KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ. az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez

KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez Testnevelés és sport Második, bővített kiegészítés

Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez

Testnevelés és sport

Oktatási Hivatal

Kiegészítés az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez

Testnevelés és sport Szerzők:

Takács Zoltán, Scheili Zsolt, Szabó István A bővítésben közreműködtek:

Csányi Tamás, Boronyai Zoltán, Vass Zoltán A szakmai munka koordinátora:

Hámori Veronika Nyelvi lektor:

Boda Annamária és Kopp Gyöngyvér

A kiadvány az Oktatási Hivatal által a TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 „Pedagógusképzés támogatása” című kiemelt uniós projekt keretében készült. A szakmai tartalom kialakításához hozzájárultak: Kerekes Balázs projektigazgató, Tóth Mária szakmai vezető, Bessenyeiné Tóth Tünde szakmai szakértő, Kopp Gyöngyvér szakmai szakértő, Csányi Tamás, Boronyai Zoltán, Vass Zoltán, testnevelő tanárok, az MDSZ Iskolai Testnevelés Osztály szakértői. A kiadvány elektronikus formában a www.oktatas.hu weboldalon kerül közzétételre. Az emberi erőforrások minisztere által 2015. február 26-án elfogadott második kiegészítő tájékoztató anyag.

2



Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék........................................................................................................................................3 A) Bevezető a testnevelés tantárgy kiegészítő útmutatójához .................................................................4 B) Tematikus terv .....................................................................................................................................5 C) Óraterv és reflexió ............................................................................................................................... 9 D) Szempontsor csoportprofilhoz ..........................................................................................................18 E) Csoportprofil (8. osztály) ..................................................................................................................19 F) Szempontsor hospitálási naplóhoz ....................................................................................................21 G) Hospitálási napló (minta) ..................................................................................................................23 H) Esetleírás ...........................................................................................................................................27 I) Műveltségterület-specifikus óramegfigyelési jegyzőkönyv a minősítő szakértők részére – ajánlás 30

Az emberi erőforrások minisztere által 2015. február 26-án elfogadott második kiegészítő tájékoztató anyag.

3


A)


Bevezető a testnevelés tantárgy kiegészítő útmutatójához

A testnevelés tantárgy kiegészítő útmutatójának célja, hogy tájékoztassa a gyakorló pedagógusokat, intézményvezetőket és minősítési szakértőket a testnevelés tantárgy általános Útmutatóban foglaltaktól eltérő speciális sajátosságairól, és segítséget nyújtson a pedagógusoknak e-portfóliójuk elkészítéséhez. A kiegészítő útmutatóban szereplő sablonok, minták, szempontsorok, példák, leírások támogatni kívánják a testnevelő tanárokat és a pedagógusminősítési szakértőket a minősítővizsgára és a minősítési eljárásra való felkészülésben. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Magyar Diáksport Szövetség a TÁMOP-3.1.13.-12-2013-0001 jelű, „A testnevelés új stratégiájának és fizikai állapot új mérési rendszerének kialakítása és az önkéntes részvétel ösztönzése a komplex iskolai testmozgásprogramok szervezésében” c. kiemelt uniós projektben a tanítók és a testnevelő tanárok mindennapi munkáját segítő szakmai segédletet, tájékoztató anyagot készített. A szakértők a minősítés és a tanfelügyelet során a projektben megfogalmazott elvárások mentén is értékelnek.1 A pedagógusok minősítési rendszeréhez készített dokumentumgyűjtemény kiegészítése során arra törekedtünk, hogy olyan dokumentumsablonokat, mintákat készítsünk, amelyek az általános Útmutatóban nem szerepelnek. Ezért készült csoportprofil elkészítéséhez használható szempontsor, a hospitálási naplóhoz megfigyelési szempontok, illetve egy esetleírás. A hospitálási napló elkészítése során figyelembe vettük a testnevelésórák sajátos didaktikai szerkezeti egységeinek feltüntetését (bevezető, fő és befejező rész). Úgy gondoljuk, hogy meghatározó az óramegfigyelés szempontjából a megfigyelés céljának a meghatározása, ezért került a hospitálási napló fejlécébe a „hospitálás jellege” rész. Fontosnak tartjuk, hogy a hospitálásnak legyenek összefoglaló megállapításai, ezért javasoltuk a napló végén a megvalósult oktatási és nevelési célok, illetve a legfontosabb tapasztalatok kiemelését. Az újonnan elkészített dokumentumminták közül az esetleírás szerepeltetését javasoltuk, mivel ez a pedagógusportfólió kötelező dokumentumai között szerepel. Az esetleírás egy pedagógiai szituáció megoldásának leírása. A különböző sablonok, szempontsorok mellett fontosnak tartottunk olyan mintát, javaslatot is adni a különböző dokumentumokhoz, amelyek segítséget nyújthatnak, ötletet adhatnak a minősítésre készülő pedagógusoknak. A csoportprofil mintája végén található összegző gondolatok, szándékunk szerint, segítséget adnak a csoport számára kitűzni a fejlesztési célokat és a fő feladatokat a fejlesztés során. Óratervmintát adtunk a középfokú oktatás szintjére is, amellyel az volt a célunk, hogy összehasonlíthatósági lehetőséget biztosítsunk a korábbi, az alapfokú oktatás szintjére készült óratervvel. A kompetencia- és indikátorértelmezésekhez készített kiegészítésekkel ez idáig a hiányos szakterületi példákat pótoltuk. Az értelmezések elkészítése során igyekeztünk konkrét szaktárgyi célokat, feladatokat, tanóraelemeket megnevezni. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a kiegészítő útmutató ajánlásainak figyelembevétele mellett a pedagógus elsősorban arra törekedjen, hogy portfóliójába olyan dokumentumok kerüljenek, melyek a saját nevelő-oktató munkájának leghívebb tükrei. Ezért a köznevelési rendszer különböző területein dolgozó pedagógusok az Útmutató kiegészítéseit saját döntésük alapján segítségként felhasználhatják, de meríthetnek más tantárgyak és művészeti ágak kiegészítő útmutatójából is. 1

Magyar Diáksport Szövetség honlap: www.mdsz.hu, kapcsolat: [email protected] Az emberi erőforrások minisztere által 2015. február 26-án elfogadott második kiegészítő tájékoztató anyag.

4


B)


Tematikus terv2

Tematikus terv A pedagógus neve, szakja: Az iskola neve: Műveltségi terület: testnevelés és sport Tantárgy: testnevelés A tanulási-tanítás egység témája: a sportjátékok játékszabályi és taktikai alapismeretei. (Sportjáték-közi (alap) taktikai elemek gyakorlása.)

A tanulási-tanítási egység cél- és feladatrendszere: A sportjátékok életkori sajátosságokhoz igazodó alap technikai és taktikai készletének, valamint elméleti ismereteinek elsajátítása. A sportjátékokra jellemző közös taktikai helyzetek felismerése, a hatékony megoldásukhoz szükséges technikai elemek gyakorlása, kis játékok alkalmazásával. Ennek részeként a sportjátékokra jellemző alap mozgáskészségek fejlesztése, azok kontextualizált alkalmazásának előkészítése, valamint a sportjátékokhoz kapcsolható személyiség-összetevők fejlesztése.

Mozgásműveltségi tartalmak: Természetes mozgáskészségek (futás, ugrás, irányváltoztatás, dobás, elkapás, át-/levétel, labdavezetés), ritmusváltás, sarkazás, védekező alaphelyzet, védekező lábmunka, cselezés, elszakadó lábmunka, pattintott átadás.

Ismeretek: Gyorsindulás, csapatvédekezés, „add és fuss”, támadó/védő térfél, üres terület, oldalfordítás, lepattanó, kipattanó, betörés, elszakadás, a játéktér szélességi és mélységi felosztása.

Személyiségfejlesztés, személyiség-összetevők: Gondolkodás, problémamegoldás, figyelem, koncentráció, döntéshozatal, szabálytudat, társas viselkedés, versengés, együttműködés, kommunikáció.

A tanulási-tanítási egység helye az éves fejlesztési folyamatban: 21–26. óra, október 1−2. hete

Készítették: Csányi Tamás, Boronyai Zoltán, Vass Zoltán, testnevelő tanárok, az MDSZ Iskolai Testnevelés Osztály szakértői 2


5



Osztály: 6. évfolyam

Felhasznált források: Nemzeti alaptanterv 2012, Kerettanterv 2012 Csányi Tamás, Kovács Katalin, Boronyai Zoltán 2014. Alternatív játékok a mindennapos testneveléshez, testmozgáshoz. Testnevelés Módszertani Könyvek. Magyar Diáksport Szövetség. Budapest. Boronyai Zoltán, Kovács Katalin, Csányi Tamás 2014. A taktikai gondolkodás fejlesztésének lehetőségei a játékoktatásban. Testnevelés Módszertani Könyvek. Magyar Diáksport Szövetség. Budapest. Vass Zoltán, Simonné Goschi Gabriella, Pignitzkyné Lugos Ilona, Boronyai Zoltán, Révész László, Rétsági Erzsébet, Csányi Tamás 2015. Egészség- és személyiségfejlesztő kézikönyv az iskolai testneveléshez. Testnevelés Módszertani Könyvek. Magyar Diáksport Szövetség. Budapest.

Dátum: 2015. február


6


Óra 1.

A téma órákra bontása A sportjátékok alap taktikai elemeinek előkészítése („üres területre helyezkedés”)

2.

A sportjátékok technikai elemei

3.

A sportjátékok alap taktikai elemeinek gyakorlása (1:1 elleni játékhelyzetek)


Didaktikai feladatok

Fejlesztési területek

Ismeretanyag

Módszer

Munkaforma

A térbeli tudatosság (ütközések nélküli mozgásútvonalak kialakítása, a játéktér határainak érzékelése) fejlesztése hely- és helyzetváltoztató mozgások alkalmazásával Az eszközzel és társsal való kapcsolat tudatosságának fejlesztése manipulatív mozgáskészségek alkalmazásával

Elindulás, megállás, irányváltoztatás, futás, alaphelyzet, cselezés. Formális műveleti gondolkodás, percepció, anticipáció. A didaktikai cél megértésén alapuló igény a feladatok aktív, cselekvő végrehajtására.

Üres terület, a játéktér határai, menekülő, üldöző szerep, mozgásirányok, terelés, kiváltás, periférikus érzékelés.

Direkt és indirekt oktatási stratégiák (utasításos, vezetett felfedezéses, interaktív).

Frontális páros, kiscsoportos, együttes osztályfoglalk oztatási formák.

Mint az 1. óra. Dobás, elkapás, át/levétel, labdavezetés, átadások, cselezés, elszakadás. Együttműködés, figyelem, koncentráció.

Dobó-/lövőcselek, kézváltás, fedezés, társmegfigyelés, pattintott átadás.

Mint az 1. óra.

A támadó-védő szerepek játékhelyzetben történő alkalmazása, a társsal való kapcsolat tudatosságának fejlesztése

Elindulás, megállás, irányváltoztatás, futás, alaphelyzet, cselezés, érintőtávolság, labdavezetés, induló-, dobó-, lövőcsel, ritmusváltás, védő és támadó lábmunka. Versengés, szabálytudat, gondolkodás, kommunikáció. A győzelem, a vereség elfogadása.

Küzdőjáték, támadó, védő szerep, célfelület, 1:1 elleni játék, besegítés, labdaszerzés.

Mint az 1. óra.


Szemléltetés, eszközök Padok, bóják, koordinációs létra, karikák, zsámolyok.

Megjegyzés

Mint az 1. óra.

Mint az 1. óra, különböző méretű, formájú és súlyú labdák, jelzőtrikó.

Eszközös egyéni és társas ügyességfejlesztő feladatok, nem versengő társas feladatok.

Mint az 1. óra.

Mint a 2. óra.

Küzdőjátékok, 1:1 elleni játékok, páros és kiscsoportos versengő jellegű és versengőegyüttműködő játékok.

Fogók, területszerző játékok, eszköz nélküli ügyességfejlesztő feladatok.

7


4.

A sportjátékok technikai elemeinek játékhelyzetben történő alkalmazása

5.

A sportjátékok alap taktikai elemeinek kis játékokban történő alkalmazása

6.

A sportjátékok alap taktikai elemeinek nagy játékokban történő alkalmazása


A sportjátékokra jellemző mozgáskészségek játékhelyzetben történő alkalmazása, a társakkal való kapcsolat tudatosságának fejlesztése Az alap taktikai elemek kis játékokban történő alkalmazása (átadás utáni továbbfutás, üres területre helyezkedés)

Az 1–3. óránál megjelöltek.


Mint az 1. óra.

Mint az 1. óra.

Mint a 2. óra.

Pontszerzők rögzített célfelület nélkül, csoportos

Az 1–4. óránál megjelölt készségek bonyolultabb játékhelyzetben történő tudatos alkalmazása, önálló döntéshozatal, helyzetfelismerés.

Az 1–4. óránál megjelöltek. Sportjátékközi taktikai elemek, csapatvédekezés, helyzetfelismerés, emberfölényes helyzet.

Mint az 1. óra.

Mint az 1. óra.

Mint a 2. óra.

Emberfölényes játékok (cicajátékok), pontszerzők rögzített célfelületekkel, kis játékok.

Az alap taktikai elemek nagy játékokban történő alkalmazása (1:1 elleni játék, átadás utáni továbbfutás, üres területre helyezkedés, a játéktér szélességi és mélységi kihasználása)

Az 1–5. óránál megjelölt készségek bonyolultabb játékhelyzetben történő alkalmazása.


Mint az 1. óra.

Mint az 1. óra.

Mint a 2. óra.

Pontszerzők, nagy játékok rögzített célfelülettel egész pályán.

ügyességfejleszt ő feladatok.


8


C)


Óraterv és reflexió3 Műveltségi terület: testnevelés és sport Tantárgy: testnevelés Osztály: 6. c Az osztály létszáma: 26 fő A tanulók neme: fiú, lány Az óra témája: a taktikai gondolkodás fejlesztése kis játékok alkalmazásával

Előzetes tudás: a játéktér esések és ütközések nélküli kihasználása, alap manipulatív mozgásformák ismerete, változatos körülmények közötti alkalmazása (labda dobása, elkapása, elindulás, megállás, irányváltoztatás, ritmusváltás) Szükséges eszközök: fejenként 1 db labda [ebből a fele azonos (pl. röplabda), a többi méretében és anyagában változatos legyen]; 13 db jelzőtrikó; 16 db bója, 8 hulahoppkarika Az óra cél- és feladatrendszere, a fejlesztendő attitűdök, készségek, képességek, a tanítandó ismeretek (fogalmak, szabályok stb.) és az elérendő fejlesztési szint, tudásszint megnevezése: Az óra tanulási célja a sportjátékközi alap taktikai elemek közül az üres területre futás és az átadás utáni továbbfutás megismerése, alkalmazása különböző játékokban. Az óra célja még továbbá a kooperatív attitűd kialakítása. A csapathoz tartozás élményének erősítése azáltal, hogy a játék közbeni egyéni feladatok és célok párhuzamosan jelennek meg a csapat feladataival és céljaival. Elérendő fejlesztési szint, hogy a tanulók ismerjék a két megnevezett tanulási cél jellemzőit, értsék a köztük levő különbséget, és a játék folyamatossá válása érdekében alkalmazzák azokat.

Az óra didaktikai feladatai: Egyéni és páros labdás ügyességfejlesztés, kooperációs feladatok, valamint kis játékok alkalmazásával az óra végére a tanulók tapasztalatot szereznek arról, hogy a hatékonyabb összjáték érdekében: 1.

a játék közben az üres területre kell helyezkedni;

2.

átadások után minden esetben tovább kell mozogni (nem szabad megállni).

Tantárgyi kapcsolódási pontok: matematika (térbeli tájékozódás, geometriai alakzatok), magyar nyelv (betűk)

Dátum: 2015. február

Készítették: Csányi Tamás, Boronyai Zoltán, Vass Zoltán, testnevelő tanárok, az MDSZ Iskolai Testnevelés Osztály szakértői 3


9


Célok (C), követelmények (K)


Az óra tananyaga, szervezése

A tananyag-feldolgozás módszere

Idő 20 perc

Bevezető rész: C: aktív órakezdés, az óra anyagának A terem bejáratánál az óra első feladatának „Sziasztok! A mai órán labdás feladatokat fogunk ismertetése. megbeszélése. Labdák és mezek kiosztása. gyakorolni, és a játékok is labdás játékok lesznek. Mindenki fogjon meg befelé menet egy tetszőleges labdát, és akinek jut, egy mezt is vegyen fel! Ahogy C: a játéktér ütközés nélküli kihasználása. Szabad labdavezetés többféle labdával beléptek, egyből kezdjétek meg a labdavezetést! K: ütközések elkerülése folyamatos A feladat leírása: Tetszőleges kézzel labdavezetés Használjátok az egész pályát!” mozgás és labdavezetés közben. a teljes játéktér szabad használatával, sípszóra labdacserével. „Nagyon fontos, hogy elkerüljétek az ütközést, figyeljétek a társaitokat!” (A tanulási cél tudatosítása.) „Sípszóra egy mezes és egy nem mezes tanuló cseréljen C: az állandó távolság megtartása; a két labdát! Mindegy, hogy kivel cserélsz. Próbáljatok meg Társkövető ember közötti nonverbális kommunikáció A feladat leírása: Párokat alakítunk (egy mezes és mindig mást találni!” fejlesztése; a rendelkezésre álló terület egy nem mezes alkotja a párt), akik egymás mögé kihasználása. állnak kb. 1-1,5 méteres távolságra. Az elöl lévő „Most egy Társkövető nevű játékot fogunk játszani. teljesen szabadon labdát vezet a teremben, míg a Kérem, hogy minden mezes találjon magának egy nem K: a párok közötti távolság állandó társa változatlan távolságban követi. Sípszóra mezes párt! Álljatok egymás mögé kb. karnyújtásnyi maradjon, a párok használják ki a szerepcsere. távolságra (bemutatás). Az elöl lévő feladata, hogy az rendelkezésre álló területet. egész termet kihasználva labdavezetéssel haladjon, a társának pedig követnie kell őt, de úgy, hogy a távolság Kooperációs jellegű ügyességi feladatok C: állandó távolság megtartása a párok A feladat leírása: A párok az oldalvonalnál állandó maradjon (a tanulási cél tudatosítása). Az elöl két tagja között; együttműködés egymással szemben páronként egy labdával két lévő próbáljon meg irányváltoztatásokat csinálni!” kialakítása (valamint az soros vonalban elhelyezkednek. Arcirány tartással együttműködéshez szükséges a két oldalvonal között végzik a feladatokat lassú „A mezesek álljanak az oldalvonalra egy soros vonalba, kommunikáció alkalmazása). futás közben. egymástól kb. egyenlő távolságra! Most csak az K: a labda ne essen le a talajra a feladatok Feladatok: egyforma labdákat fogjuk használni, a többi labdát során! – csak jobb kézzel, majd csak bal kézzel tartják a tegyétek bele a karikákba! Köszönöm. A nem mezesek labdát a tanulók; álljanak szembe a párjukkal!” – ugyanez forgás közben; „Figyeljetek, a feladat folyamán végig szemben kell – ugyanez guggolással; maradni a társaddal, és a két oldalvonal között kell – ugyanez közös feldobással és elkapással; haladnotok! Tehát mindenki egyszer hátrafelé fog – ugyanez külső hangjelzésre irányváltoztatással. haladni, egyszer pedig előre! Próbáljatok meg figyelni, Az emberi erőforrások minisztere által 2015. február 26-án elfogadott második kiegészítő tájékoztató anyag.

10



hogy állandó legyen a távolság közöttetek!” (A tanulási cél tudatosítása.) „Mindketten csak jobb kézzel tartsátok egymás között a labdát! Most csak ballal! Próbáljátok meg ugyanolyan erősen «tolni» a labdát! Most próbáljatok meg egy képzeletbeli oszlop körül forogni, miközben előrefelé haladtok! Kinek sikerült megtartani a labdát? Most menet közben néhányszor guggoljatok le félig, mintha hullámoznátok!” „Sípszóra a labdás emberek labdavezetéssel keressenek maguknak egy másik párt! Figyeljetek egymásra, nehogy ütközés legyen!” C: relatív erő fejlesztése eszközzel párokban. K: a különböző támaszhelyzetek során a csípő végig maradjon a levegőben!

C: a figyelem-koncentráció fókuszálása (tantárgyi kapcsolódási pontok felhasználásával). K: a számok és a betűk levegőbe rajzolása felismerhetően.

„A most következő feladatban együtt dobjátok fel a labdát, majd együtt is kapjátok el ugyanazt a kezeteket használva! Szerintetek mit kell csinálni, hogy egyszerre tudjátok feldobni a labdát? Így van, számolással segítsétek a jó ritmusú végrehajtást! (A tanulási cél Erőfejlesztés páros gyakorlatokkal A feladat leírása: párokban végzett erősítő jellegű tudatosítása.) Figyeljetek, hogy a tenyeretek gyakorlatok kooperációs tartalommal. folyamatosan a másik felé nézzen! Ha nehezen megy, Feladatok: először próbáljátok meg egy helyben! Aki szeretné, – fekvőtámaszban fejjel történő átadások úgy, megpróbálhatja a másik kézzel is!” hogy a labda végig a talajon marad; „A következő feladatban a fal felőli sorban lévők a – ugyanez csípővel történő átadással; folyamatos labdatartás és haladás közben egy hangos – mint az előző feladat, hátsó fekvőtámaszban; «hopp» jelzést adnak, mire a páros megváltoztatja a – hátsó fekvőtámaszban, ölben lévő labda átadása menetirányt. Legyen hangos és egyértelmű, amikor a hasonló helyzetben lévő társ ölébe; kimondjátok a «hopp» jelzést!” (A tanulási cél – ugyanez két-két páros részvételével. tudatosítása.) Egyéni figyelemfeladatok

és

koncentrációfejlesztő


23 perc

11



A feladat leírása: egyénileg végzett ízületi körzések képzeletbeli betűk és szavak levegőbe írásával. Feladatok: – terpeszállásban, magastartásban lévő nyújtott karokkal a saját név leírása a levegőbe; – oldalsó középtartásban egyik karral a vezeték-, másik karral a keresztnév leírása a levegőbe; – hátsó alkartámaszban egy vagy két lábbal, nyújtott térddel számok írása a levegőbe.

C: üres területre futás (1) (és átadás utáni továbbfutás – 2) megvalósítása. K: üres területre helyezkedés, átadás utáni továbbmozgás.

C: Támadók: a védőkhöz képest üres területre mozogni. Védők: érintőtávolság megtartása a támadóval szemben. K: a támadó és a védő közötti érintőtávolság megtartása, a védőkkel

„A párosok állásban, egymáshoz közel, szórt alakzatban helyezkedjenek el a teremben! Az első feladathoz ereszkedjetek fekvőtámaszba! Fekvőtámaszban fejjel továbbítsátok egymásnak a talajon lévő labdát! Most próbáljátok csípővel passzolni! A csípővel történő passzolást most hátsó fekvőtámaszban próbáljátok meg! A csípőtök végig maradjon a levegőben, mert csak akkor hatékony a gyakorlat! (A tanulási cél tudatosítása.) Anikó és Éva nagyon szépen csinálják, végig fent van a csípőjük! Maradjatok hátsó fekvőtámaszban, egyikőtök vegye az ölébe az egyik labdát, és próbálja meg átadni a másik ölébe anélkül, hogy hozzáérne kézzel, vagy leesne a földre! Most álljon össze két-két páros, és négyen csináljátok Fő rész: A gyerekek elhelyezkednek állásban a pedagógus ugyanezt a feladatot!” körül félkörben. „Most mindenki tegye le a labdát! Ugorjatok terpeszállásba, és magastartásban egy képzeletbeli falra a lehető legnagyobb betűkkel írjátok le a teljes neveteket! Figyeljetek, hogy a törzsetek is mozogjon! A következő feladathoz emeljétek a karotokat oldalsó középtartásba, az egyik kezetekkel a vezeték-, a Páros átadások szabadon A feladat leírása: a teljes játéktéren leütés nélkül másikkal a keresztneveteket rajzoljátok a levegőbe! szabadon mozogva párokban átadásokat kell adni Most helyezkedjetek el hanyatt fekvésben úgy, hogy az úgy, hogy a párok tagjai közötti távolság kb. 3-4 alkarotokon támaszkodtok hátul, azaz hátsó méter legyen, miközben lehetőség szerint az üres alkartámaszba! Mindkét lábatokkal írjátok a számokat 3területet keresik. tól 8-ig a levegőbe! Ha túl nehéz a két lábatokat egyszerre felemelni, csináljátok csak egy lábbal, aztán lábtartáscserével! Figyeljetek, hogy a combotok is mozogjon, és végig nyújtott legyen a térdetek!” (A tanulási cél tudatosítása.)


12


szembeni területszerzés, üres területre Zsámolyos pontszerző helyezkedés. A játék leírása: a játékteret bójákkal 4 negyedre osztjuk. Mindegyik játéktér közepén elhelyezünk egy zsámolyt, amelyen egy-egy tanuló áll. A létszámtól függően kettő a kettő, három a három, esetleg négy a négy elleni játékhoz osztunk csapatokat játékterenként 1 labdával. Cél a labda minél többszöri bejuttatása a zsámolyon álló társnak, aki csak annak a csapatnak passzolhatja vissza a labdát, amelyiktől kapta, viszont nem passzolhat annak a diáknak, akitől kapta. Amikor a csapat elvesztette a labdát, vagy ha elhangzik a sípszó, cserélődnek a szerepek, és a védővé váló csapatból kerül ki a következő „zsámolyos”.

C: átadás utáni továbbmozgás, üres területre helyezkedés megvalósítása játék közben. A játék variáció: A zsámolyokat kivisszük K: folyamatos leütés nélküli, átadásos középről az oldalvonalhoz. A zsámolyon lévő játék. visszapasszolhatja annak is a labdát, akitől kapta, és a nem zsámolyosok is adhatnak egymásnak passzt. Ezáltal több irányba is létrejöhet az elszakadás és az átadás.

C: az óra tanulási céljainak tudatosítása, a szerek elpakolása, az óra befejezése. Az emberi erőforrások minisztere által 2015. február 26-án elfogadott második kiegészítő tájékoztató anyag.


„Gyertek, álljatok körém! A mai órán arról fogtok tanulni, milyen fontos taktikai alapjai vannak azoknak a játékoknak, amelyeket összefoglalóan sportjátékoknak nevezünk. Ilyen például a labdarúgás vagy a kosárlabda. Ma olyan játékokat fogtok játszani, amelyekben pont azokat az alapelemeket tanuljátok meg, amelyeket később is használni fogtok, ha kosárlabda- vagy kézilabdajátékot, esetleg floorballt játszotok. Szerintetek mitől jó a labdajáték? Ha sok pontot dobtok vagy rúgtok, vagy ha jól védekeztetek? Zolka szerint mindkettő nagyon fontos. Így van, mindkettő fontos, és mind a kettőnél taktikai értelemben is együtt kell működnie a csapattagoknak.” „Álljanak össze azok a párok, akik a legutóbbi páros gyakorlatnál együtt voltak! A feladat során a párok tagjai csak egymásnak passzolhatnak, miközben megpróbálják a pálya minden területét érinteni. Ahogy létrejön egy átadás, a passzoló ritmusváltással továbbfut úgy, hogy a köztük lévő távolság ne legyen több, mint 3-4 méter, majd visszakapja a labdát, és a társ ugyanúgy ritmusváltással fut tovább, de egy új irányba. Figyeljetek arra, hogy az átadás után üres területre fussatok! (A tanulási cél tudatosítása – 1.) Az átadások után egyből fussatok tovább!” (A tanulási cél tudatosítása – 2.)

3 perc

„Két párost kérek, hogy álljanak fel egy-egy zsámolyra, ők lesznek a passzolók. Kérem, hogy a többiek közül ez a 3 páros a jobb hátsó pályára, ez a 3 páros a bal hátsó pályára, ez a 3 páros a jobb első pályára, míg ez a két páros a bal első pályára álljon! Értelemszerűen az adott

13



pályán a mezesek alkotják az egyik csapatot, míg a nem mezesek a másikat. A játék célja, hogy minél többször bepasszoljátok a labdát a zsámolyon álló társnak, aki minden esetben visszapasszolja a csapatnak a labdát, de soha nem annak, akitől kapta. A védők próbálják meg olyan távolságban követni a támadójukat, mint amilyenben az óra elején gyakoroltatok! A támadók próbáljanak meg ritmusváltással az üres területre mozogni, és úgy labdát kapni! Emlékeztek az előző ritmusváltásos feladatra? Itt is hasonlóan gyorsan kell elindulni, de most már figyelned kell arra, hova futsz, hol van üres terület, ahol labdát kaphatsz!” (A tanulási cél tudatosítása.) „Segítsetek, legyetek szívesek, a zsámolyokat kitenni a pálya közepéről a pályák oldalvonalához, kb. az oldalvonal feléhez. Most már nem tudtok a zsámoly A játék variáció: Pontszerzés csak abban az mögé futni, tehát szélességben kell jobban kihasználni a esetben történik, ha egy támadáson belül mindkét teret elszakadásokkal, ritmusváltásokkal a védővel karikába bekerült a labda. Tudatosítás: szemben.” használjátok ki teljes szélességében a pályát, amilyen gyorsan csak tudtok, passzoljatok a másik karikához! Karikás pontszerző A játék leírása: Kialakítunk két kb. 8  12 méteres játékteret bójákkal. A pálya két végénél az alapvonaltól kb. 1 méteres távolságra, egymástól kb. 6 méterre leteszünk két-két hulahoppkarikát. A pontszerző játék célja, hogy a labdát a támadó csapat – csak átadásokkal – hozzáérintse a karikán belüli területhez. Mindkét karika érvényes célfelület.

Befejező rész: A szerek begyűjtése A feladat leírása: mindegyik csapat egy-egy típusú „Karikás pontszerzőt fogunk játszani. A pálya két térfelét fogjuk használni, kérlek, tegyétek ki a pálya hosszanti eszközt gyűjt össze és tesz a helyére. tengelyén lévő bójákat! Köszönöm. Leteszek két-két karikát a pályák végénél, a játék során ebbe kell majd Az óra tanulási céljainak tudatosítása A tanulók a pálya közepén, félkör alakzatban bejuttatni a labdát. Mint a legtöbb pontszerzőben, itt sem szabad leütni a labdát. A cél, hogy csak passzokkal elhelyezkedve ülnek. eljussatok valamelyik karikáig, és hozzáérintsétek a karikán belüli területhez.”


14



„Ha nincs leütés, szerintetek mit kell csinálni, hogy előrejussatok? Így van, átadás után egyből tovább kell futni! És hova érdemes helyezkedni? Igen, Lackónak igaza van, olyan helyre próbáljatok meg mozogni, ahol kevesen vannak, mert ott könnyebb labdát kapni!” (A tanulási cél tudatosítása.) „Mostantól kezdve csak akkor kap a csapat pontot, ha egy támadáson belül mindkét karikába eljuttatja a labdát. Tehát figyelnetek kell a pálya szélességi kihasználására!”

„Gyerekek, már csak egy feladat van hátra: a labdák és a bóják elpakolása. Aki ezen a térfélen jelölő trikóban játszott, a bójákat gyűjtse össze, legyen szíves, aki a másik térfélen volt jelölő mezes, az a labdákat. Aki ezen a térfélen nem jelölő mezes volt, a karikákat szedje össze, a negyedik csapat pedig a jelzőtrikókat!” „Hogy éreztétek magatokat az órán? Melyik játék tetszett a legjobban? Próbáljátok meg felidézni, mi is volt az a két alap taktikai dolog, amit a mai órán gyakoroltunk! Mit kellett átadás után csinálni? Továbbfutni, helyes! És hova kell továbbfutni? Az üres területre, okosak vagytok! Mindig figyeld a társakat és a másik csapatot, hogy tudd, hova érdemes helyezkedned játék közben! Figyeljétek meg, amikor majd hasonló pontszerző játékokat vagy pl. kosárlabdát, focit vagy floorballt játszotok, hogy átadás után továbbfutsz-e, és hogy üres területre helyezkedsz-e. Ha igen, akkor a mai óra elérte a célját. Nagyon ügyesek voltatok, megérdemlitek a tapsot. Szervusztok!”


15



Reflexió az óratervhez

A tanulók az alsóbb évfolyamokon már tanulták és elsajátították azokat a természetes mozgáskészségeket, amelyek nélkülözhetetlenek a pontszerző jellegű játékok alkalmazásához (labda dobása, elkapása, elindulás, megállás, irányváltoztatás és bár nem természetes mozgáskészség, de a ritmusváltás is ide értendő). A kis játékokat elsősorban azért szoktam alkalmazni, mert jól tudatosítható, taktikailag kifejezhető környezetet teremtenek a felsorolt mozgáskészségek használatához, amivel nagyban fejlődik a végrehajtás hatékonysága (sebesség, pontosság, célszerűség). Általában véve elmondható, hogy a tanulók nem mindig tudják, hova érdemes mozogni egy pontszerző játék során, ráadásul a kevésbé agilisak, ügyesek sokszor alig-alig érnek labdához. A kis játékok során, mivel csak 2-3 tanuló van egy csapatban, sokkal több az egy emberre eső elszakadások, átadások, labdás érintkezések száma, mint ha 5-6 fős csapatok játszanának. Az óra elején mindig ügyelek arra, hogy a terembe lépés pillanatától kezdve aktívak legyenek a gyerekek, ezért már a folyosón el szoktam mondani a rájuk váró feladatot. Az óra eleji feladatok célja egyrészt a pontszerző játékok során a készségek alkalmazása, gyakorlása, másrészt a támadó-védő kapcsolat előkészítése. Az együttműködést igénylő gyakorlatcsoportnál végig olyan távolságban kellett maradni a párosok tagjainak, ami a pontszerzők során jelentkező támadó-védő helyzetekben is alkalmazandó, ez az ún. érintőtávolság. Fontos megemlíteni még, hogy az együttműködés kialakítását célzó feladatok jó hatással vannak a tanulók motivációjára, kommunikációjára, és végső soron a játékok közbeni hatékonyabb, folyamatosabb, élvezetesebb részvételt is elősegítik ezek a megoldások. Az együttműködés csak akkor várható el a gyerekektől, ha én is törekszem a tanulókkal együttműködni akár a terem berendezése, akár a feladatok, gyakorlatok, játékok kialakítása, akár az órai munka értékeléséről van szó. Éppen ezért kerülöm a személytelen utasításokat, a hagyományos, direkt közlési formákat az óra hatékonyságának szem előtt tartása mellett. Az erősítő jellegű gyakorlatoknál azért kértem a betűk és számok írását, mert azt tapasztaltam, hogy szívesebben és pontosabban csinálják az erősítő gyakorlatokat a tanulók, ha nem pusztán ismételni kell az ismert gyakorlatokat, hanem valamilyen szempontból be tudom vonni a figyelmüket a feladat végrehajtásába. Korábban azt tapasztaltam, hogy sok tanítványom bátortalanul vett részt a játékokban, legtöbbször azért, mert nem tudták, hova és miért kell helyezkedni a játék során. Ha sikerül megfelelően tudatosítanom a játékhoz szükséges alap taktikai összetevőket – és persze, ha kis játékokkal előkészítem a nagy játékban való alkalmazásukat –, csökken a tanulói bizonytalanság, nem alakul ki inkompetenciaérzet, így mindenki aktív részesévé válhat a játéknak, ami összességében az egész csoportnak sokkal jobb játékélményt ad. A „zsámolyos” és „karikás” pontszerző játékok kiválóan megfelelnek az óra két fő céljának megjelenítéséhez, és a gyerekek is megérezték az üres területre helyezkedés, valamint az átadás utáni továbbfutás fontosságát a játék sikeressége és élvezetessége szempontjából. Sokan persze még mindig nyújtott térddel próbálnak passzolni, nem fordulnak a társ felé passzoláskor (nem sarkaznak), vagy egyszerűen csak lassú az átadásuk, de azt elmondhatom, hogy egy időben minden tanuló aktívan vett részt a játékokban, és mindannyian próbálták a kért szempontokat betartani. Az óra során a részemről kiemelt fontosságú szempont volt, hogy kifejezetten bizalmi alapú, barátságos légkört alakítsak ki a tanulókkal, sok kérdéssel és felelettel. Igénylik a személyre szóló Az emberi erőforrások minisztere által 2015. február 26-án elfogadott második kiegészítő tájékoztató anyag.

16



visszajelzést és bátorítást, lelkesebben, aktívabban vesznek részt a feladatokban, ha reális, de pozitív visszajelzést kapnak. Összességében azt mondhatom, hogy a tanulók szívesen, aktívan vettek részt az órán, és többségüknél felfedezhető volt a játék közbeni tudatos alkalmazása a két érintett alap taktikai elemnek. Remélem, a későbbiekben más hasonló sportjátéknál is alkalmazni fogják a tanultakat.


17


D)


Szempontsor csoportprofilhoz Javasoljuk a csoportprofil megírását az alábbi szerkezeti szempontok alapján elkészíteni.

1. Az osztály szociometriai összetétele:  életkor, osztály, létszám (fiú-lány) 2. Az aktuális egészségügyi állapot bemutatása:  javasolt segédanyag a NETFIT antropometriai mérések eredménye, valamint az iskolaorvosi vizsgálatok felhasználása, a könnyített – gyógytestnevelésre utalt és a teljesen felmentett tanulók aránya 3. Az aktuális fizikai, kondicionális állapot bemutatása:  javasolt segédanyag az eddig alkalmazott Eurofit vagy Hungarofit eredmények, illetve a frissen mért NETFIT adatok 4. Testnevelés és sport tantárgyra vonatkozó előélet bemutatása:  ki tanította – tanítja a tanulócsoportot  hány órában valósul meg a képzés  az előképzettségi szint bemutatása

5. A tanulócsoporttal kapcsolatos egyéb információk szabadon választott részletezése:  ……..  ……..


18


E)


Csoportprofil (8. osztály)

Az általános iskolai osztályba 20 tanuló jár, közülük 10 fiú és 10 lány. Az osztályt 2 éve tanítom heti 2,5 testnevelésóra keretében. A felső tagozaton, 6. osztályban, addig két önálló tanulócsoport összevonásával jött létre a jelenlegi osztály. Az eltérő közösségek eltérő képességekkel, eltérő szocializációs szinttel kerültek egy osztályközösségbe. Az osztályfőnökük egy matematika−fizika szakos kolléga, aki az elmúlt két tanév alatt nagy odafigyeléssel, sok munkával kiválóan megoldotta az eredetileg két önálló tanulócsoport összeszoktatását, és egy egységes közösségé kovácsolta őket. Az osztályfőnökük által elvégzett szociometriai vizsgálat eredményébe én is betekintést nyerhettem, ennek eredményeként megállapítást nyert, hogy az osztály egy homogén alcsoportot képez, amelyben minden tanulónak van legalább egy kapcsolata. Mindez nagyon jól kivehető a testnevelés órákon játszott játékok során, illetve a testnevelési órák barátságos légkörén. A gyerekek a nemtől és korábbi osztályközösségtől függetlenül nagyon jól tudnak együtt játszani, csoportos foglalkozások alkalmával együtt dolgozni.

A testnevelés órán nincs nemenkénti bontás, így a fiú és a lány tanulók együtt vesznek részt az órán. A közös testnevelés órák nem jelentenek problémát a tantervi anyag egy részében (pl. atlétika, labdajátékok) feldolgozása során, viszont több olyan tananyag is előkerül, amely során komoly odafigyeléssel tudjuk csak megoldani a feladatokat (pl. szertorna). A diákok családi hátterének jellemzője, hogy döntően értelmiségi háttérrel rendelkező tanulókról van szó, többségük stabil anyagi helyzetben lévő család, de van 6 fő hátrányos helyzetű gyermek is. A családi hátterükre jellemző, hogy viszonylagosan sok (6 fő) nagycsaládos tanuló, de ez az iskolánk többi osztályára is elmondható.

Az osztály aktuális egészségügyi állapota alapján elmondható, hogy a gyerekeknek szervimozgásszervi problémáik nincsenek. 5 fő visel szemüveget, amely nagyobb odafigyelést igényel a pedagógustól, a tanulótársaktól, főként a játékok során, illetve olyan tananyagrészek tanulása során (szertorna, labdajátékok), ahol esetlegesen balesetveszély jöhet létre. Ezek a tanulók az állapotukból adódóan sajátos bánásmódot igényelnek. Könnyített gyógytestnevelésre utalt tanuló:1 fő (a túlsúlya miatt), teljesen felmentett tanuló nincs az osztályban. Az iskolaorvossal a kapcsolatom rendszeres. A tanulók rendszeres iskolaorvosi ellenőrzés alatt állnak. Az antropometriai mérések (testsúly, testmagasság) mellett vérnyomásérték, látás, hallásvizsgálatot végeznek el a tanulókon. Az orvosi vélemények alapján a tanulók rendben vannak, mindenki sportolhat. A szülőkkel, a felmerült egészségügyi problémákat megbeszéljük, a jelzéseik alapján (lázas betegség, ízületi- és egyéb mozgásszervi problémák) egy-két tanóra erejéig nagyobb odafigyeléssel, differenciálással foglalkoztatom az érintett gyermekeket.


19



Az osztály aktuális fizikai, kondicionális állapotát a rendszeresen (tanévente két alkalommal) elvégzett mérések (Eurofit) alapján tervezem. Az eddigi mérések alapján az osztály fizikai teljesítőképességéről elmondható, hogy az állóképesség, és a lábizomerő területén elmaradásban vannak a korosztályos standard értékekhez képest, a törzsizomerejük viszonylag jó szinten van és az ízületi hajlékonyság területén is fejlesztésre szorul az osztály többsége. A fizikai képességek területén elért eltérő eredmények a testnevelés órán kívüli sporttevékenységgel egyenesen arányosak. Az osztályban 11 fő versenyszerűen sportol, ők valamilyen sportágban (labdarúgás, kosárlabda, versenytánc, úszás) versenyző. Az iskolai sportköröket (foci, kosárlabda, aerobik) viszonylag kevés gyermek látogatja (7 fő), amelynek az az oka, hogy több tanuló versenyszerűen sportol, illetve a nyolcadik évfolyamban a továbbtanulás kérdése felülírja a testmozgást. A gyerekek szívesen vesznek részt szervezett szabadidős és sportrendezvényen. A diákolimpiai versenyeken főként a labdajátékokban jeleskednek (kosárlabda, labdarúgás). Az osztályba járó gyerekek alkotják a csapat „gerincét” ezekben a sportágakban. Ezeken a versenyeken a szigorúan vett tantermi keretek felbomlanak. Ebben a keretben folytatott egyéni és csoportos beszélgetések is segítették a gyermekek és az osztály megismerését. A tapasztalatom szerint sokkal jobban megnyílnak, és mondják el gondolataikat. Azt gondolom, hogy ezeken az alkalmakon nagyon jó kapcsolatot sikerült kiépítenem a gyerekekkel, amely a tanórai munkámat is jelentősen megkönnyítette. Sokat lendített a kapcsolatunkon, hogy megérezték az odafigyelést.

A csoport erőssége a tantárgy iránti érdeklődés, könnyen motiválhatók, jó közösségi légkör. Fejlesztési cél: Fizikai képességek fejlesztése. Fő feladat: Fizikai képességeket megalapozó feladatok rendszeres ismétlése.


20


F)


Szempontsor hospitálási naplóhoz

A hospitálás megfigyelési szempontjai 1. Milyen szempontok szerint nézem az órát?  Pl.: fegyelmezés módszere, alkalmazott módszerek, eszközök használata. 2. A tanóra célja (tartalom)  Mennyiben támogatták az elvégzett feladatok a tanóra céljainak elérését?  Milyen mértékben érte el az óra a kitűzött célt? 3. A tanulók  Érdeklődők vagy csak „résztvevők”, esetleg passzívak?  Milyen volt a tanulók önállósága?  Mennyire figyelhető meg szokásrend a tanórán? 4. A tanár  Milyen volt a pedagógus stílusa?  Mennyire volt érthető a pedagógus kommunikációja?  A vezető, irányító, segítő szerep mennyire volt jelen a tanórán?  A tanár hogyan gazdálkodott az idővel? 5. Milyen módon mérte fel a tanár az előző órai anyag ismeretét?  Mennyire ismerik a korábbi ismeretanyagot? 6. Az új anyag feldolgozása: a) Milyen motivációs eszközöket alkalmazott a pedagógus az órán? Felkeltette-e a tanulók érdeklődését? Hogyan? Megfelelő volt-e ez? Miért? b) Milyen módszert, eszközöket használt a téma feldolgozásához? Mennyiben támogatták az alkalmazott módszerek a cél elérését? c) Milyen tanulásszervezési formákat használt? Mennyire támogatták a tananyag elsajátítását az alkalmazott tanulásszervezési formák? d) Az osztály fegyelmezése hogyan sikerült? Miért? e) Az ellenőrzés és az értékelés milyen formában valósult meg? Hogyan? - dicséret stb. Megfelelőnek tűnt? Az értékelés elősegíti a tanuláshoz való attitűd pozitív alakulását? Miért? f) Hogyan jelent meg a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozás a tanórán? Az emberi erőforrások minisztere által 2015. február 26-án elfogadott második kiegészítő tájékoztató anyag.

21



7. Az óralátogatás személyes kiértékelése: a) b) c) d)

Az óra pozitívumai és negatívumai - szerintem Mi az, ami a leginkább megerősített? Milyen új szempontokkal megyek be a következő óralátogatásra? Mit lehetett volna ötletesebben, szemléletesebben, életszerűbben megvalósítani? Mit lehet tenni a javítás érdekében?


22


G)


Hospitálási napló (minta)

Hospitálást végző: X. Y. Iskola, osztály: általános iskola, 8. osztály (18 fő, 10 fiú, 8 leány) Év: ……… hónap: …………………… nap: …… Tanár neve: XY Műveltségi terület: testnevelés és sport Tantárgy: testnevelés Az óra témája: kislabdahajítás oktatása A hospitálás jellege: A megfelelő részt húzza alá! minősítési hospitálás - szakhospitálás- bemutató óra - csoportos hospitálás - egyéni hospitálás

Idő

Órafelépítés

Tartalom (tananyag részletének megnevezése)

Tanári tevékenység (módszerek, hibajavítás, szaknyelv, játékvezetés)

Tanulói tevékenység Megjegyzés (aktív, passzív, önálló)

Bevezető rész: 2’

Szervezés

Sorakozó, jelentés

utasítás

1’

Célkitűzés

Célkitűzés közlése

tanári közlés

20’

A szervezet 1. alakzatalakítás (kör) sokoldalú bemelegítése. 2. feladatok köralakzatban – mozgásban a. járás körben b. lábujjhegyen járás, magastartással c. futás

utasítás

utasítás, szaknyelvet helyesen használja

sorakozó kétsoros vonalban

a tanulók fegyelmezett en sorakoznak

az alakzat tanulók kétsoros alakítása vonalból kör alakzatot rendben alakítanak ment tanulók az utasításokat jól értelmezik

láthatóan a feladat ismert számukra

Hibajavítás elmaradt!


23



- saroklendítéssel - térdlendítéssel - futás közben malomkörzés előre - futás közben malomkörzés hátra d. oldalazó szökdelés arccal befelé 4X, kifelé 4X 3. alakzatalakítás – köralakzatból háromsoros vonalba

4. gimnasztika a. helyben szökdelés karkörzéssel előre b. csípő- és törzshajlítók bemelegítése

utasítás – pontos vezényszavak a tanulók a vezényszavakat pontosan tudják értelmezni utasítás – feladat közlése pontos, hibajavítás rendben utasítás – feladat közlése pontos, ütemezés és hibajavítás rendben

utasítás – feladat közlése pontos, c. váll, térd és a csípő nyújtása ütemezés és hibajavítás hiányzik d. váll és a karizom nyújtása

e. váll és a kar erősítése

f. törzshajlítók erősítése

g. törzsfeszítők erősítése

utasítás – feladat közlése pontos, ütemezés és hibajavítás rendben, ismétlés 3X (kevés)

a tanulók a vezényszavakat pontosan tudják értelmezni

utasítás – feladat közlése pontos, ütemezés és hibajavítás hiányzik utasítás – feladat közlése pontos, ütemezés és hibajavítás hiányzik utasítás – feladat közlése pontos, ütemezés és hibajavítás hiányzik


alakzatalakít ás rendben ment

a gimnasztika -vezetésnél az alkalmazott szaknyelv pontos, de az alkalmazott módszer (utasítás) folyamatos alkalmazása helyett több módszert is használhatn a lehetne differenciáln i az ismétlésszá mmal differenciálá s

differenciálá s

A feladatok sorrendje, egymásra épülése jó. Az időtartam kicsit hosszúnak tűnik. 24


Főrész:

Foglalkoztatási alakzatalakítása - sorakozó - új alakzat alakítása


utasítás, szaknyelv pontos

Miért nem lehetett az előző alakzatból kiindulóan létrehozni az új alakzatot? 18 főnél miért 5 tanulók a feladatot jól oszlopot értelmezik alakít? Fiúknak a terem hossza már a helyből dobásnál rövid!

4’

Előkészítő, rávezető gyakorlatok

1. Helyből dobás dobóterpeszből

közlés – feladat elmondása utasítás – gyakorlás vezetése Hibajavítás folyamatos.

A korábbi, tanulók a feladatot jól szabályos hajtják végre alakzatot szabálytalan ná alakította!

Ismétlés száma: 3X (kevés!) 2. Járás dobószerrel

3. Lassú futás dobószerrel kidobás nélkül 13’

Óra anyagának elsajátítása:

Háromlépéses dobóritmus kidobással

1. Háromlépéses dobóritmus kidobással járásból

közlés, tanári bemutatás – szempontok adása Hibajavítás folyamatos!

Alakzat visszarendez és szabályossá! több tanuló fegyelmezetlen

közlés, tanári bemutatás közlés, tanári bemutatás – szaknyelv pontos, szempontadás utasítás – gyakorlás vezetése Hibajavítás folyamatos Ismétlésszám: 3X (kevés) utasítás – gyakorlás vezetése

A tornaterem mérete kicsi ehhez a feladathoz!

Sokat állnak a tanulók Csapatalakít - fegyelmezetlenek ás nem szerencsés – az egyik csapatban


25


2. Háromlépéses dobóritmus kidobással lassú futásból

5’

Sorakozó Játék: csapatkidobó


Hibajavítás folyamatos4 Ismétlésszám: 3X (kevés)

több a lány tanuló! fegyelmezett en működik

csapatalakítás módja – kiszámolás közlés játékszabályok ismertetése – pontatlan tanulók többször játékvezetés – a visszakérdeznek a szabályok pontosítása pontosítás végett után rendben ment utasítás

2’

Befejező rész: Szervezet lecsillapítása, értékelés, levezetés, szerek elpakolása

Szerek összegyűjtése, elpakolása. Sorakozó Értékelés

utasítás közlés – két tanuló kiemelése

Elköszönés

A megvalósult oktatási cél: Az óra célja megvalósult. Az órán elvégzett feladatok teljes mértékben támogatták az óra cékitűzéseit. A tanulók az óra végére ismerték a háromlépéses dobóritmus végrehajtását, azt a gyakorlatban végre tudták hajtani. A megvalósult nevelési cél: Az óra pozitívuma, hogy az órán a fegyelmezett munka a tanóra jelentős részében megvalósult. Az órán megfigyelhető volt a kialakult szokásrend.

A legfontosabb tapasztalat: A megvalósult oktatási célok mellett kevés idő jutott annak gyakoroltatására, ezért a következő órán javasolt a tananyag folyatása. Az órán alkalmazott gyakorlatvezetési (főként a gimnasztikai feladatoknál) kicsit egysíkú – tanári utasítás – volt, de az óra fő részében már töbféle módszert alkalmazott a pedagógus. A tanulók az óra jelentős részében érdeklődök, motiváltak voltak. Az óra végén a pedagógus egy kicsit kapkodó vált az időhiánya miatt, de az óra nagyobb részében kiegyensúlyozott, jó kommunikációval vezette az órát. Kimondott erőssége a pontos szaknyelvhasználat. Az emberi erőforrások minisztere által 2015. február 26-án elfogadott második kiegészítő tájékoztató anyag.

26


H)


Esetleírás A tanuló neve: A tanuló életkora: 12 év, 7. osztályos általános iskolás A tanulóval való első találkozás: az esetleírásban szereplő diák általános iskola ötödik osztálya óta

jár az osztályomba. Testnevelést tanítok neki, mióta az osztályt átvettem osztályfőnökként. A tanuló körülményei: A családja átlagos anyagi helyzetű, a szülők felsőfokú végzettséggel rendelkező mérnökök. Az iskolával rendszeresen tartották a kapcsolatot. Ha valamilyen probléma lépett fel, nagyon konstruktívak voltak. A szülőtársakkal szemben zárkózottak. A tanuló fizikai és egészségügyi állapota: A szülőkkel való beszélgetés során kiderült, hogy a kislány már a születése óta kisebb-nagyobb súlyfelesleggel küszködött. Több alkalommal kértek szakembertől (háziorvos, dietetikus szakember) segítséget, hogy miként lehet megoldani ezt a súlyfelesleget. Az egészségügyi vizsgálatok kimutatták, hogy a kislány szervi, egészségügyi problémával nem küzdött. A dietetikus szakember speciális étrendet javasolt, amely átmeneti időre csökkentette a problémát, de teljes megoldás nem született. A szakemberek véleménye abban egybehangzó volt, hogy életmódváltozásra volna szüksége a kislánynak, sportolnia, mozognia kellene. A szülők engem is megkérdeztek az ügyben, kikérték véleményemet. A javaslatommal megerősítettem az orvos és a dietetikus-szakember véleményét.

Megoldás keresése: A kislánnyal több alkalommal beszélgettem abból a célból, hogy valamilyen módon rávegyem: kapcsolódjon be az iskolai sportkör foglalkozásaiba. A beszélgetés alatt egyértelművé vált, hogy neki sem kellemes ez az állapot, nagyon szégyellte magát a társai előtt. Az is nehezítette a helyzetet, hogy az osztálytársnői között sem voltak olyanok, akik látogatták volna az iskolai sportfoglalkozásokat. Egy nagyon komoly belső gátlás alakult ki az idők folyamán benne minden sporttevékenységgel szemben. A problémát fokozta, hogy a testnevelésórákra is kihatott, mivel állandósult, hogy valamilyen indok alapján felmentéseket kért a részvétel alól.

A megoldás: A helyzet megoldását egy már korábban elkezdett iskolai programunk hozta meg, amelynek az volt a célja, hogy behozzuk az iskolába a különböző sportágakat. A program keretében egy-egy nevezetes sportolót hívtunk meg, egy-egy sportegyesület képviselője tartott bemutató foglalkozást.


27



Ebben az esetben egy vívóegyesület meghívása és bemutató edzése jelentette a fordulópontot. A bemutató végén az említett kislány két barátnője is készetetést érzett, hogy kipróbálja a vívást. Jelentkeztek tehát a bemutató után az vívóegyesület szakosztályába és elkezdtek edzésre járni. Váratlanul értek az információk, hogy a korábban egyáltalán nem sportoló két barátnő kimondottan tehetségesnek bizonyult a sportágban, sőt olyannyira, hogy az egyik kislány rövidesen meghívást kapott az egyesület korosztályos vívócsapatába és azzal országos bajnokságot is nyertek Ezt a helyzetet igyekeztem felhasználni, hogy az esetben szereplő kislánynak segítsek.

A stratégiámat három részre bontottam.

1. Az osztályfőnöki órákon indirekt módon beszélgetéseket kezdeményeztem a sport és a testmozgás szükségességéről. 2. Az osztályfőnöki órákon rendszeresen kezdeményeztem élménybeszámolókat az osztályban a sportoló gyermekek bevonásával, kiemelten a kislány barátnőire fókuszálva. 3. Sok egyéni beszélgetés keretében igyekeztem a diákokat meggyőzni a mozgás hasznosságáról.

Tapasztalatok: A beszélgetések egyikén a kislány elárulta, hogy egyedül, önmagában, még a szüleinek sem mondta el, elkezdett tornázni az otthoni szobájában. Onnantól kezdve még jobban biztattam, kitartásra buzdítottam a beszélgetéseink során. Egy idő után már kimerészkedett otthonról és az utcájukban futni is kezdett. Pár hónap múlva a szülők örömmel kerestek meg, hogy tudom-e, hogy a kislányuk sportol. A társainak egy ideig semmit sem mondott el, de amikor már látható jelei (testsúlycsökkenés) is jelentkeztek, akkor már nem tudta tovább tagadni a változás okait. A barátnői azonnal melléálltak, és mind a mai napig rendszeresen együtt járnak sportolni és mozogni.

Következtetések:  Az eset megerősített abban, hogy milyen óriási hatása (negatív és pozitív) van a korosztályos csoportnak ebben a korban. A társak személyes példája, sikere, eredményessége milyen komoly és motiváló tényező lehet.  Ha a tanuló-szülő-pedagógus kapcsolata harmonikus, egymást segítve, támogatva tud működni, akkor a gyermekeink nem kerülhetnek olyan helyzetbe, amelyet együtt ne tudnánk megoldani.  Az iskola nemcsak azzal tud segíteni a diákjain, hogy megszeressék, és életük részévé tegyék a rendszeres testmozgást, hogy lehetőséget biztosít különböző sportfoglalkozások Az emberi erőforrások minisztere által 2015. február 26-án elfogadott második kiegészítő tájékoztató anyag.

28



szervezésével a mozgásra, hanem azzal is, hogy olyan külső partnereket (egyesületeket) szólít meg, amelyek közvetítésével az iskolában megjelenhetnek olyan mozgásformák, amelyek újdonságot jelenthetnek a tanulók számára. Ennek az újdonságnak aztán lehet ösztönző szerepe a gyermekek mindennapjaira.  Fontos feladata az iskolának, hogy hiteles példaképeket állítson a gyermekek elé mint követendő példát, legyen az tudós, művész. sportoló.


29



I) Műveltségterület-specifikus óramegfigyelési jegyzőkönyv a minősítő szakértők részére – ajánlás4 Az óramegfigyelési jegyzőkönyv helye és szerepe a minősítési eljárásban, továbbá az alkalmazására vonatkozó javaslatok Az előmeneteli rendszerben történő előrehaladás megkívánja a pedagógusok tudatos és tervezett folyamatos szakmai fejlődését, amelyet a szaktanácsadás és a pedagógiai-szakmai ellenőrzés együttesen támogat. A szaktanácsadói tevékenység és a minősítési eljárás során egyaránt megjelenik a konkrét tanítási tevékenységrendszer szakmai színvonalának megítélése, amelynek kiemelkedő része az óravagy foglalkozáslátogatás, valamint annak megbeszélése. Az értékelés elemei közül ez a teljesítménymutató a Pedagógus I. és a Pedagógus II. fokozat elérésére irányuló eljárásban az összteljesítmény 20%-át adja5. A minősítési eljárás során a pedagógus két tanórájának/foglalkozásának megtekintése és értékelése kötelező. A tanórák/foglalkozások szakmai színvonalának ellenőrzésekor lényeges, hogy a megfigyelés során rögzített tanítási teljesítmény és annak megbeszélése alapján megítélhetők legyenek a releváns indikátorok (0–3 pont). Az indikátorcsoportok alapján pedig megtörténhessen a kompetenciánkénti értékelés (1–5 érték), s ezen keresztül az erősségek és fejlesztendő területek meghatározása. A 3. számú melléklet tartalmazza a kompetenciaalapú összesítő értékelőlap indikátorok szerinti szempontjait szakos szakértők számára. Ebben a dokumentumban külön oszlop áll rendelkezésre az órák/foglalkozások látogatása alapján adható pontszámok rögzítésére is. Jelen óramegfigyelési jegyzőkönyv a 3. számú melléklet kitöltéséhez járul hozzá. Célja, hogy a testnevelés és sport műveltségterületre vonatkozó objektív és a szaktárgyspecifikus megfigyelési szempontok segítségével hozzájáruljon a hatékony és eredményes minősítési eljáráshoz. Az emberi erőforrások minisztere által 2015. február 26-án elfogadott második kiegészítő tájékoztató anyag („Kiegészítés az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez – Testnevelés és sport”) F pontja már tartalmazott egy általános szempontsort a hospitálási napló kitöltéséhez. Jelen óramegfigyelési jegyzőkönyv e szempontokat felhasználva készült. Az óramegfigyelési jegyzőkönyv szerkezetileg 6 egységből tevődik össze, amely egységek időrendi sorrendben követik egymást az óramegfigyelés során. Az „A” egység az órai előkészületekkel, a „B” egység a bevezető résszel, a „C” egység a fő résszel, a „D” egység a befejező résszel, míg az „E” egység a tanórát követő tevékenységekkel foglalkozik. A jegyzőkönyvet az „F” jelű szerkezeti egység zárja, amely a tanítási óra egészére vonatkozó átfogó szempontokat tartalmazza. Minden szerkezeti egységen belül a pedagógus tevékenységét értékelő szempontok mellett – külön egységben – megjelennek a tanulói tevékenységeket követő szempontok is. Ezt azért tartjuk lényegesnek, mert a megfigyelések fontos eleme a tanulói reakciók nyomon követése. Erre mint kiegészítő szempontra tekintünk.

Készítették: Csányi Tamás, Boronyai Zoltán és Vass Zoltán testnevelő tanárok Szaklektorok: Demeter Antal közoktatási szakértő, testnevelő tanár; Pignitzkyné Lugos Ilona nyugalmazott vezető tanár, közoktatási szakértő 5 A 2015. és 2016. évi minősítések alkalmával a Pedagógus I. és a Pedagógus II. fokozat elérésére irányuló minősítővizsga és minősítési eljárás esetében 40%. 4

Az emberi erőforrások minisztere által 2015. február 26-án elfogadott második kiegészítő tájékoztató anyag 2016. január 29-én jóváhagyott bővítése.

30



A jegyzőkönyv értékelési rendszerének 4 fokozatú intervallumskálája (0, 1, 2, 3 pontszám; nem értelmezhető – N.é.) igazodik a kompetenciaalapú összesítő értékelőlapéhoz (3. számú melléklet), egyben jelöli, hogy az adott megfigyelési szempont melyik pedagóguskompetencia melyik indikátorához kapcsolódik leginkább (IK = Indikátor kapcsolódás). (Megjegyzés: az indikátorok közötti átfedések miatt egy-egy szempont természetesen más indikátorhoz is kapcsolódhat.) A gyakorlati alkalmazás során a hospitálási napló és az óramegfigyelési jegyzőkönyv egymást kiegészítő funkciót látnak el. A jegyzőkönyv alkalmazásának elemi feltétele, hogy mind a pedagógus, mind a hospitálást végző szakember tisztában legyen a dokumentum által megjelenített szakmaimódszertani követelményekkel. A felkészülés során tehát részletesen meg kell ismerni az óramegfigyelési jegyzőkönyv szempontjait, hiszen a hospitálási naplóban – az óramegfigyelés folyamán – a szempontokkal kapcsolatos feljegyzések nagymértékben hozzájárulnak az óra szakmai minőségének megítéléséhez és a közös megbeszéléshez. Az óramegfigyelési jegyzőkönyvet mind a felkészülő pedagógus, mind a felkészülésben segítséget nyújtó szaktanácsadó, mind a minősítésben eljáró szakértő alkalmazni tudja. A pedagógus számára a jegyzőkönyv szempontjai segítségével lehetőség kínálkozik a tanítási tevékenységrendszere végiggondolására, önreflexiókon keresztül a saját pedagógiai, szakmódszertani tudásának növelésére, a tanítási-tanulási folyamat hatékonyságának emelésére. A jegyzőkönyv szempontjainak áttekintése segítségével képessé válhat a minősítési eljárásra történő tudatosabb felkészülésre, a hiányosságai pótlására. A minősítési szakértő feladata, hogy a tanítási óra/foglalkozás látogatása során az óra- és foglalkozásmegfigyelési napló (XII/D/6. fejezet) szerint pontosan feljegyezze az órával/foglalkozással kapcsolatos összes pedagógiai észrevételét. Az óra/foglalkozás látogatása alatt az indikátorok szerinti értékelés nem lehetséges, erre az óra/foglalkozás megbeszélése után kerülhet sor az összes tapasztalat mérlegelése után. Vannak indikátorok, amelyek egy adott tanítási órán/foglalkozáson nem értelmezhetőek, ebben az esetben az adott indikátort az értékelésből ki kell hagyni (N. é. jelzés). Jó, ha a szakértő az indikátorok értékelése előtt mérlegeli, hogy melyek azok az indikátorok, amelyek nagy valószínűséggel nem értelmezhetők az adott óra/foglalkozás értékelésekor. Ennek eldöntésében segíthetik a szakértőt az Útmutató kiegészítéseiben szereplő terület- és szakspecifikus kompetencia- és indikátorértelmezések. Felhasznált szakirodalom 1. Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez, második, javított változat (http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/kiadvanyok/utmutato_pedagogusok_minositesi _rendszerehez_v3.pdf) 2. Csányi Tamás, Révész László 2015. A testnevelés tanításának didaktikai alapjai – Középpontban a tanulás. Magyar Diáksport Szövetség. Budapest.


31


Óra menete

Órai előkészületek és találkozás a tanulókkal


A hospitálás megfigyelési szempontjai (a szempontok értelmezését segítő megjegyzésekkel) 0 1 2 3 Né IK A.1. A pedagógus pontosan, rendezett sportöltözékben, ápoltan és tettre készen érkezett az órára. 5.8 A.2. Figyelmet fordított az öltözői rendre, figyelmeztetett annak mindenkori megteremtésére, fontosságára és 1.4 szükség esetén emlékeztetett az óra előtti fontosabb teendőkre (pl. mosdóhasználat, eszközök felvétele). A.3. Az óra előtt (pl. az öltözőben, a folyosón) törekedett arra, hogy felkeltse a tanítványok érdeklődését az órával 2.9 és a tananyaggal kapcsolatban, egyben reagált a tanulók kérdéseire. A.4. A szükséges eszközök előkészítése megtörtént (akár felelősök bevonásával is). 1.2 A tanulókra vonatkozó kiegészítő megfigyelési szempontok

öltöző/folyosó stb.

A.5. Pontosan, rendezetten, a testmozgáshoz megfelelő öltözékben érkeztek az órára. A.6. Rendezetten hagyták ott az öltözőt. A.7. Nyitottak, érdeklődőek voltak a pedagógussal és a tanórával kapcsolatban. A.8. Érezhetően izgatottan várták a testnevelésórát.

Óra menete

A hospitálás megfigyelési szempontjai (a szempontok értelmezését segítő megjegyzésekkel) 0 1 2 3 Né IK B.1. Klasszikus órakezdés esetén a tanulók térbeli elhelyezkedése biztosította az interaktív kommunikáció 7.8 lehetőségét a tanítványok és a pedagógus között. B.2. Aktív órakezdés esetén a feladat jellege és intenzitása igazodott a bemelegítetlen állapothoz. 1.2 B.3. Tudatosította a tanulókban, hogy miért fontos az adott órai tartalmak elsajátítása. 1.9 B.4. Állítások és kérdések segítségével idézte fel a korábban tanultakat, a megelőző tapasztalatokat. 1.5 B.5. Az órakezdő kommunikációs helyzethez, illetve a bemelegítéshez szükséges szervezeti kereteket hatékonyan 1.2 és célszerűen alakította ki. B.6. A bemelegítés első részében változatos gyakorlatokkal tarkított keringésfokozás zajlott. 1.7 B.7. A bemelegítés során a gyakorlatok fokozatosan épültek egymásra, és lehetővé tették a szervezet általános 1.2 előkészítését. B.8. A korosztályhoz illeszkedő – lehetőség szerint – játékos feladatokat alkalmazott a bemelegítés során, amelyet 1.7 jó hangulat övezett. (A bemelegítés nem volt sematikus és unalmas.)

Óra bevezető része (Bemelegítés)


32


B.9. Az erősítő, nyújtó és ernyesztő hatású gyakorlatok végrehajtását a hatás elérését biztosító ideig és tempóban vezette. B.10. A szervezetet általánosan bemelegítő feladatokon túl alkalmazott az óra céljaihoz illeszkedő, speciális bemelegítő (előkészítő) gyakorlatokat is. B.11. A bemelegítés során célszerűen épített a tanulók pszichikus funkcióinak működésére (pl. figyelemösszpontosítás, hasonlat, döntéshozatal). B.12. Az óra bevezető részében épített a társas együttműködés, a szociális tanulás lehetőségeire (pl. páros, kiscsoportos feladatok segítségével).


1.2 1.2 2.6 2.7

A tanulókra vonatkozó kiegészítő megfigyelési szempontok B.13. A tanulók figyelmesen, érdeklődve hallgatták az óra célját és tervezett menetét, a kérdésekre válaszokat adtak. B.14. Láthatóan törekedtek a tudatos és pontos gyakorlat végrehajtásokra (pl. a nyújtásokat szabályozottan végezték). B.15. Értették a feladatokat és a használt szakkifejezéseket. B.16. Koncentráltan, felelősségteljesen hajtották végre a bemelegítés feladatait. B.17. Felszabadultan, jó hangulatban vettek részt a bemelegítésben. Óra menete

A hospitálás megfigyelési szempontjai (a szempontok értelmezését segítő megjegyzésekkel) C.1. A fő részbe történő átmenetet a tananyaggal kapcsolatos instrukciók segítették. (Pl. a tanulási-, végrehajtási szempontok, baleset-megelőzést biztosító elvárások tudatosítása.) C.2. A fő részben célszerűen és biztonságosan történt meg a gyakorláshoz szükséges térformák, alakzatok Az óra második kialakítása. része C.3. A szükséges eszközök kikészítése, kiosztása, a gyakorlóhelyek felépítése egyértelmű instrukciók szerint történt. (Fő rész) C.4. A választott tanulásszervezési megoldás optimális terhelést biztosított a feladat-végrehajtásokban. (Pl. A várakozási idő minimális, de a pihenési idő optimális volt.) C.5. A fő rész tananyagának kiválasztása és feldolgozása megfelelően illeszkedett a tanulócsoport átlagos tudásszintjéhez, előképzettségéhez. Az emberi erőforrások minisztere által 2015. február 26-án elfogadott második kiegészítő tájékoztató anyag 2016. január 29-én jóváhagyott bővítése.

0 1 2 3 Né IK 1.2 1.2 7.9 1.2 2.3 33


C.6. A tananyag feldolgozásában alkalmazott feladatok fokozatosan és egymásra épülve váltak egyre nehezebbé és összetettebbé. C.7. A kijelölt feladatok, valamint azok végrehajtásának minőségi és mennyiségi jellemzői (pl. intenzitás, ismétlésszám, időtartam) a szükséges (vagy lehetséges) mértékben differenciáltak (csoportra-, személyre szabottak) voltak. C.8. A tananyag feldolgozása közben jól meghatározott keretek közt a tanulóknak választási lehetőségük volt (pl. eszközben, ismétlésszámban, gyakorlatban). C.9. Felismerte a balesetveszélyes helyzeteket és szükség esetén azonnal beavatkozott. C.10. Olyan változatos gyakorlási feltételeket teremtett, ami biztosította a hatékony mozgástanulást, képességfejlődést minden tanuló számára. C.11. A fő rész gyakorlatanyaga és annak feldolgozása nem rejtett magában potenciális sérülés vagy balesetveszélyt. (Pl. a jó szervezéssel, a differenciálás módszertani megoldásaival.) C.12. A játéktevékenységek során a választott játékok igazodtak a tanulók tudásszintjéhez, és az óra anyagának alkalmazását biztosították (amennyiben lehetséges volt a kapcsolódás).


2.3

2.8

2.9 1.2 2.11 1.2 2.6

A tanulókra vonatkozó kiegészítő megfigyelési szempontok C.13. Alkotó módon, felszabadultan és lelkesen vettek részt a feladatokban. C.14. Ha bizonytalanná váltak, bátran segítséget kértek a társuktól vagy a pedagógustól. C.15. A korosztálytól elvárható felelősséggel, autonómiával és együttműködéssel gyakoroltak. C.16. A pedagógus instrukcióit könnyen megértették és pontosan reagáltak rá. C.17. A tanulók a szükséges fegyelmezettséggel, az adott feladatra koncentrálva teljesítették feladataikat. Óra menete Az óra befejező része, az óra lezárása

A hospitálás megfigyelési szempontjai (a szempontok értelmezését segítő megjegyzésekkel) D.1. Az órán használt szerek és eszközök elpakolása a tanulók arányos mértékű bevonásával történt (amennyiben lehetőség volt rá). D.2. A levezetés keretében megvalósult a szervezet lecsillapítása (pl. nyújtások, ernyesztések, légzőgyakorlatok, relaxációs gyakorlatok, levezető játék segítségével). D.3. Az óra végi összegzés során a pedagógus interaktív volt, kérdezett, érthetően és logikusan foglalta össze az órán tanultakat.


0 1 2 3 Né IK 1.2 1.2 1.9 34



D.4. Az óra végi értékelésben épített a tanulók önértékelésére, a pozitív mintákat emelte ki (pl. egyéni dicséreteket fogalmazott meg). D.5. Tudatosan törekedett az órai érzések és élmények feldolgozására (pl. hogyan érezték magukat; melyik feladat tetszett, miért; kudarcfeldolgozás). D.6. Az órát nyugodt, feszültségmentes légkörben fejezte be. A tanulókra vonatkozó kiegészítő megfigyelési szempontok D.7. A tanulók felelősségteljesen és fegyelmezetten vettek részt a szerek és eszközök elpakolásában. D.8. Koncentrálva és aktívan vettek részt az óra végi összefoglalás során. D.9. Bátran, de szabályozottan fejezték ki érzéseiket, gondolataikat az órával kapcsolatban. D.10. Szemmel láthatóan pozitív hangulatban távoztak az óráról. Óra menete

A hospitálás megfigyelési szempontjai (a szempontok értelmezését segítő megjegyzésekkel) E.1. Az óra végén vagy azt követően (pl. öltözőben, folyosón) a pedagógus emlékeztetett a higiénés és egészségvédelmi elvárásokra, valamint a folyadékpótlás szükségességére. Az órát követő E.2. Ellenőrizte az öltözői rendet. tevékenységek E.3. A friss élmények megbeszélésében partner volt, a felszínre kerülő öltözői vitákat kezelte. A tanulókra vonatkozó kiegészítő megfigyelési szempontok

6.7 3.3 5.1

0 1 2 3 Né IK 1.9 1.4 5.1

E.4. Rendezetten hagyták el az öltözőt. AZ ÓRA EGÉSZÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS, ÖSSZEGZŐ ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK F.1. A pedagógus az óravázlatban tervezettekkel összhangban irányította a tanítási-tanulási folyamatot. F.2. A pillanatnyi körülményekre (pl. időjárás, terem, tanulói hozzáállás, hangulat) rugalmasan reagálva változtatta, alakította az előzetes tanítási tervét. F.3. Az óra kijelölt célja(i) a megfelelően kiválasztott feladatokon és tanulási szempontokon (követelmények) keresztül megvalósult(ak). F.4. A kijelölt gyakorlatanyag a tanóra egészében megfelelt a gerinc- és ízületvédelem szempontjainak.


0 1 2 3 Né

IK 1.2 3.2 2.6 1.2

35


F.5. A tananyag elsajátítása során tudatosította az órai tananyaggal összefüggésbe hozható egészségtudatos magatartással kapcsolatos ismereteket (pl. élettani működések, testi és lelki egészség összefüggések a tananyaggal kapcsolatban). F.6. A tanórai feladatok időkeretei, továbbá az egyes órarészekre fordított időmennyiség optimális volt. F.7. Az alkalmazott tanulásszervezési megoldások és azok kialakítása (foglalkoztatási formák, szervezeti keretek) a gyakorlás eredményessége szempontjából megfelelők és biztonságosak voltak. F.8. A pozitív tanulási környezet (légkör) érdekében hatékony és célszerű tanulásszervezési eljárásokat alkalmazott. F.9. Lehetőséget biztosított a tanulóknak, hogy aktív alakítóként vehessenek részt a feladatokban (pl. egyes gyakorlatok önálló megalkotása, kitalálása, módosítása). F.10. Óravezetés közben a szakkifejezéseket megfelelően alkalmazta. F.11. Figyelemmel kísérte a tanulók motivációjának alakulását, szükség esetén egyénileg is ösztönözte őket. F.12. Az óra teljes ideje alatt figyelt az egyéni igényekre, a személyes kapcsolattartásra, együttműködésre. F.13. Óravezetés közben a pedagógus a korosztályhoz illeszkedő nyelvezettel és asszertív kommunikációs stílusban kommunikált. F.14. A tudatos mozgás és figyelemmegosztás segítségével, az osztály többségével ki tudott alakítani verbális vagy nonverbális interakciót. F.15. A tananyag feldolgozása során alkalmazott olyan módszereket, melyek alkalmasak a tanulói önismeret, autonómia, felelősségvállalás vagy az együttműködés iránti attitűd fejlesztésére (pl. bátorította a tanulók egymás közötti támogató, felelős és segítő kommunikációját, megnyilvánulásait). F.16. A diákok egyéni és egymás közötti kommunikációját figyelemmel kísérte, szükség esetén korrigált (pl. dicsért, elismert, megerősített, javított, figyelmeztetett). F.17. Az előforduló potenciális magatartásproblémákat proaktív fegyelmezési módszerekkel minimalizálta (pl. pozitív megerősítés, emlékeztetés). F.18. Az előfordult magatartási problémákat eredményes, reaktív fegyelmezési módszerekkel csökkentette (pl. közelségkontroll, pozitív gyakorlás módszere, szóbeli figyelmeztetés, kiállítások módszere). F.19. Az óra egészét áthatotta a tanulói különbségek figyelembevétele és a differenciálás (adaptivitás) szemlélete. (Pl. egyéni vagy csoportszintű könnyítést, nehezítést alkalmaz; alternatív gyakorlatokat kínál) F.20. Élt a bemutatás lehetőségével, amely minősége elősegítette a tanulási folyamatot (pl. pontosan, jó szögben, többször és a tanulási folyamat szempontjaihoz illesztve hajtotta végre.) F.21. Élt a bemutattatás lehetőségével, amelyhez kommunikációjában pedagógiailag támogató légkört biztosított. Az emberi erőforrások minisztere által 2015. február 26-án elfogadott második kiegészítő tájékoztató anyag 2016. január 29-én jóváhagyott bővítése.


1.4 2.6 1.2 5.1 3.4 1.3. 3.3 4.7 7.8 7.8

4.3

7.10 5.5 5.6 2.8 1.2 3.4 36


F.22. Felismerte a tevőleges segítségadás szükségességét és helyét, valamint megfelelően biztosította a tanítványokat. F.23. Szakszerűen alkalmazott folyamatkövető értékelési módszert. F.24. Folyamatosan figyelemmel kísérte az egyéni feladatmegoldásokat, egyben célzott, egyéni visszajelzésekkel élt a tanulók számára. F.25. A tanulói hibákat pozitív, túlnyomórészt specifikus és a kijelölt tanulási szempontokhoz illeszkedő – korrektív visszajelzések (hibajavítások) követték. F.26. A játéktevékenység szervezeti kereteinek megteremtése (pl. csapatok, szabályok, területek, eszközök kiosztása) célszerűen és hatékonyan történt. F.27. A pedagógus a játék(ok) előtt tudatosította a játéktevékenység közbeni tanulási szemponto(ka)t. F.28. Olyan játékkörülményeket teremtett (pl. szabályok, terület, létszám, megkötések, eszközszám, várakozási idő), amely a lehetőségekhez képest maximalizálta a tanulási lehetőségeket. F.29. A játéktevékenységet a tanulási szempontoknak megfelelően folyamatosan követte – szükség esetén beavatkozott (pl. megállította a játékot a megfelelő szituációban és tudatosított). F.30. A játék végén megtörtént az értékelés, amely tartalmazta a tanulási szempontok megvalósulását. F.31. Tevékenységrendszerét egész órán az (ön)reflektivitás jellemezte. (Pl. tévesztés, félreértés esetén korrigálta, pontosította önmagát; szükség esetén több vagy kevesebb gyakorlás időt, segédfeladatot alkalmazott.) F.32. A tanórán megjelentek digitális, vagy alternatív szemléltető, illetve oktatást segítő eszközök (pl. feladatkártya, feladatlap, ellenőrző lista, számítógép, pulzusmérő öv, lépésszámláló, okostelefon). F33. A (részben) felmentetteket arányos mértékben és a felmentés okát figyelembevéve aktivizálta az órán (pl. megfigyelési feladattal, társtutorálással, önálló feladatokkal).



1.2 6.4 6.6 4.8 1.2 1.4 1.2 3.6 6.4 8.2 1.7 2.8

37

KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ. az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez

Recommend Documents