VÁROSI ÓVODAI INTÉZMÉNY 5310 KISÚJSZÁLLÁS, IFJÚSÁG U.2. Telefon: 59/520-595 / Fax:59/520-595 Email:
[email protected]
KISÚJSZÁLLÁS
SZERVEZETI
ÉS MŰKÖDÉSI
SZABÁLYZAT
2013.
Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ................................................................................................... 4 1. A MŰKÖDÉS RENDJE ................................................................................................................... 5 1.1.
MŰKÖDÉST MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK ........................................................................ 5
1.2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI ............................................................................................................... 6 1.3. AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA: ÖNÁLLÓ JOGI SZEMÉLY .............................................................. 8 1.4. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE .................................................................................. 8 1.5. MUNKÁLTATÓI JOGKÖR GYAKORLÁSA ...................................................................................... 9 1.6. A VEZETÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI ............................................................................................. 9 1.7. AZ INTÉZMÉNY ALKALMAZOTTAI .............................................................................................. 9 AZ ALKALMAZOTTAK MUNKAVÉGZÉSÉRŐL ........................................................................................ 9 2. AZ ALKALMAZOTTAKNAK ÉS A VEZETŐKNEK A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN VALÓ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE .......................................... 11 2.1.
AZ ÓVODAI NEVELÉSI ÉV RENDJE ............................................................................................ 11
2.2. SZABADSÁG................................................................................................................................. 12 3. A GYEREKEK BENT TARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE....................................................... 12 3.1.
ÓVODAI BEIRATKOZÁS, FELVÉTEL RENDJE ............................................................................ 12
3.2.
A GYERMEKEK FOGADÁSA ( NYITVA TARTÁS) ........................................................................ 14
A GYERMEKEK TÁVOLMARADÁSÁNAK, MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK .................................................................................................................................. 15 3.3.
3.4. AZ ÓVODAI ELHELYEZÉS MEGSZŰNÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI ................................... 16 4. TÉRÍTÉSI DÍJAK BEFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK .......................... 17 4.1. GYERMEKÉTKEZÉS .................................................................................................................... 17 4.2. FELNŐTT ÉTKEZÉS SZABÁLYAI ................................................................................................. 18 5. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ..................................... 18 5.1.
ELLENŐRZÉSI TERV .................................................................................................................. 18
5.2. AZ ELLENŐRZÉS FAJTÁI ............................................................................................................ 19 5.3.
INTÉZMÉNY BELSŐ ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE......................................................................... 19
5.4. A PEDAGÓGUSOK MUNKÁJÁNAK ELISMERÉSE ......................................................................... 20 6. BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKI NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ INTÉZMÉNNYEL .................................................................................... 20 7. A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK (TAGINTÉZMÉNYEK) KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA; .......................................................................... 21 A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS; .................................................................... 21 A SZERVEZETI EGYSÉGEK(TAGINTÉZMÉNYEK) KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ............................................................................................................................................... 21 8. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ VAGY INTÉZMÉNYVEZETŐ HELYETTES ÉS A TAGÓVODA - VEZETŐ AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉN A HELYETTESÍTÉS RENDJE. 25 9. A VEZETŐK ÉS AZ ÓVODASZÉK, AZ ÜZEMI TANÁCS, VALAMINT AZ ÓVODAI SZÜLŐI SZERVEZET, ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ............................................................................................................................................... 26 9.1. AZ ÓVODASZÉK .......................................................................................................................... 26 2
9.2.
SZÜLŐK SZERVEZET .................................................................................................................. 27
9.3. ÜZEMI TANÁCS .......................................................................................................................... 29 10. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSÁRA, TOVÁBBÁ A FELADATOK ELLÁTÁSÁVAL MEGBÍZOTT BESZÁMOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................................ 29 11. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA, MÓDJA, BELEÉRTVE A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOKKAL, ................................................................................ 32 A PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLATOKKAL, A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATTAL, AZ ÓVODAI EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁST BIZTOSÍTÓ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓVAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS ................................ 32 12. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................................................................ 34 12.1.
ÜNNEPEK, ÜNNEPÉLYEK RENDJE ........................................................................................... 34
12.2.
A GYERMEKKÖZÖSSÉGGEL KAPCSOLATOS HAGYOMÁNYOK .............................................. 35
12.3.
NÉPHAGYOMÁNYOK, -SZOKÁSOKHOZ KÖTŐDŐ PROGRAMJAINK ...................................... 35
12.4.
A KIRÁNDULÁSOK SZERVEZÉSÉNEK RENDJE ........................................................................ 35
12.5. A FELNŐTT KÖZÖSSÉG HAGYOMÁNYAI, KAPCSOLATTARTÁSI LEHETŐSÉGEI .................... 35 13. A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE, RÉSZVÉTELÜK A PEDAGÓGUSOK MUNKÁJÁNAK SEGÍTÉSÉBEN ..................................................................................................... 36 14. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE ................ 37 14.1. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ ÉS A TAGÓVODA VEZETŐK FELADATA: ............................................. 37 14.2. A GYERMEKEKRE VONATKOZÓ EGÉSZSÉGÜGYI SZABÁLYOK ................................................. 37 14.3. A DOLGOZÓKRA VONATKOZÓ EGÉSZSÉGÜGYI SZABÁLYOK ................................................... 38 14.4. A GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉT SZOLGÁLÓ ÓVÓ-VÉDŐ RENDSZABÁLYOK .............. 39 14.5. AZ ÓVODÁBAN TÖRTÉNŐ GYERMEKBALESET ESETÉN SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK .............. 39 15. AZ INTÉZMÉNY ÓVÓ – VÉDŐ ELŐÍRÁSAI .................................................................... 40 16. BÁRMELY RENDKÍVÜLI ESEMÉNY / BOMBARIADÓ ÉS MÁS VESZÉLYHELYZET/ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK ......................................................... 42 17. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉST SEGÍTŐ DOKUMENTUMAINAK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK RENDJE ....................................................................... 43 18. AZON ÜGYEK, AMELYEKBEN A SZÜLŐI SZERVEZETET AZ SZMSZ VÉLEMÉNYEZÉSI, EGYETÉRTÉSI JOGGAL RUHÁZZA FEL .............................................. 44 19. EGYÉB SZABÁLYOZANDÓ KÉRDÉSEK ........................................................................ 45 19.1. KIR NYILVÁNTARTÁSSAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK ....................................................... 45 19. 2. AZ INTÉZMÉNYNÉL HIVATALI TITOKNAK MINŐSÜLNEK A KÖVETKEZŐK: ............................ 45 19.3. KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTEL .............................................................................................................. 46 19.4. A TAGÓVODÁK HELYISÉGEINEK ÉS BERENDEZÉSEINEK HASZNÁLATI RENDJE ................... 46 19.5. A PEDAGÓGUSOK TOVÁBBKÉPZÉSÉNEK RENDJE:.................................................................. 48 19.6. REKLÁM TEVÉKENYSÉG ............................................................................................................. 48 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................... 49 ZÁRADÉK ........................................................................................................................................... 50 MELLÉKLETEK: .............................................................................................................................. 50 MELLÉKELT SZABÁLYZATOK: .................................................................................................. 50
3
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat(továbbiakban SZMSZ) célja: hogy rögzítse az intézmény adatait, szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét,az intézmény működésének belső rendjét, szabályait, a belső és külső kapcsolatok rendszerét. Az SZMSZ –t az intézményvezető készíti el és előterjesztése alapján a nevelőtestület fogadja el. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyása után lép életbe. A jogszabályban meghatározottak szerint az óvodaszék egyetértési jogot gyakorol. A SZMSZ létrehozásának jogszabályi alapja: A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. 363/2012.(2012.XII.17.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. tv A20/2012. (2012.VIII.31.) EMMI rendelet, nevelési- oktatási intézmények működéséről, névhasználatáról 2012. évi I. törvény a Munka törvénykönyvéről A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya: • • • • • • • •
az óvodába járó gyermekek közösségére, a gyermekek szülei, törvényes képviselőire, a nevelőtestületre, az intézményvezetőjére, a vezetőség tagjaira, a nevelőmunkát segítőkre, az intézmény számára szolgáltatást nyújtókra, a tagóvodák szolgáltatásait igénybe vevőkre, egyéb munkakörben dolgozókra.
A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény fenntartója a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy fenntartói határozatával lépe hatályba és ezzel az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzat érvénytelenné válik. A Szervezeti és Működési Szabályzat, a mellékletei, valamint a kapcsolódó egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi dolgozójára, kötelező érvénnyel vonatkozik.
4
1.
A MŰKÖDÉS RENDJE
1.1. Működést meghatározó dokumentumok Az Intézmény törvényes működését az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: Alapító okirat Az intézmény jogállására, tevékenységére vonatkozó rendelkezéseket az Alapító Okirat tartalmazza, melyet a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy Elnöke hagyott jóvá. Pedagógiai Program Az alapfeladatot tartalmazó intézményi helyi pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető terjeszti be a fenntartó felé és a fenntartó jóváhagyásával lép életbe. A helyi pedagógiai program tartalmazza az intézmény nevelési alapelveit, célkitűzéseit és azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket melyek biztosítják a gyermekek / kiemelt figyelmet igénylő gyermekek személyiségének fejlődését, a gyermekvédelmi és esélyegyenlőséget szolgáló intézkedéseket, a szülő, gyermek, óvodapedagógus együttműködési formáit, valamint a nevelőtestület által szükségesnek tartott elveket. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek életbe lépéséhez, amelyek által a fenntartóra többlet kötelezettség hárul, fenntartói egyetértés szükséges. Éves intézményi munkaterv Meghatározza a nevelési év rendjét. A munkaterv fő tartalmi elemei: Az óvodai nevelési év rendje; Nevelés nélküli napok felhasználása; Az ünnepélyek, rendezvények, fogadó órák terve; Előre tervezhető értekezletek, fogadóórák, nyílt napok időpontja; Az adott nevelési évre vonatkozó szakmai feladatok, az ellenőrzés terv. A munkatervet az intézmény alkalmazottaival ismertetni kell, de a nevelőtestület fogadja el. Véleményezés során ki kell kérni az Óvodaszék, a Szülői Szervezet, valamint a Fenntartó és az Alkalmazotti Tanács véleményét. Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei Az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket meghatározó dokumentum. Fő tartalmi elemei: Működés rendje, gyermekek, vezetők, alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje,jogviszonnyal nem rendelkezők belépés-bent tartózkodása, Pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje; Külső-belső kapcsolatok rendszere, információ áramlás, helyettesítés rendje; Munkakörök, feladatkörök, hatáskörök; Ünnepek, hagyományok ápolása; Szakmai munkaközösségek működése; Óvó-védő előírások; A szülői szervezet, Óvodaszék működésének rendje, jogosítványai. Egyéb működést segítő dokumentum mellékletek. Házirend A Házirend a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket fogalmazza meg. A Házirend fő tartalmi elemei: 5
-
A nevelési év rendje, az óvoda nyitva tartása; Érkezés és távozás rendje; Az óvodai felvétel rendje, távolmaradás, mulasztás,az óvodai jogviszony megszűnése; Térítési díj befizetése, visszafizetése; A jutalmazás elvei formái, valamint a fegyelmezés elvei és formái. A gyermekeink biztonságáért tett intézkedések; A gyermeki-, szülői jogok, kötelességek.
A Házirend kiterjed a gyermekekre, a pedagógusokra, az intézmény valamennyi alkalmazottjára és a szülőkre, akik a gyermekek törvényes képviselőiként gyakorolnak jogokat, illetve teljesítik kötelezettségeiket.
1.2.
Az intézmény adatai
Fenntartó: Intézmény neve: OM: Intézmény címe: Email:
Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy Baptista Szeretetszolgálat Városi Óvodai Intézménye 201375 Kisújszállás, Ifjúság u. 2 Telefon:06/59-520-595
[email protected]
Tagóvodák. 1) Béla Király Úti Óvoda 5310 Kisújszállás, Béla király út 67. Telefon: 06/59-321-551 Email:
[email protected] 2) Bocskai Úti Óvoda 5310 Kisújszállás, Bocskai u. 43. Telefon: 06/59-321-448 Email:
[email protected] 3) Petőfi Óvoda 5310 Kisújszállás, Széchenyi u. 9. Telefon: 06/59-321 -548 Email:
[email protected] 4) Pitypang Óvoda /Székhely Óvoda/ 5310 Kisújszállás, Ifjúság u. 2. Telefon: 06/59-520-596 Email:
[email protected]) 5) Sásastó Úti Óvoda 5310 Kisújszállás, Sásastó u. 5. Telefon: 06/59-321-403 Email:
[email protected] 6
Az ifjakat ugyanígy intsd, hogy legyenek józanok mindenben; te magad légy példaképük a jó cselekedetekben, mutass nekik a tanításban romlatlanságot és komolyságot, beszéded legyen feddhetetlen és egészséges, hogy megszégyenüljön az ellenfél, mivel semmi rosszat sem tud mondani rólunk. (Pál levele Tituszhoz 2.rész 6-8. versek)
A Városi Óvodai Intézmény a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy által fenntartott keresztény egyházi intézmény. Küldetését akkor töltheti be, ha szellemiségében, rendjében, megnyilatkozásaiban a Biblia tanításainak és Jézus Krisztus példájának követésére törekszik. Az Városi Óvodai Intézmény minden pedagógusának és alkalmazottjának vállalása és feladata, hogy magatartásával és cselekedeteivel e tanításokat és ezt a példát hitelesen közvetítse az óvodába járó gyermekek és az intézmény külső és belső környezete számára, hogy az intézmény hírnevét öregbítse. Ennek értelmében az alábbi szabályok nemcsak a tanév során a tagóvodákban, hanem egész évben és a tagóvodákon kívül rendezett intézményi programokon is érvényesek: Az intézményi közösség tagjainak tettei és megnyilatkozásai feleljenek meg a tisztelet, a szeretet és a mértéktartás követelményeinek. A tisztelet, szeretet és mértéktartás vonatkozik az egymás közötti viselkedésére, kommunikációjára is. Kerüljék a durvaságot, annak bármely formáját, az alantas és trágár beszédet, azaz minden olyan megnyilatkozást, amely a közösség tagjait zavarja, megbotránkoztatja vagy sérti, kárt okozva ezzel a társak, esetleg az egész közösség testi vagy lelki egészségének. Saját véleményüket a gyermekekről, embertársaikról, az intézmény alkalmazottairól olyan módon, olyan helyen/helyzetben/időpontban fogalmazzák meg, hogy az, az illető emberi méltóságát és személyiségi jogait ne sértse. Működjenek közre saját környezetük alakításában, rendben tartásában. Fokozott testi és lelki fegyelmet és megfelelő megjelenést, öltözetet ünnepélyeken és istentiszteleteken való részvétel. Az intézményben a hétköznapi ruha- vagy hajviseletben a tisztaság, a mértékletesség és az egyszerűség szabályát a mindennapi gyakorlat követeli meg. Tiltja – a hivalkodó vagy balesetveszélyes öltözéket és az olyan viseletet, ékszert is, melyek az intézmény értékrendjével, szellemiségével nem egyeztethetők össze.
Összegzésül: kerülni kell minden olyan cselekedetet vagy megnyilvánulást, szembehelyezkedik az iskolának a Szentírásból táplálkozó erkölcsi alapelveivel.
amely
7
1.3.
Az intézmény jogállása: önálló jogi személy
Vezetője, képviseletére jogosult: az intézményvezető Cégszerű aláírásra jogosultak: intézményvezető, vagy intézményvezető helyettes – gazdasági ügyintéző. intézményvezető helyettes - óvodatitkár A bélyegzők használatára jogosultak: - Intézményvezető - Intézményvezető – helyettes - Gazdasági ügyintéző és Óvodatitkár
-
A hibajavítási munkák, javítások megrendelésére és igazolására jogosult: - intézményvezető illetve az intézményvezetővel való egyeztetés után - intézményvezető - helyettes - tagóvoda vezetők és helyetteseik - ügyviteli alkalmazottak A számlát vezető pénzintézet: UniCredit Bank
1.4.
Az intézmény szervezeti felépítése 1. sz. melléklet
Az intézmény felelős, munkáltatói jogokkal megbízott vezetője az intézményvezető, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az óvoda belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon, pályázat alapján, a fenntartó által meghatározott időtartamra / öt év / történik. Kiválasztása nyilvános pályázat útján történik, megbízását az fenntartó adja. Az intézményvezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a köznevelési törvény határozza meg. Ellátja továbbá más jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt feladatokat. Az intézmény vezetőségét az intézményvezető, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az intézményvezető közvetlen munkatársai: - az intézményvezető helyettes - a tagóvoda vezetők Az intézményvezetőt a vezetési feladatok ellátásában segítik: - az intézményvezető helyettesek, - a tagóvoda vezetők, - a szakmai munkaközösség vezetők - alkalmazotti tanács, - óvodaszék elnöke 8
Az intézményvezető helyettes és a tagóvoda vezetők megbízását az intézményvezető adja. Az intézményvezető helyettes és a tagóvoda vezetők munkájukat az intézményvezető közvetlen irányítása alapján végzik, a munkaköri leírások szerint. 1.5. Munkáltatói jogkör gyakorlása Az intézményvezető megbízását a fenntartó, a Baptista Szeretetszolgálat EJSZ adja. Az óvodák dolgozóinak munkáltatója az intézményvezető. (A munkáltatói jogkörből, a tagóvoda-vezetőkre átruházott feladatokat a munkaköri leírás tartalmazza.)
− − − −
A vezetés személyi feltételei intézményvezető 1 fő intézményvezető helyettes/ tagóvoda vezető 1 fő tagóvoda vezetők 4 fő csoportok száma: 14 csoport
− − − − − − − −
Az intézmény alkalmazottai intézményvezető; intézményvezető helyettes tagóvoda-vezetők; óvodapedagógusok; óvodatitkár; gazdasági ügyintéző nevelőmunkát közvetlenül segítő munkatársak (dajkák); karbantartó
1.6.
1.7.
Az Óvodai Törzskönyv rögzíti, az óvodákra vonatkozó adatokon kívül, a dolgozók munkafelvételének, illetve munkaviszony megszűnésének idejét. A Törzskönyvet minden tagóvoda-vezető önálló felelősséggel vezeti a saját óvodájában. A dolgozók személyi anyagát az óvodatitkár kezeli. Az intézmény alkalmazottai a változó munkahelyre történő alkalmazás lehetősége mellett kerülnek felvételre. Az alkalmazottak munkavégzéséről Az óvoda dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre az intézmény vezetője alkalmazza. Az óvoda dolgozói munkájukat egyéni munkaköri leírásaik alapján végzik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó feladatait legjobb képességei szerinti elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titoktartás mellett. Az alkalmazott nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat.
9
Az óvodapedagógusok jogai: -
-
-
-
Személyét mint a pedagógus közösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék. A pedagógiai program alapján az ismereteket, a nevelés-oktatás módszereit megválassza. A Helyi Pedagógiai Program alapján, az éves tevékenységtervet összeállítsa és megválassza az eszközöket. A nevelési-oktatási intézményben az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell hogy közvetítse, a teljes nevelésoktatási folyamatban tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését. A gyermekek fejlődésének értékelése. Hozzájusson a munkája ellátásához szükséges információhoz. A nevelőtestület tagjaként részt vegyen az intézmény nevelési programjának tervezésében és értékelésében, minőségfejlesztési rendszer kiépítésében, működtetésében. Szakmai ismereteit, tudását továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletben. Részt vegyen szakmai egyesületek, helyi, regionális, országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában. Megilleti a pedagógusigazolvány által biztosított jog.
A pedagógus munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek nevelése, különösen: -
-
-
-
A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelés,a sajátos nevelési igényű / különleges bánásmódot igénylő gyermekek esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Nevelő és oktató munkája során gondoskodjon a gyermek személyiségének fejlődésérõl, tehetségének kibontakoztatásáról, figyelembe véve egyéni képességeit, tehetségét, fejlődési ütemét, szocio-kulturális helyzetét. A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel. A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásának elősegítése, a tehetségek felismerése, kiteljesedésük támogatása. Előmozdítsa a gyermek erkölcsi fejlődését. Egymás szeretetére és tiszteletére nevelés. A családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére nevelés. Együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket. A szülőket a gyermekét kérdésekről tájékoztassa. A gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg mindent, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásáért és betartatásáért A gyermek és a szülő emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. Az ismereteket sokoldalúan és tárgyilagosan, változatos módszerekkel közvetítse.
10
-
-
-
A pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse. Pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. Határidős feladatait ellássa. Megőrizze a hivatali titkot. Hivatásához méltó magatartást tanúsítson, A gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. A pedagógus az SZMSZ – ben, illetve a házirendben meghatározottak óvó – védő előírásoknak figyelembevételével vihet be az óvodai foglalkozásokra az általa készített és használt pedagógiai eszközöket. (1/1998. (VII.24.) OM rendelet) Védje a gyermekeket a balesetektől, működjön közre a gyermekvédelmi feladatok ellátásában. A gyermek életkorának megfelelő szinten elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait. Kötelező óráit az óvodában a gyermekekkel való közvetlen, teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra fordítja.
2. AZ ALKALMAZOTTAKNAK ÉS A VEZETŐKNEK A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN VALÓ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE
2.1.
Az óvodai nevelési év rendje
A nevelési év: szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. Beosztása: szeptember 1-október 31-ig befogadás/beszoktatási, felkészülési időszak november 1. – május 31-ig szervezett fejlesztőmunka június 1 – augusztus 31-ig nyári időszak (nyári élet, a csoportok összevont működtetése, nagytakarítás, karbantartási munkák, szabadságolások). Nevelés nélküli napok, tanév értékelése, új tanév megnyitása: Az intézmény a 20/2012.EMMI rendelet 2.§.(5) bekezdése értelmében tanévenként maximum 5 nevelés nélküli munkanapot tarthat az intézmény dolgozóinak az óvodát érintő szakmai és működési kérdéseinek közös megbeszélésére. A nevelés nélküli munkanapok számát az intézmény az éves munkatervében rögzíti és igénybevételét az óvoda legalább 7 nappal előre jelzi a szülőknek. Az óvodai ellátást igénylő gyermekek számára a nevelés nélküli napokon, a szülők megoldhatatlan szükséglete okán – az intézmény – egy kijelölt tagóvodában felügyeletet biztosíthat. Az intézményben a hivatalos munkarendet a tagóvodák éves munkaterve tartalmazza. Az óvodák 5 napos munkarenddel üzemelnek. A tagóvodák reggel 7 órától 17 óráig tartanak nyitva. A nyitva tartás szerint óvónő reggel 7 órától tartózkodik az óvodában A pedagógusok lépcsőzetes munkakezdéssel, illetve befejezéssel dolgoznak. 11
Intézményvezető fogadóórája: minden hónap első szerdája 1100-1200-ig, előzetes telefonos bejelentkezés alapján, Intézményvezető helyettes és tagóvoda-vezetők fogadóórájának időpontja a tagóvodák faliújságján található, illetve előzetes telefonos bejelentés alapján. 2.2. Szabadság Az éves alap és pótszabadság kivételéhez előzetesen az intézményvezető a helyettesével egyeztetve tervet készít. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak az intézményvezető jogosult. A fenntartóváltással érintett dolgozókra továbbra is a Kjt. szerinti szabályozás érvényes, a 2012. szeptembertől alkalmazott dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a Munka Törvénykönyvében foglaltak szerint kell megállapítani. A dolgozó az alapszabadságából 7 nappal rendelkezik – az általa megjelölt időpontban - igényt. A dolgozó a szabadság igényét írásban kéri. A dolgozókat megillető és már kiadott szabadságról nyilvántartást kell vezetni.
3.
3.1.
A GYEREKEK BENT TARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE Óvodai beiratkozás, felvétel rendje
Az intézményben ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: - az óvodai fejlesztések, - a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztése (szakvélemények alapján), - a sajátos nevelési igényű gyermekek rehabilitációs gyógypedagógiai foglalkozásai, - a gyermekek rendszeres egészségügyi ellátása, - az óvoda létesítményeinek, eszközeinek használata Az óvodai felvétel jelentkezés alapján történik. Jelentkezni a fenntartóval egyeztetett, meghatározott időpontban és helyszínen lehet. A felvétel időpontját legalább 30 nappal megelőzően a tagóvodákban ki kell függeszteni és a városban hirdetni kell. (helyi lapban, plakáton, honlapon) A felvételre jelentkező gyermekek adatait a beírási naplóban pontosan rögzíteni kell. A gyermekek felvételénél a meghatározott körzethatárok figyelembe vételével a legoptimálisabb megoldásra kell törekedni, a szülő és a gyermekcsoportok szempontjából is. A szülőnek a tagóvodai férőhelyek figyelembevételével, lehetőség szerint köznevelési tv. 49. § (2) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni. A felvételről az intézményvezető dönt az intézményvezető helyettes, a tagóvoda-vezetők, az óvodaszék véleményének, javaslatának figyelembevételével. A köznevelési tv. 8. § -ban foglaltak szerint köteles felvenni az óvoda gyermeket. A felvételről a szülőket írásbeli határozat formájában értesíti az intézményvezető. Ha az óvodai jelentkezési kérelmet az óvoda elutasítja, az intézményvezető döntését határozatba foglalja, a döntést megindokolja. 12
A felvételnél elsőbbséget élvez a dolgozó szülő gyermeke, a védelembe vett, a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. Amennyiben a szülő a felvételről szóló határozattal nem ért egyet - jogorvoslattal élhet, melynek elbírálására az Óvodaszék jogosult. A tagóvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az intézményvezetővel való egyeztetés után a tagóvoda vezető dönt. - a szülő kérése, az óvodapedagógusok véleménye alapján - előterjesztést készít, figyelembe véve a csoport életkori megoszlását, a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű gyermekek, valamint a nemek arányát. - Az előterjesztést az intézményvezető előzetesen véleményezi. Az óvodai csoportok szervezése a köznevelési tv 4. számú melléklete alapján történik. A felvétel szempontjai: Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség teljesítésének kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a körzetében lakó gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, ha a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező három éves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Az óvodába nappalra szobatiszta gyermekek nyernek felvételt. Nem megbízhatóan szobatiszta gyermeknek a tagóvoda-vezető 1 hónapos próbaidőt határoz meg. Szervi betegség esetén a gyermek kezelő szakorvosának véleménye illetve a betegség jellegétől, mértékétől függően a Megyei, vagy az Országos Szakértői Bizottság véleménye alapján nyerhet felvételt. Túljelentkezés esetén a köznevelés tv. vonatkozó rendelkezése alapján kell eljárni. A gyermek abban az évben amelynek augusztus 31.-ig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő nevelési évben tankötelessé válik. Az a gyermek akinek a szakértői bizottság javasolja további egy évig az óvodában maradhat. Ha a gyermek korábban ( 6 éves kor előtt ) eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, a szülő kérésére a Kormányhivatal – szakértői bizottság véleménye alapján – engedélyezheti, hogy megkezdje a tankötelezettség teljesítését. Különleges gondoskodást igénylő gyermekek felvétele esetén meghatározott eljárás: Ha a beíratott gyermeknél felmerül a sajátos nevelési igény gyanúja, a beiratkozás után a felvételhez szakorvosi véleményt és a Szakértői Bizottság véleményét kell a szülőnek beszerezni. Amennyiben a felvételt az orvos és a bizottság nem támogatja, a gyermeket a megfelelő intézménybe kell irányítani. Amennyiben a másság jelei az óvodába kerülés után jelentkeznek, az intézményvezető az óvónők tapasztalatai, véleménye alapján a gyermeket Nevelési Tanácsadóba, illetve a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsághoz küldi. Az intézményvezető a bizottság döntése alapján gondoskodik a gyermek további óvodai ellátásáról
13
3.2.
A gyermekek fogadása ( nyitva tartás)
A Városi Óvodai Intézmény öt feladat-ellátási helyen látja el az óvodáskorú gyermekek nevelését. Speciális helyzetét meghatározza, hogy az épületek a város különböző, egymástól távol lévő pontján helyezkednek el. Az intézményvezetés az Ifjúság út 2. sz alatt, a Pitypang Óvodában működik. Az intézményvezető, az intézményvezető helyettes és a tagóvoda vezetők segítségével látja el az intézmény vezetését. A Városi Óvodai Intézményhez tartozó minden óvoda, hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel működik. A tagóvodák nyitva tartása napi 10 óra: reggel 7 órától 17 óráig biztosított. Törekszünk a szülők munkába állását segítő nyitva tartásra. A reggeles (konyhás) dajka 6 órakor nyitja a tagóvodát és reggel 6.00 – 7.00-ig előkészíti az óvodát a gyermekek fogadására.. A gyermekeket 7.00 órától egy óvodapedagógus fogadja. A nevelőmunka az óvodában folyamatosan szervezett tevékenységek során valósul meg. Reggel 7.00-7.30-ig és délután 16.00 óra után a gyermekekkel az óvodapedagógus összevont csoportban foglalkozik. A 8 óránál hosszabb idő rendkívül fárasztó a gyermek számára, ezért 7.30 előtt és 16 óra után csak a dolgozó szülők gyermekei vehetik igénybe az óvodát. A takarítási feladatok végzése 16 órától történik. Az óvoda nyitvatartási idején belül reggel 8.00 óra és 16.00 óra között az adott óvoda tagóvoda vezetőjének vagy helyettesének az óvodában kell tartózkodnia, illetve hiányzás esetén a helyettesítési rendnek megfelelően. A gyermekek napirendjét a csoportnaplóban rögzíteni kell. A napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők az óvodai tevékenység zavarása nélkül hazavihessék gyermeküket. A napirendről a szülőket tájékoztatni kell. Az óvodák napirendje az intézmény óvodáiban a helyi körülményeknek és a személyi feltételeknek megfelelően folyamatos, illetve szakaszos. Az óvodáskorú gyermek legfontosabb tevékenysége a játék, ezt a napi tevékenységek szervezésekor szem előtt kell tartani. A tevékenységeknek nincsenek meghatározott időkeretei, így a gyermekek fejlesztéséhez minden lehetőséget ki kell használni, ehhez a fejlesztéshez minden gyermek számára biztosítani kell a megfelelő tapasztalatszerzési lehetőségeket. A gyermekek munkarendje – a házirend – tartalmazza az óvoda belső rendjének szabályozását, a gyermekek jogait, kötelességeit. A házirendet a tanévnyitó szülői értekezleteken ismertetni kell a szülőkkel és a beiratkozáskor a házirendet a szülő számára át kell adni. A házirend jogforrás, annak betartása az intézménnyel jogviszonyban állókra kötelező. A szervezett foglalkozások idejének zavarása nélkül , az óvodákban lehetőség van hitoktatás önkéntes igénybevételére (Baptista biblia óra és Református hitoktatás).A hitoktatást az egyházi jogi személy által kijelölt oktató végzi. A hitoktatás/biblia óra időpontja a hét egy napján 8.00 – 8.30-ig 14
Különböző plusz szolgáltatások megtartására, mely nem része a Pedagógiai Programnak, 16.00 óra után (szülői igény alapján) külön díjazásért van lehetőség. A működés a nyári zárva tartás alatt szünetel, ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A tagóvodák, a vezetőség döntése szerint váltva zárnak be és nyitnak ki. A városban folyamatosan biztosított az óvodai ellátás. - A nyári zárás időpontjáról februárban tájékoztatást kapnak a szülők. - Április 15-re a tagóvodák összegyűjtik a gyermekek elhelyezésére vonatkozó szülői igényeket. - Nyári időszakban városi szinten felváltva 2-2 óvoda tart nyitva, mely óvodák igény szerint fogadják a gyermekeket másik tagóvodából. - A nyári zárások módosításra kerülhetnek, amennyiben a tagóvodákban a ténylegesen ott tartózkodó gyermekek száma 15 fő alá csökken.
3.3.
A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések
A gyermekek óvodai távolmaradását az óvodai mulasztási naplóba az óvodapedagógusnak az óvodai nap megkezdését követően be kell jegyezni. A gyermek havi mulasztását a napló megfelelő rovatába az óvodapedagógusnak a hónap elteltével összesíteni kell. Ha a szülő a gyermekét bármely ok miatt nem kívánja óvodába hozni, előzetesen jelentenie kell az óvodapedagógusnak, bejelentés nélkül a hiányzás igazolatlan hiányzásnak minősül. Amennyiben a szülő a gyermek távolmaradását nem jelenti, a csoport óvónőjének kötelessége a mulasztás okának felderítése. Amennyiben igazolatlan mulasztásra utaló jeleket észlel, kötelessége jelezni az óvoda gyermekvédelmi felelősének, aki családlátogatáson győződik meg a hiányzás okáról. Részletes szabályozás a Házirendben található. Az új gyermekek óvodába lépése kizárólag orvosi igazolással történhet. Ha a gyermek, betegség miatt hiányzik, csak orvosi igazolással hozható ismét óvodába. Szintén orvosi igazolásra van szükség, szünetek, illetve egyéb távollét esetén, mely a tíz munkanapot meghaladja. (tehát nyári szünet után is csak orvosi igazolással fogadható újra a gyermek). Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába Törekszünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hiányzásainak minimalizálására. Ha a gyermek távolmaradása előre nem látható, azt a távolmaradás napján lehetőleg reggel 9 óráig be kell jelenteni. Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az igazolás módjai: orvosi igazolás, vagy a szülő által írásban igazolt. Ha a gyermek a nemzeti köznevelési törvény 45. § (2) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben (tanköteles korú) és egy nevelési évben hét napnál többet mulaszt igazolatlanul, az óvoda vezetője értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a gyermekjóléti szolgálatot. 15
A nevelési év alatt egészséges gyermek hiányzását indokolt esetben: a. három napig terjedően : a gyermek óvónője engedélyezhet b. 4-5 napot : a szülő írásos kérésére tagóvoda vezető írásbeli engedélyével c. 5 napon túl : a szülő írásos kérésére az intézmény vezetője engedélyével Az óvodába járás alóli felmentésről - indokolt esetben - a szülő kérésére a jegyző – illetőleg a fenntartó – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja Ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult, a támogatás kifizetésének feltétele, hogy: - a gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon legalább hat órát az óvodában kell tartózkodnia - az óvodából történő távolmaradás (igazolt és igazolatlan együtt)napjainak száma nem haladhatja meg az óvodai nevelési napok 25 %-át. Az óvodáztatási támogatás megítéléséhez az intézményvezető évente két alkalommal tájékoztatja a jegyzőt arról, hogy a szülő teljesítette-e a rendszeres óvodába járatással kapcsolatos kötelezettségét. 3.4. Az óvodai elhelyezés megszűnésének általános szabályai (Nk.tv. 53.§ (1).alapján) Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha : - a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján, - a jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására, - a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján. Továbbá: - Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül megszűnik. - Ha a gyermek az óvodából tíz napnál többet van igazolatlanul távol/ a nevelési évben és az óvoda legalább két ízben figyelmeztette a szülőt az igazolatlan mulasztás következményeire. - Ha az adott nevelési év végéig a gyermek betöltötte a hetedik életévét, illetve, ha a szakértői bizottság nem javasolja a további óvodában maradást. - Ha a szülő egy hónap fizetési hátralék és felszólítás ellenére sem rendezi a tartozását és a gyermek szociális helyzete nem indokolja a további türelmi időt. Nem szüntethető meg az óvodai elhelyezés, abban az évben amelyben a gyermek ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdőnapjától napi 4 órát köteles óvodai nevelésben részt venni. (Kt 24.§ (3)) Ha a gyermek óvodai elhelyezése megszűnik, a gyermeket törölni kell az óvoda nyilvántartásából. Erről az intézkedésről ugyancsak írásban értesíteni kell a gyermek szülőjét, mely ellen jogorvoslati kérelmet nyújthat be.
16
4.
4.1.
TÉRÍTÉSI DÍJAK BEFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Gyermekétkezés
Az óvodai étkezésért a szülőknek térítési díjat kell fizetniük. Az étkezési térítési díj megállapításának rendje:étkezési térítési díj összegét a közétkeztetést végző vállalkozó állapítja meg. A megállapított térítési díjból az óvodás korú gyermek szülőjét a gyermekek védelméről szóló és az érvényben lévő költségvetési törvény alapján 50, illetve 100%-os kedvezmény illetheti meg. A kedvezményre való jogosultságot és a jogosultság változását a szülőnek jelenteni ( Nyilatkozat ) és igazolni kell. A gyermekvédelmi határozatok fénymásolatát a szülő köteles a tagóvodában leadni. (Az intézmény nem kapja meg.) A kedvezmények igénylését az óvoda gyermekvédelmi felelőse segíti. 50 % - os térítési kedvezményre jogosult a szülő:ha 3 vagy több gyermek ellátásáról gondoskodik; ha gyermeke tartósan beteg és erről orvosi igazolással rendelkezik 100%-oskedvezményre - térítésmentes étkezésre- jogosult a gyermek: ha rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül a gyermek; a gyermekvédelmi kedvezmény határozat határidejét a szülő köteles figyelemmel kísérni és időben megújítani;a határnap lejárta után - amennyiben nem történik hosszabbítás – a szülő köteles kifizetni a felmerült térítési díjat. Intézményi térítési díj fizetése külföldi állampolgár esetében a mindenkori jogszabály és a hatályos önkormányzati szabályozás alapján történik. A tagóvodákban melegítő konyha van, A gyermekek napi háromszori étkeztetését a közétkeztetést végző vállalkozó által üzemeltetett konyha látja el. Az óvodában elfogyasztott ételekből eltett ételmintát az előírásoknak megfelelően 72 óráig őrizzük meg. Étkezések időpontja: Folyamatos tízórai: 8 15 és 9 15 között, Ebéd : 11 30 és 13 óra között, Uzsonna: 15 -15 45 között. Az étkezési térítési díjak befizetésére vonatkozó rendelkezések - Az étkezési térítési díjat minden szülő köteles megjelölt időpontban fizetni. - A díjfizetés általában az adott hónap 10-ét követő napokban esedékes. - Díjfizetésre kizárólag a központi óvodában van lehetőség. - Az óvodatitkár, a gyermek óvónőinek étezési nyilvántartása alapján számolja ki a befizetendő összeget. - A befizetések időpontja jól látható helyen és megfelelő időben ki van függesztve, valamint az intézmény honlapján is olvasható. - A nyári hónapokban, a befizetés megszervezésének nehézségei miatt a júliusi térítési díj kiegyenlítése az augusztusi térítési díj befizetésével egyszerre történik. Térítési díj meg nem fizetése esetén fizetési felszólítást küldünk a szülő / törvényes képviselő részére – két alkalommal - amennyiben a nem fizetés oka a rossz szociális háttér, a gyermekvédelmi felelős és az intézményvezető jelzéssel él a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztálya felé a fizetési könnyítés lehetősége érdekében. Térítési díj sorozatos meg nem fizetése esetén az intézményvezető jelzéssel él a Gyámhivatal és a Térségi Szociális Otthon és Alapszolgáltatási Központ Gyermekjóléti Szolgálata felé is. Amennyiben a szülő/ törvényes képviselő a megadott határidőig sem fizeti be a hátralékát, ennek behajtása érdekében az intézmény bírósági eljárást kezdeményezhet. 17
Amennyiben a bíróság elismeri az intézmény jogos igényét, a bírósági eljárás költségei is a szülőt terhelik. Az étkezés lemondásának rendje Hiányzás esetén az étkezés lemondható minden nap de. 9.00 óráig a tagóvodában személyesen, vagy telefonon. A bejelentés a két nappal előre történő étkezési igénylés miatt, 48 óra múlva lép életbe és a következő havi befizetéskor írható jóvá. Be nem jelentett, vagy későn bejelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt ! Fizetési hátralék miatt csak az adott hónap végéig biztosítjuk a gyermek étkezését, ezt követően csak a tartozás kiegyenlítése után. Felnőtt étkezés szabályai
4.2. -
-
-
5.
a gyermekcsoportban dolgozó felnőtt-, amennyiben az óvodai étkeztetést igénybe veszi - délben a gyermekekkel együtt étkezik, s közben ellátja a gyermekek kiszolgálásával, étkezésben történő segítésével kapcsolatos feladatokat amennyiben a dolgozó otthonról hozott ételt fogyaszt, azt a gyermekektől elkülönítetten köteles elfogyasztani, s betartja azt a szabályt miszerint a gyermekek étkeztetéséhez biztosított hűtőszekrényben élelmét szigorúan TILOS tárolnia. tízórai és uzsonna igénybevételére a dolgozó nem jogosult szülési szabadság idejére és felmentési idő első felére étkezési jegy nem adható
A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE
A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának ellenőrzése, értékelése, mérése. Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az intézmény vezetője a felelős. A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja az intézményben folyó − szakmai tevékenységgel összefüggő és − gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat.
5.1.
Ellenőrzési terv
Az intézményi ellenőrzési tervet az intézményvezető készíti el. A tagóvodavezetők a saját tagóvodájukra vonatkozóan – a tagóvodai munkaterv részeként – elkészítik a belső, tagóvodai ellenőrzési tervüket. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszerét és ütemezését. Az ellenőrzési terv az éves munkaterv része.
18
Az ellenőrzés fajtái
5.2. -
a munkatervben meghatározott módon előre megbeszélt időben és szempontok szerint, véletlenszerűen napi felkészültség mérése, problémák feltárása, a megoldás érdekében.
Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az intézményvezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: - intézményvezető - intézményvezető helyettes, - tagóvoda vezetők, - szakmai munkaközösség vezetője (saját szakmai területükre vonatkozóan) - szülői szervezet A tagóvoda vezetők saját óvodájukban kötelesek irányítani és ellenőrizni az ott folyó munkát. Az ellenőrzés tapasztalatait értékelni, a tapasztalatokat a vezetői értekezleten ismertetni kell.
5.3.
Intézmény belső értékelési rendszere
Nevelőtestületünk 2007. márciusában létrehozta intézményünk értékelési rendszerét, melyet 2008-tól az intézmény minden alkalmazottjára kiterjesztettünk. Az értékelési rendszert 2013-ban módosítottuk. Az értékelési rendszer működtetésének alapját is az ellenőrzés képezi. A teljesítmény vizsgálatának legáltalánosabb célja az, hogy hozzájáruljon az óvodai munka színvonalának emeléséhez. E cél elérése egyrészt közvetlenül az egyes óvodapedagógusok nevelő/fejlesztő munkájának színvonalát javító, másrészt pedig az óvodai munka szervezésével/irányításával összefüggő (vegyesen egyéni és óvodai szintű) al-célokon keresztül valósulhat meg, azaz mindkét cél alapvetően fejlesztő és nem minősítő jellegű. Azoknak a pedagógusok és nem pedagógus alkalmazottak munkáját, akik az adott évben az értékelési rendszerbe nem kerülnek be, a tagóvoda vezető ellenőrzi a nevelési év során legalább egy alkalommal. Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe az intézményvezető bevonhatja - az intézményvezető helyettest, - a tagóvoda vezetőket, valamint - a szakmai munkaközösségek vezetőit Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzött dolgozóval ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. A nevelési év záró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, az ebből adódó további feladatokat intézményi szinten. A tagóvodák eredményeit az adott közösség előzetesen megvitatja, értékeli, s a további feladataikat határozatba foglalják. Határozati javaslataikat ismertetik az intézményi nevelőtestülettel, mely véleményezi és elfogadja. Ez képezi a következő munkaterv alapját. Az ülésen jegyzőkönyv készül. 19
A pedagógusok munkájának elismerése
5.4.
Kiemelt munka díjazása a költségvetés keretének függvényében történik. Szétosztásáról és annak mértékéről a pedagógus értékelési rendszer működtetésével és figyelembe vételével az intézmény vezetője az ellenőrzés/értékelés folyamatába bekapcsolódó vezetőkkel együttesen dönt, a felhasználható összeg függvényében. Kiemelt munka díjazása pályakezdő pedagógusnak, intézményünkben való legalább 3 évi munkavégzés után adható. Határozott idejű szerződéssel alkalmazott dolgozót is megilletheti 3 év után ez a kereset-kiegészítés.
6. BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKI NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ INTÉZMÉNNYEL Információ az intézménybe érkezők számára − A tagóvodákban nincs portás, fogadó személyzet. Minden dolgozó köteles figyelni az óvodájába érkező idegenekre és kalauzolni a tagóvoda-vezetőhöz, vagy helyetteséhez, a központi óvodában a gazdasági irodába, az óvoda titkárhoz, figyelemmel lenni a belépő, bent tartózkodó idegenre. − A látogató segítése, tájékoztatása, kísérete a tagóvoda-vezető, vagy helyettese feladata. − A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel valóelőzetes egyeztetés szerint történik. − Az intézmény tagóvodáiban „idegen” kizárólag a tagóvoda-vezető vagy helyettese engedélyével tartózkodhat, kivétel a családos rendezvények, ahová a családtagok meghívottként, látogatókén érkeznek. A családos rendezvényeket az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti. − Külön engedély nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermekét hozó és elvivő személy arra az időtartamra, amíg a gyermeket bekíséri, átöltözteti, ugyanez érvényes a beszoktatás időtartama alatt, valamint óvoda-család kapcsolattartásai alkalmával (fogadó óra, szülői értekezlet, nyílt délelőtt). A nevelési év elején a szülők írásban megnevezik azon személyeket, akik a gyermeket óvodába hozzák, illetve elviszik. − Az óvodai csoportok, az óvodai tevékenységek látogatását más „idegen” személyek részére az csak az intézményvezető engedélyezheti. − Az intézmény / tagóvodák területére érkező, a gyermekekre nézve veszélyes személyt a gyermekek közelébe engedni nem lehet, ebben a helyzetben intézkedni szükséges (Családsegítő vagy Polgárőri, Rendőri segítség kérés), a tagóvoda-vezető közreműködésével − Az intézmény dolgozóinak hozzátartozói nem állnak jogviszonyban az óvodával, ezért az épületen belüli tartózkodásuk csak indokolt esetben és a tagóvodavezető vagy helyettese általengedélyezett időre történhet, ameddig halaszthatatlan ügyüket el nem intézik, és nem zavarják a hozzátartozójukat a gyermekek ellátásában.
20
− Az óvodai intézménnyel jogviszonyban nem álló személy az intézmény telefonját kizárólag abban az esetben használhatja, ha erre a tagóvoda-vezető, vagy helyettese engedélyt ad. − Az óvodai csoportok, tevékenységek, foglalkozások látogatását csak vezetői, tagóvoda vezetői, vezető helyettesítésével megbízottal való egyeztetés után történhet − A tagóvodákba érkezők a személyzeti mosdókat, csak rendkívüli esetben, engedéllyel használhatják. − Az óvoda által szervezett, a szülők részvételével tartott rendezvények alkalmával az óvoda helyiségeinek használati rendjét az óvodavezető határozza meg. − A székhely óvoda gazdasági irodájában ügyintézés alkalmával az irodai dolgozókon kívül egy maximum kettő személy tartózkodhat. Térítési díj befizetésekor csak egy személy tartózkodhat a gazdasági irodai helyiségében. Információ szolgáltatás az óvodába érkezőknek − Az intézmény működéséről kizárólag az intézményvezető, tagóvodára vonatkozóan a tagóvoda vezető adhat felvilágosítást, az intézményvezető tudtával. − Az intézményben javítási munkát végző szakemberek a tevékenység megkezdése előtt igazolják felhatalmazásukat a munka elvégzésére, és annak befejeztével igazoltatják a munka elvégzését a tagóvoda vezetőjével vagy a helyettesével.
7. A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK (TAGINTÉZMÉNYEK) KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA; A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS; A SZERVEZETI EGYSÉGEK(TAGINTÉZMÉNYEK) KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE Vezető – Óvodatitkár / Gazdasági ügyintéző - napi kapcsolat - a gazdálkodás feladatainak napi megbeszélése - gyermekekkel kapcsolatos jogviszonyok - gyermekétkeztetés Vezető- tagóvodák A tagóvodákból a kapcsolatot az intézményvezetővel a tagóvoda-vezető tartja. A problémák megbeszélése a vezetőség által kijelölt időpontokban, halaszthatatlan ügyekben telefonon, emailen vagy személyesen történik. Az adminisztrációhoz szükséges feldolgozandó anyag határidőre való biztosítása a tagóvoda vezető feladata. Vezető- tagóvodavezetők − napi e-mail − telefon − vezetői értekezlet / kéthetente, illetve szükség szerint − probléma megbeszélések 21
Az intézmény vezetése az óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az intézmény vezetősége rendszeresen, havonta két alkalommal, illetve szükség szerint tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélést az intézményvezető vezeti. A megbeszélésről írásban jegyzőkönyv készül. Az ülésekre a napirend témájától függően tanácskozási joggal meghívható: - a gazdasági ügyintéző, az óvodatitkár, - a Alkalmazotti Tanács elnöke, - az Óvodaszék elnöke, az Szülői Szervezet képviselői, - a munkaközösség vezetők, a gyermekvédelmi felelősök. Az információ pontos és változtatás nélküli átadás érdekében, a tagóvoda vezetők a megbeszélést követő három munkanapon belül, az intézményvezetés álláspontját, s a soron következő feladatokat, döntéseket, határozatokat a tagóvodák nevelőközösségével és a kisegítő dolgozókkal /ügyviteli alkalmazottakkal, dajkákkal ismertetik. A tagóvoda vezetők az intézmény vezetősége által elfogadott álláspontot, mint elfogadott, közös döntést képviselik. A vezetői értekezletek döntéseiről készült jegyzőkönyv másolatát a tagóvodák megkapják. A tagóvoda vezetők az irányításuk alá tartozó pedagógusok, és kisegítő alkalmazottak kérdéseit, véleményét, javaslataikat írásban közvetíti az intézmény vezetősége felé a következő vezetői megbeszélésen. A tagóvodák közötti kapcsolattartás - napi e-mail rendszer, - tagóvodai üzenő fiókok, - hospitálás, szervezett horizontális tanulás, - tagóvodai szakmai bemutatók/hospitálós délelőtt/ szervezése, - a tagóvodák rendezvényeinek látogatása, - intézményközi munkaközösségek működtetése, - közös intézményi programok. Az információs anyagok eljuttatása a tagóvodákba az információért felelős tagóvodai dolgozó feladata. Az e-mail-eket legalább naponta kétszer szükséges megnézni, az információs szekrényt hetente legalább kétszer. A látogatás során egymástól az óvónők szakmai tapasztalatokat gyűjthetnek, a hasonló problémákat megbeszélhetik, ezáltal fejlődik az intézményen belül a módszertani kultúra Értekezletek Intézményi értekezletek: − nevelőtestületi; − munkatársi; − alkalmazotti
− réteg szülői − óvodaszéki
A tanév során legalább két alkalommal alkalmazotti értekezleten az intézményvezető ismerteti a változásokat és a soron következő feladatokat. Nevelőtestületi értekezletek Rendszeres kibővített értekezlet - évente 2x, témáját és időpontját a munkatervek tartalmazzák. 22
Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet - összehívhatja az intézményvezető, vagy a nevelőtestület, ha azt a nevelők 1/3-a kéri-. A javaslattevő is és az intézményvezető is köteles előre közölni az értekezlet témáját. Az értekezletről mindenkor jegyzőkönyvet kell készíteni. Az óvoda nevelőtestülete az adott tanév munkáját június 20-ig a tanévzáró értekezleten értékeli. Az új tanév megnyitása, a munkaterv elfogadása, a feladatok meghatározása, augusztus 20 - 31-ig történik. Munkatársi értekezletek Az intézményvezető, vagy a tagóvoda-vezető hívhatja össze, de kezdeményezhetik a munkatársak is. Szülői értekezlet A szülői értekezletet az SZMK elnökének egyetértésével a tagóvoda vezetők és a csoportvezető óvónők hívják összes Igény esetén az intézmény vezető is összehívhat a tagóvodákban szülői értekezletet, vagy intézményi szintű réteg szülői értekezletet. Az értekezletek időpontját és témáját a munkatervek tartalmazzák. Az értekezlet napirendjét 3 nappal előbb a szülők tudomására kell hozni hirdetőtáblán, vagy meghívók segítségével. Tagóvodai értekezletek: − nevelőtestületi − munkatársi − alkalmazotti
− szülői − réteg szülői − szülői szervezet
A vezetők közötti feladatmegosztás rendje (Munkaköri leírás minták mellékelve) Az intézményvezető: Kizárólagos jogkörébe tartozik: -
az intézmény képviselete a nevelőtestület vezetése a pedagógiai munka ellenőrzése, irányítása a tanügy-igazgatási döntések meghozatala a munkáltatói, gazdálkodási és kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása
Az intézményvezető feladata és hatásköre: - az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, - -képviseli az intézményt, gyakorolja a munkáltatói jogokat, - dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben,amelyet jogszabály, Szervezeti és Működési Szabályzat, vagy alkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe - felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért - az intézmény pedagógiai programjának elkészítésért, melyet beterjeszt jóváhagyásra a fenntartónak
23
- a nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítése, vezetése,mindezek végrehajtása feladatátadással. - a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése, - a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése, - az óvoda ellenőrzési, mérési, értékelési tevékenységének megszervezése, - a KIR információs rendszer működtetése, működtetésének megszervezése, - az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat, - a pénzügyi szabályzatban meghatározott jogkör ellátása - az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály vagy alkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe - a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár és a gazdasági ügyintéző munkájának irányítása, ellenőrzése - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, - a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, - ünnepek méltó megszervezéséért, - a gyermek és ifjúság védelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, - a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - az Óvodaszékkel, az érdekképviseleti szervekkel, a Szülői Szervezettel való megfelelő együttműködésért, - a gyermekbalesetek megelőzéséért, - a gyermekek –törvény szerinti- egészségügyi szűrővizsgálatának megszervezéséért, - a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért - az intézmény óvó-védő előírásainak betartatásáért, - a rendkívüli események, bombariadó esetén szükséges teendők megszervezéséért, Az intézményvezető-helyettes: Az intézményvezető helyettes megbízását a nevelőtestület véleményének figyelembevételével az intézményvezető adja. Megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett pedagógusa kaphat. A megbízás legfeljebb 5 évre szól. Vezetői tevékenységét az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az intézményvezető akadályoztatása esetén ellátja a helyettesítését. A nevelési területen közreműködik az intézményvezető által megállapított tevékenység irányításában. Az intézményvezető-helyettes feladata és hatásköre: − a hiteles intézmény képviseletért, − feladatátvétel esetén a nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítése, vezetése, mindezek végrehajtása − a nevelőmunka és a dokumentumok ellenőrzéséért, értékeléséért, fejlesztéséért, az intézményvezetővel történő egyeztetés alapján − a házi továbbképzések megszervezéséért, levezetéséért, − a szakmai munkaközösségek működésének segítéséért, munkájuk figyelemmel kísérésért, − a minőségbiztosítási tevékenység szervezéséért, segítéséért − részletes faladatait a munkaköri leírás határozza meg./ SZMSZ/ − a hozzárendelt folyamatok működtetéséért, − a tagóvoda vezetői feladatok ellátásáért 24
Tagóvoda vezető: A tagóvoda vezető megbízását az adott óvoda nevelőtestületi véleményének figyelembevételével, az intézményvezető adja. Megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett pedagógusa kaphat. A megbízás legfeljebb 5 évre szól. Vezetői tevékenységét az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Tagóvoda vezető feladata és hatásköre − az intézmény hiteles képviseletéért, − a tagóvoda munkájának irányításáért, ellenőrzéséért, értékeléséért, − a tagóvoda minőségbiztosítási feladatok működtetéséért, − a tagóvodai és intézményi ünnepek, rendezvények szervező munkájának irányításáért, − a tagóvoda szülői szervezetének segítéséért, − a tagóvodai helyettesítések megszervezéséért, − az előírások és a pedagógiai munka szakszerű ellátásáért, ellenőrzéséért tagóvodájában, − az intézményvezető információinak alkalmazottak számára történő továbbadásáért, − az intézményvezető tájékoztatásáért a tagóvoda eredményeiről, problémáiról, − a tagóvoda óvó-védő előírásainak betartásáért, − gyermek baleset esetén, az intézkedések elvégzéséért, − rendkívüli esemény, bombariadó stb. az intézkedések megtételéért, − minden olyan kérdés megoldásáért, ami azonnali intézkedést igényel, − a tagóvoda vagyonvédelmének megszervezéséért, − a tagóvodák közötti kapcsolattartás minőségéért.
8. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ VAGY INTÉZMÉNYVEZETŐ HELYETTES ÉS A TAGÓVODA - VEZETŐ AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉN A HELYETTESÍTÉS RENDJE Az intézményvezető akadályoztatása esetén az intézményvezető helyettesítését teljes felelősséggel az intézményvezető általános helyettese látja el. Kivételt képeznek azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű. Kivéve, ha a fenntartó másként intézkedik. Tartós távollétnek két hétnél hosszabb időtartam minősül. Az intézményvezető és a helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az intézményvezető által adott megbízás alapján történik. Tagóvodában a tagóvoda vezető távollétében a mindenkori megbízott tagóvoda vezető helyettes látja el a helyettesítést. Arra törekszünk, hogy a tagóvodákban az óvoda nyitvatartása alatt a tagóvodavezető vagy a helyettese bent tartózkodjon. A reggel 6 órától 8 óráig, illetve 16 órától 18 óráig terjedő időszakban a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző 25
dolgozók. Intézkedési jogkörük az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az intézmény képviselője: a fenntartó által vezetéssel megbízott vezető, továbbiakban intézményvezető. A képviselet jogkörét a felelős vezető az alábbi esetekben ruházhatja át: - 2 héten túli betegség esetén a vezetést - ellenőrzési terv szerinti feladatot
-
az intézményvezető helyettesre az intézményvezető helyettesre, Szakmai-Módszertani Munkaközösség vezetőjére a tagóvoda vezetőkre a tagóvoda vezetőkre munkaközösség vezetőkre az intézményvezető helyettesre, a tagóvoda-vezetőkre, Szakmai-Módszertani Munkaközösség vezetőjére
vezető által meghatározott ellenőrzést vezető által meghatározott feladatot célirányos ellenőrzést nevelőmunka mérését, értékelését
Az intézményvezetőt távollétében teljes jogkörrel az intézményvezető helyettes helyettesíti. Mindkettőjük távolléte esetén a helyettesítést a Petőfi Óvoda tagóvoda vezetője látja el.
9. A VEZETŐK ÉS AZ ÓVODASZÉK, AZ ÜZEMI TANÁCS, VALAMINT AZ ÓVODAI SZÜLŐI SZERVEZET, ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE
9.1.
Az óvodaszék
Az óvodában, a magasabb jogszabályokban előírtak szerint, az intézmény működésében érdekelt személyek és szervezetek együttműködésének előmozdítására, a nevelő- oktató munka segítésére, valamint az óvodahasználók érdekeinek jobb képviseletéért óvodaszék működik. Az óvodaszék tagjainak létszáma - a szülőket - a nevelőtestületet - a fenntartót
11 5 5 1
fő fő fő fő
képviseli.
Az intézményvezető az Óvodaszék munkájában mint állandó meghívott vesz részt. Az óvodaszék tagjainak megválasztása: - A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után a szülői munkaközösség óvodai választmánya titkos szavazással, egyszerű többséggel választja. A szülői választmány akkor határozatképes, ha a választáson a választmány több mint fele jelen van. - A nevelőtestület képviselőit a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a tagóvodák nevelői nyílt szavazással választják meg. - Ha az óvodaszék szülői illetve nevelőtestület képviselői helye megüresedik, az újabb választás előkészítéséért 30 napon belül az intézményvezető felelős. 26
Az óvodaszék működése Az óvodaszék saját szervezeti és működési szabálya, valamint ügyrendje alapján működik Az óvodaszék jogköre Az óvodaszék a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az óvodaszék a szabályzatában rögzített esetekben döntési, egyetértési, véleményezési, javaslattevő joggal rendelkezik. Döntési jogköre: működési rendje, munkaprogramja, tisztségviselők megválasztása Véleményezési, egyetértési jogot gyakorol: az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, alapdokumentumok (PP, SZMSZ, Házirend) elfogadása előtt, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában A vezetők és az óvodaszék közötti kapcsolattartás formái Az óvodaszék az óvoda közösségeivel az óvodaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. Az együttműködés szervezése az intézményvezető feladata. Az intézményvezető és az óvodaszék képviselője az együttműködés tartalmát és formáját az óvodai munkaterv és az óvodaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. Az óvodaszék képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amelyben az óvodaszéknek döntési, egyetértési vagy véleményezési és javaslattevő joga van. Ha az óvodaszék az óvoda működésével kapcsolatban véleményt nyilvánított vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyben javaslatot tett, a vélemény és a javaslat előterjesztésétől – 8 napon belül rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásával- az intézményvezető gondoskodik.
9.2.
Szülők szervezet
A tagóvodákban Szülői Szervezet működik, mely figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, valamint a pedagógiai munka eredményességét, segíti a szülőknek a köznevelési törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében. A tagóvoda Szülői Szervezetét az egy-egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják (csoportonként 2 fő). Tagóvodai szinten a Szülői Szervezetbe a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: - elnök - elnökhelyettes - óvodaszéki képviselő - választmányi tagok
27
A Szülői Szervezet óvodai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét. Képviseli a szülőket a köznevelési törvényben megfogalmazott jogainak érvényesítésében, kezdeményezi Óvodaszék létrehozását az intézményben. Figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől. Az óvodai csoportok szülői kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott képviselők vagy az óvodapedagógusok segítségével juttatják el az óvoda vezetőségéhez. A tagóvodai Szülői Szervezet vezetősége akkor határozatképes, ha a megbeszélésen az érdekeltek több mint 50 %- a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Választmányát a tagóvodákban évente legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az óvoda feladatairól, tevékenységéről. Az intézmény Szülői Szervezetét az alábbi jogok illetik meg: Döntési jog: - megválasztja a saját tisztségviselőit - kialakítja saját működési rendjét - tisztségviselőinek megválasztásánál - ki lássa el a szülők képviseletét az óvodaszékben Tanácskozási jog: .a gyermeki jogok érvényesülését érintő kérdésekben, a pedagógiai munka eredményességét érintő kérdésekben, a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben. A vezetőknek a szülői munkaközösséggel való kapcsolattartás formái A tagóvodák szülői munkaközösségével a tagóvoda vezetők, a csoport szülői munkaközösségének képviselőivel az óvodapedagógus, az óvodapedagógus kompetenciáját meghaladó ügyekben a tagóvoda-vezető, a tagóvoda-vezető kompetenciáját meghaladó ügyekben az intézményvezető tart kapcsolatot. A tagóvodák szülői közösségeinek véleményét a képviselők a tagóvodákban összegyűjtik és képviselik az óvodaszékben. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával (emailben is lehetséges) történhet. A szülők tájékoztatása érdekében tanévenként legalább három szülői értekezletet kell tartani. A tanévnyitó szülői értekezlet: a házirend, az óvoda programjának rövid ismertetése, A féléves szülői értekezlet: a féléves nevelési eredmények megbeszélése, további feladatok meghatározása. A tanév 3. szülői értekezlete: további programok, s nevelési eredmények megbeszélése. Ezen felül új gyermekek szülei részére a nevelési év kezdete előtt – augusztusbantájékoztató szülői értekezlet megtartása szükséges. Az óvodai rendezvények (Pl. farsang) bevételének pénzkezelését csak a szülők megbízott képviselői végezhetik. A bevétel felhasználása az adott óvoda szülői közösségének és a nevelőtestületének javaslata alapján történik.
28
Az óvodáknak a szülőkkel való kapcsolattartás formái: nyílt napok, fogadóórák, családlátogatások, nyilvános ünnepélyek, szülői értekezletek, az óvodákban a hirdetőtáblára kifüggesztett információk (foglalkozási anyag, nevelési tervek, hírek), - gyermekvédelmi intézkedéseken keresztül, - a szülők képviselőjének részvétele nevelői értekezleten - illetve egyeztetett időpont alapján bármikor Az óvodás gyermek fejlődését folyamatosan nyomon követjük, a fejlődés eredményét szükség szerint, de legalább félévenként rögzítjük. A nyomonkövetés megállapításait, a fejlesztés érdekében tett intézkedési javaslatokat a szülővel megismertetjük, megbeszéljük. Indokolt esetben kezdeményezzük a szülőnél a szakszolgálat igénybevételét. -
9.3.
Üzemi Tanács
A Városi Óvodai Intézmény munkavállalóinak a munkaügyi kapcsolatokban a munkavállalói részvételi jogokat gyakorló testülete. Együttműködési formák: - információ átadás - konzultáció - tárgyalás Üzemi Tanács jogosítványai: együttdöntési, véleményezési, tájékoztatáshoz való jog.A Városi Óvodai Intézmény vezetése és az Üzemi Tanács a kapcsolatrendszert érintő kérdéseket Üzemi Megállapodásban rögzítik./Részletesen rögzítve a Ü.Megállapodásban/
10. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSÁRA, TOVÁBBÁ A FELADATOK ELLÁTÁSÁVAL MEGBÍZOTT BESZÁMOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Az intézmény alkalmazotti közössége: Az intézmény feladatainak ellátásában az alkalmazottainak közössége részt, melyet a nevelőtestület és a nevelőmunkát segítő dolgozók alkotják. Az alkalmazotti közösség véleményezési jogot gyakorol: - a fenntartónak, az intézmény megszüntetésekor, átszervezésekor, - az intézmény nevének megállapításakor, - költségvetés meghatározásakor, módosításakor, - az intézményvezető megbízásakor, a megbízás visszavonásakor, - az intézményvezető- helyettes megbízásakor, a megbízás visszavonásakor, 29
- a tagóvoda vezető megbízásakor, a megbízás visszavonásakor, - az intézmény működésével kapcsolatban valamennyi kérdésben. A köznevelési intézmény minden alkalmazottja, munkahelyén kívül is köteles az intézményhez és beosztásához méltó magatartást tanúsítani. Amennyiben a dolgozó, a munkahelyén kívül a munkahelyéhez, munkaköréhez méltatlan magatartást tanúsít, az munkáltatói intézkedést vonhat maga után. A nevelőmunkát segítő alkalmazottak: - az óvodatitkár, a gazdasági ügyintéző, - a dajkák, a konyhai alkalmazottak - pedagógiai asszisztens - karbantartó. A nevelőtestület: - tagja az intézmény pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Döntési joga: − helyi pedagógiai program elfogadása − SZMSZ elfogadása, − éves munkaterv elfogadása, − átfogó elemzés, értékelés, beszámolók elfogadása, − továbbképzési program elfogadásáról − nevelőtestületet képviselő pedagógus kiválasztása, − házirend elfogadása, − intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása. - jogszabályban meghatározott ügyekben Vélemény-nyilvánítási/ vagy javaslattételi joga: − az intézmény működéssel kapcsolatban valamennyi kérdésben, − a tagóvoda vezető megbízásakor, valamint a megbízatás visszavonása előtt, − jogszabályban meghatározott ügyekben Az intézményvezető és a nevelőtestület közötti kapcsolattartás formái, rendje: Rendszeres értekezletek: Alakuló : Új nevelési év indítása, munkacsoportok megalakulása. Tanévnyitó : Az éves munkaterv elfogadása. Tanévzáró.: Az adott év feladatainak, munkájának értékelése, következtetések levonása. Nevelési : Évente legalább két alkalommal a munkatervben meghatározott témában.
30
Rendkívüli értekezletek: A dolgozók nagy részét érintő jogszabályok változása miatt. Közös gond, probléma megbeszélése, ha az ok ezt szükségessé teszi. Az intézményvezető a rendkívüli nevelési értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet foglalkozási időn túl a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésének és lefolytatásának rendje: A nevelőtestületi értekezletet az intézményvezető készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja: - a pedagógiai program, az SZMSZ, a Házirend, a Munkaterv - az intézményi munkára irányuló átfogó elemzés, a beszámoló elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához meg kell hívni az egyetértési jogot gyakorló óvodaszék, illetőleg a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét, vagy előzetesen be kell szerezni a napirendhez kapcsolódó véleményüket. A nevelőtestületi értekezlet levezetését az intézményvezető akadályoztatása esetén helyettese látja el. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az intézményvezető szavazata dönti el. A jegyzőkönyvet három munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet egy nevelőtestületi tagot választ A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelenléti ívet. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét a megbízott óvónő vezeti. A nevelőtestületi határozatokat/döntéseket/ sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni. Az intézményvezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlethez a nevelőtestület kétharmadának, az alkalmazotti közösség értekezletének határozatképességéhez az óvodában dolgozók kétharmadának jelenléte szükséges. Az intézmény vezetésére vonatkozó program és fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról a nevelőtestület titkos szavazással határoz, egyébként döntéseit nyílt szavazással hozza.
31
11. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA, MÓDJA, BELEÉRTVE A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOKKAL, A PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLATOKKAL, A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATTAL, AZ ÓVODAI EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁST BIZTOSÍTÓ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓVAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS Az intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult. A fenntartóval valamint az egyház képviselőivel az intézményvezető tart kapcsolatot. Együttműködő intézmény
Cél, tartalom
Bölcsőde
-
zökkenőmentes átmenet gondozónőkkel jó kapcsolat
- megbeszélés, - tájékoztatás
Általános Iskolák
-
zökkenőmentes iskolaátmenet biztosítása rendezvények összehangolása művelődési intézményekben meghirdetett programok látogatása, mely az óvoda munkáját kiegészíti
- Ovi-Suli Munkaközösség
Közművelődési intézmények: Művelődési és Ifjúsági Központ és Könyvtár
-
a gyermekek egészségvédelmének biztosítása a gyermekek óvodai beíratásának támogatása
Egészségügyi intézmények: Gyermekorvos Fogorvos Védőnők
-
Családsegítő – és Gyermekjóléti Szolgálat
-
rászoruló gyermekek problémáinak figyelemmel kisérése, megelőzése, segítése
Logopédiai Szakszolgálat Nevelési tanácsadó
-
kölcsönös együttműködés
-
Forma / Mód
- Bábelőadás - Színház - Könyvtár - Múzeum - kiállítás - vetélkedő - szavalóverseny - védőnői szűrés - fogászati szűrés, kezelés - a szülők számára szervezett programok, fórumok - tájékoztatás - beszélgetés - fórumokon való megjelenés - karitatív tevékenységek szervezése ( ruha, játék, könyv gyűjtés) -- tájékozódás - információ csere - a szolgáltatások biztosításának megszervezése - konzultációk a gyermekek fejlődéséről - fejlesztési terv kidolgozása
32
Jász-NagykunSzolnok Megyei Pedagógiai Intézet TKV Szakértői Bizottság
-
Fenntartó- Baptista Szeretetszolgálat EJSZ
-
Debreceni Tankerület Igazgatóság Kisújszállási Baptista Gyülekezet
-
Kisújszállás Város Önkormányzata
-
Roma Nemzetiségi Önkormányzat
-
kölcsönös együttműködés
- továbbképzés - tájékozódás - információ csere - a szolgáltatások biztosításának megszervezése - konzultációk a gyermekek fejlődéséről - fejlesztési terv kidolgozása jó együttműködés, kölcsönös bizalmon - kölcsönös tájékoztatás alapuló kapcsolattartás - intézményvezetői beszámoló - egyéni beszélgetés - igazgatói értekezlet rendezvénylátogatás
- ünnepi rendezvények, programok látogatása - beszélgetés jó együttműködés, kölcsönös bizalmon - kölcsönös tájékoztatás alapuló kapcsolattartás - információ csere - szakbizottsági ülésen és képviselőtestületi ülésen való részvétel /téma érintettség esetén feltárásban és problémamegoldásban - találkozók szervezése való együttműködés - megbeszélés óvodai beíratás támogatása - tájékozódás a hiányzások minimalizálásának elősegítése érintett óvodákban legyen rend-szeres a rendezvény látogatás, fórumokon való részvétel
Az intézményvezető tartja a kapcsolatot a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel: helyi Pedagógiai Szakszolgálat(Kossuth L. Általános Iskola) , Megyei Pedagógiai Intézet, tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottság (TKVSZB ), EGYMI. Szükség szerint igénybe vesszük a gyermekek fejlesztésének, iskolaérettségének megállapításában a Nevelési Tanácsadó, a TKVSZB segítségét. Az intézményvezető az általános iskolák igazgatóival együttműködési megállapodásban rögzíti az iskolába távozó gyermekek beilleszkedését megkönnyítő együttműködési formákat. A bölcsődével, az óvodai beíratásokat megelőzően felvesszük a kapcsolatot, tájékozódva az óvodát kezdő gyerekekről.
33
A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak csökkentése érdekében az intézmény együttműködik a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályával, és a Gyermekjóléti Szolgálattal. A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a tagóvodákban gyermekvédelmi felelősök koordinálják a gyermekvédelmi feladatokat . Amennyiben a veszélyeztető okokat pedagógiai eszközzel nem tudják megszüntetni, segítséget kérnek a gyermekvédelmi szolgálattól. - a tagóvodák a szülőket a gyermekvédelmi felelős személyéről és elérhetőségéről tájékoztatják - a gyermekvédelmi felelősök feladatait és a kapcsolattartás módját a gyermekvédelmi terv tartalmazza. - amennyiben 5. életévét betöltött gyermek szülője a gyermek felmentését kéri az intézményvezető beszerzi az illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét. - A gyermekvédelmi felelősök évente két alkalommal az intézményvezetőnek beszámolnak. Az egészségügyi szolgáltatóval, a gyermekorvosokkal, fogorvosokkal való kapcsolattartás rendjének az egyeztetése a tagóvoda vezetők feladata. Az óvodát a szakmai szervezetekben az intézményvezető képviseli. A Művelődési Központ és Könyvtár által szervezett óvodákra vonatkozó programokban a tagóvodák részt vesznek. A Roma Nemzetiségi Önkormányzattal (RNÖ), a Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítővel az intézményvezető és az érintett tagóvodák tartják a kapcsolatot.
a
12. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK
12.1.
Ünnepek, ünnepélyek rendje
Az óvoda épületeit az érvényes rendeletek szerint fel kell lobogózni. A zászló méretére, tisztántartására és cseréjére az érvényes rendelet az irányadó. Az ünnepek előtt a külső megjelenítésre kiemelt figyelmet fordítunk. Az ünnepeket kísérő érzelmek és az ünnepi hangulat erősítését a tagóvodákban dekorációval fokozzuk Ünnepek, ünnepélyek megszervezése az intézmény munkatervében és a tagóvodák munkatervében leírtak szerint történik. A tagóvodák saját maguk szervezik ünnepeiket. A tagóvodán túlmutató rendezvények időpontját a tagóvodavezetők kötelesek az intézményvezetővel egyeztetni. A fenntartónak szóló meghívókat, leveleket az intézményvezetőnek kell eljuttatni, aki a hivatali út betartásával juttatja el a címzettnek
34
A gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok
12.2. − − − − − − − − − −
közös megemlékezés a születésnapokról, édesanyák köszöntése, nagyok búcsúzása, gyermeknap jeles napokhoz kapcsolódó szokások, néphagyomány ápolása, évszakhoz illeszkedő kirándulások (termésgyűjtés; dió, almaszüret; üzemlátogatás), szülői támogatással, kerékpár – és gyalogtúrák, szülői részvétellel, Ovi-Gála ( intézményi program), a tagóvodák közreműködésével, a pedagógiai programban nem szereplő: nyári tábor, szülőkkel szervezett kirándulások: szülői finanszírozásával, támogatással.
12.3. Néphagyományok, -szokásokhoz kötődő programjaink /szüksége szerint szülői támogatással/ − Szüret − Adventi időszak − Mikulás várás − Karácsonyváró délelőtt, illetve délután − Farsang − Húsvét A kirándulások szervezésének rendje
12.4.
Autóbuszos kirándulás csak az irányadó közlekedési jogszabályokban meghatározott feltételek maradéktalan teljesülése esetén szervezhető. Ezen feltételek megléte, illetve vonattal, kerékpárral történő kirándulás esetén szükséges: - az óvó- védő rendszabályok betartása, - szülői engedély beszerzése /névsor szülői aláírással /, - a tagóvoda-vezető tájékoztatása, engedélye - az intézményvezető írásbeli tájékoztatása, - a gyermekek életkorának megfelelő program biztosítása, - 10 óránál nem hosszabb távollét, visszaérkezés max.du.18 óráig, - legalább 4 gyermekre egy kísérő biztosítása. - a helyszín kiválasztása a gyermekek életkorának, érdeklődésének figyelembe vételével történhet. A felnőtt közösség hagyományai, kapcsolattartási lehetőségei
12.5. -
belső hospitálás az intézmény tagóvodáiban bemutatók, ünnepségek, továbbképzések tapasztalatainak átadása, pályakezdők, új dolgozó köszöntése, nyugdíjba menők búcsúztatása, nyugdíjas nap megszervezése (október)/évente színház látogatás / igény szerint 35
- adventi program - intézményi kirándulás/igény szerint
13. A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE, RÉSZVÉTELÜK A PEDAGÓGUSOK MUNKÁJÁNAK SEGÍTÉSÉBEN A 2012. évi CXC: nemzeti köznevelésről szóló törvény (71.§) szerint: A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. A szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában. Munkaközösségeink: − Szakmai Módszertani Munkaközösség − Ovi-Suli Munkaközösség − Gyermekvédelmi Munkaközösség − Kismesterségek Munkaközösség − PR Munkaközösség A szakmai munkaközösségek feladatai: -
-
-
részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógus minősítési eljárásában szakmai módszertani kérdésekben, az intézménymunkájának segítése, az óvodai nevelőmunka belső fejlesztésének segítése / tartalmi és módszertani / korszerűsítés, egységes követelményrendszer kialakítása, a gyermekek szokás és ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése, pályázatok írásának segítése, a szakmai munkaközösség tagja, vezetője a belsőértékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el a szakmai munkaközösség gondoskodik a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának segítéséről pedagógusok továbbképzésének szervezése, önképzésben való segítségnyújtás, javaslatokat tesznek és véleményezik a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználását a munkaközösségi tagok segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösségek tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. a szakmai munkaközösség a helyi pedagógiai program, az intézmény munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslata alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik.
A munkaközösség vezetőjét, a munkaközösség tagjainak javaslata alapján, az intézményvezető bízza meg, a köznevelési törvényben foglaltak szerint, legfeljebb öt évre.
36
A szakmai munkaközösség munkájáról a munkaközösség vezetője a nevelőtestületnek évente két alkalommal beszámol, tanév végén az eredmények elemzéséről írásos beszámolót készít. Minden munkaközösségben képviselve vannak a tagóvodák, az egyenlő szakmai hozzáférést és tagóvodai képviseletet biztosítva. A szakmai munkaközösségek a 20/2012.(VII.31.) EMMI rendelet 118.§ szerint meghatározott jogkörökkel rendelkeznek. Ezen jogkörökön túl a szakmai munkaközösségre ruházza át: - szakmai kérdésekben állásfoglalás kialakítása, - szakmai anyag összeállítása elemzése, - szakmai bemutató eredményességének megítélése, - a pedagógusok külön megbízásának véleményezése.
14.
A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE
14.1. Az intézményvezető és a tagóvoda vezetők feladata: Az iskolába készülő gyerekek szakorvosi vizsgálatára (látás, hallás, vizelet) a szülő jelenlétében kerül sor a települési rendelőintézetben. A vizsgálat megszervezése nem az intézmény feladata. A gyermekorvos szükség esetén bármikor hívható. A védőnő havonta rendszeresen és szükség szerint esetenként látogatja az óvodát, vezeti az egészségügyi lapokat, tisztasági vizsgálatot végez. Az intézményvezető és a tagóvoda vezetők a tagóvodák védőnőjével és a fogorvosokkal együttműködve gondoskodik arról, hogy az óvodába járó gyermekek évente legalább egyszer fogászati, védőnő által végzett látás és hallás vizsgálaton vegyenek részt. A vizsgálat eredményéről a szülő tájékoztatása kötelező, a további orvosi kezeléshez a szülő írásos engedélye szükséges. 14.2. A gyermekekre vonatkozó egészségügyi szabályok Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie. Az óvónőnek addig is gondoskodnia kell a gyermek lázának csillapításáról, a szükséges orvosi ellátásról, szülői egyeztetés alapján. Fertőző betegségről a szülőnek köteles tájékoztatni az óvodát. A további megbetegedések elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre. A fertőző betegséget jelenteniük kell,szükséges intézkedések megtétele miatt. (Pl.: rubeola, bárányhimlő, skarlát, tetű, májgyulladás….). Betegség miatti hiányzás után szükséges az orvosi igazolás bemutatása a már fentebb említett módon.
37
Gyógyszert az óvodában a gyermeknek nem adhatunk be! Kivétel a lázcsillapítás, a szülő beiratkozáskor jelezett útmutatása alapján, (rögzíteni kell a csoportnaplóban és az anamnézisben), illetve asztma esetén a légzéskönnyítő pipa használata, diagnosztizált epilepsziás gyermek ellátása, tartósan beteg gyermek, orvos által elrendelt, életfunkciót segítő napi rendszeres, állandó gyógyszere. A gyógyszerérzékenységet, a szülő által jóváhagyott beadható lázcsillapító gyógyszer nevét a gyermek adatai között kötelező szerepeltetni, helyettesítés esetén erre a helyettesítő óvónő figyelmét fel kell hívni! Lázas beteg, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek nem látogathatja az óvodát a teljes gyógyulásig. Betegség után a gyermek csak orvosi igazolással jöhet óvodába. Begipszelt végtagú gyermek otthoni ápolásra szorul. Amennyiben a szülő nem tudja megoldani a gyermek felügyeletét: orvosi javaslattal, igazolással, indokolt esetben a gyermek látogathatja az óvodát. Az óvoda konyhájában csak érvényes egészségügyi könyvvel rendelkező személy tartózkodhat. Ennek szigorú betartásáért a mindenkori konyhai dolgozó felel! Az óvodában, az intézmény által biztosított munkaruhában, stabil, biztonságos cipőben kell dolgozni. Az óvoda helységeit más – nem nevelési, tanulási célra – átengedni csak a gyermekek távollétében, a fenntartó utasítására lehet. (nem óvodai dolgozók esetében) Az óvoda területén dohányozni és szeszes italt fogyasztani szigorúan tilos! 14.3. A dolgozókra vonatkozó egészségügyi szabályok Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott, előírt szabályokat be kell tartani. (Fertőtlenítés, mosogatás, takarítás.) Az egészségügyi előírások az óvoda minden dolgozójára kötelező érvényűek. Valamennyi dolgozónak érvényes munkaköri alkalmassági-orvosi véleménnyel kell rendelkezni. A dolgozók munkaegészségügyi alkalmassági vizsgálatának meglétéről, folyamatos karbantartásáról az óvodatitkár gondoskodik. Az intézménybe ittasan, kábítószer hatása alatt belépni tilos! Az intézményi étkezés igénybevétele a közétkeztetésre vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően történik. Az óvoda tálaló konyhájába csak egészségügyi könyvvel rendelkező személy léphet be. A mosogatás, tálalás, tisztasági előírásokat, valamint az ételkiosztás, az ételtárolás, ételminta eltevést és ezek dokumentálását a HACCP előírásainak megfelelően kell elvégezni. Ételt, ételmaradékot az óvodából kivinni tilos. A ételmaradék tárolását a vonatkozó egészségügyi szabályoknak megfelelően kell megoldani /zárt edényben, a tálalókonyhán kívül/.
38
14.4. A gyermekbalesetek megelőzését szolgáló óvó-védő rendszabályok Reggeli érkezéskor a szülőknek a gyermeket, felnőtt dolgozónak kell átadni, aki jelzi a gyermek átvételét. Az óvodából szülő vagy annak megbízottja (szülői jelzés alapján) viheti el a gyermeket, akinek az óvónő felé jelezni kell a gyerek távozását. Gyermeket sem egyedül, sem 14 éven aluli személlyel nem engedünk haza. 14 év és 18 év közötti családtagok esetén a szülő írásbeli nyilatkozata szükséges, mely tartalmazza azt, hogy az óvodától a hazaérkezésig a gyermeket ért esetleges balesetért a szülő vállalja a felelősséget. Abban az esetben, ha nem a szülő jön a gyermekért, kérjük a csoport óvónőjének előzetesen jelezni. Elvált szülők esetén a bírásági határozat szerint járunk el. Ezért szükséges az óvoda számára a bírósági határozat fénymásolatát leadni.(A dokumentumot, annak tartalmát, titoktartási kötelezettség betartása mellett kezeljük.) A kapuk minden óvodában biztonsági zárral vannak ellátva, ennek megfelelő használata, vagyis a kapuk zárva tartása a gyermekek védelmét szolgálja. A gyermek az óvodából, az óvodai programoknak megfelelően csak felnőtt felügyeletével távozhatnak. Egy gyermekcsoport maximum 25-30 fő, két óvónő kíséretével. A gyermekcsoport legalább két felnőtt (egyik óvónő) felügyeletével távozhat az óvoda épületéből. Az óvoda helyiségeiben és udvarán a gyermekek felnőtt felügyeletével tartózkodhatnak, akinek kötelessége a gyermekek testi épségének védelme (különös tekintettel az udvari mászókákra és sportszerekre). A csoportszobákban és az óvoda helyiségeiben a bútorok rögzítése kötelező, megelőzve ezzel a gyermekbaleseteket. A csoportszobákban és az óvoda helyiségeiben csak olyan eszközök és játékok használhatók, amelyek kizárják a balesetveszélyt. Az óvónő az általa készített eszközt, játékot csak akkor viheti be a csoportba, ha azok megfelelnek az óvó- védő előírásoknak. Az óvoda felnőtt dolgozói teljes felelősséggel tartoznak az általuk használt eszközök és anyagok tárolásáért (olló, tű, kés, Hypó, maró anyagok, mérgező anyagok, egészségre káros termékek), hogy azok gyermekbalesetet ne okozzanak. Az óvodák épületeiben a gyermekek ott tartózkodása alatt felújítási, mázolási munkálatokat a gyermekek védelme érdekében végezni tilos! 14.5. Az óvodában történő gyermekbaleset esetén szükséges intézkedések Ha a gyermeket beleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Ha a balesetet vagy a veszélyforrást dajka észleli, köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig a tagóvoda vezető figyelmét haladéktalanul felhívni. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az intézményvezető ellenőrzi. 39
A baleset megtörténtekor szükséges intézkedések: a sérülés mértékének megállapítása elsősegélynyújtás orvoshoz szállítás, illetve értesítése szükség szerint szülő értesítése (telefonon vagy személyesen) intézményvezető értesítése óvodatitkár értesítése a gyermek ellátása a szülő érkezéséig a baleset jelentése és kivizsgálása: az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani 8 napon túl gyógyuló sérülést ki kell vizsgálni a kivizsgálás jegyzőkönyvét a fenntartónak el kell küldeni, a szülőnek át kell adni, és az intézménynek meg kell őrizni. - súlyos baleset esetén, középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni a vizsgálatba (súlyosság megállapítása) -
Gyermekbaleset bekövetkezése estén a 20/2012.EMMI rendelet alapján kell eljárni. A gyermekbaleset vizsgálata által megállapított kiváltó és szervezési okokat felül kell vizsgálni, és meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.
15.
AZ INTÉZMÉNY ÓVÓ – VÉDŐ ELŐÍRÁSAI
A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. A tagóvodákban a tagóvoda vezetők feladata a figyelemmel kísérés és az intézményvezető tájékoztatása. Az óvodai eszközök és felszerelések használata során, a „ gyermekjátékszerek biztonsági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 24/1998. (IV.29.) IKM-NM együttes rendelet, a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatban foglaltak betartása kötelező. Minden óvodapedagógus a nemzeti köznevelési törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved vagy ennek veszélye fenn áll, a szükséges intézkedést megtegye. Ezért: Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint, minden óvodai csoportban a gyermek életkorának megfelelően ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó védő - óvó előírásokat, az elvárható magatartásformákat, veszélyforrásokat a csoportszobára, udvarra nézve, séta, kirándulás előtt a változó körülményeknek megfelelően. Az ismertetés tényét a csoportnaplóban dokumentálni kell !
40
Kiemelt óvó-védő előírások : - Gondoskodni kell az épületben, illetve a helységek berendezésében rejlő balesetveszély elhárításáról - Az óvoda környékére vonatkozó közlekedési szabályok, a gyermeki magatartás szabályai - Gyermekek figyelmét felhívni a veszélyforrásokra a tilos és elvárható, viselkedés szabályaira. - Idénybalesetekre felhívni a figyelmet. - Az óvoda épületében és udvarán gyermek felnőtt felügyelete nélkül nem tartózkodhat - Az óvodán kívül minden esetben kettő felnőtt kísérőt kell biztosítani. - Az óvoda elhagyása esetén a távozást az erre rendszeresített füzetben regisztrálni kell (melyik csoport, hány fővel és kísérővel, hova távozott). - A balesetveszélyes tevékenység esetén egyszerre kevesebb gyermekkel, fokozott figyelemmel lehet csak foglalkozni (pl. vágás…) - A szervezett mozgás alkalmával fokozott figyelemmel kell irányítani a tevékenységeket, az eszközök használatát. - A játékokat, eszközöket a használati utasításnak megfelelően kell alkalmazni. - Az udvaron a balesetveszélyes helyek és tárgyak, eszközök, játékszerek közelében kell tartózkodnia az óvónőnek. - Gondoskodni kell az udvari játékok stabilitásáról és a felnőttek felügyeletéről - Az udvari tartózkodás esetén védjük a gyermekeket a környezeti ártalmak, az erős UV sugárzás ellen. - Figyelem felhívás az udvaron található tüskés cserjék ágaira (bogyók, egyéb termések fogyasztásának veszélyeire, ...). - Az óvodások nem használhatják, és nem férhetnek hozzá a háztartási gépekhez, elektromos berendezésekhez, konyhai eszközökhöz. Felügyeleti felelősség az óvodapedagógusok feladata, kötelessége. - A csoportszoba elektromos kapcsolói, ha nincsenek használatban, védett állapotban legyenek. - Az óvoda házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. Fokozott figyelem: - Tetőcserép, csatorna, külső vakolat megfelelő állapotának folyamatos figyelemmel való követése, a szükséges javítás azonnali megszervezése. - Bútorzat, játékok szálkamentessége, (lehetőleg lekerekített sarkok) stabil polcrendszer és ülőhelyek biztosítása. - Köves-, melegpadlós helyiségek felmosása csak akkor, amikor a gyermekek nem tartózkodnak ott. - Bútorok, sporteszközök stabilitásának biztosítása. - Konnektorok ellátása védődugóval. - A vegyszerek, tisztítószerek - gyermekek elől elzárva történő- tárolása. - Az audiovizuális eszközök használata felnőttek felügyelete mellett. - Az épület ajtóinak biztonságos zárása. Az intézmény területén dohányozni tilos.
41
A házirend és a dolgozók munkaköri leírásai kiegészülnek a balesetek megelőzését szolgáló óvó-védő előírásokkal és a baleset esetén szükséges feladatokkal. A telefonoknál a legfontosabb segélyhívó számokat fel kell tüntetni! Tanévnyitó szülői értekezleten a gyermekek átadásának, átvételének rendjét és a kapuzárás szabályait a szülőkkel ismertetni kell. Fel kell hívni a szülők figyelmét a veszélyekre. A munkavállalók időszakos, rendszeres vizsgálaton vesznek részt, a jogszabályban előírtak szerint.Az intézmény dolgozóinak munkaköri alkalmassági vizsgálata a 33/1998. (VI.24.) rendelete alapján történik. Munkába lépés előtt valamennyi dolgozó köteles foglalkozás –egészségügyi vizsgálaton részt venni, az intézmény foglalkozás -egészségügyi orvosánál.
16. BÁRMELY RENDKÍVÜLI ESEMÉNY / BOMBARIADÓ ÉS MÁS VESZÉLYHELYZET/ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvodába járó gyermekeknek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen : - A természeti katasztrófa - A tűz - A robbantással történő fenyegetés és más veszélyhelyzet esetén betartandó szabályok: Rendkívüli esemény esetén a jelzést vevő személynek kell megkezdeni a szükséges intézkedést és értesítést. A lehető legrövidebb időn belül értesíteni kell a tényről az épületben lévő valamennyi személyt, ezzel egy időben történik meg a gyermekek mentése az óvodából a tagóvodákban található „Tűzriadó terv” mentési gyakorlata alapján. Az intézkedést követően, értesíteni kell az intézményvezetőt, vagy adott esetekben az intézményvezető helyettest, illetve az adott óvoda tagóvoda- vezetőjét. Akadályoztatás esetén az SZMSZ - ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján a veszélyt jelző személy, illetve az tagóvoda vezetője dönt. A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért , valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek óvónői a felelősek. A gyermekek ellátásáról, más óvodában történő elhelyezéséről az intézményvezetésnek gondoskodni kell. Az érdeklődő szülőknek megfelelő tájékoztatást kell biztosítani. Rendkívüli esemény, bombariadó, egyéb veszélyt jelentő esetekben, A csoportszobákban és az óvoda egyéb helyiségeiben tartózkodó gyermekeket a riadó terv alapján minél előbb biztonságos helyre kell juttatni. Az épületet ki kell üríteni. 42
Ezzel egy időben a veszélyt észlelő személy vagy a megbízott személy telefonon jelzéssel él az illetékes hatóság felé (rendőrség, tűzoltóság). Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján a veszélyt jelző személy, jelenléte esetén, az intézményvezető, tagóvoda vezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. A gyermekek ellátásáról az óvodavezetésnek a változott körülményeknek megfelelően gondoskodni kell. Az érdeklődő szülőknek megfelelő tájékoztatást biztosítani kell. A bombariadóról és egyéb rendkívüli eseményről, a hozott intézkedésről az intézményvezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. (Katasztrófák elleni védekezés 44/2007. (X.29.) OKM rendelet) A vezetőnek, illetve az intézkedésre jogosultnak gondoskodnia kell: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról a közművezetékek elzárásáról (gáz, elektromos áram) a vízszerzési helyek szabaddá tételéről az elsősegélynyújtás megszervezéséről a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek fogadásáról ( rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek,) A rendvédelmi szervek helyszínre érkezését követően tájékoztatást kell adni: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről a veszélyeztetett épület jellemzőiről. Helyszínrajzáról, a közművezetékek helyéről az épületben tartózkodók létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről.
17. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉST SEGÍTŐ DOKUMENTUMAINAK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK RENDJE Az óvoda hirdetőtábláján közölni kell a dokumentumok elhelyezését, valamint a tájékoztatás idejét A tagóvoda vezetők kötelesek az új szülők részére a tanévnyitó szülői értekezleten tájékoztatást adni az óvoda pedagógiai programjáról, az intézmény SZMSZ - ről és a Házirendről. A Helyi Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatalának rendje: Az óvodában a nevelő – fejlesztő munka az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő „Szivárvány” óvodai pedagógiai program alapján történik. Az intézmény valamennyi szervezeti dokumentumait az intézmény vezetője illetve a tagintézmény vezetők tartják nyilván. Az intézmény pedagógiai programját, a nevelői szobában van elhelyezve, az óvoda nyitvatartási idejében elérhető, megtekinthető. A pedagógiai programról a szülők 43
tájékoztatást kérhetnek a tagóvoda vezetőtől szóban, más időpontban is, előzetes egyeztetés alapján. A Házirend nyilvánossága Az óvodai beíratások előtt a szülők szervezett keretek között (fogadóóra, szülői tájékoztató, hirdetés) is választ kaphatnak kérdéseikre. Szülők tájékoztatásával kapcsolatos rendelkezések: A nyilvános dokumentumokat a szülők a beiratkozásnál megismerhetik, megtekinthetik, az év folyamán bármikor áttanulmányozás céljából. A tagóvoda vezetők – kizárólag az óvodába újonnan beiratkozott gyermeke szülei részére, a szervezett beiratkozás utáni első szülői értekezleten – az intézmény szabályzataiban foglalt rendelkezésekről tájékoztatást tartanak. Az intézmény keretein belül működő szülői szervezet véleményezési jogot gyakorol a szülőket anyagilag is érintő ügyekben. A Házirend egy példányát minden új kisgyermek szülője megkapja. A gyermek törvényes képviselője, gondviselője a Házirend megismerését aláírásával igazolja, melyet az intézmény irattáraz. Az intézmény vezetője a felvetődött szóbeli kérdésekre lehetőség szerint szóban, azonnal, illetve az írásban feltett kérdésre 15 napon belül írásban válaszol.
18. AZON ÜGYEK, AMELYEKBEN A SZÜLŐI SZERVEZETET AZ SZMSZ VÉLEMÉNYEZÉSI, EGYETÉRTÉSI JOGGAL RUHÁZZA FEL A Szülői Szervezet véleményezési joga: -
véleményezi az intézmény pedagógiai programját, házirendjét; véleményezi az éves munkatervet ( a nevelés nélküli munkanapok számát, idejét) ; véleményezi a tagóvodákban a szülői rendezvények bevételéből történő eszközvásárlást; véleményezi a szülők által biztosítandó felszerelések jegyzékét.
A Szülői Szervezet egyetértési joga: -
a tagóvodákban folyó fakultatív hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározása során, a gyermekbalesetek kivizsgálása során a baleset körülményeinek megállapításában; a pedagógiai program, a házirend és az SZMSZ nyilvánosságra hozatalának meghatározásában .
44
19.
EGYÉB SZABÁLYOZANDÓ KÉRDÉSEK
19.1. KIR nyilvántartással kapcsolatos információk A köznevelés információs rendszere (KIR) tartalmazza azokat a szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, alkalmazotti és gyermek nyilvántartási adatokat, melyeket a 2011. évi CXC. tv 44.§ meghatároz. A KIR keretében folyó adatkezelés jogszerűségéért az oktatásért felelős miniszter felel. A KIR-be feltöltött adatokat a személyi nyilvántartás adatbázisával azonosítják. Alkalmazottak nyilvántartásának adatai - 2011. évi CXC. tv 44.§ szerint - neve, anyja neve, - születési hely, idő, - oktatási azonosító, pedagógus igazolvány, - végzettség, szakképzettség, munkakör, - munkáltató, OM azonosító,munkavégzés helye, - jogviszonyra vonatkozó adatok, - vezetői beosztás, besorolás, Gyermekek nyilvántartása - 2011. évi CXC. tv 44.§ szerint - név, nem , anyja neve, - születési hely, idő,TAJ szám, - oktatási azonosító - lakóhely, állampolgárság, - SNI, - jogviszonyra vonatkozó adatok, a munkaviszony, munkaidő, tartós távollét, - a nevelési –oktatási intézmény adatai, OM azonosítója, - nevelés-oktatás helye 19. 2. Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők: A dolgozók személyes adatai, bérezésével kapcsolatos adatok; A gyermekek személyiségi jogaihoz fűződő adatok; Az óvodába járó gyermekek családjainak magánéletéhez kapcsolódó tények és adatok; Az intézmény belső életével, munkaszervezéssel, munkatársakkal kapcsolatos tények, adatok, Az intézmény gazdálkodására vonatkozó információk. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a gyermekek fejlődésével összefüggő megbeszélésekre. -
A titoktartási kötelezettség a nemzeti köznevelési törvény 42.§ alapján kezelendő. Az adatok nyilvántartását és továbbítását végzők és abban közreműködők azonban betartják az adatkezelésre vonatkozó előírásokat.
45
19.3. Különös közzététel A 229/2012.(VIII.28.) kormányrendelet A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról , 10. A tájékoztató rendszer és a köznevelési intézmények közzétételi listája alapján az intézmény honlapján minden tanév első napjáig, illetve szükség, vagy aktuálissá válásuk szerint közzé kell tenni a meghatározott adatokat, információkat: a) a felvételi lehetőségrõl szóló tájékoztatót, b) a beiratkozásra meghatározott idõt, a fenntartó által engedélyezett csoportok számát, c) a térítési díj, egy fõre megállapított díjak mértéket, az adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is, d) a fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításait és idejét, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos – nyilvános megállapításokat tartalmazó – vizsgálatok, ellenőrzések felsorolását, idejét, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításait, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításait, e) a nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait, f) a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával, g) a szervezeti és mûködési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza. (2) Az óvodai közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza az óvodapedagógusok számát, iskolai végzettségüket, szakképzettségüket, a dajkák számát, a dajkák iskolai végzettségét, szakképzettségét, az óvodai csoportok számát, az egyes csoportokban a gyermekek létszámát. A közzétett adatok személyes adatokat nem tartalmazhatnak, ezért a különös közzétételi lista személyazonosításra alkalmatlan formában jelenik meg a honlapon. Bárki számára, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és kimásolható; a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen történő hozzáféréssel. A közzétételért felelős: az intézményvezető.
19.4. -
-
-
A tagóvodák helyiségeinek és berendezéseinek használati rendje Az óvodában csak érvényes egészségügyi kiskönyvvel rendelkező munkavállaló dolgozhat. Az intézmény teljes területén tartózkodó személy köteles a közös tulajdont védeni, a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, az intézmény tisztaságát megőrizni, a tűz, és balesetvédelmi előírásokat, a munka – és egészségvédelmi szabályokat betartani, valamint az intézmény zavartalan működéséhez szükséges energiával egyéb anyagokkal takarékoskodni. Az intézménnyel jogviszonyba nem tartozó külső igénybe vevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerint tartózkodhatnak az épületben / logopédus, előadók egyéb/. Az óvoda helyiségeinek használatára vonatkozó előírások a külső igénybevevőkre is vonatkoznak, őket is terheli vagyonvédelmi és kártérítési kötelezettség. Vagyonvédelmi okok miatt az irodákat és a raktárhelyiségeket használat után zárni kell. 46
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Az óvoda helyiségeinek berendezési tárgyait, felszerelését nem lehet elvinni. Kivételes esetekben a vezető engedélyét kell kérni. Ha az óvoda dolgozója kölcsönbe szeretne venni egy óvodai berendezést, műszaki cikket, akkor ezt írásban kell kérvényeznie a tagóvoda vezetőjétől. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről átvételi elismervényt kell aláírnia, mely csak a tagóvoda-vezető aláírásával együtt érvényes. Az eszközök, berendezések hibáját a dolgozók kötelesek a tagóvoda-vezető tudomására hozni. A hibás eszközök javításáról a – költségvetés függvényében – az intézményvezető dönt. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az óvoda területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban – szándékosan, vagy gondatlanságból - előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni. Az óvoda udvarán,a tornaszobában az óvodás gyermek csak óvónői felügyelettel tartózkodhat, az ott lévő játékokat, létesítményeket csak óvónői, dajkai felügyelettel használhatják. Az óvoda udvarát csak az óvodával jogviszonyban álló személyek használhatják. Kivételt képeznek az intézmény által szervezett családi rendezvények. Az óvodai telefont magán célra csak a tagóvoda-vezető engedélyével lehet használni. Az óvodai telefont munkával kapcsolatosan: a szülők megkeresése sürgős esetben, tagóvodákkal, az intézmény partnereivel való szakmai kapcsolattartás. Egyéb esetekben a tagóvoda-vezető engedélye szükséges. A fentiekhez kapcsolódó telefonhívások csak abban az esetben engedélyezettek, ha a gyermekek biztonságos felügyelete megoldott. Az intézmény területén mobil telefont az alkalmazott munkaidejében, a csoportban csak néma állapotban lehet tartani. Ettől a tagóvoda-vezető engedélyével lehet csak eltérni. Gyermekcsoportban, a kötelező órák alatt mobiltelefon használata nem megengedett. Az óvodákban csak a szakmai munkával összefüggő anyagok fénymásolása történhet. A fénymásolót magán célra csak a tagóvoda-vezető engedélyével lehet használni. Törekedni kell az eszköz takarékos használatára. A központi óvoda ( Ifjúság u. 2.) irodájában lévő számítógépeket, fénymásolót– csak az iroda dolgozói, az intézményvezető és helyettese használhatják. Az intézményre vonatkozó szakmai dokumentumok fénymásolása csak az intézményvezető, helyettese, vagy az óvodatitkár engedélyével lehetséges. A tagóvodák nevelői szobáiban elhelyezett számítógépek célja, az óvodapedagógusok a munkájának segítése, dokumentumok elkészítése, nyomtatása, DIFER mérés rögzítését segítő szoftver használata, internetes tájékozódás, önképzés, tagóvodák közötti és szakmai elektronikus levelezés. Minden óvodapedagógus rendelkezik alapfokú számítógépes ismeretekkel, ezért elvárás az eszközök önálló, előírás szerinti használata. Az informatikai eszközök használatánál követelmény – a takarékossági szempontok betartása, valamint a gépek kíméletes, szakszerű használata. Az intézménnyel jogviszonyban álló személyek csak a részükre engedélyezett helyiségeket használhatják az előírásnak és a rendeltetésnek megfelelően. A konyhában, az óvoda raktárában csak ott munkát végzők tartózkodhatnak. Az óvoda helyiségeit más, nem nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében lehetséges. Az óvoda épületét és helyiségeit ez idő alatt is csak a rendeltetésüknek megfelelően szabad használni.
47
19.5. A pedagógusok továbbképzésének rendje: Részletesen a Városi Óvodai Intézmény Továbbképzési programjában A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vesz részt. Megszüntethető annak a pedagógusnak a munkaviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben. A pedagógusok hétévenkénti továbbképzése középtávú program és éves beiskolázási terv alapján történik Az öt éves továbbképzési programot és az éves beiskolázási tervet a karrierterv illetve a helyi óvodai program alapján az intézményvezető készíti el és a nevelőtestület fogadja el. A MT- ben meghatározott kizáró esetek kivételével tanulmányi szerződés kötését a nevelőtestület véleményének meghallgatása után, az intézményvezető rendeli el. 19.6. Reklám tevékenység Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végez. Az intézményben tilos a reklámtevékenység! Ettől eltérően az óvoda faliújságján az intézményvezető, illetve a tagóvoda vezető engedélyével elhelyezhetők olyan szórólapok, melyek a gyerekeknek, illetve szüleiknek szólnak, az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, közéleti, illetve kulturális tevékenységgel függenek össze. Ügynökök, árusok az óvodai napirendet nem zavarhatják meg. Fogadásuk előzetes egyeztetés alapján, kizárólag a nevelőmunka segítését célzó eszközök, szolgáltatások ajánlására korlátozódhatnak. A hirdetőtáblára csak a tagóvoda vezetők, illetve általuk megbízott személyek tehetnek ki hirdetményeket, kiírásokat (szórólapokat, plakátokat). Szülő, illetve más idegen személy nem tehet ki hirdetést a faliújságra.
48
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Szervezeti és Működési Szabályzatot az óvoda nevelőtestülete fogadja el, amely a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Amennyiben a Szervezeti és Működési Szabályzat felterjesztésére nem érkezik válasz, a hatálybalépés napja a felterjesztést követő 30. nap utáni első képviselőtestületi ülés napja. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény előző Szervezeti és Működési Szabályzata. A hatályba lépett Szervezeti Szabályzatot meg kell ismertetni az intézmény azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek a tagóvodákkal és meghatározott körben használják helyiségeit. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottja számára kötelező, megszegése esetén az intézményvezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. A nevelőtestület 2013. március 12.-én alkalmazotti értekezlet keretében 100 %-os egyetértéssel fogadta el a Szervezeti és Működési szabályzatot ebben a formában. Ezen Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza a nevelőtestületi értekezleten elhangzott és elfogadott módosításokat.
A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletekkel és szabályzatokkal rendelkezik, ezen szabályzatok– mint vezetői utasítások – jelen SZMSZ változása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi, költségvetési változások illetve az intézmény vezetője szerint szükséges. A jegyzőkönyvek az intézmény irattárában találhatók.
49
ZÁRADÉK A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete megtárgyalta és elfogadta. Ezt a tényt az intézményvezető, valamint a jegyzőkönyv vezető és egy hitelesítő aláírásával tanúsítja. ………………………………. jegyzőkönyv vezető
…………………………….. hitelesítő
Dátum : Kisújszállás, 2013. március 12. PH.
…………………………….. Ponyokainé Rab Judit intézményvezető
A Szervezeti és Működési Szabályzattal az Óvodaszék egyetértett. Dátum : Kisújszállás, 2013. március 12. ……………………………… (egyetértési jog gyakorlója)
A Városi Óvodai Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát jóváhagyom. Dátum: Kisújszállás, 2013. március ……… PH.
………………………………. A fenntartó vagy képviselője
Mellékletek: 1.
Az intézmény szervezeti felépítése
2.
Munkaköri leírások
Mellékelt Szabályzatok: 1. számú : Adatvédelmi, Adatkezelési Szabályzat 2. számú: Iratkezelési Szabályzat, Irattári Terv
50