KÜRTÖS
s Q t r W k IV. évfolyam 8. szám
Közéleti havilap
2 0 0 6 . augusztus
Ki mit tesz a Nemzet „Déva várába“, hogy a falak ne omoljanak össze? Lassan elmúlik a nyár. Összegyűjtjük az emlékeket, maradjon valami a télre is, ne tékozoljunk el mindent a percnyi szépségért, mint a mesebeli tücsök, maradjon elemózsia az ínségesebb időkre is. Sokfelé járok-kelek a világban mostanában én is, gyűjtöm a gondolatokat, érzéseket. De valami mégis itt marasztal, itt tart a szülőföldön, s ha el is hív egy kedves meghívás más vidékre, ott is a hazai táj szépségét látom, akarom látni minden mozdulatban. A nyár elején egy kedves invitálásnak igent mondva kerültem Komáromba, ahol is az „Álmodozók“ Polgári Társulás előadásában láthattam a Kőműves Kelemen című rockballadát. Egy fiatal, középiskolásokból álló lelkes csapat tette le a szívét elénk, s vannak az ember életében pillanatok, amikor azt mondja vagy gondolja: ezt kár lett volna kihagyni. Azért is, mert az utóbbi időben gyakran beszélgettem velem egykorú barátaimmal, hogy vajon az utánunk jövők milyenek lesznek, át lehet-e adni mindazt, amit mi gondolunk, vagy képviselünk, érdekli-e egyáltalán a mai fiatalokat a nemzet, a haza, a szülőföld? A komáromi diákok visszaadták a hitemet, most már hiszem, jönnek utánunk is olyanok, mint amilyenek mi voltunk, vagyunk. A balladát gondolom mindenki ismeri. A tizenhárom kőműves, amit nappal felépít, az reggelre leomlik, s arra a döntésre jutnak, hogy a kötőanyagba, a habarcsba, bele kell keverni egy asszony vérét, hogy az átok, ami a váron ül, megszűnjön. Ez az asszony nem más, mint Kőműves Kelemennek a felesége. A legdrágábbat kell tehát feláldozni annak érdekében, hogy a vár falai végül ne omoljanak le. Sokáig gondolkodtam azon, vajon a nemzet Déva várába, amit nappal felépítünk és reggelre leomlik, vajon nekünk mit kell beleépítenünk, hogy az még nagyon sok évszázadon át álljon? Van-e bennünk még annyi maradék tisztesség, hogy fel tudjuk áldozni azt, ami számunkra a legfontosabb azért, hogy a falak
ne omoljanak össze? A kérdésre kinekkinek magának kell választ adnia. A szülőföldem történéseihez visszatérve meg kell állapítanom azt, hogy ez a peremvidék, ez a maroknyi magyar ember, aki itt él, nagyot alkot évek óta. Nem kell szégyenkeznünk, hiszen olyan rendezvényekkel és olyan szellemiséggel rendelkezünk, ami példaértékű. A Palócföld felemeli a fejét, mert hite van, mert tudja mit akar, mert nem hisz a hamis ígéreteknek, és a saját sorsáról maga akar és tud is dönteni. Egy dolog van, amit még nem tudunk. Megbecsülni azt is, ami nem a miénk, de a miénk is lehetne. Együtt gondolkodás kell azért, hogy valami nagyot alkossunk együtt, a sok apróbb-nagyobb mozzanatból, a kisebb-nagyobb hitből és erőből. De ezt nem tanulni, érezni kell. A sorsunk egy, minként a jövőnk s a jelenünk is. A falakat fel kell építenünk, mindennap mindaddig, míg nem jövünk rá arra, miért omlanak újra és újra össze. Szembe kell néznünk kishitűségünkkel és önzőségünkkel, hogy meg tudjuk fogalmazni, mi az a legfontosabb, legdrágább, amit bele kell kevernünk a képletes habarcsba, hogy végül is felépüljön a mindnyájunk lelkében örökké élő és álló Déva vára. A megoldás a mi kezünkben van, mert hiszem, tudom, hogy tudunk értéket teremteni. De az érték teremtéséhez legelőször is meg kell határoznunk, hogy mik az értékek számunkra, és mi az, ami a selejt kategóriájába tartozik. Ez mindenki számára feladat, mert a mércéket saját magunkkal szemben, csak mi magunk állíthatjuk fel. S ez a legnehezebb, mert a lécet nemcsak átugorni lehet, de alatta átbújni is. Mindenkinek egyéni a felelőssége ebben. Mert az is felelősség, ha az ember valamit leír, de még inkább felelősség az, amit nem ír le. Merjük hát felépíteni együtt a nemzet Déva várát, mert ideje lenne már kitűzni a zászlót valamelyik bástyára! Hrubík Béla
Ára 10,- korona
Faludi Ferenc :
Szent István királyhoz
Dicső István, nagy királyunk, Téged ég s föld magasztal, Téged tisztel kis országunk, Első szent urának vall. Tőled vette fényességét, Méltóságát, érdemét, Koronája ékességét, Hitit, kincsét, mindenét. Elbujdostál, megkerestünk, Áldott légyen a szent ég! Országunkba bévezettünk, Szivünk örömében ég! Drága kincsünk, feltaláltunk: Magyarország, vigadozz! Itt van, kit óhajtva vártunk, Ezer áldásokat hoz. Ime a te reménységed, Inségedben ide nézz: Isten után erősséged, Mególtalmaz ez a kéz. Megvigasztal minnyájunkat, Hatalmunkban vastagit, Megtágitja országunkat, Végig megtart, bóldogit. Budán nyugszik; Buda vára, E szentséget megböcsüld! Atyja után, nem sokára, Biztat az ég: Imrét küld. István mellett itt lész fia, Megtestesült angyalunk, Megszerzi ezt két Mária, Égi s földi asszonyunk.
2 Kürtös
Közélet
2006. augusztus
CÍM - Kérem, mutatkozzon be az olvasóknak! - Pongrácz Lászlónak hívnak. 35 éves vagyok, és a gyógyfürdőjéről világhírű Harkány városában élek DélnyugatMagyarországon. Geológiával, geológiai-természeti értékek védelmével és ezek ökoturisztikai hasznosításával, bemutatásával foglalkozom Kárpát-medence-szerte. Munkám kapcsán sok az átfedés a falusi turizmus felé is, így e területen is otthonosan mozgok, például az uniós pályázati rendszerek kapcsán. Hiszem és vallom, hogy egy terület turisztikai potenciálja nem a szálláshelyektől és az étkezési lehetőségektől függ, hanem attól, hogy egy adott térség vagy település milyen minőségű és hány napra való turisztikai programot és látnivalót tud felmutatni. Nincs nulla adottságú település, csak ötletszegény emberek, akiket éppúgy segítek munkámmal, mint a számos programot kínáló településeken élőket. - Milyen alapítvány részére dolgozik és kutat, és az mivel foglalkozik, ill. mi az alapítvány tevékenysége, célja? - 1994-ben hoztam létre a „Beszélő Kövek“ Alapítványt, hogy a fenti területek célirányos végzésének keretet adjunk Kárpát-medence-szerte, számos barátunkkal és munkatársunkkal együtt. Szűkebb szakterületünk, a működő, külszíni bányászattal érintett területeken folyamatosan végzett, természeti értékmentő tevékenységünk, hogy a bányászatnak köszönhetően feltáruló, de folyamatos értékmentő tevékenység nélkül el is pusztuló ásványokat, ősmaradványokat a köz számára megmentsük, későbbi, közcélú kiállításon való bemutatásuk végett. Nekünk nem célunk, hogy a Kárpát-medence ilyen természeti kincseit Harkányba összehordjuk. Mi egy sokkal nehezebb, de járható utat választottunk. Nevezetesen, hogy bárhol is kerülnek elő ezen értékek, bármely cég bányájából, akkor is fontos, az adott térség, település imázsához tartozó helyi értékek, melyeket helyben kell köz- és turisztikai célra bemutatni, állandó, kis, helyi kiállítások láncolatát hozva létre a Kárpát-medencében. A helyi kiállítások létesítéséhez szükséges feltételeknek csak egyike, és nem is a legnehezebbike, az anyagi források előteremtése. Sokkal fontosabb, hogy az adott településen élő emberek (és nem csak a vezető személyek) befogadókészek-e, akarnak-e egy ilyen kezdeményezés mellé állni, vagy a helyi közöny, ellenszenv, irigység mocsarában süllyed el minden, az adott településért is végzett kezdeményezésünk.
Palócföld nagy részét bejárva, itt is mindenütt észrevettem azokat a turizmusfejlesztési lehetőségeket, melyek mai napig kihasználatlanul hevernek, Ajnácskőtől Ipolyságig és Szécsénytől Losoncig. - Mi volt a Nagykürtösi járásban a kutatás célja, és mit talált? - Konkrétan a Nagykürtösi járás, mely a magyarság nemzeti, történelmi és kulturális értékeinek kimeríthetetlen tárházát kínálja az ideérkező vendégeknek, egy speciális geológiai értékegyüttesben is gazdag. Mintegy 25-20 millió éves tengeri lerakódások, tengerparti képződésű üledékek, kavics, homok, homokkő és apoka borítja területünk nagy részét a felszínen, és közvetlenül a talaj alatt. E képződmények rendkívül gazdagok az egykori élőlények maradványaiban. Közülük is legfeltűnőbbek a cápafogak. A ma élő fehér cápa közvetlen kihalt rokona volt a nála vagy hússzorosan nagyobb óriás cápa. E faj maradványai a világ minden részéről ismertek, 25 millió évvel ezelőttől megközelítőleg 5 millió évvel ezelőttig. Nagy, férfitenyér méretű, 15-30 cm-es fogaik rendkívül látványosak. A Kárpát-medencében, eltekintve egy-két fogtöredéktől a közeli Ipolytarnócról, és egy szentmargitai (Sopron mellett, a mai Burgenland tartományban) fogtól, a felsőesztergályi (Horné Strháre) lelőhely már a 19. században világhírre tett szert, különösen a nagyszámú fogmaradvány révén. Jelenleg itt nem a legjobbak a feltártsági viszonyai az óriáscápa-maradványokat is tartalmazó rétegeknek, de a helyiekkel - akár a helyi kavics- és homokbánya vezetőivel is való összefogás révén ez nem jelenthet megoldhatatlan gondot. Juraj Pastorok polgármester úr nagyfokú nyitottságáról és támogatásáról biztosított, és itt kell
külön köszönetemet kifejezni neki is, és csemadokos segítőimnek, különösen Balogh Gábornak, hogy egy lehetséges együttműködés elindításában aktívan részt vállaltak. - Mik a tervei, főleg a mi járásunkat illetően? - Konkrét tervünk, hogy a cápafogas rétegek újra feltárásával, és onnan legalább három-négy vitrinre való ősmaradvány begyűjtésével egy kisebb, állandó kiállítást hozhassunk létre, Európa egyik legjelentősebb és a Kárpát-medence leggazdagabb óriás cápa leleteinek bemutatására. A vitrineket egy-egy négyzetméteres magyarázó tablók egészítenék ki, amelyeken szlovák, magyar, angol és német nyelvű feliratozás tájékoztat az egykori geológiai viszonyokról és az itt élt élőlényekről. Egy ilyen, kuriózumnak tekinthető bemutatóhely, a kékkői Balassi-várhoz hasonlóan, egyik főbb
turisztikai vonzereje lehet a Nagykürtösi járásnak. Gyakorlatilag a kidolgozásra kerülő projekt elkészítésétől az anyagi erőforrások megszerzéséig, az ősmaradványok begyűjtésétől azok preparálásán és kiállításon való bemutatásukon keresztül a térségbe szervezett vendégek vezetéséig mindenben tudunk segíteni, ha a helyiek is akarják, hogy világhírűek legyenek, még ha csak egy szűk szaktudomány művelői közt is. Bár a hatalmas cápafogak a laikus turisták számára is nagy vonzerőt képezhetnek. Pláne, ha egy másik, helyi vonzerőt is hozzáteszünk e geológiai értékekhez, mely a helyben hagyományosnak mondható méhészet specialitása: a méz-, illetve a mézes pálinka. Hasonló kezdeményezésre megvannak a geológiai adottságok Zsélyben is. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a térség jövőbeni turizmusfejlesztési lehetőségei közül azt a geológiai adottságot, melyet az Ipoly menti termál- és gyógyvízkincs feltárása és komplex hasznosítása jelenthet. Ipolyság-Ipolybalog környéke a legkedvezőbb adottságúnak mondható termálvíz szempontjából.
2006. augusztus
Közélet
Kürtös 3
Agro ko mp lex 2 0 0 6 Az idén Nyitrán már 33. alkalommal rendezték meg az Agrokomplex 2006 nemzetközi élelmiszer-ipari szakvásárt. A rendezvény alapelve ez évben is abból a hagyományos gondolatból indul ki, hogy bemutassa az élelmiszeripari termékeket és technológiákat, a növényvédelem eszközeit, a mezőgazdaság, ezen belül a növénytermesztés, a kertészet és az állattenyésztés technikáját, gépesítését. A kiállítók száma 12 államból 574, számukra több mint 30 000 m2 kiállítási terület van. A legtöbb kiállító (482) természetesen Szlovákiából van, majd Csehország (52), Németország (15), Lengyelország (13) és Magyarország (5) következnek a sorban. A kiállításon első alkalommal rendezték meg a gazdasági állatok országos seregszemléjét.
mesztésre való alkalmasságáról hangzik el ismertető Az előadások témái voltak még a nálunk kevésbé ismert élelmiszerforrások és az élelmiszergyártás biztonsága, a cukorbetegség megelőzése és gyógyítása, valamint a növényi kiegészítő tápanyagforrások, például a csicsóka termesztése. Új témakör volt a megújuló energiaforrások. Ezen belül ismertető hangzott el a kormány
A kiállítás szakmai programjait előadások és rendezvények jelentették. Az Agrofórum keretében a kerti szőlőtermesztésről, a gyümölcskultúrák legújabb technológiai újdonságairól, és az egyes gyümölcsfajok, gyümölcsfajták és alanyok kerti ter-
energetikai politikájáról, a biomassza kihasz-nálásának támogatási koncepciójá-ról, az energianövények termesztésé-ről, feldolgozásukról, a biomasszá-ból nyerhető energia átalakításának és kihasználásának műszaki felté-teleiről. Megvitatásra kerültek a bio üzemanyagok előállításának és kihasználásának koncepciói. A szlovák agrártudomány napján a 2007 - 2013 közötti időszakra vonatkozó stratégiai nemzeti vidékfejlesztési terv legfontosabb elemeiről volt szó. Nehéz hinni a vidékfejlesztési terv szó szerinti értelmezésében, ha a jövő évi költségvetés a földművelési tárca költségvetésének radikális lefaragásáról szól. A kiállítás megnyitóján részt vett Ivan Gašparovič köztársasági elnök is. Balogh Gábor Források: Új Szó, internet
CÍM -
(Folytatás a 2.oldalról)
Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a térség jövőbeni turizmusfejlesztési lehetőségei közül azt a geológiai adottságot, melyet az Ipoly menti termál- és gyógyvízkincs feltárása és komplex hasz-nosítása jelenthet. Ipolyság-Ipolybalog környéke a legkedvezőbb adottságúnak mondható termálvíz szempontjából. Önként vállalt feladatomnak tekintem, hogy az idevágó szlovák és magyar kutatási anyagokat összegyűjtsem, és az azokból következtethető eredményeket röviden, tényszerűen tegyem. Ez időigényes munka, már csak a témában kompetens szakemberek fellelése, és a velük való találkozók egyeztetése is. Palócföldi tanulmányutam, és későbbi, az itteni turizmusfejlesztést elősegítő munkám legfőbb segítőereje, a mindenütt megtapasztalt vendégszeretet. E nélkül nincs is mit beszélni turizmusfejlesztésről.
Palócföldi tanulmányutam nem zárult le, az csak egy hosszú, több éves munkának a kezdete. Szeretnék mielőbb visszatérni, és folytatni a megkezdett munkát. Erre alighanem már csak az elkövetkező év tavaszán kerülhet sor. Addig is Isten áldását kérem az itt élő emberekre, akiknek végtelen hálával és köszönettel tartozom. Balogh Gábor
Közélet
4 Kürtös
2006. augusztus
FA L U N A P I Ü N N E P S É G E K Zsély - Augusztus első hétvégéjén falunapi ünnepséget tartottak a településen. Augusztus 5-én, szombaton kora délután ünnepi felvonulással vette kezdetét a rendezvény. A menet a helyi templomba vonult ünnepi szentmisére, majd azt követően a községi hivatal épülete előtti téren színes kultúrműsorra került sor, amelyben fellépett a bátorfalui Agačinka folklórcsoport, Balázs Anasztázia énekes, a Melcsi-duó, továbbá Aranyosmarótról Stric Janko népi mesélő, de nagy sikert aratott a Balassagyarmatról érkezett Janák Péter zenei együttese és az előadásukat színesítő hastáncosnő produkciója is. Hasonló sikert aratott a szűgyi íjászok bemutatója is. A hajnalig tartó utcabálon pedig az ipolynyéki ORION zenekar szolgáltatta a talp alá valót. Másnap, vasárnap az időjárás nem kedvezett a sportrendezvényeknek, de a Zsély-Tiszaük futballmérkőzés nem maradt el, amely a hazaiak győzelmével végződött.
IPOLYVARBÓ - Színvonalas falunapi rendezvényt tartottak augusztus 13-án, vasárnap a településen. Délelőtt az ünnepi szentmise előtt került sor a háborúban elesett hősök emlékművének megkoszorúzására, a délutáni program pedig „A kézművesség fortélyai, boszi- és makramékészítés, fazekas korongozás, agyagformálás és gyöngyfűzés“ címet viselő kiállítás megtekintésével vette kezdetét a kultúrház nagytermében. A focipályán Ipolyvarbó-Őrhalom öregfiúk futballmérkőzésre és egyéb sportjátékok bemutatójra került sor. Nagy érdeklődés kísérte a község főterén zajló szórakoztató műsort, amelyben elsőként a helyi Mikszáth Kálmán Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola diákjai mutatkoztak be. Ezt követően a közönség az ipolybalogi hagyományőrző csoport, az őrhalmi hagyományőrző kör és a Csemadok bussai alapszervezete asszonykórusa bemutatkozását jutalmazta tapssal. Jutott a tetszésnyilvánítást jelentő tapsból a Dévai Nagy Kamilla által alapított Kórnikás Zenede diákjai színvonalas előadásának és természetesen a sztárvendégnek, Anitának és táncosainak is.
Ipolyhidvég - Augusztus 12-én, szombaton ötödik alkalommal tartottak falunapot a községben. Délelőtt a helyi futballpályán gyerekeknek, fiataloknak szóló sportrendezvények szerepeltek programon. Az ünnepi szentmise után került sor a falu főterén álló háborús emlékmű megkoszorúzására, majd a kora délutáni óráktól „Szórakozzunk együtt“ címmel kulturális műsor várta a szórakozni, kikapcsolódni vágyókat a kultúrházban. Méltán nyerte meg a közönség tetszését Básti János nótaénekes, Szabó Erzsi és Kelemen Dávid táncdalénekesek bemutatkozása, valamint a százdi citerazenekar és a kelenyei folklórcsoport előadása is. Az esti batyubálon a Qualiton zenekar szolgáltatta a zenét. A falunapi rendezvényen egyébként részt vett a mintegy 1100 lelket számláló magyarországi Sajóhídvég küldöttsége is. A két település testvérközségi együttműködéséről szóló okiratot egy héttel korábban Sajóhídvégen látta el kézjegyével a két község polgármestere.
Ipolykér - A kiskéri imaházban augusztus 12-én, szombaton délben ünnepi szentmisével kezdődött a falunapi rendezvény programja. A község világháborús emlékművének megkoszorúzása és azt követő ünnepi ebéd után szórakoztató műsorra várták az embereket a kultúrházba, ahol előbb az ipolykéri gyerekek és fiatalok mutatkoztak be jól sikerült összeállítással, utána pedig az óvári Szivárvány vegyeskar fellépésének tapsolhatott a közönség. A kultúrházban kerültek kiállításra a kéri gyerekek által a falujukról készített rajzok és festmények, amelyek elnyerték a látogatók tetszését. A falunapi rendezvény zárórészében a helyi nős és nőtlen férfiak futballmérkőzését tekithették meg az érdeklődők.
Búcsút tartottak Szent Anna tiszteletére Ahogyan az elmúlt években is történni szokott, a búcsú egyházi tartalma mellett a délután folyamán szórakoztató kultúrműsorokra került sor a helyiek által Urakkertnek nevezett hajdani kastély kertjében. Az Ipoly mente palóc hagyományőrző csoportjai közül felléptek az inámiak, az ipolybalogiak, a
Kelenyében idén július 23-án került sor a Szent Anna búcsúra, immár harmadik alkalommal. Az ünnepi szentmisét az egy évvel ezelőtt felszentelt Szent Anna-szobor előtti téren György Ferenc lelkiatya és a palásti plébános atya mutatta be. Elmondható, hogy a hőség ellenére számos hívő gyűlt össze Szűz Mária édesanyját köszönteni nemcsak a községből, hanem a szomszédos Ipolyfödémesről és a távolabbi környékről.
csitáriak és természetesen a kelenyeiek, akik a már ismert lakodalmas népszín-
művük mellett idén a fosztóval mutatkoztak be, nem amolyan mindennapi derűt és sikert aratva. A folklórcsoportok mellett nóta-, operett- és slágerénekesek is helyet kaptak a kert színpadán. A rendezvényről idén sem hiányozhattak a kézművesek bemutatóikkal és foglalkozásaikkal, nagyszámú gyerektömeget vonzva maguk köré. Az Urakkertbe ellátogatókat a tartalmas programon túl lovaglási lehetőség, gyermekugrálóka, gulyás kóstoló, sörsátor és késő estig tartó mulatság várta. A búcsú szervezésében és lebonyolításában egyre rutinosabb szervezők elégedettek lehettek, hiszen az időjárás is kedvezett az eseményeknek, az odalátogatók pedig tartalmas és kellemes emlékekkel gazdagodhattak. Az oldal anyagát összeállította: -bégyé-
Közélet
2006. augusztus
Kürtös 5
Palócfórum Füzetek A Palócfórum első kiadványa, Az első hePalócfórum Füzetek lyes lépés után - amely II. az anyanyelvi oktatás fontosságára hívta fel Zsély figyelmet - megjelent a Palócfórum Füzetek a harmadik évezred küszöbén következő száma, Zsély a harmadik évezred küszöbén címmel. A szerző, B ő h m András zsélyi polgártársunk Reményik Sándor 2006 költeményéből választott mottót - „Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát!“ - írásának. Munkájával rövid történelmi időszakot áttekintve (1945től) fejti ki véleményét arról, hová jut „egy közösség, egy falu, ha könnyelműen és meggondolatlanul eltékozolja legszebb kincseit: a nyelvet és a hitet“, ahogy ezt az előszóban megjegyzi Balázs Éva és Csala László. A
Pa l ó c f ó r u m F ü z e t e k második kiadványa, akárcsak az első, az anyanyelvi o k t a t á s fontosságára mutat rá, ebben az esetben egy konkrét történelmi példán keresztül. Végül, ahogy Hrubík Béla írja a kiadvány utószavában: „Nem vádolni akarunk, és nem ítélkezni, csak figyelmeztetni: Őrzők, vigyázzatok a strázsán!“ Balázs Péter
RÉGI VÁGYUK VÁLT VALÓRA Mint arról a sajtóból is értesülhettünk, 2006. július 8-tól 45 új turisztikai határátlépési pont nyílt Magyarország és Szlovákia közt. Az erről szóló államközi megállapodást még május 10-én írták alá a két ország akkori belügyminiszterei. A belügyminisztérium feladata elkészíttetni a többnyelvű tájékoztató táblákat, amelyeken feltüntetik a határátkelő nyitva tartási idejét és az átkelés megengedett módját, azon országok jegyzékét, amelyeknek polgárai igénybe vehetik az átkelőt (gyalog, kerékpárral vagy csó-
nakkal), és természetesen azt is, hogy milyen úti okmányokra van szükség. A turisztikai határátkelőt igénybe vehetik az Európai Unió tagállamai és Svájc polgárai. Úti okmányként a személyazonossági igazolvány is megfelel. Járásunk
területén három ilyen határátkelő épül, mégpedig Pető-Pöstyénpuszta, Ipolyvarbó-Őrhalom és Ipolyhidvég-Drégelypalánk közt április 1-jétől október 31-ig naponta 7-től 19 óráig vízi járművel, azaz csónakkal lehet közlekedni. A szóban forgó turisztikai határátlépők megépítését elsők között kezdték meg és fejezték be Ipolyvarbó-Őrhalom átkelési helyen. Ezzel a tulajdonképpeni gyalogátkelő üzemeltetésével mind a két település lakóinak régi vágya vált valóra, hiszen egykoron szoros családi és rokoni szálakkal is kötődtek egymáshoz az ott élő emberek, akiknek a korábbi határmódosítás meglehetősen körülményessé tette a rokoni vagy baráti kapcsolatok zavartalan ápolását, mert csak óriási kerülővel, a szlovákgyarmati-balassagyarmati határátkelő igénybe vételével látogathatták egymást. Minden bizonnyal jeles eseményként kerül majd be a két falu krónikájába a turisztikai határátkelő megépítése és üzembe helyezése, amely július utolsó napjaiban történt, és a két
község fiataljainak immár hatodik alkalommal megtartott találkozójával vált emlékezetesebbé. Ennek a hagyományos ifjúsági találkozónak a programjában különféle sportversenyek szerepeltek. Este a találkozó résztvevőinek és a látogatóknak is gulyással kedveskedtek a szervezők. És a gulyáslevest azon a helyen főzték, ahol állott egykor az Ipolyon átívelő, a két szomszédos települést összekötő híd, amelyre már csak a legidősebbek emlékeznek a folyó egyik meg másik oldalán is. Bodzsár Gy.
Kultúra
6 Kürtös
2006. augusztus
Útra keltek a jó palócok A 2006-os évben a Palóc Társaság elnöke, Z. Urbán Aladár a Drávaszögön és a Vajdaságon kalauzolta át a Felvidék magyarjainak kis csoportját. Az éjszakát már a horvátországi Pélmonostoron töltöttük. Útközben megálltunk Szekszárdon a vesztergombi pincészetben. Természetesen újjáolajozott agytekervényeink máris elfeledkeztek az utazás nyűgjeiről, s már sokkal frissebben indultunk a Mohácsi Történelmi Emlékhelyre. Ez a hely az 1526. augusztus 29-i mohácsi csatának kőben, bronzban, élő és holt fákban megelevenített emlékezete. Annak idején alig másfél óra alatt 15-20 000 magyar lelte halálát a török elleni harcban ezen a napon, köztük Tomori Pál, ill. II. Lajos király, aki a megáradt Csele patakba fulladt. A kegyelet koszorúját elhelyezve szavalattal és nemzeti himnuszunk éneklésével gondoltunk az ütközet hőseire.
Pélmonostoron Sipos Tünde fogadott minket. Az elhelyezkedés után bemutatták a Magyar Egyesületek Szövetsége tevékenységét. Csütörtökön verőfényes napsütésre ébredtünk, s talán az állandó derű mellett az Isten adta napsugár is segítette az eszéki Népkör vezetőivel, tagjaival folytatott beszélgetésünket, ami az Eszékhez tartozó Rétfalun történt a helyi Magyar Házban. A református templomban a lelkésznő fogadta a társaságot. Megtudtuk, Eszéken kb. 110-en vannak magyarok, de a lelki béke érzetét keltő hölgy megnyugtatott, nincs mitől tartani, hisz „az Úristen, ha akarja, kövekből is teremthet népeket“. Idegenvezetőnk a történelmi negyed felé irányított, a Tvrdába (Vár). Ez a rész 1687. szeptember 26-án szabadult fel a török uralom alól, ezért szólalnak meg minden pénteken 11 órakor az eszéki templomok harangjai. Az erődítményen belül a Szentháromság teret, a Szent Kereszt templomot, a felújítás alatt álló főparancsnokság épületét és a Szent Mihály plébániatemplomot láttuk, majd a Dráva partjáról a Vízkapun sétáltunk be a várfalakon belülre, s a boltívek rejtekében búcsúztunk eszéki vendéglátóinktól.
Útban Haraszti felé Aladár bácsi a Kopácsi-rét madármennyországáról olvasott. Megannyi madárhang között érkeztünk Szenn Péterhez, a haraszti református lelkészhez. Beszámolója a háborúról, a pusztulásról, az újrakezdésről és a tenni akarásról szólt, mindig az Istennel nézve a jövőbe, a szeretet parancsát teljesítve - hisz ha Isten velünk, ki ellenünk? „Ím béjöttem hajlékodba“- szavalta Birike néni a kórógyi református templomban. A lelkész úr hívta be a nénit az utcáról, mivelhogy Ő mégiscsak többet tud mondani a háborúról- hisz menekülés és bujdosás után HAZATÉRVE még az ablakkeret is ki volt lopva, szedve, rabolva minden házból. A falu tanító ura a történelemről, a lelkész a jövőről regélt. A nap utolsó előtti megállója Csúza volt, ahol Varga György várt bennünket. Vele megnéztük a Kossuth-domborművet, a református templomot, és elsétáltunk Ács Gedeon sírjához. Vörösmarton Bistricán Hajnalka kalauzolt Baranyai Júlia sírjához. Ez azért is fontos, mivel utazásunk címe az írónő könyvének címével volt azonos: VÍZBE VESZŐ NYOMOKON. A vacsoránkat az egyik vörösmarti pincészetben fogyasztottuk el. A kiskőszegi hegyoldal lelátójából néztünk át először Szerbiába, majd a határátlépés ügyes-bajos megtétele után a Vajdaság egyik városában, Zomboron a Magyar Polgári Kaszinóban leltünk menedéket a tikkasztó melegben. Dr. Karcher Erzsébet volt a kísérőnk, aki a társaság tevékenységét vázolta fel előttünk az építésekor varázslatos, ma már ütött-kopott, mégis méltóságteljes színházteremben. A főtérről Schweidel József aradi vértanú szülőházát láttuk. A bácsi várséta előtt Bács megye legnagyobb zarándokhelyén, Doroszlón a Szentkútnál álltunk meg. Harangszóval fogadott a templomszolga, részünkről felhangzott az ének: „Boldogasszony, Anyánk...“
Újvidéken Nagy Margit, valamint a térség leghíresebb történésze, Matuska Márton várt bennünket. A városnak a Duna-kanyar fölé emelkedő péterváradi sziklán állott a vára. Nevét a Bánk bánból is ismert Petur bánról kapta. A vidék leglátogatottabb része a péterváradi vár mi is voltunk itt. Vacsora előtt Zsablyára hajtottunk. 1944 őszén a partizán csapatok a helyi szerbek segítségével itt végeztek ki negyvenezer magyar férfit. Szombaton délelőtt Alsóelemériben álltunk meg Kiss Ernő aradi vértanú templomban elhelyezett táblájánál. A sír be van falazva, ugyanis többször megpróbálták kirabolni. Szarvas Gábor nyelv-
művelő érdemeit már Adán méltattuk. Itt töltöttük a vasárnapot is a város rekreációs parkjában a vajdasági nagycsaládosok hagyományos évi találkozóján. Éjszakai szállásunk a Tisza-parti Zentán volt. A város nevét 1216-ban II.Endre adománylevele említi először. 1697-ben a zentai csata alkalmával Savoyai Jenő császári serege megsemmisítette a török hadakat. A topolyai ebédet a bácskossuthfalvi terepszemle követte. Az emlékparkban Kossuth mellszobránál tisztelegtünk nemzetünk nagy alakja előtt. Utolsó napunkat szabadkai városnézéssel indítottuk, mely során Sutus Áron állt rendelkezésünkre. Elsőként a kilátóba „vonszoltuk“ fel magunkat, majd a múzeum népviseleti kiállításában gyönyörködtünk. A város híressége Kosztolányi Dezső, akinek a gimnázium oldalfalán lévő emléktáblájánál álltunk meg tisztelettel adózva. S hogy mit hoztunk haza? Én hazahoztam a történelem apró részleteit, hazahoztam a délvidéki magyar arcokat. Most már a délvidék nem egy messzi táját, hanem Sipos Tündét, Hajnalkát és Áront fogja jelenteni. S már nem csupán hír lesz a híradók beszámolója, hanem érzés is. Itt-ott kesergő, máskor bizakodó, de mindenképp jóindulatú és bájos. Szöveg: Cseri Ilona Képanyag: Urbán Árpád
Kultúra
2006. augusztus
Kürtös 7
„MÉZESNAPOK“ INÁMBAN (Néha a kevesebb is elég) Imám község önkormányzata és polgármesteri hivatala a társrendezőkkel együtt idén augusztus 12-13-án immár hetedik alkalommal rendezte meg a méhészeti szakmai előadásokkal, mézversennyel, mézvásárlással, mézkirálynőválasztással és szórakoztató műsorokkal egybekötött mézfesztivált. A kétnapos rendezvény fővédnöke Simon Zsolt, az MKP parlamenti képviselője volt. Tulajdonképpen a mostani rendezvény is többé-kevésbé egy évek óta adott forgatókönyv szerint zajlott. Az első nap délelőttjén Nagy József polgármester megnyitójával és a kiváló méhészszakíró, Sőtér Kálmán emléktáblájának megkoszorúzásával kezdődött és méhészeti szakmai előadásokkal folytatódott a program. Kora délután a szabadtéri színpadon került sor a rendezvény kétségtelenül legnagyobb érdeklődéssel kísért programjára, a mézkirálynő-választásra. Az idei megmérettetésre 10 ifjú hölgy jelentkezett, akik mézes süteménnyel neveztek be a lényegében háromfordulós versenybe. A zsűri Jókai Tibor szakmai elnök vezetésével megadott kritériumok alapján pontozta a mézkirálynő-jelöltek által hozott süteményeket, továbbá a méhészettel kapcsolatos tesztlap kérdéseire adott válaszaikat, és a hölgyek színpadi bemutatkozását szintén pontozta a zsűri.
A három fordulóban szerzett pontszámaik összesítése után nemcsak a jelöltek, hanem a közönség is izgatottan várta, hogy melyik lány fejére kerül a mézkirálynői cím viselésére feljogosító korona. Jókai Tibor tartotta a rövid ünnepélyes eredményhirdetést. A második udvarhölgy címet Jánoska Edit (Ipolyfödémes) az első udvarhölgy címet Demeter Doris (Kóvár) érdemelte ki, a Mézkirálynő 2006 feliratú szalag pedig Bojtos Csilla (Ipolynyék), nyakába ke-
rült. Díjak, ajándékok, plakettek és oklevelek átadásával zárult a Bodzsár Gyula vezetésével történt mézkirálynő-választás, melynek műsorát a MELCSI-DUÓ, azaz Zolczer Melánia és Cseri Ilona operetténekesek varázsolták színesebbé. Ami a rendezvény további programját illeti, éneklő csoportok, mazsorettek, tánccsoportok, szólóénekesek, citerások és folklórcsoportok vették birtokukba a szabadtéri színpadot Balázs Anasztázia konferálása mellett. Az est sztárvendége pedig az ismert magyarországi előadóművész, Aradszky László volt. A rendezvény másnapján, vasárnap délután a szabadtéri színpad közönségét Mézesmadzag címmel szórakoztató műsor várta, amelyben hazai és magyarországi hagyományőrző csoportok és amatőr zenei együttesek mutatkoztak be. A Mézfesztivál krónikájához tartozik, hogy a mézkirálynő-választásra az alábbi 10 jelölt nevezett be: Balla Zsuzsa (Haraszti), Benkovics Szandi (Csúz), Bojtos Csilla (Ipolynyék), Demeter Doris (Kóvár), Jakab Ketty (Csúz), Jánoska Edit (Ipolyfödémes), Nozdrovicky Judit (Ipolykeszi), Pixiádesz Ágnes és Pixiádes Rita (Szelény), Simon Denisa (Terbegec). A mézversenyre mindössze négy akácmézminta érkezett, amelyből a szakmai zsűri a Bugyi Gábor (Inám) által hozott mézet találta a legjobbnak, Jókai Tibor (Zselíz) a második, Petrovics Pál (Terbegec) a harmadik helyen végzett idei akácmézével. A rendezvény vendégeinek sorában foglalt helyet többek közt Bugár Béla, az MKP elnöke, parlamenti képviselő, Csáky Pál és Simon Zsolt parlamenti képviselők, Konopás Tímea, Magyarország 2006. évi mézkirálynője, de jelen voltak a szlovák és magyar méhészeti egyesületek képviselői is. E sorok írója, aki annak idején megálmodója, elindítója és a kezdeti években egyik tevékeny szervezője volt a Mézfesztiválnak, érthető, hogy nem szívesen
vállalkozik azon segítő szándékú kritikai észrevételeinek nyilvános közreadására a fesztivál lebonyolításával kapcsolatban, amelyeket korábban már szóban és többször is elmondott a szervezőknek, akik úgy tűnik, nem tartották fontosnak megszívlelni azokat. Mert akkor az idei rendezvény sem viselte volna magán azokat a szervezési - felettébb finoman fogalmazva - szépséghibákat, amelyek nélkül gördülékenyebb és színvonalasabb lehetett volna a Mézfesztivál. Mire gondolok? Helyszűke miatt csak a legfontosabbakat említeném. Nem szabad(na) ad hoc-szerűen, alkalmas, rátermett emberekből álló fesztiválbizottság létrehozása
nélkül szervezni ezt az országos szintűnek mondott fesztivált. Továbbá nem indokolt, hogy kétnapos legyen, hiszen néha a kevesebb is elég (ráadásul, olcsóbb is). Ezt igazolja az a tény is, hogy a mostani rendezvény első napjának délelőttje egészen kora délutánig a méhészeti szakmai előadásokban nem érdekelt fesztivállátogatóknak „üresjáratban“ telt el, holott éneklő- és tánccsoportok, énekesek vagy zenei együttesek válthatták volna egymást az üresen álló szabadtéri színpadon, amit a nézőtéren ülők (és unatkozók?) közül többen hiányoltak, és szóvá is tették. Ajánlom a szervezőknek, hogy a másnapi Mézesmadzag c. szórakoztató műsort építsék be az első napi programba. Nagyobb figyelmet kell szentelni a jövőben a mézkirálynőjelöltek kiválasztásának is, mert nem szerencsés, hogy országos Mézfesztiválon túlnyomórészt a szomszédos településekről érkeznek a jelöltek. És ha már országos jellegű rendezvényről beszélünk, akkor legalább a hazai magyar országos médiákban (Új Szó, Vasárnap, Szabad Újság stb.) nagyobb teret kellett volna biztosítani a Mézfesztiválnak. Ez is azt igazolja, hogy szükség van a már imént említett fesztiválbizottságra, amelynek egyik tagját, teszem azt, a rendezvény reklámozásával és a sajtóval való kapcsolattartással bízzák meg. Bodzsár Gyula
Közélet
8 Kürtös
2006. augusztus
A SZENT KORONA IPOLYBALOGI ŐREI (Gondolatok egy rendezvény kapcsán) Ilyentájt rendezvények, falunapok sokasága valósul meg az Ipoly mentén s más régiókban is. Ünnepelünk, emlékezünk és emlékeztetünk, vigadunk s igyekszünk elfeledni gonda-
jinkat, bajainkat. Így van ez rendjén, hisz kell az ünnep, az emelkedettség, a szürkeségből való kiemelkedés. Sajtónk általában hangot ád ünnepeinknek. Egyiknek nagyobbat, másiknak kisebbet. Ám nagyon sokszor szubjektív megnyilvánulásokról van szó, szimpátián vagy antiszimpátián alapuló felületes ítélkezések: dorongolások vagy felmagasztalások kapnak helyet.
Én úgy gondolom, az ünnepnek is küldetése van, az ünneplők is egyfajta missziót töltenek be; számadást végeznek, s az újabb hétköznapok terheinek elviselésére bátorítanak, egyfajta jövőképet tárnak elénk. Az ipolybalogi Szent Korona Ünnepnek volt töltete, a múltat s a jövendőt összekötő fonala. Szervezői jól tudták, mit s miért cselekszenek. Mert maga a korona - melynek hű mása ott a balogi templom tornyán és Isten hajlékának hajójában - jelkép és szakrális tárgy, kincse Magyarország s régiónk népeinek. Olyan szent
tárgy, melyhez csak tisztelettel és alázattal lehet köze-
ledni, amely kötelez bennünket sok mindenre. Helytállásra, hitünk, magyarságunk és emberségünk vállalására. S méltó volt ehhez az idei rendezvény is: Balogh Gábor polgármester megnyitója, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök szívhez szóló szentbeszéde, Dobos László Kossuth-díjas író emelkedett ünnepi szónoklata, vagy az ünnepség egyik megálmodójának, Pásztor Bélának puszta jelenléte, a háttérben való szerény m u n k á l ko dása. De beillett a képbe Katona Tamás történész tárlatnyitó beszéde s a királyi városainkat bemutató fotókiállítás is. S nem rontottak az ünnep méltóságán a fellépő csoportok, együttesek sem. Még a szinte egész nap csordogáló eső meg a borongós idő ellenére sem. Ennek a kicsiny palóc falunak, Ipolyország koronás községének volt mindig, van ma is s lesz a jövendőben is hangulata. Mert lehet itt példát tanulni hitből és magyarságból, baráti tiszteletből s emberi szeretetből. Olyan helye ez a régió-
nak, ahol nem zsugorodik a település lakossága, ahol nem forog kockán a magyar iskola léte. Ahol ismerik múltjukat, hagyományaikat, ahol nem kong ürességtől a templom. Ahová újabban töltekezni járnak az Ipoly másik feléről is. Jönnek ide szellemi táplálékért, lelki vigaszért. Jönnek egy kicsinyke helyre nagyvonalúságot tanulni. Mindezt az idei Szent Korona Ünnepen a túlsó part nagyobb településeinek polgármestereitől is hallottam, akik halkan súgták ezt az ünnepi ebédnél a vendéglátók fülébe. De a kis falvak zarándokai is erről vallottak. Akik ott szorongtak a templomban, amely immár a távolabbi hívőknek is egyféle kultikus
helye. Az Árpádkori apró templomocska egyben a művészetnek is igazi kis panteonja. Méltó őrhelye a Szent Korona másolatának, amint az volt hajdan az eredetinek is. Még akkor is, amikor azt menekítették errefelé. Ám Balog népe jelképesen évszázadokon át őrizte nemzeti ereklyénket, s megmaradt maga is Istenünk hű a l a t t va l ó j á n a k , Szent István méltó utódának. E helyütt hát az ünnepnek is lehet méltósága, miszsziója és üzenete. S ez bizony nem kevés a mai világban Csáky Károly
Hitélet
2006. augusztus
Kürtös 9
István, az első keresztény magyar király (uralkodott 997-1038) I. (Szent) István király a magyar történelem egyik legfontosabb személyisége: az első keresztény magyar király, a magyar állam megalapítója és a magyar keresztény egyház megszervezője. Apja, Géza fejedelem, anyja pedig az erdélyi Gyula vezér Sarolt nevű keresztény leánya A Szent István király ábrázolása volt. István 970 körül szülehadi díszben, koronával tett. Születésekor ugyan a a Képes Krónikában pogány Vajk nevet kapta, 972-es megkeresztelésekor azonban az első keresztény vértanú, István nevét adták neki. István 996-ban feleségül vette Henrik, bajor herceg vallásos leányát, Gizellát. Gizellával sok hittérítő és lovag jött Bajorországból. 997-ben, Géza fejedelem halála után Istvánt választották meg fejedelemnek. Uralkodása elején pogány rokona, Koppány vezér fegyveresen kelt fel ellene, hogy őt megölje, a trónt elfoglalja, és özvegy édesanyját, Saroltot feleségül vegye. István és Koppány harcában nemcsak az forgott kockán, hogy ki lesz a magyar nép uralkodója, hanem nagy valószínűséggel az is, hogy a magyar nép megmarad-e pogány hitében, vagy a kereszténység útjára tér. Isten segítségével István győzött, és az utóbbi következett be. Istvánt az ezredfordulón, kb. 1000 karácsonyán koronázták királlyá Esztergomban a II. Szilveszter pápa által küldött koronával, ami azt jelentette, hogy a pápa őt független keresztény királynak ismerte el. Ezzel megalakult a független keresztény Magyar Királyság. Ennek területén félszáz királyi vármegyét és 10 püspökséget szervezett, falvaiban templomokat építtetett. A 10 egyházmegye a következő: az esztergomi,
a veszprémi, a kalocsai, az egri, a győri, a pécsi, a váci, a csanádi, a bihari és az erdélyi. István többek között folytatta és befejezte a pannonhalmi bencés apátság építését, megalapította a veszprémvölgyi apácakolostort, a bakonybéli apátságot és a pécsváradi monostort, felépítette az esztergomi és a székesfehérvári székesegyházat és az óbudai Szent Péter és Páltemplomot. Az apátságok, kolostorok keretén belül iskolák működtek, és azok váltak a művelődés szellemi központjaivá. István a pogány szokásokat igazságos törvényekkel szorította ki, a kereszténységet pedig megerősítette. István mélyen szeretett, tehetséges, keresztény lelkületű fiához, Imréhez írta latin nyelven az Admonitionest (Intelmeket). Hatalma megszilárdulása után István „Ül Isztragomban István szent király, át akarta adPap- és parasztúr mind körötte áll; ni a koronát Fején az ékes ujdon korona, Imrének, Vállán palástnak himzett bársonya, saját életét Kezében a bot, egy arany virág, Gyönggyel rügyedzik rajta minden ág; pedig teljesen Isten Mint támadó nap, a tisztes nagyok szolgálatáArcán királyi fénye felragyog.“ nak szerette (Arany J.: Csanád - töredékes mű, 1850-es évek) volna szentelni. Imre viszont 1031-ben váratlanul meghalt. Istvánt a gyász nagyon megviselte, majd súlyosan meg is betegedett. Szt. István 1038. aug.15-én, a halálos ágyán fölajánlotta koronáját és vele országát Szűz Máriának,akit azóta Égi Királynőjeként és Védasszonyaként tisztel a magyar nép. 1038. augusztus 20-án eltemették Székesfehérvárott, az általa alapított koronázótemplomban. Személyében az első szentté avatott királyt ünnepli az Anyaszentegyház.
H IMNUSZ - SZOBOR B UDAKESZIN A Himnusz kőből, márványból és bronzból készült emlékművét avatták fel Budakeszin 2006. május 7-én. V. Majzik Mária Örökség-díjas szobrászművész alkotásának középpontjában bronz istenalak áll, melyet szárnyként körülvevő malomkő formán, sugár alakban a Himnusz sorai olvashatók. Az alkotás része az a 21 bronzharangból álló együttes, amely ünnepnapokon az Erkel Ferenc által komponált dallamokat játssza majd el. A megvalósításhoz szükséges 40 millió forintot közadakozásból gyűjtötték össze A szoboravató ünnepségen Gulyás Dénes Kossuth-díjas operaénekes énekelt, majd Jókai Anna írónő mondott beszédet. Beszédében többek közt ezt mondta: „Ez a 9 méter hosszú, 4 és fél méter magas kompozíció nem illusztráció nemzeti Himnuszunkhoz, imánkhoz; több annál. Amit Kölcsey sodró hatású verselése, Erkel ünnepélyes zenéje kifejez, annak a szellemi tartalma áll itt a képzőművészet eszközeivel meg-
jelenítve. Tudomásom szerint egyedül a világon fogalmazódik meg így egy nemzet himnusza, bronzban és kőben. Mintha gyökere volna, rendíthetetlenül tapad a szülőföldhöz, és mintha szárnya
volna, az eget célozza. Budapestet és a vidéki tájat épp e ponton köti össze Budakeszin, a Szarvas téren; mintha idáig futott volna a legendák csodaszarvasa, s agancsával rajzolta volna a porba: itt és nem máshol, tegyetek jelet, hogy összetartoztok, a széles e világ bármily távoli részén élő kényszerűen szétszórt vagy kitaszított magyarok. Kié ez a szabadtéri oltár, kié hát ez a múltat, jelent, és jövendőt egymásba kapcsoló új magyar kegyhely? Mindenkié, aki már a Himnusz első akkordjainál felemeli a fejét, kiegyenesíti a gerincét, kezét tisztelegve az oldalához szorítja, vagy imára kulcsolja templomainkban; mindenkié, aki a saját sorsára is igaznak érzi Kölcsey sorait; aki minden balsorsban is reménykedik a víg esztendőkben; aki képes megbánni esendőségében elkövetett bűneit, de világosan látja azt is, amit ellene vétettek..." A világháló alapján NÁ
Oktatás
10 Kürtös
2006. augusztus
TA N É V K E Z D É S A SZÁMOK TÜKRÉBEN Ipolynyék - Hosszú évek után először fordul elő, hogy 200 fő alá csökkent iskolánkban a tanulók létszáma, tudtuk meg Jusztin Imrétől, a Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatójától. Összesen 195 tanulóval - ebből 14 az elsős - számolnak az új tanévben. Újdonságként említette az igazgató az új nyelvi laboratórium létrehozását, amely reményei szerint az angol nyelv oktatásának színvonalát fogja elősegíteni. Ipolyvarbó - A napokban fejezték be a helyi Mikszáth Kálmán Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola belső festését, ahol 4 elsőssel közel 70 gyerek oktatása vár a pedagógusokra az új tanévben - tájékoztatott Alaksa Zita igazgató asszony.
Lapunk augusztusi számának megjelenésétől számítva alig két hét van még hátra a gyerekek nyári vakációjából, és szeptember 4-én kis- és nagydiákok hátukra veszik az iskolatáskát, kezdődik az új tanév. Közvetlenül lapzártánk előtt azzal a kérdéssel fordultunk a járás magyar tanítási nyelvű alapiskoláinak igazgatóihoz, hogy tanintézményükben hány tanulóval, és milyen változásokkal kezdik majd az új tanévet. Ipolybalog - A helyi Ipolyi Arnold Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola irányítója, Skabela Rózsa érdeklődésünkre elmondta, hogy a 2006/2007-es tanévben a 17 elsőssel együtt 185 gyerek foglal majd helyet az iskola padjaiban.
Csáb - A helyi közös igazgatású alapiskola igazgatója, Csala László arról tájékoztatta lapunkat, hogy az új tanévben a magyar tagozat tanulóinak száma alaposan megcsappant, ami azzal magyarázható, hogy a szomszédos Lukanényén szeptember 1-jével teljes szervezettségű alapiskola nyitotta meg kapuit. - Nálunk az öt elsős gyerekkel együtt 37 tanuló maradt a magyar tagozaton, akik összevont osztályokban fognak tanulni, de ez semmit sem von majd le az oktatás színvonalából - fűzte még hozza a csábi tanintézmény vezetője. Mivel lapzártánkig nem sikerült elérni a többi magyar iskola igazgatóját, ezekről a tanintézményekről szeptemberi számunkban adunk majd hírt. Összeállította: -bégyé-
Árvaház egy nemes szándékból Kárpátalján az Ungvár melletti másfélezer lakosú, többségében magyarok lakta Rát községben 2005 májusában, a kárpátaljai magyar püspök kezdeményezésére árvaházat kezdtek építeni. Talán nem kell hangsúlyozni, hogy Ukrajna gazdasági és szociális tekintetben a szlovákiai helyzethez viszonyítva is messze elmarad. A püspök atyát nyilván az ukrajnai állami árvaházak állapotai és az ott élő gyermekek életkörülményei indították szándékában. A püspöki szándék önmagában ugyanakkor kevés lett volna, hiszen az ötletet kivitelező emberekre és nem kevés pénzre volt és van szükség, amihez, tegyük hozzá, Kárpátalján bizony kevés van. Az építkezés ügyeinek intézésével a püspök atya egy helyi, háromgyermekes édesapát, Bíró Árpádot bízta meg, akinek mára az egész családja, mondhatni főállásban dolgozik az ügyért. Az édesapa az anyagbeszerző és építésvezető, az édesanya a könyvelő, az
egyetemista gyerekek pedig a pályázatírók és -figyelők. Maga az árvaház egy, a község közepén elhelyezkedő egyházi tulajdonban lévő telken épülő, három épületből álló együttes lesz. Egy év alatt sikerült az első épületet felépíteniük, ahová reményeik szerint az idei év októberében érkezhetnek meg az első gyerekek. Hogy miből tellett az első épületre? A Bíró család elmondása szerint egy Ausztráliában élő idős magyar férfi bukkant véletlenül az interneten kezdeményezésükre, aki vállalta egy épület költségeinek fedezését. Az építkezéshez mindemellett főként nyugat-európai alapítványok nyújtanak segítséget, de sajnos a költségek teljes fedezésére még rengeteg forrására lenne szükségük, illetve segítő munkára. Így kerültem oda én is a római katolikus, Regnum Christi Apostoli mozgalom szervezésében. Július 22-től egy héten keresztül tizenöten, budapesti, pozsonyi és eperjesi
egyetemisták - John Simoneau amerikai lelkiatya vezetésével - segítettük az építkezés munkálatait. Téglát pakoltunk, földet hánytunk, és amiben kellett, igyekeztünk segíteni. Egy, a miénkhez hasonló szervezésű negyvenfős holland fiatalokból álló csoport érkezett segíteni augusztus 6-án a faluba, azzal a különbséggel, hogy ők lehetőségeiknek köszönhetően a munkájukhoz szükséges építőanyagot meg is tudják vásárolni. Számomra az ott eltöltött egy hét a hőség és a nehéz fizikai munka ellenére is hatalmas élmény volt, hiszen láttuk a helyi árvaházért dolgozó embereken, hogy önként vállalt munkánk és segítségünk megerősítette őket elhatározásukban, és bizalmat adott nekik a cél elérésében. Ráadásul az sem volt mellékes, hogy magyarok és szlovákok együtt tudtunk segíteni a kárpátaljai magyar és ruszin árvákon. Cs Cs
Kultúra
2006. augusztus
Kürtös 11
A M Ú LYA D I F Ü R D Ő T Ö RT É N E T E Szűkebb pátriánk, a Nagykürtösi járás nemcsak építészeti műemlékkel, történelmi és irodalmi emlékhellyel bővelkedik, hanem számos csodálatos természeti képződménnyel és gyógyforrásokkal is rendelkezik. Ez utóbbiak közül a méltatlanul elhanyagolt sósári vízforrások a legismertebbek, amelyek még a múlt század hetvenes éveinek elején is úgymond, működtek, hiszen sok idős ember kereste fel mozgásszervi panaszokkal a sósári fürdőházat. Jóval kevesebbet tudunk viszont a múlyadi fürdőről, melynek gyógyvize a reumatikus bántalmakra bizonyult jó hatással. Annak idején a lapunk elődjének is mondható „Száll az ének szájról szájra“ írta Arany János egyik versében. A mú1yadi fürdő története is hasonló módon maradt meg nemzedékről nemzedékre. Állítólag a török megszállás idején a janicsárok lovainak patája helyén buggyant fel a mú1yadi szénsavas forrás, méghozzá a Mú1yad és Bussa között elterülő 50 hektáros rét közepén. Mikor e forrás vizét a janicsárok vezére megkóstolta, 9 méter mély kutat ásatott, s azt fával, szögletes formára kirakatta. E kút vizéből egyedül az itt pasáskodó basa ihatott. E forrás vize élvezetes ital volt borral keverve is. Márpedig a basának bőven lett bor, mivel a Három puszta mellett magasló hegy tetején szőlőt telepíttetett. Innen maradt a hegyre is a „Vinyegés“ név, amit aztán a nép Vinyicske névre egyszerűsített. A monda szerint pincét is vágattak a pasák e hegy oldalába, amelyben a bort és kincseit tárolták. Visszatérve a fürdő keletkezésére - ami már nem csupán mende-monda - már írások igazolják, hogy a 18. század elején egy Lukovics nevű helybeli földesúr hasznosítani akarta a kút vizét jobbágyai terhére. E szándéka akkor semmisült meg, amikor egyik cseléd (edény híján) mélyen hajolt a kútba s beleszédült. Anyai nagyapám is mesélt már nekem e kútról, aki az 1866-69-es években mint huszár erre járt gyakorlatozni, és a kapitányuk őriztette a kutat. Távozáskor pedig minden huszár megtölthette kulacsát e kút forrásából. Lukovics földbirtokos után Menhizol kereskedő akarta hasznosítani e kút vizét a hozzátartozó 4 hektár területtel. Bódét csiná1tatott, bele nagy kádat. A vizet nagy sparhelten melegítették. Később Haasz Herman helybeli fűszeres akarta jövedelmeztetni, de kevés eredménnye1. Ezt követően Schvarcz nevű nógrádszakáli kocsmáros keze alá került, aki a következő épületekke1 tette korszerűvé: téglából 16 fürdőszobát építtetett beton medencékkel, melyekbe csapokon lehetett engedni hideg és meleg vizet akár naponta 200 fürdésre is, mivel két, álló kazán folyton melegítette a reumás fájda1makra jó hatású gyógyvizet. A fürdőkabinokka1 szemben épült az iroda, konyha és raktárhelyiség. A raktár végénél volt a kuglipálya a falusiak számára. Ezen épületeken kívül volt egy
PALÓC c. hetilapban a Múlyadon élt Vámos József írta meg szülőfaluja fürdőjének történetét. A cikk szerzőjéről annyit mindenképpen el kell mondani, hogy fiatal éveiben a Csemadok helyi szervezetének volt a motorja, többek közt színdarabokat írt és tanított be, később pedig hosszú ideig kántorként tevékenykedett falujában. Szívesen vennénk, ha az íráshoz kedvet érző olvasóink megírnák a lakóhelyükön található műemléki épületek, vagy egykori kastélyok, kúriák történetét, illetve az azokhoz fűződő legendákat. Ugyancsak örülnénk a védett természeti értékeket bemutató írásoknak is.
díszes, fából készült étterem, egyben táncteremmel, melyhez hozzáépítették a büfét és a fedett kuglipá1yát. Távolabb 15 nyaralószoba olyan vendégek részére, akik hosszabb időre jöttek a fürdőbe. Az épületek közötti tér /udvar/ virágpadokkal és gondozott sétányokkal volt díszítve. A fürdő területe mély árokkal volt körülzárva. Bejutni hídon lehetett két irányból. A vonaton érkező vendégek tetszetős gyalogjárón járhattak át az Ipolyon, s aztán gondozott sétányon, hársfák hűvöse alatt mehettek a fürdőig. Fénykorát a fürdő az 1910-15-ös években élte, amikor leginkább budapesti látogatók (nyaralók) töltötték meg a fürdőt. Szezonidőkben zene is volt minden szerdán, szombaton és vasárnap, amikor Macska Gyuri szécsényi cigánybandája muzsikált. A csendes alkonyatok idején szétáradt a zene hangja a fürdő közelében elterülő mezőn, s nemegyszer vele daloltak a mezőn szorgoskodó lányok és menyecskék ... Az első világháború kitörése után (1914) megcsappant a fürdőt látogatók száma, s a háború utolsó éveiben már az épületek is megrongálódtak. Kis ideig működött még a töltőház, ahol a kút vizét üvegekbe töltötték, s így szállították a városokba. Miután azonban az Ipoly folyó országhatárrá vált, ez csaknem teljesen megszűnt. Mikor Hácsik Pál és Mega nevű sógora (Losoncról) felkarolták, olyképpen akarták volna javadalmaztatni, hogy a vizet (csevicét) korsónként 50 fillérért hordhatták volna a falusiak. Ez felbosszantotta a múlyadiakat (jogosan), hiszen évszázadokon át korlátlanul hordták ezt a vizet. Elképzelhetetlen volt, hogy nyáron a határba dolgozni e víz nélkül ment valaki, sőt a viharos időkben is rendszeresen hordták haza. Hácsikék követelését jogtalannak tartva a múlyadiak, elhatározták, ásnak másik kutat. Végeztek fúrásokat. A hetedik helyen szénsavasabb forrást talá1tak, mint a kút vize. Ekkor Hácsikék lemondtak követelésükről, s bérbe adták a fürdőt. Tudomásom szerint elsőként egy Szatler nevű bérlő akarta üzemeltetni, de sikertelen vállalkozása miatt tragikusan végezte. Utána Cobor, losonci pincér működtette a fürdőt, de a változás miatt már csak a környékbeliek látogatták. Volt mág némelykor zene is, Mostoha
Gyula cigányprímás és zenekara járt ide Bussáról. Cobor bérlő vendégcsalogató lányokat is alkalmazott. Szabad legyen közülök egyet megemlítenem. Nem megszólásból, inkább érdemből. Szép Bözsét. Bizony jóvágású és intelligens férfinak kellett legyen, aki egy csóktól tovább jutott nála. Egy valaki, miután csókolózástól tovább jutott nála, szeretkezés után karon fogta, s meg sem álltak a házasságkötő teremig... A harmincnyolcban bekövetkezett változás után mág működött kevés ideig e fürdő, amikor Jovér Ferenc Salgótarjánból és családja irányították, azonban 1943-44 évben a budapesti Szalézi Intézet ide telepítette ki a bombázások miatt 200 tanulóját és 5 papot. Mikor már a vidéket csapkodta a háború szele, ezek tovább menekültek. 1944 novemberében a magyar hadsereg egyik munkásszázada települt be a fürdő épületébe. Ezek voltak az utolsó vendégek, mert a front után alig maradt egyéb a puszta falaknál, amit később a nagyzellőiek az utolsó tégláig elvittek. Ma már egyedül a kút áll a régi szép fürdő helyén, gyomtól felverve... Történhetett volna szerencsésebben is javára a járásnak és a falu lakosainak. Hozzáfűzés: Ha visszagondolok a mú1yadi fürdő emlékeire, írhatnék róla néhány személyes emléket is. Pl. 1925-ben itt tartottam meg a regrutai mulatságomat, amikor a galábocsi rezesbanda fújta a csárdásokat oly hangosan, hogy a laktanyában is az első éjszakán a fülembe csengett. 1936. júniustól 1937 februárjáig a fürdő épületében nyitott irodát a kékkői telekkönyvi osztály. 1940 szeptemberében eltáncoltam a vendégséget a múlyadi fürdőnél. Ugyanis Szakalba indultam a vendégségbe, de benéztem a fürdőhöz. Jó társaság szórakozott ott akkor Mostoha Gyula bussai cigánybanda muzsikáját élvezve. Közrevettek. Tudták, szeretek dalolni. Süket Jani cimbalmos nyomban meg is pengette egyik kedvelt dalom előakkordját. Belementem. Nótázás után tánc. Nos így történt, hogy eltáncoltam a vendégséget. Szép emlék. Vámos József nyugdíjas, Múlyad
12 Kürtös
Kultúra
2006. augusztus
Lovasnapok Szécsénykovácsiban Már 20. alkalommal rendezte meg az Ipoly kupáért kiírt díjugrató lovasversenyt a Szécsénykovácsi Lovasegylet és a község önkormányzata június második hétvégéjén. Sajnos az ezt megelőző napok esőzései miatt megáradt Ipoly elöntötte a part menti réteket, így a rendezőknek új helyszínt kellett keresni a versenyek lebonyolítására. Június tizedikére azonban minden elkészült, és a kétnapos verseny nyolc versenyszámába bejelentkezett csaknem félszáz ló és lovas megkezdhette versengését.
Az első napon a fiatalabb korosztályú lovak és lovasok versengtek, 80-110 cmes akadálymagasságú versenypályán. Érdekes volt megfigyelni, hogy a versenyzők nagyobbik hányada a gyengébbik nem képviselői közül került ki,
ezzel is bizonyítva a lovassport népszerűsödését a lányok soraiban. Az első versenynapon megrendezett három versenyszám nyertesei Silvie Ševčíková TIBET nevű lován Látkyról, Danica Prepelicová SIERA nevű lován a hazai lovasegyletből, valamint Ján Lauček EVEREST nevű lován a martini l o v a s k l u b versenyzői voltak. A második napra már az időjárás is a szebbik arcát mutatta, a szombati szeles időt napsütéses kánikulai forróság váltotta fel. Így vasárnapra jelentősen megnőtt a versenyre kilátogató nézők száma is. A versenyek ezen a napon már a tapasztaltabb, jobb képességű lovakat és lovasokat is próbára tették, így a több száz néző színvonalas, sokszor bravúros tudást mutató, de néha hibákat és bukásokat sem nélkülöző produkciókat láthatott. Természetesen a rendezők a kétnapos rendezvény alatt megéhező és megszomjazó látogatókról sem
feledkeztek meg, és a helyi specialitásokat árusító konyhák és a kocsmák körül is nagy volt a nyüzsgés. A vasárnapi versenyeket Ihor Vasilyev MINSK nevű lován Tornaljáról, Lucia Kosková REA nevű lován Losoncról, Iftinca Márius LEGENDA nevű lován Magyarországról, valamint az Ipoly Kupát Karin Murgašová NORIS nevű lován Túrócszentmártonból nyerték. A nap végén a versenyek főbírája Dr. Varinský így búcsúzott a nézőktől és a lovasoktól: „Szécsénykovácsiban ismét sikerült egy színvonalas, kiváló hangulatú díjugrató versenyt rendezni, amelyen jól érezhette magát lovas, néző, vendég és rendező is.
Mindenki jó érzésekkel távozhat Szécsénykovácsiból, ahol részese lehetett egy színvonalas sporteseménynek, és jól is szórakozhatott. Reméljük egy év múlva ismét talákozhatunk majd a Szécsénykovácsi lovasnapokon". Filip J.
METAL & ROCK FESTIVAL
EGY FALU - EGY HÍR
Nagycsalomja - Mindenképpen örvendetes, hogy a település valóban impozáns fedett szabadtéri színpada egyre több rendezvénynek ad helyet. Idén a JUNIÁLIS Járási Kulturális Ünnepély rendezvényével kezdődött, a zeneiskolák növendékeinek koncertjével folytatódott, majd nem sokkal utána itt tartották a helyi falunapi ünnepség szórakoztató műsorát, július utolsó szombatján pedig nagyszabású Metal & Rock Festival vonzotta ide a metal- és rockzenét kedvelő közönséget. (b)
Óvár - Ez az Isten háta mögötti kis település, túlzás nélkül állíthatjuk, évről évre szépül, új létesítményekkel gazdagodik. Nemrégiben készült el a helyi katolikus templom tornyának felújítása, az épület bejárati részét új nemesvakolattal látták el, és külsőleg megújult a plébániahivatal épülete is, tudtuk meg Benkocs Irma polgármester asszonytól. Aki azt is elárulta, hogy a falu főterén álló gyermekjátszótér is hamarosan új köntösbe öltözik, ami azt jelenti, hogy az EU-s normáknak megfelelő felszereléssel látják el a játszóteret. (b)
Programajánló
2006. augusztus
Kürtös 13
I p o l y ny é k i S z ü re t i Ü n n e p s é g e k Szeptember 9-én, szombat
Szeptember 10-én, vasárnap
16.00 - Nyitott pincék napja a Zsobrákon, a Vágányban, az Őrhegyen
10.00 - Szent István király szobrának felavatása és felszentelése ünnepi szentmise keretében
19.00 - A komáromi Álmodozók Polgári Társulás előadása A futbalpálya melletti szabadtéri színpadon
13.30 - Hagyományos szüreti felvonulás
Szörényi-Bródy
KŐMŰVES KELEMEN Című rock-ballada 20.00 - Táncház a kultúrházban
14.00 - Helyi hagyományőrző csoportok fellépése, kézművesfoglalkozások, kirakodóvásár Vendég - a Kincső táncegyüttes Zselizről 16.00 - Sobri Jóska nyilvános akasztása 16.30 - Operett-, nóta-, popgála 18.00 - Tombolahúzás
Ipolynyék Községért Polgári Társulás felhívja a régió polgármesterei, vállalkozói és polgárai figyelmét arra, hogy aki megteheti, járuljon hozzá a szobor felállításának költségeihez, hogy érezhessük, ez mindnyájunké. A támogatások fogadására számlát is nyitottak: 9176221/5200 OTP Banka Slovensko, melyre lehetséges a támogatások folyósítása. A támogatók névsora egy légmentesen zárt „időkapszulába“ kerül, melyet a szobor talapzatában helyeznek el ünnepélyes körülmények között.
Zsélyi Múzeumnapok 2006 Isten segítségében bízva, hálás köszönettel a Palóc Társaságnak s a témakörben érintettek érdeklődését várva hirdetjük az Ipoly régió népének, hogy idén ismét megtartjuk Zsélyben az őszi Múzeumnapokat. A programot három egész napra terveztük úgy, hogy mindenki, aki az értékek, hagyományok és kultúránk megtartása terén munkálkodik, vagy csak tisztelője a hagyományoknak, megtalálja a neki megfelelőt: 1. PALÓCFÖLD KINCSES ÖRÖKSÉGE II. szeptember 15-én - szakmai találkozó a Zichy-kastély nagytermében Az összejövetel célja, hogy az érdeklődők tájékozódjanak a Felvidéken folyó helytörténeti kutatásokról, azok eredményéről, és kedvet kapjanak az ilyen jellegű honismereti tevékenységhez. További cél a gyakorlati útmutatás, vidéki tájházak számának gyarapítása a találkozón elhangzó előadások, vetítések, eszmecsere által. Szeretettel hívjuk és várjuk az iskolák tanárait és diákjait, a Csemadok-alapszervezetek képviselőit és mindenkit, akit érdekel és szándékában áll a témával foglalkozni. A találkozó díjmentes, a részvétel előzetes bejelentés alapján történik. A jelentkezést 2006. szeptembet 5-ig kérjük a +47/4879115, vagy +47/4886113 telefonszámokon, illetve z.urban@ paloctarsasag.real-net.sk villámlevélcímre. A jelentkezőknek részletes műsort tartalmazó meghívót küldünk. A résztvevők ellátásáról a rendezők gondoskodnak.
2. PALÓCFÖLDI TANULMÁNYÚT szeptember 16-án Élménnyel, információval, kapcsolatszerzéssel egybekötött élvezetes autóbuszos közös utazás a Zsély Balassagyarmat - Szécsény - Hollókő Alsótold - Mohora - Zsély vonalon. Indulás 8.00 órakor, érkezés 18.00 órakor. 3. MESTERSÉGEK NAPJA szeptember 23-án 10-től 17 óráig A Zsélyi Néprajzi és Helytörténeti Múzeum gyakorlóműhelyei és az Ipoly mentéről több rangos kézműves mester mutatja be a veszendőbe indult munkameneteket, házi gyártást, játékokat. A kedves látogató itt megnézheti, de jobb, ha meg is próbálja a szövést, kovácsolást, agyagkorongozást, fafaragást, fúvóhangszergyártást, kosárfonást, rongybaba- és csuhébaba- készítést, hímzést és tojásdíszítést vagy mézeskalácssütést. Nézheti a régi harctechnikák bemutatását, vagy nyilazhat igazi profi íjjal. A gyerekek pigézhetnek, csürközhetnek, táncolhatnak gólyalábon, és kipróbálhatnak még legalább tíz más játékot vagy játékszert. Éhségét mindenki elűzheti a zsélyi szegény ember finom ételeivel, és jól érezheti magát a múltat felidéző autentikus környezetben, miközben megismerheti falunk érdekes és gazdag múltját. Böhm András
Programelőzetes Járásunk több településén tartanak augusztus 20-i ünnepségeket. Augusztus 20-án, vasárnap Apátújfaluban hagyományosan délelőtt ünnepi szentmisével és Szent István szobrának megkoszorúzásával kezdődik, és délután a szabadtéri színpadon szórakoztató műsorral folytatódik a rendezvény. Kóváron ugyancsak augusztus 20-án templombúcsúi szentmisével veszi kezdetét az ünnepség. A szentmise keretében kerül sor a belsőleg megújult katolikus templom újraszentelésére. Délután szórakoztató műsor várja a közönséget a szabadtéri színpadon. Szécsénykovácsiban augusztus 26-án, szombaton első alkalommal tartanak falunapot a község első írásos említésének 711. évfordulójára, amely a 13.00 órai szentmisével kezdődik, majd 14.00 órakor emlékműavatás lesz a község két világháborúban elesett hősei tiszteletére. A kultúrműsor a községi hivatal parkjában 15.00 órakor kezdődik. A rendezvény sztárvendége a Dupla Kávé. Este 19.00 órától népmulatság lesz. Harasztiban augusztus 27-én, vasárnap címeravató ünnepséggel egybekötött falunapot tartanak. Szeptember 3. - színházi előadás - Indul a bakterház (a lévai színjátszó kör előadása a nagycsalomjai szabadtéri színpadon
14 Kürtös
2006. augusztus
KÖZELMÚLTI TÖRTÉNET
JELES NAPOK - SZEPTEMBER
- Ez a tehén beteg. Hívják az állatorvost! A Tarka fűben feküdt. Okos szemeit a Főnökre meresztette. Az emberek meg sem mertek szólalni. Szófogadóan elsomfordált egyikük az állatorvosért: - Jöjjön már, Pistikém. A titkár elvtárs betegnek talált egy tehenet. Pedig csak békésen kérődzik szegény jószág. - Nocsak, a vezetőség vizitet tart? Menjünk, nézzük meg az állatot. Mikor visszaértek, a bámészkodók gyűrűje még nem oszlott szét a tehén és a párttitkár körül. - Gyorsabban, gyorsabban, mindjárt kimúlik! Nézze, hogy tátog... - mondta a titkár. - De hát.... - próbált szóhoz jutni az orvos. - Ne beszéljen annyit! Inkább csináljon vele valamit! A tehénnek közben elege lett az egészből. Felállt és elment.
9.1. - A béke napja - a második világháború kirobbanásának évfordulója, 1959 óta ünneplik
MAI TÖRTÉNET Őszintén szólva, nem tudom, hogy divat, vagy csak jó/rossz szokás(?) kutyát tartani városi panellakásban. Lakótelepünkön is egyre több kutyasétáltató emberrel találkozni a járdán vagy a lakótömbbök közötti füves területeken. A minap arra lettem figyelmes, hogy a szomszédos bejáratból egy elegáns fiatal hölgy karján egy ölebbel igyekszik a parkolóban álló márkás autójához. Szabad kezével kinyitotta a kocsi ajtaját, beült a volán mögé, beindította a motort, hátramenetbe helyezte a sebességváltót, és annak rendje-módja szerint kitolatott a szűkös parkolóból .Bizonyára nagy gyakorlata lehet a tolatásban, mert mindezt csak úgy lazán, fél kézzel hajtotta végre, ugyanis, talán mondanom sem kell, hogy a pici jószágot változatlanul a bal karjában tartotta, és így, ilyen meghitt kettesben a város felé vette az irányt. Mit mondjak, azon sem lepődtem volna meg, ha a hölgy a kutyus „kezébe“ adta volna a kormánykereket. -bgy-
9.7. - Európai örökség napok - Nyitott kapuk - 1991 óta tartják az Európa Tanács kezdeményezésére 9.8. - Az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napja - 1966 óta emlékeznek meg róla az írástudatlanság felszámolásáról tartott nemzetközi konferencia döntése alapján, az UNESCO 1967 óta tartja nyilván 9.16. - Az ózon világnapja - az ENSZ Közgyűlése 1994. szeptember 16-án hirdette meg a Montreali Egyezmény 1987-es aláírása tiszteletére 9.21. - Az Alzheimer-kór nemzetközi napja - a Nemzetközi Alzheimer Szövetség hirdette meg 9.27. - Idegenforgalmi világnap - 1980 óta tartják az Idegenforgalmi Világszervezet döntése alapján
Időjárás a százéves naptár szerint Egészen 6-ig meleg, 8-án dér, 9-én borongós, hűvös idő, 13-tól 16-ig szép idő, 20-án hőség, 21-től 26-ig eső, majd 27-től végéig szép idő.
VII. ŐSZIRÓZSA magyarnóta-énekesek országos versenye A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya az idei országos amatőr nótaversenyt 2006. október 7- 8-án, szombat, vasárnap rendezi meg. Az első nap az elődöntő, melyből a legjobb 15 - 20 versenyző jut a vasárnap délután zajló döntőbe. Az idei országos verseny lesz az első, amelyen a versenyzők szereplését minősíteni szeretnénk, és lehetőséget biztosítani az egyéni megbeszélésre, értékelésekre. Nevezési díjat kérünk 200.- Sk összegben (a 2335402/200 bankszámlára vagy a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya címére), amelyet a jelentkezési lappal egyidőben kell elküldeni. A résztvevők a verseny után ezt az összeget visszakapják. Útiköltséget a már hagyományos módon fizetünk, vagyis a tömegközlekedési eszközök hivatalos tarifáinak magasságáig. Étkezésről és esetleges szállásról a szervezők szintén gondoskodnak. Szombat este közös szórakozás. A versenybe 3 magyarnótával - andalgó, hallgató, csárdás - jelentkezhetnek írásban nevük, lakcímük, telefonszámuk (e-mail címük) és a nóták címének feltüntetésével a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmány címén: Oblastný výbor Csemadoku, 991 11 Balog nad Ipľom, Hlavná 75 tel.: 0907/84 22 67 vagy 0907/85 62 96 e-mail:
[email protected] A borítékra írják rá: „ŐSZIRÓZSA“ A kiírást kérjük betartani, ellenkező esetben a zsűri nem minősít és nem díjaz. Az érdeklődők bővebb tájékoztatást kérhetnek a fenti telefonszámokon. A jeletkezőknek részletes információt időben küldünk.
ELGONDOLKODTATÓ * Soha nem féltem olyan közösségektől, amelyek becsülték önmagukat, mert az ilyenek másokat is becsülnek. Tudom régóta: aki nem tisztel bennünket, az önmagában sem talál semmi tiszteletre valót. Az ilyentől tartani kell. De nem félni. (Blaskó Jenő, költő) * A farkas üvölt, mert fél, gyűlöl, mert gyenge. * A fordulat problémát okoz? A probléma fordulatot hoz? Társul probléma a fordulathoz?
MEGLÁTÁS * Erényeinkről könnyedén lemondunk, de hibáinkhoz nagyon ragaszkodunk. * Ki minek gondol, az vagyok annak. * Ittas emberre mondják, több nedvességet szí magába, mint a Libero pelenka.
HUMOR - Jean, begyújtotta az autómat? - Igen, uram. Már a garázs is ég.
2006. augusztus
Szabadidõ
TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT Gyógyító antioxidánsok Sok szakember meg van győződve arról, hogy a gyümölcsök, zöldségek, saláták és a teljes, hántolatlan magvak védőhatásukat főleg antioxidáns tartalmuk révén fejtik ki. Antioxidánsok azok a vitaminok, ásványi anyagok, melyek védenek a szabad gyökök, vagyis az öregedést és betegséget (pl. rák, szívbetegség) okozó faktorok ellen. A fő antioxidáns, a bétakarotin olyan anyag, amelyből a test A-vitamint képes előállítani. Amíg az A-vitamin túladagolás esetén mérgező lehet, addig a bétakarotin tárolódik, amíg a testnek szüksége nincs arra, hogy átalakítsa. A bétakarotin a legtöbb sárga, narancsszínű vagy sötétzöld színű zöldségekben megtalálható. Jelentős antioxidáns anyag a C-vitamin, amely fontos a szervezet immunvédekezése, valamint a szív és az artériák szempontjából. C-vitamin bőségesen található minden friss, nyers gyümölcsben, különösen a citrusfélékben, a paradicsomban, a gyümölcslevekben, a zöldpaprikában. Főzés során vagy fényhatásnak kitéve azonban elbomlik. Az E-vitamint régóta használják szívproblémák kezelésére egymagában vagy más antioxidánssal a szelén nevű ásvánnyal. Az E-vitamin igen fontos a szív- és érrendszeri betegségek enyhítésére. Segíti a keringést, és erősíti az immunrendszert. Az E-vitamint hidegen sajtolt olajakban, teljes őrlésű magvakban, búzacsírában, sötétzöld leveles zöldségekben és diófélékben találjuk. A szelén az E-vitaminnal működik együtt, ezenkívül véd a mérgező fémek ellen, és azáltal, hogy erősíti az immunrendszert, segíthet a rák elleni védelemben. Hatásos a reumatikus izületi gyulladás ellen is. Megtalálható teljes őrlésű magvakban és gabonafélékben, illetve a fokhagymában.
Csodás növények - a birsalma A birsalma 10% cukrot tartalmaz, találhatók benne gyümölcssavak, növényi olajok, rostok, pektin és jellegzetes illatát meghatározó olajok. A birsalmában fontos nyomelemek találhatók, ilyenek a kálium, kalcium, magnézium, vas, foszfor, réz, cink és mangán. A nyers birsalmát ősidők óta használták vérzéscsillapító és emésztési zavarok elleni szerként. A birsalmamag kivonata nyálkában gazdag, ezért hatásos gyulladáscsökkentő, a felső légúti megbetegedések esetén köptetőként hat, és csökkenti a köhögési ingert. Ugyanez a kivonat kiváló borogatószer gyulladt szemre, égési sérülésekre és más bőrproblémákra, ezenkívül hatásos toroköblögető szer. A kivonat elkészítési módja: egy teáskanál magot egy zománcozott vagy műanyag tálban egy pohár langyos vízzel leöntünk, 4-5 órát állni hagyjuk, majd leszűrjük (a magokat ne törjük szét). A gyümölcsből készült főzetet (egy darab megmosott, aprított birsalmát 4 dl vízben 25 percig főzzük) remek vízhajtó szer, így hatásos ödémák, vesebetegségek és vashiány ellen. A birsalmalé meleg borogatás formájában kitűnő szer az aranyér kezelésére.
Kürtös 15
Számítógép a mindennapokban Ebben a részben ismét visszakanyarodnék a világhálóhoz. A tavalyi évben a Szent Korona másolatának az ipolybalogi templomban való elhelyezése kapcsán a Szent Koronával kapcsolatos weboldalakról adtam rövid áttekintést. Most a közelgő Szent Istvánünnep kapcsán a róla található hivatkozások között böngésztem az interneten. Mielőtt ezekről szólnék, érdemes összevetni a 2005-ös hivatkozások számát az ideivel. A Szent Korona keresésekor tavaly 194 ezer hivatkozást talált a keresőszerver (Google), az idén pedig 539 ezret. Szent István esetében is hasonló növekedés következett be, mivel a 2005-ös 1150 ezer
találathoz képest idén 2860 ezer hivatkozásra bukkant a kereső. Ezek a szaporodó weboldalak is mutatják az informatika térhódítását, és a világhálón való publikálások növekedésének számát. Legtöbb hivatkozás Szent István esetében a róla elnevezett intézményekkel (egyetem, rádió, iskola, gyógyszertár, kórház, kiadó, fogadó, étterem, barlang, park, tér, utca, pince, kulturális napok) van összefüggésben. A hiányos felsorolás ellenére látjuk, hogy szinte nincs az életnek olyan területe, ahol ne találkoznánk államalapítónk nevével. Szent István személyével és életművével szintén weboldalak sokasága foglalkozik (http://www.valtozovilag.hu, http://www.hunmagyar.org, http://www.historia.hu, http://www.bbc.co.uk) A böngészés közben Sík Sándor homíliája ragadta meg figyelmemet, befejezésül ebből idéznék: „Magyarnak lenni Szent István tanítása szerint erkölcsi fogalom. ...Magyarnak lenni: szeretet, együttérzés, átfogása, átölelése mindannak, ami magyar: a magyar földnek, utolsó talpalatnyi rögének, a magyar történelemnek, minden mozzanatával, a magyar embernek, valamennyinek, emberhez nem méltó életet élőnek is. ...Magyarnak lenni: kereszténynek lenni. Itt nincs más választás: vagy elfogadjuk, vagy megtagadjuk Szent Istvánt.“ RNDr. Balázs Péter
Kertészet Augusztus a hajtások szedésének ideje, a muskátlik, fukniák, leanderek és a többi, erkélyen, teraszon nevelt évelők szaporítására. Erős, jól kifejlett hajtásokat vágunk le 4-6 levéllel. Földbe tűzés előtt az alsó két-három levelet eltávolítjuk.
Őszi ültetés Hazai tájainkon szokás, hogy a legtöbb növényt tavasszal ültetjük, ill. vetjük, ősszel inkább a fákat és bokrokat telepítjük. Az ősz alkalmas időszak a gyógynövények, évelők öltetésére, mint a citromfű, menta, levendula, rebarbara. Ilyenkor ültetjük állandó helyükre az előnevelt kétéves növényeket.
Szeptember elején vetjük el őszi szedésre a retket és a spenótot. A pázsitfűmagot is most vetjük el, hogy a fagyok beálltáig jól begyökeresedjen. Száraz időben ne feledkezzünk meg az öntözésről sem, hogy meggyorsítsuk a növekedést. Összeállította: Bodzsár Eszter
Sport
16 Kürtös
2006. augusztus
Őszi futballsorsolás
II.osztály - Felnőttek
I.osztály - Felnőttek 1.forduló
2006. 8. 6
2.forduló
2006. 8. 13.
1.forduló
2006. 8. 6
D. Lom D. Strehová „B“ Čebovce I. Predmostie Kamenné Kosihy Kosihy nad Ipľom S. Plachtince
Bušince M. Kameň V. Čalomija Lesenice Opatovská N.Ves Príbelce Balog nad Ipľom
Bušince Príbelce Opatovská N.Ves Lesenice V. Čalomija M. Kameň D. Lom
Balog nad Ipľom S. Plachtince Kosihy nad Ipľom Kamenné Kosihy I. Predmostie Čebovce D. Strehová „B“
Kováčovce Záhorce M. Zlievce S. Ďarmoty Bátorová
Dolinka Hrušov Kleňany Želovce Sečianky
2.forduló
2006. 8. 13.
3.forduló
2006. 8. 20.
4.forduló
2006. 8. 27.
D. Strehová „B“ Čebovce I. Predmostie Kamenné Kosihy Kosihy nad Ipľom S. Plachtince Balog nad Ipľom
Bušince D. Lom M. Kameň V. Čalomija Lesenice Opatovská N.Ves Príbelce
Bušince Opatovská N.Ves Lesenice V. Čalomija M. Kameň D. Lom D. Strehová „B“
Príbelce Balog nad Ipľom S. Plachtince Kosihy nad Ipľom Kamenné Kosihy I. Predmostie Čebovce
Dolinka Želovce Kleňany Hrušov Kováčovce
Sečianky Bátorová S. Ďarmoty M. Zlievce Záhorce
5.forduló
2006. 9. 3.
6.forduló
2006. 9. 10.
Čebovce I. Predmostie Kamenné Kosihy Kosihy nad Ipľom S. Plachtince Balog nad Ipľom Príbelce
Bušince D. Strehová „B“ D. Lom M. Kameň V. Čalomija Lesenice Opatovská N.Ves
Bušince Lesenice V. Čalomija M. Kameň D. Lom D. Strehová „B“ Čebovce
Opatovská N.Ves Príbelce Balog nad Ipľom S. Plachtince Kosihy nad Ipľom Kamenné Kosihy I. Predmostie
7.forduló
2006. 9. 17.
8.forduló
2006. 9. 24.
I. Predmostie Kamenné Kosihy Kosihy nad Ipľom S. Plachtince Balog nad Ipľom Príbelce Opatovská N.Ves
Bušince Čebovce D. Strehová „B“ D. Lom M. Kameň V. Čalomija Lesenice
Bušince V. Čalomija M. Kameň D. Lom D. Strehová „B“ Čebovce I. Predmostie
Lesenice Opatovská N.Ves Príbelce Balog nad Ipľom S. Plachtince Kosihy nad Ipľom Kamenné Kosihy
9.forduló
2006. 10. 1.
10.forduló
2006. 10. 8.
Kamenné Kosihy Kosihy nad Ipľom S. Plachtince Balog nad Ipľom Príbelce Opatovská N.Ves Lesenice
Bušince I. Predmostie Čebovce D. Strehová „B“ D. Lom M. Kameň V. Čalomija
V. Čalomija M. Kameň D. Lom D. Strehová „B“ Čebovce I. Predmostie Kamenné Kosihy
Bušince Lesenice Opatovská N.Ves Príbelce Balog nad Ipľom S. Plachtince Kosihy nad Ipľom
11.forduló
2006. 10. 15.
12.forduló
2006. 10. 22.
Kosihy nad Ipľom S. Plachtince Balog nad Ipľom Príbelce Opatovská N.Ves Lesenice V. Čalomija
Bušince Kamenné Kosihy I. Predmostie Čebovce D. Strehová „B“ D. Lom M. Kameň
Bušince D. Lom D. Strehová „B“ Čebovce I. Predmostie Kamenné Kosihy Kosihy nad Ipľom
M. Kameň V. Čalomija Lesenice Opatovská N.Ves Príbelce Balog nad Ipľom S. Plachtince
13.forduló
2006. 10. 29.
Bušince Kosihy nad Ipľom Kamenné Kosihy I. Predmostie
Lesenice V. Čalomija M. Kameň
S. Plachtince Balog nad Ipľom Príbelce Opatovská N.Ves
Čebovce D. Strehová „B“ D. Lom
3.forduló
2006. 8. 20.
Záhorce M. Zlievce S. Ďarmoty Bátorová Sečianky
Dolinka Kováčovce Hrušov Kleňany Želovce
4.forduló
2006. 8. 27.
Dolinka Kleňany Hrušov Kováčovce Záhorce
Želovce Sečianky Bátorová S. Ďarmoty M. Zlievce
5.forduló
2006. 9. 3.
M. Zlievce S. Ďarmoty Bátorová Sečianky Želovce
Dolinka Záhorce Kováčovce Hrušov Kleňany
6.forduló
2006. 9. 10.
Dolinka Hrušov Kováčovce Záhorce M. Zlievce
Kleňany Želovce Sečianky Bátorová S. Ďarmoty
7.forduló
2006. 9. 17.
S. Ďarmoty Bátorová Sečianky Želovce Kleňany
Dolinka M. Zlievce Záhorce Kováčovce Hrušov
8.forduló
2006. 9. 24.
Dolinka Kováčovce Záhorce M. Zlievce S. Ďarmoty
Hrušov Kleňany Želovce Sečianky Bátorová
9.forduló
2006. 10. 1.
Bátorová Sečianky Želovce Kleňany Hrušov
Dolinka S. Ďarmoty M. Zlievce Záhorce Kováčovce
havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Hrubík Béla. Szerkesztõk: Bodzsár Gyula, Urbán Aladár. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 466. E-mail:
[email protected]: 0905/60 87 77. Nyilvántartási szám: OÚ 2003/05297. ISSN 1336-3972. Nyomda: NOVAPRESS Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 10.korona. Megjelenik 1000 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk. A lap a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának támogatásával készül. Realizované s finanènou podporou Ministerstva Kultúry SR - podprogram Kultúra národnostných menšín.
