KISKÖRE
INFORMATIKAI HELYZETKÉP SZERVEZETFEJLESZTÉS AROP – 2009/2010
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztésének fontos eleme a folyamatokat támogató informatikai infrastruktúra jelenlegi helyzetének felmérése, elemzése és a fejlesztés lehetséges fő irányainak meghatározása. A jelen informatika tanulmány célja, hogy annak megállapításai alapul szolgáljanak egy részletes, akcióterveket és programokat tartalmazó informatikai stratégia kialakításához, amely egységes keretbe foglalva mutatja meg az infokommunikációs fejlesztések ütemét, illetve a szolgáltató önkormányzat megvalósításhoz szükséges egyéb feltételek kialakítását. A tanulmányban összefoglaltuk az informatikai fejlesztésekhez iránytűként szolgáló központi fejlesztési stratégiák legfontosabb, önkormányzatokat érintő elemeit, a jogszabályi és a lehetséges támogatási környezetet. A önkormányzat és a hivatal jelenlegi informatikai helyzetének felmérése, az önkormányzati igények és a központi fejlesztési elvárások és útmutatások alapján megjelöltük a fejlesztés lehetséges fő irányait, meghatároztuk a stratégiai célokat és a célok eléréshez szükséges lépéseket rövid,- közép és hosszútávon egyaránt.
1.
ELŐZMÉNYEK
2
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
1.1
MITS: Magyar Információs Társadalom Stratégia
A Magyar Köztársaság Kormánya 2003. novemberében fogadta el a Magyar Információs Társadalom Stratégiát (MITS). A MITS azokat a szükséges tennivalókat fogalmazza meg tervek és munkaprogram akciók szintjén, amelyek azt szolgálják, hogy Magyarország új modernizációs útra léphessen. A MITS fő célja, hogy a szolgáltatások modernizálódjanak, és a szolgáltatások nyújtásához szükséges folyamatok korszerűek legyenek. Ehhez a MITS megadja azokat az irányvonalakat, célokat és feladatokat, amelyek a cél megvalósítását támogatni tudják. A MITS a megvalósítás érdekében beavatkozási területek, és prioritások alapján csoportosítva stratégiai programokat határoz meg (főirány, és kiemelt programok). A megfogalmazott főirányok a következők: 1. gazdaság 2. közigazgatás 3. kultúra 4. oktatás 5. egészség 6. környezetvédelem 7. szélessávú infrastruktúra 8. hozzáférés 9. infrastrukturális szolgáltatások 10.
tudás, ismeret
11. jogi- és társadalmi környezet 12. kutatás, fejlesztés 13. esélyegyenlőség A fenti felsorolásban kiemelt főirányok jelentősek jelen elemzés szempontjait figyelembe véve, különös tekintettel a közigazgatás főirányra. A szolgáltató állam megvalósításához elengedhetetlen számos informatikai és informatikához kapcsolódó fejlesztési program maghatározása. A közigazgatás informatikai ellátottsága, a munkaerő képzettsége együttesen meghatározza a fejlődés ütemét. Ez a főirány mind az állami, mind az önkormányzati adminisztratív feladatok informatikai támogatottságával kapcsolatos speciális programokat foglalja magában. Jelentőségét alátámasztja, hogy a főirányhoz kapcsolódóan külön, kiemelt részstratégia és programterv is készült. 3
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
Közigazgatás A Közigazgatás főirány célkitűzése: „A ’szolgáltató állam’ megvalósítása az ügyintézés korszerűsítésével és a lakosság széles köre által elérhető szolgáltatások rendelkezésre bocsátásával, az EU által meghatározott szolgáltatások biztosításával.” A szolgáltató állam célja, hogy az információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazásával gyorsabb, költség-hatékonyabb módon alakítson ki kapcsolatot az állampolgárokkal, az üzleti szereplőkkel és a kormányzat szereplőivel, továbbá modernizálja a közigazgatás belső struktúráját, működési, eljárási mechanizmusát. Az e-kormányzat nem önmagában vett cél, hanem eszköz arra, hogy a magánszféra szereplőit rávéve az információs és kommunikációs eszközök használatára elősegítse az elektronikus szolgáltatások terjedését. Az e-kormányzat fejlesztésének a MITS-ben megadott, két jellemző folyamaton keresztül kell megvalósulnia: az ügyfelek igényeinek minél magasabb szinten történő kielégítése, amelyhez a szolgáltatás orientáltságot felváltó ügyfél-orientáltság az egyik kulcs; a közigazgatás belső folyamatainak, hatékonyságának emelésén, az ügymenet digitalizálásán keresztül (beleértve az egységes közigazgatási adatmenedzsment és adatmodell kialakítását, a kormányzati elektronikus aláírás rendszer kialakítását és bevezetését, a kormányzaton belüli informatikai és kommunikációs rendszerek és alkalmazások integrációját). A célok elsősorban annak szolgálatába rendeződnek, hogy az elektronikus szolgáltatások területén történjen meg az eEurope 2005 által megfogalmazott nyilvános alapszolgáltatások adaptálása 2006 elejéig úgy, hogy ezek közül legalább 70% integrált tranzakciós szolgáltatással rendelkezzen, komplex (integrált) elektronikus közigazgatási rendszerek, alkalmazások implementálása valósuljon meg 2006 elejéig, legalább az önkormányzatok 30%-ánál, az önkormányzati információs infrastruktúra-menedzsment korszerűsítése 2006 elejéig fejeződjön be, az emberi erőforrás modernizációja folyamatos feladatot jelentsen. A főirányba illeszkedő kiemelt ágazati programok: 1. Közbiztonság 4
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
2. Jogbiztonság 3. Építés- és közlekedéshatóság 4. Adó 5. Elektronikus adatszolgáltatás 6. Közportál 7. E-közigazgatás Oktatás A MITS a korszerű oktatás elemeként a következő három legfontosabb elemet emeli ki: az oktatás támogatása, megújítása informatikai eszközökkel, tartalmakkal; az információs korban való eligazodáshoz szükséges készségek oktatása; az oktatási intézmények működésének korszerűsítése az IKT eszközök használatával. Kiemelten kell foglalkozni az oktatás különböző szintjeihez (óvoda, iskola, felsőoktatás, felnőttképzés) kapcsolódóan az oktatási, képzési tevékenységnek az informatika eszközeivel történő támogatásával; a digitális tananyagok készítésével és terjesztésével (beleértve multimédiás oktatási és távoktatási tananyagokat); valamint az oktatási adminisztrációs rendszerek fejlesztésével. Annak érdekében, hogy ezeket az eszközöket valóban használják is munkájuk során, a pedagógusok képzésének szerves részévé kell tenni az információs írástudást. Az élethosszig tartó tanulás és az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából is kiemelt jelentőségű eszköz a távoktatás. Elterjedéséhez a virtuális térben működő intézmények létrejöttén, működésén kívül a megvalósításhoz szükséges technológiák elterjesztése és felhasznált tartalom (speciális távoktatási tananyagok, módszerek) folyamatos fejlesztése szükséges. Az élethosszig tartó tanulás másik fontos eleme a felnőttképzés, amely az esélyegyenlőség biztosítás mellett a foglalkoztatás mértékének növelését és a versenyképesség emelését is szolgálja. Első lépésként a felsőoktatási programok között kell támogatni az információs kor aktív szereplői számára szükséges ismeretek oktatását (információs társadalom, tudás-alapú gazdaság, e-gazdaság, e-közigazgatás, tudásmenedzsment stb.), indokolt esetekben akár az ilyen ismeretek oktatására specializálódó szakok, intézmények működtetését is. Minden karon, szakon – akár eltérő formában – lehetőleg minden hallgatónak tanítsák az információs társadalom elméletét és gyakorlatát. A megfelelő ismeretekkel rendelkező oktatókra 5
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
támaszkodva az ilyen irányú ismeretek tanítását a közoktatásban is a lehető leghamarabb be kell vezetni. A fő irányba tartozó másik feladatcsoport az oktatásügyi intézmények elektronikus szolgáltatásainak modernizálása. Szélessávú infrastruktúra A főirány célja, országos lefedésű nagy sebességű hálózat létrehozása, amely minden település számára biztosítja a hosszabb távon várható helyi infokommunikációs igények kielégítését. A cél megvalósításával a kistérségek, és a kistelepülések esélyegyenlősége javul a közintézmények hazai és nemzetközi vérkeringésébe való hatékonyabb bekapcsolással. A közháló megvalósításával a következő célokat tűzi ki a MITS: 2006 végéig minden hazai közintézmény és közcélú feladatokat ellátó civil szervezet csatlakozhasson a szélessávú hozzáférést biztosító hálózathoz; induljanak modellértékű lokális és kistérségi hálózatfejlesztési programok; javuljanak a hazai oktatói és kutatói szféra hozzáférési lehetőségei és ezen keresztül részvételük a nemzetközi tudományos együttműködésben. A főirányba illeszkedő kiemelt ágazati programok: Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat Elektronikus kormányzati gerincháló kialakítása és a kormányzati szervek csatlakoztatásának biztosítása Speciális ágazati alhálók: A közháló kialakításán és szolgáltatásain belül a speciális ágazati alhálók létrehozásának támogatása és az alhálók együttműködésének biztosítása. Civil alháló: A közháló kialakításán és szolgáltatásain belül a civil szféra számára alhálók létrehozásának támogatása és ennek üzleti alapokon való működésének ösztönzése. Hozzáférés A főirány célkitűzése: a számítástechnikai rendszerek és szolgáltatások széleskörű elérésének elősegítése az egyéni hozzáférés megvalósulását akadályozó tényezők lebontása valamint a közösségi hozzáférés formáinak fejlesztése útján. A főirány alapvetően az elektronikus szolgáltatásokhoz való civil hozzáférést kívánja elősegíteni azzal, hogy az Internethez való hozzáférést alanyi jogként fogalmazza meg. Ennek megvalósítását a következő célok kinyilvánításával lehet megvalósítani:
6
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
2006 végére minden települési kisközösségben legalább egy nyilvános közösségi hozzáférési pont álljon a felhasználók rendelkezésére, amelyek (alap)szolgáltatásaik egy részét tekintve egységesek és innovatívak, ugyanakkor a lehetséges pluszfeladatokat és szolgáltatásokat (ezen keresztül fenntarthatóságukat) tekintve sokszínűek; A hozzáférési pontokon az információkhoz és szolgáltatásokhoz való hozzájutásban szakképzett segítők személyes jelenléttel támogassanak minden érdeklődőt. Infrastrukturális szolgáltatások A közigazgatásban hatalmas mennyiségű adat keletkezik, a gazdaságos működéshez pedig elengedhetetlen, hogy ezzel az adatvagyonnal ugyanúgy gazdálkodjunk, mint bármely más erőforrással. Az információs társadalom megerősödésének alapfeltétele, hogy az elektronikus térben megfelelő mennyiségű és minőségű tartalom jelenjen meg, s az adatok mindenki számára elérhetővé váljanak. A főirány célja, hogy az adatkezelési, és egyéb szoftverek infrastrukturális rendelkezésre bocsátásával elősegítse a (különösen) kormányzati, közigazgatási információkhoz való hozzáférést. Ezen belül a főirány céljai a következők: olyan szabványos felületek, metaadat-rendszerek létrehozása, amelyek általános és korlátozásmentes adat-elérést tesznek lehetővé. A metaadat ami röviden definiálva az „adat az adatról” - az adatokkal való gazdálkodás egyik hatékony eszköze. Az ilyen szolgáltatások segítik az adatok széleskörű hasznosulását és a párhuzamos adatgyűjtések elkerülését. a különböző fejlesztési és felhasználási igényeknek és az európai térinformatikai szabványoknak megfelelő alaptérképek az ország teljes területét fedjék le. többszintű adat-előállítással jöjjön létre a háttérszolgáltatásoknak egy olyan, szakosított rendszere, amely támogatja a ráépülő (üzleti és nonprofit) megoldásokat. Így az állami földmérési alaptérképek időigényes előállításával párhuzamosan, változatlan minőségben lényegesen hamarabb elkészülhet az ország teljes felületét lefedő digitális váztérképrendszer, mely legtöbb igényt ki tudna szolgálni. a szabad szoftverek esélyegyenlőségének biztosítása, önálló Nemzeti Szabad Szoftver Stratégia elkészítése megvalósíthatósági tanulmánnyal, amely biztosítja e szoftverek kormányzati munkában való felhasználását.
7
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
Tudás, ismeret A főirány célja: az információs társadalom legfőbb termelőerejét jelentő információ és tudás fejlesztése, a lakosság széles köre számára biztosítva az információ megszerzéséhez és az elektronikus szolgáltatások igénybe vételéhez szükséges ismereteket. A digitális írástudás megalapozása és az ehhez szükséges tudás, ismeretek átadása teljesen evidens. A számítógépes írástudás elsősorban azoknak a készségeknek az együttesét jelenti, amelyek szükségesek különböző alkalmazói szoftverek használatához, a kifejezésben emiatt az információtechnológiai elemek túlzott dominanciája jellemző. A digitális írástudás fogalmához szorosan kapcsolódik a hálózati, az internetes, a multimédia- és a hipertext-írástudás, a nyomtatott, s a digitális dokumentumok közötti alapvető különbségekre koncentrál, az információs írástudás a technológia közvetítette tartalommal is foglalkozik, s több, mint készségek puszta hozzáadása a hagyományos írástudáshoz, ami magának az írástudás fogalmának megváltozását eredményezte. Kézenfekvő cél tehát a társadalom minél szélesebb rétegeinek kampányszerű és nagy tömegeket megmozgató, egységes alapokon nyugvó képzése. érzékelhető minőségi és mennyiségi előrelépés az Internet-használat tömegesítésében Önkormányzati részstratégia Magyarország EU-hoz való csatlakozása miatt a hazai közigazgatásnak, beleértve a település és területi önkormányzatok is, EU tagállami közigazgatásként kell működnie. Ezért a MITS ennek elősegítése érdekében, önálló ágazati részstratégiát fogalmaz meg. A részstratégia egyik célja, hogy elősegítse a szolgáltató közigazgatás, ügyfél-központú ügyintézés megvalósítását. Ennek eléréséhez szükséges a helyi közigazgatási szervek informatikai háttérbázisának jelentős fejlesztése, úgy a géppark, mint a szigetszerűen működő, elavult alkalmazások felváltásának tekintetében. Előrelátóan a TCO csökkentése (Total Cost of Operation) is megfogalmazódik, amely lehetővé teszi, hogy költség-hatékony üzemeltetési megoldások, támogatott módon kerülhessenek implementálásra. Ilyen megoldási lehetőségek az ASP, Outsouce, stb. A célok megvalósítására a részstratégia a következő feladatokat jelöli meg: 8
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
Országosan egységes közigazgatási fogalomtár és adatbázis, valamint ügyintézést segítő adattár kidolgozása, folyamatos karbantartása és használatának megvalósítása A különböző (miniszteriális, központi, regionális, kistérségi, települési) közigazgatási rendszerek együttműködésének és adatbázisok közös használatának feltételei, megvalósítási feladatainak és azok ütemezésének meghatározása A személyi adatok Interneten történő mozgása esetében az adatvédelem és az elektronikus kommunikáció biztonságának vizsgálata az Európai Unió direktívái és a nemzetközi gyakorlat elemzésével Az önkormányzatok ügyfeleinek azonosítására, adatok „mobil” tárolására smart kártya kibocsátása és használata lehetőségének elemzése, a kártya alkalmazásának megvalósítása Országos önkormányzati portál megvalósítása (a Kormányzati Portál önkormányzati „megfelelője”) Kistérségi informatikai együttműködések kialakítása, közös rendszerfejlesztések megvalósítása, rendszerek közös üzemeltetése Az önkormányzatok részére megvalósítása, bevezetése
alkalmazás-szolgáltatás
(ASP)
„e-ügyintézők az e-önkormányzatban” képzési program Közösségi Internet hozzáférési pontok létrehozása – információszolgáltatás, e-ügyintézés – az ügyintézéshez szükséges űrlapok on-line kitöltése, hitelesítése, megküldése e-ügyintézés – teljes elektronizált közigazgatási ügyintézés (döntés, kézbesítés, illeték) Rövidtávon el kell tehát érni az eEurope program Common List of Basic Public Services ajánlása első és második szolgáltatási szintjét, majd középtávon a harmadik, sőt néhány esetben a negyedik szintet. A közszolgáltatások végzésére vonatkozó ajánlás a „Common List of Basic Public Services” a tagállamok számára elvárásokat határoz meg az állampolgároknak, illetve az üzleti élet szereplőinek az elektronikusan nyújtandó közszolgáltatások körére, és azok Interneten keresztül történő igénybevételének szintjére vonatkozóan. Az ajánlás négy elektronikus szolgáltatási szintet különböztet meg:
Szint
Név
Meghatározás
1. szint
Információ
On-line 9
információk
nyújtása
a
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
Szint
Név
Meghatározás közigazgatási („ügyleírások”)
szolgáltatásokról
2. szint
Egyirányú interaktivitás
Az ügyleírások által nyújtott információkon túl az ügyintézéshez szükséges űrlapok, nyomtatványok is letölthetők, kinyomtathatók.
3. szint
Kétirányú interaktivitás
Az ügyintézéshez szükséges űrlapok, nyomtatványok on-line kitölthetők, elektronikusan (elektronikus aláírás segítségével) hitelesíthetők, s ugyancsak on-line továbbíthatók.
4. szint
Teljes körű A teljes ügyintézés, ügymenet elektronikus elektronikus; űrlap, nyomtatvány ügyintézés kitöltése, hitelesítése, továbbítása, a döntés, a kézbesítés, az illeték lerovása (elektronikus aláírás felhasználásával) elektronikusan is lehetővé válik.
A szolgáltatások 3. és 4. szintjéhez szükséges a minősített fokozatú elektronikus aláírás használata. A fenti részstratégia alapján az elektronikus önkormányzat megvalósításának alapelvei között lényeges szempont, hogy korszerű, integrált és költség-hatékony módon üzemeltethető információs rendszerek jöjjenek létre, amelyek az EU ajánlásainak is megfelelnek. Az adatvagyon hasznosításának biztosítása úgy lehetséges, ha az önkormányzati, a kistérségi és kormányzati rendszerek kompatibilisek, így lehetőséget biztosítanak az adatvagyon elemeinek független elemzésére. A fejlesztéskor törekedni kell arra, hogy a létrejövő rendszerek felületei olyanok legyenek, amelyek lehetővé teszik a széles-körű elérést, valamint a felhasználás során nem jelentenek gátat a képzetlenebb felhasználók számára sem. Informatikai biztonság, minőség részstratégia Az elektronikus eszközök használatával kapcsolatos informatikai biztonság problematikája lényegében egyidős az informatika számítógépesítésével (már a 70-es évek végén érkeztek hírek a különböző számítógépes rendszerekbe való betörésekről, számítógéppel, elkövetett bűncselekményekről), azonban az informatikai biztonság kérdései markánsan csak az info-kommunikációs 10
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
eszközrendszer tömegméretű elterjedése, felhasználása mellett jelentkeztek és váltak ismertté (közismertek a rendszereket megbénító vírusok, a honlap feltörések, az elektronikus bűnözés különböző esetei). Az informatikai biztonságnak annyi vetülete, tényezője van, hogy a terület komplexitása, bonyolultsága nagyon magas. Nincs az informatikán belül olyan részterület, amelyet ne érintene, pont ezért ágazatok „feletti”, mind közigazgatás, mind a „civil” szférát érintő részstratégia. Nem véletlen, hogy a világ fejlett országaiban oly jelentős erőforrásokat fordítanak az informatikai biztonsággal kapcsolatos kutatásokra, a biztonság fokozásának módszereire, eszközrendszerére. Az informatika, az infokommunikációs eszközrendszer rohamos fejlődésének következtében megnövekedett a kormányzati szektor és a gazdálkodó szervezetek működőképességének az informatikai rendszerektől való függősége, ezért a biztonsági kockázatok hatékony kezelése nélkül az információs társadalom nem fejlődhet. Csak széles körű együttműködéssel biztosítható, hogy az állampolgárok és a vállalkozások bizalommal lehessenek az egyre inkább mindennapi életük és tevékenységük részévé váló információs társadalom iránt, melynek alapja a demokratikus jogok érvényesülése. Ez két (időnként egymásnak ellentmondó) alapvető emberi jog kiegyensúlyozott érvényesülését kívánja meg: az információhoz való jogot és a saját információk védelmének jogát. Jelenleg hazánkban az informatikai biztonság kezelésében jellemző, hogy nincs meg a fontosságának megfelelő súlya, nem alkalmaznak nemzetközileg elfogadott megközelítést és módszertant, és megközelítése sem minden esetben egységes. A részstratégia számos célt megfogalmaz, a főbb célok ezek közül: A társadalmi fejlődés és a gazdaság versenyképességének támogatása biztonságos, hatékony információs rendszerek működésével, A kritikus infrastruktúrák kiemelt védelme, Az informatikai rendszerekbe és hálózatokba vetett bizalom erősítése, az információbiztonsági tudatosság és ismeretek fejlesztése, Az informatikai rendszerek alanyaira vonatkozó alapjogok védelme. A célok eléréséhez szükséges feladatokat a részstratégia az alábbiakban határozza meg: a jogszabályi és intézményi környezet biztosítása (erre jó példa a BM 24/2006 sz. rendelet az iratkezelési szoftverek biztonságra vonatkozó előírásai),
11
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
a biztonsági követelmények kidolgozása, nemzetközi szabványok honosítása (például a MSZ/IEC ISO 15408:2000 szabvány Magyar Szabványok közé emelése), a biztonságos információs rendszerek kialakításának és fenntartásának támogatása, részvétel a nemzetközi IT biztonsági szervezetek munkájában, az IT kockázatkezelési módszerek fejlesztése és alkalmazása (például a CRAMM módszertan alapján készült ITB ajánlások), a tudásbázis növelése, oktatási, képzési és ismeretterjesztési feladatok az IT- biztonság területén, felkészítés a védekezésre, a felhasználó-védelem kiterjesztése az információs társadalomban, az IT-termékek minőségbiztosítása, a biztonsági szempontok érvényesítése a fejlesztés, tervezés és üzemeltetés során és az informatikai biztonsági szempontok érvényesítéséhez szükséges források megteremtése.
1.2
Új Magyarország Fejlesztési Terv
2006 év során megszületett az Új Magyarország Fejlesztési Terv, amely az előző fejlesztési terv folytatásaként a 2007. és 2013. év közötti EU forrásokhoz rendelve mutatja be a kormányzat fejlesztési stratégiáját. A terv átfogó céljának (a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés elősegítése) megvalósítása érdekében hat prioritást fogalmaz meg. A prioritásokhoz pedig operatív programokat, amelyek a megadott beavatkozási 12
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
területen működnek. Számos esetben explicit hivatkozással épít a terv a MITSben megfogalmazott célokra. 6. Prioritás: államreform A foglalkoztatás bővítésének és a tartós növekedés átfogó céljának megvalósítása érdekében stratégiát fogalmaz meg az ÚMFT az államreform végrehajtásának támogatására. Az államreform-folyamat keretében – a Konvergencia-programban, és a Nemzeti Reform Programban is – megfogalmazott beavatkozások kiterjednek a köz által finanszírozott tevékenységek teljes spektrumára. A beavatkozások célja, hogy fenntartható finanszírozású, jobb minőségű és jobb hozzáférésű szolgáltatásokat tudjon nyújtani az állam az állampolgárok és a vállalkozások számára. Az államreform-folyamat által lefedett fejlesztések egy jelentős része így a többi, mindenekelőtt a társadalom megújulását szolgáló beavatkozáscsoportban jelennek meg. Két alapvető területen kell az ÚMFT szerint beavatkozni: közigazgatás megújítása, amelynek lényegi elemei – többek között – a közigazgatás szolgáltatóvá tétele, és kistérségi és regionális döntési szintek megerősítése; a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítése, amely a közigazgatási és közszolgáltatások belső folyamatainak megújítását, szervezeti megújítását és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést támogató rendszerek fejlesztését tartalmazza. 2010: Európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért 2005. június 1-jén az Európai Közösségek Bizottsága a lisszaboni stratégia felülvizsgálata eredményeként új stratégiai keretet javasolt „i2010: európai információs társadalom 2010” címmel, amely az információs társadalomra és az audiovizuális médiára irányuló európai uniós politikák egységes kezelését célozza. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv elkészítése során támaszkodott erre a stratégiai keretre is. Három prioritást fogalmaz meg az i2010: Egységes európai információs tér kialakítása, amely az információs társadalom és a média területén segíti a versenyképes belső piacot;
13
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
A befektetések és innováció erősítését, amely a növekedést és a munkahelyteremtést alapozza meg; Befogadó információs társadalom elérését, amely a fejlődés fenntarthatóságát segíti, és a jobb közszolgáltatást és életminőséget részesíti előnyben. Önkormányzati informatikai fejlesztések Európában (nemzetközi példák) Az Európai Unió fejlett tagállamai az önkormányzati informatikai fejlesztések számos területén szolgálnak előremutató példával, annak ellenére is, hogy Európa az információs, tudásalapú társadalom és gazdaság kialakulása terén jelenleg még elmaradásban, hátrányban van a világ más térségeivel szemben (pl. USA). Európa legfejlettebb országaiban a közigazgatás különböző intézményeinél, így a helyi önkormányzatoknál és azok intézményeinél is, egyre inkább elterjednek tekinthető a korszerű, integrált információs rendszerek használata. Ezen országokban mind az érintett önkormányzatok számában, mind az informatikailag támogatott funkciók arányában nagymértékben meghaladja a hazai átlagot. A megoldások általában többcélú integrált önkormányzati rendszerek, amelyek már olyan komplex megoldásokat is integrált módon tartalmaznak, mint például „Citizen Relationship Management” (ügyfélkapcsolat menedzsment (CRM) közszférában megvalósuló változata). Ezen rendszerek kölcsönös sajátossága, hogy az Internet alapvető kommunikációs eszközévé válik a szolgáltató önkormányzatoknak. A megvalósított fejlesztések eszköztára elsősorban az alábbi területekre terjed ki: Az önkormányzati ügyintézés integrált rendszerre történő alapozását, illetve új ügyintézési csatornák (Internet) előtérbe helyezését tűzik ki célul. Egy ilyen „mintaprojekt” általában az alábbi területekre terjed ki: Városi elektronikus ügyintézési stratégia megfogalmazása Az ahhoz illeszkedő integrált információs megoldás kialakítása (általában „workflow” jellegű ügymenetkezelő rendszerek) Elektronikus ügyintézést lehetővé tevő városi portálok kialakítása, kapcsolattartási lehetőség az önkormányzat tisztviselőivel, munkatársaival. Ügyfél (állampolgár, vállalkozás) folyamatos tájékoztatása az ügyintézési folyamat státuszáról. Online ügyintézés és az ügyintézéshez kapcsolódó online fizetések megvalósítása.
14
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
Egy másik megközelítés szerint egyetlen integrált rendszer fedi le az önkormányzat és az intézmények folyamatait is. A megoldás a legújabb technológiai fejlesztések adta lehetőségek segítségével egységes, korszerű platformba tömöríti a szigetszerűen alkalmazott megoldásokat, és egységes információs bázis teremt. Számos esetben a fejlesztések több önkormányzat összefogásával valósulnak meg, amelynek kapcsán jelentős erőforrások takaríthatók meg a rendszer fejlesztése kapcsán. Az ilyen beruházások előfeltétele ugyanakkor a folyamatok újragondolása és összehangolásával, amelynek eredményeképpen a hatékonyság tovább javítható. Ezen túlmenően számos külföldi önkormányzat egyéb alternatív szolgáltatások bevezetését is biztosította (általában valamilyen egységes informatikai megoldás kiegészítéseként). Ennek keretében került sor például távmunka és távoktatási szolgáltatások kialakítására, illetve közös tudásbázisok kialakításának megosztására (eCitizenship - TeleCities projekt, amely 20 különböző európai ország több mint 100 települési önkormányzatának nyújt platformot a tapasztalatok egymás közötti kicseréléséhez és gyakorlati megoldások kidolgozáshoz). E-ügyintézés jogszabályi háttere Közigazgatási eljárási törvény (KET) – X. fejezet: Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás 2005. november1-től a polgármesteri hivataloknak biztosítania kell a lehetőséget az ügyfelek számára az elektronikus ügyintézésre. A Ket. értelmében az ügyfél e-mail-en, vagy egyéb elektronikus adathordozón keresztül ügyiratot küldhet a hivatal számára, amennyiben az elektronikusan van aláírva. Abban az esetben, ha az ügyfél nem rendelkezik elektronikus aláírással, akkor az ügyfélkapun keresztül – a kapott azonosító segítségével – intézheti ügyeit elektronikus formában. A Ket. szerint a hivataloknak nemcsak a saját honlapjukon keresztül kell az ügyfelek számára biztosítani a lehetőséget az elektronikus ügyintézésre, de kapcsolódni kell az ügyfélkapuhoz is. Abban az esetben, ha az önkormányzatok elektronikus kiadmányokat szeretnének készíteni, vagy elektronikus útra terelni az ügyintézést, akkor az elektronikus aláírásra vonatkozó törvényi feltételeket is teljesíteniük kell, ugyanis mindkét esetben digitális aláírásra lesz szükség. Amennyiben az ügyfél elektronikusan aláírva küldi be az önkormányzat honlapján keresztül az ügyiratát, ám az nincs időpecséttel ellátva, akkor az 15
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
önkormányzatnak kell azt időpecséttel ellátnia. Ez viszont azt is jelenti, hogy az önkormányzatoknak tanúsítványszolgáltatókkal kell majd szerződniük és fizetni a szolgáltatás díját (amelynek piaci ára jelenleg havonta körülbelül 100 ezer forint). A Ket. értelmében az önkormányzatoknak az elektronikus ügyintézést részletes és átfogó ügyleírással kell támogatniuk, ezért a honlapon a felhasználók számára érhető ügyleírásokat kell elhelyezniük. Novembertől a hivatalok csak a feltétlenül szükséges adatokat kérhetik az ügyfelektől. Ha az ügyfél korábban már valamelyik állami hivatalnál megadta a szükséges adatokat, akkor azt az ügyet intéző szervnek kell beszereznie.
A Ket. X. fejezete a következő tárgykörökkel foglalkozik: az elektronikus ügyintézés feltételeinek szabályozása, az ügyfél hozzáférése az e-ügyintézéshez, megkülönböztetve a fokozott biztonságú elektronikus aláírással rendelkezı, illetve az ilyennel nem rendelkező ügyfeleket; az ügyfélkapu létesítésével összefüggő szabályok, ezzel kapcsolatban az egyedi azonosító képzését és használatát érintő előírások; a törvény nevesíti azokat az eljárási cselekményeket (pl. idézés, a hatósági döntés közlése), amelyek jellemzően elektronikus formában is elvégezhetők; meghatározza továbbá azokat az eseteket, melyeknél az elektronikus út nem vehető igénybe (pl. a hatósági szerződések esetében); az IT-eszközök dominanciája okán szükségszerű az üzemzavar jogi leszabályozottsága – részben az átmeneti, részben a tartós üzemzavart illetően; a közigazgatási hatóságok köréből az államigazgatási szervek részére a fejezet előírja az elektronikus tájékoztató közzétételének kötelezettségét a központi rendszeren és az internetes honlapon keresztül; a többi hatóság esetében az etájékoztató – ha más törvény nem ír elő kötelezettséget - önkéntes; a hatósági ügyintézés szolgáltató jellegének erősítése céljából a törvény szabályozza az időpontfoglalás intézményét;
16
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
azon követelmények jogi normába foglalása, amelyeket az e-ügyintézés, illetőleg az e-tájékoztatás során a hatóság köteles érvényre juttatni (pl. a dokumentumok biztonságos kezelése, az elektronikus ügyiratok archiválása); A Ket. az elektronikus ügyintézésről szóló fejezetben szabályozza a más elektronikus eszközök (távbeszélő, telefax, szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás) közigazgatási eljárásban való igénybevehetőségének lehetőségeit és feltételeit is. A törvény X. fejezete egyetlen paragrafus erejéig foglalkozik – az egyébként a Ket. Címében megjelenő – hatósági szolgáltatásokkal. E szolgáltatás nyújtására a jogszabályban erre feljogosított hatóságok hivatottak; a szolgáltatás magában foglalhatja például az ügyfél számára hatósági bizonyítvány beszerzését, vagy az ügyfél részére az elektronikus tájékoztatáshoz való hozzáférést. 24/2006 (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM rendelet A rendelet a közfeladatokat ellátó szervezeteknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményeket fogalmazza meg. A követelmények ellenőrzését végző szervezetek kijelölését pedig a 16/2006 (IV.6) BM rendelet fogalmazta meg. A követelményeknek megfelelő informatikai rendszer alkalmazása 2009. január 1-től kötelező minden, a rendelet hatálya alá tartozó szervezet számára. A rendelet követelményeinek való megfelelést biztosító rendszerek már elérhetőek a magyar piacon. A rendszereket független tanúsító szervezetek minősítették.
17
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
2.
HELYZETFELMÉRÉS
Jelen fejezetben a hivatal helyzetfelmérésének módszerét, a felmérés eredményét és az eredmények elemzését végezzük el. A helyzetfelmérés alapján határozzuk meg a későbbiekben az elérendő stratégiai célokat. 2.1
A helyzetfelmérés módszere
A helyzetfelmérés során három módszert alkalmaztunk együttesen. A hivatal kijelölt kapcsolattartóival kitöltettünk egy kérdőívet. Ezzel párhuzamosan, függetlenül teszteltük az önkormányzat által nyújtott elektronikus szolgáltatásokat (portál szolgáltatások), illetve személyi konzultációkkal támasztottuk alá, és egészítettük ki a kérdőív információit. A kérdőív kérdései strukturálisan a következő csoportosításban épülnek fel: 1. Infrastruktúrára vonatkozó kérdések: amelyek a jelenlegi infokommunikációs eszközök (számítógépek, nyomtatók, hálózat) korát, minőségét igyekeznek feltérképezni, valamint az önkormányzat Internet elérését; 2. Személyi állományra vonatkozó kérdések: amelyek az önkormányzati munkatársak képzettségét, adottságait igyekeznek meghatározni, előkészítve így a képzésekkel kapcsolatos célok, programok meghatározását; 3. Munkafolyamatok: amelyek az önkormányzat által jelenleg már biztosított hálózati, elektronikus szolgáltatások állapotát, a kezelt adatok védelmét és hasznosítását térképezik fel; 18
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
4. Igények és költségek: amelyek az önkormányzat költségeit és azok tervezett alakulását, valamint a jelenleg megfogalmazott változtatási igényeket igyekeznek feltérképezni. A portálszolgáltatások független tesztelését úgy végeztük el, hogy az önkormányzati honlap tartalmát megvizsgáltuk (a CLBPS szempontok alapján), továbbá vizsgáltuk a hírek, aktuális információk utolsó frissítésének dátumát. 2.2
A helyzetfelmérés eredménye
2.2.1 Munkaállomások A hivatalban összesen 17 munkaállomás van, amelyek 76%- a (13 darab) üzemel. A nem üzemelő gépek közül 2 db (12%) meghibásodott, nem üzemképes, 2 db pedig üzemképes és tartalékként szolgál. Azaz 2 db gép meghibásodásán túli meghibásodás már a munkafolyamatok akadályozását okozhatja. Az üzemelő munkaállomások többsége (8 db) 5 évnél idősebb, a 3 événél fiatalabb gépek száma mindössze 2 db. 3 db üzemelő gép kora 3-5 év közötti. Az elöregedett munkaállomások (5 évnél idősebb gépek, amelyek az üzemelő géppark több, mint 60%-át teszik ki – 8 db) a munkavégzésnek számos esetben gátat szabhatnak, továbbá meghibásodási szempontból is fokozott kockázatot jelent alkalmazásuk. A 3 évnél fiatalabb, valamint a 3-5 év közötti gépek (összesen 5 db) nagy teljesítményűek, a többséget jelentő elöregedett gépek teljesítménye nem éri el a 300 Mhz-t, így azok nem alkalmasak a mai operációs rendszerek és az azokra fejlesztett alkalmazások futtatására. A hivatalban szerver gép nincs. A munkaállomásokkal való elégedettség – azaz annak vizsgálata, hogy a felhasználók mennyire érzik a munkaállomást tevékenységüket segítő eszköznek 1-5 közötti skálán mérve – a kor függvényében csökken, azonban a fiatalabb gépek tekintetében sem haladja meg a 3-as szintet. Az 5 évnél öregebb gépek esetén az értékelés 2-es szintű, amely határázott elégedetlenséget jelent, míg a 3 a közömbösséget. A 2-es értékelés a kis teljesítménynek és a kornak egyaránt betudható, a két jellemző egymást erősíti az alacsony értékelésben. Kor és teljesítmény
Processzor teljesítmény 19
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
<300 MHz Kor
300-800 MHz
800 – 1200 >1200 MHz MHz
<3 év
2
3-5 év
3
>5 év
8
Munkaállomások kor szerinti megoszlása
Teljesítmény szerinti kor összetétel
20
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
Kor szerinti teljesítmény összetétel
Megelégedettség
Processzor teljesítmény
21
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
<300 MHz Kor
300-800 MHz
800 – 1200 >1200 MHz MHz
<3 év
3
3-5 év
3
>5 év
2
Munkaállomásokkal kapcsolatos megelégedettség
2.2.2. Nyomtatópark A hivatalban összesen 14 db nyomtató működik.
22
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
A nyomtatók 50%-a InkJet (tintasugaras). Ezek a nyomtatók általában kisebb költségen szerezhetők be, nyomtatási minőségük jó, üzemeltetési költségük azonban magas. Jelentős a második helyen álló Laser nyomtatók aránya (36% - 5 db), a mátrix elven működő nyomtatók száma mindössze 2 db (14%). Látható a tendencia, hogy az újabb beszerzések a Laser technológiát részesítik előnyben, hiszen a 3 évnél fiatalabb nyomtatók (2 db) mindegyike ezzel a technológiával működik. A hivatalnál 3-5 év közötti nyomtató nincs, a többi 12 db nyomtató 5 évnél idősebb, elöregedett. Magas arányuk a meghibásodás fokozott veszélye miatt gátolhatja a hivatal munkafolyamatait, tekintettel a papír alapú ügyintézés magas arányára. A felhasználók egyértelműen az idős és elavult technológiájú (mátrix) nyomtatók működésével elégedetlenek (2-es osztályzat), a tintasugaras és a lézernyomtatók 3-as osztályzatot kaptak, kortól függetlenül, azaz működésük „közömbös”. A jelenleg üzemelő nyomtatók működésével a felhasználók nem elégedettek.
Kor és működés
Működési elv Mátrix
Kor
Tintasugaras Laser
<3 év
2
3-5 év >5 év
2
7
Nyomtatók kor szerinti megoszlása
23
3
Hőnyomt ató
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
Megelégedettség
Működési elv Mátrix
Kor
Tintasugaras Laser
<3 év
3
3-5 év >5 év
2
3
Nyomtatókkal kapcsolatos megelégedettség
24
3
Hőnyomt ató
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
2.2.3 Egyéb infokommunikációs berendezések Egyéb infokommunikációs eszközök alatt a Fax, Scanner (lapolvasó), adatmentésre alkalmas eszközöket, és a telefonközpontokat mértük fel. A hivatalban hagyományos telefon alközpont, mint önálló célberendezés nem működik. 5 évnél idősebb irodatechnikai eszköz nincs, igaz új beszerzések sem voltak ezen a téren (nincsenek 3 évnél fiatalabb eszközök). A hivatalban 3-5 év közötti életkorú 2 db fax berendezés és 4 db mentési eszköz működik, amely az adatmentések elkészítésének növekvő fontosságát is jelzi. A vélemények szerint azonban a fax berendezésekkel a felhasználók nagyon elégedetlenek (1-es osztályzat), a mentési eszközök esetében pedig „csak” elégedetlenek.
Kor és eszköz
Eszköz
25
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
Fax
Scanner
CD/DVD író, DLT (mentési eszköz)
Hagyomá nyos telefon alközpont 1
Kor
<3 év 3-5 év
2
4
>5 év
Egyéb eszközök kor szerinti megoszlása
Megelégedettség
Eszköz
1
A telefonalközpontok számát csak akkor adja meg, ha az alközpont önálló célberendezés, tehát nem számítógépen (szerveren futó) mőködı például VOIP szerver.
26
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
Fax
Kor
Scanner
CD/DVD Hagyomány író, DLT os telefon (mentési alközpont eszköz)
<3 év 3-5 év
1
2
>5 év
Megelégedettség az egyéb eszközökkel
2.2.4 Hálózat és Internet A hivatalban működő gépek nincsenek helyi hálózatra kötve, ennek oka, hogy a hivatalban nincs helyi hálózat. 27
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
Szükséges volna természetesen minden működő gépet a helyi hálózatra kötni, a helyi hálózat feltételeinek megteremtése után. Figyelembe kell azonban venni, hogy adatvédelmi okokból, központi szabályozás miatt nem szabad az összes gépet hálózatba csatolni. A hivatalnak – természetesen – van Internet elérése, amelynek módja Kábel TV. Az üzemelő gépek közül mind a 13 számítógép eléri az Internetet. 2.2.5. Internet szolgáltatások A hivatalnak van WEB lapja és központi e-mail címe. A WEB lap tartalmazza az önkormányzat határozatait, információkat a hivatali munkáról. Az Interneten keresztül az ügyfelek elérik a hivatali munkatársakat, akik kivétel nélkül (15 fő) önálló e-mail címekkel is rendelkeznek. Az Interneten keresztül ügyeket nem lehet intézni, egy-két dokumentum letöltésére és kinyomtatására van egyelőre lehetőség. A WEB oldal további tartalomfejlesztésre szorul, jelenlegi tartalma sem minden esetben naprakész, így azt nem lehet hiteles önkormányzati forrásnak tekinteni. 2.2.6 Informatikai rendszerek, adatvagyon A hivatalban nincs önálló üzemeltetéssel foglalkozó személy, az esetek túlnyomó többségében az üzemeltetés szabályozottsága eseti probléma megoldással, adhoc jelleggel történik. A rendszer üzemeltetése kiterjed az adatmentésre is, azonban csak eseti jelleggel. Rendszeres és tervezett mentés nincs. A mentett adatok tárolása minden esetben a helyszínen, tehát földrajzilag nem távoli helyen történik. Az adatmentések adathordozóinak védelme nincs megnyugtatóan megoldva, nincs zárt ajtó, fizikai behatolás jelző vagy folyamatos őrzés. Az adatok mentést követő visszatölthetőségének ellenőrzésére, valamint az adatmentés tényének ellenőrzésére vonatkozó kérdésekre nem érkezett válasz, de valószínűsíthető, hogy ezek végrehajtása sem megoldott a hivatalban. Az üzemeltetéshez szükséges információk – igaz nem biztonságosan – de rendelkezésre állnak az üzemeltető személyzettől függetlenül is.
28
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
A hivatal nem rendelkezik üzletfolytonossági tervvel, azaz olyan dokumentációval, amely nagyobb káreseményeket követően, a munkafolyamatok kiváltását, és újraindítását meghatározná. A hivatali dolgozók munkáját irat- és ügykezelést támogató szoftver nem segíti. Az adatvagyon védelmére irányuló intézkedéseket kockázatelemzéssel kell megalapozni. A kockázat elemzés elkészítésének többek között része az információs vagyon felmérése, a kockázatok számszerűsítése, azokat csökkentő intézkedések kiválasztása és az intézkedések hatásainak vizsgálata. Ezekkel a folyamatokkal a hivatal nem rendelkezik, ugyanakkor van írásos kockázatelemzése. 2.2.7 Alkalmazások .Az alkalmazásokhoz szükséges operációs rendszerek döntő többsége (53%) korszerű, Windows XP. Jelentős a Windows 9x sorozat is (34%), amelyet indokolhat, hogy a kevésbé korszerű számítógépeken nem is futtatható ennél későbbi Windows változat. Egyes rendszerek indokolhatják a DOS operációs rendszer fenntartását, így képzelhető el, hogy a teljes operációs rendszer parkban még jelentős, 13% a DOS rendszerek aránya. 2.2.8 Személyi állomány A hivatal dolgozóinak teljes létszáma 15 fő, közülük mindenki igényli a számítógépet a munkavégzéshez. 2 főnek nincs önálló számítógépe, pedig szüksége lenne rá. Ez a tény hátráltatja a munkavégzést. A felhasználók mindössze 13%-a (2 fő) kezeli gyakorlottan a számítógépet, nekik a számítógépes programok használata, a nyilvántartások kezelése és vezetése nem okoz problémát. Szükség esetén a meghibásodásokat is tudják kezelni. További 13 fő felhasználó alapszintű számítógépes ismeretekkel rendelkezik, nehézséget nem okoz a számítógép használata, de további képzésre lenne szükségük. A hivatalban külön ügyfélszolgálat nincs, idegen nyelvű ügyintézés nem működik. 2.2.9 Igények Az igények jelentős része az infrastruktúra fejlesztésére vonatkozik: számítógépek beszerzése, hálózatépítés, egyéb irodai eszközök beszerzése. Ezek 29
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
azonnali, illetve maximum egy éven belüli megvalósítást igényelnek. Fontosnak tartják még az irodai alkalmazások beszerzését (iktató program), valamint a munkaerő informatikai továbbképzését. Középtávon szükség van az Internet alapú szolgáltatások fejlesztésére, ezen belül elsősorban a WEB oldal megújítására a polgárok magasabb színvonalú tájékoztatása céljából. Hosszabb távon van csak lehetőség az elektronikus ügyintézést elősegítő szolgáltatások bevezetésére.
2.3
A jelenlegi helyzet rövid elemzése
2.3.1 A helyzetkép rövid elemzése A számítógéppark kora közepesen öreg. A legtöbb gép több mint 5 éves, a gépparkon belül számuk meghatározó, domináns. A 3 évnél fiatalabb gépek száma mindösszesen 2 db. Az elöregedett gépek alacsony teljesítményűek, amely a munkavégzést a felhasználók szerint már nem támogatja megfelelő mértékben. A fiatalabb gépek teljesítménye megfelelő, bár a felhasználók ezekkel a gépekkel sem elégedettek. A nyomtatók túlnyomó része öreg, és bár a felhasználók kifejezetten nem elégedetlenek a működésükkel (kivétel az öreg mátrixnyomtatók) a számbeli, a technológiai és a kor figyelembe vételével célszerű lehet a nyomtatópark színvonalát szinten tartó, akár javító stratégiai cél megfogalmazása. Az adatmentő eszközök száma elegendőnek tűnik. Alkalmazásukat hátráltatja, hogy az adatmentés folyamata, a mentett adatok tárolása, kezelése jórészt szabályozatlan. A jelenlegi eszközök felhasználásával, a szabályozás és a folyamat kezelésének javításával az adatmentési folyamat szintje – megbízhatósága, tervezettsége – javítható lenne. A hivatalban az Internet elérés Kábel TV eszközzel biztosított. Az elérés megosztása (azaz több felhasználó egyidejű használata) azonban nem megoldott, mert a lokális hálózat kiépítettsége ezt nem teszi lehetővé. Mindenképpen célszerű változtatni az Internet elérés felhasználói szintű lefedettségében, mivel a jelenlegi helyzet az Internet napi munkában történő alkalmazását gátolja. Ennek a célnak a megfogalmazásával lehetőség nyílik arra, hogy az Internetet használók köre növekedjen. Az operációs rendszerek többsége korszerű, Windows XP operációs rendszer. A különleges feladatok miatt létező rendszerek azonban megkövetelik a régi, DOS operációs rendszer működtetését. Fontos lenne, hogy a Windows 9.x sorozatú operációs rendszerek (amelyek biztonsága a mai korban erősen megkérdőjelezhető), Windows XP, vagy biztonságilag magasabb szintű operációs 30
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
rendszerre kerüljenek leváltásra. A DOS alkalmazások többségének működési környezetét ez nem befolyásolja, tehát kellő körültekintéssel a hivatalon belüli biztonsági szint javítható lenne. A felhasználók a napi gyakorlat alapján általában járatosak a számítógépek kezelésében, alapszintű felhasználói ismeretekkel kivétel nélkül rendelkeznek. Ez a tudás szakszerű képzésekkel tudatosan formálható és javítható. A számítógép kezelésének ismeretét fejlesztve, az Internet bekapcsolásával fellépő munkafolyamat-változások könnyebben, és hatékonyabban lesznek kezelhetők. Az e-önkormányzat megvalósítási lépései során az újabb és újabb technikák integrációja, a munkafolyamatok megváltozása kevesebb problémát okoz, ha a rendszer elemeit használó felhasználók kellően képzettek. Az adatvagyon kezelése nem megoldott. A kezelt személyes adatok védelme törvényi kötelezettség, így az adatvagyon kezelésére vonatkozóan mindenképpen stratégiai célokat és programokat kell megfogalmazni. A jelzett igények többsége infrastrukturális fejlesztés, ami alapján kimondható, hogy az önkormányzat informatikai területen „megélhetési problémákkal” küzd, így az országosan megfogalmazott elektronikus szolgáltatások bevezetéséhez nincs meg a kellő informatikai közmű alap. Ezek alapján el kell dönteni, hogy a hivatal a teljes infrastruktúra fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, vagy ún. kompetencia központ irányába halad-e. Az első esetben minden esetben meg kell teremteni a minőségi normáknak megfelelő hátteret. A második esetben a kompetencia központhoz való csatlakozás, felhasználás feltételeit kell biztosítani. Ez utóbbi koncepció jobban illeszkedik az ÚMFT-ben megfogalmazottakhoz. Egyes önkormányzati feladatok esetén, viszont nem kivitelezhető a szolgáltatási központokhoz való csatlakozás. 2.3.2 A helyzetkép SWOT analízise
Gyengeségek
Erősségek
Helyi hálózat hiánya
A jelenlegi infrastruktúra megfelelő alapot nyújt a fejlesztésekhez.
Szigetszerű alkalmazások
A munkatársak szakmai felkészültsége megfelelő színvonalú
Adatvédelem, adatmentés biztonság szabályozatlansága
és
31
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
Gyengeségek
Erősségek
Nem megfelelő tudásbázis Közhiteles adatok hozzáférésének hiánya
informatikai WEB-es
Az informatikai képzettség és az infrastruktúra műszaki színvonala alacsony A hivatali honlap szolgáltatási színvonala alacsony, tartalma nem megfelelő A jelenlegi informatikai működés szabályozottsága elmarad a kívánatos szinttől
Veszélyek
Lehetőségek
Jogszabályi környezet hiányosságai; A más települések által végrehajtott sikeres (például GVOP) projektek kapcsán bevezetett eönkormányzati megoldások „húzóerőként”, követendő jó példaként állnak az önkormányzat előtt Az önkormányzat IT fejlesztési Az önkormányzati rendszerek lehetőségei a kormányzat fejlesztése, a fejlesztési projektek EU támogatáspolitikájától függnek; forrásból történő finanszírozására mutatott kormányzati eltökéltség A helyi hálózatok fejlesztésére nem Erősödő kistérségi együttműködés, jut erőforrás, így a fejlesztések nem az együttműködés gyakorlati képesek színvonaljavulást elérni; formáinak kialakulása a távolabbi települések és kistérségek között A humán erőforrások képzésének Informatikai szolgáltató szerepkör hiánya miatt a szolgáltatási szint kialakítása az önkormányzatokon és javulása elmarad intézményhálózataikon belül A
lakosság
az
elektronikus A nyilvános Internet-elérés révén a 32
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
Veszélyek
Lehetőségek
szolgáltatások nem, vagy csak település lakossága mobilizálható, csekély mértékben fogja használni felhasználói szokásai fejleszthetők Az erőforráshiány miatt elmaradó fejlesztések megkövetelik a papír alapú ügyintézés párhuzamos fenntartását. Az informatikai rendszerek által biztosított átlátható működés elleni rezisztencia A stratégiai végrehajtása, sikertelensége
tervek
3.
részleges részleges
STRATÉGIA CÉLOK
3.1. Az önkormányzat fejlesztési igényei Az önkormányzat rendelkezik az önkormányzati munka elvégzéséhez szükséges eszköz-állománnyal; ezen eszközök minőségi színvonalának javítása olyan cél, amely elősegíti az országos stratégiák megvalósításához való csatlakozás lehetőségét; Az önkormányzatnál nincs olyan informatikai ismeretekkel rendelkező belső munkatárs, aki képes lenne meghatározni és koordinálni a fejlesztések irányát. A megbízott külső munkatárs (rendszergazda) kiváló szakmai ismeretekkel rendelkezik, de szükséges volna a belső munkatársak – vagy kijelölt felelős – informatikai továbbképzése. Az informatikai fejlesztések – többek között köszönhetően az informatikai ismeretek hiányának – egységes koncepció hiányában történnek, amelynek oka, hogy az önkormányzatok – költségvetési korlátok miatt – ki vannak szolgáltatva a kormányzat támogatáspolitikájának, így az informatikai beruházásoknak nem lehet koncepciózus fejlesztési irányvonala; Az önkormányzat nagy fontosságot tulajdonít a számítógépes hálózat (LAN) kiépítésének, fejlesztésének, valamint az Internet hozzáférések megfelelő kialakításának;
33
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
A hivatali alkalmazottak informatikai képzése szükséges, mivel az informatikai eszközök és rendszerek csak kiszolgálni képesek a felhasználókat, tehát a munkavégzés hatékonyságát önmagában a rendszerek nem növelhetik. A képzetlenség hosszabb távon a lehetőségek kiaknázásnak szűk keresztmetszetévé válhat; Szükséges lenne a közösségi (teleház jellegű) Internet hozzáférés fejlesztése, valamint a szolgáltató önkormányzat megvalósításához szükséges, digitálisan írástudó civil lakosság képzése; Az e-közigazgatási fejlesztések célja a lakossági és üzleti szféra elégedettségének növelése, amelyet viszont csak összefogás keretében lehet elérni;
3.2. Települési célkitűzések a település megtartó erejét fokozni, a települést korszerű önkormányzati szolgáltatások és kezdeményezések révén élhetőbbé tenni, az önkormányzati szolgáltatásokat „helybe kell vinni”, biztosítani kell az ügyek minél teljesebb körének helyben történő intézését, fel kell karolni minden vállalkozói kezdeményezést, bátorítani kell a térségen kívülről érkező potenciális vállalkozások megtelepedését, elő kell segíteni a munkahelyteremtés minden formáját, beleértve a helyi lakosok ingázását csökkentő távmunka feltételeinek kialakítását, támogatni kell a térség idegenforgalmának fejlesztésére, bővítésére irányuló kezdeményezéseket, meg kell találni az önkormányzat szerepét a falusi turizmus, a vízi és sportturizmus továbbfejlesztésében, a térség minél szélesebb körben történő megismertetésében, az önkormányzatnak szorgalmaznia és támogatnia kell a célok eléréséhez szükséges képzések, oktatások minél szélesebb körben történő megtartását, ugyancsak támogatni kell a polgárok számára a helyben boldogulásuk érdekében szükséges ismeretek megszerzését, a korszerű infokommunikációs technológiák használatának elsajátítását, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében ingyenes Internet hozzáférési pontokat kell létesíteni a hátrányos helyzetű, illetve saját eszközökkel nem rendelkező polgárok számára az Önkormányzat által felügyelt helyszíneken.
34
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
4. 4.1
INFORMATIKAI KONCEPCIÓ
Lehetséges fejlesztési koncepciók
Az önkormányzat fejlesztési lehetőségeit a költségvetés határozza meg. A jogszabályoknak való megfelelőség azonban kötelezettséget jelent. Az önkormányzat esetében így három lehetőség állhat elő, informatikai fejlesztések kapcsán: A jogszabályi kötelezettségek elmulasztása Ebben a helyzetben az IT fejlesztések elmaradása odavezet, hogy a jogszabályi követelményeknek való megfelelőséget sem tudja az önkormányzat biztosítani. A technológia amortizációjával a szolgáltatási szint romlik, a fejlesztések lehetőségeit elveszik a javítások miatti kiadások. Az információs társadalomba való bekapcsolódás, a fejlődés esélye lassan megszűnik. A IT fejlettségben jelentkező stagnálás pedig lassan odavezethet, hogy a település népesség megtartó ereje csökken. A jogszabályok követése Ebben a helyzetben a fejlesztések csak a legszükségesebb projektek megvalósítását teszik lehetővé. Ezzel biztosítható a jogszabályi kötelezettségeknek való megfelelés. A korábban részletezett iránymutatásokkal összhangban történő fejlesztések helyett a fő cél, hogy a jogszabályi kötelezettségeknek feleljen meg az önkormányzat. Az esetleges közös (kistérségi) pilot projektek lehetőséget biztosítanak arra, hogy olyan egységes megoldások kerüljenek bevezetésre, amelyek megalapozott és széles körből összeálló tapasztalatokon alapulnak. Ez jó hatást gyakorol a fejlesztési, bevezetési, üzemeltetési költségekre. Kapcsolódás és jogkövetés A jogkövetés mellett ebben az esetben a fejlesztési stratégia alapja, hogy a már létező fejlesztésekhez, üzemelő rendszerekhez tudjon kapcsolódni a település. Egyrészt a fejlesztések költségei és kockázatai ebben az esetben jelentősen 35
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
kisebbek, a költségek jó része üzemeltetési. Más oldalról az is igaz, hogy a támogatott folyamatok, amelyeket külső fél biztosít, kiszolgáltatottabb helyzetet eredményez, mint a saját fejlesztések bevezetése. Innováció és jogkövetés A jogkövetésből adódó költségmegtakarítások biztosíthatnak forrásokat az innovatív fejlesztésekhez. A megoldások kiválasztását és finomítását pilot projekteken keresztül lehet megvalósítani. Az e-önkormányzás fejlesztése mellett lehetőség nyílik további e-szolgáltatások megvalósítására, amelyek a település tőkevonzó képességét is elősegíti.
4.2
Fejlesztési célok
Az informatikai stratégia célkitűzéseinek megfelelő fejlesztési célok tehát az alábbi területekre terjednek ki: az informatikai infrastruktúra fejlesztése; az infokommunikációs eszközök által kezelt tartalom megfelelő kialakítása; a tartalmak folyamatos fejlesztése; a kezelőszemélyzet (munkatársak) képzettségi szintjének emelése; a szolgáltatásokat igénybe vevők (felhasználók) informatikai képességeinek növelése;
A fejlesztési célok eléréséhez az alábbi beavatkozásokra van szükség: Önkormányzati fejlesztések műszaki színvonal emelése szoftverek korszerűsítése
36
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
o jelenlegi alkalmazások konszolidálása o átfedések csökkentése o a testületi munkát támogató alkalmazások bevezetése a biztonságos üzemeltetés feltételeinek javítása továbbképzések a munkatársak számára kistérségi informatikai erőforrások egyesítése A település elektronizálása A létrejövő fejlesztésekhez a civil lakosságnak, az üzleti szféra résztvevőinek hozzá kell férniük, hogy a nyújtott önkormányzati szolgáltatásokat igénybe tudják venni. Ennek előfeltétele a műszaki háttér megteremtése (például otthoni és nyilvános Internet elérési pontok), valamint a felhasználók megfelelő képzése (hozzáértő felhasználó). információs központok létrehozása, ahol nyilvános Internet hozzáférést biztosítható a saját eszközökkel nem rendelkezőknek; szélessávú Internet-elérés a háztartásokba; a civil lakosság képzése, amely önálló fejlesztési célként kapcsolódik; helyi vállalkozások Internet-megjelenésének támogatása, cégbemutatók, ajánlatok felhelyezése A felhasználók lehetőségeinek kiteljesítése A civil lakosság képzése szükséges az önkormányzati szolgáltatások igénybevételéhez. Mivel ennek a célnak a megvalósítására számos alcélt kell megfogalmazni, ezért ezt önálló fejlesztési célként lehet megfogalmazni: iskolai programok szervezése; informatikai képzési programok e-learning megoldás bevezetése, tananyagok hozzáférhetővé tétele elektronikusan gyakorolható demokrácia e-közösségek létrehozása, támogatása Idegenforgalom
37
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
A település célja, hogy idegenforgalmát fejlessze, ehhez a következő fejlesztési célok rendelhetők: vállalkozások hirdetéseinek megjelenítése, helyfoglalási funkciók támogatása idegenforgalmi rendezvények publikálása, propagálása
5. 5.1
JAVASOLT AKCIÓTERVEK
Rövidtáv (2010-2011)
5.1.1 A fizikai infrastruktúra fejlesztése Az e-önkormányzás fejlesztésének előfeltétele, hogy az önkormányzat megfelelő gépparkkal rendelkezzen. Abban az esetben, ha a források lehetővé teszik a hardver és szoftver elemek párhuzamos fejlesztését, akkor a 2. és 3. szint elérése hamarabb történhet meg. A géppark fejlesztése tehát alapjaiban befolyásolja a CLBPS szintek elérését. A géppark fejlesztésének ütemét az önkormányzat költségvetési keretei határozzák meg. Amennyiben a gépek és szoftverek párhuzamos, egységesítési irányú fejlesztése nem lehetséges, akkor az önkormányzat az elöregedett gépek cseréjét valósíthatja meg, a szoftverek fejlesztésének rovására. Másik lehetőség, hogy a szoftverkorszerűsítés miatt szükséges gépek fejlesztését végzik, ekkor viszont számolni kell azzal, hogy a korszerűsítés miatti fejlesztések után, a géppark méretét a szoftverkorszerűsítés fogja meghatározni.
38
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
Mivel a kormányzati támogatáspolitika alapvetően meghatározza a szoftverkorszerűsítés lehetőségeit, ezért a szoftverek korszerűsítésének területén rövid kivárást javasolunk, ameddig a támogatott fejlesztési irányok, a támogatási programok kiírásán keresztül konkretizálódnak. A géppark fejlesztését azonban szükségesnek véljük, hogy a CLBPS szintek javításának előfeltételei minél hamarabb megvalósuljanak. A géppark fejlesztési programjának kivitelezésében az önkormányzatok érdekérvényesítő képessége erősödik, amennyiben a géppark fejlesztéseket közösen, kistérségi szinten valósítják meg. 5.1.2. Kommunikációs rendszer fejlesztése A géppark korszerűsítése és a megfelelő szoftverek beszerzése mellett elengedhetetlen a rendszerek közötti kommunikációs lehetőségek fejlesztése. Ez biztosítja az adatbázisok átjárhatóságát – azaz az adatvagyon másodlagos hasznosítását – valamint az elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzáférést, tehát a szolgáltató önkormányzat elektronikus lehetőségeinek igénybevételét. 5.1.3 Szoftverkorszerűsítés A megfogalmazott stratégiai célok megkövetelik az önkormányzati rendszerek adatainak – adatbázisainak – együttműködését (interoperabilitás). Ez a stratégiai cél megfogalmazódott kormányzati szinten is. Már ez a két célkitűzés is megköveteli, hogy az önkormányzatok saját szoftverparkjukat operációs rendszer, adatbázis szinten korszerű, átjárható rendszerekkel oldják meg, amelyek: korszerű operációs rendszeren futnak; több felhasználós működésre is képesek és stabilak maradnak ilyen helyzetben; összetett lekérdezési lehetőségeket biztosítanak a változó, eltérő információs igények kielégítésére; adott esetben elektronikus kapcsolódási felületet (API) képesek biztosítani kapcsolt rendszerekhez; kompatibilisek, de minimálisan együttműködésre képesek a kormányzati adatbázisokkal. 5.1.4 Szabályozás, biztonsági szabályok A fejlesztések során a biztonsági kérdések növekvő súllyal kell, hogy befolyásolják a fejlesztések céljait. Ahhoz, hogy az informatikai rendszerek biztonsága szempont lehessen elengedhetetlen, hogy az elfogadott biztonsági eljárások, a védelmi intézkedések dokumentáltan rendelkezésre álljanak. Az IT biztonsági problémák forrása a következő: 39
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
adattömeg: az elektronizálással a számítógépes rendszerekkel kezelt adatok mennyisége jelentősen nő; biztonsági kérdésként kell megoldani ezek tárolását (azaz az adatok elérhetőségét), valamint a tárolt adatok további biztonsági kérdéseinek megoldását (bizalmasság, hitelesség, stb.) emberi tényező; az összekapcsolt rendszerek biztonsági kockázata: az elektronizálás során összekapcsolt számítógépes rendszerek elektronikus csatornákat hoznak létre. Ezek az elektronikus csatornák „ösvényeket” biztosítanak a rendszer átjárhatóságára építő ártalmas programoknak (például vírusok), illetve az ilyen kapcsolatok felhasználásával visszaélő személyeknek. 5.1.5 Az elektronikus ügyintézés előfeltételeinek megteremtése A kommunikációs rendszerek fejlesztését követően lehetséges az elektronikus ügyintézés, így a CLBPS szint emelésének első lépcsőfoka. Az Internetes portálon keresztül a letölthető ügyintézéshez szükséges formanyomtatványok, ügyleírások publikálásával az önkormányzat megteremti a CLBPS 2. szintjét. A CLBPS 3. szint eléréséhez ebben a fázisban az űrlapok on-line kitöltése, hitelesítése (aláírás) és továbbítása hiányzik. Ennek megvalósítása hosszabb folyamat, hiszen annak csatlakoznia kell a kormányzati rendszerekhez is. 5.1.6 Az önkormányzati munkatársak informatikai képzése Az önkormányzati munkatársak informatikai képzése szükségszerű a CLBPS szint emeléséhez, és a szolgáltató önkormányzat megvalósításához. Az új rendszerek, és az új technológiák bevezetése megköveteli a munkatársak képzettségének minőségi emelését. Kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a kistérségi szinten szervezett külsős, vagy belsős informatikai képzések szervezése, kivitelezése. A kistérség méretéből adódó gazdaságossági előny kiaknázása alapvető fontosságú, tehát az informatikai képzések térségi szervezését preferálni kell az önkormányzati képzésekkel szemben. 5.1.7 Internet elérést biztosító pontok kialakítása A civil lakosság számára az Internet elérés biztosítása rövidtávon Internet elérési pontok létrehozásával valósítható meg. Az Internet elérés biztosítása másodlagosan az Internet használati előnyeinek megismerését is támogatja, tehát a lakosok átlátják, belátják az Internet alkalmazásának előnyeit, sőt be is gyakorolják az Internet alkalmazását. Ebből adódóan a későbbi (középtávú programok) Internet elérést támogató programok sikeresebbek lesznek.
5.2 Középtáv (2010-2011) Középtávú célként az önkormányzat a következő célok megvalósítását tervezheti: 40
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
kedvező körülmények biztosítása a vállalkozások és magánberuházások számára, munkahelyteremtés; a helyi kis- és középvállalkozások termelékenységének fokozása; a helyi közigazgatás és közszolgáltatások korszerűsítése; valamint annak biztosítása, hogy minél többen részesülhessenek az információs társadalom vívmányaiból, a lakosság minél szélesebb köre vehessen részt az információs világban. A középtávú célokhoz illeszkedő fejlesztési programok a következők: 5.2.1. Önálló informatikai képzési centrum, e-learning A civil lakosság digitális írástudásának javítása, az önkormányzati munkatársak informatikai képzése indukálja, hogy önálló informatikai képzési centrum jöjjön létre a kistérségben. Az önálló képzési centrum járulékos előnye, hogy gazdaságilag hasznosítható jelen stratégia megvalósításától függetlenül is: például bérbe adható független képzések céljára. 5.2.2 Elektronikus ügyintézés alapjainak fejlesztése Az elért CLBPS 2. szintről az információs rendszer kisebb átalakításával – avagy a kormányzat által biztosított szolgáltatásokhoz való kapcsolódással – megvalósítható a CLBPS 3. szint. Ennek előfeltételei a következők: az önkormányzatnak magas biztonságú digitális aláírással kell rendelkeznie, hogy elektronikusan is képes legyen kiadmányozni; a civil lakosságnak rendelkeznie kell azzal a tudással, amely lehetővé teszi az ügymenetek indítását, a beadványok digitális aláírását; az önkormányzati rendszereknek képesnek kell lenniük az elektronikusan indítok ügyek kezelésére. Mivel a kormányzati rendszerek kialakítása (ÚMFT által megadott célok megvalósítása) most van folyamatban, ezért ennek a fejlesztésnek a megvalósítása akkor lehetséges, ha a környezet (kapcsolódó rendszerek) elemei már jól meghatározottak. 5.2.3. Szélessávú Internet elérés biztosítása a civil lakosság és az üzleti szféra számára Támogatni kell a civil lakosság és az üzleti szféra Internet elérését, hogy a megvalósított elektronikus önkormányzati folyamatoknak legyenek felhasználói. Felhasználók hiányában a fejlesztések meddő tevékenységek lennének. Egyik lehetőség, hogy a már kiépített infokommunikációs rendszer felhasználásával maga tudja nyújtani a szolgáltatást – pályázaton kiírt támogatási formákkal
41
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
kiegészítve. A másik lehetőség, hogy a külső szolgáltatóknak nyújtott kedvező feltételekkel teremti meg a szélessávú Internet elérés lehetőségét. 5.2.4 Az üzleti szféra Internet megjelenésének támogatása Az önkormányzat által kialakított Internet megjelenésen a helyi vállalkozások megjelenési lehetőséget kapnak. Az Interneten való megjelenésből származó előnyök a vállalkozások számára egyre kedvezőbb körülményeket biztosítanak, és így hozzájárulnak a munkahelyteremtés célkitűzésének megvalósításához.
5.3 Hosszútáv (2011-) 5.3.1 Az önkormányzati ügyintézés teljes körű elektronizálása A CLBPS 4.szintű elektronikus ügyintézés esetén valamennyi folyamat elektronikus formában zajlik, ideértve az illetékek elektronikus megfizetését is. Ennek előfeltétele a jogi környezet, és az elektronikus fizetés széleskörű elterjedése. A 4.szintű elektronikus ügyintézés feltétele az ügyviteli és szakági rendszerek integrációja és együttműködési képessége. Ennek feltétele, hogy a hivatalokban alkalmazott megoldások egységesíthetők legyenek, azaz a rövid távú célok között megadott szoftverkorszerűsítés teljes mértékben megvalósuljon. 5.3.2 Távmunka programok A munkahelyteremtés, az „ingázási” arány csökkentése érdekében az önkormányzatok célja olyan programok kezdeményezése, amelyekkel a település képes lesz megtartani a fiatalokat és valós alternatívát tud kínálni számukra a munkahelykeresésben. Az Internet segítségével a térségben élők olyan munkát is végezhetnek, amelyeknek nem szükséges feltétele a fizikai jelenlét és a kommunikációhoz elegendő egy Internet kapcsolat. Az önkormányzat call-centereket, távkönyvelő és adatrögzítést végző irodákat üzemeltethet, támogatandó a vállalkozások adminisztrációs költségcsökkentési törekvéseit. 5.3.3 Az előnyök kiterjesztése az önkormányzati intézményekre Az információs társadalom fejlesztése érdekében az intézményeket (pl.: oktatási, egészségügyi) is fel kell ruházni olyan intelligens informatikai eszközökkel, amelyek segítségével erősödik az intézmények szolgáltató jellege. Az egészségügyi intézményeket fel kell készíteni a távegészségügyi, távdiagnosztikai szolgáltatások bevezetésére, míg az oktatási intézményekben a széleskörű multimédiás oktatás infrastrukturális feltételeit kell megteremteni.
42
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
6.
6.1
A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KOCKÁZATAI
Forráshiány
Minden stratégiai program azon alapul, hogy annak kivitelezésére az erőforrások rendelkezésre állnak. A forráshiány az egyik legvalószínűbb kockázati elem, amely a az önkormányzati fejlesztéseket gátolja. A forráshiány ellen pályázati és alternatív projekt finanszírozási konstrukciók keresésével lehet védekezni. Az alternatív finanszírozási lehetőségeket akkor is célszerű megvizsgálni, ha egyébként pályázati lehetőség is kínálkozik, mivel elképzelhető, hogy az alternatív finanszírozás kedvezőbb feltételekkel vehető igénybe, mint a pályázat. 6.2
Saját erő
A források bevonásának gyakori feltétele, hogy saját erőből kell finanszírozni a projektek munkálatainak egy részét. Amennyiben a saját erő megfelelő része nem a projekt terv szerinti fizetési pontokon áll rendelkezésre, hanem később, akkor a projekt kivitelezési ütemezése megváltozik. A kockázat csökkentésére – több projekt esetén, hiszen két projekt kifizetési ütemezése még átlátható – célszerű tehát, valamilyen átfogó projekt terveket és pénzügyi terveket konszolidáló informatikai megoldás keresése. 6.3
További kockázati elemek
az egységes, átlátható működéssel szembeni ellenállás; idegenkedés az új technológiák, új működési módok elsajátításától (képzés);
43
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
7.
HATÁSVIZSGÁLAT
tovább javul, szorosabbá válik az önkormányzat és a helybéli polgárok közötti kapcsolat; az önkormányzat működési hatékonysága fokozódik; erősödik az ügyfelekkel történő kapcsolattartás és a munkamegosztás keretében helyben elintézendő ügytípusokhoz kapcsolódó szakértelem, ezáltal a szakmaiság színvonala; a helybéli polgárok és vállalkozások elégedettsége a magas színvonalú elektronikus szolgáltatások elérhetősége révén növekszik; az e-önkormányzati rendszeren keresztül a megjelennek a világhálón, ügyfeleket szerezhetnek;
mikro-vállalkozások
is
az e-learning révén a korszerű infokommunikációs technikák és az Internet használata, a vállalkozások indításával, fenntartásával, a munkahelyteremtéssel kapcsolatos ismeretek hozzáférhetővé válnak a települési polgárai, vállalkozói számára; Budapest - Kisköre, 2009. december 1.
44
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
Melléklet: Kérdőív 1.
Infrastruktúra
1.1
Számítógéppark
Ebben a fejezetben a jelenleg üzemelő számítógéppark korát, minőségét szeretnénk statisztikailag is feldolgozható módon felmérni. Ehhez a következő táblázatok kitöltését tartjuk szükségesnek. Elképzelhető, hogy helyi informatikus munkatárs, szakértő bevonása szükséges, mivel egyes kérdések szakmai tartalmúak. Kérjük, adja meg a hivatalnál lévő összes számítógép számát, majd bontsa fel azokat a fenti hármas csoportosításban! a) A kitöltéskor a hivatal összes gépének szám:
________ db
b) Az összes gépből működőképes és üzemben van:
________ db
c) Az összes gépből meghibásodás miatt tartalék számítógépek száma:________ db d) Meghibásodott számítógépek száma:
________ db
Abban az esetben, ha a b), c) és d) gépek számának összege nem egyezik meg az a) darabszámmal, akkor kérjük, adja meg, hogy a különbség milyen okokból van: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 1.1.1 Kor és teljesítmény Kérjük, adja meg a kitöltéskori munkaállomások darabszámát:
állapotban
a
hivatalnál
üzemelő
Processzor teljesítmény <300 MHz Kor
300-800 MHz
<3 év 3-5 év
45
800 – 1200 >1200 MHz MHz
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
>5 év Kérjük, adja meg a kitöltéskori állapotban a hivatalnál üzemelő szerverek darabszámát: Processzor teljesítmény <300 MHz Kor
300-800 MHz
800 – 1200 >1200 MHz MHz
<3 év 3-5 év >5 év
1.1.2 Elégedettség Kérjük, osztályozza a fentebbi táblázatokban megadott munkaállomásokat elégedettsége (teljesítmény, működőképesség, és minőség) alapján, 1-5 skálán. 1 – rossz, elégedetlen, a feladatot nem képes ellátni; 2 – elégedetlen – a feladatot képes ellátni, de rendkívül alacsony sebességgel, megbízhatatlanul; 3 – közömbös – a feladatát ellátja, sebessége nem hátráltató, néha meghibásodik; 4 – elégedett – feladatát ellátja, megbízható, a munkavégzéshez elegendően gyors; 5 – nagyon elégedett – feladatát ellátja, megbízható, igen gyors, „jó vele dolgozni”. Processzor teljesítmény <300 MHz Kor
300-800 MHz
800 – 1200 >1200 MHz MHz
<3 év 3-5 év >5 év
Kérjük, osztályozza a fentebbi táblázatokban megadott szervereket elégedettsége (teljesítmény, működőképesség, és minőség) alapján, 1-5 skálán. 1 – rossz, elégedetlen, a feladatot nem képes ellátni; 2 – elégedetlen – a feladatot képes ellátni, de rendkívül alacsony sebességgel, megbízhatatlanul; 3 – közömbös – a feladatát ellátja, sebessége nem hátráltató, néha meghibásodik; 4 – elégedett – feladatát ellátja, megbízható, a munkavégzéshez elegendően gyors; 46
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
5 – nagyon elégedett – feladatát ellátja, megbízható, igen gyors, „jó vele dolgozni”. Processzor teljesítmény <300 MHz Kor
300-800 MHz
800 – 1200 >1200 MHz MHz
<3 év 3-5 év >5 év
1.2
Nyomtatópark
1.2.1 Kor Kérjük adja meg a következő táblázat kitöltésével a hivatalnál működő nyomtatók darabszámát, azok működési elve és kora alapján csoportosítva. Működési elv Mátrix Kor
Tintasugaras Laser
Hőnyomtató
<3 év 3-5 év >5 év
1.2.2 Elégedettség Kérjük, osztályozza az előző táblázatban megadott nyomtatókat elégedettsége (teljesítmény, működőképesség, és minőség) alapján, 1-5 skálán. 1 – rossz, elégedetlen, a feladatot nem képes ellátni; 2 – elégedetlen – a feladatot képes ellátni, de rendkívül alacsony sebességgel, megbízhatatlanul; 3 – közömbös – a feladatát ellátja, sebessége nem hátráltató, néha meghibásodik; 4 – elégedett – feladatát ellátja, megbízható, a munkavégzéshez elegendően gyors; 5 – nagyon elégedett – feladatát ellátja, megbízható, igen gyors, „jó vele dolgozni”.
Működési elv Mátrix Kor
Tintasugaras Laser
<3 év 3-5 év 47
Hőnyomtató
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
>5 év
1.3
Egyéb infokommunikációs berendezések
1.3.1 Kor Kérjük adja meg kor szerinti csoportosításban, az alábbi eszközök darabszámát.
Eszköz Fax
Kor
Scanner
CD/DVD Hagyományos író, DLT telefon (mentési alközpont2 eszköz)
<3 év 3-5 év >5 év
1.3.2 Elégedettség Kérjük, osztályozza az előző táblázatban megadott eszközöket elégedettsége (teljesítmény, működőképesség, és minőség) alapján, 1-5 skálán. 1 – rossz, elégedetlen, a feladatot nem képes ellátni; 2 – elégedetlen – a feladatot képes ellátni, de rendkívül alacsony sebességgel, megbízhatatlanul; 3 – közömbös – a feladatát ellátja, sebessége nem hátráltató, néha meghibásodik; 4 – elégedett – feladatát ellátja, megbízható, a munkavégzéshez elegendően gyors; 5 – nagyon elégedett – feladatát ellátja, megbízható, igen gyors, „jó vele dolgozni”.
Eszköz
2
A telefonalközpontok számát csak akkor adja meg, ha az alközpont önálló célberendezés, tehát nem számítógépen (szerveren futó) mőködı például VOIP szerver.
48
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
Fax
Kor
Scanner
CD/DVD Hagyományos író, DLT telefon (mentési alközpont eszköz)
<3 év 3-5 év >5 év
1.4
Hálózat és Internet
1.4.1 Kiépítettség és Internet elérés Lokális hálózat (hivatalon belüli hálózat) A hivatalban működik helyi hálózat:
IGEN
A helyi hálózat kora:
_________ év
NEM
Az összes üzemelő gép közül (1.1. fejezet b. kérdésénél _________ db gép. adott darabszám) a helyi hálózatra van kötve: Nincs a helyi hálózatra kötve, de szükséges lenne _________ db gépet. bekötni az üzemelő gépek közül: Az üzemelő gépek közül nem szükséges (vagy egy _________ db gépet. jogszabály miatt nem szabad) a lokális hálózatra kötni:
1.5
Internet
Internet A hivatalnak van Internet hozzáférése:
IGEN
Az Internet elérés módja:
ADSL
NEM
Kábel TV Mikrohullám (vagy mobil távközlési szolgáltató által biztosított pl. GPRS alapú) Modem (analóg) Nincs Az üzemelő gépek közül eléri az Internetet:
49
_________ számítógép.
db
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
Szükséges lenne az üzemelő gépek közül az Internet _________ db gépen. elérésére, további: Nem szükséges (vagy egyéb jogszabály miatt nem _________ db gépen. szabad) az Internet elérést biztosítani: 2.
Személyi állomány – digitális írástudás, informatikai képzettség
2.1
Informatikai képzettség
A hivatali dolgozók teljes létszáma:
_________ fő
A teljes létszámból a munkavégzéshez _________ fő esetén. szükséges (vagy szükséges lenne) számítógép használata: Nincs önálló számítógépe3 (az előző _________ főnek. sorban szereplő dolgozók közül), pedig szüksége lenne rá a munkájához: A számítógéppel dolgozók közül
_________ főnek nem okoz gondot a számítógépes programok használata, a nyilvántartások kezelése, vezetése, a meghibásodásokat tudja kezelni.
A számítógéppel dolgozók közül
_________ főnek alapszintű számítógépes ismeretei vannak, de további képzésre lenne szükségük.
A számítógéppel dolgozók közül
_________ főnek teljes képzésre lenne szüksége, alapszintű felhasználói ismeretekkel sem rendelkeznek, nehézséget okoz számukra a számítógép használata.
2.2
Ügyfélszolgálat
Az ügyfélszolgálati dolgozók száma:
folyamatokban _________ fő
3
Például a munkájához szükséges programok egy kolléga gépére van telepítve, tehát osztozni kénytelenek a számítógépen, és ezen az állapoton változtatni szükséges – tehát különálló számítógépre lenne szüksége.
50
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
Az ügyfélszolgálati dolgozók közül
_________ főnek van olyan szintű idegen nyelvi ismerete, amely alapján idegen nyelvű ügyintézés lehetséges.
Az ügyintézés a magyar nyelven kívül angolul lehetséges: németül franciául egyéb nyelven: ________________________ 3.
Munkafolyamatok, hálózati szolgáltatások
3.1
Internetes szolgáltatások
Internet szolgáltatások hozzáférése A hivatalnak van WEB-lapja:
IGEN
NEM
A hivatalnak van központi e-mail címe:
IGEN
NEM
A hivatal munkatársai közül van önálló _________ főnek e-mail címe: Szükséges lenne további e-mail cím _________ főnek kiosztása: Interneten nyújtott szolgáltatások A WEB-lap tartalmazza az IGEN önkormányzat határozatait, információkat a munkájáról (tájékoztató szolgáltatás)
NEM készítés alatt
Az Internet felől a polgárok elérik az IGEN ügyfélszolgálat munkatársát (e-mailben)
NEM
Az Interneten keresztül a polgárok IGEN ügyeket tudnak indítani, kiegészítéseket tudnak benyújtani4:
NEM
Az Interneten keresztül az ügyek Minden ügytípusra intézése lekérdezhető (az ügy státusz 4
Természetesen megfelelı regisztráció, aláírás esetén.
51
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
információja elérhető):
megadott
polgárnak Néhány ügytípusra Egyre sem
Az Interneten keresztül az ügyek Minden ügytípusra intézése teljes körűen működik Néhány ügytípusra (indítástól annak lezárásáig): Egyre sem Az önkormányzat rendelkezik olyan IGEN elektronikus aláírással, amely segítségével elektronikusan is képes hitelesen kiadmányozni:
NEM
A WEB-lap tartalma naprakész, tehát a IGEN polgárok tekinthetik „hiteles” önkormányzati forrásnak:
NEM
3.2
Informatikai rendszerek, adatvagyon
Az Informatikai rendszerek beszerzését követően azok hibamentes üzemeltetése is fontos kérdés. A meghibásodásokból pedig az informatikai rendszerek által kezelt vagyon elfogadható mértékű sérülésével (például adatvesztés) kell újraindítani a szolgáltatást. Ezért ebben a fejezetben szeretnénk felmérni az üzemeltetés, és a hibás állapotokból való újraindítás folyamatait.
A hivatal a rendszerek üzemeltetését
Írásos szabályozás (üzemeltetési utasítás, amely tartalmazza a rendszerek, konfigurációk leírását is) alapján végezteti; Az informatikus belátására bízott szabályok alapján végezteti; Nincs önálló üzemeltetéssel foglalkozó személy, hibák esetén ad hoc megoldást keres
A
rendszer
üzemeltetése
az Kiterjed 52
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
Nem terjed adatmentések)
adatmentésre Az üzemeltetéshez információk
ki
(nincsenek
szükséges Biztonságosan rendelkezésre állnak az üzemeltető személyzettől függetlenül is Nem biztonságosan tárolva, de rendelkezésre állnak az üzemeltető személyzettől függetlenül is Nem állnak rendelkezésre, csak az üzemeltető személyzetnél.
Az adatmentések
Előre tervezett módon, kockázat elemzésen alapuló szabályok szerint történnek; Előre tervezett módon, minden adat mentésével történnek; Eseti mentések történnek, rendszeres, tervezett mentés nincs.
Az adatmentések adathordozóit (CD, Az önkormányzaton tárolják DVD, stb.) Az önkormányzattól fizikailag 1 kmen belül tárolják Az önkormányzattól 1km-nél nagyobb távolságban tárolják Az adatmentések adathordozóinak folyamatos őrzéssel fizikai biztonsága megoldott: fizikai behatolás jelzővel bezárt ajtóval nincs megnyugtatóan megoldva Az adatokat mentését követően
ellenőrzik, hogy visszatölthetőek-e az adatok nem ellenőrzik
Az adatmentés tényét (megtörtént az más dolgozó is ellenőrzi előírt időpontban) a mentést végző nem ellenőrzi más. személyén kívül Vészhelyzet (például elemi károk utáni írásos terv állapotra vonatkozóan) létezik az vázlatos elképzelés létezik írásban informatikai rendszerek 53
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
helyreállítására
nincs írásos anyag
Irat- és ügykezelést támogató szoftver van. (iktatás, stb.): van és megfelel a BM 24/2006 rendelet követelményeinek. nincs. 3.3
Adatvagyon és kockázatok
A hivatal által kezelt adatvagyon5 Igen felmérésre került: Nem Az adatvagyon fenyegetettsége és Igen azokból származó kockázatok Nem számszerűen meghatározásra kerültek: Az adatvagyon védelmi intézkedései Igen kiválasztásra kerültek, azok hatásait Nem megvizsgálták: A hivatalnak van írásos Igen kockázatelemzése, amely alapjául Nem szolgál informatikai rendszerek kiválasztása során a biztonsági szempontok figyelembevételéhez. 3.3
Alkalmazások
Kérjük adja meg a hivatali folyamatokat támogató programok számát, és környezetét! DOS környezet:
_________ db
Windows 3.x
_________ db
Windows 9x
_________ db
Windows NT
_________ db
Windows XP
_________ db
Windows 2000
_________ db
5
Adatvagyon alatt értjük a programok által kezelt információkat, amelyeket az informatikai rendszereknek kezelniük és esetleg védeniük kell.
54
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
Windows 2003
_________ db
Egyéb:
_________ db OS: __________________
Kérjük adja meg, milyen irodai alkalmazásokat használnak a hivatalnál (a táblázat bővíthető):
Irodai alkalmazások:
OpenOffice Microsoft Office Egyéb: ______________________
Kérjük, sorolja fel, a hivatalnál üzemelő munkafolyamatokat támogató alkalmazásokat: Alkalmazás neve: Feladata: Bevezetés éve: Terméktámogatási megállapodás Igen keretében a frissítések / jogszabály- Nem követés megoldott: Fejlesztő:
Alkalmazás neve: Feladata: Bevezetés éve: Terméktámogatási megállapodás Igen keretében a frissítések / jogszabály- Nem követés megoldott: Fejlesztő:
55
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
Alkalmazás neve: Feladata: Bevezetés éve: Terméktámogatási megállapodás Igen keretében a frissítések / jogszabály- Nem követés megoldott: Fejlesztő:
Alkalmazás neve: Feladata: Bevezetés éve: Terméktámogatási megállapodás Igen keretében a frissítések / jogszabály- Nem követés megoldott: Fejlesztő:
Alkalmazás neve: Feladata: Bevezetés éve: Terméktámogatási megállapodás Igen keretében a frissítések / jogszabály- Nem követés megoldott: Fejlesztő:
Alkalmazás neve: Feladata: Bevezetés éve: Terméktámogatási megállapodás Igen keretében a frissítések / jogszabály- Nem követés megoldott: Fejlesztő:
56
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
Alkalmazás neve: Feladata: Bevezetés éve: Terméktámogatási megállapodás Igen keretében a frissítések / jogszabály- Nem követés megoldott: Fejlesztő:
Alkalmazás neve: Feladata: Bevezetés éve: Terméktámogatási megállapodás Igen keretében a frissítések / jogszabály- Nem követés megoldott: Fejlesztő:
Alkalmazás neve: Feladata: Bevezetés éve: Terméktámogatási megállapodás Igen keretében a frissítések / jogszabály- Nem követés megoldott: Fejlesztő:
4.
Igények, problémák és projektek és költségek
4.1
Igények, problémák
Kérjük 1-5 prioritással megjelölve, adja meg azokat az informatikai fejlesztési igényeket, amelyek a hivatalnál ismertek. Fejlesztési igényként tágabb értelemben vett igényeket határozzon meg, tehát a dolgozók informatikai képzésének igényét is kérjük, hogy jelezze! 57
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
1 – azonnali intézkedést igényelne 2 – rövid távon (1 éven belül) megoldást igényelne 3 – középtávon (2 éven belül) szükséges a megoldás 4 – hosszabb távon (2-3 év között) megoldást igényelne 5
– hosszú távú cél (3 év felett szükséges a megoldása)
Igény meghatározása
5.1
Prioritás Becsült [mFt]
költsége
Költségek
Kérjük, adja meg, hogy az elmúlt három évben mennyit költött, illetve mennyit tervez költeni a hivatal informatikai fejlesztésekre és szolgáltatásokra az alábbi bontásban. A 2011-ben szükséges változásokat az igények alapján kérjük megadni (tehát a növelés azt jelenti, hogy a volumen növelése szükséges az igények miatt). Terület
2007
2008
2009
2010 (terv)
2011-ben növelné, szinten tartaná, vagy csökkentené
Infrastruktúrafejlesztés növelni kell
Számítógép 58
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
szinten tartható
beszerzés
csökkenni fog növelni kell
Hálózat építés, javítás
szinten tartható csökkenni fog
Egyéb irodai eszköz beszerzés (fax, cd/dvd, scanner)
növelni kell
Nyomtatók
növelni kell
szinten tartható csökkenni fog
szinten tartható csökkenni fog növelni kell
A hivatali munkát támogató programok (anyakönyv, adó, építéshatósági eljárás. stb.)
szinten tartható csökkenni fog
Internet alapú szolgáltatások fejlesztése Interneten nyújtott szolgáltatások (WEB-lap), amelyek a polgárok tájékoztatását célozza
növelni kell
Elektronikus ügyintézést elősegítő szolgáltatások (digitális aláírás, ügyintézést
növelni kell
szinten tartható csökkenni fog
szinten tartható csökkenni fog
59
A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŐKÖDÉSE KISKÖRE AROP-1.A.2/A-2008-0163
támogató rendszerek) Szolgáltatási költségek növelni kell
Infrastruktúra karbantartás
szinten tartható csökkenni fog növelni kell
Internet alapú szolgáltatások6
szinten tartható csökkenni fog növelni kell
Szakmai képzés
szinten tartható csökkenni fog növelni kell
Informatikai képzés
szinten tartható csökkenni fog
Amennyiben a kitöltéshez igényel személyes konzultációt, kérjük, adja meg elérhetőségét: Név: _____________________________________ Telefon: __________________________________
6
Az Internet elıfizetésen kívül, az Internetes szolgáltatások (web-lap karbantartás, tárhely bérlet, e-mail címek költségei) és annak minden fenntartásához kapcsolódó költséget jelölje meg összesítve!
60