Kiemelkedı eredménnyel és rekordmérető forgalommal zárja az évét a Budapesti Értéktızsde Összefoglaló a BÉT 2007-es évérıl 2007-ben is - hasonlóképpen a korábbi évekhez - rendkívül sikeres évet tudhat maga mögött a Budapesti Értéktızsde. Bár a részvényárak emelkedése elmaradt a korábbi évek szárnyalásától, de globális összehasonlításban továbbra is versenyképes teljesítményt nyújtott a magyar piac. Emellett, a már korábban is rekordmérető forgalom jelentıs mértékben élénkült az azonnali piacon. A Tızsde idei tevékenységének fókuszában továbbra is a tızsdére lépı társaságok számának növelése, a részvénykínálat bıvítése; és ezzel párhuzamosan a hazai befektetıi bázis erısítése állt. Ennek egyik legfontosabb eleme az aktív kormányzati lobbi volt, a tıkepiac élénkítését célzó ötpontos intézkedési csomag elfogadtatásáért. A Budapesti Értéktızsde termékfejlesztésének fókusza a származékos piacról ismét az azonnali piac felé tolódott. A 2006 decemberében bevezetett új termék, a BUX-ETF beváltotta a hozzá főzött reményeket: a kereskedés elsı évében a befektetési alapok forgalmának közel a felét adta az új instrumentum. A sikeren felbuzdulva a Tızsde 2008-ban további ETF-ek, illetve – a csak néhány éves múltra visszatekintı – certificate-ok kibocsátását tervezi.
Szerényebb, de versenyképes teljesítmény A Budapesti Értéktızsde irányadó indexe, a BUX index 2007-ben globális összehasonlításban a korábbi évekhez képest szerényebb teljesítményt produkált, hat százalékkal emelkedett. Azonban ez a teljesítmény régiós szinten is megállja a helyét, különösen akkor, ha figyelembe vesszük a korábbi évek folyamatos emelkedését is: az elmúlt két évben összesen 24∗ százalékkal nıtt az index értéke. Kockázatmentes alternatívaként az állampapírokon elérhetı maximális hozam az elmúlt két évben 13 százalék körül ingadozott, amelyet a BUX index jócskán felülmúlt. A BUX és BUMIX index alakulása 2007-ben 150% 140% 130%
BUX
BUMIX
120% 110% 100% 90%
∗
07.12.11
07.11.22
07.11.05
07.10.11
07.09.24
07.09.05
07.08.16
07.07.30
07.07.11
07.06.22
07.06.05
07.05.16
07.04.25
07.04.05
07.03.19
07.02.26
07.02.07
07.01.19
00.01.00
80%
2007. 12. 21-i állapotnak megfelelıen
1
Az eddig húzótermékeknek számító blue-chip papírok teljesítményét jelentısen meghaladta a kis és közepes kapitalizációjú részvények hozama, amelyek növekedését a BUMIX index alakulásán lehet mérni. A BUMIX index növekedése 2007 végére elérte a 27 százalékot. Az index teljesítményének hátterében továbbra is alapvetıen két tényezı áll. Habár a tızsdei cégek folyamatosan emelkedı jövedelmezısége alapot teremtett az áremelkedéshez, a megerısödı makrogazdasági bizonytalanságok hatása gyakran erıteljesebben éreztette a hatását az év során. A változó nemzetközi befektetıi klíma ellenére a közép-kelet-európai térség továbbra is hangsúlyos szerepet kapott a külföldi intézményi befektetık portfoliójában.
Indexek relatív teljesítménye 2007-ben 130%
WIG20
PX
ATX
BUX
Dow Jones
NASDAQ
125% 120% 115% 110% 105% 100% 95% 90%
07.12.13.
07.11.28.
07.11.13.
07.10.29.
07.10.14.
07.09.29.
07.09.14.
07.08.30.
07.08.15.
07.07.31.
07.07.16.
07.07.01.
07.06.16.
07.06.01.
07.05.17.
07.05.02.
07.04.17.
07.04.02.
07.03.18.
07.03.03.
07.02.16.
07.02.01.
07.01.17.
07.01.02.
85%
Azonnali piac 2007 egyik legmeghatározóbb folyamata – hasonlóan a 2006-os évhez – a forgalom tartós élénkülése volt. Az 1998-2000-es idıszakban a Budapesti Értéktızsde havi átlagos forgalma megközelítette a 300 milliárd forintot, majd ez a szám a világ tıkepiacain tapasztalható drámai zuhanást követve, havi átlagos 120 milliárd forintra csökkent. Az utóbbi években viszont kedvezı változásokat tapasztalhattunk, a BÉT havi átlagos forgalma jelentısen felülmúlta az 1998-2000-es szintet és 2007-ben elérte a havi átlagos 750 milliárd forintot. A Budapesti Értéktızsde azonnali piacának két szekciója közül továbbra is a részvény szekció adja a forgalom meghatározó részét. 2007-ben a részvény szekció átlagos napi forgalma 26 milliárd forintról – közel 40 százalékos emelkedéssel - 35 milliárdra nıtt, a havi átlagforgalom pedig meghaladta a 750 milliárdot. A legaktívabb hónapok: június, július és augusztus – vagyis a nyári korrekciót megelızı és a korrekció idıszaka - voltak, amikor is több mint 1000 milliárd forint értékben kötöttek üzleteket a tızsde részvénypiacán. Az extra forgalomnövekedést az OMV - osztrák olaj- és gázipari konszern – Mol részvények vásárlásán keresztüli akvizíciós törekvése gerjesztette.
2
A kapitalizáció és a havi forgalom alakulása a részvénypiacon 1990-2007. 800
9 000 8 000
700 Kapitalizáció
7 000
600
6 000 500 5 000 400 4 000 300 3 000 200
Kapitalizáció (Mrd HUF)
Havi forgalom (Mrd HUF)
Havi forgalom
2 000
100
1 000
0
0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Az értékpapír-típusok közül változatlanul a részvények állnak az érdeklıdés középpontjában: az elmúlt évhez hasonlóan a forgalom 97,8 százaléka ezen a piacon bonyolódik. A kapitalizáció tekintetében kiegyenlítettebb az egyes értékpapírok megoszlása, köszönhetıen a jelentıs államkötvény-, illetve kincstárjegy-állománynak, amelyek együttesen a tızsdei kapitalizáció több mint a felét adják. A kapitalizáció megoszlása az azonnali piacon 2007. november
Az azonnali piac forgalmának megoszlása 2007-ben Befektetési jegyek 0,2% Jelzáloglevelek 0,4%
Kincstárjegyek 7,4% Részvények 40,5%
Részvények 97,8%
Államkötvények 44,8%
Befektetési jegyek 1,8% Kárpótlási jegyek 0,7% Jelzáloglevelek Vállalati kötvények 3,1% 1,5%
Vállalati kötvények 1,0% Államkötvények 0,4% Kincstárjegyek 0,1%
2007-ben négy részvénykibocsátó hagyta el a BÉT részvényparkettjét: a Borsodchem Nyrt., az Inter-Európa Bank Nyrt., a Graphisoft S.E. és az Agrimill-Agrimpex Nyrt. Örömteli hír viszont, hogy három új részvényt vezettek be a Budapesti Értéktızsdére: az RFV Nyrt. részvényeivel 2007. május 29-tıl lehet kereskedni a BÉT-en. Az év során két alkalommal is sor került a BÉT-en keresztüli pótlólagos forrásbevonásra: az Orco Property Group papírjait 2007. június 21-én, majd az AAA Auto Group N.V.-t 2007. szeptember 26-án vezették be a Tızsde részvénypiacára. A bevezetéseket 2007-ben is segítette a 2005 óta a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által évente rendelkezésre bocsátott 100 millió forintos pályázati keret, amely a tızsdére lépı társaságok nyilvános kibocsátását hivatott ösztönözni. A piac koncentrációja továbbra is magas, a TOP 5 blue-chip papír adja a forgalom 94 százalékát. A TOP 5 piaci tıkeértékő vállalat kapitalizációja együttesen kiteszi a részvénypiac 86 százalékát. 2007-ben a BÉT-en jegyzett két legnagyobb tıkeértékő vállalat, a MOL és az OTP együttesen a részvénypiac 62 százalékát adta, míg együttes forgalmuk elérte a 80 százalékot. 3
A részvénykapitalizáció részvények közötti A részvényforgalom koncentrációja 2007-ben megoszlása 2007-ben RICHTER 9%
ORCO 3%
RICHTER MTELEKOM EGIS 5% 8% 1%
EGYÉB 14%
MTELEKOM 12%
MOL 33%
MOL 40%
EGYÉB 6%
OTP 40%
OTP 29%
Származékos piac A származékos piac forgalmának élénkülése az azonnali piacéhoz képest mérsékeltebb volt. 2007-ben a származékos piac forgalma csupán 2 százalékkal haladta meg az elızı évit.
A havi forgalom összehasonlítása 2006-2007-ben, szekciók szerinti bontásaban 1 800 000
Derivatív piac
1 600 000
Hitelpapír piac
1 400 000
Részvénypiac
millió HUF
1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000
07.jún 07.júl 07.aug 07.szept 07.okt 07.nov 07.dec
07.ápr 07.máj
0
06.jan 06.febr 06.márc 06.ápr 06.máj 06.jún 06.júl 06.aug 06.szept 06.okt 06.nov 06.dec 07.jan 07.febr 07.márc
200 000
2007-ben a származékos piac nemcsak tartani tudta a már 2006-ban kialakult havi kontraktusszámot, hanem – habár kilengésekkel - a mutató szinte egész évben nıtt. Enyhébb megtorpanás csak rövidebb idıszakokban volt tapasztalható, majd ezeket követıen ismét emelkedett a forgalom. Tetıpontját novemberben érte el, amikor is – a meghatározó - határidıs devizapiaci szegmensben 1,5 milliónál is több kontraktust kötöttek. Összességében csak devizában 2007ben 13 millió kontraktus született, ami 20 százalékkal meghaladja az elızı évi mennyiséget. A forgalom árfolyamértékét tekintve mérsékelt emelkedés figyelhetı meg. A kötések összértéke 2007-ben 6726 milliárd forintot tett ki, ami 4 százalékkal magasabb a megelızı év azonos idıszakához viszonyítva.
4
Határidıs piaci havi forgalom 2006-2007-ben Árfolyamértéken
Kontraktusszámban 2 000 000
900 000 Határidıs részvény
1 800 000
Határidıs deviza
Index alapú határidıs termékek
Határidıs deviza
Index alapú határidıs termékek
700 000
1 400 000 M illió H U F
600 000
1 200 000 1 000 000 800 000
500 000 400 000
n o v .0 7
sze p t.0 7
jú l.0 7
m á j.0 7
ja n .0 7
m á rc .0 7
n o v .0 6
sze p t.0 6
jú l.0 6
m á j.0 6
m á rc .0 6
n o v .0 7
sze p t.0 7
jú l.0 7
m á j.0 7
m á r c.0 7
ja n .0 7
0 n o v .0 6
0 jú l.0 6
100 000 sze p t.0 6
200 000 m á j.0 6
200 000
m á r c.0 6
400 000
ja n .0 6
300 000
600 000
ja n .0 6
K o n tra k tu s (d b )
Határidıs részvény
800 000
1 600 000
A Budapesti Értéktızsde piacának legnépszerőbb termékei 2007-ben, árfolyamérték alapján a határidıs részvénykontraktusok voltak. Az instrumentum forgalma árfolyamértéken számolva 2007-ben 22 százalékkal nıtt az elızı év azonos idıszakához képest és értéke elérte a 2315 milliárd forintot. Az érdeklıdés továbbra is az év végi lejáratra koncentrálódott, csak úgy, mint az elmúlt években. A Budapesti Értéktızsde Zrt. gazdálkodása Az utóbbi években egyre több az olyan mega-kötések száma, ahol a kötésenkénti maximális tranzakciós díjszabály lép életbe. Ez negatívan hat a BÉT nyereségességére, hiszen a tranzakciós díjbevétel nem bıvül a forgalom növekedési ütemével. Ennek ellenére a Budapesti Értéktızsde árbevétele 2007-ben várhatóan megközelíti a 4 milliárd forintot, ami 600 millió forinttal magasabb az elızı évinél. Ez elsısorban a kiemelkedı részvénypiaci forgalomnak köszönhetı. A BÉT továbbra is szigorú gazdálkodást folytat, amelynek eredményeként a költségek alapvetıen csak az inflációval megegyezı mértékben emelkedtek. Az elıbbieknek köszönhetıen a BÉT 2007. éves adózott eredménye várhatóan megközelíti a 2,5 milliárd forintot, így annak ellenére, hogy a 2007-es esztendıben már a Tızsdét is terheli a társasági adó fizetési kötelezettség az éves adózott eredmény meghaladja az elızı évi eredményt (2006-ban az éves eredmény 2,4 milliárd forint volt). Stratégia - piacfejlesztés A Budapesti Értéktızsde termékfejlesztésének fókusza a származékos piacról ismét az azonnali piac felé tolódott, amelynek két gyümölcse az ETF és a certificate. Az elsı középkelet-európai ETF (Exchange Traded Fund) a Budapesti Értéktızsdén került forgalomba 2006 decemberében. Az új termék kereskedésének elsı évében a befektetési alap piac forgalmának közel felét adta. A certificate-ok az ETF-hez hasonlóan szintén csak néhány éves múlttal rendelkeznek, de rövid idı alatt is nagy népszerőségre tettek szert elsısorban a kontinentális piacokon. A termék sikerének titka, hogy egy értékpapír-vásárláson keresztül akár összetett származékos pozíciók építhetık, miközben használatukhoz nem feltétlen szükséges a származékos piac mőködésének ismerete. A certificate esetében éles verseny indult a lehetséges kibocsátók között, hogy a német és az osztrák mintára Magyarországon is mihamarabb piacra 5
léphessenek ezzel az értékpapírral. A 2007-es esztendıben a Tızsde kialakította az új instrumentum kereskedési szabályait, bevezetési feltételeit, így lehetıvé vált, hogy 2008 elsı negyedévében a piacon köszönthessük az új terméket. A 2007-es év újdonságának számít a közraktár-jegyek BÉT-en való megjelenése. A Gabonet által felállított rendszer a BÉT szabadpiacának kereskedési platformját hívja segítségül a közraktár-jegyek forgalmazására. Ezzel újabb lépést tett a Tızsde egy likvid és átlátható azonnali gabonapiac megteremtésére, ami mind a termelık, mind a feldolgozók mőködési kockázatait jelentısen csökkentheti. A BÉT és a hazai tıkepiac egyik jelenlegi legfıbb kihívása az egységes európai uniós jogszabálynak (MiFID) való maradéktalan megfelelés. Az új szellemiségő keretelvek alapjaiban alakítják át a piac mőködési feltételeit. A MiFID lebont mindenfajta jogszabályi piaci korlátot a tıke szabad áramlása érdekében, így megszőnteti a tızsdekényszer intézményét is. A tızsdén kívüli üzletkötés lehetısége, az új alternatív kereskedési platformok (Multilateral Trading Facility – MTF) megjelenése a verseny új dimenzióját nyitja meg a tızsdék számára. A direktíva magyarországi implementációjában a BÉT szorosan együttmőködik a jogszabályalkotókkal és a piaci szereplıkkel. A hazai befektetıi bázis továbbra is strukturális problémákkal küzd, ami túlzottan érzékennyé teszi piacunkat a globális folyamatokkal szemben. A BÉT stratégiai feladatának tekinti, hogy aktív szerepet vállaljon minden olyan kezdeményezésben, amelynek a lakosság pénzügyi kultúrájának javítása és az általános közgazdasági tudásszint emelése a célja. Ehhez nagyon fontos a határozott kormányzati, gazdaságpolitikai szerepvállalás, ezért a BÉT vezetıi mindent megtettek annak érdekében, hogy felhívják a kormányzat figyelmét a tıkepiacot érintı, a gazdasági fellendülés hosszú távú céljait is szolgáló intézkedések bevezetésére. A BÉT 2007 júliusában ötpontos tıkepiac-élénkítı javaslat csomagot fogalmazott meg az alábbi elemekkel: 1. A hosszú távú befektetési számla konstrukciójának bevezetése. 2. Ne kelljen 25 százalékos forrásadót fizetni az ingatlaneladás után azoknak, akik ezt a pénzt a nyugdíjpénztárukba, a nyugdíj-elıtakarékossági számlájukra vagy a hosszú távú befektetési számlájukra fizetik be. 3. A pénzügyi ismeretek kerüljenek be a Nemzeti Alaptantervbe. 4. A kormányzat vizsgálja meg annak a lehetıségét, hogy a hazai vállalatok tızsdére lépését a társasági adón keresztül motiválják. A még állami vállalatok esetében pedig fontolják meg a tızsdére való bevezetés lehetıségét. 5. A tızsdére bevezetett befektetési jegyek a részvényekhez hasonlóan adózzanak. Az aktív kormányzati kommunikáció eredményeképpen bekerültek a Nemzeti Alaptantervbe a pénzügyi ismeretek, egységesedett a tızsdére bevezetett befektetési alapok adózása, a tızsdére lépı cégek számára jelentısen bıvült az igénybe veheti fejlesztési adókedvezmények köre és jelentısen kedvezıbbé vált az ingatlan értékesítésbıl származó jövedelmek adózása. Mindemellett ígéret fogalmazódott meg a kormányzat részérıl a hosszú távú befektetési számla konstrukció adórendszerbe illesztésére is. A BÉT a harmadik évezred elején egyik fı feladatának a tızsdére lépı társaságok számának növelését és ezáltal a részvénykínálat bıvítését; a pénzügyi kultúra, az öngondoskodás eszméjének népszerősítését tekinti. Mindezt a munkát immáron egy új épületbıl végzik a BÉT szakemberei, hiszen 17 év után a Budapesti Értéktızsde a Vörösmarty téri székházból az Andrássy úti Herzog-palotába költözött. Az épület, amely a magyar tızsde csaknem másfél évszázados történetének immár hatodik helyszíne, egyszerre kötıdik a hagyományokhoz és a XXI. századhoz: klasszikus épületbelsıben a legmodernebb számítástechnika vezérli a kereskedést.
6
