KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2009

MKB Nyugdíjpénztár 1821 Budapest, Váci u. 38.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2009.

MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁR

Általános tájékoztató 1. A nyugdíjpénztár bemutatása Az MKB Nyugdíjpénztár önkéntes ágazata 1997-ben megalapította Magánnyugdíjpénztárát. A Pénztár a magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény hatálya alá tartozó, országos nyílt pénztár. Az alakulás időpontja: Nyugdíjpénztári tevékenységi engedélyszáma: Felügyelete: A Pénztár szolgáltatásai:

1997. 11. 08. A Pénztár határozatlan időre alakult. PF/3289/1/1998. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete A Pénztár fő szolgáltatása: a nyugdíjszolgáltatás. Emellett és ennek érdekében a Pénztár gondoskodik a befizetések gyűjtéséről, a Pénztár vagyonának a pénztártagok érdekében történő befektetéséről, a tagok egyéni számláján lévő összeg pontos nyilvántartásáról.

A pénztár könyvvizsgálatát végző társaság megnevezése

KPMG Hungária Kft. Kamarai bejegyzés: 000202

Könyvvizsgáló neve

Henye István Igazolvány száma. 005674

2. A számviteli politika fő vonásai A Nyugdíjpénztár magán ágazat sajátosságainak megfelelő számviteli szabályok. A számviteli politika alapelve, hogy olyan számviteli rendszer funkcionáljon, amelynek alapján megbízható és valós információt tartalmazó negyedéves jelentés és éves pénztári beszámoló állítható össze, és amely számviteli rendszer egyidejűleg a vezetői döntések számára is alkalmas információs bázisul szolgálhat. A beszámoló valódiságát az biztosítja, hogy a Pénztár könyvviteli rendszere –a szintetikus és analitikus könyvelése- és az azt alátámasztó bizonylati rendszere megfelel a számviteli alapelveknek, a számviteli törvénynek a számviteli bizonylatokra vonatkozó előírásainak, továbbá a pénztári beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságairól, valamint a befektetési és gazdálkodási szabályokról szóló kormányrendelet előírásainak. A fő szabályokat a Számviteli politika című dokumentum tartalmazza. A mérlegkészítés napja:

2010. február 28.

Amortizációs politika: Az értékcsökkenést üzembe helyezett immateriális és tárgyi eszközök után a tárgynegyedév első napján meglévő eszközállomány egyedi beszerzési értéke alapján a kormányrendeletben meghatározott leírási kulcsokkal számolja el a Pénztár, az eszköz kivezetésének napjáig.

2

Az 100 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök teljes beszerzési értékét használatbavételkor értékcsökkenésként Pénztár elszámolja. Minősítési ismérvek a számviteli elszámolások szempontjából: Jelentős összegűnek minősül a hiba, ha a hiba feltárásának évében a különböző ellenőrzések során – ugyanazon évet érintően –megállapított hibák és hibahatások működési eredményt, nyugdíjszolgáltatási illetve a likviditási célú tartalékot növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérleg főösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérleg főösszeg 2 százaléka meghaladja a 30 millió forintot. Megbízható és való képet lényegesen befolyásoló hiba, ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékok együttes összege 3 százalékkal változik. Jelentős változás az előző évekhez képest, hogy 2009. január elsejével jogszabályi előírásként bevezetésre került a választható portfoliós rendszert és ezzel egyidejűleg az elszámoló egységes nyilvántartás és elszámolás is. Ez a Pénztár teljes főkönyvi és analitikus nyilvántartási rendszer cseréjét és a múltbéli adatok teljes pénzforgalmi szintű migrációját vonta maga után.

II. MÉRLEGHEZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTÉSEK A. MÉRLEG Az eszközök és források minősítésének elvei az előző évhez képest változatlanok. . 1. Befektetett eszközök Bruttó érték alakulása

Nyitó

Beszerzés Immateriális javak

69,939 Idegen ingatlanon végzett beruházás 5,749 Gépek berendezések 9,105 Járművek 4,909 89,702

Értékcsökkenés alakulása Immaterális javak

Nyitó

57,095 Idegen ingatlanon végzett beruházás 5,749 Gépek berendezések 7,054 Járművek 736 Összesen 70,634

(adatok ezer Ft-ban) Csökkenés

Növekedés

47,250 0 87 0 47,337

Ráaktiválás

702 0 0 0 702

Növekedés Átminősítés

19,838 0 1,244 982 22,064

0 0 0 0 0

Selejtezés

Záró

Átminősítés

0 5,749 238 0 5,987

0 0 0 0 0

(adatok ezer Ft-ban) Selejtezés Átminősítés

0 5,749 238 0 5,987

117,891 0 8,954 4,909 131,754

Záró

0 0 0 0 0

76,933 0 8,060 1,718 86,711

3

Nettó érték alakulása

Nyitó

Beszerzés Immateriális javak

12,844 Idegen ingatlanon végzett beruházás 0 Gépek berendezések 2,051 Járművek 4,173 19,068

(adatok ezer Ft-ban) Csökkenés

Növekedés Ráaktiválás

47,250 0 87 0 47,337

702 0 0 0 702

Selejtezés

Záró ÉCS

0 0 0 0 0

19,838 0 1,244 982 22,064

40,958 0 894 3,191 45,043

Befektetett pénzügyi eszközök Pénztár számviteli politikája alapján a befektetéseket (a hosszú lejáratú bankbetétek kivételével) a Pénztár forgatási célúnak minősíti és a forgó eszközök között tartja nyilván. Azon értékpapírokat, amelyek éven túl a Pénztár birtokában vannak, mérlegkészítéskor átsorolásra kerülnek a befektetett eszközök közé. 2. Forgó eszközök Követelések A Nyugdíjpénztár Magán ágazatának tagdíjkövetelése 612,375 e Ft, amely a mérlegkészítés napjáig 2009. december 31-e előtti időszakra vonatkozóan - beküldött bevallások alapján kimutatott tagdíjkövetelés.  A mérleg fordulónapjáig be nem folyt tagdíjakra képzett meg nem fizetett tagdíjak tartalékának értéke: 115,381 e Ft Egyéb rövid lejáratú követelések

12 697 e Ft (adatok ezer Ft-ban)

Egyéb rövid lejáratú követelések összesen

12,697

Vagyonkezelővel szembeni követelés

10,191

Késedelmi kamat és önellenőrzési pótlék

1,416

Munkáltatókkal szembeni APEH bírság miatt

146

Önkéntes pénztári tevékenységgel kapcsolatos követelések

943

Értékpapírok Az MKB Nyugdíjpénztár befektetési politikájával összhangban értékpapírt kizárólag forgatási céllal vásárolt és a Számviteli politikájában rögzítetteknek megfelelően mindaddig forgatási célúnak minősítette, amíg éven túl nincs a birtokában. Az értékpapírvagyon szerkezete 2009. december 31.-én

4

FEDEZETI TARTALÉK NYITÓ NÖVEKEDÉSI PORTFOLIÓ (adatok ezer Ft-ban) Értékelési különbözet

2009.01.01

Időarányos Értékpapír megnevezése DKJ

Beszerzési ár

Piaci értékítéletből adódó nyereség veszteség

kamat

Deviza árfolyam -nyereség -veszteség

Bruttó piaci érték

62,634

440

105

0

0

0

63,178

20,866,750

895,925

1,273

140,872

0

0

21,623,076

0

0

0

0

0

0

0

Részvények

1,628,003

0

2,473

65,091

0

0

1,565,386

Külföldi részvények Befektetési jegyek határozatlan futamidejű Befektetési jegyek határozott futamidejű

1,711,400

0

5,027

659,211

93,917

2,219

1,148,916

215,680

0

276

18,251

0

0

197,705

409,829

0

25,979

15,728

0

0

420,079

Külföldi bef.alap Külföldi változó kamatozású kötvény Külföldi fix kamatozású kötvény

2,733,425

0

0

1,171,610

204,021

0

1,765,837

184,028

0

0

26,675

9,240

0

166,593

734,450

0

0

107,844

11,161

0

637,767

Jelzáloglevelek

745,966

48,676

3,392

25,808

0

0

772,226

Fix kamatozású ép

220,686

8,732

0

187

0

0

229,231

Változó kam. ép

486,712

7,064

0

47,439

0

0

446,337

29,999,565

960,837

38,525

2,278,716

318,338

2,219

29,036,330

MÁK Külföldi Állampapír

Összesen

FORGALOM NÖVEKEDÉSI PORTFOLIÓ (adatok ezer Ft-ban) Értékelési különbözet

Értékpapír megnevezése

Beszerzési ár

Időarányos kamat




DKJ

2,096,549

31,743

7,089

83

0

0

2,135,299

MÁK

-853,512

-100,002

765,840

-65,506

0

0

-122,166

0

0

0

0

0

0

0

Részvények

-1,187,447

0

117,942

-63,406

0

0

-1,006,099


-1,110,452

0

-1,637

-604,541

-88,020

6,408

-601,977

-61,109

0

2,544

-14,387

0

0

-44,177

-335,120

0

-21,978

-15,728

0

0

-341,369


7,037,270

0

989,876

-1,096,147

-42,960

190,032

8,890,300

-184,028

0

0

-26,675

-9,240

0

-166,593

-641,952

0

45,514

-107,844

-11,161

0

-499,755

-23,954

-296

40,305

-25,808

0

0

41,864

-187

-2,887

1,639

-187

0

0

-1,248

47,821

-2,436

8,591

-45,875

0

0

99,852

-73,878 1,955,726

-2,066,022

-151,380

196,440

8,383,930

Külföldi Állampapír

Jelzáloglevelek Fix kamatozású ép Változó kam. ép Összesen

4,783,879

5

ZÁRÓ NÖVEKEDÉSI PORTFOLIÓ (adatok ezer Ft-ban) Beszerzési ár

Értékelési különbözet

2009.12.31 Piaci értékítéletből adódó Bruttó piaci érték

Deviza árfolyam


Időarányos kamat

nyereség

veszteség

-nyereség

-veszteség

DKJ

2,159,183

32,182

7,194

83

0

0

2,198,477

MÁK

20,013,239

795,923

767,113

75,366

0

0

21,500,910

0

0

0

0

0

0

0

Részvények

440,557

0

120,415

1,685

0

0

559,287


600,948

0

3,390

54,670

5,897

8,626

546,940

154,571

0

2,821

3,864

0

0

153,528

74,709

0

4,000

0

0

0

78,709


9,770,695

0

989,876

75,463

161,060

190,032

10,656,136

0

0

0

0

0

0

0

92,498

0

45,514

0

0

0

138,012

Jelzáloglevelek

722,012

48,381

43,697

0

0

0

814,090


220,499

5,845

1,639

0

0

0

227,983

Változó kam. ép

534,533

4,628

8,591

1,564

0

0

546,188

886,960 1,994,251

212,694

166,958

198,658

37,420,260

Külföldi Állampapír

Összesen

34,783,444

ÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZET NÖVEKEDÉSI PORTFOLIÓ Értékpapír megnevezése DKJ MÁK Külföldi Állampapír Részvények Külföldi részvények Befektetési jegyek határozatlan futamidejű Befektetési jegyek határozott futamidejű Külföldi bef.alap Külföldi változó kamatozású kötvény Külföldi fix kamatozású kötvény Jelzáloglevelek Fix kamatozású ép Változó kam. ép Összesen:

(adatok ezer Ft-ban) forgalom

nyitó

záró

544

38,749

39,293

756,326

731,346

1,487,671

0

0

0

-62,618

181,348

118,730

-562,484

508,475

-54,009

-17,974

16,932

-1,043

10,249

-6,249

4,000

-967,589 -17,435

1,853,030 17,435

885,441 0

-96,683

142,197

45,514

26,260

65,818

92,078

8,545

-1,060

7,485

-40,375

52,030

11,655

-963,234

3,600,051

2,636,816

6

NYITÓ KIEGYENSÚLYOZOTT PORTFOLIÓ (adatok ezer Ft-ban) Értékelési különbözet

Értékpapír megnevezése DKJ

Beszerzési ár

Időarányos kamat

2009.01.01 Piaci értékítéletből adódó nyereség veszteség



22,186

157

37

0

0

0

22,380

7,390,313

317,307

451

49,892

0

0

7,658,179

0

0

0

0

0

0

0

Részvények

550,654

0

876

21,425

0

0

530,105

Külföldi részvények Befektetési jegyek határozatlan futamidejű

639,687

0

1,781

263,960

30,188

786

406,910

76,320

0

98

6,395

0

0

70,024

Befektetési jegyek határozott futamidejű

145,153

0

9,200

5,571

0

0

148,782

1,011,057

0

0

443,371

64,428

0

632,114

63,076

0

0

9,311

3,080

0

56,845

Külföldi fix kamatozású kötvény

276,435

0

0

37,594

4,436

0

243,277

Jelzáloglevelek

264,191

17,239

1,201

9,140

0

0

273,492

78,158

3,093

0

66

0

0

81,184

176,967

2,502

0

18,954

0

0

160,515

10,694,197

340,297

13,644

865,678

102,132


Külföldi bef.alap Külföldi változó kamatozású kötvény

Fix kamatozású ép Változó kam. ép Összesen

786 10,283,806

FORGALOM KIEGYENSÚLYOZOTT PORTFOLIÓ (adatok ezer Ft-ban) Értékelési különbözet

Értékpapír megnevezése DKJ

Beszerzési ár

Időarányos kamat




626,872

4,947

1,726

69

0

0

633,476

1,092,073

14,488

378,215

-25,044

0

0

1,509,821

0

0

0

0

0

0

0

Részvények

-409,920

0

60,136

-21,257

0

0

-328,527


-518,503

0

-1,105 -250,302

-30,040

174

-299,520

-21,573

0

901

-5,026

0

0

-15,646

Befektetési jegyek határozott futamidejű

-118,693

0

-7,784

-5,571

0

0

-120,906

Külföldi bef.alap

500,478

0

249,518 -430,207

-46,534

38,123

1,095,546

Külföldi változó kamatozású kötvény

-63,076

0

0

-9,311

-3,080

0

-56,845

-250,007

0

13,004

-37,594

-4,436

0

-203,845

Jelzáloglevelek

-8,478

-104

14,275

-9,140

0

0

14,833


79,317

-1,602

3,324

488

0

0

80,552

Változó kam. ép

-53,726

-237

712

-18,954

0

0

-34,297

Összesen

854,765

17,493

712,922 -811,850

-84,089

38,297

2,274,643


Külföldi fix kamatozású kötvény

7

ZÁRÓ KIEGYENSÚLYOZOTT PORTFOLIÓ (adatok ezer Ft-ban) Értékelési különbözet Értékpapír megnevezése

DKJ

Beszerzési ár Időarányos kamat


2009.12.31 Piaci értékítéletből adódó

nyereség

Deviza árfolyam

veszteség nyereség

veszteség

649,058

5,103

1,763

69

0

0

655,856

8,482,386

331,795

378,666

24,848

0

0

9,167,999

0

0

0

0

0

0

0

Részvények

140,734

0

61,012

168

0

0

201,578


121,184

0

675

13,658

148

959

107,390

54,747

0

999

1,369

0

0

54,377

26,460

0

1,417

0

0

0

27,877

1,511,534

0

249,518

13,164

17,894

38,123

1,727,660

0

0

0

0

0

0

0


Befektetési jegyek határozott futamidejű Külföldi bef.alap Külföldi változó kamatozású kötvény Külföldi fix kamatozású kötvény

26,428

0

13,004

0

0

0

39,432

Jelzáloglevelek

255,714

17,135

15,476

0

0

0

288,325


157,475

1,491

3,324

554

0

0

161,736

Változó kam. ép

123,241

2,265

712

0

0

0

126,218

11,548,962

357,790

726,566

53,829

18,042

Összesen

39,083 12,558,449

ÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZET KIEGYENSÚLYOZOTT PORTFOLIÓ Értékpapír megnevezése DKJ


nyitó

záró

194

6,604

6,798

267,866

417,748

685,613

0

0

0

-20,549

81,393

60,844

-232,777

218,983

-13,794

-6,297

5,927

-370

3,630

-2,213

1,417

-378,943

595,069

216,126

-6,231

6,231

0

-33,158

46,162

13,004

Jelzáloglevelek

9,301

23,310

32,611


3,026

1,235

4,261

-16,452

19,429

2,977

-410,391

1,419,878

1,009,487

MÁK Külföldi Állampapír Részvények Külföldi részvények Befektetési jegyek határozatlan futamidejű Befektetési jegyek határozott futamidejű Külföldi bef.alap Külföldi változó kamatozású kötvény Külföldi fix kamatozású kötvény

Változó kam. ép Összesen:

8

NYITÓ KLASSZIKUS PORTFOLIÓ (adatok ezer Ft-ban) Értékelési különbözet

Értékpapír megnevezése DKJ MÁK Jelzáloglevelek Összesen

Beszerzési Időarányos ár kamat



Deviza árfolyam nyereség veszteség

3,930

20

8

0

0

0

3,958

1,313,215

51,402

77

8,476

0

0 1,356,218

44,833

3,359

251

0

0

0

1,361,978

54,781

335

8,476

0

0 1,408,619

48,443

FORGALOM KLASSZIKUS PORTFOLIÓ (adatok ezer Ft-ban) Értékelési különbözet





Deviza árfolyam nyereség veszteség

DKJ

206,534

3,984

574

5

0

0

211,087

MÁK

187,955

-7,447

59,239

-7,017

0

0

246,764

251

-12

2,368

0

0

0

2,607

7,820

34

23

0

0

0

7,877

402,561

-3,442

62,203

-7,013

0

0

468,335

Jelzáloglevelek Változó kam. ép Összesen

ZÁRÓ KLASSZIKUS PORTFOLIÓ (adatok ezer Ft-ban) Értékelési különbözet Értékpapír megnevezése

Beszerzési ár


Deviza árfolyam Időarányos kamat

DKJ

2009.12.31

Piaci értékítéletből adódó

nyereség

veszteség

-nyereség

-veszteség

210,465

4,004

581

5

0

0

1,501,170

43,955

59,315

1,458

0

0 1,602,982

Jelzáloglevelek

45,084

3,347

2,619

0

0

0

51,050

Változó kam. ép

7,820

34

23

0

0

0

7,877

1,764,539

51,340

62,538

1,463

0

0 1,876,954

MÁK

Összesen

215,045

ÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZET KLASSZIKUS PORTFOLIÓ Értékpapír megnevezése DKJ MÁK Jelzáloglevelek Összesen:


nyitó

záró

28

4,553

4,581

43,003

58,809

101,812

3,610

2,356

5,966

46,641

65,774

112,415

9

NYITÓ FÜGGŐ PORTFOLIÓ (adatok ezer Ft-ban) Értékelési különbözet






MÁK

296,991

3,703

0

698

0

0

299,996

Összesen

296,991

3,703

0

698

0

0

299,996

FORGALOM FÜGGŐ PORTFOLIÓ (adatok ezer Ft-ban) Értékelési különbözet






MÁK

19,121

293

26,616

-698

0

0

46,728

Összesen

19,121

293

26,616

-698

0

0

46,728

ZÁRÓ FÜGGŐ PORTFOLIÓ (adatok ezer Ft-ban)

Értékelési különbözet Értékpapír megnevezése

2009.12.31


Beszerzési ár



nyereség

veszteség

-nyereség

-veszteség

MÁK

316,112

3,996

26,616

0

0

0

346,724

Összesen

316,112

3,996

26,616

0

0

0

346,724


záró

ÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZET FÜGGŐ PORTFOLIÓ Értékpapír megnevezése

nyitó

MÁK

3,005

27,607

30,613

Összesen:

3,005

27,607

30,613

10

NYITÓ MŰKÖDÉSI PORTFOLIÓ (adatok ezer Ft-ban) Értékelési különbözet Időarányos Értékpapír megnevezése

Beszerzési ár

kamat

2009.01.01 Piaci értékítéletből adódó nyereség

veszteség

Deviza árfolyam vesztesé -nyereség g


DKJ

121,895,626 2,863,104

1,838,237

0

0

0

126,596,967

MÁK

99,067,714 1,863,893

3,143,630

0

0

0

104,075,237

220,963,340 4,726,997

4,981,867

0

0

0

230,672,204

Összesen

FORGALOM MŰKÖDÉSI PORTFOLIÓ (adatok ezer Ft-ban) Értékelési különbözet

Időarányos Értékpapír megnevezése

Piaci értékítéletből adódó veszteség


Beszerzési ár

kamat

DKJ

-121,647,726

-2,860,364

-1,837,563

40

0

0 -126,345,693

MÁK

-99,067,714

-1,863,893

-3,143,630

0

0

0 -104,075,237

-220,715,440

-4,724,257

-4,981,193

40

0

0 -230,420,930

Összesen

nyereség

Deviza árfolyam -veszte-nyereség ség

ZÁRÓ MŰKÖDÉSI PORTFOLIÓ (adatok ezer Ft-ban) Értékelési különbözet Értékpapír megnevezése

Beszerzési ár

Időarányos kamat


2009.12.31


Deviza árfolyam nyereség

veszteség

-nyereség

-veszteség

DKJ

247,900

2,740

674

40

0

0

251,274

Összesen

247,900

2,740

674

40

0

0

251,274

ÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZET MŰKÖDÉSI PORTFOLIÓ Értékpapír megnevezése

nyitó

forgalom

záró

DKJ

4,701,341

-4,697,966

3,375

Összesen:

9,708,864

-9,705,489

3,375

11

NYITÓ LIKVIDITÁSI PORTFOLIÓ (adatok ezer Ft-ban) Értékelési különbözet




Bruttó Deviza árfolyam piaci érték -nyereség -veszteség

DKJ

65,632,709

1,541,440

989,836

0

0

0 68,163,985

Összesen

65,632,709

1,541,440

989,836

0

0

0 68,163,985

FORGALOM LIKVIDITÁSI PORTFOLIÓ (adatok ezer Ft-ban) Értékelési különbözet

Értékpapír megnevezése DKJ Összesen


Beszerzési Időarányos ár kamat 65,560,133 -1,540,055 65,560,133 -1,540,055

-989,473

0

-989,473

0

Bruttó Deviza árfolyam piaci érték -nyereség -veszteség 0 0 68,089,661 0 0 68,089,661

ZÁRÓ LIKVIDITÁSI PORTFOLIÓ (adatok ezer Ft-ban) Értékelési különbözet Értékpapír megnevezése

2009.12.31


Beszerzési ár



nyereség

veszteség

-nyereség

-veszteség

DKJ

72,576

1,385

363

0

0

0

74,324

Összesen

72,576

1,385

363

0

0

0

74,324

ÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZET LIKVIDITÁSI PORTFOLIÓ Értékpapír megnevezése

nyitó


záró

DKJ

2,531,276

-2,529,528

1,748

Összesen:

2,531,276

-2,529,528

1,748

12

Pénzeszközök, mely az alábbi tételekből áll:

2 650 697 e Ft (adatok ezer Ft-ban)

Pénzeszközök összesen:

2,650,697

Pénztári elszámolási számla

2,627,751

Elkülönített betétszámla

16,085

Devizaszámla

0

Pénzeszközök értékelési különbözete

6,861

Pénzeszközök értékelési különbözete alakulása:


Megnevezés Pénzeszközök értékelési különbözete összesen: Működési portfolió

záró érték 6,861 588

Fedezeti portfoliók Növekedési portfolió

2,644

Kiegyensúlyozott portfolió

688

Klasszikus portfolió

351

Likviditási portfolió

216

Függő portfolió

3. Aktív időbeli elhatárolások

2,374


Aktív időbeli elhatárolások összesen

13,744

Bevételek aktív időbeli elhatárolása Azonosítatlan tagdíjcélú működési bevétel

13,493

Költségek és ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Munka-adó előfiz

1

Complex Céghírek

33

HVG előfizetés

3

Napi Gazdaság előfizetés

23

Népszabadság előfizetés

9

Heti Csőd előfizetés

43

Casco biztosítás

42

Complex Jogtár

97

4. Tartaléktőke alakulása Tartaléktőke nyitó állomány 2008. évi működési eredmény Átcsoportosítás likviditási céltartalékból tagra osztott munkáltatói többlet hozama

393 135 e Ft 52,945 e

Ft

9,504 e

Ft

13

Tartaléktőke záró állomány

455,584 e Ft

A beazonosított munkáltatói befizetések függő hozamának tartalékok közötti rendezése miatt 9,504 e Ft-ot vezettünk át a likviditási céltartalékból. 6. Kötelezettségek

1 538 379 e Ft

A Nyugdíjpénztárnak hosszúlejáratú kötelezettsége 2009. december 31-én nincs. Rövidlejáratú kötelezettségei az alábbi tételekből állnak:

1 538 379 e Ft (adatok ezer Ft-ban)

Tagokkal szembeni kötelezettség Kötelezettség áruszállításból és szolgáltatás

1,093,514 2,654

A pénztár a fedezeti céltartalékon belül tartja nyilván a TB- be visszalépő, de tagdíjkiegészítéséről még nem rendelkezők felé fennálló kötelezettséget Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek:

78 663 e

Ft

(adatok ezer Ft-ban) Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek összesen Munkáltatóknak visszautalandó tagdíj Önkéntes pénztárral szembeni költség elszámolás Pénztárfelügyelettel szembeni kötelezettség Garancia Alappal szembeni kötelezettség

Függő befizetések

78,663 27 54,471 4,866 19,299


Adóhatóság magán-nyugdíjpénztári beszedési számláiról átutalt Munkáltatóhoz rendelhető Munkáltatóhoz nem rendelhető

309,514 284,093 25,421 (adatok ezer Ft-ban)

Egyéb függő befizetések összesen

54,023

Munkáltatóhoz rendelhető

20,795

Késedelmi kamat többlet befizetés Önellenőrzési pótlék többlet befizetés

175 2

Munkáltatóhoz nem rendelhető

1,023

Pénztártaghoz nem rendelhető

32,028

Az azonosítatlan (függő) befizetések állományának változása 2008. évben 30 napos időtartamonkénti bontásban az alábbiak szerint alakult:

14

Adóhatóság beszedési számlájáról átutalt függő befizetések adatok ezer Ft-ban nyitó hónap 2009. január 2009. február 2009. március 2009. április 2009. május 2009. június 2009. július 2009. augusztus 2009. szeptember 2009. október 2009. november 2009. december

bejövő tételek 524,566 638,692 654,119 676,719 725,583 643,237 636,434 590,359 552,738 568,758 556,630 589,146

tagra könyvelt megfizetések -1,023,584 0 0 0 1,493,672 0 0 3,749,106 693,918 -5 474,208 1,876,564

262,458

visszautalt

egyenleg 1,810,608 2,449,300 3,103,419 3,769,379 2,994,269 3,632,914 4,265,913 1,102,125 958,117 1,522,973 1,602,276 309,514 309,514

0 0 0 10,759 7,021 4,592 3,435 5,041 2,828 3,907 3,119 5,344 záró

záró állományból negyedéven túl azonosítatlan befizetés: 4 804 e Ft A nyugdíjpénztár számlájára jóváírt, függő befizetések nyitó

hónap

bejövő tételek

2009. január 2009. február 2009. március 2009. április 2009. május 2009. június 2009. július 2009. augusztus 2009. szeptember 2009. október 2009. november 2009. december

341,166 338,722 251,247 40,612 31,949 40,097 86,209 225,043 68,911 30,178 113,988 163,460

tagra könyvelt megfizetések

visszautalt

0 0 0 893,318 5 97,430 86,083 214,595 17,616 53,121 96,580 202,189

21,695 egyenleg

0 0 0 24,658 0 1,958 6,118 2,373 873 597 1,379 361

362,861 701,583 952,830 75,466 107,410 48,119 42,127 50,202 100,624 77,084 93,113 54,023

záró

54,023

7. Passzív időbeli elhatárolások


Működési költségek passzív időbeli elhatárolása 2009.12.hó TÜSZ alapdíj Bravogroup Kft 2009.11.hó TÜSZ alapd. felüli Bravogroup Kft

21,799 8 12

2009.12.hó telefon ktg elhat.

127

2009.12.hó telefon ktg elhat.

224

2009.10.01-12.31.Netjogtár

21

Év végi levél MKB Üzemeltetés

130

SHELL Zrt. üzemanyag

15

2009.12.hó T-MOBILE

20

15

2009.12.hó bérszámf. TXL Kft

48

First It Kft 2009.12.hó support

1,650

2009.12..28. SHELL Zrt üzemanyag

11

2009.I-III.né KPMG elhat. hb.

316

2009.I-III.né KPMG elhat. hb.

1,264

2009.IV.né éves beszámoló KPMG

105

2009.IV.né könyvvizsg.díj KPMG

421

First It Kft portfóliós napnyitás

150

2009.12.hó dísznöv. karbant. 2009.12.hó postaszolg. MKB Bank

6 2,813

Behatolásjelző rendszer bontása

21

2009.12.hó gyorsposta

2

Top Torony helyreáll. ktg

84

Csaja Melinda táppénz hjár

1

Faragó Erzsébet tagszervezés

12

Zöld Kakas Zrt tagszervezés

84

FIRST IT Számítástechn.szakvélemény Bookline könyvutalvány elhat.

3,688 435

Samsung DVD elhatárolása

5,217

Magyar filmek gyűjt. Elhat.

42

IPOD SHUFFLE elhatárolása

3,924

Digitális képkeret elhatárolása

942

2009.12.hó Bravogroup alapd. felüli elhat.

8

(adatok ezer Ft-ban) Befektetésekkel kapcsolatos költségek elhatárolása Működési portfolió Vagyonkez.díj IV.név

77,602 397 378

11.hó Letétekez.díj

8


8

12.hó KELER díj

2

Fedezeti portfoliók Növekedési portfolió Vagyonkez.díj IV.név

55,157 52,245


1,114


1,196

12.hó KELER díj Kiegyensúlyozott portfolió Vagyonkez.díj IV.név

602 18,692 17,727


398


414

12.hó KELER díj

153

Klasszikus portfolió Vagyonkez.díj IV.név 11.hó Letétekez.díj

2,723 2,595 55

16


58

12.hó KELER díj

15 Függő portfolió

516

Vagyonkez.díj IV.név

491


11


12

12.hó KELER díj

2 Likviditási portfolió

117

Vagyonkez.díj IV.név

112


2


2

12.hó KELER díj

1

B. EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTÉSEK Taglétszám alakulása (fő) Megnevezés

Tény

Terv

Nyitó létszám 2009.01.01 Belépők

35.526

35,339

4.000

1,973

Átlépő más pénztárból

2,608

Átlépő más pénztárba

800

Elhunyt

1,595 29

TB-be visszalépők

681

Egyéb megszűnés/szolg.

50

32

Záró létszám 2009.12.31.

38.676

37,583

Átlag létszám

37.101

36,461

A záró létszám 97 %-on teljesült, amely 1 093 fő elmaradását jelenti a tervezetthez képest. Az elmaradás jelentős oka, hogy bár a tervezettnél 581 fővel több az MKB Nyugdíjpénztárban tagsági viszonyt létesítők száma a 2 608 fő más pénztárból átlépők figyelembevételével azonban a tervezett 800 főhöz képest más nyugdíjpénztárt 795 fővel többen 1 595 fő választott, amely majdnem duplája a tervezett átlépőnél. Ugyancsak jelentősen csökkentette a létszámot -a jogszabályi lehetőség alapján évvégéig lehetővé vált- TB-be való visszalépés miatti nagyszámú 681 fős csökkenés. A Pénztár 2009. évre meghirdetett marketing akciója azonban így is eredményesnek mondható, tekintettel arra, hogy az akció áthúzódó hatása eredményeként jelentős számban (602 fő) léptek be 2010. január- február hónapban. 2. Céltartalékok alakulása A Tartalékképzési szabályok -jogszabályi szigorítás hatására- 2009. évben minden tartalékot érintően módosultak. A működési tartalék 4,8 %-ról 4,4 %- ra, a likviditási tartalék 0,2 %-ról 0,1 %-ra csökkent, és ezzel párhuzamosan nőtt a fedezeti céltartalékra jutó rész 95,5 %-ra. A 2009. évre elfogadott pénzügyi terv és a Nyugdíjpénztár Alapszabályában foglaltaknak megfelelően az alábbi megosztási arányokat érvényesítette a Pénztár: Fedezeti Működési Likviditási

95,5 % 4,4% 0,1 % 17

Az előző évek gyakorlatához képest jelentősen változott a tartalékokra jutó befektetés eredményének jóváírása. Tekintettel arra, hogy 2009. január 01-től kötelező jelleggel bevezetésre került a választható portfoliós és elszámolóegységes nyilvántartási rendszer, a fedezeti céltartalékon belüli klasszikus, kiegyensúlyozott és növekedési portfolióra, a függő portfolióra a napi elszámolóárfolyam letétkezelő általi kiszámítása és a pénztár által a nyilvántartási rendszerben történő jóváhagyásával naponta kimutatásra/elszámolásra kerül az egyéni számlákon ill. a befizetésekhez kapcsolódóan a függő portfolióban a mindenkori napi hozam. A hozam elszámolás fő alapelve továbbra is az, hogy a befektetett eszközök úgy kerülnek csoportosításra, hogy az egyes tartalékok illetve az azonosítatlan befizetések állománya, különös tekintettel a fedezeti tartalék eszközei befektetésének eredményei elkülönítetten is megállapíthatók legyenek. A Pénztár döntése alapján2009. évben a működési és likviditási tartalékra, valamint az azonosított munkáltatói többlet hozamára realizált hozam és értékelési különbözet egyaránt jóváírásra került. A vagyon – és letétkezelői jelentések alapján a befektetési analitikából portfolionként meghatározásra kerül a vagyonkezelő által befektetett eszközök, valamint a saját vagyonkezelésben lévő eszközözök hozama és értékelési különbözete, és a vagyonkezelés költségei közvetlenül az egyes tartalékok, illetve az függő portfolió javára elszámolásra is kerülnek.

Tény

Terv Létszám (fő) Fedezeti céltartalék (ezer Ft) Likviditási céltartalék (ezer F)

Teljesítés

38 676

37.583

97.1%

50 753 675

53,445,045

105.3%

148 806

151,241

101.6%

Pénztári szolgáltatások fedezete /fedezeti céltartalék/

Szolgáltatási célú bevételek Befektetési tev. eredménye Meg nem fiz. tagdíjak hitelezési vesztesége

Fedezeti céltartalék képzése

Terv 6,636,100 4,460,637 0 11,096,737

Tény 6,970,714 5,249,190 0 12,219,904

Teljesítés 105% 118% 110%

A tagdíjjellegű bevételek 5%-al nőtt a tervezett bevételhez képest, amely a csupán 97 %-os létszámterv teljesítése mellettjó teljesítménynek számít. A Pénztár szolgáltatási célú bevételei között jelentős mértékben 5 %-kal emelkedett a tagok által fizetett tagdíj 2008. évhez képest, viszont a tagdíjkiegészítések minimális csökkenést mutatnak. Munkáltatói tagdíjkiegészítést 34 mFt értékben, ebből egyéni számlákon 35 mFt – ot írt jóvá a pénztár. Egyéni tagdíjkiegészítést 667 fő fizetett 38 m Ft értékben, ebből egyéni számlákon 36 mFt-ot írt jóvá a Pénztár. Átlagos létszám mellett számított egy főre jutó tagdíjbevétel 200.181 e Ft/fő.

18

Fedezeti biztonsági céltartalékok alakulása: Az egyéni számlák alakulása adatok eFt-ban Egyéni számlák nyitó állománya

42.733.116

Évközi bevétel

Évközi kiadás

alapátcsopo tagdíjbevéte rtosítás hozam+ ÉK átlépés l áthozott fedezet

Tb-be visszalépés

elhunyt

szolgált atás

egyéb kiadás

Egyéni számlák záróállomá nya

6,970,714

1,596,230

38,577

84,178

21

53,445,045

1,881,584

5,249,190

1,670,553

Az szolgáltatási számlák alakulása adatok eFt-ban Szolgáltatási tartalék nyitó állománya

Egyéni számláról tárgyévben átcsoportosított szolgáltatások fedezete

0

Tagoknak, nyújtott pénztári szolgáltatások

84 178

Szolgáltatási tartalék záró állománya

84 178

0

Pénztárunk 2009. évben csak egyösszegű szolgáltatást nyújtott Forrás: Elszámoló egységek választható portfoliónkénti, valamint a függő portfólióra vonatkozó nyitó záró árfolyamai, darabszámai:

Megnevezés

Elszámoló egységek darabszáma Nyitó darabszám Záró darabszám

Elszámoló egységek árfolya Nyitó árfolyam

Záró árfolyam

2009.01.01

2009.12.31

2009.01.01

2009.12.31

1,802,645,283.00

1,712,245,146.38

1.000000

1.109601

Kiegyensúlyozott portfolió

10,303,182,736.00

10,706,140,034.64

1.000000

1.135622

Növekedési portfolió

29,208,284,123.00

33,834,936,270.86

1.000000

1.111978

1,290,200,938.00

1,564,069,930.67

1.000000

1.114422


Függő portfolió

Befektetési tevékenység eredménye Általános piaci folyamatok 1. Állampapír-piac 1.1. Hazai állampapír-piac A 2009-es év első negyedévében, a válság folytatódásával újabb eladási hullám bontakozott ki a régiós állampapír-piacokon. A nemzetközi befektetői körben újra erős hangsúlyt kapott a Középkelet európai régió sérülékenysége, az instabilitási kockázatok. A régió helyzetét sokan a Dél-kelet ázsiai térség 1998-as állapotához kezdték hasonlítgatni. Az aggodalmak főleg a Kelet-európai államok pénzügyi egyensúlytalanságával, magas eladósodottságával és a pénzügyi rendszerének szisztematikus kockázatának növekedésével voltak kapcsolatosak. 19

Természetesen a legsérülékenyebbnek tartott országok piacai sínylették meg legjobban az eladási hullámot, ennek megfelelően a devizák között a forint vezette a gyengülést, amelyben szorosan követte a zloty (az ukrán hrivnya eközben gyakorlatilag összeomlott). Magyarország a kötvénypiaci gyengüléssel kiemelkedő volt a régióban: míg a magyar rövid oldali hozamok körülbelül 500 bázisponttal emelkedtek, a lengyel 3 éves hozamokban csupán 80 bázispontos emelkedés következett be. A magas magyar devizahitel-eladósodottság okozta instabilitási kockázatok miatt, az MNB-nek a forint védelmére kellett berendezkednie, így a piac kamatemeléseket kezdett árazni a hozamgörbébe. A helyzet megoldásaként többen régiós szintű beavatkozást, Nyugat-európai régiós megmentőcsomagot, magyar részről pedig az MNB aktív piaci részvételét szorgalmazták. Az aktívabb részvétel jegyében lengyel mintára az MNB is a devizapiacra vezette az EU-tól támogatásként kapott forrásokat. Ez azonban, tekintve, hogy a piaci likviditáshoz képest csekély mennyiségről van szó önmagában a korlátozott jelentőséggel bírt. A kötvénypiac megingását, és az égbe szökő hozamokat (a 3 éves papírok hozamai 14%-ig ugrottak) látva, az ÁKK kötvény visszavásárlási aukciókat hirdetett, amelyek először csak a rövidebb, 2009, 2010, később pedig a 2011 és 2012-es sorozatokat érintették. Az intézkedéssel az ÁKK a drága kötvénypiaci finanszírozást cseréli az olcsóbb IMF hitelre. A költségvetés helyzetét tovább rontotta a zavaros belpolitikai helyzet. A miniszterelnök-váltást követően létrejövő új kormány továbbra sem rendelkezett jelentékeny társadalmi támogatottsággal, ami a befektetők szemében kockázatossá tette a komoly megszorításokat tartalmazó pótköltségvetés végrehajtását. Ez a negatív várakozás tükröződött abban, hogy március közepén végül az S&P mellett a Moody’s is leminősítette Magyarországot. A második negyedévben a magyar államadósság finanszírozásával szemben ellenséges befektetői hangulat nagy fordulatot vett. A globális befektetői hangulat javulásával a nagy londoni bankházak, annak ellenére, hogy jelentős javulás az ország gazdasági fundamentumaiban nem következett be, már nem az adósságpálya fenntarthatatlanságáról cikkeztek, hanem arról, hogy az általuk vizsgált országok közül Magyarországnak lesz a legkisebb a költségvetési hiánya. A javuló hangulatban az ÁKK újra tudta éleszteni a kibocsátásokat. Kezdetben nagyon óvatosan kis mennyiségeket dobott a piacra, 15 Mrd forintos állományt kínált megvételre. Június végére sikeresen tudta növelni a mennyiséget 24 Mrd-ra: a kedvező hangulatban az aukciók többszörös túljegyzés mellett zajlottak. A harmadik negyedévben a magyar állampapír-piacon a globális pénzügyi piacokkal szinkronban kis volatilitás mellett végbemenő folyamatos erősödés volt megfigyelhető. Az emelkedést a jegybankok által mesterségesen létrehozott nagyon kedvező likviditási környezet tette lehetővé. A nagyon olcsó rövid lejáratú pénzekkel telepumpált bankrendszer a nullára leszállított kockázatmentes kamatok mellett egyre nagyobb kockázatokat vállalt a jövőbeni hozam reményében. A kockázati éhség növekedésének eredményeképp áramolhatott friss tőke, a nemzetközi összehasonlításban kockázatosnak nevezhető magyar államkötvények piacára. Kifejezett külföldi vételek a harmadik negyedév elején voltak tapasztalhatóak, ekkor főleg tengerentúli végbefektetőktől érkeztek vételi megbízások. A negyedév vége felé már inkább belföldiek álltak a vételi oldalon. A belföldiek vásárlási kedvét az optimista kilátások mellett a megváltozó nyugdíjpénztári szabályozás fűthette. A deviza megfelelési szabály bevezetése, és az, hogy 2011-re halasztották a 40%-os részvényarány (növekedési portfoliókban) kötelező elérésének határidejét, a forintdenominált magyar kötvények felé terelhettek a nyugdíjpénztáraknál lévő vagyonból. A függő portfoliókban lévő vagyon APEH azonosítása is augusztusra történt meg, a vagyonkezelők ekkor tudták a befektetési politikának megfelelően szétosztani a pénzeket, ami újabb belföldi vételi érdeklődéssel járt a hazai kötvénypiacon. A hozamgörbe alakjának tekintetében tovább folytatódott a hozamgörbe normalizálódása, a hosszú oldali hozamok kevesebbet estek, mint a kamatcsökkentési várakozások által erősen horgonyzott rövid oldaliak. A kedvező hangulatban a piac egyre biztosabbá vált a folyamatos kamatcsökkentéseket illetően. A magyar makrogazdasági háttér továbbra is jelentős teret ad a kamatcsökkentések számára, hiszen a konjunkturális helyzet változatlanul rosszabb az előrejelzéseknél, és nagyrészt emiatt rendre az elemzői várakozásokat alulmúló inflációs számok jelentek meg. Eközben a forint továbbra is erősnek tűnik, amire a folyó fizetési mérlegben 1995 óta nem látott többlet jelenthet magyarázatot, miközben a piaci szereplők többsége még mindig a forint gyengülésére spekulál. 20

A hozamgörbe meredekebbé válását az is segítette, hogy az ÁKK továbbra is a görbe hosszabb végére, 3, 5 és 10 éves szegmensre koncentrálta kibocsátásait, a negyedév végére továbbra is 50 milliárd forint körül alakult. 2009. negyedik negyedévében az elmúlt két negyedévben tapasztalt hozamcsökkenés lendülete megtorpant, a kötvénypiac egésze oldalazásba kezdett. A rövid és hosszú hozamok eltérő pályán mozogtak a negyedévben, a két szegmensre teljesen eltérő erők hatottak. A rövid oldali hozamokat továbbra is egyre lejjebb horgonyozták a Jegybank 125 bázispontot kitevő kamatcsökkentései. A Monetáris Tanács decemberi ülésén a piaci várakozásokkal szemben csupán 0,25%-os csökkentésre határozta el magát, ami a korábbi döntések határozottsága fényében meglepetést okozott a piaci szereplők számára. A döntések indoklásakor korábban elhangzott kedvező inflációs helyzet továbbra is fennállt, azonban a globális kockázatéhség csökkenése és a régiós devizákkal együtt gyengélkedő forint megtörte az 50 bázispontos vágások sorozatát. A hosszú oldali hozamokra a kamatpálya kisebb, a nemzetközi kockázati étvágy csökkenése, és a nemzetközi likviditási helyzet alakulásával kapcsolatos aggodalmak nagyobb hatást gyakoroltak. A dubaji állami holding csődje, és a görög államadósság fenntarthatóságával kapcsolatos félelmek miatt ismét emelkedésnek indultak a kockázati felárak. A kockázati prémiumok mellett a báziskamatok is felfelé mozdultak, miután nagyon kedvező foglalkoztatási adatok láttak napvilágot az USA-ban. A befektetők arra következtettek, hogy a FED nem fogja fenntartani rendkívüli likviditásnövelő intézkedéseit. A kettő eredőjeként kialakult ellenszélnek a magyar hosszú kötvények sem tudtak ellenállni és az október közepén ütött új, 7% körüli hozamcsúcsukról év végére 8%-ig gyengültek. A hozamok emelkedése ellenére az államkötvény-aukciók összességében sikeresnek mondhatók, rendre erős érdeklődés mellett zajlottak. A vételi oldalon továbbra is a belföldi intézmények álltak. A külföldek nettó eladó voltak, a negyedévben az általuk birtokolt állomány újabb 200 milliárd forintos csökkenést követően 2150 milliárd forint közelébe, új mélypontra esett. A magyar állampapír-piaci hozamok az egyes időpontokban: Instrumentum 1 éves DKJ 3 éves kötvény 5 éves kötvény 10 éves kötvény

08. dec. 31. 8,78% 9,55% 9,44% 8,15%

09. Márc. 31. 11,05% 12,98% 12,98% 12,25%

09. Jún. 30. 9,28% 9,75% 9,76% 9,74%

09. Szept. 31. 6,75% 7,18% 7,41% 7,63%

09. Dec 31. 6,08% 7,30% 7,55% 7,92%

2.2. Külföldi állampapír-piac alakulása Az első negyedévben a válság még javában tombolt, így a 2008-as év végére elért nagyon alacsony hozamszinteken oldalazó kereskedés folyt. A kötvénypiacon két nagyon erős ellentétes irányú folyamat eredőjeként alakult ki ez a viszonylag nyugodt piaci helyzet. Negatív oldalon a fejlett államok különböző gazdaságösztönző és bankmentő csomagjai által generált finanszírozási igény áll, amely szinte példa nélküli magasságokba repítette ezen országok várható költségvetési deficitjeit, amiben természetesen a válság által leginkább sújtott országok emelkednek ki. Bár a kötvényhozamokból úgy tűnik, az államok olcsón képesek finanszírozni hiányaikat, a fent leírt hatalmas várható kínálatnövekedés komolyan felveti a finanszírozhatóság kérdését. A kötvények számára a jegybankok radikális „quantitative easing” monetáris politikája gyakorlatilag pénznyomtatás- teremthet keresletet. A nem konvencionális monetáris intézkedésekben élenjáró FED már másodszorra jelentett be 1000 milliárd dolláros léptékű értékpapír piaci beavatkozást (a frissen nyomtatott pénzből a FED különböző hitelpapírokat vásárol, így lenyomja azok hozamait, olcsóbb finanszírozást nyújtva a különböző hiteladósok számára). A második csomagból például 300 milliárd dollár landolt a kötvénypiacon, ahol a hírre komoly, de időszakosnak 21

bizonyult hozamcsökkenés következett be. A FED mellett, a Bank of England, az ECB és a Bank of Japan is bejelentette, hogy élni kíván a „quantitative easing” adta lehetőségekkel, bár a lépések konkrét részletei még tervezés alatt állnak. A második negyedévben a nemzetközi kötvények árát már a kibocsátó államok adósságainak dinamikus növekedésével kapcsolatos félelmek határozták meg, illetve az első negyedév kockázatkerülése után a második negyedévben inkább a kockázatos eszközöket keresték a befektetők, így eltűnt a fejlett kötvénypiacról az a beáramló pénz, ami a biztonságos menedéket keresve talált ott helyet magának. Megváltozott a kockázat érzékelése is: míg az első negyedévben a befektetési termékek partnerkockázatára fókuszáltak a befektetők a második negyedévben az államadósság pályák fenntarthatatlansága, és az ezzel kapcsolatos kamatkockázat került előtérbe. A magasra duzzadt költségvetési hiányok, a recesszió miatti adóbevétel-kiesés és az államosított pénzintézetekben esetleg felmerülő veszteségek (pl. Nagy-Britanniában az állami kézbe jutott bankok mérlegfőösszege az éves GDP 2,5-szerese) mind az államok adósminőségének romlásával jártak. Miközben a kockázatosabb hosszú lejáratú államkötvényektől fokozatosan elfordultak a befektetők, a 0% körül tartott kamatok továbbra is alacsonyan tartották a hozamgörbék rövid oldalát aminek köszönhetően történelmi magasságokba emelkedett a hozamgörbe meredeksége. A hozamgörbe meredek volta a múltban a gazdasági fellendülés eljövetelét jól jelezte előre: minél meredekebb a hozamgörbe, annál magasabb a bankok kamatmarzsa (a hosszú távú hitelkamat és a rövid távú forrásoldali kamatok különbsége), ami a pénzügyi szektor hitelezési hajlandóságának fellendülésével jár. Nagy kérdés azonban, hogy a jelenlegi körülmények között ez a hatás tud-e érvényesülni. Az államadósság finanszírozhatóságával kapcsolatos aggodalmakat apaszthatja, hogy jelentős vásárlóként jelentek meg a lakosság. A recesszió kiteljesedésével, a háztartások óvatosabbá váltak fogyasztásukban és egyre többet takarítanak meg. Az amerikai megtakarítási ráta 6,9%-ra, 1992 óta nem látott szintre emelkedett, és a lakosság komoly vásárlóvá lépett elő a 4% köré emelkedő amerikai államkötvények esetében. A másik továbbra is erős, ám önmagában nem elegendő vételi erő a jegybankok közvetlen vásárlásai: a FED több alkalommal vásárolt 300 Mrd dollár értékben amerikai államkötvényeket, a Bank of England folytatja 125 Mrd fontos kötvényvásárlási csomagját (amely nem kizárólag államkötvényeket érint). Bár az ECB még nem kezdte meg az európai államkötvények vásárlását, júniusban 420 Mrd eurót pumpált a bankrendszerbe, korábban szokatlan hosszúságú, 1 éves korlátlan repo tenderen. A harmadik negyedévben a fejlett államok államadósságának növekedésével kapcsolatos aggodalmakat felülírta a nagyon kedvező globális likviditási helyzet és növekvő kockázatvállalási kedv, így a hosszú állampapír-hozamok emelkedése lelassult, majd esésbe fordult. Az optimistábbá váló konjunkturális előrejelzéseknek köszönhetően a piac augusztusra még az idén megtörténő amerikai kamatemeléseket kezdett árazni, ami a hozamok átmeneti emelkedésével járt. A továbbra is nagyon rossz foglalkoztatási helyzet kezelése azonban a munkaerőpiac egészsége felett is őrködő FED részéről a kamatemelések elhalasztását igényli, ahogy arra többen is utalást tettek az amerikai jegybank részéről. A tartósan alacsony alapkamat hírére pedig a befektetők ismét a hosszú lejáratú államkötvények felé fordultak, így a leghosszabb (30 éves) hozamok Amerikában és Európában is 33-35 bázisponttal mérséklődtek. A kamatpálya várakozások kedvezőbbé válása mellett, a vételi erőt minden bizonnyal az a jelentős likviditás adhatta, amit a nemzetközi jegybankok a válság elmélyülése elleni harcuk során a piacra öntöttek. A nulla százalékkal stagnáló rövid lejáratú eszközökhöz képest, még a 4% körül forgó 30 éves lejáratú állampapírok is vonzónak tűnhetnek egy likviditásban bővelkedő időszakban. Azt, hogy a bankrendszer mennyire tele van pumpálva rövid lejáratú pénzekkel az is, jelzi, hogy az ECB által másodszorra meghirdetett korlátlan egy éves repo tenderre, a korábbi 435 milliárd EUR-tól jelentősen elmaradva, mindössze 75 milliárd EUR igény érkezett az európai bankok részéről. A bankrendszernek tehát gyakorlatilag még a nagyon kedvezőnek tekinthető éves 1%-os finanszírozásra sincs igénye a jelenlegi helyzetben. Az első és második negyedévben megindult tendencia, mely szerint a banki finanszírozás beszűkülése miatt a vállalatok a tőkepiacra mennek ki forrást szerezni, továbbra is fennmaradt. A fent leírt likviditási helyzetben erőteljes kereslet mutatkozott a meghirdetett kötvénykibocsátásokra, még úgy is, hogy a vállalati kötvények kamatkülönbözete az év eleji történelmi összehasonlításban 22

abnormális szintekről, a már „csak” magasnak tekinthető szintekre esett vissza, ahogy azt minden a kockázatos termék hozamprémiuma tette. A negyedik negyedévben az év első felében felhőtlen képet a dubaji állami holding csődje és a görög államadósság-pálya fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak tették borongóssá.. A november végén a dubaji állami építőipari társaság 3,5 Mrd dollár hitelezői követelés átütemezését kérte. Az illetékesek szűkszavúsága és a munkaszüneti napok miatt jelentős bizonytalanság ült a piacokra, sok ideig nem lehetett tudni a probléma valós nagyságát, kik az érintettek, mennyire kell komolyan kezelni a helyzetet. Jellemző, hogy a szerdán publikált hír egy nappal később okozott nagymértékű esést a nemzetközi eszközárakban. Bár a történet átmenetileg megoldódott Abu Dhabi 10 Mrd dolláros gyorskölcsöne nyomán, ráirányította a figyelmet a bankrendszer rossz hiteleinek továbbra is fennálló problémáira és azok átláthatatlanságára. Dubaji feszültségekkel párhuzamosan Görögország adósságpályájának fenntarthatatlansága kapott kiemelt figyelmet. Görögországban 2009-ben a kormány szerint 12,7%, más források szerint 14,6%os lesz a költségvetési hiány (a hivatalos adatok szavahihetőségét jelentősen megtépázta az euro-zóna csatlakozás után kirobbant adathamisítási botrány), úgy hogy a görög államadósság már jelenleg is a GDP több, mint 110%-a. A befektetők és a nemzetközi hitelminősítők aggodalmai ellenére a görög kormány csak vonakodva kezdett takarékossági intézkedésekbe, és ezeken belül is inkább a hangzatos ígéreteknek volt jelentős szerepe (pl megtakarítások a korrupció és a bürokrácia csökkentése révén). A kormány cselekvésképtelensége láttán a Moody’s és az S&P és rontott a görög adósság hitelbesorolásán. A görög államkötvények így olyan alacsony minősítésűvé váltak, hogy normális esetben az ECB nem fogadná el őket likviditási műveleti fedezeteként (a válságra való tekintettel 2008. őszén átmeneti időre leszállították az igényelt hitelminősítést). A görög kötvények természetesen erős eladói nyomás alá kerültek, a görög 10 éves hozam október közepe és december vége között 150 bázisponttal került feljebb, a görög 5 éves CDS pedig Magyarországé felé került annak ellenére, hogy az EU hivatalnokai többször is kijelentették, nem hagyják bedőlni Görögországot. A rövid távú megrázkódtatásokat okozó feszültséghelyzetek mellett, fontos változás következett be a közép, hosszú távon meghatározó pénzügypolitika terén is. Az USA-ban december elején meglepetésszerűen jó foglalkoztatási adatok láttak napvilágot. Az adat azért fontos, mert eddig az egyetlen terület, ahol nem látszott jelentékeny javulás a munkaerőpiac volt. A FED az árstabilitás mellett a foglalkoztatottsági adatokat veszi kiemelten figyelembe monetáris politikájának kialakításánál, a javuló helyzet, pedig megnyithatja a teret a likviditás fokozatos visszaszívása előtt. Az amerikai jegybank folyamatosan tagadja, hogy a likviditás szűkítésének irányába tenne lépéseket a közeljövőben, de nyilvánvalóvá tette: nem fogja folytatni lejáró rendkívüli likviditásnövelő programjait (melyek többsége 2010. első negyedévében fejeződik be), és próbajelleggel passzív repo (likviditásszűkítő) műveleteket kezdeményezett, hogy tesztelje az eljárásrend működőképességét. Az új munkaerő-piaci helyzet a korábbi befektetési politikájuk újragondolására késztette a befektetőket, hiszen korábban szinte egyöntetűen a foglalkoztatási helyzet elhúzódó válsága mellett végbemenő gazdasági kilábalásra számítottak („jobless recovery”), ami nagyon laza monetáris politika középtávú fennmaradása mellett bontakozhatott volna ki. Az új keretrendszerben hamarabb kezdhet kamatemelésbe a FED, ami miatt a likviditási helyzet rosszabb lehet a korábban vártnál. Ennek megfelelően a dollár gyengülése megtört, az amerikai hozamok pedig erős emelkedésnek indultak. December hónapban az amerikai 2 éves hozam 38, a 10 éves 53, a 30 éves 47 bázisponttal emelkedett, de a hozamemelkedés az európai kötvénypiacokat sem kímélte a 10 éves Bund hozama 27, az angol 10 éves gilt 53 bázisponttal került feljebb. Az emelkedő fejlett piaci báziskamatok félelemmel tölthetik el a befektetőket, hiszen: az emelkedő kamatkörnyezet (a hitelek átárazódásán, a finanszírozás általános megdrágulásán keresztül), és a likviditásösztönzés visszaszívása derékba törheti a bimbózó gazdasági növekedést, és W alakú recesszióba eshet a gazdaság, ahogy ez már egyszer 1937-ben megtörtént.

23

A külföldi tőkepiacok kötvényhozam értékei egyes időpontokban: Instrumentum

08. dec. 31

09. márc. 31

09. jún. 30.

09. szept. 30.

09. dec. 31.

német 10 éves

2,93%

2,97%

3,30%

3,20%

3,32%

angol 10 éves

3,02%

3,16%

3,69%

3,59%

4,01%

amerikai 10 éves

2,21%

2,66%

3,53%

3,30%

3,83%

3. Részvénypiac 3.1. Fejlett részvénypiacok 2009. első negyedévében a világot a félelem mozgatta. A piacokon a pánik lett az úr. Az újév valószínűleg új szabályozásokat is hozott az intézményeknél és sok helyen ez a kockázatos eszközökbe történő befektetések csökkentésével járt együtt. A globális részvénypiaci árfolyamzuhanás tovább folytatódott, és a mértéke több éves mélypontokra nyomta vissza a részvénypiacokat. A bankszektor esése volt a legnagyobb. A pénzügyi cégek több mint 50%-os árfolyamesése nagyon sok részvényt még sosem látott szintekre vitt. A piacokon, március közepén, fordulat következett be. A részvényárfolyamok mozgásának változékonyságát, a volatilitást mutató index csökkenni kezdett. Ez és természetesen a nagy intézményi intézkedések, mentő csomagok, Amerikában a bankok részbeni államosítása, és az állami garancianyújtások azt eredményezték, hogy az 1996-os szintekre visszaeső indexekben megjelentek a vevők és még a negyedév végére egy komolyabb emelkedés volt tapasztalható. Ebben az emelkedésben jellemzően a korábban legnagyobbat eső szektorok vették ki a részüket, így a pénzügyi szektor közel 40%-kal volt képes emelkedni. Természetesen ehhez az is hozzájárul, hogy a mentőcsomagok kezdetben elsősorban a válság kirobbanásáért felelős bankokat igyekeztek megsegíteni. Az év elején mindenhol csak azt lehetett hallani, hogy az előrejelzések egy még nagyobb, esetleg hosszan elhúzódó recessziót tartanak valószínűnek. A világgazdaság 2009-es növekedésére folyamatosan csökkentették a várakozásokat és ez természetesen a vállalatok profittermelő képességére is igaz volt. Az első negyedévben a devizapiacokon a korábban látott forgatókönyv ismétlődött meg, miszerint a befektetők a kockázatos eszközökből a partra menekültek és eközben dollárt vásároltak, mivel egy világ devizának tekintve ezt tartották egy biztonságosabb befektetésnek. A világban, óriási mértékben halmozódtak fel befektetésekre váró pénzek. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az indexek elkezdjék az emelkedést, és hogy túlsúlyba kerüljenek a vásárlók a piacokon. A piaci pozícionáltság rendkívül negatív volt és az emelkedésnek részben a befektetési házak alulsúlyos pozícióinak a feltöltése, részben pedig a piacok esésére játszó nagy pozíciók leépítése volt az oka. A feltörekvő piacokon hasonló folyamatok zajlódtak le. Sokan azt gondolták, hogy a fejlett piacokon volt a legátfogóbb a válságkezelés, és ezek a piacok fognak jobban teljesíteni, de a feltörekvő piacok teljesítménye is hasonló mértékben javulni tudott. A gazdasági válság a korábbi válságokhoz képest abban volt más, hogy természeténél fogva nagyobb volt és globális jelleget öltött. A probléma gyökere a bankoknál volt és a legnagyobb gondot a hitelezés megbénulása okozta. A válságkezelés világszerte óriási mértékű volt, és megjósolhatatlan volt, hogy az intézkedések mennyire lesznek képesek helyreállítani a gazdaságot és visszaállítani a világot egy növekedési pályára. 2009. második negyedévében is folytatódott az emelkedés a részvénypiacokon. Az árfolyamok mozgásának ingadozása sem volt olyan nagy, mint az előző időszakokban. A második negyedévben az előző negyedévi mélypontok után mindenki attól kezdett félni, hogy kimarad az emelkedésből. Megindult a pénzbeáramlás a nagy befektetési alapokba az egyéni befektetőktől. A világszerte relatíve kis részvényarányt tartó vagyon és alapkezelők az emelkedés miatt kénytelenek voltak vásárolni a piac emelkedésekor. Az eséseket próbálták megvenni, de mivel mindenki ezt várta ezért nagyobb esés nem is következett be. 24

A második negyedév az optimizmusról szólt. Mindenhol arról kezdtek el beszélni, hogy a piacok elérték a mélypontjukat és egyre inkább a stabilizálódás jeleit lehet látni szerte a világban. A pániknak valóban úgy tűnt vége volt a világban és a legnagyobb problémákat sikerült valamilyen módon kezelni. A feltörekvő piacoknak a függősége óriási, de a fejlett piacok stabilizálódásával ismét felülteljesítők voltak. Az árupiaci felfutás és a gyengülő dollár szintén a feltörekvő piacokat segítette. A harmadik negyedévben a válság szót, úgy tűnt, mindenki elfelejtette. A második negyedév végét követően egy 5 százalék körüli árfolyamesés következett be a piacokon, de ez a korrekció jóval kisebb és rövidebb lett, mint azt bárki várta volna. Ennek megfelelően, aki kimaradt az előző negyedévi emelkedésből, az folyamatos vásárlásokba kezdett. A teljesítmény a világszerte leginkább alulsúlyozott területeken volt a legnagyobb a harmadik negyedévi emelkedésben. Ennek megfelelően a BUX Index és a CETOP20 regionális index teljesített kiemelkedően. A feltörekvő piacok pedig ismét jobban teljesítettek, mint a fejlett piacok. Az intézkedés sorozatok megtették a hatásukat és úgy tűnt a pénzügyi rendszer teljes mértékben stabilizálódni tudott az adott körülmények között. Fokozatosan élénkült a bankközi hitelezés és folyamatosan csökkentek a kockázati felárak. A gazdaság növekedéséről még nem érkeztek alátámasztó hírek, de a részvénypiacoknak már az is elég volt, hogy a helyzet nem romlik tovább. A világban számos helyen nulla körül voltak a kamatok, és vélhetően a pánik elmúlásával a pénz elkezdte keresni a helyét és szerte a világban a kockázatos eszközök felé fordultak a befektetők. A piacokra áramló pénz olyan mértékű volt, hogy még egy korrekció sem volt szinte az emelkedésben. A szektorokat illetően a harmadik negyedévben is kifejezetten jól teljesített a pénzügy, ugyanakkor az emelkedés ekkor már széleskörű volt és a legtöbb szektor közel hasonló mértékben tudott emelkedni. A harmadik negyedév egy új „bika piac” kezdetéről szólt. Szinte már hivatalosan is bejelentették a recesszió végét, és az optimizmus a piacokon csak erősítette az emelkedés mértékét. A feltörekvő piacok ismét felül teljesítették a fejlett piacokat, amit nagymértékben segített a folyamatosan tovább gyengülő dollár. Az árupiac emelkedése már nem folytatódott olyan mértékben, mint az ezt megelőző negyedévben. A negyedik negyedévet a piacok emelkedéssel zárták. A piacokon egész negyedévben egy sávos mozgás volt látható, de az év végét a sáv felső részében sikerült zárnia a piacoknak. Azt láthattuk, hogy a korábbi negyedév után az emelkedés mértéke és dinamizmusa nagymértékben csökkent. A negyedéves teljesítményeket illetően kiegyenlített volt az emelkedés a különböző régiókban. A BUX Index, a CETOP20 regionális index és az egész világot lefedő MSCI World index közel azonos mértékben. A folyamatosan csökkenő volatilitás mellett a feltörekvő piacok felülteljesítése továbbra is megmaradt. A gazdaság növekedéséről folyamatosan érkeztek a megerősítő hírek, hiszen egyre jobb vállalati jelentések és egyre jobb makrogazdasági mutatószámok láttak napvilágot. A továbbra is rekord alacsonyan tartott jegybanki alapkamat, szerte a világban, a kockázatos eszközök iránti keresletet fenntartotta és növekvő befektetői bizalom mellett a piacokon nem következett be jelentős korrekció. A likviditás bőség továbbra is érzékelhető volt, hiszen több vállalat óriás részvénykibocsátásokat tartott, amelyekre a kereslet töretlenül nagy volt. A válságintézkedésekből való kihátrálás továbbra sem került igazából a befektetők figyelmének középpontjába, hiszen a FED és ECB kommunikációjából egyértelmű volt, hogy a gazdaság sérülékenysége és a fokozott bizonytalanság miatt erre csak később kerülhet sor. A szektorokat illetően kissé változott a kép és az egészségügy teljesített a legjobban. A korábban jól teljesítő pénzügy az egyetlen negatív volt, de az energia, az ipar, és a nyersanyag szektor továbbra is kiemelkedő volt. A negyedik negyedév a piacok telítődéséről szólt. Az intézmények többnyire feltöltötték az alulsúlyos pozíciókat, de további nagy volumenben már nem történtek vásárlások. A részvénypiacok helyreállását a legtöbb befektetési ház elemző gárdája már V vagy U alakúnak látta és az esetleges újabb mélypont közeli állapot eléréséről már nem lehetett hallani. A világban folyamatosan csökkent a különböző pénzügyi instrumentumok együtt mozgása, a korreláció és így tapasztalhattuk azt is, hogy a feltörekvő piacok ismét felül teljesítették a fejlett piacokat, annak ellenére, hogy a dollár gyengülő trendje megtört. Az árupiac kitört a korábbi sávos mozgásából és a piacokat meghaladó mértékben, behozva lemaradást, tudott emelkedni. 25

Az alábbi grafikon az MSCI World Free Index alakulását mutatja:

Az alábbi grafikon az MSCI Emerging Markets Index alakulását mutatja:

3.2. Közép-Európai régió A regionális részvénypiacok teljesítménye az első negyedévben meglehetősen rossz volt. A piacok közel 40%-kal estek, majd itt is emelkedés következett be. A devizák párhuzamos gyengülése aláásta a régiót és tovább folytatódott a pénzkivonás. Az esésben szektortól függetlenül valamennyi vezető részvény kivette a részét. A BUX részvényei közül a Magyar Telekom még sosem látott mélységbe 26

zuhant, miután a magyar állampapír piac szinte teljesen befagyott. Az OTP gyakorlatilag nagyon közel állt ahhoz, hogy egy esetleges bank megrohanás következzen be és a külföldi eladók és spekulátorok bedöntsék a pénzintézetet. A régióban a lengyel nyugdíjpénztárak a hazai részvényeket vásárolták és próbálták ezzel támogatni a saját országukat. A pozitív korrekció itt is bekövetkezett és mivel az alulpozícionáltság óriási volt az országban ezért az emelkedés mértéke számottevő volt. A regionális részvénypiacok teljesítménye a második negyedévben meglehetősen jó volt. A korábbi alulteljesítés, most felülteljesítésbe csapott át. A devizák párhuzamoson erősödtek, de az erősödés mértéke már eltérő volt. Lengyelországban a kamatvágások miatt a zloty nem tudott olyan mértékben erősödni, mint a magyar forint. Hazánkban a félelem miatt a döntéshozók nem mertek még kamatot vágni és megmaradt a magas kamatkülönbözet, valamint a Bajnai-féle megszorításokat pozitívan vette a piac és a forint nagymértékben erősödött. Az egész piac emelkedni tudott és itt is a nyersanyag kapcsolt befektetés volt a vezető a pénzügyi szektor mellett. A regionális részvénypiacok teljesítménye kiemelkedő volt a harmadik negyedévben. A devizák erősödtek, a lengyel zloty behozta a lemaradását és közel 5 százalékot erősödött, de a forint és a korona csak kis mértékben tudott erősödni. Hazánkban is beindult a kamatvágás és a kamatkülönbözet ennek megfelelően csökkent az euróval és a dollárral szemben. Az egész piac emelkedett és továbbra is a nyersanyag kapcsolt befektetés volt a vezető a pénzügyi szektor kiemelkedő teljesítménye mellett. A regionális részvénypiacok a negyedévben tovább folytatták a szárnyalást, de az év vége közeledtével kismértékben korrigáltak ezért az emelkedés nem volt már kiemelkedő mértékű. A régiós devizák közül az euróval szemben csak a zloty tudott erősödni, a forint kismértékben gyengült a cseh korona pedig nagyobb mértékben gyengült. A sérülékenységet mutatja, hogy a volatilitás kissé megnőtt, mert mind az ukrajnai mind a Dubaiból érkező hírekre nagyobb mértékben gyengültek a devizák. A magyar piacot ekkor már a MOL és a Richter húzta, az OTP az átlag alatt teljesített. A lengyel és cseh piacon a bankok jobban tudtak teljesíteni, kétszámjegyű emelkedést könyvelhettek el. Az alábbi grafikon a CETOP20 index alakulását mutatja:

27

Vagyonkezelési tevékenység 2009. Q1 Klasszikus: Az első negyedévben a vagyonkezelő tartotta a stratégiai duration felülsúlyt, és a kötvénypiaci áresés kibontakozásakor további hosszú lejáratú kötvényeket vásárolt. Később a márciusi kamatfizetéseket 13%-os hozam felett tudta 3 éves papírokba fektetni. A beszámolási időszak végén a előkészítette a portfolió átlagidejének lerövidítését, de az eladásokat a piaci helyzet függvényében csak óvatosan kezdte meg. Kiegyensúlyozott: A kötvényportfolióban vagyonkezelő a 2008. negyedik negyedévben kialakított enyhe felül súlyos pozíciót tartotta, márciusban a lejáró tételeket 13%-os hozam felett 3 éves papírokba fektette. A beszámolási időszak végén előkészítette a portfolió átlagidejének lerövidítését, de az eladásokat a piaci helyzet függvényében csak óvatosan kezdte meg. A részvényportfolió súlya az év végi fordulószinteken került tartásra. A vagyonkezelő kereskedési (rövid futamidejű) pozíciót nyitott egy amerikai magas kamatozású vállalati kötvényekbe (High Yield) fektető ETF-ben, Közép-kelet európai részvények helyett hazai részvényeket tartott. A BUX Index a várakozásoknak megfelelően felülteljesítette a régiós piacokat. A portfoliókban található fejlett piaci egyedi részvény befektetéseket fokozatosan váltották fel a befektetési alapok. A portfoliók részvénykitettségét, a kedvezőtlen befektetési környezet figyelembe véve, a vagyonkezelő nem emelte fel a referencia súlynak megfelelő mértékre. Növekedési: A kötvényportfolió tekintetében a vagyonkezelő nem változtatott az előző év utolsó negyedévében felvállalt duration felül súlyos pozíción. A beszámolási időszak végén előkészítette a portfolió átlagidejének lerövidítését, de az eladásokat a piaci helyzet függvényében csak óvatosan kezdte meg. Az új, több részvényt tartalmazó referencia-index bevezetése mellett a beszámolási időszakban a vagyonkezelő, a kedvezőtlen befektetési környezet és a Pénztár kérésére tekintettel, nem emelte meg érdemben a részvénysúlyt. A vagyonkezelő a negyedév végén a részvénypiac technikai elemzése és a likviditási helyzet értékelése alapján javaslatot tett a részvény alul súly bezárására. A Pénztár a vagyonkezelő javaslatát elfogadva a kockázati kitettség fokozatos növelése mellett döntött. 2009. Q2. Klasszikus: A vagyonkezelő a második negyedévben a március végi pánikszerű állapotból leszakadó hozamokat a portfolió duration csökkentésére használta fel. A beszámolási időszak végére a benchmarknak megfelelő átlagidőre állította be a portfoliót. A hozamesésben a hozamgörbe hosszú végéről értékesített főleg 17B, 19A és 23A kötvényeket, amelyeket a 11-12-es szegmens papírjaira cserélt. Kiegyensúlyozott: A vagyonkezelő a kedvezőre fordult kötvénypiaci hangulatot a duration felül súly csökkentésére használta fel. A beszámolási időszak végére a referencia-indexnek megfelelő átlagidőre állította be a portfoliót. A részvényportfolión belül a fejlett piaci kitettséget tekintve a vagyonkezelő az amerikai részvénypiacokat felül súlyos pozícióba állította be az európai részvénybefektetésekkel szemben. A fejlődő piaci portfolión belül az egyedi ország befektetéseket (orosz és indiai), globális fejlődő piaci ETF-ek váltották fel. A referenciaindex-kompozitnak megfelelő devizakitettséget a vagyonkezelő a negyedév során dollár vételekkel képezte le. A dollár pozíciók befektetése pénzpiaci alapokban és bankbetétben testesült meg. A magyar részvények tekintetében az OTP részvények súlya került csökkentésre a MOL és az MTelekom javára. Növekedési: A vagyonkezelő kötvénypiaci tevékenysége megegyezett a Kiegyensúlyozott portfolió esetében leírtakkal.

28

A részvénypiaci kitettség növelése fokozatosan, április-május hónapban kezdődött meg. A fokozatos növelés eredményeképp a Növekedési portfolió a beszámolási időszak nagy részét részvény alul súlyos pozícióban töltötte. 2009. Q3. Klasszikus: A harmadik negyedévben a vagyonkezelő a hozamcsökkenés folytatódásával taktikai jellegű vásárlásokat hajtott végre hosszú lejáratú kötvényekben. A július elején lezajló áremelkedésben 5 és 7 éves papírokat vásárolt, amelyek egy részét augusztusban nyereséggel értékesítette. A hozamgörbe alakváltozásait a portfolió 5-7 éves szegmensbe való átsúlyozásával próbálta meglovagolni, így a beszámolási időszak második felében 2015, 2016 és 2017-ben lejáró papírokat vásárolt. A vásárlások eredményeképp a portfolió átlagideje 0,2 és 0,3 év közötti mértékben emelkedett. Kiegyensúlyozott: A kötvénypiacon a vagyonkezelő a negyedév elején taktikai felül súlyos pozíciót alakított ki a folytatódó hozamesés kihasználásának érdekében. Az ekkor megvásárolt 5 és 10 éves papírokat másfél hónappal később értékesítette. A portfoliót a hozamgörbe alakváltozásainak meglovagolása céljából a 3-5 éves szegmensbe igyekezett koncentrálni. A részvényportfolió esetében folytatta az óvatos vásárlásokat. Ezek alapvetően az amerikai részvénypiacokon befektető, tőzsdén jegyzett befektetési alapok jegyeit érintette. Befektetési döntés született egy árupiaci és egy, az európai vállalati kötvénypiacon aktív befektetési jegyeinek megvételéről. A beszámolási időszakban a vagyonkezelő értékesítette a gyengén teljesítő struktúrált termékeket. Növekedési: A negyedév során a kötvényportfolióban végrehajtott változtatások megegyeztek a Kiegyensúlyozott portfolióban leírtakkal. A részvények arányát a vagyonkezelő tovább növelte a beszámolási időszakban. A dollár pénzpiaci befektetések értékesítésre kerültek. A befolyt ellenértékből alapvetően részvény tranzakciók kerültek finanszírozásra. A vagyonkezelő ennek megfelelően júliusban jelentősen megemelte a külföldi részvénybefektetések arányát. A Kiegyensúlyozott portfolióhoz hasonlóan a Növekedési portfolióba is vásárolt nyersanyag és európai vállalati kötvényekbe fektető befektetési alapot. 2009. Q4. Klasszikus: A negyedik negyedévben a vagyonkezelő a portfolió stratégiai semleges súlyán nem változtatott. Taktikai pozíciókat vállalt a 10 éves kötvényben, az aukciós vásárlásokat a sáv alján értékesítette. 2012-es lejáratú papírokat cserélt az aukción magasabb hozammal vásárolt 2013-ban lejáró állampapírokra. A vagyonkezelésbe átadott pénzeket a referenciaindex átlagidejének megfelelő arányban 3-5 éves papírokba fektette. Kiegyensúlyozott: A vagyonkezelő a kötvényportfolióban stratégiai változtatást nem hajtott végre, taktikai pozíciókat nyitott 10 éves kötvényekben. A nyitott pozíciókat csak rövid ideig tartotta, ezek lezárását követően a portfolió duration semleges szerkezete nem változott. A részvénypozíciók aránya a negyedév során lényegesen nem változott. A vagyonkezelő a negyedik negyedévben a lengyel bank kitettséget a CETOP régiót követő index követő befektetési alapra cserélte. A piacokon sávos kereskedésfolyt, az időszak az alul-felülteljesítő piacok, szektorok közötti rotálásról szólt. A vagyonkezelő ennek megfelelően a kedvező, rövid távú részvénypiaci befektetési lehetőségeket kereste a beszámolási időszakban. Növekedési: A vagyonkezelő a beszámolási időszakban a Kiegyensúlyozott portfoliónál leírt taktikai jellegű üzletekkel igyekezett a portfolió hozamát javítani, stratégiai változást a kötvényportfolió tekintetében nem hajtott végre. A részvénypozíciók aránya a negyedév során érdemben nem változott. A tőzsdéken oldalazó jellegű kereskedés folyt, ennek megfelelően a vagyonkezelő a rövid távú árfolyammozgásokból igyekezett hasznot húzni, illetve az egyes szektorok közötti rotációval igyekezett többlethozamot realizálni a portfolióban. 29

Referencia index, hozamok A Magán ág portfolióinak 2009. évi referencia index-kompozitjai a következőképpen alakultak: Klasszikus Kiegyensúlyozott Növekedési

100% MAX Composite 80% MAX Composite,10% MSCIWorld,5% MSCI EM, 5% Cetop20 60% MAX Composite,20% MSCIWorld,10% MSCI EM, 10% Cetop20

Referencia index, hozamok A Magán ág referencia index-kompozitja az egyes portfoliókban a következő volt 2009-ben: Magán Ág Klasszikus portfolió 98%

Magán Ág Kiegyensúlyozott portfolió 80% *

Magán Ág Növekedési portfolió 60 % *-

MAX Composite MSCI ACWI 10% 20% Fejlett piaci részvények) MSCI EM 5% 10% (fejlődő piaci részvények) CETOP20 2% 5% 10% (Közép- és Kelet Európai benne hazai részvények Összesen: 100% 100% 100% *ebből 2 % ingatlanok, ingatlan alapok mérésére szolgál

Magán Ág Függő portfolió 100 %

100%

A fedezeti tartalék egyes portfolióival és a függő portfolióval kapcsolatban előzőekben jelzett index kompozitjaitól eltérő volt a likviditási és a működési tartaléké. E két tartalék eszközeit bankszámlán, lekötött betétben és állampapírban kellett tartani. A 2009. üzleti évben lezárt és a mérleg fordulónapjáig le nem zárt határidős és opciós ügyletei a Pénztárnak nem voltak, így azoknak eredményre, cash-flowra gyakorolt hatása sincs. Egyéb függő és jövőbeni (biztos) kötelezettsége a pénztárnak nincs. A Pénztár által elért 2009. éves és 2000-2009 közötti 10 éves hozamokat, valamint a vagyonnövekedési mutatót a következő táblázat foglalja össze: Hozamok MAGÁN PÉNZTÁRI ÁG

2009 évi

10 éves átlagos

10,96% 11,55% 4,20% 14,02%

7,16%

klasszikus portfólió Nettó hozamráta Bruttó hozamráta Infláció (KSH) Referenciahozam Vagyonnövekedési mutató 2009.12.31-i vagyon (ezer Ft)

kiegyensúlyozott portfólió Nettó hozamráta Bruttó hozamráta Infláció (KSH)

6,14% 5,71%

1 978 334 , 13,56% 14,20% 4,20%

7,41% 6,14%

30

Referenciahozam Vagyonnövekedési mutató 2009.12.31-i vagyon (ezer Ft)

növekedési portfólió

Nettó hozamráta Bruttó hozamráta Infláció (KSH) Referenciahozam Vagyonnövekedési mutató 2009.12.31-i vagyon (ezer Ft)

19,15% 6,56% 12 883 699 11,20% 11,85% 4,20% 24,89%

7,18% 6,14% 5,72%

37 891 611

Az átlagos hozammal kapcsolatban szükséges hangsúlyozni, hogy az éves átlaghozam mögött a tagok eltérő hozamai húzódnak meg. A hozam eltérései a tagok eltérő időpontban történő befizetéseiből, a korábbi évek felhalmozásainak és a tárgyévi befizetéseknek az eltérő arányaiból következnek. A 10 éves átlagos hozamráta a vagyonkezelői teljesítményt, a vagyonnövekedési mutató (az egy főre jutó vagyonnal súlyozott hozamráta) pedig a pénztártagok egyéni számlájának átlagos hozamát jellemzik. A befektetési tevékenység további értékelését valamint a hozamrátára vonatkozó elemzést az éves beszámoló részét képező aktuáriusi jelentés tartalmazza.

31

A pénztár üzleti év végi portfolióállománya könyv szerinti értékének és piaci értékének bemutatását tartalmazó kimutatás: Fedezeti portfolió Kiegyensúlyozott portfolió


Portfolió összesen Bankszámlák és készpénz összesen Házipénztár (forint és valuta)

Növekedési portfolió

Szolgáltatási tartalék

Fedezeti portfolió összesen

Likviditási és kockázati portfolió

Működési portfolió

Azonosítatlan befizetések

Összesen

Könyv szerinti érték

Piaci érték


Piaci érték


Piaci érték

Könyv Piaci szerinti érték érték


Piaci érték


Piaci érték


Piaci érték


Piaci érték


Piaci érték

1,865,567

1,978,334

11,873,525

12,883,699

35,252,152

37,891,612

0

0

48,991,244

52,753,645

498,484

502,447

147,211

149,175

1,750,620

1,783,606

51,387,559

55,188,873

101,029

101,380

323,245

323,933

459,834

462,478

0

0

884,108

887,791

250,585

251,173

74,635

74,851

1,434,508

1,436,882

2,643,836

2,650,697

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Pénzforgalmi számla és befektetési számla

50,959

51,272

123,245

123,779

159,834

162,248

0

0

334,038

337,299

148,872

149,382

33,950

34,135

102,239

103,630

619,099

624,446

Lekötött betét (betétszerződés): hitelintézeti betétszámlán lekötött pénzösszeg

50,070

50,108

200,000

200,154

300,000

300,230

0

0

550,070

550,492

101,713

101,791

40,685

40,716

1,332,269

1,333,252

2,024,737

2,026,251

Értékpapírok összesen

1,764,538

1,876,954

11,548,963

12,558,449

34,783,444

37,420,260

0

0

48,096,945

51,855,663

247,899

251,274

72,576

74,324

316,112

346,724

48,733,532

52,527,985

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények)

1,719,454

1,825,904

9,438,589

10,151,242

23,019,953

24,611,569

0

0

34,177,996

36,588,715

247,899

251,274

72,576

74,324

316,112

346,724

34,814,583

37,261,037

Magyar állampapír

1,711,634

1,818,027

9,131,445

9,823,856

22,172,423

23,699,386

0

0

33,015,502

35,341,269

247,899

251,274

72,576

74,324

316,112

346,724

33,652,089

36,013,591

Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állam készfizető kezességet vállal

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Külföldi állampapír

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért külföldi állam készfizető kezességet vállal

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény

0

0

21,216

24,540

53,040

61,350

0

0

74,256

85,890

0

0

0

0

0

0

74,256

85,890

7,820

7,877

259,500

263,414

701,992

712,821

0

0

969,312

984,112

0

0

0

0

0

0

969,312

984,112

Külföldön bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény

0

0

26,428

39,432

92,498

138,012

0

0

118,926

177,444

0

0

0

0

0

0

118,926

177,444

Magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Külföldi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Részvények

0

0

261,918

308,968

1,041,504

1,106,226

0

0

1,303,422

1,415,194

0

0

0

0

0

0

1,303,422

1,415,194

Magyarországon bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény

A Budapesti Értéktőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett Magyarországon nyilvános forgalomba hozott részvény

0

0

140,734

201,578

440,556

559,287

0

0

581,290

760,865

0

0

0

0

0

0

581,290

760,865

Ma-on kibocsátott, nyilvánosan forg-ba hozott részvény, melynek kibocsátója köt. vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tőzsdére vagy elismert értékpapírpiacra történő bevezetésére és a bev-nek nincs törvényi v. egyéb akadálya

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Tőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett, külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény

0

0

121,184

107,390

600,948

546,939

0

0

722,132

654,329

0

0

0

0

0

0

722,132

654,329

Külföldön kibocsátott, nyilvánosan forg-ba hozott részvény, melynek kibocsátója köt. vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tőzsdére v. elismert értékpapírpiacra történő bevezetésére és a bev-nek nincs törvényi v. egyéb akadálya

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Befektetési jegyek, illetve egyéb kollektív befektetési értékpapír

0

0

1,592,742

1,809,914

9,999,975

10,888,376

0

0

11,592,717

12,698,290

0

0

0

0

0

0

11,592,717

12,698,290

Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide nem értve az ingatlan befektetési alapot

0

0

11,183

12,230

31,575

34,530

0

0

42,758

46,760

0

0

0

0

0

0

42,758

46,760

Magyarországon bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye

0

0

70,024

70,024

197,705

197,708

0

0

267,729

267,732

0

0

0

0

0

0

267,729

267,732

Külföldön bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide nem értve az ingatlan befektetési alapot

0

0

1,511,535

1,727,660

9,770,695

10,656,138

0

0

11,282,230

12,383,798

0

0

0

0

0

0

11,282,230

12,383,798

Külföldön bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Jelzáloglevél

45,084

51,050

255,714

288,325

722,012

814,089

0

0

1,022,810

1,153,464

0

0

0

0

0

0

1,022,810

1,153,464

Magyarországon bejegyzett jelzáloghitel-intézet által kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott jelzáloglevél

45,084

51,050

255,714

288,325

722,012

814,089

0

0

1,022,810

1,153,464

0

0

0

0

0

0

1,022,810

1,153,464

Külföldön bejegyzett jelzáloghitel-intézet által kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozottjelzáloglevél

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Határidős ügyletek

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Opciós ügyletek

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Repóügyletek

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

SWAP ügyletek

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Ingatlan

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Értékpapír-kölcsönzési ügyletekből származó követelések

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Kockázatitőkealap-jegy

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapír

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Követelés értékpapír ügyletekből

0

0

1,317

1,317

8,874

8,874

0

0

10,191

10,191

0

0

0

0

0

0

10,191

10,191

Kötelezettségek értékpapír ügyletekből

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

33

Befektetések főbb adatainak földrajzi megoszlása: ezer forint Sorszám

PSZÁF kód

001

71MJ1

002

71MJ11

003 004 005

71MJ1101 71MJ1102 71MJ1103

006

71MJ12

007 008 009 010 011 012 013 014 015 016 017 018 019 020 021 022 023 024 025 026 027 028 029 030 031 032 033 034 035 036 037 038 039

71MJ1201 71MJ1202 71MJ1203 71MJ1204 71MJ1205 71MJ1206 71MJ1207 71MJ1208 71MJ1209 71MJ1210 71MJ1211 71MJ1212 71MJ1213 71MJ1214 71MJ1215 71MJ1216 71MJ1217 71MJ1218 71MJ1219 71MJ1220 71MJ1221 71MJ1222 71MJ1223 71MJ1224 71MJ1225 71MJ1226 71MJ1227 71MJ13 71MJ1301 71MJ1302 71MJ1303 71MJ1304 71MJ1305

Megnevezés

Összesen (2+34) Európai Gazdasági Térség összesen (3+...+6) Izland Liechtenstein Norvégia EU tagországok összesen (7+...+33) Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Cseh Köztársaság Dánia Egyesült Királyság Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia Egyéb ország (35+...+39) Amerikai Egyesült Államok Kanada Japán Svájc Egyéb más országok

Befektetésekből a részvények és egyéb változó értékpapírok piaci értéken

Befektetések időszak végi értéke könyv szerinti értéken

Befektetések időszak végi értéke piaci értéken

51,387,559

55,188,873

17,535,636

45,011,464

48,362,813

10,887,020

0 0 0

0 0 0

0 0 0

45,011,464

48,362,813

10,887,020

82,430 0 0 0 339,386 0 0 0 0 761,918 0 0 0 300,316 0 0 3,265,768 39,179,824 0 1,081,822 0 0 0 0 0 0 0 6,376,095 6,182,913 0 0 0 193,182

79,881 0 0 0 324,231 0 0 0 0 792,657 0 0 0 250,218 0 0 3,896,308 41,877,221 0 1,142,297 0 0 0 0 0 0 0 6,826,060 6,562,726 0 0 0 263,334

79,881 0 0 0 324,231 0 0 0 0 792,657 0 0 0 250,218 0 0 3,896,308 4,401,428 0 1,142,297 0 0 0 0 0 0 0 6,648,616 6,562,726 0 0 0 85,890

Befektetések főbb adatainak devizanemenkénti megoszlása: ezer forint

Sorszám

PSZÁF kód

Megnevezés

Befektetések időszak végi értéke könyv szerinti értéken

Befektetések időszak végi értéke piaci értéken

001

71MK1

HUF

39,321,372

42,065,734

002

71MK2

EUR

2,649,748

2,783,591

003

71MK3

GBP

0

0

004

71MK4

USD

8,776,736

9,765,099

005

71MK5

CHF

0

0

006

71MK6

JPY

0

0

007

71MK7

Egyéb

639,703

574,449

51,387,559

55,188,873

Összesen

Átcsoportosítás fedezeti tartalékot érintő tételei Az azonosítatlan befizetések hozama miatti 227.441.423 Ft került rendezésre, árfolyam korrekció miatt 92.984.- Ft került átcsoportosításra a likviditási tartalékból. Likviditási fedezet alakulása ezer forint

Likviditási célú bevételek Egyéb ráfordítások Befektetési tevékenység eredménye Likviditási céltartalék. képzése

Terv

Tény

Teljesítés

6 949

7.616

109.5 %

100

0

0%

10 826 17 675

11.040 18 656

101.9 % 105.5%

A likviditási céltartalék képzés 105.5%- ponttal meghaladta a tervezettet. A befektetési tevékenység terv feletti teljesítését a likviditási tartalék kedvező kamatozású betétben való elhelyezése mellett, Diszkont Kincstárjegyben történt befektetése ill. az elszámolási folyószámla kiemelt kamat százaléka eredményezte. 2005. évtől kezdődően a likviditási céltartalékon belül megkezdődött a saját tevékenyégi kockázat képzése, melyre a működési tartalékra jutó befizetést csökkentve, a tagi befizetésekből 0,05%-ot ír jóvá a pénztár. Ennek összege 2009-ben 9.620 ezer Ft volt, hozamaival együtt. 5 évet együtt figyelembe véve a saját tevékenységi tartalék 2009. december 31-én 68.965 e Ft. Átcsoportosítás likviditási tartalékot érintő tételei Az azonosítatlan befizetések hozama miatt 227.441.423 Ft került rendezésre, árfolyam korrekció miatt 92.984.- Ft került átcsoportosításra a likviditási tartalékból. 35

Likviditási és kockázati céltartalékok alakulása Saját tevékenységi Kockázatokra

adatok eFt-ban

Nyitó állomány

59,345

Tárgyévben Saját tevékenységikockázatra képzett céltartalék

9,620

Saját tevékenységikockázati tartalék záró állománya

68,965

Likviditási portfolio értékelési különbözetéből képzett céltartalék

adatok eFt-ban

Nyitó állomány

2,549

Tárgyévben értékelési különbözetéből céltartalék

-584

Értékelési különbözet záró állománya

1,965

Egyéb kockázatokra

adatok eFt-ban

Nyitó állomány

69,945

Tárgyévben egyéb kockázatra képzett céltartalék

9,620

Egyéb kockázati tartalék egyéb bevételei

1,976

Egyéb kockázati tartalék felhasználása egyéb célra

1,230

Egyéb kockázati tartalék záró állománya

80,311

Függő befizetések befektetési hozamának céltartaléka

adatok eFt-ban

Nyitó állomány

-17,816

Tárgyévben függő befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék

289,843

Függő befizetések befektetési hozamának céltartalékából átcsoportosítás fedezeti tartalékba

227,441

Függő befizetések befektetési hozamának céltartalékából átcsoportosítás a likviditási és kockázati céltartalékba

1,955

Függő befizetések befektetési hozamának céltartalékából átcsoportosítás a tartaléktőkébe

9,504

Függő befizetések befektetési hozama céltartalékának záró állománya

33,127

A pénztár működési tevékenységének eredménye (adatok ezer Ft-ban) Terv

Tény

Teljesítés

306 707

332 839

108.5%%

Befektetési tevékenység eredménye

34 673

36.072

104 %

Működési költségek, ráfordítások

338 945

348.981

102.9 %

2 435

19.930

818.4%

Működési célú bevételek

Működési tevékenység eredménye

A Pénztár 2009. évben is jó évet zárt a működési tevékenység eredménye szempontjából. Ennek oka egyrészt, hogy a befektetési tevékenység eredménye 36

(36.072 e Ft) a tervezettet meghaladó alakulása kedvezően hatott a működési célú bevételek alakulására. A befektetési tevékenység terv feletti teljesítése (17.495 e Ft többlet) a működési tartalék egy részének kedvező kamatozású betétben való elhelyezése mellett, Diszkont Kincstárjegyben történt befektetése ill. az elszámolási folyószámla kiemelt kamat százaléka eredményezte.

Megnevezés Működéssel kapcsolatos ráfordítások Anyagjellegű ráfordítások Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások Adminisztrációs és nyilvántartási feladatokat ellátó szervezetnek fizetett díj (számla alapján) Tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki díj (számla alapján) Könyvvizsgálat díja (számla alapján) Aktuáriusi díj (számla alapján) Szaktanácsadás díja (számla alapján) Marketing-, hirdetés-, propaganda- és reklámköltség Bérleti díj Oktatás, továbbképzés Egyéb igénybevett szolgáltatás Egyéb szolgáltatás költsége Személyi jellegű ráfordítások Bérköltség Állományba tartozó pénztári alkalmazottak munkabére Állományba nem tartozók munkadíja Aktuáriusi díj (megbízási díj) Szaktanácsadás díja (megbízási díj) Tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki díj (megbízási díj) Pénztári tisztségviselők tiszteletdíja Egyéb, állományba nem tartozók munkadíja Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok Nyugdíjbiztosítsi és egészségbiztosítási járulék Egészségügyi hozzájárulás Munkaadói járulék Egyéb járulékok Értékcsökkenési leírás Működéssel kapcsolatos egyéb ráfordítások Felügyelettel kapcsolatos ráfordítások Garancia Alappal kapcsolatos ráfordítások Működési céltartalék-képzés jövőbeni kötelezettségekre Egyéb ráfordítások

Terv 338,945 136,004 2,315 132,729

Tény 348,980 154,280 1,275 152,590

ezer forint % 102.96% 113.44% 55.08% 114.96%

3,000

2,791

93.03%

6,000 2,022 4,320 1,890 47,500 26,966 400 40,631 960 136,535 93,136 84,586 8,550 0 0 1,800 3,600 3,150 11,004 32,395 29,126 532 2,593 144 27,260 39,146 14,825 24,321 0

489 2,106 4,410 2,126 35,699 33,059 200 71,710 415 129,709 92,104 80,084 12,020 0 0 5,716 3,892 2,412 8,566 29,039 26,250 472 2,175 142 21,990 43,001 16,797 25,696 0 508

8.15% 104.15% 102.08% 112.49% 75.16% 122.60% 50.00% 176.49% 43.23% 95.00% 98.89% 94.68% 140.58%

317.56% 108.11% 76.57% 77.84% 89.64% 90.13% 88.72% 83.88% 98.61% 80.67% 109.85% 113.30% 105.65%

37

Magyarázat az egyes tételekhez: A működési tevékenység ráfordításai 2,96 %-os többletet ért el a pénztár a tervezetthez képest. A Pénztár megtakarítási vagy a tervezetthez képesti többletkiadásai változatos képet mutatnak. Az anyagjellegű ráfordításokon belül az anyagköltségben 45 % csökkenést sikerült elérni, mígaz igénybevett szolgáltatások közel 15 %-kal nőttek. Ezen belül az adminisztrációs és nyilvántartási feladatok költsége 7%-kal, míg a tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki díj 92 %-kal maradt a tervezett szint alatt. A Pénztár által tervezett tagszervezési forma nem az elképzelések szerint valósult meg 2009-ben. A szaktanácsadási díj emelkedését a 2009-ben bevezetett Polygon szoftverhez igénybevett informatikai szaktanácsadás okozta. 2009. évben a taglétszám növelése érdekében tagdíjfizetési kötelezettséghez kötött akciót hirdetett a magán ági pénztári tagok részére. Az akció lebonyolítási költsége és a tárgynyeremény - tekintettel arra, hogy nem a Pénztár vásárolta közvetlenül –a marketing kiadások között került elszámolásra 35.699 e Ft értékben. Bár országosan meghirdetett - a II. félévet teljes egészében lefedő – volt marketing kampány, a tagok befizetési kötelezettségének későbbi teljesíthetősége miatt (határidő: március 31-ig) a nyeremény kifizetés egy része áthúzódik 2010. évre, ezért a 2009. évi marketing költségek nem érték el a tervezett 47.500e Ft-ot. A tervezettet meghaladóan alakult az irodabérleti és üzemeltetési díj, amely a II. félévre kötött, a korábbinál magasabb díjban megállított bérleti díj következménye. A nem teljes egészében kihasznált továbbképzési keret miatt az oktatás, továbbképzés költsége a tervezett alatt alakult. A személyi jellegű kiadásokban összességében és több tételsoron is volt megtakarítás, ezen belül az állományba tartozók díjában 5,3 %-os a megtakarítás, az állományba nem tartozók díjazásában viszont jelentős 40 %-os többlet mutatkozik, amely a tagszervezők megbízásosként történő alkalmazásának a következménye. A bérjárulékok a bérköltségek egyes elemeinek csökkenéséhez párhuzamosan 10,4 %-os csökkenést mutat. Az értékcsökkenési leírás 19,3 %-os megtakarítása szoftverberuházás kiadásainak 2009. évi időbeli elhúzódásának következménye. A működéssel kapcsolatos egyéb ráfordítások a tervezetthez képest 9,85%-kal lett több, ezen belül a felügyeleti díj növekvő mértéke a befektetési tevékenység eredményességéből ill. e többlet tagdíjbevételből származó vagyonnövekedés következménye. Az egyéb ráfordítások nem tervezett 508 e Ft kiadása a nem tervezett csőd és felszámolási eljárás miatt kifizetett díjakból, terven felüli értékcsökkenés és behajthatatlan követelések miatti egyéb ráfordításból adódik. A 2009. évi működési költségek önkéntes és magán ág közötti megosztása a pénzügyi tervben meghatározott %-os megosztási arányok figyelembevételével történt. Meg nem fizetett tagdíjak tartaléka A Pénztár 2009. évi meg nem fizetett tagdíjak céltartaléka 115.381 e Ft. Rendkívüli események Rendkívüli esemény 2009. évben a Pénztárban nem történt.

38

III. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZ 1. Alkalmazotti létszám és javadalmazása A Nyugdíjpénztár alkalmazotti létszáma 2009. 01. 01.-én 46 fő volt, melyből 5 fő GYES állományban volt. Évközben 1 fő lépett be és 2 fő lépett ki, így 2009.12.31-én a záró dolgozói létszám 45 fő, melyből 3 fő GYES állományban, 2 fő részmunkaidőben. Az állományba tartozó pénztári alkalmazottak munkabére 200.210 e Ft, amely a pénztári ágak között 60-40 % - ban került megosztásra. A pénztár ügyvezetőjének 2009. évi javadalmazása 20.400 e Ft volt.

1. Tisztségviselők javadalmazása Az igazgatótanács és a felügyelő bizottság tagjai 2009. évben összesen 12.974 e Ft tiszteletdíjban részesültek, amely 70-30 %-ban került megosztásra a két ágazat között. 2. Cash-flow kimutatás A cash-flow kimutatásban szereplő 2009. évi adatok a 2008. évi adatokkal összehasonlíthatóak.

Megnevezés Immateriális javak nettó értékében bekövetkezett állományváltozás (+/-) Immateriális javakra adott előlegek állományváltozása (+/-) Tárgyi eszközök (beruházások és beruházásra és felújításra adott előlegek kivételével) nettó értékben bekövetkezett állományváltozás (+/-) Beruházások és beruházásra, felújításra adott előlegek állományváltozása (+/-)

Előző év

Tárgyév

7,084

-28,114

0

0

-28,195

27,339

0

0

2,094,245

2,031,340

Készletek (készletekre adott előlegek kivételével) értékében bekövetkezett állományváltozás (+/-)

0

0

Készletekre adott előlegek állományváltozása (+/-)

0

0

133,437

-76,741

Befektetett pénzügyi eszközök (hosszú lejáratú bankbetétek kivételével) állományváltozása (+/-)

Követelésállomány változása (+/-) Tartaléktőke állomány változása (+/-) Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományváltozása (+/-) Működési céltartalék állományváltozása, céltartalékok egymás közötti átcsoportosítása miatt (+/-) Meg nem fizetett tagdíjak tartaléka állományának változása (+/-) Hosszú lejáratú kötelezettségek állomány változása (+/-)

-2,020

9,504

-5,970,461

-13,231,740

9,023

-5,789

-32,986

42,817

0

0

Tagokkal szembeni kötelezettségek állomány változása (+/-)

-7,834

1,093,514

Szállítói kötelezettség állomány változása (+/-)

25,822

-80,302

Hitelfelvétel, kapott kölcsönök (+)

0

0

Hitel, kölcsön visszafizetés (-)

0

0

157,623

47,056

Az adóhatóság magán-nyugdíjpénztári beszedési számláiról átutalt, bevallási adatokhoz még nem rendelhető befizetések állományának változása (+/-) Egyéb azonosítatlan (függő) befizetések állományváltozása (+/-)

1,825

32,328

-231,753

44,885

Hosszú lejáratú bankbetétek elhelyezése (-)

0

0

Hossuú lejáratú bankbetétek megszüntetése (+)

0

0

Aktív időbeli elhatárolások állomány változása (+/-)

-7,737

-1,026

Passzív időbeli elhatárolások állomány változása (+/-)

11,809

84,324

Egyéb rövid lejáratú kötelezettség állomány változása (+/-)

39

Fedezeti céltartalékképzés (+) Fedezeti céltartalékba átcsoportosítás likviditási és kockázati céltartalékból (+) Fedezeti céltartalékba átcsoportosítás tartaléktőkéből (+) Más pénztártól átlépő pénztártagok áthozott tagi követelése (+) Likviditási és kockázati céltartalékba átcsoportosítás fedezeti tartalékből (-)

2,527,108

12,219,904

-39,977

227,534

0

0

1,273,213

1,654,050

0

21

Más pénztárba átlépő pénztáragok átvitt tagi követelése (-)

952,424

1,670,553

Társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártag miatt fedezeti céltartalék felhasználása (-)

172,985

1,596,229

Tagoknak, kedvezményezetteknek visszatérítés fedezeti céltartalékból (-)

40,624

38,577

Fedezeti céltartalék felhasználás szolgáltatásnyújtásra (-)

49,236

84,178

Egyéb fedezeti céltartalék állományváltozása (+/-)

70

0

24,075

18,656

Likviditási és kockázati céltartalékba átcsoportosítás fedezeti céltartalékból (+)

0

21

Likviditási és kockázati céltartalékba átcsoportosítás tartaléktőkéből (+)

0

0

Likviditási és kockázati céltartalékból átcsoportosítás fedezeti tartalékba (-)

0

93

Likviditási és kockázati céltartalékképzés (+)

Likviditási és kockázati céltartalékból átcsoportosítás tartaléktőkébe (-)

0

0

Egyéb likviditási és kockázati céltartalék állományváltozás (+/-)

-2,311

818

Függő befizetések befektetési hozamára céltartalék képzés (+)

-63,081

289,843

Függő befizetések befektetési hozamának céltartalékából átcsoportosítás fedezeti céltartalékon belül az egyéni számlákon a hozambevételekből képzett céltartalékra

-39,977

227,441

-897

1,955

-2,020

9,504

Függő befizetések befektetési hozamának céltartalékából átcsoportosítás a likviditási és kockázati céltartalékon belül az egyéb kockázatokra képzett céltartalékba Függő befizetések befektetési hozamának céltartalékából átcsoportosítás tartaléktőkébe Függő befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék egyéb állományváltozása Pénzeszköz változás Készpénz állomány változása (forint- és valutapénztár) Számlapénzt (pénztári elszámolási számla, éven belüli lejáratú forint és deviza betétszámlák, egyéb elkülönített betétszámlák) állomány változása

0

0

-1,240,451

791,600

0

0

-1,240,451

791,600

Budapest, 2010. május 28.

Uzonyi Tamás IT Elnök

40

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2009

Recommend Documents