A Network-Elemzés - és felhasználása általános iskolai osztályok társas szerkezetének és a szerveződésért felelős személyes tulajdonságok feltárására
Király Zoltán, Kondé Zoltán, Kovács Antal, Lévai Annamária 2006
Hálózati elemzés (Network Analysis)
Reprezentációs technika Eredete:
morenoi szociometria
A Network Analysis lényegileg a szociometria továbbfejlesztése és kiterjesztése Alappillérei: Gráfelmélet Mátrixszámítás Többváltozós
eljárások
statisztikai
A Network-elemzés Alapok
A Network-analízis paradigmája:
Gráfok
•A gráf alkotóelemei: •Csomópontok a gráf fokszáma •Élek: a csomópontokat összekötő vonalak
Mérés a gráfban: Szociometriai kérdés: - Kik a legjobb barátaid?
A centralitás Egy személy, hálózatban betöltött központi helyzetét fejezi ki (hatalom) Többféleképpen mérhető:
Népszerűség Közel
lenni a többiekhez Birtokolni az információs csatornákat Olyan „ismerősök” jelenléte, akik „jó” kapcsolatokkal rendelkeznek
A választások fokszám centralitása (degree centrality)
Hányan választották összesen az adott csomópontot
A választások fokszám centralitása (degree centrality)
Közelség centralitása (closeness centrality)
Egy csomópontnak minden más csomópontra irányuló távolságainak összege Ez a centralitás inverz mérőszáma
Közelség centralitása (closeness centrality)
Közbeékelődési, közbeesési centralitás (betweenness centrality)
Hány esetben kerül bele egy csomópont az összes többi csomópont közötti legrövidebb útba (= információs hatalom)
Közbeékelődési centralitás (betweenness centrality)
Sajátvektor centralitás (eigenvector centrality)
Minden csomópont centralitása a hozzá kapcsolódó csomópontok centralitásából származik.
Így egy csomópont centralitása a hozzá kapcsolódó más csomópontok centralitásainak súlyozott összege. (iterációs eljárás)
Kérdés: a barátaim barátai, és azok barátai révén mekkora a befolyásolási területem a hálózatban (milyen messzire nyúlik a kezem?)
Sajátvektor centralitás (eigenvector centrality)
Különböző centralitási mutatók ugyanarra a csoportra:
Versengés: Két vagy több résztvevő között létrejövő kölcsönös függés egy formája Felerősödik, ha az erőforrások korlátozottak Személyiségdiszpozíciók Szabályozza a csoport struktúrája
Az 1. vizsgálat (Király Zoltán, Lévai Annamária)
Minta : 313 fő (Ált.Isk.diákok , 15 csoport) Kérdőíves vizsgálat Személyiségjegyek: belső-kontroll, versengés, empátia, szorongás, osztálylégkörrel való elégedettség Szociometriai/Network-elemzés
(centralitás)
Cél: Network-paradigma ellenőrzése, illetve vizsgálni, hogy mi befolyásolja a versengést
Modell 1.:
(p = 0.765)
Modell 2.:
(p = 0.195)
A hálózati résztvevők hasonlósága (homofília-heterofília) Az emberek keresik egymás társaságát (megfigyelhető már a főemlősöknél is) Bizonyos tulajdonságok fontossá válnak, és e tulajdonságok mentén szerveződik a csoport Cél: megkeresni, hogy a hálózatban közel levő csomópontok miben hasonlítanak egymásra (homofília), illetve miben térnek el (heterofília)
Autokorreláció: Moran-féle I Megmutatja, hogy a csomópontok bizonyos tulajdonsága mennyire függ a hozzá kapcsolódó más csomópontok tulajdonságából (+) Homofília: a hasonlók vozzák egymást (-) Heterofília: az ellentétek vonzzák egymást
Negatív autokorreláció: Moran’s I= -0,438 (p=0,001)
Pozitív autokorreláció: Moran’s I= 0,250 (p=0,001)
Példa: Egy színjátszócsoport szerkezete
A színjátszócsoport szerkezete, nemenként eltérő színnel
Autokorreláció, tanulmányi eredmény: Moran’s I= -0,243 (p=0,203)
Autokorreláció, anyagi helyzet: Moran’s I= 0,436 (p=0,005)
A 2. vizsgálat (Király Zoltán, Lévai Annamária)
Minta : 313 fő (Ált.Isk.diákok , 15 csoport) Kérdőíves vizsgálat Személyiségjegyek: belső-kontroll, versengés, empátia, szorongás, osztálylégkörrel való elégedettség Szociometriai/Network-elemzés
(homofília)
Cél: A szerveződésért felelős főbb személyes tulajdonságok feltárása
Eredmények 3. osztályban 3A: ? Nincs meghatározó mért tulajdonság 3B:
Belső kontroll: I= -372 (p=0,028)
3C:? Nincs meghatározó mért tulajdonság
Eredmények 4. osztályban
4A: Belső
kontroll: I= 0,427 (p=0,025)
4B: ? Nincs meghatározó mért tulajdonság 4C: ? Nincs meghatározó mért tulajdonság
Eredmények 5. osztályban
5A: Empátia:
5B:
I= 0,212 (p=0,037)
? Nincs meghatározó mért tulajdonság
5C: Versengés:
I=0,118 (p=0,046) Szorongás: I=0,140 (p=0,033)
Eredmények 6. osztályban
6A: Empátia:
I= 0,325 (p=0,016) Szorongás: I= 0,429 (p=0,007) Osztálylégkör: I= 0,552 (p=0,001)
6B: Empátia:
I= -0,197 (p=0,027) !
Eredmények 7. osztályban
7A: Versengés:
I= 0,522 (p=0,012)
7B: Versengés: Empátia:
I= 0,321 (p=0,049) I= 0,414 (p=0,032)
Eredmények 8. osztályban
8A: Versengés:
I= 0,455 (p=0,018) Osztálylégkör: I= 0,232 (p=0,020)
8B: Versengés:
I= 0,614 (p=0,001)
8C: Empátia:
I= 0,202 (p=0,079)
A 3. vizsgálat (Király Zoltán, Kondé Zoltán, Kovács Antal)
Minta : 29 fő (középiskolai diákok, 17év) Kérdőíves vizsgálat (fiú: 7fő, lány: 22fő)
Szociális
intelligencia (Guillford, O’Sullivan) Nonverbális, és verbális SIQ Szociometriai/Network-elemzés (centralitás, homofília)
Cél: A szerveződésért felelős főbb személyes tulajdonságok feltárása
Eredmények A fiúkhoz képest a lányok magasabb Szoc. Intelligenciával rendelkeznek a vizsgált csoportban. Nonverbális SIQ: t27=-2,696* (p=0,012)
Lányok:
18,04 pont Fiúk: 14,02 pont
Verbális SIQ: t27=-2,714* (p=0,011) Lányok:
16,04 pont Fiúk: 12,42 pont
Eredmények
Autokorreláció (Moran’s I): Nonverbális
SIQ: I=-0,046 (p=0,248) Verbális SIQ: I=-0,077* (p=0,003)
Centralitási mutatók közül: (Sajátvektor,verbális SIQ) r=0,252*
(p=0,038)
A vizsgált csoport struktúrája a Verbális SIQ függvényében:
A három vizsgálat főbb következtetései:
Általános iskolásoknál, alsó tagozatban gyenge a struktúra, ezt is főleg személyes tulajdonságok határozzák meg (kontrollhely, empátia) Felső tagozatban a versengés jelentőssé válik A versengést meghatározza: (+)
Empátia (+) Társas elérhetőség (-) Közelség-centralitás
Úgy tűnik, hogy a szociális intelligenciának a verbális faktora is befolyásolja a csoport szerveződését (lányok előnyben!)
