KIESELBACH GALÉRIA
M A G Y A R FESTÉSZET
KIESELBACH
KIESELBACH GALÉRIA
Kieselbach Galéria, Budapest, V. Szent István krt. 5. Telefon: 00-36-1-269-3148, 00-36-1-269-3149, Fax: 00-36-1-269-2219 E-mail:
[email protected] / www.kieselbach.hu
A katalógus anyagát összeállította | Paintings selected by: KIESELBACH TAMÁS mûvészettörténész, igazságügyi festményszakértô MÁTHÉ FERENC festménybecsüs EINSPACH GÁBOR igazságügyi festményszakértô
A katalógust szerkesztette | Edited by: KIESELBACH ANITA
A katalógusban szereplô tanulmányokat írta Molnos Péter, Barki Gergely, Rum Attila, Dr. Rockenbauer Zoltán, Csernitzky Mária, Bernáth Mária, Tóth Károly The studies that appear in the catalogue have been written by Péter Molnos, Gergely Barki, Attila Rum, Zoltán Rockenbauer PhD, Mária Csernitzky, Mária Bernáth, Károly Tóth
Asszisztens | Assistants: KIS KORNÉL, MODLA ZSUZSANNA, SZÛCS ANDRÁS
M A G Y A R FESTÉSZET
KIESELBACH
Kiadta | Published by: KIESELBACH GALÉRIA Fotó | Photographs by: DARABOS GYÖRGY Grafikai tervezés | Design by: KIESELBACH ANITA, MÁRKUS LAURA Nyomdai elôkészítés | Prepress by: BOTYIK ATTILA Nyomás és kötés | Printed by: MESTER NYOMDA
KIESELBACH GALÉRIA
1 ■ GIOVANNI DOMENICO TIEPOLO (1727–1804) MÁRIA, 1780 KÖRÜL MÁRIA, c.1780 39,5 × 31,5 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelzés nélkül | Unsigned Védett | No export
PROVENIENCIA | PROVENANCE - Egykor feltehetôen a velencei Del Zotto gyûjteményben. - Lajos Viktor fôherceg (Erzherzog Ludwig Viktor) gyûjteményében a klessheimi kastélyban.
REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Enyedy Lukács és neje Zsótér Ilona hagyatéka, Brentano Cimaroli Lujza Báróné hagyatéka valamint fôúri és különbözô más magánbirtokból származó mûtárgyak. Ernst Múzeum XXII. aukciós katalógusa, Budapest, 1923. 620. tétel, 53. o. XIX. tábla - „Te évszázadok kegyence” A festôk és Velence 1500–1800. Szerk. Barkóczi István. Kiállítási katalógus. Szépmûvészeti Múzeum, Budapest, 1996. 124. oldal - Giandomenico Tiepolo. Capriccio térben és idôben. Szerk. Czére Andrea. Kiállítási katalógus. Szépmûvészeti Múzeum, Budapest, 2004. 18. oldal, 11. kat. sz. IRODALOM | BIBLIOGRAPHY - Giambattista Tiepolo és fiainak, Domenico és Lorenzo rézkarcai. Kiállítási katalógus. Budapest, Országos Szépmûvészeti Múzeum, 1910. - Adriano Mariuz: Giandomenico Tiepolo. Venezia, Alfieri, 1971. 146. - Giandomenico Tiepolo. Capriccio térben és idôben. Szerk. Czére Andrea. Kiállítási katalógus. Budapest, Szépmûvészeti Múzeum, 2004.
KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Dorotheum 316. mûvészeti aukciója 1921. Sammlung Erzherzog Ludwig Viktor. Gesamteinrichtung Schloß Kleßheim. Wien, Dorotheum, 1921. (Velencei mester, 1750 körül, Giandomenico Tiepolo iránya meghatározással). - Ernst Múzeum XXII. aukciója 1923. Enyedy Lukács és neje Zsótér Ilona hagyatéka, Brentano Cimaroli Lujza Báróné hagyatéka valamint fôúri és különbözô más magánbirtokból származó mûtárgyak. Budapest, Ernst Múzeum, 1923. 620. tétel, 53. o. (Giandomenico Tiepolo: Mária, 1780 körül, Lajos Viktor fôherceg klessheimi gyûjteményébôl, 39,5 x 31,5 cm meghatározással.) - „Te évszázadok kegyence” A festôk és Velence 1500–1800. Budapest, Szépmûvészeti Múzeum, 1996. - Giandomenico Tiepolo. Capriccio térben és idôben.. Budapest, Szépmûvészeti Múzeum, 2004. október 15. – 2005. február 27.
Giovanni Domenico Tieoplo (1727–1804) a velencei klasszicizáló késô barokk és rokokó festészet kiemelkedô mestere. Mûvészcsaládba született, apja az itáliai freskófestészet legvirtuózabb képviselôje, Giovanni Battista Tiepolo, testvére a madridi spanyol királyi udvar festôjeként ismertté vált Lorenzo Tiepolo volt. Életmûve rendkívül gazdag és változatos: festmények mellett grafikai és falfestészeti munkái is a korszak kiemelkedô mûvei közé tartoznak. A most bemutatott alkotás hûen jellemzi Giandomenico munkásságának jellegzetes, érett festészeti stílusát. Életmûvében több hasonló kompozíció ismert: Adriano Mariuz 1971-es, Velencében kiadott nagymonográfiája alapján a festmény legismertebb párhuzama a washingtoni National Gallery of Art által ôrzött Madonna a kezében sármányt tartó gyermek Jézussal. A Máriát egyedül ábrázoló darabok közül a padovai Museo Civico és a Szépmûvészeti Múzeum ôriz egy-egy fontos példányt. Az ismert párhuzamok alapján 1780 körülre datálható mû provenienciája tekintélyt parancsoló: egykor I. Ferenc József császár és király legfiatalabb fivére, Lajos Viktor fôherceg birtokolta, a klessheimi kastélyában ôrzött kollekció részeként. Magyarországon 1923-ban bukkant fel elsô alkalommal az Ernst Múzeum aukcióján, amelynek katalógusában reprodukálták is. Az elegáns, letisztult Madonna-kompozíció színei a velencei kolorizmus festészeti hagyományához kapcsolódnak, könnyed formáival és lazúros festésmódjával méltó módon reprezentálja a velencei késôbarokk egyik kiemelkedô mesterét. Tóth Károly
Giovanni Battista Tiepolo: Szûz Mária hat szenttel, Szépmûvészeti Múzeum, Budapest
Giovanni Battista Tiepolo: Madonna a kezében sármányt tartó gyermek Jézussal, National Gallery of Art, Washington
4
KIESELBACH GALÉRIA
1
2 ■ ID. MARKÓ KÁROLY (1791–1860) ROMANTIKUS TÁJ (RUTH ÉS BOÁZ TALÁLKOZÁSA), 1859 KÖRÜL ROMANTIC LANDSCAPE (THE MEETING OF RUTH AND BOAZ), c.1859 23 × 30 cm Gouache, gumiarábikum, ceruza, papír | Gouache, gum arabic, pencil on paper Jelzés nélkül | Unsigned
PROVENIENCIA | PROVENANCE - Egykor Teresa Barzellotti tulajdonában, Firenze. IRODALOM | BIBLIOGRAPHY - Pogány Ö. Gáborné: Id. Markó Károly (1791–1860). Budapest, Corvina, 1957. - Szvoboda Dománszky Gabriella: Markó. Budapest, Corvina, 2004. - Markó Károly és köre. Mítosztól a képig. Szerk. Bellák Gábor – Dragon Zoltán – Hessky Orsolya. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2011.
Id. Markó Károly: Ruth és Boáz, 1859. Bécs, Belvedere
6
KIESELBACH GALÉRIA
2
3
3 ■ THAN MÓR (1828–1899) MULATOZÓ OLASZ TÁRSASÁG, 1859 MERRIMENT, 1859 44,5 × 63,5 cm Vegyes technika, papír | Mixed technique on paper Jelezve balra lent | Signed lower left: A.Than Mor Róma 859
8
KIESELBACH GALÉRIA
4
4 ■ 186 DB LITOGRÁFIA DUNA-MENTI LÁTKÉPPEKKEL EREDETI FÉLBÔR KÖTÉSBEN A KÖTET MELLÉKLETÉBEN TELJES TÉRKÉP TALÁLHATÓ A DUNA-VÖLGYÉRÔL, DONAU-STROM, 152 × 52 cm
JAKOB ALT (1789–1872) ALDOPH KUNIKE (1777–1838) PEST LÁTKÉPE, 1826 ELÔTT VIEW OF PEST, BEFORE 1826 36 × 51 cm Litográfia, papír | Lithography on paper Jelezve balra lent | Signed lower left: Gez. v. J. Alt Jelezve jobra lent | Signed lower right: Druck v. Kunike A litográfia 186 Duna-menti látképpel eredeti félbôr kötésben egybekötve a Zweyhundert vier und sechzig Donau-Ansichten nach dem Laufe des Donaustromes von seinem Ursprung bis zu seinem Ausflusse in das schwarze Meer. Herausgegeben von Adolph Kunike. Wien, Grund, 1826. címû kötetben.
KIESELBACH GALÉRIA
9
5
5 ■ BRODSZKY SÁNDOR (1819–1901) BALATONI TÁJ A BADACSONNYAL SZIGLIGET FELÖL, 1870-ES ÉVEK BALATON LANDSCAPE WITH THE BADACSONY (VIEW FROM SZIGLIGET), 1870’s 26 × 40,5 cm Olaj, karton | Oil on cardboard Jelzés nélkül | Unsigned Hátoldalon | Reverse: Brodszky Sándor hagyatéka
10
KIESELBACH GALÉRIA
6
6 ■ BRODSZKY SÁNDOR (1819–1901) BUDA LÁTKÉPE A SVÁBHEGYRÔL, HÁTTÉRBEN SZIVÁRVÁNNYAL, 1860-AS ÉVEK BUDA VIEW FROM SVÁBHEGY WITH A RAINBOW, 1860’s 49 × 70 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Brodszky S Hátoldalon | Reverse: Brodszky Sándor: Részlet a Svábhegyrôl
KIESELBACH GALÉRIA
11
7 ■ NÁDLER RÓBERT (1858–1938) HAJÓK A DUNÁN HÁTTÉRBEN A BUDAI VÁRRAL, 1890 KÖRÜL BOATS ON THE DANUBE WITH THE BUDA CASTLE, c. 1890 15,5 × 28 cm Olaj, fa | Oil on panel Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Nádler R
Nádler Róbert: A budai Duna-part a Budai várral, 1897. (részlet) Budapest Történeti Múzeum Fôvárosi Képtár
Ligeti Antal: Buda és Pest látképe, 1866. (részlet) Budapest Történeti Múzeum Fôvárosi Képtár
12
KIESELBACH GALÉRIA
7
8 ■ MOLNÁR JÓZSEF (1821–1899) ZSUZSANNA A FÜRDÔBEN (ZSUZSANNA ÉS A VÉNEK), 1869 SUSAN BATHING (SUSAN AND THE ELDERS), 1869 127 × 96 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve balra lent | Signed lower left: Molnár J. 1869
KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Országos Magyar Képzômûvészet Társulat kiállítása, 1872. REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Turcsányi Erzsébet: Molnár József 1821–1899. Budapest, Pázmány Péter Tudományegyetem, 1938. 12. képtábla. Életmûkatalógus-szám: Turcsányi 1938. 113.
Molnár József: Pompeji nôk, 1875 körül, magántulajdon
14
KIESELBACH GALÉRIA
8
9 ■ SKUTECZKY DÖME (1850–1921) DOMINIK SKUTECKÝ (1850–1921) MESÉT HALLGATÓ GYEREKEK (ÉRDEKES MESE), 1888 ZAUJÍMAVÁ ROZPRÁVKA, 1888 CHILDREN LISTENING TO FAIRY TALE, 1888 53 × 75 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Skuteczky D. 88
KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Országos Magyar Képzômûvészeti Társulat 1888. évi ôszi kiállítása. Mûcsarnok, Budapest, 1888. (Kat. 314. Érdekes mese) - Internationale Ausstellung. Glaspalast, München, 1889. (feltehetôen kiállítva) REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Vojtech Tilkovsky: Dominik Skuteczký. Život a dielo. Pozsony, 1954. 52. IRODALOM | BIBLIOGRAPHY - Vojtech Tilkovský: Dominik Skutecký. Život a dielo. Bratislava, Tvar, 1954. - Magda Keletiová: Dominik Skutecký. Bratislava, Pallas, 1976. - Jan Abelovský – Katarina Bajcurová: Art in Changing Times. Painting and Sculpture in Slovakia 1890–1949. Bratislava, 2000. - München magyarul. Magyar mûvészek Münchenben 1850–1914. Szerk. Bakó Zsuzsanna – Hessky Orsolya. Kiállítási katalógus. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2009. Életmûkatalógus-szám: Tilkovsky 1954, 77.
Skuteczky Döme (Dominik Skutecký): Piac Besztercebányán (Trh v Banskej Bystrici), 1889. Szlovák Nemzeti Galéria, Pozsony
16
KIESELBACH GALÉRIA
9
A Pozsony megyei Kisgajáron, 1850-ben született Skuteczky Döme már tízéves kora elôtt Bécsbe került, ahol késôbb a város neves szobrásza, Johann Meixner fogadta mûtermébe. Idôvel a festészet mellett döntött: 1866 és 1867 között a császárváros Mûvészeti Akadémiáján tanult, majd ösztöndíjjal Velencében tölthetett néhány évet. 1870-tôl Münchenben, majd Bécsben, 1876 és 1884 között ismét Velencében dolgozott. A helyi mûvészeti élet jellegzetes és kedvelt figurájává vált, szoros barátság és mûveikben közeli stiláris rokonság fûzte az ottocento neves olasz mestereihez, Favrettóhoz, Ettore Titohoz és August von Pettenkofenhez. Ekkor készült anekdotikus életképei – bár rendkívül aprólékosan formáltak – fénytôl ragyogó színeikkel, ropogós felületkezelésükkel és a plein air hatások hangsúlyozásával már-már az impresszionistákat idézik. Skuteczky finom egyensúlyozása a modernitás és a hagyomány között rendkívül népszerûvé tette kortársai között. Angol és amerikai mûkereskedôk versengtek képeiért: a neves londoni Wallis cég és a hosszú ideig Van Goghot is alkalmazó párizsi Goupil képkereskedés állandó vásárlói voltak. Vevôi általában rögtön elkészülésük után lecsaptak friss kompozícióira, így csupán néhány képe került kiállításra: kezdetben a bécsi Mûegyletben, majd a budapesti Mûcsarnok tárlatain jelentkezett a nagyközönség elôtt. Reprodukcióit sorra közölték a kor vezetô mûvészeti folyóiratai, a La revue del’art ancienne et moderne, a Bergamoban kiadott Emporium és a Die Kunst. Az egy évvel besztercebányai letelepedése elôtt, 1888-ban festett Érdekes mese címû kép Skuteczky mûvészi felfogásának minden olyan vonását magán viseli, mely rendkívüli sikereket hozott számára kortársai között. A választott, elsô látásra hétköznapi egyszerûségével, idôtlen bájával lenyûgözô jelenet a nézô számára több, egymás után feltáruló szimbolikus üzenetet hordoz.
A primér látvány értelmezésének elsô szintje „csupán” a történet egyszerû leolvasása: árnyékos, idilli kertben gyerekek hallgatják egy fiatal lány meséjét. Skuteckzy már ebben az olvasatban is igazi csemegét kínál, mikor a hallott történet gyermekekre gyakorolt hatását, az eltérô karakterek elbájoló reakcióit pazar lélekábrázoló képességgel osztja meg a festmény szemlélôjével. De a keresetlennek tûnô jelenet mögött – alig rejtve – a festészettörténet egyik, több évszázados múltra visszatekintô toposza is felcsillan: az Érdekes mese az életkorok, az egymás mellett élô generációk univerzális tartalmakat hordozó ábrázolása, ahol a szereplôk elhelyezése, a kompozícióban betöltött szerepük ugyanúgy a szimbolikus megjelenítés eszköze, mint az egyes alakok megformálásakor használt színek. A passzívan hallgató gyermekek, az ôket szórakoztató fiatal lány, a háttérben hímezô, dolgozó nôk és a már újra a gyermeki szférához sorolt, velük együtt ábrázolt idôs asszony az emberi élet alapvetô stációinak megjelenítôi. Ruházatuk – az ártatlanságot kifejezô fehértôl, a nyiladozó érzékiséget megjelenítô telt kárminon át a feketébe hajló ultramarinig – a színek nyelvén követi a szereplôk sorsát az indulástól a földi pálya lezárásáig. Az efféle – kortárs miliôbe helyezett – szimbolikus utalás a kor jellegzetes és kedvelt mûvészi fogása volt, ám Skutetzky képét készítôjének virtuóz technikája, a legjobb velencei mesterekkel egyenrangú festôi tehetsége magasan e jól ismert zsánerképek színvonala fölé helyezi. A nézôt inspiráló, továbbgondolásra csábító anekdota, a jelenet tartalmi szintje tökéletesen kimunkált, mégis a mai szemlélôt inkább a magabiztos festôi technika, a kiérlelt kompozíció és a ragyogó kolorit ragadja meg. Az egymásra rímelô színek, a nemes szövetek, a reflexekkel érzékivé tett textilek, a látszólag véletlenül kiválasztott, mégis jellegzetes, korfestô tárgyak – mint a thonet szék vagy a felolvasó lány érdekes formájú szalmakalapja – az alázatos és munkájában örömét lelô festô elmélyült tudásáról és ritka színkultúrájáról adnak számot. A nagy olasz virtuózokat, Favrettot vagy Mancinit idézô ropogós faktúra, a csábító anyagfestés, a finoman modellált kolorit, a fák levelei között átszüremlô fénynyalábok és a földön feltûnô tünékeny fényfoltok egyaránt azt igazolják, hogy a kor magyar festôi közül alig jutott bárki is közelebb ahhoz a nemzetközi, Párizs, London, München és Milánó kiemelkedô mûkereskedéseiben diadalra jutott irányzathoz, mely páratlan népszerûségre szert téve ötvözte a modern, plein air látásmódot a zsánerfestészet hagyományaival. Az Érdekes mese – melynek heligravure másolatát 1890-ben az Országos Magyar Képzômûvészeti Társulat mûlapként is kiadta – nem csupán a Skuteczky-életmû egyik fô darabja, de a magyar zsánerpiktúra egészében is kiemelkedô helyet foglal el. Molnos Péter
Képünk reprodukciója Vojtech Tilkovsky Dominik Skutecky címû könyvében
Giacomo Favretto: Az egér, 1878. Pinacoteca di Brera, Miláno
18
KIESELBACH GALÉRIA
10 ■ BIHARI SÁNDOR (1855–1906) BOLDOG CSALÁD (SZOLNOKI ÉLETKÉP), 1880-AS ÉVEK HAPPY FAMILY, 1880’s 58 × 86 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve jobbra fent | Signed upper right: Bihari S
IRODALOM | BIBLIOGRAPHY - Bihari Sándor hagyatéki kiállítása, Katalógus. Budapest, Mûcsarnok, 1906. - Bihari Sándor emlékkiállítása. Katalógus. Budapest, Fényes Adolf Terem, 1950. - Egri Mária: A szolnoki mûvésztelep. Budapest, Képzômûvészeti Alap Kiadóvállalata, 1977.
Bihari Sándor: Csónakázás a Zagyván, 1886. magántulajdon
Bihari Sándor: Vasárnap délután, 1893. Magyar Nemzeti Galéria
20
KIESELBACH GALÉRIA
10
11 ■ SZINYEI MERSE PÁL (1845–1920) NAPFÉNYES DOMBOLDAL, 1905 KÖRÜL SUNNY HILL-SIDE, c.1905 60 × 70 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve balra lent | Signed lower left: Szinyei
IRODALOM | BIBLIOGRAPHY - Malonyay Dezsô: Szinyei Merse Pál. Budapest, Lampel R. Könyvkereskedése, 1910. - Lázár, Béla: Paul Merse von Szinyei. Eine Vorläufer der Pleinairmalerei. Leipzig, Klinkhardt u. Biebermann, 1911. - Hoffmann Edith: Szinyei Merse Pál (1845–1920). Budapest, Országos Magyar Szépmûvészeti Múzeum, 1943. - Bernáth Mária: Szinyei Merse Pál. Budapest, Corvina, 1981. - Végvári Lajos: Szinyei Merse Pál (1845–1920). Budapest, Képzômûvészeti Kiadó, 1986. - A Majális festôje közelrôl. Szinyei Merse Pál levelezése, önéletrajzai, visszaemlékezések. Szerk. Szinyei Merse Anna. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1989. - Szinyei Merse Anna: Szinyei Merse Pál élete és mûvészete. Magyar Nemzeti Galéria – Corvina, 1990.
Ferenczy Károly: Majális (Nyári nap), 1906, Magyar Nemzeti Galéria
22
KIESELBACH GALÉRIA
11
Szinyei Merse Pál helye megkérdôjelezhetetlen a közép-európai és magyar plein air festészet élvonalában. Nemzetközi elismertségét jól mutatja, hogy Lázár Béla – a korszak ismert mûvészeti írója – már 1911-ben német nyelvû monográfiát írt róla, melyet Lipcsében, A plein air festészet elôfutára alcímmel adtak ki. A magyar képzômûvészet történetének ikonszerû fômûvét, az 1873-ban festett Majálist a millenniumi kiállítás után megvásárolta a Szépmûvészeti Múzeum, sôt, Petrovics Elek igazgatósága alatt már külön teremben mutatták be festményeit az intézmény városligeti palotájában. Életmûvének elismerése, törekvéseinek megértése a kezdeti idôkben azonban közel sem volt annyira egyértelmû, mint ahogy azt a nevét feltétel nélkül tisztelô utókor gondolhatná. Az ôt ért kritikák, elsôsorban színeinek tüzes teltségét elítélô vélemények miatt 1884 után közel tíz évre felhagyott a festészettel. Visszavonult vidéki birtokára, s élte a gazdálkodók hétköznapi mindennapjait. A Münchenbôl hazatérô nagybányai fiatalok azonban szinte elôdükként fedezték fel mûvészetét, s ez a hirtelen, váratlanul érkezô elismerés újra a festészet felé terelte Szinyeit. A most bemutatott alkotás az életmûnek ebbôl a második periódusából, az 1905 körüli évekbôl származik, amint azt írja Szinyei Merse Anna a képrôl készült szakvéleményében. Közeli társai között említhetjük azokat a kiemelkedô alkotásokat, amelyeket az egy évtizeddel azt megelôzô nagybányai látogatás és a mûvésztelepen szerzett élmények hatására festett.
A kevés darabból álló életmû ismeretében különösen nagy öröm, hogy egy korábban ismeretlen mû bukkant fel hosszú évtizedek lappangása után. A kép háttérben húzódó dombok lágy ívei a középtér növényzetének, a fák lombjainak formáira reflektálnak. Az elôtér napfényes mezôjének szikrázó zöldjei és sárgái jól mutatják Szinyei vonzódását a tompítatlan színek erejéhez, ám ezzel együtt is érezhetô, hogy számára a táj – a látvány önmagában való szépsége mellett is – jelentôs részben a hangulati elem kiemelésére szolgál. Tájképeinek nagyrészét – így feltehetôen a most felbukkant alkotást is - felvidéki családi birtokán, Jernyén és környékén festette, megragadva az ottani dombok, erdôk és rétek intim hangulatát, kifejezve az otthon, a nyugalmat árasztó, háborítatlan miliô harmonikus békéjét. Stílusának kellemes lekerekítettsége, a ragyogó, mégis finoman kézben tartott színvilág üdesége Szinyei képeit már életében rendkívül népszerûvé tették. Nem csupán a Szépmûvészeti Múzeum, de korának legjelentôsebb mûgyûjtôi is gyakori vásárlói közé tartoztak. Az európai jelentôségû kollekciót építô Kohner Adolf, a franciás ízlését nem csupán festôként, de mûgyûjtôként is csillogtató Hatvany Ferenc vagy éppen a világhírnévig emelkedô Nemes Marcell egyaránt rajongott mûveiért, de jeles darabokat választott gyûjteményébe az inkább a magyar festészet klasszikusaiért rajongó Wolfner József is. Német kapcsolatainak köszönhetôen mûveinek egy része idegenben talált vásárlókra, amely máig tartó németországi elismertségének alapját is adja és tovább öregbíti a magyar festészet hírnevét itthon és külföldön egyaránt. Tóth Károly
Szinyei Merse Pál: Gesztenyefa, 1907. Magyar Nemzeti Galéria
Szinyei Merse Pál: Balaton, 1917. magántulajdon
24
KIESELBACH GALÉRIA
12 ■ FERENCZY KÁROLY (1862–1917) JÁNOSSY BÉLA ÉS NEJE, 1906 BÉLA JÁNOSSY AND HIS WIFE, 1906 94 × 110,5 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve balra fent | Signed upper left: Ferenczy Károly 1906
PROVENIENCIA | PROVENANCE - Egykor Jánossy Béla gyûjteményében. KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Nemzeti Szalon elsô csoport kiállítása, Budapest, Nemzeti Szalon, 1907. március, kat. sz. 6. - Ferenczy Károly (1862–1917) gyûjteményes kiállítása. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2011. november 30. – 2012. május 27. REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Genthon István: Ferenczy Károly 1862–1917. Budapest, Képzômûvészeti Alap Kiadója, 1963. 90. kép - Genthon István: Ferenczy Károly 1862–1917. Budapest, Corvina, 1979. 92. kép - Ferenczy Károly (1862–1917) gyûjteményes kiállítása. Szerk. Boros Judit – Plesznivy Edit. Kiállítási katalógus. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2011. 238. IRODALOM | BIBLIOGRAPHY - Ferenczy Valér: Ferenczy Károly. Budapest, Nyugat, [1934]. 307. kat. sz. - Genthon István: Ferenczy Károly 1862–1917. Budapest, Képzômûvészeti Alap Kiadója, 1963. 203. kat. sz. - Genthon István: Ferenczy Károly 1862–1917. Budapest, Corvina, 1979. 213. kat. sz. - Ferenczy Károly (1862–1917) gyûjteményes kiállítása. Szerk. Boros Judit – Plesznivy Edit. Kiállítási katalógus. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2011. 226. kat. sz.
Jelen képünk a Nemzeti Szalon 1907-es kiállításán.
26
KIESELBACH GALÉRIA
12
13 ■ IVÁNYI GRÜNWALD BÉLA (1867–1940) MÛTEREMBEN (FESTÉS ELÔTT), 1904 IN THE STUDIO (BEFORE PAINTING), 1904 192 × 148 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Grünwald Béla
PROVENIENCIA | PROVENANCE - Feltehetôen Gartner Margit vásárolta meg a Nemzeti Szalon 1906-os Iványi-kiállításán. (Nemzeti Szalon Almanach, Budapest, 1912. 267.) KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Országos Magyar Képzômûvészeti Társulat Tavaszi Nemzetközi Kiállítása, Mûcsarnok, 1905. (339. Festés elôtt) - Grünwald Iványi Béla gyûjteményes kiállítása, Nemzeti Szalon, 1906. (73. Mûteremben) REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Országos Magyar Képzômûvészeti Társulat Tavaszi Nemzetközi Kiállítása, Mûcsarnok, 1905. Katalógus - Grünwald Iványi Béla gyûjteményes kiállítása, Nemzeti Szalon, 1906. Katalógus. - Malonyay Dezsô: A fiatalok. Budapest, 1906. 97. - Telepy Katalin: Iványi Grünwald Béla korai munkássága, valamint a Kecskemétre költözés okai és elôzményei. In: Cumania VI., Kecskemét, 1979. 40. kép. - Szabó László: Iványi-Grünwald. Budapest, 2007. 20. kép. - Szabó László: Iványi-Grünwald Béla. Budapest, 2010. 25. IRODALOM | BIBLIOGRAPHY - Malonyay Dezsô: A fiatalok. Budapest, 1906. 97. - Lázár Béla: Iványi-Grünwald Béla. Budapest, 1921. - Telepy Katalin: Iványi Grünwald Béla korai munkássága, valamint a Kecskemétre költözés okai és elôzményei. In: Cumania VI., Kecskemét, 1979. - Telepy Katalin: Iványi-Grünwald Béla. Budapest, 1985. - Szabó László: Iványi-Grünwald. Budapest, 2007. - Szabó László: Iványi-Grünwald Béla. Budapest, 2010.
Ferenczy Károly: Festô és modell, 1904, Magyar Nemzeti Galéria
28
KIESELBACH GALÉRIA
Iványi Grünwald Béla Mûteremben címû képe nem sokkal elkészülte után, 1905-ben, a Mûcsarnok tavaszi kiállításán került elôször a közönség elé, majd alig egy esztendôvel késôbb, a Nemzeti Szalon gyûjteményes tárlatán újra bemutatták. Mindkét kiállítás katalógusa, s Malonyay Dezsô 1906-ban, A fiatalok címmel megjelent könyve is közölte reprodukcióját. Iványi, s kortárs méltatói tehát a korai évek egyik kiemelkedô mûveként tekintettek e szokatlanul nagyméretû festményre. Évtizedekkel késôbb született összefoglaló munkák is elemezték jelentôségét: Lázár Béla 1921-es Iványi-kötetében és Réti nevezetes Nagybánya-könyvének lapjain a festô római ösztöndíjas éveinek mûvészi termésébôl egyaránt ezt a mûvet emelték ki. Telepy Katalin, 1985-ben megjelent monográfiájában szintén közölte rövid elemzését, s megjegyezte, hogy a kép „sajnos elveszett vagy lappang.”A Mûteremben címû festmény 1904-ben, Iványi mindeddig kevésbé ismert, római ösztöndíjas idôszakában készült. A római ösztöndíj fogalma a 20. századi magyar mûvészet történetében olyan szorosan összekapcsolódott Gerevich Tibor nevével, s a Collegium Hungaricum intézményével, hogy csupán kevesek elôtt ismert ennek majd három évtizeddel korábbi elôzménye. Fraknói Vilmos püspök közel tíz éves elôkészítô munka után, 1904-ben írta ki elôször alapítványának – bibliai tárgyú képekkel megpályázható–ösztöndíjait, melynek festô és szobrász nyertesei egy esztendôt tölthettek az olasz fôvárosban, háborítatlan mûvészi alkotómunkával. Iványi Grünwald 1904-ben utazhatott ki Rómába, ahová felesége és gyermeke mellett a súlyosan tüdôbeteg Maticska Jenôt is magával vitte. A következô év elején, a Mûvészet címû folyóirat rövid levélben számolt be az elsô ösztöndíjasok letelepedésének körülményeirôl: „Róma egyik legfestôibb pontján, böcklini ciprusok és piniáktól környezve, vonul meg a magyar mûvészház, Ventura, római építész alkotása. A román stílben tartott kétemeletes épület kettôs terasszal bír s úgy a földszint, mint a két felsô emelet külön-külön mûtermet és lakást foglal magában. … Egyébként a római mûvészházban ezidôszerint csöndes, szorgalmas munka folyik. A két festô: Grünwald Béla és Hegedûs László, a nyáron át a Borghese-kert szépségeit vitték vásznukra.” Az 1905-ös Mûcsarnokbeli kiállítás és az egy évvel késôbbi Nemzeti Szalonban rendezett gyûjteményes tárlat katalógusainak tanúsága szerint Iványi itt készült mûveinek zöme valóban parkrészlet és városkép, valamint számos kisebb és nagyobb méretû pasztelltanulmány. A Rómában született képek közül témájával és jelentôs méretével is kiemelkedik a most bemutatott festmény. Iványi képe a festészet történetében igen kedvelt, a mûvészt feleségével együtt ábrázoló, évszázados tradíciókra visszavezethetô önarcképtípusnak egy sajátos, zsánerszerû jelenetben megfogalmazott példája. A festmény fôszereplôje az elôtérben álló, a mûterem ablakán beesô délutáni fénnyel övezett, a homályba burkolt háttérbôl sziluettszerûen kiemelkedô nôi alak, kinek tükröt tartó gesztusa nem csupán a nôiesség jellegzetes attribútumaként értelmezhetô, de egyben a mûvészi alkotás mibenlétére, a valóság leképezésére, a múló pillanat megragadására vonatkozó rafinált utalás is. Iványi mûvének korabeli értékelôi egyöntetûen a fény-árnyék kezelésre koncentráltak: a napfényes, sugárzó nagybányai plein-air képek után valóban meglepô lehetett a Rómában készült festmények súlyosabb, mélyebb, egyöntetûbb koloritja. Míg Lázár Béla 1921-es monográfiájában caravaggió-i sötétséget emlegetve kárhoztatja Iványit a kemény árnyékokért, addig Petrovics Elek az 1941-es hagyatéki kiállítás katalógusában a római képek sejtelmes romantikájáról beszél. Mai szemmel, az életmû egészét tekintve, a Mûteremben címû festmény formai és kolorisztikus sajátosságai egy szerves belsô fejlôdés logikus állomásának tûnnek. Iványi tömbökben fogalmazó, nagyvonalú látásmódjával, a beállítás és a fénykezelés eszközével megteremtett sziluett-hatással jelentôs lépést tett a késôbbi években uralkodóvá váló dekorativitás irányába. A megfestés módjában, a széles, telt, vitalitást sugárzó ecsetkezelésben, s a forma letapogatásának mikéntjében még mindig Ferenczy Károly kikerülhetetlen hatása érzôdik, de már az ellépés, az új út ígérete is tetten érhetô. Molnos Péter
13
14 ■ POLL HUGÓ (1867–1931) BRETAGNE-I VITORLÁSOK, 1910 KÖRÜL SAILING BOATS IN BRETAGNE, c.1910 56 × 90 cm Pasztell, papír | Pastell on paper Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Poll H
Johan Barthold Jongkind: A Szajna Bas-Meudon-nál, 1865. The Cleveland Museum of Art, Cleveland
30
KIESELBACH GALÉRIA
14
15 ■ KÖVÉR GYULA (1883–1972) LÁMPA, 1909 KÖRÜL LAMP, c.1909 75,5 × 60 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve balra lent | Signed lower left: Kövér Gyula...
IRODALOM | BIBLIOGRAPHY - Kövér Gyula gyûjteményes kiállítása a Könyves Kálmán Szalonjában. Katalógus. 1909
Édouard Vuillard: A nagy lámpa alatt Saint-Jacut-ben, 1909. magántulajdon
32
KIESELBACH GALÉRIA
Eduard Vuillard: Lámpa, 1899.
15
16 ■ MÁRFFY ÖDÖN (1878–1959) NÔ MACSKÁVAL, 1906 KÖRÜL WOMAN WITH A CAT, c.1906 76 × 53,5 cm Olaj, karton | Oil on cardboard Jelezve balra fent | Signed upper left: Márffy Hátoldalon | Reversed: Kiállítási raglap: Nô macskával
IRODALOM | BIBLIOGRAPHY - Passuth Krisztina: A Nyolcak festészete. Budapest, Corvina, 1967. - Passuth Krisztina: Márffy. Budapest, Corvina, 1978. - Rockenbauer Zoltán: Márffy. Életmûkatalógus. Budapest, Makláry Artworks, 2006. - Rockenbauer Zoltán: Márffy. Budapest, Corvina, 2008. KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Márffy Ödön kiállítása, Nagyvárad, Vármegyeháza nagyterme, 1909. április 11–20. Kat. sz. 54. Nô macskával Életmûkatalógus-szám: 2.8.2.1.22
Jó egy évtizeddel ezelôtt Márffy Ödön korai pre-fauve korszaka szinte teljesen ismeretlen volt mind a mûvészettörténészek, mind a nagyközönség elôtt. Jóllehet a fiatal Márffy három szerzôi tárlaton (Budapest, 1907; Nagyvárad, 1909; Arad 1910) is bemutatta a párizsi tanulóévek idején, illetve közvetlenül a hazatérést követôen festett mûveit, 1909 után ezek a festmények eltûntek a kiállításokról és közel egy évszázadon át jobbára magángyûjtemények falai között lappangtak. Az aukciós piac rendszerváltozás utáni megélénkülésével, valamint a „magyar vadak”, és köztük Márffy Ödön, életmûvének módszeres feltárása során egyre-másra bukkantak fel a pályakezdés jellegzetes nôi portréi,
Márffy Ödön: Nô tükörrel, 1906 körül, magántulajdon
34
KIESELBACH GALÉRIA
párizsi és bruges-i tájképei, enteriôrjei. Ma már – a korabeli újságreprodukciókkal, fotókkal együtt – több tucat festményt tudunk azonosítani ebbôl az idôszakból, és ekként be tudjuk határolni a festôi korai stílusfejlôdését. Márffy a Fôvárosi Tanács ösztöndíjával 1902-tôl 1906-ig tanult Párizsban. Kezdetben a Julian Akadémián Jean-Paul Laurens-hoz járt, majd hamarosan átiratkozott az École des Beaux Arts-ban, Fernand Cormon osztályába. A szigorú, konzervatív mester keze alól az idôk folyamán olyan újító világnagyságok is kikerültek, mint Toulouse-Lautrec, Van Gogh, Picabia, Matisse vagy Soutine. Márffy így a párizsi akadémiákon nemcsak a mesterségeket sajátította el, de francia évfolyamtársai révén megismerkedett a legmodernebb irányzatokkal is. Érdeklôdése elsôsorban a posztimpresszionisták, a nabis-k és a fauve-ok felé fordult. Az útkeresés idôszakában e stílusjegyek mintegy egymással versengve jelentkeztek nála: leginkább Manet, Bonnard, Vuillard, Rippl-Rónai, Matisse és Cézanne hatása ismerhetô fel alkotásain. Bár a fauvizmusra már annak indulásakor (1905) felfigyelt, igazán „vaddá” csak Nyergesújfalun, 1908-tól vált Márffy mûvészete; Cézanne erôteljes hatása pedig 1910-tôl érzôdik stílusán. Pályája során mindvégig szívesen festett arcképeket. A korai idôszakból ismert festmények zöme tájkép és portré. Nôportréit ekkoriban nagy foltokban felrakott tiszta színekbôl komponálta, rendszerint kihasználva a kontraszt adta hatást. Foltfestészeten alapul egyebek mellett a Nô tükörrel, a Sárgakalapos lányka, a Profil fehér kalappal vagy a Szalmakalapos nô. E portrék bár csak elnagyoltan mutatják az arcvonásokat, nyilvánvalóan modellek után készültek, és Márffy jól láthatóan gondot fordított rá, hogy túlságosan ne rugaszkodjék el a valóságtól szín- vagy formai kísérletek kedvéért. A most elôkerült Nô macskával e sorba illik. Márffy azonban nem mindig választotta az élénk kontrasztot – mint például a Sárgakalapos lányka esetében – számos képének színhasználata inkább Manet kései remekét: a La Famme au chat (Nô macskával) címû mûvet idézi, amely akár elôképül is szolgálhatott festményünknek. Manet hatását a magyar festô más portréin is lemérhetjük, egyebek mellett a csak korabeli reprodukciókról ismert Bar-leány-on. Bár a macskás arckép nem szerepelt az 1905-ös párizsi Ôszi Szalon 25 olaj- és öt pasztellképet számláló Manet retrospektívjén, Márffy – aki minden bizonnyal látta a tárlatot – más oldalról is nyerhetett inspirációt a festményéhez, nevezetesen a japán Utamaro (1753–1806) itt kiállított fametszeteibôl. A japonizmus a XIX. Század második felétôl hódított Franciaországban, és Márffy képének némely kompozíciós eleme – a beállítás, a hajviselet, a falon lévô japán legyezô, a zöldellô bambuszra emlékeztetô levelek mutatják, hogy ô sem maradt érzéketlen a japán mûvészet iránt. A nô-macska párhuzam – melyet Baudlaire is megénekelt verseiben – ugyancsak szervesen illeszkedik a századforduló divatosnak tekinthetô témái közé. A már említett Manet-festmény mellett, Márffy ekkori példaképe, Bonnard is szívesen ábrázolt nôt macskával, hogy kihangsúlyozza a modell érzékiségét. Megjegyzendô, hogy ekkoriban a közönségesnek tartott házi cirmos helyett inkább a fekete-fehér tarka cica dívott – így Manet-képén vagy Vaszary János 1909-ben készült Macskás nôjén is ez a típus látható. Márffy festményének hátoldalán található céldulatöredéken jól olvasható a cím: Nô macskával – ami szinte bizonyossá teszi, hogy képünk szerepelt 1909-ben Nagyváradon Márffy Ödön gyûjteményes kiállításán, és megegyezik a katalógusban 54. számon szereplô Nô macskával tétellel. Az is valószínûnek tûnik, hogy Márffy ekkoriban szignálta a képet, mert a szignó-típus az 1909 körül használt aláírásoknak felel meg leginkább. Mindazonáltal a stílus és a megfestés módja alapján valószínû, hogy a festmény 1906 körül vagy nem sokkal késôbb készülhetett. Dr. Rockenbauer Zoltán
16
17 ■ ORBÁN DEZSÔ (1884–1987) NAGY AKT, 1911 KÖRÜL FEMALE NUDE, c.1911 90 × 140 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve balra lent | Signed lower left: Orbán
PROVENIENCIA | PROVENANCE - Az 1950-es évekig Orbán Dezsô birtokában. - Ausztráliai magántulajdonban. KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Feltehetôen kiállítva: Orbán Dezsô gyûjteményes kiállítása, Budapest, Könyves Kálmán Szalon, 1917 (A szóbajöhetô tételszámok: 21, 25, 29.) REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Passuth Krisztina: Orbán Dezsô. Budapest, 1977. 16. kép - Molnos Péter: A nyolcadik: Orbán Dezsô. In: A Nyolcak. Szerk.: Markója Csilla, Bardoly István. Pécs, JPM, Budapest, MTA-MKI, 2010, 330. - A kép felbukkanását követô idôszakban több tucatnyi napi- és hetilapban is megjelent a festmény reprodukciója. IRODALOM | BIBLIOGRAPHY - Molnos Péter: A nyolcadik: Orbán Dezsô. In: A Nyolcak. Szerk.: Markója Csilla, Bardoly István. Pécs, JPM, Budapest, MTA-MKI, 2010, 338-339. - A kép felbukkanását követô idôszakban több tucatnyi napi- és hetilap foglalkozott a mûvel.
Orbán Dezsô, 1913 körül, Gajdusek Erzsi felvétele
36
KIESELBACH GALÉRIA
17
ORBÁN ÚJ FÉNYBEN Bár Orbán Dezsôt a legutóbbi idôkig szokásos volt a Nyolcak “tehetségben legszerényebb mestere”-ként titulálni , a néhány hónapja bezárt Nyolcak kiállítás-sorozat tanulságai és a katalógusban megjelent monografikus tanulmány új fénybe helyezi Orbán kétségkívül legerôsebb periódusát: “A frissen elôkerült, évtizedeken át lappangó festmények, a korábban csupán fekete-fehér reprodukciókról ismert fômûvek, s a hét évtizeden át Ausztráliában ôrzött képek hazakerülése, vagyis az újonnan felbukkant mûvek meglepô mûvészi kvalitása cáfolhatatlanul bizonyítja, hogy e sokszor már mûvésztársai által is enyhe lenézéssel kezelt festô életmûvének némely szegmense nem csupán a Nyolcak, de a korszak, a XX. század elsô éveiben új utakra lépô magyar festészet egészét tekintve is figyelemre méltóak.” Ilyen korszakos remekmûnek számít az a társai eredményeit is felülmúló, néhány éve az életmû csúcs leütési árával is elismert, és a jelenlegi általános szakmai megítélés szerint is abszolút fômûnek tekintett Kannás csendélete, mely nem véletlenül került a vaskos Nyolcak katalógus magyar kiadásának borítójára sem. Hasonló jelentôséggel bír nemrégiben elôkerült tárgyalt mûvünk is, mely “a Nyolcak legnagyobb méretû fekvô aktja“ címmel is büszkélkedhet. A katalógus Orbán-tanulmányának szerzôje, Molnos Péter nemes egyszerûséggel errôl így írt: “A monumentalitást sugárzó fekvô akt az életmû egyik legizgalmasabb alkotása, a Nyolcak egész mûvészi termésében is kitüntetett hely illeti meg.” LOST AND FOUND, AVAGY VALÓBAN EGY LESZNAIRÓL FESTETT AKTOT SIKERÜLT MEGTALÁLNI? A fenti verdikt már akkor megfogalmazódott, mikor még csupán fekete-fehér reprodukciója alapján helyeztük a leginkább keresett lappangó, azaz “Wanted”-mûvek top listájának élére a Nagy aktot. Bár jelen sorok írójának nem ritkán adatott meg, hogy átélje a rég elveszettnek hitt festmények megtalálásával járó eufóriát, a Nagy akt felkutatásának regényes története felülmúlta a korábbi élményeket. Az alkonyattól pirkadatig tartó tengerentúli telefonos nyomozás, a legtávolabbi kontinensig való hosszú utazás és az ausztráliai kutatások tapasztaltai, a soha nem látott dokumentumok és más mûvek megismerésével járó izgalmak mellett a Nagy akttal való elsô találkozás leírhatatlan élményt jelentett. A festmény ausztráliai megtalálása és hosszú egyeztetéseket követô Nyocak hazatérte nem csupán a szakmai és mûkedvelôi közvéleményt, de a sajtót is intenzíven foglalkoztatta. Azok közül, akik utoljára magyarországi kiállításon láthatták a mûvet ma már senki sem él, így érthetô, hogy az Ausztráliából hazatérô kolosszális alkotás kiállításon való elhelyezése nem csak az írott sajtóban, de a televízióban is szenzációszámba menô hírként jelent meg. Mindezzel párhuzamosan dokumentumfilm is készült a Nyolcakról, melynek záróakkordja nem is lehetett más, mint
Lesznai Anna az 1910-es évek elején (Székely Aladár felvétele)
38
KIESELBACH GALÉRIA
a grandiózus akt budapesti Nyolcak-tárlatán való elhelyezése. A fokozott érdeklôdés nem csupán a festmény jelentôségének és kvalitásainak, valamint az elôkerülés egzotikus körülményeinek volt köszönhetô, hanem leginkább annak, hogy a képpel kapcsolatban felmerült, hogy a meztelen nô modellje feltehetôen nem lehetett más, mint Lesznai Anna, aki mindamellett, hogy költôként a korszak legjelentôsebb irodalmi lapjához, a Nyugatosok társaságához tartozott, befutott iparmûvésznek számított és a festôtársaság több tagjához is baráti szálak fûzték. Minden bizonnyal e barátságok révén kerülhetett arra is sor, hogy a Nyolcak 1911-es kiállításán vendégként kiállíthatta hímzett párnáit, hímzésterveit. Lesznai ebben az idôben a Nyolcak közül legszorosabb kapcsolatban Orbánnal állt, aki errôl több késôbbi visszaemlékezésében is beszámolt:“Ebben az idôben már volt egy mûtermem Budán az Alkotás utcában, ahol Lesznai Annával festettünk együtt. Ekkorról származik a ’Kis akt’ címû képem…” Lesznai önéletrajzi ihletésû, Kezdetben volt a kert címû regényében is felbukkannak Orbán Dezsô aktképei méghozzá igen érdekes, esetlegesen tárgyalt mûvünkkel is összefüggésbe hozható kontextusban. A regényben szereplô Kutas Ödön alakját minden bizonnyal részben, vagy egészben Orbán Dezsôrôl mintázta Lesznai, míg Berkovics Lizó személyében magát az írónôt kell tisztelnünk, ahogy a történetben hosszasan leírt nagy kiállítás egyértelmûen a Nyolcak 1911-es Nemzeti Szalonban rendezett tárlatával azonosítható. A kiállítás elôkészületeirôl, leginkább az Orbán (alias Kutas Ödön) mûtermében történt, Lesznaival (alias Lizóval) közös képválogatás jelnelétébôl érdemes idézni egy hosszabb passzust: “Lizó szeme elôtt terjedelmes vásznak: tizenöt-húsz pôrére vetkezett, többé-kevésbé eltorzított és feldaraboltatás folyamatában lévô, óriás nô hevert, guggolt, állt ezeken a képeken. Fehér és más színû kisugárzások vették körül az alakokat. Ödönke nagy zavarban volt. – Látod, Lizo, mind a saját lelkem mélyébôl merített vízió! […] – Más képed nincs? – kérdezte Lizó kétségbeesetten. Ödönke elpirult. – Van...de ezeket szeretem a legjobban. És végre is – tette hozzá töredelmes könyörgéssel – egyik nôalakomnak sincsen arca! Láthatod, csupa sima tojásdad folt, személytelenek. – Látom – sóhajtotta Lizó. Abba már belenyugodott, hogy György írása hamis nyomra tereli az olvasót, de hogy az a hír terjedjen el, hogy a liszkai Berkovics lány mezítelenül áll modellt Kutas Ödönnek, ezt mégis kellemetlennek találta. – Elô a többi képpel, Ödönke. Négy tekervényes vonalú, tüzes színû csendéletet választottak ki. Hanem Lizo sehogysem bírta el Ödönke könyörgô tekintetét. Tudta, hogy hat képet akar beküldeni a kiállításra. Megfontoltan mustrálta végig még egyszer az aktokat. Az egyik óriás nô háttal hevert a nézônek. Darázskeskennyé szorult derék és óriásra dagadt csípô torzították (remélhetôleg) felismerhetetlenné. – Ezt küldd be, Ödönke. Erre gondolt Delman is. – mosolygott Ödönke boldogan. - Ezt tartja a leghaladottabbnak. Második választásuk egy csoport ölelkezô nôre esett, akik egy pálmaerdôvé nemesült liszkai
Orbán Dezsô a Nagy akt elôtt egy ausztráliai kiállításán
bozótban táncoltak. A heves mozdulatok ritmusa enyhítette a hasonlóságot.” Természetesen ahogy a szereplôk azonosítása sem teljesen egyértelmû (magam részérôl például Delman alakjával leginkább Berény Róbertet tudnám összehozni ), úgy a több mint félévszázad távlatából megírt visszaemlékezés is fenntartásokkal kezelendô, hiszen Orbán nem hat, hanem nyolc festményt állított ki 1911-ben, bár ezek közül valóban négy csendélet volt. Az viszont feltûnô, hogy a másodiknak választott aktos kompozíció leírása mennyire emlékeztet a szintén lappangó és csak fekete-fehér reprodukcióról ismert Dekoratív kompozíció címû vásznára, mely ekkor biztosan nem, csak a Nyolcak következô évi tárlatán került bemutatásra. Ugyanakkor a kiválasztott nagy akt leírásában – eltekintve attól, hogy nem a nézônek háttal láttatott, hanem egy furcsán kicsavart, az álló kontraposztnak megfelelô fekvô kompozícióról van szó, – felismerhetô azonosító jegyek ráillenek tárgyalt képünkre, arról nem is beszélve, hogy a korszakban Lesznairól készült fényképek sem mondanak ellent ennek a hipotézisnek. Mindez persze nem jelenti azt, hogy Lesznai valóban modellkedett Orbán számára, hiszen a regény is inkább arra céloz, hogy Orbánt csupán inspirálta Lesznai alakja. A korabeli sajtókritikák és egyéb dokumentumok alapján nem állíthatjuk azt sem, hogy a Nagy akt szerepelt a Nyolcak 1911-es kiállításán, mert erre egyelôre nem ismerünk egyértelmû forrást, ugyanakkor a regény további oldalairól kiderül, hogy a Lesznai által kiválasztott akt rögtön az elsô napon eladásra került, melynek hült helyét a festô azonnal pótolta egy újabb csendéletével, így az akt a kiállítás közönsége elôl szinte azonnal eltûnt. (Mellesleg az egyik csendélet leírásából a már említett Kannás csendéletre ismerünk.) Néhány oldallal odébb pedig már az derül ki, hogy az akt vásárlójától kikönyörögte a képet Lesznai apja, aki azonnal házuk padlására számûzte a lányát kompromitáló mûvet. Valóban nehezen indokolható, hogy Orbán e korszakban festett legnagyobb méretû aktja miért nem került bemutatásra ekkoriban. A regényben leirtak hihetôen csengenek még akkor is, ha tudjuk, hogy egy másik, sajnos szintén a lappangó mûvek listáját gyarapító, bár reprodukcióról ismert nôi aktja, a Fekvô akt biztosan szerepelt a tárlaton.Ahhoz, hogy Orbán Dezsô életmûvét kellôképpen értékeljük, jelentôsen elôsegítené ezeknek a ma még lappangó aktoknak az elôkerülése, hiszen a regényben is igen nagy számú, több tucatnyi e témában festett mûrôl esik említés, míg a valóságban a Charentoni házak címû vásznának hátoldalára festett vázlatos, vagy félbehagyott fekvô aktja és a Kis akt mellett csupán a most elôkerült ausztráliai képet ismerjük. STÍLUSVÁLTÓ MÛ A Nagy akt az életmû megítélése szempontjábol éppen ezért (is) kulcsfontosságú mû. A Nyolcak szinte mindegyik tagja törekedett arra, hogy ne csak “kereséseik”, kutatásaik kísérletezô fázisait mutassák be a nagy közönség elôtt, hanem egy-egy nagyobb összefoglaló mûvel demonstrálják elért eredményeiket, egyetlen nagy reprezentatív
Berény Róbert: Kereveten fekvô akt, 1906, magántulajdon
vásznon mutassák fel mindazt, amelyet aktuális mûvészi hitvallásuk szubsztanciájának tekintettek. Ilyen “manifesztképekkel”, elsôsorban aktos kompozíciókkal jelentkezett Berény, Kernstok, Márffy és Pór is az 1911-es tárlaton, de Orbán csak a következô évben mutatta be nagy, sokalakos kompozícióját. A magam részérôl a Nagy aktot is ilyen összefoglaló fômûnek értékelem nem csupán monumentalitása miatt. Az Orbán életmû egyik legmarkánsabb “stílusváltó” képének is tartom, s mindamellett a legegyénibb kísérletének is, dacára annak, hogy gyökereiben egyértelmûen felismerhetô Berény hatása, ki 1906-os párizsi együttartózkodásuk óta elsôszámú mentora volt. Berény néhány évvel korábbi Kereveten fekvô aktját idézi a festmény a diagonális elhelyezésbôl fakadó erôs térdinamikai hatás, valamint a hegyes szögek frappáns ismétlôdése miatt, ugyanakkor ezen a képen már nyoma sincs a fauve tanulságnak, Berénnyel ellentétben nem is annyira a test tömegének és a tér kapcsolatának párbeszédével építkezô struktúráról, hanem egyértelmûen a képi szerkezet hangsúlyozásáról van szó. Ez a szigorú komponálású, a szerkezet primátusát hírdetô felfogás valószínûleg annak köszönhetô, hogy Orbán még akkor is vissza-visszajárt Párizsba, amikor Berény már nem. Erre utalnak a kubistákat idézô színvesztéses technikával, narancsok, okkerek és szürkébe hajló barnák özönével igen gazdagon modellált felületek, míg Berénynél ekkoriban a fauve alapokat sem tagadó, de leginkább a cézanne-i faktúrából az expresszionista víziószerû, elmosódottabb festôsiségbe való átmenet érzékelhetô. A Nagy aktot Orbán maga is saját œuvre-jének egyik legfontosabb alkotásaként tartotta számon és egy BBC-nek adott rádióinterjújában a kép provenienciájával kapcsolatban is fontos adalékkal szolgált: “Én Magyarországról elhoztam, mert elhozhattam az összes képeimet, mert én legálisan hagytam el Magyarországot. Azok közt volt például egy fekvô nôi akt, ami az elsôk közé tartozott, amit megpróbáltam kiállítani Sydneyben és kiállítottam azt a képet valóban egy ilyen galériában és kértem érte 20 guinnyt. Nem tudtam eladni. Egy életnagyságú akt volt és egyike a legjobb képeimnek. Tíz évig tartottam azt a képet, mert nem akartam újra egy kiállításra beküldeni ugyanazzal az eredménnyel. Tíz év múlva jött hozzám egy házaspár és megvette tôlem azt a képet 300 guinnyért. ” Ez a korábbi ár tizenötszörösét jelentô összeg meghatározta Orbán további sorsát. A kép eladásából befolyó pénz segítette ahhoz, hogy megnyissa festôiskoláját Sydney belvárosában, mely aztán a következô évtizedekben nem csak saját, totálisan megújuló festészetének színtere, de az ország meghatározó mûvészeti iskolája, ausztrál festôk nemzedékeinek bölcsôje lett. Így áttételesen a Nagy aktnak köszönhetô, hogy Orbán mûvei nem csak a kontinensnyi ország szinte minden közgyûjteményében reprezentálják a magyar származású festô életmûvét, de a Desiderius Orban név még ma is igen jól cseng tanítványainak is köszönhetôen Ausztrália szerte. A Nyolcak centenáriumi kiállítás-sorozata és a tervbe vett, európai, sôt tengerentúli kiállítások remélhetôen idehaza és a világ más pontjain is (újra) ismertté és elismertté teszik Orbán Dezsô nevét, legfontosabb mûveit, kiemelkedô Nyolcak periódusát. Barki Gergely
Orbán Dezsô: Fekvô akt, 1910 körül, lappang
KIESELBACH GALÉRIA
39
18 ■ PERLROTT CSABA VILMOS (1880–1955) MÛTERMI CSENDÉLET VIRÁGOKKAL, GYÜMÖLCSÖKKEL, SZOBORRAL, 1914 KÖRÜL STUDIO STILL-LIFE WITH FLOWERS, FRUITS AND SCULPTURE, c.1914 80 × 60 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Perlrott Cs
Perlrott Csaba Vilmos: Csendélet almával és szoborral, 1912. magántulajdon
40
KIESELBACH GALÉRIA
Perlrott Csaba Vilmos: Szoborcsendélet, 1916. Magyar Nemzeti Galéria
18
19 ■ TIHANYI LAJOS (1885–1938) KÜLVÁROS (BUDAPESTI RÉSZLET), 1912 KÖRÜL SUBURB (BUDAPEST SCENE), c.1912 80 × 65 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Tihanyi Lajos
KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Zsûrimentes kiállítás a Mûvészházban. Budapest, Mûvészház, 1913 szeptember. 174. kat. sz. (Külvárosi tájkép címmel) - Ausstellung von Werken der 3 Künstler, Bécs, Kunst Salon Brüko, 1913. Kat. Nr. 21 (Vorstadt címmel) - Budapest látképei. Könyves Kálmán Szalon, Budapest, 1913. - A Mûvészház 1909–1914. Modern kiállítások Budapesten. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2009. március 26.–július 26. - Cézanne és Matisse bûvöletében. A Nyolcak. Janus Pannonius Múzeum, Pécs, 2010. december 10.–2011. március 27. REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Modern Magyar Festészet 1892–1919. Szerk. Kieselbach Tamás. Budapest, Kieselbach Galéria, 2003. 508. oldal, 773. kat. sz. - Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914. Szerk. Passuth Krisztina – Szücs György. Kiállítási katalógus. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2006. 122. oldal, kat. sz. 243a. - A Mûvészház 1909–1914. Modern kiállítások Budapesten. Szerk. Gömöry Judit Veszprémi Nóra. Kiállítási katalógus. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2009. 51. oldal, II. 15. kat. sz. - A Nyolcak. Szerk. Bardoly István – Markója Csilla. Pécs, Janus Pannonius Múzeum, 2010. 412. oldal, kat. sz. 405.
Karikatúra a Könyves Kálmán Szalon 1913-as Budapest látképei címû kiállításáról (Üstökös, 1913. december 21. 4.) Balra lent (elfordítva) Tihanyi Lajos Külváros címû képének karikatúrája.
42
KIESELBACH GALÉRIA
Tihanyi Lajos: Tájkép híddal, 1909. Budapesti Történeti Múzeum Fôvárosi Képtár
19
20 ■ KERNSTOK KÁROLY (1873–1940) KALAPOS NÔ DUNA-PARTI VILLA TERASZÁN (RÉVAI ÖDÖNNÉ), 1907 WOMAN WITH A HAT SITTING ON THE TERRACE BY THE DANUBE (MRS. ÖDÖN RÉVAI), 1907 140 × 115 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Kernstok Károly 907 PROVENIENCIA | PROVENANCE - Egykor Révai Ödön birtokában, majd angliai magántulajdonban. KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - A MIÉNK elsô kiállítása, Budapest, Nemzeti Szalon, 1908. (83. tételszámon) - Kernstok Károly Gyûjteményes kiállítása, Budapest, Ernst Múzeum, 1928. REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - A Könyves Kálmán Magyar Mûkiadó Rt. mûvészeti reprodukciósorozatában. - Kovács Bernadett: WANTED- Kernstok Károly elfeledett képei, Artmagazin, 2005/4. 49-51. - Kovács Bernadett: Kernstok Károly In: A NYOLCAK (Szerk.: Bardoly István, Markója Csilla) Pécs, Janus Pannonius Múzeum, 2010. IRODALOM | BIBLIOGRAPHY (a kép említésével): - Bárdos Artúr: M.É.N.K. Egyetértés, 1908. január 11. 1-3. - Déry Béla: A M.I.É.N.K. kiállítása, Magyar Estilap, 1908. január 10. 3. - Lengyel Géza: Száz jó kép, Nyugat, 1908. január 16. I. évf. 2. sz. 70-74. - M.: A M.I.É.N.K. kiállítása, Huszadik Század, 1908. február, IX. évf. 2. sz. 173-174. - Gerô Ödön: A Nemzeti Szalon új képei, Pesti Napló, 1908. január 11. – 1-3. - Bányász László: M.I.É.N.K. Ország-Világ, 1908. jan. 19. XXIX. évf. 3. sz. 47-48. - Székely Zoltán: Kernstok Károly. Doktori disszertáció. 1948. - Kovács Bernadett: WANTED – Kernstok Károly elfeledett képei, Artmagazin, 2005/4. 49-51. - Kovács Bernadett: Kernstok Károly In: A NYOLCAK (Szerk.: Bardoly István, Markója Csilla) Pécs, Janus Pannonius Múzeum, 2010.
Kernstok Károly: Czóbel Béla portréja, 1907. Magyar Nemzeti Galéria
44
KIESELBACH GALÉRIA
A Nyolcak fellépését közvetlenül megelôzô pár év mûvészi forradalmainak zázlóshajója az 1907-ben alapított MIÉNK (Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre) volt. A rövid életû, meglehetôsen heterogén csoport radikálisabb magjának vezérét egyértelmûen Kernstok Károly személyében fedezte fel a korabeli kritika. 1908 januárjában rendezett elsô kiállításukon Kernstok, aki ekkor már fontos hivatalos díjakkal is elismert, befutott mûvésznek számított, meghökkentô újításaival lepte meg a Nemzeti Szalonba látogató közönséget. A több mint félévszázados lappangásból most Angliából hazakerült nôi portré egyike volt annak a négy képnek, amelyet Kernstok ekkor mutatott be elsô ízben, s melyek közül ez a most elôkerült festmény az elsô, melyet végre élôben is élvezhetünk. Egy eddig azonosítatlan nôi aktja mellett a már legalább reprodukciókról ismert Léderer házaspárt megörökítô kettôsportré és az egykor Kohner Adolf birtokában lévô Szeptember címû vásznak továbbra is a lappangó mûvek csoportját gazdagítják. Kernstok nem nevezhetô vérbeli portréfestônek, mégis ebben az idôben meglehetôsen sok arcképe született, köztük olyan kiemelkedô alkotásokkal, mint az ugyanebben az évben, azaz 1907 nyarán, Kernstok birtokán Czóbel Béláról készült portré, mely az egyik legközelebbi analógiája tárgyalt mûvünknek. Ezen a nyáron Párizsból hazatérve, Czóbel hatásától sem éppen mentesen, de méginkább Matisse-nak már a színbô fauvizmusát felváltó szárazabb, színvesztettebb, ugyanakkor monumentálisabb és dekoratívabb stílusát is megtapasztalva Kernstok mûvészetében radikális váltás érzékelhetô, melyet a hazai konzervatívabb szemléletû kritikusok óriási ellenkezéssel fogadtak, míg a modern törekvéseket támogató újságírók ûttörô tettként ismertek el. Többek között a Nyugat hasábjain megjelent kritikájában Lengyel Géza is szintén a visszafogott színhasználatban rejlô monumentális potenciált emelte ki, a szín elbontásáról, gyöngyházszerû csillogtatásáról beszélt, és a tárgyalt mûvel kapcsolatban megjegyezte, hogy “Van egy nôi arcképe, széles, egyszerû színek, monumentális vonalak, élet, elevenség – új útját töri a fotografikus pepecselés vagy durva festékhalmozás között tévelygô arcképfestésnek.“ Az új utakon járó fiatalokat, majd a Nyolcakat is elismerôen fogadó Bárdos Artúr is igen pozitívan nyilatkozott a képrôl: “A 83-as számú nôi portré már készebb, és az arc rajta oly áhítatosan gyöngéd, aminôk csak Kernstok nô-arcai … “ A portré modellje sem mellékes, hiszen Révai Ödön, a képen látható elegáns hölgy férje ahhoz a szellemi és mûpártoló körhöz tartozott, akik Kernstok nyergesújfalui birtokára rendszeresen kijártak ekkoriban, s minden bizonnyal egy ilyen alkalommal készült az arckép is. Kernstok kapcsolata Révaiékkal azonban ennél jóval szorosabb és szövevényesebb volt. A Révai Lexikon által hírnevet szerzô könyvkiadó- és nyomdász család sarja, Révai Ödön, a Révai Társaság résztulajdonosaként, engedve mecénási hajlamainak is, sokat tett a magyar képzômûvészet népszerûsítéséért elsôsorban képzômûvészeti alkotások sokszorosított mûlapokon való kiadásával. A Társaság vásárolta meg, szanálta, majd azt felvirágoztatva tette igazán jelentôs és divatos kiállítóhellyé a Könyves Kálmán Szalont, ahol a késôbbi Nyolcak elsô, az “Uj Képek” címû kiállítását is megszervezték. Az elsôsorban Kernstok aktivitásával létrejött tárlat színhelye innen tekintve nem is lehetett véletlen, ahogy az sem, hogy tárgyalt mûvünket is éppen a Könyves Kálmán Magyar Mûkiadó Rt. által kiadott mûlapról ismertük korábban. Ez a fekete-fehér reprodukció még az alig több mint egy éve kiadott nagy Nyolcak katalógusban is a keresett Kernstok mûvek toplistájában szerepelt. Eddig is jelentôs mûként tartotta számon a szakma, de most, miután végre elôkerült, elsôsorban elegáns monumentalitása, színhasználatának nagyvonalú könnyedsége a korszak egyik legjelentôsebb portréjává avatja a képet. Barki Gergely
20
21 ■ BERÉNY RÓBERT (1887–1953) HÖLGY ZÖLD SELYEMRUHÁBAN, (KARINTHY FRIGYESNÉ), 1917 LADY IN A GREEN SILK DRESS (MRS. FRIGYES KARINTHY), 1917 82 × 66 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve jobbra fent | Signed upper right: BR 1917
Tihanyi Lajos: Leányportré (Leopold Magdolna portréja), 1914. Városi Képtár, Deák Gyûjtemény, Székesfehérvár
46
KIESELBACH GALÉRIA
21
22 ■ BERÉNY RÓBERT (1887–1953) FEHÉRRUHÁS LÁNY KERTBEN, 1910-ES ÉVEK MÁSODIK FELE WOMAN IN A WHITE DRESS IN THE GARDEN, LATE 1910s 65 × 80 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve jobbra fent | Signed upper right: BR
48
KIESELBACH GALÉRIA
22
23 ■ PERLROTT CSABA VILMOS (1880–1955) ÉLETÖRÖM, 1912 KÖRÜL FELICITY, c.1912 131 × 110 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Perlrott Csaba W
Perlrott Csaba Vilmos: Lány gitárral, 1911. magántulajdon
50
KIESELBACH GALÉRIA
23
24 ■ PERLROTT CSABA VILMOS (1880–1955) PÁRIZSI RÉSZLET, 1925 KÖRÜL PARIS SCENE, c.1925 80 × 65 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Perlrott Csaba
Perlrott Csaba Vilmos: Wertheim am Main, 1921. magántulajdon
52
KIESELBACH GALÉRIA
24
25 ■ PERLROTT CSABA VILMOS (1880–1955) GYÜMÖLCSSZEDÔK, 1918 KÖRÜL FRUIT PICKERS, c.1918 65,5 × 49 cm Pasztell, papír | Pastell on paper Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Perlrott Csaba
Perlrott Csaba Vilmos: Almaszüret, magántulajdon
54
KIESELBACH GALÉRIA
25
26 ■ PERLROTT CSABA VILMOS (1880–1955) FELSÔBÁNYAI HÍD, 1929 FELSÔBÁNYA BRIDGE, 1929 88 ×116 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Perlrott Csaba F.B. 929
Perlrott Csaba Vilmos: Nagybányai táj, 1920-as évek, magántulajdon
56
KIESELBACH GALÉRIA
26
27 ■ PERLROTT CSABA VILMOS (1880–1955) SZENTENDREI UTCA, 1938 STREET IN SZENTENDRE, 1938 44 × 31 cm Vegyes technika, papír | Mixed technique on paper Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Perlrott Csaba Vilmos Szentendre 938
Perlrott Csaba Vilmos Szentendrén, 1938
58
KIESELBACH GALÉRIA
27
28 ■ MOHOLY NAGY LÁSZLÓ (1895–1946) ODESSZA (HADIFOGOLY), 1918 ODESSA (PRISONER OF WAR), 1918 40 × 29 cm Vegyes technika, papír | Mixed technique on paper Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Odessa Moholy Nagy
REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Passuth Krisztina: Moholy-Nagy László. Budapest, 1982. (24. kép) - László Moholy-Nagy: from Budapest to Berlin 1914 –1923. Ed. Belena S. Chapp. University of Delaware, 1995. Plate 22. KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - László Moholy-Nagy: from Budapest to Berlin 1914–1923. Univeristy Gallery, University of Delaware, 1995. szeptember 5.–december 17. - László Moholy-Nagy: from Budapest to Berlin 1914–1923. Illinois Art Gallery, Chicago, Illinois, 1996. február 16.–április 12.
Moholy-Nagy László: Önarckép, 1919. magántulajdon
60
KIESELBACH GALÉRIA
Nagy Levente: Moholy-Nagy László katonaévei. In: Artmagazin 2011. 2. sz. 58-60. „Moholy-Nagy Lászlót 1915 tavaszán sorozták be, mint tüzér önkéntest a hadseregbe, méghozzá egy saját lóval, amit apám biztosított számára. Mielôtt a frontra irányították volna, valószín leg Székesfehérváron kapott kiképzést. Egy Babits Mihályhoz írt levelezôlap tudósít arról, hogy 1916. április közepén érkezett Galíciába, a keleti hadszíntérre, ahol már jó ideje állóháború folyt. Elôször a frontvonal mögött ismerkedett a háborúval, nem került közvetlen kapcsolatba a harcoló csapatokkal. Babits Mihályhoz intézett levelében körülményeit még igen kedvezônek találta, de az ezt követô egy és negyed év eseményeirôl – már amik személyét illetik – keveset tudunk.”
28
29 ■ SCHEIBER HUGÓ (1873–1950) ÚTKÖVEZÔK A DUNAPARTON, 1920-AS ÉVEK ELEJE WORKERS BY THE DANUBE, EARLY 1920s 50,5 × 73 cm Olaj, karton | Oil on cardboard Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Scheiber
REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Haulisch Lenke: Scheiber Hugó. Budapest, 1995. 32. (43. kép) - Kieselbach gyûjtemény. Magyar festészet 1900–1945. Szerk. Szabadi Judit. Budapest, 1996. 151. - Modern magyar festészet 1919–1964. Szerk. Kieselbach Tamás Budapest, Kieselbach Galéria, 2004. 130. (124. kép) - Takáts József: Modern magyar politikai eszmetörténet. Budapest, Osiris, 2007. (címlap)
Scheiber Hugó: Budapesti utcarészlet, 1910-es évek Magyar Nemzeti Galéria
62
KIESELBACH GALÉRIA
29
30 ■ VASZARY JÁNOS (1867–193 CSENDÉLET KELETI PORCELÁNNAL, 1926 STILL-LIFE WITH CHINA, 1926 71,5 × 88 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve balra fent | Signed upper left: Vaszary J
PROVENIENCIA | PROVENANCE - Egykor Révész István tulajdonában KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Vaszary János gyûjteményes kiállítása. Ernst Múzeum, 1930. (35. Virágcsendélet Bonz alakkal, Dr. Révész I. tul.) - Vaszary János kiállítása. Ernst Múzeum, 1935. (31. Virágcsendélet Buddhával, Magántulajdon) REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Vaszary János gyûjteményes kiállítása. Katalógus, Ernst Múzeum, Budapest, 1930. - Magyar Mûvészet, 1930. 3. színes melléklet. - Vaszary János. Bev.: Petrovics Elek, Kárpáti Aurél. Budapest, 1941. (41. színes kép.) - Rum Attila: Vaszary. Budapest, 2005. 22. - Vaszary János (1867–1939) gyûjteményes kiállítása. Katalógus. Szerk: Veszprémi Nóra Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2007. 82. IRODALOM - Lázár Béla: Vaszary János. Budapest, 1923. - Bálint Jenô: Vaszary János mûvészete. Budapest, 1927. - Rabinovszky Máriusz: Révész István gyûjteménye. In: Magyar Mûvészet, 1936. 204-214. - Vaszary János. Bev.: Petrovics Elek, Kárpáti Aurél. Budapest, 1941. - Haulisch Lenke: Vaszary 1867-1939. Budapest, 1963. - Haulisch Lenke: Vaszary János. Budapest, 1978. - Rum Attila: Vaszary. Budapest, 2005.
Vaszary János: Virágcsendélet ablakban (Nagy virágcsendélet), 1930 körül
64
KIESELBACH GALÉRIA
30
Az 1925-ös év döntô változásokat hozott Vaszary mûvészetében. Sikereinek csúcsán festôi stílusa gyökeresen átalakult: mintha a belsô és külsô harmónia, a családi béke, a szakmai és közéleti elismerések megérlelték volna az új korszak eljövetelét. Palettája kivilágosodott, színei fénnyel telítôdtek, életöröm és robbanó vitalitás költözött festményeibe. E változás intenzitására, a mûvészi megújulás erejére jellemzô, hogy nem csupán az utókor, hanem a kortársak is rögtön felfigyeltek rá: „Az igazi Vaszary most lép a közönség elé. Harsogó színeivel pogány életörömöt, gyôzedelmes hedonizmust és féktelen szabadságot hirdet. Nincsen festô, aki ma hozzá hasonló mûvésze lenne a színnek.” A fiatal Genthon István, a 20. század egyik legnevesebb mûvészettörténésze méltatta e szavakkal Vaszary 1924-es, Ernst Múzeumban megrendezett kiállítását. E tárlat kapcsán Lyka Károly is a feltétlen elismerés hangján szólalt meg: „Egyáltalán alig ismerünk festôt, aki valaha ily mély tüzet tudott volna kicsiholni abból a jámbor tarka kenôcsbôl, amit olajfestéknek hívnak.” „Színzsonglôr” – jellemezték a mûkritikusok az érett, kiteljesedô festôi korszakába lépô Vaszaryt a húszas évek második felében. Valóban – mint most bemutatott képünk is bizonyítja – a franciás, könnyed, tiszta festôiséget követô mûvész számára a szín vált a kifejezés legfontosabb, leglátványosabb eszközévé. 1925-ös párizsi útja minden bizonnyal fontos erjesztôje volt ennek az átalakulásnak. A sokéves távollét után ismét megmerítkezhetett a világ legpezsgôbb, leginspirálóbb kulturális közegében: Párizs, „mint valami melegház, rendelkezett a szükséges hôfokkal és párateltséggel, mely a legritkább exotikumot is virágzásba tudta hajtani.” – írta útijegyzeteiben. Végre testközelbôl tanulmányozhatta az École de Paris vezetô mûvészeinek munkáit: Matisse, Dufy és Van Dongen festményeinek tiszta artisztikuma, az elôadás eleganciája és felszabadultsága ihletô erôvel hatott rá. Mûvészi hitvallása jól mutatja, ekkorra már milyen messze került a korai képek allegorikus, témacentrikus alkotói módszerétôl: „A kép önmagáért van – a forma és szín életét fejezi ki; nem csinál novellát, nem illusztrál, nem mesél; nem szimbólum, nem allegória, nincs a társadalom szolgálatában, nem moralizál: egyedül a szépet akarja.” Éppen az átmeneti periódusban, a húszas évek közepén született Vaszary Kelet-Nyugat címû képe, mely ellentmond a fenti ars poetica üzenetének, s a vizuális élményt közvetítô, tisztán festôi nyelv helyett a szimbólumok hangján szólal meg. Az art deco korszak vonzalma a kelet egzotikuma iránt magyarázatot adhat Vaszary témaválasztására, s indoka lehet annak, hogy az idôtlen nyugalmat megjelenítô Buddha alakja didaktikus
A Révész-gyûjtemény részlete az 1950-es években. Jobbra fent a Csendélet keleti porcelánnal
66
KIESELBACH GALÉRIA
ellentétpárként tûnik fel a képen a nyugat dekadens, erotikától felfûtött, szimbolikus nôi aktja mellett. A most bemutatott csendélet – jóval finomabb és áttételesebb eszközökkel talán hasonló tartalmi elemeket hordoz. Az 1925-ben készült Kelet-Nyugat ismeretében hajlamosak lehetünk az egy évvel késôbbre datált Csendélet keleti porcelánnal címû képben is rejtett szimbólumot keresni. A virágok tobzódó színgazdagsága, a leveleket és szirmokat megjelenítô ecsetvonások szétfutó erôvonalai mellett a buddhista szerzetest ábrázoló porcelán - lekerekített formáival, önmagukba forduló kalligráfiáival - a keleti bölcsesség, a belsô harmóniát keresô transzcendens világfelfogás jelképeként értelmezhetô. A Magyar Nemzeti Galéria 2007-es Vaszary kiállításának katalógusában Gergely Mariann a következô szavakkal világította meg a keleti tárgyak két világháború között tapasztalható, feltûnô divatját: „A keleti tanítások egzotikuma a polgári szalonokat is meghódította. »Bölcs« guruk érkeztek Indiából, népszerû lett a grafológia, a tarott kártyavetés és az okkult praktikák a társasági szórakozás részévé váltak. Bekerültek tehát az otthonok dísztárgyai közé a keleti vallások szimbolikus objektumai, például a Buddha-szobrok vagy a buddhista szerzetesek (boncok) megmintázott alakjai. Könnyen elképzelhetô tehát, hogy az urbánus polgári közönség egzotikum iránti fogékonyságára is reflektált a festô, amikor »pazar erôvel odavetett pompázó csendéleteire« Buddha-szobrokat festett. Az európai ember kelet felé fordulásában ugyanakkor az önmeghatározás kísérlete is tettem érhetô: a »mássággal«, az »idegenséggel« szembesülve talán könnyebb volt önvizsgálatot tartani.” A tagadhatatlanul felfedezhetô szimbolikus tartalmak mellett Vaszary – mint oly sok párizsi kortársa – a keleti mûvészetben elsôsorban egzotikus mûvészi „fûszert”, újszerû képi látásmódot és a nyugati mûvészetet megtermékenyítô motívumkincset keresett. Új korszakának számos stílusjegye hozható kapcsolatba a japán fametszetek világával. A tónuson festés elhagyása, a kalligráfia elegáns, kifinomult artisztikuma – mely szinte láthatóvá teszi az ecsetet vezetô kéz lendületes mozdulatát – egyaránt a keleti mûvészet hatásáról tanúskodik. A kanyargó, dallamos vonalak áradása, a festet porcelán dekoratív mintázata, a megjelenítés formai és kolorisztikus karaktere egyaránt Matisse és az École de Paris, Van Dongen, Kisling és Foujita világát idézi. Vaszary háttérbe szorítja a térbeliséget, a pontos részletezést és a térábrázolást, miközben a szín és a vonal kifejezô erejét a végletekig fokozza. A színek összecsendülô akkordjával harmóniát teremt festményén, mely nem akar illusztrálni, tanítani vagy nevelni, „csupán” elkápráztatni a szemet. Molnos Péter
Petrovics Elek-Kárpáti Aurél: Vaszary János, Budapest, 1941. Jelen képünk reprodukciójával
31 ■ VASZARY JÁNOS (1867–1939) KRIZANTÉMOK, 1927 CHRYSANTEMIUM, 1927 67 × 82 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve balra fent | Signed upper left: Vaszary J PROVENIENCIA | PROVENANCE - Egykor Révész István tulajdonában - Egykor Keleti Andor gyûjteményében - Egykor Helmut Turk gyûjteményében KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Az Uj Mûvészek Egyesülete UME elsô budapesti kiállítása. Nemzeti Szalon, 1928. február. (Kat. 247. Krisantemumok) - Ungarischer Verein Neuer Künstler (UME), Hagenbund, Bécs, 1928. (Kat. 242) - XVIa Esposizione Internazionale d'Arte della Cittá di Venezia XVI. Velencei Biennálé). Velence, 1928. (Kat. 69. Crisantemi) - Neuzeitlicher Ungarischer Kunst. Norishalle am Marientorgraben, Nürnberg, 1929. (Kat. 396. Chrysanthemen) - Vaszary János képei. Ernst Múzeum, 1930. február. (Kat. 134. Chrizantémok) - 20 Pittori Moderni Ungheresi. Milánó, 1931. november. (Kat. 175) - Esposizione di arte moderna ungherese. Palazzo delle esposizione, Róma, 1932. február. (Kat. 234. Crisantemi) - Vaszary János emlékkiállítása. Gróf Almásy-Teleki Éva Mûvészeti Intézete (volt Ernst Múzeum), 1940. március. (Kat. 119. Krizantémok) - Vaszary János emlékkiállítása. Magyar Nemzeti Galéria, 1961. (Kat. 124. Krizantémek) - Vaszary János. Qualitas Galéria, Budapest, 1992. március. (Kat. 10) - Vaszary János (1867–1939) gyûjteményes kiállítása. Magyar Nemzeti Galéria, 2007. október – 2008. február. (Kat. 166. Krizantémok) REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Vaszary János. Katalógus. Qualitas Galéria, Budapest, 1992. - Rabinovszky Márius: Vaszary János. Magyar Mûvészet, 1930. 3. sz. 128. - Rabinovszky Márius: Révész István gyûjteménye. Magyar Mûvészet, 1936. 7. sz. 206. - Petrovics Elek, Kárpáti Aurél: Vaszary. Budapest, 1941. 52. - Dévényi Iván: Vaszary-mûvek Keleti Andor gyûjteményében. Mûgyûjtô, 1973. 1. sz. 2. - Haulisch Lenke: Vaszary János. Budapest, 1978. 160. kép. - Modern magyar festészet 1919–1964. Szerk: Kieselbach Tamás. Budapest, 2004. 1035. - Rum Attila: Vaszary János. Budapest, 2005. 87. kép - Vaszary János (1867–1939) gyûjteményes kiállítása. Katalógus. Szerk: Veszprémy Nóra. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2007. 271.
Vaszary János: Nagy virágcsendélet (Toscaninis-csendélet), 1930 körül magántulajdon
68
KIESELBACH GALÉRIA
31
32 ■ VASZARY JÁNOS (1867–1939) RÓZSASZIN HORTENZIÁK KÉK HÁTTÉRREL, 1930-AS ÉVEK PINK FLOWERS IN FRONT OF BLUE BACKGROUND, 1930’s 71 × 82 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve balra fent | Signed upper left: Vaszary J.
Vaszary János: Virágok nádkosárban, 1930-as évek, magántulajdon
Ferenczy Károly: Rózsaszín és fehér rózsák tálon, 1911. magántulajdon
70
KIESELBACH GALÉRIA
32
33 ■ VASZARY JÁNOS (1867–1939) FIATAL NÔ CIKLÁMENNEL, 1930-AS ÉVEK YOUNG WOMAN WITH CYCLAMEN, 1930’s 62 × 52 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve balra fent | Signed upper left: Vaszary J. Hátoldalon | Reverse: Magyar Népköztársaság Mûvészeti Alapja cédulája
KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - BÁV 59. aukciójának kiállítása. Budapest, 1982. december (266. tétel) REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - BÁV 59. aukciós katalógusa, Budapest, 1982. 51. oldal, 266. sz.
Vaszary János: Ciklámenek pohárban, 1930-as évek, magántulajdon
72
KIESELBACH GALÉRIA
33
34 ■ VASZARY JÁNOS (1867–1939) FÜRDÔSÁTRAK A TENGERPARTON, 1937 KÖRÜL TENTS ON THE BEACH, c.1937 43,5 × 68 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Vaszary János Hátoldalon | Reverse: felirat a vásznon: „143. Sátrak a tengerparton”; „Ez a kép férjem mûve Özv. Vaszary Jánosné”
PROVENIENCIA | PROVENANCE - Egykor Révész István tulajdonában KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Vaszary János emlékkiállítása. Budapest, Gróf Almásy-Teleki Éva Mûvészeti Intézete (volt Ernst Múzeum), 1940. március 3-17. (Kat. 143.) Vaszary János az 1930-as években szinte minden évben hosszabb-rövidebb idôt külföldön töltött. Fôleg nyáron utazott a francia és olasz Riviéra, az Isztria, az Adria és a Genovaiöböl divatos, felkapott üdülôhelyeire. Itt festett mûveivel rendkívüli sikert aratott itthon és külföldön egyaránt. Az 1930-tól kiállított mûveinek javát ezek a mozgalmas, dekoratív, az egyszerûsítés és sûrítés bravúros megoldásaival elkápráztató strandképek adták. A nyaralás és strandolás újkeletû divatja, addig soha nem látott tömegeket vonzott a tengerhez, itthon pedig a Balatonhoz. Vaszary 1926-os velencei útján a következôket írta: „Üde, friss szellô árad a tenger acélos tömegérôl. A plage-on, mint exotikus madarak, élénk színû ruhákban hölgyek sétálnak, gyermekek nyüzsögnek, úrlovasok, labdázók, az elmaradhatatlan cukrászok fehér ernyôs kocsikkal; a horizonton narancsszínû vitorlák, halászbárkák – mindenütt szín, fény, mozgás, élet: a Lido berámázatlan, pompás képei.” Vaszary a Velencei Biennáléról szóló cikkét ezzel, a mûvészeti produktumok hatását messze felülíró élményével zárta. Mûvészetelméleti és mûvészetpolitikai írásai mellett, egyre gyakrabban jelentek meg festészetének kiapadhatatlan forrását bemutató nyári tudósításai. Rimini 1928: „Mintha a hatalmas, régi, cézári Róma összes kolóniái, keleti és afrikai tartományai adtak volna itt egymásnak randevút vakmerô szín- és formagazdagságban, kiapadhatatlan változatosságban… Lila, citromsárga, cinóber, terrakotta, sáfrányszínû pizsamák, - a hölgyek fején átkötött bíbor, sötétkék vagy narancsszínû szalagokkal; atlétaférfiak bronz, kékeslila és feketebarna lesüléssel… És ez az örökké mozgó, lármás, önmagát élô és megsokszorozó tömeg színes kabinok és még színesebb ernyôk és vitorlaszerûen kifeszített tendellák közt zajlik… Talán valamikor napnyugtakor Alexandria fárosza körül, vagy egy nérói cirkusz tájékán lehetett ilyen mozgalmas, színgazdag életet látni. Ez itt a festô bazárja, Mekkája és Szent Gangesze.” A kimeríthetetlen gazdagságú témáról szóló írását ezekkel a szavakkal zárta: „A nap lángol és a tenger ontja a hûs szelet. Itt ülök és festek, - mögöttem és körülöttem az elmaradhatatlan érdeklôdôk, akik ha megszólalnak, mindig csak azt hajtogatják: bell’colori. A nap fiai, a szín szerelmesei.” Vaszary 1930-as évekbeli örömfestészete, e szín-, mozgás,- és ritmustanulmányokon megörökített, felszabadultan strandoló, napfürdôzô, labdázó, vitorlázó embereket ábrázoló képein teljesedett ki. Az 1925 és 1939 között született, feltehetôen több száz, különbözô technikával készült strand- és kikötôkép legfontosabb jellemzôi a nagyvonalú festésmód, valamint a virtuóz színkezelés és formaképzés. Vaszary most felbukkant strandjelenete is ebbe a remek sorozatba illeszkedik. A nagyvonalú és sallangmentes stílusa alapján a mester utolsó éveiben született mû, nagy valószínûséggel azonos a hagyatéki kiállításon 143. tételszám alatt szerepelt Tengerpart fürdôzôkkel címû képpel. Rum Attila
74
KIESELBACH GALÉRIA
34
35 ■ BATTHYÁNY GYULA (1887–1959)
Batthyány Gyula életében és festôi világában központi helyet foglalt el az utazás: a történelmi arisztokrácia tagjaként születésétôl fogva tapasztalhatta, hogy az úriember mindennapjaihoz nem csupán a makulátlan megjelenés, az elôkelô társasági rendezvények,
VÁNDORCIRKUSZ (HAJÓS NÉP/CIPRUS/), 1932 KÖRÜL TRAVELING CIRCUS, c.1932 80 × 70 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelzés nélkül | Unsigned
a mûvészet nagyvonalú pártolása és a lóversenyek világa tartozott hozzá, de legalább ilyen mély tradíciója volt az ismeret- és élményszerzésként is nagyra értékelt utazásnak. Míg nagyapja, Batthyány Elemér afrikai oroszlánvadászatokkal és léghajós expedíciók vezetésével szerzett magának hírnevet, addig ô a távoli célpontokra vezetô utakat elsôsorban ötlet- és motívumgyûjtésként hasznosította. A húszas és harmincas évek folyamán Batthyány Gyula több olyan utazást is tett, melyek szinte teljes kiállítási anyagokat ihlettek. Leginspirálóbb útjára a következô szavakkal emlékezett közel nyolc év
KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Feltehetôen: Gr. Batthyány Gyula, Hollós-Mattioni Eszter, Koffán Károly és Lehel Mária festômûvészek gyûjteményes kiállítása. Ernst Múzeum, 1933. május. (58. Hajós nép /Ciprus/). IRODALOM | BIBLIOGRAPHY - Lóránth László: Paletta. Budapest, 1944. 22-25. - Batthyány Gyula: Egy festô úti jegyzeteibôl. Magyar Mûvészet, 1933. 8. 243–250. - Batthyány Gyula: Útban Gibraltár felé. Színházi Élet, 1933. október 1–7. 33–35. l. - Gróf Batthyány Gyula: Az én oldalam. Film, Színház, Irodalom, 1941. október 10–16. - Molnos Péter: Gróf Batthyány Gyula. Az elveszett Magyarország festôje. Budapest, 2007. - Molnos, Péter: Count Gyula Batthyány. Painter of a Lost Hungary. Budapest, 2007.
távolából, a Film, Színház, Irodalom címû társasági lap egyik 1941 októberi számában: „Életem legszebb emléke egy középtengeri utazás. Nyolc hétig utaztam egy olasz kereskedelmi hajón, mint magányos utas. A Baedeker által csillaggal nem jelzett helyeken jártunk, Ciprus szigetén, Kis-Ázsia és Szíria másodrangú kikötôiben és sokszor ég és tenger között... A levantei kikötôk csôcseléke közé elvegyülve – boldog voltam.” Az utazásról Batthyány szubjektív hangú beszámolót is közölt a Magyar Mûvészet címû folyóiratban Egy festô úti jegyzeteibôl címmel. Az erôs rálátásban ábrázolt, hangsúlyosan átlós irányra szerkesztett kompozíció szereplôit – a nôi figura jellegzetes, kockás nadrágja, s a parton vezetett egzotikus állatok alapján – utazó cirkuszi társulat tagjaiként azonosíthatjuk. Néhány karakteres ruhadarab, a piros fejkendô, a fedélzeten ülô, kártyázó férfi kalapja, valamint a medvét vezetô figura öltözete alapján arra következtethetünk, hogy Batthyány egy Magyarországról érkezô, vándor mutatványos csoport ellesett hétköznapját választotta képe témájául. Bár – ahogy egy korabeli méltatója írta – Batthyány „a legártatlanabb motívumot is lappangó érzékiséggel tölti meg”, a hajón utazó társulat képe a kor nézôjét már csupán a fôszereplôk hivatása miatt is egyértelmû asszociációkra sarkallhatta. A manézs, a pihenô akrobaták környezete – a korabeli kávéházak nôi zenekaraihoz hasonlóan – a fizetett szerelem közismert lelôhelye volt. Ezt a tényt illusztrálja egy harmincas évekbeli, budapesti lapban megjelent, aggódó hangvételû híradás szövege is: „Elharapózik az artista csoportok szervezése. Ezek vidékre, külföldre mennek artistákkal, artistanôkkel, fôleg Törökországba, Egyiptomba, Ciprusra, Gibraltárba stb. Az ügynökök külön kikötik azt, hogy a lányok ’üzletre jók legyenek’.” Mindennek ismeretében, s látva a hajó orrán pihenô – évszázadok óta a luxuria, az elemi ösztönök, az érzékiség és a szexualitás szimbólumaként használt - papagájt, joggal feltételezhetjük, hogy Batthyány képének szereplôi nem csupán a két fellépés közötti idôt töltik el önfeledt pihenéssel, hanem a két hangsúlyos, elôtéri figura az akrobaták sajátos „cégéreiként” is értelmezhetôk. Batthyány Gyula, a 20. századi magyar festészet talán legkülönlegesebb alkotója
Batthyány Gyula: Nílus partján, 1932. lappang
a manieristák kései utódjaként formálta képeinek szereplôit: XVI. századi elôdeit követve torzította az ábrázolt alakok arányait, teremtette meg jellegzetes, androgün hôseit. E rafináltan dekadens életmû, mely még ma is tele van fehér foltokkal és izgalmakat rejtô kérdésekkel, a fin de siécle, a világvége hangulattól átitatott századvég túlfinomult eleganciáját és affektált esztétizmusát sugározza. A most bemutatott alkotás, a posztmodernre jellemzô idézési technikával emeli a kompozícióba a mûvészettörténet egyik legismertebb klasszikusát. A festmény fôszereplôje, a fedélzeten heverô meztelen férfi egyértelmûen Michelangelo egyik szoboralakjának beállítását követi. A firenzei Medici-kápolna Hajnalnak keresztelt fekvô aktja, egy egyszerû tükrözéssel, szinte tökéletes idézetként jelenik meg a képen. A két mûvész között a test formálásának mikéntje, a megnyújtott és torzított testrészek, a lágy átmenetek kerülése is szoros kapcsolatot teremt. A közelmúltban felbukkant, korábban reprodukcióról sem ismert, s közel nyolc évtizede lappangó festmény a Batthyány-életmû egyik legerôsebb fejezetét reprezentálja. A festô életében kitüntetett szerepet játszó, feltehetôen 1932 végén vagy a következô év elején megtett, nyolc hétig tartó Földközi tengeri utazás által ihletett alkotásban valós élmény és szimbolumokkal felruházott vízió rendkívül izgalmas kompozícióban egyesül.
Michelangelo Buonarotti: Hajnal, Medici-kápolna, Firenze
76
KIESELBACH GALÉRIA
Molnos Péter
35
36 ■ BATTHYÁNY GYULA (1887–1959) FIATAL UDVARONC (SZÍNHÁZ), 1920-AS ÉVEK KÖZEPE YOUNG COURTIER (THEATRE), MIDDLE 1920’s 61 × 46 cm Olaj, fa | Oil on panel Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Batthyány
Batthyány Gyula gróf a reichstadti herceg egyenruhájában egy jelmezbálon, 1909. (Strelisky felvétele)
78
KIESELBACH GALÉRIA
Batthyány Gyula: Quattrocento (Reneszánsz), 1926 . magántulajdon
36
37 ■ RIPPL - RÓNAI JÓZSEF (1861–1927) VÖRÖSHAJÚ LÁNY, 1891 RED HAIRED GIRL, 1891 26 × 22 cm Pasztell, papír vászonon | Pastell, paper on canvas Jelezve jobbra fent | Signed upper right: Rónai
IRODALOM | BIBLIOGRAPHY - Akt sárga nárcisszal (Csernitzky Mária). In: Kieselbach Galéria és Aukciósház Téli árverés. Budapest, 1999. december. Katalógus 92-93. - Rippl-Rónai József Emlékezései. Szerk.: Farkas Zoltán. Budapest, 1957. 68-70. - A szimbolizmustól a klasszicizmusig. Maurice Denis elméleti írásai. Az utószót írta és a képeket válogatta: Szabadi Judit. Budapest, 1983. 79. - Rippl-Rónai József gyûjteményes kiállítása. Szerk.: Bernáth Mária és Nagy Ildikó. Magyar Nemzeti Galéria. Tudományos katalógus. Budapest, 1998.
Az elmúlt pár év során sok szép "rejtôzködô" és az addigi ismereteink szerint szokatlan Rippl-Rónai mû kapott nyilvánosságot. Köztük, bár még mindig kis számban, egész korai alkotások is. Azonban ehhez fogható kép csak egy volt, a Pekár Gyulának ajánlott Akt sárga nárcisszal. Nem csak a finom, "szálkás" pasztellkezelés, nem csak a színvilág, de az azonos enteriôr is összeköti ôket. Mindkét modell ugyanazon a barna támlás, kékes szürke takaróval borított ágyon ül, az ágy fölött függô, egyszerû, barna keretes tükör alatt. Az egyik szemben, a másik háttal az ágy fejének. Azonban a kibontott vörös hajú, szinte még gyermek leányka, mint a bal szélen kivillanó lepel jelzi, ölét eltakarva a támla elôtt helyezkedik el.
Edvard Munch: Párizsi nôi akt, 1896. Nasjonalgalleriet, Oslo
80
KIESELBACH GALÉRIA
Maurice Denis: Ülô nôi akt, 1891. Musée d'Orsay, Párizs
A szobabelsô tanúsága szerint Rippl-Rónai életmûvének mindkét korai gyöngyszeme még az 1888-ban bérelt rue Aumont-Thieville 4. alatti mûteremlakásban készült. Keletkezése arra az idôre tehetô, amikor Rippl Emlékezései szerint látogatást tett "az újabb dekoratív festészet legnagyobb mesterénél", az általa is mélyen tisztelt Puvis de Chavannes-nál. "...nézegette a magammal vitt, többnyire kontúros kis rajzaimat, festményeket, aktokat. Tetszettek neki, de azt tanácsolta, hogy inkább az Indépendents szalonjában, mint az ô elnöksége alatt álló Mars-mezei Szalonban állítsam ki azokat. Ugyanezt a véleményt hangoztatta Derkovits, s én egy kissé máig is sajnálom, hogy nem fogadtam neki szót." A Puvis-nek bemutatott munkák hasonlóak lehettek ehhez a kis remekmûhöz. (Talán köztük is volt.) Ilyeneket küldhetett be a Mars-mezei Szalonba is, ahol 1891-ben állított ki elôször. Rippl-Rónai mûvészi útkeresését elemezve, sokféle hatásról szokás beszélni. Hogy Puvis de Chavannes-é milyen erôs volt, azt ezen a minden erotikától mentes, szinte vallásos áhítatot sugárzó pasztellen érzékelhetjük. Hiszen ô is, mint Puvis "nôi képeinek arcába oly szép kifejezést tudott önteni." Rippl életmûve bizonyosság arra, hogy mindvégig megôrizte a mesternek, akinél "soha nagyobb tiszteletben mûvészt nem tartottak" hitvallását: "...a mûvész... álmai szerint rendezi el a dolgokat. Mert meggyôzôdésem, hogy a legjobb elrendezésû kompozíció egyben a legszebb is. Szeretem a rendet, mert szenvedélyesen szeretem a világosságot." Csernitzky Mária
Rippl-Rónai József: Akt sárga nárcisszal, 1891. magántulajdon
37
38 ■ RIPPL - RÓNAI JÓZSEF (1861–1927) VÖRÖSHAJÚ NÔ, 1905 WOMAN WITH RED HAIR, 1905 37 × 31 cm Pasztell, papír | Pastell on paper Jelzés nélkül | Unsigned
PROVENIENCIA | PROVENANCE - 1906-ban Linzer Béla, majd leszármazottainak tulajdona KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Rippl-Rónai kiállítása. Könyves Kálmán Magyar Mûkiadó R.T. kiállítási terme, Budapest, 1906. február. Katalógus 137. - Rippl-Rónai József mûveinek aukciója. Könyves Kálmán Magyar Mûkiadó R.T. kiállítási terme, Budapest, 1906. március 1.-3. (Katalógus 326.) REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Mûvészet, V. évf. 1906. 2. szám
Mûvészet, V. évf. 1906. 2. szám 120. oldal
82
KIESELBACH GALÉRIA
IRODALOM | BIBLIOGRAPHY - Rippl-Rónai József emlékezései. Budapest, 1911.; - Rippl-Rónai József gyûjteményes kiállítása. Szerkesztette: Bernáth Mária és Nagy Ildikó. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1998.; - Kimutatás az auction eladott Rippl-Rónai képekrôl. Magyar Nemzeti Galéria Adattár, leltári szám: 4895. - Kempelen Béla: Magyar Nemes Családok. 6. kötet. CD-ROM. - Csernitzky Mária: Fekete boás hölgy (Linzer Terka arcképe) 1923. In: Kieselbach Tavaszi képaukció 2004. 62.-63. oldal. Rippl-Rónait, mint festôt különösen érdekelték a vörös hajú nôk. Élete során számtalan portrét készített róluk. Róluk, akiknek szemük általában kék vagy zöld, bôrük porcelán fehérségû. Olyan festôi kontrasztok ezek, amelyek egy mûvész számára szinte kimeríthetetlenek. A ruha színével, a háttér megválasztásával ezek az ellentétek tovább fokozhatók, vagy lágy harmóniába olvaszthatók. A vörös hajú nôk iránti festôi érdeklôdés még az 1890 körüli párizsi években gyökeredzik. Emlékezéseiben így idéz fel egy érdekes jelenetet: "Coquelin Cadet, a nagyhírû színész...el is jött hozzám - a barátnôjével. És akkor észrevette, hogy megakadt a szemem a barátnôjén. Tetszett: vörös volt a haja, blafard fehér az arca és igen vörösre festettek az ajkai. Most a monológmester arra.. kért, csináljak...egy pasztellt a barátnôjérôl. Meg is csináltam." E több mint tíz éves élmény modelljétôl teljesen eltérô karakterû ifjú hölgyet látunk magunk elôtt. Arcéle nemes, vonásai finomak. Vörös hajzuhatagát tarkóján laza kontyba tûzte. Áttetszô, fehér bôréhez illô, világos, spiccbe vágott ruhát visel. A fejtetôn lapos kalap, a nyakon fekete bársony pánt vonja keretbe vonásait. Oly franciásan vonzó! - ám biztosan nem francia. Hiszen a rá vonatkoztatható adatokon túl a haj és kalapviselet is azt mutatja, hogy Rippl-Rónai hazatelepülése, 1902. után készült a portré, a divatos kellékek alapján 1905-ben. Milyen kár, hogy nem tudjuk a modellt azonosítani! A kép beállítása, átszellemült attitûdje, artisztikus megfogalmazása szép folytatása Piacsek Margit és Cleo de Merode rokona profil portréinak. Ugyanakkor oly "kevéssel csinált", hogy Rippl kedves terminus technikusával éljünk, mint az 1891-92 körül Párizsban készült arcképei. Mindig nagy öröm, ha egy mûvet reprodukálva megtalálunk. Különösen nagy, ha Rippl-Rónainak egy korai képérôl van szó, hiszen a 20. század elejérôl igencsak szerény számban maradtak ránk egykorú illusztrációk. A Vöröshajú nô ilyen kivételes eset. Végül néhány szó a kép elsô vevôjérôl. Illencfalvi Linzer Béla a Magyar Nemzeti Galéria Adattárában található eladási jegyzék szerint (Leltári szám: 4895) a Könyves Kálmán Mûkiadó Részvény Társaság kiállító termében Rippl-Rónai mûveibôl 1906. március 1.-3. között rendezett aukción összesen nyolc mûvet vásárolt 790 korona értékben. Ezzel az árverés második legjelentôsebb kollekcióját tudhatta magáénak, köztük a Vöröshajú nôt. Csernitzky Mária
Rippl-Rónai József: Piátsek Margit képmása, 1892. Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár
38
39 ■ SZÔNYI ISTVÁN (1894–1960) DANAIDÁK (VÍZHORDÓ AKTOK), 1922 DANAIDS (NUDES CARRYING WATER), 1922 50 × 76,5 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve balra lent | Signed lower left: Szônyi I 1922
KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Szônyi István gyûjteményes kiállítása. Budapest, Ernst Múzeum, 1924. (kat. sz. 73.) - BÁV 69. aukciójának kiállítása. Budapest, 1986. május. (218. tétel). - Szônyi István (1891-1960) kiállítása. Szentendre, Szentendrei Képtár, 1994. (kat. sz. 6.) - Árkádia tájain. Szônyi István és köre 1918-1928. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2001. szeptember 27.–2002. január 27. (kat. sz. 92.) REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Szônyi István (1891-1960). Szerk.: Klemmné Németh Zsuzsa. Kiállítási katalógus. Zebegény, Szônyi István Alapítvány, 1994. 52. - Árkádia tájain. Szônyi István és köre 1918-1928. Szerk.: Zwickl András, Kiállítási katalógus. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2001. 147. (92. kép.)
Szônyi István: Danaidák, 1923. Magyar Nemzeti Galéria
84
KIESELBACH GALÉRIA
39
40 ■ KORB ERZSÉBET (1899–1935) MEDITÁCIÓ (BEFOGADÁS), 1920-AS ÉVEK ELEJE MEDITATION (AFFILIATION), EARLY 1920’s 67 × 50 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve jobbra lent | Signed lower right: KE
IRODALOM | BIBLIOGRAPHY - Genthon István: Korb Erzsébet. Budapest, Amicus kiadó, 1928. - Árkádia tájain. Szônyi István és köre 1918–1928. Szerk. Zwickl András. Kiállítás katalógus. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2001. - Topor Tünde: Áhítat és kinyilatkoztatás. Korb Erzsébet mûvészetérôl. In: Új Mûvészet, 1991. 4. 32–37. - Zwickl András: Alteregó - Nemi szerepek és identitás Korb Erzsébet mûvészetében. In: Új Mûvészet, 1999. 8. 4–6.
Korb Erzsébet: Ülô nô, 1921 körül, Magyar Nemzeti Galéria
86
KIESELBACH GALÉRIA
40
41 ■ AMRITA SHER-GIL (1913–1941) FÁK, 1939 TREES, 1939 61 × 38 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Amrita Sher-Gil 1939
KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Amrita Sher-Gil (1913–1941) indiai festômûvész és francia-magyar kapcsolatai. Budapest, Ernst Múzeum, 2001. szeptember 5.–október 3. - La Hongrie dans la vie d’Amrita Sher-Gil. Párizs, Institut Hongrois de Paris, 2002. március 13. – április 2. REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Amrita Sher-Gil (1913–1941) indiai festômûvész és francia-magyar kapcsolatai. Szerk. Keserü Katalin. Budapest, Ernst Múzeum, 2002. 147. - La Hongrie dans la vie d’Amrita Sher-Gil. Párizs, Institut Hongrois de Paris, 2002. (meghívón) - Keserü Katalin: Amrita Sher-Gil. Budapest, Kelet Kiadó, 2007. 169. (kat. sz. 44.) - Amrita Sher-Gil. A Self-Portrait in Letters and Writings. Ed. Vivan Sundaram. New Delhi, Tulika Books, 2010. 566. és 809. IRODALOM | BIBLIOGRAPHY - Sher-Gil. Ed. R. K. Bhatnagar. New Delhi, Lalit Kala Akademi, 1965. - Losonczi Miklós: Amrita Sher-Gil mûvészetének forrásai. In: Mûvészettörténeti Értesítô, XXIII. Évf. 1974. 1. sz. 308–317. - Mulk Raj Anand: Amrita Sher-Gil. New Delhi, National Gallery of Modern Art, 1989. - Keserü Katalin: Emlékezés a kortárs mûvészetben. Budapest, Noran Kiadó, 1998. 140–141. - Amrita Sher-Gil. Eine indische Künstlerfamilie im 20. Jahrhundert. Mit Texten von Amrita Sher-Gil u. a. München, Schirmer/Mosel, 2006. - Partha Mitter: The Triumph of Modernism. India’s artists and the avant-garde, 1922–1947. Reaktion Books, 2007. - Keserü Katalin: Amrita Sher-Gil. Budapest, Kelet Kiadó, 2007. - Amrita Sher-Gil. A Self-Portrait in Letters and Writings. Ed. Vivan Sundaram. New Delhi, Tulika Books, 2010. Yashodhara Dalmia: Amrita Sher-Gil A Life (New Delhi, 2006) címû könyvének címlapja Amrita Sher-Gil fényképével
Amrita Sher-Gil kiállítás, Párizs, Institut Hongrois de Paris, 2002. meghívó
88
KIESELBACH GALÉRIA
41
AMRITA SHER-GIL Minden ország festészetében vannak olyan kiemelkedô, szinte kultikussá vált festôk, akiknek fellépése, munkássága meghatározó fordulópont egy ország festészetében. Különösen igaz ez a 19. és 20. századi modern festészet történetére, amelynek mítoszképzô ereje a jelenhez való közelsége ellenére is nagyon erôs. Sok esetben ezek a „nagy alapítók” olyan nyomokat hagytak országuk mûvészetében, amelyet az utánuk jövô generációk is csak nagy erôfeszítések árán vagy a radikális tagadással (mint az avantgarde mozgalmak) tudtak meghaladni. A magyar származású Amrita Sher-Gil ilyen jelentôs festôvé tudott válni Indiában, így nem véletlen, hogy könyvek és katalógusok tucatja dolgoyya fel mutatják munkásságát. „Amrita Sher-Gil egy legenda, bár valójában nagyon keveset tudunk róla. Karizmatikus jelenléte, fizikai jelenlétnek varázsa és tragikusan rövid élete sokak képzeletét megragadta” – kezdi bevezetôjét Yashodhara Dalmia, új-delhi mûvészettörténész a festônôrôl írott 2005-ös monográfiájában.
B. Bélaváry Alice: Forrásnál, 1931. magántulajdon
90
KIESELBACH GALÉRIA
Indiában Amrita Sher-Gil és kortársai, Jamini Roy vagy a festôként is aktív, irodalmi Nobeldíjas Rabindranath Tagore fellépése elôtt csak a hagyományos, vallásos mûvészethez kötôdô, erôsen tradicionális ábrázolásmódok, illetve az európai kolonizáció nyomán elterjedt akadémizmus dominált. Ezeknek válsága, a szubkontinens vizuális kultúrájától való eltávolodása miatt olyan jelentôs Amrita Sher-Gil szerepe, hiszen ô képein nem korának indiai mûvészetébôl, hanem a régi indiai miniatúrafestészetbôl, annak képszerkesztési elveibôl, emberábrázolási hagyományából indult ki, amelyet egyesített a modern francia festészet síkszerûségre törekvô felfogásmódjával. A pandzsábi szikh arisztokrata apától, magyar zsidó polgári családból származó anyától Budapesten született Amrita Sher-Gil kevés festménybôl álló, de igen jelentôs kvalitású életmûvének zöme Indiában található, ennek nagyobb része az Új-Delhi National Gallery of Modern Art gyûjteményben. Nem véletlen, hogy a modern és fejlôdô India új kulturális önképének kialakításához az olyan mûvészek felfedezése is hozzájárult, mint Amritáé, akit 1982-ben a londoni Tate Gallery-ben a Six Indian Painters tárlaton, mint a hat legfontosabb indiai festô egyikét – egyedüli nôként – kiállították. Ezt követte számos kiállítás és monografikus kötet, levelezésének teljes feldolgozása. Hazánkban 2003-ban az Ernst Múzeum rendezett egyéni kiállítást legjelentôsebb mûveibôl. Részben a kisszámú életmû és a kevés magántulajdonban maradt kép az oka annak, hogy az utóbbi évtizedben rendkívül ritkán bukkant fel a mûkereskedelemben a mûvésznô valamely alkotása. Jelen képünk egyike azon rejtélyes, enigmatikus hangulatú képeknek, amelyek az 1938–39-es hosszabb magyarországi tartózkodás alkalmával készültek. Keserü Katalin – az Amritának monográfiát szentelô mûvészettörténész – tanulmánya szerint ebben a házasságkötéséhez közel esô korszakban fôként tájképeket
Amrita Sher-Gil Vidéki piac Magyarországon, 1938. National Gallery of Modern Art, New Delhi
Amrita Sher-Gil: Hegyoldal, 1938. National Gallery of Modern Art, New Delhi
festett. Tudjuk, hogy párizsi, Lucien Simon iskolájában folytatott tanulmányai idôszakában festôtársaival rendszeresen járt ki a vincennes-i erdôbe plein air tanulmányokat folytatni. A késôbbiekben a plein air festészet elveit elhagyta, a tájak struktúrájának felfedezésekor már nem ezt a módszert alkalmazta. Magyarországon festett képei közül elôször a Kertben címûn jelenik meg a vékony fa mint domináns motívum. Keserü Katalin interpretációjában: „A kép elôterében csak egy csupaszon elhajló vékony fa, a háttér lombos fákkal és a házacskával tömören lezárt. Csalogató és fojtogató, ismerôs és titokzatos, idegen a helyszín, mint a mesebeli mézeskalácsház. Ha a kertet enteriôrnek, ezt pedig a belsô világ képének tekintjük, vággyal, magánnyal, félelemmel és reménnyel, fájdalommal – kiszolgáltatottsággal szembesülünk. […] A fa kultúrákon átnyúló jelentései (mint /keleti/ életfa vagy /nyugati/ személyiség-szimbólum: Van Gogh önmagát prezentáló fái vagy Csontváry egyetemes létélményt megjelenítô cédrusai) egy tôröl fakadnak. […] Ez a személyes létélmény jelentôségében (és képi megjelenését tekintve) a magányos krisztusi szenvedéshez mérhetô, miközben tudomása van a hétköznapi, a sorsba beletörôdô létrôl is.” A nyugati festészetben számos olyan mûvész volt, aki a fa motívumot, az egyetemes létélmény és sérülékeny individuum kettôségében mutatta be. Cézanne kemény struktúrákban kényszerített tájképei mellett a korai fauve-ok csoportjához tartozó André Derain megszelídülô színvilágú képein jelennek meg visszafogott hangulatot ábrázoló mediterrán hangulatú erdôk. Derain fauve-os színorgiája már lenyugodott, a sötét, melankolikus színárnyalatok a festmény gondolati mélységének megalapozója. Paul Cézanne és André Derain munkásságát Amrita alaposan megismerhette párizsi tanulmányainak évei alatt. Az Amrita Sher-Gil kortársaként dolgozó amerikai festônô, Georgia O’Keeffe munkásságában párhuzamos példaként jelennek meg szinte azonos fa
André Derain: Erdô Sausset-les-Pins-nél, 1913. Statens Museum for Kunst, Koppenhága
és erdô motívumok. A több irányba hajló, elágazó fák, az erdôvé összehajló fenyôk ugyanolyan titokzatos jelentést és egzisztenciális félelmet hordoznak az Új Mexikóba költözött festônô munkáin. O’Keeffe festészeti megoldásai nagyon hasonlóak Amritáéhoz, hiszen a lágy színátmeneteket lazúros felületkezeléssel oldja meg, e mellett pedig dominálnak a nagy, egybefüggô színfelületetek. A Magyarországról elszármazott, Franciaországban tanult Amrita Sher-Gil esete különleges, hiszen családi kapcsolatai révén azonosulni tudott India világával és kultúrájával, így festményei tanulságul szolgálnak a kultúrák közötti átjárhatóságról és az azokkal való azonosulás lehetôségeirôl. Ha figyelembe vesszük, hogy a másik „szubkontinens”, Dél-Amerika modernista festônôje, Frida Kahlo családi gyökerei is a századforduló KözépEurópájába vezetnek vissza, akkor újra igazolva látjuk azt, hogy Európa ezen régiója sok fontos – a világ távoli pontjaira elszármazó - alkotó kulturális identitásához, mûvészetük kialakulásához biztosított termékeny táptalajt. Tóth Károly
Georgia O'Keeffe: Szürke fa (Juharfa), 1925. The Metropolitan Museum of Art, New York
Georgia O'Keeffe: Három szürke fatörzs, 1946. Brooklyn Museum of Art, New York
KIESELBACH GALÉRIA
91
42 ■ SZÔNYI ISTVÁN (1894–1960) CSÓNAKOK A ZEBEGÉNYI DUNÁN, 1929 KÖRÜL BOATS ON THE DANUBE AT ZEBEGÉNY, c.1929 120 × 140 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Szônyi I
IRODALOM | BIBLIOGRAPHY - Rabinovszky Máriusz: Szônyi. In.: Nyugat, 1929, február 1. 214-216. - Fenyô Iván: Szônyi István. Budapest, 1934. - Genthon István: István Szônyi. Berlin, 1964, - Pataky Dénes: Szônyi István. Budapest, 1971.
Szônyi István rajzol, 1938
92
KIESELBACH GALÉRIA
42
Szônyi István a Dunán, 1930 körül
Szônyi István: Ladikok, 1930. magántulajdon
Szônyi István: Behavazott dunai táj, 1928. magántulajdon
A Duna-kanyar sajátos atmoszférája, a Szent Mihály-hegy oldalán meghúzódó apró falu, Zebegény idilli hangulata – mint képünk is bizonyítja – idôvel az 1924-ben itt letelepedô Szônyi István legfôbb ihletôjévé vált. Hogy egy megtalált, eszményi környezet milyen mélyreható inspirációt jelenthet egy-egy alkotó életmûvében, arra érzékletes példákkal szolgálhat a 20. századi magyar piktúra története. Rippl-Rónai Kaposvárott a Róma-villa kertjében, Aba-Novák Szolnokon és Csíkzsögödön, Egry a fényektôl szabdalt egû Balatonon lelt képei számára kifogyhatatlan ihletô forrásra. A Balaton pannon hangulatú tájai mellett éppen a Szônyi, s persze az idôvel köré sereglô pályatársak által felmagasztalt Duna-kanyar vált a magyar festészet páratlan gazdagságban megjelenített, kultikus zarándokhelyévé. A környezô dombokról letekintô, vagy éppen festôállványukat a folyóparton felállító mûvészek idilli, szelíd arcú tájra találtak Zebegényben és környékén. Mindegyikük közül éppen a honfoglaló, Szônyi István tudta visszaadni legjobban mindazt, amit ez a pazar természeti környezet sugallt: a létezés harmoniáját, melynek megérzése az embert gyengéden feloldja a világ nagy egészében.A hosszú lappangás után felbukkant, monumentális méretû alkotáson, a Szônyire oly jellemzô, gyöngyházfényû kolorittal, puha, oldódó formákkal megfogalmazott kompozícióban a dunai táj, és a vízparti környezettel szinte árkádiai egységben élô halászok csoportja tûnik fel. A részletformák határozott körvonala feloldódik a lágy foltok egységbe omló rendszerében, a zöldek, kékek, a reflexektôl átjárt szürkék és barnák nyugodt harmóniájában. Szônyi festôi eszközeit, ugyan úgy, mint képének egyszerû motívumait csendes, idôtlen nyugalom, mindenféle szélsôségtôl való ódzkodás jellemzi: ennek is köszönhetô, hogy alapvetôen a látványhoz kötôdô festészete mögött mindig érezhetô valami transzcendens lelkiség. „Monet egyszer megfigyelt pillanatnyi impressziójával szemben Szônyi a fények,
csillogások, reflexek, atmoszféra-megfigyelések benyomásainak egész sorát sûríti egyetlen festôi élménnyé.” – írta Szônyi képeirôl elsô monográfusa, Fenyô Iván. A most vizsgált festményen is a lágyan lüktetô, selymes pára mögül kibontakozó jelenet, a leheletfinom átmenetekkel egymásba oldódó színek csendes összhangja többnek tûnik, mint egy pillanatba zárt, múló benyomás egyszerû rögzítésének. Az ábrázolt jelenet minden változástól, minden cselekvéstôl, minden problémától mentes, mégis mozgalmas és sokszínû: a természet organikus lüktetése árad belôle. „Szônyi a szelíd életharmóniák festôje. Mintha az elveszett paradicsom boldog visszfénye derülne ezen a zebegényi világon. Gondnak, akarásnak, nekifeszülésnek semmi nyoma. A lét puha ölében való édes, öntudatlan ringatózás hangulata terjeng a képekben.” Szônyi István érett korszakának szinte valamennyi alkotása ezt az idôtlen, föld fölött lebegô harmóniát sugározza, melyet méltatói, így Kállai Ernô is mûvészete legfôbb értékének tartott. Képeinek e vonása abból a lelki „szövetségbôl” táplálkozik, melynek alapját a festô és az ôt körülvevô táj egymásra találása teremtett meg.„Életem alakulására és munkásságom kifejlôdésére elhatározó és döntô jelentôségû esemény volt, hogy 1924-ben megnôsülve, kikerültem Zebegénybe, hol aztán megtaláltam a mûvészetem kibontakozásához szükséges minden élményt.” A szelíden hajló hegyek, a hömpölygô, néhol elkeskenyedô, néhol szinte tóvá terebélyesedô folyó látványa, a vízen ringó csónakok, a vonatsínek dallamos kanyargása, a természet és a benne élô ember harmonikus összefonódása Szônyi minden itt készült alkotását különös lírai tartalommal tölti meg. Tájképeirôl, mint a most vizsgált festményrôl is, a belsô békéjét megtaláló ember nyugodt szelídsége sugárzik. A visszafogott, lecsendesített, légiesen könnyû színvilág, az elterülô folyó puha formái mintha egy széles, mély, lassú hullámban oldódnának fel, mely tovaterjed a kép határain túlra, s betölti az ôt körülvevô teret. Molnos Péter
KIESELBACH GALÉRIA
95
43 ■ DERKOVITS GYULA (1894–1934) SZÖVÔK, 1933 WEAVERS, 1933 95 × 125 cm Olaj, arany és ezüst porfesték, vászon | Oil, gold and silver paint on canvas Jelzés nélkül | Unsigned
PROVENIENCIA | PROVENANCE - Egykor Márton Ödön, majd Grósz Józsefné tulajdonában. KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Derkovits Gyula emlékkiállítása. Ernst Múzeum, 1934. (71. kép) - KUT kiállítás. Nemzeti Szalon, 1936. (32. kép) - Derkovits Gyula emlékkiállítása. Fôvárosi Képtár, 1948. (2. kép) - Derkovits Gyula emlékkiállítás. Országos Szépmûvészeti Múzeum, 1954. (76. kép) - Derkovits Gyula emlékkiállítás. Magyar Nemzeti Galéria, 1965. (99. kép) - Derkovits Gyula (1894-1934) emlékkiállítása. Magyar Nemzeti Galéria, 1979. (102. kép) REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Oltványi-Ártinger Imre: Derkovits Gyula. Budapest, 1934. (26. kép) - Forum. Zeitscrift für Kunst, Bau und Einrichtung. 1935. 10. - KUT kiállítás. Nemzeti Szalon, 1936. Katalógus. -Kopp Jenô: Derkovits Gyula. Budapest, 1944. (21. kép) - Bortnyik Sándor: Derkovits. Budapest, 1948. (14. kép) - Derkovits Gyula emlékkiállítása. Magyar Nemzeti Galéria, 1965. Katalógus. - Körner Éva: Derkovits Gyula. 1968, 1974. (415. kép) - Modern magyar festészet 1919-1964. Szerk.: Kieselbach Tamás, Budapest, 2004. (652. kép) - Molnos Péter: Derkovits Gyula. Budapest, 2008. 63.
Életmûkatalógus-szám: Körner, 603.
Megemlékezés Derkovits Gyulára a KUT mûvészcsoport kiállításán, 1936-ban a Nemzeti Szalonban. Középen a Szövômunkások címû kép, mellette Egry József és Márffy Ödön festményei
96
KIESELBACH GALÉRIA
43
A Szônyivel és Aba-Novákkal egy esztendôben, 1894-ben született Derkovits generációjának legjobbjaival együtt - az elsô világháború végét követô években a reneszánsz festészet formavilágát idézô, árkádikus témákat feldolgozó kompozíciókat készített. Az egész Európán végigsöprô újklasszicista hullám nála hamar a német expresszionizmus zaklatottabb látásmódjával vegyült, különösen abban az idôben, mikor 1923 és 26 között Bécsben élve közelebbrôl szemlélhette a nyugati fejlôdés aktuális
Derkovits Gyula: Artisták, 1933. Magyar Nemzeti Galéria
Derkovits Gyula: Dunai homokszállítók, 1934. Magyar Nemzeti Galéria
98
KIESELBACH GALÉRIA
irányzatainak mûvészi termését. Bár hazatérve stílusa eltávolodott korábbi eszményeitôl, néhány jellegzetes vonást azonban mindvégig megôrzött az expresszionista film és festészet kompozíciós módszereibôl, a Neue Sachlickeit sajátos témakezelésébôl és világnézetébôl. A társadalmi kritikát gúnyba, metszô iróniába csomagoló narratíva éppen úgy megtalálható mûveiben, mint George Grosz vagy Otto Dix festészetében, s nála is kimutatható a tárgyakat, szituációkat a szimbólum általánosító erejével felruházó mûvészi hajlam. Fontosabb azonban e tartalmi elemeknél az a Magyarországon szinte egyedülálló vonás, ahogy Derkovits a modern film és fényképezés kompozíciós módszereit beemelte festôi eszköztárában. Virtuóz átvágásai, merész nézôpontjai, az egyes részleteket premier planban bemutató kiemelései annál inkább meglepôek, mert látható tudatossággal párosulnak a megfestés és a formaalakítás szókimondó bárdolatlanságával. Legyen bármily komplikált és virtuóz a tükrökkel, átlátszó és fényes felületekkel „megbolondított” képtér, Derkovitsnál – számos kortársával ellentétben - soha, egyetlen pillanatra sem érezzük a l’art pour l’art tetszetôs öncélúságát.A húszas évek végén, a megvetett közélettôl való menekülés adekvát mûvészi formájaként megszületett otthonképek után, a festô utolsó, szintetizáló korszakában monumentalitást sugárzó, a munkát, a dolgozó embert, a társadalom veszteseit eszményítô mûvek készültek. Az életmû legfontosabb, méretükben is kiemelkedô darabjai néhány év alatt Derkovitsot korának legjelentôsebb mûvészévé avatták: a Hídépítôk, az Artisták, a Dunai homokszállítók és a most vizsgált alkotás, a Szövômunkások már a kortársak számára is vitathatatlan egyértelmûséggel jelezték alkotójuk páratlan kvalitásait. Utóbbi mû, a most bemutatott alkotás a felsoroltak közül az egyetlen, mely ma is magánkézben található, hiszenaz elmúlt évtizedekben a magyar múzeumok – elsôsorban a Magyar Nemzeti Galéria és a Szombathelyi Képtár - mindent elkövettek annak érdekében, hogy az életmû legjelentôsebb darabjai közgyûjteményekbe kerüljenek. A Szövômunkások címû kép ebbôl a szempontból is unikális: az egyetlen monumentális méretû Derkovits-mû, mely mindmáig magánkézben maradt.
A Szövômunkások a festô özvegyétôl, még a harmincas évek folyamán került Márton Ödön legendás kollekciójába. A gyûjteményét a két világháború között megalapozó, de a hatvanas évek folyamán is aktívan vásárló Márton egyike volt azoknak, akik elsôként ismerték fel a nehezen megközelíthetô Derkovits jelentôségét: a most bemutatott képen kívül olyan fômûveket szerzett meg a festô életmûvébôl, mint az 1932-ben készült Rakodómunkások és a következô évre datált Anyaság. Az elôkelô belvárosi ruhaszalont fenntartó Márton nem csak preferált mûvészeinek kiválasztásában, de legjelentôsebb fômûveik kiszemelésében és megkaparintásában is csalhatatlannak bizonyult. Ritka érzékkel, kifinomult ízléssel koncentrált a legdelikátabb alkotásokra. Czóbel, Berény, Bernáth és Egry kollekciójába került alkotásai mind fényes bizonyítékai e képességének. A Szövômunkások legközelebbi párhuzama a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látható Artisták címû festmény. A méretükben is kiemelkedô képek magukon viselik a saját stílusát megtaláló Derkovits minden festôi erényét. A kifejezés erejét fokozó expresszív formatorzítás lírai, gyengéd színvilággal párosul. A meleg okkerek, a rózsaszínbe hajó barnák érzékeny együttest alkotnak a szimbolikus utalásokat hordozó ezüst mindent egységbe fogó, tompa fényével. Németh Lajos Derkovits fémszínekkel folytatott kísérleteit a gótika mestereinek transzcendens mûvészi szemléletével állította párhuzamba: „Ahogy a középkori festôk az arany pompájával hódoltak Máriának és a kisdednek, úgy fürösztötte meg Derkovits proletáralakjait a szimbolikussá növekvô ezüstben, a rózsaszín, a világos okker és a világoskék lágyan egymásba simuló színpárájában.” Derkovits az ábrázolt alakok beállításával, az ismétlôdô gesztusokkal és testtartásokkal nem csak a munka monoton feszültségét önti vizuális formába, de a formaismétlés eszközével a kompozíció kilép a keret adta határok közül és a végtelen sokaság illúzióját kelti. A nézôben a fotó- és filmmûvészet hasonló témákat feldolgozó remekmûvei rémlenek fel: Chaplin Modern idôk címû filmjének és Fritz Lang Metropolisának kulcsjeleneti, a gépkorszak könyörtelen dinamikáját bemutató képsorai. Ám minden valós társadalomkritikai él mellett, Derkovits mûve távol van a német expresszionizmus pátoszra hajló megalomániájától és a chaplin-i kisember groteszkbe hajló iróniájától egyaránt: a Szövômunkások sokkal inkább Ferenczy Noémi idôtlenséget sugárzó gobelinjeivel rokon. A dolgozó ember magasztosul fel benne, a munka nemesedik szimbólummá Derkovits és a 20. századi magyar festészet örökérvényû remekmûve által. Molnos Péter
Részlet Chaplin Modern idôk címû filmjébôl, 1936
Részlet Chaplin Modern idôk címû filmjébôl, 1936
KIESELBACH GALÉRIA
99
44 ■ EGRY JÓZSEF (1883–1951) SZIVÁRVÁNY (BADACSONY), 1927 RAINBOW (BADACSONY), 1927 97 × 105 cm Olajpasztell, papír | Oilpastell on paper Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Egry József Badacsony
PROVENIENCIA | PROVENANCE - Egykor Márton Ödön gyûjteményében - Egykor Grósz József gyûjteményében KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Egry József festômûvész és Medgyessy Ferenc szobrászmûvész gyûjteményes kiállítása. Tamás Galéria, 1928. (feltehetôen azonos: 10. Szivárvány) - Egry József (1883–1951) emlékkiállítása. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 1971. - Egry József gyûjteményes kiállítása. Kieselbach Galéria, 2007. április. REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Láncz Sándor: Egry József. Budapest, 1973. (9. tábla) - Láncz Sándor: Egry József. Budapest, 1980. Képzômûvészeti Alap Kiadóvállalata, (Címlap és XXXVII. kép) - Egry József arcképe. Szerk.: Fodor András. Budapest, 1980. (XXVIII. színes kép) - Láncz Sándor: Egry József. Budapest, 1994. (Címlap és XXXVII. kép) IRODALOM | BIBLIOGRAPHY - Ártinger Imre: Egry József. Budapest, 1932. - Farkas Zoltán: Egry. Budapest, 1969. - Láncz Sándor: Egry József. Budapest, Corvina, 1973. - Láncz Sándor: Egry József. Budapest, Képzômûvészeti Alap Kiadóvállalata, 1980. - Egry József arcképe. Szerk.: Fodor András. Budapest, 1980. - Egry József 1883–1951. Szerk.: Gopcsa Katalin. Veszprém, 2002.
A Szivárvány címû kép részlete Láncz Sándor Egry -monográfiájának címlapján.
100
KIESELBACH GALÉRIA
44
REMEKMÛVEK GYÛJTEMÉNYE
A LÉLEK ÜNNEPE
Talán egyetlen magyar festô sem vívott ki olyan egyöntetû tiszteletet és lelkesedést a 20. század legjelentôsebb hazai mûgyûjtôinek körében, mint Egry József. Ha végigtekintünk Fruchter Lajos, Oltványi-Ártinger Imre, Cseh-Szombathy László vagy Radnai Béla kollekcióin, jól látható, hogy Egry nem csupán közös nevezôt jelentett e kifinomult ízlésû mûbarátok válogatásaiban, de kivétel nélkül az ô életmûvének legszebb darabjai adják e jeles gyûjtemények gerincét. A most bemutatott alkotás korábban Márton Ödön kollekcióját gazdagította. A hatvanas évek magyar mûgyûjtôinek nagy öregje már a két világháború között elkötelezett vásárlója volt a korszak modern mûvészeinek. Az elôkelô belvárosi ruhaszalont fenntartó Márton egyike volt azoknak, akik elsôként ismerték fel a nehezen megközelíthetô Derkovits Gyula jelentôségét: olyan fômûveket szerzett meg a festô életmûvébôl, mint az 1932-ben készült Rakodómunkások és a következô évre datált Anyaság. Márton csalhatatlan ízlését bizonyítja, hogy kitûnô érzékkel választotta ki kedvenc mûvészeinek ritka hangon megszólaló, delikát alkotásait. E tehetségét olyan mûvek bizonyítják, mint Berény – ma már a Gundel étterem kollekciójában található - Sárga dunyha címû alkotása, vagy éppen Czóbel Béla korai remekmûve, a Kislány ágy elôtt. Bernáth Auréltól ugyan úgy korszakos fômûvek kerültek hozzá, mint a szobrász Bokros Birman Dezsôtôl. Tanulságos azoknak a képeknek az útját követni, melyek Márton Ödöntôl, illetve 1971-es halála után örököseitôl kerültek el, hiszen e mûvek szinte kivétel nélkül a hatvanas-hetvenes évek mértékadó kollekcióiba kerültek. A már említett Berény-festményt Dévényi Iván szerezte meg, míg Egry József Delelés címû kompozíciója Kolozsváry Ernôhöz került. Márton nyitott és mindig megújulni kész szemléletét bizonyítja, hogy Ország Lili egyik elsô felfedezôje volt, s hogy Vajda Lajos mûvészetét is nagyra becsülte, sôt a festô Szentendrei udvar címû alkotása tôle került a korszak másik legendás gyûjtôjéhez, Rácz Istvánhoz.
„A mûvészet a lélek ünnepe. Ünnepi ruhát veszek a lelkemre, ha festek. Ünnepi ruhám világos, tiszta, derûs. Ha magamra öltöm, általa nagyszerû kapcsolatba kerülök az örök és egyedülvaló élettel. Aki pedig az élettel, a nagybetûs Élettel kapcsolatba kerül, nem tehet másként, mint hogy ujjong és mámoros, mert megadatott neki az a csoda, hogy élhet, hogy láthatja a reggelt, a párás Balatont, hogy láthatja az ôszt és a tavaszt. És nézze, hogy milyen nagy és végtelen az élet jósága – még szivárványt is láthat az ember.” Egry gondolata tökéletes aláfestôje, ihletett magyarázója érett mûvészetének, így az életmû egyik legjelentôsebb, méretében is kiemelkedô alkotásának, a Szivárvány címû képnek. A festô 1927-ben festett alkotása testetlenné magasztosított, végtelenül letisztult mûvészetének ikonszerû reprezentánsa: valódi fômû, mely azzal, hogy három alkalommal is az Egry-monográfia címlapjára került, szinte az egész életmû védjegyévé, szimbólumává vált. Egry mûvészi fejlôdése folyamatos, megszakítatlan haladás a testi, materiális valóságtól az ideák, a transzcendencia, az örökérvényû igazságok felé. A látvány pillanatba zárt múlandóságától az élet szinte szakrálissá emelt szubsztanciájához. Ez az út természetesen a mûvészi eszközök használatában, az abban bekövetkezett változás természetében is megmutatkozott. A vászon és a pasztózusan felrakott olajfesték a húszas évek elején átadta helyét a papírnak, a légkönnyû pasztellnek és olajpasztellnek. A mély, sötét színvilág eltûnt, helyette mindent elöntött a fény, s uralkodó kompozíciós elemmé vált a dolgokat testetlenné varázsoló transzparencia. Ahogy a most bemutatott festményen is látható, az ábrázolt képi elemek átengedik magukon a fényt, a szivárvány áttûnik a ház oldalán, a magányosan merengô – Caspar David Friedrich képeinek szereplôit idézô - vándor testét kékre színezi a távolban húzódó Balaton vize. A kompozíció tudatosan szerkesztett, a véglegesség illúzióját kelti, a felhígított festékkel húzott lendületes ecsetvonások mégis dinamikát, az ecsetet vezetô kéz gesztusának lendületét kölcsönzik a képnek. A SZIVÁRVÁNY
Caspar David Friedrich: Tájkép szivárvánnyal, 1810 körül (lappang)
102
KIESELBACH GALÉRIA
Egyetlen természeti jelenség sem vált ki olyan magától értetôdô csodálatot, olyan önfeledt, csendes, de örömmel telített áhitatot, mint a szivárvány. Ismerjük fizikai okát, mégis – talán ritka és könnyen elillanó volta okán – ösztönösen ruházzuk fel szimbolikus jelentésekkel. Láncz Sándor, Egry monográfusa hosszan tárgyalta a festô szivárványos képeinek értelmezési lehetôségeit: „A szivárvány az emberiség reményét fejezi ki egy jobb világ iránt. Eredetileg kultikus jelként szerepelt, késôbb transzcendentális jelentéstartalommal telítôdött, és az ember és a természet egységét fejezte ki. (...) a konkrét-érzéki élmény kapcsán ezúttal is hivatkozhatunk a Grünewald-oltár megrázó erejére, a Feltámadás kör alakú szivárványára. (...) Egry képein a szivárvány a mindennapi látványon túllevôt, a valóságosnál, a szemmel befoghatónál nagyobb erôteret jeleníti meg. Ebben nyilvánul meg képeinek oly sokszor emlegetett kozmikus volta. A végtelen természettel együtt élô, önnön létének feltételeit benne megtaláló, de csak benne és általa létezô ember viszonya ez a kozmoszhoz: panteisztikus alázat,mindazonáltal büszke szabadságérzet is.” Kevés olyan mûvet találunk Egry munkái között, mely önállóan, önmagában állva is ilyen erôvel, ilyen hitelesen jellemezné az egész életmûvet, mint a Szivárvány címû alkotás. Témájánál, fenséges hangulatánál, s nem utolsó sorban kiemelkedô méreténél fogva is ikonszerû egyértelmûséggel reprezentálja a festô mûvészetének lényegét. Olyan fômû, mely - akár múzeumba, akár magángyûjteménybe kerülve - a 20. századi magyar mûvészet e kivételes erejû életmûvének méltó képviselôje lehet. Molnos Péter
45 ■ IVÁNYI GRÜNWALD BÉLA (1867–1940) DELELÉS, 1933 NOON-REST, 1933 80 × 103 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve jobbra lent | Signed lower right: 1933 Iványi Grünwald Béla
Iványi Grünwald Béla (középen) saját kiállításán a Delelés címû képpel, 1930-as évek
Joseph Mallord William Turner: Esô, gôz, sebesség, 1844. National Gallery, London
104
KIESELBACH GALÉRIA
45
46
46 ■ IVÁNYI GRÜNWALD BÉLA (1867–1940) NAPFÉNYES BALATON VITORLÁSOKKAL, 1936 SUNNY LAKE BALATON WITH SAIL BOATS, 1936 60 × 82 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve jobbra lent | Signed lower right: 1936 Iványi Grünwald Béla REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Szabó László: Iványi-Grünwald. Budapest, Corvina, 2007. 52. kép
106
KIESELBACH GALÉRIA
47
47 ■ IVÁNYI GRÜNWALD BÉLA (1867–1940) ALKONY A BALATONON HÁTTÉRBEN A BADACSONNYAL, 1933 SUNSET ON LAKE BALATON WITH THE BADACSONY, 1933 59,5 × 79cm Olaj, vászon kartonon | Oil, canvas on cardboard Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Iványi Grünwald Béla B. Lelle 1933
KIESELBACH GALÉRIA
107
48 ■ CZÓBEL BÉLA (1883–1976) KISLÁNY HAJÁBAN SZALAGGAL, 1930 KÖRÜL LITTLE GIRL WITH RIBBON, c.1930 80 × 57,5 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve balra lent | Signed lower left: Czóbel Hátoldalon | Reverse: Az 1971-es mûcsarnoki életmû kiállítás cédulája
PROVENIENCIA | PROVENANCE - Egykor Tarján Jenô gyûjteményében. KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Czóbel Béla életmû kiállítása. Mûcsarnok, 1971. (kat. 69.)
Czóbel Béla: Kislányfej, 1936. Magyar Nemzeti Galéria
108
KIESELBACH GALÉRIA
48
49 ■ CZÓBEL BÉLA (1883–1976) FEKVÔ NÔI AKT NUDE LYING 65 × 100 cm Olaj, vászon | Oil on canvas jelezve jobbra fent | Signed upper right: Czóbel Hátoldalon | Reverse: Portrait d’une Madame Cyrand-Vaillant 32 Rue T[…] (17éme) Executé par Modigliano en haute septembre 1919 En son atelier de la Rue Grande Chaumière Exposé pour la première fois á „l’art italien moderne” Musée d’art moderne Paris
IRODALOM | BIBLIOGRAPHY - Kállai Ernô: Czóbel Béla. Budapest, Bisztrai Farkas Ferencz kiadása, 1934. (Ars Hungarica 7.) - Czóbel. Szerk. Kratochwill Mim. Budapest, Corvina, 1983. - Kratochwill Mimi: Czóbel Béla (1883–1976) élete és mûvészete, Veszprém – Budapest, 2001. - Barki Gergely: A vaddá válás evolúciója Czóbel Béla korai portréin. In: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914. Szerk. Passuth Krisztina – Szücs György. Kiállítási katalógus. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2006. 201–216. - Barki Gergely: Czóbel Béla. In: A Nyolcak. Szerk. Bardoly István – Markója Csilla, Pécs, Janus Pannonius Múzeum, 2010. 234–253.
110
KIESELBACH GALÉRIA
49
50 ■ KRIZSÁN JÁNOS (1886–1948) TÉLUTÓ NAGYBÁNYÁN, 1920-AS ÉVEK LATE WINTER IN NAGYBÁNYA, 1920’s 110 × 100 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve balra lent | Signed lower left: Krizsán
Krizsán János: Nagybányai táj, 1931. magántulajdon
112
KIESELBACH GALÉRIA
50
51
51 ■ JÁNDI DÁVID (1893–1944) NAGYBÁNYAI TÁJ HÁZZAL, 1930-AS ÉVEK NAGYBÁNYA LANDSCAPE WITH HOUSES, 1930’s 34 × 49,5 cm Pasztell, papír | Pastell on paper Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Jándi D. PROVENIENCIA | PROVENANCE - Egykor Bedô Rudolf gyûjteményében. REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Szenvedély és tudás. Bedô Rudolf mûgyûjteménye. Szerk.: Molnos Péter. Budapest, Kieselbach Galéria, 2010. 58.
114
KIESELBACH GALÉRIA
52
52 ■ JÁNDI DÁVID (1893–1944) VELENCEI RÉSZLET, 1927 VELENCE SCENE, 1927 33 × 50 cm Pasztell, papír | Pastell on paper Jelezve balra lent | Signed lower left: Jándi D 927 PROVENIENCIA | PROVENANCE - Egykor Bedô Rudolf gyûjteményében. REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Szenvedély és tudás. Bedô Rudolf mûgyûjteménye. Szerk. Molnos Péter. Budapest, Kieselbach Galéria, 2010. 59.
KIESELBACH GALÉRIA
115
53 ■ ABA-NOVÁK VILMOS (1894-1941) ZSÖGÖDI UDVAR, 1936 KÖRÜL COURTYARD IN ZSÖGÖD, c.1936 65 × 86 cm Tempera, falemez | Tempera on panel Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Aba-Novák V.
PROVENIENCIA | PROVENANCE - Egykor Engelman József, az Aba-Novák család orvosának gyûjteményében. IRODALOM | BIBLIOGRAPHY - Aba-Novák Vilmos: Huszonnégy kép. Gyoma, 1932. - Ybl Ervin: Aba-Novák Vilmos mûvészete. In: Magyar Mûvészet, 1931/3. 137-146. - Farkas Zoltán: Aba-Novák Vilmos mûvészete. In: Új Szín, 1931. (I/2) 52-64. - B. Supka Magdolna: Aba-Novák Vilmos. Budapest, 1966. - Molnos Péter: Aba-Novák. Budapest, 2006. - Molnos Péter: Aba-Novák, a „barbár zseni”. (A debreceni MODEM Aba-Novák kiállításának katalógusa.) Budapest, 2008. AZ ERDÉLYI ÚT Aba-Novák – bár érett korszakában szinte kizárólag a mûterem magányában dolgozott – inspiráló utazásai révén szorosan kötôdött a megélt, természeti élmény ihletô erejéhez. Az általa „virágporgyûjtô” körutaknak titulált, néha évekig, hónapokig tartó utazások közül minden kétséget kizáróan az 1935-ös csíkzsögödi utazás volt az egyik legeredményesebb. Élete végéig kitartott az ott készült rajzokon tárolt vizuális élménymuníció, melynek apró elemeit szabadon variálva hozta létre erdélyi témájú festményeit. „Te Emre, Zsögödbôl élek” – mondta sokszor barátjának, festôtársának, Zsögödi Nagy Imrének, aki elbeszéléseivel, színesen megírt leveleivel a Hargita mellé csábította a New York-i útjáról éppen csak hazatért Aba-Novákot. Éppen az ô visszaemlékezéseibôl kaphatunk képet az utazás körülményeirôl: „Vili távirata jelezte érkezésüket. Zsögödön a vonat keveset áll, csak úgy repültek ki a csomagok a vonat ajtaján, ablakán. Családján kívül két fiatal angol kollégát is hozott magával. Az elsô pillanattól kezdve az idegenekkel együtt Vilit is lekötötte és megbabonázta Zsögöd. Ez a táj megzavarja az embert. Az emberek sokféleképpen reagáltak. Az egyik például ordított és kiabált. A természet szépsége annyira kikényszerítette hangjának fokozását, hogy a végén csak állati hangok jöttek ki belôle. Mint csendes szemlélô csak mulattam rajta. A magam régi élményeit volt alkalmam így másokon megfigyelni.” A BAUHAUS TEORETIKUSA ABA-NOVÁKRÓL Az erdélyi utazás élményét feldolgozó festményeket, cirkuszi témájú és Szolnokon készült kompozíciókkal együtt 1936 tavaszán mutatták be a budapesti Fränkel Szalon kiállításán. A tárlat katalógusának elôszavát a Bauhaus és a konstruktivista irányzatok egykori teoretikusa, a modern irányzatok egyik legelszántabb propagálója, Kállai Ernô írta. A 20. század egyik legnevesebb magyar mûkritikusa biztos érzékkel ismerte fel Aba-Novák mûvészetének legfôbb erényeit. „Aba-Novák képeinek filmszerûen mozgalmas festôiségét már a szédületes technikai lendület is ébren tartja. Ez a csupa élesszemû, csupa villámgyors megpillantásból, csupa parázs ötletbôl és temperamentumos fordulatból egybeszökkenô piktúra a megnyugtató és lezáró feketét választotta alapszínéül. (...) A tárgy: az alakok és a közöttük, velük lejátszódó emberi vagy természetbeli történés csak váz, amelyet Aba-Novák telides-teli aggat a színfoltok éles ellentétekre szakadó nyüzsgésével. Ezen a tarka nyüzsgésen kalandoztatja végig szemünket a festô, el a tér legtávolabbi zugába is.” A most bemutatott alkotás - Aba-Novák egyik legszebb zsögödi témájú festménye – a Kállai Ernô által kiemelt erényeket villantja fel: a virtuóz technikával megoldott festôi ötletek olyan nyüzsgô kavalkáddá állnak össze, mely elválik a látható valóságtól és önálló minôségében, tisztán a színek és foltok autonóm erejével hat szemlélôjére. Molnos Péter
116
KIESELBACH GALÉRIA
53
54 ■ ABA-NOVÁK VILMOS (1894-1941) DEBRECENI NAGYVÁSÁR, 1939 KÖRÜL MARKET IN DEBRECEN, c.1939 100 × 200 cm Tempera, falemez | Tempera on panel Jelezés nélkül | Unsigned
PROVENIENCIA | PROVENANCE - Egykor a Baumgarten gyûjteményben. KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Aba-Novák, a „barbár zseni”. Debrecen, MODEM, 2008. április–július. (Kat. 133) REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Molnos Péter: Aba-Novák, a „barbár zseni”. A MODEM kiállításának katalógusa. Debrecen, 2008. (111. kép)
Részlet a debreceni MODEM 2008-as Aba-Novák, a „barbár zseni” címû kiállításáról. Balra a Debreceni nagyvásár címû kép.
118
KIESELBACH GALÉRIA
54
Minden érdekes, ami csak van a nap alatt, ha Aba-Novák szemével nézzük. Még az is, ami, hacsak rajtunk állana, talán közömbösen hagyna bennünket. De a festô látása a mi szemünket is fölnyitja, és most már mi is észreveszszük, hogy milyen szórakoztatóan, lebilincselôen tarka színpad ez a világ. Színpad, amelyen egyik díszlet és jelenet a másikat éri, amelyen folyton történik valami, aminek érdemes nézôje lenni. Minden csupa történés. Nemcsak az, ami mint emberi vagy állati mozdulat megy végbe, de az is, ami az ilyen elbeszélhetô esetnek és a köréje való színtérnek festôi nyilvánulása gyanánt ölt testet. Még az a mód is, ahogyan Aba-Novák képein az ecsetvonásokból színes foltok és a színes foltokból tárgyi formák alakulnak; ízrôl ízre történést érzékeltet. Az új magyar festômûvészet szín- és formaköltése többnyire érzelmes hangulatok sodrán indul. Aba-Novákban semmi sincsen ebbôl a lírai alapvonásból. Az ô képei festôi elbeszélések. Hangsúlyozzuk: festôi elbeszélések. Ami zsánerszerû, elbeszélhetô tartalom mutatkozik rajtuk, a dolgok és alakok mozgalmas epikai találkozása is csak arra jó fôképpen, hogy színfoltokat és formákat hozzon nyüzsgésbe. Igaz, hogy itt is, ott is emberek láthatók, csoportba verôdve, látjuk, hogy beszélnek egymással, hogy heverésznek vagy kászálódnak, hogy tesznek-vesznek. Érdekes nézni az arcok játékát, a kezek-lábak mozgását, mert Aba-Novák mesterien, elevenül ábrázolja ôket, sokszor csak egy-egy odavetett vonással, hogy úgy mondjuk: az ecsetnek egy-egy fürge fintorával, nem minden íze nélkül a humornak, karikaturisztikus tréfának. De éppen ez a fordulatos ecsetjárás, amely a temperával is olyan folyékonyan és egykettôre kanyarít oda egy-egy figurát, mint más festô az akvarellel – éppen a színfoltoknak ez a tarka, játszi szökdécselése az, ami minden tárgyi vonatkozáson túl annál jobban kezdi lekötni a szemünket, minél tovább nézzük a festményt. Teszem az egyik képen a szekérnek támaszkodó paraszt szemlátomást élénken diskurál ugyan a feléje forduló menyecskével. De még sokkal élénkebb az a festôi terefere, amely a paraszt hátán folyik, a különbözô szín-foltok között, amelyekbôl alakja összetevôdik. Vagy még ennél is elevenebb, szembetûnôbb az az ellentét, amellyel egy-egy alak fekete árnyéka felel vetítôjének fénytôl kicsattanó sárga, piros vagy kék színére.
A színeknek eme alak és árnyék közti ellentétes hangoskodásába a környékezô, sôt a távolabbi színfoltok is beleszólnak, helyeselve meg kontrázva. Ez a színfoltok közt szerteszét villódzó, széttarkálló eszmecsere vagy csetepaté messzi túllendül az ábrázolt dolgok alakján, és olyan tisztára festôi összeköttetésekkel, utalásokkal szövi keresztül-kasul az egész képet, amelyeknek semmi közük sincsen a kompozíció tárgyához. A tárgy: az alakok és a közöttük, velük lejátszódó emberi vagy természetbeli történés csak váz, amelyet Aba-Novák telides-teli aggat a színfoltok éles ellentétekre szakadó nyüzsgésével. Ezen a tarka nyüzsgésen kalandoztatja végig szemünket a festô, el a tér legtávolabbi zugába is. Igaz persze, hogy ahol ennek a nyüzsgésnek egy-egy színes csattanója villódzik a szemünkbe, ott annak révén többnyire egy-egy tárgy is életjelt ád magáról. Így csillan meg egy-egy pohár vagy üveg, így integet felénk egy-egy házfal vagy kémény vagy kalap hirtelen elevensége. A színfoltok fürge játéka és a tárgyak nyüzsgô tolongása között sok az ilyen érintkezô pont. A szem a látás tárgyi síkjáról minduntalan „átszállhat” a festôi viszonylatok síkjára és fordítva. A képeknek ez az ide-odavillanó optikai kétrendûsége is folytonos kalandozásra, csapongásra készteti a szemet. Aba-Novák képeinek filmszerûen mozgalmas festôiségét már a szédületes technikai lendület is ébren tartja. Ez a csupa éles szemû, csupa villámgyors megpillantásból, csupa parázs ötletbôl és temperamentumos fordulatból egybeszökkenô piktúra a megnyugtató és lezáró feketét választotta alapszínéül. De csak azért, hogy ebbôl a szilárd foglalatból annál meglepôbben csattanjon elô az élénk pirosak, rózsaszínek, sárgák és kékek csetepatéja. Aminthogy Aba-Novák a fényt és árnyékot jelzô színkülönbségeket is a lehetô legélesebb ellentétté feszíti széjjel.Csak természetes, hogy ennek a piktúrának a szinte drasztikus életrevalósága a cirkuszok és vásárok, lacikonyhák és mutatványosbódék világában kifogyhatatlan bôségû tematikus forrásra és festôi ösztönzésre akadt. Aba-Novák minden képe úgyszólván fejest ugrik az életnek embertôl, állattól nyüzsgô, kellôs közepébe. Legszívesebben oda, ahol a legnépesebben és a legtarkábban csôdül egybe. Nem a mély rejtelmû arisztokratikus elvonultság, hanem a tárva-nyitva álló, zsibongó fórum demokratikus szellemû mûvészete ez. Az új magyar festôi kultúra egyik legeredetibb és legérdekesebb nyilvánulása. Kállai Ernô: Aba-Novák újabb képei (Részlet) Aba-Novák Vilmos festômûvész gyûjteményes kiállításának katalógusa Fränkel Galéria, 1936
120
KIESELBACH GALÉRIA
55 ■ KONTULY BÉLA (1904–1983) ÓBUDAI FÁK, 1932 TREES IN ÓBUDA, 1932 91 × 75 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve jobbra lent | Signed lower right: N.Kontuly Béla 1932 Hátoldalon | Reverse: Az Ernst Múzeum 1932-es kiállításának töredékes raglapja: “Kontuly Béla Óbudai fák 1932. 400p. E(...)75 x 90 cm”
Kontuly Béla: Szamovár csészével, 1935. magántulajdon
122
KIESELBACH GALÉRIA
Alexander Kanoldt: Olevano IV., 1925. Städtische Sammlungen für Geschichte und Kultur, Görlitz
55
56 ■ DURAY TIBOR (1912–1988) SZOLNOKI UDVAR, 1936 COURT AT SZOLNOK 1936 108 × 100 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Duray T. 936
124
KIESELBACH GALÉRIA
56
57 ■ ISTÓKOVITS KÁLMÁN (1898–1990) FEHÉR KALAPOS HÖLGY, 1934 LADY IN A WHITE HAT, 1934 100 × 150 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelzés jobbra középen | Signed right centre: Istókovits Kálmán 1934
126
KIESELBACH GALÉRIA
57
58
128
58 ■ ISTÓKOVITS KÁLMÁN (1898–1990)
59 ■ ISTÓKOVITS KÁLMÁN (1898–1990)
VÁSÁRBAN, 1936 MARKET, 1936
LÁNY KOSÁRRAL A FEJÉN GIRL CARRYING BASKET ON HER HEAD
100 × 150 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Istókovits 1936
100 × 150 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelzés nélkül | Unsigned
KIESELBACH GALÉRIA
59
60
60 ■ ISTÓKOVITS KÁLMÁN (1898–1990) HÁREM, 1939 HAREM, 1939 100 × 150 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve balra lent | Signed lower left: Istókovits K. 1939
130
KIESELBACH GALÉRIA
61
61 ■ ISTÓKOVITS KÁLMÁN (1898–1990) ÁLARCOSBÁL (HÁROM AKT), 1930-AS ÉVEK MASQUERADE (THREE NUDES), 1930’s 100 × 150 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Istókovits K.
KIESELBACH GALÉRIA
131
62 ■ KÁDÁR BÉLA (1877–1956) LILIOMOS VIRÁGCSENDÉLET (TÛZLILIOMOK), 1930-AS ÉVEK STILL-LIFE WITH LILIES, 1930’s 74 × 56 cm Tempera, papír | Tempera on paper Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Kádár Béla
Kádár Béla Asztali csendélet, 1930-as évek közepe, Deák Dénes Gyûjtemény, Városi Képtár, Székesfehérvár
132
KIESELBACH GALÉRIA
62
63
63 ■ BATTHYÁNY GYULA (1887–1959) VÁRNÁL, (KIRÁLYOK), 1930-AS ÉVEK AT THE CASTLE (KINGS), 1930’s 87 × 61 cm Vegyes technika, papír | Mixed technique on paper Jelzés nélkül | Unsigned REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Molnos Péter: Gróf Batthyány Gyula. Az elveszett Magyarország festôje. Budapest, 2007. (127. kép)
134
KIESELBACH GALÉRIA
64
64 ■ BATTHYÁNY GYULA (1887–1959) URALKODÓK, 1940-ES ÉVEK KINGS, 1940’s 87 × 61 cm Vegyes technika, papír | Mixed technique on paper Jelzés nélkül | Unsigned REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Molnos Péter: Gróf Batthyány Gyula. Az elveszett Magyarország festôje. Budapest, 2007. (126. kép)
KIESELBACH GALÉRIA
135
65
65 ■ EGRY JÓZSEF (1883–1951) BADACSONY, 1935 KÖRÜL BADACSONY, c.1935 44 × 59 cm Pasztell, papír | Pastell on paper Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Egry József Badacsony PROVENIENCIA | PROVENANCE
136
66 ■ SCHEIBER HUGÓ (1873–1950)
- Egykor Bedô Rudolf gyûjteményében.
NAGYVÁROS, 1930-AS ÉVEK CITY, 1930’s
REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Szenvedély és Tudás. Bedô Rudolf mûgyûjteménye. Szerk.: Molnos Péter, Budapest, 2010. 169.
61 × 41,5 cm Pasztell, papír | Pastell on paper Jelzés nélkül | Unsigned
KIESELBACH GALÉRIA
66
67
67 ■ SCHEIBER HUGÓ (1873-1950) PARK (VÁROSLIGET), 1930-AS ÉVEK PARK (VÁROSLIGET), 1930’s 58 × 39 cm Vegyes technika, papír | Mixed technique on paper Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Scheiber H
138
KIESELBACH GALÉRIA
68
68 ■ SCHEIBER HUGÓ (1873-1950) PARK (ÚJSÁGOLVASÓK), 1930-AS ÉVEK PARK (READING NEWSPAPER), 1930’s 43 × 59 cm Vegyes technika, papír | Mixed technique on paper Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Scheiber H
KIESELBACH GALÉRIA
139
69 ■ BERÉNY RÓBERT (1887–1953) ALMÁS CSENDÉLET, 1911 STILL-LIFE WITH APPLES, 1911 25 × 26 cm Akvarell, papír | Watercolour on paper Jelezve jobbra lent | Signed lower right: RBerény 1911
KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Cézanne és Matisse bûvöletében. A Nyolcak. Pécs, Janus Pannonius Múzeum, 2010. december 10.–2011. március 27. (Kat. 65.) REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - A Nyolcak. Szerk.: Bardoly István–Markója Csilla. Pécs, Janus Pannonius Múzeum, 2010. 178. 65.
Paul Cézanne: Csendélet dinnyével, 1900 körül, Foundation Beyeler, Basel
Paul Cézanne: Csendélet gránátalmákkal, 1900–1906. Musée d'Orsay, Párizs
140
KIESELBACH GALÉRIA
69
70
70 ■ CZÓBEL BÉLA (1883–1976)
71 ■ MÁRFFY ÖDÖN (1878–1959)
ÁLLÓ NÔI AKT FEMALE NUDE STANDING
ÁLLÔ NÔI AKT, 1911 KÖRÜL FEMALE NUDE STANDING, c.1911
46 × 35,7 cm Szén, papír | Charcoal on paper Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Czóbel
44,5 × 29 cm Tus, papír | Indian ink on paper Jelezve jobbra lent | Signed lower right: MÖ
KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904-1914. Magyar Nemzeti Galéria, 2006. (Kat. 117)
KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Márffy és múzsái. Budapest, Ernst Múzeum, 2003. július 14.- augusztus 27. (Kat. 37.) - Cézanne és Matisse bûvöletében. A Nyolcak – Centenáriumi kiállítás. Pécs, Janus Pannonius Múzeum, 2010. december 10. – 2011. március 27. (Kat. 294.)
REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904-1914. Kiállítási katalógus. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2006. 302.
142
KIESELBACH GALÉRIA
REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - A Nyolcak. Szerk.: Bardoly István–Markója Csilla. Pécs, Janus Pannonius Múzeum, 2010. 519.
71
72
72 ■ MÁRFFY ÖDÖN (1878–1959) NÔ VIRÁGOKKAL, 1912 KÖRÜL WOMAN WITH FLOWERS, c.1912 32 × 30 cm Tus, papír | Indian ink on paper Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Márffy Ödön
73 ■ TIHANYI LAJOS (1885-1938)
Szerepelt a BÁV 39. aukcióján 190. tételként, 1976 májusában.
ÖNARCKÉP, 1915 SELF-PORTRAIT, 1915
KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - BÁV. 39. aukciós kiállítása. Budapest, 1976. május. (190. tétel) - Cézanne és Matisse bûvöletében. A Nyolcak. Pécs, Janus Pannonius Múzeum, 2010. december 10.–2011. március 27. (Kat. 397.) REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - A Nyolcak. Szerk.: Bardoly István–Markója Csilla. Pécs, Janus Pannonius Múzeum, 2010. 519.
144
KIESELBACH GALÉRIA
44 × 31 cm Ceruza, papír | Pencil on paper Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Tihanyi Lajos 1915/4 PROVENIENCIA | PROVENANCE - Egykor Várkonyi Nándor gyûjteményében. REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Dévényi Iván: Tihanyi. Budapest, Corvina, 1968. 14. oldal
73 KIESELBACH GALÉRIA
145
74
74 ■ PÓR BERTALAN (1880-1964) PANNÓTERV A NÉPOPERÁHOZ, 1911 PLAN OF THE PANNO IN NÉPOPERA, 1911 22 × 27,5 cm Ceruza, papír | Pencil on paper Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Pór Bertalan KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Cézanne és Matisse bûvöletében. A Nyolcak. Pécs, Janus Pannonius Mûzeum, 2010. december 10.-2011. március 27. (Kat. 364.) REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - A Nyolcak. Szerk.: Bardoly István–Markója Csilla. Pécs, Janus Pannonius Múzeum, 2010. 521.
146
KIESELBACH GALÉRIA
75
75 ■ KERNSTOK KÁROLY (1873-1940) LOVASOK A VÍZPARTON, 1910 RIDERS BY THE RIVER, 1910 32 × 40,5 cm Tus, papír | Indian ink on paper Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Kernstok Károly 1910 PROVENIENCIA | PROVENANCE - Egykor Bedô Rudolf gyûjteményében.
76 ■ ÁMOS IMRE (1907–1944) VÉSZTERHES IDÔK (KENDÔS ASSZONY), 1940 KÖRÜL DANGER-FRAUGHT TIMES (WOMAN WITH A SCARF), c.1940 60 × 47 cm Vegyes technika, papír | Mixed technique on paper Jelzés nélkül | Unsigned
76
77 ■ ÁMOS IMRE (1907–1944) VÖRÖS ANGYAL, 1940 KÖRÜL RED ANGEL, c.1940 35 × 30,5 cm Akvarell, papír | Watercolour on paper Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Ámos
78 ■ ANNA MARGIT (1913–1991) KISLÁNY PIROS MASNIVAL, 1947 GIRL WITH A RED BOW, 1947 24,5 × 19,5 cm Akvarell, papír | Watercolour on paper Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Anna Margit 947 77
148
KIESELBACH GALÉRIA
78
79
79 ■ ANNA MARGIT (1913–1991) ÁLMODOZÓ MANCI, 1941 MANCI DREAMING, 1941 30 × 39 cm Akvarell, papír | Watercolour on paper Hátoldalon | Reverse: Fekvô nô 1941/2 30x39 papír aquarell fa
150
KIESELBACH GALÉRIA
80
80 ■ ANNA MARGIT (1913–1991) AKT, 1936 NUDE, 1936 59 × 42 cm Vegyes technika, papír | Mixed technique on paper Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Anna Margit 1936
KIESELBACH GALÉRIA
151
81
81 ■ BARCSAY JENÔ (1900–1988) FESTÔNÔ A MÛTEREMBEN PAINTRESS IN STUDIO 55,5 × 66 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Barcsay KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Barcsay mûterem a Kieselbach Galériában. Budapest, Kieselbach Galéria, 2011. november 18.–december 5.
152
KIESELBACH GALÉRIA
82
82 ■ BARCSAY JENÔ (1900–1988) KAPUK GATES 100 × 67,5 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Barcsay Jenô KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Barcsay mûterem a Kieselbach Galériában. Budapest, Kieselbach Galéria, 2011. november 18.–december 5.
KIESELBACH GALÉRIA
153
83
83 ■ BARCSAY JENÔ (1900–1988) FEKETE-SÁRGA BLACK-YELLOW 35,5 × 30,5 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Barcsay KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Barcsay mûterem a Kieselbach Galériában. Budapest, Kieselbach Galéria, 2011. november 18.–december 5.
154
KIESELBACH GALÉRIA
84
84 ■ BARCSAY JENÔ (1900–1988) RÓZSASZÍNBEN KÉK-FEHÉR, 1964 BLUE-WHITE IN PINK, 1964 20 × 24,8 cm Olaj, falemez | Oil on panel??? Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Barcsay Hátoldalon | Reverse: Az 1964-es Velencei Biennále kiállítási cédulái, valamint autográf felirat: “Rózsaszínben kék-fehér 20x24,8 1964.” KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - XXXII. Esposizione Biennale Internazionale d’Arte Venezia, 1964. (XXXII. Velencei Biennálé) 1964. június 20.–október 18. - Barcsay mûterem a Kieselbach Galériában. Budapest, Kieselbach Galéria, 2011. november 18.–december 5.
KIESELBACH GALÉRIA
155
85 ■ BORTNYIK SÁNDOR (1893–1976) KORUNK HÔSE, 1963 HERO OF OUR TIMES, 1963 90 × 83 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Bortnyik 63 Hátoldalon | Reverse: Cédula autográf felirattal: “Bortnyik Sándor: “Korunk hôse”II. (Rodin szoborral) olaj 1963 900x830 m/m Kassai Gézáné tulajdona
PROVENIENCIA | PROVENANCE - Egykor Kassai Gézáné tulajdonában. KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Bortnyik Sándor kiállítása. Magyar Nemzeti Galéria, 1969. március-április. (91. Korunk hôse /Rodin szoborral/) REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Bortnyik Sándor kiállítása. Katalógus. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1969. (18. kép) - Borbély László: Bortnyik. Budapest, 1971. 53. kép. - Csapó György: Bortnyik. In: Tükör, 1972. május. 17.
Auguste Rodin: Gondolkodó, 1880-1888 között, Musée Rodin, Párizs
156
KIESELBACH GALÉRIA
Puskás Öcsi, 1960 körül
85
86 ■ CSERNUS TIBOR (1927–2007) REPÜLÔGÉPHANGÁR PLANE HANGAR 130 × 195 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Hátoldalon | Reverse: Tibor Csernus
Csernus Tibor a mûtermében
158
KIESELBACH GALÉRIA
86
87 ■ KORGA GYÖRGY (1935–2002) SZERELMESPÁR, 1962 COUPLE, 1962 100 × 74,5 cm Olaj, farost | Oil on fiberboard Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Korga 1962
Jelenet az Utolsó tangó címû filmbôl, (Bernardo Bertolucci), 1972
160
KIESELBACH GALÉRIA
87
88 ■ ROMÁN GYÖRGY (1903–1981) BARLANG, 1947 CAVE, 1947 132 × 157 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelzés nélkül | Unsigned Életmûkatalógus-szám: Kolozsváry, 1947.4.
REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Kolozsváry Marianna: Román György. Budapest, 2011. 160. 288.
Román György: Kínai utca, 1947, Magyar Nemzeti Galéria
162
KIESELBACH GALÉRIA
88
89 ■ LOSSONCZY TAMÁS (1904–2009) LÁNCREAKCIÓ CHAIN-REACTION 95 × 105 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve a hátoldalon | Signed reverse: Lossonczy KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Lossonczy Tamás kiállítása. Magyar Képzômûvészek Szabadszakszervezete, Budapest, 1948. - Lossonczy Tamás retrospektív kiállítása. Mûcsarnok, Budapest, 1978. - Lossonczy Tamás kiállítása. Dobó István Vármúzeum, Eger, 1984. - Lossonczy Ibolya és Lossonczy Tamás kiállítása. Szombathelyi Képtár, 1987. - Párbeszéd. Hamvas Béla és a képzômûvészet. Kiállítás az író születésének centenáriuma alkalmából. Szentendre, Szentendrei Képtár, 1997. szeptember 18.–november 3. - Lossonczy Tamás – állandó kiállítás. Párizsi Kék Szalon, Budapest, 2003. - Lossonczy Tamás mûvészete. Mûcsarnok, Budapest, 2005. október 5.–november 13. - Lossonczy Tamás és Lossonczy Ibolya emlékkiállítása. Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár, 2011. május 27.–augusztus 21. REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Lossonczy Tamás. Magyar Képzômûvészek Szabadszakszervezete, katalógus. 9. oldal - Salamon Nándor: A mûvészotthon utolsó mohikánjai. A két Lossonczy. In: Új Tükör, 1988. 20. sz. 24–25. - János Frank: From Geometric to Organic. In: The New Hungarian Quarterly, Nr. 107. Autumn, 1988. - Párbeszéd. Hamvas Béla és a képzômûvészet. Kiállítás az író születésének centenáriumi alkalmából. Kiállítási katalógus. Szerk. Mazányi Judit – Novotny Tihamér. Szentendre, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendrei Képtár, 1997. - Lossonczy Tamás kiállítása. Szerk. Andrási Gábor – Pataki Gábor. Kiállítási katalógus. Budapest, Mûcsarnok, 2005. (1. kép és könyvborító) - Tanulmányok Lossonczy Tamás mûvészetérôl. Szerk. Andrási Gábor – Pataki Gábor. Budapest, Mûcsarnok, 2006. 20. oldal és 8. oldal (részlet) - Lossonczy Tamás és Lossonczy Ibolya emlékkiállítása. Rend. Géger Melinda. Kiállítási katalógus. Kaposvár, Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2011. (címlap)
Lossonczy Tamás Láncreakció címû képének részlete a 2005-ös mûcsarnoki kiállítás katalógus címlapján.
164
KIESELBACH GALÉRIA
89
90 ■ MULASICS LÁSZLÓ (1954–2001) NAPFORDULÓ IDEJÉN, 1992 SOLSTICE, 1992 90 × 80 cm Olaj, enkausztika, vászon | Oil, encaustica on canvas Hátoldalon | Reverse: Mulasics László Napforduló idején
Mulasics László a festményei elôtt a Magyar Képzômûvészeti Fôiskola kiállításán 1986-ban
166
KIESELBACH GALÉRIA
90
91 ■ KOVÁSZNAI GYÖRGY (1934–1983) ALAKOK ZÖLD HÁTTÉRBEN, 1982 KÖRÜL FIGURES IN GREEN BACKGROUND, c.1982 150 × 300 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Hátoldalon | Reverse: 2.
KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Kovásznai György életmû-kiállítása. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2010. május 20.–szeptember 30. - Kovásznai György a Kieselbach Galériában. Kiállítás William Kentridge tiszteletére. Budapest, Kieselbach Galéria, 2011. október 4. REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Iványi-Bitter Brigitta: Kovásznai. Budapest, Vince, 2010. belsô címoldal utáni lap (részlet), 286–287. oldal
Enteriôr a Magyar Nemzeti Galéria Kovásznai György kiállításán, 2010. május
168
KIESELBACH GALÉRIA
91
92 ■ KOVÁSZNAI GYÖRGY (1934–1983) NAGY SÁRGA KOMPOZÍCIÓ, 1983 BIG YELLOW COMPOSITION, 1983 150 × 300 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Hátoldalon | Reverse: 4.
KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Kovásznai György életmû-kiállítása. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2010. május 20.–szeptember 30. - Kovásznai György a Kieselbach Galériában. Kiállítás William Kentridge tiszteletére. Budapest, Kieselbach Galéria, 2011. október 4. REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Iványi-Bitter Brigitta: Kovásznai. Budapest, Vince, 2010. címlap és belsô címoldal, 251. oldal (részlet) és 282–283. oldal
Wiliam Kentridge Kovásznai György Nagy sárga kompozíció címû mûve elôtt a Kieselbach Galériában, 2011. október 4.
170
KIESELBACH GALÉRIA
92
93
93 ■ KOVÁSZNAI GYÖRGY (1934–1983) JELENET MUTATÓUJJÁT FELEMELÔ ALAKKAL, 1979 KÖRÜL SCENE WITH FIGURE HIS FIRST FINGER LIFTING, c.1979 60 × 100 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Hátoldalon | Reverse: 1995 VI hó, alatta 3, vignettán 7.áthúzva, k.l.Kovásznai György, fent k.Opus 1 "Kovásznai Alapítvány" fejjel lefelé vásznon k. fejjel lefelé 5 KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Kovásznai György életmû-kiállítása. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2010. május 20.–szeptember 30. - Kovásznai György a Kieselbach Galériában. Kiállítás William Kentridge tiszteletére. Budapest, Kieselbach Galéria, 2011. október 4. REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Iványi-Bitter Brigitta: Kovásznai. Budapest, Vince, 2010. 270. oldal
172
KIESELBACH GALÉRIA
94
94 ■ KOVÁSZNAI GYÖRGY (1934–1983) SZINTÉZIS ÖNARCKÉPPEL, 1983 SINTEZYS WITH SELF-PORTRAIT, 1983 150 × 200 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Hátoldalon | Reverse: 1. KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Kovásznai György életmû-kiállítása. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2010. május 20.–szeptember 30. REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Iványi-Bitter Brigitta: Kovásznai. Budapest, Vince, 2010. címlap és belsô címoldal, 251. oldal (részlet) és 280–281. oldal
KIESELBACH GALÉRIA
173
95
95 ■ HAJNAL JÁNOS (1913–2010) NÉGY TESTVÉR VAN MÉG OTTHON, 1933 THERE ARE FOUR MORE SIBLINGS AT HOME, 1933 28 × 21,5 cm Tus, papír | Indian ink on paper Jelezve balra lent | Signed lower left: Hajnal Wien 1933
174
KIESELBACH GALÉRIA
96
96 ■ HAJNAL JÁNOS (1913–2010) GESZTENYESÜTÔ, 1933 ROASTING CHESTNUT, 1933 27 × 21,5 cm Tus, papír | Indian ink on paper Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Hajnal Wien 1933
KIESELBACH GALÉRIA
175
97 ■ SZABÓ ISTVÁN (1911–) ÖREGASSZONY OLD WOMAN 41 × 28 cm Vegyes technika, papír | Mixed technique on paper Jelezés nélkül | Unsigned PROVENIENCIA | PROVENANCE - Egykor az Ürmössy–Haám gyûjteményben. REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Ürmössy–Haám képzômûvészeti gyûjtemény. Szerk. Haám Annamária – Kerékgyártó István. Budapest, 2002. 26.
98 ■ SZABÓ ISTVÁN (1911–) KOCKÁS MELLÉNY CHECHED VEST 37 × 31 cm Vegyes technika, papír | Mixed technique on paper Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Szabó István 97
PROVENIENCIA | PROVENANCE - Egykor az Ürmössy–Haám gyûjteményben. REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Ürmössy–Haám képzômûvészeti gyûjtemény. Szerk. Haám Annamária – Kerékgyártó István. Budapest, 2002. 26.
99 ■ SZABÓ ISTVÁN (1911–) A TANÍTÓ TEACHER 42 × 30 cm Vegyes technika, papír | Mixed technique on paper Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Szabó István PROVENIENCIA | PROVENANCE - Egykor az Ürmössy–Haám gyûjteményben. REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Ürmössy–Haám képzômûvészeti gyûjtemény. Szerk. Haám Annamária – Kerékgyártó István. Budapest, 2002. 26.
98
176
KIESELBACH GALÉRIA
99
100 ■ MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ (1852–1919) HAJNALI ERDÔSZÉLEN BY THE FOREST AT SUN-RISE 100 × 70 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Mednyányszky
Mednyánszky László: Erdôszéle sírkeresztekkel, 1910 körül, magántulajdon
178
KIESELBACH GALÉRIA
100
101 ■ MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ (1852–1919) BECKÓI VÁROLDAL CASTLE OF BECKÓ 27 × 37 cm Olaj, karton | Oil on cardboard Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Mednyánszky
PROVENIENCIA | PROVENANCE - Egykor Tarján Jenô gyûjteményében.
180
KIESELBACH GALÉRIA
101
102 ■ MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ (1852–1919) VIRÁGZÓ ALMAFÁK BLOSSOMING APPLE-TREES 20 × 33 cm Olaj, vászon kartonon | Oil, canvas on cardboard Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Mednyánszky
KIÁLLÍTVA | EXHIBITED
- A 121 legszebb Mednyánszky festmény. Budapest, Virág Judit Galéria, 2011. október 29.-november 27. REPRODUKÁLVA | REPRODUCED
- A 121 legszebb Mednyánszky festmény Virág Judit és Törô István válogatásában. Szerk. Kelen Anna - Kaszás Gábor. Budapest, Virág Judit Galéria, 2011. 189. oldal
182
KIESELBACH GALÉRIA
102
103 ■ MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ (1852–1919) ERDÔBEN IN THE FOREST 129 × 109 cm Olaj, vászon falemezen | Oil, canvas on panel Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Mednyánszky
Mednyánszky László: Öregasszony, 1881. Szlovák Nemzeti Galéria, Pozsony
184
KIESELBACH GALÉRIA
103
KIESELBACH GALÉRIA
185
104 ■ KARLOVSZKY BERTALAN (1852–1919) KAROSSZÉKBEN ÜLÔ NÔ, 1889 WOMAN SITTING IN AN ARMCHAIR, 1889 73 × 50 cm Olaj, fa | Oil on panel Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Karlovszky Bertalan
PROVENIENCIA - Egykor Heltai Ferencné gyûjteményében. KIÁLLÍTVA - Országos Magyar Képzômûvészeti Társulat 1899-1900. évi téli kiállítása. Budapest, Mûcsarnok, 1899. (kat. 131. vagy 203.) - A Bizományi Áruház Vállalat 39. aukciós kiállítása. Budapest, 1976. (kat. 146.) - Arcképek magángyûjteményekbôl. Budapest, Bartók 32' Galéria, 1980. - Válogatás magyar magángyûjteményekbôl. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, október-november, 1982. (kat. 192.) REPRODUKÁLVA - Országos Magyar Képzômûvészeti Társulat 1899-1900. évi téli kiállításának katalógusa. Budapest, OMKT, 1899. o.n. - Vasárnapi Ujság, 1899. 52. szám. 871. - Válogatás magyar magángyûjteményekbôl. Katalógus. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 1981. 268. IRODALOM - Szana Tamás: Magyar mûvészek. Mûtörténelmi vázlatok képekkel. Budapest, 1889, 185-192. - N. n.: Karlovszky nôi arcképei, Uj Idôk, 1895. január 21. 401. - Paur Géza: A téli kiállítás a Mûcsarnokban, Vasárnapi Ujság, 1899. 871. - Croniqueur: Karlovszky Bertalan, Mûvészet, 1913. 247-255.
A Vasárnapi Ujság 1899. december 24-i számának két oldala Karlovszky Karosszékben ülô nô címû mûvének reprodukciójával
186
KIESELBACH GALÉRIA
104
James Tissot Fiatal nok japán tárgyakat csodálnak, 1869. Cincinnati Art Museum
James Tissot: Mlle. L.L. portréja, 1864. Musée d'Orsay, Párizs
188
KIESELBACH GALÉRIA
"Karlovszky Bertalan mûvei ezúttal is sok bámulóra fognak találni. Az ô nôi arcképeinek abban rejlik a sajátos mûvészi értékük, hogy a fej minden részét egyformán kidolgozza és ezt a nagy türelmet igénylô mûvészi kivitelt kiterjeszti a ruházatra, háttérre s minden a környezetben látható részre is. Képeinek bármely kisebb részei külön-külön berámázva is kész képek hatását teszik. Két nôi arcképe közül a térdkép (1/3 életnagyságban) miniatür remekmûnek mondható. A másikon, az életnagyságú tanulmányfejen pedig oly tökéllyel vannak visszaadva a fej egyes részletei, hogy azt hihetnénk, modellírozva van. Mindkét arckép Heltai Ferencnét ábrázolja." - írta a Vasárnapi Ujság kritikusa Karlovszky 1899-1900 fordulóján, a budapesti Mûcsarnok téli tárlatán kiállított két nôi arcképérôl. A remekmûként méltatott 1/3 életnagyságú térdkép azonos a Karosszékben ülô nô címû képpel, mely a korszak egyik prominens közgazdasági írójának és várospolitikusának, Heltai Ferencnek a feleségét ábrázolja. Karlovszky hírnevét a 19. század utolsó két évtizedében alapozta meg Párizsban. A müncheni akadémiáról érkezett ide 1882-ben, ahol Munkácsy tanítványává fogadta a rendkívül tehetséges fiatal mûvészt. Karlovszky pár évvel késôbb már önálló, híres és keresett festôként dolgozott Párizsban, képeit szinte a festôállványról kapkodták el az elsôsorban amerikai gyûjtôk. A természethû szín és rajz összhangjának legmagasabb technikai színvonalát elért festôrôl Szana Tamás így írt 1889-ben megjelent, jeles magyar mûvészeket bemutató díszalbumában: "Párisban kevés mûvésznek van olyan jóhangzású neve, mint e fiatal magyar képírónak. Egy elôkelô franczia író csak nem rég is a "palette virtuóz"-ának nevezte. Akik ismerik a párisi viszonyokat, tudják, minô értéke van e bírálatnak." A Mûvészet címû folyóirat "krónikása" 1913-ban már arról panaszkodott, hogy Karlovszkytól szinte semmi, Párizsban készült munkája itthon nem található, azokat a világban felkutatni pedig lehetetlennek tûnô vállakozás. Karlovszky a századfordulóra nemcsak Párizs, de Budapest ünnepelt mûvészévé is vált, aki fôként arcképeivel aratta sikereit. "Érdekesebb és a szó nemes értelmében hatásosabb nôi arcképet, mint a Karlovszkyét, egyelôre képzelni is alig tudunk." - írta az Uj Idôk kritikusa 1895-ben. Karlovszky ekkor már László Fülöp és Benczúr Gyula mellett a kor legkitûnôbb magyar portréfestôi közé számított. Végletes természethûséggel ábrázolt és rendkívüli dekorativitással cizellált képmásainak legközelebbi párhuzamai nem a magyar, hanem elsôsorban az angol viktoriánus festészetben - közelebbrôl Frederick Leighton és James Tissot portréiban - lelhetôek fel. Bizonyosan hatott rá azonban a századvégen tetôzô japanizmus és annak James McNeill Whistler mûvészetén átszûrt, kifinomult eleganciája is. Karlovszky "francia ízlést és angol minôséget képviselô" portréinak igazi ôsforrása mégis ifj. Hans Holbeinnek, VIII. Henrik udvari festôjének precíz rajzkultúrájú mûvészetébôl ered, mely az angol portréfestészeti hagyomány legmasszívabb alapját képezi évszázadok óta. Karlovszky Heltai Ferencnét ábrázoló képmása kiváló példája a századforduló európai akadémikus mûvészetének legmagasabb szintjét képviselô, reprezentatív portréfestészetnek. Rum Attila
105 ■ GULÁCSY LAJOS (1882-1932) GÖRÖG KERT, 1911 KÖRÜL GREEK GARDEN, c.1911 26 × 53 cm Olaj, karton | Oil on cardboard Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Gulácsy L
PROVENIENCIA | PROVENANCE - A képet – Gulácsy Lajos saját kezû feljegyzése szerint - 1912-ben „Dr. Rajzné Úrnô” vásárolta meg Orosházán, többek között a Régi instrumentumon játszó nô címû festménnyel együtt. Késôbb Csáky Maronyák József gyûjteményébe került. KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Gulácsy Lajos gyûjteményes kiállítása. Rónai Dénes fotómûvész mûterme, 1912. március. (Feltehetôen.) - Gulácsy Lajos és Erdei Viktor vándorkiállítása. Szeged, Békéscsaba, Orosháza, 1912. június–július. - Gulácsy Lajos emlékkiállítás. Székesfehérvár, István király Múzeum, 1966. - A varázsló kertje. Gulácsy Lajos festômûvész gyûjteményes kiállítás. Budapest, KOGART, 2008. REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Szíj Béla: Gulácsy Lajos. Budapest, 1979. XIV. színes kép. - Szabadi Judit: Gulácsy Lajos. Budapest, 1983. 149. - Szabadi Judit: Gulácsy Lajos. Budapest, 2007. 137. - Marosvölgyi Gábor: Gulácsy Lajos. Budapest, 2008. 106. 122. színes tábla IRODALOM | BIBLIOGRAPHY - Lehel Ferenc: Gulácsy Lajos dekadens festô. Budapest, 1922. - Szíj Béla: Gulácsy Lajos. Budapest, 1979. - Szabadi Judit: Gulácsy Lajos. Budapest, 1983. - Gulácsy Lajos: A virágünnep vége. Budapest, 1989. - Szabadi Judit: Gulácsy Lajos. Budapest, 2007. - Marosvölgyi Gábor: Gulácsy Lajos. Budapest, 2008.
190
KIESELBACH GALÉRIA
105
106 ■ A SZÉKESFÔVÁROSI IPARRAJZISKOLA TANÁRAINAK ALKOTÁSA VÁROSLIGET A MILLENNIUMI KIÁLLÍTÁS IDEJÉN, 1896 VÁROSLIGET AT THE TIME OF MILLENNIUM EXHIBITION, 1896 191 × 94 cm Pasztell, papír | Pastell on paper Jelzés nélkül | Unsigned
REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Természet Világa 39. II/246.
192
KIESELBACH GALÉRIA
106
107 ■ VASZARY JÁNOS (1867–1939) SZÉLCSEND (BALATON), 1903 KÖRÜL CALM (BALATON), c.1903 33 × 38,5 cm Olaj, fa | Oil on panel Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Vaszary J.
Vaszary János: Felhô a Balaton felett, 1903. Magyar Nemzeti Galéria
194
KIESELBACH GALÉRIA
107
108 ■ LAKATOS ARTÚR (1880–1968) NAPÓLEON KERTJE PORTOFERRAIO-BAN, ELBA SZIGETÉN, 1916 GARDEN OF NAPOLEON IN PORTOFERRAIO ON ELBA ISLAND, 1916 48,5 × 48,5 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Lakatos A. Elb ... 16
KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Mûgyûjtôk Galériája aukciós kiállítása. Budapest, 1990. május. - Az impresszionizmus sodrásában. Budapest, Kogart, 2009. április 3. - 2009. augusztus 2. REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Mûgyûjtôk Galériája aukciós katalógusa. Budapest,1990. (címlap) - Az impresszionizmus sodrában. Magyar festészet 1830–1920. Szerk. Fertôszögi Péter – Szabó László – Szinyei Merse Anna. Budapest, KOGART Ház, 2009. 120. kat. sz. IRODALOM | BIBLIOGRAPHY - Lakatos Artúr kiállítása. Könyves Kálmán Szalon, 1911. Katalógus. - Lakatos Artúr kiállítása. Fényes Adolf Terem, 1960. Katalógus. - Méhes Balázs: Tanulmányok Lakatos Artúr (1880-1968) festô- és iparmûvész tanár életmûvéhez, Budapest, 2009.
Lakatos Artúr a budapesti Mintarajziskolában végzett tanulmányait, s a nagybányai mûvésztelepen töltött hónapokat követôen, 1906-ban hosszú külföldi tanulmányútra indult. Belgiumban együtt dolgozott Márffy Ödönnel, ám a legfontosabb ihletô élményeket a francia fôvárosban töltött idôszak nyújtotta számára. Feljegyzéseibôl képet kaphatunk a 20. század elsô évtizedének párizsi mûvészéletérôl, barátairól, a helyi magyar közösség illusztris tagjairól: „Találkozási hely a Montparnasse-on: az akkor még kis Café Dome
Camille Pissaro: Körtefák és virágok Eragny-nál, 1886. magántulajdon
196
KIESELBACH GALÉRIA
és a Cupole, Quartier St. Michelben a Café Cluny volt. Oda jártak akkor mûvészbarátaim Gulácsy Lajos, Berény Róbert, Csáktornyai Zoltán, Vadász Miklós, Kunfy Lajos, Czóbel Béla és mások. Az írók, mûesztétikusok közt a Cluny-ben elnökölt Ady, mellette Bölöni és Fülep Lajos.” A most bemutatott, alig néhány évvel ezelôtt felbukkant festmény pontos datálása és azonosítása a mûvész leszármazottainak jóvoltából, Lakatos Mária Ilona és Dr. Méhes Balázs áldozatos munkája révén vált lehetségessé. Kutatásaik meggyôzôen igazolták, hogy a festmény az I. világháború éveiben készült: Lakatos közel négy esztendôs hadifogsága alatt – a tiszteknek kijáró, emberséges bánásmódnak köszönhetôen – az életmû legizgalmasabb fejezetét alkotta meg, festményeken megörökítve Szerbia, Albánia és Olaszország számos pontját. A mû keletkezési helyét és idejét a fennmaradt képeslapok segítségével lehetett meghatározni. Egy 1916. február 7-én kelt üzenetben az alábbi sorokat olvashatjuk: „... Szerbia, Albánián át gyalogszerrel ide jutottam, Napóleon egykori palazzinojában lakom és most jól vagyok – amit ezelôtt pár héttel nem igen mondhattam”. A hazaküldött képeslap-fotókon feltûnik az Elba szigetén fekvô, portoferraio-i Villa Napoleonica homlokzata és a környezô kert több motívuma is. Az egyik felvételen maga a festô látható, amint festôállvány elôtt állva, egy - a most bemutatott mûhöz hasonló, pointillista stílusú – képet készít az épületrôl és az azt övezô kert részletérôl. Egy másik képeslap fotója már tökéletesen egyértelmûvé teszi, hogy a mû Napóleon egykori villájának kertjében, s a hadifogság itt töltött idôszakában, 1916 során készült: a megsárgult felvételen látható Minerva szobor ugyanis a most bemutatott festmény centrumában is feltûnik, a gondosan vágott, mediterrán bokrok, sövények és kôurnák gyûrûjében. Lakatos Artúr Napóleon kertje címû képét minden bizonnyal a párizsi tanulmányúton látott mûvek, elsôsorban Seurat, Signac és Theo van Rysselberghe alkotásai ihlették. A francia pointillisták a kortárs fizika tanainak felhasználásával kívánták meghaladni az impresszionizmus általuk formátlannak és esetlegesnek tartott mûveit. Újra nagy hangsúlyt fektettek a szigorúan kiegyensúlyozott kompozícióra, a spontaneitás és a pillanatszerûség helyett tudatosan tervezték meg képeik szín- és formavilágát. Lakatos – követve francia elôdeinek alkotói módszerét - a színintenzitás fokozása érdekében nem a palettán, hanem magán a vásznon keverte a festéket, apró, elkülönülô foltokat helyezve egymás mellé. A szem ideghártyáján e különféle ingerek vibráló színizgalmat ébresztenek, sajátos lüktetést és dinamikát kölcsönözve a kompozíciónak.A kép felbukkanása fontos jelzés arra nézve, hogy a magyar posztimpresszionizmus, a Seurat és Signac nyomán népszerûvé váló pointillizmus inspirációja a magyar festôket sem hagyta érintetlenül. Lakatos Artúr vászna Plány Ervin jól ismert kompozíciói mellett e francia eredetû stílusirányzat egyik legkvalitásosabb hazai példája. Molnos Péter
Lakatos Artúr Portoferraioban, Napóleon kertjében fest, 1916
108
109
109 ■ CZIGÁNY DEZSÔ (1883–1938) NEVETÔS ÖNARCKÉP, 1913 KÖRÜL SELF-PORTRAIT LAUGHING, c. 1913 95 × 65 cm Olaj, vászon kartonon | Oil, canvas on cardboard Jelezve jobbra fent | Signed upper right: Czigány KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - BÁV. 27. aukciós kiállítása. Budapest, 1972. május. REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Rum Attila: Czigány Dezsô. Budapest, 2004. 131.
198
KIESELBACH GALÉRIA
110 ■ PECHÁN JÓZSEF (1875–1922) MODELL MÛTEREMBEN, 1910 KÖRÜL MODEL IN THE STUDIO, c. 1910 100 × 69,5 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve balra lent | Signed lower left: Pechán József
110 KIESELBACH GALÉRIA
199
111
111 ■ FERENTZY MÁRTA (1889–1918) HÖLGY PIROS KALAPBAN, 1905 KÖRÜL LADY IN A RED HAT, c.1905 110 × 95 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve jobbra lent | Signed lower right:Ferenzty M
200
KIESELBACH GALÉRIA
112
112 ■ IVÁNYI GRÜNWALD BÉLA (1867–1940) NÔI AKT, 1920-AS ÉVEK FEMALE NUDE, 1920’s 100 × 75 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Iványi Grünwald Béla
KIESELBACH GALÉRIA
201
113
113 ■ SZIGETI JENÔ (1881–1944) NAPFÉNYES PATAKPART NAGYBÁNYÁN, 1910 KÖRÜL SUNNY BROOK-SIDE IN NAGYBÁNYA, c1910 80,5 × 90 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Szigeti Jenô
202
KIESELBACH GALÉRIA
114
114 ■ BOROMISZA TIBOR (1880–1960) NAGYBÁNYAI KERTBEN, 1913 GARDEN IN NAGYBÁNYA, 1913 56 × 68,5 cm Olaj, karton | Oil on cardboard Jelezve jobbra középen | Signed right centre: B.T.N.B. Hátoldalon | Reverse: sajátkezû aláírás: Boromisza Tibor 1913 NB
KIESELBACH GALÉRIA
203
115
115 ■ IVÁNYI GRÜNWALD BÉLA (1867–1940) LÁNYOK A MEZÔN, 1910 KÖRÜL GIRLS ON THE FIELD, c.1910 59 × 39 cm Olaj, karton | Oil on cardboard Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Grünwald Béla
204
KIESELBACH GALÉRIA
116
116 ■ BALLA BÉLA (1882–1965) PARKBAN, 1910-ES ÉVEK IN THE PARK, 1910’s 54 × 65 cm Olaj, karton | Oil on cardboard Jelzés nélkül | Unsigned
KIESELBACH GALÉRIA
205
117 ■ RÁTZ PÉTER (1879–1945) DÉLUTÁNI NAPSÜTÉS NAGYBÁNYÁN, 1908 AFTERNOON SUNSHINE IN NAGYBÁNYA, 1908 88 × 120 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve balra lent | Signed lower left: Rátz 1908 Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Jugovits Pistának Pali és Péter
Rátz Péter: Piros csónakok, 1910. magántulajdon
206
KIESELBACH GALÉRIA
117
118 ■ DÉNES VALÉRIA (1877–1915) PÁRIZSI RÉSZLET (CLUNY KERT), 1910-11 KÖRÜL PARIS SCENE (CLUNY GARDEN), c.1910-11 69 × 81,5 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelzés nélkül | Unsigned
KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Nyolcak és Aktivisták. Kieselbach Galéria, Budapest, 1999. - Galimberti emlékkiállítás Galimberti Sándor születésének 120. évfordulója alkalmából. Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum, 2003. REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Modern magyar festészet 1894-1919. Szerk.: Kieselbach Tamás. Budapest, 2003. 736. kép. IRODALOM | BIBLIOGRAPHY - Bálint Aladár: Galimberti Sándor és felesége képei. Nyugat, 1914. 1. sz. 221. l. - Galimberti Sándor – Dénes Valéria. Mûvészet, 1915. 320-322. l. - Dénes Zsófia: Galimberti Sándor – Dénes Valéria. Mûvészet, 1963. 5. sz. 24-26. l.
A CLUNY KERT Dénes Valéria párizsi képei között külön csoportot alkotnak a Cluny kertben készült alkotások. A már említett, 1914-es gyûjteményes tárlat katalógusában összesen négy képcím jelzi, hogy a városnak ez a nyugalmas szeglete, a Musée de Cluny mellett elterülô, középkori szobrokkal benépesített park újra és újra megihlette a fiatal festônôt. Érdekes módon Dénes Valéria két kortársa is fontosnak tartotta, hogy az itt készült festményeket kiemelje az életmû egészébôl. Bálint Aladár, az 1914-es tárlatról írt, a Nyugat hasábjain megjelent kritikájában a következô szavakkal emlékezett meg ezekrôl a mûvekrôl: „Galimbertiék éppen akkor a legerôsebbek, amikor talán gyengéknek érzik magukat, amikor nem erôszakolják át magukat a végsô stációig, és nem dobálják el maguktól mindazokat a szépségeket, amelyek a látás és absztrakció között oly bôséggel fellelhetôk. Példa rá a Vaugirárd-utcai képek komor szépsége, a kikötôvárosok, Cluny kert meleg intelligenciája.” A másik szemtanú Dénes Valéria unokatestvére, Dénes Zsófia volt, aki így emlékezett a festôházaspár párizsi otthonában tett látogatására: „A szobák fala halványsárga volt, mint az öreg elefántcsont. Képek függtek rajta. ... Ezek ugyanazt a tehetséget hirdették, mint a mezôkövesdi hímzés, amikor a nagybányai templomtorony víziója helyett a Cluny kert fáit és szobrait ábrázolták. A szoba élt a benne függô képektôl.” A Cluny kert címû remekmû e tragikusan rövidre szabott élet és a páratlanul kevés mûvel reprezentált életmû emléke. Egy kiemelkedô darab abból a tizenkét alkotásból, melyet a megszületésüktôl eltelt közel száz esztendô megkímélt, s melybôl összesen csupán hat ismert festmény van magángyûjteményben. Molnos Péter
208
KIESELBACH GALÉRIA
118
119 ■ BORTNYIK SÁNDOR (1893–1976) A FALU, 1918 VILLAGE, 1918 43 × 54,5 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve balra lent | Signed lower left: Bortnyik
KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - A „Ma” III. demonstratív kiállítása. A „Ma” kiállítóhelysége, Budapest, 1918. (29. A falu) IRODALOM | BIBLIOGRAPHY - Borbély László: Bortnyik Sándor korai mûvészete. In.: Mûvészettörténeti Értesítô, 1969, 46-73. - Borbély László: Bortnyik. Budapest, 1971. - Kassák Lajos: Az izmusok története. Budapest, 1972.
A tízes évek második felében Bortnyik számára elsôsorban a Ma folyóirat és a körötte szervezôdô szellemi bázis nyújtott otthont. 1917-ben jelent meg elsô linóleummetszete a legendás folyóirat lapjain, s idôvel a Ma kiállítótermében rendezett tárlatokon is feltûntek a német expresszionizmus, majd a kubizmus hatását mutató, Chagall és Kandinszkij festôi világával rokon, nem egyszer a primitivizmus formanyelvével kacérkodó alkotásai. A Ma 1918 ôszi, III. demonstratív kiállításán Bortnyik hat képpel szerepelt, közülük csupán a most elôbukkant, a katalógusban A falu címmel szereplô alkotást tudjuk teljes bizonyossággal azonosítani. Feltehetô, hogy a Szombathelyi Képtár gyûjteményében található, a pesti Damjanich utcát ábrázoló kép szintén megjelent a Ma tárlatán, s talán – a most elôbukkant kép tematikus párdarabjaként – A város címen szerepelhetett. A falu szín- és formavilága tökéletesen igazolja a Bortnyik-képek korabeli kritikusainak, a mûvek formai karakterére és inspiráló forrásaira utaló megjegyzéseit. Hevesy Iván és Kemény Alfréd egyaránt felismerte az orosz primitivizmus hatását, s az expresszionizmus, elsôsorban Kandinszkij és Chagall képi világát rokonították a bemutatott mûvekkel. Malevics tízes években készült alkotásaihoz hasonlóan Bortnyik is negligálja a hagyományos perspektíva szigorú szabályait, az alakok, épületek és növények egymáshoz viszonyított nagyságát nem a valós térbeli összefüggések, hanem a pszichikai tényezôk, az ábrázolás kifejezôerejének fokozása határozza meg. A festô – párhuzamosan az orosz avantgárd vezetô mestereivel – jól látható kedvvel fordult a gyermekrajzok és a naiv mûvészek ösztönös képalkotó módszereihez, a színeket feltüzesítve, a formákat leegyszerûsítve és drasztikusan torzítva fokozta végletekig festményének expresszív erejét. Molnos Péter
Kazimir Malevics: Tél, 1909. Ludwig Múzeum, Köln
210
KIESELBACH GALÉRIA
119
120 ■ MÁRFFY ÖDÖN (1878–1959) VÁGTA (LOVASOK, LOVASROHAM), 1951 DASH (HORSE-RIDERS), 1951 70 × 99 cm Olaj, karton | Oil on cardboard Jelzés nélkül | Unsigned Életmûkatalógus-szám: 4.7.4.2.2.4.
PROVENIENCIA | PROVENANCE - Egykor Márffy Ödön hagyatékában. KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Márffy magángyûjteményekben. Budapest, Polgár Galéria, 1998. szeptember. (81. Parasztlázadás) REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Rockenbauer Zoltán: Márffy. Életmûkatalógus. Budapest, Makláry Artworks, 2006. 359. oldal
212
KIESELBACH GALÉRIA
120
121 ■ ABA-NOVÁK VILMOS (1894–1941) BORLOPÓ, 1925 KÖRÜL GOURD, c.1925 125,5 × 90,5 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve balra fent | Signed upper left: Aba-Novák
PROVENIENCIA | PROVENANCE - Egykor Rudas Jenô tulajdonában - Egykor Urbach Miklós gyûjteményében KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - LXXXVIII. Csoportkiállítás. Aba-Novák Vilmos, Feiks Jenô, Kelemen Emil, Patkó Károly és Ziffer Sándor festôk. Ernst Múzeum, Budapest, 1927. február. (158. Borlopó) - Aba-Novák emlékkiállítás. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1962. (45. Lopótökkel) - Bizományi Áruház Vállalat 58. aukciós kiállítása. Budapest, 1982. (1. tétel) REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - B. Supka Magdolna: Aba-Novák Vilmos. Budapest, 1971. (13. Lopótökkel) - Molnos Péter: Aba-Novák. Budapest, 2006. (lappangó képek: 16. Lopótökkel)
Aba-Novák Vilmos: Zugligeti kocsma, 1925 körül (lappang)
214
KIESELBACH GALÉRIA
A Borlopó a fiatal Aba-Novák Vilmos zugligeti korszakának egyik legjelentôsebb darabja. A harmincadik életévét éppencsak betöltô festô 1924-ben költözött Pestrôl, a Kálmán utcai mosókonyhából a Csillagvölgyi út 3-as szám alá, egy népszerû, zugligeti kisvendéglô puritán, földpadlós melléképületébe. Feleségével, a modellként megismert Vulkovic Katóval, s a mûvészházaspár köré verbuválódott, népes mûvésztársasággal – Kelemen Emillel, Patkó Károllyal, Czumpf Imrével, Fonó Lajossal és az író Kraszna-Kultsár Józseffel - közel négy évig éltek itt, mígnem az évtized vége felé egy konfortosabb, Margit körúti lakásba nem költöztek. Végigtekintve az itt született alkotásokon, nyugodt szívvel megállapíthatjuk: aranykor volt ez az alig fél évtized, melyben az életmû legerôsebb darabjai megszülettek. A Budapesthez közeli, mégis vidékies hangulatú, hegyekkel és dombokkal övezett, kertekkel és szôlôföldekkel tagolt szelíd természet szépsége kiváló vizuális muníciót szolgáltatott Aba-Novák számára. A táj mellett azonban már ezekben az években is az ember volt a festô elsôszámú témája: feleségét, barátait, vagy éppen – ahogy a most bemutatott kép is igazolja – a zugligeti kertvendéglô közönségét egyaránt nagy kedvvel ábrázolta ekkor készült képein. A Borlopó Aba-Novák 1927-es, Ernst Múzeumbeli kiállításán került elôször közönség elé. A tárlat hatalmas visszhangot keltett a kortársak körében, s egy csapásra megalapozta a fiatal festô hírnevét. Itt mutatta be az elmúlt két év válogatott alkotásait, köztük azokat a fômûveket, a Fényt, a Kettôs arcképet és a Favágók hajnalát, melyek az 1925-ös, felsôbányai tanulmányút élményeirôl és a zugligeti évek mûvészi eredményeirôl tudósítottak. A Borlopón jól látható, hogy a korábbi években kialakított zsíros, pasztózus felületkezelés, a faktúra élénken megmozgatott, néhol az ecset végével sûrûn rovátkolt plaszticitása, a festékrakás lappangó ornamatikája 1925 folyamán, s az elkövetkezô egy-két évben is megmaradt. A párhuzamos ecsetvonásokkal, sajátos felületi hatást eredményezô “cuppantással” vagy bekarcolásokkal ritmizált, szomszédaitól jól elkülönülô színmezôk tektonikus rendje, valamint a formáról leváló rajzi elemek, a “lebegô”, néha élesen cikkanó körvonalak ellépést jelentenek a leíró festészet hagyományos, finom valôrlépcsôkkel operáló, tónusos formaalakításától. Mindez tökéletes bizonyíték arra, hogy Aba-Novák számára milyen fontos hatást jelentett Cézanne festészete. A paletta a húszas évek elején festett képekhez viszonyítva kivilágosodott, az intenzívebben szóló és jóval szélesebb regiszterben használt színek fénnyel telítôdtek. A korábbi, jellemzôen barnás, meleg alaptónus helyett az évtized közepén született mûveken, így a Borlopón is feltûnô a kolorit felszabadult alkalmazása, mely - az elváló foltok dekorativitásával együtt – már az 1930 után kibontakozó, jól ismert aba-nováki stílust elôlegezi meg. Molnos Péter
121
122 ■ SCHEIBER HUGÓ (1873–1950) FEHÉRGALLÉROS KISFIÚ, 1922 LITTLE BOY WITH A WHITE COLLAR, 1922 40 × 30 cm Olaj, karton | Oil on cardboard Jelezve középen lent | Signed lower centre: Scheiber
Scheiber Hugó: Könyöklô fiú, 1920-as évek eleje, magántulajdon
216
KIESELBACH GALÉRIA
122
123 ■ SCHEIBER HUGÓ (1873–1950) DZSUNGELBEN, 1910-ES ÉVEK IN THE JUNGLE, 1910’s 94 × 140 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve lent középen | Signed lower centre: Scheiber H
Henri Rousseau: Tigris és bivaly küzdelme, 1908. Cleveland Museum of Art
218
KIESELBACH GALÉRIA
123
124
124 ■ UITZ BÉLA (1887–1972) FRANCIA TÁJ (COLLIOURE-I TÁJ), 1925 FRENCH LANDSCAPE (LANDSCAPE IN COLLIOURE), 1925 65,5 × 50 cm Szines tus, papír | Color ink on paper Jelezve balra lent | Signed lower left: B Uitz Collioure 25 Életmûkatalógus-szám: 764. In: Bajkay Éva: Uitz Béla. Budapest, Képzômûvészeti Kiadó, 1987. 194. PROVENIENCIA | PROVENANCE - Egykor Mácza János gyûjteményében. REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Mácza János. Legendák és tények. Tanulmányok a XX. század mûvészettörténetéhez (Összeállította, jegyzetekkel ellátta és az utószót írta: Szabó Júlia). Budapest, 1972. 27. kép
220
KIESELBACH GALÉRIA
125
125 ■ UITZ BÉLA (1887–1972) KRÍMI TÁJ, 1933 CRIMEAN LANDSCAPE, 1933 50 × 50 cm Szines tus, papír | Color ink on paper Jelzés nélkül | Unsigned Életmûkatalógus-szám: 941. In: Bajkay Éva: Uitz Béla. Budapest, Képzômûvészeti Kiadó, 1987. 194. PROVENIENCIA | PROVENANCE - Egykor Mácza János gyûjteményében. REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Mácza János. Legendák és tények. Tanulmányok a XX. század mûvészettörténetéhez (Összeállította, jegyzetekkel ellátta és az utószót írta: Szabó Júlia). Budapest, 1972. 28. kép
126
126 ■ UITZ BÉLA (1887–1972) NYÁRFÁK A FEKETE-TENGER PARTJÁN (KRIMI TÁJ), 1933 POPLARS BY THE BLACK SEA, CRIMEAN LANDSCAPE, 1933 50 × 50 cm Szines tus, papír | Color ink on paper Jelzés nélkül | Unsigned Életmûkatalógus-szám: 942. In: Bajkay Éva: Uitz Béla. Budapest, Képzômûvészeti Kiadó, 1987. 194. PROVENIENCIA | PROVENANCE - Egykor Mácza János gyûjteményében.
222
KIESELBACH GALÉRIA
127
127 ■ UITZ BÉLA (1887–1972) KRÍMI TÁJ (AZ AI-PETRI HEGGYEL), 1933 CRIMEAN LANDSCAPE, 1933 50 × 50 cm Szines tus, papír | Color ink on paper Jelzés nélkül | Unsigned Életmûkatalógus-szám: 943. In: Bajkay Éva: Uitz Béla. Budapest, Képzômûvészeti Kiadó, 1987. 194. PROVENIENCIA | PROVENANCE - Egykor Mácza János gyûjteményében.
128 ■ SCHEIBER HUGÓ (1873–1950) FÉNYEK A PARKBAN (PARK FELÜLNÉZETBEN), 1930-AS ÉVEK LIGHTS IN THE PARK (PARK FROM ABOVE), 1930’s 66 × 55 cm Vegyes technika, papír | Mixed technique on paper Jelezve lent középen | Signed lower in the middle: Scheiber H
Luigi Russolo: Forradalom, 1911, Haags Gemeentemuseum, Hága
224
KIESELBACH GALÉRIA
128
129
129 ■ SCHEIBER HUGÓ (1873–1950) FÁTYOLOS NÔ PIROS KALAPBAN, 1930-AS ÉVEK WOMAN IN A RED HAT AND VEIL, 1930’s 53 × 49 cm Vegyes technika, papír | Mixed technique on paper Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Scheiber H
226
KIESELBACH GALÉRIA
130
130 ■ KLIE ZOLTÁN (1897–1992) ÓPIUMSZÍVÓ, 1925 KÖRÜL OPIUM-EATER, c.1925 70 × 100 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Klie REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Kopócsy Anna: Klie Zoltán. A kozmikus festô. Budapest, 2005. 17.
131
131 ■ SCHÖNBGER ARMAND (1885–1974) OLVASÓ LÁNY, 1930-AS ÉVEK GIRL READING, 1930’s 60 × 44 cm Pasztell, papír | Pastell on paper Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Schönberger PROVENIENCIA | PROVENANCE - Egykor Bedô Rudolf gyûjteményében.
228
KIESELBACH GALÉRIA
132
132 ■ SCHUBERT ERNÔ (1903–1960) CSENDÉLET PIPÁVAL, 1930 KÖRÜL STILL-LIFE WITH A PIPE, c.1930 83 × 93 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezés nélkül | Unsigned
133 ■ CZÓBEL BÉLA (1883–1976) RÓZSASZINBLÚZOS LÁNY (ÉVA “KENDÔS LÁNY”), 1933 GIRL IN A PINK BLOUSE (ÉVA “GIRL WITH A SCARF”), 1933 65 × 44 cm Olaj, karton | Oil on cardboard Jelezve jobbra fent | Signed upper right: Czóbel Hátoldalon | Reverse: Az 1971-as Mûcsarnoki Czóbel kiállítás raglapja.
PROVENIENCIA | PROVENANCE - Egykor Bedô Rudolf gyûjteményében. KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Czóbel Béla Kossuth-díjas festômûvész kiállítása. Mûcsarnok, 1971. április (Kat. 81.) REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Czóbel Béla kiállítása. Katalógus. Mûcsarnok, Budapest, 1971. 39. - Szenvedély és tudás. Bedô Rudolf mûgyûjteménye. Szerk. Molnos Péter. Budapest, Kieselbach Galéria, 2009. 81.
230
KIESELBACH GALÉRIA
133
134
134 ■ CZÓBEL BÉLA (1883–1976) MÛTERMI CSENDÉLET ALMÁKKAL STUDIO STILL-LIFE WITH APPLES 55 × 45 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Czóbel
232
KIESELBACH GALÉRIA
135
135 ■ CZÓBEL BÉLA (1883–1976) PARKRÉSZLET HÁZAKKAL, 1920-AS ÉVEK PARK SCENE WITH HOUSES, 1920’s 65,5 × 81 cm Olaj, vászon | Oil on canvas Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Czóbel PROVENIENCIA | PROVENANCE - Egykor Tarján Jenô gyûjteményében.
136 ■ RIPPL-RÓNAI JÓZSEF (1861–1927) ÁLMODOZÓ MÚZSA (TICHARICH ZDENKA PORTRÉJA), 1921 DREAMING MUSE (TICHARICH ZDENKA’S PORTRAIT), 1921 52 × 41,5 cm Pasztell, papír | Pastell on paper Jelezve jobbra fent | Signed upper right: Rónai
KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - XIII. Esposizione d'Arte Internationale della cittá di Venezia, 1922. - Rippl-Rónai József emlékkiállítása, Ernst Múzeum, 1928. (Kat. 156.)
Angelo (Funk Pál): Ticharich Zdenka portréja, 1930 körül, fénykép, magántulajdon
234
KIESELBACH GALÉRIA
Mindig ünnepélyes pillanat, mikor egy jelentôs személyiség válik egy jelentôs mûvész modelljévé. A modell jellemének és a mûvész befogadókészségének titkos szelepei nyílnak meg egy-egy ilyen találkozáskor. Rippl-Rónai esetében elég, ha híres íróportréira gondolunk, vagy Darvas Lili színésznô átszellemült szépségû megjelenítésére egyik szerepében, vagy a "pöttyös képek" egyik legszebbjére, a Riccardo Vines Roda zongoramûvész képmására. Ha szemügyre vesszük Ticharich Zdenka zongoramûvésznô, zeneszerzô képünkhöz mellékelt fotóját, érthetôvé válik, hogy ennek a különleges nônek miért volt oly jelentôs mûvészi udvara. A Magyar zene és kép címû könyvben Ticharich Zdenka Márffy Ödön képeire gyakorolt hatásáról számol be Rockenbauer Zoltán. Idézi Honeggert, aki Zdenkában Nefertiti csodálatos reinkarnációját látta. Nem véletlen tehát, hogy a Ticharich Zdenkát ábrázoló kép Rippl-Rónai egyik legsokatmondóbb nôi arcmása. Ha ránézünk erre a képre, önkéntelenül eszébe jut az embernek a festô párizsi - mûvészileg oly magasra becsült - fekete-fehér korszaka. Itt visszatér ugyanahhoz az önkorlátozó szûkszavúsághoz, és teszi ezt azért, mert spirituálisan másfajta jelentést szeretne sugallni, mint amit a színek tarkaságával, játékosságával szokott. Most a mondanivaló tômondatokban koncentrálódik és egyértelmû, hogy ezek a tômondatok esszenciális jelentôségûek. Ugyanezekben az években sok szív alakú nôi arc jelenik meg Rippl-Rónai portréin, az izgató, kacér nôi arc: Zorkáé. Rippl-Rónai mûvészi intellektusa tisztán rajzolódik ki elôttünk, ha ezt a leginkább ugyancsak szív alakú arcot összehasonlítjuk a Zorka pasztelleken oly sokszor élvezhetô ábrázolásokkal. Úgy érzem, nagyon fontos jellegzetességét érintjük most a Rippl-Rónai nôi portréknak, mert észre kell vennünk, hogy ezen a képen valami újszerû, mélységes utalás fogalmazódik meg, lényegében az ábrázolt szellemi és lelki habitusáról. Az egész képet birtokba veszi a fekete színen áttörô és valami belsô megvilágításként ható sokárnyalatú rózsaszín. Ebbôl a feketébôl feltörô rózsaszínbôl bomlik ki a sápadt arc, a "femme fatale-é", a "sors asszonyáé". Nem hihetô, hogy Rippl-Rónai e portré festésekor csak a fiatal és különleges megjelenésû, nádszál-karcsú zongoramûvésznô elôtt tisztelgett volna. Ez a kép, akarva-akaratlan szenvedélyes érzelmekrôl beszél, amely érzelem ki tudja meddig tartotta fogságában, de az biztos, hogy a pasztell készítésekor a modellnek érzelmileg rabja volt. Itt nem csak Ticharich Zdenka arcmását látjuk, hanem Rippl-Rónainak a mûvészi nyelv eszközeivel megvallott talán csak az ihletettség pillanataiban tartó - mély érzelmi kötôdését is. A Ticharich Zdenka pasztellkép egy érzelmektôl és intellektualitástól átfûtött ismeretség emléke. Bernáth Mária
136
137
137 ■ FÉNYES ADOLF (1867–1945) KALAPOS FÉRFI, 1908 MAN WITH A HAT, 1908 64 × 50 cm Olaj, karton | Oil on cardboard Jelezve balra fent | Signed upper left: Fényes A. 1908
236
KIESELBACH GALÉRIA
138
138 ■ RIPPL-RÓNAI JÓZSEF (1861–1927) HÖLGY SÁRGA NYAKLÁNCCAL, 1920 KÖRÜL LADY WITH A YELLOW NECKLACE, c. 1920 48 × 40 cm Pasztell, papír | Pastell on paper Jelzés nélkül | Unsigned Hátoldalon | Reverse: A Gróf Almássy-Teleki Éva Mûvészeti Intézet (volt Ernst Múzeum) kiállítási raglapja. PROVENIENCIA | PROVENANCE - Egykor Bedô Rudolf gyûjteményében KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Bernáth Aurél ujabb képeinek és Rippl-Rónai József (1861–1927) válogatott mûveinek kiállítása. Gróf Almássy-Teleki Éva Mûvészeti Intézete (volt Ernst Múzeum), Budapest, 1942. január–február. (164. Nôi fej) REPRODUKÁLVA | REPRODUCED - Szenvedély és tudás. Bedô Rudolf mûgyûjteménye. Szerk. Molnos Péter. Budapest, Kieselbach Galéria, 2009. 317.
KIESELBACH GALÉRIA
237
139 ■ BERNÁTH AURÉL (1895–1982) KORCSOLYÁZÓK A SZÉNA TÉREN, 1935 SKATERS AT SZÉNA SQUARE, 1935 72 × 91,5 cm Pasztell, papír | Pastell on paper Jelezve jobbra lent | Signed lower right: BA Életmûkatalógus-szám: 1935/5.
PROVENIENCIA | PROVENANCE - Egykor Weber Miklós gyûjteményében. KIÁLLÍTVA | EXHIBITED - Bernáth Aurél festômûvész gyûjteményes kiállítása, Budapest, Fränkel Szalon, 1935. november 3–27. 19. sz. IRODALOM | BIBLIOGRAPHY - Kállai Ernô: Bernáth Aurél újabb képei, In: Bernáth Aurél festômûvész gyûjteményes kiállításának katalógusa, Budapest, Fränkel Szalon, 1935, 1–6. - Ybl Ervin: Bernáth Aurél festményei, Budapesti Hírlap, 1935. november 3. 21. - (–f. j.) [Fóthy János]: Bernáth Aurél kiállítása, Pesti Hírlap, 1935. november 3. 18. - K. A. [Kárpáti Aurél]: Bernáth Aurél kiállítása, Pesti Napló, 1935. november 3. 18.
Rippl-Rónai József: Korcsolyázók, 1905 körül
238
KIESELBACH GALÉRIA
139
140 ■ EGRY JÓZSEF (1883–1951) BADACSONY, VITORLÁS A BALATONON, 1935 KÖRÜL BADACSONY, SAILING BOAT ON LAKE BALATON, c. 1935 68 × 104 cm Olajpasztell, papír | Oilpastell on paper Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Egry József Badacsony
240
KIESELBACH GALÉRIA
140
141 ■ ORSZÁG LILI (1926–1978) KOMPOZÍCIÓ SÁRGÁKKAL, 1960 KÖRÜL COMPOSITION WITH YELLOW, c.1960 40 × 25,5 cm Olaj, farost | Oil on fibre board Jelezve jobbra lent | Signed lower right: Ország
Ország Lili: Aranyváros, 1960. magántulajdon
242
KIESELBACH GALÉRIA
141
SZERZÔK ABC SORRENDBEN
244
Aba-Novák Vilmos ...........................................................................................53, 54, 121
Kövér Gyula........................................................................................................................15
Alt, Jakob...............................................................................................................................4
Krizsán János.....................................................................................................................50
Ámos Imre ...................................................................................................................76, 77
Lakatos Artúr...................................................................................................................108
Anna Margit.........................................................................................................78, 79, 80
Lossonczy Tamás ..............................................................................................................89
Balla Béla .........................................................................................................................116
Id. Markó Károly..................................................................................................................2
Barcsay Jenô.................................................................................................81, 82, 83, 84
Márffy Ödön...............................................................................................16, 71, 72, 120
Batthyány Gyula..........................................................................................35, 36, 63, 64
Mednyánszky László .........................................................................100, 101, 102, 103
Berény Róbert .....................................................................................................21, 22, 69
Moholy Nagy László ........................................................................................................28
Bernáth Aurél..................................................................................................................139
Molnár József ......................................................................................................................8
Bihari Sándor.....................................................................................................................10
Mulasics László .................................................................................................................90
Boromisza Tibor..............................................................................................................114
Nádler Róbert ......................................................................................................................7
Bortnyik Sándor ......................................................................................................85, 119
Orbán Dezsô.......................................................................................................................17
Brodszky Sándor.............................................................................................................5, 6
Ország Lili.........................................................................................................................141
Csernus Tibor.....................................................................................................................86
Pechán József .................................................................................................................110
Czigány Dezsô.................................................................................................................109
Perlrott Csaba Vilmos ..................................................................18, 23, 24, 25, 26, 27
Czóbel Béla ..............................................................................48, 49, 70, 133, 134, 135
Poll Hugó ............................................................................................................................14
Dénes Valéria ..................................................................................................................118
Pór Bertalan .......................................................................................................................74
Derkovits Gyula.................................................................................................................43
Rátz Péter.........................................................................................................................117
Duray Tibor.........................................................................................................................56
Rippl-Rónai József.................................................................................37, 38, 136, 138
Egry József.........................................................................................................44, 65, 140
Román György ..................................................................................................................88
Fényes Adolf ....................................................................................................................137
Scheiber Hugó........................................................29, 66, 67, 68, 122, 123, 128, 129
Ferenczy Károly.................................................................................................................12
Schönberger Armand ....................................................................................................131
Ferentzy Márta ...............................................................................................................111
Schubert Ernô .................................................................................................................132
Gulácsy Lajos ..................................................................................................................105
Sher-gil, Amrita ................................................................................................................41
Hajnal János ...............................................................................................................95, 96
Skuteczky Döme ..................................................................................................................9
Istókovits Kálmán ................................................................................57, 58, 59, 60, 61
Szabó István ........................................................................................................97, 98, 99
Iványi Grünwald Béla..............................................................13, 45, 46, 47, 112, 115
Székesfôvárosi Iparrajziskola tanárainak alkotása...............................................106
Jándi Dávid..................................................................................................................51, 52
Szigeti Jenô .....................................................................................................................113
Kádár Béla ..........................................................................................................................62
Szinyei Merse Pál .............................................................................................................11
Karlovszky Bertalan.......................................................................................................104
Szônyi István ..............................................................................................................39, 42
Kernstok Károly..........................................................................................................20, 75
Than Mór ...............................................................................................................................3
Klie Zoltán........................................................................................................................130
Tiepolo, Giovanni Domenico............................................................................................1
Kontuly Béla ......................................................................................................................55
Tihanyi Lajos ...............................................................................................................19, 73
Korb Erzsébet.....................................................................................................................40
Uitz Béla...............................................................................................124, 125, 126, 127
Korga György.....................................................................................................................87
Vaszary János ..............................................................................30, 31, 32, 33, 34, 107
Kovásznai György .......................................................................................91, 92, 93, 94
...................................................................................................................................................
KIESELBACH GALÉRIA
KIESELBACH KÖNYVEK
KIESELBACH GYÛJTEMÉNY Magyar Festészet 1900-1945, Budapest, 1996
HUNGARIAN MODERNISM 1990-1945 Selection from the Kieselbach Collection, Budapest, 1996
HUNGARIAN MODERNISM 1990-1950 Selection from the Kieselbach Collection, Budapest, 1999
MODERN MAGYAR FESTÉSZET 1892-1919, Budapest, 2003
MODERN HUNGARIAN PAINTING 1892-1919, Budapest, 2003
MODERN MAGYAR FESTÉSZET 1919-1964, Budapest, 2004
MODERN HUNGARIAN PAINTING 1919-1964, Budapest, 2004
MAGYAR MÛVÉSZET 1900-1950 Radnai-gyûjtemény, Budapest, 2005
A MAGYAR FORRADALOM 1956 NAPLÓ, Budapest, 2006
BUDAPEST ÁTMENETI EMLÉKKÖNYV Budapest, 2006
MAGYAR ZENE ÉS KÉP, Budapest, 2007
BATTHYÁNY, Budapest, 2007
DIE MODERNE IN DER UNGARISCHEN MALEREI, 1919-1964, Berlin, 2008
DERKOVITS, Szemben a világgal Budapest, 2008
WARMING UP, Budapest, 2008
DIE MODERNE IN DER UNGARISCHEN MALEREI, 1892-1919, Berlin, 2008
IDÔRÔL IDÔRE 1985, Budapest, 2008
ERDÉLY NÉPI KERÁMIA MÛVÉSZETE, Budapest, 2008
CSONTVÁRY, Legendák fogságában Budapest, 2009
„Cigány méltósággal" BALÁZS JÁNOS, Budapest, 2009
AZ EUFÓRIA ÉVEI YEARS OF EUPHORIA
1988 – 1990
A
K I E S E LBACH
TAMÁS KÖNYVE, Budapest, 2009
HOLICS, TATA ÉS BUDA KERÁMIAMÛVÉSZETE, Budapest, 2009
AZ ALFÖLD NÉPI KERÁMIAMÛVÉSZETE, Budapest, 2011
A HABÁNOK KERÁMIAMÛVÉSZETE, Budapest, 2012
Szenvedély és tudás, BEDÔ RUDOLF MÛGYÛJTEMÉNYE, Budapest, 2010
AZ EUFÓRIA ÉVEI, 1988–1990, Budapest, 2011
NYERJE VISSZA BÔRE RAGYOGÁSÁT, SUGÁRZÓ FIATALSÁGÁT SEBÉSZETI BEAVATKOZÁS ÉS BOTOX NÉLKÜL!
E X K L U Z Í V
K Ö R N Y E Z E T B E N
S Z É P Ü L H E T ,
T U D O M Á N Y O S A N
B I Z O N Y Í T O T T
A L A P O K O N
JÖJJÖN EL AZ ISTENHEGYI MAGÁNKLINIKÁRA, A NIKO SZÉPSÉGSZALONBA ÉS PRÓBÁLJA KI PROFESSZIONÁLIS ANTI-AGING KEZELÉSÜNKET. A KLEANTHOUS SONO BEAUTY LIFTING KÚRÁJA EGY 6 ALKALOMBÓL ÁLLÓ, BÔRFIATALÍTÓ, KOZMETIKAI KEZELÉSSOROZAT AZ ARC, A NYAK, A DEKOLTÁZS, VALAMINT A KEZEK SZÁMÁRA. A CELL SUPPORTING MOLEKULÁK, A BIOREZONANCIA ÉS A FÉNYTERÁPIA HATÁSÁRA BÔRE FESZESEBB, ÉLETTEL TELIBB LESZ HOSSZÚ HÓNAPOKON ÁT!
A KIESELBACH GALÉRIA PARTNEREI 15% KEDVEZMÉNNYEL VEHETIK IGÉNYBE KLEANTHOUS KEZELÉSEINKET A NIKO SZÉPSÉGSZALONBAN!
V Á R J U K
S Z E R E T E T T E L !
ELÉRHETÔSÉG: TEL.: +3630 6360105 ISTENHEGYI MAGÁNKLINIKA - NIKO SZÉPSÉGSZALON 1126 BUDAPEST, ISTENHEGYI ÚT 29-31. WWW.NIKOSZALON.HU
Fizessen elő az Artmagazinra! ismeretlen életművek, művészportrék, artanzix, kiállításajánlók, festősorsok, hamisítványok, fotótörténet, műkereskedelmi kilátások, gyűjtemények, képek és hátoldaluk, könyvajánlók, élménybeszámolók és tanulmányok
előfizetés: 5400 Ft / 6 szám | www.artmagazin.hu | blog.artmagazin.hu | művészetről színesen
Birkás Ákos Mélyi József Fáy Miklós Dékei Kriszta Fehér Ildikó Vécsey Axel Barki Gergely Winkler Nóra Topor Tünde Einspach Gábor Gosztonyi Ferenc Bakos Katalin Tokai Gábor Hernádi Miklós Martos Gábor P. Szűcs Julianna Rockenbauer Zoltán Gergely Mariann Révész Emese Szikra Renáta Jósvai Péter Mórocz Csaba Kovács Ágnes
Andreas Gursky Ferenczy Károly William Kentridge Cézanne Manet Hatvany Ferenc Moholy-Nagy László Pipilotti Rist Gertrud Stein Nyolcak Luca Signorelli Molnár Farkas Medgyes László Pulszky Károly Nemes Marcell Markó Károly André Kertész Ai Weiwei Carla Black Mednyánszky László Kemény György Hans Makart Gerevich Tibor Daniel Spoerri Lakner Antal
Rippl-Rónai József: Narancsos csendélet, 1910 körül
UN IQ A B iz to s ít ó Z r t. 1134 Budapest, Róbert Károly krt. 70-74. Tel.: 1/2386-005 - Fax: 1/2386-010 - www.uniqa.hu
www.kieselbach.hu
