KIS KÖNYVTÁRA * ÚTTÖRÖVEZETÖ! 1I t í ö r ö v e z e t ö k KISKÖNYVTÁRA^ K S KÖNYVTÁRA * ÚTTÖRŐVEZETŐK

Ara: 3,— Ft

lkai neveié» imosgalomban

)TTÖ HŐVEZETŐK KISKÖNy :\SKÍ | | TÁRA * ÚTTÖRŐVÉ^ JTTÖ 1 1 -ZETÖK KISKÖNYVTÁR

KIS KÖNYVTÁRA * ÚTTÖRÖVEZETÖ! I

1

t íö r ö v e z e t ö k

KISKÖ N YVTÁRA^

K |S KÖNYVTÁRA * ÚTTÖRŐVEZETŐK

Ú T T Ü R Ű V E Z E T Ű K K I S K Ö N Y V T Á R A 11 . S Z Á M

Esztétikai nevelés az úttörőmozgalomban

IFJÚSÁGI

LAPKIADÓ VÁLLALAT

KEDVES ÜTTÖRÖVEZETŐ ELVTÁRSI

írta: FEKETE JÁNOSNÉ és HORVÁTH HENRIKNÉ

K IA D J A A Z

IF J Ü S A G I L A P K I A D Ó

VÁLLALAT

F e le lő s s z e r k e s z t ő : B ir ta I s t v á n n é F e le lő s k i a d ó : T ó t h

L á s z ló

I f jú s á g i N y o m d a 3718—67.

A gyermekek esztétikai nevelésében rendkívül fontos feladat vár a csapatvezetőségekre, pedagó­ gusokra, minden úttörővezetőre. Természetesen, amikor esztétikai nevelésről be­ szélünk, mindenkor szem előtt tartjuk, hogy mi ebben a szerepe az iskolának, a családnak, s an­ nak a szélesebb környezetnek, amelyben a gyermek él. Mindezeket a hatásokat figyelembe véve kell az esztétikai nevelés módszereit, formáit és eszkö­ zeit az úttörőmunkában kialakítanunk. Az úttörőcsapatban folyó esztétikai nevelésnek ki kell terjednie minden úttörő-foglalkozásra, az úttörőélet egészére. A nevelőmunka során messze­ menően figyelembe kell venni, hogy az ember nemcsak a művészettel áll esztétikai viszonyban, nemcsak a művészet esztétikumát képes vagy nem képes felismerni, hanem az ember és a társadalmi valóság, az ember és a természet között is eszté­ tikai viszony alakult ki, ennek az esztétikai vi­ szonylatnak a felismertetése, tudatosítása a gyer­ mekekben nagyon fontos és szép feladata minden úttörővezetőnek. Nem lehet eleget hangoztatni, hogy az esztétikai nevelés nemcsak a művészi szép és ábrázolás meg­ értését, átérzését segíti elő, hanem a természet és a társadalmi élet, a munka, a környezet, a maga­ tartás szépségének megértésére és élvezésére is megtanít. Éppen ezért az esztétikai nevelés (ér­ 3

zelmi nevelés) pótolhatatlan erő a hazafias és internacionalista nevelésben, és amikor gyerme­ keink esztétikai neveléséről beszélünk, elsősorban a hazafiságra, a munkára való nevelésre kell gon­ dolnunk. Nehéz elképzelni a gyermekek internacionalista nevelését azon érzelmek nélkül, amelyeket más népek tudománya, művészete, élete kelt fel ben­ nük. A munka esztétikumának, szépségének, hő­ siességének, a munka folyamatainak és eredmé­ nyeinek megértése, megérzése nélkül nehezen ala­ kulhat ki az új munkaerkölcs, amelynek kialakí­ tásán ma az egész társadalomban munkálkodnak. Természetesen gondolnunk kell a gyermekek vi­ lágnézeti nevelésére is, amely megfelelő érzelmi fűtöttség nélkül ugyancsak egyoldalú lenne. Ha gyermekeink nem hisznek a szocializmusban, ha nem ezt a társadalmat tartják szépnek, amely­ ben élnek — minden átmeneti nehézséggel, prob­ lémával együtt —, akkor nem hisznek a jövőben sem. Ha pedig nem hisznek a jövőben, nem fogják azt azzal a hittel, odaadással építeni, amilyennel kellene. Az esztétikai és művészeti nevelés keretében is lényeges mint általános elv, hogy kapjon meg­ felelő hangsúlyt a játékosság, a játék, az aktív tevékenység. Ez nemcsak azért fontos, mert ezzel a gyermek életkori sajátosságánál fogva a világ megismerésében közelebb kerül az ismeretekhez, hanem azért is, mert az úttörőcsapatban folyó munka hozzá kell, hogy járuljon ahhoz is, hogy a gyermekek saját életüket élve, kialakítsák a leg­ nagyobb fokú öntevékenységet, önkormányzatot, s olyan alkotó munkaaktivitás alakuljon ki ben­ nük, amely később, egyre tudatosabbá válva, fel­ 4

nőtt korban a társadalmi élet minden területén hasznosítható. A könyv íróinak célja az, hogy egyrészt felhív­ ják a figyelmet a legfontosabb tennivalókra, más­ részt módszereket ajánljanak a megoldáshoz. Természetesen nem lehet teljességre törekedni. A feladatok rangsorolása, a leghatékonyabb mód­ szerek és eszközök megválasztása úgyis az adott helyen az igényeknek, lehetőségeknek megfelelően kell, hogy történjék. A fontos az, hogy minden, gyermekekkel fog­ lalkozó vezető tekintse feladatának, hogy mindig és mindenhol alkalmazza az esztétikai nevelést. Munkájához sok sikert kíván a Magyar Űttörők Szövetsége Országos Elnöksége

5

A MAGYAR ÜTTÖRÖK SZÖVETSÉGE ESZTÉTIKAI IRÁNYELVEI A Magyar Úttörők Szövetsége 1960-ban adott ki esztétikai irányelveket. Ezek egy része ma is idő­ szerű és az anyagban feldolgozásra került. Más része viszont elavult, új követelmények jelentkez­ tek, ezért szükségessé vált az esztétikai irányelvek átdolgozása. Rendszeresen nő azoknak a csapatoknak a szá­ ma, amelyek a kulturális szemlén túl széles körű kulturális tevékenységet biztosítanak a gyerme­ kek számára és egész évre megtervezett program szerint dolgoznak. Az elmúlt években a kulturális szemle lehető­ ségeinek bővítésével (az őrsi „Ki mit tud?”-ok, illetve a pályázatok, kiállítások, vetélkedők beve­ zetésével) javult az úttörőcsapatok kulturális tevé­ kenységének színvonala és emelkedett a résztvevők száma. Sok csapatvezetőség felismerte a gyermek kultúraktivisták rendszeres irányításának, képzésének, működtetésének értékét is. A fenti eredményeket felhasználva, de azokon túlmenően szükséges szélesebb körű, átfogóbb esztétikai nevelést folytatni az úttörőmunka min­ den területén. 7

AZ

E S Z T É T IK A I N EV E LÉS F E L A D A T A I

Az úttörőmozgalom feladata az új szocialista embertípus formálása, nevelése, középpontba ál­ lítva a gyermekek személyiségének — a mi társa­ dalmunk követelményeinek megfelelő — formálá­ sát, kiemelve a személyiség sokoldalúságát, kom­ munista világnézetét, erkölcsi magatartását, általá­ nos és alapműveltségét. Valamennyi követelmény csak egységes nevelési rendszerben valósulhat meg. Ebben a vonatkozás­ ban az esztétikai nevelés a személyiség formálá­ sának elengedhetetlen, szerves része. Az értelmi nevelés, az érzelmek tartósító, erősítő befolyása nélkül nem hozza meg a várt eredmé­ nyeket. Az esztétikai nevelés annak a képességnek terv­ szerű kialakítása, amellyel az emberek felfogják, meglátják, érzik és helyesen értelmezik a szépet, a harmonikusai a természetben, a művészetben és a társadalmi életben. Feladatai közé tartozik az ízlés és az egyesek­ ben meglevő különböző alkotó tehetség kifejlesz­ tése is, A világból, az életből nagyon sokféle hatás éri a gyermekeket és ezek a hatások különbözőek, pozitívak és negatívak. Úgy kell tehát foglalkoz­ nunk a gyermekekkel, hogy nevelésünk eredmé­ nyeként alakuljon ki bennük az önálló válogatás képessége. Az a feladatunk, hogy az általunk ne­ velt gyermekekben esztétikai szokásokat és helyes esztétikai, erkölcsi ítéleteket alakítsunk ki. A sokoldalúság az esztétikai nevelésnek nagyon lényeges vonása. Ez egyúttal azt jelenti, hogy az esztétikai nevelés nem szűkíthető le a művészeti

nevelésre, hanem az élet minden területét átszövi, ahogyan a hatások is az élet területének összes­ ségéből jönnek. Tudott dolog, hogy a gyermek érzelmi beállított­ ságú lény és éppen ezért, az ismeretek és a külvilági ingerek érzelmein keresztül jutnak el hozzá, hatnak rá és befolyásolják belső átalakulási folya­ matát. Az élmény hevessége, ereje, intenzitása ha­ tározza meg a gyermek magatartását — különösen a kezdeti időkben. Tehát az élmény esztétikán telí­ tettségé nagyon lényeges vonás a gyermek munká­ jában, életében. Mindenesetre a sokoldalú élmények hatásával érünk el addig az általánosan kitűzött célig, hogy a gyermek rendszeres igényévé váljék az esztéti­ kai élmény. A klasszikus nevelési alapokon keresz­ tül szokásokat alakítunk ki a gyermekben, ame­ lyeket folyamatosan magatartási normákká fejlesz­ tünk. A jól megszervezett esztétikai nevelési folyamat­ ban az lehet a végeredmény, hogy a gyermekben kialakul az a kulturált esztétikai magatartás, amely a külső szemlélő számára kulturált összbe­ nyomást ad, és semmiféle mesterkéltséget nem érez mögötte, mert a gyermek személyi tulajdonsá­ gává és magatartásbeli jegyévé válik. A kultúra és az esztétikai nevelés a gyermek számára egyfajta érzelmi védettséget is jelenthet a külvilág negatív jelenségeivel szemben. Ezért olyan ismeretekkel kell ellátnunk, amelyeknek bir­ tokában megtanul válogatni, és amelyek segítségé­ vel társaival egyenlő eséllyel léphet az életbe. Az esztétika az ismeretek újszerűségét adhatja a gyermeknek éppen az élmény erejénél fogva. A gyermek tudatos ismeretszerzése — különösen az iskolában — rendkívül fárasztó folyamat. Az 9

esztétikai élmények nyújtotta új ismeretek meg­ könnyítik a tudatosságot. A tudatos figyelemössz­ pontosítás nagyon nehéz. Az önkéntelen figyelem a bevésés alapjában éppen olyan értékes és ugyan­ olyan színvonalú, csak kevésbé fárasztóan juttatja el a gyermeket az ismeretekhez. Ezért könnyebb a mi dolgunk, mint az iskolának, mert a mi mun­ kánk a tanórán kívül folyik, az önkéntesség alap­ ján, és éppen azért, mert nem kötelező, nagyon sok szórakoztató elemet is rejt magában. n. F E L A D A T O K A Z E S Z T É T IK A I N EV E LÉS . E G Y -E G Y T E R Ü L E T É N

1. Az esztétikai nevelésnek jelentős szerepe van a világnézet formálásában, a hazaszeretet ki­ alakításában, a szocialista, kommunista társa­ dalmi rendszer igazának, erejének megértetésé­ ben. Ebben különösen fontos jelentősége van az érzelmi nevelésnek. Külön gondot kell tehát fordítani a politikai ünnepek érzelmi hatásának fokozására. En­ nek előfeltétele a gyermekek helyes irányú esztétikai nevelése és az ünnepi műsorok hatásának, színvonalának emelése. 2. Fel kell figyelnünk arra, hogy a gyermekek gyakran mennek el a természet és közvetlen környezetük szépségei mellett csukott szemmel. Pedig szépérzékük fejlesztésére igen nagy ha­ tással lehet a természet és különösen a szülő­ föld szépsége. Ezért biztosítani kell, hogy a ter­ mészet szépségét művészi festményeken, filme­ ken, kiváló íróink természetleírásai alapján, ki­ rándulásokon, túrákon észrevegyék a gyermekek.

3. Szükséges a munka szépsége megismerésének fontosságára irányítani a figyelmet. El kell oszlatni azt a helyenként még meglevő téve­ dést, hogy a munka szépsége valami idilliku­ sát, könnyűt és kényelmeset jelent. Egyértel­ művé kell tenni, hogy a munka szépségét meg­ találhatjuk a kitartásban, a fáradságban és az áldozatvállalásban is. Fontos feladat úgy nevelni a gyermekeket, hogy észrevegyék valamennyi munkában a szép­ séget. Ha az ember munkája és akarata által átalakított természet szépségeit, az új város­ részeket, épületeket, hidakat, új közlekedési eszközöket, a szépen rendezett parkokat, a nehéz emberi munkát megkönnyítő impozáns gépeket, a jó ízléssel rendezett kirakatokat figyelik, lás­ sák benne az emberi alkotás értékét, szépségét. Ismerjék meg az emberi munka nagyságát, di­ cséretét az irodalomból, a képzőművészeti al­ kotásokból, a zenéből. Becsüljék szüleik mun­ káját. Ismerkedjenek meg munkájukat szerető emberekkel. Találkozzanak, beszélgessenek szak­ munkásokkal, szocialista brigádokkal stb. Az űrkutatásról úgy is halljanak, hogy milyen nagy tetteket kíván az ismeretlen meghódítása. Szükséges, hogy értsék a saját munkájukat, a tanulás szépségét, értékét is. 4. Fontos, hogy a lehetőségekhez képest a felnőtt vezetők biztosítsanak esztétikus, szép környe­ zetet maguk körül. Az ízlésesen berendezett, mindig tiszta csapatotthon, őrsi falak, faliújsá­ gok, különböző ünnepélyek dekorációi stb. mind­ mind nevelő hatásúak. Azt az igényt kell kialakítani a gyermekek­ ben, hogy ne tűrjék maguk körül a rendetlen­ séget. Ök is vigyázzanak a lakás, az iskola, a 11

10

lakókörzet stb. rendjére, tisztaságára, szükség esetén figyelmeztessék erre pajtásaikat, a kiseb­ beket. Vállaljanak védnökséget terek, virág­ ágyak, fák stb. felett. 5. Meg kell értetni a gyermekekkel, hogy nem 'az a szép öltözet, hajviselet, ami feltűnő. Az egy­ szerű is lehet szép. Meg kell tanítani őket arra, hogy különböző alkalmakra hogyan öltözzenek. Rendezzenek a csapatok divatbemutatót, ahol megbeszélik a gyermekekkel, hogy miért szép az, amit látnak (színösszhatás, egyszerűség stb.). Ugyanitt lehet szó az ízléses, szép hajviseletről, arról, hogy nem szerencsés dolog az utánzás (nem biztos, hogy neki is jól áll, amit máson látott). Sokszor kell szólni a személyi higiéniáról is. Napi gondja legyen a csapat- és rajvezetősé­ geknek a helyes viselkedés gyakoroltatása. A halk és szép beszédre, a szolid viselkedésre, udvariasságra, állandóan nevelni kell a gyerme­ keket. Jó alkalom erre minden közös megmoz­ dulás. Mielőtt múzeumba, színházba vagy bár­ hová indul az őrs, a raj, a vezető a legaprólé­ kosabban mondja el a helyes viselkedés követel­ ményeit, pl. miért kellemetlen a hangos be­ széd, nevetgélés; a járműveken hogyan kell vi­ selkedni; a színházban a beszéd, a papírzörgés, cukorropcgtatás zavaró, mikor illik tapsolni, szünetben mivel kell az időt eltölteni stb. Igen hasznos, ha az illik, nem illik témával gyakran foglalkoznak raj összejövetelen is, ahol a pajtások is elmondhatják véleményűket és saját példával is igazolhatják mondanivalóju­ kat. Szükséges, hogy a kulturált társasági visel­ kedés, magatartás, valamint az ízléses, helyes 12

társasági táncolás elsajátítása érdekében szer­ vezzenek rendezvényeket az úttörőházakban, művelődési otthonokban, úttörőcsapatokban (kü­ lönösen a VII—VIII. osztályosok számára). 6. Nemcsak a testnevelési órán feladat a mozgás célszerűségének, szépségének, helyes ritmusának kialakítása. Feladat ez minden túrán, sportfog­ lalkozáson, táborban stb. Csak a gondozott, ápolt test szép, ezt kell tudatosítani a pajtá­ sokban is. Mutassuk meg példán keresztül is, hogy milyen szép az egyenes testtartás, a fe­ gyelmezett mozgás. Az ízléses, szép tánc, a zene és a mozgás kapcsolatának szemléltetésére felkérhetjük a néptánc csoportot is.

m. FELAD ATO K A

M Ű V ÉSZE TI NEVELÉS TERÜ LETÉN

Az esztétikai nevelés hagyományosabb területe a művészeti nevelés. Általában az esztétikai, de különösen a művészeti nevelésnek jelentős szerepe van a világnézeti nevelésben. Az irodalom, a színház- és a filmművészet, a festészet, a szobrászat, az építészet, a zene, a tánc­ művészet kiemelkedő alkotásai az élet, a valóság megismerését szolgálják. Ezek a művek többségük­ ben realista alkotások, ezért ábrázolásuk tökéletes voltával gyakorolnak jelentős befolyást a gyerme­ kek érzelmeire, gondolkodásukra és meggyőződé­ sükre. Az élet bemutatása nemcsak magyarázatot ad a gyermek számára a valóság jelenségeinek megér­ téséhez, hanem azzal, hogy hat érzelmeikre, be13

gabban motivált jellemeket bemutató, bonyolultabb meseszövésű történelmi — társadalmi regényekre terelődik pajtásaink figyelme. Annak ellenére, hogy a gyermekek általában szeretnek olvasni, az esztétikai nevelés szempont­ jából fontos, hogy irányítsuk, befolyásoljuk ezt az olvasást, ez irányú tevékenységünk minél szélesebb körű legyen, terjedjen ki minden gyermekre. Már a kisdobosok körében ki kell alakítani az irodalmi művek olvasásának szeretetét és igényét. Eredményes az a tevékenység, amelyet a gyer­ mekkönyvtárak fejtenek ki a gyermekek hasznos és rendszeres olvasása, foglalkoztatása érdekében. Több könyvtárban klubfoglalkozásokat szerveznek. Értékes vetélkedők, író-olvasó találkozók, közös játékok, szakköri foglalkozások teszik kedveltté ezeket a foglalkozásokat. Fontosnak tartjuk a fen­ tiek szorgalmazását. Tudjuk, hogy a gyermekeknek szóló színházi előadások problémája még mindig nem megoldott. Egyrészt igen csekély az a lehetőség, amit az Állami Déryné Színház és a Bartók Gyermekszín­ pad tud biztosítani, másrészt nem is tudnak be­ mutatni a gyermekek mai életéről szóló színdara­ bokat, mesejátékokat, mert alig van ilyen. Még mindig kevés az állami rendezőszervek ál­ tal a gyermekek részére szervezett műsor. Érződik ennek hiánya vidéken is. Ezért javasoljuk, hogy azok a vidéki városok, ahol állandó jellegű színház van, vegyék fel a kap­ csolatot a középiskolás irodalmi szakkörökkel, ké­ szítsenek műsortervet az úttörők számára (előadássorozat bérletrendszerrel). Az ifjúsági hangverse­ nyekhez hasonlóan ezek előtt is ismertessék az írót, a művet, a kort, a korabeli művészet, dalok, táncok bemutatásával. 16

Irodalmi szakkör, színjátszó szakkör, irodalmi színpad Régen folyik a vita arról, hogy mi a feladata az irodalmi szakkörnek, és helyes-e, ha a gyerme­ kek színjátszással foglalkoznak. Nekünk az irodal­ mat kedvelő, szerető, esetleg valamilyen formában művelő gyermekeket, színházat értő közönséget kell nevelni. A szakkör akkor tesz legjobb szol­ gálatot az esztétikai nevelés érdekében, ha tevé­ kenységével hozzájárul az úttörőcsapat kulturális életének kibontakoztatásához is; feladatot vállal a kulturális szemlére való felkészítésben; helyet ad^ az őrsi krónikások és az irodalombarát szakpróbások képzésének. a) ajánljuk, mint helyesen kialakított formát és módszert, az elemző irodalmi szakkört, amely megtanítja a résztvevőket a művek elemzésére, s a szerkezet, a mondanivaló megértésére, a szép magyar beszédre. Egyúttal előkészít a mű­ vek művészi interpretálására is. b) A színjátszás fejleszti a megfigyelő képességet, a jellemformálást, segíti a különböző típusú emberek megismerését. Játsszanak a gyermekek az életkori sajátosságuknak, képességeiknek megfelelő — színműveket, de ne az öncélú ha­ szonszerzés érdekében. A színjátszásnak, az irodalom művelésének, be­ mutatásának az irodalmi művek megszeretteté­ sét, az olvasás népszerűsítését kell szolgálnia c) Az irodalmi színpad mint az irodalommal fog­ lalkozó legfejlettebb szakköri forma, leginkább a középiskolások műfaja lehet.

Feladatok a bábművészet területén A bábjáték, amely adottságainál fogva igen al­ kalmas a gyermekek művészi nevelésére, nem ter­ jedt még el megfelelő mértékben. A bábjáték nevelőerejét állásfoglalásra késztető érzelmi-indu­ lati sűrítettségének, lényegre stilizált megjelenési formájának, műfaji sokoldalúságának köszönheti. A bábjáték komplex, mégis önálló ^ művészet, egyesíti a színjáték, a zene, a képzőművészet, az irodalom elemeit, és e korosztályok számára já­ tékos formában ötvözi nagyhatású művészetté. A jól irányított gyermeki báb játszás a siker­ élményt, a felfedezés örömét, a változatos kész­ ségfejlesztést éppúgy szolgálja, mint az értelmi, akarati, sőt a testi nevelést. Nagy szerepe van a bábjátszasnak a személyiség fejlesztésében, mert az agresszió levezetése mellett edzi az akaratot, lendíti a képzelőerőt, csiszolja az értelmet, elmélyíti az érzékenységet, a gyengéd­ séget, a szeretetet. Az aktív bábjáték, mint min­ den igazi játék, teremtő élvezet a gyermek szá­ mára. Ezért fontos, hogy a működő bábszakkörök­ ben kapjon még nagyobb hangsúlyt a játék. Feladatok a filmművészet terén A mozilátogatás rendkívül kedvelt szórakozási forma úttörőinknél, a látott filmek megbeszélése azonban a legtöbb esetben elmarad, habár ez próbakövetelményként is szerepel. A filmművé­ szettel való ismerkedés érdekében több filmankétot kell szervezni a csapatokban. A csapatvezetők­ nek nagyobb igényt kell támasztani a mozik gyer­ mekelőadásainak műsoraival szemben, hogy a meg­ levő filmek felhasználása céljainknak megfeleljen,

Hasznosnak tartjuk, hogy egyre több vidéki csa­ pat, ahol más lehetőség nincs, a televízió adta lehetőségekkel vagy helyi vetítéssel pótolja a mozlilátogatás hiányát. Feladatok a képzőművészet, iparművészet, népi díszítőművészet terén A vizuális nevelés terén sok még a tennivaló. Törekedni kell a gyermekeknél a látásmód ki­ művelésére. Az iskolán kívüli foglalkoztatásokon az aktivi­ zálás sajátos formáit kell alkalmazni. Sokkal fon­ tosabb helyet foglaljon el az önálló munka, le­ gyen nagyobb szerepe az ismeretek alkotó alkal­ mazásának. A módszerekben jobban kerüljön elő­ térbe a gyermekek egyénisége. Az úttörő-foglalkozásokon a szervezési lehetősé­ gek előnyei mellett jobban figyelembe kell venni a gyermekek érdeklődését, képességét. Gondoskodni kell a tehetséges gyermekek igényesebb nevelésé­ ről, képzéséről is. A képzőművészeti nevelés a csapatoknál gyakran leszűkül. A működő képző- és iparművész szak­ körök zöme még mindig a régi, elavult módsze­ rekkel dolgozik, szükséges ezek korszerűsítése. A gyermek képzőművészeti szakkörök célját és feladatait legfrissebben Xantus Gyula fogalmazta meg a Gyermek képzőművészeti körvezetők kézi­ könyvében, „A gyermek képzőművészeti szakkörök célja, hogy — sajátos módon továbbfejlesztve az iskolai alapképzést, s egyben előkészítve a képzőművészeti ismeretterjesztés további átfogó munkáját — az eszközök sokoldalú felhasználásával közelebb vigye 19

a gyermekeket a képzőművészetek világához; le­ rakja a képzőművészeti-esztétikai nevelés olyan alapjait, mellyel a gyermekek a szocialista társa­ dalomnak korszerű képzőművészeti szemlélettel és ízléssel rendelkező, műértő és műélvező^ tagjaivá válhatnak. A környező világ és a képzőművésze­ tekben rejlő szépség aktív feltárással elmélyítse a gyermekekben a valóság mélyebb és sokoldalúbb megismerését; arra sarkallja őket, hogy a meg­ ismert szépet — életkoruknak megfelelő fokon — tevékenységükben, életükben is fokozatosan meg­ valósítsák. E célok érdekében a gyermek képzőművészeti szakköröknek a következő legfőbb feladatokat kell megvalósítaniuk: A rajzolás és festés (mintázás) gyakorlati műve­ lésén keresztül fejlesszék a gyermekek reális lá­ tását, összefüggésekben való szemléletét (téri, aránybeli, formai-szerkezeti, tónus- és színbeli ér­ zéket), egész vizuális kulturáltságát. Az összefüggé­ sekben való reális látás és ábrázolás alapján — a hajlamnak és életkornak megfelelően — alakítsák a gyermekek kombinatív, konstruáló képességét, ismeretekre és tapasztalatokra építő képzeletvilá­ gát, alkotó kedvét. A jelenségek rajzi, festői vagy plasztikai ábrá­ zolásához, valamint az alkotó képzelettel foglal­ kozó konkrét feladatokkal kapcsolatosan alakítsák a gyermekek képzőművészeti-esztétikai képzeteit, fogalmait, értessék meg a sajátos kifejezési esz­ közök szerepét, ezek alapján fedjék fel a képzőművészeti alkotások szépségének tartalmi és ^for­ mai összefüggéseit. Világítsák meg az alkotási fo­ lyamat egyes — gyermeki fokon is megragadható — elemeit és munkamódszereit, nyújtsanak a terv­ szerű munkához szükséges mesterségbeli-technikai 20

ismereteket is. Fedjék fel a mű és a mögötte álló alkotó művész emberi nagyságának összetartozását, szerettessék meg a nagy művészegyéniségeket, a művészetek »hőseit«. A gyakorlati munka és a művészetszemléleti ne­ velés eredményeként érjék el, hogy a gyermekek a munkát és művészeteket szerető és értő emberekké váljanak. Alakítsanak ki bennük olyan igényt, hogy képzőművészeti érdeklődéseik és igényeik ki­ elégítésére ifjú és felnőtt korban is törekedjenek.” Szinte már mechanikussá vált több csapatban a reprodukciós képek gyűjtése, azok értékelése azon­ ban a legtöbb esetben elmarad. Javasoljuk, hogy a reprodukciós képek gyűjtésé­ hez a járási (városi, kerületi) elnökségek, csapat­ vezetőségek minden évben adjanak valamilyen ha­ tározott irányt, például szocialista-realista mű­ vészet vagy klasszicizmus, vagy egy-két alkotót, akinek a műveit gyűjtsék a pajtások. Így a gyűjtő­ munkát konkrétabbá, a gyermekek számára könynyebbé tehetik, és a gyűjtemények feldolgozása is értékesebb lesz. Ez jó alapja lehet a képzőművé­ szeti vetélkedők témájának is. Többet kell az úttörőket kiállításra, múzeumba vinni. Sok helyen még a helyi múzeumot sem is­ merik a pajtások. Biztosítani kell, hogy a kiállí­ tásokon valóban lássanak, befogadjanak, gyönyör­ ködjenek a gyermekek. Élőbbé válhat a kapcsolat, ha anyagot gyűjtenek a helyi múzeumok számára. Rendezzenek múzeumi vetélkedőket. Találkozzanak a pajtások helyi képzőművészekkel, népművészek­ kel. Növelni kell a képzőművész szakkörök szá­ mát, ahol a pajtások megismerhetik az alkotás örömét is. Módot kell találni arra, hogy a művé­ szeti szakkörök munkáját kiállításokon minél töb­ ben megtekinthessék. Hasznosnak tartjuk a csapa­ 21

tón belüli kiállítások (foto, rajz, különböző kézi­ munkák stb.), pályázatok rendezését. Helyi séták, kirándulások alkalmával fel kell hívni a gyermekek figyelmét az érdekesebb építé­ szeti alkotásokra, természeti szépségekre. Gyűjtse­ nek róluk adatokat, készítsenek fényképet. Ilyen alkalmakkor gyakoroltassuk velük a térlátást, tér­ képolvasást is. Szükséges a képzőművészeti nevelés lehetőségei­ nek, módszereinek, eszközeinek állandó frissítése a gyermekek igényének megfelelően. Ma már ter­ mészetes, hogy a gyermekek autó- és Jakástervezéssel, építészeti stílusokkal, különböző illusztrá­ ciók készítésével, plakáttervezéssel, textilfestészet­ tel, linóleum-metszet készítéssel és még számta­ lan dologgal foglalkoznak. A képzőművészeti nevelésben is rendkívül fon­ tosnak tartjuk a gyermekek aktív tevékenységét, hogy ők maguk rajzoljanak, gyúrjanak, faragjanak, tervezzenek, kutassanak stb. Feladatok a táncművészet terén A néptánc, a népi játék kedvelt művészeti ág az úttörőcsapatokban, ennek következtében jelen­ tősen nőtt a tánccsoportok száma. A táncszakkö­ rökben továbbra is a táj jellegének megfelelő nép­ tánc felkutatását és megismerését (mit fejez ki, mikor keletkezett stb.), a más népek egy-egy tán^ cának megtanulását és az úttörőélettel összefüggő tematikus táncok színpadi bemutatását tartjuk fon­ tosnak. Kezdő csoportoknál a népi játékok szín­ padi alkalmazását is helyeseljük, de ebből kiin­ dulva tovább kell lépni tematikus játékok és tán­ cok felé. Fontosnak tartjuk, hogy a táncokat meg­ 22

felelő népzenei kísérettel (színvonalas és stílusos hangszerelésben) adják elő. A csapatvezetőség biztosítsa, hogy a táncszak­ kör különböző csapat- és iskolai, esetleg iskolán kívüli ünnepélyeken (köszöntéseken) szerepelhes­ sen. Használják fel a tánccsoportot a pajtások szórakoztatására is, például mutassák be a szak­ körök, hogyan kell a társastáncokat ízlésesen, szé­ pen táncolni. Fontosnak tartjuk (különösen kisdobosok köré­ ben) nagy szaktudást nem kívánó tömeges énekes táncjátékok és népi játékok megismertetését, vala­ mint a csárdás színvonalas elsajátítását. ív. AZ

E S Z T É T IK A I, M Ű V É S ZE T I N EV E LÉS

FORM AI

A Z ÜTTÖRÖSZERVEZETBEN

Az úttörőszervezet sajátos formáinak kialakítása a következő elvek figyelembevételével történt: 1. Biztosítsa az úttörők tömeges részvételét a mű­ vészeti tevékenységben és ez a tevékenység a csapatélet szerves része legyen. 2. Vonzó, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő forma legyen, amely módszereiben eltér az iskolai tanórák formájától. 3. Követeljen aktív bekapcsolódást, mert a mű­ vészetek hatása akkor a legnagyobb, ha a gyer­ mek önmaga is műveli. Legyen a munka ön­ művelő jellegű, s adjon módot önálló gyűjtö­ getésre, kutatásra, alkotásra. 4. Biztosítson fejlődési lehetőségeket azoknak az úttörőknek, akik egy-egy művészeti ág iránt különösen érdeklődnek. 23

Ezeknek az elveknek alapján állítottuk össze a próbák művészeti követelményeit, a művészeti szakkörök és szakpróbák követelményeit. 1. Az esztétikai, művészeti nevelés formái az úttörőcsapatban a) Próbák A kisdobos- és úttörőpróbákban minden paj­ tástól megköveteljük, hogy bizonyos ismereteket sajátítson el, illetve meghatározott művészeti tevékenységet fejtsen ki. Ezáltal biztosított, hogy a kulturális tevékenység szerves része az egész csapatéletnek. A próba arra is módot ad, hogy a kulturális érdeklődés több irányba fej­ lődjék. A próba épít az iskolában szerzett is­ meretekre, azokat tovább bővíti és új ismeretek­ kel kiegészíti. A próba kulturális követelményei a tapaszta­ latok szerint reálisak, teljesíthetők. Lehetősé­ get biztosítanak arra is, hogy a pajtások a ta­ nultakat hasznosítsák az őrsben, a rajban, a csapatban. Kialakultak a próbázás jó módsze­ rei is. b) Szakkörök, szakpróbák Azoknak, akik különösebben érdeklődnek egyegy művészeti ág iránt, lehetőségük van mű­ vészeti szakkörben való részvételre, szakpróba letételére a következő ágakban: irodalombarát, nótafa, képzőművész, népművész, néptáncos, bábjátszó, zenész, előadóművész, krónikás stb. 24

Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy . a szakpróbázó a szerzett tapasztalatokat hasz­ nosíthassa az őrsben, a rajban, a csapatban. Biztosítani kell a szakkörök számára is, hogy tevékenységüket értékesítsék az egész csapat­ ban, szülők körében stb. Rendezzenek csapat­ szintű kiállításokat munkáikból, tartsanak be­ mutatókat, előadásokat, foglalkozzanak a kicsi­ nyekkel (meséljenek nekik, tartsanak bábelő­ adást, tanítsák meg őket táncos játékokra stb.). Azokban a csapatokban, ahol nincsenek meg a feltételek a gyermekek által igényelt szakkö­ rök működésére, indítsanak esetleg 2—3 hónapos tanfolyamot, ahol a pajtások megfelelő szak­ ember irányításával egyénileg készülnek fel a szakpróba letételére. A szakpróbázás után kap­ ják meg a szakpróba jel vényt. c) Művészeti ismeretterjesztés, találkozók, rendezvények, előadások Sok csapatban rendszeressé vált a múzeumok, kiállítások látogatása, különböző szellemi fej­ törők rendezése, találkozók írókkal, művészek­ kel, közös színház-, mozilátogatások. Ezeket a jól bevált formákat ki kell egészíteni a televízió­ nézéssel, rádió-, lemez-, magnetofon-hallgatás­ sal, helyi filmvetítéssel stb. (Természetesen az életkori sajátosságoknak megfelelő, gyermekek számára hasznos műsorra gondolunk.) Sajnos, még mindig gyakori, hogy a gyerme­ kek erejüket, képességüket meghaladó 3—4 órás színdarab előadására készülnek hónapokon át. Ez semmiképpen nem vezethet eredményhez (legfeljebb anyagi bevételt biztosít). Ehelyett javasoljuk komplex műsorok szervezését, ahol 25

nagyon sok gyermek szerepelhet, kaphat fel­ adatot. Lépjenek fel az úttörőcsapat művészeti csoportjai is (tánc, báb, zenekar, kamarakórus stb.), de szerepelhet kis bűvész, jó tornász, sza­ való, mesemondó is. Igen hasznosnak tartjuk a már lassan elter­ jedt csapatszintű Télapó és fenyőfa ünnepélye­ ket, farsangi karneválokat, csapat névadó ün­ nepségeket, raj-klubnapokat stb. Helyes, ha ezeken az ünnepélyeken műsorként felhasznál­ ják az őrsi „Ki mit 'tud?”-ok, raj- és csapat­ bemutatók műsoranyagát. A cél minden esetben az legyen, hogy a ren­ dezvények, előadások elsősorban a pajtások ne­ velését, szórakozását szolgálják. d) Táborozások, tábortüzek A táborozás az esztétikai nevelés sokféle lehető­ ségét biztosítja; a természet szépségeinek meg­ látását, helyi műemlékek, művészeti ^és népha­ gyományok megismerését, felkutatását. Lehető­ séget ad arra, hogy a pajtások környezetüket saját maguk ízlésesen, szépen rendezzék be es tartsák rendben. A jól megrendezett tábortűzi műsor nagy elmény a gyermek számára, különösen akkor, ha nemcsak nézője, hanem résztvevője^ is annak. A tábor kulturális eseményei: őrsi pásztortüzek, tábortüzek, karneválok, táborcirkusz, ve­ télkedők, tábori vidám park, szellemi totó, dalés játéktanulás, a táborhely történetének, mű­ vészeti emlékeinek, néprajzának stb. megisme­ rése. Fontos, hogy ezek ne készen kapott rendez­ vények legyenek, amelyekkel a gondos vezetők

meglepik a tábor lakóit. Legyenek a gyermekek aktív részesei minden programnak, már otthon készüljenek azokra. e) Lakóterületi munka A pajtások szabad idejük nagy részét lakóterü­ letükön töltik, tehát természetessé válik, hogy ott is tevékenykedjenek. Javaslataink: — készítsenek a gyermekek lakóházukban fali­ újságot (önálló versek, novellák, rajzok, fest­ mények, cikkek); — szervezzenek, adjanak műsort: tanácstagi be­ számolókon, lakógyűléseken, körzeti párt- és KISZ-taggyűléseken, névadókon stb.; — készítsenek köszöntőlapokat: anyák napjára, nőnapra stb.; •— adjanak műsort a kicsiknek (mese, bábelő­ adás, közös éneklés, táncos játékok stb.); — rendezzenek szellemi vetélkedőket; — olvassanak fel gyengén látóknak (esetleg be­ tegeknek) ; — szervezzenek közös tv-nézést, rádió-, magnó-, lemezhallgatást; diafilmvetítést (egy-egy csa- • Iádnál vagy egyéb helyiségekben: párt-, KISZ-helyiségben, művelődési otthonban stb.). f) Kulturális szemle Feladata, hogy a művészet sajátos eszközeivel járuljon hozzá a kisdobosok és úttörők eszmei­ politikai neveléséhez, a hazafiság és az inter­ nacionalizmus érzésének fejlesztéséhez; a mai valóságot ábrázoló, a gyermekek életkorának megfelelő művek népszerűsítéséhez, a szocialista 27

26

társadalom építését szolgáló és tükröző művészet eredményeinek megismertetéséhez. Az őrsi „Ki mit tud?”-ok, raj- és csapatbe­ mutatók biztosítsák, hogy a szemlére való felké­ szülés során az úttörőcsapatok élete színesebbé váljék és a gyermek művészeti csoportok minő­ ségi színvonala emelkedjék. A szemlének három területe van: 1. bemutató: különböző műsorszámok; 2. pályázat: rajz, vers, mese, novella, foto stb.; 3. kiállítás: faragó, hímző, ötvös, szobrász, kerármkus, textilfestő és más munkák. A bemutató művészeti ágai: Szólószámok Versmondás, mesemondás, prózamondás, ének­ szóló, énekkettős, énekhármas, éneknégyes, hangszerszóló, hangszerkettős, hangszerhármas, hangszemégyes. Egyéb művészeti ágak: pantomim, ámyjáték, paródia, artista, zsonglőr, bűvész. Művészeti csoportok Énekkar, kamarakórus, zenekar, tánccsoport, bábcsoport, egyéb művészeti ágak. A kulturális szemle állomásai: őrsi „Ki mit tud?”, rajbemutató, csapatbemutató, járási (vá­ rosi, kerületi) szemle, megyei (budapesti) be­ mutató, Országos Kulturális Tábor. Őrsi „K i mit tud?”

A kulturális szemle első és legjelentősebb ál­ lomása az őrsi „Ki mit tud?”, amelyben a kis­ dobos- és úttörőőrsök 'minden tagja — érdeklő­ 28

désének és képességének megfelelően — bár­ mely ágban részt vehet, s ezzel teljesíti a próba megfelelő követelményeit. A legtöbb és legrendszeresebb segítséget a „Ki mit tud? ’-ra való felkészülés igényli. Az úttörővezetők úgy tekintsék a szemle első állo­ mását, mint a tömeges kulturális nevelés nagy lehetőségét. Minden pajtás mutassa be (előadás, kiállítás formájában) munkája eredményét. Ezután az őrsi közösség döntse el, hogy milyen műsor­ anyag jusson tovább a rajbemutatóra. Rajbemutató Az őrsi „Ki mit tud?”-on legeredményeseb­ ben szereplők az őrs véleménye alapján részt vesznek a rajbemutatón, ahol úttörővezetők, szülők, szaktanárok, vendégek előtt mutatják be tudásukat. A csapatvezetőség képviselőjéből, a raj vezetőségből és más meghívottakból álló bí­ ráló bizottság döntse el, hogy milyen műsor­ számok, kiállítási és pályázati munkák kerülje­ nek a csapatbemutatóra. Helyes, ha erről a raj tagjai is véleményt mondanak. Csapatbemutató A csapatbemutató legyen a lakóterület kul­ turális eseménye, kössék össze szellemi ügyes­ ségi vetélkedővel, kiállítással. A csapatvezetőségből, a járási (városi, kerületi) úttörőelnökség legalább egy kiküldött tagjából es más meghívottakból álló bíráló bizottság dönti el, hogy milyen kisdobos- és úttörőműsort, kiállítási és pályázati munkákat javasol a járási (városi, kerületi) szemlére. 29

2. Az esztétikai nevelés formái az intézményekben Továbbra is feladata az úttörő-intézményeknek olyan művészeti szakkörök beindítása, amelyeknek megszervezésére a csapatoknál nincs lehetőség, vi­ szont a pajtások igénylik. Készítsék fel ezek a szakkörök a pajtásokat a szakpróbára. Az úttörőházak művészeti csoportjainak munká­ ját állandóan fejleszteni kell. Legyenek az úttörő­ házak ilyen szempontból módszertani központok. Tartsanak a művészeti csoportok színvonalas be­ mutatókat a csapatok művészeti csoportjai szá­ mára. Hasznos lenne, ha az úttörőház különböző művészeti csoportjai (tánc- és zenekar, irodalmi szakkör stb.) komplex műsort állítanának össze és alkalmanként (vasárnap, ünnepnap) előadást tarta­ nának községi, tanyai úttörőcsapatokban, ahol ha­ sonlók szervezésére nincs lehetőség. Az úttörőintézményekben a szakkörökön, művé­ szeti csoportokon kívül más lehetőségei is vannak a művészeti nevelésnek. Ilyenek lehetnek: — a különböző játékos szellemi vetélkedők; — ismeretterjesztő előadások; — filmvetítések, azok megbeszélése; — közös televízió-nézés, rádió-, lemez-, magne­ tofonhallgatás, a látottak, hallottak megbeszé­ lése; — szervezett találkozók, tapasztalatcsere jellegű viták, különböző őrsi, raj, csapat tisztségviselők számára (krónikások, riporterek, nótafák stb.); — havonta legalább egy vasárnapon 2—3 órás társastánc, szórakoztató műsorral egybekötve (lehet „Ki mit tud?” jellegű is). Az úttörőházak és a csapatok vegyék igénybe az ének-zenei általános iskolák szaktanárainak segít­ ségét; nótafák képzésénél, zenekszakpróba, zenei 30

vetélkedők, zenei ismeretterjesztés, zenehallgatás terén. Hasonló szakkörök vezetésére is megkérhetik őket. Komoly segítséget jelent az esztétikai nevelésben, hg az úttörőházak megszervezik vagy segítik a művészeti szakkörvezetők képzését.

v. AZ E S Z T É T IK A I

Ú TTÖ RÖ SZERVEZET

N EV E LÖ M U N K Á JÁN A K

IR Á N Y ÍT Á S Á R Ó L

A csapatvezetőség feladatai A csapatvezetőség építse be az úttörőcsapat egész évi programjába az esztétikai nevelés alkal­ mait és lehetőségeit. A helyi és személyi feltéte­ lektől függően meg kell határozni, hogy milyen művészeti ágakkal kívánnak foglalkozni rendszere­ sen szakkörökben. Ha a tantestületben vagy a szülők körében van alkalmas szakember egy-egy terület, művészeti ág művelésére, teremtsék meg a lehetőséget arra, hogy foglalkozzon a hasonló irányban érdeklődő gyermekekkel. Biztosítsa a csapatvezetőség, hogy a csapatban folyó esztétikai nevelés széles skálájú legyen. A hagyományos művészeti ágakon túl (ének-zene, tánc, báb, irodalom) terjedjen ki a képző- és iparművészetre, építészetre, népművészeti ismere­ tekre, gyűjtőmunkára, lakáskultúrára, higiéniára, környezetre, öltözködésre, viselkedésre stb. Az esztétikai nevelés követelményeit ismertetni kell a gyermekekkel legtöbbet foglalkozó ifiveze­ tőkkel, őrsvezetőkkel is. Ezért a csapatvezetőségnek 31

vezetőképzés és közvetlen élményadás útján velük kell elsősorban foglalkoznia. Annál is inkább fon­ tos ez, mert ismert dolog, hogy a pajtásokra i§el^ nagy hatással van az általuk kedvelt ifjúvezető magatartása, érdeklődése, tudása. A csapatban folyó esztétikai nevelést számtalan lehetőség, eszköz segítheti. A tervezésnél ezeket is vegye számba a csapatvezetőség: színház, mozi, múzeumok, szakkörök, televízió, rádió, magneto­ fon, vetélkedők, klubfoglalkozások, pályázatok, céltudatos gyűjtés (bélyeg, képeslapok stb.), isme­ retterjesztő előadások, műsorok stb. Feltétlenül szükséges, hogy legyen minden út­ törőcsapatban felnőtt kultúrvezető, aki a gyermek kultúraktivisták bevonásával irányítja, biztosítja a csapatban a csapatvezetőség által megtervezett kulturális program végrehajtását.

32

NÉHÁNY MÓDSZERTANI TANÁCS AZ ESZTÉTIKAI IRÁNYELVEK GYAKORLATI MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ Az esztétikai irányelvek végrehajtása azon is múlik, mennyire sikerül a csapatban dolgozó pe­ dagógus- és ifivezetőket bekapcsolni ebbe a neve­ lési tevékenységbe, hiszen az esztétikai nevelés minden — úttörőcsapatban dolgozó — vezető fel­ adata. A különböző területen érvényesülő esztéti­ kai hatások lehetőségeinek megteremtése, az esz­ tétikai nevelés, ezen belül a kulturális tevékenység irányítása a csapat kultúrvezetőjének fő munkaterülete. Éppen ezért a csapat kultúrosának olyan tulajdonságokkal kell rendelkeznie, mint a szer­ vezőkészség, az ilyen irányú munka szeretete, tájé­ kozottság a művészetek terén. A kulturális program végrehajtásában igen je­ lentős szerep jut a rajkultúrosnak. Nagy gondot kell fordítani kiválasztásukra, s nem kárbament idő, melyet képzésükre fordít a csapatvezetőség megbízásuk előtt. Ezt a tisztséget mind ügyes úttörő, mind pedig rátermett ifivezető betöltheti. Ismertetni kell velük az esztétikai nevelés célját, s rá kell vezetni őket a legjobb módszerek kivá­ lasztására a cél elérése érdekében. A megbízás előtti képzésen túl helyes, ha a csapat kultúrvezetője havonta egyszer összehívja a rajkultúrosokat és segítséget ad munkájukhoz. 33

A rajvezetőségek kultúrosai viselkedésükkel, tá­ jékozottságukkal, hozzáértésükkel sőt öltözködésük­ kel is példaként álljanak rajuk előtt, és ezért is szükséges, hogy a havonkénti beszélgetéseken a fent említett dolgokról is szó essék. Ha van rá mód, adjon lehetőséget a csapatveze­ tőség úgynevezett „felnőtt” rendezvényeken való részvételére a rajok kultúrosainak. (Divatbemutató, társastánc-tanfolyam, ismeretterjesztő előadások, filmek, ismerkedés a könnyűzenével, a dzsessz ki­ alakulása és a mai könnyűzenei irányzatok stb.) Azért tartjuk ezt helyesnek, mert a rendezvények utáni beszélgetéseken sor kerülhet a helytelen, sokszor korlátolt, ferde nézetek korrigálására, ele­ gendő érv összegyűjtésére egy-egy vitához. Túlságosan népszerűek — a rádió és televízió ha­ tására — a különböző táncdalok. Ez csupán akkor jelenthet gondot a csapatvezetőségnek, ha ezek is­ merete, népszerűsége mellett hiányzik úttörőinkből, kisdobosainkból a magyar népzene, a baráti népek dalai, a forradalmi és munkásmozgalmi dalok szeretete, ismerete. A helyes arányok kialakítása ér­ dekében javasoljuk az átfogó zenei műveltség ki­ alakítására való törekvést, de semmi esetre sem a könnyűzene és táncdal elleni „küzdelmet” . Ren­ dezzenek az úttörőcsapatok olyan összejöveteleket (pl. A föld elnyomott népeinek zenéje), melyeken sor kerülhet az amerikai dzsessz kialakulása tör­ ténetének tisztázásától kezdve a mai „protestsong” -ok megértésére, megismertetésére, keletke­ zésére, emellett áz afrikai, indonéz stb. népek zenéjének felelevenítésére is (Keita Fodeba, Mahalia Jackson, Bessie Smith stb.). Elsősorban rajkultúrosainknak kell ennek a területnek a megisme­ rését, az e területen való jártasságnak megszerzé­ sét elsajátítani, hiszen a velük közvetlenebb .— 34

életkori sajátosságaik miatt is — kötetlenebb kap­ csolatban levő pajtások jobban elfogadják véle­ ményeiket, mint á pedagógusokét vagy más fel­ nőttekét. Az ifjúvezetőkkel és a rajkultúrosokkal való in­ tenzív foglalkozás mellett igen nagy jelentősége van a csapat esztétikai nevelésének alakításában, kulturális életének mozgatásában a különböző te­ rületek legjobb ismerői, a szaktanárok bevonásának. Milyen segítséget kérhetünk a szaktanároktól? A magyar irodalom tanár segítséget adhat a kul­ turális szemle, próza, mese, vers, jelenet javasolt anyagának összeállításában, betanításában. Előké­ szítheti egy-egy film, televíziós műsor megtekinté­ sét vagy színházlátogatást, irányíthatja a pajtások olvasását, felkeltheti érdeklődésüket olyan művek iránt is, amelyek a tananyagban nem szerepelnek. Mégkérhetjük őket az ifjúsági irodalom figyelem­ mel kísérésére, egy-egy szakmába vágó vetélkedő kérdésanyagának összeállítására, esetleg vezetésére. Segítségükkel készülhet a csapat vagy egy raj író—olvasó találkozóra, irodalmi pályázaton való részvételre, dramatizálhatnak mese-, regény- vagy novellarészleteket, az őrsi és rajnapló vezetésében is adhat tanácsokat. A testnevelő tanár közreműködhet a csapat, a raj, az őrsök kirándulásainak, túráinak előkészíté­ sében, megfigyelési feladatokat adhat a pajtásoknak a szülőfölddel, közvetlen környezetükkel kapcso­ latban. Vetíthet dia-, keskeny- vagy normálfilme­ ket a szép, esztétikus mozgásról, sporteseményeink­ ről, neves sportolóink eredményeiről. Segítséget adhat a fegyelem szépségének megértetésében, az esztétikus járás, viselkedés kialakításában. A történelem tanár együttműködve a magyar iro­ dalom és ének szakos tanárral, az úttörőmozgalom 35

teljes tevékenységének minden területén közre­ működhet. Pl. csapathagyományok ápolása érdeké­ ben a csapat . névadójával kapcsolatos felkutatott anyagoik feldolgozásában, a haza tájairól, műemlé­ keiről gyűjtött képeslapok csoportosításában, az ünnepi megemlékezések, ünnepségek anyagának összeállításában, a táborhely környékének megr ismerésében, a szakpróbára való felkészítésében. Az énektanár előkészítheti, vezetheti a próbáikon is szereplő hangverseny-látogatásokat, lemezhall­ gatásokat, ha lehetőség van rá „ifjú zenebarátok klubját” szervezhet. Gondot fordíthat az őrsi nóta­ fák dalos kedvének fokozására, új dalokkal bővít­ heti ismeretanyagukat. Segítheti a nótafa és zenész szakpróbára vállalkozó pajtások felkészülését és a raj-kamarakórusok repertoárjának bővítését. Kap­ csolatot teremthet a környék zeneiskola-szervezeté­ vel, így lehetőséget adhat egy-egy házi hangver­ seny megrendezésére. Ötletekkel segíthet a pajtá­ soknak az őrs- és rajindulók megválasztásánál, a tábortűzi műsornál mozgalmi dalok, népdalok és tréfás dalok összeállításában. A zenével kapcsolatos vetélkedőkhöz kérdés-, illetve zenei anyagot válo­ gathat, közreműködhet a zenei társasjátékok ki­ gyűjtésében (dallam-kártyajáték, ritmusképlet-já­ ték, Ifjú zenebarát c. folyóirat rejtvény játékai­ nak kiírása a csapat faliújságjára). A biológiatanár összegyűjtheti a természettel kapcsolatos irodalmi, és zenei leírásokat, segítséget adhat a természet törvényszerűségeinek, szépsé­ gének felismerésében, a képzőművészetben jelent­ kező természetábrázolások megláttatásában. A rajztanár rendkívül sokat tehet úttörőink lá­ táskultúrájának kialakításában, a képolvasás mód­ szerének elsajátításában. Konkrét segítséget adhat szépítésben, dekorálásban, faliújság készítésében, 36

irányíthatja a múzeum- és tárlatlátogatást, a rep­ rodukciók gyűjtését, a „képzőművészeti hét” elő­ készületeit. Tervet készíthet a táborkörletekre, a tábor csinosítására. A földrajzot tanító pedagógus felhívhatja a fi­ gyelmet a különböző országok természeti szépsé­ geire, népviseletére, műemlékeikre, szokásaikra. Segíthet a gyűjtött képeslapok rendszerezésében, esetleg baráti országok életéből készült kiállítási anyag összeállításában. Az orosz szakos nevelő irányíthatja a Szovjetunió úttörőivel folytatott levelezést, felhívhatja a fi­ gyelmet a nyelvtanulás szépségeire, „idegenvezetői” játékot szervezhet szovjet városokról (nevezetes emberek, épületek, műkincsek, létesítmények, nép­ zene stb.). A kémia fizika az a két szak, ahol a természettudományok szépségének megértetésében rengeteget tud segíteni a szakos tanár. A kísérletezés során a tisztaság, elhelyezés, az anyagok viselkedéséből, a törvényszerűségekből adódó esztétikum megfigyel­ tetésén túl sor kerülhet a tűzszínesítési ismeretek elsajátíttatására, a különböző gyűjtött kőzetek íz­ léses elhelyezésére, a szaktárgyi versenyek előké­ szítésére. A matematika szakos tanár segíthet tréfás fel­ adatok összegyűjtésében, melyeket vetélkedőkön, klubdélutánokon fel lehet használni, „Kalandozás a számok világában” címmel fejtörő játékot szer­ vezhet. Segítségével valósulhat meg a rendszeres, logikus gondolkodás, az egyszerűtől a bonyolultig való eljutás szépségének felismertetése. Kis jóakarattal tehát minden „szak” megtalál­ hatja a maga tennivalóját a kisdobosok és úttörők széles körű esztétikai nevelésének érdekében. 37

Fontos feladata a csapat kultúrosának a gyer­ mek tisztségviselők rendszeres képzésének megszer­ vezése. Általában a megyei szakbizottságok készí­ tenek témajavaslatokat a csapat tisztségviselőinek képzésére, ami megegyezik a szakpróbák anyagá­ val. Ennek feldolgozása mellett javasoljuk, hogy a esapatkultúros, illetve a szakkörvezetők tisztségviselőikkel sajátíttassanak el vezetői ismereteket is. A kulturális tevékenység tervszerűbbé, átgondol­ tabbá tétele érdekében helyesnek tartjuk, ha a csapat munkaterve alapján elkészül az a terv is, amely az esztétikai nevelést legjobban elősegítő kulturális program megvalósítására vonatkozik. Szolgáljon gondolatébresztőül az alábbi: Augusztus — Az évi munka célkitűzéseinek, programjavas­ latának megbeszélése a szaktanárokkal, rajkultúrosokkal. (Felelős: esapatkultúros.) — A tanévnyitó műsorának előkészítése. (Felelős: a hatodik raj.) — Faliú jságszerk esztő k m egbeszélése.

összehívása,

nyitószám ok

(Felelős: Nagy Péter ifi vezető.) Szeptember — Tisztségviselők tájékoztatása (nótafa, mókames­ ter, krónikás) I. fogl. (Felelős: ének-, testnevelő-, rajztanár.) — Művészeti szakkörvezetők megbeszélése. (Felelős: esapatkultúros.) — Kulturális szemle célkitűzéseinek, pályáza­ tainak ismertetése, őrsi „Ki mit tud?” -ok meg­ hirdetése. (Felelős: esapatkultúros.)

— Pajtás, Kisdobos, művészeti szakpróba köny­ vek megrendelése. (Felelős: Kiss Mária ifjúvezető.) — „Emlékezés a nyárra” kiállítás a nyári tábor­ ban készített emlékekből, gyűjteményekből, a haza tájairól gyűjtött képeslapokból, a nyári élmények anyagaiból. (Felelős: rajztanár, Horváth Anna ifjúvezető, III. raj.) — Fegyveres erők napja alkalmából kultúrműsor megrendezése, összeállítása. (Felelősök: rajkultúrosok.) Október — Delegáció részvétele az úttörőház megnyitóján. (Felelősök:, rajkultúrosok.) — Tisztségviselők képzése. II. fogl. (Felelős: ének-, testnevelő-, rajztanár.) — Kisdobosok télapó ünnepségének előkészítése. (Felelősök: csapat- és rajkultúrosok.) — November 7-i ünnepély előkészítése. (Felelős: IV. raj.) — Téli szaktábor előkészítése (tisztségviselők III. fogl.) (Felelősök: szakkörvezetők és rajkultúrosok.) — '„Miért tetszik?” klubdélután. (Felelős: II. raj.) November — NOSZF ünnepély. — Nótafa és irodalmi szakkör nyílt napja a KMP megalakulásának évfordulója alkalmából. (Felelősök: szakkörvezetők.) — Téli kulturális program összeállítása. (Felelős: esapatkultúros.) 39

38

— Fenyőfaünnepség előkészítése. (Felelősök: csapatkultúros és szakkörvezetők.) — Játék-vetélkedők kisdobosoknak. (Felelős: testnevelő tanár.) — „Ki tud többet a Szovjetunióról?” vetélkedő. (Felelősök: szakkörvezetők.) December — Télapó ünnepségek. (Felelősök: rajkultúrosok.) — A pályázatokra beérkezett művek zsűrizése és továbbküldése (irodalmi, képzőművészeti). (Felelős: csapatkultúros.) — őrsi „Ki mit tud”-ok megrendezése. (Felelősök: tisztségviselők.) — „Látogatás a könyvtárban” író—olvasó talál­ kozó. (Felelős: csapatkultúros.) — Téli szaktábor (tisztségviselők IV. fogl.) (Felelősök: szakkörvezetők és csapatkultúros.) — „Képzőművészeti hét” megrendezése. (Felelősök: csapatkultúros és rajztanár.) Január — Rajok kulturális bemutatói. (Felelősök: rajkultúrosok.) — Filmankét (mozilátogatás vagy diafilm sorozat vetítése.) (Felelős: I. raj.) — „Zenés utazás a télben” klubfoglalkozás. (Felelősök: nótafa, képzőművész, irodalmi és bábszakkörök.) — Jégkarnevál előkészítése. (Felelősök: csapatkultúros és szakkörvezetők.) 40

Február — A csapat kulturális bemutatója. (Felelősök: raj- és csapatkultúros.) — Nótafák vetélkedője. (Felelős: énektanár.) — Jégkarnevál. (Felelősök: szakkörvezetők.) — Krónikások vetélkedője. (Felelős: magyar- és rajztanár.) — Tavaszi szünet kulturális programjának el­ készítése. (Felelős: csapatkultúros.) — A Tanácsköztársaság évfordulója megünneplé­ sének előkészítése. (Felelős: I. raj.) — Rajkultúrosok látogatása a művelődési házban. (Felelős: csapatkultúros.) Március — Jutalomműsor szaktárgyi versenyek győzte­ seinek. (Felelős: V. raj.) — Mókamesterek vetélkedője. (Felelős: testnevelő tanár.) — A nyári tábori és lakóterületi kulturális prog­ ram összeállítása. (Felelősök: csapatkultúros, szakkörvezetők, raj­ kultúrosok.) — „Mi illik, mi nem?” táncos klubdélután. (Felelős: csapatkultúros.) — Április 4-i műsor előkészítése. (Felelős: VII. raj.) — Színházlátogatás. (Felelős: csapatkultúros.) 41

Április — Április 4-i ünnepség. (Felelős: VII. raj.) — Bábelőadás kisdobosoknak. (Felelős: csapatkultúros.) — Művészeti szakkörvezetők tanácskozása. (Felelős: csapatkultúros.) — Vezetők találkozója. (Felelősök: szakkörvezetők.) — Művészeti szakkörök vetélkedője és kiállítása. (Felelősök: csapatkultúros és szakkörvezetők.) — Szakkörön kívüli szakpróbázásra készülők öszszehívása. (Felelős: csapatkultúros.) — Avatás, ünnepi csapatgyűlés műsorának, VIII. oszt. búcsúztatásának előkészítése. (Felelősök: csapat- és rajkultúrosok.)

Június — Nyári tábori és lakóterületi program ismer­ tetése. (Felelős: csapatkultúros.) — Tanévzáró ünnepség. (Felelős: VIII. raj.) Természetes, hogy a fenti program megvalósításá­ hoz szoros együttműködés szükséges a társadalmi szervekkel, intézményekkel, a község, a város mű­ vészeti életében jelentős emberekkel. A csapatkul­ túros keresse meg őket, adjon tájékoztatást a csa­ pat kulturális tervéről, kérje segítségüket a prog­ ram megvalósításához. A helyi Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöksége a Szovjetunióval kap­ csolatos vetélkedő kérdéseinek összeállításához ad­ hat segítséget, a zeneiskola-szervezet és könyvtár munkatársai is szívesen levezetnek egy-egy fog­ lalkozást. Ötletek a megvalósításhoz

Május — Tábori kulturális megbízatások megbeszélése, (tisztségviselők V. fogl.) (Felelős: csapatkultúros.) — Kulturális akadályverseny. (Felelősök: csapat- és rajkultúrosok.) — Avatás, ünnepélyes csapatösszejövetel. (Felelősök: csapat-" és rajkultúrosok.) — Dalosverseny (őrsi indulók bemutatója.) (Felelős: nótafa tanfolyam.) — Ünnepi szakköri tanácskozás, szakpróbajelvények átadása. (Felelősök: csapatkultúros, szakkörvezetők.) — Tanévzáró ünnepség előkészítése. (Felelős: VIII. raj.)

I. Milyen legyen a képzőművészeti hét, milyen programok szerepeljenek benne? 1. nap. Ünnepélyes megnyitó, egybekötve az őrsi

és raj naplók, valamint a csapat reproduk­ ciós gyűjteményéből rendezett kiállítás megnyitásával. 2. nap. Találkozó, baráti beszélgetés egy ismert képző- vagy népművésszel. Riportkészítés magnetofonnal. 3. nap. „Képzőművészeti ki mit tud?" (az őrsi „Ki mit tud?” e területi pályázatainak el­ készítése). 4. nap. „Látogatás a világ múzeumaiban” (film­ vetítés). 43

42

Herceg: Hű alattvalóink, jöttünk nagy örömmel, Hogy szép palotánkba csengetett a postás, És udvarmesterünk, a kérésözönnel Átnyújtotta nekünk a kedves meghívást. Köszöntünk Titeket út­ törőpajtások! örülünk, hogy ilyen szép számmal jöttetek, Köszöntjük Bennetek az új ifjúságot, Köszöntjük a vidám és szabad életet. Az olyan szívekben, hol vidámság lakik, Ott az én országom, ott vagyok otthon én, Ahol öröm, s jókedv örök napként vakít Ott a birodalmam, az a nép az enyém. Nosza, udvarmester, hallani szeretném, no meg persze látni, hogyan is gondoltad Mai karneválunk, fé­ nyes seregszemlénk Méltó ünneplését s felvonulástokat.

5. nap. Képzőművészeti vetélkedő. (Ifjúsági tárlat­ felelősök vetélkedője.) 6. nap. Ünnepélyes zárás. A „Ki mit tud?” és a „Vetélkedő” eredményeinek kihirdetése. Ju­ talmak átadása, próbakövetelmények tel­ jesítésének igazolása. II. ötletek a csapat-karnevál megrendezéséhez — Kürtösök bevonulása. — Hercegi pár és kísé­ rete (bohócok, udvar­ hölgyek, az előzete­ sen kiválasztott ötle­ tes jelmezek) élen az udvarmesterrel bevo­ nul, lehetőleg zenére. Udvarmester a már előzőleg elkészített trónra ülteti a herce­ gi párt, a kíséret is elhelyezkedik.

Háromszoros felhívó jel.

Udvarmester: Fenséges hercegünk! kö­ szönti ek itt! Ünneplő néped is már készen áll! Fogadd a hódolást! Ke­ zed ha int, Kezdődhet akkor a víg karnevál! Herceg feláll. A bohó­ cok grimaszokat vágnak, szöveghez alkalmazkod­ va bólogatnak. 44

A karnevál helyisé­ gén kívül sorakoz­ tassák fel a rendezők 45

a jelmezeseket, zené­ re bevonulnak, majd beállnak két félkör­ be a trón két olda­ lán. A bohócok elé­ jük sietnek elrende­ zik őket, illetve be­ állítják helyükre a jelmezeseket.

— Zene.

46

Udvarmester: Karnevál hercege! Ke­ gyes parancsodra Felvonul először a tisz­ teletedre Jelmezbe öltözött néped tömött sora És így vár ösztönzést további tettekre. Herceg: Nos nemes Hercegnőm, úgy vélem, valóban Nem tarthatjuk féken a jókedvet tovább. Szórakozz gyermeknép, mulatni jogod van. Induljon műsorral a vi­ dám Karnevál. Kacagás és tréfa, ka­ vargás és öröm Megadom hát a jelt, mit annyi gyermek vár, Boldog szívvel teszem azt, mi hatásköröm. Kezdődjék a műsor, harsanjon a fanfár!

— A díszjel után java­ soljuk a tánccsoport fellépését valami­ lyen műsorszámmal, utána vagy paródiát, vagy tréfás monoló­ got, ezt követően esetleg egy vidám jelenetet vagy vil­ lámtréfát. Ez a mű­ sor semmiképpen se legyen hosszabb tíz­ tizenöt percnél. Herceg: Kedves kis pajtások! Karnevál hercegét Most a kötelesség más­ hová szólítja S a programban levő jelmezek versenyét S annak zsűrizését már reátok bízza. Búcsúzóul most csak azt kívánom néktek Érezzétek magatokat jól az ünnepségen. És ha m a jd 1a kürtjel veti műsor végét Vigyétek el szívetekben vidám szép emlékét. Herceg és kísérete, ud­ varmester kivételével elvonul. Kezdődik a tánc, illetve játék. Kb. 25 perc eltel47

te után következik a jelmezverseny számai­ nak szétosztása.

Udvarmester: Felkérem

Udvarmester: Pajtások! A rendezőktől átvehetitek a jelmezver­ seny startszámait. A ver­ seny 20 perc múlva kez­ dődik. A versenyen résztvevők .................... gyülekezzenek erre az időre. Meghatározott időre az az előre felkért bíráló bizottság (vendégek, ta­ nárok, önkormányzati szerv képviselői) elfog­ lalja helyét, a rendező VIII. osztályos pajtások vagy ifjúvezetők felvo­ nultatják a jelmezeseket.

— A jelmezversenyt is­ mét tánc- és úttörő játé­ kok követhetik. Színe­ sítésként tréfás vetélke­ dő, táncverseny is be­ iktatható. A karnevál befejezése előtt ered­ ményhirdetés. 40

— Eredm ényhirdetés után ja vaso lu n k m ég 5— 10 perc táncot.

U d varm ester:

Véget ért a játék, vége van a táncnak, Vége a jókedvű vidám mulatságnak. Pajtások szervusztok, a viszontlátásra! Kürtösök újra beállnak a helyükre.

Udvarmester: Pajtások! Kezdődik a jelmezverseny! Kérünk benneteket, hogy vonul­ jatok a bíráló bizottság elé, s mondjátok meg mi a jelmezetek neve!

.......................-t,

a jelmezverseny bíráló bizottságának elnökét az eredmény kihirdetésére és a jutalmak átadásá­ ra.

Kürtök: lefújás.

III. Világifjúsági találkozók Narrátor: A földrészek fiataljai ismét világifjúsági talál­ kozóra készülnek. Gyűlnek az ajándékok, próbál­ nak a sportolók, művészeti csoportok, szólisták. Idézzük az elmúlt találkozókat: 1945 októberének vége volt. Frissek voltak még a háború sebei, amikor elindultak a világ minden részéről a de­ mokratikus ifjúság képviselői Londonba, hogy meg­ alakítsák egységes szervezetünket, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetséget. Az első nemzetközi találkozó színhelye Prága. Idő: 1947. A stadionhoz vezető úton négyes so­ rokban torlódtak az autók, az utcákon zászlókkal 49

vonultak a vidáman daloló fiatalok. Nyolc órakor megszólaltak a harsonák, felcsattant a taps. ö t kontinens fiataljai, az egész világ megtanult egy dalt, Novikov szovjet zeneszerző dalát: „Egy a jelszónk a béke!” (közös ének). Idézze a város hangulatát egy cseh polka (tánccsoport, ha ez nem lehetséges vagy cseh népdalfeldolgozás, vagy rész­ let Smetana Moldva c. művéből). 1949. A világ ifjúsága Budapesten találkozott. A Margitszigeten, a Hősök terén, a Városligetben reggeltől estig folyt az ismerkedés, barátkozás. A vén Duna is megiíjodott, amikor lampionos, feldíszített hajók, egész csónakkaravánok lepték el a nagy vízi karneválon. Ezeken a napokon új köz­ lekedési mód honosodott meg Budapesten, a „za­ katolás” (kisdobos csoport előadása, vagy közös játék). 1951 nyarán igazi vonatokon, hajókon, repülő­ gépeken utaztak a fiatalok a Német Demokratikus Köztársaság fővárosába, Berlinbe. A kettéválasztott Németország fiataljai közösen énekelték: „Ami, ami go home” (kamarakórus). 1953. A VIT színhelye Bukarest. Perenyicát tán­ colt az egész város. Tudjátok az milyen? A kör közepén fiú cifrázza, kendő a kezében. Odatáncol egy lányhoz, vállára veti a kendőt, ezzel behúzza a kör közepébe. A kendőt leteríti a földre, mind­ ketten rátérdepelnek, aztán jobbról is, balról is megcsókolják egymást. (Tánccsoport bemutatja a perenyicát.) 1955. Varsó. Százhetvenezer fiatal vett részt a fesztiválon. Az újjáépített Varsó utcáit és tereit víg nótaszó és kacagás töltötte meg. (Lengyel nép­ dalcsokor.) 1957. Moszkva. Ez a fesztivál volt a VIT-ek történetében a leghatalmasabb találkozó. Eljöttek 50

a fiatalok olyan országokból is, ahonnan még so­ hasem voltak világifjúsági találkozón. Ázsiából, Afrikából, Görögországból és az Egyesült Álla­ mokból. Itt voltak Egyiptom, Etiópia, Afganisztán és Tunisz fiataljai is. Delegációnknak nagyon tet­ szett az ország és az emberek, akik nagyon sze­ retik hazájukat. (Vers a hazáról, vagy Szvesnyikov „Te drága szép” c. kórusműve, vagy orosz tánc, vagy Szolovjev—Szedőj „Moszkva parti esték” c. dala.) 1959. Bécs. Öt világrész randevúja a „Kék Du­ nánál” . Mi fejezhetné ki jobban, mint a dallam. Johann Strauss felejthetetlen melódiája, mely be­ járta az egész világot, a fesztiválra visszatért a Duna menti városba, hogy fiatal és idős szíveket megpezsdítsen, táncra hívjon a Práter-stadionba. (A „Kék Duna” keringő lemezről, esetleg keringő­ bemutató.) 1982. Helsinki. Minket, magyarokat megkülön­ böztetett szeretettel, testvérként fogadtak északi rokonaink. A magyarok nagyon megszerették a finn népdalokat. (Bármilyen finn népdal.) A fentiekhez hasonlóan folytatódhat a sorozat közös együttműködéssel

ÍV. Javaslat a „Téli utazás” közös szakköri vetél­ kedő kérdésanyagának összeállításához. 1, Orosz zeneszerző művének részletét hallod. Mi a mű címe, ki a zeneszerző? (Csajkovszkij, Dió­ törő j ének bármely részlete hanglemezről vagy magnetofonról). 2. Az „Én Múzeumom” sorozatban megjelent egyik reprodukciót látod. Ki a mű szerzője, mi a kép

címe? (V. J. Szurikov, Morozova bojárnő). Se­ gítségül elmondhatjuk, hogy a helyszín a teli moszkvai utca (Csók István, Tél a tavaszban című képe is szerepelhet a fenti kérdés helyett). 3 Állítsd össze rajod téli szüneti programja . 4 Sorolj fel öt téllel vagy téli eseménnyel kapcsolatos dalt (Hull a pelyhes, Őszi harmat után, Esik a hó, Télapó gyere már, A zöld fenyőfán, A csitári hegyek alatt, Nem láttam en telben fecskét). 5. Ismertess egy téli játékot. 6. Ki az írója ennek a versnek? (Illyés Gyula, Szállong a hó, Aranykapu 1962, 73. old., vagy Jankovich Ferenc, Szánkózás, Aranykapu 1962, 74. old., vagy Petőfi Sándor, A puszta télen, Tarka madár, 1956, 311. old., vagy Csokonai Vitéz Mihály, A tél, Tarka madár, 1956, 303. old.) 7. Rajzolj vagy készíts hóembert. (Idő négy perc. Kellékek: rajzpapír, színes ceruzák, vatta, hur­ kapálcika, színes kartonlap-darabok, olló, gombostű.) 8. Állíts össze háromnapos programot Magyarországra érkező külföldi pajtásaid számára. 9. Kinek melyik művéből idézünk? (Részlet Fekete István: Téli berek c. művéből, vagy Andersen: A hóember c. meséjéből, vagy^Kononov: A szokolnyiki karácsonyfa c. művéből.) A vetélkedő 'játékosainak, vendégeinek szórakoz­ tatására ajánlatos úgynevezett betétszámokat is közbeiktatni. (Waldteufel: Korcsolyázok, V ™ *“ Négy évszak Tél tétele, Haydn: Évszakok Tel téte­ lé Weöres: Száncsengő, A négy évszak cimu film. a ’ távoli északon c. film. A fagy virágai, Buksi a jégen, Tíz perc a világ körül, Piruett a jegen c. filmek, vagy szobajátékok a közönséggel.

A klubfoglalkozások haszna, célszerűség az úttörőmunkában Egyre több az országban a művelődési ottho­ nokban, az úttörőházakban, az úttörőcsapatokban alakult gyermekklubok száma. Tapasztalat szerint a gazdag programmal működő gyermekklubok na­ gyon népszerűek, látogatottak. A klubélet a tömegnevelés egyik nagyon jelen­ tős, sajátos eszköze. Fontos szerepe van a kultu­ rális nevelésben, a közösségi élet kialakításában, továbbfejlesztésében. Nem véletlen, hogy különösen a 7., 8. osztályosok számára igen kedvelt forma, mert igényli, fejleszti önállóságukat, aktivitásukat, a közösségi életben való tevékenységüket és éppen ezzel válik vonzóvá. A klubélet hasznos, kellemes szórakozáson túl sokféle lehetőséget biztosít a gyermekek ízlésének formálására, felkelti érdeklődésüket a művelődés valamely formája iránt. A klubforma a zárkózott, passzív vagy a szakági munkához különösebb tehetséget nem érző gyer­ mekek számára is hasznos szórakozási, művelődési, kibontakozási lehetőséget jelent. A gyermekklubokban is formálódnak a jövő ol­ vasói, színház- és hangversenylátogatói, ott alakul ki a további művelődési igényük. A gyermekklubok működése A klubfoglalkozás nem helyettesítheti az őrsi vagy rajközösség életét és a szakköri tevékenységet. Kiegészíti, színesíti a osapatmunkát, egyik formája a gyermekek művelődésének, hasznos szórakozásá­ nak. 53

52

A szakkörök, művészeti csoportok kötött létszá­ maival szemben a gyermekklub kifeje,z^ tenJ ° ^ foglalkoztatás, ahol egyszerre együtt több gyerm ^ ^gyerm ekklub megszervezéséről, működtetéséről legcélszerűbb, ha a csapatvezetőség - mint a gyer­ mekek igényének legjobb ismerője - e s a művelő dési otthon vezetősége közös terv alapjan egyu tesen gondoskodik. klubvezető A klub közvetlen irányítója a felnőtt klubvezető legyen, aki a gyakorlati vezetést a választott gyer­ mekvezetőséggel megosztva közösen végzi Bár a jól berendezett, játékokkal felszerelt klub­ szoba nagy vonzerőt jelent, azzal itettettemul szá­ molni kell, hogy a klubélet nem helyiség hanem elsősorban f o r m a , amely megvalósulhat eseten ként más-más, a foglalkozás céljainak megfelelő helyiségben, vagy éppen a szabadban is Tanítási időben havonta 2 klubfoglalkozás ele gendő, mert a foglalkozások zöme úgyis vasamap van. A téli, tavaszi és a nyári szünetben vlfzont a kötött klubfoglalkozások, illetve a kötetlen klu élet alkalmait feltétlenül növelni kell az igenyn megfelelően. ... Gyermekklubot elsősorban felsotagozatos pajta­ sok részére szervezzenek, a program összeállításá­ nál gondosan ügyelve a kötött (tematikus) es a kötetlen foglalkozások helyes aranyara, törekedve az érdekességre, a változatosságra. Az a klu zető, aki nemcsak formálisan, hanem valóban tá­ maszkodik a gyermek-klubvezetősegre, tapasztal­ hatja, hogy milyen felelősséggel, milyen kritikusan és nem utolsósorban milyen jó ötletekkel segítik munkáját a pajtások. Egy-egy klubfoglalkozás programjának megtervezésekor — általánosan ko-

vetendő módszerként — javasoljuk, hogy az alábbi hármas egységet tartsák szem előtt: kötött „komoly” program, közös játékos foglalkozás, szabad program (játék, olvasás stb.). A klubfoglalkozásokon a gyermekek körében is érdeklődésre számottartó aktualitásokra gyorsan kell reagálni, ezért a programok tervezésekor en­ gedjenek tág teret az előre nem látott lehetőségek­ nek, és inkább ajánlatos a tervet rövidebb idő­ szakra készíteni, vagy szükség esetén módosítani. Néhány javaslat őszi-téli gyermekklub-program tervezéséhez. Az őszi-téli időszakban egy-két rövidebb sétá­ tól, kirándulástól, téli hócsatától, esetleg szánkóversenytől eltekintve, jórészt a rendelkezésre álló klubhelyiség adottságaira, a belső programok ki­ alakítására támaszkodva kell tervet készíteni. Az első egy-két alkalom inkább összeszoktató, játé­ kosabb, az érdeklődés irányát kereső jellegű le­ gyen, hiszen ilyenkor alakul ki a klubtagság ál­ landó kerete, törzsgárdája, és az újabb érdeklődők is legnagyobb részt ez idő tájt jelentkeznek. A kötött, „komoly” foglalkozások körébe ilyenkor iktassák be a program ismertetését, adjanak tájé­ koztatót a klub rendjéről, menetéről,. színesíthetik ezeket az összejüveteleket egy-egy érdekes nyári hazai vagy külföldi élménybeszámolóval. Éljenek rendszeresen a televízió adta sokféle lehetőséggel. Állítsák programjukba a televízió valamelyik ifjúsági műsorának vagy ifjúsági film­ jének megtekintését, és beszélgessenek a látottakról. Hallgassanak lemezeket (verseket, dalokat, ze­ neszámokat), és vetélkedő jelleggel beszéljék meg a hallottakat. Rendezzenek irodalmi vagy szép kiej­ tési versenyt. 55

54

Szánjanak legalább egy foglalkozást a társaság­ ban való viselkedés, öltözködés illemszabályaira is, ezt színesíthetik házi bemutatóval, sőt tréfás ve­ télkedővel is. Hívjanak meg egy — a gyermekek nyelven jól értő _ orvost az őszi-téli egészségügyi követelmé­ nyekről, betegségekről és azok megelőzéséről szóló beszélgetésre. .. .. Ahol lehetőség van rá, tekintsenek meg közösen egy képzőművészeti vagy múzeumi kiállítást, és te­ remtsenek lehetőséget, hogy vagy a látogatás kere­ tében, vagy egy későbbi klubfoglalkozáson beszél­ gethessenek a kiállító művésszel, muzeológussal. Szerezzék be és állandóan kísérjék figyelemmel az Eseménynaptár c. kiadványt. A helyi könyv­ tárral közösen lemezek, diafilm, könyvek felhasz­ nálásával esetenként emlékezzenek meg egy-egy kiemelkedő tudósról, íróról, művészről, politikusról. Ismerkedjenek meg különböző munkaterületek képviselőivel, beszélgessenek a pályaválasztásról. Az ősz és a tél egyúttal a színházak szezonja is. Az Állami Déryné Színház, az Állami Bábszínház, a helyi színház ifjúsági előadásokkal is látogatja a községeket, a vidéki városokat. A klub tagjai első­ sorban használják 'ki ezeket az alkalmakat, az elő­ adások után pedig igen nagy élményt jelenthet számukra a művészekkel való közvetlen találkozás, beszélgetés és természetesen az autogram-kérés. A közös, játékosabb foglalkozás körében is bőven akad választási lehetőség: egy-egy szobai társas­ játék, táncos játék megtanulása jó szórakozási és mozgáslehetőség, de egyszersmind a fegyelemre, ön­ fegyelemre való nevelésnek is hatékony eszköze. A klubélet jó alkalom a közös daltanulásra, a mozgalmi daloktól, a magyar és külföldi daloktól kezdve — ne szégyelljük: a jó slágerekig.

Itt nyílik lehetőség a különböző vetélkedőkre is, a szellemi totótól a házi „Ki mit tud?” -ig. Ezeknek témája, tárgya sokféle lehet; csak javaslatként so­ rolunk fel néhányat: — szomszédaink életéről, — művészetről (zene, irodalom, film stb.), — a tudomány, a technika fejlődése, — utazás Európában, Afrikában stb., — a különböző korok zenéje, irodalma, művé­ szete. Itt adhatnak lehetőséget a klub tagjainak saját művészi produkcióik (vers, zene stb.) bemutatására is. Beszélgessenek, vitatkozzanak a napi hazai és világeseményekről. Színesíti és tartalmasabbá te­ szi a klubéletet, ha minél gyakrabban hívnak ven­ déget, aki különböző eseményekről tájékoztatja a klub tagjait, beszélget velük. Ilyenek lehetnek: különböző társadalmi szervek képviselői, fegyveres testületek küldöttei, veteránok, művészek, kiváló munkásak, tudások stb. Mindenekelőtt a helyi lehetőségeket keressék meg a klubok vezetőségei. A szabad asztali társasjátékok, a könyvtártól kölcsönzött folyóiratokban, albumokban való „sza­ bad” böngészés is szerves és kedvelt része a gyer­ mekklub programjának. Esetenként ennek kereté­ ben szervezhetnek asztalitenisz, asztali futball, sakkdominóversenyeket is, amelyek mindig izgalmas eseményei a klubközösségnek. A szabad idő célszerű és hasznos kitöltésében rendkívül fontos szerepe van a vasárnap délelőtti és a nyári klubfoglalkozásoknak. Ezekre az idősza­ kokra kell szervezni a legérdekesebb, legváltoza­ tosabb programokat. Nyáron, ha csak mód van rá, a szabadban szervezzék a foglalkozásokat. Ilyenkor 57

kerüljenek előtérbe a túrák, kirándulások, műem­ léknéző séták, szabadtéri játékok, Btb A táborozó v a g y n y a ra ló p ajtá so k level u tján tartsák a kapcsolatot a klu bbal. S zám oljan ak ^ élm ényeikről, k ü ld jen ek képeslapokat, am elyekből m a j d kiállítást rendezhetnek

Néhány szóban emlékezzünk meg a Wub „tarsa dalmi életéről” is. A klub tagjainak n ev n a p ^ zu letésnapi tréfás felköszöntése mellett igen kedvelt és a családdal való kapcsolatot jelentősen erősít forma a szülőknek, méginkább a nagyszülőknek meghívása valamelyik klubfoglalkozásra vagy ep pen a kisebbekkel, a fiatalabbakkal egy-egy kozos mese- vagy játékdélután rendezése Sokoldalú, gazdag, szinte kimeríthetetlen mekek közötti klubmunka lehetőség' ferenciált tervezéssel, a gyermekek erdeklodesenek felkeltésén keresztül, képességeik felismeresere, ki “ oztatására és nem utolsósorban nemes; zlésfeilesztő szórakoztatásra használva — az uttoro csapatok, iskolák, illetve m ű v e l ő d é s i otthonok igen jelentős nevelési, művelődési bázisává tenni felelős­ ségteljes, szép kötelességünk. A művészeti szakkörök egymással való kapcsolatának lehetőségei és formai A szakkörök munkáját, a m ű v é s z e t i jellegűekét is bizonyos fokú kötetlenseg jellemzi. Itt sok leh tőség kínálkozik a helyi adottságok a. szakkörök egymással való topcsolatanak názására az úttörők széles körű esztétikai nevelese ^ E S - S y ' csapatrendezvény vagy klubnap prog­ ra m ? elképzelhetetlen a különböző szakkorok

együttműködése nélkül. De nemcsak a szakkörbe járó pajtásokban, hanem minden úttörőben kialakul — a különböző hatások eredményeként — valami­ lyen érdeklődési terület, ha időszakos jelleggel is. A csapat kultúrvezetőjének feladata, hogy a rajkultúrosok segítségével a művészetek iránt külö­ nösen érdeklődő pajtásokat foglalkoztassák, hiszen kevés olyan úttörőcsapat van, ahol mindenfajta szakkör beindítására lehetőség lenne. A továbbiakban javasolt tevékenységi formák mind a szakköri tagok látókörének bővítésére, mind a „mozgalmi” tantárgyi koncentráció megvalósítá­ sára alkalmasak. Szemléljük konkrét példán ke­ resztül a lehetőségeit. Vetélkedő Témája: Utazás a Duna mentén. Előkészítése: a szakkörök, illetőleg a pajtások a rendezvény ideje előtt egy hónappal megbízást kapnak különböző részanyagok elkészítésére és öszszegyűjtésére. Képzőművész, iparművész vagy rajz-szakkör tag­ jai képeket gyűjtenek a Duna menti városok mű­ emlékeiről, új létesítményeiről, az ott élő művészek alkotásairól. Kérdéseket állítanak össze saját lakó­ területükről a vetélkedőhöz. (Beszerezhető repro­ dukciók festményekről, grafikákról és egyéb alko­ tásokról: Fényes Adolf: Szegény ember sorozat; Bernáth Aurél: Dunaújvárosi kikötő; Burkhardt Rezső: Szépülő Budapest; Csernus Tibor: Újpesti rakpart; Elekfy Jenő: Őszi reggel a Dunán; Iván Szilárd: Szőnyi István; Kántor Andor: Kilátás Nagymarosról; Kántor Andor: Szentendrei tornyok; Luzsica Lajos: Dunakanyar Lábatlannál; Kernstock 59

Károly: Nyergesújfalu; Nyergest János: Nyerges­ újfalu; Benczúr Gyula: Budavár bevétele; Bereny Róbert: Jéghordás; Derkovits Gyula: Az újpesti hídfeljáró; Derkovits Gyula: A téli kikötő; Der­ kovits Gyula: Dunai homokszállítók; Szőnyi István: Zebegényi részletek; Domanovszky Endre: Dunaúj­ városi tacskók; Szentiványi Lajos: Kossuth-híd építése; R. Gábor Marianne: Épül a Margit-hid; Bokros Birmann Dezső: Margit-híd; Elekfy Jenő: A Duna Dömsödnél; Stettner Béla: Szentendrei háztető; Szabó Vlagyimir: Budapest. Felhasználható még a Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalatnál megjelent „Magyar várak” képsorozat is.) Nótafa szakkör tagjai összegyűjthetik azokat a dalokat, amelyekben a Duna vagy Duna menti va­ ros szerepel. (Pl. Komáromi kisleány, vigyél altal a Dunán; Széles a Duna, keskeny a partja; Hej Jancsika, Jancsika; A malomnak nincsen köve; Tiszán innen, Dunán túl; Csillagom, révészem vigy altat a Dunán; A Tiszából a Dunába foly a víz; Duna parton van egy malom; Fehér habja vaSy°;n a Dunának; Kis kertemben uborka II. verse; Mikor Rózsa Sándor II. verse; Fel, fel vitézek a csatara, Sebes víz a Garam.) ^ Készíthetnek úgynevezett „dal-kirakós” játékot is az egyik legismertebb népdal zenei motívumaiból. Zenész szakpróbára készülők vagy zene iránt kü­ lönösebben érdeklődő pajtásak beszerezhetik azo­ kat a zeneműveket, zenészekről vagy énekesekről készített fotókat, melyek a témával kapcsolatban számításba jöhetnek. (Pl. Kodály: Psalmus Hungaricus, Bartók Béla bármely korai müve.) H angszeren játszó úttörők felkészülhetnek egyes m űvek előad ására is. (Fu ru lyások: Gárdonyi Zol­ tán duói, zongoristák: Bartók: M ikrokozm osz vagy G yerm ekekn ek c. sorozat d arab jai. H a van a csa­ 60

patnak kamarakórusa vagy nagyobb énekkara, meg­ tanulhatják Maros Rudolf: Háros felől c. művét.) Irodalombarát szakkör tagjaira is komoly feladat vár az előkészítésben. Képeket gyűjthetnek pl. az „árvizi hajós” -ról, részletet választhatnak ki fel­ olvasásra Jókai műveiből, válogathatnak a mai magyar irodalom remekeiből is. (Erdélyi József: Olvadás; Berda József: Vizafogó; József Attila: A Dunánál; Babits Mihály valamelyik költeménye; Illyés Gyula: Amikor a Szabadság hídra a középső részt felszerelték; Vas István: Nyarak; Rónay György: A Kisduna Harasztinál; Tamási Lajos: A fegyvergyári Duna-ág; Váczi Mihály: Szabadság! Tégy gazdaggá minket.) Dramatizálhatnak egy-egy regényrészletet is. Népművészet iránt érdeklődők vagy szakpróbára készülők összegyűjthetik a népi hímzések, fafara­ gások, jellegzetes épületek reprodukcióit, a Duna menti népszokásokat. Foto- vagy filmes szakkör tagjai válogathatnak és megrendelhetnek filmeket, előkészíthetik vetítésü­ ket. (Busójárás idején keskenyfilmet, mely a Mo­ hács környékén lakó délszlávok és sokacok ősi far­ sangi népszokásait ismerteti; Esztergom műkincseit bemutató színes keskenyfilmet, Szőnyi Istvánról készült normálfilmet, mely bemutatja a festőmű­ vész legszebb munkáit, egyéni technikáját; Híd a Duna felett c. színes dokumentumfilmet, mely az Erzsébet-híd építését kíséri végig az első munkála-toktól egészen a híd avatásáig; Festők városa, Szentendre c. színes dokumentumfilmet az ott élő képzőművészek alkotásairól; Magyar várak c. kes­ kenyfilmet, mely a várak keletkezését, építészeti stílusuk alakulását és célszerűségét mutatja be. Érdemes és igen hasznos felhasználni a dia-koc­ kákat is. (A Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata 61

által forgalomba hozott dia-kockák kozul ja v a sol­ juk: Lánchíd, Halászbástya, Orszaghaz, Erzsebethíd Űttörővasút, Március 15-e tér, Operahaz Gel­ lérthegy, Hősök tere, Nemzeti Muzeum, Népstadion, Derkovits Gyula: Híd télen, Szőnyi István: Uszá­ lyok, id. Markó Károly: Visegrad.) ' A bábosok feldolgozhatnak, dramatizálhatnak bolgár vagy jugoszláv népmesét elkej i t h e t i k a népviseletbe öltözött bábokat is. A díszletek elké­ szítésében segíthet a képzőművész szakkor. Néptánc szakkörbe járó úttörők megtanulhatnak német vagy cseh táncokat. (Bécsi keringő, cseh P Az előkészítés során összegyűjtött anyagok válo­ gatása után kerülhet sor a vetélkedő vének összeállítására. A rendezvény előtt egy he tel kell közölni a szakkörrel, illetve a pajtasokkal, hogy mivel készüljenek. A lebonyolítandó vetél­ kedőben fel nem használt gyújtott anyagból kiállítást lehet rendezni az iskola folyosóján vagy valamelyik helyiségében. Milyen legyen ez a rendezvény? JavaS? 1^ ’ ^ i a nem szereplő szakköri tagok. « . a rajok küldötte! (három-négy fő) vegyenek reszt mint vendége^ Ha módjában áll a csapatvezetosegnek, hívjanak elvtársakat, <*tt , B » , » « « » .l e ™ valamelyik országban jártak es annak törőszervezetéről tudnak meselm a k A csapatkultúros megnyitó szavai u^ n kovetk zék a vetélkedő témájának, az elokeszitesben reszt vevők munkájának ismertetése. Ezután a m u s ° vezető (valamelyik raj kultúrosa^ ismertesse a ve­ télkedő menetét. (Duna menti varosok neves em berei műveik.) Kérje fel a jelentkezőket, hogy fog­ y j á k el helyüket a nézőtér előtt elhelyezett sző­

kékén. (Jelentkezőktől függően általában nyolc­ tíz fő vegyen részt a vetélkedőn, saját rajuk kép­ viselői kisegíthetik őket a válaszadásban. A vetélkedő menete 1. A vendégek, a vetélkedő résztvevői a tánc­ szakkör produkcióját látják. (Strauss bármelyik keringőjére klasszikus bécsi keringőbemutató a tánc­ csoporttól.) Az 1. sz. versenyzőtől kérdezzük: ki a zenemű szerzője és melyik várostól kapta nevét a tánc? 2. Diavetítőn Bartók Béla képét látják a részt­ vevők. A kamarkórus egy Bartók művet vagy általa gyűjtött népdalcsokor összeállítást adhat elő. A 2. sz. versenyzőhöz intézett kérdés: melyik az a város, amelyhez sok fiatalkori élmény fűzi a zene­ szerzőt? (Könnyítésként: Erkel Ferenc fia, Erkel László tanította ebben az időben zongorázni és itt ismerkedett meg Dohnányival iis.) Válasz: Pozsony. 3. Utazásunk következő állomása ugyancsak a Duna mellett fekszik. Egyes üzemeinek gyártmá­ nyai világhíresek, s a felszabadulás után művészeti élete is fellendült. Állandó színháza van, melynek társulata külföldön is méltó képviselője a magyar kultúrának. Zeneiskolája, szimfonikus zenekara sok­ szor látott vendégül neves művészeket. A 3. sz. ver­ senyző a város egyik üzemének termékéről készült fotót láthat. (MÁV-vagon) Kérdés: mi a város és a gyár neve? (Győr, Győri Vagon és Gépgyár.) 4. Most a vendégek is versenghetnek. Komá­ romba érkezve pihenjünk egy kicsit, s közben írjuk fel az ifivezetők által kiosztott papírra azokat a népdalokat, amelyekben a Duna szó vagy Duna menti város neve szerepel. A legtöbb helyes dalt felíró pajtás csokoládé jutalomban részesül. A 63

4. sz. versenyző feladata: a kártyákból, melyre egy nagyon ismert népdal kottáját jegyeztük fel, össze kell rakni a dallamot. (Egy ismert népdalt ütemen­ ként 5 x 4 centiméteres kartonokra kottázunk szö­ veg nélkül.) A papírok begyűjtése, értékelése után közös éneklés következzék. 5. Ütünk következő állomását az 5. sz. verseny­ zőnek kell felismernie neves képzőművészünk al­ kotásáról. A helyiség műanyaggyártó üzeme világ­ híres. A versenyző feladata, hogy válaszoljon a következő kérdésekre: Mi a helység neve? Ki az a festőművész, aki a képet festette? (Nyergesújfalu. Kemstock Károly: A Duna Nyergesújfalunál.) 6. Ismét vetélkedésre szólítjuk vendégeinket. Ver­ set hallanak, amelynek címét, szerzőjét kell meg­ mondaniuk és azt, hogy mit tudnak a költőről. (Váci Mihály: Szabadság! Tégy gazdaggá minket!) 7. Hanglemezről egy Kodály kórusművet hallani. A kérdés: ki írta a mű szövegét, és melyik város­ hoz fűződik neve? (A mű Kodály bármelyik Ba­ lassi versre írott műve. A város Esztergom, itt halt meg a költő. A kérdés helyettesíthető bármi­ lyen Balassi verssel is.) 8. A bábszakkör előadásának meghallgatása és megtekintése után kell a versenyzőknek válaszolni a kérdésre: melyik Duna menti országban járunk? (Népek meséi sorozatból bármelyik mese dramatizálását javasoljuk bábszínpadra.) 9. Kulturális totó következik. A kitöltési idő három perc. A vendégek 13 -j- 1 találat esetén ju­ talmat kapnak, a vetélkedő résztvevői annyi pon­ tot, ahány találatuk van. (A vetélkedő versenyzői­ nek gépelt lapon adjuk át a totó-cédulákat, a ven­ dégeknek egy kinagyított példányt jól látható he­ lyen kifüggesztünk.) Mit tartalmazhat a totó­ cédula? 64

1. Melyik város nagyobb? Bécs vagy Budapest? 1 Bécs 2 Budapest 2 X egyforma 2. Ki az a neves zeneszerző, aki Budapest fő­ város 50 éves fennállásának évfordulójára komponálta a Psalmus Hungaricus c művét? 1 Liszt 2 Bartók x X Kodály 3. Melyik az a Duna menti város, melyet „Festők városa” címmel illetnek? 1 Szentendre 2 Komárom 1 X Esztergom

a

4. Melyik az a nevezetes keramikus család, mely Nógrádverőcén dolgozik? 1 Patai 2 Gorka 2 X Kovács 5. Mikor fejeződött be az Országház építése7 1 1896 2 1914 x X 1904 6. Melyik neves magyar költőnknek volt kedvenc

tartózkodási helye a Margitsziget? 1 Csokonai 2 Arany X Petőfi

2

65

7. Hol zajlott le a Magyar Tanácsköztársaság nagy győzelmi sorozatot megindító ütközete? 1 Győr 2 Mohács X Párkány 8. Ki az „A Dunánál” c. vers szerzője?

1 József Attila 2 Ady Endre X Kosztolányi Dezső

1

9. Mi az úttörőpróbák kulturális követelményei közül az első? 1 Az őrssel közösen megnézek legalább három filmet, vagy egy ifjúsági színdarabot színház­ ban vagy tv-ben. 2 Őrsömmel együtt megtanulom más népek öt dalát és úttörő- X vagy munkásmozgalmi dalt. X Részt veszek az úttörő kulturá­ lis szemlén. 10. Ki készítette a Gellérthegyen álló felszabadu­ lási emlékművet? 1 Szőke Lajos 2 Kisfaludi Stróbl Zsigmond 2 X Pátzai Pál 11. Melyik az a város, ahol minden évben far­ sangkor az ősi népszokást, a busójárást fel­ elevenítik? 1 Dunaújváros 2 Baja ^ X Mohács 66

12. Hol található az a vár, amely hosszú ideig egyik legnagyobb királyunk tartózkodási helye volt, és amelyet 1702-ben robbantottak fel a Habsburgok parancsára? 1 Győr 2 Visegrád 2 X Dunaföldvár 13. Pest és Vác között járt az első gőzvasút Ma­ gyarországon. Ki az a neves költő, aki versben örökítette meg ezt a fontos eseményt? 1 Vörösmarty 2 Bajza X X Petőfi +1. Mikor fejeződött be az úttörővasút építése? 1 1948 2 1952 1 X 1957 A totócédulák összeszedése és értékelése közben játsszanak a vendégek úttörő-játékokat! Ezután következzék az eredményhirdetés és a jutalmak át­ adása. Közös énekkel, játékkal fejeződjék be a rendezvény. Ne feledkezzék meg a csapatkultúros a megfelelő próbakövetelmények igazolásáról sem. Az előbbihez hasonlóan a szakpróba és próba­ követelmények teljesítésének segítségére lehet pél­ dául nyílt szakköri napokat is rendezni, melyhez az Üttörővezető c. lap egyes számaiban találhatnak anyagot a vezetők. Ezek bővíthetők olyan játékok­ kal is, amelyek még nem nagyon közismertek. Szakköri labda: pl. egy nótafa a „Zsipp-zsupp, kenderzsupp” c. dalt „dobja” , mire az irodalombarát válasza: Móra, Fecskehívogató, ugyanakkor 67

„visszadobja” : Garai, Obsitos, mire a válasz: Ko­ dály: Háry János (Ady: felszállott a páva - Ko­ dály: Felszállott a páva); Rákóczi házról kép — Rákóczi dalok; Ybl Miklós — Operaház; Szinyei Merse: Majális — Bárdos: Májusi kánonok; Goya: A forradalom — Geyer Flórián dala; Rjepin: Hajóvontatók — Zúg a Volga; Picasso: Gitáros csend­ élet — Haydn: Szerenád; II. Endre — Erkel: Bank bán; Arany: V. László — Erkel: Hunyadi László; Eger _ Tinódi). Nehezíthető a játék azzal, ha nemcsak „bedobja” , hanem ismerteti is azt, akiről vagy amiről szó van. Lehet a művészeti szakkorökbe járó pajtások részére kulturális akadályver­ senyt is szervezni, melynek zárása lehet egy közös hangverseny- vagy tárlatlátogatás, esetleg egy film megtekintése is. Jó módszernek tartjuk, ha a csapatkulturos, illetve -vezető lehetőséget teremt a művészeti szak­ körvezetők tanácskozására. Ennek jelentősége igen nagy, hiszen mind a jó módszerek terjesztésére, mind az elvi problémák tisztázására alkalmas az ilyen megbeszélés. A vitaindító előadás megtartá­ sára fel lehet kérni az elnökség kultúrfelelősét vagy a szakági szakbizottság vezetőjét. Az előadást kövesse az egyés szakkörvezetők tájékoztatása a szakkörükben folyó tevékenységről, eredményeik­ ről, problémáikról. Itt kerülhet sor a közös szak­ köri rendezvényekről, a szakköri titkárok tovább­ képzéséről, a nyílt szakköri napok és a téli szak­ táborozás előkészítéséről, a szakköri kiállítások rendezéséről szóló beszámolóra is. Igen hasznos kezdeményezésnek bizonyult a szakkörökbe járó pajtások találkozója is. Kötetlenebb formában nyílik így alkalom saját területük megismerésére, megismertetésére, munkájuk, ered­ ményeik bemutatására, arra, hogy hol tartanak a 68

szakpróba teljesítésében, megbízatásaik végrehajtá­ sában. Helyes, ha a találkozón a szakkörök vá­ lasztott képviselői vesznek részt, előzőleg megfele­ lően felkészülnek, és arról is számot adnak: ho­ gyan segítik a nem-szakköri tagokat a szakpróbák letételében.

A vezetők felkészülését, az esztétikai nevelést segítő könyvek, kiadványok, filmek Esztétika, a művészetről általában: Alpatov, Mihail Vlagyimirovics: A művészet tör­ ténete. 1963. Aradi Nóra: Absztrakt képzőművészet. 1964. Aradi Nóra: Képzőművészet és közönség. 1961. Artner Tivadar: Ismerkedés a művészettel. 1963. Artner Tivadar: A középkor művészete. 1962. Balogh András: A képzőművészeti giccs. 1964. Baráth Béla—Éber László—Takács Zoltán: A mű­ vészet története. 1943. Borhidi Attila: Az erdő élete. 1961. Burget Lajos—Kovácsvölgyi Sándor: Hogyan visel­ kedjünk? 1962. Burov, Alekszandr Ivanovics: A művészet esztéti­ kai lényege. 1962. Ceram, Curt Wilhelm: A régészet regénye. 1964. Dombi József: Művészettörténet. 1960. Etikett, társasélet, protokoll. A hazai és nemzet­ közi érintkezés szabályai egykor és ma. Szerk.: Récsey Ferenc—Pekáry Dagmar—Gondi Fe­ renc. 1961. Eszmék és esztétikák. Szovjet irodalomtudósok vá­ logatott tanulmányai. 1961. Esztétikai olvasókönyv. Szöveggyűjtemény. 1965. 71

Faragó Ilona: A főzőkanáltól az estélyi ruháig. 1964. Fedor Ágnes—Kovács Judit—Osvát Katalin: Vidám illemtan kezdőknek és haladóknak 12 leckében. 1958. Fischer, Ernst: A nélkülözhetetlen művészet. 1962. Füst Milán: Látomás és indulat a művészetben. 1963. Gergely István: Mai lakás, mai ízlés. 1963. Hegel, Georg Wilhelm Friedrich: Esztétikai elő­ adások 1—3. köt. 1952—1956. Jávorka Sándor: Erdő-mező virágai. 1958. A képzőművészet iskolája. A festőművészet, gra­ fika és szobrászat technikai eljárásai. 1957. Krizán, E.: Illik? Nem illik! 1958. Koch, Hans: Marxizmus és esztétika. Marx, Engels, Lenin esztétikai elméletéhez. 1964. Koós Judit: Modern otthon. 1960. Koós Judit: A művészet otthon kezdődik. 1959. Lochmayer György: Tornász szakpróba. Lukács György: A különösség mint esztétikai ka­ tegória. 1957. Lukács György: Az esztétikum sajátosságai. 1-—2. köt. 1965. Lyka Károly: A művészetek története. 1965. Maksay László: Műalkotás, kompozíció, stílus, 1961. Marx, Kari—Engels, Friedrich: Művészetről, iroda­ lomról. 1950. A marxista—leninista esztétika alapjai. 1961. Morvay Béla: Atléta szakpróba. Művészeti lexikon. Főszerk.: Zádor Anna, Genthon István. 1965— Művészettörténeti ABC. Szerk.: Molnár Albert, Németh Lajos, Voit Pál. 1961. 72

Orosz Tibor: Kertész szakpróba. Pál István: Játékkészítő szakpróba. Razumnij, V. A.—Pavlov, T.—Szuvorov, J. V.: Mű­ vészet és tudomány. 1960. Sólyom József: Természetkutató szakpróba. 1967. A szép otthon. Szerk.: Molnár László. 1964. Szigeti József: Bevezetés a marxista—leninista esz­ tétikába. 1964. Természetjárás, tájékozódás, összeáll.: Galgóczy István, Horváth Lóránd. 1953. Turisták zsebkönyve. Szerk.: Erős Antal. 1965. Tyerszkij, Viktor Nyikolajevics: A klubmunka és a játék Makarenko közösségben. 1964. Vanszlov, Viktor Vlagyimirovics: A szép problé­ mája. 1958. Zolnay Vilmos: Miért szép a szép? 1962.

Fényképészet, film, rádió, televízió: Aisberg, Eugéne: Most már értem a televíziót. 1962 Balázs Béla: A film. 1961. Barabás János—Gróh Gyula: A fényképezés kézi­ könyve. 1956. Bán Róbert—Herczenik Miklós: A filmről a nézők­ nek. 1959. Biró Yvette: A film formanyelve. 1964. Cserés Miklós: Rádiószínház — televíziószínház 1962. Film és ifjúság. Szerk.: Győry Gábor. 1963. Film kislexikon. Szerk.: Ábel Péter. 1964. Filmévkönyv. Megjelenik évenként kb. 375 lap ter­ jedelemben. Filmtechnika. Szerk.: Pozsonyi Gábor. 1959. Fotolexikon. Főszerk.: Barabás János. 1963. 73

Fotozsebkönyv. Szerk.: Morvay György, Szimán Oszkár. 1965. Gyulai Ferenc: A fényképezés ábécéje. 1965. „Itt a Rádió lexikon” . Válogatta és szerk.: Simonffy Géza. 1964. Nemes Károly: Hogyan nézzünk filmet? 1961. Nemeskürty István: A magyar film története. 1965. Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművé­ szetig. A magyar filmesztétika története. 1961. Pudovkin: A film technikája. 1944. Rádióhallgatók könyve. Szerk.: Lévai Béla. Sadoul, Georges: Charlie Chaplin filmjei és kora. 1955. Sadoul, Georges: A filmművészet története. 1959. Sárközi Zoltán: Kis fényképész. 1960. Szabó Tibor: Filmes szakpróba. Szegedi Emil: Bevezetés a fotoesztétikába. 1958. Szini István: A mozgókép vetítéstechnikája. 1959. Tábori Róbert: A rádiótól a televízióig. 1955. Tildy Zoltán—ifj. Dobrányi Géza: Természetfény­ képezés. 1964. Vásárhelyi István: Trükkfilm. Rajzfilm, ámyfilm, bábfilm. 1962. Viski László: Diavetítés. 1961.

Filmek: Szergej Eizenstein (keskenyfilm) Fényképezés (keskenyfilm) Film a filmről (keskenyfilm) Fotocella (keskenyfilm) A mozi története (keskenyfilm) Televízió (keskenyfilm)

Iparművészet, néprajz, népművészet: Bieber Károly: Kovácsművészet. 1963. Bodrogi Tibor: Mesterségek születése. Kis egyete­ mes tárgyi néprajz. 1961. Domanovszky György: Népi bútorok. 1964. Fél Edit: Népviselet. 1962. Kaesz Gyula: A bútorstílusok. 1962. Katona Imre: Sárköz. 1962. Kiss Lajos: Vásárhelyi kistükör. 1964. Koczog Ákos: Modem magyar fémművesség. 1964. Lengyel Györgyi: Faragás. 1961. Lengyel Györgyi: Hímzések. 1963. Lengyel Györgyi: Népi hímzés. 1959. Lukácsy András: Népek játékai. 1964. Manga János: Pásztorművészet. 1963. Molnár László: Fazekasság. 1963. Pataky Dénes: A magyar rajzművészet. 1960. Ortutay Gyula: Kis magyar néprajz. 1958. Színház, tánc: Akimov, Nyikolaj Pavlovics: Színház és varázslat 1964. Almási Miklós: Színház és társadalom. 1963. Alterescu, Simion: Rendező, dráma, színház. A balettművészet f e l é . . . Szerk.: Lőrinc György 1961. Bárdi Ödön: Thália mosolya. Színházi anekdoták 1957. Básti Lajos: Mire gondolsz Ádám? 1962. Brecht, Bertolt: A színházról. 1960. Burián, Emil Frantisek: Rendező és Színház. 75

Czimer József: Korunk színháza. 1962. Dullin, Charles: A színészet titkairól. 1960. Gál György Sándor—Somogyi Vilmos: Operettek könyve. Az operett regényes története. 1959. Gáspár Margit: A múzsák neveletlen gyermeke. A könnyűzenés színpad kétezer éve. 1963. Gellert Lajos: Nyitott szemmel. 1958. Hont Ferenc: Valóság a színpadon. 1960. Illés Jenő: Mai dráma — mai dramaturgia. 1964. Kaposi Edit—Merényi Zsuzsa—László Bencsik Sán­ dor: Kis könyv a táncról. 1961. Magyar színháztörténet. Szerk.: Hont Ferenc. 1962. Nagy Adorján: Színpad és beszéd. 1964. Popov, Alekszej Dmitrijevics: A színjáték művé­ szete. 1960. Saud Géza: Színház és közönség. 1963. Színházi kalauz. Szerk.: Vajda György Mihály. 1962. Sztanyiszlavszkij, Konsztantyin Szergejevics: A színész munkája. 1—2. köt. 1950—1951. Vitányi Iván: A tánc. 1963.

Filmek: Hóra (keskenyfilm) Huszártánc (színes keskenyfilm) Pászortánc (színes keskenyfilm) Rómeó és Júlia (keskeny táncfilm) Sarkantyústánc (keskenyfilm) Színház (20 év legfőbb színházi eseményeiről ké­ szült keskenyfilm) Találkozás a tánccal (keskenyfilm) A tánc eredete (Keskenyfilm) 76

Szobrászat, építészet, lakáskultúra, műemlékek: Aggházy Mária: A barokk szobrászat Magyarorszá­ gon. 1959. Artner Tivadar: Képzőművész szakpróba. Balogh István: Debrecen. 1958. Bálint Sándor: Szeged városa. 1959. Bényi László: Koszta József. 1959. Bényi László: Rudnay Gyula. 1878—1957, 1961. A budai vár. 1958. Budapesti séták. 1958. Budapest szobrai. Szerk.: Gádor Endre. 1955. Bodnár Éva: Tornyai János. 1869—1936. 1956. Csatkay Endre: Sopron. 1954. Cseh Miklós: Ferenczy Noémi. 1890—1958. 1963. Dercsényi Dezső: Visegrád műemlékei. 1951. Dercsényi Dezső: Pécs. 1956. Dercsényi Dezső—Zolnay László: Esztergom. 1956. Dési Huber Istvánné: Dési Huber István. 1964. Dombi József: Múzeumok — remekművek. 1964. Egry Margit—Wellisch Judit: Az Országház. 1957. Entz Géza Gerö László: A Balaton környék mű­ emlékei. 1958. Farkas Zoltán: Csók István.1957. Farkas Zoltán: Egry József.1883—1951. 1959. Farkas Zoltán: Paál László.1846—1879. 1954. Farkas Zoltán: A romantika festészete és szobrá­ szati. 1959. Fehér Zsuzsa, D,: Domanovszky Endre. 1962. Ferenczy Béni: Írás és kép. 1961. Fitz Jenő: Székesfehérvár. 1957. Galván Károly: Az egri vár. 1958. Gádor Endre—Pogány O. Gábor: Magyar szobrá­ szat. 1953. Genthon István: Czóbel Béla. 1961. 77

Genthon István: Bernáth Aurél. 1964. Genthon István: Ferenczy Károly. 1963. Genthon István: Rippl-Rónai József. 1958. Haulisch Lenke: Székely 1835—1910. 1964. Haulisch Lenke: Vaszary János. 1867—1939. 1963. Hojfmann Edit: Barabás Miklós. 1950. Horler Miklós: Szentendre. 1960. Jenei Ferenc: A tatai vár. 1956. Kampis Antal: Az impresszionizmus. 1959. Koczog Ákos: Holló László. 1962. Kontha Sándor: Paál, Mészöly, Szinyei. 1964. Kopp Jenő: Kisfaludy Stróbl Zsigmond. 1956. Koppány Tibor—Péczely Piroska—Sági Károly: Keszthely. 1962. Kovanecz Ilona: Repin, Szurikov, Verescsagin. 1965. László Gyula: Barcsay Jenő. 1963. László Gyula: Medgyessy Ferenc. 1956. Lelkes István: Kőszeg. 1960. Leningrád. Ermitázs. 1—3. köt. 1962—1964. Lyka Károly: Nagy magyar művészek. 1957. Major Máté: Építészettörténet. 1—3. köt. 1960. Medgyessy Ferenc: Életemről, művészetről. 1960. Mihály Ida, F.: A Margithíd. 1964. Nagy Ildikó: Hollósy, Ferenczy, Thorma. 1964. Nagy Zoltán—Papp Imre: Szeged. 1960. Németh Lajos: Csontváry Kosztka Tivadar. 1964. Németh Lajos: Nagy Balogh János. 1960. Oelmacher Anna: Fényes Adolf 1867—1945. 1962. Passuth Krisztina: A festészet műhelyében. 1964. Pataky Dénes: Szinyei Merse Pál. 1964. Pogány Frigyes: Szobrászat és festészet az építő­ művészetben. 1959. Pogány ö . Gábor: Derkovits Gyula. 1961. Pogány ö . Gábor: Ék Sándor. 1964. Pogány Ö. Gábor: Magyar festészet a XX. század­ ban. 1959. 78

Rajnai Miklós: Mészöly Géza. 1844—1887. 1953. Réti Isiván: A nagybányai művésztelep. 1954. Sallay Marianna: A fertődi Eszterházy-kastély. 1959. Szabó Júlia: Markó, Barabás, Munkácsy. 1965. Székely Zoltán: Madarász Viktor. 1954. Telepy Katalin: Benczúr Gyula. 1960. Tímár László: Michelangelo Buonarotti. 1964. Tóth János: Népi építészetünk hagyományai. 1961. Vayer Lajos: Rembrandt. 1955. Végvári Lajos: Szőnyi István. 1963. Zádor Anna: A Magyar Nemzeti Múzeum. 1961. Ybl Ervin: A Magyar Nemzeti Galéria palotája. 1960, Ybl Ervin: Csontváry Tivadar. 1958. Filmek: Egy művész alkotásai tükrében (keskenyfilm) Élő hagyományok (keskenyfilm) Élő múlt (keskenyfilm) Az én városom (Budapest, színes keskenyfilm) Esztergom műkincsei (színes keskenyfilm) A fekete maszk alatt (színes, normálfilm Afrika szobrászatéról) Fényes Adolf művészete (színes keskenyfilm) Festők városa (Szentendre, keskenyfilm) Firenzei találkozó (keskenyfilm) Görögországi képeslap (színes keskenyfilm) Herend (normálfilm) Kiáltó (a Szocialista Képzőművészek csoportjának ' tagjairól készült színes keskenyfilm) Kompozíció a festészetben (keskenyfilm) Látogatás Picassónál (keskenyfilm) Leningrádi képcsarnok (keskenyfilm) 79

Leonardo da Vinci (keskenyfilm) Medgyessy (normálfilm) Mednyánszky (keskenyfilm) Művek és alkotók (keskenyfilm) Nagy mesterek műveiből (normálfilm) Népművészeti album (keskenyfilm) Népművészek alkotásai (keskenyfilm) Az Országház (színes keskenyfilm) Pásztorművészet (színes keskenyfilm) Soproni műemlékek (normálfilm) Szeged hírős város (keskenyfilm) Színek a festészetben (színes keskenyfilm) Szőnyi István (normálfilm) Témaábrázolás a festészetben (színes keskenyfilm) Tornyai János (színes keskenyfilm) Vaszary János (színes keskenyfilm) Az anyag portréja (színes keskenyfilm) Állami Orosz Múzeum (normálfilm) Bolgár kerámia (keskenyfilm) Csók István (normálfilm) Derkovits (színes keskenyfilm) Drezdai Képtár (normálfilm) Eger (keskenyfilm) Egy érdekes múzeum (keskenyfilm)

Benedek Marcell: Az olvasás művészete. 1957. Csányi László—Vörös József: Ünnepeink. Műsor­ füzet az általános iskola számára. 1961. Dezséry László: Olvasni jó. 1958. Gáti József: A-versmondás. 1965. Gorkij, Makszim: Az ifjúsági és gyermekirodalom. 1955. Iljin, Mihail: A könyv világhódító útja. 1945. Nagy Gábor: Mi fán terem? Magyar szólásmondá­ sok eredete. 1965. Nagy József: Szép magyar szó. Bevezetés a stíluselemzésbe. 1961. Pál Ottó: író és olvasó találkozók rendezésének módszertana. 1964. Plehanov, Georgij Valentinovics: Irodalom és esz­ tétika. 1962. Szabolcsi Bence: Vers és dallam. 1959. Szobotka Tibor: Közönség és irodalom. 1964. Tiszay Andor: A könyv a mi barátunk. 1962. Tóth Béla: Irodalmi érdeklődés a gyermekkorban. A gyermek és a könyv kapcsolatainak neve­ léslélektani elemzése. 1961. Vastagh Zoltán: Irodalombarát szakpróba.

Olvasás, előadóművészet:

Filmek:

Ascher Oszkár: A versmondás művészete és a szín­ padi beszéd. 1955. Barabás Tibor: A könyv hatalma. írások az iro­ dalomról. 1961. Becher Johannes R.: A költészet hatalma. 1963 . Benedek Marcell: Kis könyv a drámáról. 1964. Benedek Marcell: Kis könyv a versről. 1960. Benedek Marcell: Kis könyv a regényről. 1965.

Gogol (keskenyfilm) Gyermek és a könyvek (keskenyfilm) Kihunyt egy csillag (színes keskenyfilm Petőfiről) Móricz Zsigmond (keskenyfilm) Puskin Péterváron (keskenyfilm) A város peremén (keskenyfilm József Attiláról) Verne Gyula rendkívüli utazása (keskenyfilm)

80

81

Zene: Abody Béla: Az opera fellegvárai. Milánó, Bécs, Párizs, New York, Pétervár-Leningrád. 1963. Albert István—Fábián Imre: Együtt, új utakon. Művészcsoportok a zenetörténetben. 1963. Alsvang, Arnold Alexandrovics: Beethoven. 1954. Aubert, Louis—Landowski, Marcel: A zenekar tör­ ténete. 1962. Ádám Jenő: A muzsikáról. Zenei alapismeretek. 1954. Bacsinszkaja, N.: Schumann. 1954. Balassa Imre—Gál György Sándor: Operák Köny­ ve. 1962. Balogh Pál: Jean Sibelius. 1961. Barabás Tibor: Beethoven. Regényes életrajz. 1956. Barabás Tibor: Chopin. Regényes életrajz. 1963. Barabás Tibor: Örök dallamok. 1960. Barna István: örök muzsika. Zenetörténeti olvas­ mányok. 1959. Bartha Dénes: Johann Sébastian Bach. 1960. Bartha Dénes—Révész Dorrit: Joseph Haydn élete dokumentumokban. 1732—1809. 1961. Beethoven, Ludwig van. Élete leveleiben. Válogatta és a bevezetőt irta: Jemnitz Sándor. 1960. Berlioz, Hector Emlékiratai. Utazás Olaszország­ ban, Németországban, Oroszországban, Angliá­ ban. 1803—1865. 1—2. kötet. 1956. Bónis Ferenc: Mosonyi Mihály. 1960. Bőrrel, Eugène: A szonáta. 1963. Busch, Fritz: Egy muzsikus élete. 1963. Candé, Roland de: Az angol zene rövid története. 1964. Chantavoine, Jean: A szimfonikus költemény. 1964. Corredor, Jésus Maria: Beszélgetések Pablo Casalsszal. Egy művész emlékei és gondolatai. 1960. 82

Csikvári Antal: Zenei Kistükör. A zenei műveltség kézikönyve. Függelék: Ki tudja? 1000 kérdés a zeneelmélet és zenetörténet köréből. 1962. Damais, Emilé: A zongoraverseny. 1964. Darvas Gábor: Zenei abc. 1963. Eösze László: Kodály Zoltán élete képekben. 1957. Eösze László: Az opera útja. 1960. Erdélyi Miklós: Franz Schubert. 1963. Fábián Imre: Richard Strauss. 1962. Fábián László: Debussy élete, kora és művészete. 1957. Fábián László: Igor Fedorovics Sztravinszkij. 1963. Failoni, Sergio: Hangfogó nélkül. 1962. Fajth Tibor: Gioacchino Rossini. 1962. Fassett, Agatha: Bartók Béla amerikai évei. 1960. Gábry György: Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij. 1963. Gál György Sándor: Ismerkedés a zenetörténettel. 1963. Gál György Sándor: Operák könyve. 2. 1962. Gál György Sándor: Űt a muzsikához. 1960. Gát József: A zongora története. 1964. Grass, Eduard: Johannes Brahms élete képekben. 1960. Gyulai Elemér: A látható zene. Egy zenepszicholó­ giái kísérletsorozat tanulságaiból. 1965. Ha Mozart naplót írt volna. 1958. Hammerschlag János: Ha J. S. Bach naplót írt volna. 1958. Juhász Előd: George Gerschwin. 1964. Káldor János: A magyar zene fejlődése. 1959. Káldor Márton—Várnai Péter: Goldmark Károly élete és művészete. 1956. Keresztury Dezső—Vécsey Jenő—Falvy Zoltán: A magyar zenetörténet képeskönyve. 1960. 83

Kesztler Lőrincz: Zenei alapismeretek, iskolai és magánhasználatra. 1959. Kodály Zoltán: A zene mindenkié. Válogatott írá­ sok. 1954. Kodály Zoltán: Visszatekintés. 1—2. kötet. 1964. Kókai Rezső: Századunk zenéje. 1961. Kroó György: Bartók Béla színpadi művei. 1962. László Zsigmond: Erkel Ferenc élete képekben. 1960. László Zsigmond: Az ifjú Liszt. 1962. Legány Dezső: A magyar zene krónikája. Zenei művelődésünk ezer éve dokumentumokban. 1962. Molnár Antal: Írások a zenéről. 1961. Ormay Imre: Megbukott zenekritikák. 1963. Pernye András: A jazz. 1964. Péterffy Ida: Kis történetek nagy zeneszerzőkről. 1963. Petzoldt, Richard: Georg Friedrich Händel élete képekben. 1956. Révész Tibor: Mosolygó muzsika. Anekdoták és furcsaságok a muzsika világából. 1958. Rychlik, Jan: A jazz világában. 1963. Rolland, Romain: Zenei utazások a múlt birodal­ mában. 1960. Rüssel, Thomas: Filharmónia. 1961. Sárai Tibor: A cseh zene története. 1959. Dr. Soltész Elekné: Nótafa szakpróba. Dr. Soltész Elekné: Zenebarát szakpróba. Szabolcsi Bence: A melódia története. 1957. Szabolcsi Bence: A zene története az őskortól a X IX. század végéig. 1958. Sztaszov, Vlagyimir Vasziljevics: Muszorgszkij. 1952. Till Géza: Opera kézikönyve. 1964. Tóth Dénes: Hangversenykalauz. 1962.

Várnai Péter: A lengyel zene története. 1959. Vigh Jenő: Ha Csajkovszkij naplót írt volna. 1958. Zenei lexikon. I—III. Szabolcsi—Tóth. Zenei nevelés Magyarországon. Szerk.: Sándor Fri­ gyes. 1964. Filmek: Beethoven (NDK normálfilm) Budapesti zenei hetek (keskenyfilm) A dal öröme (keskenyfilm) Énekelnek a gyerekek (keskenyfilm) Erkel Ferencre emlékezünk (keskenyfilm) Eszterházy muzsikusa (keskenyfilm) Hangszerek és hangszínek (keskenyfilm) Händel (NDK normálfilm) Kodály Zoltán (keskenyfilm) A négy évszak (keskenyfilm) öreg hangszerek (keskenyfilm)

85 84

TARTALOM A Magyar Üttörők Szövetsége esztétikai irány­ elvei .........................................................................

7

Az esztétikainevelés feladatai ..........................

8

Feladatok az esztétikai nevelés egy-egy területén ..................................................................

10

A művészeti..nevelés .........................................

13

Az esztétikai művészeti nevelés formái az úttörőszervezetben ..............................................

23

A z úttörőszervezet esztétikai nevelőm unkájá­ n ak irán yításáró l ......................................................

31

Néhány módszertani tanács az esztétikai irány­ elvek gyakorlati megvalósításához ....................

33

A klu bfoglalkozások haszna, célszerűsége az úttörőm unkában ..........................................................

53

A művészeti szakkörök egymással való kap­ csolatának lehetőségei és formái ....................

58

A vezetők felkészülését, az esztétikai nevelést segítő könyvek, kiadványok, filmek .............

71

87