KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA

2011 – 2014.

1 Kiskunfélegyháza Város Gazdasági és Munka Programja 2011-2014 Tartalomjegyzék:

A. Célok B. Programok C. Feladatok

2 4 7

I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS

7

1./ Ipar 2./ Mezőgazdaság 3./ Turizmus és idegenforgalom

7 8 10

II. HUMÁN INFRASTRUKTÚRA

10

1./ Egészségügy 2./ Közoktatás 3./ Szociálpolitika 4./ Közművelődés 5./ Sport 6./ Kiskunfélegyházi Többcélú Kistérségi Társulás

10 14 17 22 25 26

III. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA

27

1./ Közlekedés 2./ Vízgazdálkodás 3./ Energiaellátás 4./ Egyéb infrastrukturális beruházások

27 29 30 31

IV. KÖRNYEZETVÉDELEM

32

1./ Szennyvíz 2./ Szilárdhulladék 3./ Parkok, véderdők 4./ Parlagfű visszaszorítása

33 33 34 35

V. VAGYONGAZDÁLKODÁS

35

1./ Lakásgazdálkodás 2./ Nem lakáscélú vagyongazdálkodás

35 37

VI. A POLGÁRMESTERI HIVATAL FELADATAI

39

1/Informatikai rendszer továbbfejlesztése 2./ Önkormányzati gazdálkodás 3./ Egyéb feladatok

39 40 41

D:\dokumentumok\koncepciok\koncepciok_gazdasagiesmunkaprogram_2011_2014.doc

2

Kiskunfélegyháza Város Gazdasági és Munka Programja 2011-2014 Az Önkormányzatokról szóló többszörösen módosított 1990. évi LXV. tv. alapján a települési önkormányzatok képviselőtestületének gazdasági programot kell készíteni. A jogszabály alapján készült Kiskunfélegyháza Város Gazdasági és Munkaprogramja, mely készítése során figyelembe vettük a kistérségi ágazati fejlesztési programokat és az egyes projektekhez készült megvalósíthatósági tanulmányterveket.

A. Célok I.

Általános, fő fejlesztési célok

Új Széchenyi Terv (ÚSZT) hét kitörési pontjához, amelyek biztosítják a foglalkoztatás bővítését, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését, és hazánk versenyképességének javítását szükséges integrálni és meghatározni a város életében is az új szemlélet mentén gazdasági téren a kitörési , fő stratégia pontokat, melyek a következő négy évben gazdasági élénkítést és a város vagyonának gyarapodását eredményezi/eredményezheti. Törekedni kell annak a szemléletnek a megvalósítására, amely lehetővé teszi a város gazdasági fellendülését és az iparterületek kihasználtságát, betelepülését, aminek következtében új vállalkozások jöhetnek létre a térségben. Erősíteni szükséges ezen célok eléréséhez a város marketing stratégiáját, partnerekkel felvenni a kapcsolatot, melynek mentén a piaci lehetőségeket fel lehet mérni. A fő szempontok között kell szerepeltetni a gazdaságélénkítést és a munkahelyteremtést, és a meglévők megtartását. Fel kell tárni azokat a lehetőségeket, melyek a várost ”élhetőbb várossá” teszik, és esetlegesen ki kell aknázni azokat az erőforrásokat, amik rendelkezésre állnak egy új gazdaságos szemlélet megvalósításához. Szükséges ehhez áttekinteni a környező településekkel közösen a turisztikában rejlő lehetőségeket. Ehhez intermodeális közút kapcsolatok szükségesek, amik feltárják az eddig nem ismert természeti szépségek idegenforgalmi vonzás erejét. Talán a legfontosabb a föld természeti adottságainak a várost érintő legoptimálisabb kihasználása. Ez nem más, mint a mélységben termelődő hő. Az adottság gazdaságos kihasználása lehetővé teszi az intézményhálózat egy fővonalra történő - az ésszerűség határait figyelembe véve - felfűzését. Ennek az intézmények gazdaságos üzemelésénél van nagy jelentősége, kombinálva más alternatív lehetőségek integrálásával. Mindezekkel a lehetőségekkel, a termálvíz hasznosításával, új formációk bevonásával a város legnagyobb jelentőségű intézménye, a kórház is megújulhat. Az elkövetkező években az oktatás fejlesztése is új szemlélet mentén fog gazdagodni és működni. Ez a jelenlegi oktatási struktúrát is megváltoztatja. Fel kell ismerni a D:\dokumentumok\koncepciok\koncepciok_gazdasagiesmunkaprogram_2011_2014.doc

3 lehetőségeket, mintaprojektek megvalósításával a fiatalok részére munkalehetőséget lehet biztosítani. Felélénkülhet a mára már alig ismert mesterségek ideje is. Többnyire ezen fő prioritási pontok mentén haladva eljuthat a város egy térségi régiós központ kialakítása felé. Ehhez adnak lehetőséget az akciótervekben található pályázatok és kiemelt projektek, amelyek biztosítják a város versenyképességének javítását. Lakosság által elérni kívánt cél a város hosszú távú fejlődésének elősegítése, hozzájárulás a tartós növekedés megkezdéséhez és fenntartásához. Ezek eléréséhez/megvalósításához nyújtanak támogatást az ÚSZT kitörési pontjai: 1. egészségipar, 2. zöldgazdaság-fejlesztés, 3. otthonteremtés, 4. vállalkozásfejlesztés, 5. közlekedésfejlesztés, 6. tudomány-innováció, 7. foglalkoztatás.

Fő fejlesztési célok 1./ Meg kell teremteni a város népességmegtartó képességét 2./ A térségközpont szerep növelése - régiósítás 3./ Intermodeális közút hálózat fejlesztése 4./ Alternatív energia kapacitás kihasználása 5./ Turisztikai vonzás körzet kiterjesztése, erősítése 6./ A kórház új, egyedi térségben egyedülálló elemekkel történő fejlesztése 7./ A szennyvízcsatorna hálózat befejező ütemének megvalósítása

II. Stratégiai célok 1/ 2./ 3./

4./ 5./ 6./

7./

A város népességmegtartó képességének erősítése, mintaprojektek megvalósítása. Az életkörülmények közvetett gazdaságfejlesztésen és közvetlen infrastruktúrafejlesztésen alapuló javítása. Új típusú termelő és szolgáltató gazdasági ágazatok befogadása, sokoldalú fejlesztése, tudásalapú technológiák alkalmazása, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra, a fejlesztendő turisztikai ágazatra és a közlekedési pozícióból következő szolgáltatásokra. A történelmileg kialakult településszerkezet értékeinek megőrzése és megújítása. A város egyedi értékeit felmutató jövőképének, imázsának megformálása, fejlesztése. A helyi kötődések (identitástudat) erősítése, és annak társadalmi erővé való transzformálása, a lakossági és civil szervezeti kezdeményezőkészség fejlesztése. A város térségi-települési-társadalmi összefogásának (kohéziójának, partneri viszonyrendszerének) erősítése.


4 8./

A város térségi és nemzetközi marketingjének, kapcsolatrendszerének, együttműködési rendszerének javítása. 9./ Minél nagyobb intenzitású pályázatok bevonásával a projektek megvalósításához forráskoordináció igénybe vétele. 10./ A város polgárai közbiztonságának biztosítása kül- és belterületen a Városi Rendészet, ezen belül a Rendőrség, Mezőőrség, Polgárőrség közreműködésével. Munkájuk összehangoltabbá és hatékonyabbá tétele.

III. Fejlesztési prioritások 1./ 2./

3./

4./ 5./ 6./ 7./ 8./ 9./ 10./ 11./

A fenntartható vidékfejlesztés (környezeti-gazdasági-települési-társadalmi-jogi) feltételeinek megteremtése és gyakorlati alkalmazása. Komplex gazdaságfejlesztés alkalmazása, különös tekintettel a korszerű vertikumú mező- és élelmiszergazdaságra, valamint új, versenyképes, tudásalapú termelő és szolgáltató ágazatok befogadására. A város közvetítő, összekötő szerepkörének erőteljesebb kihasználása, kommunikációs és informatikai szolgáltatási rendszer kiépítése térségi szerepkörrel. Térségi és regionális programok alkalmazása a döntéshozatal során A térségi, helyi identitás fejlesztése, területfejlesztési intézményrendszer kiépítése a területi-gazdasági-társadalmi kohézió erősítésével. Zöldgazdaság élénkítő szerepe. Alternatív energia források kihasználása / felhasználása Ipari területek marketing stratégiájának felépítése. A fejlesztés prioritásai közé integrálódjon be a folyamatos település szerkezet követése. Energia takarékos és környezetkímélő lakás felújítási programok kiterjesztése. Térfigyelő rendszerek kiépítése pályázat útján a város frekventált területein.

B. Programok A programok, alprogramok készítésénél az önkormányzat szerepvállalása kiterjed a programalkotásra, koordinálásra, menedzselésre, forráskutatásra, oktatásszervezésre és a hatósági munkára. A nem önkormányzati hatáskörben megvalósuló projektek esetében elsősorban biztosítja a rendezési tervi megfeleltetést, valamint információs, esetenként tanácsadó feladatokat lát el az üzleti szféra és az intézmények felé.

1. A fenntartható vidékfejlesztés (környezeti-gazdasági-településitársadalmi-jogi) feltételeinek megteremtése és gyakorlati alkalmazása


5 a., b., c., d., e., f., g., h,

A táji és természeti értékek védelme, az agrártermelés és az idegenforgalom tájkímélő módszereinek alkalmazása, támogatása. A helyi adottságokra épülő gazdálkodás segítése. Talaj- és vízvédelem fokozása. A tájtermesztés és a biogazdálkodás elterjedésének segítése, minta gazdaságok létrehozása A külterület fokozott védelme (az alföldi táj arculatának védelme és rekonstrukciója). A tanyai és ökoturizmus fejlesztése. Szennyvízhálózat-fejlesztés és a szennyvízkezelési problémák megoldása. Korszerű hulladékgazdálkodás feltételeinek megteremtése.

2. Komplex gazdaságfejlesztés alkalmazása, különös tekintettel a korszerű vertikumú mező- és élelmiszergazdaságra, valamint új, versenyképes, tudásalapú termelő és szolgáltató ágazatok befogadására a., b., c., d., e., f., g.,

h., i., j., k.,

Idegenforgalom fejlesztése. Kis- és közepes méretű vállalkozások kiemelt támogatása. Ipari fejlesztési programok támogatása. Iparterületek fejlesztése, bővítése. Szállítási, fuvarozási, raktározási, csomagolási, technológiai-transzfer, kereskedelmi tevékenységek fejlesztése. Szociális alapú gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés ágazati koordinációval. Integrált és alternatív mezőgazdasági termelés (extenzív, intenzív, biotermeléscentrikustájkímélő) magas színvonalú feldolgozással és más kiegészítő tevékenységekkel (kézműipar, szolgáltatások). A vállalkozási kultúra fejlesztése. A minőségbiztosítási rendszerek adaptációja. Településrendezési terv folyamatos karbantartása. Kiskunfélegyházi vállalkozók információs portáljának működtetése.

3. A város közvetítő, összekötő szerepkörének fejlesztése a., b., c., d., e.,

További elkerülő utak megépítése a káros hatások kiküszöbölésére. Kerékpárutak építése. Logisztikai központ kialakítása /repülőtér bekapcsolása/. Kombinált szállítási formák fejlesztése. Kommunikációs információs rendszerek központjának összekapcsolva a logisztikai központtal.


kiépítése,

6

4. Térségi és regionális programok alkalmazása a döntéshozatal során

a., b., c.,

Települési kapcsolatok javítása, konkrét célokra alapozott együttműködésének kialakítása. Fejlesztési programok térségi, regionális összehangolása. Európai integrációt elősegítő partnerség. pld.: -ökotérség -regionális együttműködés az idegenforgalomban

5. A térségi, helyi identitás fejlesztése, területfejlesztési intézményrendszer kiépítése a területi- gazdasági- társadalmi kohézió erősítésével

a., b., c., d., e., f., g., h., i., j., k.,

Területi- gazdasági- társadalmi kohézió erősítése térségi és regionális szervezetek között, partneri viszony kiépítése. Felsőoktatási és kutatás-fejlesztési integráció. Új oktatási, képzési-tanácsadói lehetőségek fejlesztése, szak- és átképzések. Kulturális javak megőrzése, bővítése, nemzetközi együttműködések kiszélesítése, élővé tétele. A természeti és kulturális értékekhez egyaránt kötődő idegenforgalom fejlesztése. Társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése. Egészségügyi intézményrendszer fejlesztése. Közbiztonság javítása. Civil társadalom együttműködése. Imázsteremtés és területi marketing. Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás működtetése.


7

C. Feladatok 2011-2014 évek feladatai ágazatonként

I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS 1./ Ipar Az előző tervezési időszakban az Önkormányzat tulajdonában lévő iparterületek Ipari Park címet nyertek, továbbá elkezdődött a területek közműellátásának fejlesztése, mintegy 300 millió forint értékű beruházás valósult meg. A város gazdaságának fejlesztése azonban ennél tágabb körben történő gondolkodást igényel, tekintettel a régió ipari fejlődésére és a Mercedes gyár közelségére. A fejlesztés következő lépései: •

Az Ipari Park közművesítésének II. üteme Az Ipari Park működéséhez valamint teljes terület értékesíthetősége miatt alapvetően szükséges az úthálózat, közúthálózati kapcsolatrendszer és nagy kapacitású közműhálózat kialakítása, fejlesztése.

•

A terület vasúti megközelíthetőségének (iparvágány) előkészítése és fejlesztése A befektetői érdeklődés egy része kifejezetten épít meglévő vagy előkészített iparvasúti kapcsolatra. Az Ipari Park kiváló adottságokkal rendelkezik a szomszédos rendező pályaudvar miatt. Az iparvasúti kapcsolat megteremtéséhez szükséges előkészítő munkák elvégzése mindenképpen szükséges (érintett területek megszerzésének előkészítése, engedélyezési tervek elkészítése, pályázat elkészítése).

•

A Kiskunfélegyházi áruforgalomba

Repülőtér

bekapcsolása

a

személy

és

A repülőtér fejlesztésével lehetőség nyílik az ipari és kereskedelmi tevékenységeket folytató vállalkozásoknak, hogy gyorsabban és kényelmesebben bonyolítsák üzleti utazásaikat illetve a kisebb mennyiségű és sürgős szállításaikat. •

A rendelkezésre álló külső infrastruktúra feltérképezése, fejlesztése A fejlesztés alapköve Kiskunfélegyháza iparfejlesztési stratégiájának kidolgozása, amely a konkrét fejlesztési lépéseket meghatározza. A stratégia kialakításához szükséges elkészíteni az ipari és gazdasági tevékenységek


8 végzésére alkalmas ingatlanok vonatkozásában ingatlankatasztert, továbbá egy egységes, közműszolgáltatókkal egyeztetett közműtérképet és annak fejlesztési lehetőségeit tartalmazó tanulmányt, valamint Kiskunfélegyháza város forgalmi rendjét tartalmazó naprakész térképet. •

Foglalkoztatás támogatása Elsődleges cél a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése, valamint a magasan kvalifikált munkavállalók hosszútávra szóló letelepedésének megkönnyítése. Az iparterületek fejlesztésével, alapinfrastruktúra kialakításával kívánja az önkormányzat a várost vonzóvá tenni újabb munkahelyteremtő vállalkozások, befektetők számára. A munkahelyteremtés célja, hogy visszatérésre ösztönözze a városból elszármazott képzett fiatalokat, a munkalehetőségek, a lakáshoz jutás feltételeinek és egyéb szabadidős lehetőségek megteremtésével. Meg kell vizsgálni a foglalkoztatás bővítésének lehetőségeit, amely a helyi munkaerő foglalkoztatására, és a pályakezdők foglalkoztatására irányulna.

•

Kiskunfélegyházi Munkaerő-piaci Informatikai Adatbázis létrehozása Az Ipari Park sikere jelentős részben munkahelyek számán mérhető. A parkba betelepülő vállalkozásoknak, nagyobb kiterjedésben a település vállalkozásainak jelenleg nincs információja a település és tágabban a térség munkaerő-bázisáról. A valódi munkaerőpiaci helyzetkép nagyban hozzájárulna, hogy a térség foglalkoztatási problémáit leghatékonyabban megoldó gazdasági szerkezet alakuljon ki.

•

Az Ipari Park marketing Az ipari park eddigi és tervezett ráfordítása szükségessé teszik, a mielőbbi bevételek realizálását, amely rövidtávon ingatlanok értékesítését jelentik. Az aktív betelepülés-szervezés és aktív marketing kommunikáció alapvetően szükséges a várt betelepülési terv végrehajtásához.

2./ Mezőgazdaság Előre kell bocsátani, hogy a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos feladatok elsősorban Állami feladatok, az Önkormányzatoknak feladat és hatásköre nincs, vagy nagyon kevés a témával kapcsolatosan. Mivel azonban Kiskunfélegyháza Városa földrajzi elhelyezkedéséből adódóan főleg mezőgazdasági jellegű város, az itt élő, mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozók, valamint a külterületen élő emberek életkörülményeinek javításában, továbbiakban is segítséget kíván nyújtani Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata. Az Európai Unió által a magyar mezőgazdaság fejlesztését biztosított források elérése a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiírt pályázatok útján D:\dokumentumok\koncepciok\koncepciok_gazdasagiesmunkaprogram_2011_2014.doc

9 lehetséges. Ennek érdekében a továbbiakban tovább kell erősíteni a kapcsolatot minden olyan intézménnyel, amelyek a pályázati lehetőségekről azok feltételeiről felvilágosítást tudnak adni ( Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal ). A kapott információk birtokában törekedni kell az információk mihamarabb, és minél nagyobb körben történő eljuttatására. Pl. Gazdafórumok szervezése, pályázati lehetőség, termelés technológiai, növényvédelmi, környezetvédelmi adózási változások témakörben, lehetőleg külsős előadó bevonásával. A tájékoztatók, fórumok megtartását elsősorban a fő gazdasági időszakon kívül kell megszervezni. Helyszín lehet a Polgármesteri Hivatal, de ha lehet, törekedni kell a szorosabb kapcsolat kialakítása érdekében az életszerűbb, külterületi lehetőségeket kihasználni (Gazdakörök, működő mg. majorok ). A városnak a mezőgazdasági vállalkozókkal, őstermelőkkel kialakult jó kapcsolatának további erősítése érdekében biztosítani kell a város honlapján egy linket, amelyen minden olyan mezőgazdasággal kapcsolatos szűrt információ megtalálható, amely közvetlen érinti a helyi gazdákat. Fontosnak tartjuk, hogy ne csak az egyedi projektek előkészítésében és forrásainak megteremtésében tudjunk hatékonyan közreműködni, hanem a kistérségi szintű együttműködések kialakítását is elősegíthessük. A kialakult partnerség lehetővé teszi az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program forrásainak hatékony felhasználását; valamint az Új Széchenyi-terv nyújtotta lehetőségek kihasználását. Középtávú célként a térség alternatív jövedelemszerző képességének erősítését, többek között a megújuló energiaforrásainak előállítását és hasznosítását célzó fejlesztéseket tűztük ki, ebben az önkormányzat feladatának az információk gyűjtését és terjesztését, valamint azoknak a kezdeményezéseknek a részletes kidolgozását tekintjük, amelyek térségi gazdaságfejlesztő hatással bírnak, és a foglalkoztatás lehetőségét bővítik. Az eddigi gyakorlatot folytatva továbbra is elő kell segíteni a mezőgazdaságból élők lehetőségeinek javítását. Fokozni kell a kapcsolattartást a megyei, regionális, és az országos szervekkel. Tovább kell folytatni az érdeklődők tájékoztatását a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal által általában télen szervezett gazdaképzésekhez ( ezüstkalászos, aranykalász gazdatanfolyam, növényvédelmi továbbképzés ). Amennyiben igény merül fel, segítséget kell nyújtani a gazdáknak szaktudásuk, egyéb mezőgazdasági ismereteik növelése érdekében ( élelmiszeripari, termékfeldolgozás ). Ennek érdekében a továbbképzések témaköreinek meghatározásában, valamint az oktatás megszervezésébe a Mezőgazdasági Szakmunkásképzővel közösen kell együttműködni. Szorgalmazni szükséges a magángazdálkodók által előállított zöldségek, primőrök helyben történő feldolgozását. D:\dokumentumok\koncepciok\koncepciok_gazdasagiesmunkaprogram_2011_2014.doc

10 Szükséges a mezőgazdasági termelők segítése pályázati információkkal.

3./ Turizmus és idegenforgalom A térségi turizmusfejlesztési program megvalósításának legmarkánsabb eleme a kiskunfélegyházi gyógyvíz turisztikai célú hasznosításának elősegítése. Ennek megvalósításaként a turisztikai vonzerővel is bíró fürdőcentrum, az önkormányzati szerepvállalással elindított fejlesztést folytatva, a működő tőke és pályázati források jelentős bevonásával valósítható meg. Kapcsolódó beruházásként a kerékpárutak építése a térség turisztikai kínálatának egy programcsomagban történő piacra vitelét támogatja. A projekt sikerét az előkészítés szakaszában befektetési kiadvány, a megvalósítás után a turisztikai kínálatról szóló kiadvány segítheti. Fontos cél továbbá a kistérségi önkormányzatok együttműködésével a kistérségben található idegenforgalmi látványosságok, értékek közös bemutatása, programcsomagok, szolgáltatáscsomagok összeállítása. A csomagok kialakításához kistérségi együttműködés szükséges, mely együttműködést érdemes további kistérségekre (Kiskunhalas és Kiskunmajsa) is kibővíteni. A kistérségek együttműködése megvalósulhat az Új Széchenyi Terv keretén belül turisztikai desztináció menedzsment szervezetek létrehozása által. A fenti célok eléréséhez szükséges a kistérségi turizmusfejlesztési stratégia megújítása, hiszen részletes helyzetelemzés után alakítható ki hatékony marketing terv.

II. HUMÁN INFRASTRUKTÚRA 1./ Egészségügy A város lakosságának egészségi állapotát nagyon sok tényező – természeti, társadalmi és gazdasági körülmény – jelentősen és egész életen át befolyásolják, ezért az egészségpolitika nem lehet független az egészség társadalmi és gazdasági tényezőitől. A városban működő egészségügyi ellátórendszer alapvető feladata a lakosság egészségi (testi, szellemi és szociális jóléti) állapotának helyreállítása, a munkaképesség megőrzése, mindezek eléréséért az egészségi állapotot veszélyeztető tényezők, hatások elleni eredményes küzdelem. A helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított - 1990. évi LXV. tv. (továbbiakban: Ötv.) 8. §. (4) bekezdése értelmében a települési önkormányzat köteles gondoskodni - többek között - az egészségügyi alapellátásról.


11 Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Tv. 152. §. (1) bekezdése sorolja fel az egészségügyi alapellátás körébe tartozó feladatokat, amelyek: • • • • •

háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás fogorvosi ellátás az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás védőnői ellátás iskola-egészségügyi ellátás.

A fenti feladatokon túl a települési önkormányzat a településen lakók alapellátása körében kijelöli az ellátási körzetek határait is. A jelenlegi 6 gyermek, 13 felnőtt háziorvosi körzet, illetve a 7 fogászati körzet határait nem indokolt módosítani. Az Önkormányzathoz rendelt területi ellátási kötelezettség nem szükségszerűen jelent kötelezettséget saját tulajdonú szolgáltatók működtetésére, az ellátási feladat kiszerződése jogszabályban biztosított, ez városunkban teljes körűen megvalósult a háziorvosi és a házi gyermekorvosi ellátásban, ezért e praxisok teljes mértékben funkcionálisan privatizáltak, ezen túlmenően a fogászati illetőleg a központi háziorvosi ügyeleti ellátás is privatizált. Az önkormányzati tulajdonú rendelőkben, vagy gyógyszertárak által biztosított rendelőben önkormányzati tulajdonú, vagy már a háziorvosok tulajdonában lévő eszközökkel, az OEP-pel szerződésben lévő vállalkozó háziorvos és házi gyermekorvos nyújtja az ellátást. A jelenleg érvényes finanszírozási rendszer csak a működési költségeket biztosítja. Az intézmény fenntartó tulajdonosok kötelessége – Önkormányzat – az egészségügyi törvényben meghatározottak szerint a tárgyi eszközök biztosítása. Az elmúlt években jellemző volt a praxisváltás, a praxisváltásokra a volt háziorvosok életkora miatt került sor. Megfontolás tárgyává kell tenni, amennyiben a magasabb szintű jogszabályok ismételten lehetővé teszik, hogy a korábban már jól működő eszköz- és ingatlan támogatás újabb bevezetése esetén a meglévő vállalkozói szerződéseket felülvizsgáljuk. Ennek értelmében a külön jogszabályban meghatározott szakmai minimumfeltételek közé tartozó eszközök, a kulturált betegfogadást szolgáló berendezési tárgyak beszerzését, illetve folyamatos pótlását az orvosok a szerződésben vállalják át. A külterületi lakosság betegközeli ellátásának megteremtése érdekében a Kiskunfélegyháza, XI. körzet T. 1. szám alatt kialakításra került egy háziorvosi rendelő, melyben jelenleg 4 háziorvos meghatározott óraszámban lát el háziorvosi rendelést. Ezen ellátást a továbbiakban is biztosítani kívánjuk, ugyanakkor amennyiben a felnőtt háziorvosok közül igény merül fel a külterületi rendelőbe való praxisjog gyakorlására, abban az esetben ezt biztosítani kell. A központi háziorvosi ügyelet kistérségi szinten működik, vállalkozási formában. E feladatot továbbra is vállalkozási formában kívánjuk működtetni, a sikeres közbeszerzési eljárás lebonyolítását követően. A pályázati kiírás összhangban van a D:\dokumentumok\koncepciok\koncepciok_gazdasagiesmunkaprogram_2011_2014.doc

12 Semmelweis tervben megfogalmazott elvárással, mely szerint az OMSZ-hez centralizált egységes diszpécseri, és ehhez kapcsolódó ügyeleti rendszer megszervezése. A védőnői ellátás területén a területi, ill. az iskolai védőnők feladatai a jogszabályi környezetnek köszönhetően világosan elhatárolhatók. Az iskolai védőnők tevékenységét szervesen beleilleszteni szükséges az iskolai programokba, hiszen már helyileg is elérhetőek az oktatási intézményekben. A képviselőtestületi döntés végrehajtásra vár, a védőnői szolgálat kiszervezésének lebonyolítása miatt. A cél illetőleg megoldandó feladat az alapellátást biztosító szolgáltatók, és a Városi Kórház, illetőleg a Megyei Kórház közötti informatikai összeköttetés megteremtése a betegellátás minőségi színvonalának emelése érdekében. Az alapellátás egyéb szereplőinek, például védőnő, iskolaorvos, fontos szerepe van a megelőzés fontosságára való figyelemfelhívásban, illetve ösztönözni kell a lakosság szűréseken való részvételét. A./ Járóbeteg-ellátás – Gondozóintézetek: Cél: a továbbiakban is a betegek kényelmét szolgáló egy telephelyes ellátás, a minimumfeltétek betartása, a szakmai színvonal emelése, a várakozási idő további csökkentése. A műszerpark felújítását folyamatosan biztosítani kell. Az információs rendszer megújításra került mind a hardver, mind a szoftver oldalon. A rendszerben keletkező információkat célszerű minden szereplő számára hozzáférhetővé tenni, megfelelő informatikai biztonsági korlátok beiktatásával. A járóbeteg ellátás szakmai színvonalának emelése érdekében feladatunk az optimális betegellátás hátterének kialakítása, a betegutak és a várakozási idők lerövidítése. Ennek érdekében kiterjedtebbé kell tenni a telefonon való időegyeztetést, a várólistát, illetve ha a személyi feltételek illetve gazdaságossági szempontok azt lehetővé teszik, a legzsúfoltabb szakrendelések esetében kérni kell a szerződött rendelési óra növelését. Mivel a betegellátás súlypontja a fekvőbetegből a járóbeteg felé tevődik át, mindez a diagnosztika fejlesztési igényét vonja maga után, ill. teszi szükségessé. Figyelemmel a fekvőbeteg ellátás struktúrájának átalakítására, új ellátásként megjelent a gyermek járóbeteg szakrendelés.

B./ Fekvőbeteg-ellátás: A jogszabályi környezet, illetőleg a finanszírozási jogszabályi kötöttségek miatt 2010. október 1-jétől az intézmény fekvőbeteg ellátó struktúrája megváltozott. Közreműködői szerződés megkötésének eredményeként – megyei kórházzal – az aktív fekvőbeteg ellátás Kecskeméten történik, és a Városi Kórház elsősorban D:\dokumentumok\koncepciok\koncepciok_gazdasagiesmunkaprogram_2011_2014.doc

13 rehabilitációs és krónikus ellátást biztosít a betegek számára. Lényeges változás, hogy a rehabilitációs ellátás tekintetében a Kórház ellátási területe az egész megyére kiterjed. A következő évek feladata: • cél: hogy mindenki betegségétől és anyagi helyzetétől függetlenül egyforma eséllyel férjen hozzá a szükséges egészségügyi ellátáshoz, • a betegjogok megfelelő érvényesítése, a betegek esetleges kiszolgáltatottságának csökkentése, az emberi méltóság megőrzése, az egészségügyi ellátásban kiemelt cél, de az ellátó intézmény, illetve kezelőorvos szabad megválasztását is biztosítani kell, • a struktúra folyamatos figyelemmel kísérése, • szükséges az üzleti célú hasznosítások bővítése, a jelenlegiek felülvizsgálata, ill. mindazon vállalkozások, elképzelések támogatása a Városi Kórház területén, amelyek szervesen illeszthetőek az egészségügyi ellátáshoz, • energiatakarékos megoldások bevezetése, • aktív fekvőbeteg ellátás ismételt biztosítása, illetve lehetőség szerinti kiváltása pl. egynapos sebészeti ellátások fejlesztésével • gyógyfürdő funkció további erősítése, • járó- és fekvőbeteg ellátás minőségi színvonalának javítása, emelése, • gyógyfürdő funkcióhoz illeszkedő, minden olyan vállalkozásnak helyet teremteni a Kórház területén belül bérbeadási lehetőséggel, amely az ellátás színvonalát emelné, • rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése, a meglévő kapacitások maximális kihasználása, • uniós és hazai pályázati pénzforrások felhasználásával a meglévő épületek felújítása, korszerűsítése, bővítése, • ágykihasználás folyamatos figyelemmel kísérése, a maximális kihasználtság érdekében, • szabad kapacitások bérbeadása, • a jogszabályi keretek között a térítési díjból származó bevételek növelése, • a finanszírozás maximális kihasználása érdekében a kódolás pontos végzése, megfelelő kontroll mellett. Ahhoz, hogy a Kórház épületei megfeleljenek a minimumfeltételek elvárásainak, a jelenlegi épületek rekonstrukciója szükséges. Az épületek felújítása az egyik legfontosabb feladat, különös tekintettel az energiatakarékos és környezetkímélő rendszerek alkalmazására. Törekedni kell a Kórház rehabilitációs szolgáltatásai tekintetében, hogy a Városi Kórház regionális szerepe megerősödjön. Jelenleg folyamatban van az egészségügyi struktúra felülvizsgálata, a Kormány a Semmelweis terv keretében kívánja az egészségügyi ellátás szerkezetét és jogszabályi környezetét módosítani. A kormányzati konszolidációs, reorganizációs program, valamint a várhatóan hamarosan elfogadásra kerülő új jogi szabályozás az D:\dokumentumok\koncepciok\koncepciok_gazdasagiesmunkaprogram_2011_2014.doc

14 önkormányzat által nyújtott szükségessé folyamatosan.

egészségügyi

szolgáltatások

átgondolását

teszi

Az Önkormányzat ösztönöz minden olyan programot, mely a dohányzás visszaszorítása, az alkohol és drog megelőzése, az egészséges táplálkozás, az aktív testmozgás elterjesztése, és a népegészségügyi szűrővizsgálatok kiterjesztését célozza meg.

2./ Közoktatás A közoktatás egyik legfontosabb célja az élethosszig tartó tanulás megalapozása, amely a közoktatás teljes időszakában történik, beleértve az iskola előtti nevelés szakaszát is. E cél érdekében a közoktatásban azokat a kulcsfontosságú készségeket, képességeket kell fejleszteni és megerősíteni, amelyek alkalmassá teszik a gyermekeket, fiatalokat arra, hogy egész életük során alkalmazkodni tudjanak az új helyzetekhez, hogy aktív módon bekapcsolódhassanak a társadalom életébe. Európában, így Magyarországon is rohamléptekkel épül ki a tudásalapú társadalom és a tudásközpontú gazdaság. Ezért minden eddiginél fontosabbá vált, hogy mindenki naprakész információkhoz és korszerű tudáshoz jusson, s az ezek hatékony, intelligens felhasználásához szükséges motivációt és képességeket megszerezze. A gazdasági növekedés, a versenyképesség kulcsa, az információ birtoklása, a tudás alapú termelés, a tudástermékek eladása. Az Internet rohamos terjedése olyan tömegű információ elérését teszi lehetővé, amelynek következtében gyökeresen átalakul a nevelés-oktatás filozófiája, tartalma, módszere (pl.: „kinyílik az iskola”, távoktatás, stb.), melyhez, mint intézményfenntartónak folyamatosan alkalmazkodni kell. Az iskolának arra kell megtanítani a diákjait, hogy hogyan válasszon az információk sokaságából, hogyan találja meg az arányokat a „rész és az egész”, a „fontos és kevésbé fontos” információk között, hogy lássa a lényeget, az ok és okozati összefüggéseket. A legfontosabb képesség, amellyel a harmadik évezred polgárainak rendelkezniük kell, az önálló ismeretszerzés képessége. A diákoknak nemcsak a tananyagot, hanem a tanulást és a tanultak alkotó felhasználásának képességét kell átadnunk. Ez újfajta szakmai kihívások elé állította és állítja a magyarországi iskolákat, és az ott dolgozó pedagógusokat. Az információs és kommunikációs technológiára épülő oktatásban különösen fontos a pedagógusok képzése, továbbképzése. Kulcsfontosságú, hogy a tanárok megfelelő informatikai és módszertani kompetenciával rendelkezzenek, valamint hogy a jó példák és figyelemre méltó eredmények széleskörűen ismertek és hozzáférhetők legyenek. Az általános iskolai szolgáltatások kistérségi szintű, településközi racionalizálása és harmonizálása ezen a területen is hatékonyabb, összehangoltabb és jobban szervezett oktatási szolgáltatások kialakítását eredményezheti. D:\dokumentumok\koncepciok\koncepciok_gazdasagiesmunkaprogram_2011_2014.doc

15 A nevelési-oktatási intézmények kistérségi társulásba történő bevonása folyamatban van. A költségvetés szűkössége miatt az elmúlt évtizedekben befektetett pénzösszegek szinte még az épülete szintentartására sem voltak elegendőek. A műszaki állapot felmérés folyamatosan zajlik, a felújítások és beruházások ütemterv szerint valósulnak meg. A Darvas J. Általános Iskola egy 230 millió forintos pályázatnak köszönhetően megújult 2006-ban. Az elmúlt években jelentős számú pályázat segítette oktatási intézményeink felújítását, megújítását, például a a nagyobbak pályázati beruházások közül: a Kossuth Lajos Szakközépiskola és Szakiskola felújítása, a könyvtár rekonstrukciója, Százszorszép óvoda nyílászáróinak cseréje, az Öreglaktanya tetőfelújítása, illetve igen jelentős támogatással valósult meg a TKIKI Batthyány Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola felújítása és bővítése. A város gazdálkodásának élénkítése, versenyképességének javítása érdekében az oktatási, képzési rendszerünknek biztosítania kell a foglalkoztatás szempontjából meghatározó készségek és képességek elsajátítását. Az oktatási rendszernek a kötelező minimum tantervi óraszámon felül törekedni kell a kommunikációs készségek fejlesztésére. A hátrányos helyzetű, a roma származású és a sajátos nevelési igényű gyermekek, fiatalok esélyegyenlőségének érvényesítése érdekében továbbra is működtetni kell intézményeinkben a felzárkóztató, tehetséggondozó programokat. A szakképző intézmények szakmai mobilitásának javításával, alkalmazkodóképességének fokozásával meg kell felelnünk a régió munkaerő-piaci igényeinek. Ehhez keressük a legkedvezőbb feltételeket a meglévő Többcélú Integrált Szakképző Központokban, mellyel az együttműködés az elmúlt évek során zavartalanul folyt. A korszerű multimédiás eszközök mellett elengedhetetlenül fontos szerepet kell továbbra is biztosítani az idegen nyelvi ismeret megszerzésének. A nyelvi oktatás és a nyelvi tudás kérdése az Európai Uniós csatlakozás során meghatározó fontosságú lett a kommunikációban, ezért szorgalmazni és ösztönözni kell az iskolai mellett a felnőtt nyelvoktatást is, melynek keretében már a Facultas Alapítvány szervezésében és koordinálásában Kiskunfélegyházán nyelvvizsgaközpont kezdte meg működését. Az oktatás struktúrájának kialakítása és működtetése során még nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a tanulók korszerű, piacképes tudást szerezzenek, olyan tudást, amellyel munkába állási esélyeik, életesélyeik javulnak, illetve igazodnak a város és térsége munkaadóinak igényeihez. Az óvodai nevelés intézményrendszer átszervezése évek óta folyamatban van. A Képviselőtestület döntött a város fenntartásában lévő három óvoda /jelenleg tíz tagóvoda/ szervezeti összevonásáról, valamint a Dózsa Gy. Utcai Óvoda Kossuth D:\dokumentumok\koncepciok\koncepciok_gazdasagiesmunkaprogram_2011_2014.doc

16 utcai tagóvodájának 2008. szeptemberére történő megszüntetéséről. Az óvodák összevonása hatékonynak bizonyult, a továbbiakban is nagy figyelmet fordítunk a feladat ellátási színvonalának növelésére, illetve a gyerekek számára a minél jobb és teljesebb óvodai körülmények kialakítására. Általános iskolai oktatás A Képviselőtestület döntött az általános iskolák szervezeti összevonásáról is. Ez alapján a Dózsa Gy. Általános Iskola, a József Attila Általános Iskola és a Platán Utcai Általános Iskola egy összevont intézményt képez, a Darvas J. Általános Iskola pedig a Bankfalui Általános Iskolával kerül integrációba, illetve az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat egy egységet képez. A TKIKI /Batthyány L. Általános Iskola és a Művészeti Alapiskola/ a 2002-ben kialakított struktúrával működik tovább, a megújult, felújított és egy emelettel kibővített iskolaépületben már egy székhelyen valósulhat meg az eredetileg három telephellyel működő oktatás. A középiskolai oktatásban a közoktatás fejlesztési programban meghatározottak szerint folytatjuk a gimnáziumban az emeltszintű idegen nyelvi oktatást, az informatikai oktatást és az országban egyedülálló eredményekkel büszkélkedő távoktatást. A szakközépiskolákban és szakiskolákban többféle szakirány közül lehet választani. Ehhez biztosítani kell a korszerű szakmai alapozó ismeretek elsajátítását, az emelt szintű nyelvoktatást és a informatikai oktatást, de természetesen a jól kiépített és felszerelt gyakorlati oktatási helyek is jelentős szerepet kapnak, jelentős szerepet kellene, hogy kapjanak a fejlesztések területén. A Képviselőtestület 2007. évi határozatával döntött arról, hogy a Móra Ferenc Gimnázium mellett szakközépiskoláit sem adja át megyei fenntartásba, viszont a szakképzés rendszerét átalakította, és folyamatosan alakítja azzal, hogy integrált szakképző intézményt hozott létre három szakközépiskola összevonásával /Kossuth KSZI, Mezőgazdasági KSZI, Közgazdasági SZKI/. A Petőfi S. Gépészeti Szakközépiskolát alapítványi fenntartásba adta. Az összevont szakképző intézmény az elmúlt évek alatt bizonyítottan jó döntés volt, hiszen a gazdasági mutatók azt bizonyítják, hogy olcsóbbá vált a működési költsége, és az oktatók lehetőséget kaptak az iskolák közötti áttanításra is, mely költséghatékonynak mutatkozik, és az oktatás minőségi növekedését is magával hozza. Az Euroszféra Oktatási Alapítvány ügyvezető igazgatója 2004 decemberében kereste meg a város önkormányzatát azzal a céllal, hogy városunkban magángimnázium, majd erre épülően főiskolai képzés induljon az Öreglaktanyában. 2006 szeptemberében a gimnáziumi képzés elindult a Petőfi S. Gépészeti Szakközépiskola termeiben, de az alapítvány vezetésében bekövetkezett személyi változások, illetve az oda járó diákok csekély száma miatt a magángimnáziumi oktatás városunkban megszűnt. 2009-ben a Facultas Alapítvány által működtetett Facultas Felsőoktatási Centrum szervezésében a veszprémi Pannon Egyetem Kiskunféleghyázán elindította a politikai tanácsadó másoddiplomás levelező képzését, 2010-ben pedig a nemzetközi D:\dokumentumok\koncepciok\koncepciok_gazdasagiesmunkaprogram_2011_2014.doc

17 tanulmányok alapképzést. A tervek szerint a 2011/12-es tanévben már a Pannon Egyetem nemzetközi tanulmányok szakának nappali tagozatos képzése is indul, és a Szolnoki Főiskola három nappali és levelező tagozatos képzéssel bővíti a félegyházi egyetemi és főiskola képzési kínálatot: kereskedelme és marketing, nemzetközi gazdálkodás és a turizmus és vendéglátás képzési lehetőségeivel. A felsőfokú képzés /úgynevezett OKJ-s képzések/ tekintetében továbbra is támogatjuk a jelenlegi képzési formákat, és a mindenkori piaci igényeknek megfelelő képzési profilokat helyezzük előtérbe. A közszolgáltatások körében továbbra is fontosnak tartjuk a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodást, elsősorban a Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat közreműködésével, annak érdekében hogy a fiatalokat minél jobban be tudjuk vonni a közéletbe, hogy programjukat közvetlenül segíteni tudjuk abból a célból, hogy a gyermek és ifjúsági korosztály igényei megjelenjenek az önkormányzat ifjúságot érintő döntéseinek meghozatala során. A felvázoltakon felül oktatási koncepció részletezi a nevelési-oktatási intézmények feladatait, valamint az intézmények és a fenntartó kapcsolatát.

3./ Szociálpolitika Cél: •

• • •

Az Önkormányzat számára a helyi önkormányzatokról szóló 1990. év LXV. törvény (továbbiakban Ötv.), a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény(továbbiakban Szt.), valamint a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) által előírt ellátási kötelezettségek teljesítése. Az ellátásra szorulók szociális biztonságának megteremtése. A szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások ellátottakhoz történő közelebb kerülése. A szociális ellátórendszer a városban biztonságot, stabilitást, kiszámítható lehetőséget kell hogy nyújtson.

Szükségesség: Az Ötv., az Szt. és a Gyvt. a települési önkormányzatokat az intézményi ellátások biztosítására a lakosságszám függvényében kötelezi. Városunkban kötelező jelleggel ez egyes alapellátási feladatok megvalósítását jelenti, ami jelentős és költségigényes feladat. Az intézmények tekintetében elmondható, hogy szükség van az alapellátási feladatok megerősítésére annak érdekében, hogy a rászorulók minél tovább saját otthonukban, saját környezetükben élhessenek. Megvalósulás: • Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata, mint fenntartó a lakosság gyermekjóléti és szociális szolgáltatási feladatait két intézmény keretein belül biztosítja. D:\dokumentumok\koncepciok\koncepciok_gazdasagiesmunkaprogram_2011_2014.doc

18

Ezen intézmények: Kapocs Szociális, Gyermekvédelmi és Egészségügyi Intézmény Szivárvány Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézmény. Mindkét intézmény több telephelyen látja el az önkormányzat kötelező gyermekjóléti és szociális feladatait, illetve a Szivárvány Intézmény önként vállalt (szak-) feladatot is ellát. •

Kiskunfélegyháza város tekintetében szinte valamennyi szociális és gyermekjóléti alapellátási feladat ellátásra kerül. Ezen kötelező önkormányzati feladatok ellátásában nem állami fenntartók is közreműködnek, ezzel biztosítani lehet, hogy Kiskunfélegyházán minden alapellátási feladat megvalósulásra kerüljön, és városunk lakóit teljes ellátó rendszer láthassa el, megakadályozva annak lehetőségét, hogy valaki ellátás nélkül maradjon. A városban a gyermekek napközbeni ellátását nyolc, vállalkozási formában működő családi napközi látja el, 54 férőhely biztosításával. Szociális ellátások területén 2010 évtől egy nonprofit kft fogyatékkal élők nappali intézményét működtet 32 férőhellyel,illetve egy másik fenntartó támogató szolgálatot biztosít.

Kapocs Szociális, Gyermekvédelmi és Egészségügyi Intézmény Kiskunfélegyházán a lakosság gyermekjóléti és szociális szolgáltatási feladatait 5 telephelyén látja el, illetve 6 település tekintetében kistérségi feladatokat is ellát, szolgáltatásai az ágazati jogszabályok által előírt kötelező feladatok. Az intézmény szolgáltatásai az évek során bizonyították létjogosultságukat. Az intézmény hét önálló szakmai egységgel rendelkezik, melyek az alábbiak: I.

Gyermekjóléti ellátási formák

Gyermekjóléti Szolgálat – Módszertani feladatok ((6100 Kiskunfélegyháza, Hunyadi u. 6.) A Gyermekjóléti Szolgálat ellátási területe - kistérségi feladatellátás okán - kiterjed Gátér, Pálmonostora, Petőfiszállás, Kunszállás, Fülöpjakab és Tiszaalpár települések közigazgatási területére. Megvalósítandó feladat: Olyan anyagi források és támogató szolgáltatások felkutatása (pl. ösztöndíj), amik lehetővé teszik a rossz szociális körülményekből fakadó hátrányok leküzdését. Szabadidős programok szervezése, amiket a rossz szociális helyzetben lévő szülők önerőből nem tudnak biztosítani gyermekeik számára A Szolgálatnak nagy szükség lenne pszichológus és jogász segítségére.


19

Helyettes Szülő Kiskunfélegyháza Város közigazgatási területén állandó lakcímmel rendelkező családok részére nyújt ellátást. A Helyettes Szülő a családban élő gyermek gondozását saját háztartásában biztosítja. A Gyermekjóléti Szolgálat által az alapellátás- illve védelembe vétel során készítet egyéni gondozási, nevelési tervet. Bölcsőde I. (6100 Kiskunfélegyháza, Dankó P. u. 4-6.) Bölcsőde II. (6100 Kiskunfélegyháza, Darvas J. tér 12.) 2007. április 01. napjával a Kuckó Bölcsőde megszüntetésre került és a bölcsődei feladatellátás beintegrálódott a Kapocs Intézménybe. Az intézmény a 0-3 éves korosztály napközbeni ellátását biztosítja két telephelyen, 50+60 férőhelyen. Az I. sz. Bölcsődében az elmúlt években megvalósításra került a gyermekek korai fejlesztése, gondozása, a sérült gyermekek integrált csoportban történő ellátása A II. sz. Bölcsődében Játszócsoport működik. Az elmúlt évekhez hasonlóan fokozatosan próbálják szélesíteni a szolgáltatások körét, ezzel segítséget nyújtva a szülőknek gyermekeik otthoni ellátásához. Megvalósítandó feladat: a bölcsőde 110 férőhelye kihasználtsága vonatkozásában elmondható, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan még mindig vannak kielégítetlen igények és ezek száma egyre nő. A bölcsődék tekintetében az akadálymentesítés, a fűtés korszerűsítése, a konvektorhoz a fa védőrácsok elkészítése, a nyílászárók javítása, az udvari játékok felújítása, illetve a tárgyi eszközök- valamint textíliák pótlása szinte elengedhetetlen. Családok Átmeneti Otthona (6100 Kiskunfélegyháza, Nyomás V. T. 5.) A Családok Átmeneti Otthonában a férőhelyszám 2010 évben 25 főről 40 főre bővült. Jelenleg is várólistát működtet az intézmény, amelyre olyan családok kerülnek fel, akik Kiskunfélegyháza város közigazgatási területén állandó lakcímmel rendelkeznek, családi krízis következtében bántalmazás, fenyegetés miatt védelmet keresnek. Megvalósítandó feladat: Javaslatként szerepel az elkövetkezendő négy évre az épülethez tartozó szabad, kihasználatlan terület bérbeadása, esetleges művelése. A megemelkedett közüzemi díjak figyelembevételével a szállásdíj csekély mértékben történő emelését megfontolni szükséges. Kötelező önkormányzati feladat a gyermekek átmeneti otthonának kialakítása, amely az elmúlt években nem valósult meg városunkban. Ezen ellátási forma keretében azon gyermekek ellátásáról kellene gondoskodni, akinek a szülei átmenetileg nem képesek gyermekeiket ellátni. Megjegyzendő, hogy bár jogszabályi kötelezettségből fakadó feladatot nem lát el önkormányzatunk, ezek a gyermekek nem esnek ki a védőrendszerből, nem maradnak ellátatlanul, hiszen mind a családok átmeneti otthona, mind a helyettes szülői hálózat ellátásában részesülhetnek.


20 II. Szociális szolgáltatások Családsegítés (6100 Kiskunfélegyháza, Hunyadi u. 6.) Ellátási területe kiterjed Tiszaalpár Község közigazgatási területére is ahol, kistérségi társulás keretében látja el a feladatot.. Megvalósítandó feladat: A jövőben amennyiben az Intézmény pénzügyi helyzete lehetővé teszi, ismét szükség van pszichológiai tanácsadás bevezetésére. A Mobil Jogsegély Program keretében az Egy Hajóban Kiemelkedően Közhasznú Alapítványon keresztül szociális rászorultságtól függően ingyenes jogi segítségnyújtás is volt a szolgálatnál, jelenleg sajnos ez a szolgáltatás jogász hiányában átmenetileg szünetel. Ígérvény van az alapítványtól, hogy amennyiben betöltik az állást újra létrejöhet ez a jó együttműködés. Természetesen, ha ez nem valósulna meg, akkor mindenképpen tervezni kell ennek pótlását, esetlegesen megkeresve más alapítványokat ez ügyben. Városunk helyzetének stabilizálódása után az ügyfelek érdekeit szem előtt tartva célszerű lenne a tavalyi évben megszűnt adósságkezelési támogatás visszaállítása. Az intézményhez forduló ügyfelek közül mind többen kérnek segítséget kifizetetlen számláik felszaporodása miatt, és nekik nagy segítséget jelentene ez a szolgáltatás. Hajléktalan Ellátás: Nappali Melegedő, Férfi Éjjeli Menedékhely, Női Éjjeli Menedékhely, Hajléktalan Személyek Férfi Átmeneti Szállása, Népkonyha (6100 Kiskunfélegyháza, Alpári út 61.) A Hajléktalan Ellátás négy szakmai egysége 2009. október 01-től működik az Alpári út 61. sz. alatt. Az Éjjeli Menedékhely 82 férfi és 43 nő számára biztosít ellátást, a Nappali Melegedő 75 férőhellyel, míg a Hajléktalan Személyek Átmeneti Szállása 10 férőhellyel működik. A Népkonyha napi 50 adag egytál ételt tud biztosítani a rászorulók számára. Megvalósítandó feladat: - kapcsolati háló bővítése - pályázatok / önerő nélküli / - súlyozott szakmai munka - munkáltatókkal kapcsolattartás - civil szervezetekkel és szakmai szervezetekkel együttműködés III. Egészségügyi szolgáltatás Védőnői Szolgálat (6100 Kiskunfélegyháza, Hunyadi u. 6.) A Védőnői Szolgálat tevékenységét területi- és iskolai-egészségügyi ellátás keretében biztosítja. Szolgáltatásuk Gátér közigazgatási területére is kiterjed. Megvalósítandó feladat: A szolgálat kiszervezése 12 védőnő tekintetében fenntartói döntés alapján folyamatban van, a sikeres kiszervezés után az intézmény a feladatot két védőnő tekintetében látja el. Az intézmény mind az 5 telephelyének vonatkozásában az épületek javításra szorulnak mind kültéri-, mind beltéri munkálatok terén, az eszközök pedig pótlásra. Az épületek tetőszerkezetének meghibásodása 3 D:\dokumentumok\koncepciok\koncepciok_gazdasagiesmunkaprogram_2011_2014.doc

21 telephelyen (Hunyadi u., Dankó P. u., Nyomás V. T. 5.) okoz óriási problémát. Szivárvány Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézmény A szociális ágazat másik intézménye a Szivárvány Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézmény, amely jelenleg 4 telephelyen működik, szociális alap és szakellátásokat biztosít. Hosszú évek tapasztalata alapján elmondható, hogy a telephelyeken elszórtan megjelenő feladatok nem láthatók el gazdaságosan, csupán az 1993-ban illetve 1998-ban épült Csanyi úti telephely épült funkciójának megfelelően. A Szivárvány Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézmény integrált intézményként működve kötelező feladatként szociális alapszolgáltatás keretében biztosítja Damjanich u. 4. szám alatti telephelyen az étkeztetést, e feladat ellátására az intézmény saját konyhával rendelkezik a Csanyi úti telephelyén. Az ellátás főként házhozszállítással történik, helyben étkezők főleg azon ellátottak akik igénybe veszik az idősek nappali ellátását is. a házi segítségnyújtás, melyben az intézmény gondozónői a napi szükséglet szerint nyújtanak segítséget az ellátását igénylő lakásán. A szolgáltatás ellátási területe –kistérségi feladatellátás okán- kiterjed Petőfiszállás és Gátér települések közigazgatási területére. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, melynek finanszírozását nyertes pályázat segítségével tudja biztosítani a fenntartó. A pályázat három évre került megkötésre, lejárta 2012. december 31. napja. Szükséges újabb pályázati kiírás esetén a finanszírozás további biztosítása érdekében pályázatot benyújtani. tanyagondnoki szolgálat, 2009 évtől két körzettel jött létre városunkban, a feladat ellátás során a minél hatékonyabb kihasználtság érdekében, folyamatosan mérik fel a tanyagondnokok a lakossági igényeket és ehhez igazodóan a körzetek területe már többször módosult. Szükséges 2 új tanyagondnoki körzet kialakítása és ehhez a tanyagondnoki szolgálat személyi feltételeinek biztosítása + 2 fő alkalmazásával 2014-ig. A tanyagondnokok részére a gépjármű vásárlás lehetőség szerint valósuljon meg, esetleg nem pályázati forrás, hanem más kedvező vásárlási lehetőség igénybevételével. idősek nappali ellátása mely feladat ellátási területe kistérségi feladatellátás okán kiterjed Tiszaalpár település közigazgatási területére. A telephely a feladat ellátására nem alkalmas, tárgyi feltételként a pihenőszoba nem biztosított az ellátottak számára, ezen okból a működést engedélyező és ellenőrző hatóság a határozatlan idejű működési engedélyt 2 évig hatályos ideiglenes működési engedélyre módosította 2011. február 22-én jogerős határozatával. Előzőek alapján a hiányzó feltétel pótlása 2013. február 22. napjáig szükséges. Móra Ferenc tér 4 szám alatti telephelyen fogyatékosok napközbeni ellátása melyet 2011 évben történő működési engedély módosításával 32 férőhelyről 40 férőhelyen biztosít az intézmény. D:\dokumentumok\koncepciok\koncepciok_gazdasagiesmunkaprogram_2011_2014.doc

22

A Szivárvány Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézmény integrált intézményként működve a fenntartó döntése alapján önként vállalt feladatként szakosított ellátás keretében biztosítja Csanyi út 3. szám alatti telephelyén emelt szintű idősek otthona ellátást. Tekintettel az emeltszintű normatíva csökkenésére, időskorú férőhellyé történő visszaminősítés szükséges, melynek végrehajtása 2010 évtől folyamatosan történik. Nádasdy utca 12. szám alatti székhelyén Idősek otthona ellátást, mely ellátással kapcsolatban elmondható, hogy a működést engedélyező és ellenőrző hatósággal kötött hatósági szerződésben foglaltak teljesítése megtörtént, a tárgyi feltételek biztosításához férőhelycsökkentéssel. A Nádasdy utcai régi konyha épület jelenleg raktárként működik. Amennyiben pályázati lehetőség lesz, a Damjanich utcai telephely beköltöztetését célszerű megvalósítani, szakmai és gazdaságossági szempontból egyaránt.

4./ Közművelődés Az elmúlt években a takarékos gazdálkodásnak és a sikeres pályázatoknak köszönhetően jelentősen mértékben bővültek városunkban a közművelődés színterei, az iskolán kívüli művelődés biztosításának színvonala. Sikerült megvalósítani a közgyűjteményt és a közművelődést befogadó épületek akadálymentesítését. A folyamatos eszközfejlesztésnek köszönhetően a szabadtéri és közösségi térben szervezésre kerülő rendezvények mára már nem igényelnek külső vállalkozóktól bérelt technikát, valamint sikerült elérni azt is, hogy más szervezők bérlik a művelődési központ eszközeit (sátor, színpad, székek, technikai berendezések, stb.), amely az intézmény bevételeit növeli. A közgyűjteményi és közművelődési feladatok hatékonyabb ellátása érdekében intézményi átszervezésre került sor, ahol a városi könyvtár és a művelődési központ szakfeladatai kerültek összevonásra. A szervezeti átalakítással olyan fejlesztések befogadására nyílik a jövőben lehetőség, amelyekkel a jogutód intézményként működő Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ szakfeladataik ellátását összehangoltabban, hatékonyabb humánerőforrás gazdálkodással, átláthatóbban, gazdaságosabban láthatja el. Az átszervezés Kiskunfélegyháza közművelődését, a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak további feltárását, megismertetésének lehetőségeit is segíti. A két területet átfogó munka jobb összehangolása a fenntartó szándéka szerint magasabb színvonalon biztosítja a helyi társadalom közösségi életének művelődését, a különböző kultúrák közötti kapcsolatok fenntartását, a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez szükséges feltételek biztosítását. Az új intézményi struktúrában lehetővé válik a személyi és tárgyi feltételek hatékonyabb kihasználása, az egységes elvek szerint történő működtetése, megtartható és gazdagítható a sajátosságokhoz igazodó programkínálat. D:\dokumentumok\koncepciok\koncepciok_gazdasagiesmunkaprogram_2011_2014.doc

23 A Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ révén alapvetően az alábbi területeken látunk el feladatokat: • Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése • Közösségi tér – igény esetén szakmai segítség – biztosítása a civil szerveződések, Közösségek részére, alapvető kulturális szolgáltatások, programajánlatok • Városi, társadalmi ünnepek szervezése, lebonyolítása • Nagyrendezvények (városi, megyei, országos, nemzetközi) szervezése, illetve abban való közreműködés • Saját szervezésű hagyományos programok /Kiskunfélegyházi Libafesztivál, Miénk itt a tér, Koronás esték, stb./ szervezése • Alaptevékenységhez kapcsolódó szaktáborok szervezése, lebonyolítása • nyári táborok szervezése, lebonyolítása • különböző civil kezdeményezések, klubok, körök befogadása, segítése, • technikai szolgáltatások elvégzése. • Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása • Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme • Könyvtári szolgáltatások

Az intézmény jelenleg két telephelyen látja el feladatait: 1. A Művelődési Központban, ahol hagyományos kulturális rendezvényeik zajlanak, /koncert, színház, színpadi műsorok, az aulában kiállítások, az emeleten esetenként nagyobb tematikus kiállítások/. Az épület felújított emeleti épületszárnyában kialakított közösségi terek a gyermek kézműves foglalkozásoknak, különböző szabadidős programoknak, tanfolyamoknak ad helyet. Itt, illetve a színházterem színpadán zajlanak a táncosok, zenekarok próbái is. A Művelődési Központ nagyon gazdag és választékos programokat, rendezvényeket biztosít a város polgárai és a hozzánk látogatók számára. Távlati célok, feladatok: Hosszú távon nagy szükség lenne a színházterem mai, korszerű technikai igényeket is kielégítő felszereltségre. Megvalósítása pályázati forrásból megvalósítható, amennyiben az állami költségvetés biztosít erre a célra forrást. Az intézményben a munkatársak folyamatosan nyomon követik a pályázatok megjelenését, amennyiben lehetőség kínálkozik, az önkormányzat, illetve a Művelődési Központ élni fog a lehetőséggel. 2. A Városi Könyvtárban, melynek feladata a kibővült szolgáltatási és dokumentumkörrel az információszerzés, a művelődés, a szabadidő eltöltése mellett az egész életen át tartó tanulás, továbbképzés, átképzés. Városi könyvtárunk a területi, kistérségi ellátásban egyre fontosabb szerepet kap, mivel nem tud minden kistelepülés könyvtárat fenntartani, igénybe veszik könyvtári szolgáltatásunkat. Legfontosabb feladata továbbra is helyi közösségünk szolgálata. D:\dokumentumok\koncepciok\koncepciok_gazdasagiesmunkaprogram_2011_2014.doc

24 Ezt a feladatot európai uniós szinten láthatja el az intézmény, miután 463 millió forintos beruházással átadásra került egy, a térséget magas színvonalon kiszolgáló, a kor követelményeit kielégítő kibővített új könyvtári épületszárny, amely a korszerű könyvtárak elvárásainak megfelelően tudásközpont funkcióval is rendelkezik, így a hagyományos írott dokumentumok mellett már elektronikus formában is gyűjtik és szolgáltatják az információkat. A Petőfi Sándor Városi Könyvtár 1996. óta új alapokon működik együtt a térség könyvtáraival. A térség önkormányzataival, könyvtáraival létrehozta a Kiskunfélegyháza és térsége könyvtári ellátórendszert. Ez jó alapot teremt a közös pályázatokhoz, az informatikai hálózat bővítéséhez is. Távlati célok: A térségi feladatok ellátásában további fejlesztések és részt vállalás. Az élethossziglan tartó tanulás, átképzés, a távoktatás helye is lehet a könyvtár, ez felértékeli szerepét. A város továbbra is ellátandó feladatának tartja a Móra Ferenc Emlékház valamint a Petőfi Emlékszoba működtetését, a Kiskun Múzeummal kötött együttműködés keretében, és célként határozza meg – a lehetőségek ismeretében – Petőfi Emlékház kialakítását. A Petőfi Emlékházban a lakások megürítésének sorrendjében állandó kiállítások biztosításának a feltétele megoldódott. Dulity Tibor kiállítása már látható, a tervek között szerepel Pállfy Gusztáv, Faragó József és kortárs félegyházi alkotók műveinek elhelyezése. A már jól működő együttműködés mellett törekedni kell további együttműködési formák kialakítására a nem önkormányzati fenntartású közművelődési intézményekkel (pl.: TEMI Szakmaközi Művelődési Ház Közhasznú Egyesület, Kiskun Múzeum, stb.) és más közművelődési egyesületekkel. A Városi Könyvtár és a város művelődési intézményei a Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás kertében tervezi a minél hatékonyabb és széleskörűbb működését, a pályázati lehetőségek lebonyolítását. Az önkormányzat továbbra is fontosnak ítéli meg a civil szervezetek erkölcsi és anyagi támogatását. A jelenlegi támogatási rendszer felülvizsgálatával és a szakmai bizottságok véleményének figyelembevételével átláthatóbb, kiszámíthatóbb támogatási rendszer működési feltételeit kell kialakítani. A döntés előkészítési folyamat során biztosítani kell a civil szervezetek véleményének, álláspontjának önkormányzati megismerését. Kiemelkedően fontos az együttműködés minden olyan kezdeményezéssel kapcsolatban, amely a város történelmi, helytörténeti, kulturális és egyéb szakmai területeire terjed ki. Erősíteni kell az eddig kialakult jó kapcsolatot a városban működő egyházakkal. Szorgalmazni kell az egyházi fenntartású intézmények és az önkormányzat, valamint az önkormányzati fenntartású intézmények közötti jó kapcsolatot és együttműködést. Meg kell valósítani a korrekt és pontos információáramlást az önkormányzat és az egyházak között.


25

5./ Sport A város továbbra is fontosnak tartja a versenysportot szervező egyesületek támogatását. Az iskolákban folyó diáksport elsősorban a tantervi sportágakat öleli fel, de egyre több versenyzőt biztosítanak az önvédelmi sportok számára is. A városban jelenleg működő József Attila Általános Iskolában és Darvas József Általános Iskolában az emelt szintű testnevelés hatékonyságát fokozni, esetleg lehetőséget biztosítani elsősorban ebben a két intézményben az egyesületek kiemelt utánpótlás képzésére. A 2007. évben átadásra került a KÉSZ Aréna Városi Sportcsarnok, illetve a felújított uszoda, melyekben edzés- és versenylehetőséget tudnak biztosítani jelenleg működő sportszakosztályok számára, de természetesen előnyös lenne, ha minél több egyesület, klub használná ki a csarnok és az uszoda nyújtotta lehetőséget, természetesen az iskolák is igénybe vehetik a létesítmények szolgáltatásait. A szabadidős és tömegsport rendezvények a civil szervezők munkájának köszönhetően egyre meghatározóbbak. A folyamat tovább erősíthető elsősorban a rendszeres, folyamatos sportolási lehetőségek biztosításával. Az elmúlt években városunk Képviselőtestülete, anyagi lehetőségeinek mértékben, támogatást nyújtott a sportegyesületeknek. A központi források normatív támogatási rendszeréből, a pályázati lehetőségek kihasználásából származó, szponzori támogatásokkal kiegészülő pénzügyi keretek biztosították a városi sporttevékenység szervezését.

Célok, feladatok: - A városban működő egyesületek, sportkörök, szabadidős tevékenységet szervező társulások fenntartása, a színvonal megőrzése. - Lehetőségek szerint támogatni kell mindazon sportegyesületeket, szakosztályokat, amelyek kimagasló eredményeket érnek el az országos és nemzetközi versenyeken utánpótlás korosztályban is. Fontos szempontnak kell tekinteni a nézőszámot is. - Az iskolai testnevelés, mindennapos testedzés feltételeinek megteremtéséhez költségvetési forrás biztosítása szükséges. - A diáksport keretében feltűnő, tehetségesnek ítélt tanulók irányításával biztosítani kell a sportági utánpótlást. - A sportolási lehetőségek kiszélesítésével elő kell segíteni az egészséges életvitelt, a szabadidő hasznos eltöltését. - Továbbra is értékelni és elismerni szükséges a nemzetközi és hazai viszonylatban kiemelkedő eredményt elérő sportolókat, felkészítőiket. - Az utánpótlás nevelés színvonalának emelése, az iskolák és sportegyesületek közötti együttműködés erősítése. Bázisiskolák létrehozása. - A diákok érdeklődésének felkeltése az egészséges életmódra nevelés fő eszközével, a testneveléssel és sporttal. D:\dokumentumok\koncepciok\koncepciok_gazdasagiesmunkaprogram_2011_2014.doc

26 - Az öntevékenységre, önszerveződésre épülő, közösségi nevelésben jelentős szerepet játszó, rendszerességet biztosító, játék és mozgásélményt nyújtó szabadidős rendszer erősítése. - A sportágak gyakorlati és elméleti ismereteinek átadásával biztosítsunk sportot szerető és értő, versenyzőket sportszerűen biztató nézői, szurkolói tábort. - A szabadtéri létesítmények közül a Honvéd Sporttelepet, illetve az oktatási intézmények sportudvarait igény és szükség szerint fejleszteni. - Az ökölvívó csarnok állagának további javítása. - A testnevelő tanárok bevonása a szakosztályok munkájába. - Szakosztályokat érdekeltté tenni az utánpótlás-képzés lehetőségeinek felderítésében.

6./ Kiskunfélegyházi Többcélú Kistérségi Társulás A Kiskunfélegyházi Többcélú Kistérségi Társulás 2007. június 11-én alakult a Kiskun Vidékfejlesztési Társulás jogutódjaként 11 településsel (Bugac, Bugacpusztaháza, Fülöpjakab, Gátér, Jászszentlászló, Kiskunfélegyháza, Kunszállás, Móricgát, Pálmonostora, Petőfiszállás, Tiszaalpár). A társulási törvény (2004. évi CVII. tv.) 2007. szeptember 25-ei módosítása alapján Jászszentlászló és Móricgát települések 2007 őszén a kiskunmajsai kistérséghez csatlakoztak. A társulás 3 feladatot – többek között közoktatási, szociális, illetve a területfejlesztési feladatot – vállalt fel a társulási törvény rendelkezéseinek megfelelően. A társulás célja a vállalt feladatok összefogása úgy, hogy a társulásban résztvevő települések e témakörökben feladataikat a lehető leghatékonyabban és gazdaságosabban oldják meg úgy, hogy a feladatellátás színvonala ne sérüljön, sőt emelkedjen. Ennek érdekében több mikrokörzeti társulás is létrejött a szervezeten belül. A Kiskunfélegyházi Többcélú Kistérségi Társulás kistérség egészére, vagy részére kiterjedően a következő feladatokat vállalta: • Közoktatási szakszolgálat (ezen belül: a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás, a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, gyógytestnevelés, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás), • Gyermekjóléti alapellátáson belül gyermekjóléti szolgáltatás, • Házi segítségnyújtási szociális alapszolgáltatási feladatok, • Nyilvános könyvtárral nem rendelkező, vagy azt megszüntető települési önkormányzatok mozgókönyvtári és a hozzá kapcsolódó egyes közművelődési feladatok, • Belső ellenőrzési feladatok, • Közművelődési feladatok, • A fogyatékos sport-, az iskolai diáksport jellegű rendezvények-, a szabadidős sportversenyek és rendezvények- és az ifjúsági sport-turizmus feladatainak összehangolása,


27 • A turizmus-és idegenforgalmi fejlesztések feladatainak összehangolása a Társulás által, együttműködve a települési tagönkormányzatokkal. Kistérségi turisztikai marketing tevékenységek Társulás keretében történő ellátása. A Kiskunfélegyházi Többcélú Kistérségi Társulás keretében a következő mikrokörzeti társulások jöttek létre: • Egészségügyi alapellátást működtető önkormányzati társulás (Kiskunfélegyháza, Gátér), • Kiskunfélegyházi Központi Háziorvosi Ügyeleti Társulás (Bugac, Bugacpusztaháza, Kiskunfélegyháza, Kunszállás, Pálmonostora, Petőfiszállás), • Bugac és Bugacpusztaháza Rigó József Általános Művelődési Központ Intézményfenntartó Társulás (Bugac, Bugacpusztaháza), • Mikrokörzeti Társulás nappali ellátási és családsegítési szociális alapszolgáltatási feladatok ellátására (Kiskunfélegyháza, Tiszaalpár), • Általános Iskolai Intézményfenntartó Mikrokörzeti Társulás (Gátér, Kiskunfélegyháza), • Óvodai Intézményfenntartó Mikrokörzeti Társulás (Gátér, Kiskunfélegyháza, Petőfiszállás), • Bugac és Bugacpusztaháza Szociális Szolgáltató Központ Intézményfenntartó Társulás (Bugac, Bugacpusztaháza). Kiskunfélegyháza Városa helyzetéből adódóan, intézményei révén a társulás feladatellátásában jelentős szerepet vállal.

III. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA 1./ Közlekedés

Az elmúlt évek fontos célja volt a városon áthaladó tranzitforgalom kiterelése vonzó elkerülő úthálózatra. 2003. június végén átadásra került a 451. sz. Déli elkerülő út, majd ezt követően 2006-ban megépült az Észak-Nyugati elkerülő út. Az elkövetkező időszak feladata a várost elkerülő körgyűrű hiányzó részének, a 451. utat az 5-ös sz. főúttal összekötő Észak-keleti elkerülő út megépítése. Ez az elkerülő út tehermentesítené a Bankfalut az Alpári út átmentő forgalma alól és az érintett térség feltáró útja lehetne. Ezt a jelentős, több milliárdos bekerülési költségű beruházást állami beruházásként kívánjuk megvalósíttatni. Erre vonatkozóan tárgyalást kezdeményezünk az illetékes Minisztériummal és a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel. Jelentős elmaradás van a külterületi úthálózat kiépítésében és fenntartásában. Kiemelten kell foglalkozni a mezőgazdasági földúthálózat tervszerű fenntartásával és fejlesztésével. A külterületi gyűjtőút hálózat fontos eleme a Csólyosi út, amely sűrűn lakott tanyás térségen átvezetve kötné össze városunkat Petőfiszállással. Az új szilárdburkolatú út tervei elkészültek. Pályázati forrást (EU-s, hazai) igénybevételével kívánjuk megvalósítani. A Csólyosi út Csongrád-Szentes vasútvonaltól az elkerülő útig terjedő szakaszának megépítése a Vágóhíd készárú kiszállítása miatt lenne nagyon D:\dokumentumok\koncepciok\koncepciok_gazdasagiesmunkaprogram_2011_2014.doc

28 fontos. Megépítése a Vágóhíd kamion forgalmától tehermentesítené a belterületi úthálózatot. Az elmúlt 20 év jelentős sikere a belterületi úthálózat szilárd burkolattal történő ellátása. Az elkövetkező 4 évben az önkormányzat anyagi lehetőségeihez mérten, pályázati források bevonásával folytatni kell a belterületi úthálózat szilárd burkolattal történő ellátását. Fontos feladat a Kiskun utca szélesítése és folytatása, a Szociális Otthon és teniszpálya közötti út megépítése, a Banfaluban kialakított új utcák megépítése, valamint nem elhanyagolható a lakosok által kezdeményezett egyéb utcák kivitelezése sem, különösen ott, ahol az útalap évekkel ezelőtt elkészült. Egyre jelentősebb feladatot jelent a meglévő szilárd burkolatú utak felújítása, rekonstrukciója. Nem sokáig halogatható a Kossuth u. D-i oldalán lévő utak felújítása a József Attila utcától az Arad utcáig bezárólag, valamint a Móra város és a Kossuth város utcáinak felújítása. Ez utóbbi két városrész utcáit érinti a szennyvízcsatorna beruházás befejező üteme. A felújítás költségét nagyban befolyásolja az, hogy a csatorna beruházásban milyen mértékű helyreállítás valósul meg. A külterületi földutak rendbetételéhez szükséges a pályázati lehetőségek felkutatása. Az úthálózat állagmegóvásban nagy szerepe van a gondos tavaszi kátyúzásnak. Az elmúlt évek gyakorlatát folytatva biztosítjuk a szükséges összeget. Feladatunkat képezi a hiányzó közúti kapcsolatok kiépítése, összekötése a meglévő utakkal, térségfeltáró szerepüket betöltve, túlterhelt útszakaszokat tehermentesítve. A testület által jóváhagyott úthálózat fejlesztési javaslatok közül kiemelten fontosnak tartjuk a Radnóti Miklós utca összekötését az 5-ös sz. főúttal, a Tanyasori út folytatását szintén az 5-ös sz. főútig, valamint a Majsai utat az Izsáki úttal összekötő Molnártelepi út kiszélesítését, felújítását és mellette a kerékpárút megépítését, valamint a Bikahegy Rozmaring utcai vasúti átjáró építését a hozzá tartozó út kialakításával. A kerékpárút hálózat kiépítését a Haleszi kerékpárút I. ütem 1999. évi beruházásával kezdtük meg. Jogos igény a városon áthaladó valamennyi fő közlekedési út mentén a kerékpárút kiépítése. Az elmúlt 4 év jelentős sikere az 5. sz. főút mentén a kerékpárút megépítése Selymesig és az Alpári út –Liget utca - Csongrádi út mentén a Lakatos üzemig kiépülő kerékpárút folyamatban lévő kivitelezése. Az elkövetkező 4 év programja az 5.sz. főút mellett a Mezőgazdasági Áruházig tartó kerékpárút kiépítése, majd az Aranyhegyi lakótelepig történő folytatása, a Bercsényi-Mikszáth Kálmán utcai kerékpárút megépítése. Célul tűzzük ki a Csanyi út mellett a gyártelepig tartó és a Kossuth utcai kerékpárutak felújítását, valamint Darvas iskola kerékpár úttal történő összekötését az Alpári úti kerékpárúttal. A megvalósítást mindenképpen jelentős pályázati forrásbevonás bevonásával tervezzük. Folyamatos igény mutatkozik új parkolók építésére a város teljes belterületén. Az elmúlt évek gyakorlatát folytatva lehetőség szerint minden évben új parkolókat D:\dokumentumok\koncepciok\koncepciok_gazdasagiesmunkaprogram_2011_2014.doc

29 építünk pályázati pénzek bevonásával és parkolók felújításával igyekszünk csökkenteni a parkolási gondokat a lakossági igényeket figyelembe véve. Javasolt projektek: Kiskunfélegyháza Észak-Keleti összekötő út építése Kiskunfélegyháza Csólyosi út útburkolat szélesítése és építése Kiskunfélegyháza belterületi utak felújítása és fejlesztése Kiskunfélegyháza Molnártelepi összekötő út építése, rekonstrukciója Kiskunfélegyháza kerékpárutak építése: - Bercsényi – Mikszáth utcai- Mezőgazdasági Áruházig - Aranyhegyi lakótelepi - Darvas iskola – Bankfalu kerékpárút összekötő - Kossuth utcán Majsai és Attila u. közötti rekonstrukció - Haleszi kerékpárút II. ütem - Csanyi úti rekonstrukció ipartelepig Kiskunfélegyháza belterületen parkolók építése 2./ Vízgazdálkodás A./ Ivóvíz: Dél-Alföldi Ivóvízminőség-javító Program A város Képviselőtestülete korábban döntött arról, hogy csatlakozunk a Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Programjához, mely tartalmazza a meglévő ellátórendszer rekonstrukcióját és az ivóvíz összetevők határértékre történő csökkentését, és bizonyos mértékű új hálózatok kiépítését is. Ezen program keretében kívánjuk szerepeltetni a Halesz és Selymes térség ivóvízellátását is. A konzorciumi szerződés értelmében a Program 217 dél-alföldi települést érint, és előirányzat szerint mintegy 110 milliárd Ft-ba kerül. A projekt előkészítése 2010. év közepére várhatóan befejeződik, melyet a DARFÜ Nonprofit Kft. koordinál. A kivitelezési feladatok elvégzésére az érintett Önkormányzatok társulásokat hoztak létre. Az Európai Uniós pályázatokra való benyújtása is ezen társulások feladata lesz. A Bácsvíz ZRt. működési területén belül városunkat az ún. „Kék-Víz” Ivóvízminőség-javító projekt megvalósítása érinti. A kivitelezésre vonatkozó pályázati dokumentáció elkészítése folyamatban van, majd ezt követően kerülhet sor ennek beadására az EU-s forrás megszerzése céljából. Ezen „Kék-Víz” projekt várható bekerülési költsége kb. 11 milliárd Ft, a várható Uniós támogatás mértéke 8,5-9 milliárd Ft (85-90%). A szükséges saját erőt (10-15%) a Bácsvíz ZRt. felvállalja, illetve az érintett önkormányzatok ennek kiváltására szintén pályázatot kívánnak benyújtani, lehetőség szerint az un. EU Önerő Alapra. Kiskunfélegyházán az ivóvízminőség-javító program keretében mintegy 1,5 milliárd Ft. értékű fejlesztés valósulhat meg előre láthatóan 2013 év végéig, jelentősen javítva városunk ivóvízellátásának minőségét, és biztonságát elősegítve gazdasági fejlődését.


30 B./ Csapadékvíz: A belterületi csapadékvíz elvezetését 44 km zárt csatornarendszer biztosítja, amelyhez további 100 km-nyi nyílt árokrendszer kapcsolódik. Az elmúlt két év hirtelen lezúduló nyári záporai bebizonyították, hogy a csatorna hálózat kapacitása nem elégséges. Jogszabályi előírás az is, hogy a csapadékvizet csak záportározókon keresztül lehet a befogadóba, esetünkben a Félegyházi vízfolyásba vezetni. Megfelelően kiépített a Kossuth-Bajcsy Zsilinszky utcai főgyűjtő a Liget utcai záportározóval együtt. Megtervezés alatt áll a zárt főgyűjtő hálózat bővítése és egyegy záportározó kiépítése a Petőfi lakótelepnél és a Kálvária térségében. Az elkövetkező évek feladata pályázati források bevonásával a terv megvalósítása. A zárt csapadékcsatorna hálózat üzemeltetésére közbeszerzési pályázat után 2005ben 10 év időtartamra átalánydíjas szerződést kötöttünk. Ennek keretében a vállalkozó vállalta a csatornahálózat tervszerű teljes kitakarítását és a folyamatos, zavartalan üzem biztosítását. Folyamatosan ellenőrizni kell a csapadékelvezető aknák rácsainak (eltömődés megszüntetése) és aknafedeleinek (beszakadt fedelek javítása, cseréje) állapotát. Javasolt projektek: Kiskunfélegyháza csapadékvíz-elvezetési program I. ütem,(Petőfi városrész érintő) majd ennek folytatása pályázati pénzek bevonásával Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Programban való részvétel, mely lehetővé teszi a Halesz és Selymes térségének ivóvízellátását

3./ Energiaellátás A./ Földgázellátás: Városunk teljes belterületén az elmúlt évek fejlesztései nyomán a földgázellátás megfelelő mennyiségben hosszú távon rendelkezésre áll. A lakossági új igényeket folyamatosan elégíti ki a szolgáltató. A sűrűn lakott külterületi térségek (Selymes, Halesz, Aladár-hegy, Szabó-hegy, Ring-hegy) bekapcsolása a földgázhálózatba a korábbi években megtörténtek. Ezen térségeknek további fejlesztése jelenleg is folyik a lakossági igények szerint, a Polgármesteri Hivatal koordinálásával, területfejlesztési pénzek bevonásával. Fejlesztési elképzelések között szerepel továbbá egyéb külterületi, sűrűn lakott és zártkertes, hobbitelkes és tanyás területek földgázellátása is. Városunk területi fejlődése eredményeképpen a Bankfalu városrészben jelentős mértékű földgázellátási program valósul meg az újólag kialakított utcákban lakossági önerővel.. B./ Villamosítás: Városunkban az elmúlt évek során állami és tanácsi majd önkormányzati fejlesztései nyomán a belterületi és külterületi villamos energia ellátás hosszú távon rendelkezésre áll, kiemelve itt a tanyák villamosítását Kiskunfélegyháza környezeti adottságából adódóan, mely a korábbi tanyavillamosítási rekonstrukciók alkalmával nagyrészt megvalósult. A lakossági új igényeket folyamatosan elégíti ki a szolgáltató, melyet az önkormányzat is anyagiakkal támogat, mely elsősorban D:\dokumentumok\koncepciok\koncepciok_gazdasagiesmunkaprogram_2011_2014.doc

31 tanyavillamosításokat jelent. A Bankfalu városrészben jelentős mértékű villamosítási program valósul meg az új utcák villamosításával DÉMÁSZ által biztosított forrásból. C./ Megújuló energia: Világszinten nagy hangsúlyt fektetnek a megújuló energiaforrások bevezetésére és felhasználására. Városunk jó helyzetben van a napenergia valamint a geotermikus energia felhasználás lehetőségére. Kidolgozás alatt van egy koncepció a geotermikus energia felhasználására, mely pályázati segítséggel az önkormányzati intézmények fűtési és hmv igényét elégítené ki.

4./ Egyéb infrastrukturális beruházások A./ Közvilágítás: A város belterületén a közvilágítás kiépítése csaknem teljes körű. A belterületen jelentős fejlesztésre a Bankfalu újólag megnyíló, beépülő utcáiban kerül sor. Tovább folytatjuk a város közvilágításának, díszvilágításának energiatakarékos technikai megoldásokra történő átalakításának előkészítését. Olyan konstrukciókat kell kidolgozni, ahol a megtakarításból rövid időn belül megtérül a beruházás. Fontosnak tartjuk a külterületi sűrűn lakott térség közvilágításának kiépítését, folyamatos fejlesztését. B./ Járdák: A belterületi járdahálózat állapota az utóbbi években jelentősen romlott. A helyzet javítása érdekében az elkövetkező években a lakosság bevonásával szükségesnek tartjuk a járdahálózat intenzív felújítását. Célul tűzzük ki, hogy minden utcában legalább az egyik oldalon megfelelő minőségű járda álljon a gyalogosok és a mozgáskorlátozottak rendelkezésére. Mindenképpen szükséges elindítani pályázati forrás igénybevételével egy döntően önkormányzati finanszírozású és lebonyolítású programot, természetesen, ha lehetséges lakossági önerő bevonásával, teljes utcák, utca csoportok járdáinak felújítására. C./ Temetők: A 2004-ben elfogadott helyi temetőrendelet feladatokat határozott meg a temetők fejlesztésére vonatkozóan. A feladatok egy részét végrehajtottuk, a további feladatok végrehajtásához javasoljuk a lehetőségekhez mérten évente forrást biztosítani az önkormányzat költségvetésében. Felső temető: Az elkövetkező 4 évben célul tűzzük ki a temetésbe vonásra kerülő új sírparcellák szükséges tereprendezését, előfásítását és útjainak kialakítását. Az elmúlt években meghonosodott és sikeresen működik az előre kialakított urnasírhelyes temetkezési mód. Az igényeknek megfelelően új sírhelyek kialakításával továbbra is biztosítani kell ezt a helytakarékos temetkezési módot. Meg kell valósítani a díszsírhelyek és a kolombárium fal felújítását.


32 Alsó temető: A következő 4 év törvény által előírt feladata a temető körbe kerítése. Régi, rendszeresen jelentkező lakossági igény új ravatalozó építése, üzemi szociális épülettel, a főbejárat kialakításával. Fontos feladat új temetkezési helyek kialakítása a mélyfekvésű temető területek feltöltésével, előkészítésével. Rövidtávon megoldandó feladat a gépkocsival történő behajtás korlátozása sorompók elhelyezésével. Mindkét temetőben nagy hangsúlyt fektetünk a temetők értékeinek, a városban hagyományosan meglévő temetkezési módok megőrzésére, az újonnan megnyitásra kerülő parcellák igényes, korszerű, de a hagyományokra építő kialakítására. Projekt javaslatok: Kiskunfélegyháza Alsó-temető rekonstrukciója, fejlesztése

D./ Intézmények infrastrukturális fejlesztése Az Önkormányzat kötelező alapfeladatait ellátó oktatási, szociális és művelődési intézményrendszerének fejlesztése. Az elmúlt években megvalósulhatott néhány intézmény, részleges felújítása, azonban a többi intézmény esetén a költségvetés szűkössége miatt a befektetett pénzösszegek sok esetben szinte még az épületek szinten tartására sem voltak elegendőek. A megromlott műszaki állapot miatt - a problémák megoldásának igénye céljából folyamatosan jönnek a jelzések az intézmények vezetői részéről, valamint az ÁNTSZ több esetben (óvodák, iskolák) is kötelezte Önkormányzatunkat az általa észlelt hiányosságok megszüntetésére. Az intézményi feladatellátások tárgyi feltételeinek pótlására, megtartására, és működtetésére valamint a vonatkozó jogszabályi előírásoknak történő megfeleltetéséhez, és az épülethibákból adódó károsodások, állagromlások megállítására és helyreállítására folyamatosan szükség van. A fenti feladatok ellátásához szükséges beruházásokat, valamint az épületenergetikai fejlesztéseket az önkormányzat anyagi lehetőségeihez mérten, az Új Széchenyi Terv, és egyéb pályázati források bevonásával javasoljunk megvalósítani.

IV. KÖRNYEZETVÉDELEM 2003 tavaszán elkészült Kiskunfélegyháza város környezetvédelmi programja. A program célja, a környezeti károk felmérésén túlmenően annak az akciótervnek a meghatározása, melynek végrehajtása hozzájárul ahhoz, hogy az ivóvízkészletünk, a termőtalaj ne szennyeződjön, a légszennyezés és zajártalom csökkenjen. 2012-ben felül kell vizsgálni a program megvalósítását. Az elkövetkező évek feladata lesz a megfelelő források biztosítása mellett a programban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása. D:\dokumentumok\koncepciok\koncepciok_gazdasagiesmunkaprogram_2011_2014.doc

33 1./ Szennyvíz A gazdasági program fontos feladata a szennyvízberuházások folytatása. A szennyvízcsatorna hálózat teljes körű kiépítését a szennyvíztisztító telep 2003–ban befejeződött korszerűsítése, bővítése lehetővé teszi. A telep 4.900 m3/nap kommunális szennyvíz fogadását teszi lehetővé és alkalmas 250 m3/nap szippantott szennyvíz fogadására a város és a környező településektől. A hálózat fejlesztés I. és II. üteme 2003-ban és 2006-ban fejeződött be jelentős pályázati forrás és lakossági önerő bevonásával. A szennyvíz program befejezését a Kossuth város, Móra város, Bikahegy, Bankfalu, Molnártelep, Városkert, valamint az Aranyhegyi és Zöldmező lakótelepek szennyvízcsatornával való ellátása jelenti, várhatóan 2013. évi befejezéssel. A megvalósításhoz szükséges forrást Európai Uniós és hazai pályázati pénzből (81.61 %) és lakossági önerőből (18.39 %) biztosítjuk. A projekt megvalósítása folyamatban van. Javasolt projekt: Kiskunfélegyháza szennyvízcsatornázása III-IV. ütem (befejező rész)

2./ Szilárdhulladék A kommunális hulladék elhelyezésére 1994 óta szigetelés nélküli, figyelő kutakkal ellátott lerakót üzemeltetünk. A lerakó telep 2008 végéig kapta meg a működési engedélyt. A hulladékgazdálkodás megfelelő megoldása érdekében 25 település részvételével önkormányzati társulást hoztunk létre, mely elkészíttette a Felgyőn épülő regionális lerakó terveit és a tagönkormányzatok megvásárolták a beruházáshoz szükséges területet. A pályázati források igénybevételének feltétele időközben megváltozott, az Európai Unió a környezetvédelmi beruházások finanszírozására az ISPA program keretén belül jelentős összeggel járul hozzá, ezért a Magyar Kormány csak társfinanszírozóként támogatja a hulladékgazdálkodási beruházásokat. A Környezetvédelmi Minisztérium javaslatára társulásunk két másik Bács-Kiskun megyei társulással közösen készíttette el és nyújtotta be pályázatát az ISPA forrás igénybevételére, több mint 80 önkormányzat részvételével. A beruházás keretében 2008-ban megépül és beindul a Felgyői regionális lerakó, a válogatómű, elkészültek a szükséges hulladékudvarok, kihelyezésre kerültek a gyűjtőszigetek, megépültek a komposztálótelepek. Megvalósult a meglévő hulladéklerakók rekultivációja. Szükséges a kulturált gyűjtőszigetek kialakítása olyan formában, hogy a szelektív gyűjtőszigetek esetleges megszüntetése esetén (a házhoz menő szelektív gyűjtés bevezetését követően) azok könnyen felszámolhatók legyenek (sóderágyas, cementlapos megoldás). Javasolt a hulladékudvar üzemeltetését évszakos nyitva tartásra megváltoztatni. D:\dokumentumok\koncepciok\koncepciok_gazdasagiesmunkaprogram_2011_2014.doc

34

A szilárd hulladékkezelési közszolgáltatást a Csongrádi Víz és Kommunális Kft. végzi, aki a VSZKSZ-t alvállalkozóként bevonta. Kiemelt cél a közszolgáltatás teljessé tétele, az illegális hulladék elhelyezés visszaszorítása. A következő évek fontos feladata a közszolgáltatás külterületen történő teljes körű bevezetése. A lakásfelújítások alkalmával keletkező építési, bontási törmelék elhelyezése a hulladékudvarban havi 1 m3 mennyiségig helyben megoldott. Helyi magánvállalkozások és a Felgyői lerakó is fogadják ez ilyen jellegű hulladékot. Ennek ellenére számos magán és közterületen jelenik meg a bontási és építési törmelék töltésanyagként, vagy illegálisan lerakott hulladékként. Megoldást kell találni a problémára, fokozottan ellenőrizni kell, hogy a hulladék a bontási engedélyben megadott helyen kerül-e teljes mennyiségben lerakásra. 3./ Parkok, véderdők A városi parkok, közterek felújítását a városlakók és az idelátogatók legszélesebb köre által használt városközpontból kifelé haladva kezdtük meg. Ennek keretében került kialakításra az Országzászlót keretező pihenőtér, megújult a Szent János tér, a Zeneiskola előtti park, az Ótemplom kertje, a Múzeum előtti háromszögletű park, a Móra tér, megépült a Móra városi pihenőpark, a Szt István tér felújítása, elkészült a Móra városi ABC melletti tér és a elkezdődött Darvas tér kiépítése. Példa értékű a jövőre nézve Majsai lakótelepen 2010-ben megvalósult, igényes közterület rehabilitációja jelentős pályázati forrás bevonásával. A nagyobb közterületi út, kerékpárút és csatornaépítési munkákat az utóbbi években kísérő fasorok telepítésével fejezzük be. Ilyen módon került sor a Bajcsy Zsilinszky, Bercsényi, Széchenyi, Lónyai, Jókai utca és a Szentesi út fásítására és készült el az autóbusz pályaudvar környezetében lévő zöldfelületek rendezésére. Ezt a gyakorlatot tovább folytatjuk a következő években is. A város további közterületeinek, parkjainak felújítását tervezzük a Képviselőtestület által erre a célra biztosított forrás és pályázati lehetőségektől függő ütemezésben. Terveink között szerepel a Kossuth utca közterületeinek rekonstrukciója, a Petőfi térBéke tér környezetrendezése. Természetesen nem feledkezünk el a Petőfi lakótelep, a Kossuth város, Móra város, Bankfalu központi zöldfelületeinek javuló fenntartásáról, fejlesztéséről, mint pl. a Kossuth-város központi parkjának fejlesztése. A városi területek rehabilitációja címmel elkészült a Bajcsy Zsilinszky u., a Szalai Gyula utca belső udvarrésze, a Petőfi S. utca, Béke tér, Oskola utca, Piac környezete, Pázmány utca, Petőfi tér, Dr. Holló Lajos utca mindkét oldala a Petőfi lakótelepig, illetve a Városháza körüli területek és a Petőfi lakótelep teljeskörű környezetrendezési - felújítási terve. Az önerő és a pályázati lehetőségek függvényében tervezzük a kivitelezést esetlegesen több ütemben. D:\dokumentumok\koncepciok\koncepciok_gazdasagiesmunkaprogram_2011_2014.doc

35 2005-ben elkészült a város játszótereinek teljes körű felmérése és szabványossági felülvizsgálata. A balesetveszélyes játszóeszközöket a közterületről eltávolítottuk. A 2006-os fejlesztésnek köszönhetően minden városrész kapott egy új, korszerű, az ott élők igényei szerint épült játszóteret. Az elkövetkező évek feladata ezen korszerű játszóterek fejlesztése újabb játszóeszközökkel, környezet rendezéssel. A meghirdetett játszótér építési pályázatokra minden esetben jelentkezünk, kiegészítve az önkormányzat saját forrásait. Megszervezzük a játszóterek szakszerű, biztonsági követelményeknek megfelelő, rendszeres fenntartását. Az elmúlt évben megtörtént a városi tulajdonú erdőterületek állapotának felülvizsgálata és elvégeztettük a szükséges erdőfenntartási munkákat. Az elkövetkező években tervezzük pályázati forrás bevonásával a Városi Parkerdő felújítását és véderdő telepítését a Petőfi lakótelepnél. Projektjavaslatok: Kiskunfélegyháza városi területek rehabilitációja Kiskunfélegyháza Kossuth u. rehabilitációja 4. Parlagfű visszaszorítása Az elmúlt években is kiemelt figyelmet kapott a parlagfű visszaszorítása, a parlagfű pollen elleni védekezés. Továbbra is fokozott figyelmet kell szentelni a parlagfű és más allergén gyomnövények elleni védekezésnek a közterületeken a mentesítés megszervezésével, a magánterületeken a megfelelő védekezés kikényszerítésével.

V. VAGYONGAZDÁLKODÁS 1./ Lakásgazdálkodás Az elmúlt egy évtized lakáspolitikai célkitűzéseinek eredményeként Kiskunfélegyházán

„3 pilléres” támogatási rendszer alakult ki. Ennek elemei a következők: meglévő bérlakás-állománnyal való gazdálkodás, a szociális lakástámogatás rendszere, valamint az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújítására létrehozott és működtetett pályázati rendszer. A fejlesztési javaslatokat a meglévő rendszerből kiindulva kell megfogalmazni. 1/1. Önkormányzati bérlakás állomány bővítése, korszerűsítése Az önkormányzati ingatlanok vonatkozásában az önkormányzat, mint tulajdonos védelme érdekében törvényi változtatás kezdeményezése szükséges az országgyűlési képviselők közreműködésével. Az önkormányzati lakások alacsony áron történő értékesítése és az önkormányzati ingatlanvagyon további csökkentésének megakadályozása érdekében mérlegelni kellene a folyamatos bevételt biztosító bérbeadási lehetőségeket. D:\dokumentumok\koncepciok\koncepciok_gazdasagiesmunkaprogram_2011_2014.doc

36

Az elmúlt másfél évtizedben az elsődleges cél az önkormányzati lakásvagyon megőrzése volt, de a 2009-ben elkezdődött lakásértékesítések következtében a bérlakások száma 361 db-ra csökkent. A lakásigénylők kérelmei közül egyedül az ifjúsági garzonlakásokra várók, valamint hosszabb várakozási idővel számítva a nyugdíjasok igényeit tudjuk kielégíteni, ezért szükséges a bérbeadási rendszer alapos átgondolása, későbbi pénzügyi lehetőségek esetében mennyiségi és minőségi fejlesztése. Ennek keretében az alábbi feladatok élveznek prioritást: 1./ A jogcím nélküli lakáshasználók által lakott valamint a gazdaságosan fel nem újítható üres lakások értékesítése mellett vizsgálni kell további értékesítési lehetőségeket is. 2./ Új önkormányzati bérlakások építése esetén a piaci igényekhez igazított nagyobb szobaszámú (2-2,5 szobás lakások) bérlemények tervezése szükséges. Ugyanakkor az önkormányzat jelenlegi anyagi helyzetére tekintettel új bérlakások építésére csak a 2 db Fecskeházra felvett hitel visszafizetése után (2013.) látunk lehetőséget. 3./ A ciklus végére el kell készíteni egy 2014-2018. között megvalósuló, 35-40 lakásos, 2-2,5 szobás piaci alapon bérbeadásra kerülő lakásokat tartalmazó bérház építési terveit. Gondoskodni kell a tervezés és az esetleges infrastruktúra kialakítás költségeinek költségvetésben történő tervezéséről. 4./ A Városfenntartó és Szolgáltató Költségvetési Szervezetnek éves lakóépületfelújítási terv alapján folyamatosan gondoskodni kell a bérlemények állagmegőrzéséhez szükséges karbantartási munkák elvégzéséről, valamint növelni szükséges a felújításra és korszerűsítésre fordított összeget. 5./ Folyamatosan fel kell számolni a még meglévő szükséglakásokat, továbbá a gyenge műszaki állapotú, gazdaságosan nem karbahelyezhető komfort nélküli bérleményeket. 6./ Az Alpári út 1. szám alatti épületek jövőjéről az Esélyegyenlőségi Terv felülvizsgálatával párhuzamosan a Kisebbségi Önkormányzattal egyetértésben döntést kell hozni, annak végrehajtásához a szükséges forrásokat biztosítani kell. 7./ A lakbéreket évente felül kell vizsgálni és biztosítani kell az értékállóságot. A bevételt kizárólag lakásgazdálkodási feladatokra lehet felhasználni. A VSZKSZ– nek a lakbéremelésre vonatkozó javaslatot minden év október 31-ig a Képviselőtestület elé kell terjeszteni. 8./ A lakbérhátralékok behajtása iránt folyamatosan és következetesen intézkedni kell. A tartósan nem fizető bérlők lakásbérleti jogviszonyát meg kell szüntetni, és intézkedni kell a felmondásban foglaltak érvényesítése iránt. A kintlévőségek D:\dokumentumok\koncepciok\koncepciok_gazdasagiesmunkaprogram_2011_2014.doc

37 csökkentése érdekében továbbra is élni kell az adósságkezelő program nyújtotta lehetőségekkel, valamint a nem fizető bérlők számáról, a megtett intézkedésekről, valamint a kintlévőség alakulásáról a lakbéremelésre tett javaslattal egyidejűleg tájékoztatni kell a Városüzemeltetési és Lakásgazdálkodási Bizottságot. Nem csak a jogcím nélküli lakáshasználók, hanem a nem életvitel szerűen használt lakások bérlőivel szemben is fel kell lépni, s folyamatosan ellenőrizni a rendelet egyéb kötelezettségeinek (szociális alapon bérbe adott lakások bérlői tulajdonviszonya, azok változása, bejelentési kötelezettsége, ifjúsági garzonnál személyi adatok, családi körülményekben beállt változások bejelentési kötelezettsége, stb.) betartását. 1/2 A szociális lakástámogatási rendszer fenntartása Az önkormányzat anyagi lehetőségeinek figyelembevételével elő kell segíteni a szociális lakástámogatási rendszer újbóli beindítását, amelynek köszönhetően évente 40-50 családnak segítheti elő az önkormányzat az első önálló otthon megszerzését (lakásvásárlási-és építési támogatás), valamint lakhatási feltételeik javítását (lakásbővítési-és fürdőszoba létesítési támogatás).

1/3 Iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújítására létrehozott és működtetett pályázati rendszer fenntartása Gondoskodni kell a város közigazgatási területén belül elhelyezkedő, iparosított technológiával épült társasházak energiatakarékos felújítására létrehozott támogatási rendszer fenntartásáról, valamint folyamatos korrekciójáról. A cél az, hogy a tudatosan tervezett lakáspolitika eredményeként a lakásállomány számát, összetételét, minőségét tekintve alkalmas legyen a gazdálkodási feladatok, célkitűzések megvalósításához.

2./ Nem lakáscélú vagyongazdálkodás A./ Nem lakás célú helyiségek: - az állagmegóvás tekintetében folyamatosan biztosítani kell a megfelelő műszaki állapot megtartását. Amennyiben a költségvetésben ezt nem tudjuk biztosítani akkor a bérlőkkel, üzemeltetőkkel kell elvégeztetni. - a bérleti díjak tekintetében a piaci árakat el kell érni. B./ Építési telkek: - az önkormányzati tulajdonú építési telkeket értékesíteni kell. D:\dokumentumok\koncepciok\koncepciok_gazdasagiesmunkaprogram_2011_2014.doc

38 - az eladott területek közmű, és közlekedési infrastruktúra biztosítása együttműködve a beruházási csoporttal. C./ Egyéb ingatlanok, és felépítmények: 1./ Városi Mozi: Intézményi-, vagy pályázati eljárás keretében való hasznosítása esetén megtartani a jellegét, továbbfejleszteni, korszerűsíteni. 2./ Kemencei Ifjúsági Tábor: Intézményi-, vagy pályázati eljárás keretében való hasznosítás esetén továbbfejleszteni a hazai és az európai uniós pályázati források felhasználásával. 3./ Városi repülőtér: befektető bevonásával a térség kereskedelmi és polgári légi közlekedésének részévé kell tenni, a meglévő sport tevékenységek megtartása és segítése mellett. 4./ Befektetésre alkalmas iparterületek, gazdaságfejlesztés: A szabályozási terv szerinti iparterületekhez lehetőség szerint közmű biztosítás, ha lehetőség van együttműködéssel, amennyiben ez nem lehetséges, értékesítéssel biztosítani a beruházások megvalósítását. 5./ A meglévő valamint képviselőtestületi döntések által vagy egyéb módon megüresedett ingatlanok jól előkészített döntés alapján való hasznosítása. Tekintettel arra, hogy az egyes ágazatok (szociális, művelődési, oktatási, egészségügyi, sport stb.) a jövőre nézve ingatlan-igényt nem jelöltek meg az egyes döntések, fejlesztések szerint a szükséges ingatlan biztosítása, megszerzése. 6./ A városi strand és uszoda: A jelentkező befektetőkkel a további fejlesztések feltételeinek kidolgozása pályázati lehetőségek igénybevételével. A döntésnél, illetve a fejlesztések megvalósításánál, különös figyelemmel kell lenni a városi kórház helyzetére. 7./ Termőföldek, mezőgazdasági hasznosítású ingatlanok haszonbérbe adása. D./ Vagyon és gépjármű biztosítás: Törekedni kell arra, hogy a biztosítási érték egyre inkább közelítsen az ingatlanvagyon forgalmi értékéhez (az alulbiztosítottság megszüntetése). Valamennyi önkormányzati tulajdonú gépjármű tekintetében el kell érni, hogy mind a kötelező mind a casco biztosítások a legkedvezőbb kondíciókkal legyenek biztosítva. E./ Vagyonnyilvántartás: Tovább kell folytatni, és naprakészen tartani az új önkormányzati vagyon nyilvántartás rendszerét, törekedni kell arra, hogy a nyilvántartások minél jobban közelítsék a valós piaci értéket is. D:\dokumentumok\koncepciok\koncepciok_gazdasagiesmunkaprogram_2011_2014.doc

39

F./ részvények , részesedések : Megfelelő együttműködéssel reális árakon a nagyon alacsony mértékű társasági tulajdonrészeket értékesíteni kell. A nagyobb tulajdoni hányad esetében (pl.Bácsvíz zrt.) érvényesíteni kell a tulajdonosi lehetőséget a lakosság érdekében.

VI. A POLGÁRMESTERI HIVATAL FELADATAI 1./Informatikai rendszer továbbfejlesztése: • • • • • • • •

E-közigazgatás követelményeinek való megfelelés Elektronikus ügyintézés hatékonyságának növelése, költséghatékony ügyintézés megteremtése Térinformatikai rendszer fejlesztése Kiskunfélegyháza Város honlapjának fejlesztése, bővítése Kommunikációs költségek csökkentése, IVR rendszer bevezetése Közösségi helyek létrehozása, Internethez jutás elősegítése, WIFI hálózatok létrehozása E-közigazgatás bevezetését meghatározó stratégiai terv elkészítése E-közigazgatás bevezetését támogató pályázatok

Fontos cél, hogy folytassuk az elektronikus közigazgatásra való fölkészülést: Részfeladatok: 1./

A kiskunfélegyházi Polgármesteri Hivatal informatika rendszerének fejlesztése az elérendő célokhoz szükséges technikai feltételek biztosítása. Szerverkonszolidáció, nyomtatási fénymásolási költségek csökkentése.

2./ Egységes elektronikus, integrált önkormányzati rendszer bevezetése, a hivatali munka integritásának, hatékonyságának növelése érdekében közigazgatási és adminisztratív, pénzügyi alkalmazások, irodaautomatizálás, kommunikáció, vezetői információk és döntéstámogatás. 3./ Kiskunfélegyháza honlapjának (www.kiskunfelegyhaza.hu) fejlesztése, bővítése, ahol a kezdeti információszolgáltatáson túl a későbbiekben egy portál kialakítása a cél egy úgynevezett nyitott "állampolgári kapu" amin keresztül bárki szabadon kommunikálhat a Polgármesteri Hivatallal, e-ügyfélkezelés, eügyintézés. 4./ Az Önkormányzat telekommunikációs költségeinek csökkentése, IP telefónia bevezetésével. Meg kell teremteni az önkormányzati, integrált e-önkormányzati rendszer alapját képező szélessávú infokommunikációs hálózatot. D:\dokumentumok\koncepciok\koncepciok_gazdasagiesmunkaprogram_2011_2014.doc

40

5./ A cél, hogy valamennyi település, illetve a lakosság minél nagyobb része bekapcsolódjon az internetes hálózatba, hozzájusson mindazon információkhoz és lehetőségekhez, amelyek a világhálón megtalálhatók. Ennek kapcsán fontos cél közösségi helyek, teleházak, WIFI hálózatok létesítése. 6./ Informatikai stratégia elkészítése, ami meghatározza az önkormányzati feladatok hatékony elvégzéséhez nyújtható számítógépes támogatás tervezését, működtetését, a fejlődés irányainak kijelölését, a lehetőségek kihasználását. -

Meg kell határozni a vállalások reális mértékét hivatalunkhoz legjobban illeszkedő jövőkép meghatározása, már működő alkalmazások piackutatása rendszerintegráció érvényesítésének felmérése

Fel kell mérni az igényeket az olyan szakalkalmazások terén, amelyek még nincsenek jelen hivatalunkban pl: - E-ügyiratkezelő rendszer - Egységes költségvetési, pénzügyi rendszer - E-adó rendszer - Térinformatikai rendszer - Elektronikus építési hatósági rendszer 7./ Az informatikai stratégiával összhangban a megjelenő európai uniós és Új Széchenyi Terv (ÚSZT) pályázatainak elkészítése.

2./ Önkormányzati gazdálkodás: -

Az önkormányzati gazdálkodás, a közpénzek felhasználása során az elkövetkezendő időszakban is a szükségszerűség, célszerűség és hatékonyság követelményeit kell szem előtt tartani.

-

A városi kiskincstári rendszert továbbra is működtetni kell, mert létrehozása és alkalmazása jelentős előrelépést jelent a centralizált helyi finanszírozás és a pénzforgalmi rendszer helyi reformjának végrehajtásában.

-

Az éves költségvetések összeállításánál kiemelt fontosságot élvez a működési bevételek és kiadások, valamint a felhalmozási és kiadási bevételek aránya, ezzel biztosítva az önkormányzati vagyon további növekedését.

-

A Képviselőtestület a biztonságos pénzügyi gazdálkodás érdekében:

-

Az intézményekre, illetve az önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságokra vonatkozóan az általuk kezelt önkormányzati tulajdon üzemeltetésével összefüggően kötelezően előírja – amennyiben önerő


41

-

-

rendelkezésre áll –, hogy az Önkormányzat forráshiányának csökkentése, illetve a megvalósítani kívánt feladatokhoz rendelt források bővítése érdekében a pályázati lehetőségekkel éljenek. A felhalmozási kiadásokkal kapcsolatban: -- az önkormányzat nem vesz részt 85 %-nál kisebb intenzitású pályázatokon -- az önkormányzat a pályázatokhoz szükséges saját erő csökkentése céljából folyamatosan vizsgálja a lakosság pénzügyi vonatkozású bevonását -- minden beruházásra vonatkozóan cash - flow tervet kell készíteni Törekedni kell a központosított beszerzésekre, erre a kialakult intézményi struktúra lehetőséget ad. A közoktatásban folytatni kell a feladatok számbavételét (a tanórán kívüli foglalkozások számbavétele, osztályok, csoportok indítása, nevelési programok felülvizsgálata stb.) Az intézményvezetőknek mindent meg kell tennie a saját bevételek további növelése érdekében, az anyagi érdekeltségi rendszer kialakítása mellett. A tervezés során törekedni kell: a hiány (működési hitel) mértékének maximális visszaszorítására, a beruházási hitelállomány szinten tartására, hogy a költségvetés tervezetében legalább a 90 %-os működési és 10 %os beruházási kiadás biztosított legyen. elsődleges tervezési elvként kell érvényesülnie a takarékos, stabil és hatékony gazdálkodásnak. Törekedni kell arra, hogy az évközben jelentkező, előre nem tervezett feladatok kiadásának fedezetére általános tartalékot kell képezni legalább a költségvetési főösszeg 0,1 %-ában.

3./ Egyéb feladatok: A közigazgatási intézmények mindinkább rákényszerülnek arra, hogy működési folyamataikat felülvizsgálják, optimalizálják és különböző folyamat menedzsment eszközök alkalmazásával automatizálják. Megalapozható a Polgármesteri Hivatalok működésének és irányításának korszerűsítése, amelyet a folyamatorientált megközelítés alkalmazásával lehet megvalósítani. Fontos, hogy az érintett vezetők és dolgozók megértsék, elfogadják és egyben elkötelezettek is legyenek a változások iránt és kellő információval és eszközökkel rendelkezzenek a kitűzött teljesítmény vagy egyéb célok eléréséhez. Szükséges a változások megfelelő kommunikálása, a munkatársak kiválasztása, képzése, ösztönzése és a szükséges létszámcsökkentések minél emberségesebbé tétele. A helyi önkormányzatokról szóló, módosított és kiegészített 1990. évi LXV. tv. alapján a Képviselőtestület egységes hivatalt hozott létre – Polgármesteri Hivatal elnevezéssel – az Önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. D:\dokumentumok\koncepciok\koncepciok_gazdasagiesmunkaprogram_2011_2014.doc

42 A Polgármesteri Hivatal átszervezésekor is nyilvánvaló volt, hogy a gazdasági feltételrendszer és az államigazgatási feladatok változni fognak. Ezért célszerű a hivatal tevékenységét, szervezetét – időnként – áttekinteni és a változásokhoz igazítani. Elő kell segíteni a közrend és a közbiztonság fejlesztése érdekében létrejött szervek, szervezetek közti együttműködést (pl. Mezőőri Szolgálat, Polgárőrség, Kábítószeregyeztető Fórum), figyelemmel a rendőrség célkitűzéseire. Az ifjúság védelmében az intézmények és a bűnmegelőzéssel foglalkozó önkormányzati és Civil Szervezetek, valamint a Rendőrség ez irányú összefüggésében a korábban létrehozott KEF működésének hatékonyabbá tétele. A város közterület rendjének fenntartása érdekében hatékonyabbá kell tenni a Közterület Felügyelet és a Rendőrség munkáját a közterülettel összefüggő önkormányzati rendeletek betartatására (játszóterek, dohányzást tiltó rendelet, stb.) Az időskorúak védelmének érdekében folyamatos tájékoztatás szervezése a vagyonbiztonság javítása érdekében. A fenti feladat hatékonysága érdekében előadásokat kell tartani a Nyugdíjas Klubokban a tárggyal kapcsolatos figyelmeztető és bűnmegelőzésre utaló szórólapok terjesztésével a Posta, a Közterület Felügyelet és a Polgárőrség bevonásával.1 Kiemelt cél továbbá a polgárközeli és szolgáltató közigazgatás megteremtése, stabilizálása. Mit is szeretne az ügyfél? Kényelmes, gyors, udvarias, lehetőleg személyre szabott kiszolgálást, minél kevesebb bürokráciával és költséggel. Mit is szeretne az államigazgatás? Gyors, kisebb költségű ügyintézést, kevesebb reklamációt és panaszt. Mi is szükséges ehhez? A közigazgatási mechanizmusok digitális platformra helyezése a hivatalon belül, hivatalok között és a hivatal-ügyfél viszonylatában egyaránt. Mindez az ügyfelet helyezi középpontba, növeli az ügyintézés eredményességét, átláthatóságát, tisztességét, fokozza a hivatal és a polgárok között a bizalmat. Az országos jogszabályokkal együtt, a magyar jogrendszer részeként Kiskunfélegyháza város önkormányzatának rendeletei is az Unió jogrendszerének részévé váltak. A polgármesteri hivatalnak a harmonizált jogszabályok végrehajtását, az Európában elfogadott minőségi elvárásnak megfelelően kell végeznie, ezért fontos az ISO minőségbiztosítási rendszer működtetése. Kiskunfélegyháza, 2011. március 31.

Kapus Krisztián polgármester

1

Hivatkozva a 6. oldal 5/h pontjára D:\dokumentumok\koncepciok\koncepciok_gazdasagiesmunkaprogram_2011_2014.doc

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA

Recommend Documents