Kinek mi a felelőssége – Ökolábnyom számítás „első bevetésen” Újra és újra felvetődik a kérdés, hogy kinek milyen szerepet kellene vállalnia a gazdaság fenntarthatóvá válásában. Az egymásra mutogatás természetesen ebben a vonatkozásban is jellemző reakció, csakhogy a globális problémák előtérbe kerülésével ez egyre hevesebbé válik, és csak kevesek szánják el magukat valódi lépéseke. De mit tehetnek azok, akik úgy érzik felelősen akarnak cselekedni, legyenek akár magánszemélyek, döntéshozók vagy pedig cégvezetők. Hogyan induljanak el, és melyik úton ahhoz, hogy fenntarthatóan működhessenek. Amikor egy vállalat felismeri a működése által okozott környezeti károkat, válaszút elé kerül, mivel először azt kell mérlegelni, hogy képes-e tudomásul venni a tényeket és felkészült-e arra, hogy tegyen a fennálló helyzet javításáért. Amikor a vezetés amellett dönt, hogy működése környezeti és társadalmi hatásait felméri, elérkezik az első akadályhoz, amit maga a mérés jelent. Még ha nyilvánvalóak is a gazdasági ámokfutás által a környezetre és a társadalomra rótt terhek, szükséges a megoldás irányának megmutatásához és a megvalósulás méréséhez alkalmas mutatók bevezetése. Ugyanakkor az is nagyon fontos, hogy ne tévesszük szem elöl a valódi célt. Az eredmények csak akkor jelentenek sikert, ha a hatásuk is látható, és a számok a valóságot tükrözik. A környezeti hatások mérésére több módszer és sok mutató szám létezik, ilyen módszernek és mutató számnak tekinthető többek között a tevékenységek ökolábnyomának kiszámítása, és ennek eredményeként megelőző intézkedések kidolgozása és megvalósítása. Az alábbi ábrán az ökológiai lábnyom méretének változását követhetjük nyomon komponensenként. Világosan látszik, hogy a legtöbb összetevő elenyésző növekedést mutat, és a túllövésért főképp a karbon összetevő a felelős. Az egyszerűség kedvéért az ábrán a biokapacitást „Föld”-ben mérjük, melyből egy áll a rendelkezésünkre. Ez nem változott az idők során. 1.
ábra Az Ökológiai lábnyom összetétele (1961 – 2005)
Föld-bolygó száma
Biokapacitás = 1 Föld
Beépített Halászterület Erdő Legelő Szántó Szénelnyelő
http://www.globalfootprintnetwork.com/
1
Az ökolábnyom fogalmát és számítási módszerét először 1992-ben publikálták, és az óta is használják a különböző ember csoportok (országok, régiók, városok) esetében, azonban ennek a módszernek az ipari tevékenységekre való alkalmazása kevésbé elterjedt, annak ellenére, hogy „Az ember ökológiai lábnyomának zsugorítását nevezte miniszteri tevékenysége fő céljának már 1997-ben Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter az MTI-nek adott nyilatkozatában.” (Zöldtech, 2007.07.12 - http://zoldtech.hu/cikkek/20070712fodor) Pedig ha tudjuk, hogy mennyi természeti erőforrást használunk, és hogy mennyi áll a rendelkezésünkre - azaz tisztában vagyunk az ökológiai lábnyomunk méretével, akkor csökkenteni is tudjuk azt. Ennek a gondolatnak a jegyében vállalkozott a Sinergy Kft. a KÖVET egyesülettel közösen arra, hogy Magyarországon az iparági gyakorlatban először a 2009 évi tevékenységéből eredő környezeti terheket számszerűsítse az ökolábnyom számítás segítségével a tavalyi évben. A Sinergy Kft. működésének ökológiai lábnyoma A Sinergy Energiaszolgáltató, Beruházó és Tanácsadó Kft. 3 fő területen az ipari energiaellátás, az épület energetika, és a távhőellátás területén tevékenykedik. A Társaság feladatai közé tartoznak a zöldmezős energetikai beruházások, meglévő rendszerek esetén energetikai hatékonyságnövelő beruházások megvalósítása, valamint meglévő energetikai rendszerek üzemeltetése, karbantartása, integrált energiaszolgáltatás. Ezen túlmenően a Sinergy komoly hangsúlyt helyez az energiaellátás környezetvédelmi kérdéseire, a kapcsolt hő-és villamos energia-termelésre, valamint a megújuló energiaforrások alkalmazására. 1. ábra: A komplex energiaellátás és szolgáltatás általános struktúrája
A Társaság tevékenységét figyelembe véve a számítás során első lépésként az adatgyűjtés körét, a főbb fogyasztási osztályokat, a rendszer határait kellett meghatározni. Mivel a szervezetek környezeti hatásának csökkentése életciklus-szemléletű kell, hogy legyen, vagyis a termékek és szolgáltatások teljes életútja alatt; azaz az erőforrások kitermelése, a gyártás, a használat, az újrafelhasználás, a szállítás, az újrahasznosítás és a hulladék végső elhelyezése, ártalmatlanítása során kell törekedni a környezetre gyakorolt káros hatások minimalizálására, ezért az ökológiai lábnyom kiszámításához is az életciklus szemléletű anyag és energiaáram számszerűsítése volt az első feladat. Ennek során a 2
technológiai és a kiegészítő folyamatok valamennyi anyag- és energiaszükségletét számításba vettük, és vizsgáltuk a kibocsátásokat is. Majd elkészítettük azt az egyszerűsített folyamatábrát, amely a Sinergy Kft. fő tevékenységeit és bemenő-kimenő erőforrásait mutatja: 2. ábra: Életciklus elemzés (LCA) az ISO 14040 szerint Anyagok • • • •
nyersanyagok eszközök üzemanyag élelmiszer stb.
Energia • technológiához • működéshez
Sinergy Kft • Technológia (villamos energia, gőz, forróvíz, ioncserélt víz, stb. szolgáltatás) • Karbantartás (rendszeres és rendkívüli) • Irodai működés (Központi és telephelyek irodái)
Energia • szolgáltatott hő • villamos energia • stb.
Kibocsátások • hulladék (technológiai, irodai) • légnemű (CO2) • víz
Az adatgyűjtés két fő területre koncentrálódott, amely felosztást a számítások során is figyelembe vettünk: 1. Technológia működés (energia termelés, hő szolgáltatás, ioncserélt víz, stb.) 2. Irodai tevékenység, adminisztráció, takarítás, karbantartás, alvállalkozók A módszertan két módszert különböztet meg az ökolábnyom kiszámítására. Az egyik módszer a különböző embercsoportok (országok, régiók, városok) esetében alkalmazható. Ezt nevezzük Top Down módszernek. A másik út, amikor valamely termék, szolgáltatás, vagy szervezet lábnyomát szeretnénk kiszámítani, amely a Bottom Up módszer segítségével lehetséges. Ez egy I/O analízisen alapuló módszer, amely lényegét az inputok és outputok, vagyis az anyag- és energiaáramok, valamint a különböző kibocsátások számbavétele adja. Mivel az ÖL módszer életciklus szemléletű, ezért a számítása során a szervezethez tartozó tevékenységek határainak megállapítása illetve kijelölése kritikus és a számítások szempontjából kulcsfontosságú feladat volt. A Sinergy Kft. ökológiai lábnyomának kiszámításakor kétfelé bontottuk a tevékenységét. Egyrészt megvizsgáltuk, hogy mekkora a technológiából adódó lábnyom mérete (ezt a felhasznált alapanyagok lábnyom összetevőinek – főleg karbonlábnyom – összegzésével számítottuk). Másrészt kiszámítottuk, a nem technológiai tevékenységből adódó lábnyom nagyságát. Ide elsősorban az irodai tevékenységet és a takarítást soroltuk. Határterületre tartoznak a karbantartási munkák (inkább tekinthetjük a technológia részének őket, de a lábnyomának aránya eltörpül a technológiai lábnyomhoz képes.) valamint a különböző 3
alvállalkozók által a Sinergy Kft.-nek végzett tevékenységek lábnyomai (anyagfelhasználás és kibocsátások alapján). A Sinergy Kft. nem-technológiai lábnyoma Az irodai munkával járó környezeti terhelések nagyban hasonlítanak egy hagyományos család működésének a környezeti terheihez. A nem technológiai adatok gyűjtése során az irodai beszerzések és egyéb (pl. gépkocsi, hulladék, stb) nyilvántartásokat vettük figyelembe, valamint az alvállalkozók kérdőíves felmérését összesítettük. A Sinergy Kft. nem technológiai földhasználati mátrixa A számítások végeredményét az ún. földhasználati mátrixban foglaltuk össze. 1. táblázat: A Sinergy Kft. nem technológiai fogyasztási és földhasználati mátrixa (gha) A Sinergy Kft. Ökolábnyom mátrixa 2009 [gha] Energia
Szántó
Legelő
Erdő
Beépített
Össz.
Élelmiszer
2,44
1,26
0,13
0,00
1,05
4,89
Épített környezet (épületek)
55,49
0,00
0,00
4,45
0,27
60,21
Közlekedés/Szállí tás
57,70
0,00
0,00
0,00
7,83
65,52
Fogyasztási cikkek
1,12
0,00
0,00
37,70
0,14
38,96
Hulladék
0,55
0,00
0,00
0,22
1,05
0,84
117,30
1,26
0,13
42,37
9,36
170,42
Összes
A várakozásnak megfelelően az energia (beépített és közvetlen) felhasználás adja a nem technológiai lábnyom elsöprő hányadát, közel 70%-át! Az energiafogyasztáson belül az épületekhez és a közlekedéshez kötődik jelentős felhasználás. Ez szintén alátámasztja azokat a feltételezéseket, amelyeket a tanulmány kezdetekor fogalmaztunk meg. A másik jelentősebb tényező az erdőterület használat. Itt a papírfelhasználásra (irodai-, csomagoló-, higiéniai papír stb.) illetve a bútorok, berendezési tárgyak előállításához szükséges faanyagra kell gondolni. A Sinergy Kft. technológiai lábnyoma A számítások során a technológiák legfőbb anyagáramait vettük figyelembe (bemeneti oldalon: energia-, földgáz-, veszélyes anyag felhasználás és vízfogyasztás, valamint a kimeneti oldalon a termelt villamos energia, hő- és hűtési energia). Mivel a Sinergy Kft. fő tevékenysége az energiaszolgáltatás, így az általa előállított termékek (villamos energia, hő, kezelt víz) a fogyasztók lábnyomában jelennek meg. Azt is megmutatjuk, hogy ez fajlagosan mekkora „továbbadott” lábnyomot jelent. 4
A korlátozott ökolábnyom-számítás eredményei: A technológiai adatok a Sinergy Kft. éves beszámolójával megegyeznek: 1. táblázat: Fő termelési adatok, amelyre a fajlagos ökológiai lábnyomot kiszámítottuk Termelt villamos energia Hőenergia termelés (és gőz) Hűtési energia: Magyarország lakossági energiafelhasználás (2008) [http://www.energiakozpont.hu]
698 628 941 kWh 6 424 337 GJ 32 150 GJ 402,5 PJ
A várakozásnak megfelelően a technológia lábnyomának legjelentősebb része a fosszilis üzemanyag felhasználás, ami a Sinergy Kft. esetében javarészt földgázfelhasználást jelent. Az elektromos áram felhasználás lábnyomának kiszámításakor a magyarországi energiamixet vettük alapul. 2. táblázat: A Sinergy Kft technológiai ökolábnyoma Sinergy Kft. ökológiai lábnyoma (korlátozott számítás 166 506,58 gha alapján) Sinergy Kft. ÖL / 1000 GJ* 18,14 gha Magyaroszág ÖL (32,4 millió gha, [Ecological Footprint Atlas 3,23 gha/fő 2009]) Magyaroszág Biokapacitása [Ecological Footprint Atlas 2009]) 2,6 gha/fő *az anyag és energia felhasználás nem vízelőkészítésre eső részének és a szolgáltatott villamos, hő és hűtési energia figyelembevételével Az eredmények közérhetőbbé tétele kedvéért kiszámoltuk a Kazincbarcikai Fűtőerőmű lakossági hőtermelésre vonatkozó ökolábnyomát. Kazincbarcika Fűtőerőmű ökológiai lábnyoma Kazincbarcika Fűtőerőmű lakossági hőtermelésre fordított ökológiai lábnyoma villamos energiatermelés lakossági hőtermelés
12 697,8 gha 6947,8 gha 53 527 365 kWh 446 525 GJ
Ellátott lakosok száma
8376 fő
Egy lakosra jutó lábnyom („távhő lábnyom”)
0,83 gha/fő
ÖL /1000 GJ
19,86 gha
A fentiekből látható, hogyha egy átlagos magyar ökológiai lábnyoma: 3,23 gha/fő (2009) és a magyarországi lábnyom energiavonatkozású összetevője (tényleges energia felhasználás (villamos, fűtés, hűtés) közlekedés és beépített energiák) 1,29 gha/fő. A Kazincbarcikán lakó, a Sinergy Kft. által távhővel ellátott lakások esetében egy átlag lakos lábnyomának 5
energiavonatkozású összetevőjének a 64%-át a távhőszolgáltatások adják. Más megközelítésben úgy is mondhatjuk, hogy a lábnyomuk 26%-át adja a mindennapi komfort. A környezeti hatások évenkénti számszerűsítése az ökolábnyom módszere segítségével módot ad a kitűzött célok értékelésében. A lábnyom, mint „közös mértékegység” segít a benchmark-ban, számszerűsíthető a javulás mértéke és értékelhetővé válnak a stratégiák jövőbeli hatásai. A lábnyom belső összehasonlítást is lehetővé tesz, így az egyes részlegek teljesítménye külön is értelmezhető és akár össze is hasonlítható. A módszer segítségével meghatározhatóak a fejleszteni kívánt területek, segít a legmegfelelőbb stratégia kiválasztásában, legyen szó erőforrás optimalizálásról, vagy technológiaválasztásról. A Sinergy Kft. példáját követve ágazati szinten megvalósuló ökolábnyom benchmark pedig döntéshozatali eszköz lehet a hazai környezetpolitika szintjén. Ezzel Magyarország csatlakozhatna azon élen járó EU-s országokhoz, amelyek az alternatív mutatók mindennapi használatának gyakorlata mellett döntöttek. Besenyei Mónika/ KÖVET Egyesület Pálfyné Huszka Ágnes/ Sinergy Kft. (Megjelent a Lépések a fenntarthatóság felé c. szaklap 47. számában.)
6
