Kézirat. Kérjük ebben a változatban nem hivatkozni!

Csata István – Kiss Tamás: Demográfiai perspektívák Hargita megyében. A Hargita megyei magyar, roma és román népesség regionálisan bontott elıreszámítása Kézirat. Kérjük ebben a változatban nem hivatkozni!

1

CSATA ISTVÁN – KISS TAMÁS:..................................................................................................................... 1 DEMOGRÁFIAI PERSPEKTÍVÁK HARGITA MEGYÉBEN...................................................................... 1 A HARGITA MEGYEI MAGYAR, ROMA ÉS ROMÁN NÉPESSÉG ......................................................... 1 REGIONÁLISAN BONTOTT ELİRESZÁMÍTÁSA ..................................................................................... 1 BEVEZETÉS......................................................................................................................................................... 3 1. AZ ELİRESZÁMÍTÁS MÓDSZERTANA ............................................................................................................... 5 2. A ROMÁK SZÁMA HARGITA MEGYÉBEN.......................................................................................................... 8

2.1. Nyelvtudás ..................................................................................................................8 2.2. Nemzetiség .................................................................................................................9 2.3. Többes kötıdések? ...................................................................................................11 2.4. Kérdezıbiztosok általi kategorizáció........................................................................12 2.5. Szakértıi besorolás ...................................................................................................14 2.6. A megye és a régiók etnikai összetétele: az elıreszámítás kezdıértékei .................19 3. FOLYAMATOK ÉS HIPOTÉZISEK .....................................................................................................................21

3.1. Korszerkezet .............................................................................................................22 3.2. Termékenység...........................................................................................................27 3.3. Halandóság ...............................................................................................................33 3.4. Migráció....................................................................................................................38 3.5. Asszimiláció .............................................................................................................43 3.6. A hipotézisek összefoglalása ....................................................................................51 4. AZ ELİRESZÁMÍTÁS EREDMÉNYEI MEGYEI SZINTEN .....................................................................................55

4.1. A népesség számának és összetételének alakulása nemzetiség szerint az alapverzió szerint...............................................................................................................................55 4.2. A migráció alternatív forgatókönyvei.......................................................................70 4.3. A termékenység és halandóság alternatív forgatókönyvei .......................................76 5. AZ ELİRESZÁMÍTÁS EREDMÉNYEI A KISRÉGIÓKBAN ....................................................................................85

5.1. Csíkszereda ...............................................................................................................86 5.2. Székelyudvarhely......................................................................................................89 5.3. Alcsík........................................................................................................................91 5.4. Felcsík.......................................................................................................................93 5.5. Gyergyó ....................................................................................................................95 5.6. Maroshévíz ...............................................................................................................97 5.7. Udvarhely .................................................................................................................99 5.8. Keresztúr.................................................................................................................101 5.9. Szentegyháza ..........................................................................................................103 6. ÖSSZEFOGLALÓ ..........................................................................................................................................105

6.1. A népesedési kilátások erdélyi viszonylatban ........................................................105 6.2. A roma népesség növekedésébıl adódó problémák ...............................................110 SZAKIRODALOM .............................................................................................................................................113 MELLÉKLETEK ...............................................................................................................................................120

2

Bevezetés Jelen tanulmány szerzıi 2007-ben adták közre az erdélyi magyar népességre vonatkozó regionálisan bontott elıreszámításukat. (Csata-Kiss 2007) Az elıreszámítás kiindulópontja a 2002-es (népszámlálási) év volt, amikorra ismertük a népesség korév, nem és nemzetiség szerinti megoszlását. Az elıreszámítás a kohorszkomponens-módszer segítségével 20, illetve 30 évre vetítette elıre a teljes és a magyar népességet. A számításokat három szinten végeztük el, a teljes erdélyi (és erdélyi magyar) népességre, a 16 erdélyi megyére, illetve 42 úgynevezett oktatási kisrégióra. A vizsgálatban tehát kiemelt szerepet kapott a regionális jelleg. Ennek oka egyrészt, hogy – a korábbi elemzések alapján 1 – tudatában voltunk a népesedési perspektívák nagyfokú regionális különbségeinek. Másrészt a népességelıreszámítás elsısorban közpolitikai célokat követett; az iskoláskorú népesség várható alakulásának bemutatásával az intézménytervezést kívánta segíteni. Ebben a tekintetben a kisrégiók szintje volt a leginkább érdekes. A 2007-es vizsgálat regionális jellegébıl adódóan Hargita megye teljes, illetve magyar népességét is elıreszámoltuk, mégpedig öt régióra bontva.2 Az újabb elıreszámítást – a Hargita Megyei Tanács ilyen irányú megrendelése mellett – mégis több tényezı indokolja: - Egyrészt – és ezt tekintjük a leginkább fajsúlyos érvnek – a korábbi vizsgálat kizárólag a népszámlálások nemzetiségi megoszlásait vette figyelembe. Ezek alapján egy kétosztatú etnikai térszerkezetet képe rajzolódott ki. A népszámlálás szerint Udvarhelyszéken, a Csíki-, illetve a Gyergyói-medencében a nem magyar népesség aránya nem számottevı, csupán Csíkszeredának, Gyergyószentmiklósnak, Balánbányának és Vaslábnak van jelentıs román lakossága. A megye északi részén, Maroshévíz környékén ezzel szemben a román etnikum van többségben, a jelentıs arányú magyar kisebbség mellett. A különbözı terepkutatások, 3 az önkormányzatok szintjén lefolytatott adatfelvételek, 4 illetve a speciális

1

Ezzel kapcsolatban lásd Kiss szerk. 2004. Ezek a Csíki medence, Gyergyó, Udvarhely, Keresztúr, illetve Szentegyháza környéke voltak 3 A teljesség igénye nélkül lásd. Gagyi szerk. 1996; Bodó szerk. 2002; Szabó 2002; Voiculescu 2007.

2

3

eljárással készített survey-k 5 azonban nem erısítik meg a népszámlálásokban megjelenı nemzetiségi struktúrát. A vizsgálatok arra utalnak, hogy a térségben a magyarok és románok mellett jelentıs számú roma él. Vizsgálatunk egyik fı célja az volt, hogy a Hargita megyei romák számáról, demográfiai jellemzıirıl és e népesség várható alakulásáról képet adjon. - Másrészt a korábbi vizsgálatban használt regionális felosztás újragondolása is felmerült. Több helyrıl érdeklıdés mutatkozott a nagyobb városok (Csíkszereda és Székelyudvarhely) népesedési kilátásai iránt. Jelen vizsgálatban ezeket külön egységként kezeltük. Másrészt a korábban egységesen kezelt Csíki medencét, illetve Gyergyót is kisebb területi egységekre osztottuk. Így a korábbi öt helyett kilenc régióval számoltunk. Ezek Csíkszereda, Székelyudvarhely, Alcsík, Felcsík, Gyergyó, Maroshévíz, Udvarhely, Keresztúr és Szentegyháza. Az egyes régiókhoz a következı községek/városok taroznak: 1. Az elıreszámítás során használt régiók Régió Csíkszereda Székelyudvarhely Alcsík

Felcsík

Gyergyó Maroshévíz

Udvarhely Keresztúr Szentegyháza

Város/község Csíkszereda Székelyudvarhely Tusnádfürdı, Csíkkozmás, Csíkszentgyörgy, Csíkszentimre, Csíkszentkirály, Csíkszentlélek, Csíkszentmárton, Csíkszentsimon, Kászonaltíz, Tusnád, Balánbánya, Csíkcsicsó, Csíkdánfalva, Csíkmadaras, Csíkpálfalva Csíkrákos, Csíkszentdomokos, Csíkszentmihály, Csíkszenttamás Csíkszépvíz, Gyimesfelsılok, Gyimesközéplok, Karcfalva, Madéfalva Gyergyószentmiklós, Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva, Gyergyóditró, Gyergyóremete, Gyergyószárhegy, Gyergyóújfalu, Vasláb Maroshévíz, Borszék, Bélbor, Galócás, Gyergyóholló, Gyergyótölgyes Gyergyóvárhegy, Salamás Bögöz, Farkaslaka, Felsıboldogfalva, Fenyéd, Homoródszentmárton, Kányád, Korond, Máréfalva, Nagygalambfalva, Oklánd, Oroszhegy, Parajd, Székelyderzs, Székelyvarság, Zetelaka Székelykeresztúr, Etéd, Siménfalva, Székelyandrásfalva, Szentábrahám, Újszékely Szentegyháza, Homoródalmás, Kápolnásfalu, Lövéte

4

A Human Dynamics által elvégzett Inclusion 2007 (Fleck-Rughiniş ed. 2008), illetve a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet Etnikai szegregációs modellek Romániában (Toma 2010) vizsgálatok. 5 A KSH Népességtudományi Kutatóintézet Életünk Fordulópontjai – Erdély (Spéder szerk. 2009), illetve a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet Demográfia, rétegzıdés, nyelvhasználat vizsgálatok.

4

- Harmadrészt tanulmányuk fokozott figyelmet kíván szentelni a megyét jellemzı regionális sajátosságok bemutatásának, a népesedési tendenciák romániai, illetve erdélyi összehasonlításának, illetve a 2002 és 2008 közötti periódusra vonatkozó adatok elemzésének.

1. Az elıreszámítás módszertana

Hargita

megyei

elıreszámításunk

során

az

erdélyi

vizsgálathoz

hasonlóan

a

kohorszkomponens-módszert alkalmaztuk, amelynek elınye, hogy – a népességszámra, illetve nyers mutatókra alapuló becslésekkel szemben – a népességszám alakulását kor és nem szerinti bontásban képes nyomon követni. A módszer – amellett, hogy részletesebb (és így közpolitikai szempontból jobban hasznosítható) eredményekre vezet – a lineáris projekciónál pontosabb. Egy népesség számának várható alakulását nagyban befolyásolja a korösszetétel, amit a kezdıévben ismerünk. A természetes népmozgalmi eseményeket, a szülést, illetve az elhalálozást részben az emberi életciklust szabályozó biológiai tényezık határozzák meg. Így – annak ellenére, hogy a gyermekvállalást befolyásolja a társadalmi és kulturális környezet – kemény korlátokat állít, hogy a nık (általában) 15 és 49 éves koruk között termékenyek. Az elhalálozások és a korszerkezet közötti összefüggés még nyilvánvalóbb. A halálozást és a termékenységet természetesen a társadalmi, kulturális és gazdasági körülmények is befolyásolják, ezek azonban viszonylag lassan (long durrée) változnak, így viszonylag pontosan elırejelezhetık. A népesség-elıreszámítások legproblematikusabb elemét a vándormozgalmak jelentik, hisz a migrációnak az emberi életcikluson belül nincs semmilyen biológiailag meghatározott helye és a vándorlást befolyásoló társadalmi tényezık (pl. a befogadó országok migrációpolitikai döntései) is sokkal esetlegesebbek: azok egyik évrıl a másikra megváltozhatnak. A kohorszkomponens-módszerrel történı elıreszámítások kétféleképpen végezhetık el. Egyik esetben a vizsgált népességet ötéves korcsoportok szerint vetítjük elıre. Ez alapján a népesség ötéves periódusonkénti elıreszámítása végezhetı el (pl. 2002–2007–2012-…). A második eljárás során a népesség koréves összetételébıl indulunk ki, és éves periódusokra

5

számítjuk elıre a népességet. Mind a 2007-es, mind a mostani, Hargita megyei vizsgálatunkban ezt az utóbbi módszert használtuk. A kiinduló évre szükségünk van tehát a népesség kor és nem szerinti összetételére. Ilyen adatokkal nemzetiségi bontásban 2002-bıl rendelkezünk, így ez lesz a népességelıreszámítás kiinduló éve. A népszámlálási adatokat Statisztikai Hivatal (INS) községsoros bontásban bocsátotta rendelkezésünkre, a magyar és a teljes népesség vonatkozásában.6 (1) A módszer alapelve szerint az adott évben (január 1-jen) az i életkorú népesség számát megkapjuk, ha az elızı évben (január 1-jén) i-1 életkorú népesség számából levonjuk az adott korban meghaltak számat, és „elszámoljuk” az adott életkorú népességet érintı vándorlást. (2) A születésszámot a 15–49 éves nık számának és a megfelelı koréves termékenységek szorzatainak összegeként kapjuk. Az adott évben 0 évesek számát az elızı évben születettekbıl számoljuk, figyelembe véve a csecsemıhaladóságot és a migrációt. (3) A népességszámot meghatározó demográfiai folyamatokat (a halandóságot, a termékenységet és a vándorlást) egymástól függetlenül becsüljük, vagyis ezek alakulására független hipotéziseket állítunk fel. Mindhárom tényezı esetében kor és nem szerint bontott mutatószámokra van szükségünk a számítások elvégzéséhez. (4) A halandóság becslésében a születéskor várható élettartamnak (E0) van jelentısége, amit a férfiakra és a nıkre külön számolunk. A születéskor várható élettartam egy olyan szintetikus mutató, amely áttekinthetı módon jellemzi a halandóság különbségeit. Ugyanakkor a várható élettartamot egy a kor-specifikus elhalálozási valószínőségeket tartalmazó halandósági táblából számítjuk. Az elıreszámítás során az eljárás fordítottja történik, vagyis a várható élettartamból becsüljük az elhalálozási valószínőségeket. (5) A termékenység tekintetében a teljes termékenységi aranyszámon (TFR) keresztül fogjuk a hipotéziseinket megfogalmazni. Itt a képletet bonyolítja, hogy nem pusztán a TFR szintének, hanem a termékenységi naptárnak a változását is feltételezzük. Kelet-Európában – és így Székelyföldön is – általános tendencia, hogy a termékeny életszakasz elsı fele (15-24 év között) le-, a második fele (25 év felett) pedig felértékelıdik. Ezért a hipotézisekbe a

6

A magukat cigánynak vallók korösszetételét megyei bontásban ismertük. Ennek a községsoros ismerete azonban az alacsony esetszámok miatt nem is hordozott volna magában többletinformációt. A késıbbiekben részletesen kitérünk arra, hogy a (környezete által) cigány(nak tartott) népesség korszerkezetét hogyan határoztuk meg.

6

gyermekvállalás késıbbre tolódását is beépítettük. A roma népesség esetében egy ettıl eltérı tendenciával számolunk, amit a továbbiakban ismertetünk. (6) A migráció elırejelzése – mint arra a késıbbiekben kitérünk – a legproblematikusabb. Általánosan elfogadott, hogy a halandóság elırebecslésénél a legkisebb a

bizonytalanság,

a

termékenység

esetében

pedig

a

népesség-elıreszámítások

forgatókönyveinek és a tényleges demográfiai folyamatoknak az illeszkedése már kisebb. A vándormozgalmi folyamatok becslésében azonban ez utóbbinál is sokkal nagyobb az esetlegesség. A vándormozgalmi folyamatok által intenzíven érintett Romániában – és Székelyföldön – azonban a vándormozgalmi folyamatok figyelmen kívül hagyásával nem értelmes népesség-elıreszámításokat készíteni. Így a modellben a vándormozgalmi egyenleg vonatkozásában is hipotéziseket fogalmazunk meg. Ezt nyers formában (ezrelékben) adjuk meg, amit – ahogy azt a késıbbiekben bemutatjuk – szintén kor és nem szerinti arányszámokra bontunk fel. (7) Az erdélyi magyarokra fókuszáló népesség-elıreszámítás során a halandóság, a termékenység, illetve a vándormozgalmak elemzése mellett az asszimilációs folyamatokat is tekintetbe vettük. Ez az alkalmazott modellben a magyar nemzetiségőek a vegyes házasságokban keletkezett veszteségeként jelent meg. A Hargita megyei elıreszámítás során az asszimilációs folyamatokkal csupán román-magyar relációban és csupán a maroshévízi régióban számoltunk. A döntésünk melletti érveket, illetve a folyamatok részletes kifejtését a következı fejezet tartalmazza. (8) A népesség-elıreszámítást a három meghatározó nemzetiségre, a magyarokra, a románokra és a romákra külön végeztük el, a teljes népességet pedig ezek összegeként számítottuk ki. Más szóval a teljes népességre nem, csupán az egyes nemzetiségekre fogalmaztunk meg forgatókönyveket. (9) Az elıreszámítást két szinten, a teljes Hargita megye, illetve az egyes régiók esetében végeztük el. Arra törekedtünk, hogy a regionális és megyei szint között konzisztencia legyen úgy a hipotézisek, mind az eredmények tekintetében, vagyis a regionális

mutatók

(és

eredmények)

összege

feleljen

meg

a

megyei

szinten

meghatározott/kapott értékeknek.

7

(10) Az elıreszámítást egy erre a célra készített szoftver segítségével végeztük el. Miután a számításokat automatizáltuk, ez tetszıleges számú forgatókönyv futtatását tette lehetıvé számunkra.

2. A romák száma Hargita megyében A rendszerváltást követıen Kelet-Európa szerte a tudományos és közéleti viták homlokterébe került a romák „reális” számára vonatkozó kérdés. A vitákra az adott okot, hogy a romák számára vonatkozó becslések függnek az alkalmazott kategorizációs technikáktól. Más szóval a romák számára vonatkozó becslésünk attól fog függeni, hogy kit (és mi alapján) tekintetünk romának/cigánynak. Egyes szerzık (Ladányi-Szelényi 1997; Emigh és mások 2001) éppen ezért amellett érveltek, hogy a kérdésre nem is adható egyetlen, objektíve helyes válasz. Szerintük az, hogy kit tekintünk romának (következésképpen, hogy hány romát tartunk számon) a „kategorizációs küzdelmek” részéként értelmezendı, a különbözı eljárásoknak pedig egyaránt van/lehet társadalmi relevanciájuk. A kelet-európai gyakorlat minden esetre több alapvetı kategorizációs eljárást ismer. A következıkben ezeket ismertetjük, illetve meghatározzuk, hogy az egyes eljárások (és a létezı adatok) alapján Hargita megyében mekkora roma népességrıl beszélhetünk.

2.1. Nyelvtudás Egyrészt tekinthetjük romának azokat, akiknek a romani (valamelyik dialektusa) az anyanyelve, vagy azokat, akik ismerik/beszélik a romanit. Az 1880 és 1910 közötti magyar népszámlálások például az anyanyelvre kérdeztek rá, és azt a nemzetiség objektív mutatójának tekintették (Arel 2002). Így a cenzusok a nyelvében már akkor nagymértékben a környezetéhez hasonult cigányságnak csupán kisebb részét mutatták ki. Jellemzı, hogy a tágan vett Erdély területén az 1890-es népszámlálás 64 ezer cigány anyanyelvőt talált, míg a hatóságok által végzett 1893-as cigányösszeírásban 150 ezer cigány szerepelt. A mai Hargita megye területén a korabeli magyar népszámlálások nem találtak cigány anyanyelvőeket, de a cigány anyanyelvőek száma az 1930 és 2002 közötti román népszámlálások szerint is

8

alacsony. Ennek oka, hogy a cigányok túlnyomó többsége Hargita megyében magyar anyanyelvő. Jelentıs részük (a házi cigányok többsége) a cigány nyelvet egyáltalán nem ismeri. Nem feledhetjük tehát, hogy amikor Hargita megyei cigányokról szélünk, egy olyan közösséget vizsgálunk, amely túlnyomó többsége egyben a magyar nyelvi közösség részét képezi.

2. A cigány anyanyelvőek száma Hargita megyében az 1930-as, 1966-os, 1992-es és 2002-es népszámlálás szerint Népszámlálás Cigány éve anyanyelvőek 1930 476 1966 568 1992 1505 2002 1238 Forrás: Varga 1998

2.2. Nemzetiség Másik kézenfekvı lehetıség, ha azokat tekintjük cigánynak/romának, akik ilyen nemzetiségőnek vallják magukat. Az önbevalláson alapuló – és egy kulturális értelemben vett nemzeti azonosságot kifejezı – nemzetiség a második világháború után Kelet-Európában egyértelmően az etnikai klasszifikáció domináns módjává vált. A régió más országaihoz hasonlóan a statisztikai adatszolgáltatás Romániában is a nemzetiségi változó mentén jeleníti meg a kulturális/etnikai különbségeket. A korábbi, 2007-es népesség-elıreszámításunk során az erdélyi magyar népességet ez alapján határoltuk le. A nemzetiségi változó használata melletti érv az is, hogy a népmozgalmi (születésre, halálozásra és házasságra vonatkozó) statisztikák szintén hozzáférhetık ebben a bontásban.7 Hargita megyében a cigány nemzetiségőek száma – a népszámlálásokból kiindulva – felülmúlja a cigány anyanyelvőekét. Az 1850-es osztrák népszámlálás – ami nem az anyanyelvre, hanem a nemzetiségre kérdezett rá – 2636 cigányt mutatott ki, de az 1930 és 2002 közötti román népszámlálások szerint is a cigány anyanyelvőek többszörösét teszik ki a cigány nemzetiségőek.

7

A közelmúltig a belsı migrációra vonatkozóan is léteztek nemzetiség szerint bontott adatok.

9

3. A cigány nemzetiségőek száma Hargita megyében az 1930-as, 1948-as, 1977es, 1966-os, 1992-es és 2002-es népszámlálás szerint Népszámlálás Cigány éve nemzetiségőek 1930 2702 1956 1514 1966 1390 1977 3228 1992 3827 2002 3835 Forrás: Varga 1998

A népszámlálások nemzetiségi megoszlásaival kapcsolatban gyakran felmerülı kritika, hogy azok nem reprezentálják megfelelıképpen a cigányok/romák számát. A fenti táblázat adatait tekintve a szembetőnı a cigányok/romák számának a hullámzása. Az 1948-as és 1966-os népszámlálás kevesebb cigányt mutatott ki az elızı cenzusnál, míg 1977-ben a számbeli növekedés egyértelmően nem magyarázható népmozgalmi növekedéssel. Az országos, romániai adatokból kitőnik, hogy a cigány (roma) nemzetiségőek számát a demográfiai trendek mellett szintén nagyban befolyásolta a nemzetiségi bevallás hullámzása. A cigányok számát tekintve országosan is 1966 volt a mélypont. Míg 1930-ban 242.656, 1956-ban pedig 104.216 személy vallotta magát cigánynak, 1966-ban csak 64.197. Ebbıl az erdélyi cigányok száma 49.105 volt. Azóta a cigányok/romák száma népszámlálásról népszámlálásra trendszerően növekszik, mégpedig nem pusztán a demográfiai tényezıknek köszönhetıen, hanem azért, mert egyre többen regisztráltatják magukat romának/cigánynak. Ezt a jelenséget cigány/roma disszimilációnak nevezhetjük. A statisztikai adatok változását azonban nem csak – és nem elsısorban – a romák nemzeti(ségi) öntudatra ébredése eredményezte. Abban az összeírás körülményeinek, illetve a cigányokkal szembeni politikának is jelentıs volt a szerepe volt. A kommunista rezsim elsı, a hatvanas évek második feléig tartó korszakára fokozott mértékben igaz, hogy a pártállam a cigányokat elsısorban társadalmi és nem etnikai kategóriának tekintette. Az 1966-os mélyponthoz ez a tényezı nagymértékben hozzájárult. A hetvenes évektıl azonban ez a szemléletmód részben megváltozott, aminek világos jele, hogy az RKP Központi Bizottsága a Belügyminisztériumon keresztül 1976-ban cigányösszeírást rendelt el (Achim 1998:159). Részben ennek a változásnak tudható be, hogy 1977-ben az 1966-os cenzushoz viszonyítva jóval

többen,

227.398-an

vallották

magukat

cigánynak.

Az

1992

és

2002-es 10

népszámlálásokra már a rendszerváltást követıen került sor. Ekkor a roma szervezetek megjelenése, illetve a cigánykérdés médiában való fokozottabb jelenléte is a roma/cigány identitás felvállalása irányába hathatott. Egy korábbi tanulmányunkban arra a következtetésre jutottunk, hogy 1977-ben (az 1966-os népszámláláshoz képest) 147 ezer, 1992-ben (1977-hez képest) 95 ezer, 2002-ben pedig (1992-hez képest) 42 ezer volt a cigány nemzetiségőek disszimilációból fakadó növekménye (Gyurgyík-Kiss 2010: 119). A Hargita megyei adatok (3. táblázat) viszont egyértelmően nem ebbe az 1966 és 1992 közötti disszimilációs tendenciába illeszkednek. A korábbi számításainkból (uo.) egyértelmően kiderül, hogy mind 1992-ben, mind 2002-ben a korábbinál kevesebben vallották magukat romának/cigánynak, az így keletkezett (statisztikai) asszimiláció pedig döntıen a magyar nemzetiségőek sorait gyarapította. 2002-ben a megyében Újszékely, Parajd, Korond, Gyergyóalfalu, Gyergyóremete, Gyergyóújfalu,

Székelyderzs voltak azok a

községek, ahol a magukat romának vallók száma jelentıs mértékben csökkent.

2.3. Többes kötıdések?

A nemzetiség szerinti kategorizáció logikája azt feltételezi, hogy az így körülírható azonosulások egymást kizáróak. Ebbıl a logikából adódik, hogy a népszámlálások alkalmával egy személy nem vallhatja magát egyszerre például románnak és magyarnak, vagy szerbnek és horvátnak. A vonatkozó kutatások szerint ez a kategorizációs logika Erdélyben román-magyar viszonylatban – többé-kevésbé – meg is felel a társadalmi valóságnak, vagyis az emberek valóban nem tekintik (nem tekinthetik) magukat egyszerre románnak és magyarnak. Természetes számukra, hogy (a népszámlálás során) ezen kategóriák között választaniuk kell (Kiss 2009: 209-238). A

Székelyföldön

cigány-magyar,

vagy

Erdély

más

részein

cigány-román

vonatkozásban azonban ez már korántsem ennyire nyilvánvaló. A cigány azonosulás mögött – az esetek többségében – nincs abban az értelemben nemzeti(ségi) identitás mint a román vagy a magyar azonosulás mögött. Így a romák számára sok esetben a nemzetiségi identitások kizárólagossága is értelmezhetetlen.

11

Kézenfekvı megoldás lenne, hogy a népszámlálási (vagy egyéb) klasszifikációt olyan kérdésekre alapozzuk, amelyek lehetıséget nyújtanak a többes kötıdések megvallására. Az elsı lehetıség, amit a romák kapcsán Szelényi és Treiman (1992) javasolt, hogy az amerikai népszámlálási gyakorlat szerint a leszármazásra (ancestry) kérdezzünk rá. A második lehetıséget a 2001-es magyar népszámlálási gyakorlat szolgáltatja, ahol egyrészt egyszerre több nemzetiségi kötıdés volt megjelölhetı, másrészt pedig külön rákérdeztek az egyéb kulturális kötıdésekre. A román népszámlálási gyakorlat ilyen irányú módosítása kétségkívül releváns elemzési felületeket eredményezne.

2.4. Kérdezıbiztosok általi kategorizáció

A kelet-európai romákkal foglalkozó kutatók között konszenzus van abban, hogy a romák számát tekintve az önbesoroláson alapuló népszámlálási adatok megbízhatatlanok. Ez abban is törıdik, hogy az adatok népszámlálásról népszámlálásra demográfiai okokkal nem magyarázható módon ingadoznak. Ennek egyik oka, hogy a cenzusok politikai környezete – makro-társadalmi és lokális 8 szinten egyaránt – befolyásolja az összeírás végeredményét. Másrészt azonban a kelet-európai – és így székelyföldi – roma/cigány etnicitás társadalmi konstrukciójában nem annyira a cigány nemzeti(ségi) kategóriával való személyes azonosulásnak, hanem a mások által cigányként való beazonosításnak van döntı szerepe. Sok roma számára a cigányság nem büszkén vállalt nemzeti identitás, hanem társadalmi stigma. Annak ellenére azonban, hogy a romák ettıl a stigmától adott esetben szabadulni szeretnének, a mindennapokban maguk is kénytelenek számot vetni azzal, hogy környezetük cigányként kezeli ıket. Ebbıl kiindulva azt, hogy kik és hányan vannak azok, akiket a környezetük cigánynak tart, egy igen fontos társadalmi ténynek kell tekintenünk. Nem mellesleg ezzel a klasszifikációs eljárással egy a demográfia eszközeivel sokkal jobban kezelhetı, demográfiai értelemben véve sokkal „reálisabb” népességet kapunk. 8

Annak, hogy a székelyföldi cigányok közül 2002-ben többen vallották magukat magyarnak, mint tíz évvel azelıtt több oka volt. Az egyik kétségtelenül az, hogy a népszámlálás elıtt lépett életbe a státus-törvény, a romák pedig a Magyar Igazolványt a magyarországi munkavállalás során felhasználható tıkének tekintették. Másrészt azonban nagy szerepe lehetett annak, hogy a népszámlálás lebonyolítása az önkormányzatok hatáskörébe került. A székely önkormányzatok, a számlálóbiztosként tevékenykedı helyi pedagógusokkal és egyéb értelmiségiekkel együtt gyakran szimbolikus tétként fogták fel a település etnikai összetételét.

12

A kutatási gyakorlat két fontos eljárást ismer, amelynek segítségével a mások által cigánynak tartottak számát, jellemzıit megbecsülhetjük, az elsı a kérdezıbiztosok, a második a szakértık által végzett kategorizáció. A kérdezıbiztosok segítségével végzett beazonosítást többször bírálták (Havas-Kemény-Kertesi 1998; Kertesi 1998), a módszert azonban ennek ellenére gyakran használják és több országban a romák számának becslésében ennek az eljárásnak jut kulcsszerep.9 Kérdés természetesen, hogy a kérdezık milyen ismérvek alapján minısítenek valakit cigánynak. Ladányi és Szelényi (2006: 140) erre vonatkozó kutatásából az derül ki, hogy e tekintetben legfontosabb szerepük a rasszjegyeknek (bırszín) van. A Romániában kérdezı biztosok 52 százaléka azt nyilatkozta, hogy a besorolás kapcsán ez a szempontot „nagyon fontos”, további 32 százaléka pedig, hogy „fontos” volt a számára. Magyarországon ugyanezek az arányok 61 és 29 százalék voltak. Ezek az adatok arra utalnak, hogy elsısorban az eltérı rasszjegyek a felelısek azért, hogy a romák származásukat nem tudják „eltagadni”, ha akarják sem. A második hasonlóan fontos szempont az életmód. A bırszín mellett a kérdezık elsısorban arról ismerik fel a romákat, hogy azok „cigány módjára élnek”. Ennek a szempontot a romániai kérdezık 47 százalékos arányban mondták nagyon fontosnak és 33 százalékos arányban fontosnak. Magyarországon ezek az arányok 41 és 27 százalék. Összehasonlításképpen a romániai kérdezık 47 százaléka egyáltalán nem tulajdonított jelentıséget annak, hogy az illetı minek tartotta magát. Hargita megye (és Erdély) vonatkozásában az Életünk Fordulópontjai – Erdély 10 vizsgálatban alkalmaztuk a kérdezık általi kategorizációt. A vizsgálat során a 20-45 év közötti megkérdezetteket véletlenszerően a választói névjegyzékbıl választottuk ki. A mintába került 11 ezer megkérdezett közül azokkal készült interjú, akik beszéltek magyarul. Az interjút követıen a kérdezıknek adatlapot kellett kitölteniük, többek között a kérdezett roma/nem roma mivoltára vonatkozóan. A vizsgálatban megfelelı esetszámmal (475) képviseltette magát Hargita megye is. 9 (Cseh)szlovákiában 1970-ben és 1980 a népszámlálás során a kérdezettek egy zárt listáról választhattak maguknak nemzetiséget, ami nem tartalmazta a cigány/roma kategóriát. E mellett azonban a kérdezık mindenkit beazonosítottak romaként vagy nem romaként (Gyönyör 1990). A szlovákiai romák demográfiai jellemzıinek vizsgálatában ma is döntı szerepük van az 1980-as adatok kohorsz-komponens módszerrel való továbbvezetésének. Magyarországon a Kemény István féle cigányvizsgálatok ugyan szakértıi a besorolásból indultak ki, de Hablicsek (2007) cigány népességre vonatkozó demográfiai elıreszámítása felhasznált kérdezıi besorolásból származó adatokat is. 10 A 2006-ban lebonyolított vizsgálatot a KSH-NKI kezdeményezte. Az eredményekrıl lásd Spéder szerk. 2009.

13

4. A kérdezık által cigánynak minısítettek aránya a 20-45 éves magyarul (is) beszélı népességen belül (Hargita megye és Erdély) - 2006 Nem Igen NT Hargita megye (N=475) 87,2 11,6 1,3 Erdély (N=2469) 89,1 9,6 1,3 Forrás: Életünk Fordulópontjai – Erdély

Az adatok szerint a magyarul (is) beszélı 20-45 éves népesség 11,6 százalékát minısítették a kérdezık romának Hargita megyében és 9,6 százalékát Erdélyben. A kérdezettek további 1,3-1,3 százalékáról nem tudták eldönteni, hogy roma vagy nem roma.

5. Kérem mondja meg, hogy az utolsó népszámláláskor Ön mely nemzetiséghez tartozóként lett regisztrálva? A kérdezık által romának kategorizált válaszadók. 20-45 éves magyarul (is) beszélı népesség - 2006 Magyar Román Roma Egyéb, NT Hargita megye (N=54) 92,6 1,9 5,6 0,0 Erdély (N=236) 57,2 10,2 30,5 2,1 Forrás: Életünk Fordulópontjai – Erdély

Hargita megyében a kérdezık által romaként azonosítottak 92,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy 2002-ben magyarnak vallotta magát. Ugyanez az arány az összes erdélyi magyarul (is) beszélı roma között 57.2 százalékos volt. Az adatokat nehezen tudjuk a megye teljes népességére vetíteni, ugyanis nem ismerjük a romák arányát a magyarul nem beszélık, illetve a vizsgálatba be nem került korosztályok esetében. E mellett további hátrányt jelent, hogy a hivatkozott felmérés alapján a megye alatti területi egységekre nem kapunk becslést.

2.5. Szakértıi besorolás A szakértıi besorolás a kérdezıbiztosi kategorizációhoz nagymértékben hasonló eljárás, hisz mind a két esetben másokat kérünk meg arra, hogy állapítsák meg a vizsgált személyekrıl, hogy romák, vagy nem romák. A szakértık a gyakorlatban a romákkal kapcsolatba kerülı hatósági, illetve ellátó/szolgáltató szervek alkalmazottai lehetnek, vagyis: rendırök, közigazgatási alkalmazottak, orvosok, tanárok, postások. Szelényi és Ladányi

14

(1997) az emelik ki, hogy a szakértıi kategorizáció fokozottan felülbecsüli a „problémás” eseteket/családokat, hisz ezek sokkal nagyobb eséllyel kerülnek az illetékes hatóságok látókörébe.

Fordítva

pedig

a

szociális

elıadó,

vagy

a

rendır

számára

az

integrálódott/asszimilálódott, középosztálybeli roma származású családok kisebb eséllyel jelennek meg cigányként. Ez a hatás fokozottan érvényesül a nagyobb lélekszámú településeken, ahol a személyes kontaktus és ismeretség nem magától éretetıdı. E mellett a szakértıi becslések nagymértékben különböznek az alkalmazott módszertan szisztematikusságában is. Romániában több olyan, az önkormányzatokat megcélzó adatfelvételt készült, ahol a kérdıív tartalmazott a községben élı romák számára, illetve egyéb jellemzıikre vonatkozó kérdést.11 Ezek a vizsgálatok, ahol a kérdıíveket postán jutatták el az önkormányzatokhoz, több szempontból is problematikusak. Egyrészt az önkormányzatok a hivatalos felkérést különbözıképpen értelmezik. Egyesek válaszként a népszámlálási értékeket küldik vissza, mások ezzel szemben megbecsülik az általuk romaként számon tartott (kezelt) személyek számát. A végeredmény így gyakorlatilag értelmezhetetlen lesz. Azokban az esetekben, ahol a népszámlálási értékeket látjuk viszont nem tudjuk eldönteni, hogy ezek az értékek valóban megegyeznek a hivatal becsléseivel, vagy a hivatal a népszámlálási értékekre vonatkozó kérdésként értelmezte a feladatot. Másrészt a vizsgálatokban a kérdések csupán egy aggregát adatra vonatkoznak, így a szakértık nem egyénenként/családonként sorolják a roma, illetve nem roma kategóriába az embereket. Korábbi terepmunkáink során több esetben végeztettünk a Kataszteri Jegyzék (Registrul Agricol) alapján családonkénti kategorizációt a szakértıkkel (Kiss 2009b), aminek az eredménye általában jelentıs mértékben eltért az elsı kézbıl deklarált aggregát adattól. Romániában 1998-ban Preada és munkatársai készítettek a romák számára vonatkozó országos becslést, egy romákra reprezentatív adatfelvételhez kapcsolódóan (Preda-Zamfir szerk 2002). Ennek során a választókörzetekbıl12 vettek reprezentatív mintát, majd ezekben egyfajta mikro-cenzust végeztek. A háztartások kategorizálása során ık is szakértıkre hagyatkoztak. Eredményeik szerint 1998-ban a romák száma Romániában 1,8 millió volt. A szakértıi becslések sorában szintén ki kell emelnünk az 1976-ban a Belügy Minisztérium által végzett cigányösszeírást, amelynek során a milícia (rendırség) 11

A 4. lábjegyzetben említett vizsgálatokon kívül Sandu (2005) adatfelvételét kell kiemelnünk. A választókörzet a településnél kisebb egység, átlagosan 1000 lakost tömörítı területi egység. A kisebb falvakban egy, a nagyobb városokban több száz választókerület található. 12

15

alkalmazottai közölték a körzetükbe tartozó cigányok számát (lásd Achim 1998: 159). A felmérés szerint a cigányok száma Romániában 541 ezer, Hargita megyében pedig 9,1 ezer volt. A késıbbiekben látni fogjuk, hogy ez az adat meglehetısen jól illeszkedik azokhoz az értékekhez, amelyekbıl 2002 vonatkozásában kiindultunk. A következıkben mi is szakértıi becslésekbıl indultunk ki. Az alábbi táblázat adatai az Etnikai szegregációs modellek Romániában, illetve az Inclusion vizsgálatból származnak. A két vizsgálatra összességében a Hargita megyei az önkormányzatok 40 százaléka adott értékelhetı és elfogadható választ. Az adatokat a (Sepsiszéki) Nagy Balázs által közölt számsorokkal egészítettük ki (Sepsiszéki Nagy 2003; 2004). Nagy az ezredfordulót követı években végigjárta a Székelyföld (köztük Hargita megye településeit) és a romák számáról szintén az önkormányzatnál dolgozó szakértık segítségével készített becslést. A Nagy által közölt értékeket elfogadtuk 2002-es kiindulópontnak. Az önkormányzati ankétok esetében, amelyek 2009-ben készültek, a népesség-elıreszámító szoftvert felhasználva megkerestük azt a 2002-es népességszámot, ami meghatározott hipotézisek mellett kiadja az onnan nyert eredményeket. Az alábbi táblázat utolsó oszlopában szerepelnek az így nyert 2002-es kezdıértékek.

6. A szakértık által romának minısítettek aránya községenként

Régió

Község/Város

Csíkszereda Csíkkozmás Tusnád Kászonaltíz Csíkszentgyörgy Csíkszentkirály Alcsík Csíkszentmárton Csíkszentlélek Csíkszentimre Csíkszentsimon Tusnádfürdı Összesen Felcsík Csíkrákos Csíkpálfalva Csíkszépvíz Balánbánya

2002-es népszámlálás Teljes Romák népesség 42029 262 1986 4 2114 151 2979 271 4891 207 2478 23 2348 79 1721 12 1995 23 3446 12 1728 7 25686 789 1517 0 1736 5 3652 22 7902 54

Szakértıi becslés Romák Idıpont száma 600 2009 592 2009 300 2002 375 2009 553 2009 182 2009 153 2009 110 2009 100 2002 150 2002 7 2002 2522 100 2002 100 2002 140 2002 300 2009

Becslés 2002-re Romák száma 512 505 300 320 471 155 130 94 100 150 7 2232 100 100 140 256

Romák aránya 1,2% 25,4% 14,2% 10,7% 9,6% 6,3% 5,5% 5,5% 5,0% 4,4% 0,4% 8,7% 6,6% 5,8% 3,8% 3,2%

16

Régió

Község/Város

Gyimesközéplok Csíkmadaras Csíkszentdomokos Csíkszentmihály Gyimesfelsılok Csíkdánfalva Madéfalva Csíkszenttamás Csíkcsicsó Karcfalva Összesen Gyergyószentmiklós Gyergyóújfalu Gyergyóremete Gyergyóalfalu Gyergyó Gyergyószárhegy Vasláb Gyergyócsomafalva Gyergyóditró Összesen Székelyudvarhely Oklánd Máréfalva Korond Székelyderzs Nagygalambfalva Parajd Kányád HomoródUdvarhely szentmárton Bögöz Zetelaka Fenyéd Farkaslaka Oroszhegy Felsıboldogfalva Székelyvarság Összesen SzentHomoródalmás egyháza Szentegyháza Kápolnásfalu Lövéte

2002-es népszámlálás Teljes Romák népesség 5227 0 2205 7 6401 74 2643 0 3424 0 2315 9 2761 2 2644 1 2628 0 2842 0 47897 174

Szakértıi becslés Romák Idıpont száma 198 2009 30 2002 125 2009 0 2002 20 2009 9 2002 2 2002 1 2002 0 2002 0 2002 1025 -

Becslés 2002-re Romák száma 169 65 107 35 17 9 2 1 0 0 1001

Romák aránya 3,2% 2,9% 1,7% 1,3% 0,5% 0,4% 0,1% 0,0% 0,0% 0,0% 2,1%

20018

305

1410

2009

1202

6,0%

5152 6316 5721 3607 2056 4493 5944 53307 36948 1403 1962 6180 1177 1711 6846 1273

70 0 72 44 24 9 0 524 429 6 4 260 0 3 154 6

250 150 82 44 24 9 0 1969 1200 500 570 1700 303 350 1100 200

2002 2002 2009 2002 2002 2002 2002 2002 2009 2009 2009 2009 2009 2002 2002

250 150 70 44 24 9 0 1749 1200 426 486 1449 258 298 1100 200

4,9% 2,4% 1,2% 1,2% 1,2% 0,2% 0,0% 3,3% 3,2% 30,4% 24,8% 23,4% 21,9% 17,4% 16,1% 15,7%

3011

0

450

2002

450

14,9%

3460 5753 1599 4434 3906 3026 1515 47256 1415 7042 1983 3525

0 0 0 2 28 0 0 463 0 0 6 1

600 400 101 161 86 34 0 6555 200 550 108 150

2009 2002 2009 2009 2009 2009 2002 2002 2009 2009 2009

512 400 86 137 73 29 0 5904 200 469 92 128

14,8% 7,0% 5,4% 3,1% 1,9% 1,0% 0,0% 12,5% 14,1% 6,7% 4,6% 3,6%

17

Régió

Község/Város

Összesen Újszékely Etéd Székelyandrásfalva Keresztúr Szentábrahám Siménfalva Székelykeresztúr Összesen Maroshévíz Galócás Gyergyóvárhegy Borszék MarosGyergyótölgyes hévíz Gyergyóholló Salamás Bélbor Összesen Hargita megye összesen

2002-es népszámlálás Teljes Romák népesség 13965 7 2660 109 2837 29 1320 78 2517 44 3738 0 10370 281 23442 541 15880 486 2656 66 2105 42 2864 14 3596 23 1601 11 4131 3 2859 0 35692 645 326222 3834

Szakértıi becslés Romák Idıpont száma 1008 1314 2009 1195 2009 421 2009 750 2002 850 2002 743 2009 5273 486 2002 66 2002 42 2002 49 2009 28 2009 11 2002 8 2009 0 2002 690 20842 -

Becslés 2002-re Romák száma 889 1120 1019 359 750 850 633 4731 486 66 42 42 24 11 7 0 678 18690

Romák aránya 6,4% 42,1% 35,9% 27,2% 29,8% 22,7% 6,1% 20,2% 3,1% 2,5% 2,0% 1,5% 0,7% 0,7% 0,2% 0,0% 1,9% 5,7%

Forrás: Inclusion 2007; ISPMN 2009; Sepsiszéki-Nagy 2002; saját számítás

Látható, hogy a szakértıi becslések szerint a romák száma Hargita megyében jóval meghaladja a népszámlálási értéket. E szerint 2002-ben a cigányok száma csaknem 19 ezer volt, akiknek csupán egyötöde vallotta magát a népszámlálások alkalmával romának. Az is elmondható, hogy az 1977-es, 1992-es és 2002-es népszámlálások során a Hargita megyei cigányok egyértelmően csökkenı arányban azonosultak a roma/cigány kategóriával. Amennyiben az 1976-es összeírás eredményeit elfogadjuk akkor a magukat cigánynak vallók aránya ekkor még 35 százalékos volt. Összességében a romák 5,7 százalékos arányából indulunk ki. A leginkább elcigányosodott kisrégió Keresztúr, ahol a szakértıi becslések szerint a romák aránya 20,2 százalék volt. A térség falusi jellegő településein ez az arány még magasabb volt, megközelítette az egyharmadot. Székelykeresztúron belül a romák jelentıs hányada szintén a közigazgatásilag a városhoz tartozó Fiatfalván élt. Szintén magas a cigányok aránya Udvarhely régióban (12,5 százalék), illetve Alcsíkban (8,7 százalék). A megyei átlagnál kisebb arányban éltek romák a két középvárosban Csíkszeredában (1,2 százalék), illetve Székelyudvarhelyen (3,3 százalék), Maroshévíz régióban (1,9 százalék), Felcsíkban (2,1 18

százalék) és a Gyergyói-medencében (3,3 százalék). Gyergyóban szemben a megye más régióival a romák nem a falvakon, hanem a városban, Gyergyószentmiklóson koncentrálódnak. Az alábbi térkép alapján is jól kivehetı, hogy a cigányok aránya a megye nyugati, dél-nyugati peremén magasabb, míg az északi, észak-keleti területen jóval alacsonyabb.

7. A szakértık által romának minısítettek aránya községenként (2002)

Forrás: Inclusion 2007; ISPMN 2009; Sepsiszéki-Nagy 2002; saját számítás

2.6. A megye és a régiók etnikai összetétele: az elıreszámítás kezdıértékei Az elıreszámítás egységét képezı etnikai csoportokat összetett módon határoztuk meg. A románok és magyarok számának meghatározásában a népszámlálás nemzetiségi megoszlásait vettük figyelembe. E mellett az anyanyelv jöhetett volna szóba alternatív

19

kategorizációs eljárásként, hisz a magyar és román etnikum közötti határmegvonásban (a mindennapok során is) a szubjektív nemzeti azonosulásnak, illetve a nyelvi-kulturális gyakorlatoknak van döntı szerepük. (Brubaker et alii 2006; Horváth 2010) Akár az egyik akár a másik megoldást választjuk demográfiai szempontból kezelhetı egységeket kapunk. Ugyanakkor a népszámlálási adatokban nem tükrözıdik reálisan a harmadik etnikum, a cigányság jelenléte. A cigány etnicitás társadalmi konstrukciójában nem is a fenti tényezıknek, hanem a mások általi klasszifikációnak van döntı szerepe. Ebbıl adódik, hogy amennyiben a népszámlálási értékekbıl indulunk ki, a cigányok vonatkozásában nem kapunk egy demográfiai szempontból reális népességként kezelhetı entitást. A cigány etnicitás társadalmi felépítésében a mások általi azonosításnak van szerepe, ami döntıen rasszjegyek és életmódelemek alapján történik. Ebbıl kiindulva a románok és magyarok közötti különbségtétel mellett romák és nem romák között is disztingváltunk. Miután a népszámlálás során a cigányok csupán töredéke jelent meg romaként, a magyar, illetve a román népesség számát a megfelelı értékekkel csökkentettük. 8. A magyarok, románok és romák aránya régiónként. A népesség-elıreszámítás kezdıértékei (2002) Magyarok Románok Romák Csíkszereda

81,2%

17,5%

1,2%

Székelyudvarhely

93,6%

3,1%

3,2%

Alcsík

88,9%

2,4%

8,7%

Felcsík

85,8%

12,5%

1,7%

Gyergyó

89,7%

7,0%

3,3%

Maroshévíz

25,4%

72,7%

1,9%

Udvarhely

86,8%

0,9%

12,3%

Keresztúr

77,2%

2,0%

20,8%

Szentegyháza

92,9%

0,8%

6,4%

80,2%

14,0%

5,7%

Hargita megye Forrás: saját számítás

A 8. táblázatból látható, hogy a roma népesség miatt elsısorban a magyarok száma és aránya csökkent, hisz a Hargita megyei cigányok többsége a népszámlálásokon magyar nemzetiségőként jelenik meg. A románok számát egyedül Balánbányán, illetve Székelyandrásfalva községben kellett csökkentenünk, ami azonban összességében nem jelentett nagyobb mértékő változást. 20

3. Folyamatok és hipotézisek

A következıkben a 2002-es kezdıállapotra vonatkozó adatokat tárgyaljuk a három meghatározó nemzetiség vonatkozásában. Miután a rendelkezésre álló adatokból 2002-tıl tudjuk elıreszámítani a népességet, a 2002 óta eltelt idıszak népesedési folyamatait is ebben a fejezetben tárgyaljuk. 2002 és 2008 között ismerjük a természetes népmozgalmi és migrációs alapszámokat községenkénti bontásban. Így erre a periódusra nem kell különbözı hipotéziseket felállítanunk, hanem (többé-kevésbé) adatolni tudjuk a demográfiai folyamatokat. A 2002-es kezdıértékek, illetve az azóta lejátszódott folyamatok vonatkozásában a regionális különbségeket is érinteni fogjuk. Szintén ebben a fejezetben fogalmazzuk meg az elıreszámítás hipotéziseit. Hasonlóan a 2007-es erdélyi elıreszámításhoz az alapszcenárió mellett három alternatív forgatókönyvet futtattunk. Az alacsony verzió a termékenység és a halandóság vonatkozásában alacsonyabb értékekbıl indul ki, míg a migráció nélküli verzió (mint azt a neve is mutatja) zéró összegő migrációs egyenlegbıl indul ki. Az egyes etnikumok esetében ugyanazokat a forgatókönyveket futtattuk le.

9. Az elıreszámítás alternatív forgatókönyvei és a hipotézisek eltérése az alapváltozathoz képest Migráció nélküli Magas változat Alacsony változat változat Termékenység Különbözik Különbözik Ua. (magasabb) (alacsonyabb) Várható élettartam Különbözik Különbözik Ua. (magasabb) (alacsonyabb) Migráció Különbözik (0 Ua. Ua. összegő migráció) Etnikai reprodukció Ua. Ua. Ua.

21

3.1. Korszerkezet A kohorsz-komponens módszer végzett elıreszámítások esetében – a különbözı népmozgalmi eseményekre megfogalmazott hipotézisek mellett – a kor szerinti összetételnek kiemelt jelentısége van. A 2002-es népszámlálási évet azért választottuk az elıreszámítás kiindulópontjául, mert ekkora állt rendelkezésünkre a kor szerinti összetétel. Ezt a Statisztikai Hivataltól nemzetiségi bontásban kaptuk kézhez a teljes megye vonatkozásában, illetve a magyarokra és a teljes népességre a megye községeire. A legnagyobb problémát az jelentette, hogy a romák esetében – mivel nem a népszámlálási adatokból indultunk ki – nem álltak rendelkezésünkre kor szerint bontott adatok. A számítások során mégis a népszámlálási adatokból indultunk ki, nevezetesen: a magukat a cenzus alkalmával romának vallók kor szerinti összetételét vetítettük ki a teljes roma népességre. A magyar, illetve a román népesség számát ennek megfelelıen kor szerint differenciáltan csökkentettük. Hargita megye népességérıl összességében elmondható, hogy korösszetételében nagymértékben közelíti a romániai átlagot. A 19 év alattiak aránya 26,4, a 65 év fölöttieké pedig 13,2 százalék. Az átlagéletkor 37,1 év. Romániában ugyanezek az értékek 25,2 és 14,1 százalék, illetve 37,8 év. Így a megye korszerkezete összességében valamivel fiatalabb az országosnál. A megyében élı magyarok korösszetételérıl megállapítható, hogy az kedvezıbb az erdélyi magyarokra jellemzı értéknél. Ez tükrözıdik abban is, hogy az átlagéletkor 1,5 évvel kevesebb a Hargita megyei, mint az erdélyi magyarok esetében.

10. A népesség átlagéletkora, a fiatalok és az idısek aránya Hargita megyében, Romániában és a romániai magyarok között 19 év 65 év fölött Átlagéletkor alatti Románia 25,2% 14,1% 37,8 Romániai magyarok

21,6%

16,3%

40,3

26,4%

13,2%

37,1

Magyarok

24,1%

14,7%

38,7

Románok

28,7%

9,5%

34,5

Romák

52,0%

1,7%

22,1

Hargita megye

Forrás: INS, saját számítás

22

A regionális eltéréseknél sokkal jelentısebbek a Hargita megyén belüli etnikai különbségek. A cigányok esetében az eltérések azt sugallják, hogy egy a többségtıl teljesen eltérı reprodukciós struktúrával rendelkezı népességgel van dogunk. Az adatok szerint a romák átlagéletkora 2002-ben 22,1 év volt, 52 százalékuk volt 19 és csupán 1,7 százalékuk 65 év fölötti. Ez az eltérés esetükben a nagyságrendekkel magasabb termékenység, illetve az alacsonyab születéskor várható élettartammal magyarázható. A románok korösszetétele – habár nem abban a mértékben, mint a cigányoké – szintén fiatalabb az átlagnál. Az idısek aránya esetükben is meglehetısen alacsony: 9,5 százalékos. A korfa tanúsága szerint a 48 év fölötti kohorszokon belül alul, a 48 alatti kohorszok esetében felülreprezentáltak. A fiatalabb korstruktúra, illetve az idıs generáció alulreprezentáltsága azzal függhet össze, hogy a román népesség egy része (elsısorban a csíkszeredaiak és balánbányaiak) a hetvenes-nyolcvanas években telepedtek a megyébe.

11. A Hargita megyei magyar népesség kor szerinti összetétele (2002)

Hargita megye

Magyarok

férfiak 4.0%

nık 2.0%

0.0%

-2.0%

-4.0%


23

12. A Hargita megyei román népesség kor szerinti összetétele (2002)

Hargita megye

Románok

férfiak 4.0%

nık 2.0%

0.0%

-2.0%

-4.0%


13. A Hargita megyei roma népesség kor szerinti összetétele (2002)

Hargita megye

Romák

férfiak 4.0%

nık 2.0%

0.0%

-2.0%

-4.0%


24

A különbözı etnikumok eltérı korszerkezete természetesen a nemzetiségi arányokat is befolyásolja az egyes korcsoportokon belül. A magyarokról elmondható, hogy arányuk születési évjáratról születési évjáratra csökken. Míg a 65 év felettiek esetében arányuk 89,2, addig a 0-4 éves gyermekek között 70 százalékos volt. A magyarok arányának csökkenése különösen

az

erısen

elcigányosodó

kistérségekben

drasztikus.

Így

például

Székelykeresztúron és környékén a 65 év fölöttiek 93 százaléka, a 0-4 éveseknek pedig csak 48,3 százaléka magyar etnikumú A románok arányának növekedése a fiatalabb korosztályok irányába nem lineáris. A legnagyobb arányt (16,5%) a 30-44 közöttiek között képviselik. A hullámzás elsısorban Csíkszereda és Felcsík (Balánbánya) esetében figyelhetı meg, és az idıben koncentrált betelepedési hullámokkal áll összefüggésben. A cigányok aránya ezzel szemben a fiatalabbak irányába korcsoportról korcsoportra robbanásszerően nı. Míg a 65 év felettiek esetében megyei szinten az arányuk csupán 0,7 százalék, addig az 5 év alatti gyermekek esetében már 15 százalékos volt. Különösen drasztikus az arányeltolódás Keresztúr régióban, ahol számításaink szerint 2002-ben a 4 év alatti gyermekek többsége (51,3 százaléka) cigány volt, de a roma gyermekek aránya Udvarhely és Alcsík régiókban is igen magasnak mondható (18,5, illetve 28,9 százalék).

0-4 5-9 10-19 20-29 30-44 45-64 65+

R1 77,8 77,3 79,9 78,1 76,8 86,8 93,7

0-4 5-9 10-19 20-29 30-44 45-64 65+

R1 18,8 19,6 18,2 20,5 22,4 12,7 6,1

14. Az egyes etnikumok aránya korcsoportonként Magyarok R2 R3 R4 R5 R6 R7 R8 85,6 78,5 82,2 83,1 18,5 48,3 82,7 85,7 79,2 81,6 84,6 19,4 52,4 84,1 91,4 82,4 80,1 86,7 19,7 67,8 89,8 92,7 87,3 83,3 88,5 23,3 71,6 90,9 93,9 89,3 83,0 89,3 24,4 79,3 93,7 97,0 94,4 88,6 92,5 31,2 88,9 96,8 97,9 96,2 96,0 94,6 31,1 94,2 99,0 Románok R2 R3 R4 R5 R6 R7 R8 4,3 3,0 12,7 7,6 76,5 0,4 1,1 5,7 2,5 14,3 7,4 76,0 0,9 1,5 3,8 1,9 16,5 7,7 77,4 1,1 0,3 3,5 1,4 14,1 7,2 74,1 1,2 1,0 3,7 2,7 15,4 8,0 74,2 3,1 1,2 1,8 2,3 10,6 6,1 68,1 2,2 0,6 1,6 2,8 3,8 5,1 68,6 3,6 0,4

R9 HR 70,1 70,5 74,1 72,1 78,7 75,0 83,2 78,2 88,1 78,9 94,3 85,4 98,2 89,2 R9 HR 1,0 14,5 1,1 14,7 1,0 15,7 1,3 14,5 1,1 16,5 0,6 12,3 0,4 10,1

25

R1 3,5 3,1 1,9 1,4 0,8 0,5 0,2

0-4 5-9 10-19 20-29 30-44 45-64 65+

R2 10,1 8,6 4,8 3,8 2,5 1,2 0,6

R3 18,5 18,3 15,7 11,3 8,0 3,3 1,1

R4 5,0 4,1 3,3 2,6 1,6 0,7 0,2

Romák R5 9,3 8,0 5,6 4,2 2,7 1,3 0,3

R6 4,9 4,7 2,9 2,6 1,4 0,7 0,3

R7 51,3 46,8 31,1 27,1 17,6 8,8 2,2

R8 16,1 14,4 9,9 8,2 5,1 2,6 0,6

R9 HR 28,9 15,0 24,8 13,2 20,3 9,3 15,5 7,2 10,9 4,6 5,1 2,3 1,4 0,7

*R1 – Csíkszereda, R2 – Székelyudvarhely, R3 – Alcsík, R4 – Felcsík, R5 – Gyergyó, R6 – Maroshévíz, R7 – Udvarhely, R8 – Keresztúr, R9 - Szentegyháza

15. A cigányok arányának alakulása Hargita megyében, Alcsík, Udvarhely és Keresztúr régiókban születési kohorszonként 60%

Alcsík Keresztúr Udvarhely Hargita megye

50%

40%

30%

20%

10%

0% 1942 elıtt (60 felett)

1942-1951 (50-59)

1952-1961 (40-49)

1962-1971 (30-39)

1972-1981 (20-29)

1982-1986 (15-19)

1987-1991 (10-14)

1992-1996 (5-9)

1996-2001 (0-4)

Forrás: saját számítás

Leszögezhetjük, hogy a Hargita megyei népesség korösszetételében megnyilvánuló etnikai különbségek nagymértékben meghatározzák az egyes térségek, illetve csoportok népesedési kilátásait.

26

3.2. Termékenység Hargita megyében a termékenység az országos trendeknek megfelelıen alakult. Romániai viszonylatban 1989 és 1994 között a TFR több mint egyharmaddal csökkent, amit döntıen a korai húszas években történı gyermekvállalás elmaradása okozott. A múlt rendszer hetvenes/nyolcvanas éveit jellemzı reprodukciós modell, amelyet korai és „kváziuniverzális” házasságkötés és a házasság utáni gyermekvállalás jellemzett bomlásnak indult. A változás nyomán a termékeny életszakasz második fele értékelıdik fel. Ennek a változásnak a nyomán a 2008-as adatok szerint már Hargita megyében is egyértelmően a 25– 30 év közötti életszakasz volt a gyermekvállalás kiemelt periódusa, mi több a 30–35 év közötti anyák által szült gyermekek aránya megközelítette a 20–25 év között megszült gyermekekét. 2001 óta romániai szinten a teljes termékenységi arányszám (TFR) enyhe emelkedését figyelhetjük meg. Ez az emelkedés Hargita megye esetében hangsúlyosabb volt, aminek következtében az utóbbi tíz évben a termékenység meghaladta az országos átlagot. 16. A TFR alakulása Romániában és Hargita megyében esetében 1990-2008 között 2.0 1.9 1.8 1.7

Hargita megye Románia

1.6 1.5 1.4 1.3 1.2 1.1 1.0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Forrás: Tempo Online

27

17. Korcsoport-specifikus termékenységi együtthatók a Hargita megyei nık esetében 1990, 2002, 2008 160 140 120 100

1990 2002 2008

80 60 40 20 0 15/19

20/24

25/29

30/34

35/39

40/44

45/49


A termékenységi arányszámok etnikai különbségeinek a meghatározásában több adatsort kellett felhasználunk. A Statisztikai Hivatal rendelkezésünkre bocsátotta ugyan megyei bontásban a gyermekek nemzetisége és az anya életkora szerinti kereszttáblákat, de ezt a romák számával kapcsolatos inkonzisztencia miatt nem tudtuk közvetlenül felhasználni. Elsı lépésben azt próbáltuk – a romák számára és korösszetételére vonatkozó számításokból kiindulva – meghatározni, hogy az egyes régiókban az újszülöttek mekkora hányada roma. Ebbıl kiindulva határoztuk meg a roma, illetve a nem roma termékenységet. Az így meghatározott értékek alapján a megye szintjén a romák termékenysége több mint két és félszerese a nem romákénak. A magyarok és románok termékenységét az egyes régiókon és településtípusokon belül azonosnak vettük. Két régió volt, ahol a magyar és román termékenység között eltérést feltételeztünk: Gyergyó és Felcsík. Itt a románok kis mértékben alacsonyabb termékenységét az indokolja, hogy nagy többségük városi környezetben (Gyergyószentmiklóson, illetve Balánbányán) él.

28

18. A TFR értéke nemzetiségenként Hargita megyében 2002-ben Roma Roma Magyar Román újszülöttek TFR TFR TFR száma Csíkszereda 4,0% 2,75 1,05 1,05 Székelyudvarhely

11,2%

2,74

0,95

0,95

Alcsík

4,0%

3,31

1,75

1,75

Felcsík

4,4%

3,04

1,50

1,41

11,4%

2,89

1,14

1,10

Maroshévíz

5,7%

2,92

1,36

1,36

Udvarhely

32,3%

3,28

1,24

1,24

Keresztúr

52,2%

3,20

1,06

1,06

Szentegyháza

16,4%

3,23

1,43

1,43

16,6%

3,15

1,23

1,27

Gyergyó

Hargita megye Forrás: saját számítás

18. A magyar és román nemzetiségő nık termékenysége Hargita megyében 2002-2008 között Magyarok HR

R1

R2

R3

R4

2002

1,23

1,05

0,95

1,75

1,50

2003

1,23

1,11

1,00

1,84

2004

1,32

1,21

1,19

2005

1,39

1,39

2006

1,41

2007 2008

R5

R6

R7

R9

R10

1,14

1,36

1,24

1,06

1,43

1,46

1,16

1,37

1,15

1,06

1,18

1,78

1,49

1,22

1,47

1,31

1,10

1,37

1,23

1,87

1,54

1,28

1,38

1,44

1,10

1,43

1,31

1,27

1,93

1,62

1,37

1,46

1,31

1,12

1,60

1,35

1,30

1,36

1,70

1,49

1,27

1,28

1,22

1,10

1,57

1,42

1,27

1,23

1,86

1,62

1,39

1,21

1,50

1,29

1,43

Románok 2002

1,27

1,05

0,95

1,75

1,41

1,10

1,36

1,24

1,06

1,43

2003

1,29

1,11

1,00

1,84

1,37

1,12

1,37

1,15

1,06

1,18

2004

1,38

1,21

1,19

1,78

1,41

1,17

1,47

1,31

1,10

1,37

2005

1,38

1,39

1,23

1,87

1,46

1,23

1,38

1,44

1,10

1,43

2006

1,42

1,31

1,27

1,93

1,54

1,33

1,46

1,31

1,12

1,60

2007

1,30

1,30

1,36

1,70

1,41

1,23

1,28

1,22

1,10

1,57

2008

1,28

1,27

1,23

1,86

1,53

1,35

1,21

1,50

1,29

1,43


29

A születésszámok regionális változásából érdekes következtetéseket vonhatunk le a románok és magyarok termékenységének vonatkozásában. Összességében elmondható, hogy míg a magyarok termékenysége egyértelmően növekedett 2002 és 2008 között, addig a románoké hullámzott, illetve stagnált. Ennek oka, hogy a gyermekvállalási kedv a 2002-ben igen alacsony termékenységő, döntıen magyarlakta városokban (Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában) nıtt a legnagyobb mértékben, míg a román többségő Maroshévízi régióban egyértelmő csökkenés mutatható ki.

19. A termékenység alakulására vonatkozó hipotézisek Magyarok Románok Romák

2022

2032

2002

1,23

1,27

3,15

2008

1,42

1,28

3,11

Alapváltozat

1,7

1,6

3,0

Alacsony változat

1,5

1,4

2,5

Magas változat

2,0

1,9

3,3

Alapváltozat

1,8

1,7

2,6

Alacsony változat

1,5

1,4

2,0

Magas változat

2,2

2,1

3,3

1. Hipotézis. A nem romák esetétében – az országos, illetve az erdélyi magyarokra végzett elıreszámításokkal összhangban – azt feltételeztük, hogy az ezredforduló óta megfigyelhetı trendek folytatódnak. Vagyis miközben a termékeny életszakasz második fele értékelıdik fel, a termékenység szintje enyhén megemelkedik. Alaphipotézisünk szerint a magyarok termékenysége 2022-re eléri az 1,7-ösz. szintet, majd 2032-re az 1,8-at. A románok esetében ezek az értékek 1,6, illetve 1,7. Miután a hipotéziseket úgy kellett megfogalmazzuk, hogy a regionális és a megyei szint között konzisztencia legyen, a románokra jellemzı értéket a megyei értékekbıl kellett számítanunk. A románok és magyarok közötti különbségek az eltérı regionális megoszlásokból adódnak. Alternatív hipotézisként egy alacsony és egy magas verziót fogalmazhatunk meg. AH1. a. Az alacsony verzió esetében a termékenység értéke 2022-ben a magyarok esetében 1,5 lesz és 2032-ig ezen a szinten marad. A románok esetében ez az érték 1,4. AH1. b. A magas verzió szerint a termékenység 2032-re eléri az egyszerő reprodukcióhoz szükséges szintet. A magyarok esetében 2,2 lesz és már 2022-ben is 2-es szintet vesz fel. A románok esetében a TFR értéke 1,9, illetve 2,1. 2. Hipotézis. Azt feltételezzük, hogy az egyes régiókban a termékenység hasonló irányba változik. Ezt kiegészítjük a konvergencia hipotézisével, vagyis feltételezzük, hogy a 2002-ben meglévı különbségek mellett az egyes régiók termékenysége egy megadott értékhez és termékenységi naptárhoz közelít. A népesség-elıreszámító programban a konvergencia

30

idıpontját 2050-ben adtuk meg. Ennek következtében a regionális különbségek 2032-re csökkennek, de nem tőnnek el. A romák esetében – mint érintettük – egy a többségtıl nagymértékben eltérı demográfiai dinamikával állunk szemben. Ez egyrészt a nem romáknál jóval magasabb termékenységben nyilvánul meg.

20. A termékenység alakulása Romániában és az 1992-ben, illetve 2002-ben cigányként regisztrált nık körében 1964-2002 között13 7.0

6.0

5.0

4.0

3.0

2.0

Románia Cigányok

1.0

0.0 1901

1911

1921

1931

1941

1951

1961

1971

1981

1991

2001

Forrás: saját számítás; INS, GheŃău 1997

Korábbi vizsgálataink során (Gyurgyík – Kiss 2010) országos szinten a népszámlálások kor szerinti összetételébıl becsültük meg a cigány nık termékenységét és arra a következtetésre jutottunk, hogy annak értéke a kilencvenes években 3 fölötti lehetett. A múlt rendszerben a cigány nık termékenysége ennél is jóval magasabb volt. Az abortusztilalom körülményein között 1967/68-ban a termékenységi együttható esetükben 6 körüli (!) értékre növekedett, de a nyolcvanas évek közepén is elérte az 5-öt. Ez annak a következménye, hogy a múlt rendszer népesedéspolitikai intézkedései – mivel a terhességmegelızés kisebb mértékben volt körükben elterjedve, illetve az illegális nem volt 13

Az 1964-1992 közötti periódus vonatkozásában az 1992-es, míg az 1992-2002 közötti periódus esetében a 2002-es koréves struktúrából indultunk ki. A cigány nık teljes termékenységi arányszámait lásd II. melléklet.

31

hozzáférésük – érintették ıket (errıl lásd még Zamfir-Zamfir szerk 1992, 77-88, illetve Berevoiescu 2002, 39-71). A termékenység szintje mellett a gyermekvállalás idıpontja is nagymértékben eltér a nem roma népességétıl. Ebben a vonatkozásban a népmozgalmi adatokból indultunk ki, amely ugyan a roma újszülöttek számát alulbecsülik, de (feltételezésünk szerint) abban, a szülések az anya életkora szerinti megoszlását tekintve felhasználhatók. Miután a Hargita megyében kicsik az esetszámok, az erdélyi adatokból indultunk ki és a 2000–2005 közötti évek átlagát vettük mérvadónak. E szerint a roma gyermekek egyharmada esetében az anya 20 év alatti volt, további egyharmaduknál pedig 20-24 év közötti.

21. A roma és roma gyermekek megoszlása az anya életkora szerint Erdélyben 2000 és 2005 között Romák Összes 15 év alatt

2,8%

0,20%

15-19

30,2%

12,3%

20-24

32,4%

31,6%

25-29

20,0%

32,4%

30-34

9,7%

16,5%

35-39

3,8%

6,0%

40-44

1,0%

1,0%

45-49

0,0%

0,1%

Forrás: INS

Elmondható tehát, hogy a roma nık a nem romáknál jóval fiatalabban szülnek, így esetükben egyértelmően a termékeny életszakasz elsı felének van kiemelt szerepe. Ráadásul a különbözı erre vonatkozó tanulmányok alapján az sem feltételezhetı, hogy a korai gyermekvállalás idıben csökkenne. A jelenség ugyanis – a közkelető értelmezésekkel ellentétben – nem feltétlenül a roma közösségek „tradicionális értékeivel”, hanem a posztszocializmusban kialakult marginális helyzetével áll összefüggésben. 1989 után a cigány közösségek jelentıs része egy új, addig nem tapasztalt marginalitásba került, amely a korai gyermekvállalás irányába hat. Az erre vonatkozó vizsgálatok alapján feltételezhetı, hogy az 1989 után termékeny korba lépı lányok esetében a korai szülés elterjedtebb, mint anyáiknál (Voicu – Popescu 2006; Scheffel 2005; Durst 2007).

32

22. A roma és nem roma nık kor-specifikus termékenységi arányszámai 2002ben 250

200

roma nık nem roma nık

150

100

50

0 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49


3. Hipotézis. A romák esetében az alapváltozat a termékenység mérsékelt csökkenésével számol. E szerint 2022-re 3, 2032-re pedig 2,6 lesz a roma nık teljes termékenységi arányszáma. AH3.a A magas változat esetében azt feltételeztük, hogy a termékenység kis mértékben növekszik és 2022-re eléri a 3,3-as szinten, majd 2032-ig ezen a szinten marad. AH3.b Az alacsony verzió szerint a TFR értéke 2022-ben 2,5, 2032-ben pedig 2 lesz.

3.3. Halandóság Romániában a rendszerváltást követıen a születéskor várható élettartam 1996-ig csökkenı tendenciát mutatott, ami mögött a nık várható élettartamának stagnálása, és a férfiakénak a jelentıs csökkenése állt. 1996 óta mindkét nem esetében a várható élettartam emelkedése figyelhetı meg. A Hargita megye esetében a tendencia hasonló. Ugyanakkor az 1988-2007 közötti periódusban a nık születéskor várható élettartama egyértelmően az

33

országos átlag felett volt. A férfiak várható élettartama a periódus elsı felében volt magasabb, utána kisebb hullámzásokkal az országos átlagot követte.

23. A születéskor várható élettartam nemenként Románia és Hargita megye esetében (1988–2007) 78

76

74 Hargita megye, férfiak Hargita megye, nık Románia, férfiak Románia, nık

72

70

68

66

07 /2 0

05 05 20

03

/2 0 20

02 20

/2 0

04

03 /2 0

02 20

01

/2 0

01 20

00

/2 0

00 19

99

/2 0

99 98 19

97

/1 9 19

96 19

/1 9

98

97 /1 9

96 19

95

/1 9

95 19

94

/1 9

94 93 19

92

/1 9 19

91

/1 9

93

92 /1 9 19

90

/1 9 19

89 19

19

88

/1 9

91

90

64


A halandóság regionális, illetve nemzetiség szerinti különbségeit itt is több adatsor segítségével becsültük. A romák esetében részben itt is a népmozgalmi adatokból indultunk ki. A Statisztikai Hivatal ugyanis rendelkezésünkre bocsátotta az elhalálozottak számát nemzetiség és korcsoport szerinti bontásban. A problémát a születésszámokhoz hasonlóan az jelentette, hogy a népmozgalmi és népszámlálási regisztráció a romák esetében nem volt konzisztens. A romák 2002-es születéskor várható élettartamát egy modellszámítás segítségével határoztuk meg. Ebben azt feltételeztük, hogy a népmozgalmi adatsor a népszámláláshoz képest kor, településtípus és nem szerint egységesen 40 százalékkal regisztrálta alul a romákat. Ezzel az eljárással arra az eredményre jutottunk, hogy a romák születéskor várható élettartama Romániában közel 6 évvel alacsonyabb az országos átlagnál. Ami bizonyos értelemben meglepınek tőnt számunkra, hogy a nık esetében nagyobb a

34

romák többlethalandósága. Esetükben a születéskor várható élettartam 7,5 évvel marad el az országos átlagtól.

24. A születéskor várható élettartam Romániában és a romániai romák esetében 2002-ben (év) Románia Romániai romák Különbség Románia Teljes népesség 72,4 66,5 5,9 Férfiak 68,9 64,4 4,5 Nık 76,1 68,7 7,4 Forrás: saját számítás

Kor szerinti bontásban azt láthatjuk, hogy a romák elhalálozási esélyei egyrészt csecsemı és kisgyermek korban, másrészt pedig az idıskor elején (55 és 59 éve fölött) haladják meg legnagyobb mértékben az országos átlagot. Ez egyértelmően az egészségügyi rendszerhez való csökkentett hozzáféréssel áll összefüggésben. A nık esetében a 15-19 és fıként a 20-24 évesek esetében is megfigyelhetı a többlet-halandósági kiugrása, ami minden bizonnyal a magas gyermekágyi halandósággal áll összefüggésben.

25. A romák korspecifikus elhalálozási valószínőségeinek az országos átlaghoz viszonyított százalékos különbsége (2002) 280%

260%

240%

Összes Nık Férfiak

220%

200%

180%

160%

140%

120%

100% m0-4

m5-9

m10-14 m15-19 m20-24 m25-29 m30-34 m35-39 m40-44 m45-49 m50-54 m55-59 m60-64 m65-69 m70-74

m75-


35

Hargita megye esetében a romák születéskor várható élettartamának kiszámításakor figyelembe vettük a falusi és városi romák az országostól eltérı arányát. Ezt figyelembe véve a roma férfiak születéskor várható élettartamát 2002-re vonatkozóan 62,8, a nıkét 67,3 évben határoztuk meg. A romák esetében az egyes régiókban ugyanazzal a születéskor várható élettartammal számolunk, a magyarok és románok esetében 2002 és 2008 között a várható élettartamot úgy határoztuk meg, hogy az az elhalálozások regionális számával konzisztens legyen. Az egyes régiókban a magyarok és románok azonos várható élettartamát feltételeztük. 26. A születéskor várható élettartam regionális és nemzetiségi eltérései Hargita megyében (2002) Férfiak Nık Magyarok Románok Cigányok Magyarok Románok Cigányok Alcsík 66,4 66,4 62,8 75,1 75,1 67,33 Csíkszereda

69,3

69,3

62,8

77,8

77,8

67,33

Felcsík

66,9

66,9

62,8

75,5

75,5

67,33

Gyergyó

67,2

67,2

62,8

75,8

75,8

67,33

Keresztúr

67,8

67,8

62,8

76,2

76,2

67,33

Maroshévíz

66,7

66,7

62,8

75,4

75,4

67,33

Székelyudvarhely

69,4

69,4

62,8

77,7

77,7

67,33

Szentegyháza

67,35

67,35

62,8

75,85

75,85

67,33

Udvarhely

67,35

67,35

62,8

75,85

75,85

67,33

Hargita

67,6

67,2

62,8

76,1

75,7

67,3


27. A születéskor várható élettartam regionális különbségei 2002-ben és 2008-ban a magyar és román népesség esetében HR R1 R2 R3 R4 R5 R6 R9 Férfiak Magyarok Nık Férfiak Románok Nık

R6

R8

2002

67,64 69,30 69,40 66,40 66,90 67,20 66,70 67,35 67,80 67,35

2008

69,51 70,97 71,06 68,37 68,82 69,09 68,64 69,22 69,62 69,22

2002

76,13 77,80 77,70 75,10 75,50 75,80 75,40 75,85 76,20 75,85

2008

77,75 79,26 79,17 76,84 77,20 77,47 77,11 77,51 77,83 77,51

2002

67,20 69,30 69,40 66,40 66,90 67,20 66,70 67,35 67,80 67,35

2008

69,14 70,97 71,06 68,37 68,82 69,09 68,64 69,22 69,62 69,22

2002

75,73 77,80 77,70 75,10 75,50 75,80 75,40 75,85 76,20 75,85

2008

77,39 79,26 79,17 76,84 77,20 77,47 77,11 77,51 77,83 77,51


36

28. A születéskor várható élettartamra vonatkozó hipotézisek Magyarok Románok Romák

2022

2032

Férfiak

Nı

Férfiak

Nı

Férfiak

Nı

2002

67,6

76,1

67,2

75,7

62,8

67,3

2008

69,5

77,8

69,1

77,4

63,5

68,4

Alapváltozat

74

80

74

80

65

71

Alacsony változat

70

78

70

78

63

68

Magas változat

76

83

76

83

68

74

Alapváltozat

77

83

77

83

67

73

Alacsony változat

73

81

73

81

63

68

Magas változat

79

86

79

86

70

76

4. Hipotézis. Az elıreszámítás során azt feltételeztük, hogy várható élettartam emelkedése minden etnikum esetében folytatódik. Az alapváltozat szerint 2022-ig a nık várható élettartama 80, a férfiaké 74 évre emelkedik a románok és a magyarok esetében. Ez a férfiak esetében nagyobb arányú emelkedést jelent. Így a születéskor várható átlagos élettartam megközelítené a 2002-ben a bıvítés elıtti 15 EU tagállamra jellemzı szintet. Az alapverzió szerint 2022 és 2032 között a növekedés tovább folytatódik. Az elıreszámítás végpontján a férfiak várható élettartama eléri a 77, a nıké pedig a 83 évet. A romák esetében kisebb mértékő emelkedést feltételeztünk. Az alapváltozat szerint a férfiak esetében 2022-ben 65, 2032-ben 67 éves várható élettartammal számolhatunk, míg a nık esetében ezek az értékek 71 és 73 év lesznek. A várható élettartam vonatkozásában is alacsony, illetve magas verziókat fogalmaztunk meg. AH4a. Az alacsony verzió szerint a férfiak várható élettartama a magyarok és románok esetében 2022-ig 2,5, a nıké 2 évvel emelkedik. A következı 10 évben mindkét nem esetében újabb 3 éves emelkedéssel számoltunk. Az alacsony verzió a roma férfiak esetében nem számol növekedéssel, míg a roma nık születéskor várható élettartama 2002-re 1, 2032-re pedig 3 évvel növekedne.

37

AH4b. A magas verzió szerint 2022-ig a magyar és román férfiak esetében az emelkedés 9,5, a nık esetében 6 éves, amihez 2032-ig újabb 3-3 év adódik. A roma nık és férfiak esetében a várható élettartam 2022-ig 5-5, 2032-ig további 2-2 évvel emelkedik. 5. Hipotézis. A termékenységhez hasonlóan a halandóság esetében is azt feltételeztük, hogy a regionális értékek 2050-ben konvergálnak.

3.4. Migráció A

népesség-elıreszámítások

során

a

migráció

elırejelzése

meglehetısen

problematikus. Olyan népességek esetében, ahol a bevándorlás a meghatározó, a migrációra vonatkozó „hipotéziseknek” gyakran sokkal inkább normatív (preskriptív), mint tényleges elırejelzı (prediktív) funkciójuk van. Ezekben az esetekben a demográfusok kérdésfelvetése a következı: mekkora és milyen összetételő bevándorló ellensúlyozhatja a népesség elégtelen reproduktív képességét? Mennyi bevándorlóra van szükség ahhoz, hogy a kor szerinti összetétel kiegyensúlyozott maradjon, fenntartható legyen a nyugdíjrendszer? Ennek a preskriptív funkciónak azonban esetünkben nem sok tere van. Míg a bevándorlás jogiadminisztratív eszközökkel többé kevésbé szabályozható, addig a kibocsátó régiók hatóságainak és elitjeinek jóval kisebb befolyásuk van ezekre a folyamatokra. Az erdélyi magyar népességet érintı migrációs veszteség nagysága mára viszonylag jól dokumentált. Az elvándorlás a nyolcvanas évek közepétıl döntı módon befolyásolta az erdélyi magyar népesség demográfiai fejlıdését. 1977-1991 között 120.000 fıre becsülhetjük a magyarok vándormozgalmi veszteségét, amibıl 97.500 fı az 1987-ben kezdıdı és 1991-ig tartó

elvándorlási

hullám

alatt

távozott.

14

1992-2002

között

a

migráció

a

nyolcvanas/kilencvenes évek fordulójához viszonyítva mérséklıdött, de továbbra is jelentıs maradt. A fı cél-országként megjelenı Magyarország hivatalos bevándorlási statisztikáiban 1992-2002 között 62.404 bevándorló jelenik meg.

15

Összességében a különbözı

14

Ez utóbbi szám megegyezik Horváth István (2004, 85) becslésével és egy általunk végzett az 1977-1992 közötti folyamatokra vonatkozó modellszámítás is megerısíti (Gyurgyík–Kiss 2010). 15 A Magyarországon letelepedı román állampolgárok 90-95 százaléka magyar nemzetiségő (Tóth 1997, GödriTóth 2005)

38

modellszámítások arra engednek következtetni, hogy 1992 és 2002 között mintegy 100 ezer magyar hagyta el Romániát.16 A regionális (illetve megyék szerint bontott) migrációs egyenleg dokumentálása jelentıs nehézségekbe ütközik. Az egyes régiók migrációs egyenlege csak a külsı és belsı migráció összevetése nyomán állítható fel. Ezek közül regionális (vagy megyei) szinten egyiket sem tudjuk közvetlenül nemzetiségi bontásban dokumentálni. Az egyetlen rendelkezésünkre álló forrás a Statisztikai Hivatal Tempo Online szolgáltatása, amely 1990 és 2009 közli az egyes községekbe be-, illetve kitelepedık éves számát. Ebbıl elvben összeállíthatóak lennének az egyes régiók nyers migrációs arányszámai. Az 1992 és 2002 közötti adatok azonban arra utalnak, hogy az elvándorlókat a Statisztikai Hivatal egyértelmően alulregisztrálja. Ezt bizonyítja, hogy a két népszámlálás közötti tényleges népességváltozás nem magyarázható a természetes népmozgalmi egyenleg és a hivatalos migrációs egyenleg segítségével.

29. A tényleges és hivatalos migrációs egyenleg 1992 és 2002 között Hargita megyében és a régiókban 1992

2002

Alcsík

26412

25686

Tényleges változás -726

Csíkszereda

46228

42029

Felcsík

52146

Balánbánya

Természetes népmozgalo m

Tényleges migrációs egyenleg (%)

Hivatalos migrációs egyenleg

-499

-227

-0,9

-25

-0,1

-4199

1194

-5393

-12,2

-603

-1,4

47897

-4249

-259

-3990

-8,0

-2169

-4,3

10937

7902

-3035

848

-3883

-41,2

-2471

-26,2

Felcsík egyéb

41209

39995

-1214

-1107

-107

-0,3

302

0,7

Gyergyó

57250

53307

-3943

-1481

-2462

-4,5

-1329

-2,4

Keresztúr

24204

22744

-1460

-483

-977

-4,2

-306

-1,3

Maroshévíz

38019

35692

-2327

-106

-2221

-6,0

-904

-2,5

Székelyudvarhely

39959

36948

-3011

718

-3729

-9,7

-667

-1,7

Szentegyháza

15162

13965

-1197

-49

-1148

-7,9

-484

-3,3

Udvarhely

48955

47954

-1001

-907

-94

-0,2

69

0,1

-22113

-1872

-20241

-6,0

-6418

-1,9

Hargita 348335 326222 Forrás: Tempo Online, saját számítás

16 Korábbi népesség elıreszámításunk során 1992 és 2002 között 90 ezres vándormozgalmi veszteséget feltételeztünk. Újabb vizsgálataink szerint azonban a vándormozgalmi veszteség ennél magasabb volt (Gyurgyík–Kiss 2010, 125).

39

A fenti táblázat szerint a megye tényleges vándorlási egyenlege a két népszámlálás között -6 százalékos (-20 241fı) volt, míg a Statisztikai Hivatal csupán -1,9 százalékos (6418 fıs) egyenleget regisztrált. Az eltérések a két középváros, Csíkszereda és Székelyudvarhely esetében voltak kiemelkedıen nagyok. A 2002 és 2008 közötti arányszámokat a hivatalos regisztráció alapján becsültük, azonban ez esetben is feltételeztük, hogy az elvándorlókat alulregisztrálták. Megyei szinten 2002-ben a hivatalosan regisztrált -1,8-as migrációs egyenleggel szemben a 2007-es vizsgálattal összhangban -4,4-es egyenleget feltételeztünk (Csata–Kiss 2007).

30. A hivatalosan regisztrált migrációs egyenleg 2002 és 2008 között és a becsült migrációs egyenleg 2002-ben Hargita megyében és a kisrégiókban Hivatalos Becsült Regisztrált migrációs migrációs vándormozgalmi arányszám arányszám egyenleg 2002(éves átlag, 2002-ben 2008 ‰) (‰) Alcsík 373 21 -0,5 Csíkszereda

-2273

-7,7

-10,3

Felcsík

-254

-0,8

-3,5

Balánbánya

-1061

-19,2

-21,8

Felcsík egyéb

807

2,9

0,28

Gyergyó

-560

-1,5

-4,10

Keresztúr

172

1,1

-1,52

Maroshévíz

-708

-2,8

-5,43

Székelyudvarhely

-1405

-5,4

-8,03

Szentegyháza

-293

-3,0

-5,60

Udvarhely

902

2,7

0,09

-4046

-1,8

-4,4

Hargita

Forrás: Tempo Online, saját számítás

Az egyes régiók migrációs egyenlegével kapcsolatban szükséges megjegyezni, hogy abban három tényezı adódik össze: a nemzetközi vándormozgalmi egyenleg, a megyeközi vándorlások egyenlege, illetve a megyén belüli vándorlás egyenlege. Látható, hogy a táblázat szerint – Balánbánya mellett, amit itt Alcsíktól elkülönítve jelenítettünk meg – a városok Csíkszereda és Székelyudvarhely vándormozgalmi vesztesége a legjelentékenyebb. Ez alatt azonban nem azt kell érteni, hogy a megyeközi vagy a nemzetközi vándorlásban ennyire felül 40

lenne a két város reprezentálva. Ellenkezıleg a táblázatban látható arányszámok egy viszonylag erıteljes szuburbanizációs mozgásról tanúskodnak. A városokat régiók (Alcsík, Felcsík és Udvarhely) migrációs egyenlegében szintén ez a kiáramlás tükrözıdik. A következı lépést a migrációs egyenleg nemzetiségek szerinti meghatározása képezte. Magyar-román vonatkozásban Felcsíkot – és ezen belül Balánbányát – leszámítva azonos migrációs arányszámokat feltételeztünk. Balánbánya esetében a feltételezésünk az volt, hogy az elvándorlók 80 százaléka román nemzetiségő. Ezt az 1992 és 2002 közötti idıszak vándormozgalmi folyamatai támasztják alá.

31. A migrációs arányszámok régió és nemzetiség szerint 2002-ben Magyarok Románok Összesen Alcsík

-0,53

-0,53

-0,53

Csíkszereda

-10,33

-10,33

-10,33

Felcsík

-0,79

-22,41

-3,53

Gyergyó

-4,1

-4,1

-4,10

Keresztúr

-1,52

-1,52

-1,52

Maroshévíz

-5,43

-5,43

-5,43

Székelyudvarhely

-8,03

-8,03

-8,03

Szentegyháza

-5,53

-5,53

-5,53

Udvarhely

0,1

0,1

0,10

Összesen

-3,88

-8,24

-4,4


Összességében (Hargita megye szintjén) az így kapott migrációs arányszám jóval nagyobb a románok mint a magyarok esetében. Mint érintettük ez a fokozott balánbányai elvándorlással áll összefüggésben, miközben a román többségő Maroshévíz régióban az elvándorlás szintén meghaladja a megyei átlagot. 1992 és 2002 között a románok aránya a jóval kedvezıbb korstruktúra, illetve pozitív természetes népmozgalmi egyenleg mellett sem nıtt a megyében. Ennek a két népszámlálás között is megmutatkozó a magyaroknál nagyobb mértékő elvándorlás volt az oka. A romák esetében az elıreszámítás során 0 összegő migrációs egyenleggel számolunk. Ennek egyik oka természetesen, hogy a romák migrációs mozgását egyáltalán nem ismerjük. Másrészt

azonban

a

különbözı

terepkutatások

(Magyarhermány,

Sepsiköröspatak,

41

Csíkkozmás, Lövéte) is azt bizonyítják, hogy a székelyföldi romák földrajzi mobilitása meglehetısen alacsony. A nemzetközi migrációs hálózatokba a nem romáknál jóval kisebb mértékben vannak bekapcsolódva. Belsı migrációjuk pedig általában kisebb területi egységeken belül, egy-egy településfüzér cigánytelepei közötti mozgást jelent. 6. Hipotézis. Hargita megye szintjén a 2002-re -4,4-es migrációs egyenleggel számoltunk. Azt feltételeztük, idıben a vándormozgalmi veszteség mérséklıdni fog és 2032-re -3 ezrelékre csökken. A magyarok esetében a migrációs arányszám 2002-ben -3,8, 2032-re 2,3.

A

regionális különbségekbıl adódóan a románok esetében végig magasabb migrációs egyenleggel számolunk. Esetükben a migrációs arányszám 2002-ben 8,2, ami 5,2-re csökken. A romák esetében 0 összegő migrációs egyenleggel számolunk. AH6.a Alternatív forgatókönyvként a nem romák esetében is lefuttattuk a 0 összegő migrációval számoló szcenáriót. A migrációs folyamatokban résztvevı népesség (mint általában) dominánsan a fiatal, aktív, demográfiai szempontból pedig reproduktív életszakaszban lévı csoportokból kerül ki. Ez derül ki a romániai magyar migráns népességgel kapcsolatban egyedüliként elérhetı nyilvántartásból, ami a Magyarországra hivatalosan bevándoroltakra vonatkozik. A magyarországi statisztikákban, ezen tendencia mellett, az 1992-2002 közötti periódusban a legjelentısebb módosulás az idıskorúak (nyugdíjkorhatárt elértek) növekvı bevándorlása. Ez az un. szekundér migráció jelenségéhez köthetı, vagyis, hogy korábban Magyarország vándorolt gyermekeiket követik szüleik, akiket a gyermekekhez való közelség és/vagy az elınyösebb magyar nyugdíjrendszerbe való bekapcsolódás lehetısége vonz (lásd Gödri 2004, Gödri-Tóth 2005).

42

32. A Magyarországra bevándorló román állampolgárok korcsoportos megoszlása 1992-ben és 2001-ben 25%

1992

20%

2001 15%

10%

5%

0% 0-4

10-14

20-24

30-34

40-44

50-54

60-64

70-74

80-84

Forrás: KSH

7. Hipotézis. A migráns népesség kor szerinti összetételének meghatározáskor a Magyarországra

bevándorló

román

állampolgárokat

jellemzı

1992-2001

közötti

megoszlásokból indultunk ki. Az

1992-2001

között

Magyarországra

bevándorló

román

állampolgárok

korösszetétele alapján kialakítottunk egy a korspecifikus migrációs arányszámokat tartalmazó alapmodellt. Ezeket az arányokat emeltük vagy csökkentettük valamely népesség adott évben feltételezett összmigrációs arányszáma alapján. Vagyis a modell arányszámait minden korév esetén ugyanazzal az értékkel szoroztuk, úgy, hogy az így kiszámított migránsok száma megegyezzen a teljes népességre vetített globális migrációs arányszámmal kapott migránsok számával.

3.5. Asszimiláció A népesség-elıreszámítások leggyakrabban egy adott terület (általában egy nemzetállam) népesedésének várható alakulását írják le. Egy földrajzilag körülhatárolható terület esetében a népesedési folyamatokat a természetes népmozgalmi események és a migráció összegeként kapjuk. Az egyes etnikumokra fókuszáló elemzések esetében azonban a népesség változásának egyenlegét nem tudjuk megvonni pusztán e tényezık alapján. 43

(Varga 2002) Itt az etnikai határátlépéseket is figyelembe kell vennünk. A 2007-es erdélyi népesség-elıreszámításban a felhasznált algoritmus az asszimilációs folyamatokkal is számolt. A

következıkben

tárgyalt

asszimilációs

modellel

kapcsolatban

szükséges

leszögeznünk, hogy az csupán román-magyar viszonylatban írja le az asszimilációs folyamatokat. Egyrészt a modell csupán olyan esetekben helytálló, ha az etnicitás társadalmi konstrukciójában a szubjektív azonosulásnak van döntı szerepe. Másrészt az asszimiláció alábbi operacionalizált formája a népszámlálási regisztrációhoz/bevalláshoz kötıdıdik. A román népszámlálási regisztrációval kompatibilis asszimiláció-meghatározást Szilágyi N. Sándornál (2002, 2004) találjuk meg. A nevezett meghatározás elınye, hogy operacionális és a kohorsz-komponens módszerre alapozó demográfiai modellekbe tökéletesen beilleszthetı. Szilágyi arra a kérdésre keresi a választ, hogy két idıpont között melyek azok a konkrét „események”, amelyek a demográfiai statisztikában egy adott etnikum veszteségeként és egy másik etnikum nyereségeként jelennek meg. Szerinte az asszimiláció három típusát kell elkülönítenünk: (a) az auto-identifikáció megváltozását, ami a népesedésstatisztika szempontjából azt jelenti, hogy valaki két soron

következı

adatfelvételen (népszámláláson) eltérı

nemzetiségőnek vallja magát; (b) a korábbi hetero-identifikációval nem egyezı auto-identifikációt, ami abban nyilvánul meg, hogy valaki, akit egy korábbi népszámláláskor szülei adott nemzetiségőként tüntettek fel, nagykorúvá válva ettıl különbözı nemzetiséget vall be; (c) az etnikai reprodukció csökkenését egy másik etnikum javára, ami abból adódik, hogy adott nemzetiségő anyák (döntıen a vegyes házasságokhoz kötıdıen) más nemzetiségőként bejegyzett gyermekeknek adhatnak életet. Az elsı két esetet intragenerációs asszimilációnak nevezhetjük, hisz itt az identitásválás különbözı eseteivel állunk szemben. A jelenség Erdélyben nem ismeretlen, azonban úgy véljük, hogy – miként általában – az asszimiláció itt is döntıen intergenerációs jelenség. Az identitásváltással ezért nem számolunk a modellünkben. Az intergenerációs asszimilációval viszont kénytelenek vagyunk a népességelıreszámításban kalkulálni. Ennek mértéke gyakorlatilag két tényezıtıl függ: (1) a vegyes házasságok arányától; (2) a vegyes házasságokon belüli etnikai szocializációtól.

44

(1) Vegyes házasságok. Az etnikai vegyes házasságokra vonatkozóan két típusú adatsorunk van. Egyrészt az 1992-es és 2002-es népszámlálások alapján ismerjük a vegyes házasságban élık arányát a magyar népességen belül megye és településtípus szinti bontásban. Másrészt ugyanebben a bontásban rendelkezésünkre állnak az 1992-2008 közötti népmozgalmi adatok. A két adatsor között jelentıs eltérés van. A 2002-es népszámlálás szerint a házasságban élı magyarok 13,7 százaléka élt vegyes házasságban, míg az 1992-2002 között a házasságra lépı magyarok 17,7 százaléka választott magának más nemzetiségő párt. Az eltérés azon megyék esetében jelentısebb, ahol a magyar népesség száma és aránya alacsony. Hargita megye esetében a 2003 és 2007 közötti INS adatokat vettük figyelembe. E szerint a vizsgált öt évben 8850 házasságot kötöttek, amibıl összességében 591 (6,7%) volt nemzetiségi szempontból vegyes házasság. 33. A házasságkötések a felek nemzetisége szerint 2003 és 2007 között Hargita megyében Feleség nemzetisége Román

Férj nemzetisége

Magyar

Roma

Egyéb

Összesen

Román

1091

281

1

7

1380

Magyar

212

6885

3

11

7111

Roma

0

2

281

0

283

Egyéb

10

64

0

2

76

1313

7232

285

20

8850

Összesen Forrás: INS

Az egyes nemzetiségek endo/exogámiájának összehasonlítását érdemes a vonatkozó szakirodalomra való utalással kezdeni. A szakirodalom az etnikai homo/heterogámiát befolyásoló tényezık közül hármat különböztet meg, az egyéni preferenciákat, a „harmadik felet” (csoportnormák és a vegyes házasságot szankcionáló intézmények), illetve strukturális kényszereket (Kalmijn 2004, 397). Bármelyik ok-csoportot felıl közelítünk központi fogalmunk lesz a házassági piac, amelynek szereplıi a nem házas nık és férfiak. A preferenciák szempontjából lényeges, hogy a házassági piac szereplıit a többi résztvevı a felkínált erıforrások alapján ítéli meg. Ezek sokfélék lehetnek (pl. esztétikaiak, szexuálisak), a szociológiai vizsgálatok azonban elsısorban a társadalmi/gazdasági valamint a kulturális

45

erıforrásokra koncentrálnak. A társadalmi/gazdasági erıforrások az eljövendı család anyagi jólétét, társadalmi státusát és presztízsét határozzák meg, ezek vizsgálata általában házasság társadalmi mobilitással és státus-reprodukcióval való összefüggésében meghatározó. Az etnikai

endogámiát

a

társadalmi/gazdasági

preferenciákkal

párhuzamos

kulturális

preferenciák támogatják, vagyis, hogy az emberek általában ízlésben, kulturálisan, világképben, nyelvileg hasonló párt keresnek maguknak. Amennyiben a társadalmi hierarchia és az etnicitás egymástól nem függetlenek (és általában nem azok) az endogámiában természetesen a társadalmi és gazdasági preferenciák is meghatározóak lehetnek. Romániában ezeknek döntı szerepük van a cigányok nagyfokú endogámiájában. A párválasztásokat azonban nem csak a házassági piacon résztvevık preferenciái határozzák meg, hanem az ıket körülvevı társadalmi környezet (harmadik fél) is. Általános, hogy a különbözı csoportok (pontosabban azok az intézmények, amelyek a csoportkohéziót kitermelik), miután a vegyes házasságban a csoportkohéziót veszélyeztetı tényezıt látnak, az endogámiát támogatják. Harmadrészt pedig, bár a preferenciák és a csoportnormák fontosak lehetnek, önmagukban nem határozzák meg az etnikai homo/heterogámia mértékét. A strukturális kényszerek akár ezek ellenében is a vegyes házasság irányába hathatnak. Megfordítva a vegyes házasságok ténye nem mindig a preferenciáknak és a csoportnormáknak (vagy azok hiányának) a tükre. A házassági piac kényszerei több strukturális szempontból releváns tényezıbıl adódnak. Ezek közül Blau és szerzıtársai (1982, 51-54) elsınek a csoportok relatív méretét (népességen belüli arányát) emelték ki. Amennyiben egy adott társadalmi téren belül a párválasztások véletlenszerőek lennének, a csoport mérete határozná meg az endogámia esélyét. Bár a valóságban a párválasztások soha nem véletlenszerőek a csoportméret és az endogámia közötti összefüggés fennmarad. Ezzel függ össze, hogy a kisebb arányt képviselı csoportok esetében a vegyes házasságok általában nagyobb súlyt képviselnek. Ebbıl adódik, hogy Hargita megyében a románok 19, míg a magyarok csupán 4 százaléka kötött vegyes házasságot. Tudván, hogy döntıen magyar-román vegyes házasságokról van szó, nem csodálkozhatunk azon, hogy kisebb számú románság esetében a számszerően ugyanannyi vegyes házasság nagyobb arányt jelent.

46

34. A vegyes házasságot kötık aránya nem és nemzetiség szerint 2003 és 2007 között Hargita megyében Nık Férfiak Összesen Románok

16,9%

20,9%

19,0%

Magyarok

4,8%

3,2%

4,0%

Romák

1,4%

0,7%

1,1%

Összesen

6,7%

Forrás: INS

A további hipotézisek abból indulnak ki, hogy a házassági piacok szegmentáltak. A ténylegesen szóba jövı partnerek (általában) a vizsgált területi egységnél szőkebb földrajzi térbıl kerülnek ki. Logikus feltevés, hogy a földrajzilag koncentrált csoportoknak nagyobb az esélyük az endogámiára, mint azoknak, amelyeknek az elhelyezkedése szórványszerő. Ebbıl azt a következtetést vontuk le, hogy az egyes régiók etnikai térszerkezetét ismerve nagy biztonsággal következtethetünk a vegyes házasságok régiókon belüli arányára. A régiók etnikai térszerkezetének mutatója a súlyozott arány, ami az egyszerő aránynál jobban mutatja, hogy az adott nemzetiséghez tartozók milyen etnikai környezetben élik mindennapjaikat. Ez a magyar népesség regionális aránya mellett attól is függ, hogy a magyarok milyen mértékben élnek település szinten elkülönülten. „A súlyozott számarányt úgy számítottam ki minden egyes megyére, hogy az egyes településeken (tehát nem közigazgatási

egységekben)

élı

magyarok

lélekszámát

megszoroztam

az

ottani

százalékarányukkal, majd a szorzatok összegét elosztottam a lélekszámok összegével” (Szilágyi N. 2004, 185). Képletszerően: Ps = ∑(pi × Pi)/ Ptot , ahol pi - a magyarok aránya egy adott településen; Pi – a magyarok száma az adott településen, Ptot – pedig a teljes magyar népesség. Miután a vegyes házasságok arányát csak Hargita megyében ismertük egy becslést kellett készítenünk az egyes régiók vonatkozásában. Ezt a magyar népességre végeztük el, hisz úgy gondoljuk, hogy az intergenerációs asszimilációs folyamatok elsısorban ıket érintik. A román népesség asszimilációs kitettségét a nemzetállami intézményrendszer jelenléte csökkenti, még azokon a területeken is, ahol arányuk meglehetısen alacsony. A magyarok esetében a vegyes házasságok regionális arányait egy a regresszió-elemzéssel analóg eljárás segítségével becsültük. A következı feltevésekbıl indul ki: (1) amennyiben a magyarok

47

súlyozott aránya 84 százalékos az etnikailag homogám házasságot kötık aránya 96 százalékos lesz, (2) a régiók összege kiadja a megyei átlagot. Ez alapján a két feltétel meghatározható egy olyan elsıfokú egyenlet, amely a vegyes házasságok arányát a súlyozott arány függvényében adja meg.

35. A magyarok súlyozott aránya és a vegyes házasságok aránya régiónként (2003-2007) Vegyes házasságot kötık Magyarok súlyozott aránya aránya a magyarok körében Csíkszereda 82% 5,5% Székelyudvarhely

96%

1,4%

Alcsík

95%

1,5%

Felcsík

94%

1,5%

Gyergyó

94%

1,5%

Maroshévíz

41%

18,0%

Udvarhely

98%

1,2%

Keresztúr

96%

1,4%

Szentegyháza

99%

1,2%


A fenti táblázat alapján látható, hogy a vegyes házasságok aránya Székelyudvarhely, Alcsík, Felcsík, Gyergyó, Udvarhely, Keresztúr és Szentegyháza régiókban a magyar népesség esetében elhanyagolható: 1,5 százalék alatti. Csíkszeredában becslésünk szerint a magyarok 5,5 százaléka lép vegyes házasságra, ami erdélyi viszonylatban szintén igen alacsony arány. Ennél jóval magasabb a vegyes házasságra lépık aránya Maroshévíz régióban. Az itteni 18 százalékos arány nagyjából megfelel az erdélyi átlagnak. Az arányok arra mutatnak, hogy Maroshévíz régió a magyarok etnikai reprodukciós esélyeit tekintve élesen elkülönül a megye többi részétıl. (2) A vegyes házasságokon belüli etnikai szocializáció és etnikai reprodukció. A vegyes családokon belüli etnikai szocializáció tekintetében a népszámlálási adatokból indulhatunk ki. Megye és azon belül településtípus szerint ismerjük, hogy a magyar párú vegyes családok hány százaléka regisztrálta gyermekeit magyarként, ha a asszony, illetve ha a férfi magyar.

48

36. A gyermekeiket magyarként regisztráló magyar párú vegyes családok 2002ben (%) Teljes Város Falu Összes A férfi A nı Összes A férfi A nı Összes A férfi A nı magya magyar magyar magyar magyar magyar r 48,0 53,4 43,5 46,1 50,1 43,0 52,9 60,9 44,9 Forrás: INS

Az etnikai szocializáció regionális különbségeire szintén az etnikai térszerkezetbıl különböztettünk. Itt azonban azt feltételeztük, hogy amennyiben a magyarok súlyozott aránya 80 százalék feletti, akkor az arányok kiegyenlítettek (vagyis ekkor a gyermekek 50-50%-át regisztrálják magyarként és nem magyarként). Ez egyedül Maroshévíz régió esetében nem teljesül, ahol a súlyozott arány csupán 41 százalék. Feltételezve azt, hogy az arányok a többi régióban kiegyensúlyozottak arra a következtetésre jutottunk, hogy a itt a vegyes házasságban szültetett gyermekek 29 százalékát regisztrálják magyarként és 71 százalékát románként (3.) Etnikai reprodukció és termékenység. Szilágyi N. Sándor (2002) plasztikus megfogalmazása szerint az intergenerációs asszimiláció onnan adódik, hogy magyar nık román gyermekeket szülnek. Másrészt azonban nem magyar nık is szülhetnek magyar gyermekeket. Amennyiben a vegyes családokon belüli etnikai szocializáció kiegyenlített az elıbbi veszteség és az utóbbi nyereség kiegyenlíti egymást. Ha azonban ez nem így van, ismét Szilágyi N. Sándor szavaival élve, különbség lesz a biológiai és az etnikai reprodukció között. Biológiai reprodukció alatt a magyar nık által világra hozott gyermekeket értjük, ami alapján kiszámíthatjuk a termékenységi arányszámokat. Az etnikai reprodukció kérdése viszont arra irányul, hogy ezeknek a gyermekeknek végülis mekkora hányada lesz magyar. Ez, mint már érintettük, a vegyes házasságok arányától és vegyes házasságokon belüli etnikai szocializációtól függ. Képletszerően az etnikai reprodukció mutatóját a következıképpen kapjuk: ER = HomM × 100 + HetM × (ERHet_férfi + ERHet_nı), ahol HomM – a homogén házasságok aránya, amelyeken belül az etnikai reprodukciót 100 százalékosnak tekintjük, 49

HetM – a vegyes házasságok aránya, ERHet_nı, ERHet_férfi – a vegyes házasságokon belüli etnikai reprodukció, magyar feleség, illetve magyar férj esetében. Az etnikai reprodukció mutatója azt fejezi ki, hogy a magyarként regisztrált gyermekek száma hogyan aránylik a magyar nık által szült gyermekek számához. Az etnikai reprodukciós mutató segítségével arra is következtetni tudunk, hogy az intergenerációs asszimiláció a nıi termékenységhez viszonyítva milyen arányban apasztja a kisebbségi népesség generációs utánpótlását. 8. Hipotézis. Az intergenerációs asszimiláció Hargita megyében nem hangsúlyos jelenség. A régiók többségében ez a folyamat egyáltalán nincs jelen. Maroshévízen és környékén azonban a magyar népesség számának változását az asszimiláció is befolyásolja. Itt a magyar fiatalok 18 százaléka választ magának román nemzetiségő párt, az ilyen házasságokból született gyermekeknek pedig 71 százalékát románként regisztrálják. Ebbıl kiindulva az etnikai reprodukciós mutató (ER) 93 százalékos. Más szóval az intergenerációs asszimiláció a megszületett generációk számát 7 százalékkal csökkenti. Ezt az arányt a számítások során konstansnak tekintettük. 9. Hipotézis. A romák esetében nem számoltunk asszimilációs folyamatokkal. Az utóbbi évtizedekben több kelet-európai országban készült a roma népességet érintı folyamatokat modellezı elıreszámítás (GheŃău 1996; Vano 2002; Hablicsek 2007). Ezen elıreszámítások közös jellemzıje, hogy a népmozgalmi folyamatokból, ezen belül elsısorban a romák magasabb termékenységébıl adódó különbségeket modellezik. A természetes népmozgalomra való kizárólagos fókuszálás egyben az elıreszámítások leggyengébb pontja. Hablicsek egyik korábbi elıreszámításával kapcsolatban Neményi Mária a következıket írta: „A kiindulópontok közé került annak leszögezése, hogy »a roma népességet sem az asszimiláció, sem a nemzetközi vándorlás érdemben nem fogja érinteni«, tehát a szerzı zárt népességgel számolt. Vajon csak az egyszerőbb számíthatóság kedvéért, vagy Kasszandraként a szerzı tudja, hogy a kiszorítás, a marginalizáció, a szegregáció az elkövetkezı 50 évben is fennmarad?” (Neményi 1999) Átfogalmazva, ezek az

50

elıreszámítások egyáltalán nem reflektáltak azokra a problémákra, amelyek a demográfiai eszköztár kisebbségi népességekre történı adaptálásából erednek. Egy kisebbségben lévı etnikum lélekszámának alakulását a termékenység és a várható élettartam mellett az identitásválasztás és az asszimilációs folyamatok is meghatározzák. A cigány népességre vonatkoztatva, amelyet a felsorolt szerzıkhöz hasonlóan a környezet meghatározását (heteroidentifikáció) elfogadva határoltunk körü, a termékenység szintje mellett az is kérdés, hogy ezek a – klasszifikációs küzdelmek nyomán létrejövı – meghatározások a jövıben hogyan, milyen irányba változnak. Magunk ezen kérdések súlyával tisztában vagyunk. Elıreszámításunk során – a Neményi által megidézett Kasszandra-jóslathoz hasonlóan – az feltételeztük, hogy azokat (illetve azok utódait), akiket környezetük ma romaként tart számon Hargita megyében a elıreszámítás végsı idıpontjában (2032-ben) is annak fogja tartani.

3.6. A hipotézisek összefoglalása Az elıreszámítás alapegységét Hargita megye három fı nemzetisége képezte úgy a megye, mint az egyes régiók szintjén. A megye, illetve a régiók össznépességét érintı demográfiai folyamatokat az egyes nemzetiségek összegeként kapjuk meg. Ennek következtében az alábbi három táblázat a számítások során alkalmazott hipotéziseket is külön-külön foglalja össze. Mint látható, összesen négy forgatókönyvet tárgyalunk. Az alapverzión kívül egy a termékenység és a halandóság tekintetében magas, illetve egy alacsony verziót, valamint egy migrációs veszteséggel nem számoló változatot futtattunk le.

51

37. Az elıreszámítás hipotézisei a magyar népesség esetében Magyarok Alap változat Nıi Termékenység (TFR) Születés férfiak kor várható élettartam nık (E0, év)

2002: 2008: 2022: 2032: 2002: 2008: 2022: 2032: 2002: 2008: 2022: 2032:

1,23 1,42 1,7 1,8 67,55 69.51 74 77 76,06 77.75 80 83

2002: -3,88‰ 2008: -3,4‰ 2032: -2,3 ‰

Migráció Etnikai reprodukció (ER)

Magas változat 2002: 2008: 2022: 2032: 2002: 2008: 2022: 2032: 2002: 2008: 2022: 2032:

1,23 1,42 2 2,2 67,55 69,51 76 79 76,06 77,75 83 86

2002: -3,88‰ 2008: -3,4‰ 2032: -2,3 ‰

99,8%

Alacsony változat 2002: 2008: 2022: 2032: 2002: 2008: 2022: 2032: 2002: 2008: 2022: 2032:

1,23 1,42 1,5 1,5 67,55 69,51 70 73 76,06 77,75 78 81

2002: -3,88‰ 2008: -3,4‰ 2032: -2,3 ‰

99,8%

Alapváltozat migráció nélkül 2002: 2008: 2022: 2032: 2002: 2008: 2022: 2032: 2002: 2008: 2022: 2032:

1,23 1,42 1,7 1,8 67,55 69,51 74 77 76,06 77,75 80 83

2002: 0‰ 2008: 0‰ 2032: 0‰

99,8%

99,8%

38. Az elıreszámítás hipotézisei a román népesség esetében Románok Alap változat Nıi Termékenység (TFR) Születés férfiak kor várható élettartam nık (E0, év)

Migráció Etnikai reprodukció (ER)

2002: 2008: 2022: 2032: 2002: 2008: 2022: 2032: 2002: 2008: 2022: 2032:

1,27 1,28 1,6 1,7 67,55 69,14 74 77 76,06 77,39 80 83

2002: -8,2‰ 2008: -7,3‰ 2032: -5,17 ‰ 101,3%

Magas változat 2002: 2008: 2022: 2032: 2002: 2008: 2022: 2032: 2002: 2008: 2022: 2032:

1,27 1,28 1,9 2,1 67,55 69,14 1,7 1,8 76,06 77,39 83 86

2002: -5,5‰ 2008: -7,3‰ 2032: -5,17 ‰ 101,3%


1,27 1,28 1,4 1,4 67,55 69,14 70 73 76,06 77,39 78 81

2002: -5,5‰ 2008: -7,3‰ 2032: -5,17 ‰ 101,3%


1,27 1,28 1,6 1,7 67,55 69,14 74 77 76,06 77,39 80 83

2002: -5,5‰ 2008: -7,3‰ 2032: -5,17 ‰ 101,3%

52

39. Az elıreszámítás hipotézisei a roma népesség esetében Romák

Alap változat Nıi Termékenység (TFR) Születés férfiak kor várható élettartam nık (E0, év)

2002: 2008: 2022: 2032: 2002: 2008: 2022: 2032: 2002: 2008: 2022: 2032:

3,15 3,11 3 2,6 62,80 63,46 65 67 67,33 68,43 71 73

Magas változat 2002: 2008: 2022: 2032: 2002: 2008: 2022: 2032: 2002: 2008: 2022: 2032:

3,15 3,11 3,3 3,3 62,80 63,46 68 70 67,33 68,43 74 76


3,15 3,11 2,5 2 62,80 63,46 63 63 67,33 68,43 68 70


3,15 3,11 3 2,6 62,80 63,46 65 67 67,33 68,43 71 73

Migráció

2002: 0‰ 2008: 0‰ 2032: 0 ‰

2002: 0‰ 2008: 0‰ 2032: 0 ‰

2002: 0‰ 2008: 0‰ 2032: 0‰

2002: 0‰ 2008: 0‰ 2032: 0‰

Etnikai reprodukció (ER)

100%

100%

100%

100%

A hipotéziseket összefoglalva, a következıket feltételezzük: 1) A termékenység a románok és a magyarok esetében növekszik a termékeny életszakasz második felében, ami a TFR szintjének lassú emelkedéséhez vezet. Alapverzióban a TFR értéke 2022-re a magyarok esetében 1,7-re, 2032-re pedig 1,8-ra növekszik. A románok esetében ezek az értékek 1,6, illetve 1,7. Ezzel a termékenység értéke és idızítése közelebb kerül a jelenlegi európai átlaghoz. Az alternatív hipotézisek közül a magas változat azzal számol, hogy a magyarok és románok termékenysége 2032-re eléri a generációs újratermeléshez szükséges 2,2-es, illetve 2,1-es szintet. Az alacsony verzió szerint ezzel szemben ez az érték úgy 2022-ben, mint 2022-ben 1,5 lesz a magyarok és 1,4 a románok esetében. Azt feltételeztük, hogy az egyes régiókon belül a magyarok és románok termékenysége azonos, ami alól egyedül Balánbánya és Gyergyó képezett kivételt (ahol – szemben a magyarokkal – a román lakosság döntı többsége városon él). Ennek ellenére azt láthattuk, hogy 2002 és 2008 között Hargita megye szintjén a magyarok termékenysége növekedett, míg a románoké stagnált. Az elıreszámításban azt feltételeztük, hogy a regionális különbségek csökkenni fognak. 53

A romák esetében nyilvánvaló, hogy a többségtıl nagymértékben különbözı reprodukciós modellel állunk szemben. A TFR értéke esetükben 2002-ben 3,14 volt és a nem romáknál sokkal nagyobb hangsúly esett a termékeny életszakasz elsı felére. Azt is érdemes kiemelni, hogy a roma csecsemık egyharmadát 15 és 19 év közötti anyák hozzák világra. Az alapverzióban azt feltételeztük, hogy a roma nık termékenysége idıvel csökkenni fog: 2022ben 3-as, 2032-ben 2,6-os értéket vesz majd fel. A csökkenés ellenére a termékenységi naptár változását nem feltételeztük, vagyis azzal számoltunk, hogy a TFR csökkenése elsısorban nem a korai szülések megritkulása, hanem a késıbbi életkorban alkalmazott fogamzásgátlás terjedésével áll összefüggésben. Az alacsony verzió szerint a termékenység csökkenése drasztikusabb, így 2022-ben 2,5-ös, 2032-ben pedig 2-es értékkel számoltunk. A magas verzió szerint a termékenység nem csak hogy szinten marad, hanem kis mértékben emelkedik is. 2) A projekció a születéskor várható élettartam emelkedésével számolt az összes nemzetiség esetében. A magyarok és románok esetében ez igaz mind a három szcenárió esetén, a különbség csupán az emelkedés mértékében van. Az alapverzió szerint a 2002-ig a nık esetében 4, a férfiak esetében 7 évvel emelkedik. 2032-ig mindkét nem esetében újabb 3 év az emelkedés. A magas verzió szerint az elsı húsz évben az emelkedés a férfiak esetében 9, nık esetében 7 éves a növekedés, amihez a következı tíz évben újabb 3 év adódik. Az alacsony verzióban az elsı húsz év növekménye a férfiak esetében 3, a nık esetébe 2 év, amihez 2032-ig újabb 3 év adódik. Míg a magyarok és a románok életkilátásai igen kis mértékben térnek el egymástól, addig a romák születéskor várható élettartama jóval kisebb a magyarokat, illetve a románokat jellemzı értéknél. A népmozgalmi adatokból kiindulva a romák többlethalandósága a nık esetében nagyobb mértékő. A várható élettartam különbsége esetükben 9, a férfiak esetében 5 év volt 2002-ben. Korcsoportok szerint a többlethalandóság csecsemı és kisgyermek korban, illetve a középkor végén/idıskor elején nagyobb. A nık esetében a termékeny életszakasz elsı felében is van egy többlet-halandósági csúcs. Az alapverzió szerint 2022-re a roma nık várható életkora 71, a férfiaké 65 évre emelkedik, 2032-re ugyanezek az értékek 67 és 73 év lesznek. Ez azt jelenti, hogy – annak ellenére, hogy romák esetében is nı a várható élettartam – a nem romákhoz viszonyított lemaradásuk fokozódik. A magas változat esetében, ahol a férfiak esetében 2032-ben 70, a

54

nık esetében 76 évvel számoltunk ugyanez elmondható. Az alacsony verzió szerint a romák várható élettartama stagnál, így a nem romákhoz viszonyított lemaradásuk szintén fokozódik. (3) A migráció tekintetében egy viszonylag jelentıs, de tendenciájában csökkenı negatív egyenleget feltételeztünk. A románok és magyarok összesített migrációs egyenlege 4,4-rıl 3 ezrelékre csökken. A regionális különbségek okán azonban a románok elvándorlása nagyobb mértékő volt, mint a magyaroké. Az elıreszámításban azt feltételeztük, hogy csökkenı arányszámok mellett ezek a különbségek megmaradnak. A romák esetében 0 összegő migrációs egyenleget feltételeztünk. Alternatív hipotézisként ezt a románok és magyarok esetében is lefuttattuk. (4) Román-magyar vonatkozásban számoltunk az asszimilációs folyamatokkal. Abból indultunk ki, hogy a vegyes házasságokon belüli kiegyensúlyozatlan etnikai szocializációs modellek miatt a kisebbségben lévı magyarok generációs újratermelıdése csökken. Ez Erdélyben elsısorban a román nemzetállami intézményrendszer jelenlétének köszönhetı, amit Székelyföld tömb-régióiban az etnikai térszerkezet ellensúlyoz. Hargita megyében az egyetlen régió, ahol az asszimilációs folyamatokkal számolnunk kellett Maroshévíz volt. Itt a vegyes házasságok 18 százalékos aránya mellett az ezekbıl származó gyermekek 29 százalékát regisztrálták a szülık magyar és 71 százalékát román nemzetiségőként. Így az etnikai reprodukciós mutató 93%-os volt. Hargita megyében ez összességében 99,8 százalékos etnikai reprodukciót eredményez, míg a románok esetében a mutató értéke 101,3 százalék. Az asszimiláció általunk használt meghatározása a nemzetiségi változó mentén körülhatárolt csoportok esetében alkalmazható. A romákat ezzel szemben környezetük rájuk vonatkozó véleménye miatt tekintettük romának. Esetükben nem számoltunk asszimilációval, vagyis azt feltételeztük, hogy környezetük ıket és utódaikat stabilan cigánynak fogja tekinteni.

4. Az elıreszámítás eredményei megyei szinten 4.1. A népesség számának és összetételének alakulása nemzetiség szerint az alapverzió szerint

55

Az alapváltozat szerint a Hargita megyei népesség száma 2022-re 302 477, 2032-re pedig 293 384 fıre csökken. Ez 30 év alatt összességében 10 százalékos fogyást jelent. A különbözı korcsoportok lélekszáma természetesen eltérıen alakul. Míg a 65 év fölöttiek száma 30 százalékkal növekszik, addig a 0-19 éveseké 22,8, a 20-64 éveseké pedig 13,5 százalékkal csökken.

40. A népesség számának változása az alapverzió szerint (Hargita megye) 300000

250000

200000 65 év fölötti népesség 20-64 éves népesség 150000

0-19 éves népesség

100000

50000

0 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016 2018 2020 2022 2024 2026 2028 2030 2032

Az egyes nemzetiségek esetében a népességszám igen eltérıen alakul. A magyarok esetében a népességcsökkenés mértéke 16, a románok esetében 17 százalékos. A romák száma ezzel szemben 85 százalékkal nı. A 0-19 évesek esetében a csökkenés a magyarok esetében 29,7, a románoknál 42,3 százalékos, míg a romáknál 48 százalékos növekedés tapasztalható. Ugyanezek az arányok a 20-64 évesek esetében -19,9, -20,1 és 127 százalék, míg a 65 év fölöttieknél 23, 79,5 és 312 százalék.

56

41. A népesség számának változása az alapverzió szerint (magyarok)

250000

200000

150000 65 év fölötti népesség 20-64 éves népesség 100000

0-19 éves népesség

50000

0 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016 2018 2020 2022 2024 2026 2028 2030 2032

42. A népesség számának változása az alapverzió szerint (románok) 50000 45000 40000 35000 30000 25000 20000

65 év fölötti népesség 20-64 éves népesség 0-19 éves népesség

15000 10000 5000 0 2002 2004 2006 2008 2009 2011 2013 2015 2017 2019 2021 2023 2025 2027 2029 2031

57

43. A népesség számának változása az alapverzió szerint (romák) 35000 65 év fölötti népesség 30000

20-64 éves népesség 0-19 éves népesség

25000

20000

15000

10000

5000

0 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016 2018 2020 2022 2024 2026 2028 2030 2032

Az egyes etnikumok eltérı népességfejlıdése egyben azt is jelenti, hogy Hargita megyében az etnikai arányok is voltozni fognak: a magyarok és a románok aránya mérsékelten csökken, miközben a romák aránya drasztikusan növekszik. 2002-ben a magyarok a népesség 80,3, a románok 14, a romák pedig 5,7 százalékát tették ki. 2032-ben a népesség-elıreszámítás szerint ugyanezek az arányok 75, 12,9, 12,1 százalékosak lesznek. Ez azt jelenti, hogy miközben a romák száma 85 százalékkal nı, arányuk több mint duplájára emelkedik.

44. Az etnikai arányok változása az alapverzió szerint éveleji Magyarok Románok Romák népesség 2002 326223 80,3% 14,0% 5,7% 2003

324364

80,1%

14,0%

5,9%

2004

322632

80,0%

14,0%

6,1%

2005

321227

79,8%

13,9%

6,3%

2006

319904

79,6%

13,9%

6,5%

2007

318565

79,4%

13,9%

6,7%

2008

317384

79,3%

13,9%

6,9%

2009

316485

79,1%

13,9%

7,0%

2010

315289

78,9%

13,9%

7,2%

58

2011

314078

78,7%

13,8%

7,4%

2012

312851

78,6%

13,8%

7,6%

2013

311616

78,4%

13,7%

7,8%

2014

310416

78,3%

13,7%

8,0%

2015

309268

78,1%

13,7%

8,3%

2016

308168

77,9%

13,6%

8,5%

2017

307115

77,8%

13,6%

8,7%

2018

306109

77,6%

13,5%

8,9%

2019

305149

77,4%

13,5%

9,1%

2020

304229

77,2%

13,4%

9,3%

2021

303341

77,0%

13,4%

9,6%

2022

302477

76,9%

13,4%

9,8%

2023

301628

76,7%

13,3%

10,0%

2024

300765

76,5%

13,3%

10,2%

2025

299879

76,3%

13,2%

10,5%

2026

298973

76,1%

13,2%

10,7%

2027

298051

75,9%

13,2%

10,9%

2028

297117

75,7%

13,1%

11,2%

2029

296177

75,6%

13,1%

11,4%

2030

295239

75,4%

13,0%

11,6%

2031

294306

75,2%

13,0%

11,8%

2032

293384

75,0%

12,9%

12,1%

Az egyes korcsoportokban az arányok különbözıképpen alakulnak. A 19 év alatti fiatalok között a romák aránya 2032-ben már az egyötöd felett lesz, az újszülöttek között pedig eléri egynegyedet. Eközben a magyarok aránya a fiatalok között 2/3-ra, az újszülöttek között pedig 2/3 alá csökken. A románok esetében a csökkenés még látványosabb, 15,2 százalékról 11,4 százalékra a fiatalok és 13,5 százalékról 10,7 százalékra az újszülöttek között.

59

45. Az etnikai arányok változása az alapverzió szerint korcsoportonként 19 év alatt Év 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030 2031 2032

Összes 86019 84323 82434 80538 78906 77086 75355 74151 72441 71509 70896 70498 70438 70320 70211 70166 70005 69801 69684 69611 69677 69687 69721 69538 69131 68658 68274 67776 67297 66844 66422

19-64 éves

Magyarok Románok Romák 73,5% 73,1% 72,7% 72,3% 71,9% 71,8% 71,5% 70,9% 70,8% 70,8% 70,6% 70,4% 70,3% 70,2% 70,0% 70,0% 69,8% 69,5% 69,4% 69,3% 69,2% 69,1% 68,9% 68,7% 68,4% 68,2% 68,0% 67,7% 67,4% 67,2% 66,9%

15,2% 15,2% 15,1% 15,0% 14,8% 14,5% 14,3% 14,6% 14,3% 13,9% 13,7% 13,5% 13,3% 13,1% 12,9% 12,8% 12,7% 12,6% 12,4% 12,3% 12,2% 12,0% 11,9% 11,9% 11,8% 11,7% 11,6% 11,5% 11,5% 11,4% 11,4%

11,3% 11,7% 12,2% 12,7% 13,2% 13,7% 14,2% 14,5% 14,9% 15,3% 15,7% 16,1% 16,4% 16,7% 17,1% 17,2% 17,5% 17,9% 18,1% 18,4% 18,6% 18,9% 19,1% 19,4% 19,8% 20,1% 20,4% 20,7% 21,1% 21,4% 21,7%

Összes 197158 196753 196614 196697 197121 197047 197152 196908 197016 196749 195980 195241 193772 191906 189850 187962 186372 184870 183029 181095 179170 177608 176061 174924 174129 173468 172787 172264 171713 171163 170616

Magyarok Románok 81,3% 81,2% 81,0% 80,8% 80,7% 80,4% 80,1% 79,9% 79,6% 79,3% 79,1% 79,0% 78,7% 78,5% 78,3% 78,0% 77,8% 77,6% 77,4% 77,1% 76,9% 76,7% 76,5% 76,4% 76,2% 76,1% 75,9% 75,8% 75,6% 75,5% 75,3%

14,3% 14,3% 14,3% 14,3% 14,3% 14,4% 14,4% 14,5% 14,5% 14,6% 14,6% 14,6% 14,6% 14,6% 14,6% 14,6% 14,5% 14,5% 14,5% 14,4% 14,3% 14,3% 14,2% 14,0% 13,9% 13,7% 13,6% 13,5% 13,4% 13,3% 13,2%

65 fölött Romák 4,4% 4,5% 4,7% 4,9% 5,0% 5,2% 5,4% 5,6% 5,9% 6,1% 6,3% 6,4% 6,6% 6,9% 7,1% 7,4% 7,7% 7,9% 8,1% 8,5% 8,8% 9,0% 9,3% 9,6% 9,9% 10,2% 10,4% 10,7% 11,0% 11,2% 11,5%

Összes 43046 43288 43584 43992 43877 44432 44877 45426 45832 45820 45975 45877 46206 47042 48107 48987 49732 50478 51516 52635 53630 54333 54983 55417 55713 55925 56056 56137 56229 56299 56346

Magyarok Románok Romák 89,2% 89,0% 88,9% 88,7% 88,5% 88,6% 88,6% 88,7% 88,9% 88,7% 88,6% 88,4% 88,4% 88,3% 88,1% 87,9% 87,7% 87,5% 87,3% 87,1% 86,7% 86,4% 86,0% 85,6% 85,3% 84,9% 84,6% 84,3% 84,1% 83,9% 83,8%

10,1% 10,2% 10,3% 10,4% 10,6% 10,5% 10,5% 10,4% 10,2% 10,3% 10,3% 10,5% 10,5% 10,5% 10,6% 10,8% 10,9% 11,0% 11,1% 11,3% 11,6% 11,9% 12,2% 12,5% 12,8% 13,1% 13,3% 13,5% 13,7% 13,8% 13,9%

60

0,7% 0,8% 0,9% 0,9% 0,9% 0,9% 0,9% 1,0% 1,0% 1,0% 1,1% 1,1% 1,1% 1,2% 1,3% 1,3% 1,4% 1,5% 1,6% 1,6% 1,7% 1,8% 1,8% 1,9% 2,0% 2,0% 2,1% 2,2% 2,2% 2,3% 2,3%

46. A magyarok arányának alakulása az újszülöttek között 72% 71% 70% 69% 68% 67% 66% 65% 64% 63% 62% 61% 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016 2018 2020 2022 2024 2026 2028 2030 2032

47. A románok és romák arányának alakulása az újszülöttek között 30%

25%

20%

15%

Romák Románok

10%

5%

0% 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016 2018 2020 2022 2024 2026 2028 2030 2032

Hargita megyében a 0-19 évesek aránya 2032-re 26,4 százalékról 22,6 százalékra esik, míg a 65 felettieké 13,2-rıl 19,2 százalékra nı. Az aktív korú népesség aránya, bár lassabb

61

ütemben, mint a fiatalkorúaké, szintén apadni fog: 60,4 százalékról 58,2 százalékra esik. Az átlagos életkor emelkedése is jelentıs: 2002-ben 37,1 százalék volt, ami 2032-re eléri a 42,6 évet. Az átlagéletkor emelkedése minden etnikum esetében megfigyelhetı, de ezek egyrészt nem ugyanarról a kezdıszintrıl indulnak, másrészt az elöregedési folyamat is differenciált nemzetiségenként. A leglátványosabb a román népesség öregedése, amely 2002ben még több mind négy évvel alacsonyabb átlagéletkorral rendelkezett a magyaroknál, 2032-re viszont a különbségek teljes mértékben kiegyenlítıdnek. Ez annak tudható be, hogy a románok esetében a termékenység kezdıértékei alacsonyabbak, illetve esetükben nagyobb negatív migrációs egyenleget feltételeztünk. A romák esetében az elöregedési folyamat szintén beindul, esetükben azonban az amúgy is igen alacsony átlagos életkor csupán hat évet emelkedik a vizsgált 30 év alatt. 48. Az átlagos életkor és a népesség korcsoportok közötti megoszlásának alakulása (alapverzió) Átlagos életkor Hargita megye Magyarok Románok Romák

2002 2032 2002 2032 2002 2032 2002 2032

37,1 42,6 38,7 44,5 34,5 44,5 22,1 28,2

0-19 évesek 20-64 évesek 65 felettiek 26,4% 22,6% 24,1% 20,2% 28,7% 19,9% 52,0% 40,7%

60,4% 58,2% 61,2% 58,4% 61,8% 59,2% 46,3% 55,5%

13,2% 19,2% 14,7% 21,5% 9,5% 20,9% 1,7% 3,7%

A magyar és román népesség elöregedése a 2002-re és 2032-re számolt korfáják összevetésébıl is egyértelmően kiolvasható.

62

49. A magyar népesség korfája 2002-ben és 2032-ben

2032

2002

férfiak 2500

nık 1500

500

-500

-1500

-2500

50. A román népesség korfája 2002-ben és 2032-ben

2002

2032

férfiak 470

nık 270

70

-130

-330

-530

63

51. A roma népesség korfája 2002-ben és 2032-ben

2032

2002

férfiak 395

nık 195

-5

-205

-405

A termékeny korú nıi népesség a románok és a magyarok esetében a vizsgált 30 évben szükségszerően csökkenni fog. Ennek oka, hogy ebben a periódusban lépnek szülıképes életkorba az 1990-es, majd 2000-es években született, a korábbiaknál kisebb lélekszámú generációk. Ez az oka annak, hogy a születésszámok hosszú távon annak ellenére csökkenni fognak, hogy az alapverzióban a termékenység viszonylag nagymértékő emelkedését feltételeztük. A két nemzetiség esetében a születések 2002-höz viszonyított aránya eltérıen alakul. A magyarok esetében a modell azt feltételezi, hogy 2018-ig a születésszámok meg fogják haladni a 2002-es értéket, míg a románok esetében ez csupán a 2004, 2005 és 2006-os években történt meg. A romák esetében a helyzet fordított. A termékenykorú nık száma – miután egyre számosabb és számosabb generációk lépnek a reproduktív életszakaszba – meredeken emelkedni fog. 2032-re ez az emelkedés eléri a 190 százalékot. Ez az oka annak, hogy a születésszámok annak ellenére jelentısen emelkedni fognak, hogy a termékenység viszonylag jelentıs csökkenésével kalkuláltunk.

64

52. A termékenykorú nıi kontingens és a születésszámok változása az alapverzió szerint (magyarok) 120% Termékeny korú nık

110%

Születésszám

100%

90%

80%

70%

60%

2 20 3

0 20 3

8 20 2

20 2

6

4 20 2

0

8

6

2 20 2

20 2

20 1

20 1

4 20 1

2 20 1

0 20 1

8 20 0

6 20 0

4 20 0

20 0

2

50%

53. A termékenykorú nıi kontingens és a születésszámok változása az alapverzió szerint (románok) 120% Termékeny korú nık

110%

Születésszám

100%

90%

80%

70%

60%

20 32

20 30

20 28

20 26

20 24

20 22

20 20

20 18

20 16

20 14

20 12

20 10

20 08

20 06

20 04

20 02

50%

65

54. A termékenykorú nıi kontingens és a születésszámok változása az alapverzió szerint (romák) 190% Termékeny korú nık 170%

Születésszám

150%

130%

110%

90%

70%

2 20 3

0 20 3

8 20 2

6 20 2

4 20 2

0

8

6

2 20 2

20 2

20 1

20 1

4 20 1

2 20 1

0 20 1

8 20 0

6 20 0

4 20 0

20 0

2

50%

A három etnikum természetes népmozgalmi egyenlege igen különbözıképpen alakult a vizsgált idıszakban. Mindezt érdemes egy tágabb idıperspektívában értelmezni. Tudjuk, hogy Romániában 1992 volt az elsı olyan év, amikor a természetes népmozgalmi egyenleg negatív volt. Az erdélyi magyarok esetében ezzel szemben már a nyolcvanas évek közepe óta negatív a születések és a halálozások egyenlege (Gyurgyík-Kiss 2010). A Hargita megyei magyarok esetében az egyenleg az erdélyi magyarokra jellemzınél kedvezıbben alakult, nagyjából a romániai átlagnak megfelelıen, vagyis a természetes népességfogyás a kilencvenes évek elején kezdıdött meg. A 2002 és 2032 közötti periódus alatt a magyarok népmozgalmi egyenlege a modell szerint végig negatív, átlagosan -2,7 ezrelékes. Ez más magyarlakta régiók érékeinél kedvezıbb (Csata-Kiss 2007). A románok esetében a természetes népmozgalmi egyenleg jelenleg is pozitív és a modell szerint ez még néhány évig (2012-ig) így is marad. Masszív és tartós természetes népességfogyásra csak 2020 után fog sor kerülni. Az alapverzió szerint 2002 és 2032 közötti periódus természetes népmozgalmi egyenlege összességében pozitív lesz. Ez az románok

66

kedvezı korösszetételének tudható be, ami – mint érintettük – azzal függ össze, hogy Balánbányára, Csíkszeredába és Gyergyószentmiklósra elsı sorban a hetvenes években, kisebb mértékben a nyolcvanas években telepedtek be románok. A romák népmozgalmi egyenlege nagymértékben eltér a többségi társadalométól. Esetükben

az

alapverzió

nagymértékő

természetes

gyarapodással

számol.

Ennek

következtében 2002-ben a romák száma 2,5, míg 2032-ben 1,5 százalékkal nı évente.

55. A születési és halálozási arányszámok, illetve a természetes népmozgalmi egyenleg alakulása a magyarok esetében 16 14 12 10 8 nyers szül. arányszám (ezrelék)

6

nyers hal. arányszám (ezrelék) természetes népesség változás (ezrelék)

4 2 0 2002

2004

2006

2008

2010

2012

2014

2016

2018

2020

2022

2024

2026

2028

2030

2032

-2 -4 -6

67

56. A születési és halálozási arányszámok, illetve a természetes népmozgalmi egyenleg alakulása a románok esetében 14

12

10

8 nyers szül. arányszám (ezrelék)

6


4

2

0 2002 2004 2006 2008 2009 2011 2013 2015 2017 2019 2021 2023 2025 2027 2029 2031 -2

-4

57. A születési és halálozási arányszámok, illetve a természetes népmozgalmi egyenleg alakulása a romák esetében 35

30

25

20 nyers szül. arányszám (ezrelék) 15


10

5

0 2002

2004

2006

2008

2010

2012

2014

2016

2018

2020

2022

2024

2026

2028

2030

2032

A megye szintjén az egyes etnikumok különbözı migrációs egyenlegét feltételeztük, így a népességszám alakulásában az egyes tényezık értelemszerően különbözı szerepet

68

töltenek be. A magyar népesség esetében a teljes periódus alatt -22560 fıs migrációs és 20445 fıs természetes népmozgalmi egyenleggel számoltunk. Az asszimilációs veszteség ehhez képest elhanyagolható: 136 fıs. Ez azt eredményezi, hogy a modellben a magyar népesség fogyásának legfontosabb oka az elvándorlás, amivel azonban a természetes népmozgalmi veszteség egy „súlycsoportban” van.

58. A magyar népesség csökkenését meghatározó tényezık abszolút számban és százalékban

Migráció, - 22560, 53%

Asszimiláció, -136, 0% Természetes népmozgalom, -20445, 47%

A románok esetében a természetes népmozgalmi egyenleg és az asszimilációs mérleg egy minimális nyereséget mutat, ami azonban nem képes ellensúlyozni a tetemes – arányaiban a magyarokét is meghaladó – vándormozgalmi veszteséget.

59. A román népesség alakulását meghatározó tényezık abszolút számban Természetes népmozgalmi egyenleg 226 Asszimilációs egyenleg Migrációs egyenleg

136 -8808

69

A romák esetében a modell 0 összegő migrációs és asszimilációs egyenleggel számol, vagyis a természetes népmozgalmi folyamatokból adódó változásokat összegzi.

4.2. A migráció alternatív forgatókönyvei A népesség-elıreszámítás alapváltozatában harminc év alatt a magyar népesség több mint 22 ezer, a románok közel 9 ezer fıs vándormozgalmi veszteségével számoltunk. A migráció okozta tényleges népességveszteség azonban meghaladja ezt a számot. A vándorló népesség nagyrészt a fiatal, reproduktív életszakaszban lévı korcsoportokból kerül ki, ami a születések számára is visszahat. A migráció tényleges hatását abban az esetben tudjuk felmérni, ha az alapverziót egy migrációval nem számoló forgatókönyvvel vetjük össze. Ezt a 2009-2032 közötti periódus vonatkozásában fogjuk megtenni. 2002 és 2009 között – miután már lejátszódott eseményekrıl van szó – nem futtattunk alternatív forgatókönyveket. Meg kell jegyeznünk, hogy a 0 összegő migrációval számoló forgatókönyvet nem tartjuk realisztikusnak, abban az értelemben, hogy megvalósulásának az esélye a Hargita megyei magyar és román népesség vonatkozásában minimális. A migráció nélküli változatban a magyar népesség 2022-ben 243 125, 2032 237683 lelket számlál. Az alapverzióhoz viszonyított különbség 2032-re mintegy 1500 fıvel nagyobb, mint az alapverzióban elvándorlók száma. 2032-ben az alapverzió szerint a népességszám 8%-al alacsonyabb, mint a migráció nélküli változatban. Ahogy az alábbi táblázat és grafikon mutatja a migráció nem ugyanolyan mértékben érinti az egyes korosztályokat. Míg a 0-19 évesek száma 8,5 százalékkal csökken a migráció következtében, addig a 65 év felettiek esetében ez a különbség csak 4,3 százalékos. 60. A magyar népesség száma alakulása az alapverzió és a migráció nélküli forgatókönyv szerint 2022-ben és 2032-ben Éveleji népesség (ezer fı)

Év

2002 2022 2032

0-19 évesek 65 év felettiek (ezer fı) KülönbKülönbKülönbség ség ség Alapmigráció (%) Alapmigráció (%) Alapmigráció (%) változat nélkül változat nélkül változat nélkül 261886 232482 243125 220077 237683

4,8 8,0

48209 44437

50206 48240

4,1 8,5

46501 47223

47591 49260

2,3 4,3

70

61. A 19 év alatti, illetve 65 év feletti népesség számának alakulása az alapverzió és a migráció nélküli forgatókönyv szerint 2032-ig (magyar népesség) 65000

0-19 alapváltozat 0-19 Mig0 65 év fölötti alapváltozat 65 év fölötti Mig0

60000

55000

50000

45000

40000

35000

20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08 20 09 20 10 20 11 20 12 20 13 20 14 20 15 20 16 20 17 20 18 20 19 20 20 20 21 20 22 20 23 20 24 20 25 20 26 20 27 20 28 20 29 20 30 20 31 20 32

30000

A migráció a termékeny korú nık számának a csökkenésén keresztül hat a helyben maradó népesség reprodukciós képességére. A termékeny korú nıi kontingens migráció okozta csökkenése az alábbi táblázat tanúsága szerint nagyobb arányú a teljes népességre kifejtett hatásnál. Ez a születésszámokban is megmutatkozik. Az alapverzió szerint 2032-ben 2008 magyarként regisztrált gyermek születik, ami 10,4 százalékkal kevesebb a migráció nélküli változatban kapott 2217-nél. 62. A magyar termékeny korú nıi kontingens és a születésszám 2022-ben és 2032-ben termékeny korú Születésszám Különbsé Különbsé nık (ezer fı) (ezer fı) g g alap migráció alap migráció (%) (%) változat nélkül változat nélkül 2002 64822 2413 2022

50906

54308

6,7

2330

2514

7,9

2032

42970

47637

10,9

2008

2217

10,4

71

63. A születésszám alakulása az alapverzió és a migráció nélküli változat szerint (magyarok) 2900

2700

2500

2300

2100

születés-szám - alapváltozat születés-szám - E0

1900

1700

2 20 3

0 20 3

8

6 20 2

20 2

4 20 2

2 20 2

8

0 20 2

20 1

6 20 1

4 20 1

2 20 1

0

8

20 1

20 0

6 20 0

4 20 0

20 0

2

1500

A román népesség esetében a migráció nélküli változat még nagyobb különbségekre világít rá. A népességszám 2022-ben 20,1, 2032-ben 18,1 százalékkal lenne magasabb migráció nélkül. 2032-ben a különbség a fiatalok esetében 21,5, az idıseknél 8,7 százalékos. 64. A román népesség száma alakulása az alapverzió és a migráció nélküli forgatókönyv szerint 2022-ben és 2032-ben Év

2002

Éveleji népesség 0-19 évesek KülönbKülönb65 év felettiek Különb(ezer fı) (ezer fı) ség ség ség Alapmigráció Alapmigráció Alapmigráció (%) (%) (%) változat nélkül változat nélkül változat nélkül 45647

-

13110

-

4347

-

2022

40186

44243

10,1

8380

9173

9,5

6439

6740

4,7

2032

37621

44456

18,1

7476

9051

21,5

8546

7408

8,7

72

65. A 19 év alatti, illetve 65 év feletti népesség számának alakulása az alapverzió és a migráció nélküli forgatókönyv szerint 2032-ig (román népesség) 14000

0-19 alapváltozat 0-19 Mig0

12000

65 év fölötti alapváltozat 65 év fölötti Mig0

10000

8000

6000

4000

2000

2 20 3

0 20 3

8 20 2

4

6 20 2

0

2

20 2

20 2

20 2

8 20 1

6 20 1

4 20 1

2 20 1

0

6

8

20 1

20 0

20 0

4 20 0

20 0

2

0

A románok esetében a migráció a termékenykorú nık számát, illetve a születésszámokat is jóval nagyobb mértékben csökkenti. 2032-re az alapverzióhoz viszonyított különbség a nıi kontingens esetében 25,1, a születésszám vonatkozásában 26,1 százalékos. 66. A román termékeny korú nıi kontingens és a születésszám 2022-ben és 2032-ben termékeny korú Születésszám Különbsé Különbsé nık (ezer fı) (ezer fı) g g alap migráció alap migráció (%) (%) változat nélkül változat nélkül 2002

12597

-

468

-

2022

9047

10361

14,5

410

490

19,5

2032

8546

7408

25,1

326

411

26,1

73

67. A születésszám alakulása az alapverzió és a migráció nélküli változat szerint (románok)

500

400

300 Mig0 születés-szám - alapváltozat

200

100

2 20 3

8

0 20 3

20 2

6 20 2

4 20 2

2 20 2

0 20 2

8 20 1

4

6 20 1

20 1

2 20 1

0 20 1

8 20 0

6 20 0

4 20 0

20 0

2

0

Miután a romák esetében az alapverzió is 0 összegő migrációs egyenleget feltételezett, illetve összességében a románok nagyobb arányú elvándorlásából indult ki, a népesség etnikai összetétele is másként alakul a két forgatókönyv szerint. Míg az alapverzió szerint a romák aránya 12,1, addig a migráció nélküli szcenárióban csak 11,2 százalék. A románok esetében az arányok 12,8, illetve 14, a magyaroknál pedig 75,1 és 74,8 százalék.

74

68. Az etnikai arányok alakulása az alapváltozat és a migráció nélküli forgatókönyv esetében Szám Alapverzió Mig0

2002

2022

2032

Százalék Alapverzió Mig0

Romák

18 690

5,7%

Magyarok

261 886

80,3%

Románok

45 647

14,0%

Hargita megye

326223

100%

Romák

29 574

29 574

9,8%

9,3%

Magyarok

232 482

243 125

76,9%

76,7%

Románok

40 186

44 243

13,3%

14,0%

Hargita megye

302242

316 942

100%

100%

Romák

35 417

35 417

12,1%

11,2%

Magyarok

220 077

237 683

75,1%

74,8%

Románok

37 621

44 456

12,8%

14,0%

Hargita megye

293 115

317 556

100%

100%

Az újszülöttek összetételében a különbségek valamivel nagyobbak. Az alapverzióban a 2032-ben világra jött gyermekek 24,7, a migráció nélküli változatban 22,5 százaléka roma. A románok aránya 10,5, illetve 12,1, a magyaroké 64,8, illetve 65,4 ezrelék. 68. Az újszülöttek etnikai összetételének alakulása az alapváltozat és a migráció nélküli forgatókönyv esetében Szám Százalék Alapverzió Mig0 Alapverzió Mig0 Romák 579 16,7% 2002

2022

2032

Magyarok

2413

69,7%

Románok

468

13,5%

Hargita megye

3460

100%

Romák

765

765

21,8%

20,3%

Magyarok

2330

2514

66,5%

66,7%

Románok

410

490

11,7%

13,0%

Hargita megye

3505

3769

100%

100%

Romák

764

764

24,7%

22,5%

Magyarok

2008

2217

64,8%

65,4%

Románok

326

411

10,5%

12,1%

Hargita megye

3098

3392

100%

100%

75

4.3. A termékenység és halandóság alternatív forgatókönyvei Szemben a migrációval, a termékenység és a halandóság alternatív hipotézisei érintik mind a három etnikumra vonatkozó modellszámításunkat. A jelenlegi trendekbıl kiindulva a Hargita megyei népesség migrációs veszteségére minden bizonnyal számítanunk kell. Ezért a migrációs veszteséggel nem kalkuláló verziót inkább egyfajta segédszámításként foghatjuk fel, amivel a migráció következményeire világíthatunk rá. Ehhez képest a termékenység, illetve

a

halandóság

vonatkozásában

felállított

alternatív

hipotézisek

realista

forgatókönyvekhez vezetnek. Ez alól a román és a magyar népességre felállított magas termékenységi hipotézis képez kivételt, ami azt feltételezi, hogy a termékenység eléri a generációs reprodukcióhoz szükséges szintet. Az alapverzióban a termékenység és a születéskor várható élettartam viszonylag jelentıs emelkedését feltételeztük a román és a magyar népesség esetében, míg a romáknál a termékenység csökkenését és a születéskor várható élettartam emelkedését. Az elöregedési folyamat következtében a nyers halandósági arányszámok ennek ellenére mind a három nemzetiség esetében emelkedtek. Az alapverzió szerint a születésszámok a magyarok és a románok esetében az emelkedı termékenység mellett is esnek, míg a romák esetében a csökkenı termékenység ellenére is emelkednek. A magas verzióban azt feltételeztük, hogy mind a termékenység, mind a születéskor várható élettartam emelkedése nagyobb mindhárom nemzetiség esetében. A TFR a romák esetében stagnál, míg a magyarok és románok esetében 2032-re eléri a 2,2-es, illetve 2,1-es értéket, vagyis a generációs reprodukcióhoz szükséges szintet. Az alacsony verzióban a romák termékenysége drasztikus mértékben csökken, míg a magyaroké és románoké kis mértékben nı, inkább stagnál. A várható élettartam emelkedése a románok és magyarok esetében az alapverziónál kisebb mértékő, míg a romák esetében stagnálásról beszélhetünk. Az alábbi ábrákon látható, hogy a magyarok és románok esetében a születésszám viszonylag jelentıs emelkedésére csupán akkor kerülne sor, ha a termékenység valóban megközelítené az egyszerő újratermeléshez szükséges szintet. Az emelkedés azonban ebben az esetben is ideiglenes lenne. A termékeny korú nıi kontingens elkerülhetetlen csökkenése miatt a 2020-as évtizedben a csökkenés így is bekövetkezne. A romák esetében rövidtávon mindhárom forgatókönyv szerint nıne a születésszám, miután a szülıképes nık száma

76

folyamatosan növekszik. Az alacsony és a magas verzió között mindazonáltal jelentıs a különbség. Az elsıben 2032-ben is nagyjából ugyanannyi (közel 600) cigány csecsemı születik, mint 2002-ben, míg a magas verzió szerint ez a szám eléri az ezret.

69. A születésszámok alakulása a magyar népesség esetében 3000

2500

2000

1500 Alacsony változat Alapváltozat Magas változat

1000

500

0 2002

2006

2010

2014

2018

2022

2026

2030

77

70. A születésszámok alakulása a román népesség esetében 600

500

400

300 Alacsony változat Alapváltozat Magas változat

200

100

0 2002

2006

2010

2014

2018

2022

2026

2030

70a. A születésszámok alakulása a roma népesség esetében 1200

1000

800

600 Alacsony verzió Alapverzió Magas verzió

400

200

0 2002

2006

2010

2014

2018

2022

2026

2030

78

Az alacsony verzió a halálozási arányszám tekintetében mindhárom etnikum esetében gyors emelkedést hoz. A magas verzióban ezzel szemben a halandóság a magyarok esetében jelentıs mértékben csökken, míg a romák és a románok esetében stagnál, enyhén csökken.

71. A nyers halandósági arányszám értéke 2022-ben és 2032-ben, Magyarok Alacsony Alapverzió Magas verzió verzió 13,2 2002 2022 15,1 12,5 10,7 2032 13,9 12,2 10,8 72. A nyers halandósági arányszám értéke 2022-ben és 2032-ben, Románok Alacsony Alapverzió Magas verzió verzió 9,23 2002 2022 12,37 10,01 8,48 2032 12,61 10,72 9,19 73. A nyers halandósági arányszám értéke 2022-ben és 2032-ben, Romák Alacsony Alapverzió Magas verzió verzió 5,0 2002 2022 6,5 5,5 4,5 2032 8 5,9 4,7

A születési és halálozási arányszámok, illetve a természetes népmozgalmi egyenleg igen eltérıen alakul a három etnikum esetében. Mint láttuk a magyarok esetében a kilencvenes évektıl a természetes fogyás a meghatározó és az alapverzió szerint ez a jelenség a vizsgált idıszakban is folytatódik. A magas verzió szerint – ahol a TFR a generációs újratermelés szintjére emelkedik, a születéskor várható élettartam pedig nagymértékben nı – a negatív természetes népmozgalmi egyenleg 2018 és 2026 között pozitívra váltana, azt követıen pedig kismértékő fogyásra, stagnálásra kerülne sor. Az alacsony verzió szerint a halálozási arányszám meredeken nıne, a születési arányszám pedig csökkenne. Az éves természetes népmozgalmi veszteség 6-7 ezrelékes lenne, amivel Hargita megye is az erdélyi magyarokat jellemzı értékhez zárkózna fel. A románok esetében, ahol az alapverzió kiegyenlített népmozgalmi mérleggel számolt, az alacsony és a magas verzió különbsége még jelentékenyebb. Az alacsony verzió szerint 2010-et követıen a negatív népmozgalmi egyenleg folyamatosan növekszik és 203279

re eléri az évi 4 ezreléket. A magas verzió szerint ezzel szemben a vizsgált periódusban a természetes népmozgalmi egyenleg egyértelmően pozitív lesz. A romák esetében mindhárom forgatókönyv jelentıs természetes gyarapodással számol. A különbség azonban az alacsony és a magas verzió között jelentékeny. Az elsı szerint a jelenlegi 2,5 százalékkal szemben 1, a második szerint 2 százalékkal nı évente a romák száma Hargita megyében.

74. A születési és halálozási arányszámok. Magyarok 16 14 12 10 8 Születési arányszám: alacsony verzió

6

Születési arányszám: lapverzió Születési arányszám: magas verzió

4

Halálozási arányszám: alacsony verzió Halálozási arányszám: alapverzió

2

Halálozási arányszám: magas verzió 0 2002

2006

2010

2014

2018

2022

2026

2030

80

75. A születési és halálozási arányszámok az alacsony verzióban. Románok 13.0

12.0

11.0

10.0

9.0

8.0

Születési arányszám: alacsony verzió 7.0

Halálozási arányszám: alacsony verzió 6.0 2002

2006

2010

2014

2018

2022

2026

2030

76. A születési és halálozási arányszámok az magas verzióban. Románok 13.0

12.0

11.0

10.0

9.0

8.0

Születési arányszám: magas verzió 7.0

Halálozási arányszám: magas verzió 6.0 2002

2006

2010

2014

2018

2022

2026

2030

81

76a. A születési és halálozási arányszámok. Romák 35

30

25 Születési arányszám: alacsony verzió 20

Születési arányszám: lapverzió Születési arányszám: magas verzió Halálozási arányszám: alacsony verzió

15

Halálozási arányszám: alapverzió Halálozási arányszám: magas verzió

10

5

0 2002

2006

2010

2014

2018

2022

2026

2030

Az egyes forgatókönyvek esetében a korösszetétel is különbözıképpen alakul. Az alacsony verzió szerint mindhárom nemzetiség esetében egyszerre csökken a fiatalok és az idısek aránya, mivel itt a termékenység és a halandóság tekintetében egyaránt kisebb értékeket feltételeztünk. A magas verzió esetében ezzel szemben mind az idısek, mind a fiatalok aránya magasabb az alapverziónál. 77. A korcsoportos összetétel alakulása a különbözı a magyarok esetében 2032 2002 Alacsony Alap változat változat 0-19 24,1% 19,2% 20,2% 19-64 60,8% 60,7% 58,4% 65 felett 14,7% 20,1% 21,5%

forgatókönyvekben

78. A korcsoportos összetétel alakulása a különbözı a románok esetében 2032 2002 Alacsony Alap változat változat 0-19 28,7% 18,8% 19,9% 19-64 63,9% 61,6% 59,2% 65 felett 9,5% 19,7% 20,9%

forgatókönyvekben

Magas változat 21,8% 55,8% 22,3%


82

79. A korcsoportos összetétel alakulása a különbözı a romák esetében 2032 2002 Alacsony Alap változat változat 0-19 52,0% 37,5% 40,7% 19-64 54,6% 59,1% 55,5% 65 felett 1,7% 3,4% 3,7%

forgatókönyvekben


A megye népességének, illetve az egyes etnikumoknak a száma is különbözıképpen alakul az egyes forgatókönyvek szerint. Az alábbi eredményeket egyfajta intervallumnak tekinthetjük, amelybe elıreszámításunk szerint bele fog esni a tényleges népességszám 2032ben. A teljes népesség esetében ez 277 ezertıl 310 ezerig terjed. A magyaroknál 208 ezertıl 232 ezerig, a románoknál 35 ezertıl 40 ezerig, míg a romáknál 32 ezertıl 38 ezerig. Az egyes forgatókönyvek, mivel a termékenység és halandóság alacsony, illetve magas verzióit alkalmaztuk az összes nemzetiség esetén, nem térnek el jelentıs mértékben az etnikai arányok tekintetében.

80. A magyarok számának alakulása az egyes forgatókönyvek szerint 270000

260000

250000

240000

230000 Alacsony változat Alapváltozat

220000

Magas változat 210000

200000 2002

2006

2010

2014

2018

2022

2026

2030

83

81. A románok számának alakulása az egyes forgatókönyvek szerint 48000 46000 44000 42000 40000 38000 Alacsony változat 36000 Alapváltozat 34000

Magas változat

32000 30000 2002

2006

2010

2014

2018

2022

2026

2030

82. A romák számának alakulása az egyes forgatókönyvek szerint 40000

Alacsony verzió Alapverzió Magas verzió

35000

30000

25000

20000

15000 2002

2006

2010

2014

2018

2022

2026

2030

84

83. Az etnikai összetétel alakulása a három forgatókönyv szerint Abszolút számok Arány Alacsony Alap Magas Alacsony Alap verzió verzió verzió verzió verzió Romák 18 688 5,7% 2002

2032

Magyarok

261 886

80,3%

Románok

45 647

14,0%

Hargita megye

326 221

100,0%

Magas verzió

Romák

32 764

35 417

37 932

11,8%

12,1%

12,3%

Magyarok

208 704

220 077

231 761

75,3%

75,1%

74,9%

Románok

35 716

37 621

39 561

12,9%

12,8%

12,8%

Hargita megye

277 184

293 115

309 254

100,0%

100,0%

100,0%

5. Az elıreszámítás eredményei a kisrégiókban

A megye mellett 9 kisrégióra is lefuttattuk az elıreszámítást. Itt szintén a három meghatározó etnikumot külön számítottuk elıre, a régió teljes népességét pedig ezek összegeként származtattuk. Az egyes régiók esetében, az áttekinthetıség kedvéért azonos táblázatok segítségével mutatjuk be az eredményeket. (1) Az elsı táblázat minden esetben a jelenlegi demográfiai mutatókat foglalja össze. (2) A második táblázatban az elıreszámítás eredményeit ismertetjük. Az 1. mellékletben minden régió esetében közöljük az elemi (elsı osztály), az általános (5. osztály) és középiskolába (9. osztály) iratkozók várható számát nemzetiségi bontásban az elıreszámolt periódus minden egyes (tan)évére. Ebben az adott év szeptember 15.-én 7, 11, illetve 15 évesek számát vettük figyelembe.17 A 2. melléklet a teljes népesség és a szavazókorúak változását mutatja szintén régiók szerint és etnikumonként.

17

Ezt a következı képlet segítségével számoltuk ki, i-dik évben a 7 évesek száma szept. 15-én 7 szept15,i

P

6 7 7 8 = 0.25 * (Pmarc15, i + Pmarc15,i ) + 0.25 * (Pmarc15,i +1 + Pmarc15,i +1 ) ,

85

5.1. Csíkszereda Csíkszereda Hargita megye központja és a legnagyobb város. Teljes népessége 2002ben 42 ezer fı volt, ami az 1992-es népszámláláshoz képest közel 10%-os, 4 ezer fıs népességcsökkenést jelentett. A csökkenés oka elsısorban az elvándorlás volt, hisz a népesség korszerkezete viszonylag kedvezı volt, így a születések száma a kiugróan alacsony (1,05-ös) termékenység mellett is meghaladta az elhalálozásokét. A városban a magyarság 4/5-ös abszolút többséget képez. A románok aránya 2002ben 17 százalékos volt, ami meghaladta a megyén belüli arányt. A város lakosságának száma az 1968-as megyésítést követıen kezdett gyors ütemben emelkedni míg 1966-ban még csak 8500 lakossal rendelkezett 1977-ben már 30, 1992-ben közel 46 ezren lakták. A megyeszékhelyre beköltözık nagyobb része a környékbeli magyar falvakból került ki, de nagy számban érkeztek a városba románok is. A román betelepedés – szemben Sepsiszentgyörggyel, ahova elsısorban a nyolcvanas években költöztek be románok – elsısorban a hetvenes években volt intenzív. A román és a magyar közösség korszerkezete nagymértékben különbözik, ami megmutatkozik abban is, hogy átlagéletkoruk (31 év) öt évvel alacsonyabb mint a magyaroké. A magyarok korszerkezete a megye, vagy Erdély más régióihoz viszonyítva szintén kedvezı. A 85. ábrán látható, hogy a magyarok aránya az egyes korosztályokban eltérı. A 55 év fölöttiek között 90 százalék felett volt, míg a 26-36 évesek között nem érte el a 80 százalékot. 2002-ben a magyarok és a románok esetében is pozitív volt a természetes népmozgalmi egyenleg. A magyarok esetében a születések 8,8 és a halálozások 8,2 ezrelékes nyers arányszáma mellett az éves gyarapodás 0,6 ezrelékes volt. A románok esetében a születési arányszám 10, a halálozási arányszám 4, a gyarapodás pedig 6 ezrelékes volt. A pozitív természetes népmozgalmi egyenleg ellenére a város népessége fogyatkozott, aminek az elvándorlás volt az oka. A régiók közül itt volt a legnagyobb a negatív migrációs egyenleg: -10 ezrelékes. A városból való kiköltözés nyilvánvalóan többféle folyamatból adódik össze. Jelen van a nemzetközi és a megyeközi migráció, illetve a szuburbanizáció. A más régiókhoz viszonyított nagyobb vándormozgalmi veszteség ezzel a tényezıvel függ össze. Vagyis a város nem veszít ténylegesen évi egy százalékot a népességébıl, hanem arról

86

van szó, hogy a csíkszeredaiak egy része a környezı falvakban vásárol, vagy épít magának házat. 84. Csíkszereda – demográfiai alapadatok, 2002 Népesség

Magyarok

Össznépesség 42029

Románok

Romák

Száma

Aránya

Száma

Aránya

Száma

Aránya

34241

81%

7287

17%

501

1%

Korszerkezet

Össznépesség

magyarok

románok

0-19 évesek aránya (%)

65 év fölöttiek aránya (%)

Átlag életkor

Átlag életkor

Átlag életkor

25,8%

7,8%

35,3

36,4

31,1

Demográfiai alapadatok, magyarok Teljes Nyers termékenyszületési ségi arány arány (‰) 1,05

8,8

Várható élettartam


nık

Nyers halálozási arány (‰)

Migrációs egyenleg (‰)

Vegyes házasságot kötık aránya

férfiak 69,3

77,8

8,2

-10,3

1,4%

Demográfiai alapadatok, románok Teljes Nyers termékenyszületési ségi arány arány (‰) 1,05

10,0



nık



férfiak 69,3

77,8

4,0

-10,3

85. A magyar nemzetiségőek aránya életkor szerint Csíkszeredában (2002) 100.0%

90.0%

80.0%

70.0% 0

6

12

18

24

30

36

42

48

54

60

66

72

78

84

Forrás: INS

87

Elsısorban szuburbanizációs hipotézisnek tudható be, hogy a város lakossága az elıreszámítás szerint 2022-ig 14, 2032-ig 22 százalékkal csökken. 2022-ig a város természetes népmozgalmi egyenlege pozitív lesz, így a jelentıs vándormozgalmi veszteség miatt csökken a népesség. Lévén, hogy nagyobb részt a környezı településekre való kiköltözésrıl van szó, a tényleges népességveszteség korántsem ennyire drámai. A kiköltözık jelentıs része továbbra is Csíkszeredában fog dolgozni, illetve annak intézményrendszerét és infrastruktúráját fogja használni. Csíkszereda népessége a modell szerint a migráció miatt fog fogyni. Az elıreszámítás migráció nélküli verziója szerint a város népessége 2032-ben 40 322 lenne, ami mintegy 8 ezerrel meghaladja az alapverzió eredményeit. Ebben az esetben a népesség csupán 4 százalékkal csökkenne. Az elıreszámítás eredményei szerint a városban kis mértékben növekedni fog a románság és csökkenni a magyarság aránya. Ez a románok kedvezıbb korszerkezetének a következménye. İk a vizsgált periódus egészében pozitív természetes népmozgalmi egyenleggel jellemezhetık. 2032-ben a magyarok aránya 78, a románoké 19 százalékos lesz. Miután a városban más régiókhoz viszonyítva kisszámú a roma populáció, az elıreszámítás idıtartama alatt a romák aránya várhatóan nem emelkedik 3 százalék felé. 86. Csíkszereda – a projekció eredményei, 2002 Össznépesség (ezer fı)

2002-höz képest (%)



2022

36284

86%

21%

20%

2032

32751

78%

19%

25%

Magyarok


Vándormozgalmi egyenleg

Természetes népmozgalmi egyenleg

száma

%

230

242

75,6%

203

75,4%

Születések

száma

aránya

2022

28779

79,3%

84%

-5691

2032

25601

78,2%

75%

-2006

-1172




száma

Románok

Születések

száma

aránya

2022

6747

18,6%

93%

-1283

745

61

19%

2032

6270

19,1%

86%

-493

16

49

18,2%




száma

%

Romák

%

Születések

száma

Aránya

2022

758

2,1%

151%

256

17

5,3%

2032

880

2,7%

176%

122

17

6,3%

88

5.2. Székelyudvarhely A megye második – Csíkszeredával összehasonlítható – nagyságú városa Székelyudvarhely, Udvarhely régió központja. Itt, szemben a megyeszékhellyel a románság nem képvisel számottevı súlyt, viszont a csíkszeredainak a háromszorosa a cigányok száma és aránya. A városban a magyarok arányát néhány százalékkal a népszámlálási érték alatt állapítottuk meg, ugyanis a népszámlálásban megjelenı 450 helyett 1200 roma jelenlétével kalkuláltunk 2002-ben. A városban a gyermekvállalási kedv 2002-ben szintén igen alacsony volt (0,95-ös TFR), ami azonban a 2002-2008 közötti periódusban jelentıs mértékben emelkedett. 2002ben az igen alacsony termékenység ellenére a város természetes népmozgalmi egyenlege nem volt negatív, ami a viszonylag kedvezı korszerkezetnek köszönhetı. Csíkszeredához hasonlóan itt is jelentıs az elköltözésekbıl adódó veszteség. Ez szintén a szuburbanizációnak tudható be. Az udvarhelyi fiatalok jelentıs része a Fenyéd, Oroszhegy, Farkaslaka, Zetelaka vagy Felsıboldogfalva községekhez tartozó város-közeli falvakban vesz, vagy épít házat. Így Csíkszerdához hasonlóan a kiköltözés itt sem jelent tényleges népességveszteséget. A kiköltözık továbbra is Udvarhelyhez kötıdnek.

89

87. Székelyudvarhely – demográfiai alapadatok, 2002 Népesség

Magyarok


Románok

Romák

Száma

Aránya

Száma

Aránya

Száma

Aránya

34587

94%

1161

3%

1200

3%

Korszerkezet

Össznépesség

magyarok

románok



Átlag életkor

Átlag életkor

Átlag életkor

26,3%

9,2%

35,7

36,4

29,2


8,5



nık




férfiak 69,4

77,7

8,5

-8,0

1,2%


10,3



nık



férfiak 69,4

77,7

5,2

-8,0

A projekció eredményei szerint a népesség Székelyudvarhelyen kisebb mértékben csökken, mint Csíkszeredában. 2022-ben a csökkenés 9, 2016-ban 16 százalékos lesz. A városban Csíkszeredához hasonlóan szintén a magyarok arányának mérsékelt csökkenését prognosztizáljuk, ami azonban nem a románok arányának emelkedésével, hanem a cigányság számának a növekedésével áll összefüggésbe. A romák aránya az elıreszámítás szerint 2022ben 5,4, 2032-ben 6,7 százalékos lesz. Miután a népesség-elıreszámítás a város lakossága elsısorban a migráció miatt fog fogyni, érdemes itt is összevetni az alapverzió és a migráció nélküli változat eredményeit. A migráció nélküli változat szerint a népességszám 2032-ben 36 222, ami mindössze 2 százalékos népességcsökkenést jelent. A migráció nélküli változatban a magyarok aránya 90,5, a romáké 5,7 százalék lenne.

90

88. Székelyudvarhely – a projekció eredményei, 2002 Össznépesség (ezer fı)




2022

33544

91%

22%

19%

2032

31088

84%

20%

23%

Magyarok




száma

%

465

264

82,5%

217

81,6%

Születések

száma

aránya

2022

30564

91,1%

88%

-4491

2032

27840

89,6%

80%

-1646

-1076




száma

%

Románok száma aránya

Születések

2022

1182

3,5%

102%

-162

184

15

4,7%

2032

1166

3,7%

100%

-68

51

10

3,8%




száma

%

Romák

Születések

száma

aránya

2022

1798

5,4%

150%

600

41

12,8%

2032

2082

6,7%

174%

285

39

14,7%

5.3. Alcsík A 25,6 ezres lakossággal bíró Alcsík a 2002-es népszámlálás szerint szinte színtiszta magyar lakosságú kisrégió. Jelentısebb (de tíz százalék alatti) román népességnek adott otthont Tusnádfürdı, illetve Kászonaltíz község. Ez utóbbiak anyanyelvüket tekintve döntıen szintén magyarként jelentek meg. Romákat (kis számban) elsısorban Kászonaltíz és Csíkszentgyörgy községekben mutatott ki a népszámlálás. Az elıreszámítás során azonban nem a népszámlálási adatokból indultunk ki, hanem a „szakértıi” besorolásra támaszkodva azt feltételeztük, hogy a régióban viszonylag nagyszámú (2217) roma él, akik a teljes népesség 9 százalékát teszik ki. A térségben kétfajta cigány közösség él, a kizárólag magyar nyelven beszélı házi cigányok, illetve a magyar mellett cigányul is értı/beszélı sátorosok. A legnagyobb arányban Csíkkozmás, Kászonaltíz, Tusnád és Csíkszentgyörgy községekben vannak jelen. A kisrégióban az átlagéletkor 38,4 év, ami magasabb a megyei átlagnál. Ha az elızıekben ismertetett eljárással a cigány népességet a magyarokról leválasztjuk, a magyar népesség átlagéletkora további 1,5 évvel emelkedik. A románok esetében a korszerkezet még

91

kedvezıtlenebb. Az elöregedett korszerkezetnek köszönhetıen a halálozások száma jóval meghaladja születésekét mindkét nemzetiség esetében. A régió migrációs vesztesége viszont minimális. Ez nem annak köszönhetı, hogy a vidék nem érintett a nemzetközi vagy megyeközi

vándorlásban,

hanem

annak,

hogy

a

Csíkszereda

kapcsán

említett

szuburbanizáció egyik része ebben a régióban csapódik le. Szükséges kiemelni, hogy Alcsíkban a magyarok termékenysége messze meghaladja a megyei átlagot. 89. Alcsík – demográfiai alapadatok, 2002 Népesség

Magyarok


Románok

Romák

Száma

Aránya

Száma

Aránya

Száma

Aránya

22879

89%

590

2%

2217

9%

Korszerkezet

Össznépesség

magyarok

románok



Átlag életkor

Átlag életkor

Átlag életkor

26,3%

16,4%

38,4

39,9

39,8


12,1



nık




férfiak 66,4

75,1

16,5

-0,5

5,5%


8,5



nık



férfiak 66,4

75,1

18,6

-0,5

A projekció eredményei szerint a régió teljes népessége kismértékben emelkedni fog. Ez két tényezıvel áll összefüggésben. Egyrészt a beköltözések miatt a régió magyar, illetve román lakossága viszonylag kis mértékben fog, másrészt pedig a cigányok száma a projekció ideje alatt megduplázódik. A régió vonatkozásában ez a két legmarkánsabb demográfiai folyamat. Miközben egyes városközeli települések Csíkszereda alvóvárosává/kertvárosává, válnak a vidék más falvai (a Kászonok, Csíkszentgyörgy, Csíkkozmás, Tusnád) nagy eséllyel el fognak cigányosodni. Összességében a romák aránya 2022-re 14, 2032-re 16,6 százalékra emelkedik. A 2022 és 2032 között született gyermekek között a romák aránya még magasabb, 92

meghaladja majd az egynegyedet. Amennyiben a városközeli szülık jelentıs része Csíkszereda iskoláiba járatja majd a gyermekeit, a falusi iskolákban a roma tanulók aránya ennél is magasabb lesz.

90. Alcsík – a projekció eredményei Össznépesség (ezer fı)




2022

25654

100%

27%

16%

2032

26392

103%

27%

15%

Magyarok




száma

-1177

262

71,4%

255

70,1%

száma

aránya

Születések

2022

21542

84,0%

94%

-156

2032

21485

81,4%

94%

-62

8




száma

Románok száma

aránya

%

Születések %

2022

515

2,0%

87%

-4

-72

7

1,9%

2032

531

2,0%

90%

-2

15

8

2,2%



Romák száma

aránya


Születések száma

%

2022

3597

14,0%

162%

1378

98

26,7%

2032

4376

16,6%

197%

779

101

27,7%

5.4. Felcsík

Felcsík demográfiai szempontból elég nagymértékben különbözik Alcsíktól. Az elsı különbség, hogy ebben a régióban kedvezıbb a korszerkezet. Az átlagéletkor nem haladja meg a megyei átlagot. Ennek ellenére – miután a termékenység alacsonyabb mint Alcsíkon – a születések és halálozások egyenlege itt is negatív. A migrációs folyamatok szempontjából ez a régió is hasonló szerepet tölt be. Vagyis, a városközeli településekre történı kiköltözés miatt a migrációs egyenleg 0 körüli. A régió etnikai szerkezetében is eltér Alcsíktól, itt ugyanis Balánbányán jelentıs számú román népesség él, amely a régió népességének 12 százalékát teszi ki. A romák aránya ezzel szemben csupán 2 százalékos, ami az egyik legalacsonyabb arány a megyében.

93

Miután a román népesség a bányabezárásokat követıen élhetetlenné vált Balánbányán tömörül, demográfiai kilátásai nem túl kedvezıek. 2002-ben a románokat -22 ezerlékes migrációs egyenleg jellemezte, és azt sem feltételezhetjük, hogy ez az elvándorlás a közeljövıben megállna. 91. Felcsík – demográfiai alapadatok, 2002 Népesség

Magyarok


Románok

Romák

Száma

Aránya

Száma

Aránya

Száma

Aránya

40995

86%

5959

12%

943

2%

Korszerkezet

Össznépesség

magyarok

románok



Átlag életkor

Átlag életkor

Átlag életkor

26,8%

13,5%

37,1

38,4

31,1


10,8



nık




férfiak 66,9

75,5

14,0

-0,8

1,5%


12,1



nık



férfiak 66,9

75,5

5,9

-22,4

Az elıreszámítás eredményei szerint a régió népessége 2022-ig 6, 2032-ig 8 százalékkal csökken. A románok feltételezett erıteljes elvándorlása miatt arányuk lecsökken 9,7, majd 8,4 százalékra. A magyarok aránya eközben emelkedni fog. Míg a románok számának csökkenését az elvándorlás okozza, a magyarok fogyása a természetes népmozgalmi folyamatok számlájára írható. A romák száma emelkedik, de arányuk 2032-ben is csupán 4 százalék lesz.

94

92. Felcsík – a projekció eredményei Össznépesség (ezer fı)




2022

44976

94%

23%

17%

2032

44246

92%

23%

18%

Magyarok




száma

-1371

457

84,2%

410

85,6%

száma

aránya

Születések

2022

39130

87,0%

95%

-491

2032

38784

87,7%

95%

-196

-150




száma

Románok száma

aránya

%

Születések %

2022

4362

9,7%

73%

-2040

443

48

8,8%

2032

3696

8,4%

62%

-664

-3

32

6,7%




száma

Romák száma 2022

1484

2032

1766

aránya

Születések %

3,3%

157%

541

38

7,0%

4,0%

187%

282

37

7,7%

5.5. Gyergyó

Gyergyó legfontosabb jellemzıje, hogy ahhoz képest, hogy egy kisváros és a körülötte lévı nagyfalvak alkotják, a korszerkezete viszonylag kedvezıtlen. Az átlagéletkor a teljes népesség, a magyarok és a románok esetében is meghaladja a megyei átlagot. Ennek következtében mindkét nemzetiség esetében természetes fogyás volt kimutatható, ami a magyarok esetében meghaladta az öt ezreléket. A korszerkezet mellett kiemelhetı, hogy a Gyergyói medencében a falun élık gyermekvállalási kedve kisebb mint a megye más régióiban. A vándormozgalmi veszteség szintén elég jelentıs, 4 ezrelékes volt. Gyergyóban a cigányok aránya viszonylag alacsony, 3 százalékos volt. Más régiókkal ellentétben itt a cigányok többsége nem falvakon, hanem Gyregyószentmiklós telepein lakott. A falvak közül a legjelentısebb cigány közösségnek Tekerıpatak adott otthont.

95

93. Gyergyó – demográfiai alapadatok, 2002 Népesség

Magyarok


Románok

Romák

Száma

Aránya

Száma

Aránya

Száma

Aránya

47870

90%

3685

7%

1752

3%

Korszerkezet

Össznépesség

magyarok

románok



Átlag életkor

Átlag életkor

Átlag életkor

24,6%

14,4%

38,3

39,1

35,5


8,2



nık




férfiak 67,2

75,8

13,4

-4,1

1,5%


9,2



nık



férfiak 67,2

75,8

10,6

-4,1

A migrációs és természetes népmozgalmi folyamatok eredıjeként a népességfogyás üteme a projekció szerint nagyobb lesz mint Csíkban. 2022-ben a népességszám a 2002-es 89, 2032-ben 84 százaléka lesz. A magyarok esetében a fogyás valamivel nagyobb mértékő, így az arányuk is csökkenni fog egy kis mértékben. Ezzel párhuzamosan a cigányok aránya 2032-re eléri a 7 százalékot.

96

92. Gyergyó – a projekció eredményei Össznépesség (ezer fı)




2022

47296

89%

21%

19%

2032

44885

84%

21%

20%

Magyarok




száma

87,1%

86%

-3128

-3555

396

80,2%

85,7%

80%

-1149

-1585

332

78,7%




száma

15

34

6,9%

29

6,9%

száma 2022

41184

2032

38452

aránya

Románok száma

aránya

Születések

Születések

2022

3448

7,3%

94%

-254

2032

3316

7,4%

90%

-100

-32



száma

Romák száma

aránya


%

%

Születések %

2022

2664

5,6%

152%

912

64

13,0%

2032

3117

6,9%

178%

454

61

14,5%

5.6. Maroshévíz Maroshévíz a megye egyetlen román többségő kistérsége. A korszerkezet nagyjából megfelel a megyei átlagnak, a magyar népesség viszont ennél jóval nagyobb mértékben el van öregedve. Esetükben az átlagéletkor 40,8 év volt. A természetes népmozgalmi egyenleg úgy a magyarok, mind a románok esetében negatív és a régió népességét a megyei átlagnál nagyobb mértékő elvándorlás is apasztja. Ez a térség perférikus helyzetével függ össze. A régióban a romák száma és aránya alacsony. Magyar szempontból a régió sajátossága, hogy itt megfigyelhetık az Erdély más területein oly jellemzı asszimilációs folyamatok. A maroshévízi magyar fiatalok 18 százaléka román párt választ magának, ami megfelel az erdélyi átlagnak. A vegyes kapcsolatból született gyermekek 29 százalékát regisztrálják a szülei magyarként. A magyar nyelvi-kulturális készségek átörökítése gyaníthatóan ennél nagyobb mértékben a többség irányába van eltolódva. Ebbıl következıen a magyarok generációs utánpótlása 7 százalékkal csökken a magyar nık termékenységéhez képest.

97

93. Maroshévíz – demográfiai alapadatok, 2002 Népesség

Magyarok


Románok

Romák

Száma

Aránya

Száma

Aránya

Száma

Aránya

9051

25%

25965

73%

676

2%

Korszerkezet

Össznépesség

magyarok

románok



Átlag életkor

Átlag életkor

Átlag életkor

26,8%

12,9%

37,0

40,8

36,0


9,1



nık




férfiak 66,7

75,4

13,8

-5,4

18,0%


10,1



nık



férfiak 66,7

75,4

11,1

-5,4

A régió népessége 18 százalékkal csökken, a magyarok esetében azonban ez a csökkenés nagyobb mértékő (30 százalékos), ami elsısorban az elöregedett korszerkezet következménye. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyarok aránya is csökken, a 2002-es 25 százalékról 2032-re 21,6 százalékra esik.

98

92. Maroshévíz – a projekció eredményei Össznépesség (ezer fı)




2022

31186

87%

20%

18%

2032

29265

82%

20%

21%

Magyarok




száma

%

-1137

59

19%

45

17%

száma

aránya

Születések

2022

7153

22,9%

79%

-759

2032

6333

21,6%

70%

-258

-562




száma

%

-2317

-651

234

74%

-878

-403

189

73%



száma

%

Románok száma

aránya

2022

22999

73,7%

89%

2032

21718

74,2%

84%

Romák száma

aránya


Születések

Születések

2022

1034

3,3%

153%

358

25

8%

2032

1214

4,1%

180%

181

24

9%

5.7. Udvarhely A 2002-es népszámlálás szerint Udvarhely szinte teljes egészében magyarlakta régió. Számottevı román népesség valóban nincs a térség egyetlen településén sem. Az önkormányzatoktól győjtött adatok szerint azonban a 41,6 ezer magyar mellett közel hatezer cigány él, akik a lakosság 12 százalékát teszik ki. A romák aránya a térség déli, aprófalvas részén a legmagasabb, de számottevı a Sóvidéken is. A Székelyudvarhelyhez közeli községekben – leszámítva Máréfalvát – a romák aránya jóval alacsonyabb. A népszámlálás szerint a régió korszerkezete megegyezik a megyei átlaggal, az erdélyi magyarokra jellemzı értéknél pedig jóval kedvezıbb. Ha azonban a romákat a magyar népességrıl leválasztjuk, akkor ez utóbbiak átlagéletkora közel három évvel emelkedik. Ez az oka annak, hogy a magyar népesség esetében 2002-ben nagymértékő természetes fogyást mutattunk ki. A térségnek a megyében egyedüliként (kis mértékben) pozitív a migrációs egyenlege. Ez, mint már érintettük az Udvarhely környéki falvakba történı kiköltözésnek köszönhetı.

99

Azt szükséges leszögezni, hogy a térség demográfiai és társadalmi profilja nem egységes. Míg az Udvarhely környéki falvak népessége a szuburbanizáció következtében növekszik, addig a térség déli részén lévı aprófalvakon a magyar népesség nagymértékben fogyatkozik és rohamosan nı a cigányok aránya.

93. Udvarhely – demográfiai alapadatok, 2002 Népesség

Magyarok


Románok

Romák

Száma

Aránya

Száma

Aránya

Száma

Aránya

41680

87%

415

1%

5859

12%

Korszerkezet

Össznépesség

magyarok

románok



Átlag életkor

Átlag életkor

Átlag életkor

27,3%

16,2%

37,7

40,0

30,6


8,7



nık




férfiak 67,4

75,9

16,1

0,1

1,2%


14,5



nık



férfiak 67,4

75,9

7,2

0,1

A projekció szerint összességében a térség népessége kis mértékben növekedni fog, ami mögött azonban a két meghatározó etnikum eltérı mozgása áll. Míg a magyarok száma 10 százalékkal csökken, addig a cigányok száma várhatóan megduplázódik. Ezzel arányuk 2032-re eléri a 23,4 százalékot. A 2020-as években született gyermekek között a romák aránya még magasabb, közel 40 százalékos lesz. A magyar népesség viszonylag alacsony csökkenése a kiköltözésnek tudható be. A számokból valójában a térség végletes kettészakadása olvasható ki. Egyik felıl Székelyudvarhelyen és környékén a magyar népesség marad meghatározó. A várostól távolabb esı aprófalvak ezzel szemben nagymértékben el fognak cigányosodni. Ez a

100

megosztottság egyben a különbözı települések gazdasági-társadalmi kilátásait is végletesen megosztja. 92. Udvarhely – a projekció eredményei Össznépesség (ezer fı)




2022

47901

100%

25%

16%

2032

49132

102%

26%

Magyarok száma

aránya

16%




Születések száma

%

2022

37959

79,2%

91%

69

-3793

404

60,8%

2032

37141

75,6%

89%

27

-845

346

56,4%




száma

62

6

0,9%

6

1,0%

Románok száma

aránya

Születések

2022

477

1,0%

115%

1

2032

507

1,0%

122%

0

30



száma

Romák száma

aránya


%

Születések %

2022

9465

19,8%

162%

3606

255

38,3%

2032

11484

23,4%

196%

2017

261

42,6%

5.8. Keresztúr Keresztúr régió legfıbb demográfiai jellemzıje, hogy a romák aránya duplája (ha pedig Székelyudvarhely várost is beszámítjuk háromszorosa) az udvarhelyinek. A községek között ez az arány mindenhol meghaladja, vagy megközelíti az egynegyedet. Az egyetlen közigazgatási egység, ahol a romák száma viszonylag alacsonyabb a térség központját képezı kisváros, Székelykeresztúr. A térség valójában Udvarhely régió déli, aprófalvas területeivel mutat rokonságot. A 2002-es népszámlálás mindössze 541 romát regisztrált, akik a cenzus szerint a térség lakosságának a 2,3 százalékát tették ki. A magyarok és cigányok mellett egy községben, Székelyandrásfalván él számottevı román népesség. Ez a marginális helyzető közösség végletesen el van öregedve, az átlagéletkor esetükben 47 év fölött van. Összességében a térség korszerkezete összességében megegyezik a megyei átlaggal, azonban, ha a romákat különválasztjuk a magyaroktól, azt látjuk, hogy a magyar közösség ebben a térségben van a leginkább elöregedve, ami a periférikus fekvéső, aprófalvas 101

településszerkezetnek, illetve a hagyományosan igen alacsony termékenységnek tudható be. Ennek köszönhetıen a természetes népmozgalmi veszteség a magyar és a román népesség esetében szintén itt a legnagyobb.

93. Keresztúr – demográfiai alapadatok, 2002 Népesség

Magyarok


Románok

Romák

Száma

Aránya

Száma

Aránya

Száma

Aránya

17606

77%

474

2%

4663

21%

Korszerkezet

magyarok

románok


Össznépesség 65 év fölöttiek aránya (%)

Átlag életkor

Átlag életkor

Átlag életkor

27,7%

15,9%

37,6

41,4

47,2


7,3



nık




férfiak 67,8

76,2

16,4

-1,5

1,5%


6,3



nık



férfiak 67,8

76,2

19,0

-1,5

A projekció eredményei szerint a kistérség népessége összességében 3 százalékkal növekszik, azonban a magyarok aránya a 2002-es 77 százalékról drasztikusan 60 százalékra csökken. E közben a romák aránya megközelíti majd a 40 százalékot. Az etnikai arányváltás a gyermekek között még élesebben mutatkozik meg. 2032-ben a térségben születı gyermekek kétharmada lesz cigány és csupán egyharmada magyar.

102

92. Keresztúr – a projekció eredményei Össznépesség (ezer fı)




2022

22837

100%

27%

27%

2032

23341

103%

27%

16%

Magyarok




száma

%

-2192

133

40%

105

34%

száma

aránya

Születések

2022

15017

65,8%

85%

-399

2032

14030

60,1%

80%

-147

-841




száma

%

Románok száma

aránya

Születések

2022

356

1,6%

75%

-10

-105

3

1%

2032

316

1,4%

67%

-3

-36

2

1%




száma

%

Romák száma 2022

7464

2032

8995

aránya

Születések

32,7%

160%

2799

197

59%

38,5%

193%

1534

199

65%

5.9. Szentegyháza Szentegyháza és környéke az elıreszámítás legkisebb régiója. Valójában egy kisvárosra és 3 nagyfalura terjed ki. A népszámlálás szerint ez a megye legtisztábban magyarlakta térsége. A népszámlálási adatokkal szemben, a szakértıi becslések szerint a romák aránya 6 százalék. A legtöbb cigány Homoródalmáson él, ahol a népesség 14 százalékát tették ki. A korszerkezet megfelel a megyei átlagnak és a magyarok esetében is viszonylag kedvezı. Ennek ellenére a térséget 2002-ben egy mérsékelt természetes fogyás jellemezte. A migrációs veszteség viszonylag magas, ami a térség nemzetközi (Magyarországra irányuló) vándormozgalmi folyamatokban való érintettségével áll összefüggésben.

103

93. Szentegyháza – demográfiai alapadatok, 2002 Népesség

Magyarok


Románok

Romák

Száma

Aránya

Száma

Aránya

Száma

Aránya

12977

93%

111

1%

877

6%

Korszerkezet

Össznépesség

magyarok

románok



Átlag életkor

Átlag életkor

Átlag életkor

27,0%

14,2%

37,3

38,3

32,9


10,2



nık




férfiak 67,4

75,9

13,4

-5,5

1,4%


9,0



nık



férfiak 67,4

75,9

9,0

-5,5

A térség népessége a projekció eredményei szerint csökkenni fog, aminek a vándormozgalmi veszteség a legfontosabb oka. A csökkenés mértéke 2032-ig 13 százalékos lesz. A romák aránya ebben a térségben is növekedni fog és 2032-ben eléri a 13,9 százalékot. Ebben a tekintetben azonban ki kell emelnünk, hogy tereptapasztalataink alapján a térség egyes roma közösségei (pl. Lövéte) a magyar közösségben nagyon jól integráltak.

104

92. Szentegyháza – a projekció eredményei Össznépesség 2022 2032

(ezer fı)




12664

91%

24%

17%

12213

87%

23%

Magyarok száma aránya

19%




Születések száma

%

2022

11154

88,1%

86%

-1145

-678

113

74,8%

2032

10410

85,2%

80%

-420

-322

92

70,2%




száma

0,8%

91%

-10

0

1

0,7%

0,8%

92%

-4

0

1

0,8%



száma

532

37

24,5%

292

38

29,0%

Románok száma aránya 2022

101

2032

102

Romák száma aránya


2022

1409

11,1%

161%

2032

1701

13,9%

194%

Születések %

Születések %

6. Összefoglaló 6.1. A népesedési kilátások erdélyi viszonylatban Az erdélyi magyar népesség regionálisan tagolt népesség-elıreszámítása szerint 2032-re a magyarok száma 1 millió fıre csökken, ami 2002 és 2032 között összességében 29 százalékos fogyást jelent. 2007-ben elvégzett vizsgálatunk szerint a népességcsökkenés általános tendenciája mellett (ami amúgy a többségi románságot is ugyanúgy jellemzi), igen eltérıek az egyes régiók demográfiai kilátásai. Az elıreszámítás során használt 42 kisrégiót négy kategóriába osztottuk. (1) Felezıdı népességrıl beszéltünk azon kisrégiók esetében, ahol a vizsgált 30 év alatt a népesség száma több mint 50 százalékkal csökken. Jellemzıen dél-erdélyi és bánsági szórványrégiók tartoztak ebbe a csoportba: Hunyad, Temes, Szeben, Krassó-Szörény megyék, illetve Brassó város és környéke. Ezeken a területeken az egyik fı problémát az jelenti, hogy a magyar népesség korszerkezete igen kedvezıtlen, a másikat pedig, hogy (Brassót

105

leszámítva) a házasságra lépı magyar fiatalok többsége román nemzetiségő párt választ magának. A szinte kilátástalan népesedési helyzethez a nagyfokú asszimiláció és a rohamos természetes fogyás mellett az is hozzájárul, hogy azok a fiatalok, akik a magyar oktatási hálózaton belül maradnak nagy eséllyel el fogják hagyni ezeket a szórványterületeket és Magyarországon, vagy Erdély más (magyarabb) térségeiben keresik majd a boldogulást. (2) A magyar szempontból rossz népesedési kilátásokkal rendelkezı régiók között azokat a területeket találjuk, amelyeket nem nevezhetünk az elıbbi csoporthoz hasonló értelemben szórványnak, de ahol a magyar kisebbség és a román többség közötti kapcsolat – az etnikai arányokból kifolyólag – már semmilyen értelemben nem tekinthetı szimmetrikusnak. Ebbe a régiócsoportba tartozik többek között Kolozsvár, Nagybánya, Arad és környéke. A magyarok korszerkezete ezeken a területeken valamivel kedvezıbb, mint a szórványban, és a vegyes házasságok aránya sem éri el az 50 százalékot. Ezzel együtt az asszimiláció, a természetes fogyás és egyes régiókban az elvándorlás miatt a magyarok aránya csökkenni fog, ami a jelenleg kiterjedt magyar intézményrendszer leépüléséhez vezethet. (3) A Partium és Maros megye vegyes lakosságú területeit a közepes kilátásokkal rendelkezı régiók közé soroltuk. Itt a vegyes házasságok aránya 20 százalék alatti és a korszerkezet is jóval kedvezıbb, mint az elızıekben említett két régiócsoport esetében. Ezeken a területeken a magyar népesség számának csökkenése 20 és 30 százalék közötti. (4) Végül a 2007-es vizsgálat szerint a viszonylag jó demográfiai kilátásokkal rendelkezı régiók között találjuk az összes székelyföldi kistérséget, leszámítva Kovásznát és környékét. A nem székelyföldi régiók közül egyedül a Bihar megyei Székelyhíd és környéke került ebbe a csoportba. Ezeken a területeken az elıreszámítás szerint a magyar népesség kevesebb mint 20 százalékkal csökken a vizsgált 30 év alatt.

106

93. Az erdélyi kisrégiók népességszáma 2002-höz képest 2032-ben a súlyozott arány függvényében a 2007-es népesség-elıreszámítás szerint A régió magyar népességének fogyása, 2002=100%

90%

4. Csík Sepsiszentgy. 80% Zilah

Gyergyó

Észak-Brassó

Érmihályfalva

Szatmár

Segesvár

Marosvásárhely

70% Nagyvárad

Beszterce

3.

Kolozsvár

60%

Nagyszalonta Arad

2. 50% Temesvár

1. 40% 0%

20%

40%

60%

80%

100%

A magyarok súlyozott aránya a régióban

Forrás: Csata-Kiss 2007: 165

A 2007-es vizsgálathoz viszonyítva a mostani elıreszámítás három dologban különbözött: (1) nagyobb súlyt fektettünk a 2002 és 2008 közötti népesedési folyamatok regionális szintő vizsgálatra; (2) más regionális felosztást használtunk; (3) másként határoztuk meg a kiinduló népességet, amikor a magyarokról „leválasztottuk” azokat, akiket a környezetük cigánynak tart. A 2002 és 2008 közötti demográfiai folyamatok regionális vizsgálata ugyan sok szempontból tanulságosnak bizonyult (például rámutatott arra, hogy a magyarok termékenysége növekedett, míg a románoké stagnált), de nem hozott olyan eredményeket, amelyek a 2007-es elıreszámítás Hargita megyére vonatkozó eredményeit megkérdıjelezték volna. A regionális felosztás újragondolása ezzel szemben több népesedési szempontból releváns folyamatra hívta fel a figyelmünket. A legfontosabb változás, hogy külön számítottuk elıre Csíkszereda és Székelyudvarhely népességét, illetve, hogy Maroshévíz környékét leválasztottuk a Gyergyói medencérıl.

107

A két város esetében az adatok arra engednek következtetni, hogy az ezredfordulót követıen egy viszonylag intenzív szuburbanizációs folyamat zajlik. Ezt szükséges megkülönböztetni a kilencvenes években lezajlott úgynevezett ruralizációtól (Rotariu–Mezei 1999). Ez utóbbi folyamat során döntıen az ipari munkahelyüket elveszítı, falusi származású rétegek szorultak vissza szülıhelyükre és a földek visszaadását kihasználva szubzisztens mezıgazdálkodásba kezdtek. Az ezt követı szuburbanizáció során fiatal, döntıen középosztálybeli családok vásárolnak, vagy építenek maguknak házat a városokat övezı településeken. Mind Csíkszereda, mind Székelyudvarhely környékén több jól megközelíthetı és jó infrastruktúrával rendelkezı (vagyis a kiköltözésre kiválóan alkalmas) település található. A folyamat során a két város lakónépessége viszonylag nagymértékben (Csíkszereda esetében 22, Székelyudvarhely esetében 16 százalékkal) csökken. Ez azonban nem jelent ténylegesen ekkora népességvesztést, hisz a környezı falvakat kertvárosként használók továbbra is a városokban fognak dolgozni, annak intézményeit és infrastruktúráját fogják használni. Akár úgy is felfoghatjuk, hogy a két város területileg kiterjed, miközben a környezı falvakban természetesen olyan csoportok is maradnak, akik nem lesznek ennek a városi térnek a részesei. Maroshévíz vonatkozásában elmondható, hogy demográfiai kilátásait tekintve élesen elkülönül az összes többi Hargita megye régiótól. Számításaink szerint a népességfogyás mértéke itt a magyarok esetében 30 százalékos lesz, amivel a kisrégiót a közepes demográfiai kilátásokkal rendelkezı térségek közé sorolhatjuk. Gyergyónál és Csíknál sokkal több rokonságot mutat olyan Maros megyei régiókkal, mint Dicsıszentmárton, vagy Szászrégen környéke. Azt, hogy a román-magyar viszonyrendszer itt nem a megye egyéb részein tapasztalhatóval azonos jól jelzi a vegyes házasságok 18 százalékos aránya és az, hogy ezek által viszonylag jelentıs intergenerációs asszimilációs veszteség keletkezik. A 2007-es népesség-elıreszámítás eredményeihez képest azonban a legjelentısebb különbséget

az

okozta,

hogy

most

másképp

határoztuk

meg

az

egyes

etnikumokat/nemzetiségeket. 2007-ben a népszámlálási adatokból indultunk ki, amelyek szerint a megyében a 84,6 százaléknyi magyar és 14 százaléknyi román mellett mindössze 1,2 százalék roma él. Abból indultunk ki, hogy a cigány/roma etnicitás társadalmi konstrukciójában nem annyira a szubjektív azonosulás (fıként nem ha az népszámlálási helyzetben történik), hanem

108

a rasszjegyek és életmódelemek alapján történı kategorizáció a meghatározó. Így történhet meg, hogy annak ellenére, hogy a megye egyes régiói a népszámláláskor gyakorlatilag homogén magyarként jelennek meg, azokban jelentıs számú és arányú cigány közösség is van. A romák által legnagyobb arányban lakott térség Székelykeresztúr környéke, de jelentıs a romák aránya Udvarhely régió déli peremén, illetve a Sóvidéken, valamint Alcsíkban. Ezekben a térségekben a romák külön entitásként való kezelése jelentıs mértékben árnyalja a demográfiai perpektívákról felrajzolódó képet. Miközben erdélyi viszonylatban a Hargita megyei kisrégiók (talán Keresztúrt leszámítva) továbbra is a viszonylag kedvezı kilátásokkal rendelkezı térségek közé sorolhatjuk, az elıreszámítás felhívja a figyelmet egy korábban nem érintett jelenségre az „elcigányosodásra”. Ez a jelenség leginkább Keresztúr régiót érinti, ahol a romák aránya az elıreszámítás szerint 40 százalékra emelkedik. E mellett azonban Udvarhely egyes részei és Alcsík is intenzíven érintettek a folyamatban. 94. A romák aránya 2002-ben és 2032-ben Hargita megye községeiben és városaiban

A fenti ábrán községek szerint jelenítettük meg a romák arányának alakulását. Szükséges kiemelnünk, hogy az elıreszámítást nem végeztük el községszinten. Az arányokat úgy kaptuk, hogy a teljes és a roma népesség számának regionális változását rávetítettük a

109

községsoros adatokra. Az így kapott értékek ugyan regionális szinten megegyeznek a népesség-elıreszámítás eredményével, de községszinten lehetnek a korszerkezetbıl adódó kisebb elcsúszások.

6.2. A roma népesség növekedésébıl adódó problémák Szeretnénk hangsúlyozni, hogy az elcigányosodás kifejezést a tanulmányban nem pejoratív értelemben használjuk. A magyar nyelvő szakirodalomban (pl. Szelényinél és Ladányinál) a fogalom a romák arányának növekedése mellett a terület ezzel járó társadalmi és gazdasági leértékelıdését jelöli. Erre a leértékelıdésre részben pont a romákkal szembeni elıítéletek miatt kerül sor. A helyzet analóg azzal, amit Massey és Danton (1993) az amerikai nagyvárosok feketék lakta negyedeinek slummosodása kapcsán leírtak. Ezeknek a szomszédságoknak a végzetes lecsúszása azzal állt összefüggésben, hogy a fehérek nem voltak hajlandók olyan környékre költözni ahol a feketék aránya elért egy bizonyos szintet. Ebben az értelemben a társadalmi és gazdasági süllyedésnek az etnicitás és a faj az egyik alaptényezıjét képezte. Ha nem is ugyanezen mechanizmusok mentén, de a székelyföldi térségek gazdasági és társadalmi kilátásaiban is alapvetı szerepe van a roma-nem roma viszonyrendszernek. Ez indokolja, és nem a pejoratív éllel történı fogalomhasználat szándéka, hogy – az önmagáért való politikai korrektséggel szemben – használjuk az elcigányosodás kifejezést. A romák arányának növekedése semmi esetre sem önmagában való probléma. A gond az, hogy a különbözı vizsgálatok arra utalnak, hogy a romák útja az utóbbi két évtizedben nem a társadalmi integráció irányába mutat. Ellenkezıleg: szociális helyzetük az elmúlt húsz év során jelentıs mértékben romlott. A piacgazdaság kiépülésével létrejött egy újfajta marginalitás, amit Szelényi és Ladányi (2006) underclass-nak (társadalom alatti osztálynak) hívott. Érdemes röviden áttekinteni, hogy melyek ennek a – történelmi távlatban – új marginalitásnak az összetevıi. (1) Az elsı összetevı, hogy a múlt rendszer és a kialakuló kapitalista jellegő berendezkedés foglalkoztatási struktúrája nagymértékben különbözik. A szocialista rendszer a teljes körő foglalkoztatottságára törekedett. Ennek következtében a romák nagy többségének is volt munkahelye és rendszeres jövedelme (még ha a társadalmi hierarchia 110

lévı állásokat töltöttek is be). A rendszerváltást követıen kialakult gazdasági szerkezetben az alulképzett munkaerı tömeges foglalkoztatása megoldhatatlan (fıként ha az nem ment keresztül a munkaerıpiac által megkövetelt diszciplinációs folyamatokon). (2) Ha a romák korábbi alsó-osztálybeli, vagy alsó-kasztbeli helyzete a kizsákmányolás fogalomkörén keresztül írható le, az új marginalitás akkor jön el, ha egy csoportot már senki nem akar kizsákmányolni, ha az a kizsákmányoláson (illetve a munkaerıpiacon) kívülre kerül. Az utóbbi két évtized legfontosabb fejleménye, hogy romák növekvı számban kerülnek ebbe a helyzetbe. Fontos leszögezni, hogy az újfajta marginalitás okai strukturálisak. A cigányok 1989 után azért nem dolgoznak mert az új gazdasági berendezkedésben nincs szükség a munkájukra. (3) Ugyanakkor nem szabad elhallgatni, hogy az elmúlt húsz évben a cigánytelepeken egy generáció abban nıtt fel, hogy senkinek sincs munkája. Ez a helyzet olyan társadalmi és kulturális folyamatokat indított be, amelyek nagymértékben megnehezítik a társadalmi visszailleszkedést. Arról, hogy a gazdasági és társadalmi marginalitás mit tesz egyes cigány csoportokkal írni, beszélni kell akkor is, ha nem visszhangozza a cigányság romantikus felfogását és akkor is, ha azt a cigány aktivisták, vagy az aktivista szemlélető cigánykutatók nehezményezik. (4) Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy az újfajta marginalitás legfontosabb összetevıi a területi szegregáció növekedése, a szélsıséges szegénység, illetve a marginális helyzet generációs átörökítése. A székelyföldi romák esetében két olyan tényezı van, ami az eddigiekben a szélsıséges marginalitás ellen hatott. Az elsı a falvakon mőködı informalitáson alapuló, szokásrend által vezérelt gazdasági viszonyrendszer. A második a területi mobilitás viszonylag alacsony szintje. A következıkben a mellett fogunk érvelni, hogy ezek a tényezık (amelyek a romák egy részét jelenleg a reménytelen marginalitástól megóvják) egyre törékenyebbek és instabilabbak. Ezt az instabilitást nagymértékben fokozza a romák számának és arányának nagymértékő növekedése. Az elsı tényezı, ami a romák marginalitása ellen hat, a székelyföldi falvakban mőködı informalitáson alapuló, szokásrend által vezérelt gazdasági viszonyrendszer (Voiculescu 2007; Kiss 2009; Toma 2009). Ez a kapcsolatrendszer a cigányok és „parasztok” között alá-fölérendeltségen alapul, de a cigányok jövedelemszerzésében kulcsszerepet játszik.

111

Paradox módon ezek a kapcsolatok azért maradhattak meg a Székelyföldön, mert a falvakon élı cigányság jelentıs része valójában nem kapcsolódott be a szocialista modernizációs folyamatokba. Egy 36 roma közösségben végzett terepkutatás kapcsán arra a következtetésre jutottunk, hogy ezeknek a gazdasági kapcsolatoknak Románia szinten kulcsszerepük van a romák túlélési stratégiáiban (Kiss – Fosztó – Fleck ed. 2009). Ugyanakkor kérdés, hogy ezeknek a gazdasági kapcsolatoknak mi a jövıje. Kétségtelen, hogy a piac térnyerése és az önellátásra berendezkedett gazdálkodás visszaszorulása erodálja ezeket a kapcsolatokat. A másik tényezı, amely kétségessé teszi a fennmaradásukat éppen a cigányság robbanásszerő demográfiai növekedése. Amennyiben az informális gazdasági kapcsolatok a cigányok és magyarok között felbomlanak a két etnikum viszonya konfliktusossá válhat. A romák marginalitása ellenében ható másik tényezı, hogy Székelyföldön (és általában Erdélyben) jóval kisebb a belsı migráció, mint például Magyarországon, vagy Szlovákiában. Magyarországon a régiók közötti, a periférikus falvakról a központibb fekvéső településekre irányuló migráció olyan intenzitású, ami Székelyföldön elképzelhetetlen. Magyarországon ennek a migrációs folyamatnak a részeként a lecsúszó rétegek (köztük a romák) az üresen maradt és leértékelıdött falvakba, régiókba költöztek. Ennek következtében Magyarországon elcigányosodott falvak, illetve kistérségek vannak, amelyeket a többségi népesség, de hozzájuk hasonlóan a jobb módú, mobil romák is sokkal könnyebben maguk mögött hagynak. Székelyföldön ezzel szemben az a jellemzı, hogy attól, hogy a romák súlya egy adott településen megnı (akár többségbe is kerülnek), továbbra is létezik mellettük egy nem roma közösség, amely a jövıjét helyben képzeli el. Háromszék egyes településein a romák aránya meghaladja a 40, 50 vagy akár a 60 százalékot. Ennek ellenére a többség, vagy korábbi többség nem mutatja semmi jelét annak, hogy kivonulna ezekbıl a terekbıl. A népesség-elıreszámítás szerint 2032-re Hargita megyében egy sor településen többségbe kerülnek a romák. Kérdés, hogy ez nem fogja-e beindítani a nem romák tömeges elvándorlását ezekbıl a térségekbıl. A belsı migrációs mozgások felerısödésével elképzelhetı, hogy a cigányok nagymértékben olyan településeken koncentrálódnak majd, ahol rajtuk kívül nem élnek mások. Ez szintén a marginalizációs folyamatok irányába hathat. Az eredmények alapján elmondható, hogy a székelyföldi elit számára a romák (lehetıleg magyar intézményrendszeren keresztüli) társadalmi integrációja fogja az egyik legnagyobb kihívást jelenteni. Ez a kérdés alapjaiban határozza meg egyes kisrégiók

112

demográfiai perspektíváit, de távlati élhetıségét is. A cigány közösségnek a magyar intézményrendszer (elsısorban az oktatási rendszer) fenntarthatóságában is kiemelt szerepe van. Hargita megyében ugyan eddig nem, de más megyékben megfigyelhetı, hogy román és magyar oktatásszervezık versengenek, hogy milyen nyelven iskolázzák be a roma gyermekeket (Toma 2009). A székelyföldi elitnek az is érdeke, hogy az országos romapolitikába (egy jól átgondolt stratégia mentén) beszálljon és támogassa egy magyar orientációjú helyi cigány elit kialakulását. Ellenkezı esetben azt kockáztatja, hogy a különbözı, a térséget érintı roma programokban nem lesz kezdeményezı szerepe és azokat például román kötıdéső roma szervezetek fogják koordinálni. Ez esetben azt is kockáztatják, hogy a székelyföldi romák a magyar nyelvhez kapcsolódó nyelvi-kulturális igényei és jogai sem érvényesülnek.

Szakirodalom ACHIM, Viorel 2001 Cigányok a román történelemben. Budapest: Osiris AREL, Dominique 2002 Language categories: backward or forward looking. In. Kertzer, David I. – Arel, Dominique (ed.): Census and Identity. The Politics of Race Ethnicity and Language in National Censuses. Cambridge: Cambridge University Press, 92–121. BEREVOIESCU, Ionica 2002. O analiză demografică a populației de romi: familie ți fertilitate. In. Cătălin Zamfir – Marian Preada (coord.): Romii în România. Bucurețti: Editura Expert, 39-71. BLAU, Peter M. – BLUM, Terry C. – SCHWARTZ Joseph E. 1982 Heterogeneity and Intermarriage. American Sociological Review 47. (1) 45–62. BODÓ Julianna, szerk. 2002 Helykeresık. Roma lakosság a Székelyföldön. Pro Print, Csíkszereda 113

BRUBAKER, Rogers – FEISCHMIDT Margit – FOX, Jon E. – GRANCEA, Liana 2006 Nationalist Politics and Everyday Ethnicity in a Transylvanian Town. Princeton University Press, Princeton and Oxford CSATA István – KISS Tamás 2007 Népesedési perspektívák. Az erdélyi magyar népesség regionálisan tagolt elıreszámítása húsz és harminc éves idıtávra. Kriterion Könyvkiadó–RMDSZ Ügyvezetı

Elnökség, Kolozsvár SANDU, Dumitru 2005 Roma Social Mapping. Targeting by a Community Poverty Survey. World Bank, Bucharest DURST Judit 2007. Kirekesztettség és gyermekvállalás. A romák termékenységének változása néhány "gettósodó" aprófaluban (1970-2004). PhD, Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia

Doktori Iskola EMIGH, Rebecca Jean – FODOR Eva – SZELÉNYI Iván 2001. The Racialization and Feminization of Poverty? In: Emigh, Rebecca Jean – Szelényi Iván (coord.): Poverty, ethnicity, and gender in Eastern Europe during the market transition. Westport: Praeger, 1-32. FLECK Gábor – RUGHINIŞ, Cosima 2008. Vino mai aproape. Incluziunea şi excluziunea socială în soceiatea românească contemporană. Human Dynamics, Bucureşti

GAGYI József szerk. 1996. Egy más mellett élés. A magyar-román, magyar-cigány kapcsolatokról. Pro Print, Csíkszereda

114

GHEłĂU, Vasile 1996. O proiectare condiŃională a populaŃiei României pe principale naŃionalităŃi (1992-2025).. Revista de Cercetări Sociale 1, 77-105.

GÖDRI Irén 2004. A magyarországra bevándorolt népesség jellemzıi, különös tekintettel a Romániából bevándorlókra. In: Kiss Tamás (szerk.): Népesedési folyamatok az ezredfordulón Erdélyben Kolozsvár: Kriterion – RMDSZ Ügyvezetı Elnökség, 126-147. GÖDRI Irén – TÓTH Pál Péter 2005. Bevándorlás és beilleszkedés. KSH Népességkutató Intézet GYÖNYÖR József 1990 Államalkotó nemzetiség. Madách, Pozsony GYURGYÍK László – KISS Tamás 2010. Párhuzamok és különbségek. A második világháború utáni erdélyi és szlovákiai magyar népességfejlıdés összehasonlító elemzése. EÖKIK, Budapest

HABLICSEK, László 2007 Kísérleti számítások a roma lakosság területi jellemzıinek alakulására és 2021-ig történı elırebecslésére. Demográfia 50. (1) 7–54. HAVAS Gábor – KEMÉNY István – KERTESI Gábor 1998 A relatív cigány a klasszifikációs küzdıtéren. Kritika 1998 március 31–33. HORVÁTH István 2010. Nyelvi készségek, nyelvi viselkedés és etnokulturális reprodukció az erdélyi magyar népesség vonatkozásában. In. SPÉDER Zsolt (szerk.): 2009 Párhuzamok. Anyaországi és

115

erdélyi magyarok a századfordulón. Budapest, KSH – Népességtudományi Kutatóintézet,

Kutatási jelentések 86 HORVÁTH István 2004 Az erdélyi magyarság vándormozgalmi vesztesége 1987-2001. In: KISS Tamás (szerk.): Népesedési folyamatok az ezredfordulón Erdélyben. Kriterion Könyvkiadó–RMDSZ

Ügyvezetı Elnökség, Kolozsvár, 61–91. KALMIJN, Matthijs 1998 Intermarriage and Homogamy. Causes, Trends, Patterns. Annual Review of Sociology 24. 395–421. KERTESI Gábor Az empirikus cigánykutatások lehetıségérıl. Replika 1998 március 201–222. KISS Tamás 2009a Perspectivă administrativă? Analiza comparativă a discursului demografic maghiar din România Kriterion: Cluj-Napoca

KISS Tamás 2009b Categorizare etnică şi statut social la Valea Crisului, judeŃul Covansa. In. Kiss Tamás – Fosztó László – Fleck Gábor szerk.: Incluziune şi excluziune. Studii de caz asupra comunităŃilor de romi din România. Kriterion: Cluj

KISS Tamás (szerk.) 2004 Népesedési folyamatok az ezredfordulón Erdélyben. Kriterion Könyvkiadó–RMDSZ Ügyvezetı Elnökség, Kolozsvár LADÁNYI János – SZELÉNYI Iván 2006 Patterns of Exclusion: Constructing Ethnicity and Making of an Underclass in Transitional Societies of Europe. Columbia University Press, New York

116

NEMÉNYI Mária 1999 Kis roma demográfia. Népszabadság, november 29. PREDA, Marian – Zamfir, Cătălin ed. 2002. Romii în România. Expert, Bucureşti ROTARIU Traian 1999. Aspecte ale migraŃiei interne recente în România. Sociologia Româneacă 1999/3, 5–38. SCHEFFEL, David 2005 Svinia in Black and White. Slovak Roma and their Neighbours. Broadiview, Toronto SEPSISZÉKI NAGY Balázs 2002 Székelyföld falvai a XX. század végén. Csík- Kászon és Gyergyószék. Nap Kiadó, Budapest SEPSISZÉKI NAGY Balázs 2003 Székelyföld falvai a XX. század végén. Udvarhelyszék. Nap Kiadó, Budapest SPÉDER Zsolt (szerk.): 2009 Párhuzamok. Anyaországi és erdélyi magyarok a századfordulón. Budapest, KSH – Népességtudományi Kutatóintézet, Kutatási jelentések 86 Szabó 2002; SZELÉNYI Iván – LADÁNYI János 1997 Ki a cigány? Kritika 1997/12, 3–6. SZELÉNYI Iván – TREIMAN Donald (ed.) 1992 Social Stratification in Eastern Europe after 1989. NSF, Grant Proposal.

117

SZILÁGYI N. Sándor 2002 Észrevételek a romániai magyar népesség fogyásáról, különös tekintettel az asszimilációra. Magyar Kisebbség. (4) 64–96. SZILÁGYI N. Sándor 2004 Az asszimiláció és hatása a népesedési folyamatokra. In: KISS Tamás (szerk.): Népesedési folyamatok az ezredfordulón Erdélyben. Kriterion Könyvkiadó–RMDSZ

Ügyvezetı Elnökség, Kolozsvár, 157–235. TOMA Stefánia 2009. Roma/Gyspies and Education in a Multiethnic Community in Romania. ISPMN Working Papers 6 TÓTH Pál Péter 1997 Haza csak egy van? Menekülık, bevándorlók, új állampolgárok Magyarországon. Budapest: Püski VANO, Boris 2002 Projection of Roma Population in Slovakia until 2025. Infostat, Bratislava VARGA E. Árpád 2002b Az erdélyi magyarság asszimilációs mérlege a XX. század folyamán. Regio. (1) 171– 205. VOICU, Mălina – POPOESCU, Raluca 2006 Căsătoria şi sarcina timpurie în comunităŃile de romi. Editura EducaŃia 2000, Bucureşti VOICULESCU, Cerasela 2007 Egy cigány–paraszt társadalmi és gazdasági rendszer: reciprocitás és túlélési viszonyok egy erélyi faluban. In. ILYÉS Sándor – POZSONY Ferenc (szerk.): Kriza János Néprajzi

118

Társaság Évkönyve 15. Lokalitások, határok, találkozások. Tanulmányok erdélyi cigány közösségekrıl. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár

ZAMFIR, Cătălin – ZAMFIR, Elena (coord.) 1993 łiganii între ignorare şi îngrijorare. Bucureşti: Alternative

119

Mellékletek 1. Melléklet. Az egyes régiók népességének alakulása etnikumok szerint 2032-ig - alapváltozat

Régió / év

összes nemzetiség

magyarok

románok

cigányok

magyarok

ezer fı

románok

cigányok

százalék

Csíkszereda 2002

42029

34241

7287

501

81%

17%

1%

2003

41678

33910

7255

513

81%

17%

1%

2004

41360

33608

7228

524

81%

17%

1%

2005

41091

33347

7208

536

81%

18%

1%

2006

40878

33130

7199

549

81%

18%

1%

2007

40626

32882

7182

562

81%

18%

1%

2008

40405

32663

7168

574

81%

18%

1%

2009

40153

32418

7148

587

81%

18%

1%

2010

39891

32165

7126

600

81%

18%

2%

2011

39618

31904

7101

613

81%

18%

2%

2012

39335

31636

7074

625

80%

18%

2%

2013

39044

31361

7045

638

80%

18%

2%

2014

38751

31085

7015

651

80%

18%

2%

2015

38455

30807

6984

664

80%

18%

2%

2016

38158

30527

6953

678

80%

18%

2%

2017

37858

30245

6922

691

80%

18%

2%

2018

37553

29959

6889

705

80%

18%

2%

2019

37243

29670

6855

718

80%

18%

2%

2020

36929

29378

6820

731

80%

18%

2%

2021

36610

29081

6784

745

79%

19%

2%

2022

36284

28779

6747

758

79%

19%

2%

2023

35952

28473

6708

771

79%

19%

2%

2024

35612

28161

6667

784

79%

19%

2%

2025

35267

27846

6624

797

79%

19%

2%

2026

34913

27526

6578

809

79%

19%

2%

2027

34557

27205

6531

821

79%

19%

2%

2028

34197

26882

6482

833

79%

19%

2%

2029

33835

26559

6431

845

78%

19%

2%

2030

33472

26237

6378

857

78%

19%

3%

2031

33110

25917

6325

868

78%

19%

3%

2032

32751

25601

6270

880

78%

19%

3%

120

Teljes népesség Régió / év

összes nemzetiség

magyarok

románok

cigányok

magyarok

ezer fı

románok

cigányok

százalék Székelyudvarhely

2002

36948

34587

1161

1200

94%

3%

3%

2003

36700

34315

1158

1227

94%

3%

3%

2004

36486

34075

1156

1255

93%

3%

3%

2005

36341

33902

1156

1283

93%

3%

4%

2006

36201

33732

1157

1312

93%

3%

4%

2007

36065

33564

1159

1342

93%

3%

4%

2008

35976

33442

1162

1372

93%

3%

4%

2009

35838

33274

1163

1401

93%

3%

4%

2010

35695

33099

1165

1431

93%

3%

4%

2011

35542

32916

1166

1460

93%

3%

4%

2012

35382

32725

1167

1490

92%

3%

4%

2013

35213

32525

1168

1520

92%

3%

4%

2014

35044

32324

1170

1550

92%

3%

4%

2015

34872

32121

1171

1580

92%

3%

5%

2016

34698

31914

1173

1611

92%

3%

5%

2017

34520

31704

1174

1642

92%

3%

5%

2018

34338

31489

1176

1673

92%

3%

5%

2019

34150

31268

1178

1704

92%

3%

5%

2020

33956

31040

1180

1736

91%

3%

5%

2021

33754

30806

1181

1767

91%

3%

5%

2022

33544

30564

1182

1798

91%

4%

5%

2023

33326

30314

1183

1829

91%

4%

5%

2024

33098

30055

1184

1859

91%

4%

6%

2025

32862

29790

1183

1889

91%

4%

6%

2026

32619

29518

1183

1918

90%

4%

6%

2027

32370

29242

1181

1947

90%

4%

6%

2028

32117

28963

1179

1975

90%

4%

6%

2029

31861

28682

1176

2003

90%

4%

6%

2030

31603

28400

1173

2030

90%

4%

6%

2031

31345

28119

1170

2056

90%

4%

7%

2032

31088

27840

1166

2082

90%

4%

7%

121


összes nemzetiség

magyarok

románok

cigányok

magyarok

ezer fı

románok

cigányok

százalék Alcsík

2002

25686

22879

590

2217

89%

2%

9%

2003

25629

22768

584

2277

89%

2%

9%

2004

25599

22681

579

2339

89%

2%

9%

2005

25565

22589

574

2402

88%

2%

9%

2006

25543

22506

569

2468

88%

2%

10%

2007

25522

22424

564

2534

88%

2%

10%

2008

25488

22328

559

2601

88%

2%

10%

2009

25478

22255

554

2669

87%

2%

10%

2010

25467

22182

549

2736

87%

2%

11%

2011

25457

22109

545

2803

87%

2%

11%

2012

25446

22035

540

2871

87%

2%

11%

2013

25435

21960

536

2939

86%

2%

12%

2014

25431

21890

532

3009

86%

2%

12%

2015

25433

21826

528

3079

86%

2%

12%

2016

25442

21767

525

3150

86%

2%

12%

2017

25459

21715

522

3222

85%

2%

13%

2018

25483

21669

519

3295

85%

2%

13%

2019

25514

21628

517

3369

85%

2%

13%

2020

25553

21593

516

3444

85%

2%

13%

2021

25600

21565

515

3520

84%

2%

14%

2022

25654

21542

515

3597

84%

2%

14%

2023

25713

21523

515

3675

84%

2%

14%

2024

25777

21509

515

3753

83%

2%

15%

2025

25844

21496

516

3832

83%

2%

15%

2026

25915

21486

518

3911

83%

2%

15%

2027

25987

21479

519

3989

83%

2%

15%

2028

26062

21474

521

4067

82%

2%

16%

2029

26140

21472

523

4145

82%

2%

16%

2030

26222

21473

526

4223

82%

2%

16%

2031

26305

21478

528

4299

82%

2%

16%

2032

26392

21485

531

4376

81%

2%

17%

122


összes nemzetiség

magyarok

románok

cigányok

magyarok

ezer fı

románok

cigányok

százalék

Felcsík 2002

47897

40995

5959

943

86%

12%

2%

2003

47663

40834

5862

967

86%

12%

2%

2004

47433

40676

5765

992

86%

12%

2%

2005

47230

40540

5673

1017

86%

12%

2%

2006

47035

40409

5583

1043

86%

12%

2%

2007

46857

40290

5498

1069

86%

12%

2%

2008

46685

40178

5412

1095

86%

12%

2%

2009

46535

40083

5331

1121

86%

11%

2%

2010

46384

39986

5250

1148

86%

11%

2%

2011

46232

39888

5170

1174

86%

11%

3%

2012

46079

39788

5090

1201

86%

11%

3%

2013

45926

39688

5011

1227

86%

11%

3%

2014

45783

39595

4933

1255

86%

11%

3%

2015

45649

39510

4857

1282

87%

11%

3%

2016

45525

39433

4782

1310

87%

11%

3%

2017

45413

39365

4709

1339

87%

10%

3%

2018

45307

39303

4637

1367

87%

10%

3%

2019

45212

39249

4567

1396

87%

10%

3%

2020

45125

39203

4497

1425

87%

10%

3%

2021

45048

39164

4429

1455

87%

10%

3%

2022

44976

39130

4362

1484

87%

10%

3%

2023

44908

39099

4296

1513

87%

10%

3%

2024

44839

39068

4229

1542

87%

9%

3%

2025

44769

39036

4162

1571

87%

9%

4%

2026

44699

39003

4096

1600

87%

9%

4%

2027

44626

38968

4029

1629

87%

9%

4%

2028

44551

38932

3962

1657

87%

9%

4%

2029

44474

38895

3895

1684

87%

9%

4%

2030

44398

38858

3828

1712

88%

9%

4%

2031

44322

38821

3762

1739

88%

8%

4%

2032

44246

38784

3696

1766

88%

8%

4%

123


összes nemzetiség

magyarok

románok

cigányok

magyarok

ezer fı

románok

cigányok

százalék

Gyergyó 2002

53307

47870

3685

1752

90%

7%

3%

2003

52888

47429

3666

1793

90%

7%

3%

2004

52494

47011

3648

1835

90%

7%

3%

2005

52140

46628

3633

1879

89%

7%

4%

2006

51795

46252

3620

1923

89%

7%

4%

2007

51467

45891

3608

1968

89%

7%

4%

2008

51160

45550

3597

2013

89%

7%

4%

2009

50866

45221

3587

2058

89%

7%

4%

2010

50570

44891

3577

2102

89%

7%

4%

2011

50273

44560

3566

2147

89%

7%

4%

2012

49973

44227

3554

2192

89%

7%

4%

2013

49673

43893

3542

2238

88%

7%

5%

2014

49378

43565

3530

2283

88%

7%

5%

2015

49092

43243

3519

2330

88%

7%

5%

2016

48813

42928

3508

2377

88%

7%

5%

2017

48541

42619

3498

2424

88%

7%

5%

2018

48278

42318

3488

2472

88%

7%

5%

2019

48023

42025

3478

2520

88%

7%

5%

2020

47776

41740

3468

2568

87%

7%

5%

2021

47534

41460

3458

2616

87%

7%

6%

2022

47296

41184

3448

2664

87%

7%

6%

2023

47060

40911

3437

2712

87%

7%

6%

2024

46823

40637

3426

2760

87%

7%

6%

2025

46581

40361

3413

2807

87%

7%

6%

2026

46338

40084

3401

2853

87%

7%

6%

2027

46094

39808

3387

2899

86%

7%

6%

2028

45849

39531

3374

2944

86%

7%

6%

2029

45605

39257

3360

2988

86%

7%

7%

2030

45362

38985

3345

3032

86%

7%

7%

2031

45122

38716

3331

3075

86%

7%

7%

2032

44885

38452

3316

3117

86%

7%

7%

124


összes nemzetiség

magyarok

románok

cigányok

magyarok

ezer fı

románok

cigányok

százalék

Maroshéviz 2002

35692

9051

25965

676

25%

73%

2%

2003

35446

8953

25801

692

25%

73%

2%

2004

35216

8859

25648

709

25%

73%

2%

2005

35029

8774

25530

725

25%

73%

2%

2006

34806

8680

25383

743

25%

73%

2%

2007

34595

8587

25248

760

25%

73%

2%

2008

34378

8496

25104

778

25%

73%

2%

2009

34124

8395

24934

795

25%

73%

2%

2010

33873

8295

24765

813

24%

73%

2%

2011

33622

8194

24597

831

24%

73%

2%

2012

33370

8094

24427

849

24%

73%

3%

2013

33117

7993

24258

866

24%

73%

3%

2014

32872

7893

24094

885

24%

73%

3%

2015

32635

7795

23937

903

24%

73%

3%

2016

32405

7698

23786

921

24%

73%

3%

2017

32184

7603

23641

940

24%

73%

3%

2018

31969

7509

23501

959

23%

74%

3%

2019

31763

7417

23369

977

23%

74%

3%

2020

31565

7327

23242

996

23%

74%

3%

2021

31373

7239

23119

1015

23%

74%

3%

2022

31186

7153

22999

1034

23%

74%

3%

2023

31000

7067

22880

1053

23%

74%

3%

2024

30812

6982

22758

1072

23%

74%

3%

2025

30621

6898

22633

1090

23%

74%

4%

2026

30427

6814

22505

1108

22%

74%

4%

2027

30234

6731

22376

1127

22%

74%

4%

2028

30038

6649

22244

1145

22%

74%

4%

2029

29842

6568

22112

1162

22%

74%

4%

2030

29649

6488

21981

1180

22%

74%

4%

2031

29456

6410

21849

1197

22%

74%

4%

2032

29265

6333

21718

1214

22%

74%

4%

125


összes nemzetiség

magyarok

románok

cigányok

magyarok

ezer fı

románok

cigányok

százalék

Udvarhely régió 2002

47954

41680

415

5859

87%

1%

12%

2003

47808

41373

418

6017

87%

1%

13%

2004

47657

41056

421

6180

86%

1%

13%

2005

47569

40798

424

6347

86%

1%

13%

2006

47511

40565

428

6518

85%

1%

14%

2007

47405

40282

431

6692

85%

1%

14%

2008

47335

40033

434

6868

85%

1%

15%

2009

47319

39838

437

7044

84%

1%

15%

2010

47309

39648

441

7220

84%

1%

15%

2011

47302

39462

444

7396

83%

1%

16%

2012

47298

39279

447

7572

83%

1%

16%

2013

47301

39100

450

7751

83%

1%

16%

2014

47316

38931

453

7932

82%

1%

17%

2015

47344

38774

455

8115

82%

1%

17%

2016

47385

38626

458

8301

82%

1%

18%

2017

47439

38488

462

8489

81%

1%

18%

2018

47507

38362

465

8680

81%

1%

18%

2019

47588

38248

468

8872

80%

1%

19%

2020

47681

38143

471

9067

80%

1%

19%

2021

47787

38048

474

9265

80%

1%

19%

2022

47901

37959

477

9465

79%

1%

20%

2023

48026

37877

480

9669

79%

1%

20%

2024

48151

37795

483

9873

78%

1%

21%

2025

48277

37714

486

10077

78%

1%

21%

2026

48403

37633

489

10281

78%

1%

21%

2027

48527

37551

492

10484

77%

1%

22%

2028

48651

37469

495

10687

77%

1%

22%

2029

48773

37387

498

10888

77%

1%

22%

2030

48894

37305

501

11088

76%

1%

23%

2031

49014

37223

504

11287

76%

1%

23%

2032

49132

37141

507

11484

76%

1%

23%

126


összes nemzetiség

magyarok

románok

cigányok

magyarok

ezer fı

románok

cigányok

százalék

Keresztúr 2002

22743

17606

474

4663

77%

2%

21%

2003

22674

17421

467

4786

77%

2%

21%

2004

22618

17246

460

4912

76%

2%

22%

2005

22578

17083

453

5042

76%

2%

22%

2006

22534

16914

445

5175

75%

2%

23%

2007

22491

16742

438

5311

74%

2%

24%

2008

22476

16596

432

5448

74%

2%

24%

2009

22476

16466

425

5585

73%

2%

25%

2010

22479

16338

419

5722

73%

2%

25%

2011

22484

16212

413

5859

72%

2%

26%

2012

22492

16088

407

5997

72%

2%

27%

2013

22501

15964

401

6136

71%

2%

27%

2014

22516

15844

395

6277

70%

2%

28%

2015

22536

15728

389

6419

70%

2%

28%

2016

22563

15615

384

6564

69%

2%

29%

2017

22597

15508

379

6710

69%

2%

30%

2018

22636

15404

374

6858

68%

2%

30%

2019

22680

15304

369

7007

67%

2%

31%

2020

22729

15207

364

7158

67%

2%

31%

2021

22782

15112

360

7310

66%

2%

32%

2022

22837

15017

356

7464

66%

2%

33%

2023

22894

14922

352

7620

65%

2%

33%

2024

22949

14825

348

7776

65%

2%

34%

2025

23001

14727

343

7931

64%

1%

34%

2026

23052

14627

339

8086

63%

1%

35%

2027

23101

14526

335

8240

63%

1%

36%

2028

23150

14425

331

8394

62%

1%

36%

2029

23198

14325

327

8546

62%

1%

37%

2030

23245

14225

323

8697

61%

1%

37%

2031

23293

14127

320

8846

61%

1%

38%

2032

23341

14030

316

8995

60%

1%

39%

127


összes nemzetiség

magyarok

románok

cigányok

magyarok

ezer fı

románok

cigányok

százalék

Szentegyháza 2002

13965

12977

111

877

93%

1%

6%

2003

13876

12864

111

901

93%

1%

6%

2004

13768

12733

110

925

92%

1%

7%

2005

13684

12625

110

949

92%

1%

7%

2006

13606

12522

109

975

92%

1%

7%

2007

13544

12434

109

1001

92%

1%

7%

2008

13495

12360

108

1027

92%

1%

8%

2009

13425

12264

108

1053

91%

1%

8%

2010

13356

12170

107

1079

91%

1%

8%

2011

13286

12076

106

1104

91%

1%

8%

2012

13219

11982

106

1131

91%

1%

9%

2013

13150

11888

105

1157

90%

1%

9%

2014

13085

11797

104

1184

90%

1%

9%

2015

13023

11708

104

1211

90%

1%

9%

2016

12963

11622

103

1238

90%

1%

10%

2017

12908

11539

103

1266

89%

1%

10%

2018

12854

11458

102

1294

89%

1%

10%

2019

12803

11379

102

1322

89%

1%

10%

2020

12755

11303

101

1351

89%

1%

11%

2021

12709

11228

101

1380

88%

1%

11%

2022

12664

11154

101

1409

88%

1%

11%

2023

12621

11081

101

1439

88%

1%

11%

2024

12576

11007

101

1468

88%

1%

12%

2025

12530

10931

101

1498

87%

1%

12%

2026

12485

10856

101

1528

87%

1%

12%

2027

12438

10780

101

1557

87%

1%

13%

2028

12392

10705

101

1586

86%

1%

13%

2029

12345

10629

101

1615

86%

1%

13%

2030

12301

10555

102

1644

86%

1%

13%

2031

12257

10482

102

1673

86%

1%

14%

2032

12213

10410

102

1701

85%

1%

14%

128

2. Melléklet. Az egyes régiók FELNİTT népességének alakulása etnikumok szerint 2032-ig - alapváltozat

Régió / év

összes nemzetiség

magyarok

románok

cigányok

magyarok

ezer fı

románok

cigányok

százalék

Csíkszereda 2002

32584

26805

5520

259

82%

17%

1%

2003

32697

26863

5565

269

82%

17%

1%

2004

32796

26908

5610

278

82%

17%

1%

2005

32877

26917

5671

289

82%

17%

1%

2006

32880

26885

5695

300

82%

17%

1%

2007

32856

26819

5723

314

82%

17%

1%

2008

32847

26767

5752

328

81%

18%

1%

2009

32676

26604

5732

340

81%

18%

1%

2010

32480

26404

5727

349

81%

18%

1%

2011

32240

26176

5708

356

81%

18%

1%

2012

32005

25945

5694

366

81%

18%

1%

2013

31740

25677

5687

376

81%

18%

1%

2014

31506

25451

5669

386

81%

18%

1%

2015

31236

25187

5650

399

81%

18%

1%

2016

30984

24940

5633

411

80%

18%

1%

2017

30725

24700

5605

420

80%

18%

1%

2018

30495

24468

5596

431

80%

18%

1%

2019

30267

24244

5580

443

80%

18%

1%

2020

30034

24029

5551

454

80%

18%

2%

2021

29767

23779

5524

464

80%

19%

2%

2022

29517

23544

5500

473

80%

19%

2%

2023

29298

23335

5480

483

80%

19%

2%

2024

29137

23172

5471

494

80%

19%

2%

2025

28947

22988

5454

505

79%

19%

2%

2026

28755

22803

5437

515

79%

19%

2%

2027

28541

22601

5414

526

79%

19%

2%

2028

28315

22392

5387

536

79%

19%

2%

2029

28081

22176

5358

547

79%

19%

2%

2030

27836

21952

5326

558

79%

19%

2%

2031

27581

21722

5291

568

79%

19%

2%

2032

27324

21490

5255

579

79%

19%

2%

129

Felnıtt népesség Régió / év

összes nemzetiség

magyarok

románok

cigányok

magyarok

ezer fı

románok

cigányok

százalék

Székelyudvarhely 2002

28523

27103

793

627

95%

3%

2%

2003

28761

27304

807

650

95%

3%

2%

2004

28957

27476

812

669

95%

3%

2%

2005

29156

27632

828

696

95%

3%

2%

2006

29228

27663

843

722

95%

3%

2%

2007

29251

27642

856

753

94%

3%

3%

2008

29283

27629

869

785

94%

3%

3%

2009

29192

27504

875

813

94%

3%

3%

2010

29102

27392

876

834

94%

3%

3%

2011

28955

27224

879

852

94%

3%

3%

2012

28752

26992

885

875

94%

3%

3%

2013

28567

26767

901

899

94%

3%

3%

2014

28382

26558

902

922

94%

3%

3%

2015

28183

26323

907

953

93%

3%

3%

2016

28003

26111

912

980

93%

3%

3%

2017

27800

25888

911

1001

93%

3%

4%

2018

27655

25709

916

1030

93%

3%

4%

2019

27449

25478

913

1058

93%

3%

4%

2020

27236

25238

912

1086

93%

3%

4%

2021

27035

25017

909

1109

93%

3%

4%

2022

26856

24817

907

1132

92%

3%

4%

2023

26732

24668

908

1156

92%

3%

4%

2024

26621

24532

909

1180

92%

3%

4%

2025

26522

24406

911

1205

92%

3%

5%

2026

26437

24293

914

1230

92%

3%

5%

2027

26320

24150

915

1255

92%

3%

5%

2028

26196

23999

917

1280

92%

4%

5%

2029

26062

23840

918

1304

91%

4%

5%

2030

25921

23673

919

1329

91%

4%

5%

2031

25770

23497

920

1353

91%

4%

5%

2032

25618

23320

920

1378

91%

4%

5%

130


összes nemzetiség

magyarok

románok

cigányok

magyarok

ezer fı

románok

cigányok

százalék

Alcsík 2002

19653

18052

443

1158

92%

2%

6%

2003

19603

17967

438

1198

92%

2%

6%

2004

19537

17873

431

1233

91%

2%

6%

2005

19513

17806

425

1282

91%

2%

7%

2006

19496

17741

425

1330

91%

2%

7%

2007

19510

17695

428

1387

91%

2%

7%

2008

19538

17664

431

1443

90%

2%

7%

2009

19486

17569

423

1494

90%

2%

8%

2010

19415

17462

420

1533

90%

2%

8%

2011

19346

17368

411

1567

90%

2%

8%

2012

19264

17245

411

1608

90%

2%

8%

2013

19236

17168

415

1653

89%

2%

9%

2014

19225

17117

413

1695

89%

2%

9%

2015

19204

17040

414

1750

89%

2%

9%

2016

19192

16981

409

1802

88%

2%

9%

2017

19233

16981

411

1841

88%

2%

10%

2018

19264

16957

414

1893

88%

2%

10%

2019

19305

16939

420

1946

88%

2%

10%

2020

19313

16890

427

1996

87%

2%

10%

2021

19349

16874

426

2049

87%

2%

11%

2022

19402

16874

424

2104

87%

2%

11%

2023

19444

16862

422

2160

87%

2%

11%

2024

19504

16867

420

2217

86%

2%

11%

2025

19578

16883

419

2276

86%

2%

12%

2026

19607

16856

416

2335

86%

2%

12%

2027

19675

16866

415

2394

86%

2%

12%

2028

19740

16874

413

2453

85%

2%

12%

2029

19802

16880

411

2511

85%

2%

13%

2030

19865

16885

410

2570

85%

2%

13%

2031

19927

16889

408

2630

85%

2%

13%

2032

19992

16896

407

2689

85%

2%

13%

131

Felnıtt népesség

Régió / év

összes nemzetiség

magyarok

románok

cigányok

magyarok

ezer fı

románok

cigányok

százalék

Felcsík 2002

36464

31774

4205

485

87%

12%

1%

2003

36426

31724

4199

503

87%

12%

1%

2004

36412

31724

4169

519

87%

11%

1%

2005

36418

31726

4152

540

87%

11%

1%

2006

36468

31767

4139

562

87%

11%

2%

2007

36511

31796

4128

587

87%

11%

2%

2008

36617

31885

4121

611

87%

11%

2%

2009

36552

31845

4073

634

87%

11%

2%

2010

36478

31790

4037

651

87%

11%

2%

2011

36407

31743

3997

667

87%

11%

2%

2012

36283

31644

3954

685

87%

11%

2%

2013

36214

31598

3911

705

87%

11%

2%

2014

36148

31570

3855

723

87%

11%

2%

2015

36059

31519

3792

748

87%

11%

2%

2016

36008

31495

3742

771

87%

10%

2%

2017

35901

31423

3690

788

88%

10%

2%

2018

35855

31408

3636

811

88%

10%

2%

2019

35771

31360

3577

834

88%

10%

2%

2020

35634

31252

3526

856

88%

10%

2%

2021

35551

31196

3478

877

88%

10%

2%

2022

35452

31128

3426

898

88%

10%

3%

2023

35367

31072

3376

919

88%

10%

3%

2024

35305

31035

3329

941

88%

9%

3%

2025

35273

31025

3284

964

88%

9%

3%

2026

35201

30981

3234

986

88%

9%

3%

2027

35170

30972

3189

1009

88%

9%

3%

2028

35136

30962

3143

1031

88%

9%

3%

2029

35101

30951

3097

1053

88%

9%

3%

2030

35065

30938

3051

1076

88%

9%

3%

2031

35026

30924

3004

1098

88%

9%

3%

2032

34995

30916

2958

1121

88%

8%

3%

132

Felnıtt népesség

Régió / év

összes nemzetiség

magyarok

románok

cigányok

magyarok

ezer fı

románok

cigányok

százalék

Gyergyó 2002

41674

37963

2790

921

91%

7%

2%

2003

41575

37806

2816

953

91%

7%

2%

2004

41536

37723

2831

982

91%

7%

2%

2005

41606

37710

2876

1020

91%

7%

2%

2006

41573

37631

2884

1058

91%

7%

3%

2007

41496

37506

2888

1102

90%

7%

3%

2008

41504

37471

2886

1147

90%

7%

3%

2009

41351

37267

2896

1188

90%

7%

3%

2010

41197

37092

2885

1220

90%

7%

3%

2011

40963

36847

2869

1247

90%

7%

3%

2012

40696

36554

2862

1280

90%

7%

3%

2013

40482

36308

2859

1315

90%

7%

3%

2014

40195

35991

2856

1348

90%

7%

3%

2015

39964

35719

2854

1391

89%

7%

3%

2016

39759

35467

2860

1432

89%

7%

4%

2017

39555

35249

2844

1462

89%

7%

4%

2018

39292

34948

2842

1502

89%

7%

4%

2019

39061

34683

2835

1543

89%

7%

4%

2020

38842

34430

2830

1582

89%

7%

4%

2021

38572

34136

2819

1617

88%

7%

4%

2022

38314

33853

2809

1652

88%

7%

4%

2023

38078

33591

2799

1688

88%

7%

4%

2024

37869

33352

2792

1725

88%

7%

5%

2025

37694

33145

2787

1762

88%

7%

5%

2026

37487

32909

2778

1800

88%

7%

5%

2027

37323

32713

2773

1837

88%

7%

5%

2028

37158

32517

2767

1874

88%

7%

5%

2029

36991

32320

2759

1912

87%

7%

5%

2030

36824

32124

2751

1949

87%

7%

5%

2031

36654

31926

2742

1986

87%

7%

5%

2032

36492

31736

2732

2024

87%

7%

6%

133

Felnıtt népesség

Régió / év

összes nemzetiség

magyarok

románok

cigányok

magyarok

ezer fı

románok

cigányok

százalék

Maroshéviz 2002

27151

7404

19392

355

27%

71%

1%

2003

27172

7339

19466

367

27%

72%

1%

2004

27202

7296

19529

377

27%

72%

1%

2005

27336

7268

19677

391

27%

72%

1%

2006

27380

7214

19759

407

26%

72%

1%

2007

27448

7181

19843

424

26%

72%

2%

2008

27555

7154

19960

441

26%

72%

2%

2009

27498

7102

19939

457

26%

73%

2%

2010

27407

7034

19903

470

26%

73%

2%

2011

27292

6970

19842

480

26%

73%

2%

2012

27117

6878

19745

494

25%

73%

2%

2013

26919

6797

19614

508

25%

73%

2%

2014

26711

6695

19495

521

25%

73%

2%

2015

26550

6614

19398

538

25%

73%

2%

2016

26420

6541

19326

553

25%

73%

2%

2017

26298

6478

19254

566

25%

73%

2%

2018

26133

6393

19160

580

24%

73%

2%

2019

25979

6309

19074

596

24%

73%

2%

2020

25854

6223

19021

610

24%

74%

2%

2021

25697

6153

18920

624

24%

74%

2%

2022

25546

6084

18824

638

24%

74%

2%

2023

25430

6022

18756

652

24%

74%

3%

2024

25291

5955

18669

667

24%

74%

3%

2025

25177

5894

18601

682

23%

74%

3%

2026

25026

5825

18504

697

23%

74%

3%

2027

24860

5753

18395

712

23%

74%

3%

2028

24698

5683

18288

727

23%

74%

3%

2029

24538

5614

18182

742

23%

74%

3%

2030

24378

5545

18076

757

23%

74%

3%

2031

24220

5478

17970

772

23%

74%

3%

2032

24070

5413

17870

787

22%

74%

3%

134

Felnıtt népesség

Régió / év

összes nemzetiség

magyarok

románok

cigányok

magyarok

ezer fı

románok

cigányok

százalék

Udvarhely régió 2002

36258

32897

300

3061

91%

1%

8%

2003

36285

32812

306

3167

90%

1%

9%

2004

36329

32755

312

3262

90%

1%

9%

2005

36403

32695

317

3391

90%

1%

9%

2006

36517

32681

318

3518

89%

1%

10%

2007

36588

32601

319

3668

89%

1%

10%

2008

36788

32652

320

3816

89%

1%

10%

2009

36827

32550

325

3952

88%

1%

11%

2010

36842

32455

330

4057

88%

1%

11%

2011

36838

32362

331

4145

88%

1%

11%

2012

36810

32225

329

4256

88%

1%

12%

2013

36780

32081

328

4371

87%

1%

12%

2014

36800

31979

338

4483

87%

1%

12%

2015

36814

31836

347

4631

86%

1%

13%

2016

36823

31704

351

4768

86%

1%

13%

2017

36855

31630

356

4869

86%

1%

13%

2018

36888

31523

358

5007

85%

1%

14%

2019

36905

31398

361

5146

85%

1%

14%

2020

36915

31273

362

5280

85%

1%

14%

2021

36918

31134

365

5419

84%

1%

15%

2022

36897

30968

367

5562

84%

1%

15%

2023

36925

30847

370

5708

84%

1%

15%

2024

36999

30767

374

5858

83%

1%

16%

2025

37040

30652

377

6011

83%

1%

16%

2026

37064

30520

379

6165

82%

1%

17%

2027

37166

30465

382

6319

82%

1%

17%

2028

37271

30413

386

6472

82%

1%

17%

2029

37376

30363

389

6624

81%

1%

18%

2030

37484

30315

392

6777

81%

1%

18%

2031

37594

30268

394

6932

81%

1%

18%

2032

37712

30228

397

7087

80%

1%

19%

135


összes nemzetiség

magyarok

románok

cigányok

magyarok

ezer fı

románok

cigányok

százalék

Keresztúr 2002

17128

14272

422

2434

83%

2%

14%

2003

17178

14240

417

2521

83%

2%

15%

2004

17221

14214

409

2598

83%

2%

15%

2005

17297

14190

405

2702

82%

2%

16%

2006

17378

14171

402

2805

82%

2%

16%

2007

17479

14157

397

2925

81%

2%

17%

2008

17589

14152

392

3045

80%

2%

17%

2009

17614

14069

390

3155

80%

2%

18%

2010

17623

14002

381

3240

79%

2%

18%

2011

17595

13908

376

3311

79%

2%

19%

2012

17548

13780

369

3399

79%

2%

19%

2013

17465

13609

363

3493

78%

2%

20%

2014

17425

13487

355

3583

77%

2%

21%

2015

17375

13334

348

3693

77%

2%

21%

2016

17353

13209

341

3803

76%

2%

22%

2017

17324

13106

333

3885

76%

2%

22%

2018

17305

12982

327

3996

75%

2%

23%

2019

17290

12865

320

4105

74%

2%

24%

2020

17268

12745

314

4209

74%

2%

24%

2021

17264

12639

309

4316

73%

2%

25%

2022

17265

12535

305

4425

73%

2%

26%

2023

17276

12437

301

4538

72%

2%

26%

2024

17291

12340

297

4654

71%

2%

27%

2025

17311

12247

293

4771

71%

2%

28%

2026

17334

12155

289

4890

70%

2%

28%

2027

17385

12090

286

5009

70%

2%

29%

2028

17437

12027

283

5127

69%

2%

29%

2029

17490

11965

280

5245

68%

2%

30%

2030

17544

11904

277

5363

68%

2%

31%

2031

17599

11842

275

5482

67%

2%

31%

2032

17657

11782

272

5603

67%

2%

32%

136

Felnıtt népesség megye / év

összes nemzetiség

magyarok

románok

cigányok

magyarok

ezer fı

románok

cigányok

százalék

Szentegyháza 2002

10633

10092

86

455

95%

1%

4%

2003

10630

10074

85

471

95%

1%

4%

2004

10603

10033

84

486

95%

1%

5%

2005

10608

10019

83

506

94%

1%

5%

2006

10578

9970

83

525

94%

1%

5%

2007

10587

9958

81

548

94%

1%

5%

2008

10618

9966

81

571

94%

1%

5%

2009

10595

9923

81

591

94%

1%

6%

2010

10556

9869

79

608

93%

1%

6%

2011

10505

9803

80

622

93%

1%

6%

2012

10439

9719

82

638

93%

1%

6%

2013

10389

9651

82

656

93%

1%

6%

2014

10308

9550

85

673

93%

1%

7%

2015

10248

9468

84

696

92%

1%

7%

2016

10203

9403

84

716

92%

1%

7%

2017

10183

9367

84

732

92%

1%

7%

2018

10110

9272

86

752

92%

1%

7%

2019

10052

9194

85

773

91%

1%

8%

2020

10006

9126

86

794

91%

1%

8%

2021

9966

9066

86

814

91%

1%

8%

2022

9906

8985

86

835

91%

1%

8%

2023

9862

8921

85

856

90%

1%

9%

2024

9831

8868

85

878

90%

1%

9%

2025

9817

8833

84

900

90%

1%

9%

2026

9804

8798

84

922

90%

1%

9%

2027

9777

8749

83

945

89%

1%

10%

2028

9751

8701

83

967

89%

1%

10%

2029

9725

8654

82

989

89%

1%

10%

2030

9700

8606

82

1012

89%

1%

10%

2031

9674

8559

81

1034

88%

1%

11%

2032

9651

8513

81

1057

88%

1%

11%

137

3. Melléklet. I. osztályt kezdı gyerekek számának alakulása az egyes régiókban etnikumok szerint 2032-ig - alapváltozat

megye / év

összes nemzetiség

magyarok

románok

cigányok

magyarok

ezer fı

románok

cigányok

százalék

Csíkszereda I. osztály 2009

417

322

79

15

77%

19%

4%

2010

404

318

71

14

79%

18%

4%

2011

387

303

70

14

78%

18%

4%

2012

395

307

74

14

78%

19%

3%

2013

430

336

80

14

78%

19%

3%

2014

458

359

85

14

78%

19%

3%

2015

456

357

84

15

78%

18%

3%

2016

439

343

81

15

78%

18%

3%

2017

422

330

77

15

78%

18%

4%

2018

407

318

74

15

78%

18%

4%

2019

395

308

72

15

78%

18%

4%

2020

382

297

69

15

78%

18%

4%

2021

372

289

67

16

78%

18%

4%

2022

365

283

66

16

77%

18%

4%

2023

360

278

66

16

77%

18%

4%

2024

355

274

65

16

77%

18%

5%

2025

350

269

65

17

77%

18%

5%

2026

344

264

64

17

77%

19%

5%

2027

338

258

63

17

76%

19%

5%

2028

332

253

62

17

76%

19%

5%

2029

325

247

61

17

76%

19%

5%

2030

318

240

60

17

76%

19%

5%

2031

309

233

59

17

75%

19%

6%

2032

300

225

57

17

75%

19%

6%

138

Székelyudvarhely I. osztály 2008 2009

336

286

13

37

85%

4%

11%

2010

319

272

12

35

85%

4%

11%

2011

328

284

12

33

86%

4%

10%

2012

356

311

12

32

87%

3%

9%

2013

393

346

14

33

88%

4%

8%

2014

416

367

15

34

88%

4%

8%

2015

428

377

16

35

88%

4%

8%

2016

428

377

16

35

88%

4%

8%

2017

412

361

16

35

88%

4%

9%

2018

397

346

15

35

87%

4%

9%

2019

387

337

15

36

87%

4%

9%

2020

378

327

15

36

87%

4%

10%

2021

370

319

15

36

86%

4%

10%

2022

366

314

15

37

86%

4%

10%

2023

363

310

15

38

85%

4%

10%

2024

359

306

15

38

85%

4%

11%

2025

355

301

16

39

85%

4%

11%

2026

350

295

16

39

84%

4%

11%

2027

344

289

16

39

84%

5%

11%

2028

337

281

16

40

84%

5%

12%

2029

329

273

15

40

83%

5%

12%

2030

320

265

15

40

83%

5%

13%

2031

311

256

15

40

82%

5%

13%

2032

300

246

14

40

82%

5%

13%

139

Alcsík I. osztály 2008

351

270

13

67

77%

4%

19%

2009

339

259

12

68

76%

4%

20%

2010

343

266

8

69

78%

2%

20%

2011

351

275

5

71

78%

1%

20%

2012

351

272

5

74

78%

1%

21%

2013

356

276

5

75

77%

1%

21%

2014

352

270

5

77

77%

1%

22%

2015

340

257

5

78

76%

1%

23%

2016

344

261

5

78

76%

1%

23%

2017

350

266

5

79

76%

1%

23%

2018

345

261

5

79

76%

1%

23%

2019

341

257

4

80

75%

1%

23%

2020

339

253

4

81

75%

1%

24%

2021

339

253

5

82

74%

1%

24%

2022

342

253

5

84

74%

1%

25%

2023

344

254

5

85

74%

1%

25%

2024

346

255

5

86

74%

1%

25%

2025

349

256

5

88

73%

2%

25%

2026

351

257

6

89

73%

2%

25%

2027

354

257

6

91

73%

2%

26%

2028

357

258

6

92

72%

2%

26%

2029

359

258

7

94

72%

2%

26%

2030

361

258

7

96

72%

2%

26%

2031

361

257

7

96

71%

2%

27%

2032

360

256

8

97

71%

2%

27%

140

Felcsík I. osztály 2008

542

450

63

29

83%

12%

5%

2009

511

418

65

29

82%

13%

6%

2010

513

420

65

28

82%

13%

5%

2011

516

425

63

28

82%

12%

5%

2012

519

428

62

29

83%

12%

6%

2013

534

443

62

30

83%

12%

6%

2014

539

447

61

30

83%

11%

6%

2015

531

442

59

30

83%

11%

6%

2016

536

447

59

31

83%

11%

6%

2017

540

451

58

31

84%

11%

6%

2018

533

446

56

31

84%

10%

6%

2019

526

441

54

31

84%

10%

6%

2020

521

437

52

32

84%

10%

6%

2021

522

438

51

32

84%

10%

6%

2022

525

441

51

33

84%

10%

6%

2023

527

444

50

34

84%

9%

6%

2024

530

446

49

34

84%

9%

6%

2025

532

449

49

35

84%

9%

7%

2026

534

451

48

35

84%

9%

7%

2027

535

452

47

36

84%

9%

7%

2028

535

452

47

36

85%

9%

7%

2029

535

453

46

36

85%

9%

7%

2030

532

451

45

37

85%

8%

7%

2031

526

446

43

37

85%

8%

7%

2032

519

441

41

37

85%

8%

7%

141

Gyergyó I. osztály 2008

515

423

40

53

82%

8%

10%

2009

508

418

38

51

82%

7%

10%

2010

479

395

35

49

82%

7%

10%

2011

470

387

34

49

82%

7%

10%

2012

485

400

35

50

82%

7%

10%

2013

506

418

37

51

83%

7%

10%

2014

515

425

38

52

83%

7%

10%

2015

511

420

37

53

82%

7%

10%

2016

517

426

37

53

82%

7%

10%

2017

520

429

37

54

82%

7%

10%

2018

511

421

37

54

82%

7%

11%

2019

503

413

36

55

82%

7%

11%

2020

497

407

35

55

82%

7%

11%

2021

495

404

35

56

82%

7%

11%

2022

496

404

35

57

81%

7%

12%

2023

496

403

35

58

81%

7%

12%

2024

497

403

35

59

81%

7%

12%

2025

497

402

35

60

81%

7%

12%

2026

496

401

35

60

81%

7%

12%

2027

494

399

35

61

81%

7%

12%

2028

492

396

34

61

81%

7%

12%

2029

489

393

34

62

80%

7%

13%

2030

483

388

34

62

80%

7%

13%

2031

475

380

33

62

80%

7%

13%

2032

465

371

32

62

80%

7%

13%

142

Maroshéviz I. osztály 2008

367

62

285

20

17%

78%

5%

2009

370

64

287

19

17%

78%

5%

2010

356

70

268

19

20%

75%

5%

2011

355

74

262

19

21%

74%

5%

2012

363

75

269

20

21%

74%

5%

2013

362

73

268

20

20%

74%

6%

2014

354

71

262

21

20%

74%

6%

2015

332

66

246

21

20%

74%

6%

2016

311

61

229

21

20%

74%

7%

2017

304

59

223

21

19%

74%

7%

2018

300

58

221

21

19%

74%

7%

2019

297

57

218

21

19%

74%

7%

2020

294

56

216

22

19%

74%

7%

2021

295

56

218

22

19%

74%

7%

2022

298

56

221

22

19%

74%

7%

2023

302

56

223

23

18%

74%

8%

2024

305

56

226

23

18%

74%

8%

2025

307

56

229

23

18%

74%

8%

2026

309

56

230

23

18%

74%

8%

2027

311

55

231

24

18%

75%

8%

2028

311

55

232

24

18%

75%

8%

2029

309

55

231

24

18%

75%

8%

2030

306

54

228

24

18%

74%

8%

2031

299

53

223

24

18%

74%

8%

2032

292

51

216

24

18%

74%

8%

143

Udvarhely régió I. osztály 2008

577

394

5

178

68%

1%

31%

2009

560

377

5

178

67%

1%

32%

2010

541

354

5

182

65%

1%

34%

2011

534

341

6

187

64%

1%

35%

2012

559

361

6

193

64%

1%

34%

2013

581

377

6

198

65%

1%

34%

2014

566

359

6

201

63%

1%

36%

2015

564

354

6

204

63%

1%

36%

2016

595

383

6

205

64%

1%

35%

2017

612

399

6

206

65%

1%

34%

2018

609

396

6

207

65%

1%

34%

2019

607

392

6

209

65%

1%

34%

2020

607

389

6

212

64%

1%

35%

2021

611

390

6

215

64%

1%

35%

2022

617

392

6

219

64%

1%

35%

2023

623

395

6

222

63%

1%

36%

2024

629

396

6

226

63%

1%

36%

2025

634

398

6

230

63%

1%

36%

2026

639

399

6

233

63%

1%

37%

2027

643

400

6

237

62%

1%

37%

2028

648

401

6

241

62%

1%

37%

2029

652

401

6

245

61%

1%

38%

2030

654

399

6

249

61%

1%

38%

2031

652

394

6

252

60%

1%

39%

2032

647

388

6

253

60%

1%

39%

144

Keresztúr I. osztály 2008

262

120

1

141

46%

0%

54%

2009

261

120

1

139

46%

1%

53%

2010

267

123

2

141

46%

1%

53%

2011

274

126

3

145

46%

1%

53%

2012

279

127

3

149

46%

1%

54%

2013

283

127

3

153

45%

1%

54%

2014

285

126

3

157

44%

1%

55%

2015

292

131

3

159

45%

1%

54%

2016

305

142

3

160

47%

1%

52%

2017

311

147

3

161

47%

1%

52%

2018

310

146

3

162

47%

1%

52%

2019

310

144

3

163

46%

1%

53%

2020

310

142

3

165

46%

1%

53%

2021

312

141

3

168

45%

1%

54%

2022

315

141

3

171

45%

1%

54%

2023

317

141

3

174

44%

1%

55%

2024

320

141

3

176

44%

1%

55%

2025

322

140

3

179

44%

1%

56%

2026

324

140

3

182

43%

1%

56%

2027

326

138

3

184

43%

1%

57%

2028

326

137

3

187

42%

1%

57%

2029

327

134

3

190

41%

1%

58%

2030

326

131

3

192

40%

1%

59%

2031

323

126

3

194

39%

1%

60%

2032

318

122

2

195

38%

1%

61%

145

Szentegyháza I. osztály 2008

143

115

2

27

80%

1%

19%

2009

151

123

2

27

81%

1%

18%

2010

149

121

1

27

81%

1%

18%

2011

142

114

1

27

80%

1%

19%

2012

147

118

1

28

80%

1%

19%

2013

160

130

1

29

81%

1%

18%

2014

170

140

1

30

82%

1%

17%

2015

169

138

1

30

82%

1%

18%

2016

160

129

1

30

81%

0%

19%

2017

154

123

1

30

80%

0%

20%

2018

153

122

1

31

80%

0%

20%

2019

151

120

1

31

79%

0%

20%

2020

150

118

1

31

79%

0%

21%

2021

150

117

1

32

78%

1%

21%

2022

150

117

1

32

78%

1%

21%

2023

151

117

1

33

78%

1%

22%

2024

151

117

1

33

77%

1%

22%

2025

151

117

1

34

77%

1%

22%

2026

151

116

1

34

77%

1%

23%

2027

151

115

1

35

76%

1%

23%

2028

150

114

1

35

76%

1%

24%

2029

149

112

1

36

75%

1%

24%

2030

148

110

1

36

74%

1%

25%

2031

145

107

1

37

74%

1%

25%

2032

142

104

1

37

73%

1%

26%

146

4. Melléklet. V. osztályt kezdı gyerekek számának alakulása az egyes régiókban etnikumok szerint 2032-ig - alapváltozat

megye / év

összes nemzetiség

magyarok

románok

cigányok

magyarok

ezer fı

románok

cigányok

százalék

Csíkszereda V. osztály 2009

421

332

79

11

79%

19%

3%

2010

402

311

79

12

77%

20%

3%

2011

393

299

81

13

76%

21%

3%

2012

389

298

77

14

77%

20%

4%

2013

380

291

75

15

76%

20%

4%

2014

375

288

72

14

77%

19%

4%

2015

381

296

72

13

78%

19%

4%

2016

393

302

78

14

77%

20%

4%

2017

399

308

76

15

77%

19%

4%

2018

386

304

68

14

79%

18%

4%

2019

370

290

67

14

78%

18%

4%

2020

377

293

70

14

78%

19%

4%

2021

411

321

76

14

78%

19%

3%

2022

438

343

81

14

78%

19%

3%

2023

435

340

80

15

78%

18%

3%

2024

420

328

77

15

78%

18%

4%

2025

404

315

74

15

78%

18%

4%

2026

389

303

71

15

78%

18%

4%

2027

377

294

68

15

78%

18%

4%

2028

365

284

66

15

78%

18%

4%

2029

356

276

64

16

78%

18%

4%

2030

350

270

63

16

77%

18%

5%

2031

345

266

63

16

77%

18%

5%

2032

341

262

62

16

77%

18%

5%

147

Székelyudvarhely V. osztály 2008

383

340

16

26

89%

4%

7%

2009

343

294

21

28

86%

6%

8%

2010

336

283

23

30

84%

7%

9%

2011

336

284

19

32

85%

6%

10%

2012

332

280

17

35

84%

5%

11%

2013

331

280

17

34

85%

5%

10%

2014

338

291

15

32

86%

5%

9%

2015

345

296

15

34

86%

4%

10%

2016

326

276

13

36

85%

4%

11%

2017

309

262

11

35

85%

4%

11%

2018

318

274

11

33

86%

4%

10%

2019

345

301

12

32

87%

3%

9%

2020

381

334

14

33

88%

4%

9%

2021

403

354

15

34

88%

4%

8%

2022

414

364

15

35

88%

4%

8%

2023

415

364

16

35

88%

4%

8%

2024

399

348

15

35

87%

4%

9%

2025

384

334

15

35

87%

4%

9%

2026

375

325

15

35

87%

4%

9%

2027

366

316

15

36

86%

4%

10%

2028

359

308

14

36

86%

4%

10%

2029

354

303

15

37

86%

4%

10%

2030

352

300

15

37

85%

4%

11%

2031

348

296

15

38

85%

4%

11%

2032

344

291

15

38

84%

4%

11%

148

Alcsík V. osztály 2008

282

230

4

48

81%

1%

17%

2009

286

226

8

52

79%

3%

18%

2010

310

244

10

55

79%

3%

18%

2011

325

257

9

59

79%

3%

18%

2012

321

250

7

64

78%

2%

20%

2013

331

262

6

63

79%

2%

19%

2014

353

285

8

59

81%

2%

17%

2015

359

285

11

63

79%

3%

18%

2016

350

269

13

67

77%

4%

19%

2017

337

258

12

67

76%

4%

20%

2018

342

265

8

69

78%

2%

20%

2019

350

274

5

71

78%

1%

20%

2020

349

271

5

73

78%

1%

21%

2021

355

275

5

75

77%

1%

21%

2022

351

270

5

77

77%

1%

22%

2023

339

257

5

77

76%

1%

23%

2024

343

260

5

78

76%

1%

23%

2025

348

265

5

78

76%

1%

23%

2026

344

261

4

79

76%

1%

23%

2027

340

256

4

80

75%

1%

23%

2028

338

253

4

81

75%

1%

24%

2029

338

252

4

82

74%

1%

24%

2030

340

252

5

83

74%

1%

24%

2031

343

253

5

85

74%

1%

25%

2032

345

254

5

86

74%

1%

25%

149

Felcsík V. osztály 2008

591

480

90

21

81%

15%

4%

2009

574

465

86

23

81%

15%

4%

2010

582

479

79

24

82%

14%

4%

2011

584

490

68

26

84%

12%

4%

2012

575

485

63

28

84%

11%

5%

2013

568

475

65

28

84%

11%

5%

2014

558

467

65

26

84%

12%

5%

2015

558

471

60

27

84%

11%

5%

2016

534

448

57

29

84%

11%

5%

2017

503

416

59

28

83%

12%

6%

2018

505

418

59

28

83%

12%

5%

2019

508

423

57

28

83%

11%

5%

2020

511

426

56

29

83%

11%

6%

2021

527

441

57

29

84%

11%

6%

2022

531

445

56

30

84%

11%

6%

2023

524

440

54

30

84%

10%

6%

2024

529

445

53

30

84%

10%

6%

2025

533

449

53

31

84%

10%

6%

2026

526

444

51

31

84%

10%

6%

2027

519

439

49

31

85%

9%

6%

2028

515

435

48

32

85%

9%

6%

2029

515

436

47

32

85%

9%

6%

2030

518

439

46

33

85%

9%

6%

2031

521

442

46

34

85%

9%

6%

2032

524

445

45

34

85%

9%

7%

150

Gyergyó V. osztály 2008

577

504

34

39

87%

6%

7%

2009

547

468

38

41

86%

7%

8%

2010

541

455

42

43

84%

8%

8%

2011

524

436

43

46

83%

8%

9%

2012

534

438

45

50

82%

8%

9%

2013

555

462

44

50

83%

8%

9%

2014

541

456

38

47

84%

7%

9%

2015

511

424

38

49

83%

7%

10%

2016

506

415

39

53

82%

8%

10%

2017

499

410

37

51

82%

7%

10%

2018

470

387

34

49

82%

7%

10%

2019

462

380

33

49

82%

7%

11%

2020

476

392

34

50

82%

7%

10%

2021

497

410

36

51

82%

7%

10%

2022

506

417

37

52

82%

7%

10%

2023

502

413

36

53

82%

7%

11%

2024

508

418

37

53

82%

7%

10%

2025

511

421

37

53

82%

7%

10%

2026

503

413

36

54

82%

7%

11%

2027

494

405

35

54

82%

7%

11%

2028

488

399

34

55

82%

7%

11%

2029

487

397

34

56

82%

7%

11%

2030

487

396

34

57

81%

7%

12%

2031

488

396

34

58

81%

7%

12%

2032

489

396

34

59

81%

7%

12%

151

Maroshéviz V. osztály 2008

419

85

319

15

20%

76%

4%

2009

373

73

284

16

20%

76%

4%

2010

341

66

258

17

19%

76%

5%

2011

338

62

258

18

18%

76%

5%

2012

362

67

275

20

19%

76%

5%

2013

387

78

290

19

20%

75%

5%

2014

384

78

288

18

20%

75%

5%

2015

362

68

275

19

19%

76%

5%

2016

358

61

278

20

17%

78%

6%

2017

362

62

280

19

17%

77%

5%

2018

348

68

262

19

20%

75%

5%

2019

347

72

255

19

21%

74%

5%

2020

355

73

263

20

21%

74%

6%

2021

353

72

262

20

20%

74%

6%

2022

346

69

256

20

20%

74%

6%

2023

325

64

240

21

20%

74%

6%

2024

304

59

223

21

20%

74%

7%

2025

297

58

218

21

19%

74%

7%

2026

294

57

216

21

19%

74%

7%

2027

290

56

213

21

19%

73%

7%

2028

288

55

211

22

19%

73%

8%

2029

289

54

213

22

19%

74%

8%

2030

292

54

216

22

19%

74%

8%

2031

295

54

218

23

18%

74%

8%

2032

298

54

221

23

18%

74%

8%

152

Udvarhely régió V. osztály 2008

610

477

4

128

78%

1%

21%

2009

586

446

2

137

76%

0%

23%

2010

584

434

4

146

74%

1%

25%

2011

600

435

10

155

72%

2%

26%

2012

601

419

11

171

70%

2%

28%

2013

596

421

8

166

71%

1%

28%

2014

599

436

7

156

73%

1%

26%

2015

594

420

6

167

71%

1%

28%

2016

576

393

5

177

68%

1%

31%

2017

558

376

5

177

67%

1%

32%

2018

540

354

5

181

66%

1%

33%

2019

533

341

6

186

64%

1%

35%

2020

558

360

6

191

65%

1%

34%

2021

579

376

6

196

65%

1%

34%

2022

565

358

6

200

63%

1%

35%

2023

563

354

6

203

63%

1%

36%

2024

593

383

6

204

65%

1%

34%

2025

610

399

6

205

65%

1%

34%

2026

608

395

6

206

65%

1%

34%

2027

606

391

6

208

65%

1%

34%

2028

606

389

6

211

64%

1%

35%

2029

610

390

6

214

64%

1%

35%

2030

616

392

6

218

64%

1%

35%

2031

622

394

6

221

63%

1%

36%

2032

627

396

6

225

63%

1%

36%

153

Keresztúr V. osztály 2008

280

175

2

103

62%

1%

37%

2009

249

137

3

110

55%

1%

44%

2010

235

116

2

117

49%

1%

50%

2011

242

118

1

122

49%

1%

51%

2012

251

118

1

132

47%

0%

53%

2013

258

126

1

131

49%

0%

51%

2014

260

134

1

125

51%

0%

48%

2015

261

126

1

134

48%

0%

51%

2016

260

119

1

140

46%

0%

54%

2017

259

119

1

139

46%

1%

54%

2018

265

122

2

140

46%

1%

53%

2019

272

125

3

144

46%

1%

53%

2020

277

126

3

149

45%

1%

54%

2021

281

126

3

153

45%

1%

54%

2022

283

125

3

156

44%

1%

55%

2023

290

130

3

158

45%

1%

54%

2024

303

141

3

159

47%

1%

52%

2025

309

146

3

160

47%

1%

52%

2026

308

145

3

161

47%

1%

52%

2027

308

142

3

162

46%

1%

53%

2028

308

141

3

165

46%

1%

53%

2029

310

140

3

167

45%

1%

54%

2030

313

140

3

170

45%

1%

54%

2031

315

140

3

173

44%

1%

55%

2032

318

140

3

176

44%

1%

55%

154

Szentegyháza V. osztály 2008

166

145

2

19

87%

1%

12%

2009

158

135

2

21

85%

2%

13%

2010

152

127

3

22

84%

2%

15%

2011

143

117

3

24

82%

2%

16%

2012

147

120

2

26

81%

1%

18%

2013

164

138

1

25

84%

1%

15%

2014

165

140

2

23

85%

1%

14%

2015

146

119

2

25

81%

1%

17%

2016

140

112

2

27

80%

1%

19%

2017

148

120

2

27

81%

1%

18%

2018

146

118

1

27

81%

1%

18%

2019

139

111

1

27

80%

1%

20%

2020

144

115

1

28

80%

1%

19%

2021

156

127

1

29

81%

1%

18%

2022

166

136

1

29

82%

1%

18%

2023

165

135

1

30

82%

1%

18%

2024

156

126

1

30

80%

0%

19%

2025

151

120

1

30

80%

0%

20%

2026

150

119

1

30

79%

0%

20%

2027

148

117

1

31

79%

0%

21%

2028

147

115

1

31

78%

0%

21%

2029

147

115

1

32

78%

1%

22%

2030

148

115

1

32

78%

1%

22%

2031

148

115

1

33

77%

1%

22%

2032

148

114

1

33

77%

1%

22%

155

5. Melléklet. IX. osztályt kezdı gyerekek számának alakulása az egyes régiókban etnikumok szerint 2032-ig - alapváltozat

megye / év

összes nemzetiség

magyarok

románok

cigányok

magyarok

ezer fı

románok

cigányok

százalék

Csíkszereda IX. osztály 2009

390

298

77

15

77%

20%

4%

2010

384

296

74

14

77%

19%

4%

2011

391

303

74

13

78%

19%

3%

2012

403

309

80

14

77%

20%

4%

2013

409

316

78

15

77%

19%

4%

2014

396

311

70

14

79%

18%

4%

2015

379

297

68

14

78%

18%

4%

2016

387

301

72

14

78%

19%

4%

2017

421

329

78

14

78%

19%

3%

2018

449

352

83

14

78%

19%

3%

2019

447

349

82

15

78%

18%

3%

2020

430

336

79

15

78%

18%

3%

2021

414

323

76

15

78%

18%

4%

2022

399

311

73

15

78%

18%

4%

2023

387

301

70

15

78%

18%

4%

2024

375

291

68

15

78%

18%

4%

2025

364

283

66

16

78%

18%

4%

2026

358

277

65

16

77%

18%

4%

2027

353

273

65

16

77%

18%

5%

2028

349

268

64

16

77%

18%

5%

2029

343

264

63

17

77%

18%

5%

2030

338

259

63

17

77%

19%

5%

2031

332

253

62

17

76%

19%

5%

2032

326

248

61

17

76%

19%

5%

156

Székelyudvarhely IX. osztály 2008

338

285

18

35

84%

5%

10%

2009

337

286

17

34

85%

5%

10%

2010

344

296

16

32

86%

5%

9%

2011

351

301

15

35

86%

4%

10%

2012

331

282

13

37

85%

4%

11%

2013

314

268

12

35

85%

4%

11%

2014

324

279

12

33

86%

4%

10%

2015

351

307

12

32

87%

3%

9%

2016

388

341

14

33

88%

4%

9%

2017

410

361

15

34

88%

4%

8%

2018

422

371

16

35

88%

4%

8%

2019

422

371

16

35

88%

4%

8%

2020

406

355

16

35

87%

4%

9%

2021

391

340

15

35

87%

4%

9%

2022

382

331

15

36

87%

4%

9%

2023

373

322

15

36

86%

4%

10%

2024

365

314

15

36

86%

4%

10%

2025

361

309

15

37

86%

4%

10%

2026

358

305

15

37

85%

4%

10%

2027

354

301

15

38

85%

4%

11%

2028

350

296

15

39

85%

4%

11%

2029

345

291

15

39

84%

4%

11%

2030

339

284

15

39

84%

5%

12%

2031

332

277

15

40

83%

5%

12%

2032

324

269

15

40

83%

5%

12%

157

Alcsík IX. osztály 2008

322

250

7

64

78%

2%

20%

2009

332

262

6

63

79%

2%

19%

2010

354

286

8

59

81%

2%

17%

2011

360

285

11

64

79%

3%

18%

2012

350

270

13

67

77%

4%

19%

2013

338

259

12

67

76%

4%

20%

2014

343

266

8

69

78%

2%

20%

2015

351

274

5

71

78%

1%

20%

2016

350

272

5

73

78%

1%

21%

2017

356

275

5

75

77%

1%

21%

2018

352

270

5

77

77%

1%

22%

2019

339

257

5

78

76%

1%

23%

2020

344

261

5

78

76%

1%

23%

2021

349

266

5

79

76%

1%

23%

2022

345

261

5

79

76%

1%

23%

2023

341

256

4

80

75%

1%

23%

2024

338

253

4

81

75%

1%

24%

2025

339

252

5

82

74%

1%

24%

2026

341

253

5

84

74%

1%

24%

2027

343

254

5

85

74%

1%

25%

2028

346

254

5

86

74%

1%

25%

2029

348

255

5

88

73%

2%

25%

2030

351

256

6

89

73%

2%

25%

2031

354

257

6

91

73%

2%

26%

2032

356

258

6

92

72%

2%

26%

158

Felcsík IX. osztály 2008

580

486

66

28

84%

11%

5%

2009

573

477

69

28

83%

12%

5%

2010

563

469

68

26

83%

12%

5%

2011

563

472

63

28

84%

11%

5%

2012

538

449

60

29

83%

11%

5%

2013

507

417

62

28

82%

12%

6%

2014

509

419

63

28

82%

12%

5%

2015

512

424

60

28

83%

12%

5%

2016

515

427

59

29

83%

11%

6%

2017

531

442

60

29

83%

11%

6%

2018

535

446

59

30

83%

11%

6%

2019

528

441

57

30

83%

11%

6%

2020

533

446

56

31

84%

11%

6%

2021

537

451

56

31

84%

10%

6%

2022

530

445

54

31

84%

10%

6%

2023

523

440

52

31

84%

10%

6%

2024

518

436

50

32

84%

10%

6%

2025

519

437

49

32

84%

9%

6%

2026

522

440

49

33

84%

9%

6%

2027

524

443

48

34

84%

9%

6%

2028

527

446

47

34

85%

9%

6%

2029

529

448

47

35

85%

9%

7%

2030

531

450

46

35

85%

9%

7%

2031

532

451

45

36

85%

9%

7%

2032

532

452

45

36

85%

8%

7%

159

Gyergyó IX. osztály 2008

539

443

46

51

82%

8%

9%

2009

561

467

44

50

83%

8%

9%

2010

546

461

38

47

84%

7%

9%

2011

516

428

38

50

83%

7%

10%

2012

511

419

39

53

82%

8%

10%

2013

504

415

38

51

82%

7%

10%

2014

475

391

35

49

82%

7%

10%

2015

466

384

34

49

82%

7%

10%

2016

481

396

35

50

82%

7%

10%

2017

502

414

36

51

83%

7%

10%

2018

511

421

37

52

82%

7%

10%

2019

507

417

37

53

82%

7%

10%

2020

513

422

37

53

82%

7%

10%

2021

516

425

37

54

82%

7%

10%

2022

508

417

36

54

82%

7%

11%

2023

499

409

35

54

82%

7%

11%

2024

493

403

35

55

82%

7%

11%

2025

491

401

34

56

82%

7%

11%

2026

492

400

35

57

81%

7%

12%

2027

493

400

35

58

81%

7%

12%

2028

493

399

35

59

81%

7%

12%

2029

493

399

35

60

81%

7%

12%

2030

492

397

35

60

81%

7%

12%

2031

491

396

34

61

81%

7%

12%

2032

488

393

34

61

80%

7%

13%

160

Maroshéviz IX. osztály 2008

367

68

279

20

19%

76%

5%

2009

392

79

294

19

20%

75%

5%

2010

389

79

291

18

20%

75%

5%

2011

367

69

279

19

19%

76%

5%

2012

363

62

281

20

17%

78%

5%

2013

366

63

284

19

17%

78%

5%

2014

353

69

265

19

20%

75%

5%

2015

351

73

259

19

21%

74%

5%

2016

360

74

266

20

21%

74%

5%

2017

358

73

265

20

20%

74%

6%

2018

350

70

260

20

20%

74%

6%

2019

329

65

243

21

20%

74%

6%

2020

308

60

226

21

20%

74%

7%

2021

301

58

221

21

19%

74%

7%

2022

297

57

219

21

19%

74%

7%

2023

294

56

216

21

19%

74%

7%

2024

291

55

214

22

19%

74%

7%

2025

293

55

216

22

19%

74%

8%

2026

296

55

218

22

19%

74%

8%

2027

299

55

221

23

18%

74%

8%

2028

302

55

224

23

18%

74%

8%

2029

304

55

226

23

18%

74%

8%

2030

306

55

228

23

18%

74%

8%

2031

308

55

229

24

18%

74%

8%

2032

308

55

229

24

18%

75%

8%

161

Udvarhely régió IX. osztály 2008

602

420

11

172

70%

2%

28%

2009

597

421

8

167

71%

1%

28%

2010

600

437

7

157

73%

1%

26%

2011

594

421

6

168

71%

1%

28%

2012

577

394

5

178

68%

1%

31%

2013

559

376

5

178

67%

1%

32%

2014

541

354

5

181

65%

1%

34%

2015

534

341

6

187

64%

1%

35%

2016

559

361

6

192

65%

1%

34%

2017

580

377

6

197

65%

1%

34%

2018

565

358

6

201

63%

1%

36%

2019

563

354

6

203

63%

1%

36%

2020

594

383

6

205

64%

1%

34%

2021

611

399

6

206

65%

1%

34%

2022

609

396

6

207

65%

1%

34%

2023

606

392

6

209

65%

1%

34%

2024

607

389

6

212

64%

1%

35%

2025

611

390

6

215

64%

1%

35%

2026

617

392

6

218

64%

1%

35%

2027

623

394

6

222

63%

1%

36%

2028

628

396

6

226

63%

1%

36%

2029

633

398

6

229

63%

1%

36%

2030

638

399

6

233

63%

1%

36%

2031

643

400

6

237

62%

1%

37%

2032

647

401

6

241

62%

1%

37%

162

Keresztúr IX. osztály 2008

252

118

1

133

47%

0%

53%

2009

259

126

1

132

49%

0%

51%

2010

261

134

1

126

51%

0%

48%

2011

262

127

1

134

48%

0%

51%

2012

261

120

1

141

46%

0%

54%

2013

260

120

1

139

46%

1%

53%

2014

266

123

2

141

46%

1%

53%

2015

274

126

3

145

46%

1%

53%

2016

278

127

3

149

45%

1%

54%

2017

282

126

3

153

45%

1%

54%

2018

284

125

3

156

44%

1%

55%

2019

291

130

3

158

45%

1%

54%

2020

304

142

3

160

47%

1%

52%

2021

310

147

3

160

47%

1%

52%

2022

309

145

3

161

47%

1%

52%

2023

309

143

3

163

46%

1%

53%

2024

309

141

3

165

46%

1%

53%

2025

311

141

3

168

45%

1%

54%

2026

314

141

3

170

45%

1%

54%

2027

317

140

3

173

44%

1%

55%

2028

319

140

3

176

44%

1%

55%

2029

321

140

3

179

44%

1%

56%

2030

323

139

3

181

43%

1%

56%

2031

325

138

3

184

43%

1%

57%

2032

326

136

3

187

42%

1%

57%

163

Szentegyháza IX. osztály 2008

149

122

2

26

81%

1%

17%

2009

166

140

1

25

84%

1%

15%

2010

167

142

2

23

85%

1%

14%

2011

148

120

2

25

82%

1%

17%

2012

142

113

2

27

80%

1%

19%

2013

150

121

2

27

81%

1%

18%

2014

148

120

1

27

81%

1%

18%

2015

141

113

1

27

80%

1%

19%

2016

145

116

1

28

80%

1%

19%

2017

158

128

1

29

81%

1%

18%

2018

168

138

1

29

82%

1%

17%

2019

167

137

1

30

82%

1%

18%

2020

158

127

1

30

81%

0%

19%

2021

153

122

1

30

80%

0%

20%

2022

151

120

1

30

79%

0%

20%

2023

150

118

1

31

79%

0%

21%

2024

149

117

1

31

78%

0%

21%

2025

149

116

1

32

78%

1%

21%

2026

149

116

1

32

78%

1%

22%

2027

150

116

1

33

78%

1%

22%

2028

150

116

1

33

77%

1%

22%

2029

150

115

1

34

77%

1%

23%

2030

150

115

1

34

77%

1%

23%

2031

150

114

1

35

76%

1%

23%

2032

149

113

1

35

76%

1%

24%

164

Kézirat. Kérjük ebben a változatban nem hivatkozni!

Recommend Documents