Kiadó: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Kiadó vezetõje: Márton György, ügyvezetõ igazgató

Innováció a Dél-dunántúli régióban © Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Felelõs szerkesztõ: Derjanecz Anita A kiadvány a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal és a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre a Regionális Innovációs Ügynökség és Hálózat kialakítása a Dél-Dunántúlon címû projekt eredményeként.

Kiadó: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Kiadó vezetõje: Márton György, ügyvezetõ igazgató ISBN 978-963-06-3994-1 www.ddriu.hu Felhasznált források: • Dél-dunántúli regionális innovációs stratégia 2004-2010. DDRFÜ Kkht, Pécs. 2004. • Dr. Szekeres György: Orvosi biotechnológiai KKV klaszter (Biotechnológiai Innovációs Bázis) a regionális innováció támogatására. Kutatás-fejlesztési kooperáció az egészségiparban konferencia Villánykövesd. 2006. • Dr. Vass Ilona: Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása, NKTH, Budapest, 2007.

Tartalom

Köszöntõ Tisztelt Partnereink!

2 3

Innovációs helyzetkép a Dél-dunántúli régióban K+F beruházások Tudásbázisok

4 7 8

A regionális innováció támogató rendszer és innováció politika Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Stratégia Dél-Dunántúli Regionális Innovációs és Gazdaságfejlesztési Bizottság Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Hálózat Szektorális kompetencia központok

9 9 10 10 12

Regionális innovációs pályázati programok a Dél-Dunántúlon 2005-2007 Vállalkozások innovációjának támogatása a régiókban – „INNOCSEKK” Kis- és középvállalkozások innovációs fejlesztéseinek támogatása a Dél-Dunántúli régióban (DDKKV05 és 06) A regionális innovációs rendszer fejlesztése a Dél-Dunántúlon (DDRIR05) Összegzés

12 13

Támogatott innovációs projektek 2005-2007 Fino-Food Kft. Pécsi Milker Élelmiszertudományi Kft. GEOS Bt. Marylla Bõrdíszmûgyártó és Kereskedelmi Kft. Proszilomed Kutató-Fejlesztõ Kft. - Mediola Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Soft Flow Hungary Kutató-Fejlesztõ Kft. SERES Gépipari és Kereskedelmi Kft. BSX Kft. Lakics Gépgyártó Kft. MarkCon Informatikai Kft. Dél-Dunántúli Gyógy-és Termálturisztikai Kompetencia Központ Dél-Dunántúli Regionális Élelmiszertudományi Kompetenciaközpont Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetencia- és Innovációs Központ Kulturális Innovációs Kompetencia Központ

19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33

14 16 17

Köszöntõ Tisztelt Olvasó! A kiadvány, melyet kezében tart, a Dél-dunántúli régióban az utóbbi években zajló innovációs programokat és azok néhány sikeres eredményét ismerteti. A regionális területfejlesztésben az elmúlt néhány évben megnõtt az innováció és gazdaságfejlesztési politika súlya. Ezt jelzi a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs és Gazdaságfejlesztési Bizottság létrehozása, mely a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács egyik legaktívabb bizottsága. Tagösszetétele biztosítja a politikai döntéshozók mellett a helyi gazdasági szereplõk és innovációs szakértõk bevonását és a szakmai döntéseken alapuló regionális innováció politika mûködését. Régiónk gazdasági és innovációs mutatóit tekintve sajnos egyértelmû, hogy nincs könnyû helyzetben a regionális politikai és területfejlesztési rendszer a helyi gazdaság innováció orientált fejlesztése tekintetében. Jómagam az Irányító Bizottság tagjaként 2001-tõl követtem a Regionális Innovációs Stratégia kialakításának folyamatát, melynek megvalósítására az utóbbi években lehetõség nyílt. Remélem, hogy az elsõ eredmények áttekintése a stratégiaalkotásban részt vett vállalkozásokat, szakértõket és szakmai szervezeteket egyaránt meggyõzi munkájuk hasznosságáról és egyben további biztatást is ad annak folytatására. Támogatási politikánk egyik eszköze az Innovációs Alap regionális célok támogatására szolgáló kerete, amely a 2005-tõl indult regionális innovációs programok forrása. Bizottságunk részt vesz a programok kialakításában és a jelenleg megvalósuló innovációs fejlesztések értékelésében, ezért számomra is fontos és örömteli áttekinteni e programok eddigi eredményeit és néhány sikeresen lezárult fejlesztést. Tisztelettel ajánlom figyelmébe a jelen összefoglalót és remélem, hogy a jövõben – már csak a bemutatott eredmények láttán is – növekszik a támogatási programokban való pályázói részvétel. Innovatív fejlesztéseik megvalósításához a Regionális Innovációs Ügynökség Hálózat e kötetben bemutatott szervezetei is segítséget adnak.

Szabó Loránd elnök Regionális Innovációs és Gazdaságfejlesztési Bizottság

Tisztelt Partnereink!

A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség megalakulása óta egyre növekvõ hangsúlyt helyez az innováció orientált gazdaságfejlesztésre. Ennek elsõ lépéseként Ügynökségünk koordinálta az Európai Unió által támogatott Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Stratégia megalkotását, mely a kiadványunkban bemutatott innovációs projekteket támogató pályázati programok alapja. A stratégia kiemelten kezeli a kis- és középvállalkozások fejlesztésének támogatását. Ennek szervezeti rendszere átalakult az elmúlt években: 2005-ben a cégen belül létrejött a Regionális Innovációs Ügynökség csoport, ami jelzi, hogy az innováció cégünk stratégiai mûködési területe. Meggyõzõdésünk, hogy a régió gazdasági és innovációs kapacitásainak javítása csak a helyi szereplõk együttmûködésével és könnyen elérhetõ, proaktív támogató háttérszolgáltatások biztosításával lehetséges. E támogatás nélkül a régió kis- és középvállalkozásai nem lesznek képesek a bõvülõ hazai és európai uniós támogatási források felhasználására. Ezért a régió innovációban érdekelt szervezetei létrehozták a Regionális Innovációs Ügynökség Hálózatot, melynek célja, hogy javítsa a régióban elérhetõ innovációt támogató szolgáltatások minõségét és hatékonyságát egyaránt. A RIÜ csoport és az általa koordinált Regionális Innovációs Ügynökség Hálózat feladata, hogy támogassa a térség vállalkozásainak innovációját és segítse a hatékony tudástranszfert a régió egyetemei és a gazdasági szféra között. A kötetben olvasható példák e szervezetrendszer mûködésének eredményei is. A Regionális Innovációs Ügynökség tagjai továbbra is örömmel segítenek innovációs ötleteik, fejlesztéseik kidolgozásában és megvalósításában.

Márton György ügyvezetõ igazgató Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.

Derjanecz Anita csoportvezetõ Regionális Innovációs Ügynökség csoport

I. Innovációs helyzetkép a Dél-dunántúli régióban A Dél-dunántúli régió gazdasági, innovációs és K+F kapacitása mind az uniós mind a hazai régiókkal összevetve jelentõs elmaradásban van. Ez az 1990-es évektõl megfigyelhetõ tendencia a 2000-es években sem javult számottevõen. A K+F ráfordítások GDP-hez mért aránya az 1990-es évek végén nem érte el a 0,2%-ot, a ráfordítások értéke a teljes magyarországi ráfordítások mindössze 2,9%-át tette ki. Az ezredfordulót követõen ez az érték – az országos tendenciákhoz hasonlóan – lassú emelkedésnek indult a Dél-Dunántúlon is, ám így is alatta marad az országos és a 6 régiós értékeknek. A kutatás-fejlesztés ráfordításai tekintetében érzékelhetõ leginkább a régió erõsödõ versenyhátránya. A régió részesedése az országos ráfordításokból csökken, 2005-ben már csak 3,1% volt (a fele a Közép-dunántúli régió értékének), amivel csak a 6. helyen van a régiók rangsorában. A K+F ráfordítás GDP-hez mért aránya 2005-ben 0,43% volt, mely szintén a második legrosszabb eredmény a magyarországi régiókat tekintve. Az elmúlt 5 éves idõszakot tekintve a Dél-Dunántúl K+F ráfordításai folyamatosan a 6 régiós átlag alatt maradtak (1-2. ábra). 1997-ben a Dél-Dunántúlon volt található az ország összes kutató-fejlesztõ helyeinek mintegy 9%-a, az összes magyarországi kutató-fejlesztõ munkaerõ kevesebb, mint 6%-a dolgozott itt. Ez az érték csökkent a 2000-es években, 2005-ben az ország kutató-fejlesztõinek 5,3%-a dolgozott a régióban. A K+F foglalkoztatottak estében a Dél-dunántúli régió mind a létszám, mind a teljes foglalkoztatottakhoz viszonyított arány tekintetében a 6 régiós átlag körül, illetve némileg az alatt teljesített az elmúlt 5 évben. 1. ábra: GDP arányos K+F ráfordítás területi eloszlása 2000-2005

2. ábra: GDP arányos K+F ráfordítás területi eloszlása 2000-2005

3. ábra: K+F létszám területi eloszlása az összes foglalkoztatott arányában 2000-2005

Az egyetemhez kapcsolódó kutatóhelyeknek az iparosodásban élenjáró régiók esetében megfigyelt növekedése miatt a Dél-Dunántúl pozíciója nem változott, a kutatóhelyekbõl való részesedésének 8,9%-os arányával a nagy vidéki egyetemi centrumokat befogadó alföldi megyéket követi. Ugyanakkor a másik két dunántúli régió – elsõsorban a vállalati – kutatóhelyek gyors növekedése miatt lényegében megközelítette a dél-dunántúli kutatóhelyek számát, így a tradicionális egyetemi központi szerepkörbõl eredõ kedvezõbb dunántúli pozíció is eliminálódni látszik (3. ábra). A K+F tevékenység területén továbbra is megmaradt – sõt, némileg még erõsödött is – a közszféra dominanciája, jelenleg ez eléri a 60%-ot. Ezzel szemben az EU országokban ez az arány kb. 35%. Az ezredfordulón a K+F szektorban már érezhetõek az 1990-es évek legvégén megindult kedvezõ folyamatok hatásai, amelyek elsõdleges mozgatórúgója a költségvetési és a vállalati (elsõsorban multinacionális) K+F ráfordítások – a korábbi évekhez képest – jelentõs növekedése volt. A K+F erõs fõvárosi

koncentrációja lényegében nem mérséklõdött, 2005-ben a K+F ráfordítások 67%a továbbra is Budapesten realizálódott. A szabadalmi aktivitás tekintetében ugyancsak szembetûnõ a Dél-Dunántúl leszakadása. A 1990-2004 közti idõszak adatait vizsgálva elmondható, hogy a Dél-Dunántúl a 6 régiós átlag alatt teljesített, a különbözõ típusú oltalmi bejelentések számát tekintve a leggyengébb eredményt produkálta – a védjegyek számának kivételével. Utóbbi esetében régiónk Észak-Magyarországot megelõzve a második legkisebb értéket mutatja. 4. ábra: Az oltalmi bejelentések számának területi eloszlása (1990-2004)

Forrás: Szekeres György, 2006, Villánykövesd.

Az szabadalmi bejelentések 1990-2004 közti idõbeli eloszlását tekintve látható, hogy a Dél-Dunántúlon bejelentett szabadalmak száma a Budapesten kívüli régiókkal összehasonlítva azoknál általában alacsonyabb volt az elmúlt tizenöt évben. 5. ábra: Bejelentett szabadalmak területi eloszlása 1990-2004

Forrás: Szekeres György, 2006, Villánykövesd.

K+F beruházások A 2000. évtõl intenzívebbé vált a kormányzati kutatásfinanszírozás, a támogatási programokban erõsödik a piacorientált K+F+I tevékenység támogatása, illetve a közvetlenül a vállalkozásoknak nyújtott támogatások aránya. 6. ábra: Az Innovációs Alapból kifizetett támogatások gazdasági formák szerint 2000-2006

Forrás:NKTH

A hazai, NKTH által kezelt támogatási programok, illetve az EU K+F kutatási keretprogramjai nagyobb hányadának megszerzésével a régió egyetemei jelentõsen hozzájárultak a regionális innovációs alapmutatók javulásához. Az elmúlt években a régióba érkezõ központi K+F források mintegy 0,5%-ra emelték a K+F ráfordítások GDP-hez mért arányát, s ebben a tekintetben a régió megelõzte a leggyengébb K+F kapacitásokkal rendelkezõ régiókat. A volumeneket tekintve azonban a régió tudásközpontjai által elnyert hazai támogatási források alacsonyabbak, mint a debreceni és a szegedi egyetemekhez és kutatóintézetekhez allokált források. Az egyetlen jelentõs beruházás az utóbbi 5 évben a Pécsi Tudományegyetemen 1,2 Mrd támogatással megvalósuló Medipolisz Dél-Dunántúli Regionális Egyetemi Tudásközpont. A régiós vállalatok által megszerzett innovációs támogatások növekedtek az elmúlt idõszakban, elsõsorban a KKV-k által megszerezhetõ források arányának növekedése miatt. Volumenét tekintve a régióban elnyert támogatási forrás alacsonyabb az ország többi régiójához képest, 2oo6-ban a legkevesebb támogatási forrás jutott a Dél-dunántúli régióba. 7. ábra: Az Innovációs Alap kifizetéseinek 2006. évi megoszlása régiónként

Forrás: NKTH

A fenti adatok azt mutatják, hogy nemcsak a vállalati szektor innovációs potenciálja szorul erõsítésre, de a kutatóhelyek forrásfelszívó képessége (a hiányzó innováció-orientált diszciplináris szegmensek, elsõsorban a magas színvonalú mûszaki felsõoktatás hiánya következtében is), kapacitása is alacsony a kelet-magyarországi versenytársakhoz képest.

Tudásbázisok A régión belüli intézménykapacitási egyenlõtlenségeket jól tükrözi, hogy a meglévõ kutatóhelyek 3/4-e Baranya megyében, ott is elsõsorban Pécsett koncentrálódik. A régióban a néhány agrártudományi kutatóbázis mellett lényegében hiányoznak a természettudományos és mûszaki profilú kutatóintézetek. A régió tudásbázisa ezzel a nem túl régi múltra visszatekintõ egyetemekre támaszkodhat. Társadalomtudományi tudásbázisként mûködik az MTA Regionális Kutatások Központja, amely a területfejlesztési kutatások és a regionális tudományok kutatási bázisa. A régió innováció szempontjából kedvezõtlen felsõoktatási hallgatói szerkezetét mutatja, hogy a tudományegyetemeken tanuló dél-dunántúli fiatalok aránya is elmarad a vidéki átlagtól, a mûszaki felsõoktatásban tanuló hallgatók aránya pedig messze legalacsonyabb a hét magyar régió közül. A DélDunántúli régió legnagyobb potenciális tudás- és értékteremtõje az egyetemi szféra, amely azonban sok esetben gyenge kapcsolattal rendelkezik a gazdasági szférával. A fentiek miatt a felsõoktatásnak nem csupán a K+F szektorban elfoglalt helye, hanem a technológiailag fejlett termékeket és versenyképes szolgáltatásokat megszervezõ és elõállító, valamint az ezek értékesítését végzõ szakemberek képzésében elfoglalt meghatározó pozíciója miatt különös jelentõsége van a belsõ regionális fejlõdésre. A régióban található egyetemek és fõiskolák az egyetemi integráció révén a pécsi és a kaposvári egyetemi centrumokba tömörülnek. Az egyetemeken kívül Pakson mûködik az Energetikai Szakképzõ Intézet keretén belül a BMGE kihelyezett atomenergetikai fõiskolai kara és a Gábor Dénes Mûszaki és Informatikai Fõiskola siófoki, balatonboglári és kaposvári kihelyezett tagozata. A régióban a mûszaki felsõoktatásban résztvevõ hallgatók, illetve a mûszaki és természettudományos kutatóhelyek aránya elmarad az országos átlagtól, ez hátrányosan érinti a régió fejlesztési pozícióját a feldolgozóipar, mikroelektronika és az informatika terén. A két egyetemi központ közül Pécsett a biotechnológiai potenciál, Kaposvárott az agrár innovációs kutatások meghatározóak az innováció fejlesztés szempontjából. A régió felzárkózása, az elõállított termékek hozzáadott értékének növelése és a régió versenyképességének javítása érdekében kiemelt fontosságú a K+F tevékenységek támogatása, valamint a létrehozott kutatási eredmények gyakorlatba történõ átültetése, a kutatói és a gazdasági szféra közötti együttmûködések erõsítése. Az egyetemek technológia transzfer hatékonyságának növelésében a Pécsi Tudományegyetem jelentõs eredményeket ért el. Megteremtette a kutatás hasznosítás szervezeti és szabályozási kereteit, melyben a RIÜ hálózat tagjaként létrejött Kutatáshasznosítási Irodának fontos szerepe volt. A kutatási eredmények egyetemi szintû hasznosítása megkezdõdött, az egyetemi licenszek és szabadalmak védelme és piaci hasznosítása megindult. Emellett megtörtént a PTE kutatóhelyeinek egységes szempontok szerinti felmérése, ennek eredményeként publikált formában, illetve közös adatbázisban is elérhetõ a PTE gazdaság számára is kiajánlható kutatási és szolgáltatási portfóliója. A piacorientált kutatási tevékenység hangsúlyának erõsödését jelzi a Pécsi Tudományegyetemen az Innovációs Alapból támogatott Dél-Dunántúli Kooperációs Kutatási Központ is, melynek feladata interdiszciplináris természettudományi és mûszaki kutatások közvetítése a gazdasági szféra felé – elsõsorban a lézerek, a biomechanika, a molekuláris biológia és az informatika legszélesebben vett alkalmazási területeinek együttes kutatása területén. A humán élettudományok területén mûködik továbbá a már em-

lített Mediopolisz Regionális Egyetemi Tudásközpont, mely a gyógyszerfejlesztés- és gyártás területén végez kutatásokat gyógyszeripari vállalatokkal eggyütmûködve. A régióban hagyományosan erõs innovációs potenciállal rendelkezõ élettudományi, orvosi biotechnológiai kutatások területén a PTE, a Pécsi Innovációs és Technológiafejlesztési Központ valamint a helyi biotechnológiai vállalkozások együttmûködésével a közeljövõben létrejöhet a Pécsi Egészségtudományi Innovációs Központ, mely az utóbbi évek legjelentõsebb kutatási infrastruktúra fejlesztése lehet. A központ fõ célja, hogy hidat képezzen a vállalkozások, a piaci igényeken alapuló termékfejlesztés és a kutatói szféra közt, kiszolgálva a gyártói és forgalmazói megrendeléseket kiemelten az orvosi biotechnológia, a farmakológia, a táplálkozástudomány valamint az implantátum, mûszer és eszközfejlesztés területén maga köré szervezve többek között a Biotechnológiai Innovációs Klaszter vállalkozásait.

II. A regionális innováció támogató rendszer és innováció politika Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Stratégia A Dél-dunántúli régió innováció politikájának alapdokumentuma a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (DDRFT) által 2004-ben jóváhagyott Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Stratégia (DDRIS). A tervdokumentum mintegy három éves munka során a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (DDRFÜ) koordinációjával készült a régió gazdasági és innovációs szereplõinek bevonásával. A stratégia elkészítését az EU 5. Kutatási Keretprogram támogatta a 90-es évek második felében induló, a regionális innovációs stratégiák kialakítását célzó program részeként. A DDRIS szektor alapú, innovációra építõ gazdaságfejlesztési program, mely az Európai Unió tervezési módszertana alapján készült. A Stratégia hangsúlyos eleme a régió kis- és középvállalkozásainak támogatása. A DDRIS a 2007-2013 közti Dél-Dunántúli Regionális Operatív Program gazdaságfejlesztési fejezetének egyik alapját képezi, továbbá ez alapján készültek el a 2005-tõl indult regionális innovációs pályázati programok. 8. ábra: A Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Stratégia célrendszere

Dél-Dunántúli Regionális Innovációs és Gazdaságfejlesztési Bizottság A DDRIS három éves programozási munkájának további eredménye, hogy a regionális területfejlesztésben nagyobb hangsúlyt kapott az innováció orientált gazdaságfejlesztés és kialakult az ehhez szükséges szakmai partnerség és szervezetrendszer. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (DDRFT) 2005. június 22-i ülésén határozott a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs és Gazdaságfejlesztési Bizottság (DDRIGB) felállításáról, mely a DDRFT szakmai döntés-elõkészítõ szervezete a regionális innováció politika területén. A Bizottság tagjai politikai döntéshozók mellett az innovációban érintett szakmai és gazdasági szereplõk: a Magyar Innovációs Szövetség regionális igazgatója (a DDRIGB alelnöke), a DDRIS ágazatokat képviselõ vállalkozások vezetõi, valamint a régió két egyeteme. A Bizottság a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból (KTIA) finanszírozott innovációs programok elõkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos javaslattevõ, véleményezõ és ellenõrzõ tevékenységével segíti a Tanács munkáját. A DDRIGB feladatai: • stratégiai szintû közremûködés mindazon innovációs és gazdaságfejlesztési feladatok ellátásában, amelyeket a jogszabályok, valamint az NKTH-val kötött szerzõdések a Tanács hatáskörébe utaltak • az éves regionális innovációs pályázati programjavaslatok elõkészítése és felülvizsgálata, a meghirdetésre kerülõ pályázati kiírások véleményezése • a pályázatok értékelését végzõ független szakértõk kijelölése, a regionális támogatási döntési javaslatok elõkészítése a független szakértõk értékelése alapján • a támogatási összegek felhasználásának szakmai ellenõrzése és a programok monitoringja • együttmûködés az NKTH-val, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanáccsal, a Dél- Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséggel és • a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség és a DDRIÜ Hálózat munkájának segítése, nyomon követése

Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Hálózat A DDRIS program során átfogó elemzés készült a regionális innovációs intézményrendszerrõl mely alapján a stratégia ajánlásokat fogalmazott meg a regionális intézményrendszer át-, illetve kialakítására vonatkozóan. Ezek megvalósítását segítette a nemzeti innováció politika rendszerének párhuzamosan zajló átalakulása, az új Innovációs törvény elfogadása, a Nemzeti Technológiai és Kutatási Hivatal (NKTH) felállítása. Az NKTH által kialakított Nemzeti Innovációs Rendszer koncepcióban a regionális innováció meghatározó szerepet és egyben finanszírozási forrást is kapott. Az NKTH támogatásával az ország minden régiójában létrejöttek a regionális innovációs ügynökségek – a Központi régió kivételével – mindenütt a Regionális Fejlesztési Ügynökségekhez kapcsolódóan. 2005-tõl mûködik a DDRFÜ elkülönült szervezeti egységként a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség (DDRIÜ), mely konzorciumi formában létrehozta és koordinálja a Regionális Innovációs Ügynökség Hálózatot (www.ddriu.hu). A DDRIÜ feladata a közös szakmai program megvalósítása, szakmai koordináció a hálózat tagjai között, nemzetközi együttmûködések kezdeményezése, közös információs rendszer és adatbázis mûködtetése, valamint projektgenerálás elsõsorban a regionális, de a hazai és EU-s pályázati programokhoz is kapcsolódóan. A fentiek mellett a DDRIÜ feladata a regionális innovációs programok operatív végrehajtása a tervezéstõl a támogatási rendszerek mûködtetésén át az innovációs fejlesztések projekt és program szintû monitoringjáig, valamint a DDRIGB titkársági teendõinek ellátása. A Regionális Innovációs Ügynökség Hálózat célja a vállalkozások innovációs fejlesztéseinek támogatása, egységes minõségû tanácsadói és innovációs szolgáltatások biztosítása a térség kis- és középvállalkozásai számára. A kis – és középvállalkozások innovációs fejlesztéseit támogató komplex, garantált

10

minõségû, könnyen elérhetõ szolgáltatói rendszer mûködtetése, a tudásbázisok technológiatranszfer hatékonyságának növelése és az innovációs szolgáltatások fejlesztése. A Hálózat kialakítása a DDRIS-ben megfogalmazott elvek alapján történt, a hálózat tagjai az innovációt és vállalkozásfejlesztést támogató Transzferszervezetek, valamint Tudásbázisok: a régió két egyeteme. 9. ábra: A DDRIÜ Hálózat tagjai

A régió két egyeteme elsõsorban tudásbázisként funkcionál, s a kutatáshasznosítást, technológiatranszfert tudja elõsegíteni. A transzferszervezetek a gazdasági szféra közvetlen igényeit szolgálják ki és megteremtik a kapcsolatot a tudásbázisok és a régió kis-és középvállalkozásai között. Tevékenységük kiterjed a projektgenerálásra, tanácsadásra, pályázatírásra, projektmenedzselésre és speciális innovációs szolgáltatásokra. A hálózat tevékenységének legfõbb célja a régió kis- és középvállalkozásainak támogatása. A DDRIÜ Hálózat megteremtette egy komplex, regionális szinten koordinált, innovációt támogató vállalkozásfejlesztési tanácsadói rendszer alapját. Jelentõs elõny, hogy a Transzferszervezetek biztosítják a régió területi lefedettségét, mert a KKV célcsoport esetében kiemelkedõ jelentõségû a könnyû elérhetõség. A régió gazdaságának helyzetét tekintve egyértelmû, hogy az innováció fejlesztésnek szervesen kapcsolódnia kell az általános vállalkozásfejlesztõ tanácsadó rendszerhez, hiszen az “innovatív” vállalkozások száma a régióban igen alacsony, ennek növelése az alapszintû tanácsadási rendszerre épülõ, hosszú távú folyamat eredménye lehet. A Hálózat tevékenységének kiemelkedõ területe volt az elmúlt néhány évben a regionális innovációs pályázatokra történõ projektfejlesztés, hiszen a vissza nem térítendõ támogatások jelentõs finanszírozási forrást biztosítanak a vállalkozások számára. A régió gazdasági mutatói rosszak, a KKV-k innovációs potenciálja alacsony, így az innovációs projektek megtalálása és kidolgozásuk támogatása nagy kihívást jelent a hálózat – elsõsorban a Transzferszervezetek számára. A pályázati programok eddigi eredményeit tekintve megállapítható, hogy a Hálózat közremûködésével megítélt Innocsek támogatás 512,6 millió forint. A régióban beadott innovációs KKV pályázatok mintegy 50%-a a DDRIÜ Hálózaton keresztül érkezett be.

11

Szektorális kompetencia központok Az innovációs szolgáltatások fejlesztése egyrészt az egységes hálózatos mûködés révén biztosított, másrészt megtörtént a DDRIS által kijelölt szektorális kompetenciaközpontok kialakítása. A 4 központ kialakításában a DDRIÜ Hálózat tagjai is közremûködnek, ezáltal megindult az egyes szervezetek szakterületi specializálódása is. A központok kialakítása az innovációs szolgáltatások strukturált és koherens fejlesztését és egyben a DDRIS négy különbözõ intézkedésének megvalósítását jelenti. A DDRIÜ hálózat megalakításával létrejött egy koordináltan és egységesen mûködõ innovációs szervezetrendszer, mely közös célok, mûködési elvek és szabályok alapján, mérhetõen végzi a tevékenységét. A Hálózat és a szakterület kompetenciaközpontok kialakításával megvalósultak a DDRIS által kitûzött szervezetfejlesztési célok, megindult az innováció támogató intézményrendszer koordinált mûködése a funkciók és kompetenciák lehatárolása.

III. Regionális innovációs pályázati programok a Dél-Dunántúlon 2005-2007 Az innovációs fejlesztések finanszírozására a létrehozott Kutatási és Technológiai Innovációs Alap forrásainak 25%-át regionális innovációs célokra kell fordítani. E forrásokból lehetõség nyílt a DDRIS megvalósítására, a 2005-ben indított regionális innovációs pályázati programok meghirdetésére. A regionális innovációs források pályázati úton kerülnek kiosztásra a Baross Gábor innovációs program részeként. A regionális programok esetében a pályázati programok tartalmát a régiók határozzák meg, a program kidolgozását a Dél-Dunántúlon a DDRIÜ végzi, majd a DDRIGB és a DDRFT hagyja jóvá. A támogatási döntések regionális szinten születnek, a pályázati rendszert a DDRFÜ menedzseli. A 2005-2007 közti idõszakban 3 regionális program futott: a kis- és középvállalkozások innovációját támogató DDKKV05 és -06 programok, valamint az innovációs intézményrendszer fejlesztését célzó DDRIR05 program. E regionális Baross Gábor programok kiegészültek az NKTH által kidolgozott, országosan meghirdetett, de a Regionális Innovációs Ügynökségek által kezelt INNOCSEKK programmal. Az alábbiakban e 3 program rövid összefoglalását olvashatják. 10. ábra: A Dél-Dunántúli Régióban megítélt innovációs támogatások programok szerint (2005-2007)

12

Vállalkozások innovációjának támogatása a régiókban – „INNOCSEKK” A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal a magyarországi régiókban országos pályázatot hirdetett a regionális innováció támogatására. A pályázat közvetlen célja mikro – és kisvállalkozások innovációs kezdeményezéseinek támogatása és az innovációs szolgáltatások keresleti és kínálati oldalának ösztönzése. A program kizárólag a vállalkozások innovációs fejlesztéseihez szükséges innovációs szolgáltatások beszerzését támogatta, miközben elõnyben részesítette a vállalkozások együttmûködését az adott régióban mûködõ innovációs szolgáltatókkal, tudásbázisokkal. A pályázati program fõ jellemzõi: Pályázók köre:

mikro- és kisvállalkozások

Támogatás:

2– 25 MFt (100.000 EUR)

Támogatás aránya:

100%

Futamidõ:

24 hónap

A program eredményeként 57 mikro- és kisvállalkozás részesült összesen 641 millió forint támogatásban. A projektenkénti átlagos támogatás 11 millió forint volt. Bár a program nem tartalmazott ágazati célokat, a nyertes projektek ágazati eloszlása érdekes módon illeszkedik a DDKKV programok ágazati célterületeihez. A legtöbb támogatási forrást a gépipari, elektronikai (24%), az egészségipari (23%), valamint a környezeti ipari (20%) innovációs projektek nyerték el. 11. ábra: Innocsekk támogatások forráseloszlása a Dél-Dunántúlon ágazati bontásban (2005-2007)

13

Kis – és középvállalkozások innovációs fejlesztéseinek támogatása a Dél – Dunántúli régióban (DDKKV05 és 06) A program a régió kis és középvállalkozásainak termék és technológiai innovációját támogatja a DDRIS által kijelölt célterületeken. Az ágazati célterületekhez való kapcsolódást nem a pályázó vállalkozások, szervezetek TEÁOR besorolás szerinti alaptevékenységei, hanem az adott innovációs fejlesztés határozza meg. Az INNOCSEKK programtól eltérõen a DDKKV ágazat specifikus program, mely a vállalkozások saját megvalósítású fejlesztéseit és az ehhez szükséges eszközök beszerzését is támogatja. A program célterületei és támogatási céljai: Élelmiszeripar, agrárinnováció A nagy hozzáadott értékû élelmiszerek elõállítására képes agrárgazdasági és szõlészeti-borászati vállalkozások fejlesztése, magas feldolgozottsági fokú, innovatív, piacképes élelmiszeripari termékek számának növelése, valamint értékesítési rendszerük kiépítése (biotermékek, egészségvédõ élelmiszerek, térség specifikus, hagyományos élelmiszerek). Környezeti ipar, megújuló energetika A környezetvédelem és a megújuló energiaforrások használatát elõmozdító technológiák elterjedésének támogatása, a környezeti iparban hasznosítható termékek és technológiák kifejlesztése, átvétele a régió kis – és középvállalkozásai körében. Egészségipar Az egészségipar területén mûködõ KKV-k innovációs potenciáljának erõsítése, piacképességük, együttmûködési készségük javítása és szerepük fokozása a regionális termékstruktúra átalakításában. A jelentõs szellemi hozzáadott értéket tartalmazó, a gazdasági versenyképességet szolgáló új, piacképes termékek (eszközök, eljárások, szolgáltatások, technológiák, anyagok) kidolgozásának és kipróbálásának támogatása, valamint a régió természeti adottságaira épülõ egészségturisztikai, egészségügyi (gyógyászati és prevenciós) szolgáltatások fejlesztése. Textil-, bõr- és ruházati ipar A régióban mûködõ ruházati ipari kis- és középvállalatok önálló és piacképes gyártmányválasztékkal, valamint versenyképes technológiai rendszerrel és korszerû üzleti stratégiával való felruházása, a ruházati ipar és az azt kiszolgáló kis- és középvállalatok termékfejlesztésének és innovációs célú együttmûködésének támogatása, versenyképességük fokozása Gépipar, elektronika, informatika A vállalkozások mûszaki képességeinek, technológiájának, termékeinek fejlesztése specializáció, környezetbarát termék-, gyártás- és minõségfejlesztés, valamint a K+F tevékenység erõsítése segítségével. A kiválasztott termékkörön belül olyan minõségi kategóriáknak való megfelelés, és azon technológiák alkalmazása, melynek révén a vállalkozások a kapacitáskihasználást és a fejlõdést lehetõvé tevõ piaci méretben és területen tartósan versenyképessé válnak.

14

A pályázati program fõ jellemzõi: • mikro- kis- és középvállalkozások

Pályázók köre:

• önkormányzati intézmények és vállalkozások, non-profit szervezetek (kizárólag egyes tevékenységek esetében az egészségipar és környezeti ipar célterületeken belül)

Támogatás:

5-25M forint

Támogatási arány:

DDKKV05: 35-75%, DDKKV06: 35-45%

Futamidõ:

24 hónap

A két programban 59 projekt nyert összesen 833 millió forint támogatást. A projektenként átlagosan elnyert támogatás 14 millió forint volt. A fejlesztések összértéke 1,89 Mrd forint. A fejlesztési források legnagyobb arányban az élelmiszeripar, agrárinnováció (33%), valamint az egészségipar (23%) célterületeken megvalósuló projektekhez kapcsolódnak, ezt követi a gépipar, elektronika és az informatika célterülete. 12. ábra: A DDKKV támogatások forráseloszlása célterületi bontásban (2005-2007)

15

A regionális innovációs rendszer fejlesztése a Dél-Dunántúlon (DDRIR05) A másik programcsomag a KKV-k innovációját közvetetten támogató regionális innovációs szolgáltató rendszer fejlesztését célozza a DDRIS-nek megfelelõen. A Stratégia meghatározott szakterületeken hiányzó innovációs hídképzõ szervezetek kialakítását tûzte ki célul. A kompetenciaközpontok olyan ipari technológiai- és szolgáltató központok, melyek az egyetemi tudásbázisra alapulnak és a régió kis- és középvállalkozásainak nyújtanak szolgáltatásokat, erõsítik a piaci oldalnak megfelelõ technológia transzfert, közelítik a vállalkozások igényeit és a tudásbázisok kínálatát: megteremtik a kapcsolatot a térség egyetemei, kutatóintézetei, valamint a vállalkozások között. A központok a DDRIÜ Hálózat partnerszervezeteként mûködnek. A program 4 szakterületen támogatja egy-egy kompetenciaközpont kialakítását és tevékenységét: • Élelmiszertudományi kompetenciaközpont • Megújuló energetikai és környezeti ipari kompetenciaközpont • Gyógy- és Termálturisztikai Szolgáltatási Rendszer • Regionális Kreatív ipari innovációs hálózat kialakítása A pályázati program fõ jellemzõi: Pályázók köre:

non-profit szervezetek, egyetemek,

Támogatás:

40-80M forint

Támogatás aránya:

75%

Futamidõ:

36 hónap

A program eredményeként 4 központ kezdte meg mûködését 2006-ban, melyek a regionális innovációs rendszer új elemeiként, a Regionális Innovációs Ügynökség Hálózat partnerszervezeteként a hálózat munkáját szektorspecifikus szaktanácsadással, innovációs projektek generálásával és koordinálásával teszik teljessé. A programban megítélt támogatás összesen 260 millió forint. • Regionális Élelmiszertudományi Kompetenciaközpont (RÉK) • Környezeti ipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaközpont (KÖMEKIK) • Dél-Dunántúli Gyógy és Termálturisztikai Kompetenciaközpont • Kulturális Innovációs Kompetenciaközpont (KIKK)

16

Összegzés A 2005-tõl indult regionális programokon keresztül 2005-tõl összesen 1,66 milliárd forint támogatási forrás jutott a Dél-dunántúli régióba, melynek túlnyomó része, a források 88%-a kis- és középvállalkozások innovációs fejlesztéseit támogatta. A fejlesztésekre fordított teljes összeg 2,1 Mrd forint. A programok kis projektméretû, elsõsorban kutatás-fejlesztési tevékenységet tartalmazó projekteket támogatnak, a projektenként átlagosan elnyert támogatás 15 millió forint. Az INNOCSEKK program kizárólag a mikro- és kivállalkozások fejlesztéseihez szükséges, belsõ erõforrásokból nem kivitelezhetõ innovációs szolgáltatások beszerzését, míg a DDKKV programok a mikro-, kis- és középvállalkozások saját, cégen belül megvalósított fejlesztéseit is támogatja az ehhez szükséges eszközök beszerzésével együtt. A vállalkozások innovációját közvetlenül támogató programok (DDKKV és INNOCSEKK) összesített adatait tekintve elmondható, hogy az egészségipari és az élelmiszeripari fejlesztések aránya a legmagasabb a lekötött támogatási forrásokat tekintve (23-23%), ezt követik a gépipar és elektronika (20%) és az informatika (16%) területéhez kötõdõ fejlesztések. 13. ábra: A közvetlen KKV támogatások forráseloszlása célterületi bontásban (2005-2007)

A regionális programok a DDRIS szektorális céljainak megvalósítását támogatják, céljuk a nagy hozzáadott értékû, innovatív termékek számának növelése, hogy ez által a régió vállalkozásai versenyképesek legyenek a hazai és nemzetközi piacon. A program eredményeinek értékelése csak a projektek lezárulását követõen, egy-két év múlva lehetséges. Bár a támogatott projektek többsége jelenleg is zajlik, néhány sikeres fejlesztés eredménye azonban már látszik. Kiadványunk második részében e sikerekbõl mutatunk be néhányat.

17

18

Támogatott innovációs projektek 2005-2007

19

Fino-Food Kft. Profil

FINO-FOOD Kft., korábban Dámtej Kft.,1993-ban alakult meg a Tolna Megyei Tejipari Vállalat több mint 100 éves sajtgyártási múltra visszatekintõ Tamási Sajtüzemének privatizálásával. A vállalat 100%-os hazai tulajdonban van. Szerzõdéses kapcsolatai révén összefogja a Kaposvölgyi tejtermelõket és a térségben mûködõ értékesítési nagyhálózatokat, kereskedõket, így teljes egységet alakít ki a térségben termelõ, feldolgozó és értékesítési ágazat között.

Alkalmazottak

A Fino-Food Kft. mintegy 100 fõ számára biztosít munkalehetõséget, a napi 60.000 liter tej feldolgozásával. A cég egy közepes méretû családi vállalkozás. A termékek kiváló minõségére a családi mûködtetés és a hagyományok õrzése a garancia, továbbá a világszínvonalú tejfeldolgozó géppark, melynek segítségével zárt technológiával készítjük termékeinket.

Projekt címe Projekt bemutatása

Új generációs zsírszegény sajtok fejlesztése A globális sajtpiaci trendek alapján, a sajttermelés és a sajtpiac növekedésével a piaci verseny élesedése várható. Mindezt figyelembe véve a termékfejlesztés során figyelembe kellett venni az aktuális trendeket (egészséges táplálkozás, kiváló minõség). A projekt célja, így egy új generációs zsírszegény sajtcsalád kifejlesztése volt, mely a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet gyártástechnológiáján alapul. Az új eljárásnak köszönhetõen sikerült kifejleszteni egy olyan sajtcsaládot, mely színében, ízében és jellegében is felül múlja a hagyományos zsírszegény sajtokat. A fejlesztéseket a cég széleskörû piackutatással támasztotta alá, s a felmérések eredményeit folyamatos visszacsatolásként felhasználta a termékfejlesztés során. A piackutatás három fázisból állt. Az elsõ szakaszban a termékfejlesztéssel és a gépek beszerzésével párhuzamosan egy 500 fõs reprezentatív kérdõíves kutatás készült, melynek eredményeként meghatározásra került az új zsírszegény sajtcsalád pontos célcsoportja. A célcsoport ismeretében 4 városban 6-7 fõs fókuszcsoportos vizsgálatokat hajtottak végre. A csoport tagjai a célcsoportot reprezentálták. A megkérdezések során válaszokat kerestek az optimális megjelenésre vonatkozóan, így a csoportok tagjai által meghatározásra került a márkanév, a logo, a címketerv, a fõ üzenetek, termékelõnyök, a legmegfelelõbb kiszerelés és nem utolsó sorban az optimális ízû és ízesítésû termékcsalád. Projekt méret: 30.591.000 Ft

Képviseli Elérhetõségek

20

Egyed Linda H-7400 Kaposvár, Izzó utca 9. Tel.: (+36) 82/529-140 E-mail: [email protected]

Támogatás tartalom: 16.825.000 Ft

Pécsi Milker Élelmiszertudományi Kft.

A Pécsi Milker Kft. 1998-ban alakult és jelenleg 5 fõ foglalkoztatásával mûködik. A Kft. fõ tevékenységi köre élelmiszeripari adalékanyagok (állományjavító-, stabilizáló-, emulgeálószerek, dúsítóanyagok) kifejlesztése, gyártása és forgalmazása részben hagyományos, részben pedig funkcionális élelmiszerekhez, beleértve az étrend-kiegészítõket is. A cég HACCP rendszert mûködtet és ISO 9001:2000 szabvány szerint akkreditált, a certifikációs okirat száma: HU03/0252.

Profil

Az 5 dolgozó közül 3 felsõfokú végzettségû, 2 közülük doktor fokozattal rendelkezik. Az ügyvezetõ Külkereskedelmi Fõiskolát végzett, õ mint projektvezetõ, felel az egész projekt megvalósításáért. A jogászadószakértõ munkatárs a projekt pénzügyi felelõse, míg az agrármérnök, tejipari szakmérnök kollega felelõs a projekt tudományos tartalmáért. A feladatok megvalósítása során tudományos intézményekkel, szakértõkkel mûködnek együtt.

Alkalmazottak

Humánbarát élelmiszeripari adalékanyagok

Projekt címe

A projekt célkitûzése táplálkozás-élettanilag optimalizált, humánbarát adalékanyagok (stabilizátorok, dúsítók) kidolgozása volt. A megvalósítása során így két nagy területen bõvült a cég termékkínálata:

Projekt bemutatása

1. Olyan stabilizálószer-keverékeket sikerült elõállítani utóhõkezelt tejtermékekhez, amelyek egyáltalán nem vagy minimalizált mennyiségben tartalmaznak kémiailag módosított alkotórészeket. Így ezek az adalékanyagok egészségvédõnek minõsülnek. A legfontosabb felhasználási területük a vajkrémek és a túrókrémek gyártása, amely termékekbõl együttesen Magyarországon éves szinten kb. 30 ezer tonnát állítanak elõ. A vajkrém stabilizátor felhasználása 2 tejipari cégnél elkezdõdött. A túrókrém stabilizátorral sikeres próbagyártások zajlottak le. 2. Kifejlesztésre került olyan kalciumdúsító anyag is, elsõsorban húskészítmények kalciumban történõ kiegészítésére, ill. dúsítására, amely tartalmazza a felszívódáshoz és beépüléshez szükséges szinergista adjuvánsokat is. Az adalékanyagot a kutterezéssel, a tumblerezéssel és a pikkírozással készülõ húskészítményeknél (pl. párizsi, virsli, sonkakészítmények, felvágottak, gyorsfagyasztott panírozott termékek) lehet felhasználni, amely kör a hústermékek nagy részét alkotja, és éves szinten Magyarországon kb. 100 ezer tonnát állítanak elõ. Egy húsipari cég panírozott gyorsfagyasztott termékében használja a kalciumdúsító anyagot. Projekt méret: 33.080.000 Ft


Keller Beáta

Képviseli

H-7622 Pécs, Nyírfa utca 2/a. Tel.: (+36) 72/310-323 | Fax: (+36) 72/313-062 E-mail: [email protected]

Elérhetõségek

21

GEOS Bt. Profil

Környezetvédelmet szolgáló munkák: • • • • • • •

veszélyeshulladék-lerakó geológiai, geofizikai kutatása, geológiai viszonyokat tisztázó geofizikai felmérések, vízbázisok védelmét szolgáló kutatások, hulladéktározók kutatása geofizikai módszerekkel, környezetvédelmi célú hidrogeológiai megfigyelõrendszer kialakítása, karbantartása, kommunális hulladéklerakók kutatása, hulladéklerakók elõzetes kutatása geofizikai módszerekkel, szemétlerakó környezetvédelmi feltárása, vizsgálata, valamint monitoring állomás kiépítése, monitoring szolgáltatás végzése, • sérülékeny vízbázisok védelmét szolgáló mérések. Geotechnikai jellegû munkáink: talajmechanikai felmérés geofizikai módszerekkel (CPT), geotechnikai vizsgálata geofizikai módszerekkel. Ásványianyag-kutatás: homok-, gránitkutatás, agyagkutatás, agyag-elõfordulás kutatása. Alkalmazottak Projekt címe Projekt bemutatása

Sasvári Gábor üzletvezetõ, 1 fõ környezetvédelmi mérnök, 1 fõ geofizikus, 3 fõ fúró szakmunkás. NMR módszer alkalmazása A projekt célja 50-150 méter mélységre használható Nukleáris Mágneses Rezonancia Szonda (NMRS) mérõ berendezés magyarországi geofizikai, környezetvédelmi, hidrogeológiai és mérnökgeofizikai problémák megoldására való adaptálása, továbbfejlesztése és új eljárások kifejlesztése. A kifejlesztett új eljárás és mérési technika lehetõvé teszi, hogy a földtani vizsgálatok során az egyes paramétereket víztartalom, vezetõképesség direkt módon határozzák meg, így lehetõvé válik annak széleskörû használata a geofizikai, környezetvédelmi, hidrogeológiai és mérnökgeofizikai problémák megoldása során. E módszer segítségével sok esetben elkerülhetõk lesznek a talajfúrások és egyéb költséges eljárások. Projekt méret: 41.520.000 Ft


22

Sasvári Gábor H-7631 Pécs, Kemény Zsigmond 95. Tel.: (+36) 72/226-464 E-mail: [email protected]


Marylla Bõrdíszmûgyártó és Kereskedelmi Kft.

Marylla Bõrdíszmûgyártó és Kereskedelmi Kft jogelõdjét is számolva, 1968 óta mûködik Marcaliban. Privatizációs folyamat során vált ki a budapesti székhelyû Palota Bõrdíszmûgyárból. Több termékcsoportban (pl. nõi divattáskák, utazótáskák, iskolatáskák, ejtõernyõk) szállított a hazai piacra több nagy-és kiskereskedelmi vállalatnak, emellett azonban a bérmunka jelentette termelésének nagyobbik részét.

Profil

A cég gépparkja univerzális, elsõsorban német, olasz és japán berendezésekre épül, a munkafolyamatoknak 70-90%-a gépesített. Alkalmazottak száma 160 fõ, ebbõl 4 felsõfokú és 24 középfokú képesítéssel bír, a képzett szakmunkások száma 87. A cégnek saját tanmûhelye van, és aktívan részt vesz a szakmunkástanulók gyakorlati képzésében; ennek révén több évtizedes együttmûködést alakított ki a Marcali Szakképzõ Iskolával.

Alkalmazottak

Bõrdíszmû választék kifejlesztése

Projekt címe

A Marylla Kft. piaci pozíciója megerõsítése valamint a bérmunka kiváltása folytán, a projekt keretében új gyártmánytípusok létrehozását tûzte ki célul. A kifejlesztendõ termékcsaládok esetén elengedhetetlen a szellemi hozzáadott érték jelentõsége, ezért a fejlesztésekbe több külsõ szakérõt is bevontak (Pl.: Iparmûvészeti Egyetem, Budapesti Mûszaki Fõiskola).

Projekt bemutatása

A kifejlesztendõ termékcsalád részét képezik, az üzleti élet számára használható, magas minõségû igényeket kielégítõ táskák és tartozékok. Ezek közé tartozik például: • diplomatatáskák • okmány és igazolványtartók • írószer tartók • elektronikus adatrögzítés eszközeihez készített tárolók • notebook ill. mobil telefon tartók stb. A kifejlesztett termékcsaládot a cég saját márkanév alatt értékesítheti a jövõben. Projekt méret: 31.000.000 Ft


Mihalicsné Kemény Mária

Képviseli

H-8700 Marcali, Marczali Henrik 12. Tel.: (+36) 85/312-265 E-mail: [email protected] Web: www.marylla.hu

Elérhetõségek

23

Proszilomed

Mediola

Kutató-Fejlesztõ Kft.

Profil

Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

A PROSZILOMED Kft az egyetemen kifejlesztett különleges hasfali sérvháló hasznosítására – a feltalálók által – alapított spin-off vállalkozás. Orvosi, fõleg sebészeti mûtéti eljárások, orvostechnikai segédeszközök (érvarrógép, implantátumok) kutatása-fejlesztése a fõ tevékenység. A MEDIOLA Kft fõleg orvosi mûszerek és segédeszközök fejlesztésével, javításával, forgalmazásával foglalkozik. Különleges finommechanikai és gépészeti feladatokat vállal (lézerek, laboratóriumi mûszerek szerkezeti elemeinek tervezése, fejlesztése, gyártása).

Alkalmazottak

Alkalmazottak: A PROSZILOMED ügyvezetõje Dr. Wéber Gyögy sebészorvos, a Pécsi Tudományegyetem professzora. A mikrovállalkozás külsõ munkatársakkal, alvállalkozókkal együttmûködésben végzi tevékenységét. A MEDIOLA ügyvezetõje Szvacsek Ferenc, 3 alkalmazottal és széleskörû beszállítói hálózattal dolgoznak.


Szilikonnal bevont és szegett polipropilén háló A két vállalkozás alkotta konzorcium célja egy, a klinikai használatra alkalmas, szilikonnal fedett és a szélein szilikonnal bevont, különbözõ méretre vágott hasfali és rekeszsérv sebészi ellátására alkalmas polipropilén háló gyártásához szükséges technológia és gépészet kifejlesztése és elõállítása volt. Továbbá szintén a projekt részét képezte a háló rögzítését szolgáló „szegecs” kifejlesztése s annak biomechanikai és szövettani vizsgálata. A projekt eredményeképpen 20 db különbözõ méretû, klinikai vizsgálatokra alkalmas prototípus készül el. Projekt méret: 17.803.000 Ft


24


Dr. Wéber György PROSZILOMED Kft. H-7632 Pécs, Nyárfa utca 68. Tel.: +(36) 72/549-228 Fax: +(36) 72/549-228 E-mail: [email protected] Web: www.proszilomed.hu

Mediola Kft. H-7634 Pécs, Kovács B. u. 8. Tel.: +(36) 72/251-012 Fax.: + (36) 72/251-012 E-mail: [email protected]

Soft Flow Hungary Kutató Fejlesztõ Kft.

Az 1992-ben alakult cég tevékenységének alapját orvos-biológiai, bio-technológiai kutatás és bio-informatikai szoftverek fejlesztése képezi.

Profil

Forgalmazott termékeink, szolgáltatásaink és K+F eredményeink alkalmazási területe kiterjed a biológiai és orvostudományi kutatásokra, az agrártudományokra, a humán klinikai és állatorvosi diagnosztikára, a gyógyszerek fejlesztésével és gyártásával foglalkozó iparágakra, az élelmiszerek, környezeti minták szûrõvizsgálataira és számos további területre, amelyekben nagyérzékenységû immunológiai, molekuláris biológiai, mikroanalitikai eljárásokat alkalmaznak. Fõbb termékek: FCAPArray™, LabMan Solution szoftverek, avidinnel fedett mikrogyöngyök és mikotoxinok kimutatására szolgáló kitek, valamint a Soft Flow Biotechnológia Kft. által elõállított antitestek. A Soft Flow pécsi laboratóriumában a kutatás-fejlesztés feladatain öt kutató (egy minõsített) és egy technikus dolgozik. A gödöllõi Mezõgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézetben bérelt laborokban három kutató és két technikus látja el a kutatási feladatokat. A szoftverek fejlesztését hét informatikus végzi. A kereskedelmi és adminisztratív feladatok ellátására a cég hat munkatársra támaszkodik, az amerikai kereskedelmi partnereket pedig három munkatárs szolgálja ki Minneapolisban.

Alkalmazottak

Élelmiszervizsgálati eljárások mikotoxinok mérésére

Projekt címe

A projekt célja mikotoxinok, elsõsorban Ochratoxin A és Aflatoxin élelmiszermintákból való szimultán kimutatására szolgáló, nagy kapacitású mikrogyöngy mátrix assay kifejlesztése volt. A multiplex eljárás bevezetése ezen a területen rendkívül fontos, ugyanis mintegy egymilliárd tonna mezõgazdasági és élelmiszeripari terméket érint a mikotoxin szennyezettség. A pályázati projekt a Soft Flow Hungary Kutató Fejlesztõ Kft. tevékenységének központi elemét jelentõ komplex biotechnológiai, bio-informatikai kutatás-fejlesztési program, a „Lab on BeadsTM” projekt részét képezi. A fejlesztési programmal a cég a sejtanalitika, a humán és állatorvosi labordiagnosztikai egy ígéretes területén folyó nemzetközi versenyébe kapcsolódhatott be. A projekt sikerességét bizonyítja, hogy a tervezett duplex eljárás helyett triplex assy-t sikerült kifejleszteni. Ezáltal lehetõség nyílik arra, hogy a világon az elsõ multiplex assy-t tudja forgalomba hozni a Soft Flow Hungary Kutató Fejelsztõ Kft.

Projekt bemutatása

Projekt méret: 20.866.000 Ft


Dr. Lustyik György, ügyvezetõ igazgató

Képviseli

H-7628 Pécs, Kedves u. 20. Tel.: (+36) 72/240-064 | Fax: (+36) 72/240-065 E-mail: [email protected] Web: www.softflow.hu, www.softflow.com

Elérhetõségek

25

SERES Gépipari és Kereskedelmi Kft.

Profil

Alkalmazottak


A SERES Gépipari és Kereskedelmi Kft. magyar tulajdonú vállalkozás, mely 1996-ban lett alapítva. A piaci igényeknek és lehetõségeknek megfelelõen elõször kereskedelemmel, javítással, alkatrészgyártással foglalkoztunk, majd a korábban szerzett tapasztalatokat felhasználva kommunális gépgyártásba kezdtünk: hidraulikus gépalkatrészek gyártása és forgalmazása, hulladékgyûjtõ felépítmények gyártása stb. Inproduktív állomány: 1 fõ Ügyvezetõ 1 fõ Szervizvezetõ 1 fõ Értékesítési vezetõ 2 fõ Kereskedelmi vezetõ 2 fõ Technológus 1 fõ Termelésvezetõ 1 fõ Hidraulika – mechatronika szervizvezetõ 1 fõ Raktárvezetõ 1 fõ Minõségügyi megbízott 2 fõ Irodavezetõ 1 fõ Termék menedzser 1 fõ Számítógépes adatrögzítõ 2 fõ Adminisztrátor

Fizikai állomány: 7 fõ Esztergályos 20 fõ Lakatos 3 fõ Hegesztõ 8 fõ Hidraulikaszerelõ 2 fõ Villanyszerelõ 1 fõ Gépkocsivezetõ 3 fõ Takarítónõ 3 fõ Segédmunkás

Speciális hómaró adapter A projekt célja egy új technikai, technológiai megoldásokat alkalmazó speciális hómaró adapter kifejlesztése volt. A hómaró olyan mûszaki megoldást tartalmaz, amely új módon közelíti meg a problémát. A saját fejlesztésû hómaró maróspiráljainak vágófelülete – eddig nem alkalmazott – trapéz csipkés fogazott kialakítással készült el, ezért olyan univerzális hómarót fejlesztettünk ki, amely bármilyen állapotú hó marására alkalmas. A marókkal szemben komoly az elvárt teljesítmény, hiszen olyan térbeli spirálokat kell alkalmazni, amelyek nagyon bonyolult formák. Ezen részek mûszaki tervezése a pályázat alapját képezték. Az elkészült prototípus több típusú gépjármûre is felszerelhetõ, mint pl. UNIMOG, vagy közép- és felsõkategóriás traktorok. Projekt méret: 22.000.000 Ft


26

Seres László H-7570 Barcs, Mezõ utca 70. Tel.: (+36) 82/461-777 E-mail: [email protected] Web: www.sereskft.hu


BSX Kft. A BSX Kft. 1992-ben kezdte el mûködését kuplungtárcsák gyártására és forgalmazására szakosodva, a Dél-dunántúli Régióban, Komlón. A tárcsákat egy 1989-ben bejegyzett saját szabadalom alapján kezdte el elõállítani. Ennek segítségével 1994-ben Magyarország legnagyobb kuplungtárcsa gyártójává nõtte ki magát. A hazai forgalmazás mellett a havi termelés 30%-átl exportálni tudja a cég orosz, ukrán, szlovák, horvát, szlovén, és német piacokra.

Profil

Az alkalmazottak száma 18 fõ.

Alkalmazottak

Tengelykapcsoló gyártmányfejlesztés

Projekt címe

A ma gyártásban lévõ kuplungtárcsa eladásait növelni már nem lehet, mivel a régi (keleti) típusú gépkocsikat felváltják a nagy teljesítményû, fõleg dízel jármûvek. Emiatt új, az eddigieknél nagyobb teljesítményû termékre van szükség, az új típus kifejlesztése a cég piacon maradásának egyik alappillére volt.

Projekt bemutatása

Így a projekt célja egy új 200-250 mm méretû kuplungtárcsa típus kifejlesztése volt, elsõsorban injektoros benzinüzemû és nagynyomatékú diesel motorral hajtott gépjármûvekhez. A fejlesztés során a korábbi kisebb méretû modellektõl teljesen eltérõ, részleteiben sem hasonlító gyártmányt kellett tervezni. A pályázat keretében megtörtént az új típusú kuplungtárcsa mûszaki terveinek elkészítése valamint a tárcsák prototípusának elkészítéséhez szükséges eszközök megtervezése és összeszerelése. A termék sajátossága, hogy a cég ügyvezetõjének szabadalma alapján valósulhatott meg, melynek alapja a modulitás: az egyébként autótípusonként külön-külön szerszámigényû kuplungtárcsákat egy szerszámcsaláddal munkálják meg, és a szerelés során a különbözõ kialakítású agyak beépítésével válik „típussá” a tárcsa. Projekt méret: 37.734.000 Ft


Bernhardt László

Képviseli

H-7300 Komló, Anna akna utca 1/E. Tel.: (+36) 72/482-363 | Fax: (+36) 72/487-154 E-mail: [email protected] Web: www.bsx.hu

Elérhetõségek

27

Lakics Gépgyártó Kft.

Profil

A Lakics Gépgyártó Kft. bonyolult hegesztett szerkezetek gyártásával és azok precíz megmunkálásával foglalkozik. A fõprofil motor- és generátorházak gyártása, melyek fõ felhasználási területét a szélerõmûvek jelentik, azaz a vállalkozás a környezetipar, a megújuló energiaforrások elõállítása területén tevékenykedik. A Lakics Kft. multinacionális vállalatok beszállítójaként a legszigorúbb minõségi, mennyiségi és határidõs feltételeknek is megfelel. A cégcsoport telephelyei, Komló (Baranya megye), Sántos (Somogy megye) és Dombóvár (Tolna megye), melyek a Dél-dunántúli Régiót kitûnõen leképezik.

Alkalmazottak

A Lakics Gépgyártó Kft. jogelõdjét Lakics László 1985-ben alapította. Mára a vállalkozás, intenzív fejlõdési pályán keresztülmenve, 3 telephelyen több mint 200 fõt foglalkoztat. A vállalkozás mûszaki felkészültsége, munkatársaink szakmai tudása és modern gépparkja speciális és egyedi termékek elõállítását is lehetõvé teszi. A cég gépész-, hegesztõ- és minõségügyi mérnökeinek szakértelmét szakterületükön komoly tudással és tapasztalattal rendelkezõ szakmunkások munkája egészíti ki. A Lakics Kft. komoly gondot fordít munkavállalói rendszeres továbbképzésére és tanulók képzésére is.


3 MW genertátorház prototípus A Lakics Gépgyártó Kft. egyik fõ terméke a 2 MegaWatt-os generátorház volt. A réspiaci igények változása miatt, felmerült a nagyobb teljesítményû generátor-házak (3MW) kifejlesztésének szükségszerûsége. A teljesítmény ez irányú fokozása érdekében a léghûtéses generátorházak helyett vízhûtéses generátorházakat kellett megtervezni. Ez a hûtési eljárás új gyártástechnológiát követelt meg, mely a csövek behegesztésekor víz- és gáz-tömör varratok képzõdését eredményezi. Az új gyártástechnológia segítségével a cég világviszonylatban is korán fejlesztette ki a 3 MW-os generátorhoz megfelelõ házat, mely jelentõsen erõsítette piaci pozícióját. A prototípusok elkészülte és tesztelése után a cég vevõje a terméket jóváhagyta. A 3 MW-os generátorház azóta a Lakics Gépgyártó Kft. egyik vezetõ gyártmányává vált. Projekt méret: 37.256.000 Ft


28

Lakics Péter ügyvezetõ H-7300 Komló, Altáró utca 8. Tel.: (+36) 72/581-310 | Fax: (+36) 72/483-351 E-mail: [email protected] Web: www.lakics.hu


MarkCon Informatikai Kft.

A cég jogelõdje, a MarkCon Bt. 1999-ben alakult. Tevékenységünk kezdetben nyomdai grafikák készítésére korlátozódott. 2001-ben a tulajdonosi kör kibõvült, az új társtulajdonos által behozott szaktudás lehetõvé tette, hogy további területekre is kiterjesszük szolgáltatásainkat. Ennek megfelelõen a tevékenységi kör kiszélesedett az informatikai tanácsadással, illetve internetes tartalom- és szolgáltatásfejlesztéssel. Az elmúlt két év ugrásszerû növekedésének köszönhetõen 2006 augusztusában a Bt. két fõ tevékenysége mentén szétvált, és immáron MarkCon Kommunikációs és MarkCon Informatikai Kft.-ként mûködik tovább.

Profil

A Csoport nagy hangsúlyt fektet a magasan kvalifikált munkavállalók megszerzésére, megtartására, valamint továbbképzésére. Az informatikai részlegen jelenleg hét állandó belsõ – két tanácsadó, két JAVA fejlesztõ, két PHP webfejlesztõ, valamint egy irodavezetõ –, egy külsõ munkatárs és több gyakornok járul hozzá a projektek kivitelezéséhez, valamint a magas szintû szolgáltatások biztosításához.

Alkalmazottak

Online Webépítõ Rendszer

Projekt címe

A projekt fejlesztési célja egy új mûködési eljáráson alapuló, online értéknövelt üzleti kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó informatikai rendszer létrehozása volt. Az innováció eredményeként létrejött fejlesztés hazai viszonylatban egyedülálló módon, automatizált megoldásokkal, online, nagy mennyiségben képes vállalati célokat kielégítõ portálokat létrehozni.

Projekt bemutatása

Az Online Webépítõ Rendszer (OWR) segítségével az ügyfelek szabadon, azonnal, több nyelven, emelt szintû online üzleti szolgáltatásokkal tervezhetik meg honlapjukat elõre elkészített, vagy egyedi grafikával és felülettel – fejlesztési költségek nélkül. A rendszernek köszönhetõen a vállalatok képet alkothatnak a vevõi szokásokról, testre szabhatják internetes szolgáltatásaikat, illetve új, eddig kiaknázatlan piaci szegmenseket tárhatnak fel. Projekt méret: 46.600.000 Ft


Vendler Balázs

Képviseli

H-7623 Pécs, Madách Imre u. 10. Tel.: (+36) 72/222-893 | Fax: (+36) 72/510-678 E-mail: [email protected] Web: www.markcon.hu

Elérhetõségek

29

Dél-Dunántúli Gyógy-és Termálturisztikai Kompetencia Központ

Projekt címe

Szolgáltatási rendszerû gyógy- és termálturisztikai kompetencia központ megvalósítása a DélDunántúlon

Projekt bemutatása

A projekt a Dél-dunántúli Régió legmeghatározóbb idegenforgalmi terméktípusának, a gyógy-és termálturizmusnak a fejlesztését tûzte ki célul: • A projekt általános célja a régió gyógy-és termálturisztikai versenyképességének növelése a szolgáltatók piaci újrapozícionálásával, új, innovációorientált szolgáltatások bevezetésével, valamint üzletileg hatékonyabban mûködõ létesítményekkel. • A projekt közvetlen céljai között szerepel a gyógy-és termálturizmusban érdekelt vállalkozások közötti tartós együttmûködés kialakítása, a programszerû mûködés erõsítése, az innovációorientált gondolkodásmód bevezetése és elfogadtatása, valamint a gazdasági eredményességet, hatékonyságot növelõ termékek kifejlesztése. • Feladatai közé tartozik az innovációs és vezetõi továbbképzés, mely Magyarországon egyedülállóan kíván fürdõvezetõknek munkájukhoz új háttérismereteket adni; a piaci szereplõk közötti együttmûködési hatékonyság növelése –konferenciák, workshopok rendezésével–; a gyógy-és termálturisztikai gyakorlatorientált szolgáltatáscsomag bevezetése, mely speciális szakértõk bevonásával segíti a fürdõket a színvonal emelése és a költséghatékonyság érdekében. Az egészségturizmus és így jelen projekt nem nélkülözheti a kutatás-fejlesztési feladatokat, melyek segítségével piacképesebbé és hatékonyabbá tudnak válni a piaci szereplõk: egyénre szabott terápiás modellek, terápiás csomagok, térségi programcsomagok, valamint fürdõvárosi arculat vizsgálatok teszik lehetõvé ennek teljesítését. • A program megvalósítása során a központ erõteljes marketingtevékenységet is végez: mûködteti és folyamatosan aktualizálja a fürdõket bemutató honlapját, terjeszti a fürdõket bemutató prospektust, valamint 2 új kiadvány megjelentetését is tervezi.

Alkalmazottak

Bernuláné Horváth Viktória – központ vezetõ; Klesch Gábor – projekt menedzser Projekt méret: 53 459 000 Ft


30

Támogatás tartalma: 40 000 000 Ft

Iharosi István – Dél-Dunántúli Gyógy-és Termálfürdõk Egyesületének elnöke H-7621 Pécs, Mária u. 3. Tel.: 06/72-517-470 | Fax: 06/72-517-472 Mobil:06/30-98-57-988 E-mail: [email protected] Web: www.pannontermal.hu

Klesch Gábor Mobil: (+36) 30/846-2454 E-mail: [email protected]

Dél-Dunántúli Regionális Élelmiszertudományi Kompetenciaközpont

Élelmiszertudományi Központ

Projekt címe

A Regionális Élelmiszertudományi Kompetencia Központ kialakításának célja koncentrált tudásbázis/ok/ összehangolása az egyetemi tudáspotenciálra, a régióban mûködõ kis és középvállalkozások versenyképességének növelése életképes innováció(k) generálása által, a kutatói, tanácsadói szféra együttmûködésére alapozva az élelmiszeripari ágazatban a következõ fontosabb funkciókkal:

Projekt bemutatása

• A központ mûködtetése a Regionális Innovációs Stratégia céljainak és prioritásainak megfelelõen • Hídképzõ szerep a kutató-, fejlesztõ tudásbázisok és a vállalkozások között • Szektorális innovációs szolgáltató, tanácsadó, vállalkozásfejlesztõ feladatok ellátása, szakmai képzések szervezése • Hatékony szektorspecifikus transzferszervezet létrehozása és mûködtetése, mely a kis- és középvállalkozások számára nyújt szakmai támogatást, hálózatos együttmûködések szervezése • Szakmai információs bázis kialakítása (K+F eredmények, szervezetek, szakértõk feltérképezése stb.). • Nemzetközi kutatás-fejlesztési együttmûködések kialakítása. Konkrétan megfogalmazott projektek: • Tegyük védetté, amit fogyasztunk (régiós védjegyek, márkák) • Tegyük láthatóvá, amin dolgozunk (RÉK tevékenységének – elsõsorban a konkrét projektek – kommunikációja) • Fejlesszünk az egészségért (hagyományos-, öko-, egészséges-, funkcionális élelmiszerek; funkcionális élelmiszer-kiegészítõk) • Tegyük eladhatóvá, amit fejlesztünk (piaci szegmensek bõvítése, fogyasztói magatartás, szokások befolyásolása) Lukács György – élelmiszeripari fõiskolai végzettség (húsipari-, élelmiszer-higiéniai szak-üzemmérnök) 15 éves vezetõi, 3 éves felsõvezetõi, 15 éves vállalkozói (ebbõl 5 éves tanácsadói) tapasztalat

Alkalmazottak

Frányó Tamás – nemzetközi szállítmányozó, innovációs menedzser 2,5 éves projektmenedzseri, pályázatírói tapasztalat program koordináció, pályázatfigyelés és írás. Projekt méret: 106.670.000 Ft


Lukács György

Képviseli

H-7400 Kaposvár, Ond vezér 1. Tel.: (+36) 30/300-8104 | Tel./Fax: (+36) 82/311-271 E-mail: [email protected]; [email protected] Web: www.ddrek.hu

Elérhetõségek

31

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetencia- és Innovációs Központ


Környezetipari Kompetencia Központ létrehozása E projekt több átfogó célt foglal magába, mely multiplikatív módon segítheti elõ a régió gazdaságát: Elsõdleges célja a megújuló energetikai és környezeti ipari innovációs hídképzõ szervezet, azaz egy ipari technológiai- és szolgáltató központ kialakítása. A központ jövõbeli célja és feladata a Dél-Dunántúli Környezetipari Klaszter létrehozásának támogatása, valamint a potenciális tagok igényeinek kielégítése mûszaki, piacfelmérési vagy humán erõforrással kapcsolatos szolgáltatások nyújtásával. A projekt részeként kialakítanak egy olyan szakkönyvtárt, mely napra kész információval látja el a régió kis- és középvállalkozásait, az iparág legújabb kutatás-fejlesztési eredményeinek bemutatásával. A projekt további célja egy Regionális Integrált Térinformatikai Adatbázis Centrum létrehozása, a regionális és kistérségi szintû környezet- és területfejlesztés támogatására; valamint az Agroenergetikai Park pilotrendszerének kidolgozása. A központ napi tevékenységébe tartozik: a forrás- és partnerkeresés, pályázatírás, szakértõk felkutatása, szakmai fórumok és oktatások szervezése – lebonyolítása.

Alkalmazottak

Görcs Nóra (Kapos ITK Kht.), Ivelics Ramón és Ronczyk Levente (Pécsi Tudományegyetem), Vér Csaba (Mecsek-Dráva Kht.) Projekt méret: 106.966.000 Ft


32

Vér Csaba H-7361 Kaposszekcsõ, Liget ltp. 10. Tel.: (+36) 74/565-657 Mobil: (+36) 20/773-8377 – Görcs Nóra, (+36) 20/226-6661 – Ivelics Ramon, (+36) 20/224-3511 – Ronczyk Levente, (+36) 20/414-8669 – Vér Csaba Fax: (+36) 74/565-657 E-mail: [email protected] [email protected] [email protected] Web: www.komekik.hu


Kulturális Innovációs Kompetencia Központ

Kulturális Innovációs Kompetencia Központ A Kulturális Innovációs Kompetencia Központ Egyesület (KIKK) azzal a céllal alakult, hogy a kulturális és kreatív ipar területén mûködõ kis- és közép vállalkozások együttmûködési hálózatát megteremtse.


Az egyesület a Pólus és EKF projektek kreatív ipari tevékenységeihez kíván kapcsolódni. Célunk a Pólus projekt és a Pécs 2010 Európa Kulturális Fõvárosa program számára használható, hatékony tudásbázis, valamint a versenypiacon való sikeres együttmûködés feltételeinek megteremtése, közös piac kialakítása a kreatív és kulturális háttérben dolgozó kis- és középvállalkozások hálózatba szervezésével koordinált együttmûködés megvalósítása. A közös belsõ piac kialakításával és az összefogással lehetõvé tenni nagyprojektek felvállalását és kivitelezését. Fontos, hogy a kulturális élet helyi és regionális intézményeit, egyesületeit olyan irányba és olyan intenzitással lehessen fejleszteni, illetve együttmûködésüket ösztönözni, hogy azok hatékonyan bekapcsolódhassanak az európai régiók-, városok-, községek közötti színes együttmûködésbe, illetve szolgáltatások nemzetközi cseréjébe. A KIKK Egyesület 2006. április 26-án alakult meg, pécsi székhellyel. Intézményeként 2007. január 31-én megalakult a Dél-Dunántúli Kulturális Ipari Klaszter. E kulturális klaszter a régió kreatív ágazatának szervezeteit kívánja össze fogni. Mivel a kulturális ipar igen összetett, szereplõi között jelentõs különbségek vannak, szükség van, un. „belsõ” kreatív hálózatok létrehozására, amelyeket a klaszter menedzsment koordinál. Az alágazati hálózatok a következõk: • • • • •

Médiumok, kiadók; Rendezvényszervezéssel és kiállításokkal foglalkozó vállalkozások; Közmûvelõdési intézmények (könyvtárak, mûvelõdési és mûvészeti házak, múzeumok és színházak) Nyomda, grafika és design; Elõadómûvészek, mûvészeti társulások és zenekarok.

Éberling László projektmenedzser, aki a Kompetencia Központ mûködéséért, a vállalt célok megvalósulásáért felelõs. Legáth Anita projektasszisztens, aki a projekt adminisztrációjáért, adatbázisokért, szükséges szervezeti és pénzügyi adminisztrációért felel. A Központ munkatársa Rabb Szabolcs, klasztermenedzser, aki a Klaszter szervezésért és a Központtal való együttmûködéséért felelõs munkatárs. Projekt méret: 80 534 272 Ft

Alkalmazottak

Támogatási tartalom: 60 000 000 Ft.

Éberling László projektmenedzser

Rabb Szabolcs

H-7621 Pécs, Széchenyi tér 7-8. Mobil: (+36) 30/216-1116, Tel.: (+36) 72/522-834 E-mail: [email protected] Web: www.kikk.hu

H-7621 Pécs, Széchenyi tér 7-8. Mobil: (+36) 20/441-9135, Tel.: (+36) 72/507-118 E-mail: [email protected] Web: www.kikk.hu


33

Kiadó: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Kiadó vezetõje: Márton György, ügyvezetõ igazgató

Recommend Documents