással döntött a testület. Végül a képviselõk titkos szavazással polgármesternek dr. Ducza Lajost választották (munkabérét 45.500,- Ft-ban állapították meg), a társadalmi megbízatású alpolgármesternek Domján Lászlót választották (tiszteletdíját havi 6.500,- Ft-ban állapították meg). Megyei küldöttek: Brankovics László, dr. Ducza Lajos és Fekete János lettek, közülük a közgyûlés tagja Fekete János lett. A testület döntött pályázat kiírására a jegyzõ kinevezése érdekében, szervezeti és mûködési szabályzat kialakításáról és pénzügyi-ellenõrzõ bizottság megalakításáról. Az ülés végén a jelenlévõk a Phoenix kórussal közösen énekelték a Szózatot. A Kisújszállás és Vidéke 1990. november-decemberi számában köszönti az olvasót dr. Ducza Lajos polgármester, és képviselõtársai nevében megköszöni

Balról jobbra: Cs. Kiss Gusztáv, Oláh Balázs, Oláh Kálmán, Tuka Gyula, a mögöttük lévõ sorban dr. Gyányi Margit, Hegedûs Endre és Nagy István. 78

79

Kalendárium 2010


A 140 éves 48-as olvasókör emléknapja: 2009. június 27.

Dr. Ducza Lajos polgármester (jobbról) és Domján László alpolgármester (balról) eskütétele. Az eskü szövegét Sóki Antalné korelnök képviselõ-testületi tag olvasta fel elõttük. a választók bizalmát. Megígéri, hogy a képviselõ-testület a város lakóinak érdekében fog tevékenykedni, a Városháza nem lesz politikai vitatér színhelye (ezt az ígéretet sikerült is két ciklusban betartani). December 14-én avatták a város új Crossbar telefonközpontját. November 19-én a képviselõ-testület dr. Kittlinger Ilonát jegyzõnek nevezi ki. A december 14-ei közmeghallgatáson bejelentik, hogy a testület a város utcáinak, közterületeinek régi neveit visszaállítja, de ettõl eltérõ javaslatokat is szívesen fogad. A város régi címerének visszaállítására is sor kerül. Az évet a város lakói - egy jobb jövõben bizakodva - ökumenikus karácsonyi istentisztelettel zárták a Városháza dísztermében. Az 1991. január-februári lapszámban a polgármester bejelenti, hogy a Kisújszállás és Vidéke újság megszûnik, helyette Karcaggal új lapot adnak ki "Nagykunsági Hírmondó" címmel. Ez az újság nem lett hosszú életû, végül 1993. január 1-jétõl napjainkig egy városi hírlevél vette át a tájékoztatási feladatot, Nagy István Zoltán képviselõ javaslatára ez máig a Kisbíró nevet viseli. Az utolsó lapszámban értesülnek az olvasók az önkormányzati bizottságok megalakulásáról és az 1991. évi költségvetésrõl. A költségvetés fõösszege az elsõ gazdasági évben 309.800.000,- Ft volt. Dr. Ducza Lajos 80

A 2009. évi közgyûlésünkön tûztük ki célul, legfontosabb feladatként az olvasókör 140 éves fennállásának méltó megünneplését. Év elején, egy városi összejövetelen, összehangoltuk a település nemzeti ünnepeinek, kulturális programjának fontos állomásait, a civil szervezetek rendezvényeit. Így kapott helyet a városi megemlékezések sorában az olvasókör emléknapja, amelyet 2009. június 27-re tûztünk ki. Elsõ vezetõségi ülésünkön megbeszéltük az elõkészületeket, kiosztottuk a feladatokat, amelyek arra irányultak, hogy a székházat, az udvart rendbe tegyük. Ki-ki talált magának munkát: takarítást, udvarrendezést, kertészkedést. Az épület szépítésével egy idõben indítottuk el a kiállítás anyagának összegyûjtését is. Felkerestük régi, idõs tagtársainkat, és fényképeket, tárgyi emlékeket kértünk tõlük, amelyet nagyon nagy örömmel tettek meg. A rendelkezésünkre álló írásos dokumentumok, jegyzõkönyv-gyûjtemény, régi névsorok, fényképek, mind elõkerültek, és lelkesen idéztük fel azt a sok szép élményt, eseményt, amelyek a közösség életében történtek. A kiállítás anyagában fontos helyet kaptak az asszonyok kézimunkái, az asszonykórus oklevelei, tárgyi emlékei, a két fiatal népzenészünk eredményeit dokumentáló emléklapok, ajándékok. A kiállítás szakszerû berendezõje Fekete Imre volt, aki nagy oda-

A 48-as Olvasókör székháza a Kígyó utcán 81

Kalendárium 2010


figyeléssel, ízlésesen berendezte a székház nagytermét a rendelkezésre álló anyaggal. Itt, a kalendárium lapjain is megköszönjük lelkiismeretes munkáját. Mindezek mellett elindult a városi Helytörténeti füzetek sorozat 23. kötetének szerkesztése, amely az olvasókör 140 éves történetét eleveníti fel. Máté Endre, volt elnökünk hagyatékai között találtunk egy részletes kéziratot, amely alapjául szolgált a kötet tartalmának. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy összefoglaljuk, kiegészítsük napjainkig az olvasókör történetét. Máté Endre

elnökünk munkáját Bana Sándorné dr. nyugdíjas tanárnõ korábbi írásával tettük teljessé, valamint napjainkig összefoglaltuk az olvasókör jelenét. Fényképek, írásos dokumentumok tették érdekesebbé a kiadványt, amelynek nyomdai elkészítését lelkes elõfizetõk és támogatók tették lehetõvé. Az emléknapra elkészült a kötet, amely sok érdeklõdõre talált, mindenki lelkesen forgatta és örült a megjelenésének. A kiállítás gazdag anyaga, az emlékfüzet elõkészületei adták a következõ ötletet, hogy fényképekbõl összeállított emléklapot készíttessünk a nyomdában. Régi felvételek, mai események képei, az épület, az udvar és az emléktábla-avatás kapott helyet ezen a lapon. Tagtársaink ajándékba kapták, és támogatóinknak is jutott belõle. Az emléklappal párhuzamosan készíttettük a meghívókat is az ünnepnapra. Meghívást kapott az Országos Olvasóköri Szövetség, a vidéki, baráti olvasókörök, a körzet országgyûlési képviselõje, a polgármester, valamint az önkormányzat képviselõ-testülete, a város civil szervezetei és természetesen minden régi és mai olvasóköri tag. A rendezvényt meghirdettük az önkormányzat lapjában, a Kisbíróban, és meghívtuk a helyi média képviselõjét, a TV Kisúj munkatársát. Meginvitáltuk a Jász-Nagykun-Szolnok megyei sajtót is, amely a rendezvény után hírt adott az eseményrõl. Az ünnepnap közeledtével kialakult a résztvevõk létszáma, megszépült az épület és az udvar, felállítottuk a sátrakat, a nagytermünkben pedig berendeztük a kiállítást. Az emléknap elõtti délután néhányan kimentünk a temetõbe, és az évforduló alkalmából emlékkoszorút helyeztünk el Máté Endre volt elnökünk sírjánál, aki 20 évig sikeresen vezette ezt a közösséget.

Az olvasókör tagjai a 60-as években

Az olvasókör 1981-ben megválasztott vezetõségének néhány tagja; középen Máté Endre, aki 2002-ig volt elnöke a közösségben 82

83

Kalendárium 2010


Június 27-én a megemlékezés az épület falán levõ emléktábla megkoszorúzásával indult, emlékszalagot hoztak a vidéki olvasókörök és a helyi civil szervezetek. Az ünnepélyes megnyitót dr. Ducza Lajos alpolgármester, az olvasókör régi tagja mondta el, régi és mai eseményeket foglalt össze, történelmi emlékekrõl beszélt. Kiemelte az önkormányzat és az olvasókör mint a város legrégebbi civil szervezetének folyamatos, kölcsönös együttmûködését. Rendezvényünket anyagilag is támogatta az önkormányzat, és elismerte hagyományõrzõ tevékenységünket. A megnyitó után Rózsa Endre országgyûlési képviselõ méltatta a kör munkáját, és átadta dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter elismerõ oklevelét, valamint bejelentette azt az anyagi támogatást, amelyet saját keretébõl adományozott a miniszter úr. A megnyitó szavak és elismerés után köszöntöttek bennünket a vidéki és helyi civil szervezetek. Ezek után került sor az emlékkiállítás megnyitójára, amely nagy érdeklõdésre tartott számot. Az ünnepi, emelkedett hangulatot baráti beszélgetéssel, emlékek felidézésével, "fehér asztal" mellett folytattuk. A hangulatot a 15. születésnapját ünneplõ "48-as Asszonykórus" teremtette meg, és Angyal Ferenc, többszörös Aranypáva díjas citerás szórakoztatta a jelenlévõket. Az emléknap teljes ideje alatt hang- és képfelvétel készült, hangosítás, népzenei felvételek tették mindenki számára érdekessé, hallhatóvá és láthatóvá az eseményeket. A kalendárium lapjain - olvasóköri tagtársaim nevében - mondok köszönetet mindazoknak, akik segítettek az ünnepi rendezvény létrejöttében és az emlékfüzet megjelenésében. Monoki Kálmánné, az olvasókör elnöke

'Hogy ne legyünk egyedül az éjszakában' - Az Ünnepi Könyvhét 80 éve -

2009-ben volt nyolcvan éve, hogy ünnepet kapott maga a könyv: az évforduló alkalmából városunk kapta a lehetõséget, hogy az Ünnepi Könyvhét megyei megnyitóját megrendezhesse. Kecze István polgármester köszöntõ szavaiból idézünk. (Szerk.) Kérem, engedtessék meg nekem - csak egy árnyalatnyi - személyesség. Annak kifejezése, hogy egykori könyvkiadó-vezetõként "A Könyvrõl" alázat és megilletõdés nélkül nehezen tudok szólni. Nehezen, mert olyan, mintha az Életrõl gondolkodnék és beszélnék - arról pedig elakad a szavunk, amikor létének lényegét szeretnénk megragadni. Móricz Zsigmond, városunk egykori diákja "A könyv és az élet" címû írásában így fogalmazott: "Én a könyvet gyermekkorom óta egyenrangúnak érzem az élettel." Valóban. A könyv az a szellemi alkotás, amelyben az ember az éjszakát, a halandóságát gyõzi le. Amellyel felülkerekedik múlandóságán. Az egyén, és általában az ember egyaránt. Az egyén azért, mert személyes életét és érzéseit, vágyait és gondolatait érzi megjelenni bennük, mert útmutatást keres, remél és talál bennük véges életének véget nem érõ problémáihoz. Vagy éppen õ maga, az egyén írja, adja át a megoldásnak vélt tudást és ismeretet neked, nekem, nekünk… Maga az ember, az évezredek óta élõ ember is ezt teszi a könyvek által. A hangyaszorgalommal összegyûjtött könyvekben ott rejlünk mi mindannyian. Ott az emberiség teljes története. Kõtáblákra vésve, pergamenre vagy papírra írva, CD-lemezekre kódolva - mikor, mely korban milyen eszközök álltak és állnak rendelkezésünkre. Könyvek ezek. Súlyos, de egyben felemelõ lenyomatai az emberlétnek. Történéseink, cselekedeteink: békéink és háborúink, csodálatos alkotásaink és elborzasztó pusztításaink, örömeink és sikolyaink, születéseink örömteli kínjai, szerelmeink lángja, elmúlásunk csendje, "az emberi élet valamennyi bolondsága és nyomorúsága" mind-mind ott van magában a Könyvben… Töltsön el bennünket örömmel, hogy van ünnepe, idén immáron 80. esztendeje. Van nap, vannak napok, van könyvhét, amikor nagyobb figyelemmel, nagyobb érdeklõdéssel fordulunk feléje. Töltsön el bennünket örömmel az is, hogy a könyvek olvasókhoz történõ eljuttatásából az elmúlt években mind többen kiveszik részüket egy-egy jó ötlettel, játékkal - gondoljunk itt az

Jó hangulatban a megyaszói Országos Olvasóköri Találkozón, 1996-ban 84

85

Kalendárium 2010


Olvasás Évére vagy a könyvtárak "Nagy Olvashow" játékára. De töltsön el bennünket aggodalommal a piaci szemléletû könyvkereskedelem térhódítása is, mely mai életünk felszínességét zúdítja rá az értékek világára. A szerzõk oldaláról Kiss Tamás, kisújszállási születésû költõ néhány éve adott interjújában így gondolkodott: "A könyvek, az olvasás iránti igény … nem fog megszûnni, ám arra figyelmeztetnék minden írástudót, hogy az íróknak nagyobb felelõsséget kellene érezniük. Mert a mûvészet mindig egyfajta, az életünket is alapjaiban meghatározó, morális erõ. Elfogadtatja a mindennapi emberrel is az élet szépségét és örömét. Akár még pesszimista szemléletû is lehet egy könyv - a nagy alkotásoknak legalább a fele ilyen -, de hozza magával a varázsát, felemeli az embert, és az ember azonosulni tud velük. Hiszen az, amit olvasok, egyben én magam is vagyok." Az olvasók részérõl a választás fontosságát kell hangsúlyoznunk. Annak képességét, hogy rátaláljunk az értékekre, egyetlen, vagy néhány könyvre legalább. Hogy miért is? Erre legszebben egy "Csak odakint tért magá- réges-régi, valamikor az 1400-as évekbõl származó hoz, és amikor ráébredt a történettel szeretnék válaszolni. Szerb Antal valóságra, kitépte magát meséli nekünk: "Egy németalföldi vár ostroma idején kísérõi karjából, és vissza- történt, hogy egy, korában híres németalföldi korarohant az égõ házba. Né- humanista tudós házát felgyújtotta egy lángcsóva. A hány perc múlva visszatért tudósember, aki a várostrommal édeskeveset törõdött, a füsttõl fuldokolva, és egy éppen az igazak és a jámborlelkû humanisták álmát könyvet szorongatott a hó- aludta, úgy kellett kivonszolni az égõ házból. Csak na alatt." odakint tért magához, és amikor ráébredt a valóságra, kitépte magát kísérõi karjából, és visszarohant az égõ házba. Néhány perc múlva visszatért a füsttõl fuldokolva, és egy könyvet szorongatott a hóna alatt. Barátai kíváncsian nézték, mi ez a kincs, amiért visszafutott a lángok közé. - Nem is tudom - felelte õ - , de szép … és könyv. Hogy ne legyek egyedül az éjszakában." Az Ünnepi Könyvhét ünnepén kívánom, hogy legyenek mindannyiunknak olyan könyvei, amelyeket jó kézbe venni, jó megsimogatni, amelyeknek jó magunkba szívni az illatát, jó olvasgatni a szavait, és amelyek - Szerb Antal szavaival - "…hamar otthon érzik magukat, és új hajtásokat eresztenek a szívünkben. … Külsõ szépségük kifejezi azt a szeretõ gondot, amelyet kiadójuk munka közben érzett, és azt a szeretõ gyengédséget, amellyel a könyvek barátja a kezébe veszi ezeket." Kívánom tehát, legyen olyan könyvünk, amelyért érdemes tûzbe rohanni … 'hogy ne legyünk egyedül az éjszakában'.

Karácsonyi gondolatok

86

- elhangzottak 2008 karácsonyán, a Református templomban Különös és titokzatos varázsa van a karácsonynak. Ez a varázs az az út, amely észrevétlenül nyílik meg elõttünk advent elsõ vasárnapján. Hitehagyott világunkban szinte elsuhanunk mellette. De hitre vágyó lelkünk szép csendesen mégis lépkedni kezd ezen az úton Betlehem felé. Ma mind nehezebben haladunk, mintha egyre több teher nyomná vállainkat, nehezítené a lépteinket. "Hordjuk szívünk szakadatlan, / kormos arccal, száz darabban" - idézem Nagy Gáspár költõnket. A mi hangversenyünk lelki feltöltõdést, megerõsödést ígér az ünnephez vezetõ úton. Engedjék meg, hogy egy személyes élményemet megosszam Önökkel. Nem, nem nagy horderejû eseményrõl van szó, inkább amolyan egyszerû dologról, abból a fajtából, amely késõbb kezd hatni, munkálkodni bennünk. A minap, a mai ünnepi estre való készülõdés során megadatott nekem az egyedüllét templomunkban. Az egyik délután eljöttem, hogy megnézzem, hogyan sikerül a gázpalackos fûtõtestekkel enyhíteni a templomi hideg levegõn, áll-e már a fenyõfa, hogyan zajlanak a próbák… Ám érkezésemkor éppen senki sem volt e falak között. Késõ délutáni szürkület, csend volt. Sétálni kezdtem a padok között, nézelõdtem. Aztán leültem az egyikre, és elgondolkodtam. Egyedül vagyok Isten házában, most beszélgethetnék vele, hiszen annyiszor és annyi mindenben szeretném tudni döntéseim, tetteim helyességét… De akkor és ott mégsem tudtam magamban felidézni ezeket a problémákat, mintha itt súlyukat vesztették volna. Az Úr azonban, úgy érzem, mégis üzent. Csendes szemlélõdésre szólított. Megmutatta ezeket a vastag, erõs falakat. Itt-ott látni a kicsiny téglákat, amelyekbõl õseink hajdan felépítették. Hány száz éve ennek? És e falak állnak. Egyszerûek, tiszták, szerény, puritán díszítéssel. Milyenek lehetettek dédszüleink és azok szülei fiatalon, erejük teljében, amikor évszázadokkal ezelõtt betértek ide, beszélgettek az idõjárásról, a termésrõl, a rokonságról, közben elfoglalták helyüket, meghallgatták lelkipásztorukat, majd hazamenve folytatták szorgos hétköznapjaikat. Templomuk és hitük megõrzésével erõsítették, össze- és megtartották közösségüket, közösségünket. A néma templom nekem arról üzent, hogy idetartozom. Idetartozunk mindannyian. Ide, ahol a falon, velem átellenben ott a márványtábla, amelyet eleink a pacséri kényszerû elvándorlás fájdalmára emeltek. Persze nem a tábla, hanem az üzenete fontos. Az õsök üzenete nekünk, hogy bár vannak, akiket a sors innen elvezérelt, de mégis összetartozunk. 87

Kalendárium 2010

História

…És itt az Úrasztalán e gyönyörû terítõ, amelyet a próbák alatt valaki ráhajtott a kinyitott szent Bibliára, védve azt. A terítõ fonákán egy felirat ebbõl tudjuk, hogy a Béres testvérek - drága Katica néni és Milike tanítónõ hímezték a híres, világkiállítást is megjárt Gál Sándor kisújszállási szûcsmester mintái alapján. Érezzük gyökereinkben õket. …Itt a keresztelõmedence - a gyermekeket õseink is idehozták keresztelõre, ahogyan bennünket annak idején, de innen vitték utolsó útjukra az elhunyt öregeket is. Mint történt az idén februárban tisztelt és szeretett díszpolgárunkkal, dr. Szûcs Aladárral. És megannyi szeretett õsünkkel… de itt, itt vannak velünk valamennyien, az õ létük már örökkévaló a mi templomunkban. Idetartozunk. Az ünnepeink gyökerei ezért hát innen hatolnak legmélyebbre, ágai innen nõnek legmagasabbra. Annak a minapi délutáni templomi magánynak, a hozzám érkezett üzenetnek volt még egy olvasata. Mégpedig az, hogy a Biblia évében a Megváltó születésnapján nem hívhatok, nem idézhetek más bölcsességet, csakis a Szentírást. Engedjék meg, hogy a benne foglalt tisztasággal és egyszerûséggel kívánjak Önöknek áldott, szeretteik körében eltöltött, boldog karácsonyt. Ne feledjük tehát az angyalok üzenetét, mellyel a kis Jézus születésekor átölelték a világot:

Kisújszállás címertörténete

"Dicsõség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat." Kecze István

1723. Kisújszállás az Olas nemzetség szállásterületén szervezett Kolbáz-széki kunokhoz tartozó õsi település. A település elsõ ismert címerképe 1723-ból származik, melyen a mai napig csak kisebb változások történtek. A CÍMER MOTÍVUMAI - Címerpajzs: egyenesen álló, csücskös talpú. A máz eredetileg kék színû, de 1974-1991 között a bal haránt pajzson ezüst és kék, majd 1991-tõl szürke színû. - Mesteralak: 1974-1991 között a címer alapja bal haránt pajzs volt, mert a pajzson átlós (egyenes) vonallal pajzsmetszés (harántosztás) volt látható. - Címerkép: behajlított (behajtott) kar (csak a karon lévõ ruha színe változott kékrõl feketére, majd vörös színûre), mely régen kedvelt címerkép volt. A kar három szál (kezdetben csak egy szál) arany búzakalászt tart, melyek a gazdálkodásra utaló jelképek, a mezõgazdálkodás szimbólumai. Ásványábrázolás is szerepel, mint címerkép: a kar alátámasztására szolgáló zöld hármas halom a XIX. század elején jelent meg a címerben. - Címertani korona: rangjelzõ, nemesi rangra utaló öt lombú korona. Az 1845-ös címerképen a lombok helyén üveggyöngyök láthatók. - Sisakdísz: kétfarkú, ágaskodó, mancsában kivont szablyát (kardot) tartó oroszlán, mely 1845-tõl szerepel a címeren, bár már 1725-tõl a kunok címerállata. TAKARÓ A pajzs két oldalán - a heraldikai szabályokkal ellentétesen - kék-arany és vörös (piros) - ezüst akantusz levél (akantusz növény levele, melyet a görögök a korinthusi fõoszlopon használtak díszítésre). A Néprajzi Kiállítóterem (volt Morgó csárda) gyûjteményében található egy 1717-bõl való címeres pecsétnyomó. A pecséten lévõ címerképen a kar látható három szál búzakalásszal, az alátámasztásra szolgáló hármas halom még nem jelenik meg. Felirata: KISUJSZALLAS.1717.SIG. CUMAN. 1845. A Jászkun Redemptio emlékkönyvben megjelent (valószínûleg Palugyay Imre 1854-ben kiadott Jász-Kun Kerületek s Külsõ Szolnok vármegye leírása címû könyve alapján) és egy 1845-bõl származó címeres pecsétnyomó alapján Kisújszállás 1845-ben használt címerképének leírása:

88

89

Kalendárium 2010 -

-

Címer: álló, csücskös talpú pajzs kék mezejében hármas zöld halom. Felette vörös ruhás, könyökben behajlított jobb kar három szál arany búzakalászt tart. A pajzson nyitott aranykorona. Sisakdísz: jobbra fordult, a koronából kinövõ, kétfarkú arany oroszlán jobbmancsában kivont szablyát emel. Takaró: kék-arany, vörös-ezüst.

1974. Az 5142-7/1949. sz. BM rendelet megszüntette a megyék, városok, községek címerhasználatát. A címerhasználatot csak 1974-tõl engedélyezték újra Magyarországon. Az 1006/1974. (II.22.) Mt. számú határozata helyi címer és zászló alkotás jogát a tanácsokra ruházta. A határozat értelmében meg kellett ismerni és figyelembe kellett venni a lakosság véleményét is. A települési címert a település történelmi múltjára és az akkori jellegzetességeire utaló jelképként kellett kezelni. A helyi címertervre a Képzõ- és Iparmûvészeti Lektorátus hozzájárulását kellett kérni. Kisújszállás Város Tanácsa 1974. évi 3. számú tanács rendelete rendelkezik a városi címer és zászló alkotásáról és használatáról. A címer leírása: Kisújszállás város címere: pajzs alakú. A címer mezõjét a bal felsõ sarokból a jobb alsó sarokba húzódó átlós vonal két részre osztja. Az átlós vonaltól balra esõ felsõ rész színe világoskék, a jobbra esõ alsó rész színe ezüstszürke. Középen három szál búzakalászt tartó ruhába bújtatott jobb kar helyezkedik el. A kar és a búzakalász fekete és aranyszínû. A búzakalász felett középen vörös csillag, a búzakalászt tartó jobb kar alatt középen vörös színû fogaskerék, közepén vízhullámzást jelképezõ ábrával található. A címer világoskék és ezüstszürke színe, valamint a búzakalászt Városcímerünk tartó jobb kar a város haladó hagyományaira a szocialista idõkben utal, a búzakalász egyúttal a város mezõgazdasági jellegét is jelképezi. A vörös csillag a város új történelmének nyitányát jelenti. A fogaskerék a város ipari fejlõdésére utal, a közepén levõ vízhullámzást jelképezõ ábra pedig a mezõgazdaság fejlõdését, az öntözéses gazdálkodás jelentõségét jelképezi. A címer hagyományostól eltérõ rajzolata a kor megváltozott gondolkodására utal.

90

História 1991. Kisújszállás város önkormányzata 10/1991. (IV.30.) számú önkormányzati rendeletében "a településtörténeti emlékek és hagyományok ápolása végett visszaállítja az 1845-ben létesített városi címert…". A címer leírása: egyenesen álló csücskös talpú ezüstszínû pajzson három zöld halmocska fölött egy behajtott vörös színû kar három búzakalászt tart. A pajzs fölött ötlombú aranyozott korona és a nagykunok jelképére utaló, jobbjában kardot tartó kétfarkú ágaskodó oroszlán. A címerpajzs két oldalát akasztusz levél díszíti. A jobb oldali (heraldikai jobb oldal, tehát így nézve =bal) alul kék, felsõ része aranyszínû, a bal oldali alul piros, fölül ezüstszínû. A jelenleg hatályos önkormányzati rendelet I. fejezet 1.§ címer leírásra vonatkozó szövegrésze egyetlen helyen tér el az elõbbitõl. Az 1991-es rendelet szövegében a pajzsot körülvevõ levél neve nem lett helyesen leírva (akasztusz), a 2004-es rendeletben már a pontos elnevezés szerepel: akantusz. A rendelet I. fejezete rendelkezik a városi címer használatáról. A fejezet a címer képének részletes leírásán túlmenõen a címer használatának körét és a címer elõállítása, használatának, forgalomba hozatalának engedélyezésére vonatkozó elõírásokat is tartalmazza. A rendelet III. fejezetében a vegyes rendelkezések 1.§ a címerhasználat engedélyezésre vonatkozásában kiegészítõ szabályt is tartalmaz.

Városcímerünk régen és ma Kisújszálláson több helyen is fellelhetõ a város címerképe. Többek között a gimnázium épületének 1990-es felújítása során a homlokzaton került elhelyezésre a gimnázium és a debreceni kollégium címerképe mellett a 91

Kalendárium 2010

História

város címerképe is. A Városházán látható Papi Lajos szobrászmûvész 1985ben készített dombormûvén a város 1974-1991 között használt címerképe mellett a jelenleg is használt címer képe. A 48-as emlékmû kõoszlopán is láthatjuk az õsi címert. A városi könyvtár helyismereti tár dokumentumgyûjteményében került elhelyezésre egy kisújszállási diáklány (Békési Fanni a debreceni egyetem másodéves történelem szakos hallgatója) dolgozata Kisújszállás címerének elemzésérõl.

Illéssy József református prédikátor

Forrásjegyzék: 1. Botka János: Jász-Nagykun-Szolnok Megye jelképei. Szolnok: Jász-NagykunSzolnok Megye Önkormányzata, 2000. 2. Jászkun Redemptio. Kiskunhalas: Kiskunhalas Város Önkormányzata, 1995. 3. KISÚJSZÁLLÁS VÁROS TANÁCSA 1974. évi 3. számú tanácsrendelete a városi címer és zászló alkotásáról és használatáról 4. Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselõ-testületének 10/1991. (IV.30.) számú. önkormányzati rendelete Kisújszállás város címerének és zászlójának létesítésérõl és használatának rendjérõl 5. Kisújszállás Város Önkormányzatának 18/2004. (IV.20.) önkormányzati rendelete Kisújszállás város címerének és zászlójának létesítésérõl és használatának rendjérõl a 18/2009.(VIII.29.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben Gubuczné Tomor Mária

92

Az Illéssy család néhány új tagját fedeztem fel a közelmúltban. Közülük szeretném bemutatni Illéssy Józsefet és családját. Illéssy József Kisújszálláson született 1783. február 20-án. Szülei: nemes IV. Illéssy György (1740-1817) és nemes Karakas Erzsébet (1745-1831). József szülei kilenc gyermeke közül nyolcadikként született. Elemi iskolába Kisújszálláson járt, a középiskolát és a teológiát Debrecenben végezte. Illéssy József református prédikátor volt Magyarhomorogon és Mezõsason (HajdúBihar m.). Többször nõsült. Elsõ házasságát nádasdi Szabó Zsuzsannával kötötte 1814 körül, gyermekeik: János (1815-1817), Rozália (1817-18xx), Zsuzsanna (1818-18xx) és Ágnes (1820-18xx). Hitvese 1791-ben született és Mezõsason hunyt el 1820-ban. Második házasságát Kisújszálláson kötötte Várady Sámuel lelkész és Mészáros Rebeka lányával, Várady Rebekával 1821. június 19-én. Felesége két év múlva, 1823-ban Mezõsason elhunyt. Harmadik házasságát Mezõsason kötötte Kovács Juliannával, 1823. november 19-én. Ebbõl a házasságból hét gyermek született: Julianna (1824-18xx), Erzsébet (1825-1843), Klára (1827-18xx), Eszter (1829-18xx), György (1832-1871), Karolina (1834-18xx) és Emília (1838-18xx). Illéssy Józsefnek sok gyermeke fiatalon elhunyt, ami abban a korban nem volt ritka. Néhányan azonban felnõttek. Illéssy Rozália 1836-ban férjhez ment Tóth Andráshoz (1815-1870), aki kántortanító és jegyzõ volt Mezõsason. Késõbb Sarkadra kerültek, két gyermekük született: Tóth József (1839) és Emília (1842). Illéssy Zsuzsannát Oláh József vette nõül 1839-ben, Oláh József ispán volt Mezõpeterden (Hajdú-Bihar m.). Illéssy Ágnes férje 1840-tõl Hajdu Ferenc, aki rektor volt Mezõsason. Illéssy Julianna házasságot kötött 1842-ben Török Györggyel, aki jegyzõ volt Mezõsason. Illéssy V. György 1861ben feleségül vette Ember Karolinát (1841-1882). Két gyermekük született Debrecenben: Illéssy Piroska (Szabó Istvánné) és egy kisfiú (róla nincs adatunk). György hírlapíró és költõ volt, róla a 2009-es Nagykun Kalendáriumban olvashattak. Illéssy Klára, Eszter, Karolina, Emília további sorsáról nincsenek adataink. Illéssy József 61 éves korában, 1844. augusztus 25-én hunyt el Mezõsason, temetését augusztus 27-én tartották. Szentpéteri Géza Forrás: Illéssy-családfa, továbbá kisújszállási, mezõhomorogi, mezõsasi és pesti anyakönyvek. A mezõhomorogi, és mezõsasi adatokat Asztalos Györgytõl kaptam. 93

Kalendárium 2010

Pénztárjegy-kibocsátás Kisújszálláson? Kisújszállást 1919. április 29-én elfoglalta a román hadsereg, a megszállás 1920. február 28-ig tartott. A tíz hónapos megszállás súlyos terheket rótt a városra, a személyi zaklatáson túl szinte teljes anyagi kifosztást jelentett. A román parancsnokság a város területén található összes igavonó-, tenyész- és haszonállat, valamint gép- és eszközállomány 75%-át rekvirálta és elszállította. Megkezdték a terménykészletek felmérését és a "feleslegek" rekvirálását is. Emiatt a város vezetése lemondott, a lemondást azonban a nagyszebeni román kormányzótanács nem fogadta el. A képviselõ-testület Cséti Róbert budapesti gyárigazgatót, kisújszállási földbirtokost küldte ki Nagyszebenbe aki jól beszélt franciául -, hogy a panaszos ügyben járjon el. Cséti panaszait a románok meghallgatták, és mint tárgyalóképes személyt ki is nevezték a Tiszáig tartó csonka vármegye („Nagykun vármegye”?) prefektusának (fõispánjának). Így lett Kisújszállás e maradék megye székhelye, és lett román neve Salasu Nou (Újszállás). Cséti Róbert fõispánként igyekezett a gazdasági helyzetet hatósági területén konszolidálni. A háborús viszonyok miatt a pénzforgalomban is zavar állt be: nem volt elegendõ kis címletû bankjegy, ezt valami módon pótolni kellett. Ebben is intézkedett az új prefektus. Cséti Róbert levelét, melyet a magyarországi északi román hadsereg fõparancsnokához dr. Valerui Moldovan Vanefena tábornokhoz címzett, levéltárunk rendezése során találtuk meg. A levél szövege az alábbi: Kisújszállás, 1919. július 7. Tábornok Úr! Kisújszállás város, és a vele együtt szintén megszállás alatt levõ szomszédos városok és községek oly nagy hiányt szenvednek a napi forgalom lebonyolítására alkalmas, fizetési eszközökben, hogy e városok közönsége ügyleteit lebonyolítani és köztartozásait befizetni alig képes. Mondhatni, egyedüli fizetési eszköz a 200 Koronás fehérhátú papírpénz, kisebb értékû fizetési eszköz azonban alig van forgalomban. Mintegy 8 város és község, melyek együtt cirka 40 millió Korona értékû vagyonnal rendelkeznek, Kisújszállás központtal egy pénzügyi szövetséget óhajtanak létesíteni, hogy 15 millió Korona értékû pénztári jegyet bocsássanak ki 100 Koronás és 20 Koronás czímletû pénztári jegyekben, hogy ezennel megfelelõ fizetési eszközöket teremtsenek. 94

História A „NagyKunvidéki pénzügyi szövetség” ez címen mûködni óhajtó e szövetség részére kérjük e jegyek kibocsátását s e szövetség mûködését engedélyezni. Kiváló tisztelettel az elõkészítõ bizottság megbízásából: Cséti Róbert

Herczegh Béla

A július 7-én kelt levélre július 9-én válaszoltak. A román válasz magyar fordítása így szól: „A kérésben felhozott indokkal megengedem 15 millió Korona értékig 100 és 20 Koronás pénztárjegyek kibocsátását. A kibocsátási jog Kisújszállás várost a vele szomszédos és e célra társult városokat illeti meg, akik a kibocsátott jegyekért egész vagyonukkal és egész adózó képességükkel felelnek…” Dr. Valerui Moldovan Vanefena General Guvernator Hogy a pénzjegykibocsátás megtörtént-e, arról sem írásos, sem tárgyi bizonyítékunk sincs. Érdekes lenne, ha elõkerülne egy városunkban kibocsátott pénztári jegy, 90 évvel keletkezése után. Dr. Ducza Lajos

Morzsák "Nem az a szegény, akinek kevés a vagyona, hanem az, aki többet kíván." - Seneca "A vagyon mit sem ér, ha nem élünk vele." - Aiszóposz "Nehéz dolog a szegénynek rokont találni." - Menendrosz "Szerencsés az, aki kevés pénzzel boldog, szerencsétlen az, aki sok pénzzel boldogtalan." - Démokritosz -

95

Kalendárium 2010

In memoriam 1945. Hõsök, akik a második világháborút átélték vagy életüket adták a hazáért. A mai kor embereitõl egyre távolabb látszik az I. és II. világháború borzalma. Fogy azoknak a száma, akik a háborút átélték, ma már kevesen beszélnek átélt emlékeikrõl. Kötelességünk azonban hõsi halottainkról tisztelettel és kegyelettel megemlékezni, hogy az utókor se feledkezzen meg róluk. A hõsök emléknapját nemcsak mi ünnepeljük: Budapesten és az ország többi városában is koszorúzással emlékeznek. A hõsök napján tisztelettel adózunk a világháborúban elesettek emlékének és a világégést túlélõknek, akik hadifogolyként, elhurcoltként szenvedtek. Hatvanöt év múltával bebizonyosodott, hogy azoknak is igazuk volt, akik vesztesként hagyták el a csatateret. Sajnos, ha megnézzük az életkorokat, azt látjuk, hogy az 1918-1924 évek között született fiatal férfiak hetven százaléka ártatlanul halt meg a hazáért. Õk voltak az igazi hõsök - fiatal életüket áldozták fel. Itthon hiába várta a család, a föld és a haza építése. Hatvanöt éve, hogy hazánk hatalmas veszteséget szenvedett. Fõvárosunkat, hídjainkat teljesen lebombázták, felrobbantották. Hosszú évek alatt, nehéz és szorgalmas munkával épültek újjá. Mindezeket el kell mondani a mai fiatalságnak is, hogy emlékezzenek a hõsökre és tiszteljék az életben maradottakat. A békére kell törekednünk mindenáron, mert megtanulhattuk, hogy a viszálykodás, háborúskodás hová vezet. Emlékezzünk a hatvanöt évvel ezelõtt véget ért háború által okozott nagy személyi és anyagi károkra, melyek nem tehetõk jóvá. Történelmünk is azt követeli, hogy szeretetben és békében éljük ezt a kevésre mért életünket. Ma már az Európai Unió tagországa vagyunk, kötelességünk az egyetemes béke megõrzése. Szeretnénk egyre több országgal társadalmi, gazdasági együttmûködésre lépni, hogy minél elõbb gazdagságban erõs országban éljünk. Hatvanöt év elõtti megpróbáltatásokra, hazánk akkori állapotára emlékezve írom soraimat, egy romokban hevert ország helyzetére gondolva. Emlékezem azokra, akiknek neve után 65 éve került az „elesett” szó - a hõsökre, hõseinkre. Emlékezem azokkal együtt, akik még élünk, de együtt éltük át életünk legkegyetlenebb szakaszát, a hadifogságba esést, az elhurcolást. Legyen ez az emlékezés egyben buzdítás, bizakodás, útmutatás a szebb jövõ felé. Bana Sándor volt hadifogoly, tart. hadnagy

96

História

A hadifogoly álma Õserdõben van a fogoly tanyám, Hol felkeresett az édesanyám. Bánatkönny csillogott két szemében Mint karbunkulus a sötét éjben. Remegõ karjait felém kitárta A jöttömet már hiába várta. Fergeteges, sötét nagy éjszakán Álmok szárnyán jött el hozzám Anyám. Szelíden átölelt, sokszor csókolta arcom, Azt kérdezé, mikor ér már véget harcom. Mikor látom viszont szép magyar hazám, Nem jutok haza én többet, édes jó Anyám. Ne búsulj, gyermekem, az Isten velünk, Meg lesz alázva egykor ellenünk. Forgandó a sors, igazságot oszt, Érdeme szerint sújtja a gonoszt. Szenvedésednek egyszer vége szakad, Mint sötét éj után a nap felvirrad. Látod még boldognak édes jó hazád, Szívére ölelhet az édes Anyád. Elszállott az éj, lassan felvirradt, Bátran szemébe néz szomorú valónak, Álmából a fogoly felriadt: Istenem! Hisz az álmok nem hazudnak. Bana Sándor volt fogoly

97

Kalendárium 2010

História

Magyarország sodródása a II. világháború felé

fõzésbõl is ki kell vennie a részét." Egyelõre a németek által lakott Szudétavidéket csatolták a birodalomhoz. Errõl az 1938. szeptember 29-ei müncheni egyezmény intézkedett. Az egyezmény záradéka javasolta, hogy a magyar és a csehszlovák kormány egyezzen meg a magyar kisebbséggel kapcsolatos vitás kérdésekben. A magyar-szlovák tárgyalások 1938. október 9-én kezdõdtek Komáromban. A két fél nem tudott megegyezni, ezért a döntés egy nagyhatalmi konferenciára várt. Anglia és Franciaország érdektelenséget mutatott, így német-olasz döntõbíráskodásra került sor. Az 1938. november 2-án meghozott bécsi döntés értelmében 11.927 km2-nyi terület került vissza Magyarországhoz 1 millió 60 ezer fõnyi lakossággal. Az Imrédy-kormány ekkor viszonzásul engedélyezte a német kisebbség náci jellegû szervezetének, a Volksbundnak a megalakítását, majd bejelentette Magyarország kilépését a Népszövetségbõl, és csatlakozását az Antikomintern paktumhoz. Az Imrédyt követõ gróf Teleki Pál miniszterelnök stratégiai szempontból, a lengyel-magyar közös határ megteremtése érdekében fontosnak tartotta Kárpátalja visszaszerzését. A németek Csehország megszállásával voltak elfoglalva, ezt kihasználva a magyar vezetõk német beleegyezés nélkül határozták el Kárpátalja visszacsatolását. Kisebb harcok árán 1939. március 15. és 18. között a 12 ezer km2-nyi területet visszafoglalták.

Az évszázados magyar külpolitikai gondolkodás alaptézise: "történelmi jogunkat" érvényesíteni az ezeréves államterülethez, nagyhatalmi segítséggel. 1918-ig a Habsburg Monarchia fennállása volt a magyar szupremácia (fennhatóság) biztosításának a feltétele. Trianon után kis országgá zsugorodott Magyarország, önmagában képtelen volt bármilyen revízióra. A szomszédos országokkal való megegyezésnek a legcsekélyebb realitása is hiányzott. Amikor 1938-ban a nemzeti szocialista Német Birodalom - Ausztria bekebelezése után - hazánk közvetlen szomszédja lett, a magyar politikai vezetõ réteg nem tudott ellenállni a csábításnak, s felerõsödött az a külpolitikai törekvés, hogy a hitleri Németország segítségével vissza lehet szerezni az I. világháború után elvesztett területeket. Sem hazánk, sem a szomszédos országok vezetõ politikusai - tisztelet a kivételnek - nem ismerték fel a veszélyt, hogy a nagyratörõ birodalom célkitûzéseinek eszközévé váltak. 1931-ben, tíz évi miniszterelnökség után önként távozott a kormány élérõl gróf Bethlen István. A gazdasági világválság hazánkban is súlyos helyzetet idézett elõ. Károlyi Gyula kormányfõ ún. takarékossági programja, s a társadalmi feszültség megfékezése érdekében bevezetett statárium egyre elviselhetetlenebbé vált. Werth Henrik, a hadiakadémia parancsnoka katonai doktrínájában abból indult ki, hogy a háború elkerülhetetlen. 1932-ben elrendelték az általános védkötelezettséget. Hozzákezdtek a hadsereg modernizálásához. Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején még egyértelmûbbé vált a Németországhoz és Olaszországhoz való közeledés. Gömbös 1933 júniusában elsõként látogatta meg Hitlert az európai államférfiak közül. A führer Ausztria bekebelezése után elhatározta Csehszlovákia feldarabolását. Már 1937 novemberében jelezte, hogy a Csehszlovákiával szembeni magyar területi követeléseket jogosnak ismerik el, Magyarország számíthat Németországra. A közelgõ háborús konfliktussal számolva Darányi Kálmán miniszterelnök Gyõrben meghirdetett egy nagyobb fegyverkezési programot: öt esztendõ alatt egymilliárd pengõt fordítottak erre. Hitler 1938 augusztusában bizalmas megbeszélésre hívta a magyar vezetõket, s Szlovákia elleni katonai támadás fejében felajánlotta a régi Felsõ-Magyarországot. Horthy kormányzó és Imrédy Béla miniszterelnök ezt ekkor még nem vállalták. Hitler ingerülten jegyezte meg: "Annak, aki az asztalhoz akar ülni és enni akar, a 98

99

Kalendárium 2010

História

Teleki Pál is híve volt a revíziónak, de õ az etnikai alapú revízió mellett foglalt állást. A fenyegetõ háborús készülõdés közepette Teleki a fegyveres semlegességet hangoztatta: el kell kerülni a háborúban való részvételt, meg kell õrizni az ország gazdasági és katonai potenciálját, így a háború után Magyarország rendezõ szerepet tölthet be Közép-Európában. Teleki külpolitikája nem illeszkedett bele a hitleri elképzelésekbe. Õ az angolszász hatalmakkal való kapcsolatot is szükségesnek tartotta. Közérdekû levelek címû írásait illegálisan juttatta el két és félmillió példányban vidékre és Budapestre. Ezekben fellépett a náci és nyilas mákony ellen. Mivel tartani lehetett egy váratlan náci fellépéstõl, 1940 márciusában unokaöccse által 5 millió dollárt küldött Amerikába a washingtoni magyar követnek, hogy majd segítse elõ egy emigráns kormánynak az USA-ba kimentését. 1941-ben Teleki magához kérette Kosáry Domokost, az akkor még fiatal, tehetséges történészt, akivel korábban az Eötvös Kollégium kurátoraként ismerkedett meg. Arra kérte Kosáryt, hogy írja meg Magyarország történetét az amerikai egyetemisták számára, és keresse fel a miniszterelnök által jól ismert tudósokat, politikusokat, s adja át a következõ üzenetét: "Mondd meg mindenkinek, hogy míg élek, Magyarország nem léphet háborúba ennek a gonosztevõ Hitlernek az oldalán." Majd hozzátette: "Egyébként is leverik, és akkor jön a muszka."/ ! / 1940. szeptember 27-én Berlinben Németország, Olaszország és Japán képviselõi megkötötték a háromhatalmi egyezményt, kifejezetten agresszív célzattal. Sztójay németországi magyar követ - a "Mondd meg mindenki- kormány felhatalmazása nélkül - felajánlotta nek, hogy míg élek, Magyar- Magyarország csatlakozását. Megkezdõdött a ország nem léphet háborúba versengés Magyarország és Románia között. ennek a gonosztevõ Hitler- Antonescu marsall gyakori vendég volt Hitlernél, nek az oldalán." s kijelentette: Románia hajlandó Németország oldalán harcolni a nyugati nagyhatalmak ellen. Hitler viszonzásként megnyugtatta Antonescut: a német fegyveres erõ megvédi Romániát. Németországnak mindkét országra szüksége volt, miközben azok között egyre élesedett a viszony. A magyarországi német követ jelentésében figyelmeztette Berlint, hogy a két ország között olyan feszültség van, hogy itt a fegyverek maguktól is elsülnek… Hitler áldását adta a magyar-román határ módosítására, s a két ország között 1940 augusztusában Turnu-Szeverinben megkezdõdtek a tárgyalások. A két fél megegyezésére remény sem volt. A magyar politikusok 70 ezer km2nyi terület visszaadását követelték, a románok mindent elutasítottak. Így 1940. augusztus 30-án Bécsben német-olasz döntõbíráskodásra került sor. A

II. bécsi döntés értelmében Magyarország 43 km2 területet kapott vissza 2,5 millió lakossal (Székelyföld és Észak-Erdély). Románia a döntést nemzeti katasztrófának tartotta, de az eredménnyel Magyarország sem volt elégedett. A bécsi útjáról visszatérõ Teleki rosszul lett, ezért Komáromnál megállították a vonatot, orvosra és gyógyszerre volt szükség. Csáky külügyminiszter aláírásával engedélyezte a Volksbund mûködését és a nemzeti szocialista világnézet terjesztését, ami Telekit aggodalommal töltötte el. Magyarország 1940. november 20-án elsõként csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. A magyar csatlakozás után néhány nappal Szlovákia és Románia is aláírta a csatlakozási jegyzõkönyvet. 1940 decemberében Teleki tett még egy kísérletet arra, hogy ne veszítse el a nyugat-európai hatalmak jóindulatát. Támogatásukat remélte megõrizni azzal, hogy december 12-én megkötötték a jugoszláv-magyar megegyezést, melynek értelmében "a két ország között állandó béke és örök barátság fog honolni". Hitler mindent elkövetett, hogy Jugoszláviát és Bulgáriát is bevonja a háromhatalmi katonai szövetségbe. Szerb tisztek puccsa ezt megakadályozta, Hitler-ellenes megmozdulás, tüntetés kezdõdött Jugoszláviában. Hitler válasza: "Minden intézkedést megteszek Jugoszlávia katonai széttörésére." Ehhez Olaszország, Magyarország és Bulgária segítségét is kérte azzal, hogy "a támadást könyörtelen keménységgel kell végrehajtani." A felszólítást Sztójay berlini követ hozta Budapestre. Ez súlyos belpolitikai gondot okozott, és Angliából is figyelmeztetés érkezett: ha Magyarország átengedi a támadó német egységeket, Anglia megszakítja a diplomáciai kapcsolatot, ha pedig aktívan részt vesz a támadásban, angol hadüzenettel kell számolnia. Teleki az ország számára nem látott kiutat. "Majd a békekötésnél egy Önmaga számára a kiút az öngyilkosság volt. széket üresen kell hagyni 1941. április 3-a éjjelén fõbe lõtte magát, Teleki Pálnak" hátrahagyva Horthyhoz intézett híres búcsúlevelét: "A gazemberek oldalára álltunk… Nem tartottalak vissza. Bûnös vagyok!" Teleki tragédiájának hírére Churchill így reagált: "Majd a békekötésnél egy széket üresen kell hagyni Teleki Pálnak". Vagyis Teleki tettével erkölcsi tõkét szerzett hazájának, amit azonban a gyõztesek a háború utáni osztozkodáskor már rég elfelejtettek. Április 11-én a magyar gyorshadtest átlépte a határt, s néhány nap múlva a Duna vonaláig, a régi magyar határig haladt elõre.

100

101

Dr. Kiss Kálmán nyugalmazott tanár

Kalendárium 2010 József Attila

Hazám

História Az erõszak bûvöletében mint bánja sor törvényhozó, hogy mint pusztul el szép fajunk! 3

1 Az éjjel hazafelé mentem, éreztem, bársony nesz inog, a szellõzködõ, lágy melegben tapsikolnak a jázminok, nagy, álmos dzsungel volt a lelkem s háltak az uccán. Rám csapott, amibõl eszméletem, nyelvem származik s táplálkozni fog, a közösség, amely e részeg ölbecsaló anyatermészet férfitársaként él, komor munkahelyeken káromkodva, vagy itt töpreng az éj nagy odva mélyén: a nemzeti nyomor. 2 Ezernyi fajta népbetegség, szapora csecsemohalál, árvaság, korai öregség, elmebaj, egyke és sivár bûn, öngyilkosság, lelki restség, mely, hitetlen, csodára vár, nem elegendõ, hogy kitessék: föl kéne szabadulni már! S a hozzáérto dolgozó nép gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk.

102

A földesúr, akinek sérvig emeltek tönköt, gabonát, csákányosokkal puszta tért nyit, szétveret falut és tanyát. S a gondra bátor, okos férfit, ki védte menthetlen honát, mint állatot terelni értik, hogy válasszon bölcs honatyát. Cicáznak a szép csendõrtollak, mosolyognak és szavatolnak, megírják, ki lesz a követ, hisz „nyiltan” dönt, ki ezer éve magával kötve mint a kéve, sunyít vagy parancsot követ. 4 Sok urunk nem volt rest, se kába, birtokát óvni ellenünk s kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk. Szíve szorult, rezgett a lába, acsargó habon tovatûnt, emlékezõen és okádva, mint aki borba fojt be bûnt. Volt, aki úgy vélte, kolomp szól s társa, ki tudta, ily bolondtól pénzt eztán se lát a család. Multunk mind össze van torlódva s mint szorongó kivándorlókra, ránk is úgy vár az új világ. 103

Kalendárium 2010

História

5

7

A munkásnak nem több a bére, mint amit maga kicsikart, levesre telik és kenyérre s fröccsre, hogy csináljon ricsajt.

S mégis, magyarnak számkivetve, lelkem sikoltva megriad édes Hazám, fogadj szivedbe, hadd legyek hûéges fiad!

Az ország nem kérdi, mivégre engedik meggyûlni a bajt s mért nem a munkás védelmére gyámolítják a gyáripart.

Totyogjon, aki buksi medve láncon - nekem ezt nem szabad! Költõ vagyok - szólj ügyészedre, ki ne tépje a tollamat!

Szövõlány cukros ételekrõl álmodik, nem tud kartelekrõl. S ha szombaton kezébe nyomják

Adtál földmívest a tengernek, adj emberséget az embernek. Adj magyarságot a magyarnak,

a pénzt s a büntetést levonják: kuncog a krajcár: ennyiért dolgoztál, nem épp semmiért.

hogy mi ne legyünk német gyarmat. Hadd írjak szépet, jót - nekem add meg boldogabb énekem!

6

1937. május

Retteg a szegénytõl a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény. Nem adna jogot a parasztnak, ki rág a paraszt kenyerén s a summás sárgul, mint az asztag, de követelni nem serény. Ezer esztendõ távolából, hátán kis batyuval, kilábol a népségbõl a nép fia. Hol lehet altiszt, azt kutatja, holott a sírt, hol nyugszik atyja, kellene megbotoznia.

104

105

Kalendárium 2010

História

Így emlékszem…

októberre ideérnek. Ebben nem is tévedett, mert 1944. október 8-án a front elérte Kisújszállás városát is. Éppen vasárnap volt. Már napokkal, sõt hetekkel azelõtt lehetett hallani, egyre közeledõen az ágyúdörgést. Elvonult az országúton, és a vasúton a szinte egy hónapig tartó, fõképpen Erdélybõl jövõ menekültáradat. Egyébként a városból is sokan elmenekültek nyugatra a románok és a szovjetek elõl, akiknek nem volt valami bizalomgerjesztõ hírük. Fõleg a módosabb és az értelmiségi családok menekültek, akik úgy gondolták, kívül tudnak kerülni a szovjet hadsereg hatósugarán. Többségük alaposan tévedett. Majd elvonult a harc, és a frontot tartó hadsereg is. Elõször a magyarok jöttek két irányból, Túrkeve és Dévaványa felõl Szolnok, mint a legközelebbi tiszai átkelõhely felé tartva. Jelentõs létszámban érkeztek. Két napig, pénteken, szombaton, nappal és éjjel is vonultak. Lófogatos szekereken ültek a katonák, akik többször is kértek tõlünk ivóvizet, mert a kútról jõve néztük õket. Természetesen csak a nappali vonulást láttam. A magyarok után szombaton jöttek a németek Dévaványa felõl, és ugyancsak Szolnok felé tartottak. Csupán szállító lófogatú csapat volt, nem jelentõs létszámmal. Fél nap alatt el is vonultak. Õk voltak az utóvédek. Szombaton éjjel pedig nagy zajjal német páncélosok vonultak Túrkeve felé, állítólag kb. 300 db, ami igen soknak tûnik. Véleményem szerint az ellentámadást végrehajtó összes páncélos nem volt ennyi. Közben pénteken délután egy román jelzésû repülõgép végzett ún. zavarórepülést. Légiaknát, kis, inkább repeszhatású bombát dobott le a vonuló magyar csapatokra, de célt tévesztett, és a katolikus templom mögé esett a fõúttól 50-100 m-re. Egy lakatlan házat, illetve épületet talált el, ahol csak tyúkok voltak, s azokat pusztította el. A helyszínt kíváncsiságból néhány óra múlva megnéztem. A légiakna átütve a tetõt, a padlást, a padlózatba kb. 1,5-2 m átmérõjû, és kb. egy méter mély gödröt vágott. Késõbb hallottam, hogy a Király utca - jelenleg Béla király utca - elejénél is volt akkor bombázás, egy másik légiakna egy lovat ütött agyon. Ott azonban csak jóval késõbb jártam, de bizonyos nyomok még láthatók voltak. A repülõgép egyébként két-két légiaknát dobott le.

… amikor Kisújszállást végigpusztította a háború Életem rögös útja címû önéletírásomban a II. világháború kisújszállási eseményeirõl 14 éves fiatal szemével nézve az alábbiakat jegyeztem fel. A háborús események tárgyalása elõtt az elõzményekrõl annyit, hogy Csehszlovákia német megszállása után 1938-ban a Felvidék magyarok által lakott részét, 1939-ben pedig Kárpátalját csatolták vissza az anyaországhoz. 1940-ben Észak-Erdély is visszakerült. A következõ évben, 1941-ben Jugoszlávia szétesése után Bácska - a Duna-Tisza köze -, és Baranya megye déli része, valamint a Muraköz is visszatért az "A németeknek ugyanis anyaországhoz. Majd a németek nyomására Magyarország is belépett oldalukon a háborúba. csak annyi erejük volt, hogy A harcokban részt vevõ II. magyar hadsereg 1942 bennünket, magyarokat telén a Donnál megsemmisült. A németeket is sakkban tudtak tartani, de súlyos vereségek érték, és a továbbiakban már hazánkat már nem voltak csak védekezõ harcokra voltak képesek - a képesek megvédeni." szovjetek egyre közelebb kerültek hazánk határához. A németek Horthy kormányzóban nem bíztak a háború továbbfolytatását illetõen, ezért 1944 tavaszán megszállták Magyarországot, hogy kikényszerítsék a háborúban való további részvételt. Emiatt az ország hadszíntérré vált, a harcok végigpusztították. A németeknek ugyanis csak annyi erejük volt, hogy bennünket, magyarokat sakkban tudtak tartani, de hazánkat már nem voltak képesek megvédeni. Édesapám, Ábri Balázs 1944 szeptemberében a rábízott lovas fogattal bevonult a honvédség egyik szállító egységébe. A kisújszállási Hadkiegészítõ Parancsnokságot szállították nyugat felé. Egészen 1945 nyaráig, hadifogságba eséséig ott szolgált. A hadifogságból 1945. október vége felé jött haza természetesen lovas fogat nélkül. A romániai foksáni hadifogolytáborból szerencsére nem vitték õket tovább a Szovjetunióba. A hatodik elemi osztály elvégzése után, 12 éves koromtól kezdve minden nyáron dolgoztam valahol az iskolai szünetben. 1944. augusztus végén, szeptember elején történt. A reggeli fejés után hajtottam kifelé a határba, Igarióba, a rám bízott két tehenet legeltetni, amikor útközben csatlakozott hozzám egy fiatalember, olyan 22-24 éves lehetett. Gyalog ment haza Túrkevibe. Útközben beszélgettünk, bár inkább csak õ beszélt. Elmondta, hogy Erdélyben a mezõségi harcokban sebesült meg, és miután felépült, szabadságra megy. Említette azt is, ha az oroszok ilyen ütemben haladnak, 106

A kisúji határban, 1945-ben (Szepesi Jenõ gyûjteményébõl) 107

Kalendárium 2010

História

A légitámadást a zugból néztem végig, s csak akkor hasaltam a kerítés mellé, amikor meghallottam a nagy csattanást, és a háztetõkön csörögtek a repeszdarabok, illetve kõdarabok a becsapódás nyomán. A bombák kidobásakor a repülõgép erre-arra csapódó mozdulatokat végzett. A bombákat kis méretük miatt nem lehetett látni. A már említett vasárnapon, 1944. október 8-án nyolc óra tájban kint ácsorogtunk a zugunk Kossuth utcai torkolatában, amikor három német páncélos vonult a városközpont felé. Egy nehéz, ún. "párduc" típusú és két közepes nagyságú. A tornyukban nálunk alig idõsebb legények, úgy 16-20 évesek állottak. Mi pedig nyáriasan öltözve, mezítláb bámultuk õket. A másik látványosság a járdán motorkerékpározó, elég zilált öltözetû magyar katona volt, aki feltehetõen futár lehetett, és Túrkeve felé robogott. Egy „párduc”típusú tankot késõbb a harcok után láttunk a dévaványai vasútvonal és a 4. sz. fkl. (fõközlekedési) út keresztezésénél kilõve, kiégve. A róla szóló ismertetõben, amit a Magyar Futár címû katonai újságban olvastam, az állt, hogy erõs homlokpáncélzata miatt szembõl nem lehet kilõni. Ez fedte is a valóságot, mert megnézésekor jól láthatóak voltak a lövedéknyomok, amelyek csak felsértették, de nem tudták átütni a homlokpáncélzatot. Egyébként tornyának bal oldalán lõtték ki, ami megfelelt a gyalpári erdõben megbúvó szovjet páncélosok tûzirányának. Elvileg személyzete három fõ lett volna, de emberhiány miatt csak két fõ volt: a toronyban lévõ és a vezetõ. Az elõbbi a kilövéskor meghalt, az utóbbi pedig sebesülten, égési sebekkel az egyik nagykerti ház melléképületébe menekült, ahol késõbb a rátaláló szovjetek agyonlõtték. A város védelmét az említett három tank és a Dévaványa felõl, délkeleti irányból várható támadással szemben a lövész gödörsorból álló elsõ vonal, illetve utóvédvonal látta el - minden egyéb megerõsítés nélkül. Ez nyilvánvalóan nem jelenthetett komoly védelmet, mégis az éjszakai órákig

meggátolta a Vörös Hadsereg betörését a város"A légitámadást a zugba. Délután még láttuk, amint piros rakétát lõttek ból néztem végig, s csak akfel a védelmi vonalból. Az I. világháborúban kor hasaltam a kerítés mellé, résztvevõ emberek szerint tüzérségi tüzet kértek. amikor meghallottam a nagy Nyomban azután nyugati irányból meg is szólalt csattanást, és a háztetõkön egyetlen ágyú, ami valószínûleg egy harckocsi csörögtek a repeszdarabok, ágyúja lehetett. A védelmi vonal a Nagykert keleti illetve kõdarabok a becsapószéle, majd a Bika-akolon - a városi tenyészállatok dás nyomán." tanyája - át a Lógókert keleti és déli szélén húzódott. Az elsõ belövések kb. 8 óra tájban történtek, és a Református templom toronyórájára - amit szét is lõttek -, illetve az itt feltételezett magas megfigyelõállás ellen irányultak. Azután a városközpontot lõtték - késõbb már aknavetõvel is. Délután kb. 4 óra körül vettük észre, hogy a Református templom mögül sûrû fekete füst száll fel. Amikor a következõ napokban megnéztük, egy szovjet nehéz rohamlöveg és egy T-34-es tank volt kilõve, kiégve a templom hátsó homlokzatánál, a mûút mellett szorosan egymás után állva. Valószínûen a 10-20 m-re elõttük álló transzformátor ház mögül lõhették ki, kézi páncéltörõ, páncélököl fegyverrel. Ennek egy kezelõje volt, és hatótávolsága alig érte el az 50 métert. Nem kis bátorság kellett használatához. A németeknek volt még kétszemélyes hasonló páncéltörõ fegyverük is, 150 m-es hatótávolsággal, de azt ritkábban használták - valószínû emberhiány miatt. Ezért volt a tankokban is legfeljebb két fõ, de a kisebbekben - pl. „tigris” - csak egy fõ. A kilõtt szovjet tankok valószínûleg felderítõk voltak. A várost német utóvéd csapatok védték, akik éjszaka elvonultak Szolnok felé. Napközben több alkalommal ellenséges repülõgépek keringtek a város fölött, ezért nem mindig mertünk a bunkerbõl elõjönni. Ez a bunker minden háznál megépült. Keskeny, hosszúkás gödör volt kb. 1-1,5 m mély, fával vagy deszkával lefedve, amelyre a kitermelt földet rárakták. Ennek az alján üldögéltünk. Repeszdarabok és gyalogsági fegyverek lövedékei ellen védtek. Bejárata nyitott volt. Nagyanyám az én segítségemmel a házunk elõtt épített ilyen bunkert magának, mert mi a szemben lakó szomszéd kérésére nagyobbrészt az õ bunkerjukba voltunk. Nagyanyám pedig azt mondotta, hogy õ semmi esetre sem hagyja el a házát. Az ekkor lezajlott légi csatára is emlékszem, amit az udvarunkból néztem végig. A repülõgépek kört formálva repültek vegyesen német és román, s közben lõtték egymást. Egyébként a repülõgépek nagyon hasonlítottak egymásra, s csak késõbb tudtam meg, hogy mindegyik „Messersmidt” típusú vadászgép volt. Az egyik találatot kapott, ami miatt elõször láng, majd füst tört ki belõle, utána darabokra robbant szét, amelyek égve hullottak lefelé. A német repülõgépek úgy kerültek a románokhoz, hogy vezérük, Antonescu

1945-ben a gimnáziumban katonai kórházat rendeztek be, a kép a épület Vásár utcai bejáratánál készült (Szepesi Jenõ gyûjteményébõl)

108

109

Kalendárium 2010

História

kért és kapott is Hitlertõl 100 darab fenti típusú harci repülõgépet. A románok azonban 1944 augusztusában, amikor a szovjet csapatok elérték határukat, Antonescut meggyilkolták, és átálltak a szovjetek oldalára. A szovjeteknek a déli frontjukon nem volt számottevõ légierejük, így nagyon jól jött nekik a románok átállása. Még a front elvonulása után is gyakran láttuk, hogy alacsonyan repülve mentek bevetésre ezek a gépek. Mi pedig hétfõn reggel a zug elejénél már a vonuló szovjet csapatokat néztük. Azok is vonultak 2-3 napig. "…a szovjet csapatok Sajnos Kisújszálláson a harcok a németek elvonulásával nem értek véget. Akkor még nem tud- vandál gyújtogatást rendeztek a városközpontban és tuk, hogy csak ezután fog következni a java. Majdnem elfelejtettem megemlíteni, hogy környékén. Üzemanyagos közvetlenül a front odaérkezése elõtt egy felelõt- kannákkal jártak házróllen magyar katonatiszt a nagyobb, úgy 16-18 év házra, fõleg azokba, ahonkörüli levente fiúkat - már akiket elért - össze- nan a tulajdonosok elmenehívta, és a levente otthonban található fegyve- kültek. Az egyik szoba közereket - kispuskákat, amelyekkel a lövészetet tanul- pén összekotortak némi égtuk és gyakoroltuk - szétosztotta közöttük azzal, hetõ anyagot, azt lelocsolták hogy a bevonuló szovjeteket támadják meg. Az benzinnel vagy gázolajjal és egyik fiútól tudtuk meg a dolgot, aki a kapott meggyújtották, majd menkispuskát az utcán az árok vonalába levõ áteresz- tek tovább." be dugta be. Valószínû, hogy a többiek is hasonlóan cselekedtek, mert a bevonuló szovjeteket senki sem támadta meg. Nem úgy, mint Karcagon, ahol a felfegyverzett leventék a bevonuló szovjetekre rálõttek, s egyik parancsnokukat meg is ölték. A szovjetek elfogták a lövöldözõket, kb. 10-20 fõt, és a város mellett fekvõ lógerbe (cséplés utáni szalmát tároló terület, szérûskert) kisérték, és ott agyonlõtték õket. A németek október 14-én Nagyivánból kiindulva harckocsikkal és páncélozott gépjármûvekkel támadást indítottak déli irányba, s másnap már Kisújszállás városát is elfoglalták. A szovjetek keleti és nyugati irányba tértek ki a támadás elõl. Egyébként nem voltak jelentõs megszállóerõik a városban. A németek déli irányból is támadtak azokkal a harckocsikkal, amelyek a front elõtt vonultak Túrkeve felé. Valószínûleg Kisújszálláson kellett volna egyesülniük, hogy teljesen el tudják vágni a szovjetek utánpótlási vonalát. Ez azonban nem sikerült, mert az erõs szovjet ellenállás miatt Túrkevénél megakadtak. A várost ugyan elfoglalták, de tovább már nem jutottak. Kisújszállást 3-4 napig a kezükben tartották. Zugunk, zsákutcánk meghosszabbításában, a Nagy Imre utcán leállt egy német tank és néhány katona. A tank a városból keleti irányban, a gyalpári erdõben meghúzódott szovjeteket lõtte egész idõ alatt. A szovjetek október 15-16-án indítottak ellentámadást. Elõ-

õrseik benyomultak a városba is. Hozzánk egészen közel, a zug torkolatával szemben a Rézmûves utca északra esõ sarkánál, a Balogh-féle porta sarkában volt egy géppuskájuk beásva, amely állandóan lõtt. A városon kívülrõl pedig aknavetõvel lõtték a tüzelõ német tank környékét, így bennünket is. Ekkor a szomszéd bunkerjától, amibe mi is tartózkodtunk, kb. 15-20 m-re csapódott be két aknalövedék, amelynek repeszdarabjai a nyári konyhánk hátsó falát érték. Szerencsénkre a többi távolabb csapódott be. A harcok utolsó napja elõtti éjszakát a zug elejénél lakó gazdálkodó házának pincéjében töltöttük, eleget téve meghívásuknak. Itt még jobban hallatszott a Kossuth utcai harc zaja, mert a pince egyik ablaka arra nyílt, és mi is közelebb voltunk hozzá. Éjszaka egy igen éles kiáltást hallottunk, mert mondanom sem kell, hogy nem sokat aludtunk. Késõbb derült ki, hogy egy megölt szovjet katona utolsó kiáltása volt, akinek a puskája a Kossuth Lajos utca és a zug sarkán álló ház melléképületének falához volt támasztva, õ pedig vértócsába feküdt a földön, s rajta magyar katonaköpönyeg volt. Késõbb, akik eltemették az említett ház udvarában, azt mondták, hogy a torkát vágták el. A harcok során 16-án a református templom tornyát mint kiváló megfigyelõhelyet vették célba a szovjetek - ezúttal gyújtólövedékkel. Az elsõ lövésük még nem a tornyot találta el, hanem a gimnáziumot. Annak második emeletét és a tetõszerkezetét fel is gyújtja. Ekkor égett ki a díszterem melletti értékes iratokat tartalmazó könyvtár. Véletlenül láttam a következõ lövést, amikor a nyugati irányból jövõ, lángoló gyújtólövedék a tornyot eltalálta, és azt lángra lobbantotta. Az égõ torony tetõszerkezete késõbb a templomra zuhant. Így a templom tetõszerkezete is meggyulladt, és teljesen leégett. Sajnos nemcsak a templom égett le, hanem nagyjából a városközpont egyharmada is. Középületek, köztük iskolák, magánházak egyaránt. Ilyen arányú pusztítás az angolszász bombatámadásokon kívül az egész Tiszántúlon nem volt. A német ellentámadás

110

111

A Református templom 1945-ben (Szepesi Jenõ gyûjteményébõl)

Kalendárium 2010

História

visszaverése után a szovjet csapatok vandál gyújtogatást rendeztek a városközpontban és környékén. Üzemanyagos kannákkal jártak házról-házra, fõleg azokba, ahonnan a tulajdonosok elmenekültek. Az egyik szoba közepén összekotortak némi éghetõ anyagot, azt lelocsolták "A gyújtogatás a késõ benzinnel vagy gázolajjal és meggyújtották, majd mentek tovább. Néhány épület annak köszönhette délutáni órákban kezdõmegmaradását, hogy az otthon levõ szomszédok dött, így estére a városfigyelték az eseményeket, és a gyújtogató távozása központ és környéke már után sietve eloltották a tüzet. Ilyen nyomokat én is égett. Szörnyû, soha el láttam néhány nap múlva, amikor már kimerészked- nem felejthetõ látvány hettünk az utcára. A szemben lakó szomszédunk volt az egész éjjel lángoló melletti fogorvos házát is felgyújtották, de a szom- városközpont." széd felnõtteknek sikerült a tüzet megfékezni, így csak az épület Kossuth utca felé esõ fele égett le. A gyújtogatás a késõ délutáni órákban kezdõdött, így estére a városközpont és környéke már égett. Szörnyû, soha el nem felejthetõ látvány volt az egész éjjel lángoló városközpont. Többek között leégett az óvoda, a központi leányiskola, a Petõfi utcai iskola, a polgári leányiskola földszintje, a városháza díszterme a fölötte levõ tetõszerkezettel együtt. Leégett a Kossuth Lajos utca elején levõ üzletházsor is. Egyébként Szabó Pál egyik könyvében megemlíti, hogy a szovjet csapatok a német ellentámadások hatására valósággal megvadultak. A következõkben elmondottakra azonban nemigen volt magyarázat. Jóval a harcok után, november végén, december elején a zugunk egyik sarkán álló Mohácsi-féle házat (a lakói nyugatra menekültek) felgyújtották, és amíg égett, fegyveres katonával õriztették, nehogy valaki megpróbálja eloltani. A tüzet mi, gyerekek is megnéztük. A harcok megszûnése utáni napokban 3-4 tagú szovjet katonákból álló járõrök kutatták át több alkalommal is a környezõ házakat - mindenütt német katonát keresve a zug sarkánál megölt szovjet katona miatt. Pedig az is elképzelhetõ, hogy saját katonatársai ölték meg, mivel magyar katonai köpeny volt rajta. Amikor nálunk jártak, a padlásra is kíváncsiak voltak, s a létrán engem küldtek elõre golyófogónak. Õk utánam jöttek kibiztosított, tüzelésre kész puskával. A padláson alaposan körülnéztek, még a teknõben levõ árpát is megkotorták, hogy nincs-e benne fegyver. A harcok után néhány nappal a szovjet katonák egyszerre csak ünneplésben törtek ki, s azt kiabálták „vojna kaput”, azaz vége van a háborúnak. Csak késõbb tudtuk meg, hogy Horthy Miklós magyar kormányzó fegyverszünetének hírét tudatták velük ekkor. Az egyik szomszéd elbeszélése szerint a harcok végén elfogtak egy német katonát, akit agyonlõttek, s utána lábánál fogva felakasztottak, s tüzet gyújtottak alá. A szökevény katonákat pedig akár német, akár magyar volt, ha

kezükbe került, minden további nélkül agyonlõtték. Tehát õk hajtották végre a szökött katona parancsnoka helyett a szökevénynek kijáró halálos ítéletet. Így végezte a Déli temetõtõl Túrkeve irányába esõ egyháztanyán, a református egyház földbirtokán meghúzódó magyar katona, valamint az a német katona is, aki tankját a tanyától keleti irányban haladó elég mély csatornába belevezette, és ott felrobbantotta, s ugyancsak az említett tanyán próbált menedéket találni. Abban a bizonyos mély árokban volt még egy másik, hasonlóan közepes nagyságú német tank is, melynek vezetõje az egyháztanyától nyugatra, kb. egy kilométer távolságra esõ Mészáros-féle, ugyancsak többlakásos tanyán talált menedéket. Neki szerencséje volt, mert szlovén vagy horvát származású lévén tudott beszélni az oroszokkal, s így megmenekült. Szerencséjében közrejátszott az is, hogy az ott lakó egyik család német származású lévén beszélt németül, s így könnyebben tudott környezetébe beilleszkedni. Késõbb, decemberben feljelentés alapján a szovjet katonai parancsnokságról két lovas katona ment a helyszínre, és az illetõt a nyergükhöz kötött hosszú kötélen vezették be a parancsnokságra. Ott a kihallgatása során - valószínûen átállási szándékának hangsúlyozásával annyira megnyerte a parancsnok bizalmát, hogy meglevõ, tizedesi rendfokozatának meghagyásával felvette a szovjet hadsereg soraiba. Ezek után õ parancsolt korábbi elfogóinak is. A fentiek azt bizonyították, hogy a német hadsereg már igencsak belefáradt az öt éve tartó háborúba, és igyekezett mielõbb befejezni. Pedig tisztában voltak kockázatosságával miként a magyarok is. Édesapám is említette, hogy gondolt a szökésre, de ismerve annak kockázatát, inkább a hadifogságot választotta. Neki lett igaza, mert épségben hazaérkezett. Az említett két tankot, valamint a temetõ és a város közötti kilõtt szovjet tankot is alaposan átvizsgáltuk. A várostól kb. egy kilométerre, a Kenderes felé vezetõ 4 sz. út mellett is volt egy kilõtt szovjet "Az egyik szomszéd tank. A németek részérõl az említett tankokon kívül a Nagykert déli oldalánál elõl egy, és a csor- elbeszélése szerint a harcok dajárás felé esõ végénél is egy páncél gépjármû végén elfogtak egy német volt kilõve (az elöl lévõ ki is égett). Ez a páncélos katonát, akit agyonlõttek, s úgy nézett ki, mint egy kis teherautó, de csak elöl utána lábánál fogva volt gumi-kereke, utána pedig hernyótalppal ren- felakasztottak, s tüzet delkezett. Hátsó részén pedig merev (nem forgat- gyújtottak alá." ható) páncél tornyából hátrafelé irányulóan négy darab gépágyú volt beépítve, ami igen nagy tûzerõt biztosított neki. Ezeken kívül még a Lógókert északi oldalánál is volt egy hasonló páncél gépjármû kilõve és kiégve. Valószínû, hogy a gyalpári erdõben megbúvó szovjeteket támadták.

112

113

Kalendárium 2010

História

A harcok elmúltával a lakosság szinte egy emberként tódult az utcákra, hogy végre kiszabadulhatott saját kis óvóhelyérõl, s lássa mi történt a városban. A szovjet katonák az elsõ harcok végeztével törték fel egymás után a különbözõ üzleteket. A késõbbiekben pedig - a másodszori harcok után -, amikor beszállásoltak a lakosok házaiba, jórészük a nõkkel szemben erõszakoskodott. Érdekes volt számomra, hogy az elmenekültek üres házaiba - már amelyik megmaradt - nem szállásoltak katonákat. Novemberben vagy decemberben a nálam egy évvel fiatalabb szomszéd fiú elbeszélése szerint, amikor a városban járkált, elfogták a szovjet katonák, és azt mondták neki „málinki robot-”ra kell mennie. Felrakták egy teherautóra, ahol már több hasonló korú gyerek volt. Õ hamar ráeszmélt, hogy innen amilyen gyorsan csak lehet, el kell tûnnie. Amikor az autó egy éles kanyarban lassított, leugrott róla, s ahogy csak tudott, futott hazafelé. Így menekült meg az elhurcolástól. Nincs tudomásom arról, hogy valaki egyáltalán vissza tudott-e jönni errõl a „málinki robot”-ról? Az 1944-es évrõl még annyit, hogy az idõjárás is kegyes volt a harcoló katonákhoz és a menekült több ezer polgárhoz: 1945. január 1-jéig szokatlanul enyhe idõ volt, hideg vagy fagy nem fordult elõ. Az elsõ fagyot az új esztendõ hozta. Az esztendõ elsõ fele a háborús idõszak befejezõdését jelentette. 1945. május 9-én a német fegyverszünettel véget ért a hat éve tartó II. világháború. A II. világháború áldozatainak emlékére Kisújszálláson is készült szép emlékmû. Ezen a fronton elesett, illetve a hadifogságban elhalálozott magyar katonák mellett a város polgári áldozatai is szerepelnek, valamint a város körüli harcokban elesett német és szovjet katonák. Az emlékmûvet Györfi Sándor karcagi és Gyõrfi Lajos püspökladányi szobrászmûvészek készítették, méltón emlékezve a harcok áldozataira. Ábri Balázs

Széchenyi István, a legnagyobb magyar

114

"Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövõn." A XIX. század Magyarország történelmének egyik legfontosabb idõszaka, hiszen ekkor alakult át a feudális társadalom polgári társadalommá. A reformkorban a reformok elkötelezettjei, a liberális ellenzékiek próbálták a reform-országgyûléseken programjaikat keresztülvinni. A reformkor kezdete 1830-ra tehetõ, hiszen ekkor hoztak döntést az országgyûlésben a regnicolaris deputatio-k (rendszeres bizottságok) létrehozásáról, amelyek a reformok elõkészítésére jöttek létre. A reformkor egyik legkiemelkedõbb alakja gróf Széchenyi István, aki bár nem tartozott a liberális reformellenzék soraiba, elképzeléseivel, írói munkásságával szintén a reformok ügyét segítette elõ. Gróf Széchenyi István 1791. szeptember 21-én született Bécsben. Édesapja gróf Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, édesanyja Festetich Julianna. Apja mélyen vallásos, konzervatív felfogású ember volt. Az ifjú Széchenyi több nyelven is beszélt: olaszul, franciául és angolul. Családi körben németül és magyarul beszéltek, bár magyar nyelvismerete nem volt tökéletes. 1809-ben részt vett az insurrectio-n (nemesi felkelés Napóleon ellen), fõhadnagy lett egy huszárezredben. Az 1809. június 14-i gyõri csatában is kitûnt bátorságával. A lipcsei csatában is részt vett, futárszolgálatot látott el az osztrákok és a porosz tábornagy, valamint a svéd trónörökös között. Ekkor szerzett elsõ osztályú kapitányi rangot, szolgálatai elismeréséül. Ezután Európa több országában is járt: Franciaországban, Olaszországban, Angliában és Görögországban. Mindenhol tanulmányozta a kultúrát, a mûvészetet és az intézményrendszert. Tapasztalta a külföldi és a magyarországi állapotok közötti különbségeket, melyek arra inspirálták, hogy hazánkban is 115

Kalendárium 2010

História

meghonosítani igyekezzen a külföldön látottakat. Wesselényi Miklóssal jó barátságot kötött. Wesselényi magyarul tanította, és lebeszélte Széchenyit emigrálási szándékáról. 1822-ben újabb külföldi tanulmányútra indult Wesselényi társaságában, amelyen fõleg a lótenyésztést tanulmányozták. Franciaországban a XIV. Lajos által építtetett csatorna felkeltette benne a Duna és Tisza szabályozásának gondolatát. 1825-ben Pozsonyban összeült az országgyûlés, ahol felmerült a Magyar Tudományos Akadémia megalapításának szükségessége. Így Széchenyi felajánlotta egy évi jövedelmét: „Én szavazattal nem bírok, én nem vagyok országnagy, de földbirtokos. Ha egy intézet álland fel a magyar nyelv kifejlesztésére, mely polgártársaim nevelését is elõsegíti, úgy felajánlom egy évi egész jövedelmemet, mely 60.000 forintból áll, s az a felállítandó magyar tudós társaság alapjához csatoltassék.” Az alapítást 1827-ben törvénybe is iktatták. Az 1825-ös országgyûlés kérdéseirõl alkotott nézeteivel kivívta Metternich "…felajánlom egy évi kancellár rosszallását. Katonai karrierje megtorpant, mert úgy nyilatkozott, hogy az Osztrák Csá- egész jövedelmemet, mely szárság elbukik, ha nem születnek reformok. 60.000 forintból áll, s az a Széchenyi azonban ragaszkodott kialakult néze- felállítandó magyar tudós teihez. 1826-ban lemondott katonai rangjáról, társaság alapjához csatolhogy véleményét szabadon képviselhesse. 1827- tassék." ben megalapította a Nemzeti Kaszinót a gazdasági, politikai és társadalmi kérdések megvitatására. Számtalan tagot nyert meg az egyesületnek - köztük Metternichet is. 1828-ban megjelent röpiratában - a Lovakrul - a lótenyésztés fontosságáról és a hazai lótenyésztés elmaradottságáról értekezett. Véleménye szerint a magyar lovak a világ bármely táján megállnák helyüket. Nevéhez fûzõdik a lóverseny meghonosítása is. 1830-ban jelent meg Hitel címû mûve. A könyv megírásának oka, hogy 1828-ban 10.000 Ft értékû kölcsönt igényelt az Arnstein és Eskeles Banktól, amelyet elutasítottak. Õ az elutasítást megköszönte, mondván, hogy ez felnyitotta a szemét, és ihletet adott a könyv megírásához. A kötetben a magyar mezõgazdaság és kereskedelem fejlesztésének kérdéseivel foglalkozott. Kitért a rossz közlekedés, a termelés hiányosságaira, a nemzeti bank, a mûvelõdés, a törvények és a politika kérdéseire is. Ekkor még konkrétan nem írt az õsiség eltörlésérõl és a jobbágyfelszabadításról, de eléggé érthetõen körülírja azt. A Hitel zárómondata Széchenyi egyik legismertebb idézete: „Sokan azt gondolják: Magyarország - volt; én azt szeretném hinni - lesz!" Ez a mû nagyon megosztotta a nemzetet, többen kritikával illetik: Dessewffy József gróf könyvet is írt "A hitel czimü munka taglalatja" címmel. Mások egyenesen „parasztlázítónak" nevezik.

Hitel címû mûvének védelmére adja ki Világ címû munkáját, melyben a Hitelben leírtakat önti új formába, valamint azt, hogy Magyarország fejlõdése szempontjából létfontosságúnak látja Buda és Pest egyesítését. 1830-ban saját hajóján elindult, hogy a Duna folyásáról és szabályozásának lehetõségeirõl saját maga gyõzõdhessen meg. Errõl az útról tudósította József fõherceg nádort, aki 1833-ban megbízta a Duna hajózhatóvá tételével. Ettõl kezdve mint királyi biztos, tíz éven át vezette a munkálatokat. Közben (1833. szeptember 3.) egy gõzhajóval, amely a Tiszán az elsõ volt, Szegedre is elhajózott, ahol nagy lelkesedéssel fogadták. A gõzhajózás ügye állandóan foglalkoztatta. Felkarolta a Duna-gõzhajózási Társulat ügyét, majd a balatoni gõzhajózást is. 1833-ban adta ki két nagy mûvének - a Hitelnek és a Világnak - kiegészítését, a Stádiumot, melyben reformterveit 12 pontba foglalva fejtette ki. 1834-ben kezdte írni Hunnia címû mûvét, melyben a magyar hivatalos nyelvvé tétele mellett érvelt. A mûvet kéziratban hagyta, csak halála után jelent meg. 1836-ben magánéletében kedvezõ fordulat állt be: feleségül vette Seilern Crescence osztrák grófnõt. Széchenyi állandó aggodalommal és ellenérzéssel figyelte Kossuth Lajos politikai szemléletét, aki a Pesti Hírlapban publikált. Ellenérzésének az volt az oka, hogy bár mindketten reformokra törekedtek, mégis más utat képviseltek: Széchenyi a királytól várta a reformok megvalósulását. Mivel Kossuth politikájának irányát veszélyesnek ítélte, megírta Kelet népe címû mûvét, melyben megjósolta ennek a politikai iránynak a következményét: a forradalmat. Személyeskedéstõl sem mentes mûvére Kossuth válaszul megírta Felelet címû mûvét, amelyben tömören és közérthetõen "Sokan azt gondolják: cáfolta Széchenyi megállapításait, és tartózkodott Magyarország - volt; én azt a személyeskedéstõl, bár a késõbbi publicisztikai szeretném hinni - lesz!" vitáik során õ is egyre élesebb hangnemben bírálta Széchenyit. Érvelésével egyre inkább Széchenyi ellen fordította a közhangulatot. A gazdaság és állattenyésztés kérdését továbbra is szívügyének tekintve Széchenyi 1830-ban megalakította az Állattenyésztõ Társaságot, melyet 1835ben kibõvített, és elnevezte Magyar Országos Gazdasági Egyesületnek. Foglal-

116

117

Kalendárium 2010

História

koztatta a szedertermesztés és a selyem elõállítás kérdése is. 1840-ben írt is egy mûvet A selyemrül címmel. Már 1828-ban elkezdett foglalkozni a Lánchíd kérdésével, melynek tervét 1832-ben Pest is elfogadta. 1842-ben tették le a Lánchíd alapkövét. A Duna szabályozása után pedig a Tisza szabályozásának kérdésével foglalkozott. 1845-ben közlekedésügyi miniszterré nevezték ki - ekkor azonnal nekifogott a munkálatoknak. 1847-ben Politikai programtöredékek címmel kiadott röpiratában ismét bírálta Kossuth politikáját. A forradalom kitörése után, az elsõ felelõs magyar kormány megalakulása után - Batthyány Lajos kérésére mégis elvállalta a közlekedésügyi és közmunka tárcát. 1848 áprilisától szeptember elejéig állt a tárca élén. Naplójában arról írt, hogy most írta alá halálos ítéletét, fel fogják akasztani, ráadásul Kossuthtal együtt; csak azt fogja kérni, hogy legalább egymásnak háttal fordítva akasszák fel. Kossuth politikáját egyre fenyegetõbbnek látta, de hiába szólalt fel ellene. Az általa helyesnek tartott politikai irányvonal oly mértékben tért el a valós politikai helyzettõl, hogy Széchenyit folytonos önmarcangolásra, a haza sorsán való tépelõdésre késztette, mely lassan felõrölte idegeit. Döblingbe gyógyintézetbe - került, ahol hosszú éveket töltött. Betegsége lassan javult, levelezett, újból politikával kezdett foglalkozni, és írói munkásságához is visszatért. 1857-ben megjelent egy névtelenül kiadott mû, a Rückblick (melyet az akkori közvélemény Bach miniszternek tulajdonított). Ez a mû - mely a Bachrendszert igyekszik igazolni - indította Széchenyit Ein Blick címû mûve megírására (1859), melyben támadja és kigúnyolja Bach személyét és politikáját egyaránt. Ez a mû jelentõs szerepet játszott a Bach-rendszer megbukásában, de hozzájárult Széchenyi tragikus halálához is. 1860-ban a bécsi rendõrség házkutatást tartott nála, és elkobozta iratait. 1860. április 8-ra virradó reggel halt meg. Valószínûsítik, hogy a rendõrség bánásmódja oly mértékben megzavarta és megfélemlítette, hogy öngyilkosságot követett el. Halála azonban vitatott, egyes vélekedések szerint gyilkosság áldozata lett. Valójában Széchenyi halála nem állt a bécsi udvar érdekében, hiszen igen kellemetlen helyzetbe sodorta: a temetésen tízezer ember vett részt, a gyászmisén nyolcvanezren jelentek meg - így halála valóságos nemzeti tömegtüntetéssé vált. Széchenyi egész életét a köz szolgálatának szentelte, és hû maradt ahhoz a gondolathoz, melyet még gyermekként édesapjának írt egy levelében: „édes Hazámnak boldogságát, amennyire tõlem kitelhet, elõre mozdítsam.” Méltán nevezte õt Kossuth - és az utókor egyaránt - a legnagyobb magyarnak. Szidey István

Kisúji diákok régi története mai újságban

118

Lassan a 83. születésnapom közeledik, így egyre ritkábban mozdulok ki otthonról. Mivel megvan az a nagy ajándékom, hogy szemüveg nélkül olvasok, ezzel töltöm az idõt. A lelkészi diplomám mellett a könyvtárosit is megszereztem - közel háromezer kötetnyi dedikált könyvem van. Ezek mellett a családom és barátaim jóvoltából ma is sok könyvet, újságot kapok. Inkább ezekbõl olvasok, a rádiót és televíziót mellõzöm. Július elején így vettem a kezembe a Szabad Föld címû hetilapot. Falusi lelkész lévén járattam én is, mint az ott lakó emberek. Egy alkalommal Gulács községben fékezett egy autó, és Ari Kálmán szállt ki belõle, akivel elemibe együtt jártunk Kisújszálláson. Õ a Szabad Föld munkatársa lett, és riportot készített azon a környéken. Így felújítva a régi barátságot, sûrû vendég lett nálunk. Azóta is figyelemmel kísérem ezt az újságot. Mivel van idõm bõven, végigolvasom minden cikkét. Így került elém 2009. július 3-án, az újság 37. oldalán egy írás: „Forró nyár a munkatáborban". Szerzõje Szántó István (Pély) volt. Végigolvasva fedeztem fel, hogy ez a Békés megyei Nagykamaráson született és Gyulán, a Római Katolikus Gimnáziumban tanuló diák kortársam, 1944 nyarán a szolnoki repülõtérépítésnél az én osztálytársaimmal együtt dolgozott három hónapig. Azzal fejezi be az írását, hogy keresi azokat, akik esetleg élnek és olvassák ezt a cikket, hogy felvegye velük a kapcsolatot. 1944 tavaszán, mivel közeledett a front Magyarországhoz, az állandó légiriadó miatt lehetetlenné vált a tanítás, és az iskolákat katonai kórházaknak vették igénybe, március utolsó napjaiban be is fejezték az iskolai évet. Kezdetben örültünk mi, diákok ennek, és az akkor hetedikesek irigyeltük a nyolcadikosokat a „hadi érettségiért", és még reménykedtünk is, hogy mi is hasonlót szerezhetünk. Nem sok idõ múlva azonban ide is jöttek a behívók a nyári munkaszolgálatra. Sokan mentek innen is a szolnoki repülõtér nagyobbítására. Én a béna lábam miatt alkalmatlan voltam a fizikai munkára, ezért a helyi városházára irányítottak, és a közellátási jegyeket osztottuk havonta a város lakóinak. Hétvégéken azonban találkoztunk a szolnoki osztálytársakkal, akik az 50 km-re lévõ munkahelyre kerékpárral mentek, 18 évesen még szombaton este munka után hazajöttek, és hétfõ hajnalban munkakezdésre visszamentek. Vasárnap a templomból kijövet beszámoltak a velük történtekrõl. Ebben nem volt szó a háborúról, inkább kalandos nyaralásnak tüntették fel a 119

Kalendárium 2010

História

munkaszolgálatot. Az amerikai repülõk „menetrendszerûen" jöttek délelõttönként, és ilyenkor a kukoricásba, fák alá húzódva kártyázással töltötték az idõt. Ha sokáig volt riadó, akkor nem dolgoztak aznap. "Az idõsödõ ember a roElõbb egy karcagi tornatanár volt a tábor parancsnoka, majd a kisúji Szõke Balázs tanár lett. hanó, modern világban keAz ellátást elfogadták úgy, amint adták, és napi vés örömöt kap. Egy levél, egy pengõ volt a fizetés. A Rákóczifalván túl lévõ egy telefon segítségével azonGorove major dohánypajtáiban volt a szállásuk. A ban meg lehet szerezni. Az legnagyobb élmény a földbirtokos lányának a öröm akkor igazán az, ha megjelenése volt, aki minden délelõtt hintóval megoszthatjuk valakivel, a hajtott végig a pajták mellett, és kesztyûs kezével bánat, gyász is könnyebb, integetett a sorfalat álló diákoknak. Voltak olyan ha elpanaszolhatjuk." munkatáborosok is a közelükben, akik politikai okokból dolgoztak ott, de velük nem lehetett beszélgetni. Az újságcikkben Szántó István is hasonlóakat örökít meg. A legdöbbenetesebb esemény neki 1944. augusztus 20-a volt. Az ünnep miatt munkaszünet volt, és a rákóczifalvai templomba mentek misére. Alig kezdõdött meg a szertartás, amikor megszólaltak a szirénák és félreverték a harangokat. A templomból egy közeli kiserdõben lévõ lövészárkokba mentek. Innen jól lehetett látni a repeszbombát szóró gépeket és a légi csatát. A falu szélére és a munkahelyre hulltak a bombák. A szolnoki légitüzérség tûz alá vette a támadókat, és egy gépet eltaláltak. A lángoló gépbõl katapultáltak a pilóták, a gép égve zuhant le. Amikor csend lett, és indultak másnap a munkába, akkor látták, hogy a talicskák és a lapátnyelek szilánkká forgácsolódtak. Ettõl kezdve komolyabban vették a diákok a légiriadót, és az óvóhelyekre mentek. A nagy célpontok a szolnoki és a szajoli vasútállomások és a Tisza-hidak voltak. Szeptember vége felé egy este váratlanul bezárták a munkatábort. Szántó István és iskolatársai nem várták meg a reggelt, kocsit fogadtak és a martfûi vasútállomásra vitették magukat. A kisúji diákok is kerékpárra ültek és hazajöttek. A három hónap nehéz próbái összekovácsolták ezt a társaságot, de nem gondolták, hogy néhány nap múlva másik irányba, a háború és a fogság poklába indulnak el. Azt azonban itt is és más esetben is sokszor hallottam, hogy a diákévek és a katonaidõ próbatételei életre szólóan összekovácsolták az embereket, és életük végéig kapcsolatban maradtak. Többször is elolvastam a Szabad Föld cikkét. Mivel a volt osztálytársak közül csak Minya Lászlóval élünk Kisújon, felhívtam és telefonon beszámoltam az írásról. Õ részt vett ebben, és emlékezett rá annyi év után is. Így levelet írtam Szántó Istvánnak Pélyre. Õ telefonon azzal válaszolt, örömöt okoztam neki. Másnap el is jött hozzánk és Minya Lászlóval hármasban hosszan

beszéltünk a régi eseményekrõl, mintha tegnap lett volna. Telefonon bekapcsoltuk itthonról Demeter Kálmán tanár urat is, õ is ott volt. Elõkerült egy Franciaországban élõ volt diák, Tobák Géza címe és a Lapis Mihályé is. Szántó István gyógyszerész lett és nyugdíjasként Pélyen él. Köszöntük neki a közremûködést, e váratlan ajándékot. Tobak Gézának én írtam levelet, postafordultával jött a válasza, és írt Szántó Istvánnak is. Az õ életét is regényben lehetne megírni, és azt a csodát, hogy idõs korára lett festõ, és nyugdíját festményei eladásából egészíti ki. Lapis Mihály építészmérnök is kapcsolatot teremtett Szántó Istvánnal. Sajnos már sokan elmentek közülünk a minden élõknek útján, és így e csekély eredménynek is örülünk nagyon. Sokat gondolkodtam, hogy írjak-e errõl. Mivel volt már egy ilyen, szintén a Szabad Föld újságból merített kapcsolatfelvételem nem régen, megírtam. Ez dr. Kiss Kálmán tanár úrral kapcsolatos, akit ebben az újságban, egy 1942-ben készült fotón ismertem fel és hoztam össze egy régi, a Partiumban élõ, egykor debreceni diáktársával egészen a személyes találkozásig. Az idõsödõ ember a rohanó, modern világban kevés örömöt kap. Egy levél, egy telefon segítségével azonban meg lehet szerezni. Az öröm akkor igazán az, ha megoszthatjuk valakivel, a bánat, gyász is könnyebb, ha elpanaszolhatjuk. 65 éve történt háborús történetrõl írtam, örömöt remélve a békében olvasóknak.

120

121

Vitális Sándor ny. ref. lelkész

Morzsák „A legszebb emlékmûved embertársaid szívében áll.” - Albert Schweitzer „A kéznek is kell tudni emlékezni. A soha meg nem érintett kezek melegére, a meg nem érintett homlokok, a lázból gyógyulók homlokának meleg hûvösére. Egyáltalán, az embernek kézzel, lábbal - gyomrával és tüdejével is - emlékeznie kell, mert semmije sincs, csak az, amit ily módon megõriz. Miért, hogy a felejtéshez van nagyobb tehetségünk? ” - Ancsel Éva -

Kalendárium 2010

História

A holokausztra emlékezve

hozásában közremûködõk neveit tartalmazza, a téren lévõ emlékhely belsõ falára lett felhelyezve. A harmadik, a Városháza pincéjében megtalált, sok-sok darabra tört I. világháborús izraelita emlékmû márvány tábláját a zsidó temetõben kialakított új emlékhelyen újraavatták. Leleplezését Rózsa Endre országgyûlési képviselõ és Demeter Jánosné települési képviselõ végezte. Az emlékhely és táblák elkészítése, a régiek eredeti állapotukban történõ helyreállítása Oláh László mûköves mester és munkatársai szakmai hozzáértését dicsérik. Az emlékhelyet, táblákat a város nevében dr. Ducza Lajos alpolgármester vette át. A résztvevõk elhelyezték az emlékezés koszorúit, virágokat, kavicsokat az emlékhelyen. A kisúji városvédõk folytatják a zsidó temetõ kegyeleti parkká történõ alakítását s annak gondozását. Ari Géza

A Kisújszállási Városvédõ és -Szépítõ Egyesület szervezésében 2009. július 12-én délután a világégés áldozatairól a Pallagi Gyula téren lévõ holokauszt emlékfalnál, illetve a zsidó temetõben megemlékezést tartottak. A programon részt vettek többek között a szolnoki, karcagi izraelita hitközség, a helyi önkormányzat, az egyesület és a városi civil szervezetek képviselõi. A megemlékezést dr. Ducza Lajos alpolgármester, az egyesület tiszteletbeli elnöke tartotta. Felidézte a város zsidó lakossága és hitközsége történéseinek legfontosabb eseményeit 1853-tól kezdõdõen az 1944. június 18-i deportálásig, majd a háború befejezését követõ évekig bezárólag. Az emlékezés helyszínein Deutsch László fõrabbi és Szilágyi Gábor fõkántor imája és éneke az ártatlanul elhurcoltakért, az áldozatokért szólt. Az emlékezés új és régi emléktáblák avatásával, újraavatásával folytatódott. Az 1964-ben eladott, majd lebontott zsinagóga helyén épült volt Sztár Áruház falán Illéssy Ádám nagykunkapitány és Tatár Zoltán egyesületi elnök leplezte le azt az új emléktáblát, amelyen a következõ felirat olvasható: „Itt állt városunk egyik legszebb épülete, a kisújszállási zsidóság zsinagógája 1904-tõl 1964-ig” (Városvédõ és -Szépítõ Egyesület 2009). Az a két eredeti márványtábla, mely egykoron a zsinagóga elõcsarnokában volt és az épület tervezésében, létre-

122

123

Kalendárium 2010

História

Somogyi László írásaiból

el a zaklatásokat: vigyázzunk, nehogy valamilyen módon eltakarjuk a csillagot könyvvel, táskával vagy - horribile dictu - a balkézben tartott cigarettával. Néhány nappal azután, hogy fel kellett varrnunk a csillagot, beköltöztettek bennünket a Mózes utcai gettóba. Mindannyiunkat, öregeket, gyerekeket és asszonyokat. A 18 és 50 év közötti férfiakat már évekkel korábban elhurcolták munkaszolgálatba, a keleti frontra, ahol aknaszedésre és veszélyes kényszermunkára használták fel õket. Aki ott nem fagyott meg, nem pusztult el éhen vagy végelgyengülésben, azzal végeztek a magyar keretlegények válogatott kínzásai. De térjünk vissza kántor bácsi történetéhez. Június elején átszállítottak bennünket Szolnokra, a körzeti központi gettóba. Az SS-ek és magyar õreink már itt kezdtek hozzászoktatni minket jövendõ életünkhöz. Itt került sor az elsõ szelekcióra is: két csoportra osztottak bennünket - hogy miért, nem tudtuk meg - és két különbözõ vonatszerelvényre tettek fel. Az egyik, amelybe szüleimmel együtt magam is kerültem, Ausztria felé vette útját. A másik, amelyben kántor bácsi volt a családjával, Auschwitz felé indult. Errõl azonban már csak a szabadulás után szereztünk tudomást. Egy túlélõ mondta el, hogy amikor megérkeztek Auschwitzba, ahol újra szelektálták õket az ott szokásos forgatókönyv szerint (alkalmas még munkára vagy sem), a tolókocsiban ülõ Sanyika az alkalmatlanok azonnali halálra ítélt oszlopába került, a kántor bácsi pedig a másikba, a még munkára foghatókéba. A fiú kétségbeesetten nézte apját, aki ekkor kilépett az oszlopból, és elkezdte tolni a tehetetlen gyermek tolószékét. Elindult beszélgetni a Jóistennel. Azóta, valahányszor felcsendül az Engesztelõnapi ima, mindig a mi kántor bácsinkra gondolok és mindazoknak a vele együtt meggyilkoltaknak a tragikus sorsára, akiknek nem volt más bûnük, mint hogy ... zsidónak születtek.

1. Weisz Antal kántor bácsi Zarándokúton jártam. Nem Lourdes-ban, nem is Máriaremetén. Utam Auschwitzba vezetett, ahol Mengele és gyilkos társai milliókat küldtek a gázkamrába. Megálltam a rámpán, ahol a szelekció történt. Képek százai elevenedtek fel elõttem, családtagjaim, barátaim, játszópajtásaim, akiknek ez volt az utolsó elõtti stáció a zsidók Golgotáján, közvetlenül a végsõ stáció - a gázkamra - elõtt. Felvillant elõttem Weisz Antal kántor bácsi képe, akinek utolsó perceit még 1945-ben mesélte el nekem valaki, aki véletlenül túlélte a haláltábort. Felvillant elõttem Krisztus képe a Golgotán a kereszttel: ha Õ 1944 áprilisában véletlenül Kisújszálláson élt volna, Õt is megbélyegezte volna az a sárga csillag, amelynek felvarrására az 1920/1944. sz. törvény kötelezte a magyar zsidókat 6 éves kortól. Ennek a csillagnak 10x10 cm kanárisárga anyagból kellett készülnie. Baloldalt, jól láthatóan kellett hordanunk. Szülõvárosomnak, a Nagyalföld közepén fekvõ Kisújszállásnak ebben az idõben kb. 17000 lakosa volt, ebbõl talán 200 zsidó vallású magyar. A XX. század elején még majdnem 500 zsidó élt itt, de mivel a heti piac szombaton volt, a szombattartó zsidó kereskedõk elhagyták a várost. 1929 óta már rabbi sem volt itt, a kicsiny hitközség lelki irányítása Weisz Antal kántorra maradt. A nevét nem nagyon mondták, vagy úgy emlegették, hogy „a zsidó kántor” (hiszen volt református kántorunk is), vagy egyszerûen így fordultak hozzá: „kántor bácsi”. A zsinagóga mögött, a Mózes (ma Ostrom) utcában még ma is áll a ház, ahol a kántor bácsi és családja - felesége, lánya és fia - lakott. A süketnéma, béna fiú, Sanyika, akinek valódi életkorát senki sem ismerte, egy tolószékban töltötte napjait. Ha közeledtünk hozzá, mosolygott, mindenkit megismert. Fõleg édesapja foglalkozott vele, apa és fia nagyon kötõdtek egymáshoz. Weisz Antal volt hát a mi kántorunk, elõimádkozónk a zsinagógában, õ volt a sakter, és ugyancsak õ készítette fel a zsidó fiúkat a Bar-Micvára (konfirmáció, 13 éves korban). Õ vezette a hívek életét születésüktõl egészen halálukig. Kántor bácsinak gyönyörû hangja volt. Apám, aki nem volt vallásos ember, mindig azt mondta, hogy amikor a kántorunk a Kol Nidrét (az Engesztelõnap bevezetõ imáját) énekli, mintha magával a Jóistennel beszélgetne. Úgy éreztük, mintha a dallam egyenesen az égbõl szállott volna alá, a kántor lelke mintha egyszerre lett volna az égben és itt lent velünk. 1944 áprilisát írtuk. Ekkor kezdtük hordani a sárga csillagot. A budapesti Zsidótanács még jótanácsokkal is ellátott bennünket, hogy miként kerüljük 124

2. Levél eltûnt testvéremhez Kedves Bátyám! Sanyikám! Biztosan csodálkozol, hogy mi ütött öcsédbe? Miért ír ez nekem? Õszintén szólva igazad van, hiszen idestova hetvenhét éves leszek, és ez az elsõ alkalom, hogy tollat ragadok. A levelezés, emlékszel ugye, mindig Anyus dolga volt. Mindig így fejezte be: „Jolán, Pista, gyerekek.” Jolán, Pista, gyerekek… Már csak én vagyok itt. Már csak én tudom, mi történt velünk. Az egykori gyerekbõl lassan illene már felnõtté válni, és irni néhány sort. 125

Kalendárium 2010

História

De miért is írok? (Miért is sírok?) Közeleg a november 22-e, az a dátum, mely mindkettõnk életében határkõ. Mindketten ezen a napon hagytuk el szép magyar hazánkat. Én ötven éve jöttem el nyugat felé, saját akaratomból, remélve, hogy annyi megpróbáltatás után („balszerencse, s oly sok viszály után”) élvezhetek egy kis szabadságot, emberibb életet, s talán egy kis jólétet is. Te, Sanyikám, nem saját akaratodból mentél el, téged, munkaszolgálatos bajtársaiddal együtt, marhavagonba zárva vittek el Püspökladányból 1942. november 22-én. Odautaztunk Magdával, csomagokat vittünk, próbáltunk neked valami útravalót adni, de a keretlegények - akik között pedig volt még kisújszállási szomszéd is - a közeletekbe se engedtek, nehogy bármit odaadhassunk nektek. Vonultatok az állomás felé, rendezett sorokban, katonásan, bár nem volt rajtatok egyenruha, csak katonasapka, civil ruhában meneteltetek. A magyar állam csak sárga karszalagot és sapkát tudott nyújtani nektek. Elõtte egyszer még mondtad is: „abban kellene kivonulni, amit az államtól kapunk”. Amikor elvittek, már két éve „védted a hazát”, mint munkaszolgálatos, és arról volt szó, hogy most már leszerelnek benneteket. Ehelyett kivittek benneteket a frontra lövészárkot ásni, aknát szedni. Azt mondtad, úgy látszik, mi még a választottak között is kiválasztottak vagyunk. Nem tudom, mi történt veled 1942. november 22. és 1943. január közepe között, hiszen ezt te élted át, te érezted a bõrödön. Rettenetes hírek keringtek arról, mit mûvelnek a keretlegények a munkaszolgálatosokkal Ukrajnában. Két tábori levelezõlap jött tõled néhány sorral, és valaki - kisújszállási volt és katonatiszt - még látott is, és azt mondta, hogy jól néztél ki. A következõ hír már a Vöröskereszttõl érkezett: „Értesítjük, hogy fiuk, Sándor január közepén eltûnt.” Anyusék kerestek mindenütt, ha akár a legkisebb remény is felcsillant valahol, azonnal rohantak, írtak. Azóta semmi, csak ez a szó: ELTÛNT. Anyus haláláig várt, reménykedett, imádkozott. Nem akarok elébe vágni az eseményeknek, de én a deportálás után nem akartam vissza(haza)jönni. De Anyus azt mondta : haza kell menni, mert ha Sanyi visszajön, nem talál meg bennünket. Szóval, Sanyikám! Fogtad magad és eltûntél. Nem öltek meg, dehogy! Csak kedved szottyant eltûnni és ELTÛNTÉL. Azóta is várunk, most már csak én egyedül várlak. (Vagy te vársz engem?) Vagy eszedbe jutott a latin mondás, amit a gimiben tanultunk: „Extra Hungariam non est vita”? És inkább eltûntél, minthogy máshol élj? Gondolataim kalandoznak a múltban, nem tudom, mit irjak még meg. Nincsenek pontos értesüléseim arról a „túl” világról, ahol te vagy. Mit tudsz te ott errõl a mi ideiglenes világunkról? Követed-e pontosan az eseményeket? Tudod-e, mi történik velünk, velem?

Hát elmesélem, úgy nagyjából, azt a néhány évet, amely a két november 22e között eltelt. Ja, errõl jut eszembe: volt a könyvtáradban egy könyv, Csermely Gyula regénye Ami a két Miatyánk között van. Ez is eltûnt, mint könyvtárad legnagyobb része (és mint te magad), pedig mennyi szép könyved volt! Mindent megvettél a Platz könyvesboltban, ami akkor megjelent. Ezekbõl a könyvekbõl szerettem meg az olvasást. A könyvek nagy részét elhordták. Néhányat ugyan még megtaláltunk az udvaron sáros fényképek között, amikor a deportálásból visszajöttünk. Ahogy mesélték, orosz katonai teherautók állomásoztak az udvarunkon, és amikor a nagy sár miatt nem tudtak elindulni, kihordták a könyveket a kerekek alá, hogy a kultúra segítse a technikát. Na, ez már ‘44 telén volt. Még úgy is intézkedhetett a sors, hogy éppen ezek a katonák indultak minket felszabadítani. De most egy kicsit elõreszaladtam. Visszatérek ‘42-re. Október 19-én, 70 éves korában meghalt nagyanya. A temetésre emlékszem, de nem tudom, te ott voltál-e. Kaptál-e eltávozást? Utána volt az én barmicvóm. A kántor bácsi készített fel, mint mindenkit. Nagyon szép fogadalmat tettem az eljövendõ életet illetõleg (nem tudom, mennyit és hogyan tartottam be ebbõl a fogadalomból). A kántor bácsi történetét már egyszer megírtam: hogyan végezte be életét fiával, Sanyikával, azaz hogyan végezték ki õket. Nem tudom, olvastad-e. Hogyan követitek ti ott az itteni eseményeket? Emlékszel, hogy nem vettek fel a gimnáziumba? Akkoriban egy osztályba csak egy zsidót vettek fel. Féltek, hogy megfertõzzük a becsületes magyar gyerekeket. Beírattak magántanulónak Törökszentmiklósra a polgári iskolába, oda csak vizsgázni jártam. A háború után tettem csak különbözeti vizsgát, és folytattam tanulmányaimat a gimnáziumban. Nem akarom túl hosszúra nyújtani levelemet. Hát csak úgy schlagwortokban folytatom. Anyus a kis „Rachel” imakönyvébe minden fontos dátumot felírt, onnan másolom ki neked, hogy mi történt velünk, úgy, ahogyan õ beleírta:

126

127

"Drága Sanyikám elment Püspökladányból 1942. november 22-én, mint muszos, eltûnt Krasznojenél, 1943. januárban. 1944. IV. 5-én sárga csillag felvarrása. 1944. jún. 18. indulás Kisújszállásról Szolnokra. Június 25-én vagonírozás Szolnokon. 27-én érkezés Strasshofba. 30-án este érkezés Lobauba. 1944. október 7-én az elsõ nagy bombázás Lobauban. 1945. március 1-én teherautóval Reyersdorfba. 1945. IV. 5-én sárga csillag eldugása.

Kalendárium 2010 1945. IV. 11-én Reyersdorfból indulás. IV. 13. pénteken érkezés Pozsonyba gyalog. Pozsony 2 hét. Indulás IV. 27-én. Érkezés Pestre IV. 29-én. Érkezés haza 1945. V. 1. délben Kisújszállásra." Látod, Sanyikám, Anyus néhány sorban összefoglalta a család, a kisújszállási és a magyar zsidóság deportálását. Biztosan tudod: 1945. május 15. és július 15. között 437 ezer magyar zsidót hurcoltak el Auschwitzba. Minket a szolnoki gettóban kétfelé választottak. A mi vonatunk Strasshofba ment, a másik Auschwitzba. Velünk a németeknek terveik voltak. Talán el akartak cserélni bennünket teherautókra, de a fenének sem kellettünk. Hát igy, tévedésbõl, túléltük. Nem akarlak untatni ilyen régi dolgokkal. Ti, "ELTÛNTEK", láttátok-e ezeket a borzalmakat? Bizony, ez már olyan jó 60 éves történet. Mondd, mennyi 60 év az örökkévalóságban? Itt áll az imakönyv elsõ oldalán a család öt gyermekének neve. Anyus így jegyezte be: "Elluska 1917. október 10.+ 1918. X. 22" (spanyolnátha) "Sanyi 1919. júl. 7. + 1943. I. ? (1943. jan.)" "Magda 1922, júl. 15. él h. I." (Magda azóta meghalt) "Laci 1929. dec. 22. él h. I." "Öcsike 1931. júl. 8 + 1932. VIII. 8." (vérhas) Apus meghalt 1953. márciusában, Anyus 1974. áprilisában. Együtt vannak eltemetve a Kozma utcai zsidó temetõben. A sírkövön rajta van a te neved is: "Mártírhalált halt fiuk, Sándor". Szegény Anyus! Milyen borzasztó lehetett neki három gyereket elveszíteni! Mindig volt valami szomorúság az arckifejezésében… Kedves Bátyám! Ezen az oldalon már csak én vagyok egyedül a listából. Egy 's máson én is keresztülmentem, többször belekaristoltak a lelkivilágomba. (Volt egy Aszódi Pista nevû kollégám, õ használta ezt a kifejezést.) Ott tartottunk, hogy 1945. május 1-jén "haza" érkeztünk. A piactéren volt a nagy ünnepély. Emlékszem, teletorokból énekeltem az Internacionálét: "Semmik vagyunk, s minden leszünk." Mint mondottam volt, letettem a különbözeti vizsgát, és gimnáziumba jártam Kisújszálláson. 1949 õszén felvettek a pesti bölcsészkarra. Borzasztóan büszke voltam (borzasztó büszke bölcsész - alliteráció). Képzeld el, öcséd négy szemeszteren át kiváló hallgató volt! 128

História 1951 decemberében, az ötödik szemeszter közben, származásom miatt kizártak az ország összes egyetemérõl. Ezúttal nem zsidóként, hanem "kulákként", "osztályidegenként". Segédmunkás lettem, majd átképzõs, aztán 1956. október 23-ig géplakatosként dolgoztam. Közben történt, hogy valaki megjegyzést tett a nevemre: "Nem igazi magyar név ez a Singer!" Hát ekkor lett belõlem Somogyi - jó magyar ember akartam lenni, magyarosítottam. Majd jött a forradalom, és én elhagytam "édes hazánkat". Nem úgy, mint te, nem marhavagonban, keretlegények között: Én "a szabadságot választottam" (ubi bene ibi patria?). 2003 novemberében meghalt Magda. Nála találtam néhány Anyustól maradt családi dolgot. Köztük egy 1938-as naptárt, az elsõ oldalon ott a te aláírásod: Singer Sándor. A második oldalon a kézikönyv tulajdonosának neve: Singer Sándor. Címe: Kisújszállás Széchenyi u. 67. Telefonszáma: 80. Alatta pedig ez áll: "Ha ez a könyvecske elvész, úgy kérem a megtalálót, hogy a fenti címre küldje vissza." Arra sajnos nincs utasítás, mit kell tenni, ha a tulajdonos tûnik el. Aztán van egy furcsa levél is. Nagyapa írta neked (1942. augusztus 16-i dátummal), de sohasem küldte el. Képzeld el, az esküvõi meghívójuk (1893. jan. 23.) hátuljára írta! Az áll benne, hogy vasárnap reggel van és nincs otthon más papír, ezért írja erre a meghívóra. Vigasztal téged: "Ennél már csak jobb lehet! Te fiatal vagy. Elõtted az ÉLET"! Igen, az ÉLET, amely neked még kb. 150 napig tartott, s az is tele volt szenvedéssel. Nagyapa élt még egy évet. Érdekes, azt hiszem, engem mindenki vidám, vicces embernek tart, de amikor írni kezdek, mindig valami szomorú lesz belõle. Amikor a múlt zsilipjei kinyílnak, onnan mindig az emlékáradat könnyei zúdulnak rám. Látod, Sanyikám, Anyus listáján tehát az egész családból én vagyok az utolsó túlélõ. Ti, a többiek - "Jolán, Pista, gyerekek" - egy más világban (másvilágban?) vagytok, éltek. Ami benneteket ebben a világban éltet, az az emlékezés. Én sokat gondolok rátok. Nemcsak akkor, amikor a halottakért imádkozunk, ti itt éltek velem a mindennapjaimban, az álmaimban. Életem részesei vagytok. Most zárom soraimat. Legközelebb megírom, mi történt velem 1956. november 22-e óta. Öcséd: Laci Genf, 2006. november 21.

129

Kalendárium 2010

Ez történt 2009-ben

Razglednica 4.

„Vagy találunk ott utat, vagy építünk egyet”

Radnóti Miklós

- 2009-ben történt Mellézuhantam, átfordult a teste s feszes volt már, mint húr, ha pattan. Tarkólövés. - Így végzed hát te is, súgtam magamnak, - csak feküdj nyugodtan. Halált virágzik most a türelem. Der springt noch auf, - hangzott fölöttem. Sárral kevert vér száradt fülemen. Szentkirályszabadja, 1944. október 31.

A gazdasági világválság, melynek egyik legmélyebb esztendejeként jegyzik a 2009. évet, egy ókori hadvezér, Hannibál szavait juttatta eszembe: "Vagy találunk ott utat, vagy építünk egyet" - mondta a krónikák szerint. Valahogy így gondolkodtunk mi is a gazdasági válságnak ezen esztendejében. Ami fontos, és ami e hadvezér gondolatában is jelen volt: továbbmenni, nem feladni, nem visszalépni - megkeresni vagy "megépíteni" a továbbvivõ utat. Ennek szellemében dolgozott önkormányzatunk. Nemcsak visszafogtuk életünk kiadásait a "járt úton", hanem építettük is városunkat, mind anyagi, mind pedig szellemi javakban. Ezért nálunk eseményekben és eredményekben gazdag évként kerül bele városunk krónikájába 2009. A jelen önkormányzati választási ciklus harmadik éve ez, amikor a legtöbb olyan eredmény született, amelyeket a korábbi években elõkészítettünk, elsõsorban pályázati munkával. Azon terveknek, melyeket az önkormányzat gazdasági programjában megfogalmazott, jelentõs része megvalósult. Emellett közösségi, kulturális életünk is színes volt, elsõsorban a Kunok I. Világtalálkozójának bõséges programja miatt. A 2009-es esztendõ eredményeirõl néhány fontos területet kiválasztva számolok be kalendáriumunkban a kedves Olvasónak. A biztonságos pénzügyi háttér: tervezhetõ jövõ

Radnóti utolsó verse, melyet 1946-ban, a zsidó munkaszolgálatosokat magába záró abdai tömegsír feltárásakor találtak meg a halott költõ kabátjának zsebében… (Szerk.)

130

Önkormányzatunknak alapfeladata, hogy a városban az alapszolgáltatásokat biztosítsa, azaz "mûködjön" a város. A gyerekek óvodába, iskolába járhassanak, legyen egészségügyi és szociális ellátás, rendben elszállítsák a szemetet, legyen tiszta ivóvizünk, intézhessük hivatalos ügyeinket és így tovább. A nyugodt, biztonságos mûködés körültekintõ és szigorú költségvetés készítését igényelte. Tervünket, hogy maradéktalanul eleget tegyünk a kötelezõ és önként vállalt feladatainknak, és úgy finanszírozzuk intézményeinket, hogy év közben ne kerüljön sor költségvetésük módosítására, sikerült teljesítenünk. A város költségvetését 8,1 milliárdos fõösszeggel fogadta el önkormányzatunk. Az állami normatív támogatások csökkenése miatt önkormányzatunk 73,1 millió Ft-tal kapott kevesebbet az elõzõ évinél; összességében a normatív támogatások a mûködési kiadásoknak csupán az 56%-ára adtak 131

Kalendárium 2010 fedezetet. A költségvetés elfogadását alapos elõkészítõ munka elõzte meg, az intézmények és a Polgármesteri Hivatal költségvetését is többször átdolgoztuk, hogy a mûködés hiányát minél alacsonyabbra le tudjuk szorítani. A központi támogatások, a saját bevételek csökkenése és a mûködési kiadások növekedése miatt a költségvetés hiánya közel 138 millió forint volt. A tárgyév mûködési hiányának összege az önkormányzat megfontolt gazdálkodásának és hiánycsökkentõ intézkedéseknek köszönhetõen, az elõzõ évek költségvetésében megjelenõ összeghez képest jelentõsen csökkent (a 2007. évinek például a 34 %-ára!). A fejlesztési feladatok, beruházások önerejét a 2008-ban kibocsátott kötvényforrás biztosította. Ebbõl 2009-ben, november 30-ig 238 millió forint kamatbevételhez jutottunk. A kötvényforrásból és kamataiból az önkormányzat eddig 445 millió Ft-ot használt fel, melynek jelentõs része a fejlesztések önerejét szolgálta (293,4 millió Ft - 66%), más része a gazdálkodás finanszírozását (60,1 millió Ft - 13 %), valamint ebbõl fedeztük a banknak a tõke után fizetendõ kamatot és jutalékot (91,8 millió Ft - 21 %). Környezetvédelem, vízkezelés: egészséges életteret A környezetvédelem egyre nagyobb probléma, amire figyelnünk kell. Elõsegítettük a hulladék szelektív gyûjtésének bevezetését, és a kistérségi összefogásban sikeresen pályáztunk két hulladéklerakó telepünk rekultivációjára is. Korszerûsítettük intézményeinkben a világítási (66 millió Ft) és a fûtési (279,6 millió Ft) rendszert is, az elõbbi 2008-ban, az utóbbi tavaly fejezõdött be - ezektõl nemcsak egészségesebb, de takarékosabb energiafelhasználást is várunk. 2009 telétõl már új módszerrel fûtjük városunk több intézményi épületét: az Illéssy Sándor Szakközép- és Szakiskola épületét és tornatermét, valamint a Móricz Zsigmond Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium fõépületét, tornacsarnokát, kollégiumait. A hõt abból az ún. B110-es kútból feltörõ gázból nyerjük, amely kút termálvizét pedig a strandfürdõ kapja. Az önkormányzat még 2007-ben kötött szerzõdést egy szolgáltatóval, amely elvégezte a gáz hasznosításához szükséges fejlesztéseket. A város szennyvízrendszerének kiépítése és az ivóvízminõség-javító program lezárulta után a belvízelvezetés problémájának megoldásán dolgozunk. A város déli és északi részének belvízelvezetésére tervet készíttettünk, a kivitelezésre pályáztunk. A déli területre vonatkozó tervünk megvalósítására már elnyertünk 465 millió Ft-ot, a beruházás 2010-ben megvalósul.

132

Ez történt 2009-ben Közlekedés: utak, parkolók, járdák, buszvárók épültek A város infrastruktúrájának fejlesztése önkormányzatunk fontos törekvése. Ebbe beletartozik az is, hogy jobbak legyenek a tömegközlekedés feltételei. Ezt szolgálta az a nagyszabású buszváró-felújítási program, amely szeptemberben fejezõdött be: 38 buszmegállóban végeztünk valamilyen munkát, 12 új buszváró pavilont építettünk, a többi helyre pedig padokat helyeztünk ki. Felújíttattuk a városközponti autóbusz-állomás elõtti útszakasz megsüllyedt burkolatát, és kialakítottunk egy 20 férõhelyes parkolót is a Nyár utca elején. A beruházás 90 millió Ft-os költségének 90 %-át pályázati támogatásból finanszíroztuk, ezen túl a Jászkun Volán is támogatta a fejlesztést. Az utak rossz állapota városunkban is veszélyt jelentett a közlekedésben, a kátyúk nemcsak a gépkocsik futómûveit tehetik tönkre, de balesetet is okozhatnak. A város úthálózatának fejlesztését ezért is tartjuk különösen fontosnak. 2009-ben 227 millió Ft-ot fordítottunk útfelújításokra. Elõször a legrosszabb állapotban lévõ utakat kátyúztuk, és kijavítottuk a földútjainkat is. Összesen 39 úton dolgoztunk, melynek során 16 ezer négyzetkilométernyi útfelület újult meg. Emellett járdákat is felújítottunk, több mint 3700 négyzetméteren. Tudjuk, ezzel még korántsem lett teljes a város úthálózatának biztonságossá tétele, ezért újabb pályázatokat nyújtottunk be nemcsak útépítésre, hanem további parkolók kialakítására 133

Kalendárium 2010 is. (Kisbíró c. hírlevelünk 2009/9. számában olvasható a hosszú felsorolás.) Az önkormányzati épületek akadálymentesítése is beletartozik a közlekedési feltételek javításába. Idén a Pitypang Óvodát és a Központi Orvosi Rendelõt tudtuk a közlekedésükben kerekes jármûhöz kötött embertársaink számára is megközelíthetõvé tenni, de pályázatot nyújtottunk be a Városháza, az Arany Iskola és a gimnázium központi épületének komplex akadálymentesítésére is. Fürdõfejlesztés: egészség és turizmus Az Erzsébet Gyógyvizû Strandfürdõ mint turisztikai központ szerepel fejlesztési terveinkben. Eddig már új hidegvizes kutat fúrattunk, és rendbe tettük a csónakázótavat. Idén strandfocipályát építettünk, fürdõgyógyászati ellátásokat szerveztünk, melynek eredményeként szeptember 1-jétõl a strandfürdõ hétféle fürdõgyógyászati szolgáltatással várja mozgásszervi problémák enyhítésére vendégeit. Akik egyszerûen csak felfrissülni szeretnének, azok wellness szolgáltatásokat is igénybe vehetnek. A strandfürdõre mindemellett egy közel egy milliárd forintos welnessturisztikai fejlesztési programot dolgoztunk ki, amely - ha sikerrel jár a második pályázati forduló is -, jövõ õszre meg is valósul. Nyertünk az ifjúsági szálláshelyek építésére benyújtott pályázaton is, így jövõre elkezdhetünk egy közel százmilliós beruházást, melynek eredményeként a csónakázótó északi partján építhetünk egy fogadóépületet, 5 db 6 férõhelyes, téliesített faházat és telepíthetünk 2 db 15 fõs sátrat. Az építkezést követõen rendezzük a zöldterületet, parkolókat, kerékpártárolókat építünk, és kialakítunk egy, a kézmûves mesterséget bemutató teret is, hogy a szálláshelyen megszállóknak különféle sport- és kulturális programokat is kínálhassunk. Itt szólok arról, hogy végre sor kerülhetett három játszóterünk újjáépítésére is (az Ifjúsági úton, a Szabadság téri lakótelepen és a Bittner faluban), remélhetõen tavasszal már át is adhatjuk azokat. Foglalkoztatottság: mindent, amit lehet A foglalkoztatottság javítását városukban is sokan az önkormányzattól várják. Mi meg is tesszük ezért a tõlünk telhetõt. Egyrészt folyamatosan - és sikerrel - élünk azokkal a pályázatokkal, amelyekkel a közcélú és közhasznú foglakoztatásra vehetünk fel idõszakosan dolgozókat (pl. tavaly a több mint 110 közcélú munkavállalón túl négy településõrt, egy-egy fõ szociális és munkaerõ-piaci menedzsert). Másrészt olyan infrastrukturális feltételeket teremtünk, amelyek szükségesek egy munkahely mûködéséhez. Harmadrészt 134

Ez történt 2009-ben fejlesztéseink is jelentenek munkaerõigényt: pl. ilyen volt a fürdõgyógyászat és a pedagógiai szakszolgálat fejlesztése, illetve lesz a fürdõfejlesztés; továbbá a pályázati beruházások megvalósítása. Ez utóbbi esetekben akkor lehet kisújszállási céget megbízni, ha megnyeri a kötelezõen kiírandó közbeszerzési eljárást. Sajnos a gazdasági válságra - felvevõ piac híján - a gazdasági vállalkozások legtöbbje országszerte leépítésekkel válaszol, ez alól városunk sem kivétel. Közoktatás, kultúra: szellemi értékeink Közoktatási és a kulturális fejlesztésekre tavaly három jelentõs pályázatot nyertünk. A közoktatásban a kompetencia alapú nevelés-oktatás kiterjesztésére 81 millió Ft pályázati támogatást nyertünk, a projektben a Városi Óvodai Intézmény, a két önkormányzati általános iskola, valamint a Móricz Zsigmond Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium vesz részt. A kulturális területen egy programsorozatra "Itt mindenkire szerep vár" címmel 98,5 millió Ft pályázati támogatást kaptunk, ennek révén két éven át színes programokat, tanfolyamokat szervezhet, illetve koordinálhat a mûvelõdési ház. A harmadik projekt a Néprajzi Kiállítóterem iskolabarát fejlesztésérõl szól, 40,5 millió Ft pályázati támogatással. Kulturális életünket tavaly a nagykun hagyományok ápolása határozta meg. Május 2-án ismét mi választhattunk nagykunkapitányt, Illéssy Ádám szemé135

Kalendárium 2010 lyében. Szeptemberben a kunok betelepülésének 770. évfordulója emlékére lezajlottak a Kunok I. Világtalálkozójának eseményei, melyben mi - önkormányzatunk és a város civil szervezetei - is aktív szerepet vállaltunk. A XII. Kun Viadalt is ennek keretében rendezte meg Horváth György vállalkozó. Minderrõl e kalendárium "A kunok útján" címû fejezetében részletesen beszámolunk. A nagykun hagyományõrzõ programok mellett új szabadidõs programok is megerõsödni látszanak: nagy siker volt a júniusi II. Halászlé- és Halételfõzõ Fesztivál, valamint a szeptemberi II. Ligeti Sportfesztivál is, melyek megrendezését támogattuk. Több kiadvány megjelentetésében is partnerek voltunk. A Kisújszállás arcai c. képeskönyvet önállóan jelentettük meg, a Nagykunsági krónikát - Györffy István könyvét - a Nagykun Hagyományõrzõ Társulással együtt. A helytörténeti füzetek sorozatban megjelent könyveket - a Munkás Horgász Egyesület megalakulásának 50. évfordulójáról, a 48-as Olvasókör létrejöttének 140. évfordulójáról, valamint a helyi cigányság életérõl - anyagilag támogattuk. Sport: eredményes küzdelmek A sportban az idei év szép eredményeket hozott. A Nagykun Diák Sportviadalt megnyerte a Móricz Zsigmond Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium, felnõtt focicsapatunk pedig a megyei II. osztály bajnokságát, így 2009 õszétõl ismét a megyei I. osztályban versenyeznek. Ebben az osztályban újoncként jól megállták a helyüket, 18 csapatból az õszi szezon végén az 5. helyen állnak a tabellán. Felkészülésüket azzal segítjük, hogy a Pillangó u. 13. sz. alatti épületben sportöltözõt alakítottunk ki számukra, 15,5 millió Ft-os költséggel. A sakk is az eredményes sportágak közé tartozik városunkban. A második helyezéssel zárták 2008/2009-es évet az NB II. Tóth László csoportjában. Az idei, 2009/2010-es évadot is eredményesen kezdték, jelenleg az elsõ helyen állnak. 136

Ez történt 2009-ben Súlyemelõink a tõlük megszokott magas színvonalon versenyeztek, 2009-ben is sorra szerezték az érmeket, melyek közül kiemelkedik az, hogy a serdülõ korosztályban két magyar bajnokunk is lett: Budai Krisztina és Budai Attila. Tájékoztatás: tiszta forrásból Önkormányzati munkánkban a nyilvánosságot elengedhetetlennek tartjuk, ezért törekszünk mind jobban kihasználni meglévõ tájékoztatási lehetõségeinket, de újakat is teremtünk. Reméljük, tapasztalják, hogy a Kisbírót tartalmában színesebb, közérthetõbb tettük, a TV Kisújban az önkormányzati hírek közlésének módja megújult, a városi honlap (www.kisujszallas.hu) aktuális és naprakész. A város mind a tíz választókörzetében elhelyeztünk egy-egy új hirdetõtáblát, folyamatosan frissítjük a benne kihelyezett információkat. Megkezdtük elektronikus hírlevél ([email protected]) készítését is, 2009 novemberétõl pedig a megújult Piaci Hírmondót is a lakosság tájékoztatásának szolgálatába állítottuk. Mindemellett várjuk az érdeklõdõket a nyilvános képviselõ-testületi ülésekre, a fogadóórákra, a lakossági fórumokra is, és természetesen problémáikkal képviselõikhez és hozzám egyaránt fordulhatnak. Kecze István polgármester

137

Kalendárium 2010


A Piculás ház

Az épület képe A nyitó rendezvényre 2009. szeptember 22-én "Hagyományõrzõ civilek a Nagykunságban" címmel került sor. Itt hangzott el a "Piculás bank története" címû elõadás, amely a név eredetét is ismertette. Zsoldos István tanár úrtól, a város neves helytörténészétõl eddig azt tudtuk, hogy azért hívták az e házban székelõ bankot Piculásnak, mert ide kis értékû pénzt, piculát is befogadtak, illetve kis összeget is hiteleztek az igénylõknek. A Pallas Nagylexikon ezt írja a piculáról: a picula a koronaérték behozatala elõtt forgalomban volt magyar és osztrák ezüst tíz krajcáros váltópénznek a

tréfás neve. A név az olasz spicciola szóból származik, mely a VelenceLombardia tartományok számára 1862-ben vert rézpénzeken fordul elõ: Moneta spicciola del Regno Lombardo-Veneto. ("Lombardia és Velence tartományok váltópénze") A moneta spicciola: váltópénzt, aprópénzt jelent, s az érmét magyar katonák hozták haza Olaszországból az ottani harcok végén. Késõbb ez az elnevezés átragadt a magyar 10 krajcárosokra is. A korona pénzrendszer bevezetése elõtt, tehát 1892-ig 1 forint 100 krajcárnak felelt meg, ez volt az "osztrák értékû" forint (a korábbi magyar értékû forintnál 1 forint 60 krajcár volt) a 10 krajcár - a picula - a forint tizedét jelentette. Ezüst érme volt, és még volt önálló vásárló értéke, mert pl. egy kis cipót, zsemle kenyeret lehetett érte venni. De megmaradt a picula elnevezés, a korona-fillér pénzrendszer bevezetése után (1892-1925 között) is. A pénzcsere után a 10 krajcár - a picula - értéke 20 fillérnek felelt meg, ezért most már ezt hívta a vásárló közönség piculának (dr. Nagy Ádám numizmatikus közlése). Azért is maradhatott meg ez a kis pénz elnevezés, mert a Vistai szójegyzék szerint Erdélyben és a dél-Dunántúlon szokás volt a keresztapa részérõl az újszülöttnek egy, a születés évében vert ezüst 10 krajcárost ajándékozni. Ezt az érmét azután kilyukasztották, és a kisgyerek csuklójára kötötték. Addig kellett hordaniuk, amíg megtanulták, hogy "hányba" (melyik évben) 20 fillér születtek. A néprajzi közlések szerint Erdély egyes részein az 1940-es évekig fennmaradt a piculahordás szokása. A Nagykunságban is szokás volt, hogy a született gyermeknek a keresztapja egy, a születés évében vert ezüst érmét ajándékozott. 94 éves édesanyám is sokáig õrizte az ajándékba kapott ezüstpénzt, amely aztán a sok viszontagság során elkallódott. Tehát a picula elnevezés fogalommá, eszmei pénzzé vált Magyarországon: azt a kis címletû (10 krajcár, még korábban 6 krajcár, majd késõbb a 20 fillér) névértékû váltópénzt jelentette, amelyik még önállóan is vásárló értékkel bírt. Mondás is született errõl az értékrõl: "Jobb a gyakori picula, mint a ritka korona." Az a bank tehát, amelyik kis értékû pénzforgalmat is felvállalt, kiérdemelte a piculás-bank nevet. Valószínû több ilyen bank is mûködhetett az országban, amit köznyelven piculás-banknak neveztek. Elek város (Békés megye) krónikájában olvashatjuk, hogy a Keresztény Szociális Munkás Egylet

138

139

Az 1934. február 4-én alakult, majd 1987. április 24-én újjászervezõdött civil szervezet, a Kisújszállási Városvédõ és -Szépítõ Egyesület 2009-ben pályázat útján elnyerte a város tulajdonában lévõ, Vásár és Táncsics utca sarkán álló egykori bank épület, a Piculás ház használati jogát. A kisújszállási városvédõk a több mint százéves épületet sok-sok munkával, pályázati pénzekbõl felújították és birtokba vették.

Kalendárium 2010


1925-ben kultúrházat épített, és az épületben "Piculás Bank" néven pénzintézet mûködött. A picula szó jelképpé vált. Kovács József, kisújszállási éremgyûjtõ bemutatott egy jelképes érmét, melyet Szentendrén használtak valamilyen egyesület vagy kör tagjai, amelyik A homlokzati tábla fényképe pénzt helyettesített. Funkcióját a mai napig nem sikerült pontosítani. A mi Piculás bankunk építésének évét az 1905-ben Török Imre esperes által szerkesztett Nagykun Kalendárium közlésébõl tudjuk. Az "egy idõs ember feljegyzései" címû cikkben az áll, hogy 1870-ben alapíttatott a takarékpénztár. Ezt nevezte el a köznép Piculásnak. A közlést igazolja, hogy az épület stílusa, szerkezete a 140 évvel ezelõtti gyakorlatnak felel meg, pl. a felfalazott eresz is erre utal és az épület külsõ és belsõ díszítése. Hogy banknak épült, azt a saroktornyon elhelyezett méhkas mintázat is igazolja. C. Szabó Istvánné adatközlõnk szerint a II. világháború után az épületben az Országos Szövetkezeti Hitelintézet mûködött. Férje, C. Szabó István 1949-ben volt a bankfiók igazgatója. 1953. január 1-jétõl a Magyar Nemzeti Bank vette át a pénzintézetet, melyet továbbra is férje vezetett. A Magyar Nemzeti Bank 1962. december 15-ig mûködött a volt Piculás épületében. Az épületet 1962. december 21-én adták át oktatási célra, és ezt a célt szolgálta 2008-ig, míg az Illéssy Sándor Szakközép- és Szakiskola használta. A másik, ma is álló szép banképület, mely ma az OTP-nek ad helyet eredetileg Városi Takarékpénztár - több feljegyzés szerint csak késõbb, 1897ben létesült. Tehát ezt 27 évvel megelõzte a Piculás bank építése. És még egy mondat a picula szó továbbélésérõl. Egy Avon katalógus közlése szerint (2008. 01. 31-én) a piperecikkeket forgalmazni kívánóknak nem kell tõkét befektetni, hogy viszontértékesítõk legyenek, szó szerint így írják: "Beugró nem kell egy picula sem." Tehát a picula név máig élõ fogalom, és szép hagyomány, hogy a városvédõk is megõrzik ezt a régi elnevezést, és új székházuk homlokzatára emlékeztetõként felírták.

Városszépítõ hét - Ifjúsági munka a Városvédõ és -Szépítõ Egyesületben 2009-ben 23. alkalommal tartottuk meg a városszépítõ hetet városunkban. Még soha ennyi diák és felnõtt nem jelentkezett "várost szépíteni", mint ezen a nyáron. A munkát végzõk száma összesen 111 fõ volt. Óvodástól nyugdíjasig valamennyien azon szorgoskodtunk, hogy városunk egy-egy része megújuljon, tetszetõsebb legyen. 1706 munkaórát dolgoztunk, melynek értéke közel 700. 000 Ft. A jelentkezõk lelkes táborát az sem tántorította el, hogy az elsõ napon zuhogó esõben kellett otthonról elindulniuk. Szinte valamennyien munkára jelentkeztek. Inkább a szervezõknek okozott némi fejfájást, hogy mindenkinek tudjon fedett helyen hasznos tevékenységet felkínálni. Megoldottuk.

-

-

Dr. Ducza Lajos 140

Az elvégzett munkák: gyomlálás a strand, a városközpont parkjában, a virágágyásokban, szabadtéri virágtartókban, a kunkapitányok sétányán; a város belterületén a lánckorlátok tisztítása, mosása, festése; az Ábri-ház (Tájház) udvarának gyomlálása, a ház kitakarítása, a kerítés lenolajozása; nagytakarítás, ablaktisztítás a Papi Lajos Alkotóházban (Szalmaház); parlagfû-mentesítés, valamint festési munkálatok az Erzsébet Gyógyfürdõ területén; a Néprajzi Múzeum (Morgó) kerítésének lenolajozása; a napközi otthon kis- és nagykapujának festése; a Szabadság téri lakótelep padjainak festése, kõvirágtartók és szeméttárolók tisztítása, festése; a helyi iskolákban is tevékenykedtek a gyerekek - a saját portájukon is rendet tettek (ez fõleg az esõs napnak köszönhetõen pakolás, teremrendezés volt, késõbb festés, gyomlálás). Az idén új feladatként végeztük: az izraelita temetõ akadálymentesítése, az új emlékmû környékének rendezése; a vasútállomás peronjának "parkosítása", az ivókút és a kõkerítés meszelése; ablakok, ajtók csiszolása, mázolása a Piculás Civilházban; oszlopok kiemelése, tereprendezés a Horváth-tanyán. 141

Kalendárium 2010

-


Egyéb rendezvények a városszépítõ héten: ünnepélyes tábornyitás, ahol a város alpolgármestere és a táborvezetõség köszöntötte a résztvevõket, felvázolta a rájuk váró feladatokat; munkabiztonsági oktatásra is sor került, melynek megértését aláírásukkal igazolták a résztvevõk csoportkép készítése; szabadidõs tevékenységek: sorversenyek, játékos ügyességi feladatok, a strandon; könyvbörze, Olvasó-liget a könyvtár szervezésében; megemlékezés a holokauszt kisújszállási áldozatairól a zsidó temetõben; ünnepélyes táborzárás, jutalmazás; részvétel a szombat délután rendezett CIVIL-kavalkád programjain.

A résztvevõk köszönettel fogadták a mindennapi finom ebédet, a feliratos pólókat, az ingyenes strandolási lehetõséget, valamint egyéb apró jutalmakat. Igyekeztünk igazságosan, differenciáltan jutalmazni a több napot és kiválóan dolgozókat, ill. azokat, akik legtöbbet tettek a közösségi tevékenységek sikerének érdekében. Terveink között szerepelt egy õszi jutalomkirándulás megszervezése is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe, amit októberben sikerült is lebonyolítani. 45 fõs csoportunk megismerte a megye legfontosabb természeti- és épített környezeti értékeit, lerótta kegyeletét Móricz Zsigmond és Kölcsey Ferenc emléke elõtt. A gyerekek többsége jelezte, hogy jövõre is szívesen jön a táborba, illetve az egyesület minden olyan programjára, amit velük és nekik szervezünk. Magunk, vagy partnereink, az oktatási, mûvelõdési intézmények, valamint civil partnereink segítségével. A szükséges anyagi forrásokat sikeres pályázatokból, támogatásokból, adományokból, ill. az egyesület pénztárából biztosítottuk. Köszönetünket fejezzük ki mindenkinek, aki hozzájárult a városszépítõ hét megrendezéséhez, az egyesületben folyó ifjúsági munka feltételeinek megteremtéséhez, folyamatos végzéséhez. Úgy érezzük, hogy ismét sikerült erõsítenünk az értékteremtõ munka fontosságát, az egyesülethez és a városhoz való kötõdést. Az értékteremtés mellett természetesen fontos célunk volt még a hagyományápolás, a környezetvédelemre, munkára nevelés, a közösségépítés, a nemzedékek együttmûködése, az ismeretközlés, ismeretterjesztés. Reménykedünk abban, hogy a résztvevõk környezettudatos, szülõvárosukhoz ragaszkodó felnõttekké válnak.

Képek a városszépítõ táborról

A Néprajzi Kiállítóterem elõtt

Kecze Jánosné A Piculás Civilházban 142

143

Kalendárium 2010


A zsidó temetõben

Padfestés a fürdõben

A Horváth-tanya bejáratánál

A vasútállomáson

144

145

Kalendárium 2010


A vasútállomáson

Kiránduláson Tiszacsécsén, Móricz szülõházánál

Az Illéssy iskola udvarán

Kiránduláson

146

147

Kalendárium 2010


Kitüntetettjeink 2009-ben Az önkormányzat kitüntetettjei PRO URBE DÍJBAN RÉSZESÜLTEK

Városszépítõk 2009-ben

Máté Ottó híd- és vízmûépítési technikus a város vízellátásának, vízgazdálkodásának biztonságáért végzett több évtizedes kiváló szakmai és emberséges munkájáért, illetve korábban a város különbözõ építési beruházásainak során végzett vezetõi-irányítói tevékenységéért részesült az önkormányzat Pro Urbe Díjában.

Dr. Dékány László már három évtizedes, városunkban végzett, felelõsségteljes háziorvosi, sportorvosi és üzemorvosi tevékenységéért, valamint a Máltai Szeretetszolgálatban végzett másfél évtizedes karitatív munkájáért részesült az önkormányzat ezen, egyik legmagasabb rangú elismerésében.

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS SPORTJÁÉRT DÍJBAN RÉSZESÜLT: Szûcs István vállalkozó, asztalitenisz-edzõ és sakkozó, a sportok szerelmese. A Kisújszálási SE asztalitenisz szakosztályát évtizedekig vezette, tagja a jelenleg ezüstérmes NB II-es sakkcsapatnak, illetve a megyei bajnok kisújszállási sakkcsapatnak. Örökifjú „Mesterként”, életmûvészként szeretik barátai.

148

149

Kalendárium 2010 PRO COMMUNITATE URBIS DÍJBAN RÉSZESÜLTEK:

Nagy Istvánné Szilágyi Ilona több mint négy évtizeden át dolgozott cukrászként, sokáig családi vállalkozásban süteményboltot is üzemeltetett, ahol saját készítésû finomságaival „édesítette meg” vásárlói életét. Az önkormányzat kiváló mesterségbeli tudásáért mondott e díjjal elismerést és köszönetet.

A Fegyvernek és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Kisújszállási Kirendeltsége városunkban több mint két évtizede mûködõ pénzintézet, mely a lakosság bizalmát élvezõ, megbízható pénzügyi tevékenységéért kapta az önkormányzat elismerését kifejezõ díjat.

Ez történt 2009-ben ARANY JÁNOS PEDAGÓGIAI, KULTURÁLIS ÉS MÛVÉSZETI DÍJBAN RÉSZESÜLTEK: Bészabó András festõmûvész-tanárt városunk mûvészeti életében végzett kiemelkedõ alkotómunkásságának és a mûvészetoktatásban végzett eredményes pedagógusi munkájának elismeréseként részesítette önkormányzatunk Arany János-díj kitüntetésben.

Himer Gyuláné ny. gyógypedagógus évtizedeken át, a sérült gyermekek iránti mély humanizmussal és szeretettel, optimizmussal, türelemmel és segítõkészséggel végzett pedagógusi munkájának városi elismeréseként a pedagógusnap alkalmából részesült az Arany Jánosdíjban.

A KISÚJSZÁLLÁS TISZTELETBELI POLGÁRA CÍMBEN RÉSZESÜLTEK: Csányi Erzsébet Pacsér lelkészasszonya (Bácska - Szerbia) Francia Zsuzsanna egyetemi hallgató, olimpiai bajnok (USA) Dr. Karikó Katalin kutatóbiológus (USA) Kósa Zsuzsa tolmács, turisztikai szakember (Igló, Szlovákia) Papp Árpád iskolaigazgató (Négyfalu, Románia) Rózsa Imre fafaragó (Pacsér, Bácska - Szerbia) Somogyi (Singer) László tolmács (Svájc) Zsidik Sándor polgármester (Szernye, Ukraja)

A NAGYKUNSÁGI TELEPÜLÉSEK NAGYKUNSÁGÉRT DÍJÁBAN RÉSZESÜLT: Szenti Ernõ költõ, ny. tanár, aki grafikákat készít és verseket ír, egyéni hangvételû verseibõl már kilenc önálló verseskötete jelent meg, tagja a Magyar Írószövetségnek és a Magyar Grafikusmûvészek Szövetségének - egyéni arc a Nagykunság mûvészeti életében. 150

151

Kalendárium 2010


MEGYEI ELISMERÉSEKBEN RÉSZESÜLTEK:

A Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított Megyei Jubileumi Príma Díjban részesült: Dr. Kiss Kálmánné ny. címzetes középiskola-igazgató, városunk díszpolgára

Bartus Mihályné, a Polgármesteri Hivatal pénzügyi osztályának nyugalmazott vezetõje a közigazgatásban végzett kiváló szakmai és vezetõi munkájának elismeréseként Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati és Közigazgatási Díjban részesült, melyet a köztisztviselõk napja alkalmából rendezett megyei ünnepségen vehetett át.

Pedagógus Szolgálati Emlékéremben részesültek: A Kossuth Lajos Általános Iskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Diákotthonból: Ari Géza, Jónás Györgyné, Zsoldos Zoltán tanárok Az Illéssy Sándor Szakközép- és Szakiskolából: Debreczeny Zoltán tanár, iskolaigazgató

Kovács János, az EPOSZ Kft. ügyvezetõ igazgatója vállalkozásának példaértékû fejlesztéséért, szakmai eredményességéért, minõségi munkavégzéséért JászNagykun-Szolnok Megyei Gazdasági Díjban részesült, melyet a megyei Szent István-napi ünnepségen vehetett át.

A Városi Önkéntes Tûzoltó Egyesület Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendészeti és Közbiztonsági Díjban részesült. A több mint százéves múltra visszatekintõ egyesület jelenleg öt település tûzvédelmét látja el, de segítenek különbözõ káresetekkor is a mentésben (balesetek, ár- és belvíz). Önfeláldozó munkájuk szép elismerése e díj.

A Móricz Zsigmond Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégiumból: Juhász Imre tanár Felsõoktatási intézményüktõl aranydiplomát kaptak: Barabás Rudolfné tanítónõ Bress Ferencné tanítónõ Fehér Károlyné tanítónõ A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Közalapítvány elismeréseiben részesültek: „Az év pedagógusa” cím elismerésben részesült: Szénási László testnevelõtanár, iskolaigazgató-helyettes; „Az év nevelõtestülete” cím elismerésében részesült: a Városi Óvodai Intézmény A Kisújszállási Városvédõ és -Szépítõ Egyesület Gaál Kálmán-díjában részesült: a Városi Nyugdíjas Klub

152

153

Kalendárium 2010


Tiszteletbeli polgáraink gondolatai az ünnep kapcsán

Ponyokai Bálint

Dr. Karikó Katalin: Magyarországtól távol élek, már 25 éve, de megmaradtam kisújszállásinak. És nagyon örülök, hogy a város így gondolja a lányomról, Zsuzsáról is, mert gyermekkorában minden nyarát itt töltötte, 4 évestõl 18 éves koráig minden nyáron itt volt, és õ kisújszállásinak vallja magát. Amikor az iskolában be kellett írni a származását, azt mondta, hogy kisújszállási. És ezt mondta az NBC-nek, a Kossuth Rádiónak is - minden nyilatkozatában megemlékezik arról, hogy mennyire szereti Kisújszállást. Itt kezdte el, ebben a városban a késõbbi sportsikereit is megalapozni. Itt tanult meg úszni, teniszezni, itt biciklizett, futkározott a sportpályán, a konditeremben emelgette a súlyokat. A nagyvárosban minden nagy és szép, de nem volt meg az, ami itt igen: nagy szabadságot és önállóságot élvezett itt.

(1932-2009)

Somogyi László: Mindig szeretettel gondoltam Kisújszállásra, mindig megõriztem szívemben. Azt hiszem, ez a megtiszteltetés, amit kaptam, nemcsak nekem szól, hanem egy eltûnt, nagy családnak is, amely tagjainak emlékét ott, a volt zsinagóga elõtt egy tábla õrzi, rajta 123 név szerepel, akik eltûntek közölünk, megölték õket … többek között az én bátyámat is. Csányi Erzsébet: Szeretném megköszönni, hogy valóban nem feledkeztek meg rólunk. … köszönöm a biztatást, bátorítást, mert hiszen nagyon-nagy szükségünk van a megerõsödésre. Valóban nehéz, de jó is, hogy a "Sírjatok a sírókkal, örüljetek az örvendezõkkel" valóra vált, hiszen amikor nehéz idõszak volt, akkor segítséget nyújtottatok, és most elhívtatok bennünket, hogy együtt örüljünk. Azt hiszem, ezt azért tudjátok megtenni, mert a szeretet nyelvén szóltok és cselekedtek. Isten áldjon meg benneteket, hogy be tudtátok tölteni Isten küldetését. Így szebb és boldogabb ez a világ, amelyben élünk.

154

2009. január 21-én elhunyt Ponyokai Bálint, városunk volt tanácselnöke, Pro Urbe Díjasa, díszpolgára közösségünk tisztelt és szeretett polgára. Városunk önkormányzata saját halottjának tekintette; 2009. január 24-én, a Déli temetõben kísértük utolsó földi útjára. Ponyokai Bálint halálával nemcsak kevesebben lettünk, hanem szegényebbekké is váltunk. Az a kincstár, amely az õ életének elmúltával összedõlt, gazdag volt. E kincsekbõl, melyek szellemierkölcsi értékek, már életében részesített minket, azt a közösséget, amely õt körülvette. Olyan egyéniséggel ajándékozta meg õt a sors, amellyel városunk közösségében mindig meghatározó szerepre lett hivatott. A hajdan Törökszentmiklósról városunkba került ifjú biztos mesterségbeli tudással érkezett ide, az akkori Mezõgép Vállalat igazgatói posztjára. A város közéletébe elõbb tanácstagként kapcsolódott be, majd 1974-tõl a rendszerváltásig városunk tanácselnökeként dolgozott. Nem csak erkölcsi értékekkel gazdagította városunkat, hiszen városvezetésének ideje alatt lakótelep, lakóházak sora épült, sõt több középület is: iskolák, óvodák, bölcsõde, tornaterem. Épületfelújítások, közmûfejlesztések, ipari létesítmények városunkban történõ letelepítése - mindmind vezetõi aktivitásának eredményei. És városunk kulturális életének fejlõdése is: õ állt a hátterében a várostörténeti monográfia megjelentetésének, a rajongásig szeretett barát, Papi Lajos emlékére az Alkotóház kialakításának, a gazdag kiállítási életnek, a Hajdúsági Mûvésztelep alkotói bemutatásának. Olyan vezetõi erényekkel rendelkezett, amelyekkel csak kevesek. Alapvetõen szerény ember volt, aki sohasem magasról és utasításokkal közeledett kollégáihoz. A feladatok megvalósításához lelkesedésével, példamutatásával motivált. Olyan vezetõ volt, aki lendületet, kedvet adott, aki arra törekedett, hogy a legtöbbet hozza ki munkatársaiból. Õszintén tudott örülni minden és mindenki sikerének. A szakmai féltékenység vagy a diktatórikus irányítás tõle távol álltak. Ha vele szemben történtek méltánytalanságok, bölcsen és csendben túltette magát rajtuk. A megsértettség gyengeségét, vagy bármilyen indulatot nem engedett meg magának. A város közösségének fejlõdése érdekében az együttmûködést mindennél fontosabbnak tartotta. Ezért õ nemcsak tiszteletet vívott ki magának városunkban és megyénkben egyaránt, hanem szere155

Kalendárium 2010


tetet is. Több mint másfél évtizedes városvezetõi munkája a rendszer-váltáskor ért véget. Az, hogy akkor - 1990-ben, az ország reményteli megújhodásának idején -, itthon a civil szervezetek és az újonnan alakult pártok javaslatai alapján õ lett városunk egyik Pro Urbe Díjasa, olyan nagyszerû dolog, amely a város egészének az õ vezetõi munkája iránti elismerését fejezte ki. Az új városvezetés kialakításának idején Ponyokai Bálint felelõsséggel úgy vonult vissza, hogy mindenben számíthattak rá. Bár már nem vállalt képviselõséget, de minden tudását, tapasztalatát, kapcsolatait, segítségét felajánlotta az új önkormányzatnak. Dr. Ducza Lajos akkori polgármester elbeszélése szerint támogató hozzáállása, õszinte öröme, lelkesítése, bátorítása erõt, buzdítást adott az elsõ szabadon választott képviselõ-testületnek a munkához. Nyugdíjba vonulásával más tereket keresett és talált, amelyeken hasznára lehetett városunknak. Új oldalairól ismerhettük meg. Titkári szerepet vállalt a városvédõk egyesületének széles táborában, valamint kibontakoztatta kézmûves tudását. Mestermûvek kerültek ki a keze alól: régi hintókból újakat varázsolt, hogy csodájára jártak az országból. A lovak és lóversenyek szerelmeseként városi lovas bajnokságokat szervezett, megannyi támogató megnyerésével, népes közönség örömére. Õt mindig és mindenhol tárt kapuk fogadták, ha a versenyekhez mecénásokat keresett. Dolgozott, szorgoskodott - ahogyan a megismételhetetlen, egyszeri emberi csodáról ír Kosztolányi Halotti beszéde: "…futott, telefonált, / és szõtte álmát, mint színes fonált: / a homlokán feltündökölt a jegy, / hogy milliók közt az egyetlenegy." De milyen nehéz szembenézni erõnk fogytával… Bálint bácsi ebben is példa. Amit végzett, és amirõl tudta, hogy érték, nem hagyta veszendõbe. Az elmúlt években felelõsséggel végiggondolta, kik lehetnek az õ örökösei. Bár talált az egyes feladatokhoz elkötelezett embereket, de olyan kaliberû személyiség, aki mindezeket úgy együtt, egy kézben tartotta volna, mint õ, valljuk be, még nem nõtt föl… Bálint bácsi nyíltszívû, közvetlen, mérhetetlenül humánus egyéniség volt. Nem túlzás róla azt mesélni, hogy mindenkihez volt jó szava. Érdekelte, mi történik veled, velem, a szeretteinkkel, a barátainkkal. Sohasem tolakodóan, hanem tiszta õszinteséggel és szeretettel. Boldog lehet a család, amelynek támasza lehetett. Tudjuk, mindennél drágább volt neki a család, amelynek támasza volt, és amely továbbviszi az õ emberi, szellemi, erkölcsi örökét. Kecze István

Deme Lászlóné tanárnõ emlékére

156

(1931-2009) "Nem mindig ember, aki sorsot intéz; Gyakran a bölcs is eszköz, puszta báb; S midõn lefáradt az erõtlen kéz, A végzet tengelye harsog tovább..." - Arany János Elhunyt Deme Lászlóné Terike tanárnõ, a Kossuth Lajos Általános Iskola biológia-kémia szakos pedagógusa. Emlékére a temetésén búcsúzót mondó Földesi Erzsébet nyugalmazott tanárnõ szavaiból idézünk.

"Terike! Hivatásod volt a tanítás. Jelentette ez a megszerzett tudásod folyamatos gyarapítását, a pedagógiai felkészültséget, a szakma- és gyerekszeretetet, a szigorú igényességet, pontosságot. Azon lelkes pedagógusok közé tartoztál, akire minden munkában számítani lehetett, legyen az bemutató tanítás, kalászgyûjtés, társadalmi munka, táboroztatás, munkaközösség-vezetés, dolgozók iskolája. Példa volt odaadásod: munkában, diákok segítésében, kartársak támogatásában. Példa volt ragaszkodásod: munkahelyhez, kollegákhoz, tanítványokhoz, a még élõ osztálytársakhoz. De példa lehet elõttünk becsületességed, õszinteséged, tisztességed, lelkiismeretességed, önzetlen segíteni akarásod. Mindig örültél és szeretted, ha meglátogattunk otthonodban. Nyugdíjasként is érdekeltek iskolád eseményei. Együtt örültél velünk sikereknek, s velünk szomorkodtál a nehéz idõkben. Figyelmed, gondoskodásod mindenkire és mindenre kiterjedt. Harcos, céltudatos akaraterõd vezetett e hosszú élet során, melyet egy mély érzésû, érzelemgazdag lélek irányított. A mai nappal egy igaz társsal, egy kiváló pedagógussal, kollégával, baráttal lettünk kevesebben e földi világban. A csendnek varázsa van. Megnyugszik a lélek. Legyen ez a csend és nyugalom örökre a Tied itt a kunsági földben szüleid, férjed mellett. Mi pedig emléked tisztelettel és kegyelettel megõrizzük. Isten Veled! "

157

Kalendárium 2010

Törzsök Béla (1916 - 2009) 2009. március 21-én a Nyugati temetõben a tisztelõk serege vett búcsút Törzsök Béla tanár úrtól. Jelen voltak a közeli és távoli rokonokon, egy hosszú, eredményes alkotó élet helyszíneinek képviselõin túl Kisújszállás mai önkormányzati és intézményi vezetõi, az egykori családi kapcsolatokat máig õrzõ ismerõsök, és jónéhányan az egykori tanítványok közül, akik - tudtuk, tudjuk - életre szóló útravalót kaptunk Béla bácsitól: a magyar népdal, zenei anyanyelvünk ismeretét - szeretetét. Törzsök Béla Battonyán született. A debreceni református tanítóképzõben szerzett kántortanítói oklevelével a kisújszállási református elemi iskolában kezdett 1936-ban éneket tanítani, karnagyként és kántorként mûködni. Igen tartalmas 13 évet töltött városunkban. Folyamatosan továbbképezte magát: 1942-ben a Zenemûvészeti Fõiskolán ének szaktanítói, 1948-ban középiskolai ének- és zenetanári diplomát szerzett. Ekkor már családos ember: felesége a köztiszteletben álló Apostol Gábor tanító úr leánya, Zsuzsanna, gyermekeik László és Béla. Hivatását és tanítványait szeretõ igazi pedagógus volt, óráin és énekkari foglalkozásain részt venni, a sikeres fellépések sokaságán szerepelni élményt jelentett. Az 1947/48-as tanévben már óraadó a gimnáziumban, az 1948/49-es centenáriumi évben már kinevezett tanár. Az 1947-ben létrehozott általános iskolai és gimnáziumi kórus 120-130 tagot számlált, szinte minden iskolai, templomi és városi ünnepségen fellépett, elsõ évben - Évkönyvünk tanúsága szerint 21, a másodikban 33 alkalommal! Mûsoron praeklasszikus és nyugati szerzõk mûvei mellett fõleg Bartók és Kodály alkotásai szerepeltek, valamint élõ szerzõk népdalfeldolgozásai. Korda Piroska emlékei szerint Törzsök Béla "szigorú, de nagyon kedves bácsi" volt, a kórus elsõ száma a Forr a világ… Felpezsdült a zenei élet, így történhetett, hogy a gimnazisták már 1942-ben a Székelyfonó elõadására vállalkozhattak. Korda Piroska tanúsítja: a 40-es években "a város két szellemi pólusa" Korda Béla és Törzsök Béla volt. Hogy mennyire ragaszkodtunk karvezetõnkhöz, igazolja másik iskolatársunk, Rásky Éva emlékezése arról, hogy amikor 1949-ben õ a békéstarhosi zenei általános és középiskola tanára lett, mi azzal próbáltuk visszakövetelni, hogy utódja elsõ énekkari próbáján egyetlen hangot sem voltunk hajlandók megszólaltatni… 1952-tõl 1971-ig a soproni, 1979-ig a szarvasi óvónõképzõnek volt énektanár-karvezetõje Törzsök Béla. Ezekben az évtizedekben bontakozott ki gazdag alkotó tevékenysége: óvodai és iskolai dallamok százait komponálta, 158

Ez történt 2009-ben gyakran azok szövegét is írta. Publikációi, gyûjteményei máig az óvodai munka nélkülözhetetlen anyagai, legismertebb talán a "Zenehallgatás az óvodában" és az "Aranygyûrû" címû, utóbbit mesterének, Kodály Zoltánnak ajánlotta "harangszavú üzenet"- ként. "Szép életet élt. Megpróbáltatásai ellenére elvégezte mindazt, amit Teremtõje rábízott" - így méltatja õt tisztelõje, volt kollégája, Róbert Gábor. Feleségét és idõsebb fiát is elvesztette. 93 évesen, õket követve talált, találjon maga is végsõ nyugalmat a nagykunsági anyaföldben. Dr. Kiss Kálmánné (A szerzõ megjegyzése: nevét méltán viselhetné városunk zenemûvészeti iskolája, mint Korda Béláét is. Dombormûvû arcmásának megalkotását felajánlotta Krasznay János zenemûvész, amatõr szobrász.)

Morzsák „Uram, tégy engem békéd eszközévé, hogy szeressek ott, ahol gyûlölnek, hogy megbocsássak ott, ahol megbántanak, hogy összekössek, ahol széthúzás van, hogy reménységet keltsek, ahol kétségbeesés kínoz, hogy fényt gyújtsak, ahol sötétség uralkodik, hogy örömet hozzak oda, ahol gond tanyázik. Uram, segíts meg, hogy törekedjem nem arra, hogy megvigasztaljanak, hanem hogy én vigasztaljak, nem arra, hogy megértsenek, hanem arra, hogy én megértsek, nem arra, hogy szeressenek, hanem hogy én szeressek. Mert aki így ad, az kapni fog, aki elveszíti magát, az talál, aki megbocsát, annak megbocsátanak, aki meghal, az fölébred az örök életre.” - Assissi Szent Ferenc -

159

Kalendárium 2010

A kunok útján

Csordás János

Ismét nagykunkapitányt választottunk

(1933-2009) Egy szerény, pedáns polgárunktól, sokunk kedves ismerõsétõl kellett most váratlanul elválnunk. Városunk hûséges Pro Urbe díjasától. Élete nagy részét Kisújszállás közútjainak karbantartásáért, mindnyájunk közlekedésének biztonságosabbá tételéért szentelte. 1933. augusztus 17-én Mezõtúron született. Ott töltötte gyermekéveit, az ottani katolikus iskolában végzett. A háború után szüleire és rá is nehéz évek jöttek. Nincstelenné tett idõs szüleit is neki kellett fiatalon eltartani. Minden lehetséges fizikai munkát elvállalt, hogy családja megélhetését biztosítsa. 1952-ben került az akkori útfenntartó vállalathoz, s ekkor vált az útépítés és fenntartás életcéljává. Katon évei és szülei elvesztése után, 1958-ban sikerült bejutnia a Mûszaki Egyetemre. Szakmai pályafutása töretlen volt. Az 1960-as évek elejétõl, nyugdíjazásáig vezette - a kisújszállási központú - területi üzemmérnökséget. Mindig szerény, visszafogott, szolgálatkész ember volt, munkahelyi vezetõként is megértõ, kompromisszum kész, de határozott irányító. Nem hangos szóval, de szakmai tekintéllyel vezette a kisújszállási "közutasokat". Mindig igyekezett a területéhez tartozó települések gondjain segíteni: utak, iskolai sportudvarok, parkolók sokasága készült irányításával társadalmi munkában vagy szerény költséggel. Évtizedeken át tagja volt a megyei közlekedésbiztonsági tanácsnak. Embersége, alapossága, rendszeretete kivívta beosztottjai és vezetõi megbecsülését, számos szakmai elismerés és kitüntetés mellett 1990-ben Ponyokai Bálint tanácselnökkel együtt kapta meg a város elismerését, a Pro Urbe díjat. Munkája mellett számára legfontosabb mindig a családja volt. Felesége, lányai közelsége mellett katolikus hite adott erõt számára, melyet a legnehezebb s legválságosabb idõkben sem tagadott meg. Családja, barátai, az Ifjúság úti szomszédjai és önkormányzatunk el nem múló szeretettel õrzik emlékét. Dr. Ducza Lajos alpolgármester

160

A mai Nagykunság X. kapitánya: Illéssy Ádám 2009-ben - tíz évvel Horváth György nagykunkapitány megválasztása után - ismét városunk választhatott nagykunkapitányt. Az avatóünnepségre május 2-án került sor. Kalendáriumunk következõ oldalain ezen ünnepség fontosabb eseményeinek krónikáját adjuk. (Szerk.) I. Köszöntõt mondott a Nagykun Hagyományõrzõ Társulás Elnöke, Kecze István polgármester Emlékezésre és ünnepre gyûltünk össze. Az emlékezés beleolvad az ünnepbe, ünnepünkkel pedig a jövõbe tekintünk. Évszázados nagykunsági hagyományra emlékezünk, melyet éppen tíz esztendõvel ezelõtt emeltünk ki 'a múltnak mélységes kútjából'… Az 1200-as években IV. Béla királyunk által letelepített kunok népe edzett, szívós, harcos, hûséges és szabad nép volt. Az egyik kun település múltjáról így ír Illyés Gyula: "Lakosai büszkén emlegetik származásukat. Magyarok? Nemcsak színmagyarok, hanem ráadásul kunok õk, amin valami olyasmit értenek, hogy a magyarnál is magyarabbak. Szabadok, lovon járnak, s akkora határok van, mint egy birodalom. Az õshazát, a dicsõ Attila királyt õk még többet emlegették. Méltán: õk tiszta ogurok, az új hazába jó háromszáz éves késéssel jöttek be, merészek, villogószemûek, feketék, s hun rokonság ide vagy oda, igen szépek õk, s ezt õk is tudják. Legyen boldog és érezze megtisztelve magát, akit maguk közé fogadnak, aki tanyát verhet itt, a világ közepén." Letelepedésük utáni nyelvükrõl is van adalékunk: az õsi nyelv dinamikáját a Kun Miatyánk fennmaradt szövegében jól érezzük: "Bezén attamaz, kenze kikte (Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben) Szenlészen szen adon…" (szenteltessék meg a te neved") A kun nép szabadság- és önállóságvágya az évszázadok során mindannyiszor megmutatkozott. E nép, õseink önállóság iránti törekvéseinek kifejezõi a jászkun településcsoportokat összefogó, úgynevezett székek, illetve azok vezetõi: kapitányai voltak, akiket a közrendû kunok választhatták. Nagykunkapitányokat egészen az 1800-as évek második feléig választottak. Az utolsó 161

Kalendárium 2010

A kunok útján

nagykunkapitány a nagyhírû kisújszállási Illéssy családból került ki: Illéssy Sándor volt õ, aki egyben városunk elsõ polgármestere. Ma, 2009 májusában, ebben a gazdaságában, szellemiségében, kultúrájában egységesülõ és uniformizálódó, az egyes embert észrevétlenül gyökértelen fogyasztóvá alakító világban, itt, e helyen hadd idézzem Györffy Istvánnak, a Nagykunság egyik legkiválóbb néprajztudósának mintegy szellemi végrendeletként õrzött szavait: "Európa nem arra kíváncsi, hogy átvettünk-e mindent amit az európai mûvelõdés nyújthat, hanem arra, hogy a magunkéból mivel gyarapítottuk az európai mûvelõdést." Györffy István saját kultúránk megõrzésének fontosságára figyelmeztet. E gondolat mai olvasatában benne rejlik egy másik üzenet is. Az egyes embert, a népcsoportokat, népeket elsodró pénz, anyagi haszonszerzés világában úgy tudunk megmaradni, sõt: úgy tudunk teljes életet élni, ha kisebb-nagyobb közösségeinket, amelyekbõl gyökereink erednek, megõrizzük és továbbörökítjük. Ha közösségeink kapcsolatrendszerében úgy tudunk egymás felé fordulni, hogy látjuk egymás emberi arcát, és ezekben az arcokban saját magunkat is. Ha érezzük és megértjük, hogy összetartozunk, és ez az összetartozás közösségeink jelenét és jövõjét, de személyes jövõnket is biztosabbá teszi. Erõsít bennünket. A nagykunkapitány választásának és avatásának 2000-ben felélesztett hagyománya a nagykunsági települések múltban gyökerezõ, de a jelenünket és jövõnket szolgáló összetartozásának és együttmûködésének kifejezõje. E hagyomány újjáteremtése, a 19. századi szerepétõl eltérõ tartalommal való újjá-

élesztése kisújszállási kezdeményezésre valósult meg. Fekete Imre, Ö Tóth Lajosné és a Városi Nyugdíjas Klub gondolata talált kedvezõ fogadtatásra az önkormányzati képviselõ-testületben, aminek nyomán 2000. május 6-án a Nagykunság több mint egy évszázad után megválasztotta jelen történelmének elsõ nagykunkapitányát Horváth György kisújszállási hagyományõrzõ vállalkozó személyében. Ezután, évrõl évre, folytatódott e kezdeményezés. A nagykunsági települések sorban megválasztották kunkapitánynak azt a személyt, aki véleményük szerint a nagykunság összetartozását, kultúráját, szellemiségét hivatott kifejezni. - Karcag városa a Nagykunság legkiválóbb szobrászmûvészét, Györfi Sándort tisztelte meg e címmel. - Túrkeve Balogh Márton elõadómûvészt emelte a kapitányok sorába. - Berekfürdõ szintén a mûvészetek felé fordult, amikor elszármazottjában, Csíkos Sándor színmûvészben látta a nagykunsági összetartozás kifejezését. - 2004-ben Kunhegyes városa Simai János személyében gazdálkodó, vállalkozó embert választott e hagyományõrzõ küldetésre. - A következõ évben Kunmadaras kapitánya Barta László lett. - Kunszentmárton Smuta Zsolt vállalkozónak adományozta e tiszteletteljes címet. - 2007-ben járunk, amikor Kuncsorba választ, Ullár Imre vállalkozó, sportember lesz a nagykunok új kapitánya. - Tavaly Kétpó szintén egy köztiszteletben álló vállalkozóját, Antal Zoltánt emelte a nagykunkapitányok sorába. A tizedik esztendõben, 2009-ben ismét Kisújszállásé a megtisztelõ küldetés, hogy megtalálja azt a személyt, aki kapocs lehet múltunk, jelenünk és jövõnk között, településeink között. Aki méltó arra, hogy személyiségével kifejezõje legyen a történelmi múltjára méltán büszke Nagykunság mai arculatának, fejlõdési törekvéseinek, szellemi és kulturális értékeinek. Önkormányzatunk április 28-án meghozta döntését, megfogalmazta felkérését. Ezennel bejelentem, hogy képviselõ-testületünk 2009-ben Illéssy Ádámot, a magyar nemzet, a Nagykunság és városunk életében meghatározó, történelmi szerepet betöl-tõ Illéssy család leszármazottját, a 19. század utolsó nagykunkapitányának ükunokáját választotta meg nagykunkapitánynak. Illéssy Ádám gépészmérnök, kelet-európai regionális igazgató rendkívüli személyiségével, emberi példájával és családjának múltból eredõ elkötelezettségével méltó e címre.

162

163

Kalendárium 2010 A nagykunkapitány-avatás vendégei: az elsõ sorban balról jobbra: Balogh Márton túrkevei nagykunkapitány; Cseh Sándor, Túrkeve polgármestere; dr. Fazekas Sándor országgyûlési képviselõ, Karcag polgármestere; Horváth György kisújszállási nagykunkapitány; Kecze István, városunk polgármestere; Osváth Judit, az újonnan megválasztott kapitány felesége; Illéssy Ádám X. nagykunkapitány; Antal Zoltán kétpói nagykunkapitány; Fejér Andor megyei közgyûlési elnök; Bogdán Péter, Kenderes polgármestere; dr. Ducza Lajos, városunk alpolgármestere. Második sor: Györfi Sándor karcagi nagykunkapitány; Varga Mihály és Rózsa Endre országgyûlési képviselõk; Smuta Zsolt kunszentmártoni nagykunkapitány. Harmadik sor: Szabó András, Kunhegyes polgármestere; Percz László jászkapitány; Kiss János megyei közgyûlési alelnök; Nagy Kálmán kunhegyesi lelkészelnök, Fábián József kiskunkapitány; Kambarov Kairat, a Kazak Nagykövetség sajtóattaséja; Ullár Imre, Kuncsorba nagykunkapitánya.

A kunok útján

164

II. Illéssy Ádám nagykunkapitányt bemutatta: dr. Ducza Lajos alpogármester, helytörténész Városunkhoz ezer szállal kötõdik az Illéssy-család, Kisújszállás történelmében - különösen a XVIII. és XIX. században - meghatározó szerepet töltöttek be. 1749-1872 között e neves család kiemelkedõ férfi tagjai álltak a Nagykun Kerület élén. A család tagjai Kisújszállás gazdaságának fejlesztésében, a református templom építésében, majd a Tisza szabályozásában töltöttek be kulcsszerepet. Illéssy János és Sándor kiemelkedõ szerepet játszott 1848/49 történéseiben is. A szabadságküzdelmekbe 18 évesen honvédként bekapcsolódó Illéssy Sándor századosi rendfokozatot ért el bátorsága és képességei révén, s benne tisztelhetjük nemcsak az utolsó - a régi hagyományok szerinti - nagykun kapitányt, hanem városunk elsõ polgármesterét is, aki 1872 és 1879 között volt a településünk elsõ embere. Ükunokája Illéssy Ádám, 1957. május 16-án született. 1981-ben végzett a Budapesti Mûszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán mint okleveles gépészmérnök, majd a Külkereskedelmi Fõiskolán marketing szaküzemgazdász képesítést szerzett Budapesten, 1991-ben. Ezek után Japánban folytatta tanulmányait. 1981-tõl 1983-ig a Szilikátipari Központi Kutató és Tervezõ Intézet tervezõ mérnöke. Dolgozott oktatóközpont vezetõjeként, tanácsadóként, kereskedelmi vezetõként. Jelenleg a Trocellen Nemzetközi Vállalatcsoport közép-európai üzletág-igazgatója. Illéssy Ádám vezetõségi tagja a Keresztény Vezetõk és Üzletemberek Társaságának. E közösség a vállalatok és a közigazgatás vezetési problémáira keres mai válaszokat a Biblia erkölcsi normái alapján. A felavatásra váró kapitányunk az 1990-es évek elsõ felétõl évente többször hazajött õsei földjére, s ápolja az Illéssyek szellemi örökségét, hagyományait. Kisújszállás történelmi megemlékezésein, hagyományõrzõ rendezvényein lehetõsége szerint - részt vesz. Tagja a Kunszövetségnek. A gyökerek, a hagyományok és az eleink iránti tiszteletadás kiemelendõ szerepet tölt be értékrendszerében. Tudja, hogy csak ezek az értékek szolgálhatnak a közösségek összetartó erejeként akkor, amikor a hagyományos közösségek világszerte széthullóban vannak. Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete és a Nagykun Hagyományõrzõ Társulás Illéssy Ádámot méltónak tartja a nagykunkapitányi tiszt betöltésére. Ezt és az ezzel járó feladatokat Illéssy Ádám nagy megtiszteltetésnek tartva vállalja. E küldetésében kísérje Isten áldása.

165

Kalendárium 2010

A kunok útján

III. A nagykunkapitányi eskü

IV. Illéssy Ádám nagykunkapitány köszönete és programja

A nagykunkapitányi esküt Illéssy Ádám a Nagykun Hagyományõrõ Társulás elnöke, Kecze István elõtt tette. Én, Illéssy Ádám, akit Isten kegyelmébõl a mai napon a nagykunok kapitányának választottak, fogadom, hogy tisztségemet mindenkor becsülettel ellátom, s magamat a kun nép hû szolgálatába állítom. Soha semmi módon a kunok becsületén szégyenfoltot nem ejtek, minden cselekedetemmel méltó leszek kun õseim emlékéhez. Isten engem úgy segéljen!

Kedves Nagykun Testvérek! Kedves Kisújszállásiak! Mindenekelõtt szeretném megköszönni megtisztelõ bizalmukat és szeretetüket. Tudom és látom a feladataimat, kedves kötelességeimet, melyben három dolog is kötelez engem: az esküm fogadalma, a kisújszállásiak bizalma, kun elõdeink és õseink hagyatéka. Az újkori nagykun kapitányok feladata a nagykun társadalom figyelmének megjelenítése a nagykun közösségek felé és a környezetünk felé. Vállalásaim eszerint a következõk: - a "Reménység és Jövõépítés" jegyében való mûködés, - kiemelt figyelem a nagykun fiatalok identitásának erõsödésére, - odafigyelés és figyelem az idõsekre, - a nagykunok képviselete az év kiemelt rendezvényein:a betelepülés 770. évfordulójának ünnepségein, a Kunok I. Világtalálkozóján, a Jászkun Huszárok Kegyeleti Emlékhelye szoboravatóján, számos helyi és nagykunsági alkalmakon, - a nagykun hagyományõrzés, a szellemi mûhelyek, egyesületek és kun szervezetek munkájának támogatása, - az elszármazott és az õsi kun közösségekkel való kapcsolattartás támogatása, - meglévõ kapcsolatok ápolása és erõsítése a testvérvárosokkal és testvérszervezetekkel, - történelmi- és családkutatások támogatása. Vállalásaim elsõ pontja a Reménység és a Jövõépítés. Ez az a Reménység, amihez õseink több mint fél évezrede szilárdan ragaszkodnak, és ez az, ami a kun jövõnk záloga: a ragaszkodás az élõ Reménységhez, a Teremtõ és Gondviselõ Istenhez. Mi lehet ennél aktuálisabb, idõszerûbb, és reményt adóbb? Kérem Önöket, támogassák munkámat az elkövetkezõ évben.

Illéssy Ádám Kecze István polgármester elõtt tesz esküt Jelképek átadása 166

167

Kalendárium 2010

A kunok útján

A nagykunkapitányok történelmi szerepe

Éppen Kisújszállás az a város, amely 2000-ben újjáélesztette a kunkapitányválasztás szép hagyományát. Ezzel régi-új jelképet állított a kunok maradékai elé. De a mi világunkban vajon mit jelképezhet a kunkapitány? A tartást, az erõt, a mércét és mértéket. És a feddhetetlenséget, amely erény ma olyan nagyon kell. A kunkapitány-választás rendje az idén, a Kunok Évében újra Kisújszállásra ért. Olyan kapitánya lesz a kunoknak, aki az említett erények birtokosa volt. Méltó a felmenõihez. A nagynevû Illéssyek leszármazottja…. A Nagykun Kerület élén 1749-1872-ig , tehát 123 éven át az Illéssy család kiváló férfitagjai álltak. Bár ebben az idõben Karcagon volt a kerület székhelye, a kapitányok Kisújszálláson laktak, innen intézték a kerület ügyes-bajos dolgait. Iskolázottságukkal, széles látókörükkel jól szolgálták a haza ügyeit. Országos jelentõségû szerepet is vállalt néhányuk. Az Illéssy-család legelsõ ismert tagja Illéssy György 1633-ban kapott II. Ferdinándtól nemességet. A vele együtt nemességet nyert testvérei, István, László, Gergely, János külön-külön is érdekes életpályát írtak le, volt aki virtigli labanc volt, másik Thököly követõjeként a bujdosók keserû kenyerét ette. Illéssy István, a bujdosó vitéz fia volt Illéssy György (immár a második nemzedék viszi tovább az alapító nevét). A Rákóczi szabadságharc idején Torna vármenyében élt, a korabeli sajtó Rákóczi fejedelem vitéz katonájaként említette. 1721-ben költözött Kisújszállásra, ahol az 1750-es összeírás a gazdag parasztok között hozta a nevét. Fia, Illéssy István 1741-ben 400 lovas hadnagyaként harcolt a jászkun huszárok között Mária Terézia trónjáért, majd az újonnan kiállított jászkun huszárezred élén immár 1000 lovas hadnagyaként Poroszországban küzdött. Hadi érdemeiért apósa, Kisvárday Pap Dániel után 1749-ben nagykun kapitány lett. 1753-ban arany láncos vitéz kitüntetést kapott a királynõtõl (ez egy 53 körmöczi arany súlyú lánc volt), amirõl még a sírfelirata is említést tesz. Az Illéssy család legfényesebb karriert megélt fia Illéssy István fia, János volt, akit négyszer jelöltek a Jászkun Kerület tisztségére. 1777-1801 között nagykun kapitány, presbiter, kurátor, majd Kisújszállás fõbírája volt. Kilenc gyermeket nevelt fel a haza szolgálatára. A híres Illéssy családban a II. János jogi pályára ment, aljegyõ lett, majd még apja életében nagykun kapitánnyá választották. Többször volt a Kunság követe Bécsben. 23 esztendõig volt a Kunsági Kerület kapitánya. Az õ fia volt Illéssy János (III.) aki ugyancsak jogi végzettségû volt, elõbb aljegyzõ, alügyész, majd nagykun kapitány lett. 1830-ban a Hármas Kerület országgyûlési követe volt. Ferdinánd császár aranysarkantyús vitézzé ütötte. Mint megingathatatlan reformert Széchenyi többször említi a naplójában. Az 1836. évi pozsonyi országgyûlésen szabadszellemû nyilatkozatokat tett, amiért

- Elhangzott 2009. május 2-án, Illéssy Ádám nagykunkapitány beiktatásán A Nagykunság, az egykori Jászkun Kerület hazánk történelmében különleges színfoltot képviselt, amire ma is büszkék lehetünk. Kialakulásában, etnikai összetételében sajátos vonások jellemzik az egykori Jászkun Kerület belsõ életét. Irányítása eltért az általános magyar közigazgatástól. A helyi jogkörû, autonóm önkormányzat és igazgatás elkülönült a központi államhatalomtól és annak politikai egységeitõl, a vármegyéktõl. A Jászkun Kerület olyan módon illeszkedett az államba, hogy helyi szabadságjogait hangsúlyozva önkormányzatában a kerület létezéséig megõrizte az autonómia legfõbb vonásait. A jászkun önkormányzat gyökerei a középkorig nyúlnak vissza. Az etnikumában, életmódjában és kultúrájában különbözõ két népcsoport, a kunok és a jászok a 13. században érkeztek Magyarországra. Sorsuk a történelem során összefonódott. A kunok letelepítését IV. Béla király engedélyezte 1239-ben, majd a tatárjárás után 1246-ban. A befogadott és befogadó nép együtt alakította az ország történelmét. Sorsuk végérvényesen összefonódott: a kunokkal olyan jelentõs haderõ volt a király oldalán, amely mindig döntõ erõt képviselt, amikor a haza sorsát kellett elrendezni. A büszke, öntudatos nép úgy integrálódott a magyar társadalomba, hogy elsõsorban az autonómia révén megõrizte kultúrájának jelentõs részét, de különösképp történeti tudatát, ami a különbözõ korokban ugyan más-más tartalmat és formát öltött, de a kuntudat, mint a magyar történeti tudat egy különös színezete, mindig megmaradt. Autonómia és öntudat, az etnikus tudat, majd a redemptus tudat összetartozó fogalmak. A jászkun autonómia két szinten valósult meg. Egyik a helyi, önkormányzati szint, a másik a kerületi szint. A hatáskörök egymásra épülõ rendszere volt, amelyben a választójog csak a redemptusokat illette meg. Az a különleges a jászkun autonómiában, hogy egységben volt a függetlenség és a helyi szabály. A kunkapitányok a helyi autonómia letéteményesei voltak. Helyi statútumokkal szabályozták az életet. Ügyeltek a rendre, a hagyományra, miközben országos dolgokban is eljártak. A vitás ügyeket helyben intézték, a fõkapitánynak pallosjoga is volt. Az ítéleteket ott hajtották végre, ahol a bûnt elkövették. 1876-ban ugyan megszûnt a Jászkun kerület, de tovább éltek a jogszokások.

168

169

Kalendárium 2010

A kunok útján

a nádor elmozdította posztjáról. Ettõl kezdve egyházmegyei feladatokat vállalt, majd 1848-tól ismét a politikai színtérre lépett: Kossuth teljhatalmú kormánybiztosa volt a Hármas Kerületben. Szorgalmazta a nemzetõrség megszervezését, komoly része volt a tavaszi hadjárat sikereiben. A szabadságharc bukása után tíz évi várfogságra ítélték, ahonnan 1856-ban amnesztiával szabadult. Kisújszállás közéletében és különösen az oktatás elõsegítésében szerzett kiváló érdemeket: alapítványt hozott létre, amellyel példát teremtett. Haláláig a nemzeti ügy letéteményese volt. A politikus Illéssy János mellett meg kell említenünk egyik unokaöccsét, Illéssy Sándort, aki 1830-ban született. A szabadságharcban már nemzetõrszázados, majd még a 19. életévét sem töltötte, amikor már századosi rangban vett részt a tavaszi hadjárat csatáiban. Õ lett az utolsó nagykunkapitány, majd Kisújszállás elsõ polgármestere. Nem hagyhatom ki a család méltatásából azt, hogy volt az Illéssyek között egy bölcsész is, Dr. Illéssy János a Magyar Országos Levéltár tudós munkatársa, aki számos kitûnõ könyvet írt. Rendezte a levéltár iratait, azt a részt, amelyben dolgozott, máig Illéssy-patikának nevezik a levéltárban. Számos tudományos munkát írt, amiért kegyelettel emlékezik rá az utókor. A név kötelez. Olyan szép alkalom ez a mai , amit leginkább Szenti Ernõ egyik sorával tudok kifejezni: "A jövõ vendégül látja a múltat…" Isten éltesse az új kunkapitányt!

A kunok útja

Dr. Bartha Júlia

170

Lovas emlékmenet a Radnai-hágótól a karcagi Kun emlékhelyig - Útijegyzet Mottó: "Minden nép addig létezik, ameddig büszke tud lenni múltjára, s amíg meg tudja teremteni és fenn tudja tartani saját kultúráját." Gazda József Az idei év a Kunok Éve. Minden kulturális intézmény, civil szervezet úgy tervezte programját, hogy a Kunok I. Világtalálkozója alkalmából figyelmét a kunok maradékaira, a kunsági kultúra megmutatására összpontosítsa. Így volt ez a Nagykun Nádor Huszár Bandérium tagjai esetében is, akik különleges vállalásukban azt tûzték ki célul, hogy a kunok egykori, Kárpát-medencei vándorlásának útvonalán végigvonulva tisztelegjenek az õsök emlékének. Augusztus 19-én Kisújszálláson a Néprajzi Kiállítóterem udvarán a város vezetõi és a civil szervezetek képviselõ elbúcsúztatták a hosszú útra menõket, majd másnap hajnalban útra kelt a csapat, hogy a Radnai-hágótól a Kun emlékhelyig tartó, közel hatszáz kilométeres utat megtegye. A lovakat kamionnal szállítottuk ki, hogy onnan induljon a lovas emlékmenet, ahonnan a kunok indultak: az ezeréves határtól. Másnap, 21-én szép ünnepség keretében a Radnai-hágónál felsorakoztak az emlékmenet résztvevõi, valamint a kunságiak és más vidékrõl valók, de magukat idetartozónak érzõk, akik autóbusszal érkeztek a helyszínre. Rövid ünnepség keretében megemlékeztünk arról a nagy történelmi pillanatról, amikor IV. Béla, a második honalapítóként tisztelt uralkodó 1239. húsvét másnapján fogadta Kötöny kánt és maradék népét. Az ünnepségen Illéssy Ádám nagykunkapitány idézte fel azokat a jelentõs momentumokat, amelyek a kunok sorsát meghatározták, és megemlékezett arról, hogy miként ápolják az utódok azt az örökséget, amit e keleti népcsoport a történelem során ránk hagyományozott. Az útra bocsátó szép gondolatok sorát Smuta Zsolt kunszentmártoni kunkapitány folytatta, majd koszorút kötöttek a hágónál lévõ keresztre, mely az egykori rotunda, az árpád-kori körtemplom helyén áll. Az emlékmenet résztvevõi elszórták a kunsági földet, amit útravalóul kaptak tarisznyájukba a kisújszállási búcsúztató ünnepségen. Soha ilyen teli-torokból és tisztán nem szólt a himnusz, mint ott, az ezeréves határnál, a Radnaihágónál, a tanúhegyek lábánál. A lovas emlékmenet nem szokványos túra volt. A célja nem az volt, hogy lelovagolva a távot, elmondhassák maguknak a résztvevõk, hogy milyen kitartó, 171

Kalendárium 2010

A kunok útján

derék lovasok. Az volt a cél, hogy hírét vigyük a kunsági mentalitásnak, annak, hogy itt a Kárpát-medence szívében él egy etnokulturális csoport, amely a történelem minden hányattatása ellenére magát kunnak vallja, õrzi azt a kultúrát, amit az elõdök hagytak rá. Mire tanítja a kunság ma a magyarokat és Európát? Arra, hogy merje magát vállalni, hogy álljon ki magáért és mutassa fel azt a kultúrát, azokat az értékeket, amelyeket évszázadokon át ápolt. Itt mindig erõs volt az identitástudat, és minden korban más-más formát öltött, de soha ilyen nagy szükség nem volt rá, hogy nevén nevezzük, mint ma. Jó volt végigvonulni az egykori útvonalon, folyóvölgyekben, a Radnai-havasoktól a Szilágyság lágy lankáin, s hol az Aranyos Beszterce patak sietett mellettünk, hol a Nagy Szamos mutatta meg, miként válik a sebes folyású patakból tekintélyes folyóvá. Majd a Berettyó kísért minket hazáig. Az elsõ megálló, így az elsõ két pihenõhely, amit a csapat a Keleti Kárpátokban a szabadban töltött, Radnalajosfalvánál és Radnaborbereknél volt egy-egy erdei tisztáson. Igazi nomád módjára, tûz mellett, egymást bátorítva. Az elsõ település, amit érintettünk, s ami már a középkorban is lakott volt, Óradna, ami most aprócska falu. A szórványmagyarság maroknyi csoportja él ott, mintegy négyszáz római katolikus vallású, aki identitását és vallását még tartja, de nyelvünket már nem beszéli. Azonban hárman, a helybéli plébános és egy tanárnõ, Bauer Ilona a férjével magyar iskolában tanít, ahol hét kisdiák tanulja a magyar nyelvet - tiszteletet parancsoló szorgalommal. Valaha hatalmas katedrálisa volt a helységnek, amit a tatárok romboltak le. Köveit széthordták, de felépült belõle másik két templom s ki tudja még hány lakóház. A Tatárrom, ahogyan a helybéliek nevezik, az ortodox templom mögött még romjaiban is monumentális. A polgármester fogadta a lovas menetet, gratulált a szép vállalkozáshoz és útnak indított minket. Szalagot a magyar házaspár kötött, még a hágónál. A harmadik napi pihenõ Naszódon volt, ahol már valamivel nagyobb létszámú magyar református közösség él, aprócska temploma szolidan hirdeti a hit tisztaságát. Kedves gyülekezete eljött, hogy a délutáni istentiszteleten köszöntse a kun menetet. A templomban kötöttek szalagot zászlónkra. Az elsõ igazán biztonságos szállásunk itt volt, ahol magát a templomot nyitották meg számunkra. Ha az ember idegenben szükségbõl szabadban tölt két éjszakát, akkor tudja csak értékelni a biztonságot… Ez a hely minden értelemben oltalmat adott nekünk. Áldott legyen érte. A lovas menet naponta 50-70 km távolságot tett meg, rövid, alig órányi déli pihenõt beiktatva. A pihenõhelyeket úgy kerestük, hogy a lovak számára is legyen lehetõség itatásra és némi legelésre. Hûséges patásainkat igencsak megviselte a nehéz terep, alföldi lovak lévén még dombot sem nagyon láttak,

nemhogy hegyet! Beklenben volt a déli pihenõnk, ahol a város polgármestere és a református lelkész fogadta a csapatot, a városháza elõtt, az egykori Bethlen-kastély bejáratánál. Baráti kézfogással indították útjára a menetet. Mindenhol szimpátia kísérte a lovasokat, még a románok lakta településeken is. Ez egyrészt annak köszönhetõ, hogy a helyi sajtó tájékoztatta olvasóit az átvonuló menetrõl, másrészt pedig annak, hogy méltósággal vonult a csapat, tiszteletben tartva mások érzékenységét. A nemes vállalkozást tisztelték bennünk. Déscichegyen ért a negyedik nap estéje, ahol a református gyülekezet háza adott nekünk otthont. Békesség Istentõl! Így köszöntik egymást és az idegent is Erdélyben. Jó hallani, hogy nemcsak a papjuknak szól így a köszöntés. A negyedik nap estélye Déscichegy gyülekezeti házában telt, a kedves helybéliek érdeklõdésétõl kisérve. Felejthetetlen élmény volt, megtelt a gyülekezeti ház és mindent tudni szerettek volna a kunokról. Elhalmoztak minket nemcsak a szeretetükkel és figyelmükkel, hanem mindenféle jóval, gyümölccsel és jófajta borral is. Az egész út során az igazán biztos támaszunk a református egyház volt. A református gyülekezetek õrzik igazán a magyarságukat, õrködnek a kultúra felett is. Bár nehéz idõk járnak ott is, a szükség végett is, vagy talán mert összekapaszkodva könnyebb, jól élnek együtt. Kitûnõ lelkészek vezetik ezeket az apró gyülekezeteket. Ott a vallás még a mindennapok része, ezért jelent igazi támaszt a nehéz idõkben is. Aki arra jár, ne mulassza el megszorítani Orbán Attila déscichegyi, Molnár Endre zsibói, Lukács József szilágynagyfalui, Csernák Béla bihari nagytiszteletû urak kezét! Õk, az õrhelyüket el nem hagyók, akiknek köszönhetõ, hogy ez a maroknyi magyarság nem adja fel, nem morzsolódik fel a mindennapok küzdelmében. Déscichegyen az érkezésünkkor és a távozásunkkor is meghúzták a harangot. A menet felsorakozott a gyülekezeti ház elõtt és búcsút intett a helybélieknek, majd elindult Zsibó felé. Zsibó, Erdély kapuja, a Wesselényiek birtoka. Itt született báró Wesselényi Miklós (1796) a reformellenzék egyik képviselõje, aki elsõként szabadította fel jobbágyait 1848. március 20-án. A Szamosparti város nagymúltú, számos történelmi esemény fûzõdik nevéhez. 1849. aug. 25-én, 12 nappal a honvédsereg Görgey tábornok által vezetett fõerõinek világosi fegyverletétele után Kazinczy Lajos is letette a fegyvert a zsibói kastély udvarán. Kazinczy Lajos, Kazinczy Ferenc nyelvújító fia volt, serege négyezer honvédet számlált. Õ is az aradi vértanúk sorsára jutott, 14.-ként. (Sírja Széphalomban található, a Kazinczy sírkertben.) A ma mintegy tízezer lelket számláló város egytizede magyar, de jelentõsnek mondható a református gyülekezete. Amikor a kun emlékmenet megérkezett a városba, a tervezett idõnél jóval késõbb, hiszen lehetetlen volt tartani az idõpontokat, a zsibóiak a református

172

173

Kalendárium 2010

A kunok útján

templom elõtt vártak már órák óta. Este 8 óra volt, amikor a lovasmenet megállt a templom elõtt. Felhangzott a 90. zsoltár, a reformátusok himnusza: Te benned bíztunk, elejitõl fogva… Elmondhatatlanul megható volt. Ezt követõen a templomban rövid istentisztelettel köszöntöttek minket, majd családoknál helyeztek el mindnyájunkat, s hogy ne legyen sértõdés, minden jelentkezõ vendégfogadónak jusson valaki a csapatból, egyesével… A zsibói búcsút követõen Szilágynagyfalu felé vettük az irányt, azaz, hogy vettük volna, ha nem jön elénk Nagyfaluból négy helybéli, aki jól ismeri a terepviszonyokat, kikerülendõ a lovakkal a forgalmas mûutakat, erdõn, hegyen-völgyön át, nagy kalandokkal elvezették a csapatot, ezzel mintegy negyven kilométeres kerülõt okozva nekik. A jószándékot senki nem vonta kétségbe, de gyakorlott túrázók és nem lovasok lévén nem jól mérték fel a lovasmenet esélyeit ezen az útszakaszon. Jelentõs késéssel értünk Szilágynagyfaluba. Ezt az is okozta, hogy az érintett településrõl elénk jöttek a helybéliek és nem volt mit tenni, meg kellett állni kicsit Krasznán, Ráton, Szilágybagoson, ahol muzsikaszóval, néptáncosokkal, borral, kaláccsal várták a menetet és boldogan kötöttek szalagot a lovas emlékmenet zászlajára. A hatodik nap kalandos útja éjjel fél kettõkor ért véget egy szilágynagyfalui birtokon, Veinbold Rudolf lovastanyáján a helybéliek kitartó türelmének és remek birkagulyásának köszönhetõen nyugodalmas éjszakával. A nagyfalusiak ugyan már délutántól várták a kunok bejövetelét, még a késõ éjszaki órákban is volt, aki kiszaladt az utcára. Másnap aztán bepótolandó az elmulasztottakat, minden jelentõs utcán végigmentünk, megkoszorúztuk Arany János mellszobrát és a hõsök emlékmûvét, majd a helybéli lovasok egészen a város határáig elkísérték a menetet. Bár nagyon fáradtak voltak a lovak és lovasok, mindenért kárpótolt az a lélekemelõ fogadtatás, ahogyan a szilágysági magyarok vártak minket. Szilágynagyfaluból Ipp, Berettyószéplak, Érábrány érintésével Margitára értünk. Ott a környékbeli gyalogos íjászok csapata és a szentjobbi huszárok vezették fel a csapatot a város fõterére, ahol már hatalmas sereg várta az ünnepséget. A város polgármestere, papjai, más települések (akiket nem érinthetett a menet) polgármesterei jöttek és köszöntötték a nagy feladatra vállalkozó lovasokat. Üdvözlésünkre elénk jöttek a debreceni huszárok képviselõi is. Margita mellett, Monostorpetriben volt az éjszakai szállás egy közösségi házban, a helybéliek kiváló vendégszeretetének köszönhetõen kitûnõ vacsora és némi tüzesvíz után igencsak fáradtan tért meg a társaság. Immár a nyolcadik napon, augusztus 27.-én Monostorpetribõl indultunk Hegyközszentmiklós, Szentjobb, Hegyközszentimre és Szalárd érintésével Biharba érkeztünk. Az érintett települések között mind nagy múltra tekint vissza, hiszen már Szent István államszervezése idején léteztek ezek a települések.

Szentjobb különleges hely, már a 11. században, Szent László idején vásáros hely volt. Hírét a Szent Benedek rendi apátságának köszönhette, ahol Szent István jobbját, az ereklyét õrizték. Bár fából épült monostora a tatárjárás idején elpusztult, az ereklyét sikerült megmenteni. Késõbb ugyancsak itt õrizték, amíg jelenlegi helyére nem került. Ma már csak a Monostordomb és a jóemlékezet õrzi emlékét, no meg a hely szelleme vigyázza az itt élõk hírét és becsületét. Csöpp kis falu, de varázslatos. Ne mulasszák el útba ejteni! A menetet kaláccsal, szõlõvel fogadták, és a szentjobbi hagyományõrzõ huszárparancsnok, Kiss István jóvoltából csapolt sör is jutott a derék hadnak. A szentjobbi lovasoknak legyen hála, akik igazán ismerték, jól ismerték a terepet, földúton, jelentõs idõ és távolság lefaragásával érkezett a menet a bihari várba. Biharba érve régi álma teljesült a csapatnak: a bihari földvárban, az avarkori sáncok között táborozhattunk. Itt fogadott minket Nagy Gizella, a bihari polgármesterasszony. Õ és Csernák Béla tiszteletes úr kötött szalagot a zászlónkra. Biharba már otthoniak közül is sokat kijöttek, karcagi gyerekek és pedagógusaik, a kunhegyesi református lelkész, Nagy Kálmán és felesége. Felejthetetlen volt, ahogyan a naplementében belovagoltak a mieink a földvárba. Biharból másnap délben már az ártándi határátkelõnél voltunk. Minden várakozást felülmúlt a határátkelés. Lóháton szépen átsétált a csapat a szolgálatot teljesítõ határõrök elismerõ pillantásától kisérve. Talán ez az egyetlen igazán jó hozadéka annak, hogy az uniós határok nyitottak. Bár minden hátasunknak volt lóútlevele, semmi korábban megszokott tortúra nem volt a határon. Az este Zsákán ért minket a református egyház mûködtette Erdei Iskolában. Innen már csak Darvas, Füzesgyarmat volt a 10. nap úticélja, rövid távolság, alig húsz kilométer, azért, hogy a csapat kipihenten tegye meg a 11., az utolsó nap távolságát. Füzesgyarmatról Bucsa érintésével augusztus 30-án 16 órakor, a közel hatszáz kilométeres távolságot megtéve, a karcagi Kun emlékhelyre, az õsök tiszteletére emelt kun bálványok közé belovagolt a menet. Hosszú, szép volt ez az út, nemcsak a fizikai erõ, hanem a jellem próbája is. A méltósággal vonuló történelmi emlékmenet tagjait szép ünnepség keretében fogadták a nagykunságiak. Többen hangsúlyozták annak jelentõségét, hogy az elsõ kun világtalálkozó idején, az õsök tiszteletére megtett lovas emlékmenet szimbolikus értelmû: a hazatalálást, a szülõföldünk iránti elkötelezett hûséget mutatja, mert mi már tudjuk a helyünket, itt vagyunk otthon. Reméljük, ez a varázslatos hely, a Radnai-hágó zarándokhelye lesz a magyarországi kunoknak és mindazoknak, akiket a Keleti-Kárpátok bércei megigéznek. Tanulságos, szép élményekkel kecsegtetõ út, amit mindnyájuknak jó szívvel ajánl: Dr. Bartha Júlia etnográfus

174

175

Kalendárium 2010

A kunok útján

Indulás és hazatérés

- Befogadni a kunokat??? Ezt a vad és kemény népet? Azt, amelyik hajdan végigrabolta az országot? Szent László királyunk kellett hozzá, hogy örökre elkergesse õket. Most meg ideengedni ezt a pogány népet??? Akik nem tisztelik Istenünket, kinevetik hitünk terjesztõit? - IV. Béla királyunk biztosan hallotta, érezte ezeket az indulatokat, de a józanság hangjait is. Válaszában e gondolatok lehettek: - Testvéreim, ez a nép arról a tájról, Keletrõl érkezik, amelyrõl mi is jöttünk. Ez a nép még ismeri azt a harcmodort, amit a mi fiaink, katonáink már elfeledtek. Ez a nép tudja, mit jelent a mongol veszély, mit jelentenek a tatár hordák. Ennek e népnek a fiai edzettek, erõsek, kemények - tudják, hogyan harcolnak a mongolok! A mi harcosaink tanulhatnak tõlük. Igaz, hogy pogányok - de nem azok voltunk mi is? Igaz, hogy nem tisztelik az Istenünket - de nem így voltunk ezzel hajdan mi is? Ez a kun nép öntudatos. Ha kér, ha kérni kényszerül, akkor valóban nagy bajban van. Ha segítünk rajtuk, az minket is erõsít. Emlékezzetek Szent István királyunkra, aki azt tanította, hogy az idegenek példát és fegyvert hoznak, amitõl az ország erõsebb lesz. Be kell fogadnunk õket. Ezt kívánja keresztény hitünk is. A király 1239 húsvétján döntött. Bölcsen döntött. Nem könyöradományként fogadta be Kötöny kán népét. Egyenrangú népként tekintett rájuk, királynak kijáró tisztelettel ment eléjük az ország határáig, a Radnai-hágóig. Azt a pillanatot, azokat a perceket, órákat kellene felidéznünk, amikor Kötöny harcban edzett, nyers, de akkor menekülésre kényszerülõ, ám menekülésében is öntudatos népe, félve a visszautasítás szégyenétõl egyszer csak meglátja a magyar királyt és küldöttségét. Egy korabeli krónikás így adta ezt hírül a jövendõnek: „A király pedig csodálatos pompával, országának egészen a határáig (Kötöny kán) elébe ment, és rendkívüli kitüntetésben és annyi megtisztel-tetésben részesítette embereit, hogy az ország lakosai "A mi harcosaink tanulhatnak emlékezetet meghaladó idõ óta ilyent sem nem tettek, sem nem láttak. Végül, mivelhogy a nagy tõlük. Igaz, hogy pogányok - de sokaság miatt azon a helyen nem tartózkodhat- nem azok voltunk mi is? Igaz, hogy tak kényelmesen, mert ez a nép kemény és vad nem tisztelik az Istenünket - de nem volt, és nem ismerte az alárendeltséget - nehogy így voltunk ezzel hajdan mi is? Ez megsértsék a magyarokat, vagy õk szenvedjenek a kun nép öntudatos. Ha kér, ha sérelmet ezektõl, kijelölte melléjük fõemberét, hogy kérni kényszerül, akkor valóban nagy bajban van. Ha segítünk vezesse be õket az ország közepibe." Csak láthatnánk a két nép, a kun és a rajtuk, az minket is erõsít." magyar elsõ találkozását! Csak érezhetnénk, mit jelentett a menekülõ és megrendült kun nép számára az a rangos királyi fogadás!

Kísérõ gondolatok a lovas emléktúrán I. A Néprajzi Kiállítóterem udvarán, 2009. augusztus 19-én A lovas emléktúra tagjaitól 2009. augusztus 19-én este, a Néprajzi Kiállítóterem udvarán búcsúzott el a város közössége, melyet az önkormányzat tagjai és több civil szervezet képviselt, közöttük a 48-as Olvasókör és a 48-as Asszonykórus, a Városvédõ és -Szépítõ Egyesület, valamint a Nagykun Táncegyüttes. A lovasok útját Galsi János plébános és Sípos Árpád református lelkész áldotta meg. Városunk nevében Kecze István polgármester kívánt szerencsét. Szavaiból idézünk. (Szerk.) Vajon hogyan gondolkodott Kötöny kán és IV. Béla király? „Micsoda útra indulnak ma néhányan! A Kunszövetség és a Nagykun Huszárbandérium tagjai nemcsak városunk, hanem a mai kunok nevében is megemlékeznek ezzel az úttal az 1239-es esztendõrõl, a mi õseink, a kunok sajátos honfoglalásáról. Horváth György nagykunkapitány vezetésével tíz kiváló lovas térben és idõben indul útnak: térben a Radnai-hágóhoz, az idõutazásban azonban mi is velük tarthatunk…, repüljünk hát a képzelet szárnyán, oda, a Radnai-hágótól keletebbre, ahol a nomád és harcos életmódban edzett, kemény nép, a kunok, a mi õseink egyre nagyobb aggodalommal a szívükben tekintettek jövõjük elé. Halljuk Kötöny kán szavait: - Elveszünk a mongolok támadásaiban! Seregeink elfogynak, legyengülnek, élelmünk alig, fiaink, asszonyaink veszélyben! Tudom, erõs harcosaink inkább meghalnak, de küzdenek, míg erejükbõl telik. De a mongolok - mint a tenger! Ránk zúdulnak, nem kímélnek senkit és semmit! A túlerõ vesztébe sodorja erõs népünket! Nincs más: nem halni, élni akarunk! Ha meg akarunk maradni, menekülnünk kell! Csak nyugatra mehetünk! - Nyugatra??? A keresztények közé??? Ismerjük már az õ "Befogadni a hitüket, nem kérünk belõle! - hördültek fel a pogány ve- kunokat??? Ezt a zérek. De a mongol veszély végzetesnek látszott. Kötöny kán, vad és kemény a kunok fejedelme meggyõzve vezéreit, maradék népével népet?" bebocsáttatást kérni kényszerült IV. Béla országába. De mit gondolhattak Magyarországon?

176

177

Kalendárium 2010

A kunok útján - Magyarország vár…! Nem mint üldözötteket, nem szánalomból fogad be bennünket. Magyarország számít kun népünkre. Magyarország, Szent István országa, ez a keresztény nép, ez, ez az, amelyik üldözöttségünkben nemcsak befogad, de otthont is kínál! - ez lehetett az üzenet a kunok szívében. Így indulhatott a kun és magyar nép egymásra találásának az útja, mely Szent István király keresztény szellemisége nélkül nem válhatott volna ilyen erõssé. Igaz, az alkalmazkodás, az egymásra találás nem volt mentes tragédiáktól, emberi és közösségi fájdalmaktól, de odáig vezetett, hogy a kunok 'a legkiválóbb magyaroknak' érezték, érzik - remélem, ma is - magukat. Kedves Barátaim! Ezzel az úttal indul a mai kunok megemlékezéseinek sora. 770 éves a közös történelmünk, erre emlékezünk hamarosan a Kunok I. Világtalálkozójának rendezvénysorozatával. Így kívánok szerencsét, jó utat Horváth Györgynek és csapatának. Vigyétek jó hírét, kedves Barátaim, a Nagykunságnak, városunknak, és egyben a kunok mai leszármazottainak. Járjatok békével, szívetekben kun õseink emlékével, melybõl a jövõben építkezni tudunk." II. A Radnai-hágónál, 2009. augusztus 21-én

A Radnai-hágónál

Kisújszállási földet szórnak a Radnai-hágónál 178

A lovas emlékmenet résztvevõi a Radnai-hágóig gépjármûvel utaztak, többen elkísérték õket autóbusszal. Közöttük volt Illéssy Ádám Nagykunkapitány is, aki a "hazaindulásnak", a lovas emlékmenet indulásának perceiben így szólt; idézünk szavaiból: „Itt állunk a Radnai-hágó csodálatos vidékén és emlékezünk. Emlékezünk arra, hogy Kötöny kun vezér 770 éve itt vezette be népét - a mintegy negyvenezer családot - a Kárpát-medencébe. 1239-ben Kötöny kán, a kunok fejedelme menedéket és bebocsáttatást kért a magyar IV. Béla királytól, ugyanis a kétszáz évig virágzó Kun Birodalomnak, Cumaniának, a terjeszkedõ mongol birodalom véget vetett. A kunok itt, e helyen, a Radnai-hágónál várták IV. Béla király döntését, ami 1239-ben, húsvét másnapján történt meg. A második honalapítóként is tisztelt uralkodó Kötöny elé lovagolt, s a krónikák szerint királynak kijáró tisztelettel fogadta a kunok vezérét, és behívta õket az országba. A kunok teljes letelepítése, befogadása, életmódjuk megváltoztatása természetesen hosszú, és küzdelmekkel terhes idõszak volt. Véglegesen csak évszázadokkal késõbb fejezõdött be. Állíthatjuk azonban, hogy a kunok életének határpontja ide köthetõ, a Radnai-hágóhoz. A Radnai-hágó három alapvetõen fontos területen volt határpont a kunok számára: az új hazát illetõen, az életmódváltás tekintetében és új vallásuk felvétele terén. 179

Kalendárium 2010

A kunok útján Új haza: IV. Béla király befogadta a kunokat. És ezt a bizalmat a kunok a legdrágábbal hálálták meg: készek voltak életüket és vérüket áldozni királyukért, új hazájukért. A keleti taktikával harcoló kunok erõs támaszai lettek a királynak, jelentõs erõt képviseltek a királyi hadseregben. Katonai feladataik miatt a kunok jelentõsége egyre nõtt. A kunok 150 éven át az Árpád-házi királyok fõ támaszai lettek. De a kunok még ennél is többé lettek! Magyarokká váltak! Illyés Gyula a XX. században így méltatta a kunokat: "Büszkén emlegetik származásukat. Magyarok? Nemcsak színmagyarok, hanem ráadásul kunok õk, amin valami olyasmit értenek, hogy a magyaroknál is magyarabbak."

A Radnai-hágónál

Új életmód: A kunok eredetileg nomád nagyállattartó életmódot folytattak, és törzsinemzetségi szervezetben, sátortáborokban éltek. A XIV. század folyamán a kunok feudalizálódásával, letelepült életmódra való áttérésével és megkeresztelkedésével párhuzamosan területi szerve"Büszkén emlegetik szárzetekké, ún. kun székekké alakultak. A székek élén a kapitányok álltak. Törvényeiket maguk mazásukat. Magyarok? Nemcsak színmagyarok, szabták, elszámolással csak közvetlenül a nádornak tartoztak. A XIX. századig tartott ez a kü- hanem ráadásul kunok õk, lönös jogállapot, melyhez fogható nem volt amin valami olyasmit érteEurópában! XV-XVI. századra a kunok megtele- nek, hogy a magyaroknál is pülése befejezõdött. Mindez életmódváltást, magyarabbak." asszimilációt, és átalakuló kultúrát jelentett számukra, azonban a zárt társadalmi berendezkedés következtében az egykori kun mûveltség számos eleme nemzedékrõl nemzedékre öröklõdött. A kun nép úgy integrálódott a magyarságba, hogy bár nyelvét felcserélte, identitását a mai napig megtartotta. Új vallás, új hit felvétele: A kun nép eredetileg pogány nép volt. 770 évvel ezelõtti befogadásuk egyik fontos feltétele a keresztény hit felvétele volt. A keresztény hit - a teremtõ Istenbe és az Õ egyszülött Fiába, a Megváltóba vetett erõs hitük - segítette és vezette a kunokat több mint fél évezreden át a megpróbáltatásaikban, küzdelmeikben, nehéz vagy kilátástalannak tûnõ helyzeteikben. Ez volt a reménységük, és ez is marad a reménységük! Most bátor lovasaink a kunok betelepülésének 770.-ik évfordulóján indulnak a nagy útra, tíz nap alatt lóháton újra bejárni a kunok 500 km-es vándorútját a Radnai-hágótól a nagykunsági Kun Emlékhelyig. Most innen a Radnai-hágótól, a kunok számára minden szempontból jelentõs határponttól

180

181

Kalendárium 2010

A kunok útján a kun Miatyánk lelki üzenetével engedjük lovasainkat útjukra. Kedves lovasok! Isten áldja utatokat! Járjatok a kunok büszkeségével, a génjeitekben hordozott kitartással és hõsiességgel! Jó utat kívánunk!" III. A nagykunsági Kun Emlékhelynél, 2009. augusztus 30-án

A lovas emlékmenet, középen Horváth György, a túra vezetõje

Illéssy Ádám nagykunkapitány (jobbról) és felesége (középen) 182

Mi a jelentõsége Radnai-hágótól induló a lovas emlékmenetnek? Múltidézés? Kaland? A lovasok hazaérkezésekor, azon a nyárvégi napfényes délutánon sok százan összegyûltek a Kun Emlékhelyen, várva megérkezésüket. Különbözõ közösségek vezetõi, képviselõi sorban köszöntötték õket, keresték ennek a maga nemében páratlan útnak a jelentõségét. Városunk polgármestere, egyben a Nagykun Hagyományõrzõ Társulás elnöke harmadik, 'amolyan fordított honfoglalásnak' nevezte ennek az útnak a jelképiségét. Így szólt: „Nemzetségünk, a kun nép harmadik honfoglalásának - egy újabb történelmi eseménynek - vagyunk részesei. Nem, nem csak egy évfordulóról emlékezünk meg. És nem mi növesztjük naggyá azt az eseményt, amelynek részesei vagyunk: nálunknál nagyobb erõ már megtette azt. A kunok betelepülésének 770. esztendejében élünk mi, késõi, mai leszármazottak. Abban a világban, itt, a harmadik évezred elején, amikor a nemzetiségek, népek szinte önként hajtják fejüket a nagybetûs globalizáció jármába, és e fogyasztásra manipuláló világban észrevétlenül feladják sajátos kultúrájukat, hagyományaikat, egyéniségüket, és végül beleszürkülnek a fogyasztói társadalomba. Mind, akik itt jelen vagyunk, tudjuk, hogy életünk csak közösségben teljesedhet ki, legyen az szûkebb vagy tágabb, legyen az család vagy nemzet. Vagy éppen a kunok közössége. Kedves Barátaim! Azzal, hogy a kunok nemzetségébe születtünk, hogy ideszülettünk a Nagykunságba: ajándékot kaptunk a sorstól. Gyökereket. Térben és idõben messzire, mélyre nyúló gyökereket. Azt, amit manapság sokan semmibe vesznek: múltat. Mi tudjuk: ezáltal erõt és hitet. Mi tudjuk: ezáltal jövõt, megtartó közösséget. Horváth György, mai korunk elsõ nagykunkapitánya, a Kunszövetség és a Nagykun Bandérium néhány lovasa elhatározta, hogy bejárja annak az útnak egy részét, amelyet 1239-ben kun õseink is megtettek. Azt a helyet és annak a pillanatnak az emlékét keresték meg, amikor a mongolok túlereje elõl menekülõ, egyebekben harcos és szilaj õseink bebocsáttatást nyertek Magyarországra. Azt, amikor IV. Béla királyunk Kötöny kán és népe elé ment egészen a Radnai-hágóig, hogy behívja õket az országba, és dacolva minden elõítélettel - hogy a kunok népe vad, kemény és pogány -, királynak járó tisztelettel fogadta ezt az akkor, menekülésében bizonyára megtört, de mégis öntu183

Kalendárium 2010

Úton a Kárpátokban

184

A kunok útján datos népet. De tudta, hogy ez a harcban edzett nép katonai erõt is jelent majd az ország számára. Lovasaink 2009. augusztus 19-én indultak el Kisújszállásról. A Radnaihágóig mai jármûvekkel, ám onnan a Kárpátok hegyei között lóháton indultak haza. Vajon ez a szó - haza - mit jelenthetett akkor, annak a nomád népnek? Tudta-e az a vándorló nép, hogy mit jelent otthonra találni? … Horváth György és társai errõl biztosan többet tudnak mesélni, hiszen nemcsak térben, hanem lélekben is hosszú utat tettek meg - hiszem, lesz alkalom, amikor élményeiket megosztják majd velünk. Az õ útjukat, ezt az utat nevezem én a kunok harmadik honfoglalásának. Hogy miért? Elõször arra hadd válaszoljak, mi is a kunok második honfoglalása. - Nem szabad idealizálnunk a múltunkat. Tudnunk kell, hogy õseink és a magyar lakosok között mindennaposak voltak az összetûzések, többek között azért, mert a kunok hatalmas csordái nagy károkat okoztak a földeken. A nép teljesen ellenük fordult, és "Amolyan "fordított" amikor a tatárok az országba betörtek, Kötöny kánt és családját lemészárolták. A tatárok ellen honfoglalás: ma nem a hadba szólított kunok emiatt kivonultak az or- kunok keresnek a magyar szágból. A tatárjárás pusztítása így nélkülük érte nép mellett helyet, otthont, az országot. A második betelepedés ezt követõen, hazát, hanem a magyarrá 1246 körül történt, ismét IV. Bélának köszön- vált kunok keresik hajdani, hetõen. Ekkor új fejezet kezdõdött nemcsak a kun õseiket." kunok, de a két nép életében is. Egymást erõsítõ, egy hazát valló lett a két nemzet az évszázadok során. És itt vagyunk a "harmadik honfoglalásban". Lehet-e annak nevezni e maroknyi lovascsapat útját? Lehet, kedves Barátaim. Lehet, azért, mert ez az út jelképes. Ma nemcsak térben, hanem lélekben, kultúrában is hazát kell találni. Inkább úgy mondanám: lélekben és kultúrában újra hazát kell találni, hont kell találni, és emellett mindenkor hitet kell tenni. Lovasaink útja a ma élõ kunok e hitének, közös hitünknek a kifejezése. Amolyan "fordított" honfoglalás: ma nem a kunok keresnek a magyar nép mellett helyet, otthont, hazát, hanem a magyarrá vált kunok keresik hajdani, kun õseiket. És az õsi örökségben ma egymásra talál a múlt és a jelen - és persze egymásra találnak nagy- és kiskunok. A Kunok I. Világtalálkozója elõtt, köszöntve hazatérõ lovasainkat, kívánom, e "harmadik honfoglalásban" találjuk meg hajdani õseink üzenetét a testi-lelki erõrõl, a szívósságról, a küzdeni tudásról, a közösségért való kiállásról - és ezen értékekkel a szívünkben álljunk helyt a jövõben, mi, magyar kunok."

185

Kalendárium 2010

A kunok útján

Örvendj!

„Kunok a Kárpát-medencében napjainkban”

A Kunok I. Világtalálkozójára

- Egy fotópályázat díjnyertes alkotásai -

Szenti Ernõ

Nem távoli parancsra törtél az élre, Szerencse fiává tetted a balsorsot. Szíved javakat termelt, a mögötted haladóknak s az elõtted járóknak.

A kisújszállási Kossuth Fotóklub a Kunok I. Világtalálkozója alkalmából országos fotópályázatot hirdetett. A beérkezett gazdag képanyag legszebb fotóiból 2009. augusztus 19-én kiállítást rendeztek a Városháza dísztermében. Hírlevelünk következõ oldalain a díjnyertes képeket mutatjuk be, közöttük két kisújszállási alkotó munkája is szerepel, Papi Lajosé és Balogh Beátáé.

Élettelent élõvé csak a gondolat tehet, élõbõl holtat a kiszáradt hiány csinált. Alighogy a végtelent belehelyezted a parányiba, a harc értelmét meglelted. Nagyobb teret és szabadabb utat az értelemnek! Ha idõd javát a gondolkodás foglalja le, veled maradt és alakított az értékteremtés. Örvendj! Vendégül látta a múltat a jövõ.

Kozák Albert: Lovasnap - különdíj az etnográfiai kategóriában 186

187

Kalendárium 2010

A kunok útján

Péli László: Az utolsó forgács - 1. helyezés az etnográfiai kategóriában

Papi Lajos: Tejelõ - 3. helyezés az etnográfiai kategóriában

Hudák János: Ha kell, kéznél legyen - 2. helyezés az etnográfiai kategóriában 188

Kun Erzsébet: Csata elõtt - MAFOSZ-különdíj 189

Kalendárium 2010

A kunok útján

Koncz Dezsõ: Szürkék - 1. helyezés a mûvészi kategóriában

Balogh Beáta: Tercsi néni - 3. helyezés a mûvészi kategóriában

Bese József: Elveszett egy Bárány - 2. helyezés a mûvészi kategóriában

Vágvölgyi Mihály: Egypár - különdíj

190

191

Kalendárium 2010

Farkas Károly fuvaros emlékére

Fejezetcím Újszállási Rácz Lajos:

Terra Cumanorum

Fotó: Oláh Albert 192

1. ott vagyok köztetek fenn, a harci tetõn bércek közt jöttetek elhagyott legelõn kései telelõn

2. a fejedelemnek Kötönynek fiai eladták lelküket Daniel és Juri áruló mindannyi

3. Bezén Attmaz! Kenze kikte. Szen lészen szenadon Dösön szen küklön Nicigen gerde ali kektebezén

ezer ló pihent ott szügyén remény csillant görcsös kézbe markolt hasító kard villant vérgõze elillant

ott hagyott mindenki Fekete-Kunország menekült a kun bej keresni új hazát meglelni igazát

Akomuzne okne menze Okne mezge hergezge Pitpütor il bézen méne mezne Neszem bezde jermezbezge Utrogergenge illme bezne

kunok fekszenek rá csontos paripákra csendben kapaszkodva lovaik nyakára lesve a csatára

a magyar király kegyes befogadta õket de nemessége vegyes akart nemzetfõket földre hulló fõket

Olgyamanga Kutkor bezne algyamanna Szen borson hoka csalli Bocson igyi tengere, Amen

vérben izzó szemmel támadásra várnak lázas hevülettel arccal a halálnak ördögtûzzé válnak

így lett áldozatja a vad akaratnak Kötöny comes nyaka gõgös indulatnak csõcselék hadaknak

Atyánk, ki a mennyekben vagy, tied az erõ, tied a név! mind a földön, mind az égben! Különösen-jó kenyerünket Ajándékozd nékünk máma!

hû komondor figyel feszülten a sorban ló faránál hever hangtalanul horkant avarra hullt porban

tatár hordák zúgnak nyomukban vér zubog rémült kunokkal én imát mormolok Miatyánkat mondok:

Bocsásd meg a vétkeinket, miként mi is megbocsátunk a csapdába cselezõknek! Szabadíts az ellenségtõl! Te vagy, aki szerteszórod Gonosz-csalárd ellenünket Megbocsátó, jóságos úr! (Amen)

4. ezer ló dübörög már az égi mezõn fekete köd fölött megholtan és élõn bátran és nem félõn

v239 isszaszállok hozzád Terra Cumanorum Olás a nemzetség Kolbáz-szék a fórum 193

Kalendárium 2010

A kunok útján

A Kunok I. Világtalálkozója Kisújszálláson

tette azt az utat, amelyet õseink is, 770 éve megjártak. Köszönet és elismerés illeti õket, mint mai „honfoglalóinkat". Jónéhány hónapja - a városi könyvtár meghívására - városunkba látogatott Szilágyi Miklós néprajztudós. Az õ munkássága javarészt városunkhoz kötõdik, értékes könyveket írt kisújszállási emberekrõl, gazdákról. Nem felejtem el arra a kérdésre adott szavait, hogy miért pont Kisújszállást választotta kutatásaihoz. "Mert beleszerettem Kisújszállásba mondta. - Izgalmas volt társadalmilag, történetileg az a helyzet, amellyel itt találkoztam. Kisújszálláson a hagyományhoz ragaszkodás és az újítások elfogadása adta azt az egyensúlyt, ami a haladást jelentette." Azt gondolom, ezt ma sem, sohasem téveszthetjük szem A XII. Kun Viadalt Kecze István elõl. A jelen évforduló kapcsán nem polgármester nyitotta meg maradhatunk meg a hagyományoknál, azokra úgy kell tekintenünk, hogy meglássuk bennük a jövõnket szolgáló értékeket. Bízom benne, hogy a kisújszállási programok megfelelnek ennek a szándéknak. Ilyenek az Ipar és mûvészet a Nagykunságban, a Kunsági címerek szalmából címû kiállítások és a Kunok a Kárpát-medencében címû országos fotókiállítás, de ilyenek a Városvédõ és -Szépítõ Egyesület programjai is, és legfõképpen a Kun Viadal változatos kínálata. Hiszem, hogy "…a munkában olyan erõs és ilyen az emlékévben megjelentetett, Kisújszálküzdeni tudó, öntudatos, hûsélás arcai címû képeskönyv és a Nagykun Hages és kitartó népre, mint kun gyományõrzõ Társulás gondozásában megjeõseink voltak, ma is nagy szüklentetett, Györffy István által írt Nagykunsági sége van Magyarországnak. Ez a Krónika is, melyet a feledésbe merüléstõl mai kunok küldetése, kedves bamentettünk meg az idei kiadással. rátaim."

A Kunok I. Világtalálkozójának kisújszállási eseményeit és eredményeit foglalja össze az alábbi írás, mely el is hangzott Kecze István polgármestertõl 2009. szeptember 18-án. Ekkor került sor a nagykunsági programok nyitórendezvényére, egyben a XII. Kun Viadal megnyitójára, benne a Horváth-tanya bejáratánál kialakított Kun Emlékpark avatására. Az avatáson Varga Mihály országgyûlési képviselõ és Illéssy Ádám nagykunkapitány is köszöntõt mondott. (Szerk.) Kecze István: a kunok erejére ma is szüksége van Magyarországnak Kisújszállás Város Önkormányzatának és a Nagykun Hagyományõrzõ Társulásnak a képviseletében állok Önök elõtt, és mondok köszöntõ szavakat egy olyan évfordulón, amelyre büszkék lehetünk. Nem azért, mert 770 éve, 1239ben egy, a tatárok elõl menekülõ népet - kun õseinket - IV. Béla, a magyarok királya beengedett az országába, nem. Azért lehetünk büszkék erre az évfordulóra, mert kun õseink otthonra találására és két nép, a magyar és a kun egymásra találására emlékeztet bennünket. Töltsön el bennünket örömmel ez az évforduló azért is, mert ennek okán egymásra találtak a Kis- és a Nagykunság önkormányzatai, hagyományõrzõ szervezetei, intézményei, sõt a Jászság és a Délvidék több települése is, és 2008 õszén elhatározták, hogy közösen emlékeznek meg kun õseink honfoglalásáról. Ezzel is kifejezni kívántuk a kis- és nagykunok történelmi múltból eredõ összetartozását, és jelenbeli együttmûködésének szorgalmazását. Szándékunkat konzorcium létrehozásával erõsítettük meg. A Kun Összefogás Konzorcium határozta el a Kunok I. Világtalálkozójának megrendezését, emlékezve egy tíz évvel ezelõtti ötletre, mely dr. Fazekas Sándor, Gyõrfi Sándor, Horváth György és Szörényi Levente egy közös beszélgetésén született meg. Az ötlet megvalósult, a világtalálkozó létrejött, a programsorozata szeptember 12-én, Kiskunfélegyházán kezdõdött. A mostani, kisújszállási XII. Kun Viadal fontos állomása a rendezvényeknek, mert ezzel nyílik meg ünnepélyes keretek között a nagykunsági programok sora. De - mint azt tudják - mi mégsem itt kezdtük megemlékezéseinket, hanem Horváth György nagykun fõkapitány szervezésében egy nagy és nemes vállalkozással. Õseink elé a Radnai-hágóhoz érkezett hívószavával IV. Béla király. Horváth György és csapata augusztus második felében, lóháton meg194

Kedves Kun Atyámfiai! Évezredes múltja van annak a népnek, amelyhez a magyarságon belül tartozunk, hiszen a Radnai-hágónál lezajlott esemény csak egy - bár sorsfordító - állomása volt a kun nép történelmének. Azért mondom 195

Kalendárium 2010 ezt és így, mert e múlttal a jövõre akarom a figyelmünket irányítani. Legalább újabb 770 évre. Ezt a történelmi parancsot éreznünk kell, és a jövõbe vetett hitünkkel, erõnkkel és cselekedeteinkkel megmaradni, továbbélni, értékeinket és hagyományainkat élményszerûen továbbadni generációkról generációkra. 770 éve IV. Béla királyunk az ország védelméhez, majd a tatárdúlás után az ország újjáépítéshez, újjáteremtéséhez hívta mint egyenrangú társakat a kunokat. Ma sem kisebb a feladatunk, mint lerabolt országunk, erkölcseiben és értékeiben megsebzett nemzetünk újjáteremtése. Ebben a munkában olyan erõs és küzdeni tudó, öntudatos, hûséges és kitartó népre, mint kun õseink voltak, ma is nagy szüksége van Magyarországnak.

A kunok útján

Mi, mai kunok, akik a befogadtatás fogadalma szerint felhagytunk a pogányság minden formájával, és keresztényekké lettünk, úgy tekintünk a most felavatandó emlékparkra, mint egy jelképtárra. Jelképtár, mely bemutatja õseink világát. Az emlékpark azt is jelzi, hogy már régóta itt vagyunk. Emlékeztet arra, hogy a keletrõl a Kárpát-medencébe szakadt kipcsak török népcsoport itt új hazát talált. Az emlékpark elemei: - A két kõszobor, Uzak és Tolon szobra a kun törvényeket aláíró két vezér alakját jelképezi. Ezek az 1279-ben kiadott kun törvények határozták meg évszázadokra a kunok sorsát, rögzítve a kunok különleges jogállását, független önigazgatását, pogány szokásaiknak feladását. Emellett rögzítette még a kunok lakóhelyeit és katonai kötelességeit is.

- A hét kopjafa a XIII. században betelepült hét kun törzs emlékét hirdeti számunkra és a jövõ nemzedékeinek. - A kun világfa a Kárpát-medencét formáló kõbõl nõ ki. A kunok sorsának jelképes megfogalmazása. Utal az életre, a halálra, a folytonos fejlõdésre és megújulásra. A világfa a közép-ázsiai nomád népek õsvallásának alapvetõ jelképe. A kereszténység felvétele után is tovább élt a folklórban ez a keleti eredetû, népi vallásossági elem. A magyar mondakincsben ez maga az Út, amelyen a hõs az égbe száll, vagy a pokolba jut. Kedves kötelességem, hogy elmondjam mindazok nevét, akik ennek a parknak a létrejöttében oroszlánrészt vállaltak: mindenek elõtt az ötletgazda, Horváth György nevét emelem ki, aki buzgó szorgalommal ápolja a kun hagyományokat. Házigazdánk a betelepülés évfordulójának tiszteletére lovas emlékmenet is szervezett és vezetett. Lóháton járta be társaival a betelepülõ kunok közel 600 km-es útját a Radnai-hágótól a karcagi Kun emlékhelyig. A lovas emlékmenet megtétele valóban tiszteletet parancsoló teljesítmény volt. A park és az emlékmû Györfi Sándor Mednyánszky-díjas szobrászmûvész tervei alapján készült, Kisújszállás Város Önkormányzata és a Nagykun Nádor Bandérium segítségével. A kopjafákat Nagy István kisújszállási, Nagy Imre kisújszállási, Andrási Mihály karcagi, Sinka István berekfürdõi, Czupp Pál kunhegyesi, Zsákai István bocskaikerti, Novák Attila békéscsabai fafaragó mûvészek faragták. Az életfa elõkészítésén Csörögi Gábor kisújszállási tanár munkálkodott. Ez a park mementója lesz annak, hogy itt a kunok leszármazottai élnek. Újabb hely, ahol megpihenhetünk és elgondolkodhatunk azon, hogy a történelem nagy viharai hányszor és miként sújtották ezt a népet. De a kun nép minden megpróbáltatás ellenére talpon akart, és talpon tudott maradni! Legyen a kunok kitartása, hûséges odaadása igaz és követendõ példa úgy a magyarság, mint egész Európa számára! Építsük felelõsen gyermekeink és unokáink jövõjét, Lovas íjász versenyzõ a Kun Viadalon

196

197

Világfa és kunbaba a Horváth-tanya bejáratánál

Ez a mai kunok küldetése, kedves barátaim. Illéssy Ádám: a Kun Emlékpark jelképtár, a jövõ reménységének kifejezése

Kalendárium 2010

A kunok útján

fennmaradásuk feltételeit, emberi tartását és összetarto-zását. Mert nem mindegy, hogy mit építünk, és nem mindegy, hogy hogyan építjük. Maradjon meg a kunok reménysége a jövõben is. Találja meg valamennyi kun testvérünk az igazi reménységet. Az Emlékparkot ezzel az üzenettel avassuk fel.

A Jászkun Huszárezred 150 éve 2009-ben volt 150 éve annak, hogy megalakult a 13. Jászkun Huszárezred. Ennek emlékére - Fekete Imre (Nagykunsági Szellemi Mûhely) kezdeményezõ és szervezõmunkájának eredményeként - október 17-én, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán emléktáblát avattak. Az avatóünnepségen sok jeles személyiség részt vett, közöttük Szekeres Imre honvédelmi miniszter, katonai fõtisztek, a Kis- és Nagykunság polgármesterei, kis- és nagykunkapitányai. Az ünnepségen a kezdeményezõ Fekete Imre méltatta az eseményt, majd a leszármazottak nevében Kovács József szólt. Gondolataikat megjelentetjük városunk e krónikájában, és közöljük azt az 1934-bõl származó leírást is, amely a huszárezred megalakulásának 75. évfordulójára rendezett ünnepségrõl szól. (Szerk.)

I. Fekete Imre: Megszólalt a lélekharang…

Lovasbirkózás

198

… az elesett, eltûnt és a vészterhes idõket túlélõ jászkun huszárok emlékére 2009. október 17-én, pontban 10 órakor a Hadtörténeti Intézet és Múzeum méltóságot õrzõ díszudvarán, jelezvén a megjelent közel 250 emlékezõ elõtt a jászkun huszárok kegyeleti emlékhelye avatóünnepségének kezdetét. A jászkun induló zenéjére a Nádor õrség, a jász- és kiskun huszárbandériumok tagjai vitték be a történelmi zászlóinkat és álltak díszõrséget az újkori kapitányok tiszteletadása mellett az emlékmû elõtt. A Himnusz közös éneklése után a túrkevei Egres Kis Lajos néptánccsoport, a Pipás zenekar kíséretében idézte fel a történelmi katonai toborzót, a híres kun verbunkot, nagy sikert aratva. Szívmelengetõ volt a kicsit hideg idõben Balogh Márton elõadómûvész katonadalait hallgatni. Ezután dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter kegyeleti emlékezõ beszédében a nyilvánosság elõtt elismerte és példaként állította az utókornak a magyar hadtörténelmünkben nagy szerepet játszó jászkun huszárok hõstetteit, bátran vállalva származásukat is, mint mondta: "ezzel a mai avatóünnepséggel bekerültek a halhatatlan hõsök közé itt, a Múzeum falai között." Huszárjaink emlékét, átérzõ hangon idézte Szemere Bertalantól Ari Katalin tanárnõ, majd Kovács József meghatódottan, a hozzátartozók emlékezetével átadta Györfi Sándor Munkácsy- és Mednyánszky-díjas szobrászmûvész alkotását az utókor számára, örök mementóként. Az emlékmû leleplezése után az egyházi szertartást a Magyar Honvédség Protestáns Tábori Püspöke, és a 199

Kalendárium 2010

A kunok útján

Katolikus Püspökség titkára tartotta. Felolvasásra került a hadinaplók részleteibõl 84 jászkun huszár neve, amelyet a jelenlévõ leszármazott hozzátartozók könnyes szemmel fogadtak. A protokoll szerinti koszorúzásban többek között a Nagykun Hagyományõrzõ Társulás elnöke, Kecze István, Bogdán Péter Kenderes és Rédai János Kuncsorba polgármesterei hajtottak fejet saját településük huszárjai emlékére. Felemelõ érzés volt látni azt a sok virágot, amit elhelyeztek a hozzátartozók az emlékmû elõtt. A Szózat eléneklése után a magyar takarodó trombita szólójával ért véget az érzelemmel teli esemény, amely a 13. Jászkun huszárezred megalakulásának 150. évfordulójára esett. Az emlékhely a hozzátartozók, az érintett jászsági, -kiskunsági és nagykunsági települések önkormányzatai, civil- és hagyományõrzõ közösségei, kapitányai, magánszemélyek mellett a Honvédelmi Miniszter, az Oktatási és Kulturális Minisztérium anyagi támogatása mellett valósulhatott meg. A rendezvényt - a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum közremûködésével - a Nagykunsági Szellemi Mûhely kezdeményezte és szervezte meg: dr. Tóth Albert, Ö. Tóth Lajosné, dr. Ducza Lajos, Kovács József, Barta László, Kurucz János, Oláh Lajos, Simai János, Vad László, Fekete Imre.

II. Kovács József, akinek nagyapja tagja volt a Jászkun Huszárezrednek:

A Jászkun Huszárezred emlékmûve Budapesten, a Hadtörténeti Múzeum udvarán

200

Felemelõ érzés emléket állítani õseink és hõseink számára. Ez az emlékhely a 13-as Jászkun huszárok és minden huszár emlékhelye, akik valamikor is harcoltak a hazáért, az utódaikért, így értünk is. Több jeles évforduló is ez évre esik, így: 770 éve települtek be a kunok és jászok Magyarországra, 150 éve alakult meg a 13-as Jászkun Huszárezred. A hozzátartozók nevében egy rövid beszéddel kívánok hozzájárulni ezen emlékhely avatásához. „Kovács József vagyok, Kisújszálláson születtem, üknagyanyámat Kun Katalinnak hívták, tehát valószínû, hogy ereimben a nyakas, konok kunok vére is folyik. Anyai nagyapám, Gellértfi János 13-as Jászkun huszár hõsi halott volt, aki az I. világháborúban szerzett sebesüléseibe, sokkoló élményeibe halt bele. A csapattestével, bajtársaival - miután addig végigharcoltak minden harcteret - 1917-ben a Gyimesi-szoros, a keleti harctér védelmére rendeltél ki õket. Mivel azonban a másfél, néhol két méteres hó miatt a Kárpátokban lovakkal nem lehetett harcolni, átminõsítették õket tüzérré, és így védték a határt. Szerencsétlenségére, az ágyújuk lõszerkezetébe csapódott az ellenség gránátja. Nagyapám légnyomást kapott, ami késõbb végzetes volt. Nem azonnali halált, hanem hosszú évekig tartó szenvedést hozott számára. Mintha csak az õ betegségérõl írt volna a korabeli újság: „A halálos félelembõl eredõ különféle idegbajok való"A háború okozta sebek ságos játékszert, magával tehetetlen hústömeget csinálnak az erõs férfiakból. A háború okozta sebek mérhetet- mérhetetlenek. Némelyik belenek. Némelyik belehal a bánatba, más öngyilkos lesz, lehal a bánatba, más önismét más egész életén át, zúgolódik, panaszkodik, világ- gyilkos lesz, ismét más egész életén át, zúgolódik, paés Isten-gyûlölõ lesz." Ilyen, tehetetlen hústömeg lett 32 évesen az naszkodik, világ- és Isteneredetileg kovácsmester, erõs élete teljében levõ gyûlölõ lesz." nagyapámból. Három évig ideggyógyintézetben ápolták Budán és 35 évesen a harctéren szerzett nyavalyájába halt bele. Itt temették el tömegsírba, mivel sok volt a halott. Sírját ma sem ismerjük. Édesanyám, aki 1912-ben született és csodálatosképpen éppen ma, október 17-én van a születésnapja, 86 évet élt. Jóformán nem is ismerte édesapját, mert másfél éves volt, mikor hadba vonult. 1917 áprilisáig, mikor a fenti végzetes szerencsétlenség történt vele, csak egy párszor volt itthon, rövid pár napos szabadságon. Édesanyám, csak arra emlékezett, hogy édesapjának ragyogó kék szeme és csiklandós bajusza volt. Felesége és egyetlen gyermeke fényképe - mint egy kapocs az otthonnal és szeretteivel - a zubbonyzsebében volt, talán ez adott neki erõt a borzalmak elviseléséhez. Édesanyám nem 201

Kalendárium 2010

A kunok útján

tudta megbocsátani édesapjának, hogy nem vigyázott magára, hogy nem óvta meg magát a családjának. Neki, mint gyógykovácsnak nem kellett volna az elsõ vonalba menni - felettese ezt fel is ajánlotta neki -, de õ úgy gondolta, hogy a háborút nélküle elveszíti az ország. Édesanyánk hadiárvaként nõtt fel, nagymamánk a szeretett férj elvesztése után soha nem ment férjhez, bár szépasszony volt, lettek volna jelentkezõk. Varrónõnek tanult, és míg férjhez nem ment édesapánkhoz, édesanyjával együtt így keresték a mindennapi falatra valót, ami bizony mindig elég szûkös volt. Szüleink hármunkat neveltek fel és taníttattak. Most mindhárman itt vagyunk gyermekeinkkel az ünneplõ tömegben, és boldogok vagyunk, hogy a huszárok - így nagyapánk - emlékére állított gyönyörû emlékhelyre adakozhattunk. Így voltak ezzel Ábri Lajos, Oros Albert, Tuka Tamás a 13-as jászkun huszár rokonaim leszármazottai is és mindazok kik itt vannak és adakoztak. Bár elõdeink, huszárjaink emlékét eddig is ápoltuk, hisz Kisújszálláson 1934-ben ünnepelték meg, az akkor még élõ 13-as Jászkun huszárok megalakulásuk 75. évfordulóját, majd 1941-ben a Református templom falán állított emléktáblával emlékeztek. Ugyanebben az évben készült el az elsõ világhá-

borús emlékmû - egy csodálatos lovas szobor -, mely a város összes hõsi halottjának emlékmûve. És most, a 150 éves évfordulón is itt áll ez az emlékhely. Megköszönöm a Nagykunsági Szellemi Mûhelynek, ahonnan az ötlet elindult; a jász, kis- és nagykun városoknak, intézményeknek, a magánszemélyeknek, hogy adományaikkal hozzájárultak az emlékhely megvalósításához. Györffi Sándor szobrászmûvész barátunknak, hogy jelenlegi formájában megálmodta és kivitelezte ezen gyönyörû kegyeleti emlékhelyet. Kívánom neki, hogy istenáldotta tehetségével még sok-sok alkotást hozzon létre. Megköszönöm dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter úrnak, hogy kegyeleti emlékbeszédével méltatta huszár õseink tetteit. Megköszönöm a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumnak, hogy az alkotást befogadta. Ezennel az emlékhelyet az alkotójától a huszárok leszármazottainak nevében tisztelettel átveszem, és megõrzésre a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum vezetõjének átadom. Munkatársaival gondjuk legyen a megõrzésére és rendben tartására, nekünk pedig gondunk legyen rá, hogy mindig legyen virág az emlékhelynél. Emlékezzünk a régmúlt huszárjaira, hõseinkre, akik szerte Európában jeltelen sírokban porladnak és alusszák örök álmukat. Úgy érzem, minden tisztességes ember nevében kívánhatom, hogy soha ne legyen háború, és soha ne kelljen az elesett hõsöknek emlékhelyet állítani. III. Így ünnepelték 1934-ben a Jászkun-huszárezred megalakulásának 75. évfordulóját - korabeli leírás "Fényes keretek között ünnepelte a volt cs. és kir. 13. Jászkun-huszárezred 75 éves fennállását és a limanovai csata 20 éves évfordulóját november 18-án Kisújszálláson. Vitéz nagybányai Horthy István ny. lovassági tábornokot és a volt ezred tisztikarát a fellobogózott állomáson raffi Borbély György fõispán, továbbá a megyei és a városi elõkelõségek fogadták. Az állomáson Gaál János dr. polgármester a városházán pedig Török Imre esperes, kormányfõtanácsos üdvözölte az érkezõ vendégeket. A piactéren több mint 600 öreg jászkun, a volt altisztek parancsnoksága alatt, hat században sorakozva várta az ezred tisztikarát. Felharsant a Jászkun-ezredhívó és az öreg jászkun trombitások a generalmarsot fújták, mialatt a tisztikar elvonult a felállított front elõtt. Majd katonás díszmenetben vonultak el a leventezenekar hangjai mellett az öreg marcona Jászkun-huszárok. Az ezt követõ istentisztelet után a városháza dísztermében az ezredünnepélyt az ezred tagjai iránti meleg szeretettõl áthatott beszédével vitéz nagybányai Horthy István ny. lovassági tábornok nyitotta meg.

Az avatóünnepség kisújszállási résztvevõinek egy csoportja 202

203

Kalendárium 2010

A kunok útján

Solcz Dezsõ ny. huszárõrnagy ünnepi beszéde következett ezután. Vázolva az ezred 75 éves történetét, beszédét ekként folytatta: "Jászkunok! Az idõ rohan, a halál kaszája kíméletlen és mindannyiunkat learat, de az ezred kiváló szelleme, dicsõséges múltja örökké élni fog és azt, mint legszentebb ereklyét, utódainkra hagyjuk. Meséljétek el fiaitoknak, unokáitoknak a Jászkunhuszárok hõsi küzdelmét. Keljen szájról-szájra a sok hõsi tett és serkentse az ifjú nemzedéket. Állítsátok mintaképül a köztünk rangban legmagasabbat, de lélekben és testben legfiatalabbat, a bátorszívû hõs katonát, az igazi magyar nagyurat, ki forrón szereti hazáját, ismeri, becsüli és tudja értékelni a magyar parasztot és a magyar rögöt, aki imádja lovát, aki igazi ízig-vérig Jászkun-huszár és ez: vitéz nagybányai Horthy István õnagyméltósága". Az ünnepély után közös ebéden vettek részt a jubiláló ezred tagjai. Itt az elsõ felköszöntõt Tánczos Gábor tábornok mondotta a kormányzó úr õfõméltóságára. Melczer László földbirtokos, az ezred volt fõhadnagya, vitéz nagybányai Horthy István ny. tábornokot köszöntötte, Pápay István városi fõjegyzõ az ezred tisztikarát és legénységét üdvözölte. Az elhangzott üdvözlésekre vitéz nagybányai Horthy István ny. lovassági tábornok válaszolt. A legénység soraiból F. Tóth Sándor túrkevei és Somogyi Lajos kunmadarasi huszárok beszéltek. Végül Pólya Illyés kisújszállási legöregebb huszár a következõ szellemes jelentést olvasta fel: "Vitéz nagybányai Horthy István fõhadnagy Uramnak alásan jelentem, hogy 1890. október elsõ napját írjuk s a kunok városából, Nagykun-Kisújszállásról berukkolt a Jászkun-huszárezredbe Pólya Illyés regruta-közhuszár. Továbbá: vitéz nagybányai Horthy István kapitány uramnak én Pólya Illyés alásan jelentem, hogy 1892-t írunk. Vitéz brigadéros Horthy István lovassági tábornok uram elõtt alásan jelentkezik volt hû katonája, Pólya Illyés 65 esztendõs, a legöregebb Jászkun-huszár, s a Magyarok Istenének s a Seregek Urának minden áldását és kegyelmét kéri legfõbb nemzeti Hadurunkra, meg az édes Testvérére 1934. november 18-án. És áldást kér a Jászkun-huszárezred minden vezéreire, a vitéz Tiszt urakra, Meg Ti reátok, öregek, ifjabbak, huszárok, bajtársak, csaták hõsei, világ legelsõ katonái." A külsõségeiben is impozáns, bensõ értékében pedig felbecsülhetetlen emlékünnepélyt Kiss Endre Dezsõ tartalékos huszárfõhadnagy rendezte."

Kunország: a milkói kun püspökség

204

1227-1512 A Jászkunság, Kuthan (a latin átírás kun kiejtéssel Köten, magyarul Kötöny) vezér ivadékainak története jól ismert, különösen a nagykunsági olvasók körében. Kevesebbet hallunk azonban arról, hogy a középkor során a magyar király nemcsak a kunsági kunok fölött gyakorolt fõhatóságot, hanem rex Cumanaie, azaz Kunország, egy teljesen más kun terület királya is volt. IV. Béla (1235-1270), akivel a titulus bekerül a magyar királyok titulatúrájába, elõbb rendelkezett a rex Cumaniae, mint Magyarország királya címmel. Kunország címere az ágaskodó, koronás, kétfarkú oroszlán, még például II. Lipót (1790-1792) német-római császár és magyar király összetett címerében is megtalálható, természetesen már réges-régen csak örökölt jogcímként, mivel a történelmi bukások, területi veszteségek, a status quo átrendezõdése ellenére a magyar középcímer változatlanul feltüntette a volt hûbéres területeket. Cumania, terra maxima et longa, azaz "Kunország nagyon nagy és hosszú ország"írta Plano Carpini ferences misszionárius 1246-ban, amelyet a Dnyeper, Don, a Volga és a Jaik öntöz. Határai nyugat felõl a Duna menti Vaskapu és Magyarország, észak felõl Oroszország (azaz Galícia), a mordvinok földje, keletrõl az Ural folyó és a Kaszpi-tenger. A Dnyeper és az Urál között elterülõ keleti részt Fehér Kumániának, a Dnyepertõl a Kárpátokig, illetve a Dunáig kiterjedõ nyugati részt pedig Fekete Kumániának nevezték. A magyar királyok titulatúrájában szereplõ Cumania, Kunország ennek nyugati részét, IV. Béla idején a Kárpátoktól délre és keletre elterülõ, Erdéllyel, a Szörényi Bánsággal, Bulgáriával és a tatárokkal határos tartományt alkotta. A kunokkal való érintkezés a Magyar Királyság számára a XI. század végétõl állandósult és az évek során egyre intenzívebbé vált. A IV. keresztes hadjárat (1202-1204) idején Kunország a keresztes lovagok szövetségese volt Bizánc elfoglalásában. A hadjárat egyik résztvevõje, Robert de Clari Krónikájának 65. fejezetében a kunokat nomád harcosokként ábrázolta, akik "nem folytattak szántóvetést, házak helyett nemezsátrakban laktak, tejet, sajtot, húst fogyasztottak. Mindegyikük mintegy tíz-tizenkét lóval rendelkezett, amelyek bárhová követték 205

Kalendárium 2010

A kunok útján

gazdáikat. Hol egyiket, hol másikat ülték meg. A lovaknak volt egy kis zsákjuk az abrak számára a nyeregre akasztva, amibõl ehettek, hogy ne kelljen megállni út közben. Egy nap és egy éjszaka alatt hatnapi járóföld távolságot tudtunk lovon megtenni. Poggyász nélkül vonultunk hadjáratra, s amikor visszatértek, gazdag zsákmánnyal tértek vissza. Fegyver nélkül nem mentek sehová. Birkabõr ruhát viseltek s íjakkal és nyilakkal voltak felfegyverkezve. Nem bíztak semmi másban, csak az elsõ vadban, amivel reggel találkoztak, s az, aki a vaddal találkozott, abba helyezte bizalmát egész nap, bármilyen vad légyen is az." A kunok arca hosszúkás, színe barna, feketés, termete magas és arányos volt, amelyet az európai kortársaik is megcsodáltak. Anna Komnéna, Alexiosz Komnénos (1081-1118) bizánci uralkodó lánya, amikor anyja szépségét kívánta érzékeltetni, leírásában a kun asszonyokkal hasonlította össze. V. István (1270-1272) magyar király felesége, akit a történetírók "Szép Erzsébet" néven ismernek, Szaján kun elõkelõ leány volt. A királyi pár fiát és utódát, IV. Lászlót (1272-1290) olyannyira magával ragadta a kun Edua, Kupcsek és Mandula szépsége, hogy csak a fõurak felkelése és a pápa biztatására, és a magyar király támogatásával, "Nem bíztak semmi másban, csak az elsõ dominikánus misszionáriusok vadban, amivel reggel találkoztak, s az, aki a igyekeztek keresztény hitre té- vaddal találkozott, abba helyezte bizalmát egész ríteni a kunokat. A rend alapí- nap, bármilyen vad légyen is az." tója, Szent Domonkos maga is szeretett volna hittérítést végezni a kunok között. A prédikátorok rendjét többek között éppen erre vonatkozó céllal alapította meg. Az alapító mindvégig bizakodott abban, hogy õ is eljut a kunok közé, forrásaink szerint még szakállát is megnövesztette, készülvén a feladatra. Úti elõkészületei közepette azonban váratlanul elragadta a halál (1221). Így az elsõ domonkos rendi térítõ a kunok földjén Paulus Hungarus (Magyarországi Pál) lett 1222 körül. Az elsõ kunországi térítõ misszió teljes kudarc volt - feltehetõleg azért, mert a kunok a térítõkben a kunokra éppen az idõtájt csapást mérõ, tõlük a Kárpátok és a Szeret folyó közti Moldáviát és Havasalföld északi részét elfoglaló teuton lovagrend oltalmazottjait, védenceit sejtették. A kudarc nem szegte kedvét a dominikánusoknak. A második missziót a Dnyeper mentén élõ kunokhoz küldték. Ennek eredményeként 1227-ben Barsz Membrok, a kunok egyik fõbb vezetõje ("dux nobilior") egyetlen fiát, Burcsot, akit atyja utána "a kunok kisebb hercegének is neveztek", családjából 12 kun nemes férfit és több "prédikátor testvér"-t "Isten kertjének kun földön dolgozó mûvelõi" közül Róbert esztergomi érsekhez küldött a következõ üzenettel: "Uram, keresztelj meg engem ezzel a 12 férfiúval együtt. Atyám el is fog jönni a hegyen át (Erdélybe), arra a helyre, ahová rendeled, 2000 férfival, akik mind fel akarják venni a kezedbõl a keresztséget."

IX. Gergely pápa annyira megörült a fejleményeknek, hogy feloldotta Róbertet arra vonatkozó fogadalma alól, hogy Palesztinába megy téríteni, s meghatalmazást adott számára, hogy ugyanabból a célból Kunországban prédikáljon, kereszteljen, templomokat emeljen, papokat szenteljen, püspökséget létesítsen a keresztény hit elõmozdítására. Útjára elkísérte Bertalan pécsi, Bertalan veszprémi és Rainald erdélyi püspök, valamint ifjabb királyként (rex junior) II. András (1205-1270) király is. Ez volt a harmadik magyar misszió a kunoknál, amelynek eredményeként Moldvában "Barsz megtért Krisztus hitére a dominikánus testvérek segítségével és megkeresztelte õt népének sokaságával együtt Róbert úr, esztergomi érsek, jelen lévén Béla, rex junior, Magyarország hercege, András király fia." Vele együtt áttért 15 ezer kun férfi és nõ. Barsz 1229-ben, IV. Béla galíciai hadjáratán halt meg keresztény hitben (mellesleg csapatában még mindig voltak meg nem keresztelkedett kunok). A megtérés a kor szokásai szerint nem volt politikai indíttatás nélküli csakúgy, mint a keleti kunságnak az iszlámra történõ áttérése. Az 1223-ban, a Kalka menti csatában a mongolokkal szemben alulmaradt, nyugatra szorult kunoknak erõteljes szövetségesre volt szükségük, hogy sikerrel vehessék fel a küzdelmet az elõretörõ mongolokkal szemben. Ehhez, a kor hatalmi erõviszonyainak ismeretében a Magyar Királyság hathatós segítségnek ígérkezett. Róbert esztergomi érsek, a pápa felhatalmazásával a kunok megtérítésében akkor már öt éve fáradozó Theodorik barátot, a domonkos rendek magyarországi tartományfõnökét püspökké szentelte (valamikor 1227. július 3. és 1228. március 21. között) s az Olt, a Duna és a Szeret folyók között, moldvai csángó területen, a Milkó folyó mentén fekvõ Karácson központtal felállította a milkói kun püspökséget. A pápának írt levelében Róbert elmondta, hogy a kunok népe addig nomád, "kalandozó nép" volt, városok és falvak nélkül, most azonban hozzákezdenek a városok és falvak építéséhez, templomokkal együtt. Róbert 100 napi búcsú engedélyezését kérvényezte azok számára, akik személyesen részt vesznek, vagy segítséget küldenek a templom építéséhez a megtért kunok számára. A kereszténység védelmének érdekében keresztes hadjáratot kért a pápától az ikoniumi szeldzsuk török szultán és más pogányok ellen, akik leigázva tartanak a kunokkal szomszédos keresztény országokat, valamint azon keresztények ellen, akik zavarják, nyugtalanítják a kunokat és akadályozzák õket a kereszténység felvételében. Ez utóbbi a román-bolgár cár, II. Asan lehetett, aki nem nézte jó szemmel Magyarország hûbéreseit Moldáviában és Havasalföldön, a Duna északi felén, amelyek ottani területi igényeit veszélyeztették. IX. Gergely pápa 1228. március 21-én kelt válaszlevelében engedélyezte a 100 napi búcsút azok számára, akiknek Róbert kérte, továbbá felhatalmazást

206

207

Kalendárium 2010

A kunok útján

adott Róbertnek arra, hogy azok számára, akik az ikoniumi szultán vagy más pogányok hatalma alóli meghódítás miatt a Kunországot környezõ országokba mennek, vagy szembeszállnak a megtért kunokat nyugtalanító csoportokkal, két évi búcsút engedélyezhessen. A keresztes hadjáratot ott hirdetik meg, ahol Róbert jónak tartja. A magyar királyi ház számára a térítés nagy eredmény volt, a király fennhatóságának kiterjedését jelentette. A kunok megtérítése különösen az Erdély, valamint a teuton lovagoktól frissiben elvett Moldávia és Havasalföld fölött rex juniorként uralkodó Béla hercegnek lehetett érdeke. Az 1222-es Aranybullában II. András (1205-1235) a teuton birtokot a megtért kunoknak adományozta, s a vazallusság keretein belül garantálta azok jogait, érintetlenségét és nemzeti szabadságát. Úgy látszik, a tömeges térítés tényleges megvalósulásával ezt kellett a pápának 1229. október 1-i levelében megerõsíteni: "szigorúan megtiltjuk, hogy valaki arra merészkedjen, hogy fennhatósága alá vonja az országokat, vagy hogy rabságba döntsön titeket azon ok miatt, hogy Krisztushoz tértetek." 1229. szeptember 13-án a Szentszék úgy határozott, hogy a kun egyházmegye közvetlenül a pápa alárendeltségébe tartozzon. A pápa 1231. február 27-én újra Róbert esztergomi érseket nevezte ki apostoli küldöttnek az új egyházmegyébe. Ekkor történt meg a kunok egyházkerületének körülhatárolása, a Kárpátok, az Olt és a Szeret folyó, valamint Moldva határolta területen. Ez azzal a területtel azonos, amelyet hûbérbirtokként II. András adományozott a keresztény hitre tért kunoknak, azaz a teuton lovagrendtõl elvett földekkel. A kun egyházmegye püspökének rezidenciája feltehetõleg a Milkó folyó partján fekvõ, eredetileg teuton építésû karácsoni vár lehetett. IV. Béla (1235-1270) - immár királyként - a pápa 1234. október 25-i levelének hatására teljesítette a Szentszék magyarországi küldöttének tett fogadalmát is, s a kunok egyházmegyéjében olyan katedrálist építetett, amely tetemes vagyonnal és nagy kiterjedésû birtokkal ellátva méltó volt a kunok püspökéhez. A katedrálist Milkó városában emelték, amit a latin források civitas Milcoviensisnek vagy civitas de Milconak neveznek. Theodorikot kanonokok sora vette körül. A Kalka menti csatában (1223) az orosz-kun szövetségesek alulmaradtak. Ibn al-Aszír arab történetíró szerint a "harc egyike volt a leghevesebbeknek. Több napig tartott, míg végül a tarátok gyõztek. A kunokat és az oroszokat teljesen leverték. Szétszéledve még könnyebben kézre kerültek. Megölték õket, és minden vagyonuk a tatárok kezére került. Annak a kevés embernek is, aki el tudott menekülni, hosszú utat kellett megtennie az oroszok földjéig, és siralmas állapotban érkezett meg oda." A csatából megmenekült, az orosz fejedelemségbe húzódott kunok között volt Kuthan kán is, akinek leánya, Metiszlav a galíciai herceg felesége volt. 1239ben a kunok egy része, 40 ezer család, az említett Kuthan vezetése alatt - aki

korábban két ízben is sikeresen verte vissza a mongolokat - IV. Béla királytól kért és kapott menedéket. A magyarországi betelepülést követõen került sor a Kunország elleni tatár invázióra. Tuluj fia Bedzsák 1241-ben átkelt a Szeret folyón, és feldúlta Kunországot. A térítõ domonkosok 90 (vagy 190) fõ esett áldozatul, valószínûleg a püspök, Theodorik maga is odaveszett. 1279-ben még találunk egy "Fülöp, kun kanonok"-ot, 1308-1309 között egy "Montefia Gáspár kun kanonok"-ot, de 1332-ben már egyetlen kanonok sincs életben. A tatárjárás hatalmas etnikai változást idézett elõ: a kunokat a mongolok részben szétkergették, részben kivégezték. A kunoktól elnéptelenedett területen idõvel a román anyanyelvû lakosság került túlsúlyba. A pápa és a magyar király több ízben megpróbálta újjászervezni a kun püspökséget, Kunországot. I. Lajos (1342-1382) 1345-ben tett egy sikertelen kísérletet. Végül 1512-ben II. Gyula pápa megszüntette önállóságát, és az esztergomi érsekségbe olvasztotta. Ezt követõen Kunország csupán nevében, memento gyanánt, a magyar királyok titulatúrájának részeként élt tovább.

208

209

Dr. Nyitrai István, a nyelvtudományok kandidátusa

A szerzõrõl, aki kisújszállási származású, általános és középiskolába itt járt: "Díjat nyerni dicsõség a szerzõnek. Külföldön díjat nyerni dicsõség az országnak is. De díjat nyerni egy olyan - nem csupán földrajzi értelemben - távoli országban, mint Irán, ennél is több. Különösen, ha tudjuk, hogy "Az év könyve" díj a legmagasabb szintû elismerése azoknak a külföldieknek, akik a perzsa kultúrával foglalkoznak. Az iráni Kulturális és Vallásügyi Minisztérium bírálóbizottsága minden évben kiemel egyegy mûvet szerte a világon megjelenõ ezernél is több e témakörrel foglalkozó könyv közül. Legutóbb egy magyar tudományos munkát is érdemesnek tartottak a díjra, a magyar nyelven megjelent Iráni föld, perzsa kultúra címû kötetet. A mintegy 400 oldalas könyv gerincét Nyitrai István, a teheráni magyar nagykövetség elsõ beosztott diplomatájának csaknem 200 oldalas tanulmánya adja, Irán történelme a muszlim hódítástól napjainkig címmel. Noha a kéziratot jóval kiküldetése elõtt adta le, az elismerést már akkreditált diplomataként vehette át Mahmud Ahmadinezsad elnöktõl." (Pál Attila, 2009.)

Kalendárium 2010

A kunok útján

Szent László harcai kunokkal, úzokkal, besenyõkkel

ízben azonban õk is vereséget szenvedtek. A Fekete-tenger vidéki steppéket az úzok igen rövid ideig birtokolhatták. Õk a besenyõket nyomták nyugat és dél felé, akik az Al-Dunán átkelve már az 1040-es évek végétõl tömegesen költöztek a Bizánci Birodalomba. Az úzok 1064-ben betörtek az Al-Duna jobb parti síkságára, legyõzték az ellenük felvonuló bizánci seregeket, majd az egész Balkánt bekalandozva raboltak és pusztítottak. A bizánci krónikások rémülten számolnak be az eseményekrõl, az egész úz nép átköltözésérõl beszélnek. X. Konsztantinosz Dukasz császár nem merte nyíltan felvenni a harcot az úzokkal, követek útján, császári ajándékokkal próbálta rávenni õket a távozásra. Az úzok harci erejét azonban élelemhiány és járványos betegségek gyengítették, ezért az ajándékokat elfogadva visszavonultak a Dunától északra. 1064-1065 tele rendkívül hideg volt, az éhínség, a helyi besenyõ és bolgár lakosság támadása is megtizedelte soraikat, ezért az úzok jelentõs része bizánci szolgálatba lépett: Makedóniában telepítették le õket, fõnökeik magas katonai méltóságokat kaptak. A következõ években ezek az úz segédcsapatok, Uzasz nevû vezérükkel együtt gyakran szerepelnek a bizánciak balkáni harcaiban. Az úz népesség másik része bebocsátást kért az orosz fejedelmektõl, a kijevi és a perejaszlavli fejedelemség déli határvidékén telepítették le õket, de Halicsban, Csernyigovban és Rjazanyban is feltûnnek kisebb-nagyobb csoportjaik. Kisebb szórványaik ekkortájt bizonyára Magyarországra is menekültek. Miután az úzok uralma a steppén szerencsétlen kimenetelû balkáni hadjáratuk után megszûnt, megnyílt az út a kunok elõtt nyugat felé. Szakaszosan hódították meg a Fekete-tenger vidéki steppéket. 1071-ben a Dnyepertõl nyugatra, a kijevi fejedelemség délnyugati határvidékén találjuk a kunokat, az orosz évkönyvek szerint két Rosz folyó vidéki városkát támadtak meg. Az AlDunánál 1078-ban jelentek meg elõször kun csapatok. Michael Attaleiates bizánci krónikás elmondja, hogy Nikephoros Botaneiates császár uralkodása elsõ évében, 1078-ban, amíg a császári csapatok egy lázadás leverésével voltak elfoglalva Thesszalonikében, a dunai határvidék lázadó besenyõi behívták a kunokat és együtt ostromolták meg Adrianupoliszt. A császári sereg gyorsan odavonult, mire az ostromlók elmenekültek. Egy másik bizánci szerzõ, Skylitzes continuatus szerint ugyanebben az idõben történt, hogy Meszémbria kormányzója, Leon Diabatenos a besenyõkkel és a kunokkal próbált szövetkezni. A magyar krónikák szerint 1068-ban Beszterce felõl pogány kunok törtek be az országba, végigpusztították a Nyírséget és Bihar váráig hatoltak. Salamon király, Géza és László herceg seregükkel elébük kerültek és a Beszterce vára közelében emelkedõ Kerlés hegynél ütközetre kényszerítették õket. A magyarok szörnyû öldökléssel járó közelharcban megverték és megfutamították a pogányokat. A csatában kitûnt az ifjú László herceg, akinek a nevé-

1054-ben vagy 1055-ben történt, amikor László herceg, a késõbbi I. Béla király középsõ fia még csak 8-9 éves volt, hogy a Dnyeper folyónál, az orosz fejedelemségek déli határán feltûntek a keleti steppékrõl érkezõ úzok, megtámadták Vszevolod perejaszlavli fejedelmet, de vereséget szenvedtek, majd tovább vonultak nyugat felé. Nyomukban megjelent egy eddig ismeretlen, hatalmas törzsszövetség, a kumánok vagy kipcsakok, akik egyelõre nem bocsátkoztak harcba az oroszokkal, elõörseik visszafordultak. A saját magukat kumánoknak vagy kománoknak nevezõ kunok (a népnév jelentése "fakó, halványsárga") ezekben az években a Volga alsó folyásának vidékén és a nyugat-szibériai steppéken tanyáztak, ami elõzõleg az Úzok Pusztasága volt. A török népek oguz ágából származó úzok a X. század folyamán még a kijevi fejedelmek alkalmi szövetségesei voltak a kazárok ellen, ilyen vonatkozásban a bizánci diplomácia is számolt velük. Most azonban, amikor a kunok nyomására a Volgától nyugatra kíséreltek meg új hazát keresni, veszélyes szomszéddá váltak az oroszok számára. 1060-ban az orosz fejedelmek nagy hadsereget szerveztek az általuk torkoknak nevezett úzok ellen, mire az úzok elmenekültek és a következõ években a steppék nyugati végein, a Bug és a Szeret között tartózkodtak. Az úzok elvonulása után 1061ben azonnal megjelentek a kunok a Dnyeper vidékén. Ekkor bocsátkoztak elõször harcba az oroszokkal, de Vszevolod perejaszlavli fejedelemnek sikerült velük békét kötnie. 1068-ban a kunok nagy sereggel törtek be Csernyigov környékére, három orosz fejedelem hadait is megverték, egy

A kunok vándorlása 210

211

Kalendárium 2010

Miniatúrák a XV. századi Königsbergi Krónikából: fent: vonuló nomádok. Lent: orosz csapatok elõl menekülõ kunok. 212

A kunok útján hez fûzõdik a következõ epizód. László herceg egy pogány kun üldözésére indult, aki egy szép magyar leányt hurcolt magával. Megközelítette, de nem sikerült lándzsavégre kapnia. Ekkor a leányhoz kiáltott, hogy ragadja meg a kunt az övénél fogva és vesse magát a földre. Ez meg is történt. László hosszú ideig birkózott a kunnal, s miután a leány a kun Achilles-inát elvágta, sikerült megölnie. A Szent László-legendának ez az epizódja nem került be a hivatalos egyházi Vita-ba (életrajzba), szájhagyomány útján maradt fenn, s a XIII. század végétõl kedvelt témája lett a magyarországi templomokban festett falképeknek, illetõleg a magyarok történetét tartalmazó kódexek miniatúráinak. Ilyen módon emelkedett jelképessé ez a küzdelem, a pogányok elleni harc jelképévé, Szent László személye példaképe lett a kibontakozó lovagi kultúrának. A történeti kutatás megállapítása szerint a kerlési csata pogányjai nem lehettek kunok, minthogy - a fent elmondottak szerint is - a kunok 1068-ban még nem érték el ezt a térséget. Sokkal valószínûbb, hogy a Meszes-kapunál betörõ nomádok besenyõk vagy úzok voltak. Krónikáink szerint a pogányok Osul Kun halotti szobor nevû parancsnoka Gyula vezér alattvalója volt. Egy Jerney János gyûjtésébõl értelmezés szerint "Gyula vezér" alatt annak a besenyõ Jula törzsnek a vezetõjét kell érteni, amelynek a Kárpátok keleti oldalán, a moldvai részeken volt a szállásterülete a X. században. Kétséges azonban, hogy a XI. század közepén ez a törzsi szervezet még élõ volt-e. Az 1060-as években a Szeret és a Prut mellékén mind a besenyõ, mind az úz etnikummal számolnunk kell, tehát lehetséges, hogy vegyes úz-besenyõ sereg zsákmányoló hadjáratáról van szó. A következõ nomád betörés 1085-ben történt. A trónfosztott Salamon király, miután kiszabadult visegrádi fogságából, a krónikák szerint Kutesk kun vezérhez ment segítséget kérni László király ellen. Neki ígérte Erdélyt és a kun vezér lányát hajlandó lett volna feleségül venni. Kutesk északkelet felõl nagy sereggel támadt Magyarországra, feldúlta Ungvár és Borsova környékét, László király azonban kiverte a támadókat. Krónikáink szerint "László király rájuk rontott, megsemmisültek a színe elõtt, és sok ezer kun hullott el kardélre hányva. Salamon király pedig Kuteskkel együtt futva úgy menekült, mint tépett tollú kacsák a keselyû körmei közül." A gyõzelem emlékére Szent 213

Kalendárium 2010

A kunok útján

László templomot emeltetett, ez valószínûleg a kisvárdai Szent Péter egyházzal azonosítható. Valójában Kutesk kunjai sem kunok voltak, Salamon szövetségesei úzok vagy vegyes úz-besenyõ csapatok lehettek. 1087 elején ugyanis Salamon úz és magyar csapataival részt vett a Bizánci Birodalomban élõ besenyõk hadjáratában a bizánci császár ellen, a hadjárat vezetõje a bizánci források szerint Cselgü besenyõ vezér volt, aki maga is elesett a csatában. A vesztett csata után a könnyûfegyverzetû nomádok cserbenhagyták a menekülõ Salamont, aki menekülés közben, titokzatos körülmények között meghalt. Egyes kutatók szerint Cselgü és Kutesk ugyanaz a személy lett volna, a két név különbözõségén kívül azonban ennek több körülmény ellene szól. Cselgü hadjárata a bizánci tartományon belülrõl indult, maga Cselgü pedig vagy helyi besenyõ fõnök volt, vagy az 1084-ben újonnan érkezett besenyõk vezére lehetett. Kutesk úz törzsfõ lehetett, aki Moldvában vagy Havasalföldön húzta meg magát népével és Erdélyben remélt új hazát találni a kunok nyomasztó terjeszkedése elõl. A kunok azonban ezekben az években már többször vezetnek kalandozó hadjáratot a Balkánra. 1087 õszén a lázadó besenyõk fõvezére, Tatusz személyesen hozott kun segítséget Drisztra városához, de a kunok késve érkeztek, miután a besenyõk már megverték I. Alexiosz Komnénosz császár seregét. A kunok mégis részt kértek a hadizsákmányból és emiatt összevesztek a besenyõkkel. Megtámadták és legyõzték a besenyõket - ami mindenképpen jelentõs kun haderõre vall - és egy ideig az Ozolimne-tó (Büdös-tó) mellett tartották körülzárva õket, csak élelemhiány miatt távoztak. Megfenyegették a besenyõket, hogy visszatérnek és bosszút állnak. 1089-ben csakugyan megjelentek és Alexiosz császártól engedélyt kértek az átvonulásra, hogy bosszút állhassanak a besenyõkön. A császár alig tudott megszabadulni újdonsült szövetségeseitõl, nagy nehezen rábírta õket a visszatérésre. A kunok azonban nem tettek le a bosszúról. 1091-ben megint megjelentek, ezúttal hatalmas sereggel. A bizánci szerzõk 40000-re teszik a kunok számát, ami nyilvánvaló túlzás, de mindenképpen jelentõs seregrõl van szó, mivel vezérük a kor két leghíresebb törzsfõje volt, Bönek kán (a bizánci forrásokban Maniak) és Tugor kán (Togortak). Bizánc ekkor szorult helyzetben volt, mindenképpen szüksége volt a kunok szövetségére. Alexiosz császár 1091-ben az õ segítségükkel gyõzte le a besenyõket a sorsdöntõ lebunioni csatában, a Marica folyó torkolatvidékén. A csatát követõ éjjel a bizánciak lemészárolták besenyõ foglyaikat, a kunokat ez megrémítette és eltávoztak. Még zsákmányrészüket is hátrahagyták, a császár szállíttatta utánuk. Ettõl kezdve megromlott a bizánci-kun viszony, Alexiosz császár uralkodása alatt a kunok többször betörtek a Dunától délre esõ területekre. A besenyõk katonai

és politikai erejének felmorzsolásával viszont a Fekete-tengertõl északra esõ steppék nyugati fele is teljes egészében a kunok fennhatósága alá került. Etnikailag azonban még sokáig nem töltötték ki ezt a vidéket, a Dnyesztertõl nyugatra még mindig maradt besenyõ és úz népesség. A kun régészeti leletek és a halotti szobrok (az ún. kamennaja babák, "kõ-õsök") elterjedése is tükrözi ezt a helyzetet, a Dnyepertõl nyugatra ugyanis egyre ritkulnak. Az 1090-es években a kunok katonai akciói ebben a térségben zajlottak le, nyilván új szerzeményeik biztosítására. Gyõzelmeiket azonban fõként az oroszokkal folytatott állandó háborúskodás miatt nem tudták igazán kihasználni (bár mindkét részrõl történtek kísérletek a békekötésre is, pl. 1094-ben II. Szvjatopolk kijevi fejedelem Tugor kán lányát vette feleségül), a nyugati steppék sûrûbb megszállására csak az 1140-1150-es évektõl kerülhetett sor, amikor felülkerekedtek az oroszok elleni harcokban. Magyarországot a kalandozó kun csapatok bizonyíthatóan 1091-ben támadták meg elõször. Valószínûleg a lebunioni csatából hazatérõ kunok, vagy legalábbis egy seregrészük tett egy kis kitérõt Krul fia Kapolcs vezetésével, a könnyû zsákmány reményében. László király ugyanis a magyar királyi sereggel éppen Horvátországban volt. Több történész véleménye szerint az ügyes bizánci diplomácia irányította Magyarország felé a kunokat, bár szerintem ez az ötlet a kun vezérek fejében is megszülethetett. Krónikáink részletesen leírják, hogy a kunok hogyan rabolták végig Erdélyt, Bihart és a Tisza-vidéket. A Duna-Tisza közét a fõseregbõl kivált két csapat pusztította végig, majd átkeltek a becsei réven és zsákmánnyal megrakodva, temérdek fogollyal, lassan, vadászgatva indultak Havasalföld felé. László király, amint hírül vette a kun támadást, azonnal visszatért Horvátországból és a Temes folyónál sikerült a kunok elébe kerülnie. A kunokat táborukban érte a váratlan támadás. Minden fõemberük elesett, sokan fogságba kerültek, alig volt, aki elmenekülhetett. A foglyok életét Szent László megkímélte, hogy felvehessék a kereszténységet. "A király pedig összes emberével hálát adott a nagy gyõzelemért a mindenható Istennek, aki kiragadta õket ellenségeik kezébõl; és azt a folyót a pogányok miatt Pagantinak nevezte el." (Pogáncs, románul Pogãniºul, a Temes baloldali mellékfolyója, Temesvártól délre.) Szent László hadvezéri teljesítménye és manõverezése egészen kimagaslónak nevezhetõ. A legrövidebb utat számítva is kb. 500 km-t kellett megtennie Horvátországból a Pogáncs folyóig egy jelentõs sereggel, ami legalább kéthárom hetet vett igénybe, ehhez hozzávehetjük a kun betörésrõl értesítõ hírvivõk számára szükséges mintegy egy hetet. Pontosan ki kellett számítani, hogy hol kerülhet a kunok elébe. Valószínûnek tartjuk, hogy folyamatos hírlánc mûködött a távollevõ királyi sereg és az ország belseje között.

214

215

Kalendárium 2010

Szent László hadjáratai

A kunok útján

216

A kun törzsfõk ezután követeket küldtek a királyhoz, hogy engedje el a foglyokat, ellenkezõ esetben bosszuló hadjáratot indítanak; "gúnyolták a királyt és kitûzték a napot, amikor betörnek Hungariába. Amikor ezt meghallotta a király, elmosolyodott, és azon a napon, amikor a kunok Hungariába akartak jönni, eléjük vágtatott, mert féltette Hungariát a pusztítástól. És egy szombaton kora reggel a Duna mellett megtámadta a kunokat. A király az elsõ rohamban ledöfte a kunok Akus nevû vezérét, … és a király gyõztesen tért haza." Ez a második kun betörés 1091-ben vagy 1092-ben történt, a csata valahol Orsova környékén lehetett. A magyarországi hadjáratokban a Tugor-kán és Bönek vezette, Balkánon szereplõ fõerõk nem vettek részt, azok bizonyára visszahúzódtak Dnyeper-vidéki szállásaikra. A két kun támadás sikeres elhárítása László ragyogó hadvezéri teljesítményének és személyes bátorságának volt köszönhetõ, és hatással volt a Szent László legenda kun epizódjának kialakulására is. Politikai következményének pedig az tartható, hogy a kunok zsákmányoló hadjáratai ezek után elkerülték Magyarországot. Néhány év múlva a kunoknak váratlanul mégis alkalmuk nyílt megtorolni a harci becsületükön esett sérelmeket, de ez már nem László király életében történt. 1099-ben Kálmán király válogatott páncélos sereggel vonult Przemyœl várához a kijevi fejedelem ellen lázadó orosz hercegek megbüntetésére. Az oroszok a kunokat hívták segítségül. A kunok vezére a lebunioni csatában is résztvevõ Bönek kán volt. A csata elõtti éjjel Bönek kiment a kunok táborából, farkasüvöltést hallatott, mire több farkas válaszolt neki. Ez a varázslat a gyõzelem elõjelét jelentette. Másnap a kunok a steppei hadviselés jól bevált cseléhez folyamodtak. Megfutamodást színlelõ csapatuk maga után csalogatta a magyarokat egy leshely felé, ahol a többiek voltak elrejtõzve. A lesbõl végrehajtott támadás a kunok számára teljes gyõzelmet hozott, a magyar sereg nagy része elpusztult, a király is alig tudott elmenekülni, magával hozott kincstára a kunok zsákmánya lett. Nos, Szent László hadvezetése alatt ilyen szerencsétlenség nem fordulhatott volna elõ. A fentebb vázolt történeti helyzet magyarázza, hogy a kunok Magyarországot még ezek után sem támadták meg. Végezetül néhány szót arról, milyen volt a kunok fegyverzete, amellyel két évszázadon keresztül sikeres harcaikat vívták az egész kelet-európai térségben, Szent László királynak köszönhetõen kivéve Magyarország ellen. Errõl a Fekete-tenger vidéki és magyarországi régészeti kutatásokból, a kun õsszobrok viseletébõl és más ábrázolásokból vannak viszonylag részletes és pontos információink. A steppei könnyûlovasság fegyverzete a XI. század folyamán kezd egyre nehezebbé válni, a támadó fegyverek hatékonyabbak lesznek. A kun harcosok védõfelszerelésében gyakori a vassisak és a páncélzat valamelyik formája, a sodronypáncél vagy a pikkelypáncél, a sisakhoz arc- és 217

Kalendárium 2010

A kunok útján

nyakvédõ vért csatlakozik. Elterjednek a jól acélozott páncéltörõ nyilak. A szablyák a korábbiakhoz képest hosszabbak és nehezebbek. A közelharci fegyverek között ebben a korban terjed el - valószínûleg besenyõ és kun hatásra - a buzogány, amelynek egy igen hatékony típusa, az ún. tizenkéttüskés buzogány a kunoknak tulajdonítható. A kunokkal jelentek meg KeletEurópában a korabeli steppei fegyverzet legkorszerûbb típusai, így pl. a kun típusú tegez is. Mindezek a Szent László legenda ábrázolásain is rendszeresen szerepelnek, a megrendelõk és a festõk szándékának megfelelõen bizonyára a pogány kunok minél hitelesebb és szemléletesebb megjelenítése végett. Történelmi paradoxon, hogy amikor ezeknek a képeknek a többsége készül, a XIV. század folyamán, a Magyarországra költözött kunok már betagolódtak a magyar társadalomba, a királyi hadsereg fontos és ütõképes kontingensét képezték, a kereszténységet is felvették, legfeljebb a keresztény hit tényleges gyakorlása hagyott maga után még némi kívánni valót.

Kunhalom-e a kunhalom ?

Dr. Pálóczi Horváth András

Morzsák "Az istenek megteremtették a világot, már csak az volt hátra, hogy az erõt is belehelyezzék. Tanakodtak, hová tegyék, hogy az ember meg ne találja. Egyikõjük azt mondta: tegyük a föld alá. Az nem jó, mondta egy bölcsebb isten, mert az ember elõbb utóbb feltúrja a földet, és megtalálja, tegyük a hegy tetejére. Végül a legbölcsebb, legöregebb isten szólalt meg: Nem tehetjük a hegy tetejére, az ember elõbb-utóbb megmássza a hegyeket, tegyük magába az emberbe, ott sose fogja keresni." - Buddhista tanmese -

"Az vagyunk, amit gondolunk. Mindaz, ami vagyunk, a gondolatainkból táplálkozik. Gondolatainkból építjük fel a világunkat." - Buddha "Az egészség a legnagyobb ajándék, az elégedettség a legnagyobb gazdagság, a hûség a legjobb kapcsolat." - Buddha -

218

Az Alföld képe napjainkra gyökeresen megváltozott. Bõ félévszázada még a tanyák sokasága volt a meghatározó tájképi elem. Szakmaibb kifejezéssel élve ez tette gazdagabbá a táji sokféleséget, ez növelte a tájdiverzitást. A felszámolódott tanyavilág helyét manapság mûtárgyak tömege foglalja el: távvezetékek acéltraverzei, telefonos átjátszó állomások tornyai, víztartályok gömbjei, betonból készült silók és zsilipek, s még megannyi, egyre szaporodó létesítmény. Ebben az erõsen megváltoztatott tájban szerényen húzódnak meg a kunhalmok, ahogyan Ecsedy I. mondja: "a puszták mûemlékei", tágabb értelemben, Illyés Gyula szavával élve "a mi katedrálisaink". A kunhalmok a sajátos egyedi vonásokban oly gazdag Kárpát-medence számtalan értékének hordozói és õrzõi. Fõleg síkvidéki tájainkon járva, látva e sajátos formájú földépítményeket, szinte mindannyiunkban felmerül a kíváncsiság: valami furcsa, természet alkotta formák ezek, vagy letûnt korok emberének különös alkotásai. Ha utóbbit fogadjuk el válaszként: vajon kik, mikor, milyen célból emelték õket? Értékeket keresõ világunkban a kunhalmok így kerülhetnek az érdeklõdés homlokterébe. Tapasztalva vészes pusztulásukat, értelmetlen fogyatkozásukat, sürgõs, halaszthatatlan közös feladatunk hathatós védelmükrõl gondoskodni. Ez pedig csak akkor jár eredménnyel, ha mind szélesebb körben felismertetjük, hogy a kunhalmok miért is pótolhatatlan értékei hazánknak, ennek a medence helyzetû országnak. Megmentésükrõl a világnak tartozunk felelõsséggel. A feladat nem egyszerû. Rá kell irányítanunk a figyelmet széleskörû természetvédelmi, kultúrtörténeti értékükre, de nem hagyva azt sem figyelmen kívül, hogy állapotuk romlásának, veszélyeztetettségüknek, sõt pusztulásuknak melyek a legfõbb okozói, forrásai. Bizonyított tény, hogy a kunhalom szavunk - mint számos fogalom megszületése is - adott személyhez kötõdik. A kunhalom elnevezés Horvát István (1784-1846) nyelvész-történésztõl származik, aki Kazinczy "pesti triász"-ának a tagjaként elfogult történelemszemléletével, önkényes szófejtéseivel tette magát ismertté. Megalkotott kunhalom szava abból a meggyõzõdésbõl fakadt, hogy ezeket az emberkéz alkotta halom-kiemelkedéseket a betelepülõ kunok hozták létre. Ezzel szemben Jerney János (1800-1855) kétségbe vonta ennek hitelességét, amikor azt állította: "Annyi bizonyos, hogy hazai halmainknak kunhalom nevezete a 'magyar nép ajkán nem él,' s néhány tizedév óta az írói nyelv kezdé divatba hozni." 219

Kalendárium 2010

A kunok útján

Jerney János (1844) a jeles õstörténész, nyelvész és utazó Keleti Utazása A 'Magyarok' Õshelyeinek kinyomozása végett címû munkájában arra is rávilágít, hogy mennyire problémás és vitatható a halmok nevének használata. Ipolyi Arnold (1823-1866) is következetesen hunhalmokról beszél. Tariczky Endre régész az Egri Híradó 1903. évi 36. számában A Tiszavidéki halmokra vonatkozó felvilágosító ismeretek címû írásában is felteszi a kérdést. "Hun halom-e, vagy kún halom?" de egyértelmû választ a felvetésre nem adott. Tariczky (1903) azt is megemlíti, hogy "már a múlt század derekán dívott ama felkapott vélemény, mintha azok avar õrhalmok volnának" A magyar régészet alapítója, Rómer Flóris az 1876-ban Budapesten megrendezett VIII. Nemzetközi Õsrégészeti és Anthropológiai Kongresszus francia nyelven megjelentetett kiadványában az egész Kárpát-medencében fellelhetõ, a legkülönbözõbb típusba sorolható halmokat a legáltalánosabb értelemben egyszerûen csak halmoknak (les tumuli) nevezi. Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a kunhalom név szakmailag teljesen pontatlan. Ennek ellenére, mint gyûjtõfogalmat más szóhasználattal helyettesíteni aligha lenne célszerû. Bármely helyette használt fogalom éppen úgy értelmezési zavarokat, további vitákat szülne. Az egyes kunhalmok nevét is számtalan bizonytalanság övezi. Ugyanaz a halom több néven is szerepelhet. Pl. a kisújszállási Bogarasi-halom, Vargahalom, mivel határrészek találkozásánál, azok peremén fekszik, nevezik Porosállási, és Göröngyösi-halomnak is. A település legnagyobb halma lévén egyben legmagasabb pontja, egyszerûen csak Nagy-halomnak is hívják. Ugyanez a halom egy leborított kenyérszakajtó kosárhoz is hasonlítható, ezért népiesen Kosárháti-hegynek is mondják a helybeliek. Nem csak a kunhalom névhasználat körül zajlik még manapság is vita, de legalább annyi eltérõ álláspont, egymásnak ellentmondó kérdés merül fel a halmok eredetét, korát, számát, funkcióját, típusát illetõen is. A kunhalom keletkezési módját, származását alapvetõen két nézet köré csoportosíthatjuk: az egyik szerint ezek a látványos tájelemek a természetes úton keletkezett formakincsek közé sorolhatók, míg a másik felfogás alapján emberkéz formálta (antropogén) képzõdmények. Neves geológusok, földrajztudósok érveltek a természetes eredet mellett. Szabó József (18221894) a neves geológus akadémikus az általa megvizsgált halmokat a tenger színe alatt született, természetes képzõdményeknek írta le. Miskolczy Károly a Vasárnapi Újság 1864. évi 23. számában A magyar alföldi halmokról írott cikkében hasonlóan vélekedik: "a halmok a természet mûvei, s midõn a síkságot tenger borítá, a víz hullámzása által jöttek létre." Az eróziós folyamatok neves kutatója, Kádár László (1908-1989) a halmok keletkezését a víz, a szél, s

részben a jég felszínformáló munkájával hozta összefüggésbe. Az eddig vizsgálatok azt mutatták, hogy a megvizsgált, feltárt, megcsonkított, széthordott halmok szinte kivétel nélkül emberi alkotások voltak. Amely természetes úton keletkezettnek bizonyult, ott is inkább egy természetes felszíni képzõdményre (laponyag, homokbucka, folyóhát) késõbbi rátelepülés, temetkezés idézhette elõ ezt a kettõs jelleget. A kunhalmok elsõ szabatos definícióját Györffy István (1921) adta meg, aki szerint "ezek 5-10 méter magas, nem nagy területen fekvõ, messzirõl lapos, kúp vagy félgömb alakúnak látszó emelkedések, amelyek legtöbbször víz mellett de ármentes helyen terültek el, s nagy százalékban temetkezõhelyek, sírdombok, õr- vagy határhalmok". Ennél pontosabban, lényegretörõbben aligha tudnánk a halmok mibenlétét másként meghatározni. Ennek szellemében a kunhalmok legfontosabb típusai a következõk: 1. Lakódombok (tell-telepek). Ebbe a kategóriába a többnyire szabálytalan alakú, nagy kiterjedésû és viszonylag magas halmok tartoznak. Kultúrrétegük több méter vastagságú. Felmagasodásukban az árvízmentes, de a vízközeli helyen megtelepedõ ember játszotta a fõszerepet. A halommá emelkedett egykori telephely kultúrrétegét fõleg az ott élõ emberek házainak omladéka (pl. patics), edénytörmelékei, tûzhelyének maradványai, az elfogyasztott állatok szétszórt csontjai, kagylóhéjai alkotják. Nagy szám-

220

221

Fontos kordokumentum a Sárrétudvar határában lévõ Balázs-halom 1910. évi elhordásáról. Mintegy 1300 szekérnyi anyagát a település kátyús utcáinak feltöltésére használták fel. (Zoltai Lajos korabeli felvétele)

Kalendárium 2010

A kunok útján

ban keletkeztek lakódombok a késõ neolitikumban és a koraközépsõ bronzkorban (Kr. e. 4000-3500, illetve 2600-1500). A telepek nagy számából és méretébõl viszonylag nagy népsûrûségre következtethetünk. Ebbe a típusba sorolható a már teljesen feltárt európai hírû túrkevei Terehalom is. 2. Sírdombok (kunhalmok). A régészeti kutatások feltárták,hogy a halmok nagy része rézkori és korabronzkori temetkezések emlékhelyei. A keleteurópai síkságon (orosz-ukrán sztyeppvidéken) igen gyakoriak ezek a mesterségesen emelt, kúp (félgömb) alakú dombok. A késõ rézkorban a Fekete-tenger melléki sztyeppékrõl nomád törzsek nyomultak be a Kárpát-medencébe és elfoglalták a Tiszától keletre esõ vidéket. Ez a népesség hagyta maga után azokat a szabályos formájú, többnyire nagy méretû mesterséges halmokat, amelyeket ma általában kunhalom néven ismerünk. Ahol ilyen halmot régészeti ásatás során megvizsgáltak, kiderült, hogy a keleti eredetû rézkori ún. gödörsíros kunhalmok népének temetkezését rejti magában. A halott számára elkészített sírgödröt gerendaszerkezettel fedték le, majd föléje halmot emeltek. A sírok jellegzetes melléklete a vörös okkerrög, amelynek az életet jelképezõ mágikus jelentõsége volt. Városunkban lévõ négy feltáratlan kunhalmot a régészek a gödörsíros kategóriába sorolják. A szkíták (Kr. e. 700-400) szintén emeltek igen nagy méretû kunhalmokat a mi vidékünkön is. 3. Õrhalmok (vigyázóhalmok, strázsahalmok). Hazánk több táján, különösen az Alföld vidékén gyakoriak ezek az alacsony, földbõl emelt halmok. Eredetileg sem lehettek magasak, de a rendszeres szántás következtében egyre alacsonyabbak lettek. A tûzjelzéses információtovábbításban lehetett fontos szerepük. 4. Határhalmok. Kialakulásuk és szerepük a megyék, a járások és a települések határának megjelölésével hozható összefüggésbe. Tipikusak az ún. hármas határhalmok. Városunk Hármas nevû határrészén fekszik az erõsen elgyomosodott, megbolygatott Hármashatár-halom.

érintkezõ vízterek kiváló feltételt biztosítottak a megtelepülésre. Találóan állapítja meg Havassy Péter: "ami az Alföldön kiemelkedett a vízbõl, azt megülte az ember." Ezzel a különös tájadottsággal magyarázható a kunhalmok igen nagy számának létrejötte is. Annak ellenére, hogy hazai halmainknak 94 %-a még feltáratlan az utóbbi századok régészeti feltárásainak köszönhetõen mégis hatalmas ismeretanyag gyûlt össze, de ennek döntõ hányada régészeti jellegû. Mind a mai napig hiányzik azonban a kunhalmok természetvédelmi jellegû értékeinek tematikus számbavétele. Bármennyire is hihetetlen, az élõvilág feltárása is csak a közelmúltban kezdõdött meg. Sajnos mindezzel egyidõben vészesen tovább tart a kunhalmok történelmileg is tetten érhetõ pusztulása. Ennek döntõen három oka van: 1. A táj, amiben a kunhalmok létrejöttek, az eredeti állapothoz képest gyökeresen megváltozott. A mezõgazdasági tevékenység nagy arányú térnyerése következtében a kunhalmok beszorultak az agrárparcellák szorításába. A szántás, a befásítás, a túllegeltetés, a beépítés, a kemizáció, az anyagkitermelés, hulladéklerakás, stb. létüket kíméletlenül fenyegeti. 2. A kunhalmok valós értékével a közvélemény, a közítélet még ma sincs kellõképpen tisztában. Az ismerethiány, a tudatlanság következtében a kunhalmok egy bármi célra felhasználható "földtömeg" csupán. Elhordása, megcsonkítása e felfogás szerint nem károkozás, értékmegsemmisítés.

Vitathatatlan tény, hogy a kunhalmok a maga nemében egyedülálló tájtörténeti értékei Kárpát-medencének. Nem csak egy több ezer évvel ezelõtti kultúra emlékei, hanem a tájat drasztikusan átalakító ember tájformáló tevékenysége elõtti idõk egy darab természetének õrzõi is egyben. A régészeti értékeken túlmenõen tájképi, felszínalaktani, rétegtani, talajtani, paleoökológiai, szigetbiogeográfiai, vízrajzi, kultúrtörténeti, néprajzi, irodalmi, mûvészettörténeti, s még megannyi más érték kötõdik hozzájuk. A Kárpát-medence vízjárta alvízországi része népek-, kultúrák olvasztó tégelyévé vált a történelem során. Az ármentes hátak és a velük közvetlenül 222

Az impozáns méretû karcagi Ágota-halomhoz fûzõdik Zádor vitéz és Ágota kisasszony szerelmi története. (Fotó: Tóth Csaba) 223

Kalendárium 2010

A kunok útján

3. A kunhalmok kifosztása, feldúlása, tönkretétele a kincskeresõk jóvoltából szintén történelmileg végig követhetõ értékvesztéssel együtt járó folyamat. Korunk technikai lehetõségei a geodéziai kutatásokra alkalmazott földradarok birtokában ez a károsító tevékenység rendkívüli módon felerõsödött.

tettünk. A szakmai tévedés pedig még tovább mélyíti az értelmezési problémákat. A Karcag belterületén lévõ Kálvária-halom lábánál a következõ szöveg olvasható az ismertetõ táblán: "Kálvária-domb. Épült 1851-ben, az 1848/49-es szabadságharc hõseinek emlékére". Célszerû lenne a tábla szövegét így pontosítani: "Ezen a négyezer éve létesült rézkori sírdombon 1851-ben alakították ki a kálváriát az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hõseinek emlékére". És ekkor igazat állítanánk…

A kunhalmok sorsáért is felelõsséget érzõ akarat jóvoltából megszületett az 1996. évi LIII. Törvény a természet védelmérõl. Ebben a fontos jogforrásban már nevesítve is szerepel a kunhalmok védelme. Ennek megfelelõen a hazánk területén lévõ valamennyi kunhalom helyétõl, állapotától, típusától, funkciójától, stb., függetlenül ex lege védettséget élvez. Sajnos a végrehajtási utasítás megszületése mind ez ideig várat magára. A Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala 1997-ben a kisújszállási Alföldkutatásért Alapítványt bízta meg a terepbejárással hitelesített országos felmérés elvégzésével. Ez a munka 1649 halom számbavételével, regisztrálással lezárult. Ez képezhetné a fentiekben jelzett végrehajtási utasítás alapját. A kunhalom ügyben a tisztánlátás elemi kívánalom. Ne keltsünk képzelgést azzal, mintha ezeket az emberkéz formálta tájelemeket a betelepülõ kunok hozták volna létre. Döntõ többségüket már századokkal, évezredekkel a Kárpát-medencébe betelepülõ népek hagyták reánk kulturális örökségükként. Az más kérdés, hogy a történelem során kik, s miként vették birtokba õket. Voltak, akik lakóhelyül használták, templomot építettek reá, többen beletemetkeztek, mint ahogyan a ma embere is így kötõdik hozzájuk, hiszen geodéziai magassági jegynek, kilátónak, avagy szélmalomdombnak hasznosítja azokat. Ilyen alapon bármely velük kapcsolatba került népcsoport is lehetne a névadó, mint ahogyan jeles tudósok (pl. Ipolyi, Tariczky) a hunokhoz társítva õket hunhalmokról beszélnek. Ezen okoskodás révén beszélhetnénk pl. szarmata, gepida, roxolán, langobard, kelta, avar, stb. halmokról is. Az viszont fontos értékvédelmi feladatunk, hogy a halmokhoz kötõdõ valamennyi értéket oltalmazzunk. Szép kun eredetû nevük (Bócsa, Tarattyó, Lõzér, Kormáncsok, Bengecsek, stb.) se vesszen ki a köztudatból. Nemes, hagyományõrzõ tett volt az is, amikor a karcagi határban 1995-ben, Györfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászmûvész alkotásának ("kunképek") felállításával kun emlékparkot hoztunk létre. Ámbár az ismertetõ táblán célszerû lett volna feltüntetni, hogy magát ezt a Kis-Hegyesbori-halmot már az újkõkorrézkor embere megépítette (a halomtól alig két kilométernyire a Kõhalomból több kõeszköz is elõkerült). Talán az sem volt szerencsés vállalkozás, hogy a Kunok I. Világtalálkozójának alkalmából Pusztaszeren a szkíta kurgánokat idézõ "kunhalmot" létesí224

Dr. Tóth Albert

Bejárat – Kácsor Károly fotója, mellyel 2009 decemberében a Jászkun Fotóklub Plakettje díjban részesült.

225

Kalendárium 2010

Nyelvünk és irodalmunk

Hagyomány született

azt, amit itt kaptak. Kell-e jobb "hírverés", jobb "reklám" városunknak, mint azoknak a véleménye, akik csak egyszer is itt jártak s elmondták otthon, a környezetükben, hogy van egy kisváros az Alföldön, a 4-es út mellett, ahol nagy a vendégszeretet...?! A tizedik verseny persze nem "rendezõdhetett" meg anélkül, hogy vissza ne pillantottunk volna az elmúlt tíz évre. Az Arany János Városi Könyvtárral közösen a mögöttünk hagyott egy évtized fotóiból "szemezgettünk" s mutattuk be tablókon, hogy mi is "zajlik" itt, amikor - 2000 óta minden év áprilisának elején - "palotásan" szép Városházánk termeiben megrendezzük a versenyt, s gondoskodunk arról is, hogy a versengés óráin túl is jól érezzék magukat 13-14 éves és felnõtt vendégeink. Ezért szervezünk a nyitónap estéjén irodalmi-zenei mûsort (idén Gryllus Vilmos "babonázta meg" a közönséget énekeltvers-összeállításával), mutatjuk be másnap a gimnáziumot és a városközpontot egy séta során, visszük el a versenyzõket és kísérõiket autóbuszokkal Karcagra (ahol a Nagykun Múzeumon kívül a szélmalmot, a Zádor-hidat és a fazekasmûhelyt is láthatják) és szervezünk táncházat és szalmafonás-tanulást a gyerekeknek a mûvelõdési házban, illetve fogadást a felnõtteknek a Városháza dísztermében (ahol az ismerkedés-beszélgetés közben mindig "sikeresen" fogynak el a feltálalt finomságok - e jubileumi találkozón többek között a 250 éve született Kazinczy arcképével díszített, hatalmas torta).

A „Szép magyar beszéd” verseny tíz éve Kisújszálláson Hét-nyolc évvel ezelõtt még csak beszélgetésekben merült fel annak lehetõsége, hogy az általános iskolás korú tanulók "Szép magyar beszéd" versenye pontosabban annak fél-országos, kelet-magyarországi döntõje hagyományt teremthet városunkban. Ma már - tíz év és tíz verseny után - talán nem túlzás azt mondani, hogy megszületett egy új hagyomány. S gazdagabbak lettünk vele! Nemcsak mi, itt-lakók, hanem azok a gyerekek és felnõttek is, akik évente körülbelül 170-en eljönnek ide, ebbe a kisvárosba, amely addig ismeretlen volt számukra, s amelynek jó hírnevét viszik innen magukkal három, igen mozgalmas (és izgalmas) nap után. Gondoljuk el: tíz év alatt 1700-an jöttek el ide az ország keleti felébõl - a Dunától keletre fekvõ tíz megyébõl! Talán szerénytelenségnek hat, de a visszajelzésekbõl tudjuk: szinte ugyanennyien mentek vissza elégedetten, sõt különlegesnek, példaértékûnek tartva

A nyitóünnepségen a helyi vendéglátók mellett korunk neves nyelvészei is jelen vannak. Az asztalnál balról jobbra: dr. Kiss Kálmánné ny. címzetes gimnáziumigazgató, Wacha Imre fõiskolai docens, Szabó Tamás gimnáziumigazgató, Szathmári István nyelvészprofesszor, Kerekes Barnabás középiskolai tanár, Kecze István polgármester, Benczédy József nyelvészprofesszor, Nagy Sándorné középiskolai tanár, Gömöri Árpád és dr. Csont Bálintné ny. középiskolai tanárok 226

A bírálóbizottság elõtt 227

Kalendárium 2010

Nyelvünk és irodalmunk "Hagyomány" a hagyományban, hogy a megnyitón városunk polgármestere és a Megyei Közgyûlés képviselõje köszönti a vendégeket, a gimnázium és a zeneiskola tanulói adnak közösen mûsort és Szathmári István professzor úr (városunk szülötte és díszpolgára) tart a gyerekeknek és felnõtteknek egyaránt érdekes elõadást. (Nagy tetszéssel fogadott idei témája a szójáték volt). Mit lehetne kívánni a következõ évtizedre...? Elsõsorban azt, hogy maradjon meg és itt ez a verseny, növekedjen és erõsödjön tovább ez a még gyerekcipõben járó hagyomány! Mert mi is növekszünk és erõsödünk általa. Mint minden által, ami érték ebben az értékeket vesztõ világban. Pintér István

Morzsák A magyar nyelvrõl: Szathmári István tanár úr, zsûrielnök gratulál a díjazottak egyikének

Márai Sándor: "…hálás vagyok a sorsnak, hogy anyanyelvem a gyönyörû magyar, az egyetlen nyelv, amelyen mindent el tudok mondani, ami érthetõ és érthetetlen az életben. És hallgatni is csak magyarul tudok arról, ami számomra becses." Tamási Áron: "Mint jelképes erõ és hatalom, a magyar szó nekünk a legnagyobb ereklye. Kegyelet, hûség és becsület illeti õt." Ove Ferglund svéd orvos és mûfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." George Bernard Shaw drámaíró: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyõzõdésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életmûvem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerûen azért, mert ezen a különös, õsi erõtõl duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit."

A verseny résztvevõi gimnáziumunk könyvtárában dr. Kiss Kálmánné elõadását hallgatják Kisújszállás irodalmi emlékeirõl 228

229

Kalendárium 2010


A „Szép magyar beszéd” verseny híre Kaliforniából

A magyar nem tartozik a kis nyelvek közé

A "Szép magyar beszéd" verseny híre Kaliforniába, annak Fallbrook nevû kisvárosába is eljutott: Alt Sándor és neje, Divéky Zsuzsanna Kecze István polgármesternek és az önkormányzatnak címzett levelében a versenyzõkhöz és a verseny szervezõihez is szólt. Levelét az alábbiakban közöljük. "FALLBROOK, CALIFORNIA, USA 2009. március 26.

Mélyen tisztelt Polgármester Úr és Elöljáróság! Innen a "világ végérõl" küldöm magyar feleségemmel együtt õszinte magyar jókívánságainkat a "Szép magyar beszéd" alkalmával! Mint Nagyatádi Szabó István, tizenkilencedik századbeli államférfi hangoztatta: "…a nyelv fontosabb, mint az alkotmány". A békési Szegedi Kis István Református Gimnáziumban 1947-ben érettségiztem az utolsó évben az államosítás elõtt… Magyar szellemben tanítottak bennünket és nyelvünket hûen ápoljuk máig… Szerény magyar könyvtárunkat folytatólagosan gyarapítjuk. Azt üzenem fiatal kortársainknak: itteni közmondás szerint "a fû mindig szebben zöld a kerítésen túl", azaz másutt lehet, hogy "jobb" … NEM JOBB! MÁS ÉS TESTILEG-LELKILEG SOKKAL NEHEZEBB! Ami bennünket aggaszt, hogy ide is eljutott az otthoni szólásmondás: "inkább a kocsi, mint a kicsi"… Ez az autómánia tette tönkre Amerikát és a nyugati államokat! Házasodjatok fiatalok, s fõleg szaporodjatok, mert fogyunk magyarok világszerte! Nem emlékszem a pontos formájára, amit Berzsenyi Dániel költõnk írt: "…minden ország támasza, talpköve / A tiszta erkölcs, melly ha megvész: / Róma ledûl, s rabigába görbed." Szívelje ezt meg minden magyar, fõleg fiatal! S õrizze nyelvünket mindenben, a sok szükségtelen kölcsönszó használata idején… Magyar testvéri szeretettel vagyunk lélekben Veletek a messze idegenbõl: Alt Sándor és neje, leánykori nevén Divéky Zsuzsanna"

230

Bencédy József nyelvészprofesszor záró elõadása a „Szép Magyar Beszéd” kelet-magyarországi döntõjén, Kisújszálláson (2009) Mindig öröm számunkra a kiejtési verseny döntõjén való részvétel, és mindig egy kis izgalom is. Öröm, mert tartalmas és szép szövegeket hallhatunk, lelkes és kellemes magatartású fiatalokkal találkozhatunk; de izgalom is egyben: van-e elõrelépés a versenyek célja tekintetében, látják-e a tanulók a részvétel értelmét. Immáron tíz éve találkozunk egy népszerû cél érdekében, maga az országos döntõ Gyõr és Sátoralja esetében már meghaladta a 30, illetve 40 évet. S ez nagy dolog, igen nagy dolog a mai világban, mikor a civil kezdeményezések sora adja föl erõfeszítéseit 6-8 vagy 10-12 év után. A mi mozgalmunk él, és elõre megy. Örömmel tapasztaltuk, hogy az idén is van elõrelépés. Itt, Kisújszálláson is azt bizonyították általános iskolai diákjaink, hogy közelednek a felnõttebb és elöl járó középiskolás mezõnyhöz. Nem külön gond már a pontos hangképzés (ha van is itt-ott pöszeség), normális "Az utóbbi hónapokban több tempóban adják elõ szép szövegeiket (ha fel-feltûnnek is vágtató paripák); nincsenek problémával találkoztunk, mint a elgondolkodtató, hamis hangsúlyok (ha a megelõzõ évtizedek alatt összesen, mondanivaló kifejezése érdekében hallunk kimûveletlen hangképzés, hadaró is bizonyos erõlködõ hangsúlyokat); meg- beszéd, pongyola szóválasztás, idevannak tehát az alapok. Most már hatá- gen szók és gondatlan mondatszerrozott irányt vehetünk a szöveg mondani- kesztés - ezek a sûrûn elõforduló valójának kifejtéséhez, mint a gyakorlott jelenségek." gépkocsivezetõ a forgalom figyelésére, miután a kapcsolók kezelése már automatikussá vált. Nagyon kell ez a törekvés, nagy szükség van a jó mintára, mert a mindennapi életben, de elsõsorban a médiumokban, a rádióban és a tévében bõven sok a gondunk. Az utóbbi hónapokban több problémával találkoztunk, mint a megelõzõ évtizedek alatt összesen, kimûveletlen hangképzés, hadaró beszéd, pongyola szóválasztás, idegen szók és gondatlan mondatszerkesztés - ezek a sûrûn elõforduló jelenségek.

231

Kalendárium 2010


Miért vagyunk olyan érzékenyek a nyelvre, a nyelvhasználatra? - Mert a nyelv mi vagyunk! Ha a nyelvben lazaságokkal találkozunk, az azt is jelent, hogy bennünk, a nyelv hordozóiban is lazaságok támadtak. Kutatások tucatjai igazolják, hogy ahol meglazul az anyanyelvhez való kötõdés, ott sérül a gondolkodás, ott lelassul a tudományokkal való barátkozás, mert nyelv és gondolkodás szorosan összetartoznak, mert gondolkodni nem tudunk, csak a nyelv, az anyanyelv segítségével, mely összeköt a hazával, a hazaszeretettel, s ez a hazaszeretet egyik legszebb megnyilvánulása. De folytatni lehet és kell is az iménti sort: ahol lazulnak az emberi kötõdések, az emberi tartás szálai, ott meglazul a nyelv hagyományos értékeihez való kötõdés, mert a magatartás és a nyelv is szorosan összetartoznak. Látunk példát ezekre a lazulásokra? - Sajnos egyre többet. Sûrûn találkozunk kiüresedett szavakkal, mint: ez arról szól, hogy…; ez van, ez egy dolog, látjuk már az alagút végét, ez nem így mûködik. Se szeri, se száma a személytelen szerkezeteknek: nem történt intézkedés, nem nyert befejezést; terjednek a divatos idegen szók, mint: prezentál, projekt, imázs; és akkor még nem szóltam a gátlástalan durvaság és trágárság szavairól: a szarról, a tökös eljárásról, a túrósról, hogy az igazán bántóakat ki se mondjam. Gyakran merülnek föl bennem Bessenyei György testõríró szavai, melyeket 1778-ban írt Magyarság c. röpiratában: "Valljuk meg, hogy nagyon megszûkültünk a magyarságba, melynek ugyan bõségben soha nem voltunk. Csudálkozom nagy nemzetünkön, hogy õ, ki különben minden tulajdonainak fenntartásába oly nemes, nagy és állhatatos indulattal viseltetik, a maga anyanyelvét felejteni láttatik; olyan világba pedig, melybe minden haza önnön nyelvét emeli, azon tanul, azon perel, kereskedik, társalkodik és gazdálkodik. Olyan szánakozásra s egyszersmind köpedelemre való csekélységgel kicsinyítik némelyek magokat, hogy magyarul nem lehet, mondják, jól írni, okoskodni, mivel sem ereje, sem elégsége nincsen a nyelvnek, melyekkel a tudományok szépségeket és mélységeket elõ lehetne adni. Olybá venném, ha mondanád egy nagy hegynek, mely aranykõvel tele volna, hogy semmit nem ér, mivel nincs bánya s bányász benne. Mit tehet arról a drága hegy, ha kincseit belõle nem szedik; mit tehet róla a magyar nyelv is, ha fiai õtet sem ékesítetni, sem nagyítani, sem fölemelni nem akarják… Jegyezd meg e nagy igazságot, hogy soha a földnek golyóbisán egy nemzet sem tehette addig magáévá a bölcsességet, mélységet, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem." Anyanyelvünk belénk ivódott, az anyatejjel, a családdal, környezetünkkel. De az anyanyelvet tanulni is kell, helyes és szép használatának szabályait, írók, költõk mintáit. Kazinczy Ferenc, ez a széleskörûen mûvelt író, mélyen-

szántóan gondolkodó nyelvújító írja Pályám emlékezete c. mûvében: "A nyelv dolgában nem a szokás a fõ törvény, hanem a nyelv ideálja, hogy a nyelv az legyen, aminek lennie illik, hív, kész és tetszõ magyarázója mindannak, amit a lélek gondol és érez. - De ennek értésére komoly tanulás, el nem foglalt elme, nyelvek ismerete s dolgozási gyakorlások vezethetnek el bennünket." A nyelv tehát érték, s ezt az értéket meg"Se szeri, se száma a személyteismerni, óvni, fejleszteni mindnyájunknak kötelessége. Nyelvünk értékben nem áll len szerkezeteknek: nem történt inugyan egyetlen nyelvnél sem feljebb, de tézkedés, nem nyert befejezést; tervannak sajátságai, értékes vonásai. Ilyen pl., jednek a divatos idegen szók, mint: hogy nem tartozik a kis nyelvek közé. A prezentál, projekt, imázs; és akkor világnak mintegy hatezer nyelve közt a 47- még nem szóltam a gátlástalan 48. beszélõi körét tekintve. És régi, nagy durvaság és trágárság szavaimúltú nyelv! Gyökerei nyolcezer évre nyúl- ról..." nak vissza, az uráli korba; írott nyelvemlékei ezer, nyolcszáz évesek; régebbiek sok európai nyelv emlékeinél. A toldalékoló (agglutináló) csoportba tartozik. Mi egy szóval mondjuk: látlak, kezem; az európai nyelvek többsége az efféléket két vagy három szóval fejezi ki: az angol: I see you, my hand, a latin: ego te video, manus meus. Ez a toldalékoló rendszer másoktól irígyelt tömörséget jelent, pl. az igeneves szerkezetekkel: madárlátta kenyér, szélfútta arccal; a Halotti Beszédben: "hallá holtát terümtevé istentül", azaz: hallotta teremtõjétõl, Istentõl, hogy meg fog halni. De efféléket alkot a nyelv, a nyelvet hordozó ember ma is: géntechnológia, azaz: a génekkel összefüggõ gyógyítás, kísérlet; ûrszemét, azaz: az ûrbe fellõtt szerkezetek pusztulásával keletkezõ hulladék; esõház, azaz: esõ ellen védelmet nyújtó ház. Milyen további értékeket teremtett a társadalom az elmúlt századok alatt? - Itt vannak a szólásaink. Mi minden õrzõdött meg ezekben! - Népi szokások: egy füst alatt elvégezték, azaz eredetileg: ugyanazon (nyitott) tûzhelyen készítették az ételt; kitették a szûrét, azaz: ezzel jelezték, hogy nem kívánják megújítani a szegõdményessel a szerzõdést; elküldték Kukutyinba zabot hegyezni: a zabot hegyez, ugyanolyan haszontalan cselekvés, mint a jeget aszal, borsót gömbölyít: ezt értjük, de vajon a Kukutyin létezett? - Igen, ugyanúgy, mint Hencida és Boncida ebben a szólásban: Hencidától Boncidáig folyt a vigalom. - A boszorkányhit emléke: hátra kötöm a sarkadat, lóvá tesz, Történelmünk lenyomata: több is veszett Mohácsnál, nem enged a negyvennyolcból. A szólásokat annál inkább emlegetem, mert vészesen kopik a használatuk, meg el is torzítják, meg is változtatják õket, pl. összerúgták a port, ehelyett: összerúgták a patkót.

232

233

Kalendárium 2010


Szókincsünk is töméntelen emléket õriz múltunkból. Csak egy-két példa: rakonca (v. ö. Rakoncátlan), azaz támasztó rúd nélküli szekér, guba: durva posztó, ebbõl készült zeke (v.ö. guba gubához, suba subához), ravasz (róka), féreg (vadállat, farkas, v.ö. fába szorult féreg, azaz: fából készült csapdába), számszeríj (nyílpuska), rénes forint (rajnai forint), vitéz próba (Balassinál, azaz: vitézi viadal), áfium (Zrínyinél: ópium), árkus papír (ívpapír), kalamáris (tintatartó). A magyar nyelv különösen kedveli a szóképeket (metaforákat). Költészetünk hajnalán ott áll az Ómagyar Mária-siralom. Csodálatos, gyakran idézett képe: világ világa, virágnak virága (azaz: a világ világossága, a virágok közt is a legszebb - mondta a keresztfán függõ Jézusnak az alatta álló édesanyja). Szilveszter János, aki a 16. században az elsõk közt fordított a Bibliából, ezt írta az Új testámentumhoz írt jegyzetei egyikében: "Íl (él, ti. a nép) íllyen beszídvel naponkíd való szólásában. Íl énekekben, kiváltkípen a virágínekekben, mellyekben csodálhatja minden níp a magyar nípnek elmíjínek éles voltát az lílísben (költészetében), mely nem egyéb, hanem magyar poézis." Aztán csak úgy áradnak szebbnél szebb képek íróinknál, költõinknél, hogy zavarban van, aki válogatni akar körükbõl.

Juhász Gyula képei a Milyen volt c. versének merengésében mélységes bánat kifejezõi: "Milyen volt hangja selyme, sem tudom már, De tavaszodván, ha sóhajt a rét, Úgy érzem, Anna meleg szava szól át Egy tavaszból, mely messze, mint az ég."

Berzsenyi Dánielnél: "Ó, a szárnyas idõ hirtelen elrepül S minden mûve tûnõ szárnya körül lebeg." (A közelítõ tél) Alighanem ismerik Vörösmarty Mihály Elõszó c. költeményét: "Most tél van és csen és hó és halál, A föld megõszült, Nem hajszálanként, mint a boldog ember, Egyszerre õszült az meg, mint az isten, Ki megteremtvén a világot, embert, A félig istent, félig állatot, Elborzadott a zordon mû felett És bánatában õsz lett és öreg."

Radnóti Miklósra emlékezünk az idén, születésének 100. évfordulóján. Csak egy pár sort legtöbbet idézett versébõl, a Nem tudhatom… címûbõl: "Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg." Kitüntetések sora díszíti Kányádi Sándor erdélyi költõt. Valaki jár a fák hegyén c. verse képek, szimbólumok sorozata: "Valaki jár a fák hegyén Vajon amikor zuhanok Meggyújt-e akkor még azé Tüzemnél egy új csillagot…?" Ideje fölmerülnöm az irodalom és a nyelv szépségeinek tengerébõl. Ennyi fénynek még sötétebb az árnyéka! Ma nincs herderi fenyegetés, de vannak sötét képek, fellegek: a már emlegetett szürkeség, pongyolaság, durvaság, trágárság. Van aztán még egy sötét árny: a nemzetközi összefüggések, az a helyzet, melyben a magyar nyelv fokozatosan háttérbe szorul, kiszorul; mert az Európai Unióban pl. teljes jogú eszköze a kommunikációnak, de a hivatalos tárgyalásokon, a megbeszéléseken egyre inkább az angol nyelv tölti be az érintkezés szerepét; a tudományos konferenciákon az angol szerepel; az itthoni tudományos életben is egyre inkább az angol nyelv kerül elõtérbe; tudósaink, kutatóink is nemegyszer angolul fogalmazzák meg gondolataikat, s ezt a szöveget fordítják magyarra. A fenyegetõ kép: a magyar nyelv fokozatosan visszaszorul a familiáris rétegbe, a családi, baráti beszélgetés körébe, a fogyó népességgel együtt…

Csupa kép Nagy László Ki viszi át a szerelmet c. verse; utolsó, megrázó sorai: "S ki viszi át fogában tartva a Szerelmet a túlsó partra?" (A szerelem itt: hit, eszmék.)

234

235

Kalendárium 2010

Nyelvünk és irodalmunk nem töltse kellemesen az idejét.) Ezekben a szójátékokban a hallgató és a szórakozik szó alapjelentése ütközik az átvitt jelentéssel.

A szójátékokról Induljunk ki abból, hogy a stílus kifejezésmód, ahogyan egy-egy beszéd vagy írás meg van szerkesztve. A stílusnak a legfõbb sajátsága, hogy mindig hatni akar. Bizonyítja ezt minden szónoki beszéd és valamennyi reklám. Vagy például ez a macikiállítás-cím: Ezer bocs. És már itt is vagyunk a szintén a hatás kedvéért létrejött szójátékoknál. A bocs tudniillik egyszerre jelenti a kis medvét, illetve az azokhoz hasonló macit, valamint az ezer bocsánat udvariassági formula lerövidített változatát: ezer bocs. A humor forrása az, hogy ez a két jelentés egyszerre jelentkezik a tudatunkban, miközben megjelenik elõttünk valamilyen maci is. Mit tekintünk szójátéknak? Mi a legfõbb jellemzõje? Röviden az, hogy két, valamilyen szempontból kapcsolatban lévõ jelentés hirtelen szembekerül egymással. Lássunk egy példát. Néhány évvel ezelõtt a Suzuki gyár így hirdette termékét: "Suzuki, jól jár vele." Ebben a reklámban - amely egyébként szójáték - a jól jár vele két jelentésû: egyrészt arra utal, hogy a Suzuki autó megfelelõ sebességgel, hibátlanul megy; másrészt azt is jelzi, hogy hasznos a tulajdonos számára ("jól jár vele"), mert kényelmes, szép, kevés benzint fogyaszt és így tovább. Meg kell jegyezni, hogy a jár igének van alap- vagy tárgyi (idegen eredetû mûszóval: denotatív) jelentése: élõlény a lábait elõre rakja, és így megy, halad. Igen ám, de azt is mondjuk: "jár a vonat, a busz" (pedig nincs lába, viszont halad). Aztán "jár a motor, az óra" is: ezek valójában már nem is haladnak, a motor esetében még lehet szó körforgásról, a modern órában viszont talán már mozgás sincs. E két utóbbi az úgynevezett átvitt vagy asszociációs (idegen eredetû mûszóval: konnotatív) jelentés. Egyébként hasonlóság alapján vittük át a jár igét a busz, a vonat, illetve a motor és az óra járására. Amint láttuk, a hasonlóság nagyon kis mértékû is lehet. (Az ilyen, hasonlóság alapján való átvitelt idegen eredetû szóval metaforának nevezzük; a metaforáknak különösen a költészetben van nagy jelentõségük, pl. Petõfinél: "Kikelet a lyány, virág a szerelem." vagy József Attilánál: "Álmos dzsungel volt a lelkem.")

2. típus:

"Miért nyúl a nyúl?" (Találós kérdés, ha azt feleli a kérdezett, hogy "káposztáért", akkor azt mondjuk: nem, hanem azért mert négy lába, nagy tapsi füle van stb.; ha meg ez utóbbit válaszolja, akkor is tiltakozunk, és azt feleljük: "káposztáért".) "Nem bántja a szemét?" (Egyfelõl: nem bántja a látószervét, másfelõl: az összegyûlt szemét, hulladék?) Ebben az esetben azonos alakú szavak (idegen eredetû mûszóval: homonimák) - amelyek teljesen függetlenek egyébként egymástól - kerülnek szembe egymással. Ide számíthatjuk a hasonló hangzású szavakat is (idegen eredetû mûszóval: paronimákat): "Belgák nem balgák.", "Ami sok, az sokk." (Ezek a szavak tehát nem azonos, hanem csupán hasonló alakúak.)

3. típus:

"Szidják, mint a Bokrost." (A Bokros-csomag idején mondták.) "Enni vagy nem enni, ez itt a kérdés." (Ezt a hajléktalanok fogalmazták meg ilyen formában.) Ebben a típusban szólásokat, közmondásokat, szállóigéket, idézeteket változtatunk meg célirányosan.

4. típus:

"Ki korán kel, álmos melós." "Munka helyett édes a pihenés." Ez utóbbiak elferdített szólások, közmondások, idézetek. Az elõzõ típusba is besorolhatók, csupán azért tettem õket külön csoportba, mert ezekben mintha nagyobb hangsúlyt kapna a ma és a humor.

5. típus:

"A (kerék)páros élet szép." "Víz ga(rá)zdálkodás." A zárójeles szóbõvítéssel - mint láttuk - új szó is létrejön, amely "ütközik" az eredetivel.

6. típus:

"Hogy ityeg a fityeg?" (Jelentése: Hogy vagy, mi újság körülötted?) "Irgum-burgum." (Az Értelmezõ kéziszótár szerint: színlelt harag, enyhébb fenyegetés kifejezésére.) "Demszkynó" (A combino villamos elnevezése kezdetben.)

A szójátéknak sokféle típusa van. Lássuk a legfontosabbakat. 1. típus:

"Hallgató hallgatók" (Újságcikk címe: a cikk arról szólt, hogy az egyetemi és fõiskolai hallgatók valamely fontos értekezleten nem szólaltak fel a saját érdekükben.) "Ne szórakozzon, szórakozzon!" (Vagyis: ne mással foglalkozzon, ha236

237

Kalendárium 2010


A hatodik típusba soroltak nem igazi szójátékok, inkább úgynevezett nyelvi játékok, azaz bizonyos mássalhangzóknak és magánhangzóknak szokatlan, játékos felsorakoztatása. Ez utóbbiakkal kapcsolatban érdemes kitérni az úgynevezett ikerszókra és a keresztnevek becézõ formáira: "csigabiga, gidres-gödrös, hercehurca, retyerutya, terefere, szuszimuszi, tyutyimutyi". Az ikerszó egy szónak és hangalakjában módosított változatának új szóvá való egybefûzése. Bizonyos fokig hasonló módon jönnek létre a keresztnevek becézõ formái: "Anna: Panna; András, Endre: Bandi; István: Pista, Pityu." Illetõleg: "Nóra" (az Eleonóra névbõl), "Tilda" (a Matild névbõl). A szójátékok szerepérõl, funkcióiról a következõt mondhatjuk: figyelemfelkeltés, humorkeltés, illetõleg jellemzés vagy éppen kritika (pl. Karinthy Frigyes: Így írtok ti). A magyar szépirodalomban a következõ írók, költõk éltek a szójátékokkal nagyobb mértékben: Gyöngyösi István, Arany János, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Kosztolányi Dezsõ, Krúdy Gyula, József Attila. A mai posztmodernek közül: Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos, Spiró György. Végül összefoglalva megállapíthatjuk: a szójátékok is nyelvünknek igazi teremtõ, alkotó (idegen eredetû mûszóval: kreatív) voltát igazolják.

A 130. Móricz-születésnap néhány epizódja Kisújszálláson

Szathmári István

Morzsák A magyar nyelvrõl: Jakob Grimm meseíró: "A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet". Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok." Amikor a második világháború során az USA-beli Los Alamosban a tudósok legkiválóbb csapata titokban az atombomba megalkotásán dolgozott, és amikor Oppenheimer csoportvezetõ hiányzott a megbeszélésekrõl, Teller Ede, Szilárd Leó, Neumann János és Wigner Jenõ rendszerint magyarul tanácskoztak. Így nem csoda, hogy amikor a munkában szintén részt vevõ Enrico Fermi olasz atomfizikustól megkérdezték, hogy hisz-e az ûrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak közöttünk és magyaroknak hívják õket!"

238

Elõzõ évi kalendáriumunkban már jeleztük, hogy 2009 irodalmi közéletünkben Móricz-év volt. Helyi terveinkrõl is szóltunk, amelyek megvalósulásáról az alábbiakban vázlatosan beszámolunk. 1. A továbbélõ Móricz Ezzel a címmel jelent meg 2008-ban a Kalligram Kiadónál Szilágyi Zsófia Móricz-kutató könyve. Örömmel fogadva a címben is sugallt mondanivalót, azonnal "felderítésére" indultunk, s a Városi Könyvtár segítségével sikerrel jártunk. Ekkor következett a második örömteljes felfedezés: a mû szerzõje, a Pannon Egyetem docense kisújszállási édesanyja, gimnáziumunk volt diákja, néprajzkutató édesapja és saját, diákkori Forr a bor olvasmányélménye (a nagyszülõk polcáról), és a családi legendárium hatására került közel Móricz emberi és írói világához. Megtudta ugyanis, hogy mostoha dédnagyanyja, Kálmán Bella volt az a leány, aki Móricz itteni diákévei alatt ismerõse, esetleg egyik korai szerelme lehetett a leendõ írónak. A szakkönyv elsõ része "Személyes nyomozás az irodalom történetében" címmel a kutatás indítékait, célját és jó néhány eredményét ismerteti hat fejezetben. A második rész a könyv címét is adja. Hét fejezetében Szilágyi Zsófia igen újszerû módon (és imponálóan széles tájékozottság birtokában) mai írók egyegy mûvével veti össze Móricz alkotásait, párhuzamba állítva személyességüket, modern alkotásmódjukat. A harmadik rész címe: "Móricz- újraolvasás". Öt jelentõs Móricz-regényrõl szól itt a kutató, ad alapos és eredeti szempontú elemzést, köztük a Forr a borról is. Az Arany János Városi Könyvtár meghívására Szilágyi Zsófia november 9-én városunkba látogatott. Nagy érdeklõdéssel ismerkedett Móricz-hagyományainkkal és emlékeinkkel, igen érdekes "rendhagyó irodalomórát" tartott a végzõs gimnazistáknak. Ahogyan könyvében is, újszerûen közelítette meg az író egyéniségét és életmûvét, bemutatva modernségét a kortárs írókhoz, sõt mai fiatal írók alkotásmódjához viszonyítva is. Érdekes, új ismeretekhez jutottak így Móriczos diákjaink és a könyvtár Galériájában tartott délutáni elõadás résztvevõi is. Az érdeklõdés az utóbbi rendezvényen a megjelentek számában és az elõadás utáni kérdésekben, beszélgetésben is megnyilvánult. Köszönet mindezért a fiatal Móricz-kutatónak és könyvtárosainknak, akik egy szép 239

Kalendárium 2010


Móricz-kiállítást is rendeztek a születési évforduló tiszteletére. Szilágyi Zsófia könyve újraolvasásra hív és biztat mindannyiunkat. Célja és reménye "tetszhalottból élõvé változtatni" Móriczot - legyen ez a 130. születésnap hozadéka! 2. Találkozás Móricz Imrével a Móricz Gimnáziumban Gimnáziumunk az 1952. november 16-án történt névadásra emlékezve 2002 óta minden év november közepén Móricz-napot tart. Kistérségi irodalmi vetélkedõ és játékos, osztályok közötti verseny folyik „A legjobb Móriczosztály” címért. Gyakran a Móricz család valamelyik tagja is megtiszteli rendezvényünket. 2009. évi, nyolcadik Móricz napunk a 130. születésnap jegyében zajlott Móricz Imre részvételével november 13-án. Az 1935-ben született mérnök nem elõször, s reméljük, nem utoljára látogatott el Móricz Zsigmond 110 éve lezajlott érettségi vizsgájának színhelyére. Élményeit az íróról, aki Litkei Erzsébetet és õt, a kisfiát is örökbe fogadta, édesanyja életérõl, házasságáról, betegségérõl és haláláról, saját tanulmányairól igen hitelesen, szerényen mond el újabb és újabb epizódokat. Saját élete is érdekes eseményekben gazdag: a gimnáziumot Móricz Zsigmond kívánsága szerint a Debreceni Református Kollégiumban végezte el, majd a Budapesti Mûszaki Egyetemen szerzett mérnöki diplomát. Jelentõs és izgalmas vízépítési munkálatokat vezetett, pl. Indiában, Mongóliában, Finnországban. A Leányfalun létrehozott Móricz Zsigmond Társaság jelenlegi elnökeként vállal igen sok munkát a Móricz-hagyományok ápolásában. Iskolai könyvtárunkat most jelentõs új kiadványokkal gazdagította, pl. Hamar Péter Móricz Zsigmond utolsó szerelme (az író és Litkei Erzsébet kapcsolatáról szóló) és Hegedûs Károlyné A leányfalui Móricz ház és lakói címû szép könyvével. Az irodalmi vetélkedõre mintegy húsz, háromfõs csapat jelentkezett, közülük az elsõ, írásos fordulóból hat csapat vehetett részt a szóbeli döntõben. Itt jó hangulatú, szoros versenyben, változatos, szellemes feladatok megoldásával bizonyították alapos ismereteiket Móricz életérõl, munkásságáról, kivált a Forr a bor címû mûvérõl. Az elsõ és második helyezett a túrkevei Ványai Ambrus Gimnázium és Szakközépiskola egy-egy csapata, harmadik a házigazda iskola csapata lett. "A legjobb Móricz-osztály" címet most nagy harcban a 12. B nyerte el, amit egy évig viselhet majd. A Móricz-napot záró nevelõtestületi vacsorán Szabó Tamás igazgató úr pohárköszöntõjében megköszönte a szervezõk, kiemelten Takácsné Gyõri Erika igazgatóhelyettes munkáját, és stílszerûen felidézte a Forr a borban megfogalmazott móriczi gondolatot arról, hogy "a nagy idõ", a jövõ megõrzi-e az író, és a mindenkori nevelõk emlékezetét. A továbbélõ Móriczot, hisszük, igen. 240

3. Tisza István levele 1915-ben Móricz Zsigmond úrnak Gimnáziumunk egy öregdiákja, másik öregdiákunk, dr. Ducza Lajos alpolgármester úr közvetítésével juttatta el Kisújszállásra azt az érdekes levelet, amelyet mellékelten olvasóink is megismerhetnek. 241

Kalendárium 2010


Elõzménye az, hogy Móricz, aki szívzavarai miatt nem alkalmas katonai szolgálatra (míg pl. Adyt sorozatos behívásokkal zaklatják), úgy érzi, nem maradhat távol a hadi eseményektõl . Mint a Pesti Hírlap munkatársa, haditudósítónak jelentkezik. Tisza Istvánhoz fordul a szükséges különleges engedélyért, amit meg is kap: vezérkari tiszt kíséretében a frontvonal bármely pontjára eljuthat. Ezt a tényt, a miniszterelnök személyes engedélyét a Móricz-szakirodalom mindig is számon tartotta, most Tisza István levelét eredetiben olvashatjuk. Mit mondhatunk róla? Vezetõ államférfi, intelligens ember kitûnõ stílusban, az irodalmi nyelv fölényes birtokában, tökéletes szerkezetben megírt levele. Az elismert írónak szóló udvarias fordulatok között alkalmat talál némi dorgálásra is, amikor az író pályakezdésének tévelygéseit említi, ill. azt, hogy a magyar értelmiség "sivár lelkében" a háború hatására ment végbe kedvezõ irányú változás.

kérdezi meg, mi ez, mit írhat õ meg. A válasz: írhat mindent, ami a háborúra lelkesíti a népet. Mennyire különbözik ez Tisza István mondatától: "Keresse igazán az igazat" - vagy attól, ahogyan ezt az író addig értelmezte! Ezután nemsokára megírta a Szegény emberek címû, döbbenetes novelláját, amelynek szegényparaszt alakja a frontszolgálat és a család itthoni nyomora hatására már nem az emberség hõse, hanem az embertelenség elkövetõje és áldozata. Bizony, a ritka idill mellett a borzalmak is megjelentek Móricz Zsigmond írásaiban, aki valóban az élet, az igazság kiváló megfigyelõje és hiteles ábrázolója volt. 4. Dr. Pallagi Gyula 110 éves könyve

Mi történt ezután, milyen tapasztalatokat szerzett az író a háborúban? Valóban az igazságot kereste, a kint harcoló magyarok, tisztek és szegény katonák sorsát, körülményeit, érzéseit térképezte fel, ezekrõl írta tudósításait és novelláit. (Pl. az emberség szép példáját a Kis Samu Jóska címû novellában.) Csakhogy írásait hamarosan cenzúrázni kezdik. Egyiknek például csak az eleje és a vége jelenik meg, ami felháborítja Móriczot. Egyenesen a cenzort

Fehér Károlyné S. Kiss Piroska nyugalmazott tanítónõ, a Kossuth Lajos Általános Iskola volt igazgatóhelyettese Kecskeméten, egy rokoni könyvtár kötetei között figyelt fel egy megsárgult könyvecske fedõlapján a szerzõ, dr. Pallagi Gyula nevére. Azonnal el is kérte, hiszen mint városunk polgára és gimnáziumunk egykori diákja, Móricz nagybátyjának, iskolánk igazgatójának írása iránt azonnal felébredt az érdeklõdése. Örömmel forgattuk és az alábbiakban vázlatosan olvasóinkkal is megismertetjük a kuriózumnak számító írást. A kiadó megnevezését a fedõlap hátoldalán találjuk: "Budapest, Lampel Róbert (Wodianer és fiai) cs. és kir. Udvari könyvkereskedés". A kiadás évszámát hiába kerestük, de a szerzõ elõszavának keltezése eligazít: Kisújszállás, 1899. május hava. Ekkor Pallagi Gyula már három éve a kisújszállási gimnázium igazgatója volt. Sokoldalú tehetségének, nagy nyelvtudásának, írói ambícióinak, de a szorongató anyagi gondjainak is betudható, hogy nagy elfoglaltsága mellett írásra, mûfordításra is szakít idõt. Szakmai és pedagógiai tanulmányok sorát publikálja hol országos folyóiratokban, hol helyi kiadványokban, újságokban, évkönyvekben. Budapesti kapcsolatai révén, mint látjuk, lehetõsége volt fõvárosi kiadót is találni. Ez a könyv Pallagi Gyula két szaktudománya közül a fizika tárgykörébõl meríti témáját. Három fizikai jelenséget mutat be, az elsõ fejezet címe: A villámlás; ezt mintegy hatvan oldalon fejtegeti. A második fejezet: A világosságról, kb. ötven oldalon a fény mibenlétérõl szól. A harmadik rész: A testek halmazatairól, azaz a halmazállapotokról íródott, mintegy negyven oldal terjedelemben. Célját a szerzõ az elõszóban fogalmazza meg. Fõleg a diákok, de más érdeklõdõk számára is tudományos hitelességgel, de érdekesen, olvasmányosan kívánja bemutatni a fizika egyes jelenségeit. Ez a tudományos ismeretter-

242

243

Tisza István 1915. november 17-én írott levele a következõ: "Igen Tisztelt Uram! Könyvét és ahhoz csatolt levelét megköszönve õszinte örömömet fejezem ki a felett, hogy a harctérre menetelét kieszközölhettem. Önnek az Úristen adott tehetséget, hogy meglássa, átérezze és visszaadja az emberi életnek egész csodálatos változatosságát. Ez a tehetség, meglátszott a saját útját keresõ fiatal író tévelygéseiben is. Keresse igazán az igazat, akkor meg fogja találni; azt az egész igazat, amely fénynek és árnyéknak csudálatos vegyüléke s annyi nemes vonással és lelki elõkelõséggel ruházza fel a magyar nép jellemét. Nekem, aki életem legjavát az alföldi magyar néppel bizalmas érintkezésben töltöttem, e borzalmasan nagy idõknek legnagyobb öröme az a relevatio, amely a magyar nép helyes értékelése tekintetében a mi úgynevezett intelligenciánk skeptikus, sivár lelkében végbement. Isten oltalmazza a fronton és hozza onnan lelkileg gazdagabban vissza. Tisztelõ híve: Tisza s.k."

Kalendárium 2010


jesztés módszere, amely épp abban az idõben, a 19. század végén kezdett országosan teret nyerni. Pallagi is azt reméli, hogy a szélesebb olvasóközönség érdeklõdése a szépirodalom mellett már erre is kiterjed, s kis könyve közreadásával ezt mintegy "tesztelni" kívánja. Hogy mennyire lehetett sikeres ez a kísérlet, arról nincs visszajelzésünk. A mai olvasó a régiesnek ható, de valóban olvasmányos stílusú írást érdeklõdéssel forgathatja, de a szakmabeliek természetesen tartalmilag idejétmúltnak találják. Mégis megemlítésre érdemesnek tekinthetjük, mint Móricz Zsigmond szomorú sorsú, tehetséges nagybátyjának, egykori igazgatónknak egy próbálkozását, aki oly sokban segítette öccse íróvá válását.

A XXI. század költõje - a mi költõnk

Dr. Kiss Kálmánné nyug. tanár

Morzsák "Adassék e levél Móricz Zsigmond úrnak, Kit most érdemelten, szépen koszorúznak. Koszorút nem viszek, írás megy helyette, De ott leszek mégis, míg élek, mellette. Készül, mert készítik az én szemfedelem, De Móricz Zsigmond is megmarad énvelem. Magyar sors-kockákon ez ígyen döntõdött, Mind összekerülünk közös mártír-hõsök S ha a Lehetetlent nem tudtuk lebírni, Volt egy szent szándékunk: gyönyörûket írni." - Részlet Ady Levél-féle Móricz Zsigmondhoz c. versébõl -

Csokonai Vitéz Mihály (1773 - 1805) Debrecenben született és ott is halt meg, fiatalon, 32 évesen. Európai mércével mérve is a kor legnagyobbjainak egyike: született tehetsége által "poéta natus"-nak (õstehetség), rendkívül széles mûveltsége (európai nyelvek, irodalmak, filozófiák, esztétikák ismerete) alapján "poéta doctus"-nak, tudós költõnek nevezhetjük. Néhány mûve ma is a legszélesebb körben ismert, idézett magyar versek közé tartozik. Mégis - sajnos, sok más jeles költõhöz, tudóshoz hasonlóan - igen mostoha sors jutott neki. Szegénység, súlyos nélkülözés, öröklött tüdõbetegség és mellõzöttség kísérte végig rövid életútján. Ne csodáljuk hát, hogy utolsó éveiben, a teljes reménytelenség idején azt írja prózában és versben is, hogy elhallgatni készül, vagy ha ír még, "…írok a XX. vagy a XXI. századnak", s ha az a "boldog kor" egyszer is megemlíti majd õt, "nemes útálással hal ki" a maga sötét, igazságtalan korának világából. Most, halála után 205 évvel reá emlékezve eszünkbe juthat tehát, hogy õ is azon "fényes lelkek" egyike, akiket " …midõn már elhunytak s midõn Ingyen tehette - csúfos háladattal Kezdett imádni a galád világ" (Vörösmarty M.) A mi Csokonai-idézésünket a legõszintébb hála és szeretet vezérli. Életének, költészetének bemutatására, elemzésére természetesen terünk és módunk nincs, munkásságának csupán néhány fõ vonását villanthatjuk fel. Legjellemzõbb talán az említett õstehetségbõl és széles tájékozottságból fakadó színesség, tartalmi és formai változatosság. Elemzõi is a stílusirányok sokféleségére hívják fel a figyelmet.

244

245

Kalendárium 2010


Az 1790-es évek elején született filozófiai tartalmú nagy versei: Az estve és a Konstancinápoly a felvilágosodás angol és francia földrõl indult, egész Európára kisugárzó eszmevilágát hirdetik. Csokonai mélyen érti és átérzi annak a feudalizmus elleni bírálatát, õ maga is a józan észre apellál, s mivel a magyar valóságot egyelõre reménytelennek látja, a természetben vagy a távoli jövõben (XXI. század!) keres vigasztalást. Ebben az elsõ korszakban a klasszicizmus jellemzi líráját. Következõ éveiben a szépséget és az egyéni boldogságot keresi és véli megtalálni a szerelemben. A közkedvelt Lilla-versek a rokokó játékosság jegyében született miniatûr remekmûvek. A Tartózkodó kérelem zeneisége szinte megkövetelte a dallamot, amellyel aztán nemzedékek sora énekelte, érezte magáénak. Hasonlóan kedves, üde vers A boldogság címû, meghatóan gyermeki dicsekvésével, A pillantó szemek és Az esküvés a viszonzott szerelem vallomásaival, miközben mi olvasók tudjuk, milyen törékeny és múlandó volt ez a boldogság. Lilla elvesztése után reménytelenségbe zuhant a költõ, de a csalódást nem a leánynak rótta fel, hiszen azt írta:

"Jaj, Lillám is a tiran törvénynek S a szokásnak meghódolt."

Csokonai legszebb szobrát, Izsó Miklós szobrászmûvész alkotását 1771 októberében avatták fel, Debrecenben. A költõ baljában lanttal, zsinórdíszes magyar ruhában, dús redõzetû köpenyben áll. Elszánt tekintettel néz át a Kollégium felett, amelyrõl kicsapatása után mindig elfordította a fejét, ha arra járt. Az boldogságról szóló anakreóni dalok költõjét a gazdag természeti háttér, a szõlõfürtökkel teli tõke idézi fel. 246

A nagy veszteséget megörökítõ nagy versekben ismét új világszemlélet hatását ismerhetjük fel, ez a rousseau-i szentimentalizmus. Legismertebb ilyen költeménye A Reményhez 1803-ból. Ebben nem csupán a szerelmi boldogság elvesztését siratja, annál is többet: mindent, amit a fiatal költõ az élettõl várhatott. Ha egy lírai alkotás tökéletességére keresünk példát, vegyük elõ ezt a költeményt! Egyedülálló remekké teszi a sötét mondanivaló és a játékos forma különleges belsõ feszültsége (természeti képei, alakzatai, virtuóz verselése, a négy versszak tudatos belsõ és egymáshoz viszonyított építkezése). Ezt is dallammal ismertük valamikor, de hiszem és remélem, hogy amíg a magyar irodalmat tanulja - tanítja valaki, ez a vers nem megy feledésbe. Ennek az életérzésnek a nagyszerû költeménye még A tihanyi Ekhóhoz és A Magánossághoz. Csokonainak a néphez való felelõsségteljes viszonyát, rokonszenvét bizonyítja a Jövendölés az elsõ oskoláról a Somogyban, Szegény Zsuzsi, a táborozáskor stb. Ezek a Petõfi felé mutató népiességnek és a realizmusnak bizonyos vonásait is mutatják már. Végül a verskedvelõk figyelmébe ajánlom Csokonai nagyobb, epikus mûvét: Dorottya vagyis A dámák diadalma a Fársángon címû vígeposzt vagy eposzparódiát - és egyik utolsó versét, a Tüdõgyúladásomról címût. Ez szinte egyedülálló a halálos kór biológiai tüneteinek és a testi szenvedések közt vergõdõ lélek állapotának szívszorítóan hiteles megjelenítésében. Sokat szenvedett költõnk a debreceni Hatvani utca végén volt régi Köztemetõben talált végsõ nyughelyet. A temetõ felszámolása után az õ sírját és egyszerû, de impozáns síremlékét eredeti helyén hagyták, így most a Dorottya utca házai között, fái alatt kereshetjük, keressük õt fel. Mintha valóra válnék jóslata: "Majd talám a boldogabb idõben Fellelik sírhelyemet: S amely fának sátorában Áll együgyû sírhalmom magában, Szent lesz tisztelt hamvamért." Milyen jó lenne, ha tudná: nem kellett a XXI. századra várnia, a XIX. és a XX. században is a legnagyobb költõk ébresztették, szóltak róla verseikben is szeretettel, tisztelettel. Petõfi Sándor 1844-ben a jó bort és barátságot kedvelõ, vidám poétát idézi Csokonai címû költeményében. (Barátja, a kálomista pap csapot kérni küldi Vitézt, de õ a szomszédos lagziban

247

Kalendárium 2010


"… az étel és bor mellett És a zenének hanginál Csapot, papot, mindent felejtett…") Másként idézi Csokonait Az Illés szekerén címû kötetének Csokonai Vitéz Mihály címû versében a fiatal Ady. A halálra készülõ költõ szájára ad egy furcsa, de nagyon hiteles imát, amelyben azt kéri: "Add, óh, Uram, ki vagy, vagy nem vagy Rossz hátam alá a karod: Úgy emelj el innen magadhoz, Ne lássanak a magyarok." A következõkben méltó utódját szeretné látni, aki hozzá hasonlóan harcos, igaz magyar, a záró strófa szerint pedig: "… amikor a hajnal szétharsant, Rongyos mécsese lánginál Furcsát látott s szomorún halt meg Csokonai Vitéz Mihály." Idézte Csokonait 1913-ban a hasonló sorsú, szegény és beteg, mellõzött debreceni költõtárs is, Tóth Árpád. Nagyobb mûbe kívánt kezdeni õ is, mint a nagy elõd halála elõtt, ezét Invokáció Csokonai Vitéz Mihályhoz címû versében nem istenekhez, hanem a költõhöz fohászkodik erõért, hiszen "…ez a végsõ, szent virtus: szegény Magyar költõ, bár félholtan is, költsön: Hátha a magyar Jövõ szebben épül, Ha szívünk vérét vakolatul venné: Elénk bús szimbólummá ekként szépül A balladás Kõmíves Kelemenné!" Az említettnél késõbbi költeményében Ady Endre is a hazát szolgáló, igaz magyart ébreszti, hiszen "Õ volt honában a legbujdosóbb magyar, De fényküllõzött fél magyar eget".

Vörösmarty Mihály emlékezete

Búcsúzzunk tõle mi is Ady soraival: "Kinek bú, bor, nõ, gond dúsan adatott S a mi fájásunk volt az, ami fájt, Ébresztésünk ne fájjon néked, Csokonai, híres Vitéz Mihály ….. Óh, ébredj, valahányszor ébresztünk." Dr. Kiss Kálmánné nyug. tanár 248

"Szép vagy o hon, bérc, völgy változnak gazdag öledben, Téridet országos négy folyam árja szegi; Ám természettõl mind ez lelketlen ajándék: Naggyá csak fiaid szent akaratja tehet." (Magyarország címere) Az 1800. esztendõvel nagy jelentõségû évszázad köszöntött a magyarságra. Népünk ébredezni kezdett sok százéves zsibbadtságából és a század második negyedétõl már komoly erõfeszítéseket tett, hogy az elmaradott földesúri rendszer helyett korszerû polgári társadalmat teremtsen. A század derekán a szabadságharc fellángolása tanúsítja, hogy a nemzet felismerte a függetlenség jelentõségét, s nem akar többé osztrák gyarmatként tengõdni. E nagy évszázad beköszöntõ évében, 1800. december 1-jén született a Fejér megyei Pusztanyéken Vörösmarty Mihály, a reformkorszak irodalmi életének vezére, költõi nyelvünk újjáteremtõje. Iskoláit Fehérváron kezdte, majd Pestre került, ahol korán árván és szegényen maradván, a maga erejébõl tanítgatással kellett fenntartania magát, s özvegy anyját, Csáty Annát. Azután nevelõnek ment Tolna megyébe, Börzsönybe, a Perczel-családhoz, miközben a jogot magánúton tanulta. 1823-ban esküdött föl a királyi táblához jegyzõnek, a következõ esztendõben lett ügyvéddé - de az ügyvédséget sohasem gyakorolta. A csendes és szorgalmas fiúban korán ébredtek költõi hajlamok, melyeket Kazinczy Ferenc és Virág Benedek könyvei, illetve Homérosz és Shakespeare munkái élesztettek. Kisebb becsû lírai költeményekkel kezdte, majd a romantikus Hûség diadalmával az elbeszélõ nemben is kísérletet tett, de legnagyobb szeretettel a drámához fordult. Azonban költõnk keblét is egyre inkább aggodalommal töltötte el a nemzetiséget és szabadságot fenyegetõ veszély, s a nemzet ellenálló mozgalmának elsõ jeleire, a hazafi remény és kétségbeesés között fogott a honfoglalás megénekléséhez. Babits Mihály írja a fiatal Vörösmartyról: "Hazafias buzdításokat vártak tõle és a nemzeti történelem éneklését - s Vörösmarty azok közé tartozott, akik nyomasztó tehernek és kötelességnek érzik, ha valamit várnak 249

Kalendárium 2010


tõlük. Vörösmartynak … egyik jellemzõ vonása …, hogy beváltson minden várakozást." A Zalán futását a kor hangulata szülte. A hanyatlás képeitõl fordult a múlthoz: a hon szerzését mutatta fel, amikor az elvesztésétõl félt. A nemzet hatalmát, az egység erejét hangoztatta, amikor a hazafias lelkesedésre, a bizalom ébresztésére a legnagyobb szükség volt.

költõi nyelvnek legszebb diadala e mû. De nem szabad megfeledkeznünk Vörösmarty lírai alkotásairól sem, melyek a magyar hazafias költészet jelentõs darabjai. Reformkori költészetének nyitó verse a Szózat. Kossuth a vers jelentõségét méltatva azt mondta: "ha mást nem írt volna… ezen egy mûvével is hervadhatatlan koszorút körített homlokára." Vörösmarty életmûve kimagasló jelentõségû. A magyar romantika, a reformkor legnagyobb költõje. Tehetségének rendkívüli voltát jelzi, hogy a költõi látásmód minõségileg magasabb fokra emelkedett mûveiben és mûvei által. A legnagyobb metaforateremtõ költõk egyike. A "haza és az emberiség" gondolatának szerves egységbe foglalásával költészete világirodalmi rangot képvisel. Az ország elsõ költõjeként tisztelt Vörösmarty állandóan Pesten, s tisztán az irodalomnak élt. Õ segítette Petõfit 1844-ben költeményei kiadására. Szemei elõtt a nagy, országos átalakulás is, melynek megindításában és vezetésében dicsõséges része volt. Betetõzésekor, 1848-ban, a jankováci kerület országgyûlési képviselõvé választotta, 1849-ben pedig a kegyelmi fõtörvényszék bírája lett. A forradalom után szülõföldjére, Nyékre vonult, ahol megtört kedéllyel és egészséggel élt. 1855-ben ismét Pestre költözött, mivel betegsége egyre súlyosabbá vált. Még ebben az évben meghalt, a Váci utcának ugyanabban a házában, melyben egy negyedszázaddal elõbb mestere, Kisfaludy Károly hunyta le szemeit.

"Régi dicsõségünk, hol késel az éji homályban? Századok ültenek el, s te alattok mélyen enyészõ Fénnyel jársz egyedül. Rajtad sürü fellegek, és a Bús feledékenység koszorútlan alakja lebegnek." (Zalán futása) Tizenegy hónap alatt készítette el a Zalánt, s 1825-ben adta ki. Bár elõfizetõje kevés, de hatása országszerte rendkívül nagy volt. Vörösmarty e mûvében összeolvaszt történelmet, hitregét és mondát. A nemzeti keserûség hangja élénk visszhangra talált, s a fiatal költõ híre egyszerre betöltötte a hazát. Az irodalmi köröket, különösen Kisfaludy Károlyt és barátait, elragadta Zalán, melynek költõjében nagy nemzeti epikust üdvözöltek. E mû után több kisebb epikai munkát írt s egy nagyobba is belefogott (Magyarvár), melynek tárgyát az õsmagyar nemzeti életbõl akarta meríteni, de abbahagyta. Valószínûleg ennek egy töredéke a Rom, amely gyönyörû allegóriája az akkori magyar közállapotoknak. Majd következett a Széplak, a Tündérvölgy, a Cserhalom, az Eger és Vörösmarty kétségkívül legkitûnõbb epikus alkotása, a Két szomszédvár. Terjedõ hírével sorsa is javult. 1828-ban átvette a Tudományos Gyûjtemény szerkesztését, s öt esztendeig folytatta. 1830-ban tagjává választotta az új akadémia, melynek nyelvészeti munkásságában, vitáiban, határozataiban és kiadásaiban elõkelõ része volt. Szorgalmasan dolgozott Bajza József Kritikai Lapjaiba és Aurórájába; 1837-tõl hat éven át szerkesztette az Athenaeumot Bajza és Toldy társaságában. Ezekben az idõkben kezdett visszatérni elsõ nagy szenvedélyéhez, a drámaíráshoz. A drámai nemben Vörösmartynak legkitûnõbb és az egész magyar költészetnek egyik bájos alkotása a Csongor és Tünde címû drámai költemény, melyet megjelenésekor sem a közönség, sem a kritika nem fogadott kedvezõen. Tárgyát a régi Árgirus-féle széphistóriából meríti, kissé átalakítva azt. Csongor keresi Tündét, de Mirigy, a vén boszorkány, az õsgonosz képviselõje, üldözi õket. Az ördögfiaktól hiába szerzi meg Csongor a varázsszereket, célját mégsem éri el. Nemcsak akadályokkal, hanem kísértésekkel is küzdenie kell, míg végre hûsége diadalt arat, s a tündérfánál egyesül Tündével. A magyar 250

Major Zita

Vörösmarty Mihály

Pázmán Pázmán, tiszta valóságnak hallója egekben, Megtért térítõ állok az isten elõtt, S hirdetek új tudományt, oh halld, s vedd szívre magyar nép: "Legszentebb vallás a haza s emberiség."

251

Kalendárium 2010


"Életrajzot kérnek tõlem? Két fontos adatot közlök. Az egyik: 1885 virágvasárnapja. Ekkor születtem. A másik: 1909 szeptembere. Ekkor írtam meg a legkedvesebb könyvemet, amit ma is a legjobban szeretek: A szegény kisgyermek panaszai-t. Minden, ami fontos nekem, e két dátum közé esik, s nem tagadom, hogy minden örömöm és szenvedésem benne van ebben a kis füzetben, mert az élményeim ma is a gyermekélmények, és a szenzációim gyermekszenzációk. Ha életrajzot írnék magamról, csak a gyermek életrajzát írnám meg." Ezt írta 1911-ben Kosztolányi Dezsõ, amikor azt várták tõle, foglalja össze életét. Tehetünk-e mást az író-költõre emlékezve, mint felidézni azokat az éveket, amelyeket ilyen fontosnak tartott. Kosztolányi Dezsõ egy és egy negyed évszázaddal ezelõtt, 1885. március 29-én, virágvasárnap reggelén látta meg a napvilágot. Édesapja, Kosztolányi Árpád szerint "verõfényes tavaszi nap volt". Fiának 41. születésnapjára írt levelében így emlékszik vissza: "Vidáman, reményekkel telten állottunk az ágy körül, melynek párnái közt aludtad elsõ édes álmaidat. Anyai nagynéném, özv. Mukics Mátyásné született Kádár Rebeka (a jó Rébi néni), mikor téged bepólyázottan a karjaiba vett, így szólott: 'Szép és jeles napon született, híres ember lesz belõle." Ekkor még nem volt híres költõ, mégis õ volt a család szemefénye. Az egyetlen unokát nagyapja hatalmas becsben tartotta. Hosszú, mozgalmas élete után kényeztette unokáját: "az õ unokájának nem volt szabad semmiben hiányt szenvednie". És ezt komolyan is gondolta. Az ifjú pár, Kosztolányi Árpád és neje, Kádár Rozália a korban megszokott módon a nagyszülõkkel együtt élt: az öreg Kosztolányi Ágoston az udvarra nézõ pici, egyszobás lakást szánta a fiataloknak. Így folyamatosan figyelni tudta egyetlen unokájának fejlõdését. Ebbõl rendszeresen volt vita a szülõk és nagyszülõk között. Egyszer addig elfajult a csetepaté a kis Dezsõ sírása miatt, hogy az öreg kirakta fiát és családját, mondván "nem bírja hallgatni, hogy kínozzák szegénykét". A kis Kosztolányi ugyanis beteges gyerek volt, hiába csitítgatta édesanyja, sokat sírt. Így hát a

család elköltözött. S ment velük a nagyapa is: folyton az unokája mellett volt. Így hamarosan vissza is költöztek a Kosztolányiházhoz. A nagyapa alakja Kosztolányi egész gyermekkorát meghatározta. Kosztolányi Ágoston mögött küzdelmes élet állt. Honvédként harcolt az 1848/49-es szabadságharcban, majd Világos után követte Kossuthot számûzetésében. Járt Törökországban és Amerikában is, majd császári kegyelemmel térhetett haza szülõfalujába, Topolyára. Vagyonát sok-sok munkával kereste, s késõn, 33 évesen házasodott csak meg. Hatvanegy volt, amikor szeme fénye, unokája megszületett. Ekkortól minden idejét rá fordította. Védte, óvta, kényeztette, de közben tanította is. Felnõttként így emlékezik erre Kosztolányi Dezsõ: "Negyedfél éves koromban tanít írni-olvasni. Elõször a nyomtatott S-t tanultam meg egy S kiflirõl. A többi nyomtatott betût piros és fehér cukorkákból kell kiraknom a szõnyegre. Jutalmul megehetem a kiflit is s a cukorkákat is, ezzel példázva, hogy az irodalom esetleg tápláló is lehet és édes is." Az elsõ nagy fordulat húsz hónapos korában következett be: ekkor megszületett az öccse. A családi anekdoták szerint a kis Didebe, ahogy késõbb önmagát nevezte, ezen a napon szólalt meg elõször, s azt mondta: "Jaj de losz." A második gyermek, Árpád születésével anyja figyelme egyértelmûen a kicsi felé fordult. A nagyszülõknél azonban mindig megmaradt Dezsõke a kedvencnek. S ekkor, kisöccse kapcsán érezte meg elõször az életében oly meghatározó érzést: a félelmet. Féltékeny volt, de szeretett volna jó testvér lenni, ezért nagyon szerette az öccsét. "Diduska félteni kezdte Árpikát. Éjszakánként felriadt álmából, hogy Árpika nem halt-e meg, hogy Árpika nem hûlt-e meg, be van-e jól takarva? Kibújt jó meleg ágyából, és maga is meggyõzõdött róla, hogy nem történt-e valami baj Árpikával." Egyszer, a hároméves kis öcsi elszökött. Mindenki a keresésére indult, s hamar meg is találták, Dide azonban megijedt: ráébredt, hogy "eltûnni, elmenni, meghalni lehet", s elkezdett a halálról gondolkodni. Lassan a rokonok, az ismerõsök számára is egyértelmûvé vált: vigyázni kell Didére, kímélni kell. Késõbb, felnõttként is ezt írja versében: "Ó, a halál, mi ismerjük csak, pici gyerekek". És a betegség tényleg utolérte. Szinte folyamatosan beteg volt: köhögés, fuldoklási roham kínozta. Tízéves volt, amikor meghalt nagyapja. Õ hirtelen tüdõ- és mellhártyagyulladást kapott, de legyõzte a súlyos betegséget, s utána

252

253

Kosztolányi Dezsõ - a „szegény kisgyermek”

Kalendárium 2010


korábbi tünetei is elmúltak. A haláltól, magánytól való félelem azonban megmaradt egész életében. A színek azonban nagyon érdekelték - festõ szeretett volna lenni. Unokatestvére, Brenner Józsika (akinek késõbb Csáth Géza álnéven jelentek meg novellái) nagyon szépen rajzolt és festett, Dezsõkének azonban nem volt ehhez tehetsége. Ahogyan a zenéhez sem. Késõbb költészetében azonban a színek és a hangok is visszacsengenek. Költõi tehetsége már nagyon fiatalon megnyilvánult. Még csak ötéves volt, amikor már néhány soros versikét írt: "Magunk vagyunk, ég a házunk. Kék az ablakunk." Még nem járt iskolába, de érzelmeit már jelképekké váltotta: a magányát, a veszteséget a tûzzel állította párhuzamba. Késõbbi bevallása szerint a valódi költõt azonban nagyapja halála szabadította fel benne. Az elemi után a szabadkai gimnáziumban tanult tovább, ahol apja is tanított, majd az intézmény igazgatója is lett. Hatodikos korában már komolyan foglalkozott az irodalommal: egyik osztálytársával szerkesztette és írta az Elõre címû folyóiratot. Ebbõl az idõszakból ismerjük elsõ szerelmes verseit is, amelyet Igalits Szandához ír. Közben unokatestvérével, Brenner Józseffel Heine verseit fordította és falta a könyveket. Szinte mindent elolvasott, ami a keze ügyébe került. De a történelemmel is foglalkozott: Széchenyirõl írt dolgozatával elnyerte az iskola nagydíját. Elsõ igazi költõi sikere 1901 októberében érte: a Budapesti Napló-ban megjelent Egy sír címû verse. A korai sikert azonban nem tudta kezelni: egyre több probléma volt vele az iskolában. Rímekben felelt, majd megsértette önképzõköri tanárát, amikor ki akarta javítani. Végül eltanácsolták az iskolától, így magántanulóként tanulhatott tovább. Az érettségi után tanár szeretett volna lenni, ezért beiratkozott magyar-német szakra Budapesten. Itt látogatta a híres Négyessy László verstani szemináriumait, s kötött barátságot Babits Mihállyal és Juhász Gyulával. Levelezésük sokat elárul az egyetemen eltöltött évekrõl. 1907-ben elérkezett a várva várt pillanat: megjelent elsõ verseskötete, a Négy fal között. A fogadtatása azonban elmaradt a várttól. Ady Endre kritikájában azt írta, hogy tanult, de nem mélyen ihletett költõnek tartja: "…õ olyan költõ, akire egyenesen az irodalomnak van szüksége. Emberi dokumentumokat nem kínál õ, mert nem kínálhat. Valami félelmetesen új egyéniségnek gyilkos tolakodásával vagy tiltakozásával sem keseríti õ el a jámbor lelkeket. Õ mûvész, õ költõ, õ író, nem tudom, hogy mindenkivel meg tudom-e magamat értetni: õ irodalmi író." Majd 1909 szeptemberében megjelent a kötet, amely már az érett Kosztolányit mutatta: A szegény kisgyermek panaszai.

"Az életrajzomat megírtam már versekben. Abban a kis könyvemben, amelyet legjobban szeretek és legjobbra becsülök, A szegény kisgyermek panaszai-ban, megírtam összes emlékeimet. Más nem történt velem."

254

255

Tán Eszter

Morzsák "…néha megállok az éjen, gyötrõdve, halálba hanyatlón, úgy ásom a kincset a mélyen, a kincset, a régit, a padlón, mint lázbeteg, aki föleszmél, álmát hüvelyezve, zavartan, kezem kotorászva keresgél, hogy jaj, valaha mit akartam. Mert nincs meg a kincs, mire vágytam, a kincs, amiért porig égtem. Itthon vagyok itt e világban, s már nem vagyok otthon az égben." - Kosztolányi Dezsõ -

Kalendárium 2010


József Attila breviárium "Merrefelé menjek? Balra-e vagy jobbra? Fönn csillagok vannak, fölnézek azokra, Fénylõ csillagokra. Merre nincs csillagfény, arra fogok menni, Ott fognak igazán engemet szeretni, Igazán szeretni." (Bolyongok, 1921)

"Akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ, szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikát s így mindenik determinált. Csak ami van, annak van bokra, csak ami lesz, az a virág, ami van, széthull darabokra." (Eszmélet, 1933-34 tele)

József Attila (1905-1937)

"Amit szivedbe rejtesz, szemednek tárd ki azt; amit szemeddel sejtesz, sziveddel várd ki azt." (Amit szivedbe rejtesz, 1936)

"Szeretlek, mint anyját a gyermek, mint mélyüket a hallgatag vermek, szeretlek, mint a fényt a termek, mint lángot a lélek, test a nyugalmat! Szeretlek, mint élni szeretnek Halandók, amíg meg nem halnak." (Óda, 1933)

"A harcot, amelyet õseink vivtak, békévé oldja az emlékezés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés." (A Dunánál, 1936)

"Kit anya szült, az mind csalódik végül, vagy így, vagy úgy, hogy maga próbál csalni. Ha kûzd, hát abba, ha pedig kibékül, ebbe fog belehalni." (Kései sirató, 1935/36. dec.)

"Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk, de mi férfiak férfiak maradjunk és nõk a nõk - szabadok, kedvesek - s mind ember, mert az egyre kevesebb…" (Thomas Mann üdvözlése, 1937)

256

257

Kalendárium 2010 "Ne légy szeles. Bár munkádon más keres dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag meg az égen, ugy érdemes. (Ne légy szeles…, 1935-37)

"Amikor verset ír az ember, mindig más volna jó, a szárazföld helyett a tenger, kocsi helyett hajó. Amikor verset ír az ember Nem írni volna jó." "Minden s mindenki szeret engem ember lettem a szerelemben… Ember vagyok és olyan boldog, mint, ha vannak, az örök dolgok." "Szól a szája szólitatlan, gondja kél a gondolatban" "Irgalom, édesanyám, mama, nézd, jaj kész ez a vers is!" "És ámulok, hogy elmulok" (Töredékek, 1937)

Iskoláink régen és ma

Mozaikok a kisújszállási református gimnázium évkönyveibõl 1939-40. A tantárgyfelosztást és órarendet év elején és év végén is meg kellett változtatni, mivel a tanítás megkezdésekor a tanári kar két tagja katonai szolgálatot teljesített… egy másik kartársunk a pünkösdi szünidõ után vonult be katonai szolgálatra. Szertárak állapota: A fizikai szertár állománya vétel útján 37 darabbal gyarapodott. A többek között beszereztünk … 10 db krokodil csipeszt, 10 db gumidugót … A természetrajzi szertárt adományaikkal gyarapították: Kósa József vendéglõs 1 db hullámos papagáj, Boleman Dezsõ földbirtokos 1 db sólyom. Az internátusi tanulók jutalmazására adott özv. Platz Ferencné 10 P, Köztisztviselõk Szövetkezete 10 P, Schwarcz Béla 2 P … A köztartás céljára több ízben spenótfõzeléket küldött Szekeres Miklós helybeli földbirtokos. Az internátusban naponként ötször étkeztek növendékeink, az ebéd hétköznap két, vasár- és ünnepnapokon három tál ételbõl állt. A hústalan napokkal korlátozott húsos ételek mellett hetenként háromszor fõtt, kétszer pedig sült tésztát és naponként különféle fõzeléket kaptak. A napi kétszeri kávé október 5-én megszûnt, helyét tej váltotta fel, a délelõtti 11 órai süteményt szintén megkapták a gimnáziumban; 8 darab átlagosan 200 kg, súlyú saját hizlalású sertés most is levágatott részükre. 1940-41.

"Szép a tavasz és szép a nyár is, de szebb az õsz s legszebb a tél, annak, ki tûzhelyet, családot, már végképp másoknak remél." (Ime, hát megleltem hazámat…, 1937.)

(Összeállította: Kocsisné Monoki Julianna)

258

A tantárgyfelosztást és az órarendet az év elején és az év végén többször is meg kellett változtatni, mivel a tanári testület több tagja katonai szolgálatot teljesített. Arany János Önképzõkör. Tagsági díj 80 fillér a rendes, 44 fillér a rendkívüli tagoknak. A felvételi- és vegyesdíjak összege 51 P. E díjak fizetése alól senki sem menthetõ fel. Szintén mindenkire kötelezõ a 10 órai kifli árának a megfizetése, a kifli ára félévenként kb. 6 P. A tandíj helybeli protestáns tanulóknak évi 56 pengõ, vidéki más vallású nyilvános tanulóknak 80 pengõ, más vallású magántanulóknak 100 P. 259

Kalendárium 2010


A vonaton való bejárásra az igazgató adhat engedélyt. A rendes szüneteken kívül tüzelõanyag hiánya miatt február 4-7-én szünetelt a tanítás. A tandíj a helybeli protestáns tanulóknak évi 76 P. A fegyelmi szabályok az iskola minden tanulójára a szünidõben is kötelezõk. Intézeten kívül álló egyesületnek (tehát sportegyesületnek sem) tagja középiskolai tanuló még a szünidõben sem lehet, oda el nem járhat! E szabályok ellen vétõktõl az igazgató a felvételt is megtagadhatja. Az internátusi díj 10 hóra fizetendõ, tehát tanévközi szünidõkért levonásnak helye nincs, még akkor sem, ha a növendék betegség címén bizonyos idõt otthon tölt. A növendékek által hozandó tárgyak jegyzéke: legalább 4 rendbeli fehérnemû, 1 párna, 3 párnahaj, 3 fehér lepedõ, egy éjjeli takaró, paplan 3 paplanlepedõvel (dunnát hozni nem szabad) 1 ágyterítõ, 4 törülközõ, 10 zsebkendõ, 10 pár harisnya, téli és nyári idõszaknak megfelelõ tisztességes ruházat, ivó pohár lehetõleg alumíniumból, felvételi számmal ellátva, fogkefe, fénymáz, hajkefe, fésû, szappan, a szekrény és az íróasztal bezárásához szükséges 2 lakat. A ruhába a felvételi számok bevarrandók. A tanulók fehérnemûiket és felsõruhái"A növendékek által hozandó kat maguk kezelik, a mosatásról maguk gondoskodnak, de az internátus vezetõsége tárgyak jegyzéke: legalább 4 önköltségi áron úgy errõl, mint azoknak rendbeli fehérnemû, 1 párna, 3 javításáról gondoskodik. A mosatást azon- párnahaj, 3 fehér lepedõ, egy éjjeli ban az internátus csak akkor vállalhatja, ha takaró, paplan 3 paplanlepedõvel a szülõk szerzik be a mosószappant. Min- (dunnát hozni nem szabad)…" den növendék összes felszerelésérõl a szülõk által is aláírt, két példányban kiállított leltárt készít .

A tandíj a helybeli protestáns tanulóknak évi 100 P. A 80 tanuló befogadására alkalmas internátusban ez idõ szerint az alább felsorolt díjak fizetendõk: a) Felvételi díj címén a folyamodás alkalmával beküldendõ 10 P, mely azonban fel nem vétel esetén visszaadatik. b) Évi ellátási díj 1000 P, testvéreknek 50 P-vel kevesebb. Az ellátási díj havi részletekben is fizethetõ elõlegesen és minden hó 5-ig az internátus pénztárába. Aki a díjakat nem fizeti pontosan, attól a havi fizetési kedvezményt megvonjuk, s nagyobb késedelem esetén a növendék ellátására sem tarthat számot. c) Az orvosi díj egész évre 10 P, melynek fele szeptember 10-ig, másik fele pedig február 10-ig fizetendõ be. Betegség esetén gyógyszerek és egyéb kiadások, valamint járványos és ragályos betegség fellépése esetén a külön orvosi díjak és ápolási költségek a szülõket terhelik. 1943-44. Az évet a miniszteri rendeletnek megfelelõen november 3-án nyitottuk meg. Az iskola munkája, mivel a gimnázium épületét katonai beszállásolásra vette igénybe a hatóság, március 29-én fejezõdött be. A rendkívüli helyzet miatt az év végi összefoglalások is elmaradtak. "Pólya Lajos helybeli föld…a tanév késõi kezdete s korai vége, a légibirtokos 105 szalmazsák megriadók, a személyi változások, a bejáró tanulók töltésére elegendõ szalmát számának emelkedése, gyakori vonatkésések adományozott az internátus nagy mértékben zavarták a tanítást… részére." Pólya Lajos helybeli földbirtokos 105 szalmazsák megtöltésére elegendõ szalmát adományozott az internátus részére. A tandíj a helybeli protestáns nyilvános tanulóknak évi 100 P. Valószínû azonban, hogy a tandíj változni fog.

1942-43. 1944-45. Napi munkánkat énekléssel, bibliaolvasással és imádkozással kezdettük és hálaadó imával fejeztük be. Vasárnaponként tanári vezetés mellett istentiszteleten vettek részt növendékeink. A háborús viszonyok, az utazási és ellátási nehézségek miatt nagyobb kirándulásokat ebben az évben nem rendeztünk. Önképzõköri munkásságunk csúcspontját jelentette az 1943. április 3-án a városi Vigadóban rendezett Honvédest. …mûsora a következõ volt: 1. Gyóni Géza: Csak egy éjtszakára. Kodály Zoltán: Székelyfonó c. daljátéka, elõadták a gimnázium növendékei … elõadásunkat megismételtük május 8-án Kenderesen, május 9-én pedig Túrkevén…

A tanév kezdetét baljós elõjelek elõzték meg. Augusztus második felében és szeptember elején mindennapos volt az angolszász és orosz berepülés és légitámadás. A német keleti front összeomlása, Romániának fegyverszüneti kérése, majd Németország ellen való fordulása mindenki elõtt kétségtelenné tette, hogy a háború rettenetes vihara hazánk földjén pusztító erõvel zúg át, ha idejében le nem vonjuk a háborús helyzetbõl a ránk nézve logikus következtetést: minél hátrabban követjük Finnország, Bulgária és Románia példáját, annál inkább megrövidítjük népünk szenvedését, pusztulását, annál jobban biztosítjuk hazánk jövõjét és függetlenségét.

260

261

Kalendárium 2010


A német fasizmusnak azonban a hazaáruló belsõ bitangok segítségével sikerült a magyar nép többségét megakadályozni a háborúból való kiválásban. Ilyen körülmények közt a Szovjet-Únió Vörös Hadserege mint ellenség volt kénytelen hazánk földjére lépni. A politikai helyzet ilyen alakulása befolyással volt az iskola életére is. A tanév kezdetén, szeptember elsõ napjaiban kitûnt, hogy a viszonyok nem engedik meg az eredményes munkát. Az állandó légiriadók mellett nyugtalanítólag hatott az Erdélybõl menekülõ lakosság végeláthatatlan sora. A tanulók többsége vidéki volt, így részben a légitámadás lehetõsége, részben más aggodalom miatt sok vidéki szülõ otthon tartotta gyermekét. Az internátusba felvett 90 növendék közül 36 jött be. A vonaton bejáró tanulók a vonatközlekedés bizonytalansága miatt nem tudták az elõadásokat látogatni. Mivel a gimnázium óvóhelyét a német katonaság nem engedte használni, az aggodalmaskodó szülõknek a tanári kar is azt tanácsolta, hogy a mindegyre válságosabbra forduló helyzetben tartsa otthon gyermekét. E körülmények arra indították a tanári kart, hogy a tanítást az igazgatótanács hozzájárulásával szept. 15-én abbahagyja. Az internátusi és vonaton bejáró növendékek "Az állandó légiriadók hazamentek, de a tanárkar mégsem akarta, hogy mellett nyugtalanítólag a helybeli tanulók tétlenkedjenek, ezért délutáhatott az Erdélybõl menekülõ nonként rendszeres foglalkoztató órát tartott az lakosság végeláthatatlan internátusban csökkentett óraszámmal. Szept. sora." 29-én azonban ezt a munkát is abba kellett hagyni, mert az egyre közeledõ arcvonal minden tanítást lehetetlenné tett . A Vörös Hadsereg csapatai okt. 8-án érték el városunkat, s a német csapatok egy éjtszakai harc után kivonultak a városból. Az elsõ szovjet roham gyorsan keresztülment a városon, a gimnázium épülete az elsõ harcokban több kisebb találatot kapott. Október 13-14-én egy visszaforduló német csapat újra utcai harcok színhelyévé tette a várost. A németek behatoltak ugyan a város egy részébe, de az oroszokat nem tudták visszaszorítani, sõt két nap múlva maguk voltak kénytelenek visszavonulni. Sok házat felgyújtottak, leégett a református templom tornya is, valamint a templom teteje. Tûz támadt több helyen a gimnázium épületében is. A tanári könyvtár, és a benne elhelyezett régiségtár, ifjúsági könyvtár, igazgatói iratok megsemmisültek. A makacs német védekezés a Tisza-vonalán városunkat heteken keresztül fõ hadmûveleti területté tettek, s a városban feltorlódó katonaság az iskolák épületeit is lefoglalta. November folyamán az orosz városparancsnokság elõzékenysége lehetõvé tette az internátus és gimnázium épületének katonaságtól való mentesítését, s így gondolhattunk az iskolai munka megindítására. Az egyre hidegebb

idõjárás miatt a gimnázium épülete alkalmatlannak bizonyult iskolai célokra, mert a harcok alatt az ablakokat és fûtõberendezést olyan súlyos rongálódások érték, hogy azok rendbehozatalára nem is lehetett gondolni. Ezért iskolai célokra a Diákotthon négy termét rendeztük be, és a tanítást nov. 23án megkezdtük. Délelõtt a IV-VIII. o., délután az I-IV.o, növendékei tanultak egyelõre csökkentett óraszámmal. A fûtõanyaghiány 4 tanterem használata mellett is bekövetkezett. Az iskolát a város vezetõsége segítette meg olyanképpen, hogy a városi ligetben kivágott fából utalt ki 20 mázsa fát. Fogat hiányában a kiutalt fát a felsõs növendékek szállították be kézikocsikon. A tanítás eredményesebbé tétele végett a karácsonyi és húsvéti szünetet 6-6 napra csökkentettük. A húsvéti szünetet használta fel az igazgatóság a gimnázium épületének olyan mérvû rendbehozatalára, hogy a tanítást a szünet után az õsi épületben lehessen folytatni. Anyag-, pénz- és munkaerõ hiányában már-már kétségesnek látszott a terv kivitele, mikor a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete és az Építõ Iparosok Szövetkezete tudomást szerezve az iskola nehéz helyzetérõl, az igazgatóság segítségére sietett. A munkások lelkes serege 4 nap alatt végezte el ezt a munkát, amelynek elvégzését hosszú hetekre terveztük.

262

263

1945-46. Az intézet szertárait csaknem 100 %-os veszteség érte a háborús események következtében. - A tanulók névsorában az I. oszt. helyett: "Ált. isk. V . osztálya" szerepel. 1946-47. Kisebb helyi kirándulások mellett május 27-28. napjain 65 növendékkel jól sikerült kirándulást tettünk Budapestre. Dr. Kovács Kálmán, a Közlekedésügyi Minisztérium elnöki osztályának vezetõje jóindulati támogatása segítségével nemcsak kedvezményes vasúti jegyet tudtunk szerezni, hanem kieszközölte a fõvárosi népi kollégiumokban való ingyenes lakásunkat és ellátásunkat, valamint két teherautó rendelkezésünkre bocsátásával lehetõvé tette az újpesti Magyar Pamutipar Rt., a Ganz-hajógyár és Aquincum megtekintését rövid két nap alatt. Megnéztük az érdekes és igen tanulságos közlekedési kiállítást, majd két órás sétahajózáson is részt vettünk. Amilyen szomorú szívvel látták növendékeink szép fõvárosunk romjait, ugyanolyan jólesõ érzéssel tapasztalták, hogy az újjáépítés nem remélt ütemben folyik, úgy a közlekedés, mint a gyáripar terén is.

Kalendárium 2010


Az Arany János Kör továbbfejlesztette a színjátszók társaságát s városunk közönsége elõtt nagy népi hangverseny keretében mutatkozott be november 9-én a városi vigadóban a következõ mûsorral: 1. Gárdonyi Zoltán: Magyar suite. 2. Veress Sándor Csángó népdalfeldolgo"Amilyen szomorú szívvel zások. 3. Görög Ilona székely népballada. 4,. látták növendékeink szép fõKodály-dalok. 5. Tánc. Magyar nemzeti négyes. városunk romjait, ugyan6. Kerényi György: Mátyás király házassága, népi olyan jólesõ érzéssel tapaszdaljáték. Népi hangversenyünket elõadtuk talták, hogy az újjáépítés Karcagon és Mezõtúron is, így nemcsak a nem remélt ütemben folyik, magyar népi ének- és zenekultúrának tettünk úgy a közlekedés, mint a nagy szolgálatot, hanem termékeny kapcsolatot gyáripar terén is." teremtettünk két református testvérgimnázium ifjúságával is. 4. A kör tagjai az elmúlt tanévben is kiadták ízléses faliújságjukat s ezzel is sok kellemes percet szereztek az egész tanulóifjúságnak. Iskolai díjak: Felvételi és vegyes díj 35 Ft, tandíj 100 Ft, fûtési díj 20 Ft, épületfenntartási díj 20 Ft. A felvételi és vegyes díjak teljes összegben, a többi díjnak legalább a fele beíratás alkalmával befizetendõ. Köztisztviselõk, munkások és 10 holdnál kisebb földbirtokkal rendelkezõk gyermekei igazolt szegénységük esetében tanulmányi eredményeikhez képest s az erre elõirányzott összeg keretén belül tandíjmentességben vagy tandíjmérséklésben részesülhetnek. A ruházkodás. Az intézeti magyaros ruha ünnepélyek és kirándulások alkalmával kötelezõ. A ruha bárhol beszerezhetõ, azonban az elõírástól eltérõ nem lehet. Méltányosságból a régi ruhák visel"Az iskolában fülbevalón hetõk, ha azonban a tanuló a tanév folyamán új kívül más ékszert viselni ruhát kap szüleitõl akkor kötelesek az egységes tilos. A haj ne árnyékolja a szabású öt zsinórral ellátott sötétkék színû maszemet, az arcot, csattal vagy gyaros diákruhát beszerezni, mely takarékossági fésûvel legyen lefogva." szempontból is elõnyös. Az intézeti jelvénnyel ellátott Bocskai-sapka azonban kivétel nélkül kötelezõ minden tanulóra nézve, úgyszintén a testnevelõi órákon elõirt tornacipõ, tornanadrág, és tornatrikó. Az iskolában fülbevalón kívül más ékszert viselni tilos. A haj ne árnyékolja a szemet, az arcot, csattal vagy fésûvel legyen lefogva. Azok a leánytanulók, akik ezeket a szabályokat nem tartják meg, példás magaviseletet nem kaphatnak, amennyiben felszólításra sem alkalmazkodnak a szabályokhoz, a bejárástól eltiltatnak.

Hagyományápoló Kossuth iskolások

264

Négyfaluban jártunk A kisújszállási Kossuth Lajos Általános Iskola küldöttsége 16 tanulóval 4 pedagógus kíséretében 2009. június 3-6. között testvértelepülésünkre, a romániai Négyfaluba (Sacelébe) látogatott. Ezzel a George Morianu nevét viselõ román-magyar testvériskolánk küldöttségének tavalyi szeptemberi látogatását viszonoztuk. A hosszú, 13 órás autóbuszozás fáradalmait feledtette velünk a rengeteg látnivaló. Számunkra, akik itt az Alföld közepén élünk, nagyszerû élmény volt látni az erdélyi táj szépségeit, a Fogarasi havasokat, a zordon Kárpátok csúcsait, Brassó, Négyfalu panorámáját, nevezetességeit. Testvériskolánkban, a vendéglátó családoknál nagy szeretettel és érdeklõdéssel fogadták küldöttségünk tagjait. Szerény ajándékaink átadását követõen az intézményt Monteanu Gheorghe igazgató úr és Krizbai Melinda, az iskola magyar tagozatának vezetõje mutatta be. A közel 500 fõs oktatási intézményt 42 fõs nevelõtestület irányítja. A magyar tagozaton 120 gyermek tanul. Mi is érdeklõdéssel vártuk az ottani iskolanapok tanévzáró kultúrmûsorát. A bemutatók során a magyar tagozat minden 1-8. osztályos tanulója színpadra lépett. Szép magyar beszéddel adták elõ a népi játékokat, jeleneteket. Népviseletbe öltözve táncoltak, énekeltek magyar népdalokat. Városunk, iskolánk képviseletében lehetõséget kaptak diákjaink is a bemutatkozásra, fellépésre. Iskolánk ének-zenei tagozatának sokoldalúságát bizonyította Monoki Kálmánné karnagy vezetésével kamarakórusunk, amely székely népdalcsokorral mutatkozott be. Közönségsikert aratott a városi Alapfokú Mûvészetoktatási Intéz-

265

Kalendárium 2010


mény két táncos párja is, jászsági és szatmári koreográfiájával. Hazatérve úgy éreztük, hogy a négyfalusi testvériskolánknál tett elsõ látogatásunk kedvezõ tapasztalatai hozzájárultak iskola- és testvérvárosi kapcsolataink további bõvüléséhez.

Táborok az Aranyban

Kossuth-napok Az új, 2009/2010-es tanév elején a Kossuth Iskola nevelõtestülete és diákönkormányzata az iskolai hagyományok ápolása jegyében tartotta meg a Kossuth-napok rendezvénysorozatát. A szeptember 14-18. között zajló eseményeket az iskola névadójáról, Kossuth Lajosról való méltó megemlékezés, hagyományõrzõ és új, változatos programok sora, a gyermekek és felnõttek vidám együttléte jellemezte. Az alsó tagozatos diákok sikeresen teljesítették a "Kossuth katonája vagyok" címmel meghirdetett játékos, "katonás" feladatokat. A nagyobbak (5-8. osztályosok) az iskola aulájában korhû dekorációval kialakított Kossuth kávéházban fogadták a vendégeket. A helyszínen készített süteményekkel, teával kínálták az érdeklõdõket, verseltek, Kossuth nótákat énekeltek. De volt az osztályok csapatai számára izgalmas váltófutás, sor- és akadályverseny és olyan sportverseny is, ahol a felnõttek, diákok is megmérkõzhettek egymással. Ezúttal sem maradt el a befejezõ napon a fõzõverseny, a bemutatók sora, diszkó és az esti záró tûzijáték. Az értékeléskor a díjak, oklevelek, üdítõ- és édességcsomagok átadásakor elhangzott: "a 2009. évi Kossuth-napok sikeres rendezvényei elõsegítették az iskolai hagyományok ápolását, az osztályközösségek fejlõdõsét." Ari Géza tanár

266

Az Arany János Általános Iskola tanárai, szülõi munkaközössége, alapítványai, valamint az Arany János DSE az egyre nehezebb anyagi körülmények ellenére is fontosnak tartja a nyári táborokat, ezért mindig meg is szervezzük azokat. Pályázatainknak és erõsödõ határon túli kapcsolatainknak köszönhetõen a legjobb teljesítményt nyújtó tanulóink rendszeresen eljutnak külföldre is. A Micimackó Gyermekközösség alsós természetjáró táborának résztvevõi ebben az évben a Zemplénben ismerkedtek hazánk természeti környezetével. Évek óta összeszokott felnõtt csapat gondoskodott - Máténé Varga Rózsa irányításával - a résztvevõ gyermekek programjáról. Hagyományosnak mondható a városszépítõ tábor is: az Arany iskola pedagógusai és tanulói adják a résztvevõinek mintegy 60%-át. A tábor bázisa iskolánk Szabadság téri épülete, a tábort pedig Kecze Jánosné, iskolánk pedagógusa vezeti. A tábor ideje alatt a város több pontján láthatták a szorgos kezek munkáját, jutott idõ saját épületeink csinosítására is. Az osztályközösségek élén olyan felnõttek állnak, akik szabadidejükben is szerveznek programot a gyerekeknek. Nagy Istvánné tanárnõ néhány napra vitte osztályát kerékpárral Gyomára. Néhány év kihagyás után 2009. nyarán ismét volt sporttábor. A mozgást szeretõ kicsik és nagyok az iskolában, a sportpályán és a városi strandon mozoghattak, valamint elsajátíthattak új sportági és életmódbeli ismereteket K. Szabó Jánosné és Újfalvi Erik vezetésével. A legjobb negyedikeseink Holló Lászlóné és Kovácsné Bucsai Piroska kíséretében vettek részt Pacséron, ifjúsági táborban - az ottani Református Egyház szervezésében. Évekre, talán életre szóló barátságok köttettek az egy hét alatt. Tudjuk, több család is felkeresi egymást az iskolai kapcsolatok révén. Szintén hagyományos a dráma tábor, mely idén nyáron Nagybörzsönyben valósult meg. Rázsó Katalin drámapedagógus, a szabadidõs programok mellett olyan szakmai tevékenységet is vezet a résztvevõk számára, mely elsõsorban önismeretük fejlesztését segíti. A szituációk, bemutatók olyan oldalukról is megismerni engedik a gyerekeket, mely néha még maguk elõtt is rejtve maradna a tábor és a drámafoglalkozások nélkül. Az iskola vízi-túrázáshoz alkalmas felszerelése a tavaszi, õszi kirándulások mellett jól szolgálja - immár 21. alkalommal - a vízitábor céljait. Tuka Antal kollégánk vezetésével, a Körösön túráztak igazi nomád körülmények között, 267

Kalendárium 2010


a mindennapos esõvel dacolva, de jó hangulatban egykori és mostani tanítványaink közösen. Szintén hagyományos az erdélyi jutalomtábor, ahol a legjobb nyolcadikosok utazhatnak kultúránk és történelmünk gyakran pusztuló értékeinek nyomában szemlélõdve. Az Arany Diák Alapítvány jóvoltából, Nagy Lajos igazgató úr vezetésével ezen a nyáron is eljutottak Négyfaluba, Alsócsernátonba, illetve az ezeréves határhoz. A hátrányos helyzetû tanulók integrációs nyári táborának lehetõsége ismét kínálkozott egy országos pályázatnak köszönhetõen. A Kádas György Általános Iskolával közösen K. Szabó Jánosné kolléganõnk vezetésével, a hátrányos helyzetû gyermekek Szivárvány nyári táborában a nyári szünet utolsó napjait töltötték a gyerekek a Bükkben és környékén - vidáman hangolódva az új tanévre. Az ott összeállított mûsorral kezdtük a tanévet a tanévnyitó ünnepségen. Köszönet azoknak a kollégáknak, akik vállalják a szervezést, az önkormányzatnak azért, mert anyagilag is hozzájárul a táboroztatáshoz, és a szülõknek akik anyagi áldozatvállalással, személyes közremûködéssel juttatják gyermekeiket életre szóló élményekhez. Nagy Lajos igazgató

Drámatáborosok

Morzsák "A gyermektársaság gyógyír a lélekre." - Dosztojevszkij "Egy gyermek élete olyan, mint egy papírlap, melyen minden arra járó nyomot hagy." - kínai közmondás "Hogy megértsd szüleid szeretetét, nevelj saját gyerekeket." - kínai közmondás "…az ember - ezt egyre inkább hiszem - csak annyit ér és csak annyira ember, amennyire meg tudja õrizni lelke egy zugában az örök gyermeket." - Márai Sándor -

Integrációs tábor 268

269

Kalendárium 2010


Integrációs tábor

Pacséron

Integrációs tábor

Vízitáborosok

270

271

Kalendárium 2010


Vízitáborban

Erdély - Nyerges-tetõ

Vízitábor, kikötés a Körös partján

Erdély - Sószékfürdõ

272

273

Kalendárium 2010

Erdély - A Brassói-hegyekben

Alsós tábor 274


Alsós tábor

Alsós tábor 275

Kalendárium 2010


Iskolai névadó ünnepség városunkban Török Pál Református Általános Iskola "Mert az Úr ad bölcsességet, az õ szájából tudomány és értelem származik." (Példabeszédek 2:6) A Kisújszállási Református Egyházközség meghívóján olvasható fenti idézet 2009. október 11-re, különös ünnepre hívogatta városunk lakóit, iskolai névadó ünnepségre. Tudjuk, hogy az esemény foglalkoztatta a lakosságot, kit így, kit úgy. Az elõzmények ismerete nélkül nem is érthetõ sokak számára sem a névadás ténye, sem pedig Török Pál személye, hogy miért éppen reá esett az egyházközség vezetõségének választása. Errõl szeretnék röviden írni. Az évszázadok alatt több mint 29 oktatási intézményt (óvodától középiskoláig) létrehozó és fenntartó kisújszállási református eklézsiát, az 1948-as államosítás idején minden intézményétõl törvénytelenül megfosztottak. Csak az 1989-es ún. rendszerváltás után kaphatott vissza a gyülekezet két, valaha tulajdonában lévõ iskolaépületet, minek eredményeként 1997-ben, a megalázó procedúrák, hihetetlen küzdelmek után újrakezdhette, illetve folytathatta azt az iskolai oktatást, amit a fennmaradt hiteles dokumentumok szerint református õseink kezdtek el, és nyugodtan mondhatjuk, hogy kimagasló

Dr. Szathmári István nyelvészprofesszor, városunk egykori diákja, ma díszpolgára

Az iskolanévadó ünnepség résztvevõi, igét hirdet: Bölcskey Gusztáv zsinati elnök

Varga Mihály országgyûlési képviselõ

276

277

Kalendárium 2010


európai színvonalon folytattak az államosításig ebben a városban. Az Arany János utcai iskolaépület fõútra nézõ ormán máig olvasható az államosítás elõtti név, amit azonban érdekes módon nem kaphattunk vissza. Azt gondolom, hogy ez a mai városvezetés alatt másként történt volna. Így került a gyülekezet vezetése abba a helyzetbe, hogy nevet válasszon régiúj iskolájának, olyan nevet, mely méltóképpen kifejezi tevékenységének szellemiségét, célját. Alapos megfontolás után Török Pál neve mellett döntöttünk. Ki is volt Török Pál, mi köze van egyáltalán Kisújszálláshoz? Aki ott volt a templomi ünnepségen, vagy a helyi kábel TV mûsorában ezt látta, az erre a kérdésre bizonyára hiteles választ kapott, városunk országos, sõt nemzetközi hírû nyelvész tudósától, dr. Szatmári Istvántól - közismert nevén Szatmári professzortól -, aki a tõle megszokott nagyszerû színvonalon méltatta, ismertette Török Pál életét, munkásságát. Akik azonban egyiket sem látták, hallották, azoknak néhány sorban ismertetést adok, hogy ki volt Török Pál, mi köze van a városnak hozzá. Török Pál (1808-1883) városunk egyik büszkesége, akit másokkal együtt az ún. "átkos rendszerben" szándékosan és méltatlanul elfeledtettek az itt élõkkel. Õ volt Kisújszállás egyik leghíresebb "tiszteletes és tudós prédikátora", református lelkipásztora, egyben Arany János kortársa, aki az akkor még kollégiumi diák, késõbbi költõ itteni tanítóskodása idején rektor, majd lelkipásztor volt. Innen ered ismeretségük, kapcsolatuk. Erre az idõszakra Arany János késõbb, már

ünnepelt koszorús költõként úgy emlékszik vissza, hogy Török Pál uram könyvtárában nyílt ki számára az ablak a világra és Európára. Ez pedig elárulja azt, hogy Török Pálnak igen értékes, nagyszerû könyvtára volt és azt is, hogy megengedte a fiatal tanítónak, hogy ott olvasson. Nyilván azért, mert már akkor meglátta benne a tehetséget, az értelmet, a tanulni vágyást. Minden bizonnyal igen fontos információ ez. Rövid idõ múltával Arany János visszament Debrecenbe, ám nem sokkal késõbb Török Pál is elhagyta Kisújszállást. Budapestre hívták lelkipásztornak. Nevéhez fûzõdik a Kálvin téri református templom építése, a Budapesti Református Teológia alapítása (1855). Kivette részét a szabadságért vívott küzdelmekbõl ("pátens harc"), majd dunamelléki református püspökké választották. A teológián héber és görög nyelvet tanított, az õ érdeme a híres Ráday Könyvtár megszerzése, ami máig a teológia tulajdona. Országosan ismert, elismert tudású, nemzetünk javáért buzgólkodó, iskolateremtõ egyéniség volt, akinek nevéhez fûzõdik például a 8-osztályos református gimnázium megteremtése. Budapesten találkozott ismét Arany Jánossal, akkor már országos hírûek voltak mindketten. Arany végakaratában meghagyta, hogy halála esetén Török Pál temesse. Így is történt. A Kerepesi úti temetõben nyugszanak nem messze egymástól, ahol a fõváros díszsírhelyet adományozott Török Pálnak is. Tavaly, 2008-ban megemlékeztek Budapesten is Török Pál születésének 200. évfordulójáról a Kálvin téri református templomban, ahova a kisújszállásiakat is meghívták, s ahol dr. Ritók Zsigmond akadémikus méltatta Török Pál életmûvét, aki munkásságával Kisújszállást is mindig magával vitte, hírét öregbítette - nem is akárhogy. Így talán érthetõ, hogy miért vette fel iskolánk Török Pál nevét, aki Aranynak mentora volt. Ugyanakkor nem szakadtunk el Arany Jánostól, illetve örökségétõl sem, aki egész életében református, templomba járó, Bibliát olvasó ember is volt. Nyilvánvalóan ugyanabból a forrásból táplálkozott mindkettõjük hite, tudása, hivatástudata, azért hozhatott munkásságuk olyan csodálatos gyümölcsöket nemzetünk egész kultúrájára, életére nézve. Gyülekezetünk, iskolánk magáénak vallja, tartja Török Pál örökségét, s ez üzenet városunknak, nemzetünknek, az utókornak. Legyen szabad egy tõle vett idézettel zárnom írásomat, amit akkor mondott, amikor a budapesti meghívástól el akarták riasztani mondván, hogy ott csak nyomorúság, baj és örök küzdelem vár rá, miközben itt megvan mindene. Õ azt felelte: "Nekem baj kell! Nem szeretem az eszem-iszom életet. Feladatra, munkára van szükségem, amit Isten segítségével gyõzelemre vihetek." Amit mondott, az valóra vált. Ennek idõszerûsége ma legalább olyan mértékben érvényes, megszívlelendõ, mint akkor. Sípos Árpád kisújszállási református lelkipásztor

Szalagkötés az iskola zászlójára 278

279

Kalendárium 2010


Mi más is egy tanár, ha nem felnõtt diák?

A Füle Lajos Pedagógus címû versébõl idézett szavak a pedagógusi pálya ars poeticáját is adhatnák. Õszintén csodálom Önöket, hogy nap mint nap, óráról órára megfelelnek ennek a rendkívül összetett szerepnek, miközben olyan különleges gondokkal kell szembenézniük az osztályteremben. Minden ünnep egyfajta számvetés, végiggondolása annak, ami az ünnep forrása. Jelesül a pedagógia világa, benne a pedagógusok helyzete, szerepe. Ez az a terület, ez az a foglalkozás azonban, amelyrõl ha gondolkodunk, természetszerûen nem vonatkoztathatunk el a gyermekektõl, diákoktól, sem a szülõktõl, sem a tágabb társadalmi és erkölcsi-morális környezettõl. A pedagógia világa közelebbi és távolabbi jövõnk formálásának, alakításának világa. Pedagógusként, szülõként, egyben települési képviselõként gondolkodom, amikor szeretettel köszöntöm Önöket. A pedagógus bennem optimista ember, akit örömmel tölt el, ha gyermekek között lehet, aki meglátja a mosolygó, derûs gyermekarcokat, aki örül a mindennapok apró örömeinek. Akit minden nehézségért kárpótol, ha diákjai megértik a magyarázatát, és megajándékozzák a bizalmukkal. Akinek fontos, hogy a napi tanítási órákon kívül is élményt "A pedagógus bennem nyújtó közösségi programokat szervezzen számukra. Akit megerõsít választott hivatásában, ha vidám- optimista ember, akit nak, boldognak látja ezeket a gyermekeket. Tu- örömmel tölt el, ha gyermekek között lehet…" dom, sokan vagyunk így az itt jelenlévõk között. De ha itt megállnánk, és csak ennyit látnánk olyan lenne, mintha homokba dugnánk a fejünket, miközben kint mérhetetlenül nagy a baj, majdhogynem ég a ház. Az iskola nem mûködhet, nem mûködik a társadalomtól elszigetelt világban, nem mûködhet elzárt szigetként a társadalomban. A gyermekek a maguk lelki, fizikai érzékenységükkel szeizmográf módjára képezik le mindazokat a felnõttek világából érkezõ hatásokat, amelyek otthon, a médiákból, egymástól vagy akár az utcán érik õket. Bonyolult, szövevényes hatások ezek. A pedagógus látja a kiegyensúlyozott, vidám, tudásra szomjazó tekinteteket, amelyek mögött rendezett családi háttér áll: nap mint nap munkába járó szülõkkel, biztos otthonnal, anyagi problémáktól mentes családdal, mely családban jut értõ odafigyelés, jut közös elfoglaltság a gyermekkel. Kedves Pedagógustársaim! Mintha kevesebben lennének az ilyen gyermekek… Mintha az elmúlt években valami gyökeresen megváltozott volna… Mintha néhány éve még nyugodtabbak, szabálykövetõbbek lettek volna a tanítványaink… Mintha néhány éve még egyszerûbb lett volna megvívni a napi harcainkat, mintha ugyanaz a pedagógiai szándék, ugyanaz az akarás ma már kevesebb eredményhez vezetne, mintha észrevétlenül rákényszerülnénk a kisebb igénytámasztásra…

Tuka Antal települési képviselõ, tanár pedagógusnapi köszöntõje, 2009-ben Bevallom, kissé elfogódottan állok itt, hiszen mindenki, aki valaha diák volt, õszinte tiszteletet érez a tanárok iránt. Ahogy visszagondolok saját egykori tanáraimra, felmerül bennem a kérdés, hogy kik is azok, akikre évek múltán is pontosan visszaemlékszem? Milyen tulajdonságok teszik vonzóvá a tanárt a diákok számára? Engedjék meg, hogy saját kérdésemre John Updike Kentaur címû regényébõl vett szavaival feleljek: "Mi más is egy tanár, ha nem felnõtt diák?" Mit jelenthet az a kifejezés, hogy "felnõtt diák"? Olyan tanárra utalhat, akinek érdeklõdési köre közelít a diákjaiéhoz, nem zárkózik el az õ világuktól, részt vesz a diákjaival közös programokon - amelyek eközben közelebb is hozzák õt tanítványaihoz -, a közös kirándulások, beszélgetések lehetõséget nyújtanak az egymás életébe való betekintésre. Mégis, kik azok a tanárok, akik tényleg népszerûek? Erre a kérdésre Önök valószínûleg sokkal jobban tudják a választ, mégis engedjék meg, hogy megosszam Önökkel egy megfigyelésemet: az évek távlatából azokra, a tanárokra gondolok vissza õszinte szeretettel, akik tudást közvetítõ tekintéllyel voltak jelen az osztályteremben. Akik nemcsak követeltek, de sugározták is a tudást, folytonos érdeklõdésükkel motiválták diákjaikat az egyre jobb eredmények elérésére. Õk voltak azok, akikkel emberi kapcsolatom is volt; amit szintén fontosnak tartok a jó tanár tulajdonságai között. Õszintén csodálom Önöket, mert nehéz és küzdelmes pálya lett a pedagógusoké. Folyamatos túlterheltséggel küzdenek, és mégis milyen bután ítéli meg a társadalom a tanárok 20-25 órás munkaidejét! Tudom, hogy ez csak töredéke annak, amennyi munkát végeznek. "Olykor eltûnõdöm én is, mit is jelent húsz-harminc szempár fénylõ tükörtermében élni, hol éle van minden igének, árnyéka van minden hibának, hol húsz-harminc sötétkamrában hívják elõ folyton a percek éles, kemény, hiteles képét."

280

281

Kalendárium 2010


Nyugtalanítóak ezek az érzések, amelyek számtalan jelbõl formálódnak bennünk. A gyermekek magaviseletének növekvõ problémáiból, az otthoni tanulási feltételeik romlásából, nemegyszer szüleik létbizonytalanságából, a negatív példáikból és talán a legsúlyosabból, az erõszaknak az életükbe való borzongató és beláthatatlan következményekkel járó betörésétõl, és megannyi vészjósló jelet sorolhatnék, amely gyermekeinket, a jövõnket veszélyezteti. Ki védi meg õket? Mivel védhetjük meg õket? A velük szemben támasztott követelmények csökkentésével? Az osztályozás mint az érthetõ értékelés megszüntetésével? A sok esetben kényszerû integrációval? A tanulásban való tovább"Mintha az elmúlt években haladás fékezésével? Az együttélési norvalami gyökeresen megváltozott mák megtartásának megnehezítésével? A volna… Mintha néhány éve még pedagógusok tekintélyének szinte már nyugodtabbak, szabálykövetõbbek tudatos csorbításával? A manapság szárnylettek volna a tanítványaink…" ra kelt õrült ötlettel: a tantárgyak 6. osztályig történõ megszüntetésével? Vagy a felsõoktatásban megszerezhetõ tudás elérésének megnehezítésével? Mivel védhetjük meg a gyermekeket, a diákokat, kedves pedagógusok, szülõk, kedves felnõtt generáció? Mi, itt a végvárakon - meggyõzõdésem - legjobb tudásunk szerint tesszük a dolgunkat: tanítunk és nevelünk. Nehezebben, nagyobb energiákkal, nagyobb megterheléssel ugyan, de a tanításba, ezzel együtt a gyermekeink jövõjébe vetett hitünket fel nem adva. Ennek a hitnek és akaratnak a megerõsítését szeretném - minden körülmények ellenére - a pedagógusnap üzeneteként átadni. Ez a hit és akarat az, amely ott van velünk a tanórákon, a tantermekben, amikor csak õk, a gyerekek, és csak mi, pedagógusok vagyunk együtt, amikor mégis teremthetünk, csak azért is megteremtjük tudásunkkal és emberségünkkel azt a kis szigetet a társadalomban. Azt a szigetet, amelyben a hétköznapok aprólékos munkájával megvalósíthatjuk Móricz Zsigmond örökérvényû gondolatát: "Egy nemzetnek legfõbb kötelessége mindig csak az lehet, hogy gyermekeit belenevelje a jövõ helyes és szép élésébe." Ehhez a kulcs bennünk van, kedves pedagógustársaim, ne feledjük. Engedjék meg, hogy a települési képviselõként is szólhassak Önökhöz. Pedagógusi hivatásomat nem tudom elválasztani e feladatomtól, ezért hát mindig érzékenyebben közelítek a helyi oktatásügyet érintõ kérdésekhez. Hadd tegyem hozzá: vagyunk így többen ebben a képviselõ-testületben. Remélem, ennek is köszönhetõ az önkormányzat támogató, segítõ, a költségeket vállaló hozzáállása amikor a gyermekekrõl, tanulókról szóló döntési helyzetekbe kerülünk.

Közoktatási intézményeink az elmúlt években több szempontból is megújultak: nemcsak tárgyi feltételeikben léphettek elõre, tartalmi munkájukba is befogadták a legmodernebb oktatási módszereket. Köszönhetõk ezek a több európai uniós és hazai pályázatnak, amelyekhez az önkormányzat hónapokra, évekre vállalta és vállalja az elõfinanszírozás terheit. A rendszeres taneszközfejlesztés mellett a nevelés-oktatás tárgyi környezetét javítottuk a világítás és a fûtési rendszerek korszerûsítésével is. A tartalmi munka javításakor a Pedagógiai Szakszolgálat e tanévben megvalósított bõvítésérõl is szólnék, melynek révén szervezettebb lett a gyógytestnevelés, van nevelési és van pályaválasztási tanácsadás is városunkban. A gyermekek egészségét szolgálja a mostantól minden harmadikos tanuló számára biztosított úszásoktatás, sõt a gyógytestnevelés keretében ellátottaknak a gyógyúszási lehetõség is. De az a döntésünk is a gyermekeink egészségének védelmérõl szól, mely szerint - szintén ettõl az évtõl - minden 13 éves lánynak biztosítja önkormányzatunk az egyébként igen költséges HPV-vírus elleni védõoltásokat. A pedagógiai munka elismerése is fontos számunkra. Nemcsak a helyi elismerésekre gondolok, hanem például a megyeiekre is, melyekbõl kiemelném, hogy önkormányzatunk elõterjesztésére a Móricz Zsigmond Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégiumnak adományozta a Megyei Közgyûlés az Európa Díjat és e tanévben Kisújszállásra került "Az év pedagógusa" és "Az év nevelõtestülete" cím egyaránt, az elõbbi Szénási Lászlóhoz, középiskolánk igazgatóhelyetteséhez, az utóbbi pedig Városi Óvodai Intézményünkhöz. E helyen is elismerés illeti õket kiemelkedõ innovatív munkájukért. Az elismerésnek egy másik módját is megvalósítottuk tavaly, idén szeretnénk folytatni: kifejezni az odafigyelést, az elismerést és a köszönetet a kiemelkedõ tanulmányi és sportversenyeken elért teljesítményekért a diákoknak és tanáraiknak, edzõiknek. A mai napon érkezett el ennek az ideje. Kedves Jelenlévõk! Itt állok Önök elõtt mint szülõ, mint édesapa is, aki azon közös hitvallásunkat fogalmazza meg, hogy életünk értelme a gyermek, és bármilyen minõségünkben vagyunk, élünk, úgy kell gondolkodnunk és cselekednünk, hogy számára, számukra a lehetséges dolgok közepette a lehetetlent is vállalni tudjuk. Ezért azok a verssorok, amelyeket egy költõ a pedagógushoz írt, az én olvasatomban gyermekrõl szólnak:

282

283

"mikor az ég csak szürkét játszott te gyújtottál világot és árnyaltál színeket az égre nyitottál kaput a tisztességre

Kalendárium 2010


Óvodáink életébõl

megtöltötted szívvel a zsebem napokban innen költekezem és ha karcot ejt a szó van rá ige s tapaszként ragasztom sebem szélire

I. „Az év nevelõtestülete”: Városi Óvodai Intézmény

és amit elém õszintén tudtál tenni merni õszintének lenni meglátni az értéket tartani a mértéket megragadni minden emberben az emberséget"

Morzsák "A világ, amit teremtettünk, a gondolkodásunk eredménye; nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül." - Albert Einstein -

"Összejönni - jó kezdés. Együtt maradni - haladás. Együtt is dolgozni - siker." (Henry Ford) Megyei kitüntetést kapni, különösen megtisztelõ, megható érzés. Ezt élhette át nevelõtestületünk minden tagja, amikor 2009 januárjában értesültünk arról, hogy nevelõtestületünket a megyében a legméltóbbnak tartották "Az év nevelõtestülete 2008" kitüntetésre, melyet Janóné Rácz Ildikó intézményvezetõ 2009. január 22-én - Szolnokon - a magyar kultúra napja megyeházi rendezvényén Szabó Józseftõl, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Közalapítvány kuratóriumának elnökétõl vehetett át. A Városi Óvodai Intézmény - Kisújszállás két óvodai intézményének összevonásával jött létre, 1999-ben. Az intézményünk vezetõje 2004-ig Ábri Kálmánné volt, majd Janóné Rácz Ildikó kapott megbízást, aki kiegyensúlyozott, magas színvonalú szakmaisággal irányítja az intézmény tagóvodáiban folyó nevelõ - fejlesztõ munkát.

"Ahogyan a használatból kikopott vasdarab rozsdásodni tud, úgy indul romlásnak a tétlenségre kárhoztatott elme." - Leonardo da Vinci "Az embert nem a születés, a földi rang avatja elõkelõvé, hanem a szellem és a jellem." - Goethe - Nem a tudásban van a boldogság, hanem a tudás megszerzésében. - Edgar Ellen Poe "Ha az ember semmi módon nem jut el a szükséges tudásig, a végén azt kérdi: ki tudja, mi lesz? - és a képzelet ad rá választ." - Isaac Asimov -

284

285

Kalendárium 2010


Az utóbbi évek tevékenységét nagymértékben meghatározta az elnyert pályázatok megvalósítása. Intézményünk részese volt a HEFOP 2.1.6 - "Az együttnevelés feltételrendszerének megteremtése Kisújszállás alapfokú közoktatási intézményeiben", a HEFOP 3.1.3 - "Felkészülés a kompetencia alapú nevelésre a kisújszállási Városi Óvodai Intézményben" és a HEFOP 2.1.5/B - "A halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek integrált nevelése" címû pályázatoknak. A három projekt szakmailag egymást erõsítõ program volt. Megvalósításuk során a nevelõtestületünk szinte minden tagja részt vett továbbképzéseken, belsõ szakmai programokon, bemutatókon. Megismertük a projektek tartalmát, a napi nevelõmunka során pedig a gyakorlatban is alkalmaztuk az új módszereket, a hospitálásokon tapasztaltakat. Elõször 2007-ben, majd 2008-ban is sikeresen pályáztunk az Esélyegyenlõséget, felzárkózatást segítõ tevékenységek, programok szervezése, fejlesztõ eszközök beszerzése c. támogatásra, mely segítségével a halmozottan hátrányos helyzetû óvoda mindennapjait színesíthettük. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Közalapítvány pályázataira is több éve intézményi szinten - a fenntartóval együtt - eredményesen pályázunk. A nevelõmunka szemléletének megújítása során az intézményben példaértékû együttmûködés alakult ki a tagóvodák nevelõközösségei, az óvodapedagógusok, valamint az intézmény és más városi közoktatási intézmények között. Szélesebb lett az intézmény szakmai kapcsolatrendszere is, elõtérbe került a horizontális tanulás. A nevelõtestületünk szakmailag felkészült, nyitott, igényes, innovatív, érzelmileg is elkötelezett a nevelõmunka hatékony folytatása, a módszertani megújulás gyakorlati alkalmazására. Intézményvezetésünk törekvése, a tagóvodák kiegyensúlyozott mûködtetése nemcsak a tartalmi munkában, hanem a tárgyi fejlesztésekben is. A fent említett három, valamit a fenntartói pályázatok és taneszköz pályázatok eredményeként, a tagóvodáink felszereltsége korszerû, esztétikus, megfelelõen szolgálja, segíti a nevelõmunkát. Megyei kitüntetést kapni, különösen megtisztelõ, megható érzés. Egyénnek, intézménynek egyaránt. Mi mindannyian büszkék vagyunk arra, hogy a Városi Óvodai Intézmény dolgozói lehetünk és az évek során olyan tartalmi és minõségi munkát végeztünk, amit a fenntartónk is

meglátott, értékelt, és felterjesztett bennünket erre a megyei kitüntetõ címre, melyet ezúton megköszönünk.

286

287

"Egyetlen szervezet sem támaszkodhat zsenikre, mert azokból kevés van és megbízhatatlanok. Egy szervezet erejének az a próbája, hogy többet tud-e felszínre hozni egy közönséges földi halandóból, mint amire az képesnek látszik, elõhívja-e rejtett energiáit, hogy azzal másokat is segítsen képességeik kibontakoztatásában. Egy szervezet célja, hogy átlagos embereket átlagon felüli tettekre tegyen képessé " Peter Ferdinand Drucker

II. Újabb sikeres pályázat a Pitypang Óvodában Ez év tavaszán viharos gyorsasággal kiírták a HEFOP 3.1.3/B/09/03 pályázatot, melynek célja, hogy a kompetencia alapú oktatási programok, oktatási programcsomagok megvalósítását segítõ eszközök eljussanak a HEFOP 3.1.2 és 3.1.3 alintézkedés kiírásain támogatott közoktatási intézményekbe, a program végrehajtásában érintett óvodai csoportokban. E pályázati kiírás keretében - zártkörû meghívás alapján - pályázhatott a Városi Óvodai Intézmény Pitypang Óvodája. Közel 4 millió Ft értékben nyújtottuk be a pályázatot, mely elfogadásra került. A projekt célja, hogy a Városi Óvodai Intézmény HEFOP3.1.3-05/1.-2005-09-0002/1.0 pályázatban támogatott óvodai csoportjának részére elérhetõvé váljanak a kompetencia alapú óvodai nevelés megvalósításához szükséges taneszközök, tárgyi eszközök, ezzel is elõsegítve az eredményes, élményközpontú, cselekvéses óvodai fejlesztést, tevékenykedtetést. A pályázat tartalmának összhangban kellett lennie az elõzõekben sikeresen végrehajtott HEFOP 3.1.3 pályázati projekt nyomán módosított pedagógiai programunkkal és a beszerzésre kerülõ elemeknek szerepelniük kellett a pályázó intézmény érintett csoportjára vonatkozó 2009/2010 évre kidolgozott eszközigénye között. A projektet - a határidõ rövidsége okán - feladatok megosztásával, összedolgozással, intézményvezetõnkkel Janóné Rácz Ildikóval és a Pitypang Óvoda pedagógusaival együtt alkottuk meg. Május 28-án Budapesten került sor a szerzõdés-kötésre, azután felgyorsult tempóban folytatódott a megvalósítás: vagyis a pályázatban megnevezett eszközök beszerzése, mivel az elszámolás határnapja június 15. volt.

Kalendárium 2010


A már korábban bevezetésre került kompetencia alapú óvodai programcsomagban négy õselemre (LEVEGÕ-TÛZ-VÍZ-FÖLD) épülnek a tevékenységek, változatos lehetõségeket felkínálva óvodásainknak a tapasztalat-, ismeretszerzésre. A témák sokoldalú, részletes, újszerû feldolgozása, megközelítése, tartalmasabbá, ötletgazdagabbá teszi a gyermekek játékát. A sokszínû tevékenykedtetés által ismerik meg, fedezik fel a körülöttük lévõ világot. Ezekhez nyújtanak segítséget - monitoring mutatóink szerint - az alábbi, pályázati forrásból vásárolt eszközök: 57 db könyv, 402 db a nevelõmunkát, tevékenykedtetést segítõ fejlesztõ eszköz. Ehhez a pályázathoz is szükség volt a fenntartónk olyan támogatására - mint a legtöbb Európa Uniós pályázat esetében - a projekt költségvetésének megelõlegezésére, ami a mai gazdasági helyzetben igen jelentõs támogatás volt ez a fenntartónk részérõl. Szerencsére a végsõ elszámolás - az uniós projekt-idõintervallumokhoz képest - rövid volt, így augusztus végén már az elfogadott pénzügyi és szakmai elszámolásunk alapján utalásra került a pályázati összeg. Az eszközök kiszállítása július, augusztus és szeptember hónapokban történt, melyeket folyamatosan vesznek birtokba óvodásaink.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelõ Igazgatósága pályázatot hirdetett 2008 õszén az óvodák számára "Zöld Óvoda" cím elnyerésére, amelyre a Városi Óvodai Intézmény Pitypang Óvodája is pályázatot nyújtott be, 2009. január végén. E minisztériumok - hazai és a nemzetközi tapasztalatok alapján - fontosnak tartják, hogy az óvodás korosztály sajátos, korcsoportjának megfelelõ módszerekkel és eszközökkel, valamint élményekre és tapasztalatokra épített tanulási környezet kialakításával korszerû környezeti nevelésben részesüljön.

A pályázaton nyertes intézmények nem kapnak pénzbeni támogatást, a díjazottak oklevelet kapnak. A "Zöld Óvoda" cím erkölcsi elismerés, a nyertes pályázó a nyertesek listájának közzététele napjától számított három évig használhatja. (A cím - a kritériumrendszer alapján - a hároméves periódus végén - újabb pályázat útján ismét megszerezhetõ.) A Zöld Óvoda minõsítést azok az intézmények kaphatják meg, amelyek megfelelnek egy húsz pontból álló kritériumrendszernek, és nagy hangsúlyt fektetnek a környezeti nevelésre. Óvodánk Helyi óvodai nevelési programjának címe: "Természetszeretõ hagyományápoló" nevelési program, melyben párhuzamosan jelennek meg a népi és a zöld jeles napok. Egyik kiemelt nevelési területként kezeljük a külsõ világ tevékeny megismerését, másik számunkra fontos terület a néphagyomány-ápolás. Erre alapozva dolgoztuk ki nevelési programunkat is, mely az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján készült és átfogja az óvodáskor nevelõ, fejlesztõ munkáját. Ehhez tökéletesen illeszkedik a kompetencia alapú óvodai programcsomag is. A helyi nevelési program a környezeti nevelést kiemelten "kezeli", erre építi a fejlõdést elõsegítõ tevékenységeket, tartalmazza a fenntarthatóság pedagógiája iránti elkötelezettséget. Óvodánkban sokszínû tevékenységben gazdag óvodai élet szervezésével biztosítjuk a természet megismerését, a természetszeretetet, a hagyományápolást, a természetvédelem megalapozását. Mindez magában foglalja a környezet régi hagyományaival való megismerkedést, új hagyományok teremtését, a zöld jeles napok beépítését. A pályázatban, nevelõ munkánk értékelésénél az elmúlt három évre vonatkozóan kellett bizonyítanunk azt, hogy óvodánk szellemiségében a környezeti nevelés alapján mûködik, a nevelési programunkban erre építünk, a korszerû környezeti nevelés céljainak elérése érdekében hatékonyan valósítjuk meg programjainkat. A gyerekek nevelése, fejlesztése egyéni fejlettségükhöz igazodó differenciált képességfejlesztéssel, tevékenységközpontú módszerekkel zajlik, kiterjed a sajátos nevelési igényû, halmozottan hátrányos gyermekek nevelésére is. A településen és az óvodában élõ, a gyermekek életkorának megfelelõ hagyományok ápolása, gazdagítása megvalósul az óvoda életében a szülõk bevonásával, és a családokkal való kapcsolatban is. Az óvodaépület helyiségeinek berendezése segíti a környezetbarát szemléletmód, valamint az egészséges életmód megalapozását. Minden csoportszobának egyéni hangulata van, növényekkel, a természetsarok "kincseivel", halakkal, teknõsökkel. Növényápolási, állatgondozási feladatokat látnak el rendszeresen a gyermekek az egészségügyi elõírásoknak megfelelõen. Óvodánk épülete akadálymentesített, kiépített a takarékossági rendszer a villany és a fûtés terén. A világítás megfelel az egészségügyi elõírásoknak. A fûtési

288

289

III. „ZÖLD ÓVODA” lettünk

Kalendárium 2010


rendszer környezetbarát. A szelektív hulladékgyûjtés biztosított, a gyermekek számára a közeli szelektív lerakó elérhetõ - megérthetõ mintát nyújt. Az óvodapedagógus alkalmazott módszerei segítik a tanulási környezet megteremtését, a tanulás tanulásának megvalósítását - úgymint: játék, megtapasztalás, tevékenykedtetés, szenzitív módszerek, terepi tapasztalások, felfedezés, élménypedagógia, kooperatív tanulás. A pályázatban óvodánknak saját, egyéni fejlesztési vállalásokat kellett megfogalmaznia - a Zöld Óvoda kritériumrendszere segítségével -, mely megvalósítására három év áll a rendelkezésünkre. Az átadó ünnepségre Budapesten került sor - 2009. szeptember 25-én - a Hagyományok Háza csodálatos épületében. A Kisújszállás település név elhangzásakor büszkén léptem fel a színpadra, és meghatódva vettem át a Pitypang Óvoda részére a "ZÖLD ÓVODA" címet igazoló oklevelet.

Nagy Dani: irány a foci NB I.!

Ponyokainé Rab Judit

290

Az Arany János Általános Iskolából ballagott el 2009 júniusában Nagy Dániel, akinek életében jelentõs szerepet játszik a labdarúgás. Õt kérdeztem kedvenc sportjáról, és vele kapcsolatos élményeirõl, elképzeléseirõl. - Mikor kerültél kapcsolatba a focival? - Már óvodás koromban elkezdtem edzésekre járni az Arany János Általános Iskolába. - Hogyan sikerült beilleszkedned? - Edzõim felfigyeltek arra, hogy elég jól bánok a labdával, sok idõt töltöttem a pályán, és hamarosan a nálam egy-két évvel idõsebbek között is szerepeltem a bajnokságban. - Már 6-8 évesen bajnokságban játszottál? - A megyei diákolimpia keretei között rendszeresen játszottunk mérkõzéseket. - Milyen sikereket értél, értettek el? - A csapatnak is elég jól ment, sokszor végeztünk egy tornán dobogós helyen. Engem alsós koromban szinte minden évben beválogattak a megyei korosztályos válogatottba, és sokszor voltam gólkirály is.

291

Kalendárium 2010


- Ezek a sikerek még több erõt adhattak az edzésekhez, így volt? - Igen, nagyon büszke voltam ezekre az eredményekre, és a játék is jól ment. - Más sportággal nem is próbálkoztál? - Mindenek elõtt állt a labdarúgás. Felsõ tagozatban tagja voltam az iskola atlétika csapatának. A futóedzések jól jöttek az erõnlét növeléséhez, hiszen a focipályán is nagy futóteljesítményre van szükség. - Az elért sporteredményeid mellett vannak-e még emlékezetes, a labdarúgáshoz kötõdõ élményeid? - A kisújszállási csapattal eljutottunk Franciaországba, Belgiumba, Dániába is. Nyolcadikos koromban a debreceni sportiskola csapatával egy olaszországi tornán is részt vehettem. - Mit takar ez a kisújszállási csapat elnevezés? - Felsõs koromban tagja voltam a kisújszállási serdülõ, majd ifjúsági csapatnak. - Ha jól tudom, már nem Kisújszálláson tanulsz és nem is itt futballozol. Befolyásolta-e a középiskola-választását a labdarúgás? - Szüleimmel, testnevelõ tanárommal, edzõmmel sokat tanakodtunk. 8. osztály félévétõl átigazoltam a debreceni sportiskola csapatába. A felkészülés és az ottani játék alapján nyertem ide felvételt és tanulok Debrecenben 2009. szeptembere óta. - Most ott az iskola csapatában játszol? - A sportiskolának U15 korosztályos csapata van, aki ennél idõsebb, az már egy külsõ sportegyesületben játszhat. Voltam próbajátékon az NB I-es debreceni labdarúgó csapatnál és már ott játszom. - Ezek szerint az utóbbi hónapokban nemzetközi porondon is szereplõ, híres játékosokkal is találkozol? - Igen, az ifi csapat tagjaként hazai meccseken ingyenjeggyel vehetünk részt. A klub és az edzõk is fontosnak tartják, hogy edzéseken, vagy más szervezett keretek között találkozzunk a felnõtt játékosokkal. Õk is szívesen beszélgetnek velünk. - Eddig nagyon szépen alakult a pályafutásod, hogyan tervezed a jövõdet? - A sport mellett a tanulást sem szeretném elhanyagolni, de legfontosabb tervem, hogy NB I-es labdarúgó lehessek. - Eddigi sikereidhez gratulálok, további szép eredményeket kívánok, köszönöm a beszélgetést. - Köszönöm a beszélgetést. Nagy Lajos

Borók Orsolya diákolimpiai bajnok

292

Orsi a Kossuth Lajos Általános Iskola tanulója, s tízévesen már a kyokushin karate irányzat diákolimpiájának elsõ helyezését tudhatja magáénak. Óvodás kora óta tanulja ezt a sportot, s jelenleg is minden héten részt vesz a 2-2,5 órás edzéseken, ahol Raczkó György felkészítõ tanára segítségével jut egyre magasabb szintre. Ebben az irányzatban az övek színe mutatja, hogy a sportoló milyen szinten sajátította már el a kyokushin tudományát. A színskála fehérrel kezdõdik, s az ezt követõ hatodik szín a fekete, amely a legmagasabb tudásszint birtokosáé. Orsi öve jelenleg kék színû, de szeretne minél feljebb kerülni ezen a ranglétrán, s egyszer majd feketeövesként gyakorolni a kyokushin tanait. Elmondása szerint a tanult gyakorlatok nem könnyûek, de nagyon szeret járni az edzésekre, s kitartásával egyre több versenyen ér el eredményeket. Sõt, szerénysége ellenére megtudtuk, hogy a nemrégiben Szolnokon megrendezett "Aranyszáj" Szépbeszéd- és Szépolvasás Versenyen is ötödik helyezést ért el. Ezúton kívánunk még több kitartást, s további eredményekben gazdag versenyszerepléseket. Pozsonyi Gabriella

293

Kalendárium 2010

A KI-ÜTÕK együttes A Kisújszállási Ütõegyüttes -röviden Ki-Ütõ- 2006 õszén alakult 4 tehetséges kisújszállási diákból. Tagjai: Horváth Ferenc, Horváth István, Lázár Péter és Nagy Roland. Õk mindannyian a kisújszállási Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény falain belül kerültek kapcsolatba a zenével, ezen belül is az ütõhangszerekkel. Zenei tanulmányaikat 8-9 éves korukban kezdték. Horváth Ferenc jelenleg a Móricz Zsigmond Gimnázium tanulója. Közel tíz éve zenél, s a jövõben is szeretne játszani, amikor ideje engedi. Horváth István a Debreceni Egyetem építõmérnök szakos hallgatója. Lázár Péter jelenleg a szolnoki Varga Katalin Gimnázium végzõs tanulója, mûszaki pályára készül, de hobbi szinten ezután is szeretné tovább csiszolni zenei tudását. Nagy Roland a zenei pályát választotta. Jelenleg a debreceni Kodály Zoltán Zenemûvészeti Szakközépiskola elsõs diákja. Elmondása szerint már négy éves kora óta a zenének él, tervei szerint ütõhangszereken fog tanítani. Az együttes létszáma folyamatosan bõvül, hiszen a fiatalabb növendékek is - zenei tanulmányaik elõrehaladtával - bekerülhetnek a csapatba, így bizto-

Iskoláink régen és ma sítva az utánpótlást. Az õket felkészítõ Tõgyi Attila hosszú távú célja, hogy egy olyan ütõegyüttes jöjjön létre Kisújszálláson, amely átfog egy nagyobb korcsoportot, akár a 7 éves gyermektõl a 22 éves felnõttig. Az együttes elsõ megmérettetése 2007 áprilisában Szolnokon, a 4. Megyei Kamarazenei Fesztiválon történt. A Ki-Ütõ az elsõ díjnak megfelelõ Fesztiváldíjat nyerte el. Ezt a gyõzelmet 2009 áprilisában megismételték az 5. Megyei Kamarazenei Fesztivál keretein belül. Szintén 2009 tavaszán a Jászkun-Világ Gyermek- és Ifjúsági Mûvészeti Szemlén a legmagasabb elismerést, a Nívódíjat kapták meg. Ennek a versenynek köszönhetõen több megkeresést is kaptak fellépésre, például Kunhegyesre és Csépára is. Az Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény rendezvényein, városi ünnepségeken rendszeresen hallhatjuk õket, de testvérvárosi felkéréseknek is gyakran tesznek eleget. Erre példa a tavalyi tanév, amikor az együttes Wilamowice városában adott fergeteges koncertet. Játszottak már az Illéssy-bálon, kiállítás megnyitókon és a Móricz Zsigmond Gimnázium rendezvényein is. Egyre több közös fellépésük van a Nagykun Táncegyüttessel városon belül és kívül is, melynek apropója egy dobos szám, amelyre Kecskésné Herczegh Kata állított össze fantasztikus koreográfiát. Ezzel a közös produkcióval az Ürömi Táncfesztiválon díjat is nyertek. Pozsonyi Gabriella

Morzsák "A zene az igazi világnyelv." - Weber "A zene rendet teremt a csöndben." - Gabriel García Marquez "Egy jó dolog van a zenében: amikor üt, nem érzel fájdalmat." - Bob Marley "A zene erkölcsi törvény. Lelket kölcsönöz a mindenségnek, szárnyat az élménynek, szállni tanítja a képzeletet, bájt ad a szomorúnak, derût és életet mindennek. Lényege a rendnek, és útja minden jóhoz, igazságoshoz és széphez vezet, amelynek csak láthatatlan, de kápráztató, szenvedélyes és örökkévaló alakja." - Platón A KI-ÜTÕK együttes tagjai: Horváth Ferenc, Lázár Péter, Horváth István és Nagy Roland 294

295

Kalendárium 2010


1949 és még 60 év

tárban is hozzáférhetõvé tettük. Köszönet az összeállításért, kiadásért, anyagi áldozatért. Különösen sokat tettek a kiadványért az osztálytársak közül Gönczy Sándor, Kiss J., Bozóki Gy., Barcsay L. Ugyanitt fényképes és írásos albumaink is megtalálhatók, amiket az 50, 55 és 60 éves találkozóra állított össze Lévai Pál, dr. Barcsay László, Gönczy Sándor. Ezekkel próbálunk emléket hagyni magunk után az elkövetkezõ nemzedéknek. Még néhány szó a 60. találkozóról. Itt már valamennyien éreztük, hogy ez lesz az öreg fák alatt az utolsó, és búcsúzásra készültünk. A 45 fõbõl 25 fõ van életben. Elmentek sorban tanáraink is: Kiss Géza történelemtanárunk, végül Törzsök Béla énektanárunk, 20 osztálytársunk és tanáraink. Õk már más régióból figyelték emlékezésünket. 18-an voltunk, akik emlékeztünk fiatalságunkra, és azokra, akik örökre megmaradtak szívünkben, akik részesei voltak életünknek, s akiket nem felejtünk, amíg élünk. Végezetül köszönet még egyszer volt osztályfõnökünknek, dr. Borók Imrének, aki a sokféle családból jött gyerekeket fiatalos lendülettel összekovácsolta közösséggé, és az 50 éves találkozóig - míg élt - figyelemmel kísérte sorsunkat. Köszönet az iskolának, tanárainknak azokért az erkölcsi alapokért, amelyeket adtak nekünk. Szeretet, egymás megbecsülése, tisztességes helytállás az élet minden területén. Többen iskolánk hírnevét külföldön is öregbítették. Köszönet minden szépért, jóért, amit értünk tettek a minket útra bocsátó szüleink és tanáraink. † Deme Lászlóné Nagy Teréz

1949 júniusában váltunk el a kisújszállási gimnázium akkor végzett VIII. A és VIII. B osztálya, összesen 45-en az alma materbõl. Nem volt könnyû a kezdet, felvételire készülés, munkahelykeresés, de a fiatalság miden akadályt legyõz: a többség megtalálta megfelelõ helyét, hivatását. Az elsõ (tízéves) találkozóra kicsit szétszóródott a társaság. Néhányan külföldre kerültek, ki az Egyesült Államokba, ki Izraelbe. Bárhol éltek is, munkában, tanulásban valamennyien képességeik legjavát adták. Az elsõ találkozó után ötévenként jöttünk össze az internátus öreg vadgesztenye fája alatt, sõt egy póttalálkozónk is volt. Tanáraink fiatal vagy fiatalos alakja mellett megjelentek házastársaink, majd a gyerekek, aztán az elsõ unokák. Az összetartozás érzése különösen felerõsödött az 50 éves találkozón. Köszönet érte Gönczy Sanyi osztálytársuknak, aki fáradságot nem kímélve megindította az osztálylevelezést, amiben szinte valamennyien részt vettünk. Ezeket a leveleket könyv formában két kötetben jelentettük meg. A két kötet nemcsak egyéni életünket eleveníti fel, hanem 60 év kortörténete is, segítséget ad a múlt egy darabjának megismeréséhez, korrajz az eltelt 60 évrõl. A Leveleinket és az Osztálypostát a gimnázium könyvtárában és a városi könyv-

Tornász gimnazisták hajdan, háttérben a gimnázium egykori tornaterme 296

A gimnázium kollégiuma 1938-ban 297

Kalendárium 2010


298

299

300

Az 1959-ben végzett VIII. b osztály találkozóján 2009. október 10-én. Felsõ sor, balról: Pethe Julianna dr. Tóth Albertné, M. Tóth Erzsébet Nagy Kálmánné, Demeter Erzsébet Imre Jánosné, Tatár Mária Kalmár Antalné. Középsõ sor, balról: T. Kiss Róza Tóth Imréné, Darvas Erzsébet Kádár Ferencné, Nánási Margit Darabos Jánosné, Zsoldos Emese Tóth Lajosné, Szepesi Edit Diószegi Jánosné, Pap Terézia dr. Jeneiné. Alsó sor, balról: Máthé Ilona Németh Balázsné, Finta Piroska Rácz Miklósné, Szûcs Erzsébet Daróczy Mátyásné, Földi Róza Sas Ferencné, Szász Katalin Pálfi Józsefné, Kóré Jolán Tóth Jánosné, Szilágyi Katalin, Berkesi Lászlóné. Az elsõ sorban balról: Oros Magdolna Károlyi Jánosné, Dávid Ilona Kenéz Istvánné, Csízi Mária Csiszár Sándorné tanár, Lakatos Istvánné tanár, Kovács Katalin Kraftsik Béláné, Dr. Nagy Ágnes

50 év után elõször 2009. október 10-én találkoztak a Kossuth Lajos Általános Iskola 1959-ben végzett VIII. b osztályának diákjai. A képen az egykori VIII. b osztály és tanárai láthatók. A felsõ sorban balról: V. Nagy Bálint tanár, Dávid Ilona, Varga Mária, Finta Piroska, Zsoldos Emese, Juhász Margit, Kóré Erzsébet, Máthé Ilona, Orosz Edit, Cs. Kovács Magdolna, Borók Gizella, Darvas Erzsébet, Simon Emília, Tuka Ilona, Szilágyi Katalin, Juhász Tivadar tanár. Középsõ sor balról: Szûrös Lajos tanár, Kádár Istvánné tanár, Janó Gizella, J. Tóth Anna, M. Tóth Erzsébet, Varga Erzsébet, Nagy Ágnes, Bánki Dezsõné osztályfõnök, Tatár Mária, Demeter Erzsébet, Földi Róza, Pethe Julianna, Szepesi Edit, Nánási Margit, Kárai Sándor tanár. Alsó sorban balról: Tóth Gábor tanár, T. Kiss Róza, Horváth Klára, Horváth Julianna, Szûcs Erzsébet, Oros Magdolna, Tóth Erzsébet, Kovács Katalin, Szász Katalin, Kóré Jolán, Kása Róza. Az elsõ sorban a tanárok: Linka Tiborné, Lakatos Istvánné, Bodrogi Ferencné, Bobvos Jánosné, Szabadi Ilona igazgató, Mordán Piroska, Demeter Kálmánné, Rácz Jánosné, Csízi Mária

Kalendárium 2010 Iskoláink régen és ma

50 év után elõször találkoztak 50 év után elõször találkoztak

301


50 éve érettségiztek

40 éves találkozó Az 1959-ben érettségizett humán tagozatú gimnáziumi osztály. Legelöl: D. Szabó Ilona. Balról jobbra, elsõ sor: (†)Vígh Sára Ilona, Dobrai Ilona, Bánhalmi Katalin, dr. Kiss Kálmán (egyedül még élõ tanárunk), Serege Mária, Szentpéteri Ilona, Zoltai Ibolya. Második sor: Biri Ilona, Vígh Róza, Zsíros Irén, Tóth Ilona, Pál Róza, Záhony Ilona. Harmadik sor: Gorzás Lajos, Oláh István, Sávai János, Szilágyi Lajos, Vántus Endre, dr. Tóth Albert. Negyedik sor: Kecze László, Mile Ferenc, Millinghoffer József, Németh Kálmán. Az egykori diákoknak Szabó Tamás, a gimnázium jelenlegi igazgatója Arany oklevelet nyújtott át, Kecze István polgármester pedig a városi önkormányzat ajándékaként Györffy István újra megjelentetett könyvével, a Nagykunsági krónikával lepte meg az ötven éve érettségizetteket.

Kalendárium 2010

302

2008 karácsonya elõtt pár nappal benépesült a régi iskolánk volt tanterme, a 8. c. Két osztálytársammal egyeztetve 40 éves osztálytalálkozót szerveztünk. Hívó szavunkra az ország minden részérõl elindultak, és várakozással telve érkeztek. Vajon megismernek-e, vagy én megismerek-e mindenkit? Kerestük az ismerõs arcvonásokat és hanghordozást, amirõl talán ráismerünk egymásra. Nem múlt el a 40 év nyomtalanul, boldog családosok, nagymamák, nagypapák érkeztek közénk. Az osztályfõnöki órát Monoki Pálné Rózsika tanárnõ tartotta. Örömmel láttuk a fitt, fiatalos lendületét és szellemi frissességét, amit - reméljük - még nagyon sokáig megõriz. A bemutatkozások során kiderült, ki mit tanult, ki hol dolgozik, kinek mekkora a családja. Van, aki a hivatásának élt, magánélete háttérbe szorult. Késõbb a Kisúj étteremben rendezett vacsora után elõkerültek a családi fényképek gyermekeinkrõl, unokáinkról. Büszkeséggel könyveltük el, hogy a tanárainktól olyan indíttatást kaptunk, hogy mindenki megállta a helyét a világban. Ezzel fejet hajtunk emlékük elõtt. Szomorúan vettük tudomásul, hogy hatan már közülünk nem jöhettek el, meghaltak. Páran csak üzenetet küldtek: mindenkire szeretettel gondolnak, de nem tudtak eljönni. Újabb találkozó reményével záródott a hosszú-hosszú beszélgetések sora. Bacsó Endréné Ari Róza

303

304

A 40 éves találkozón készült képen, az ülõ sorban balról jobbra: Bacsó Endréné Ari Róza, Fodor Zsigmondné G. Kovács Irén, Sajtos Ferencné Katona Ágnes, Szegi Ilona, Tónai Ilona, Monoki Pálné tanárnõ, Kása Tiborné Molnár Klára, Szalóczi Sándorné D. Szabó Éva, Püspöki Jenõné Rácz Eszter, Nagykéri Endréné Nagy Margit, Szabó Károly, Göõz Tibor, Molnár István, Kiss László, Csák István, K. Szabó János, Simon Lajos, H Kiss László.

Az elsõ sorban balról jobbra a tanárok: Márta Kálmán, Darvas József, Balogh Mária, Nyíkos Ilona, Rázsó Elek ig.h., Kisbakonyi Ágnes osztályfõnök, Domján László ig., H. Tóth István, Ruzsinszki Jánosné, Béres Emilia, Vince Sándorné, Tóth József. A második sorban: F. Kovács Ibolya, Szegi Ilona, Ujhelyi Margit, Lovas Katalin, Nagy Margit, D. Nagy Erzsébet, Rácz Eszter, Katona Ágnes, Szabó Ildikó, D. Szabó Éva, Ari Róza, Horváth Jutka, G. Kovács Irén, Csípõ Ilona, Tónai Ilona, Károlyi Katalin, Molnár Klára, Lantai Éva. A harmadik sorban: Berkes Gyula, Z. Tóth István, H. Kiss László, Boros István, Csák István, Süveges István, Barta László, Szabó Károly, Boros József, Tóth Lajos, Nánási Endre, Szikszai László, Mércse Zoltán, Bolgovics Ferencz, Molnár István, Kiss László, Simon Lajos, Göõz Tibor, Cs. Nagy Endre, Csízi Albert, K. Szabó János, Nagy Károly gondnok.

Kalendárium 2010 Iskoláink régen és ma

305

Kalendárium 2010 Békési Fanni

Helyi mûvészeink Szenti Ernõ

Egy novemberi vasárnapon Egy zajos, zakatoló vonaton ülök, Sötét, hideg, szeles éjben zötykölõdök. Esõcsepp kopogtat a piszkos ablakon, Búcsút int nekem az én kedves otthonom. Csak a távolodó fények tüze lángol, Mint ezernyi apró csillag, fényük sárgul. Dermedt, néma csendben állnak, mint a gyertyák Szép sorban odakint az utcai lámpák. Kopár, koromfekete száguldó semmi Vesz körül engem, mert nem haza kell menni! Sáros az út, nedves a levél rajta, A bõrönd kereke azt mind felkapja. Egy zajos, zakatoló vonaton ülök, Sötét, hideg szeles éjben zötykölõdök. S könnycseppen át látja otthonom a szívem, Az otthonom, mely mindig hazavár híven.

Szívdobbanás Dobverõi nincsenek kezedben, Hallgasd, hát figyelmesebben! Tam-tam, tatám-tatám.

Amikor ránk talál a szerelem, Egyre gyorsabban lesz az ütem. Tam-tam, tatám-tatám.

Mikor egy gyermek a világba lép Megdobban az emberi szív. Tam-tam, tatám-tatám.

Amikor elszakad két csüggedt szív, Úgy nem doboghat már, mint rég. Tam-tam, tatám-tatám.

Mikor elmegy egy szeretõ lélek, Megáll dobogása a szívnek. Tatám-tatám, tám-tám, tám, tá, t…

306

Késõ esti csönd Ütéstõl megrepedt hang, bibircsókos késõ esti csönd. Semmi, csak a pótösztön szokásos valóságrögtönzése. Ne add fel, kutasd tovább a semmiben fellelhetõ szeretnivalót! Éjjel-nappal a maga javát gyarapította a téged meglelõ. Az igazból éppen úgy, mint a hamisból, a szavak húznak hasznot. Vajon mire gondolsz majd, oda se nézve: amikor elvágod sorsom köldökzsinórját?

Komplett élet Házat sohasem látott vályog. Várfalat hírbol sem ismerõ kõ. Fényfészekben árnyékfióka, hulladékot ringató vízhullám. Öngyulladástól eltiltott anyag, fajsúlyától megfosztott szellem. Mélyen behatoltak a nemlétbe a kor-ömlengés rögmódosulásai. Fillérekért komplett élet, kézzel kitapogatott holdhormon. Ördögmaszk alatt mókás arc: a jót szûken, a rosszat bõven méri.

307

Kalendárium 2010

Helyi mûvészeink

Bészabó András

Bészabó András kisújszállási mûvész-tanár 2009-ben ünnepelte 60. születésnapját, ebbõl az alkalomból Hatvan kép címmel kiállításon mutatta be alkotásainak egy részét. Városunk önkormányzata több évtizedes pedagógiai és mûvészi munkájának elismeréseként Arany János Pedagógiai, Mûvészeti és Kulturális Díjban részesítette.

Apokalipszis

Notre Dame-i hangulat

Bészabó András alkotás közben

A hatvan kép c. kiállítást dr. Feledy Balázs mûvészeti író nyitotta meg

Esztergomi angyal

308

309

Kalendárium 2010

Helyi mûvészeink

Figura Henrik fotóiból

Kutya Gémeskút

Szekér

Visszapillantás

310

311

Kalendárium 2010

Helyi mûvészeink

Józsa Péter fotóiból

Alkony (1)

Folyó víz

Fatörzs 312

Alkony (2) 313

Kalendárium 2010

Helyi mûvészeink

Losonczi József alkotásiból 1973-ban születtem Törökszentmiklóson. Jelenleg Kisújszálláson élek és itt is alkotok a Papi Lajos Alkotóházban. A mûvészethez való vonzódásom már diákkoromban megmutatkozott, rendszeresen részt vettem mûvészeti táborokban. Korán érzékeltem, hogy nem "másképpen" látom a körülöttem levõ világot, hanem inkább "máshogy" keresem a hangsúlyokat. Autodidakta módon gyarapítom tudásomat. Az elsõ idõkben rajzolással és grafikai technikákkal foglalkoztam, majd késõbb ráéreztem az olajfestékben rejlõ lehetõségekre. 1998-tól minden alkalmat és lehetõséget megragadva tudatosan építem saját képi világomat. Képeim szárazlazúros technikával, ecset használatával készülnek. A realista ábrázolásból fokozatosan áttértem a nonfiguratív képek felé. Munkáimban különbözõ stílusjegyek keverednek (konstruktív, expresszív). Foglalkoztatnak a természet alkotta formák geometrikus formaelemei, a színekben és vonalakban rejlõ lehetõségek. Ezek együttalkalmazásával, képeim egységét igyekszem megteremteni. A kromatikus tisztaságú színeket kedvelem, ugyanis ezeknek a színeknek a társa nem a harsányság, hanem a csend. Belsõ világomban fellelhetõ gondolataimat képeimen keresztül próbálom kifejezésre juttatni, az alkotásaim középpontjában az érzelem áll. 1999 óta a "fényképezés öröme" is hatalmába kerített és rendszeresen részt veszek pályázatokon, kiállításokon.

Tavasz

Fogságban 314

315

Kalendárium 2010

Helyi mûvészeink

Harcos Katalin

Letisztult világ - Losonczi József kiállítására -

Ím, felnyílik a szemed, és érzed ezt, amikor látni tanul benned a lélek, mozduló kezed festésbe kezd, születnek szédítõ, szokatlan képek, s jó útján jársz az alkotó szeszélynek. Õrszem áll meredten, õrizve sorsodat, s lám, megérint a kéklõ harmónia, fénytörés bûvöl, vagy játszi kapcsolat, és áramlást kell síkban megfognia ecsetednek, fel-le táncolva ma.

Erdei fények

Színek üzekednek vad orgiában, letisztult formák örvénye kavarog. Bennünk üzennek, nekünk ordibálnak Szín-ördögök, s képzelt angyalok. Nézz! Létezem. Láss, érted vagyok! S amint a bûvös forgatag megéled, képeiden az Univerzum tárul elénk; mestere vagy a rejtõzõ szenvedélynek, s megmutatod mi bennünk a szép, Alkoss soká, ecseted maradjon miénk.

Fénytörés 316

317

Kalendárium 2010

Helyi mûvészeink

Kácsor Károly 1957-ben születtem Kisújszálláson, a középiskolát itt jártam, és jelenleg is itt lakom. Agármérnök vagyok, a mezõgazdaságban dolgozom. A természetet nagyon szeretem, és munkámból kifolyólag szerencsére sokat tartózkodom a szabadban, a fényképezõgép az autóm tartozéka. A fotózás mindig is vonzott, és nagyon régóta mondhatom a hobbimnak. A természetfotózás a ked- én vencem. A természet õszinte és mindig más, a nyitott szemmel járó ember számára csodálatos. Szeretem a makrózást, de szívesen fotózok madarakat és tájakat is. A másik nagy szerelmem a motorozás, amelyre sajnos elég kevés idõm jut.

Sikoly

Sárgaság

Rugóláb

Kukucs

318

319

Kalendárium 2010

Helyi mûvészeink

Máté Albert Magamról: Kisújszálláson születtem, iskoláimat az Arany János Általános Iskolában és a szolnoki Varga Katalin Gimnáziumban végeztem. Jelenleg a BME építészmérnöki karán másodéves hallgató vagyok. Hobbiszinten fotózok, többnyire digitális géppel, ritkán fekete-fehér filmre. Képeim és egyetemi munkáim a www.albrt.extra.hu címen is megtekinthetõk. Víz!

Harc

Vízcseppek

Erõ 320

321

Kalendárium 2010

Helyi mûvészeink

Péter József fotóiból Gyermekkoromban kerültem kapcsolatba a fényképezéssel. Az elsõ gépet a bátyámtól kaptam, az 1960-as évek végén. A fotós ismereteket testvéri segítséggel, illetve magánúton sajátítottam el. Fényképezésem elsõsorban családra, emberek, embercsoportok, események bemutatására, vasúti képekre, természetre, állatok fényképezésére irányul. Fõbb állomásai a fényképezésnek: 1972, 1996, 2003, ezek új gép beszerzését jelentik. Ez mindig változást jelentett a korábbiakhoz képest (a gép megismerése, annak lehetõségei, fényképek elõhívása, tárolása hogy történjen, nagyítás, képkivágás technikája stb.). Nagyításban, képkidolgozásban 2003-tól digitális technika segít. A képeimet nem manipulálom, a képkészítésbe utólag ritkán avatkozok bele (legfeljebb képkivágás). Legfontosabb számomra a pillanat megragadása és a valóság bemutatása.

Tél a ligetben

A Vasutas Klub télen

Tél

322

323

Kalendárium 2010

Helyi mûvészeink

Papi Lajos fotóiból

A Balatonon

Barátságban a fiammal

Úton

Párban 324

325

Kalendárium 2010

Papi Lajos fotóiból

326

Helyi mûvészeink

Tóth Tünde festményeibõl

327

Kalendárium 2010

Köröttünk a természet

Tóth Tünde festményeibõl

Csapadékanomáliák Kisújszálláson Sok gondunk, bajunk mellett két globális veszedelem is fenyegeti társadalmunkat és az egész emberiséget. Az egyik a Föld túlnépesedése és részben ebbõl eredõen a globális klímaváltozás. A Föld éghajlatváltozásának jelei: az áradások, a szélsõségesen magas hõmérsékletek, az aszályok növekvõ gyakorisága, és az ebbõl következõ erdõtüzek, járványok, a tengerek vízszintjének emelkedése, ökoszisztémák összeomlása stb., lassan minden kétkedõt, még az Egyesült Államok elnökét is meggyõzik arról, hogy óriási a baj. Gyorsan tenni kell valamit a klímavédelem érdekében - ha még nem késõ. A fosszilis energiahordozók (szén, olaj) elégetése, az erdõterületek radikális csökkenése révén egyre több üvegházhatású gáz (széndioxid, dinitrogénoxid, metán) került a levegõbe, s ebbõl eredõen az utóbbi 100 évben 1 C0-kal emelkedett a Föld átlaghõmérséklete. Ha a megszokott módon és ütemben szennyezzük tovább Földünk légkörét - s nem hozunk az egész Földre kiterjedõ radikális klímavédelmi intézkedéseket - 2100-ra a földi átlaghõmérséklet hozzávetõleg 2 0C-kal emelkedik. Ennek eredõjeként az átlagos tengerszint 50 centimétert emelkedik, a gleccserek 50%-a elolvad, gyakoribbak lesznek a heves csapadékok, emellett sûrûbben lesznek aszályok, a növény és állatvilágot helyrehozhatatlan károk érik. Ezen a 2 0C-os átlaghõmérséklet növekedésen múlik az emberiség jövõje, s ez egyben a földmûves kultúra végét is jelentheti. Hogy az elõbb vázolt prognózis nem tartozik az ijesztgetés kategóriájába, mutatják az elmúlt évek, évtizedek meteorológiai adatai. Magyarországon ezek a klimatikus hatások fokozottan jelentkeztek. "Magyarországon … Nõtt az árvizek és aszályok gyakorisága. Gyakran egy a klimatikus hatások éven belül jelentkeztek, mint pl. a 2001-es esztendõfokozottan jelentkeztek. ben. Jó példa a szélsõséges idõjárásra az 1999-es és Nõtt az árvizek és 2000-es esztendõ. aszályok gyakorisága." 1999-ben Kisújszálláson 750,5 mm csapadék esett (ezt megelõzõen 1998-ban 703 mm), ebben az évben vonult le a Tiszán minden idõk legnagyobb árhulláma. A Tisza felsõ folyásán árvizek voltak. 2000-ben aszályos év volt. Augusztusban 41,7 oC-kal megdõlt a melegrekord. Kisújszálláson 337 mm csapadékot mértek. Voltak hónapok, amikor nem volt csapadék a Nagykunságban, augusztusban és októberben. A "nevelõ hónapokban", amikor a legtöbb nedvesség kell a növényeknek, alig esett esõ. Májusban 14,3 mm, júniusban 9,3 mm esõ esett.

328

329

Kalendárium 2010


1. ábra Az 1. ábrán egy vonalas grafikonon szeretném bemutatni Kisújszállás igariói mérõállomáson mért csapadékadatok változását az elmúlt 20 évben, 1987 és 2007 között. Az elmúlt 36 év átlagértéke ezen a mérõhelyen 474, 3 mm volt. Az ábra mutatja, mekkora szóródás tapasztalható, s egyre hektikusabbak a változások. 2004-ben 724,8, 2005-ben 787,8 mm csapadékot mértek Kisújszállás déli határában, 1992-ben 353,8 mm-t, 2003-ban 297,7 mm-t jegyeztek fel. A szélsõségek érzékeltetésére mutatjuk be Dobai Tibor házi meteorológusunk adatait: 2. ábra. Õ 1979 óta hûségesen írja az idõjárási adatokat. Jelen táblázat az 1998 és 2008 évek csapadék adatait tartalmazza, megjelölve a kiugróan magas esõnapokat. Látható, hogy az 1999-es év belvizet okozó hatását az 1998-as magas csapadék összege is befolyásolta. A 2005-ös év nálunk, Kisújszálláson újabb katasztrófát okozott: augusztus 4-én 126, augusztus 16-án 82 mm csapadékot kaptunk. Ilyen tömegû víz nem hullt városunkra emberemlékezet óta. Fokozta a belvíz kártételét, hogy a megelõzõ 2004-es évben is 700 mm feletti csapadék volt. A 3. ábra mutatja, hogy az éves csapadék eloszlása mennyire változó. Ezek a szélsõséges értékek évrõl-évre gyakoribbak és a különbségek is nõnek. 2005ben pl. augusztusban 253 mm csapadék esett, októberben már csak 7,6 mm. A klímakutatók azt mondják, hogy a "hidrológiai ciklus intenzívebbé vált", és ez csak fokozódik. Közismert, hogy a nagyintenzitású és nagy tömegû

2. ábra csapadék kevésbé hasznosul, mint a csendes esõ. A hirtelen lezúduló víz elfolyik, sõt a belvízveszély miatt gyorsan el is vezetjük. A nyári csapadék mennyisége hosszú évek alatt várhatóan lehull, de a tavaszi, õszi esõzések tendenciózusan csökkennek. Nõ a gabonatermelés kockázata. Várhatóan a Nagykunságban biztonsággal csak öntözött körülmények között lehet gazdálkodni. Legbiztonságosabb a rizstermesztés. Kisújszálláson külön gond, hogy a mély fekvésû területekrõl az elhanyagolt árkok, csatornák miatt a "felesleges" csapadék nem tud elfolyni. A korábbi években a kártételt az is fokozta, hogy 2008 elõtt a város szennyvízelvezetõ rendszere nem volt kiépítve, így a nagytömegû szennyvízzel telített talaj a lehulló intenzív csapadékot nem tudta befogadni. A kritikus években a kormány a belvíz okozta károkat igyekezett enyhíteni. Az önkormányzat által felmért károknak hozzávetõleg 80-90%-át kompenzálta az állam. 1999-ben 163 lakás károsodott, a kár enyhítésére 14.517 ezer Ft-ot fizettünk ki, 10 önkormányzati ingatlan kárenyhítésére 31.500 ezer Ft-ot kaptunk. A belvízvédekezés költségeihez a kormány 1.594 ezer Ft-tal járult hozzá. 2000ben a további károk enyhítésére 176 lakóépület helyreállításához 38.186 ezer Ft-ot, 18 önkormányzati épület javításához 57.666 ezer Ft-ot kaptunk. A belvízvédekezés eszközeinek támogatására 1.890 ezer Ft-ot utaltak át Kisújszállás

330

331

Kalendárium 2010

Köröttünk a természet tot adott be a város északnyugati öblözetének belvíz-mentesítésére is, ennek összköltsége 424.864 ezer Ft, ebbõl 300 milliós támogatásra számíthat az önkormányzat, ez 71%-os támogatási arányt jelent. Fel kell készíteni a lakosságot is, a katasztrófahelyzetek megfelelõ kezelésére. Jó hír és az árvízkárok mérséklése szempontjából komoly elõrehaladás, hogy 2009. szeptember 24-én két Tisza menti víztározó alapkövét tették le. A 100 millió köbméter víz tárolására alkalmas Nagykunsági tározó, és a 250 millió köbméter víz befogadására alkalmas Hanyi-Tiszasülyi tározó javítja a térség klimatikus viszonyait és egy rendkívüli árhullám esetén 50-70 cm-rel csökkentheti a Tisza vízszintjét. A két beruházás 32,2 milliárd Ft-ba kerül. Dr. Ducza Lajos

3. ábra önkormányzatának. Bár 2000-ben csak 337 mm csapadék esett és szárazság volt, sok ház a talaj zsugorodása, kiszáradása miatt vált életveszélyessé. Így 2000-ben kétszer akkora kár keletkezett, mint 1999-ben. 2005-ben újabb felhõszakadás jellegû csapadék sújtotta a várost. 185 ingatlanban keletkezett kár, a károk enyhítésére 203.968 ezer Ft támogatást kaptak a lakosok, 12 ingatlan olyan súlyosan károsodott, hogy lakóinak új lakást kellett vásárolni. Az önkormányzati ingatlanokban 60.145 ezer Ft kár esett. 2006-ban folytatódott a belvízkárok enyhítése. Újabb 117 épületet renováltak, 17 új épületet kellett a károsult lakóknak vásárolni, ez 147.891 ezer Ft-ba került. A belvíz elleni védekezés költségeihez 3.500 ezer Ft-ot kapott az önkormányzat, megelõzési, helyreállítási feladatokra: 61.493 ezer Ft-ot. A két csapadékos ciklusban jelentkezõ károk nagysága mutatja, hogy a jövõben komolyan fel kell készülni a várható elemi csapások enyhítésére. Karban kell tartani a csapadékvíz-elvezetõ rendszereket, záportározókat kell kialakítani a rövid idõ alatt lezúduló csapadék befogadására. E szándékkal Kisújszállás város pályázatot nyújtott be a város délkeleti és délnyugati belvízöblözeteinek rekonstrukciójára. Az önkormányzat sikeresen pályázott a város belvíz sújtotta területeinek mentesítésére. A bekerülés összköltsége 543.855 ezer Ft, ebbõl a támogatás összege 465.342 ezer Ft, (85,56%). A munkálatok még 2009-ben elkezdõdhetnek. Ugyanebben az évben az önkormányzat pályáza332

Gyöngysor - Kácsor Károly fotója

333

Kalendárium 2010

Kutyavilág "Te egyszer s mindenkorra felelõs lettél azért, amit megszelídítettél." Már szállóigévé váltak Antoine de Saint Exupery leghíresebb mûvének, A kis hercegnek sorai. Sokan mégsem tartják be az örök érvényû mondatot: évente több száz kutya kerül az utcákra Magyarországon. Sokukat az autó üti el, vagy befogják õket, és a sintértelepeken éri utol õket a halál. Az ebtartók Kisújszálláson sem felelõsségteljesebbek, mint máshol: egy év alatt 50-60 kutya vált feleslegessé. Õket a gyepmester fogja be, s néhány lelkes állatbarát gondozza õket. Saját erõbõl és felajánlásokból etetik, gondozzák a kutyákat, és megpróbálnak új otthont találni nekik. A legtöbb kutyát õrzési, védelmi céllal keresik. Ez volt a célja azoknak az õseinknek is, akik elsõként megszelídítették, és maguk mellé fogadták a farkasokat. A legõsibb kutyacsontokat Északkelet-Irakban találták - mintegy 14 ezer évesek. (A régészeti leletek alapján a többi háziállatot csak 3200 évvel késõbb vették maguk mellé az emberek.) A kutyákat védelmi céllal tartották, illetve hamar társsá is vált. Ez a mai napig megmaradt. Kisújszálláson is sokan vannak, akik kedvenc négylábújukat nemcsak egynek tartják a sok állat közül.

Köröttünk a természet Marjai Gréta és kutyája A 11 éves kislányt épp kutyájával játszva találtam udvarukon. Két kutyájuk van: egy nagy termetû, de jámbor bordeauxi-dog és egy kis vadászkutya. Labdáztak. Hideg idõ volt, ködös, de ez rájuk csöppet sem volt hatással. Az iskola után jól esett a mozgás a kislánynak és a kutya is várta már haza kisgazdáját. A nagyobbik kutya hamar kifáradt, a kicsi viszont igazi vadászvirtussal folytatta a labdaüldözést. Gazdája szerint könnyen tanul, intelligens fajta, bár néha túl pörgõs. A kertben pár fának a száráról hiányzik a kéreg, s a virágok is túl vannak néhány "támadáson". Gréti szerint nagyon fontos, hogy jó legyen a választás a kutya fajtáját illetõen. Aki nem szeret vagy nincs ideje sokat mozogni, az nyugodt fajtát keressen, de aki szabadidejét szívesen tölti a szabadban, bevállalhat energikusabb típust is. Amíg kölyök, minden kutya aktívabb, nagyobb a mozgásigénye, így a kis beagle is sok türelmet és odafigyelést igényel. De a kislány szerint megéri a fáradságot, mert csak így válhat a kölyökkutyából felnõtt korára megbízható, hûséges társ.

Pálfi László és magyar vizslái "A macska könnyen vált gazdát; semmi nem érhet fel a kutya hûségével, pláne nem kettõével!" mondja László, két drótszõrû magyar vizsla büszke tulajdonosa. A vizslákat kölyökkoruk óta õ neveli, s bár úgy gondolja, egy menhelyi keverék is lehet olyan okos és jól betanított, mint bármely másik, kutyái fajtája iránt teljesen elkötelezett. Tervei szerint, ha lehetõsége lesz, még vérvonalukat is tovább szeretné vinni. A magyar vizslát az egyik legintelligensebb fajták közé sorolja. A betanításuk - elmondása szerint - könnyen ment, de nem tagadja, hogy ez napi szintû elfoglaltsággal jár. Szívesen tölti kutyáival szabadidejét, s a rengeteg beléjük fektetett energia híven tükrözõdik kutyái engedelmességében, tudásában. Fanni és Amy kiválóan apportírozzák a vadat, hallgatnak a "jobbra", "balra" vezényszóra, s ha gazdájuk úgy kívánja, akár fél napig is képesek egy helyben ülni - ami elnézve a folyton száguldozó, birkózó, ugráló vadászkutyákat, nem kis teljesítmény.

Horváth Zoltán a "Gold Junior" beagle mestertenyészet tulajdonosa. A mestertenyésztõi címet 2006-ban kapta meg. Elsõ beagle kutyája 1999 nyarán került hozzá, azelõtt dobermanokkal foglalkozott. Elõször csak kiállításra vitte kutyáit, de mivel a kutyák szép eredményeket értek el a versenyeken, családjával a tenyésztésbe is belefogott. A kutyafajta családi kedvencként is kiállta a próbát: Zoltán gyermekei játékos, ragaszkodó pajtásra találtak bennük. A gyerekeknek természetes, hogy az állatok mindennapi életük részesei. Édesapjuk állatszeretetébõl adódóan ugyanis más állatok is, teknõsök, papagájok veszik körül õket. A tenyésztõ elmondása szerint nagyon fontos a család támogatása, hiszen a kölykök megfelelõ gondozása sok idõt igényel, a

334

335

Horváth Zoltán - a kutya a hivatása

Kalendárium 2010


pár hetes kiskutyáknak rengeteg törõdésre van szükségük. A gyerekektõl sokat tanulnak a kölykök a rengeteg játék során, ez segít, hogy jól szocializált kutyák kerüljenek ki a családokhoz. Amikor viszont eladósorba kerülnek a kis kedvencek, komoly feladat vár a tenyésztõre és családjára. Egyre nehezebb ugyanis biztos otthont, gondoskodó gazdit találni számukra.

A krokodil Debrecenbe látogatott…

A doktor úr azon kevés állattartók egyike, aki teljes felelõsséggel gondozza kedvencét. A rövid kora reggeli séta során kiderül, hogy a gazdája mellett futkározó, szimatoló fekete szõrgombóc 2002-ben került hozzá. Egy késõi, esõs délutánon vette észre, ahogy a több hónapi kóborlástól kimerült kutya az esõben fekszik a földön; ekkor hívta be magához. A doktor úrnak ekkor ugyan már volt otthon egy idõsebb szintén befogadott - keveréke, de a két kutya jól kijött egymással, s az idõstõl sok túlélési technikát tanult meg az újonnan befogadott kóborló. Ugyan a beszélgetés ideje alatt kitûnik, hogy a kutya még most sem sok parancsszót ért, de az évek során sokat szocializálódott az emberek között. Az évek óta szokásos útvonalon megtett, napi háromszori séta nem eseménytelen. Maci és gazdája mindig próbál segíteni a hasonló sorsú kóbor állatokon. Ha kivert, éhezõ kutyára találnak, értesítik az állatorvost, a hatóságot. A doktor úr véleménye szerint elkeserítõ a töméntelen, esztelen kutyatenyésztés, s az ebbõl eredõ túlkínálat. Emiatt rengeteg, megunt házi kedvenc kerül az utcákra évrõl évre, majd a végállomásra - ahogy õ nevezi a telepet. Oda kijárva, sokszor idõt és energiát nem sajnálva, élelemmel, ruhaanyagokkal próbálja jobbá tenni a telepen gazdira váró kutyák életét. Maci szerencsés kutyának érezheti magát. Kevés kóbor kutyának van akkora szerencséje, hogy hozzá hasonlóan, meleg, szeretõ otthonra találjon. Pozsonyi Gabriella - Tán Eszter

A kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium Jermy Gusztáv természetrajzi szertárgyûjteménye már az 1900-as évek elejére eljutott arra a szintre, hogy a Kárpátmedence tíz legjelentõsebb iskolai gyûjteménye közé sorolta egy korabeli felmérés. A szertár alapítója Jermy Gusztáv, a bécsi egyetemen együtt tanult Anton Kernerrel, azzal az európai hírû botanikussal, akirõl a Kisújszállási Nagykun Kalendárium 2008-as szökõévre megjelent számában méltató írás olvasható). A muzeális értékû természetrajzi szertár alapítása 1856-ra datálható, amikor is Jermy Gusztáv rövid kitérõ után a kisújszállási gimnáziumba került. A jelenleg is gyarapodó gyûjtemény országos jelentõsége ma is vitathatatlan. Ezt számos mértékadó tudós állásfoglalása is bizonyítja. Elég, ha csak a dédunoka, a 93 éves Jermy Tibor akadémikus véleményére alapozunk, avagy Balogh János, Jakucs Pál, Juhász-Nagy Pál, Kaszab Zoltán vagy éppen Soó Rezsõ akadémikusok ezzel kapcsolatos megítélésére gondolunk. A városunkban immár két évtizede megrendezett májusi Herman Ottó országos biológiai verseny is jó szolgálatot tesz a Jermy-gyûjtemény szélesebb körû megismeréséhez, hiszen a verseny egyik gyakorlati feladata éppen a szertár preparátumainak felismerését kéri számon. Mindezek ellenére a szertárgyûjtemény iskolán kívüli bemutatására ezidáig nem került sor - mígnem 2009 tavaszán egy jelentõs fordulat be nem következett. Nagy megtiszteltetés érte ekkor iskolánkat, s vele együtt városunkat, mivel a rangos debreceni Déri Múzeumban a Jermy-gyûjtemény bemutatkozhatott. Két elhívatott természettudományi muzeológus, Lovas Márton és Mezõ Szilveszter ötlete alapján és rendezésében, egy nagysikerû idõszaki kiállítás keretében mutattuk be a szertárgyûjtemény darabjait. A Jegecek, korallok és a természet más csodái címû kiállítás 2009. április 22-én (a Föld Napján) nyílt meg a Déri Múzeum impozáns kupolatermében. Egy teherautónyi kiállítási anyag között útra kelt a szertár különös látványosságának számító nílusi krokodil-preparátum is. A szertárnak ez a nevezetes, emblematikusnak is tekinthetõ darabja éppen 150 éve került a gyûjteménybe, egy Dévaványán elpusztult cirkuszi mutatványállat kipreparált példányaként. Másfél évszázad után a krokodil elhagyta vitrinjét, de szerencsésen vissza is érkezett, ahogyan a sarokban álló "felemás csontváz", amirõl Móricz Zsigmond is megemlékezett a Forr a bor címû munkájában.

336

337

Egy kóbor kutya szerencséje

Kalendárium 2010


A kiállítás megnyitója különös alkalmat teremtett a "Móriczos" diákok találkozójára is. A megjelenteket köszöntötte iskolánk öregdiákja, Halász János Debrecen város alpolgármestere, országgyûlési képviselõ, jelen volt városunk küldöttsége, Kecze István polgármester és az önkormányzat több képviselõje. A megjelentek sorában köszönthettük a Debreceni Egyetem Karcagi Kutatóintézetének laboratóriumvezetõjét, az egykori Jermy-díjas Antal Károlyt is. A két hónapig nyitvatartó kiállítást több százan látogatták meg. Szakemberek és diákok is elismerõen nyilatkoztak a látottakról. A szakmai szempontból kiválóan összeválogatott, valóban ritkaságnak számító preparátumokat esztétikusan és látványosan jelenítették meg a kiállítás rendezõi. Kiállították Illésy János országos allevéltáros ásványokból álló adományának néhány szép darabját. Ugyanúgy láthatta a közönség a helybeli ártézi kút rétegmintáit, amelyek Abrudbányai Nagy János, egykori városi fõorvos ajándékaként kerültek a szertár gyûjteményébe. Ez utóbbi egyedülálló preparátum együttes, mivel a híres Zsigmondy-féle fúrásokból országosan is csupán ez a mintasor maradt fenn. Bodnár Lajos, Móricz Zsigmond természetrajz tanára a gyûjteménygyarapításban utolérhetetlen munkát végzett. Az iskola az 1893/94-es tanévrõl szóló évkönyve errõl így számolt be: az adományok közül "nagyobb értéket képviselnek

a Magyar Nemzeti Múzeumé, 1382 darabot, 423 Ft 15 kr és Horthy Miklós cs. és kir. sorhajózászlós úré 76 darab, 42 Ft 80 kr összegben". Ekkor került a gyûjteménybe a Nemzeti Múzeumból másodpéldányként kapott korall-kollekció is. Mivel az 1956-os budapesti múzeumi tûzben az eredetiek elpusztultak, így ezek különösen fontos darabokká váltak. Ebbõl a gyûjteménybõl láthatott a közönség néhány szép korall-példányt. A Bodnár Lajos által preparált, mindmáig gondos munkát dicsérõ, kiváló állapotban megmaradt madárpreparátumok közül egy túzok kakas és egy fiatal kõszáli sas került bemutatásra. A szertárgyarapító tanárok sorában kiemelkedõ helyet foglal el Szász Károly tanár úr is. Közel A Jermy-plakett, Papi Lajos szobrászmûvész alkotása ötven szolgálati éve alatt igen jelentõsen fejlõdött a szertár gyûjteménye. Különösen a herbáriumi dossziék szaporodtak szép számmal, amelyeket Soó Rezsõ akadémikus az 1950-es években darabonként revideált. Ez az alkalom is legyen méltó emlékezés erre a generációkat pályára állító, tudós tanár egyéniségre, aki 2010. február 6-án lesz 45 éve, hogy véglegesen itt hagyott bennünket. A kiállításon bemutatták azt a Papi Lajos által készített plakettet is, amelyet 1969-ben a szertáralapító emlékére hozott létre az iskola akkori közössége. A Jermy Gusztáv-díjat elsõként Karikó Katalin, az iskola kiváló diákja nyerte el, aki jelenleg a philadelphiai University of Pennsylvania kutatója, városunk tiszteletbeli polgára. A szertár gyûjteménye napjainkban is jelentõsen gyarapodik. Elsõsorban a világot járó egykori diákok juttatnak jelentõs kollekciókat a gyûjtemény részére. Simon Antal - öregdiák, útmérnök - Brazíliából, Japánból, Indonéziá-ból származó, több száz darabból álló tengeri csiga- és kagylóváz együttest adott át személyesen az oktatási intézménynek. A kiállított tárgyak között láthatta a közönség a világ legkisebb patás állatának, a jávai kancsilnak egy példányát, amelyet Vietnámból hozott Kovács József gyûjtõszenvedélyérõl is jól ismert konzervipari mérnök. A jelenlegi diákok közül is többen - szenvedélyüknek hódolva - szertárgyarapítókká váltak. Külföldi útjaikról hazatérve egy-egy ritka ásványt, állati preparátumot ajándékoznak a gyûjtemény számára. Willand Péter és Sánta Gábor tanulók pedig a város környékérõl összegyûjtött õskori régészeti leletekkel gazdagították a szertár anyagát. Külön meg kell emlékeznünk azokról a nemzetközi hírû tudósokról, akik

A nílusi krokodil és a múzeum egyik legértékesebb preparátumegyüttese, a korallgyûjtemény a Magyar Nemzeti Múzeum ajándéka 1894-bõl 338

339

Kalendárium 2010


gazdag ajándékaikkal írták be nevüket a szertár történetébe. Balogh János ökológus professzor, aki gyermekéveit a szomszédos Ecseg-pusztán töltötte, trópusi útjairól hazatérve adta át a gyûjtemény számára az ott készült fotókat, az ott vásárolt edényeket, faragott dísztárgyakat, egyéb néprajzi emlékeket. A legnagyobb becsben tartott relikviák azok, amelyeket a Szent-Györgyi Alberttel és Selye Jánossal éveken át folytatott levelezés emlékeként õrzünk a gyûjteményben. A tõlük kapott dedikált könyvek, fotók és levelek féltve õrzött darabjai ennek a kollekciónak. A két világhírû tudóst 1974 augusztusában Jermy Gusztáv-díjjal tüntette ki az iskola biológia szakköre. Mindketten "boldog örömmel" fogadták ezt a nem szokványos gesztust. A kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium híres gyûjteményét 1974 februárjában "Jermy Gusztáv természetrajzi szertár és múzeum"-má nyilvánítottuk. A szertár ajtaján elhelyeztük a Papi Lajos helybeli szobrászmûvész által készített vörösrézlemez-domborítást, amelyet Gál István diák, a biológia szakkör érettségizõ diákja (jelenleg belgyógyász fõorvos) leplezett le. Remélhetõleg természetrajzi szertárgyûjteményünk híres krokodilja más értékes preparátumokkal egyetemben a jövõben újabb kiállításra is ellátogat… Dr. Tóth Albert

Néhány szó a szõlõrõl

Losonczi József: Gondolatok 340

A szõlõ az egészségünk megõrzésének egyik fontos gyümölcse. Nézzük meg, mi minden található benne. Sok vitamin: A- (béta-karotin), B1-, B2- és C-vitamin, valamint ásványi anyagok, nyomelemek, kalcium, vas és foszfor is. Különösen fontos a szõlõ magas káliumtartalma. A kálium vízhajtóként hat, így elõsegíti az anyagcseretermékek kiürülését a veséken keresztül. A szõlõ ezen kívül gyümölcssavat, szõlõcukrot és pektineket tartalmaz, ami a rostanyagokhoz hasonlóan gondoskodik a jó emésztésrõl. A piros szõlõben van még cserzõanyag is, ami a bélnyálkahártyára van hatással. Az ún. flavonoidok - fõleg a piros szõlõben találhatók - jó hatást gyakorolnak a szívre, az érrendszerre, és segítenek az érelmeszesedés kialakulásának megakadályozásában is. Az értékes tápanyagokat akkor õrizheti meg teljesen, ha a szõlõt frissen, héjával és magjával együtt fogyasztjuk. A szemeket mindig alaposan meg kell mosni. Hogy ezt a sok jó tulajdonságát élvezhessük, meg kell tanulnunk néhány fontos dolgot a termelésrõl. A szõlõ a legvízigényesebb növények egyike. Sokan azt gondolják, hogy a szõlõ gyökérzete képes a legszárazabb idõben is biztosítani a saját vízigényét. Ez így is van addig, amíg nem alakul ki egy olyan száraz nyár, mint az idei volt. Ekkor már jelentõs öntözésre van szüksége ahhoz, hogy az életét fent tudja tartani. Hogy ez így is legyen, szárazságban elõször azokat a réEgészséges szõlõhajtás szeit veszti el, amelyek a fenntartását kevésbé veszélyeztetik. Így elõször a fürtök kezdenek fonnyadnak, majd leszáradnak. Aztán az öregebb részek következnek, és végül a tenyésztõcsúcsok. Ezek megmaradnak mindaddig, amíg fent tudják tartani az életüket. Ez akkor szûnik meg, ha csapadék vagy öntözés útján vizet kap a tõke. Ha ez késõn történik meg, a következõ évi termés veszélybe kerül, csak a vegetatív fejlõdés lesz teljes értékû. Ezért ha az elõrejelzés azt jelzi, hogy szárazság következik, az öntözését haladéktalanul el kell kezdeni. A szõlõ vízigénye egy tenyészidõben 700-800 mm, ezért ha nincs csapadék, elég jelentõs vízmennyiséget kell kijuttatni. 341

Kalendárium 2010


Tápanyagigényét tekintve a növekedéshez nitrogénre van szüksége, foszfor a gyökeresedéshez és a generatív fejlõdéshez szükséges. A kálium a gyümölcs fejlõdését, a tõke ellenállóságát növeli a külsõ hatásokkal szemben, és a cukortartalom kialakulásában is jelentõs a szerepe. Ezen túl sok mikroelemre van szüksége ahhoz, hogy teljes értékû termést kapjunk. Összefoglalva: a jó terméshez a környezeti tényezõk komplex hatása szükséges (víz, talaj, tápanyag, hõ, fény, a levegõ mozgása, stb.) Fontos még beszélnünk a növényvédelemrõl, mert egészséges növényt csak így tudunk nevelni. A szõlõben fellépõ peronoszpóra, lisztharmat és botritisz fertõzések komoly terméskiesést és minõségromlást okoznak az ültetvényekben. A kialakuló járványszerû fertõzések még a következõ évben is éreztetik hatásukat a vesszõkben és a rügyekben tett károsításukkal. A peronoszpóra és lisztharmat fertõzések elõsegítik az ültetvények korai leromlását. Az elmúlt évek rendhagyó idõjárása azt eredményezte, hogy mind a két betegség járványszerûen felütötte fejét egy tenyészidõszakon belül, a botritisz pedig a fiatal hajtások, virágok és fürtök károsításával okozott jelentõs kiesést.

ban teljesül). Hosszan tartó csapadékos idõjárás esetén fennáll a járvány-veszély lehetõsége (és többnyire be is következik). Védekezés: A fertõzött, lehullott, beteg leveleket a talajba kell forgatni. Ha telepítés elõtt állunk, és lehetõségünk van rá, a sorokat telepítsük az uralkodó széliránynak megfelelõen. A kémiai védekezés az elõrejelzésen alapul. A peronoszpóra olcsó ellenszere a réz, a réztartalmú permetezõszerek. A technológiákban jól alkalmazható a jó esõállóságú és nagy felületaktivitással rendelkezõ Cuproxat.

Peronoszpóra A szõlõ peronoszpóra csapadékos években világszerte a legveszedelmesebb betegség. Folyamatos jelenléte miatt állandóan figyelemmel kell kísérni az ültetvényben. Kedvezõ idõjárási feltételek mellett a légzõnyílásain keresztül rajzó spóráival megbetegíti a növényt. A gyorsan támadó fertõzés megtámadja a szõlõ levelét, bogyóját, kocsányát és hajtását is. Növényvédelmi szempontból a leghatékonyabb védekezés a megelõzés - fakadástól érésig. Kórokozó: Plasmopara viticola Endoparazita moszatgomba. 1878. évi megjelenése óta rendszeresen károsít, a védekezés ellene elengedhetetlen a szõlõültetvényekben. Tünetek: A fiatal leveleken sárgászöld, kör alakú olajfoltokat figyelhetünk meg. A fonákán a gomba szaporító képletei fehér színû kivirágzást, penészgyepet okoznak. Ezek a foltok idõvel barnulnak, elszáradnak, nekrotizálódnak. Az idõsebb leveleken tipikus, mozaikos foltosodás, a fonákon fehér penészgyep tapasztalható. A fertõzött levelek elszáradnak és lehullanak. A szõlõfürtök zsendülésig fogékonyak a fertõzésre. A kocsányok, a fiatal bogyók és a virágok besárgulnak, fehér penészgyep jelenik meg rajtuk, majd elszáradnak. A nagyobb, borsó nagyságú bogyók lilás színûvé színezõdnek, majd összemennek, száradnak (ezeken nincsen penészgyep). Forrás: A gomba a lehullott levelekben telel át (oospórával). A kezdeti fertõzéshez 10 Celsius fok és legalább 10 mm csapadék szükséges (ez legtöbbször május-

Kórokozó: Botrytis cinerea A gomba fõleg sebeken keresztül jut a növénybe (jégverés, rovarok okozta sérülések, bogyók felrepedése). Sok növényen okoz kárt (polifág kórokozó). Tünetek: A virágkocsány és a virág elhal, felületükön a fertõzésre jellemzõ szürke penészgyep jelenik meg. A bogyók rothadnak, sûrû, szürke konídiumtartó gyepet figyelhetünk meg rajtuk. A még zöld bogyók, és a már beérett bogyók is rothadásnak indulnak. Az érett bogyókon nemesrothadás alakul ki (az aszúsodás folyamata). Forrás: Elhalt és élõ növényi részeken egyaránt áttelel. A konídiumok kifejlõdéséhez 20-25 Celsius fok és magas, 92-97%-os páratartalom szükséges. A megfelelõ körülmények között akár hat óra alatt kifejlõdik. A széllel terjed. A csapadékos, meleg nyárvégi (augusztus-szeptember) idõjárás járványveszélyt okozhat. Védekezés: Szellõs, levegõs tõkéket alakítsunk ki. A rovarkártevõk és a lisztharmat (sérves bogyó) elleni védekezés megakadályozza a sebek kialakulását a növényeken. Jégverés esetén a sebeket lehetõleg zárjuk le. A kémiai védekezést a kritikus fertõzési idõszakokban végezzük: virágzás vége, fürtzáródás elõtt, szüret elõtt egy hónappal (járvány esetén szüret elõtt két héttel is).

342

343

Szürkepenészes rothadás

Peronoszpórával fertõzött fürt

Kalendárium 2010 Lisztharmat Hosszú évekre visszatekintve a lisztharmat leküzdése jelentette a legtöbb nehézséget a szõlõ növényvédelmében a rejtõzködõ életmódja miatt. Az új vizsgálati eredmények a fertõzések kialakulásában a lisztharmat kleisztotéciumos áttelelésének jelentõségét emelik ki, amely új elgondolást eredményez az ellene való védekezésben. A fertõzést egyre korábbi idõpontokban lehet észlelni, ezért a korai lisztharmat elleni védekezést is komolyan kell venni. A kialakuló betegséget már nagyon nehéz blokkolni. Kórokozó: Uncinula necator (Erysiphe necator) A tömlõsgombák osztályába tartózó gomba. Szaporodásához ideális feltétel a 15-28 Celsius fokos hõmérséklet, valamint mérsékelt páratartalom. A nagy mennyiségû csapadék és a kánikulai hõmérséklet a gomba számára kedvezõtlen a fertõzés szakaszában. A fertõzés korai szakászában azonban a gombának szüksége van csapadékra (kora tavasz).

Köröttünk a természet fertõzéshez. A másodlagos fertõzés átterjed a szõlõbogyókra. A bogyókon is megfigyelhetõ a fertõzésre jellemzõ lisztes bevonat. Súlyos fertõzés és a védekezés elmaradása esetén az utolsó stádiumban a bogyók felrepednek (sérves bogyók), elõsegítve más, sebparazita kórokozók megtelepedését. Forrás: A szõlõlisztharmat az elõzõ években megfertõzõdött rügyekben telel át. A vesszõk barna foltossága szinte mindig az erõs elõzõ évi fertõzésre utal. Védekezés: A fertõzés megelõzésének egyik feltétele, hogy az elõzõ évi fertõzést megelõzzük, mivel a fertõzés forrása és súlyosságának egyik meghatározó tényezõje az elõzõ évi fertõzés mértéke. A metszés során figyeljünk a fertõzött hajtások eltávolítására és megsemmisítésére. A tél végi lemosó permetezés a védekezés egyik alappillére, semmiképpen se mulasszuk el! A szellõs, levegõs, esõ után gyorsan száradó tõkék nem kedveznek a magas páratartalmat kedvelõ gombáknak, így a lisztharmat gombának sem, ezért metszéskor igyekezzünk ilyen tõkéket kialakítani.Száraz idõjárás esetén már májustól védekezzünk kontakt és szisztémikus (felszívódó) szerekkel. Természetesen közel sem teljes a károsítók és az ellenük való védekezés bemutatása, most csak a legfontosabbakról írtam. A többit majd jövõre. Paszternák Ferenc szaktanácsadó

Lisztharmat a szõlõszemeken Tünetek: A szõlõlisztharmat a szõlõ minden zöld növényi részét károsítja. Lisztes, hintõporszerû, kézzel letörölhetõ bevonatot hoz létre a fertõzött növényi részen. A korai fertõzés nehezen észlelhetõ, mert a fiatal szõlõlevelek finom szõrszálakkal borítottak, ami a leveleket nagyon hasonlóvá teszi a lisztharmatLosonczi József: Behálózott 344

345

Kalendárium 2010

Egészségünkre!

Kihajtom a libám a rétre…

2009, a „különös” évjárat az influenza történetében

Az alábbi felvételt Monoki Ferencné Kenéz Gizella juttatta el kalendáriumunk szerkesztõségéhez, a következõ írás kíséretében: "Ez a fénykép 1967-ben készült a Karahát tanyán. 200 libánk volt. Meghízlalva értékesítettük õket, több állatot is tartottunk. Így az összerakott pénzbõl tudtunk építeni a városon, két gyermeket neveltünk fel. A nagyobbik fiam a MÁV dolgozója, a kisebbiknek sajnos nincs munkája, szociális segélyen van. Mi meg már nyugdíjasok vagyunk."

Az influenzás megbetegedés fõ idõszaka novembertõl márciusig tart. Kórokozói a humán A, B és a C influenza vírusok. Az A vírus kiterjedt járványokat, a B vírus általában kisebb, helyi, a C vírus elszórt, egyedi eseteket okoz. Ez év tavaszán Mexikóban megjelent egy új, halálos áldozatokkal járó influenzajárvány, a H1N1 egyik változata, amely az "új influenza A(H1N1) vírus" nevet kapta. A kór átterjedt az Egyesült Államokra, majd más kontinensekre is, köztük Európába. Az új vírus részben sertés, madár és emberi A-vírusból származik. Nevében a "H" a hemagglutinin fehérjére, az "N" a neuraminidáz fehérjére utal, ami a vírus felszínén található. A H1N1 törzsek számos különbözõ törzzsé mutálódtak korábban is, köztük van például a spanyolnátha vírusa (1918-1920), amely az emberiség történetének egyik legpusztítóbb jár-

A kép megjelentetésének lehetõségét köszönjük. A szerkesztõk

346

347

Kalendárium 2010

Egészségünkre!

ványa volt. Az enyhe emberi influenzák vírusai (2006-ban az összes influenzás megbetegedés mintegy felét okozták), járványos sertésinfluenza törzsek és a madarakban talált különbözõ törzsek is H1N1 törzsbõl származnak. Az influenza vírus cseppfertõzéssel terjed. Legjellemzõbb tünetei a több napig fennálló magas láz, izomfájdalom, fejfájás, és a gyakran hetekig fennálló levertség. Felsõ légúti hurutos tünetek nem minden esetben lépnek fel. Elõfordulhat még hasmenés, hasi panaszok és hányás. Az influenza és a megfázás tünetei sokban hasonlítanak egymáshoz, de mégis jól elkülöníthetõk. Az influenza ugyanis nem légúti tünetekkel, hanem lázzal, hidegrázással, borzongással, rossz közérzettel, fej- és izomfájdalommal, álmossággal, esetenként jellegzetes szegycsonttáji fájdalommal kezdõdik, amelyet a torokban kaparó érzés, esetleg száraz, improduktív köhögés követhet, és a hurutos tünetek csak késõbb jelennek meg. Azt, hogy az influenzás beteg A(H1N1) vírussal fertõzõdött-e, kizárólag erre alkalmas laboratóriumban végzett vizsgálattal lehet eldönteni. A betegség lappangási ideje általában 1-4, maximum 7 nap. Az új influenzával kapcsolatban a legnagyobb veszélyt a különbözõ szövõdmények kialakulása jelenti, amelyek közül az alábbiakat figyelték meg: - vírusos tüdõgyulladás, amelynél a tünetek gyorsan romlanak, a beteg gépi lélegeztetésre szorul. Ennél a szövõdménynél a halálozási arány 30-60% között van. - krónikus légzõszervi megbetegedésben szenvedõknél a másodlagos bakteriális tüdõgyulladás igen gyorsan alakulhat ki a tünetek kezdetétõl számított 2-3. napon. - az influenza-vírusfertõzés hajlamosít másodlagos bakteriális fertõzésre. Influenza idején a légzõszervek mûködése legyengül, így a belélegzett baktériumokkal szemben a szervezet kevésbé ellenálló; kialakulhat középfülgyulladás, homlok és melléküreg gyulladás. A betegség kialakulásának megelõzésére védõoltás igénybevétele a legjobb mód. A védõoltásoknak óriási szerepe van abban, hogy a fertõzõ betegségek által okozott halálozást (melyek a múlt század elején az elsõ helyen álltak) nagymértékben uralni tudtuk. A Magyarországon készített vakcina elölt, teljes (A)H1N1 vírust tartalmaz. Ez az elölt vírus nem tud influenzát okozni, arra viszont alkalmas, hogy hatékony immunválaszt váltson ki a szervezetben. Elõfordulhat, hogy oltás után is bekövetkezik a fertõzés, de annak lefolyása sokkal enyhébb lesz. A védettség az oltás beadását követõ 2 hétben alakul ki. Az oltást nem ajánlják a tojásfehérje érzékenységgel rendelkezõ személyek részére és az egy éven aluli kisgyermekek részére, ahol oltási tapasztalataink nincsenek. Az új influenza vírus elleni vakcinának is lehetnek mellékhatásai. Gyakori mellékhatások lehetnek: az injekció beadásának helyén jelentkezõ

fájdalom, bõrpír, duzzanat, keményedés, fáradtságérzet és rossz közérzet. Nem gyakori mellékhatásként fejfájást, ízületi fájdalom, verítékezés, láz, izomfájdalom tapasztalható. Nagyon ritkán érgyulladás, az agy és gerincvelõt érintõ gyulladás; elenyészõ számban a végtagoktól a test felé terjedõ fájdalom, bénulás alakulhat ki. Ezen utóbbi súlyos mellékhatások valószínûsége azonban elenyészõ az új influenza okozta halálos szövõdmények valószínûségéhez képest. Ha már kialakult az influenzás megbetegedés, a tünetek kezelésén túl (lázcsillapítás, stb.) léteznek úgynevezett vírus ellenes gyógyszerek, közülük olyanok is, amelyekkel az influenza kezdeti stádiumában meg lehet akadályozni a tünetek kialakulását és segítik a gyorsabb felépülést. A fertõzõdés esélye csökkenthetõ, ha kerüljük a szoros érintkezéseket, és betartjuk az általános személyi higiénés szabályokat, valamint rendszeresen tájékozódunk a járványhelyzettel kapcsolatban. - étkezések elõtt és azon kívül is naponta többször mossunk kezet. A kézmosás meleg vízzel és szappannal történjen, és legalább 20 másodpercig tartson. Azok az alkohol tartalmú kézfertõtlenítõk, amelyek legalább 60%-os alkoholtartalmúak, szintén hatásosak. Különösen figyeljünk oda gyermekeinkre e tekintetben. - kerüljük el, hogy kezünkkel a szemünkbe, orrunkba vagy szánkba nyúljunk, mert ez egy lehetséges bejutási kapu a vírus számára. - köhögéskor, tüsszentéskor használjunk zsebkendõt, és a papír zsebkendõket egy orrfújás után dobjuk el, ne gyûjtögessük. - helyezzünk nagyobb hangsúlyt az egészséges táplálkozásra, fogyasszunk sok zöldségfélét, gyümölcsöt, szükség esetén szedjünk immunerõsítõ vitaminkészítményeket, és ne feledkezzünk meg a bõséges vízfogyasztásról (1,5-2 l/nap). - pihenjünk eleget, mivel a kimerültség rontja az immunrendszer mûködését és könnyebben megbetegszünk. - kerüljük járvány idején a nagy tömeget. - fertõtlenítsük rendszeresen a közösen használt felületeket (telefon, asztalfelület, számítógép billentyûzet, kilincsek, stb.). - ha betegek vagyunk, ne menjünk közösségbe. - súlyosabb megbetegedés esetén forduljunk orvoshoz. Dr. Ducza Eszter gyógyszerész, egyetemi adjuntus

348

349

Kalendárium 2010

Egészségünkre!

Ha felmegy a pumpa… Olyan idõket élünk, amikor a körülöttünk lejátszódó események miatt nagyon könnyen elveszíthetjük nyugalmunkat, amikor a megélhetési, családi problémák következtében tele lehetünk szorongással, feszültséggel, bizonytalansággal. Ráadásul az átlagos magyar életvitel rendkívül egészségtelen mind a táplálkozás, mind a testmozgás tekintetében. Mindezek hatására nem csoda, hogy nagyon sok magas vérnyomásban szenvedõ honfitársunk van. Sokan még ma is úgy gondolkodnak a magas vérnyomásról, hogy nem kerülhetõ el, ha az ember egy bizonyos kort elér, akkor szinte velejárója a hipertónia betegség. Való igaz, hogy az életkor elõrehaladtával és az erek rugalmasságának csökkenésével nagyobb valószínûséggel alakul ki a magas vérnyomás, ugyanakkor az újonnan felfedezett betegek jelentõs része nem idõs, hanem fiatal vagy középkorú. A felnõtt lakosság mintegy 30%-a szenved ebben a betegségben. Amikor vérnyomást mérünk, akkor két értékkel jellemezzük azt: az ún szisztolés (a szív összehúzódott állapotában mért) és a diasztolés (a szív elernyedt állapotában mért) vérnyomással, melyeket higanymilliméterben (Hgmm) fejezünk ki. Az egészséges vérnyomás értéke 120/80 Hgmm körül van. Ha vérnyomás 130/80 felett van, akkor már ún. határérték magas vérnyomásról beszélünk, ami jelzés a szervezet felõl, hogy olyan folyamatok indultak le, melyek a hipertónia kialakulásához vezetnek. Tényleges magas vérnyomásról akkor mérhetõ, ha a vérnyomás értéke eléri vagy meghaladja a 140/90 Hgmm-t. A hipertóniát csendes gyilkosnak is szokták nevezni, hiszen a betegség sokszor teljesen tünetmentes, csak a vérnyomásmérés mutatja ki, amit emiatt rendszeresen el kellene végezni mindenkinek. Egyes felmérések szerint a betegségben szenvedõknek csupán 10%-a kap megfelelõ kezelést Magyarországon, aminek elsõsorban az az oka, hogy a betegek nem is mennek el az orvoshoz, vagy nem is tudnak állapotukról. Pedig a magas vérnyomás olyan súlyos szövõdmények okozója, mint az agyvérzés, a szívinfarktus, vagy a szemfenék bevérzés okozta látásromlás. Sok esetben a hirtelen bekövetkezõ halálesetek hátterében egy évekig kezelés nélkül hagyott vérnyomásprobléma áll. Az esetek egy jelentõs részében a magas vérnyomásnak azért vannak tünetei, habár ezek a jelek legtöbbször nem csak a hipertónia esetén jelentkezhetnek. Tünet lehet a fejfájás szédülés és fáradékonyság megjelenése. Elõfordulhat, hogy a betegnek látászavara, elsõsorban "szikralátása" lesz, vagy gyakori vizeletürítésre panaszkodik. Figyelmeztetõ tünet lehet a minden különösebb

ok nélkül kialakuló orrvérzés is. Nagyon sok múlik rajtunk annak tekintetében, hogy mit teszünk a magas vérnyomás ellen. Természetesen a legjobb, amit tehetünk a megelõzés, de ha már kialakult a betegség, akkor sem értelmetlen változtatni az életvitelen, természetesen a gyógyszerszedési utasítások pontos betartása mellett. Mit és hogyan kell változtatnunk az életmódunkon, hogy ne segítsük a hipertónia létrejöttét? Az egyik legfontosabb dolog a testsúlycsökkentés. Ha csupán 3 kg-ot fogyunk, a vérnyomásunk kb. 7 Hgmm csökken, 12 kg-os fogyás esetén ez akár 20 Hgmm is lehet! Mindez azt jelenti, hogy akár egy középsúlyos magas vérnyomásbetegség csupán a testsúlycsökkentésével si jól kezelhetõ. Ehhez persze az kell, hogy kevesebbet együnk és fõleg ne este a TV vagy számítógép elõtt, illetve ügyelnünk kell arra is, hogy étrendünk elsõsorban zöldségekbõl, gyümölcsökbõl és gabonafélékbõl álljon, melyet kiegészítünk tejtermékekkel és legfeljebb egy kevés hússal. Ettõl persze a hazai szokások nagyon messze állnak, de ez az egyik oka, hogy sok a vérnyomás- súlyproblémával küszködõ beteg is. Régóta ismert, hogy a konyhasó túlzott fogyasztása emeli a vérnyomást. A napi só szükségletünk 2 gramm körül van, amit bõven megeszünk a boltban vásárolt kenyerekben, sajtokban és felvágottakban. Mindez azt jelenti, hogyha az otthon készült ételt egyáltalán nem sóznánk meg, akkor is túl sok sót ennénk. Nyilván az élelmiszeripart nagyon nehéz átállítani az egészséges élelmiszerek gyártására, ez természetesen a mindenkori kormányzat feladata kellene, hogy legyen, de sajnos általában senki sem törõdik ilyen szinten az egészségvédelemmel. Nem marad más hátra, mint hogy saját magunkat kell védenünk, mégpedig oly módon, hogy amennyire lehetséges, visszaszorítjuk a bolti kész élelmiszerek fogyasztását, az otthon készített ételeket pedig nem, vagy csak enyhén sózzuk. A sós ízhez hozzá lehet szokni. Ha valaki kb. egy héten keresztül nem sózza meg az ételeit, akkor kezdetben sótlan lesz minden, ugyanakkor a hét vége felé újra megjelenik majd a sós íz, mert a nyelvünk ízlelõbimbói képesek lesznek a kisebb sómennyiséget is észlelni. A konyhasóval szemben (nátrium-klorid) növelni kell a kálium-klorid bevitel (pl. tengeri só, zöldségek, gyümölcsök), mivel a kálium bevitel, elsõsorban a fiatalabb hipertóniásokban szintén csökkenti a vérnyomást. Az alkoholfogyasztás sem tesz jót a vérnyomásnak. A tömény szeszes italok egyértelmûen emelik az értékét, de napi 3-4 dl vörösbor után is már emelkedik. A kávé és más koffeintartalmú italok átmeneti vérnyomás emelkedést eredményeznek, ugyanakkor ez magas vérnyomás betegségben elhúzódó lehet, és jelentõsen ronthatja a vérnyomáscsökkentõ gyógyszerek hatását. Így sem az alkohol, sem pedig a koffein tartalmú italok nem javasoltak magas vérnyomásban, és nem segítik a megelõzést sem.

350

351

Kalendárium 2010

Egészségünkre!

Az erek egyik legnagyobb ellensége a dohányzás, melynek hatására csökken az erek rugalmassága, károsodik a vesemûködés. Ezek az ártalmak pedig többek között a hipertónia kialakulásához vezetnek. Ráadásul minden cigaretta elszívásakor jelentõs érszûkület következik be a szervezetben, ami szintén emeli az erekben mérhetõ nyomásértéket. A hipertónia hátterében gyakran áll a stressz, mint kiváltó tényezõ. Mindenkinek meg kell találnia azokat a stressz levezetõ módszereket, amelyek segítenek letenni a terheket. Ebben sokat segíthet az Istenbe vetett hit és a szabadidõ értelmes, pihentetõ eltöltése. Sajnos manapság sokan úgy gondolják, hogy nincs idõ pihenni, pedig a heti pihenõnap nélkül az ember szervezete hamar megbetegszik. Gondot jelent az is, hogy ah pihenésre jut idõ, akkor a legtöbben olyan módon kapcsolódnak ki, amely csak tovább rontja a kimerültséget (éjszakai buli, italozás, dohányzás, kábítószerezés). Sokan a TV elõtt szeretnek kikapcsolódni, ami megint csak ártalmas lehet egy idõ után egyrészt a mozgásszegénység, másrészt a gondolkodásra és beszélgetésre jutó idõ csökkenése miatt. Sokan a virtuális világba menekülnek a problémáik elõl, pedig a bátor szembenézés és tudatos életvitel váltás valódi megoldást hozhatna és segítene a vérnyomásproblémák kezelésében is. A magas vérnyomás elleni küzdelemben fontos megemlíteni még a testmozgás szerepét, hiszen rendszeres mozgás nélkül nincs egészség. A mozgás nemcsak a magas vérnyomás betegséget mérsékli, de jó eszköz az alacsony vérnyomásban szenvedõk számára is. Két naponta 1 óra, vagy napi fél óra mozgás mindenkinek szükséges, ami lehet gyaloglás, kerékpározás vagy bármilyen sport, ami megmozgatja az izomzatunkat. Alapvetõen nem is kellene sportolni, ha naponta mindannyian legalább 10000 lépést tennénk, de sajnos átlagosan 4000-5000 lépésnél többre nem futja az idõnkbõl és napi tevékenységünkbõl adódóan. Még egy fontos tanács: legyen minden otthonban vérnyomásmérõ és ellenõrizzük rendszeresen az egész család vérnyomását. Ma már ez nem luxus, hanem a háztartás alapvetõ felszerelési eszközei közé tartozik. A fentiekbõl az következik, hogy a magas vérnyomás betegséget elkerülhetjük és kezelhetjük is egyszerû, ámde sokszor mégis ellenállást kiváltó életviteli változtatásokkal. Ugyanakkor mindannyiunknak csak egy élete van, amivel gazdálkodhatunk, így érdemes ezt a páratlan kincset megbecsülni és védeni a helyes életmóddal és lelket is megújító életvitellel. Dr. habil. Gáspár Róbert gyógyszerész egyetemi docens

Mindennapi jóga

352

Nincs kivétel a globalizálódó, információkkal zsúfolt világ megerõltetése alól. Mindannyiunknak szüksége van arra, hogy képesek legyünk pár percre elzárkózni ez elõl, csöndben szívünkre hallgatni, hogy tudjuk, kik vagyunk, és miért úgy döntünk, ahogy döntünk. A jóga megfelelõ koncentrációval segít megnyitni érzelmeinket, kezelni konfliktusainkat, túllépni azokon. Ez az õsi tudomány összekötõ kapocsként képzelhetõ el a test, az elme és a szellem között. A róla szóló legkorábbi feljegyzések Tibetbõl származó pergamentekercseken olvashatók, majd késõbb több õsi kultúrában is gyökeret eresztett, például a kínaiak, a maják vagy az indiaiak között. Idõszámításunk szerint 200-800 között került sor a jógatechnikák rendszerezésére, melynek napjainkra számos válfaja vált ismerté. A jóga és a meditáció az új évezredre túllépett azon, hogy mindössze a szakembereket és a társadalom kis szegletét érdekelje csak, mint a 60-as évek elején. Úgy tartják, hogy jótékony hatással van az egészségre, a lélekre. Mindenki gyakorolhatja, az igazgatóktól kezdve a sportolókon át az átlagemberekig. Az iránta való nagy érdeklõdés következtében bevonult a családok, háztartások életébe. Sok jógairányzat azokra összpontosít, akik ki akarnak lépni a szokványos életbõl, s szerzetesnek, remetének, istenkeresõknek állnak. De ezen kívül olyan irányzatok is létrejöttek, melyek azoknak szólnak, akik "csupán" egészségesen, boldogan szeretnének teljes életet élni.

353

Kalendárium 2010

Egészségünkre!

A továbbiakban olyan gyakorlatok következnek, melyeket bárki elvégezhet, s nem igényelnek különösebb felszerelést, elõkészületet, mégis gyorsan és hatékonyan adhatnak erõt a mindennapok nehézségeinek leküzdéséhez.

A fogyatékkal élõk és épek közös összefogása

Egyszerû gyakorlatok Ásítás Kezdje a gyakorlatot kilégzéssel. Lassan lélegezzen be. Tátsa ki a száját, torka is táguljon szélesre, és lazán engedje le az állkapcsát. Lassan, ásítva lélegezzen ki, s közben lazítsa el a torok izomzatát. Ezután finoman csukja be a száját. Sarkon járás Álljon a sarkára, s tegyen így néhány apró lépést. Légzése legyen szabad és egyenletes. Sarokemelés Helyezkedjen el egyenes állásban. Kezdje a gyakorlatot kilégzéssel. Belégzéskor emelje fel a sarkát, majd kilégzéskor ereszkedjen vissza. Ismételje tizenötször. Ezután kezdje ellenkezõ sorrendben: kilégzéskor emelje fel a sarkát és belégzéskor ereszkedjen vissza a talajra. Összetett kezek Mellkasa elõtt helyezze két tenyerét egymásra, úgy, hogy ujjai fölfelé mutassanak. Maradjon néhány lélegzetvétel erejéig ebben a helyzetben. Érezze, hogy teste ellazul, miközben légzése egyre mélyebb és nyugodtabb. Ez a keresztény imádkozó kéztartás egy óindiai üdvözlõ és imatartás volt, amely több ászanában is fellelhetõ. A gyakorlat hatékonyságát növeli, ha belégzéskor tenyerünket erõsen összeszorítjuk. A tenyerek összenyomását kezdje a csuklónál, majd fokozatosan haladjon fölfelé, a tenyér közepén át az ujjakra, egészen az újjak hegyéig. Kilégzés közben csökkentse lassan a nyomást, ismét a tenyér tövétõl kezdve. Ismételje kezdetben háromszor, ezután fokozatosan egyre többször.

354

A Belszervi Betegek, Rokkantak Napsugár Egyesülete 2002. évi megalakulása óta a hét fõs elnökséggel, csoportbizalmiak irányításával alapvetõ feladatuknak tekintik a több mint száz tagot számláló egyesületben a fogyatékkal élõ és ép tagtársak közös összefogását. Egymás kölcsönös segítése megnyilvánul többek között a rokkantnyugdíjas, idõs, egyedül élõ beteg tagtársak életkörülményei alakulásának a figyelemmel kísérésében. Az egyesület csoportvezetõi kialakítottak egy jelzõrendszert is, ha beteg tagtársuknak szükségszerûen gyors segítségre van szüksége. A rehabilitációs munkájukkal igyekeznek elõsegíteni, hogy a fogyatékkal élõ tagtársaik is azt érezhessék, a társadalom aktív tagjaként számítanak tevékenységükre. A Napsugár Egyesület közgyûlése által elfogadott éves rendezvényterv alapján 2009-ben is 14-16 programon nyílt lehetõsége a tagságnak és hozzátartozóiknak arra, hogy bekapcsolódjanak az egyesületi eseményekbe. Ilyen hagyományos rendezvény a nõnapi köszöntés, a nyári és õszi kulturálisés sporttalálkozók, a kirándulások megtartása. A karácsonyi ünnepek elõtt tartják az évzáró összejövetelüket. A vezetõség szerény ajándékcsomaggal ajándékozza meg a tagságot. Az egyesület elnöksége július 25-én a mûvelõdési házban már hatodik alkalommal rendezte meg 120-150 fõ részvételével családias hangulatban a szabadidõs-, kulturális-, sporttalálkozót. Az egyesület tagsága számára további jelentõs esemény volt a VII. Fogyatékkal Élõk Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Sport- és Kulturális Napon való részvétel. 2009. október 8-án Szolnokon, a Tiszaligetben tartott hagyományos megyei találkozón a Napsugár Egyesület tagságát több, mint ötvenen képviselték. A rendezõ szervek képviselõi miután köszöntötték a találkozóra érkezett közel négyszáz fõt, a színpadon mindjárt kezdetét is vette a fogyatékkal élõk és épek kulturális csoportjainak bemutatója. A kisújszállásiak képviseletében Ö. Tóth Istvánné is színpadra lépett versmondással. A fellépések szüneteiben különbözõ helyszíneken népi, ügyességi és sportjátékok is voltak. A kellemes õszi idõben a jó levegõn, szép környezetben ebéd elõtt rövid sétákat is lehetett tenni a rendezõktõl ajándékba kapott új pólóban. Az élményekben gazdag nap befejezéseként közös éneklés, tánc volt a fõtéren felállított színpad elõtt. Sokan énekeltek, mozogtak a zenére, még azok is, akiknek ez nehezére esett. Fõként akkor, ha mozgássérültként csak nézhették a mûsort. Az említett rendezvények jól szolgálták a fogyatékkal élõk és épek közös összefogását, szórakozását. Ari Géza 355

Kalendárium 2010

Egészségünkre!

A szántóföldtõl az asztalig

A döntést tettek követték és 2009 áprilisában elkezdõdött az építkezés. Az épületek átalakítása után júliusban megkezdõdött az Olaszországból importált komplett technológia telepítése. A tisztítást, hántolást, csiszolást, osztályozást, optikai válogatást, gépi anyagmozgatást, csomagolást végzõ gépsor telepítését a tervezõ útmutatása alapján a Nagykun szakemberei végezték. A kivitelezés az európai uniós és magyarországi élelmiszer-elõállító helyre vonatkozó biztonsági elõírások betartásával történt. Az üzem szeptemberre elkészült, beüzemelése megtörtént, elkezdõdtek a próbagyártások. A próbaüzem eredményei megmutatták, hogy a feldolgozó alkalmas kiváló minõségû rizstermékek gyártására, csomagolására. Az engedélyezési eljárás lefolytatása után megindulhatott a folyamatos termelés. A 2009-ben megtermelt 300 millió forint értékû, 5.000 tonna mennyiségû hántolatlan rizs feldolgozásával 500 millió forint termelési értékû kereskedelmi rizstermék és saját keverõüzemünkben felhasználható melléktermék elõállítását tervezzük. Novembertõl az alábbi termékekkel, 1 kg-os zsákos kiszerelésben állunk a kis- és nagykereskedelem és rajtuk keresztül a fogyasztók rendelkezésére: "A" minõségû NAGYKUN Rizs "B" minõségû NAGYKUN Rizs NAGYKUN Barna Rizs Amit kínálunk, az a folyamatos, megbízható, kiváló minõségû magyar élelmiszer, aminek biztosítéka munkatársaink szakértelme és szorgalma. Fazekas Gyula

- rizsfeldolgozó épült a Nagykunban Mottónk: "Egészséges, jó minõségû, magyar élelmiszert a magyar fogyasztó asztalára!" A Kisújszálláson élõ emberek többsége tudja, hogy városuk határában évtizedek óta termesztenek rizst. Ezek a területek nagyrészt a Nagykun 2000 Mg. Zrt. mûvelésében vannak. A részvénytársaság mára a hazai rizstermesztés legnagyobb szereplõjévé vált. Hazai fajtákat termeszt, de a több éve kialakított olasz termelõkkel történõ együttmûködés alapján olasz fajták termesztésével is próbálkozik. 2009ben 191 hektárral bõvítette a berendezett területét, valamint a meglévõ 1.317 ha területen lézeres felületrendezést hajtott végre. Évi 4000 tonna rizst termel, további 1000-1500 tonna termést integrál. Az utóbbi években két lépcsõben, elsõsorban a rizs szárításra alkalmas szárítóüzemet épített, amivel elérhetõ a nyersrizs magas szintû kikészítése. Ennek jelentõsége a jó minõségû hántolatlan rizs elõállításában van. 2008-ig a megtermelt hántolatlan rizst a feldolgozóknak értékesítette. 2008-ban a Társaság tulajdonosai, vezetõi rizshántoló és csomagolóüzem megépítése mellett döntöttek. Terveik szerint a megtermelt hántolatlan rizs feldolgozásával megszûnne a nyersrizs eladásában lévõ szûk mozgástér, valamint jó minõségû kereskedelmi termék elõállításával és forgalmazásával nagyobb jövedelmezõség érhetõ el. Továbbá a rizs vertikum kiépítésével megvalósul egy alapvetõ élelmiszertõl elvárt garancia: „szántóföldtõl az asztalig” minõségi nyomon követhetõsége.

356

357

Kalendárium 2010

Egészségünkre!

„A méz tömény napsugár, sûrû cukor, kacagó szeretet”*

Végeztek vizsgálatokat a méz sebgyógyulást elõsegítõ és sebfertõtlenítõ hatásának értékelése céljából. Kisebb égési sebek, mandulamûtétek, horzsolások, mûtét utáni hegek, gyulladásos bõrbetegségek mézzel történõ kezelése gyorsította a gyógyulást. Eredményesen alkalmazták a mézet fej- és nyakrákban szenvedõknél a sugárterápia következtében kialakuló nyálkahártya-gyulladás csökkentésében is. Alsó légúti megbetegedés esetén a lefekvés elõtt mézet fogyasztó gyermekeknél csökkent az éjszakai köhögések száma és erõssége. De a jótékony hatásai ellenére a mézet sem szabad mértéktelenül fogyasztani. Nagy mennyiségben fogyasztva hasmenést okozhat. Magas cukortartalma miatt diabéteszeseknek, pollentartalma miatt virágpor-allergiában szenvedõknek a méz, illetve a méztartalmú készítmények ellenjavalltak. Egy év alatti gyermekeknek adása nem tanácsos. Mézel a nyílt sebek kezelése sem javasolt. Mindezek ellenére édesítésre mindenképp érdemes a finomított cukrok helyett mézet használni, mert természetes formában tartalmaz egyszerû cukrokat és mellette még megannyi fontos ásványi anyagot, vitamint.

Ahogy beköszönt a tél, egyre többen nyúlunk a mézes bödönhöz. Teát édesíteni, torokkaparást enyhíteni, vagy egy finom mézes puszedli alapanyagához kerül mérlegre ez az aranyszínû sûrûn folyó csoda. Az ember már az õskorban ismerte és fogyasztotta a mézet értékes tápanyagként és édesítõszerként. Ezt bizonyítja egy 16000 éves Spanyolországi sziklarajz, amely egy lépes mézet gyûjtögetõ embert ábrázol. Az Ószövetség is ír a méhek tartásáról, és a méz szüretelésérõl. Az ókori Egyiptomban sebgyógyítás céljából alkalmazták. A mézelõ méhek háziasítása mintegy 6000 évvel ezelõtt kezdõdött, és a selyemhernyó mellett ez az egyetlen korán háziasított rovarfaj. A méz a virágok nektárjából származik. A nektárt a házi méh gyûjti össze, melyet elõgyomrában átalakít, és a lépbe helyez. Onnan pergetéssel (centrifugálás) nyerik, majd a nagy edényekbe gyûjtött méz tetejérõl a durvább szennyezõdéseket eltávolítják, tisztítás után szûrik és sûrûségét vízzel egy adott értékre állítják. Tartalmaz cukrot, kis mennyiségû fehérjét, szerves savakat, enzimeket, vitaminokat (B1, B2, B6, C, biotin), illóolajokat, flavonoidokat, ásványi sókat, kb. 20% vizet és polleneket. Enyhén savas kémhatású. Gyógyászati felhasználása: gyulladt torok esetén bevonásra, köhögési inger mérséklésére, enyhe köptetõként, ízjavításra. Már régóta alkalmazott roboráló, édesítõ és ízjavító szer. Mézet vagy mézzel édesített teát gyakran fogyasztanak felsõlégúti és gyomor-bélhurutok esetén. Külsõleg sebek kezelésére használják, valamint bõr- és hajápoló kozmetikumok alkotóeleme. Klinikai vizsgálatokat fõként a méz antimikrobiális aktivitására vonatkozóan végeztek. Bizonyos baktériumokkal szemben erõs antibakteriális hatást mutatott. Ilyen baktériumok a Staphylococcus aureus, Helikobacter pilori, Escerichia coli, Salmonella enterocolitis. 358

(A címben szereplõ idézet Böszörményi Gyulától származik.) Dr. Ducza Ágnes

Morzsák "Mézédes a világ, ha elég méhecske gyûjtöget az embernek!" - Frank Herbert "A repülés ismert törvényei szerint nem lehetséges, hogy egy méh repülni tudjon. A szárnyai túl kicsik ahhoz, hogy a levegõbe emeljék a kövér kis testét. Persze a méh akkor is repül, mert a méhek fittyet hánynak arra, hogy az emberek szerint mi lehetetlen." - Mézengúz c. film -

359

Kalendárium 2010

Egészségünkre!

Receptek

verd bele az vajban; de az tikmonynak szemét kihányjad, borsold, gyömbérezd, sózd meg, tedd szénre, valamig fõ, mindaddig tiszta kanállal keverjed. Az rántott, eszedbe ne vedd, hogy meg ne keményedjék; mikor fel akarod adni, idején ki vedd a tüzrõl, mert csak az serpenyõnek melegségétõl is meghevül; az serpenyõt tisztétsd meg, s mind serpenyõstül add fel. Ha pedig fejedelemnek csinálod, ezüst tálban készétsd el, s ugy add fel.

I. Tapasztó Szabolcs: Ételeink régen és most Hamis gulyásleves régen és most Magyar nemzeti leves (eredeti szöveg szerint) egykor Nyolcz darab meglehetõs nagyságú nyers burgonyát meghámozunk, tisztán megmossuk, ezután szépen koczkára vágva egy kaszerolba tesszük, s hat dekagram friss vajjal puhára pároljuk. Ezalatt egy darab középnagyságu vöröshagymát apró koczkára vagdalunk, s kevés vajjal világossárgára pirítjuk. Egy csipetnyi paprikát is teszünk hozzá. (Ahol különben az ételeket erõsebben szeretik, lehet több paprikát is venni.) Az így megpirított hagymát átpaszírozzuk egy szürõn. Mikor a burgonya már elég puha, ezt s megpiritott paprikás hagymatörmeléket hozzátesszük, azután felöntjük egy liternyi huslével. Most az egészet fölforraljuk, s az alatt három tojás sárgájával kemény tésztát gyurunk, melyet csinos apró koczkára vagdalunk. Ezt mikor a leves forr, beledobjuk, egy ideig forrni hagyjuk, kellõen megsózzuk, azután föltálaljuk. (1743. évjárat)

Azaz rántotta… Hozzávaló személyenként 3 db tojás, 1 dkg zsír vagy olaj esetleg vaj, só. A tojásokat mély tálban jól elhabarjuk, megsózzuk. A zsiradékot palacsintasütõben megforrósítjuk, s a tojást a forró zsírba öntjük. Villával a sütõedény szélétõl a közepe felé kavarjuk, egy csomóba gyûjtjük, hogy az egész átsüljön. Ízlés szerint keményebbre vagy lágyabbra hagyhatjuk. Amennyiben a rántottát tojássütõben készítjük, úgy abban fel is tálalhatjuk. Elõtte azonban a tetejét paprikával vagy borssal megszórhatjuk, savanyúságot is adhatunk hozzá. Dúsíthatjuk még az ételt szalonnadarabkákkal (a zsírján süthetjük is), ízesíthetjük még vöröshagymával, paprikával, paradicsommal, sõt szaporíthatjuk tejjel, tejföllel stb. II. Csízi Pál és neje: Kunsági "tüzes hús" tócsnival

Hamis gulyásleves… a mai változat Hozzávalók: 20 deka burgonya, 2 evõkanál olaj vagy 3 dkg zsír, 15 dkg leveszöldség, 1 hagyma, pirospaprika, zöldpaprika, paradicsom, gulyáskrém vagy gulyásleveskocka, csipetke. A hagymát apró kockákra, a zöldséget karikákra, a burgonyát kockákra vágjuk. A hagymát a zsiradékban fedõ alatt megpirítjuk, rászórjuk a paprikát, hozzáadjuk a zöldséget, amit fedõ alatt félpuhára párolunk. Beletesszük a burgonyát, az ízesítõket, vízzel felengedjük, és csendesen addig fõzzük, amíg a burgonya megpuhult. Csipetkét vagy apróbb galuskát, nokedlit fõzünk bele, ízlés szerint. (Horváth Ilona szakácskönyvének XIII. kiadása) Rántotta régen és most Tikmonyból hig rántott sülve…

Az étel alapja: marhalábszárpörkölt chili szósszal ízesítve - ettõl lesz "tüzes", vagyis jó csípõs a hús. Úgy készítem, hogy bográcsban kevés olajon füstölt szalonnát pirítok. Amikor kiadta a zsírját, hagymát pirítok rajta. Majd teszek hozzá õrölt paprikát, fokhagymát, összeízesítem, majd ezen jól átforgatom a húst. Fõzés közben vörös borral engedem föl. Szükség szerint ezzel pótolom, ha elfõtte a levét. Miután a hús megpuhult s a pörkölt elkészült, ízesítem sóval, borssal, színes paprikával, s ha kell még chilivel, paradicsom szósszal ízesítem. Az étel körete: a tócsni - úgy készül, hogy a nyers burgonyát lereszeljük. Teszünk hozzá lisztet, kefirt, tojást. Majd ízesítjük kevés fokhagymával, borssal, sóval és petrezselyemlevéllel. Az egészet jól összekavarjuk, a fasirthoz hasonlóan megformázzuk, majd kilapítjuk és olajon vagy vastárcsán megsütjük. A tálaláskor a tányér alján lesz a tócsni, rátéve a "tüzes hús". Jó étvágyat kívánnak a recept ajánlói: Csízi Pál és felesége

Az igen szép tiszta vajat olvaszd meg, szürd egy tiszta mázos serpenyõben, de az vaj igen meleg ne legyen, hanem csak az mint megolvad, az tikmonyat 360

361

Kalendárium 2010 III. Vígh Kálmán: Fokhagymás busa Hozzávalók: 2 kg busa, 1 fej fokhagyma, 20 dkg füstölt szalonna, Delikát fûszerkeverék (ételízesítõ), õrölt fekete bors, étolaj. Elkészítése: A füstölt szalonnát vékony szeletekre vágjuk. Felét egy tepsi aljára sorba rakjuk. A megtisztított busát besózzuk, befûszerezzük, majd a sorba rakott szalonnára helyezzük. Az összeaprított fokhagymából a halra és a belsejébe is rakunk, majd a megmaradt szalonnával betakarjuk. Kevés olajat öntünk a tepsibe, és alufólia alatt kb. 30 percig pároljuk. A fólia levétele után megpirítjuk. IV. Csízi Pál: Kékfrankos harcsapaprikás abszolút gyõztes recept az I. Kisújszállási Halászlé- és Halételfõzõ versenyen Hozzávalók: 1 kg harcsahús, 2 paradicsom, 2 paprika, 20 dkg vöröshagyma, 3 dl vörösbor, 10 dkg füstölt szalonna, 2-4 gerezd fokhagyma, 25 dkg zsíros túró, 60 dkg csuszatészta, tejföl, õrölt édes és csípõs fûszerpaprika, só. Elkészítés: A harcsahúst nagyobb kockára vágjuk, enyhén sózzuk, majd félre rakjuk. Lassú tûzön kisütjük a kockára vágott füstölt szalonnát. Ha kész, a pörcöt kiszedjük, félre rakjuk. (Ez lesz a csuszatésztához keverve.) A zsíron üvegesre pároljuk a nagyon apróra vágott vöröshagymát. Ha kész, öntsünk rá 1 dl vizet, majd süssük vissza zsírjára. Belerakjuk az apróra vágott paprikát, paradicsomot, zúzott fokhagymát, és 3-4 percig pároljuk, majd belerakjuk a halat. Néhányszor óvatosan átforgatjuk, hozzáadjuk az õrölt fûszerpaprikát, újból átforgatjuk, majd felöntjük a vörösborral. Kissé nagyobb láng felett fõzzük. Ha a levét pótolni kell, azt kevés forró vízzel, vagy borral tegyük. A csuszatésztát magam készítem. 1 kg liszthez 10 db tojást teszek, és 1 kávéskanál sót. Jól kidolgozom, majd 20 percet pihentetem. Vékonyra nyújtom, hagyom megszáradni. Ha kész, összetördelem, és ruhazacskóban tárolom. A pörkölthöz sós vízben kifõzök 60 dkg tésztát, olajjal vagy zsírral kikent serpenyõre szedem, tûz felett belekeverem a pörcöt és a túrót. Tálalásnál a csuszatésztát a tányér aljára rakom, fészket csinálok a közepébe, ebbe rakom a pörköltet. A tetejét meglocsolom tejföllel, közepébe szúrok egy szép petrezselyem levelet, zöld és piros csípõs paprika karikákkal díszítem. Jó étvágyat!

362

Kaleidoszkóp

Irány Nizza! Kedves kisújszállásiak! Engedjék meg, hogy egy-két mondatban bemutatkozzon a cikk szerzõje. Kiss Attila, biológus PhD hallgató vagyok Szegedrõl. Kisújszálláson nõttem fel, szüleim, Kiss Lajos és Sáfár Róza negyedik gyermekeként jöttem a világra. Már gyermekkoromban is érdekelt a világ felfedezése és megismerése, emiatt vonzott a kutatói pálya. A kutatót mindig foglalkoztatja az ismeretlen megismerése, a felfedezés vágya szakterületén és azon kívül is. Így a különbözõ külföldi konferenciák alatt vagy azok után lehetõség nyílik az adott szervezõ ország egy-egy városát, tartományát megismerni. Az elmúlt években számos lehetõségem nyílt arra, hogy különbözõ országokban prezentáljam munkámat, és emellett lehetõségem adódott megismerni Bologna, Padova, Athén, és idén nyáron Nizza városát. Úti beszámolóm témája így Nizza és környéke. Egyrészt ez a legfrissebb emlék, másrészt az elmúlt évek külföldi látogatásai közül talán ez áll a legközelebb hozzám. Sajnos csak öt napot tölthettem kedves kollegámmal Nizzában és környékén, de úgy gondolom, hogy sikerült felfedezem Dél-Franciaország, Provance nagyszerû részeit. A kedves olvasókat nem szeretném untatni unalmas statisztikákkal, hogy hányan élnek e vidéken, milyenek a gazdasági mutatók stb., inkább megpróbálok egy betekintést nyújtani a mindennapokba és kedvet csinálni az utazáshoz.

363

Kalendárium 2010

Kaleidoszkóp

A nizzai Nice Côte d'Azur reptéren szállt le a repülõ - ez Franciaország második legforgalmasabb reptere, ahonnan az Angol sétány mentén haladva gyorsan és kényelmesen be lehet jutni a belvárosba. Aki bírja, akár gyalog is nyugodtan nekivághat a cirka 4-6 km-es sétának. A helyi közlekedés kiváló: napközben és éjszaka is vannak járatok a környezõ városokba (pl. Antibes, Monaco, Cannes stb). A jegy ára pedig csupán egy euró. A helyi szállodák kategóriától függõen - megbízhatók, és általában még magyar pénztárcához mérve sem megfizethetetlenek. Az éttermek a belvárosban, a külvárosban és az Óvárosban kitûnõek: számos provence-i specialitás kerül az étlapra. Rendkívül ízletesek, harmonikusak a borok, amelyek kitûnõek a legjobb étkekhez - habár ez a francia konyhát és borokat ismerve nem meglepõ. A kulináris élvezetek után térjünk át a kulturális mámorba. Néhány mondatba megpróbálom bemutatni Nizzát és környékét. Nizzában számtalan látványosság fogadja a turistákat. Elsõképpen szeretném megemlíteni a tengerpartot, ami a várost határolja. Kellemes, tiszta víz, aprókavicsos tengerpart fogadja a vendégeket és nem utolsó sorban a helybélieket, akik a napi munka után szeretnek megmártózni a tengerben, majd a naplementében gyönyörködve indulnak haza. Pontosabban nem is haza, hanem legtöbben összeülnek és egy finom vacsora, valamint provance-i bor mellett megbeszélik a nap történéseit. Mindezek mellett érdemes megnézni Nizzában a Chagall Múzeumot, amely 1973-ban nyitotta meg kapuit. Nizza városának híres szülötte Giuseppe Garibaldi Nizza (1807. július 4., Caprera-1882. június 2.), a két világ hõse. A város egyik gyöngyszeme, a SaintNicolas ortodox orosz katedrális mutatja, hogy a császári család mennyire vonzódott Nizza városához. A Parc Impérial lábánál épült, Nyugat-Európá-

ban legszebb orosz templomnak tartják: falait kivételes ikonok, fafaragások és freskók díszítik. Nem szabad kihagyni a sétákat az óváros árnyékos utcáin sem. Ez a kacskaringós utcákkal és színes homlokzatokkal teli városnegyed a szárd építészet színeit és stílusát tükrözi. Következõ napon, a modern kori parfümgyártás és iskola "fõvárosába" Grasseba látogattunk. A Nemzetközi Parfüm Múzeumba saját érzékeinket (látás, szaglás, ízlelés) felhasználva élhetjük át a hajdani és a mai parfümgyártók hétköznapjait, majd a szomszédos üzletben megvehetjük a híresebbnél híresebb parfümöket. Mellesleg egy kis kuriózum a város központjában lévõ öntisztító mellékhelyiség, amely negyedóránként önmagát árasztja el vízzel. Mindezen megpróbáltatások után a következõ utunk Monacóba vezetett. Amennyiben igaz a mondás, hogy "Nápolyt látni és meghalni!", akkor számomra élni Monacóban lenne a szállóige. Nehéz szavakba önteni a látottakat, amit a nagyhercegség nyújt a kívülállók számára. Itt található és látogatható a Hercegi Palota, a Napóleon Múzeum (a hercegi család megszállottja Napóleonnak), a híres Óceonográfiai Múzeum (ahol Custo kapitány kalauzolta a látogatókat), az Opera és a Kaszinó-tér a Kaszinóval, ahol a világhírességek költik millióikat. Mindezen pompa és csillogás után visszatérve Nizzába egy pohár kellemes bor mellett még egyszer magamba szívtam az elmúlt napok történéseit, és a tengerbe bukó nap ragyogását. Örökké elmémbe véstem e nagyszerû utazást, és ezzel remélhetõleg másokban kedvet ébresztettem, hogy ellátogassanak Nizzába és annak szemet kápráztató környékére. Kiss Attila

364

365

Kalendárium 2010

Kaleidoszkóp

A repülés: hivatás, hobbi és szerelem

"csicskáztattak" minket. Nem egyszer elzavartak bennünket különbözõ repülõs újságokért, és persze mi is átfutottuk azokat. Így fertõzõdtem meg és nagyon megszerettem a repülést. 1971-ben vitorlázó repülõ szakszolgálati engedélyt szereztem - korkedvezménnyel, mert akkor még tizenhét éves sem voltam. A vitorlázó repülést azonban nem folytattam tovább, helyette 1972ben elkezdtem a mezõgazdasági fõiskolát Nyíregyházán. - Ott csak mezõgazdasági ismereteket vagy repülést is oktattak? - Mindkettõt. A fõiskola mellett folyt a repülõgép-vezetõi szakszolgálati engedély megszerzése, és miután azt kézhez kaptuk, különbözõ típusú repülõgépekkel repültünk. - A szakszolgálati engedély kifejezés mit takar? - Ugyanazt a célt szolgálja, mint egy autóvezetõi jogosítvány, ebben is vannak kategóriák. Benne van az orvosi alkalmassági vizsga is. Miután megszereztük a szakszolgálati engedélyt, és befejeztük a hároméves fõiskolát, 1975-ben kikerültünk a nagybetûs életbe. - Hol kezdett dolgozni? - Bánhalmán kezdtem, a Közép-tiszai Állami Gazdaságnál. Akkor még mindenkinek volt biztos munkahelye. Leállamvizsgáztunk július elején, és egy hét múlva már dolgozhattunk, gyakoroltuk a fölszállásokat. Annak idején én Szolnok környékén csináltam az inasfölszállásokat; egy tapasztalt pilóta mellé osztottak be, és ott el kellett tölteni egy bizonyos repülési idõt, egy bizonyos fölszállásszámot. Utána jött az ellenõrzés, csak ezután engedtek önállóan dolgozni, az nem volt elég, amennyit a fõiskolán gyakoroltunk. Akkoriban azonban olyan nagy volumenû munkák voltak, és olyan gyorsan kellett a pilóta, hogy mi csupán egy félévet inaskodtunk; késõbb már - ahogy a fõiskola ontotta a pilótákat - nõtt ez az idõtartam. - Miért pont a mezõgazdaságot választotta? - Annak idején, amikor még gimnáziumba jártunk, hárman vadászpilótának is felvételiztünk. Csak azért, hogy lóghassunk a gimibõl. Három napos volt az orvosi vizsgálat a kecskeméti repülõorvosi intézetben, és ketten meg is feleltünk. A katonai kötöttségeket azonban nem bírtam. Ezért jelentkeztünk utána Nyíregyházára, és ezért lettem mezõgazdasági repülõgépvezetõ. Innen többször invitáltak a Malévhoz, és más kisebb repülõcéghez is. Eleinte a pénz miatt nem mentem, mert a mezõgazdaságban többet kerestem akkoriban, azután pedig nem akartam feladni a kis lokálpatrióta életemet, mivel a nagyvárost nem tudnám elviselni. - Elõfordultak veszélyes szituációk a munkája során? - Igen. Voltak kényszerleszállásaim. A repülés nagyon szép dolog, de olyan, mint a sebész szakmája: itt nem lehet tévedni. Ha az ember téved, az életével fizet, itt nincs másik lehetõség. Ezt a szakmát csak sok gyakorlás után, odafi-

„Minden fölszállás változatosságot jelent” Rácz János harmincnégy éve repül hivatásosan. Kisújszálláson 1983 óta munkálkodik mezõgazdasági repülõgépvezetõként. Dolgozott Egyiptomban és Szudánban, mégis lokálpatriótának vallja magát, és Kisújszálláson szeretne nyugdíjba vonulni. Munkája során városunk és annak környéke fölött repülõgépérõl vegyszerekkel és mûtrágyával szórja be a termõföldeket, hogy a termények egészségesen növekedhessenek. Körülbelül 72 ezerszer emelkedett fel a földrõl, és 11 200 órát tartózkodott a levegõben. Tudja, hogyan néz ki Kisújszállás a magasból, és imád repülni. - Mikor döntötte el, hogy szakmájaként a repülést választja? - Mindig is azt csináltam, amit szerettem, amiért éltem-haltam. Itt Kisújszálláson jártam gimnáziumba, illetve az utolsó növényvédõ gépész szakon érettségiztem. Már a harmadik osztály után elhatároztuk néhányan, hogy repülõs vonalon haladunk tovább. Az idõsebbek még elsõben megfertõztek minket a repüléssel. Akkoriban nem volt semmi probléma abból, hogy az idõsebbek

366

367

Kalendárium 2010

Kaleidoszkóp

gyeléssel, fegyelemmel, érzékkel és rátermettséggel szabad folytatni. Az egyik kényszerleszállásom 1978-ban áttételháztörésbõl adódott. Az áttételház, a motor nagyobb fordulatát redukálja kisebb légcsavarfordulatra. Az áttételházban megadta magát egy fogaskerék, és kényszerleszállást kellett végrehajtanom, de semmi baj nem történt, mert jó volt a terep, és le tudtam tenni a gépet. A másik kényszerleszállásom Afrikában, Szudánban történt. Ott a beduin szerelõk kerozin mellett egy kis vizet is tankoltak a gépbe, és a hajtómû megállt. Ám ott is sikerült olyan terepen kényszerleszállni, hogy minden és mindenki épségben maradt, de akkor, azt átélve - kommunikáció nélkül a semmi közepén - mindez elég borzalmas volt. - Hogyan került ki Afrikába? - A Repülõgépes Szolgálat állami szervezet volt, azt derítette föl egy egyiptomi vállalkozó, és egy külkereskedelmi szerven keresztül küldtek ki minket. Egyiptomban és Szudánban is dolgoztunk. Lényegesen jobb fizetést kaptunk, mint itthon - az akkori magyarországi fizetésünk háromszorosát. Viszont jóval többet is kellett adni érte, hiszen nagyon rossz körülmények között kellett ott dolgoznunk, az idõjárási körülmények, az életfeltételek borzasztóak voltak. Nehéz volt kibírni, de ötéves szerzõdésünk volt az 1983-88 közötti idõszakra, és évente 3-4-5 hónapot kellett kint tölteni. Két hónapot a szervezet még kibírt, elhasználta a tartalékait, de utána már nagyon nehéz volt. Viszont megtaní-tottuk a beduinokat gulyást, paprikás krumplit fõzni, palacsintát sütni. Muszáj volt rávenni õket, hogy valahogy a számunkra kedvezõ ízeket varázsolják elõ. Mindamellett a higiénia is elképesztõ volt, de az emberi szervezet mindent túlél. A betegségek ellen kaptunk három-négyfajta oltást, a malária ellen pedig tablettával védekeztünk. Akkor örültünk azonban a legjobban, amikor hazajöhettünk, és megúsztuk betegségek nélkül. Nekem

sikerült, de voltak felelõtlenebb egyének is, ám nem a magyarok között. Nemzetközi csapatban folytattuk a munkát, volt ott új-zélandi, portugál, svéd, osztrák, és ebbõl a nemzetközi csapatból többen felelõtlenek voltak, és meg is haltak. Minden évben volt egy-két áldozat a pilóták közül is. - Mióta dolgozik Kisújszálláson? - Még mielõtt kimentem Afrikába, 1983-ban már Kisújszálláson dolgoztam. - Milyen géppel repül, repült? - Sokáig az AN-2 típusú repülõ volt a legjobb, amelyet a mezõgazdaságban használtunk. Ezzel a géppel dolgoztunk a legtöbbet. De repültem még Z-37, M-18 típusú repülõgéppel, 1994 óta pedig a Turbo Æmelak Z-137T típusú szerkezettel dolgozom. A "T" betû a végén azt jelenti, hogy turbópropelleres, tehát nem dugattyús hajtómûve van, hanem gázturbinás, amely lényegesen környezetbarátabb, erõsebb és megbízhatóbb, mint a korábbiak. - Szeret vele repülni? - Nagyon. - Említette, hogy 1994 óta repül ezzel a repülõvel. Mennyi idõs a gép? - Ezek a fajta gépek 1990 környéki gyártásúak, de nincsenek túlságosan igénybe véve. Üzemidõ- és állapotfüggõ ápolásokat, karbantartásokat kell elvégezni ezeken a repülõgépeken, s évente mûszaki vizsgán vesznek részt, mint az autók is. - Hogyan telik egy mezõgazdasági repülõgép-vezetõ munkanapja? - A munkanap a kemikáliák szórásából, a permetezésbõl, mûtrágyaszórásból áll. Vagy pedig a különbözõ gabonafélék vetésébõl, mert régebben búzát, rizst is vetettünk repülõrõl. A fekete rizst a mai napig is repülõrõl vetjük. Mindenféle megrendelõnek rendelkezésére állunk, akinek tápanyag-utánpótlási, permetezési gondja van, vagy nem tud rámenni a földre, mert nagyon vizes a talaj, vagy gyorsan el kell végezni egy munkát. Mi lényegesen hatékonyabban, gyorsabban tudunk reagálni a kérésekre, és olcsóbbak is vagyunk, mint a földi gépek. A kisgazdák Fegyvernektõl Kenderesen és Ecsegfalván át egészen a karcagi határig felkeresnek minket. Régebben ennél messzebbre is eljártunk, de most már nem, mert nincs megrendelés, ma már a kisgazda maga végzi el a munkát, ha gyõzi. - Ön egész évben dolgozik, vagy csak bizonyos évszakokban? - Nálunk a szezon tavasztól õszig tart, március-áprilistól szeptemberoktóberig. Régebben télen is dolgoztunk, januártól decemberig, karácsony elõttig, de akkor még nagyon sok mûtrágya és jóval több növényvédelmi feladat volt. Most már csak szezonális feladatok adódnak. Nemrég vittem vissza a repülõt a telephelyre, Jászapátiba téli tárolásra és ápolásra, mely ilyenkor veszi kezdetét. Csak a szezon ideje alatt van Kisújszálláson a repülõgép.

368

369

Kalendárium 2010

Kaleidoszkóp

Õsszel, amikor befejezzük a munkát, a következõ félév azzal telik, hogy a repülõgépet karbantartjuk, idõszakos ápolásokat végezünk rajta. A pilótáknak pedig minden évben egy-kéthetes továbbképzésen kell részt venniük, valamint a szakszolgálati engedélyt is minden évben meg kell védeni, orvosi vizsgálat pedig félévente van. - Ön is ért a repülõgép-szereléshez, -javításhoz, vagy ezeket a feladatokat kizárólag hivatásos szerelõk végzik el? - Van külön szerelõgárda, de természetesen a pilótának ugyanúgy tisztában kell lennie a repülõ minden porcikájával. Engem pedig mindenféle technika érdekel. - Hogyan lehet a levegõbõl kiszámítani, hogy pontosan hová kell szórni a mûtrágyát vagy a permetezõszert? - Ez olyan, mint a légi tájékozódás. Térképet kapunk a megrendelõtõl, aki tájékoztat minket arról is, hogy milyen vegyszert, milyen dózisban, melyik táblára szeretné kiszóratni. A földön pedig egy-egy tábla a környezõ kultúrák figyelembevételével korrektül beazonosítható. A sok éves gyakorlat kialakította már a szemmértéket, és most már körülbelül tíz éve GPS-sel tájékozódunk, ami nagyon nagy segítség, de azért nem helyettesítheti az ember szemét és gyakorlatát. - Egy 100 hektáros földterületet mennyi idõ alatt lehet repülõrõl permetezõszerrel vagy mûtrágyával beszórni? - A repülõgépes permezésnek vagy mûtrágyaszórásnak a hatékonysága abban rejlik, hogy egy 100 hektáros területet egy óra alatt lepermetezek, ugyanennyi idõ alatt 70-80 hektárt szórok be mûtrágyával, míg a földi gépnek mindez egy-két napba is beletelik. Mi viszont egy nap alatt akár 400-500 hektárt is leszórunk. Az egyetlen gátat a repültidõ-korlát szabja a pilótának, hiszen naponta mindössze hat órát repülhetünk. Ez légügyi elõírás, amit be kell tartani, a vegyszerkiszórási szabályokkal együtt. - Kisújszálláson hány mezõgazdasági pilóta van? - Elõttem volt Vadas Jenõ bácsi, õ a mezõgazdaságból ment nyugdíjba. Utánam körülbelül hat évvel végzett Horváth Ferenc, aki itt lakik ugyan Kisújszálláson, de nem itt dolgozik. Õ már az én egyik gyakornokom volt. - Most vannak tanítványai? Lesz utánpótlás? - Nincs utánpótlás. Ennek következtében utánunk le fog épülni a mezõgazdasági repülés. A fõiskola ugyan még megvan, és folytatnak is képzéseket, de a nagy közforgalmú repülések részére képzik a pilótákat, azonban már jóval kevesebbet, mint korábban. Ráadásul a kiképzés is nagyon sok pénzbe kerül annak, aki meg akarja csinálni; és aki megszerzi a motoros szakszolgálati engedélyt, az már fehéringes pilótaként akar elhelyezkedni, nem pedig a mezõgazdaságban dolgozni, kukacbombázóként.

- Akkor mi fogja fölváltani a repülést? - Maradnak a számítógéppel vezérelt földi gépek, a modern hidas traktorok. Csakhogy ezzel nem minden esetben tudják idõben elvégezni a munkát. Rengeteg olyan feladatot, mint például a szúnyogirtást, csak repülõrõl lehet véghezvinni. Vannak ugyan próbálkozások a földi irtással, de a légi és a földi irtás csak együtt lehet igazán hatékony. - Ön meddig fog még repülni? - A repülés miatt nekünk nyugdíjba vonulásnál korkedvezmény jár. A repülésben eltöltött öt év után egy év kedvezményt kapunk. Én szeretnék még dolgozni, amíg van munka, és az egészségem engedi. Örömmel csinálom, még nem untam meg. Nekem még minden fölszállás szép, és változatosságot jelent. Minden változik az ember körül, és föntrõl minden sokkal szebb, mint idelentrõl. - Milyen a város felülrõl? - Mindig el tud gyönyörködtetni. Vagyok annyira lokálpatrióta, hogy tetszik föntrõl Kisújszállás, és mindig meglátom az apró változásokat és a nyüzsgõ embereket. - Az embereket is látni odaföntrõl? - Persze. Mindig össze szoktunk köszönni az ismerõsökkel. Õk integetnek, én pedig a "repülõs köszönéssel" billegtetek nekik. - Milyen magasan repül? - Általában 30-50 méter között közlekedünk, de munka közben legtöbbet egy-két méteren. - Az nem veszélyes? - A repülés legveszélyesebb formája a földközeli repülés. Amikor mûtrágyát szórunk, 15-20 méteren repülünk, ez nagyon biztonságos, mert a vezetékek és akadályok alattunk vannak. De permetezésnél nem lehet magasan repülni, mert az oldalszél nagyon elsodorná azt a finom ködpermetet, amit a repülõbõl kiszórunk. Azért kell nagyon finom cseppeket készíteni, hogy a permet jobban beborítsa a növény felületét. - Mit tart a legérdekesebbnek a munkájában? - Én a repülést szeretem. Az, hogy közben mûtrágyát vagy vegyszert szórok, csak járulékos tevékenység. - Tehát ez hivatás és hobbi egyszerre. - Igen, és szerelem. Gimnázium óta megvan a repülés iránti szeretetem, amely máig töretlen.

370

371

Lipcsei Anita

Kalendárium 2010

Kaleidoszkóp

Elmentem Hawaiira!

kérdezték a járókelõket, hogy ha kapnának rá egy lehetõséget, elutaznánake Hawaiira? Erre a nõk többsége elutasítóan felelt, a férfiak azonban igennel válaszoltak. Talán ezért is volt az, hogy a mûsorban a stúdióból már csak a férfiakat kérdezgették. - Hogyan esett éppen önre a választás? - Csaba: Ahogyan visszaemlékszem, a nézõket pásztázó kamera elõször egy fülbevalós fiút választott ki. De a stúdióban ülõ közönség õt leszavazta. Folytatódott a kiválasztás. A kamera rám irányult, mert hátul állva, a 180 cmes magasságommal kilógtam a tömegbõl. A könyvben leírtakkal ellentétben nem kellett felhívnom a páromat, hogy elmenjek-e Hawaiira, mert ott állt mellettem. Csak nem látszott a tömegben. - Orsi: Igen, ott álltunk egymás mellett. Egymásra néztünk és egyszerre mondtuk a kérdésre a választ: Igen! Akkor és késõbb is úgy voltunk vele, úgyis csak ugratás az egész, vagy valami ravasz show elem a mûsorban. - Mi lett volna akkor, ha Orsi is kijelenti, õ is el akar utazni a párjával? - Csaba: Ha lehetett volna, akkor ketten utaztunk volna el. - Orsi: Ezt a kérdést feltettem ott, akkor az utazási iroda jelenlévõ munkatársának is. Azt válaszolta, hogy ha most azonnal kifizetném a kb. 800 ezer forintnyi utazási költséget, akkor sem utazhatnék, mert csak egy személyre szól a lehetõség, és azonnal utaznia kell az elsõ induló repülõgéppel. - Mi történt azután, hogy kiválasztottként igent mondott? - Csaba: Elöljáróban még annyit mondanék: napok óta elég rossz egészségi állapotban voltam. Egy idegbecsípõdés miatt nagyon fájt a derekam. A munkahelyemen mondtam is, amikor eljöttem, hogy lehet, holnap nem is jövök dolgozni, mert megyek az orvoshoz. Nos, végül is nem a dokihoz, hanem a reptérre mentem. Pontosabban vittek.

Méri Csaba szerencséje a Friderikusz show mûsorában Tizenöt évvel ezelõtt a televízióban nagy sikerrel ment Friderikusz Sándor riporter mûsora, a Friderikusz show. A televíziós személyiség errõl részletesen szól a Friderikusz eddig címû, 2008-ban megjelent interjúkötetben. A show-mûsor egyik 1994. évi élõ adásának a felvételekor véletlenszerû, szerencsés kiválasztottja lett az akkor 25 éves kisújszállási nyurga fiatalember, Méri Csaba. Miután a riporter azon kérdésére, hogy: Van-e kedve elutazni most Hawaiira? - igennel válaszolt, mindjárt az elsõ induló repülõgéppel elutazhatott egy tizenkét napos ingyenes külföldi nyaralásra. Több ezer kilométert utazott, mire megérkezett az Amerikai Egyesült Államokhoz tartozó Csendes-óceáni szigetcsoportra, a Hawaii szigetekre. De vissza is jött. A párjával, Galambos Orsolyával itt élnek, dolgoznak városunkban, családot alapítottak, a kisfiuk, Marci most kilencéves. Azzal a céllal látogattam el hozzájuk az Illéssy utcába, hogy közösen felidézzük a "nagy utazás" régi emlékeit. - Csaba és Orsolya, hogyan emlékeznek vissza arra a nevezetes napra, 1994. október 20-ra? - Csaba: A Friderikusz eddig címû könyvet mi is megvásároltuk, olvastuk is. Ebben az említett napról több oldalon át mesél Friderikusz Sándor az interjú során. Meg kell említenem, hogy néhány dolog egészen másképp történt, mint ahogy erre Sándor visszaemlékezett. Azon a nevezetes napon a budapesti Corvin Áruház elõtt sok százan gyûltek össze. Mert híre ment, itt forgatják az újraindított Fridi showt. - Orsi: Akkor mindketten egy hanglemezkiadó cégnél dolgoztunk, és a közelben volt a lakásunk is. A téren Csabi várt rám, mert egy tanfolyamra jártam. Láttuk a várakozó tömeget, és mi is kíváncsian odamentünk. Késõbb hallottuk, hogy az elõzõ napokon volt egy tévés közvélemény-kutatás is. Arról 372

373

Kalendárium 2010

Kaleidoszkóp

- Orsi: De még elõtte két testõrnek látszó fickó Csabit és engem bevitt a Corvin Áruházba. Csabát ott gyorsan lefotózták, elkészítették az útlevelét, elintézték a vízumát is. Otthon volt útlevele, de nem engedték, hogy hazamenjen érte. Körülnézve megfigyeltem, hogy csak új férfiruházat volt elõkészítve az útra. Két bõröndbe csak úgy ránézésre beledobáltak felcímkézett ruhákat, kapott egy szalmakalapot is, és irány egy nagy limuzinnal a reptérre. Mindez gyorsan, a tévénézõk szeme láttára történt. - A repülõtérre érve hogyan folytatódott a "mûsor", a történet? - Csaba: Velünk tartottak a tévéstáb tagjai, az utazási iroda képviselõje. Útközben sorba rakva megkaptam a repülõjegyeket és a 200 ezer forint értékû költõpénzt csekkfüzet formájában. Gyorsan elmondták mikor, hol szálljak át. A repülõtereken mindig a "Friderikusz show" táblát tartó hölgyet keressem, aki segít majd eligazodni, merthogy angolul nem beszéltem. - Orsi: Csabát Ferihegyen csomagokkal együtt felrakták egy éppen ott veszteglõ teljesen üres repülõgépre, úgy, mintha éppen akkor elutazna. A tévések elkezdtek filmezni, majd a forgatás végén azt mondták, most már szálljon le, ezzel részükrõl vége a mûsornak és azzal elviharzottak. Mi ketten meg megkönnyebbülten ottmaradtunk a csomagokkal a reptér várójában. - Csaba: Na jó, most akkor vége az egész mûsornak, az eddigi felhajtásnak! - mondtam Orsinak. - Mi is megyünk haza! De nem így történt. Az egyik utaskísérõ közölte: Nem! Két óra múlva felrakjuk magát az elsõ gépre, és irány Hawaii! - Mielõtt elutazott, kinek tudott valamit üzenni? - Csaba: Csak annyi lehetõséget kaptam, hogy még a Corvin Áruházból felhívhattam a fõnökömet, akit Bálintnak hívtak, hogy holnap nem megyek dolgozni, mert elutazom Hawaiira. - Mit szólt mindehhez a fõnöke? - Csaba: A fõnököm az édesanyjával lakott együtt, aki ismert engem. Akkor este Bálint nem volt otthon, így az édesanyjával beszéltem, s közöltem a hírt: holnap nem megyek dolgozni, mert elutazom Hawaiira. Õ hitetlenkedve, de barátságosan mondta, hogy ne szórakozzak, viccelõdjek vele, de azért majd átadja az üzenetet. Csak ennyit telefonálhattam. Ezzel persze tovább fokozódott a bonyodalom. A Kisújszálláson élõ szüleimet is csak másnap, Orsi hívta fel telefonon. - Orsolya, mit mondott Csaba szüleinek?

- Orsi: Csak annyit, hogy csütörtök este figyeljék a Friderikusz mûsorát, annak minden percét, mert nagyon érdekes és fontos dolgokat látnak majd. - Térjünk vissza a repülõtérre, az utazásra. Végülis mikor és hogyan utazott el Hawaiira? - Csaba: Több órás repülõút után kiderült, hogy Amszterdamba érkezés helyett éppen ellentétes irányba repült a gép, Ciprus szigetére, és Larnakán landolt. Innen megint várakozás után végre Hollandiába kerültem. Majd újabb átszállással csütörtökön este úgy tíz óra körül a tengerentúlon, San Franciscoban találtam magam. Nagyon fáradt voltam. Megtaláltam a "táblás hölgyet", aki angolul beszélt. Egy hatalmas limuzinnal elvitt egy szállodába. Közölte, hogy reggel vár a hotel elõtt, kilenc órakor indul a gépem Hawaiira. Reggel elaludtam, az utolsó pillanatban értem el a szigetekre induló repülõt. Körülbelül hét-nyolc órás repülõút után végre megérkeztem Hawaiira. - Itthon idõközben mi történt Orsolyával, hogyan fogadták a hírt a munkahelyén? - Orsi: Teljes volt a káosz a fejemben, sõt félreértések sorozata következett. Egész éjjel nem aludtam. Sírtam és mondogattam magamban: ilyen nem lehet, hogy egy embert csak úgy megfognak, felteszik egy repülõre és eltûnik! Ez borzasztó! Hol lehet most Csabi? Mit csináltak vele? - kérdeztem csak magamtól. Reggel, amikor bementem a munkahelyünkre, akkor is csak sírtam és sírtam. A munkatársaim nem értették, mi bajom van, kérdezgették: mi a baj, Orsi? Hol van Csaba? Miért nem jött dolgozni? Beteg vagy kórházba került? Mi van vele? Nem, nem, az én Csabim elutazott Hawaiira! - mondtam elkeseredve. Bálint, a fõnököm is mondta, hogy megkapta édesanyjától az üzenetet. De õ azt hitte, hogy egy rokonáról van szó, akit szintén Csabának hívtak, és hogy õ utazott el Hawaiira. Végül senki sem akart hinni nekem. Azt gondolták, csak szórakozom velük és vicc az egész. Elkeseredve azt mondtam a kollegáimnak: Ha nem hisztek nekem, ma este nézzétek a Friderikusz show adását! - Csaba, milyen élmények érték a hosszú utazás során? - Jó is, kellemetlen is. Miután sokan nézték a repülõtéren is az adást, hamar elterjedt a hír: õ az a szerencsés fickó, aki elutazhat Hawaiira! Mint valami sztárt, úgy fogadtak. A pilóták behívtak a fülkéjükbe, hogy nézzek körül. Megjegyzem, elõször ültem repülõgépen. Etettek, itattak, úgyhogy jól elvoltam. A nagy izgalomban meg a fáradtságtól még a derékfájásomról is elfeledkeztem. A reptereken mindenhol csinos lányok vártak "Friderikusz show" feliratú táblával, segítettek az átszállásnál. Az elsõ kellemetlenség San Franciscóban a vizsgálatnál ért. Nagyon elcsigázottan megérkezve, borostás arccal, ápolatlan külsõvel megjelenve az USA-ban a vámosok, a biztonsági õrök gyanús alakként vizsgálgattak. Ez csak fokozódott, amikor megnézték az okmányaimat. Friss útlevél, elõzõ napi dátummal, pecséttel kiállítva.

374

375

Kalendárium 2010

Kaleidoszkóp

Kipakoltatták a táskáimat, amelyek tele voltak érintetlen, eredeti csomagolású, tiszta, teljesen új ruhákkal. Nem értették, hogy egyetlen használt ruha sincs benne, csak rajtam. Kérdezgettek angolul, de nem tudtam válaszolni. Lehet az is, hogy valami hajléktalan áruházi tolvajnak néztek. Körülvettek vagy hatan, vitatkoztak, már azt hittem letartóztatnak! Végül intettek, hogy mehetek. Megtaláltam az utaskísérõmet, elvitt a szállodába, fáradtan, szinte elájultan. Reggel éppenhogy elértem a Hawaiira induló gépet. - Milyen volt a szigeteken a fogadtatás? - Csaba: Nagyszerû! Virágfüzér, táncoló lányok, nyitott, pavilonszerû repülõtér! A szokott táblával, magyarul beszélõ tolmács fogadott, aki Budapestrõl a szigetekre ment férjhez. Luxus szállodában laktam, limuzinnal közlekedtem, a szolgáltatásokat ingyen vehettem igénybe. A bepakolt öltöny, szmoking kicsi volt rám, nem tudtam felvenni. Így legtöbbször csak pólóban, a trópusi meleg miatt rövidnadrágban kirándultam. - Csabán kívül Kisújszállásról bizonyára nem sokan voltak a Csendes-óceáni szigetcsoporton, akit megkérdezhetnék arról, hogy egy turistának milyen érzés a Hawaiiszigeteken lenni? - Csaba: Röviden: egy csodálatos hely. Igazi turistaparadicsom. A Hawaiiszigetek szerintem a világ ékszerdobozai. Bõvebben: több szigetcsoportból áll. Az éghajlata trópusi. A tél és nyár között nincs nagy hõmérsékletkülönbség, átlag 30 fok körüli. A növényvilága nagyon gazdag. A virágok hazája, húszezer féle virág van. Rengeteg a zöldség, gyümölcs. Kókusz-, banán-, ananász-, cukornádültetvényeken is jártunk. Bõséges a tengeri halfélék családja is. A hawaii "hivatalos hal" neve kimondhatatlan, de le tudom írni: HUMUHUMUNUKUNUKUAPUA. - Ezek után adódik a kérdés: Sikerült-e gyomorrontás nélkül megúszni a nyaralást? - Csaba: Sikerült, mert leginkább gyümölcsöket ettem. Kerültem a nagyon ismeretlen ételek fogyasztását. - A szigetcsoportokon mit látogattak meg? - Csaba: Minden nap volt szervezett program. A szigetcsoportokat autóbusszal, hajóval, vagy repülõvel lehet elérni. Jártunk O'ahu, a "Nagy Szigeteken". Itt van Honolulu, a fõváros és Waikiki. Különös õserdei élmény volt Kauai szigetén. 1993-ban itt forgatták a Jurassic Park címû híres filmet. Maui szigetén bálnavadász falut láttunk. Megrendítõ élmény volt Pearl Harbor, a katonai támaszpont, az 1941-es japán támadás, pusztítás helyszínének a megtekintése. Itt több múzeum van, volt filmvetítés is. Közelrõl láttuk az Arizona nevû elsüllyesztett amerikai cirkálót. Mind-mind felejthetetlen élmény! - Találkozott érdekes, híres emberekkel? - Csaba: Igen. Gyorsan híre ment, hogy itt van egy szerencsés magyar

fiatalember. A szállodában felhívott a magyar konzul, és meghívott Gál József vitorláshajójára, amivel Fa Nándor társaságában körülhajózták a Földet. Jártam a világhírességek villanegyedében is. - Mi lett a költõpénzzel? - Csaba: Nem kellett költenem semmire. Az a pénz, amit csekkfüzetben kaptam, egy hónapra is bõven elegendõ lett volna, ha fizetnem kellett volna. Így két táska apró ajándékot vettem a rokonoknak, barátoknak, családnak. - Kivel beszélt arról, hogy megérkezett Hawaiira, és hogy mikor érkezik haza? - Csaba: Akkor még nem volt mobiltelefonom. Kétszer beszéltem Orsival. - Orsi: Friderikusz Sándor felajánlotta, hogy az õ költségén bármikor beszélhetek Csabával telefonon. - Bizonyára hamar eltelt a nyolcnapos paradicsomi kirándulás? - Csaba: Persze. Két-két nap volt az utazás. Amikor megérkeztem Ferihegyre, a családom tagjai nagy örömmel fogadtak. Két-három hónapig bármerre jártam, felismertek, leszólítottak, állandóan mesélnem kellett az útról. - Orsi: A következõ adásban rövidebben, de újra szerepelt a Fridi showban. Táncoló, fûszoknyás lányok fogadták, mesélt az élményeirõl. Sándor nagy tetszéssel fogadta az ajándékba kapott elemes táncoló hula babát. Viszonzásul egy arcképével díszített strucctojást kapott, amit azóta is büszkén õrzünk. - Mi történt a magánéletükben az eltelt évek során? - Csaba: Budapestrõl hazaköltöztünk, új lakást építettünk. Én egy helyi könyvkiadónál dolgozom. - Orsi: Kilenc évvel ezelõtt megszületett a kisfiunk: Marci. Tanultam, elvégeztem a gazdasági fõiskolát. Jelenleg szakközépiskolában szakoktatóként dolgozom. A családdal szívesen utazunk így együtt, ha tudunk, külföldre is. - Marci: A Kossuth Iskolában tanulok, harmadikos vagyok. Szeretek számítógépezni és apuékkal kirándulni. - Ha ismételten lehetõsége lenne rá, a családdal együtt újra elutazna Hawaii szigetére? - Csaba: Természetesen. De ilyen hosszú utazásra most nem látok lehetõséget. Így egyelõre maradnak a Méri család részére a közelebbi utak, a kirándulások. A felidézett Hawaii szép emlékek sora, a fényképek, videofilm megtekintése. Talán egyszer majd a kisfiuknak, Marcinak nyílik lehetõsége arra, hogy felnõttként útra keljen és édesapja nyomdokain bejárja õ is a világot. Akkor talán így köszönhetne el a családtól: Szia Apa! Szia Anya! Elmentem Hawaiira!!! Ari Géza

376

377

Kalendárium 2010

Kaleidoszkóp

Kisújszállástól Hollywoodig

Sajnos késõbb a megmaradt termõföldjeinket is tagosították. Mi mindenünket pénzzé tettük, és részletfizetés ellenében megvásároltuk azt a régi Bordács házat, ahol születtem. Azonban ezt a házat is elvették tõlünk. Maradék állatainkat is értékesítettük, és felköltöztünk Budapestre. Budapesten nõvéremék jóvoltából volt fedél a fejünk fölött. Ahogy telt az idõ, pénzünk egyre fogyott, és szereznem kellett valamilyen munkát. A Tenyészállat-forgalmi Vállalatnál állatgondozói munkát kellett vállalnom. Mint kétdiplomás embert beosztottak a kifogásolt, selejt, nehezen fejhetõ tehenekDr. Bordács Imre hez. Nagy protekcióval átkerülhettem a sertésistállóba gondozónak. Megmaradt kis pénzünkbõl vásároltunk Budapest központjától igen távol egy egyszoba-konyhás rozoga házat. Ezután a vállalat Teréz körúti központjába kerültem mint a telepre bejuttató kisújszállási ismerõsöm segítõje az anyagbeszerzésben és a raktárkezelésben; emellett fûtõként is dolgoztam. A segítõmet eltávolították átszervezés miatt, engem nem rúgtak ki, állományba vettek. Egyszer odahelyeztek egy embert, aki a háború elõtt lókupec volt, és a lóvásárokról ismerte apámat és lótenyésztését. Az õ ajánlására neveztek ki fõelõadónak, mint kancafelvásárlót. Protekció nélküliként engem bocsátottak el leghamarabb a következõ létszámcsökkentéskor. Felkerestem néhány barátomat, akik a Gyapjúforgalmi Vállalatnál õriztek birkákat. Így lettem juhász Kõbányán, 200 birkát legeltetve reggeltõl estig, a nagytemetõ melletti földeken, ekkor még csak 1953-at írtunk. A juhászkodásom nagyon nehéz munka volt, viszont ennek köszönhettem késõbbi sikereimet a pulitenyésztésben. Állami pulikat helyeztek ki a nyáj õrzésére, rengeteg idõm volt a természetben tanulmányozni õket. Felkerestem a volt Ebtenyésztõk Egyesületének irodáját, és elõjegyeztettem egy puli-kiutalást. Ekkoriban ugyanis pásztorkutyák kerülhettek kihelyezésre szerzõdéses alapon, és cserébe öt kölyköt kellett visszaszolgáltatni az államnak. Egy szerencsés véletlen folytán két elkóborolt birka "segítségével" sikerült egy barátomnak elérnie telefonon, és egy új álláslehetõséget ajánlott. A Fõvárosi Nyomdaipari Vállalat Javítóüzemében elvállaltam az anyagkönyvelõi állást, és bár azt gondolták, egy ilyen tanult ember nem marad meg ezen a helyen, én rácáfoltam, mert a 28 és plusz egy év telepvezetõi munka után innen vonultam nyugdíjba.

- a világ legkiválóbb puliszakértõje, dr. Bordács Imre Dr. Bordács Imre híres lótenyésztõ nemesi család leszármazottja, 2008-ban hunyt el. 90 éves korában egy hosszabb interjúban idézte fel kalandos megpróbáltatásokkal teli életútját, ennek részleteivel ismertetjük meg olvasóinkat. - Édesapám, ifj. Bordács Tamás földbirtokos 1891-ben született Kisújszálláson, régi kun család sarjaként. 1914 óta gazdálkodott önállóan, az Igarió határrészen 560 saját és 330 hold bérelt földterületen. Dédnagyapám id. Bordács Tamás volt a család alapító lótenyésztõje, aki tiszt volt Kossuth hadseregében, és részt vett az 1848-as szabadságharcban. A kiegyezés után már részt vett tenyészló-kiállításon, majd 1898-ban Kisújszálláson a tenyészlókiállításon díjazott volt, 1901-ben "Elsõ Osztályú Arany Oklevelet" érdemelt ki kancájával. Ezt a vonalat édesapám vitte tovább (1941-44). Idõközben megnõtt a kereslet a lovak iránt, tenyészteni kellett. 1941-ben apám ménesében 25 kanca és 30 darab 1-3 éves csikó volt. 1942-ben a Mezõgazdasági Kiállításra hajtottunk egy furioso ötös fogatot, Geszti János volt a segédhajtó, a fogatnak rendkívül nagy sikere volt, egy hatszáz méteres kör alakú pályán hajtottunk körbe, a több ezer ember tapsára táncoló lovakkal. Ötször szerepeltünk a Mezõgazdasági Kiállításon és Vásáron, melyet késõbb OMÉKnak neveztek el. 1944 októbere tájékán, a háború alatt az egyezményes ménesünk lóállományával édesapámék ellovagoltak Jászberénybe, csatlakoztak az ottani méntelephez, majd onnan a ménállománnyal Nyugat fele menekültek, és eljutottak Ausztriáig. Magam Debrecenben a gróf Tisza István Tudományegyetem jogi karán szereztem meg doktori diplomámat, és elvégeztem Pallagon a Gazdasági Akadémiát is. 1942-ben önként bevonultam katonának, de egy súlyos betegség folytán leszereltek. Mindezek ellenére újra behívtak, és a századdal elindultunk Nyugatra. Eljutottunk Ausztriába, és döntést kellett hoznom, amerikai fogságba kerülök és ki tudja mikor jöhetek haza, vagy visszafordulok és orosz fogságba kerülök. Útban hazafelé egyre több orosz katonát láttunk. Mielõtt elértük volna az országhatárt, már el is vették a megszerzett javainkat, és gyalogosan kellett továbbmennünk, immár hadifogolyként. Egy kis földön kívül mindenünket elvették, de ennek ellenére sikerült valamelyest talpra állnom. Késõbb, miután megnõsültem, tejfuvarokat vállaltam.

378

379

Kalendárium 2010

Kaleidoszkóp

Elsõ pulim neve Véngazember-Kormos lett. Ez a név a pulik pedigréjében úgy szerepel, mint õseink vérében Árpád neve szerepelt egykor, több mint 500 utód született utána. Országos Mezõgazdasági Kiállításon VéngazemberKormosom kitûnõ-gyõztes minõsítést kapott és elnyerte a Földmûvelésügyi Miniszter ezüstserlegét. Megalakult ismét a MEOE (Magyar Ebtenyésztõk Egyesülete). Igen hamar megkaptam az egyesületi jelvény arany fokozatát, majd a mestertenyésztõk arany fokozatát is. Az egyesület tervbe vette egy világkongresszus megrendezését. A kongresszus nagy sikert aratott, és vevõköröm egyre több külföldi vendéggel gazdagodott. Késõbb egyre több kutyát exportátltam külföldre, Amerikába is. A Cinkotai Csibész nevû kiváló kan Amerikában elnyerte a kiállítás legjobb kutyája címet. 1968-ban váratlanul meghívást kaptam Kaliforniába. A szálloda igazgatójának is magyar pulija volt. Az amerikaiak úgy fogadtak engem, mint a világ legnagyobb puliszakértõjét. Tizenkét kiállításon bíráltam, jártam többek között Dallasban, New Yorkban, Las Vegasban. Szakértõként a világszervezet által (FCI) elismert magyarfajta kutyák küllemi bírója vagyok. Részt vettem sok külföldi és hazai kiállításon mint bíró, szakmai kérdésekben mûködtem, így a puli szabvány kidolgozásában és annak alkalmazásában is. Az egyesületet a folyamatos ellentétek miatt otthagytam, és immár harminc éve felhagytam a tenyésztéssel is. Sajnos a családunk, úgy tûnik, végleg felhagyott a lovakkal való foglalatossággal, de fiatal dédunokám nagy vonzalommal viseltetik a lovak iránt. Nagyon remélem, ez a kislány feléleszti családunk kapcsolatát a lovakkal.

Horoszkóp 2010-re

Morzsák "Mások nevezzék csak gyöngeségnek az állatszeretetet, gúnyoljanak ezért - te sétálj csak nyugodtan a kutyáddal. Jó társaságban maradsz, s Isten is tudja ezt." - Márai Sándor -

"Nincs az a hit, mely töretlen maradna, kivéve egy igazán hûséges kutyáét." - Konrad Lorenz "Amíg meg nem tapasztaltuk, milyen érzés szeretni egy állatot, lelkünk egy része mélyen alszik." - Anatola France -

380

Kos "Az akaraterõ megteremti az utat." (március 21.-április 20.) Lendületesség, aktivitás legyen önre jellemzõ a 2010-es évben. Kezdeményezzen bátran, meglátja, a dolgok amibe belekezd, sikeresek lesznek. A gyors eredmények ösztönzik, erõsítenie kell kitartását. Nagyon nehéz Önt, kedves Kos befolyásolni, gyakran megy a saját feje után, sokszor "fejjel a falnak". Ilyenkor inkább számoljon el tízig, így megelõzheti, hogy meggondolatlansága bajba sodorja. Fontos az életében az önérvényesítés, ezért fogjon bele olyan dolgokba, amelyek érdeklik, a munkahelyen mutassa meg kreativitását, képességeit. Amennyiben gyermekáldás elõtt áll, nyugodjon meg, nagyon jó szülõ válik magából, mert valahol ön is örök gyerek marad, ezért lélekben közel áll majd csemetéjéhez. Tanulandó életfeladata a türelem. Foglalkozásai: katona, rendõr, tûzoltó, orvos, fodrász, varrónõ, sportoló, szabász Híres Kosok: Psota Irén, Jean-Paul Belmondo, Claudia Cardinale Bika "Az éhséget nehezen lehet festett süteménnyel csillapítani." (április 21.-május 22.) A 2010-es évben a nyugalom, megfontoltság, állhatatosság és kitartás jellemzi. Mindig is fontos volt az Ön életében a stabilitás és a biztonság, de felléphet valamilyen hirtelen változás, amelyhez nehezen alkalmazkodik. Jellemzõ lehet a Bikákra, hogy többet mutatnak, mint amennyijük valójában van. Vigyázzon, nem minden a külsõ. Ajánlott lenne a belsõre is nagy hangsúlyt fektetnie, szerettei örömmel fogadják, ha megnyílik elõttük. Általában nehezen változtat mindenen, még a rossz mellett is kitart, mert jelmondata "a járt utat járatlanért fel ne add". A 2010-es év azonban olyan lehetõséget hoz Ön számára, amikor el kell engednie a görcsös ragaszkodást. Munkahelyén a megfontoltság, kényelmes tempó jellemezte, ebben az évben azonban elõfordulhat, hogy fõnöke sürgetni, siettetni fogja, ami Önt kifejezetten zavarja. A munkahelyi stresszt vezesse le otthoni zenehallgatással, látogasson el múzeumokba, kiállításokra, 381

Kalendárium 2010 vagy tegyen egy sétát. Tanulandó életfeladata az elengedés. Foglalkozásai: szakács, kertész, építész, bankár, gazdálkodó, szobrász Híres Bikák: Nemcsák Károly, Cher, Geszti Péter Ikrek "Gondolkodom, tehát vagyok!" (május 23.-június 20.) Állandóan mozgásban van, és ez jellemzi a 2010-es évét is. Nagyon jó az írás- és beszédkészsége, humorérzéke, amelyet nyugodt szívvel használjon. Maga a szavak embere, s könnyen a társaság középpontjává válhat. Legyen óvatos, mert tapintatlanságával könnyen bánt meg másokat, hiszen Önt az információ érdekli, és nem feltétlenül kapcsol hozzá érzéseket. Mivel a kommunikáció a lételeme, ne csodálkozzon, ha egy-két pletykával kapcsolatban is hírbe hozzák. Nehezen viseli az egyhangú, szürke napokat. Könnyen alkalmazkodik az új helyzetekhez, lehetõségekhez, sõt igényli az újat, a változatosságot, a szellemi kihívást. Munkahelyén gondot jelenthet pontatlansága, késései, mert egyszerre több dolgot vállal és csinál, ezáltal nem méri fel jól, hogy azokkal mikor végez. Tanulandó életfeladata egy dologban elmélyülni. Foglalkozásai: kereskedõ, sofõr, postás, író, riporter, tanár, ügyvéd Híres Ikrek: Csákányi Eszter, Michael J. Fox, Nicole Kidman Rák "Az a legszebb érzés az életben, ha valakinek szüksége van ránk." (június 21.-július 22.) 2010-ben is az érzelmesség, az érzékenység lesz a rákok legfõbb jellemzõje. Mindent errõl az oldalról közelít meg, a világot az érzelmein keresztül érzékeli. Kapni fog egy költözéssel kapcsolatos ajánlatot (akár külföldre is). Ön azonban nemet mond, hiszen nagyon erõsen kötõdik a családjához, otthonához. Ne a fényûzõ otthont részesítse elõnyben, hanem a szeretetteljes légkörû, barátságos, családias hangulatú lakóhelyet, ahol jól érzi magát. Szívesen "rak fészket", hiszen ez jelenti a stabilitást, a biztonságot. Ha gyermekáldás elõtt áll, ez az Ön éve, hiszen a Rák jegyében születettek minél több gyermeket szeretnének, számukra az élet értelme a szülõi szerep. A munkahelyen gondoskodjon továbbra is munkatársairól, akik kedvességét meghálálják. Tanulandó életfeladata az érzelmeit nem eszközként használni. Foglalkozásai: óvónõ, tanító, halász, szülésznõ, szakács, cukrász Híres Rák: Hofi Géza, Meryl Streep, Robin Williams

382

Kaleidoszkóp Oroszlán "Bármit is teszel, teljes szívvel tedd." (július 23.-augusztus 22.) Ön arra született, hogy a környezetében, közegében tündököljön és vezessen. Legyen továbbra is õszinte, nyíltszívû és segítõkész embertársaival, szeretteivel. A hiúsága 2010ben is érzékeny pontja lehet. Jól figyeljen, ne essen bele abba a hibába, hogy azokat az embereket kedveli, akik jó véleménnyel vannak Önrõl, mert nem biztos, hogy ez õszinte. Kreativitása miatt sokan csodálják, nagy a népszerûsége. Ügyeljen azonban, hogy a hízelgés és a folytonos dicséret nem lehet mindig igaz. A kapott dolgokat, érzéseket becsülje meg jobban, ne vegye természetesnek, csak mert Ön úgy érzi: ez jár. Lustasága, akár egy oroszláné. Örömmel szolgál egy ébredés utáni semmittevés. Tanulandó életfeladata a szerénység és az alázat. Foglalkozásai: színész, rendezõ, ékszerész, vállalkozó, tanár, bármilyen magas beosztású vezetõ Híres Oroszlán: Antal Imre, Madonna, Antonio Banderas Szûz "Az óvatosság és a bizalmatlanság jó dolog, csak óvatosnak és bizalmatlannak kell lenni velük szemben." (augusztus 23.-szeptember 22.) 2010-re kitûzött céljait fontolja meg alaposan, figyeljen oda, hiszen ezekbõl késõbb profitálni tud. Legjellemzõbb tulajdonsága ezért az alaposság, a pontosság. Kiváló munkaerõnek tekintik. Új helyzetekbe kerülhet, ami Önt szorongással, félelemmel töltheti el, mert nem tudja hogyan állja majd meg a helyét az új szituációban. Próbálja meg önbizalmát erõsíteni, ha megkérik, bátran mondja el véleményét. Takarékossága és gyakorlatiassága eredményeképpen mindig tudja, mit hol kap meg a legolcsóbban, hol van az a hely, ahol pénztárcáját legjobban kímélheti. A munkahelyen igazán nagy segítség lehet, hiszen gyakorlatias gondolkodásával, a részletek pontos kidolgozásával segítheti a munkafolyamatokat. Tanulandó életfeladata elengedni magát és optimistán nézni a jövõbe. Foglalkozásai: könyvtáros, könyvelõ, vegyész, kutató, kritikus, író Híres Szûz: Peter Falk, Gloria Estefan

383

Kalendárium 2010 Mérleg "Egyedül nem megy…" (szeptember 23.-október 22.) Kedvessége, mosolygása 2010-ben is mindenkit elkápráztat. Õrizze meg továbbra is csinos külsejét, adjon magára. Nagyon jól mutat egy aprócska díszítõelem a mindennapi öltözékén. Vegyen fel egy sálat, hordjon egy csillogó fülbevalót, és máris teljes eleganciában pompázik. Természetesen ez a férfiak körében sem fog szó nélkül maradni. Amennyiben nincs párkapcsolata, ez az év a flörtöké. Használja tehát ki, menjen társaságba, ahol könnyen a középpontba kerülhet. Imádja élvezni az életet. Ügyeljen azonban, hogy harmonikus és rendezett külseje a környezetére is legyen jellemzõ. A munkahelyen nem bíznak magára nehezebb feladatokat, hiszen tudják, hogy Önnek a könnyebb dolgok igazán testhezállóak. Ez a könnyedség egész lényét jellemzi. Tanulandó életfeladata csak saját magának megfelelni és felvállalni a véleményét. Foglalkozásai: táncos, színész, diplomata, énekes, recepciós, jogász Híres Mérleg: Halász Judit, Roger Moore, Brigitte Bardot Skorpió "Ami nem öl meg, az megerõsít" (október 23.-november 21.) A dolgok iránti szenvedélyessége, lelkessége a 2010-es évben is végig fogja kísérni. Hatalmas lelkierõvel rendelkezik. Elõfordulhatnak gondjai, mélypontra kerülhet, Ön azonban újra és újra talpra áll, telve energiával folytatja tovább az útját. Korábban kitûzött maga elé egy célt, amelynek megvalósítására ez az év tökéletes lesz. Önnek csak annyi a feladata, hogy óriási kitartással haladjon a maga által kitûzött pont felé. Mindenkivel bizalmatlan, pedig néha nem ártana kicsit feloldódnia a mély érzésekbõl. Munkahelyén a legjobb szellemi képességekkel és megfelelõ ravaszsággal rendelkezik, nagyon jó stratéga, aki nem a csatát akarja megnyerni, hanem a háborút. Párját nagyon tudja szeretni, azonban vigyázzon, ne vigye túlzásba, ne legyen féltékeny és birtokló, mert ezzel szerelmét fogja elûzni, s ezzel együtt boldogságát is. Tanulandó életfeladata megtalálni a középutat, bízni. Foglalkozásai: nyomozó, kutató, szülész, sebész, régész, asztrológus, pszichológus Híres Skorpió: Frajt Edit, Leonardo DiCaprio, Demi Moore

384

Kaleidoszkóp Nyilas "Minden problémára létezik megoldás, és minden helyzetben van egy mondat, amely ott és akkor a legmegfelelõbb." (november 23.-december 22.) Maradjon mindig ilyen optimista, életvidám és jókedélyû 2010-ben is. Ez a kisugárzás nagyon jó hatással van a környezetére. Mivel könnyen teremt kapcsolatot bárkivel, kedves és segítõkész modora mindenki számára megnyerõvé teszi. Legyen nyílt, õszinte és emberszeretõ. Maradjon meg a jó szokása, az adott szó Önnél szentség, amit ígér, azt tartsa is meg. Ez az év a lehetõségek éve lesz. Szó lesz egy külföldi útról, amire Ön szívesen igent mond. Jó lehetõség az idegen nyelvek tanulására, elsajátítására. A szerencse sem kerüli el, mintha a sors a tenyerén hordozná. Munkahelyén beleeshet abba a hibába, hogy az embereket nem az értékeik, hanem végzettségük, címük, rangjuk alapján ítéli meg. Élete során szert tett bizonyos saját maga által kialakított életbölcsességekre. Vigyázzon, ne ossza ezeket ki kéretlenül másoknak. Tanulandó életfeladata bölcselkedõ helyett bölccsé válni. Foglalkozásai: ügyvéd, színész, bíró, politikus, külkereskedõ, filozófus, pedagógus Híres Nyilas: Koltai Róbert, Kim Basinger, Woody Allen Bak "Minden dolognak megvan a maga ideje" (december 23.-január 22.) 2010-ben a hivatása kerül elõtérbe. Ez lesz Ön számára a legfontosabb mindenek elõtt. Kitûzött céljainak megvalósítására koncentrál, amelyben nagyon kitartó. Munkahelyén elismerik munkaerejét, jó alkalmazkodóképességét, ezért a kemény munkáért késõbb elnyeri jutalmát. Nagyon megbízható, lelkiismeretes és fegyelmezett. Figyeljen azonban, ne határolódjon el a külvilágtól a munka miatt. A környezete számára a kapcsolattartás Önnel akadályokba ütközhet. Nagy akaraterõvel, állóképességgel és szívósággal rendelkezik, ami partnerét megijeszti, esetleg hátrálásra készteti. Ne legyen ennyire merev, engedje el magát, hiszen emberi léte nemcsak akkor értékes és fontos, ha tesz valamit. Mutassa ki bátran érzelmeit, s ne csak a tettein keresztül érzékeltesse ezt másokkal. Tanulandó életfeladata képessé válni lazítani és élvezni az életet. Foglalkozásai: tanár, szobrász, építész, asztalos, geológus, mérnök, grafikus Híres Bak: Eszenyi Enikõ, Gérard Dépardieu, Hegyi Barbara 385

Kalendárium 2010 Vízöntõ "Soha nem akartam olyan klubhoz tartozni, amelyik elfogadott volna tagjának" (január 23.-február 22.) A különös kettõsség lesz jellemzõ Önre 2010-ben. Egyszer polgárpukkasztó, kirívó, feltûnõ viselkedésével hívja fel magára a figyelmet, másszor pedig visszafogottság és a klasszikus értékrend követõjévé válik. A lázadó magatartás mindenképpen jellemzi, amely megmutatkozhat az öltözködésében, a nézeteiben, a szabályokhoz való alkalmazkodásában. Izgalmas helyzetek várnak magára, amelyeket nem utasít vissza, szívesen belemegy az ismeretlenbe, hiszen Ön számára az élet akkor jó, ha tele van meglepetésekkel. A munkahelyén gyors gondolkodásával hívja fel magára a figyelmet, kiemelkedõ szellemi képességekkel bír. Ne legyen társaival szemben távolságtartó, hideg, hiszen emberszeretõ, ezért siessen gyakrabban társai segítségére. Tanulandó életfeladata megtartani a kereteket, betartani a lényeges szabályokat. Foglalkozásai: reklámszakember, pilóta, informatikus, szociológus, asztrológus, divattervezõ Híres Vízöntõ: Cserhalmi György, Gábor Zsazsa, Eperjes Károly

Kaleidoszkóp

Dobogós helyeken a kisúji sakkozók

Mély érzelmei és empátiás készsége 2010-ben még inkább felerõsödik. Könnyebben beleéli magát egy másik ember lelkiállapotába. Ne éljen azonban vissza képességeivel, hiszen ezáltal pontosan tudja, hogyan kell mozgatni a másikat. Elõfordulhat, hogy ezt megpróbálja a saját javára fordítani és a másik ember kárára tenni. Ugyanakkor képes feláldozni magát a másikért, nagyon jó az intuíciós készsége. Ébredjen fel az álomvilágból, amit saját magának gyártott. El a realitástól! Ez lehetne az egyik jelmondata, hiszen képes hosszasan a képzelet világában élni. Munkahelyén könnyen befolyásolhatják, mivel akaratereje nem túl erõs, és könnyebben függõvé válik. Legyen azonban büszke magára, mert Ön a tizenkettedik jegy, a fejlõdés csúcsán áll. Nagy akaraterõvel pedig képessé válik az önzetlen odaadásra és szeretetre. Tanulandó életfeladata megtalálni a saját határait és tartani azt. Foglalkozásai: fotós, mûvész, színész, író, költõ, orvos, zenész, festõ, ápoló, pszichológus Híres Halak: Bajor Imre, Ornella Muti, Bruce Willis Soós Anna Rita

A Kisújszállási SE sakk szakosztálya több évtizede eredményes résztvevõje megyénk sakkéletének. A kisebb hullámvölgy után a sikersorozat 2006-ban kezdõdött újra, majd 2009-ben tovább folytatódott. Három évvel ezelõtt Kecze István szakosztályvezetõ irányításával a kisúji sakkcsapat aranyérmes lett a megyei I. osztályú sakkcsapat bajnokságon. Az akkori sikercsapat tagjai voltak: Balogh Dávid, Bodó Sándor, id. Borsi Géza, Nagy László, Ferenczi Zoltán, Jakobei József, Kecze István, Kecze Mátyás, Kormos Lajos, Pápista Ákos, Szûcs István, Tóth Lajos, Ulveczki Zoltán, Vajda Ákos. A szakosztály életében, a csapat összetételében újabb változások következtek be, de a lendület ezután sem tört meg. Miután Kecze Istvánt megválasztották polgármesternek, a csapat játékosa maradt, de a szakosztály irányítását átadta versenyzõtársának, Jakobei Józsefnek. A megyei bajnoki cím másodszori elnyerésével a kisúji gárda a nemzeti bajnokság felsõbb, NB II. osztályába jutott. A megye sakkéletének kereteibõl kilépve ez magasabb szakmai követelményeket támaszt a csapattal, a szakosztály vezetõivel szemben. Az NB II. osztályában 6 csoportban szerepelnek a csapatok, és 12 táblán zajlanak a partik. Az újonc kisúji csapatot a Tóth Lászlóról elnevezett csoportba sorolták be. Az elsõ megnyert mérkõzést további gyõzelmek követték. Mérkõzésenként átlagban 8 pontot, összesen 87 pontot értek el. A Magyar Sakkszövetség 2009. április 4-én tartott közgyûlésén dr. Kunos Péter elnöki beszámolójában is elhangzott a kisújiak helytállása, az NB II-ben való remek szereplése. A csapat a bajnoki küzdelmek során végig a második helyen maradva, biztosan szerezte meg az ezüstérmet. Az NB II. 2008/2009. évi csapatbajnoki címét a Tóth László SE (Kecskemét) szerezte meg, második a Kisújszállási SE, harmadik a Makói SVSE lett. Vajda Ákos utánpótlás edzõ és Szûcs István csapattag szerint a dobogós hely elérésében nagy szerepet játszott, hogy új, köztük nemzetközi mesteri címmel rendelkezõ kisújszállási kötõdésû versenyzõvel, Berebora Ferenc igazolásával sikerült megerõsíteni a csapatot. De rangos a versenyzõk további névsora is: Rat Dan és Horváth Lajos (Nagyvárad), Egri László és fia (Püspökladány), Kecze István és fia, Kecze Mátyás, Jakobei József, Lázár János, Cozma Adrian, Szûcs István, Nagy László, Ferenczi Zoltán, Tóth Lajos, Bodó Sándor, Vajda Ákos és nem utolsósorban Balogh Dávid (16), az ifjú kisúji sakkozó tehetség.

386

387

Halak "Olyan vagyok, mint egy szûrõ. Érzelmek folynak át rajtam." (február 23.-március 20)

Kalendárium 2010

Sport

Õ már 12 évesen megyei bajnokságot nyert a felnõttek B csoportjában. Célja: három év múlva elérni a mesteri címet. Edzõje szerint szorgalma alapján erre megvan az esélye. Az elõzõekben felsorolt sakkozók neveibõl kiderül az is, hogy több olyan tagja is van a helyi szakosztálynak - bizonyára nem véletlenül -, ahol apa és fia együtt készülnek a versenyekre. A sakkozók edzésére ellátogatva találkoztam olyan szülõvel is Szatmári Zoltán személyében, aki negyedszázada tologatja a sakkbábukat, de szerinte csak amatõr módon. Viszont szívesen jár az edzésekre, tanítgatja a fiatalokat. Köztük 11 éves kisfiát, Zolit is. A szakosztály legfõbb támogatója az önkormányzat, de vállalkozók és magánszemélyek is segítik. Névadó szponzora a Kun-Metalokála Kft. Ezért 2009-tõl a sakkozók Kun-Metalokála Kisújszállás SE néven versenyeznek. Ami a további feladatokat, célokat illeti, Vajda Ákos szerint az utánpótlás-nevelés érdekében folytatni kell a tehetségkutató sakkversenyeket, bemutató foglalkozásokat az iskolákban és más szabadidõs rendezvényeken. Ami a sakkcsapatot illeti, céljuk továbbra is dobogós helyen végezni az õsszel kezdõdõ 2009/2010. évi NB II-es sakkcsapatbajnokságon. Ari Géza

Bajnok lett a kisúji focicsapat

Morzsák "Egyértelmû, hogy a sakkot egy nõ találta fel. Egyébként miért pont a királynõ lenne a legerõsebb figura?" - A. A. Milne " A sakk az értelem próbaköve." - Goethe "A sakk elõvigyázatosságra tanít bennünket, arra, hogy a jövõre is figyeljünk egy kicsit, körültekintésre, vagyis arra, hogy az egész sakktáblát szem elõtt tartsuk, óvatosságra, vagyis arra, hogy ne kapkodjuk el lépéseinket. Végül három igen fontos szabályra: ne csüggedjünk, ha pillanatnyilag rosszul állnak a dolgaink, reménykedjünk a dolgok jobbrafordulásában, s végül, legyünk továbbra is kitartóak a kiút keresésében." - Benjamin Franklin -

388

Így látja Farkas Tamás, a kisúji labdarúgó szakosztály vezetõje A 2008-2009. évi megyei II. osztályú labdarúgó bajnokság utolsó hazai mérkõzésén 2009. június 14-én nemcsak gyõzött a csapat, de a bajnoki címet is megszerezte. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Labdarúgó Szövetség nevében Boros Tibor elnök köszöntötte és méltatta a Kisújszállás SE labdarúgó szakosztályának a bajnoki évadban nyújtott teljesítményét. Majd átadta a csapatnak, vezetõinek a megérdemelt bajnoki cím elnyeréséért járó díszes kupát, az aranyérmeket, az emlékplaketteket. Ezt követõen már régóta várt ünneplés kezdõdött a ligeti pályán. A szurkolók hosszasan éltették a bajnokcsapatot. Az 1990-ben bajnokságot nyert egykori idõsebb játékosok virággal is köszöntötték az újdonsült bajnokokat. A lelátón zúgott a "Hajrá, Kisúj! Hajrá, Kisújszállás!" buzdítás. A 2009/2010. évi Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Labdarúgó I. osztályú bajnokság õszi idényének mérkõzései 2009. augusztus 16-án, a Túrkeve VSE elleni hazai mérkõzéssel vette kezdetét. (A végeredmény: Kisújszállás Túrkeve 4:4) Az õszi idény folytatásával alapvetõen elégedett lehet a szakvezetés, hiszen beszélgetésünk idején tíz fordulót követõen a kisúji gárda 16 pontot elérve a hetedik helyen tanyázik a tabellán. Biztatóan szerepelnek az utánpótlás csapatok fiataljai. A helyi labdarúgás helyzetének javulásáról Farkas Tamással, a kisúji labdarúgó szakosztály vezetõjével beszélgettem. - Azokat, akiket a sport, ezen belül a labdarúgás érdekel kisvárosunkban, bizonyára kíváncsiak arra, kinek, illetve minek köszönhetõ az elõrelépés? - A kérdéshez kapcsolódóan röviden magamról csak annyit mondanék: egyéni vállalkozó vagyok. A Primol Növényolajüzemben étolajgyártással foglalkozom. Ami a labdarúgáshoz való kötõdésemet illeti, úgy mondanám, szinte a focipályán nõttem fel. Játszottam a kisúji serdülõ, ifjúsági és felnõtt csapatban is. Számtalan teremlabdarúgó és kispályás focitornán vettem részt a Primol csapatában. Erre utal az irodám polcait díszítõ serlegek, érmék sokasága is. 1994-ig voltam a Kisújszállás SE labdarúgó szakosztályának igazolt játékosa. Amikor kimegyek a ligeti pályára, mindig szívesen gondolok vissza a volt edzõimre, akiknek sokat köszönhetek. Így Bodnár Gyulára, Nagy Sándorra, Ari Lajosra, Kádár Józsefre. - Mikor és hogyan lett szakosztályvezetõ, mások szerint a focipálya "mindenese"? - Három éve, 2006-ban a sportbarátaim felkértek, készítsek tervet a városi labdarúgás fejlesztésére. Az akkori helyzet nem volt könnyû, hiszen öt éve nem volt felmenõ rendszerû utánpótlás biztosítása a csapatnál. Rendezési 389

Kalendárium 2010 Felsõ sor balról: Bálint Tivadar, Seres Zoltán, Németh Sándor, Szabó József, Földvári Mihály, Berta János, Farkas Zoltán, Kurucz Lajos, S. Nagy Károly, Kádár Gusztáv. Középsõ sor balról: Tuka Antal, Juhász Attila (elnökségi tag), Majláth Antal (intézõ), Tokai Lajos (szakosztályvezetõ-helyettes), Szénási László (SE elnök), Farkas Tamás (szakosztályvezetõ), Kádár József (edzõ), Boncz Lajos (elnökségi tag), Kubicsek Gyula (a baráti kör elnöke), S. Nagy Zsolt (pályagondnok). Ülõ sor balról: Kui Tibor, Májer Norbert, Balla István, Kormány Péter, Erneszt Tibor, Monoki Péter, Ladányi Miklós, Darvas Lajos, Sztrimbei Ion Vasile. Fotó: Dankó András

Sport

390

alapelvem volt: a szakosztályban az óvodás korosztálytól kezdõdõen a felnõttekig bezárólag csak kisújszállási játékosok szerepeljenek. Ezt helyeselték és elfogadták. A szakosztály irányítását a napi tevékenységem mellett társadalmi munkában végzem. Ebben a családom tagjai megértõ támogatóim. Az utánpótlás is biztosított: a fiam az ifjúsági csapat tagja. - Nézzük meg a szakmai munkát közelebbrõl. Az említett elképzeléseit hogyan sikerült valóra váltani? - A Kisújszállás SE labdarúgó szakosztályának jelenleg 90 igazolt, amatõr státuszú labdarúgója van. A felmenõ rendszerû utánpótlás nevelés biztosított. A 7-9-11 éves korosztállyal Kui Lajos, a 12-13 évesekkel Farkas Zoltán, a 14-16 éves serdülõkkel S. Nagy Zsolt, a 16-19 éves ifjúságiakkal Újfalvi Erik, a felnõtt csapat tagjaival Kádár József foglalkozik. A vezetõség tagjaival együtt úgy látom, hogy közös összefogással sikerült az elképzeléseinket megvalósítani. A hazai mérkõzéseinket 200-400 nézõ látogatja és szurkol sportszerûen. - Kik támogatják a szakosztályt? - Legnagyobb támogatónk a város önkormányzata. A labdarúgó szakosztály éves költségvetése jelenleg 5,9 millió forint. Ebbõl fedezzük a kiadásainkat. Fizetjük a csapat vidéki meccsekre való utaztatását, a játékvezetõket, a pályagondnokot, a sporttelep fenntartását. Támogat bennünket több települési képviselõ, vállalkozó és magánszemély, továbbá szurkolói baráti körünk is. Örömünkre szolgál, ha 40-60 fõ az idegenbeli mérkõzéseinkre is elkíséri és buzdítja a fiúkat. Szûkösen gazdálkodunk, de nincs köz- és egyéb tartozásunk sem. - A szakmai munka irányítását kik segítik még? - Szerencsére többek segítségére számíthatok. Név szerint is elmondanám kik azok. Az egyesület elnöke: Szénási László. Társadalmi elnökhelyettes: Kecze István. Szakosztályvezetõ helyettes: Tokai Lajos. Az elnökség tagjai: Boncz Lajos, Juhász Attila, Tuka Antal. A szurkolók baráti körének vezetõje: Kubicsek Gyula. Pályagondnok: S. Nagy Zsolt. Intézõ: Majláth Antal. A pálya rendezõi: Boda Pál, Sánta Gábor, Tóth Imre, Kovács Pál, Németh Gábor, Rácz Miklós és Balogh Sándor. - A neveknél tartva, kik alkották a bajnoki címet szerzett csapatot? - A csapatkapitányok: Farkas Zoltán és Kádár Gusztáv. További játékosok: Bálint Tivadar, Seres Zoltán, Németh Sándor, Szabó József, Földvári Mihály, Berta János, Kurucz Lajos, S. Nagy Károly, Kui Tibor, Májer Norbert, Balla István, Kormány Péter, Erneszt Tibor, Monoki Péter, Ladányi Miklós, Darvas Lajos, Strimbei László. - Történt-e változás a csapat összetételében? - Nagy változások nem történetek. Eltávozott: Seres Zoltán és Monoki Péter. Visszavonult az aktív játéktól: Kurucz Lajos és Strimbei László. Érkezett 391

Kalendárium 2010

Sport

a csapathoz: Balla Richard és Balogh Attila. - Az egyesület és a szakosztály életében ismét egy fontos dátum: 2009. október 11-e. Ünnepélyesen átadták a sportöltözõt. Milyen lett az átalakított létesítmény? - Ezen a napon sokunk régi álma vált valóra. Nemcsak a labdarúgó szakosztályunknak, hanem minden sportolónak, aki a ligeti pályán szerepel. A Pillangó utcai épület öltözõvé történõ átalakítása 15,2 millió forintba került. Ezt az önkormányzat fedezte, a mûködtetését, fenntartását azonban a szakosztályunk költségvetésébõl kell biztosítani. Az öltözõk a kor követelményeinek minden tekintetben megfelelnek. A játékosoknak négy öltözõjük van, a játékvezetõknek is külön helyiség áll rendelkezésre. Úgy gondolom, most már méltó körülmények fogadják vendégeinket és a mi sportolóinkat is. Most õsszel elkészült a salakos edzõpálya feltöltése és bevetése fûmaggal. Várhatóan 1-1,5 év múlva lesz használható állapotban. - Mindezek ismeretében melyek a szakosztály további tervei? - Továbbra is célunk a 2009/2010. évi megyei I. osztályú labdarúgó bajnokságban jól szerepelni és megerõsödni a bajnokságban.

Az alma nem esett messze a fájától

Ari Géza

Morzsák "A gyõztesek soha nem adják fel. Akik feladják, sohasem gyõznek." - Németh Pál "Kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci." - Puskás Ferenc "Adni jobb, mint kapni. Ezt minden ökölvívó tudja." - Feleki László "Aki focizott vagy aki valódi drukker, az tudja, a futball a gyõzteseké. Idegen a játék szellemétõl például azt mondani, hogy inkább játsszunk jól, szépen, és veszítsünk, mint rossz játékkal nyerjünk. Nem. Nyerni kell. És ha nyerünk, azt úgyse lehet mindig rossz játékkal." - Eszterházy Péter -

392

Kádár József és Kui Lajos labdarúgó edzõk és fiaik Az alma nem esik messze a fájától - tartja a közmondás. Ez igaz lehet a Kisújszállási Labdarúgó Szakosztály régebbi és jelenlegi tagjaira nézve is. Többen vannak olyanok, akik miután abba hagyták az aktív sportolást, szülõként, szakemberként segítik, szorgalmazzák gyermekeik versenyszerû sportolását. Közéjük tartozik a helyi csapat két edzõje, Kádár József és Kui Lajos is, akiknek fiai, Kádár Gusztáv és Kui Tibor felnõtt korukra a Kisújszállási SE futballcsapatának legtapasztaltabb játékosai lettek. Érdekesség, hogy mindkét fiatalember labdarúgó sportpályafutása tíz éves korukban, az Arany János Általános Iskola sporttagozatában indult el. Az NB I-es MTK focisulijának növendékei voltak. Eljutottak korosztályuk legjobbjai közé. Tibor a junior magyar labdarúgó válogatottban is játszott két évig. Mindketten bejárták a világot. Számos ország korosztályos nemzetközi futballtornáján szerepeltek eredményesen. Igazolt játékosok lettek a nemzeti bajnokság elsõ és második vonalában játszó klubok csapatainál. Közel húsz év elteltével a család, a szurkolók örömére visszatértek oda, ahonnan elindultak, a kisújszállási labdarúgó csapathoz. Kádár József az Arany János Általános Iskola testnevelõ tanára. UEFA "B" licences edzõi képesítéssel rendelkezik. Iskolájában a sporttagozat létrehozása óta foglalkozik a labdarúgást kedvelõ fiatalok oktatásával, nevelésével. Egykoron a sporttagozat sok-sok tehetséges fiataljainak egyike volt Újfalvi Erik is. Õ szintén az iskola testnevelõje és Kádár József kollégája. Jelenleg az ifjúsági csapat edzõje. Így nem csak az iskolában, hanem a ligeti pályán is együtt oktatják, nevelik a fiatalokat. Kádár tanár úr az iskolai diáksport területén elért eredmények között büszke arra, hogy a 12-13 éves focistái 1992-ben megnyerték a megyei diákolimpiai tornát. Kádár edzõ irányításával a kisúji labdabûvölõk három alkalommal jutottak fel a nemzeti bajnokság (NB) magasabb osztályába. A mester néhány évi pihenõ után - az ismételt felkérésnek eleget téve - 2006-ban ült le újra az edzõi kispadra. A felnõtt csapat edzõjeként azóta újra sikeresen vezényli a szakmai munkát. A labdarúgásért végzett munkásságát több városi és megyei díjjal is elismerték. Célja: ismét az NB III. osztályba juttatni a Kisújszállás SE labdarúgó szakosztályát. 393

Kalendárium 2010

Sport

A fia, Kádár Gusztáv, jelenleg egy biztosítási cégnél dolgozik. Tíz évig - Kui Tiborral együtt - õ is az MTK focisulijának növendéke volt. Mindketten számos korosztályos nemzetközi futballtornán szerepeltek, amelyeket rangos európai és tengerentúli klubok szerveztek. Tehetsége már igen korán kibontakozott. Helyet kapott és 16 évesen játszott a Kisújszállás SE színeiben. A gólerõs, harcos kiállású középpályás szerepkörben pályára lépõ Gusztira az NB I. és NB I./B. osztályban szereplõ klubcsapatok vezetõi is felfigyeltek és leigazolták. Játszott 2000-tõl Hajdúszoboszlón, az NB I./B-ben Jászberényben, a szomszéd város, Karcag NB II-es együttesében. Édesapja szerint már eddig 150 NB I./B. mérkõzésen szerepelt. Az elmúlt év óta ismételten a Kisújszállás SE játékosa. Kui Tiborral együtt rúgják, fejelik a gólokat a szurkolók örömére. A csapattársai is bíznak benne. Az új bajnokságban - tíz forduló után - már hét góllal terhelte meg az ellenfél kapuját. Mint csapatkapitány, ebben is példát mutat játékostársainak. Kui Lajos a Primol Növényolajüzemben dolgozik. Õ is "B" licences edzõi képesítéssel rendelkezik. (Ezzel az NB III. osztály szintjéig lehet edzõ.) 16 éves korától 38 éves koráig volt tagja a helyi labdarúgócsapatnak - elmondása szerint a legtöbbször támadó középpályás szerepkörben. A hosszú sportpályafutása alatt egyik edzõje volt Kádár József is. Az õ biztatására kezdett el foglalkozni az utánpótlás korcsoportú gyerekek oktatásával. Közel húsz éve edzõsködik, nem is eredménytelenül. Õ is joggal lehet büszke azon tanítványaira, akikkel országos utánpótlás tornán dobogós helyezéseket értek el. Jó pedagógiai érzékkel foglalkozik a legkisebbekkel, a 7-9-11 éves

korosztály leendõ bajnokaival. Beszélgetésünkkor éppen egy gyõztes mérkõzéssorozatról tértek haza Karcagról. A lurkókat a szülõk is elkísérik a vidéki meccsekre. Nem véletlenül bíznak benne a szülõk is. Mint mondja, akkor örül igazán a szíve, amikor a hazai mérkõzések szünetében azt látja, hogy a legapróbbak ellepik a pályát és önfeledten rúgják a labdát. Elismert edzõ. Munkásságáért Farkas Tamás szakosztályvezetõtõl emlékplakettet vehetett át a nyáron a bajnoki évad zárásakor. A fia, Kui Tibor jelenleg biztonsági õrként dolgozik. Kisújszállásról elindulva az MTK focisulijából az NB I-es csapat junior csapatának keretjátékosává fejlõdött. Eljutott a magyar junior labdarúgó válogatottba is, ahol két évig szerepelt a csapatban. Az MTK utánpótlás csapataival pályára lépett a világ számos országában. Izraeltõl kezdve Spanyolországon, Franciaországon, Olaszországon át az Egyesült Államokig szerepelt nemzetközi utánpótlás labdarúgótornákon. Késõbb az NB I./B. Szolnok együttesében, majd alsóbb osztályú csapatoknál, Algyõn, Túrkevén is játszott. Jelenleg a Kisújszállás SE egyik legtechnikásabb játékosa. Az elõzõ szezon megyei II. osztályú bajnokságában 38 gólt ért el. Ezzel ezüstcipõs lett a megyei góllövõk között. A Kádár József és Kui Lajos edzõk által elmondottakból kitûnt, hogy egyegy kiemelkedõen tehetséges fiatal sportpályafutását mennyire meghatározza a szülõk, az edzõk példamutatása, a kitartó szorgalom. A sok-sok edzésmunka, a fegyelmezett játék végül is meghozza a gyümölcsét. S akkor valóban elmondhatja szülõ és gyereke is: az alma nem esett messze a fájától! Ari Géza

Kádár József edzõ 394

Kui Lajos a jövõ focistáival a sportöltözõ avatásán 395

Kalendárium 2010

Sport

A „Mester” és tanítványai

A kezdet biztató: négy gyõzelem, vereség nélkül. A sikerben jelentõs szerepe van a szakosztályt támogató önkormányzatnak, vállalkozóknak, magánszemélyeknek is, akik biztosítják a versenyeztetés feltételeit. A szakosztály vezetõje, s egyben játékosa Himer Ádám. A felnõtt csapat versenyzõi: Varró Dániel csapatkapitány, Ágoston István, Ferenczi Zoltán, Kruchó Péter. Kiegészítõ keretjátékosok: Belukács Gábor, Palágyi Imre. Ha nagyon szükséges, a hatvan év felé közeledõ "Mester" is beszáll egy-egy mérkõzés erejéig - bizonyítva fiataljainknak, még ilyen korban is lehet versenyszerûen sportolni. Az elmúlt idõszakban szép egyéni sikerek is születtek. Ágoston István meghívásos nemzetközi veterán bajnokságon második helyezett lett. Hasonló sikert ért el egy nemzetközi versenyen, Lengyelországban Varró Dániel. Szûcs István vállalkozóként szponzorálja is az utánpótlás csapatot. A versenyszerû sportolás, a jövõ bajnokainak a nevelését szem elõtt tartva. Házépítõk Kisújszállás SE néven beneveztek a megyei I. osztályú 2009/2010. évi csapatbajnokságba. Csoportjukban 9 csapat között jelenleg a II. helyen állnak a "Mester" tanítványai: Belukács Gábor, ifj. Palágyi Imre, Szöllõsi Viktor, Szöllõsi Tibor, Végh Richard, Németh Máté, Hajdú-Ráfis Kristóf, Bottlik Attila, Rázsó Attila. Ezek az elismerésre méltó eredmények nem jöhettek volna létre az asztalitenisz és a sakkszakosztály esetében sem a helyi önkormányzat, vállalkozók, szülõk támogatása nélkül - hangsúlyozza az utánpótlásedzõ. Szûcs István kitartó munkáját Kisújszállás Város Önkormányzata is elismerte: 2009. augusztus 20-án Kisújszállás Város Sportjáért Díjban részesítette. Ari Géza

- a Kisújszállási SE asztalitenisz szakosztályának 2009. évi sikerei A sikerért érdemes edzeni, akár szenvedni - vallja a sportról, a versenyszerû sportolásról Szûcs István vállalkozó, utánpótlásedzõ, a városi asztalitenisz- és sakkcsapat egyik erõssége. Szûcs István, alias "Mester", edzõként nem véletlenül foglalkozik közel két évtizede a tehetséges tizenéves pingpongosok és sakkozó fiatalok nevelésével. Ezért hangoztatja is: a versenysport nem nélkülözheti az utánpótlás nevelését. Minden sportolni vágyó fiatal megtanulhatja a keze alatt: hiába a tehetség, ha nem párosul kitartó, áldozatos munkával, nincs siker. S hogy miért érdemes sportolni? - teszi fel a kérdést a "Mester", s szinte azonnal válaszol is rá: "A sportoló megtanulja tisztelni önmagát, a másik embert. A sport egyenlõ emberek között állítja fel a teljesítményen alapuló rangsort. Ez jó. A sport ugyanakkor közelebb hozza az eltérõ társadalmi helyzetben lévõket. Ez napjainkban is igen fontos dolog" - teszi hozzá mosolyogva az örökifjú edzõ. Amikor õsz elején ellátogattam a vállalkozó Széchenyi utcán lévõ Házszépítõk boltjába, majd késõbb egy edzésre is, Szûcs István örömmel sorolta a szakosztály 2009. évi legfontosabb eredményeit. A Kisújszállási SE asztalitenisz felnõtt csapata a 2008/2009-es bajnoki évadban bronzérmes lett. Bajnoki címet szerzett a Lakiteleki SE 26 ponttal, második a Kecskeméti AC 22 ponttal, harmadik a Kisújszállási SE 18 ponttal. Az õsszel elkezdõdött 2009/2010. évi bajnokságban a kisúji gárda második helyen áll csoportjában.

396

397

Kalendárium 2010

Sport

Súlyemelés, disznótor, boszorkánytúra, fõzõverseny és diákolimpia

nyos ügyességû asszonyai és lányai jelentkeztek. A boszorkányhithez fûzõdõ furfangos feladványokat ezúttal is Márta találta ki. Az "égetnivalóknak" volt szépségverseny, 5 km-es éjszakai gyalogtúra térképpel és zseblámpával. Az éjszakai különleges portyát a Roxforti Banyák elnevezésû boszik csapata nyerte. Vezetõjük Szakács Jánosné, aki nem véletlenül kapta meg a fõboszorkány címet. A túra utcabállal zárult. A szabadidõs rendezvényekhez régebbi egyesületi tagok, szülõk is szívesen csatlakoznak. Közéjük tartozik Csízi Pál szakács és családja. Legutóbb a Mihály-napi sokadalomban fõzött-sütött "tüzes hús" elnevezésû étellel aratott közönségsikert. (Az étel receptjét a kalendárium lapjain is megtalálja.) Az egyesületi eredmények a súlyemelõ versenyeken sem maradtak el. Az utánpótlás korcsoportú regionális csapatbajnokságon a Horváth Sándor, Varga György, Budai Attila, Rézmûves Krisztián, Szoboszlai Róbert, Lakatos Imre összetételû kisúji együttes Tégláson elsõ, Békéscsabán harmadik lett. A súlyemelõk diákolimpiáján Szerencsen a tíz versenyzõbõl hatan dobogós helyezést értek el. Diákolimpiai bajnok lett a serdülõ korcsoportban Rézmûves Judit (összetett eredmény: 54 kg) és Lakatos Imre (összetett eredmény: 119 kg). A csapat összesítésben negyedik lett. A nyári hónapok hagyományosan az edzõtáborok jegyében zajlottak le. A kisújiak házigazdaként vendégül látták a budapesti Soroksár Súlyemelõ SE, valamint a Magyar Súlyemelõ Utánpótlás Válogatott versenyzõit. A táborozókat meglátogatták a Magyar Súlyemelõ Szövetség vezetõi, a válogatott szövetségi kapitánya és edzõje is. A felkészülésrõl, a programoktól elégedetten nyilatkoztak. Az egyéni, meghívásos országos és nemzetközi versenyeken érmes helyezéseket értek el: Budai Attila, Lakatos Imre, Kiss Milán, Budai Krisztina. Õk, korcsoportjukban is elõkelõ helyen állnak az országos ranglistán. Edzõjük, Szabolcsi mester a soron következõ év végi országos súlyemelõ bajnokságon tõlük elsõsorban jó helyezéseket, érmeket remél, de a többi versenyzõtõl is tisztes helytállást vár. Ari Géza

A fenti cím bármilyen furcsának is tûnik, a Kisújszállási Súlyemelõ és Szabadidõ Sportegyesületnél történt 2009. évi fõbb eseményeket foglalja keretbe. Egyben arra is utal, hogy az egyesület tagsága részérõl nagyobb lett az igény, az érdeklõdés a szabadidõs, családias jellegû rendezvények iránt. A megvalósítást segítette az is, hogy az utóbbi években folyamatosan javultak az egyesület mûködési, tárgyi feltételei, s ezáltal az edzési, versenyzési körülmények is. Korszerûsítették a Városháza pincéjében lévõ edzõtermek fûtését, világítását, a nõi-férfi öltõzõket, a vizesblokkot, a szaunát is. A helyi önkormányzat, a Magyar Súlyemelõ Szövetség, vállalkozók, magányszemélyek támogatásának köszönhetõen új erõfejlesztõ gépeket, futópadot, súlyzókészletet tudtak vásárolni. A jobb felkészülési, versenyzési lehetõségek a 2009. évi egyesületi tevékenységben, a sporteredményekben is megmutatkoztak. A vezetõség véleménye szerint ugyanakkor a társadalmi körülmények kedvezõtlen változásai, a csökkenõ gyermeklétszám hatással van a versenysportra is. Vagyis egyre kevesebb azon tizenéves fiatalok száma, akik hajlandóak vállalni a napi súlyemelõ edzéssel, majd a versenyzéssel járó felkészülési követelményeket. Ez is közrejátszik abban, hogy az egyesületi tagok igényei, szándékai, egyre inkább a kötetlenebb, szabadidõs tevékenység irányába tolódtak el. Mindezen okokat is figyelembe véve az egyesület vezetése úgy döntött, hogy a szakmai munkából nem mellõzi a versenysportot, a súlyemelést, de az egyesület feladatának megfelelõen nagyobb figyelmet szentel a szabadidõ hasznos eltöltésének - hangsúlyozta Szabolcsi Károly, egyesületi elnök, edzõ. Mindezeket szem elõtt tartva az egyesület képviseletében az év során több önkormányzati és intézményi, civil szervezetek által tartott rendezvényhez, akcióhoz csatlakoztak. Ilyen közös, egész napos, jó hangulatú, hagyományõrzõ összejövetel volt az egyesületi disznóvágás, disznótor megtartása a Nagykun Klubban. Az idén is ez lesz az évadzáró fõ esemény az egyesületnél. Már erõsen hízlalják a disznótor kiszemelt négylábú áldozatát. A lányok, fiúk közremûködtek a HO-VA-VÁR városi szemétszedési akcióban, az I. Bittner Falusi Napok öttusa versenyén. De nem maradhattak le a Mihály-napi sokadalom eseményérõl sem. Augusztus elsején sok érdeklõdõt vonzott a III. Boszorkánytúra, amelynek fõszervezõje Fazekas Márta és Szabolcsi Károly volt. Késõ este seprûs, csúcsos sipkás boszorkányok szállták meg a város keleti részét, a régi 4-es út mentén. A szellemi és fizikai megmérettetésre 11 csapat boszorká398

399

Kalendárium 2010

Sport

A Kisújszállási Modellezõ Baráti Kör

technikai eszközök készítése végigkísérte eddigi életútját. Számára ezen tevékenységek együtt jelentik a technikai sportot, a versenyzést, a hobbi tevékenységet, a szórakozást, a kikapcsolódást. Fiatal szakemberként munkája mellett a Faipari Vállalatnál 1967-ben lett elõször a modellezõk szakkörének klubtitkára. Idõközben más szakkörökben, így a Magyar Honvédelmi Szövetség Eszperantó úti bázisán is 50-60 fõre növekedett a modellezéssel foglalkozó fiatalok száma. Ide hívták vezetõnek, ahol Kói Károly bácsival együtt foglalkoztak az utánpótlás nevelésével. Az MHSZ megszûnését követõen Barta Kálmán egyedül építgette tovább motoros hajóit, repülõit. Egy-egy távirányítású modell megépítése hetekig tartott, s nem kevés anyagi áldozatot és sok türelmet követelt a Barta család tagjaitól. Például, amikor a konyhaasztalon száradt napokig a lakkozott hajómodell, a család tagjai hokedliról ették a nokedlit. Számtalan városi, megyei és országos bemutatón vett részt, elismerést szerezve a kisújszállási modellezõknek. A versenyek eredményei közül a legbüszkébb egy országos VI. helyezés elérésére, melyet még 1984-ben Budapesten, a városligeti tavon tartott modellezõk országos bajnokságán F1-V15 cm3-es robbanómotoros hajó-vízisikló modellel szerzett. Felnõtt korú fia, Csaba és lánya, Csilla gyakran elkísérik bemutatókra, segítenek a versenyeken. Megtanulták a vitorlás irányítását is. Közösen egy olyan, hároméltû jármûvet szeretnének elkészíteni, amely földön, vízen, levegõben is közlekedik. Két éve, egy városi gyereknapi bemutatót követõen barátaikkal közösen elhatározták, hogy megalakítják a helyi Modellezõk Baráti Körét, amelynek tagjai: Barta Kálmán, Barta Csaba, Barta Csilla, Domán Zsolt, Nagy Zsolt, Csányi Károly, Füleki Lajos, Bana Gyula, Vígh Albert, Vígh Norbert, Kõszegi Csaba, Kádár Pál, Nagy András, Jánvári László, Juhász Péter. Szinte mindenki más-más típusú modellel sportol, versenyez. Vannak rádió távirányítású, robbanómotoros mûrepülõk, rádió távirányítású vitorlázó repülõk, elektromos kisrepülõk, robbanó-, illetve elektromos autó- és hajómodellek. A kisúji klub tiszteletbeli tagjai Szolnokról id. Nagy Sándor és fia, valamint Toperczer Jenõ. Az utóbbi versenyzõ élethû hadihajó-modellezõ. A szeptemberi kisúji bemutatón sokan megcsodálták tengeralattjáró modelljét, ami a nagymedencébe merülve úszkált. Bemutatkozott elektromos sebességi hajómodelljével ifj. Nagy Sándor is, aki a Bulgáriában megrendezett motoroshajó világbajnokságon ifjúsági kategóriában bronzérmes lett. Ami a jövõbeni terveiket illeti: 2010-ben Kisújszálláson egész napos repülõmodellezõ bemutatót, majálist szeretnének tartani a város határában. Állandó klubhelyiség létrehozását és Faluszigeten egy modellezõ vízibázis kiépítését is tervezik. A Modellezõ Baráti Kör tagjai természetesen további bemutatókat is szívesen tartanak a modellezés népszerûsítésére. Ari Géza

Kisújszálláson a 2009. szeptember 11-13. között megtartott II. Ligeti Sportfesztiválon a különbözõ versenyszámokon kívül még számos bemutató - köztük a modellezõké is - színesítették a programokat. A szép számú közönség nagy érdeklõdéssel fogadta a két éve alakult Modellezõ Baráti Kör tagjainak és meghívott sporttársaiknak bemutatóját, melyet a strandfürdõ területén tartottak meg. Barta Kálmánnal, a Modellezõ Kör vezetõjével a találkozót követõ napokban beszélgettem. Õt - úgy gondolom - a kisújszállásiak elõtt nem kell külön bemutatnom. Sokan ismerik, hiszen évek óta aktív közéleti tevékenységet folytat. A Móricz Zsigmond Gimnázium nyugdíjazás elõtt álló technikai dolgozója. Nem mellékesen Pro Urbe Díjas önkéntes tûzoltóparancsnok-helyettes volt, tagja a városi Mellofon Fúvósegyüttesnek is, fotózik, videózik, kiállításokon vesz részt. Gyermekkora óta szerelmese a modellezésnek. Ebben két fia közül Csaba, Csilla lánya és ötéves unokája, Tamás is követi. Barta Kálmán elmondása szerint a hatvanas években az Úttörõházban két szakkör mûködött. Mindkettõnek aktív tagja volt. Az egyik az úttörõzenekar volt, a másik a repülõmodellezõ kör. Ez a két tevékenység, a zenélés és a

400

401

Kalendárium 2010

Sport

50 éves lett a Kisújszállási Munkás Horgász Egyesület

- Mikor tartották a jubileumi ünnepségüket? - 2009. június 6-án a Vadászházban tartottuk meg. Jó hangulatban, több, mint száz tagtársunk, vendégek jelenlétében. Hozzáteszem, hogy szerettünk volna még több egyesületi tagot meghívni, de most csak ennyire volt lehetõségünk. Visszatekintve az ünnepségünkre: ott is tisztelettel megemlékeztünk elõdeinkrõl, az alapító tagjainkról. A legkiválóbb tagtársaink emlékplakettet, 45-en pedig aranyozott szélû dísztányért vehettek át. Sajnos, többen voltak olyan egykori horgásztársak, akik már nem ünnepelhettek velünk. Szõke Endre, egykori egyesületi elnökünkre posztomusz emlékplakett átadásával emlékeztünk. Õ nemrégiben, 2009. elsõ félévében váratlanul hunyt el. Viszont együtt örülhettünk, hogy velünk lehetett két régi, alapító tagunk, Zimány Ferenc és Szoboszlai János. Megemlíteném, hogy János barátom, soksok éven át foglalkozott a fiatal horgászpalánták oktatásával, nevelésével, igen eredményesen. A megyei Horgászszövetség nevében Németh István alelnök is köszöntötte a résztvevõket. Örömünkre egyesületünknek egy díszes kupát, majd egyéni kitüntetéseket nyújtott át. Minden résztvevõnek ajándékként átadtuk a jubileumi füzetet. Az összejövetelünk vacsorával, reggelig tartó szórakozással zárult. - Az emlékezést követõen, az elkövetkezendõ idõszakban milyen feladatok várnak az egyesület vezetõire, a horgászsport helyi szerelmeseire? - Elõretekintve úgy tûnik, lesz tennivalónk bõven. Horgászaink körében köztudott, hogy jelenleg évi 800 ezer forintért béreljük a tulajdonostól a téglagyári horgásztavat. Ezt igen költségesnek tartjuk. Igaz az is, hogy a jelenlegi tulajdonosok felajánlották a horgásztó megvásárlását egyesületünk részére. A felajánlásuk összegét, a 25 millió forintot nagyon soknak tartjuk. Erre jelenleg az egyesület anyagi lehetõségei nem adottak. Ebbõl következõen a vezetõségünk támogatta azt a fejlesztési elképzelésünket, hogy pályázati úton - saját erõbõl - olyan horgásztavat és környezetét építsünk meg, amely egyesületünk tulajdona lesz. - Ez az új horgásztó, -tanya hol épülhet majd meg? - Ez a halastó - sikeres pályázatunk eredményeként - az ecsegfalvai út mentén, az egykori szeméttelep mögötti 10 hektáros legelõ területén lenne. Itt 3 hektáros halastó építését tervezzük. A vízkivételi fejlesztési lehetõségek adottak. Persze sürgetõ is, hiszen a mostani bérleti szerzõdésünk a tulajdonossal a jövõ év végén lejár. Mindenesetre bízom abban, hogy a soron következõ horgász küldöttközgyûlésünk határozatával megerõsíti terveinket. Vezetõségünk úgy gondolja, ha sikeres lesz a pályázatunk, a megvalósításával egy teljesen új fejezet következhet majd 50 éves egyesületünk életében. Ari Géza

Beszélgetés Zsoldos László egyesületi elnökkel Városunk legnagyobb létszámú egyesülete a Munkás Horgász Egyesület, amely 2009-ben ünnepelte megalakulásának 50. évfordulóját. Ebbõl az alkalomból megjelentették az egyesület történetét feldolgozó Helytörténeti füzetek 22. kötetét. Zsoldos László fogtechnikus az összetartó közösségnek a kezdetektõl tagja, elismert vezetõje. A horgásztársadalom érdekében különbözõ tisztségekben végzett munkásságát több megyei és országos szintû kitüntetéssel is elismerték. Az orvosi rendelõben - munkavégzése után - beszélgettünk az egyesület irányításáról, a jubileumi eseményrõl, a további terveikrõl. - A napi foglalkozásával járó elfoglaltságát látva, bizonyára nem kevés feladatot jelent az egyesület elnöki teendõinek ellátása sem. - Ez így igaz. Persze a 600 fõs egyesületünket nem egyedül vezetem. Az egyesületi feladatokat egy 8 fõs elnökség végzi, amely kiegészül az elnök, alelnök, titkár személyével. A foglalkozásom mellett a szabadidõmben végzem ezt a nem kevés felelõsséggel járó tevékenységet. Szinte minden napra van tennivaló, de szívesen végzem. Elnökségi ülést havonta tartunk, ahol beszámolok az elvégzett munkáról, majd sorra vesszük a következõ feladatokat, amelyek igen sokrétûek. Legyen az akár adminisztratív, pénzügyi, vagy pályázatokkal, horgászjegyekkel, a horgásztóval, vagy fejlesztésekkel kapcsolatos. Elmondanám, hogy legutóbbi ülésünkön éppen az utóbbiról volt szó. - Az egyesület vezetõsége, tagsága hogyan ünnepelte meg megalakulásuk fél évszázados jubileumát? - Számomra megtiszteltetés, hogy irányíthattam a nem kevés tennivalóval járó ezen feladatokat is. Egy évvel korábban már létrehoztunk egy hat tagú szervezõbizottságot és elosztottuk a munkaterületeket. Úgy döntöttünk, hogy a tagság bevonásával összegyûjtjük a dokumentumokat, fényképeket és megjelentetjük az egyesületünk 50 éves történetét bemutató füzetet. Az ötletünket anyagilag is támogatta az önkormányzat és a Városvédõ és -Szépítõ Egyesület is. A kiadványt sporttársaimmal közösen írtuk. A szerkesztési munkákban segítségünkre voltak: dr. Ducza Lajos, dr. Tóth Albert, ifj. Papi Lajos, Farkas Kálmán, Szarvákné Kelemen Dóra és Szarvák Márton. Ezúton is köszönet érte. Hozzátenném, hogy olyan sok dokumentum, emlék gyûlt össze, hogy akár két kötetben is kiadhattuk volna egyesületünk történéseit. Az anyagi erõnkbõl most csak ennyire futotta. 402

403

Kalendárium 2010

Sport

Extrém sportok - Kisújszálláson is

mögött, és 2006. szeptember 30-án át is adták. Azóta nemcsak gyakorolnak, hanem versenyeket is rendeznek a pályán. Az évadnyitó és -záró megmérettetésekre a hazai versenyzõk mellett a környezõ országokból is érkeznek sportolók, valamint nézõk is - több százan. (A megmérettetésen a helyiek is jól szoktak szerepelni: a görkorcsolyások és BMX-esek mindig dobogósok.) Emellett más, már hagyományosnak mondható rendezvényei is vannak a szakosztálynak. Tavasszal tartják a Game of SKATE elnevezésû versenyt a Víztoronynál. Itt párokban mérik össze tudásukat a nevezõk. Emellett Jam Rock-ot is tartanak, amely az extrémsport és a zene különleges találkozása. A sportág egyre népszerûbb városunkban is. Ezt mutatja, hogy ma már 45, 10 és 40 év közötti tagja van a szakosztálynak. Az egyik legügyesebb Vígh Barna BMX-es, aki számos hazai és nemzetközi versenyen volt már sikeres. Elismertségét mutatja az is, hogy szinte az összes, meghívásos versenyre meginvitálják. A sikeres szereplésen és a versenyek iránti érdeklõdésen felbuzdulva az extrémsportosok nem pihennek: 2010. márciusában a Game of SKATE-re, májusban pedig a szezonnyitó versenyre készülnek.

Az extrém szót hallva a legtöbben valami nagyon új dologra gondolnak. Ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy sportról van szó, akkor mindenképpen egy szokatlan mozgásformára gondolunk. Az extrém sportok azonban már részei mindennapjainknak. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy városunkban is önálló szakága van ennek a sportnak. De kezdjük az elején! Az extrémsport története az Egyesült Államokban kezdõdött. Kaliforniában - ahogyan sok más tengerparti területen - nagyon népszerû sport volt a szörf. Ez azonban helyhez kötött, s a természeti viszonyok is meghatározzák. Így néhányan úgy döntöttek, hogy kerekeket szerelnek a deszkára, s a hullámok helyett a közterületeket lovagolják meg. Így született meg 1963-ban a sportág, amelyhez - Amerikához hûen - hamarosan egy egész iparág épült ki. Tíz éven belül már profi sporttá vált a gördeszka. A deszkázáshoz azonban hozzátar-tozik a veszély is. A közterületeken sportoló deszkásokat számos baleset érte. Ezért a 80-as években betiltották. A döntést azonban akkora ellenállás követ-te, hogy kénytelenek voltak engedélyezni a sportágat. A biztonság érdekében azonban elkezdtek skate-parkokat építeni, amelyek az utcát modellezték, de szabályozott körülmények között kevésbé veszélyessé tette a sportot, amely-hez a gördeszka mellett a görkorcsolya és a BMX is tartozik. (Az extrém-sportok jövõjét mutatja, hogy hamarosan bekerül az olimpiai versenyszámok közé.) Magyarországon a 80-as évek második felében jelentek meg az elsõ deszkások. A 10-12 fõs lelkes csapat tagjainak Nyugat-Európából - titokban kellett beszerezni a sportfelszerelést. A rendszerváltás változást hozott: bárhol be lehetett szerezni a deszkákat, ruhákat, felszereléseket - de még mindig kis számban, ugyanis az USA-ból hozták be a termékeket. Néhány éven belül megépült az elsõ park is: Budapesten. Az ország többi részén azonban még sokáig kellett várni arra, hogy biztonságos körülmények között sportolhassanak. Kisújszálláson a 90-es évek elején jelentek meg az elsõ deszkások. Az 5-6 lelkes fiatal egyéb hely hiányában a közterületeken gyakorolt, s versenyekre járt Budapestre. (2000-ig csak a XI. kerületi pályán tartottak versenyeket.) És hamarosan már szervezett keretek között is gyakorolhattak: a Súlyemelõ SEben önálló szakosztály alakult az extrémsportosokból. Szabolcsi Károly felkarolta a fiatalokat, és minden követ megmozgattak, hogy önálló pályájuk legyen. Végül sikerrel jártak: helyi vállalkozók, magánszemélyek, a Városi Polgárõrség és az önkormányzat támogatásával elkészült a pálya a Városháza 404

Tán Eszter

405

Kalendárium 2010 Benedek Elek meséje

Az aranytulipán Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, még az Óperenciástengeren is túl, volt egyszer egy király, annak egy fia. Mikor ez a királyfi nagy legénnyé serdült, azt mondta az apjának: - Édesapám, én elmegyek, s addig vissza nem térek, míg a világon a legszebb leányt meg nem találom; az lesz az én feleségem. - Jól van, fiam - mondotta a király -, csak eredj isten hírével, szerencse kísérjen utadban. Elindult a királyfi, ment, mendegélt hegyeken, völgyeken által, egyszer csak beért egy rengeteg erdõbe, s rengeteg erdõ között amint mendegélne, látja, hogy egy ökörnyomban kínlódik, vergõdik egy kicsi halacska. Megszólal a halacska, mondja a királyfinak: - Szabadíts meg innét, te jó legény, vígy a folyóba, mert itt meghalok. A királyfi kivette a halacskát az ökörnyomból, s vitte, míg egy folyóhoz nem ért. Ott azt mondta a halacska: - Végy le egy pikkelyt rólam, tedd el, s ha valahol valami bajod lészen, ezt a pikkelyt csak vesd a folyóvízbe, én mindjárt ott leszek, és segítek rajtad. A királyfi levesz egy pikkelyt a halacskáról, azzal a halacskát beledobja a vízbe, s továbbmegy. Amint menne, mendegélne, látja, hogy egy fekete holló egy fának ága-boga közé szorult, vergõdik a szárnyával, rángatja a lábát, de nem tud kiszabadulni. Leszólott a királyfinak nagy búsan: - Szabadíts meg, te jó legény, bizony nem bánod meg. Felmászik a királyfi a fára, kiszabadítja a hollót, az meg a csõrével kihúz a szárnyából egy tollat, odaadja a királyfinak, s mondja neki: - Jótétel helyébe jót várj, te legény. Ha nagy bajba kerülsz, csak rázintsd meg ezt a tollat, én mindjárt ott leszek. Elbúcsúzik a királyfi a hollótól, továbbmegy, mendegél. Egyszerre csak látja, hogy egy õsz öregember ott áll a forrás mellett, szeretne lehajolni, hogy igyék, de nem tudott lehajolni. Megszólítja a királyfit: - Te jó legény, segíts rajtam, majd elepedek a szomjúságtól, s nem tudok lehajolni. A királyfi lekapta a sisakját, telemerítette vízzel, megitatta az öregembert. - No, te legény - mondotta az öregember -, nagy jót tettél velem. Nesze, adok neked két hajszálat, s ha valahol bajba kerülsz, csak ereszd szélnek. 406

Gyerekeknek Majd rám talál ez a két hajszál, s én a világ végérõl is eljövök, hogy segítsek rajtad. A királyfi eltette a két hajszálat, elbúcsúzott az öregembertõl. Aztán továbbment, nemsokára kiért az erdõbõl, s túl az erdõn elért egy nagy városba. Szeme-szája elállott a csodálkozástól: gyászfeketébe volt vonva az egész város. Találkozik az utcán egy kicsi emberkével, akinek földig ért a szakálla, kérdi tõle: - Ugyan bizony, bácsikám, kit s mit gyászol ez a város, hogy így gyászfeketébe borult? - Hej, öcsém - mondja a kicsi ember -, nagy oka van annak. Van a királynak egy leánya, akihez hasonlatos szép nincs kerek e világon. S ez a lány a fejébe vette, hogy csak ahhoz megy feleségül, aki úgy el tud bújni elõle, hogy õ meg ne találja. Háromszor lehet próbát tenni. Ha kétszer megtalálja, az még nem baj, de ha harmadszor is megtalálja, karóba kerül annak a feje, aki szerencsét próbál. Eddig kilencvenkilencen próbáltak szerencsét, karóba is került a feje mind a kilencvenkilencnek. Próbálj te is, öcsém, hadd legyen a te fejed a századik. Mondja a királyfi: - Már vagy lesz századik, vagy nem lesz, ha csakugyan olyan szép az a leány, szerencsét próbálok. Éppen abban a pillanatban jött arra hatlovas hintón egy szépséges szép leány, amilyet még a királyfi sohasem látott. De olyan szép volt, hogy a szeme is káprázott, amikor ránézett. Kérdi a királyfi a törpe embert: - Ki ez a leány, bácsikám? - Ez a királykisasszony - mondotta a törpe ember. Hiszen több sem kellett a királyfinak, ment egyenest a király palotájába, a király színe elé. Mondotta a királynak: - Felséges királyom, hallottam, hogy kilencvenkilenc legény próbált szerencsét. Egy életem, egy halálom, a szerencsét én is megpróbálom. - No, fiam - mondotta a király -, szívembõl sajnállak, mert jóképû, derék szál legénynek látszol. De hiába, a leányomnak kedvében kell járnom. Nincs több gyermekem. Hát csak próbálj szerencsét, bújj el, ha tudsz, de úgy, hogy meg ne találjon. Eközben hazajött a királykisasszony, és bejött a szobába, s mondta a királyfinak: - Jobb lesz, ha nem is próbálsz szerencsét, királyfi, eredj haza, mert a te fejed is odakerül, ahova a többié. - Nem bánom én - mondta a királyfi -, hadd kerüljön. Nálad nélkül úgyis pipadohányt sem ér az életem.

407

Kalendárium 2010

Gyerekeknek

Azzal kiment a királyfi nagy búsan, s végigsétált a városon, aztán ki a mezõre, mezõrõl az erdõbe, egész úton azon tûnõdött, hová tudjon elbújni, hogy a királykisasszony meg ne találja. Egyszerre csak eszébe jutott a halacska, hátha az tudna rajta segíteni. Megy a folyó partjára, ott elõveszi a pikkelyt, s hát csakugyan jön a halacska, s kérdi: - Mi bajod, királyfi? Mondja a királyfi, hogy mi baja van. - Ó, azért egyet se búsulj - mondotta a halacska -, mindjárt ideszólítom a legnagyobb halat, azzal elnyeletlek, ott ugyan meg nem talál a királykisasszony, míg a világ s még két nap. Csak térült-fordult a halacska, s mindjárt jött utána egy rettentõ nagy hal, kitátotta a száját, s abba beléugrott a királyfi. Szépen leballagott a halnak a hasába, s ott úgy sétált fel s alá, akár egy palotában. Eközben elindult a királykisasszony, utána az udvarbeliek. Kereste a királykisasszony mindenfelé a királyfit, s mikor egy fél napig járt-kelt volna mindenfelé, egyszerre csak a folyóvíz partjára ért, s megparancsolta, hogy fogják ki a vízbõl a legnagyobb halat, mert annak a hasában van a királyfi. Egyszeribe odarendelik az udvari halászokat, kifogják a nagy halat, felhasítják a hasát, s hát csakugyan kifordul belõle a királyfi. Na, az elsõ próbával szerencsétlen volt a királyfi, próbált másodszor is. Továbbment nagy búsan, s amint mendegélne az erdõben, eszébe jut a holló, megrázintja a tollát, s hát repül is az egyszeribe, s kérdezi: - Mi baj, édes gazdám? Mondja a királyfi, hogy mi nagy baja van. A holló erre elkezdett károgni, s ím, egyszeribe repültek a hollók mindenfelõl, fekete lett tõlük az erdõ, s kérdezték mind egyszerre: - Mi baj, mi baj? - Tudtok-e valami jó búvóhelyet? - kérdezte a királyfi hollója. - Hogyne tudnánk, hogyne tudnánk - károgott a többi holló. Azzal felszállott valamennyi, repültek az erdõn keresztül. A királyfi mindenütt utánuk, s felvezették egy olyan magas hegyre, hogy a teteje az eget verte. Annak a hegynek a tetején volt egy mély gödör, abba beléállították a királyfit. De hiába állították, a királykisasszony ott is megtalálta. Búsult a szegény királyfi, majd felvetette a búbánat. Na, bizonyosan karóba kerül az õ feje is! De gondolta magában, egy élete, egy halála, már csak harmadszor is szerencsét próbál. Elõvette azt a két hajszálat, amit az öregember adott, s szélnek eresztette. Hát alighogy eleresztette a hajszálat, jön az öregember, s kérdi: - Mi bajod van, édes fiam? - Jaj, ne is kérdezze, bátyámuram, el kellene bújnom olyan helyre, ahol senki meg nem talál, máskülönben karóba kerül a fejem.

- Hiszen ha csak ez a baj, azon én könnyen segíthetek. Ki elõl akarsz elbújni? - A királykisasszony elõl, bátyámuram. - Nohát majd én megmutatom - mondotta az öregember -, hogy a szeme elé viszlek, s mégsem lát téged. - Azzal megfogta a királyfi nyakát, csavarintott rajta, s abban a pillanatban aranytulipán lett a királyfiból. Aztán felfûzte a tulipánt a kalapjára, s bement a király városába. Éppen jött vele szemben a királykisasszony, akkor indult volt el, hogy megkeresse a királyfit, meglátja a ragyogó fényes tulipánt, s mondja az öregembernek szépen, nyájasan: - Jaj de szép tulipán! Adja nekem. - Nem adom én! - mondotta az öregember. - Annyi aranyat adok érte, hogy úrrá lesz maga is s minden nemzetsége. - Dehogy adom - mondotta az öregember -, a világ minden sûrû kincséért sem adom. Hiába kérte a királykisasszony, az öregember nem adta oda a tulipánt. Mit volt, mit nem tenni, továbbment nagy búsan a királykisasszony, s kereste a királyfit. De azt ugyan nem találta meg. Kereste másodnap, kereste harmadnap, akkor sem találta meg. Harmadnap letelt a keresés ideje, s akkor a király kihirdette, hogy elõállhat a királyfi bátran, most már övé a királykisasszony. Meghallotta ezt az öregember, egyet csavarintott a tulipánon, királyfi lett ismét. Azzal a királyfi felment a palotába. Mindjárt nagy lakodalmat csaptak, lakodalom után felkerekedtek, a királyfi hazájába mentek. Ott volt csak igazi hejehuja, dínomdánom. Még tán ma is táncolnak, ha meg nem haltak.

408

409

*** Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szept. 30.Kisbacon, 1929. aug. 17.): író, újságíró, szerkesztõ. Az erdélyi magyar irodalmi közélet egyik jelentõs alakja. Számos újság szerkesztõje, munkatársa, alapító tagja. Foglakozott népköltészeti alkotások gyûjtésével, máig nagyon népszerûek népmese-feldolgozásai, írt saját meséket is, s õ fordította pl. a Grimmmeséket, vagy az Ezeregyéjszaka meséit. Az irodalmi élet szervezésében kiterjedt levelezéssel is részt vett, otthona kulturális zarándokhellyé vált. Mûvei: Székely Tündérország (1885), A szív könyve (1895), Halljátok emberek? (1957)

Kalendárium 2010

Fejtörõk

Gyerekeknek 3. Keresd meg a szavakat a táblázatban (átlósan, függõlegesen, vízszintesen)! A kimaradt betûket összeolvasva megkapod a megfejtést!

1. Eltévedt állatok keresik családjukat A felsorolt állatneveket írd a megfelelõ helyre, hogy az összetartozó családtagok együtt legyenek! (Van olyan, ami több helyre is tartozik.) kanca, gida, kan, tojó, koca, gödölye, kölyök, gácsér, csõdör, bak, szuka, bárány, tehén, bika, suta, csikó, malac, kos, borjú ANNA AUTÓ BALTA BONT HÉT HUN ILIKE JÁCINT JÁRMÛ MÉN

MIMIKA NYÉL NEGYVEN OROM ORV ORGONA REÁL SZÓR TULIPÁN VÉN

4. Oszd fel az ábrát három egyenes vonallal úgy, hogy minden részben 1-1 golyó maradjon! 2. Kösd össze a nevet a jelentésével! Ajtony Tas Tétény Tömör Kartal Bese Torontál Jutas Levente Balog Eneh

fejedelem arany vas kõ héja sas kánya élõ szarvastehén ínyenc balkezes

410

411

Kalendárium 2010

Gyerekeknek Megoldások

5. Melyik ábra illik a kérdõjel helyére? 1.

2. Ajtony: arany Tas: kõ Tétény: fejedelem Tömör: vas Kartal: sas Bese: kánya

6. Hány négyzet van az ábrán?

Torontál: héja Jutas: ínyenc Levente: élõ Balog: balkezes Eneh: szarvastehén

3. zsákbamacska 4. egy fekvõ és két álló egyenes 5. b 6. 10 db

Felhasznált irodalom: Matematikai agymozgató 10-14 éves korig, Szalay Könyvkiadó Agymozgató 6-10 éves korig, Szalay Könyvkiadó Agymozgató 10-14 éves korig, Szalay Könyvkiadó Szókincskeresõ, Szalay Könyvkiadó

412

413

Kalendárium 2010 Pozsonyi Gabriella

Az elfelejtett játékmackó Történetünk nem ott volt, hol nem volt, hanem egy városka kicsi házában volt, és ki tudja hány helyen fordult elõ még ilyesmi. Ilyesfajta eset bizonyára majdnem minden gyerek szobájában megtörtént már, alighanem a tiédben is. A kakas már rég túl volt a hajnali kukorékoláson, és dölyfösen lépdelt a csipegetõ tyúkanyók között, mikor a kis házat és udvarát fájdalmas kiáltás járta át. A hang gazdája a gyerekszobába ágyán ülõ játékmackó, nem más. Brumi fájdalmas nyögdécselésekkel ébredt. Nagy nehezen kimászott a rágabalyodott lepedõ és takarókupacból, és álmosan megrázta a fejét. - Ajjaj, azt hiszem, ezúttal tényleg elkésünk. - azzal felpattant, és húzni kezdte a takaró végét. - Gréti! Gréti, ébredj, elaludtunk. - Csak te aludtál el, mackópajtás! - szólt nevetve a földrõl egy szárnyas fehér tündérló. - Nem, mindig együtt kelünk - rángatta tovább a maci az ágyat. - Csak az üres takarót rángatod mackó, semmi mást, Grétit az anyukája reggel elvitte az oviba, kocsival mentek - gyõzködte megszeppent hangon a gyönyörû tündérlány is a szoba sarkában felhalmozott játékok tetején. - Tessék?! - ült le most már a maci. - De hát nélkülem nem megy el az óvodába, nélkülem nem tud elaludni ebéd után. Mindig együtt alszunk. - Úgy néz ki, barátom, hogy lassan téged is elfelejt - szólt most le a szekrény tetejérõl egy poros, kopott, fekete-fehér plüss macska. - Nem! - ugrott fel a maci dühösen, akkorát kiáltva, amire még az odakint sétáló dölyfös kakas úr is felkapta a fejét. - Csak itthon felejtettek. Semmi több. Sietni kell, biztosan nincs már sok idõ hátra az alvásideig, akkorra mindenképpen oda kell érnem. Azzal a maci lecsúszott az ágyról, bemászott az ágy alá és elõvett egy kék kötött pulóvert, aminek bal felsõ sarkában egy kopott kis vitorlás hajó matricája díszelgett. Magára vette, és kirohant a konyhába. Tudta, ilyenkor senki nincs a házban, biztonságosan mászkálhatott anélkül, hogy feltûnt volna bárkinek is. Ahogy kiért a konyhába, felugrott az elsõ konyhaszékre, és onnan átmászott a konyhaasztalra, kinézett az ablakon, homályosan látott, mivel fél szeme csüngött, ezért gyorsan megigazította, és tovább kémlelõdött. - A teremburáját, tényleg autóval mentek, vakarta meg a fejét, és szomorúan lecsüccsent az asztalra, bánatosan lóbálni kezdte lábait a szélérõl. Odabent közben hangosan ment a vita a tündérlány és a macska között. 414

Gyerekeknek - Szegény maci, õ is fel fog kerülni melléd, cica, a szekrény tetejére? - Hallottad, mit mondott Anya reggel? "Minek vinnénk magunkkal azt az ósdi plüsst? Le van szakadva már a szeme is, hiányzik a karjából a vatta." - Nem! - ordított erre fájdalmasan egyet újra Brumi, és leugrált az asztalról, kiszaladt az elõszobába. Hamar kerített egy sálat, és rádobva az ajtókilincsre kinyitotta a bejárati ajtót. Szerencsére anya megint elfelejtette bezárni, viszont Brumi eddigi lendülete a teraszra érve hirtelen elfogyott. Odakint hûvös szél fújt, a járdán patakokban álltak az éjszaka leesett esõ pocsolyái. Megijedt. Visszahátrált. Aztán hirtelen bevillant az agyába a kislány óriás barna szeme, amibõl patakokban ömlik a könny, és kedves mackója után kiabál. A mackó szíve elszorult a sajnálattól, és összeszorított szájjal kilépett az ajtón. A teraszon még biztonságban volt. Viszont a kertben egy óriás bordeuxidog és egy kis vadászkutya szaladgált. Annyi rémtörténetet hallott már szétszaggatott pólókról, törülközõkrõl, összerágott cipõkrõl, hogy belegondolni sem mert, mi lenne, ha megkaparintanák. Brumi a saját kis vattával tömött és puha szõrrel borított testének fél percet sem adott. Nagyot sóhajtva lassan a kerítéskapuhoz sétált, és leselkedni kezdett. Szerencsére a nagyobbik kutya épp beugrott az óljába és lefeküdt, a kicsi meg körbe-körbe szaladgált, mire az udvar másik végén meglátott egy verebet és üldözõbe vette. Brumi érezte, hogy ennél jobb alkalma nemigen lehet. Kiugrott az alacsony kerítésen, le a járdára és az utcakapu felé futott. - Már mindjárt ott vagyok, mindjárt ott vagyok - hajtogatta magában, és tényleg csak pár méter választotta el, mire a kiskutya észrevette és csaholva utánairamodott. Brumi gyorsan felugrott a kerítésre, és kezdte áttuszkolni hatalmas pocakját a kerítés vasrácsai között. Már csak a kezével kapaszkodott, mire a kutya utolérte, de az épp elég volt ahhoz, hogy elkapja a játékmackó mancsát, és az erõs rántástól félig kiszakadjon a mackó bal karja. Brumi fájdalmas nyögéssel esett a földre, és mozdulatlanná meredt. Nem tudhatta, vannak-e emberek a közelben. Kis idõ után felült a földrõl és körülnézett. Sehol egy lélek, de ez a kis játékmackót nem nyugtatta meg. Fogalma sem volt róla, hogyan jut el az óvodába. Felállt, és ment pár lépést elõre, pár lépést oldalra. Teljesen elbizonytalanodott, és a bal karját sem tudta használni. - Hát ez meg? - hallatszott hirtelen egy hang odafentrõl. A maci megijedt. Nem tudta, honnan jön a hang. - Nini, mackó, szia! - azzal egy fekete macska ugrott Brumi elébe. A mackó úgy megijedt, hogy meg sem mert szólalni, teljesen élettelennek tettette magát. - Hé! - azzal megbökdöste mancsával a játékot. - Láttam, hogy az elõbb mozogtál.

415

Kalendárium 2010

Gyerekeknek

Semmi reakció. A macska megszimatolta még egyszer, aztán sarkon fordult, és kecsesen elsétált. - Várj! - hallotta a macska a háta mögül. Az érdeklõdve kocogott vissza a játékhoz: - Jól hallottam? - meresztette óriás, zöld szemeit a mackóra, de most már ugró pózban várta a választ, felkészülve minden veszélyre. A maci lassan, félve felült. - El kell jutnom az óvodába. - Tessék? - nyávogta el magát a macska döbbenten. - Tudsz segíteni? - kérdezte halkan, szomorúan a játék. - No várjunk csak. Hogy kerülsz te az utcára? A maci szégyenlõsen lehajtotta a fejét. - Elfelejtettek, azt hiszem. - Szegénykém. Kiestél a gyerek kezébõl? - Nem. Csak… elfelejtettek. - szomorodott el, de hirtelen, szinte a semmibõl újra erõre kapott. - De ez nem lényeg, azzal otthagyta a macskát, és sétálni kezdett elõre. Gréti csak velem tud elaludni ebéd után, és mindjárt ebéd után lesz, és õ sírni fog. Azt pedig nem hagyhatom! Oda kell érnem! - Na, várj már! - szaladt utána a macska. - Egyedül akarsz oda eljutni? - Nincs más választásom. - menetelt tovább konokul elõre a maci. - Remélem nincs messze. - brummogta maga elé. - A gyerek hosszú barnahajú? Lila pulóverben? Az anyja fekete hajú, copfos. Brumi megállt. - Ismered õket? - Kóbor macska vagyok. Szoktam õket látni reggelente. A szemközti óvodába viszi a gyereket. - A szemközti az közel van? - Ott az orrod elõtt, te bamba. A mackó elõre nézett. Valóban ott volt az óvoda az úttest túloldalán. A mackó rohanni kezdett, de hirtelen egy óriási rántást érzett a hátán. A macska karmolt bele hátulról és megrántotta. Brumi elõször azt hitte, a vadállat most akarja felfalni, de ahogy három autó és egy böhöm kamion is elsuhant az orra elõtt, hirtelen rájött, mekkora szerencséje volt. - Bamba mackó - fintorgott a macska. - Sosem mész itt át, túl lassú vagy. A maci figyelte egy ideig a forgalmat és be kellett látnia, a macskának alighanem igaza van. - Át kell jutnom, cica, értsd meg! - szólt végsõ elkeseredésében, fejét rázva. - A lábadat sem tudod mozdítani, úgy megszívta magát vízzel, lóg a bal szemed, pár szál cérna tartja a karodat. Mondd, mit tett érted ez a gyerek, hogy ilyen fontos.

- Semmit nem tett, a lényeg épp az, amit mondasz: gyerek. Azzal szomorúan leesett a földre és nem moccant többet. - Segítek - sóhajtott a macska megszánva a szerencsétlen játékot. - De a házimacskát hívják cicának, én pedig szabad vagyok, úgyhogy maradjunk a macskánál. Rendben, bamba mackó? - Segítesz? De hogyan? - pattant fel a játék, fittyet hányva a macska tudálékoskodására. - Tudsz kapaszkodni? - azzal fürkészni kezdte az úttestet. A maci rájött, mit akar a macska, nem tétovázott. Egy kézzel kicsit ügyetlenül ugyan, de felmászott a macska hátára. - Figyelj! Indulunk - azzal a macska behajlította elsõ két lábát, és egy farkcsóválásnyi lendülettel leugrott az úttestre. - De ha most elütnek… - nyávogta el magát, aztán konokul hozzátette - …akkor legalább téged is. Brumi mindenhol autót látott, görcsbe szorult mancsokkal tépte a macska bundáját, aki épp csak el tudott ugrani az utolsó kamion elõl, mielõtt két szökkenéssel az úttest túloldalán termettek. Mindketten lihegtek az izgalomtól. A mackó mondani akart valamit, de a macska nem várt. Egyszerre hallották meg az ablakból kihallatszódó sírást. - Kapaszkodj! - azzal felugrott a hatalmas kerítésen és két szökkenéssel az óvoda udvarán termettek. A macska még mindig nem állt meg, a nyitott ajtón besurrant az épületbe, és egyenesen a hang után szaladt. Amelyik ajtón a fájdalmas sírás hallatszott, a macska lelassította lépteit. - Várj, benézek - azzal a macska bedugta fejét az ajtón. Azonnal meglátta Grétit, aki sárga, fodros kis ruhájában az aludni készülõ gyerekek között állt, és melegbarna szemeibõl patakokban hullott a könny. Arca kipirosodva, kicsi haja az arcára tapadt, már úgy kimelegedett a sírástól. Görcsbe szorított kezekkel állt, az óvó néni tehetetlenül guggolt mellette, és próbálta vigasztalni. A macska kihúzta a fejét, mert a maci már kibírhatatlanul rángatta a szõrt a hátán. - Na? - Itt az idõ. - nyalta meg a száját a macska. - Szállj le! A maci engedelmeskedett. - Feküdj le! - De akkor nem vesznek észre. - Bízz bennem! - szólt oda a macska, azzal keresztüllépett a játékon, és beugrott a terembe. Az óvó néni felugrott. - Sicc ki innen, még az hiányzik, hogy balszerencsét hozz! - azzal az ajtó felé kergette. Ahogy kinyitotta az ajtót, döbbenten vette észre a pocsolyás, koszos, szakadt macit a földön. Akkor volt ám nagy meglepetés, amikor kinyitotta az ajtót, és Gréti is meglátta a macit.

416

417

Kalendárium 2010

Gyerekeknek

- Grétikém, nézd mi van itt! - felejtkezett el a macskáról azon nyomban az asszony, és felkapta a játékmackót. - Köszönöm - súgta a rohanó fekete macska után Brumi. A gyerek szipogva szorította magához a mackót, és csöndesen odalépdelve az ágyához bebújt a takaró alá. Fáradtak voltak mindketten. Gréti megpuszilgatta a maci szakadt kezét, és megígérte, hogy anyával estére megvarrják. Így aludtak el, ketten, ahogy mindig is szoktak, a kislány és a koszos, szakadt játékmackó.

Sikeres tanulóink

(A szerzõ ezzel a meséjével megyei napilapunk pályázatán bekerült azok közé, akiknek meséjét egy könyvben 2009 karácsonyára megjelentették. Gratulálunk az ifjú kisújszállási meseírónak! - Szerk.)

Önkormányzatunk második éve ismeri el a város iskoláiban kiváló tanulmányi és sporteredményeket elérõ diákok és tanáraik munkáját. Sikeres tanulóink nevét és eredményeit szívesen írjuk be a kalendáriumban való megjelentetéssel városunk krónikájába. Általános iskoláinktól képeket is kaptunk e diákokról. (A táblázatokban az iskolák neve rövidítve szerepel: Arany: Arany János Általános Iskola, Kossuth: Kossuth Lajos Általános Iskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Diákotthon, Református: Török Pál Református Általános Iskola, Móricz: Móricz Zsigmond Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium, ISZI: Illéssy Sándor Szakközép- és Szakiskola, Mûvészeti: Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény, Kádas: Kádas György Általános Iskola. A táblázatban azon tanulók nevei szerepelnek, akik a pedagógusnapon elismerésben részesültek.)

Morzsák Albert Einstein gondolataiból "Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, hogy a világon semmi sem varázslat. Vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat." "A képzelõerõ mindennek az alapja. Ez az, ami bepillantást enged a jövõbe." "Tanuld meg a játékszabályokat aztán már csak játszanod kell - persze mindenkinél jobban." "Sose aggódj amiatt, hogy nem érted a matematikát. Biztosíthatlak, nekem még több gondom van vele." (Albert Einstein levele egy 12 éves diáknak) "Csak két dolog végtelen: a Világegyetem és az emberi butaság, bár az elsõben nem vagyok egészen biztos." "Az okos emberek megoldják a problémákat, a zsenik pedig megelõzik õket."

418

419

Kiemelkedõ tanulmányi eredményeket elért tanulók a 2008/2009-es tanévben

Kalendárium 2010 Gyerekeknek

420 421

Kalendárium 2010

Gyerekeknek

Kiemelkedõ sporteredményeket elért tanulók a 2008/2009-es tanévben

Az Arany János Általános Iskola kiemelkedõ eredményeket elért tanulói

422

Ágotai Enikõ

Bartucsek Martin Kui Krisztián

Borók Boglárka

Borók Bianka

Borók Réka

Budai Attila

Csillag Edina

Csípõ Viktória

Csomor Csaba

Csörögi Gábor

Cs. Nagy Eszter

Deme Zsófia

423

Kalendárium 2010

Gyerekeknek

Ducza Noémi

Farkas István

Farkas Sándor

Fodor Gergõ

Gazsó Alexandra

Hegymegi Attila

Imre Anikó

Kabai Richárd

Kása Zoltán

Kiss Zsuzsanna

Kató Tamás

Kolics Bence

Kovács Sándor

Lakatos Edina

Máté Dezsõ

Molnár Tünde Vivien

Monoki Marianna

Nagy Anna

Oláh Benjámin

Rácz Levente

Soós Bianka

Szabó Balázs

Bartucsek Martin Kui Krisztián

Szabó Petra 424

Tóth Ferenc 425

Kalendárium 2010

Gyerekeknek

A Kossuth Lajos Általános Iskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Diákotthon kiemelkedõ eredményeket elért tanulói

Csatári Bernadett Balogh Bianka Kelemen Anna Gazsó Barbara

Borók Kitti Tanka Sándor Hercegh Veronika

Bartus Cintia

Molnár Tünde Vivien Szoboszlai Hanna Törörk Enikõ Zsoldos Mónika

Balogh Bianka Csatári Bernadett Csízi Tünde

Csizmadia Róbert

Diridongó Kórus

Farkas Krisztián 426

Lakatos Aletta

Ferenczi Dániel

Fogarasi Péter 427

Janó Berta

Kalendárium 2010

Adatok

Adatok a városról Lakosok száma 2009. január 1-jén

12.224

Lakások száma összesen

4920

Ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma összesen Csatornahálózatba bekapcsolt lakások száma összesen Összes önkormányzati belterületi utak hossza - ebbõl kiépített, burkolt út

Kossuth-focicsapat

Nagy Lajos Adolf

Szathmári Zoltán

Szilágyi Patrik

Rendszeres hulladékgyûjtésbe bekapcsolt lakások száma

4920

A város közoktatási intézményeiben tanuló gyermekek száma 2009. október 1-jén - óvodások - általános iskolások - ebbõl az egyházi iskolába jár - szakközépiskolások (nappali) - szakközépiskolások (esti) - szakiskolások - gimnazisták - nyelvi elõkészítõ évfolyammal indult gimnazisták - mûvészeti iskolások - kollégisták

343 1.076 124 413 65 391 245 110 337 97

Monoki Éva

Zenei Nagykórus 428

84,28 km 51,48 km

429

Kalendárium 2010

Fejezetcím

1. oldal hirdetés

2. oldal hirdetés

EPOSZ

Városgondnokság

430

431

Kalendárium 2010

Fejezetcím

3. oldal hirdetés

4. oldal hirdetés

Kun_Vet.......

FE-BACH

432

433

Kalendárium 2010

Fejezetcím

5. oldal hirdetés

6. oldal hirdetés

Kunszöv

Autópark, .........

434

435

Kalendárium 2010

Fejezetcím

7. oldal hirdetés

8. oldal hirdetés

PANNON

RST

436

437

Kalendárium 2010

Fejezetcím

9. oldal hirdetés

10. oldal hirdetés

MARADY, ..........

VÍZMÛ

438

439

Kalendárium 2010

Fejezetcím

11. oldal hirdetés

12. oldal hirdetés

Kun-Épforg., ...............

Szabó Mûszaki, Rehab

440

441

Kalendárium 2010

Fejezetcím

13. oldal hirdetés

14. oldal hirdetés

Kuntex

Ponyokai, Imréné

442

443

Kalendárium 2010

Fejezetcím

15. oldal hirdetés

16. oldal hirdetés

CONTAREX

Szalay, ............

444

445

Kalendárium 2010

Fejezetcím

17. oldal hirdetés

18. oldal hirdetés

Indián Rizs

VERIST

446

447

Kalendárium 2010

Fejezetcím

19. oldal hirdetés

20. oldal hirdetés

Apollon

VIP-REX

448

449

Kalendárium 2010

Fejezetcím

21. oldal hirdetés

22. oldal hirdetés

Fejedelmi cukrászat

Trió, ........

450

451

Kalendárium 2010

Fejezetcím

23. oldal hirdetés

24. oldal hirdetés

Global_Home Trade

Számadó_ker

EZ hovákerüljön? 25. oldal hirdetés lenne a BORSODI Mûhely de akkor már az oldalszám túl megy 456 oldalon!!!!!

452

453

Kalendárium 2010

Tartalom

Tartalom Petõfi Sándor: Isten csodája Mottó Elõszó (Dr. Ducza Lajos) Köszöntõ (Kecze István)

5 6 7 9

Hónaptár Hónaptár Névnapok Vásárok 2010-ben

10 36 44

Évfordulók, ünnepek Évfordulók 2010-ben Hitet és jövendõt adott (Kecze István) Vörösmarty Mihály: Szózat Március 15. (Illéssy János) Kétszáz éve született Erkel Ferenc (Gubuczné Tomor Mária) Néhány szó Trianon kapcsán (Pintér Zoltán) Aki a hazát szereti (Vida Tamás) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam (Toldi Attila) Az elsõ demokratikus választás Kisújszálláson, 1990. (Dr. Ducza Lajos) A 140 éves 48-as Olvasókör emléknapja (Monoki Kálmánné) Hogy ne legyünk egyedül… (Kecze István) Karácsonyi gondolatok (Kecze István)

45 51 54 55 58 63 68 72 76 81 85 87

História Kisújszállás címertörténete (Gubuczné Tomor Mária) Illéssy József református prédikátor (Szentpéteri Géza) Pénztárjegy-kibocsátás Kisújszálláson? (Dr. Ducza Lajos) In memorian 1945. (Bana Sándor) Magyarország sodródása a II. világháború felé (dr. Kiss Kálmán) József Attila: Hazám Így emlékszem… (Ábri Balázs) Széchenyi, a legnagyobb magyar (Szidey István) Kisúji diákok régi története mai újságban (Vitális Sándor) A holokauszt emlékezete (Ari Géza) Somogyi László írásaiból (Somogyi László) Radnóti Miklós: Razglednica Ez történt 2009-ben "Vagy találunk ott utat, vagy építünk egyet" (Kecze István) A Piculás-ház (Dr. Ducza Lajos) Városvédõk tábora Kitüntetettjeink 2009-ben Halottaink Ponyokai Bálint (Kecze István) Deme Lászlóné (Földesi Erzsébet) 454

89 93 94 96 98 102 106 115 119 122 124 130

131 138 141 149

Törzsök Béla (Dr. Kiss Kálmánné) Csordás János (Dr. Ducza Lajos)

158 160

A kunok útján Ismét nagykunkapitányt választottunk (Kecze István, Dr. Ducza Lajos, Illéssy Ádám) A nagykunkapitányok történelmi szerepe (Dr. Bartha Júlia) A kunok útja (Dr. Bartha Júlia) Indulás és hazatérés (Kecze István, Illéssy Ádám) Szenti Ernõ: Örvendj! "Kunok a Kárpát-medencében napjainkban" - egy fotópályázat díjnyertes alkotásai Farkas Károly bácsi emlékére Újszállási Rácz Lajos: Terra Cumanorum A Kunok I. Világtalálkozója Kisújszálláson (Kecze István, Illéssy Ádám) A Jászkun Huszárezred 150 éve (Fekete Imre, Kovács József) Kunország (Dr. Nyitrai István) Szent László harcai… (Dr. Pálóczy Horváth András) Kunhalom-e a kunhalom? (Dr. Tóth Albert)

161 168 171 176 186 187 192 193 194 199 205 210 219

Nyelvünk és irodalmunk Hagyomány született: a "Szép magyar beszéd"… (Pintér István) A "Szép magyar beszéd" verseny híre Kaliforniából (Alt Sándor és neje) A magyar nem tartozik a kis nyelvek közé (Bencédy József) A szójátékokról (Szathmáry István) A 130. Móricz-születésnap néhány epizódja (Dr. Kiss Kálmánné) A XXI. század költõje - a mi költõnk Csokonai Vitéz Mihály (Dr. Kiss Kálmánné) Vörösmarty Mihály emlékezete (Major Zita) Kosztolányi Dezsõ, a "szegény kisgyermek" (Tán Eszter) József Attila breviárium (Kocsisné Monoki Julianna)

226 230 231 236 239 245 249 252 256

Iskoláink régen és ma Mozaikok a kisújszállási református gimnázium évkönyveibõl (Lévai Zoltán) Hagyományápoló Kossuth iskolások (Ari Géza) Táborok az Aranyban (Nagy Lajos) Iskolanévadó ünnepség a városban (Sípos Árpád) Mi más is egy tanár, ha nem felnõtt diák? (Tuka Antal) Óvodáink életébõl (Ponyokainé Rab Judit) Nagy Dani: Irány az NB I.! (Nagy Lajos) Borók Orsolya diákolimpiai bajnok (Pozsonyi Gabriella) A KI-ÜTÕK együttes (Pozsonyi Gabriella) 1949 és még 60 év (†Deme Lászlóné Nagy Teréz) 50 év után elõször találkoztak (Dr. Tóth Albert) 50 éve érettségiztek (Dr. Tórt Albert) 40 éves találkozó (Bacsó Endréné) Békési Fanni verseibõl

259 265 267 276 280 285 291 293 294 296 300 302 303 306

155 157 455

Kalendárium 2010 Helyi mûvészeink Szenti Ernõ Bészabó András A kisújszállási Kossuth Fotóklub alkotói: Figura Henrik, Józsa Péter, Losonczi József, Kácsor Károly, Máté Albert, Péter József, Papi Lajos, Tóth Tünde

307 308 310

Körülöttünk a természet Csapadék anomáliák Kisújszálláson (Dr. Ducza Lajos) Kutyavilág (Pozsonyi Gabriella, Tán Eszter) A krokodil Debrecenbe látogatott (Dr. Tóth Albert) Néhány szó a szõlõrõl (Paszternák Ferenc) "Kihajtom a libám a rétre" (Kenéz Gizella Monoki Ferencné)

329 334 337 341 346

Egészségünkre! 2009, a "különös" évjárat az influenza történetében (Dr. Ducza Eszter) Ha felmegy a pumpa (Dr. Gáspár Róbert) Mindennapi jóga (Pozsonyi Gabriella) A fogyatékkal élõk ... (Ari Géza) A szántóföldtõl az asztalig (Fazekas Gyula) A méz tömény napsugár (Dr. Ducza Ágnes) Receptek

347 350 353 355 356 358 360

Kaleidoszkóp Irány Nizza! (Kiss Attila) A repülés: hivatás, hobbi és szerelem (Lipcsei Anita) Elmentem Hawaiira! Méri Csaba szerencséje (Ari Géza) Kisújszállástól Hollywoodig (Dr. Bordács Imre) Horoszkóp (Soós Anna Rita)

363 366 372 378 381

Sport Dobogós helyeken a kisúji sakkozók (Ari Géza) Bajnok lett a kisúji focicsapat (Ari Géza) Az alma nem esett messze a fájától (Ari Géza) A "Mester" és tanítványai (Ari Géza) Súlyemelés, disznótor, boszorkánytúra, fõzõverseny és diákolimpia (Ari Géza) A kisújszállási Modellezõ Baráti Kör (Ari Géza) 50 éves lett a Kisújszállási Munkás Horgász Egyesület (Ari Géza) Extrém sportok Kisújszálláson (Tán Eszter)

387 389 393 396 398 400 402 404

Gyerekeknek (Major Zita) Benedek Elek: Az aranytulipán Fejtörõk Megoldások Pozsonyi Gabriella: Az elfelejtett játékmackó Sikeres tanulóink

406 410 413 414 419

Adatok a városról Hirdetések Tartalom

429 430 454

456

KISÚJSZÁLLÁSI NAGYKUN KALENDÁRIUM

Recommend Documents