KIADVÁNYOK ÉS REKLÁMANYAGOK TERVEZÉSE, KIVITELEZÉSE - KULTURÁLIS PLAKÁTOK SZÁMíTÓGÉPES TERVEZÉSE

KIADVÁNYOK ÉS REKLÁMANYAGOK TERVEZÉSE, KIVITELEZÉSE - KULTURÁLIS PLAKÁTOK

SZÁMíTÓGÉPES TERVEZÉSE

1

KIADVÁNYOK ÉS REKLÁMANYAGOK TERVEZÉSE, KIVITELEZÉSE - KULTÚRÁLIS PLAKÁTOK SZÁMÍTÓGÉPES TERVEZÉSE

KIADVÁNYOK ÉS REKLÁMANYAGOK TERVEZÉSE,

KIVITELEZÉSE - KULTURÁLIS PLAKÁTOK SZÁMÍTÓGÉPES TERVEZÉSE

ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET Szakmaspecifikus tanulmányai során Ön már számtalan rajzi, alkotói, tervezői feladatot

oldott meg. A jelen helyzetben is, az eddigi ismereteit összetett módon alkalmazva, alkotó

módon kell megoldania a tervezői feladatot.

A kulturális plakát tervezésé során feladata lesz: -

A kulturális plakát témájához kapcsolódó minták, előképek, társadalmi és kultúrtörténeti

-

Tervdokumentációk készítése és összeállítása a reklámkészítés és a komponálás

háttér önálló feldolgozása az egyén, a közösség és a kultúra viszonyrendszerében

alapvető alapszabályainak alapján (tördelési szabályok, színhasználat, logo elhelyezése, illusztráció, kiadvány grafikai elemeinek helyes arányrendszere)

-

Betű- és tipográfiai ismeret alapjainak felhasználása

-

Anyag-és technikai kísérletek folyamatának kidolgozása, már elsajátított módszerek

-

-

-

Motívumkeresés alkalmazása

Képhasználat szabályainak (copyright) betartása

Képfeldolgozási ismeretek (retusálás, képkorrekciók) professzionális alkalmazása

Megrendelői vagy a célcsoport igényeinek felismerése. Az adott, tervezendő kulturális

plakát céljának ismerete.

-

Az illusztráció célnak és rendeltetésnek megfelelő alkalmazása

-

Az illusztráció és tipográfia összhangja

-

Hibátlan számítógépes tervezés, megfelelő szoftverek alkalmazása

-

-

2

Képalkotás önálló, egyedi alkotói hozzáállással

A tartalom, a kifejezés, a forma összefüggésrendszerének tudatos alakítása

Az ismeretek helyénvaló alkalmazása mellett új ötletek, megoldásokat próbál ki, a megismert stílusokat, mintákat, információkat átülteti a gyakorlati munkába Munkájának szóbeli interpretációja Munkájának

anyagához

előkészítése

elektronikus

és

nyomtatott

portfoliójához,

referencia



SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM A plakát nagyméretű, nyomdailag sokszorosított kültéri hirdetmény, amely grafikai, és

tipográfiai elemek felhasználásával készül. A vizuális kommunikáció klasszikus formája.

Témájuk szerint a legfontosabbak a kereskedelmi, a politikai és a kulturális plakátok. A nagyméretű plakátokat poszternek nevezik, illetve ezzel a szóval jelölik a művészeti

alkotások sokszorosító eljárással készült nagyméretű reprodukcióit is, amelyek lakások, vagy más helyiségek falának díszítésére szolgálnak. Napjainkban a plakátokat ofszet

nyomdai

eljárással

készítik

a

gyártás

sebessége

az

előkészítési

technológiának

köszönhetően pár órára rövidült. A mai korszerű nyomdák nem csak az előkészítés és a nyomtatás sebességét tudták jelentősen növelni, hanem pl. az árajánlatok elkészítését is online végezhetjük.

1. A plakátművészet története A francia történész, Max Gallo szerint: "Több mint kétszáz éve, plakátok kerültek ki a nyilvános helyekre a világ minden táján. Vizuálisan lenyűgöző, mert úgy tervezik, hogy vonzza a járókelők figyelmét, azzal a céllal, hogy tudasson egy-egy politikai álláspontot, arra csábítson, hogy részt vegyünk kulturalis eseményeken, vagy arra buzdítva, hogy megvásároljunk egy bizonyos terméket vagy szolgáltatást." A plakát a polgári fejlődés terméke, a nagyvárosi életforma része. A 19. század második

felében terjedt el, amikor a nyomdatechnika alkalmassá vált nagy mennyiségű és

nagyméretű falragaszok előállítására. Elsősorban litográfiával sokszorosítottak, ez volt a

legolcsóbb és legegyszerűbb eljárás.

A litográfia (görög λίθος – lithosz: 'kő' + γράφω – graphó: 'írni') síknyomtatás elvén alapuló grafikai eljárás, egykor a nyomdatechnika egyik legfontosabb eljárása. Az így előállított nyomatot is litográfiának vagy kőnyomatnak nevezzük. A litográfia technikája az olajos, zsíros anyagok és a víz kölcsönös taszításának elvén alapul. Egy simára csiszolt porózus kőlapra, többnyire mészkőlapra speciális, koromból és zsírból készült litográfiai krétával rajzolnak. Ez a kőrajz. A kőlapot megnedvesítik, majd olajos nyomdafestéket raknak rá, ami a rajz vonalain megtapad, a kőlap nedves részein viszont nem, így az odakerült festék egyszerűen eltávolítható. A nyomtatásra szánt papírlapot a kőlapra helyezik, majd hozzápréselik. A nagy nyomásra az olajos részek átadják a festéket, így jön létre a litográfia. A többszínű nyomathoz több kőlap szükséges. Ez esetben minden szín külön kőlapot kap, és ügyelni kell rá, hogy a lapot pontosan helyezzék el, hogy a kontúrok illeszkedjenek. Válfajai: tipolitográfia: fekete alapra rajzolják a képet, az üresen maradó részeket tűvel kikarcolják 3


fotolitográfia: fényképezéssel kombinált kőnyomat kőnyomásos cinkográfia: mészkő helyett cinklapot használnak A litográfia technikáját Alois Senefelder találta fel 1796-ban, és 1799-ben a budai polgármester, Laszlovszky József már berendezett litográfiai síknyomtatót a budai várnegyedben lévő Városházán. A litográfia kedvelt módszer volt a 19. században, olyan mesterek űzték, mint Orlai Petrics Soma, Barabás Miklós, az első hazai előállítású postabélyeg is ilyen technikával készült a kiegyezés után, 1871-ben.

1. ábra. Henri de Toulouse-Lautrec plakátja (1892) 1

1 Kép forrása: Wikipédia: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/80/Lautrec_reine_de_joie_%28poster%29_1892.jpg

4



Színes nyomatokat Henri de Toulouse-Lautrec 2, a plakátművészet modern szellemben való

művelésének első klasszikus művelője és Alfons Mucha 3, a szecessziós plakát legnagyobb

mestere is készített. A 20. század elején és már Toulouse-Lautrec előtt is, főként az akadémizmus szellemében nyomtattak plakátokat a litográfia eljárásával. Toulouse-Lautrec újított a litográfia eljárásán, fogkefével seperte fel a festéket, így optikai keveréssel

változatos színeket tudott létrehozni plakátjain. Alfons Mucha a szecesszió szellemében,

kavargó indáival és szépséges nőalakjaival nagy népszerűségre tett szert, Faragó Géza már

az art déco stílusában alkalmazta. A 20. század második felében a modern nyomdatechnikai eljárások kiszorították, napjainkban kizárólag művészek foglalkoznak litográfiákkal.

2

Henri de Toulouse-Lautrec (teljes nevén Henri Marie Raymond de Toulouse-Lautrec Monfa) (Albi, Franciaország, 1864. november

24. – Malromé, Franciaország, 1901. szeptember 9.) francia festőművész, grafikus, a posztimpresszionizmus mestere. 1891-ben Pierre Bonnard tanácsára megismerkedett a litográfia technikájával, és elkészítette egyik leghíresebb plakátját, a "La Goulue'-t. Ezzel belépett az alkotói érettség korszakába, a gyűjtők és kiadók által igen kedvelt festővé vált, s a kritika is meleg fogadtatásban részesítette. 1896 elején a párizsi Manzi-Moyant Galéria nagy kiállítást rendezett képeiből. A kilencvenes évek eleje termékeny időszak volt életében, ekkor alapozódott meg hírneve. Ezidőtájt koncentrált a litográfiára, szinte minden műve nagy sikert aratott. Tehetségével alkalmazkodott az új kommunikációs formához: amikor plakátot készített, lapos foltokban kevés színt használt. A japán rajzok és más festők inspirációjára igen merész megoldásokat engedett meg magának: a rajzot szinte az absztrakció határáig szintetizálta és mesterien hangolta össze a lapos színfoltokat a kontúrok csavart elemeivel. A végeredmény meglepően dekoratív. Rajzai közel állnak a karikatúrákhoz, de szatirikus kommentárjai mindig tele vannak szimpátiával. Ebben a stílusban készítette plakátjait barátjáról, Aristide Bruant-ról, a Moulin Rouge leghíresebb táncosnőiről, La Goulue-ről és Jane Avrilről, énekesnőkről és sok mindenki másról. A plakátok mellett különböző folyóiratoknak is készített illusztrációkat.

3

Alfons Maria Mucha (Ivančice, 1860. július 24. – 1939. július 14.) cseh plakátművész, grafikus, illusztrátor, festő és nagy sorozatú

nyomtatott grafikai művek alkotója, aki a szecesszió egyik kiemelkedő képviselőjének számít. Pályáját autodidaktaként kezdte. A Világkiállítás alkalmával Párizsba költözött, ami ekkor a művészetek Mekkája volt. Itt szerény körülmények között élt és különböző festő-tanároknál tanult tovább. 1888-tól a párizsi Julian Akadémián, majd a Colarossi Akadémián tanult. Ebben az időben gyakran kellett nélkülöznie. Könyvillusztrációs feladatokkal kereste meg a megélhetését. Rövid ideig Paul Gauguinnel volt közös műterme. 1894-ben díjat nyert a párizsi Salon kiállításán. Az áttörő sikert Sarah Bernhardtnak köszönhette. A századforduló legismertebb színésznője 1894 karácsonyán egy festőművészt keresett, hogy megfesse neki a „Gismonda“ színdarab plakátját, mivel nem tudta elérni azt a festőt, akivel dolgoztatni szokott. A megbízást Mucha kapta, és egy reggel Párizsban mindenütt feltűntek azok a plakátok, amelyek meghozták neki a világhírt. A plakátokjai olyan népszerűek voltak, hogy a művészetkedvelők csaknem mindet leszedték. Egy csapásra Mucha lett a Belle Époque legkeresettebb plakátfestője. Bár művészetét a szecesszióra jellemző kígyózó indák, stilizált növényi motívumok, buja vonalvezetés, szépséges nőalakok jellemzik, nem vallotta magáénak az art nouveau elveit, nézeteit inkább a szimbolizmussal rokonította. Művészetében a dekorativitás anatómiai pontossággal párosul. Plakátjai csík alakúak, a századforduló reklámiparának különleges, egyedi termékei. Roppant sokoldalú művész volt: illusztrált számos könyvet (Németország története, Ilsée), tervezett bélyeget, értékpapírt, naptárt, tapétát, bútort, szőnyeget, üvegablakot, ékszereket és ékszerüzletet.

5


2. ábra. Henri de Toulouse-Lautrec plakátja: La Goulue a Moulin Rouge-ban (1891)4

4 Kép forrása: Wikipédia: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/37/Henri_de_Toulouse-Lautrec_049.jpg

6



3. ábra. A Brooklyn Museumban 1921-ben megrendezett Mucha tárlat plakátja 5

5 Kép forrása: Wikipédia: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d7/Mucha-Exhibition_Brooklyn_Museum-1921.jpg

7


4. ábra. 1896-ben festette meg Mucha, Sarah Bernhardt egy plakátját, a kaméliás hölgy szerepében 6 "Az alig több mint száz éve", - írja a poszter szakértő John Barnicoat, "a plakát elismert és sokféle művész számára vonzó művészeti formává vált, szívesen dolgozott ebben a műfajban a festőművész Toulouse-Lautrec és Mucha, vagy színházi és kereskedelmi tervezők." A plakát emlékezetes stílusirányzatokban született újra és újra újjá, mint például a szecesszió, a szimbolizmus, kubizmus, az Art Deco, a formálisabb Bauhaus vagy a Popart stílusjegyeit követve.

6 Kép forrása: Wikipédia: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/15/Alfons_Mucha_-_1896_-_La_Dame_aux_Cam%C3%A9lias.jpg

8



A plakát nagyméretű, nyomdailag sokszorosított kültéri hirdetmény, amely grafikai, és

tipográfiai elemek felhasználásával készül. A vizuális kommunikáció klasszikus formája. Témájuk szerint a legfontosabbak a kereskedelmi, a politikai és a kulturális plakátok. Napjainkban a plakátokat ofszet nyomdai eljárással készítik.

A plakát a polgári fejlődés terméke; 19. század második felében terjedt el, amikor a

nyomdatechnika alkalmassá vált nagy mennyiségű és nagyméretű falragaszok előállítására. Elsősorban litográfiával sokszorosítottak, ez volt a legolcsóbb és legegyszerűbb eljárás.

Kezdetben az akadémizmus szellemében művelték, de hamar kialakult a plakátművészet önálló kifejezésmódja. A plakátművészet modern szellemben való művelésének első

klasszikus művelője Henri de Toulouse-Lautrec volt. Egyszerű formanyelvet hozott létre a szecesszió stílusától nem mentesen. A szecessziós plakát legnagyobb mestere Alfons Mucha volt. Kavargó indáival és szépséges nőalakjaival nagy népszerűségre tett szert.

2. Jelentős plakátművészek Alfons Mucha (1860–1939) és Henri de Toulouse-Lautrec (1864–1901) mellett: Paul Berthon (1872–1909) 7 Firmin Bouisset (1859–1925)8 Roger Broders (1883–1957) 9 Leonetto Cappiello (1875–1942)10

7

Paul Berthon, francia művész, elsősorban Mucha követője, litográfiáit, plakátjait a szecesszió jegyében alkotta.

8

Firmin Bouisset, francia festőművész, specialitása a gyermeki világ ábrázolása, könyv illusztrálás, mint például a "La Petite

Ménagère". Plakátművészként ikonná vált kereskedelmi reklámok megalkotója, a nagy francia élelmiszer vállalatok, mint például a Maggi, Menier számukra készített plakátjainak, logóinak, csomagolás terveinek varriációit még ma is felhasználja.

9

Roger Borders, a francia művész legismertebb alkotásai a turizmust népszerűsítő plakátjai.

10

Leonetto Cappiello, az olasz származású plakátművész Franciaországban élt és alkotott. A kezdetben festői minőségre törekvő

plakátok hagyományaival szakítva divatba hozza az erős kontrasztokat, melyet elsősorban a világos főtéma sötét háttérből való kiemelésével ért el. A plakát műfajában az innovatív design elemeinek bevezetése az ő érdeme, ezért gyakran "a modern reklám atyjának" járó címmel illetik.

9


5. ábra. Paul Berthon: L'Ermitage (1897)11

11 Kép forrása: Wikipédia: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/3a/L%27Ermitage_par_Paul_Berthon.jpg

10



6. ábra. Firmin Bouisset Franciaország gyarmati művészetének kiállítási plakátja (L'exposition coloniale de Paris de 1906)12

12 Kép forrása: http://www.histoire-image.org/photo/zoom/dou11_expo_001f.jpg

11


7. ábra. Jean Carlu: Theatre Pigalle, 1929 13

Adolphe Mouron Cassandre (1901–1968) 14

13 Kép forrása: http://www.artfact.com/artist/carlu-jean-s4g3sh10lt

14

"Designing a poster means solving a technical and commercial problem….in a language that can be understood by the common

man.” Cassandre Adolphe Mouron Cassandre (január 24., 1901 - június 17, 1968) nagyhatású ukrán-francia festő, a kereskedelmi plakát művész, és több betűtípus tervezője.

12



8. ábra. Jules Chéret: Hippodrome, Leona Dare, 1883 15 Jules Chéret (1836–1932) 16

15 Kép forrása: Wikipédia: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/23/Leona_Dare_Hippodrome_1883.jpg 16

Jules ChéretJules Chéret; francia festő és litográfus, a modern plakát egyik megteremtője. Párizsban született egy szegény, de

kreatív kézműves család gyermekeként. Hamar abbahagyta a tanulást, tizenhárom évesen kezdte el a hároméves szakmai gyakorlatát egy litográfus műhelyében, majd a festészet iránti érdeklődése arra késztette, hogy beiratkozzon az École Nationale de Dessin művészeti kurzusaira. Mint a legtöbb fiatal művész, Chéret is a Párizsba múzeumok látogatásából tanult a legtöbbet, a múlt és jelen nagy mestereitől, így lehetett a legjobban elleseni a legkülönböző technikákat. 1859-től 1866-ig litográfiával foglalkozott Londonban, Angliában, ahol erősen befolyásolta a plakát tervezés és nyomtatás brit megközelítése. Ahogy visszatért Franciaországba, Chéret felélénkítette a a kabarék, koncerttermek és színházak belső világát plakát hirdetéseivel, mint például a Eldorado, az Olympia, a Folies Bergères, Théâtre de l'Opéra, az Alcazar d'été és a Moulin Rouge. Műveire hatást gyakoroltak a rokokó művészek, mint például Jean-Honoré Fragonard és Antoine Watteau által ábrázolt frivol jelenetek. Felismerte, hogy hírdetésekre egyre nagyobb a kereslet, ezért kibővítette vállalkozását a szabad társulatok, önkormányzati fesztiválok, majd italok és likőrök, parfümök, szappanok, kozmetikumok és gyógyszerek hírdetéseinek, címkéinek megtervezésére. Végül olyannyira jelentős vezető szerepre tett szert hirdetések világában, hogy a vasúti társaságok és számos vezető vállalkozás is rákerült az ügyfeleinek listájára.

13


9. ábra. Jules Chéret: Concert des Ambassadeurs, Champs-Élysées 17

Mivel munkája népszerűvé vált, és a nagy poszterein megjelenített modern, szabad szellemű nő ideállra rátalált egy nagyobb közönség is, elterjedt róla a "az atyja a nők felszabadításának" elnevezés. A nők korábbi ábrázolásokon prostituáltak vagy puritánok, Chéret plakátjainak nő alakja vidám, elegáns és élénk. Chéret olyan mínőségükben népszerűsítette a nőket, ahogy előtte soha sem voltak ábrázolva. Ez felszabadító hatású volt a párizsi nők számára, és láthatóan nyitottabb légkört teremtett Párizsban, ahol a nők is részt vehettek a korábban formálisan tabunak tekintett tevékenységekben. Chéret széleskörű látásmódjának köszönhetően ezt felismerete, és nézeteit mások is elismerték, pédául egy író abban az időben azt mondta: "Nehéz lenne elképzelni a párizsit Cherét párizsija nélkül". 1895-ben létre hozta a Chéret maîtres de l'Affiche gyűjteményt, egy jelentős művészeti kiadványt, melynek kisebb méretű reprodukciói 97 párizsi művész legjobb munkáiból álltak. Az ő sikere inspirálta a plakát tervezők és festők új generációját, mint például Charles Gesmart és Henri de Toulouse-Lautrec-t. Egyik tanítványa volt, Georges de Feure. 1890-ben a francia kormány kitüntette a grafikai művészetekben kiemelkedő hozzájárulásáért. 1933-ban posztumusz kiállítását a rangos párizsi d'Automne Salonban rendezték. Chéret plakátjait a gyűtjtők a világ minden tájáról keresik.

17 Kép forrása: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f8/Cheret%2C_Jules_-_Concert_des_Ambassadeurs_%28pl_165%29.jpg

14



10. ábra. Jules Chéret: Théâtre de l'Opéra, Carnaval 1896, Grand Veglione de Gala 18

18 Kép forrása: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/c1/Cheret%2C_Jules_-_Grand_Veglione_de_Gala%2C_a_l%C2%B4Opera.jpg

15

KIADVÁNYOK ÉS REKLÁMANYAGOK TERVEZÉSE, KIVITELEZÉSE - KULTÚRÁLIS PLAKÁTOK SZÁMÍTÓGÉPES TERVEZÉSE Paul Colin (1892–1985) 19

11. ábra. Paul Colin: Rosario and Antonio, 1949 20

19

Paul Colin Franciaország egyik legnagyobb poszter művésze volt. 1925-ben a Revue Nègre számára készített plakáttal szerzett

hírneve indította el több, mint negyvenéves, a színházzal és Joséphine Baker-el összefonódott karrierjét. A színháznak nem csak plakátot, hanem díszletet és jelmezt is tervezett. Eleinte kizárólag Art deco stílusában dolgozott, azonban stílusa hamar nagyon egyedivé, és kategoriákon kívülivé vált. A portrék szintetikus pontossága, a plakátok meghatározó hangulata, a mesteri vizuális kommunikáció, ma is fontossá és frissé teszi munkáit. Sokan gondolják úgy, hogy iskola teremtő volt a modern plakát művészetben. Szerzője, több mint 1400 poszternek és még sok színházi díszlet- és jelmeztervnek. Ő volt a mestere a festő Philippe Derome-nak és a Lefor-Openo páros plakát művészeknek.

20 Kép forrása: Wikipédia: http://cache2.allpostersimages.com/p/LRG/8/838/88YY000Z/posters/colin-paul-rosario-and-antonio-1949.jpg

16



12. ábra. Paul Colin: André Renauld 21

21 Kép forrása: Wikipédia: http://images.art.com/images/products/regular/10124000/10124214.jpg

17


13. ábra. Paul Colin: Billy Arnold Jazz Band Music, 1927 22

22

Kép

music.jpg

18

forrása:

Wikipédia:

http://cache2.artprintimages.com/p/LRG/15/1552/L67DD00Z/art-print/paul-colin-billy-arnold-jazz-band-



André François (1915–2005)23

14. ábra. André François színházi plakátja 24

23

André François; eredetileg Farkas André, magyar származású francia grafikusművész, plakáttervező, illusztrátor. A budapesti

Képzőművészeti Főiskolán tanult 1932-től 1934-ig. 1934-ben elhagyta a főiskolát és Párizsba költözött, ahol az ismert plakáttervező, Cassandre iskolájában tanult tovább. A háború utáni években alakította ki sajátosan tömör, jelképekben gazdag grafikai, illetve festői stílusát. Elsősorban könyveket illusztrált (Jacques Prévert: Lettre des îles Baladar; Alfred Jarry: Ubu roi, 1957) színházi díszleteket tervezett (Le vélo magique, Roland Petit-Ballet de Paris 1957; Pas de dieux Gene Kelly, Théâtre National de l'Opera Paris, 1960; Shakespeare: A windsori víg nők, Royal Shakespeare Company, 1964) és plakátokat készített. Jelentős festészeti és szobrászati tevékenysége is. Tagjai közé választotta az Alliance Graphique International.

24 Kép forrása: http://www.budapestgaleria.hu/images/ups/186.jpg

19


Jean Gabriel Domergue (1889–1962) 25

15. ábra. Domergue plakátja a Lafayette Galéria számára Párizsban és Nizzában, 192026

25

Francia festő, specialitása a párizsi női portrék. 1920-as évektől a portrékra koncentrált, és elnyerte a "a pin-up feltalálója" címet.

Ruha tervezéssel is foglalkozott. 1955-től 1962-ig kurátora volt Jacquemart-André Múzeumnak, munkálkodott kiállítások Van Gogh, Toulouse-Lautrec, Goya és mások kiállításainak megszervezésében.

26 Kép forrása: Jean Gabriel Domergue 's archives: http://www.jean-gabriel-domergue-archives.com/index.php

20



Charles Gesmar (1900–1928) 27

16. ábra. Charles Gesmar: Mistinguett: Casino de Paris 28

27

Gesmar tragikusan rövid életében Mistinguett személyes művésze lett, ezért legtöbb plakátját neki tervezete. Múzsájának

jelmezeket, színpadi terveket és portrékat is festett.

28 Kép forrása: http: //eu.art.com/asp/search_doasp/_posters.htm

21


17. ábra. Charles Gesmar: Moulin Rouge Music-Hall, 1925 29

29 Kép forrása: http://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Charles_Gesmar

22



Eugène Grasset (1845–1917) 30

18. ábra. Eugène Grasset egyik legismertebb litográfiája: Jeanne d'Arc, Sarah Bernhardt 31

30

Eugène Grasset, svájci művész, Franciaországban, Párizsban Belle Époque alatt a design számos területén alkotott. Az Art Nouveau

egyik úttörője. Francois-Louis David Bocion melett tanult rajzolni és 1861-ben ment Zürichben építészetet tanulni. Tanulmányai befejezése után járt Egyiptomban, utazásának élménye később tükröződik számos plakátján, ahogyan a japán művészetnek a csodálata is. 1869 és 1870 között Grasset Lausanne-ban dolgozott festőként és szobrászként, azonban 1871-ben Párizsba költözött, ahol bútor szöveteket, gobelineket, valamint kerámiákat és ékszereket tervezett a szecesszió jegyében, művei az elefántcsont, arany és egyéb értékes anyagok egyedülálló kombinációi. 1877-ben Eugène Grasset az alkalmazott grafika felé fordul, annak reményében, hogy majd jól jövedelmező képeslapokat és bélyegeket tervez Franciaországban és Svájcban egyaránt. Mégis a plakát művészet hozta meg számára leghamarabb a vágyott sikert. 1890ben ő tervezte a "Semeuse who spreads seeds of dandelion" Larousse kiadók által használt logót. A francia plakátoknak növekvő népszerűsége az Egyesült Államokban Grassetet hamarosan kapcsolatba hozta több amerikai céggel; az 1880-as években kapta az első megbízást és még több sikert eredményezett az 1892-ben a Harper Magazin karácsonyi számának tervezett borítója. 19. század végén a Grassetet több művészeti és design akadémia kérte fel tanítani. Az 1900-as párizsi világkiállításon G. Peignot et Fils font stúdió bemutatta a "Grasset" betűtípust, melynek dőlt betűstílusát Eugène Grasset tervezte 1898-ban és saját plakátjain is használta.

23


Jules-Alexandre Grun (1868–1934) 32

19. ábra. Jules-Alexandre Grun: Red Rooster Cocorico Opera, 191333

31 Kép forása: http://eu.art.com/products/p12044846-sa-i2043504/posters.htm

32

Jules-Alexandre Grun; francia posztimpresszionista festő, plakát művész és illusztrátor. Grun legismertebb festményét az

úgynevezett "Dinner Party"-t 1911-ben festette. Hírnevét azonban a plakátjaival és illusztrációival nyerte el. Annak a párizsi nyomdának az alkalmazásában állt, ahol Jules Cheret volt a művészeti vezető. Cheret volt legnagyobb versenytársa a plakát művészet területén.

33 Kép forrása: http://www.trueartworks.com//enlarged.php?sku=0000-0329

24



Privat Livemont (1861–1936) 34 Jean de Paleologue (1860–1942) 35

20. ábra. Paleologue: Loie Fuller plakát a Folies Bergère számára 36

34

Privat Livemont: 1883-tól 1889-ig dolgozott és tanult a Lemaire, Lavastre és Duvignaud stúdiókban. Közreműködött a Francais

Színház, valamint a Hotel de Ville a dekorációinak elkészítésében. Később visszaköltözött Brüsszelbe, ahol a színháznak és kaszinónak is dolgozot. Csokoládé és likőr reklámokat is készített. Legismertebbek szecessziós plakátai.

35

Jean de Paleologue Romániában született, arisztokrata család gyermekeként, miután befejezte katonai tanulmányait művészi

karriebe fogott, és illusztrátorként helyezkedett el egy londoni magazinnál. 1893-ban Párizsba költözött ahol hamar a plakát művészet került érdeklődési körébe, és az elkövetkező öt évben rengeteg reklám plakátot készített, amiken általában érzéki női alakok népszerűsítik a termékeket. 1900-ban az Egyesült Államokba költözött és haláláig itt élt és dolgozott az alkalmazott grafika, valamint a film és az animáció területén.

25


Théophile Steinlen (1859–1923) 37

21. ábra. Théophile Steinlen: La tournée du Chat Noir avec Rodolphe Salis, 1896 38

36 Kép forrása: http://www.artandpopularculture.com/images/thumb/200px-Loie_Fuller_Folies_Bergere.jpg

37

Svájci születésű francia festő és grafikus. Lausanne-ban született, a Lausanne-i Egyetemen tanult. Huszas évei elején François

Bocion festőművész bevezette a párizsi Montmartre negyed művészi közösségébe. Itt Steinlen összebarátkozott az ugyancsak festő Adolphe Willettel, aki megismertette vele a Le Chat Noir művész világát és így megbízásokat kapott plakát tervezésre a kabaré tulajdonos és előadóművész, Aristide Bruanttól. Az 1890-es évek elején Steinlen tájképeit, virág csendéleteit, és aktjait kiállította a Függetlenek Szalonja. 1895-ben a Les Chanteurs des Rues című litográfiája lehetővé tette, hogy Chansons de Montmartre címen Éditions Flammarion által közzétett Pál Delmet: Belle Epoque dalokat tizenhat litográfiával illusztrálhassa. Állandó otthona és műveinek kedvenc témája is Montmartre és környéke volt, általában az általa feldolgozott jeleneteken a művész élet nehezebb aspektusait mutatta be. Fetmények és rajzok mellett szobrokat is készített, kedvenc figurája a macska, számos munkájának fő témája.. Steinlen rendszeresen publikált a Le Rire és Gil Blas magazinokban, valamint számos egyéb kiadványokban, beleértve a L'Assiette au Beurre-t és Les Humouristes-t, a rövid életű magazinokat egy tucat más művésszel közösen alapította. 1883 és 1920 között több száz illusztrációt készített, amelyek közül számos kemény társadalmi bírálat, ezért ezeket álnéven szignálta.

26



3. A magyar plakátművészet története "A Magyar plakáttörténet első darabjaként Benczúr Gyulának az 1885-ös Országos Kiállításra készített falragaszát tartják számon. A honfoglalás jubileumát köszöntő millenniumi ünnepséghez kapcsolódva már egyre több plakát tűnt fel Budapesten is, és a századfordulón a fővárosi utcaképnek már szerves része volt a nagyméretű színes, litografált plakát. Eleinte festőművészek reklámozták a tárlataikat: Ferenczy Károly a nagybányai festők közös kiállítását (1897), Fényes Adolf az 1900-as Téli Kiállítást, RipplRónai József az 1903-as Tavaszi Kiállítást, majd megjelentek a kereskedelmi plakátok, amelyeket már „igazi” plakátgrafikusok terveztek. Faragó Géza 39 Párizsban, Alfonz Muchától tanulta a mesterséget, Bíró Mihály 40 pedig berlini és párizsi tanulmányok után, a The Studio plakátversenyét megnyerve Londonból tért haza. Az ő érdemük volt az európai plakátnyelv hazai megismertetése."41 Magyar plakáttervezők: Árendás József, Balogh István (1924–), Baráth Ferenc, Berény Róbert (1887–1954), Bíró

Mihály (1886–1948), Bortnyik Sándor (1893–1976), Csemiczky Tihamér, Darvas Árpád, Ernyei

Sándor, Faragó Géza, Görög Lajos, Irsai István, Kemény György, Konecsni György (1908– 1970), Máté András, Molnár Kálmán, Oláh György, Orosz István, Palotai Gábor, Papp Gábor, Pócs Péter, Reich Károly, Ifj. Richter Aladár, Schmal Károly

38 Kép forrása: http://en.wikipedia.org/wiki/Th%C3%A9ophile_Steinlen

39

Faragó Géza (Budapest, 1877. június 25. – Budapest, 1928. szeptember 23.) magyar festő, grafikus. A

magyar

szecessziós

festőművészet, a plakátművészet, a karikatúrarajzok, s a színházi díszletek tervezésének jeles mestere. Tanulmányait Párizsban végezte. Hazatérve a szolnoki művésztelepen Fényes Adolf mellett, majd 1910 körül a kecskeméti művésztelepen Iványi-Grünwald Béla körében alkotott. Szívesen örökített meg vidám, humoros jeleneteket, mestere volt a karikatúrának, sokat tett a plakátművészet alkalmazott grafikai szintű és európai színvonalon történő meghonosításáért. 1914-ben plakátkiállítása volt Berlinben. Négyszer volt kiállítása a Nemzeti Szalonban: 1900-ban, 1910-ben,1923-ban és 1928ban. Az 1910-es kiállításon plakátjait és saját festményeit (tájképeit, figurális kompozícióit) együtt állította ki, s a közönség körében nagy sikere volt, erről beszámolt a Nyugat művészetkritikusa, Lengyel Géza is. A legnagyobb sikert plakátjaival és színpadi díszleteivel aratta. 1910-től 1915-ig a Király Színház, később a Fővárosi Operettszínház, majd az UFA-filmgyár szcenikusa volt. Magyar lakodalom című, általa írt és díszletezett balettjét Londonban egy évig játszották.

40

Bíró Mihály (Budapest, 1886. november 30. – Budapest, 1948. november 30.) festő, grafikus és szobrász. Budapesten, Berlinben,

Párizsban és Londonban végezte tanulmányait. 1910-ben a The Studio plakátpályázatán első díjat nyert. Hazatérve szociális irányú plakátjaival tűnt fel, melyek között a legismertebb és legjobb a Népszava kalapácsos munkása. 1912–1913-ban a Művészházban, 1917-ben az Ernst Múzeumban rendezett kiállítást. Később Bécsbe költözött, ahol számos olyan grafikát készített, mellyel felhívta a világ figyelmét. A náci terjeszkedés elől Amerikába költözött, ahonnan a második világháború után súlyos betegen tért haza.

41 Forrás: Wikipédia, Szabad Enciklopédia: http://hu.wikipedia.org/wiki/Plak%C3%A1t

27


22. ábra. Faragó Géza bálba invitáló plakátja, 191042

23. ábra. Bíró Mihály híres 1911-es Népszava-plakátja, a „Kalapácsos munkás” 43

42 Kép forrása: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/4b/G%C3%A9za_Farag%C3%B3_poster_c._1910.jpg

43 Kép forrása: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/b/b1/Nepszava.jpg

28



24. ábra. Orosz István plakátjai44

25. ábra. Reich Károly: Költészet napja, 197545, Kulturális plakát, 1948, Magyar Nemzeti Galéria 46

44

http://mek.niif.hu/01600/01686/html/pages/200_020b.htm

29


4. Plakátok típusai témájuk szerint Mondanivalójuk szerint három főbb csoportba sorolhatóak a plakátok: kereskedelmi, kulturális, illetve politikai plakátok.

A kereskedelmi plakátok mindig egy előre meghatározott célcsoporthoz szólnak. A kulturális plakátokra jellemző, hogy sok a megjelenítendő szöveges információ, a kép rendszerint illusztratív jellegű, mely konkrétan vagy szimbolikusan kapcsolódik az adott témához.

A legtöbb plakátot, különösen a korai plakátokat, többnyire termékek reklámozására használták. Természetesen termékek, szolgáltatások népszerűsítésére továbbra is remek

reklámeszköz a plakát, azonban a gyűjtők számára a film-, a zenei, a könyv-, és az utazási plakátok is különösen figyelemre méltó példáknak számítanak. Propaganda és politikai plakátok Német propaganda plakátok az első és második világháború alatt, toborzó plakátokként

váltak rendkívül gyakorivá, és a legtöbb közülük a nemzeti öntudattal érvelt, mint ahogyan az Egyesült Királyságban is a "Lord Kitchener Wants You", vagy az Egyesült Államokban "Uncle Sam Wants You" plakátok, vagy a" Loose Lips Sink Ships" plakátok, melyek a külföldi

kémekre figyelmeztettek. Plakátokat a háború alatt is használtak propaganda, a meggyőzés

és a motivációs célokra. Mint például a híres "Rosie the Riveter" plakátokat, melyek szlogenjével: "Meg tudjuk csinálni!" - buzdították a nőket második világháború alatt

nagyobb szerepvállalásra. A Szovjetunió is nagyszámban készített propaganda posztereket,

amelyek közül néhány ikonikus reprezentációja lett a Nagy Honvédő Háborúnak. Az 1989-es

évben Közép-és Kelet-Európában lezajló demokratikus forradalmak alatt is a plakát nagyon fontos fegyver volt az ellenzék kezében. Bátor nyomtatott és kézzel készített politikai

plakátok jelentek meg a Berlini falon, a Szent Wenseslas szobron és környékén Prágában, és Nagy Imre jeltelen sírjánál Budapesten, szerepük nélkülözhetetlen volt a demokratikus

változásokban. Egy friss példa a befolyásos politikai plakátra Shepard Fairey Barack Obama "REMÉNY" posztere. Film plakát A filmipar hamar rájött, hogy a vibrálóan színes plakát egyszerű módja annak, hogy eladják produkcióikat. Manapság legtöbb nagyfilmhez készülnek plakátok, és a moziplakát gyűjtése

hobbivá vált. Moziplakát rekord árat 2005-ben november 15-én állítottak, az USA-ban. A

filmipar hamar rájött, hogy a vibrálóan színes plakát egyszerű módja annak, hogy eladják

produkcióikat. Manapság legtöbb nagyfilmhez plakátok készülnek, és a moziplakát gyűjtése hobbivá vált. Moziplakát rekord árat 2005-ben november 15-én állítottak, az USA-ban;

45 46

Kép forrása: alanyeset.blogspot.com/.../label/Reich%20Károly Kép forrása: server2001.rev.hu

30



690,000$ fizettek Fritz Lang 1927-es Metropolis című filmjének plakátjáért a Reel Poszter Galériának Londonban. Más korai horror és a sci-fi poszterek is hatalmas árakon keltek el,

például a Múmia plakátja 452. 000$-ért talált gazdára az 1997-es Sotheby aukción és a The Black Cat és menyasszonyát, ugyanúgy, mint a Frankensteint 334. 600$-ért adta el a

Heritage Aukcióház. A világ legértékesebb moziplakátjának az 1931-es 6 íves Frankenstein

plakát tekinthető, mert valószínűleg csak egyetlen ismert példánya létezik.

26. ábra. Original 1927 theatrical release poster 47 Utazási plakátok A művészi, tervezői megfogalmazáson múlik, hogy a plakát reklámoz, vagy egyszerűen csak

úti célt javasol. Az 1920-as és 1930-as években készült, amerikai tengerparti üdülőhelyeket népszerűsítő, Art Deco stílusban készült Beach Town plakátok sorozat például

47

Kép forrása: http://en.wikipedia.org/wiki/File:Metropolisposter.jpg

31


határozottan reklám célról árulkodik. Manapság kifejezetten utazási plakátok képanyagának

beszerzésére olyan web oldalakat hoznak létre, ahol fotógráfusok a világ minden tájáról

feltölthetik képeiket és on-line értékesíthetik. Vasúti plakátok

Nagy-Britanniában az első gőzüzemű vasutak megjelenésével, az egyes vasúti társaságok

egyszerű nyomtatott lapokon hirdették meg útvonalaikat és szolgáltatásaikat. A 1850-es

években, a növekvő verseny hatására, és a nyomtatási technológia javulása előidézte a grafikusok által tervezett képekkel illusztrált reklám plakátok egyre gyakoribb megjelenését.

1905-ben, a London és Észak-Nyugati Pályaudvar (LNWR) megbízásából Norman Wilkinson

egy új vasúti plakát típust termtett meg azzal, hogy az úticél tájait jelenítette meg a

reklámokon. 1908-ban, a Great Northern Railway (GNR) számára, John Hassall megtervezte a híres reklám figurát; "Jolly Fisherman"-t és a "Skegness is so bracing" reklám szlogent. A

kereskedelmi művészeti forma gyors fejlődése, a 20. század első felében tükrözte a

változásokat a brit társadalomban: az utazás, a kikapcsolódás, az üdülés átalakuló mintáit,

valamint a művészeti stílusok, az építészet, a divat változásait. Esemény plakát

Rendezvények, közösségi események plakáttal való reklámozása mára mindennapossá vált; a plakát a "szegény ember reklámhordozója" is lehet. Esemény plakát lehet bármilyen

nyilvános rendezvény hírdetése, azonban csak kevés ilyen típusú esemény plakátja vált nevezetessé.

Box Plakátok A tényleges helyszín környékén a közelgő küzdelm reklámozására használták, a dátum, a jegyárak feltüntetésével, és általában a mérkőzés szereplőinek képével. A Box poszterek

mérete nagyon változatos, de általában nem kisebb, mint 18x22 inch. Az első néhány ökölvívó poszter, mely túlélte a régmúlt eseményét nagy kuriózumnak számít a gyűjtők

körében.

Koncert plakátok A legtöbb koncert, különösen a rock-koncertek, plakátja az adott eseményhez kapcsolódó egyedi darab, és gyakran gyűjteménydarabokká válnak.

Zenekar/zenei plakát Az előadókat népszerűsítő poszterek. Blacklight plakát Blacklight poszterekhez a különleges hatás elérése, a figyelem felkektésének céljából ultraibolya fény megvilágítást alkalmaznak. 32



Pin-up plakát Először az 1920-as években váltak népszerűvé a Pin-up plakátok, melyek vonzó nőket jelenítettek meg. Pin-up lányok, mint Betty Grable és Jane Russell például népszerűek volt a második világháború alatt a katonák körében. Rajongói plakát A rajongói plakát létrehozásának célja az, hogy a népszerűsíteni kívánt személyt, vagy csoportot, eseményt ábrázolva az összes, vagy hogy minél több rajongó láthassa, ezért kiragasztásának helyszíne nagyon változatos lehet.

Publikációk, Könyv plakátok A könyv szövege plakáton, a plakát tervezés egy különleges fajtája, ahol a könyv (általában

regény) teljes szövege is szerepelhet nyomtatva, olvasható formában. Képregény plakátok

Az 1960-as években a képregény népszerűségének újjáéledése a képregény plakátok tömeges kiadásához vezetett 1970-es évektől. Ezek a plakátok jellemzően a népszerű karaktereket

különböző

akciózus

jelenetekben

ábrázolták.

Miután

a

képregényeket

népszerűsítő poszter sokkal kisebb példányszámban sokszorosították, mint általában a reklám plakátokat, ezért a gyűjtők számára nagyon keresett daraboknak számítanak.

Oktatási poszterek Az egyetemeken, kutatási intézményekben bemutatja, népszerűsíti és magyarázza a kutatási munkát. Általában tudományos konferenciákon, kiadványok bemutatóján a prezentáció

része. Oktatási poszterek közé sorolhatjuk a tanulást segítő, osztálytermekben kihelyezhető a tananyaghoz kapcsolódó magyarázó, közlő tábla.

Antik poszterek helyreállítása, megőrzése Az antik poszterek restaulásának technikája a 19. századi Franciaországban készült

plakátok készítéséig nyúlik vissza, ahol a papírt esetenként vászonra kasírozták tartásának megerősítése céljából. A kasírozás ellenére is az idő múlásával a papír törékennyé válik, és gyakran repedezetté válik, vagy elszakad hiszen a vászon és a ráragasztott papír nem

egyformán reagál a levegőben lévő páratartalomra. A restaurátorok mai anyagismerete

lehetővé tette a probléma kiküszöbölését, egy savmentes papír beiktatásával a poszter

papírja és a szövet közé. A speciális ragasztóanyagok penészgátló rétegeket is tartalmaznak. Miért készítenek újra szövet plakátokat? Elsősorban, hogy tartást adjon papírnak, hogy a restaurátor könnyebben tudja javítani az esetleges sérüléseket, és ha keretezve lesz a

poszter kiküszöbölhető legyen a felhullámosodása.

33


A gyűjtők nagy jelentőséget tulajdonítanak, annak, hogy a plakátok eredeti állapota

fenntartható maradjon, hiszen csak gyámjaik a műtárgyaknak, fontos számukra, hogy kulturalis tárgyaik iránti érdeklődés a jövőben is fennmaradjon.

A plakát a művészi kifejezés egyik sajátos eszköze, a legelterjedtebb műfaj az írott reklámok

megjelenítésére. Mondanivalójuk szerint léteznek kereskedelmi, kulturális, illetve politikai

plakátok. A kereskedelmi plakátok mindig egy előre meghatározott vásárlóréteghez szólnak.

A kulturalis plakátokra jellemző, hogy sok a megjelenítendő szöveges információ, a kép rendszerint illusztratív jellegű, mely konkrétan vagy szimbolikusan kapcsolódik az adott témához.

5. Plakát formai követelményei Formailag különbséget tehetünk: figurális plakátok, tipográfiai plakátok, szöveggel ellátott figurális plakátok között.

A figurális plakátok esetében maga a kép az információhordozó. Betűplakát tervezésénél a választott betűtípusnak illeszkednie kell a megjelenített információ mondanivalójához és stílusához. Fontos szempont az olvashatóság és érthetőség, ennek

érdekében tagolni kell a szöveget (például különböző betűméretek alkalmazásával, több betűstílus használatával, vagy színnel való kiemeléssel).

A szöveggel ellátott figurális plakátoknál a legfontosabb feladat a kép és a szöveg egységének, stílusbeli illeszkedésének megteremtése, oly módon, hogy mindig kiegészítsék,

és soha se csökkentsék egymás hatását függetlenül attól, hogy az illusztráció és a szöveg

egymáshoz viszonyítva mellé-, vagy alá-fölérendelt. Fontos szempont, hogy a rövid szöveg

a kép megpillantásával egyidőben értelmezhető legyen, ennek alapfeltétele a szöveg logikus tagolása, és a választott betűtípus olvashatósága.

A szemlélőre gyakorolt hatás szempontjából a plakát három fő feladata: figyelemfelkeltés, megértetés, meggyőzés.

A figyelemfelkeltés a legfontosabb tényező. Amennyiben a plakát nem kelti fel az emberek figyelmét, a másik két elvárásnak sem tud megfelelni. A figyelemfelkeltés három fő eszköze a kompozíció, a szín és a ritmus.

A kompozíció lényege a figyelmet vonalakkal és formákkal - a kompozíció elemeivel - és a

köztük lévő összefüggés megteremtésével a mondanivaló leglényegesebb mozzanatára irányítani. Ha a kompozíciót sikerül zárt vonalakba foglalni, és vezetni a tekintetet, akkor a

figyelem nem szóródik szét, a plakát tartalma érthetővé válik, mondanivalója egyértelműen kiderül a szemlélő számára.

34



Egy kompozíció felépítésének legegyszerűbb esete a szimmetria, például mikor a tartalmat

középre rendezik egy oldalon. Ha egy A4-es lapon mértanilag középen helyezkedik el egy

sor szöveg, akkor úgy tűnik, mintha az nem középen, hanem az oldal vízszintes középtengelye alatt lenne. Ez a jelenség úgy korrigálható, hogy a szövegsort e képzeletbeli

vízszintesnél egy kicsivel feljebb tolják, hogy az optikailag középen helyezkedjen el

Szimmetrikus az elrendezés akkor is, ha a tartalmi elemek egy függőleges tengely két

oldalán tükörképszerűen helyezkednek el. Az ilyen kompozíció hatása mindig nyugodt, befejezettséget sugall. Aszimmetria esetén az elemek a függőleges két oldalán nem

tükörképszerűen helyezkednek el, a tengely körüli szerveződés ilyenkor nem olyan

nyilvánvaló. Az aszimmetrikus elrendezés hatása mindig élénk, mozgalmas. A harmónia kialakításának eszközei itt legfőképpen az arányosság, az ellentéthatás és a kimozdítás.

Az arányosság egy plakát tervezése során azt jelenti, hogy az elemek jelentőségük szerint kapnak több, vagy kevesebb helyet, meghatározott arányban viszonyulnak egymáshoz.

Például két azonos nagyságú négyzet egymás mellett szép és harmonikus. A probléma akkor merül fel, ha két nem egyforma elem kerül egymás mellé, vagy az oldalt két eltérő nagyságú részre kell felosztani. Ilyen esetekben alkalmazzák az aranymetszést 48.

Kimozdítást akkor alkalmaznak, ha a zárt kompozíciót meg szeretnék mozgatni valamilyen

irányban. Abban az esetben, mikor a cél az erőteljes kontrasztok létrehozása, megoldásként

alkalmazható az ellentéthatás. A legegyszerűbb ellentétpár a nagy és a kicsi. Nem mindig

igaz, hogy az az elem lesz a hangsúlyosabb, amelynek méretét növelik egy másikéhoz

képest. Egy egész oldalt betöltő illusztráció mellett például figyelemfelkeltő lehet a kép valamely sarkában elhelyezett, az illusztrációhoz képest kis betűfokozatú szöveg. Irányok

ellentétéről van szó, ha egy horizontális elrendezés egy vertikálissal áll szemben, vagy egy

átlóra komponált témát egy ellentétes irányú átló „támogat”. Ellentéthatás érhető el a sötét és világos kontraszt, vagy bizonyos színkontrasztok alkalmazásával is. Ha aszimmetrikus kompozícióknál elhelyeznek egy domináns elemet az oldalon, gyakran felborul az egyensúly,

megbomlik a harmónia. Ennek megoldása egy másik elemmel – ellenponttal egyensúlyozni a kompozíciót.

A kompozíció kialakításában nagy szerepe van a tipográfiai 49 tervezésnek. A tipográfia alkotóelemei: a betűk, nyomdai díszek, léniák és a képek. A tipográfiai elemekkel fedett és

üresen maradó részek hatása a teljes kompozícióban mindig együttesen érvényesül, ezért az üres helyek ugyanúgy a kompozíció részei, mint a szöveggel vagy képpel fedettek.

48

Az aranymetszés lényege, hogy két rész akkor aránylik egymáshoz a legtökéletesebben, ha a kisebb rész úgy viszonyul a

nagyobbhoz, mint a nagyobb az egészhez.

49

A tipográfia szó görög eredetű, jelentése típusokkal írni. Ezt a kifejezést a 16. századtólhasználják a szöveges közlés

megformálásával és a szedett szöveg elrendezésével foglalkozó terület megnevezésére. Egy kiadvány saját tipográfiája alatt annak külső megjelenési formáját értjük.

35


A kettő arányának változtatásával tervezhető a plakát szemlélőre gyakorolt hatása. Kevés

üres hely zsúfoltságot eredményezhet.

A plakát tipográfiai tervezésénél figyelembe kell venni a tipográfiai alapszabályokat, a betűválasztás 50, betűkeverés 51, egalizálás 52 tekintetében. A legalapvetőbb tipográfiai elem a

betű; ezért előfordulhat, hogy egy adott kompozíció szereplője egyetlen betű, melynek hatása lehet például informatív, vagy díszítő jellegű.

27. ábra. Egalizálás

50

Egy kiadvány betűtípusait mindig úgy választják meg, hogy azok a szöveg, Illetve a kiadvány stílusának megfeleljenek. Például

szépirodalmi művekhez reneszánsz vagy barokk antikvát, a reklámkiadványokhoz talpnélküli antikvát használnak. A stílusegyezésen kívül fontos a kiadvány funkciójának megfelelő betűtípus kiválasztása. Nagy terjedelmű, folyamatos olvasásra szánt műveknek legjobban a reneszánsz vagy barokk antikva felel meg, rövid szövegeknél viszont az olvashatóság háttérbe szorul (amennyiben a figyelemfelkeltés a cél).

51

Fontos, hogy egy kiadványon belül minél kevesebb betűtípus (kettőnél több ne) szerepeljen, ha mégis szükséges, akkor figyelembe

kell venni a betűkeverés szabályait. Egyetlen betűtípus alkalmazása esetén annak változataival tagolható a szöveg. Ezen betűváltozatok a kurzív, a félkövér és a kiskapitális. Mindig olyan betűtípust célszerű használni, amely tartalmazza a szükséges változatok eredeti betűkészletét. A számítógép által generált „hamis” betűváltozatok alkalmazása hibás, nem esztétikus. Egy talpnélküli antikva keverhető egy talpas antikvával, mert rajzukban, stílusukban elég távol állnak egymástól (vékony-vastag vonalaik arányában, karakterükben). Zavart okoz például két – egymáshoz hasonló – antikva használata. A kiadványban használni kívánt betűtípus kiválasztásánál lényeges szempont az is, hogy rendelkezésre álljanak a megfelelő ékezetes betűk (például magyar ékezetek), és a kiadványhoz szükséges összes jel.

52

Amikor a betűkből szavakat formálunk, fontos figyelni a betűközök méretére, ritmusára.A gyártók által programozott betűközök

gyakran túl szűkek, ami nehezíti az olvasást. Bizonyos betűtípusoknál félreolvasás is bekövetkezhet azáltal, hogy egyes betűkapcsolatok összeolvadnak, ami egy harmadik betűt eredményez. A szöveget tehát nem elég begépelni, további beavatkozásokra van szükség. A beállított betűközök megváltoztathatók ritkítással (tracking). Minden betűtípus más ritkítási értéket kíván. Két betű között is alkalmazható ritkítás a kiválasztott betűpár távolságának változtatásával, ezt a műveletet egalizálásnak (kerning) nevezik. Segítségével megteremthető a betűközök egyenletessége, a mértani távolságok csökkentésével vagy növelésével a betűk optikailag azonos távolságba kerülnek. Kurrens betűk esetén általában megfelelő a ritmus, verzál betűvel szedett szövegeket azonban már egalizálni kell. A verzál betűk geometriája ugyanis szélsőségesebb különbségeket tartalmaz, mint a kurrenseké, például az „A” és a „V”, ferde szárai, melyek nagy űrt hagynak a betű elképzelt befoglaló téglalapjában.

36



A színek pszichológiájának ismerete nagyban befolyásolja a kész reklámot, segítségével előre tervezhető a grafika szemlélőre gyakorolt hatása, az érzelmek, melyeket belőle kivált.

Fontos, hogy a plakát tervezője tisztában legyen a színek jelentéstartalmával, hatásaival. Más-más hatások érhetők el ugyanis a különböző színkontrasztok 53 alkalmazásával. A komplementer színpárok használata például a figyelemfelkeltés egyik kedvelt eszköze.

A színek tárgyalásakor beszélhetünk színvalóságról és színhatásról. A színvalóság a szín pigmentjét jelenti, ez a festékanyag a szemben és az agyban keletkező észlelési folyamat által kap értelmet. A színérzékelés pszichofizikai valóság, amit színhatásnak neveznek.

A színvalóság és a színhatás harmonikus színösszetételekben 54 azonosak egymással, ellenkező esetben a szín valósága az észlelésen keresztül új hatást hoz létre.

53

A kontraszt szó jelentése ellentét, két összehasonlítandó hatás között látható különbség. Hét különböző színkontraszt hozható létre: magábanvaló színkontraszt, fény-árnyék kontraszt, hideg-meleg kontraszt,

komplementer kontraszt, szimultán kontraszt, minőségi kontraszt, mennyiségi kontraszt. E színkontrasztok ismerete és tudatos használata segít a grafikai tervezés során, hogy a kész munka a szemlélőből a tervező által kívánt hatást váltsa ki. A magábanvaló színkontraszt a legegyszerűbb mind közül, alapja a tiszta színek világítóereje. Előállításához legalább három, egymástól határozottan elütő színre van szükség, a legerőteljesebb különbség a három „festészeti” alapszínből hozható létre. A fény-árnyék kontraszt a világosság és a sötétség ellentétén alapul. A legszembetűnőbb hatás a fekete és a fehér alkalmazásával érhető el, de ide tartoznak a tiszta színek egymáshoz való viszonyának fény-árnyék problémái is. A hideg-meleg kontraszt alapja, hogy a színek optikai érzékelése hőérzetet vált ki a szemlélőből. A legmelegebb szín a vörösesnarancs, a leghidegebb pedig a kékesszöld. Kiegészítő (komplementer) színeknek nevezik azokat a színpárokat, melyek megfelelő arányú keverékéből semleges szürkésfekete hozható létre. Az ilyen színek világítóereje egymás mellett a legnagyobb. Erre a hatásra épül a komplementer kontraszt. Szimultán kontrasztnak nevezik azt a jelenséget, amikor a szem egy adott szín észlelésével egyidejűleg (szimultán módon) létrehozza annak komplementer színét. E kiegészítő szín csak a szemben és az agyban keletkezik érzetként, fizikailag nincs jelen. Szimultán kontraszt jön létre például, ha különböző színezetű tiszta színek közepébe egy velük egyenlő világosságú szürke foltot helyeznek. Ugyanannak a szürkének sárga alapon világos ibolya, kék alapon narancs hatása lesz. Valamely szín minősége annak telítettségét jelenti. Minőségi kontrasztnak nevezik a telített színek és a tört színek közötti ellentétet. A mennyiségi kontraszt két vagy több színfolt méretviszonyaira vonatkozik. Fontos tudni, hogy az egymás mellé komponált színfoltok között melyik az a méretarány, mely egyensúlyt teremt. Ekkor a felhasznált színek egyike sem fejt ki erőteljesebb hatást a másiknál.

54

A színharmónia két vagy több szín közös hatása. A harmónia és a diszharmónia megítélésében az emberek véleménye eltérhet

egymástól. Elmondható viszont, hogy többségük számára azok a színösszeállítások tűnnek harmonikusnak, amelyekben hasonló színezetű színek, vagy különböző színek azonos tónusértékei szerepelnek. Objektív oldalról vizsgálva a problémát, a harmónia és diszharmónia kérdése a komplementer törvénnyel magyarázható. Szukcesszív kontrasztnak nevezik azt a hatást, mikor valamely színt szemlélve a szem megköveteli annak komplementer színét. Például, ha adott ideig egy vörös négyzetet szemlélünk, majd behunyjuk a szemünket, megjelenik előttünk az utókép, egy zöld négyzet. A szimultán kontraszt szintén bizonyítja, hogy az ember szeme csak akkor elégül ki, ha érvényesül a komplementertörvény. Ennek az állításnak a fordítottja is igaz, miszerint két vagy több szín akkor harmonikus, ha keverékükből semleges szürke jön létre. Ha a szem megkapja ezt a teljességet, egyensúlyban van, a színösszeállítás harmonikus. Azok a színek, amelyeknek a keverékéből nem szürke keletkezik, expresszív vagy diszharmonikus jellegűek. A színek észlelésével egyidejűleg gyakran az emberek lelkivilágában lejátszódó párhuzamos folyamatok mennek végbe, mivel azok látványa különböző pszichikai hatásokat vált ki a szemlélőben. Expresszív tartalmuk valamely színnek egy másik színhez, és a többi szín összességéhez viszonyított helyzetének és jelentésének vizsgálatával határozható meg.

37


Erre jó példa, hogy egy sárga folt fehér alapon sötétnek, melegnek látszik, ugyanaz a sárga folt fekete alapon „hideg”, „agresszív karakterű”, világítóereje a legnagyobb.

Ritmus alatt a szavak és a formák szabályos váltakozását értjük, melyek alkalmazásával is nő a plakát figyelemfelkeltő hatása.

A megértetés feltételei az áttekinthetőség, az egyszerűség, tömörség, és az olvashatóság. A

plakátnak első pillantásra láttatnia kell a lényeget, mindig éppen annyi információt közölhet, amennyit feltétlenül szükséges. Nem jó ha felesleges részletek vonják el a szemlélő figyelmét a mondanivalóról.

A plakát végső célja a meggyőzés.

6. Számítógépes grafikai tervezés Plakát tervezésre alkalmasak a pixel 55- (Gimp, Adobe Photoshop), vektorgrafikus 56

programok

(CorelDRAW,

a

Macromedia

Freehand,

és

az

kiadványtervező57 programok (Adobe InDesign és a QuarkXPress).

55

Adobe

Illustrator)

és

a

A festőprogramok legfontosabb tulajdonsága a rajzterület képpontokra való felosztása. Minden egyes képpont (pixel), önállóan

címezhető, vagyis egy alak zat minden egyes képpontjának méret- illetve színjellemzői külön beállíthatók. A pixelgrafikák legfontosabb jellemzői a geometriai felbontás, illetve a színfelbontás vagy színmélység. A geometriai felbontás kifejezi, hogy hány képpont található egy inchben (pont per inch, azaz dpi), vagyis 2,54 cm-en belül. A geometriai felbontás megválasztása mindig az aktuális munka jellegétől függ. A színfelbontás (1. táblázat) lehet: 1 bites (bitmap), 8 bites (szürkeárnyalatos, grayscale), 24 bites (RGB színskála), 32 bites (CMYK színskála) A professzionális festőprogramok tetszőleges méretű rajzlappal és széles határok között beállítható felbontással bírnak. Két nagy csoportra bonthatók, fotóretusáló-, és szkennelőprogramokra. A retusálóprogramok a képfeldolgozásban, a szkennelőprogramok a képeredetik digitalizálásában játszanak jelentős szerepet. A legismertebb és legelterjedtebb retusálóprogram az Adobe PhotoShop. A vektorés a pixelgrafika közötti különbség jól látható egy vektoros és egy pixeles kép 300% -ra történő kinagyításakor. A vektoros ábrázolás nagyítva is tökéletes, a képen minőségromlás nem következik be, míg a pixeles kép kinagyított részlete lényegesen durvább, láthatóvá válnak a képpontok. A pixelgrafikus képek tehát nem méretezhetők korlátlanul.

56

A rajzolóprogramok, vagy másnéven vektorgrafikus programok működésének lényege, hogy a rajzi elemeket matematikai

egyenletekkel, függvényekkel tárolják. Objektumorientált programoknak is nevezik őket. A függvényekkel történő leírás miatt az objektumok bármilyen méretben történő tárolása kevés háttértárat igényel, nagyítás során a rajz minősége nem romlik, ezért szabadon átméretezhető.

57

A szövegszerkesztővel beírt szöveg, a rajzolóprogrammal készített embléma, logó a digitalizált, festőprogramban feldolgozott rajz,

fotó a kiadványszerkesztő programban találkozik egymással. A tördelőprogramokra jellemző, hogy kezelési módjuk, felépítésük, felhasználói felületük közel áll a tördelői munka kézi gyakorlatához. Tipográfiai lehetőségeik széles körűek, az alapprogramban hiányzó funkciók Plug-in illetve XTension bővítőmodulokkal pótolhatók.

38



Színmód

Tárhely

Árnyalatok száma

Felhasználás

bitmap

1 bit

21 = 2

Vonalas ábrák

grayscale

8 bit = 1 Byte

28 = 256

Szürkeárnyalatos képek

RGB színskála

24 bit = 3 Byte

224 = 2563

CMYK színskála

32 bit = 4 Byte

232 = 2564

Képernyőn való megjelenítésére szánt színes képek

Nyomtatásra szánt színes képek

1. táblázat. Színfelbontás

7. Képeredetik felbontása a kimeneti eszközök függvényében A számítógépes grafika szöveges, képi és rajzi adatokkal dolgozik. Képnek nevezik a bittérképes tárolású és megjelenítésű eredetiket (fotó, illusztráció), rajznak pedig a

vektorgrafikus

szkennerrel,

ábrákat.

A

szöveges

karakterfelismerő

adatok

bevitele

történhet

billentyűzetről

vagy

programok segítségével. A képeket szkennelik, vagy

eredetileg számítógéppel készítik. A bevitt kép fő adatai a felbontás (a sorok és az oszlopok száma), valamint a képmód. A vektoros rajzok kialakítása történhet a képernyőn egérrel,

valamint egy pixeles kép is átalakítható vektorgrafikává. A szkennelési felbontás értéke

mindig a kimeneti eszköznek és a munka jellegének függvényében változik. Kimeneti eszköz

Munka jellege

Szkennelési felbontás/dpi

képernyő

-

72 - 96

Irodai nyomtató

-

150

vonalas ábra

400 - 600

árnyalatos kép

200 - 300

óriásplakát

72 - 96

nyomdagép

2. táblázat. Néhány képeredeti ajánlott szkennelési felbontása a kimeneti eszköz függvényében

28. ábra. Az eredetik nagyítása, kicsinyítése és a szkennelési dpi közötti összefüggést leíró képlet 39


A professzionális lapszkennerek fizikai felbontása már eléri a 4800 dpi-t, a dobszkennereké

pedig ennek többszöröse, 8000 – 14000 dpi. Látható, hogy a szkennerek maximális felbontását nem használják ki. Erre akkor van szükség, mikor az eredeti tényleges méreténél nagyobb méretben kerül felhasználásra. (Például ha egy 5 x 6 cm-es képet 20 x 30 cm-re szeretnénk módosítani a reprodukálás során, az négyszeres lineáris nagyítást jelent. Ez esetben, ha a felhasználási dpi 300, a képet 4 x 300, azaz 1200 dpi-vel kell szkennelni.)

Kicsinyítésnél ennek megfelelően a szkennelési felbontás kisebb lesz, mint a felhasználási

dpi. Az eredetik nagyítása kicsinyítése és a szkennelési dpi közötti összefüggést az fenti képlet írja le.

Vektoros alakzatok képernyőn történő megjelenítésekor az alkalmazói program bekapcsolja a képernyőn azokat a pontokat, amelyeket az alakzat tárolt adataiból és a képernyőn alkalmazott nagyítás mértékéből számol ki.

Pixeles képek 1:1 arányú megjelenítésénél a kép minden egyes digitalizált képpontja a monitoron is egy képpontnak felel meg.

Nagyméretű (például 300 dpi) képek azonban nem látszanak teljes egészében a monitoron 1:1-es megjelenítésnél, mivel annak felbontása csupán 72 – 96 dpi. A kép méretei 300:72, azaz 4,166-szorosára nőnek. Ahhoz, hogy a 300 dpi felbontású kép elférjen a képernyőn,

1:4 arányú kicsinyítés szükséges. Ez színfelbontás tekintetében azt jelenti, hogy a képernyő

minden egyes képpontjának a színe az eredeti kép 4 x 4, azaz 16 képpontjának színátlaga lesz.

8. Nyomdai előkészítés Miután a számítógépes tervezés elkészült a plakát formai és minőségi követelményeinek

megfelelően a dokumentumot megfelelő formában kell át adni nyomtatásra. Színre bontás A színre bontás a nyomdai négyszínkivonat elkészítését jelenti.

Feldolgozás után a pixeles színes képeket TIFF formátumban kell elmenteni, miután CMYK

módra konvertálták azokat. Az átalakítást érdemes a végleges kép mentése előtt elvégezni,

mivel RGB módban kisebb a fájlméret (24 bit, míg CMYK módban 32 bit), így kevesebb időt vesz igénybe egy képen történő átalakítás.

Vektoros Alakzatok készítésekor CMYK színrendszerben kell dolgozni. A szöveges részeket előbb görbévé kell alakítani, majd EPS formátumban kell elmenteni a színes munkát.

Az így előkészített képek feldolgozhatóak kiadványszerkesztő programban. Az ott

alkalmazott színek is CMYK módban kell legyenek, így lesznek négy színre bonthatók. Az így összeállított színes oldal levilágítható, illetve postscript fájl készíthető belőle.

40



Az egyes színkivonatok 256 fokozatú szürkeárnyalatos képek formájában állnak majd rendelkezésre.

PDF írás A PDF (Portable Document Format, azaz hordozható dokumentum formátum) az Adobe cég

terméke. Egyre több nyomda kéri az előkészített anyagot ebben a formátumban, mivel a PDF eszköz- és platformfüggetlen, és a hatékony tömörítésnek köszönhetően lényegesen kisebb a

mérete,

mint

egy

PostScript

fájlé.

PDF

közvetlenül

exportálható

az

összes

kiadványszerkesztő programból, vagy előállítható Acrobat Distiller segítségével, PostScript fájlból.

A PDF írás során beállítható legfontosabb lehetőségek a következők: -

-

-

– kompatibilitás megadása,

– tömörítési felbontás beállítása,

– betűkészletek csatolási szabályainak meghatározása,

– színkezeléssel kapcsolatos beállítások, biztonsági beállítások.

A PDF fájlok legkönnyebben az Acrobat programban módosíthatók, valamint ellenőrzés céljából Acrobat Readerben megjeleníthetők. A formátum előnyei: -

– mérete 2–5-ször kisebb, mint a többi, hasonlóan magas szintű lapleíró nyelven

-

– nagyfelbontású képeket tud tárolni,

-

-

készült fájlé,

– színkezelő rendszereket kezel és színvisszavételi technikákat alkalmaz, – pontterülési információk megadására képes.

9. Plakátnyomtatás A plakátnyomtatók nyomathordozója legtöbbször tekercs kiszerelésű. A plakátok Európa nagy részén használatos méreteit a BB sorozat adja. Ennek, illetve a papírtekercs

megfogásának figyelembevételével alakultak ki a szabványos tekercsszélességek, melyek

380 – 2680 mm-ig terjednek. A jó minőségű színes plakátnyomtatáshoz általában elegendő a 150 – 200 dpi felbontás. A 150 dpi-s képeket inkább az 1440 – 2400 dpi fizikai felbontású

nyomtatóknál használják, míg a 200 dpi-s képeket a 3600 – 4800 dpi felbontásúakon. A

plakátnyomtatókon alkalmazott felbontás gyártótól és típustól függően minimum 100, maximum 2400 dpi.

41


A nagyobb méretű, nagyobb távolságból (5–20 m) szemlélendő munkákhoz kisebb

felbontási értékek tartoznak, például europlakátok vagy bannerek esetén elegendő a 72 – 100 dpi. Kisebb plakátok (A2, A1), grafikai munkák megjelenítéséhez 300, 400, vagy 600

dpi-t használnak, ezeknél fontos a jó minőség. 1200 – 2400 dpi felbontást fotó minőségű

munkáknál alkalmaznak, mivel ezek részleteit olykor egészen közelről szemléljük. Minél

nagyobb egy plakát felbontása, annál több az egységnyi felületre jutó pixelek száma, aminek következtében nő a nyomtatáshoz szükséges idő.

A plakátnyomtatók nyomtatási sebessége a felbontástól és a nyomtatandó munka méretétől függ, amit m2/óra egységben adnak meg. Az alkalmazott nyomathordozók főként papírok

vagy műanyagok, de nyomtatnak plakátokat textíliára is. A papír nyomathordozók lehetnek matt, félfényes vagy fényes felületűek, négyzetmétertömegük 90 – 260 g/m2-ig terjed.

Hagyományos festékkészlet mellett a plakátok intenzív napsugárzás hatására egy-két hónap alatt kifakulnak. A vizes oldószeres festékek színezékei közül csak a cián áll ellen többé-

kevésbé az UV-sugárzásnak, a sárga és a bíbor-festékek pigmentjei színtelen összetevőkre

bomlanak. E hatás kiküszöbölésére létezik az UV-sugárzást akár évekig tűrő, kültéri

használatra ajánlott fényvisszaverő festékek, vagy UV-lakkok.

TANULÁSIRÁNYÍTÓ Az eddigi ismereteit összetett módon alkalmazva az adott tervezői feladathoz, alkotói problémához kapcsolódó előképeket, társadalmi és kultúrtörténeti hátteret önállóan kell majd feldolgoznia az alkotói feladat megoldása mellett.

Az alábbiakban javasolt feladat képzés szintje, tanuló és csoport haladásának megfelelően megváltoztatható. 1. a. feladat: képzés

Készítsen számítógépes plakát tervet A4-es méretben. A plakát témája: a

helyszínén

rendezendő

"Stílusgyakorlatok"

témazáró

kiállítás

plakátja.

A

stílusgyakorlatok témában a design történeti stílusokat dolgozták fel illusztrációs feladatok keretében,

aminek

lényege,

hogy

a

történeti

irányzatokra

jellemző

stílusjegyeket

megismerjék, és alkotó módon alkalmazzák. A plakát szövege: "Stílusgyakorlatok, témazáró

kiállítás, évfolyam, dátum, helyszín. A plakát illusztrációja szabadon feldolgozható. Kötelező grafikai elem: az képzést biztosító intézmény logója. Felhasználható bármelyik grafikus program.

42



1. b. feladat:

képzés

Készítsen számítógépes plakát tervet A4-es méretben. A plakát témája: a

helyszínén

rendezendő

"Stílusgyakorlatok"

témazáró

kiállítás

plakátja.

A

stílusgyakorlatok témában a design történeti stílusokat dolgozták fel illusztrációs feladatok keretében,

aminek

lényege,

hogy

a

történeti

irányzatokra

jellemző

stílusjegyeket

megismerjék, és alkotó módon alkalmazzák. A plakát szövege: "Stílusgyakorlatok, témazáró kiállítás, évfolyam, dátum, helyszín. A plakát illusztrációjánál

kikötés, hogy valamelyik

design történeti stílus stílusjegyeit alkalmazza. Kötelező grafikai elem: az képzést biztosító intézmény logója. Felhasználható bármelyik grafikus program.

Az "a" és "b" feladat egymástól függetlenül, és egymásra építve is megoldható. Mindkét feladatot a következőkben összefoglalásra kerülő haladás szerint oldja meg. Fogalmazza meg pár sorban melyik opciót válassza, és miért:

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

1. A kulturalis plakát témájához kapcsolódó minták, előképek, társadalmi és kultúrtörténeti háttér önálló feldolgozása az egyén, a közösség és a kultúra viszonyrendszerében.

-

A témához kapcsolódó elérhető írott források, illusztrált tanulmányokat a különböző

design történeti korokról felkutatja, forrásokat gyűjt (könyvekben, folyóiratokban,

interneten).

-

Design történeti korszakok, művészeti stílusok és irányzatok társadalmi, kultúratörténeti

-

Utánanéz a feladattal kapcsolatos mintáknak, előképeknek.

-

hátterét megismeri.

Kialakítja az összegyűjtött művészettörténeti, design történeti anyag rendszerezésének módját, feladatfüggő egyéni feldolgozási módszereit.

Jegyzet:

43


_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

44



_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

45

KIADVÁNYOK ÉS REKLÁMANYAGOK TERVEZÉSE, KIVITELEZÉSE - KULTÚRÁLIS PLAKÁTOK SZÁMÍTÓGÉPES TERVEZÉSE 2. A

feldolgozott

konvertálja.

-

elméleti

forrásokat

szakmaspecifikus

gyakorlati

tevékenységre

Rajzait, vázlatait (fotó, scan, webgaléria hivatkozás formájában) mellékeli

Rajzi, alkotói feladatot teljesíti, bemutatja arról készült dokumentációt (és azt fotó, scan, webgaléria hivatkozás) formájában mellékeli.

Összefoglalja a kutató munka során gyűjtött tapasztalatokat, értékeli eddigi munkáját.

Jegyzet:

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

46



3. Az adott, tervezendő kulturalis plakát céljának ismerete. Jegyzet:

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

4. Motívumkeresés -

Anyag-és technikai kísérletek folyamatának kidolgozása, már elsajátított módszerek alkalmazása

Pár soban jegyezze

le

milyen

megoldásainak elérési útját.

technikai megoldásokat

választott

és mellékelje

a

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

47


5. Tervdokumentációk készítése és összeállítása a reklámkészítés és a komponálás alapvető alapszabályainak alapján

-

tördelési szabályok

-

logó elhelyezése

-

-

színhasználat illusztráció

kiadvány grafikai elemeinek helyes arányrendszere

Pár sorban elemezze munkáját, és mellékelje a megoldásainak elérési útját.

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

6. Plakát számítógépes tervezése -

Képhasználat szabályainak (copyright) betartása

-

Az illusztráció célnak és rendeltetésnek megfelelő alkalmazása

-

-

-

-

Képfeldolgozási ismeretek (retusálás, képkorrekciók) professzionális alkalmazása Képalkotás önálló, egyedi alkotói hozzáállással Az illusztráció és tipográfia összhangja

Betű- és tipográfiai ismeret alapjainak felhasználása

A tartalom, a kifejezés, a forma összefüggésrendszerének tudatos alakítása

Hibátlan számítógépes tervezés, megfelelő szoftverek alkalmazása

Az ismeretek helyénvaló alkalmazása mellett új ötletek, megoldásokat próbál ki, a megismert stílusokat, mintákat, információkat átülteti a gyakorlati munkába

Pár sorban elemezze munkáját, és mellékelje a megoldásainak elérési útját.

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

48



_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

7. Munkájának szóbeli interpretációja Készítsen jegyzetet:

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

49

KIADVÁNYOK ÉS REKLÁMANYAGOK TERVEZÉSE, KIVITELEZÉSE - KULTÚRÁLIS PLAKÁTOK SZÁMÍTÓGÉPES TERVEZÉSE 8. Munkájának anyagához

előkészítése

elektronikus

és

nyomtatott

portfóliójához,

referencia

Jegyezze le munkájának elérési útját.

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

50



ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Mondanivalójuk szerint hogyan csoportosíthatóak a plakátok?

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

2. feladat Milyen sokszorosító eljárásokat ismer, amivel plakátot lehet készíteni?

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

3. feladat Soroljon fel híres plakát tervezőket:

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

51

KIADVÁNYOK ÉS REKLÁMANYAGOK TERVEZÉSE, KIVITELEZÉSE - KULTÚRÁLIS PLAKÁTOK SZÁMÍTÓGÉPES TERVEZÉSE 4. feladat Milyen felbontásban fog szkennelni egy beltéri A2-es méretű plakát tervezése során?

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

52



MEGOLDÁSOK 1. feladat A plakát a művészi kifejezés egyik sajátos eszköze, a legelterjedtebb műfaj az írott reklámok

megjelenítésére. Mondanivalójuk szerint léteznek kereskedelmi, kulturális, illetve politikai

plakátok. A kereskedelmi plakátok mindig egy előre meghatározott vásárlóréteghez szólnak.

A kulturális plakátokra jellemző, hogy sok a megjelenítendő szöveges információ, a kép rendszerint illusztratív jellegű, mely konkrétan vagy szimbolikusan kapcsolódik az adott témához.

2. feladat litográfia, szitanyomás, ofszet nyomtatás, tintasugaras nyomtatás 3. feladat Henri de Toulouse Lautrec, Alfons Mucha, Jules Chéret, Bíró Mihály, Faragó Géza, Kemény György, Orosz István, Reich Károly, Schmal Károly 4. feladat A képeredeti fajtájától, minőségétől és méretétől függ. A szkennelési felbontás értéke mindig a kimeneti eszköznek és a munka jellegének függvényében változik. A képeredeti adatait ismerve az alábbi képlettel számolnék:

53


IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Beke László: Műalkotások elemzése I. Képzőművészet. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002 Wikipédia, Szabad Enciklopédia: http://hu.wikipedia.org/wiki/Plak%C3%A1t Wikipedia, The Free Encyclopedia: http://en.wikipedia.org/wiki/Poster Poster Classics.com: http://www.posterclassics.com/vintage-french-poster.html Galleria dei Manifesti: http://goasktoalice.wordpress.com/pubblicita/galleria-dei-manifesti/ Pictorial Modernism: http://users.design.ucla.edu/~cariesta/designhistory/pictmoder.html aslı.va312, History of Visual Communication Design: http://va312aslicaglar.wordpress.com http://www.plakatbolt.com/ http://www.cassandre-france.com/cassandre-france.com/HOME.html http://americangallery.wordpress.com/2010/10/02/jean-de-paleologue-1860-1942/ Orosz István: Pakátok, 2002: http://mek.niif.hu/01600/01686/html/index.htm

AJÁNLOTT IRODALOM Dr. Maksai László: Műalkotások elemzése. Tankönyvkiadó, 1976. Beke László: Műalkotások elemzése. Tankönyvkiadó, 1989. Rudolf Arnheim: A vizuális élmény. Az alkotó látás pszichológiája. Gondolat, 1979 Kepes György: A látás nyelve. Gondolat, Budapest. 1979 E. H. Gombrich: A művészet és Illúzió. A képi ábrázolás pszichológiája L. R. Gregory - E. H. Gombrich: Az illúzió a természetben és a művészetben. Gondolat, 1981 Johannes Itten: A színek művészete. Göncöl-Saxum Kiadó, 2002

54



55

KIADVÁNYOK ÉS REKLÁMANYAGOK TERVEZÉSE, KIVITELEZÉSE - KULTURÁLIS PLAKÁTOK SZÁMíTÓGÉPES TERVEZÉSE

Recommend Documents