Kínai filozófia és eszmetörténet Kínai filozófia és eszmetörténet ............................................................................................. 1 Shang-kor (Sang) vallása ....................................................................................................... 3 Jóslás ..................................................................................................................... 3 Panteon .................................................................................................................. 3 Áldozat .................................................................................................................. 3 Irányok................................................................................................................... 3 Zhouyi (Csouji) ..................................................................................................................... 4 A jóslás eszközei.................................................................................................... 4 Konfuciusz és a Lunyu (Lunjü) .............................................................................................. 5 Konfuciusz (-551 - -479) ........................................................................................ 5 Történelmi hátér..................................................................................................... 5 Tanítási háttér, legfontosabb elképzelések .............................................................. 5 Legfontosabb fogalmak .......................................................................................... 5 Közvetlen tanítványok, késıbbi hatás ..................................................................... 6 A Lunyu (Lunjü) .................................................................................................... 6 Modi (Moti) és a Mozi (Mocü)............................................................................................... 7 Modi (-475 - -395) ................................................................................................ 7 Tanítási háttér, legfontosabb elképzelések .............................................................. 7 Iskolája .................................................................................................................. 7 Mozi (Mocü)felépítése ........................................................................................... 7 Laozi (Laocü) és a Daodejing (Taotetying) ............................................................................ 8 Laozi (Laocü)......................................................................................................... 8 Daodejing (taotetying)............................................................................................ 8 Mengzi (Mengcü) .................................................................................................................. 9 Alapvetı tanítások.................................................................................................. 9 Követık ................................................................................................................. 9 Zhuangzi (Csuangcü)........................................................................................................... 10 A mő jellegzetességei, alapvetı tanítások, fogalmak............................................. 10 Követık ............................................................................................................... 10 Zou Yan (Cou Jan) és a természetfilozófia .......................................................................... 11 Zou Yan (Cou Jan) (-305 - -240) .......................................................................... 11 Fıbb fogalmak a természetfilozófiában ................................................................ 11 Xunzi (Hszüncü).................................................................................................................. 12 Xunzi (Hszüncü) (-335 - -238) ............................................................................. 12 Fıbb tanítások...................................................................................................... 12 Legfontosabb tanítványok .................................................................................... 12 Hui Shi (Hui Si) Gongsun Longzi (Kongsun Longcü) .......................................................... 13 Hui Shi (Hui Si) ................................................................................................... 13 Gongsun Longzi (Kongsun Longcü)..................................................................... 13 Han Feizi (Han Feicü) és a legizmus ................................................................................... 14 Han Feizi (Han Feicü) (-280 - -233) ..................................................................... 14 Legizmus fı elvei, képviselıi ............................................................................... 14 Legfontosabb fogalmak ........................................................................................ 14 Dong Zhongshu (Tong Csungsu) ......................................................................................... 15 Dong Zhongshu (Tong Csungsu) (-179 - -104) ..................................................... 15 Legfontosabb tanítások......................................................................................... 15 1
Államelmélet, történelemfelfogás ......................................................................... 15 Wang Chong (Vang Cshong) és a Lunheng (Lunheng)......................................................... 16 Wang Chong (Vang Cshong) (27 - 100) ............................................................... 16 Lunheng (Lunheng).............................................................................................. 16 Legfontosabb tanítások......................................................................................... 16 Vallásos taoizmus, szekták .................................................................................................. 17 Sárga turbánosok mozgalma................................................................................. 17 Mennyei mesterek szektája................................................................................... 17 Legfelsıbb Tisztaság Shangqing (Sangtyhing) szekta........................................... 17 Buddhista iskolák, kezdetek................................................................................................. 18 Buddhizmus kezdete Kínában .............................................................................. 18 Legfontosabb személyek ...................................................................................... 18 Nem kínai eredető buddhista irányzatok ............................................................... 18 Kínai buddhista iskolák ....................................................................................................... 19 Kialakulásuk oka.................................................................................................. 19 Huayan (Hüajan) buddhizmus .............................................................................. 19 Tiantai (Thianthai) buddhizmus............................................................................ 19 Tiszta föld buddhizmus ........................................................................................ 20 Chan-buddhizmus ................................................................................................ 20 Kifejezések és mesterek....................................................................................................... 21 Mesterek egymás között ...................................................................................................... 22
2
Shang-kor (Sang) vallása Shang-Yin (Sang-Jin) dinasztia -16 - -11. század. Fennmaradt tárgyi leletek: Jóslócsontok, rituális bronz edények mind a Xiaotun (Hsziaothun) település mellıl származnak, mely a Shang dinasztia utolsó 12 uralkodójának székhelye volt.
Jóslás Közel 200.000 jóslócsont töredék van, 48.000 a kategorizált, leírt közülük. Többségük -1200 - -1045 tartó periódusból származik. A jóslócsontok anyaga szarvasmarha lapockacsont, vagy teknıs alsó páncél volt. A feliratuk az egész távol-kelet legrégebbi írásos emléke. A jóslást a király, vagy a 120 név szerint is ismert jós végezte az udvar számára.
Panteon A szellemi világ hat részre osztott: 1. Di (Ti) a legfıbb uralkodó. Mindenki fölött helyezkedik el. Fizikailag is. Egyetlen aki parancsot adhat a Viharnak, Esınek, Szélnek. Csapást mérhet a Shangokra, a fıvárosra is. Dinek közvetlenül sosem áldoztak. 2. Természeti erık. A Föld – tu (thu), a Sárga Folyó – he (hö), a Hegy, és a Nap –ri (zsö) szelleme. 3. Korábbi uralkodók. Shang-házat megelızı, de általuk is tisztelt ısök. 4. Predinasztikus ısök. Shang ısök. 5. Dinasztikus ısök. Minden ısnek a maga napján áldoztak az öt áldozati típusból sorrendben eget-egyet. Mikor a végére értek, újrakezdték. 6. Dinasztikus ısök hitvesei. Nekik négy áldozat ismétlıdött az ötbıl.
Áldozat Komplex koreográfia jellemezte zenével, tánccal. Mindegyik fontosabb ıs megkapta a maga áldozatát a 10 napos hét valamely napján. Az áldozat lehetett bor, gabona, állat (juh, kutya, vaddisznó) sıt ember is.
Irányok Kitüntetett szerepük volt. Szellemi erıként fogták fel. Az onnan érkezı szélnek is jelentısége volt.
3
Zhouyi (Csouji) Nyugati Zhou (Csou) dinasztia (-11.sz - -771.) korában a -9.században keletkezett az írott törzsanyag. A hagyomány 4 bölcsnek tulajdoníja. Ezek Fuxi (Fuhszi), Wen (Ven) császár, Zhou (Csou) herceg és Konfuciusz. A Han (-206 - 220) kortól kezdve meghatározó klasszikusnak számít. Már a Han kor elıtt számos interpretációja született, melyeket „Tíz Szárny” – Shiyi (Siji) néven csatoltak az irathoz. Az eredeti szöveget Zhouyi plusz a Shiyit nevezik együttesen Yijingként (Jitying) A mő egy jóskönyv, melyet a Nyugati Zhou jósainak tapasztalataiból állítottak össze. A jóslás 6 megszakított illetve 6 folyamatos vonal permutációjából adódó 64 hexagram köré szervezıdik. Mindegyik hexagram egyedi képpel, névvel rendelkezik, és tartozik hozzá egy leírás, mely egy jósló formula. A hexagram kifejtése után következik a sorok „a 6 vonal” kifejtése. Ezt követi a Tíz Szárny, azaz a 10 kommentár. Ezek adják egységesen a Yijing szövegét.
A jóslás eszközei Cickfarkkóró, pénzérme a Tang (618 - 907) kortól kezdıdıen.
4
Konfuciusz és a Lunyu (Lunjü) Konfuciusz (-551 - -479) A Lu (Lu) fejedelemségben született elszegényedett nemesi családban. Élete során bejárja a környezı államokat, mindenütt felajánlva szolgálatait az uralkodóknak. Népes tanítványi kört toboroz. Sírja Qufuban (Tyhüfu) található. A hagyomány neki tulajdonítja az alábbi mőveket: Tavaszok és İszök krónikája – Chunqiu (Cshuntyhiu) mely a Lu állam történetét beszéli el, a Yijing (Jitying) 10 kommentárját, a Dalok Könyvének, az Írások Könyvének, a Szertartások Könyvének, és a Zene Könyvének kiadását.
Történelmi hátér Keleti Zhou (Csou) ház politikailag meggyengült, de rituális szerepe megmaradt. Több apró fejedelemség harcolt a politikai hatalomért, közben a végeken a félbarbár nagy területő államok felemelkedtek. Ezek a Qin (Tyhin), Chu (Cshu), Wu (Vu), Yue (Jüe). A sok kis fejedelemség, mind önálló bürokrácia kiépítésében volt érdekelt. Ebben partnerre leltek a Shi (Si) rétegben, mely eredetileg írástudói, szertartás-vezetıi, hadi, gazdasági jóslási funkciókat töltött be. A felemelkedésük érdekében az uralkodók versenyeztették a különbözı ideológiákat. A hat legnagyobb akkori iskola a következı volt: Modi követık (Moti), legisták, szofisták, taoisták, yin-yang (jin-jang) követık, Konfuciusz követık.
Tanítási háttér, legfontosabb elképzelések Konfuciusz a hat mővészet (rítusok, zene, íjászat, kocsihajtás, írás, matematika) tanításából a rítusok, írás, zene rész tanításával foglalkozott elsıdlegesen, melyek a Lu államban kitüntetett szereppel bírtak. Alapvetı célja a hagyományok megırzése, közvetítése a kortársak felé. A hagyományok alapja az elızı három nagy dinasztia a Xia (Hszia) a Shang-Yin (Sang-Jin) és a Zhou (Csou). Kiemelten a Zhou. Számára a kormányzás ceremónia, ahol az uralkodó nemes ember – junzi (Tyüncü) aki a belsı ereje, karizmája - de (te) által uralkodik, és legfıbb erénye az emberség –ren (zsön). A büntetı törvények ugyan megengedetek, de ideális esetben szinte szükségtelenek. Elfogadott az isteni világ léte, de az ezekkel kapcsolatos kérdésekkel nem az ember feladata foglalkozni.
Legfontosabb fogalmak Emberség – ren (zsön) K. centrális fogalma. Egyszer sem definiálja. Számos tulajdonságot foglal magában: jóság, igazságérzet, komolyság, lojalitás, kitartás, mások szeretete, szerénység, önmegtartóztatás. Még a legnagyobbak sem birtokolják folyamatosan ezt az erényt. Nemes ember – junzi (Tyüncö) Morális értelemben használt. Nem definiált, de szintén körülírt tulajdonságokkal: bölcs, mővelt, szeretetteljes, bátor, tiszteli az Eget, elfogadja annak
5
megbízatását, gyakorolja a tiszteletet, az igazságosságot, és a nagylelkőséget, folyamatosan tanul, foglalkozik a rítusokkal. Kis ember – xiaoren (hsziaozsön) A nemes ember ellentéte. Dao (Tao) A mód ahogy a dolgokat megfelelıen végezni kell. Törvény, alapelv, morális igazság, mely a társadalom résztvevıinek viselkedését irányítja. Erény - de (te) Egyrészt az uralkodó politikai karizmája, potenciális belsı ereje, mely által erıszak nélkül uralkodhat. Másrészt valaki belsı személyes kiválósága, jellemzı tulajdonsága, ereje. Igazságosság – yi (ji) Egyfelıl a hierarchiában magasabban állók (apa, uralkodó) iránti odaadó hőség, és az ennek megfelelı belsı állapot. A rítusok által valósítható meg. Legfıbb képviselıje a nemes ember. Másfelıl egy személy azon kvalitása, mely lehetıvé teszi egy tevékenység elvégzését. Rítus – li (li) Minden hagyományos ceremónia, szokás, társadalmi konvenció. Fontos a hozzá kapcsolódó lelki állapot. Zene – yue (jüe) A rituális zene, tánc egyensúlyfenntartó és mágikus funkciókkal bír. A régiek Ezek szakrális személyek. Ég – Tian (Thian) A Shang (Sang) kori Di/Shangdi (Ti/Sangti) Zhou (Csou) megfelelıje. K.nál a legfıbb, minden mástól független entitás, mely a természeti világ alapja és fenntartója. Kölcsönöség – shu (Su) Az erkölcs alapjának tartott elv. „Amit magadnak nem kívánsz, azt ne tedd másoknak se.” Fıleg az egyenrangúakkal, illetve a hierarchiában alattunk levıkkel szemben alkalmazandó. Szülıtisztelet – xiao (Hsziao) A hierarchiában magasabban állók iránti tisztelet. Lojalitás – zhong (Csung) Ember önmagával szembeni kötelességtudata. Feletteseivel szembeni odaadás szolgálat, melyet maga várna egy fordított helyzetben.
Közvetlen tanítványok, késıbbi hatás Sajátkorában neki volta legnagyobb tanítványi köre. 120 tanítványt név szerint ismerünk. Legkedvesebb Yan Hui (Jan Hui), továbiak: Zilu (Cülu), Zizhang (Cücsang). Késıbbi követıi: Mengzi (Mengcü), Xunzi (Hszüncü) Nézeteit a Han (Han) (-206 - 220) dinasztia államvallássá tette
A Lunyu (Lunjü) A Zhou-kor (Csou) végén a Qin (Tyhin) elején állították össze K. tanítványai. Végleges címét a Han (Han) korszak elején kapta. Addig Kongzi (Kungcö) néven hivatkoztak rá. „Beszélgetések és mondások” 20 fejezet. A mester eredeti mondásai, párbeszédei, tanításai, a tanítványok kiegészítései, feljegyzései. Nincs logikus struktúrája. K személye ami köré a mő szervezıdik. Konfuciusz nem elemez, nem kifejt vagy érvel, hanem megnyilatkozik, kijelent.
6
Modi (Moti) és a Mozi (Mocü) Modi (-475 - -395) Konfuciusz halála után született a Song (Szong) államban kézmőves családban, elsajáttotta a klasszikus hagyományt, de igazán sosem illeszkedett belé. Élete folyamán körbejárta a hadakozó fejedelemségeket, de nem talált megfelelı uralkodót, aki alkalmazta volna, ezért saját független iskolát alapított, , és a konfuciánusok legfıbb ellenfele lett. Halála után iskolája három ágra szakadt, majd a Han (Han) (-206 - 220) korra eltőnt.
Tanítási háttér, legfontosabb elképzelések Tanítására rányomta bélyegét a „kívülállása”. Több a kínai alapgondolkodással ellentétes nézetet vallott. Hirdette, hogy a gondolatok függetlenek a személy hiteleségétıl, és a megvalósítottságuktól. Hitt a racionális érvelésben, és annak elsıbbségében a kijelentésekkel szemben. Az érvelést szerinte hármas próbának kellett alávetni: 1. Megfelel-e a régi bölcsek gyakorlatának? 2. Tapasztalatilag bizonyítható-e? 3. Ha alkalmazzák, egyértelmően hasznos-e az embereknek? Legfontosabbnak a harmadik ismérvet tekintette. Ez alapján pacifista, vagy csak defenzív háborút elfogadó volt. Tagadta a rítusok, a zene fontosságát, mindenféle pompát. Szerinte az uralkodónak a közösség rendjét, anyagi jólétét kellett szolgálnia. A morál ezek szüleménye. Nem ismerte el a belsı erkölcsi állapotot, vagy fejlıdést, helyette egyfajta parancs-etikát hirdetett. Melyet azért kell betartani, mert a hatása hasznos a közösségnek. Hitte, hogy mindenkit egyenlıen kell szeretni, ellentétben Konfuciusz fokozatos szeretetével. „Hıse” a bölcs – xian (Hszian) aki járatos az érvelésben, megszabadult érzelmeitıl, és egyfajta intellektuális harcos, aki megvalósítja pozitív célú akaratát. Vallási kérdésekben a népi vallásosság jellegzetességeit tükrözi: Tiszteljük a szellemeket, mert akkor segítenek.
Iskolája Követıinek az alap 10 doktrínát kellett vallaniuk dogmatikus merevséggel. Halála után három ágra szakadt az iskolája 1. Puristák – dogmatikus követık 2. Ellenállók – reform szárny 3. Konformisták – a szigorú elvek követése helyet a mindenkori hatalom megtérítése volt a céljuk.
Mozi (Mocü)felépítése Tanítványai állították össze a Han (Han) (-206 - 220) kor elıtt. Logikus felépítéső. Eredetileg 71 fejezet hoszú, de ebbıl 18 elveszett. Hat nagyobb egységre bomlik. Ezek: 1. Vegyes esszék, dialógusok, 2. Központi részek, a 10 alapvetı doktrína kifejtése, 3. A konfuciánusok elítélése, 4. Dialektikus fejezetek, 5. Modi (Moti) és tanítványai közötti párbeszédek, 6.Harcászati elvek a defenzív hadviselésrıl
7
Laozi (Laocü) és a Daodejing (Taotetying) Laozi (Laocü) A hagyomány szerint Chu (Cshu) államban született, és Zhou (Csou) udvarban volt az archívum könyvtárosa. Állítólag Konfuciusz tıle kért tanácsokat a szertartások tekintetében. A Zhou (Csou) ház hanyatlását látva bivalyháton nyugatra távozott, de a határır Yin Xi ( Jin Hszi) kérésére leírta gondolatait.
Daodejing (taotetying) Rímes formában íródott, jelenleg 81 fejezetbıl álló mő. Két részre tagolódik. 1-37-ig Dao (tao) könyve mely „metafizikai” kérdésekkel foglalkozik, 38-81-ig De (te) könyve, mely az alkalmazhatóságot írja le. Késıbbiekben körülbelül 700 kommentár íródott hozzá. Legfontosabb fogalmak: Qi (Tyhi) 1. Eredetileg a melegített áldozati ételek gıze. 2. Ködösség, homályosság. 3. Láthatatlan erı mely az érzelmi reakciókért felelıs. 3. Han (Han) (-206 – 220) dinasztiától kezdve az anyag, amibıl az univerzum létrejött. De (te) 1. Erény. 2. A politikai vezetı morális karizmája, mely képesé teszi, hogy erıszak nélkül uralkodjon. 3. Személyes erkölcsi kiválóság. 4. Késıbbiekben jellemzı tulajdonság illetve annak az ereje. Pu (Phu) Faragatlan fa. Még nem civilizált, nem emberivé tett égi egyszerőség jelképe. Yin (jin) 1. Gyengeség, lágyság. A Dao (tao) jellemzıje Hundun (Huntun) Káosz. Nem definiált tiszta potencialitás, mely nem felfordulás. Konfuciánus erények Az ısi állapotból történt kimozdulás. Wu (vu) Nemlét. Mindennek, a létnek forrása. Wuwei (vuvei) Nem-cselekvés, ami nem passzivitás, csak a Dao (tao) munkájába bele nem avatkozás. Nép A mő nagy hangsúlyt fektet a kormányzásra, a nép viselkedésére. Xuan (Hszüan) Rejtett, titokzatos. A Dao (tao) egyik tulajdonsága. Ziran (Cüzsan) Spontaneitás, természetesség. Az ember eredeti természete, és a Dao (tao) tulajdonsága. Dao (tao) A mindent teremtı, és egyesítı princípium, mely örök, spontán, megnevezhetetlen, titokzatos és elpusztíthatatlan. Üresség A Dao (tao) egyik jellegzetesége. Víz A Dao (tao) és a yin (jin) szimbóluma.
8
Mengzi (Mengcü) Mengzi (Mengcü) eredeti neve Meng Ke (Meng Khe) (-391 - -308) Zou (Cou) állam szülötte. Konfucius unokájának tanítványaitól tanult, majd saját iskolát alapított. Qiben (Tyhi) majd Song (Szong), Wei (vei), Teng (Theng) államokban vendégeskedett. Mőve a Mengzi (Mengcü), mely eredetileg 7 belsı, és 4 külsı fejezetbıl állt, de késıbb a külsı 4 fejezetet eltávolították, mint nem autentikus szöveget. Legfontosabb fejezete a 6, mely az ember veleszületett jóságát tárgyalja.
Alapvetı tanítások Konfuciánus alapokon áll. Állandóan kritizálja Modi (Moti) és Yang Zhu (Jang Csu) nézeteit, ugyanakkor sok mindent át is vesz tılük. Vallja az emberi természet alapvetı jóságát. A rossz csak a külsı körülmények, és az erények elhanyagolásának terméke. A jóságot az Ég helyezte az ember szívébe. Nagy ember, aki megırizte „gyermeki szívét” azaz eredendı jóságát. A Legfıbb négy erény a következı: 1. Ren (Zsön) – emberség. Csírája a együttérzés. 2. Yi (Ji) – igazságosság. Csírája a szégyenérzet. 3. Li (Li) – szertartásosság. Csírája a szerénység és lemondás képessége. 4. Zhi (csö) – bölcsesség. Csírája a jó és rossz megkülönböztetésének képessége. Ezek az erények nincsenek meg aktuálisan mindenkiben, de a csírája mindenkiben adott. Az erények elsajátításának legjobb színtere a család. Amit ott megtanul az egyén, azt kell késıbb a társadalomban alkalmaznia. Az erény nem külsı viselkedési mód, hanem egy belsı attitőd. A tanítás, és jó kormányzás feladata, hogy elıhozza, tökéletesítse az emberekben ezen erényeket. Pacifista ı is, és hisz abban, hogy az uralkodóházat, az Ég választotta ki, hogy növeljék az erényt. Ha nem ezt teszik, akkor nem is méltók az uralkodásra. Ennek jele a lázongás, forradalom. Ilyenkor joggal ölhetı meg a hitelét vesztett uralkodó, mert már nem az Ég parancsát követi.
Követık Tanításait alapvetıen a Tang (Thang) (618 - 907) dinasztia alatt kezdték elıtérbe helyezni, és csak a Song (Szong) (960 - 1279) kori neokonfucianistáktól fogadták el ortodox konfuciánus nézetnek.
9
Zhuangzi (Csuangcü) Zhuangzi (Csuangcü) nem ember, hanem a mő neve, Szerzıje a hagyomány szerint a Wei (vei) államban született Zhuang Zhou (Csuang Csou), aki a -4. század második felében élt. Állítólag jó barátja volt a logicistaként ismert Hui Shi (Hui Si), és vele vitatkozva alakítottak ki anti-racionalista filozófiáját. A tudományos kutatás megállapította, hogy a 31 fejezetes mő több szerzıtıl származik, és csak az elsı 7 származhat Zhuang Zhoutól (Csuang Csou) vagy közvetlen követıitıl.
A mő jellegzetességei, alapvetı tanítások, fogalmak Alapvetıen töredékes jellegő. Metaforákkal, hasonlatokkal, parabolákkal él. Egyedülálló nyelvi jellegzetesség az ókori Kínában. Zhuangzi (Csuangcü) szerint az igazi bölcs teljesen visszavonul a kormányzati, és evilági dolgoktól, kizárólag a spirituális „szabad kóborlásban” leli örömét, átadva magát a Dao (tao) spontaneitásának, végtelenségének. A bölcs célja a szentség elérése, de ehhez nem a tanuláson az erény mővelésén a filozófiai vitákon keresztül vezet az út. Helyettük a misztikus intuíciót ajánlja, melynek eszközei a meditatív technikák. Alapvetıen antiracionális a mő, mert Zhuangzi (Csuangcü) szerint a racionalitás a dualizmus talaján áll, és a dualizmus ellentétes a Dao (tao) egységével. Helyette a spontaneitást preferálja. Hangsúlyozza a nyelv relativitását, mivel a jelek és a jelzet dolgok kapcsolata pusztán konvenció. Ugyanakkor ezen alapelvet ismerve nem a hallgatást választja, hanem inkább a több oldalról történı, részletes körülírást. Legfontosabb fogalmak Ziran (Cüzsan) – Spontaneitás. Az ember alapvetı természete, melyet még nem homályosított el a kultúra, civilizáció. Ez a spontaneitás sokszor a mesterember munkája során alkalmazott spontán problémamegoldással illusztrált. Zhenren (Csenzsön) – igaz ember. Az eszmény aki teljesen összhangban él az úttal. Xinzhai (Hszincsai) – A szív böjtje, és a tükör. Az igaz emberré váláshoz vezetı legmegfelelıbb út, és az igaz ember, aki már nem nyel el semmit, csak tükrözi a világot. Zouwang (Couvang) – Ülve feledés. A szív böjtjének konkrét módszere. Egyfajta meditáció légzéstechnikák, és testtartások segítségével. Álom – Ébrenlét, Élet –Halál. Ezen dualitások meghaladásának fontossága. Konfuciusz alakja – Szerepe nem egyértelmő. Hol dicséri, és igaz bölcsnek tartja, hol gúnyolja.
Követık Zhuangzi (Csuangzü) nagy hatást gyakorolt a Han (-206 - 220) kortól, és alapvetı befolyással bírt a késıbbi taoista szektákra, a tájképfestészetre, és a chan-buddhizmusra (cshan).
10
Zou Yan (Cou Jan) és a természetfilozófia A Hadakozó fejedelemségek korában (-403 - -221) a filozófusokon kívül egyéb szellemi foglalkozást őzı személyek is léteztek. Ezek jósok, orvosok, zenészek, naptárkészítık, asztrológusok voltak legtöbbször. Náluk is erıs írásbeli hagyomány érvényesül akár csak a filozófusoknál, de érdeklıdésük homlokterében nem az állam vezetése, a család, és a közösség állt, ezért róluk a filozófusok sem szólnak. Kevés mővük maradt fent máig, bár a kommentárjaik, hivatkozások ismertek.
Zou Yan (Cou Jan) (-305 - -240) Qi (Tyhi) államban a Jixia (Tyihszia) akadémián dolgozott. A korabeli filozófusok nem foglalkoztak vele mőveikben. Annyiban különbözött a többi specialistától, hogy konkrét „mővészetén” túlmutató elméletet próbált alkotni. Vezérelve a yin-yang (jin-jang) és az öt elemrıl szóló elméletek.
Fıbb fogalmak a természetfilozófiában Korrelatív kozmológia - Analógiákra épülı kozmológia. Csak a -1 századra vált hivatalossá, de már elıtte befolyásolta a kínai gondolkodást. Qi (Tyhi) - Az univerzum általános összetevıje. Minden létezı ennek összesőrősödése, és a halál ennek szétszóródása. Ennek két típusú megnyilvánulása a yin-yang (jin-jang). Yin-Yang (Jin-Jang) – A világ minden entitásában ezen két aspektus kiegyenlíti egymást. Ha nem , akkor a harmónia borul, és nagyarányú katasztrófa jön el. A két aspektus folyamatos dinamikus kölcsönhatásban van egymással, melynek mindenkor a harmónia az alapja. Ezt a dualitást leképezték a világba : yin - yang = Ég – Föld, Tavasz – İsz, Nappal – Éjszaka, nagy államok – kis államok, cselekvés – cselekvés nélküliség, apa – gyerek, katona – munkás, beszéd – hallgatás, stb… Öt elem wuxing (vuhszing) – Öt alapvetı erı, melyek a világot mozgásban tartják. Nem statikusak! Valójában csak a Han (-206 - 220) korra szisztemizálják az öt elem rendszert. Leginkább mőködésében az egymás létrehozásának elpusztításának sorrendjében figyelhetı meg az öt elem. Létrehozási sorrend: fa -> tőz -> föld -> fém -> víz -> fa -> … Pusztítási sorrend: víz -> tőz -> fém -> fa -> föld -> víz -> …
11
Xunzi (Hszüncü) Xunzi (Hszüncü) (-335 - -238) Qi (Tyhi) államban élt és a Jixia (Tyihszia) akadémiának volt a tagja. Ismerte kora nagy filozófusainak tanításait. Hozzájuk viszonyulva, velük vitatkozva alakította ki álláspontját. Konfuciusz hívének mondta magát, de sokat vett át Modi és Menciuszt tanaiból is, bár velük folyamatosan vitázott. Mőve jól megformált, racionálisan felépített, tematikusan rendezett esszégyőjtemény.
Fıbb tanítások Menciusszal szemben hirdette, hogy az ember eredendıen rossz. Jó rítusokkal, a zene a törvény alkalmazásával, és belsı öntökéletesítéssel elıtérbe kerülhet a mesterséges „jó” én. Bárkibıl lehet szent ember. Az ember alapvetıen nem azért rossz, mert pusztán alacsonyrendő, egoista vágyait akarja kielégíteni, hanem mert ezek ráadásul zavarosak is. Az emberi rosszaság onnan is látható, hogy az ember jó akar lenni! Ugyanakkor szemben a legistákkal, nem hitt a törvények kizárólagosságában. Szerinte a rítusok legalább olyan fontosak a jobbá váláshoz. Társadalom elmélete szerint az emberi társadalom hierarchiája az égi rend meghosszabbítása, de sokat foglalkozik a hatalom praktikus oldalaival is, mint a reformok szükségessége. Az igazságot Zhuangzihöz (Csuangcü) hasonlóan antiracionalista módon tartja elérhetınek.
Legfontosabb tanítványok Li Si (Li Szi) aki késıbbi tantásaitval nem értett egyet. Han Feizi (Han Feicü)
12
Hui Shi (Hui Si) Gongsun Longzi (Kongsun Longcü) A nyugaton logicista iskola képviselıi. Kínában „nevek iskolája”, vagy vitatkozók iskolájaként ismerték. A kínai közgondolkodásban sosem nyertek teret, minden ókori iskolának lesújtó volt a véleménye róluk.
Hui Shi (Hui Si) Fiatal korában Zhuangci (Csuangcü) jó barátja, majd a Wei (vei) állam fıminisztere lett. Paradox mondásai Zhuangzi (Csuangcü) írásában maradtak fent, ahol a megkülönböztetések hiábavalóságát és a teljes relativizmust hirdeti.
Gongsun Longzi (Kongsun Longcü) Intellektuális szórakoztató volt. 6 fejezetes mőve maradt fent, mely késı motista alapokon nyugszik.
13
Han Feizi (Han Feicü) és a legizmus Han Feizi (Han Feicü) (-280 - -233) A Han (Han) állam királyi családjának leszármazottja. Li Sivel (Li Szi) Xunzi (Hszüncü) tanítványai voltak. Mikor Qin (Tyhin) elfoglalással fenyegette Han (Han) államot Han Feizit (Han Feicü) küldték követségbe. Nem járt sikerrel, börtönbe vetették, ahol öngyilkos lett. Munkája egyesítı jellegő, melynek lényege, hogy az abszolút rend csak a törvény, a megfelelı politikai eszközök, és a mindenki által elismert autoriter hatalom együttállásakor valósulhat meg. Az államtól, törvényektıl független írásokat veszélyesnek tartotta az államhatalomra. Az uralkodó feladata büntetés, és jutalom eszközével maga körül titokzatosságot és félelmet keltei, így vezetheti az országot. Nincs szükség „bölcs uralkodóra, mivel neki „csak” hagynia kell a törvényeket, a bürokráciát személytelenül mőködni – taoizmus átértelmezés.
Legizmus fı elvei, képviselıi Neve a latin Lex törvény szóból ered. Szélsıségesen szembefordul a konfuciánus, motista, taoista elvekkel. Elveti a rítusokra, a szokásokra alapuló államhatalmat. Ehelyett egy centralizál, objektív mérce alapján mőködı végtelenül pragmatikus modellt hirdet. A legizmus eleinte a hatalomban közvetlenül résztvevık praxisából alakult ki, majd késıbb általánosították. A Qin (Tyhin) dinasztia (-221 - -206) hivatalos ideológiája és gyakorlata lett. Három legfıbb elve: 1. Az uralkodó mindenki fölé helyezése. 2. A hatalom teljes központosítása, közvetlenül irányított adminisztratív rendszerrel. 3. Minden magántanulás, és álamtól független írás betiltása Legismertebb képviselıi Shen Buhai (Sen Puhai) Az uralkodó és a miniszterek kapcsolatával foglalkozott Shen Dao (Sen Tao) Taoista alapokon áll, de nála található meg a hatalmi pozícióból történı kormányzás elve. Shang Yang (Sang Jang) Neki volt köszönhetı a Qin (Tyhin) álam megerısödése. Új adórendszert, egységes súly és mértékrendszert vezetett be. Mővében azt fejtegeti, hogy az állam és a nép ellentétes erık, és hogyan kell az államhatalmat megvédeni a néppel szemben.
Legfontosabb fogalmak Fa (fa) objektív modell, törvény. Shi (si) hatalom, hatalmi alap. Xingming (Hszingming) Feladtok, és a tettek összevetése.
14
Dong Zhongshu (Tong Csungsu) Dong Zhongshu (Tong Csungsu) (-179 - -104) A Han (Han) Jing (Tying) és Wu (Vu) császárok alatt volt akadémikus. Három beadványt adott be a császárnak az Ég és az ember kapcsolatáról. Fımőve: Chunqiu fanlu (Cshuntyhiu fanlu) -„Tavaszok és İszök gyöngysora” – Melyben a Konfuciusznak tulajdonított „Tavaszok és İszök Krónikáját” kommentálja. Fontosabb témái a mőben: nevek kijavítása, egyes államok pusztulásának oka, bölcs szerepe, elıjelek jelentése. Tanításait elsısorban a yin-yang (jin-jang) iskola, Zou Yan (Zou Jan) és a konfuciánus iskolákra alapozta, de a többi iskola elveit is igyekezett összhangba hozni sajátjaival.
Legfontosabb tanítások Kidolgozta a Három Kötelék elvét „uralkodó-alattvaló”, „apa-gyermek”, „férj-feleség”. Az univerzum tíz legfontosabb összetevıje: 1. Ég 2. Föld 3. Ember 4. Yin 5. Yang 6. Fa 7. Fém 8. Föld - az öt elem 9. Tőz 10. Víz Yangot (jang) magasabbra emelte, mint yint (jin) (Három Kötelék elve miatt.) Az ember belsı összetevıi: 1. xing (hszing) – természet – yang (jang) típusú! 2. qing (tyhing) – indulatok, érzelmek - yin (jin) típusú A 3 alapvetı erény: 1. ren (zsön)- emberség 2. yi (ji) - igazságosság 3. zhi (csi)- bölcsesség
Államelmélet, történelemfelfogás A császár felelıs a földi világ rendjéért, de az Ég akarata szerint kell eljárnia. Ha nem így tesz, akkor katasztrófák jönnek, majd az ég megvonhatja bizalmát a császártól, és új császár, vagy dinasztia követi. A történelmet három periódus (fekete, fehér, vörös) ciklikus váltakozásának látta.
15
Wang Chong (Vang Cshong) és a Lunheng (Lunheng) Wang Chong (Vang Cshong) (27 - 100) Állami posztot nem töltött be, csak igen rövid ideig. Fıleg „tudósként” mőködött.
Lunheng (Lunheng) Wang Chong (Vang Cshong) fımőve 70-80 között keletkezett. Összefoglaló jellegő. Irodalom, filozófia, történelem, természettudományok, kérdéseivel foglalkozik. 85 fejezet hosszú, melybıl az utolsó Wang Chong (Vang Cshong) életérıl szól, és utólag főzték hozzá.
Legfontosabb tanítások Valótlanság győlölete – Le akarta választani a fikciót a tényekrıl bármi áron. Eredetiség kontra hagyomány – Az eredetiséget helyezi elıtérbe a hagyománnyal szemben. A múlt nagy mestereit nem tartja többre, magánál, vagy a jelen tudósainál. Az elmúlt dinasztiák nem többek, mint a Han (Han) csak mások. Kritikai érzék, racionalizmus – Minden állítást meg kell vizsgálni, hogy hiteles, és racionálisan magyarázható-e. Enciklopédizmus – Elutasítja a specializálódást, mert azzal a kritikai attitőd is csökken. Különlegesség, abnormalitás elutasítása – Célja a rendkívüli visszavezetése a normálisba, a hétköznapiba. Fatalizmus, pesszimizmus – Mivel a világ olyan szabályoknak engedelmeskedik, melyek alól nincs kivétel, így szükségszerően fatális. Az ember nem kitüntetett lény a lények sokaságában, így a természet nem reagálhat rá, ezért a természeti katasztrófáknak nincs közük az emberek, uralkodó viselkedéséhez. Emberi természet – Az ember jó is rossz is. Igaza van Menciusznak, és Xunzinek (Hszungzü) is, csak más más embertípusról beszéltek.
16
Vallásos taoizmus, szekták
Sárga turbánosok mozgalma 184-ben felkelést robbantottak ki az általuk dekadensnek tartott Han dinasztia ellen, mivel hitték, hogy a Hatalmas Béke az aranykor jön el utána.
Mennyei mesterek szektája A második században Sichuanban (Sicsüan) alakult ki a Mennyei Mesterek szektája nagyban támaszkodva a helyi nem kínai lakosságra. Önálló teokratikus államot vezettek, és mindmáig a vallásos taoizmus megalapítóinak tartják ıket. A szekta alapítója Zhang Ling (Csang Ling). Öt Mérı Rizs szektájának is nevezték, mert a tagoktól hozzájárulásként rizst kért. A negyedik vezetı a tagokat Kína különbözı részeire költöztette szét, de a modern idıkig fennmaradt a szekta. Kou Quanzhi (Kkou Tyhuanzü) az Északi Wen (Ven) dinasztia (424 - 448) alatt udvari, elit vallássá tette az eredetileg népi vallásos irányzatot.
Legfelsıbb Tisztaság Shangqing (Sangtyhing) szekta A Nyugati Jin (Tyin) (265 - 316) dinasztia után a délre kerülı arisztokrata családok közül a Xu (Hszu) család játszotta a legfontosabb szerepet a szekta kialakulásában. A szövegek kifejezetten a Xu (Hszu) családnak nyilatkoztattak ki, de népszerőek lettek az arisztokrácia körében. Tao Honjung (Thao Hontyung) aki a szekta 9. pátriárkája volt, próbálta összegyőjteni a szövegeket. 6-10. század között ez az iskola volt a legbefolyásosabb taoista szekta. Eredete
Három hagyomány szintézise 1. Mennyei Mesterek szektája 2. Han-kori mágusok halhatatlanság keresı metódusai, a testben található istenek koncepciója 3. Déli sámánisztikus, illetve élethosszító, alkimista technikák Legfontosabb tanítások
Test istenei – A testünkben rengeteg isten lakozik. Megváltás és halhatatlanság – Az egyén célja, hogy rádöbbenjen kozmikus mivoltára, és eggyé váljon az univerzummal. Az újjászületés, egyfajta megváltás és cél, mert magasabb létformába lehet kerülni általa. Panteon – A régi természeti istenek eltőntek. 74 égi istenség került a középpontba. Praxis – Nem közösségi. Egyéni meditatív gyakorlatok. Extatikus utazás – Sámánista hagyomány továbbélése.
17
Buddhista iskolák, kezdetek Buddhizmus kezdete Kínában Az 1-2. században a buddhizmust elıször mint az élet meghosszabbításának technikáját értelmezték. Az elsı fordítók taoista terminológia szerint fordították a buddhista szövegeket. A 3. században a fordítás központja Luoyang (Luojang) volt, ahol elsısorban belsı-ázsiai buddhisták dolgoztak. Legfontosabb fordítók: An Shigao (An Sigao), An Xuan (An Hszuan), és Lókaséma voltak. Han (Han) dinasztia (-206 - 220) bukása után megszaporodtak a fordítások. A 4. század végére több mint 1300 iratot fordítottak le. Kumáradzsíva és Huiyuan (Huiyüan) alapozta meg az önálló kínai buddhista hagyományt. Wu (Vu) császár (502 - 549) maga is világi buddhista hívı lett, és aktívan támogatta a buddhizmus terjedését.
Legfontosabb személyek Zhi Dun (Csi Tun) (314 - 366) Arisztokrata származású szerzetes, a felsıbb körökben segített elfogadtatni az új hitet. Xi Chao (Hszi Cshao) (336 - 377) mőve a „Törvény tiszteletének alapja” – arisztokraták számára a legfıbb elvek. Dao’an (Tao’an) (312 - 385) Nagy terjesztı volt 400 fıs tanítványi körrel. Huijuan (Huityüan) (334 -416) A kínai Tiszta Föld szekta alapítója. Sengzhao (Sengcsao) (374 - 414) Kumáradzsiva tanítványa. Daosheng (Taoseng) (360 - 434) Kumáradzsiva tanítványa, gyakran a chan-buddhizmus elıfutárának tartják. A buddhizmus virágkora Kínában a Sui (Szui) (581 - 618) és a Tang (Thang) (618-907) dinasztia korára esik.
Nem kínai eredető buddhista irányzatok 1. Három értekezés iskolája – madjamaka kínai változata alapítója Sengzhao (Sengcsao) (374 - 414) 2. Jógacsára iskola – alapította Xuanzang (Hszüancang) 645-ben 3. Abhidarma-kósa iskola – alapította Paramártha 565-ben 4. Fegyelem iskolája – vinaja szövegeken alapul Daoxuan (Taohszüan) alapította. 5. Tantrikus buddhizmus
18
Kínai buddhista iskolák Kialakulásuk oka Rengeteg lefordított buddhista szent szöveg de rendszertelenül. A Kínai iskolák ezen szövegek rendszerezésére, illetve az ezek meghaladására jöttek létre.
Huayan (Hüajan) buddhizmus A buddhizmus legteoretikusabb, legfilozofikusabb ága. Texturális alapja az Avatamszakaszútra (Virágfüzér-szútra), mely tipikus mahájána mő. Ez alapján hierarchizálja a tanításokat és a szövegeket. Tanítása
A világ egyetlen és egységes víziója – „Indra hálója” Története
A hagyomány Dushunt (Tusun) (557 - 640) tartja az elsı pátriárkának. Zhiyan (Csüjan) (602-668) a második. Neki tanítványa Uisang koreai szerzetes, aki ott is meghonosítja a tant és Fazang (Facang) (643 - 712) a harmadik pátriárka. Zongmi (Congmi) az 5. pátriárka, aki buddhizmust, konfucianizmust, taoizmust hierarchikus rendszerbe szervezi. 9. századtól Kínában az ág megszőnt…
Tiantai (Thianthai) buddhizmus Kínai Mahájána irányzat. Texturális alapja a Lótusz-szútra és a Maháparinirvána-szútra. Tanítása
A Lótusz-szútra speciális olvasásán alapul a tanítás. Öt Periódus és Nyolc Tanítás – A buddhizmus teljes rendszerezése, az alapján, hogy Buddha különbözı embereknek különbözı periódusokban tanított. Magába olvasztja a Huayan (Hüajan) buddhizmust is. Története
A hagyomány Huiwent (Huiven) (550 - 577) tartja az elsı és Huisit (Huszi) (514 - 577) a második pátriárkának.. Zhiyi (Csiji) (538 - 597) az iskola valódi alapítója, aki kolostort hozott létre a Tientai hegyen. A Tang (618 - 907) dinasztia alatt háttérbe szorult…
19
Tiszta föld buddhizmus Amitába kultusza köré épül. Amitábához imádkoznak a hívek, hogy a Tiszta Földön szülessenek újjá. Nem szöveg alapú irányzat. Csupán hitet, és némi gyakorlást vár el a híveitıl. Története
Amitába kultusza a 2. században lett ismert Kínában. Alapítója Huijuan (Huityüan) (334 416)
Chan-buddhizmus Írásos hagyományt elvetı, túlhaladó iskola. Tanítása
Anti racionalista, nem szóbeli és írásbeli hagyományvonalat képviselı iskola. Módszere a világra történı rámutatás. Praxisában kiemelkedı szerepet kap a meditáció Története
A hagyomány szerint alapítója Bódhidarma (480 - 557) aki a Shaolin gongfu (Saolin kongfu) hagyományos alapítója is. A második pátriárka Huike (Huikhe) a harmadik Sengcan (Szengchan) Északi és déli iskolák – Az északiak a fokozatos a déliek a hirtelen megvilágosodás hívei voltak. A déli kerekedett felül. Huineng (Huineng) a déli 6. pátriárka híres a négysorosa és szútrája. 845-ös üldözés után a chan lett a meghatározó kínai buddhista irány. Linji (Lintyi) iskolájában jelenik meg a koan mőfaja.
20
Emberség – ren Nemes ember – junzi Kis ember – xiaoren Igaz ember – zhenren Igazság(osság) – yi Rítus – li Bölcsesség – zhi Zene – yue Ég – Tian Kölcsönösség – shu Szülıtisztelet – xiao Lojalitás – zhong Bölcs – xian Alapelv – dao Erény, karizma – de Láthatatlan erı – qi Faragatlan fa – pu Lágyság – yin Káosz – hundun Nemlét – wu Nem-cselekvés - wuwei Spontaneitás – ziran Szív bıjtje – xinzhai Ülve feledés – zouwang Yin-Yang Öt elem – wuxing Objektív modell – fa Hatalom – shi Feladatok, tettek összevet. – xingming Emberi természet – xing Indulatok, érzelmek – qing
X X X
X
Wnag Chong
Dong Zhongshu
Han Fenzi
Zou Yan
Hui Shi
Zhuangzi
Laozi
Xunzi
Mengzi
Modi
Konfuciusz
Kifejezések és mesterek
X
X X X
X X X
X X X X X
X X X X
X X X
X X X X X X X X X X X X
X
X X X X X X X
21
Mesterek egymás között Ebben a táblázatban a mesterek viszonya látható. Elızmény akit mesterének tartott (+), vagy vitatkozott vele (-/+), Tanítvány a név szerint ismer közvetlen tanítvány, vagy követı. Elızmény Xia, Shang-Yin, Zhou hagyomány
Mester Konfuciusz (-551 - -479)
Tanítvány Yan Hui, Zilu, Mengzi, Xunzi
„Hagyomány és rítus”
Konfuciusz (-)
Modi (-475- -395)
Fımőve Lunyu, (Tavaszok és ıszök krónikája, Yijing, Dalok, Írások, Szertartások, Zene könyve) Mozi
„Rítus, hagyomány helyett pragmatizmus, pacifizmus”
Konfuciusz (+) Modi (-/+) Yang Zhu (-/+) Konfuciusz (+) Modi (-/+) Mengzi (-/+)
Mengzi
Mengzi (-391 - -308) „Minden ember jó”
Xunzi (-335 - -238) „Minden ember rossz”
Laozi (-5 század)
Li Si, Han Feizi Daodejing
„tao”
Laozi (+) Hui Shi (-/+)
Zhuangzi (-4 század második fele)
Zhuangzi
„Spontán tao”
Zhuangzi (-/+)
Hui Shi (-4 század második fele) „Logicizmus”
Zou Yan (-305 - -240) „jin-jang és az öt elem”
Xunzi (-/+) Shen Buhai, Shen Dao, Shang Yang Konfuciusz (+) Zou Yan (+) Minden elızı (+) Konfuciusz (-) Han Feizi (-) Mengzi (-)
Han Feizi (-280 - -233) „Legizmus”
Dong Zhongshu (-179 - -104)
Tavaszok és İszök gyöngysora
„Három kötelék, 10 elem”
Wang Chong (27 - 100)
Lunheng
„Racionalizmus”
22
