Kiáltó Szó A NAGYVARSÁNYI REFORMÁTUS EGYHÁZ KIADVÁNYA 2008. III. szám
Önmagatokat tegyétek próbára, hogy igazán hisztek-e?! Önmagatokat vizsgáljátok meg! Vagy nem ismeritek fel magatokon, hogy Jézus Krisztus bennetek van? Ha nem, akkor még kipróbálatlanok vagytok. 2Kor. 13,5
Kereszttől elfelé futsz, rohanó nemzedékem. Hiába várja JÉZUS, hogy egyszer visszanézel. Halálos út ez – érzed-, mégis, hajszolva váltig, rohansz... Micsoda végzet kísért.... a roskadásig! Füle Lajos
Biblia Éve - 2008
A BIBLIA ÉS A REFORMÁCIÓ 2008 a Biblia éve. Kívánom, hogy a 2009. év, és az azt követő évek is azok legyenek. Most, amikor a reformáció kapcsán a Bibliáról kell írnom néhány gondolatot, eszembe jut a nyári gyermekheteinken oly szívesen énekelt ének első sora: „Van egy könyv hallelujah, e könyv a szent Biblia…” Mit is jelentett a Biblia a reformáció korában, és mit jelent ma nekünk? Sokan úgy gondolják, hogy a reformáció adta kézbe a Bibliát, ekkor indult meg a fordítás, terjesztés máig tartó nagy folyamata. Ez azt sugallja, hogy a reformáció irányította rá figyelmünket a Bibliára! Ez azonban tévedés, pontosan fordítva volt: A Biblia által történhetett a reformáció! Ez így is van rendjén, mert a Biblia Isten Igéje, és Urunk mindig az ő Igéjével cselekszik: teremt mennyet és földet, építtet bárkát, hogy 8 ember megmeneküljön, hoz megújulást, szül újjá élő reménységre és új életre. Így volt az a reformáció korában. A XV. században megindul a könyvnyomtatás. Van már lehetőség arra, hogy –igaz kevés példányban-, de több Biblia kerülhet emberek kezébe. Így nyitotta ki Luther is a Bibliát, és olvasta Kálvin, és a reformátorok mind. Olvasása közben csodát éltek át: „Megszólalt” a Biblia! Isten Lelke élővé és hatóvá tette a holt betűket. Elkezdett cselekedni a szívben, hogy aztán cselekvővé tegye a lábat, kezet, szájat, hogy hírdessék, mondják el másoknak is, írják le, szögezzék ki a megtalált hit-igazságokat a vártemplom kapujára, keressék az összefüggéseket a Bibliából, Istennek az emberrel való szövetségét megújítsák, hitvallást fogalmazzanak, és rajtuk keresztül eljusson a környező országokba, és Európa minden pontjára, majd az egész világra. Mi indította el ezt a folyamatot? A Biblia. Hisszük, hogy ma is a Biblia gyülekezeti és egyéni életünk „reformációjának” alapja. Ma is égető szükségünk van arra, hogy megújuljunk, reformálódjunk. Vissza a forráshoz, vissza a Biblia „e régi hír örökre új” megénekelt igazságához. Csak az Úr szava tud beleszólni megfásult, reményvesztett, elhidegült, eltávolodott életedbe! Ő tud „kijózanítani” a mostani állapotodból, Ő képes megláttatni, hogy a keskeny úton vagy-e, vagy csak azt hiszed? Az üdvösség felé sietsz, vagy a kárhozat felé? A szerecsen komornyiktól azt kérdi Filep: „Érted-e amit olvasol?” Én azt kérdem tőled: Olvasod-e amit értened kell? Ha igen, ha kitartóan keresed, akkor megtalálod az Urat, mert a Biblia arról szól, hogy Ő meg akar találni téged! Horváth Géza
Miért megyek el Isten szavát hallgatni még rossz időben is ? 1. Mert Isten minden alkalmat megszentelt, és nem tett kivételt az esőshavas napokkal sem. 2. Mert elvárom, hogy a szolgálattal megbízott testvér a helyén legyen, és csodálkoznék, ha a rossz idő miatt otthon maradt volna. 3. Mert jelenlétemre annál nagyobb szükség lesz, minél kevesebben jönnek el rossz időben. 4. Mert magatartásom mindenképpen hatással lesz másokra, akkor is, ha otthon maradok. 5. Mert a keresztyén életnek nem szabad a barométertől függenie. Isten Igéjéhez fűződő viszonyulásom iránta érzett szeretetem mércéje. 6. Mert aki ilyen kis nehézségektől is visszariad, végül oda jut, hogy már azoktól is fél, amelyek csak a fantáziájában léteznek. Aki csak távolról 7. követi az Urat, könnyen abba a veszélybe kerül, hogy teljesen szem elől veszti. 8. Mert lehet, hogy Isten akarata szerint azon a napon rossz időjárás ellenére különös áldás vár rám. 9. Mert nem tudom, hogy meg hány napom, alkalmam lesz itt a földön.
A Biblia éve A BIBLIA, A LEGTISZTÁBB FORRÁS Hálaadással emlékezzünk meg Isten gondoskodó szeretetéről, hogy kezünkbe vehetjük naponta, a Bibliát, a legtisztább forrást. Adjunk hálát, hogy hitvalló elődeink a sok-sok nehézségek, üldöztetések ellenére, megőrizték számunkra. Emlékezzünk meg Károli Gáspárról, aki hazánkban először, az egész Bibliát Magyar nyelvre lefordította, hogy Országunkon keresztül is áradhasson e tiszta forrás. A reformátorok is a Bibliából merítették az igaz hit útját. Az Istentől nyert erő bátorította őket a Bibliai tan hirdetésére. Luther Márton kitartó munkájának köszönhetően a nép kezébe kerülhetett a Biblia. Ő maga is a Bibliában talált világosságra, és Ő rajta kívül mások is, akik olvashatták e Szent könyvet. Mikor felszólították, hogy vonja vissza tanításait, Ő így felelt:
„Amíg a SZENTIRÁSBÓL meg nem győznek arról, hogy tévedtem: semmit vissza nem vonok, nem is vonhatok. Itt állok, másként nem tehetek. Isten engem úgy segéljen.” A Szentírásból, melyben Isten kijelenti magát, meggyőzni nem lehetett, mert nem tévedett, hanem felismerte benne, Isten akaratát. A Bibliai tanítás ma is hangzik szerte a világon, és kérjük a mi Urunkat, hogy egyre többen ismerjék meg az igaz hit útját, e tiszta forrásból. Hitben élő egyház csak ott van, ahol az Igét tisztán, Biblikusan hirdetik. A Biblia Isten szava! Áldást közvetít Istentől, az emberek felé! Hálaadással merítsünk naponta, ebből a tiszta forrásból, figyeljünk Isten hozzánk szóló, szavára.
Aki azért olvassa a Bibliát, hogy abban hibát találjon, hamar felismeri, hogy a Biblia talál hibát őbenne. C.H.Spurgeon
A Biblia nem antik, nem is modern, hanem örök.” (Luther)
Spurgeon a híres Igehirdető, százszor olvasta végig a Bibliát, és azt mondta: ”Századszor még sokkal szebbnek találtam, mint először.”
Újvári László
„Sok embernek nincs kifogása az ellen, hogy a Biblia a szükség és a szomorúság idején vigasztalásul legyen, de az már nem tetszik nekik, hogy tanácsadóként is használják a hétköznapi, munkás életben.” C.H.Spurgeon
Gondolatok a Bibliáról A "Biblia" a "biblos" görög szóból ered, magyarul: "könyv". Néha ezt a kifejezést is használták: "BIBLIOTHECA", vagy - Jeromos egyházatya után - "DIVINA BIBLIOTHECA", ami azt jelenti, hogy isteni könyvgyűjtemény. A Biblia éppenséggel nem egy könyv csupán, 66 könyvből áll, melyet kb. 40 különböző szerző írt. Vannak közöttük királyok: Dávid és Salamon; tudósok és orvosok: Ézsaiás és Lukács; teológusok: Ezsdrás és Pál; nagy államférfiak: Mózes, Dániel, Nehémiás; földművesek és halászok: Amós és Péter; zenészek: Aszáf és Korah fiai; próféták: Ezékiel, Jóel stb. Kb. 1500 évre volt szükség, míg mind a 66 könyvet megírták. Az ÓSZ-i és ÚSZ-i írások ránk maradt gyűjteményét "kánon"-nak nevezik, ez annyi mint szabály, mérték. A kánon tehát a bibliai könyvek összessége, melyeket az idők folyamán mint szent és Isten által ihletett iratokat ismertek el, ellentétben a számos "apokrif"-fel (rejtett értelmű könyvek). A kánon szót először csak az ÚSZ irataira használták. Mégis a bibliai könyvek szent, istenileg ihletett gyűjteményének fogalma már nagyon régi, hiszen már Mózes törvénytábláit és iratait gondosan őrizték megtámadhatatlan értékként a frigyláda mellett (5MÓz 31,24-26). Az ÓSZ-i iratok összegyűjtése és kiválogatása évszázadokig tartott, s azt csupán Ezsdrás fejezte be. Az ÚSZ-i könyvek gyűjteménye, kevés eltéréssel, már Kr u. 200 előtt készen állt. Kánonunk mai alakját a negyedik században végérvényesen szentesítették. A Szentírás ma kettős gyűjteményből áll: az Ótestamentumból vagy Ószövetségből és az Újtestamentumból vagy Újszövetségből. A testamentum megjelölést először Tertullianus egyházatya alkalmazta a Biblia mindkét részére a "szövetség" szó értelmében (héberül: bőrit, görögül: diathéké.) Abból a gondolatból indult ki, hogy az ÓSZ Istennek Mózes által Izraellel (2Móz 19,5), az ÚSZ pedig Istennek Krisztus által az Ő Gyülekezetével kötött szövetségére (Mt 26,28; l Kor 11,25) utal. A mai fejezetbeosztásunk az ÚSZ-ben Stephen Langton cambridgei angol érsek származik (1205), a versbeosztás pedig Robert Stephanus párizsi nyomdászatól (1551) Ma néhány ezer régi bibliai kézirat áll rendelkezésünkre. A legtöbb csak részleteket tartalmaz a Bibliából, vagy csupán néhány versből vagy fejezetből álló töredéket. Ezek papiruszból (papíroscserje) készült lapok, amelyeket azután egy könyvféleségbe összefogva, kódexnek (latinul: codex) neveznek, vagy pergamen (sajátos módon kikészített állatbőr)-tekercsek. Ezt a megjelölést a kisázsiai Pergamum városának nevéből származtatják, ahol az első nagy pergamenipar keletkezett. Az ÓSZ legrégibb töredékei a Kr. e. 2, századból származnak (lásd: Qumrami szövegek) az ÚSZ-é a 2. századból (egy 125 körüli János-töredék a legrégibb).
Az átfogó kéziratok közül a következők a legfontosabbak: QUMRANI SZÖVEGEK (HOLT-TENGERI TEKERCSEK) 1947-en beduin pásztorok a Holt-tenger nyugati partján, Jerikótól délre 14 km-re, Qumran völgyében egy barlangban agyagkorsókban megőrzött, vászonba csomagolt pergamentekercseket találtak. Ezek a zsidó esszénusok szektájától származtak, akiknek szerzetesei, valószínűleg a rómaiak fenyegetése miatt (Kr. u. 66 és 132), értékes vallásos irodalmukat nyugodtabb időkre biztonságba akarták helyezni. E fölfedezést követően további 11 barlangban még számos tekercset találtak: egy teljes Ézsaiás--tekercset. Esztert kivéve valamennyi ÓSZi könyvből töredékeket, kommentárokat (mindenkor az ÓSZ-i szöveggel), apokrifeket és az esszénus-szekta iratait. Ezek a Krisztus előtti 2. és 1. században keletkezhettek, s így a legrégibb rendelkezésünkre álló bibliai kéziratok. Jelentőségük fölbecsülhetetlen, mind az eredeti szövegek, mind pedig a zsidóság és a korai keresztyénség történetének kutatásánál. CODEX SINAITIKUS A közelmúltig a legrégibb, a 4. századból származó kézirat. Tischendorf fedezte fel 1859-ben a Sínai-hegy lábánál lévő Katalin-kolostorban, s a szentpétervári cári könyvtárba szállította. Ez a kódex az ÓSZ-et (görög fordításban) csaknem teljesen tartalmazza, az ÚSZ-et pedig egészen. 1934-ben az angolok megvásárolták a kéziratot kb. egymillió svájci frankért. Azóta Londonban, a British Múzeumban van kiállítva. CODEX ALEXANDRINUS Ezt a kéziratot 450 körül írták Egyiptomban és sokáig a konstantinápolyi patriarcha birtokában volt. Tartalmazza az ÓSZ-et és Máté 25. fejezetétől kezdve csaknem az egész ÚSZ-et. Jelenleg a British Múzeumban található, amelyre II. György király hagyta 1753ban. CODEX VATICANUS Ez a kézirat a 4. század közepe táján keletkezették_Egyiptomban. Most a Vatikánban van. Szintén magában foglalja a görög Bibliát, az ÚSZ-ben azonban nagyobb hiányok mutatkoznak (a Zsidólevél vége, a pásztori levelek és a Jelenések hiányoznak). A pompás kézirat nehezen olvasható, mert a szöveget utólag friss tintával utánahúzták, és többször meg is változtatták. CODEX EPHRAEMI RESCRIPTUS Az 5. század közmén írták Egyiptomban. Most Párizsban található. Efraemus egyházatya nevét viseli, mert ő írta át. A szöveget kémiai úton Tischendorf állította helyre és adta ki 1843-45ben. CODEX CANTABRIGIENSIS ET CLAROMONTANUS Mindkét kézirat - 550 körül keletkezett, s ólatin fordítással is el volt látva - Béza Tivadar tulajdonában volt Genfben. (Ernst Aebi: Rövid bevezetés a Biliába)
Mi, magunknak… Egy Elizeusról szóló igehirdetés sorozatot hallgatva volt egy igeszakasz, aminek a magyarázata nagyon megfogott, és amelyet szeretnék megosztani a testvérekkel. A történet nagyon egyszerű. Arról szól, hogy Elizeushoz egyre több tanítvány csatlakozik olyannyira, hogy egy idő után Elizeus elé állnak és egy kérést intéznek hozzá, amely így szól: Íme ez a hely, ahol nálad lakunk igen szoros nékünk; engedd meg, hogy elmenjünk a Jordán mellé fát vágni, amiből hajlékot építhetünk. Mi következik ebből a megállapításból, hogy szűk ez a hely nekünk? Egyrészt nem az, hogy feladják, és inkább elmennek haza. Nem is az, hogy követelik a főnöktől, hogy oldja meg a problémát. Sokkal inkább az, hogy engedélyt kérnek és elmennek a problémát megoldani. Az a kis közösség, amely Elizeus köré csoportosult felfogható úgy is, mint egy kis gyülekezet. Olyan jó lenne: – Ha a gyülekezetünkben sem lennének passzív tagok. – ha a gyülekezetünkben mindenki megtalálná az Isten által neki készített szolgálati területet. – ha a gyülekezetünkben nem néhányan lennének benne minden szolgálatban, roskadozva a terhektől, hanem mindenki aktív tag lenne. – ha a gyülekezetünkben nem a „főnöktől” (lelkész, felügyelő, presbitérium) várnánk mindenre a megoldást, hanem velük megbeszélve, együtt látnánk hozzá a feladatokhoz. – ha a gyülekezetünkben az a szemlélet alakulna ki, hogy ez a mi ügyünk, a mi házunk és a mi dolgunk, nekünk együtt és nem másnak kell azt megoldani. – ha a gyülekezetünkben a pénzhez való viszony, illetve az adakozás, annak ószövetségi minimuma, a tized sem lenne tabu téma, mivel arról a Biblia is világosan beszél, ugyanakkor azt sem szeretnénk, ha a pénzügyek egészségtelenül túl nagy teret nyernének a lelki résszel szemben. – ha a gyülekezeti életünk mindinkább hasonlítana az Apostolok Cselekedeteiről szóló könyvben leírt ősgyülekezet életére. – ha mind a gyülekezet, mind az egyes gyülekezeti tagok életének a középpontjában az Úr Jézus állna. (B. Zoltán)
Hányféle keresztyén van? • • • • • • • • • • •
Sötétkamra keresztyén: Hitéletét sötétben éli, hogy más meg ne lássa. (Luk.9.26) Novemberi keresztyén: Közelében az embert a hideg rázza. November hónapja ködös. (1.Kor 13.1) Nézőközönség keresztyén: Ott ül a tribünön, lelkesedik, érdeklődik, de nem vesz részt semmiben. (Péld.20.4) Porcelán keresztyén: Vigyázva kell bánni vele; törékeny, érzékeny, sértődékeny.(Kol. 3.13) Kirakat keresztyén: Szépen mutat…(1Sámuel 16.7) Látszat keresztyén: Egy képet mutat, ami más, mint a valóság. (Mt23.27-28) Névleges keresztyén: Csak a neve az…. (Mt12.33) Tamáskodó keresztyén: Csak azt hiszi, amit lát.(János 20.29) „Isten ments” keresztyén: Péter a szenvedésnek a gondolatától is visszariadt. (Mt.15. 24-25.) Ágaskodó keresztyén: Csak egy fontos kérdést ismer: Ki a nagyobb? Természetesen önmagát tartja a legnagyobbnak. (Mk 10.43-45) Világító lámpás keresztyén: Akinek a világossága úgy fénylik az emberek előtt, hogy azok látván a jó cselekedeteiket dicsőítik az ő Mennyei Atyjukat. (Mt. 5.16) D. L. Moody, a nagy evangélista bérkocsin tett meg egyszer egy utat. Midőn kiszállt és fizetett, megszólalt a kocsis: - Maga a Moody úr? - Igen, én vagyok - válaszolt meglepődve Moody. - Mert egész úton azon gondolkoztam: ha ez a Moody, egész biztosan szól valamit, lelkedet illetőleg... - szólt a kocsis csalódottan. Jakab 4,17.
A megsütött Biblia Husz Jánost nevezhetjük a morva reformátornak és prófétának, de éppúgy mártírnak is. Lángoló bizonyságtétele ezrek, és ezrek szemét nyitotta fel, hogy meglássák Krisztus megváltó munkáját. De abban az országban nem sokáig tartott az evangélium nyilvános hirdetése. Husz Jánost máglyán elégették, patakokban folyt a keresztyének vére, és mindenütt vadásztak a BIBLIÁRA, hogy megsemmisítsék. Egy asszony, akinek legnagyobb kincse a Bibliája volt, éppen a kemence előtt készült, hogy kenyeret süssön, amikor meghallotta, hogy az inkvizíció emberei átkutatják a falut, és mindenkit foglyul visznek magukkal, akinél Bibliát találnak. Gyors elhatározással a Bibliát belecsavarta az egyik kenyértésztába, amelyet aztán betett a kemencébe. Utána betette a többi kenyeret is. Nemsokára átkutatták a házát. Mindent feltúrtak, a padlástól a pincéig, de hiába. Mikor az inkvizítorok elhagyták a házat, a kenyér már megsült és a Biblia is kikerült a forró kemencéből. De a Biblia éppúgy nem szenvedett semmi kárt, mint egykor Sidrák, Misák, és Abednego, akiket Nabukodonozor az égő tüzes kemencébe vettetett, és akik onnan sértetlenül kerültek elő. Ennek az asszonynak az utódai is drága örökségként őrizték meg ezt a Bibliát.
Az átlőtt Biblia Egy katona, átlőtt Bibliát mutatott társának. - Ez már igazán becstelenség, ilyet nem tesz az ember, hogy egy Bibliát átlőjön. - Pedig én éppen ezt találom szépnek -mondta a katona- mert ez mentette meg az életem. A fronton voltam, lövészároktól lövészárokig kúsztunk, mikor hirtelen heves ütést éreztem a mellemen, utána szúró fájdalmat. - Mi történt? Mint rendesen, velem volt a Bibliám, és ha a golyónak nem kellett volna áthatolni először a Biblián, biztos, hogy elérte volna a szívemet. Így csak kisebb sérülésem lett, amely csakhamar meggyógyult. Ebben Isten rendelését látom. Ez a Biblia kétszer mentette meg az életem. Először, mikor megmutatta az utat Megváltómhoz, másodszor, mikor felfogta a halálos golyót.
VIGYÁZAT! SODRÁSVESZÉLY! Gondolatok a halottak napjáról
Ezt írja egy néprajzkutató egyetemi előadó: A halotti pompa mellett szükség van bebiztosításra is, vagyis arra a tudatra, hogy az emberi lét nem zárul le a halállal, hanem üdvösségben folytatódik. Ezért temették el kezdettől az elhunyttal együtt használati tárgyait, ezért tesznek mellé gyakran ételt és italt is. Kérdezem: felvilágosult, 21. századi emberek komolyan gondoljuk azt, hogy a halottnak szüksége van ételre és italra? Mert a közelmúltban is olvastunk egy jeles nagy temetésről, ahol egész menü-sorozatot temettek az elhunyttal együtt. Olyat is olvastam, sőt láttam már, hogy a lelkipásztort a palástjában temették el és odatették mellé a Bibliát is. Nem inkább az itt maradottaknak lenne szükségük arra, hogy a Bibliát forgassuk és olvassuk? Vagy régebben volt annak értelme, hogy a lovát meg a szolgáit is megölték, vele együtt eltemették? Szüksége van neki a lóra a túlvilágon? Az idős bácsinak a görbe botjára szüksége lesz? Sokan érzik fontosnak, hogy imádkozzanak a halottért. A rózsafüzér társulatok imaszolgáltatásai segítik a gyászolók megnyugvását. A sokfelé működő halottlátók szolgáltatásai pedig az örök élet reményét erősítik a hozzátartozókban, mert a halottlátó megmondja a halott túlvilági állapotát, és közvetíti a halott kérését, hogy imádkozzanak érte. Valaki a televízióban így nyilatkozott: halottak napján megszűnik a határ az élők és holtak között. Egyek vagyunk, akik már odaát vannak, akik a tisztítótűzben vannak, és akik még élünk. Az maga a komolytalanság, hogy ki hogyan indokolja, miért gyújtanak ilyenkor gyertyát. A gyertyagyújtás célja: a síron azért kell gyújtani, hogy ha egy kiszabadult lélek eltévedne, visszataláljon. Na de minden síron ég valami, akkor hova talál vissza? Másutt pedig azért kell gyújtani, részint, hogy távol tartsuk a halottak lelkeit, másrészt, hogy éppen megmutassuk nekik a haza vezető utat.
A Második Helvét Hitvallás ezt írja a halottakhoz való viszonyunkról: "A Szentírás azt parancsolja, hogy a hívek testét, mint a Szentlélek templomát, amelyről hisszük, hogy fel fog támadni az utolsó napon, tisztességesen és babonaság nélkül át kell adni az anyaföldnek, sőt azokról, akik az Úrban szentül elaludtak, tisztességesen meg kell emlékezni és a hátramaradottak, vagyis özvegyeik és árváik iránt minden kegyeletes kötelességet teljesíteni kell. A holtak körül való másnemű gondoskodásról nem tanítunk. Tehát nagyon elítéljük a cinikusokat, akik a holttestekkel nem törődnek, vagy pedig hanyagul és a legkisebb tisztelet nélkül hányják őket a földe, soha egy jó szót nem ejtenek róluk és a hátramaradottakkal a legkevésbé sem törődnek. Elítéljük viszont azokat is, akik igen szertelenül és fonákul buzgólkodnak a halottak körül, akik pogányok módjára siratják őket, és halottaikért áldoznak és pénzért bizonyos imádságokat mondatnak. Ilyenféle szolgálataikkal akarják kiszabadítani őket azokból a gyötrelmekből, amelyekbe a halál révén jutottak, és úgy vélik, hogy efféle kántálásokkal ki is lehet őket onnan szabadítani. Hisszük, hogy a hívők a testi halálból egyenesen Krisztushoz költöznek, és ezért egyáltalában nem szorulnak rá az élők közbenjárására, a halottakért való könyörgéseire, egyszóval azoknak bárminemű szolgáltatására. Hisszük azt is, hogy a hitetlenek egyenesen a pokolba vettetnek, ahonnan az élőknek semmiféle buzgólkodása sem nyitja meg az istentelenek számára a szabadulás útját. Az pedig, amit egyesek a tisztítótűzről tanítanak, ellentmond a keresztyén hitnek, annak tudniillik, hogy hiszem bűneim bocsánatát és az örök életet. A Krisztus által való teljes megtisztulásnak és Krisztus Urunk ígéretének is ellentmond, aki ezt ígérte: Bizony, mondom néktek, hogy aki az én beszédemet hallja és hisz annak, aki engem elküldött, örök élete van. (Jn 5,24). Amit pedig a szellemekről, vagy a holtak lelkéről mondanak, hogy néha megjelennek az élőknek és tőlük olyan szolgálatokat kérnek, amelyek által megszabadulhatnának, az ilyen kísérteteket az ördög incselkedései, mesterkedései és ámításai közé soroljuk, mert ő képes a világosság angyalának is változtatni magát, hogy megtévessze azokat, akik igaz hitben járnak. Az Úr az Ótestamentumban megtiltotta, hogy az igazságot a halottaktól tudakoljuk, és hogy bármilyen kapcsolatot tartsunk fenn a szellemekkel." (26. fejezet) Jézus tanításában elhangzik a gazdagnak ez az intés: "Van Mózesük és prófétáik, hallgassák azokat. Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki a halottak közül feltámad." (Cseri K.)
Hogyan neveljünk bűnözőt? (Egy Houston, Texasi rendőr feljegyzései)
1. Csecsemő korától adjon meg gyerekének mindent, amit csak megkíván így majd abban a tudatban nő fel, hogy az egész világ köteles őt kiszolgálni. 2. Ha csúnyát mond, jót nevessenek rajta. Így egy minden hájjal megkent ravasz ember lesz belőle. 3. Lelki képzésben sose részesítsék, hagyják, döntse el ő, ha majd nagy lesz érdeklik-e a lelki dolgok 4. Óvakodjanak attól, hogy bármilyen dolgára rámondják, hogy az rossz. Ugyanis ettől még bűntudata lehet, így majd később, ha ellop egy autót, és elfogják, azt fogja hinni, hogy őt üldözi az egész társadalom. 5. Mindent szedjenek össze utána. Ruháit, könyveit, játékait, azaz mindent csináljanak meg helyette. Ő ebből arra fog következtetni, hogy minden felelősséget másokra lehet hárítani. 6. Hagyják, olvasson el bármit, nézzen meg bármit. Fordítsanak viszont nagy gondot arra, hogy az ivópohara mindig steril legyen, az étkészlete tiszta legyen, értelmével, és lelkével pedig had turkáljon a kultúr szemétdombon. 7. Lehetőleg gyakran veszekedjenek a gyermek előtt, így könnyebben fogja elviselni, ha később elválnak, és szétmegy a család. 8. Mindig annyi zsebpénzt adjanak a gyereknek, amennyit ő megrendel. Ne engedjék, hogy úgy legyen pénze, hogy ő maga dolgozik meg érte. Miért is kellene neki is annyit güriznie, mint szegény szüleinek, hogy legyen belőle valaki? 9. Elégítsék ki minden sóvárgó kívánságát ételre, italra, kényelemre nézvemajd meglátják mennyi kielégülést fog keresni az érzéki vágyakban. Ha megfosztják ezektől talán még hiányérzete lenne szegénynek. 10. Neveljék őket a szomszédok, a tanárok, és a rendőrök ellen. Hiszen ezek mind rosszmájúak és ellenségei a gyerekeknek. 11. Majd amikor mindebből előbb-utóbb baj lesz, így mentegessék magukat: Én egyszerűen nem bírtam ezzel a gyerekkel, soha nem lehetett semmire menni vele. 12. Készítsék fel, hogy az élet csupa baj, és keserűség. Önök is előbb-utóbb megtudják.
Halloween
- A sötétség bálja
Szeretnék néhány gondolatot írni egy új divatról, un. halloween őrületről (amit Amerikából importáltunk, ők meg nem is tudják, hogy egy ősi kelta vallási rítus ez), mert egyre több gyermek, ifjú szenved emiatt. E "kísértetnapokról" ezt írja a hozzáértő: az anyukák nem tudják, minek is öltöztessék gyermeküket: boszorkánynak, vámpírnak, Drakulának, csontváznak, vérfarkasnak vagy hóhérnak? A tudományos magyarázat pedig így hangzik: sok szorongás van bennünk, ezt és a haláltól való félelmet is oldja, ha megbarátkozunk és megbarátkoztatjuk gyermekeinket is az ilyen szörnyekkel és szörnyűségekkel. Közben tényleg sokan nem tudják, hogy ez egy vallási rítus. A kelták október 31-én állatbőrökbe öltöztek, és áldozatokat mutattak be két főistenüknek: a napistennek és a halottak istenének. Ezt majmoljuk most mi is, és amikor ezek a szerencsétlen gyerekek hazakerülnek egy ilyen halloween buliról, vagy kísértetnapról, akkor csodálkoznak a kedves szülők, hogy nem mer elaludni a gyerek, hogy álmában kiabál, éjjel bepisil, nappal pedig agresszíven verekszik, ami korábban nem volt szokása. Mi is a lényege ennek a pogány szokásnak? A Halloween manapság a boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepe október 31-én. A töklámpás lett az idők folyamán a Halloween legfontosabb jelképe. A töknek vagy nagyobb répának a belsejét vájták ki, rémisztő arcot faragtak belőle, a belsejébe pedig égő gyertyát, fáklyát helyeztek, s ezzel járták körbe a falut. A töklámpások kettős célt szolgáltak: egyrészt ezzel tartották távol, illetve űzték el a faluban pusztító, a termést tönkretevő gonosz szellemeket, másrészt pedig ezzel világítottak a halottak szellemeinek, hogy azok hazatalálhassanak. A keresztények érkezését megelőző korban Írország és Skócia a druidák (a kelta papok) vezetésével ünnepelte meg a kelta naptári év utolsó napját. A druidák szerint ezen a napon került a föld a legszorosabb kapcsolatba a szellemvilággal. Október 31-e a halottak napja, illetve egyfajta szüreti felvonulás funkcióját töltötte be. A Halloween eredetének másik szála szintén a pogány kultúrában gyökerezik. A középkori boszorkányok különféle ünnepeinek egyike az úgynevezett "boszorkány-szombat" vagy "fekete-szombat" (Black Sabbath) volt, ami október 31-ére esett. A mai kor Halloween-partijainak legtöbb kelléke, például
a fekete macska, a söprűnyél, a mágikus varázsigék ennek a fekete-szombatnak a termékei. A harmadik gyökér az a katolikus tradíció, melynek értelmében minden szent kapott egy napot, amikor őt tisztelték. Mivel azonban egyszerűen elfogytak a napok, ki kellett jelölni egyet azoknak, akik kimaradtak: ez lett a mindenszentek napja, ami a nyolcadik századtól kezdve november elsejére esett. A mindenszentek napját megelőző estén tartott ünnepséget hívták All Hallow Eennek (minden szentek estéje): ebből származik a Halloween elnevezés. A "trick or treat" (kb. "megvendégelsz vagy megnézheted magad") hagyománya a gonosz szellemek kiengesztelésével függ össze. A nekik felajánlott finomságokkal próbálták elkerülni a gonosz szellem pusztítását. A kivágott töklámpás annak a gonosz szellemnek az arcát jelképezi, aki a lápos, mocsaras vidékeken csalogatja fényével az eltévedt utast. A Halloween napjainkra azzá az éjszakává vált, amikor büntetés nélkül mindenféle "pajkos" dolgot meg lehet csinálni. A különösen az Egyesült Államokban népszerű ünnep alkalmával az emberek - főleg a gyerekek jelmezbe bújnak, arcukat kimaszkírozzák vagy álarcot öltenek, és úgy tesznek, mintha maguk is boszorkányok vagy kísértetek lennének. A féktelen dáridók gyakran tragédiákkal végződnek. Svédországban az idei Halloween-mulatságnak az ország történelmének legtöbb halálos áldozattal járó tűzesete vetett véget. A tragédia Göteborgban történt egy diszkóban: a 100-150 fő befogadására alkalmas terembe mintegy négyszázan zsúfolódtak be. A tűz rendkívül hirtelen ütött ki. A zömében 13-18 év közötti fiatalok egymást agyontaposva igyekeztek kijutni az égő pokolból. Volt aki kiugrott a második emeleti ablakból, s így pont a menekülés okozta a halálát. A legtöbben megfulladtak, vagy a felismerhetetlenségig megégtek a tűzben. Igaz ugyan, hogy nem minden Halloween napi mulatság végződik halállal, de vigyázzunk, mert a Halloween megünneplésében való részvétel közvetlenül okkult(rejtett) tevékenységekhez vezet. A legkevesebb, amit a Halloweenről elmondhatunk, hogy megünneplése támogatja a pogány praktikákat és filozófiát az animizmust (szellemhitet), a sámánizmust és a druida tanokat. A Biblia egyértelműen figyelmeztet, hogy a legkisebb mértékben se keveredjünk bele pogány vagy okkult praktikákba: „Ha bemégy arra a földre, ne tanuld el azokat az utálatos dolgokat” (5Móz 18,9)
Honlapunk megújult!
Hirdetések „Az alkalmakat áron is megvegyétek…”
Október 31-én a Reformáció ünnepén délelőtt vasárnapi időben tartunk Istentiszteleteket. Délután 17 és 18 órakor mindkét templomban gyermekek szolgálatával lesz ünnepi alkalom. *** November 3-tól bűnbánati hét 17 és 18 órai kezdettel. Vendég szolgálattevők: hétfőn: Adámi László evangélikus lelkész,
Honlapunk 2007. április 20.-án indult a www.refnagyvarsany.hu címen. Azóta eltelt másfél év és közel 15 000-n látogatták meg. Egyre többen keresik fel a világ minden tájáról pl.: USA, Románia, Szlovákia, Norvégia.... Japán. Az oldalunkról leggyakrabban az igehírdetéseket töltik le, de sokan olvassák a hírleveleket, körleveleket és tekintik meg a gyülekezet életéről készített fényképeket is. Természetesen a honlapon elérhető nagyon sok hasznos információ is, pl.: a gyülekezet elérhetőségei, hirdetések, énekkari szolgálatok felvételei, orgonáink diszpozíciója, Idősek Otthona.... A feltöltött anyagok mérete már 765 Mb, ami már meghaladja egy Cd-n tárolható adatmennyiséget. Azok számára, akik nem rendelkeznek internet eléréssel, a honlap tartalma (kérésre) cd-n is elérhető. Hasonlóan az elhangzott igehirdetések audio, vagy mp3 formátumban kérhetőek a Lelkészi Hivatalban. (Balogh Tibor)
szerdán: Lucski Istvánné tunyogmatolcsi lelkésznő, pénteken: Tárnok Ferenc nyírbátori lelkész szombaton: Németh Istvánné agrármérnök Nyírbátorból. *** November 8-én, szombaton Németh Istvánné fog szolgálni délután 15.00 órától, amikor a kisifi és a nagyifi összevont alkalmát tartjuk! Várunk Benneteket fiatalok!! Az életet keressétek! *** November 9-én Úrvacsora.
Kiálltó Szó Ezúton ismét köszönjük gyülekezetünk Egymás Terhét Hordozzátok Alapítványának felajánlott adó 1 %-okat. Kérjük további szeretetteljes támogatásukat! Adószám: 18801239-1-15 Számlaszám: 11744065-200085743
A Nagyvarsányi Református egyház kiadványa Felelős Kiadó: Horváth Géza Szerkesztő: Balogh Tibor 4812 Nagyvarsány Kossuth út 18.u. Tel.: 45/480-017
[email protected] www.refnagyvarsany.hu
