KISKUNFÉLEGYHÁZI MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata

Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium Kiskunfélegyháza Oskola u. 1-3. 6100

KISKUNFÉLEGYHÁZI MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Kiskunfélegyháza, 2013. Jóváhagyta:

1


Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ................................................................................................................................ 2 1 Általános rendelkezések........................................................................................................... 5 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja.............................................. 5 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése...................... 5 1.3 Az intézmény alapító okiratában foglaltak részletezése........................................................ 6 2 Az intézmény szervezeti felépítése ........................................................................................ 13 3 A működés rendje, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje.............. 14 3.1 A tanulók intézményben való benntartózkodásának rendje ................................................ 14 3.2 Alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje......................................... 14 4 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ............................................................... 16 4.1 A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: ............................ 16 4.2 A nevelési és oktatómunka belső ellenőrzésére jogosultak:................................................ 16 4.3 Az ellenőrzés módszerei:..................................................................................................... 16 5 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel..................................................................................................... 17 6 Az intézményegységekkel való kapcsolattartás rendje ....................................................... 18 7 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje....................................................................... 19 7.1 Az iskola igazgatósága (szűk vezetés):................................................................................ 19 7.2 Az iskola vezetőségének tagjai:........................................................................................... 19 7.3 A kiadmányozás szabályai:.................................................................................................. 19 8 Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje........................................................................................................................... 20 8.1 A vezetők helyettesítési rendje ............................................................................................ 20 9 A vezetők és az intézményi tanács, valamint a szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje ..................................................................................................... 20 9.1 Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje............................ 20 10 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések .................................................. 23 10.1 Az intézmény nevelőtestülete ......................................................................................... 23 11 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást................................................................................................................................ 24 11.1 Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja............................................................. 25 11.2 A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: .................................................................................................................................... 25 12 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ........................................................................................................................................... 25 12.1 Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolása .................................... 25 13 A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében...................................................................... 27 13.1 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei ................................................................... 27 14 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje........................................................ 29 15 Az intézményi védő, óvó előírások ........................................................................................ 29 2


Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők...................................................... 31 16.1 Rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők .................................. 31 16.2 Tűz- és bombariadó terv - iskola .................................................................................... 32 16.3 Tűz- és bombariadó terv – Kollégium ............................................................................ 33 17 A dohányzás intézményi szabályai........................................................................................ 34 18 Tájékoztatás a pedagógiai programról................................................................................. 34 19 Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel .................................................................................................... 34 20 A nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai ................................................................................................ 34 20.1 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ........................... 34 20.2 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ............................... 35 20.3 A fegyelmi büntetés lehet ............................................................................................... 36 21 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje........ 37 22 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje ................................................................................................................................................ 38 23 Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták. ............................................................................................................... 39 23.1 Bizalmas információk: .................................................................................................... 39 23.2 Bejelentési kötelezettség:................................................................................................ 39 23.3 A pedagógus munkakörülményei: .................................................................................. 39 23.4 Tanár munkaköri leírás-mintája...................................................................................... 40 23.5 Osztályfőnök munkaköri leírás-mintája.......................................................................... 41 24 Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei ............................................... 42 24.1 Tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái............................................................. 42 24.2 A felnőttoktatás formái ................................................................................................... 44 25 A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) ............. 45 26 Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formája és rendje ................................................................................................................................................ 47 26.1 Mindennapi testedzés formái és az iskolai sportkörök ................................................... 47 27 Szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje. ................................................................................................... 47 28 Gyerekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend:....................................................................................................................................... 48 28.1 Fő célok:.......................................................................................................................... 48 28.2 A tanulói egészségvédelem területén céljaink megvalósulását az alábbi tevékenységek, személyek, szervezetek segítik ............................................................................ 49 28.3 Az iskolai elsősegélynyújtás ........................................................................................... 49 29 Iskolai könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata ........................................................ 51 29.1 A könyvtár működésének célja, a működés feltételei..................................................... 51 29.2 Iskolai könyvtár alapfeladatai és kiegészítő feladatai..................................................... 51 29.3 Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok............................. 52 29.4 A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok............................................................ 52 29.5 A könyvtár gyűjtőköri szabályzata ................................................................................. 53 29.6 A könyvtár könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzata........................................... 55 29.7 Katalógusszerkesztési szabályzat.................................................................................... 56 29.8 Tankönyvellátás szabályai .............................................................................................. 58 29.9 Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára ............................................................ 58 16

3


Iskola kollégiumának Szervezeti és Működési Szabályzata ............................................... 60 30.1 Általános rendelkezések.................................................................................................. 60 30.2 Az intézmény alapító okirata, feladatai .......................................................................... 60 30.3 Az intézmény gazdálkodásának jellemzői ...................................................................... 61 30.4 Az intézmény szervezeti felépítése ................................................................................. 62 30.5 Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok...................................... 64 30.6 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére ....................................... 66 30.7................................................................................................................................................ 68 30.8 Az intézmény munkarendje ............................................................................................ 68 30.9 Az intézmény nevelőtestülete ......................................................................................... 77 30.10 Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje ...................................... 79 30.11 tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok..................................................... 83 31 Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata ................................................... 86 31.1 Szervezeti felépítés ......................................................................................................... 86 31.2 Költségvetés .................................................................................................................... 86 31.3 Kiemelt feladatok............................................................................................................ 86 31.4 Kapcsolattartás az iskola vezetőségével és a városi diákszervezettel............................. 87 32 A Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Intézmény és Kollégium Munkavédelmi Szabályzata ......................................................................................... 88 32.1 A munkavédelmi hatáskörök .......................................................................................... 88 32.2 A munkavégzés szabályai ............................................................................................... 89 32.3 A munkavégzés követelményei ...................................................................................... 89 32.4 A munkavédelmi oktatás................................................................................................. 90 32.5 A munkavédelmi belső ellenőrzés rendje ....................................................................... 91 32.6 Az alkoholos állapot ellenőrzése, teendők drog befolyásoltság gyanúja esetén............. 91 32.7 A baleset bekövetkezése esetén követendő eljárás rendje .............................................. 92 32.8 A munkahelyi balesetek kivizsgálása ............................................................................. 92 32.9 Egyéni védőfelszerelés juttatása ..................................................................................... 93 32.10 Záró rendelkezések ......................................................................................................... 93 32.11 Függelék a szabályzathoz ............................................................................................... 95 32.12 A tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége ................................................. 95 33 Adatkezelési szabályzat (Az adatkezelés, az iratkezelés és a tanügyi nyilvántartás rendje a Szervezeti és működési szabályzat mellékleteként) ....................................................... 97 33.1 Az ügyintézés szabályai .................................................................................................. 97 33.2 Az iratok érkeztetése és az iktatás ................................................................................ 101 33.3 Kiadmányozás és irattovábbítás.................................................................................... 104 33.4 Irattározás és iratselejtezés............................................................................................ 106 33.5 Tanügyi nyilvántartások................................................................................................ 109 33.6 Személyi iratfajták és adatok ........................................................................................ 112 33.7 Az adatkezelési szabályzat záró rendelkezései ............................................................. 115 34 Nyilatkozatok ........................................................................................................................ 116 30

4


1

Általános rendelkezések

1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: -

1.2

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 10. § (5) bekezdése 368/2011. Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (államháztartás részét képező intézmények számára) 13. § szól az SZMSZ kötelező elemeiről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában, munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. augusztus 30án határozatban fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára – ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket – nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat a nevelőtestület és az igazgatótanács általi elfogadást követően a fenntartó egyetértésével válik érvényessé, és határozatlan időre szól.

5


1.3 1.3.1

Az intézmény alapító okiratában foglaltak részletezése Az intézmény adatai

A költségvetési szerv elnevezése: Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium A közvetlen jogelőd: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (1055 Budapest, Nádor u. 32.) Székhelye: 6100 Kiskunfélegyháza, Oskola u. 1-3. Telephelyek: Név Tangazdaság Központ (090/7) Földterület használati jog (088;090/1;091;092/2;0963;094/1;097; 098) Húsipari tanüzem (824/2)

Telephely 6100 Kiskunfélegyháza, Csongrádi út 6100 Kiskunfélegyháza, Csongrádi út 6100 Kiskunfélegyháza, Csólyosi út

A Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium típusa és közfeladatai: Típusa: Közös igazgatású többcélú köznevelési intézmény Közfeladatai: A nemzeti köznevelésről szóló 2011, évi CXC. törvény 7, § alapján létrejött köznevelési intézmény (szakközépiskola, szakiskola' kollégium), amely nevelőoktató munkát folytat. A Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium alapítói jogokat gyakorló, irányító, fenntartó és működtető szerve és székhelye Vidékfejlesztési Minisztérium, 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: önállóan működő és gazdálkodó A költségvetési szerv működési köre: országos A Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. §-a alapján az alábbi alapfeladatokat látja el: A Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági es Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium a szakközépiskolai nevelés-oktatás, szakiskolai nevelés-oktatás, kollégiumi ellátás, felnőttoktatás, a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása, Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatás alapfeladatokat látja el.

6


Az intézmény OM azonosítója: 202743 Az intézmény törzskönyvi azonosítója: 823456 A Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium működési rendje: A költségvetési szerv működésének, külső és belső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) határozza meg. Az SZMSZ-t a költségvetési szerv igazgatója készíti el, amely a nevelőtestületek és az igazgatótanács általi elfogadását követően a fenntartó egyetértésével válik érvényessé. A fenntartó egyetértésével válnak érvényessé a költségvetési szerv működését szabályozó azon dokumentumok, amelyeknek elkészítését és fenntartói egyetértését a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény írja elő. A Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium vezetőinek megbízási, valamint felmentési rendje A költségvetési Szerv igazgatóját nyilvános pályázat kiírását és elbírálását követően – az oktatásért felelős miniszter egyetértésével határozott időre, legfeljebb 5 évre a vidékfejlesztési miniszter nevezi ki (bízza meg), illetőleg menti fel. Egyéb tekintetben felette a munkáltatói jogokat a vidékfejlesztési miniszter gyakorolja. A költségvetési szerv gazdasági vezetőjét a vidékfejlesztés miniszter nevezi ki (bízzam meg), illetőleg menti fel, de egyéb tekintetben a munkáltatói jogokat a költségvetési szerv igazgatója gyakorolja. A Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony A költségvetési szerv dolgozói a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény, az e törvény végrehajtásáról szóló 138/1992, (X. 8 ) Korm. rendelet, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, valamint a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011, évi CVI. törvény hatálya alá tartoznak. A költségvetési szerv dolgozói felett a munkáltatói jogokat a költségvetési szerv igazgatója gyakorolja. A Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium alaptevékenysége A Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium alaptevékenységébe tartozik a kollégiumi ellátás, a szakközépiskolai nevelés-oktatás, szakiskolai nevelés-oktatás, felnőttoktatás, a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése, oktatása, Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatás. A sajátos nevelési igényű tanulók tekintetében nevelhető, oktatható az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos. Az iskola alaptevékenységébe tartozik a nevelő szakképző tevékenység, szakiskolai, és sajátos nevelési igényű képzés, a szakközépiskolai képzés keretében az általános műveltség megalapozása, a szakmai előkészítés az első négy évfolyamon, felkészítés érettségi vizsgára, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére.

7


Államháztartási szakágazat szerinti besorolása 853200 – Szakmai középfokú oktatás Alaptevékenységek államháztartási szakfeladatrendi besorolása − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −

559011 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára 562914 Tanulók kollégiumi étkeztetés 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (912/13. évfolyam) 853124 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853131 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 853132 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) 853135 Szakiskolai felnőttoktatás (9-10. évfolyam) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamon 853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása szakképzési évfolyamon 853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 855300 Járművezető-oktatás 855921 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi externátusi nevelése 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 855935 Szakmai továbbképzések 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 910122 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 910123 Könyvtári szolgáltatások

A Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium vállalkozási tevékenysége A Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola az Áht. 46. § (2) bekezdésében foglaltak szerint vállalkozhat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységét és az ebből fakadó kötelezettségeinek teljesítését. A Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola vállalkozási tevékenységének felső határa az intézmény módosított kiadási előirányzatainak a 30 %-a. A vállalkozásból származó bevételeket és a vállalkozási tevékenység kiadásait az alaptevékenységektől elkülönítetten kell megtervezni, nyilvántartani és elszámolni.

8


A Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégiumba felvehető maximális tanulólétszám: − −

Nappali képzésben: Ebből kollégiumi férőhely:

700 fő 208 fő

Pénzügyi adatok Bankszámlaszám: 10025004-00333685 Adószám: 15823450-2-03 Az intézmény ÁFA alany. Elérhetőségek − − − − 1.3.2

Telefon: Fax: E-mail: Honlap:

76/461-022, 76/461-363 76/461-022 [email protected]; [email protected] http://www.mezgazd-kkfh.sulinet.hu/

A bélyegzőhasználat rendje

Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Bélyegző lenyomata

Elhelyezés 2 db Titkárságon

Hol használható • • • • • • • • • • • • •

9

bizonyítvány beírási napló törzslap osztálynapló nyitása, zárása szerződések megállapodások megrendelések bizonyítvány másodlatok levelezés minden tanügyi dokumentáció beírási napló ellenőrző könyv bizonyítványok, törzslapok bejegyzésének hitelesítése

Ki használhatja? • • • •

igazgató igazgató helyett aláíró helyettesek osztályfőnökök titkársági alkalmazottak


1 db Titkárságon

• • • •

bizonyítvány belső lapjának felső része borítékra nyomtatványokr a mindenhol ahova az iskola nevét, címét kiírni szükséges bizonyítvány első lapja

• • • •

igazgató igazgató helyett aláíró helyettesek osztályfőnökök titkársági alkalmazottak

1db Titkárságon

•

1 db Gazdasági Hivatalban

• •

banki • átutaláshoz • munkaügyi • dokumentumokr a

1 db Gazdasági Hivatalban

•

számlákra

•

pénztáros

1 db Húsipari Tanüzemben

• •

szállítólevélre számlákra

•

adminisztrátor


•

szállítólevélre

•

adminisztrátor


•

szállítólevélre

•

adminisztrátor

10

•

osztályfőnökök

gazdasági vezető pénztáros munkaügyi előadó


Az iskolában a bélyegzők használatának engedélyezése az igazgató feladata. Az egyes bélyegzőtípusok használatára jogosultak és a bélyegzők használati köre Használónak kell tekinteni: a.) az igazgatót és helyetteseit, b.) a gazdasági vezetőt, c.) a gazdasági hivatal és a titkárság kijelölt dolgozóit, d.) a húsipari tanüzem vezetőjét, e.) a kollégium vezetőjét. Az iskolában az alábbi bélyegzők használata engedélyezett: - Körbélyegző - Hosszúbélyegző - Iratkezelés során használt bélyegző - Ügyintézés során használt bélyegző Különleges bélyegző: - érettségi bizonyítványban, - szakmai bizonyítványban. A bélyegzők csak magyar nyelven készülhetnek Borítékon, számlán vagy formanyomtatványon a címbélyegzőt kell használni. Adószámos, számlaszámos bélyegzőt a számlán. A bélyegzők lenyomatához kék tintával átitatott párnát kell használni. Ettől eltérő színű tinta használatát az igazgató és a gazdasági vezető engedélyezheti. A körbélyegző belső kerületére írva iskola teljes neve található, a Kiskunfélegyháza névvel kiegészítve. Az iskolai körbélyegző szigorú számadású, amelyet csak hivatalos levelezésben, közokiratokon, másolatok hitelesítésére lehet használni. Az iskolában közokiratnak tekintendő: - beírási napló, - törzskönyv, - osztálynapló, - bizonyítvány. A bizonyítvány első oldalán az iskola teljes nevét tartalmazó körbélyegző használható, melyet az igazgató hitelesít az aláírásával. A kiállította szó mellett a hosszú bélyegző az alapító okirat szerinti, intézményi névhasználatot tartalmazza. A bizonyítvány azon lapjain, melyen a tanuló évfolyamonkénti eredményét rögzítjük, OKJ bizonyítványban is, a hosszú bélyegzővel jelöljük az iskolát, címmel és a város nevével ellátva. Az évfolyamonkénti lezárás hitelesítésénél a használt körbélyegző az intézményi hitelesítő körbélyegző. A bizonyítvány belső oldalait is az igazgató írja alá. Amennyiben az iskola teljes nevét tartalmazó körbélyegzőből több példány van használatban, az egyes példányokat arab sorszámozással kell ellátni, a sorszámot a nyomófelületen a Kiskunfélegyháza szó felett, középen kell elhelyezni. A hosszúbélyegző Típusai: a) Címbélyegző, b) Fejbélyegző.

11


A címbélyegző a használó elnevezését, címét és telefon számát tartalmazó általános használatú bélyegző. Gazdasági ügyek intézéséhez az adószámmal és számlaszámmal ellátott címbélyegző használandó. A fejbélyegző a használó elnevezését tartalmazó bélyegző. Az iratkezelés során használt bélyegző 1. ügyirat-érkeztető bélyegző: érkezett, ikt. szám, mellette ügyintéző, 2. dátumbélyegző. Tanügyigazgatási bélyegzők: A címeres körbélyegző cseréjére akkor kerülhet sor, ha az elhasználódás, megrongálódás, a használó nevének megváltozása vagy egyéb ok miatt használhatatlanná vált. A címeres körbélyegző pótlására akkor kerül sor, ha az elveszett, vagy azt eltulajdonították. A csere és a pótlás bejelentése az igazgatónak kötelező. A bélyegzők készítéséről a gazdasági hivatal gondoskodik. A bélyegzőket nyilván kell tartani egyenként, sorszámozott nyilvántartólapon. A nyilvántartólapon fel kell tüntetni a) átvétel kelte b) átvevő aláírása c) bélyegző darabszáma d) lenyomata e) személyi változás esetén a z átadó és átvevő aláírását f) a bélyegző leltározás keltét. A használó köteles a használatában levő bélyegzőkről az egyes nyilvántartó lapokat lefűzve megőrizni. A bélyegző selejtezése illetve megsemmisítése esetén jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell: - a megsemmisítés helyét, - időpontját, módját, - lenyomatát, - leadó-átvevő nevét, - megsemmisítésen részt vevők aláírását. Amennyiben a bélyegző elveszett, vagy eltulajdonították, haladéktalanul intézkednie kell az észlelőnek arról, hogy a bélyegzővel való visszaélés mindenféle módja megakadályozható legyen. Azonnal jelenteni kell az igazgatónak. A letiltást közzé kell tenni. A hiányzó bélyegzőt pótolni kell. Ha megkerül, két ugyanolyan sorszámú bélyegzőt használni nem szabad. A bélyegzőket vagyonvédelmi előírásoknak megfelelően, elzárva kell tárolni. Szabadon, bárki által hozzáférhető módon bélyegzőt tárolni nem szabad. A bélyegzőőrzési-kötelezettséget a munkaköri leírásban fel kell tüntetni, illetve azzal a munkaköri leírást annak felülvizsgálatát esedékességétől függetlenül ki kell egészíteni. Az intézményben a cégszerű aláírás a következő: 1. igazgató és gazdasági vezető együtt, 2. az igazgató távolléte esetén az általános helyettes és a gazdasági vezető együtt, 3. a gazdasági vezető távolléte esetén az igazgató és a gazdasági vezető helyettese. Mindkettőt egyszerre nem lehet helyettesíteni. Másolatban kiadott dokumentumok hitelesítésére jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettesek. 12


2

Az intézmény szervezeti felépítése

13


3

A működés rendje, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje

A közalkalmazottak munkarendjét a hatályos törvények és a tanév rendje határozza meg, míg a tanulók munkarendjét a házirend szabályozza. 3.1 A tanulók intézményben való benntartózkodásának rendje A tanulók intézményben való benntartózkodásának rendjét a házirend határozza meg! 3.2 Alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje 3.2.1 -

-

-

-

-

3.2.2

Pedagógusok munkarendje, általános előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása, kötelező iskolai rendezvény előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettesektől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő –oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató és az igazgatóhelyettes adja a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az arányos terhelés elve. A pedagógus alapvető kötelessége, (köznevelési törvény és munkaköri leírás) hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. Az iskolában alapvető elvárás a tanulók biztonsága. Tanuló az iskolában tartózkodása alatt nem maradhat felügyelet nélkül. A pedagógus ügyeletet az általános igazgatóhelyettes szervezi. Az ügyelet beosztása megtekinthető a tanáriban. Az ügyeleti időpontok cseréjét az igazgatóhelyettes, illetve az ügyeletes vezető engedélyezi. Az ügyeletes tanárok kötelesek a szünetben a tanulók között tartózkodni. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje:

A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, egyéb elrendelt foglalkozásokból, valamint a nevelőoktató munkával összefüggő egyéb feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő felhasználásával történik, amelynek 14


meghatározása az igazgató feladata. Ennek figyelembe vételével a Köznevelési törvény 62. §a határozza meg, ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidőnyilvántartást nem kell vezetnie. Minden pedagógus köteles napi gyakorisággal pontosan vezetni a digitális naplót, mely egyben napi munkaidő-nyilvántartó lapot is helyettesíti. (Köznevelési törvény 62.§ 5-6. pont.) A heti munkaidő minden pedagógus számára 40 óra. Munkaidőkeretben dolgozunk, tehát a napi munkaidőnek nem feltétlenül kell minden napon 8 órának lennie, de a heti munkaidő összegzésénél általában 40 órának kell kijönnie. A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálati intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie. Az intézményvezető az órarend és a munkatervben meghatározott feladatok alapján az intézményben foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában munkaidő-nyilvántartást vezet, és a munkavégzést havonta igazolja. 3.2.3

A technikai és adminisztratív dolgozók benntartózkodásának rendje

A munkavégzés iskolai szabályait a dolgozók munkaköri leírása tartalmazza a vonatkozó jogszabályok alapján. Valamennyi közalkalmazott heti munkaideje 40 óra. A technikai dolgozók munkaidő beosztását az igazgató állapítja meg az iskola megfelelő működtetésének figyelembevételével. 3.2.4

A vezetőknek az intézményben való benntartózkodásának rendje

Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia annak lényegi működésekor. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.00 és 15.00 óra között, pénteken 7.00 és 14.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. Amennyiben rendkívüli helyzetben egyikük sem tartózkodik az intézményben, a teendőket az intézményvezető által kijelölt megbízott láthatja el.

15


4

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

4.1

A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: - biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, - segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, - az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, - szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 4.2 A nevelési és oktatómunka belső ellenőrzésére jogosultak: a) iskolai tevékenységekben (elméleti-gyakorlati képzés és oktatás területén): - igazgató, - igazgatóhelyettesek, - munkaközösségek vezetői, - osztályfőnökök, - felkért pedagógusok; b) kollégiumi tevékenységek területén: - igazgató, - igazgatóhelyettesek, - a kollégium vezetője, - iskolapszichológus. Az ellenőrzés konkrét területeit, tartalmát, módszerét és ütemezését nyilvános éves ellenőrzési tervek tartalmazzák. 4.3 Az ellenőrzés módszerei: - a tanórák, gyakorlati foglalkozások, tanórán kívüli és kollégiumi foglalkozások látogatása, - tanulói munkák vizsgálata, - írásos dokumentumok vizsgálata, - írásbeli, illetve szóbeli beszámoltatás, - felmérések - kompetencia-mérés eredményének értékelése. Az ellenőrzés tapasztalatait egyénileg a pedagógusokkal kell megbeszélni az általános tapasztalatokat pedig tantestületi értekezleten kell összegezni.

16


5

A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel a) Azok a személyek, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával az intézmények helyiségeiben csak előzetes engedéllyel és az engedélyt megadó által biztosított felnőtt kísérő jelenlétében tartózkodhatnak, illetve léphetnek be az ott folyó munka zavarása nélkül. Előzetes engedély megadására jogosultak: - igazgató, - igazgatóhelyettesek, - gazdasági hivatal dolgozói. Előzetes engedély hiányában a portás intézkedik az illetékes személy megkeresésével. b) Az iskola területén portaszolgálat működik. A szolgálat beosztásáért az intézmény gondnoka, illetve az igazgató a felelős. A portaszolgálat mellett diákporta-szolgálat működik. A diákporta-szolgálat rendjét a házirendben rögzítik. c) A hivatalos munkaidő alatt nyitva állnak a következő helyiségek: - az iskola titkársága, - az iskola gazdasági hivatala, - a nevelőtestületi szoba, - vezetői irodák. A fenti helyiségekbe való belépési szándékot a portásnak kell bejelenteni, aki a megfelelő adatok feljegyzése után engedélyt és útbaigazítást ad az ott tartózkodásra. A hivatalos ügyben eljárók (posta, tűzoltóság, mentő, rendőrség, fenntartói képviselő stb.) útbaigazításáról fokozott figyelemmel kell gondoskodni, őket illetékes személynek kell kísérnie. Akik nem állnak jogviszonyban az iskolával csak a portaszolgálat által megjelölt helyen várakozhatnak. d) Idegenek csak kísérettel tartózkodhatnak az intézmény védett, zárt helyiségeiben. e) Az aktuálisan működő pályázatok (pl. TÁMOP 3.1.7) kapcsán az intézménybe érkezőket a kijelölt személyek fogadják és kísérettel látják el benntartózkodásuk ideje alatt.

17


6

Az intézményegységekkel való kapcsolattartás rendje -

-

-

A napi információ áramlás eszköze az elektronikus levelezés, mely biztosítja a nyomon követhetőséget. Az intézmény működését befolyásoló ügyek, e-mailek az iratkezelési szabályzat értelmében iktatásra kerülnek. A szakmai pedagógiai együttműködést a megbízott vezetők irányítják az intézményegységek között: o Tangazdaság és Húsipari Tanüzem - szakmai igazgatóhelyettes o Kollégium – a kollégium vezetője A műszaki problémák és a váratlanul jelentkező technikai gondok megoldása az igazgatóhelyettesek intézkedésével, a gondnok bevonásával valósul meg. Az intézményi gépjármú állomány használatának koordinálását a szakmai igazgatóhelyettes a gondnok közreműködésével végzi. Az informatikai problémák megoldásának felelőse a rendszergazda, akinek az intézményegységek, szervezeti egységek problémáját folyamatosan kezelnie kell.

18


7

A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

7.1 Az iskola igazgatósága (szűk vezetés): Az igazgatóságot az igazgató és közvetlen munkatársai alkotják: − igazgató, − általános igazgatóhelyettes, − szakmai, termelési igazgatóhelyettes, − gazdasági vezető, − gyakorlati oktatás vezető, − a kollégium vezetője. Munkájukat munkaköri leírások, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgatóság kéthetente tart megbeszélést aktuális feladatokról. Feladatuk: az intézmény működésével kapcsolatos konkrét feladatok kidolgozása, végrehajtatása, ellenőrzése, ellenőriztetése. 7.2 -

Az iskola vezetőségének tagjai: igazgató, igazgatóhelyettesek (általános igazgatóhelyettes és a szakmai, termelési igazgatóhelyettes), gazdasági vezető, gyakorlati oktatásvezető, a kollégium vezetője, munkaközösségek vezetői (osztályfőnöki, közismereti, mezőgazdasági, élelmiszeripari, operatív, adminisztratív), közalkalmazotti tanács elnöke, a Diákönkormányzatot segítő pedagógus. A vezetőségi ülésekre, aktuális témákra meghívott vezető beosztású dolgozók: o Húsipari Tanüzem vezetője, o Tangazdaság vezetője.

Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége havonta tart megbeszélést az aktuális feladatokról. 7.3 A kiadmányozás szabályai: Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban – megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek.

19


8 8.1

9

Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A vezetők helyettesítési rendje - Az igazgató akadályoztatása esetén – az intézmény irányításával kapcsolatos felelősség fenntartása mellett – őt teljes jogkörrel (a munkáltatói és bérgazdálkodói jogkör kivételével) az általános igazgató helyettes helyettesíti. Amennyiben ő is távol van, szakmai igazgató helyettes helyettesíti az igazgatót. - Az igazgató tartós távolléte esetén – fenti sorrendben – külön jegyzőkönyvi megbízással megbízott az intézmény irányításával kapcsolatos felelősség átvállalásával helyettesíti az igazgatót.

A vezetők és az intézményi tanács, valamint a szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje

9.1 9.1.1

Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje Az iskolaközösség

Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek és az iskolában foglalkoztatott közalkalmazottaknak az összessége. 9.1.2

Az alkalmazotti közösség

Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: - szakmai munkaközösségek, - intézmény tanács, - szülői szervezet, - diákönkormányzat, - osztályközösségek, - közalkalmazotti tanács, - érdek-képviseleti szervek munkahelyi szervezetei. 9.1.3

A szülői szervezet (SZSZ) (Köznevelési törvény 73. § 1-3. pont)

Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség. Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: - saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, - a képviseletében eljáró személyek megválasztása (Pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői), - a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, - saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. - A szülői szervezet munkáját az iskola tevékenységével az osztályfőnöki munkaközösség vezetője koordinálja.

20


A szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol a jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor, a házirend elfogadásakor, illetve a gyermekükkel kapcsolatos iskolai szervezésű, anyagi vonzatú döntésekkel kapcsolatban. A szülői szervezet véleményt nyilváníthat a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a szülői szervezet véleményét a pedagógiai program elfogadása előtt. A szülői szervezet javaslattevő jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különös tekintettel a nevelési oktatási intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét érintő kérdésekben. A szülői szervezet feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. 9.1.4

Szülői értekezlet

A szülői értekezletek formája lehet: - iskolai: valamennyi szülő számára azonos témából, - évfolyam: párhuzamos osztályok számára azonos témából, - osztályértekezlet: egy-egy osztály szülői számára, - fogadóóra, fogadóest: minden szülő számára. Rendkívüli szülői értekezlet összehívását az iskolavezetés, a szülői szervezet vagy az osztályfőnök kezdeményezheti. Az értekezlet megtartásához az igazgató előzetes engedélye szükséges. A szülői értekezletek formáját, idejét, témáját a szülői szervezet választmányának javaslata alapján a nevelőtestület határozza meg tanév elején. A szülők meghívásáról az igazgató, illetve az osztályfőnökök és a munka-közösségvezetők gondoskodnak legalább egy héttel az értekezlet időpontja előtt. Az iskolában a nevelőtestület félévenként legalább egy szülői értekezletet hív össze. 9.1.5

Az intézményi tanács (NKT 73. §. (5)-(8))

a) jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, a hatósági nyilvántartást a hivatal vezeti, b) székhelye azonos az érintett iskola székhelyével, c) tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására, d) elnökének az választható meg, aki életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik, e) ügyrend alapján működik, az ügyrendet az intézményi tanács dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az elfogadott ügyrendet az intézményi tanács elnöke legkésőbb az elfogadást követő tizenötödik napon megküldi a hivatalnak jóváhagyásra, f) ügyrendjének a hivatal által történt jóváhagyását követően az intézményi tanácsot a hivatal felveszi a hatósági nyilvántartásba. Az intézményi tanács az iskola működésének támogatására alapítványt hozhat létre. Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. Az intézményi tanácsról vezetett nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az intézményi tanácsról vezetett nyilvántartás tartalmazza az intézményi tanács hivatalos nevét. 21


Tagjai: - az intézmény képviselője, - a települési önkormányzat delegáltja, - a szülői szervezet vezetője. Az intézményi tanáccsal való kapcsolattartásért az igazgató a felelős. 9.1.6

Közalkalmazotti tanács (KT)

A KT feladata az adott költségvetési szervnél meghozott döntésekben való részvétel, az ott dolgozó közalkalmazottak képviselete. A közalkalmazotti tanács mandátuma három évre szól, tagjai száma az adott szervnél foglalkoztatott közalkalmazottak létszámától függ. A tanács tagjának az választható, aki az adott szervnél legalább hat hónapja foglalkoztatott. Véleményezési joga van a következő esetekben: 1. a munkáltató gazdálkodásból származó bevételei felhasználásának tervezete; 2. a munkáltató belső szabályzatának tervezete; 3. a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezete; 4. a korengedményes nyugdíjazásra és a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzelések; 5. a közalkalmazottak képzésével összefüggő tervek; 6. a munkáltató munkarendjének kialakítása és az éves szabadságolási terv 1.1.1 Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: az osztály diák-önkormányzati képviselőinek megválasztása, küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba. Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes javasolja, és az igazgató bízza meg minden tanév kezdetekor, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre -

-

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát és a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. PONTOSAN, PRECÍZEN ÉS FELELŐSSÉGGEL ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: osztálynapló (digitális napló) naprakész vezetése, ellenőrzése, október 1-jei, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok, törzslap megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolásának adminisztrálása, szülők és hatóságok értesítése az igazolatlan hiányzásokról. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

22


-

Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Nevelő-oktató munkájához foglalkozási tervet készít. Órát látogat az osztályában. Részt vesz az osztályába járó tanulót érintő fegyelmi tárgyaláson.

10 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések 10.1 Az intézmény nevelőtestülete a. A nevelőtestület - a Köznevelési törvény 70. § 1. alapján a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai a nevelésioktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, gazdasági vezetője, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozói. b. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a Nemzeti Köznevelési Törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. c. A nevelőtestület értekezletei 10.1.1 A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: -

tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal), nevelési értekezlet (évente legalább egy alkalommal), rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek) értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyvvezető, valamint két, az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek 10.1.2 A nevelőtestület döntési jogai A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:

23


-

a nevelési, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a házirend elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, az igazgatói pályázathoz készített vezetési programról szakmai vélemény kialakítása, továbbképzési terv, beiskolázási program elfogadása, a szülőkkel való kapcsolattartás rendjének megállapítása.

10.1.3 A nevelőtestület döntési jogkörének átruházása A döntési jogkört a nevelőtestület nem ruházhatja át: a), b), c), f) pontokban meghatározott jogkörök esetében. Átruházott jogkör esetében az átruházott jogkör gyakorlója köteles tájékoztatni a nevelőtestületet a nevelőtestület által meghatározott időpontban és formában. A jogkör átadása bizottságoknak történhet, meghatározott időre, feladatokra. 10.1.4 A nevelőtestület véleményezési joga A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Véleményét ki kell kérni: a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, a pedagógusok külön megbízásának elosztása előtt, az igazgatóhelyettesek megbízása, vagy a megbízásuk visszavonása előtt. 10.1.5 A nevelőtestületi – alkalmazotti - szavazások, döntések rendje: A nevelőtestület döntéseit szavazással hozza. A szavazás személyi ügyekben titkos, valamint más ügyben is lehet titkos, ha a jelenlévők 50%-a +1 fő igényli. A nevelőtestület határozatképes, ha a kinevezett pedagógusok 75%-a jelen van. (A tartósan távol levők nélkül.) Minősített többség szükséges – a jelenlevők 2/3-a, +1 fő- a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, az éves munkaterv és módosításaik elfogadásakor. Egyszerű többség szükséges – a jelenlevők 50 %-a + 1 fő - a tanulói fegyelmi ügyek határozatainak elfogadásakor, beszámolók, értékelések, továbbképzési program, beiskolázási terv, az intézményvezetői pályázatokhoz készített vezetői programmal összefüggő szakmai vélemény, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, pedagógusok megbízása, a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, igazgatóhelyettesek, illetve a megbízás visszavonása előtti vélemény kialakítása, nevelőtestületi bizottság alakítása esetén. A döntésekről jegyzőkönyv készül.

11 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti

24


szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást 11.1 Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja a) A fenntartó képviselőjével való kapcsolattartásra az igazgató vagy az általa megbízott személy jogosult. b) Az igazgató gondoskodik a megyei társintézményekkel, a minisztériumokkal, és háttérintézményeikkel, gazdasági kamarákkal, szakképzési intézményekkel, szakhatóságokkal, gazdálkodó szervezetekkel, civil szférával való kapcsolattartásról. c) A tanulói utánpótlás biztosítása érdekében különös figyelmet szentel a helyi és a régió általános iskoláival történő együttműködésre. d) A HHHT Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Program keretében a szakiskolai programfelelős koordinálja a kapcsolattartást a Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény Kollégiuma és az iskola között. Az iskola részéről a bevont osztályfőnökök felelősek a program megvalósításáért, a kapcsolattartásért. 11.2 A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: a) Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az igazgató vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult a fenntartó által meghatározottak szerint. b) Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. c) A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. d) Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. e) A nyilatkozattevő ismerje meg a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt. f) Az iskolai nyilatkozatok tétele az intézmény vezetőjének utasítása szerint a hatályos jogszabályok és fenntartói utasítások betartásával történhet.

12 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 12.1 Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolása Az iskola életével kapcsolatos jelentős események regisztrálására "Évkönyv"-et lehet vezetni, amelyet az erre a feladatra külön kijelölt személy vezet. A hagyományápolás feladatait, az ünnepélyek és megemlékezések rendjét az adott tanév munkarendje tartalmazza. 12.1.1 Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: -

tanévnyitó ünnepély, október 23-a, karácsonyi ünnepség, 25


-

szalagavató, március 15-e, kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja, ballagás, holokauszt áldozatainak emléknapja, nemzeti összetartozás napja (június 4.), tanévzáró ünnepély.

12.1.2 Szórakoztató rendezvények: -

gólyaavató, farsang, MEZGÉS nap.

12.1.3 Iskolarádió A Diákönkormányzat iskolarádiót működtet. Az iskolarádió műsorában megemlékeznek a fiatalok a nevezetes napokról, jelentős történelmi eseményekről, nemzeti emléknapokról, az egyes világ-napokról tanáraik segítségével. 12.1.4 Nyílt nap Nyílt nap keretében ismerkedhetnek meg a pályaválasztás előtt álló fiatalok az iskolával, melyet a tantestület szervez. 12.1.5 Szakmai napok Évente szakmai napokon ismerkedhetnek meg az iskola szakmai tevékenységével, a diákok szakmai eredményeivel. A programokat a Diákönkormányzat szervezi. 12.1.6 Diákporta Az iskolai élet működését diákporta-szolgálat segíti. A diákporta-szolgálat működését a Házirend rögzíti. 12.1.7 Hirdetőkönyv A diákok teljes körű tájékoztatásának kiemelt formája a Hirdetőkönyv alkalmazása. 12.1.8 Jutalmazások rendezvényeken -

Végzős tanulók országos versenyeken elért eredményei a Ballagási ünnepélyen jutalmazásra kerülnek. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákok jutalmazására a tanévzáró rendezvényen kerül sor.

26


13 A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében 13.1 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A Nemzeti Köznevelési Törvény (továbbiakban NKT) 71.§ 1-5. pontja szerint a szakmai munkaközösség az intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő- oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösség tagjai, az igazgatóhelyettesek javaslatot tesznek a munkaközösség-vezetők személyére. A munkaközösség-vezető megbízása az igazgató jogköre. Feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. 13.1.1 Szakmai munkaközösségeink -

osztályfőnöki, operatív, adminisztratív, közismereti, élelmiszeripari, mezőgazdasági.

13.1.2 A szakmai munkaközösségek tevékenysége A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai: - Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. - Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; véleményt mondanak az osztályok tantervének kialakításakor. - Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, háziversenyt szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. - Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. - Szervezik a pedagógusok helyi továbbképzését, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát. - Ellenőrzik az érettségi vizsgák szóbeli feladatait és tételsorait, a szakmai vizsgák gyakorlati vizsgatevékenységeit, ezeket fejlesztik és értékelik. - Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására. - Módszertani kultúra fejlesztése érdekében folyamatosan figyelemmel kísérik a digitális és interaktív tananyagokat, és részt vesznek azok kidolgozásában és adaptálásában. - Közreműködnek a tankönyvek kiválasztásában.

27


13.1.3 A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai -

-

-

-

-

Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját Módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, önkéntesen vállalt bemutató foglalkozásokat szervez, segíti a szakirodalom felhasználását. Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat. A munkaközösségi munkatervek elkészítése egységes szempontrendszer alapján történjen, azaz az elfogadás előtt a munkaközösségek vezetői egyeztessenek a feladatokról. Az igazgató megbízására szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez. Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára az intézményvezető részére. Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. Időben biztosítsa a tankönyvrendeléshez szükséges adatokat, és részt vesz az egységes tankönyvhasználat kialakításában. Törekszik az iskolai tartós tankönyv készlet optimális kihasználására. Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösségvezető személyes véleményét, akkor ez nem kötelező. A fentieken túl ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel az igazgató megbízza. Javaslatot tehet a következő tanév tantárgyfelosztására.

13.1.4 A szakmai munkaközösségek együttműködése, részvételük a pedagógusok munkájának segítésében Az együttműködés formái: -

problémamegoldó fórumok, hospitáláson alapuló együttműködés, értékelő esetmegbeszélés, bemutató órákon való részvétel, szervezett megbeszélések.

A pedagógusok munkájának segítése: -

az egységes tankönyvrendelésben, az éves munka megtervezésében, bemutató órák tartásával, azok kiértékelésével, a továbbképzéseken, szakmai napokon hallottak, látottak átadásával, aktuális kérdések, problémák spontán megbeszélésével, képzési formának megfelelően egységes értékelési szempontok kialakításával. 28


Ellenőrzés, értékelés: Az ellenőrzést végzők: - igazgató, - a kollégium vezetője, - igazgatóhelyettesek, - munkaközösség-vezetők. Az értékelés szóban, írásban történik. A dokumentálás módja: - feljegyzés, - jelenléti ív, - a nevelők által használt dokumentumok (tanmenetek, foglalkozási tervek…).

14 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskola-egészségügyi szolgálat feladata a tanulók egészségének védelme. Az iskola orvosa: ellátja a tanulók egészségügyi szűrővizsgálatát, I. fokú pályaalkalmassági vizsgálatát. Az esetleges elváltozásokra felhívja a tanuló figyelmét és háziorvosához, szükség szerint szakellátásra irányítja a tanulót. Az I. fokú pályaalkalmasság vizsgálatával és megállapításával kapcsolatos dokumentációkat, igazolásokat kiállítja. A tanulók szűrésen való megjelenését az igazgatóhelyettessel egyeztetve az operatív munkaközösség-vezető koordinálásával az iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvosi rendelés és a védőnői fogadóóra rendjéről egyéb szaktanácsadásról a hirdetőtáblán a védőnő tájékoztatja a tanulókat, a szülőket és a pedagógusokat. A rendszeres kötelező orvosi vizsgálatokról a vizsgálatok előtt egyeztet az igazgatóhelyettes az iskolaorvossal, az Egészségügyi Szolgálattal a védőnőn keresztül. Az iskola tanulóinak egészségügyi törzslapját a Szolgálat orvosa, védőnője vezeti, tartja nyilván. Ugyancsak a Szolgálat gondozza az egészségügyi és mentálhigiénés okok miatt veszélyeztetett tanulókat. A tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzése, szűrése: fogászat évente, szűrővizsgálat 10. és 12. évfolyamon, a tanulók fizikai állapotának mérése évente két alkalommal (testnevelő tanárok végzik). A pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a szakképzésbe való beiratkozás előtt történik. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart fenn és működtet a Gyermekjóléti Szolgálatokkal.

15 Az intézményi védő, óvó előírások Minden alkalmazottnak a tanév megkezdésekor baleset-, és tűzvédelmi oktatáson kell részt vennie, aláírással igazolják, hogy részt vettek az oktatáson. a) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladati közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint, ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladata a tanulóbalesetek megelőzése, ezért minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az SZMSZben előírt, a balesetmentes,

29


egészséges munkavégzésre, a Tűzvédelmi utasításra, a Tűz-, valamint Bombariadó Tervre vonatkozó előírásokat. b) Az iskola tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. c) A nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban, kollégiumban és az óraközi szünetekben a rájuk bízott tanulók tevékenységét kötelesek folyamatosan figyelemmel kísérni, a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. d) Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó kiemelt veszélyforrásokat, az elvárható és tilos magatartásformákat: - A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell az iskolai Házirendet, mely tartalmazza a magatartási szabályokat és a közlekedési szabályokat is. - A Tűz-, valamint Bombariadó tervet és az azzal együtt járó feladatokat, szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat. - A fenti oktatások után az oktató a tanulók aláírásával ismerteti el, hogy az elhangzottakat megértették, betartásukat kötelezően elismerik. - Tanulmányi kirándulást megelőzően, a kirándulást vezető köteles a tanulók figyelmét felhívni a szokásostól eltérő magatartási elvárásokra, az esetlegesen előforduló kiemelt veszélyforrásokra. - Rendkívüli esemény után értékelni kell a rendkívüli eseményt kiváltó okot, fel kell hívni a tanulók figyelmét arra, hogyan lehetett volna megelőzni a rendkívüli esemény bekövetkezését, erről ismétlő oktatást is kell tartani. - Tanév végén fel kell hívni a tanulók figyelmét a nyári idénybalesetek veszélyeire. Az összefüggő nyári gyakorlatot megelőző munkavédelmi és tűzvédelmi oktatást szervezett formában kell megtartani, és erről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek megismerését minden tanuló aláírásával köteles igazolni. - A tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, az esetleg bekövetkező rendkívüli esemény során követendő magatartásra ki kell oktatni. - A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját, az oktatás időpontját jegyzőkönyvben kell rögzíteni, és az oktatást végző nevelő visszakérdezéssel köteles meggyőződni arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. - A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, géptan, laborgyakorlat) vezető nevelők baleset megelőzési feladatait részletesen az iskolai Házirend tartalmazza. - Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzésekkel, valamint negyedévenként megtartott szemlékkel rendszeresen ellenőrzi. A szemlék levezetőjének személyét, valamint a résztvevők körét külön igazgatói utasítás szabályozza. - Kapun belül, az udvar területén az 5km/h sebességkorlátozás érvényes. - Az udvarban kerékpárral, motorkerékpárral közlekedni tilos. Járművek csak a parkolóban, illetve kerékpártárolóban helyezhetők el. - Görkorcsolya és gördeszka az iskola területén nem használható. - Fegyvert, vagy annak minősülő tárgyat az iskola területére és az iskola által szervezett rendezvényekre bevinni tilos. 30


e) Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén - A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a szükséges intézkedést: - A sérült tanulót legjobb tudása szerint részesítse elsősegélyben, ha szükséges, azonnal hívjon orvost. - A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie. - Minden tanulóbalesetet, rosszullétet azonnal jelenteni kell az iskola igazgatójának, távollétében bármelyik helyettesének. - A tanulóbaleset helyszínét biztosítani kell, e tevékenységben a helyszínen jelenlévő többi nevelőnek is részt kell venni. - A balesetet szenvedett tanulót elsősegélyben részesítő csak annyit tehet, amihez biztosan ért, ha bizonytalan a teendőkben, azonnal orvost kell hívnia. - A hatályos jogszabályok szerint az oktatási intézményben gyógyító szakellátás nem történik. Az alapvető elsősegélynyújtás után a sérült, beteg tanulót lehetőség szerint háziorvosához vagy az iskolaorvoshoz, szükség esetén szakambulanciára kísérik. - Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatója megbízottja által kivizsgáltatja. Vizsgálat során tisztázni kell a kiváltó okokat, azt, hogy hogyan lett volna megelőzhető, illetve elkerülhető a baleset. A vizsgálat tapasztalatait ismertetni kell a tanulóifjúsággal. f) A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: - Tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. - A három napon túl gyógyuló sérülést okozó balesetet ki kell vizsgálni és baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni az iskola fenntartójának, egy példányt át kell adni a tanulónak, a harmadik példányt az iskolában kell megőrizni. - Súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. Kivizsgálására középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. - Igény esetén az iskola biztosítja a Szülői Szervezet valamint az iskolai Diákönkormányzat részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. - Az iskolai nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az SZMSZ mellékletét képező Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza. Az iskola épületében és területén, valamint a gyakorlóhelyeken tilos a dohányzás, a szeszes ital, tudatmódosító szerek és az egészségre káros anyagok fogyasztása.

16 Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 16.1 Rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők Rendkívüli eseményen kell érteni minden olyan eseményt, amelynek bekövetkeztét előre nem lehet látni. Ilyen lehet például: tűz, árvíz, belvíz, földrengés, bombariadó, robbanás stb. a) Tűz- és bombariadó esetén a teendőket a tűz- és bombariadó terv szabályozza. A tűzés a bombariadó terv jól látható helyen legyen kifüggesztve. A menekülési útvonal az intézmény minden helyiségében kerüljön elhelyezésre. b) Rendkívüli esemény alkalmával a legfontosabb teendők: - az életveszélybe került emberek mentése,

31


•

az épületben tartózkodók biztonságos elhelyezése, az állagmegóvás, az intézményi alapdokumentumok mentése, a vagyonvédelem.

A rendkívüli eseményt észlelő, vagy bejelentést kapó feladata értesíteni az intézmény bármelyik vezető beosztású dolgozóját. A vezető beosztású dolgozó, ennek hiányában a rendkívüli eseményt észlelő vagy bejelentést kapó intézményi dolgozó intézkedik a tűzvédelmi szabályzatban és a tűzriadó tervben leírtak szerint: - az épületben tartózkodók riasztásáról (központi csengővel a szaggatott csengőszó), - az épületben tartózkodó emberek épületből történő kivezetéséről, - az illetékes hatóságok értesítéséről. Az érintettek a tűzriadó-tervben rögzített épület-elhagyási útvonalon hagyják el a veszélyeztetett területet. Az iskola karbantartójának vagy a kollégium ügyeletes nevelőjének irányításával gondoskodni kell az áramtalanításról, a gázcsapok, a vízvezetékek elzárásáról. A kollégium épületének elhagyása az érvényes tűzriadó terv szerint történik További intézkedések megtételére az illetékes szakhatóság irányításával kerülhet sor.

•

• • • •

Ezen előírásokat a munkavédelmi, ill. a tűzvédelmi oktatásokon az intézményben dolgozók és a tanulók kötelesek megismerni. Az ismeretek gyakorlati alkalmazásáról évente legalább egy alkalommal az intézmény igazgatója, illetve a kollégium vezetője köteles gondoskodni. 16.2 Tűz- és bombariadó terv - iskola 16.2.1 A bejelentést kapó tanár feladata: -

értesíti az intézmény vezetőjét vagy helyettesét gyakorlati oktatás vezetőjét kiadja a tűzriadó jelzést (iskolai csengő, kolomp)

16.2.2 Az értesített vezető feladata -

-

-

-

Az értesített vezető kihívja a rendőrséget • Cím: Kiskunfélegyháza, Pázmány u. 4. • Telefon: 107 Értesíti az udvarban található másik két intézményt • Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Szakközépiskolája Cím: 6100 Kiskunfélegyháza, Oskola u. 1-3. Telefon: 06-76/462 - 274 • Constantinum Nevelési-Oktatási Intézmény Cím: 6100 Kiskunfélegyháza, Petőfi u. 2. Telefon: 06 76\431-786 Értesíti az Önkormányzatot • Cím: Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 1. • Telefon: 76/461-255 Értesíti az intézmény fenntartóját

32

Közgazdasági


•

Vidékfejlesztési Minisztérium Cím: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. Telefon: 06-1-795-2000

16.2.3 A rendőrség megérkezéséig az iskolát ki kell üríteni a tűzvédelmi szabályzatban leírtak szerint: -

az osztályok a tanáraik felügyeletével elhagyják az iskolát a menekülési útvonalaknak megfelelően a bombariadó végéig a kijelölt helyen tartózkodnak, a bombariadó végén visszatérhetnek az iskolába az iskola vezetősége dönt a kiesett tanítási idő pótlásáról.

16.3 Tűz- és bombariadó terv – Kollégium 16.3.1 A bejelentést vevő tanár feladata: -

értesíteni a kollégium vezetőjét kiadja a tűzriadó jelzését (csengő, kolomp) felügyeli a kiürítést

16.3.2 Az értesített vezető feladata -

-

-

Az értesített vezető kihívja a rendőrséget • Cím: Kiskunfélegyháza, Pázmány u. 4. • Telefon: 107 Értesíti az udvarban található másik két intézményt • Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Szakközépiskolája Cím: 6100 Kiskunfélegyháza, Oskola u. 1-3. Telefon: 06-76/462 - 274 • Constantinum Nevelési-Oktatási Intézmény Cím: 6100 Kiskunfélegyháza, Petőfi u. 2. Telefon: 06 76\431-786 Értesíti az Önkormányzatot • Cím: Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 1. • Telefon: 76/461-255

Közgazdasági

16.3.3 A rendőrség megérkezéséig a kollégiumot ki kell üríteni a tűzriadó terve szerint. -

a bombariadó végéig a kijelölt helyen kell tartózkodni (tűzriadó szerint). a bombariadó elmúltával a növendékek visszatérhetnek a kollégiumba.

33


17 A dohányzás intézményi szabályai Az intézményben és a bejárattól 5 méteres körzetében a dohányzás tilos. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be.

18 Tájékoztatás a pedagógiai programról A nyilvánosság elvárásait intézményünk teljesíti. A dokumentumok megtalálhatók az iskolai honlapon, a könyvtárban, az igazgatói irodában. Tájékoztatást nyújtunk a szülőknek szülői értekezleten és a beiratkozáskor.

19 Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel A szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol a jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor, a házirend elfogadásakor, illetve a gyermekükkel kapcsolatos iskolai szervezésű, anyagi vonzatú döntésekkel kapcsolatban. A szülői szervezet véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a szülői szervezet véleményét a pedagógiai program elfogadása előtt. A szülői szervezet javaslattevő jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különös tekintettel a nevelési-oktatási intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét érintő kérdésekben. A minőségbiztosítás érdekében a szülői szervezet évente visszajelzést ad az iskolában folyó munkával kapcsolatos tapasztalatairól.

20 A nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai 20.1 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1) q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. • A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. • A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt tájékoztatni kell az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. • A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal 34


meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. • A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. • A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. • A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni. • A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 20.2 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a NKT 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: • az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről • a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét • az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége • a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni • az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket • az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei • az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges • a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza • az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése

35


•

• • •

• •

ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

20.3 A fegyelmi büntetés lehet - megrovás; - szigorú megrovás; - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása; - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába; - eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától; - kizárás az iskolából. -

-

-

-

Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetés kiszabása esetén a tanuló tanév végi osztályzatait a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése előtt nem lehet megállapítani. Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló — választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt — osztályozó vizsgát tegyen. Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat a középiskola utolsó évfolyamának vagy szakképző iskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A tanuló — a megrovás és a szigorú megrovás kivételével — a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi határozatot írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója, vagy az iskola fegyelmi bizottsága határozza meg.

36


21 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: - az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, - az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, - a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, - az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.

37

Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata

22 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása – ideiglenesen – bérelt tárhelyen történik, a frissítés legalább egyórányi gyakorisággal történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a digitális naplót ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek, igazgatónak alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, és irattárban kell elhelyezni. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben.

38


23 Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök,

munkaköri leírás-minták. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 69.§-a meghatározza az intézményvezető feladat- és hatáskörét. - Az igazgató a pedagógiai munka tervezésével, szervezésével, értékelésével kapcsolatos feladatokat megosztja az igazgatóhelyettesekkel, a gyakorlati oktatásvezetővel, a szakmai munkaközösség vezetőkkel. - Az igazgató a nevelőtestület vezetésébe bevonja az igazgatóhelyetteseket és a munkaközösség-vezetőket. - Az intézményvezető a nemzeti és iskolai ünnepek méltó megszervezésével az osztályfőnököket, valamint az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjét bízza meg. - Az igazgató a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezésével és ellátásával az osztályfőnököket bízza meg. - A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért az általános igazgatóhelyettes, az osztályfőnökök és a szaktanárok is felelősek. - A diákönkormányzattal és a szülői szervezettel való együttműködés megszervezésével az általános igazgatóhelyettest, az iskolai diákönkormányzat patronáló tanárát és az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjét bízza meg. - A tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezésébe az igazgató bevonja az operatív munkaközösség vezetőt és az osztályfőnököket. - Az intézményvezető az intézmény képviseletével megbízhatja az igazgatóhelyetteseket, a munkaközösség-vezetőket, valamint a nevelőtestület tagját/tagjait. 23.1 Bizalmas információk: Minden alkalmazott a munkája során tudomására jutott hivatali titkot köteles megőrizni, bárminemű információt csak illetékességi körben szolgáltathat ki. 23.2 Bejelentési kötelezettség: A szaktanár a közalkalmazottakra vonatkozó kötelezettségek mellett a tanulók felügyeletének és zavartalan oktatásuk biztosítása miatt köteles az alábbiakat betartani: -

Betegség miatti távolmaradását köteles bejelenteni munkáltatójának, lehetőleg azonnal.

-

Távolmaradás esetén a helyettesítő kollégának megfelelő információk átadása a zavartalan helyettesítés miatt.

-

Betegség utáni munkába állás időpontjának közlése, legkésőbb az előző nap délelőttjén.

-

Foglalkozás-, óracserére csak az igazgatóhelyettes előzetes hozzájárulása esetén kerülhet sor.

23.3 A pedagógus munkakörülményei: - A kijelölt szertárban az oktatáshoz szükséges eszközeinek férőhely, a tanári szobában íróasztal biztosított. -

Munkájához szükséges telefonbeszélgetéseit az intézmény telefonján bonyolíthatja (ehhez szükséges kódszám biztosított).

39


-

Használhatja az intézményi könyvtárat, illetve az intézmény technikai berendezéseit.

23.4 Tanár munkaköri leírás-mintája Munkakör megnevezése: tanár Közvetlen felettese: igazgatóhelyettes Tanárként feladata és felelőssége: 1. 2. 3.

4. 5.

6.

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

14. 15. 16. 17. 18.

Az iskolai tantárgyak szakszerű és hatékony oktatása a tantárgyfelosztásban és órarendben meghatározottak szerint. Az intézményi pedagógiai program alapértékeinek képviselete a szakmai munkában. Megtervezi és megszervezi egy egész tanévre a tanítási tevékenységet; a tanmeneteket a kerettanterv és helyi tanterv alapján készíti el, mely tartalmának összhangban kell lennie a haladási naplóval, és a tanuló füzetével. A tanmeneteket szeptember hónapban a munkaközösség-vezetőnek, illetve az igazgatóhelyettesnek kell bemutatni. Tanítási óráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, azokat szakszerűen és pontosan megtartja. Végzett munkáját dokumentálja. Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb két héten belül kijavítja és kijavíttatja. A dolgozatírás időpontját a tanulókkal előre közli, ennek segítségével tanártársaival együtt biztosítja, hogy ugyanabban az osztályban egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot ne írjanak. (Ajánlatos a dolgozatokat szülői, kollégiumi betekintésre eljuttatni. A dolgozatfüzeteket, lapokat a szaktanár az erre a célra kijelölt szekrénybe tartsa, azok az intézmény-vezetés számára is elérhetők legyenek 2 évig). Tanítványai teljesítményét folyamatosan méri (írásbeli-szóbeli helyes arányra ügyelve), s az eredményt a digitális osztálynaplóban vezeti. A jegyek száma félévenként a heti óraszám legalább kétszerese legyen, de legalább három, azokat az ellenőrzőbe be kell íratni. Figyelemmel kíséri a különböző tanórán kívüli foglalkozásokat. Fontos feladatának tartja a tehetséggondozó szakkörök, felzárkóztató programok megszervezését, tanulmányi versenyekre történő felkészítést. Az ifjúságvédelmi feladatokat folyamatosan ellátja. Részt vesz a szakmai munkaközösségek munkájában, elképzeléseivel, ötleteivel segíti a kollégák tevékenységét. Figyelemmel kíséri a szakterülete regionális és országos rendezvényeit, és lehetősége szerint részt vesz azokon. Külön vállalás esetén azokra szakszerűen felkészül. Óráin optimálisan felhasználja az intézményben rendelkezésre álló szemléltető eszközöket. Gondoskodik a szaktárgyához tartozó szertári anyag megfelelő tárolásáról, megőrzéséről, a szertár rendjéről és öntevékeny részt vállal a szemléltető eszközállomány fejlesztésében. Biztosítja a szertárban, könyvtárban, tantermekben a rendet, a felszerelési tárgyak állagának megóvását, részt vesz a leltározásban. Az intézmény működési rendjében felmerülő foglalkozásokon (ügyelet, felvételizés, beíratás…) közreműködik. Feladata a tanulók vizsgáztatása, érettségiztetése külön megbízás szerint. Részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken. Ellátja a pedagógiai adminisztrációs munkát (digitális naplóvezetés, bizonyítvány, törzslap, statisztikák elkészítése…).

40


19. Szülői érdeklődés esetén tájékoztatást ad a tanulók előmeneteléről (fogadóóra, szülői értekezlet, előre egyeztetett időpont). 20. Az elméleti és gyakorlati egységre törekedve rendszeresen konzultál a gyakorlati oktatásban dolgozó kollégákkal, és a kollégiumi nevelőtanárokkal. 21. Pedagógiai programban, munkatervben előírt tanulmányi, szakmai kirándulások, programok, intézményi rendezvények és ünnepélyek szervezésében és lebonyolításában részt vesz. 22. Az igazgató által elrendelt mindazon feladatokat elvégzi, amelyek az oktatással, neveléssel összefüggnek, és a pedagógus szakértelmét igénylő tevékenységnek minősülnek. 23. Az intézmény tantermeit az óraközi szünetek alatt zárja a rendelkezésére bocsátott kulccsal. 24. Ismeri és alkalmazza az intézmény szabályzatait – SZMSZ, MVSz, Tűzvédelmi Szabályzat, Házirend,…stb. 23.5 Osztályfőnök munkaköri leírás-mintája Munkakör megnevezése: osztályfőnök Közvetlen felettese: igazgatóhelyettes Osztályfőnökként feladata: 1.

Képviselje az osztályát a tantestület, illetve az intézményvezetés előtt, osztálya gondjait, terveit ismertetve. Ugyanakkor osztályával ismertesse meg az intézményvezetés és a tantestület elképzeléseit.

2.

Ismerje meg tanítványai személyiségét, képességeik fejlődését. Tartsa tiszteletben tanítványai emberi méltóságát. Feladata a családi háttér megismerése, foglalkozzon külön azokkal a tanulókkal, akiknek szociális helyzete válságos, az ő érdekükben működjön együtt az ifjúságvédelmi szervezetekkel.

3.

Kísérje figyelemmel tanítványai intézményi elfoglaltságait, tájékozott legyen iskolán kívüli elfoglaltságaikban.

4.

Gondoskodjon arról, hogy az első tanévben tanítványai időben megismerjék a Házirendet, az intézmény történetét és hagyományait. Feladata még, hogy minden tanév első napján a Házirend fontosabb pontjait újra felelevenítse, az esetleges módosításokat pedig soron kívül ismertesse.

5.

Nevelőmunkájának tervezéséhez készítsen tanmenetet. Osztályfőnöki munkájában kapjon kiemelkedő szerepet a tanulók tanulásának módszere, a helyes időbeosztás, a szellemi és fizikai tevékenység, sportolás egyensúlyának megteremtése (egészséges életmód).

6.

Legyen tisztában azzal, illetve kísérje figyelemmel azt, hogy tanítványai különböző képességekkel rendelkeznek. A gyengébb képességekkel rendelkező tanulók számára teremtsen felzárkóztatási lehetőséget.

7.

Kísérje figyelemmel tanítványai hiányzásait, illetve ezek igazolását. Tartson rendszeres kapcsolatot a gyakorló helyekkel, különös tekintettel legyen a gyakorlati hiányzás mértékére. Tartson rendszeres kapcsolatot a szülőkkel és tájékoztassa őket gyerekeik viselkedéséről, tanulmányi előmeneteléről. A tanulókkal minden jegyet írasson be és ellenőrizze.

41


8.

Minősítse tanítványai magatartását és szorgalmát, és tegyen javaslatot az osztályozó konferenciára.

9.

Vegyen részt az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Észrevételeivel, javaslataival segítse a kollégák tevékenységét.

10. Működjön együtt az osztályában tanító szaktanárokkal, kollégiumi nevelőkkel, szakoktatókkal. 11. Lehetőség szerint szervezzen osztálya számára évente közös, iskolán kívüli programot, tanulmányi kirándulást (külföldi vagy belföldi út – munkatervi program szerint). 12. Segítse, támogassa a tankönyvrendelést. 13. Működjön közre az iskolai rendezvények megszervezésében, lebonyolításában. 14. A végzős osztályban kiemelt feladata a pályairányítás, a szakmai vizsga, az érettségi vizsga, a továbbtanulás, a felvételire történő jelentkezések lebonyolítása. 15. Felelős osztálya záró vizsgájának technikai lebonyolításáért. 16. Kiemelt feladata a digitális napló, a törzslap, a bizonyítványok precíz, naprakész vezetése a tanuló nyilvántartással együttműködve. 17. Látogassa osztálya tanítási óráit, a tanítási órán kívüli foglalkozásait. Tapasztalatait, észrevételeit, az esetleges konfliktusokat az érintett nevelőkkel beszélje meg. Szükség esetén az osztályban tanító tanárokat és az érintett más pedagógusokat konzultációra hívja össze. 18. Osztálya digitális naplójában a haladási rész vezetését havonta ellenőrizze, kollégáival a hiányokat pótoltatja. Szükség esetén sikertelen próbálkozásai után jelezze gondjait közvetlen felettesének! A tanulók hiányzásait havonta összesítse. 19. Évente legalább három alkalommal szülői értekezletet tart.

24 Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei 24.1 Tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Önköltséges tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének, a szülők igényének és a szaktanárok vállalkozási készségének függvényében indít. A tanulók iskolán kívüli egyesület, szervezet, intézmény munkájában rendszeresen részt vehetnek. Az öntevékeny diákkörök meghirdetését, megszervezését és működtetését a diákok végzik. A tanulmányi kirándulásra rendelkezésre álló tanítás nélküli napok számát az iskola éves munkatervében kell meghatározni a) Az iskolában a tanulók számára szervezett rendszeres tanórán kívüli foglalkozások az iskola tantárgyfelosztásában kerülnek meghatározásra, minden tanév elején. b) Rendszeres foglalkozások: - A kollégiumi szilenciumok, a kollégiumi beosztás szerinti időben és felügyeleti rendszerben. - Fejlesztő foglalkozások a fejlesztésre szoruló tanulóknak a szakértői véleményükben meghatározott óraszámban. - A szakkörök, tehetségfejlesztő foglalkozások feladata az országos versenyekre felkészítés, szakmai pályáztatás által a szakmai önfejlesztés igényének,

42


c) d)

e)

f) g) h)

technikáinak elsajátíttatása. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola költségvetési lehetőségeinek figyelembevételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt, mely a tantárgyfelosztásban rögzítésre kerül. - Diáksportkör: Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör foglalkozásai biztosítják a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. - A felzárkóztató foglalkozásra javasolt tanulók körét a szaktanár jelöli ki, megjelöli a felzárkóztatás időtartamát, óraszámát. A tantárgyfelosztásban felzárkóztatásra beépített órakereten belül kell valamennyi felzárkóztató feladatot megoldani. A tanév eleji felméréseket követően október 1-jétől kell felzárkóztató foglalkozáson részt venni azoknak a tanulóknak és azokból a tantárgyakból, amelyekből képességei, tanulmányi eredményei kétségessé teszik az előrehaladást. - Versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük (pl. OSZTV; SZKTV; SZÉTV; Diákolimpiai versenyek, …) - melyet a munkaterv évente pontosít. - Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás: Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. - Szabadidős foglalkozások: Szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, színház és múzeumlátogatások, hangversenyek, tanfolyamok). Minden tanulónak lehetősége van – tanulmányi ideje alatt két alkalommal – az iskola által anyagilag támogatott tanulmányi kiránduláson részt venni. - Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható könyvtár segíti. A tanórán kívül foglalkozásokra való jelentkezés – a felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások és a szilenciumok kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokat (a foglalkozás megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működtetésének időtartamát és időbeosztását) a tantárgyfelosztásban, kollégiumi beosztásban, és az órarendben kell rögzíteni. A tantárgyfelosztásban rögzített szakköri, tehetségfejlesztő és felzárkóztató foglalkozásról, érettségi felkészítőkről szakköri naplót kell vezetni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket lehetőség szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit és a tanórán kívüli tevékenységek felelőseit az igazgató a tantárgyfelosztáshoz csatolt „Egyéb megbízatások” listáján bízza meg, amelyet az általános igazgatóhelyettes készít el augusztus hónap végére, és a tantestület a tanévnyitó értekezleten véleményez. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. A tanórán kívüli foglalkozásokat az igazgató jóváhagyásával vezetheti nem iskolai pedagógus is. Az osztályfőnök és a szaktanár a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében az osztály számára tanulmányi kirándulást szervezhet, ha azt az 43


éves nevelési programjában (tanmenetében) tervezte és azt az igazgató jóváhagyta. Ez átlagosan tanévenként egy nap lehet. Amennyiben az a tanítási órák keretében, gyakorlati foglalkozások keretében kerül megszervezésre, úgy az iskola autóbuszt és felügyeletet biztosít a tanulócsoportoknak. Ha a kirándulás tanítási időn kívül, munkaszüneti napon, pihenőnapon kerül megszervezésre, és ehhez egyéb költségek is kapcsolódnak (szállás stb.), az iskola a tanulócsoport felügyeletét biztosítja. i) A területi és országos versenyekre való felkészítésért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok felelősek. j) Az országos versenyre küldött tanulók kíséretéről, felügyeletéről – törvényes keretek között – az iskola gondoskodik (utaztatás, részvételi díj, részvétel költségei). 24.2 A felnőttoktatás formái 24.2.1 Az iskolában a felnőttoktatás nappali rendszerben -

szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) szakiskolai felnőttoktatás (9-10. évfolyam) formájában történik.

24.2.2 Iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés- és oktatás felnőttképzési tanfolyam formájában kerül megszervezésre. A felnőttoktatás az iskolarendszerű szakképzés tevékenységétől elkülönített időszakban, hétköznapokon a délutáni órákban, illetve hétvégenként kerül megtartásra. A felnőttoktatás önköltséges és támogatott formában működik. Az iskola a piac igényeihez igazodva a szellemi- és tárgyi infrastruktúrájának kihasználására és fejlesztésére felvállalja a szakmai továbbképzések, tanfolyamok szervezését, lebonyolítását. Tájékoztatás: a) Az iskola igazgatója a felnőttképzés felelősével (a gyakorlati oktatás vezetőjével) felhívást, hirdetési tervet készít az ügyfelek tájékoztatására. Az információk ügyfelekhez történő eljuttatásának, nyilvánosságra hozásának módjai, formái: - felhívás, szórólap, plakát, hirdetés, - telefonos (hétköznap 8:00-16:00), írásos, szóbeli tájékoztatás, - az iskola honlapján, egyéb Web-es felületen. b) A beiratkozás előtt, a képzési tevékenységért felelős vezető tájékoztatja a hallgatókat a képzési szerződésben foglaltakról, azok aláírásának, megkötésének rendjéről, a beiratkozás idejéről, módjáról. c) Tájékoztatás a tanfolyam lebonyolításának időszakában: - A tanfolyam megkezdésekor, a képzés első napján a képzési tevékenységért felelős vezető köteles a megjelent hallgatókat tájékoztatni a tanfolyammal kapcsolatos alapvető tudnivalókról: szervező elérhetősége, a tanfolyam helyszínei, rendje, a kezdés és befejezés ideje, igazolások, hiányzások, vizsgakötelezettség, vizsgaidőpont, egyéb ügyintézések. Az iskola vezetése a felnőttképzési törvény rendelkezéseivel összhangban szabályozza a képzési szerződések, illetve azok mellékleteinek kezelését, a dokumentálást és az irattárazás rendjét. A dokumentálásért, irattárazásért felelős személy a gyakorlati oktatásvezető. 44


25 A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi, jogérvényesítő szervezete, tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik, amelyet a diákönkormányzat készít el, a tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá és ezen SZMSZ mellékletét képezi. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető, illetve az iskolai diákbizottság áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt a diákönkormányzat vezetője képviseli. Tevékenységét az iskolai diákönkormányzatot segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg. A diákönkormányzat a segítő közvetítésével vagy közvetlenül fordulhat az iskola vezetőségéhez. A diákönkormányzat működését az iskola – anyagi, technikai keretei között – támogatja. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívásáért a diákönkormányzat vezetője felel. A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma. A diákközgyűlésen részt vesznek a nevelőtestület képviselői. Levezető elnökét az iskolai diákönkormányzat bízza meg. A tanulók előzetesen írásban vagy a közgyűlésen szóban kérdéseket tehetnek fel az iskola vezetésének. Napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Igény szerint az intézmény igazgatója évente kétszer ad tájékoztatást a tanulóifjúságnak az iskola helyzetéről. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző közgyűlés által eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel az alábbiakra: - a tanulói jogok helyzete és érvényesülése - az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatai. A diákönkormányzat által működtetett iskolarádió szerkesztését a sajtó és a véleményszabadság tiszteletben tartásával – szakmai szempontból – a nevelőtestület hozzáértő, felkért tagjai segítik. A diákönkormányzat igény szerint iskolaújság szerkesztésében is részt vehet. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az iskolai életre vonatkozó bármely kérdésben, így pl.: - a tanulók jutalmazási elveire, - önkéntes munkára, környezetvédelmi akciók tervezésére, - az iskola sporttevékenységére, - az iskolai hagyományok ápolására, - tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáira stb. Az iskola tanulóinak véleménynyilvánítási formái, színterei: - diákközgyűlés, - osztálygyűlés - diákönkormányzati ülés, - osztályfőnöki óra, - alkalmi felmérések, - igazgatói megbeszélés.

45


A kollégiumi DÖK szerveződésére igény szerint lehetőséget biztosít az intézmény. Az intézményi Diákönkormányzattal az igazgató tartja a kapcsolatot. A diákönkormányzat vezetői a városi GYIÖK-kel is kapcsolatot tartanak. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóval való egyeztetés után szabadon használhatja.

46


26 Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formája és rendje 26.1 Mindennapi testedzés formái és az iskolai sportkörök 26.1.1 A mindennapi testedzés formái: Az iskola a tanulók számára a mindennapos testedzést a kötelező heti tanórai testnevelés órán és a délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai sportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai sportkör és tömegsport foglalkozásait tanévenként a tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. 26.1.2 Délutáni tömegsport A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy - az őszi és tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem és az edzőterem, - a téli időszakban a tornaterem és az edzőterem a testnevelő tanár felügyelete mellett a tanulók számára nyitva legyen. 26.1.3 Iskolai sportkör Az iskolai sportkör öntevékenyen működik, melynek munkáját az igazgató által megbízott testnevelő tanár segíti és felügyeli.

27 Szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje. A külső képzési helyeken gyakorlati oktatáson a szakiskola tanulói tanulószerződés keretében vesznek részt, mely koordinálását az illetékes kamarák végzik. A szakképzésben a gyakorlati oktatás helyszínét, valamint a szakembereket biztosító gazdálkodó szervezetekkel, intézményekkel a szakmai igazgatóhelyettes, a gyakorlati oktatásvezető és a munkaközösségvezető tartja a kapcsolatot. A szakmai igazgatóhelyettes rendszeresen személyesen meglátogatja a képzési helyszíneket, tájékoztatást ad az aktuális ügyekről, valamint tájékozódik a gyakorlati oktatás helyzetéről. A külső gyakorlati képzőhely oktatásért felelős személye szükség esetén felkeresi az iskolát a tanulókat érintő ügyek intézése céljából. Az iskola írásban ad tájékoztatást az éves munkarendről, a tantervben a gyakorlóhely részére előírt programról, tanulók tanulmányi átlagáról, a képzéshez kapcsolódó létszám igazolásokról, valamint a pályázatokhoz kapcsolódó egyéb szándék nyilatkozatokról. A külső gyakorlóhely illetékes vezetője írásban értesíti az iskolát a tanuló előmeneteléről legalább havi egy érdemjeggyel, aktuális hiányzásairól és a nyári gyakorlat teljesítéséről. A szakképző iskola oktatói, illetve a külső gyakorlóhely oktatói közös szakmai rendezvényeken vesznek részt. Az intézmény az év végi vizsgákhoz kapcsolódóan felkészítést és tájékoztatást ad az érintett felek részére, hogy a vizsgák lebonyolítása az előírt követelményeknek megfelelően törvényesen történjen.

47


28 Gyerekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend: A középiskolás korosztály jelentős testi, lelki, szociális változásokon megy át. Mindezek mellett a társadalom jelentős elvárásokat támaszt a felnövekvő generáció elé. A 14-22 éves korosztály rendkívül fogékony, alakítható, befogadó, az ebben az időszakban szerzett élményeknek meghatározó jelentőségük van a későbbi életükre is. Az egészségvédelmi szemlélet kialakítására ebben az időszakban is van lehetőség. Az egészséget védő eljárásrend az egész iskolára kiterjedő egészségvédelmi szemlélet megvalósítására törekszik. Az eljárásrend kidolgozása során figyelembe vesszük intézményünk sajátosságait: sok a nem kiskunfélegyházi, ingázó, vagy kollégista tanuló. Iskolánkban az egészséget veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló tevékenység eljárásrendjének célja az, hogy képessé tegyük tanulóinkat arra, hogy egyre nagyobb kontrollt szerezzenek saját egészségük, valamint egészségük védelme felett, többet törődjenek egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Iskolánk védett keretein belül biztosít lehetőséget arra, hogy a fiatalok képessé váljanak egy produktív életstílus kialakítására. Intézményünk egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. 28.1 Fő célok: a) Az egészségvédelmi eljárásrend igazodjék az iskola pedagógiai programjához, valamint egészségvédelmi stratégiájához. b) Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíteni az iskolai közösség egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és egészséges környezet biztosítását az eredményes tanuláshoz. c) Közvetítsen olyan egészségfejlesztő értékeket, melyek magukba foglalják a primer, a secunder és a tercier prevenciót. d) Az egészségvédelem során szem előtt kell tartani a tanulók életkori sajátosságait. e) Törekedni kell olyan látásmód kialakítására, mely a diákokat a személyes kompetenciáik fejlesztésére segíti, hogy tudjanak pozitív döntéseket hozni. f) Erősödjön identitásuk, az önértékelés, kapcsolatteremtés és a veszélyhelyzetben való döntések területén. g) Tudjanak NEM-et mondani az egészségkárosító magatartásformákra, saját egészségük megóvása érdekében. h) Segíteni kell a megbetegedési veszélynek kitett, a szűrővizsgálatok során felismert betegeket, a drogokkal kapcsolatba kerülő tanulókat a megfelelő szakellátás, segítség megtalálásában.

48


28.2 A tanulói egészségvédelem területén céljaink megvalósulását az alábbi tevékenységek, személyek, szervezetek segítik 28.2.1 Iskolaorvos, védőnő Az iskola-egészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el. a) A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, dokumentálása, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció). b) Egészségnevelésben való részvétel, felvilágosító előadás, prezentáció tartása osztályfőnöki órákon az éves ütemterv szerint. c) Igény szerint tanácsadás az arra rászoruló tanulóknak, munkatársaknak. d) Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése. a) Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve. b) Tanácsadás, környezet-egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás-egészségügyi kérdésekben. c) Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban. 28.2.2 Iskolapszichológus Szakmai ismeretei révén olyan területeken ad folyamatos segítséget a diákoknak, tanároknak, hozzá forduló szülőknek, amelyek felismerése, problémakezelése speciális szakmai felkészültséget követel, és amivel az iskola pedagógusai többnyire nem rendelkeznek. A pszichológiai tanácsadáson túl, osztályfőnöki órák és társadalomismereti foglalkozások, kommunikációs- és önismereti tréningek tartásával teszi szakmailag igényesebbé és színesebbé az egészségvédelmi munkát. Speciális esetekben: Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők, ÁNTSZ igénybevétele. Együttműködés kialakítása a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szolgálatokkal, szakemberekkel, a szülőkkel annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. 28.2.3 Rendvédelmi szervek A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának. Iskolán kívüli rendezvényeink: -

Meghívott vendégek, szervezetek által kínált programok igénybevétele

-

Kapcsolódás városi rendezvényekhez

28.3 Az iskolai elsősegélynyújtás A balesetet szenvedett, beteg tanulót valamennyi felnőtt dolgozónak kötelessége a tőle elvárható módon ellátni. Speciális mentődobozok a gyakorlóhelyeken, valamint az iskola titkárságán állnak rendelkezésre. Szükség esetén a tanulókat oda kell irányítani, vagy

49


szakorvoshoz jutásukat megszervezni. Súlyos sérülés esetén pedig haladéktalanul mentőt kell hívni, a tanuló egészségének védelme érdekében. Az iskolai elsősegélynyújtás hatékonyságának növelése és az osztályfőnöki órákon az ezirányú szemléletformálás érdekében a korszerű és naprakész ismeretek elsajátítását kiemelten támogatja iskolánk, rendszeres tantestületi továbbképzéssel. Az elsősegély nyújtási ismeretek elsajátításának gyakorlata: Szakképző osztályokban a képzés jellegének megfelelően a munkavédelem tantárgy keretein belül elméleti és gyakorlati ismereteket sajátítanak el és gyakorolnak be a tanulók a tanórákon. A szakmai képzések sajátosságainak megfelelően rendszeresen zajlik az elsősegélynyújtás oktatása. Középiskolai osztályokban az iskola védőnője az osztályfőnöki órák keretében készíti fel a tanulókat a sérült, balesetet szenvedett embertársuk ellátására. Iskolánk házirendje, valamint egyéb pedagógiai programjai dokumentálják és szolgálják az egészség védelmét.

50


29 Iskolai könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata 29.1 A könyvtár működésének célja, a működés feltételei A Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium könyvtára az iskola és a kollégium működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SZMSZ-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tartós tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, nyilvántartásuknak és használatuknak sajátos szabályait a könyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, d) rendelkezik a különböző információhordozók használatához (valamint a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez) szükséges eszközökkel. Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal. A könyvtáros-tanár a nevelő-oktató tevékenységét a könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. 29.2 Iskolai könyvtár alapfeladatai és kiegészítő feladatai Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára, g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. Az iskolai és kollégiumi könyvtár kiegészítő feladatai továbbá: a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása, b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, d) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása,

51


f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. 29.3 Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. A következő feladatok végrehajtását az iskolai könyvtáros-tanár látja el: - közreműködik a tankönyvrendelés előkészítésében, - megbízást kap a tartós tankönyvek kiadásának megszervezésére és lebonyolítására, - követi a tankönyvkölcsönzést igénylő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását, - a tanév közben lehetőséget biztosít az újonnan érkező tanulóknak tankönyv kölcsönzésére illetve a tanulók által elhasználódott, ill. elhagyott könyvek pótlására. A könyvtár állományba veszi a beszerzett tartós tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. 29.4 A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok 29.4.1 Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása -

az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni, a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni, a beszerzett tartós tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni.

29.4.2 A könyvtár szolgáltatásai: a) könyvek kölcsönzése, b) tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények stb.) kölcsönzése, c) információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével, d) lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok helyben használata, e) tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról, f) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, g) könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása, h) nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátása, i) tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról, j) szolgáltatásaival közvetlenül részt vesz az intézmény tanulóinak könyvtárhasználatra nevelésében. 29.4.3 A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója ingyenesen igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk tartalmazza. 29.4.4 A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes. A nyomtatásért és a fénymásolásért a mindenkor érvényes árjegyzék szerinti díjat kell megfizetni.

52


29.4.5 A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama egy hónap, ez nem érvényes a tartós tankönyveket használókra, valamint a pedagógusokra. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. A tartós tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. A kikölcsönzött dokumentumok visszahozatalának határideje a diák tanulói jogviszonyának utolsó napja. Egyéb dokumentumok kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. A tanórán résztvevők és könyvtárhasználók kötelesek a könyvtár rendjét, tisztaságát, az állomány és az eszközök épségét megóvni. 29.4.6 A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár nyitva tartása tanítási idő alatt minimálisan heti 22 óra. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A könyvtárban tartott tanórák zavartalan megtartását biztosítani kell (ekkor a kölcsönzés szünetel). 29.4.7 A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni. A könyvtárban elhelyezett tanulói gépek adatforgalmát ellenőrizzük. 29.5 A könyvtár gyűjtőköri szabályzata Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató-nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. 29.5.1 Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai: Gyűjtőkör A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő gyűjtőkör határozza meg. Az állománybővítés fő szempontjai Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre.

53


Az állománybővítés főbb irányai a következő tényezők figyelembe vételével határozhatók meg: - Iskolánk többfunkciós oktatási intézmény, mely szolgáltató, nevelő, képző, és közösségi feladatokat lát el. - Fő szempont a mezőgazdaság és az élelmiszeripari szakirodalom folyamatos frissítése. Az intézmény pedagógiai programjában szereplő általános célkitűzéseket, valamint az oktatás és nevelés feladatai, a NAT követelményei alapján készített tantervek figyelembevételével kell az iskola könyvtárának állományát gyarapítani. Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt a pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, illetve az érettségi és szakmai vizsgákra, ahol biztosítja a szükséges dokumentumok, pl. verseskötetek, kötelező olvasmányok, növényhatározók, atlaszok, szótárak stb. használatát is. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató-nevelő munkát. 1. Könyvek: Szépirodalom: A tananyagban szereplő szerzők művei, antológiák a magyar és világirodalomból, klasszikus szépirodalmi alkotások. A kötelező olvasmányok kellő példányszámú gyarapítása nagyon fontos. Szak- és ismeretterjesztő irodalom: kiemelt fontosságú a kézi könyveknek minősülő lexikon, adattár, összefoglaló munkák gyűjtése. Szakirodalmi osztályozás: 0: Általános művek 1: Filozófia, pszichológia 2: Vallás, mitológia 3: Társadalomtudomány 5: Természettudomány 6: Alkalmazott tudományok 7: Művészet, sport, játék 8: Nyelv és irodalomtudomány 9: Földrajz, életrajz, történelem 2. Kéziratok: Iskolatörténeti írások, évkönyvek, szakdolgozatok megőrzése és gyűjtése. 3. Periodikák: Anyagi forráshiány miatt sajnos nem rendelkezünk periodika féleséggel. 4. Elektronikus dokumentumok: - Videokazetták, - CD, DVD lemezek, - digitális tananyagok, A Nemzeti alaptantervhez közvetlenül nem kapcsolódó dokumentumok a teljesség igénye nélkül: - a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató - alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek, - a középiskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, - a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok, - a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek, 54


a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek, a felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok, Gyarapítás formái: Vásárlás, ajándékozás, pályázati forrás Gyarapítás menete: a) Tájékozódás, hogy a gyűjtőkörnek megfelelően milyen új kiadványok jelentek meg, melyeknek beszerzése nélkülözhetetlen. b) Felmérni, hogy a beszerezni kívánt dokumentum van-e már a könyvtárban. c) Döntés a megrendelendő, illetve a megvásárolandó dokumentumokról és azok mennyiségéről. d) Megrendelés, számláztatás e) Bevételezés 29.6 A könyvtár könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzata -

29.6.1 A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár a beiratkozásnál a következő adatokat kéri: - név (születési név), - állandó lakhely, - diákok esetében osztály. Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulók az iskolából történő eltávozási szándékukról a leszerelő lap bemutatásával tájékoztatják a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. 29.6.2 A könyvtárhasználat módjai -

helyben használat, kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés, csoportos használat.

Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: - a kézikönyvtári állományrész, - audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad: 55


-

az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a technikai eszközök használatában

Kölcsönzés -

A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros-tanár tudtával szabad kivinni. - Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. - A kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközökkel történik. Az iskolából távozó, illetőleg az érettségiző/szakmai vizsgát tevő tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer - szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség. A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról. Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. 29.6.3 A könyvtár egyéb szolgáltatásai a) b) c) d)

információszolgáltatás, internet-használat, fénymásolás (a szerzői jogok figyelembe vételével), nyomtatás (csak szöveges, iskolai feladathoz kapcsolódó dokumentum).

29.7 Katalógusszerkesztési szabályzat 29.7.1 A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza: - raktári jelzet,

56


-

bibliográfiai és besorolási adatokat, ETO szakjelzeteket, tárgyszavakat.

29.7.2 A dokumentumleírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A könyvtárban alkalmazott bibliográfiai leírás adatai: - főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat, - szerzőségi közlés, - kiadás sorszáma, minősége, - megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve, - oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret, - sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám, - megjegyzések, - kötés: ár, - ISBN szám. 29.7.3 Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. 29.7.4 Az iskolai könyvtár katalógusa Formája szerint: elektronikus nyilvántartás a SZIRÉN könyvtári program segítségével. 29.7.5 A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár adatbázisban kezeli a tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Az egy tanulónál lévő tankönyvek kikölcsönzésre kerülnek a tanuló számára, addig az időtartamig, ameddig a diáknak szüksége van az adott tankönyvre, de legkésőbb a tanulói jogviszony megszűnése napjáig. 29.7.6 Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv tanulmányai befejezéséig használható állapotban legyen. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai:

57


- ugyanolyan könyv beszerzése - anyagi kártérítés. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható. 29.8 Tankönyvellátás szabályai 29.8.1 Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről -

a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Tankönyv rendelés előtt a kiadványok adatait a Közoktatási Információs Iroda (www.kir.hu) Közoktatási Tankönyvjegyzékében a http://tankonyv.kir.hu/ webcímen tekintjük meg. 29.8.2 Iskolánk a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, legkésőbb a tanév végén minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, szemléltető eszközök, digitális tananyagok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. A kölcsönzés rendje: A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) tankönyvosztáskor a könyvtárból kikölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét. 29.9 Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára - Közvetlen felettese: az általános igazgató-helyettes - Kinevezése: munkaszerződése szerint Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása -

-

-

felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért, kezeli a szakleltárt, a gazdaságvezető által előírt időszakban a leltárakat kezelő dolgozóval elvégzi a leltározást, folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását, a digitalizálással kapcsolatos feladatokat, amelyeket az igazgató határoz meg számára az alábbi elvek szerint: a digitalizálás ütemezésére a könyvtáros minden év október 15-ig ütemtervet készít, amelyet elfogadtat az igazgatóval, az ütemterv havi bontásban tartalmazza a digitalizálandó kötetek számát, amely éves bontásban nem lehet kevesebb, mint 2.000 kötet azonnal jelzi a gazdaságvezetőnek a köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt, 58


-

-

-

felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmel kíséri a nagy értékű eszközöket (számítógép, projektor, DVD-lejátszó, erősítő, stb.) munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel, valamint a magyar nyelv és irodalom munkaközösség minden tagjával, jelzi az esetleges problémákat. minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről, a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről, statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről, minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új könyvekről, amelyet a tanári szobában és a könyvtári hirdetőtáblán kifüggeszt, gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről, a könyvtár működésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatait a tanév eleji magyar nyelv és irodalmi munkaközösségi értekezleten összefoglalja, minden év februárjában konzultációt tart a magyar munkaközösség értekezletén, amelyen véleménycserét kezdeményez a könyvtár működésének javítása érdekében, kezeli a tanári kézikönyvtárat, elvégzi a normatív tankönyvellátás felmérésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az összegzést, kiosztja a normatív tankönyveket, begyűjti a kölcsönzéssel biztosított normatív tankönyveket, kifüggesztéssel és elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét, lebonyolítja a könyvtár számára vásárolandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást, minden tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos kölcsönzési igényekről, minden tanévben június 20-ig a tanáriban és a tanulók számára egyaránt közzéteszi a kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek listáját, biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését, felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért.

59


30 Iskola kollégiumának Szervezeti és Működési Szabályzata 30.1 Általános rendelkezések 30.1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: -

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről1 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

30.1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik a kollégiumvezetői irodában, munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. augusztus 30-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 30.2 Az intézmény alapító okirata, feladatai 30.2.1 Az intézmény neve, alapító okirata Az intézmény neve: Kiskunfélegyházai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium Címe: 6100. Kiskunfélegyháza, Petőfi u. 2/A, Oskola u. 1-3. Oktatási azonosítója: 202743 Alapító okiratának azonosítója: 823456

1 Figyelem: a 2012-ben bevezetett új jogszabályok szerinti „új” szabályozást az egész szabályzatban kurzív betűkkel emeltük ki. 60


Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. Az intézmény szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. 30.2.2 Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok: Szakfeladat száma 559011 562914 856099 855921

Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára Tanulók kollégiumi étkeztetés Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése

30.3 Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 30.3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint. Az intézmény a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait az intézmény központjának székhelyén látja el, a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata gyakorolja. Az intézmény által vásárolt tárgyi eszközök és készletek felett tulajdonosként az intézmény vezetője rendelkezik. Az intézmény az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az ingatlanokat az illetékes tulajdonos és a fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe. Az intézmény igazgatója a rábízott vagyon felhasználásáról évente beszámolót ad a fenntartónak, az intézmény átmeneti szabad kapacitását az igazgató az alaptevékenység sérelme nélkül a fenntartó hozzájárulásával jogosult bérbe adni vagy egyéb módon hasznosítani. 30.3.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása A gazdasági szervezet feladatköre: A köznevelési intézmény „gazdasági szervezet” elnevezéssel saját gazdálkodásának lebonyolítása érdekében szervezeti egységet működtet, amelynek feladata az intézmény költségvetésének megtervezése, a költségvetés végrehajtása, valamint a következő bekezdésben részletezett feladatok ellátása. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos irányítási feladatait a gazdaságvezető látja el. Az intézményen belül a kollégium nem önállóan rendelkezik a költségvetés kiemelt előirányzatai felett – személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, felhalmozási, felújítási kiadások – vonatkoztatásában. Az intézmény vezetőjének döntése és a munkavállalók munkaköri leírásában meghatározottak alapján a gazdasági ügyintézők érvényesítésre, szakmai teljesítés igazolására, a térítési díjak beszedésére, a házipénztár kezelésére jogosultak. Az intézmény vezetője és helyettesei kötelezettségvállalási és 61


utalványozási joggal rendelkeznek; ellenjegyzésre a gazdaságvezető jogosult. Ellenjegyzési jogával élve aláírásával igazolja, hogy a kiemelt előirányzatok feletti rendelkezés gazdasági szempontból jogszerű, valamint a teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll. A gazdaságvezető a gazdálkodással kapcsolatos szerződések, azok teljesítésének igazolása, a költségvetés végrehajtása ügyeiben az intézmény képviselőjeként járhat el. 30.3.3 A konyha szervezeti egysége Az intézmény nem működtet saját konyhát. A konyha szervezeti egységének vezetője a szolgáltató, illetve a helyi önkormányzat. A szolgáltató feladata a tanulók, dolgozók és az étkezést igénybe vevő külsős személyek számára az étkeztetés biztosítása, az étel kiszállításának fogadása. Feladata továbbá az étlap összeállítása, a havi elszámolások lebonyolítása, az élelmiszer-szállítási szerződések előkészítése. Az élelmezési nyersanyagnormát a fenntartó állapítja meg. Az étkezési díjat – az étkezési nyersanyag-norma alapul vételével – a jogszabályok és a fenntartó határozata rögzíti. A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 151. §-ban meghatározott családok gyermekei a normatíva 50%-át fizetik. A szolgáltató a következő ügykörökben járhat el a költségvetési szerv képviselőjeként: - a konyha szervezeti egység munkájának szervezése, - a szállítókkal történő kapcsolattartás, - a szállított áru megrendelése és átvétele, - a konyhai hulladék elszállításának megszervezése, - a közegészségügyi feltételek biztosítása. 30.4 Az intézmény szervezeti felépítése 30.4.1 Az intézmény vezetője A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, kollégium esetén a kollégiumvezetőre átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára az intézményegység-vezető jogosult: a kollégiumot érintő ügyekben, illetve a helyettesítési rend alapján. A kollégium saját bélyegzővel nem rendelkezik.

62


30.4.2 Az intézményegység-vezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend: Távollétében – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára a mindenkori ügyeletes nevelő jogosult, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki jogköre. Az intézményegység-vezető döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja a nevelőtestületre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása szóban vagy írásban történhet. 30.4.3 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat az intézményegység-vezető számára: - a tanulók kollégiumi felvételi ügyeiben való döntést, - a kollégium tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, - a kollégiumi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát, - a vendéghelyek értékesítésével kapcsolatos egyeztetések lefolytatását. 30.4.4 Az intézményegység-vezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre -

-

-

Az intézményegység-vezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményegység-vezető közvetlen munkatársai: • a kollégiumi nevelőtanárok, • a kollégium technikai dolgozói. Az intézményegység-vezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményegység-vezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményegység-vezető munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) a kollégiumi nevelőtestület segíti meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A kollégium nevelőtestülete, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az intézményegység-vezető együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így az iskolaszék képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás a kollégiumvezető feladata. A kollégiumvezető felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni.

30.4.5 A kollégium által kibocsátott dokumentumokról A kollégium által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására a kollégium vezetője (intézményegység-vezető) jogosult. A kollégium cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.

63


30.4.6 A pedagógiai munka ellenőrzése A kollégiumban folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése a kollégiumvezető feladata. Az intézményben az ellenőrzés a kollégiumvezető kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: - az intézményegység-vezető, - a pedagógusok, - a technikai dolgozók. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. A dolgozók elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: - szilenciumi foglalkozások ellenőrzése, - tanítási órák látogatása, - a digitális napló folyamatos ellenőrzése, - az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, - az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése a csoportvezetői- tanári intézkedések folyamán, - egyéb foglalkozások ellenőrzése, - ügyeleti szolgálat ellenőrzése, - okmányok vezetettsége. 30.5 Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 30.5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: - az alapító okirat - a szervezeti és működési szabályzat - a pedagógiai program - a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a kollégium tanévre vonatkozó feladatterve és ellenőrzési terve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).

64


Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. A program elkészítésének szakmai alapját a 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja alkotja. A kollégium pedagógiai programja meghatározza: - Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként a kollégiumban folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat. - A kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. - a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. - a közösségfejlesztéssel, a kollégium szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, - a pedagógusok helyi intézményi feladatait, a csoportvezetői munka tartalmát, a nevelőtanár feladatait, - a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, - a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a kollégiumi nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A kollégium pedagógiai programja megtekinthető a kollégiumvezetői irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. Az éves munkaterv A kollégiumi feladatterv a kollégium hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével.

65


Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét.2 30.5.2 Az elektronikus és a nem elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban használatos ügyeleti és csoportnapló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszi be a kollégium vezetője, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása – ideiglenesen – az iskola e célra használatos szerverén történik. Féléves gyakorisággal kinyomtatva, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. Havi gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért eredményeket, a csoportnaplóban szükség szerint napi rendszerességgel kell vezetni a változásokat, dicsérő és fegyelmező intézkedéseket. A nem elektronikus úton előállított nyomtatványok hitelesítése A tanév a kollégiumban papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. Ezen kívül a beíró napló és a baleseti jegyzőkönyv készül papír alapú nyomtatványon. 30.6 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe: 30.6.1 Tűzriadó és bombariadó terv Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskolája és Szakiskolája Kollégiumának területén. 1. 2.

3.

Mindennemű tűzesetet tekintet nélkül a keletkezés okára és nagyságára azonnal jelenteni kell a 105-ös tűzjelző telefonszámon a tűzoltóságnak. A tűzriadó elrendelése az iskolai részben megkülönböztetett csengő jelzéssel történik, három percen keresztül szaggatott a csengetés, melyet a csengető automatika „lp” és „üv” kezelő gombjainak együttes megnyomásával lehet előidézni, amennyiben az nem kizárt. Más esetekben minden helyiséget személyes értesítéssel kell mozgósítani. A tornateremben, illetve az udvar más épületében a tanulók, az ott dolgozók értesítését személyesen kell végrehajtani.

2 Ld. a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2.§ (1)-(2) bekezdésében foglaltakat. 66


4.

5.

6. 7.

8.

9.

10. 11.

A kollégiumi részben három percen keresztül szaggatottan kell csengetni a nevelői szobában, ezzel egyidejűleg a főlépcsőházban elhelyezett kolompot is használni kell. Ha ez a megoldás kizárt, úgy személyes értesítéssel kell mozgósítani. A riadó elrendelését a tüzet észlelő, vagy arról értesített felnőtt hajtja végre, egyben intézkedik a földszinti bejárati ajtók kinyitására, a tűzoltóság értesítésére, ezt követően a tornaterem, a gazdasági hivatal és a kollégium mozgósítására. Ezek megtörténte után tájékoztatja az udvarban működő társintézményeket. A riasztás elrendelését követően a riasztást végző felkérésére a közelben tartózkodó tanár telefonon értesíti a Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Közgazdasági Szakközépiskolája (továbbiakban: KÖZGÉ) titkárságát: 461-911, 462-274 és a Constantinum Nevelési-Oktatási Intézmény (továbbiakban: Constantinum) titkárságát: 431-786. A tűzriadó elrendelésével egyidejűleg tájékozódni kell a tűz keletkezésének helyéről. Ennek ismeretében kell meghatározni a menekülő útvonalat. A jelzés után a tanulók: - tanítás alatt az órát adó tanárok vezetésével kötelesek az osztályukat elhagyni, - az óraközi szünetben az ügyeletes tanár vezetésével kerül kiürítésre az épület és az udvar, - kollégiumban az adott szintre beosztott ügyeletes nevelők vezetésével hagyják el az épületet. Amennyiben az épület északi részében (tanári felől) keletkezett a tűz, az épület kiürítésére a nagykapun keresztül a Petőfi Sándor utcára történő kivonulással kerül sor, mégpedig abban a formában, hogy az udvar elhagyását követően a kollégium épülete melletti járdán kell elvonulni a Templom tér irányába mindaddig, míg a tanulók biztonságba kerülnek. Ha a tűz keletkezése az épület déli részében (Petőfi Sándor utcai kapu felől) következik be a kiürítést az udvaron keresztül az Oskola utcára kell irányítani. Az utcára vezető nagykapu kulcsa a Gazdasági Hivatalban van elhelyezve, a tűzriadóról való értesítést követően a Gazdasági Hivatalban ott tartózkodó személy kötelessége a nagykapu kinyitása. A tanulók felügyelő tanáraik kíséretében az Oskola utcában (elsősorban a járdán) sorakoznak fegyelmezett rendben mind addig, míg felnőtt nem gondoskodik az útesten történő biztonságos közlekedésről. Amennyiben bármilyen jellegű ok miatt akadályba ütközik a Petőfi utcára való kivonulás, akkor a KÖZGÉ, illetve az Oskola utcai kapun keresztül kell elhagyni az iskolát. Az elvonulást szervezetten, fegyelmezetten és gyorsan kell végrehajtani. Az iskola elhagyásának sorrendje a következő: − Iskolában: - a földszinten az 1, 2, 3-as számú tanteremben lévő diákok a baloldali kijárati ajtón távoznak az udvarra, - a földszinti 4, 5-ös számú teremből a jobboldali kijárati ajtón távoznak az udvarra. - Az első emeleti 11, 12, 13, 14-es termekből és az ugyancsak első emeleti 15, 16, 17, 18, 19-es számú tantermekből a lépcsőház jobb oldalán, zárt rendben vonulnak le a tanulók, a pedagógusok vezetésével a jobboldali kijárati ajtón át az udvarra. - A második emeletről (a 21-es nagy előadóból, a 22-es számú nyelvi teremből és a padláson található tanteremből) a lépcsőház bal oldalán vonulnak le a tanulók, tanáraik vezetésével és a jobboldali kijárati ajtón át távoznak az udvarra.

67


−

12.

13. 14.

Kollégiumban: - Kollégiumi főbejáraton át: a leány I. emeleti szintről minden helyiségből az ott tartózkodó emberek, a kollégiumi főbejáraton keresztül a Petőfi Sándor utcára vonulnak. - A földszinti végajtón: a földszinti fiú-fürdő vonalától a Petőfi utcai főkapu felé eső valamennyi földszinti helyiségéből a végajtón távoznak az emberek a Petőfi utcára. - Hátsó lépcsőházi bejárat: a földszinti fiú-fürdő vonalától a Constantinum felé eső valamennyi földszinti helyiségéből távoznak a Petőfi utcára. − Ebédlőből: az ebédlőben tartózkodók fegyelmezett rendbe vonulnak le a lépcsőn a riasztás után az Oskola utcára. − Tornacsarnokból: a küzdőtérről és az öltözőkből az Oskola utcára vonulnak a főbejáraton át. A lelátóról pedig a hátsó kijáraton az Oskola utcára vonulnak. − Könyvtárból: a könyvtárban tartózkodók a riasztás után a büfé felöli kijárati ajtón távoznak és az Oskola utcára vonulnak. Tűzriadó esetén az áramtalanítás és a gáz kikapcsolását az intézet karbantartója, vagy a gépkocsivezető, illetve a felsoroltak távollétében a mindenkori napos-tanár köteles végezni. Bombariadó esetén a teendők annyiban módosulnak, hogy a bejelentést a 107-es telefonszámon a rendőrség felé jelezni kell. A tangazdaságban tartózkodó tanulók, szakoktatók és felnőtt dolgozók a tangazdaság területét szervezetten elhagyják és a kerítésen kívüli nagy lovas karám mellett sorakoznak fel, ahol fegyelmezetten várják a további utasítást.

30.7 30.8 Az intézmény munkarendje 30.8.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása A kollégium vezetője hétfőtől csütörtökig 7.30 és 15.00 óra között, pénteken 7.30 és 14.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkáját a kollégium szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látja el. 30.8.2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai – a június-július hónap kivételével – heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat, kötelező óraszámuk 26+6 óra. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés az ügyeleti szolgálat miatt lehetséges. A pedagógusok napi munkaidejét – a napirend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. Június-július hónapban, a tanévzárást követően, a szolgálati feladatok és a nyári szakmai gyakorlat függvényében történik a munkavégzés.

68


30.8.3 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: 1. a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, 2. a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) b) c) d) e) f)

a szilenciumi foglalkozások megtartása a csoportfoglalkozások megtartása, csoportvezetői feladatok ellátása, szabadidős foglalkozások, ügyeleti szolgálat (éjszakai is), differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), g) egyéni foglalkozás, h) egyéb intézményi feladatok.

A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a foglalkozás előkészítése, adminisztrációs feladatok, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A tanári kéréseket a kollégiumvezető rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) o) p) q)

a foglalkozásokra való felkészülés, a tanulók felkészültségének figyelemmel kísérése, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott foglalkozások dokumentálása, a kollégiumi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet, kollégiumi kulturális, és sportprogramok szervezése, a pótlékkal elismert feladatok (csoportvezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

69


r) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, s) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, t) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, u) közösségi helyiségek rendben tartása, v) lakóhelyiségek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt. 30.8.4 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendje, felügyeleti és helyettesítési rendje A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményegységvezető állapítja meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. A pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. Megjelenés, távolmaradás, helyettesítés A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 08:00 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában.3 Rendkívüli esetben a pedagógus az intézményegység-vezetőtől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a foglalkozás elhagyására, a feladattervtől eltérő tartalmú foglalkozás megtartására. A foglalkozások, ügyeleti szolgálat elcserélését is az intézményegység-vezető engedélyezi. Lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a foglalkozás megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű foglalkozást tartani. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményegység-vezető adja.

3 Ezt az előírást jogszabály nem rögzíti, intézményvezetői döntésen alapul. 70


Értékelések A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen értékelje, valamint számukra visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt foglalkozások konkrét idejét a napirend, a munkabeosztás és a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható. 30.8.5 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményegység-vezető és a gazdasági vezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat közösen készítik el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetője tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető vagy a gazdaságvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. 30.8.6 Munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását.

71


Tanár munkaköri leírás-mintája

MUNKAKÖRI LEÍRÁS Kollégiumi nevelőtanár és felügyelő 1.

A munkakör birtokosának személyi adatai:

Neve: Születési hely: Születési időpont: Anyja neve: Lakóhelye: Iskolai végzettsége: Szakképzettsége: 2. Szervezeti rendelkezések: Az iskola igazgatója nevezi ki és gyakorolja a munkáltatói jogokat. Munkáját közvetlenül a kollégiumvezető irányítja, státusza: kollégiumi nevelőtanár. Munkaideje heti: 40 óra. Ebből 10 óra felkészülés, előkészítés, értékelő feladatok, kötelező óra: 26+6 óra (munkaidő megoszlása 24 óra foglalkozás, 8 óra egyéb feladat) Kinevezése határozatlan időre szól. 3. Feladata: - Mint minden kollégiumi nevelőtanár, nevelő és gyermekvédelmi feladatokat lát el a kollégiumban. - Feladata, hogy megfelelő pedagógiai felkészültséggel, felelősséggel, önállóan és céltudatosan válassza ki és használja fel a kollégiumi élet által biztosított nevelő hatásokat és nevelési lehetőségeket a fiatalok személyiségének sokoldalú kibontakoztatása érdekében. - Közreműködik a kollégium közösségeinek kialakításában, továbbfejlesztésében. - Törekedjék az őszinte nyílt tanár-diák kapcsolat kialakítására, és megerősítésére. - Hivatásból eredő kötelessége pedagógiai, pszichológiai, szaktárgyi és általános műveltségét fejleszteni. Lehetőség szerint vegyen részt szervezett továbbképzésen. - Munkáját, az intézményegység-vezető által meghatározott munkabeosztás szerint végzi. - Ismerje és alkalmazza az éves kollégiumi feladattervet, mely megvitatásra és elfogadásra kerül a tanév indítása előtt és tartalmazza részletesen a beosztással kapcsolatos feladatokat. (délelőtti, délutáni hosszúnapos, ébresztős, szilenciumos, estés, éjszakás). - Pihenő- és munkaszüneti napokon (szükség szerint) teljesíthet szolgálatot. - A kollégium rendjére, nevelési feladataira – bármely szolgálatban van is – rendszeresen ügyel. Minden felfedezett rendellenességet jelez, észrevételez, és szükség szerint igyekszik önállóan megoldani. - A kollégiumi tanár nevelő és oktató munkáját elsődlegesen csoportvezető nevelőtanárként látja el. - Ismerje meg csoportjának minden tagját. A megismeréshez használja fel az emberi érintkezés szabályaiban elfogadott formákat; a szokásos pedagógiai, pszichológiai és szociálpszichológiai vizsgálódásokat, lehetőség szerint rögzítse ismereteit. 72


-

-

-

-

-

-

-

A csoportért egyénenként is és csoportegységként is felelős. Csoportja tagjainak személyes problémáival, egyéni gondjaival, empátiás készségét felhasználva – külön is foglalkozzék, igyekezzen bensőséges kapcsolatra törekedni növendékeivel. A csoportvezető céltudatosan összehangolja a nevelési tényezőket, figyelemmel kíséri növendékei iskolai munkáját, ellenőrzi a tanulók eredményeit, osztályzatait. Rendszeres kapcsolatot tart a tanulók összes tanárával, de legfőképpen a növendékek osztályfőnökével. Az iskolai fogadóórákon, szükség esetén sűrűbben tájékoztatja a szülőket a gyermek kollégiumi tevékenységéről, magatartásáról. Saját belátása szerint behívhatja a szülőt tájékoztató megbeszélésre. Rendszeresen értékelje a tanulók teljesítményét egyéni és csoportszinten. Az osztályfőnökökkel és a szülőkkel kapcsolatot tartva segítse csoportja növendékeinek pályaválasztását. Szorgalmazza csoportja tagjainak részvételét a kollégiumi és iskolai fakultatív, tájékoztató, műveltségnövelő programokon. Ellenőrzi csoportja tagjainak tanulószobai, tanulmányi munkáját, egyéni, kiscsoportos, és csoportfoglalkozást tart, rendszeresen ellenőrzést tart a személyes holmik rendben tartása érdekében. A felmerült rendellenességeket javíttatja. Tudja és figyelemmel kíséri, hogy csoportjának tagjai milyen kötelező vagy fakultatív iskolai programokon vesznek részt. Regisztrálja, hogy ki milyen egyéb – az iskolai munkához tartozó – szakkörökön, előkészítőkön vesz részt, valamint engedélyezi, hogy egyéb - nem konkrétan a tanulással összefüggő – programokon kívánnak jelen lenni. Lehetőség szerint kiszűri azokat a programokat, amelyek nem szolgálják a tanuló személyiségének épülését. Tehát pedagógiailag felelős azért, hogy kit, hova enged el, természetesen nem csorbítva a tanulók jogait. Folyamatosan figyelemmel kíséri csoportja új tagjainak (különösen a kilencedikesek) beilleszkedését mind a kollégiumi, mind az iskolai életbe. Az ezzel kapcsolatosan felmerülő problémákat a intézményegység-vezetővel, kollégáival, illetve az iskolai tanárokkal megbeszélve igyekszik megoldani. Saját tanári szakjaiból csoportja tagjainak, szükség esetén a többi kollégistának is tanulmányi segítséget nyújt. A kollégium belső rendszabályainak és a közösen megállapított és elfogadott rendnek megfelelően ellenőrzi a napi szobarendet, a heti nagytakarítást, és értékeli a csoport fegyelmi helyzetét. Speciális feladatokat az éves feladat ellátási terv tartalmazza. Javaslatot tehet a fegyelmi felelősségre vonásra és kártérítési igény érvényesítésére, valamint jutalmazásra.

4. Felelőssége: - Felelős a Köznevelési Törvény és végrehajtási rendeletének, valamint az iskola belső - szabályzatainak megismerésért, betartásáért és betartatásáért. (Házirend, tűzrendészeti utasítás). - A csoportvezetői feladat tudatában figyelemmel kíséri a rábízott tanulók életvitelét, kulturált viselkedését, személyiségük fejlődését. - Munkája során tudomására jutott hivatali titkot köteles megőrizni, bárminemű hivatalos információt csak illetékességi körben szolgáltathat ki. A tanulóktól tudomására jutott intim dolgokat, egyéni és családi titkokat bizalmasan kezeli, gyermekvédelmi esetekben a pedagógiai szakszolgálatokkal felveszi a kapcsolatot.

73


5. Hatásköre: - legjobb szakmai tudásával felelősséggel dönt a kollégiumvezető távollétében a kollégiumot és a tanulókat érintő kérdésekben. 6. Egyéb feladata: - A közösségi élettel kapcsolatos egyéb feladatok minden tanév alakulóértekezletén kerülnek meghatározásra. - Csoportvezető. - Szakmai ismereteihez, érdeklődési köréhez kapcsolható szakköri foglalkozást tart.

Kiskunfélegyháza, 201………….

……………………………. intézményegység-vezető

……………………………. igazgató

A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem, annak l példányát átvettem.

……………………………. dolgozó

Kiskunfélegyháza, 201……………

74


30.8.7 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama 1.

2.

3.

4.

Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben, illetve a kollégium helyiségeiben, vagy az iskola egyéb létesítményeiben, valamint az udvaron. A foglalkozások időtartama 45 perc. Az első foglalkozás a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező foglalkozások délelőtt és délután vannak, azokat legkésőbb általában 21.00 óráig be kell fejezni. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a foglalkozást minél kevésbé zavarják. A szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik.

30.8.8 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje A kollégium szorgalmi időben minden héten vasárnap 16.00 órától péntek 14.00 óráig van nyitva. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva munkanapokon. A kollégiumot szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az igazgató ad engedélyt. A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az épületbe való belépésükkor a napos tanárnál regisztráltatniuk kell magukat. 30.8.9 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős: - a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, - a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért, - a kollégium rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energiafelhasználással való takarékoskodásért. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező.

75


Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak pedagógus engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott helyiségeket zárni kell. 30.8.10Dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló4 törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse. 30.8.11A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján a csoportvezető tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti a foglalkozásán történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. 30.8.12A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások A kollégium – a kötelező foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát a kollégiumvezető rögzíti, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni.

4 Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről. 76


•

A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösség-vezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni.

•

A tanulók öntevékeny diákköröket hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését és működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatékozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységre. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével.

•

Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni.

•

A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az igazgatóhelyettes felelősek.

•

A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja.

•

A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit igazgatói utasításban kell szabályozni.

30.9 Az intézmény nevelőtestülete 30.9.1 Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70.§ alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 30.9.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: - tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, 77


-

félévi és év végi konferencia, tájékoztató és munkamegbeszélések (általában napi gyakorisággal), rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az intézményegység-vezető által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az intézményegység-vezető vezeti. Félévkor és tanév végén is értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az intézményegység-vezető adhat felmentést. 30.9.3 A nevelőtestület, mint szakmai munkaközösség A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében valamint a háziversenyek megszervezésében. 30.9.4 A szakmai munkaközösség tevékenysége A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak: - Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. - Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében.

78


-

-

A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Fejlesztik a módszertani eljárásokat. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket. Felmérik és értékelik a tanulók neveltségi és tudásszintjét. Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget.

30.10 Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 30.10.1A kollégiumi közösség Az intézmény tanulóinak, azok munkavállalóknak az összessége.

szüleinek,

valamint

az

iskolában

foglalkoztatott

30.10.2A munkavállalói közösség A kollégium nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. 30.10.3Az intézményegység-vezető –a választott képviselők segítségével az alábbi közösségekkel tart kapcsolatot - szülői munkaközösség (iskolával közös), - kollégiumi diákönkormányzat (az iskolai DÖK része), - csoportközösségek. A kollégium nem működtet szülői munkaközösséget, az iskola ilyen szervezetével tart kapcsolatot. A szülői munkaközösség Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SZM). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: - saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, - a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői), - a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, - saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. Az SZM munkáját az iskola tevékenységével az SZM patronáló tanára koordinálja. A patronáló tanárt az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra. A SZM vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SZM véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős.

79


A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni - az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. A csoportközösségek -

Az kollégiumi közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. A csoportközösségek vezetője: a csoportvezető nevelőtanár. A csoportvezetőt a kollégiumvezető bízza meg minden tanévben teendői ellátásával. A csoportvezető nevelőtanár feladatai és hatásköre munkaköri leírásban foglaltak szerint.

80


30.10.4A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja, de a kollégiumi nevelőtanár is jelen lehet szükség esetén. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa, a kollégiumi nevelők is, tanévenként – az igazgató által kijelölt időpontban – két alkalommal tart fogadóórát. A fogadóórák időtartama legalább 90 perc. Ha a pedagógusnak nem sikerült minden szülővel megbeszélést folytatnia, a fogadóóra időtartama az igazgató döntése alapján maximálisan 30 perccel meghosszabbítható. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök a digitális napló vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy a digitális napló révén küldött elektronikus levéllel történhet. Ugyanez vonatkozik a nevelőkre is. Szükség esetén postai úton is lehetőség van az érintett tájékoztatására. A diákok tájékoztatása A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától, nevelőjétől vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket kollégiumi közgyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. Bármelyik diákunknak lehetősége van arra, hogy az intézményegység-vezetőtől személyes meghallgatást kérjen. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak: - alapító okirat, - pedagógiai program, - minőségirányítási program, - szervezeti és működési szabályzat, - házirend. A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A hatályos alapító okirat a www.kir.hu honlapon található meg.

81


30.10.5A külső kapcsolatok rendszere és formája Az előzőekben említett szervezeteken kívül az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást a város Polgármesteri Hivatalának támogatásával a fenntartó biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel: - az iskolaorvos, - az iskolai védőnők, - az ÁNTSZ városi tiszti-főorvosa. A kollégium és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. Az iskolai védőnő feladatai -

-

A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével. Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára. Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja. Munkaidejét munkáltatója határozza meg. Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.). Tevékenysége a kollégiumra is kiterjed.

Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermekés ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

82


30.11 tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 30.11.1A tanulói hiányzás igazolása A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben: a. a szülő (nagykorú diák esetén a tanuló) előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, b. orvosi igazolással igazolja távolmaradását, c. a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni. Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha: a. bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt, b. rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.). A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő (nagykorú tanuló esetében a tanuló) írásban vagy telefonon kérhet. A kollégium tanítási időben nem enged el tanulót, csak az iskola engedélyével. A kollégiumból való távozás csak eltávozási engedély kitöltésével lehetséges. 30.11.2A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg: - A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. - A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. - A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. - A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.

83


-

-

-

A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

30.11.3A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: - az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről - a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét - az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége - a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni - az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket - az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei - az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges

84


-

-

-

-

-

a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

85


31 Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata 31.1 Szervezeti felépítés Az iskolai diákönkormányzat (továbbiakban: DÖK) élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzat vezetője, illetve az iskolai diákbizottság áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt a diákönkormányzat vezetője képviseli. Az osztályközösségek 2 fő diákönkormányzati képviselőt delegálnak az iskolai DÖK-be, akik megbízatása egy tanévre szól, és a fogadalomtétel után felelősséggel ellátják feladatukat. Tevékenységét az iskolai diákönkormányzatot segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg. A diákönkormányzat a segítő közvetítésével vagy közvetlenül fordulhat az iskola vezetőségéhez. 31.2 Költségvetés A diákönkormányzat működését az iskola – anyagi, technikai keretei között – támogatja. Az előzetes költségvetés-tervezetet az igazgató jóváhagyja. 31.3 Kiemelt feladatok 31.3.1 Diákközgyűlés A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívásáért a diákönkormányzat vezetője felel. A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma. A diákközgyűlésen részt vesznek a nevelőtestület képviselői. Levezető elnökét az iskolai diákönkormányzat bízza meg. A tanulók előzetesen írásban vagy a közgyűlésen szóban kérdéseket tehetnek fel az iskola vezetésének. Napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző közgyűlés által eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel az alábbiakra: - a tanulói jogok helyzete és érvényesülése - az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatai. 31.3.2 Szakmai napok -

A diákönkormányzat minden évben szakmai napokat rendez, melynek megnevezése: MEZGÉS NAPOK. A mezgés napok keretein belül a diákönkormányzat a szakmai munkaközösségekkel szoros együttműködésben szakmai előadásokat szervez az egyes szakmai területeknek megfelelő témakörökben, vendégelőadók bevonásával.

31.3.3 A vezető és a képviselők megválasztása Évente titkos szavazással választja meg ezeket a tisztségviselőket az iskola tanulóinak a közössége.

86


A szavazás menete: 1. a szavazás időpontjának a kiírása 2. képviselő jelöltek állítása 3. 3 tagú szavazatszámláló bizottság felállítása a DÖK képviselők közül, amelyet a kampányidőszakot megelőző DÖK ülésen egyszerű szavazattöbbséggel választanak meg. 4. a jelöltek kampány időszaka 5. kampánycsend 6. választás; biztosítva a diákságnak a demokratikus titkos szavazás feltételeit 7. szavazatszámlálás 8. A jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapott jelölt lesz a helyi DÖK Vezetője és a Városi GYIÖK képviselő egy személyben. 9. A második legtöbb szavazatot kapott jelölt lesz a DÖK vezető helyettese. 10. Mandátumuk egy évre szól. 31.4 Kapcsolattartás az iskola vezetőségével és a városi diákszervezettel Az intézményi Diákönkormányzat vezetővel az igazgató tartja a kapcsolatot. A diákönkormányzat vezetői a városi GYIÖK-kel is kapcsolatot tartanak. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóval való egyeztetés után szabadon használhatja

87


32 A Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Intézmény és Kollégium Munkavédelmi Szabályzata 32.1 A munkavédelmi hatáskörök (1)

(2)

(3)

(4)

1. § Az intézménynél ellátandó munkavédelmi feladatok meghatározását, irányítását, ellenőrzését az intézmény vezetője végzi. Az intézmény munkavédelmi tevékenységének szervezéséről, valamint a munkavédelmi feladatok végrehajtásáról és rendszeres ellenőrzéséről a munka- és tűzvédelmi felelős útján gondoskodik. Az intézményvezető munkavédelmi feladatai: − meghatározza a munkavédelmi tevékenység rendszerét és a munkavédelemmel kapcsolatos funkcionális feladatokat, − beszámoltatja az illetékes vezetőket, − gondoskodik a létesítmények, a munkahelyek, valamint munkaeszközök ellenőrzéséről, azok biztonságos állapotának meglétéről, a veszélyek és ártalmak megszüntetéséről. − évente két alkalommal munkavédelmi szemlét tart, − gondoskodik a biztonságos munkavégzés műszaki, szervezési és személyi feltételeiről, valamint a hatóságok által előírt munkavédelmi intézkedések határidőben történő végrehajtásáról. − az egyéni védőeszközök írásbeli meghatározása alapján gondoskodik a munkakörökhöz juttatott egyéni védőeszközök beszerzéséről, raktározásáról, a juttatás rendjének végrehajtásáról − elvégezteti a szakértő személy igénybevételéhez kötött időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatokat elvégezteti, az új berendezések üzembe helyezését elrendeli, a felülvizsgálatra kötelezett ágazatok felülvizsgálatait szakértő bevonásával elvégezteti (elektromos, villámvédelmi, füstelvezető, emelőgép, tűzoltó berendezések, stb.) A munkavédelmi felelős munkavédelmi feladatai: − a munkavédelmi tanácsadóval rendszeresen ellenőrzik a munkafeltételek biztonságosságát, − munkaterületein gondoskodik a munkavédelmi tevékenységek megszervezéséről, és a feladatok végrehajtásáról, − operatívan intézkednek rendellenességek megszüntetéséről, közvetlen veszély esetén a munkát azonnal leállítják, − havonként beszámol az igazgatónak az irányítása alá tartozó szervezeti egység munkavédelmi helyzetéről, minden évben munkatervet készít, a vizsgálatok által felderített hiányosságokra intézkedési terv alapján intézkedéseket foganatosít a feltárt hiányosságok megszűntetéséről. Figyelemmel kíséri a felülvizsgálatra kötelezett ágazatok jegyzőkönyveinek érvényességét, lejárat előtt figyelmezteti az intézmény vezetőjét − gondoskodik az intézménynél működő gépek és berendezések munkavédelmi felülvizsgálatáról. − az egyéni védőeszköz juttatás alapján a munkakörökhöz juttatott egyéni védőeszközök kiadást, selejtezését, nyilvántartását elvégezteti. A munkavédelmi feladatok szakmai összefoglalását és szervezését – a munkabiztonsági szaktevékenység ellátását – a munkavédelmi technikus végzettségű munkavédelmi 88


(5)

tanácsadó végzi szerződés alapján. A munkavédelmi tanácsadó az igazgató hatáskörében a munka- és egészségvédelem vonatkozásában önálló intézkedésre jogosult. A munkavédelmi felelős feladatai az alábbiak: − Figyelemmel kíséri a munkavédelmi tárgyú jogszabályokat, és változás esetén javaslatot tesz jelen szabályzat módosítására, − Elkészíti a munkavédelmi tervet, szervezi és irányítja a munkavédelmi szemlék lebonyolítását, a szemlékről jegyzőkönyvet készít és ellenőrzi az észlelt hiányosságok megszüntetését. − Rendszeresen ellenőrzi a munkakörülményeket, szabálytalanság vagy veszély esetén intézkedik. − Javaslatot tesz technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasítások kiadására. − Az alkohol szondás ellenőrzéseknél jelen van, az ellenőrzési naplót kitölti, pozitív eredmény esetén a munkavégzéstől való eltiltást kezdeményezi. − Gondoskodik az alkalmazottak évenkénti munkavédelmi oktatásáról és elvégzi a munkavédelemmel kapcsolatos adminisztrációt. − Kivizsgálja az üzemi és műszaki baleseteket, megállapítja a felelős személyt, jegyzőkönyvet készít, valamint vezeti a baleseti nyilvántartást. − Új gép, berendezés, munkaeszköz, technológia üzembe helyezése, illetve használatbavétele előtt munkavédelmi szempontból vizsgálja véleményezi az új létesítményt, eszközt. − Elkészíti az Egyéni Védőeszközök Írásbeli Juttatásának Rendjét, a Foglalkozás-egészségügyi Orvosi Felülvizsgálatok Rendjét, a Veszélyes Anyagok és Készítmények Kockázatelemzését és az Általános Kockázatelemzést a munkafolyamatokra, gépekre.

32.2 A munkavégzés szabályai (1)

2. § a munkába lépő közalkalmazottnak előzetesen orvosi vizsgálaton kell részt vennie. A járványügyi szempontból kiemelt munkakörű dolgozók a közétkeztetést és a gyermekgondozást ellátó dolgozók, akik csak érvényes egészségügyi könyvvel láthatják el feladatukat. − A baleseti veszéllyel járó munkakörben foglalkoztatottakat a foglalkozás – egészségügyi orvosi vizsgálatok rendjében meghatározottak szerint el kell végezni.

32.3 A munkavégzés követelményei (1)

(2)

3. § A munkavállaló köteles munkahelyén munkavégzésre alkalommal állapotban megjelenni, és a rábízott feladatokat képességei és az elvárható szakértelem, gondosság szerint ellátni. A munkavégzésre képes állapotú a munkavállaló, ha szervezete alkoholtól, kábítószertől és kábító hatású gyógyszerektől mentes, s kellően kipihent. Azokon a munkahelyeken, ahol gépek, berendezések veszélyt jelentenek a dolgozóra, csak zárt ruházatban lehet dolgozni. A munkavégzési területeken a dohányzás tilos, csak az iskolai oktatási területek határain kívül lehet dohányozni. Nyílt lánggal járó, vagy tűzveszélyt okozó tevékenységet csak alkalmi tűzgyújtási engedély birtokában, az

89


abban leírt feltételek teljesülése esetén végezhet nem csak az iskola munkavállalója, de külső munkavállalói is. (3) A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, munkáját úgy végezni és olyan magatartást tanúsítani, hogy az más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. (4) Amennyiben a kapott utasítás végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, a munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését. (5) A munkavállaló az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka végzésére vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát. (6) Minden munkavállaló köteles: − A munkaeszköz biztonságos állapotáról meggyőződni, azt rendeletetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni. − Az előírt egyéni védőeszközt használni amikor ártalom áll fenn. − A munkaterületén a rendet és a tisztaságot megtartani és a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni. − A veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől. − 32.4 A munkavédelmi oktatás 4. § (1) a munkavállalónak a munkába álláskor el kell sajátítani az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteit. Az előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható. (2) Az oktatás elméleti és szükséges szerint gyakorlati részből áll. A munkavédelmi oktatáson kötelező részt vennie: − új dolgozónak, − a 30 napnál hosszabb távollét után munkába visszatérő dolgozónak, − más munkakörbe történő áthelyezéskor, ha a munkakörben munkavédelmi szempontból jelentős változás van. (3) A munkavédelmi oktatást munkaidő alatt kell megtartani, a kiesett munkaidőre a munkavállalónak átlagkereset jár. (4) Azt a munkavállalót, aki a szükség esetén kétszer megismételt előzetes, illetőleg ismétlődő oktatáson önhibájából figyelmeztetést ellenére sem vett részt, az adott munkavégzéstől el kell tiltani. (5) A tanulók részére a munkavédelmi oktatást az osztályfőnök köteles megtartani a tanév első osztályfőnöki óráján a házirend ismertetésével egyidejűleg. A tanulókra vonatkozó balesetvédelmi szabályokat a szabályzat függeléke tartalmazza. (6) A szakképzésben résztvevő diákokat a gyakorlati munkahelyeken kell munkavédelmi oktatásban részesíteni! (7) Elméleti oktatás keretében a munkavállalóknak meg kell ismerniük: − a munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályok által előírt kötelezettségeket és jogokat. − a munkavédelmi szabályzat előírásait, − a biztonságos munkavégzéshez szükséges műveleti, kezelési és karbantartási utasításokat, − a használt eszközök és az alkalmazott anyagok, továbbá a szükséges védőeszközök helyes használatát, − a szükséges egészségügyi és az elsősegély nyújtási ismereteket.

90


(8) (9)

A munkavédelmi oktatás tényét és eredményét az oktatási naplóban rögzíteni kell. Az oktatásról készült nyilvántartásnak tartalmaznia kell: − az oktatás időtartamát, − az oktatás tárgyának megjelölését, − az oktatás jellegét, − az oktatást végző nevét és munkakörét, − a beszámoltatás formáját, eredményeit, − az oktatásban résztvevő alkalmazott aláírását, (10) Az üzembe helyezés feltétele az előzetes munkavédelmi vizsgálat, melynek követelményei: − a magyar nyelvű üzemeltetési dokumentáció megléte, − az érintésvédelem, a világítás, egyes klímatényezők mérése, − a tervező és kivitelező írásos nyilatkozata, megfelelőségi vagy konformitás nyilatkozat − a tűzveszélyességi osztályba sorolás, − a létesítménynél villámvédelmi felülvizsgálat teljesítése, − a hatósági felügyelet alá tartozó berendezéseknél a hatósági engedély megléte. 32.5 A munkavédelmi belső ellenőrzés rendje 5. § (1) a munkavédelmi felelős ellenőrzésének célja annak megállapítása, hogy a munkavégzés feltételei megfelelnek-e a jogszabályokban és az egyéb előírásokban meghatározott követelményeknek. (2) A munkavédelmi belső ellenőrzés magába foglalja: − a veszélyes technológiák rendszeres ellenőrzését (tanvágó, emelőgépek, takarmány daráló – keverő berendezés, szemes gabona továbbító berendezések, traktorok, fűnyíró és kaszáló berendezések) − a munkavédelmi szemlét, − a veszélyes eszközök időszakos biztonsági felülvizsgálatát, − az alkoholos és a kábítószer befolyásoltság ellenőrzését. (3) Munkavédelmi bejárást kell tartani az intézményvezető, a munkavédelmi felelős, a munkavédelmi tanácsadó és a közalkalmazottakat képviselő dolgozó együttes jelenlétében. A munkavédelmi szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az alábbiakat tartalmazza: − az ellenőrzött terület megnevezése, − a résztvevők neve és beosztása, − az ellenőrzés ideje, − az előző szemle alapján tett intézkedés eredménye, − az újonnan észlelt hiányosságok, − a feltárt hiányosságok felszámolásának határideje, intézkedési terv. 32.6 Az alkoholos állapot ellenőrzése, teendők drog befolyásoltság gyanúja esetén 6. § (1) A munkára történő jelentkezéskor és a munkaidő alatt alkoholszondázást lehet tartani. Az alkalmazott szondáztatását semleges tanú jelenlétében kell elvégezni. Az ittasság tényét a munkavédelmi naplóba be kell vezetni, jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet alá kell íratni a dolgozóval.

91


(2)

(3) (4)

Az alkoholszondás vizsgálatot megtagadó dolgozó a munkavégzéstől eltiltható, munkabérének megvonása is elrendelhető az eltiltás időtartamára. Soron kívüli alkoholszondás ellenőrzést kell tartani munkabaleset bekövetkeztekor, illetve a munkahelyén szemmel láthatóan ittas állapotban lévő munkavállalónál. Egyértelmű ittas munkavégzés esetén a munkavállalót a munkahelyről el kell távolítani. Ilyen esetben a fegyelmi jogkör gyakorlója fegyelmi eljárást indíthat. Drogteszt nem áll rendelkezésre, így a gyanús viselkedés, kitágult, fényre nem reagáló pupilla, rosszullét utalhat ilyen befolyásra. Rosszullét esetén mentőt kell hívni és a kórházi kivizsgálás adhat választ az esetleges drog befolyásoltságra, gyanús viselkedés esetén meg kell figyelni az illetőt, erre pedig figyelmeztetni kell, esetleg elkülöníteni társaitól.

32.7 A baleset bekövetkezése esetén követendő eljárás rendje 7. § (1) Ha beleset következik be, azt azonnal be kell jelenteni a közvetlen vezetőnek. A munkavédelmi tanácsadó a munkahelyi vezetőnek bejelentett munkabalesetet köteles nyilvántartásba venni. A baleset körülményeit jegyzőkönyvben kell rögzíteni, és a jegyzőkönyvet egyéb körülmények leírásával együtt el kell helyezni a munkavédelmi naplóban. (2) A munkabaleseti jegyzőkönyvben rögzíteni kell: − a sérülés időpontját és helyszínét, jellegét, − a sérült személy adatait, munkakörét, − az esemény leírását, − a sérült ellátásra tett intézkedést, − a tanúk nevét, lakcímét, − a bejegyzést tevő nevét, munkakörét, − alkoholszondás teszt eredményét (3) A munkahelyi baleset során a munkahelyi vezető kötelessége, hogy intézkedjen a sérülést szenvedett dolgozó egészségügyi ellátásáról és gondoskodjon a helyszín megőrzéséről, vagy annak rögzítéséről, valamint értesítse a kivizsgálásban résztevőket. 32.8 A munkahelyi balesetek kivizsgálása (1)

(2)

(3) (4)

8. § A keresőképtelenséget okozó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni, és a kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket meghallgatási jegyzőkönyven kell rögzíteni. A kivizsgálás során információkat kell gyűjteni a balesetről, meg kell fogalmazni a baleset okait és intézkedni kell a hasonló balesetek megelőzésére. Az a baleset minősül munkahelyi balesetnek, amely a dolgozót a munkahelyén érte, illetve a munkahelyen kívül következett be, a munkáltató érdekében és utasítására végzett tevékenység során. A munkába jövet csak akkor minősül üzemi balesetnek, ha a közalkalmazottat közvetlenül a munkaidő előtt éri a baleset a munkahely megközelítése során. A munkából menet akkor tekinthető munkahelyi balesetnek, ha a dolgozó közvetlenül – kitérés nélkül – a lakására távozik. Tanuló esetében minden baleset munkahelyi balesetnek számít akkor, ha a felügyeletről az oktató és nevelő intézménynek kell gondoskodnia. A munkabaleseti jegyzőkönyvet a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hó 8. napjáig meg kell küldeni a sérültnek, tanuló esetén a szülőnek vagy gondviselőnek, és – a munkaképtelenséggel járó balesetről – a baleset helyszíne szerint illetékes Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének. 92


(5)

(6)

A kivizsgálási dokumentációt a munkáltatónak közokiratként kell kezelnie és azt 5 évig meg kell őriznie. Amennyiben a sérült kifogásolja a bekövetkezett balesetének munkáltatói minősítését első fokon a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat jogorvoslatért. A munkáltató a munkabaleset bekövetkeztétől számított 15 napon belül minden esetben köteles a sérültet írásban felhívni kárigénye előterjesztésére. A benyújtott kárigényt a munkáltató 15 napon belül köteles elbírálni. A döntésről a sérült munkavállalót írásban kell értesíteni.

32.9 Egyéni védőfelszerelés juttatása 9. § (1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

Az intézménynek személyi védőfelszereléssel (védőöltözettel és védőeszközökkel) kell ellátni azt a dolgozót, akinek munkakörében, illetőleg a közvetlen munkavégzés helyén egészségét, vagy testi épségét károsító hatás áll fenn, illetve a személyi védőfelszerelés biztosítását jogszabály, vagy közegészségügyi érdek indokolja. Az intézmény vezetőnek feladata a védőfelszerelések igényfelmérése, megrendelése, beszerzése, tárolása, kiadása, cseréje, selejtezése, tisztíttatása. Csak biztonsági vizsgálati jellel és a rendeltetésszerű használatra vonatkozó írásos tájékoztatóval ellátott egyéni védőeszköz szerezhető be a kereskedelemi forgalomból. Az egyéni védőeszköz meghatározásban meghatározott védelmi fokozatú eszközt kell a munkavállaló számára biztosítani! A dolgozó köteles a kiadott védőfelszerelést az előírásoknak megfelelően viselni, illetve használni. Amennyiben a dolgozó a részére kiadott védőfelszerelést nem használja a munkavégzéstől el kell tiltani. A védőfelszerelést legkésőbb a tényleges munkába lépés napján kell átadni a dolgozónak. A munkaviszony megszűnése esetén a dolgozónak a részére kiadott védőfelszerelést vissza kell szolgáltatnia az intézménynek. Amennyiben erre nem kerül sor, a kárt a dolgozónak meg kell térítenie. Az intézményben az egyéni védőfelszereléssel ellátott munkakörök az alábbiak: - Kémiai labor vezetője, az oktatáson résztvevő tanulók - Vágóhídi oktató és tanuló - Állatgondozók és tanulók - Takarmány daráló és keverő berendezés kezelője, segítői - Szilárd tüzelő berendezés kezelője - Karbantartó személyzet - Higiéniás munkatársak - Veszélyes anyag felhasználók - Traktorkezelők, javítók, karbantartók - Fűkasza és fűnyíró kezelők Az intézmény meghatározott munkakörök alkalmazottainak tisztálkodási eszközöket, védőitalt, stb. juttat az érintett dolgozók egészségvédelmében. Az intézményben a tisztálkodási eszközökkel, védőitallal ellátott munkakörök az alábbiak: A tangazdaságban és a tanvágón dolgozó minden személy jogosult tisztálkodó szerek és védőital juttatására.

32.10 Záró rendelkezések 10. §

93


(1) (2) (3)

a szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi munkavállalójára és tanulójára. Jelen szabályzat 2013. év szeptember hónap 01. napjával lép hatályba. A szabályzat tartalmát az intézmény munkavédelmi tanácsadója köteles ismertetni a beosztott munkatársakkal. A szabályzat egy példányát hozzáférhetővé kell tenni az intézmény valamennyi alkalmazottja számára a titkárságon.

94


32.11 Függelék a szabályzathoz A tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggő egyes feladatok (2. sz. melléklet a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelethez) A tanulók által nem, vagy csak felügyelet mellett használható eszközök, gépek: (1) Az iskolában kemény-forrasztás, ív- és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető. (2) A tanuló által nem használható gépek, eszközök: − jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök. (3) A tízévesnél idősebb tanulók által pedagógus felügyelete mellett használható eszközök, gépek: − villamos fúrógép, − barkácsgép a következő tartozékokkal: korong- és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong, − törpefeszültséggel működő forrasztópáka, − 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű, úgynevezett „pillanat” forrasztópáka, − villamos háztartási gépek (tűzhely, főzőlap, kávéfőző, kávédarálógép, robotgép, vasaló, varrógép, stb.), − segédmotoros kerékpár szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti tanuló), − kerti gépek szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti tanuló). (4) Pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép. (5) A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezésével, szükség esetén ki kell terjeszteni az 1-4 pontokban felsorolt korlátozásokat. (6) A szakképzésben folyó gyakorlati képzés során a szakmai előkészítő ismeretek oktatásakor, illetőleg a gimnáziumban folyó munkába állást előkészítő gyakorlati tanítási óra keretében végzett tevékenység keretében alkalmazni kell a közoktatási törvény 11. §-a (2) bekezdésében a munkavédelemre vonatkozó előírásait. 32.12 A tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége (1) A tanuló és gyermekbaleseteket az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani. (2) A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyt, tárgyi és szervezési okokat. Ezekről a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követőhónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a tanulónak; gyermek és kiskorú esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézmény őrzi meg. (3) (4)

Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. A súlyos balesetet a nevelési-oktatási intézménynek – telefonon, telefaxon vagy személyesen – azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével az

95


(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Súlyos az a tanuló-és gyermekbaleset, amely: a.) a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét veszítette), b.) valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását, c.) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodását, d.) súlyos csonkolást (hüvelykujj, vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), e.) a beszélőképesség elvesztését, vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okoz. A nem önkormányzati intézményfenntartók a részükre megküldött jegyzőkönyvet nyolc napon belül megküldik a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedélyt kiállító jegyző, főjegyző részére. A jegyző, főjegyző a nevelési-oktatási intézményektől, illetve a fenntartóktól érkezett baleseti jegyzőkönyveket a naptári félévet követő hónap utolsó napjáig megküldi a Művelődési és Közoktatási Minisztérium részére. A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni az óvodaszék, iskolaszék, illetve a kollégiumi szék, szék hiányában a szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbalesetek kivizsgálásában. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.

96


33 Adatkezelési szabályzat (Az adatkezelés, az iratkezelés és a tanügyi nyilvántartás rendje a Szervezeti és működési szabályzat mellékleteként) 33.1 Az ügyintézés szabályai 33.1.1 A jogi alapok és az intézményi ügykörök 33.1.1.1 A szabályzat jogi alapja 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi törvény módosításáról 1995. évi LXVI. törvény: A köziratokról, a közlevéltárakról és a magán levéltári anyag védelméről 38/1998. (IX. 4.) BM rendelet: A helyi önkormányzatok iratkezelési minta szabályzatáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 33.1.1.2 Az intézmény ügykörei Az ügykör a szervezet vagy az alkalmazott hatásköre és illetékessége által meghatározott, összetartozó egyedi ügyek összessége, csoportja. Az intézmény ügykörei: • fenntartói ügykör (utasítások, intézkedések), • vezetési ügykör (igazgatás, irányítás), • nevelési és oktatási ügykör szakmai munkavégzés), • gazdasági ügykör (pénz- és vagyongazdálkodás), • alkalmazotti ügykör (személyi-, bér-, és munkaügyek), • tanulói ügykör, (tanulói nyilvántartás, kérelmek, engedélyek) • egészség-, gyermekvédelmi ügykör (szociális, egészségügyi, ellátás, hatósági eljárások), • vállalkozási ügykör (kivitelezők, szállítók, bérlők, stb.) Az ügykörszám meghatározása hosszú távra készül, így lehetőséget biztosít a feladat- és hatáskör módosítások átvezetésére az egységes szerkezet megbontása és újraszámozása nélkül. 33.1.2 Az ügyintézés irányítása, szervezése, ellenőrzése 33.1.2.1 Az ügyintézés, az ügyvitel és az ügyirat fogalma Ügyintézés során a különböző ügykörökbe tartozó ügyek megoldásáról (elintézéséről) a kijelölt, vagy a munkakörileg illetékes alkalmazottaknak, az ügyintézőknek kell gondoskodni. Az ügyintézés az intézmény működésével kapcsolatban keletkező ügyek ellátása: • a tartalmi (érdemi) feladatot végrehajtása, és • a formai (kezelési) ügyviteli munkamozzanatok sorozata. Az ügyintéző az ügyet érdemben megoldó alkalmazott (az ügy előadója), aki az ügyet előkészíti a döntésre. Az ügyintézőt az intézményvezető, vagy vezető helyettese jelöli ki: részére szignálja a konkrét ügyet. Ügyvitel: a szervezet (intézmény) folyamatos működésének alapja, az ügyintézés egymás utáni résztevékenységeinek sorozata, illetve összessége, amely az ügyintézés formai és

97


technikai feltételeit foglalja magában. Az ügyvitel az intézmény ügykörébe tartozó, és a hivatalos ügyintézésben kifejtett tevékenység technikai feltételrendszere. Az intézmény ügyvitelét a hatályos jogszabályok, és jelen szabályzat rendelkezéseinek megfelelően kell végezni. Ügyirat az intézmény működése, az ügyintézés során keletkező irat, amely az ügy minden ügyintézési fázisában keletkezett ügyiratdarabokat tartalmazza. 33.1.2.2 Az intézményvezető szignálása: ügyintézők kijelölése Kezelési (ügyviteli) feljegyzésnek nevezzük az ügyviteli iratokra tett feljegyzéseket, amelyek az ügyek intézését érintő utasítások. Az iratkezelő az érkezett iratot köteles szignálására jogosult vezetőnek bemutatni. A szignálás során a jogosult kiadmányozó vezető: • kijelöli az ügyintézőt (hivatali egységet, személyt), • közli az elintézéssel kapcsolatos utasításait (meghatározza az ügy tárgyát, határidejét, sürgősségi fokát stb.), • utasításait dátummal feljegyzi az előadói ívre, és aláírja. Az intézmény vezetője által szignált ügyeket az ügyirat iktatószámával a titkárság nyilvántartó könyvébe (átadókönyvbe) kell bevezetni, és még a szignálás napján át kell adni az ügyintézőknek. A titkárságvezető az ügyintézőknek aláírásuk ellenében adja át az ügy iratait elintézésre. 33.1.2.3 Tájékoztatás az ügyekben és az ügyiratok védelme Az intézményben bármely üggyel kapcsolatban érdemi felvilágosítást csak az ügyben eljáró illetékes ügyintéző, vagy az intézményvezető és helyettesei adhatnak, tanulónak és szülőjének (igazolt képviselőjének) a tanuló irataiba való betekintést úgy kell biztosítani, hogy ez mások személyiségi jogait ne sértse. Hivatalos szerveknek adatokat és információkat csak írásos megkeresés alapján, intézményvezetői engedéllyel lehet rendelkezésre bocsátani. Iratot a munkaköri feladat ellátásán kívül az intézményi munkahelyről kivinni, munkahelyen kívül tanulmányozni, feldolgozni, tárolni csak felelős vezetői engedéllyel lehet. Az iratok tartalmát illetéktelen személy nem ismerheti meg, abba nem tekinthet be. 33.1.2.4 Az iratkezelő, titkár szerepe, feladatköre Az intézményi feladatellátás ügyeinek szervezése és végzése, valamint az ügyeket kísérő iratkezelés a titkárságvezető munkakörébe tartozik. A titkár iratkezelési feladatai az alábbiak: • a hivatali ügyek nyilvántartása, csoportosítása, rangsorolása, • az ügyiratok és a bélyegzők nyilvántartása, • a küldemények átvétele, felbontása, kezelése, • az iratok iktatása, elő-iratok csatolása, mutatózás, • a határidős ügyek nyilvántartása, • az ügyek irányítása és az iratok továbbítása az ügyintézőkhöz, • kiadványozás előkészítése, kiadvány továbbítás, postai feladás, • a küldemények bérmentesítése (ellátmány kezelése), • az ügyiratokról hivatalos másolat és másodlat készítése, • az elintézett ügyek iratainak irattárba helyezése, • az irattár kezelése, rendezése, az irattári jegyzékek készítése, • az irattári iratselejtezés és a levéltári átadás,

98


•

szigorú elszámolás alá tartozó nyomtatványok bizonyítvány, stb.) elhelyezése, megőrzése.

nyilvántartása

(törzslap,

33.1.2.5 Az ügyvitel és az iratkezelés felügyelete Az intézmény ügyviteli és iratkezelési feladatait az intézményvezető (igazgató) irányítja, s ellátja annak felügyeletét is. A pedagógiai tárgykörű ügyvitel és iratkezelés a pedagógiai vezető helyettes negyedévenkénti ellenőrzése alatt áll. A tapasztalatokról a vezető helyettesek írásbeli jelentést készítenek az igazgató részére. A gazdasági tárgykörű ügyvitel és iratkezelés közvetlen irányítása és ellenőrzése a gazdasági ügyintéző feladata, aki szintén írásbeli jelentésben számol be a gazdasági ügyvitelről. Az ellenőrzéssel kapcsolatos észrevételeket és utasításokat a nyilvántartó könyv következő sorába kell bejegyezni. Elektronikus iratkezelés esetén számítógépes programba kell építeni a hozzáférési jogosultságokat, valamint a hitelesítés rendjét. 33.1.3 Az ügyek nyilvántartási rendje 33.1.3.1 Az iktatókönyv és az ügyiratok vezetése Az iktatókönyv iratnyilvántartó könyv (készülhet elektronikus adathordozón is), amely az intézmény működése során keletkezett beadványok, kiadmányok, belső ügyviteli iratok nyilvántartására szolgál. Az iktatókönyv pontos vezetésének célja, hogy az intézményi működés konkrét ügyeihez tartozó ügyiratok bármikor visszakereshetők legyenek. Ennek érdekében kézi iktatás céljára olyan iktatókönyv nyomtatványt kell használni, melynek: oldalszámozása folyamatos, és minden évben hitelesítetten kell megnyitni és lezárni! 33.1.3.2 A határidők nyilvántartása A szignált ügyek elintézési határidejét az iktatókönyv "Elintézési határidő" rovatában a naptári nap megjelölésével kell feltüntetni. Ezen kívül a titkársági nyilvántartó könyvben határidő nyilvántartást kell vezetni az ügy teljes elintézéséig a közbenső kijelölt határidők rögzítésével. Az ügyek elintézési határidejének betartásáért a kijelölt ügyintéző felel, de a titkárságvezető felelős az ügyiratok határidőre történő visszavételéért. A nevelési-oktatási ügyekben a leghosszabb elintézési határidő - ha az intézményvezető más határidőt nem állapít meg - 30 nap. Ezért az ügyintéző köteles haladéktalanul, de legkésőbb az iktatástól számított 30 napon belül elintézni a gyermekek, szülők ügyeit, beadványait. A titkár az ügy elintézésére tett sürgetését az ügyiraton névaláírással és keltezéssel köteles feljegyezni. Az elintézendő ügyiratot határidő-nyilvántartásba kell helyezni, ha a végleges elintézés valamilyen közbenső feltételhez kötött, vagy az ügyintéző a sürgetés ellenére túllépi a vezető által kijelölt határidőt. A jogorvoslati közbenső intézkedés az elintézési határidőt - a jogszabályi keretek között - akkorra módosítja, mikorra a válasz érkezett. 33.1.3.3 Az átadókönyv használata A titkárságvezető átadó nyilvántartókönyvben rögzíti az elintézendő ügyhöz tartozó ügyiratok ügyintézőnek való átadását. Bejegyzi:

99


• az iktatószámot és az ügy tárgyát, • az ügyintézői átvétel és a visszavétel időpontját, • a vezető által kijelölt határidőt, Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszélőn, illetőleg a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Ekkor az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását. 33.1.3.4 Az intézményi bélyegzők nyilvántartása Az intézményvezető engedélye alapján készített hivatalos bélyegzőket a megbízott személynek kell nyilvántartásba venni. Az intézményi bélyegzők nyilvántartólapján fel kell tüntetni: • a bélyegző lenyomatát, a kiadásának dátumát, • a szervezeti egység, a használatára jogosult nevét és aláírását, • a bélyegző őrzéséért felelős dolgozó nevét. A megbízott személy gondoskodik - a bélyegzőt használók jelzése alapján - a sérült és elavult bélyegzők megsemmisítéséről, valamint az új bélyegzők beszerzéséről és a bélyegzők szétosztásáról. A bélyegző eltűnése esetén a bélyegző felkutatására és az ügyben lefolytatott eljárásra, valamint szükség esetén a bélyegző érvénytelenítésére a gazdasági vezető intézkedik. A bélyegző használója felelős a bélyegző biztonságos őrzéséért és a hivatali munkával kapcsolatos rendeltetésszerű és jogszerű bélyegzőhasználatért. 33.1.4 Az iratkezelés feladatai 33.1.4.1 Az irat és az iratkezelés Irat minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat, rajz, kép, kotta, amely a működéssel kapcsolatban bármilyen anyagon (papír, elektronikus adathordozó, stb.) alakban, bármely eszköz felhasználásával és eljárással keletkezett, megnevezésétől függetlenül (feljegyzés, előterjesztés, jelentés, tájékoztató, tervezet, stb.) Iratkezelés komplex tevékenység, amely magába foglalja a következőket: • az iratok készítését és a szakszerű nyilvántartást, • az ügykörök szerinti rendszerezést, a határidős válogatást, • a mellékletekkel, összefüggő iratokkal való ellátást (szerelés), • az ügyintézők részére használatra bocsátást, • kiadmányozás utáni továbbítást, • szakszerű és biztonságos megőrzést az irattárakban, • az iratselejtezést, illetve levéltárba adást. 33.1.4.2 Az ügyiratok másolatainak és másodlatainak kiadása A másolat valamely eredeti iratról keletkezése után készült példány, amely: hasonmás (szöveg- és formahű), egyszerű (nem hitelesített), és hiteles (hitelesítési záradékkal ellátott) iratmásolat lehet. A másodlat a több példányban (egyidejűleg vagy eltérő időben) készült eredeti irat egyik hiteles példánya, amelyet az első példányon lévővel azonos pecsét és aláírás hitelesít, a megbízott személy csak vezetői engedéllyel adhat ki. A másolatot "A másolat hiteles" felirattal, keltezéssel és az engedélyező aláírásával kell ellátni.

100


Másodlatot kell kiadni az intézmény által kiállított eredeti okmányokról (bizonyítványok, oklevelek, stb.) azok elvesztése vagy megsemmisülése esetén, a törzslap alapján.

33.2 Az iratok érkeztetése és az iktatás 33.2.1 A küldemények átvétele 33.2.1.1 Átvételi jogosultság Az intézménybe érkezett irat (levél, távirat, fax, csomag, stb.) átvételére azok az alkalmazottak jogosultak, akinek erre munkaköri leírásuk felhatalmazást ad. A küldemény érkezésének módjától (postai, hivatali kézbesítés, futárszolgálat, informatikai eszköz, személyes benyújtása stb.) függetlenül kötelesek ellátni az átvétellel kapcsolatos teendőket. Az intézménybe érkezett irat átvételére jogosultak beosztása: • igazgató, igazgatóhelyettesek • gazdasági vezető, iskolatitkár, titkárnő 33.2.1.2 A küldemények átvétele és az átvétel igazolása Küldemény a beérkezett, illetve továbbításra előkészített irat, akkor is, ha elektronikus úton érkezett, vagy így továbbítják. A melléklet az irat szerves tartozéka, kiegészítő része, amely elválaszthatatlan az irattól. A küldeményt átvevő köteles ellenőrizni: • a kézbesítő okmány és a küldemény azonosítási jelének egyezőségét, • a boríték, illetve egyéb csomagolás sértetlenségét. Az átvevő a kézbesítő okmányon olvasható aláírásával és az átvétel dátumával ("azonnal", "sürgős" jelzésnél óra, perc is) ismeri el az átvételt. (A benyújtott irat és az igazolásul felhasznált másolat egyezőségéről az iratkezelőnek gondosan meg kell győződni.) Amennyiben nem iktatásra jogosult személy veszi át az iratot, úgy azt köteles haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanap kezdetén az illetékes iktatóegységnek iktatásra átadni. • A nyilvántartott küldeményeket (ajánlott, távirat, csomag) a posta szabályainak megfelelően kézbesítőkönyvvel kell átvenni. • Gondoskodni kell a tértivevény-lap visszajuttatásáról. • Sérült küldeménynél a sérülés tényét az átvételi okmányon jelölni kell, és soron kívül ellenőrizni kell a küldemény tartalmának meglétét. (A hiányzó iratokról jegyzőkönyv felvételével értesíteni kell a feladót.) Az iratra értelemszerűen az átvevő ráírja a "sérülten érkezett", vagy a "felbontva érkezett" megjegyzést, az érkezés keltezését, és aláírja. • „Azonnal” és „sürgős” jelzésű küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, vagy ha ez nem lehetséges, a szignálásra jogosultnak kell soron kívül átadni! • Téves címzés vagy helytelen kézbesítés esetén a küldeményt rögtön a címzetthez kell továbbítani, vagy vissza kell küldeni a feladónak (átirányított irat). A küldemények átvételénél szükség esetén biztonsági vizsgálatot kell érvényesíteni (pl. a küldemények biztonsági átvilágítása, elektronikus érkezésnél vírustalanítás stb.).

101


33.2.2 A küldemények érkeztetése és egyeztetése 33.2.2.1 A küldemények felbontása és érkeztetése Az intézmény részére érkező leveleket, iratokat és egyéb küldeményeket a vezető vagy a feladattal megbízott titkárnő beosztású alkalmazott bonthatja fel, és látja el érkeztető bélyegzővel. Fel kell bontani minden küldeményt, amelyről a boríték, csomagolás alapján megállapítható, hogy nem magánjellegű. Felbontandók azok a levelek is, melyeken az intézmény neve mellett névre szóló címzés található, de a küldemény hivatalos jellegű. Ha a címzett ismeretlen, a küldeményt felbontatlanul vissza kell juttatni a postára. Ha az illetékes ismeretlen, a küldeményt - értesítés ellenében - vissza kell küldeni a feladónak. Ha a küldemény által jelzett ügyben az intézménynek nincs hatásköre, akkor a küldeményt a hatáskörrel ellátott intézményhez kell továbbítani. 33.2.2.2 A küldemények egyeztetése és a soron kívüliség A küldemény felbontásakor egyeztetni kell a feltüntetett tartalom meglétét, ellenőrizni kell a feltüntetett és a ténylegesen beérkezett mellékletek számát. Jelezni kell, ha a boríték sérült, illetve pénzt, nemzetközi válaszbélyegszelvényt, illetékbélyeget tartalmaz. Az esetlegesen felmerülő irathiány okát a küldő szervvel - lehetőleg rövid úton - tisztázni kell, és ennek tényét az iraton rögzíteni kell. Soron kívül kell az igazgatóhoz továbbítani: • a fenntartótól érkezett iratokat, idézéseket, meghívókat, • a vezetők nevére érkező küldeményeket. 33.2.2.3 Egyéb iratkezelés A téves felbontáskor a borítékot újból le kell ragasztani, rá kell vezetni a felbontó nevét, majd a küldeményt a felvett jegyzőkönyvvel sürgősen eljuttatni a címzetthez vagy az iratkezelőhöz. A felbontás nélkül átvett hivatalos küldeményt iktatás céljából soron kívül iktatatni kell az iratkezelőnek. Ha a küldemény pénzt, értéket tartalmaz, a felbontó köteles elismervényt csatolni az irathoz. Illetékköteles küldeménynél a mellékelt illetékbélyeget a beadványra fel kell ragasztani! Bontatlanul kell átadni az iskolaszéknek, szülői szervezetnek, diákönkormányzatnak, szakszervezetnek érkezett iratokat. Ezek kezelése az érdekelt kezdeményezésére történik. A névre szóló iratot, amennyiben hivatalos intézést igényel, felbontást követően haladéktalanul vissza kell juttatni az iratkezelőhöz. A faxon, elektronikus adathordozón érkezett iratnál először gondoskodni kell a tartósan őrző másolat készítéséről, majd a kezelésre az általános rendelkezések az irányadóak. 33.2.2.4 Az iratok szerelése és csatolása Az irat iktatása előtt meg kell állapítani, hogy van-e az intézményben előzetes irata. Az előiratot a kezelőnek „szerelni” kell az újonnan érkező irathoz: az összetartozó iratokat együtt kell tartani (szerelés), és ezt is az iktatókönyvben jelölni kell. Az ügy lezárása után az összetartozó iratok véglegesen együtt maradnak. A küldemény borítékját véglegesen az ügyirathoz kell csatolni (és ezt az iraton is feltüntetni), ha • az ügyirat benyújtási időpontja jogkövetkezményt von maga után, (fellebbezés, bírósági idézés, jelentkezés, pályázat stb.) 102


• • •

a beküldő neve és pontos címe csak a borítékon van, a küldemény hiányosan vagy sérülten érkezett, bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja merül fel.

33.2.3 Az iktatás rendje 33.2.3.1 Az iratok iktatási kötelezettsége Az iktatás az iratkezelésnek az érkeztetés és a postabontás utáni fázisa. Az iratkezelő az iratokat a beérkezés napján, legkésőbb másnap iktatja be. Az ügyiratok minden mellékletére rá kell írni az irat iktatószámát. A visszaküldendő mellékleteket célszerű már az iktatáskor borítékba tenni és az iktatószámot, évszámot, valamint tételszámot azon feltüntetni. Az irathoz az iktatást követően csatolni kell az irat előzményeit. Az összecsatolt, azonos ügyre vonatkozó egyedi iratokat az ügy intézése után is együtt kell tartani. Ezt a módszert kell alkalmazni az eltérő irattári tételszámú iratok esetében is. Az iktatókönyvet az év végén az utolsó iktatási számot követően aláhúzással, keltezéssel, aláírással és a hivatalos bélyegző lenyomatával le kell zárni. 33.2.3.2 Az iktatószám Az iktatás sorszámozása az első iktatószámtól megszakítás nélkül folyamatosan halad, évente 1. sorszámmal kezdődik. A dátumot naponta csak az elsőnek iktatott iratnál kell feltüntetni. Az iktatókönyvben sorszámot üresen hagyni, a bejegyzett adatokat javítani nem szabad. Téves iktatás esetén helyesbítés szükséges, de a téves bejegyzéseket semmiféle technikai eszközzel nem szabad megszüntetni: • a téves adatot vonallal úgy kell áthúzni, hogy az eredeti feljegyzés olvasható maradjon, • a javítást keltezéssel és kézjeggyel kell igazolni, • jelölni kell a tévesen iktatott irat végleges iktatószámát, • minden naptári évben új iktatókönyvet kell nyitni és az év végén az utolsó iktatás alatt keltezéssel, aláírással le kell zárni. 33.2.3.3 Az iktatás adatai és az iktatóbélyegző Az iktatókönyvben a következő adatokat kell nyilvántartani: • az iktatás sorszámát (iktatószám), a pontos beérkezési időt, • a küldő azonosító adatait, a mellékletek számát. • az irat tárgyát, az elő- és utóirat iktatószámát, • az intézkedésre jogosult (kijelölt) ügyintéző nevét, • az elintézés módját, idejét, határidejét, • kezelési feljegyzéseket (csatolás, határidő, visszaérkezés) • az irattári tételszámot és az irattárba helyezés keltét, Az irat tárgyát úgy kell megjelölni, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki, és ennek alapján a helyes mutatózni lehessen. A beérkező iratok iktatásakor az iktatóbélyegző lenyomatát az irat jobb felső sarkába kell elhelyezni, és a rovatokat ki kell tölteni. Az iktatóbélyegző lenyomata tartalmazza: • az érkezés (kiadás) keltét, az iktatás sorszámát, • az ügyintéző nevét, • az irattári tárgykör (tétel) számát, a mellékletek számát.

103


Ki kell tölteni az iratra nyomott iktatóbélyegző (elektronikus iratnál az iktató képernyő) rovatait. 33.2.3.4 Az iktatás módjai Az iratok iktatása kézi módszerrel sorszámos rendszerben történik: minden iratváltás külön nyilvántartási sorszámot kap. Az ügyben az új levélváltás új iktatási számot kap, de az elő- és utóiratok iktatási számát az ügyiraton és nyilvántartásban is jelölni kell. Elektronikus iktatásnál alszámokra tagolódó rendszert célszerű használni: egy iktatási számhoz korlátlan alszám tartozhat. Az érkeztető képernyőrovatokat az iktatással megbízott iratkezelő tölti ki. Soron kívül kell iktatni és továbbítani a határidős iratokat, táviratokat, expressz küldeményeket, a hivatali intézkedések "sürgős" jelzésű iratait. A táviratok és telefaxok iktatásánál az értesítés szövegét az irathoz kell csatolni, és előadóívhez kapcsolva kell beiktatni. 33.2.3.5 Nem iktatandó iratok Nem kell iktatni, de nyilván kell tartani: • a tananyagokat, tájékoztatókat, meghívókat, folyóiratokat, • a bemutatásra, jóváhagyásra visszavárólagos iratokat, • a pénzügyi bizonylatokat, számlákat (külön szabályozás), • a munkaügyi és anyagkezelési kapcsolatos nyilvántartásokat, • a közlönyöket, a visszaérkezett tértivevényeket. Sem iktatni, sem nyilvántartani nem kell iktatni az alábbi iratokat: • amelyekről külön nyilvántartást kell vezetni (pl. személyzeti, gazdasági nyilvántartások, könyvelési bizonylatok, stb.), • a tömeges értesítéseket (meghívók, közlönyök, reklámok, sajtótermékek, prospektusok, stb. 33.3 Kiadmányozás és irattovábbítás 33.3.1 A kiadmányozás 33.3.1.1 Az ügyintézők kiadványtervezete Az ügyintézők az ügyeket érkezési sorrendben és sürgősségük figyelembevételével kötelesek elintézni. Az ügyintéző - amennyiben az irat tartalma és alaki kellékei megfelelnek, intézményvezetőnek mutatja be. Az intézményvezető névaláírással vagy szignóval, és keltezéssel adja ki. A kiadványozási jogkör szabályait az intézményi SZMSZ tartalmazza. 33.3.1.2 A láttamozás és a kiadmányozás A kiadmány a jóváhagyás után letisztázott és a kiadmányozásra jogosult részéről hiteles aláírással ellátott, lepecsételt irat. A láttamozás az elintézési javaslat felülvizsgálatát (javítását, tudomásul vételét, jóváhagyását) biztosító aláírás vagy kézjegy, illetve ezt helyettesítő számítástechnikai művelet. Az intézményben a kiadmányozási jog az intézményvezetőt illeti meg, illetve az általa felhatalmazott személyt.

104


33.3.1.3 Az intézményvezető aláírása és a hitelesítés Külső szervhez vagy személyhez iratot, kiadmányt csak a kiadmányozási joggal rendelkező személy aláírásával lehet továbbítani, elküldeni. Akkor hiteles a kiadmány (az elküldendő irat), ha: • azt az illetékes kiadmányozó saját kezűleg aláírta, • az aláírása mellett szerepel a szerv hivatalos bélyegző lenyomata. Sokszorosított irat esetében az irat akkor hiteles, ha a kiadmányozó nyomtatott neve mellett szerepel: • az "s. k." jelzés, és • a hitelesítéssel felhatalmazott személy azt hivatalos bélyegző lenyomattal és sajátkezű aláírásával igazolja. Nyomdai sokszorosításnál az irat akkor hiteles, ha a kiadmányozó neve mellett "s. k." jelzés, vagy alakhű aláírás-minta szerepel, és a kiadmányozó bélyegzőlenyomata. A másolat, kiadmány hitelesítése az eredeti iratot őrző intézménynél záradékolással együtt fellelhető. 33.3.1.4 A kiadmány és a határozat tartalmi és alaki kellékei Az intézményben keletkező ügyiratoknak (kiadványoknak) feltétlenül tartalmazni kell a kiadvány bal felső részén a következőket: • az intézmény neve, címe, postafiók és távbeszélő száma, • az irat iktatószáma, • az ügyintéző neve. A kiadvány jobb felső részén az alábbiakat kell feltüntetni: • az irat tárgya, • a mellékletek száma, és az esetleges hivatkozási szám, A fentieket követi: • a címzés, majd a megszólítás, • kiadvány szövege. • az aláíró neve és beosztása, • körbélyegző lenyomata. Amennyiben az irat szövege határozat, ezt minden esetben indoklással kell ellátni. A határozat felépítése: bevezető és rendelkező rész, valamint indokolás. A határozatnak tartalmazni kell a döntést megalapozó jogszabály megjelölését, vagy azt, hogy a döntés mérlegelés alapján történt. Utalni kell a jogorvoslat lehetőségére: helyére és határidejére. A határozatokat úgy kell kézbesíteni, hogy az irat átvételének napja megállapítható legyen a jogkövetkezmények érdekében. Ha a határozat ellen a határidőn (kézhezvételtől 15 nap) belül fellebbezéssel élnek - és az intézmény elsőfokú határozatát nem vonja vissza, nem módosítja, - az intézmény 8 napon belül köteles felügyeleti szervének megküldeni az ügyben keletkezett összes eredeti iratot. Ekkor az irattárba iratpótlóként az eredeti irat másolata kerül. 33.3.2 Az irattovábbítás és a bélyegzők őrzése

33.3.2.1 Az iratok továbbítás előtti ellenőrzése Az iratkezelőnek ellenőrizni kell, hogy az aláírt vagy hitelesített és lebélyegzett leveleken végrehajtottak-e minden kiadói utasítást, csatolták-e a mellékleteket. 105


A továbbítás előtt az irat másolatán fel kell jegyezni a továbbítás keltét, és ezt az átadókönyvben is rögzíteni kell. Úgy kell kézbesíteni, hogy az irat átvételének a napja megállapítható legyen.(iratmásolaton, postakönyvben hivatalos, cégszerű átvétel.) 33.3.2.2 A boríték címzése és a kiadmányok továbbítása A borítékot a kiadványon feltüntetett címzett részére a leíró készíti el. A borítékon fel kell tüntetni a postai előírásoknak megfelelően: • a pontos címzést, postai irányítószámot, • a kiadvány iktatószámát, • a továbbítás módjára vonatkozó különleges utasítást (expressz, ajánlott, tértivevényes, stb.). A küldeményeket postán, telefaxon, vagy elektronikus adatátvitellel (Internet) lehet továbbítani. Az elküldés módját - ha az nem közönséges levélként történik - az ügyintéző köteles az iraton utalást adni. Expressz levélként, táviratként kell a soron kívüli postai kézbesítést igénylő küldeményeket, értesítéseket továbbítani! Ajánlott levélben fontos vagy nehezen pótolható iratokat (okmányokat, bizonyítványokat stb.) kell küldeni! Tértivevénnyel kell elküldeni az iratot, ha az átvétel időpontjáról az intézménynek tudomást kell szereznie. Kézbesítéssel csak sürgős, kivételes esetekben szabad küldeményeket továbbítani. A kézbesítés a kézbesítő vagy a vezető által kijelölt alkalmazott feladata. 33.3.2.3 Hitelesítési eszközök nyilvántartása, zárása, digitális hitelesítés Kiadmányozáshoz címerrel és sorszámmal ellátott bélyegzőt kell használni. A kiadott bélyegzőkről és az érvényes aláírásokról (aláírási címpéldány) nyilvántartást kell vezetni. Az iratkezelőnek gondoskodni kell a nyilvántartott iratok (kézi irattár) és a hitelesítő bélyegzők használaton kívüli biztonságos elzárásáról, hogy illetéktelen személyek kezébe ne kerülhessenek! Az elektronikusan előállított és a szervezetek között elektronikusan továbbított iratok hitelesítésére elektronikus aláírást és időbélyegzőt, nyilvános és titkos kulcsot kell alkalmazni. A továbbiakról a hatályos rendelkező törvény előírásait kell betartani. 33.4 Irattározás és iratselejtezés 33.4.1 Irattározás és az irattár rendje 33.4.1.1 Az irattári és a levéltári anyag Irattári anyagnak kell tekinteni az intézmény és jogelődei működése során keletkezett iratokat, valamint az iratokhoz kapcsolódó mellékleteket, amelyekre ügyviteli szempontból még szükség van. Az irattári anyagot tételekre (tárgycsoportokra, iratfajtákra) kell tagolni, a megőrzési időtartamot figyelembe véve. Az irattári tételszám (jel) az ügykört, az irat selejtezhetőség szerinti csoportosítását mutatja, egyúttal meghatározza az irat irattári helyét is. Levéltári anyag olyan iratállomány, amire az ügyvitelnek már nincs szüksége, de nem selejtezhető történeti, gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, tudományos, műszaki, kulturális, oktatási, nevelési vagy egyéb jelentősége miatt. A nem selejtezhető iratok körét az illetékes közlevéltár egyetértésével és a levéltárba adás határidejével kell meghatározni.

106


33.4.1.2 Az irattári terv Az irattári terv a köziratok rendszerezésének és a selejtezhetőségének alapjául szolgáló jegyzék. Rendszerbe foglalja az intézmény által ellátott ügyköröket és az ügyekhez kapcsolódó iratokat. Meg határozza: • az egyes irattári tételszámokhoz tartozó iratok körét, • az iratok megőrzési idejét. • a nem selejtezhető tételeket és a levéltárnak való átadás idejét. Az irattári tárgykörök tételszáma az ügyvitelnek megfelelően növelhető, vagy csökkenthető. A nagyobb ügyfélforgalmú tételeket altételekre lehet bontani. Az intézmény ügykörében bekövetkező jelentős változásnál az irattári tervet a következő év elején kell módosítani. Az irattári tervbe fel kell venni olyan iratféleségeket is, amelyek az általános szabályok szerint nem kerülnek iktatásra: gazdálkodási kartonok, könyvelési, bérszámfejtési iratok stb. Az irattári tervben az ilyen iratok őrzési helyét fel kell tüntetni, és a megfelelő irattári tételszámot legkésőbb akkor kell feljegyezni, amikor az irat végleges őrzési helyére kerül. 33.4.1.3 Az iratok intézményi irattárba helyezése, irattározás Az irattározás iratkezelő tevékenység, amelynek során az intézmény az iratok irattári rendezését, kezelését és őrzését végzi. Az irattári terv alapján az irattári tételszámot az iratkezelő határozza meg, és feljegyzi az iktatókönyv vonatkozó rovatába is. Az irattári tárgykört úgy kell meghatározni, hogy az iratok tárgyköre azonos legyen, és a selejtezési határidő, vagy a levéltárnak történő átadás egységes legyen. Az irattári tervet évente felül kell vizsgálni. Az elintézett ügyek iratait záradékkal kell ellátni: "További intézkedést nem igényel, irattárba helyezhető", dátum, intézményvezető aláírása. Csak olyan iratot szabad az irattárba elhelyezni, amelynek kiadványai továbbításra kerültek, és határidő nyilvántartást nem igényel. Az irattárba helyezés előtt a titkárságvezető köteles az iratot átvizsgálni, hogy nincs-e benne idegen irat, továbbá, hogy minden kezelési utasításnak eleget tettek-e. Az irattárba helyezést az iktatókönyv megfelelő rovatában dátummal, aláírással kell feljegyezni. 33.4.1.4 A kézi és az intézményi irattár A kézi irattár az iratkezelő és az ügyintézők rendelkezésére álló iratok tárlóhelye. A 3 évnél újabb ügyiratokat a kézi irattárban kell kezelni és őrizni az évek és iktatószámok sorrendjében, jól zárható szekrényben. Minden tárgykört külön dossziéban, a dossziékat dobozokban, vagy fedőlemezek között kell tárolni. (Egy iratköteg maximum 15 cm vastag). 3 év után az iratok átkerülnek az intézményi irattárba, a tételszámnak megfelelő iratgyűjtőbe. Elhelyezés előtt az iratkezelő ellenőrzi, hogy az iratok a tározási szabályoknak megfelelnek-e. Az iktatókönyv megfelelő rovatába be kell írni az irattárba helyezés időpontját. Az iratok az intézményi irattárba csak átadási könyv kíséretében adhatók le. Az irattári őrzés idejét az irat intézményi irattárba helyezésének évétől kell számítani. Az elektronikus adathordozóra felvitt iratokat a kezelési feljegyzésekkel, a nyilvántartási adatokkal közös adathordozón kell kezelni. A tárolt adatok, állományok utólagos elolvasását, használatát mindenkor biztosítani kell, a rögzítő eszközök esetleges cseréje esetén is.

107


33.4.1.5 Az irattári őrzés, az irattári anyag kiadása Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. A határidő nélküli őrzési idővel megjelölt irattári tételeket, illetve a történeti értékű ügyiratokat meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. Az irattári terv szerint nem selejtezhető tételeket, továbbá amelyek selejtezéséhez az illetékes levéltár nem járult hozzá, a jogszabályban meghatározott idő eltelte után át kell adni a levéltárnak. Az átadás helyét, idejét és módját egyeztetni kell az illetékes levéltárral. Az intézményvezető és helyettesei jogosultak az irattárból iratokat kikérni, hivatalos használatra. Az irattárban az iratkikérőt az irat visszaérkezésig lefűzve kell tárolni. A kiadott ügyiratról a helyére ügyiratpótló lapot is kell készíteni, amit az átvevő elismervényként aláír. 33.4.2 Levéltárba adás és az iratselejtezés 33.4.2.1 Az iratok levéltárba adása A nem selejtezhető iratokat az irattári tervben megjelölt átadási időben legalább 15 évig tartó őrzés után át kell adni az illetékes levéltárnak. A levéltári átadás - átvétel időpontját esetről esetre a levéltárral egyeztetve kell megállapítani. Ha az intézmény jogutódlással megszűnik, a folyamatban lévő ügyek iratait, és az irattárat a jogutód veszi át. Az irattár átvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. Ha az intézmény jogutód nélkül szűnik meg, az intézményvezető a fenntartó intézkedésének megfelelően gondoskodik az iratok elhelyezéséről, amiről tájékoztatja a levéltárat. A levéltárba az iratokat átadni: • csak teljes, lezárt évfolyamokban, • ügyviteli segédletekkel és iratjegyzékkel együtt, • az átadó költségére az irattári terv szerint átadás-átvételi jegyzőkönyv kíséretében lehet. A visszatartott iratokról külön jegyzék készül. A határidő nélküli őrzési idővel megjelölt irattári tételeket az intézmény jogutód nélküli megszűnése esetén kell megküldeni az illetékes levéltárnak. 33.4.2.2 Iratselejtezési engedélyezés Az iratselejtezést az intézményvezető rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést 30 nappal előbb kell bejelenteni az illetékes levéltárnak. Iratselejtezés csak a tartalmi jelentőséget ismerő vezető irányítása mellett végezhető, az irattári terv őrzési idejének leteltével. Az intézményvezető által megbízott selejtezési bizottság 3 példányban selejtezési jegyzőkönyvet készít, amit iktatás után szintén az irattárban kell elhelyezni. Az iratok selejtezési ideje lehet 1, 3, 5, 10, 20, 50 év. A különféle iratok tartalma alapján készített irattári terv táblázatai a szabályzat mellékletében találhatók. Vannak olyan fontos vagy történeti szempontból nélkülözhetetlen iratok, amelyek nem selejtezhetők. Valamennyi tételnél jelölni kell a selejtezési határidőt, valamint azt is, hogy a nem selejtezhető tételeket mikor kell a levéltárnak átadni. A levéltár az iratok megsemmisítését a selejtezési jegyzőkönyv visszaküldött példányára írt záradékkal engedélyezi. Az elektronikus adathordozón levő iratok selejtezése és

108


megsemmisítése az általános szabályok szerint történik. A megsemmisítést az adatvédelmi szabályozás figyelembe vételével kell lefolytatni. 33.4.2.3 Az iratselejtezés Az irattári anyagnak azt a részét, amely nem történeti értékű, és amelyre az ügyvitelben már nincs szükség, a vonatkozó jogszabályok szerint kell selejtezni. A selejtezés az irattári terv alapján történik, ennek megfelelően az irattárban őrzött iratokat legalább 5 évenként felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat, amelyeknek az őrzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. Az iratok selejtezését az intézményvezető rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést 30 nappal előbb be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. A bejelentés a titkárságvezető feladata. A selejtezéssel járó szervezési és ellenőrzési feladatok ellátására selejtezési bizottságot kell létrehozni. Az intézménynél keletkezett, de nem iktatott iratokat az intézményvezető által megállapított őrzési idő után szabályos selejtezési eljárással kell selejtezni. 33.4.2.4 Iratselejtezési jegyzőkönyv A selejtezésre szánt iratokról 3 példányban selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell: • az intézmény nevét, az irattárba helyezés évét, • a selejtezett irattári tételeket, • az iratok mennyiségét, • az iratselejtezést végző és ellenőrző személyek nevét, A selejtezési jegyzőkönyv 2 példányát meg kell küldeni a levéltárnak. A selejtezett iratokat megsemmisíteni, hasznosítani csak a visszaküldött selejtezési jegyzőkönyvre vezetett levéltári hozzájárulás alapján lehet. A selejtezés tényét az irattári jegyzéken fel kell tüntetni. 33.5 Tanügyi nyilvántartások 33.5.1 Naplók, törzslapok, tanulónyilvántartás 33.5.1.1 A beírási és foglalkozási naplók Az intézménybe felvett gyermekek (tanulók) nyilvántartására beírási (felvételi és mulasztási) naplót kell rendszeresíteni. A beírási naplót az intézményvezető által kijelölt: iskolatitkár beosztású alkalmazott vezeti. Gyermeket, diákot akkor lehet a felvételi és mulasztási naplóból, illetve a beírási naplóból törölni, ha az elhelyezés, a tanulói illetve kollégiumi jogviszonya megszűnt. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani. A pedagógiai foglalkozásokról a feladatot ellátó pedagógus a foglalkozási napló (osztály-, csoportnapló) megfelelő rovatának kitöltésével és aláírásával (kézjegyével) igazolja a nevelő – oktató munka elvégzését. Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, kiállítja a bizonyítványt, vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást. Az elektronikus napló bevezetését követően az osztálynapló vezetésére vonatkozó előírások nem változnak. Az osztályfőnök gondoskodik a haladási és mulasztási naplórész, valamint az értékelő naplórész szabályos vezetéséről. A tanév első szülői értekezletén minden szülő megkapja az elektronikus naplóhoz történő hozzáférés jogosultsági kódját.

109


Az elektronikus napló papír alapú nyomtatványait az igazgató hitelesíti. Tárolási, megőrzési, selejtezési rendje megegyezik a papír alapú osztálynaplóéval. 33.5.1.2 Törzslapok Az iskola a tanulókról a felvételt követően 30 napon belül nyilvántartási lapot (törzslapot) állít ki. A törzslapon fel kell tüntetni az iskola nevét, címét és az OM azonosítót. A törzslapon fel kell tüntetni a teljes tanulmányi időre: • a tanuló tanév végi osztályzatait, • az ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat, • a továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket, záradékot. A törzslap közokirat, személyi, tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök és az igazgató által kijelölt 2 összeolvasó pedagógus a felelős. A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett - a rendelkezésre álló iratok, alapján póttörzslapot kell kiállítani. 33.5.1.3 A tanulói nyilvántartások vezetése Az intézményi dokumentumokban a jogszabályi előírásnak megfelelően az alábbi adatok tarthatók nyilván: • gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, • állandó és ideiglenes lakáscíme és telefonszáma, • külföldi állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme, a jogosító okirat megnevezése, száma; • szülő neve, állandó és ideiglenes lakásának címe • a diákigazolvány sorszáma, • a tanuló azonosító száma, • az iskola adatai • a jogviszony keletkezésének időpontja, megszűnése A hibás bejegyzéseket áthúzással kell érvényteleníteni úgy, hogy a bejegyzés olvasható maradjon, és fölötte helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni. Névváltozás esetén - a volt tanuló kérelmére, az engedélyező okirat alapján - a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni, a kiállított bizonyítványt ki kell cserélni. Az iskola feladata a nyilvántartási rendszerben: • Nyilvántartásba vétel kezdeményezése egyszeri alkalommal • Nyilvántartásba vétel kezdeményezése az iskolarendszerbe újonnan • belépő személyek számára • Jogviszony létesítés vagy megszüntetés bejelentése • Nyilvántartott adatok változásának bejelentése A jogszabály pedagógus munkakörben, illetve a nevelő és az oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, a pedagógiai előadó vagy szakértői munkakörben írja elő a bejelentési kötelezettséget Pedagógus: • •

Középiskolai tanár Általános iskolai tanár, tanító 110


• • • • • • • •

Gyógypedagógus Gyakorlati oktató Szakoktató Kollégiumi nevelő Könyvtáros tanár - logopédus gyógytestnevelő, Pedagógus képesítéssel rendelkező egyéb felsőfokú végzettségű Pedagógus képesítéssel nem rendelkező egyéb felsőfokú végzettségű

Pedagógus nyilvántartásban az oktató munkát segítő alkalmazott • szakorvos • pedagógiai felügyelő és egyéb 33.5.2 Bizonyítványok, jegyzőkönyvek 33.5.2.1 Bizonyítványok A tanuló elvégzett tanulmányairól a tanév végi értékelést a törzslap alapján ugyanabba a bizonyítványba kell bevezetni, függetlenül az iskola, vagy iskolatípus váltástól. A bizonyítványban fel kell tüntetni az OM azonosítót, és záradék formájában az alapműveltségi, az érettségi, a szakmai, a művészeti vizsga letételét. Az üres nyomtatványokat zárva kell tartani, hogy csak az igazgató és megbízottja férjen hozzá. Jegyzőkönyvet kell készíteni a helyesbíthető, és a kicserélt bizonyítványról, a rontott bizonyítványt meg kell semmisíteni. A visszaélések elkerülésére nyilvántartást kell vezetni: • az üres bizonyítvány nyomtatványokról, • a kiállított és kiadott bizonyítványokról, • az elrontott és megsemmisített bizonyítványokról. Az elveszett, megsemmisült bizonyítványról kérelemre a törzslap alapján másodlat állítható ki, melyért illetéket kell leróni. Törzslap hiányában a nyilvántartások alapján kérelemre pótbizonyítvány állítható ki, mely azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot, mikor végezte el. Ha minden nyilvántartás megsemmisült, csak azt lehet igazolni, hogy a személy az iskola tanulója volt. (Ennek feltétele: a volt tanuló írásban nyilatkozzon a tanévről, az évfolyamról, és csatolja volt tanárának vagy két évfolyamtársának igazolását). 33.5.2.2 Jegyzőkönyvek Az intézményben jegyzőkönyvet kell készíteni azokban esetekben, • ha a jogszabály előírja, vagy az intézményvezető elrendeli, • a nevelőtestület határozatot hoz (dönt, véleményez, javasol), • ha rendkívüli esemény indokolja. A jegyzőkönyv tartalma: • az elkészítés helye, ideje, a jelenlévők névsora, • a napirendi téma, az ügyre vonatkozó lényeges megállapítások, nyilatkozatok, határozatok, döntések, • aláírások (jegyzőkönyv vezetője, végig jelen lévő alkalmazott, intézményvezető). A szakmai vizsgákhoz, érettségi vizsgákhoz kapcsolódó adatrögzítéseket – az igazgató által kijelölt – jegyző végzi. A vizsgákhoz kapcsolódó elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatványok adatainak (jegyzőkönyvek, törzslapok) helyességét a vizsgabizottság tagjai összeolvasással ellenőrzik, a dokumentumokat a vizsga elnöke és az intézmény igazgatója hitelesíti. Gondoskodni kell a biztonságos tárolásról. 111


Az iskola feladata a nyilvántartási rendszerben: • Nyilvántartásba vétel kezdeményezése egyszeri alkalommal • Nyilvántartásba vétel kezdeményezése az iskolarendszerbe újonnan belépő személyek számára • Jogviszony létesítés vagy megszüntetés bejelentése • Nyilvántartott adatok változásának bejelentése 33.6 Személyi iratfajták és adatok 33.6.1 A személyi adatkezelés általános szabályai 33.6.1.1 Személyes adatok kezelése, nyilvánosságra hozatala Személyes adat akkor kezelhető: ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény elrendeli. Az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell. Erre a tényre az érintett figyelmét fel kell hívni. A személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait az adatkezeléshez fűződő más érdekek, ideértve a közérdekű adatok nyilvánosságát is, nem sérthetik. Törvény közérdekből az adatok körének kifejezett megjelölésével elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása, különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges. 33.6.1.2 Személyes adatok feldolgozása Az adatfeldolgozónak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit az adatkezelő határozza meg. Az adatkezelési műveletek jogszerűségéért az adatkezelő felel. Az adatfeldolgozó tevékenységi körén belül felelős a személyes adatok feldolgozásáért, megváltoztatásáért, törléséért, továbbításáért és nyilvánosságra hozataláért. 33.6.1.3 Az adatkezelés célhoz kötöttsége Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig. Kötelező adatszolgáltatáson alapuló adatkezelést közérdekből lehet elrendelni. A közalkalmazottal az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt, és a célját. 33.6.1.4 A személyügyi adatok igazolása, megalapozása A közalkalmazotti nyilvántartást csak teljes körű adatkezelési jogkörrel rendelkező személyügyi munkatárs vezetheti, akit az adatnyilvántartás és a tárolás minden szakaszában terhel az adatvédelmi kötelezettség. A személyügyi alkalmazott személyi iratra adatot, megállapítást csak akkor tehet, ha azt a következők alapozzák meg: • eredeti közokirat, vagy közjegyző által hitelesített másolat, • a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, 112


• a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, • bíróság vagy más hatóság döntése, • jogszabályi rendelkezés alapján tehet. A személyügyi dolgozó köteles kezdeményezni vezetőjénél, ha megítélése szerint a valóságnak nem megfelelő adatot észlel. 33.6.2 A személyügyi adatkör és nyilvántartása 33.6.2.1 A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköre I. SZEMÉLYES ADATOK • neve (leánykori neve), • születési helye, ideje, • anyja neve, • lakóhelye (lakáscím, tartózkodási hely, telefonszám), • állampolgársága, • családi állapota, • gyermekeinek születési ideje (eltartottak száma, kezdete). II. KÉPESÍTÉSEK • legmagasabb iskolai végzettsége (több esetén valamennyi), • szakképzettsége (bizonyítványok, diplomák, oklevelek), • iskolarendszeren kívül szerzett szakképesítései, • meghatározott munkakörre jogosító okiratok adatai, • tudományos fokozata, • idegennyelv-ismerete. III. MUNKAVISZONYOK • korábbi munkaviszonyok időtartama, • a munkahelyek megnevezése, • beosztások, besorolások, • a megszűnés módja. IV. KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY ADATAI • a közalkalmazotti jogviszony kezdete, • erkölcsi bizonyítvány száma, kelte, • szakvizsga adatai, • a jubileumi jutalom és a végkielégítés kiszámítása alapjául szolgáló időtartamok, • esküokmány száma, kelte. V. INTÉZMÉNYI MUNKA JELLEMZŐI • az alkalmazó intézmény neve, székhelye, statisztikai számjele, • az intézményi közalkalmazotti jogviszony kezdete, • közalkalmazott besorolása, besorolási időpontja, • vezetői megbízás, FEOR – szám, • a címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai, • a minősítések időpontja, • hatályos fegyelmi büntetése. VI. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK ADATAI VII. MUNKÁBÓL VALÓ TÁVOLLÉT ADATAI • jogcíme, • időtartama. VIII. KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE • időpont, 113


• •

mód, a végkielégítési adatok.

33.6.2.2 A közalkalmazott további, különleges adatai • • • • • • •

munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, a terhelő tartozás és annak jogosultja, szabadság, kiadott szabadság, alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, alkalmazott munkáltató felé való tartozásai, azok jogcímei, a többi adat az érintett hozzájárulásával.

33.6.2.3 A közalkalmazott tájékozódási joga A közalkalmazott tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről. A közalkalmazott kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt, feldolgozott adatairól, az adatkezelés: • céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, • az adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről), • az adatkezeléssel összefüggő tevékenységről, • arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg a jogszabályban meghatározott adatokat. A közalkalmazotti nyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket, az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. A munkáltató közalkalmazotti alapnyilvántartási rendszere törvény felhatalmazásának hiányában más alrendszerrel nem kapcsolható össze. A munkáltatónál vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartába – az érintetteken kívül – a következők jogosultak betekinteni, illetőleg abból adatot átvenni a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából: - a közalkalmazott felettese - a minősítést végző vezető - feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző vagy törvényességi felügyeletet gyakorló szerv - munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság - a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e faladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül, - az adóhatóság, nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv. A közalkalmazotti alapnyilvántartásból alkalmatlan módon szolgáltatható adat.

statisztikai

114

célra

csak

személyazonosításra


33.7 Az adatkezelési szabályzat záró rendelkezései 33.7.1 A szabályzat időbeli és személyi hatálya A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi közalkalmazottjára és más munkavállalójára. 33.7.2 A szabályzat hozzáférhetősége A szabályzat tartalmát az intézményvezető helyettesei kötelesek ismertetni a beosztott munkatársakkal. A szabályzat egy példányát hozzáférhetővé kell tenni az intézmény valamennyi alkalmazottja számára a vezető helyettesi irodában és a könyvtárban. A felelős vezető helyettesnek gondoskodni kell jelen szabályzat olyan módosításáról, amely az új törvények és rendeletek hatálybalépése miatt szükséges.

115


34 Nyilatkozatok Nyilatkozat

A ……………………………. Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az SzM elnöksége az adatkezelési szabályzat módosítását 201.. ………….-ai ülésén megtárgyalta, annak módosítási javaslatával egyetért. Kiskunfélegyháza, 2013. ...

……….…………………………. a Szülői Munkaközösség elnöke

Nyilatkozat

A ……………………………….. képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az Intézményi Tanács az SZMSZ módosítását 201.. ………….-ai ülésén megtárgyalta, az SZMSZ módosítási javaslatát elfogadja. Az Intézményi Tanács a tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét szabályozó SZMSZ-rendelkezésekhez egyetértését adja. Kiskunfélegyháza, 2013. ...

……….…………………………. az Intézményi Tanács elnöke Nyilatkozat

A ……………………………… képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat az SZMSZ módosítását 201.. ………….-i ülésén megtárgyalta, az SZMSZ módosítási javaslatát elfogadta. A diákönkormányzat a tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét szabályozó SZMSZ-rendelkezésekhez egyetértését adja. Kiskunfélegyháza, 2013. ... ……….…………………………. a diákönkormányzat vezetője 116

KISKUNFÉLEGYHÁZI MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Recommend Documents