2012.05.15.
Járulékok 2012 A járulékfizetésről összefoglalás; Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény
A fizetendő járulékok megoszlása 2012. január 1-jétől* Foglalkoztató által fizetendő Biztosított által fizetendő
EKF 2011/2012
társadalombiztosítási járulék** nyugdíjbiztosítási járulék
Csorba László
0%
Munkáltató/kifizető terhei A szociális hozzájárulási adó mértéke 2012. január 1-jétől
27%
egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék
korkedNyugdíjjárulék vezmény % biztosítási nem mpt. mpt. tag tag járulék
természet pénzbeli munkaerőbeni egbizt. piaci egbizt. járulék járulék járulék 0%
0%
0%
13 %
10%
10%
magánegészségbiztosítási- és nyugdíjmunkaerő-piaci járulék pénztári tagdíj természet- pénzbeli munkabeni egbizt. erő-piaci egbizt. járulék járulék járulék
0%
4%
3%
1,5 %
Járulékalapot képező jövedelem y 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a
továbbiakban: Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőlegalap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, y 2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.”
Járulékmérték II.
Járulékfizetési felső határ
y A biztosított, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő
y A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló
tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék. Magánnyugdíjpénztár tagja a társadalombiztosítás keretén belül nyugdíjjárulékot fizet, a nyugdíjjárulék alapja után tagdíjfizetési kötelezettség nincs.
2011. évi CLXXXVIII. törvény 55. § (1) bekezdése alapján a járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2012. évben 21 700 forint, éves szinten 7 942 200 forint.
y A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék
mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. y A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő
tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6390 forint (napi összege 213 forint).
1
2012.05.15.
Minimálbér
Egyéni vállalkozó (szja) járulékai
y A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére
y Biztosított (főfoglalkozású) az az egyéni vállalkozó,
megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2012. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 93 000 forint. y Az előzőektől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2012. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 108 000 forint.
aki: y • egyidejűleg nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó
munkaviszonyban y • nem folytat tanulmányokat közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben
nappali rendszerű oktatás keretében, y • nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, y • egyéni vállalkozó, és egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított,
főszabályként egyéni vállalkozói jogviszonyában minősül főfoglalkozásúnak (ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem), továbbá akkor y • ha a foglalkoztatása más foglalkoztatónál egyidejűleg nem munkaviszonyban
történik, (pl: megbízási, vállalkozási jogviszony, bedolgozó vagy segítő családtag.)
Egyéni vállalkozó (szja) járulékai
Egyéni vállalkozó (szja) járulékai
y Egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban állónak
y Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az az
(ún. másodfoglalkozásúnak) azt az egyéni vállalkozót kell tekinteni, aki: y • a vállalkozás folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll és abban foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, vagy y • a vállalkozás folytatásával egyidejűleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.
egyéni vállalkozó, y aki: y • a vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként
folytatja, továbbá y • az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá
irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte
Egyéni vállalkozó (szja) járulékai
Egyéni vállalkozó (szja) járulékai
y A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási ellátások és a munkaerő-
y Járulékkedvezmények:
piaci célok fedezetére a járulékalapot képező jövedelme után: y • 27 szociális hozzájárulási adó (ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék,
az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1százalék.), y • 10 százalék nyugdíjjárulékot (abban az estben is, ha az egyéni vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tag), valamint y • 7,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot – ebből a
természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék – fizet.
y 36 órás munkaviszony mellett nem kell 2% pénzbeli eü-
járulékot fizetnie y Munkaviszony, közép- és felsőfokú nappali tanulmányok,
öregségi nyugdíjas lét mellett nem kell 1,5% munkaerő-piaci járulékot fizetnie y Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak nem kell 13% korkedvezményi járulékot fizetnie (ha egyébként munkaköre indokolná)
2
2012.05.15.
Egyéni vállalkozó (szja) járulékai
Társas vállalkozások
y Járulék alapja:
Társas vállalkozónak minősül: y a betéti társaság bel- és kültagja,
y A vállalkozói kivét összege, de minimum: y A minimálbér összege KIVÉVE: ha több biztosítási jogviszonnyal
rendelkezik (pl. van munkaviszonya, egyetemista stb.) – náluk továbbra is a tényleges kivét az alap. y Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál napi 213 Ft eü-járulékot (6.390 Ft/hó) , és 10% nyugdíjjárulékot fizet. y Nem kell járulékot fizetni keresőképtelenség, vállalkozás szüneteltetése esetén.
y a közkereseti társaság, y a korlátolt felelősségű társaság, y a közös vállalat y az egyesülés, y az európai gazdasági egyesülés
tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok elő-társaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).
Társas vállalkozások
Társas vállalkozások
Társadalombiztosítási szempontból a társas vállalkozó lehet: y főfoglalkozású, y munkaviszonyban álló, y tanuló, y kiegészítő tevékenységet folytató. Segítő családtag: y Segítő családtagnak kell tekinteni az egyéni cég és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (betéti és közkereseti társaság) tagjának közeli hozzátartozóját, aki a vállalkozásban személyesen és díjazás ellenében – nem munkaviszony keretében – munkát végez, kivéve a saját jogú nyugdíjast, és az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
A foglalkoztatót (társaságot) terhelő járulékok
Társas vállalkozások
Társas vállalkozók járulékai
y Járulékkedvezmények: y 36 órás munkaviszony mellett nem kell 2% pénzbeli eü-
járulékot fizetnie y Munkaviszony, közép- és felsőfokú nappali tanulmányok,
öregségi nyugdíjas lét mellett nem kell 1,5% munkaerő-piaci járulékot fizetnie y Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak nem kell 13% korkedvezményi járulékot fizetnie (ha egyébként munkaköre indokolná)
y A foglalkoztató 27 % szociális hozzájárulási adót fizet, ebből a nyugdíjbiztosítási járulék
mértéke 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 3 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék mértéke 1 százalék. A biztosítottat terhelő egyéni járulékok y A biztosított nyugdíjjárulékot fizet, melynek mértéke 10 százalék (ha a tag
magánnyugdíj-pénztár tagja, akkor 2 százalék nyugdíjjárulékot, és 8 százalék tagdíjat fizet), valamint 7,5 százalék mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizet, melyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 2 százalék, a munkaerő-piaci járulék mértéke 1,5 százalék.
„Ugyanúgy” (csak másképp), mint az egyéni vállalkozók esetében: y A kifizetett pénzösszege, de minimum: y A minimálbér összege KIVÉVE: ha több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik (pl. van munkaviszonya, egyetemista stb.) – náluk továbbra is a tényleges kivét az alap. y Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál napi 213 Ft eü-járulékot (6.390 Ft/hó), és 10% nyugdíjjárulékot fizet. y Nem kell járulékot fizetni keresőképtelenség esetén.
3
2012.05.15.
A járulékterhet nem viselő, szociális hozzájárulási adó alapját nem képező jövedelmek utáni általános mértékű egészségügyi hozzájárulás: Az összevont adóalapba tartozó, az adó, adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után
27%
A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §]* adóalapként meghatározott összege után
Ekho – a Törvény célja
27%
y Művészvilág, szellemi szabadfoglalkozásúak legális
27%
adóztatásának megteremtése: korábban munkaviszonyt vállalkozásinak álcázták, vagy más módon vonultak illegalitásba. y E személyi kör jellemzői: vagy egy főállás mellett számos, eseti feladat elvégzése, vagy főállás nélkül ugyanez. Mindkét esetben probléma a közterhek kérdése a magánszemély jövedelmével kapcsolatban. Különösen, hogy az ilyen helyeken nincs, vagy gyenge az adminisztráció.
A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege után Az általánostól eltérő mértékű egészségügyi hozzájárulás A béren kívüli juttatás [Szja tv. 71. §]* adóalapként meghatározott összege után
10%
Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő az átalányban megállapított jövedelme után
15%
A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevételi nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági őstermelő esetében a bevétel 5%-a után
15%
A fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély a tételes átalányadó,- ha e tevékenység alapján 20% a magánszemély nem minősül a Tbj. szerinti egyéni vállalkozónak - alapulvételével A magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulás a hozzájárulás fizetési felső határig** A vállalkozásból kivont jövedelem után (Szja tv. 68. §) Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem után (Szja tv. 65/A. §) tv. 66. §)***, vállalkozói
osztalékalap (Szja tv. 49/C. §), Az osztalék (Szja Árfolyamnyereségből származó jövedelem után (Szja tv. 67. §)
14% 14% 14% 14%
Ingatlan bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után (Szja tv. 16. § (1) bekezdés) 14% Termőföld bérbeadásból származó adóköteles jövedelem után (Szja tv.17. § (4) bek)
0%
Személyi hatály
Tárgyi hatály
y Megfelelő tevékenységet munkaviszonyban, vállalkozási,
y A mű létrehozásában játszott szerepért ellenértékül kapott
megbízási jogviszonyban folytató magánszemélyek, s az ő munkáltatóik, kifizetőik. y Megfelelő tevékenység: azon szakmák képviselői, akik tevékenyen részt vesznek egy „mű” elkészítésében, létrejöttében: y y y y y
bevétel.
Színházi szakemberek: színésztől, súgótól a fodrászig Filmes szakemberek: színészektől, operatőrtől a sminkesig Guttenberg Galaxis: íróktól, műfordítóktól a szerkesztőkig Képzőművészek, iparművészek, táncművészek…. Sportedzők, segítők, gyúrók, sportmenedzserek…
Az ekho választásának feltételei y Meghatározott foglalkozás y Egyébként általános szabályok szerint történik a közterhek
megfizetése y Nyilatkozat a munkáltató vagy kifizető felé, az ekho
választásról, nyugdíjas létről y Magánszemélyenkénti együttes összege nem haladja meg az évi 25 millió forintot (áfa nélkül).
Adó alapja és mértéke y Nettó bevétel az adóalap y Adó mértéke (a bevételszerző magánszemélynek): 15% y Ha nyugdíjas, vagy aktív, de járulékait a többi jövedelmére megfizette:
11,1%
y Szintén 11,1% azon aktívaknak akik a járulékfizetési felső határt
meghaladták – a meghaladó összegre
y Adó mértéke (a bevételt kifizető munkáltatónak, vagy kifizetőnek): 20%
- ez tartalmazza a szociális hozzájárulási adót is (1,2% eü. járulék, 18,8% nyugdíjjárulék) y Ezen kívül más adót nem kell fizetnie sem a magánszemélynek, sem a munkáltatónak, kifizetőnek. y Munkaviszony mellett ekho-s jövedelem akkor vehető fel, ha legalább minimálbér az általános szabályok szerint került leadózásra (nem feltétlenül ott).
4
2012.05.15.
Arányosítás
Jogosulatlan ekho választás következményei
y Amilyen mértékben teljesítette általános szabályok szerint a
y Magánszemélynek 18% különadó, ha 25 milliós összeghatárt
közterhek megfizetését a minimálbérhez képest a magánszemély, olyan mértékben használhatja fel az évi 25 millió forintos ekho-s keretét y Pl. 5 havi minimálbér közterheinek általános szabályok szerinti megfizetése: 5/12 része a 25 millió forintos keretnek lehet csak ekho alá eső.
meghaladta (meghaladó részre), vagy nem olyan foglalkozást űz, amire az ekho járhat. y Magánszemélynek 9% különadó, ha bármely okból nem volt jogosult ekho-t választani. y Munkáltató: a bevétel 11%-t megfizetett szja adóelőlegnek kell tekinteni.
Adó megfizetése, bevallása y A járulék-bevallási szabályok szerint. y A minimálbér-szabály hónapról-hónapra érvényes: elsőként
az általános szabály szerinti közteherviselést kell teljesíteni, aztán jöhet az ekho-s rész. y Lehat egyszerre valaki eva-s és ekho-s is, de el kell különíteni a bevételeket, jövedelmeket. y Jogdíj nem képezheti az ekho alapját.
5
