Kézreflexológia Kézikönyv gyógyítóknak és öngyógyítóknak

Dr. Palágyi Jolanda

Kézreflexológia Kézikönyv gyógyítóknak és öngyógyítóknak

4. kiadás

Tartalom A szerző előszava

/

5

A reflexterápia alapjai A homeosztázis

/ /

7

Mi a reflexterápia?

/

7 8

A láb és a kéz reflexzónái

/

9

Reflexzónák más testrészeken / Mi a reflexzóna-masszázs?

/

12

14

Vannak-e mellékhatások? / 16 Milyen életkorban alkalmazható a terápia? / Mikor jelentkezik a kezelés hatása? / 17

17

Mikor nem ajánlott a gyógymód alkalmazása?

/

Tanácsok a diagnózishoz /

19

A láb külső jegyei / 19 A reflexzónák vizsgálata / 22 Kiegészítő diagnosztikai eljárások / Tüneti és oksági zónák / A kezelés körülményeiről

/

26

29 30

A masszázs időtartama / 32 Mivel masszírozzunk? / 33 Lábat vagy kezet? / 33 A kezelések gyakorisága / 34 Mlyen tényezők befolyásolják a kezelés hatásosságát? A gyógyszerek és a reflexológia / 35 Szervezetünk működése

/

37

A vérkeringés szervei és betegségei

/

A nyirokkeringés szervei és betegségei A légzőszervek és betegségeik

/

37 /

/

53

A vizeletkiválasztás szervei és betegségei A női nemi szervek és betegségeik /

44

46

Az emésztőszervek és betegségeik

A változás kora (klimax)

18

67

/

64

/

60

/

A férfi nemi szervek és betegségeik A prosztatatúltengés / 70 A férfiklimax

/

/

68

70

Az anyagcsere és betegségei

/

71

A belső elválasztású mirigyek és betegségeik Az idegrendszer és betegségei

/

Az érzékszervek és betegségeik

/

75

82 /

91

A szem / 91 A fül / 94 A bőr /

95

A mozgásszervek és betegségeik

/

98

Egyéb gyakori betegségek, panaszok / A fejfájás / 108 A fertőzés / 112 A fájdalom / 114 Az allergia / 115 Az alvászavarok / 117 A frontérzékenység /

108

119

Hogyan kezeljük a kézen az egyes betegségeket, panaszokat?

/

123

Esetismertetések / 133 Levelek a szerzőhöz / A gyógyulás feltételei

146 /

159

A holisztikus szemlélet /

159

A pozitív gondolatok /

160

Az életenergia - az aura

/

162

Az életenergia természete /

162

Hogyan nyeri az emberi szervezet az energiát? Az aura /

168

A bioritmus / Ajánlott irodalom

171 /

177

/

163

A szerző előszava K ö s z ö n e t e t s z e r e t n é k m o n d a n i m i n d e n egyes tisztelt olva­ s ó m n a k , aki 1988-ban megjelent „ G y ó g y í t ó z ó n á k - Talp- és tenyérmasszázs" című könyvemet megvásárolta. Önöknek k ö s z ö n h e t e m , h o g y ez a kis k ö n y v n é g y k i a d á s b a n , t ö b b u t á n n y o m á s s a l k ö z e l 1 6 0 0 0 0 p é l d á n y b a n elfogyott. N a g y r a é r t é k e l e m azt a t á m o g a t á s u k a t is, a m e l y e t h o z z á m írt s o k száz l e v e l ü k k e l nyújtottak. E z e k b e n b e s z á m o l t a k azokról a z e r e d m é n y e k r ő l , m e l y e k e t k ö n y v e m segítségével b e t e g s é g e i k k e z e l é s é b e n elértek. S. J.-né l e v e l é b ő l idézek: „ M á r h á r o m é v e h a s z n á l o m az Ön G y ó g y í t ó z ó n á k - T a l p és t e n y é r m a s s z á z s c í m ű könyvét. A z ó t a ritkán j á r o k o r v o s h o z . N a g y o n ö r ü l ö k neki, h o g y t u d o k m a g a m o n segíteni. E n n e k a k e z e l é s n e k a hatására é v e k óta m e g l e v ő 3 v e s e k ö v e m kiürült. Előtte n e m g y ő z t e m o r v o s h o z járni, v e s e g ö r c s kínozott, szed­ t e m a s o k gyógyszert, de a p a n a s z a i m n e m s z ű n t e k m e g . A nyakcsigolyától a farkcsontig a g e r i n c e m is el v a n m e s z e s e d ­ ve. E n n e k a g y ó g y m ó d n a k a h a t á s á r a e n y h ü l t e k a fájdalma­ im, e l m ú l t a s z é d ü l é s e m is. Fiatal k o r o m óta - m o s t m á r 30 éve - á l l a n d ó a n erős g ö r c s ö k k e l j á r t a m e n s t r u á c i ó m . T a n á ­ csai alapján m e g t u d t a m s z a b a d u l n i ettől a p a n a s z o m t ó l is. N a g y o n hálás v a g y o k ezért a könyvért." K ö s z ö n e t e m fejezem ki m i n d a z o k n a k is, a k i k b i z a l m u k k a l megtiszteltek és p a n a s z a i k k a l h o z z á m fordultak. K ö n y v e m külföldre is eljutott. S z á m o s b e t e g és e gyógy­ m ó d d a l foglalkozó s z a k e m b e r is m e g k e r e s e t t . N a g y o n örül­ t e m S. P. Izraelben m ű k ö d ő reflexológus levelének, m e l y b e n ezt írja: „ S z e r e t n é m m e g k ö s z ö n n i Ö n n e k nyílt és készséges tanítását, m e l y e t k ö n y v é b e n nyújt. A s z a k k ö n y v e k n e m látják el az e m b e r t ilyen részletes t a n á c s o k k a l . N a g y o n s o k a t tanul­ h a t t a m a z Ö n k ö n y v é b ő l . V é l e m é n y e m szerint a z E u r ó p á b a n kiadott ilyen témájú k ö n y v e k legjobbját t a l á l t a m m e g az Ön k ö n y v é b e n . " Az E g y e s ü l t Á l l a m o k b ó l keresett fel levelével M . T . reflexológus. E b b ő l idézek: „ N a g y é r d e k l ő d é s s e l olvas5

t a m az Ön könyvét, m e l y e t egy m a g y a r o r s z á g i b a r á t o m kül­ dött ajándékba. A l a p o s a n á t t a n u l m á n y o z t a m , és szinte hihe­ t e t l e n n e k találom, h o g y m e n n y i h a s z n o s információt, útmu­ tatást tudott belesűríteni 86 oldalba. Én hosszú é v e k óta mű­ k ö d ö m , m i n t reflexológus, m é g i s o k u l t a m é s g a z d a g o d t a m j ó n é h á n y tanácsával." Szil P é t e r S v é d o r s z á g b a n m ű k ö d ő természetgyógyász, a M a g y a r o r s z á g o n m a s s z á z s t é m a k ö r b e n 1991-ig megjelent k ö n y v e k e t értékeli, bírálja. E b b ő l idézek: „Palágyi Jolanda i m m á r t ö b b kiadást m e g é r t „ G y ó g y í t ó zónák"-ja egyike volt a z o k n a k a m ű v e k n e k , a m e l y e k m e g n y i t o t t á k a terápiás érin­ tés k ü l ö n b ö z ő formáit taglaló k ö n y v e k sorát Magyarorszá­ gon. M i n d e n e s e t r e az egyetlen, a m e l y az ismertetett könyvek közül eleve m a g y a r u l íródott... Ez a könyv igen áttekinthe­ tően és k ö n n y e n hozzáférhetően mutatja be a módszert." M i n d e z arra indított, h o g y tíz év alatt, eddig több mint 3000 b e t e g e n szerzett tapasztalataim alapján megírjam ezt az újabb könyvet, m e l y a b e t e g s é g e k k e z e l é s é h e z a kéz reflexzó­ náit a l k a l m a z z a . E z e k j o b b a n hozzáférhetők, mint a lábzónák és a b e t e g b á r m i k o r , b á r h o l végezheti az öngyógyító maszszázst. T ö b b m i n t ötven féle panasz, b e t e g s é g gyógyítására a d o k k ö n y v e m b e n útmutatást. A reflexzónák kezelésén kívül b e é p í t e t t e m k ö n y v e m b e olyan ismereteket is, melyeket az Ö n ö k s z á m á r a érdekesnek, fontosnak tartottam. Ú g y szerkesztettem m e g ezt a könyvet, hogy az is tudja alkalmazni a gyógymódot, aki előbbi könyvemet n e m olvasta. Ez az ö n g y ó g y í t ó m ó d s z e r egyfelől segíthet a betegségtü­ n e t e k k e l v a l ó k ü z d e l e m b e n , másfelől megszabadítja a bete­ get a baj r e n d s z e r e s kiújulásától. A b e t e g s é g e k megelőzésé­ b e n is fontos szerepe lehet. Ez a könyv természetesen nem helyettesíti az orvosi kezelést, annak hasznos kiegészítője és támasza lehet.

de

B u d a p e s t , 1996. s z e p t e m b e r Palágyi Jolanda 6

dr.

A reflexterápia alapjai A homeosztázis Az emberi szervezetnek saját beépített g y ó g y í t ó m e c h a n i z ­ m u s a i vannak. Ezért a seb b e h e g e d , a törött c s o n t összeforr, és a legtöbb h e v e n y b e t e g s é g m e g g y ó g y u l h a t a k k o r is, ha n e m a v a t k o z u n k be a gyógyulási folyamatba. A szervezetnek az egyensúlyi állapot helyreállítására, homeosztázisnak

szokták

a gyógyulásra

való

törekvését

nevezni.

A h o m e o s z t á z i s állandó m ű k ö d é s b e n van. A szervezet m i n d e n tevékenysége, a b e l s ő és külső k ö r n y e z e t m i n d e n változása beindítja a k i e g y e n s ú l y o z ó m e c h a n i z m u s o k m ű k ö ­ dését. A szervezet h e v e n y kitörései, kiürítő erőfeszítései, a m i l y e n e k a nátha, a kiütések, a h a s m e n é s stb. s o k e s e t b e n olyan h o m e o s z t a t i k u s m ű k ö d é s e k , a m e l y e k a m é r g e z ő salak­ anyagoktól kívánják megtisztítani a szervezetet. A hagyományos gyógymódok a betegség megnyilvánulá­ sait gyakran c s a k elfojtják. Az e könyvben ismertetett gyógymó­ dok célja és hatása magának a betegségnek, s nem csupán szimptómáinak

megszüntetése

mechanizmusainak

azáltal,

működését

hogy segítik

a

szervezet

saját

gyógyító

elő.

I l y e n g y ó g y m ó d o k a r e f l e x h a t á s o k o n a l a p u l ó reflexterá­ piák.

Mi a reflexterápia? T ö b b e z e r éve ismert, h o g y testünkön több száz aktív pont és aktív zóna található. Az elnevezés arra utal, h o g y e z e k ingerlé­ sekor - n y o m á s , tűszúrás, masszírozás - az ingerre reflex, visszahatás keletkezik a hozzá tartozó szervben,

testrészben.

Ezt

a

j e l e n s é g e t é v e z r e d e k óta gyógyításra alkalmazzák. Az ilyen g y ó g y m ó d o t reflexterápiának n e v e z z ü k . Az aktív zónák, p o n t o k általában igen távol h e l y e z k e d n e k el az illető szervtől. Ez a távolhatás az alapja az a k u p u n k t ú r á s kezelésnek, a fülcimpaterápiának, az íriszdiagnosztikának és a talp- és te­ n y é r z ó n a - m a s s z á z s n a k . M i n é l p o n t o s a b b a n és szervspecifik u s a b b a n ingereljük a megfelelő reflexzónát (pontot), annál kifejezetebb lesz e n n e k a hatása az illető szervre. A alapul,

reflexterápiás hogy

csönhatásban

a

kezelések gyógyító hatása azon reflexzónák,

állnak a

reflexpontok

a

felismerésen

energiapályák

szervezet különböző részeivel.

Ez

révén

köl­

lehetővé

teszi, h o g y az energiaegyensúlyt helyreállítsuk, az energiaá­ r a m l á s i akadályt elhárítsuk és az energiát a megfelelő helyre irányítsuk. I s m e r e t e s az a t é n y is, h o g y a lábon több mint 70 000 i d e g v é g z ő d é s van. E z e k n e k az ingerlésével a v e l ü k kapcso­ l a t b a n álló szervekre hatást t u d u n k gyakorolni. W a l t e r Fron e b e r g n é m e t i d e g g y ó g y á s z n a k a n y o l c v a n a s években sike­ rült k i m u t a t n i a a lábreflexzónák és az idegrendszer közötti kapcsolatot. A h a g y o m á n y o s o r v o s t u d o m á n y is ismer, és a gyógyítás­ b a n fel is használ s z á m o s reflexjelenséget. A Haed-zónák a g e r i n c v e l ő által b e i d e g z e t t belső szerveinkhez (gyomor, szív, v e s e stb.) tartozó bőrfelületek (ún. d e r m a t ó m á k ) . Ha ilyen 8

szervünk

megbetegszik,

a

hozzátartozó

bőrfelület

érzé­

k e n n y é válik. Pl. epehólyag-betegség esetén a j o b b váll b ő r é n erős fájdalom jelentkezik. Reflexhatás az alapja a g y ó g y í t á s n a k akkor, a m i k o r az orvos a kórosan szapora s z í v m ű k ö d é s lassítása céljából a szemgolyót v a g y a nyaki verőértájékot m e g n y o m j a , v a g y a nyelvet m e g h ú z z a . A l a i k u s o k n a k e z e k furcsán hangzó, de orvosilag ismert reflexjelenségek,

a m e l y e k idegpályája

a-

natómiailag k i m u t a t o t t (Dr. O r m o s ) .

•

A láb és a kéz reflexzónái A két lábfej e g y m á s m e l l é téve e g é s z szervezetünk tükörképének felel meg. Ha t a n u l m á n y o z z u k az 1. ábrát ez érthetővé válik s z á m u n k r a . A fejünkön (fejünkben) lévő s z e r v e k (pl. az agy, a szem, a fül, az orr) z ó n á i t a lábujjakon találjuk m e g . A mellkasi szervek (pl. tüdő) z ó n á i is m e g f e l e l n e k a n a t ó m i a i elhelyezkedésüknek. A derékvonaltól lefelé p e d i g a hasüreg­ b e n található szervek

(a belek, az ivarszervek, a vese, a

húgyvezeték, a hólyag) z ó n á i találhatók, é p p e n olyan elren­ dezésben, m i n t a szervezetben. A két lábfej b e l s ő oldalán, m e l y a test k ö z é p v o n a l á n a k felel meg, a g e r i n c o s z l o p zónája húzódik. E z e k tehát a n a t ó m i a i e l h e l y e z k e d é s ű z ó n á k . A szerveknek ez a t ü k ö r k é p e a lábon azt is m e g k ö n n y í t i számunkra, h o g y a reflexzónák helyét megtaláljuk és megje­ gyezzük. H i s z e n ha pl. a s z e m zónáját keressük, c s a k arra kell gondolnunk, h o g y az a fej m e l y részén található, ebből m á r i s tudjuk, h o g y a k ö z é p s ő lábujjaknál találjuk m e g . A lábfejen rajta v a n a fej és a törzs, de n i n c s e n e k rajta a v é g t a g o k zónái. A g y ó g y m ó d kutatói a z o n b a n felfedezték 9

azt, hogy a karnak, a k ö n y ö k n e k , a c o m b n a k és a t é r d n e k is v a n n a k z ó n á i a lábfejen. Azt is megállapították, h o g y e g y e s szerveknek (pl. a szívnek) n e m c s a k az a n a t ó m i a i l a g megfele­ lő helyen, h a n e m a lábfej e g y é b területén is v a n zónája. E z e ­ ket kiegészítő zónáknak n e v e z z ü k . Fontos a gyógymód kutatóinak azon

megállapítása,

hogy a

láb­

fejnek a kéz a tükörképe. Ezért a láb reflexzónáit a kézen is megta­ láljuk. A kezelését

kéz

még könnyebben

bármikor,

erőfeszítést

bárhol

hozzáférhető mint a láb,

végezhetjük,

a

masszírozás

a

zónák

nem

kíván

sem.

Ha t a n u l m á n y o z z u k a k é z z ó n á k ábráit ( 9 - 2 7 . ábra), látjuk, hogy az ujjakon a fejzónák, alatta a m e l l k a s i szervek zónái, majd a m e d e n c é b e n levő s z e r v e k zónái k ö v e t k e z n e k . N e m c s a k a lábfej és a kéz, h a n e m az egész láb és és az egész kar tükörképe egymásnak. A b o k á n a k megfelel a csukló, a térd­ n e k a könyök, a vállnak a csípő. E n n e k az a gyakorlati hasz­ na, hogy n e m kell feltétlenül a fájó t e s t r é s z h e z h o z z á n y ú l n i , h a n e m a vele reflexkapcsolatban levő testrész zónáját is lehet kezelni. (Pl. térdpanasz esetén a k ö n y ö k ö t m a s s z í r o z z u k . ) M e g k ö n n y í t i a z ó n a t é r k é p e k e n való eligazodásunkat, ha figyelembe vesszük azt, hogy azoknak a szerveknek, amelyek párosak (pl. a vese), v a g y m i n d k é t testfélben h e l y e z k e d n e k el (pl. a belek) m i n d k é t k é z e n v a n zónája. A páratlan s z e r v e k (pl. a máj, lép) zónái a z o n a k é z e n v a n n a k , a m e l y i k o l d a l o n a szerv. (Tehát a májzóna a j o b b , a l é p z ó n a a b a l kézen.) Egyes reflexzónák a k ü l ö n b ö z ő s z a k k ö n y v e k b e n n e m min­ dig ugyanott v a n n a k feltüntetve. E n n e k a z a z oka, h o g y egyes s z e r v e k n e k több kiegészítő zónája is lehet (pl. szív). Az általam m e g a d o t t z ó n á k e l h e l y e z k e d é s é t a saját gyakorlati tapasztalataim hatásosságáról

igazolták. Csak olyan zónákat adok meg, magam

is

meggyőződtem. 11

melyek

*

Reflexzónák más testrészeken -

A test t ü k ö r k é p e m e g j e l e n i k a l á b h o z és k é z h e z h a s o n l ó a n a nyelven és az ajkakon is. (2., 3. ábra). E z e k e t i n k á b b diagnózis­ ra, m i n t kezelésre l e h e t a l k a l m a z n i . V a l a m e n n y i s z e r v ü n k ö s s z e k ö t t e t é s b e n áll afüllell is. A fül alakja fordított e m b r i ó r a e m l é k e z t e t . A reflexpontok is e n n e k

4. ábra. 1. vakbél; 2. vékonybél; 3. gyomor; 4. tüdő; 5. légcső; 6. garat; 7. száj; 8. nyelőcső; 9. húgyhólyag; 10. vese; 11. hasnyálmirigy; 12. máj; 13. lép; 14. agy; 15. hormonok; 16. here; 17. orr; 18. mellékvese; 19. rekeszizom; 20. végbélnyílás; 21. húgycső; 22. külső nemi szer­ vek; 23. méh, 24. lágyék; 25. epehólyag; 26. boka; 27. csípő; 28. térd; 29. has; 30. kézujjak; 31. csukló; 32. könyök; 33. válfcsúcs; 34. vállizület; 35. nyak; 36. tarkó; 37. alkar; 38. nyelv; 39. felső fogsor; 40. alsó fog­ sor; 41. szem; 42. belső fül; 43. mandula.

3. ábra. 12

megfelelően h e l y e z k e d n e k el. P é l d á u l a fej szervei a fülcimp á n találhatók. A fülcimpa-terápia a fül aktív pontjainak ingerlésével gyógyít (4. ábra) A szivárványhártyán, az íriszen is megtalálhatók a szervek reflex­ pontjai (5. ábra). B e t e g s é g e k esetén jellegzetes elváltozások j ö n n e k létre a szivárványhártyán. E z e n alapul az íriszdiag­ nosztika.

Mi a reflexzóna-masszázs? g y ó g y m ó d - „reflexológia",

A

„talp- és

tenyérmasszázs",

„zóna­

terápia " n é v e n - ma m á r h a z á n k b a n is s o k a k által ismert és alkalmazott, s a láb és kéz reflexzónáinak masszírozásán - nyomá­ sán

alapul.

É n m a g a m a m e r i k a i t a n u l m á n y u t a m o n , egy clevelandi or­ vosprofesszor, D r . J . L e o n a r d s r é v é n i s m e r k e d t e m m e g e g y ó g y m ó d d a l . D e eltökélt hívévé c s a k a k k o r váltam, miután a l k a l m a z á s a r é v é n szinte m i n d e n k r ó n i k u s p a n a s z o m t ó l (hólyaghurut,

egyensúlyzavar,

hőhullámok,

fogínygyulladás,

r e u m á s p a n a s z o k , p a j z s m i r i g y t ú l m ű k ö d é s ) m e g t u d t a m sza­ badulni. Ajánlom m i n d e n k i n e k , h o g y mielőtt m á s o k a t gyógyítana ezzel az eljárással, e l ő b b saját m a g á n győződjék m e g a g y ó g y m ó d hatásosságáról. A g y a k o r l a t azt mutatja, h o g y a masszázsnak a következő hatásai

vannak:

• S e r k e n t i a vér- és nyirokkeringést, erősíti az i m m u n r e n d ­ szert. 14

• Elősegíti a s a l a k a n y a g o k kiválasztását, a s z e r v e z e t b ő l v a l ó eltávolítását. • Szabályozza a h o r m o n t e r m e l ő m i r i g y e k m ű k ö d é s é t . • H a t az e n z i m e k m ű k ö d é s é r e is. (Pl. saját t a p a s z t a l a t o m szerint májbetegség esetén b i z o n y o s e n z i m e k k ó r o s a n fo­ kozott aktivitása a m a s s z á z s hatására j e l e n t ő s e n csökkent.) • Fájdalomcsillapító hatása is van. K í s é r l e t e k k e l kimutatták, hogy az aktív p o n t o k o n inger hatására endorfin szabadul fel, m e l y a morfinhoz h a s o n l ó vegyület. • Sokan tapasztalják azt is, h o g y idegrendszeri feszültségük oldódik, testi, lelki t e h e r b í r á s u k nő a g y ó g y m ó d hatására. A kezelés gondolataikat, é r z e l m e i k e t is k e d v e z ő irányba tereli. Előbbi h a t á s o k lehetővé teszik, h o g y s ú l y o s b e t e g s é g e k (Bechterew-kór, sclerosis multiplex, P a r k i n s o n kór, mucovis­ cidosis, bénulás) esetén a kísérő t ü n e t e k egész sorát enyhíteni lehet a reflexzónák masszírozásával. Frissen m ű t ö t t b e t e g e k v i z e l e t p a n g á s á n á l katéter helyett ezt a masszázst a l k a l m a z z á k N é m e t o r s z á g t ö b b k ó r h á z á b a n . Ha a g y ó g y s z e r s z e d é s teljességgel n e m is k ü s z ö b ö l h e t ő ki m i n d e n esetben, e g y ó g y m ó d a l k a l m a z á s á v a l a gyógyszera­ d a g jelentős c s ö k k e n t é s e t ö b b n y i r e elérhető. M e g lehet akadályozni e terápiával b i z o n y o s örökletes b e t e g s é g e k kifejlődését is. P é l d á u l m e g e l ő z h e t ő , h o g y a szülője r é v é n c u k o r b a j r a h a j l a m o s g y e r e k m e g b e t e g e d j é k . (A h a s n y á l m i r i g y z ó n a az ilyen g y e r e k e k n é l é r z é k e n y szo­ kott lenni.) A gyógymód általában akkor hatásos, változtatható szakaszában van.

ha a

betegség még meg­

(Pl. ha a h a l l ó i d e g elsorvadt,

n e m lehet a hallást javítani.) 15

Vannak-e mellékhatások? A terápia során m e l l é k h a t á s o k , k í s é r ő t ü n e t e k jelentkezhet­ nek. E z e k függnek a betegségtől, a b e t e g személyétől, de u g y a n a z o n b e t e g s é g b e n s z e n v e d ő k é t s z e m é l y n é l s e m feltét­ lenül a z o n o s a k . És b á r n é h a kellemetlenek, j e l e n t h e t i k a gyó­ gyulás kezdetét. A l t a l á n o s rosszullét, hidegrázás, fáradtságérzet, émelygés, hányás, szájszárazság gyakran j e l e n t k e z i k . A fájdalmak felerősödhetnek. (Fejfájás, r e u m á s panaszok, idegfájdalmak stb.) F e l l é p h e t n é h á n y n a p i g tartó h ő e m e l k e d é s , a m e l y magától elmúlik. ( K ü l ö n ö s e n légzőszervi b e t e g e k n é l fordul elő, s együtt szokott j á r n i a h ö r g ő b e n l e t a p a d t v á l a d é k ürülésével. E z u t á n a b e t e g á l l a p o t a j e l e n t ő s m é r t é k b e n javulni szokott.) B o k a d a g a d á s j e l e n t k e z h e t , a m e l y n e m kielégítő nyirokke­ r i n g é s r e utal. F e l l o b b a n h a t n a k régi, m e g n e m gyógyult betegségek. F o g a k n á l j e l e n t k e z ő erős fájdalom g ó c o k r a hívja fel a fi­ g y e l m e t (Ilyenkor forduljunk fogorvoshoz!) K é k foltok m e g j e l e n é s e a testen a k a l c i u m anyagcserezava­ r á r a utal. M e g v á l t o z h a t a vizelet. Színe s ö t é t e b b lesz, s o k s z o r bűzös­ sé, z a v a r o s s á válik. A z ó n á k k i s e b e s e d h e t n e k . ( K ü l ö n ö s e n n y i r o k z ó n á k n á l ta­ p a s z t a l t a m ezt.) M e g j e l e n h e t n e k a b ő r ö n hólyagok, kiütések, n é h a furunkulusok. Előfordulhat h a s m e n é s is. M e g v á l t o z h a t a széklet színe. M á j b e t e g e k n é l rendkívül bű­ zös, fekete, zöld, n y á l k á s széklet is előfordulhat. F e l l é p h e t erős, b ű z ö s izzadás is. 16

Ezek a folyamatok azt jelzik, homeosztázisa,

a

gyógyulásra

hogy

való

működésbe lépett a szervezet

törekvés.

A kísérő t ü n e t e k a kezelés m e g k e z d é s e u t á n szinte a z o n n a l felléphetnek, d e v a n a m i k o r c s a k h e t e k m ú l v a j e l e n t k e z n e k . A tünetek i d ő t a r t a m a is v á l t o z ó . T a r t h a t n a k 1-2 napig, de hetekig is. A beteget előre fel kell világosítanunk, h o g y ezekre felké­ szüljön. A fellépő tüneteket a kezelésnél figyelembe kell ven­ ni. Célszerű ilyenkor c s ö k k e n t e n i a kezelés intenzitását, idő­ tartamát. A d j u n k időt a s z e r v e z e t n e k a g y ó g y í t ó i n g e r e k feldolgozására.

Milyen életkorban alkalmazható a terápia? A c s e c s e m ő k o r t ó l az aggkorig. G y e r m e k b e t e g s é g e k n é l igen hatásos a g y ó g y m ó d , de b e t e g e i m k ö r é b e n szerzett tapasz­ talatom szerint m é g a 90 é v e s n é l i d ő s e b b e k is jól r e a g á l n a k a természetes gyógyító ingerekre, k ö z é r z e t ü k javul.

Mikor jelentkezik a kezelés hatása? Általában a h e v e n y f o l y a m a t o k n á l k e v e s e b b kezeléssel is panasz (tünet) m e n t e s s é g e t é r h e t ü n k el. Előfordul, h o g y m á r 1-2 kezelés után erősen e n y h ü l n e k a p a n a s z o k . (Pl. prosztata-gyulladásnál, e m é s z t ő s z e r v i p a n a s z o k n á l . ) M í g a hoszszabb ideje, sokszor é v e k óta tartó k r ó n i k u s b e t e g s é g e k ese­ tén több h ó n a p r a is s z ü k s é g lehet. 2 - 3 h ó n a p o s kezelésre v a n szükség a h h o z is, h o g y a szabályos 28 n a p o s m e n s t r u á c i ó s ciklus beálljon, v a g y h o g y az ún. m e n s t r u á c i ó s m i g r é n t ő l a beteget m e g s z a b a d í t h a s s u k . 17

Mikor nem ajánlott a gyógymód alkalmazása? • H e v e n y g y u l l a d á s a visszerekben, vénákban. • G o m b a o k o z t a m e g b e t e g e d é s a láb n a g y területén. • M a g a s láz. • Ü s z k ö s ö d é s a lábon. • S ú l y o s fertőző b e t e g s é g e k . • S ú l y o s idegkimerültség, depresszió. • V e s z é l y e z t e t e t t terhesség. • p a c e m a k e r ( p é s z m é k e r ) esetén. • M ű t é t helyett c s a k a k k o r a l k a l m a z h a t ó , ha a szakorvos javasolja. • N o r m á l i s t e r h e s s é g esetén a l k a l m a z h a t ó a g y ó g y m ó d , de a m e d e n c e z ó n á i t n e m szabad masszírozni. • R á k o s b e t e g s é g esetén m e g o s z l i k a s z e r z ő k v é l e m é n y e . Ajánlatosnak t a r t o m , h o g y c s a k a kezelőorvossal együtt­ m ű k ö d v e vállaljuk ilyen b e t e g e k kezelését. §f

•

,•;./.. r

V i g y á z a t ! K e l l ő s z a k i s m e r e t híjján a b e t e g n e k kart !|

o k o z h a t u n k (pl. szívbetegek, súlyos asztmások, epilepsziások, n e u r o t i k u s o k ájulással, r o h a m m a l reagálhat-

18

-

Tanácsok a diagnózishoz A nyugati orvoslás szerint a diagnózis (látlelet) kifejezés ál­ talában a betegség azonosítását jelenti, akkor, a m i k o r a n n a k jelei m á r m e g n y i l v á n u l n a k , tehát a b e t e g s é g manifesztáló­ dott. A reflexzónák t a r t a l m a z z á k a szerv, a testrész információ­ it, többek között az adott szerv egészségi állapotát is tükrö­ zik. A z ó n á k b a n együtt v a n - m i n t a h o g y a szervezetben is a múlt, a j e l e n és a j ö v ő . Ez azt jelenti, h o g y n e m c s a k a m é g nem manifesztálódott b e t e g s é g e t jelzik, h a n e m a régi, n e m teljesen m e g g y ó g y u l t b e t e g s é g e k e t is. A műtéttel eltávolított szervek zónája is jelezhet. Összegezve az előbbieket azt mondhatjuk, hogy a a reflexzó­ nák alapján a szervezet aktuális egészségi állapotát

tudjuk felmérni.

Diagnózisra célszerűen a láb reflexzónáit a l k a l m a z z u k , de egyéb reflexzónák (pl. kéz, fül, nyelv, ajak) is hozzájárulhat­ nak a diagnózis felállításához. A helyesen végzett állapotfelmérés az alapja a sikeres ke­ zelésnek.

A láb külső jegyei Mielőtt a

reflexzónákat megvizsgálnánk,

vegyük szemügyre a

láb

külső jegyeit. Az egészséges e m b e r két lába között nincs szín­ beli eltérés, nincs rajta t y ú k s z e m , bütyök, szemölcs, b ő r k e m é nyedés. A láb k e l l e m e s e n m e l e g , n e m izzad erősen. Ha elvál­ tozások észlelhetők a lábon, ez arra utal, h o g y az e g é s z s é g már n e m tökéletes. U g y a n i s e z e k az elváltozások r e n d s z e r i n t szervi b e t e g s é g e k külső m e g n y i l v á n u l á s a i . 19

Ha pl. a talpon a 2. v a g y 3. ujj ízületén v a n tyúkszem, biztos, h o g y a b e t e g n e k v a l a m i s z e m p a n a s z a van. M a g a m o n megfi­ gyeltem, h o g y a b a l l á b a m 4. és 5. ujja t ö v é b e n állandóan t y ú k s z e m k é p z ő d i k . E z t h o s s z ú idő óta tapasztalom. E g y ó g y m ó d i s m e r e t e adta m e g a m a g y a r á z a t o t : G y e r m e k k o ­ r o m b a n a j o b b fülemet m ű t ö t t é k középfülgyulladás miatt. A z ó t a erre a fülemre r o s s z a b b u l is hallok. T e h á t ez a szervem m a r a d a n d ó sérülést szenvedett, m e l y n e k n y o m a m e g m a r a d t a reflexzónában. A lábon levő szemölcsök is r e n d e l l e n e s s é g r e utalnak. A bél­ és pajzsmirigy z ó n á k o n t ö b b s z ö r is megfigyeltem ilyet olya­ noknál, a k i k n e k e szervei b e t e g e k . A

bőr sárgás, m i n d i g visszatérő megvastagodása, főleg a

s a r k o k o n ( b e r e p e d é s e k ) a láb k ü l s ő szélén, a nagyujjon v a g y a talp p á r n á s részén g y e n g e e m é s z t é s r e , g y o m o r p a n a s z o k r a és a n y a g c s e r e z a v a r o k r a utal. A vastag, kérges szaruréteget n e m szabad teljesen eltávolítani, m e r t védi a reflexzónához tartozó b e t e g szervet a kezelés s o r á n a túlságosan n a g y hatá­ soktól. Ha t a l p m a s s z á z z s a l túl erős ingert g y a k o r o l u n k erre a területre, ez a megfelelő szervben túlfokozott reakcióhoz, sőt g y u l l a d á s h o z vezethet. E g y i d e j ű l e g a láb érintett zónája is b e g y u l l a d h a t . A kezelés f o l y a m á n a b e t e g állapotának foko­ z a t o s j a v u l á s á v a l a szaruréteg is m e g p u h u l . Itt s z e r e t n é m felhívni a figyelmet arra, h o g y mielőtt a terapeutát felkeresnénk, ne p e d i k ű r ö z t e s s ü n k ! U g y a n i s a lá­ b o n található, itt ismertetett e l v á l t o z á s o k á r u l k o d n a k egész­ ségi állapotunkról. Figyeljük m e g a l á b o n látható elszíneződéseket is! Májbeteg­ ségnél a m á j z ó n a vöröses-lilás színű lehet. Vérző, viszkető a r a n y é r esetén a v é g b é l z ó n á n kékes-fekete színeződés jelen­ het m e g . A m e l l z ó n á n t ö b b e s e t b e n kékes-vörös foltot figyel­ t e m meg, j ó i n d u l a t ú daganat esetén. A m a s s z á z s hatására, a 20

betegség javulásával p á r h u z a m o s a n e z e k a z e l s z í n e z ő d é s e k eltűnnek. S o k s z o r t a l á l k o z u n k a l á b o n duzzanatokkal. A lábfejen en­ n e k o k a a lábszár n y i r o k p a n g á s a . A külső, de főleg a b e l s ő b o k a alatti d u z z a n a t o k és fájdalmak a h ú g y i v a r r e n d s z e r h e v e n y betegségeire utalnak. - H ó l y a g h u r u t n á l , á g y b a v i z e l ő gyereknél, vérző a r a n y é r n é l megfigyeltem, h o g y d u z z a d t a hólyag illetve a végbél zónája. A lábgomba

b e t e g szervek zónáján g y a k r a b b a n szokott

megjelenni. A láb hőmérséklete is á r u l k o d ó lehet. Ha a j o b b láb m e l e g , a bal láb hideg, ez s z í v p a n a s z o k r a utalhat. A körömelváltozások is gyakoriak. A m e g v a s t a g o d o t t , rideg, törékeny k ö r m ö t általában a gyomortáj betegségei v a g y

6. ábra. 21

a n y a g c s e r e z a v a r o k okozzák. Az ilyen k ö r m ö k e t gyakran tá­ madja meg a gomba! A láb statikai elváltozásai v i s s z a h a t n a k a szervek, testrészek reflexzónáira és ezen keresztül m a g á r a a szervre illetve test­ részre: A lúdtalp a gerincoszlop zónáit zavarja, és ezen keresztül m i n d e n szervet, m e l y vele ö s s z e k ö t t e t é s b e n van. A bütyök hat a nyakcsigolya-, a tarkó-, a pajzsmirigy-, a mellékpajzsmirigy- és a szív-zónákra. A kalapácsujjak az agy-, a szem-, a fül-, a fog-, a homloküreg-, a nyakcsigolya-zónákra. A nagylábujj deformálódásával (hallux valgus, 6. ábra) a nyak­ c s i g o l y á k k ó r o s elváltozása szokott együttjárni. M e g f i g y e l t e m azt is, h o g y súlyos b e t e g s é g b e n szenvedő g y e r m e k e k t a l p á n s o k finom r o v á t k a van. E r r e egy hat éves kisfiú l á b á n a k vizsgálatakor figyeltem először fel, aki rossz­ indulatú

daganatban

szenvedett.

Felnőtteknél a

talpon

hosszanti v a g y keresztirányú b a r á z d á k láthatók, ha a beteg­ s é g krónikus.

A reflexzónák vizsgálata Ha a lábon a reflexzónákra k é z z e l v a g y a l k a l m a s eszközzel n y o m á s t g y a k o r o l u n k , egyes p o n t o k o n a b e t e g fájdalmat fog érezni. E z e k a z é r z é k e n y v a g y a b n o r m á l i s z ó n á k . E g y reflexzóna-terápiában j á r a t o s s z a k e m b e r tudja, h o g y a z o n a pon­ t o n m e l y szervnek, t e s t r é s z n e k v a n a zónája, és így m e g tudja állapítani, h o g y h o n n a n é r k e z n e k a jelzések. A z ó n a é r z é k e n y s é g é t s o k t é n y e z ő okozhatja. Pl. h e v e n y prosztata gyulladás esetén fájdalmas a prosztata zónája. Idült (krónikus) b e t e g s é g e k (pl. idült hörghurutnál) érzé­ k e n y a légcső és a t ü d ő z ó n a . 22

A szerv t ú l m ű k ö d é s e (hiperfunkciója) v a g y c s ö k k e n t mű­ ködése (hipofunkciója). Pl. pajzsmirigy-túlműködésnél v a g y csökkent m ű k ö d é s é n é l a szerv zónája fájdalmas. U g y a n e z t tapasztaljuk a g y o m o r z ó n á n á l , ha a szerv túl k e v é s v a g y túl sok savat termel. A szervek fejletlenségét (pl. m é h ) v a g y k o p á s á t (ízületek) is jelzik a zónák. Örökletes b e t e g s é g e k esetén is a b n o r m á l i s z ó n á k k a l talál­ k o z u n k (pl. c u k o r b e t e g szülő g y e r m e k é n é l s o k s z o r é r z é k e n y a hasnyálmirigyzóna). Baleseteknél m á r p e r c e k m ú l v a é r z é k e n n y é válik a sérült szerv v a g y a testrész zónája. Túlerőltetés. E g y egészséges szívű e m b e r n é l is é r z é k e n y lehet a szívzóna, ha előtte gyalog m e n t fel az ö t ö d i k emeletre. Zsíros étkezés után a máj-epehólyagzóna, h o s s z ú v a g y meg­ erőltető olvasás, k é z i m u n k á z á s , a u t ó v e z e t é s után a s z e m z ó ­ n á k fájdalmasak lehetnek. Az eltávolított szervek (pl. m é h , petefészek, e p e h ó l y a g ) zónája is többnyire érzékeny. A felsorolt példákból láthatjuk, h o g y az érzékenység, a fájda­ lom a zónákban nem jelent feltétlen betegséget. E r r e hívjuk fel a páciens figyelmét is! A fájdalom olyan erős is lehet a z ó n á b a n , h o g y n y o m á s k o r a b e t e g elkapja a lábát, és ö n k é n t e l e n ü l felkiált. Ez h e v e n y folyamatra utal. A z a b n o r m á l i s z ó n á k területe s o k s z o r n a g y o b b , m i n t ahogy azt a z ó n a t é r k é p mutatja, sőt azt is tapasztaljuk, h o g y a talpon levő z ó n a fájdalmát az átellenes helyen, a lábbolto­ zaton is érzékelni lehet (pl. epehólyag-gyulladásnál a talpzó­ na mellett a lábfejen is igen fájdalmas területet találunk.) 23

S o k s z o r c s o m ó k a t , k e m é n y e d é s e k e t é r z é k e l ü n k a zónák­ b a n . E z e k a reflexzónák s o k s z o r egyáltalán n e m fájdalmasak ( „ n é m a z ó n á k " ) . C s a k h o s s z a b b kezelés, a z ó n á k célzott in­ gerlése, aktiválása után lép fel az adott reflexzónában h e v e n y fájdalom. V e s e b e t e g e k n é l , m e g v a k u l t e m b e r e k n é l , rosszin­ dulatú d a g a n a t o k n á l stb. t ö b b s z ö r is tapasztaltam h o g y a vese, a szem, a d a g a n a t o s szerv zónája „ n é m a " volt. Az i r o d a l o m b a n ezeket a „ n é m a " k e m é n y zónákat húgysav- és e g y é b kristályoknak, i d e g e k l e t a p a d á s á n a k vélik, b á r e z e k jelenlétét m é g senki n e m bizonyította. A l i g h a n e m D r . O r m o s G á b o r n a k van igaza, aki a követke­ zőket írja: „A b ő r alatt t a p i n t h a t ó k ö t ő s z ö v e t duzzadtsága a szövetközti folyadék f e l s z a p o r o d á s á n a k felel meg. Ez a ha­ g y o m á n y o s o r v o s t u d o m á n y b a n is ismert reflexes következ­ m é n y , m e l y m a s s z í r o z á s s a l m e g s z ü n t e t h e t ő . A manuális me­ dicinában is k ö z i s m e r t b ő r alatti s z ö v e t d u z z a d á s t az oszteop á t o k szöveti feszülésnek nevezték. Ez a z o n o s a talpmasszír o z ó k által a talpi z ó n á k b a n tapintott és kezelt c s o m ó s z e r ű elváltozásokkal." Arra nézve, h o g y a z ó n á k vizsgálatát milyen sorrendben végezzük, n i n c s előírás. C é l s z e r ű e n a k k o r j á r u n k el, ha min­ dig a z o n o s s o r r e n d e t a l k a l m a z u n k , így a legkisebb a n n a k a valószínűsége, h o g y v a l a m e l y i k z ó n á t kihagyjuk. A

reflexzónák

vizsgálatát

a

kezelés

befejezésekor,

beteg kontrollra jön, feltétlenül ismét végezzük el!

ül.

amikor

a

í g y le tudjuk

mérni, m e l y s z e r v e k állapota javult. M e g f i g y e l é s e m szerint a z ó n á k é r z é k e n y s é g e s o k s z o r a k k o r is csökkenhet, ha a b e t e g panaszai m é g fennállnak. A gyakorlat azt mutatja, hogy ilyen­ kor rövidebb-hosszabb idő m ú l v a a tünetek is megszűnnek vagy e n y h ü l n e k Tehát ahogy a betegséget m á r akkor jelezheti a zóna, m i k o r a betegség tünetei m é g n e m jelentkeznek, ugyan­ így a szerv gyógyulását, a tünetek enyhülését is előre jelzi. 24

A reflexzónák megfelelő szintű i s m e r e t e segítséget nyújt­ hat

a

b e t e g s é g e k felismerésében,

differenciáldiagnózisában.

A gyomor, a n y o m b é l , a vese, az epehólyag, a vakbél, a petefészek z ó n á i jól m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő k e g y m á s t ó l . (A vakbélgyulladás, e p e h ó l y a g g y u l l a d á s tüneteivel k e z d ő d h e t . ) G y o m o r p a n a s z o k e s e t é b e n s o k s z o r az e p e h ó l y a g a beteg. A g y o m o r g ö r c s g y a k r a n n e m g y o m o r e r e d e t ű , h a n e m epe­ kő váltja ki. Az e p e h ó l y a g m e g b e t e g e d é s e vakbélgyulladás, g y o m o r nyombélfekély, v e s e b e t e g s é g tüneteivel j e l e n t k e z h e t . A reflexzónák vizsgálata segít felderíteni a szervezetben m e g b ú v ó gócfertőzést

is.

A góc megtalálása azért fontos, mert m í g az a k u t gyulladás heves tünetekkel j á r (duzzanat, fájdalom, pír, m e l e g ) , addig a krónikus gyulladás - így a góc is - tünetet v a g y egyáltalán n e m ad, vagy c s a k a szervezetre gyakorolt általános hatás jelentkezik: pl. h ő e m e l k e d é s , gyengeség, fáradékonyság, le­ vertség, idegesség, alvászavar, r e u m a t i k u s p a n a s z o k . Hol alakulhat ki góc? A felső légutakban (orr-, homlok-, arcüreg,) a fogak körül (gócos fog), az e p e h ó l y a g b a n , a vesé­ ben, a prosztatában stb. Ezért az e l ő b b említett p a n a s z o k esetén a t e r a p e u t á n a k a fenti z ó n á k a t m i n d i g m e g kell vizs­ gálni. így előfordulhat az a s z e r e n c s é s eset, h o g y b á r a b e t e g vizsgálati e r e d m é n y e i negatívak, talál é r z é k e n y zónákat. E z e k kezelése a b e t e g á l l a p o t á n a k j e l e n t ő s j a v u l á s á h o z vezet­ het. Az esetismertetések és az általam kezelt b e t e g e k levelei­ n e k ismertetése során s z á m o s ilyen esetről b e s z á m o l o k . Az é r z é k e n y v a g y a b n o r m á l i s z ó n á k a t megtaláljuk a kézen is. S o k s z o r a b e t e g e k n e m c s a k lábfájdalmakra, h a n e m kézfáj­ d a l m a k r a is p a n a s z k o d n a k . 25

A fül, az ajkak, a nyelv reflexzónái is segíthetnek az egész­ ségi állapot felmérésében. Ü g y e l n ü n k kell arra, h o g y egy helyen sokszor több szervnek, testrésznek van reflexzónája. N a g y hibát k ö v e t h e t ü n k el, ha ezt n e m v e s s z ü k figyelembe e szervek kezelésénél. A láb k ü l s ő j e g y e i r ő l és a reflexzónák érzékenységéről készítsünk részletes feljegyzéseket.

Ú g y s z i n t é n a b e t e g panaszai­

ról, az elvégzett orvosi vizsgálatok e r e d m é n y e i r ő l . M i n d e z e ­ ket együttesen értékelve v é g e z h e t ü n k e r e d m é n y e s kezelést.

Kiegészítő diagnosztikai eljárások Az indiai orvoslás alapján (V.Lad) a d i a g n ó z i s kiegészítésére m é g s z á m o s l e h e t ő s é g v a n . Mielőtt m é g a b e t e g s é g n e k b á r m i jele m u t a t k o z n é k a szervezetben, a nyelv, az arc, az ajkak, a körmök,

a

szemek jelzései utalnak a szervezet egészségi és pszichikai

állapotára. Ha a nyelv színe sápadt, ez v é r s z e g é n y s é g r e utal. Ha k é k e s a színe, az szívbetegségre hívhatja fel a figyelmet. A nyelv k ü l ö n b ö z ő részei a test k ü l ö n b ö z ő szerveivel állnak kapcso­ latban. E z é r t ha a nyelv b i z o n y o s részein elváltozások van­ nak, ez annyit jelent, h o g y a megfelelő szervekkel baj van. A 7. ábra mutatja, h o g y az elváltozások a nyelven megfelelnek a szervek reflexzónáinak (1. a 2. ábrát). H a r e n d e l l e n e s s é g v a g y b e t e g s é g v a n v a n jelen szerveze­ tünkben, ez m e g l á t s z i k az arc ráncain, barázdáin. - A h o m l o k vízszintes ráncai azt jelzik, h o g y gondjaink, szorongásaink v a n n a k . A függőleges v o n a l a s z e m ö l d ö k között a j o b b olda­ lon arra utal, h o g y „az é r z e l m e k e t a májunkban tartjuk vissza". Az ilyen v o n a l a b a l o l d a l o n azt jelenti, h o g y „a l é p b e n tartjuk vissza az é r z e l m e k e t " . - Az alsó szemhéjak d u z z a d t s á g a g y e n g e v e s é r e utal. Ez alatti lepkeszerű elszíne26

gyönge tüdők

hörghurut

tüdőgyulladás

(benyomódások)

(hab)

(barna)

7. ábra.

z ő d é s az orcán v a g y azt jelenti, h o g y a szervezet n e m szívja fel a vasat, v a g y azt, h o g y az e m é s z t ő m e c h a n i z m u s n e m m ű k ö d i k r e n d e s e n (8. ábra). - A n n a k , aki n e m k é p e s testsúlyt felszedni, orcái beesettek. A n n a k pedig, a k i n e k a n y a g c s e r é j e lassú, s így szervezete visszatartja a vizet és a zsiradékot, orcái teltek. É r d e m e s megfigyelni az ajkak felszínét, és körvonalait. Ha az ajkak s z á r a z a k és durvák, ez k i s z á r a d á s r a utal. I d e g e s s é g v a g y félelem is előidézheti az ajkak s z á r a z s á g á t és reszketé­ sét. A n é m i a esetén az ajkak s á p a d t a k . Az ajkak szélein ismé­ telten kiújuló g y u l l a d á s o s foltok h e r p e s z j e l e n l é t é t jelzik. Ha több h a l v á n y b a r n a pötty v a n a z ajkakon, e z g y e n g e e m é s z ­ tést jelent, esetleg férgeket a v é g b é l b e n . S á r g a s á g , májbeteg27

8. ábra. ség e s e t é n az ajkak elsárgulnak. S z í v b e t e g s é g n é l - az oxigén­ h i á n y m i a t t - az ajkak elkékülnek. A körmök alakja, m é r e t e , felszíne és körvonalai is jelzéseket a d n a k egészségi állapotunkról. H o s s z ú k á s v o n a l a k a k ö r m ö ­ k ö n felszívódási z a v a r o k r a u t a l n a k a z e m é s z t ő r e n d s z e r b e n , a keresztvájatok p e d i g h i á n y o s t á p l á l k o z á s r a v a g y hosszan tartó b e t e g s é g r e . N é h a a k ö r m ö k kiállóak, d o m b o r ú a k . Ez az elváltozás g y e n g e szívre és t ü d ő r e utal. Ha a k ö r m ö k h o m o ­ rúak, kanálalakúak, ez v a s h i á n y t j e l e z . F e h é r p o n t o k a kör­ m ö k ö n k a l c i u m - v a g y c i n k - a n y a g c s e r e z a v a r r a utalnak. A k ö r m ö k színe is á r u l k o d ó . A k ö r ö m sápadtsága a n é m i á r a utal, a sárgás szín p e d i g g y e n g e májra v a g y májbetegségre, sárgaságra. A k ö r m ö k k é k ü l é s e t ü d ő - v a g y szívgyengeséget 28

jelez. Ha a k ö r ö m h o l d kék, ez májzavarra utal, a v ö r ö s kö­ r ö m h o l d infarktust jelez. Az indiai orvoslás szerint m i n d e n egyes ujj megfelel a test egy-egy szervének. A hüvelyujj az a g y n a k és a k o p o n y á n a k , a mutatóujj a t ü d ő n e k felel m e g . A nagyujj a vékonybéllel kapcsolatos, a gyűrűsujj a vesével. A kisujj a szívhez kapcso­ lódik. Ha fehér p o n t van a gyűrűsujj k ö r m é n , ez azt jelenthe­ ti, h o g y kalcium rakódott le a vesékben. Ha ez a p o n t a nagyujj k ö r m é n van, a k k o r a b e l e k b e n v a n feldolgozatlan kalcium. Ha a mutatóujj k ö r m é n , a k k o r a felhalmozódott kalcium a t ü d ő b e n található. A s z e m megfigyelése is ajánlatos. Az e g y é n pszichés álla­ potáról k a p u n k jelzéseket a gyakori pislogásból, m e l y ideges­ séget, aggódást jelent. A l e k o n y u l ó felső s z e m h é j bizonyta­ lanságra, félelemre, az ö n b i z a l o m hiányára utalhat. A kiálló s z e m e k pajzsmirigy r e n d e l l e n e s s é g e t jeleznek. Ha a szem kötőhártya halvány, az v é r s z e g é n y s é g r e utal, ha a kötőhártya sárga, ez a máj g y e n g e s é g é t jelzi.

. Tüneti és oksági zónák A reflexzóna-terápiát kétféle m ó d o n alkalmazhatjuk: Egy­ részt mint aktív, másrészt m i n t passzív terápiát. Aktív terápia esetén a b e t e g ö n m a g á t kezeli. Passzív t e r á p i a esetén a tera­ peuta. M i n d k e t t ő célravezető lehet. Az esetek egy részében e l e g e n d ő n e k látszik, ha a kezelés­ sel a panaszokat szüntetjük m e g . Pl. vállfájás esetén c s a k a vállzónát, fejfájás esetén c s a k a fejzónákat kezeljük. A vállzónát és a fejzónákat n e v e z z ü k ez esetben tüneti (szimptóma) zónának. Ilyenkor n e m v a g y u n k tekintettel arra, h o g y a tüne29

t e k hátterében m á s s z e r v e k m e g b e t e g e d é s e állhat. (Pl. a fejfá­ jás o k a lehet emésztőszervi m e g b e t e g e d é s , h o r m o n z a v a r stb.) I g a z á n hatásos g y ó g y í t ó t e v é k e n y s é g e t a reflexzóna-terá­ piával ú g y é r h e t ü n k el, ha a kezelést megelőzi a diagnózis. E z z e l felderítjük azt is, h o g y m e l y szervek állnak a p a n a s z o k hátterében, m e l y szervek v a n n a k a fennálló p a n a s z o k miatt megterhelve. E szervek zónáit oksági (kauzális) zónáknak ne­ vezzük. A

tüneti és az oksági zónák kezelésének kombinálásával

érhetjük

el az optimális gyógyító hatást. V e g y ü n k egy példát. S o k e m b e r t k í n o z szénanátha. Eljár­ h a t u n k úgy, h o g y c s a k a tüneti zónákat, ez esetben az orr-, h o m l o k ü r e g - a s z e m z ó n á k a t kezeljük. Ideig óráig így is eny­ h ü l h e t n e k a panaszok, de h a t é k o n y a b b e r e d m é n y t c s a k ak­ kor é r h e t ü n k el, ha az oksági z ó n á k a t is kezeljük. Ez esetben a kiválasztó szervek, a h o r m o n t e r m e l ő mirigyek, a máj-epehólyag, a n y i r o k k e r i n g é s zónáit is. A műtéti h e g e k e t is s z e r v z ó n á n a k tekintjük és a maszszázzsal e n n e k megfelelően kezeljük. E r r e m a g y a r á z a t o t talá­ l u n k az Eletenergia c í m ű fejezetben.

A kezelés körülményeiről A p á c i e n s n e k olyan testhelyzetet kell találnunk, a m e l y kényel­ m e s a számára, a l k a l m a s az ellazulásra. G ö r c s ö s helyzetben n e m s z a b a d a kezelést végezni! U g y a n e z v o n a t k o z i k arra az esetre, ha ö n m a g u n k a t gyógyítjuk. A relaxált állapot kedve­ z ő e n hat a b e t e g vegetatív idegrendszerére. Szívverése lelas­ sul, ellazulnak a feszes izmok, és a kiegyensúlyozó, regene­ ráló i d e g r e n d s z e r m ű k ö d é s e érvényesül. 30

A masszázst fürdés k ö z b e n is folytathatjuk. A kezelést k e l l e m e s h ő m é r s é k l e t ű környezetben kell végez­ nünk. A b e t e g ruházata legyen laza, ne szorítson sehol. B ő r á p o l ó k r é m e k e t csak a m a s s z á z s befejeztével használ­ junk. A d e z o d o r o k eltömítik a pórusokat, ezért kezelés idején ellenjavallt az alkalmazásuk. Ha a kéz nyirkos, v a g y a m a s s z í r o z á s alatt erősen izzadni kezd, egy s e m l e g e s testhintőport h a s z n á l h a t u n k . Az olajok száraz, érdes, durva b ő r esetén l e h e t n e k h a s z n o s a k . M a g á v a l a m a s s z á z z s a l n e m s z a b a d a b e t e g n e k fájdalmat okozni. C s a k a fájdalom határáig m e n j ü n k el. M á s a helyzet a nyomással. Ez s o k s z o r fájdalmas, de igen hatásos szokott lenni. Pl. fog-, fül-, fejfájásnál 1-2 perc alatt m e g tudjuk szüntetni a fájdalmat. (Ez c s a k tüneti kezelés!) Kezelés előtt erősen dörzsöljük össze a t e n y e r ü n k e t . Ez a kezet felmelegíti és a szervezet energiáját a t e n y é r b e és a kéz ujjaiba gyűjti. E l ő b b a j o b b , aztán bal kezet kezeljük. E l j á r h a t u n k ú g y is, hogy ugyanazt a zónát e l ő b b a j o b b , a z t á n a bal k é z e n m a s s z í r o z z u k v a g y nyomjuk. A z ó n á k sorrendjét illetően l e g t ö b b s z e r z ő ajánlása a követ­ kező: kezdjük a fejzónákkal, t e h á t a kézujjakkal, folytassuk a mellkasi, majd a hasüregi s z e r v e k zónáival. Eljárhatunk ú g y is, h o g y a vese-, a húgyvezeték- és a hólyagzónával kezdjük ( s a l a k a n y a g o k kiválasztása) és e g y nyugtató hatású zónával fejezzük b e . ( E n y h e n y o m á s a plexus solarisra (azaz a napfonatra). Saját t a p a s z t a l a t o m szerint j ó , ha az e g y e s s z e r v e k z ó n á i n úgy m e g y ü n k végig, a h o g y a z o k a s z e r v e z e t b e n elhelyezked­ n e k (pl. emésztőszervi p a n a s z esetén a s o r r e n d : g y o m o r , máj, epehólyag, hasnyálmirigy, vékonybél, v a s t a g b é l ) . 31

A

masszírozásnál

testirányba

haladjunk,

tehát a

kézen

a

szív

irányába. A k e z e l é s n é l ne f e l e d k e z z ü n k m e g arról, hogy az ingereket is túl lehet adagolni. Erre k ü l ö n ö s e n a k k o r figyeljünk, ha a b e t e g t ú l é r z é k e n y . I l y e n k o r v a l a m i h e v e n y folyamat van a szervezetében é s / v a g y az i d e g r e n d s z e r e túlterhelt. A túlér­ z é k e n y b e t e g n é l v e g y ü k figyelembe a légzés ritmusát. C s a k a b e l é g z é s n é l m a s s z í r o z z u n k , kilégzéskor n e m .

A masszázs időtartama E z t ö b b t é n y e z ő t ő l függ. H a m e g e l ő z é s k é n t alkalmazzuk, elég h a n a p o n t a l - l percig m a s s z í r o z z u k a z életfontosságú s z e r v e k zónáit, így 8-10 perc e l e g e n d ő egy-egy kézre. Tüneti k e z e l é s esetén - ha pl. fáj a v á l l u n k -, az illető z ó n á t naponta 2 x 5 percig m a s s z í r o z z u k m i n d a d d i g , a m í g a fájdalom el n e m múlik. H a k r ó n i k u s b e t e g s é g tüneteit s z e r e t n é n k enyhíteni, m á r s z á m o s z ó n á t kell m a s s z í r o z n u n k ( k o m p l e x kezelés). Ilyen­ k o r n a p o n t a kétszer 1 5 - 2 0 percig is kell egy-egy kezet kezel­ ni.

Ha elérjük a panaszmentes állapotot a kezelés időtartamát csök­

kenthetjük. Jó, ha a kezelés bizonyos ritmus szerint történik, tehát e s t é n k é n t és r e g g e l e n k é n t . N e m ajánlatos 2 x 5 p e r c n é l t ö b b e t masszírozni a máj- és a gerinczónát. A gyógyszert a kezelés előtt v a g y után 2-3 órával vegyük be. S o k b e t e g türelmetlen, h a n e m tapasztal gyors javulást, é s abbahagyja a kezelést, p e d i g g y a k r a n csak hetek m ú l v a mu­ tatkozik az eredmény. A kezelést m e n e t k ö z b e n változtatni kell a betegségtől és a b e t e g állapotától függően. A megfelelő k e z e l é s hatására a h i d e g k é z kellemesen me­ leg lesz, m e g s z ű n i k a k é z erős i z z a d á s a is. 32

Mivel masszírozzunk? A kezünkön és ujjainkon kívül b i z o n y o s e s z k ö z ö k e t is igény­ b e v e h e t ü n k (Pl. g u m i v é g ű ceruzát). G y a k r a n é p p e n pana­ szaink miatt lehetetlen az ujjakkal és a k é z z e l megfelelő ideig masszírozni, v a g y kifejteni a szükséges n y o m á s t . H a s z n á l h a t u n k m a s s z í r o z ó g é p e t is, ha o l y a n a l k a l m a s be­ tét van hozzá, amellyel a szükséges z ó n á k a t kellő bizton­ sággal el tudjuk érni. M é g az olyan kis z ó n á t is, m i n t pl. a mellékvesezóna. T a p a s z t a l a t o m szerint a vibrációs m a s s z á z s j ó t é k o n y hatá­ sú, mert a m é l y e b b e n fekvő szöveteket is ingerli. A masszázsnál a reflexzónák érintésekor energiát a d u n k a betegnek, de a betegtől energia k ö z v e t í t ő d i k a gyógyító felé is. Utóbbi a kezelő s z á m á r a n e m k í v á n a t o s energia. E z é r t minden és csak

vizsgálat utána

és

kezelés

után

előbb folyóvízben

mossunk

kezet,

szappannal.

Lábat vagy kezet? Felvetődik a kérdés: a láb- v a g y k é z z ó n á k m a s s z í r o z á s a az e r e d m é n y e s e b b ? A lábon levő z ó n á k k e z e l é s e k e v e s e b b időt igényel, m i n t a k é z z ó n á k é . A kézzónák előnye viszont az, hogy bármikor, bárhol hozzáférhetőek és a kezelés n e m kíván n a g y o b b erőfeszítést a betegtől. A k é z z ó n á k o n v a l ó kezelés h a s z n o s kiegészítője lehet a l á b z ó n á k m a s s z í r o z á s á n a k is. Ha a lábzó­ n á k túlérzékenyek, a m a s s z í r o z á s t a k é z z ó n á k o n kezdhetjük, és a m i k o r a k é z z ó n á k b a n m á r c s ö k k e n t a fájdalom, áttérhe­ tünk a lábzónákra. 33

A kezelések gyakorisága Az i r o d a l o m b ó l azt látjuk, h o g y a reflexterapeuták heti 2 - 3 kezelést v é g e z n e k m i n d a d d i g , a m í g a b e t e g panaszai m e g n e m szűnnek, v a g y j e l e n t ő s e n n e m e n y h ü l n e k . Általában 1 0 - 2 0 kezelés egy kúra. U t á n a azt ajánlják, h o g y a beteg fél év v a g y egy év m ú l v a ismételje m e g a kezelést. Célszerű, ha n a g y o b b e r ő p r ó b á k előtt e g é s z s é g e s e g y é n e k is i g é n y b e v e s z n e k egy-egy kúrát. Pl. g y e r e k e k az iskolakez­ d é s előtt, felnőttek tavasszal és ősszel.

Milyen tényezők befolyásolják a kezelés hatásosságát? • A reflexzónákat ért inger i d ő t a r t a m a ne legyen túl hosszú v a g y túl rövid. • A reflexzónákat ért inger e r ő s s é g e ne legyen túl g y e n g e v a g y túl erős. Előfordul ugyanis, h o g y a g y ó g y u l á s érde­ k é b e n „túlkezeli" magát, v a g y túl erős ingereket alkalmaz a terapeuta v a g y a beteg. • Ha a b e t e g n e m az előírt z ó n á k a t kezelte, n e m tudott jól tájékozódni a térképen, e l m a r a d a kívánt hatás. • A b e t e g „ellenállhat" a kezelésnek. ( N e m a k a r meggyó­ gyulni.) • Rontja a g y ó g y u l á s esélyét, ha a b e t e g a kezelés előtt több­ féle a n t i b i o t i k u m o t kapott, v a g y e g y é b természetes gyógy­ m ó d d a l (pl. a k u p u n k t ú r á v a l ) sikertelenül kezelték. - Hor­ m o n k é s z í t m é n y (pl. inzulin, fogamzásgátló) szedése ese­ tén is h a s o n l ó t tapasztaltam. 34

• Ha a b e t e g fekvőhelye ún. „ i n g e r z ó n á b a n " van, n e h e z e n , v a g y egyáltalán n e m tud m e g g y ó g y u l n i . • Ha a b e t e g a kezelést n e m végzi f o l y a m a t o s a n (pl. k i h a g y 1-2 hetet) állapota r o s s z a b b o d n i fog.

A gyógyszerek és a reflexológia M i n d e n gyógyszer kétélű fegyver. A g y ó g y h a t á s t szinte elke­ rülhetetlenül különféle m e l l é k h a t á s o k kísérik, és gyengíthe­ tik a szervezet saját v é d e k e z ő képességét. S z á m o s g y ó g y s z e r mindössze a tüneteket fedi el, és n e m szünteti m e g a kiváltó okot. A m e n n y i b e n valaki orvosi javallatra szed gyógyszert, mi­ előtt csökkentené,

netán elhagyná a gyógyszereit,

keresse fel az orvosát

és c s a k az ő j ó v á h a g y á s á v a l és k ö z r e m ű ­

feltétlenül

ködésével változtassa a gyógyszeradagját. K ü l ö n ö s e n vonat­ kozik ez olyan b e t e g s é g e k r e (pl. a s z t m a , szívbetegség), a h o l a gyógyszer é l e t m e n t ő lehet. A gyógyító o r v o s n a k m i n d e n t m e g kell tennie a n n a k érde­ kében, h o g y betege a l e h e t ő l e g r ö v i d e b b ideig legyen gyógy­ szerre utalva. Annál is inkább, mert v a l a m e n n y i gyógyszer­ nél kialakulhat a h o z z á s z o k á s , a gyógyszerfüggőség, m é g az előírt a d a g b a n való s z e d é s k o r is. A gyógyszer iránti b i z a l o m , hit a n n a k g y ó g y í t ó erejében, m á r ö n m a g á b a n is beindítja a g y ó g y u l á s folyamatát. N a p i több tablettát fogyasztó b e t e g e k t ő l fokozatosan m e g v o n t á k a krónikus fejfájásukra szedett k ü l ö n b ö z ő erős fájdalomcsilla­ pítókat. hatóanyagot

Ezeket a külsejében a gyógyszert utánzó, a z o n b a n nem

tartalmazó készítménnyel,

az

ún.

placebóval

he­

lyettesítették. E g y h ó n a p o s g y ó g y s z e r m e n t e s i d ő s z a k u t á n a b e t e g e k 66%-ának l é n y e g e s e n k e v e s e b b e t fájt a feje, a m á s o 35

d i k h ó n a p o t k ö v e t ő e n p e d i g a javulást észlelők aránya 8 1 % ra nőtt. T e h á t a fájdalom m e g s z ű n é s e v a g y e n y h ü l é s e n e m is a g y ó g y s z e r e k h a t ó a n y a g á n a k volt k ö s z ö n h e t ő , h a n e m a tab­ letták placebó-hatásának, vagyis a b e t e g a z o n hitének, h o g y fájdalma a g y ó g y s z e r hatására elmúlik. A

különféle gyógyszerek ronthatják a

természetes gyógymódok

hatékonyságát. Én m a g a m is megfigyeltem, h o g y a reflexzóna­ terápia a z o k n á l a b e t e g e k n é l tudja l e g i n k á b b kifejteni jóté­ k o n y hatását, a k i k s e m m i gyógyszert n e m szednek. E z azon­ b a n n e m jelenti azt, h o g y a gyógyszert m i n d e n k é p p e n le kell állítani! E n n e k megítélését a kezelőorvosra kell bízni! F e l kell hívni viszont a b e t e g figyelmét arra, h o g y a gyógyszert a m a s s z á z s előtt v a g y után 2 - 3 órával v e g y e b e . É n m a g a m s z á m o s olyan b e t e g e t k e z e l t e m sikerrel, a k i k orvosi rendelet­ re egyidejűleg gyógyszert is szedtek.

•

36

Szervezetünk működése - G y a k o r i b b betegségek, p a n a s z o k (Alapismeretek g y ó g y í t ó k n a k é s ö n g y ó g y í t ó k n a k )

A vérkeringés szervei és betegségei A vérkeringés szervei: a szív, az ü t ő e r e k v a g y v e r ő e r e k (artéri­ ák), hajszálerek (kapillárisok), visszerek (vénák) és az erek­ ben keringő vér. A vérkeringés motorja a szív. M e g k ö z e l í t ő e n a test k ö z e p é n fekszik, c s a k e g y kicsit t o l ó d i k el balra. A szív sajátos szerke­ zetű, saját idegrendszerrel rendelkező, i z m o s szerv. A szív bal és jobboldali pitvarból és alatta e l h e l y e z k e d ő j o b b és bal oldali kamrából áll. A szív feladata kettős: egyrészt a szén­ dioxiddal telített vért a t ü d ő b e kell hajtania, h o g y a gázcsere létrejöjjön, másrészt a friss, oxigénnel telített vérrel az egész szervezetet el kell látnia. Induljunk el a bal kamrából és k ö v e s s ü k a vér útját. I n n e n a vér n a g y n y o m á s s a l a fő ütőérbe (aorta) ürül. Az aorta kisebb ütőerekre

(artériákra)

oszlik.

Az artériák hajszálerekbe m e n n e k

át, m e l y e k e n keresztül a sejtek és a v é r között m e g v a l ó s u l a gázcsere és a tápanyagforgalom. A hajszálerek visszerekbe (vénákba) s z e d ő d n e k össze, m e l y e k a k é k e s s z í n ű széndioxidos vért szállítják. Ez az elhasznált v é r a jobb pitvarba, majd a jobb kamrába kerül, i n n e n a tüdőbe, a h o l m e g t ö r t é n i k a gáz­ csere. Ez az oxigénben dús, é l é n k piros v é r a bal pitvarba, majd a bal k a m r á b a kerül. A k a m r á k r i t m i k u s ö s s z e h ú z ó d á s a 37

(szisztolé) és ellazulása (diasztolé) n y o m á s k ü l ö n b s é g e t h o z lét­ re, m e l y fenntartja a vérkeringést. T e s t ü n k b e n a v é r e d é n y h á l ó z a t kb. 40 km-t tesz ki. E n n e k a c s ő h á l ó z a t n a k m i n d e n c e n t i m é t e r é t i z m o k h ú z z á k össze és lazítják el, az i z m o k a t i d e g e k m o z g a t j á k . A szív m ű k ö d é s é t e l e k t r o m o s i m p u l z u s o k és e g y ingerületvezető rendszer irá­ nyítja. A szív b i o e l e k t r o m o s m ű k ö d é s é t az EKG-vizsgálat rajzolja fel egy görbe formájában. ( B á r az elektromos műkö­ d é s n e k ez a rajza egyes s z í v b e t e g s é g e k n é l ad információt, a n y u g a l m i EKG-vizsgálat c s a k egy pillanatképet ad a szív működéséről.) A szív a vérkeringés fenntartása é r d e k é b e n állandóan dol­ g o z i k - születéstől a halálig. S z á z e z e r s z e r d o b b a n naponta, és két és fél milliárdszor egy h e t v e n é v e s élet alatt. A szívössze­ h ú z ó d á s o k s z á m a egy e g é s z s é g e s szívnél percenként 6 0 - 8 0 . Az e r e k b e n k e r i n g ő v é r b o n y o l u l t összetételű folyadék, m e l y az alakos e l e m e k b ő l és a vérfolyadékból (vérplazma) áll. Az egészséges e m b e r n e k kb. 5 liter vére van. A vér ún. alakos elemei: a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a v é r l e m e z k é k . A vörösvérsejtek (eritrociták) s z á m a egy köb­ m i l l i m é t e r vérben 4 - 5 millió. S z í n ü k e t a vérfesték (hemoglo­ b i n ) adja. E n n e k elsőrangú s z e r e p e az, h o g y a l e v e g ő oxigén­ jét m e g k ö s s e , és a szervezet sejtjeihez szállítsa. Az ott képző­ dött s z é n d i o x i d d a l az oxigént kicseréli, majd a széndioxid a t ü d ő k ö n át a külvilág levegőjébe kerül. A vörösvérsejteket a c s o n t v e l ő termeli. A vörösvérsejtek s z á m á n a k v a g y p e d i g a vérfestéknek a c s ö k k e n é s e v é r s z e g é n y s é g h e z ( a n é m i a ) vezet. A fehérvérsejtek (leukociták) s z á m a i n g a d o z ó , köbmiliméter e n k é n t 5-8 ezer. N e v ü k e t o n n a n kapták, h o g y vérfestéket n e m t a r t a l m a z n a k . Többféle fehérvérsejtet k ü l ö n b ö z t e t ü n k m e g (limfociták, granulociták, m o n o c i t á k ) . E z e k a szervezet 38

9. ábra. A szív reflexzónája v é d e k e z ő reakcióiban v e s z n e k részt a k ü l ö n b ö z ő k ó r o k o z ó k ellen. Ezért s z á m u k c s ö k k e n é s e esetén a szervezet ellenálló­ képessége gyöngül. A lépben, a n y i r o k c s o m ó k b a n és a csont­ velőben képződnek. S z á m u k gyulladás esetén m e g s z a p o r o d i k A vér l e g k i s e b b alakos e l e m e i a v é r l e m e z k é k (trombociták). S z á m u k k ö b m i l l i m é t e r e n k é n t 2 0 0 - 3 0 0 ezer. A véralva­ dásban van fontos szerepük. C s ö k k e n é s ü k v é r z é k e n y s é g e t okoz. Orrvérzés, b ő r v é r z é s e k m e g j e l e n é s e lehet az első tünet, m e l y erre a m e g b e t e g e d é s r e felhívja a figyelmet. A szív ül. a vérkeringés reflexzónáit a 9. és 10. ábra szemlélteti.

Betegségek A szívidegesség idegi eredetű szívritmuszavar. Lelki behatá­ s o k (pl. izgalom) hatására a szívverés gyorsul, a szívösszehú­ z ó d á s o k ereje n ő . Hirtelen ijedtség hatására egy-egy szabály39

BAL KÉZHÁT

JOBB KÉZHÁT

10. ábra. Vérkeringés-szabályozó zónák

talán szívütés utáni h o s s z a b b szünet a szívmegállás érzését is keltheti. T e h á t ez a tünet n a g y o n ijesztő formában is jelent­ kezhet. A hirtelen v a g y tartós s z o r o n g á s hatására a mellékve­ s é k b e n o l y a n h o r m o n o k s z a b a d u l n a k fel, m e l y e k a keringés­ be j u t v a gyorsítják a szívverést, n ö v e l i k az ö s s z e h ú z ó d á s o k erejét és fokozhatják a n n a k szabálytalanságát. T e h á t egy kör­ folyamat alakul ki, a m e l y e t k ö v e t k e z m é n y e i v e l é p p e n a szo­ r o n g á s tart fenn. T e r m é s z e t e s e n fordítva is történhet a dolog: a s z í v r i t m u s z a v a r is o k o z h a t szorongást. A szívidegességet e g y é b o k o k is kiválthatják. I l y e n e k a helytelen é l e t m ó d , túlerőltetés, az alkohol, a kávé, a tea mér­ téktelen fogyasztása, az erős d o h á n y z á s , a g y o m o r és a b é l rendetlen m ű k ö d é s e , a vérszegénység. 40

Annak

megállapítását,

vagy esetleg szervi szívbajban,

hogy

szívidegességben

mindig a

szakorvosra

szenvedünk-e kell

bíznunk.

Szervi szívbaj alatt a szívidegességgel ellentétben csakis azokat a szervi elváltozásokat értjük, m e l y e k k ö v e t k e z t é b e n a szív m ű k ö d é s e lényegesen m e g v á l t o z i k . Az érelmeszesedés

(arterioszklerózis)

tulajdonképpen

egy

természetes öregedési folyamat, ami s o k esetben s e m m i f é l e panaszt n e m okoz. Az egészséges ütőerek (artériák) r u g a l m a s a k és g a z d a g o k izomsejtekben. A l k a l m a z k o d n a k a k ü l ö n b ö z ő n y o m á s v i s z o ­ nyokhoz, kitágulnak, ö s s z e h ú z ó d n a k . A kor előrehaladtával az artériák falán elváltozások j ö n n e k létre, a m e l y e k e t termé­ szetes elhasználódásként f o g h a t u n k fel. A r u g a l m a s r o s t o k helyébe merev természetű k ö t ő s z ö v e t lép, az ér falába zsír és mészvegyület r a k ó d i k le, a m e l y m e g a k a d á l y o z z a az erek túlságos kitágulását és esetleges m e g r e p e d é s é t . T e h á t az érel­ m e s z e s e d é s alapjában v é v e n e m káros, h a n e m a z elhasználó­ dással s z e m b e n j e l e n t k e z ő v é d e k e z ő folyamat. Az é r e l m e s z e s e d é s c s a k a z o n e s e t e k b e n t e k i n t h e t ő beteg­ ségnek, a m i k o r olyan életkorban és m é r t é k b e n lép fel, amely­ ben, ill. ahogyan n e m s z a b a d n a megjelennie. S z á m o s tényező járul h o z z á az é r e l m e s z e s e d é s kialakulá­ sához. A kedély erős hullámzása, a s o k i z g a l o m és az ezáltal előidézett v é r n y o m á s i n g a d o z á s , az erős testi és a fokozott szellemi m u n k a az é r e l m e s z e s e d é s korai fellépését idézi elő. A betegség kifejlődésének t o v á b b i okai: fertőző betegsé­ gek, anyagcsere-bántalmak (pl. k ö s z v é n y , cukorbaj) nikotin­ mérgezés, mértéktelen alkoholfogyasztás, túl bő táplálkozás, mértéktelen húsfogyasztás, ülő foglalkozás. Az ö r ö k l é s is hajlamosító t é n y e z ő lehet. A férfiak g y a k r a b b a n s z e n v e d n e k érelmeszesedésben, m i n t a nők. 41

A szív e r e i n e k e l m e s z e s e d é s e k ö v e t k e z t é b e n igen gyakori az ún. koszorúsér-betegség. A k o s z o r ú s e r e k a szív külső felüle­ tén találhatók. F e l a d a t u k a szívizom táplálása. A k o s z o r ú s e r e k szűkülete miatt a szívizom vérellátása za­ vart s z e n v e d . E n n e k k ö v e t k e z t é b e n alakul ki a heveny koszorúsér-elégtelenség (angina pectoris).

A b e t e g a mellkasában a

szívtájon szorító fájdalmat érez, általában a szegycsont m ö ­ gött. I n n e n a nyakba, a vállba, a karba, a hát közepébe, v a g y a gyomorszáj felé s u g á r z i k a fájdalom. Ez n é h á n y perctől ak ár ó r á k i g is eltarthat. Ez

az

állapot

szívizomelhaláshoz,

miokardiális

infarktushoz

is

vezethet, m e l y e t m e g s e m m i s ü l é s - é r z é s , légszomj, hányinger, hányás, verejtékezés kísér. Ilyenkor a k o s z o r ú s e r e k eldugaszolódnak, n e m tudják e l e g e n d ő o x i g é n n e l ellátni a szíviz­ mot. A vérellátás és a szív igénye közötti e g y e n s ú l y felborul, kialakul a s zí vi zomelha lá s . A m i o k a r d i á l i s infarktust m i n d e n olyan állapot kiválthatja, a m e l y fokozza a szívizom oxigén­ igényét (pl. túlzott szellemi v a g y fizikai megterhelés, túl bő étkezés). A szívasztmánál a szív elégtelen m ű k ö d é s e következtében r o h a m o k b a n fellépő n e h é z l é g z é s jelentkezik, a m e l y legin­ k á b b éjjel, s o k s z o r k ö z v e t l e n ü l elalvás u t á n lepi m e g a bete­ get. M e g e r ő l t e t ő testi m u n k a , lelki i z g a l o m és helytelen táp­ lálkozás is kiválthatja a r o h a m o t . A t ü d ő a s z t m á t ó l megkü­ lönbözteti a r o h a m jelentkezési ideje és módja, v a l a m i n t az, h o g y e n n é l a b e t e g s é g n é l szív- és érelváltozás is fennáll. A

magas vérnyomást (hipertónia) v é r n y o m á s m é r ő v e l diag­

nosztizálhatjuk. A n o r m á l i s v é r n y o m á s értékei: 1 5 - 4 0 éves k o r k ö z ö t t 1 2 0 - 1 4 0 H g m m (szisztolés) é s 8 0 - 8 5 H g m m (diasztolés). H i p e r t ó n i á r ó l a k k o r beszélünk, h a v a l a k i n e k nyugalom­ b a n m é r t v é r n y o m á s é r t é k e i t a z é l e t k o r n a k megfelelő határ 42

felett találjuk. A v é r n y o m á s n a g y s á g á t a szív m u n k á j a és az erek állapota határozza meg. Az e s e t e k t ö b b s é g é n é l az érbe­ tegség elsődleges. Ritkábban v e s e b e t e g s é g v a g y a h o r m o n á ­ lis rendszer zavara miatt j ö n létre. A m a g a s v é r n y o m á s fiatal v a g y felnőttkorban k e z d ő d ő , n a g y t ö m e g e k e t érintő betegség. A s o k i z g a l o m m a l , feszült­ séggel j á r ó é l e t m ó d o t folytatók között fordul g y a k r a b b a n elő. N ő k n é l a v é r n y o m á s általában a l a c s o n y a b b , m i n t a férfiak­ nál. A kezdeti p a n a s z o k b i z o n y t a l a n o k . F á r a d é k o n y s á g , inger­ lékenység, fejfájás jelentkezik. E z e k a p a n a s z o k a b e t e g s é g előrehaladtával egyre kifejezettebbé válnak. A fejfájás m a ­ kacs, kínzó, a g o n d o l k o d á s t is z a v a r ó lesz. A s z e m f e n é k erein jellegzetes elváltozások keletkeznek. Az évekig tartó m a g a s v é r n y o m á s a szív és az é r r e n d s z e r korai elhasználódását vonja m a g a után. A fokozott n y o m á s következtében az egész vérkeringési r e n d s z e r b e n k ó r o s el­ változások is létrejöhetnek (pl. é r e l m e s z e s e d é s ) . Az ily m ó ­ don megváltozott érrendszer a többi szervekre is kedvezőt­ len hatást gyakorol, a m e l y k ü l ö n ö s e n a v e s é k e n észlelhető legjobban. A z öregkorral j á r ó m a g a s v é r n y o m á s a z érfalak meszesedésének következménye. Az

alacsony

vérnyomás

(hipotónia)

vérszegény

és

gyenge

testalkatú egyéneknél szokott előfordulni, i n k á b b a nőknél, m i n t a férfiaknál. (Pszichológiai kutatások é r d e k e s összefüggéseket találtak a v é r n y o m á s és az egyén v i s e l k e d é s e között.)

43

A nyirokkeringés szervei és betegségei A nyirokkeringés a test perifériája felől a test központja felé haladva szállítja az ún. szövetközi folyadékot. A vékony nyiro­ kerek nagyobb nyiroktörzsekbe gyűlnek össze. E z e k a gyűjtőerek­ be (vénákba, visszerekbe) ömlenek. A nagyobb nyiroktörzsek útját a testhajlatokban és a belek mögött nyirokcsomók (nyirokmirigyek) szakítják m e g amelyek a nyirkot - speciális sejtek közreműködé­ sével - megszűrik. Ezzel függ össze az a hétköznapi tapasztalat, hogy fertőzés esetén a nyirokcsomók megduzzadnak. A nyirokereken, nyiroktörzseken és nyirokcsomókon kívül a nyirokrendszerhez tartoznak m é g egyes olyan szervek is, ame­ lyek szöveti felépítése a nyirokcsomókéval azonos, vagy hason­ ló. Ilyenek a mandulák, a lép és a féregnyúlvány (appendix). A g a r a t b a n és a lágyszájpad két oldalán h e l y e z k e d n e k el a n y á l k a h á r t y á v a l fedett, n y i r o k s z ö v e t b ő l álló garatmandula és a torokmandulák. S z e r e p ü k a n y i r o k c s o m ó k é h o z hasonló.

BAL TENYÉR

JOBB TENYÉR

11. ábra. A nyirokkeringés reflexzónái 44

alsótest BAL KÉZHÁT

JOBB KÉZHÁT

12. ábra. A nyirokkeringés reflexzónái

A lép szintén nyirokszövetből álló szerv, a m e l y a hasüreg­ ben bal oldalt, a r e k e s z i z o m alatt h e l y e z k e d i k el. Az elörege­ dett vörösvérsejtek lebontása, a vérfesték átalakítása, fehér­ vérsejtek termelése tartozik fontos feladatai k ö z é . E z e n kívül - a májhoz h a s o n l ó a n - a keringő v é r b e n levő v a g y a vérbe jutó betegséget e l ő i d é z ő k ó r o k o z ó k a t és m é r g e k e t m e g k ö t i és elroncsolja. A lép szabályozza a k e r i n g ő v é r m e n n y i s é g e t , azáltal, h o g y a n n a k j e l e n t ő s részét időlegesen tárolni képes. A nyirokkeringés reflexzónáit a 11.

és

12.

ábra szemlélteti.

Betegségek A nyirokcsomóduzzanat a n y i r o k c s o m ó k g y u l l a d á s o s állapota. A mandulagyulladás (tonsillitis) g y a k o r i betegség, a m e l y e t legtöbbször a S t r e p t o c o c c u s p y o g e n e s b a k t é r i u m o k o z . Szö45

v ő d m é n y k é n t középfülgyulladás alakulhat ki. M á s i k veszé­ lye a b e t e g s é g n e k , h o g y k ö v e t k e z m é n y k é n t gyakran szív-, ízület-, vese-panaszok l é p h e t n e k fel. F i g y e l m e t érdemel az is, h o g y idült m a n d u l a g y u l l a d á s gócként is szerepelhet. A lép e g y e s fertőző b e t e g s é g e k n é l m e g d u z z a d (pl. tífusz­ nál, m a l á r i á n á l ) . A lépduzzanat legkifejezettebben a vér súlyos b e t e g s é g e i n é l (pl. fehérvérűségnél) lép fel. Szükség esetén a lép eltávolítható. Ilyenkor a m ű k ö d é s é t m á s nyirokszövetek v e s z i k át. A vizenyő (ödéma) a test k ü l ö n b ö z ő részein gyakran megje­ lenő duzzanat, a m e l y nyirokból és vérből ered. A víz átszivá­ r o g a vér- és a nyirokerek falán és a bőrben, a bőr alatti k ö t ő s z ö v e t b e n , vagy a test k ü l ö n b ö z ő üregeiben gyülemlik fel. A folyadék túlzott felhalmozódása következtében duzza­ dás jön létre. A v i z e n y ő a l e g k ü l ö n b ö z ő b b b e t e g s é g e k n é l előfordulhat. A l a p o k a lehet szívbaj, tüdőbetegség, vesebaj stb. Legelőször a b o k á k és a s z e m h é j a k szoktak m e g d u z z a d n i . Visszértágulatban sok e m b e r szenved. Ez a betegség is a n e m kielégítő nyirokkeringéssel függ össze. A visszér gyulladás felismerhető arról, hogy közvetlenül a b ő r alatt, a visszér lefutásának megfelelően, fájdalmas, kipi­ rult, m e g k e m é n y e d e t t csík tapintható.

A légzőszervek és betegségeik A légzés szervrendszerét a légutak és a tüdő alkotják. A légu­ t a k b e m e n e t i nyílása az orr és a száj. M i n d k e t t ő a garatba vezet, a m e l y a gégében folytatódik. A g é g e a légcső kezdeti része. B e n n e találhatók a hangszálak, a m e l y e k e t a tüdőből 46

kiáramló l e v e g ő h o z rezgésbe. A légcső a két főhörgőben foly­ tatódik. E z e k k i s e b b ágakra oszlanak, és v é g ü l a tüdőhólyagocskákban v é g z ő d n e k . A l é g u t a k n y á l k a h á r t y á v a l béleltek. A tüdő a m e l l k a s ü r e g b e n h e l y e z k e d i k el. B e l s ő felülete kb. 70 m. Itt m e g y v é g b e a gázcsere. A vér leadja a széndioxidot, és felveszi az oxigént. E szerv m ű k ö d é s e s z ü k s é g s z e r ű e n tökéletes kell h o g y legyen ahhoz, h o g y a szervezet egész­ séges maradjon. A légzés idegrendszeri központja a n y ú l t a g y v e l ő b e n foglal helyet. A l é g z ő k ö z p o n t - a vér s z é n d i o x i d t a r t a l m á t érzékelve - szabályos i d ő k ö z ö k b e n parancsot küld az i d e g e k e n keresz­ tül a l é g z ő i z m o k h o z , m e l y e k aztán a l é g z ő m o z g á s t elvégzik. A légzőszervek az emberi testben egységet alkotnak, ezért betegségei c s a k ritkán állnak m e g egy p o n t o n . G y a k o r i , h o g y a felső légúti hurutok, a nátha, a g e n n y e s orrfolyás és az arcüreggyulladás lejjebb h ú z ó d n a k . így a l a k u l n a k ki a légúti b e t e g s é g e k s ú l y o s a b b formái: a légcsőhurut, a hörghurut, a visszatérő t ü d ő g y u l l a d á s o k és a tüdőtágulás. A légzőszervek reflexzónáit a 13.

és

14. ábra szemlélteti.

Betegségek A nátha az orr nyálkahártyájának g y u l l a d á s o s betegsége, me lyné l a nyálkahártya-mirigyek b ő s é g e s v á l a d é k o t termel­ nek. A nátha lehet m á s b e t e g s é g n e k kísérő t ü n e t e is, a m i n t azt az influenzánál, a t ü d ő g y u l l a d á s n á l látjuk. A nátha fertő­ ző betegség, vírus okozza, cseppfertőzés útján terjed. Az orr és a s z e m között szoros összeköttetés van, ez az oka, h o g y a heveny náthát g y a k r a n h e v e n y kötőhártya-gyulladás kíséri. A hirtelen j e l e n t k e z ő egyszerű náthát m a g á b a n v é v e s o k a n n e m tekintik b e t e g s é g n e k , i n k á b b c s a k k e l l e m e t l e n zavarnak. 47

BAL TENYÉR

JOBB TENYÉR

13. ábra. A légzőszervek reflexzónái

K o m o l y a b b a n a k k o r veszik, h o g y h a a gyulladásos folyamat az orrüreg nyálkahártyájáról a s z o m s z é d o s szervekre (pl. h o m l o k ü r e g , garat, középfül), átterjed. M i n d e n n á t h a járhat s z ö v ő d m é n y e k k e l , ezért ne t e k i n t s ü k jelentéktelen betegség­ nek. A

gégegyulladást

fájdalom,

rekedtség,

köhögés

kíséri.

H o s s z a n tartó r e k e d t s é g t ö b b n y i r e idült gégegyulladás kö­ v e t k e z m é n y e . A z o k n á l fordul elő elsősorban, a k i k sokat és h a n g o s a n b e s z é l n e k (pl. p e d a g ó g u s o k ) . Légcsőgyulladás esetén a b e t e g a s z e g y c s o n t m ö g ö t t i kaparó fájdalomról, u g a t ó jellegű k ö h ö g é s r ő l p a n a s z k o d i k . A hörghurut (bronchitis) l e g t ö b b s z ö r megfázás következté­ b e n lép fel, l e g i n k á b b tavasszal és ősszel. R e n d s z e r i n t náthá­ val és garathuruttal kezdődik, de k é s ő b b a gyulladás tovább48

terjed a gégén és a l é g c s ö v ö n keresztül a h ö r g ő k r e . A h ö r g ő k nyálkahártya-mirigyei n a g y m e n n y i s é g ű t a p a d ó s v á l a d é k o t termelnek, m e l y a h ö r g ő k felületét v a s t a g réteggel vonja be. S o k kisebb-nagyobb m e n n y i s é g ű v á l a d é k o t ürít u g y a n a be­ teg, de m i n t h o g y a v á l a d é k tapadós, n e h e z e n j ö n fel. A beteg­ ség általános levertséggel és é t v á g y t a l a n s á g g a l jár. A b e t e g rendszerint láztalan, esetleg h ő e m e l k e d é s j e l e n t k e z i k . M a g a ­ sabb láz m e g j e l e n é s e l e g t ö b b s z ö r s z ö v ő d m é n y fellépésének a jele. (tüdőgyulladás). A h ö r g h u r u t l e g s z e m b e s z ö k ő b b t ü n e t e a kínzó, sajátságos k ö h ö g é s . A k ö h ö g é s n e k az a célja, h o g y a légutakból a n y á l k a h á r t y a v á l a d é k és esetleges i d e g e n anya­ gok eltávozzanak. A h ö r g h u r u t k i s g y e r m e k e k n é l és öregek­ nél m i n d e n k o r veszélyes b e t e g s é g . Ha elhanyagolják, kifej­ lődhet belőle a t ü d ő a s z t m a . 49

A szénanátha esetén az orrnyálkahártya-gyulladás tünetei l é p n e k fel,

nagy

mennyiségű

vízszerű

váladék,

gyakori

tüsszögés, s z e m v i s z k e t é s kíséretében. Az allergiás orrnyálka­ hártyagyulladás lehet s z e z o n h o z k ö t ő d ő (pollenallergia) és lehet egész é v b e n tartó, m e l y e t házipor, atka, állatszőr stb. okozhat. A s z é n a n á t h a kísérőtünetei: fejfájás, étvágytalanság, le­ v e r t s é g és o l y k o r h ő e m e l k e d é s . A hurut a m é l y e b b légutakra is ráterjedhet. A b e t e g ilyenkor a gégében kaparó, égő érzés­ ről panaszkodik, n é h a k ö h ö g is. G y e r m e k e k n é l is h a s o n l ó k a tünetek. E betegségre utal a s z e m alatti k é k karika, v a g y az orron található harántredő, m e l y a gyakori orrfúvás k ö v e t k e z m é n y e . A szénanáthától s z e n v e d ő g y e r m e k e k n a g y a r á n y b a n b e t e g s z e n e k m e g aszt­ m á b a n is. Az allergiára való hajlam öröklődik. Ha m i n d k é t szülő allergiás, a k k o r a g y e r m e k s o k esetben szintén u g y a n e b b e n a b e t e g s é g b e n szenved. A s z é n a n á t h á s b e t e g e k számát m é g t o v á b b n ö v e l i k a l e v e g ő b e került s z e n n y e z ő a n y a g o k (por, k é n d i o x i d , dohányfüst stb.) E g y düsseldorfi allergiakutató k ö z p o n t t ö b b mint 70 nö­ vényfélét vizsgált m e g . K i m u t a t á s u k szerint ezekből 21-nek májusra, 27-nek júniusra, 21-nek júliusra esik a fő virágzási ideje, tehát ez a h á r o m h ó n a p a s z é n a n á t h a s z e z o n . Kivétel a parlagfű g y o m n ö v é n y (helytelenül v a d k e n d e r ) , m e l y k é s ő b b nyílik. A tüdőasztma ( A s t h m a bronchiale) r o h a m o k b a n jelentkező nehézlégzés, nehezített kilégzéssel.

N e h é z l é g z é s r ő l a k k o r beszé­

lünk, ha a b e t e g fulladásérzete miatt fokozottan, erőltetetten, a légzési s e g é d i z m o k igénybevételével lélegzik. A nehezített kilégzés miatt elégtelen a t ü d ő széndioxid leadása. A r o h a m kínzó, heves köhögéssel, fulladásérzéssel k e z d ő d i k . A b e t e g 50

verítékezik, b ő r e szederjes (cianózis). K i l é g z é s e m e g n y ú l t , sípoló. A b ő r és a n y á l k a h á r t y á k k é k e s e l s z í n e z ő d é s é n e k hátterében a gázcsere elégtelensége áll. U g y a n i s i l y e n k o r a széndioxid k ó r o s a n m e g s z a p o r o d i k a v é r b e n . T e k i n t v e , h o g y a kiváltó ok v a l a m e l y allergén, a r o h a m o k m e g e l ő z é s e , illetve a betegség m e g g y ó g y í t á s a é r d e k é b e n az allergént kell kiderí­ teni. (Lásd m é g az „Allergia" c. fejezetet.) A r o h a m o k k ö z ö t t a beteg tünet- és p a n a s z m e n t e s lehet. Allergiás r e a k c i ó n kívül az a s z t m a o k a l e h e t a m e g h ű l é s is. Elhanyagolt hörghurut gyakran v e z e t a s z t m á h o z . Az orr- és a garatüreg idült elváltozásai (gyulladás, n y á l k a h á r t y a d u z ­ zanat, polip) is légzési z a v a r o k a t i d é z h e t n e k elő, m e l y e k aszt­ mához vezethetnek. A n e h é z l é g z é s b e n s z e n v e d ő k n é l r e n d s z e r i n t kísérő t ü n e ­ tekkel is találkozunk. A legtöbb a s z t m á s b e t e g n á t h á r ó l és garathurutról, sokan p e d i g szívtünetekről is p a n a s z k o d n a k . G y a k r a n előfordul, h o g y a z a s z t m a a z ú g y n e v e z e t t b e l s ő elválasztású m i r i g y e k zavarával is ö s s z e k a p c s o l ó d i k . Pl. a pajzsmirigy és a petefészkek betegségei a n e h é z l é g z é s t ked­ vezőtlenül befolyásolják. E g y e s e k k a p c s o l a t b a h o z z á k a z a s z t m á t a z élet e s e m é n y e i által keltett fojtogató és fullasztó érzésekkel, sőt g y a k r a n vé­ lik az elfojtott sírás m e g n y i l v á n u l á s á n a k . T e r á p i a k é n t l é g z é s i és relaxációs g y a k o r l a t o k v é g z é s é t is ajánlják. Az a s z t m a e g y korosztályt s e m k í m é l , fiatalabb k o r b a n m é g g y a k r a b b a n jelentkezik, m i n t a m a g a s a b b k o r ú a k n á i . Tizenöt-húsz évvel ezelőtt a g y e r e k e k n e k c s u p á n egy-két százaléka volt érintett e b e t e g s é g b e n . Ma m i n d e n t i z e d i k g y e r m e k s z e n v e d k r ó n i k u s légúti gyulladástól. E b b e n két­ ségkívül a k ö r n y e z e t s z e n n y e z ő d é s n e k is s z e r e p e v a n . Férfi­ aknál az a s z t m a gyakoribb, m i n t n ő k n é l . 51

Az a s z t m a gyógyszeres kezelésének n a g y fontossága van. B á r e z e k a g y ó g y s z e r e k a b e t e g s é g okát n e m tudják megszüntet­ ni, de e s e t e n k é n t é l e t m e n t ő n e k b i z o n y u l h a t n a k . R o h a m ese­ tén esztelenség és felelőtlenség v o l n a elmulasztani e gyógy­ s z e r e k használatát. A beállított gyógyszeres kezelést csak a szakorvos felügyelete alatt szabad csökkenteni, vagy abba­ hagyni! Sok asztmás beteg szenved gyomorsavhiányban.

Ez

szoros

kap­

csolatban áll a tökéletlenül lebontott fehérjék felszívódási zavarával. K í s é r l e t e k azt mutatták, h o g y az életkornak is van jelentősége. A fiatalabb b e t e g e k savhiánya súlyosabb. Az a s z t m á s g y e r m e k e k 80%-ának szüksége van g y o m o r s a v p ó t l ó tablettákra. A h o g y a g y e r m e k e k n ö v e k e d n e k , gyomorsav­ szintjük e m e l k e d i k . Ez összefügg azzal a s o k s z o r megfigyelt jelenséggel, h o g y az allergiás asztmát „ki lehet n ő n i " . K i m u t a t t á k , h o g y az a s z t m á s b e t e g e k b e n a B6 vitamin szintje a l a c s o n y a b b , mint az egészséges e g y é n e k b e n . A B6-vit a m i n sok fontos idegrendszeri ingerületátvivő (neurotranszmitter) a n y a g előállításában játszik szerepet. Az asztmás be­ t e g e k C-vitamin hiányban is s z e n v e d h e t n e k . E két vitamin j á r u l é k o s a d á s a enyhíti a r o h a m o k a t . K í s é r l e t e k szerint egyes m a g n é z i u m s ó k ellazítják a h ö r g ő k izomzatát. E z e k n e k az i z m o k n a k a görcsös összehúzódása o k o z z a az a s z t m á s nehézlégzést.

V i z s g á l a t o k tanúsítják,

h o g y m a g n é z i u m s ó k járulékos adásával is enyhíteni lehet az a s z t m á s tüneteket. Ajánlatos, h o g y az asztmás b e t e g táplálkozásában az állati fehérjével s z e m b e n a zöldségek, főzelékek, g y ü m ö l c s ö k ke­ rüljenek a fő helyre. Font os, h o g y a z a s z t m á s s z e m é l y e k a z o r r o n keresztül lélegezzenek. Azonkívül, h o g y az orr szűri a levegőt, egyben fel is melegíti azt, mielőtt elérné a tüdőt. 52

Az emésztőszervek és betegségeik Az e m é s z t ő s z e r v e k feladata a táplálékfelvétel, a t á p l á l é k elő­ készítése a felszívódásra és a t á p a n y a g o k felszívása. Az e m ­ beri szervezet abból tartja fenn m a g á t és fejlődik t o v á b b , a m i t a felvett táplálékból tökéletesen m e g e m é s z t , és a m i a bélcsa­ tornán keresztül felszívódik. Ezért a kifogástalan e m é s z t é s az egyik alapja az életfolyamatok zavartalan lefolyásának, vala­ mint a vér és a s z ö v e t n e d v e k egészséges összetételének. Az e m é s z t é s szervei: a tápcsatorna és az e m é s z t ő m i r i g y e k . A tápcsatorna bejárata a szájüreg. A táplálék feldolgozása m á r itt m e g k e z d ő d i k . A fogak az állkapocs m o z g á s á v a l a szilárd t á p a n y a g o k a t m e c h a n i k u s a n feldarabolják, és a n y á l segítsé­ gével p é p p é alakítják. Ez a folyamat a rágás és a falatképzés, amelyben a nyelv is segít. A szájból a táplálék a nyelőcsőbe kerül, m e l y a r e k e s z i z m o t átfúrva a gyomorban folytatódik. A g y o m o r feladata, h o g y a szájban előkészített táplálékot tovább pépesítse és e m é s s z e . E g y e s t á p a n y a g o k (folyadékok) a g y o m o r n y á l k a h á r t y á r ó l fel is szívódnak. A g y o m o r b a n levő e m é s z t ő m i r i g y e k sósavat és pepszint termelnek. A

g y o m o r a t o v á b b e m é s z t e t t táplálékot a gyomorkapun

(pylorus) át a nyombélbe (patkóbél) továbbítja. Az e m é s z t é s a n y o m b é l e m é s z t ő n e d v e i n e k segítségével t o v á b b folytatódik. A n y o m b é l az öt m é t e r hosszú vékonybélben folytatódik, amely összehajtogatott k ö t é l c s o m ó h o z hasonlít. B e l s e j é b e n e m é s z t ő m i r i g y e k v a n n a k . A v é k o n y b é l falában s i m a i z m o k találhatók, m o z g á s u k továbbítja a b é l tartalmát. Az e m é s z t é s itt fejeződik be. Az elfolyósodott t á p l á l é k a b é l n y á l k a h á r t y a bolyhain keresztül a nyirokerekbe, majd a v é r e r e k b e szívó­ dik fel. 53

A v é k o n y b é l a vastagbélben folytatódik, m e l y kiöblösödött r é s z e k b ő l álló vastag cső. E n n e k nyálkahártyájában nincse­ n e k e m é s z t ő m i r i g y e k . Az ide jutott béltartalom javarészt e m é s z t h e t e t l e n v a g y fölösleges a n y a g o k b ó l áll. Ezeket a vas­ tagbél b a k t é r i u m a i rothasztással bontják tovább. A béltarta­ l o m b ó l a víz n a g y r é s z t felszívódik, ezért a béltartalom sűrű lesz. E n n e k f e l h a l m o z ó d á s a a vastagbél alsó szakaszát feszíti, és székelési ingert o k o z . A vastagbél a végbélben folytatódik. A test felszínére a végbélnyílás vezet. Az e m é s z t ő m i r i g y e k sora a szájüregben, a nyálmirigyekkel kezdődik. V á l a d é k u k a nyál. A nyál részt vesz az emésztés folyamatában. A táplálék keményítőjét o l d h a t ó cukorrá ala­ kítja, a falatot sikamlóssá teszi. A máj a l e g n a g y o b b e m é s z t ő m i r i g y . Súlya kb. 1,5 kg. Az e m b e r i test k é m i a i l a b o r a t ó r i u m á n a k s z o k t á k nevezni. Szá­ m o s életfontosságú m ű k ö d é s t végez. K e m é n y í t ő t , glikogént épít fel, és az energiát ily m ó d o n tárolja, raktározza el. A máj semlegesíti a test saját m é r g e i t és a testbe jutott idegen mér­ geket is. V í z b e n o l d ó d ó v á teszi őket, h o g y aztán a vesében kiválasztódhassanak. A máj termeli a zsíremésztés fontos anyagát, az epét. Az epét az e p e h ó l y a g gyűjti. Megfelelő ingerekre összehú­ zódik, és tartalmát - a sűrített epét - a n y o m b é l b e üríti. Az e p e világossárga e m é s z t ő n e d v , színét az epefestéktől nyeri. A táplálék zsíranyagait olyan m ó d o n emészti meg, h o g y v e l ü k v í z b e n o l d h a t ó „ s z a p p a n t " képez. A hasnyálmirigy a máj mellett a m á s i k n a g y emésztőmirigy. A h a s ü r e g b a l felső részében, a g y o m o r m ö g ö t t fekszik. Az általa termelt hasnyál a fehérjéknek, a s z é n h i d r á t o k n a k és a zsíroknak

hatékony

emésztőnedveit

tartalmazza.

Másik

funkciója, h o g y b i z o n y o s sejtcsoportjai m i n t b e l s ő elválasztású mirigy, inzulin h o r m o n t termelnek. E z e k c s ö k k e n t m ű k ö 54

BAL TENYÉR

JOBB TENYÉR

15. ábra. Az emésztőszervek reflexzónái

dése okozza a c u k o r b e t e g s é g (diabetes mellitus) k ó r k é p é t . A cukorbeteg inzulin h i á n y á b a n az é l e l m i s z e r b e n l e v ő c u k r o t n e m képes hasznosítani. A c u k o r á t m e g y a szervezetén, és a vizeletében választja azt ki. (lásd a „ C u k o r b e t e g s é g " fejeze­ tet). Az

emésztőszervek

reflexzónáit a

15.

ábra

szemlélteti.

Betegségek Gyomorbetegségek A gyomorégés azt jelzi, h o g y a g y o m o r f a l b a n l é v ő e m é s z t ő m i rigyek lényegesen t ö b b sósavat v á l a s z t a n a k ki, m i n t r e n d e s k ö r ü l m é n y e k között. A b e t e g k e l l e m e t l e n gyomortáji érzésről panaszkodik, m e l y felhatol a n y e l ő c s ő b e . A nyelv l e p e d é k e s , a b e t e g h a s m e n é s r e hajlamos. E z e k a t ü n e t e k v e g e t a t í v (aka55

ratunktól független) i d e g r e n d s z e r ü n k egyensúlyzavarát jel­ zik, m e l y e t stresszhatások, s z o r o n g á s stb. válthat ki. S z ó d a b i k a r b ó n á t ne szedjünk, mert a felszabaduló szénsav izgatja a gyomorfalat. Legfeljebb pillanatnyi enyhülést érünk el vele. A gyomoridegesség görcsös fájdalommal, hányingerrel, ét­ vágytalansággal, hasmenéssel, székrekedéssel járhat. E p a n a s z o k esetén kerüljük a kávé, az erős tea és az alkohol fogyasztását, a fűszereket, a sót, a c u k r o s ételeket. Minél k e v e s e b b húst és minél t ö b b g y ü m ö l c s ö t kell az é t r e n d ü n k b e beiktatni. N a p j á b a n többször, keveset együnk, m i n d e n étke­ zésnél szilárd táplálékot is, h o g y a g y o m o r ne ürüljön ki túl gyorsan. A heveny gyomorhurutos b e t e g teltségről és gyomortáji nyo­ m á s r ó l panaszkodik, szájíze rossz, nyelve lepedékes, kelle­ m e t l e n szájszag gyötri, g y a k r a n böfög, étvágya csekély. A g y o m o r h u r u t o s b e t e g e k erősen s z o r o n g a n a k , s z é k r e k e d é s ü k van, a m i h a s m e n é s s e l váltakozhat. Fejfájás és szédülés is gyakran jelentkezik. L e g t ö b b s z ö r elhanyagolt h e v e n y gyo­ m o r h u r u t b ó l fejlődik ki az idült gyomorhurut és a p a n a s z o k is a z o n o s a k az előbbivel. A gyomor- és nyombélfekély keletkezése összefügg a vegeta­ tív i d e g r e n d s z e r zavarával. A g y o m o r n y á l k a h á r t y á n vérke­ ringési z a v a r k ö v e t k e z t é b e n seb keletkezik. A savtúltengést ( g y o m o r é g é s ) g y a k r a n tekintették r é g e b b e n a gyomorfekély igazi o k á n a k . A z o n b a n újabb vizsgálatok kiderítették, hogy a z o k az e m b e r e k is m e g b e t e g e d h e t n e k fekélyben, a k i k n e k é p p e n h o g y k e v é s a g y o m o r s a v u k . A gyomorfekélyes bete­ g e k fájdalomról p a n a s z k o d n a k , m e l y l e g i n k á b b étkezés után lép fel. M á s i k gyakori tünet a hányás. A legsúlyosabb esetek­ b e n j e l e n t k e z h e t vérhányás, m e l y n é l a b e t e g egy liter vért is elveszíthet. A fekély á l l a n d ó a n vérezgethet, ezért a gyomor56

fekélyes b e t e g arcszíne g y a k r a n fakósárga. A hajlam a gyo­ morfekélyre ö r ö k ö l h e t ő . A z o n b a n a z é l e t m ó d n a k (dohány­ zás, italozás, túlhajszoltság) n a g y m é r t é k b e n s z e r e p e v a n a kialakulásában. A gyomor- és nyombélfekély legrettegettebb szövődménye az átfúródás (perforáció), v a g y a s z o m s z é d o s s z e r v e k b e t ö r t é n ő áthatolás (penetráció). Az ilyenkor fellépő h e v e n y hashártya­ gyulladás az életet közvetlenül veszélyezteti. Vékony-

és

vastagbél

betegségek

Bélhurutnál a b e t e g n a p o n t a t ö b b s z ö r ürít híg székletet, mi­ kö z be n a hasban fájdalom jelentkezik. A heveny bélhurut hir­ telen jelentkezik és hirtelen m ú l i k el. Az idült bélhurut ellen­ b e n hosszú ideig, olykor évekig eltart. A h e v e n y b é l h u r u t rendszerint a helytelen étkezés és megfázás k ö v e t k e z t é b e n lép fel. Az idült hasmenés gyakori o k a a b é l b e n folyó erjedéses folyamatok zavara, n a g y m e n n y i s é g ű gázképződéssel, has­ fájdalommal, bélkorgással, étvágytalansággal. A nyelv lepedékes. M i u t á n i l y e n k o r a h ú s e m é s z t é s is tökéletlen, tapasz­ talat szerint hústalan diétára ez az e m é s z t é s i z a v a r gyorsan javul. Az idült h a s m e n é s m á s i k o k a a g y o m o r e m é s z t é s i gyenge­ sége. Ilyenkor a g y o m o r e m é s z t ő n e d v e i n e k kiválasztása n e m kielégítő, kevés sósav és pepszin keletkezik. Lelki t é n y e z ő k (pl. félelem, i z g a l o m ) esetén a b é l fokozott ingerlékenysége és a túl bő bélnedvelválasztás o k o z z a a has­ menést. A fekélyes vastagbélgyulladás h e v e n y t ü n e t e k k e l kezdődik, majd idültté válik. H a s i fájdalmakkal és véres-váladékos has­ m e n é s s e l jár. 57

Az idült székrekedés o k a sokféle lehet. Szerepet játszhat az öröklés, az ü l ő é l e t m ó d , vérszegénység, általános testi gyen­ geség. N ő k n é l s o k s z o r a szülés utáni p e t y h ü d t hasfal váltja ki a bélzavarokat. A l e g g y a k o r i b b oka a z o n b a n a helytelen táp­ lálkozás. A b é l t a r t a l o m továbbítására és kiürítésére a szüksé­ ges ingert a s a l a k a n y a g o k b a n szegény t á p a n y a g o k n e m tud­ j á k szolgáltatni. Az e m b e r i bélcsatorna ugyanis r o s t g a z d a g ételek m e g e m é s z t é s é r e v a n b e r e n d e z v e . A b é l m ű k ö d é s t lelki t é n y e z ő k is befolyásolják. Pl. a bánat, a lehangoltság a bélmű­ ködést gátolják, székrekedést o k o z n a k . A b e l e k b ő l kiinduló önmérgezés k o m o l y veszélyeket rejt m a g á b a n . A b e l e k b e n m é r g e z ő anyagok, t o x i n o k is keletkez­ nek, e z e k a szervezetet megtá ma d já k, leginkább az idegrend­ szert károsítják. A székrekedést puffadás is kísérheti. A n o r m á l mennyiség­ b e n jelen lévő b é l g á z arra szolgál, h o g y a hasűri s z e r v e k n e k tartása legyen. Puffadásról a k k o r beszélhetünk, ha a bélgáz­ k é p z ő d é s fokozott m é r t é k ű . A felfúvódott b e l e k erősen fel­ tolják a rekeszizmot, miáltal a szív és a t ü d ő k munkája meg­ nehezül. Ez szívpanaszt is kiválthat. Az aranyeres csomó oka a végbél visszereinek kitágulása és az ezekben t á m a d t v é r p a n g á s . Aszerint, h o g y e z e k a c s o m ó k a végbélnyílásból kitüremkednek-e, v a g y sem, „külső", és „ b e l s ő " a r a n y e r e s c s o m ó r ó l b e s z é l ü n k . Elősegíti az a r a n y é r keletkezését a m a k a c s , idült székrekedés. A legelső tünet, a m e l y j e l e n t k e z n i szokott, a székelés k ö z b e n fellépő vérzés. A n y o m á s k ö v e t k e z t é b e n ugyanis az erősen duzzadt c s o m ó megreped. Máj-

és

epehólyag-betegségek

A máj l e g g y a k o r i b b b e t e g s é g e a májduzzanat. Ha túl s o k kó­ ros a n y a g j u t a v é r k e r i n g é s útján a májba, ez a máj m e g n a 58

gyobbodását idézheti elő. M é r t é k t e l e n evés, ivás, túlzott gyógyszerfogyasztás is o k o z h a t duzzanatot, m e l y májzsugo­ rodásba m e h e t át. Idült fertőző b e t e g s é g e k u t á n is felléphet májbetegség. A heveny májgyulladást l e g g y a k r a b b a n kétféle vírus okoz­ hatja. Az „ A " vírus széklet, vizelet, ételek, ivóvíz útján terjed­ ve okozhat járványokat. A „ B " vírus okozta májgyulladás a vér útján terjed. Az „ A " vírus lappangási ideje 3 - 6 hét, a „ B " vírusé 2 - 5 h ó n a p is lehet. Ez a b e t e g s é g sárgasággal jár. A széklet világossá, a vizelet sötétté válik. A b e t e g s é g lefolyása négy-hat hét. Gyakori kísérő tünete a m á j b e t e g s é g e k n e k a lép m e g n a ­ gyobbodása. Az epekő a legrégibb idők óta ismert, gyakori betegség. Epepangás, e p e u t a k fertőződése, illetve az epe ö s s z e t é t e l é n e k kóros m e g v á l t o z á s a kapcsán alakulhat ki. Az e p e h ó l y a g b a n elhelyezkedő kő rendszerint c s a k t o m p a fájdalmat o k o z . M á s k o r fájdalom n e m is jelentkezik, c s a k étkezés után észlel­ hető puffadás. Előfordul az is, h o g y e z e k a k ö v e k évekig, évtizedekig jelen v a n n a k az e p e h ó l y a g b a n anélkül, h o g y a legcsekélyebb p a n a s z t is o k o z n á k . E r r e v o n a t k o z ó l a g ír le egy érdekes esetet D r . Schalle: „ E g y i d ő s e b b hölgynél, aki tüdőgyulladásban halt meg, a b o n c o l á s n á l 67 db e p e k ö v e t találtam az e p e h ó l y a g b a n , m e l y e k közül e g y dió nagyságú volt. Az illető egész életén át s e m m i t sem tudott az epekövei­ ről." Ha azonban a k ö v e k b e j u t n a k az epeutakba, a z o k görcsös ö s s z e h ú z ó d á s a és gyulladása j ö n létre, tehát kifejlődik az epekőroham. A r o h a m gyakorta zsíros étkezést k ö v e t ő e n j e ­ lentkezik. Az e p e k ö v e s b e t e g n e k kerülni kell a zsíros, puf­ fasztó, nehezen e m é s z t h e t ő , v a l a m i n t a túl h i d e g és a sava­ nyú ételeket és italokat. 59

A vizeletkiválasztás szervei és betegségei A vizeletkiválasztás szervei a vesék. A hasüregben, a b e l e k mögött, a g e r i n c o s z l o p mellett h e l y e z k e d n e k el. A vizeletet a húgyvezeték szállítja a húgyhólyagba. I n n e n a vizelet a húgycsövön át ü r ü l ki. A vesék a szervezet a n y a g c s e r é j é n e k fölösleges és ártalmas anyagait választják ki, v é r e l l á t á s u k igen bőséges. A vizelet összetétele, t ö m é n y s é g e és napi m e n n y i s é g e változó. A v e s e m i n t e g y k ö z p o n t i s z ű r ő á l l o m á s fel kell h o g y is­ merje, m e l y e k a z o k az a n y a g o k , a m e l y e k a szervezet számára h a s z n o s a k és hasznosíthatók, s m e l y e k a b o m l á s t e r m é k e k és mérgek, a m e l y e k n e k kiválasztásra kell kerülniük. E n e h é z feladatok m e g o l d á s á r a a v e s é n e k k ü l ö n b ö z ő m e c h a n i z m u ­ s o k állnak rendelkezésre, a m e l y e k r e n d k í v ü l bonyolultak.

BALTENYÉR

J O B B TENYÉR

16. ábra. A vese, a húgyvezeték és a húgyhólyag reflexzónái 60

N a g y o n leegyszerűsítve két alapfunkcióról v a n szó. Az egyik szerint a vese mint e g y m e c h a n i k u s s z ű r ő m ű k ö d i k . Ez azt jelenti, h o g y a b i z o n y o s n a g y s á g o t m e g h a l a d ó részecské­ ket kiválasztja, visszatartja. A s z ű r ő l i k a c s a i n a k m é r e t e ép­ pen akkora, h o g y a legkisebb fehérjemolekula ( a l b u m i n ) m é g éppen v i s s z a m a r a d rajta. A m á s i k lényegesen b o n y o l u l t a b b funkció az o z m ó z i s és az ellenáramlás elvén alapul. E n n e k segítségével a v e s e m e g tudja tartani a test s z á m á r a életfontosságú sókat, u g y a n i s ezektől függ t ö b b e k között a szervezet sav-bázis egyensúlya, melyet a pH-érték fejez ki. A szoros h a t á r o k közt m o z g ó stabil pH-értéktől függenek a szervezet b i o k é m i a i reakciói, (pl. a fehérjeszintézis). A húgyhólyag a k i s m e d e n c é b e n fekszik, ö k ö l n y i n a g y s á g ú , űrtartalma telítve meghaladhatja az egy litert is. Feladata, hogy a vizeletet tárolja. A záróizmot, a m e l y a h ó l y a g kiürü­ lését m e g a k a d á l y o z z a , akaratlagosan tudjuk ellazítani. A v i z e l e t m e n n y i s é g folytán k e l e t k e z ő n y o m á s b i z o n y o s idő után arra kényszerít b e n n ü n k e t , h o g y a vizelettől meg­ szabaduljunk, és így m e g k ö n n y e b b ü l j ü n k . M i n d a n n y i a n ta­ pasztalatból tudjuk azonban, h o g y a vizelet n y o m á s a gyak­ ran feltűnően összefügg b i z o n y o s szituációkkal. E z e k m i n d i g olyan helyzetek, a m e l y e k b e n pszichés n y o m á s alatt állunk. (Pl. a vizsga előtti félelem v a g y m á s stresszhelyzet.) A vese, a húgyvezeték és a húgyhólyag reflexzónáit a

16.

ábra

szemlélteti.

Vese- és hólyagbetegségek A heveny vesegyulladás súlyos megfázás és fertőző b e t e g s é g e k (pl. tüdőgyulladás, orbánc, diftéria, v ö r h e n y , m a n d u l a g y u l ­ ladás) következtében lép fel, t o v á b b á m é r g e z é s e k n é l . F ő l e g 61

gyerek- és fiatal felnőttkorban fordul elő. A b e t e g s é g jelleg­ z e t e s e n ú g y n e v e z e t t m á s o d i k betegség. Az első b e t e g s é g (pl. lázas m a n d u l a g y u l l a d á s ) után a vesegyulladás 1-3 héttel hir­ telen j e l e n t k e z i k általános tünetekkel. A b e t e g n e k b e d a g a d a szeme, m e g d u z z a d a csuklója, fáj a dereka, étvágytalan, fá­ radt, g y a k o r i fejfájás, e s e t e n k é n t hányinger, hányás kínozza. A vizelet k e v e s e b b lesz és zavarossá válik. Az idült vesegyulladás igen veszélyes, lappangva kifejlődő betegség. Az előbb említett o k o k o n kívül (pl. vörheny, man­ dulagyulladás) m é g s o k m á s k ö r ü l m é n y folytán is kifejlőd­ het. S z e s z e s italok r e n d s z e r e s és m é r t é k t e l e n élvezete, erősen fűszerezett, sós és csípős ételek r e n d s z e r e s fogyasztása nagy veszélyt j e l e n t a vesékre. F o g a d j u k m e g a k ö v e t k e z ő t a n á c s o k a t ! M i n d a z o k , akik g y e r m e k k o r u k b a n v ö r h e n y e n estek át, legalább évenként vizsgáltassák m e g vizeletüket. Azoknál, akik igen gyakran s z e n v e d n e k m a n d u l a g y u l l a d á s b a n , szintén fontos a vizelet­ vizsgálat. U g y a n e z v o n a t k o z i k a fertőző b e t e g s é g e k r e is. Ez­ által l e h e t ő v é válik, h o g y m é g idejében felismerjék a veseb á n t a l m a k a t , m e l y e k s o k s z o r l a p p a n g v a jelentkeznek. A

vesemedence-gyulladást m i n d i g g e n n y k e l t ő b a k t é r i u m o k

o k o z z á k . A fertőzés kialakulását a vizeletpangás elősegíti, (pl. húgycsőszűkület, kő, prosztatagyulladás). A t ü n e t e k hir­ telen j e l e n t k e z n e k , lázzal, derékfájással, hidegrázással. A

vesekőbetegség kiváltó okai k ö z ö t t szerepel: k ő k é p z ő

a n y a g o k felszaporodása a vizeletben, vizeletpangás, a vizelet fertőződése. A vizeletben felszaporodó k ő k é p z ő a n y a g o k (pl. húgysav, kalciumfoszfát, kalcium-oxalát) a vesében kicsa­ p ó d n a k , kikristályosodnak. A k ő k é p z ő d é s veszélye össze­ függ a fogyasztott f o l y a d é k m e n n y i s é g g e l : a n a g y folyadék­ m e n n y i s é g cs ökkenti a vizeletben oldott a n y a g o k koncentrá­ cióját. 62

A m í g a k ö v e k a vesében v a n n a k , c s a k t o m p a deréktáji fájdalom jelentkezik. A m e n n y i b e n a kő a h ú g y v e z e t é k b e ke­ rül, heves, görcsös deréktáji, alhasba, herékbe, n ő k n é l a na­ gyajkakba s u g á r z ó fájdalom jelentkezik, hányinger, h á n y á s kíséretében. A v e s e k ő r o h a m a test kísérlete arra, h o g y a h úg yv ez e ték g y ű r ű z ő m o z g á s á v a l kilökje a követ. Ezt a kü­ lönös fájdalmas folyamatot c s a k a szüléssel lehet összehason­ lítani. A statisztika szerint a férfiak g y a k r a b b a n b e t e g e d n e k m e g vesekőben, mint a nők. A hólyaghurut az alhasi szervek l e g g y a k o r i b b és egyik leg­ kellemetlenebb betegsége. E tekintetben k ü l ö n ö s e n a n ő k s z e n v e d n e k sokat. O k a többféle lehet. Általában a helyi ke­ ringési v i s z o n y o k hirtelen változása, l e g g y a k r a b b a n „felfáz á s " után fordul elő, de s o k s z o r s z á r m a z i k szerzett k ó r o k o ­ zótól. (Meleg vizű fürdők, nyilvános WC használata, a n e m i életből szerzett fertőzés stb.) Hajlamosító t é n y e z ő m é g a kis­ mértékű, „ b a n á l i s n a k " tartott hüvelyfolyás is lehet. De e g y é b betegség, például cukorbaj is állhat a háttérben. Ü t é s v a g y esés következtében t á m a d t h ó l y a g s é r ü l é s e k után is kifejlőd­ het a hólyaghurut. Ha a s z o m s z é d o s szervek g y u l l a d á s b a n v a n n a k - pl. v es emed ence-gyulla d á s ná l, b é l h u r u t n á l - a gyulladás átterjedhet a h ó l y a g falára is. H e v e n y és idült formáját különböztetjük m e g . A h e v e n y hólyaghurut hirtelen kezdődik, hidegárázással, lázzal és ál­ talános rossz közérzettel. A b e t e g e t á l l a n d ó vizelési i n g e r kínozza, a z o n b a n csak n é h á n y c s e p p vizeletet tud üríteni, azt is erős fájdalmak kíséretében. A fájdalom a derékba, majd az egész hasba kisugárzik. A vizelet zavaros, s o k s z o r a vértől vöröses színű lehet. Az idült h ó l y a g h u r u t évekig elhúzódhat, szintén kellemet­ len és fájdalmas betegség. A b e t e g erőnléte leromlik, állapota v é r s z e g é n y s é g h e z is vezethet. 63

S o k nő problémája a vizelettartás. A váratlanul é r k e z ő inger miatt a b e t e g p e l e n k a használatára kényszerül. E n n e k a kel­ l e m e t l e n h e l y z e t n e k a h ó l y a g h u r u t o n vagy fokozott hólyagi n g e r l é k e n y s é g e n kívül anatómiai elváltozás is lehet az alap­ j a . T ö b b s z ö r szült nőknél, vagy elhízás hatására a gáti izom­ zat ellazul, elveszíti régi tartását, és vele a h ú g y c s ő z á r ó i z m a is m e g n y ú l i k . E n n e k k ö v e t k e z m é n y e az a kínos jelenség, h o g y köhögés, tüsszentés, nevetés közben vagy m á r kis fizikai terhelésnél is kisebb-nagyobb mennyiségű vizelet elcseppen.

A női nemi szervek és betegségeik A méh a k i s m e d e n c é b e n fekvő i z m o s szerv. Belseje nyálka­ hártyával van bélelve. A szervet kívülről a hashártya borítja. A b e l s ő nyálkahártya feladata, h o g y a petefészek termelte petesejt s z á m á r a megfelelő környezetet biztosítson. A mag­ zat n ö v e k e d é s e a m é h ü r e g b e n j e l e n t ő s változásokat okoz: a m é h h a t a l m a s a n kitágul, az i z o m z a t m e g s z a p o r o d i k és meg­ nyúlik. Szülés u t á n a m é h rövid idő alatt megközelítőleg visszanyeri eredeti n a g y s á g á t és alakját. A m é h felső részén petevezetékek nyílnak. E z e k végein he­ l y e z k e d n e k el a petefészkek. F e l a d a t u k a női ivarsejtek, petesej­ tek, termelése. A petesejtek a p e t e v e z e t é k e k e n á t j u t n a k a méh ü r e g é b e . A hüvely a m é h és a szeméremnyílás között helyezke­ d i k el.

A

nagyszeméremajkak v é d i k a kisszeméremajkakat.

A z ivarérett n ő k n é l n o r m á l i s k ö r ü l m é n y e k között 2 8 na­ p o n k é n t ( h o l d h ó n a p ) érik m e g egy-egy petesejt. Az érett petesejt az a n y a m é h b e jut, ahol m e g t e r m é k e n y í t é s esetén az a n y a m é h nyálkahártyájába b e á g y a z ó d i k és továbbfejlődik. A m é h nyálkahártyája erősen m e g d u z z a d , a z egész méhfal 64

megvastagszik. Ha a pete m e g t e r m é k e n y í t é s e e l m a r a d , a pe­ tesejt elhal, a m é h belhártyája az alapról leválik és b ő s é g e s vérzés kíséretében a hüvelyen keresztül eltávozik. A menstru­ áció (havi tisztulás) tulajdonképpen a m e g t e r m é k e n y í t e t l e n petesejt eltávozása a szervezetből. A havi vérzés az e g é s z szervezet m ű k ö d é s é r e hatással van. A havi ciklus m e g s z ű n é ­ sének időszaka klimax, m e l y a f o g a m z ó k é p e s s é g m e g s z ű n é ­ sét jelzi. A petefészkek b e l s ő elválasztású m i r i g y m ű k ö d é s t is kifej­ tenek. Az általuk termelt h o r m o n o k - az ö s z t r o g é n e k - sza­ b á l y o z z á k a menstruációt, a terhességet és a m á s o d l a g o s női nemi jelleget is. A menstruáció rendes k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t is b i z o n y o s pa­ naszokkal jár. G y a k r a n tapasztalható, h o g y a havi v é r z é s alatt m e g d u z z a d a máj és a lép, a garat és a g é g e nyálkahár­ tyája. A v é r n y o m á s a vérzés előtt e m e l k e d i k , a vérzés alatt pedig csökken, az érverés s z á m a megváltozik, a test hőfoka emelkedik. M e g n a g y o b b o d h a t a pajzsmirigy, a m e l l e k tejmi­ rigyei m e g d u z z a d h a t n a k . V é r z é s alatt a m e l l é k v e s e - m ű k ö ­ dés is fokozódhat. A nő szervezete a v é r z é s ideje alatt az anyagcsere salaktermékeit, a m é r e g a n y a g o k a t fokozottabb mértékben választja ki (erősebb izzadás). A m e n t r u á c i ó befo­ lyásolja az idegrendszert, a szív m ű k ö d é s é t , az anyagcserét, a kedélyállapotot, tehát az e g é s z szervezetet. A s p o r t o r v o s o k és n ő g y ó g y á s z o k ismerik azt a tényt, h o g y a m e n s t r u á c i ó t m e g e l ő z ő n a p o k b a n rendkívül rossz a n ő k sportteljesítmé­ nye. A legjobb teljesítményt viszont a m e n s t r u á c i ó t k ö v e t ő 10. napon érik el. A havi vérzés e g y i k leggyakoribb rendellenessége az, a m i k o r a vérzés n e m 28 n a p o n k é n t , h a n e m szabálytalan időközökben lép fel, és n e m a normális ideig tart. V é r s z e g é n y s é g , g y e n g e testalkat, cukorbaj, elhízottság, a b e l s ő elválasztású m i r i g y e k 65

z a v a r a stb. esetén a vérzés lehet kevés, c s a k egy-két napig tartó. Ilyenkor a m e n s t r u á c i ó helyett a test m á s helyén jelent­ k e z h e t vérzés. A t e r m é s z e t az egyensúlyt i p a r k o d i k helyreál­ lítani akkor, a m i k o r a havi v é r z é s helyett pl. erős orrvérzés indul m e g v a g y g y o m o r - és bélvérzés jelentkezik. A szerve­ z e t az elvesztett v é r m e n n y i s é g e t a vérzések közötti szünet­ b e n k ö n n y e n pótolni tudja. A gyenge vérzésnél g y a k o r i b b a kórosan erős vérzés. Ennek, valamint

a

periódusok

között

jelentkező

rendetlen

vérzésnek

a

j e l e n t ő s é g e sokkal n a g y o b b . A túl erős vérzés oka lehet a petefészkek h o r m o n t e r m e l é s é n e k a zavara, az a n y a m é h és a petefészkek gyulladásos folyamatai. A m é h k ó r o s helyzetvál­ t o z á s a v a g y d a g a n a t a is járhat e r ő s vérzéssel. A petefészkek gyulladása ö s s z e n ö v é s e k h e z és a petefészkek daganatszerű m e g n a g y o b b o d á s á h o z vezethet. E z e k is okoz­ hatják a peteérés kisebb-nagyobb zavarát. A petefészekgyul­ ladás hosszú ideig tartó, fájdalmas betegség. Gyakori, de j ó i n d u l a t ú méhdaganat az úgynevezett mióma ( i z o m d a g a n a t ) . S o k s z o r feltűnő nagyságot ér el. M a g á b a n v é v e ártalmatlan ugyan, de veszélyessé válhat, mert gyakran r e n d e l l e n e s vérzéseket o k o z . A m é h rosszindulatú rákos da­ g a n a t a is rendetlen vérzést indíthat meg. M a a z ivarérettség k o r á b b a n k ö v e t k e z i k be, mint 2 0 - 4 0 évvel ezelőtt. U g y a n a k k o r kitolódott a változás kora, a kli­ m a x , azaz a m e n s t r u á c i ó k é s ő b b s z ű n i k meg. Megállapították azt is, hogy ma t ö b b a n ő k m e n s t r u á c i ó s rendellenessége, m i n t r é g e b b e n volt. Hirtelen ijedtség, fokozott idegi-szellemi t e v é k e n y s é g ha­ tására is beállhat a m e n s t r u á c i ó s ciklus zavara. A külső kör­ nyezeti t é n y e z ő k a z ivarmirigyek m ű k ö d é s é t n a g y m é r t é k b e n befolyásolhatják. Például: a II. világháború idején, a lágerek­ b e n a m e n s t r u á c i ó s o k nőnél elmaradt. 66

A változás kora (klimax) Általában 4 8 - 5 2 éves k o r b a n jelentkezik. I l y e n k o r a n ő k n é l j e l l e m z ő t ü n e t e k kíséretében sajátságos testi és lelki elválto­ z á s o k j ö n n e k létre. E n n e k oka, h o g y a petefészkek c s ö k k e n t i k m ű k ö d é s ü k e t , ezért k e v e s e b b ö s z t r o g é n h o r m o n t e r m e l ő d i k . F o k o z ó d i k viszont a pajzsmirigy, a m e l l é k v e s e és az agyalapi mirigy tevékenysége. O l y k o r a petefészkek m ű k ö d é s e hirte­ len szűnik meg, tehát a v é r z é s e l m a r a d á s a á t m e n e t nélkül következik b e . A z o n b a n a legtöbb esetben h ó n a p o k i g , sőt évekig tartó állapotot észlelünk. I l y e n k o r a havi v é r z é s telje­ sen szabálytalan i d ő k ö z b e n , és rendetlen m e n n y i s é g b e n je­ lentkezik. B á r m e n n y i r e t e r m é s z e t e s élettani i d ő s z a k is a v á l t o z á s ko­ ra - ugyanúgy, m i n t a pubertás, vagy a szülés ideje -, e n n e k testi és lelki k ö v e t k e z m é n y e i t s o k nő n e h e z e n viseli el. A változás korában a legismertebb és egyben a legkelle­ m e t l e n e b b p a n a s z a z ú g y n e v e z e t t h ő h u l l á m . N a p o n t a több­ ször is jelentkezhet, m é g p e d i g r o h a m s z e r ű e n . Általában egy­ két másodpercig, de s o k s z o r percekig is eltarthat. N é h a éjjel lép fel. A h ő h u l l á m igen gyakran erős izzadással jár, különö­ sen a h o m l o k o n és az arcon. S o k s z o r a h ő h u l l á m o k alatt szédülés is jelentkezik, a m e l y az állást és a járást bizonytalan­ ná teszi. Fejfájás, fülzúgás, s z e m k á p r á z á s , s z í v p a n a s z is gya­ kori. A g y o m o r részéről is j e l e n t k e z h e t n e k kellemetlen tüne­ tek:

heves,

görcsszerű,

hányással

járó

gyomorfájdalom,

émelygés és étvágytalanság. A változás k o r á b a n m e g d u z z a d ­ hatnak az ízületek, a v i z e l e t b e n c u k o r j e l e n h e t m e g . S o k nő a változás korában m e g h í z i k . A petefészek h o r m o n t e r m e l é s é n e k c s ö k k e n é s e a felelős a gyakori csontritkulásért is. E m i a t t k ö v e t k e z i k be t ö b b csont­ törés a z idősebb nőknél. A z ösztrogén h o r m o n o k v é d e l m e t 67

nyújtanak a szívinfarktus ellen, ezért a változás kora után az infarktus g y a k r a b b a n fordul elő. A k l i m a x o s nő depressziója, dühkitörései környezete szá­ m á r a n e h e z e n elviselhető tünetek. B 1 - , B 3 - és B6-vitamin fogyasztása enyhíti ezeket a vegetatív idegrendszeri pana­ szokat. A h ő h u l l á m és az izzadás ellen hatásos az E-vitamin, m e l y az ö s z t r o g é n e k h e z h a s o n l ó hatású. Elősegíti a sejtosztódást is, így r u g a l m a s a n tartja a k ö t ő s z ö v e t e t és a bőrt. A női nemi szervek reflexzónáit a 17. és IS. ábra szemlélteti.

A férfi nemi szervek és betegségeik A férfi n e m i h o r m o n o k a t és a férfi ondósejteket (spermium) a herék termelik. A h e r é k a herezacskóban foglalnak helyet. T o ­ j á s d a d alakú p á r o s mirigyek. Az ondósejtek a h e r é k h e z csat­ l a k o z ó mirigyes szervek, a mellékherék közbeiktatásával, ka­ n y a r g ó s v e z e t é k e k e n keresztül az ondózsínórba jutnak. A két h e r é b ő l j ö v ő v e z e t é k a h ó l y a g m ö g ö t t egyesül, és a prosztatát átfúrva a húgycsőbe szájadzik. A prosztata ( m a g y a r nevén dülmirigy) g e s z t e n y e alakú és n a g y s á g ú szerv, m e l y a húgy­ h ó l y a g alatt h e l y e z k e d i k el. Különleges, tejszerű nedvet ter­ mel, m e l y az ejakuláció (magömlés) során k e d v e z ő élettani feltételeket biztosít a m e g t e r m é k e n y í t é s h e z . A prosztata fo­ l y a d é k a k e v e r e d i k a s p e r m i u m o k k a l , és így j ö n létre az ondó v a g y m á s n é v e n sperma. A férfi n e m i mirigyei a késő aggko­ rig m ű k ö d n e k , b á r az öregedéssel a férfi n e m i h o r m o n terme­ lése is c s ö k k e n . 68

BAL TENYÉR

JOBB TENYÉR

17. ábra. A nemi szervek reflexzónái

BAL KÉZHÁT

J O B B KÉZHÁT

18. ábra. A nemi szervek reflexzónái

69

A prosztatatúltengés A 60 éven felüli férfiaknak kb. fele szenved valamilyen mér­ t é k b e n prosztatatúltengésben. Ez kellemetlen tünetekkel (pl. sűrű vizelés, fájdalom) jár. A 80. életévüket megért férfiak m i n t e g y n e g y e d e átesett prosztataműtéten. H o g y mi o k o z z a a prosztata m e g n a g y o b b o d á s á t , az a mai n a p i g is ismeretlen. K e l e t k e z é s é b e n külső (pl. környezeti ár­ talmak, d o h á n y z á s ) és belső (pl. h o r m o n á l i s változások) té­ n y e z ő k szerepét egyaránt feltételezik.

A férfiklimax A férfiklimax k ö z é p k o r ú férfiaknál k e z d ő d ő , teljesítmény­ c s ö k k e n é s s e l j á r ó állapot. A t e l j e s í t m é n y c s ö k k e n é s n e m ­ c s a k s z e x u á l i s t é r e n k ö v e t k e z i k b e , h a n e m s z e l l e m i és fizi­ k a i t é r e n is. A férfihormon-termelés c s ö k k e n é s e a here aktivitásának visszaesése miatt és az ezzel összefüggő szexuális magatar­ tásváltozás, i d ő b e n gyakran e l h ú z ó d n a k . S o k tünet a férfiaknál szinte m e g e g y e z i k a n ő k klimaxánál tapasztalttal. E z e k : alvászavarok, izzadás, hőhullámok, vala­ m i n t korai é r e l m e s z e s e d é s . A k l i m a x o s férfi lelkileg is sérülé­ keny. A férfi nemi szervek reflexzónáit a 17.

70

és 18. ábra szemlélteti.

Az anyagcsere és betegségei Az anyagcsere a tápanyagok, és e g y é b fontos a n y a g o k felvé­ telét, felhasználását és a salaktermékek, m é r g e z ő a n y a g o k szervezetből való eltávolítását foglalja m a g á b a . Az anyagcse­ re intenzitásáról az oxigénfogyasztás és az anyagcsere-folya­ m a t o k során keletkezett h ő m e n n y i s é g ad felvilágosítást. Az anyagcsere-folyamatok közben energia szabadul fel, melyet a szervezet a táplálkozás során felvett t á p a n y a g o k b ó l : a szénhidrátokból, a zsírokból és a fehérjékből nyer. Az életfolyamatokhoz n e m c s a k a kalóriát szolgáltató táp­ anyagok szükségesek.

V a n n a k olyan a n y a g o k is m e l y e k

energiát n e m szolgáltatnak, de j e l e n l é t ü k a szervezetben szükséges, h i á n y u k betegséget okoz. Ezek a k ö v e t k e z ő k : • Ásványi a n y a g o k (kalcium, foszfor, nátrium, kálium, mag­ nézium stb.). • N y o m e l e m e k (mangán, kobalt, cink, jód, réz stb..). • Vitaminok. • Esszenciális a m i n o s a v a k (triptofán, fenilalanin stb.); (ame­ lyeket a szervezet nem tud előállítani). •

Zsírsavak.

Betegségek A

kövérség

(elhízás)

A szervezet zsírtartalmának növekedésével j á r ó betegség, mely a zsíranyagcsere s z a b á l y o z á s á n a k zavara miatt j ö n lét­ re. V é g e r e d m é n y b e n az energiafelvétel, illetve leadás egyen­ s ú l y á n a k m e g b o m l á s á r ó l van szó. 71

Ha az elhízás o k a k é n t k i m u t a t h a t ó v a l a m e l y külső ok (pl. táplálékbevitel fokozása, m o z g á s csökkenése, aktív sport be­ fejezése) exogén elhízásról beszélünk. Ha p e d i g külső tényező nem

szerepel létrejöttében,

endogén elhízásról

van

szó

(pl.

h o r m o n z a v a r által okozott elhízás). Az elhízás előbb-utóbb p a n a s z o k a t szokott okozni. M e g ­ terheli a keringést, a légzés szervrendszerét. Fáradékonyság, m u n k a k é p e s s é g - c s ö k k e n é s , pszichés z a v a r o k jelentkezhet­ nek, sőt a k é s ő b b i e k b e n súlyos s z í v p a n a s z o k is felléphetnek. A

soványság

A soványság, s z e m b e n az elhízással, n e m m i n d i g kóros álla­ pot. V a n n a k egészséges s o v á n y emberek, a k i k n e k ez alkati sajátságuk. Ha n o r m á l i s testsúlyú e m b e r soványodik le vala­ m e l y b e t e g s é g következtében, tisztázni kell az alapbetegsé­ get, és azt kell gyógyítani (pl. pajzsmirigy-betegség). A

köszvény

A k ö s z v é n y a legelterjedtebb és a legfájdalmasabb betegsé­ g e k egyike. O k a a húgysav a n y a g c s e r é j é n e k zavara. H ú g y s a v az egészséges a n y a g c s e r e során is képződik. C s a k a k k o r vált ki b e t e g e s tüneteket, h o g y h a a húgysav túl n a g y mennyiség­ b e n képződik, v a g y tökéletlenül alakul át. K ö s z v é n y n é l a vérben és a szövetekben - de k ü l ö n ö s e n az ízületekben - sokkal több a húgysav, m i n t rendes körülmé­ n y e k között. A húgysav n a g y m e n n y i s é g b e n lerakódik az ízületekben, az izületi porcokban, a c s o n t o k b a n és a b ő r alatti k ö t ő s z ö v e t b e n , ahol gyulladásos jelenséget, duzzadást és fáj­ d a l m a t idéz elő. K ö s z v é n y e s e k kerüljék a purintartalmú ételeket. U g y a n i s a purin a szervezetben húgysavvá alakul át. M a g a s a purint a r t a l m a pl. a májnak, a vesének, a velőnek. 72

A főtt hús k e v e s e b b purint t a r t a l m a z , m i n t a sült hús. A húsleves élvezete k ü l ö n ö s e n veszélyes, mert főzés k ö z b e n a húsból a purin-természetű a n y a g o k n a g y m e n n y i s é g b e n ki­ oldódnak. A tojás, a tej és a l e g t ö b b tejtermék p u r i n m e n t e s , tehát a k ö s z v é n y e s e k n y u g o d t a n fogyaszthatják. A növényi élelmiszerek általában p u r i n m e n t e s e k . Kivétel a borsó, a bab és a lencse. A g y ü m ö l c s ö k , a l i s z t n e m ű e k és a k e n y é r sem t a r t a l m a z n a k purint. A kávé, a tea, a k a k a ó élvezete k ö s z v é n y e s e k n e k n e m tanácsos, mert e z e k az a n y a g o k a szervezetben a húgysavképződést fokozzák. Általában azt mondhatjuk, h o g y kösz­ vény esetén a vegetárius diéta ajánlott. A

cukorbaj

A cukorbaj (diabetes mellitus) az a l a p v e t ő t á p a n y a g o k , a szén­ hidrátok, zsírok és fehérjék a n y a g c s e r é j é n e k s ú l y o s zavara. M á r az ókori írásos e m l é k e k b e n is szerepel. A k k o r a z o n b a n m é g v e s e b e t e g s é g n e k tartották a n a g y m e n n y i s é g ű édes vi­ zelet alapján. A c u k o r b e t e g s é g n e k jellegzetes tünetei v a n n a k . A b e t e g n e k k e z d e t b e n éhségérzete van, a m e l y e t k é s ő b b álta­ lános étvágytalanság követ. Előfordul bőrviszketés, bőrgyul­ ladás. Sokan hirtelen lefogynak, levertek, fáradékonyak, in­ gerlékenyek, i d e g e s e k lesznek, E g y e s e k n é l gyors látásromlás tapasztalható. A cukorbaj o k a az inzulinnak, a h a s n y á l m i r i g y hormonjá­ n a k teljes v a g y v i s z o n y l a g o s hiánya. Ez okozza, h o g y a szer­ vezet részben a táplálékból felvett, r é s z b e n p e d i g az e m é s z t é s alatt képződött c u k r o t n e m tudja elégetni. Ezért a c u k o r b e t e g v é r é n e k cukorszintje l é n y e g e s e n m e g e m e l k e d i k . Azt a feles­ leges cukrot m e l y e t a szervezet n e m tud elégetni, a v e s é k választják ki. 73

Az e m b e r v é r é b e n n o r m á l i s k ö r ü l m é n y e k között is van b i z o n y o s m e n n y i s é g ű s z ő l ő c u k o r . E g é s z s é g e s anyagcserénél a c u k o r s z é n d i o x i d d á és v í z z é ég el a sejtekben. A g y e r m e k e k c u k o r b e t e g s é g e öröklött hajlam miatt szo­ kott j e l e n t k e z n i . Az ifjúkori d i a b é t e s z e s e k gyakran szomjaz­ nak, s a c e t o n t is lehelhetnek. Aki g y e r m e k k o r á t ó l e betegség­ b e n szenved, a n n a k k o r á n t u d o m á s u l kell vennie, h o g y neki m á s k é p p e n kell étkeznie, é d e s s é g e t n e m fogyaszthat, napon­ ta a k á r t ö b b s z ö r is injekciót kell kapnia. A cukorbetegség felnőttkorban általában a k ö v é r e m b e r e k n é l jelentkezik. A k ö n n y ű c u k o r b e t e g s é g esetén a vizeletben c u k o r c s a k a k k o r j e l e n i k m e g , ha a b e t e g s z é n h i d r á t t a r t a l m ú élelmiszereket fogyaszt. A s ú l y o s cukorbajnál a vizeletben tiszta húsétkezés mellett is m e g j e l e n i k a c u k o r . Az e g y e n s ú l y b a n l e v ő c u k o r b e t e g családot alapíthat, gye­ reket szülhet, és m u n k a h e l y é n is helyt tud állni. A cukorbaj r é g e n m e g l e h e t ő s e n ritka b e t e g s é g volt. E szá­ z a d b a n f o k o z a t o s a n nő a m e g b e t e g e d é s e k s z á m a . Az iparilag fejlett o r s z á g o k b a n ma a l a k o s s á g 2 - 5 százalékát tartják szá­ m o n , m i n t cukorbeteget. A h a s n y á l m i r i g y m e g b e t e g e d é s é n kívül súlyos lelki felin­ dulás h a t á s á r a is megjelenhet c u k o r a vizeletben. A központi i d e g r e n d s z e r m e g b e t e g e d é s é n é l is léphet fel cukorvizelés (pl. agyrázkódásnál).

74

A belső elválasztású mirigyek és betegségeik Az e m b e r i szervezetben kétféle mirigyet k ü l ö n b ö z t e t ü n k meg, aszerint, h o g y v á l a d é k u k a t h o v a adják le. Az egyik fajta mirigy v á l a d é k á t saját kivezető csövein ke­ resztül adja le a külvilágba v a g y az őt k ö r n y e z ő szervekbe. Ilyenek a nyálmirigyek, az e m é s z t ő m i r i g y e k , a k ö n n y m i r i ­ gyek,

(Külsőelválasztású

az izzadságmirigyek.

mirigyek.)

A másik fajta m i r i g y n e k kivezető c s ö v e nincs. Ez az általa termelt váladékot közvetlenül a vérbe, illetve a nyirokba adja le. E z e k e t n e v e z z ü k belső elválasztású mirigyeknek. E z e k k ö z é tartozik az agyalapi mirigy, a tobozmirigy, a c s e c s e m ő m i ­ rigy, a mellékvesék, a hasnyálmirigy, a pajzsmirigy, a mellék­ pajzsmirigy, a n e m i mirigyek. Azt a t u d o m á n y á g a t , m e l y a b e l s ő elválasztású mirigyek­ kel foglalkozik, endokrinológiának nevezik. A belső elválasztású m i r i g y e k t e r m e l i k a hormonokat. A h o r m o n o k b o n y o l u l t összetételű szerves vegyületek, m e l y e k m á r kis m e n n y i s é g b e n i s hatásosak. M ű k ö d é s ü k e t m é g m a s e m ismerjük teljesen. A belső elválasztású m i r i g y e k e g y m á s s a l is s z o r o s össze­ köttetésben állnak, e g y i k a m á s i k a t serkenti v a g y gátolja. Ez a szabályozás biztosítja a szervezet b o n y o l u l t harmóniáját. Alexis Carrel Nobel-díjas orvos szerint ez a m i r i g y r e n d s z e r az „élet k e r e k e " , és ha ez s i m á n forog, s e m m i f é l e a k a d á l y n e m zavarja m e g a sejtekben zajló életfolyamatokat. Ha a m i r i g y e k n e m t e r m e l n e k elég h o r m o n t , j e l l e m z ő és g y a k r a n életveszélyes m e g b e t e g e d é s e k k e l e t k e z n e k . D e en­ n e k a megfordítottja is igaz. Ha e g y e s m i r i g y e k túl s o k hor­ m o n t termelnek, szintén m e g b e t e g s z ü n k . E g y e s h o r m o n o k c s a k b i z o n y o s v i t a m i n o k j e l e n l é t é b e n fejtik ki a hatásukat. 75

19. ábra. A kínai orvoslás szerint a hét legfontosabb m i r i g y hét ö s s z e k a p c s o l t edény, m e l y e k e t c s ö v e k k ö t n e k össze. A csö­ v e k az e r e k n e k felelnek m e g . M i n d e g y i k e d é n y (mirigy) fo­ l y a d é k e l l á t á s a (energiája) összefügg a többi edénnyel. Pl. ha az „ A " e d é n y (nemi m i r i g y e k ) feltöltődik energiával, folya­ dékkal, ez a c s ö v e k e n (erek) keresztül eléri a m á s i k hatot is. Ha p e d i g pl. a „ C " e d é n y ( h a s n y á l m i r i g y ) túl s o k folyadékot (energiát) veszít v a l a m i l y e n r e n d e l l e n e s s é g (pl. cukorbaj) mi76

art, a többi e d é n y át kell h o g y adja saját t a r t a l é k á n a k (energia) egy részét. í g y a r e n d s z e r visszanyeri e g y e n s ú l y á t (lásd a 19. ábrát). S z e l l e m é b e n ö s s z h a n g b a n v a n ezzel az európai orvos­ lás is, m e l y szerint v a l a m e n n y i mirigy k ö l c s ö n h a t á s b a n van egymással. Ismerkedjünk m e g a z e g y e s m i r i g y e k m ű k ö d é s é v e l . Az agyalapi mirigy v a g y agyfüggelék (hipofízis)

az

agyvelő

alsó felszínéhez csatlakozó, m o g y o r ó n y i mirigy. Többféle h o r m o n t termel, m e l y e k r é s z b e n közvetlenül h a t n a k fontos életfunkciókra (növekedés, a n y a g c s e r e ) , r é s z b e n m á s b e l s ő elválasztású

mirigyeket

(pajzsmirigy,

mellékpajzsmirigy,

mellékvese, n e m i mirigyek) s e r k e n t e n e k v a g y gátolnak. Ez a mirigy termeli a m o r f i u m h o z h a s o n l ó hatású vegyületeket, az ún. endorfinokat, a m e l y e k a szervezet saját fájdalomcsilla­ pító vegyületei. A mirigy felelős a n ö v e k e d é s i h o r m o n előál­ lításáért is. T ú l m ű k ö d é s e esetén l é n y e g e s e n m e g n ő n e k a csontok, óriásnövés jön létre. V i s z o n t a m i r i g y c s ö k k e n t mű­ ködése lehet az oka a törpe t e r m e t n e k . A mai fiatalok m a g a s a b b r a n ő n e k elődeiknél (akceleráció). A korai n e m i érés is ismert jelenség. E z e k is összefüggnek a hipofízis m ű k ö d é s é v e l , m i u t á n a n ö v e k e d é s t és a n e m i miri­ g y e k kifejlődését is az agyalapi m i r i g y irányítja. E m i r i g y hormonja befolyásolja az a n y a m é h izomzatát, szülésnél pe­ dig szabályozza a szülési fájdalmakat, a vajúdást. A tobozmirigy a fej k ö z e p é n h e l y e z k e d i k el. H o r m o n j a b e ­ folyásolja a n e m i m i r i g y e k és a pajzsmirigy m ű k ö d é s t . A csecsemőmirigy a s z e g y c s o n t alatt található. A s e r d ü l ő k o r után visszafejlődik. H o r m o n j a a növekedést, a fiatal szerve­ zet fejlődését segíti elő. Megindítja a csontok, az izmok, az idegrendszer és a n e m i m i r i g y e k kifejlődését. A c s e c s e m ő m i ­ rigy veleszületett hiánya elbutulást, törpeséget és a n e m i szervek tökéletlen kifejlődését vonja m a g a után. 77

A mellékvesék a v e s é k csúcsán ülő mirigyek, a m e l y e k n e k kéreg- és v e l ő á l l o m á n y a van. A v e l ő á l l o m á n y legfontosabb t e r m é k e az adrenalin n e v ű h o r m o n , am ely a vérnyomást szabályozza. F o k o z o t t m ű k ö d é s e m a g a s v é r n y o m á s t okoz­ hat. A k é r e g termeli a kortizont, a m e l y gyulladásgátló hatású vegyület. Ha n e m t e r m e l elég kortizont a mellékvesekéreg, ez hajlamossá tesz r e u m á r a , ízületi gyulladásra, asztmára. A k é r e g olyan h o r m o n t is termel, a m e l y a m á s o d l a g o s nemi jelleg kialakulásában játszik szerepet. A m e l l é k v e s é k s e g í t e n e k a s z e r v e z e t n e k a stresszhatásokat kivédeni. A stressz az i d e g r e n d s z e r útján mozgósítja a hor­ m o n r e n d s z e r t . Az agyalapi mirigy a mellékvesekéreg műkö­ dését s z a b á l y o z ó h o r m o n t (adrenokortikotrop-hormon) bo­ csát a vérbe. E n n e k hatására a mellékvesekéreg fokozott hor­ m o n t e r m e l é s s e l válaszol. Ez energiával tölti fel a szervezetet, tehát a l k a l m a s s á teszi a n a g y o b b m e g t e r h e l é s elviselésére. A jó m e l l é k v e s e - m ű k ö d é s életerőt, b á t o r s á g o t ad. A hasnyálmirigy, m i n t a neve is utal rá, a hasüregben foglal helyet. Két fontos feladata van: Az egyik az emésztéshez k a p c s o l ó d i k , és külső elválasztású tevékenység: a mirigy o l y a n a n y a g o k a t ( e n z i m e k ) termel, m e l y e k a tápcsatornába ürülve e m é s z t ő n e d v k é n t m ű k ö d n e k . M á s i k fontos szerepe, h o g y inzulint v á l a s s z o n el. Ez a n a g y o n fontos h o r m o n sza­ b á l y o z z a a szervezet cukorháztartását. Ha a hasnyálmirigy n e m termel kellő mennyiségű inzulint, cukorbetegség keletke­ zik A pajzsmirigy galambtojásnyi, két lebenyből álló mirigy, m e l y a gégefőt veszi körül. A pajzsmirigy úgy m ű k ö d i k szervezetünkben, m i n t egy áramfejlesztő akkumulátor. Fel­ adata, h o g y a t e s t ü n k b e n folyó égési folyamatokat, az alap­ a n y a g c s e r é t szabályozza. 78

Legfontosabb hormonja, a tiroxin s z a b á l y o z z a az alap­ anyagcsere mellett a szervezet j ó d h á z t a r t á s á t is. A pajzsmi­ rigy a j ó d o t elraktározza, és a s z ü k s é g n e k megfelelően leadja a vérbe. A trioxinra a n ö v e k e d é s h e z , fejlődéshez, az a g y megfelelő m ű k ö d é s é h e z e g y a r á n t s z ü k s é g van, de fontos a szerepe m é g a t á p a n y a g o k felhasználásában, a h ő m é r s é k l e t és a s z í v m ű k ö d é s szabályozásában is. H a t a bőrre, a szőrzetre, a nemi mirigyekre is. A pajzsmirigy m e g b e t e g e d é s e i n é l c s ö k k e n t és fokozott működést különböztetünk meg. M ű k ö d é s é n e k c s ö k k e n é s e a fejlődési korban n ö v e k e d é s i és elmebeli visszamaradást o k o z . I d ő s e b b korban, 50 év fölött a pajzsmirigy-hormon

hiányos

termelése

következtében

az

e m b e r fázékonyabb lesz, b e r e k e d , n e h e z e n b i r k ó z i k m e g m i n d e n n a p i feladataival. E b b e n a korban gyakori a b ő r alatti vizenyő, a szemhéj, a k ö n n y z a c s k ó duzzanata, a haj töré­ kenysége, megritkulása is. Ha valakinek elpusztul a pajzsmirigye, s ú l y o s m e g b e t e g e ­ dés keletkezik, m e l y az összes szervben elváltozást okoz, és lassanként halálhoz vezet. A pajzsmirigy h i á n y a k ü l ö n l e g e s hatást gyakorol a szellemi és a lelki életre. A b e t e g mindin­ kább apatikussá válik, n e h é z k e s lesz, intelligenciája c s ö k k e n , elbutul, végül általános k i m e r ü l é s b e n pusztul el. E b b ő l is látjuk, m i l y n a g y befolyást gyakorol a m i r i g y m ű k ö d é s a szel­ lemi és lelki folyamatokra. A golyva (struma) a pajzsmirigy m e g n a g y o b b o d á s á v a l jár, miután ennél a betegségnél a pajzsmirigyszövetek túlburján­ zása következik be. S t r u m á n á l m e g v a s t a g o d i k a nyak, izzad a tenyér, m a g a s a v é r n y o m á s , szapora a pulzus. A pajzsmi­ rigy m e g n a g y o b b o d á s á t l e g t ö b b s z ö r j ó d h i á n y o k o z z a . A Basedow-betegség (hipertireózis) a pajzsmirigy t ú l m ű k ö ­ d é s é n e k jellegzetes k ó r k é p e . E z e n m e g b e t e g e d é s n é l tulaj79

d o n k é p p e n a szervezet ö n m é r g e z é s é r ő l van szó. A megna­ g y o b b o d o t t pajzsmirigy saját, túltermelt váladékával, jódtar­ t a l m ú hormonjával árasztja el a vért. E n n e k k ö v e t k e z m é n y e , h o g y az a n y a g c s e r e gyorsul, az i d e g r e n d s z e r túl érzékennyé válik. A b e t e g e k panaszai: nyugtalanság, ingerlékenység, fej­ fájás, m u n k a i s z o n y , bágyadtság, erős izzadás, hajhullás, ál­ m a t l a n s á g , l e s o v á n y o d á s . Az é r v e r é s e k s z á m a 1 0 0 - 1 2 0 , oly­ k o r 160 is lehet percenként. G y a k r a n a s z e m e k kidüllednek. A hajlam s o k s z o r öröklött. A n ő k n é l ez a b e t e g s é g gyakrab­ b a n lép fel, mint a férfiaknál. Orvosi statisztikák b e s z á m o l n a k arról, h o g y a pajzsmirigy­ t ú l m ű k ö d é s b e n (hipertireózisban) s z e n v e d ő b e t e g e k száma n ö v e k v ő t e n d e n c i á t mutat. Az orvosi tapasztalatok szerint e n n e k a b e t e g s é g n e k a kialakulásában jelentős szerepet ját­ szik az idegesség, a fokozott lelki terhelés. A B a s e d o w - k ó r n á l a pajzsmirigy hormonja a fehérjebő táplálkozásnál erélyesebb hatást fejt ki, mint a fehérjeszegény étrendnél. E b b ő l következik, h o g y e b e t e g s é g n é l hústalan diéta ajánlatos. A mellékpajzsmirigyek a pajzsmirigy mögött, sokszor a n n a k á l l o m á n y á b a b e á g y a z v a találhatók. B ú z a s z e m h e z hasonló mirigysejt h a l m a z o k . M i n d k é t oldalon kettő-kettő helyezke­ d i k el. H o r m o n j a a szervezet k a l c i u m és foszfor anyagcseréjét irányítja. T ú l m ű k ö d é s e ritka, annál gyakoribb a csökkent m ű k ö d é s e . E n n e k az a k ö v e t k e z m é n y e , h o g y a kalciumot a szervezet n e m tudja felhasználni. A k a l c i u m h i á n y a követke­ ző t ü n e t e k b e n jelentkezik: P o r ó z u s csontok, rossz fogak, tö­ r e d e z ő k ö r m ö k , görcshajlam a z i z m o k b a n , érelmeszesedés. A női nemi mirigyekben, a petefészekben k é p z ő d n e k a pete­ sejtek. A petefészkek termelik a női nemi h o r m o n o k a t , az ösztrogéneket

is. 80

BAL TENYÉR

JOBB TENYÉR

A petefészek és a here zónáit lásd a 17. ábrán.

20. ábra. A belső elválasztású mirigyek reflexzónái

A m á s o d l a g o s női n e m i jelleg kialakulása, a n ő k m e n s t r u ­ ációs vérzése, a terhességgel együtt j á r ó változások, az e m l ő ­ mirigyek fejlődése és a tejelválasztás m i n d a petefészkek m ű k ö d é s é v e l állnak összefüggésben. (Bővebben lásd

„A női n e m i szervek" fejezetben.)

A férfi nemi mirigyek a herék. A h e r é k s z ö v e t é b e n m ű k ö d n e k azok a mirigysejt-halmazok, a m e l y e k a m á s o d l a g o s férfi ne­ mi jelleget m e g h a t á r o z ó h o r m o n o k a t termelik. E z e n k í v ü l a here feladata az ondósejtek ( s p e r m i u m ) t e r m e l é s e is. E g y n e m i aktus alatt m i n t e g y 300 millió s p e r m i u m j u t ki, és e g y átlagos férfi egész n e m z ő k é p e s ideje alatt 3 5 0 billió spermiu­ m o t termel. (Bővebben lásd „A férfi n e m i szervek" fejezetben.) 81

A

hormonzavarok

A b e l s ő elválasztású m i r i g y e k m e g z a v a r t m ű k ö d é s é n e k hely­ reállítása igen n e h é z feladat. A m o d e r n gyógyszeripar ma m á r tisztán elő tudja állítani egyes mirigyek hatóanyagait (pl. adrenalin, inzulin). S z á m o s mirigyből készítenek m a m á r p r e p a r á t u m o k a t , m e l y e k megfelelő esetben, szakszerű alkal­ m a z á s mellett t é n y l e g elsőrendű szolgálatot tehetnek. A z o n b a n a h o r m o n á l i s szabályozás b o n y o l u l t és érzékeny r e n d s z e r é b e n e h é z úgy b e a v a t k o z n i , h o g y az egyfelől hatásos legyen, másfelől ne o k o z z o n melléktüneteket v a g y visszaha­ tást. J ó l felszerelt l a b o r a t ó r i u m o k ugyan k é p e s e k kimutatni a h o r m o n h i á n y t , v a g y hormontúltermelést, ám az egyes szer­ v e z e t e k egyéni érzékenységét és válaszát a h o r m o n adására e l ő r e n e m lehet kiszámítani. A h o r m o n z a v a r - k ü l ö n ö s e n a n ő k körében - igen gyakori, és sajnos egyre s z a p o r o d ó jelenség. Az é r z é k e n y női hormon­ r e n d s z e r r e k e d v e z ő t l e n ü l hat a korai nemi érés, az idegi feszültségek stb. Megállapították, h o g y a jóga-gyakorlatok a b e l s ő elválasz­ tású m i r i g y e k - főleg az agyalapi mirigy m ű k ö d é s é t serken­ tik, de a pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy m ű k ö d é s é t is ked­ v e z ő e n befolyásolják. A

belső elválasztású

mirigyek reflexzónáit a 20.

ábra szemlélteti.

Az idegrendszer és betegségei Az e m b e r t a külvilágból á l l a n d ó a n k ü l ö n b ö z ő hatások, inge­ r e k érik. Az i n g e r e k r e a testben változások k ö v e t k e z n e k be, a m e l y e k e t k ü l ö n szerv szabályoz: az idegrendszer. 82

Ingereket az e m b e r n e m c s a k a k ü l s ő világból kap, h a n e m a test szerveiből is. A szervekben t ö r t é n ő v á l t o z á s o k az ideg­ rendszer ellenőrzése alatt m e n n e k v é g b e . Az i d e g r e n d s z e r hangolja össze a szervek m ű k ö d é s é t , és teszi l e h e t ő v é a külső és belső v á l t o z á s o k h o z v a l ó a l k a l m a z k o d á s t . Az értelem és é r z e l e m szintén az i d e g r e n d s z e r m ű k ö d é s é ­ n e k megnyilvánulása. Anatómiai s z e m p o n t b ó l központi (centrális) és környéki (pe­ rifériás) idegrendszert k ü l ö n b ö z t e t ü n k m e g . E l ő b b i h e z tarto­ zik a k o p o n y á b a n e l h e l y e z k e d ő agyvelő és a gerinccsatorná­ ban e l h e l y e z k e d ő gerincvelő.

A k ö r n y é k i idegrendszert az

agyvelőből és a gerincvelőből kilépő, az egész testet b e h á l ó z ó idegek összessége alkotja. Az agy féldióhoz hasonlít. S z á m t a l a n tekervényből áll. Súlya felnőtt férfiaknál átlag 1400 g, n ő k n é l 1270 g. Az agyvelő a külső szürke k é r e g á l l o m á n y b ó l és a b e l s ő n a g y o b b t ö m e g ű fehér v e l ő á l l o m á n y b ó l áll. E l ő b b i b e n van­ n a k a l e g m a g a s a b b agyi t e v é k e n y s é g e k székhelyei, itt helyez­ k e d n e k el az érző és m o z g a t ó k ö z p o n t o k . A fehérállomány­ b a n i d e g p á l y á k futnak. E m e l l e t t s z á m o s sejthalmaz k é p e z központokat (hőközpont, a légzést, a mirigyelválasztást, az erek tágulását és szűkülését irányító stb. k ö z p o n t o k . ) A látás, hallás, szaglás, ízlelés stb. központjai is az a g y b a n v a n n a k . Az érzékszervek által felfogott ingereket (fény, hang, szag, íz stb.) az agy megfelelő központjába továbbítják az idegek. Ha b i z o n y o s a g y k ö z p o n t elroncsolódik, kiesési tünet jelentkezik. Pl. a l á t ó k ö z p o n t sérülésénél a b e t e g a k k o r is m e g v a k u l , ha a szemei teljesen é p e k m a r a d t a k . A gerincvelő a csigolyák alkotta g e r i n c c s a t o r n á b a n fut vé­ gig. Kisujjnyi vastag idegköteg. Felépítése az a g y v e l ő é h e z hasonló, de m e t s z e t é n a f e h é r á l l o m á n y kívül, a szürkeállo­ m á n y belül található. 83

R é s z b e n az a g y alsó felszínéről, részben a gerincvelőből i n d u l n a k ki a környéki (perifériás) idegek. E z e k b e h á l ó z z á k az egész szervezetet. Az a g y a l a p o n 12 pár, a gerincvelőből pe­ dig 31 pár k ö r n y é k i ideg hagyja el a központi idegrendszert. A környéki i d e g e k n e k é r z é k e l ő és m o z g a t ó funkciójuk van. Az

idegrendszer

működés

szerinti felosztása:

életműködéseink

e g y része a k a r a t u n k t ó l függ, v a g y legalábbis t u d u n k róla. E z e k e t az ún. akaratlagos i d e g r e n d s z e r szabályozza. Például m o z g á s esetén az ingerületek az agyban keletkeznek, innen lefelé futó i d e g p á l y á k o n át j u t n a k a gerincvelő megfelelő m o z g a t ó idegsejtjeihez, majd a perifériás m o z g a t ó idegeken át az i z m o k h o z . B e l s ő szerveink m ű k ö d é s e akartunktól független. E z e k irá­ nyítását

az

akaratunktól független

(vegetatív)

idegrendszer

végzi, m e l y s z i m p a t i k u s és p a r a s z i m p a t i k u s idegrendszerből áll. Egyszerűsítve azt m o n d h a t j u k , h o g y előbbi aktivizáló, utóbbi n y u g t a t ó hatást gyakorol. A vegetatív i d e g r e n d s z e r befolyása m i n d e n életfolyamatra kiterjed, a z o k a t serkenti v a g y gátolja. A két hatás a minden­ kori

s z ü k s é g l e t n e k megfelelően

érvényesül.

A

vegetatív

i d e g r e n d s z e r irányítja az emésztést, a vérkeringést, a szívve­ rést, a vese, a m i r i g y e k m ű k ö d é s é t , a hőszabályozást stb. (lásd 2 1 . ábra). Az

akaratlagos

és

a

vegetatív

idegrendszer

egymással

sokoldalú

működési összeköttetésben áll. A vegetatív i d e g r e n d s z e r az agy­ tól és a g e r i n c v e l ő t ő l kap aktivizáló p a r a n c s o t és gátló utasí­ tásokat. V a n n a k o l y a n m ű k ö d é s e k is, a m e l y e k akarat nélkül is fennállnak, de akaratlagosan is b e f o l y á s o l h a t ó k (pl. a légzés). A rolnak.

vegetatív Ezen

idegrendszerre a keresztül

belső

lelki hatások szerveink

pszichés tényezők. 84

nagy

működésére

befolyást gyako­ is

hatnak

a

A plexus solaris (napfonadék, napfonat) e g y hatalmas vegeta­ tív idegsejthalmaz, m e l y a m e l l k a s b a n , a szív alatt, a g y o m o r m ö g ö t t h e l y e z k e d i k el. S z á m o s hasi idegfonat indul ki belőle. Az altesti s z e r v e k és a plexus solaris k ö z ö t t szoros kapcsolat van. E z é r t hívják ezt az i d e g k ö z p o n t o t a kínai orvosok „altes­ ti a g y n a k " . M ű k ö d é s é t a pszichés t é n y e z ő k ugyancsak nagy­ m é r t é k b e n befolyásolják. Az idegrendszer reflexzónáit a 22.

Taoista

légzőgyakorlat

Megfelelő légzéssel

hatása

hatást

a

és 23.

vegetatív

tudunk gyakorolni

ábra szemlélteti.

idegrendszerre a

vegetatív

(akara­

t u n k t ó l független), s z i m p a t i k u s és paraszimpatikus idegrend­ szerünkre. A hosszú és mély belégzés a s z i m p a t i k u s idegrendszeren k e r e s z t ü l aktivizál. Serkenti a v é r n y o m á s t , a szív ritmusát, a légzést, a szexuális vágyat. Ha az így keletkező energiaszint túl m a g a s , fejfájás, m a g a s v é r n y o m á s , feszültségérzés keletkezik. A hosszú kilégzés a p a r a s z i m p a t i k u s idegrendszeren keresz­ tül nyugtató hatást gyakorol. E n n e k következtében csökken a v é r n y o m á s , lassul a szívverés és c s ö k k e n a szexuális vágy. H a a z í g y keletkező energiaszint túl magas, álmataggá, n y o m o t t á v a g y g y e n g é v é válunk. A

légzőgyakorlatokkal

egyensúlyban

tudjuk

tartani a

kétféle ha­

tást. A m i k o r ú g y érezzük, s z ü k s é g ü n k v a n serkentésre, tizen­ öt m á s o d p e r c i g l é l e g e z z ü n k be, tíz m á s o d p e r c i g tartsuk vissza a levegőt, majd öt m á s o d p e r c i g lélegezzünk ki. A nyugtatás, reláxalas é r d e k é b e n p e d i g lélegezzünk be öt má­ sodpercig, majd tartsuk vissza a l e v e g ő t tíz másodpercig, u t á n a t i z e n ö t m á s o d p e r c alatt l é l e g e z z ü n k ki (Dr. C s a n g ) . 86

Betegségek Az idegfájdalom (idegzsába, neuralgia) h e v e s fájdalmat kivál­ tó idegbetegség. E fájdalmakra j e l l e m z ő a r o h a m s z e r ű fellé­ pés és a r o h a m o k közötti teljesen p a n a s z m e n t e s időszak. A folyamat hetekig, sőt h ó n a p o k i g is eltarthat. A heveny idegzsábás roham hirtelen kezdődik, rövid időn belül eléri csúcspontját és hirtelen s z ű n i k m e g . A r o h a m o k ­ b a n kínzó, s z a g g a t ó és l ü k t e t ő fájdalmak érezhetők. A ideg­ zsába b i z o n y o s idegterületet, idegtörzset t á m a d meg. A roha­ m o k v a g y k ü l s ő o k nélkül, azaz spontán, vagy pedig vala­ m e l y k ü l s ő ok k ö v e t k e z t é b e n l é p n e k fel, m i n t megfázás, erős testi m u n k a , pszichés h a t á s (ijedtség, m é r e g stb.). F e r t ő z ő b e t e g s é g e k is kiválthatják (pl. influenza). Cukorbaj, kösz­ vény, ó l o m - és a r z é n m é r g e z é s is okozhatja idegzsába kifejlő­ dését. A l e g g y a k o r i b b i d e g z s á b a az ülőidegzsába, az isiász, m e l y s z e r v e z e t ü n k legvastagabb idegét, az ülőideget (nervus ischiadicus) t á m a d j a meg. A keresztcsonttól kiindulólag végigfut a fájdalom a c o m b és az alszár hátulsó és külső részein keresztül a lábujjakig. A fájdalom r é s z b e n állandó jellegű, részben c s a k b i z o n y o s h e l y z e t e k n é l é s m o z g á s n á l érezhető. O k a sokféle. G y a k r a n a m e g h ű l é s s e l h o z z á k kapcsolatba, m á s k o r p e d i g esés v a g y erős ütés k ö v e t k e z m é n y e k é n t lép fel. Csípőízületi gyulladás, visszeres láb, alhasi daganat, meden­ c e c s o n t e l v á l t o z á s szintén o k o z h a t n a k n e h e z e n gyógyítható isiászt. Az isiász l e g t ö b b s z ö r csak egyoldali megbetegedés­ k ént j e l e n t k e z i k . A tapasztalat azt mutatja, hogy a kétoldali ü l ő i d e g z s á b á n á l alhasi m e g b e t e g e d é s is elő szokott fordulni, (bélbetegség, d a g a n a t stb.) Az i d e g z s á b a e g y i k m á s i k alakja a rettenetesen kínzó fáj­ d a l m a t o k o z ó arcidegzsába, m e l y a h á r o m o s z t a t ú arcideg (ner88

v u s trigeminus) m e g b e t e g e d é s e . Az a r c i d e g z s á b á n á l a fájda­ l o m olyan erős lehet, h o g y az a b e t e g e t az ö n g y i l k o s s á g b a kergeti. Az arcidegzsába l e g g y a k o r i b b oka az orr melléküre­ geinek gennyesedése, m e g h ű l é s , k o r h a d ó fogak stb. A bordaközi idegzsába az e l n e v e z é s n e k megfelelően a borda­ közi idegek fájdalma, m e l y a mellkason, h á t o n ö v s z e r ű e n szokott jelentkezni. A combidegzsába többnyire a c o m b elülső részén o k o z fáj­ dalmat. A karidegzsába leginkább a nyaki gerinc alsó r é s z é n e k porck o p á s o s b e t e g s é g é v e l függ össze, a m i k o r is az i d e g n y o m á s a (idegkompresszió) o k o z z a a fájdalmat. A k a r b a s u g á r z ó fáj­ dalom, gyakran vállöv-nyakfájdalom, karzsibbadások, n é h a izomgyengeség, i z o m s o r v a d á s kíséri a betegséget. A bénulás (hűdés) orvosi neve: plégia, parézis. A m e n n y i ­ b e n a b é n u l á s a test egyik felén jelentkezik, ú g y h e m i p l é g i á ról, hemiparézisről beszélünk. A b é n u l á s o k n a k két csoportját különböztetjük m e g : a központi (centrális) és a környéki (perifé­ riás)

bénulások

csoportját.

Centrális típusú bénulást az agyvelőt, gerincvelőt károsító különböző

megbetegedések

okozhatnak.

Kialakulhatnak

ilyen b é n u l á s o k agyvelőgyulladás v a g y i s m e r e t l e n eredetű idegbetegségek következtében. G y a k o r i b b a z o n b a n , h o g y a z agyi érben k e l e t k e z ő v é r r ö g miatt k ö v e t k e z i k be az idegszö­ vet elhalása. Ez u t ó b b i esetben n é p i e s e n gutaütésről s z o k t a k beszélni. Spasztikus (görcsös) b é n u l á s n a k is nevezik, m e r t egyes i z o m c s o p o r t o k görcsös h e l y z e t é n e k kialakulásával jár. Az elváltozás t ö b b n y i r e egyoldali. A kialakult e l v á l t o z á s o k nehezen javulnak. Agyvérzésnél az a g y v e l ő b e n é r r e p e d é s k ö v e t k e z t é b e n vé­ r ö m l e n y j ö n létre. A m a g a s a b b k o r betegsége, i n k á b b férfiak­ nál fordul elő, m i n t nőknél. L e g i n k á b b a túltáplált e m b e r e k e t 89

támadja m e g , főleg olyanokat, akik mértéktelenül fogyaszt­ j á k az alkoholt. E z e n k í v ü l gyakori vesebetegségnél, érelme­ s z e s e d é s n é l és k ö s z v é n y n é l . O l y k o r családi hajlam is kimu­ tatható. A m a g a s v é r n y o m á s b a n s z e n v e d ő k e t is veszélyezteti az a g y v é r z é s testi túlerőltetés és fokozott lelki izgalom ese­ tén. Az ideggyengeségnél (neuraszténia) feltűnő fáradékonyság, általános lelki és testi kimerültség észlelhető. Az idegrend­ szer a k ü l s ő és b e l s ő i n g e r e k r e túlságosan érzékeny. A fény, a sötétség, az időváltozás, az e m b e r e k k e l való érintkezés, apró kellemetlenségek, alaptalan g o n d és félelem igen erős b e n y o m á s t g y a k o r o l a b e t e g h a n g u l a t á r a és lelkivilágára. S ú l y o s a b b állapotnál általános nyugtalanság, álmatlanság, m o z g á s i képtelenség, sőt szellemi t o m p u l t s á g is észlelhető, a m e l y a z u t á n m á r a teljes k i m e r ü l é s k ó r k é p é t nyújtja. E be­ tegségnél az i d e g r e n d s z e r b e n szervi elváltozás n e m mutat­ ható ki. Ilyen t ü n e t e k á t m e n e t i l e g egészséges e m b e r n é l is fellép­ he t nek . Az egészséges is s z e n v e d h e t álmatlanságban, lehet­ n e k félelemérzetei. E z z e l függ össze, h o g y a neuraszténiás b e t e g e k p a n a s z a i t s o k s z o r s e m m i s n e k nyilvánítják, és kép­ zelt b e t e g k é n t kezelik őket. P e d i g ő k valóban s z e n v e d n e k b e t e g s é g ü k miatt. Ma m á r s o k idegorvos vallja, h o g y a legjobb m ó d az ide­ g e r ő v i s s z a n y e r é s é r e az egészséges élet t ö r v é n y e i n e k megtar­ tása. E z á l t a l j ö n létre az a h a r m ó n i a , m e l y a testi és lelki e g é s z s é g titka és alapja. A k ö r n y e z e t i ártalmak, a helytelen táplálkozás és a hiá­ nyos bélürülés következtében a májban felhalmozódnak a m é r g e k és az így előálló idült ö n m é r g e z é s gyakran o k a lehet az i d e g g y e n g e s é g n e k . 90

A depresszió egy tünetegyüttes, a m e l y a levertségtől k e z d v e egészen a teljes közönyig, b ú s k o m o r s á g i g terjedhet. A dep­ ressziós aktivitása gátolt, hangulata n y o m o t t , s e g y sor testi kísérőtünete is van: fáradtság, alvászavarok, étvágytalanság, fejfájás,

szívdobogás,

keresztcsonti

fájdalmak,

a

nőknél

menstruációs zavarok, a testi funkciók l e g y e n g ü l é s e . A depresszió szó „ e l n y o m á s t " , „elfojtást" jelent. Ez felveti azt a kérdést, mi az, amit elfojt; illetve mi az a m i fojtogatja a depresszióst. A b e t e g elfojthatja agresszióját, ez is vezethet depresszió­ hoz. A beteget fojtogathatja a felelősség. E n n e k elutasítása a depresszió legkifejezettebb formája. A k k o r s z o k o t t felerősöd­ ni, a m i k o r a p á c i e n s n e k új életformát kell választania (pl. gyerekágyi depressziónál). A depressziós b e t e g m i n d e n r ő l lemond, m i n d e n t m e g v o n magától. A változás, a társaság, a közlés helyett a közönyt, a m a g á n y t választja. A b e t e g fél az élettől, de u g y a n ú g y a haláltól is. (Dethlefsen és D a h l k e ) .

Az érzékszervek és betegségeik A szem A szem f é n y h u l l á m o k felfogására v a n b e r e n d e z v e , úgy mű­ ködik, mint e g y fényképezőgép. A f é n y é r z é k e n y l e m e z n e k a s z e m g o l y ó b e l s ő felszínét b o r í t ó látóhártya felel meg. A fé­ nyinger az átlátszó szaruhártyán, a s z e m l e n c s é n és a s z e m g o ­ lyót kitöltő kristálytiszta a n y a g o n , az üvegtesten k e r e s z t ü l j u t a látóhártyához, a m e l y a fényingert ingerületté alakítja, és az a g y k é r e g l á t ó c e n t r u m á b a továbbítja. A s z e m n e m c s a k b e n y o ­ m á s o k a t enged b e , h a n e m kifelé közvetít is. A s z e m b e n v i s s z a t ü k r ö z ő d n e k hangulataink, érzéseink. A s z e m b ő l ka91

raktér- és s z e m é l y i s é g j e g y e k is leolvashatók. Ezért kutatjuk a m á s i k tekintetét, p r ó b á l u n k olvasni a szeméből. A szem a lélek tükre. E g é s z s é g i á l l a p o t u n k a s z e m szivárványhártyáján (írisz) visszatükröződik. E z t a l k a l m a z z a az Íriszdiagnosztika. ( É r d e k e s a kinai o r v o s l á s n a k az a felfogása, h o g y a szemet a v e s e n y i l a s á n a k tekinti. E szerint egyes szembetegségek v i s s z a v e z e t h e t ő k a v e s e gyengeségére. E z t b e t e g e i m n é l ma­ g a m is tapasztaltam.) A szem reflexzónáját a 24. és 25. ábra szemlélteti. Betegségek G y a k o r i látászavar a rövid- és távollátás. Előbbi i n k á b b fiatal­ korban, u t ó b b i i n k á b b időskorban lép fel. Kancsalság (bandzsítás) esetén a két látótengely n e m koor­ dinált. E z é r t a két s z e m ideghártyáján két, e g y m á s t n e m fedő kép alakul ki. Az a g y a z o n b a n a b a n d z s í t ó s z e m képét telje­ sen kiszűri. í g y a k a n c s a l e m b e r m i n d e n t síkban lát, elvész a térbeli látás. A kötőhártya-gyulladás a s z e m h é j a k b e l s ő felületének hurut­ j a . Ha a gyulladás h u z a m o s a b b ideig tart, a kötőhártya g e n n y e s v á l a d é k o t ürít, és a s z e m igen fényérzékeny lesz. A hurut o k a lehet fertőzés v a g y p e d i g szél, por, füst által oko­ zott i z g a l o m . A szemárpa a szemhéjszéli m i r i g y gyulladása. Ártalmatlan betegség, de igen fájdalmas lehet. A

könnytömlő-gyulladás esetén a

k ö n n y e l v e z e t ő csatorna

eldugul, tehát á l l a n d ó k ö n n y c s u r g á s kínozza a beteget. A szürke hályognál (katarakta) a s z e m l e n c s é k zavarosak, ezért a b e t e g n e m lát élesen. L e g i n k á b b idősebb korban lép fel, de cukorbajnál is gyakori. 92

BAL TENYÉR

JOBB TENYÉR

24. ábra. A fej reflexzónái

homlok-, arc-, orrüreg

BAL KÉZHÁT

JOBB KÉZHÁT

25. ábra. A fej reflexzónái 93

A zöld hályog ( g l a u k o m a ) esetén a szemfolyadék megnöve­ kedett b e l s ő n y o m á s a miatt a látótér m i n d j o b b a n beszűkül, a látás élessége r o h a m o s a n csökken. A név arra utal, hogy az ilyen b e t e g s z e m b o g a r a z ö l d e s e n fénylik. H e v e s szemgyulla­ dással jár, k í n z ó homloktáji fejfájással és hányással. A s z e m és az orr k ö z ö t t egészséges k ö r ü l m é n y e k között szoros k a p c s o l a t van. A legismertebb összeköttetés a szem és az orr között a k ö n n y c s a t o r n a . E n n e k létezéséről és működé­ séről a sírásnál m i n d e n k i m e g g y ő z ő d h e t . Egészséges körül­ m é n y e k között e k ö l c s ö n h a t á s b ó l s e m m i t sem v e s z ü n k észre. A z o n b a n az orr m e g b e t e g e d é s é n é l kellemetlen t ü n e t e k lép­ h e t n e k fel a s z e m n é l is. Az orrból a k ö n n y t ö m l ő n át a kóroko­ z ó k a s z e m b e is b e h a t o l h a t n a k . Az orr gyulladásos és genynyes folyamatai tehát átterjedhetnek a s z e m ü r e g r e is.

A fül A fül a hallás és e g y e n s ú l y o z á s érzékszerve. A fülből kívülről a fülkagylót és a k ü l s ő hallójáratot látjuk. A fül fontosabb részei a k o p o n y a csontozatában helyezked­ n e k el. A k ü l s ő hallójáratot a b e l s ő fültől a papírvékony d o b h á r t y a választja el. E m ö g ö t t fekszik a középfül, ebben h e l y e z k e d n e k el az ú g y n e v e z e t t hallócsontocskák, a kala­ pács, az üllő és a kengyel. A kengyel a belső fül vizébe, a labirintusba nyúlik bele. így a dobhártya rezgése áttevődik a belső fülre. A labirintus vizének hullámzása izgalomba hozza a hallósejteket. Az ingerület az agykéreg hallóközpontjába kerül. A fülnek a halláson kívül fontos feladata az egyensúlyi helyzet biztosítása. Az e g y e n s ú l y o z á s érzékszervei a belsőfül ívjáratai, a m e l y e k az i d e g r e n d s z e r kisagyi centrumaival van­ n a k összeköttetésben. A fül reflexzónáját a 24.

és 25. ábra szemlélteti. 94

Betegségek A fülbetegségek g y a k o r i s á g á n a k az az oka, h o g y a legkülön­ b ö z ő b b fertőző b e t e g s é g e k (pl. az influenza, a v ö r h e n y , a kanyaró) előszeretettel t á m a d j á k m e g a fület. A fül a s z o m s z é d o s szervekkel (orr, garat) a fülkürtőn keresztül közvetlen összeköttetésben áll. A fülbetegségek gyakori oka a garat és az orr hurutja. A hallószerv l e g g y a k o r i b b m e g b e t e g e d é s e a középfülgyulla­ dás. G y e r m e k e k n é l g y a k o r i b b . K ö v e t k e z m é n y e halláskároso­ dás is lehet. A k ö z é p k o r ú a k n á l m á r m i n d e n h a r m a d i k e m b e r legalább az e g y i k fülére nagyothall. Az egyszerű nátha is súlyos középfülgyulladáshoz vezethet.

A bőr A bőr n e m c s a k a szervezet v é d ő b u r k á t képezi, h a n e m s o k m á s funkciót is ellátó, r e n d k í v ü l fontos szerv. A hő-, a tapin­ tás- és a fájdalomérzés székhelye. F o n t o s szerepet tölt be az anyagcsere és a v é r k e r i n g é s s z a b á l y o z á s á b a n is. A b ő r b e n a nyirokerek, a v é r e r e k és az idegszálak sűrű hálózata foglal helyet, m e l y e k között s z á m t a l a n mirigy h e l y e z k e d i k el. A b ő r r e ható külső i n g e r e k eljutnak a k ö z p o n t i idegrendszer­ hez, a szívhez és az e g y é b szervekhez, ú g y h o g y a b ő r az egész szervezettel a l e g s z o r o s a b b összeköttetésben van. Egy felnőtt b ő r é n kb. a n n y i k ó r o k o z ó él, a h á n y e m b e r a Földön. Ha vírusok és a b a k t é r i u m o k b e h a t o l n a k a b ő r kis résein, repedésein keresztül, a b ő r rögtön mozgósítja védeke­ ző mechanizmusait. A b ő r k é p e s a n a g y h i d e g e t és trópusi h ő s é g e t e g y a r á n t elviselni. A b ő r felső r é t e g e havonta megújul. Az a l s ó b b rétegekből a sejtek „ f e l v á n d o r o l n a k " és e l k o p n a k . A b ő r a 95

l e g n a g y o b b kiválasztó szerv. Felülete kb. 2,5 m . A bőrben t ö b b millió verejték- és faggyúmirigy helyezkedik el. B ő r ü n k n a p o n t a a n n y i m é r e g a n y a g o t választ ki, h o g y ha ezt vissza­ f e c s k e n d e z n é n k a vérbe, ez n é h á n y n a p o n belül halálhoz v e z e t n e . A f a g g y ú m i r i g y e k folyamatosan zsiradékot termel­ nek, így a b ő r r u g a l m a s m a r a d . A b ő r verejtékmirigyei nagy h ő s é g b e n n a p o n t a két liter vizet is elpárologtatnak, hogy ezáltal a testet lehűtsék. A b ő r á r u l k o d i k b e l s ő szerveink állapotáról. A b ő r színe e g y e s b e t e g s é g e k t ü n e t e lehet: a fakó b ő r kimerültség vagy fertőzés jele. Ha e r ő s e n k i v ö r ö s ö d i k a bőr, ez m a g a s vérnyo­ m á s r a utalhat. A sárga színű b ő r azt jelzi, h o g y n e m ürít r e n d e s e n az e p e h ó l y a g . A b ő r ö n lévő duzzanat, gyulladás, bőrpír, pattanás stb. az adott elváltozásnak megfelelő belső k ó r o s folyamatra utalhat. A b ő r a z o n b a n n e m c s a k b e l s ő szerveink állapotát mutatja m e g , h a n e m az átélt pszichés folyamatokról is árulkodik. E l p i r u l u n k a szégyentől, e l s á p a d u n k a rémülettől, verejtéke­ z ü n k félelmünkben, e g y m e g r á z ó é l m é n y hatására libabőrö­ s e k leszünk. Betegségek A pikkelysömör (pszoriázis) élesen körülhatárolt, kerek, folt­ szerű gyulladásos g ó c o k b a n jelentkezik. A bőrt viaszfehér p i k k e l y e k takarják. A korpásodást a b ő r mértéktelen szaru­ k é p z é s e o k o z z a . A p i k k e l y s ö m ö r idült, m a k a c s természetű, é v e k i g is eltarthat, sőt v a n akit egész életében elkísér. Utób­ b i r a p é l d a U p d i k e , híres amerikai író élete, aki gyermekkorá­ tól k e z d v e p i k k e l y s ö m ö r b e n szenvedett. Önéletírásában így v é l e k e d i k : „ M i m á s l e n n e kreativitásom, fáradhatatlan alko­ t ó v á g y a m , m i n t b ő r ö m kínos t ú l t e r m e l é s é n e k paródiája?" 96

A p i k k e l y s ö m ö r összefügg a máj m ű k ö d é s é n e k zavarával. Ajánlatos a vegetárius étrend, a z s í r s z e g é n y diéta. Az ún. „bázikus diéta" is terjed. Ez azt jelenti, h o g y az összes állati természetű fehérjét, tehát m é g a tejet is k i k ü s z ö b ö l i k az ét­ rendből. A csalánkiütés (urticaria) erős viszketegséggel j á r ó bőrkiü­ tés, melynek oka az allergia valamely anyagra. A foltok hol vörösebbek, hol fehérebbek a környező bőrfelületnél. Az allergén kimutatása és ennek kiküszöbölése enyhítheti a tüneteket. Az ekcéma az egyik l e g i s m e r t e b b és l e g g y a k o r i b b bőrbeteg­ ség. Az utóbbi 20 évben az e k c é m á s o k s z á m a m e g k é t s z e r e z ő ­ dött. Apró h ó l y a g o c s k á k láthatók a b ő r ö n , m e l y e k erősen viszketnek. M i n d e n életkorban felléphet, de g y a k o r i b b gyer­ m e k e k n é l . Az e k c é m a s o k s z o r u g y a n c s a k allergiára vezethe­ tő vissza. A fokozott izzadás lehet alkati tulajdonság, m e l y ö r ö k l ő d h e t is. A verejtékmirigyeket a vegetatív i d e g r e n d s z e r szabályoz­ za. V é s z h e l y z e t b e n az e m b e r egész testét ellepi a verejték. Az izgalmi állapot a v á l a d é k t e r m e l é s t fokozza. E g y e s e k n é l az öröklött, v a g y az élet során kialakult reflexfolyamat á l l a n d ó izgalmat tart fenn a verejtékmirigyekben g a z d a g bőrfelülete­ ken, mint a hónalj, a talp v a g y a tenyér. R e n d e l l e n e s izzadást egyes b e t e g s é g e k n é l is észlelünk: szívpanaszoknál,

vese-

és

tüdőbetegségeknél,

ideg­

gyengeségnél. T e r m é s z e t e s e n a fokozott izzadást ez e s e t b e n csak az alapbetegség gyógyításával lehet m e g s z ü n t e t n i . Helyileg n e h é z az izzadás ellen küzdeni, hiszen a verejték állandóan újratermelődik. A tüneteket e n y h í t e n i lehet a kö­ vetkező m ó d o k o n : Este m o s s u k le a testet s z o b a h ő m é r s é k l e t ű ecetes vízzel. A fürdővízbe ö n t s ü n k diólevél-főzetet. Igyunk esténként e g y c s é s z e zsályateát. 97

A mozgásszervek és betegségeik •

A m o z g á s szervrendszerét a c s o n t o k és az ízületek, a hozzá­ j u k tartozó szalagrendszer, v a l a m i n t a v á z i z m o k együtt al­ kotják. A m o z g á s s z e r v r e n d s z e r elválaszthatatlan funkciójá­ b a n az ideg- és érrendszertől, a bőrtől, és a kötőszövettől. De kapcsolata v a n a m o z g á s s z e r v e k n e k b e l s ő szerveinkkel is. A m o z g á s az ízületekben m e g y v é g b e az i z m o k segítségé­ vel. B o n y o l u l t folyamat, m e l y n e k központja az agykéregben van. A test szilárd vázát a gerinc képezi, alátámasztja a fejet, a testsúlyt elosztja a m e d e n c é n keresztül az alsó végtagokra, d ö n t ő szerepe v a n a felegyenesedett testtartás biztosításában, és védi a gerincvelőt. A gerincet a n a t ó m i a i l a g csigolyák, ízü­ letek, a g e r i n c v e l ő és az abból kiinduló i d e g e k alkotják. A gerincet nyaki, háti, ágyéki, majd az összecsontosodott keresztcsonti szakaszra osztjuk, a m i h e z a farkcsigolyák kapcso­ l ó d n a k . Az e m b e r n é l a farkcsigolyák elvesztették funkcióju­ kat, l é n y e g é b e n feleslegessé váltak. A gerincnek élettani (fiziológiás) görbületei v a n n a k . A nyaki s z a k a s z előre d o m b o r ú , ezt l o r d o z i s z n a k hívják. A háti sza­ k a s z hátrafelé d o m b o r ú , ezt kifószisnak nevezik. Az ágyéki g e r i n c u g y a n ú g y , m i n t a nyaki szakasz, előre d o m b o r ú (Lásd a 2 6 . ábrát). A nyaki g e r i n c b ő l kiinduló idegek befolyásolják a fej- és szívartériákat, az a r c i z m o k m ű k ö d é s é t , a nyelvmozgatást, a r e k e s z i z o m , a gégefő, a légcső és a pajzsmirigy működését. A felső v é g t a g o k b e i d e g z é s e is a nyaki gerincből történik. A háti g e r i n c s z a k a s z b ó l k i i n d u l ó idegek befolyásolják a h a n g s z a l a g o k , a tüdők, a g y o m o r m ű k ö d é s é t , a vesék és a 98

26. ábra.

máj vérellátását. Ö s s z e k ö t t e t é s b e n v a n n a k ezek az idegek a p l e x u s solaris (napfonat) i d e g d ú c c a l is. Az á g y é k i és a keresztcsonti g e r i n c s z a k a s z idegei irányít­ j á k a n e m i szerveket, b e i d e g z i k az alső végtagokat és a vég­ béltájékot. K a p c s o l a t b a n v a n n a k e z e k az idegek az isiász­ ideggel (ülőideg) is. A

mozgásszervek reflexzónáit a

27.

ábra

szemlélteti.

Betegségek A reuma az elsősorban a m o z g á s s z e r v e k e n elváltozást okozó b e t e g s é g e k gyűjtőfogalma. E b e t e g s é g e k k e l foglalkozó tudo­ m á n y a reumatológia. A r e u m á s b e t e g s é g t ö b b n y i r e az ízületek reggeli merevsé­ gével, fájdalmasságával k e z d ő d i k . Az ízületeket a betegség

BAL TENYÉR

JOBB TENYÉR

27. ábra. A mozgásszervek reflexzónái 100

általában s z i m m e t r i k u s a n támadja meg, s a fájdalom a peri­ ferikus kis ízületek és a n a g y ízületek k ö z ö t t v á n d o r o l . A r e u m a s o k s z o r jár akut, v a g y k r ó n i k u s gyulladással. A r e u m á t ó l szövet- és i z o m d u z z a n a t o k , ízületi görbületek, kem é n y e d é s e k keletkeznek. Az ízületi és i z o m p a n a s z o k legerő­ sebben n y u g a l m i p e r i ó d u s o k után l é p n e k fel, s javulnak, ha a páciens ízületeit m e g m o z g a t j a . Az aktivitás h i á n y a idővel az i z o m z a t e l s o r v a d á s á h o z vezethet. E b e t e g s é g e k n é l a m e r e v s é g és a fájdalom e g y r e fokozódik, a

betegek

mégis

keveset

panaszkodnak,

szenvedésükkel

s z e m b e n n a g y türelmet é s m e g l e p ő k ö z ö m b ö s s é g e t tanúsíta­ nak. A megfigyelések szerint a l e g t ö b b r e u m á s b e t e g előtörté­ netében erős aktivitást, m o z g é k o n y s á g o t találtak. A b e t e g e k fáradhatatlanul tevékenykedtek, s h a j l a m o s a k voltak m á s o ­ kért is k o m o l y áldozatot vállalni. E z t k ü l ö n ö s e n a sokízületi­ gyulladás esetén találták j e l l e m z ő n e k . ( K é s ő b b i e k b e n erről a b e t e g s é g r ő l részletesebben szólok.) A reuma kóroktana azonban nem egységes. Okozhatják a betegséget o l y k o r m e c h a n i k a i tényezők: túlerőltetés v a g y a m o z g á s s z e r v e k egyoldalú terhelése. M á s k o r viszont é p p e n ellenkezőleg a túlkímélés, inaktivitás o k o z z a a betegséget. H o z z á j á r u l h a t n a k a p a n a s z o k h o z m e t e o r o l ó g i a i t é n y e z ő k is (pl. tartós lehűlés). De az ún. m i k r o k l í m a is o k o z h a t r e u m á s b e t e g s é g e k e t (pl. h u z a t v a g y hideg, n e d v e s l a k á s ) . A m e t e o r o l ó g i a i t é n y e z ő k r e a r e u m á s b e t e g e k n a g y része érzékeny. V a n n a k akik a hideg, m á s o k i n k á b b a m e l e g köze­ ledtét érzik meg, t ö b b n y i r e fájdalmakkal. Az alkat, erőbeli állapot, a h o r m o n á l i s t é n y e z ő k szerepe vitathatatlan. Hajlamosíthat r e u m á s b e t e g s é g r e m a g a a z idős kor, elsősorban k o p á s o s (degeneratív) j e l l e g ű elváltozásokra. 101

A h o r m o n á l i s v á l t o z á s ideje - a k l i m a x - gyakran kezdete bizonyos reumás betegségeknek. A helytelen táplálkozás, kávé, tea, szeszes italok, hús mér­ téktelen fogyasztása a r e u m a m e l e g á g y á t képezi. K u t a t á s o k bizonyították, h o g y egyes r e u m á s b e t e g s é g e k létrejöttében a öröklődésnek is szerepe van. E g y e s k ó r k é p e k egyes c s a l á d o k b a n h a l m o z o t t a n j e l e n t k e z n e k . Ilyen betegsé­ geknél i n k á b b az é l e t m ó d az, a m i „ ö r ö k l ő d i k " . Pl. a k ö s z v é n y a túltáplált c s a l á d o k b a n g y a k r a b b a n fordul elő, mint az olyan családokban, a h o l e g é s z s é g e s e n táplálkoznak. A kopásos be­ t e g s é g e k is g y a k r a b b a n j e l e n t k e z n e k kövéreknél. M á s esetek­ b e n k é t s é g t e l e n ü l k i m u t a t h a t ó genetikai t é n y e z ő szerepe (pl. B e c h t e r e w-kór nál). Fertőzések ( b a k t é r i u m o k , vírusok) is o k o z h a t n a k betegsége­ ket a m o z g á s s z e r v e k e n . Az ún. góc (pl. m a n d u l á b a n , foggyö­ kérben) kiválthat illetve fenntarthat r e u m á s betegséget. Elő­ fordul, h o g y az ilyen gyulla d á s os g ó c o k n a k a meggyógyítása illetve kiiktatása (pl. m a n d u l a v a g y fog eltávolítása) a r e u m á s b e t e g s é g feltűnő j a v u l á s á h o z v a g y g y ó g y u l á s á h o z vezet. A m o z g á s s z e g é n y é l e t m ó d , a megfelelő aktív pihenés hiá­ n y a is s z e r e p e l a r e u m á s b e t e g s é g e k okai között (pl. az autós, aki h o s s z ú ó r á k a t tölt a v o l á n mellett, g y a k r a n betegszik m e g reumás betegségben). A lelki t é n y e z ő k is s z e r e p e t j á t s z h a t n a k r e u m á s p a n a s z o k kialakulásában. Pl. a vállöv fájdalma azt is jelzheti, h o g y v a l a m i l y e n p s z i c h é s feszültség, t e h e r n e h e z e d i k a b e t e g vál­ lára. (A r e u m á s b e t e g s é g e k tárgyalásánál D r . Fröhlich Lóránt közlését t e k i n t e t t e m ú t m u t a t ó n a k . ) Izületi gyulladások. A m o z g á s s z e r v e k b e t e g s é g e i n e k egy ré­ sze g y u l l a d á s o s t ü n e t e k e t mutat. I l y e n e k az erős fájdalom, a bőrvörösség, a m e l e g bőr, az ízületek duzzanata. A gyulla102

dással g y a k r a n együtt j á r a m e g b e t e g e d e t t testrész funkciójá­ n a k m e g v á l t o z á s a A z ízületi g y u l l a d á s o k e g y e s e s e t e k b e n mint körülírt g y u l l a d á s o k jelentkeznek, tehát c s a k egy-egy ízületre terjednek ki. M á s k o r t ö b b ízület b e t e g s z i k m e g . I l y e n betegség a heveny sokízületi gyulladás ( r e u m á s láz), a m e l y ga­ rat- v a g y m a n d u l a g y u l l a d á s u t á n szokott fellépni. M a g a s lázzal, elesettséggel, t ö b b ízület duzzanatával, kipirulásával, fájdalmával j á r ó b e t e g s é g . A k ó r o k o z ó b a k t é r i u m a Strepto­ c o c c u s h a e m o l y t i c u s . A b e t e g s é g n e m c s u p á n az ízületeken o k o z gyulladásos elváltozást, h a n e m m á s s z e r v e k e n is, első­ sorban a szíven. T ö b b n y i r e fiataloknál lép fel. Az idült sokízületi gyulladást orvosi elnevezéséről rövidítve P C P - n e k nevezik. T ü n e t e i rendszerint lassan, alig észrevehe­ tően fejlődnek ki, t ö b b n y i r e a felnőttkorú b e t e g e k e n . Gyak­ rabban b e t e g s z e n e k m e g b e n n e a nők, m i n t a férfiak. A P C P okozóját m é g n e m ismerjük p o n t o s a n . A b e t e g s é g az e s e t e k n a g y részében a k e z e k e n k e z d ő d i k . Eleinte c s u p á n a reggeli órákban érzett m e r e v s é g é r z é s hívja fel a figyelmet a k e z d ő d ő betegségre. Általában lassan - h ó n a p o k v a g y é v e k alatt alakulnak ki az elváltozások. Az

ízületek elfajulásos

(degeneratív)

betegségei

(Arthrosis)

álta­

lában idősebb korban j e l e n t k e z n e k . Az ízületek az életkor előrehaladtával g y a k r a n k o p n a k , elfajulnak (degenerálód­ n a k ) . Az ízületi p o r c pusztul, az ízületet alkotó c s o n t o k szé­ lein m e s z e s felrakodások keletkeznek. Az é l e t k o r o n kívül m e c h a n i k a i t é n y e z ő k n e k - (egyoldalú túlterhelés, k ö v é r s é g ) - is szerepe v a n a folyamat létrejöttében. A c s o n t r e n d s z e r n e k b i z o n y o s veleszületett v a g y szerzett alaki elváltozásai (lúd­ talp, csípőízületi ficam) h o z z á j á r u l h a t n a k az ilyen b e t e g s é g e k idő előtt kialakulásához. A degenerált ízületekben g y a k r a n r o p o g á s és m o z g á s k o r ­ látozottság

észlelhető.

A

végtagízületek 103

ilyen

betegsége

g y a k r a n n e m o k o z panaszt, és az elváltozás csupán röntgen­ felvételen m u t a t h a t ó ki. P a n a s z a k k o r szokott jelentkezni, ha m á s o d l a g o s gyulla­ dás, m o z g á s k o r l á t o z o t t s á g alakul ki az ízületben. N e m utolsó sorban attól is függ a p a n a s z jelentkezése, h o g y milyen az ízület m e g t e r h e l é s e . (Pl. a t e h e r h o r d ó v é g t a g ízületen szokott p a n a s z t o k o z n i a betegség.) K ü l ö n ö s e n s o k p a n a s z t o k o z a csípőízületek elfajulásos betegsége, m e l y g y a k r a n járási nehézséget, járásképtelensé­ get, sőt m u n k a k é p t e l e n s é g e t is o k o z h a t . A terhelés csökken­ tésére jó, ha a kövér arthrosisos b e t e g lefogy. A

gerinc

elfajulásos

(degeneratív)

betegsége

(Spondylosis),

a

csigolyaízületek n e m gyulladásos, m e r e v s é g g e l j á r ó megbe­ tegedése. A c s i g o l y á k p e r e m e i n ú g y n e v e z e t t m e s z e s felrako­ dás j ö n létre. Ezt a k ó r k é p e t „csigolyarneszesedésnek" is ne­ vezik. Az elváltozás a gerinc egész szakaszán előfordulhat, m é g i s a l e g g y a k r a b b a n az alsó nyaki csigolyák és az alsó ágyéki c s i g o l y á k elváltozásai azok, a m e l y e k panaszt okoz­ nak. A b e t e g g e r i n c s z a k a s z körül az i z o m z a t megfeszül, fájdal­ m a s s á válik. K ü l ö n ö s e n erős fájdalmat o k o z az, ha a csigolyam e s z e s e d é s n é l a gerincből kilépő ideg n y o m á s alá kerül. A nyaki gerinc alsó részén fellépő elváltozások a felső v é g t a g b a n (kar, kéz és váll) j e l e n t k e z ő fájdalmat, zsibbadást is o k o z h a t n a k . A n y a k c s i g o l y á k a vegetatív idegeken keresz­ tül hatással v a n n a k az agyi v é r á r a m l á s r a és az agyi egyen­ s ú l y k ö z p o n t o n keresztül az e g y e n e s állást biztosító i z m o k t ó n u s á r a is. A nyaki gerinc eredetű p a n a s z o k között gyakori a s z é d ü l é s illetve egyensúlyzavar. A nyaki gerincből eredő e g y e n s ú l y z a v a r esetén a b e t e g n e m tudja a szédülés-forgás irányát m e g h a t á r o z n i . Az e g y e n s ú l y z a v a r érzése c s a k má­ s o d p e r c e k i g tart é s n e m j á r hányingerrel. 104

A csigolyaközti p o r c k o r o n g b e l s e j é b e n l é v ő k o c s o n y á s ál­ l o m á n y kibuggyanhat, k i t ü r e m k e d h e t . Ez e s e t b e n porckorongsérvről b e s z é l ü n k (discus h e r n i a ) . A g e r i n c b ő l kilépő ideg lefutása mentén, t ö b b n y i r e az ideg egész h o s s z á b a n keletke­ zik az erős idegfájdalom. A csigolyaközti p o r c k o r o n g elfajulásos (degeneratív) el­ változása v a g y helyzetváltozása k ö v e t k e z t é b e n v a l a m i l y e n rándulás v a g y rossz m o z d u l a t k a p c s á n hirtelen igen h e v e s izomfájdalom,

izomfeszülés

keletkezhet

a

gerinc

körüli

izomzatban. Az ágyéki g e r i n c s z a k a s z körül k e l e t k e z ő ilyen izomfájdalom a lumbágó, a m i t b o s z o r k á n y l ö v é s n e k is nevez­ nek (Hexenschuss). A

csontok

mészhiányos

betegsége

(Osteoporosis)

bármely

csontban előfordulhat, de k ü l ö n ö s e n g y a k r a n o k o z panaszt a gerincen j e l e n t k e z ő osteoporosis. A c s o n t o k m é s z t a r t a l m á n a k c s ö k k e n é s e a c s i g o l y á k o n ala­ ki elváltozásokat idézhet elő, m e l y a röntgenfelvételen látha­ tó. A beteg t e s t m a g a s s á g a e b e t e g s é g n é l c s ö k k e n n i szokott. V a l a m e n n y i csigolya m o z g á s r a érzékeny. A hát- és derékfáj­ dalmak különösen

terhelésnél j e l e n t k e z n e k .

A

betegség

összefügg a b e l s ő elválasztású mirigyek, főleg a n e m i miri­ g y e k (petefészek, here) h o r m o n t e r m e l é s é n e k c s ö k k e n é s é v e l . Ezért gyakori i d ő s e b b korban a csonttörés ( c o m b n y a k t ö r é s ) . A gerinc alakváltozását okozhatja a m á r említett osteoporo­ sis, valamint gyulladásos g e r i n c b e t e g s é g is. E l ő f o r d u l n a k a z o n b a n alakváltozások m á s o k b ó l is. A t i z e n é v e s k o r b a n korai túlterhelés k ö v e t k e z t é b e n j e l e n t k e z h e t a gerinc oldal­ irányú görbülése, a Scoliosis (ejtsd: szkoliózisz). Előfordul, h o g y a gerincferdülés n e m j á r fájdalommal, m á s k o r viszont a környezeti i z o m z a t b a n fájdalmakat és f á r a d é k o n y s á g o t okoz. A n o r m á l i s a n m e g l e v ő g ö r b ü l e t e k n e k a fokozódása is okozhat fájdalmakat. 105

A csont-ízület rendszer alakváltozása a

végtagokon a

lúdtalp és

a harántsüllyedés, m e l y e k a lábboltozatot tartó i z o m z a t gyen­ g e s é g é n e k a k ö v e t k e z m é n y e i . Ez az igen gyakori elváltozás főleg a k k o r o k o z panaszt, ha a lábat terheljük (állás, nagy testsúly). F o n t o s a megfelelő cipő, a láb izomzatát erősítő torna. A gerinc gyulladásos

betegségét

(Spondylitis)

okozhatja

vala­

m i l y e n fertőző k o r o k o z ó , l e g i n k á b b gennykeltő v a g y tbcb a k t é r i u m . Ilyen esetekben a m e g b e t e g e d e t t csigolya felett helyileg erős n y o m á s é r z é k e n y s é g jelentkezik. A folyamat rendszerint lázzal, gyengeséggel, általános tünetekkel jár. A m á r lezajlott gyulladásos elváltozás k ö v e t k e z m é n y e lehet, h o g y két v a g y több csigolya ö s s z e r o p p a n v a egy t ö m b b é ol­ vad össze s ezzel i z o m - és idegfájdalmak járnak. A

nem

baktérium

okozta

gyulladásos

megbetegedést

( S P A ) s z o k t á k Bechterew-kómak is hívni. M í g a b a k t é r i u m o k o k o z t a c s i g o l y a g y u l l a d á s o k a g e r i n c n e k csak e g y kisebb sza­ k a s z á r a terjednek ki, ez a fajta csigolyagyulladás előbb-utóbb az egész gerincet megbetegíti. E n n e k k ö v e t k e z m é n y e k é n t a gerinc e g é s z é b e n m e g g ö r b ü l , m e g m e r e v e d i k . A b e t e g s é g oka n e m teljesen tisztázott, de az örökletes t é n y e z ő k szerepe bi­ zonyított e b e t e g s é g létrejöttében. A betegség az esetek legna­ g y o b b r é s z é b e n férfiakon jelentkezik, leggyakrabban a fiatal férfiakon. A b e t e g s é g tulajdonképpen a csigolyák és a b o r d á k közti kisízületek gyulladása, m e l y az ö s s z e k ö t ő s z a l a g o k mes z e s e d é s é v e l j á r együtt. A gyulladás a kisízületek összecsontosodását okozza. A b o r d á k és c s i g o l y á k közti ízületek gyulladása, csontosod á s a a légzést is a k a d á l y o z z a . A gyulladás többnyire a ke­ r e s z t c s o n t és a c s í p ő c s o n t közti ízületet támadja m e g először. E n n e k megfelelően g y a k r a n a b e t e g s é g első tünete, h o g y a b e t e g derékfájdalmakról panaszkodik. 106

A betegség s o k s z o r n e m c s a k a gerincen, h a n e m a csipő- és térdízületen is o k o z gyulladásos elváltozást és m o z g á s k o r l á ­ tozottságot. Az izomfájdalmat (Myalgia) n e v e z i k i z o m r e u m á n a k , i z o m zsábának is. B á r m e l y i k i z o m b a n jelentkezhet. Izomfájdalom társulhat fertőző betegséghez, lázas m e g h ű l é s e s b e t e g s é g h e z , az ízületek degeneratív elváltozásaihoz stb. Izomfájdalmakra hajlamosít a hideg, a huzat, a nedvesség, a lehűlés is. Túlerőltetés (súlyemelés, hosszas gyaloglás) is kiválthat izomfájdal­ mat. Ebben az esetben n é p s z e r ű e n „ i z o m l á z " - r ó l b e s z é l ü n k , a n n a k ellenére, h o g y a túlerőltetéses eredetű izomfájdalom n e m jár lázzal. A l u m b á g ó h e v e n y fájdalom a d e r é k i z o m z a t ­ ban. A szoros

mozgásszervi elváltozások és összefüggéseket

1. Valamilyen

lehet

belső szerveink

betegségei

között

kimutatni.

mozgásszervi elváltozás

egy

belső szervi beteg­

ségre jellemző tünetet okozhat. A nyaki és a háti csigolyák meszesedése szívfájdalmat, szorító érzést ún. p s z e u d o a n g i n á t (álangina), bal karba s u g á r z ó fájdalmat o k o z h a t , így szívbe­ tegség gyanúját keltheti. A b a l oldali m e l l i z o m feszessége is okozhat h a s o n l ó tüneteket. A has területén b e l s ő szervi fájdalmat u t á n o z h a t a m é l y e n fekvő ágyéki i z o m feszessége. Ágyéki c s i g o l y a és kereszt­ csont

meszesedése,

elmozdulása

kapcsán

nőgyógyászati

v a g y vesebetegséget u t á n z ó t ü n e t e k j e l e n t k e z h e t n e k . A háti csigolyák blokkja k ö v e t k e z t é b e n g y o m o r - vékony­ bél- és vastagbél-panaszok j e l e n t k e z h e t n e k . 2. M á s esetekben v a l a m i l y e n belszervi betegség okoz a moz­ gásszervekbesugárzófájdalmat.

Ilyen pld. a b a l l a p o c k á b a v a g y

a bal karba s u g á r z ó szívinfarktus, a j o b b l a p o c k á b a s u g á r z ó eperoham, a hát k ö z e p é b e s u g á r z ó gyomorfekély, a deréktáji fájdalommal j á r ó m e n s t r u á c i ó v a g y v e s e k ő stb. 107

3. E l ő f o r d u l n a k o l y a n esetek is, a m i k o r valamilyen belszervi betegség n e m c s a k a m o z g á s s z e r v e k területére sugárzó fáj­ d a l o m m a l jár, h a n e m á t m e n e t i v a g y f e n n m a r a d ó mozgásszer­ vi elváltozásokat is okoz. S o k esetben e z e k az elváltozások a b e t e g s é g gyógyulása után is fennmaradnak, és a továbbiak­ b a n önálló p a n a s z o k a t o k o z h a t n a k . Pl. a krónikus gyomor­ epe- és b é l b e t e g s é g e k g e r i n c p a n a s z t tarthatnak fenn.

Egyéb gyakori betegségek, panaszok A fejfájás A fejfájás k ü l ö n ö s e n az ún. jóléti t á r s a d a l m a k b a n szaporodik, ahol is az „ e g é s z s é g e s e k " h ú s z százaléka állítja, h o g y fejfájás­ b a n szenved. A statisztika szerint a n ő k n é l és a felelős mun­ k a k ö r ö k b e n d o l g o z ó k n á l gyakoribb. A fejfájás m i n d e n életkorban előfordul, a kisgyermekkor­ tól az időskorig. D r . N o r m a n D. F o r d a m e r i k a i kutató szerint a fejfájásnál a tényleges fájdalom legtöbbször akkor jön létre, amikor az agy erei (ütőerek, artériák) kitágulnak. a) Ez az éreredetű fejfájás. Idetartozik a migrén és a roham-fej­ fájás. A kitágult feji artériáktól é r k e z ő fájdalomimpulzusok in­ gerületátvivő a n y a g o k közvetítésével eljutnak a környező idegsejtekhez, a m e l y e k az ingerületet a h á r o m o s z t a t ú (trige­ m i n u s ) i d e g p á l y á n át a k ö z p o n t i idegrendszerhez, az agyké­ r e g h e z továbbítják. M a g á t a fájdalmat tehát az agykéreg tudato­ sítja. Az éreredetű fejfájások a b e l s ő elválasztású mirigyek m ű k ö d é s é v e l s z o r o s k a p c s o l a t b a n vannak, elsősorban a mel108

lékvesével. Ez termeli a n o r a d r e n a l i n h o r m o n t , a m e l y haté­ kony érszűkítő. A n o r a d r e n a l i n alacsony szintje kiváltja a fejfájást. b) Az agyi erek kitágulásán kívül izmok összehúzódása is kiválthat

fejfájást.

c) Fejfájást okozhat m é g a csigolyák „meszesedése" is. d) V a n n a k olyan fejfájások is, ahol az előbbiek kombinálód­ hatnak. N y o m a t é k k a l kell s z ó l n u n k a leggyakoribb éreredetű, roha­ mokban jelentkező, féloldali fejfájásról,

a

migrénről.

Féloldali

fej-

zsábának is nevezik. Az agyi ü t ő e r e k kitágulása u t á n az esetek t ö b b s é g é b e n hasogató,

kalapácsütésszerű fájdalom

nyilai a fej egyik oldalán a s z e m és orr k ö r n y é k i tájékra. Előjel szokott lenni a s z e m káprázása, c i k k c a k k v o n a l a k , fekete-fehér foltok fel-feltűnése a látótérben, fülzúgás, émely­ gés, hányás, ásítás, e l s á p a d á s stb. T í z - h a r m i n c perc m ú l v a szokott j e l e n t k e z n i a gyilkos fájdalom. E g y é b jellegzetes tüne­ tek

is jelentkezhetnek: a v é g t a g o k zsibbadása, éles fények

iránti érzékenység, láb- és k é z r e m e g é s stb. A r o h a m alatt a kínzó fejfájás szinte megbénítja a beteget. Az é r z é k s z e r v e k ingerlékenysége fokozott, e r ő s e b b fényt, h a n g o t n e m t ű r a beteg, kívánja a nyugalmat, de aludni n e m tud. A kínszenve­ dés egy órától akár 3 n a p i g is eltarthat. A r o h a m o k g y a k r a n periodikusan s z o k t a k j e l e n t k e z n i . (Pl. 8., 14. és 21 n a p o n ­ ként.) Mi válthatja ki a migrént? Környezeti ingerek: K é n - d i o x i d b a n g a z d a g s z m o g . Zárt hely­ ségben füst v a g y m á s l e v e g ő s z e n n y e z é s . V a k í t ó v a g y villogó fény vagy a túl erős n a p s ü t é s . Hirtelen időjárás-változás (front). Harsány, fülsiketítő h a n g o k . 109

Értágító italok és ételek: Alkoholtartalmú italok, savanyúsá­ gok, hús, tojás, tej. E z e n ételek t ö b b s é g e tartalmaz valamilyen értágítót (pl. fenilalanin n e v ű a m i n o s a v a t ) . T o v á b b i m i g r é n k i v á l t ó lehet az éhség, kimerítő fizikai m u n k a , hideg étel (pl. fagylalt) ital, fogamzásgátló tabletta, b i z o n y o s g y ó g y s z e r e k (pl. nitroglicerin). Az alacsony vércukorszint (hipoglikémia) az e g y i k leggyako­ ribb és l e g m a k a c s a b b migrénkiváltó. A finom lisztekben, cu­ k o r b a n g a z d a g ételek fogyasztása után felszökik a vércukor­ szint. Az ilyen ételeket n a g y sebességgel feldolgozza a szer­ vezetünk, és u t á n a hirtelen l e z u h a n a vércukorszintünk. Az a g y e r e k kitágulnak, megjelenik a migrénes fejfájás. Pszichés tényező (pl. lelki i z g a l o m ) is kiválthat migrént. Erőteljes é r ö s s z e h ú z ó k r ó l (koffein, nikotin) való hirtelen l e m o n d á s is előidézheti a fejfájást. A

migrénben

szenvedők

70%-a

a gyerekszülés

éveiben járó

nő.

A m i g r é n r e hajlamos n ő k 60%-ánál a r o h a m a menstruáció előtt v a g y alatt, esetleg utána jelentkezik. M á s o k n á l a menst­ ruációs ciklus k ö z e p é n , a peteérés (ovuláció) idején jelentke­ z i k a heves fejfájás. E z e k b e n az esetekben a migrén a terhes­ ség 3. h ó n a p j á b a n m e g s z ű n i k . A havi vérzés elmaradása is megszabadítja a n ő k e t a fejfájástól. Előbbi esetekben a migrén a h o r m o n h á z t a r t á s zavarával van összefüggésben. A rohamfejfájás is éreredetű. A rettegett r o h a m rendszerint h a l m o z o t t a n , v a l ó s á g o s „ ö s s z t ű z " formájában jelentkezik, el­ tart 1-2 napig, majd hosszú t ü n e t m e n t e s i d ő s z a k következik. R i t k á b b e n n e k k r ó n i k u s formája, a m e l y hosszú ideig, olykor é v e k i g kínozza a beteget, j e l e n t ő s e b b fájdalommentes idősza­ k o k nélkül. A váll, a nyak, a fejbőr, az arc izmainak az összehúzódása által kiváltott fejfájás kétszer olyan gyakori a n ő k körében. Szinte m i n d e n esetben a m e g o l d a t l a n érzelmi stressz húzódik m e g 110

a fejfájás hátterében. Hirtelen kezdődik, a fejben n y o m á s é r z e ­ tet okoz. M i u t á n a s z o r o n g á s t é s / v a g y a depressziót kíséri, akár évekig is fennállhat m e g s z a k í t á s o k nélkül. A

nyakcsigolya

„meszesedése"

okozta

fejfájás

gyakran

jár

együtt e g y é b tünetekkel, m i n t szédülés, hallászavar, fülzú­ gás, látászavar, a g o n d o l k o d á s és a k o n c e n t á r i c i ó k é p e s s é g csökkenése, általános fáradékonyság, depressziós h a n g u l a t verejtékezéssel, elgyengüléssel. Jellemző, h o g y v á l t o z ó i d ő k ö z ö k b e n lép fel, h e t e n t e 2 - 3 napon keresztül tart. R e n d s z e r i n t reggel k e z d ő d i k . Aki ebben szenved, m á r fejfájással ébred. A fájdalom a tarkótájról indul és előresugárzik élesen, nyilalóan. A

különböző

fejfájások

kombinálódhatnak.

Az

izmok

összehú­

zódása okozta fejfájásban s z e n v e d ő k e g y részét alkalman­ ként m i g r é n e s fejfájás is k í n o z z a . Szexuális t e v é k e n y s é g is kiválthat fejfájást. Az o r g a z m u s előtt n é h á n y perccel k e z d ő d i k egy folytonos fejfájás, m e l y e t a fokozott i z o m ö s s z e h ú z ó d á s és a v é r e d é n y e k kitágulása idéz elő. Ezt a fejfájást az izgalmat és m e g e r ő l t e t é s t kísérő hirtelen v é r n y o m á s - e m e l k e d é s váltja ki. Az ilyen típusú fej­ fájástól a középkorú férfiak szenvednek, a k i k n e k r e n d s z e r i n t enyhén m a g a s a v é r n y o m á s a . A szexuális fejfájás k ö n n y e n összetéveszthető az agyvérzés tüneteivel. K l i m a x k o r v a g y a h h o z közeli időben e g y tipikus, lüktető fejfájás jelentkezhet, m e l y n é l a fokozott i z o m ö s s z e h ú z ó d á s és a v é r e d é n y e k kitágulása egyidejűleg j ö n létre. A fejfájás e g y e b e k k ö z ö t t a k ö v e t k e z ő b e t e g s é g e k n é l jelent­ kezhet tünetként: Szem-, orr- és fülbetegségek, vérszegénység, cukorbaj, alko­ hol-, nikotin-, ólom- és higany-mérgezés, szívbetegség, agyda­ ganat, hibás fogak,vesebetegség, g y o m o r - és b é l m ű k ö d é s i zavarok stb. 111

A fertőzés Az emberi testben lezajló b e t e g s é g f o l y a m a t o k egyik leggya­ koribb oka a fertőzés. E n n e k h e v e n y tünete a gyulladás. A gyulladásos folyamatnál egy a testben lejátszódó „háború­ r ó l " van szó. A szervezet i m m u n r e n d s z e r e megtámadja az ellenséges k ó r o k o z ó k a t . E k ü z d e l e m tünete a láz, a fájdalom, a duzzanat, a kivörösödés. Ha a test sikeresen veszi fel a harcot a b e t o l a k o d ó kórokozóval, átvészeljük a betegséget. Hogyan küzd a szervezet a kórokozók ellen ? A test a v é r b e n és a c s o n t v e l ő b e n specifikus ellenanyagot, ún. antitestet k é p e z . A limfocita és a granulocita fehérvérsej­ t e k falat e m e l n e k a k ó r o k o z ó k ö r é és a falósejtek (makrofágok) m e g t á m a d j á k a kórokozót. E b b e n a k ü z d e l e m b e n m é r g e k s z a b a d u l n a k fel, mely láz­ r e a k c i ó h o z vezet. A lázzal, a hőmérséklet-emelkedéssel a helyi gyulladásra a teljes test válaszol. ( E m b e r n é l a test n o r m á l h ő m é r s é k l e t e köztudottan 3 6 - 3 7 fok C között ingadozik. A h ő k é p z ő d é s és a h ő l e a d á s állandó e g y e n s ú l y b a n van. E z t egy finom s z a b á l y o z ó r e n d s z e r bizto­ sítja az agyban l é v ő h ő k ö z p o n t által.) 38°C-ig h ő e m e l k e d é s r ő l beszélünk, a 3 8 - 3 9 ° C közötti hő­ mérsékletet k ö n n y ű , a 3 9 - 4 1 °C közöttit pedig súlyos láznak mondjuk. 41 °C feletti láznál b e k ö v e t k e z i k a halál, ha a láz­ c s ö k k e n t é s r ő l n e m g o n d o s k o d u n k . A láz fokozza a szervezet égési folyamatait, elősegíti a v é d e k e z ő a n y a g o k képződését, a mérgező anyagok megsemmisítését. Ezért

a

láz

lenne a magasabb

csökkentésére

irányuló

beavatkozásainkat

helyesebb

lázra korlátozni, s n e m kellene minden hő-

e m e l k e d é s t gyógyszerrel leszorítani. A fertőzés

következtében

krónikus

betegség is kialakulhat.

Ilyen­

k o r „ k o m p r o m i s s z u m " j ö n létre a k ó r o k o z ó és a védelmi 112

erők között. A b e t e g életben maradt, u g y a n a k k o r a szervezet sem tudta legyőzni a k ó r o k o z ó t . A limfociták és a granulociták, v a l a m i n t az antitestek s z á m a m e g n ö v e k s z i k . A fertőzéses m e g b e t e g e d é s e k g y ó g y í t á s a terén a m o d e r n o r v o s t u d o m á n y az a n t i b i o t i k u m o k (pl. penicillin) felfedezé­ sével nagy lépést tett előre. A fertőzések l e k ü z d é s é b e n áldás az antibiotikum, lehet a

szervezet

de gyakori és hosszantartó alkalmazása

már káros

számára.

Napjainkban egyre g y a k o r i b b a k a különféle gombás fertőzé­ sek. Az igen kellemetlen, makacs, g o m b á s fertőzéseket meg lehet előzni, ha sem külsőleg, sem belsőieg nem teremtünk a gomba számára kedvező feltételeket. A fertőző g o m b á k a m e l e g , ned­ ves, rosszul szellőző, fénytől elzárt h e l y e k e t és a l ú g o s köze­ get szeretik. A megelőzés é r d e k é b e n természetes a n y a g o k b ó l (vászon, pamut, b ő r ) készült r u h a n e m ű t , f e h é r n e m ű t és á g y n e m ű t használjunk. Kerüljük m o s a k o d á s n á l az erősen l ú g o s szap­ panokat. A külsőleg a l k a l m a z o t t ecetes-vizes áztatás, l e m o s á s , a k ü l ö n b ö z ő propolisz-készítmények (balzsam, spray, tinktúra) és a k ö r ö m v i r á g - k é s z í t m é n y e k is jó g o m b a ö l ő h a t á s ú a k . A kézen és a lábon látható sárga, m e g v a s t a g o d o t t gombás körmök gyógyítása igen n a g y türelmet, kitartást igényel. E c e t b e mártott vattával k e n e g e s s ü k a k ö r m ö t . Az ecettől a felső rétegek felpuhulnak, ezeket k a p a r g a s s u k és v a g d o s s u k le. Egy-két hét alatt az egész k ö r m ö t ó v a t o s a n eltávolíthatjuk. A g o m b a a k ö r ö m á g y b a m é l y e n befészkelődik, ezért a g o m b a ­ ölő k é s z í t m é n y e k k e l a d d i g kell a kezelést folytatnunk, a m í g az új k ö r ö m teljesen egészséges n e m lesz. V i g y á z z u n k arra, hogy a régi harisnyától, v a g y cipőtől újra ne fertőződjünk. Szervezetünkben - főleg a belekben - jelen van az ártalmatlan Candida albicans

nevű élesztőgomba. 113

Ha

az

immunrendszer

legyön-

gül, ez átalakul patogén alakká, és átterjed más szervekre is. Ez a k ó r o k o z ó allergiás tüneteket, szénanáthát, asztmát okozhat. Megállapították, h o g y a sok antibiotikum, a túlzott cukorfé­ le-fogyasztás és a biotin-vitamin hiánya a gombás fertőzések elterjedését

előmozdítják.

A fájdalom A test v a l a m e n n y i részéből összefutó fájdalomingerület a g e r i n c v e l ő b e n találkozik, majd az agyba jut. A gerincvelőben és az agyban (az agyalapi m i r i g y b e n és a hipotalamuszban) kétféle morfinszerű vegyület képződik:

a rövid távon ható enkefa-

linok és a tartósabb hatású endorfinok. Ezeket a kémiailag a m o r f i n h o z hasonló vegyületeket az elmúlt évtizedben fedez­ t é k fel. Ez a felfedezés rávilágított arra, hogy a szervezetnek saját fájdalomcsillapító

mechanizmusa

van.

Ezek

az

anyagok

a

m o r f i n h o z h a s o n l ó a n útjába á l l n a k a gerincvelő felől érkező fájdalomingerületi j e l e k n e k és ezáltal természetes fájdalom­ csillapítóként hatnak. Ú g y h a t n a k tehát mint a fájdalomcsil­ lapító g y ó g y s z e r e k többsége, m e l y e k az agy fájdalomérző köz­ pontjait

gátolják.

K í s é r l e t e k kimutatták, h o g y a k r ó n i k u s fejfájásban szenve­ d ő k szervezetében az endrofinszint rendkívül alacsony. Ku­ t a t ó k k i m u t a t t á k azt is, h o g y a negatív é r z e l m e k - düh, b o s s z ú , keserűség, r e m é n y t e l e n s é g - szintén kimerítik a szer­ v e z e t endorfin készletét, és ezzel az egyén fokozottan kiszol­ gáltatottá válik a fájdalmakkal s z e m b e n . A gyógyszeres fájdalomcsillapítás fájdalomcsillapító

hatás fokozatosan

e g y i k fő problémája, veszít erejéből

és

a

hogy a

megfelelő

h a t á s eléréséhez e g y r e n a g y o b b a d a g gyógyszer szükséges. E z z e l együtt a mellékhatások is fokozódnak. Kialakulhat a gyógy­ szerfüggőség

veszélye

is. 114

A reflexzóna-masszázzsal a z ó n á k b a n l e v ő idegvégződé­ seket is ingereljük, a m e l y e k i d e g i m p u l z u s o k a t t o v á b b í t a n a k a g e r i n c v e l ő b e és az agyba, s ezáltal g y ó g y s z e r nélkül tudjuk csillapítani a fájdalmat. A k é p z ő d ő endorfin ugyanis gátolja a fájdalomérzékelő receptorokat. Az endorfinkészletet e g y é b k é n t a r i t m i k u s tornagyakorlat, a relaxáció is k é p e s „újratölteni", ezért is kíséri k e l l e m e s közérzet ezeket a tevékenységeket.

Az allergia Az allergia

a

szervezet

túlérzékenységi

reakciója,

amelyet idegen

anyag, az ún. allergén okoz. Ez az i d e g e n a n y a g ö n m a g á b a n nem m i n d i g szokott káros lenni, m é g i s kiválthatja a túl érzé­ keny szervezet v é d e k e z ő reakcióját. Az allergiás reakció e g y rendkívül összetett e s e m é n y s o r o z a t u t o l s ó l á n c s z e m e . A z e m b e r bőrén, a légutakban, a g y o m o r b a n és a béltraktusban a leggyakoribb. A m i k o r b á r m i l y e n , a szervezet által v e s z é l y e s n e k vélt a n y a g b e k e r ü l a szervezetbe - étellel, b e l é g z é s s e l v a g y a b ő r ö n át - a v é d e k e z ő r e n d s z e r e k a z o n n a l m ű k ö d é s b e lép­ nek. Ez á l l a n d ó és automatikus, a s z e r v e z e t i g y e k s z i k meg­ őrizni a b e l s ő k ö r n y e z e t egyensúlyát és állandóságát. A m i k o r ez a t e v é k e n y s é g fokozott, a m i k o r a szervezet túl érzékeny, akkor b e s z é l ü n k allergiáról. N a g y o n leegyszerűsítve a dolgo­ kat,

az allergiás

reakció következőképpen

a szervezet egy specifikus ellenanyaggal,

megy

végbe: Az allergént

az ún.

antitesttel igyekszik

semlegesíteni. Ha az allergén az antitesthez kapcsolódik, allergiás

létrejön az

reakció.

E h h e z egyéb biokémiai folyamatok is csatlakoznak. A m i k o r az e l l e n a n y a g o k (antitestek) m e g t á m a d j á k a v é r á r a m b a v a g y a testbe jutott „ i d e g e n " fehérjét, hisztamin n e v ű vegyület ter115

melődik. A h i s z t a m i n toxikus, m é r g e z ő hatású, duzzanatot és gyulladást o k o z . R e n d e s k ö r ü l m é n y e k között a szervezet ún. flnfzTz/szíamm-termeléssel ellensúlyozza a hisztamin jelen­ létét. A t o x i k u s h i s z t a m i n t s e m l e g e s í t ő antihisztamint az egészséges e m b e r mája termeli. Ha a máj m á r képtelen meg­ felelő m e n n y i s é g ű antihisztamint előállítani, akkor allergiás állapot lép fel. T e r m é s z e t e s antihisztamin hatása van a C-vi­ taminnak. Ma m á r bizonyított t é n y az is, h o g y allergia esetén az adrenalin a m e l l é k v e s é k b e n fokozottan képződik. A mellék­ v e s é k végül k i m e r ü l h e t n e k , és n e m t e r m e l n e k elegendő ad­ renalint. A p a n t o t é n s a v (B5-vitamin) segíti a mellékvesék m ű k ö d é s é t . Allergiás b e t e g e k n e k ajánlott B 5 - és C-vitamin szedése. Allergen lehet s z á m o s é l e l m i s z e r (pl. tojás, tej, hús, gyü­ mölcs), de lehet v i r á g p o r s z e m , állati szőr, szobai por, gom­ baspóra, toll, m o s ó - v a g y m o s o g a t ó s z e r , szappan, kölni. A lehetséges allergének száma

végtelen.

allergiás r e a k c i ó kiváltója.

Még

a

napfény

is

lehet

S o k e m b e r allergiás bizonyos

gyógyszerekre. Ilyen s z e m p o n t b ó l veszélyes lehet a penicil­ lin. Ez a gyógyszer, - m e l y n a g y a d a g b a n sem ártalmas a szervezetre -, m á r e g é s z e n csekély m e n n y i s é g b e n is heves reakciót válthat ki az é r z é k e n y e g y é n b e n . Maga

az

allergia

rohamokban jelentkezhet,

kiütésekben,

bőrpírban,

náthában,

asztmás

e g y e s esetekben halálos szövődmé­

nyeket okozhat. „ S z í v e s e b b e n t a l á l k o z o m e g y fekete párduccal a rende­ l ő m b e n , m i n t e g y allergiás beteggel, m e r t az előbbivel t u d o m m i t tegyek, m í g a z utóbbival n e m mindig." E g y neves euró­ pai orvoskutató m o n d á s á t i d é z t é k a M a g y a r Allergiológiai és Klinikai I m m u n o l ó g i a i T á r s a s á g 1992-ben tartott X. vándor­ gyűlésén. A v á n d o r g y ű l é s e n részt v e v ő o r v o s o k v é l e m é n y e 116

szerint minden

negyedik-ötödik ember allergiás,

mert környeze­

t ü n k egyre agresszívabb vegyületei p r ó b á r a teszik szerveze­ tünk a l k a l m a z k o d ó k é p e s s é g é t . Az allergológiai vizsgálat fel tudja fedezni az allergént. Ez abból áll, h o g y az a l l e r g é n e k n e k igen kis m e n n y i s é g é t felvi­ szik a bőrre. Pozitív reakciót jelez a bőrpír, a duzzanat. Egy­ szerű esetben - ha m o n d j u k az allergiát v a l a m i l y e n táplálék okozza - a b e t e g n e k k ö n n y ű a dolga, mert e z e k kiiktatásával a tünetek m e g s z ü n t e t h e t ő k , v a g y legalább enyhíthetők. Elő­ fordulhat azonban, h o g y csak lakás, l a k ó h e l y v a g y m u n k a ­ hely cseréje oldja m e g az allergiás b e t e g problémáját. Jó

ha

tudjuk:

„Amitől egyszer allergiát kaptunk,

azt szerveze­

tünk soha nem felejti el." í g y ő r i z k e d n i kell az allergéntől a k k o r is, ha t ü n e t m e n t e s e k vagyunk. Ha új k e z e l ő o r v o s h o z kerü­ l ü n k - aki n e m ismeri allergiánkat - ne m u l a s s z u k el közölni vele! Öröklött

hajlamok

is

gyakoriak az

allergiás

betegségekben.

Elő­

fordul, hogy az allergiás szülő allergiás g y e r m e k é v e l együtt keres fel kezelés céljából.

Az alvászavarok Az alvás a testi és lelki erő e g y i k forrása, az e g é s z s é g e g y i k alappillére. Koplalni hetekig is lehet, de az alvás h i á n y a m á r rövidebb idő alatt h a l á l h o z vezethet. A régi K í n a legkegyet­ lenebb halálbüntetése az volt, h o g y a b ű n ö s t éjjel-nappal ébren tartották, m i n d a d d i g , m í g m e g n e m halt. Ismeretes, h o g y a kutya alvás nélkül m á r n é h á n y n a p alatt elpusztul. A krónikus alvászavar v i s z o n y l a g m o d e r n kór. A villany­ körte feltalálásakor következett be a fordulópont, azzal, h o g y nappallá változtatták az éjszakát is. 117

S o k a n n é l k ü l ö z h e t ő n e k tartják az alvást, ezért m e g g o n d o ­ latlanul

lerövidítik

az

alvásidőt.

Alváskutatók

tanul­

m á n y a i b ó l kiderül, h o g y a z e m b e r e k t ö b b s é g e éjszakánként 6 0 - 9 0 p e r c c e l alszik k e v e s e b b e t a kívánatosnál. Az alváshi­ á n y k o r u n k e g y i k alulértékelt, é l e t m ó d problémája. A rossz hangulat, a kedvetlenség, a d e k o n c e n t r á l t s á g hétköznapjaink kísérőjelensége, m e l y n e k h á t t e r é b e n s o k esetben a kialvatlan­ ság áll. T e h á t az alvás-ébrenlét e g y e n s ú l y á n a k fenntartása rendkí­ vül fontos, a r e n d s z e r e s s é g v é d i az idegrendszert. Egész­ séges e m b e r n é l e g y a l v á s h i á n y o s éjszaka általában pótolható, viszont v a n n a k o l y a n o k is, a k i k n é l n a p o k i g tartó fáradtságot okoz. Az alvás ideje alatt a n a p p a l e l h a s z n á l t energia pótlódik. Ez a z o n b a n csakis m e g f e l e l ő ideig tartó, egészséges alvásnál j ö n létre. Az e g é s z s é g e s e m b e r n e k általában 7-8 óra alvás elég. G y e r m e k e k , v é r s z e g é n y e k , g y e n g e i d e g z e t ű e k és gyen­ ge t e s t a l k a t ú a k ennél t ö b b e t i g é n y e l n e k . Az alvás i d ő t a r t a m á r a szabályt felállítani n e m lehet Szel­ l e m i m u n k á s o k k e v e s e b b alvással i s k i p i h e n i k magukat, mint a n e h é z testi m u n k á t v é g z ő k . V a n n a k e m b e r e k , a k i k n e k al­ v á s s z ü k s é g l e t e feltűnően nagy, m í g m á s o k c s a k rövid ideig alszanak, e n n e k ellenére e g é s z s é g e s e k é s m u n k a b í r ó k . S o k b e t e g s é g j á r alvászavarral, d e o l y a n betegség, a m i n e k ez v o l n a az egyetlen t ü n e t e , nincs. C u k o r b a j o s o k és szívbete­ g e k g y a k r a n s z e n v e d n e k á l m a t l a n s á g b a n . E g y e s k u t a t ó k azt állítják, h o g y a pajzsmirigy m e g b e t e g e d é s e , illetve a n n a k hi­ á n y o s m ű k ö d é s e az á l m a t l a n s á g g y a k o r i oka. Az orr és garat d u z z a n a t a légzési n e h é z s é g e t , ez v i s z o n t alvászavart idéz elő. Az i d e g r e n d s z e r fokozott i n g e r l é k e n y s é g e is zavarja az alvást. E r ő s szellemi m u n k a is o k o z h a t alvászavart. Ilyenkor m e g n ö v e k s z i k az a g y vérszükséglete, a fejben erős a vérá118

ramlás. Ezért m e l e g n e k é r e z z ü k a fejünket és h i d e g n e k a végtagjainkat. E b b e n a z á l l a p o t b a n n e m t u d u n k elaludni, mert alvás c s a k a k k o r k ö v e t k e z h e t b e , ha a v é r á r a m l á s a testben erős, a fejben viszont g y e n g e . Alvászavarai m i a t t s o k e m b e r szed altatókat. A n a g y dózi­ sa altató hatása m á s n a p i fáradtság, á l m o s s á g . E z t izgatósze­ rekkel szokták ellensúlyozni. í g y kialakul az á r t a l m a s kör: h o g y aludjon altatószert, h o g y é b r e n legyen, izgatószert v e s z be s o k ember. M i n d e z t előbb-utóbb i g e n c s a k m e g s í n y l i a szervezet. Lehetőleg ú g y h e l y e z z ü k el ágyunkat, h o g y fejünk észak­ ra, l á b u n k délre n é z z e n . Fontos, h o g y á g y u n k olyan h e l y e n legyen, a h o l a földsu­ gárzás káros hatása n e m érvényesül.

A frontérzékenység L é g k ö r ü n k k ü l ö n b ö z ő tulajdonságú l é g t ö m e g e k b ő l áll. Ezek­ n e k m á s és m á s a h ő m é r s é k l e t e , l é g n y o m á s a , páratartalma, elektromos állapota. F r o n t á t v o n u l á s k o r e z e k n e k a t é n y e z ő k n e k az összetétele és aránya megváltozik. A légkörben végbemenő fizikai és kémiai folyamatokra

az

élő szervezetek

kiegyenlítő folyamatokkal

válaszol­

nak. A biológiai e g y e n s ú l y t a szervezet ily m ó d o n igyekszik fenntartani. E g y b i z o n y o s típusú időjárásváltozásra, egy bi­ z o n y o s felépítésű szervezet adott m ó d o n reagál és a h a s o n l ó felépítésű szervezetek h a s o n l ó választ a d n a k . D e a m í g a z egészséges e g y é n n e k az időjárás v á l t o z á s a c s a k á t m e n e t i ké­ nyelmetlenséggel jár, a b e t e g e k és é r z é k e n y i d e g r e n d s z e r ű e k s z á m á r a súlyosabb tüneteket, s z ö v ő d m é n y e k e t is o k o z h a t . Azokat az egyéneket, akikre n a g y m é r t é k b e n hat az időválto­ zás,

meteoropatáknak

nevezik. 119

A m e t e o r o l ó g i a i f r o n t o k n a k több fajtája van, k ö z ü l ü k kettő a legfontosabb: Melegfront: borult égbolt, l é g n y o m á s c s ö k k e n é s kíséri; Hidegfront: l é g n y o m á s - e m e l k e d é s , viharos szél, z á p o r jel­ lemzi. A m e l e g és a hidegfront b á r m e l y évszakban előfordulhat. D r . L á n y i Péter a „Vigyázat! F r o n t b e t ö r é s " c í m ű könyvé­ b e n leírja, hogy mint belgyógyász hosszú éveken át azt tapasz­ talta, h o g y meghatározott napokon, meghatározott betegek ér­ keznek a kórházba. Összefüggését talált a betegségek típusa és az időjárási frontok között. Megfigyelése szerint melegfrontra az aktív, agresszív, feszült, nyílt személyiségek reagálnak, míg a hidegfrontra a félénk, befelé forduló, konfliktusokba nem bonyolódó emberek érzékenyek. N a g y általánosságban a férfi­ ak inkább a m e l e g a n ő k inkább a hidegfrontra érzékenyek. A fronthatások elsősorban a 30 és 50 év közötti korosztályt érintik. Gyermekkorban

szinte

egyáltalán

nincs

frontérzékenység

öregkorban pedig gyengülnek ezek a reakciók. A

melegfrontérzékenység

tünetei:

Az anyagcsere folyamatok felgyorsulnak, fokozódik a pajzsmi­ rigy működése, emelkedhet a vércukorszínt és a vérnyomás. A cukorbetegek m á r kisebb diétahiba esetén is eszméletüket vesz­ h e t i k A melegfront-betöréseket a legnehezebben a szívbetegek és a m a g a s vérnyomásban szenvedők viselik el. Gyakoribbak ilyenkor a hőemelkedéssel és lázzal járó bakteriális és vírusos fertőzések Fokozódik a vérzékenység, az embóliás hajlam. M e g n ő a szívinfarktusok száma, s mivel a sima i z m o k görcs­ készsége csökken, elhúzódhatnak a szülések is. A melegfront­ betöréseknél sok ember ingerlékeny, fáradékony lesz, figyelmét n e m tudja jól összpontosítani, teljesítőképessége csökken. Ezért g y a k o r i b b a k a k ö z l e k e d é s i b a l e s e t e k is. 120

A

hidegfrontérzékenység

tünetei:

Az anyagcsere folyamatok lelassulnak, a v é r n y o m á s és a pulzus csökken, szédülés, s ú l y o s a b b e s e t e k b e n ájulás jelent­ kezhet. Ellentétben a melegfronttal, n e m a v é r z é k e n y s é g , ha­ n e m a vérrögképződési hajlam ( t r o m b ó z i s h a j l a m ) fokozódik. Ilyenkor n ö v e k s z i k a szervezet görcskészsége. G y a k o r i b b a k a vese-, epe-, gyomor-, koszorúsérgörcsök. H i d e g f r o n t idején kínozza leginkább a beteget a r e u m a és a l é g u t a k h u r u t o s betegsége. F o k o z ó d n a k az allergiás tünetek, a m i azzal ma­ gyarázható, h o g y a szervezetben c s ö k k e n az i m m u n a n y a g o k mennyisége. A hidegfront á t v o n u l á s a k o r az i d e g r e n d s z e r ingerlékeny­ sége csökken, a g o n d o l k o z á s nehezített. Mi a teendő, ha már megérkezett a front? Erre nincs általános recept. Dr. Lányi azt javasolja, h o g y m i n d e n k i legyen ö n m a g a orvos­ meteorológusa, a z a z saját m a g a tapasztalja ki, h o g y m e l y i k frontra é r z é k e n y és mi segít rajta. N e m javasolja, h o g y rend­ szeres gyógyszerszedéssel v é d e k e z z ü n k . Az viszont ajánla­ tos, hogy ha az e m b e r teheti, i l y e n k o r halassza el a n a g y o b b erőfeszítést igénylő feladatokat és ó v a t o s a n közlekedjék. A

frontok

azokat

az

embereket

veszélyeztetik

leginkább,

akik

egészségtelen életmódot folytatnak. G y a k r a n előfordul, h o g y va­ laki, aki tudja magáról, h o g y é r z é k e n y a melegfrontra, m é g i s sok kávét iszik, s ezzel m é g i n k á b b felerősíti i d e g e s panasza­ it. Hidegfront idején n e m l e n n e s z a b a d a l k o h o l t fogyasztani, mert ennek hatására az érzékeny ember m é g kábultabb és fásultabb lesz. Általában elmondható, hogy melegfronti hatás­ kor ajánlatos vitaminokat, e l s ő s o r b a n B-vitaminokat szedni. 121

H í r e s e m b e r e k e g é s z soráról derült ki, h o g y m e n n y i r e befolyásolta őket az időjárás. H e i n e , a n a g y n é m e t költő esős, v a g y havas i d ő b e n hiába vette k e z é b e tollát, n e m tudott verset írni. E g y francia költő h e v e s szélviharok alatt úgy érezte, h o g y g o n d o l k o d á s a e l h o m á l y o s o d i k . M á s i k költő azt írja: „ O l y a n vagyok, m i n t a b a r o m é t e r , tehetségem a légnyo­ m á s s a l együtt ingadozik." - N a p ó l e o n r ó l feljegyezték, hogy á l l a n d ó a n szenvedett a hidegtől. E z é r t m é g nyáron is fűttette a szobáját. M a m á r egyes k l i n i k á k o n n e h e z e b b m ű t é t e k előtt kikérik az o r v o s m e t e o r o l ó g u s v é l e m é n y é t . E z u t á n a sebész akár úgy is dönthet, h o g y elhalasztja az a z n a p r a kiírt operációt, s ad­ dig vár, m í g a front elvonul. S ez n e m túlzott óvatosság, mert a m ű t é t utáni s z ö v ő d m é n y e k k o c k á z a t á t j e l e n t ő s e n megnö­ veli egy-egy frontbetörés.

122

Hogyan kezeljük a kézen az egyes betegségeket, panaszokat? E fejezetben az olvasó 53 féle betegség, p a n a s z k e z e l é s é r e kap tanácsot. Naponta kétszer masszírozni (perc) j o b b kéz

b a l kéz

1. Ágybavizelés Vesezóna ( 6 0 / 1 6 * )

5

5

Húgyvezetékzóna ( 6 0 / 1 6 )

2

2

Húgyhólyagzóna ( 6 0 / 1 6 )

3

3

Hát-ágyékcsigolya z ó n a ( 1 0 0 / 2 7 )

2

2

Plexus solaris-zóna ( 8 7 / 2 2 )

1

1

Agyzónák ( 8 7 / 2 2 )

3

3

Vesezóna ( 6 0 / 1 6 )

3

3

petefészekzóna ( 6 9 / 7 7 )

1

1

Nyakcsigolyazóna ( 1 0 0 / 2 7 )

2

2

2. A g y v é r z é s

Prosztata-herezóna, illetve méh-,

Szívzóna ( 3 9 / 9 )

-

2

Lépzóna ( 4 4 / 1 1 )

-

2

Plexus solaris-zóna ( 8 7 / 2 2 )

2

2

*oldal/ábra 123

3. A l v á s z a v a r o k Agyzónák (87/22)

3

3

P l e x u s solaris-zóna ( 8 7 / 2 2 )

1

1

4. A r a n y é r Végbélzóna (55/15)

-

3

N y i r o k z ó n á k alsótest ( 4 5 / 1 2 )

3

3

5. A s z t m á s k ö h ö g é s i , fulladási r o h a m E r ő s n y o m á s a 2. és 3. ujj közti területre addig, m í g a beteg állapota n e m j a v u l ( 2 - 3 perc szokott l e n n i ) . U t á n a enyhe n y o m á s a p l e x u s solaris zónájára kb. 20 m á s o d p e r c i g . 6. B e c h t e r e w - k ó r Mellékvesezóna (81/20)

3

3

hólyagzóna (60/16)

5

5

Gyomorzóna (55/15)

2

2

B e l e k zónája ( 5 5 / 1 5 )

3

3

Lépzóna (44/11)

-

2

Csigolyazóna (100/27)

5

5

5

5

Csípőzóna (100/27)

3

3

Vállzóna (100/27)

2

2

Csigolyazóna (100/27)

2

2

2

2

Vese-, húgyvezeték-,

7. B o k a f á j d a l o m , g y e n g e b o k a Csuklómasszírozás 8. C s í p ő í z ü l e t i fájdalom

9. C s o n t r i t k u l á s Mellékpajzsmirigyzóna (81/20) 124

10. Csuklás A rekeszizomra ( 1 0 0 / 2 7 ) e n y h e n y o m á s t g y a k o r o l u n k kb. 2 percig. 11. Csuklófájdalom Bokamasszírozás

5

5

12. C u k o r b e t e g s é g C s a k orvosi ellenőrzés és a v é r c u k o r s z i n t á l l a n d ó e l l e n ő r z é s e mellett szabad a l k a l m a z n i . V e s z é l y e a k e z e l é s n e k , h o g y kez­ detben a vércukorszint és a vizeletben ü r ü l ő c u k o r m e n n y i ­ sége emelkedhet. A k k o r hatásos, ha a b e t e g n e m k a p inzulint. Hasnyálmirigyzóna ( 8 1 / 2 0 )

2-5

2-5

(fokozatosság!) Máj-epehólyagzóna ( 5 5 / 1 5 )

3

-

belek zónái ( 5 5 / 1 5 )

3

3

Hipofízis-zóna ( 8 1 / 2 0 )

1

1

2

2

Gyomor, nyombél,

Pajzsmirigyés mellékpajzsmirigyzóna (81 / 20) 13. E p e g ö r c s Erős n y o m á s az e p e h ó l y a z ó n á r a ( 5 5 / 1 5 ) m i n d a d d i g , a m í g a szükséges hatás n e m j e l e n t k e z i k (2—3 p e r c s z o k o t t l e n n i ) . 14. Epehólyag-betegség Epehólyag-, májzóna ( 5 5 / 1 5 )

3

-

Belek (különösen a n y o m b é l ) zónája ( 5 5 / 1 5 ) 3

3

Hasnyálmirigyzóna ( 8 1 / 2 0 )

2

2

Hátcsigolyazóna ( 1 0 0 / 2 7 )

2

2

Plexus solaris-zóna ( 8 7 / 2 2 )

2

2

125

15. É r e l m e s z e s e d é s Mellékvesezóna ( 8 1 / 2 0 )

2

2

hólyagzóna (60/16)

5

5

Agyzónák (87/22)

2

2

Mellékvesezóna (81/20)

2

2

Mellékpajzsmirigyzóna (81/20)

2

2

Vese-, húgyvezeték-,

16. F á r a d t s á g

Agyzónák (87/22)

2

2

Vesezóna (60/16)

2

2

Májzóna (55/15)

2

17. Fejfájás E r ő s n y o m á s az a g y z ó n á k r a ( 8 7 / 2 2 ) , főleg a trigeminus-ideg zónájára. ( 2 - 3 p e r c alatt hatni szokott). Ez c s a k tüneti kezelés! 18. Fogfájás, h e v e n y E r ő s n y o m á s az á l l k a p o c s z ó n a a z o n helyére, ahol a fájó fog v a n ( 2 - 3 perc s z o k o t t szükséges lenni). M é g hatásosabb, h a k ö r m ü n k e t b e m é l y í t j ü k a zónába ( 9 3 / 2 5 ) . 19. Fogínyvérzés-,

gyulladás

(Szájban l e v ő z a v a r ó fém is okozhatja) Állkapocszóna, m i n d az öt ujjon ( 9 3 / 2 5 )

5

5

Nyirok-zónák, felsőtest ( 4 5 / 1 1 )

2

2

2

2

Fülzóna ( 9 3 / 2 4 , 2 5 )

3

3

Agyzónák (87/22)

2

2

20. Fülfájás, h e v e n y E r ő s n y o m á s a fülzónára ( 9 3 / 2 4 , 2 5 ) 21. F ü l p a n a s z (dugulás, z ú g á s )

126

22. Gyomorpanasz Gyomor-, nyombél-, hasnyálmirigyzóna ( 5 5 / 1 5 )

5

5

Máj-epehólyagzóna ( 5 5 / 1 5 )

2

-

2 3 . Hátfájás Hátcsigolyazóna ( 1 0 0 / 2 7 )

3

3

Mellzóna ( 4 5 / 1 2 )

2

2

Plexus solaris-zóna ( 8 7 / 2 2 )

1

1

24. Hólyaghurut Vese-, húgyvezeték-, hólyagzóna ( 6 0 / 1 6 )

5

5

Nyirokzónák, alsó test ( 4 5 / 1 2 )

2

2

5

5

Mellékvesezóna ( 8 1 / 2 0 )

3

3

Nyirókzónák, felsőtest ( 4 5 / 1 1 , 12)

5

5

25.

Homloküreg-gyulladás

Homloküregzóna ( 9 3 / 2 4 , 2 5 )

2 6 . Hüvelyfolyás ( G o m b á s fertőzés esetén n e h e z e n gyógyul) H ü v e l y z ó n a ( 6 9 / 1 7 ) és m é h z ó n a

5

5

Nyirokzónák, alsótest ( 4 5 / 1 2 )

5

5

Plexus solaris-zóna ( 8 7 / 2 2 )

1

1

27. Influenza Lépzőna ( 4 5 / 1 1 )

-

3

Mandulazóna (45/12)

2

2

Nyirokzónák, alsó test ( 4 5 / 1 2 )

3

3

Nyirokzónák, felső test (45 / 1 1 , 1 2 )

5

5

(Magas láznál gyógyszert a l k a l m a z z u n k ! ) Ha nátha v a g y k ö h ö g é s stb. is jelentkezik, az orrüreg, illetve légzőszervek stb. z ó n á i t is masszírozzuk. 127

2 8 . Isiász Ágyékcsigolyazóna (100/27)

2

2

Csípőízületzóna ( 1 0 0 / 2 7 )

2

2

Isiászideg-zóna ( 8 7 / 2 2 )

2

2

3

3

Könyökzóna (100/27)

5

5

Térdzóna (100/27)

2

2

29. K o n c e n t r á l ó k é p e s s é g

gyengülése

Agyzónák (87/22)

30. K ö n y ö k b á n t a l o m

T é r d m a s s z í r o z á s a 3-5 p e r c i g 31. Köszvény Mellékvesezóna (81/20)

3

3

Vesezóna (60/16)

5

5

Húgyvezetékzóna (60/16)

2

2

Hólyagzóna (60/16)

3

3

Máj-epehólyagzóna ( 5 5 / 1 5 )

3

-

Lép ( 4 5 / 1 1 )

-

2

Mellékpajzsmirigy-zóna ( 8 1 / 2 0 )

3

3

Vesezóna (60/16)

3

3

2

2

32. L á b i k r a g ö r c s

33. Légzőszervi panaszok Homloküregzóna (93/24,25) Légcsőzóna ( 4 8 / 1 3 , 4 9 / 1 4 )

2

2

Tüdőzóna (48/13,49/14)

3

3

Mellékvesezóna (81/20)

2

2

Mellékpajzsmirigy-zóna (81 / 2 0 )

2

2

Rekeszizomzóna (100/27)

2

2

128

34. L u m b á g ó Agyékcsigolya-keresztcsont-zóna (100/27)

3

3

Csípőízületzóna ( 1 0 0 / 2 7 )

2

2

Plexus solaris-zóna ( 8 7 / 2 2 )

1

1

35. Mandulagyulladás Mandulazóna (45/12)

5

5

Nyirokzónák, felsőtest ( 4 5 / 1 1 , 1 2 )

5

5

Mellzóna (45/12)

3

3

Petefészekzóna ( 6 9 / 1 7 )

3

3

Petefészek-zóna ( 6 9 / 1 7 )

2

2

Méhzóna (69/17)

2

2

36. M e l l f á j d a l o m - d u z z a d á s S o k nő panasza a m e n s t r u á c i ó előtt.

37. M e n s t r u á c i ó s f á j d a l o m

(Ha a normális m e n s t r u á c i ó s ciklus a kezelés s o r á n eltolódik, a kezelést abba kell hagyni.) 38. Nyakmerevség-fájdalom Nyakcsigolyazóna (100/27)

3

3

A nagylábujjat m o z g a s s u k k ö r ö z v e 12-szer. ( A k i n e k ilyen panasza van, n e h e z e n tudja ezt elvégezni, v a g y fájdalmas is lehet). 39. Petefészek-gyulladás Hipofízis-zóna ( 8 1 / 2 0 )

2

2

Mellékvesezóna ( 8 1 / 2 0 )

3

3

Vesezóna (60/16)

2

2

Petefészek-méhzóna(69/17)

5

5

N y i r o k z ó n á k , alsótest ( 4 5 / 1 2 )

5

5

129

40. Prosztatagyulladás Hipofízis-zóna ( 8 1 / 2 0 )

2

3

Mellékvesezóna (81/20)

3

3

Vesezóna (60/16)

5

5

Prosztata-here-zóna ( 6 9 / 1 7 )

5

5

N y i r o k z ó n á k , alsótest ( 4 5 / 1 2 )

5

5

41. R e k e d t s é g ( g é g e h u r u t ) Gégezóna ( 4 8 / 1 3 , 4 9 / 1 4 )

5

5

N y i r o k z ó n á k , felső test ( 4 5 / 1 1 , 1 2 )

5

5

5

5

42. S z e m p a n a s z Szemzóna (93/24,25) N y i r o k z ó n á k , felső test (45 / 1 1 , 1 2 )

5

5

Agyzónák (87/22)

2

2

2

2

3

3

2

2

43. Szorongás Mellékvesezóna (81/20) Agy

zónák

(87/22)

Tüdőzónák(48/13,49/14) 44. T é r d f á j d a l o m Térdzóna (100/27)

5

5

Könyökmasszírozás

3

3

45. V a k b é l g y u l l a d á s ( k r ó n i k u s ) v a k b é l - i r j i t á c i ó Ha a kivizsgálás szerint m ű t é t n e m szükséges: Vakbélzóna (55/15)

5

N y i r o k z ó n á k , alsótest ( 4 5 / 1 2 )

5

5

Vállzóna (100/27)

5

5

Csípőzóna (100/27)

3

3

46. Vállfájdalom

130

47. V a s t a g b é l g y u l l a d á s Gyomor-, nyombél-, hasnyálmirigyzóna ( 5 5 / 1 5 )

2

2

Máj-epehólyagzóna ( 5 5 / 1 5 )

2

-

Vékonybélzóna ( 5 5 / 1 5 )

3

3

Vatagbélzóna ( 5 5 / 1 5 )

3

3

Mellékvesezóna ( 8 1 / 2 0 )

2

2

Lépzóna ( 4 5 / 1 1 )

-

2

48. V é r c u k o r , m a g a s , l á s d „ C u k o r b e t e g s é g " •

49. Vérnyomás, alacsony Vesezóna ( 6 0 / 1 6 )

5

5

Mellékvesezóna ( 8 1 / 2 0 )

2

2

Agyzónák ( 8 7 / 2 2 )

2

2

Szívzóna ( 3 9 / 9 )

-

2

Vérkeringés-szabályozó z ó n á k ( 4 0 / 1 0 ) 4

4

50. V é r n y o m á s , m a g a s Vese-, húgyvezeték-, hólyagzóna ( 6 0 / 1 6 )

5

5

Agyzónák ( 8 7 / 2 2 )

2

2

Vérkeringés-szabályozó z ó n á k ( 4 0 / 1 0 ) 4

4

51. Vérszegénység Lépzóna ( 4 5 / 1 1 )

-

5

Szegycsontzóna ( 1 0 0 / 2 7 )

3

3

Vesezóna ( 6 0 / 1 6 )

5

5

Húgyvezetékzóna ( 6 0 / 1 6 )

3

3

Hólyagzóna ( 6 0 / 1 6 )

3

3

52. V e s e p a n a s z

(Ödéma esetén n y i r o k z ó n á k is!) 131

53. Zöldhályog (glaukóma) Agyzónák (87/22)

2

2

Szemzóna (93/24,25)

5

5

Fülzóna ( 9 3 / 2 4 , 2 5 )

2

2

Vesezóna (60/16)

3

3

Máj-epehólyagzóna ( 5 5 / 1 5 )

3

-

O r v o s i ellenőrzés szükséges!

Betegségmegelőző program H a n i n c s s e m m i p a n a s z u n k , a k k o r i s célszerű szervezetünk karbantartása

céljából

é l e t r e n d ü n k b e beiktatni

az

alábbi

p r o g r a m o t . Naponta egyszer masszírozzuk a következő szer­ v e k zónáit j o b b kéz

bal kéz (perc)

Agy ( 8 7 / 2 2 )

2

2

Csigolya (100/27)

2

2

Vese (60/16)

3

3

Máj-epehólyag ( 5 5 / 1 5 )

2

-

Lép (45/11)

-

2

Szív (finoman!) ( 3 9 / 9 )

.1

Tüdő (48/13,49/14)

1

1

N y i r o k (felsőtest) ( 4 5 / 1 1 , 1 2 )

1

1

N y i r o k (alsótest) ( 4 5 / 1 2 )

1

1

P l e x u s solaris (finoman) ( 8 7 / 2 2 )

1

1

Ha valamilyen b e t e g s é g k e z d ő d ő jeleit észleljük (pl. torok­ fájás, vizelési inger) az illető szerv (torok ül. vese-hólyag) z ó n á i t a d d i g kezeljük - n a p o n t a kétszer 5 percig - m í g a tünetek meg nem szűnnek. 132

Esetismertetések A továbbiakban ismertetek n é h á n y saját g y a k o r l a t o m b ó l származó, d o k u m e n t á l t esetet. K. S.-né 32 éves N é g y évvel ezelőtt diagnosztizálták S L E b e t e g s é g é t (sziszté­ m á s lupus e r y t h e m a t o s u s ) , m e l y k ü l ö n b ö z ő szerveket m e g ­ támadó, gyakran bőrjelenségekkel j á r ó kollagén b e t e g s é g . A n t o i m m u n - b e t e g s é g n e k tartják, ilyenkor a szervezet saját anyagai váltják ki az allergiás reakciót. E z e l ő t t s o h a n e m volt beteg. N é g y éve többféle gyógyszert szed, k ö z t ü k P r e d n i s o l o n t is. B e t e g s é g e alatt 40 kg-ot hízott. M o s t 115 kg és 170 cm magas. Csípőtáji fájdalom, g y o m o r é g é s kínozza. L é p e na­ gyobb, veséje fehérjét ürít. L á b a erősen m e g v a n d a g a d v a . N e h e z e n m o z o g . Vérsejtsüllyedése e m e l k e d e t t . N e m t u d aludni. A b e t e g t a n á c s a i m alapján kezelte m a g á t és két h ó n a p múlva keresett ismét fel. A m a s s z á z s hatására eleinte hideg­ rázása volt, k é s ő b b azt vette észre, h o g y vizelete sötétszínű és gyógyszerszagú

lett.

R e g g e l i g n y u g o d t a n tud

aludni.

G y e n g e s é g é r z e t e elmúlt, j o b b a kedélye is. N é g y h ó n a p m ú l v a arról s z á m o l t be, h o g y a vizelete nor­ mális színű, m e g s z ű n t a l á b d a g a d á s a is. A m o z g á s s o k k a l k ö n n y e b b lett, m é g guggolni is tud már. Az i s m e r ő s ö k n e k is feltűnik, milyen jól néz ki és az is, h o g y 6 kg-gal k ö n n y e b b lett. 133

B. L. 67 éves férfi É r s z ű k ü l e t e miatt a járás n a g y o n fájdalmas számára. 3 0 - 4 0 m é t e r e n k é n t m e g kell állnia. Lábfeje és lábszára szederjes. S z í v r i t m u s z a v a r a van. Sűrűn kell vizelnie. S z a g g a t ó fejfájás kínozza. A b e t e g állapota a m a s s z á z s hatására fokozatosan javult. H á r o m h ó n a p m ú l v a arról s z á m o l t b e , hogy a j á r á s m á r n e m fájdalmas, 8 0 0 - 1 0 0 0 méterre lakó l á n y á h o z is el tud gyalogol­ ni. A lába színe megváltozott, m á r n e m szederjes. Elmúlt a s z a g g a t ó fejfájása is. Fél év m ú l v a is felkeresett. B o t nélkül jár, fejfájása teljesen elmúlt, n e m kínozza éjjel izomgörcs, szívpanasza megszűnt. Kórházi kontroll vizsgálaton is megállapították a nagy javulást. /. L.-né 32 éves T ö b b mint 10 éve hüvelyfolyása van. Derékfájás, alhasi fáj­ d a l m a k kínozzák. A m e n s t r u á c i ó előtt szédül, leesik a vér­ n y o m á s a , alatta c s a k kevés vér ürül. Utóbbi években nemi v á g y a is csökkent. A n ő g y ó g y á s z a t i vizsgálat negatív. A kezelés hatására a h ü v e l y v á l a d é k sűrű, r a g a d ó s lett, m í g azelőtt vízszerű volt. K é s ő b b , m i k o r a gyulladás enyhült, i s m é t vízszerű lett, majd m e g s z ű n t . Az első m e n s t r u á c i ó bő vérzéssel jelentkezett. A b e t e g m e g k ö n n y e b b ü l é s t érzett. A k ö v e t k e z ő 2 m e n s t r u á c i ó előtt m á r n e m szédült, n e m esett le a v é r n y o m á s a , és a vérzés is n o r m á l i s volt. A derékfájás, alhasi fájdalmak fokozatosan enyhültek, majd megszűntek. H á z a s s á g a h a r m o n i k u s a b b lett, m e r t n e m i vágya visszatért. Dr. B. 7. 50 éves férfi V e s e b e t e g . A vizsgálat szerint j o b b veséje alig működik, h ú g y v e z e t é k s z ű k ü l e t e is van. B a l veséje ép. Vizeletét nehe­ z e n tudja visszatartani. Prosztatája, mája m e g n a g y o b b o d o t t . 134

Szívritmuszavara van. H é t évvel ezelőtt b a l l á b á b a n mélyvé­ nás t r o m b ó z i s volt. E z u t á n lábai m e g v a s t a g o d t a k , k ü l ö n ö s e n a bal lába. A kezelés m e g k e z d é s e k o r a b a l b o k a 32 c m , a vádli 45 cm, a lábfej 27 cm átmérőjű volt. E z e k e n a t ü n e t e k e n a gyógyszeres kezelés n e m tudott segíteni. A kezelés e r e d m é n y e : vizeletét m á r vissza tudja tartani. A bal b o k a és lábfej 2 cm-rel, a vádli 5 cm-rel lett v é k o n y a b b . A reggeli erősebb l á b d a g a d á s m e g s z ű n t . S z í v r i t m u s z a v a r a c s a k ritkán jelentkezik. B. L. 39 éves férfi E l m o n d á s a szerint eggyel t ö b b csigolyával született, m e l y benőtt a kisagyba. H a t évvel ezelőtt e r e n d e l l e n e s s é g miatt műtétet v é g e z t e k rajta. K ö v e t k e z ő p a n a s z o k k a l keresett fel: E r ő s m i g r é n e s fejfájás (baloldali), j o b b keze gyenge, bal k e z e e r ő s e n zsibbad, tarkója fáj. F e k v é s k o r bal lába rángatódzik, fáj a dereka. Fél év m ú l v a b e s z á m o l t a t a n á c s a i m alapján végzett keze­ lés eredményéről. Két h é t i g s e m m i változást n e m észlelt. Ezután fokozatos javulás kezdődött. A m i g r é n , a derékfájás egyre csökkent. J o b b a n tudott aludni. M e g s z ű n t a lábrángás, kézzsibbadás. Fél év m ú l v a H a r k á n y b a n az intenzív t o r n á n is részt tudott venni. Az ottani k e z e l ő o r v o s helyeselte, h o g y ezt a g y ó g y m ó d o t is a l k a l m a z z a . M u n k a h e l y é n s z a k á c s k é n t sokat és k e m é n y e n tud dolgozni. N e m fárad el. A n n a k is n a g y o n örült, h o g y h á r o m kis g y e r m e k é v e l t u d m á r játszani, sőt a legkisebbet m á r fel is tudja e m e l n i . V. A. 36 éves férfi Haja foltokban hullik, fejbőre ég, fáj. N y a k á b a n szorítást érez. G y o m o r i d e g e s s é g k í n o z z a Veséje fáj. ( R é g e b b e n v e s e h o m o ­ kot ürített). Epefájdalom. ( K ö v e t a vizsgálat n e m m u t a t o t t ki.) 135

Szívpanaszok. Elmondja, h o g y állandó idegességet érez. „ H a m u n k á m h o z h o z z á kell k e z d e n e m g y o m r o m görcsbe rán­ dul." M i n d e n vizsgálati e r e d m é n y negatív. R é g e b b i betegségei: Cukorbaj, m e l y hirtelen alakult ki és e l m o n d á s a szerint gyógyteától elmúlt. V é k o n y - és vastagbél gyulladása is volt, m e l y gyógyszertől m e g g y ó g y u l t . A b e t e g 2 h ó n a p i g járt kezelésre. Ezután panaszai c s a k n e m teljesen m e g s z ű n t e k . A hajhullást a z o n b a n a kezelés csak enyhíteni tudta. K.-né K. K. 30 éves Hányinger, gyomorgörcs, hasmenés-székrekedés felváltva kí­ nozza. Hasa felpuffad. Hét évvel ezelőtt krónikus vastagbélhu­ rutot diagnosztizáltak. Migrénje hetente jelentkezik és 3 napig is eltart. Gyógyszer n e m enyhíti fájdalmát. Menstruációja elvi­ selhetetlen görcsökkel jár. Ideges, nem tud aludni, torkában „gombócot" érez. Az utolsó évben 10 kg-ot fogyott. Jobb mellé­ b e n fájdalmas c s o m ó tapintható (A citológiai lelet szerint jóin­ dulatú a daganat). N a g y mennyiségű gyógyszert szed. E l ő s z ö r az emésztőszervi p a n a s z o k a t és a migrént próbál­ t a m a kezeléssel enyhíteni. A g y o m o r g ö r c s ö k először felerő­ södtek, majd m e g s z ű n t e k . H á n y i n g e r n e m jelentkezett többé. M e g s z ű n t a felfújódás, a széklet n o r m á l i s lett. E g y h ó n a p alatt hízott 3 kg-ot. T í z kezelés hatására a m i g r é n fokozatosan m e g s z ű n t . E z u t á n a b e t e g t a n á c s a i m alapján kezelte magát tovább. F é l év után ismét jelentkezett. Emésztőszervi panaszai tel­ j e s e n m e g s z ű n t e k , a m i g r é n h ó n a p o k óta n e m fordult elő. S e m m i gyógyszert n e m kell szednie. I s m é t hízott 6 kg-ot. M e n s t r u á c i ó j a fájdalommentes. É s m é g egy n a g y o n j ó hír: j o b b m e l l é b ő l eltűnt a c s o m ó . E z t a kontroll vizsgálatkor állapították m e g . 136

K. M. 44 éves nő Tíz éve a l a c s o n y a v é r n y o m á s a . A felső érték 90 alatt szokott lenni. Szédül, fáradt. E l m o n d á s a szerint reggel m e g kell tá­ m a s z k o d n i a m i k o r felkel, annyira g y e n g é n e k érzi m a g á t . B o ­ kája, lába, s z e m e ö d é m á s . N e h e z e n tud vizelni. - S o k s z o r v a n hányingere. Szíve táján n y o m á s t érez. Teljes kivizsgáláson esett át. A leletek n e g a t í v a k voltak. T ö b b f é l e g y ó g y s z e r t szed. M i u t á n saját m a g á t e g y h ó n a p i g - t a n á c s a i m alapján kezelte, ismét felkeresett. B e s z á m o l t arról, h o g y k ö n n y e b b e n tud vizelni, és a bokája, lába, s z e m e k e v é s b é dagad. V é r n y o ­ mása: 110 a felső érték. G y ó g y s z e r t n e m szed már, k ö z é r z e t e sokkal j o b b . Fél év m ú l v a ismét jelentkezett. B o l d o g a n s z á m o l t be arról, hogy elmúlt a szédülése, fejfájása, h á n y i n g e r e . V é r n y o m á s a 120-on stabilizálódott. M e g s z ű n t az ö d é m a és a szívtáji nyo­ más. N e m fáradt, jól alszik. G y ó g y s z e r t n e m kell s z e d n i e . A b e t e g szerint a fent leírt jó állapotát azzal tudja biztosí­ tani, h o g y rendszeresen végzi az á l t a l a m előírt kezelést. Be­ számolt arról is, hogy két hétig n e m t u d t a a m a s s z á z s t végez­ ni. E k k o r kezdtek visszatérni a régi p a n a s z o k . A m i k o r ismét folytatta a kezelést, visszaállt a r é g e b b i jó állapota. D. L. 36 éves férfi Öt éve háromosztatú-idegfájdalom, tarkófájás kínozza. Szív­ szúrásra,

gyomoridegességre,

felfújódásra

fáradtságérzetre,

szédülésre,

panaszkodik.

Két h ó n a p i g kezelte m a g á t a t a n á c s a i m alapján. E z u t á n ismét felkeresett és ö r ö m m e l b e s z á m o l t róla, h o g y a tarkófá­ jás m á r alig jelentkezik, e g y é b panaszai p e d i g teljesen meg­ szűntek. 137

P. 1. 33 éves nő Alhasi fájdalmakra p a n a s z k o d i k . N é h á n y hónapja petefé­ szekgyulladása van. Az a n t i b i o t i k u m o k n e m használtak. H a t hónapja a havi vérzése erős görcsös fájdalommal, mellfájás­ sal 32-35 n a p r a j ö n meg. A beteget t a n á c s a i m szerint a férje kezelte két hónapig. E k k o r P. I. b e s z á m o l t a következőkről: Az alhasi fájdalmak n a g y m é r t é k b e n enyhültek. A vérzése 28 és 30 napra, görcs nélkül, mellfájdalom nélkül jött meg. N ő g y ó g y á s z a megállapította, hogy petefészekgyulladása sokat javult. B. J.-né 65 éves „ N e u r o s i s depressziva - S p o n d y l o s i s cervicalis" diagnózist állapítottak m e g nála. Férje 5 éve meghalt. Azóta ágyban fekszik, s e m m i n e m érdekli. Panaszai: vizelési inger, ala­ c s o n y v é r n y o m á s , (felső érték 100 alatt) h a s m e n é s , székreke­ dés felváltva, derékfájdalom, h ő h u l l á m o k . Szívszúrás, fulla­ d á s érzése. N a g y o t h a l l . A b e t e g e t t a n á c s a i m alapján a fia kezelte. F o k o z a t o s javu­ lás k ö v e t k e z e t t b e . 2 - 3 h ó n a p m ú l v a enyhült a szédülése, c s ö k k e n t a vizelési ingere, e m e l k e d e t t a v é r n y o m á s a . H a n g u ­ lata, k ö z é r z e t e j o b b . A m i k o r 8 h ó n a p múlva ismét felkerestek, a b e t e g m a g a s z á m o l t b e állapota n a g y javulásáról. M á r n e m fekszik ágy­ ban, m a g á t ó l felkel, sokat olvasgat, m i n d e n érdekli. Vizelési ingere alig van, v é r n y o m á s a 1 1 5 / 9 0 . Sz. L. 36 éves férfi H á r o m éve s z á r a z k ö h ö g é s kínozza. G y a k o r i hányinger, gya­ kori fejfájás. E r ő s lábizzadás. T ü d ő r ö n t g e n negatív. 138

A b e t e g saját m a g á t kezelte, és 2 h ó n a p m ú l v a jelentkezett ismét. A hörgőből s o k v á l a d é k jött fel, m e g s z ű n t a hányinge­ re. Kontroll 5 h ó n a p m ú l v a : K ö h ö g é s , h á n y i n g e r m e g s z ű n t , váladék m á r nincs a h ö r g ő k b e n . L á b i z z a d á s gyengült, fejfájás csak ritkán jelentkezik. F.-né Zs. M. 36 éves Étkezés után h á n y i n g e r e van, s o k s z o r h á n y is. A k ö l d ö k vonalában nyomás, teltségérzet. N é h a h a s m e n é s és szorulás váltakozva. B é l g á z o k kínozzák. G y a k o r i fejfájás. Kezelőorvosa ajánlotta, h o g y h o z z á m forduljon. A beteg állapota 10 kezelés után sokat javult. E m é s z t ő s z e r ­ vi panaszai, fejfájása c s a k n e m teljesen m e g s z ű n t e k , k ö z é r z e t e

B. Gy. 65 éves férfi Cukorbeteg. A vércukorszintet m i n d e n h ó n a p b a n ellenőriz­ teti. Ez az utolsó félévben 7,2-9,2 m m o l / 1 . között volt. Szigo­ rú diétát tart, gyógyszert n e m szed. Két h ó n a p m ú l v a jelentkezett kontrollra és ö r ö m m e l kö­ zölte,

hogy

a

vércukorszínt

alacsonyabb

lett

(6,2-6,5

m m o l / 1 ) , ami kezelőorvosa szerint e g y e n y h é n e m e l k e d e t t értéknek felel m e g és örvendetes javulás. K.D.36

éves

nő

Szénanáthája van, m e l y két évvel ezelőtt jelentkezett először Prüszköl, szeme viszket, ö d é m á s . O r r á b ó l vízszerű v á l a d é k ürül. A s z é n a n á t h a tünetei nyolc kezeléstől teljesen elmúltak, a n n a k ellenére, h o g y július h ó n a p b a n m é g h e v e s tünetei szoktak lenni. 139

K. Cs. 6 éves fiú Két éve a s z t m á s fulladások kínozzák. Allergiás porfélékre. Éjjel g y a k r a n felébred n e h é z , fojtó k ö h ö g é s r e . K ü l ö n ö s e n nyirkos i d ő b e n v a n rosszul. Az orr-garat-üreg tele van vála­ dékkal. T é r d e alatt piros, erősen viszkető folt van. G y a k o r i m a n d u l a g y u l l a d á s m a g a s lázzal. Arca sápadt. A g y e r m e k e t az anyja kezelte. H á r o m h ó n a p m ú l v a beszá­ m o l t a k ö v e t k e z ő k r ő l : E g y h ó n a p kezelés után a gyerek belá­ zasodott, s o k sleimot kihányt. Ezután állapota hirtelen nagy­ m é r t é k b e n javult. M e g s z ű n t a köhögés, fulladás. M a n d u l a ­ gyulladása n e m volt azóta. Éjjel n y u g o d t a n alszik. A térd alatti viszkető folt is elmúlt. Arca rózsás. E g y év m ú l v a ismét felkerestek. A kis Csaba állapota vál­ tozatlanul j ó , a n n a k ellenére, h o g y k ö z b e n b á r á n y h i m l ő n esett át. A. L.-né 33 éves és gyermeke A. D. 9 éves leány A. L.-né m e n s t r u á c i ó s p a n a s z o k k a l keresett fel. 8-9 hónapja 1 héttel e l ő b b j ö n m e g a vérzése. 2 g y e r m e k e van. A vizsgá­ l a t o k s á r g a t e s t h o r m o n hiányt állapítottak m e g . T í z kezelés után az első vérzés 31 n a p r a j ö t t meg, ezután 4 h ó n a p o n keresztül p o n t o s a n 28 napra. J o b b lett a közérzete is, m e r t g y o m o r - és szívpanaszai is m e g s z ű n t e k . K i s l á n y a D ó r a n é g y éve s z e n v e d fű-, fa-, gyom-, parlagfű­ allergiában. O r r a á l l a n d ó a n váladékozik, sokszor bedugul, vérzik. S z e m e b e d a g a d , vörös. A g y e r e k szorong. E r ő s e n izzad a tenyere, szinte folyik róla a víz. Rágja a körmét. E g y h ó n a p kezelés után m e g s z ű n t az orrváladékozás, orr­ vérzés, s z e m d a g a d á s , pirosodás. 140

Hat h ó n a p m ú l v a is felkerestek. A g y e r e k tünet- és panasz­ mentes. A z anya a n n a k i s n a g y o n örült, h o g y D ó r a m á r n e m szorong. N e m rágja a körmét, n e m izzad a keze. R. D. 7,5 éves leány Koraszülöttként

sárgaságon,

mellhártyagyulladáson,

fül­

gyulladáson esett át. Little-kórban (a g y e r m e k b é n u l á s o k egyik fajtája, m i n d k é t alsó v é g t a g b é n u l á s á v a l j á r ) szenved. Járni csak segítséggel tud, sarkát n e m teszi l e j á r á s k ö z b e n . A reflexterápia g y ó g y m ó d o t k e z e l ő o r v o s a j a v a s o l t a . M i u t á n az anya 7 h ó n a p i g v é g e z t e a masszírozást, ismét felkerestek. M e g l e p e t v e láttam, h o g y a kis D ó r a k ö n n y e d é n , egyedül tud járni. J o b b a n tud a g y e r m e k az iskolában is tanulni. S o k csillagot, piros pontot gyűjtött. G. Sz. 31 éves nő Panaszait a k ö v e t k e z ő k é p p e n adta elő: „ G y a k r a n é r z e k a g y o m r o m n á l nyomást, a m i nehézlégzéssel j á r együtt. Ilyen­ kor a szívem aritmiázik. M e n s t r u á c i ó s p a n a s z a i m is v a n n a k . Soha n e m jön p o n t o s a n a vérzésem. Előtte r e n d k í v ü l i feszült­ séget, szorongást érzek. A vérzés általában igen kevés. Sok­ szor vizsgáltak már, szervi eltérést n e m találtak. Azt m o n d ­ ták, h o g y vegetatív labil egyén v a g y o k . " Kontrollra 6 hét m ú l v a jött el. B e s z á m o l t róla, h o g y a kezelés első napjaiban r o s s z a b b o d o t t állapota: E r ő s hányin­ ger jelentkezett. E k k o r t a n á c s a i m szerint ritkította a masszí­ rozást, így a g y o m o r n y o m á s érzése m e g s z ű n t és a szívpana­ szok is. H á r o m h ó n a p m ú l v a ismét felkeresett. N a g y j a v u l á s r ó l számolt be.

Gyomorpanasza,

nehézlégzése,

szívpanasza

megszűnt. A havi vérzés időre jött m e g , előtte n e m feszült, jó 3 közérzete. 141

D. G. 33 éves férfi H a t éve szenved szénanáthában. A tünetek májustól július vé­ géig tartanak. Kilenc éve diagnosztizálták nyombélfekélyét. S o k a gyomorsava. Almagéllel enyhíteni tudja ennek tüneteit. M i u t á n áprilisban keresett fel, ajánlottam, h o g y m á r e k k o r kezdje el a s z é n a n á t h a m e g e l ő z ő kezelését. Augusztus v é g é n j e l e n t k e z e t t ismét. „Csodálatosan meg­ g y ó g y u l t a m " - közölte. A s z é n a n á t h a tünetei először nagyon e n y h e formában jelentkeztek, majd teljesen megszűntek. A nyombélfekély, a s o k g y o m o r s a v sem k í n o z z a már. /. T.-né 31 éves E l m o n d á s a szerint 13 éve házasok, de m é g egyszer sem esett teherbe, b á r n a g y o n s z e r e t n é n e k gyereket. Kétszer m ű t ö t t é k h ú g y c s ő b e n l e v ő ciszta miatt, v a l a m i n t eltávolították az egyik pajzsmirigy lebenyt. (A szövettani vizsgálat rosszindu­ latú d a g a n a t o t m u t a t o t t ki.) M é h é b e n kis m i ó m á t találtak. Hónalj alatti n y i r o k c s o m ó j a d u z z a d t (Szövettan 0 ) . M i n d k é t m e l l b e n j ó i n d u l a t ú c s o m ó tapintható (mastopathia). Havi vérzése e r ő s mellfájdalommal, görcsökkel jár. N é h á n y hó­ napja hüvelygyulladása van, vizelési inger kínozza. H á r o m h ó n a p m ú l v a k e r e s t e k ismét fel. Ö r ö m m e l számol­ t a k be a k ö v e t k e z ő k r ő l : A hónalji nyirokcsomó-duzzanat el­ tűnt. A m e l l e i b e n levő c s o m ó k sem tapintással, sem műsze­ resen n e m m u t a t h a t ó k ki. A m i ó m a n e m nőtt tovább, n e m kell m ű t e n i . A pajzsmirigy-műtét utáni izotópos kontroll vizsgálat 0. M e g s z ű n t a mellfájdalma és a menstruációs gör­ csök. F o k o z a t o s a n m e g g y ó g y u l t a hüvelygyulladása is. A következő hónapban beteljesült régi álmuk, amire több mint tíz éve vártak. A fiatalasszony teherbe esett. Amikor ismét felkerestek, m á r megszületett szép, egészséges gyermekük. 142

S. H. 34 éves nő M á r g y e r m e k k o r a óta s z é k r e k e d é s e van. K b . fél é v e gyakori hasfájás, puffadás kínozza. A kivizsgálás e r e d m é n y e negatív volt. E l m o n d á s a szerint az keseríti el leginkább, h o g y arcbőre tele van mitesszerekkel, m e l y e n sem a b ő r g y ó g y á s z , s e m a kozmetikus n e m tudott segíteni. Ez k a p c s o l a t t e r e m t é s é b e n is n a g y o n zavarja. A b e t e g kezelésre járt. H a t kezelés után e m é s z t ő s z e r v i panaszai enyhültek. A m i t e s s z e r e k az arcáról teljesen eltűn­ tek. Ismerőseinek is feltűnt, m e n n y i r e megszépült. K. A. 12 éves leány Rövidlátó. Kb. négy éve r o m l i k a s z e m e . J e l e n l e g 5,5 dioptriás s z e m ü v e g e t hord. A kivizsgálás e r e d m é n y e negatív volt. A s z e m o r v o s szerint n e m t u d n a k segíteni, de lehet, h o g y majd „kinövi" a gyermek. A kis Andreát az a n y a egy h ó n a p i g kezelte. E k k o r ismét e l m e n t e k vizsgálatra. Az új s z e m ü v e g 3,5 dioptriás volt. M. B. 5 éves leány Két éve asztmás. K ö h ö g , fullad, orra v á l a d é k o z i k . G y ó g y s z e r csak enyhíti a tüneteket. Két h ó n a p i g tartó kezelés után sűrű, sárga v á l a d é k ürült, melyet a g y e r m e k kiköpött. E z u t á n a t ü n e t e k szinte meg­ szűntek. Fulladás m á r n e m kínozza, c s a k n é h a k ö h é c s e l ki­ csit. L. E. 61 éves férfi E g y év óta j o b b alkarján, kb. a l m á n y i területen viszkető, hólyagos, gyulladt b ő r k i ü t é s van. A t ü n e t e k e t a k e n ő c s ö k csak átmenetileg enyhítik. Cukorbajos. V é r s ü l l y e d é s e emelkedett. 143

A k e z e l é s e k hatására a t ü n e t e k a karon felerősödtek. Az arcon is m e g j e l e n t e k piros foltok. J a v u l á s az 5. kezelés után k e z d ő d ö t t . E k k o r az arcról eltűn­ t e k a foltok, majd 10 kezelés után a k a r o n is fokozatosan „ l e s z á r a d t a k " a kiütések. A b e t e g fél év m ú l v a ismét jelentkezett és m e g m u t a t t a a karját, a h o l a régi b e t e g s é g n e k m á r a n y o m a sem látszott. D.-né V. Zs. 29 éves N y o l c é v e szenved m i g r é n e s fejfájástól, m e l y bal oldalon, a tarkó-halánték-orr-tájékán jelentkezik, hányingerrel, hányás­ sal. A rosszullét olyan fokú, h o g y feküdnie kell. A migrén a havi v é r z é s első napján j e l e n t k e z i k és egy teljes n a p i g tart. G y ó g y s z e r e k n e m e n y h í t i k a tüneteket. Elmondja: „Az utolsó nyolc év alatt c s a k a t e r h e s s é g e m alatt n e m szenvedtem ettől a szörnyű migréntől." A b e t e g 2 h ó n a p i g járt kezelésre. Ez alatt kétszer menstruált. A fejfájás és az egyéb tünetek egyáltalán nem jelentkeztek E z u t á n V . Z s . külföldre távozott. N é g y h ó n a p m ú l v a talál­ k o z t u n k ismét. N a g y ö r ö m m e l s z á m o l t b e arról, h o g y migré­ nes fejfájása azóta s e m jelentkezett. D. /. 30 éves férfi H á r o m é v e s z e n v e d s z é n a n á t h á b a n . Májustól augusztus vé­ géig j e l e n t k e z n e k a tünetek. J ú n i u s b a n keresett fel. Orrából vízszerű v á l a d é k ürül, s o k s z o r eldugul az orra. Tüszköl, sze­ m e viszket. A k e z e l é s hatására a t ü n e t e k először felerősödtek. Az orr­ b ó l sűrű, sárga v á l a d é k távozott. N y o l c kezelés után a tüne­ t e k teljesen m e g s z ű n t e k . E k k o r el kellett utaznia. K é s ő b b értesített róla, h o g y a u g u s z t u s b a n is teljesen t ü n e t m e n t e s volt. 144

K. A. 20 éves nő Elmondása szerint kb. 3 éve havi vérzése rendszertelen. K é t éve h o r m o n k é s z í t m é n y t kapott, m e l y n e k h a t á s á r a egy alka­ l o m m a l szabályos i d ő k ö z b e n jelentkezett a vérzése, utána visszaállt a régi állapot. Az utolsó évben 3 h a v o n t a menstruált. E l ő t t e h á n y i n g e r jelentkezett, kétszer ájulás is előfordult. G ö r c s ö s fájdalom kíséri a vérzést. A beteg tíz kezelést kapott. E z u t á n megjött a v é r z é s e a kellemetlen t ü n e t e k nélkül. Fél év m ú l t a telefonált, és el­ mondta, hogy a kezelés óta szabályosan j e l e n t k e z i k a vérzése, görcsök és e g y é b kellemetlen t ü n e t e k nélkül.

145

Levelek a szerzőhöz E z ú t o n s z e r e t n é k k ö s z ö n e t e t m o n d a n i m i n d a z o k n a k , akik a z alább közölt leveleket h o z z á m eljuttatták. Sz. J.-né leveléből „ B e n c e fiam 20 h ó n a p o s korában került bölcsődébe, akkor k e z d ő d t e k nála a p r o b l é m á k . Egy-két nap a k ö z ö s s é g b e n és m á r b e t e g volt. T ü d ő g y u l l a d á s , tüszős mandulagyulladás, k ö h ö g é s , orrfolyás keserítette az életünket. Kicsi k o r a óta e k c é m á j a is volt, a m i hol gyengébb, hol e r ő s e b b volt - a g y e r e k egyéb betegségétől függően. 2 éves k o r á b a n kivették a orrmanduláját, de sajnos ez sem hozta m e g az igazi gyógyulást. Újra jött az orrfolyás, köhögés. Ez év n y a r á n a k végén n a g y o n rossz állapotban volt a kisfiam: ekcémája a feje búbjától a lába ujjáig borította a testét, az orra folyt, éjjel arra ébredt, h o g y n e m k a p levegőt. E k k o r fordultunk a D o k t o r n ő h ö z segítségért. K é t h ó n a p kezelés után B e n c e h a m m e g g y ó g y u l t ! Ú g y múlt el a tél, hogy egyszer s e m v o l t u n k orvosnál. M é g az influenzajárvány is elkerülte Bencét. S e m m i f é l e gyógyszert n e m kell szednie. Az ekcémája n y o m t a l a n u l eltűnt! Éjjel n y u g o d t a n alszik. Ki­ egyensúlyozott, j ó k e d v ű g y e r e k lett b e l ő l e . " M.

L-né leveléből

„Öt év óta a s z t m á s vagyok, m e l y a k ö v e t k e z ő p a n a s z o k k a l j á r n á l a m : fulladás, erős köhögés, sűrű köpetürítés. Szénanát­ h á m m i a t t májustól a u g u s z t u s v é g é i g orrdugulás, orrfolyás is k í n o z . M a g a s a v é r n y o m á s o m , g y a k r a n van szívdobogá146

som. B o k á m m e g d a g a d , igen rossz a z i d e g á l l a p o t o m , n e u r o sis kínoz. E z e k a t ü n e t e k a n n a k ellenére jelentkeztek, h o g y Prednisolon tablettát, v a l a m i n t ezen kívül 10 fajta g y ó g y s z e r t szedtem! A D o k t o r n ő tanácsai alapján k e z e l t e m m a g a m . E g y h ó n a ­ p o s m a s s z á z s után a fulladásom szinte m e g s z ű n t , k ö h ö g é ­ sem elmúlt, a köpetürítésem m i n i m á l i s lett. Az orrfolyás, orrdugulás is teljes m é r t é k b e n megszűnt. A P r e d n i s o l o n t ke­ zelőorvosom egyetértésével el t u d t a m hagyni, A D i a p h y l l i n tabletta szedését napi 4 db-ról 3 db-ra t u d t a m c s ö k k e n t e n i . V é r n y o m á s o m stabilizálódott. A kezelés előtti á l l a p o t o m h o z képest jelenleg n a g y o n jól é r z e m m a g a m . " C.

F.-né leveléből

„Betegségem allergiás a s z t m a . Háziporra, atkára, virágpo­ rokra, vadkenderre, ü r ö m r e , formaiinra és k r ó m r a m u t a t t a k a vizsgálatok allergiás reakciót. A m i k o r felkerestem a D o k t o r n ő t , n a g y o n s z e n v e d t e m . Az állandó tüszkölési és orrdugulási p a n a s z o k mellett m é g sú­ lyosan fulladtam is. Alig b í r t a m menni, l é p c s ő n szinte egyál­ talán n e m . Z a d i t e n t kellett s z e d n e m , O r a d e x o n - o s o r r c s e p p e t és szemcseppet, de alig használtak. S z e r e t t ü n k v o l n a m é g egy gyermeket, de a g y ó g y s z e r e k s z e d é s e mellett féltünk a terhességtől. D o k t o r n ő tanácsai szerint férjem végezte a kezelést. M á r n é h á n y m a s s z á z s után s o k k a l j o b b a n é r e z t e m m a g a m . Ha­ m a r o s a n el t u d t a m hagyni a gyógyszereket. K é t h ó n a p múl­ va teljesen t ü n e t m e n t e s lettem. E z u t á n m á r m e r t ü k vállalni a m á s o d i k g y e r m e k e t . A kicsi m á r 8 h ó n a p o s , egészséges, fej­ lett baba. Én is j ó l vagyok, gyógyszert n e m kell s z e d n e m és csak igen e n y h e allergiás t ü n e t e k j e l e n t k e z n e k n é h a . " 147

V.

M.-né leveléből „Fél évvel ezelőtt k e z d t e m el a reflexológiai kezeléseket, az

Ön vizsgálata u t á n és útmutatásával. Legfőbb p a n a s z o m az a r c z s á b á m volt, m e l y b e n több éve szenvedtem. E h h e z alkal­ m i l a g társultak epe-, bél- és szív-panaszok is. M o s t ö r ö m m e l értesítem a D o k t o r n ő t , h o g y p a n a s z a i m szinte teljesen meg­ szűntek. K ö z é r z e t e m , teherbírásom rég volt ilyen jól kiegyen­ súlyozott, m i n t jelenleg. É s z r e v é t e l e m még, h o g y a m i k o r né­ h á n y n a p i g k i h a g y o m a kezelést, halványan ugyan, de ismét j e l e n t k e z n e k az a r c i d e g „cikázásai". D.-né K. E. leveléből „ K é t évvel ezelőtt v o l t a m a D o k t o r n ő n é l . M o s t szeretnék b e s z á m o l n i állapotomról, arról, h o g y milyen változás követ­ kezett b e egészségi á l l a p o t o m b a n , a m i ó t a Ö n n é l jártam. N e ­ k e m t ö b b éve tartó k r ó n i k u s a r c ü r e g g y u l l a d á s o m volt, amit c s e p p e k k e l és o r v o s s á g o k k a l kezeltek. Sajnos állapotom n e m javult. E z u t á n felszúrták az orrom, de hosszabb távon ez sem volt e r e d m é n y e s . E k k o r j ö t t e m el Ö n h ö z . Az Ö n t ő l kapott ú t m u t a t á s alapján k e z e l t e m m a g a m és állapotom fokozatosan javult, majd kb. fél év után p a n a s z m e n t e s lettem. A d d i g n a p o n t a alkalmaz­ t a m a reflex-masszázst, m o s t kb. 2 év óta pedig két naponta. Az a r c ü r e g g y u l l a d á s o m azóta s e m jelentkezett." Dr. Á.

K.-né leveléből

„ S z e r e t n é m m e g k ö s z ö n n i azt a n a g y javulást, a m i t a Doktor­ nő kezelésének köszönhetek. A tíz g y ó g y k e z e l é s u t á n szinte újjá születtem. Az utóbbi e s z t e n d ő k b e n m o z g á s o m igen elnehezült. Járá­ s o m o l y a n n á vált, m i n t e g y „lassított felvétel" A j á r m ű v e k r ő l c s a k n a g y k ö r ü l m é n y e s s é g mellett voltam k é p e s leszállni. A 148

m o z g á s o m most sokkal k ö n n y e b b , szinte tíz évet fiatalod­ tam! Ingerlékeny, sokszor h a n g o s k o d ó t e r m é s z e t e m is meg­ változott. Szinte szelíd g a l a m b h o z l e t t e m h a s o n l ó . J ó lenne, h a mindig így m a r a d h a t n a ! Alvásom m é l y é s nyugodt. N e m töprengek, célirányossá v á l t a m . A háztartás k á o s z á b a n n e m o m l o k össze, h a n e m g y ő z e l m e s e n kilábalok a r á m n e h e z e d ő feladatokból. T ü r e l m e s e n végighallgatom, aki h o z z á m for­ dul panaszaival. V i d á m és b i z a k o d ó v a g y o k és h i s z e k abban, hogy ha a j ö v ő b e n is b e t a r t o m a D o k t o r n ő utasításait, hasz­ nosabb e m b e r válik b e l ő l e m és m o s o l y t és derűt árasztha­ tok." M.

Gy.

leveléből

„Vél évvel ezelőtt v é g b é l n y á l k a h á r t y a r e p e d é s miatt m e g m ű ­ tötték. Ez a z o n b a n k é t h a v o n k é n t t ö b b s z ö r is kiújult. Kicsit k e m é n y e b b széklettől újra b e r e p e d t és ez igen erős fájdalom­ mal járt. E h h e z m é g hozzájárult az is, h o g y székelés után nagyon erős gáttáji fájdalmat éreztem. U l t r a h a n g v i z s g á l a t o n megállapították azt is, h o g y kicsit n a g y o b b a p r o s z t a t á m és prosztatagyulladásom is van. H á r o m h ó n a p alatt 12 kilót lefogytam é s n a g y o n g y e n g é n e k éreztem m a g a m . E k k o r j e l e n t k e z t e m a D o k t o r n ő n é l . Az első h á r o m k e z e l é s után v é g b é l t á l y o g o m kifakadt. E z u t á n erős fájdalmaim meg­ szűntek. H a t hét után a k ö z é r z e t e m teljesen r e n d b e jött, két kilót híztam. F á j d a l m a i m teljesen m e g s z ű n t e k és m é g s o h a n e m éreztem m a g a m ilyen j ó l . " P. /. leveléből „Két-három éve vissza-visszatérő b e t e g s é g e m r ő l hosszas, h é t h ó n a p i g tartó kivizsgálással a fülészeten megállapították, h o g y M e n i é r e s z i n d r ó m a . Ez a b e t e g s é g b e l s ő fül e r e d e t ű és j e l l e m z ő rá a r o h a m o k b a n j e l e n t k e z ő szédülés. M e g m o n d t á k 149

azt is, h o g y együtt kell é l n e m ezzel az erős szédüléssel, há­ nyással, szinte elviselhetetlenül rossz közérzettel együtt j á r ó súlyos betegséggel, a m e l y s ü k e t s é g h e z is vezethet. T u d o m á s t szerezve D o k t o r n ő gyógyító munkájáról, felke­ r e s t e m . Megvizsgált, és előírta a kezelést. Ezt p o n t o s a n be­ tartva, kb. 2 hét után javulni kezdett az állapotom. A fülzúg á s o m fokozatosan csökkent, szédülésem, h á n y i n g e r e m , hő­ h u l l á m o k , szájszáradás ritkult, rossz k ö z é r z e t e m elviselhe­ t ő b b lett, majd 1 h ó n a p elteltével m e g s z ű n t . Azóta több hó­ n a p telt el és én p a n a s z m e n t e s e n élek, rendszeresen dolgo­ z o m , kerékpárral k ö z l e k e d e m . Csodálatos gyógyulásomat Doktornőnek köszönhetem, a m i é r t fogadja hálás k ö s z ö n e t e m e t ! " K. I.-né leveléből „Ezelőtt 3 h ó n a p p a l kerestük fel a doktornőt, mert a gyer­ m e k e m m á r n é g y é v e h ö r g h u r u t é s légcsőhurut b e t e g volt. Bepisilt, étvágytalan volt. G y ó g y s z e r e k n e m használtak. B e t a r t o t t u k D o k t o r n ő n e k az utasításait és m á r az első hó­ n a p után n a g y javulást tapasztaltunk. T o v á b b folytattuk a masszírozást és m o s t 3 h ó n a p után m e g s z ű n t a köhögés, fulladás. J o b b a g y e r e k étvágya, m á r hízott is egy pár kilót és n e m pisil be. N a g y o n ö r ü l ü n k neki, h o g y g y e r m e k e m m e l most már semmi probléma nincs." Sz. M.

leveléből

„ S z e r e t n é k Ö n n e k k ö s z ö n e t e t m o n d a n i a gyógyulásomért. 52 éves á p o l ó n ő v a g y o k . A tavalyi év v é g é n v e t t e m m e g az Ön könyvét. U t á n a két hétre b e t e g lettem. A j o b b arcfelemen kijött egy ö v s ö m ö r , v a g y ideggyulladás. Két n a p alatt annyi­ ra rosszul lettem, h o g y a j o b b s z e m e m r e teljesen elvesztettem a látásomat, b e v i t t e k a kórházba. Itt az a r c o m h á r o m hét alatt r e n d b e jött, de t o v á b b r a sem láttam. E g y i k s z e m e m r e vakon 150

hazaengedtek. N a g y o n el v o l t a m keseredve, mert azelőtt ren­ geteget k é z i m u n k á z t a m . A s z e m c s e p p e k t ő l , a m i k e t k a p t a m , folyt a k ö n n y e m . E k k o r elővetten az Ön k ö n y v é t és az Ön által előírt z ó n á k a t e l k e z d t e m masszírozni. Két hét m ú l v a m á r r e n d e s e n láttam a j o b b s z e m e m r e is. T o v á b b folytattam a masszírozást m é g két hétig, és azóta éjszaka is t u d o k a gép mellett ülni és h í m e z n i . Ezt ezelőtt n e m tudtam csinálni, mivel villanyfénynél n e m láttam d o l g o z n i . N a g y o n k ö s z ö n ö m , h o g y megírta ezt a könyvet." G.

L-né leveléből

„A menstruációs ciklus m á s o d i k felében j e l e n t k e z ő erős mig­ rénes fejfájás és i d ő n k é n t b e l o b b a n ó b e l s ő aranyeres c s o m ó ­ im miatt fordultam a D o k t o r n ő h ö z . A fejfájásra r e n d s z e r e s e n gyógyszert szedtem, de k e v é s e r e d m é n n y e l . A két h ó n a p i g tartó kezelés alatt a m i g r é n e r ő s s é g e foko­ zatosan csökkent, a végére teljesen m e g s z ű n t . A r a n y e r e s pa­ naszaim is elmúltak. Kisfiam B a l á z s 9 éves. A nyári i d ő s z a k b a n j e l e n t k e z ő szé­ nanáthája volt. Júniustól s z e p t e m b e r i g tartottak a p a n a s z o k . Balázs ü r ö m r e és v a d k e n d e r r e allergiás. Májusban kerestük fel a D o k t o r n ő t k e z e l é s céljából. A b b a n r e m é n y k e d t e m , h o g y az allergiás t ü n e t e k a m a s s z í r o z á s ha­ tására enyhülni fognak. C s a k 6 kezelésre t u d t a m elvinni a gyereket, de ez is hatásos volt, mert c s a k igen e n y h e n á t h a jelentkezett és ez a nyári h ó n a p o k b a n s e m erősödött fel." A.

L-né leveléből

„Az éves rákszűrésre m e n t e m a n ő g y ó g y á s z h o z , a m i k o r ki­ derült a m é h s z á j s e b e m . Ez a b e t e g s é g n á l a m a m é h n y a k o n kb. 8-10 apró kis h ó l y a g b a n és folyásban nyilvánult m e g . Az 151

orvos műtétet javasolt, a m é h n y a k eltávolítását. 1 h ó n a p múl­ va kellett v o l n a b e f e k ü d n ö m a m ű t é t r e . M á s n a p felkerestem a D o k t o r n ő t . A kezelés hatására 4 hét alatt szinte teljesen m e g g y ó g y u l t a m . A n ő g y ó g y á s z csodál­ k o z v a é s ö r ö m m e l tudatta v e l e m , hogy n e m kell műteni, m i v e l m á r c s a k e g y n a g y o n kis területen látható a seb. Két h ó n a p o t k a p t a m a további gyógyulásra. Ezalatt tovább jár­ t a m a kezelésre. K é t h ó n a p m ú l v a ismét e l m e n t e m az orvoshoz, aki megál­ lapította, h o g y a seb teljesen m e g g y ó g y u l t . A méhszájat telje­ sen új h á m fedi." Sz.

S.-né leveléből

„ T ö b b m i n t másfél évig s z e n v e d t e m p a n a s z a i m m a l . Fémal­ l e r g i á m volt, a m i a s z e m h é j o n jelentkezett szörnyű viszketés­ sel. M i n d e n reggelre ö d é m á s volt a s z e m e m és m á r a fény is zavart. G y ó g y s z e r e k n e m használtak. E k k o r fordultam Ö n h ö z . Az első kezelésre úgy reagált a szervezetem, h o g y m é g e r ő s e b b e n jelentkezett a viszketés. A m á s o d i k kezelés után m á r e g y hétig t ü n e t m e n t e s voltam. M á r a fény s e m zavart. A 10. kezelés után azt v e t t e m észre, h o g y ez a fémallergia v á n d o r o l . U g y a n i s e k k o r a szám körül j e l e n t k e z e t t a viszketés. De k é s ő b b ez is teljesen elmúlt. M o s t e g y hónapja m á r teljesen t ü n e t m e n t e s v a g y o k ! M a x i m á l i s a n b í z t a m e b b e n a g y ó g y m ó d b a n m á r a kezelés m e g k e z d é s e előtt is, n e m alaptalanul." N.

S.-né leveléből

„ L á n y o m E s z t e r felügyeletét c s e c s e m ő k o r á b a n , majd kis­ g y e r m e k k o r á b a n is a d é d m a m á j a látta el. K é t éves korában a g y e r m e k alvás k ö z b e n belázasodott, amit a d é d m a m a n e m vett észre. H o s s z a b b ideig lehetett olyan m a g a s láza, amelyet 152

azonnal csillapítani kellett volna. A lelet szerint j o b b oldali h e m i p a r é z i s e (féloldali i z o m g y e n g e s é g ) volt. J á r n i c s a k nehe­ zen tudott, a kezét alig használta. A kórházi zárójelentés szerint a j o b b oldali v é g t a g o k b a n atrófia (sorvadás) van, az ujjak, k ö n y ö k m o z g á s a beszűkült. A j o b b kéz f i n o m a b b m o z ­ gásokat n e m tudott végezni. A l á n y o m m o s t 17 éves. H o s s z ú évekig j á r t u n k vele r e n d s z e r e s e n tornára, úszásra, de n e m vettem észre s e m m i javulást. Fél évvel ezelőtt k e r e s t ü k fel a D o k t o r n ő t , és k i k é r t ü k tanácsát, h o g y a n kezeljük g y e r m e k e m e t . Azóta lényeges javulást t a p a s z t a l t u n k a j á r á s á b a n . N e m csapja m á r a lábát. K e z é t kezdi használni. A kézfeje s z e m m e l láthatóan is erősödött, ujjait j o b b a n mozgatja, sőt 3 ujjal m á r fogni is tud, amit sokáig n e m tapasztaltunk. A n n a k is n a g y o n örülünk, h o g y a fejfájása c s a k ritkán és e n y h e f o r m á b a n je­ lentkezik már. Ú g y é r e z z ü k és látjuk, h o g y ez a kezelés siker­ rel, e r e d m é n n y e l járt nála." K. J.-né leveléből „ G y e r m e k e m 11 h ó n a p o s korában tüdő- és légcsőgyulladást kapott. U g a t ó köhögés, fulladás, o r r d u g u l á s kínozta. Éjjel bepisilt. Sajnos a g y ó g y s z e r e s kezelés n e m segített rajta. így kínlódtunk egészen 5 é v e s koráig. E k k o r kerestük fel a D o k t o r n ő t , aki ellátott t a n á c s o k k a l . E szerint m a s s z í r o z t a m G á b o r fiamat é s a z e r e d m é n y m á r e g y h ó n a p m ú l v a jelentkezett. E k k o r visszajöttünk kontrollra é s n a g y ö r ö m m e l számol­ tam b e arról, h o g y g y e r m e k e m n e k m e g s z ű n t a z orrfolyása, az ugató k ö h ö g é s e és n e m pisil m á r b e . "

153

N.

K.-né leveléből

„ H á r o m éve v a g y o k folyamatosan beteg. Légzőszervi meg­ b e t e g e d é s s e l kezdődött, légcsőhuruttal. E h h e z társult allergi­ ás orrnyálkahártya-, garat- és arcüreg-gyulladás, gyakori to­ rokgyulladás, ínygyulladás. G y u l l a d t a k voltak a nyálkahár­ tyák, száraz a g a r a t o m , á l l a n d ó a n jött fel a sűrű, k e m é n y váladék, csúszkált a t o r k o m o n se fel, se le -, majd megfullad­ t a m . A s z e m e m is á l l a n d ó a n gyulladt, piros volt, sokat gyen­ gült. K b . fél év m ú l v a j e l e n t k e z e t t m é g vastagbélgyulladás is, puffadással, v á l t a k o z v a székrekedéssel-hasmenéssel, bélgá­ z o k állandó k é p z ő d é s é v e l és távozásával. Alig vártam, h o g y a b e l e i m m e g s z a b a d u l j a n a k a béltartalomtól. Legyengültem, lefogytam, s e m ülni, s e m állni n e m bírtam, külsőre sápadt, vérszegény, aszténiás alkatú e g y é n n é váltam. A húst n e m t u d t a m m e g e m é s z t e n i . E r ő s fájdalmat éreztem, jobboldalt alul a h a s a m b a n és a v é g b e l e m b e n . H o l a jobboldali v e s é m fájt, h o l a m á j a m . H á n y i n g e r , rossz közérzet, kellemetlen i d e g i n g e r l é k e n y s é g volt r á m j e l l e m z ő . M u n k a k é p e s s é g e m le­ c s ö k k e n t n a p i 2 - 3 órára. Alig t u d t a m m a g a m a t is ellátni, egész n a p feküdni k é n y s z e r ü l t e m . így k í n l ó d t a m végig több m i n t egy évet. E z u t á n n e m h o g y javult v o l n a az állapotom, hanem azt v e t t e m észre, h o g y n e m t u d o m a számat rendesen kitátani, kezdett fájni az á l l k a p c s o m . E z t k ö v e t ő e n fájt a nyakam, a h á t a m , a t é r d e m , a m e l l k a s o m . F ő l e g éjszaka és hajnalban fokozódott a fájdalmam, alig b í r t a m felkelni. E z e k a t ü n e t e k f o k o z ó d t a k e g y foghúzás-fogvésés után. A z ó t a állandóan hőe m e l k e d é s e m is van. Éjszakai verejtékezés, nyugtalan alvás kínzott. Szájnyitáskor c s a k a j o b b o l d a l i állkapocs ugrott ki, a baloldali n e m . Az orvos szerint a baloldali állkapocs-ízület megrövidült, ú g y h o g y h á t u l a fogsorom n e m záródott egy154

szerre.

Állkapocs-ízületi

gyulladásom

a

gyógyszerszedés

mellett s e m múlt el. Az i d e g r e n d s z e r e m t ö n k r e m e n t az állan­ dó fájdalomtól. Súlyos depressziós állapotba k e r ü l t e m , egész nap sírtam, fájt a fejem, legyengültem, kellemetlen, rossz közérzetem volt. N a g y f o k ú idegingerlékenység, nyugtalan­ ság kínozott. E h h e z társultak m e n s t r u á c i ó s zavarok, hüvely­ gyulladás, gyakori vizelési inger, m a g a s v é r n y o m á s . Miután a

g y ó g y s z e r e k e t hiába s z e d t e m ,

az alternatív

g y ó g y m ó d o k h o z fordultam. E k k o r k e r e s t e m m e g a D o k t o r ­ nőt és kértem, vállalja el a kezelésemet. K é t h ó n a p i g j á r t a m a D o k t o r n ő h ö z , é s m o n d h a t o m , h o g y s o k k a l j o b b a n é r z e m ma­ gam. A gyakori vizelési ingerem és a vesefájdalmam elmúlt. M e g s z ű n t a görcsös hasfájásom, nincs m á r h á n y i n g e r e m , jó étvággyal t u d o k enni. í n y g y u l l a d á s o m , ínyvérzésem, ínyfáj­ d a l m a m megszűnt. Állkapocs-ízületi fájdalmam is c s ö k k e n t . V é r n y o m á s o m stabilizálódott. H ő e m e l k e d é s e m m e g s z ű n t . E r ő s e b b lettem, m u n k a b í r ó k é p e s s é g e m sokat javult, a s z í v e m erősödött, n y u g o d t a b b lettem, az i d e g r e n d s z e r e m erősödött. A fejem kitisztult, a g o n d o l k o d á s o m , a szellemi teljesítőké­ p e s s é g e m javult, k ö n n y e b b n e k é r z e m m a g a m . Alvászava­ rom megszűnt. N y u g o d t a n és jól a l s z o m , frissen é b r e d e k . " L. E. leveléből „Ezelőtt 7 évvel, 41 éves k o r o m b a n j a v a s o l t a a m u n k a h e l y i nőgyógyász, h o g y m e n j e k b e a z o n k o l ó g i á n l e v ő sebészetre m e g n é z e t n i a melleimet. Én a k k o r az égvilágon s e m m i r e s e m p a n a s z k o d t a m Az e r e d m é n y : M a s t o p a t h i a . J ó i n d u l a t ú daga­ nat a j o b b mellben. „Jöjjön vissza 6 h ó n a p m ú l v a k o n t r o l l r a " - utasított a sebész. T ö b b s z ö r is vissza kellett m e n n e m és teljesen váratlanul ért,hogy 1987. őszére k a p t a m e g y i d ő p o n t o t o p e r á c i ó r a . Azt hittem, h o g y k i m e t s z é s lesz szövettani vizsgálat miatt. A j o b b 155

m e l l e m b ő l eltávolítottak egy diónyi n a g y s á g ú jóindulatú tu­ mort. T e h á t k o m o l y a b b volt az a m b u l á n s operáció, m i n t gon­ doltam, de lábon t á v o z t a m és a varrat is szépen gyógyult. E l l e n ő r z é s r e ezután is j á r t a m m é g 3 évig. Azt hittem, c s a k az o p e r á c i ó utóéletét ellenőrzik. S o s e m merült föl újabb prob­ l é m a . A sebész, aki operált, nyugdíjba m e n t és ezután én is elmaradtam. M ú l t é v d e c e m b e r é b e n hirtelen m a g a m tapintottam egy diónyi k e m é n y s é g e t a j o b b m e l l e m b e n az operáció helyén. M e n s t r u á c i ó előtt v o l t a m , szinte a z e g é s z m e l l e m k e m é n y lett. E l r o h a n t a m a sebész lakására. Megállapította,hogy m é g e g y t u m o r keletkezett. B i o p s z i á v a l a diagnózis ismét fibroa­ d e n o m a volt. „ H a ezt eltávolítjuk, n e m j ö n vissza t ö b b é " ígérte a sebész, és kiírtak e g y operációs időpontra. N a g y o n féltem a műtéttől, és n a g y o n el voltam keseredve. Én ugyanis m i n d e n t m e g t e t t e m e g é s z s é g e m é r d e k é b e n . Húst m á r é v e k óta n e m ettem, sőt i m m u n e r ő s í t ő diétát is alkalmaztam. Le­ m o n d t a m a cigarettáról és e l v é g e z t e m e g y agykontroll-tanfol y a m o t is. D e e z e k m i n d n e m segítettek rajtam. E k k o r t a l á l k o z t a m e g y b a r á t n ő m m e l , aki elmesélte, h o g y Ö n h ö z járt kezelésre, m e l y n e k hatására elmúlt a petefészekcisztája. E k k o r h a t á r o z t a m el,hogy m e g p r ó b á l k o z o m a z Ö n által a l k a l m a z o t t g y ó g y m ó d d a l . A m a s s z á z s m e g h o z t a az eredményt. D o k t o r n ő a vizsgálat során felfedezte, h o g y a j o b b lábfeje­ m e n a m e l l zónájában egy elszíneződött folt látszódott, ami n y o m á s r a i g e n fájdalmas volt. A kezelések hatására c s ö k k e n t e n n e k é r z é k e n y s é g e és a folt v é g ü l el is tűnt. A D o k t o r n ő ingával megállapította, h o g y á g y a m helyén erős földsugárzás van. J o b b felső testem éppen beleesett a s u g á r z ó n á b a . D o k t o r n ő tanácsára á g y a m a t áttoltam semle­ ges helyre. 156

A sebész közben sürgette az operációt, de v a l a h á n y s z o r m e n t e m h o z z á kontrollra, a d a g a n a t o t egyre k i s e b b n e k talál­ ta. L e g u t ó b b b o r s ó n y i n a g y s á g ú t észlelt. N e m értette, h o g y a n fejlődött vissza. M i v e l ő m i n d i g tapintással vizsgált, elmen­ tem m ű s z e r e s diagnosztikára is. Ott is azt állapították meg, hogy a t u m o r b o r s ó n y i n a g y s á g ú r a z s u g o r o d o t t és ha így marad, n e m szükséges a műtét. N a g y o n s o k szeretettel üdvözli a D o k t o r n ő t e g y hálás be­ tege." P.-né R. E. leveléből „Főiskolás k o r o m b a n t ö b b s z ö r felfáztam a télen h i d e g kollé­ giumban, így fokozott é r z é k e n y s é g e m alakult ki a hólyaghurutra és petefészek-gyulladásokra. T ö b b évig k e z e l t e k külön­ féle gyógyszerekkel, de p r o b l é m á i m 2 - 3 h a v o n t a visszatér­ tek. N é g y évvel ezelőtt a sűrűn j e l e n t k e z ő véres-gennyes h ó l y a g h u r u t o k után ezüstnitrátos hólyagöblítést k a p t a m , az orvos szerint ettől el kell m ú l n i a a p a n a s z a i m n a k . Sajnos, e g y h ó n a p m ú l v a e z e k újra kiújultak. E k k o r m á r a s o k gyulladástól a bal oldali p e t e f é s z k e m le volt tapadva. K e z e m b e került a D o k t o r n ő által írt „ G y ó g y í t ó z ó n á k " című könyv, m e l y r e m é n y t ébresztett b e n n e m és ezért fordul­ t u n k segítségért Ö n h ö z . N a p o n t a v é g e z t e m a D o k t o r n ő által előírt kezeléseket, s kb. 4 h ó n a p után p a n a s z a i m fokozatosan m e g s z ű n t e k , beteg­ ségeim sem újultak ki. N y o l c h ó n a p kezelés után m e g t ö r t é n t a régen várt e s e m é n y : terhes lettem, s a n ő g y ó g y á s z megle­ pődve tapasztalta, hogy m á r nincs letapadva a petefészek sem. Teljesen p r o b l é m a m e n t e s t e r h e s s é g után n o r m á l i s szülés­ sel szültem m e g j ú n i u s b a n kislányunkat, Sárát, aki 4,45 kg és 54 cm volt. Egészséges, szépen fejlett kisbaba. Ma m á r 2 éves 1 C7

28. ábra. elmúlt, a z ó t a is s z é p e n fejlődött, n e m beteges. Én is n a g y o n jól v a g y o k . G y ó g y s z e r t s e m kell s z e d n e m , a m i n e k n a g y o n ö r ü l ö k én is, és a c s a l á d o m is. K ü l d ü n k D o k t o r n ő n e k h á l á n k j e l é ü l e g y k é p e t a kis S á r á r ó l . " M e g j e g y z é s : E l e v é l után m é g e g y értesítést k a p t a m : Meg­ született T a m á s is. A két g y e r m e k e t mutatja a 28. ábra.

158

A gyógyulás feltételei A g y ó g y u l á s h o z s z ü k s é g e s akaratot és utasítást a b e l s ő n k b ő l kell nyernünk. Ha n i n c s m e g a gyógyulni a k a r á s és az egyér­ t e l m ű utasítás a gyógyulásra, a k k o r c s a k lassan v a g y egyál­ talán nem fogunk m e g g y ó g y u l n i . Az ö n g y ó g y í t ó képessé­ g ü n k b e vetett hit hiánya a k a d á l y o z z a , h o g y e g é s z s é g e s s é váljunk. M e g kell erősíteni m a g u n k b a n azt az érzést, h o g y e g é s z s é g ü n k helyreállítása rajtunk m ú l i k ! E l ő n y ö s , ha a b e t e g bízik a terapeutában, hisz a g y ó g y m ó d b a n . A b e t e g együtt­ m ű k ö d é s e is igen fontos.

A holisztikus szemlélet A holisztikus szemlélet szerint az e m b e r t testi, lelki, szellemi, értelmi, érzelmi e g y s é g n e k kell tekinteni. M á r a z ó k o r b a n H i p p o k r a t é s z vallotta, h o g y a z egész több, m i n t a részek összessége. A g y ó g y á s z a t b a n s o k s z o r szétválasztják a testi-lelki egysé­ get, és c s a k a testtel foglalkoznak, a m e l y a t ü n e t e k e t produ­ kálja. E z e k e t gyógyszerrel, injekcióval, m ű t é t t e l m e g lehet szüntetni, de a kiváltó ok i l y e n k o r is m e g m a r a d h a t . E z é r t életmódbeli, táplálkozási, g o n d o l k o d á s i t a n á c s o k k a l is el kell látni a beteg embert. A holisztika m i n t e g é s z s é g m o d e l l arra törekszik, h o g y a szervezet ö n m a g a l e g y e n k é p e s l e k ü z d e n i a betegséget, tehát segíti a homeosztázist. 159

A pozitív gondolatok A m e n n y i b e n kellemes, pozitív g o n d o l a t a i n k vannak, érzése­ i n k is k e l l e m e s e k lesznek. Szeretet, ö r ö m , remény, megértés, m e g e l é g e d e t t s é g , hála é r z é s e tölt el b e n n ü n k e t . De fordítva is igaz. L e g y e n e k kellemetlen, negatív gondolataink, úrrá lesz rajtunk a félelem, düh, rosszindulat, gyűlölködés, s z o r o n g á s érzése. Az é r z e l m e k a g y u n k b a n , az agyalapi mirigy és a hipotalam u s z körüli területen, az ún. l i m b i k u s részben k é p z ő d n e k . Pozitív érzéseink h a t á s á r a i z m a i n k elernyednek, szívveré­ sünk, l é g z é s ü n k lelassul, v é r n y o m á s u n k a l a c s o n y a b b lesz, sejtjeink o x i g é n f o g y a s z t á s a csökken, i m m u n r e n d s z e r ü n k is fellélegzik. A negatív érzelmi állapotot ellenben az a g y hipotalamusza és az a g y a l a p i m i r i g y f e n y e g e t é s n e k értelmezi. A vegetatív i d e g r e n d s z e r i l y e n k o r mozgósítja az egész szervezetet. A m e l l é k v e s e fokozza az adrenalin kiválasztását, az idegvégző­ d é s e k ö s s z e h ú z ó d á s r a késztetik a z artériák simaizomzatát. E n n e k k ö v e t k e z t é b e n felszökik a v é r n y o m á s , a v é r á r a m az e m é s z t ő s z e r v e k t ő l az a g y és az i z m o k v é r e d é n y e i b e terelő­ dik. A máj fokozza a glikogén lebontását, ezért e m e l k e d i k a v é r c u k o r s z i n t . A v é r l e m e z k é k ( t r o m b o c i t á k ) fokozott véral­ vadási h a j l a m a is j e l e n t k e z i k . Kísérletek igazolták azt is, hogy az idegi á t v i v ő a n y a g o k - noradrenalin, szerotonin - egyen­ súlya is felborul. A válaszreakció-sorozatot az a g y k ö z p o n t h o z é r k e z ő min­ den o l y a n jelzés beindíthatja, a m e l y e t e z e k a szervek negatív h a t á s k é n t érzékelnek. (Stressz). A z o r v o s t u d o m á n y s z á m á r a m a m á r egyértelmű, hogy negatív é r z e l m i á l l a p o t u n k és a k r ó n i k u s streszhatás befolyá160

solja szervezetünk működését és ezek gyomorfekélyt, agyvér­ zést, fertőzéses megbetegedést, fejfájást, rákot stb. okozhatnak. M i n d e n k i hallott m á r erős felindulásban b e k ö v e t k e z e t t epeömlésről, v a g y arról, h o g y a n a g y ijedtség m é g a szívve­ rést is elállíthatja. Ismert d o l o g az is, h o g y az összes m e n t ő ­ kiszállás m i n t e g y ötödrésze olyan mellkasi, szívtáji fájdal­ m a k miatt történik, a m e l y e k p s z i c h é s eredetűek. A megjelenő b e t e g s é g formáját genetikai felépítésünk ha­ tározza meg. Ha k o s z o r ú é r h á l ó z a t u n k fokozottan hajlamos az összeszűkülésre, a stresz-reakció anginás szívtáji szorító fájdalmakat v a g y s z í v r o h a m o t idézhet elő. Ha fejfájásra va­ g y u n k hajlamosak, a k k o r migrén, v a g y m á s típusú fejfájás jelentkezik stb. Az Ayurvéda t u d o m á n y a azt tanítja, h o g y az embernek szabadjára kell engednie a

negatív érzelmeket.

Ha

e z e k elfojtva

m a r a d n a k , a m é r g e z ő a n y a g o k egyensúlyzavarokat, betegsé­ geket o k o z n a k a szervezetben. Az Ayurvéda technikája: megfigyelés és felszabadítás. Pél­ dául a m i k o r a düh megjelenik, teljesen t u d a t á b a n kell len­ n ü n k ennek, s megfigyelnünk, h o g y a n b o n t a k o z i k ki az ér­ zés. E megfigyelés után s z a b a d o n ereszthetjük, elengedhet­ j ü k az érzést. Az összes negatív é r z e l e m m e l így kell b á n n i . Az Ayurvéda azt tanítja, h o g y t u d a t o s s á g révén az összes nega­ tív érzelem felszabadítható. Érzelmeinket nem szabad elfojtani! A nyugati kultúrában élő e m b e r m á r g y e r m e k k o r b a n azt tanulja, h o g y érzéseit n e m szabad kifejeznie! K ö v e t k e z é s k é p p e n a z e m b e r m á r k o r á n elkezdi elfojtani ezen é r z é s e k t e r m é s z e t e s kifejezéseit. P e d i g az Ayurvéda szerint az elfojtott düh hat a hólyag, a máj, az epevezeték és a v é k o n y b é l m ű k ö d é s é r e , gyulladásfoltokat o k o z a g y o m o r és a v é k o n y b é l nyálkahártyáján. 161

É r d e k e s dr. V a s a n t L a d közlése, m e l y szerint az elfojtott m o h ó s á g , birtoklási v á g y a szívre és a lépre is hathat, az elfojtott félelem és s z o r o n g á s a v e s e m ű k ö d é s r e . Megváltoz­ tathatja a vastagbél flóráját is. E n n e k e r e d m é n y e k é p p e n a has a k é p z ő d ő gázoktól felfúvódik és fájdalmat o k o z . (Ezt a fáj­ d a l m a t össze lehet téveszteni a szív- és májbántalmakkal.) Az elfojtott é r z e l m e k az i m m u n r e n d s z e r r e is hatnak, m e l y aller­ giás r e a k c i ó h o z v e z e t h e t (por-, virágpor-, ételallergia stb.).

Az életenergia - az aura

Az életenergia természete <->

Az életenergia v a g y biológiai energia d i n a m i k u s erő, amely zárt e n e r g i a p á l y á k o n , ún. m e r i d i á n o k o n megállíthatatlanul á r a m l i k a szervezetben. M i n d e n életfunkcióhoz, - akár érzé­ kelhetők, akár n e m - s z ü k s é g v a n energiára. T e s t ü n k e t a biológiai energia tartja életben. Ez az energia egészséges em­ b e r b e n szabadon, akadálytalanul kering. A test használata, m ű k ö d t e t é s e elkerülhetetlenül energia­ vesztéssel jár. A m i n t részleges energiahiány lép fel, a szervezet azonnal legyengül, teret ad a b e t e g s é g n e k . Ha teljesen m e g s z ű n i k a vitális energia, a szervezet m e g h a l . A kimerültség a túl ala­ c s o n y energiaszint tünete. Az ö r e g e d é s során általában sok­ kal t ö b b energiát veszítünk, m i n t a m e n n y i t befogadunk, s ezzel c s ö k k e n energiatartalékunk. Az e n e r g i a v e s z t e s é g e n kívül p r o b l é m á t jelenthet m é g az energia egyensúlyának hiánya is, m e l y az előbbiekhez hasonló k ö v e t k e z m é n y e k k e l járhat. A s z e r v e k energiájának kiegyen162

súlyozatlansága

gyakran

idézi

elő b e t e g s é g kialakulását.

M i n d e n szerv energiaszintjét a n n a k r e n d s z e r e s m o z g á s a , bi­ oritmusa határozza m e g . A szív n o r m á l i s ritmusa, h o g y m á ­ s o d p e r c e n k é n t egyszer ö s s z e h ú z ó d i k . L á z v a g y m a g a s a b b energiaszint esetében eléri, v a g y m e g h a l a d h a t j a a p e r c e n k é n ­ ti 80 szívverést A vese n o r m á l i s r i t m u s a 36 lüktetés percen­ ként. Ha valaki vizelethajtót v e s z be, meggyorsítja a v e s é k lüktetését, s ez egyensúlyzavart o k o z a szív és a v e s e között, a n n a k ellenére, h o g y ez a két szerv funkciójában független egymástól. Az életenergia központjai a keleti g y ó g y á s z a t szerint az ún. chakrák. A 2 9 . ábra a test 7 fő chakráját mutatja, a m e l y e k fizilológiai síkon az i d e g d ú c o k n a k felelnek m e g .

Hogyan nyeri az emberi szervezet az energiát? Fő energiaforrásunk a táplálék és a levegő. E m e l l e t t az e m b e r ­ n e k a k ö r n y e z e t (a természet, az é l ő l é n y e k ) és a v i l á g e g y e t e m kozmikus sugárzási energiájára is s z ü k s é g e van. A napsugár­ zás d ö n t ő befolyással v a n e n e r g i a h á z t a r t á s u n k r a . Saját ener­ giánk frekvenciáját a r á n k h a t ó e r ő t e r e k n a g y m é r t é k b e n be­ folyásolják. Az előbbi pozitív, s z ü k s é g e s sugárzások m e l l e t t negatív, ká­ ros sugárzások is é r n e k b e n n ü n k e t . Ha a m i n k e t érő r e z g é s e k n i n c s e n e k ö s s z h a n g b a n saját rezgéseinkkel, a k k o r r o s s z u l érezzük magunkat, vagy m e g is betegedhetünk. A biológiai energiát zavaró tényezők l e h e t n e k : Fizikai

természetűek:

nem

megfelelő

összetételű

élelmi­

szerek, légszennyeződés, zaj, k á r o s s u g á r z á s o k (pld. a föld­ sugárzás, a digitális, világító ó r á k s u g á r z á s a ) stb. 163

Lelki-szellemi természetűek:

stressz,

aggodalom,

féltékeny­

ség, h o n v á g y , harag, irigység, általában negatív g o n d o l a t o k . Az

életenergiának

az

emberi

testben

három

hő áramlási

iránya

van. • a fejnél; • a karoknál; • a lábaknál. Ezt szemlélteti férfiak e s e t é n a 30. ábra. N ő k n é l a z energia á r a m l á s a e l l e n k e z ő irányú. Erről m a g u n k i s m e g g y ő z ő d h e t ü n k , h a e l v é g z ü n k e g y egyszerű kísérletet. T e g y ü k a bal t e n y e r ü n k e t a j o b b kézfe­ jünkre, és figyeljük m e g a k é z e n észlelt h ő m é r s é k l e t e t . Ez­ után a j o b b k e z ü n k e t t e g y ü k a balra. A k ö v e t k e z ő t tapasz-

30. ábra. 165

31. ábra. táljuk: N ő k e l ő b b i e s e t b e n h ű v ö s s é g e t éreznek, utóbbi eset­ b e n m e l e g s é g e t . Férfiaknál fordított a helyzet. H o g y s z e r v e z e t ü n k b e n b i z t o s í t s u k a s z a b a d energiaáram­ lást, v e g y ü k f i g y e l e m b e a k ö v e t k e z ő k e t : Ha a fejet e l ő r e hajtjuk, a k a d á l y o z z u k az energiaáramlást. Ha a k é z ujjait e g y m á s r a h e l y e z z ü k , ú g y a h o g y ez i m á n á l szokás, ez az é l e t e r ő r e jó hatással van, s z e m b e n az összekul­ csolt kézzel (31. ábra). Ha összefonjuk karjainkat, n ő k n é l a b a l kart kell a j o b b k a r r a helyezni, férfiaknál fordítva. Ha karjaink l ó g ó helyzet­ b e n v a n n a k , n ő k n é l a b a l k e z e t kell a j o b b k é z r e helyezni, ili­ férfiaknál a j o b b k e z e t a b a l k é z r e (32. ábra). A lábtartással is foglalkozzunk. Ha fekvő helyzetben va­ g y u n k , n ő k a b a l l á b u k a t t e g y é k a j o b b lábra, férfiak p e d i g a j o b b l á b u k a t a a b a l lábra. M i e l ő t t elalszunk, jó ha így helyez­ k e d ü n k el (33. ábra). E r ő s e n gátolják az életenergiát a zárt fémláncok. Ajánlatos ezért fém helyett i n k á b b bőr, m ű a n y a g óraszíjat hordani. U g y a n e z v o n a t k o z i k m i n d e n zárt fém nyakláncra, tehát a z 166

a r a n y és ezüst n y a k l á n c o k r a is. N y u g a t i országokban lehet m a m á r k a p n i a r a n y o z o t t v a g y ezüstözött, m ű a n y a g záró­ szerkezeteket, a m i t a n y a k l á n c b a beillesztenek. N e m m i n d e g y az sem, h o g y a fémgyűrűket m e l y i k ujjun­ k o n hordjuk. M e g f e l e l ő elhelyezésükkel szerveink energiáját és így jó m ű k ö d é s é t befolyásolni tudjuk (34. és 35. ábra). S e r k e n t e n i tudjuk a máj- és e p e m ű k ö d é s t , az emésztést és a szexuális energiát. (A 34. ábra e g y női, a 3 5 . ábra egy férfike­ zet szemléltet.) •

Az aura E g y Kirlián n e v ű o r o s z fényképész 1939-ben érdekes felfede­ zést tett. N a g y f r e k v e n c i á s készülékkel, sötétben olyan fény­ k é p e t készített - véletlenül - a m e l y e n az látszott, hogy az e m b e r i testből s u g á r z á s indul ki, m e l y az e g é s z testet körül­ veszi. Ez a s u g á r z á s l e g e r ő s e b b a kézen, a s z e m e n és a szájon. T o v á b b i kísérletei során Kirlián fényérzékeny lemezre helye­ zett tárgyon g y e n g e intenzitású, m a g a s frekvenciájú áramot b o c s á t o t t keresztül. E k k o r azt tapasztalta, h o g y az élő tár­ g y a k r ó l készült felvételeken t ü n d ö k l ő fényudvar veszi körül az élő anyagot. (A 36. ábra az ujjak Kirlián fotóját mutatja.) K i d e r ü l t az is, h o g y a b e t e g fa l e v e l é n e k fényudvara eltér az egészségesétől. Ha p e d i g a levelet Kirlián kettévágta és c s a k a m e g m a r a d t felét f é n y k é p e z t e le, a fényképen az egész levél látható volt U g y a n í g y az a m p u t á l t testrész, pl. egy a m p u t á l t láb is m e g j e l e n i k a Kirlián fotón. Ma m á r tudjuk, h o g y Kirlián az energiatestet vagy más néven aurát fényképezte le. K u t a t ó k megfigyelték, h o g y a z o k a helyek, ahol a fények a Kirlián fotón legsugárzóbbak, a z o n o s a k az ősi akupunktúrapontokkal. 168

36. ábra. Az a u r a j e l e n s é g é t m á r t ö b b e z e r éve ismerik. Pl. a s z e n t e k feje fölé rajzolt glória e n n e k kifejezője. K i m u t a t h a t ó v á c s a k a Kirlian-féle f o t ó t e c h n i k a felfedezése u t á n vált. V a n n a k e m b e ­ rek, a k i k s z a b a d s z e m m e l is látják az aurát. E z e k e n a f é n y k é p e k e n s o k e g y é b é r d e k e s j e l e n s é g is m u ­ tatkozik. Pl. k é t e g y m á s s a l v i t a t k o z ó e m b e r ujjainak együttes l e f é n y k é p e z é s e k o r v a l ó s á g o s válaszfalat l á t u n k az ujjhegyek között, m í g a z é r z e l m i l e g k ö z e l á l l ó k e s e t é n összekapcsoló­ dik, e g y m á s b a folyik az ujjakat k ö r ü l v e v ő fénykoszorú. É r d e k e s a k ö v e t k e z ő j e l e n s é g : Ha a v i l l a m o s o n v a g y a f u t b a l l m e c c s e n két e m b e r a k ö z e l s é g m i a t t e g y m á s aurájába kerül, ez a g r e s s z i ó t válthat ki. A keleti k e r e s k e d ő k e n n e k m e g f e l e l ő e n viselkednek, m i k o r ü g y e l n e k arra, h o g y 7 0 - 8 0 c m - n é l ne m e n j e n e k k ö z e l e b b a v e v ő h ö z . A z U S A - b a n 1945-ben j e l e n t m e g E d g á r C a y c e híres paraf e n o m é n k ö n y v e az auráról. Az Elixír folyóirat egyik 1992-es s z á m á b a n i s m e r t e t é s t k ö z ö l n e k e k ö n y v r ő l „ A z aura és a s z í n e k " c í m m e l . E b b e n b e s z á m o l n a k arról, h o g y C a y c e meg­ figyelte, h o g y s z a b a d s z e m m e l színes fényburkot lát az em170

b e r e k teste körül, m e l y főleg a fejet és a vállat övezi. C a y c e szerint az aura

színe egészségi és

lelki állapotunk függvénye.

A sötétpiros ingerültséget, i n d u l a t o s s á g o t jelez. A világos piros a tevékenység, a rózsaszín az é r e t l e n s é g színe. Az aranysárga és a n a r a n c s s á r g a g y e n g e akaratra, félénkségre, illetve lustaságra, h a n y a g s á g r a utal. A világoskék aura a szorgalom, a s ö t é t k é k a hivatástudat, tudásszomj, a liláskék a vallásos érzület kifejezője. A smaragdzöld aurával r e n d e l k e z ő e m b e r e k gyógyítani tudnak. A fehér szín a k k o r j e l e n i k m e g az aurában, ha testi­ lelki összhang uralkodik b e n n ü n k . - A fekete a halál színe.

A bioritmus A b i o r i t m u s v a g y biológiai óra az élővilágban, az élő szerve­ zetekben megfigyelhető ritmikus, szabályos, ciklikus válto­ zásokat jelenti. Az élő szervezetek 24 ó r á s r i t m u s á n a k beállí­ tása szempontjából a legfőbb r i t m u s a d ó a fényviszonyok vál­ takozása. A biológiai óra beállításában szerepe v a n m é g a hőmérsékletnek, a n e d v e s s é g n e k és a föld m á g n e s e s terének. A testhőmérsékelt n o r m á l i s k ö r ü l m é n y e k között este éri el a m a x i m u m á t és reggel a m i n i m u m á t . Az a g y k é r e g elektro­ m o s feszültségingadozása szabályos ritmust mutat. Ugyan­ így szerveink m ű k ö d é s e : a szív m á s o d p e r c e n k é n t egyszer összehúzódik, p e r c e n k é n t 15-ször v e s z ü n k lélegzetet. Megállapították, h o g y a szellemi t e v é k e n y s é g b e n is v a n évszakos ingadozás. Az első m e l e g e b b tavaszi n a p o k és az ősz első h ű v ö s e b b napjai k e d v e z n e k legjobban a szellemi m u n k á n a k . N a g y m ű v é s z e k , írók e k k o r voltak a legterméke­ nyebbek. 171

Az e g y e s é v s z a k o k r a m á s és m á s b e t e g s é g a j e l l e m z ő . T a v a s s z a l a szervezet fokozottan é r z é k e n y az influenzára, a megfázásra. G y a k o r i tavasszal az i z o m g ö r c s és r o m l i k a p a j z s m i r i g y b e t e g e k állapota. A fogak, a g y o m o r , a b e l e k be­ tegségei ő s s z e l j e l e n t k e z n e k leginkább. A diftéria, a skarlát téli b e t e g s é g e k . T a v a s s z a l és télen van a legtöbb tüdőgyulla­ dás, l é g c s ő h u r u t , s z a m á r k ö h ö g é s és bőrbetegség. Az alvás és az ébrenlét r i t m u s á b a n z a v a r keletkezik akkor, a m i k o r valaki h o s s z a b b utazás során e g y i k i d ő z ó n á b ó l a m á s i k b a kerül. Az a stressz, amit az új i d ő r e n d h e z való a l k a l m a z k o d á s kivált b e n n ü n k , ébreszt a n n a k tudatára, h o g y életfunkcióink szigorú i d ő b e o s z t á s szerint m ű k ö d n e k . A m i k o r k o r á n reggel m e g s z ó l a l az ébresztőóra, az egyik e m b e r g y o r s a n kiugrik az ágyból, a m á s i k viszont c s a k nehe­ z e n tudja r á s z á n n i magát, h o g y felkeljen. Az első rögtön frissen, n a g y erővel beleveti m a g á t a m u n k á b a , a m á s i k n a k viszont e l ő b b be kell m a g á t melegítenie. Este megfordul a kép, a k o r a i k e l ő nincs t ö b b é formában, igyekszik m i e l ő b b ágyba bújni, m í g a m á s i k m o s t van igazán elemében. A ko­ r á n k e l ő k e t „ r e g g e l i " a k é s ő n k e l ő k e t „ e s t i " típusnak s z o k t á k nevezni, v a g y i s p a c s i r t á k n a k és b a g l y o k n a k . A n a p i r i t m u s a m a x i m u m á t n e m u g y a n a b b a n az időpont­ b a n éri el a két típusnál. A v é r n y o m á s , a testhőmérséklet, a szellemi k é p e s s é g m a x i m u m a a k o r á n k e l ő k n é l előbbi idő­ p o n t r a esik, m i n t a m á s i k típusnál. D i á k o k körében felmérést végeztek, és megállapították, h o g y kb. e g y n e g y e d ü k reggeli, e g y ö t ö d ü k p e d i g esti típus volt. A t ö b b i e k n e m tudták egyér­ t e l m ű e n m e g h a t á r o z n i , h o g y m e l y i k típusba tartoznak. A v e r s e n y s p o r t o l ó k s z á m á r a fontos, h o g y tudják, h o g y a nap m e l y i d ő s z a k á b a n k é p e s e k a m a x i m u m o t produkálni. 30 n e m z e t k ö z i hírű sportoló k ö z ü l 24 esti típus volt, a többi hat p e d i g r e g g e l t u d t a a legjobb teljesítményt nyújtani. 172

A taoisták megfigyelték a szervezeten belüli e n e r g i a áram­ lását és megállapították, h o g y a főbb m e r i d i á n o k m i n d e g y i k e kétórás p e r i ó d u s o k szerint kerül sorra. T e h á t két ó r á n k é n t más-más szervben éri el az energiafolyamat a m a x i m u m á t . Például: 9 és 11 óra között az energia a l é p b e n és a hasnyál­ mirigyben a c s ú c s á n van, a k k o r d o l g o z i k ez a két szerv a legerősebben. 11 és 13 óra között az energia a szív meridián­ ját aktivizálja stb. A bioritmikus ciklusok (dr. S t e p h e n T. C s a n g szerint): I és 3 óra között

máj

3 és 5 óra között

tüdő

5 és 7 óra között

vastagbél

7 és 9 óra között

gyomor

9 és 11 óra között

h a s n y á l m i r i g y és lép

I I é s 1 3 óra között

szív

13 és 15 óra között

vékonybél

15 és 17 óra között

húgyhólyag

17 és 19 óra között

vese

19 és 21 óra között

vérkeringés

21 és 23 óra között

háromszoros melegítő

23 és 1 óra között

epehólyag

E z e k e t a ciklusokat ábrázolja a kínai szervi óra (37. ábra). A szervi órából azt is megállapíthatjuk, h o g y e g y s z e r v n e k m i k o r v a n m i n i m á l i s energiája. E z t a m a x i m u m m a l s z e m b e n levő i d ő p o n t mutatja. Pl. a v é r k e r i n g é s b e n az e n e r g i a m i n i ­ m u m 7 - 9 óra között van. Fiiess n é m e t orvos a század elején ú g y vette észre, h o g y g y e r e k betegeinél b i z o n y o s m e g b e t e g e d é s e k s z a b á l y o s idő­ k ö z ö k b e n t é r n e k vissza. Részletes v i z s g á l a t o k k a l összefüg­ gést keresett a m e g b e t e g e d é s e k időpontja, a h a l á l o z á s o k és a b e t e g e k születési d á t u m a között. Arra a k ö v e t k e z t e t é s r e ju­ tott, h o g y m i n d e n e m b e r n é l kétféle r i t m u s m ű k ö d i k , m e l y a 173

születés napján kezdődik. A z e g y i k r i t m u s e g y 2 3 n a p o s ún. fizikai ritmus, a m á s i k e g y 28 n a p o s ún. érzelmi ritmus. E z e k befolyásolják a m e g b e t e g e d é s e k és h a l á l o z á s o k időpontját. T ő l e függetlenül végzett vizsgálatokat egy S w o b o d a n e v ű bécsi pszichológus. Betegeit lélektanilag vizsgálva felfigyelt arra, h o g y a z o k é r z e l m i megnyilvánulásai, á l m a i szabályos ismétlődést m u t a t n a k . O is u g y a n a z t a két ritmust találta, mint az előbbi n é m e t orvos. De ő a 23 n a p o s fizikai r i t m u s t férfiritmusnak n e v e z t e és szerinte a bátorság, a kitartás, az erő, a fizikai teljesítmény m u t a t ingadozást. A 28 n a p o s érzel­ mi ritmust p e d i g n ő i r i t m u s n a k nevezte. Ez a r i t m u s érzelme­ inket befolyásolja. Felfedezett m é g egy h a r m a d i k b i o r i t m u s t is. M i u t á n az illető egy főiskolán tanított, e l e m e z n i t u d t a t aní tv ány ainak a v i z s g a e r e d m é n y e i t . Születési d á t u m a i k a t is figyelembe v é v e azt tapasztalta, h o g y s z e l l e m i teljesítmé­ n y ü k 3 3 n a p o s i n g a d o z á s t mutatott. Ez a 23 n a p o s fizikai, 28 n a p o s é r z e l m i és 33 n a p o s értelmi ritmus eszerint m i n d e n e m b e r b e n m e g t a l á l h a t ó . A c i k l u s o k időbeli változásait egy-egy g ö r b é v e l lehet ábrázolni. Ez a görbe egy h u l l á m v o n a l , p o n t o s a b b a n szinuszgörbe, a m e l y a kiindulástól e g y e n l e t e s e n e m e l k e d i k a csúcspontig, a z u t á n v i s s z a m e g y a kiindulási szintig, majd az e l l e n k e z ő irányban negatívban írja le u g y a n e z t a félhullámot (38. ábra). Ha pl. fizikai ritmusunk pozitív felében v a g y u n k , átlagos teljesítőképességünknél n a g y o b b e r ő p r ó b á k r a v a g y u n k ké­ pesek, o l y a n o k r a is, a m e l y e k r e a negatív s z a k a s z b a n n e m . Azokat a napokat, m e l y e k e n a pozitív ciklus negatívra vált, v a g y fordítva, ú g y hívják, h o g y kritikus napok. I l y e n k o r telje­ sítőképességünk a m i n i m á l i s . Előfordulhat az is, h o g y két v a g y h á r o m f é l e r i t m u s kriti­ kus napja egybeesik. 175

A b i o r i t m u s s z a k é r t ő k a születési d á t u m i s m e r e t é b e n előre m e g tudják h a t á r o z n i a kritikus n a p o k a t . B á r s z á m o s a n cáfol­ t á k is ezt az elméletet, s o k adat szól mellette. C l a r k G a b l e a m e r i k a i filmszínész 1960. n o v e m b e r 4-én szí­ vinfarktust kapott. E g y bioritmus-szakértő felhívta rá a fi­ gyelmet, h o g y ez a s z í n é s z fizikai kritikus napján következett b e . A r r a is felhívta a figyelmet, h o g y n o v e m b e r 16-án ismét ilyen kritikus napja lesz a filmszínésznek. A jóslattal senki s e m törődött. A s z í n é s z ezen a n a p o n kapott egy m á s o d i k infarktust és m e g is halt. - E d i t h Piaf 1960. február 20-án e l ő a d á s k ö z b e n r o s s z u l lett, g y o m o r v é r z é s t kapott. Ez is fizi­ kai kritikus napján történt. B e m a r d Gittelson k ö n y v é b e n le­ írja, h o g y a z o k b a n a n a p o k b a n , a m i k o r az amerikai csodaú­ szó, M a r k Spitz hét a r a n y é r m e t nyert a z olimpiai játékokon, fizikai és é r z e l m i r i t m u s a a c s ú c s p o n t o n volt.

176

Ajánlott irodalom Baumann, E. et. al.: Das ganzheitlichen Gesundheit. Scherz Verlag, Bern und München, 1982. Bayly, D. E.: Reflexology today. Thorens Publishers Limited, Weligborough, 1983. Bendix, G.: Handbuch für die Füsse, Edition Plejaden, Berlin 1980. Bendix, G.: Press Point Therapy. Avon Books, New York, 1978. Bierach, A.: Reflexzonen therapie. ECON Taschenbuch Verlag, 1985. Carter, M.: Hand Reflexology. Parker Publishing Co., New York, 1975. Chaitow, L.: Asztma és szénanátha. Gondolat, Budapest, 1991. Csang, S. T.: Az öngyógyítás teljes rendszere. Top Trading Kft. 1992. Détári, L. - Karcagi, V.: Bioritmusok. Natura, Debrecen, 1981. Dethlefsen, T. - Dahlke, R.: Út a teljességhez, Arkánium Kiadó, Budapest, 1991. Downing G.: The Massage Book. Random House Inc. Berkeley, California. Ford, N. D.: Fejfájás. Gondolat, Budapest, 1991. Kunz, K. - Kunz, B.: Durch die Füsse heilen. F. Ehrenwirth Verlag GmbH. & Co. München, 1984. Kunz, K. - Kunz, B.: Das grosse Buch der Reflexzonen - massage. Ariston Verlag AG, Genf, 1987. Lad, V.: Ayurveda. Édesvíz Kiadó, Budapest, 1984. Marquardt, H.: Reflexzonenarbeit am Fuss. Heidelberg, Haug Ver­ lag 1983. Mletzko, I. - Mletzko, H. G.: A biológiai óra. Gondolat, Budapest, 1984. Oláh, A.: Házipatika gyógynövényekből. Planétás Kiadói és Keres­ kedelmi Kft., Budapest, 1989. 177

Ormos, G.: A csontkovácsok titkai. Akkord - General Press, Buda­ pest, 1990. Palágyi, J . : Reflexológia a mindennapi életben. Belvárosi Művelő­ dési és Ifjúsági Ház előadássorozat, Kézirat, 1985. Palágyi, J . : Gyógyító zónák. Talp- és tenyérmasszázs. 4. javított, bővített kiadás. Édesvíz Kiadó, Budapest, 1994. Rick, S.: Reflexzonentherapie. Droemer Knaur, München, 1987. Sarkadi, Á.: Természetgyógyászat dióhéjban. Dr. Sarkadi Ádám és Perfector Kiadó. Schalle, A.: A vízgyógyászat ABC-je. Arkánium, Budapet, 1990. Schmidt, P.: Das Bio-Mosaik. Rayonex Strahlentechnik GmbH., Lennestadt, 1983. Sedlacek E.: Die Fussreflexzonen, Verlag Wilhelm Maudrich, Wien, 1982. Szil, P.: Az érintés irodalma. Budapesti Könyvszemle, 1991. 3 évf. 2. szám Teschler, W.: Das Polarity Fussbuch. Edition Schangrilla, 1985. Wagner, F.: Reflexzóna-masszázs mindenkinek. Medicina Kiadó, Budapest, 1989.

Zimmermann, W.: Fussleiden, Drei Eichen Verlag, Schweiz, 1979.

|

Tisztelt O l v a s ó i m !

1

L e v e l e i k r e k é s z s é g g e l válaszolok, ha felbélyegzett vá­ laszborítékot m e l l é k e l n e k .

U C í m e m : B u d a p e s t I. Attila út 133. IV. 7 . 1 0 1 2 178 A szerző