ki 1
arad-bélbési, a béllési s a csanád-csengrádi ás. K Sm
SÜ. SGV’H á z m S S V ’SK
e g y ü t t e s p á r t f o g á s a a l a t t álló s állam ilag is segélyezeti
SZARVASI M . EV. FöőyM ÁSIUM .
ÉRTESÍTŐJE az 1 8 9 8 - 09-d ik iskelai soréi.
KÖZZÉTESZI : íj
ii n ft a
öyunA
iqazqaló-lanár.
18'J ‘J .
SÁMUEL A. KÖNYVNYOMDÁJA SZAK VASUN.
Aií
arad-béftési, a békési s a csanád-csengrádi ás
ss. ssv K á zm ssv éK
e g y ü t t e s p á r t f o g á s a a l a t t álló s államilag is segélv«*«ft
82ÄRYASIÁ%. £Y.fŐ^yiNÁSIÜl E R T E § IT Ó 3 E a z 1 8 9 8 — 9 9 -d ili isRalai éorSi.
KÖZZÉTESZI:
B E N ftA
Ö ^ÜÜA
igazgaíé-tanár.
SÁMUEL A
1899. KÖNYVNYOMDÁJA SZA RV A SO N .
A S M R Y M I FŐÖOIXASIÜM 0
ÍV! ÉÍ(TE$ITÖJE.
Keltái G áspár
bibliBfoiditägana^ története ég jellemzése. Büszkén hangoztatott jelszava korunknak, hogy hazánk a jelenben néhány évtized alatt századoknak mulasztását pótolta helyre; hogy egy óriási lépéssel elérkezett oda, hol a nyugati müveit nemzetek évszázados kulturális és anyagi küzdelmek után állanak. Tagadhatatlan, hogy sok igazság van e szavakban. Mert ha való értéke szerint vizsgáljuk is a nemzeti lelkesedésnek e bizonyára túlzó nyilatkozatát: a tudománynak, költészetnek, iiodaloinnnk, művészetnek, államkormányzatnak, kereskedelemnek és iparnak tényleg oly tökéletesedésével, oly emelkedésével találkozunk, melyre eddigi történelmünkben példa nem volt; s egy Széchenyi, egy Arany vagy Petőfi, egy Jókai, egy Munkácsy, egy Deák vagy Kossuth és egy Baross tiszteletreméltó alakja nemcsak keblünket töltheti el méltó büszkeséggel, de azzal tölthetné el bármely müveit nem zetnek kebelét. De: „Nagy idők, nagy emberek“ — mondja helyesen érdemes írónk. Nagy idők nélkül nincsenek nagy emberek, ez ép annyira áll, a mennyire igaz, hogy viszont a nagy emberek irányítják a kort, irányítják annak alakulását. A kettőnek összhangzatos együttlétele terelte
—
6
—
társadalmi, művelődési, politikai, közgazdasági törekvésein ket azon mederbe, melyben azokat ma mindnyájunk örömére szemlélhetjük. De ha áll is az, hogy a jelen század forrongó szelleme s az e forrongások szülte kiváló férfiak mindenesetre leg jobban közreműködtek ezen nagy nemzeti átalakulás létrehozásában, semmiesetre sem szabad mégis figyelmen kivül hagynunk a múltat sem. A piramisok nem nőttek ki egyszerre a földből. Ezer ineg ezer munkáskéz rakta le szilárd alapjukat, rakta a rétegeket egymásra, mig felemelkedtek odáig, hogy büszkén tekinthetnek szét a körülöttük levő sivatagokra. A mai nap virágzó magyar tudomány, művészet, irodalom, költészet, ipar, kereskedelem számára is le kellett rakni az alapot, s csak igy emelked hetett oda, a hol ma van. Ezt az alapozó munkát végezték a letűnt századok. S ezen alapozás a múltban, — bár kisebb mértékben — ép úgy megkívánta a nagy, a forrongó időket s a forrongó idők szülte kiváló férfiakat, a mint megkívánja ma. Ködös, homályos előttünk a mult; a feledés fátyola borítja jórészt. Ám csak félre kell kissé lebbentenünk e fátyolt, mögötte életet látunk: forrongó korszakokat, melyekben nagy eszmék tartják izgatottságban a kedélyeket; kiváló alakokat, kiknek szavára megmozdul a tömeg, fennen lobog a nemzeti és vallásos lelkesedés szent tüze és hat ’•fl‘I* és alkot és gyarapit ki ezen, ki azon a téren. E forrongó korszakokban e forrongó idők kiváló férfiai rakták le azon alapokat, melyeken mai nemzeti átalakulásunk felépülhetett. Nem egy korszak van történelmünkben, melyben ez alapozási munka egyik vagy másik irányban kiválóan folyt. De talán egyik korszakban sem végeztek elődeink, oly mélyreható munkát, mint a hitjavitás korszakában, a 16-ik században. A 16-ik század mondhatjuk — előképe a jelen századnak ; azzá teszi azon pezsgő-tudományos
—
7
—
vallásos, irodalmi és kereskedelmi élet, melynek eredményei iskolák alapítása, a megjavított hit, a fellendült irodalom s a kereskedelem folytán meggazdagodott városok. Sem terünk hozzá nincs, sem czélunk nem az, hogy a 10-ik század alapvető munkásságát minden említett téren ismertessük e kis mű keretén belől. De tekintve a szoros kapcsolatot, mely irodalmunk s ismertetendő iro dalmi emlékünk — Heltai Gáspár bibliája — és a kor fő mozgató eszméje — a hitjavitás — között van, elke rülhetetlennek véljük, hogy legalább nagy vonásokban a magyarországi hitjavitás lefolyásáról meg ne emlékezzünk. A hitjavitás, mint mindenütt, úgy nálunk is a fel világosodástól várta törekvéseinek sikerét, ép azért a fel világosodás terjesztésére a legbuzgóbban törekedett. Ter jedésével egyszerre megnépesülnek a mohácsi nemzeti katasztrófa következtében oly hosszú ideig üres templomi szószékek, s Krisztus apostolaihoz hasonló buzgó férfiak: egy Dévai, egy Sztáray, egy Melius Juhász, egy Szegedi, egy Dávid lángoló hévvel, szivet és elmét meggyőző szavakkal hirdetik a reformátorok ujitó tanait. Hirdetik pedig az édes anyanyelven, hogy megértse azokat gyermek és öreg, föember és köznép egyaránt, s ezáltal, mig egyrészt csiszolják nyelvünket, .másrészt bővítik annak tartalmát uj kifejezésekkel, uj fogalmakkal. Aztán megnépesülnck terjedésével a csekély számú régi s a nagy számú uj iskolák Mert mihelyt gyülekezetét alapítanak valamely helyen a hitjavitás bajnokai, első kötelességüknek tartják az iskolák alapítását ott, a hol még nem voltak, s a buzdítást ez iskolába járásra mindenütt. Jól tudják ők, hogy mindenre legfogékonyabb a gyermeki kedély, hogy a mit a gyermekiélek magába befogad, legtöbbször vezérlő elvévé lesz az később egész életében. Ezért oly fontos előttük az iskolák létrehozása; ezért fáradoznak azokban ök maguk mint m esterek; ezért törekszenek arra
—
8
—
hogy midőn tovább, más vidékre szólítja őket hivatásuk, tanaiknak hódoló, képzett, lehetőleg külföldet bejárt tanítók nyerjenek elhagyott helyeiken működési tért, kik hitben erős, meggyőződésben szilárd uj tagokat neveljenek a megalapított gyülekezetnek. De mind a szószék, mind az iskola szükségszerűen hozza magával, hogy a tanítások ne csak a múló szó szárnyain éljenek, hanem maradandó Írásba foglaltassanak, s ez úton is tovább terjesszék az uj hitelveket és ismereteket. így alapítják az első reformá torok nyomtató műhelyeiket, melyek közül néhány — köztük Írónké rövid idő alatt országos hírre emel kedik, kezdetben egyedül a megújított hit éldekeit szolgálva, a század közepétől kezdve általában az irodalom szol gálatába állva. így lesznek a reformátorok a magyar irodalom tulajdonképeni megalapítóivá, s igy lesz a hit újítás kora a magyar irodalom első virágzásának korává. A reformátorok ily vallásos és tudományos érdekből fakadt munkálkodásának és törekvéseinek eredménye tehát a 16-ik század felvirágzó irodalma. Mert tényleg az irodalmi emlékek legnagyobbrészt vallásos tartalmúak, s csak kisebb számmal foglalnak helyet emlékeink között a történeti énekköltésnek, a történeti és tudományos irodalomnak s a megszülető szépprózának termékei. Ámde annál nagyobb érdemeket szerzett irodalmunk érdekében s annál többet végzett az alapvetés nehéz munkájából c században az, a ki nem engedte tehetségét egyoldalúan a vallási dolgok részéről lefoglaltatni, a ki tollával nem kizárólag a meg újított vallás szolgálatába állott, hanem megértve az idők intő szavát az irodalom egyébb terein is működött, álta lában az irodalom felvirágoztatásán fáradozott. Ilyen érdemes alakja a reformátió századának Heltai Gáspár kolozsvári pap. Mintaképe a hitjavitóknak. De nem az élesszavú, vitázó és sokszor erőszakosoknak, hanem a szelidlelkületü
-
9
—
tudományszeretö és csendben munkálkodóknak, kinek nevét ép ezért jóformán a feledékenység fátyola borítja, s kinek életéről csa« hátramaradt munkáiból tudhatunk meg valamit. Pedig ha olvasgatjuk s nézegetjük ezeket, ott láthatjuk öt a szószéken, hirdetve Istennek igéjét; ott láthatjuk öt Kolozsvár főiskolájának tanítói székében, ismereteket csepegtetve az ifjúság fogékony szivébe; s ott láthatjuk öt Erdély vallásos vitáiban. S a mi bennünket különösen érdekel: ott láthatjuk öt, az irodalom buzgó művelőjét Íróasztala mellett, idegen müveket fordítva hazájának édes nyelvére, eredeti munkákat Írva; csiszolva bővítve nyelvünket, melyet nem is szívott magába az édes anyatejjel. Oroszlánrész jut neki a 16-ik század alapvető irodalmi munkásságából. Huszonegy miivel gazdagította akkoriban bizony még nagyon szegény irodalmunkat, melyek között van 13 vallási, 1 erkölcsi, 2 hitvitázó, 1 tanító, 1 törvény kezési, 2 szépirodalmi s 1 történeti munka. Nem fogunk mindezekkel tovább még általánosságban sem foglalkozni, hanem rátérünk kitűzött feladatunkra: Keltái Gáspár bibliafordításának ismertetésére. I. rész- A fordítás története. A keresztyén vallás alfája és ómegája minden időben a biblia volt. Ebből merítette az isteni igazságokat, ennek tanait igyekezett megvalósítani az életben és ehez tért vissza mindenkor az idegen tanításokkal szemben. A reformátió is a bibliát vette természetesen minden tanítá sában zsinórmértékül. De bogy a hit igazságainak e kincs forrásából a nép ne csak a papok révén meríthessen, azért főgondját képezte kiválóbb hitjavitóinknak, hogy a szentirást az édes és értett anyanyelven a nép kezébe bocsássák. Ily törekvés indította munkára bibliafordításában
—
10
—
nemcsak a protestáns Székely Istvánt és Erdösi Jánost, de sőt a katholikus Pesti Mizsér Gábort is, És ily törekvésnek eredménye Írónknak bibliafordítása is, a minthogy ennek maga is kifejezést ad a bibliának első részéhez irt élőbeszédében. Ez élőbeszédben bizonyítja először is a bibliai tudomány igazságát: „Igaz tudomány ez, mely magától az Istentől származott s ennek bizony ságai: e tudománynak régi és csodálatos volta, a bibliai csodák, a csodáknak beteljesedése, e tudománynak válto zatlan volta, követőinek sokasága, megmaradása, a tanítók nak egymásután való következése, a mártíroknak szenve dése, az ördögnek a tudomány ellen való gyűlölködése, s azoknak veszedelm e, kik e tudományt káromolták. Buzdít ezek alapján arra, hogy becsüljük a szent bibliát és a szent bibliában levő tudományt, mert csak ebből ismer hetjük meg az igaz Istent, csak ennek alapján különböz tethetjük meg a rosszat a jótól, ennek alapján üdvözöl hetünk. A mennyivel nagyobb az Ur Isten az embernél és a más világi boldogság az e világi életnél, annyival drágább e könyv, melyet görög nyelven bibliának nevez nek, a többi könyveknél. Majd-áttér a fordítás czéljának hangsúlyozására, kifejezvén: „m i e m u n k á b a n e m a mi h a s z n u n k a t k e r e s s ü k , h a n e m l e g e l ö s z e r a z Ur I s t e n n e c , é s az ö s z t . f i a n a k a C h r i s t u s J e z u s n a c t i s z t e s s é g e t és az ö szt. n e v e n e c m a g a s z t a l a s a t ; m á s o d s z o r az ö szt. e g y h á za n a c h a s z n á t és m i n d e n j ó b a v a l ó g y a r a podását.“ Heltai ezen- törekvéstől ösztözve mindjárt kolozsvári pappá történt megválasztatása után, tehát 1545-ben tervbe vette a bibliának lefordítását. Nem egyedül szándékozta végezni a munkát, jól tudva azt, hogy többen hamarabb végezhetik el, s hogy a több oldalú kritika csak előnyére vjilhatik a műnek. Társakat keresett tehát és talált is,
—
11
mint maga mondja előbb említett élőbeszédében: „Ni h a h á r m á n s ni h a n é g y é n i s v o I t u n c e g y ü t t e m u n k a b a : H e l t a i G á s p á r c o l o s w a r i F ö l e i k ip á s z t o r , G y u l a i E s t v a n m a g y a r p r e d i c a t o r. O z o r a i E s t v a n é s W i z a k u a i G e r g e l y s c o 1a m e s t e r . “ De a fordítás nem ment baj nélkül. A szöveg adta nehézségeken kívül egyéb külső nehézségek is gátolták az elöhaladást, a milyen volt pl. Martinuzzinak a váradi püspöknek és Izabella királyné helytartójának beavatkozása, ki helytartói minőségében gyakran tartóz kodott a gyalui várban és a kolosmonostori apátságban, s a ki ép ezért hamar értesülést szerzett a fordításról. Jellemző erre nézve Hanernak „História ecclesiastical czimü munkájában található eme pár sora: „ Praemeditatam persecutionem (anno J54G) iám prosecpii volebat dictatoqve Coloswariensibus magna aeris mulcta, quod Gaspaius Heltai pastor ibidem cum synergis Omlatio (Ozorai) hungaro pastore et Georgio (Gregoiio) Vizakmanno Ludi rectore quosdam libros scrlpturae sacrae Latino et Germanico, idiomate Hungarico donassent, initium faciebat.“ Martinuzzi tehát, mint e nehány szóból kitetszik, kemény pénzbüntetést szabott Kolozsvárra, mint arra a városra, mely polgárainak nevezi a fordítókat. De hogy büntetésével nem riasztotta vissza a fordítókat, azt következtethetjükabból, hogy az ó-szövetségnek több mint fele már az ötvenes évek elején készen állott a nyomásra, s mihelyt Martinuzzi 1551 decz. 17-én lehunyta szemét, az első rész rögtön megjelent. Másik nehézség volt, mely inkább a kész fordítás elé gördült, egy megfelelő nyomdának hiánya. Magyarországon a 16-ik század 40-es éveiig mindössze két nagyobb nyomda működött: a brassói Honter Jánosé, mely 1533-ban alapittatott, s az uj-szigeti Apálhi Benedeké, melyen Erdösi Jánosnak ujtestamentuma 1541-ben megjelent.
—
12
—
Mindkettő m essze volt, s az ellenőrzés nehezen lett volna gyakorolható; talán ez indította H.eltait arra, hogy kedvelt tervének megfelelöieg maga állítson nyomtató műhelyt Kolozsvárott, melyhez társul nyervén meg a nyomdászai terén kiváló németországi HoíTgreft Grügyöt, meg is indí totta azt 1550-ben. — E nyomtató műhelyben jelennek meg az ö összes müvei, egy keltő kivételével az ötvenes évek közepén, a mikor is ö Hof'fgreff összeférhetetlen természete miatt hat éven át visszavonult a közös birtok tól. Csak 1559 ben jut a nyomda ismét kezére, mely időtől fogva körülbelöl 110 évig marad még a Heltai család birtokában. Mindezen említett akadályok legyőzése után 1551. végen bocsátja közzé Heltai bibliafordításának első részét következő czim alatt: „A B ib 1i a n a c e l s ő r é s z e , azaz Mo s e s n e c 5 k ö n y v e , mely magyar n y e l v r e f o r d í t a tot a H é g i és I g a z S z e n t Könyvekből. 1 Genesis, 2 Exodus, 3 Leviti cus, 4 N u m e r i , 5 Deuteronomium. Cum g r a t i a e t P r i v i l e g i o R e g i l i s Ma i e s t a t e s .“ Ma már igen ritka könyv ez, melynek Szabó Károly szerint már csak két teljes páldánya van az egész országban, az egyik az Erdélyi Muzeum, a másik a késmárki ev. lyceum könyvtárában. A műnek már ismertetett élőbeszéde 18 soros, a biblia olvasására buzdító páros rimü verskisérlettel kezdődik. Beszámol a bőkezű pártfogóról is, kinek segedelmével a kiadás létrejöhetett, ki nem más, mint „a nemes, jámbor és istenfélő szömély, az Fejérvárott lakozó Csáky Mihály.“ Azon Csáky Mihály, a kiről Kemény József gr. is szól*, úgy említvén öt. mint a ki egyike a Protestantismus legbuzgóbb pártfogóinak, s kinek békés szelleme nagy befolyással volt a nemsokára be következett vallási viták sima elintézésére s a prot. *) Arcjiiv des Vereins iűr siebenbürgische Landeskunde,
—
13
-
vallásszabadságnak törvény által való biztosítására Erdély ben. Majd szól az élőbeszéd egy következő részben a biblia neveiről s az ó és uj-testámentom különbségéről. S végre a harmadik részben adja Heltai az ó-testámentomi könyveknek számát és neveit, összefoglalván röviden mindeniknek tartalmát. Ugyancsak 1551-ben kezdte meg Heltai a szentirás egy másik részének „A b ö l c s S a l a m o n k i r á l y k ö n y v e i d n e k nyom ását is. de a melyet a legutolsó lapon található évszám szerint csak a következő 1552-ik évben fejezett be. A kötet négy részből áll, négy élő beszéddel. Az első élőbeszédben általánosságban ismerted a részek tartalmát s e szerint: az első rész — Salamonnak bölcs beszédi, ;— megtanít arra, mint kelljen jól élnünk mind Isten, mind a világ előtt; a második — ra prédiká tor könyv, — megtanít a kisértés és mcgunás, az enge delmességben való megmaradás és békcséges szenvedésre; a harmadik — Salamonnak legfeljebb való éneke, — azaz a dicséretek könyve; a negyedik rész — Salamonnak bölcsesége, — azaz a bölcseség könyve. A két középső előszó ismételt rövid foglalatja a tartalomnak. Fontosabb az utolsó, negyedik rész előtt álló előszó, melyben igazolni törekszik írónk, hogy miért vették be c részt Salamonnak könyvei közé, holott a szent atyák közül is többen ellene voltak annak, miután köztudomás szerint nem Salamon, hanem Philo irta azt. „ Mi k o r e z o k á é r t c k ö n y v Salamon böltsességének irattassék, ne véld, h o g y e g y e b e t m o n d n a k e n n é l : S a l a in o n 1) a c a z I s t e n n e c i g í i j é r ö l v a l ó k ö n y v e . “ Ez az ok, a miért Heltai méltónak tartja, hogy a szent irás kanonikus könyvei közé felvegyék: ez a fő ok — mint maga mondja — mely minket arra int, hogy ezt a könyvet szeretettel olvassuk. — Különben sem a czimlap .sem az előszó fordítóról nem . emlékszik meg, de bízó-
—
14
nyosnak látszik előttönk, hogy mint az első részt, úgy ezt is a nevezett társaság közösen fordította. Hasonlóan közös fordítás gyümölcsének tarthatjuk az ugyanezen 1552-ik év karácsony havának 7-ik napján kiadott szakaszt, melynek teljes czime: „ A B i b l i a n a c n e g y e d i c r é s z e . Azaz, a p r o p h e t a k n a c I ras oc : M e l y e k m a g y a r n y e l v r e f o r d i t a t t a k a r é gi és i g a z s z e n t k ö n y v e k b ő l . Es ai as , J e r e mi a s , E z e c h i e l , D a n i e l , O s e a s , I o el, A m o s , A b d i a s , Jonas, Mikheas, Naum, Abakuc, S o p h o n i a s , H a g g e u s, Z a k h a r i a s, M a l a k h í a s . “ E negyedik rész egyszersmind bezárója Heltai bibliakiadásának legalább ez idő szerint. Utaltunk már néhány szóval arra a bomlott viszonyra, mely közte és nyomdász társa között 1553 elején keletkezett, s melynek következ tében ö 1559-ig visszavonult a nyomda vezetéstől. Ez elvesztegetett hat évről sajnálkozva emlékszik meg Heltai újra birtokba vett nyomdája első termékének, 1 559-ben kiadott „Ag e n d á “-jánakelőszavában: „En, fratres dilectissimi, denuo in usum vestrum et ecclesiarum Agendam, hoc est, librum formas actionum ecclesiasticarum continentem, edidimus, qui prima est factura nostri instaurati operis, quod ob intractabilitatem prioris s o c i e t a l i s non citra magnum certe dolorem, intermittere fuimus coacti. Nec sine singulari commotione supputo sex annorum curriculum, quod praeter insignem aliquem utilitatem Ecclesiae elapsum est.“ És ha nem is . birnők ez önvallomást, értesülnénk a nyomdásztársak közölt való ezen bomlott viszonyról akkor is, ha egy szerűen az időközi kiadványok czimlápjára tekintenénk. Mig ugyanis Heltainak 1553-ban kiadott munkáin: Catechismusán és Vigasztaló könyvecskéjén egyedül csak a Csaját neve található ak iad ás éveként, addig 1 5 5 4 - 9 - ig , kezdve Tinódi „Chronicáján“ minden Kolozsvárott meg
—
15
—
jelent munkán, kizárólag Hoffgre ff nevét leljük. Természetes ezek után, hogy Heltai, ha nyomásra készen állott volna is bibliájának többi része, nem óhajtotta azt ellenfelének keze alá adni. De kétségen kívül más ok is közrejátszott abban, hogy írónk munkásságában ezen (5 évi szünet beállott. Történeti adatok bizonyiiják*, hogy Heltai az ötvenes évek közepén oly mértékben kezdte lába alól a talajt veszíteni Kolozsvárott, mely városnak eddig fölelkípászt'ora volt, a mily mértékben emelkedett a lángszavú Dávid Ferencznek tekintélye. Mem tartozik ide e reá nézve hát rányos aláhanyatlás körülményeinek közelebbi vizsgálása, legyen elég annyit említenünk, hogy Heltai 1556 elején lemond fölelkipásztori állásáról, s helyébe a lakosság Dávid Ferenczet választja meg. Ha más ok nem is volna, maga e válság írónk életében eleget mond, ha irodalmi munkás ságának szünetelése felöl kérdezősködünk. Ily viszonyok között telik el a hat év, melynek elvesz téséről maga Holtai oly szomorúan emlékszik meg Agendájában. De a válság szerencsésen elmúlt; 1560-ban újra megjelenik előttünk munkára és tettre kész alakja, újra felveszi az elejtett fonalat, midőn kiadja értékes biblia fordításának egyik legsikerültebb termékét, saját fáradozá sának gyümölcsét e czim alatt: „ S o l t á r , a z a z , S z e n t D á v i d n a k é s e g y é b b prop h e t a k n a c psalmusinac, ava g y i s t e n i d i c s e r e t e k n e c k ö n y v e : széj) s u m m á t s k á c k a l é s r ö v i d e d e n v a l ó érteim ö c k e l . “ Négy leveles latin előszó előzi meg a fordítást, melyben János Zsigmondnak, a nagy János király fiának ajánlja müvét 1560 febr. 20-iki kelettel, mint a kolozsvári gyülekezet presbytere. Kifejti, hogy a jó fejedelemnek köte lessége nemcsak a polgárok élete és vagyona felett őrködni, de egyszersmind lelkiekben is gondozni őket és igy különö*) Jakab Elek „Kolozsvár Története.“
16
—
sen az isteni tanokat terjeszteni közöttük, melynek bizony ságául idézi a II. zsoltár idevágó szavait. Ez értelemben járt el — fordul a fejedelemhez — Alfonzé spanyol király, ki életével bizonyitá be, hogy a jó fejedelemnek legszebb és legszentebb kötelessége mindent megtenni „pro lege et pro grege.“ — „Tégy te is igy kegyelmes fejedelem, nyújts menekvést és segedelmet a nagy bajtól szorongatott anyaszentegyháznak; mert ha Dávid az Islennel való szövetség ládáját oly gyönyörrel vitte és őrizte házában, mennyivel inkább szükséges és gyönyörűséges dolog neked, fenséges fejedelem az Istennek Jézus Krisztus által hozott szövetsé gét ápolnod, Istennek evangéliumát védelm ezned.“ — „Király vagy, a hazának atyja vagy! Szeme vagy, napja és világa az anvaszenlegyháznak, világosítsd meg tehát egyházadat Krisztus szavával! Fogadd kedvesen tőlem e királyi zsoltárokat, mert illik, hogy a királyi könyv fenséges királynak ajánltassék!„ Kéri ezek után Istent és Krisztust, hogy legyenek oldalán kegyelmükkel és védelmükkel a királynak, s védjék meg őt minden birodalmával együtt. Az ezután következő összefoglaló részben adja a zsoltároknak rövid tartalmát, s szivére köti minden igaz keresztyénnek, hogy szent Dávid példáját követvén az Ur Istenben gazdagok legyenek: hadd tomboljon a világ, hadd vigadjon — igen hamar vége lészen! Majd hozzáteszi: „tudom gyarló voltomat és elmémnek lassúságát, honnél könnyen megérthetem, hogy sok vétek nélkül nem leszen e munka: de ha azok igen nagy hasznot nem vesznek belőle, kiket az Ur Isten értelemnek és bölcseségnek drága ajándékival megajándékozott, mindazáltal hasznát veszik a szegény, együgyü keresztyének, kiknek kiváltképen e munkámmal használni akartam.“ Ezután adja az öt fő csoportba osztott zsoltároknak fordítását, minden egyes zsoltár előtt összefoglalván a rövid tartalmat, s ezenkívül a lapszélen m inden verset tárgyi magyarázatokkal kisérve.
—
17
—
Két év múlva e zsoltárok után, 1562-ben jelenik meg Írónk bibliafordításának legkevésbbé sikerült része, szintén magának Heltainak munkája, az uj-testámentom „A J éz u s C h r i s t u s n a c Uj - Te s t a r n e n t o r na , m a g y a r n y e l v r e f o r d i t a t o t , a r é g i i g a z é s s z e n t k ö n yv e k b ö l . Az e g y ü g y ü i a m b o r k e r e s z t y é n e k n e c v i g a s z t a l á s o k r a é s é p ü l é s e k r e “ — czim alatt. A munka maga az ajánló szavak szerint, mely ajánló szavak Nádasdi Annához, Majláth István özvegyéhez vannak intézve, már 1561-ben kinyomva készen állott, s igy bizonyos, hogy csak a czimlap kelt a jelzett időben. De bizonyosnak látszik az is, hogy a fordítás még jóval előbb készült. Ily terjedelmes és nehéz műnek, mint az ujtestámentom, ha csupán fordítása is, nem lehet egy évnek eredménye, mert hiszen az uj szövetség egy rövid évre a zsoltárok után már ki volt nyomatva. Hosszú évek fáradságos gyümölcse lehet az is, s talán joggal tesszük fel, hogy líeltai az ötvenes évek második felében már dolgozott rajta, mert maga a fordítás elárulja a rendkívüli nehézségeket, melyekkel fordítás közben több helyen, de különösen az apostoli levelekben küzdenie kellett. Hátra van még mindezekután, hogy ismertessük Holtai bibliafordításának utolsó termékét, az 1565-ben ily czim alatt megjelent szakaszt: A b i b l i a n a c m á s o di k r é s z e , m e l y e t m e g t o l m á c s o l t és m a g y a r n y e l v r e f o r dí t ó t a régi és igaz s z e n t k ö n y v e k b ő l : Hol tai G á sp á r .“ E rész magában foglalja az ó-szövelségi könyvek közül: Josue, Bírák, Ruth, Sámuel és a királyok könyveit, tehát a szoros értelemben vett történeti könyveket. Az elörebocsátott 12 oldalas előszóban értekezik írónk e könyvek olvasásának nagy hasznáról, melyet belőle istenek és istentelenek meríthetnek. Épen ezért beszédét általában a keresztyén hívőkhöz intézi. S épen azért, mivel minden hívőhöz intézi, mivel a bibliát nem egyes kiválasz2
18 tottak számára fordította, azért maga vallja meg, hogy: „nem igen fenügetö és megékesitett beszédekkel, hanem együgyű és paraszt képpen“ — fordította azt, egyes helye ken, hol homályosak a helyek, kis magyarázatokat fűzvén hozzájuk. Majd szerényen teszi hozzá, hogy többet és jobbat adott volna, ha Isten szentségétől maga is többet vett volna; s végre kéri az olvasókat, hogy foglalják bele öt imádságukba, ö t a v é n e m b e r t , hogy legyen vele Isten és vezérelje öt életében és hivatalában. Mert élni akar még, sok vár még reája. Ha az Ur „még életemnek idejét mennyire meghosszabbítja, meglátod, hogy hasznodra való szép és a mellett szent dolgokat ki kezdek adni“ — mondja élőbeszéde befejezéseképen. S adja azután az igazán egy szerű, de folyékony és erős stílusban végzett fordítást. E most tárgyalt kiadás ismertetésével eljutottunk a Heltai-féle bibliafordítás legutolsó termékéhez. L e g u t o l s ó h o z , és nem mint némelyek s közöttük Toldv állítják, egy ismételt kiadáshoz, — mert szerintök ezen 1065-ben megjelent rész tulajdonképen második kiadása volna a már 1551 vagy 52-ben megjelent második rész nek, de a melyről, jegyezzük meg már itt, semmi bizonyos adat nem maradt fenn. Hasonló nézetet vallanak Weszprémi és Szombati is, azzal a különbséggel, hogy szerintök a jelzett rész 1556 ban jelent meg. Ezek közül mint komoly íróét és kritikusét, Toldy állítását kellene bonczoló kés alá vennünk, ha jeles irodalomtörténet-kutatónk Szabó Károly nem végzett volna már vele.* Szabó Károly világo san kimutatja, mi vezette félre Toldyt; t. i., hogy ö neki a biblia második része csak csonka példányban volt meg, melynek nem ismervén kiadási évét, sorrend szerint vette a részeket, s az 1551-ben megjelent első rész után mind járt 52-re tette a második rész megjelenését. Innen van, hogy 1861-iki „Rövid irodalom történetiében 1552— 62-ig *) .Régi magyar könyvtár.
—
19
—
terjedő tiz évre teszi Heltai egész bibliájának megjelenését mint a mely utolsó évben az újszövetség nyomattatott. Igen, az egész, a teljes bibliáét, a mi Toldynak, mint a következőkben látni fogjuk, második jókora tévedése. Ha végig tekintünk ezek után írónk bibliafordításának termékein, észre kell vennünk, hogy Heltait nem vezérelte valami különös rendszeresség a fordítás készítésében, hanem végezte azt, a mint hajlama, ideje és körülményei hozták magokkal. Most az ó-szövetséggel, majd az ujjal foglalkozik, majd ismét az előbbihez tér vissza. És ha valaminek úgy épen ennek a rendszertelenségnek tudhat juk be, ha Toldyval ellentétben azt kell állítanunk, hogy Heltai nem adott teljes bibliát. Azt hiszem elég lesz Ivároli Péter és Károli Gáspár szavaira hivatkoznunk. A Heltaival egykorú Károli Péter váradi pap ugyanis azt Írja „A h a l á l r ó l , f e l t á m a d á s r ó l és az ö r ö k é l e t r ő l “ czimü 1575-ben megjelent müvében, hogy öt többen kér ték — „ h o g y az, mi a b i b li a b a m é g h a t r a v o l n a , azt m e g f o r d í t a n é k s e r r e N a g y s a g t o k m i n d e n s e g í t s é g é t é s g o n d v e s e l é s e t a i a n 1a. “ Károli Gáspár pedig, a teljes magyar bibliának első fordí tója, ki valószínűleg felhasználta segédeszközül Heltai for dítását is, 1589-ben Gönezön kelt élőbeszédében mondja, hogy - „bizony az Heltai Gáspár munkája és az Melius Péteré bizonyságot lészen arról, hogy találtattak volna ollyak azelőtt is, kik az munkát nem restelettéc volna, ha az fejedelmet arról gondot viseltec volna, az tanítókat fel ébresztette«: volna, és az ö tárházokat Isten tisztességére meg nitotlac vólna." Majd folytatja: „ N o h a p e d i g v o l t d a r a b o n k é n t a z b i b I i a n a c v a l a m i r é s z e m eg f o r d i t v a, d e m in d e n e s t ö l f o g v a e g é s z b e n e z i d e i g a z mi o r s z á g u n k b a n , a z m i n y e l v ü n k ö n n e m volt, h a n e m a k e g y e l m e s l s t e n n e c ió k e d v é b ő l m o s t m e g y e n ki, e g y n é h á n y 2
*
—
20
—
nevezetes Jámbor Istenfélő Nagyságos öraknac intése, tőre k e d é s e és költsége á l t a l . “ E bizonyítékok alapján bizonyosra következ tethetjük, hogy Heltai bibliafordítása nem volt teljes, hogy t, i. hiányzik abból a h a r m a d i k r é s z , melynek nyomára ma sem akadtunk még. És bizonyára nem akadunk nyomára a jövőben sem. Mert ha tekintjük a bibliai könyveknek azt a beosztását, melyet Heltai a biblia első részének előszavában a könyvek summájára vonatkozólag ad, akkor azt kell állítanunk, hogy bár „A biblia harmadik része“ czimü szakasz meg nem jelent épen ily czim alatt, még sem hiányoznak ezen rész könyvei teljesen. 1552-ben ugyanis megjelentek külön kiadásban „Bölcs Salamon királynak könyvei“ s ezzel egyidöben „A Jesus Sirah“ czimü apokriphus könyv is, melyet az előszó szerint Tolnából hoztak bizonyos embe rek kinyomatás végett; megjelentek aztán 1560-ban a „Zsoltárok“ is, mely három könyvet leszámítva, a jelzett »Harmadik részből“ mindössze — a K r ó n i k á k Esdrás, N c h e m i a s , Eszter k ö n y v e i s J ó b n a k tanító kö n y v e hiányoznak. Ezeket a könyveket kellett volna még Heltainak lefordítania és kiadnia, hogy az első magyar teljes biblia fordításnak és kiadásnak dicsősége az ö nevéhez fűződjön s ha megteszi, aligha kellene most bibliájának egyes könyveit a könyvtárak poros zugaiból előkeresnünk, hogy igy, egyes részek kiadásából állítsuk össze a nagy mü történetét. II. rész. A fordítás jellemzése. Heltai Gáspár bibliafordítása rendszertelen és ebből kifolyólag hiányos ; ebben foglaltuk össze az előbbi pontban a fordítás történetére vonatkozólag nézetünket. De daczára a rendszertelenségből származó ezen hiányosságnak, Heltai
—
21
—
bibliafoi ditása mégis megérdemli, hogy vele mint egésszel behatóbban is foglalkozzunk; megérdemli ezt h a n em is hatása következtében, — de mindenesetre irodalom történeti szempontból. Mert ha hatása nem is volt mara dandó, érezhető hiányt pótolt mindazonáltal legalább a maga idején. A bibliának, bár Heltai bibliája maga sem teljes, — hozzá képest csak nagyon kevés része volt lefordítva magyar nyelvre Írónk idejéig és életében, igy bátran elmondhatjuk az övéről, hogy ez a z e l s ő m a g y a r s z e n t i r á s , azon szent irás, mely nem egyes tudósok kedvteléséből és kedvtelésére, hanem vallásos szükségből a nép számára készült. Időre nézve megelőzik: a F e r e n c z i e k r ö l nevezett biblia a 15-ík század harminczas éveiből, melyet Beöthy szerint valószínűleg a huszita üldözés elöl Kamenicröl Moldvába menekült két ferenczi barát — Tamás és Bálint fordított, s melynek egyes ó- és ujtestámentomi töredékei kéziratban marad tak fenn a Bévay és Jászay kódexekben; megelőzi aztán a B á t h ő r i L á s z l ó n a k tulajdonított s a Jordánszky kódexben femnaradt ó- és ujtestámentomi töredék a 15-ik század közepéről; s megelőzik végül K o m j á t h i B e n ed e k n e k herényi János számára 1533 ban készített és Krakkóban nyomatott „Zenth Paal leveleij“, az első nyomtatott magyar könyv, — P e s t i Gábornak 153G-ban Bécsben nyomatott „Wij Testamentuma“, — Székely Istvánnak „Soltár, azaz: Dicséretnek könyve“, — és E r d ö s i J á n o s n a k 1541-iki „Uj testamentuma.“ Utána jelennek meg: M e l i u s P é t e r n e k ótestámentomi töredékei „Sámuel Királyok és Jób könyve“, — F é l e g y h á z i T a m á s „Uj-Testamentoma“, — és 25 év múlva 1590-ben K á r ö l i G á s p á r gönczi pap teljes bibliája. E bibliafordítások közül az előbb említettek már
_____
00
____
részlegességöknél fogva nem igen hasonlíthatók Heltai bibliájához, az utóbb említettek közül egyedül Károlió tekinthető méltó versenytársának, oly versenytársnak, mely nemcsak megbirkózott vele, de le is győzte az övét. Valóban — Heltai bibliája nem jutott soha a nép közé! S mig a Károli-féle bibliának temérdek kiadása elégíti ki és táplálja azóta a vallásos keblek buzgóságát, Heltai bibliáját csak egy-két példányban találhatjuk ma már meg a könyvtáraknak polczain. Önkénytelen merült fel ennek láttára a kérdés: vájjon mi okozta ezt a határtalan közönyt írónk fárado zásával szem ben? S látva versenytársának hatalmas sikerét, szintoly önkénytelenül merül fel a második kér dés: hogy talán a fordításban van a hiba, talán ebben múlja felül Károli sok tapasztalatú elődjét? A mi az első kérdést illeti, erre nézve nem találha tunk helyesebb és megfelelőbb magyarázatot, mint a melyet Kardos Albert ad a 15-ik század bibliaforditóiról szóló értekezésében. Kardos szerint e közönynek és semmi bevevésnek oka abban keresendő, hogy Heltai bibliája részekben jelent meg, s nem akadt valamely bőkezű pártfogója, ki az egészet együtt adatta volna k i; s más részt abban, hogy nem sokára az után, hogy kijött a Heltai-féle bibliának minden meglevő része, Heltai Gáspár unitáriussá lett, s igy magától érthetöleg az aránylag csekély számú unitáriusok kivételével nem szívesen hasz nálta tovább a nagyobbára református magyarság az unitáriussá lett szerzőnek bibliáját. E második állításával találta fején a szöget Kardos Albert nézetünk szerint. Bármily feltűnőnek látszik is talán, tény az, hogy Heltai végigment életében a hitjavitás összes fázisain, s ez volt bizonyára bibliájának hátránya is. A katholikus születésű ifjút megragadják otthonában a kezdődő hit-
—
23
—
javítás eszm éi; sovárogva vágyik tisztába jönni az uj tanokkal. Kimegy tehát a tanok forrásához Wittenbergbe és másfél évet tölt az oltani egyetemen, hallgatva Luthert, Melanchtont és a többi úttörőket. Kolozsvár lakosságának óhajára jön innen haza, melynek ezidöben jobbára szász nemzetiségű lakossága fölelkipásztorává választja meg, s Holtai, a mint elfoglalja az Adrián doctor halálával meg üresedett első papi állást, örvendve látja magát körül véve egy a hitjavilásért buzgó, lutheránus gyülekezettől, mely lelkipásztori működése folytán m indjobban és jobban gyarapodik számban és erőben. Ily viszonyok között viseli hivatalát egészen addig, a mikor életének azon válságos időpontjához érkezik, melyről már föntebb megemlékez tünk. E válságot, mint mondottuk, Dávid Ferencznek növekvő tekintélye okozta, melynek következtében Holtai 1556-ban le is mondott papi hivataláról, s átengedte a működési teret ellenfelének. Nem tévedünk talán, ha azt állítjuk, hogy bizonyos vallási ellentétek is okozhatták Holtainak visszavonulását, a mennyiben igen valószínű, hogy az 1558 ban reformátussá lett Dávid Ferencz már 1556-ban hajlott és a híveket is hajlította Kálvin nézete felé. — De a 16-ik század hitéletének forrongása ép abban nyilatkozik leginkább, hogy megállapodásra jutnia csak igen lassan és hosszú időn át sikerül. Úgy tűnik fel nekünk, mintha a rationálismus felé való fokozatos haladás volna föjellemvonása hitjavitásunknak. E rationalisticus törekvésnek hódol Heltai is, midőn 1560-ban ismét Dávid mellé állva a kálvinista hitjavitás szolgálatába áll, s innen kezdve 1569-ig mint a kolozsvári református gyülekezetnek egyik prédikátora szerepel. Sőt itt sem állapodik meg! A Blandrata György által bevitt unitárismus néhány év alatt nagyszámú hívövei dicsekedhetett Erdélyben. Egyike az elsőknek, kik hozzá csatlakoztak, s ki lángoló
—
24
-
ékesszólásával legfőbb terjesztőjévé lett, ismét Dávid Ferencz, kiről pontosan kimutatható, hogy 1564-ben csat lakozott a legújabb vallási irányhoz. Heltai is megismer kedett a rationalisticus vallási iránynak e legszélsőbb képviselőjével. De az ö szelíd és alantabb szárnyaló lelke, bár titokban hajlott is talán felé, nem tudott egyszerre szakítani a múlttal és csak hosszú öl évi küzdelem és belső tépelödés teszi nyílt pártállásává, az unitáriusmusnak követőjévé. A gyulafehérvári disputatiónak 1570-iki második kiadásában már igy lép elébünk, midőn m ondja: „Lelkemnek nagy borzalmával és szégyenével gondolok vissza minapi tévelygésemre, melyben léteztem kevés évvel ezelőtt, mert sötétségben járva az isteni igazságnak ezt a világosságát nem láthattam . . . Most azonban isten és minden angyala és az ö egész eklésiája előtt meg vallom, hogy lelkiismeretemet meggyőzte a szent-irás harmóniája: hogy azoknak a könyveknek tana, melyeket e disputátió első kiadásában az újítás czimével illettem, (mert balgatagul és vakmerőén, még akkor is sötétségben létezvén, őket eretnekeknek és bálványimádóknak nevezni nem átadottam) mint Istennek szent és győzhetetlen igazsága foglaltatik lényegileg a prófétai és apostoli ira tokban. . . . És nektek, Isten által kedvelt férfiak és tisztelendő testvérek, különösen n ek ed : Dr. Blandrata György és Dávid Ferencz, tiszta szivemből hálát adok, hogy a ti kegyességtekkel, jámbor szerénységtekkel men tettétek gyengeségemet és balgatagságomat, mig a könyörület ideje el nem jött. A minden jónak forrása az utolsó napon vegye számba e kegyes tetteteket. Amen “ íme az unitárius Heltainak önvallomása, kitüntetve külö nösen azt, hogy nem a kenyér és élet, hanem az uj meggyőződés vezérelte, s valószínűleg ismét Dávid Ferencz meggyőző érvelése és ereje vezette az unitáriusok táborába. Mi természetesebb ezek után, minthogy bibliája is elveszett
vele együtt a többi protestáns felekezetre nézve. Várva várták ezek a saját emberüktől, saját felekezetűk fiától fordított bibliát, s midőn megjelent az pár évtized múlva Károli bibliája képében, rögtön azt fogadták szent könyvükké, nem kutatva azt, hogy melyik érdemes a kettő közül pártolásra. Igen, Károli bibliája ily vallásos ok miatt lett a magyar Protestantismus áhitatosságának százados forrásává! Mert, hogy a másik felvetett kérdésre is megfeleljünk, a fordításban é p e n n e m m ú l j a f e l ü l Károli bibliája a Heltíiiét. Jellemző Károli fordítására már az, hogy bib liájának nagy fogyatkozásai saját felekezetének fiait igen korán indították javításokra. Szenczi Molnár Albert két javított kiadással lépett elő: először 1608-ban, tehát mindössze 18 évvel a megjelenés után Hannoviában, s másodszor 1012-ben Oppenheirnben. Tótfalusi Kis Miklós hasonlóképen kétszer végzett gyökeres javítást rajta, s Amsterdamban adta ki először 1685-ben, másodszor 1700-ban. — De igazán mélyreható tudományos vizsgálat alapján mutatja ki Heltai fordításának előnyeit a Károdé felett Ballagi Mór „A m a g y a r b i b l i a f o r d í t á s o k k ö r ü l v a l ó t a n u 1 in á n y “-ában*, melyben Károdra vonatkozólag e lesújtó és rideg végső következtetést vonja le: „Szerző bibliafordítása minden később tett igazítások után is, nem mondom a tudomány, de csak a közönséges élet legszerényebb igényeinek sem felel m eg.“ Ez állítás ridegségének ugyan ellene mond a Károli-féle bibliának 300 éves áldásthozó múltja, mellyel nyelvünk s különösen vallásos életünk fejlődésére befolyt, mégis viszont e nagy múlt még maga nem képes megalapítani elsőségét Heltai mellőzött bibliája felett. Mert Ballagi mély theologiai ismeretei s tudományos búvárlat alapján mondja ki a kettőre véleményét, mondja *) Nyelvtudományi közlemények III. k. 1864,
-
26
ki Heltai fordításának elsőbbségét, ha el is ismeri ennek, valamint mindegyik fordításnak azon hiányait és fogyat kozásait, melyeket az előző fordításoknak fel nem hasz nálása okozott. Ö ugyanis több szakaszban összehasonlítja egymással Bálhori László, Heltai, Károli, Káldi, Komáromi Cs. György, Bloch (Ballagi) és Tárkányi fordítását; kutatja ezeknek az eredetihez való viszonyát, hűségét; kimutatja egymásra való hatásukat; s igyekszik megállapítani a leghelyesebb fordítása. S meg kell vallanunk, hogy alapos kritikájának éle valamennyi közül legtöbbször Károli fordítása ellen fordul, mellyel szemben viszont Heltai fordítását legtöbbször igazolva látja és láthatjuk mi is a későbbi jeles fordítók megfelelő fordítása által. így külö nösen gyakran veszi igénybe s követi Heltai fordítását az általánosan jelesnek elismert Káldi-féle katholikus biblia, mely ép e ragaszkodása folytán igen gyakran még a Vulgatától is eltér. Állításának igazolására összehasonlítja pl. a Genesis I. caputjának 2-ik versét, továbbá ugyanezen caput 14, 15, 16, 17 és 18-ik versét, s aztán a Genesis 49-ik caputját, Ez utóbbi caput versei közül, mely hely szójátékokkal való telítettsége miatt egyike a biblia leg nehezebb és legszebb helyeinek, lássunk néhányat mi is Ballagi kritikájának jellemzésére. A 3-ik vers H e l t a i fordítása szerint mai ortographiával :* „Ruben, én elsöszülöttem : Te vagy erőm és az én első tehetségein, első az áldozásba és első a birodalomba“ — s K á r o l i szerint: „Ruben, én elsőszülöttem, te én erősségem, és az én erőmnek első zsengéje, ki méltósággal és hatalommal első voltál volna.“ Heltai itt a héber szakadozoltságot — mondja Ballagi — szerencsésen utánozza, mig Károli a vers végére toldott „voltál volná“-val a verset egészen kiforgatja. *) Mindezen idézetpk az eredetiből vétettek.
-
27
-
A 6-ik vers Heltai fordításában: „Ezek tanácsokba ne jusson az én lelkem és az ón dicséretein ne legyen az ö gyülekezetekben: Mert az ö haragjokba megölök az embert és az ö vakmerő bátorsá gokba elveszték a bikát* — s Károli szerint: „Ez ö titkos tanácsokban röszes ne légy én lelkem, és az ö gyülekezetekkel ne egyesüljön az én dicsőségem ; mert az ö húsúitokban megölték a férfiakat, és az ö indulatjok szerint elronták a várost.“ Heltai fordításának kell itt is előnyt adnunk, ki csak „a vakmerő bátorságot“ fordítja helytelenül, inig Károlinál valami elképzelhetetlent találunk, midőn ö k ö r helyett v á r o s t fordít. A 22-ik vers viszont Károlinál, miközben: „A Jósef olyan, mint a termő ág, mint a forrás viz mellett való termő ág, sőt mint a két ágak, melyeknek mindenike a kő a falnak magasságát felhaladja“ — szavakkal for dítja, az érthetetlenséggel egybekapcsolt Ízetlenségnek valóságos non plus ultrája, melynek zavartsága és hely telensége egyszerre kitűnik, ha összehasonlítjuk pl. Komá romi fordításával : „Termékeny hajtás Jósef, termékeny hajtás forrás mellett; ágazatai felnyúlnak a kőfalra." És nemcsak a Mózes-féle könyvekben, ép ennyire hátra marad Károli fordítása a többi könyvekben is. Így a II. Sámuel 23, 2 - 8 versében található szakasz Dávid királynak hattyúdala volna, de Károlinál nem hattyúdal ez, hanem valami izetlen s az eredeti helyes értelmét teljesen nélkülöző szótömeg, melynek hasznavehetetlenségét a későbbi kiadók is érezvén, átalakított, azonban újból csak helytelen szövegezésben adták. — Jeremiás könyve s a Római levél meg Ballagi szerint valósággal hem zseg nek a hibáktól: a vizsolyi kiadásban az előbbiben 56, az utóbbiban 25 hely bizonyítja a helytelen fordiiást, mely helyeken Heltai fordítása többnyire megállja helyét, bár
—
28
—
ép az apostoli levelek, mint arról az újszövetségi rész kiadásánál magunk is szólottunk, óriási nehézségeket okoztak neki nyelvünk fejletlenségénél és csiszolatlansá gánál fogva. Ballagi Mórnak, a tudós bibliaforditónak eme- fel hozott érvei elfogulatlanságtól ment szigorú kritikára mutatnak, s világosan bizonyítják Holtai megvetett biblia fordításának még a sokszor átdolgozott Károli biblia felett való előnyét is. Azonban nein is szükséges, hogy ily tudományos készültséggel fogjunk hozzá a vizsgálathoz, hogy meg ítélhessük a két fordítás értékét egymással szemben. A. mint a szépméretü külső maga következtetni enged leg többször a belső szépségre és harmóniára is, igy Ítélhetjük meg a stilus folyamatosságából is valamely műnek belső értékét, Írója fáradozásának sikerét. így ha egymás mellé állítjuk Heltai és Károli fordításának egyes helyeit, azt fogjuk látni, hogy stilus tekintetében Írónk fordítása ép úgy megállja helyét, mint versenytársáé, sőt nem egy helyen felül is múlja azt. Ott van pl. hogy a biblia ezen részéből is említettünk, a 150-ik zsoltár, mely Heltai for dításában következőkép hangzik: „Dicsérjétek az Urat az ö szent helyében: dicsérjétek öt az ö erősségének erejében. — Dicsérjétek ötét az ö hatalmasságában: dicsérjétek ötét az ö nagy voltának nagysága szerint. — Dicsérjétek ötét trombita szóval: dicsérjétek ötét árpában és hegedűben. — Dicsérjétek ötét dobbal és egybegyüléssel; dicsérjétek ötét hegedű húrokkal és orgonákkal. — Dicsérjétek ötét hangos cziinbalmokkal: mondom, zengő czimbalmokkal dicsérjétek ötét. — Minden lelkes állat dicsérje az urat: Hallelujah!“ S Károli fordításában igy áll: „Dicsérjétek az Istent az ö sanctuáriumában : dicsér jétek ötét az ö kiterjesztett e r e jé r ő l. — Dicsérjétek ötét
—
29
—
az ö hatalm asságáról: dicsérjétek ötét az ö nagyságának sokasága szerint. — Dicsérjétek ötét trombitáknak zengé sével : dicsérjétek ötét lanttal és hegedövel. — Dicsérjétek ötét dalokkal és sípokkal: dicsérjetek ötét húroknak zengésével és orgonákkal. — Dicsérjétek ötét hangos czimbalmokkal: dicsérjétek ötét vigasságtevö czimbalmokkal. — Minden lélek dicsérje az Istent.“ E pár vers is mutatja, hogy Heltai fordítása semmivel sem áll hátrább Károkénál, sőt az első két versben hatá rozottan hangzatosabb és magyarosabb. Vagy ott vannak „Salamon bölcs b e szé d é in e k versei. Dl. a XI. rész 15-ik verse Heltai szerint: „A ki másért kezes leszen, kárt v a ll; de a ki oltalmazza magát a kezességtől, bátor az“ ; — s Károknál: „Teljességgel megrontatik az, ki kezes lészen idegenért: az ki pedig eltávoztatja a kezességet, bátorságos lészen.“ Vagy a XI. rész 27-ik verse Heltai fordításában: „A ki keresi a jót, meg találja: de a ki a veszedelmet keresi, elöl találja:“ s Károknál: „Az ki szorgalmatosán javára igyekszik másnak, szerzi másnak hozzája való jóakaratját: az ki pedig másnak gonoszát keres, ö rajta esik.“ És így megy ez végig e mondásokon. Bizonyos velős rövidség, közmondásainkra emlékeztető rhytmicus lebegés érezhető Heltai fordításá ban, mig Károk fordítása inkább a terjengő laposságnak s kifejezéseiben, szófüzéseiben is határozott idegenségnek mutatja nyomát. De ne folytassuk tovább a példák halmozását. A ki akarja, belátja, mennyire igaza van Ballaginak, midőn a két fordítás összehasonlításának eredményét a következő szavakban foglalja össze: „Károk irálya nem tanulmá nyozott, parlagian magyar, de azért még sem term észetes; nem szorosan az idegen szöveghez alkalmazkodó, még sem szép, mert hangarány és kifejezési szabatosság nélkül áradozik. Nyelvezete a közbeszéd színvonalán ritkán emel-
— BO kedik feljebb és ott is úgy forgolódik, hogy meglátszik, miként formáról, nyelvcsinröl tudata sincs: told, fold, változtat az eredetin, hogy ennek tartalmi mását adja, nem is sejtvén azt, hogy irodalmi műnél a forma átváltoztával neme is változik: mást mond, mert máskép van m ondva.“ S viszont Heltai — „a tartalommal együtt az eredetinek szólami formáját is át akarja ültetni; de midőn az idegen szabású beszédet nyelvünkre átteszi, ezt nem bírja mindig úgy ejteni, hogy a magyar beszédet természe tes járásából ki ne vegye; általában azonban, bár müizlése nem szabályozott, mégis többnyire szerencsésen bir kózik meg nyelvünk akkori fejletlenségével.“ íme Heltai bibliája, összehasonlítva legelterjedtebb bibliafordításunkkal, összehasonlítva egyrészt abból a czél ból, hogy érfékét megbecsülhessük, s másrészt hogy bebizo nyítsuk, mekkorát hibázott a magyar Protestantismus, midőn annyira feledékenységbe engedte azt jutni. Isten óvjon, hogy ez összehasonlítás által Károli bibliájának érdemeit támadjuk! Érdemeit igazolta 300 éves múltja! De a midőn ennek érdemeit elismerjük, fokozott mértékben kell hangsúlyoznunk Heltai elfeledett bibliájának érdemét a mely ha nem is kúlforrása többé a vallásos érzületnek, mindenesetre egyik legszebb eredménye a 16 ik század irodalmának, egyik legjobb tanúja nyelvünk fejlődésének. Hogy visszatérjünk bevezető szavaink egyik képéhez: valamint az óriási pirami sok szilárd alapját egyes kis kövek képezik, - úgy Heltai bibliafordítása is méltán tekinthető egy darab kőnek, még pedig odakeveredett nemes kőnek azon alapban, melyet a letűnt századok a jelennek virágzó irodalma számára leraktak.
U dvardíj Sándor.
Adafeol^ a gijmnagium napi ^érdégeiljez. Az ember, mint a költő mondja: „teremt, vagy ront de nem henyél“. A gymnasium életében is érezhető módon lüktet, az öntudatos szellem újítási vágya. Szívesen üdvözöljük azt, tudva, hogy intézményeink minden fejlődése ez újítási vágyból veszi erejét. Csakhogy ha valahol, akkor az iskolákban igen óhaj tandó, hogy az újításokkal csinyján és meggondolva bán junk. A köztanitás és nevelés az a tér, hol helyesnek mutatkozó elméletek értékét csak úgy próbálhatjuk ki, hogy a mellett az ifjúság fejlődését koczkára tesszük s nem ritkán végzetes megzökkenésnek és háboritásnak vetjük alá. Tapasztalatok igazolják előttem ez állítást. Magam is tanuló koromban az zajugróczi tanítási tervezetből a Thún tanrendszerén át vergődtem, hogy utóbb mint tanár az acsai tanítási tervezetről az ág. h. ev. egyetemes tanügyi bizottságunk által kidolgozott s az összes hazai h. ev. fögymnasiumokra kötelezőnek kimondott taní tási tervezet zökkenős utjain és meredélyein át végre az állami tanítási tervezet előnyeinek s hátrányainak tapasz talati mérlegelése után egész a most életbe léptetendő revi deált tantervezetig eljussak. Minden tantervi újítás kritikus
32
—
fordulat tanárra s tanulóra egyaránt. Nem könnyű a tanárok nagy seregének bele dolgoznia magát az újabb tanítási tervezetbe. Legtöbbünket megszokás, emlékek gyakorlatból szerzett ügyesség kötnek a múlthoz. Még a bátor hajóst is meglepetés, tán aggódás szállja meg, a mint ismeretlen vizeken kell áthajoznia. Ép igy nem könnyű a tanulmányokban már elöhaladottabb tanulót átvezetni a megszokottból egy ismeretlen munkakörbe, mit már csak egyes újabb tankönyvek hasz nálatba vétele is érezhetővé tesz tanulóra s tanárra nézve egyaránt. Beleéljük magunkat bizonyos tanköny beosztásába, határozott gondolatot füzünk minden kifejezéshez, szabott értelemben vesszük a legutolsó szót és mondatot, emléke zünk arra, hogy a tantárgy egyes részeit a könyv melyik fejezetében, szakaszában, lapján találjuk meg, midőn arra szükségünk van. Ellenben a sokszor változtatott, más és más beosztású tankönyvvel úgy vagyunk, mint az utazó az ismeretlen vendéglőben, vagy a gyermek az új ruhában. Sokszor azt se tudjuk, hogy mit hol keressünk. Minő kellemetlen meglepetést okoz az, ha megszokott lakó szobáink bútorzatát felforgatják, kicserélik a takarítók. Minő nehéz irataink s könyveink között keresgélnünk, ha azt mások szétdodálják, vagy másként rendezik be, mint a hogy mi ezt rendben tartani megszoktuk. így vagyunk megszokott tanulmányainkkal. S azokon alapuló minden munkálkodásunkkal is. Ezért nagy hibák felderítése, komoly és közérdekű szükségek kényszerítő oka nélkül nem kívána tos s nem is tanácsos iskolai életünk szabott rendjén és munkakörén gyakorta változtatnunk. Nem szeretném, hogy félreértsen kedves olvasóm. Nem vagyok én az iskolai életben a penészes maradiságnak szó szólója. Soha se vonakodtam s nem is vonakodhatnám a közszükség által parancsolt lényeges újításoktól, ha a tapasz talat kioktat és meggyőz azok czélszerüségéröl. Ennek
—
33
—
daczára azonban nyíltan vallom, hogy ezért még nem tartok mindent jónak, mert uj, s meg vagyok győződve, hogy nem minden divatos és erőszakolt újítással szolgál juk is egyúttal a köztanitás és nevelés érdekeit. Ezen álláspontom kötelez aztán arra, hogy a fögymnasium most forgalomban levő nehány régi kérdéséhez — gondolkodni szeretők figyelmét kikérve — röviden hozzá szoljak. Ilyen napi kérdése a gymnasiumnak a szünetek sza
bályozása. Elismerem, hogy a sok és hosszú szünet elandalitja a legtöbb tanulót. Sok apró pihentetés után a gyalogló jobban érzi a fáradság terhét, mintha folyton gyalogol. így a szokott munkakörből kiüti s további munkásságában olykor el is kedvetleniti a tanulót a gyakori szünetelés. Nem is lehet ezen csodálkoznunk. Ha következetes munkakifejtését a tanulónak gyakran meg-meg-szaggatjuk; akkor meginog, elkedvetlenedik mindannyiszor, a hányszor a kedves otthon gondtalan szabadságából az iskola szabott munkakörébe visszatér. Ezért nem helyeselhetjük a gyakori szünetelést. Abba is szívesen belenyugszom, hogy az iskolai munka előnyére a karácsonyi és húsvéti szüneteket pár nappal megrövidítsük s ebben eltérjünk az eddigi gyakorlattól. Itt azonban önkénytelen is felujul emlékezetemben a morva Koméniusz indokolása, ki a szünetek szükséges voltáról mondja, hogy ha a tanuló négy hónapon át látogatja a tantermet s lakja kis otthonát, lehetetlen, hogy egészségi érdekből ne volna szükség iskolában és otthon oly alapos tisztogatásra, súrolásra, meszelésre, több napi szellőztetésre, hogy aztán az egészségnek minden koczkáztatása nélkül folytathassa iskolai munkáját. De meg az eleven gyermek alsó és felső ruháit hamar elnyüvi, megrongálja s a hosszas használatban elkoptatja. Jó, ha a gondos anya alapos szemlét tarthat a javítandók felett s pótolgatja a
a
—
34
—
pótlandókat. Aztán a nagy keresztyén ünnepek vallásos kedélyünket közelről érintő nagy jelentőségét is jobban felfogjuk, átértjük és élvezzük úgy, ha rövidre vissza vonulhatunk azok bizalmas körébe, kik között gyermek korunkban éltünk, hol első imánkat tanultuk s vallásos cselekményeinket áhítattal gyakoroltuk. Vallásos kedélyű embernek a családi körben átélt ünnepek erős indító okul is szolgálhatnak arra, hogy bemutatkozván szerető szülei, testvérei s rokonai előtt azok szerzett elöhaladását, gyara podó ügyesedését, vagy feltűnő fogyatkozását megbeszéljék s aztán azok jóakaratú bátorításából, kíméletes intéséből s okos tanácsából is erőt merítsen önművelődésére vonat kozó kötelességeinek lelkes és kitartó teljesítésére. Szük séges is az, hogy a fejlő ifjú ne csak tanárainak reá vonatkozó Ítéletei s figyelmeztetései által legyen irányítva, de hallgasson iskolán kívül álló tekintélyekre is, kik ha nem is szaktanulmányaiban való gyarapodása szerint, de egyéni alakulásának jellemző adatai alapján figyelmeztessék öt tapasztalt fogyatkozásaira s feladataira. Meggondolva még azt is, bogy napjainkban hamarabb és biztosabban utazhatni mindenfelé, mint pár évtizeddel ez előtt, s kevesebb bajjal, költséggel és koczkázatlal jár életképes ifjúnak fölkeresni a maga kedves otthonát^ lehetne az időbeli megtakarítást az iskolai munkásságra fordítanunk. Bizonyosan tiz nap elég lenne karácsonyi, nyolcz húsvéti s két nap pünkösdi szünetekre, különösen protestáns iskoláinkban, hol úgy is év közben egyéb ünnepeket alig ünnepiünk hosszabb iskolai szüneteléssel. A nagy szünetet azonban én továbbra is julius és augusztus hónapjára tenném s e két hónapból semmit le nem vonnék. Erről pedig azért vélekedem igy, mert rég óta ismerem magyar Alföldünk szeszélyes éghajlatát. Ismerem azt a kánikulái bulitó nagy hőséget, mely kép telenné teszi a legtöbb tanulót, hogy az iskolában órákon
—
35
—
át haszonnal üljön. Volt a kínos emlékű Bach-korszakban részünk olyan szüneti beosztásban, hogy augusztus és szeptemberben szüneteltünk a birodalmi egyöntetüséy dicsőségére. De a mi jó Salzburgnak, vagy Tirolnak, az nem jó ám hazánknak s főleg magyar Alföldünknek. — Akkor jnlius hónapnak alig vette hasznát az iskola. A kisebb s nagyobb tanulók mozdithatlan, nehézkes, félig alvó, vagy álmodozó tömeggé olvadtak a tikkasztó hőségben, mintha nem is virgoncz fiatalok lettek volna, de gubodzani készülő selyemhernyókká alakultak volna át. Ezen éghajlati nehéz ségen kívül az sem hagyandó számításon kívül a nagy szünidő megszabásánál, hogy az Alföld és hazánk legtöbb családja mezőgazdasággal is foglalkozik. Lényeges jövedelmi forrás itt a földmivelés a legtöbb családra nézve. Miért vonjuk ki az ezen foglalkozásra vonatkozó tapasztalatok köréből azt, ki elöbb-utóbb apja ölökét veszi át? Nézzen a mezei munka után, segítsen apjának, anyjának, érintkezzék azzal a mun kás néppel, melynek sorsára idővel befolyni joga s köteles sége leend. Soha se volt az a magyar tanulónak hátrányára, sőt ellenkezőleg épen ez alkalomszerű munka és tapasztalat szoktatta a józanabbakat a vagyon és keresetmód értékbecslésére s a család adott anyagi helyzetével számot vető okos takarékosságra, szerény gondolkozásra s általában oly élelnézetre, melynek ma a mindenütt burjánozó nagyzás, fényelgés, számítás nélküli költekezés épen nemzeti érdeke ket is sértő ellentétét képezi. Aztán mint Anlheusnak küz delmében uj erőt adott az anyaföld, úgy frissítette föl haj danta s még most is a tanulóságot az, ha kilépve az iskola kötelékéből, legalább a szünetek alatt bele inélyedhetett abba a családi és társadalmi munkakörbe és próbálkozásba, mely sejthető jövőjének képét állította eszmélni kezdő lelke elé annak, ki az iskolában is az életre előkészült. Ezek folytán én s e meg nem rövidíteném a nagy szünet idejét, se más hónapokra nem kívánnám azok áttételét. Maradjunk a*
—
36
-
meg mi csak j u 1 i u s és a u g u s z t u s mellett to vábbra is. Ilyen napi kérdése a gymnasiumnak a tanévnek három
időszakra való beosztása. Ma országosan el van terjedve a tanévnek három időszakra való beosztása. Osztályozzuk tanulóinkat karácsony előtt, husvét után és az év zártakor. Ezen osztályzás vég eredményéről tájékoztatjuk a szülőket, hogy minden irány ban érvényesíthessék gyermekeikkel szemben befolyásukat s különösen a hanyatlást mutatók sorsa felett kellő időben és módon intézkedhessenek. Meggyőződésem, hogy a tanuló önérzetére csak alapos, részrehajlallan, igazságos osztályo zással hathatunk. Inkább hagyjuk függőben az osztályozást, inkább halasszuk el a hivatalos birálatot a tanulás sikeré ről, mintsem hogy egyet is az igazság mértéke alatt vagy felett járva, igazságtalanul megosztályozzunk. Már pedig a szeptembertől— deczember 15-kéig terjedő időszak — legalább népes gymnasiumokon - - alig-alig lehet elegendő arra, hogy a szabott tantárgyakat is elvégezzük, ismétel tessünk is mentői többet s tanulóinkat is minden kivétel nélkül többször is lefeleltessük s ez alapon olyan egyénen ként hü és igaz képet mutassunk fel osztályzásunkban, mely lélekemelő jutalom, vagy megérdemelt büntetés gya nánt hathasson a tanulók serkentésére, kijózanitására és szorgalmi irányítására. Kivált azok a két-három heti órás tantárgyak a felső osztályokban, hol a tantárgy feldolgozása közben előjöhető futólagos feleleteket a legtöbb tanuló nem is tekinti mértékadó feleleteknek, hozzák elő azt a kínos helyzetet, melyben az igazságszeretö tanár alig tud mit csinálni, mikor le kell osztályoznia a népes osztályok egész tömegét. Néptelen osztályokkal szemben bizonyosan nincs az osztályzásra jogosított tanárnak semmi lelkiismereti aggódása. Népes osztályokkal biró gymnasiumokban azon ban alig kerülhetni el a felületes munkát. Ezért szerintem
—
37
—
czélszerübb lenne a tanévnek két időszakra való beosztása — legalább a népes gymnasiumokon, ini aztán maga után vonná azt, hogy a tanulóság csak január zártán és az év befejezésekor volna osztályozva s ezen eredményről a szülői kör értesít'e. Nem a munkahalmaztól félek én, de attól az elhamarolt Ítélettől, mely mélyen megrendíti a tanulók nagy részét s még inkább az iskola munkakörét csak távolabbról figyelő családokat. Aztán ezzel még nincs kizárva ez, hogy gyengébb, vagy épen feltűnő hanyatlást mutató tanuló szüleit időközben, akár a havi értekezleteken előjövő kedvezőtlen jellem zés alkalmából ne értesíthesse az osztály tanár a helyzetről. De ezzel legalább elhárítanék azt a kellemetlenséget is, hogy az ünnepekre haza utazó gyengébb tanuló szerencsében értesítőjével elrontja a karácsony és husvét minden ünnepi hangulatát és család jának minden örömét. Meg vagyok győződve, hogy régibb eljárásunk, melynél fogva félévenként értesítettük a szülő ket tanuló gyermekeik elhaladásáról, semmivel sem volt kevésbé jó, mint a mai. Miért ne térhetnénk vissza ahoz, ha az a szülőkkel szemben kíméletesebb, a tanulókkal szemben alaposabb és igazságosabb s a czél tekintetében hogy t. i. a szülök ifjaik sorsa felett intézkedhessenek, semmivel se kevesebbet érő. Iskolai életünk napi kérdései közé sorolja a köztapaszlalat ma az alsó osztályok szigorúan keresztül vitt szuktanitasát isBizonyos, hogy ismeretben erősen gazdagodó, talán kissé szétfejlö korunk mind nehezebbé teszi a feladatot, hogy egy-egy tanár több tantárgyat tanítson a gymnasium osztályaiban. De az is bizonyos, hogy a joggal megkövetelt de a kezdő tanulósággal szemben bizonyosan túlbecsült szakrendszer nem legszerencsésebb következménye az, hogy a legjobb munkabeosztás mellett is sok tanár jő alkalmazásba az alsó osztályokban s aztán nem ritkán 4 sok bába között elvész a gyerek. Nincs, nem is lehet
—
38
—
olyan eleven összeköttetés öt-hat tanférfiu között, hogy egy-egy tanulóra vonatkozó napi tapasztalataikat egymással naponta kicserélhetnék s igy minden pillanatban minden egy-egy osztályban együtt működő tanár olyan eleven és hü képét bírná tanítványainak, mely tanítói és nevelői hatásainak irányításához nagyon is szükséges feltételül szolgálna. így aztán tervszerű intézkedéssel nem is segít hetünk sok tanuló sorsán akkor, mikor aprólékos fogyat kozások és hibák ellenében a nevelői irányítás és segítség már-már kiálló szükség. Aztán a tanuló emberséges meg ítélése se lehet olyan egyöntetű, igaz s nevelői tekintetből véve helyes, mint ha kevesebben, de heti több tanórán át, több tantárgy feldolgoztatására lévén alkalmazva egy egy alsó osztályban, teljesebb képet alkothatnak minden velük gyakori érintkezésben álló tanuló egyéniségéről. Talán ezen körülményben keresendő annak magyarázata, hogy hajdanta kevés buzgó tanár vezetése alatt — meg engedem, hogy sokkal kevesebb tárgyismeret szerzése mellett — több kedvező alakulást mutató ifjú lépte át a gymnasium küszöbét, mint hellyel közzel ma, midőn a tiszteletle méltó széleskörű értelmi képzés sokszor nem áll arányban az ifjak jellembeli szerencsés alakulásával. Talán túl szigorú ez Ítélet? Sajnos, hogy többször nem vihetni vissza az ilyen Ítéletet az egyéni felfogás tulságára, mert tények és tapasztalatok kényszerítik annak hozatalára azokat, kik az iskolai életet megfigyelik. Tudom, hogy korunk szakszerűséget követelő áram latával szem ben a gymnasium ezen nevelésügyi kivánata egyhamar nem lesz figyelembe véve. Tudom, hogy a mai tanárképzés vezérlete mellett jövőben mind kevesebb lesz az olyan önmagát tökéletesítő polihisztor, mint voltak régibb kiváló tanáraink. És mégis jelen helyzetünkben is hálás dolog lenne, ha több gondot fordítanánk arra, hogy az alsó négy osztályban kevesebb számú tanárra bízzuk
39
—
a különben is rokonságban álló tárgycsoportok feldolgozá sát s kipróbált paedagogusok gondozzák a kezdő tanulót akkor, mikor még az koránál fogva a fegyelmi nevelés alatt áll s nagy baj és szerencsétlenség rá nézve, ha magára hagyjuk ott, hol naponként ellenőriznünk kellene öt s tanács állal akarjuk irányítani azt, kit parancs, tilalom személyes példaadás, naponkénti ellenőrzés és következetes vezetés mellett lehet csak jó tanulóvá és kedves emberré alakitanunk. Iskolai életünk napi kérdéséhez foglalom még tanu
lóink otthnii ellenőrzéséneh nehéz feladatát. Bizonyos, hogy évtizedekkel előbb csekély számban alkalmazott lelkes tanáraink szorgalmasan látogatták tanú lóikat a lakásaikon. Jó és rossz időben, napközben és alkonyaikor, munka és szünet közben sokszor fölkeresték a tanulói lakásokat, kikérdezték az együtt lakókat, a házia kat s az együtt-élésböl merített minden tapasztalatokról kivették a közvetetlen értesülést. Tették ezt nem azért, hogy kémkedjenek, nem azért, hogy a tanuló otthoni szabadságát zavarják; de hogy a fenforgó bajokon lanácscsal, utasítással, intézkedéssel segítsenek. Sokra kötelező volt aztán ezen benső, barátságos, atyafiságo■; viszony, mely a tanulóságot tanáraihoz fűzé. Emberbarátokat s nem csak tudósokat látott a józan felfogású tanuló taná raiban, kik ügyével törődnek, hanyatlását észreveszik, s minden baj és akadály okát keletkezésekor fölismerik s jó akarattal segítségére sietnek annak, ki életösztönénél fogva maga is szerencsétlenségnek nézi a tanulmányokban való elhanyatlást, s maga is kárhoztatja fölismert erkölcsi fogyatkozásait. Minő jól esik a betegnek a figyelmes orvos gyakori látogatása! Ilyen hatást gyakoroltak a régi paeda gogusok tanítványaikra. Napjainkban sokkal többel tanítunk, sokkal nagyobb gondot fordítunk az iskolai tanulmányok végzésére, hogy
— 40 — sem átvennök örökség gyanánt elődjeinktől azt a nevelői gondozást, melyet ők — legalább a nemes gondolkozáséi kiválók — oly lelkesen gyakoroltak. Ezért aztán ne cso dálkozzunk, ha kevésbé sikerül szerencsésen hatnunk azok kedvező alakulására, kiket közelebbről egyéniségük szerint nem is igen ismerünk. Azt hiszem, nem is annyira tanítani, mint munkásitani, nem annyira értelmesiteni, mint nevelni, nem annyira egyetemi színvonalon álló előadásokat tar tani, mint egyénenként kioktatni lenne az a megkívánható bölcseség, mely által szerencsésebben vezethetnök s ked vezőbben átalakithatnók tanulóságunk kis világát. Bizonyo san a ma annyira felkarolt internatust is könnyebben tenné nélkülözhetövé a tanári testületeknek azon nevelésügyi buzgólkodása, hogy az alkalmazottak növekvő számával arányban megosztanák maguk között a tanulók otthoni gyakori látogatását Ezzel éreztetnék a legelevenebben az ifjúsággal azt, hogy iskolában és iskolán kívül nincs oly aprólékosnak látszó tény, mozgalom, esemény, szerencsés vagy kevésbé szerencsés tanulói összeköttetés, együttes vagy egyéni vállalkozás, mi a tanárok figyelmét s ellen őrzését elkerülhetné. Hallom már most is mind erre az ellenvetések fel rajzását. Nem ér rá erre a mai gymnas. tanár. A sok előkészülés, az otthoni irásjavitás, az üdülésére szánt idő feláldozása, a társas összeköttetésektől eredő sok kötele zettség teljesítése, a megérdemlőit pihenés megháboritása mind ellene szól annak, hogy a tanár ma ilyen szoro sabban véve nem is tanügyi feladatra magát kötelezve érezze. És mégis meg vagyok győződve, hogy tanitásügyi érdekeknek ártunk azzal, ha ezen nevelésügyi munkakört elhanyagoljuk. Bizonyosan az a leereszkedő figyelem, gondos felügyelet s az ezekből fejlő személyes összeköttetés bensösége sok gyenge, csüggeteg, szorgalmában s erkölcsi mivoltában megingott, elfásult tanulóba lelket öntene s
-
41 —
hatalmasabb befolyást gyakorolna egyesek személyes ala kulására, fokozódó munkakedvére, jellemesedésére, hálás szeretetére, tanáraihoz való ragaszkodására, mint az osztá lyozásnak az a ridegsége, mely ma csaknem egyedüli fegy vere nem kevés tanárnak, midőn a tanulót munkára serken teni s magaviseletében irányítani kívánja. Pedig formaság ez éltető szellem nélkül, melynek ellenében a tanár és tanuló közötti személyes érintkezés bensösége és elevensége volna a legjobb orvosszer. Bizonyosan ilyen napi kérdése a gyinnasiumnak a
revideált és maholnap fokozatosan életbe léptetendő országos tanítási tervezet is, melyhez már előzetesen oly sokan hozzá szóltak. Most már minden hozzászólástól tartózkodom. Tartózkodom pedig azért, mert a bevégzetl tényekkel szemben hasztalan dolog a hozzászólás. Velem együtt igen óhajtottuk volna bizonyosan sokan, ha az alsó osztályokban a heti órák száma lejjebb szállíttatott volna még egyes tantárgyak terjedelmének korlátozása, sőt elhagyása által is. Ezen óhajr tás azonban most már marad kegyes kívánatnak, melyet figyelembe fog venni a tapasztalatokban gazdagodó jövő, ha majd belátatja az intéző körökkel, hogy a tantervi magas követelmények nem állanak arányban a tanulóság korával járó korlátolt munkaképességével és átlagos értelmi fejlett ségével. Tartózkodom továbbá most már minden bírálattól, mert meg vagyok győződve, hogy úgy a legjobb, mint a netán apróbb fogyatkozásokkal született tanítási tervezel életképességét az alkalmazott tanárok szakképzettsége, ügy szeretete, az ifjúság iránt táplált emberbaráti jóakarata, az intézet jó hírnevének becsülése, a teljesített kötelességek nemes dicsöségvágya s a mind ezekben rejlő szem élyes fele lősség érzete teszi igazán tartóssá és hatalmassá. Erre nézve korunk, mely az ifjú tanár nemzedék kép zésére nűnd több gondot s mind nagyobb áldozatot fordít,
-
42
—
a legegyenesebb utat választotta, hogy jövőben a tanitási tervezet semmi írott igéje ne maradjon holt betű, de köz művelődést termő s éltető valósággá váljék a tanári testüle tek öntudatos hivatásszeretete és dologhoz értő munkálko dása által, mely egyszersmind kiszorít az iskolából minden napszámos felfogást és socialista elégedetlenséget, melyek még kedvezőbbre fordult napjainkban is sokszor inkább fizetési rangfokok s társadalmi befolyások vitatására terelik a közfigyelmet s érdeklődést, semmint a köztanitás belterjes erősítésére, művészi tökéletesítésére s ezzel a valódi siker biztosítására. Minden esetben a jövő tanári nemzedék magasabb és egyöntetűbb műveltsége, alapos és sokoldalú szakképzettsége van hivatva arra, hogy megteremtse és felvirágoztassa azt a éltető egységes magyar nemzeti szellemet s vallás-erkölcsi jellemesedést, melynek vezérlete mellett minden szépen éled. tenyészik, erősödik, virágzik és tennékenyül, mi az ifjú nemzedék művelődésére s javulásából eredő boldogulását a tartozik. Most már tán eljutottunk a Horeb hegyére, honnan az ígéret földére bepillanthatunk. Vajha a nemzeti művelődés ez Ígéret földére vezetne a revideált tanlerv élelbelépletése s az ifjú tanárnemzedék képzésére vonatkozó minden reform, melyre ma mindanynyian örömmel gondolunk s előnyeinek megnyilatkozásait hazafias áhítattal óhajtva várjuk! Szarvason, 1899. május 12.
tíe n k a G y u la .
I. É V I
J E L E N T É S .
T is z t i s z e m é l y z e t . A. ) A főgymnasium bel- és kíil-őlete felett felügyeletet gyakorol a fentartó három egyházmegye közgyűlése által hat évre választott kormányzó-testület. Ennek munkakörét a felettes hatóságok által jóvá hagyott szabályzat körvonalozza. (Lásd az 1895—96-dik év1 iskolai értesítő „Fügyelek“-ét.) A kormányzóság elnöke Ns. Mikolay Mihály kir. közjegyző Szarvason. T agjai: a.) az arad-békési egyházmegye képviselőiként: Nt. Koren Pál esperes, dr. Zsilinszky Endre egyházmegyei fel ügyelő, ifj. Jeszenszky Károly m.-berényi lelkész. Az egyik hely Melts, dr. Zsilinszky Mihály államtitkárnak a bányai egyházkerület felügyelőjévé történt m egválasztatása óta betöltetlen; b) a békési egyházmegye képviselőiként: Nt. Veres József esperes, ns. Haviár Dani felügyelő, Áchim Ádám szarvasi lelkész és dr. Krcsmárik János szarvasi főszolgabíró; c) a csanád-csongrádi egyházmegye képviselőiként: Nt. Petrovics Soma esperes, ns. Haász Antal fel ügyelő, Czinkoczky Márton lelkész és dr. Laurovics J á n o s ; d.) a szarvasi főgymnasium tanári karának képviselőiként: Liska János és Neumann Jenő rendes tan áro k ; e) hivatalos állásukból ki folyólag : Benka Gyula igazgató-tanár és Mocskónyi József rendes tanár, mint a főgymnasium pénztárosa és gondozója. Ezen kormányzóság sürgős ügyekben a helyben lakó tagokból es szakértőkből iskolatanácscsá és bizottsággá alakul, hogy részint az ügyeket előkészítse, részint a reá bízottakat végre hajtsa. Ezen szőkébb körű helyi tanács, vagy szakbizottság minden eljárásáról a kormányzóság teljes gyűlése előtt jelentést tesz s beszámol. B. ) Igazgató ; Benka Gyula, ki a főgymnasium felső osztá lyaival kapcsolatos ág. hitv. ev. felekezeti fitanitóképzönek is igazgatója.
44
—
C.) A főgymnasium pénztárosa és gondozója: Mocskónyi József r. tanár. 0 . ) Az aluinneum és esteli közétkező gondozója Oláh Miklós. E. ) A főgymnasium házilag kezelt alapítványi földjeinek gazdasági gondozója Köpenyes Mihály. F. ) A fögymnasiumi tanulóság orvosai: dr. Belopotoczky György, ki az egészségtant a felső osztályokban önkénytes tárgy ként tanítván, az I. II. III. osztálybelieket, — és dr. Szlovák Pál, ki a IV. V. VI. VII. VIII. osztálybelieket, ha kell, orvosi gondo zásban részelteti. G. ) A tanári személyzet! a.) Rendes tanárok: 1. Benka Gyula igazgató. Működik 37 éve s igazgató 15 éve 2. Chovan Károly. Működik 37 éve. 3. Fertig Alajos. Osztályfő a V lll-ban. Működik 3 éve. 4. Kutlik Endre. Osztályfő az I-ben. Működik 15 éve. 5. Liska János. Osztályfő a Ill-ban. Működik 10 éve. 6. Melis János. Vallástanár. Működik ez évben először. 7. Mocskónyi József. Osztályfő a VII-ben. Működik 16 éve. 8. Neum ann Jenő. Osztályfő az V-ben. Működik 14 éve. 9. Oláh Miklós, tornatanár. Működik 22 éve. 10. Plenczner Lajos. Osztályfő a IV-ben. Működik 4 éve. 11. Sárkány Imre. Működik 18 éve, ebből nálunk 2 éve. 12. Sziráczky Gyula, rajztanár. Működik 8 éve. 13. Udvardy Sándor. Osztályfő a 11-ban. Működik 3 éve. b.) Helyettes tanárok: 14. Eisert Árpád. Érlekezleti jegyző. Működik 2 éve. 15. Saskó Sámuel. Osztályfő az V-ben. Működik 2 éve. c) Ének és zenetanár: 16. Levius Ernő. Működik ez évben először. d ) Vallástanárokul működtek: 17. Szirmay L Árpád, helybeli r. kath. lelkész. 18. Sztrojny Antal, helybeli r. kath. segédlelkés?.
— 45 — 19. Ardeleán József, kétegyházi gör. keleti lelkész 20. Klein Adolf, helybeli rabbi-helyettes. 21. Sipos Lipót, helybeli izraelita tanító. Jegyzet. Az intézet hangszereit gondozta Korik Sándor szolnoki hangszerkészítő. A mellékes tárgyak tanítása kizárólag a gymnasium körében alkalmazott tanárokra volt bízva. így a tanulóság dalkarát tanította s vezette Levius Ernő, a gyorsírást tanitá Kutlik Endre a szabad kézi önkéntes rajzolást és festést valamint a franczia nyelvet is Lányi Gusztáv nyugalmazott tanár, a vívókat vezette Oláh Miklós, az önképző .Vajda-kört Benka Gyula. A főgymnasium szerelvényeinek s gyűjteményeinek őrei voltak a kormányzóság megbízásából kifolyólag: 1) a fizikai múzeumé Chovan Károly, 2) a természetrajziaké Plenczner Lajos, 3) a zeneszerelvényeké Levius Ernő, 4) a kötelező rajzhoz tartozóké Sziráczky Gyula, 5) az önkényles rajzra tartozóké Lányi Gusztáv, ü) a könyvtáraké Liska János, 7) a főgymnasium tanárterm ében elhelyezett esperességi levéltáré Kiülik Endre, 8) a térképeké, történeti és művészeti rajzolatok és festményeké Sárkány Imre> 9) a torna — szerelvényeké Oláh Miklós, 10) a tanépületeké, ültetvények, — kertek, — és háztartásiaké Garay Soma iskola-szolga e.) Szolga személyzet: 22. 23. 24. 25.
Garay Soma, iskola-szolga. Bartyik András, udvaros. Misik Istvánná a közétkczö kifőzője. Trabach György, a közétkező mindenese.
IX -
TA[IULÚ\ I.
NÉllgO^. osztály.
(Osztályfő: Kutlik.) Bállá Sándor ev. ref. Csákó. Békésm. Brachna Gábor ág. ev. Szarvas. Békésm. Busay Béla róm .kath. Czibakháza. J.-N..K.-Szolnokm. Czakó József róm. kath. Piski. Hunvadm. Czibula János ág. ev. Liptó-Tarnócz Liptóm. Deim Vincze róm. kath. Cs.-Bállá. Békésm. Delhányi Béla ág. ev. Szarvas. Békésm Eichardt István ág. ev. Petrováez. Bácsin. Gaál Pál ág. ev. Szarvas. Békésm. Ganyecz Pál ág. ev. „ „ Kimaradt. Giricz Pál róm. kath. Endröd. Békésm. ,, Glózik János ág. ev. Szarvas. Békésm. Gyökösi Dániel ev. ref. „ „ Guszmann Sándor izr. „ „ Harsányi Kálmán ev. ref. Túrkeve. J.-N.-K.-Szolnokm. Haviár Gyula ág. ev Szarvas. Békésm. Hnustyan András ág. ev. Szemlak. Aradm. Holéczy Jenő ág. ev. Szarvas. Békésm. Holub Pál ág. ev. „ „ Huszárik György ág. ev. „ „ Janurik Lajos ág. ev. „ „ Jeletik János róm. kath. Öcsöd. „ Karancsi József ev. ref. Szarvas. „ Kepenyes István ág. ev. „ „ Kiszely Pál ág. ev. Szarvas. Békésm. Kohn Rudolf izr. Öcsöd. „ Kóczy Lajos ág. ev. Szarvas. „
— 47 — Kondacs György ág. ev. Szarvas. Békésm. Kozma Károly róni. kath. Csorvás. „ Kovácsik Gyula ág. cv. „ „ K rajner Géza róni. kath. Szarvas. Békésm. Kriszt Márton ág. ev. Mezőberény. ,. Kutlik Sándor ág. ev. Szarvas. „ Lautner Adolf ág. ev. Gyoma. „ Litavszky György ág. ev. Szarvas. „ Matejszkő József ág. ev. Mesterszállás. J.-N.-K.-Szolnokm. Malter Frigyes ág. ev. Torzsa. Bács-Bodrogm. Medvegy Pál ág. ev. Szarvas. Békésm. id. Melis János ág. ev. Szarvas Békésm. Melis János ág. ev. „ „ Melis Pál ág. ev. „ „ Móra vésik Jenő ág. cv. „ „ Németh János ág. ev. „ „ Oláh Miklós ev. ref. „ „ Paál Sándor róni. kath. P.-Tompa. Csanádm. Pető Zoltán izr. Szarvas. Békésm. Popják Pál ág. cv. Szarvas. Békésm. Pratselier Gyula ág cv. B.-Feketehegy. Bács-Bodrogm Podani Samu ág. ev. Szarvas. Békésm. Rácz Adolf róm. kath. ,, „ Rácz Aladár gör. kath. „ „ Reitter Fcrencz róm. kath. Szarvas. Békésm. Rohoska Mihály ág cv. Albert. Csanádm. Sárkány János ág. ev. Szarvas. Békésm. Schlarh János ág ev. Liebling. Tomesm. Schneer Miksa izr. Szt.-András. Békésm. Schuszter Mihály ág. cv. Pivnicza. Bács-Bodrogm. Spiegel Lajos izr. Szarvas. Békésm. Stefan Imre ág. ev. Szemlak. Aradra. Szaksz Jenő róm. kath. Szarvas. Békésm. Sznyida György ág. ev. „ „ Teplány Pál ág. ev. Tót-Komlós. „ Tóth Sándor ev. ref. Szeghalom. Békésm. Ö sszesen: 63.
—
48
—
II. o s z t á ly . (Osztályfő: Udvardy.) Áchim Mihály ág. ev. Gyón, Pestm. Bakator József róm. kath. Szarvas. Békésm. Benkó János ág. ev. „ „ Boros György ág. ev. „ „ Évk. kimaradt. Botka József ág. ev. Tóth-Komlós „ Brachna Lajos ág. ev. Szarvas. „ Brancsa György róm. kath. Szarvas. , Bulla Sándor ág. ev. Orosháza „ Dauda Ferencz ág. ev. Szarvas. „ Demcsák István ág. ev. ,. „ Demcsák János ág. ev. „ „ Demjan János ág. ev. „ „ Elefánt Jenő ág. ev. „ „ Fuchs Lajos izr. „ „ Goldberger Ármin izr. „ „ Goldmann Aurél izr. „ „ Görög Győző izr. Királyháza. Ugocsain. Greiner Dezső izr. B.-Szt. András. Békésm. Györy Imre ev. ref, Öcsöd. „ Hanzó Mihály ág. ev. Szarvas. „ Kalocsa István ev. ref. Gyoma. „ Kaszás János ev. ref. Décs. „ Kottász Zoltán ág. ev. Bénye. Pestm. Kőszegi László ág ev. Szarvas. Békésm. Lestyán Pál ág. ev. Szarvas. Békésm. Marjai Géza ev. ref. K.-Ladány. „ Marti János ev. ref. Szeghalom „ Matejdesz Márton ág. ev. Tót-Komlós. Békésül. Megyeri János ev. ref. Szarvas. „ Mészáros Elek ev. ref, „ ,, Mocskónyi Béla ág. ev. Szarvas. Békés m. Mocskónyi Ervin ág. ev. Párkány-Nána. Esztergomm. Molnár Béla ág ev. Szarvas. Békésm. Nemes János róm. kath. Szarvas. Békésm. Pataki Alfréd izr. „ „ Plavetz György róm. kath. Gyoma. „ Práznóvszky Jenő róm. kath. Szarvas. Békésm. Ismétlő.
—
49
—
Réthy Vilmos ág. ev. Szarvas, Békésm. Schiller Frigyes ág. ev. Uj-Pázna. Szerémm. Schwartz Dezső izr. Tisza-Püspöki. Jász-Nagy-Kun Szolnokra. Silherstein Sándor izr. Szarvas. Békásra Spergely Béla róm. kath. Nagylak. Csanádm. Spiegel Imre izr. Szarvas. Békésm. Tárnok István ov. ref. Péteri. Pestm. Toldy Miklós ág. ev. Pilis. Pestm. Tóth Pál ág. ev. Szarvas. Békésm. Uhliar Pál ág. ev, „ „ Zhusko János róm. kath. Szarvas. Békésm. MAGÁNTANULÓK : Buruzs Lajos róm. kath. Battonya. Csanádm. Csorba László ev. ref. Szeghalom. Békésm. G. Tóth Iván róm. kath. Battonya. Csanádm. Ö sszesen: 51.
III o sz tá ly . (Osztályfő: Liska.) Babák András róm. kath Szarvas. Békésm. Bagi József róm. kath. Szt.-András. „ Bankó János ág. h. ev. Szarvas. „ Bcnka György ág. h. ev. „ » Benyó János ág. h. ev. Tót-Komlós „ Blaskó János ág. h. ev. Szarvas. „ Bracsok István ág. h ev. „ „ Brücher József ág. li. ev. Mezö-Berény. „ Bukovinszky Emil ág. h. ev. Kondoros. „ Ghovan Zsiga ág. h. ev. Ambrózfalva. Csanádm. Dalkó Ernő ov. ref. Abony. Pestm. Demeter István ág. h. ev. Nagylak. Csanádm. Dósa Béla róm. kath Szarvas. Békésm. Eördögh Zoltán ág. h. ev. „ „ Ismétlő. Filippi Károly ág. h. ev. Torzsa. Bács-Bodrogm. Francisti Mihály ág. h. ev. Tót-Komlós. Békésm. Frankó Mihály ág. h. ev. Szarvas. „ Friedmann Márton izr. Budapest. Pestm. 4
— 50 — Gaál János ág. h. ev. Pilis. Pestm . Glöckner Rezső izr. Szarvas. Békésm. Glück Sándor izr. „ „ Goldmann Rudolf izr. „ „ Évk. kilépett. Grünwald Árpád izr. „ „ Gyenes György róm. kath. Endrőd. Békésm. Halász Aladár izr. Szt.-András. „ Háuszer Jakab ág. h. ev. Feketehegy. Bács-Bodrogm. Hörömpő Imre ev. ref. Körös-Ladány. Békésm. Hudoba Sámuel ág. h ev. Szarvas. „ Jeszenszky Nándor ág. h. ev. Gyula. ,. Kiss Lajos ág. h. ev Szarvas. „ Kluka János ág. h. ev. „ „ Kondacs András ág. h. ev. Szarvas. „ Koős Mihály ev. ref. Körös-Tarcsa. „ Kralovanszky Samu ág. h. ev. Szarvas. „ Krausz József izr. Tápió-Bicske, Pestm. Krcsmarik László ág. h. ev. Szarvas. Békésm. Lakos Péter róm. kath. Ökrös. Biharúi. Ismétlő. Lászlóffy László róm. kath. Szarvas. Békésm. Lehotzky Igor ág. h ev. Nagylak. Csanádm. Lukácsik Mihály ág. h. ev Szarvas. Békésm. Melis János ág. h. ev. „ „ Molitórisz Jenő ág. h. ev. „ . „ Molnár Jenő ág. h. ev. Szarvas. Békésm. Nyíri Bálint ev. ref. Szt.-András. „ Oláh János róm. kath. Szarvas. „ Opauszky János ág. h. ev- „ „ Opre Mihály gör. kel. Nagylak. Csanádm. Ismétlő. Évközben magán tanuló lett. Oszterland Jenő róm kath. Szarvas- Békésm Palkovics András ág. h. ev. „ „ Ponyiczky Zoltán ág. h. ev. „ „ Roósz Ádám ág. h. ev. Mezőberény „ Sámuel Károly izr. Szarvas, „ Sárkány György ág. h. ev. Szarvas. „ Sipos Lajos róm. kath. Tápió-Bicske. Pestm. Skrada János ág. h. ev. Pilis. „ Stern Géza izr. Szarvas. Békésm Szlavka Samu ág. h. ev. P etrovács. Bács-Bodrogm.
— 51 — Szvák János ág. h. ev. Szarvas. Bókésni. Tajber Rezső róni. kath. „ „ Tőry Győző róni. kath. Munár. Temesm. Tusjak György ág. h. ev. Szarvas. Bélcésm. Varga József ev. ref. „ „ Varga Andor róni. kath. Acsura. Áradni. Vesza György gör. kel. Zöldes Aradra. Zvarinyi Szilárd ág. h. ev. Szarvas. Békésm. MAGÁNTANULÓK: Gróf Bolza Alfonz róni. katli. Szarvas. Békésm. Bökény Elemér róni. kath Tisza-Roff. J.-N.-K.-Szolnokul. Revuczky Vilmos ág. h. ev. Alberti-Irsa. Pestm. Összesen : 68.
IV o sz tá ly (O sztályfő: Plenczner.) Ambrus János róm. kath. Szent-András. Békésm. Babák Márton róm. kath. Szarvas. „ Bakos Gyula róm. kath Szent-András. ,. Bartolf András ág. ev. Mezö-berény „ Chovan Viktor ág. ev. Ambrózfalva Gsanádm. Demcsák János ág. ev. Kondoros. Békésm. Dérczy László róm. kath. Szarvas. „ Dudás János ág. ev. Szarvast „ Egry András róm. kath. Szent-András „ Eiler Dániel róm. kath. Gyoma „ Elefánt János ág. ev. Szarvas „ Enyedi Sándor ev. ref. „ „ Eszes Emil róm. kath. „ „ Forsner Jenő izr. „ „ Gajzágó Tivadar róm. kath. Puszta-Tur-Pásztó Szolnokra. Ism. Gálfy Sándor róni. kath. Pitvaros. Gsanádm. Garay Samu ág. ev. Szarvas. Békésm. Harsányi László ev. ref. Turkeve. Szolnokra. Jeszenszky János ág. ev. Szarvas Békésm. Karkus János ág. ev. Tót-Komlós. „ Klein Aladár izr. Öcsöd. „ Kollár Iván ág. ev. Szarvas. „ Koltász Géza ág ev. Bénye. Pestm. 4*
—
52
—
Landler Béla izr. Szarvas. Békésmegye. Lónyai János róm. kath. Tápió-Szele. Pestm. Lukács Jenő róm. kath. Sofronya. Aradm. Marsai Lajos ág. ev. Szarvas. Békésm. Mérey Oszkár izr. „ „ Mészáros Endre r. kath. Csorvás. „ Moravcsik József ág. ev. Szarvas. „ Nagy Lajos ev. ref. Fekete-Gyarmat, Aradm. Nagy Pál róm. kath. Mezőhegyes. Csanádm. Neubauer János Nándor ág. ev. Liebling. Temesm. Nuszbek Lajos róm. kath Gyula. Békésm. Osapay Ferencz ág. ev. Gyoma. Békésm. Pethe Jenő r. kath. Kondoros. „ Petrásovits Lajos r. kath. Szarvas. „ Pettkó István ág. ev. Partos-Szent-János. Torontálm. Pongrácz Lajos róm. kath. Bánfalva. Békésm. Papjak György ág. ev. Szarvas. „ Placskó István ág. ev. „ „ Placskó Lajos ág. ev. „ „ Ráez Ernő g. kath. „ „ Seidl János ág. ev. Kuczura. Bács-Bodrogh-m. Sámuel László izr. Szarvas Békésm. Silberstein Gyula izr. „ „ Slajcho Sámuel ág. ev „ ,. Süveges Pál ág. ev. „ „ Székács József ág. ev. Puszta-Szt.-Tornya „ Ismétlő. Székács Mihály ág. ev. Szarvas „ Szilágyi Dániel ág. ev. Gyoma „ Szrnka Mihály ág, ev. Szarvas „ Szujó Mátyás róm. kath. Endrőd. „ Tajber Oszkár róm. kath. Szarvas. „ Trnyik György ág. ev. Wágner Márton ág. ev. Gyoma. „ Walfisch Ármin izr. Szarvas. „ W allrabenstein Jakab ág. ev. Járok. Bács-Bodrogh-m. Zvarinyi János ág. ov. Szarvas. Békésm. MAGÁNTANULÓ: Szebegyinszky János ág. ev. Szarvas, Békés m. Gödöllei Menyhért r. kath. Nagy-Káta, Pest m. Ö sszesen: 61
—
53
—
V. o s z t á ly . (osztályfő : Saskó.) Ácliim Géza r.g. ev. Győr, Pest m. Aszódi Imre rom. kath. Szt.-András, Békés m. Bánhegyi István ág. ev. Gyula „ Behán Pál ág. ev. Szarvas „ Borsils Sándor róm. kath. Szarvas „ Dely Jenő róm. kath. Szarvas „ Évk. kim. Gajdács Gyula ág. ev. Tót-Komlós, Békés m. Gyökössy József ev. ref. Szarvas, „ Győri Antal ág. ev. Orosháza, „ Hegedűs Sándor ev. ref. Gyula „ Heiler Nándor róm. kath. Gyoma „ Holéczy Béla ág. ev. Szarvas, „ Holly György áe. ev. Tarnócz Liptó m. Horváth Dezső ág ev. Tót-Komlós, Békés m. Hunya József róm. kath. Szarvas, „ Jánossy Jenő ev. ref. Öcsöd „ Józsa Lajos róm. kath. Szarvas, . „ Katona Sándor róm. kath. Endrőd, „ Kemény Gábor izr. Szarvas, „ Kloos János ág. ev. Csabacsűd, „ Kovács Ferencz ág. ev. Pilis, Pest m. Laczkó Mátyás róm. kath. Mezőhegyes, Csanád ni Litavszky Pál ág. ev. Szarvas, Békés m. Lővvy Gyula izr. Szarvas, „ Matuska Ágoston róm. kath. Csermö, Arad m. Morgenthaler Fercncz ág. ev. Járek, Bács-Bodrog m. Nyilassy Andor ág. ev. Ujszász, Pest m. Pollák Gyula izr. Szarvas, Békés m. Safáry Dezső ág. ev. Kis-Körös, Pest m. Scheiner Miksa izr. Szarvas, Békés m. Silberstein Dezső izr. Szarvas „ G. Szabó Lajos ág. ev. Orosháza, Békés m. Szlovák István ág. ev. Szarvas, „ Tóth Benedek István ág. ev. Orosháza, Békés m. Ungi Vincze ev. ref- Gyoma, „ Vidlicska István róm. kath. Szarvas, „ Zöld Gábor ev. ref. Végvár, Temes m-
-
54 -
MAGÁNTANULÓK Bállá Balázs róm. kath. Eötvösfalva, Temes rn. Lusztig Margit izr. Budapest. Udvardy János róm. kath. Váez, Pest m. Összesen : 40.
VI
o s z t á ly .
(Osztályfő: Neumann.) Ágoston Gábor ev. ref. Szolnok, Szolnok m. Beinschroth Márton ág. h. ev. Gyoma, Békés m. Belopotoczki István ág. h. ev. Szarvas, ,, Benczúr Vilmos ág. h. ev. „ „ Binder Géza r. kath. P.-Szőllös, „ Csapó Imre ev. ref. Békés, „ Darida Ferencz ág. h. ev. Szarvas, „ Debreczeny András ev. ref. P.-Fudó, Szolnok m. Dérczy Imre r. kath. Szarvas, Békés m. Erdős Gyula ev. ref. Gyula „ Eremics Vitályos g. kel. Mosorin, Bács m. Ismétlő. B’öldvivszky Pál ág. h. ev. Pilis, Pest m. Gaál Lajos ág. h. ev. Szarvas, Békés m. Halász Gyula ág. h. ev. Tápió-Szele, Pest m. Kiár Ede ág. h. ev. Szarvas, Békés m. Kiár Kornél ág. h. ev. Szarvas, Békés m. Klein Sándor izr. Fegyvernek, Szolnok m. Krcsmárik Elek ág. h. ev. Szarvas, Békés m. Lipthay Endre r. kath. „ „ Mácsy Demeter g. kel. Zimbró, Arad m. Manner Árpád r. kath. Selmeczbánya, Hont m. Ismétlő. Margócsy Emil ág. h. ev. Szarvas, Békés m. Moravcsik Emil ág. h. ev. Szarvas, Békés m. Mornau Jakab ág. h. ev. Uj-Verbász, Bács m. Motyovszky Pál ág. h. ev. Alberti-Irsa, Pest m. Müller Rezső ág. h. ev. Török-Becse, Torontál m. Nagy Miklós ev. ref. Mező-Telegd, Bihar mPérchy Géza r. kath. Csanád-Apácza, Csanád m. Ismétlő. Ratits Lajos r. kath. Tisza-Földvár, Szolnokm,
—
55
—
Rohoska Árpád ág. h. ev. Majsa, Pest m. Salgó Zoltán izr. Szarvas, Békés rn. Schlozelits Ferencz r kalh. Kula, Bács m. Silberstein László izr. Szarvas, Békés rn. Szakácsy Andor r. kdh. Kula, Bács m. SzilárdfTy István r. kath. Kun-Szent-Márton, Szolnok m. Tapavicza Simon g. kel. Csurog, Bács m. Tímár Ambrus r. kath. Endröd, Békés m. Udvardy László ág. h. ev. Czegléd, Pest m. Varga Gyula ev, ref. Gyula, Békés m. Wéber Jakab ág. h. cv. Torzsa, Bács m. Zerzub Péter r. kath. 'Letétien, Hajdú in. Züsz Aladár izr. Szarvas, Békés m. MAGÁNTNAULÓK: Kohn Szeréna izr. Békés, Békés m Gróf YValdeck Hubert ev. ref. Tisza-HofT, Szolnok m. Összesen: 44.
V II. o s z t á ly . (Osztályfő: Mocskónyi.) Aszódi Im re r. kath. Szent-^ndrás, Békés m. Benczúr Béla ág. h. ev. Szarvas, „ Bobor Károly ág. h. ev Csépa, J.-N.-K.-Szolnok m. Borovszky Rezső ág. b. cv. Pivnicza, Bács-Bodrog m. Brebovszky Elemér ág. b. ev. Orosháza, Békés m. Csapó Alfréd izr. Resiczabánya, Krassó-Szörény m. Csernák Béla ág. b ev. Orosháza, Békés m. Eichardt József ág. b. ev. Petrovácz, Bács-Bodrog in. Gaál Pál ág. h. ev. Szarvas, Békés in. Grosszmann Emil izr. Orosháza, Békés m. Gyökössy Endre cv. ref. Szarvas, „ Győry Gáspár ev. ref. Szt.-András „ Harsányi Gyula ág. h. cv. Orosháza „ Kocsor István ev. ref. Békés, „ Koren Jenő ág. h. ev Csaba, ,, Lukács Imre izr. Tőrök-Szt.-Miklós, J -N.-K -Szolnok m.
—
56
Medzihradszky Gáspár ág. h. ev. Nagy-Báród. Bihar m Mold Béla r. kath. Békés, Békés m. Möhler János ág. h. ev. Liebling, Tomes m. Müller Vilmos r. kath. Gmunden, Felső-Ausztria. Nagy Zoltán ev. ref. Szarvas, Békés m. Neumann Ödön izr. Gyoma, „ Pcnyáska Mihály ág. h. ev. Csaba , Pintér György r. kath. Szt.-András, Békés m. Safáry László ág. h. ev. Kis-Kőrös, Pest m Saskó István ág. h. ev. Brezova, Nyitra m. Sámuel Viktor izr. Szarvas, Békés m. Sárossy József ev. ref. Szarvas, Békés m. Schulmeister Jenő izr. Szarvas, „ Sebők Ármin izr- Szarvas, „ Simon László ev. ref. Turkeve, J.-N.-K -Szolnok m. Tyahun Gyula ág. h. ev. i-mtalfalva, Torontál m. Wolf József ág h. ev. Mező-Berény, Békés m. MAGÁNTANULÓ: Vangyel Silárd gör. kel. Orosháza, Békés m. Évk. kilépett. Összesen : 34.
V ili . o sztá ly . (Osztályfő : Fertig.) Áron Géza izr. Karczag, Szolnokra. Badics József B.-Csaba, Békésm. Boros Béla ág. h. ev. Szarvas, Békésm. Crenian Jenő gör. kel. Resiczabánya, Krassó-Szörénym. Cseh Béla r. kath. Orosháza, Békésm. Csernák Elemér ág. h. ev. Tót-Komlós, Békésm. Csobrda Wladimir ág. h. ev. Szm recsán, Liptóm. Czvek Jenő r. kath. Nagyvárad, Biharm. Évk. kilépett. Diener Ottó ág. h. ev. Cservenka, Bács-Bodrogm. Dudvarszky Szilárd gör. kel. Szerb-Bádé, Torontóim. Elekes Mihály r. kath. Csány-Mindszent. Csongrádira Erdélyi Géza r. kath. Török-Szent-Niklós, Szolnokra. Fejér Jenő gör. kel. Borosjenö. Aradira Gólján János ág. h. ev. Szarvas, Békésirp
— 57 — Haertcr Ádám ág. h. ev. Mezőberény, Bókésm. HoíTmann János r. kath. Békés, Békésm. Jánszky Jenő r. kath, Ó-Szent-Anna, Aradm. Kemény Dezső ág h. ev. Budakesz, Pestm. Kun Andor izr. Török-Szent-Miklós, Szolnokm. Kunoss Béla ág. h. ev. Orosháza, Békésm. Kutny Emil ág. h. ev. Temes-Vukovár, Temesm. Lőwy Izidor izr. Temesvár, Temesm. März Konrád ág. h. ev. Liebling, Temesm. Németh Géza r. kath. P.-Nagy-Gyalu, Szolnokm. Németh István ág. h. év. B-.Csaba. Békésm. Paku Elemér r. kath. Nagyvárad Biharm. Pintér János ág. h. ev. Orosháza. Békésm. Prakopp Jenő r. kath. Kevczmes, Csanádm. Russ Zoltán ág. h. ev. Kis-Körös, Pestm. Sárkány Miklós ág. h. ev. Szarvas, Békésm. Scheiber Arnold izr. Gyoma, Békésm. Schrötter Soma izr. Szarvas, Békésm. Seiber Károly ág. h. ev. Rnszt, Sopronm. Stein Ernő izr. Szarvas, Békésm. Szeberényi Jenő ág. h. ev. Apatin, Bács-Bodrogm. Szenes Béla ág. h. ev. Szarvas, Békésm. Szlovák Jenő ág. h. ev. Szarvas. Békésm. Szuhovszky János ág. h. ev. Aszód, Pestm. Szűcs János ev. ref. Török-Szent-Miklós, Szolnokm. Tardos Gáspár izr. Csaba, Békésm. Tobak István ág. h. ev. Orosháza, Békésm. Tóth Jenő ág. h. ev. Uj-Verbász Bács-Bodrogm. Ungár Aladár izr. Tisza-Várkony. Szolnokm. MAGÁNTANULÓK: Bauer Lajos izr. Temesvár, Temesm. Czukor Béla izr. J.-N.-K.-Szolnokm. Györlfy József L. r. kath. Budapest Pestm. Jancsovics Emil ág. h. ev. Gyula, Békésm. Összesen: 48. Végösszeg: 409.
XXX.
A tantárgyak vázlata. A segélyezési szerződés értelmében a szarvasi főgymnasium a tanítás m unkáját az állami tanítási tervezet alapján intézte. El térés legfeljebb a görög nyelvi oktatás heti óráiban volt. Ez is csak azon czélból történt, hogy úgy a görögöt tanulók, mint a pótló tárgyakkal foglalkozók heti óraszám a ne legyen különböző. A tantárgyaknak osztályonkénti beosztása részletezve a kö vetkező : A) Egyetemesen kötelező tantárgyak •
I o s z t á ly . 1. V a llá s , heti 2 óra. Biblia: Ó-szövetségi történetek em lé kelése, erkölcsi tanulságok Ének. K. k. B ereczky: Bibliaismerletés. Tanár: Mclis. 2. Magyar, heti 7 óra. Elbeszélő, prózai és költői olvasm á nyok, különösen a mese, mythosz, magyar történeti monda a föld rajz és term észetrajz köréből. Az olvasottak szabadon elmondva s magyarázva. Versek szavallása. Egyszerű és összetett mondat, a mondatrészek, beszédrészek, ragozás és szóképzés. Két hetenként egy Írásbeli dolgozat. K. k. Dr. Szinynyei József kisebb m agyar nyelvtana és olvasókönyve. Tanár : Fertig. 3. L a tin , heti 7 óra. K. k. Schulcz Dávid latin nyelvtana és gyakorlókönyve. Névragozás, fokozás, számnevek, névmások, igék. Latin-magyar és magyar-latin fordítási gyakorlatok. Tanár : Kutlik. 4. F ö ld r a jz , heti 4 óra. — 1. Földrajzi alapfogalmak. II. A magyar szent Korona országai. III. Európa többi országai. Minden országot a következő sorrendben tárgyalva: Fekvés és terület, hegy- és vízrajz, éghajlat, talaj, állat-, növény,- ásványvilág, lakos ság (nyelv, vallás- és foglalkozás szerint), városai. Térképrajzolás-
59
-
K. k. Körösi Albin : Földrajz a gymnasiumok I. osztály számára. II. kiadás. T anár: Plenczner. 5. Mennyiségtan, heti 3 óra. A tized számrendszer. A négy szá molási művelet egész számokkal és tizedes törtekkel. A közönsé ges törtekkel való számolás. A m éter-mérték és a. hazai pénzek ism ertetése; időszámítás. K. k. Gerevich-Orbók „Számtan.“ T an ár: Neumann. 6. Mértani rajz, heti 3 óra Planimetriai elem ek; pont, vonal és szögekről, 3, 4 és sokszögű idomok s a kör keletkezéséről, al kotó részeiről; idomok hasonlósága, egybevágósága, symmetriája és terület számítása, kapcsolatban egyszerűbb síkdiszitmények raj zolása. K. k. Hornischek Henrik rajz. geometriája. T anár: Sziráczky 7. Szépírás, heti 1 óra. Vajda Pál szépirási mintái után ütemirás és másolás, tekintettel a szabályos betüalakitásra. — T anár: Sziráczky.
II. o s z t á l y 1. Vallás, heti 2 óra. Biblia: uj szövetségi történetekés esz mék ismertetése bibliai szakaszok alapján. Vasárnapi szt. beszédek tartalm a. Ének. K. k. B ereczky: Bibliaismertetés. T a n á r: Melis. 2. M a g y a r , heti 5 óra. Rágós és névutós határozók; össze tett mellé és alárendelt m ondatok; többszörösen összetett és kör mondatok. Prózai olvasmányok olvasás és tartalom szem pontjából Könyv nélkül az olvasókönyv költeményei. Két hetenként írásbeli dolgozat a végzett tananyag köréből. K. k. Szinnyoy József Magyar nyelvtanának és Olvasójának II. része. Tanár : Udvardy. 3. L a t i n , heti 7 óra. K. k. Schultz Dávid : Latin nyelvtan és gyakorlókönyv. Az első osztály anyagának ismétlése és kiegé szítése, rendes és rendhagyó igeragozás, szóképzés elem ei; a m on datok megkülönböztetése kötőszóik szerint, acc. c. inf. és abl. abs. az olvasmány alapján. 37 latin-magyar és 19. magyar-latin fordítás. Havonként három dolgozat. T a n á r : Eisert. 4. F ö l d r a j z , heti 4 óra. — Ázsia, Afrika, Amerika és Oczeánia (Ausztrália s a csendes oczeánban lévő szigetek) leírása kö vetkező sorrendben : fekvés és terület, hegy- és vízrajz, éghajlat, talaj, állat-, növény-, ásvány világ, lakosai, országai, városai. T ér' képrajzolás. K. k. Körösi Albin : Földrajz, a gymn. II. oszt. szá mára. II. kiadás. — T an ár: Plenczner.
— 60 — 5. M e n n y i s é g t a n , heti 4 óra. K. k. Gerevich Orbók „Szám tan.“ — Az első osztály tananyagának átismétlése. — Számolási rövidített szorzás és osztás. Arányosság, — arányok, arány iatok ; egyszerű hármasszabály, százalékszámítás, nyereség- és vesz teség-számítás, a teljes, tiszta és burkolat-súly kiszámítása. Ta nár : Saskó. 6. M é r t a n i r a j z , heti 3 óra. A testekről; általános tulaj donságaik, alkotó részeik, ábrázolás, felület és térfogat kiszámítása A testek sym m etriája, hasonlósága, egybevágósága. Folytatólag sikdiszitmények rajzolása. K. k. Hornischck H. rajzoló geometria. Tanár : Sziráczky. 7. S z é p í r á s , heti 1 óra. Vajda Pál szépirási mintái nyomán? utóbb német ütemezve irás. T a n á r: Sziráczky.
111. o s z t á ly . 1. V a l l á s , heti 2 óra. Az egyház fejlődése megalakulásától napjainkig kor. és jellemrajzokban. V. szt. beszédek tartalma. Ének. K. k. Bereczky : A kér. egyház rövid története. T a n á r: Melis. 2. M a g y a r , heti 3 óra. Az előző két tanuló év anyagának rendszeres feldolgozása; hangszó- és m ondattani elemzés. Költe mények emlékelése, tárgyi és szerkezeti magyarázása. Két hetenkint a feldolgozott anyag köréből Írásbeli dolgozat. K. k. Szinnyei rendszeres magyar nyelvtan. Lehr-R iedl: Magyar olvasókönyv. Ta nár : Melis. 3. L a t i n , heti 6 óra. Nyelvtan és Mondattan Schultz Dávid ks. könyve nyomán. Az alaktan ismétlése, az egyes esetalakok mondatbeli functiója Az infinitivus a m ondat kapcsolatában, acc. és nőm. c. infinitivo. A Dávid-féle gyakorló könyvből a mondat tannak megfelelőleg 20 gyakorlat. Dávid István Latin olvasóköny véből 60 dactylusi vers, 25 pentameter, 8 distichon, kapcsolatban a verstan elemeinek, a hexameter, pentam eter és distichon ismer tetésével Livius 17—23 fejezetek. Livius és a versek könyv nél kül is. A régi Róma és alkotmányának rövid ismertetése. — Ha vonként 1 iskolai, 1 házi dolgozat. T a n á r: Liska. 4. N e m e t , heti 4 óra. K. k. Virányi Ign. Német nyelvtana és olvasókönyve. Névelő, fő- és melléknevek ragozása, számnév, névm ások; segédigék, erős és gyenge ig ék ; párticulák. Szórend.
• - 61 — Fordítás németből magyarra s viszont, számszerint 30 gyakorlat Két hetenként írásbeli dolgozat. T a n á r: Fisért. 5. F ö l d r a j z , heti 2 óra. Physikai előismeretek, mathematikai és physikai földrajz. Tankönyv : Scholtz Albert és Róth Ar nold. T anár: Chovan. 6. T ö r t é n e l e m , heti 4 óra. Hazánk a magyarok beköltözése előtt. A fejedelmek kora A királyság története 1867-ig, korszakon ként a mivelödési viszonyok ismertetésével. Befejezésül az osztrák magyar-monarchia politikai földrajza: Magyarország területe, n é pessége, alkotmánya, kormányzása, a megyék s nevezetesebb váro saik ; a társországok és Fiume ; a kapcsolat Ausztria s Ausztria. Koronaországai. K. k. Baróti-Csánki, Magyarorsz. tört. és Márki. Az osztrák-magyar-monarchia pol. földrajza. T a n á r: Sárkány. 7. M e n n y i s é g t a n , Heti 3 óra. K. k. Mocnik-Schmidt „Szám. lan.“ Az összetett hármasszabály. Egyszerű és összetett kam at számolás. Lerovatszámolás. Határidöszámolás. Arányos osztás. Elegyitési feladatok, vegyészeti szabály. Lánczszabály. T a n á r: Saskó. 8. M é r t a n i r a j z , heti 2 óra. Egyenes vonalú idomokról A geometria alkalmazása a szerkesztésnél, m érésnél; idomok m áso lása, átalakítása. A földmérés elemeiről. Folytatólag sikdiszitmények rajzolása. K. k. Hornischek H. rajzoló geometria. T anár: Sziráczky.
IV
o s z t á ly .
1. T a l i a s , heti 2 óra. Protestáns hit- és erkölcstan vázlatos ismertetése, tekintettel a választó tanokra. V. szt. beszédek tar talma. Ének. K. k. Bereczky: Kér. hittan és erkölcstan. T a n á r: Melis. 2. M a g y a r , heti 4 óra. K. k. Korda Imre Stilisztikája és Lehr-Arany Toldya. Astilus általános s különös tulajdonságai. Vers tan. A gyakrabban előforduló polgári ügyiratok szerkesztése. Toldi eredete, tartalma, szerkezete, nyelve. írásbeli dolgozatok a végzett tananyag köréből. T a n á r : Saskó. 3. L a t i n n y e l e , heti 6 óra. Idők, módok és az ige főnévi és melléknévi alakjainak mondatbeli functiója ; kötőszók, mint az értelmi viszonyt, kifejező szav ak ; prosódia elemei. O lvasm ányok:
-
62 —
Pyrrhus elleni háború, Ovidiusból 4. mese. Havonként három vagy négy, részint otthoni, részint iskolai dolgozat. Tankönyv : Dávid István nyelv és mondattana, olvasó és gyakorló könyve. Tanár : Chován. 4. N é m e t , h e t i 3 óra — Tankönyv : Virányi Ignácz : Német nyelvtan és gyakorlókönyv. Fordításul a nyelvtanból 24. gyakorlat, a gyakorló könyvből 20. gyakorlat. Grammatica és Syntaxis. Ha vonként 1 házi és 1 iskolai dolgozat. T anár: Plenczner. 5, T ö r t é n e l e m , heti 3 óra. Az ó-kor története: a keleti né pek, főleg mivelődési szempontból; a görögök és Macedonia, a gö rög mivclődés jelentősége; a rómaiak a királyság s köztársa ság korában. K k. Szilágyi S. Egyetemes történet 1. rész. T anár: Sárkány. G. M e n n y i s é g t a n , heti 3 óra. Bevezetés az algebrába. A négy alapművelet algebrai egész és törtszámokkal. A geometriai lialadvány. Elsőfokú egyenletek egy ismeretlennel. Arányok. K. k Mocnih-Schmidt, „Algebra“. Tanár: Neumann 7. Á s v á n y t a n , heti 3 óra. Az egyes ásványokkal kapcsolat ban az alaki és physikai tulajdonságok, továbbá chemiai ismere tek. Geológiai jelenségek, ezekkel kapcsolatban a kőzetek és a kő zeteket alkotó ásványok, valamint a szerves eredésü ásványok tár gyalása. A kőszénnel kapcsolatban a szerves chcmia alapfogalmai A föld története. K. k. Szterényi Hugó Ásványtan. Tanár : Plenczner. 8. M é r t a n i r a j z , heti 2 óra. Görbe vonalú idomokról. Egy és két sikon való ábrázolása a pont, egyenes és idomoknak. Ta nár : Sziráczky.
V. o s z t á l y 1. V a l l á s , heti 2 óra. Az ó-és uj-szövétség könyveinek rendszeres ism ertetése. A bibliai eszmék hit- és erkölcstani fejte getése megfelelő szemelvények alapján V. szt. fejtegetése. Ének. K. k. Batizfalvy-Bereczky: Bibliaismertetés. T a n á r: Melis. 2. M a g y a r , heti 3 óra. Szerkesztéstan Négyesy László ké zikönyve alapján ; Greguss Költészettanából a verstan rendszeres ismertetése elméletileg és olvasás utján. Havonként egy írásbeli dolgozat. T a n á r: Udvardy.
— 63 3. L a t i n , heti 6 óra. K. k. Livius. Bartal-Malmosi XXI. könyv 1— 56 §§. Pirehala : Anthologia Latina. Naevius és Ennius sírfel irata. Catull. 3. 4. 5. 8 . 9. 10. 17. Verg. Ecloga I. Georg. I. 3 1 1 - 3 5 0 és II. 136— 176. Hor. 24. 25. 27. 30. 31. 36. Tib 42. Ovid. Mek. I. 313—415. és Catull. és Hor. egyes költeményei könyv nélkül is. Havonként 1 házi egy iskolai dolgozat. K. k. CsernyDávid ford, gyak I. T a n á r: Saskó. 4 . G ö r ö g , heti 4 óra. K. k. Curtius-Ábol. Görög nyelvtan. A görög hangtan, név- és igeragozás a „mi“ végű igékig. A Sehenkl Ábel-féle görög elemi olvasókönyvből a nyelvtani anyagnak megfelelő gyakorlatok (74). Havonkint egy iskolai, s egy házi dolgozat, Ta nár : Mocskónyi. 5 . N é m e t , heti 3 óra. Herder Cid románczainak fordítása és emlékelése ; prózai olvasmányok és kisebb lírai költemények, utób biak könyv nélkül; magyar szöveg fordítása németre. K. k. Her der „Cid“, Heinrich G- „Német olvasókönyv“ I. r. Endrei „Stí lusgyakorlatok." T anár: Udvardy. 0. T ö r t é n e l e m , heti 3 óra. Az ó-korból a IV. osztályban ta nultak áttekintő ismétlése és a római császárság korának ismer tetése ; a népvándorlás s a nyugat-római császárság bukása. Kö zép-kor : az uj államok szervezkedése; az izlam ; a pápaság és császárság küzdelmei ; a hűbériség; a keresztes hadak s a lovagiság; az egyházszakadás s hitjavitó törekvések; uj találmányok s felfedezések ; mongol és török harczok. Időrendi táblák készítése. K. k. Szilágyi S. Egyetemes tört. I. és II. rész. T a n á r: Sárkány. 7 . M e n n y i s é g t a n , heti 4 óra. Algebra : Elsőfokú egyenletek több ismeretlennel. Négyzet gyök. A másodfokú egyenlet ism eret lenéinek kiszámítása. Köbgyök. Kéttaguak magasabb, positiv, egész hatványai. Számtani haladvány. G eom etria: Az egyenesek fekvése a síkban. Síkidomok összevágása, hasonlósága és területe. A köv. K. k. Mocnik-Schmidt „Algebra“, L utter; „M értan.“ T an ár: Neumann. 8 . N ö v é n y t a n , heti 2 óra. — Az őszi (lóra kiválóbb képvi selői. A növények külső tagoltsága. A növények szövet-, boncz-, és fejlődéstana. A term észetes rendszer s ennek keretében a nö vények négy köre, tavaszi Hóra kiválóbb képviselői. — Herbáriu mok készítése. K. k. Szterényi Hugó : Növénytan. Tanár : Plenczner
64 —
9. Görög-pótló magyar, heti 2 óra. Tankönyv: Szilasi. Sze melvények Thukydidesből. E ndrődi: Magyar olvasmányok és Schill: Görög régiségek. Az olvasmányok tárgyi tartalm i, szerkezeti fejte getése. Régiségtanból az állami régiségek. T anár : Fertig. 1 0 Görögpótló ra'jz, heti 2 óra. StylizO.lt levelek és virágok ; görög római és arab sikdiszitmények rajzolása és festése Várdai Szilárd fali m intái után. Tanár: Sziráczky.
V I o s z t á ly . 1. Tállás, heti 2 óra, Az egyház története, különös tekintet tel a tan. istentisztelet és alkotmány fejlődésére. V. szt. beszédek fejtegetése. Ének. K. k. Batizfalvy: A kér. egyház története. Ta nár : Melis. 2. Magyar nyelv, heti 3 óra. A drámai költészet elmélete Schakospeare „Coriolanus“-a alapján. A történetírás, szónoki be széd és értekezés elmélete és története. Olvasmányok : Mutatvá nyok a régibb és újabb történetírókból, Eötvös, Kossuth, Periklos beszédeiből; értekezések. Szavalatok. Havonként egy Írásbeli dol gozat. K. k, Riedl „Rethoricá“-ja. T a n á r: Fertig. 3. Latin, heti 6 óra. K. k. Sail. Bell. Jug. ed. Petz. 1—87 A többi végig cursive — Verg. Aen. ed. Némethi II. és VI. és Cic. pro lege Man. — Havonkint 2 Írásbeli dolgozat « Gsern y Dá vid-féle ford, gyakorlatokból. T anár: Kutlik. 4. Görög, heti 4 óra. Curtius Ábel. Gör. nyelv- és mondat tanból a „nú“ végű és rendhagyó igék; a m ondattani olvasmányok alapján. Schenkl Ábel olvasókönyvéből gyakorlatok fordítása és fejtegetése. Schenkl-Horváth. Xenoph. Chrestomathiájából 60. na gyobb szakasz. Havonkint 2 Írásbeli dolgozat. T anár: Kutlik. 5. Nemet, heti 3 óra. K. k. Heinrich G. Német balladák és románczok, E n d rei: Stilgyakorlatok. A német verstan elemei. A német románcz és ballada költészet rövid története s számos ter mékének ism ertetése. Schiller több balladájának tüzetes olvasása és fejtegetése, részben könyv nélkül tan u lá sa ; életrajza s balladái nak általános jellem zése. A német nyelv ismeretének folytonos gya korlása s fejlesztése. Havonként írásbeli dolgozat. T an ár: Eiserl 6.
Történelem,
heti 3 óra. A középkor áttekintése után az uj-kor története: Amerika ielfedzése, renaissance, a reforma-
— 65 tió ; nemzeti és vallásháborúk; az angol foradalom s a fejedelmi absolutismus k o ra ; a franczia foradalom és császárság ; a szent szövetség, az 1880. és 1848-iki foradalmak, az olasz és német egység megalapítása. Időrendi táblák készítése. K. k. Szilágyi S. Egyet. tört. 111. rész. T a n á r: Sárkány. 7. M e n n y i s é g t a n , heti 8 óra. Algebra: A hatványozás álta lánosítása. Brigg-féle logarithmusok és számolás logarithnusokkal. Exponentiális egyenletek Geometria : A pont coordinátái. Két pont távola. Egyszerű algebrai kifejezések graphikai ábrázolása. Goniometria. Trigonometria. K. k Mocnik-Sehmidt „Algebra“, Lutter „Mértan“, Lutter „Logarithmusok.“ T a n á r: Neumann. 8 . Á l l a t t a n , heti 8 óra. — Általános állattan. Az állati szer vek és szervrendszerek leírása. Az állatok kifejlődése és szapororodása- Metamorphosis, metagenesis és padogenesis. Az állatok elterjedése. A hét állatkör rendszeres tárgyalása. K. k. Dr. RóthV ángel: Az állattan alapvonalai. Segitökönyv : Brehm Thieratlas. T a n á r: Plenczner 8 . G ö r ö g p ó t l ó - m a g y a r , heti 2 óra. K. k. S chill: Görög ré giségek, E ndrődi: Magyar olvasmányok II. Hom er-Kem pf: Ilias Görög ínythologia elemei és vallási régiségek, magánrégiségek, mű vészetek története; Pázmány, Zrínyi Miklós, Cserei Apor és Mi kesből szemelvények az irók életrajzával; Homer életrajzi adatai, müveinek története és m éltatása ; az Ilias fontosabb énekek tüzetes olvasása. T a n á r: Eiscrt.
<) G ö r ö g p ó t l ó - r a j z , heti 2 óra Különböző stilü ékítmények, szőnyeg-minták, műszaki és építészeti jellegű díszítmények rajzo lása, festése és árnyékolása. Váradi Sz. és Vignola után. Tanár : Sziráczky.
V II. o s z t á ly . 1. V a l l á s , heti 2 óra. A hazai protestáns egyház története megalakulásától napjainkig tekintettel a protestáns öntudat és ön érzet fejlesztésére. Nevezetesebb alakok birálatos összehasonlítása nemzeti és egyházi szempontból. V. szt. beszédek fejtegetése vo natkozással a feldolgozott anyagra. Ének K k. Batizfalvy: A m a gyarországi prot. egyház története. T a n á r : Melis. o
— 66 2. Magyar, heti 3 óra, Széptani alapfogalmak. Verstan is métlése. Lírai, epikai és drám ai költészet tüzetes tárgyalása s az egyes műfajok története. Olvasmányok. Bánk-bán részletes tár gyalása. Világirodalmi époszok, Schakespeare és Molliere müvei nek tartalm i ismertetése. Egyéb szemelvények. K. K. Kapossy Lu cián,, Magyar poétikája.“ Havonként Írásbeli dolgozat. Tanár: Udvardy 3. Latin, heti 6 óra. K. k. Cserny-Dávid Stílusgyakorlatok III. r. — P. Verg. Maronis Aenis. G. Némethy. — M. T. Ciceronis Orationes selectae XIII. St. David. — Római irodalomtörténet. Leffler S. — Verg. Aen. V. 1—871. és IX. 1-—818 cursive.— Ci cero in Catil. III. és IV. — Cicero Philippica II. — Az irodalom történet Vergiliusig bezárólag. Havonkint 1 iskolai és 1 házi dol gozat. T an ár: Mocskónyi. 4. Görög, heti 4 óra. K. k. Szemelvények Homeros Odysseiájából. Csengeri János. IX. X. XI. és XII. ének. Szemelvények Herodotos műveiből. Dávid István. A III. V. VI. és VII. szemelvény. Nyelv- és mondattani ism. Havonként két iskolai dolgozat. T anár : Mocskónyi. 5. Német, heti 3 óra. A ném et irodalom ism ertetése a re" formáczióig. Schiller« Telije.“ Magyar szöveg németre fordítása. K. k. Heinrich G. „Deutsches Lehr ud L esebuch/' Schillers „Willhelm Teil,“ S. Endrei „Stílusgyakorlatok.“ T anár: Udvardy. 6 . Politikai földrajz, heti 2 óra. A jelenkor politikai s gaz dasági főeszméinek ism ertetése után Európa földrajzi jellemzése általáb an ; majd az egyes államok — hazánkon és Ausztrián kezdve — tárgyalása alakulások, földrajzi, foglalkozási, népességi, kormányzati viszonyaik s főbb városaik tekintetében; gyarmat birtokok a többi világrészeken s Amerika szabad államai. K. k. Varga 0. Politikai földr. T a n á r : Sárkány. 7. Mennyiségtan, heti 3 óra. A lgebra: Geometriai haladványok. Kamatos-kamátszámítás. A másodfokú egyenletek elmélete. A másodfokúakra redukálható egyenletek. A másodfokú függvé nyek maximuma és minimuma. G eom etria: Bevezető tételek a stereometriába. Hasáb, gúla, henger, kúp és gömb. K. k. MocnikSchmidt „Algebra,“ Lutter „M értan“. Lutter „Logarithmusok.“ Ta nár : Neumann. 8 . Természettan, heti 4 óra. Bevezetés a physikába, mecha nika, hang- és fénytünemények. Tankönyv: Czógler Alajos. Ta nár : Chovan.
G7
9. Görögpótló-Magyar, heti 2 óra. Schill Salamon görögiroda lom története nyomán a görög költészet (eposz, lyra, dráma) történeti fejlődése Nagy Sándor koráig. Sophokles Antigone Csiky fordítá sában, olvasva és poétikáikig méltatva. Badics Magyar irodalmi olvasókönyv III. részéből Csokonay Vitéz Mihály élete és müvei. T anár: Liska. 10. Görögpótló ábrázold geometriaf heti 1 óra. Pont, egye nes, három, négy és sokszögű idomok ábrázolása két képsíkon ; sík ábrázolása s a benne fekvő alakzatokról. K. k. Dr. Fodor Jó zsef ábr. geometriája. T a n á r: Sziráczky. 11. Görögpótló figurális rajz, heti 1 óra. A íigurális rajz elemei, kezdetben körrajzban, később árnyékolva lapminták után. Tanár : Sziráczky
V i l i o s z t á ly . 1. Vállán heti 2 óra. Hit és erkölcstan protestáns szempont ból. 0. V. szt. beszédek egyes tételeinek önálló fejtegetése. Ének. K. k. Bancsó : Kér. hittan és erkölcstan. T anár: Melis. 2. Magyar nyelv heti 3 óra. A magyar irodalom története s ezzel kapcsolatban mutatványok a fontosabb Írókból. Havonkint egy írásbeli dolgozat. Tankönyv (íóbi Im re: A magyar nemzeti irodalom története. T an ár: Fertig. 3. Latin heti 3 óra: H oratius: (ed. Bartal-Malmosi.) Ódák I. 1, 4, 7, 9, 22, 34, 37, II- 3, 10, 13, 14, 17, IS, 20, III. 1, 2, 3, 4, 5, 9, 30. IV. 3, 7 12, lö. Fpodos. 2. Satirák I. 1, 10, II. 8 , Epistolák II. 1. 3. Tacitus Annales (ed. Némethy.) Az első könyv ből Augustus uralkodásának utolsó éveiről, Tiberius trónralépéséröl, a germán légiók lázadásáról, s a Vl-ik könyvből Tiberius ha láláról s jelleméről szóló fejezetek. Cicero de oll'iciis (ed, Csengeri) Szemelvények az első könyvből. (Leffler) Római birodalom történetéből : Az őskorszak irodalmának, a drámai költészetnek története. Cicero bölcseleti müvei. Tacitus élete és müvei. Horatius költői munkásságának s a római satira irodalomnak részletes is mertetése. Cserny Dávid latin stílusgyakorlatok III. részéből hetenkint 1 órán fordítás magyarról latin ra; ezzel kapcsolatban a mon dattan ismétlése. Havonként 1 iskolai és 1 házi dolgozat. T a n á r: Liska. 4. Görög, heti 4 óra. Szemelvények Homéros Iliasából (ed. Csengeri) VI. 119—23G sor, VII 1— 322 sor, IX. némi kihagyá-
6*
— 68 — sokkal egészen, XVIII. 148 -0 1 7 sor. Plato Apologia I-sö főrész egészen. Ezekkel kapcsolatban a görög epikai költészet s a görög bölcsészet ism ertetése Platóig. Havonként 1 iskolai és 1 házi dol gozat. T a n á r: Liska. 5.
N ém et
n y e lv ,
heti 2 óra. Az ujabbkori német irók ismer
tetése. Schiller Wallensteins Tód Endrei stílusgyakorlataiból magyar szöveg ném etre való fordítása és a prózai olvasmányok magyarra fordítva. K. k. Heinrich Gusztáv: Deutsches Lehr und Lesebuch III. k. T a n á r : Fertig. 6 . T ö r t é n e l e m , heti 3 óra. Magyarország története: őspogány
korszak, a kereszténység befogadása s szt. István féle királyság, a hűbéri eszm ék szerint való szervezkedés, Mátyás kora, a fő- és köznemesség küzdelme, török-német világ, uj-kori állainintézmények kora. A főbb kútfők. K. k. Varga 0. A magyarok oknyomozó története. T anár : Sárkány. 7. M e n n y i s é g t a n , heti 2 óra. A lgebra: Kapcsolástan. Bino miális tétel. Az algebra főbb tételeinek ismétlése. Geometria : A geometria főbb tételeinek ismétlése. K. k. Mocnik-Schmidt „Al gebra“ Lutter „M értan“ Lutter „Logarithmusok“. T a n á r: Neummn. 8 . T e r m e s z é l t a n heti 4 óra. Interferentia és a polarisátio tüneményei, liő- és elektromos és mágneses tünemények. Kosmographia. Tankönyv : Gzógler Alajos. T anár : Chovan.
9. B ö l c s é s z e t , heti 3 óra- A tapasztalati lélektan. Böhm K. K. k. szerint s ezután e logika dr. Lindtner-Klamarik k. k. nyo mán. Végzett részek ismétlésekor az ism eretkörrel rokonságban álló Írásos feladatokra a tanulók dolgozatokat készítettek, melyekközösen m egbeszélve alkalmid szolgáltak a tanultak önálló felhasználásához. T a n á r: Benka. 10. G ö r ö g p ó t l ó - m a g y a r , heti 2 óra. Schill Salamon Görög irodalom története nyomán a görög történetírás, bölcsészet és szónoklat története. Az alexandriai és római korszak irodalmának áttekintése és nevezetesebb írói. Olvasmányok az Alexander B: • féle Platon és Aristoteles szemelvényekből. Tanár : Mocskónyi. 11- G ö r ö g p ó t l ó á b r á z o l ó g e o m e t r i a , heti 1 óra. A szögletes és gömbölyű testek ábrázolása, saját és vetett árnyéka; a testek síkkal való m etszése, egyenes és pont vonatkozása a testekre. A testek hálózata. K k. dr. Fodor József ábr. geométriája, Tanár : Sziráczky.
— 69 12. Görögpótló f i g u r á i k rajz, heti 1 óra. a z emberi test egyes részei később egészben rajzoltattak különböző árnyékolás sal, lapminták után. Tanár : Sziráezky.
B) Egyleti élet. Önkéntes tanulmányok és vállalatok1. E g é s z s é g t a n . A VII. és VIII. osztályból önként vállalko zók tanulták e tantárgyat heti 2 órában, Schermann K. le. nyomán oly czélból, hogy az állattan betetőzése s az embertan kibővítése gyanánt fokozódó személyes tudatossággal gondolkozzanak önsor suk felett s óvatosságot és védelmet szerezzenek oly közérdekű tanulmányokból, melyet müveit ember nem nélkülözhet. Kár, hogy egyrészt a felső osztályok heti órahalm aza, m ásrészt a vállalkozás önkényt essége alig teszik elérhetővé, hogy e tantárgyat az osztály beliek teljes számmal tanulhassák. T anár: dr. Belopotoczky György, mint a főgymnasium egyik orvosa. 2. Tanulökdalosköre A „Cantus -1 mintegy 100 működő tag gal a tanév elején szervezkedett s heti 2 órában gyakorolta, mint vegyeskar, a kedélymüvelö összhangzatos éneklést. Az elért sikert a helyi dalünnepek és gyászesetek alkalmával többször bemutatta az ifjúság a méltányló müveit közönség előtt. A betanult összhangos énekek gyűjteménye a következő : „Az Alföld“ és „Harczi induló“ Benka Gyulától. „Szózat“ „Nemzeti hymnus" „Gyászdal Benka Gyula átiratában. „Veni sancte“ Chovan Zsig mondiul. Több népdal-egyveleg Zimavtól L. Állaga G. Beliczay átira tában. „A vihar,, Dürnertől. „Üdvözlő“ Goll J. „Felköszöntö“ Abt F.-töl. Előkészületül a dalköri közreműködésre még alkalmatlannak m utatkozó kisebb kezdő tanulók is gyakorolták az éneklést hallás utóbb hangjegy ismertetés alapján tanulván rövid dallamokat főleg a hangvételre, az éneklés dynamikai árnyalatára és a rhytm usra való tekintettel. T a n á r: Levius. 3. önképző „ Vajda kör.“ 1898. szeptember 2 1 -én szervez kedett a felső négy osztály tanulóiból a „Vajda-kör“. Az V. és VIosztálybeli önként belépők h a l l g a t ó és b e j á r ó, a VII. és VII losztálybeliek m ű k ö d ő t a g o k u l iratkoztak. Megválasztotta az önképzőkör saját kebeléből tisztviselőit. Elnökül fölkérotett ez év ben is Benka Gyula igazg. tanár. Alelnők titkár v o lt: Pintér J á nos Vili., p é n z tá ro s: Lukács Imre VII. Könyvtárosok: Csermák Elemér és Golián János Vili. Ellenőr : Brebovszky Elemér. VII Laptáros : Tobak István VIII. Levéltárosok : Pcnyáska Mihály és Aszódy Imre VII. „Zsengék“ szerkesztői: Stein Ernő és Russ Zoltán Vili.
-
70
T artott az „Önképző“ 29 ülést, melyeken a működő tagok szavalló előadásokban, prózai s költői munkálataik bem utatásában bírálatában s ellenbirálatában értékesítették eddigi tanulmányaikat. Nevezetesebb ünnepélyt rendezett a „Vajdakor“ 1899. febr. 25-én, midőn a tanulók daloskörét s ez alkalomra fölkért műkedvelőket is bevonva bemeneti dij m ellett olyan szavallati, ének és zene estélyt adott, melynek tiszta jövedelm ét részben az „Erzsébetszo borra“ részben a tanulók segélyező alapjára fordította. Ilyen nyil vános hazafias ünnepélyt rendezett szabad bemenet mellett márczius 15-én is, midőn a helybeli müveit közönség méltányló rész vételével fokozta a közlelkesedést. A „Vajda körnek“ ma rendelkezésére álló vagyona 100 frt 91 kr., mely a takarékpénztárban van elhelyezve. Könyvtára áll 854 műből, 1056 darabban A lapok, folyóiratok, értékesebb mü vek kényelmes használat czéljából tanári ellenőrzés mellett szabott időben az önképzö tagjainak szám ára nyitva tartott olvasóterem ben voltak kitéve, melyet a tanulók szorgalmasan látogatták. Emel lett használták azönképzőköriek afügymnasium nagy könyvtárát is. 4. Franczia nyelv. Ez évben nem sokan érd eklődtek ez ön kéntes tantárgy iránt, minek oka főleg a nagyobb tanulók sokféle elfoglaltsága. Mintegy 8 —10 lelkes tanuló próbálkozott a nyelv tanulásával. Tanár : Lányi. 5. Gyorsírás. Gabelsborgor-Markovics elvei szerint heti 1 —1 órában tanulta e gyakorlati tantárgyat 15 kezdő, lö haladó. Fi zettek fejenként tanítási díjban 1 évre 4 frtot. A gyorsírók köre járatott szaklapokat s levelezés utján összeköttetésben állott a bu dapesti anyaegyesülettel. Kitüntetésül a temesvári „Gábelsberger gyorsíró egyesülettől“ levelező gyorsírók versenyén Földvárszky Pál VI. tanuló 10 frankos aranyat s oklevelet nyert. T a n á r: Kutlik. 6 . Szabadkézi rajzot és festést gyakorolta 8 kezdő, 6 haladó heti 2 órában fizetvén tanítási díjban havonkint egy-egy koronát. Ta nár : Lányi. 7. Disztornázők 40 főnyi csapata a majális és évzárti ün nepélyen m utatta be eröbeli gyarapodását és ügyesedését, melyet a müértőkőszínte elismeréssel kitüntettek, A jutalmazottak névsora az „Évi esem ények“ czimü rovatban van felsorolva. T a n á r: Oláh. 8 . Tanulók segélyzö egyesülete. Az állam segélyezési szer ződése korlátok közé veté a fögymnasiumnak a tanulókkal szem ben évekkel előbb gyakorolt segélyezését. Ezért mind érezhetőbbé
71 — vált oly segélyező egyesület létesítése, mely képes legyen könnyí teni olyan szegény sorsuak iskolázását, kik még ha tanulmányaik szerint nem mindenből jelesek is, de kitartó szorgalmuk és pél dás jellemalakulásuk mellett megérdemlik az emberbaráti támoga tást. E őzéiből megindultak az előmunkálatok. Vizsgálati dijakat büntetéspénzeket, kegyes adományokat, jótékony előadásoknak és tánczmulatságoknak e czélra ajánlott bevételeit megtakarítottuk, takarékpénztári betétként jövcdelmeztettük mindaddig, mig oly alap tőkét nem teremtettünk, melynek évi kamatai a segélyezést — ha csak csekélyke arányban is — lehetővé tették. Mint szép remény nyel biztató kicsiny mustármag, kezdte meg aztán működését e nemes hivatási! egyesület az 1898—99-ik tanévben. Alapszabályai értelmében a főiskola kormányzó testületé a tanári kar ajánlatára elnökévé 3 évi megbízással Sárkány Imre tanárt választotta. Az alakuló közgyűlés 1898 szept. 16-án volt, melyen Benka Gyula igazgató s nevezett elnök mellett megjelent a tanulóság teljes számban. Ekkor az igazgató az egyesületnek adományokból s kü lönböző vizsgadijakból befolyt s eddig általa kezűit s pénzintézeti tőkében 1653 frt 43 krt és készpénzben 127 frt 50 krt tevő va gyonátátadta az elnöknek. Erre megválasztattak az egyesület ez évi tisztviselői, u. m. jegyzővé Szlovák Jenő Vili., gondnokká Szuhovszky János Vili., pénzszedőkké Aszódi Imre és Penyáska Mi hály VII. o. tanulók. A következő napokban történt osztályonként a 3 —3 választmányi tag megválasztása. A tanév folytában két választmányi ülés tartatott (1898 okt. 19. és 1899. felír. 1-én), mely tandíj alumneumi és lakásdijban való segélyezésül 36 tanu lónak összesen 2 1 0 Irtot szavazott meg, ami a tanári kar helyben hagyó határozata után ki is adatott. Az egyesület vagyonát a ren des bevételeken, u. in. a javító vizsgák diján, a tanulók tagsági dijain s a kamatjövedelmen kívül növelték Mikolay Mihály főisk felügyelő u r és neje Stammer Etelka úrnő őnagyságaik 500 frtos alapitványnyal, tok. Dobos Adolf táneztanitó ur 6 frtos adomány nyal, az 1899. febr. 25-én tartott hangverseny tiszta jövedelme 80 frttal és a majálisi belépti dijak 191 frt 10 krral. A nemeslelkű alapítók adakozók fogadják e helyütt is az egyesület hálás, meleg köszönetét. A f. tanévi bevétel 1899. június 17-éig 1261 frt 22 kr., a kiadás 219 frt 50 kr., a tőkésített vagyon 2695 frt. 14. kr. o. é.
<X O
1ST e
tt
O sztá ly o k
e
Ul
I-
II.
III. —
1
Benka Gyula
—
—
2
Chovan Károly
-— -
—
igaztató tanár. rendes tanár
3 4 5 6
7 8
9 10 11 12
13 14 15 16
Eisert Árpád hely. tanár
a
—
—
KutÜk Endre
latin 7
—
hejáró zenetanár
Lis(
r. tanár, osztályfő III.
Melis János
rendes vallás tanár
—
vallás 2 vallás 2 vallás 2 vallás 2 magy. 3
Neumann Jenő
számt. 3
Oláh Miklós
torna 2
Plenczner Lajos
főldrj. 4 földr. 4
rendes tornatanár
h. tanár, osztályfő IV.
Sárkány Imre
—
Saskó Samu
—
r. tanár
h. tanár, osztályfő V.
Sziráczky Gyula r. rajztanár
Udvardy Sándor
r. tanár, osztályfő II.
órái: j
latin 6
—
—
r. tanár, osztályfő VI.
—
önkéntes vállalkozóknak összhangzatos éneklés a tanulói dalkarb an heti 2—3 órában,
Mocskónyi József
r. tanár, osztályfő VII,
földrajz 2 latin 6
—
—
Levius Ernő
—
német 4
magy. 6
r, tanár, osztályfő I.
IV.
latin 7
Fertig Alajos
r. tanár, osztályfő "Vili.
Az osztályok heti
ta n tá rg y a k
la z
—
—
—
—
torna 2
—
torna 2 torna 2 —
28
német 8 ásványt,3
történet 4 történ. 3
számt. 4 számtan 3 magy. 4
rajz 3 rajz 3 szépir. 1 szépírás 1 rajz 2 —
számtan 3
magy, 5 : 1
28
rajz 2
---
—
28
28
a z o k r a eső h e t i ó r á k s z á m a V.
VI. !
—
—
— —
VII J
b ö lc s é s z e t 3
3
te rm é s z e ti 4 to rm é s z e tt 4
16
ném et 3
—
g ö rö g p ó t l 2
görög pót. 2
m agy. 3
—
latin 6 görög 4
VIII.
A tanár heti órája
—
i6
m agy. 3 n ém et 2
16
_
J E G Y Z E T
Az összhan gos éneklés önkénytes vállalat sigy nincs beszámítva a heti órákba. *)
17
3*)
—
—
görög p ótló 2
la tin 5 görög 4
17
19
.
v a llá s 2
v allás 2
v a llá s 2
v a llá s 2
—
la t in 6 g ö rö g 4
görög pótlója2
A felső osztály beliek heti óra száma az egyes tanulóra nézve annyiban csökken hogy vagy a gö rögöt tanulja, vagy annak pótlóit. **)
görög 4
szám tan 4 szám t. 3 szá m ta n 3 szám t. 2
torna 2
torna 2
n ö vén yt2 álla tta n 3
történet 3 történet 3
16 18
torna 2
torna 2
16
—
—
19
p o lit. történ et 3 föld rajz 2
latin 6
—
rajz 2.
rajz 2
rajz 2
m agy. 3 ném et 3
—
m agy. 3 n ém et 3
33**
33**)
33**)
—
18
—
17
rajz 2
20
17 34**) | 2 4 5
I-S7*
TRag^ar stilfelactaáiryol^. V. o s z t á ly . V ezető: Udvardy. J lta g y a r s tílu sg y a k o rla to k ! Xenophon „Beszélgetés az is tenségről“ ez. dialógusának tartalm a folytonos előadásban. — A zsugori, (rajz) — „Szeresd felebarátodat, mint önm agadat“ (elmél kedés.) — Mily gondolatikat kelt bennünk egy uj évnek kezdete ? (elmélkedés.) — A székelyek és Vörösmarty Mihály „Szilágyi és Hajmásiának“ tartalm i különbsége. — Mi értelme van a mondás nak: „Nem szokta a czigány a szántást,?“ — Kisfaludy „Álmat lan királyának“ jellem zése. — Arany „Ágnes asszonya.“ — Reg geli dal. (műfordítás németből.)
VI. o s z t á ly . V ezető: Fertig. Fecskék búcsúja. — Az ősz. — A protestantizm us terjedése Magyarországon (oknyomozó fejtegetés). — Mit jelentenek Vörös: m arty „A m erengőhöz“ czimü költeményében a következő sorok„Ábrándozás az élet megrontója, mely kanacsalul, festett egekbe n é z !“ — A falusi temető. -— Coriolanus jelleme és tragikuma. — Az elpuhult. — Szabadon választott dolgozat. — Beszéd egy isJíolatárs sírjánál.
— 75 V II
o sz tá ly
Vezető: Udvardy. „Fortior est, qui se, quam qui fortissima vincit moenia. — Az aestetica haszna. — Női jellemek Bank-bánban. — Legkivá lóbb classicus versnemben iró költőink. — „A gonosznak, a gyáva sziveknek rettenetes vázkép a halál.“ — Attinghausen beszéde. (Teli VI. f. 1. jelenetéből, műfordítás) — Petőfi „Szerelem gyöngyei“ ez. lyrai cyclusának rövid története és jellemzése. — Berzsenyi D. kiválóbb ódáinak jellemzése. — Tűrd a méltatlanságot, de m a gad ne kövesd el soha ! (elmélkedés.)
V i l i o sztá ly V ezető: Fertig. A barátság. — Mátyás király udvarának műveltsége. A formátió hatása a nemzeti műveltségre. —- A férfikor előnyei. Az egészség értékéről. — A protestáns és a jezsuita dráma zötti külömség. — Gondolatok márcz. 15-dikén. — Szabadon lasztott dolgozat.
re— kö vá
•V Tanítóképzés a főgymnasium felső osztályaival
kapcsolat
ban az 1898—1899. tanévbenA.
Tájékoztató.
A szarvasi ág. h. cv. főgymnasium V. VI. VII. és VIII. osz tályainak azon protestáns növendékei, kik tanítói pályára óhajta nak elökészűlni, némely tárgyakat gymn. osztálytársaikkal együtt hallgatván, külön válva tanulják azokat a tantárgyakat s űzik azon gzakorlati ügyességeket, melyek m egszerzése mellett a leendő pro testáns néptanító felekezeti népiskoláinkon reá váró kötelességeiinek megfelelhet. Tagadhatatlan, hogy az ilyen szervezetű tanítóképzés nem minden tekintetben felel meg azon sokszoros feladatoknak, me lyekre az állami tanítóképzők országszerte szolgálnak. De tagad hatatlan az is, hogy adott szegényes helyzetünkben — legalább átm enetesen — nem sikertelenül szolgálják a protestáns népisko lák érdekeit azzal, hogy az általánosan érzett tanitóhiány mellett legalább egy szőkébb vidéken a protestáns tanítóhiányt enyhitik. Senki sem érezheti jobban tanítóképzőnknek szerkezeti fo gyatékosságát, mint éppen alkalmazott tanárai. Az ügyszeretet és személyes felelősség egyaránt arra kényszeríti a tanítóképző tanszemélyzetét, hogy illetékes hatóságai előtt szót emeljen a tanító képzőintézet önállósítása és czélszerűbb szervezete mellett. Saj nálatos csak az, hogy felszólalásai, em lékiratai még mindig el hangzó szó a protestáns szegénység sívár pusztájában. Ma odáig fejlett ügyünk, hogy az előbb egységes, most hár mas egyházmegye saját erőtlenségének érzetéből többször emelt
— 77 — szót a Bányai Egyházkerület előtt s kérte annak anyagi támoga tását oly czélból, hogy a szarvasi ág. hit. ev. elemi tanítóképző a kerület vegye pártfogásába s fejlessze tovább. Azonban a lélekszámban elég erős Bányai Egyházkerület sincs ma még abban az előnyös anyagi helyzetben, hogy előterem tse és biztosítsa az évi fcntartás azon összegét, mely a legszerényebb számítás mel lett egy önálló felekezeti tanítóképzőnél nélkülözhetetlen. Szarvas város e tanévben nagy küldöttséggel fordult a Nagyméltóságu m. kir. Vallás- és Közoktatásiügyi Minisztériumhoz. Ajánlatot tett arra nézve, hogy az állam emeljen a főgymnasium czéljainak megfelelő uj épületet s ellenérték fejében vegye át egy Szarvason létesítendő s a felekezet érdekeit is méltányosan kielé gíteni képes állami tanítóképző javára a gymnasium régi épületét s a tanítóképző m ostani helyiségeit és fölszereléseit. Az államkor m ány azonban, bár ez ajánlat esetleges figyelembevételét ígérte, de ma nem látja sürgős szükségét annak, hogy épen Szarvason állami tanítóképzőt létesítsen, mert — úgymond -— a saját taní tóképzői sem eléggé látogatottak s nem is kellőleg fölszereltek. Így tehát továbbra is kitartó küzdésre s várakozásra van utasítva a szarvasi tanítóképző. Ma ugyan a szomorú helyzet sok szor fölveti az intéző körökben a kérdést, váljon nem volna-e il lőbb és okosabb e sok bajjal küzdő képzőt megszüntetni, mint to vábbra is fcntartani V Azonban a szegénysége daczára saját inté zeteit feladni s megszüntetni mindig vonakodó protestáns hagyo mányos szellem nem szívesen nyugodnék bele abba, hogy maga adjon halálos döfést gyermekének azért, m ert az erőtlen és be teges. Ilyen ellentétes áramlatok között ingadozván a szarvasi ág. h. ev. tanítóképző sorsa, .nem csoda, hogy annak tanszemélyze tét állandósítani és fokozni s tanulóinak szám át felszaporitani alig lehetséges. Ezen körülmények figyelembe vételével azt hiszem megérthctők a tanítóképző mai állapotáról szóló alábbi adatok. B.
T a n s s e m é ly z d ,
Tanítottak a képzőben : 1. Benka Gyula, ki a tanítóképző intézet igazgatói tisztét is viselte. 2.
Levius Ernő.
3. Papszász Gyula és 4. Margócsi Gyula, ez utóbbi főként a gyakorló elemi nép iskola vezértanítója gyanánt, a képzősök gyakorlati ügyesitésével foglalkozván. A mennyiben azonban a vallástant, a természetrajzot, a ter m észettant a tornázást és rajzolást a képzőbeliek megfelelő gymnasiumi osztálytársaikkal együtt tanulták, annyiban szívességből ki segítő tanárokul működtek a képzőbeli növendékek érdekében, o. Melis János vallástauár. 6 . Chovan Károly és
7. Plenczner Lajos, mint a természetiek tanárai. . 9. Sziráczky Gyula, mint rajztanár
8 . Oláh Miklós, mint torna
C. Tanulóság. A tanítóképző növendékei voltak :
I.
o sztá ly b a n .
Greksza György ág. h. ev. Szarvas, Békésm. Konyeesny János ág. h. ev. Corvás, „ Kondacs István ág. h ev. Szarvas, „ Kovács György ág. h. ev. „ „ Kozsuch János ág. h. eV’ „ „ Kozsuch István ág. h. ev. „ „
II
o s z t á ly .
Baranyai Sándor ág. h. ev. Orosháza, Békésm. Brachna Gábor ág. h. ev. Szarvas, „ Hanó János ág. h. ev. „ „ Rück Mihály ág. h. ev. M.-Berény. „ Kimaradt. MAGÁNTANULÓK: Margócsy Emma ág. h. ev. Szarvas, Békésm. Mihályi! Ilona ág. h. ev. „ „
79 III. o s z tá ly . Jánovszky György ág. h. cv. Szarvas, Békósm. Rohoska Jenő ág. h. ev. „ „ Supkégel Emil ág. h. ev. „ „ MAGÁNTANULÓK: Ghovan Jolán ág. Macskássy Vilma Szvák Mátyás ág. Zvarinyi Eugénia
h. ev. ág. h. h. ev. ág. h.
Ambrózfalva, Csanádin. ev. Bényc, Pestm. Mogyoród, Pestm. ev. Bulkcsz, Bácsm. Kimaradt.
I V o s z t á ly Huba János ág. h. ev. Szarvas, Békésin. Klenk Sámuel ág. h. ev. B.-Csaba „ Lukács Béla ág. h. ev. Pécska, Aradm. Teplány Lajos ág. h. ev. Tótkomlós, Bekésm. Meghalt. Végösszeg: 23.
D.
A tanítóképző négy osztályos elemi gyakorlóiskolájában I elem i o s z t á ly b a n .
Cséke Gyula ev. ref. Szarvas, Békésm. Elefánt Lajos ág. h. ev. „ „ Kmetz Mihály r. kath. ,, „ Konyecsny János ág. h. ev. Szarvas, Békésm. Moravcsik Dezső ág. h. ev. „ „ Oláh István ev. ref. „ „ Töröcsik József r. kath. „ „
II elem i o s z t á ly b a n Bagi Pál ág. h. ev. Szarvas, Békésm. Boros Pál ág. h. ev. ,. „ Gajevszky Cezső r. kath. Szarvas Békésm. Karancsi István ev. ref. „ „ Kelement Mátyás ág. h. ev. „ „
-
80
Korik János ev. ref. Szarvas, Békésm. Krcsmarik Gyula ág. h. ev. Szarvas, Békésm. Lendvay József ev. ref. „ „ Opauszky János ág. h. ev. „ Skorka Fát ág. h. ev. „ „
III
e le m i o s z t á ly b a n
Benczúr György ág. h. ev Szarvas, Békésm. Holéczy Barna ág. h. ev. „ „ Holub György ág. h. ev „ „ Kondacs Lajos ág. h. ev. „ „ Kovács András ág. h ev. „ „Meghalt. Krebsz Vilmos r. kath. „ „ Krcsmárik Pál ág. h. ev. „ » Lestyan Lajos ág. h. ev. „ „ Megyery Gyula ev. ref ., „ Mészáros Tiborcz ev. ref. „ „ Nyemcsok István ág. h. ev „ „ Placsko Samu ág. h. ev. „ „ Povázsay Pál ág. h. ev. „ „ Pribelszky János ág. h ev- „ „ Rohoska Gyula ág. h. ev. „ „ Sál Mátyás r. kath. „ „ Salacz Béla r. kath. „ „ Takáts Gyula r. kath. „ „ Turek József r. kath Szerencz, Borsodul. Valkovszky György ág. h. ev. Szarvas, Békésm.
IV
e le m i o s z t á ly b a n
Bugyis Andor r. kath. Szarvas, Békésm. Csirák József ág. h. ev. ,, „ D auda József ág. h. ev. „ „ Garay Mihály ág. h. ev. „ „ Haviár Dani ág. h. ev. „ „ Holéczy Dezső ág. h. e. „ „ Holuh Pál ág. h. ev. „ „
— 81 — Inczédy Lajos í'tg. h. ev. Nyíregyháza, Szabolcsin. Janurik Pál ág. h. ev. Szarvas, Békésm. Kasnyik András ág. h. ev. „ ,, Kiszely Mihály ág. h. ev. „ „ Kondacs János ág. h. ev. „ „ Kozsuch Pál ág. h. ev. „ „ Mayer József r. kalli. „ „ Mocskónyi László ág. h. ev. Szarvas Békésm Neumann Jenő ág. h. ev. „ „ Perczel Ferencz r. kath. „ „ Placskó Emil ág. h. ev. ,, „ Salacz Emil r. kath. „ „ Sülé Samu ág h. ev. „ „ Szőke Béla r. kath. P.-Csabacsüd „ Tóth Kálmán r. kath. „ „ Végösszeg : 59-
S. 3 tanitóldépzőben végzett tantárgyaid vázlata, I. o s z t á ly . a) A gymnasium V. osztályával a képzöbeliek együtt hallgat ták a vallást, a természetrajzot, a rajzot és tornát. (Lásd III. ez. V. oszt) külön hallgaták: b) a M a g y a r t , heti <1 órában. Rendszeres magyar nyelvtan dr Szinnyei József kézikönyve alapján. Olvasmányok tárgyi m a gyarázatokkal és nyelvtani elemzéssel Kiss - Komáromy—Péterlíy féle olvasókönyv 1. kötetéből. Költemények könyv nélkül. Kétheten ként egyegy írásbeli dolgozata feldolgozott tananyag köréből, azon kívül átalakítások és leírások. T a n á r : Papszász. c) a z e n é t , nevezetesen a z o n g o r á z á s t, heti 3 órában. Ujjgyakorlatok Bartalus István vezérkönyvéből. A 12 dur és mollskála kél nyolczadon át Bartalus I. „Előkészítő Zongoraiskolája“ 60 gyakorlatát es Czerny „W iener Lehrm eister“ I. füzetét. T a nár : Levius. 6
— 82 — II. o s z tá ly . a) A gymnasium VI. oszrályával a képzőbeliek együtt tanul ták a vallást, a term észetrajzot, a rajzot és tornát. (Lásd III. ez VI. oszt.) külön. b) A M a g y a r t , heti 3 órában. Stilisztika dr. Gööz József kézikönyve szerint. „Lehr-Arany Toldi-ja“ tartalmilag és szerkeze tileg. Verstan. Közéletbeli fogalmazványok. Költemények könyv nélkül. A havonkénti Írásbeli dolgozatok tárgyai; 1. A magyar róna. (Eötvös alapján átalalakitás.) 2. Az első magyar komikus ez. szem élyrajzból a jellemző magyaros kifejezések kiírása. 3. Név és tárgym ásitásra példák. 4. Toldi XI. éuekéből a szóképek kike resése. 5. A szekér. (Vázlat) 6 . Tavaszi séta (Vázlat.) 7. A kutya (Tanító leírás.) 8 . Karácsonyi vásár. (Szép leírás.) 9. Disznótor (Szépleirás.) És közéletben fogalmazványok készítése. Tanár : Papszász, c) a z e n é t , nevezetesen z o n g o r á z á s t , heti 3 órában. Ujj gyakorlatok. A 12 dur- és moll skála ellentétes mozgásban is, két nyolezadon át, utóbb harmad- és hatod menetekben is. Az öszszes 3-as hang/átok és azok m égfordításai két nyolezadon át. Az összes dom ináns négyes hangzatok s azok megfordításai két nyol ezadon ái. Czerny W. L. II. füzete. Bertini Preludjeinek I. füzete. Elő készítésül az orgonajátékhoz néhány rövid előjáték. T a n á r: Levius
I. és II. o s z t á ly e g y b e v o n v a ta n u lta : a) a h e g e d ű l é s t , heti 1 órában. Skálázás. Chorálok. Huber Károly hegedű-iskolájából 60 gyakorlat. T a n á r: Levius. b) a f ö l d r a j z o t , heti 3 órában. Ázsia, Afrika, Amerika, Auszt rália földrajza. Térképrajzolás. K. k dr. Márki Sándor Föld rajza II. rész. Csillagászati földrajz. A föld. A föld keringése a nap körül. A hold. Az időszámítás és a naptár. A naprendszer. A csillagok. Fizikai földrajz : A szárazföldekről. A tenger A lég kör. K ézikönyv: Báló-Miklós-féle Csillagászati és fizikai földrajz elemei. Tanár: Papszász. c) a n é m e t e t , heti 1 órában. Nyelvtaniak. Havonként 2 Írás beli dolgozat a tanultak ismétlése és alkalmazása czéljából. Né hány költői mü betanulása Olvasmányul és kézikönyvül Felsmann József „Német nyelvtan.“ Tanár: Levius.
— 83 — III. o s z tá ly a) A gymnasium VII. osztályával együtt tanulta a vallást, a term észettant, az egészségtant, a rajzot és tornát. (Lásd III. ez. VII. oszt.) külön. b) a m a q y a r t , heti 3 órában. Góbi Imre Poétikája alapján a költői műfajok elmélete és történeti fejlődése. Nagyobb olvas mányok: Zrinyiász. Bánk-bán. Kérők. Otthoni írásbeli dolgozatok: 1 . Egy költemény prózába tétele. 2 , 3. Zalán futásának tartalma. 4. A term észet herrvadása (költői leírás.) 5. Mire intenek bennün ket a lehulló falevelek V (Chria.) 6 . A magyar nemes. (Jellemkép Pe tőfi alapján.) 7. Bánk-bán meséje. 8 . Bánk-bán jelleme. 9. Mit kö szönhetünk a történet tanulm ányozásának? T anár: Papszász. c)
a z e n é t,
nevezetesen a
z o n g o r á z á s t,
heti 2 órában. Ujj
gyakorlatul a skálagyakorlatok folytatva. Czerny „100 gyakorlata.“ A haladottabbak: Czerny „Schule der Geläüfikeit“ IV. füzetét, és Bertini „Etudes“ IV. füzetét. Ta nár : Levius. d) a z o r g o n á z á s t , heti 1 órában. Ritter pedálgyakorlatait és 10 charálist tanultak be. T a n á r: Levius. e) a z ö s s z h a n g z a t t a n . Előismeretek. Hármashangzat, annak négy neme, ezek megfordításai. Szólamvezetés. Szűk-szétszórt szer kezet Négyes hangzat és megfordításai. K. k. Kapi Gyula „Osszhangzattani gyakorlókönyv.“ T a n á r: Levius. f) a t ö r t é n e t e t , heti 3 órában. A keleti népek és birodalmak. A görögök és rómaiak története. A népvándorlás és uj országok keletkezése. A keresztes hadak kora. A középkori intézmények bomlása. A felfedezések és reformatio kora. A korlátlan királyi ha talom kora. A franczia forradalom és császárság. A legújabb kor napjainkig. K ézikönyv: Dr. Ribáry-Varga Világtörténete. Tanár: Papszász.
IV. o s z t á ly . a) A gymnasium Vili- osztályával a képzőbeliek együtt ta nulták a vallást, a term észettant, az egészségtant, a rajzot, és tornát. (Lásd III. ez. VIII. oszt.) külön: b) a m a g y a r t , heti 3 órában. A m agyar nemzeti irodalom 6*
történetének rövid ism ertetése, a jelesebb Írók müveiből vett sze melvények olvastatásával. K. k. dr. S zán tó : A magyar nemzeti irodalom története és dr. S z á n tó : Olvasókönyv az irod. történet hez. Az írásbeli dolgozatok tárgyai a következők : 1. A legendák. 2. Az ősz. 3. Mik voltak a mohácsi vésznek okai ? 4. Arany J. balladáinak lélektani alapja. 5. A milyen az ember, olyan a beszéde. 6 . Szabad dolgozat. 7. Jókai Uj földesur ez. regénye. 8 . Párhuzam az eposz és a regény között. Tanár : Papszász. c)
a történetet,
heti 3 óra. Magyarország történelme, tekin.
tettel az alkotmány és mivelődés fejlődésére. K. k. Király P á l: Magyarország története. T a n á r : Papszász. d) u zenét, nevezetesen a zongorázást, heti 1 órában. Kk. Bertini „Etudes“ L füzete. Kuhlau „Sonatinak.“ T a n á r: Leviuse) az orgonálást, heti 1 órában. Ritter pedálgyakorlatok. Szügyi József „Preludiumgyüjtemény.“ Egyházi énekek Benka Gyula és Chovan Kálmán partitúrája szerint. T anár: Levius. f) Összhangzattan, heti 1 órában. A harmadik osztály anya gának ismétlése. Négyes hangzatok, ezek megelőzése és feloldása Melléknégyesek. Zárlatok. Ötös hangzat. Átmeneti és váltóhangok. Összhangosítás. Kézikönyv Major J. Gyula „Összhangzattan.“ T a nár: Levius. g) a számtant alapján és az
heti
2 órában. Mocnik-Schmidt szám tana
f) az alkotmánytant, heti 2 órában. Jánosi-Baconi Alkot mánytana alapján az elmúlt évben mint III. osztálybeli tanulók a IV. osztálybeliekkel egybevonva tanulták, s a jelen tanévben a ta nultakat röviden ismételték. T a n á r : Papszász.
A I II . és IV. o s z t á l y e g y b e v o n v a t a u u lt a a) a németet, heti 2 órában A nyelvtan rövid ismétlése. Mondattan. írásbeli dolgozatok: Kiválóbb költői művek cmlékelése. Kézikönyv: Felsm ann József „Nyelvtan ■“ Endrei Ákos „Német stílusgyakorlatok“ Tanár : Levius. b) « neveléstant s utóbb az általános tanitástant, heti" 4 órában. Dr. Kiss Áron k. k. szerint. T anár: Benka.
-
85 —
c) a népiskolai tanítás módszertanát, heti 3 óra. Tanár : Margócsy. d) a hegedűjátékot, heti 1 órában. Ujjgyakorlatok. SkálákKétszólamu gyakorlatok. Charálok. Huber Károly „Hegedüiskola“ 90 gyakorlat. Tanár : Levius. Végül az I II. I l l
I V o s z t á ly o k
e g y ü t t e s e n t a n u ltá k .
a) az éneklést, heti 1 órában. Ütem és hallérzéki gyakorlatok. Bartalus István ónektanilási vezérfonala és Abt Fercncz gyakorlati énekiskolája nyomán. Egyházi énekek, két-háromszólamu énekkisérletek és néhány férfikarra irt ének gyakorlása. A tanitóképzőbeliek ezenkívül hetenként 2 órában részt vettek a tanulói dalkar énektanulmányaiban. T a n á r: Levius. b) A kátéismét, előkészületül a protestáns népiskolai vallás tanítás módszeres kezeléséhez. Tanár : Margócsy. c) s önkéntes vállalkozók a tót nyelvet, t a n á r : Margócsy. E vázlatos kimutatásból kiolvassa a szakértő, hogy a tanító ké pzöbcn alkalmazott tanárok nagy erőkifejtése mellett sem lehe tett minden tantárgyat osztályonként fokozatosan felosztva úgy feldolgoztatni, mint azt önálló és kellő tanszemélyzettel biró kép zőintézek tehetik. A tanfolyamokat sikerrel végző képzősök aztán képesítési vizsgálatához járulni jogot nyernek. E vizsgálat Írásbeli és szóbeli s fölöleli lényegében mindazon tantárgyakat és gyakorlati ügyes ségeket, melyeket a képző tanítványinak ad. Ezen képesítési vizs gákat a felügyelőség által fölkért elnök vezetése s rendesen a kir. tanfelügyelő ur jelenlétében intézik a képzőbeli s részben a gym nasium azon tanárai, kik a képzőbelieket a tanfolyamokban tanítják
V I
Ta n e g z ^ ö z ö ^ ez évi gyar apodás a. A) A főgymnasiumi könyvtár. 1. Augier f. Perényi I. A bürök. Vígjáték. 1 k. 1 drb. Augier és Foussier f. R. J. A szegény arszlánnők. Dráma. 1 k. 1 drb. Balassa József A magyar nyelv 1 k. 1 drb Bácsszerémi esperesség jegyzőkönyve 1898. 1 k. 1. drb. Bándy Endre A lévai ág. h. ev. egyház évkönyve 1896.1 k. 1 drb, Bándy Endre Két egyházi beszéd 1 k. 1 drb. Báthory Nándor Növénytan 1 k. 1 drb. Benedek Elek A magyar nép m últja és jelene 1 k. 1 drb. Bérezik András Nézd meg az anyját Vígjáték 1 k. 1 drb. Bibliotheca Zrinyiana 1 k. 1 drb. Boeckh Auguszt Encyclopaedie und Methodologie der philologi schen W issenschaften 1 . k. 1. drb. Bozzai Pál Irodalmi hagyományai 1 k. 1 drb. Burián János Magyar latin szótár középiskoláknak 1 k. 1 drb Chateanbriand f. Bogdánfi Lajos René 1 k. 1 drb. M. T. Cicero f. Némethy Géza Laelius A barátságról 1 k 1 drb. Concha Győző A 90 évek reformeszméi és előzményei 1 k. 1 drb. Croiset A görög epos II. k, 1 k. 1 drb. Csengeri János dr. Anthologia latina 1 k. 1 drb. Csiky-Kolozsváry Corpus Juris Hungarici 1898. és P. 1836 — 97. 2 k. 2 drb. Czuczor Gergely hőskölteményei és meséi 1 k. 1 drb. Dézsi Lajos dr. Szenczy M olnár Albert élete 1 k 1 drb. Ecseri Lajos dr. Az alföldi munkáskérdés és mezőgazdasági válság 1 k. 1 drb.
-
87 —
Endrei Ákos Rendszeres német nyelvtan 1 k. 1 drb. Fagnet E. f. Haraszti Gyula A XVIII. század irod. tanulmá nyok 1 k. 1 drb. Fábry Sándor dr. Széchenyi és Kossuth (2 példány) 2 k. 2 drb. Fáy András A m átrai vadászat Vígjáték 1 k. 1 drb. Fidesz Egy uj apostol 1 k. 1 drb. Fogarasi Albert Szilágyi Gyula főgymn. tanár emléke 1 k. 1 drb. Frank Ödön dr. Az orsz. közegészségügyi egyesület évkönyve 1898. 1 k. 1 drb. Gervinus G. G. f. Rózsaági Bevezetés a XIX. sz. tört.-be 1. k. 1 drb. Goedecke Grundr isz zur Geschichte der deutschen Dichtung 18,19 f. 2 . k. 2 drb. Goethe f. Balia K. Bcrlichingeni Gottfried a vaskezü 1 k. 1 drb. Gregorovius Férd. f. Hegedűs J. A p ip á k síremlékei 1. k. 1 drb. Grcgus Ágost A balladáról 1 k. 1 drb. Grósz Gyula Geschichte des cv. gymn. A. B. in Kronstadt 1 k. 1 drb. Gschwandtner G. Vitális I. A selmeczbányai gyógyászati és természettudományi egyesület évk. 1895- 97. 3 k. 3 drb. Gyöngyösi László. Arany János ifjúsága 1 k. 1 drb. Hankó Vilmos dr. A székelyföld 115 képpel 1 k. 1 drb. Héjas Endre Időjárás 3 k. 2 drb. Homeros—Kempf Szemelvények az Iliasból 1 k. 1 drb. Hornischek Henrik dr. Rajzoló geom etria 1 k. 1 drb. Jelentés a Luther-társaság 1897. évi működéséről 1 k. 1 drb Jókai Mór 1848. 1 k. 1 drb. Jókai Mór müvei (Millenniumi diszkiadás) XGI. C k. 10 drb. Juha Adolf dr. Az iskolák építése és berendezése Németor szágban és Schweiczban 1 k. 1 drb. Katona József Bánk Bánja Arany János jegyzeteivel 1 k. 1 drb. Kazinczy Gábor Emlékbeszéd Széniére Pál felett 1 k. 1 drb. Kollarii Adami Francisci De originibus et usu perpetuo protestatis legis latorii circa sacra apostolicorum regum Un garn libellus singularis 1 k. 1 <'rb.
— 88 —
Konkoly Thege Miklós dr. Körültekintés néhány nyugateurópai observatoriumhan 1 k. 1 drb. Kossuth Lajos iratai az emigratióból VI. k. 1 drb. Körösy László Egyptom Magyar tanárok t. könyve 1 k. 1 drb. Kövesligeti Radó dr. A math, és phys. földrajz kézikönyve 1 k. 1 drb. Az országos Közoktatási T anács 1898. május 25.—.27.- 28iki üléseinek naplója 1 k. 1 drb. Lavaleye Emil f. Bartha B. A tulajdon II. 1 k. 1 drb. Lehrplahn für die ev Knaben Elementarschule in Kronstadt 1 . k. 1 drb. Longfellov V. Henrik f. Jánossy G. Az arany legenda 1 k. 1 drbMagyar korona országainak külkereskedelmi forgalma 1897 1 k. 1 drb. Magyar korona országainak Mezőgazdasági statisztikája II. 1 k. 1 drb. Magyar korona országainak Vasutai 1894., 1895. és 1896. évben 1 k. 1 drb. Magyar Statisztikai évkönyv 1897. 1 k. 1 drb. Magyarország tiszti czim- és névtára 1 k. 1 drb. Magyar történelmi társulat névkönyve 1898. 1 k. 1 drb. Marczali Henrik Nagy képes Világtörténet I—II. 2 drb. Marosvásárhelyi ev. ref. kollégium könyvt. dupl. 1 k. 1 drb. Masznyik Endre dr. Pál apostol levelei XXV—XXX11. füzet 4 drb. Mészáros Amand Czipruság 111. Béla ravatalára 1 k. 1 drb. Mészáros Jenő Magyar lantos költészet 1 k 1 drb. Moncrieff F. f. Csiky A szégyenlős. Vigjáték 1 k. 1 drb. Moravcsik Gyuláné: gr. Teleky Józsefné 1741—1813. 1 k. 1 drb. Monumenta Hungáriáé Historica 2 k. 2 drb. Monumenta Comitialia Regni Traussilvaniae 1 k. 1 drb. K. Papp Miklós : Caraffa és az eperjesi vértörv. 1 k. 1 drb. Pasteiner Gyula Római Világ 1 k 1 drb. Pákh Károly Az iglói ág. h. ev. f. könyvt, Czimj. 1 k. 1 drb, Paulik János. Luther 95 tétele 1 k. 1 drb. Planche Gusztáv f. Szász K. Művészek csarnoka 1 k. 1 drb. ifj. Porkoláb Gyula Hitet szerelem ért 1 k. 1 drb. Pruzsinszky János dr. Egy. Phyl. Közlöny I—XX k. tárgymut. 1 k. 1 drb.
0 — 89 —
Radó Antal Olasz költőkből. 1 k. 1 drb. Regőczi (Exncr) Győző Szépprózai dolgozatok 1 k. 1 drb. Rell Lajos Latin szók a magyar népnyelvben 1 k. 1 drb. Ré.tby László dr. Corpús Nummorum Hungáriáé 1 k. 1 drbRuskin Velencze kövei III. 1 k. 1 drb Sándor Domokos Magyar fogalmazó 1 k. 1 drb. Sárkány Lajos dr. Mértan. 1 k. 1 drb. Schleicher Auguszt Compendium der Vergleichenden Gram matik der Indogermanischen Schprachen 1 k. 1 drb. Schuber Mátyás Német nyelvtan 1 k. 1 drb. Sebestyén Gyula dr. Ki volt Anonimus 1 k. 1 drb. Sebők Zsigmond Erzsébet királyné 1 k. 1 drb. Simonyi Zs.-—Ralassa J. Német-magyar szótár 1 k. 1 drb. Smiles Sámuel f. Dáni Ede. Élet és munka 1 k. 1 drb. Statisztikai havi közlemények 3 k. 3 drb. Stromp László Gusztáv Adolf élete dr. Kaiser után. 1 k. 1 drb. Szabó Régi magyar könyvtár III. 2. 1 k. 1 drb. Szende Gyula Földrajz, Statisztikai tabellák 1 k. 1 drb. Széchy Károly, gr. Zrínyi Miklós II. k. 1. k. 1 drb. Szíklay és Borovszky Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra m. 1 k. 1 drb. Szilágyi Sándor A magyar nemzet tört. 152—200 füzet 1 k. 1 drb. Szily Kálmán Adalékok a magyar nyelv és irodalom törté netéhez 1 k. 1 drb. P. Cornelius Tacitus ed. G. Némethy De v itá é t moribusAgcolae 1 k. 1 drb. Taine Hippolit A. f. Kádás B. Az olasz művészet bölcseleté 1 k. 1 drb. Tavasi Lajos dr. Die Iglóer R ep rá sen ten teh w a ll 1 k. 1 drb. Tavasi Lajos dr. Egy bang a 16 szepesi városból 1 k. 1 drb. Tavasi Lajos dr. Nevelési Emléklapok 3—4-ik füzet 1 k. 1 drb. Tavasi Lajos dr. Winke über Reform und Erveiterung derprotest evang. Schule zu Igló 1 k. 1 drb. Tibvdlus Elégiái ford. Csengeri János 1 k. 1 drb. Tűzkárok 1895. és 1896. évben 1 k. 1 drb. P. Vergilius Maró Cserép I. dr. Szemelvények az Aenoisböl 1 k. 1 drb. Vitális István. Utazás Egyptomban 1 k. 1 drb.
— 90 — W aldapfel János. Adalékok a gymn. oktatás elméletéhez 1 k. 1 drh. Weisz Kér. János dr. Világtörténet 1. 2. 14 -1 9 . 9 k. 9 drb. Zichy Antal gr. Széchenyi István életrajza II. 1 k. 1. drb. Zlinszky István A békésm. gazdasági egylet 1897.1 k. 1 drb. Zoványi J. Révész V. . <■ Magyar prot. egyháztörténet monographiák 1 k. 1 drb. Zsilinszky Mihály dr. Csongrád vármegye története 1 k. 1 drh. Az elsorolt müvekben a könyvtárt 105 művel, 138 kötet 137 da rabbal szaporodott. E b b ő l: Önálló szakm unka: 96 mü, 122 kötet 122 drb. Tudományos folyóirat: 4 „ 9 , 8 „ V e g y e s ............................. 5 „ 7 7„ Éhez jön a folyóiratok s újságok ama gyarapodása, mely a kötés folytán mutatkozik : 40 kötet 40 darabban. Értesítőt küldött az 1897—8-ik tanévről: 207 iskola 213 darabban. Ebből uj értesítő 4 mű, 4 kötet, 4 darab. A gyarapodás jórészt ajándékozás eredménye. Vétel utján alig tudjuk gyarapítani könyvtárunkat. A könyvtár javára szánt évi 400 írtból körülbelül 200 frtot emészt el folyóiratokra s rend szeres tudományos, de füzetekben megjelenő müvekre való elő fizetés. Az ajándékozók közül első helyen kell megemlitenem a a szarvasi kaszinót, akiugyan csak egy rendszeres müvet,de több régibb képet ajándékozott az iskolának, úgy hogy e képeke t részint úgy a hogy voltak, részint csak rámájukat s üvegjüket más képek befoglalására s igy hasznosan tudtuk értékesíteni iskolánk falainak díszítésénél. — Ajándékoztak m ég : Benczúr Sándor járásbirósági iktató 20 művet 20 kötet s ugyanannyi drbban (Olcsó Könyvtár) Bándi Endre lévai ág. h. ev. lelkész 2 müvet 2 k. 2 drb. Chovan Károly tanár 2 művet 4 k. 3 drb. Fábry Sándor dr. alispán 2 (ugyanazon) művet 2 k. 2 drb. Iglói ág. h. ev. gymn. könyvtára 5 művet 5 k. 5 drb. Közoktatásügyi miniszter 2 müvet 2 k. 2 drb. Mészáros Amand 1 müvet 1 k. 1 drb. Nagy Zoltán VII. o. tanuló 1 mü 1 k. 1 drb. Petrovics Soma esperes 2 mű 2 k. 2 drb. — Regőczy (Exner) Győző főreáliskolai tanár Székesfehérvár 1 mű 1 k. 1 drb. Rell Lajos dr. 1 mü 1 k. 1 drb. Sárkány Imre tanár 2 művet 2 kőt. 2 drbban, Szabó Ferenez németeleméri plébános 1 művet 9 k. 9 drb. Vitális I Selmecbányái főgymn. tanár 2 művet 4 köt. 4 drbban. Ezenkívül ajándékba kaptunk 20 müvet 20 kötet és 2 0 drbban tankönyvekben, mutatvány példányokban. — Önálló
— 91 — történetét elküldte a brassói ág. h. ev. fögymnasium. Az ajándék utján szerzett müvek összege : 63 mii 75 kötet 74 drbban. A vétel utján szerzetteké a folyóiratokkal együtt: 42 mű 103 kötet 103 drbban. Folyóiratok újságok jártak e tanévben : Akadémiai Almanach 1898-ra, Akadémiai emlókbeszédek, Akadémiai értesítő, Archaeologiai közlemények, Athenaeum, Budapesti Szemle, Egészség (2 példány). Egy. Philologiai Közlöny. Ev. családi lap, Ev. egyház és iskola, Ev. egyházi szemle, Ev. népiskola, Ért. a bölcseleti tud-ok köréből, Ért. a math, tud-ök köréből, Ért. a lerm.-tud-ok köréből, Ért. a tört. tud-ok köréből, Ért. a nyelv és széptud.-ok köréből, Ért. a társadalmi tud. köréből, Hajnal, Herkules, Hivatalos Közlöny (2 példány) Irodalom történeti közlemények, Középiskolai Math. Lapok, Magyar irók élete és munkái, Magyar Nyelvőr, Magyar Paedagogia, Magyar Tájszólás, Magyar tört. életrajzok, Math, és term. tud. értesítő. Math. Phys. Lapok. Math, és term. tud. közle mények, Néptanítók Lapja, Nyelvtudományi Közlemények, OrszKözépisk. Tanáregyesületi Közlöny, Osztrák-Magyar Monarchia, Prot. egyházi és iskolai lapok, Prot. Szemle, Statisztikai Közle mények, Századok. A gyarapodás végösszege t e h á t : Önálló és rendszeres m űvekben: 96 mii 122 k. 122 drb. Tudományos folyóiratokban: 4 mű 49 k. 48 drb. Vegyesekben (Értesítők s hasonlók): 9 mű 220 k. 220 drb. Összesen :
109 mii 391 k. 290 drb.
E szerint a könyvtár mai álla d ék a : Önálló és rendszeres szakm unka: 12,330 mii 14,292 k. 13,737 drb. Tudományos folyóiratok : 187 mű 1378 k. 1377 drb. Vegyesek (Értesítő s évkönyvek) 390 mű 4603 k. 4603 drb. Összesen: 12,907 mű 20,273k. 19,717drb.
B.) R é g i s é g t á r Régi pénzeket hordanak össze figyelmes tanulóink folytonosan. Sajnálatos azonban, hogy úgy e hordalék, mint a meglevő, de tudományos rendezésre váró éremgyüjtemény ma sincs oly czélszerüen elhelyezve s átnézetesen csoportosítva, hogy abból köz vetetten hasznot vehessen akár a tanulóság, akár a tanárkar. Pedig igen is megérdemelné a rendezés fáradságát e gyűjtemény, mely m a körülbelül 2 2 0 0 darabból áll.
— 92
C.) T e r m é s z e t r a j z i f ö ls z e r e lé s . Ezt gyarapították: Mészáros Gusztáv jbiró 1 drb. Ammonit, tel és 1 drb. római koibeli „Caledonia“ felirásü téglával; mind a kettő az al-dunai szorosból. — Neumann Jenő tanár egy fenyő gyiitjeménynyel a Magas-Tátrából. — Dely Jenő volt V. o. tan. 1 drb. Asterías rubens-sel. — Petrasovits Lajos IV. o. tan. és Manner Árpád VI. o. tan. 3 drb. szép Pyrittel. — Spiegel Jmre II. o. tan. 1 drb. Hypocampus brevirostris halacskával. Vétel utján a szertár ez idén nem gyarapodott.
D) T e r m é s z e t t a n i g y ű j t e m é n y . Vétel utján megszerezte a főgymnasium a „Jamin-féle“ delejt s a légszivattyúhoz való tányért. Ajándékul kapott Chovsin Károlytöl, ki nemcsak őre, de lelkes pártfogója e felszereléseknek, Voltametert, s egy Braun és Hartmann-féle Ampere-métert. Ez utóbbiak értáke 1 0 0 frt. E.) T érk ép g y ű j t e m é n y . A helybeli kaszinó-egyesület több történeti vonatkozású s ajándékul adott képével gyarapodott, melyek között nehány mübecscsel biró ritkaság található. Bizonyosan az iskola mindezt jobban megőrizheti, mint az időnként költöző s berendezései felett máskép és máskép rendelkező kaszinó. F.) A z e n e i n t é z e t . G.) A t o r n a s z e r e l v é n y . H ) A r a j z o l á s h o z k e llő f ö ls z e r e lé s ezen tanévfolya mán jelentékenyebb gyarapodást nem mutatnak.
1.) A z if j ú s á g i k ö n y v t á r a k . A III. és IV. osztályok kis könyvtárai vétel utján mintegy 20—20 forintnyi értékű növekedést mutatnak. Leginkább oly leszállított áron kapható ifjúsági, iratokból s olvasmányokból tettünk bevásárlásokat, melyeket maga a Nm. Ministerium ajánlott. Az önképző „Vajda-kör“ könyvtára m a 854 műből áll, mely található 1056. kötetben. Az ez évi gyarapodás 18 választékos mű 20 kötetben. Ennek a könyvtárnak külön kezelése az önképző kör által választott könyvtárosra háruló feladat, mig az osztályok könyvtárait az osztálytanárok kezelik s az iskolai tanulmányokkal kapcsolatban s a tanulók egyéniségére vonatkozó tapasztalataik szerint értékesítik.
■srii.
ÄlumneumOláh Miklós ephorus jelentése. Beiratoit ezen tanévben e b é d r e 151; kimaradt évközben 13; létszám tehát évzártakor 13S tanuló. Ezek között 40 frtot fizető 120; 25 frtot fizető 15; 15 frtot fizető 14; ingyenes a 2 senior. Vacsorára 30 Irt fizetés mellett beiratkozott az év folyamán 63 ; évközben kilépett. 27; m aradt tíz év végén 36. A 63 beirat kozott vacsorázó közül ingyenes volt 2 senior.
S n p p lica tio e r e d m é n y e . Szarvas városából befolyt tisztán 156 frt 24 kr. Éhez n a gyobb összeggel járultak Mikolay .Mihály 5 frt Gróf Bolza Géza 10 frt. Áchim Ádám 5 frt. Özv. fcvacsalané úrnő 5 frt. Szarvas község 5 frt. Szarvasi takarékpénztár 5 frt. Benka Pál 3 frt Dr. Haviár Gyula 5 frt. Fuks Lipót 3 frt. Haviár Dani 5 frt. A szarvasi ág. hilv. ov. egyház 3 frt és 6 köböl búza, melynek értéke a be folyt adományok összegébe pénzöl beszámítva nincs. Gróf Bolza Pál 10 frt. Lusztig Miksa 3 frt Szent-Andrási takarékpénztár 5 frt. Kozsuch Isván 5 frt. Dr. Glasner Adolf 3 frt. Arad, Békés, Csanád- és Csongrádmegyéből befolyt tisztán 164 fi t 60 kr. Éhez nagyobb összeggel járultak a nagylaki ág. ev. egyház 5 frt; nagylaki kér. takarékpénztár 5 frt; tótkomlósi ev. egyház 3 frt; tótkomlósi népbank 5 frt; orosházi ev. egyház 3 frt; Székács István 5 frt; Dr. Kunoss István 3 frt; Csaba község 5 f r t ; b.-csabai takarékpénztár 5 f r t ; Ladies György 10 f r t ; Dr Zöldy János 3 f r t ; Öcsöd község 5 f r t ; Dérczv Fcroncz 5 f r t ; Kondoros község 5 frt; Nagel Hclén 5 frt; aradi ág. ev. egyház gondnoka 5 f r t ; Koren Pál 3 frt.
94 Pest-Pilis-Solt-Kiskunmegyéből befolyt tisztán 149 frt. Éhez nagyobb összeggel já r u lt: Báró Prónay Dezső 10 frt ; Tiszam ellékröl: 183 frt 47 kr. Éhez járultak Báró Königswarter Hermann 50 frt; szerencsi ezukorgyár 3 frt; Nyíregyháza vá ros 5 f r t ; nyíregyházi ág. ev. egyház 3 f r t ; Bács-Bodrog, Torontál, Temes, Krassó és Szörénymegyéből 140 frt 10 kr. Éhez nagyobb összeggel járultak Szabadka szab. kir. város 5 f r t ; Szeberényi István 5 f r t ; Dr. Kern Lajos 5 f r t ; Lelbach Keresztély 6 frt; DrAKurcz Fülöp 4 frt; Rohony Gvula 5 frt; Neum ann Adolf 10 frt. Hont, Bars és Zólyommegyéböl 52 frt 28 kr. Éhez nagyobb összeggel járult Breznóbánya szab. kir. város 3 frt. Komárom. Pozsony, Nyitra, Trencsén, Liptó, Turócz és Ár vamegyéből : 07 frt 74 kr. Éhez járu lt Lányi Gyula 5 f r t ; győri egyház 4 frt. Nógrádmegyéböl 67 frt 08 kr. Éhez járult Gróf Dcgonfeld 3 frt és b. P. R. S. 4 frttal. Gömör, Szepes és Sárosinegyéböl: 96 frt 60 kr. Éhez járu lt Gróf Csáky Albin 5 frttal. Összesen befolyt supplicatióbül 1077 frt 11 kr.
TTIXI-
Svi eseményei? és állapotod. Az 1898 - 99-dik tanévet a szarvasi főgymnasium szeptember elsejével kezdte. Előbb a javító-, utó- és magán-vizsgálatok foglal koztatták a tanárkart s utóbb a beiratások. Szeptember 5-én megnyílott a köztanítás. Az iskola fegyelmj törvényeit felolvastuk az egybegyiilt tanúlók előtt szeptember 7-én s szeptember 11-én fölvezettük az ifjúságot az évnyitó istentisz teletre. Innen túl csaknem teljes számmal együtt lévén nyilvános ta nulóságunk, mintegy 400 főnyi ifjúsággal a tanítás tervszerű épiskezése az év végéie szakadatlanul folyt. Az önkéntes vállalatok és mellék tantárgyak tanítását is meg indítottuk szeptember közepétől. Így szerveztük a g y o r s í r ó k csapatát, az önképző „V a j d a k ö r t “ a tanulói d a l o s k ö r t , a szabadkézi r a j z o l á s t és f e s t é s t űzök tanfolyamát s nyúj tottunk alkalmat a f r a n c z i a n y e l v és z o n g o r a j á t é k ju tányos tanulására, bár ez utóbbi csapatok a vállalkozók csekély száma miatt alig voltak megalakíthatok s utóbb feloszlottak. Több évi előkészület és tőkegyűjtés után e tanévben nyílott meg a ta núlóság s e g é l y z ö e g y e s ü l e t e , moly a tőke kamataiból, a tanúlók csekélyke hozzájárulásából s nemeslelkü emberbarátok adományaiból már ez évben is segélyezte azon szegénysorsúakat, kik szorgalom és kedvező jellemalakulás mellett arra ta nulótársaik és tanáraik egyező ítélete alapján m agukat érdemesí tették.
— 96
Különben a tanulóság létszám a ez évben a következő v o lt: Minőség szerint
s z t á l y o n k é n t
beírva 1898/99-re m o g m s g & lv a
6 3 51 6 8 61
48
409
393
16
3 5 6 3 5 18
49
395
382 13
3 4 2 3 5 18
>' L * !8—-( a > 1>— 1
CD m
N cn
m
:0
40
44 34
*o (D N §
ingyenes)
0J8ZIJ
1
sou -yíApÁu
és pedig
i— j !i—í ^ iEh >
T a n d ij
magán |
O
1
61 4 9 6 6 6 0 3 6 4 4 3 3
é v z á rta k o r
1
A beírattak között v o lt: a) osztályismétlő 12, folytató 397b) Vallásra nézve : 210 ág. h. e v .; 44 ev. reform .; 86 r. kathol.; 2 gör. kathból; 9 gör. keleti; 58 izraelita. c) Illetőségre: 172 helybeli, 104 megyebeli, 132 más me gyéből való, 1 külföldi. d) Anyanyelvre : 398 magyar, 3 német, 8 tót — nagyobbái’a először iratkozó szarvasi. e) Korra nézve: 9 éves 7, 10 éves 18, 11 éves 4 5 ,1 2 éves 58 éves 13 éves 52. 14 éves 66, 15 éves 39, 16 éves 33,17 évés 52, 18 éves 18, 19 éves 13, 20 éves 4, 21 éves 3, ennél is több éves 1. f) A szülők polgári állása szerint volt : nagy birtokos család ból való 5, kis birtokos 89, őstermelőnél alkalmazott családbóli 7, kis iparos 85, ipari alkalmazott 2, nagy kereskedő 4, kiskereskedő 47, állami törvényhatósági s községi tisztviselő családbeli 43, m a gános tisztviselő családbeli 14, értelmiségi osztályhoz tartezó 83, katona 1, magánzó s tőkepénzes 21, személyes szolgálatból élő 8. g) Ez évben először belépő jevevény volt 111 s igy foly tató 298. A 237 nem szarvasi tanuló lOS helybeli családnál volt el helyezve részint cserébe, részint teljes ellátásra, részint félellátásra részint csak lakásra. E családokkal a személyés összeköttetést a tauári kar ezúttal is fentartá azzal, hogy a tanárok a tanulókat la kásaikon fölkeresték s azokra vonatkozó tapasztalataikat a családbeliek észleleteivel összevetették. Vajha ezt az öszszekötettést neve lői érdekből még teljesebbé, gyakoribbá és az adatok gyűjtésére
— 97 — nézve közvetetlenebbé s igazabbá lehetne tennünk ! Ennek azonban kettős föltétele -m ég sok kívánni valót hagy hátra. E kettős föl tétel : a tanulók tartásával foglalkozó családok nevelői belátásán alapuló elfogulatlan igazságszeretete egyrészt, m ásrészt a tanári testületnek okos munkafelosztás mellett nem kivihetetlen gyakoribb ellenőrző látogatása. Tanulóságunk az intézet földrajzi helyzetéből kifolyólag nagyobbára a magyar Alföld gyermeke. Ki Alföldünket s annak népéletét ismeri, az ebből következtetést vonhat tanulóságunk egyéni alakulásának úgy fény, — m int árnyoldalaira. Bár vidékünket ez évben is rémitgette a vörheny, a kanyaró, a difteria s a népiskolák több ideig szüneteltek is, a halál még se kívánt tanulóink közül áldozatot. A tanítást a III. czikkclyben vázolt terv alapján űzve a tanulás sikerét a naponkénti kikérdés és ism ételgetésen kívül három időszakban vetettük bírálat alá. E mérlegelés számadatokban a következő képet adja :
7
23
co 1
«0
05 CD
4^
00
C^
Cn
üt
co
í
■*> !
o*
1 1
I 4* 1 *ö | "^ | 1—1
45-1
CD CD
-
tü :
£
1 M 1 ta
é v zártán
4-
e lső id ő sz.
05
M m á so d idősz. l-H
CO
év zá rtá n e lső id ősz.
o
1
1 00
oi
£2 : 4^
45-
cw
m á so d id ősz. t—H év zártán e lső id ő sz.
í K-1
m á so d idősz.
1 H—
e lső id ő sz . m á so d idősz.
<
év zártán
3
CD CD
oo
I 05
oo
1
8
i
45-
1 w
m á so d idősz. t—i
5 1 1 •-* i 05 1 4=- 1 w ko i ®
23
Ü<
45-
^
1 ©
1 ^
2
05
4co *ro
1 “ 1 ns 1 as
to
! ^ 1 ^ I ! I 1 1 oo ■ h
|
to | oo to I >-> 00 I h-‘
28
1 1
1 c
oo
o h-*
8
05
—
9
O* CD Oí o « jl 05 |
00 i-1 45* ^ H-
CD
e lső id ősz.
CD
év zártáu
oo
e lső id ő sz.
<
^
i
^
m á so d idősz.
: £
;
^
’~4
O
M
év zártán
üt
OS
tjj
45-
IO
e lső id ő sz.
i
®
: SM
01
^
m á so d id ősz. J—1
I *“> !
“
e v zártán
<
CD CD
.
M
l
-4
^
05
|
w
c d
383
45-
CD
C5i
to
CD
05
CD
45-
to
co
:
h
m á so d idősz. é v zártán .
Ól
t—‘
e lső id ő sz.
Ül CD —1 ^3
CD
m á so d id ősz.
to
év zártán
I |
1-*
l
3 9 5|
O
-
86 —
Összesen
00
‘'
1
-
:
8
i—1
2
e lső id ő sz.
225
387
o»
;
00
182
h— 1
X-. • ^ í
174
o5
to
*-_1
34
05
| :
»
Vi l i .
^
tO
w : 4^
t a n t á r g y a k b ó l n.yért o s z t á l y o z á s :
u) : I on I ^ 1 ^ ! rfw 1 I ^ 1 ^ |
05~ 05
o
CD
-0
CD
S
^1
ü l
H-*
A kötelező
oc 45-
00 1—* o 05
1
cc 1—‘ 4500
és
e lé g sé g e s
6
CD
p e d ig
egyb ől e lé g te le n
7
05
je le s
k ettőb ől elé g te le n
16
oo
4-
JO
többől e lé g te le n
Ö sszesen
—1
to
05 O G»
— 99 Az osztályok számbeli ingadozását részint egyesek betegsége részint kimaradása, részint a m agántanulóknak az év zártára eső vizsgálata okozza. Egyébként e szám adatokból is látható, hogy az évzáró osztályozás kedvezőbb akár az első, akár a második idő szak osztályozásánál. Ezt egyrészt a tanári karnak a hosszabb időre terjedő áthatőbb működése, m ásrészt a könnyelmű tanuló leikébe bevilágító azon szomorú lehetőség is okozhatja, hogy kedvezőtlen osztályozás esetén a tanévet elveszítheti s hiába való költekezés és idővesztés mellett még társai s szülei előtt is meg szégyenül, a mint a tanulásban elhanyatlik. Az egyetemleg kötelező tantárgyak mellett az önkéntes vállalatokra és tanulmányokra is gondot fordított s alkalmat adott a lefolyt tanévben a főgymnasium, . így az ifjúság v a l l á s - e r k ö l c s i é r z e t é n e k fejlesz tésére és irányítására törekedtünk azzal, hogy úgy a felekezetünkbeli, mint más felekezetű tanulókat nemcsak a vallástanitás követ kezetes és pontos látogatására szorítottuk, hanem köteleztük arra is, hogy az istentiszteletben és vallásos cselekményekben mindenki részt vegyen. A gondjainkra bízott prot. tanulóságot kétszer vezette föl tanárkarunk szokásos előkészület után az úrvacsorájához (deczemb. 8. és junius 4). Gondoskodtunk róla, hogy a hiterösitő oktatásban a koruknál fogva arra kötelezhetők nagyt. Áchim Adárn érd. főesperes úr vezérlete mellett részt vegyenek. Mint protestáns főgymnasium külön megünnepeltük a reformatio emlékünnepét (októb. 31.) s minden napi m unkánk és iskolai ünnepeinknek megadtuk a vallásos jelleget. E m ellet az ifjúság erkölcsi alaku lását következetesen ellenőriztük s nem tűrtünk meg semmi oly ballépést, vagy kihágást, mely az ifjúság erkölcsi érzetét sérthette volna. Távolabbról megvilágositja tanulóságunk erkölcsi mivoltát az ifjúság magaviseleté szerinti osztályozása. E szerint volt a levizsgázottak között 264 jó, 118 szabályszerű tanuló. A h a z a fi a s j ó s z e l l e m fejlesztésére és irányítására negative azzal hatottunk, hogy semmi zavaró vagy kétértelm ű befolyást a tanulóság között meg nem tűrtünk, positive azzal, hogy iskolaikig és társadalmilag kínálkozó minden alkalmat fel használtunk arra, hogy az ifjúság m agyar nemzeti józan önérzetét s áldozatkész kötelesség tudását ébren tartottuk. Így a hazafias egybetartozás bánatával ünnepeltük meg Erzsébet királynénk gyászünnepét szept. 17-kén a díszterem ben, hol az ifjúság orgonakísérettel az igazgató által átdolgozott alkalmi gyászénekeket énekelt
7*
— íoo — s Melis János vallástanár mondott megható alkalmi imát. Ezután Benka Gyula igazgató ism ertette veszteségünk nagyságát e gyász eset alkalmából, mire befejezésül ujraf elhangzott az ifjúság gyász éneke. Megünnepeltük az önképző „Vajda-kör“ kezdeményezése és rendezése mellett marczius 15-kének hazafias emlékét, utóbb april 11-kének hivatalosan megszabott napját. Általában a magyar nyelvi és történeti oktatás éltető szellemével is oda irányult minden igyekezetünk, hogy ifjúságunk szívben s lélekben azzá legyen, mivé születésénél fogva lennie is kell, — testileg s lelkileg igazi öntudatos magyar. Kár is erről többet szóllani. Teljesítjük szó nélkül azt, mi hazafias kötelesség az ifjúság nevelésénél. A tanulóság k e g y e l e t é t s h á l a é r z e t é t irányítani volt czélunk azzal, hogy elvezettük ifjúságunkat érdemes nestortanár-társunknak, Szemian Dánielnek tem etésére, ki 40 éves kötelességhü tanári működése s hat évi nyugalomba vonulása után jobb létre szenderült s február 19-én eltem ettetett. Szintúgy a kegyelet indításából részt vett a tanulóság Neumann Jenő tanártársunk korán elhunyt nejének és Benka Gyula igazgató hajadon leányának váratlan gyászesetében. A tanulóság m ű i z l é s é t fejleszteni volt hivatva az önképző „Vajda-kör“, mely hetenként Szombaton tartotta gyűléseit. Ezeken önként vállalkozók szavallatai, költői és prózai dolgozatai birálgatásra s olykor ellenbirálatra adván alkalmat, nemcsak nemes versenyre ösztönözték a nagyobbakat, hanem szoktatván őket a nyilvánosság előtti fellépéshez, egyúttal a tanultak értelmes és önálló felhasználására szolgáltak ingerül. (Lásd III. ez. 3. pont). Ugyancsak a szépészeti ízlést fejleszteni volt hivatva a t a n u l ó i d a l o s k o r , melynek 80—90 tagja az összhangos éneklést gyakorlá Lévius tanár vezetése mellett. (Lásd III. ez. 2 pont). Az önképző „Vajda-kör“ és a tanulói dalkar szövetkezve fölkért műkedvelők közreműködésével tartott aztán (február 25) a tornacsarnokban a tanulói segélyező egyesület pénztárának javára nagyobb szabású művészi estélyt, melynek sikerét a müveit közön ség részvételével és elismerésével méltányolta. Ezen is bemutatta tanulóságunk, hogy lelkes vezetés mellett mily sok ágát műveli a művészetnek még pedig egyik másik nemcsak műkedvelő gyanánt, de hivatásának lelkes tudatában meglepő sikerrel. A tanulóság t á r s a s m ű v e l t s é g é t fejleszteni óhajtván, megengedtük az önként vállalkozóknak a táneztanulást, melynek vezetésével e tanévben is Dobos Adolf tánezm estert bíztuk meg.
— 101 — Megengedtük a nagyobb tanulóknak a s z i n i e l ő a d á s o k látogatását, művelt körök társas mulatozásaiban való részvételt, sőt tanári ellenőrzés m ellett m egtartotta tanulóságunk a m ajálest (május 31) melyen a város és közel vidék közönsége jelenlétével és áldozatkészségével tüntette ki tanuló ifjúságunkat. A tanuló ifjúság g y a k o r l a t i t i g y e s i t é s é r e töreked tünk azzal, hogy ez évben is alkalmat adtunk a g y o r s í r á s tanulására. A kezdők és haladók csapatát Kutlik tanártársunk vezette még pedig oly sikerrel, hogy kivülöttünk álló szakértők, sőt gyorsíró egyletek is dicséretre s jutalom ra méltatták az ügye sebbeket. így gyakorlatilag ügyesítette a rajzban és festészetben az önként vállalkozókat s a franczia nyelvet tanulni kívánókat nt. Lányi Gusztáv nyugalmazott tanár, bár a nagy iskolai elfoglaltatás mellett e tantárgyak tanulására mind kevesebben vállal koznak. Mind e felsorolt tényeket s intézkedéseket oly czélból sorolom fel, hogy kimutassam azt, mikép minden kínálkozó alkalmat fel használ és felajánl fögymnasiumunk arra, hogy életképes tanuló ságunk lehető sokoldalúkig képezze, fejlessze és művelje magát. Ez alapon aztán tanulóink szorgalmát, magaviseletét s egyé nenként elágazó kedvezőtlenebb anyagi körülményeit is tekintetbe véve, a tanári testület tudtával, legtöbbször ajánlatára a követke zőket tüntették ki a különböző jutalom, — ösztön — és segély dijak felett rendelkező bizottságok s maga a főgymnasium kor mányzó testü leté: a) a kincstári jövedék-kihágásí alapból évi 60— 100 frtnyi segélyben részesültek a Nagym. m. kir. Pénzügyminisztérium intéz kedése folytán Áron Géza Vili. Rácz Ernő IV. és Rácz Aladár I. oszt. tanulók, b) A Jettim-alapból évi segélyt kaptak (60 -8 0 frt) Szlovák Jenő VIII. és Benczúr Vilmos VI. o. t. c) A gróf Nádasdy Fcrencz nevelési segélydiját a Nagymvallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerium engedélye alapján Erdélyi Géza VIII. o. t. élvezte ez évben is. d) A Bésán-féle ösztöndíj-alapból szintén a vallás- és köz" oktatásügyi m. kir. ministerium intézkedéséből folyólag ösztöndíjat élveztek (100 frt) Margócsy Emil VI. és Rohoska Jenő VII. o. t, e) A Tcleki-Róth Johanna-féle ösztöndíjból a Méltóságos egyetemes dijosztó bizottság Gsobrda Vladimir, Szuchovszky János. Tóth Jenő VIII. o. és Möhler János VII. o- tanulóinkat tüntette ki.
— 102 f) A fógymnasium rendelkezése alatt álló ösztöndíj-alapokból a Beyschlag-Töltéssi (40 frt) dijat H aerter Ádám VIII. a Boczkófélét (á 32 frt) Győry Gáspár és Harsányi Gyula VII. a Tatay-félét (á 40 frt) Schulm eister Jenő és Müller Vilmos VII. a Németh István-félét (42 frt) Pintér János Vili. az Urszinyi Andor-félét (32-50) Penyáska Mihály VII. a Mikolay Mihály-félét (á 40 frt) Lukács Béla és Huba János tanitóképzőbeli IV. o. a Haviár Danifélét (15 frt) Kozsuch István I. o. tanitóképzőbeli tanulók kapták. g) A kisebb jutalom és segélydijakból a Rafmszky-félét (16 frt) Halász Gyula VI. a Haviár Dániel-félét (12 frt) Gaál Pál VII. a Zsilinszky Mihály rajzjutalm át Badies József VIII. a Party Ferenczfélét (8 frt) Palkovics András III. a szarvasi festők díját (8 frt) Behan Pál V. a Székács József-félét (8 frt) Kollár Iván IV. a Vozárik Pál-fólét (8 írt) Bánhegyi István V. a Széchy-félét (8 frt) W allrabenstein Jakab IV. a szarvasi nőegylet jutalom-aranyát Sárossy József VII. és Salgó Zoltán VI. a Dr. Szlovák Pál-félét (5 frt) Tímár Ambrus VI. a Ponviczky Máté-félét (10 frt) Stein Ernő VIII. a Grimm Móricz-félét (á 10—10 frt) Ungár Aladár V ill ás Varga Gyula VI. a Bernát János-félét (10 frt) Szrnka Mihály IV. a Danes Béla-félét (2 frt) üpauszky János III. o. tanulóink kapták. h) A bányai egyházkerület (105 frt) ösztöndíjából apróbb összegekben kaptak: Eichardt József VII. Motyovszky Pál VI. (a 8 írt) Sárkány Miklós, Csermák Elemér, März Konrád Vili. és Koren Jenő VII. (á 6 frt) Mornau Jakab, Krcsmárik Elek VI. és Morgenthaler Ferencz V. (á 5 frt) Eiler Dani és Dudás János IV. (á 4 frt) Lehoczky Igor és Skrada János III. (á 3 frt) Filippi Károly és Gaál János III. (á 2 frt.) Ezen kivül a bányai egyházkerület beleegyezésével a 32 frt értékű jutalom könyveket kiosztot tuk Szeberényi Jenő és Tobak István VIII. Gaál Lajos, Földvárszky Pál, Klaár Ede, Belopotoczky István, Udvardy László VI. Safáry Dezső, Holly György, Szlovák Iván, Szabó Lajos és Achim Géza V. s Demeter István III. o. tanulóink között tekintetbe véve tanul mányaik sikerében megnyilatkozó egyéni vonzalmukat a művek megválogatásánál. i) A Lanpel-W odianer-féle könyvkiadó ezég ajándékából jutalomkönyveket kaptak még ezen felül Mold Béla VII. Vidlicska István V. Harsányi László és Ambrus János IV. és Krausz József IIIj) Az önképző „ V a j d a - k ö r “ martius 15-kén tartott hazafias emlékünnepére előbbi évek hagyományos szokása szerint úgy
— 103 — készült elő, hogy a maga pénztárából 10 frankos aranyat tűzött ki pályadíjúi oly prózai m unkálatra, melyben azon válságos idő szak hazafias lyrájának méltatásával s jellemzésével tartoztak fog* lalkozni a versenyzők. E pályázatra beérkezett három mü. Ezek közül jutalom ra érdemesnek találta a bíráló bizottság Kun Andor Vili. o. t. müvét. Ugyan ez alkalommal Ns. Haviár Dani szintén 10 frankos aranyat tűzött ki oly hazafias ódára, mely e nagy idő eszméit jcllemzöleg méltassa. E pályadijra hét versemény érkezett be. Ezek közül Elekes Mihály Vili, o. t. ódáját tünteti ki a bíráló bizottság a jutalomdijjal. E kitüntetett müvek a diszűlésen a közönség előtt be voltak mutatva s elismerésben részesültek. k) A tornázásban tanúsított erő és ügyességért a május 3 1-én tartott majális alkalmával díszoklevelet nyertek a főgymnasiumtól: Tóth Jenő Vili. o. tanuló s u l y d o b á s é r t ; r u d m á s z á s é r t pedig Mészáros Elek és Brachna Lajos Il-ik oszt. ta n u ló k ; k ö t é 1 m á s z á s é r t Székács Mihály és Székács József IV. oszt. tanulók; f ü g g e s z k e d é s é r t Müller Rezső VI. o. és Kemény Dezső VIII. o. A junius 11-én tartott s i k v e r s ( í n y b e n ugyancsak díszoklevelet k a p ta k : Mocskónyi Ervin II. o. Toldy Miklós 11. o. Székács Mihály és Wagner Márton IV. o. Müller Rezső, Eremits Vitályos és Szilárdfy István VI. o. Fejér Jenő Vili. o. ki egyszer smind kivívta a „ g y ő z t e s e k g y ő z t e s e “ czimet is. A junius 18 án tartott u s z ó v e r s e n y győztesei: Forschner Jenő IV. o. Liptay Endre VI. o. Tóth Jenő Vili. o. és Dérczy László IV. o. kik mindannyian egy-egy oklevelet, az utóbbi pedig „ g y ő z t e s e k g y ő z t e s e “ czim et nyert. Az évzáró tornavizsgán jun. 19-én kitüntetve lettek oklevéllel s z e r t o r n á z á s é r t Eremits Vitályos és Gaál Lajos VI. o. tan. M a g a s u g r á s é r t 168 ctm. Fejér Jenő Vili. o. Brebovszky Elemér Vll. o. 163 ctm. és Scheiber Arnold Vili. o. 158 ctmt. ugorva 10 ctm. magas deszkáról. T á v o l u g r á s é r t : Fejér Jenő Vili. o. 5'51 m ; Penyaszka Mihály Vll. o. 5 50 m ; és Gyökössy Endre Vll. o. 5'20 m. ugrásért. — A szarvasi nöegylct 6 frtos jutalm át Fejér Jenő és Gyökössy Endre kapták 2 egyenlő részben, mint előtornászok. A főgymnasium iránt ez évben is hálára kötelező áldozatkészséget m u ta tta k : a Nagymélt. m. kir. Pénzügyi és vallás- és közoktatásügyi ministerium, midőn közös intézkedéssel megküld ték egy példányban a főgymnasium könyvtárának s egy másik
— 104 — példányban a tanítóképzőnek az Osztrák- és Magyar Monarchia Írásban és képben czimft művet továbbá a Nagymélt. m. kir. közgazdaság- és kereskedelmi ministerium, midőn a tanítóképzőnek ajándékul küldő a selyemtenyésztésre és szederfa kezelésre vonat kozó fali táblákat. Szintén több érdekes művet küldöttek a főgymnas. könyvtárnak Főtiszt. Szirmay L. Árpád helybeli és Szabó Ferencz német-eleméri r. kath. apátplébános urak. A részletes kimutatást erről a VI. czikkely A.) pontja taglalja magában. Adományaikkal a most időszerű és igen szükséges tanulói segélyező egyesület pénztárát gyarapították ns. Mikolay Mihály kir. közjegyző és neje 500 frtnyi alapítványukkal, Dobos Adolf táneztanitó 6 frt összeggel és a m ajalesi közönség mintegy 200 frtnyi befizetésével. Ösztöndij-alapot létesítettek Szemian Dani elhalt tanártársunk tanítványai, midőn a szokásos gyász-koszorúk megváltását úgy irányították, hogy az e czimen begyült 80 frtot oly kikötéssel adták át a gymnasiumnak, hogy e tőke kamataival 100 írtra kiegészítve majdan kisebb tanulók ösztöndíjául felhasználtassék. Épen igy ez évben ösztöndíjul felajánlott Grimm Móricz 20 frtot, Ponyiczky Máté 10 frtot. Most is jelentékeny összeggel gyarapította a tanárnyugdij alapját Medveczky József, ki az alumnistáknak kiszolgált gyógyszerek értékének nagy részét az iskolai pénztárból a nyugdij-alapra kiutalványozta. Ezúttal is évi 2000 frt segélyt adott a Bányai ág. h. ev. Egyházkerület a tanitóképezdére s ugyan e czélra adott a Bács-szerémi egyházmegye 100 frt és a bulkeszi ág. h. ev. egyház 25 forintot. Az ügyszeretet és hitbuzgóság e nemes szivű tényeit midőn felsorolom, kérem is a minden jó és tökéletes adományok kútfejét, Istent, hogy gazdagon jutalm azza meg iskolánk jóltevöinek ezen áldozatkészségét. Meglátogatták főgymnasiumunkat nagys Géresi Kálmán (máj1. 2. 3.) ki mint a magas közoktatási kormány megbízottja minden osztályban többször is megfordult, m inden tanárt működésében megfigyelt, a tanulók feleleteit s írásbeli dolgozatait, nemkülönben azok javításait átnézte s igy szerzett észleletéit az igazgató által összehívott tanári értekezleten, a tanárok felvilágosításait kikérve — elmondta. Ezen sokoldalú érintkezése alapján oly eszmecserébe bocsátkozott, oly utasításokat adott, melyek tartalmuknál fogva tanuságosak, modoruknál fogva lekötelezők s igy általában iskolai életünkre a közélet fejlődésre késztő eleven sodrában csak elő nyösen irányadók lehettek. Továbbá az érettségi vizsgálatokhoz a Méltóságos Püspök úr által elnökként fölkért nagyt. Koren Pál, az
— 105 arad-békési ág. h. ev. egyházmegye föesperese és a kormány küldötteként nagys. Hürk József, a pozsonyi ág. hitv. ev. egyetemes theologiai akadémia rendes tanára, kik a fárasztó munka után szintén elmondták észrevételeiket, melyekből mi tanárok a további teendőkre nézve erőt, bátorítást s lelkesedést merítettünk. Ugyan igy meglátogatott bennünket az év folyamán több Ízben is nagys. Rezey Szilviusz Békésvármegye kir. tanfelügyelője, ki inkább a főgymnasium felső osztályaival kapcsolt tanítóképzőben és annak elemi gyakorló iskolájában végezte a hivatalos ellenőrzést meg szokott lekötelező módja szerint. A t a n á r k a r ilyen körülmények és érintkezések mellett űzte a reá háruló kötelességszerű munkát fokozott számban és az osztott munka alapján a múlthoz viszonyítva nagyobb bensőséggel Fokozta a tanárok létszám át Melis János tanártársunk megválasz tása, ki mint vallástanár vette föl a sok felelősséggel járó vallástanitás munkáját a főgymnasium összes osztályaiban. Fokozta a tanárok munkaerejét Léviusz Ernő helyettes tanárnak a távozó Adámi Rezső helyére történt megválasztása, ki munkájának kisebb részével folyt be a gymnasiumi tanulók "művelésére, midőn a tanulói daloskor vezetését lelkesen teljesité. Munkájának nagyobb részét a tanítóképző növendékeinek kiképzésében érvényesité. Fájdalmas veszteség gyanánt említem föl, hogy Szemian Dániel, ki 40 évig működött a szarvasi fögymnasiumban rendes tanárként s hat éven át élvezte rég megérdemelt nyugalmát 1899. február 17-kén meghalt. Érdemeit szivükben őrzik reá hálásan emlékező tanítványainak ezrei a közelben és távolban s őrzi tanárkarunk, ki az elhunyt Nestorban nemcsak hü m unkatársát, de kedélynemes őszinte öreg barátját is annyi éveken át tisztelte. A szorosabb értelm ű iskolai munka és kötelezettség mellett nem vonta ki magát tanárkarunk a társadalom oly közművelődési vállalataiból, melyekben közreműködni állásából folyó tartozásának ismerte. Többen a tanárok közül gyakran Írogattak ism eretterjesztő ezikkeket a helyi és vidéki lapokba, mások népszerű felolvasások ban, társas vállalatokban vettek részt, ismét mások művészi elő adásokat rendeztek s azokban közre működtek. Ismét nem kevesen az iskolai munkán kívül az ismétlősök, az iparos és kereskedő tanonezok oktatásából vették ki, mint igazgatók, mint tanférfiak osztályrészüket. Mondhatni kisvárosi életünkben nem volt oly közérdekű mozgalom, melyben a tanárok kezdeményező, kisegítő, közreműködő erők és tényezők gyanánt ne szerepeltek volna.
—
106
—
Nem akarom koszorúzni azt, mi úgy is kötelessége az igazán művelt em bernek, csak említést teszek ezzel árról, hogy a tanárkar ezúttal se hagyta oda a közhasznú tevékenység azon gazdag mezejét, melynek művelését elődeitől örökség gyanánt átvette. Ezzel a hanyatló iskolai év eseményein s állapotain áttekintve azom kegyes óhajtással zárom soraim at, vajha közönségünk, isko lánk, tanárkarunk s tanulóságunk ez évi összhangos munkássága iá előmozdítaná hazai művelődésünk és fejlődésünk azon jobb jövőjét, mely után mindnyájan fohászkodunk!
:j , ,
....... ,
. !, ' . j ,
.
, .
.
Érettségi oizsgálaieR az 1808---99. lanéoben, | Beiratkozott ez évben a VIII. osztályba 48 tanuló, kik, kö zött 3 magántanuló volt. Jelentkezett aztán az érettségire szabott időben 53 azon tá volról* elmaradtés kivételes képzettségünkkel együtt, kiknek az érett ségihez járulniok részint nálunk szerzett törvényes előképzésük,* részint főhatósági engedélyük alapján erre jogosultságuk volt. Jy jelentkezők száma utóbb önkéntes visszalépés és az osztályvizs-; gálaton eljövő akadályok m iatt 48-ra apadt. ,sl vA május 23, 24, 25, 26, 27. napjain tartott Írásbeli érettsé-,; giliez, aztán 48 tanuló járult, kiket az érettségi vizsgálatot intéző, bizottság nt. Koren Pál főesperes és püspöki helyettes elnöklete és Ns. Hörk József kormányképviselő ellenőrzése mellett a szóbeli érettségire bocsátkozhatóknak talált. Ezen bizottság junius 217 22, 23, 24-én a szóbeli érettségi eredménye alapján osztályozta az ifjakat. Ennek következtében: a) j e l e s e n é r e t t e k : Csbbrda Vladimir, Jancsovits Emil, Szuhovszky János, Tardos Gáspár, Ungár Aladár. b) j ó l é r e t te k : Erdélyi Géza, Haerter Ád ám, Hoffmann J á nos, Paku Elemér, Pintér János, Stein Albert-Ernő, Szlovák Jenő. e) e g y s z e r ű e n é r e t t e k : Áron Géza, Badics József, Breuer Lajos, Csermák Elemér, Czukor Béla, Dérczy Antal, Diener Ott ó Elekes Mihály, Győrlfy József, Jandó Pál, Kemény Dezső, Kun Andor, Kutny Emil, Lővy Izidor, Márcz Konrád, Németh István Prokópp Jenő, Sárkány Miklós, Safáry Endre, Seiler Károly, Scheiber Arnold, Szeborényi Jenő. Szenes Béla, Tobak István, Vuchetich István. Számokban kifejezve az érettségi végeredménye a következő :
— 108 —-
53 _| 18 48 46 37
i 1
1 6i
!
’ i1
_
i 2 4
i i
Összesen
3
|
3
1
7 25 3 14 1 3 | 1
gyógyszerészi községjegyzői katonai műveszi pénzügyi technikai kereskedelmi 1 tornatanitói rajztanári meg nem határozott államszolgálati
e r d é s z e ti
v a s ú t p ó s ta i
53
gazd aság i
Milyen pályára óhajtanak lépni ?
b ö lc s é s z e ti
mény nyel
o rv o si
E re d
Érettségire járult. nálunk —_____ _ ________ 1 másutt i írásbelihez járult íeásbelitt állott szóbelihez járult szóbelit állott jeles 1 J6 [ elégséges theologiai j°gí
Vegei tek
:i7
Azon reménynyel bocsájtjuk a kilépőket önként választott szakpályájukra, hogy az a komoly igyekezet, az az önálló tanu lás, az a kitartó kötélességhüség, melyet kifejtettek ez intézet fa lain belől, korukkal és feladataikkal arányban megnövekedve — Is ten segitő kegyelme mellett — elvezetiőket a személyes képzettség és gyakorlati ügyesség oly magaslatára, melyről maguk, egyházuk hazájuk iránti Összes kötelességeiket nemcsak belátni, de majdan lelkesen gyakorolni is képesekké válnak. Vajha rem ényeink valósulásában láthatnók mi s érezhetnék a kilépők az értelmi és erkölcsi érettség azon előnyeit, melyekre mi tanárokul tanítói s nevelői munkánkban őket elvezetni törekedtünk!
Értesítés az 1899 — 1900. isRelaí dore tartozóiról. A szarvasi fögymnasium kötelékébe belépőket a következők ben tájékoztatom. Beiratkozás szeptember hó 1—6. napjain folyik le. A javító- utó-, pótló- és fölvételi vizsgálatok szeptember 1* 2 . napjaira vannak kitűzve. A tanítást szeptember 7-én kezdjük. Kivételesen az alakulás azért van ily sok napra tervezve, mert az érettségi teljes- és javitó-vizsgálatok szintén Szarvason lesznek, még pedig szept. 4. 5. 6. 7. 8. napjain az írásbeliek és szeptemb. 9-én a szóbeli vizsgálatok. Miután a törvény úgy intézkedik, hogy a gymnasium egy-egy osztályába 60 tanulónál több nem vehető föl, a megkésve jelent kezők, esetleg magukat rekesztik ki s legfeljebb magántanulókul lesznek bejegyezhetők. így tehát az ok nélküli késlekedés hátrá nyos. Minden belépő magával hozza törvényes bizonyítványát (nem az időszaki értesítőt) keresztlevelét s ujraoltási igazolványát. Az I. osztályba 9 éven alóli s 12 évet meghaladott tanuló törvényes bizonyizonyitványnyal sem vehető fel s igy hasztalan jelentkeznék. A beiratkozók illetőségük és felekezetiségők szerint négy cso portba oszolva fizetik a következő d ija k a t: e) A szarvasi illetőségű s bármely kereszt, felekezethez tar tozó tanuló I— IV. osztályba iratkozván, fizet az egész iskolai évre 20 frt 50 krt, az V —Vili. osztálybeli 18 frt 50 krt. b) A szarvasi fögymnasium fentartásához járuló arad-békési,
— 110 — békési és csongrád— Csanádi ág. h. ev. egyházmegyék és ezek egy házainak kötelékébe tartozó ág. h. ev. I—IV. osztálybeli fizet 24 frt 50 krt, s az V- -VIII. osztálybeli 22 frt 50 krt. c) a felsorolt egyházmegyék és egyházak kötelékébe nem tar tozó keresztyén vallású fizet I— IV-ig 28 frt 50 krt. V—VIII. osz tálybeli 26 frt 50 krt. d) Izraelita pedig, ha szarvasi, fizet I—VIII-ig 40 frtot, ha nem szarvasi 45 frtot. Belépéskor ezen különböző czímeken szétoszló iskolai illeték nagyobb része lerovandó. A második félévre legfeljebb harm ad része esik ez illetékeknek. 0~ Szarvason először iratkozó behatási dij czimén fizet még a fentebbi dijakon felül i frtpt., 'E d ijaf a má§od- yagy ham iadizbep iratkózók több'é nem fizetik! Ezenkívül minden tanuló fizetni tartozik a tanulói s e g é l y z ő é"g y e s ü l e t r e belépéskor 1 IV. egy koronát, V —Vili. osztály: beli két koronát. Ez egyesület czélja az anyagilag igén szegény, de jó igypkezetü es *lehetséges ifjak szám ára az iskolázás gondjait megkönnyiteni. r A köztartásban részesülni kívánók, ha csak ebédet akarnak biztositani maguknak fizetnék tiz hónapra 40 frtot. Kik ebédet és vacsorát biztosítanak az egész tanévre, azok fizetnek 70 forintot. É dijak félévi részletekben fizétendök. Kedvezményre igényt tartók bélyegtelen kérvényüket elöljáróságuk által kiállított s az illető lelkészi hivatal által ellenjegyzett szegénységi és iskolai bizonyitványpyal fölszerelve l e g k é s ő b b s z e p t e m b . 5 - i k é i g terjesztik be az" igazgatósághoz. Később beküldött kérvények nem vehetők tekintetbe. A tanulókat terhelő minden iskolai tartozások pontosan befizetendök. A pénztáros utasítva van, hogy legkésőbb szeptember hó végén,, a z ’ első félévre eső és február végén a második félévre netán még esedékes tartozásokat szigorúan hajtsa be. E határidőn túl a tattozásban lévők az iskolai kötelékéből elbocsátandók. Az V. VI. Vll. Vili. osztálybeliek akár tanulják a görögöt, akár az alól fölmentést kérnek, mindenkor az iskolai év kezdetén kötelesek a szülők,— illetve gyámok —- írásos nyilatkozatát é .tárgyban félmutatni. E nyilatkozatokat az igazgató veszi át, hogy utóbb átadja az osztálytanároknak. A zongorajátékra szívesen ad a főgynmasium alkalm at a ta-
-
I ll
nulni akaróknak. Kik ez irányban képezni akarják magukat, azok 30 forintot fizetnek egy iskolai évre. Hat-hat tanuló képez egy zenecsapatot, kik aztán kezdők, vagy haladókként együtt tanulnak. A vívást,rajzolást, festést, franczia nyelvet, gyorsírást tanulni akarók csekély évi dij mellett a tanároktól kapnak ez irányú oktatást, ha a csapatok kellő számmal szervezhetőké válnak. Erre nézve is az év elején kell jelentkezni az osztálytanároknál, kik a továbbira nézve az utasítást megadják. A beiratkozó aztán egy évi kötele zettség alatt áll s évközbén kilépnie nem szabad. A tanítói pályára előkészülni óhajtók a szülők, illetve gyámjok írásos nyilatkozata alapján az V. osztályról nyert törvényes s legalább is elégséges bizonyítvány alapján fölvételre jelentkez nek. Szorgalmas és jóviseletű képzősök szám ára vannak ösztöndi jaink s a nem szarvasi illetőségűek az alumneumba kedvezménye sen fölvehetök, ha arra érdemeskenek bizonyulnak. Végül kérem a beiratkozó tanulókat s főleg azok tisztelt szü lőit, hogy az elhelyezkedésnél legyenek óvatosak. Nagyon sok függ attól, hogy a tanuló hol, kikkel és kiknél van lakáson; Nem kell nekem erről senkit kioktatnom ügy örvendetes, mint szomorú tapasztalatok eléggé kioktatják a gondolkodót. Nagyon kívánatos, hogy a gyermekeik sorsát szivükön viselő t. szülők maguk Ítéljék meg ahelyzetet és összeköttetést s főleg az év elején vágják bca|lehetöségét olyan csoportosulásnak és társulásnak, m elyet később a szerző déses viszonynál fogva sem a szülőknek, sem a tanároknak megvál toztam nem könnyen lehet. Legtöbbször megkésve vesszük észre az eleinte aprólékosnak és veszélytelennek látszó bajt, mint a belopódzó betegséget, — mely aztán következményeiben mégis a tanuló értelmesedését, — s mi még ennél több — erkölcsi jellemesedését veszélyezteti, sokszor örökre megmérgezi. Ezek kegyes fi gyelmébe vételét kéri. Szarvason, 1899. junius 21.
lie n k a G y u la , igazgató-tanár.
Ez értasita tartalma.
Lapszám
f é l t e i élete s m űködése. U d p ard y S á n d cr Ä daleR a gym n asiu m napi kérdéséhez, ß en k a (?yula E ri jelentés. M ég pedig : I. T iszti, szem élyzet — — — — — — II. T an u lók nérsera — — — — — — III. T an tárgyak rázlata — — — — — IY . M agyar stilfelad rán yek — — — — — Y . T anítóképző — — — — — — — Y I. T aneszközök éoi gyarapodása — — — — YII. A lu m n eu m . D éli s esteli közétkezés — — — YIII. E p í esem ények s állap etek — — — — — I® . Érettségi rizsgálat 1 8 9 8 — 99-b en — — — É rtesítés az 1 8 9 9 — 1 9 0 0 tanéore larlezék rél — —
5. 31. 43. 46 58. ?4. ?6. 86. 93. 95. 10?. 109.
S ib á i és jaüilásek: 5 7 . lapén kim aradt Dafáry Endre ág. h. ep. Eiskerös. Pestm . 5 ? . lap. R uss d eltán - - illetőségi helye T isza-földpár <J.-N.-Eun§zelnekm egye. 5 ? . lap 31. ser. Bauer helyett elp. Breuer.
■
