'i q x
1959* január 5. II. évfolyam 1. széni
Szdmk mettfd tanács
Ért esí t őj e
KIADJA:
A. ME G Y E I
TANÁCS
VÉGREHAJTÓ
BIZOTTSÁGA,
S ZO L NO k
T ART A L O M L Személyi ügyek. II. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának, határozatai. III. A. Megyei Tanács- VB elnöke, valamint a megyei szakosztályok fontosabb rendelkezések. IV. Egyéb közlemények. V. Jogi kérdés-felelet rovat. VI. Jogszabály tájékoztató.
A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága min den tanácstagnak, a végrehajtó' bizottság tagjai nak és a szakigazgatási szervek dolgozóinak bol dog új évet, eredményes munkát és jó egészséget kíván. Meg van győződve arról, hogy valamennyi tanácstag és tanácsi dolgozó 'munkájával hozzá járul ahhoz, hogy tovább erősödjék a tanácsok nak, mint az államhatalom helyi szerveinek a kapcsolata a lakossággal. A Megyei Tanács Értesítőjének havonkénti rendszeres kiadásával a Végrehajtó Bizottság segítséget akar nyújtani ahhoz, hogy a tanács tagok eredményesebb felvilágosító, nevelő mun kál végezhessenek választóik között, és a taná csok a lakosság bevonásával sikeresen tudják megoldani az új esztendőben előttük álló gazda sági, politikai és egyéb irányú feladataikat.
A tanács az 1954. évi X. törvény 20. §-ában biz tosított jogkörénél fogva a végrehajtó bizottság ja vaslataa Hazafias Népfront Megyei Bizottsága elő terjesztése alapján ■ —1 a létesített állandó bizottságok elnökévé, titkárává és tagjaivá az alábbi tanácstago kat választotta meg: 1. Pénzügyi Állandó Bizottság: Elnök*: Abonyi Lajos, Titkár: Kiss Vince. Tagok: Kengyel Mihályné, Erdei Sándor, Fóris Sándor, Máté Lajos, Gál István. 2. Terv Állandó Bizottság: Elnök: Szentesi László. Titkár: Kálmán István. Tagok: Tóth Imre, Vad András, Forgács József. 3. Építési és Községfejlesztési Állandó Bizottság: Elnök: Csáiky István. Titkár: Tóth Zoltán. Tagok: Bohra Gyula, F. Zablánczki István, Mámdi Sándor, B. Molnár Sándor, Somlai Lajos, Varga József, Tóth Jó zsef.
tartott
4. Mezőgazdasági Állandó Bizottság: Elnök: Szabó János. Titkár: Berecziky László. T a gok: Ádárn Mihály, Bihari János, Boda József, Hovodzák István, Náituly László, Szabari István, Bakó K ál mán, Karsai Mihály, Gál Ferenc.
bekez Haza elfoga
5. Ipari Állandó Bizottság: • Elnök: Hegedűs András. Titkár: Papp Gábor. Ta gok: Hermán György, Papp István, Vad János, Velkei Béla, Urivai Dezső.
I.
Személyi ügyek A Megyei Tanács 1958. december 13.-án alakuló ülése határozataiból: 17/1958. sz. tanácshatározat: A tanács az 1954. évi X. törvény 32. § (2) dése alapján ,a végrehajtó bizottság tagjaivá a fias Népfront Megyei Bizottsága javaslatának dása mellett
által kiadott
Ádler Vilmos, Horváth
Imre, Oláh György, Czíínege Lajos, Kapás Rezső, dr. Salló Ferenc, Csótó István, Kuti György, Tolna Károly, Fodor Mihály, dr. Lévay Károly, Tóth Miklós, Grósz István, Nyí ri Béla, Varga Illés tanácstagokat választotta meg. 18/1958. sz. tanácshatározat: A tanács a végrehajtó bizottság 168/1958. sz. ha tározatát, — melyben tagjai sorából a vb. elnökévé Oláh György, elnökhelyetteseivé Fodor Mihály, Csótó István-és dr. Salló Ferenc, titkárává Kuti György ta nácstagokat választotta meg, — az 1954. évi X. tör vény 33. § (2) bekezdése alapján jóváhagyta. 20/1958. sz. tanácshatározat:
6. Kereskedelmi Állandó Bizottság: Elnök: Papp Jiátnostné. Titkár: Szenes Ottómé. Ta gok: Lázár József, Kovács János, Farikas József né. Busa Gyulámé, Recski István. 7. Egészségügyi és Szoc.-pol. Állandó Bizottság: Elnök: dr. Hauk István. Titkár: Nagypál Béla. Ta gok: Rozsáli Menyhért, dr. Seres Kálmán, Szurőczki Istvánná, Márki Ferenc né, Adiamecz Józsefné, Varga Mihály, Sütő Mihály. 8. Művelődésügyi Állandó Bizottság: Elnök: Nemes Lajos. Titkár: Megyeri Pál. Tagok: Árvái István, Droppán Ferenc, Fehérvári László, Kispár Sándor, Lengyel Zoltánná, Takács Vendel, Tóth Imréné.
A 'Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1958. de cember 16.-i ülésén 175/5/1908. síz. határozatával az 1954.. évi X. törvény 33. §-iáinak (2) bekezdése alap éi ám'az aláfblbi járási városi vb. vezeték megválasztását hagyta- jóvá: Jászapáti járás: Elnök: Abonyi Lajos, elnökhe lyettesek: Kalmár András, Czakó Sándor, titkár: Fo dor Tibor. ' . , Jászberényi járás: elnök:. Szabari István, elnökül.: Dobosi Imire, Kollár László,'titkár: Erdős Györgyné. Kunhegyest járás: elnök: Nagy István, elnökh.: Rá ez Ferenc, Farkas Mihály, titkár: Tordiai József. 'Kunszentmártoni járás: ' elnök: Varga József, elsnökh..: Pintér Jeremiás, Táborok .Péter, titkár; Sebes•tyán Ferenc. Szolnoki járás: elnök: Bereczki' László, elnökh.: Tóth Gyöngy, Molnár Lajos, titkár: Beöthy Lajos. Tiszafüredi járás: elnök: Hajnal István, elnökh.: Ftvenczi Vendel, titkár: Péteri András. Törökszentmiklósi járás: elnök: Kársai Mihály, el nökih.: Póllai István, Szujó József, titkár: Nánási Károly. Jászberény város: elnök: Bányai János, elnökh.: Beszteri Mihály, titkár: Róna István. . Karcagé város: elnök: Szentesi László, elnökh.: Mátyás Imire, titkár: Tóth István. Kisújszállás város: elnök: Jónás János, elnökh.: Mészáros István, titkár: Szabó Kálmán. Mezőtúr város: elnök: Papp József, elnökh.: Suba István, titkár: Molnár Ernő. Szolnok város: elnök: Kapós Rezső', elnökh.: Elek Lajos, titkár: Csíémyi László. Túrkeve város: Sz. Kovács József, elnökh.: Seres Sándor, titkár: K. Nagy Károly. Törökszentmiklős város: elnök: Búzás Imre, el nökih.: Fehér Miklós, titkár: Oláh Lajos.
Végrehajtó bizottsági elismerés Megállapította a. végrehajtó bizottság, hogy a Törökszentmaklósi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága és annak vezetői a szükséges feltételek biztosításának elősegítésével nagyban hozzájárultak a termelőszövet kezetek olyan irányú kezdeményezésének kibontakozá sához, hogy a szétaprózott, kisterületen gazdálkodó szövetkezetek egyesültek. Ezzel elősegítették a termelőszövetkezeteik gazdál kodási, vezetési színvonal árnak, emelését és később le hetőséget teremtettek iá beruházások célszerűbb fel használására, Ezért a helyes és a nagyüzemi gazdálkodás fejlő désiéit elősegítő kezdeményezésért: a végrehajtó bizott ság elismerését fejezte ki a Törökszentmiklósi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának. II.
A M e g y e i T an ács V é g r e h a j(ó B iz o tt s á g á n a k h a t á r o z a t a i (Kivonatos szöveg)
A z 1958 december 2-án tartott végrehajtó bizottsági ülés határozataiból 1.67/1/1958. vb. sz. határozat: Az 1959. évi községfejlesztési tervjavaslatok tár gyalása során megállapította a végrehajtó bizottság, hogy a községi, városi és járási tanácsok végre hajtó bizottságai és szakigazgatási szerveik komoly intézkedéseket tettek az 1959. évi községfejlesztési tervek előkészítése érdekében, aminek eredménye, hogy' a községfejlesztési tervek nagy többségükben reálisak és a községfejlesztés helyes irányát tükrözik.
A községek és városok fejlesztése érdekében szükségesnek tartja a végrehajtó bizottság, hogy a községi és városi tanácsok . egy tanácsciklusra, tehát négy évre állítsák össze, azoknak a legfontosabb lé_ tesítményeknek a sorrendiségét, — a tényleges szük ségletnek figyelembevételével — , amelyeket ezen ta nácsciklus ideje alatt a községfejIsztési terv keretén belül meg kell valósítani. Ez az összeállítás azonban csak a legfőbb létesít ményeket foglalja magában. 167/1/1958. vb. sz. határozat: A végrehajtó bizottság a jászalsószentgyörgyi Új Élet mg. tsz, a jászdózsai Úttörő Tszcs, mint új me zőgazdasági termelőszövetkezet, illetve termelőszövet kezeti csoport alakulását engedélyezte. A kuncsorbai Vörös Október, Vörös Lobogó, Ha ladás és Búzakalász mezőgazdasági tsz-eknek egyesü lését és Vörös Október néven történő működését a tiszatenyői Lenin és Kossuth mg. tsz-eknek Novem ber 7. néven történő egyesülését, a kengyeli Kossuth és Dózsa mg. tsz-eknek egyesülését és Dózsa néven történő működését, a tiszapüspöki Üj Élet és Ezüstkalász mg. tsz-eknek Haladás néven történő egyesü lését, a tiszaszentimrei Kossuth és Győzelem mg. tsz-eknek egyesülését és Kossuth néven történő mű ködését, a mezőhéki Kossuth és Táncsics mg. tsz-ek nek egyesülését és Táncsics néven történő működését jóváhagyta.
Az 1958 december 16-án tartott végrehajtó bizottsági ülés határozataiból 169/1958. -vb. sz. határozat: A végrehajtó bizottság az állami gondozásba vett gyermekek helyzetének és a diákotthonok működésé nek tárgyalása során megállapította, hogy mindkét téren tapasztalható javulás, amiben jelentős része van a művelődési osztály és az alsóbb szervek munkájá nak is. . Az állami gondozásba vett gyermekek nagy szá ma azonban azt mutatja, hogy a tanácsok és a vég rehajtó bizottságok a tőmegszervezetekkel együttmű ködve nem tesznek megfelelő preventív intézkedé seket annak ‘ érdekében, hogy időben elejét vegyék egyes szülőknél a gondozásba helyezésre kényszerítő állapot bekövetkezésének. A z ilyen irányú munka a megyei Művelődési Osztály tevékenységi körében is nagyon szűk téren mozog. 1. A végrehajtó bizottság kötelezte a Művelődési Osztályt arra, hogy nagyobb határozottsággal és sok oldalúan igyekezzék a jövőben megoldani az állami gondozásba vett gyermekek elhelyezésének és a diákotthonokban folyó nevelés problémáját. Elengedhetetlennek tartja- a végrehajtó bizottság, hogy a gyermekvédelmi felügyelők munkájuk során necsak a gyermekek megfelelő gondozását ellenőriz zék, hanem segítsék elő a nevelés megkívánt felté teleinek megteremtését és tekintsék ezt egymástól elválaszthatatlan követelménynek. A z állami gondozásba vett gyermekek nevelését elő kell segíteni azzal, hogy a pedagógusok — a csa ládlátogatások során —- különös figyelemmel ellen őrizzék az ilyen gyermekek helyzetét és nevelését. 2. A végrehajtó bizottság felhívta a járási, városi és községi tanácsok végrehajtó bizottságait, hogy a gyermekek állami gondozásba vételekor és annak megszüntetésekor körültekintőbben járjanak el. Dön tést, illetve javaslati határozatot csak teljesen indo kolt esetben hozzanak. A végrehajtó bizottságok időnként számoltassák be a gyermekvédelmi felügyelőket a nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek helyzetéről. A városban, illetve járásban lévő diákotthonok ban folyó nevelési munkát és elhelyezési viszonyokat időnként ellenőrizzék. .
3. A végrehajtó bizottság utasította a megyei Ezért elrendelte, hogy a helyi szervek vezessenek Igazgatási Osztály vezetőjét, valamint a járási, városi' nyilvántartásit a kiadott építési, engedélyekről és az ' tanácsok vb, elnökeit a gyámügyi előadók fokozot ■elutasított, építési engedély kérelmeikről. tabb ellenőrzésére és megfelelő kioktatására annak Amennyiben engedély nélküli vagy engedélytől el érdekében, hogy az örökbefogadott gyermekek olyan térő építkezés: esete 'á ll fenn, úgy az építkezést az szülőkhöz kerüljenek, ahol helyes irányú erkölcsi, 1957. évi' IV. tv. 7, § (2) bekezdés,© értelmében halapolitikai nevelésük biztosítva van. déktíalamul te M A állítani és. megfelelő intézkedés 115/1/1958. vb. sz. határozati megtétele végett az I. fokú építési, hatóságot .érteA végrehajtó bizottság a tiszaörvényi Dózsa mg asíí-tenii kell. tsz' részére az új működési engedély okirat kiadását, Felhívta a helyi tanácsok figyelmét arra, hogy az a tiszaderzsi Petőfi Tszcs részére az ideiglenes mű •építési munkát fenti okokiból leállító határozatnak ködési engedély kicserélését engedélyezte. szerezzenek érvényt: ési -az, ilyen építkezéseket még a A jászdózsaí Kossuth és a Dózsa Népe mg, tszkezdetben minden, rendelkezésre álló eszközzel gátoleknek Petőfi, a tiszaburai Lenin és Űj Élet mg. jak meg. •; ■ ; tsz-eknek Lenin, a kisújszállási Ady és Március 15. mg. tsz-eknek Ady, a kenderes! Haladás és Béke mg. 29 090/1958. V III. szám. — tsz-eknek Haladás, a tiszaszentimrei Aranykalász és A z államiigázgatásíii eljárási általános szabályairól Fehér Imre mg. tsz-eknek Aranykalász, a nagyiváni szőlő 1957. évi IV. tv. 77. §-a érteiméiben az állam Üj Utón és Aranykalász mg. tsz-eknek Űj Utón, a igazgatási szerv, tehát az építésügyi; hatóság is, bírság tiszafüredi Harcos és Üj Barázda mg. tsz-eknek kiszabásával biztosíthatja, -a teljesítésit, szolgáltatást, Harcos, a turkevei Búzakalász és Zöldmező mg. tszvalaminek a tűrését, vagy abbahagyását elrendelő ha eknek Búzakalász, a mezőtúri Tessedik és Vörös tározat árnak végrebaj fását. Október mg. tsz-eknek Vörös Október néven történő A z Építési és- Közlekedési Osztály közölte a •szakegyesülését; igazgatási iszervekkejl, hogy a hivatkozott törvényes a turkevei Aranykalász tszcs-nak a Táncsics mg. rendelkezési értelmében .az 1937. évi VI. tv: • 28. ■§ (1) tsz-be, a turkevei Űj Barázda tszcs-nak az Ady bekezdésében biztosított pénzbírság kiszabási jog — tszps-ba történő beolvadását jóváhagyta. a törvényben meghatározott feltételek mellett és ke 175/2/1958. vb. sz. határozati retek között — változatlanul fennáll, A föld járadéknak a termelőszövetkezetek részéről 21011/— 190/1958. szám. — kötelező fizetését szabályozó 1091/1958. MT. sz. hatá A Kereskedelmi, Osztály közölte a helyi szervek rozatban és egyéb korábbi rendelkezésekben idevonat» kel, hogy magánkereskedőik rizs felvásárlásával nem kozóan előírtak betartását a végrehajtó bizottság a foglalkozhatnak. . maga részéről is egyik legfontosabb politikai és szociális kérdésnek tekinti. 21 376/—3/1958. szám. — Ebből kiindulva a végrehajtó bizottság kimondta, hogy a megye területén a termelőszövetkezeték öreg, A Kereskedelmi Osztály alsóbb szervei útján fel beteg és munkaképtelen tagjaiknak, akár résztvettek, hívta, a földművesiszövetkezetek figyelmét arra, hogy illetve vesznek a közös munkában, akár nem, a be idejében gondoskodjanak a szükséges műtrágyái é le -. vitt saját földjük után kötelesek föld járadékot fizetni. _ségek beszerzésiéről. i , Azoknak a nem termelőszövetkezeti tagoknak, akiknek a. földjük haszonbérlet útján került a tsz IV. közös gazdálkodási területébe, vagy kizárás, kilépés, vagy kihagyás következtében maradt ott, kötelesek a termelőszövetkezetek a velük kötött, illetve meg Megyénkben december 28-ig *8339-ire emelkedett a kötendő szerződés alapján haszonbért fizetni. mezőgazdasági termelőszövetezetekbe a múltévben be lépettek szánna. A termelőszövetkezeti csoportokba HL 1958. évben belépők, száma 648. Az elmúlt évbein 30 új mezőgazdasági termelőszö vetkezet és 16 új termelőszövetkezeti csoport alakult és 13 termelőszövetkezeti csoport pedig átalakult me.zőgazdasági termelőszövetkezetté.
Egyéb közlemények
A Megyei Tanács VB elnöke, valamint a megy ei szakosztályok által kiadott fontosabb rendelkezések 8 054/1958.T/a. szám, —
A közsiéfgiíej lesztósi terv ék: Végrehajtása mérésének egységesítése céljából a végrehajtóbizottság elnöke szabályozta a járási, ési városi tanácsok vb. elmükéi ídevcnaJtkoző1 j'elenitéseivel. kapcsolatos adatszolgál tatásit. Felhívta az alsóbb szervek figyelm ét arra, hogy a községfej lesztésd terv eredetileg megállapított elő irányzatiát csak a helyi tanács jóváhagyásival lehet módosítani,
29 178/1958. VIII. szám. — A z Építési és Közlekedési Osztály az engedély nélkiüli építkezések megakadályozása érdekéiben az aláb biakra hívta fel az alsóbb szakigazgatási, szervek figyelmét: Gyakran előfordul, hogy egyesi építtetők építési engedély nélkül, sőt az I. fokú építési hatóságok el utasító határozata ellenére kezdenék meg építkezés
sekeh
V.
Jogi kérdés-felelet ro va t Kérdés: T. L. és nej© a Heves-vármegyei Közjó léti Szövetkezetinél 1943-ban kötelezvényt írtak alá a Közjóléti Szövetkezet által épített (ONCSA) ház jut tatására vonatkozóan. Nevezettek a törlesztési részle teiket kifizették és a tulaj dómjoginak nevükre való át írását kérik, de seim a járási, sem a megyei tanács, vb. szakigazgatási szervei nem tartják hatáskörükbe tar tozónak a bekebelezéi engedély kiadását. Milyen jogszabály alapján, mely szervinek kell el járni ebiben az ügyben? Válasz: A 16 138/Ü950. (XI. I.) F. M. sz. rendelet 2. §-árnak (1) bekezdése értelmében a volt közjóléti szö vetkezeteik házingatlanaival kapcsolatos tulajdonjog be kebelezési és mais eljárások a megyei tanács, végre hajtó -bizottságának hatásköréibe tartoznak. Kérdés: Családi lakóiház építése céljából K. P. és neje közösen 312 négyszögöl telket vásárolt. A z ingat lant szabályszerű elkülönítési szerződés lés mérnöki
vázrajz alapján a tulajdoni aránynak megfelelően megosztani kívánják, de a telekkönyvi hatóság a' ké relmet elutasította, mert az építési hatásáig- engedé lyét nem mutatták he. Helyes-e ez a döntés különösen akkor, ha a meg osztott telek térmértéke meghaladja az építési jogsza bályokban meghatározott legkisebb mértéket? Válasz: A telekkönyvi hatóság határozata törvé nyes. A z 1937. évi VI. tv. 5. és 7. §-ai értelmében a város beépítésre kijelölt területén a telek felosztásá hoz — a felosztás után keletkezett részek térmértékére tekintet nélkül — az építésügyi hatóság engedélye szükséges. A város beépítésre kijelölt területén kívül, — ideértve a városias! kialakításra ki nem jelölt terü letiét is —* telek felosztáshoz hatósági engedély csak akkor szükséges!, ha a feloszás következtében 800 négyszögölnél kisebb terület keletkezik. Ebből követ kezik, hogy a város beépítésire kijelölt területén bár milyen nagyságú telek megosztásánál, beépítésre ki nem jelölt területen pedig, ha a megosztás után 800 négyszögölnél kisebb terület keletkezik, az építésügyi hatóság engedélye a tulajdonközösség megszüntetésiére vonatkozó szerződésnek anyagi jogi érvényeségi kei kké és a telekkönyvi' hatóságnak minden esetben vizs gálnia kell, hogy az építésügyi hatóság a szükséges engedélyt megadta-e, illetve ilyennek hiányában a megosztási kérelmet el kell utasítania. Kérdés: p. L. és neje két szobából és mellékhelyi ségekből álló családi házat vásárolt. Az adás-vét éli szerződésben az eladóik arra vállaltak kötelezettséget, hegy a vétel tárgyát képező házingatlant 1958. év augusztus 1-ig kiürítve a vevőknek átadják. A z el adóik most ahhoz ragaszkodnak* hogy a vevőik részük re megfelelő lakást biztosítsanak. Milyen álláspontra helyezkedjék a labáshatótság? Válasz: Az eladók nem bérlőként, hanem tulajdo nosként laktak az eladott házingatlanban, így a felek jogviszony iáira nem a lakásbérletre vonatkozó jogsza bályok, hanem a polgári jog általános szabályai az irányadóik, ennélfogva a felek közötti jogvita nem a laká'shaítósiáig, hanem ,a járásbíróság hatáskörébe tar tozik. Véleményünk szerint az adás-vételi szerződés alapján a vevőket nemesük a tulajdonjog, hanem a házingatlan birtoka is megilleti és az eladók a házin gatlanban 1958. év augusztus 1 óta jogcím nélkül tar tózkodnak ás a vevőktől megfelelő lakás biztosítását nem követelhetik. VI.
Jogszabály tájékoztató 61/1953, (XI. 17.) Komi. rendelet a háztartási villamcislkészülélkek érintés védelmének biztosítása. A z ál lami vagy szövetkezeiti tutajjiáeinlban átló' lakóépüle tekben, valamint nem lakóépület jellegű olyan épüle teikben, ahal villamos háztartási készüléket használ nak, vagy szándékoznak! használni, a közműhöz csat lakozó vízvezetéki ínyomóeisőlhálózatot alkalmasnak kell tenni arra, hogy a háztartási viilamoslkésizüléikek éirlntésvédelmét szolgáló földelésire felhasználható le gyen.. Ennek a rendelkezésnek megfelelően kell kivi telezni az 1958. december 1. után építendő állami vagy (szövetkezeti tulajdonban levő épületeket, A már meglévő épületekben, a megfelelő átalakítást két éven belül kell végrehajtani. A z átalakítási végrehajtása a házikezelő feladata. Ha a magántutaj doniban álló lakó épületek vízvezetéki myomóesőhálózatát háztartási villaímicislkészüiékek érintésvédelmiét isízclgáló földelésre használják, a tulajdonosit (birtokosit) a Városi (Járási)
Tanács,' VB Építési Szakigazgatási szerve megfelelő határidő kitűzésiéivel felhívja a szükséges. átalakításra. (Tanácsok Közlönye, 1958. évi 88. jsz,) 14/1958. (XI/ 17.) Bke M. sz. rendelet cukrászdákbán- éis büfékben az égetett szeszesital árusításának szabályozásáról. Cukrászdáikban és büféikben égetett szeszesitalokat nem szabad árusítani. Ez a rendelke zés a likőr-félékre nem vonatkozik. — (Tanácsok Köz» lönye, 1958. évi 88. sz.) . 63/1958. (XI* 30J Korm. rendelet a kisiparosoknak állami vállalatok és állami szervek részére végzett munkáiról. Állam i vállalat és egyéb állami gazdálkodó szerv, továbbá költségvetési szerv, valamint ezek jó léti, szociális, kulturális és sportintézményei kisipa rossal termékek előállítására, áru beszerzésére és ipari szolgáltatásokra szerződésit esiafc a rendelet szabá lyai! szerint köthetnek. 10 000,— Ft értékhatárig a meg rendelő állami szerv vezetője — figyelemmel az ál lami vállalatok ési szövetkezetek elsőbbségére — saját hatáskörben/ köthetnek kisiparossal szerződést. A z ál lami szerv a szerződési teljesítéséihez szükséges anyagot a kisiparos részéire nem adhatja el és a kisiparos részére előleget sem folyósíthat. A kisiparosoknak az állammal kötött szerződésére a polgárjog általános . szabállyal az irányadók. A könnyűipari miniszter és a pénzügyminiszter a szer ződéssel kapcsolatban biztosíték, kötbér é s ' biztosítás kötelező* alkalmazását rendelhetik el. — (Tanácsok Közlönye, 1958. évi 88. sz.) 23/1958. (XI. 30.) FM.—ÁM, sz, rendelet a kenyérés sütemény bérsütéisi, valamint a liiszt Vés a kenyér cserélést díjnak megállapításáról. Ha lisztet kenyérre cseriéinek át, a cserélő által adott 1 kg búza-, vagy ■ rozslisztért 1,36 kg kenyeret kell kiadni és sütési d íj. címén kenyérkilogrammonként 1,40 Ft-ot kell felszá molni. —- (Tanácsok Közlönye, 1958. évi 89. sz.) 25/1958, (X I. 30.) FM.—ÁH. sz. rendelet a tenyész bika árak megállapításáról. — A felvásárlásra kerülő, törzskönyvezett Itenyészbikáik alapéra, darabonként 11 300,—1Ft. Ez az ár 84 külleműi pontiszámot, 3500 kg anyai tejtermélélst, ebben 132 kg tejzsírterfmelést elért tenyészbikára vonatkozik. A rendelet meghatározza, hogy a megállapított áron felül milyen 'esetekben és milyen összegű felárat kell fizetni *és meghatározza a m inőiségi felárak összegét is. A szerződés alapján, felnevelt tenyészbikák után a rendeletben megállapított ár, illetőleg árikiegyenlítésefc 10 százalékát kitevő szerződéses felárat is kell fizetni. ,r—■ (Tanácsok Közlönye, 1058. évi, 80. sz.) 187/1958. (P. K. 34.) PM. sz. utasítás a iházadó és a lakásihelyreállítási hozzájárulás 1959. évi kivetéséről. A háziadé ési lakáshelyreállít,ást, hozzájárulás 1959. évi kivetéséhez — 1958. december H ú g —*' mindem magán tulajdonban levő épületről — így a tételes házadó val adóztatott épületeikről is házadó bevallást kell benyújtani. — (Tanácsok Közlönye, 1958. évi 80. sz.) 313/1958. (I. K. 21.) IM. III/2. számú közlöny a ta nácsi szervek által kért telekkönyvi másolatok (szem lék) liletékmeotesíségéről. A telekkönyvi hatóságok a tanácsi szervek megfcepeísésie 'alapján akkor állíthatják ki illetékmentesen a kért telekkönyvi kivonatot (szem,-
lét), ha a megkereső hatóság határozottan megjelöli a felhasználás célját és erre a célra a jogszabály ille tékmentességet biztosít. Ha a megkeresésben a felhasználás pontos célja megjelölve nincs, vagy a meg jelölt célra a fennálló* jogszabályok szerint a telek könyvi másolatot csiafe illetékkötelesen lehet kiadni, annak illeléfceistsíéigét is. le kell róni. — (Tanácsok Köz lönye, 195% évi 8,9. sz.) 64/1958. (XII* 9.) Korín, rendelet a levonásos jö vedelemadó fizetésére kötelezett személyek által 1959. éviben fizetendő közsiégfejlesztósíi! hozzájárulás mértékiélnek megállapításáról. A levonásos jövedelemadó fizetésiére kötelezett személyek által fizetendő községfejlesztési hozzájárulás mértékének megállapításéról szélé 15/1958. (II. 18.) Komi. számú rendelet rendel kezéseit 1959. évre iis alkákmazni keli. — (Tanácsok Közlönye. 1958. évi 91. sz.) 3.88/1958. (P. K. 35.) PM. számú rendelet a szőlőtörkölynek adó megfizetése mellett történő kifőzésé ről. Szőlőtörkölyét bárki tetszése szerint főzheti ki pálinkának felesbe, vagy adó megfizetése ellenéiben. Az adó megfizetésié ellenében előállott pálinka után hektoliter fokomként 45,— Fit szeszjövedéki forgalmi adót kell befizetni a Gyümölcs1 - Szeszipari Tröszt 29.362,901—44. számú csekkszámlájára. — (Tanácsok Közlönye, 1958. évi 91. sz.) 1958. évi 40. sz. tvr. a dolgozók társadalombizto sítási nyugdíjáról. (Kivonatos szöveg.) öregségi nyug díj. 2. § (1) Öregségi teljes vagy résznyugdíjra jogo sult az a hatvanadik életévét betöltött férj, és 55-ik életévét betöltött nő, aki a szükséges szolgálati időt megszerezte. (2) A z (1) bekezdésben meghatározott korhatár hoz képest öt évi korkedvezményben részestül és en nek megfelelően — a szükséges szolgálati idő meg szerzése esetében — öregségi teljes vagy résznyug díjra jogosult az az ötvenötödik életévéit betöltött férfi, akii huszonöt éven. át, illetőleg az az ötvenedik életévét betöltött no, aki húsz éven át a Minisztertanácsi rende letében imagh at ározett, korkedvezményre jogosító niunkakörben (munkahelyen) dolgozott. öregségi teljes nyugdíj. 3. § (1) A z öregségi teljes nyugdíjra való* jogosultsághoz huszonöt évii szolgálati idő megszerzése szükségest (2) Minisztertanácsi rendelet az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges, szolgálati idő tartamát átmeneti lég huszonöt évnél rövidebb időben iisl megállapít hatja. A z így megállapított szolgálati idő azonban tizennégy évnél rövidebb nem lehet. öregségi résznyugdíj. 4. § Öregségi résznyugdíjra jogosult az, aki az öregségi teljes nyugdíjhoz szüksé ges szolgálati időt nem szerezte meg, de a 2. § (1)— (3) bekezdésben meghatározott életkort betöltötte és legalább tíz évi szolgálati ideje van. Rokkantsági nyugdíj. 5. § Rokkantsági teljes vagy résznyugdíjra jogosult megrokkanása esetén az, aki a szükséges! szolgálati időt megszerezte és a) munkaképességét mind rendes kerebőfoglalkozása, mind bár mely más foglalkozási tekintetében telj'esen elvesz tette és: mások gondozására szorul (I. csoportbeli rönkkant); b) munkaképességét mind rendels keresőfoiglal-
hozása, mind bármely . más foglalkozás tekintetében . teljesen, elvesztette, de mások gondozására nem szorul (II. csoportbeli rokkant); c) rendes keresőfoglalkozásé,bán- a szokásos munkaiéitételekkel rendszeres mun kára képtelen és munkaképességét legalább kéthar mad részben, egyébként isi •elvesztette, úgy hogy meg maradó muníkafcépesiségével rendszeresen nem, vagy korábbi foglalkozásánál lényegesen kisebb minősí tésű, vagy lényegesen kisebb keresetet biztosító fog lalkozásiban tud dolgozni (III. csoportbeli rokkant), ha rokkantsága egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg. Rokkantsági teljes nyugdíj. 6. § (:í) A. rokkantsági teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő: 22 é. életkorig 2 íév korkedv. jog. munkák. 2 óv 22— 25 é. életkorig 4 év korikedv. jog. munkák. 3 év 25—30 é. életkoriig 6 év korkedv. jog. munkák. 4 év 30— 35 é. életkorig 8 év korkedv. jog. munkák 6 óv 35-—40 é. életkorig 11 év korkedv. jog. munkák. 8 év 40—50' é. életkorig 14 év korkedv. jog, munkák. 19 év 45— 50 é. életkorig 17 év korkedv. jog. munkák. 12 év 50—-55 é. életkoriig 20 óv fcoríkedv. jog. munkák, 15 óv 55—60 é. életkorig 23 év korkedv. jog. munkák. 18 év 7. § (1) Szolgálati idejének tartamára tekintet nélkül rokkantsági teljes* nyugdíjra jogosult az, akinek meg rokkanását üzemi baleset vagy foglalkozási betegség okozta. (2) Üzemi baleset: a munkaviszonyból folyó kötelezettségek teljesítésével Összefüggésben az üzem ben vagy üzemen, kívül bekövetkezett baleset. Foglal kozási betegség: a dolgozó foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezett betegség. Rokkantsági résznyugdíj. 8; § Rokkantsági résznyugdíjra jogosult az, aki a rokkantsági teljes nyug díjhoz szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de legalább tíz évi, illetőleg korkedvezményre jogosító munkakörben legalább nyolc évi szolgálati ideje van. Baleseti járadék. 9. § (1) Baleseti járadék szolgá lati időre tekintet nélkül jár annak a dolgozónak, aki nek munkaképessége üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében tizenöt százalékot meghaladó mértékben csökkent, de nem rokkant (5. §). (2) Ha a minkaképesiségcsökfcenés mértéke a huszonöt százalé kot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két évig jár. Özvegyi nyugdíj, 10. § (1) özvegyi nyugdíjra jogo sult a férj halálától számított egy éven át az a féle ség, akinek férje öregségi vagy rokkantsági nyugdíjas volt, vagy haláláig a rokkantsági 'teljés vagy résznyugdíjhoz szükséges szolgálati! időt megszerezte, ille tőleg üzemi baleset vagy foglalkozási betegség követ keztében halt meg (ideiglenes özvegyi nyugdíj). (2) A z özvegyi nyugdíj egy éven túl is megilleti a felesé get, ha férjének halálakor ötvenötödik életévét betöl tötte (állandó* özvegyi nyugdíj). (3) Életkorára tekin tet nélkül állandó özvegyi, nyugdíj jár a feleségnek, ha a) férjének halálakor egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozása következtében legalább kétharmad résziben munkaképtelen (rokkant), vagy b) férjének halálakor legalább két, árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik; vagy c) férje a munkahelyén _elszenvedett üzemi balestet következte
ben t o lt meg. (4) Állandó özvegyi nyugdíj jár a fele■ségirieik •abban az- esetiben. Is, ha a) ötvenötödik életévét •' eléri, vagy megrokkan [(3) beik. a) pont], feltéve, hogy férjének halálakor- a negyvenedik életévét már betöl tötte;' b) férjének halálakor a negyvenediik életévét ugyan még: nem töltette be, de férje halála:öl -számitott tizenöt éven belül megrokkan. (5) A (3); bekezdés- b) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása. szempont jából nemi lehet figyelembe venni azt az árvaellátásra jogosult ■gyermeket, aki tizennyolcadik életévét betöl tötte és közép- vagy középfokú iskolai tanulmányok folytatása címén részesül árvaellátásban. 11. §. Á z az özvegy, 'akinek férje a házasság megkötésiéikor hat vanadik életévét' miár betöltötte, íideigleneb vagy ál landó' özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogo sult, ha a házasságból (együttélésből) gyermek szár mazott, vagy a házastársak a -házasság megkötésié után legalább' öt évig együtt éltek. 1'2. § (1) Annak a nő nek, ..akinek' házasságát felbontották és) annak- a fele ségnek, akii férjétől, egy évnél hosszabb ideje külön él, az ideiglenes-- özvegyi -...nyugdíj az egyéb feltételek mellett' isi. csak abban az esetben jár1 , ha férjének ha lálakor tartáisdíjban részesült. Az özvegyi, nyugdíj őszszege , a tartásdíj összegénél. több nem lehet, (2) An náik a nőnek, akinek házasságát felbontották és, an nak a felehégrek, .aki férjétől egy évnél hosszabb ideje " külön él, az állandó özvegyi nyugdíj az egyéb feltéte leik mellett is csak abban az esetben jár, ha a) fér jének halálaikor tartáisidíjfoan részesült, vagy b) az ál landó özvegyi nyugdíjra jogosultság .feltételei a kü lönéléstől számított tizenöt éven belül következnek be éisi a feleséig tartásra való' érdemtelenisiéiglét a bíróság nem állapította meg'. 1-3. §. özvegyi nyugdíjra jogosult a feleséggel egyenlő feltét elek mellett az a nő (élettárs) is, aki a meghalt férfivel- annak halálát közvetle nül megelőzően legalább egy'éven át együtt élt, ha az együttélésből gyermek származott és a fé r fi, az apasá got elismerte vagy azt a *bíróság jogerősen megálla pította. özvegyi nyugdíjra jogosult az az élettárs is, * aki a meghalt férfivel annak haláláig, legalább tíz éven, át együtt élt. —< 14. §. A z a feleség, akinek a férjé' eltűnt és az eltűnést a bíróság jogerősen meg állapította, ugyanúgy [jogosult; özvegyi nyugdíjra, mintha férje meghalt volna. Ezt a rendelkezést az árva ellátásra és a szülőd nyugdíjra jogosultság elbírálása ■során is- megfelelően alkalmazni k ell1 . Az özvegyi nyugdíj megszűnése. 15. § (1) Mind az ideiglenes, mind az állandó özvegyi nyugdíj megszű nik, ha az özvegy újból háziassá got köt. (2) A rokkant ság címén megállapított állandó özvegyi nyugdíj meg szűnik:, ha az özvegy rokkantsága megszűnt. (3) Két árvaellátásra jogosult . gyermek címén megállapított állandó özvegyi nyugdíj megszűnik, ha már egy gyer m ekiem , jogosult áz árvaellátásra. Ebből a szempont ból ’ néim lehet árvaellátásra jogosultnak tekinteni azt a tizennyolcadik életévét betöltött gyermeket, aki kö zép1 - v a g y " középfokú iskolái tanulmányok folytatása címén részesül árvaellátásban. A z özvegyi nyugdíj feléledése, 18. § Feléled' az öz vegyi nyugdíjra jogosultsága annak az özvegynek, akinek az özvegyi nyugdíja nem újabb házasságkötés,
folytán szűnt meg; a.) ha ötvenötödik életévét eléri, feltéve, hogy nyugdíja negyvenedik életévének betöl tése után szűnt meg; b) életkorára tekintet nélkül, ha áz özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül rokkan meg. A férj özvegyi nyugdíja,. 17. § (1) A feleség özve gyen maradt 'munkaképtelen férjének is jár özvegyi nyugdíj, ha a) felesége a halálát megelőzően legalább egy éven át saját háztartásában, túlnyomóan saját keresetéből eltartotta, vagy a bíróság a férj részére* tartáisdíjat állapított meg és b) a feleség öregségi vagy -rokkantsági nyugdíjas volt, vagy- haláláig a rokkant sági nyugdíjhoz 'szükséges szolgálati .időt megszerezte, .illetőleg üzemi, baleset vagy foglalkozási betegség kö vetkeztében halt meg. (2) A -férj özvegyi nyugdíja a munkaképtelenség megszűnésével vagy újabb házas ságkötéssel szűnik meg,) Végkielégítés, 18. § Annak az özvegynek, akinek állandó özvegyi nyugdíja újabib házasságkötés folytán szűnik meg,- egy évi özvegyi nyugdíjával egyenlő ö s szegű végkielégítés jár. Árvaellátás. 19, § (1) Árvaellátás. jár a maghalt nyugdíjas, valamint a rokkantsági nyugdíjhoz szük séges szolgálati idő megszerzése után, vagy üzemi baleset, illetőleg foglalkozási betegség következtében meghalt dolgozó gyermekének, mostohagyermekének és örökbefogadott gyermekének. Árvaellátás jár a nevelt gyermeknek, a testvérnek és az unokának is, ha a dolgozó vagy nyugdíjas saját háztartásában tar totta el, feltéve, hogy a heveit gyermeknek; testvér nek, illetőleg unokának tartásra köteles és képes hoz zátartozója nincsen. (2) A z árvaellátás az árva tizen hatodik életévének betöltéséig, közép- vagy közép fokú iskolai tanulmányok folytatása esetében a ta nulmányok befejezéséig, de legfeljebb- tizenkilencedik életévének betöltéséig jár. Ha az árva tizenhatodik, illetőleg közép- vagy középfokú iskolai tanulmányok folytatása esetén a tanulmányok befejezéséig, d e,leg feljebb tizenkilencedik életévének betöltéséig testi vagy szellemi fogyatkozás miatt tartósan megrokkan és eltartásra szorul, ennek az állapotnak tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül jár. (3) Ha az árvának több jogcímen lenne igénye ellátásra, a na gyobb összegű árvaellátásra jogosult. (4) Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha az árva özvegyen maradt szülője újból házasságot köt, vagy ha az ár vát örökbe fogadják. Szülei nyugdíj. 20. § (1) Szülői nyugdíj jár a rok kantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meg szerzése után, vagy üzemi baleset, illetőleg foglalko zási betegség következtében meghalt dolgozó, továbbá a meghalt nyugdíjas szülőjének, valamint nagyszülő jének abban az esetben, ha a) őt a dolgozó vagy nyug díjas, Halálát megelőzően egy éven át egészen vagy túlnyomó részben eltartotta és b) tartásra köteles és képes hozzátartozója nincsen, (2) A szülői nyugdíj a szülő, illetőleg nagyszülő rokkantságának tarta mára jár. Családi pótlék. 21. § (1) A nyugdíjast gyermeke, testvére és unokája után családi pótlék illeti meg.
(2) A családi pótlékra jogosult nyugdíjasok körét' és és a jogosultság feltételeit, továbbá a házastársi pót lék összegét a Minisztertanács rendelettel állapítja meg. Házastársi pótlék. 22. § (1) Házastársi pótlék jár a nyugdíjasnak az ötvenötödik életévét betöltött há zastárs (élettársa) után. (2) A házastársi pótlékra jo gosult nyugdíjasok körét és a jogosultság feltételeit, továbbá a házastársi pótlék összegét a Minisztertanács rendelettel állapítja meg. A szolgálati idő. 23. § (1) A szolgálati idő a dol gozó által betegségi biztosítással járó munkaviszony van, vagy fegyveres testület hivatásos állományában töltött idő. (2) A Minisztertanács mind a törvényerejű rendelet hatálybalépése előtti, mind annak ha tálybalépése utáni időre vonatkozólag — az (1) be kezdésben foglaltaktól eltérően is — rendelettel álla pítja meg, mi tekinthető szolgálati időnek. 24. §. A nyugellátáshoz szükséges legkisebb szolgálati idő egy ötöd részét — de legfeljebb két évet — meghaladó szolgálati időt csak a biztosítási szervek nyilvántartá sai vagy hitelt érdemlő egykorú okirati bizonyítékok alapján lehet számításba venni. 25. §. Ha a dolgozó szolgálati idejében egyhuzamban öt évet meghaladó megszakítás van, a megszakítást megelőző szolgálati időt csak a Minisztertanács rendeletében megállapí tott feltételek mellett lehet figyelembe venni. A nyugellátások összege. 28. § (1) Az. öregségi és a rokkantsági teljes vagy résznyugdíj, valamint a baleseti járadék összegét a munkabér alapján kell megállapítani. (2) A munkabér számításának szabá lyait a Minisztertanács rendelettel állapítja meg. 27. §. A z ‘öregségi és a, rokkantsági teljes vagy résznyugdíj törzsnyugdíj bői és nyugdíj kiegészítésből áll. 28. §. (1) A z öregségi teljes nyugdíjra jogosult törzs nyugdíja a munkabér öt ven százaléka. (2) Az öreg ségi résznyugdíjra jogosult törzsnyugdíja az (1) be kezdésben meghatározott tö];zsnyiigdíjnak a munka bér annyiszor két százalékával csökkentett összege, ahány év az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időből hiányzik. 30. §. A nyugdíjkiegészítés az 1929. évi január hő 1. napja óta megszerzett szol gálati idő minden teljes éve után a törzsnyugdíj egy százaléka. 31. §. (1) A z öregségi és a rokkantsági tel jes vagy résznyugdíj legkisebb összege havi ötszáz forint. Ha azonban a szolgálati idő tíz évnél több, a nyugdíj nem lehet kevesebb az ötszáz, forintnak annyiszor öt forinttal emelt összegénél, mint ahány évvel a szolgálati idő a tíz évet meghaladja. (2) Az öregségi és a rokkantsági teljes vagy résznyugdíj őszszege a nyugdíj megállapításánál alapul vett munka bérnél több nem lehet és a havi háromezerötszáz fo rintot nem haladhatja meg. 32. §. (1) A dolgozó öz vegyének járó özvegyi nyugdíj annak a rokkantsági teljes vagy résznyugdíjnak ötven százaléka, amely a férjet-az elhalálozás időpontjában a nem üzemi bal esetből eredő III. csoportbeli rokkantsága esetén meg illette volna. (2) A z öregségi nyugdíjas özvegyének járó özvegyi nyugdíj a meghalt férj részére megálla pított öregségi teljes nyugdíj, illetőleg öregségi rész nyugdíj ötven százaléka. (3) A rokkantsági nyugdíjas özvegyének járó özvegyi nyugdíj annak a rokkant
sági teljes vagy résznyugdíjnak. az ötyén ‘százaléka, amely a férjet a nyugdíjazás időpontjában á nem üzemi balesetből eredő IIJ. csoportbeli rokkantsága esetében megillette vagy 'megillette' volna. (4)' Az üzemi, baleset vagy foglalkozási -betegség következ tében -meghalt -dolgozó,-- -illetőleg-■,-nyűgeíjas özvegyé-, nek járó özvegyi nyugdíj öt ven százaléka annak a. rokkantsági teljes nyugdíjnak, amely a férjet az* üzemi baleset, illetőleg foglalkozási betegség alapján a halál időpontjában a II. csoportbeli rokkantság ese tén megillette vagy megillette volna. 33. §, Ha az özvegyi nyugdíjra többen jogosultak, azt közöttük meg kell osztani. 34. §. (1) A z árvaellátás összege ár vánként az özvegyi nyugdíj ötven százaléka, de leg alább havi százhetvenöt forint, annak az árvának pe dig, akinek mindkét szülője meghalt (szülötten árva), az özvegyi nyugdíj teljes összegének megfelelő árva ellátás, de legalább havi kétszázötven forint jár. (2) Azt az árvát, akinek életben lévő szülője rokkant, az. árvaellátás szempontjából szülötten árvának kell te kinteni. (3) A z árvaellátás szempontjából szülötten árvának kell tekinteni* azt az árvát is, akit életben lévő szülője elhagyott és róla nem gondoskodik. Az árvaellátás* és szülötten árva részére járó árvaellátás közötti különbözetet a szülőtől be kell hajtani, ha gyermekének eltartására képes. (4) Ha az árvaellá tásra jogosult mostohagyermek után a vérszerinti szülő tartásdíjat tizet; ezt az árvaellátásba be kell számítani. Ha a tartásdíj összege több mint az árva ellátás, az árvaellátás folyósítását szüneteltetni kell. 85. §. A szülői nyugdíj összege azonos az özvegyi nyugdíj összegével. Ha *több szülő, illetőleg nagy szülő jogosult nyugdíjra, a szülői nyugdíj a jogosul takat egyenlő arányban illeti meg. 36. §. (1) A z öz vegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj együttes Összege nem haladhatja meg az özvegyi nyugdíj kiszámításánál a 32. § szerint alapul vett nyugdíj -százhuszonöt százalékát és nem lehet több náromezerötszáz forintnál. (2) Ha a hozzátartozók nyugellátásának együttes összege az (1) bekezdésében meghatározott összeget meghaladná, a nyugellátáso kat — az özvegyi nyugdíj kivételével — arányosan csökkenteni kell. Ha azonban az árvaellátás ennek következtében a százhetvenöt forintot, illetőleg szü lötten árva esetében a kétszázötven forintot nem érné el, az árvák részére ezt az Összeget kell megállapítani. 37. §. (X) A baleseti járadék összege 16—25%-os .munkaképességcsökkenés esetében (1. fo kozat) a munkabér nyolc százaléka, 26— 35%-bs mun kaképességcsökkenés esetében (2. fokozat) a munka bér tíz százaléka,- 36— 49%-os munkaképességcsökke nés esetében (3. fokozat) a munkabér tizenöt száza léka, 50— 86° o-os munkaképességcsökkenés esetében (4. fokozat) a munkabér harminc százaléka. Jogosultságot kizáró és korlátozó, okok. 38. § • A jogosultat csak egy nyugellátás illeti meg; az, aki több nyugellátásra jogosult, ezek közül választhat. A Minisztertanács .rendelettel ettől eltérően is ren delkezhet. 39. §. Nem jogosult rokkantsági teljes vagy résznyugdíjra, illetőleg baleseti járadékra az, aki rok kantságát vagy sérülését szándékosan maga okozta. N em jogosult nyugellátásra az a hozzátartozó, aki a dolgozó vagy a nyugdíjas halálát szándékosan okozta.
folyósítani kell. (3) A z áravellátás folyósítása szüne tel arra az irőre, amíg az árva ingyenes állami ellá tásban részesül. (47. § (1) Szüneteltetni kell a nyug ellátás folyósítását arra az időre, amíg a jogosult sza badságvesztés büntetését tölti, előzetes letartóztatás ban^ biztonsági őrizetben vagy közbiztonsági őrizetben van, ha ez az idő egy hónapnál hosszabb.
42. §. (1) Nem; lehet 'ötszáz forintnál nagyobb összegű öregségi vagy rokkantsági nyugdíjat megállapítani annak, akit a bíróság a Népköztársaság, az állam hatalom és az államigazgatás rendje, vagy a nép gazdaság ellen, , szándékosan elkövetett bűntett miatt e törvényerejű rendelet hatálybalépése után jogerő sen háromévet meghaladó tartamú börtönbüntetésre ítél. A z így elítélt korkedvezményre nem jogosult 43. §. Csökkenteni lehet a volt tőkés vagy egyéb kizsák mányoló és olyan személy nyugdíját, aki a megdön tött társadalmi rendszer népelnyomó elemei közé tar tozott, ha megállapítást nyert, hogy a felszabadulás után ellenséges politikai magatartást tanúsított. Ily módon a nyugdíjat legfeljebb ötszáz forintra lehet csökkenteni.
Illetékmentesség. 52. § E törvényerejű rendeletén alapuló igények érvényesítésével kapcsolatos eljárás illeték- és költségmentes.
A nyugellátások folyósítása. 46. § (1) Az öregségi és a rokkantsági teljes vagy résznyugdíj folyósítása szünetel arra az időre, amíg a nyugdíjas munkaviszonyban áll, vagy keresőfoglalkozást folytat. A kivételeket a Minisztertanács rendelettel állapítja meg. (2) A z özvegyi és a szülői nyugdíjat, az árva ellátást és a baleseti járadékot a munkaviszony vagy keresőfoglalkozás tartama alatt is korlátozás nélkül
A korábbi jogszabályok alapján megállapított nyugellátások. 53. § (1) E törvényerejű rendelet ha tálybalépése előtt érvényben volt jogszabályok alap ján megállapított alacsony összegű nyugellátásokat fel kell emelni. (2) A z emelésre jogosultak körét és az emelés mértékét, valamint e nyugellátások folyó sításának szabályait a Minisztertanács rendelettel ál lapítja meg. (Tanácsok Közlönye, 1958. évi 94. sz.)
Nyugdíj járulék. 49. § (1) A nyugellátások fedeze tére mind a munkáltató, mind a dolgozó nyugdíjjárulékot fizet.
I
Felelős kiadó: Kuti György. 18. — Szolnoki Nyomda, Szolnok, Malinovszki u. 19. Felelős vezető: Mészáros Sándor.
