Kiképzés, továbbképzés majd önképzés?

2009-2010. II. szám • megjelenik 3000 példányban

Hősök születtek Nemzetközi sikerek Klubok bemutatkozása www.kyokarate.hu1

Mag yar Kyokushin Karate Szer vezet

Castrum SC – Kapuvár

Kiképzés, továbbképzés majd önképzés?

Az Egyesület története: 1983. Csitei Béla megalakítja a Kapuvári Sport Egyesület karate szakosztályát. 1987. Lakótelepi SE néven önálló klubként működik tovább. 1999-ben tanítványai – Pappné Kovács Edit, dr. Szalainé Zsemlye Mónika, Pantelics Péter, Németh Gábor és dr. Szalai László – veszik át a csoport vezetését. Megalakulnak a szakosztályok: kölyök torna (2-3 és 4-7 évesek), kyokushin karate (általános és középiskolás, felnőtt) és kick boksz. 2007-ben a klubok közti pontversenyben első helyezés. 2008. Castrum SC néven közhasznú szervezetként működik tovább. A város születésnapján „pro urbe” kitüntetést adományoz az Önkormányzat vezetése. A klub alapítása óta szervez edzőtáborokat a Balaton mellé. A pápai Griff SE-vel közös balatonboglári táborunk várható időpontja idén is augusztus első hete lesz. Táborvezető Sensei Szalóki Sándor. A Castrum mára a „nagycsaládosok egyesülete” is: Panelics család – Bence és Petike, Papp család – Csongor és Csanád, Németh család – Raul és Rebeka, Szalai család – Samu, Bebe és Fülöpke.

Számos szakma esetében a pályán maradás elengedhetetlen követelménye a folyamatos képzés. Az alap-, majd szakképesítés megszerzése után rendszeresen és kötelezően részt kell venni a szakmai szervezet (kamara) által rendezett továbbképzéseken. A nem teljesítőkkel szemben etikai eljárás indul, és elveszíthetik a működési engedélyüket. Talán nem elég jó az egyetemi oktatás, ezért kell a továbbképzés? Nyilván másról van szó: az ember felejt, a tudomány pedig halad. De miért kell ezt kötelezővé tenni egy elvileg képzett szakember számára? Hiszen nyilvánvaló előnnyel jár, ha valaki jól tájékozott: hatékonyabban, gyorsabban, szakszerűbben és gazdaságosabban képes megoldani a rá váró feladatokat. Vagyis kifejezetten érdekelt a képzéseken való részvételben.

Bak Sándor a világkupán

Edzés lehetőségek: Kölyök torna Helyszín: Pátzay Pál Ált. Iskola „kis terem” Időpont: szerda 17-17.30 a 2-3 évesek, 17.30-18.30 a 4-7 évesek Edzők: Pappné Kovács Edit és dr. Szalainé Zsemlye Mónika Kyokushin karate Helyszín: Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium tornaterme Időpont: kedd, csütörtök, péntek 18-19.30 Edző: Németh Gábor (zsák edzések: hétfő, szerda, szombat 18-19.30 a Pátzay Iskola „nagy termében”) Kick-boksz Helyszíne és időpontja megegyezik a karate edzésekével Edző: Pantelics Péter Kiemelkedően eredményes sportolóink: Dömötör Zsanett junior EB 3. Licskai Dávid 2x junior Eb 1 hely, Hungarian Open 2. Csikai Bence 2x junior EB 1.hely Szili László junior EB 1. hely, MKSZ MB 2., Hungarian Open 3. Molnár Imre junior EB 1., Horvát Bajnokság 3., Svéd Bajnokság 2., Francia Bajnokság 1., MKSZ MB 1. Magyar László junior EB 1. (SMAFC) Magyar Zoltán junior EB 3. (SMAFC), Francia, Dán és a Svéd Bajnokság 1. hely, Hungarian Open 2. Bak Sándor junior EB 2. 2x felnőtt EB 2., Francia, Dán, Horvát Bajnokság 1. hely, Hungarian Open 2. (Európa Válogatott, 7 éven át Magyar Válogatott, az egyesület történetének legeredményesebb sportolója) A reménybeli utánpótlás: Majoros Krisztina 2009. Utánpótlás MB 1. hely Garab Gergely 2009. Román Open 3., Utánpótlás Magyar Bajnokság 2. Kozák Péter 2009. Román Open 1., Utánpótlás Magyar Bajnokság: 2. …és az edző bácsi Név: Németh Gábor Született: 1975.05.10. Kapuváron Iskolái: géplakatos, nehézgépkezelő szakmákat szerez, érettségizik a Felsőbüki Gimnáziumban Övfokozata: 2. dan Verseny karrier: ifi, junior, felnőtt Magyar Bajnok, Horvát Bajnokság 1., Swiss Open 1.

2

Bak Sándor és edzője, Németh Gábor Válogatottként indul Koppenhágában, majd Madridban az EB-n és a budapesti Világ Kupán. Edzői karrier: középfokú edzői minősítést szerez, 1999 óta az egyesület szakmai irányítója. 2008 óta részt vesz a válogatott táborok edzői munkájában is. Legeredményesebb versenye a plovdivi EB (3 arany, 1 ezüst, 1 bronz) Legeredményesebb versenyzője: Bak Sándor Jelenleg is Kapuváron él, Ausztriában dolgozik. Két gyermek édesapja. Kontakt: Posta: 9330 Kapuvár, Bercsényi u. 15. Csőposta: [email protected] Mobil: +36 (30) 217-8428 Felelős vez.: dr. Szalai László Rövid részlet a Castrum SC alapszabályából: „….Az egyesület tagja tudomásul veszi, hogy az edzők társadalmi munkában saját szabadidejük és anyagi hozzájárulásuk terhére végzik munkájukat, ezért a tagtól ehhez méltó partnerséget, hozzáállást és viselkedést várnak el….” A junior Kozák Péter

www.kyokarate.hu

az őt bálványozó nők tekintetében. Aztán jöttek más filmek is. Távol keleti harci technikákat mutattak be, amelyek sokkal hatásosabbnak tűntek Piedone vagy James Bond ütéseinél. Egyrészt az újaknak lábuk is volt, amivel ugrani és rúgni tudtak, másrészt misztikus erejük révén az ismertet messze meghaladó eredményességű technikákat mutattak be. Így 25-30 évvel ezelőtt mindenki karatézni akart... Szinte bármilyen színvonal tanítható volt. Az első megvásárolt karatekönyveimet egy német shotokan-mester

kel támadta az elé tartott, tányérnyi fém lemezt, ami hangos kondulással jelezte, amikor az ütő kéz megérintette. Néztem vagy negyed órán át, és azon gondolkoztam, vajon milyen érveket lehetne felsorakoztatni, hogy rávegyek bárkit is ennek a „küzdősportnak” gyakorlására. Egyetlenként azt találtam, hogy esőben az ő gíjük alja nem lesz saras, mert a lábuk szára közepéig ér. Persze nyilván tévedek, hiszen aki abban a közösségben jól érzi magát, annak már megéri elmenni hozzájuk.

írta. Elhittem, hogy csak azért nem öl a halálos ütése, mert az utolsó pillanatban valami hihetetlen képesség révén megfékezi azt. Kis ugrással az időben eszembe jut, amit a legutóbbi nyáron is láttam a fehérvári sportpályán. Közel egy időpontban kezdődik számos sport oktatása, gyerekfocitól a kempoig. Előfordult, hogy mi edzés előtt nem a capoeirás lányok formás fenekét nézegettük, hanem – ahogy a mosópor reklámokban mondani szokás – egy másik karate edzését. Több fekete öves mester egyenes ütések-

Aki nem tud máshoz hasonlítani, az boldog lehet az általa egyedüliként ismerttel is. Amikor a társadalom úgy ítéli meg, hogy ezt nem hagyhatja rá a tudatlanokra, még akkor sem, ha azok ezt boldogságban élik meg, akkor szabályokat alkot. Hiába lenne elégedett egy település az állatorvosával, aki hatalmas meggyőző erővel gyógyít a micsurini-liszenkói (a fiataloknak: szovjet ”tudósok”, akik egyebek mellett tagadták a genetika akkor már jól ismert tényeit) tankönyvekből, a jogalkotó ezt nem engedi a

Az állam esetleg túlaggódó, és ezért gondoskodni akar a szakemberek boldogulásáról? Nem elég, hogy kitaníttatta őket, még utána is okosítja, hogy könnyebben kereshessenek pénzt? - Az nyert, aki a kérdésre mosollyal felelt: naná, hogy másról van szó! Egyrészt a továbbképzések kifejezetten drágák, másrészt egyáltalán nem az ő, hanem az ügyfeleik érdekében írják elő számukra a továbbképzést! A jogalkotó (általában az országgyűlés) az állampolgárok érdekeit védi, amikor azt akarja, hogy az orvos, mérnök, bíró, könyvelő, stb. csak a legkorszerűbb ismeretek birtokában végezhesse a munkáját. Hiszen a hozzájuk forduló gyakran nincs olyan helyzetben, hogy megítélje, ami vele történik az orvoslás vagy kuruzslás, korszerű jogalkalmazás vagy népítélet, az adótanácsadás alapja a modern közgazdaságtan vagy a politikai gazdaságtan. Gondolom, nagyon lekötöttem egy karate újságban az olvasó figyelmét az előző sorokkal... Áttérek tehát a mondanivalóm (ami pusztán a személyes véleményem) ide kissé jobban kötődő részére: Néhány évtizeddel ezelőtt a mozifilmekben a verekedési jelenetekben átlagos férfiak szerepeltek. Gyenge fizikai felépítéssel, a fantázia teljes hiányával rángatták egymás ruháját, lökdösődtek, és legfeljebb néhány pofon cserélt gazdát. A jól fésült, öltönyös főhős egyetlen, hadonászós ökölcsapással mindig győzött, és fürdött

szakmai szervezete számára írt törvénye révén. Vajákosok sem praktizálhatnak körzeti orvosként, annak is folyamatosan továbbképzett orvosnak kell lennie. Még talán a bíróval járnánk legjobban, ha az a régmúlt idők jogrendszeréből néhány akkori büntetést alkalmazna egyes visszaeső elkövetőkkel szemben. Igaz, a könyvelő is inkább számolhatná, hogy fizessünk tizedet és kilencedet, miáltal mindössze húsz százalék adóval megúsznánk a mai, sokszorta nagyobb elvonásokat... Mielőtt magam is meggyőződöm róla, hogy nem is olyan jó dolog a mostani követelményrendszer, mert íme, a régmúltnak is voltak előnyei, néhány mondat erejéig még visszatérek a mába. A tanítványok érdekét nyilvánvalóan az szolgálja jobban, ha olyan mestertől tanulnak, aki maga is lépést tart az általa oktatott tudomány fejlődésével. Hiszen tudománynak kell tekinteni azt, amit tanulni sem könnyű, megtanulni pedig még évtizedek alatt sem lehet. A kyokushin karate ilyen. Ebből adódóan akármilyen magas szintű is egy mester tudása, a teljességet nem érheti el. Így senki sem mondhatja, hogy neki további tanulásra szüksége nincs, még ha a tanítványai szerint fölösleges is volna. Képzettségtől függően a tanulás eltérő módszert igényelhet. Egy nagy tudású mesternek már az is eredményes tanulás lehet, ha a tanítási módszerét fejleszti. A merev tekintélyelv alkalmazása a szerepek világos elosztása miatt kényelmes és hatékony oktatást tesz lehetővé, de kellő önkritika, önmérséklet, valamint kíváncsiság nélkül konzerválhatja a tudománytalanságot vagy tévedést. A „kölcsönös tisztelet” nem lehet önmaga karikatúrája, mert csendőrpertuvá, hízelgési hajlam esetén elvtelen hajbókolássá válhat. A jelenség erkölcsi oldalától függetlenül ez a magatartás a kommunikáció, így a tanítás és tanulás hatékonyságát nagymértékben rontja, ami a karatét tanulók érdekét sérti. Még akkor is, ha a társadalom reprezentatív csúcsvezetői ezt nem tartják olyan fontos kérdésnek, hogy előírják, a kyokushin karatét oktatóknak kötelező legyen magukat képezni. Az is lehet, hogy van olyan tudatos ez a réteg, hogy nem is szükséges felhívni rá a figyelmet. Lorászkó Gábor

3


A Victorynál folyó munkáról…

Sokat teszünk azért, hogy tagjaink, közösségünk, környezetünk fejlődjön, illetve, hogy szervezetünk is tovább lépjen. Martfű városában indult a munka, éppen idén 25 esztendeje. Az utóbbi 15 évben már saját edzőtermünkben folyik a munka, amit egy nagyon lerobbant helyiségből

magunk hoztunk létre, fejlesztünk és tartunk fenn. Egy kezdő, egy középhaladó, egy haladó csoport dolgozik itt, valamint egy szülői közösség is. A szülők heti kétszer edzenek, a kezdők szintén, míg a másik két

4

csoport négyszer. Az edzéseket elsősorban Sempai Pető Krisztián és Sempai Búzás Gábor tartja, míg a hétvégéken Sensei Stefanovics oktat. Tiszaföldváron Sempai Búzás vezet egy óvodás csapatot, heti kétszer, valamint egy normál csoportot is.

Budapesten Sensei Stefanovics vezetésével, felnőtt kezdő edzések vannak heti kétszer, gyermekedzések háromszor, felnőtt haladó tréningek négyszer, valamint négy reggeli edzés is van.

A tréningeket folyamatosan tervezzük, és igyekszünk a lehető legrészletesebben, a szavak legteljesebb értelmében tanítani és nevelni. Igen sok kihon és kata gyakorlásunk van minden héten, és nagyon sokan járnak hozzánk, hogy átfogóan megismerhessék a harcművészeteket és segítségükre legyünk a saját útjuk kialakításában, majd járásában. Nagyon sokan versenyeznek is, akik természetesen jelentős plusz munkát végeznek. Az irányított edzések mellett nagyon sokan gyakorolnak külön, és nem csak a versenyzők. Tudják, hogy a saját útjukon, saját tapasztalásokra van szükségük. Katáznak, küzdenek, kesztyűznek, zsákolnak, súlyzóznak, futnak, kettlebeleznek, technikákat, energetizálásokat gyakorolnak.. Igyekszünk minden versenyen, edzőtáborban, programon ott lenni, hogy erősítsük a szervezetünk munkáját. A martfűi edzőtáboroknak már komoly hagyományai vannak. Az első 2000-ben volt, immár 10 éve. Az utóbbi években,

minden évszakra esik egy ilyen edzőtábor, ahol 4-5 nap összejönnek a tanulni vágyók. Minden táborban oktat, Sensei Stefanovics és Sempai Jarábik, Sempai Búzás, Sempai Pető és rendszeresen meghívjuk Shihan Benczét vagy Sensei Agócsot. Minden alkalommal a tanítványok úgy mennek haza, hogy megérte, és nagyon sokat tanultak. Sok olyat tanulunk, amikkel a karatékák többsége sosem találkozik, viszont ezek a dolgok rendkívül kiszélesítik a látókörünket. A szabadidős programok is nagyon színesek. Közösségi vacsorák, paintball játékok, vetélkedők, esti szórakozások, videózások, beszélgetések vagy a talán legnépszerűbb esemény a „Harcosok napja”. Nagy dicsőség, akár a gyermek, az Amazon vagy a férfi kupát elnyerni, ezen a kemény és személyiséget próbáló eseményen! Gyakorta egy témát körbejárva, a tréningek egymáshoz kapcsolódnak, sőt a táborok is, és igyekeznek felölelni a harcművészetek minél szélesebb területét. Az ország min-

www.kyokarate.hu

den területéről érkeznek ide, de gyakoriak a külföldi vendégek is a dojónkban. Hisz edzettek már itt Németországból, Szlovákiából, Angliából, Szlovéniából, Spanyolországból, Romániából, Hollandiából, Görögországból… Ki ne emlékezne azokra az éjszakai edzésekre, mikor a sötétben futott a csapat a városban, vagy amikor a Tisza parton, egy fáklyákból kirakott dojo várta az új próbatételre vágyókat… Sose feledjük, mikor éjjel, a dojóban a válogatottal szemben – velük „versengve” rúgott mindenki…vagy amikor seizában körben ülve, néztük a VB csapat küzdelmeit, a tűz fényénél… A vízi edzések a Tiszánál… ahová a futás után érkeztek a fáradt emberek, amikor a csapat harci kiáltásait a túlpart visszhangozta, amikor együtt meditáltunk ebben a környezetben, és ahol együtt frissültünk fel a vízben…

A zsák edzések hangulata teljesen egyedi és visszaadhatatlan. Mikor mindenki a legjobbra és a legtöbbre törekszik, és mikor már a legfáradtabb, és az izmaiba hatol a tiszta tapasztalás, megérkezik a másik csoport, aki már végzett, és az Ő biztatásuk az ami VB dobogókig is repítheti az embert… Több videó vetítés, beszélgetés, kalligráfia oktatás adott alkalmat arra, hogy minél többet lássunk azokból a dolgokból, amik előrébb vihetnek minket, és még emellet szórakoztatóak is. 2010-ben a megszokott táborokon kívül további szemináriumok is varhatóak Budapesten az újabb előrelépések, a fejlődés érdekében. Mindig szeretettel látunk Mindenkit az edzéseinken, az edzőtáborokban és szemináriumokon egyaránt. www.kyokushinmartfu.hu

5


Mögöttünk a világversenyek éve... A 2009-es esztendő bővelkedett a világméretű Kyokushin versenyekben. Már a világszínvonalon megrendezett Hungarian Open-en is látható volt, hogy rendkívül komoly esztendő áll majd harcosaink előtt.

A siker pillanata Motzer Melinda (55kg) második helyezése, illetve a középsúlyú magyar lányok, Ábrahám Edit és Szepesi Csenge döntője, sokat javított a magyar team kedélyállapotán.

Az április kijevi Európa-bajnokság rendkívül jó főpróbának bizonyult a későbbi versenyekre, ahol fiaink és lányaink ismét megmutatták, hogy egy kis nemzet is képes nagyok közé emelkedni ebben a sportágban/harcművészetben. Mind az utánpótlás korúaknál, mind a felnőtt mezőnyben igen mély nyomott hagyott a magyar válogatott, európai szereplése. Férfi formagyakorlatokra ismét magyar egyeduralom volt a jellemző, hiszen Tóth Attila bajnoki címe, illetve a balesetéből éppen hogy felépült Szabó István ezüstérme, már messze előrevetítette pozitív vízióinkat az októberi All Kyokushin WT-re. Bár a sérült kézközépcsontjával bajlódó Rózsa Gábortól, a bírák érdemtelenül vették el a bajnoki címet a könnyűsúlyú döntőben, azért Balogh Zsolt (90 kg) már régen érlelődő bronzérme, Bak Sándor (80kg) és

Rózsa Gabit nem lehetett megállítani

6

A világkupa kvalifikácók úgy hozták, hogy a 2005-ös magyar létszám (2 fő: Szövetes Veronika, Török Dániel) plusz 3 taggal történő „megfejelése” révén, júniusban 5 magyar karateka érkezett a szentpétervári Shinkyokushin Világkupára. Sajnos a szereplésünk nem alakult teljes mértékben úgy, ahogy azt előzőleg reméltük. A verseny után természetesen mindenki számot vetett, önmagával, de a válogatott szakvezetése a szurkolók és szakemberek véleménye, egyöntetűen abba az irányba mutatott, hogy a felkészülésben és a formaátmentésben nem volt hiba a csapat részéről. Talán Pető Krisztián mutatott egyedül képességeihez képest kissé„alulmotivált” formát, ám mentségére szolgált, hogy a későbbi baj-

nok, kazah Moiseev-től szenvedett vereséget, bírói döntéssel. Rózsa Gábor, kétségtelenül nem élete legjobb formájában küzdött, az oroszok ifjú bajnokától, Yurij Kalyapintól, azonban a többszöri hosszabbítás végén sem kapott ki. Sőt! Sokak szerint, erőteljesebb, pontosabb és jobban alátámasztott technikái, igen veszélyes fordulós fejrúgási komolyabb nyomott kellet volna hagyjanak a bírákban, mint Kalyapin erő-állóképességi attakjai. A bírák azonban a hazai pálya előnyét élvező orosz mellet döntöttek, így

Gáborunk, sajnos már a második körben búcsúzni kényszerült. Még rosszabbul járt a kapuváriak büszkesége, Bak Sándor. Miután kazah és japán bajnok ellenfelét is „térdre kényszerítette”, Kazufumi Shimamotóval úgy vívott egy 9 mérkőzést, hogy a japán középsúlyú bajnok, szabálytalan kéztechnikával, már a meccs elején eltörte a hansági fiú orrát. Sanyi agyrázkódással és egy csúnyán vérző ferde orral volt kénytelen végigharcolni a hosszabbításokat, mert ellenfelét, csak az enyhe, chui fokozatú büntetéssel marasztalták el. Hiába tett meg mindent Bak, hiába volt a mérkőzés teljesen egál, még a 9 perc végén is, a nem enyhén elfogult bírák ismét egy japánt jutattak tovább. A sorsolás szeszélye folytán, a két 65 kilós női kiválóság az Eb. I., és II., Abrahám és Szepesi, Szentpéterváron már az elődöntőben csatázni kényszerültek, ahol Ábrahám fizikai ereje volt ismét meghatározó. A fényesebb érmekért vívott csatában, aztán újabb „remek” bírói asszisztálás mellet vesztették el mindketten soron következő küzdelmüket. Edit bajnoki címének elorozása volt talán a legfájóbb pont a szakvezetés és a szurkolók számára, hiszen ami Bak Sanyi japán (!) ellenfele esetében egy enyhe chui figyelmeztetést jelentett, az Edit japán riválisa ellenében már gentent hozott. Ez az intés aztán a bajnoki álmok végét is jelentették a nagykőrösi lány számára. Októberre aztán legjobbjainknak már harmadik alkalommal kellet formát

Törött kézzel is fölényban

70 kg, könnyűsúly: 1. Rózsa Gábor (WKO Shinkyokushinkai Hungary) 2. Dimitry Moiseev (WKO Shinkyokushinkai Kazahstan) 3. Yuzo Suzuki (IKO1 Kyokushinkai-kan Japan) 4. Emil Bitkash (IFK Russia) 5. Yevgeni Yakovenko (KIKO Kyokushin-kan Ukraina) 6. Piotr Moczydlowski (IKO1 Kyokushinkai-kan Poland) 7. Lasha Kachapuridze (WKO Shinkyokushinkai Georgia) 8. Mikhael Tsiklauri (KIKO Kyokushin-kan Georgia) 9. Pető Krisztián (WKO Shinkyokushinkai Hungary) 10. Nishida Kenji (KIKO Kyokushin-kan/Uomoto-Ryu Japan)

80 kg, középsúly: 1. Roman Nesterenko (WKO Shinkyokushinkai Russia) 2. Alexander Erokhin (IFK Russia) 3. Shamsudin Abdurashidov (KIKO Kyokushin-kan Russia) 4. Zenjyuro Mori (IKO1 Kayokushinkai-kan Japan) 5. Marius Sebastian Ilas (WKO Shinkyokushinkai Romania) 6. Emil Dzaffarov (KIKO Kyokushink-kan Russia) 7. Arayik Rafayelyan (KIKO Kyokushin-kan Armenia) 8. Bak Sándor (WKO Shinkyokushinkai Hungary) 9. Arsen Hachatryan (IFK Russia) 10. Kazufumi Shimamoto (WKO Shinkyokushinkai Japan)

90 kg, nehézsúly: 1. Alejandro Navarro (IKO1 Kyokushinkai-kan Spain) 2. Goderzi Kapanadze (IKO1 Kyokushinkai-kan Russia) 3. Magomed Mitsaev (KIKO Kyokushin-kan Russia) 4. Dimitry Alexandrov (WKO Shinkyokushinkai Lithuania) 5. Alexei Gorokhov (IFK Russia) 6. Dimitriy Savalyev (IFK Russia) 7. Maxim Shevchenko (WKO Shinkyokushinkai Russia) 8. Igor Titkov (IKO1 Kyokushinkai-kan Russia) 9. Zsolt Balogh (WKO Shinkyokushinkai Hungary) 10. Yusuke Fujii (KIKO Kyokushin-kan Japan)

+90 kg, szupernehézsúly 1. Mikhail Kozlov (IKO1 Kyokushinkai-kan Russia) 2. Valeri Dimitrov (WKO Shinkyokushinkai Bulgaria) 3. Timur Gatashev (KIKO Kyokushin-kan Russia) 4. Zahiri Damianov (IKO1 Kyokushinkai-kan Bulgaria) 5. Andrey Vidyulin (KIKO Kyokushinkai-kan Russia) 6. Artur Tilov (IFK Russia) 7. Dimitry Lunev (IKO1 Kyokushinkai-kan Russia) 8. Donatas Imbras (WKO Shinkyokushinkai Lithuania) 9. Norichika Tsukamoto (WKO Shinkyokushinkai Japan) 10. Zsombor Magosi (IKO3 Hungary)

P4P ranglista: 1. Mikhail Kozlov (IKO1 Kyokushinkai-kan Russia) 2. Valeri Dimitrov (WKO Shinkyokushinkai Bulgaria) 3. Roman Nesterenko (WKO Shinkyokushinkai Russia) 4. Alejandro Navarro (IKO1 Kyokushinkai-kan Spain) 5. Shamsudin Abdurashidov (KIKO Kyokushin-kan Russia) 6. Goderzi Kapanadze (IKO1 Kyokushinkai-kan Russia) 7. Timur Gatashev (KIKO Kyokushin-kan Russia) 8. Gábor Rózsa (WKO Shinkyokushinkai Hungary) 9. Dimitry Moiseev (WKO Shinkyokushinkai Kazahstan) 10. Magomed Mitsaev (KIKO Kyokushin-kan Russia)

KYOKUSHIN FIGHTER-RANGLISTA 2009 A lista, a fighterek 2009-es eredményei, az egymás elleni mérleg, az ellenfelek minősége, illetve számos egyéb szempont figyelembevételével készült. összeállította: Schmidt Péter szakmai lektorok: Stefanovics József, Kovács Sándor

élesítenie, és az eredmények tükrében úgy tűnik, hogy ez még jobban sikerült, mint az év folyamán bármikor. A Sensei Brezovai által fémjelzett All Kyokushin World Tournament a legszebb álmainkat váltotta valóra. Az MKKSZ válogatottja, az IFK és a Kyokushinkan szervezetek legjobb orosz, grúz, azeri,

örmény és japán harcosaival teletűzdelt, igen masszív mezőnyben világméretű sikert aratott. A vb címet nyert Rózsa Gábor és Szepesi Csenge, a WT hősének választott, törött kézzel harcoló, bronzérmes Pető Krisztián, illetve a súlyos fej ko után is harcra kész, vb. 4. Ábrahám „Jeday” Edit mellet, a sok kiváló magyar harcos közül két ember teljesítménye váltott ki óriási elismerést. A martfűi Balogh Zsolt ötödik helyezése, méltán mondható világszintűnek, hiszen rendkívüli technikai és

Tóth Helga akcióban. Sok tehetség bemutatkozhatott

www.kyokarate.hu

kondícionális fölényben menetelt a negyeddöntőig, ahol a csak későbbi bajnok, Magomed Mitsaev tudta megállásra kényszeríteni, súlykülönbséggel. A kapuvári kiválóság, a sokszoros magyar bajnok és Eb. ezüstérmes Bak Sándor, a selejtezők során, a WT talán legbrutálisabb ütközetét vívta. Ellenfele nem volt más, mint az a VB második, Európa-bajnok, orosz-dagesztáni Emil Dzhaffarov, aki az egyik legjobb 80 kilós versenyző a világon. A mérkőzést Sanyi, Zsolthoz hason- Balogh Zsolt akcióban lóan súlykülönbséggel vesztette el, és mint később kiderült, ez a mérkőA Magyar Kyokushin zés egyben versenyzői pályafutásának végét Karate Szervezet lapja is jelentette. Bár Sanyi nem búcsúzott győzelemmel, mégKészült 3000 példányban sem veszített. Egy méltó ellenfél ellen vívott, Felelős szerkesztő: saját magához is méltó ütközetet, az utolsó Agócs Tibor csatájában. Köszönjük neked Sanyi! Végigtekintve az elmúlt év nagy világeseményein, nyugodtan leszögezhetjük, hogy a magyar kyokushin, tradícióihoz nem csak méltóan, hanem azt messze túlszárnyalva teljesített 2009-ben. Jó volt látni, hogy legjobbjaink kiemelkedő teljesítményekre képesek szinte minden szabályalkalmazás során, és képesek a világ bármely szervezetének bajnokaival felvenni a versenyt. Schmidt Péter

Fotók: Egyesületi Archívumok és Fekete Tamás, MKKSZ Marketing albizottsága Magyar Kyokushin Karate Szervezet Tel./Fax: 56/421-311 Szolnok, Széchenyi krt. 1. [email protected] www.kyokarate.hu

7


Budai Harcművész SE

A Budai Harcművész SE, ismertebb nevén TIGRIS DOJO idén ünnepli 10. évfordulóját. 1999 végén tűztük ki célul az Önálló klubalapítást, és következő év elején hivatalos formában is elindultunk akkor 10 fővel – még a ’95 őszén indult „OKTOGON” csapat kemény magjával – Budapest IX. kerületében. Büszkeséggel mondhatjuk el, hogy

a kulcsemberekből fél tucat ma is aktív, és többen ezévben tértek vissza sorainkba. Klubvezetőnk: Sensei Fris Ferenc (4 Dan) legismertebb eredménye: 1997 Berlin EB 80 kg bronzérmese, majd '97 Szolnok Kupa bajnoka. 2 kisfia is sportol, nagyobbik a Kyokushin utját választva. Mai napig aktívan edz, válogatott táborokba jár edzeni-küzdeni, 24 órás edzésen mindig 100 legutóbb 150 küzdelmet vívott főszervezőként. Elmondása alapján Shihan Bencze Tóni szakmai útmutatásai a legfontosabbak számára. Ezév őszétöl Klubunk színvonalának méltó terembe költöztünk a Bp. legimpozánsabb 3 szintes sport komplexumába: BUTOGUKAN (www.sporttemplom.hu) Jelenleg 3 csoportban 50 fő edz hetente, gyermek-csoportunk nemrég erősödött föl Jenei Zsolt (1kyu) irányításával: http://kyokushinblog.blogspot.com/

8

Alapítványt hoztunk létre az utánpótlás nevelés támogatására, egyik kiemelt projektünk volt a Bp. IX. kerületi iskolai sportnap megszervezése 2008 őszén: http://www.pontkor.eoldal.hu/ Dojonk különlegességei közé sorolhatóak aktív versenyzőinken felül : • kb. 80% arányban tartósan Felnőtt korosztály, • népes Női szakasz , • lelkes Senior gárda (3 an indultak 2009. dec. Mikulás kupán kata és küzdelemben!), • 7 fekete öves mester, ezen belül aktív bírói csapat (5 fő rendszeresen hívott országos, míg Sensei nemzetközi vizeken 4 eb-n és a WT-n is aktív szerepet vállalt), • 24 órás nyílt küzdőedzéseink 2007, 2008, és 2009 őszén,

• Versenyeink: 2001 óta minden évben felnőtt utánpótlás-, diákolimpia elődöntőt szerveztünk sikerrel, de legismertebb a Mikulás Kupa, ami 2007 decembere óta idén harmadszor vonzott 100nál több felnőttet küzdeni a fővárosba.

Kyokushin Dojo Biharnagybajomban

Kiemelkedő versenyzőink: • Kovács Balázs 2 dan, 2x kumite Mb bronz 80 kg, válogatott kata versenyző (KD MB bronz érem, és All Kyo WT 13. a 31-ből) 24 óráson 150 küzdés, 150 kata. • Körmendy Krisztina 2 dan többszörös B kat. dobogós 65 kg ban, Magyar Bajnoki ezüst 2008., extra teljesítményei: 24 órás edzésen: 400 kata (!) a küzdelmek mellett. • Váczi Zoli 2 Dan, válogatott tag, középsúlyban számos dobogós helyezés, 2009 HunOpen legjobb 8-ban, MB ezüst, All Kyo WT legjobb 16ban zárt. • Tanács Tímea 1 kyu sokszoros dobogós női 65-ben. Az új generációból pedig Tóth Tamás 2 kyus harcos 2008 „B” kat. ezüst, Mikulás Kupa bronz, majd 2009. Berettyóújfalun „A” kat. nehézsúlyú MB arany, és Mikulás Kupán „B” Kata aranyat szerzett. Csapatunk motorjaihoz tartoznak még Vaszil Tamás 1, dan aki a 24 órás edzéseken nyújtott teljesítményeivel mutat példát (legtöbb: 300 kata + 70 küz-

delem), és Ferenczhalmy Bálint 1 dan, Bazdar Aziz 1 kyu, Fodor Tamás 2 kyu. A versenyzői kiválasztás fontossága mellett nagy hangsúlyt fektetünk a „szélességi” és „mélységi” építkezésre, így minden korosztályt összefogó, aktív klubélet kialakításán fáradozunk, ahol mindenki hosszútávon megtalálja a helyét a csapatban, képességei szerint hozzátéve a közös sikereinkhez. Helyi és országos programjainkkal törekszünk megadni a lehetőséget a szétszórt Kyokushin táborban egyre jobban felmerülő integrálási kezdeményezéseknek, úgy tűnik jó visszajelzésekkel. Komoly terveink vannak a fővárosban terjeszkedésre, önkormányzati kapcsolatok ápolásával. Nemsokára vadonatúj honlappal jelentkezünk a www.tigrisdojo.hu címen. Fotóink nagy része megtekinthetőek a http://kep.tar.hu/kyokushin mappában. Osu!

www.kyokarate.hu

A klub megalakulása: 2006 novemberében kezdődtek el a Kyokushin Karate edzések Biharnagybajomban, az általános iskola tornatermében. Szító Sándor polgármester – mint korábbi kollégám – kért fel, hogy ha van rá mód segítsek Bajomban újra beindítani a sportéletet és karate edzések tartásával szélesítsük a palettát a sportolni, mozogni vágyó lakosok számára. Heti három napon tartjuk edzéseinket, kedden, pénteken és szombaton. Jelenleg 19 fő aktív taggal rendelkezünk, akiknek a zöme az általános iskolás korosztályból kerül ki, de van három felnőtt tagunk is. Ekkor még, mint a Kagami SE „fiók” klubja indultunk el. Később Hegedűs Lívia Sensei javasolta, hogy talán meg kellene próbálni önálló klubként működni, amennyiben ez a dolog a vezetőség tetszését is elnyeri. 2007 augusztusában Sihan Furkó Kálmán és Sihan Karmaizin György meghívására Szolnokra utaztunk Lívia Senseiel, Oláh Miklós Sempaial, hogy a klub alapítás részleteit megtárgyaljuk. A megbeszélésen a Sihanok megfogalmazták azokat az elvárásokat, amelyeknek meg kell felelnem, mint klubvezető és meg kellet szereznem az edzői képesítést is. Ezek után a megfelelő adminisztrációs procedúrákon át a Biharnagybajomi SE – Bitok Dojo néven az egyesületben megalakultunk mint Kyokushin Karate Szakosztály és a Magyar Kyokushin Karate Szervezeten belül is külön önálló klubbá váltunk 2007 szeptemberétől. A névválasztáson sokat gondolkodtam, hogy tükröződjön belőle a harcművészetek szellemisége is és hosszútávon mintegy előre vetítse a bejárni kívánt utat. Így esett a választásom a Bitoku névre, ami japánul Erényt jelent. Néhány gondolat rólam: Szőllősi Leven-

te vagyok, 1976-ban születtem, Püspökladányban. Születésem óta Földesen élek és itt ismerkedtem meg a Kyokushinnal is 1985-ben. Akkor, mint kisgyermek közel másfél évig jártam Földesen edzésekre, de egyszer sem vizsgáztam. Gyermekfejjel nekem az akkori edzések nagyon monotonok voltak és igen csak megerőltetőek. Tekintettel arra, hogy az edzéseket nagyon gyakran „kemény” 9-8 kyu-s „mesterek” tartották, a technikai és pedagógiai képességeik csúcsán. Az edzéseket 1993-ban kezdtem újra, szintén Földesen. Viszont ekkor már Debrecenbe jártam középiskolába és mivel a földesi klub egyébként is a Kagami fiókklubja volt, így magától értetődően Debrecenben is edzettem heti két alkalommal. Az ottani edzéseket egy évig Badar Attilánál kezdtem, majd Sensei Drienyovszki János dojojába jártam. 2003-ban a debreceni Kossuth Lajos Tudomány Egyetemen szereztem földrajz-történelem tanári és területfejlesztő geográfusi diplomákat. Ezek mellett van kerékpáros és vízitúra vezető végzettségem is. 2004-ben megházasodtam és

2006-ban született meg Kincső lányunk, akit nevelgetünk nagy szeretetben. Most érzem csak, hogy mekkora felelősség gyerekeket oktatni és velük foglalkozni. Mennyi plusz munkát jelent korrekt módon felkészíteni őket a versenyekre és még ezeken túl mennyi dolog lesz, amelyekkel meg kell birkóznom ahhoz, hogy eredményesen szerepeljünk a versenyeken és minél jobb légkör és szakmai fejlődés legyen a klubon belül. De ennek ellenére azt mondom, hogy számomra megéri az erőfeszítést. Azt hiszem, ki lehet jelenteni, hogy a közös karate gyakorlás révén mindannyian többek leszünk egy kicsit. Mit jelent nekem a karate: Nagyon röviden mindent. Ha kicsit ki akarom bontani, akkor azt mondhatom, hogy számomra egy igazi – a szó legnemesebb értelmében – vezérfonál volt az eddigi életem során. Nem akarok elcsépelt és közhelyes lenni, de azt mindenkép fontosnak tartom megjegyezni, hogy ez csak azért lehet így, mert olyan értékek rejlenek benne, amire minden körülmények között lehet építeni és mindig támpontot jelentenek. Ezekre az értékekre a mostani „megbolydult” időkben még inkább szükségünk lesz. Nagyon örülök, hogy a Kyokushin „családhoz” tartozhatom és nagyon büszke vagyok, arra hogy ilyen kiváló emberektől és kitűnő harcosoktól volt, és remélem még lesz alkalmam hosszú időn át tanulni. Domo Arigato! Versenyzés, klubélet: 2009. február 28-án, Hajdúszoboszlón debütáltak versenyzőink, a Kyokushin Karate Diákolimpiai Kelet-Magyarországi Területi Selejtezőn. A versenyen 8 fő indult. Tekintettel arra, hogy ez az első versenyük és egyből „mélyvíz”, a csapatot nem akartam nyomás alá helyezni azzal, hogy komoly ered-

ményeket várok el tőlük. Összességében a csapatunk várakozáson felül szerepelt, s nem egyszer debreceni és nagy múltú klubok versenyzőit búcsúztatták a tatamin. A szorgos, kemény és állhatatos munka meghozta gyümölcsét és a következő eredmények születtek: Bartha Patrik gyermek I. kategória 1. hely, Kiss Bence, Gál Lajos gyermek II. korosztály 3. helyezés, Szilágyi Bálint ifjúsági korosztály 3. helyezés, a többiek pedig eredményeik alapján, – az érmesekkel együtt – tovább jutottak az Diákolimpia Országos Döntőjébe. A versenyre való felkészülés alkalmával, sokszor elbeszélgettem a gyerekekkel és tudatosítottam bennük, hogy még az „ÚT” elején járnak és most csak az a fontos, hogy tapasztalatokat szerezzenek. A kis csapat bátran harcolt és álmaimban sem gondoltam volna, hogy egy ilyen újdonsült klub versenyzői – életük második versenyén – már dobogóra állhatnak. Így a Diákolimpiai döntőt három éremmel zártuk: Séllei Lacika gyermek I. nehézsúlyban 3., Bartha Patrik gyermek I. könnyűsúlyban 2. és Szilágyi Bálint ifi +85 kg-os súlycsoportban 1. helyen végeztek. Az őszi versenyidényt Tarjánban kezdtük, ahova a földesiekkel együtt utaztunk el. Ezen a versenyen Szilágyi Bálint indult a +65 kg-os súlycsoportban. Első körben egy szolnoki versenyző bizonyult jobbnak, mivel Bálint figyelme egy kicsit lankadt és ellenfele gyors jordan mawasi gerije betalált és wazarit ért. A gyermek I. és II. kategóriákban versenyző hét gyerkőc pedig Abonyban állhatott újra tatamira A klubéletet még csak most kezdtük, de máris kitűnik a kis csapat összetartása és ezt próbálom tovább építgetni például, közös főzésekkel, kirándulásokkal, íjászkodással… Hiszem azt, hogy így lehet hosszútávon jó csapatot kialakítani. Ebben a dologban is és még sok más téren, próbálom a nálam tapasztaltabb klubvezetőket, mestereket megfigyelni, illetve a klubjaikban folyó munkát. A versenyeredmények eléréséhez nagyon fontosnak tartom az edzéseken végzett munkát és a szülők támogató hozzá állását, mellyel biztosítják a hátteret. Ezúton is szeretném megköszönni minden versenyzőnek és szülőnek, hogy ilyen szép eredményt érhettünk el már az első versenyeink alkalmával. Földes, 2010. január 07. Szőllősi Levente 1. Dan

9


Kyokushin Karate Klub – Hajdúszoboszló

Tatami hősei – Bak Sándor

Hunyadi László – 2. dan

Szabó Tamás – 4. dan

Egyesületünk 1982 óta működik a HajdúBihar megyei fürdővárosban, Sensei Szabó Tamás (4. Dan) vezetésével. Edzéseinket az elmúlt huszonhét év alatt számos karatéka látogatta és látogatja ma is. Öt éve alakult meg balmazújvárosi szakosztályunk, melyet Sensei Berecz Gábor (3. Dan) és Sempai Hunyadi László (2. Dan) irányít. Klubunk jelenleg közel 60 tagot számlál. Évről évre, 2010-ben immár tizenkettedik alkalommal rendezzük meg a már-már hagyományosnak mondható Szoboszló Kupát, amely területi versenyként indult, aztán nemzetközi felnőtt versennyé nőtte ki magát. Idén harmadjára, versenyünk keretein belül kerül sor a Diákolimpia Kelet- Magyarországi Területi Elődöntőjére. Tagjaink jelentős létszámmal képviselik klubunkat a hazai versenyeken, elsősorban utánpótlás korosztályokban, de néhány felnőtt versenyzőt is kinevelt már egyesületünk. Az utánpótlás korosztály létszáma jelenleg a klubunk 2/3-át teszi ki. A hangsúly az ő nevelésükön van, hiszen ők a jövőnk. Egyik legfontosabb feladatunk gyermekkorú tagjaink oktatása, nevelése, korosztályos versenyekre való felkészítésük és versenyeztetésük. Huszonhét éves múltunkat jelzi, hogy az akkoriban kezdő karatékák immár gyermekeikkel érkeznek az edzésekre, és együtt tréningezik a család. De

10

van olyan szülő is, aki gyermeke révén kapott kedvet a karatéhoz, és azóta is rendszeresen ellátogat hozzánk. Az edzések mellett részt veszünk a környező klubokkal együttesen szervezett vekeri-tavi edzőtáborban, valamint a nemzetközi edzőtáborban. Mindemellett gyakran bemutatózunk a város, illetve a közeli települések különböző rendezvényein. Szeretnénk, ha a kyokushin karate városunk, és a környékbeli kisvárosok ifjúsági körében minél népszerűbb lenne, ezzel segítve fiataljaink egészséges testi-lelki fejlődését, nevelésüket, szabadidejük hasznos eltöltését. De emellett igyekszünk az idősebb korosztály mozgásigényét is kielégíteni, számukra is egy kikapcsolódási lehetőséget biztosítani a mai rohanó világban, egy megfeszített élettempó mellett.

verseny eredményes résztvevője. Kelemen Máté: kétszeres diákolimpiai bajnok, utánpótlás magyar bajnok 2009-ben, és klubunk nagy reménységei közé sorolandó a hamarosan junior korosztályba kerülő versenyző. Ludnai Bercel: kétszeres diákolimpiai bajnok, aki versenyzői pályafutása elején jár, hiszen még gyermek korcsoportban versenyez. Leiter Anett: junior országos bajnoki helyezett, válogatott keret tag. Legeredményesebb aktív felnőtt versenyzőink: Szondi Anikó: junior Európa bajnoki második helyezett kataban, junior diákolimpiai bajnok 2008-ban, rendszeres

Berecz Gábor – 3. dan indulója a Hungarian Opennek kataban és kumitében egyaránt, továbbá 2009ben sikeres vizsgát tett első danra. Hegedűs Imre: országos bajnok „B” kategória, magyar bajnoki helyezett „A” kategória. Jantsek László: országos bajnokság helyezettje „C” kategória és magyar bajnoki helyezett „A” kategória.

Legeredményesebb utánpótláskorú versenyzőink jelenleg: Száva Zsuzsanna: ötszörös diákolimpiai bajnok, négyszeres utánpótlás magyar bajnok, és ezen felül minden egyes versenyen dobogós helyezést ért el szinte kivétel nélkül, ahol elindult. Buglyó Magdolna: háromszoros diákolimpiai bajnok, kétszeres utánpótlás magyar bajnok, valamint számos hazai

Nagyon örülök, hogy kvalifikációt szereztem a szentpétervári világkupára, és ezzel bekerülhettem az Európa válogatott csapatába. A világkupát-t hosszadalmas felkészülés előzte meg, melyben edzőim és versenyző társaim nagyon sokat segítettek. Sok edzést „szenvedtünk” végig együtt, de meglett az eredménye és úgy érzem, felkészülten állhattam a tatamira. A világkupa első napján egy kazah származású sráccal (Merei Suyunov) kezdtem az első küzdelmem. Merei Suyunov kellemetlen ellenfél volt, a sok szabálytalansága rengeteg energiámat őrölte fel de a végén sikerült felülkerekednem. A második ellenfelem egy japán srác volt (Ryutaro Hirayama), akit úgy érzem sikerült végig irányítanom és aránylag könnyedén hozni a mérkőzést. A következő nap sajnos nem úgy alakult, ahogy elképzeltem csak, egy hajszál választott el attól, hogy a legjobb négy közé kerüljek. Utolsó ellenfelem a japán származású Kazufumi Shimamoto volt. Kicsit megnyugtatott, hogy előző nap legyőztem egy japán ellenfelet, de tudtam, hogy nem lesz könnyű mérkőzés, hiszen egy japán ellenfél esetén nem elég, hogy jobb vagy, sokkal jobb kell, hogy legyél. Kazufumi Shimamoto kemény ellenfélnek bizonyult. Sajnos a verseny első napján megsérült az egyik bordám, amit nem volt könnyű az ellenfél elől elrejtenem.

Sanyi ápolásra szorult

www.kyokarate.hu

Az első kemény 3 perc utolsó másodperceiben történt az ominózus ütés, amit a fejemre kaptam. Az első dolog, amire ezután tisztán emlékszem, az már a tatami mellett volt miközben az orvos vizsgált, és fényképezgettek, de azt akkor még nem tudtam, hogy pontosan miért. Gondoltam fejbe rúgtak és emlékszem, hogy bocsánatot kértem edzőmtől Németh Gábor sempai-tól, hogy egy ilyen figyelmetlenségen elúszott a verseny és az a rengeteg munka, amit belefektettünk. Az ütés után közvetlen arra még emlékszem, hogy a bíró megkérdezi, mehet-e tovább a mérkőzés. Az ellenfélből csak egy foltot láttam, de bólintottam, hogy mehet tovább, eléggé zavart voltam. Átfutott a fejemen, hogy esetleg fejbe rúgtak, de arra nem emlékeztem, hogy attól a földre kerültem volna. Persze arra sem emlékeztem, hogy az orvos vizsgált azelőtt. Nem tudom mi vitt rá, de fojtattam a mérkőzést. A mérkőzés utolsó 6 percéből szinte semmire nem emlékszem. Visszanézve a mérkőzést úgy érzem, hogy az orrtörésem után bármilyen meglepő, jóval dinamikusabban és többet dolgoztam, mint előtte, amire véleményem szerint kihozhattak volna győztesnek a küzdelem végén. Az utolsó 6 perc helytállását nagyrészt Németh Gábor sempai-nak köszönhetem, ha nem ismételtette volna annyiszor a különböző szituációs gyakorlatokat edzésről edzésre, és nem írt volna, keményebbnél keményebb edzésterveket, biztosan nem így alakult volna, hiszen a küzdelmemben már csak a berögződések és az „unalomig” gyakorolt kombinációk jöttek elő. Szeretném megköszönni edzőimnek és klubtársaimnak, valamint a válogatott edzőknek a versenyfelkészüléseimben való segítséget.

Pető Krisztián • Mit gondoltál, amikor először észlelted, hogy eltört a kezed a verseny alatt? Eleinte nem tulajdonítottam neki nagyon nagy jelentőséget, mert nem éreztem sem fájdalmat és kellemetlen érzés sem volt, amikor a helyére raktam a csontot. Később ez merőben megváltozott, ezek mind megjelentek nehezítve a dolgot. • Eszedbe jutott, hogy itt vége a küzdelmeknek, hogy feladd? Mi segített át? Természetesen, miután higgadtan átgondoltam a dolgot, magamban eldöntöttnek éreztem a 4. helyezésemet. De ez az érzés egy pillanat alatt elillant, ahogy a Mesterem a legkisebb bizonytalanság nélkül elkezdte nekem ecsetelni a következő bunyóm taktikai feladatait. Itt a kétségeim nagy része elmúlt, ez adta a legnagyobb segítséget. • Amikor a bronz meccsre érkeztél, milyen érzés volt, ahogy az egész csarnok egy emberként szurkol Neked? Óriási érzés volt ennyi ember buzdítását hallani, bár felfogni inkább csak a bunyó végeztével tudtam. A bevonulás és a küzdelem alatt az emlékeimben csak foszlányok maradtak meg a csarnokból és a rengeteg emberből. Ellenben utána hatalmas élmény volt minden egyes másodperc. Interjú Stefanovics Józseffel Úgy gondolom az embereknek szükségük van lelkesítő eseményekre, személyekre, „példaképekre”. Ezekkel könnyebben megy a munka, jobban vesszük az élet akadályait, és megerősít minket a saját utunkon. Krisztián tette és személye mindenképpen ilyen volt a Papp László sportarénában. Kicsit mindenki részese lehetett annak a nagyszerű teljesítménynek. Hisz mindenkinek sérült már meg a keze, nagyon fájt és nem tudtunk vele írni, dolgozni. Majd jött valaki, aki jobban megsérült, akinek eltört a keze. De ez az ember küzdeni is képes volt ezzel a kézzel, nem is akárhogyan. Hisz miután végigfutott az arénán, és felugrott a tatamira, kicsit mindenki álmát valóra váltotta, és itthon legyőzte a japánok bajnokát. Sem a japán bajnok, sem a fáradtság, de még a törött kéz sem volt akadály. És ezzel mindenki gazdagabb lett. A misztikum ez, és mögötte ott a realitás. Egy ember, aki csak 15 évesen kezdett karatézni, aki „C” kategóriás versenyeken indult, majd lépésről lépésre haladt. Minden reggel felkel és elmegy edzeni, majd megteszi ezt délután is. Aki gyerekeket tanít, aki sokat lemond és mindent megtesz, hogy fejlődjön a személyisége. És ez meg is történik. Jó példával jár a tanítványai, a nagyon szeretett közössége – barátai előtt. Nem elégszik meg egy kupával, tudni akar. Fejlődni minden nap. Aprókat csiszolva a technikákon, a személyiségén. Sosem megállni. Mindezt nyitottan, jó kedvvel, sokat törődve a környezetével. Ez Pető Krisztián. Jó tanítvány. Jó mester.

11

www.kyokarate.hu

Kiképzés, továbbképzés majd önképzés?

Recommend Documents