Kína és a túlhevülés kockázatai Nagy Márton Miskolc 2012. November
Tartalom
1. A kínai gazdaság szerkezete – nagyvonalakban 2. Felmerülő kockázatok és kezelésük
Az előadás megállapításai az előadó véleményét tükrözik és nem feltétlenül azonosak az MNB hivatalos álláspontjával.
1. A kínai gazdaság szerkezete - nagyvonalakban 2. Felmerülő kockázatok és kezelésük
Az előadás megállapításai az előadó véleményét tükrözik és nem feltétlenül azonosak az MNB hivatalos álláspontjával.
Kína alacsony fejlettségű – felzárkózó – ország… Egy főre jutó GDP alakulása vásárlóerő paritáson 50 000
dollár
dollár
50 000
45 000
45 000
40 000
40 000
35 000
35 000
30 000
30 000
25 000
25 000
20 000
20 000
15 000
15 000
10 000
10 000
5 000
5 000
0
0 1980
1985
1990
1995 Kína
USA
2000
2005
2010
Japán
Forrás: Világbank.
4
…dinamikus gazdasági növekedéssel A kínai GDP komponensei és éves változása 4 000
milliárd dollár
%
16
3 500
14
3 000
12
2 500
10
2 000
8
1 500
6
1 000
4
500
2
0
0 2000
2001
Végső fogyasztás
2002
2003
2004
Bruttó felhalmozás
2005
2006
2007
Nettó export
2008
2009
2010
2011
GDP változása, év/év (jobb skála)
Forrás: Világbank.
5
A gazdaság szerkezete gyorsan változik… A GDP ágazatok szerinti megoszlása 100
GDP százalékában
90 80 70 60
50 40 30 20 10
1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
0
Mezőgazdaság
Ipar
Szolgáltatások
Forrás: Világbank.
6
…amely a nagyfokú urbanizáció tükrében nem meglepő A városokban élők aránya a teljes népességen belül 60
%
50
40
30
20
10
0 1960
1970
1980
1990
2000
2010
Városi népesség aránya
Forrás: Világbank.
7
A városokba vándorló munkaerőre szükség van a beruházások magas szintje miatt Beruházások aránya Kína GDP-jében 60
GDP százalékában
GDP százalékában
60
50
50
40
40
30
30
20
20
10
10
0
0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Beruházások
Forrás: IMF WEO.
8
A beruházások GDP-n belüli aránya nemzetközi összehasonlításban is rendkívül magasnak számít Beruházások aránya a GDP-n belül nemzetközi összehasonlításban 60
GDP százalékában
GDP százalékában
60
Egyesült Kir.
Egyesült Áll.
Németo.
Olaszo.
0
Japán
0 Brazília
10
Franciao.
10
Spanyolo.
20
Kanada
20
Töröko.
30
Mexikó
30
Korea
40
Indonézia
40
India
50
Kína
50
Forrás: IMF WEO.
9
A megtakarítások mértéke jelentős, amely hozzájárul a folyó fizetési mérleg többletéhez Megtakarítások és a folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában 60
GDP százalékában
GDP százalékában
12
50
10
40
8
30
6
20
4
10
2
0
0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
Folyó fizetési mérleg egyenlege (jobb skála)
2008
2009
2010
2011
Megtakarítás
Forrás: IMF WEO.
10
A megtakarítások magas szintje elsősorban intézményi okokkal magyarázható A megtakarítási hajlandóság lehetséges okai: 1. Jövedelembizonytalanság 2. Nyugdíjrendszer hiányosságai, öngondoskodás fontossága 3. Kulturális okok
(Lásd még: globális egyensúlytalanságok a fizetési mérlegekben – azonban ez a téma külön előadást igényelne!)
Marcos et al. (2010): Income Uncertainty and Household Savings in China. IMF Working Paper, No. 10/289.
11
A hitel- és betéti kamatlábakat az állam mesterségesen alacsonyan tartja (financial repression)… A diszkontráta, a hitelkamatláb és a betéti kamatláb alakulása Kínában 14
%
%
14
Hitelkamatláb
Betéti kamatláb
2012
2011
2010
2009
2008
0
2007
0
2006
2
2005
2
2004
4
2003
4
2002
6
2001
6
2000
8
1999
8
1998
10
1997
10
1996
12
1995
12
Diszkontráta
Forrás: IMF IFS.
Megjegyzés: a hatóságok a bankok által alkalmazott betéti és hitelkamatlábakat adminisztratív módon határozzák meg. 2012 nyara óta kisebb liberalizáció látható: a bankok a benchmark betéti kamatlábtól maximum 10 százalékkal eltérhetnek (pozitív irányba), míg a hitelkamattól maximum 30 százalékkal (az eddigi 10 százalék helyett, negatív irányba).
12
…amely alacsony reálkamatlábat jelent a gazdasági szereplők számára A fogyasztói árak éves alakulása és a reálkamatláb változása 20
%
20
Infláció, fogyasztói árak (év/év)
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
-5 2003
-5 2002
0
2001
0
2000
5
1999
5
1998
10
1997
10
1996
15
1995
15
Reál kamatláb
Forrás: IMF IFS.
13
Az alacsony reálkamatláb strukturális következményekkel jár -
Az alacsony hitelkamatok miatt a beruházások nagyobb hányada tűnik jövedelmezőnek
-
Ez hozzájárul a beruházások GDP-n belüli magas részarányához
-
Az alacsony betéti kamatok vonzóvá teszik az egyéb befektetési lehetőségeket – azonban ezek szűkössége miatt a megtakarítások hajlamosak egy-egy részpiacot felfűteni (ld. ingatlanpiac később)
14
A jegybank az export támogatása érdekében aktívan befolyásolja az árfolyamot… A jüan/dollár árfolyam alakulása 1995 és 2012 között 9,0
jüan/dollár
8,5
8,0 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 4,5
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
4,0
Árfolyam (jüan/dollár)
Forrás: IMF IFS.
15
…amelynek egyik következménye a devizatartalékok halmozódása A kínai devizatartalék nagysága milliárd dollárban és a GDP százalékában 3500
GDP százalékában
milliárd dollár
3000
60
50
2500 40 2000 30 1500 20 1000 10
500
Hivatalos tartalékok
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
0
1995
0
Tartalékok/GDP (jobb skála)
Forrás: Világbank.
16
Mindez az infláció elkerülése érdekében sterilizációs kényszerrel jár A jegybank külföldi valutát vásárol hazai valutáért
Pénzmennyiség nő – inflációs nyomás
Bankrendszer tartalékrátájának növelése – multiplikátor csökken
Nyílt piaci műveletek – monetáris bázis csökken
Pénzmennyiség csökken
17
Összegezve az eddigieket
-
Kína exportorientált felzárkózó ország,
-
A GDP-n belül nagy szerepe van a beruházásoknak,
-
A gazdaság irányításában rendkívüli jelentősége van az államnak és a bürokratikus koordinációnak (tőkekorlátozások, hitelkoncessziók stb.)
Forrás: IMF IFS.
18
1. A kínai gazdaság szerkezete - nagyvonalakban 2. Felmerülő kockázatok és kezelésük
Az előadás megállapításai az előadó véleményét tükrözik és nem feltétlenül azonosak az MNB hivatalos álláspontjával.
A 2007-2009-es válság Kínát a külső kereslet és így az export visszaesésén keresztül érintette A kínai export nagysága és éves változása 1 800
milliárd dollár
%
30
1 600
25
1 400
20
1 200
15
1 000
10
800
5
600
0
400
-5
200
-10
0
-15 2001
2002
2003
2004
2005
Áruk és szolgáltatások exportja
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Export változása, év/év (jobb skála)
Forrás: Világbank.
20
2012.júl.
2012.jan.
2011.júl.
2011.jan.
2010.júl.
2010.jan.
2009.júl.
2009.jan.
2008.júl.
2008.jan.
2007.júl.
2007.jan.
2006.júl.
2006.jan.
2005.júl.
2005.jan.
2004.júl.
2004.jan.
2003.júl.
2003.jan.
A válság hatására bekövetkező finanszírozási feszültségek átmenetinek bizonyultak A kínai CDS-felár változása
700
600
500
400
300
200
100
0
CDS-felár
Forrás: Thomson Reuters.
21
A subprime válság nem rendítette meg a bankok jövedelmezőségét sem Kereskedelmi banki jövedelemmutatók és a nem-teljesítő hitelek aránya 25
%
%
2,5
20
2
15
1,5
10
1 6,1
5
0,5 2,4
1,6
1,1
1
2010
2011
0
0 2007
2008
2009 NPL ráta
ROE
ROA (jobb skála)
Forrás: IMF Country Report, No. 12/195.
22
A központi kormányzat gyorsan reagált állami költekezéssel… A központi kormányzat strukturális egyenlege 1,5
potenciális GDP százalékában
potenciális GDP százalékában 1,5
1
1
0,5
0,5
0
0
-0,5
-0,5
-1
-1
-1,5
-1,5
-2
-2
-2,5
-2,5
-3
-3 2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Központi kormányzat strukturális egyenlege
Forrás: Világbank.
23
…és monetáris enyhítéssel A hitel/GDP arány, pénz és kvázi pénz mennyiségének alakulása 160
%
GDP százalékában
40
140
35
120
30
100
25
80
20
60
15
40
10 2000
2001
2002
2003
2004
Bankszektor hazai hitelállománya
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Pénz és kvázi pénz növekedési ütem, év/év (jobb skála)
Forrás: Világbank.
24
A hatóságok megemelték a bankrendszer hitelezési kvótáit, így jelentős mennyiségű hitel áramlott a gazdaságba Hitelnövekedés 2009 és 2011 között, nemzetközi összehasonlításban 60
%
50 40 30 20 10 0
2009
2010
Kína
Libanon
Brazília
Malájzia
Thaiföld
Töröko.
India
Chile
Oroszo.
Lengyelo.
Nigéria
Kolumbia
Korea
Indonézia
Peru
Dél-Afrika
Venezuela
Horváto.
Fülöp-szig.
Kazakhsztán
Mexikó
Románia
Ukrajna
Egyiptom
Magyaro.
-10
2011
Forrás: IMF Global Financial Stability Report, 2012 April.
25
Kína elválik a hasonló fejlettségű országoktól hitel/GDP mutató alapján Hitel/GDP értékek nemzetközi összehasonlításban, az egy főre jutó GDP függvényében 2010-ben 160
Kína 140
Hitel/GDP (%)
120 100 80
60 40 20 0 5000
5500
6000
6500
7000
7500
8000
8500
9000
9500
10000
GDP/fő (PPP dollár)
Forrás: Világbank.
26
A hitelmennyiség nagymértékű növekedése következtében a hitel/GDP arány meghaladja trendértékét Hitel/GDP arány trendtől való eltérése és gazdasági növekedés Kínában %
2 1,5
16 12
1
8
0,5
4
0
0
-0,5
-4
-1
-8
-1,5 -2 2000
-12 -16 2001
2002
2003
2004
Trendtől való eltérés
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Gazdasági növekedés, év/év (jobb skála)
Forrás: IMF Global Financial Stability Report, 2011 September, Világbank. Megjegyzés: a bal oldali függőleges tengely megmutatja, hogy a szórás hányszorosával tér el a hitel/GDP arány a trendértéktől.
27
A hitelnövekedés jelentős része az önkormányzatok beruházásait finanszírozta… Önkormányzati hitelek ágazat és lejárat szerinti megoszlása 1,3% 0,3% 7,9% 1,2% 2,8%
100% 90% 80%
4,8% 36,7%
70% 60%
9,5%
50% 40% 30%
10,6%
20% 10%
24,9% Önkormányzati építkezések Szállítás Építési terület Oktatás, technológia, egészség Mezőgazdaság Környezetvédelem Helyi pénzügyi kockázatok kezelése Ipar Energia Egyéb
0% 2011 2012 2013 2014 2015 2016 vagy később
Forrás: IMF Country Report, No. 12/195. Megjegyzés: Becslések szerint a önkormányzati szektorba kiáramlott hitelek mértéke megközelítette az 1700 milliárd dollárt. (Martin, 2012: China’s Banking System: Issues for Congress. CRS Report for Congress.)
28
…melyek megtérülése bizonytalan
•
A hitelek folyósítása a fiskális és monetáris stimulus hevében történt, egy részük nem jövedelmező hosszú távon
•
A hitelek jelentős része nem közvetlenül az önkormányzatokhoz, hanem általuk alapított „mérlegen kívüli” vállalatokhoz került, így a potenciális veszteségek nagysága nehezen átlátható
29
A hitelek felfűtötték a kínai ingatlanpiacot… Reál áremelkedés az ingatlanpiacon 2006 és 2011 között nemzetközi összehasonlításban 100
%
80
60
40
20
0
-20 Brazília Hong Kong Szingapúr SAR
Kína
India
Malájzia
Mexikó
Korea
Dél-Afrika Indonézia
Forrás: IMF Global Financial Stability Report, 2012 April.
30
…különösen a nagyvárosokban Nagyvárosi lakásárak az éves átlagjövedelemhez viszonyítva 25
20
15
10
5
Beijing
Shanghai
Shenzhen
Hong Kong
Tianjin
Tokyo
Sydney
Guangzhou
London
Chongqing
New York
Los Angeles
Toronto
Wellington
Singapore
0
Forrás: IMF Country Report, No. 12/195. Ld. még: Ahuja et al. (2010): Are House Prices Rising Too Fast in China? IMF Working Paper, No. 10/274.
31
„Soft landing” •
Történelmi tapasztalat: a nagyfokú hitelezés társulva az árak fenntarthatatlan emelkedésével stabilitási kockázatot jelent
•
Az árak éles csökkenése a fedezetek elértéktelenedéséhez vezet, amely a bankrendszer veszteségeit is növeli
•
A jegybank több eszközt is bevetett a „soft landing” érdekében: M2 növekedési ütemcél csökkentése a 2009-es 28%-ról 2010-ben 17%ra Kötelező tartalékráta emelése Hitelezési kvóták ismételt alkalmazása LTV arány szabályozása Jelzáloghitelek kamatlábának emelése a befektetési célú lakásvásárlásokra vonatkozóan Belföldi likviditás csökkentése jegybanki kötvények alkalmazásával
32
Az ingatlanárak a legtöbb városban csökkenni kezdtek 2011-ben Növekvő, változatlan és csökkenő lakásárakkal jellemezhető városok aránya 100
%
90 80 70
60 50 40 30 20
10
Növekedés
Csökkenés
2011.dec.
2011.nov.
2011.okt.
2011.szept.
2011.aug.
2011.júl.
2011.jún.
2011.máj.
2011.ápr.
2011.márc.
2011.febr.
0
Nincs változás
Forrás: IMF Global Stability Report, 2012 April.
33
Az árak csökkenése azonban változatlanul feszültséget okozhat •
Az árak lassú csökkenése is kedvezőtlen több gazdasági szereplő számára, ld. ingatlan befektetők, bankok, ingatlantulajdonosok
•
A lakásberuházások csökkenése a beruházások és ezen keresztül a GDP
csökkenéséhez is hozzájárul •
A beruházások csökkenése az input iparágak jövedelmi helyzetét is
erodálja, így ezen ágazatok hiteleinek minőségét is rontja •
Mindez a monetáris politikára mozgásterére is hat: a gazdasági növekedés élénkítése és az ingatlanpiac hűtése ellenkező előjelű intézkedéseket igényel
34
A rövidtávú kockázatok kezelésére a kormányzatnak elegendő tere van… Bruttó államadósság GDP-hez viszonyított arányának alakulása 2000 és 2011 között 40
GDP százalékában
GDP százalékában
40
35
35
30
30
25
25
20
20
15
15
10
10
5
5
0
0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Központi kormányzat bruttó adóssága
Forrás: Világbank.
35
…és a kötelező tartalékráta is csökkenthető Időszak 1998 1999-2003 2003-2006 2007-2008 aug. 2008 2008 szept - 2008 dec. 2009 2010 jan. - 2011. jún. 2012 máj.
Kötelező tartalékráta 8% 6% 6-9% 9-17,5% Nagy bankok
Kis bankok
17,5%-ról 15,5%-ra
17,5%-ról 13,5%-ra
15,5%
13,5%
15,5%-ról 21,5%-ra
13,5%-ról 19,5%-ra
20%
16,5%
Forrás: Ma et al. (2011): China’s evolving reserve requirements. BIS Working Paper, No. 360.
Cím: Minta Cím - Előadó: Minta Előadó
36
A pénzügyi közvetítés átalakulásának kockázata: a kínai „árnyékbankrendszer” Banki és nembanki közvetítés Kínában
- Versenyelőny a hagyományos, szabályozott bankokkal szemben (ld. betéti kamatplafon)
- Az árnyékbankrendszer csökkenti a közvetlen jegybanki beavatkozások hatását
Forrás: IMF Country Report, No. 12/195.
37
Közép- és hosszú távú strukturális kockázatok: fenntartható-e az extenzív kínai gazdasági növekedés? 15 és 64 év közötti lakosság múltbeli és becsült alakulása 1100
millió fő
1000
900
800
700
600
500 1980
2000
2020
2040
2060
2080
Forrás: UN.
38
Az export- és beruházás központú növekedési modell nem fenntartható •
A válság hatására csökkenő külső kereslet rámutatott az exportorientáltság hátrányaira
•
IMF-ajánlás: át kell helyezni a növekedés fókuszát a belső fogyasztásra
•
Ennek eszközei lehetnek: Árfolyam felértékelése (vásárlóerő növekedés) Pénzügyi liberalizáció (források hatékonyabb allokációja) A fogyasztás fiskális támogatása (pl. VAT-on keresztül) Háztartások jövedelmének növelése (béreket terhelő költségek csökkentése) Oktatás, egészségügy, nyugdíjrendszer reformja
39
A nemzetközi összehasonlítás alapján is fokozható a fogyasztás szerepe a GDP-ben A fogyasztás aránya a GDP-hez az egy főre jutó GDP függvényében
Forrás: Világbank.
40
Összefoglalva
Ciklikus kockázatok
Strukturális kockázatok
Subprime válság, eurozóna adósságválsága Külső kereslet csökkenése
Exportorientáltság
Ingatlanpiaci boom, önkormányzati beruházások kockázatai
Beruházások magas aránya a GDP-n belül Alacsony reálkamatláb (financial repression)
Monetáris politika szűkülő mozgástere
Árfolyambefolyásolás fenntarthatatlansága, globális egyensúlytalanságok, árnyékbankrendszer Forrás: saját szerkesztés.
41
