ParlamentBLOG I. ÉVFOLYAM 1. SZÁM
2006. ÁPRILIS • INGYENES MAGAZIN
www.parlamentblog.hu
A HÓNAP SZTÁRJA:
KIRSZAN A marslakók vendége
KALMÜK ELNÖK
Többet blogolunk, mint négy éve
POLITIKA HATALOM KOMÉDIA
Letölt, nyomtat, olvas
Öntömjén 2006 Silvio csodái
Polt-parittyák, elménc harcok Mintha ’mi se történt volna
Ordas és csehi, meg a kanyar
Vérlázító – mondja Áder. Dühös szitkot. Mélyre hagyja. Nincsen vér – mondják balról. A pucádban – teszik hozzá. Hazudtatok – mondják jobbról…
Minden szem rátapad, élvezi a szerepet, neki még gyorsabban, még komolyabban – és közben nem érzi, hogy ezerrel nem lehet egy kanyart bevenni.
MAGYARORSZÁG Nehezek a szavak, nyomják a nyelvet, a fogak is akadály. Főleg, ha parlamentben beszél az ember. Emlékszünk Medgyessy hányszor nekiugrott annak a fránya útelágazásnak és csak nem jött ki jól belőle. Gyurcsány bejelenti, hogy jövő tavasszal elkezdődik az M0-ást Gödöllővel összekötő gyorsforgalmi út építése. Aztán belehevül, nyomja, csak nyomja, kipirul, elemében van, tudja, fontosat mond, minden szem rátapad, élvezi a szerepet, neki, neki még gyorsabban, még komolyabban, méltóságteljesebben, és közben nem érzi, hogy ezerrel nem lehet egy kanyart bevenni. Pedig Ordacsehi jön lassan.... – Ordascsehi – böki ki végre, és már hiába minden, a kanyar péppé préselte a méltóságát, kitör a mindent elsöprő röhögés. DR
Szétlőtt jelentések A szocialisták és a fideszesek úgy tettek végleg pontot a Gyurcsány és Orbán gazdagodását vizsgáló bizottságok munkájának végére, hogy arról nem született összegzés. – Beismertük: döntetlen – egyik politikus így válaszol nevetve, amikor azt kérdezem tőle, az ügyrendi bizottságban nagykoalíciót sejtetve miért bólintottak egyenlő szögben, azonos ritmusban arra, hogy a kormánypárti és ellenzéki összegzések ne kerüljenek a parlament elé. Az ügyrendi bizottság ülésén súlyos, a hivatalos magyarázat szerint a jog fegyverével ejtett sebet kapott Szijjártó Péter Gyurcsányt feketítő egyéni indítványa, mely – ahogy Répássy Orbánt háromszor kimosdató, négyszer megszárító, ötször kipolírozó javaslata is – összevérezte Csiha Juditnak a magyar Blairt mosdató-szárító-polírozó összegzését. Hol sírjaik domborulnak, Wiener és Salamon papok mondtak egybehangzó búcsúztatót: egyéni indítvány nem írhat felül vizsgálóbizottsági jelentést. Így tárgysorozatba, parlamentbe nem kerülhetnek. A gazdag kormányfők után kutató vizsgálóbizottságok elértek oda, ahova valók voltak mindig is: a feleslegessé, nevetségessé vált dolgok temetőjébe. Volt szemernyi kétségünk affelől, hogy nem lesz így? – A vizsgálóbizottságok a politika eszközévé alacsonyodtak – mondja egy fideszes. Egy szoci pedig azt magyarázza, hogy ott lett elcseszve az egész, hogy paritásos alapon működhetnek a testületek. Na ja, mert Egy párt Egy bizottságban könnyebben találja meg az Egy igazságot. Az egész intézmény úgy ahogy van rossz. Kénytelen vagyok egyetérteni az egyik fideszes törvényhozóval, aki békés kvaterkázásunk közben azt kérdezi, amúgy költőien: van, aki komolyan gondolja azt, hogy egy parlamenti vizsgálóbizottság szakszerűen, hitelesen tud vizsgálódni? Akkor meg minek – vetem oda, de hozzánk lép egy, a parlamentben eltévedt lánycsoport és mi elfelejtjük, ki, miről is beszélt az előbb, minden energiánkat leköti, hogy kiizzadjuk magunkból, hol is van a keresett iroda, hiszen a blabla titkárság nevét akkor halljuk először. Déli Riporter
Polt-parittyák, elménc harcok Különös dolgokra képesek törvényhozóink, ha éppen Polt Péter legfőbb ügyész képe ül be neuronjaik közé. Csodás parittyázást, elmés gáncsokat tudnak csinálni, hogy bebizonyítsák Polt nem jó szakember, pártkatona, sőt, mi több, posztgraduális tornára kell fogni, mert önálló mozgásra teljesen képtelen. De akkor is leleményesek, ha éppen ennek ellenkezőjét akarják igazolni, például azt, hogy róla kellene mintázni a Század Legfőbb Ügyésze lovasszobrát, melynek egyáltalán nem a Vadásztrófea és a Schlecht Csaba utca sarkán van a helye. A legújabb gyöngyszemet Dávid Ibolya madöf elnök hozta fel a mélyből. Dávid ugyanis demonstratíve felhatalmazta beosztottját arra, hogy az ő nevében Gyurcsány Ferencnek egy kérdést nyújtson be, mely a keresztségben Mikor lesz a Közép-Dunántúlon, a Tamási régióban esélyegyenlőség a sürgősségi ellátásban? nevet kapta. Hogy Dávid ne tudta volna, hogy ez nem kóser? Dehogynem. Szili szűrőjén persze azonnal fennakadt a papiros és a Házelnök az ügyrendi bizottsághoz fordult állásfoglalást kérve alelnöke beste tette miatt. Persze, Dávidnak nem volt más célja ezzel a javaslattal, minthogy bebizonyítsa Polt Péter legfőbb ügyész butaságokat beszélt, amikor korábbi interpellációjára, mely azt nehezményezte, hogy fideszes képviselők egymás nevében írogattak alá egy irományt, úgy válaszolt, ha van felhatalmazás, nincs okirathamisítás. Pedig, Dávid szerint egy képviselő saját képviselői munkáját csak saját maga végezheti el. Ellenkező esetben például egy bíró saját bejárónőjével írathatna alá egy ítéletet, mondván: felhatalmaztam őt, tudtam, hogy húsz évet ad, ezért odafirkanthatta a nevem, hiszen a porhálókat is a tudtommal, nevemben bogozza ki a vitrin mögött. Dávid tehát nagy felhorgadásában, tüntetőleg hasonlót cselekedett. A bizottság kormánypárti többsége pedig ejnyebejnyét mondott és általános érvénnyel kimondta: ennyi volt, de ne tovább! Dávid jött, látott, győzött: a képviselők áttételesen megfedték Poltot azzal, hogy ellentmondtak neki. Emlékszik még valaki arra a nagy csatára, melyet a Most jól leszavazzuk a legfőbb ügyészt,hadműveletnek nevezhetnénk el, de nincs hozzá kedvünk? Amikor a szocialista képviselők már a második kézfejük ujjain számolták a Poltot ért találatok számát, felállt Répássy képviselő és ő is fegyvert fogott a főügyészre. Azt akarta ezzel a tettével igazolni, hogy a szocialista és szabad demokrata tüzérek akkor is tüzelnek, ha Ellen vagyok feliratú pólóban varjak rendeződnek hadtestbe velük szemben. Azt igyekezett bizonyítani, hogy csak az ellenzéket érintő ügyekben szavazzák le Polt válaszait. Interpellációjában
Szalmás Péter
Ordas és Csehi, meg a kanyar
Dávid Ibolya a házelnöki székben. Hátsó szólamok
Medgyessy lobbi ügyével hozakodott elő és be is jött a számítása. A kormánypártiak első ijedtükben – miután Polt levitte a mondat végén a hangot – a ciklusban először azonnal megnyomták az igen gombot. Akkor kezdtek felocsúdni, amikor az esti híradókból az ellenzék kaján mosolya elárasztotta az otthonokat. Répássy képviselő a sikeren felbuzdulva ismét fegyvert fogott. De a szocialisták kávés termoszokkal felszerelkezve készülődtek, szemhéjukat kitámasztva lesben álltak és – bár egy MSZP-hez közeli cég fantomizálódása volt a téma – rögvest nem gombot nyomtak. Ha Répássy tovább interpellált volna, ez a harc is tovább tartott volna. Déli Riporter
Mintha ’mi se történt volna Vérlázító – mondja Áder. Dühös szitkot. Mélyre hagyja. Nincsen vér – mondják balról. A pucádban – teszik hozzá. Hazudtatok – mondják jobbról. Lehülyéztek – mondja Áder. Kövessék meg – rakja hozzá. Kinti magyart – fűzi mellé. Gurul a taps. Pontban jobbról. Nemtelen lett – mondja Vojnik. Már a vita – visít hangja. Nem akadály – illeszt hozzá. Szavazz rája – kéri gyorsan. Éljen, éljen – mondják balról. Hörgő patkó: fújol, fújol. Remeg szemhéj. Piros arcok. Indulatra. Hangszerelve.
RETRO
Fújol-éljen. Éljen-fújol. Teljes zavar. Itt is, ott is. Puskaporszag. Itt is, ott is. Aztán végre: Észrevétel? – kérdi elnök. Elfogadják? – kérdi elnök. Elfogadják. Persze minden. Igent nyomnak. Szinte minden. Mintha ‘mi se. Történt volna. Mint ha ‘mi se. Történt volna. (A magyar-román szociális biztonságról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat szavazása.) DR
Hajtsd vissza a naptárad!
Dr. Füredi és a kormányválság Morgósan kezdődött a mai, december 5-i reggel, hiszen „a földrengési műszerek Budapesten gyönge remegést jeleztek”, és akkor nem beszéltünk a vezércikkekről – az almanachok szerint ezt a műfajt újságírók űzik – azok ugyanis egyetlen rövid szóval kezdődnek: Válság! Úgy tudjuk, a kormányfő táviratot kapott, melyben közlik vele, „hogy a sajtó ellen a szocialistákkal való szövetkezését illetékes helyen elítélik” és felszólítják,
ParlamentBLOG 2006. április
hogy „ezt az akcióját azonnal fejezze be”. Egyébként ma „Európában az időnek száraz jellege van”. Tegnap a Dunántúlon esett, éjjel fagyott. Dr. Füredi a titkos betegségek főorvosa női nemi bajok és impotencia kérdésében a Kerepesi úton reggel 9-4-ig és este 7-8 között rendel. Mérsékelt díjak! Déli, amint Pesti Hírlapot olvas 1905-ből
MAGYARORSZÁG Káromkodásból katedrálist
Mennyi vesződség
Amikor beütött a hószezon, és a Szilveszter is közelgett, amihez odahegesztett egy-két jókívánságot is, például ilyet: minden jót, Déli egy közkeletű álláspontot igyekezett röpke kutatással megcáfolni, hogy a parlament bizony, az anyázásoknak kijelölt helye, ahol a képviselők egymás fejéhez válogatott szitokszavakat vágnak. És arra a megállapításra jutott, hogy ez, bizony, picinyt sem igaz.
Szalmás Péter
Tóth Sándor képviselőt felszólalása közben meg-megzavarta zsebében feldöbörgő telefonja. Amikor már sokadszor berregett a mobil, a jegyzőkönyv szerint a következő szöveg hagyta el a jó szocilista törvényhozó száját: „(Ismételten megszólal a képviselő telefonja.) A kurva anyádat! (Sic!) (Derültség. – Közbeszólások a Fidesz soraiból: Az enyém Nokia. Kapcsold ki!) Elnézést, a telefonom… Tehát az Euro-
2-es motorral felszerelt személygépkocsikat 50 százalékos büntetőponttal kívánja büntetni” – és imígyen ki is vágta magát a törvényhozó a kissé gázos helyzetből. Egy másik esetben Tállai András igyekezett elmondani a mondandóját, amikor Kis Zoltán beleviháncolt: “Az első 6 percet Lezsák Sándor adta át és Balogh úr jelentette be, a másikat, valóban nem mentünk föl, de Csampa Zsolt, aki utolsó volt a teremben, ő adta át nekem. (Dr. Kis Zoltán: Egy órája nincs itt. Kurva jó. – Derültség.)” Anyázni egyetlen képviselő anyázott csak, de nevét nem jegyezték fel a parlament krónikásai. Szegény Font Sándor igencsak meglepődhetett – ha meghallotta egyáltalán –, hogy felszólalása közben édesanyját emlegetik: „Úgy látszik, hogy a miniszterelnök úr hazudozásai most már sajnálatos módon átterjednek a kormánytagokra is. (Felzúdulás a kormánypárti oldalon. – Egy hang az MSZP soraiból: Anyád! – Az elnök csenget.)” Tehát képviselőink nem káromkodós fajtájúak, a karzatba zárva szeretetben élnek egymással, akár a gerlicék cuppanós csókokkal jutalmaznak egy-egy felszólalást, mert tudják azt, amit a nagyigmándi pap is a fejükbe vésett: „Híveim, keresztények! Aki lop, annak megvan a maga haszna, aki szerelmeteskedik, annak megvan a gyönyörűsége, de aki káromkodik, annak bizony se haszna, se gyönyörűsége.”
Az utolsó bölcs mondat
RETRO
volt, mindazt tükrözte, amit az egész évad nem: a politikusi őszinteséget, előrelátást, bölcsességet és hálát. Az idei év, az őszi ülésszak utolsó hozzászólása a parlament legidősebb képviselője száját hagyta el, miután Mandur László levezető elnök berekesztette az utolsó ülést. Dr. Horváth János akkor, abban a szent pillanatban, csak egyetlen egy, rövid, ámde mélyértelmű mondattal üzent az utókornak: Éljen az elnök! DR
Hajtsd vissza a naptárad!
Az únó nemzet és a tilinkó királya „Addig marad hivatalában a kormány, míg a nemzet annyira megúnja, hogy saját álláspontját hajlandó lesz az ő eltávozása árán föladni” – olvasom az újságban a beste kormányról, mely az alkotmány követelményei ellenére kormá-
– Mennyi vesződség, mennyi zaj, mennyi pénz ezért a két mázsa makulatúra papirosért!” Déli
Rozi Néni és Lili A béke, a barátság emlegetése mellett időről időre egy dolog tartja lázban honatyáinkat: politikai szappanoperájukhoz rendre szereplőket castingolnak. A sparhelten már-már odakozmált a becsináltleves, a sütőben a rétes, hiszen a háziasszonyok figyelmét Dorkota Lili családja után az újabb főhős Rozi néni kötötte le.
Déli Riporter
Üres sorok között. Gondolatban anyáznak
Bizonyára sok érdekességet feljegyeznek majd a krónikák a 2005-ös évről: szavaló képviselőket (Haj, de messze luxus ország, ott terem luxus kenyér, luxus ablak luxus rácsán luxus nótát fúj a szél…), törvénydömpinget, visszatérő ellenzéki vezért és a többi, és a többi, de egy dolgot, egy beszólást, egy hozzászólást nem említ meg majd senki, nem őriz meg semmilyen brossúra, nem válogatják be antológiákba, nem elemzik majd nagyokos politológusok, pedig szívből jött, emberi
„Ma már megvannak a mandátumok, s amikor majd november 25-én halomra rakják őket a korelnök elé, aki nyilván Janicsáry Sándor, az »admirális« lesz (hacsak nem fiatalodott meg azóta), igazán föl lehet kiáltani:
nyoz. De azért bíztató híreket is találni, hiszen a választói jog kérdésében, melyet a miniszterelnök a szocialistákkal karöltve szorgalmaz, mintha egyezség születne az ellenzéki oldalon. A kormány egészségügyi politikájának csődjét mutatja, hogy M. F. 48 éves paszomány- és zsinórgyárigazgató ellen eljárást indított a rendőrség, mivel alapos a gyanú arra, hogy az illető elsikkasztotta egy munkásnő betegsegélyező pénzét. Mindez persze semmi ahhoz képest, hogy az amerikai elnök legidősebb fiát minduntalan szerencsétlenség éri. “Alig pár hónapja footballozás közben súlyos természetű sérülést szenvedett, most eltört az orrcsontja”. Szenzáció! Szenzáció: „Gala Peter” – az első tejcsokoládé a világon, sőt, az Orfeumban Miss Saharet, a világhírű ausztrál táncosnő lép fel Tschin Maval, no és a tilinkó királyával. Déli MÉG MINDIG Pesti Hírlapot olvas 1905-ből
Szalmás Péter
Ebben a ciklusban mindösszesen 17-szer hülyéztek a parlamentben. Akkor sem egymást, hanem saját magukat, vagy éppen általános alanyt használva a világban valahol fellelhető hülyéket, mint közösséget támadták kivont kardokkal. De lássuk a „kurva” kifejezést és példákat is adjunk hozzá. Ilyen pedig kettőször hangzott el csak.
Csak három téma az utolsó utáni utolsó ülésen. Három ellenzéki javaslat: otthonteremtés-plussz, 14. havi nyugdíj és a kormányfő cégügyét vizsgáló bizottság létrehozása. Borítékolt kormánypárti nemek, ellenzéki jaj: a kabinet az emberek ellen, reaxnak szoci-jaj: kampányhely lett a parlament, és így tovább, és így tovább. Annyira kimódolt, annyira előre megírt minden, annyira keserű komédia ez! – bár ébren tartásra gyártják, már belelustul a figyelem. Mikszáth:
Rozi néni először a múlt héten játszott egy aprócska szerepet, dramaturgja, kreátora Dávid Ibolya volt. Az MDF elnöke az európai koordinátarendszerben Kisszékelyben jelölte ki a hölgy tartózkodási helyét és nyolcvannal lökte őt előre az iksztengelyen. Az így korosra sikeredett szereplőről csak annyit tudhattunk meg, hogy mindennapi megélhetési gondjai között még fűtésre sem telik neki. Gyurcsány Ferenc azonnal üzent Rozi néninek, annyi jóléti intézkedésre emlékeztette, amit már követni sem tudtunk. A kormányfő elárulta, hogy Rozi néni gyógyszert szed, jól emlékszik arra, mit tanult számtanból… És három pont. (Pont a legizgalmasabb résznél kellett megszakítani a műsort?) Emlékszünk, ez történt Dorkota Lili és családja történetével is. A sorozatot Dorkota Lajos fideszes képviselő ötlete alapján, Gyurcsány Ferenc és Áder János írta a parlamenti közvetítések videószalagjaira. Az előző adások tartalmából: a dunaújvárosi Dorkota Lili testvérét Zolinak hívták, nagyanyja szívbeteg volt, apjának vállalkozó és munkanélküli barátai voltak. Nagyanyja nyugdíjas barátnői tapsikoltak, amikor megjött a postás. Lili sokat internetezett, több unokatestvére volt, egyik főiskolán tanult és koleszt keresett. A kislánynak sok barátja volt, valamennyien szénanáthával küzdöttek. Lili anyja tanárnő, apja kétkezi munkás. A szülők a sorozat idején éppen gyerekvállaláson gondolkodtak. Lili ingázott az iskola és otthona között. Busszal járt. És félt, ugyanis a Tisza mentén éltek, ahol nem volt/van árvízvédelmi töltés. Mai napig nem tudjuk, jött-e az ár, született-e új gyerek, áradt-e a Tisza? Igazságtalanság! –D–
2006. április ParlamentBLOG
EURÓPA Skócia
Olaszország
Silvio csodái Nem lehetnek illúzióink a magyar választási kampánnyal kapcsolatban, már most látszik, hogy a cél a másik lejáratása lesz, de megnyugodhatunk, Olaszországban sincs ez másként. Sőt, az a benyomásunk lehet, mintha Silvio Berlusconinak mintha elment volna a józan esze. Túlságosan nagy önbizalomhiánnyal persze eddig sem lehetett vádolni, de az utóbbi napokban nyújtott teljesítménye minden korábbit felülmúl. Egyik nap közölte, nagyobbnak tartja magát Napóleonnál, a másikon pedig egyenesen az olasz belpolitika Jézus Krisztusának tartja magát. Ezek a kijelentései csak azt mutatják, mennyire eltérő az EU egyes államain belül a politikai kultúra. Miért? Mert ha bárki hasonlót mondana mondjuk a német választási kampány során, az bizony hosszú időre elásná magát. Itáliában azonban sokaknak még imponál is az, hogy az ország miniszterelnöke bohócként viselkedik. Többször kiderült már, hogy egyes kérdésekben nem mondott igazat, az olasz választók azonban már annyi lódítását hallhatták, hogy mintha immunisak lennének minden nagyotmondó kijelentésére. Sőt, egy közvéleménykutatás szerint a Szabadság Háza nevű jobboldali pártszövetség, azaz a jelenlegi koalíció pártjai mindössze két százalékra közelítették meg a Romano Prodi fémjelezte baloldali koalíciót, az Uniót. Vagyis egyáltalán nem kizárt, hogy diadalt arat az utóbbi évtizedek alighanem legpopulistább, legelképesztőbb választási kampánya. –m–
Berlusconi jelmezben. A nagyképű bohóc
Dánia
Karikatúra-intifáda és vicc-dzsihád A dánok-igazhívõk „humortengely” mentén folyó (dán)keresztes hidegháborúban a muzulmán aktivisták minden eszközt bevetnek. Karikatúra-intifádával és vicc-jihaddal válaszolnak a koppenhágai viccmestereknek, fatwát mondtak a közkedvelt, finom dán sütikre, melyeket – a legújabb szóbeszéd szerint – „mohamedán-süti” néven mégis forgalmaznak. (Nagy a gyanú, hogy azoknak az amerikai fogyasztóknak a példáját követik, akik az iráki háború miatti kekeckedés óta a szalmakrumplit french fries helyett freedom fries-nek nevezik). A kezdeti béna értetlenség után a humorukról „híres” dánok – õk már akkor vicceltek, amikor az európai nemzetek felosztották egymás között a világot: a kincsekben gazdag India, Arábia, Afrika és Dél-Amerika helyett a gleccserekkel fedett Grönlandot és Izlandot gyarmatosították – megrázták magukat, és „vásárolj dán terméket” jelszóval ellentámadás-kampányba lendültek. ZSZS
Skótokon spórolnának a hadügyben Csökkentene az általános költségeken és ezért olcsóbb anyagból készíttetné a skót ezred ünnepi öltözetét a brit hadügy. A skótok nemzeti hagyományaik megcsúfolásáról és semmibevételéről beszélnek, miután nem kizárt, hogy a jövőben olcsó utánzatban lesznek készek megjelenni. Már látjuk is, ahogy az ünnepi kilt szélén ott lóg a Made in China felirat. A brit hadsereg csökkenteni kívánja a kiadásait és ezt a minőségen kívánja elsősorban végrehajtani. A tervek szerint pályázati úton választanák ki a skót ezred ünnepi öltözetének új szabóját, s ezzel felrúgnák azt a majd százötven éves hagyományt, amely alapján eddig készíttették a ruhákat. Ezzel együtt bizonyos, hogy miután a legolcsóbb ajánlatot tevő fog nyerni a tenderen, a kilt minősége is jelentős csökken majd. A pályázatot, amely majd ötezer kilt elkészítéséről szól, háromszázezer fontra írták ki és bárki elindulhat rajta. Korábban pusztán néhány cég tudott csak megfelelni a minőségi elvárásoknak, de a mostani kiírás feltételeit már több száz kiltkészítő teljesíteni tudja. Jeremy Purvis, a skót határvidéket képviselő politikus szerint a brit hadügy döntése meggondolatlan és sértő a százéves hagyományokkal rendelkező kiltkészítőkre nézve. Nem be-
szélve arról, hogy a skót ezred által viselt ruhát mindenképpen skót szabóknak kell készítenie. A skót képviselők markáns többsége ellenzi a brit hadügy által kiírt tender elfogadását, ám ennek megvitatása a Skót Parlamentre hárul majd. Kormányzati felföldi csapatok 1624-ben viseltek először kiltet. Mikor 1740-ben megalakult az azóta is legendás Black Watch, az uniformisuk új, sötét színű tartan lett. A tizennyolcadik században végül egyes felföldi csapatok külön tartanmintát viseltek, hogy így különböztessék meg magukat és egymást. Skót katonák utoljára az Első Világháborúban viseltek kiltet csatában. Az újkori Black Watch már csak apróbb jeleiben emlékeztet a régi skót regimentek hagyományaira. Az ünnepi kiltjük viszont a régi. Mostanáig. Scotland
Koszovó
K.O. a koszovói kormányfőnek Számítani lehetett arra, hogy Ibrahim Rugova koszovói elnök halála után alaposan átalakul a tartomány belpolitikai térképe. Kétségtelen tény, hogy ez a folyamat lassan, de biztosan zajlik. Számomra mindenképpen meglepő volt, hogy a tartomány jelképének is tekintett Rugova halála után a pártok milyen könnyűszerrel képesek voltak megállapodni az új elnök személyében: Fatmir Sejdiu Rugova jobb kezének számított, mondhatni harcostársa volt.
arra számítanak, hogy a tartomány függetlenné válik. Így most már elsősorban arra törekednek, hogy minél jobb pozíciókat szerezzenek az új államalakulatban. A harc a Koszovói Demokratikus Liga (LDK) és a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) között zajlik. Megállapodásuk szerint előbbi adja az elnököt, utóbbi pedig a kormányfőt. Az AAK-n belül úgy vélték, Kosumi technokrata kormányfő, aki politikailag túlságosan is „kis hal”.
Ez az egyetértés azt mutatta: a közismerten széthúzó koszovói albán pártok mindent elkövetnek azért, hogy megvalósuljon álmuk, s a tartomány függetlenné váljék. Sejdiu megválasztása elvileg azt sugallta, hogy nem lesz változás az eddigi koszovói albán politikában. De nem így történt. A napokban lemondott a mérsékeltnek tartott miniszterelnök, Bajram Kosumi, ami azt mutatja, hogy a keselyűk igyekeznek átvenni a hatalmat a koszovói albán vezetésben.
Ezért a korábbi kormányfő, a háborús bűnökkel vádolt Ramush Haradinaj hűséges vazallusát, a 45 éves Agim Cekut nevezi a kabinet élére. Ceku egykor a hírhedt, s az eszközökben nem válogató Koszovói Felszabadítási Hadsereg, az UCK tábornoka volt. 1999-ben aztán őt bízták meg az UCK polgári hadtestté való átalakításával. Szerbiában hatalmas ellenségként tekintenek az új koszovói miniszterelnökre. Egy biztos: Ceku jelölése finoman fogalmazva nem az albán-szerb megbékélést szolgálja.
Mi áll a háttérben? Néhány hét óta Bécsben zajlanak a tárgyalások a tartomány jövőjéről. Az albán pártok egyöntetűen
Mylord
Finnország
Conan és Tarja Meglepő a hasonlóság Conan O’Brien – a finn SUBTV csatornán is sugárzott Late Night with Conan O’Brien népszerű amerikai talkshow vezetője – és a finn elnök, Tarja Halonen között. Conan O’Brien a hasonlóságot annyira érdekesnek találta, hogy magánszorgalomból választási reklámfilmet készített Halonennek. A filmben egy döglött hal ugrik ki a jégbe vágott lékből Tarja Halonen egyik ellenfele nevének hallatára. – A finnek felismerik a rossz vezetőt – mondja tört – és rossz – finnséggel Conan a reklámfilmben. – Miért támogatom Tarja Halonent? Azért mert minden adottsága megvan ahhoz, hogy elnök lehessen. Dinamikus személyiség, vág az esze, és ami a legfontosabb: legalább olyan jól néz ki, mint én – nyilatkozta a népszerű komikus. A Hallonen-ellenfelek szerint Conan csúfot űz a finn elnökválasztásokból, de Halonen hívei dörzsölték a tenyerüket a jó kis ingyenreklámért. Zsolt Zsoltson
ParlamentBLOG 2006. április
A politikus és a komikus. Ikrek hava
EURÓPA Svédország
Svéd kormányfő halála az operaházban Hogy miért nem ment el a királyi család Verdi Álarcosbál című operájára, mellyel a nemrég felújított malmöi operaházat nyitották meg? És ehhez mi köze annak, hogy valaki csaknem húsz éve meggyilkolta Olof Palme miniszterelnököt? Zsolt Zsoltson járt utána ennek a vércsatakos történetnek, mely kétszáz évvel ezelőtt Gusztávval és egy merénylővel és ezzel a kétségbeesett utolsó kiáltással kezdődött: „Ay, Ay! Je suis blesse!”
A tetőtől-talpig felújított malmöi operaházat február 11-én Verdi Álarcosbál című operájával avatták fel. Az ünnepi alkalomra meghívott királyi család tagjai számára feltartott hat hely azonban üresen maradt… Az Álarcosbálhoz az 1793. március 16-i stockholmi álarcos operabálban elkövetett királygyilkosság szolgáltatta a történetet. Anckarström kapitány közvetlen közelről III. Gusztáv király hátába lőtt. „Ay, Ay! Je suis blesse!” (Eltaláltak!) – kiáltott fel a svédül rosszul beszélő Gusztáv. Anckarström összeesküvő társai tüzet kiáltottak, azonban érdekes módon nem tört ki pánik. A sebesült uralkodót egy közeli padhoz támogatták, majd a jelenlevők sorban a rendőrfőnök elé járultak, és felfedték az arcukat. Anckartsrömöt elfogták, és módszeres kínzás után kerékbe törték. A királygyilkosságot komolyan vette a cenzúra, ezért Verdi kénytelen volt egy szimpla amerikai kormányzót meggyilkoltatni. Ennek ellenére svéd király még nem ült be az Álarcosbál előadására. Ezt az opera rendezője is tudta, ezért a modernizált változatban svéd király helyett svéd miniszterelnököt gyilkoltat meg a világot jelentő deszkákon. Az opera vezetősége erről
Az Aftonbladet svéd napilap szerint a Palme család tiltakozása váltotta ki az udvar udvarias, de elutasító válaszát. Ami igaz, az igaz: a bemutatót „jobban” nem is időzíthették volna: február 28-án volt húsz éve annak, hogy a moziból hazafelé tartó Olof Palmét meggyilkolta egy, a mai napig ismeretlen tettes. (Az első fokon bűnösnek talált, közismert stockholmi bűnözőt 1989-ben felmentették a gyilkosság vádja alól). A Peter Oscarson, az opera „bűnbak” rendezője, Olof Palménak egy 1969ban elhangzott, a művészi szabadság mellett kiálló beszédére hivatkozva védekezik: a hatóságok nem befolyásolhatják az állami pénzen működtetett színházak repertoárját. Megjegyzés: III. Gusztáv fiát a nemesség elüldözte, és Napóleon tábornokát, Jean Baptiste Bernadotte-t hívta meg az üresen maradt trónra. Bernadotte felvette a XIV. Károly János nevet. Leszármazottjai 1818-tól követik egymást a svéd királyi trónon. Zsoltson
Kifelé a kamerákkal az ülésteremből!
Egyes honatyák már-már a „kandi kamerát” kezdték emlegetni a felvetés kapcsán. A konzervatív képviselő, Nicolae Popa szerint a képviselőknek nem tévéstúdióra lenne szükségük, hanem „olyan komoly légkörre, amelyben méltó módon végezhetik munkájukat”. A demokrata Valeriu Tabara ugyanakkor úgy látja: igenis lehetnek előnyei is az önálló stúdiónak, hiszen a
Ruszkik haza! „Ruszkik haza” – emlegettük nem sokkal a rendszerváltás előtt. Bármilyen különös is, nem sokkal tőlünk keletre akad egy ország, ahol manapság – legalábbis a lakosság egy részének körében – ez a legnépszerűbb mondat. Tiltakozó jegyzéket kíván átadni Moszkvának egy moldáv parlamenti képviselő, a Szociálliberális Párt elnöke, Oleg Szerebrian. Az váltotta ki a politikus haragját, hogy szerinte az orosz küldöttség megsemmisítő módon viselkedett a moldáv küldöttekkel december 5-én, és 6-án, az EBESZ miniszteri találkozóján. Moldáviában mostanság egyre többen követelik az orosz csapatok kivonását. Három év óta azonban csak ígéreteket kapnak Moszkvától, amelyeket nem követnek tettek. –m–
időben értesítette a királyi udvart, amely akkor még nem emelt kifogást a művészi beavatkozás ellen.
Románia
A parlamenti ülések televíziós közvetítésének kérdése sok országban ad vitára okot. De sokban nem. A francia, az olasz, a brit, és a cseh parlament üléseit élőben sugározzák önálló műholdas csatornán. Van egy olyan gyanúm, hogy ezek nézettsége nem túlságosan nagy, de hát itt alapvetően nem is ez a lényeg. Romániában már az is nagy vitákat kavart, hogy felvetődött annak a lehetősége: mini televíziós stúdiót alakítsanak ki, hogy így könnyítsék meg a parlamenti közvetítések sugárzását. Az idea kiagyalói kaptak hideget-meleget. Akadtak ugyan, akik üdvözölték a felvetést, de a többségnek valahogy nem nyerte el a tetszését. Elvégre minden választó pontosan nyomon követheti képviselőjének vagy kedvenc pártjának parlamenti ténykedését, s ez bizony sok veszéllyel is jár…
Moldávia
közvélemény „kedvezőbb képet alakíthat ki a képviselők munkájáról”. Ha a magyar tapasztalatból indulok ki, azt mondhatom: nincs igaza! Mylord
Brit tévévita. A román ellenpélda
Hivatlan vendégek. A hátuk közepére se
Németország
A titkosszolgálati botrányt elsimítja a Bundestag? Németországot hetek óta tartja lázban az úgynevezett BND-ügy. Kiderült, hogy a német titkosszolgálat segítette a CIA-t az iraki háború idején, s mindezt a beavatkozást látszólag nagy erélyességgel ellenző Schröder-kormány beleegyezésével tette. Az ügy odáig fajult, hogy az ellenzéki Zöldek és a liberális FDP Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter lemondását követelte. A külügyi tárca irányítója azonban valószínűleg megússza a felelősségre vonást, mert a törvényhozás illetékes bizottsága meglepő módon nem hallgatta meg a politikust az ügy kapcsán. A tekintélyes német lap, a Der Spiegel napokban megjelent cikkében közölte: a német titkosszolgálati tisztek fontos katonai információkkal is ellátták amerikai kollégáikat az iraki katonai beavatkozás idején, s az eddig sejtettnél jóval szorosabb volt az együttműködés a két titkosszolgálat között, hiszen az amerikai tisztek rendszeresen járultak információkért a BND központjába. Sőt, a CIA bizonyos megrendeléseket is adott a német titkosszolgálat embereinek. Például az ő segítségüket kérte a Bagdad környéki, benzinnel megtöltött sírok feltérképezésében - értesült a lap. Az amerikai hadsereg egykori tisztjei ugyanakkor vitatják azt az állítást, amely szerint a BND az iraki célpontok kijelölésében is segédkeztek volna. Szerintük a németek sokszor azzal sem voltak tisztában, hogy az általuk küldött információkat mire használják fel az amerikaiak. A legvalószínűbb az, hogy az ügyet igyekeznek elsimítani. Senkinek sem érdeke, hogy a titkosszolgálati információkról hosszú ideig cikkezzenek. MY
2006. április ParlamentBLOG
AMERIKA Egyesült Államok
Megtalálták az első tömegpusztító fegyvert David Letterman, a „Late Show with David Letterman” népszerű műsorvezetője homokzsákként püföli az amerikai közélet furcsaságait, különös figyelmet fordítva a republikánus nomenklatúra képviselőire. Dick Cheney szívrohamai és a Cheney család viszontagságai eddig is műsor állandóan visszatérő beszédtémái voltak. A szerencsétlen kimenetelű vadászat most aztán hetekig tartó táplálékot szolgáltat Dave-nek a műsort bevezető monológjai számára. „Megtalálták az első tömegpusztító fegyvert” – kommentálta a hírt. „Dick Cheney a neve. Oszama bin Laden helyett egy 78 éves republikánus ügyvédet lőtt seggbe. Szerencsére a golyó fennakadt az áldozat zsebében rejlő, tisztára mosott pénzkötegben… Nem volt érvényes vadászengedélye, mint ahogy nekünk sem volt az Irak elleni háborúra... Ha ez a hír továbbterjed, akkor előbb-utóbb meg kell mondani az elnöknek is… Cheney szabadságra ment – ugyanis időre van szüksége az újratöltéshez – a hegyekben piheni ki a fáradalmait. Eddig csak két síelőt lőtt le… Kicsit izgulok, mert a hétvégén Dick Cheney-vel megyek vadászni” – búcsúzott legutóbb a nézőktől. Zsoltson
Haiti
Túszejtők választása A közép-amerikai Haitit elhelyezkedését tekintve tulajdonképpen akár paradicsomi államnak is nevezhetnénk. Mindig süt a nap, mindig meleg van, de nem annyira, mint Afrikában. Szóval, ha tehetjük, összegyűjtünk elég pénzt, rögvest nyomassunk is Haitibe? Egyelőre érdemes várni a nagy utazással. Na nemcsak azért, mert az ország lázasan készülődik a keddi elnök- és parlamenti választásra. A közbiztonság egyenesen siralmas függetlenül attól, hogy kétezer ENSZ-katona, jórészt brazilok ügyelnek a rendre. A 8,3 millió lakost számláló Haiti a világ egyik legszegényebb országa. A munkanélküliségi arányt nyolcvan százalékosra becsülik. Úgy látszik, ragadós az iraki példa, mert egyre többen túszejtésből kísérelnek meg szép kis summára szert tenni. A gazdagok és a szegények között óriási a feszültség: kölcsönös bizalmatlansággal tekintenek egymásra. Haiti 2004 februárja óta tengődik súlyos válságban. Ekkor űzték el a hatalomból Jean-Bertrand Aristide elnököt, akit elsősorban korrupcióval vádoltak. Szakértők szerint a keddi választás fordulópontot jelenthet az ország életében. A 33 elnökjelölt között akad egykori elnök, de van olyan is, aki korábban a lázadók vezetője volt. A pártok listája is igen vegyes: több tucat politikai tömörülés pályázik a 129 parlamenti hely többségének elhódítára. Az ENSZ Haitiba akkreditált különmegbízottja, Juan Gabriel Valdes szerint, ha az országban nem áll meg az állami intézmények lassú, de biztos összeomlása, akkor elkerülhetetlenné válik a teljes összeomlás. Haitiben a várható élettartam 52 év, az átlagjövedelem pedig – azoknak persze, akiknek egyáltalán van munkájuk – napi 1,07 dollár. A legnagyobb rejtély az, hogy ki szervezi meg a túszejtő akciókat. A szegények szerint a gazdagok. A gazdagok szerint az Egyesült Államok. Mások úgy vélik: minden mögött a megbuktatott elnök, a Dél-Afrikában élő Aristide áll.
Demokráciáért tüntető tömeg. Kezükben a sorsuk A választáson az a tét, ki váltja fel majd Gerard Latortue átmeneti kormányát, aki két év óta irányítja az országot – mint látható –, nem túl nagy sikerrel. Mylord
Venezuela
David Letterman. Vadászik a poénokra
Kuba
Addig jó, míg Castro él? Kubáról vitatkozó barátainknak egy kis csemege: az unió parlamentjének állásfoglalása, mely a többi között az emberi jogok tiszteletben tartását követeli az öreg Castrótól azt írja: „Még mindig több tucat független újságírót, békés másként gondolkodót és emberjogi aktivistát (a demokratikus ellenzék tagjait és leggyakrabban a Varela projekthez kapcsolódó személyeket) tartanak embertelen körülmények között börtönben, akik közül néhányan súlyos betegek, és sokan az Asszonyok fehérben szervezet tagjainak közvetlen rokonai”. (Varelához adalék: Oswaldo José Payá Sardińas, a Keresztény Felszabadítási Mozgalom kubai alapítója 1996-97-ben írta meg a Varela-projektet, ami a nemzeti népszavazás eszközével vélemény- és gyülekezési szabadságot, szabad pluralista választásokat, valamint gazdasági és szociális reformokat követel.) Az állásfoglalásból még egy mondat: „a kubai rezsim 2005-ben megtiltotta az Asszonyok fehérben nevű szervezetnek, hogy az Európai Parlament székhelyén részt vegyen a Szaharov-díj átadásán, és ezzel megsértette a hazája szabad elhagyására és oda visszatérésre vonatkozó, alapvető személyes jogot”. Az állásfoglalás kér, követel, felszólít. Elég ez? Hatásos? Vagy ahogy nálunk is Kádárral, náluk is Castróval: addig jó, míg Castro él? Déli Riporter
Parlament elnök nélkül Venezuela 48 év óta demokratikus, vagy legalábbis annak mondott állam. Ez idő alatt egyszer sem fordult elő, hogy az oppozíció ne képviseltetné magát a parlamentben. A 167 frissen megválasztott képviselő azt közölte, legfontosabb céljuknak azt tartják, hogy véghez vigyék „a forradalmi tervek gyakorlatba való átültetését”. Az ellenzék amúgy nem vett részt a december elején megrendezett választáson. Lehet, hogy nincs igazam, de szerintem ez a lehető legrosszabb módszer arra, ha egy párt az ország vezetőivel szembeni ellenszenvét akarja kifejezni. Merthogy mit érnek el vele? Semmit, vagy
annyit, hogy tovább apad támogatóik tábora. Persze rossz nyelvek szerint a (fél)diktatórikus országokban az ellenzéket is a beépített emberek irányítják, akik egyáltalán nem véletlen, hogy éppen ezt a stratégiát választják… 75 százalék nem szavazott, tehát a parlament mostani összetétele nem igazán felel meg a népakaratnak. Chávez egyébként azzal vádolta az ellenzéket, hogy azért nem vett részt a választáson, mert félt a nagy lebőgéstől. My
Egyesült Államok
Elnyomók és elnyomottak Az amerikai képviselők élesen bírálták a legnagyobb Egyesült Államokbeli webszolgáltatóit, mert „alájátszanak” a kínai rezsimnek. A képviselőház honatyái azzal vádolták a Google-t, a Yahoo-t, a Microsoftot és a Ciscót, hogy pénzéhségük miatt együttműködnek Pekinggel, s szerepet játszanak az elnyomásban, a sajtószabadság visszaszorításában. „Szégyennel ér fel e cégek undorító kínai szerepvállalása. Az alsóház egy bizottságának meghallgatásán Tom Lantos demokrata képviselő megjegyezte: nem tudja, hogy aludhatnak mindenfajta lelkiismeretfurdalás nélkül e cégek vezetői. Persze, ha úgy vesszük, minden nyugati cég hibás a kínai rezsim konzerválásában, amely megvetette lábát a világ legnagyobb kommunista országában. Márpedig aligha létezik olyan valamirevaló vállalat, amely eddig ne jelent volna meg Kínában. –M–
ParlamentBLOG 2006. április
A Google Kínában. A cenzúra fura ura
ÁZSIA Kalmükföld
Irán
Kirszan, a Marslakók vendége Mobiltelefont ígért a pásztoroknak, százdollárost a rá szavazóknak Kirszan Iljumzsinov, a Volga és a Kaspi-tenger között fekvő Kalmükföld elnöke. A sakkőrült fickó saját bevallása szerint sokszor volt az őt elrabló Marslakók vendége. Maradonának egymillió dollárt ígért csak azért, hogy magára öltse az elnök saját focicsapatának mezét. A Stockholmban megjelenő Svenska Dagbladet vasárnapi száma egészoldalas cikket szentel Kirszan Iljumzsinovnak, a Volga és a Kaspi-tenger között fekvő Kalmükföld elnökének. A 300 ezer – többnyire buddhista vallású – lelket számoló Kalmükföld fővárosa Elista. A városka főutcája, a Lenin Boulevard mentén csipkés toronyzatú pagodák és vallási zászlókkal díszített épületek sorakoznak. Mintha Tibet vagy Mongólia költözött volna a Volga mellé. Az átkosban lerombolt buddhista templomok helyébe 1991 óta 32 új szentély épült, és hamarosan megnyílik az ország első buddhista kolostora is. A külső szemlélő számára buddhista paradicsomnak tűnő országocska a valóságban az Orosz Föderáció egyik legszegényebb tagja. A tagköztársaságot vaskézzel vezető Kirszan Iljumzsinov elnököt ugyanis jobban érdekli az ex-sakkvilágbajnok Karpov, Diego Maradona, vagy akár Lenin, mint az országában uralkodó szegénység, vagy a demokrácia. A 43 éves Kirszan a vagyonát német luxusszemélygépkocsik importálásával szerezte. 1993-ban úgy nyerte meg a választást, hogy a rá szavazó lakosoknak egy-egy száz dolláros bankjegyet, a pásztoroknak pedig mobiltelefont ígért. Az ígéret betartására azóta is váró választók cserébe kaptak egy dúsgazdag, sakkbolond elnököt, akinek a nevét vodka és aszteroid viseli, és aki a nemzeti jövedelem 75 százalékát egy, a sakkjátéknak szentelt, új városrész építésére fordította. (Az iskolában kötelező tantárgy a sakk.) A kalmük elnök másik hobbija a foci. Diego Maradonának egymilió dollárt ígért azért, hogy egy mérkőzés erejéig magára öltse az elnök saját (másodosztályban játszó) csapatának a mezét. Maradona éppen Kubában volt elvonókúrán, ezért nem üthették nyélbe az üzletet.
Kirszan kalmük elnök. Jól kiszámított lépések Kirszan saját bevallása szerint többször volt az őt elrabló marslakók vendége. A kalmük népért végzett önfeláldozó tevékenységéről részletesebben „A töviskoszorút viselni” című önéletrajzi jellegű könyvében lehet olvasni. Legutóbb a moszkvai Vörös-téren levő Lenin mauzóleum elköltöztetésével kapcsolatos tárgyalásokon okozott feltűnést azzal, hogy felajánlotta az Elista mellett fekvő sztyeppét. Zsoltson
Afganisztán
Tálibok után, a demokrácia előtt Afganisztán a kvázi demokráciák közé tartozik. Elvben ugyebár a 2001-ben indított háború során „felszabadították” az országot a tálibok rabsága alól, de hát az egyes törzsek továbbra is a markukban tartják az ország egyes régióit. A biztonsági helyzet sem nevezhető éppenséggel ideálisnak, hiszen egyre gyakoribbak az öngyilkos merényletek, amelyet a tálibok hívei hajtanak végre. Ám Hamid Karzai elnök számára nem csak ez okozhat fejtörést. Hamid Karzai afgán elnök eddig teljesen egyedül kormányozhatott, ám ezentúl bizonyos döntéseknél kénytelen megállapodásra jutni az újonnan életre hívott parlamenttel. Nem is kérdés, hogy konfliktusok akadnak majd bőven. Karzait, a Nyugat megbízható szövetségesét 2004 októberében választották meg államfővé. Egy évvel később a egy törvényhozói testületet hoztak létre (alkotmányozó gyűlésnek hívták), amely tulajdonképpen a hagyományos parlament szerepét vette át. 2006 januárjában a tádzsik Junusz Kanunit választották meg a parament elnökévé. Némiképp váratlan volt, hogy az egyes törzseket képviselő „honatyáknak” sikerült közös nevezőre jutniuk a parlamenti elnök személyéről, hiszen az egyes klánok általában csak egyvalamiben értenek egyet: abban, hogy nem értenek egyet semmiben. A törzshöz való hűség számít Afganisztánban a legtöbbet, s a vallási, illetve politikai hovatartozást csak ez alá rendelik. Ráadásul az afgán parlamentben a pastuk vannak többségben, így igazi nóvumnak számít, hogy a nemzetiség képviselői egy „kisebbségit”, tadzsikot választottak meg „főnöküknek” – a pastuk jelöltjével, Raszul Szujjaffal szemben. Kanuni megválasztása Hamid Karzai számára egyfelől jó hír, hiszen mérsékelt, a demokrácia alapelveit tiszteletben tartó politikusról van szó (ez azért nem magától értetődő Afganisztánban), ám tadzsik lévén biztos, hogy egyre többször konfrontálódik majd az államfővel.
Az egyre izmosodó parlament az elnököt új kihívások elé állítja. Eddig gyakorlatilag azt csinálhatott, amit akart, ám a jövőben a parlament támogatása elnyerésének érdekében kormányprogramot kell az asztalra tennie, na meg valamiféle menetrendet is fel kellene állítania az ország ónos lassúsággal haladó újjáépítésére. A legsúlyosabb gondot továbbra is a kábítószertermelés és -kereskedelem jelenti, nem is szólva persze a különféle terrorista csoportok destabilizáló tevékenységéről. Afganisztán a világ legnagyobb kábítószertermelője: 85 százalékban uralja a termelést. Karzai elnöknek tehát akad tennivalója bősségel, s ezekre aligha lesz könnyű egyhamar megfelelő választ adnia. Mylord
Csökkent Karzai hatalma. Demokratikus fejtörő
Már tavasszal megtámadják Iránt? Van egy olyan gyanúm, hogy az iráni atomprogram körüli mizéria, bizony, elhúzódik még néhány hónapig. A tavaly elnökké választott iráni elnök, Mahmúd Ahmadinezsád folyvást azt hangoztatja, hogy Iránnak joga van a nukleáris technológia kifejlesztéséhez, és ennek érvényesítésétől az sem tántoríthatja el, ha ügyét - esetleges szankciók elfogadása érdekében - az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé utalják. Legutóbb azt közölte ellentmondást nem tűrően, hogy bárki bármit is mond, országa folytatja atomprogramját. Nem nagy meglepetés, hogy kijelentését támogatásáról biztosította az iráni parlament. De meddig nézi a világ ölbe tett kézzel, hogy Irán atomfegyvert fejleszt ki? Az amerikai kormányzat többször hangoztatta: „Irán nem Irak”, de Teheránnak „minden eshetőséggel számolnia kell”, ha semmibe veszi a nemzetközi felszólításokat. Akadnak olyan hangok is, amelyek szerint Izrael hamarabb elveszti a türelmét Irán miatt, mint az Egyesült Államok. A Kremlhez közel álló orosz politológus, Szergej Markov szerint Izrael tavasszal légitámadást intéz az iráni nukleáris létesítmények ellen. Szerinte Izrael nem tolerálja sokáig a teheráni rezsim kilengéseit. (Talán még finoman is fogalmazott, hiszen Ahmadinezsád volt az, aki mesének nevezte a holokausztot, s örömét fejezte ki amiatt, hogy Ariel Saron izraeli miniszterelnök haldoklik.) Mylord
Mongólia
Bátrak az ulánbátori miniszterek Súlyos válságba került a mongol kormány azután, hogy lemondott a Mongol Népi Forradalmi Párt (MPRP) tíz minisztere, így mindössze 18 tárcavezető maradt az ulánbátori törvényhozásban. Úgy tűnik, a volt kommunisták meg akarják buktatni a miniszterelnököt. Már a parlamenti választások idején sejteni lehetett: nem fog sok jó kisülni abból, ha nemzeti egységkormány alakul, azaz a volt kommunisták (az MPRP) szövetségre lépnek a Tsakhia Elbegdorj miniszterelnök vezette Demokrata Párttal. Mert hát, bizony, teljesen különböző beállítottságú tömörülésekről van szó. A visszalépésről egy illetékes csak annyit közölt, hogy az érintett tárcavezetők nem hajlandóak tovább együttműködni a miniszterelnökkel. A mongol parlament, a Nagy Állami (a szocilizmusban még Népi) Hurál 76 képviselőt számlál, az exkommunistáké a legnagyobb frakció 38 honatyával. Az országban a miniszterelnököt a kisebbik az elnököt a nagyobbik kormánypárt adja. –M–
Kína
Agyafúrt kínai hackerek Igazán agyafúrtnak bizonyult néhány kínai hacker. A Windows egy úgynevezett WMF-hibáját kihasználva virtuális támadást intéztek a brit parlament ellen. Hetven magas rangú személyiség számítógépét sikerült megfertőzniük. A brit honatyák méjlezését biztosító Messagelabs nevű vállalat adatai szerint a parlamenterek tömegesen kaptak olyan leveleket, amelyek a trójai Setabortproc nevű vírussal fertőződtek meg. A Messagelabs közlése szerint az akciót végül sikerült hatástalanítani. A cég kinyomozta, hogy a vírus a kínai Gaungdong tartományból származik. MY
2006. április ParlamentBLOG
AFRIKA Szegény, öreg Afrika Ha az eltelt évtizedek, sőt, évszázadok tapasztalataiból indulunk ki, nyugodt szívvel leszögezhetjük: nemhogy nem várható az afrikai kontinens felzárkózása, még nyomasztóbbá válik a különbség a fejlett és a harmadik világ államai között. Ennek több összetevője van, jelenleg az AIDS jelenti az egyik legnagyobb problémát. Az Európai Bizottság jelentésében megállapította, hogy még a fejlettebb afrikai gazdaságok is roppant kiegyensúlyozatlanok az alacsony export miatt. Mivel alig akad a fekete kontinensen olyan állam, amely számottevő iparral rendelkezne, ezért mezőgazdasági terményeik eladására szorítkozhatnak. Ám a Bizottság jelentése megállapítja. 1980 és 2000 között a cukor ára 77 százalékkal, a kakaóé 71-gyel, a kávéé 64 százalékkal esett vissza. Kenya, Uganda és Tanzánia viszonylag sikerrel állt át nem tradicionálisan afrikai termények kivitelére. Elsősorban a különböző halfélék exportjáról van szó. A gazdaság egyik legsikeresebb átalakítását Uganda hajtotta végre. Ennek nyomán 1993-2003 között a GDP évi hét százalékkal nőtt. A létminimum alatt élők arányát ez idő alatt 56 százalékról 35 százalékra sikerült levinni. Uganda példája mintául szolgálhat a többi állam számára, ám gyakran olyan bonyolult a helyi parlamenti döntésmechanizmus, hogy már a törvényhozás is megakadályozza az alapvető és elengedhetetlen szerkezetváltást – állapítja meg a jelentés.
Uganda
Museveni vagy Besigye – ez itt a kérdés Nem tudhatjuk, hogy blogunk hány olvasója követi nyomon lélegzetvisszafojtva a világ eseményeit, de feltételezhetjük: az ugandai választás rejtelmeiben nem mélyedtek el túlságosan sokan. Ezért mielőbb megkíséreljük pótolni ezt a rémisztő hiányosságot. A kelet-afrikai állam derék polgárai ma járulhatnak az urnákhoz, hogy voksoljanak a parlament összetételéről, na és az elnök személyéről. Különösebb jóstehetség nélkül jóelőre borítékolhatjuk, hogy a végeredmény az országot húsz éve irányító Yoweri Museveni elnöknek kedvez majd. Ez azt jelenti, hogy további néhány évig maradhat hazája élén. Az alkotmány elvben nem tette volna lehetővé számára az újonnani pályázást az államfői székbe, de hát roppant kegyes volt népéhez, s egy alkotmánymódosításnak köszönhetően tovább atyáskodhat majd „fiai” felett. Már a választás előtt hatalmas sorok kígyóztak a szavazóurnák előtt. Nem is csoda, hiszen az elnök személye mellett 284 parlamenti mandátum sorsáról döntenek. Szavazói szorgalmuk feltételezhetően arra vezethető vissza, hogy Museveni hatalomra kerülése óta ez az első parlamenti választás. Sőt, az ország történelme során eddig csak egyetlen ilyen voksolást tartottak. Museveni mellett egyébként csak egyetlen jelölt, Kizza Besigye indult az államfői székért. Az orvosi végzettségű Besigye már öt éve is indult Museveni ellen, ám vereséget szenvedett. Választási csalással vádolta a kormányt, majd – biztos, ami biztos – külföldre menekült. A legutóbbi felmérések szerint Museveni 47, Besigye 36 százalékra számíthat. Museveni győzelméhez tehát nem férhet kétség, az azonban kérdés, hogy már az első fordulóban megszerzi-e a végső győzelemhez szükséges ötven százalék plusz egy voksot. Mylord
Zimbabwe
Ahol már sört sem érdemes inni... Zimbabwe történetének egyik legsúlyosabb válságát éli. Persze egy afrikai ország hallatán nem lepődünk meg azon, ha arról olvasunk, hogy fogytán az élelmiszer, a lakosság egy része élet és halál között tengődik, de hát Zimbabwe azért mégiscsak más. Az egykori Rodézia sokáig brit gyarmat volt, s a függetlenség 1980-as kivívásakor a fekete kontinens legtehetősebbjei közé tartozott. Politikai rendszere is brit típusú. A végrehajtó hatalmat a kétkamarás parlament gyakorolja. A 2005ös alkotmánymódosítást követően életre hívták az úgynevezett felső kamarát is, amely a szenátusnak felel meg. Az utolsó parlamenti választást 2005 márciusában rendezték meg, amit természetesen a mindenható elnök, Robert Mugabe pártja, a ZANU PF nyert meg.
hogy hatalmon maradhasson. Mivel a munkaképes lakosság nagy része elvándorolt, főleg Dél-Afrikába, nincs, aki dolgozzon. Igaz, a munkanélküliség így is hihetetlenül magas, legalább hatvan százalékos. Ezzel együtt persze az infláció is felfelé galoppíroz. Március óta hatszáz százalékos (!) volt a pénzromlás mértéke. A héten emiatt roppant kellemetlen élmény érte a derék zimbabweieket: negyven százalékkal nőtt a sör ára. Október óta negyedszerre emelték a finom nedű árát. Rendkívül gyakoriakká váltak az áramkimaradások. Hararénak ugyanis nincs pénze a villany importjára, pedig energiaszükségletének negyven százalékát külföldről kéne beszereznie. Mindeközben az importenergia ára is megy felfelé: október óta havi 4,5 millió dollárról 9 millióra nőtt. Zimbabwe példája mutatja: egy hataloméhes elnök röpkeidő alatt tehet tönkre egy teljes országot.
Zimbabwe tragédiáját maga, az 1980 óta regnáló Mugabe okozta, aki szép lassan igyekezett felszámolni minden demokratikus intézményt csak azért,
Mylord
Kenya
Micsoda nő(k) Úgy látszik Kenyában, amelyet még ma is a világ egyik legkorruptabb államaként tartanak számon, roppant mód vonzó lehet a politikusok élete. Mwai Kibaki elnök hitvese, Lucy Kibaki ugyanis bejelentette, jövőre ő bizony indulni akar a parlamenti választáson – olvastam a kenyai The Daily Nation című lap internetes kiadásában. A fekete kontinens keleti fertályán már akadt hasonlóra példa. Az ugandai First Lady, Janet Museveni (Yoweri Museveni élete párja) tavaly decemberben jelentette be, hogy „isteni sugallatra” úgy határozott, a Ruhama párt tagjaként kíván a
törvényhozásban mandátumot szerezni. Ez utóbbi bejelentéssel kapcsolatban hírelemzők megjegyezték: úgy tűnik, az ugandai elnök semmit sem bíz a véletlenre: igencsak körültekintően készíti elő saját utódlását. (Ha már afrikai nőkről van szó, itt kell megjegyeznünk, hogy hétfőn iktatták hivatalába a fekete földrész első női elnökét, Ellen Johnson Sirleafot, aki az egykori labdarúgósztárt, George Weahot győzte le a tavaly év végi választáson.) –M–
Szomália
Az elátkozott állam Gyermekkoromból emlékszem micsoda hatalmas éhínség pusztított Szudánban. A Szovjetunió felbomlása után okkal-joggal lehetett reménykedni, hogy miután Moszkva pénz híján lemond afrikai érdekszférájából, az „elátkozott államok” ráléphetnek a fejlődés rögös útjára. De nem így történt, sőt, az AIDS miatt újabb barázdák jelentek meg az afrikai államok vezetőinek homlokán. A baj azonban
Haláltól sújtott ország. Az utcára viszik a problémákat
a fekete kontinensen sem jár egyedül: az ENSZ szerint az északkelet-afrikai Szomáliát súlyos éhínség fenyegeti, s kétmillió ember szorul majd nemzetközi segélyre. Az ország így továbbra is legfeljebb csak álmodozhat arról, hogy az élet egyszer visszatér majd a rendes kerékvágásba. Pedig a hónap elején végre úgy látszott, hogy normalizálódik a belpolitikai helyzet. Abdullahi Yusuf, a törvényhozás elnöke és Sharif Hassan Sheikh Adan, a parlament szóvivője megállapodtak arról, hogy a parlamentet visszahozzák az országba. A honatyák ugyanis mindeddig a szomszédos Kenyában hozták meg a Szomáliát érintő törvényeket. Szomália valóban mintha el lenne átkozva. Siad Barre diktatúrájának (a képen ebből az időszakból láthatunk egy jellemző életképet) 1991-es megdöntése után polgárháborúba süllyedt az ország, amely lényegében mind a mai napig tart. Ezen az amerikai tengerészgyalogosok 1992-es partraszállása sem segített. 2004 augusztusában aztán átmeneti törvényhozást hívtak életre, melynek élére 2004 decemberében Ali Mohammed Ghedit nevezték ki miniszterelnöknek. Ám aligha kell irigyelni pozíciójáért: merényletet követtek el ellene, amit túlélt. MY
Arculat és tervezőszerkesztés: Kuster Webdesign www.kuster.hu
ParlamentBLOG 2006. április
