HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES SOIL SCIENCE, WATER MANAGEMENT AND CROP PRODUCTION COMMITTEE, PLANT PROTECTION COMMITTEE th
15 ALPS-ADRIA SCIENTIFIC WORKSHOP th 25 April – 30 April 2016, Mali Losinj, Croatia th
Kirándulási és szabadidő lehetőségek a konferencia résztvevőinek családtagjai és kísérői számára A 15. Alpok Adria konferencia 2016. április 25-30 között lesz Mali Losinjban, Horvátországban. A tudományos tanácskozás mellett számos turisztikai, kirándulási lehetőség is lesz, amelyet egyrészt a résztvevők, és természetesen a kísérők és családtagok részére biztosítanak a szervezők. A konferencia egy két szállodából (Aurora**** és Vespera***) álló komplexben lesz. A szolgáltatások azonosak.
Program: április 25. hétfő április 26. kedd április 27. szerda április 28. csütörtök április 29. péntek április 30 szombat
odautazás Konferencia. A kísérőknek szabad program Losinj szigetén Konferencia. A kísérőknek szabad program Losinj szigetén Egész napos kirándulás Cres szigetére. Osor, Vranai tó, Valun, Cres. Látogatás egy olajfa ültetvényen. Egész napon hajóút és kirándulás Losinj sziget körül, látogatás Susak szigetére. hazautazás
A konferencia részvételi díja az alábbi szolgáltatásokat tartalmazza
részvétel a konferencia összes programján, a konferencia helyiségeinek és eszközeinek szabad használata, a szállodák belső és külső uszodáinak és szaunáinak szabad használata, ingyenes wifi internet, a konferencia szüneteiben kávé-tea, a kirándulásokon étkezés, a konferencia anyagait tartalmazó CD, részvétel a csütörtöki ünnepi vacsorán, részvétel a szervezett kirándulásokon,
a kisérő résztvevők számára a szabadidő programokhoz autóbusz biztosítása.
Ladies’ program A konferencia keddi és szerdai előadásainak idejére a szervezők nem terveztek külön kirándulásokat a kísérők számára, ugyanis minden látnivaló helyben tekinthető meg. A szigeten történő utazáshoz, Mali és Veli Losinj meglátogatásához a szervezők autóbuszt biztosítanak, amely egy, a helyszínen a regisztrációnál kézhezvehető menetrend szerint szállítja a résztvevőket. Ettől függetlenül is megoldható az egyéni közlekedés, ugyanis Losinj szigetén a közlekedést, hasonlóan a magyarországi üdülőhelyek gyakorlatához, menetrendszerű közúti „kisvonatok” körjáratai biztosítják.
Losinj szigetének két városa bőséges programot kínál turisztikai látnivalókban, gasztronómiai élményekben, vásárlási lehetőségekkel alkalmi csónakkirándulásokkal, a tenger élővilágát bemutató „semisubmarine” utakkal. Ez utóbbiak mindkét városka kikötőjében megtalálhatók.
Losinj dióhéjban Losinjt, és Crest egy szigetnek teremtették. Azonban a római korban, a hajózás megkönnyítése érdekében, egy csatornával szétválasztották őket, így létrejött Cres, amely még a szétválasztás után is Horvátország legnagyobb szigetének számít, és a 75 km 2 területű, 33 km hosszú, 112,7 km-es partvonallal rendelkező Losinj, amely az Adria 11. legnagyobb szigete lett. Crest Losinjal egy híd köti össze, illetve Cresből, és más horvátországi kikötőkből hajójáratok is közlekednek a szigetre. Cresen kívül, Susak szigete is igen közel található Losinjhoz, mindössze 7 km-re. Így Losinj meglátogatásakor akár három horvát szigetet is meglátogathatunk. A sziget legmagasabb pontjainak az 588 méteres Televrin, amelyet Osorscicának is hívnak, és az 557 méter magas Sv. Nikola számítanak. A két hegy lábánál
Nerezine, és Sveti Jakov fekszik. Losinj éghajlata kellemesen enyhe, vegetációjára pedig az örökzöldek jellemzőek. A Losinj környéki vízekben gyakori vendégek a delfinek, Losinjban még rezervátum is működik számukra. A Kvarner-öbölben található sziget rendkívül népszerű a turisták körében. A legtöbb horvát szigethez hasonlóan, Losinj is az ókor óta lakott. A római korban Apsollusnak hívták, a sziget néhány helyén római villák romjai is felfedezhetők. A 15. századtól Velence része volt a sziget, majd a napóleoni háborúkat követően az OsztrákMagyar Monarchiához került. A Monarchia felbomlása után 1943-ig Olaszország része volt, 1945-ben, pedig Jugoszláviához csatolták. Horvátország függetlensége óta az ország része. A szigeten két nagyobb település van. Nevükkel ellentétben a nagyobbik Mali Losinj (Lussinpiccolo), a kisebbik pedig Veli Losinj (Lussingrande) számos turisztikai látnivaló birtokosa. Mali Losinj Plébániatemploma 1676 és 1757 között épült barokk stílusban. A templom háromhajós, a mellékhajókat két oszlopsor választja el a főhajótól. A főoltár képe Mária születése Alvise velencei festő munkája a 18. századból. A keresztút Giovanni Battista Tiepolo munkája. Értékes az 1781-ben épített orgona is, mely Gaetano Callido műhelyében készült. Szent Márton tiszteletére szentelt temploma 1450-ben épült a mai temetőben áll. Régen ez volt a település plébániatemploma. Története során többször átalakították és bővítették. Szent Miklós temploma 1857-ben épült a tengerészek és utazók védőszentjének tiszteletére. A Čikat-fok közelében áll a fogadalmi templom. Elődje egy 1534-ben épített templom volt, melyet 1858-ban átépítettek és bővítettek. A templom azon a helyen áll, ahonnan először voltak láthatóak Losinj vitorláshajói A város déli részén található a Kálvária, egy 14 stációs keresztút végpontjában a Szent Kereszt kápolnával. A kápolnát a 18. században építették és 1752-ben a gazdasági fellendülés idején szentelték fel. A város szökőkútja két, a vízből kiugró delfint ábrázol. A fiumei Vinko Matković szobrászművész alkotása. A Vrána-tó vizének 1960-ban a városba vezetése emlékére emelték. Az apokszióma az egy ókori bronzszobor, mely egy görög atlétát ábrázol. A szobor a losinji vízalatti világból került elő. A jóillatú kert (miomirisni vrt) a sziget gyógynövényinek gyűjteménye. Csak szakképzett vezető kíséretében látogatható. A sziget gazdag növényvilága, gyógynövény különlegességei ismerhetők meg itt, melyekből vásárolni is lehet. A Fritzy-palotában van elhelyezve a Lošinji múzeum. A palota helyén állt a 19. században a városháza a Municipio épülete. A 19. század végén historizáló teljesen átépítették, akkor
kapta mai jellegzetes főhomlokzatát a négykaréjos ablaknyílásokkal. A múzeum művészeti gyűjteménye figyelemreméltó. A város délnyugati határában levő Čikat parkerdő 236 hektáron terül el. A parkerdőt 1886-tól kezdődően a 19. század végén telepítette egy korábbi kopár területre Ambroz Haračić botanikus. Növényritkaságai között aleppói fenyők, pisztáciafák, mirtuszok, nyugati szamócafák, téli bangiták, loncok, cserjés hangák, vörös borókák, olajfák, cédrusok, európai ciprusok, mandulafenyők és más mediterrán fajok találhatók. https://hu.wikipedia.org/wiki/Mali_Lošinj
Veli Losinj valójában egy velencei ékszerdoboz. Plébániatemploma 1450 körül épült. A 17. században nagy háromhajós bazilikává építették ki, majd 1774- alakult ki a mai formája. A templom közvetlenül az öböl partján áll, különálló harangtornya kissé beljebb, a templom mellett található. A templom számos értékes művet rejt magában. A Velencei torony a település védelmére épült a 15. században reneszánsz stílusban. A torony viszonylag alacsony és zömök vastag falakkal, hogy ellenálljon az ágyútűznek. Felső részén pártázatos, mely támadás idején jobb célzásra ad módot. A tornyot az idők során többször is átépítették, első alkalommal 1774-ben újították meg. 1911-ben az osztrák udvar utasítására újították meg falait. Ma a település galériája található benne. A Leva (vagy Feral) foknál ma sétaút és kilátóhely található. Nevét a spanyol eredetű Leva családról az egyik legismertebb veli lošinji tengerészcsaládról kapta. Itt létesítette Ambroz Haračić az első meteorológiai állomást. A Szent Kereszt kápolnát a 19. században az új temető létesítésével egy időben építették. Az Angyalok Királynője templom 1510-ben háromhajós templomként épült. 1732-ben átépítették. A templomban velencei művészek (Pellegrini, Fontebasso) 16. -17. századi alkotásainak gazdag gyűjteménye látható. Az egyik képet Tizianonak tulajdonítják. Orgonáját 1781-ben Gaetano Callido építette. A Wartsee-kastélyt Károly István főherceg építtette 1886-ban. A kastély hatalmas parkjában sok, külföldről behozott gyógynövényt ültetett. Később más háztulajdonosok is követték példáját, így alakult ki Veli Losinj mai, virágdíszes képe. A főherceg 1892-ben téli és nyári klimatikus gyógyintézetet alapított benne. Sétányainak hosszúsága eléri a két kilométert. A kastély ma tüdőszanatórium.
Az egyhajós Szent Miklós (ma Szent Anna) kápolna a 11. században épült, a település legrégibb épülete. A 15. század elején és a 18. században átépítették. A kápolna körül alakult ki a sziget első települése. https://hu.wikipedia.org/wiki/Veli_Lošinj
