Kézikönyv sportszervezetek és önkormányzatok számára,

Aktualizálva: 2008. április 25.

Kézikönyv sportszervezetek és önkormányzatok számára,

sportcélú fejlesztések megtervezéséhez az EU által társfinanszírozott programok keretében

készült a CEDEC Kft. és a Vitál Pro Kft. által készített tanulmányok felhasználásával

Jelen Kézikönyv az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport szakállamtitkársága megbízásából a CEDEC Kft. és a Vitál Pro Kft. által készített tanulmányok alapján került összeállításra. A tanulmányok 2008 áprilisa során kerültek véglegesítésre, ebből adódóan jelen Kézikönyv is a 2008 áprilisi helyzetet tükrözi. A Kézikönyv rendszeres aktualizálása – például az Akciótervek időszakos felülvizsgálata, pályázatok kiírása és megszűnése vagy a feltételrendszer esetleges egyéb változásai következtében – elengedhetetlen annak használhatóságának megőrzéséhez. Az aktualizálás ideje a dokumentum fejlécében került feltüntetésre.

1/49


Tartalomjegyzék I.

Bevezetés I.1. A Kézikönyv célja: I.2. Az EU támogatásainak általános elvei A. ELSŐ RÉSZ: A TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK II. Új Magyarország Fejlesztési Terv sport tevékenységet támogató konstrukciói és pályázatai II.1. Regionális Programok II.2. Közlekedés Operatív program II.3. Vidékfejlesztési Program II.4. Gazdaságfejlesztési program II.5. Társadalmi Megújulás és Társadalmi Infrastruktúra Program Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Társadalmi Megújulás Operatív Program II.6. Környezet és Energia Operatív Program II.7. Kétoldalú határon átnyúló együttműködések III. Nemzetközi pályázatok B. MÁSODIK RÉSZ IV. Javaslatok létesítmény fejlesztési projektek kidolgozásához IV.1. Képzés, önképzés: A „SAKK” projekttervező program IV.2. Partnerség IV.3. Projekt indokoltsága Projekt célkitűzései IV.4. IV.5. Tevékenységek bemutatása IV.6. Fenntartható működtetés C. HARMADIK RÉSZ: PROJEKT PÉLDÁK D. NEGYEDIK RÉSZ: FOGALOMJEGYZÉK

2/49

3 3 4 6 6 6 21 21 23 24 24 25 25 26 28 35 35 35 38 39 41 42 43 43 46


I. Bevezetés I.1. A Kézikönyv célja: Jelen kézikönyv célja, hogy segítséget nyújtson a sport szakterületén megvalósuló olyan fejlesztési projektek kialakításához, amelyek esélyesek arra, hogy az Európai Unió társfinanszírozásával valósuljanak meg. Az EU források célrendszeréhez elsődlegesen a közösségek összetartozásának erősítését („társadalmi kohézió erősítése”) és a munkahelyteremtő, gazdaságfejlesztő célú projektek képesek illeszkedni, így a sport – bár önálló szakterületként nem került „nevesítve” – kaphat támogatást a kohéziós politikájának eszközrendszerén keresztül. A támogatások alapvető kohéziós céljaihoz való illeszkedési igény következtében a támogatott sportcélú fejlesztések az iskolai testnevelés és diáksport vagy a szabadidősport területén kell, hogy megvalósuljanak, a versenysport és utánpótlás-nevelés területe gyakorlatilag nem esélyes források elnyerésére. Mivel a sport szakterülete önmagában nem szerepel a támogatásban részesíthető célok között, a támogatás esélyét az adja meg, ha a sport fejlesztései egyértelműen szolgálják azon szakterületek fejlődését is melyek a sportnál egyértelműbben jelennek meg a támogatás ágazati (vagy „tematikus”) célterületei között. A kézikönyv segítséget kíván adni ahhoz, hogy ezen területek - mint pl. a város-rehabilitáció, turizmus, vidékfejlesztés - fejlesztési igényeihez, céljaihoz vagy jellegzetes projektjeihez a sport hogyan illeszkedhet oly módon, hogy a fejlesztéseknek mind a sport- mind a támogatható tematikus célja is megvalósulhasson. A fenti feltételeknek megfelelő projekt a legtöbb esetben – a létesítmények infrastrukturális jellegű fejlesztése esetén gyakorlatilag minden esetben – csak együttműködésben valósulhat meg, amely során elsődleges az önkormányzatok és a sportszervezetek közötti tartós együttműködés. A Kézikönyv szempontokat és javaslatokat ad ezen projektek kialakításához, ezzel segíti a sportszervezetek és önkormányzatok közös, megvalósítható és fenntartható sportcélú fejlesztések létrehozására irányuló munkáját. Nem várható el a Kézikönyvtől, hogy minden, a tárgyhoz kapcsolódó információt tartalmazzon. Elsődlegesen fontos tehát, hogy egyrészt jelen kézikönyv is rendszeresen frissítésre kerüljön – a kézikönyv frissítésének dátuma a fejlécben megtalálható – másrészt pedig, hogy a fejlesztéseket komolyan fontolgató sportszervezetek rendszeresen figyelemmel kísérjék az aktuálisan meghirdetett pályázatokat és kapcsolatot tartsanak – akár közvetlenül, akár a települési vagy megyei önkormányzatok hivatalain vagy kistérségi munkaszervezeteken keresztül – a programok Közreműködő Szervezeteivel (pl. Regionális Fejlesztési Ügynökségek).

3/49

Aktualizálva: 2008. április 25. A Kézikönyv tehát – első részében – összefoglalja a sportszervezetek és önkormányzatok számára leginkább hasznosítható támogatási lehetőségeket, második részében pedig az egyes, elvileg támogatható sportlétesítmények fejlesztésének sajátos szempontjaira tér ki.

I.2. Az EU támogatásainak általános elvei A társadalmi kohézió erősítésében betöltött szerepéből kifolyólag a sport a kohéziós politikán keresztül kaphat jelentősebb támogatást. A kohéziós politika célja a gazdasági, szociális és területi kohézió erősítése a tagállamok és a tagállamok régiói között. Fő eszköze az Európai Regionális Fejlesztési Alap, mely fizikai beruházásokat támogat. Ez az alap finanszírozza hazánkban például a hét Regionális Operatív Program és a GOP fejlesztéseit. Az Európai Szociális Alap (ESZA) célja, hogy megelőzze a munkanélküliség kialakulását, fejlessze az emberi erőforrásokat és a munkaerőpiacra történő beilleszkedést. A sport a fenti célok elérésének hatékony eszköze lehet (például az Egyesült Királyságban évek óta használják a szociális kirekesztés, a városok szegregációja elleni küzdelemben…). Nemzetközi példák alapján is megállapítást nyert, hogy a projektben vizsgálandó – elsősorban a tömeges lakossági testmozgást elősegítő, a szegényebb városi és a vidéki területeken létrehozandó sportolási lehetőségeket teremtő – fejlesztések fő forrása a többi uniós országban is a regionális fejlesztési alap, ezt kiegészítik az Európai Szociális Alapból történő támogatások (strukturális alapok) és a vidékfejlesztési alap (Leader). A sport menedzsmentjéhez, oktatásához a szociális alap forrásai nyújtanak támogatást. A kohéziós politika fő elvei között szerepelnek a programozási kötelezettség, a több évre szóló tervezés és a partnerség is. Vagyis az alapok forrásainak használata csak akkor megvalósítható, ha a tagállam a támogatott régiókra átfogó fejlesztési tervet készít, és annak megvalósítását is bemutatja operatív programokon keresztül, majd elfogadásra benyújtja az Európai Bizottságnak. A programozási dokumentumok 7 évre szólnak, jelenleg a 2007-2013 éveket átfogó programozási időszakban vannak a tagállamok. Hazánk ezeken a magas szintű alapdokumentumokon túl akcióterveket is készített, melyek kettő ill. egy éves időszakokra bontják le az operatív programok végrehajtását. A dokumentumok legalsó lépcsője a konkrét pályázati kiírás, melynek tartalma és a kedvezményezettek köre nem térhet el az akciótervben foglaltaktól. Az akciótervek évenként revízióra kerülnek, jelenleg az első Akciótervek végrehajtása folyik, a második kétéves (2009-10) éves Akciótervek előkésztési munkái még nem kezdődtek meg.

4/49


További fontos alapelv a partnerség, amely egyrészt a programok, másrészt az egyes projektek szintén is érvényesül. A programok tekintetében ez – az OP-ok brüsszeli elfogadását követően – elsődlegesen az egyes programok Monitoring Bizottságainak működése során tapasztalható. A Monitoring Bizottságok jogköre kiterjed a program egészének tartalmi jellegű nyomon követésére, beleértve akár célok vagy azokhoz rendelt források megváltoztatására teendő javaslatokat s. A Monitoring Bizottságokban a program irányító szervei mellett a kedvezményezettek és egyéb érintettek képviselői, civil szervezetek is helyet kapnak, így ezeken keresztül nemcsak a sportirányítás, hanem a civil sportszervezetek is befolyásolhatják a programok alakulását. A projektek szintjén megvalósuló partnerség ad lehetőséget arra, hogy a finanszírozandó fejlesztések több, egymással együttműködő szervezet (pl. önkormányzatok, vállalkozók és civil szervezetek) szempontjainak, érdekeinek is megfeleljenek, a szervezetek képviselte igényeket összehangoltan elégítsék ki, ezzel adva hatásos és hatékony választ a felmerülő problémákra. Fontos hangsúlyozni, hogy a regionális fejlesztési és vidékfejlesztési alapok fő célcsoportja az önkormányzatok és csak kisebb részben közvetlenül a sportszervezetek illetve a magáncégek, magánberuházók. Az alapok jellemzően vissza nem térítendő támogatást nyújtanak és a támogatás a kedvezményezett (azaz a nyertes pályázó) részéről önerővel egészítendő ki. A konkrét pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelően általában 25-85% között lehet a támogatás nagysága az összköltséghez viszonyítva, vagyis a pályázatot benyújtó sportszervezetnek, önkormányzatnak saját forrással is rendelkeznie kell. Lényeges alapelv a projektek fenntarthatósága. Ennek értelmében a fejlesztéseket, megvalósulásukat követően, lehetőség szerint további támogatás felhasználása nélkül kell tudni működtetni, oly módon, hogy vagy azonos színvonalú szolgáltatásokat nyújtsanak kisebb fenntartási költségen vagy lényegesen magasabb színvonalú szolgáltatásokat, magasabb, de biztos, tervezett forrásból való működtetéssel. A működtetés költségeit és annak forrásait tervezni kell és a tervezésnél a támogatások optimális hasznosulására kell törekedni. Lényeges annak szem előtt tartása, hogy azon fejlesztések esetén, amelyek igénybevételéért fenntartójuk vagy üzemeltetőjük díjat szed, a fejlesztések által generált bevétel csökkenti az igénybe vehető támogatás mértékét. A számítás módját minden esetben közli a konkrét pályázati felhívás. A támogatások felhasználását az Operatív Programok Irányító Hatóságai (IH) irányítják. A konkrét projektekkel, pályázókkal az ún. Közreműködő Szervezetek állnak közvetlen kapcsolatban, mely szervezetek az IH által árruházott hatáskörben végzik feladataikat.

5/49


A. ELSŐ RÉSZ: A TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK II. Új Magyarország Fejlesztési Terv sport tevékenységet támogató konstrukciói és pályázatai1 II.1.

Regionális Programok

Pályázati kiírások 1. Turizmushoz kapcsolódó fejlesztések vonzerőfejlesztés (aktív turizmus)

–

turisztikai

termék

és

A turisztikai termék és vonzerőfejlesztés kapcsán jelentős különbségek figyelhetők meg az egyes regionális operatív programok kapcsán, ezért az alábbiakban megtalálhatók az egyes pályázatok részletes paraméterei.

1

A Kézikönyv aktualizálásának (fejlécben feltüntetett) időpontjában érvényes pályázatok

6/49


Paraméterek Régió

Dél-Alföld

Támogatható Rendelkezésre Támogatás mértéke (a projekt Támogatás minimális pályázatok Benyújtási álló forrás elszámolható összes költségének %és maximális összege határidő várható száma (mrd Ft) ban, maximum) (mFt) (db) 2.1. Versenyképes turisztikai termék és attrakciófejlesztés A komponens: „Dél-Alföld Spa” egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése E Komponens: Aktívturisztikai fejlesztések F Komponens: Konferenciaturizmus 2008.01.04. A: 5,116 A: min. 11 A: 50 % A: 250-2000 – 03.01. (A E: 4,715 E: 31 E: 50% és Non-profit szervezeteknek 85 E: 10 – 300 esetén F: 1,423 F: 5 % F: 20 - 800 02.08.) F: 50% Támogatható tevékenységek: A komponens: A meglévő fürdőkben az egészségturisztikai szolgáltatások (gyógyászati, wellness, sport) fejlesztése, valamint az egészségturisztikai infrastruktúra színvonalának emelése a modern egészségturisztikai és technológiai követelményeknek megfelelően. E komponens:  Vizek mentén az aktívturizmus fejlesztésének céljával szabadstrandok, kikötők és egyéb vízi sportoláshoz kapcsolódó szolgáltató létesítmények és egységek fejlesztése és kiépítése, felújítása turisták vízi sportokhoz kötődő igényeiknek kielégítése végett.  Gyalogtúra útvonalak kialakítása pihenőhelyekkel, valamint kerékpáros – és vízi túra útvonalak mentén kiszolgáló helyek, pihenőhelyek kialakítása;  Kerékpáros turisztikai szolgáltatások kialakítása: F komponens  Új önálló komplex (multifunkcionális) hasznosítású, konferenciák, képzések, vásárok, kulturális rendezvények és kiállítások, szakkiállítások elhelyezésére, esetleg sportrendezvények lebonyolítására is alkalmas terek létrehozása;

7/49

Aktualizálva: 2008. április 25. Paraméterek Régió

Dél-Dunántúl

Észak-Alföld

Támogatható Rendelkezésre Támogatás mértéke (a projekt Támogatás minimális pályázatok Benyújtási álló forrás elszámolható összes költségének %és maximális összege határidő várható száma (mrd Ft) ban, maximum) (mFt) (db) 2.1.1: Komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása a. komponens: Térségi alapú komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása Összevont keret Minimum 3 Kerékpár, öko- és aktív turizmus: 80 % 80 – 800 2008.01.04. A és B maximum 10 Vízi turizmus: 50 % – komponensre: Leghátrányosabb kistérségekben 85 % és 02.01. 6,186 50 % Támogatható tevékenységek:  Vízi turizmus: Infrastruktúra-fejlesztés, szolgáltató létesítmények és egységek fejlesztése a vitorlás-, és motorcsónakkikötőkben.  Kerékpáros turizmus: Az egyes turisztikai vonzerőkhöz közvetlenül kapcsolódó, azokat összekötő, az OTRT törzshálózat részét képező turisztikai célú kerékpárutak építése, mely minimum 20 km hosszúnak kell, hogy legyen, vagy legalább 3 települést/vonzerőt kell összekötnie. 2.1.1. Versenyképes turisztikai termék-és attrakciófejlesztés B) Természeti és környezeti értékekre alapozott turizmus fejlesztése komponens D) Rendezvény- és sport-turizmus infrastrukturális feltételének javítása komponens B: 3,17954 B: 12 B: 90 %, kivéve vízi turizmus: 50 % B komponens: 10 – 500 2008.01.04. D: 8,9648 D: 3 D: 50 % D komponens: 10 -500, – 02.29. sport-turizmus infra.fejl. esetén: 100 - 500 Támogatható tevékenységek: B) komponens: Természeti és környezeti értékekre alapozott turizmus fejlesztése  Az Országos Területrendezési Tervben (OTRT) vagy annak felülvizsgálata során javasolt nyomvonalba illeszkedő, valamint az EuroVelo kerékpárút-hálózathoz közvetlenül kapcsolódó (de az EuroVelo hálózhat részét nem képező) turisztikai célú kerékpárutak építése, a biztonságos kerékpármegőrzéshez szükséges beruházások, esőbeállók építése.  Vízi turizmus infrastrukturális feltételrendszerének fejlesztése (pl. szabadvízi strandok komfortosítása, vízi közlekedési eszközök környezetbarát üzemmódra – pl. elektromos vagy napenergia hajtásra – történő átállítása stb.).  Vízi közlekedés infrastrukturális feltételrendszerének fejlesztése (kikötőhálózat turisztikai célú, összehangolt fejlesztése, kikötők korszerűsítése, újak építése). D) komponens: Országos és nemzetközi szintű sportrendezvények infrastruktúrájának fejlesztése: az országos/nemzeti bajnokság első osztályú vagy ezzel azonos besorolású egyéb sportág mérkőzéseinek/versenyeinek helyet adó, meglévő létesítmények átalakítása, korszerűsítése, technológiai berendezések beszerzése, kiszolgáló létesítmények kialakítása, korszerűsítése stb.

8/49

Aktualizálva: 2008. április 25. Paraméterek Régió

ÉszakMagyarország

KözépDunántúl

Támogatható Támogatás mértéke (a projekt Támogatás minimális és pályázatok Benyújtási elszámolható összes költségének %maximális összege határidő várható száma ban, maximum) (mFt) (db) Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés, A (kiemelt projektek) és B komponens: 2.1.1. Turisztikai attrakciók fejlesztése A: 6,524 A: 4 Aktív turizmus: 50 %, kivéve kerékpáros A: 8000-2000 2008.01.04. – B: 6,524 B: 75-120 turizmus: 90 % B: 20 – 500, kivéve 02.01. Ökoturizmus: 90 % Önálló kerékpárút: 20– Üzleti szolgáltatások fejlesztése: 50 % 100 Rendezvényturizmus: 50 % nki, országos rendezvények: 10 - 40 üzleti szolg.fejlesztés: 1050 Támogatható tevékenységek: Aktív- és ökoturizmus Aktív turizmus infrastrukturális feltételeinek megteremtése:  Kizárólag az Országos Területrendezési Tervben (OTRT) vagy annak felülvizsgálata során javasolt nyomvonalba illeszkedő turisztikai célú kerékpárutak és – kötelező elemként - kiszolgáló szolgáltatások (pihenőhelyek, kölcsönző hálózat stb.) fejlesztése;  Víziturizmus infrastrukturális feltételrendszerének fejlesztése (pl. szabadvízi strandok komfortosítása, vízi közlekedés infrastrukturális feltételrendszerének fejlesztése: személy és túrahajó kikötőhely-hálózat létesítése);  A téli és az extrém turizmust (pl. sziklamászás, barlangászat, vasalt utak) szolgáló infrastrukturális fejlesztések megvalósítása, (pl. sífelvonók, sípályák és kiszolgáló infrastrukturális fejlesztések); 2.1.1.B: A régió arculatát meghatározni képes egyéb turisztikai vonzerők támogatása 2.1.1.C: Integrált turisztikai település- vagy térségfejlesztés és tematikus fejlesztések B: 6,757 B: min. 8. B: aktív turizmusnál KKVk 45%, egyéb B: 400-800 mFt (max. 2008.01.04. – C: 2,261 C: Minimum 10 szervezetek: 40% 1.500 mFt 2 illetve több 03.31. és C: Non-profit szervezetek: 85 %, megvalósítási helyszín KKVk 45 %, egyéb: 40 % esetén) C: 20 – 400

Rendelkezésre álló forrás (mrd Ft)

9/49

Aktualizálva: 2008. április 25. Támogatható tevékenységek 2.1.1.B.: Az aktív turizmus (ezen belül a vízi turizmus – pl. kikötők közcélú fejlesztése, strandok minőségi fejlesztése, vízi járművek beszerzése, stb.) fejlesztései 2.1.1.C.:A kerékpárutak fejlesztésén belül az alábbi tevékenységekre nyújtható támogatás:  Az Országos Területrendezési Tervről (OTRT) szóló XXVI. törvényben és annak módosító javaslatában szereplő, országos kerékpárút törzshálózat (az EuroVelo szakaszok kivételével), nyomvonalainak figyelembe vételével meghatározott, a hatályos kerékpárutakra vonatkozó útügyi műszaki előírásoknak (ÚT 2-1.203 Útügyi Műszaki Előírás - Kerékpárforgalmi létesítmények tervezése és az abban hivatkozott jogszabályoknak), megfelelő, turisztikai célú kerékpárutak építése. 

Paraméterek Régió

KözépMagyarország

NyugatDunántúl

Továbbá a fenti kritériumokat teljesítő kerékpárutak esetén kötelező elemként: az útvonalakhoz kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, fejlesztése; az útvonalakhoz kapcsolódó kerékpáros pihenőhelyek és információs táblarendszerek kialakítása, fejlesztése, az országos és térségi arculati tervekhez illeszkedő promóció

Támogatható Támogatás mértéke (a projekt Támogatás minimális pályázatok Benyújtási elszámolható összes költségének %- és maximális összege határidő várható száma ban, maximum) (mFt) (db) 3.1.1. A turisztikai vonzerő -és termékfejlesztés előmozdítása A komponens: Aktív turizmus (vízi turizmus és természetjárás) infrastruktúrájának és kapcsolódó szolgáltatásainak fejlesztése 2008.01.04.250 5-16 Jövedelemtermelő tevékenységek 15-50 03.03. esetén Pest megyében 30 %, Budapesten 25 % (mikroés kisvállalkozások számára 20 %ponttal, középvállalkozások számára 10 %ponttal emelhető a maximum). Költségvetési szervek és non-profit szervezetek: 85 % Támogatható tevékenységek A komponens - Aktív turizmus (vízi turizmus és természetjárás) infrastruktúrájának és kapcsolódó szolgáltatásainak fejlesztése:  Yacht-kikötők turisztikai célú létesítése és a már meglévők korszerűsítése. Kapcsolódó szolgáltató létesítmények és egységek létesítése, fejlesztése (pl.: bérlésre, tárolásra vonatkozóan), a turista-igények teljesebb körű kielégítését megcélzó szolgáltatások (pl.: oktatás, túraszervezés) fejlesztése, bővítése, új szolgáltatások bevezetése.  Vízi telepek (vitorlás-, és csónakkikötők) turisztikai célú létesítése és a meglévők korszerűsítése. Kapcsolódó szolgáltató egységek létesítése, fejlesztése (pl.: bérlésre, tárolásra vonatkozóan), a turista-igények teljesebb körű kielégítését megcélzó szolgáltatások (pl.: oktatás, túraszervezés) fejlesztése, új szolgáltatások bevezetése. Új, nem motorizált közlekedési eszközök beszerzése (csónak, kajak, kenu).  Gyalogtúra útvonalakhoz, zarándokutakhoz kapcsolódó turisztikai infrastruktúra- és szolgáltatások fejlesztése (pl. túraszervezés). Útvonaljelzések festése, útjelző– és információs táblák kihelyezése, tűzrakó helyek kialakítása, pihenőhelyek, higiénés létesítmények kialakítása, felújítása. 2.2.1. Tájegységi, öko- és aktív turisztikai programcsomagok fejlesztése C komponens: Tájegységi, öko- és aktív turisztikai programcsomagok támogatása Rendelkezésre álló forrás (mrd Ft)

10/49

Aktualizálva: 2008. április 25. 1,014

4-8

85 %, kivéve gazdasági társaságok: 30 %

20-500

2008.01.04.02.01.

Támogatható tevékenységek Olyan pályázatok, programok nyújthatók be, melyek legalább 3 tevékenységet tartalmaznak az alábbi támogatható tevékenységek közül:  Az Országos Területrendezési Tervben vagy a Nyugat-dunántúli régió Kerékpáros Marketingstratégiájában javasolt nyomvonalba illeszkedő kerékpárút-szakaszok kiépítése és/vagy kitáblázása)  Természetvédelmi területek látogathatóságát elősegítő fejlesztések (pl. látogatóközpontok, tanösvények, túraútvonalak, erdei tornapályák, esőbeállók korszerűsítése és kialakítása)  Szabadidő aktív eltöltését segítő terek kialakítása: téma- és kalandparkok, mindenki által hozzáférhető szabadidőparkok kialakítása o Vízi turizmus fejlesztése fürdés, evezés céljára. (Csak olyan fejlesztés támogatható, ahol ANTSZ igazolással rendelkeznek, hogy a tó fürdésre alkalmas, vagy a kezdeti beruházással alkalmassá tehető.) A tématerület keretében az alábbi tevékenységek támogathatók, pl. Csónakkikötő építése Paraméterek Támogatható Rendelkezésre Támogatás mértéke (a projekt Támogatás minimális pályázatok Benyújtási álló forrás elszámolható összes költségének %- és maximális összege Régió határidő várható száma (mrd Ft) ban, maximum) (mFt) (db) 2008.01.04.Összesen: 4,6 35 Vízi turizmus: Vízi turizmus: 02.15. DDT: 50 % Mindhárom régióban: DDT: 2,701 KDT: 40, KKV esetén 45 % 20-100 KDT: 1,8 Balaton Kiemelt NyDT: 0,16 NyDT: 30 % Kerékpáros és Üdülőkörzet ökoturizmus: Kerékpáros turizmus: mindhárom régióban 70 % DDT és KDT: 20-400 Ökoturizmus: NyDT: 20-160 mindhárom régióban 85 %

11/49

Aktualizálva: 2008. április 25. - Vízi turizmus fejlesztése: 1./ A balatoni nyilvános strandok színvonalának növelése, új szolgáltatások kialakítása, családbarát jellegének erősítése  aktív sportos strandélet infrastrukturális feltételeinek a megteremtése (sportpályák kialakítása, strandröplabda, foci mély homokkal stb.), kisebb parti vízi-vidámpark és csúszda létesítmények létesítése; 2./ Vitorlás kikötők fejlesztése  Balatoni vitorlásturizmushoz kapcsolódó létesítmények értéknövelő, funkcióbővítő fejlesztése, bővítése, korszerősítése. A fejlesztés a kikötők és a hozzájuk tartozó infrastruktúra (vizesblokk, kiszolgáló létesítmény) létesítését, építését, felújítását, bővítését, kikötői szakmai szolgáltatások (pl.: daru, stb) fejlesztését tartalmazhatja - Kerékpáros turizmus: a) Az egyes turisztikai vonzerőkhöz közvetlenül kapcsolódó, azokat összekötő turisztikai célú kerékpárutak építése, fejlesztése, értéknövelő felújítása az Országos Területrendezési Tervvel összhangban. b) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet külső kerékpárút kapcsolatainak fejlesztése. c) Egy-egy turisztikai vonzerő típushoz kapcsolódó tematikus kerékpár utak, túraútvonalak létrehozása. d) Több települést érintő, összefüggő kerékpárút hálózat létesítése a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben. e) e) A kerékpáros turizmus kiszolgáló létesítményeinek fejlesztése: kerékpáros pihenőhelyek, szerviz pontok, fedett zárható tárolók létesítése és kitáblázása kötelező eleme a kerékpáros fejlesztéseknek, mértéke a kerékpáros projektelemek költségvetésének minimum 20%-a kell legyen. A kiszolgáló létesítményeknek a Balaton partmenti településeknél a kerékpárút mentén, a parttól távolabbi települések esetén a kerékpárúttól maximum 500 méteres távolságban (kitáblázás biztosítása mellett) kell elhelyezkedniük. - Ökoturizmus: a) Multifunkcionális ökoturisztikai látogatóközpontok kialakítása, kiszolgáló egységekkel, higiénés létesítményekkel. b) b) Gyalogos túraútvonalak kialakítása, értéknövelő, funkcióbővítő felújítása, pihenőhelyek szeméttárolók kihelyezésével, Magyarországon érvényben lévő szabványos turistajelzések használatával. A szeméttárolók elhelyezésénél törekedni kell a könnyen megoldható hulladék elszállítás biztosítására.

12/49

Aktualizálva: 2008. április 25. 2. Alapfokú és középfokú nevelési-oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztése2 Az intézkedés célja a közoktatási intézmények beruházásainak (infrastruktúra és eszközfejlesztés) célirányos támogatása a közoktatási reformfolyamatoknak és a 21. század iskolája zászlóshajó programnak megfelelően a minőségi oktatás megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása érdekében. Ennek megfelelően valamennyi régióban jelentős támogatási keret áll rendelkezésre a fejlesztések megvalósítására: a legkevesebb a Nyugat-Dunántúlon (5,25 milliárd forint), míg a legtöbb az Észak-Alföldön (12,213 milliárd forint). Jelentős mennyiségű projekt támogatását tervezik: a Közép-Dunántúlon várhatóan 5-15 darab projekt, Közép-Magyarországon várhatóan 20-40 darab projekt megvalósulását támogatják, míg az összes többi régióban is legalább 10 darab projektet támogatnak majd. A dél-dunántúli pályázat kivételével (február 15.) valamennyi oktatási intézmény-fejlesztési pályázat beadási határideje 2008. január 28. Lényegi különbség abban tapasztalható, hogy míg Dél-Dunántúlon és KözépMagyarországon a támogatható alaptevékenységek körébe tartozik a „mellékhelyiségek, higiéniás létesítmények, konyha, tornaterem, tornaszoba, orvosi szoba, szocializációt segítő helyiségek akadálymentes kialakítása (pl. játszóudvar, klubhelyiség, könyvtár) kialakítása, tanuszoda/ medence korszerűsítése stb.”; addig az összes többi régió az önmagában nem támogatható, csak az alaptevékenységekkel együtt támogatható (kiegészítő) tevékenységek között támogatja a sporttal kapcsolatos fejlesztéseket. Ez azokon az elmaradottabb területeken, ahol az önkormányzatok működési forrás problémákkal is küzdenek, nem csak fejlesztési forrás hiányával, egyértelműen rontja annak az esélyét, hogy sportcélú fejlesztéseket valósítsanak meg. Az iskolai sportudvar fejlesztések kapcsán lehetőség nyílik a pályázók számára, hogy figyelembe vegyék az OLLÉ Pálya Program keretében kidolgozott „Sportudvarral szemben támasztott műszaki követelmények” című műszaki specifikációt, illetve a program nyújtotta valamennyi lehetőséget. 3. Város-rehabilitációs pályázatok Alapvetően három típusú város-rehabilitációs pályázat került kiírásra 2008. januárjában: a szociális város-rehabilitációs, az integrált, funkcióbővítő pályázat, valamint a kisléptékű, pontszerű településfejlesztési pályázat. Mindhárom típus kapcsán megállapítható, hogy alapvetően ugyanazokat a támogatható tevékenységeket tartalmazzák valamennyi régióban. Különbség csak a fejlesztésre elkülönített forrásban (teljes támogatási keret és az egyes pályázatokra fordítható támogatási összeg tekintetében egyaránt, valamint bizonyos mértékig a támogatási intenzitásban is) és ennek következtében a várhatóan támogatásra kerülő pályázatok számában van, annak függvényében, hogy az egyes régiók mennyire fejlettek, illetve a stratégiájukban mekkora hangsúlyt fektetnek a város-rehabilitációra. 2

Az iskolai infrastruktúra-fejlesztési pályázatokkal, valamint a városrehabilitációs pályázatokkal kapcsolatos információkat azért nem foglaltuk régiónként külön táblázatba, mert a régiónként megjelenő tartalmi különbségek minimálisak, így összegezve is megjeleníthetők a sport szempontjából lényeges elemek.

13

Aktualizálva: 2008. április 25. A szociális típusú városfejlesztés kapcsán a támogatás alapvető célja a városok leromlott vagy leszakadó városrészeinek leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása. Ilyen típusú városfejlesztési akció – régióktól függően – a 10.000 vagy 20.000 fő állandó lakosság feletti városi rangú települések önkormányzatai számára, illetve külön forrás terhére a megyei jogú városok számára elérhető, továbbá a statisztikai adatok alapján igazolhatóan leromlott állapotú, szegregált városrészekben valósítható meg. E pályázatok keretében két típusú, sporthoz kapcsolódó beavatkozás támogatható: 

Városi funkció megerősítését szolgáló fejlesztések között kerékpárutak, kerékpársávok, kerékpártározók kialakítása,



Közösségi funkciókat erősítő fejlesztések között sportés szabadidőcsarnok, uszodák, strandok épületének, külső felújítása, korszerűsítése (átalakítása, bővítése), infrastruktúrájának korszerűsítése helyiségek, belső terek kialakítása, működtetéshez szükséges eszközök beszerzése, (új építés nem támogatható; szinten tartó és helyettesítő beruházás nem támogatható, kivétel az épületek külső felújítása).

Az integrált, funkcióbővítő pályázatok kapcsán a támogatás alapvető célja valamennyi régióban a beavatkozásokkal érintett településrészek fizikai megújítása és a társadalmi kohézió együttes erősítése, új, települési és kistérségi szintű, gazdasági, közösségi, közigazgatási és szociális funkciók megjelenése, a meglévő funkciók megerősítése, ezáltal a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a város fejlődésébe. Ez a típusú akció a városi rangú települések önkormányzatai számára (egyes esetekben népességszám alapján korlátozottan), illetve külön forrás terhére a megyei jogú városok számára elérhető, amelynek keretében az alábbi sporthoz kapcsolódó tevékenységek támogathatók: 

Városi funkció megerősítését szolgáló fejlesztések között kerékpárutak, kerékpársávok, kerékpártározók kialakítása,



Közösségi funkciókat erősítő fejlesztések között önkormányzati tulajdonú sport infrastruktúra épületének felújítása, átalakítása, bővítése helyiségek, belső terek kialakítása, sportpályák, terek kialakítása.

A kisléptékű, pontszerű településfejlesztési beavatkozások kapcsán települések (al)központjainak gazdasági és közösségi célú megújítása. A kisebb települések esetében a minőségi élettér, a közszolgáltatások és egyéb társadalmi célú szolgáltatások elérhetőségének biztosítása szükséges, amelynek keretében meg kell oldani a - túlnyomórészt önkormányzati tulajdont képező, viszont kötelező önkormányzati kötelezettségeken túli feladatokat ellátó - helyi intézményhálózat megújítását, amelyek a település kulturális, közművelődési, sportolási igényeit szolgálják. A lehatárolás a funkcióbővítő, valamint a kisléptékű városfejlesztési beavatkozás között a népességszám mentén történt. A kisléptékű városfejlesztési pályázatok többnyire a kisebb települések számára nyitottak. Regionális lehatárolástól függően a 10.000 fő állandó népesség alatti városi jogállású települései, valamint az 5.000 fő állandó népesség feletti (és 100 fő / km2 népsűrűséget meghaladó) nem városi jogállású települései számára nyitott, vagy a Dél-Alföldön pl. kistérségi központok számára elérhető a lehetőség. Támogatott tevékenységek az alábbiak lehetnek az egyes régiókban: 14

Aktualizálva: 2008. április 25. 

Közösségi és kulturális célú épületek felújítása, átalakítása, bővítése.



Szabadidő és sport-létesítmények kialakítása kivételes esetekben, amennyiben nyilvánvaló e tevékenységek hozzájárulása a rehabilitáció céljaihoz.

1.1. A pályázati kiírások alapján jellemzően támogatható fejlesztések 1.1.1. Elsődlegesen iskolai sportra rendelkezésre álló létesítmények Lehetséges fejlesztések Az iskolai sportoktatás miatt elsősorban az un. alapsportágak űzésére alkalmas épületek: o Tornaterem, ami alkalmas labdajátékokra; o Szabadtéri sportpálya, sportudvar (pl. távolugró gödör, súlylökő kör); o Tanuszoda. Napközben diáksportra, esti és hétvégi időkben szabadidősport és amatőr versenysport céljára állnak rendelkezésre. Célcsoport, amire a létesítés alapjául szolgáló igényfelmérés irányul: az adott iskola tanulói és a potenciális esti és hétvégi időkben szabadidősport célú közösségi használók együttesen. Létesítés elvi menete: 

Igényfelmérés o Felhasználók számának becslése (városrész, települési vagy mikrotérségi szinten); o Közösségi felhasználók alternatív sportolási lehetőségeinek felmérése, a létesítmény nyújtotta lehetőségek megközelítő számszerűsítése.



Partnerség o Önkormányzat és a szabadidős sport egyesülete(i).



Tervezés, programozás o Partnerek igényinek megfelelően (tanítás és közösségi használat igényei).



Pályázat elkészítésének lényeges szempontjai: o Illeszkedés a ROP Humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése intézkedés keretében kiírt pályázathoz; o Illeszkedés az oktatási intézményrendszer fejlesztési terveihez – térségi-, mikrotérségi központ szerep, ellátandó tanulólétszám; o Fenntarthatóság: elsősorban az iskola működésének keretében, a további közösségi használat költségtérítéses alapon.

15


1.1.2. Városi közösségi sportlétesítmények Lehetséges fejlesztések Elsődlegesen többcélú, a verseny- és szabadidős sport számára egyaránt igénybe vehető épületek o Többcélú, sportolásra is alkalmas csarnok; o Alternatív hasznosításra (egyéb kulturális tömegrendezvények: zenei, színházi, képzőművészeti) is alkalmas sportcsarnok; o Uszoda. A szabadidősport igényei számára kialakított, kulturális célokat is szolgálni képes szabadtéri létesítmények o Szabadtéri sportudvarok; o „extrémsport” pályák, városi kalandparkok. Célcsoport, amire a létesítés alapjául szolgáló igényfelmérés irányul:  

Városi – többnyire kistérségi - lakosság, mint a szabadidős sport célcsoportja; Városi – esetenként kistérségi léptékben működő – sportegyesületek.

Létesítés elvi menete: 

Igényfelmérés o Felhasználók számának becslése (városi, mikrotérségi, kistérségi szint); o Meglevő létesítmények kihasználtsága, elérhetősége, az űzhető sportok; o Közösségi felhasználók alternatív sportolási lehetőségeinek felmérése, a létesítmény nyújtotta új lehetőségek megközelítő számszerűsítése.



Partnerség o Önkormányzat illetve önkormányzatok és sportegyesületek (szabadidős és versenysport egyaránt), lehetőség a privát szféra bevonására kapcsolódó, üzletileg is megtérülő projektelemekkel (sportszerkölcsönzés, „fitness” és „wellness” szolgáltatások, vendéglátás, szálláshely, stb.); o Alternatív kulturális használatban érdekelt partnerek bevonása a tervezésbe, működésbe.



Tervezés, programozás o Partnerek igényinek megfelelően (közösségi használat és a helyi szintű versenysport igényei).



Pályázat elkészítésének lényeges szempontjai: o Illeszkedés a ROP Települési területek megújítása intézkedés keretében kiírt pályázathoz; i. Város(rész)központok) integrált funkcióbővítő fejlesztése esetén: illeszkedés a városközpont funkcionális céljaihoz (lehetséges célok pl. szabadidős-kulturális tevékenységek koncentrációja a

16

Aktualizálva: 2008. április 25. városközpontban, városi szolgáltatások körének bővítése) és illeszkedés a város egésze jövőképének esetleges egyéb elemeihez (pl. sportturizmusban beöltött szerep erősítése, a városról alkotott általános kép -„imázs”- változtatásának szándéka, rekreációs feltételek javítása, mint a szabadidő eltöltésének egyre inkább előtérbe kerülő formája); ii. Szociális rehabilitációs célok esetén: illeszkedés a társadalom megújuló-képességét erősítő célokhoz (lehetséges célok: fiatalok aktivitásának, a közösségi életbe való bevonásának segítése, bűnelkövetővé válás megelőzése érdekében szervezendő közösségi programok, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációjának segítése, lakóközösségek összetartásának ösztönzése); iii. Barnamezős területek közösségi célú funkcióváltása esetén: az adott „barnamezőt” magában foglaló városrész specifikus céljaihoz való illeszkedés (funkcióbővítés vagy szociális rehabilitációs jellegű), a fentiek szerint; iv. Kisléptékű („pontszerű”) fejlesztések esetén: integrált funkcióbővítő és szociális rehabilitációs akcióterületen kívüli elhelyezkedés. 

Fenntarthatóság: o Költségarányos, egységes, átlátható igénybevételi díjak; o Bérbeadás és kapcsolódó üzleti lehetőségek (fitness/wellnesss, sportszerkölcsönzés, büfé-étterem, stb.) bevételének visszaforgatása a nem megtérülő projekt elemekbe; o Átlátható városi támogatása a létesítményeknek (pl. a használó diákok számának megfelelően). 1.1.3. Integrált városfejlesztési projektekhez kapcsolható egyéb (kisebb), sportcélú beruházások és projektek



„ESZA-típusú” beavatkozások körében: o Szociális rehabilitációhoz kapcsolódóan: Hátrányos helyzetű fiatalok illetve fogyatékosok számára szervezett sportrendezvények illetve ehhez kapcsolódó speciális oktatás, képzés; o Funkcióbővítéshez kapcsolódóan: A lakosság bevonását segítő – marketing-jellegű – sportakciók, -rendezvények lebonyolítása és üzemeltetők esetleges speciális képzése, illetve Sport, közösségi animátorok, rekreációs szakemberek képzése.



„ERFA-típusú” (infrastruktúra-) fejlesztések körében: o Városi terek egyes elemeinek sportolásra alkalmas kialakítása, pl. parkfelületeken labdajáték-pályák kialakítása, sporteszközök elhelyezése, városi terek egyes részeinek „városi” („extrém”) sportolásra alkalmas kialakítása (görkorcsolya, gördeszka).

1.1.4. Idegenforgalmi célokhoz illeszkedő infrastruktúrafejlesztések (turisztikai vonzerő-, illetve szolgáltatásfejlesztés) sportcélú elemei 17

Aktualizálva: 2008. április 25. Lehetséges fejlesztések 

Integrált (többelemű, összetett, pl. szálláshely-fejlesztési) projektek részeként, a projekt fő céljaihoz illeszkedve, pl.: o o o o o o o o o



Fitness- és kondicionáló terem, „extrém” sportudvar, tenisz pálya, squash pálya, lovas pálya, úszómedence/uszoda, vízisport-pálya és kikötő, kerékpár tereppálya, kerékpáros pihenő.

Szolgáltatásfejlesztési projektelemek infrastruktúrájához csatlakozó o sporteszköz-kölcsönzés; o sportoktatás; o túraszerezés és –vezetés eszközállománya.

Az idegenforgalmi célok mellett a igénybevételének ösztönzési módjai:   

részeként,

kisebb

„aktív

turizmus”

infrastrukturális

feltételei,

létesítmények

az

helyi

lakosok

általi

Az igényfelmérési fázisban az idegenforgalom mellett a helyi igények felmérése és figyelembe vétele a projekt kialakításánál. Helyi lakosok bevonását szolgáló „ESZA-típusú” projektelemek, pl. helyi figyelemfelkeltő rendezvények; Kedvezményes igénybevételi lehetőség az idegenforgalmi csúcsidőszakon kívül.

1.2. A különböző célú létesítmények optimális összehangolása Optimális – ám viszonylag kevés esetben kivitelezhető megoldás - ha a különböző típusú létesítményeket fizikailag egy térbe szervezik, mert ezzel jelentősen ésszerűsíthető működtetésük emellett a koncentrált kínálat a többfajta igénybevételt is ösztönzi. Az „integrált térségi sportközpont” az iskolai testnevelés, valamint a s főként munkaidőn túli szabadidős célú programokra egyaránt alkalmas lehet. A létesítménynek lehetőség szerint egy iskola mellett kell lennie. Magyarországon alapvetően mikrotérségi illetve kisebb – alacsony lakosságszámú - kistérségek ellátási szintjén képzelhető el ilyen típusú létesítmény működtetése. Egy ilyen létesítmény tartalmazhat minimálisan: o o o o o

Tornatermet, mely alkalmas a labdajátékokra; Tanuszodát (20 vagy 25 méteres); Kondi- és fitness termet; Squash-pályát; Szabadtéri sportpályák (teniszpálya, kézilabda és kosárlabda pálya, műfüves labdarúgópálya világítással);

18

Aktualizálva: 2008. április 25. o Opcionálisan mászófal, ill. gördeszkázás eszközparkjának kialakítása lehetséges; o Opcionálisan közösségi terem kialakítása, amit az idősebb korosztály is szívesen használ, pl. bócsa játékra, vagy helyiség kártyázásra, sakkozásra, netán tekepálya kialakítása. Az épületben kisebb büfé kialakítása feltétlenül javasolt. A fentiekben felvázolt tartalmú létesítmény a jogszabályok alapján támogatható lehet az ÚMVP keretében is, mikro-térségi központokban.

1.3. A támogatások elérhetősége A Regionális Operatív Programok régiós tájékoztatási, információ-szolgálatási feladatait a programok Irányító Hatósága a területileg illetékes Regionális Fejlesztési Ügynökségek (RFÜ) elsődleges hatáskörébe szervezte. Az RFÜ-k elérhetősége (forrás: www.nfu.hu) az alábbi.

Régió: NyugatDunántúl (GyőrSorpron, Vas, Zala) Program: Nyugat dunántúli OP

Régió:Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád) Program: Délalföldi OP

Régió: ÉszakAlföld (HajdúBihar, SzabolcsSzatmár-Bereg, Szolnok) Program:Északalföldi OP

Nyugatdunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.

Tel:(+36 99)512-910 (Sopron) Tel:(+36 94)509-350 (Szombathely) www.westpa.hu http://www.westpa.hu/

9400 Sopron Csatkai E. u. 6.

DARFU Délalföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.

Tel:(+36 62)561-939, www.darfu.hu, [email protected] Fax: (+36 62)561-921

6701 Szeged, Postafiók 29. 6726 Szeged, Közép fasor 13.

ÉARFÜ Észak - Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Társaság

Tel:(+36 52)524-760, www.eszakalfold.hu, [email protected]

4028 Debrecen, Simonyi út 14.

9700 Szombathely Kőszegi u. 23.

19


Régió: KözépMagyarország (Pest megye, Budapest)

Pro Régió Tel:(+36 1)471-8955, Középwww.kozpontiregio.hu, Magyarországi [email protected] Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Kht.

1146 Budapest, Hermina út. 17.

ÉszakMagyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.

Tel:(+36 46)563-300, www.norda.hu, [email protected], [email protected]

3525 Miskolc, Széchenyi u. 107.

KözépDunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht

Tel:(+36 22)513-370, www.kdrfu.hu, [email protected]

8000 Székesfehérvár, Rákóczi u. 25.

Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Tel:(+36 72)513-760, www.ddrft.hu, [email protected]

7621 Pécs, Mária u. 3.

Program:Középmagyar- országi OP

Régió: ÉszakMagyarország (Borsod, Heves, Nógrád) Program:Északmagyar- országi OP Régió: KözépDunántúl (Fejér, KomáromEsztergom, Veszprém) Program:Középdunántúli OP Régió:DélDunántúl (Baranya, Somogy, Tolna) Program:Déldunántúli OP

20


II.2.

Közlekedés Operatív program3

A közlekedési fejlesztések átfogó célja az elérhetőség javítása a versenyképesség növelése a társadalmi-területi kohézió erősítése érdekében. Az operatív program átfogó célja emellett a környezetkímélő közlekedési módok fejlesztése a környezeti fenntarthatóság érdekében. Az operatív program egyik stratégiai prioritásán, a „Térségi elérhetőség javítása” prioritáson belül nyílik lehetőség az 1-2-3 számjegyű főutak mentén, a helyközi kerékpárutak fejlesztésére. A 4-5 számjegyű utak mentén tervezett, valamint a belterületi kerékpárutak fejlesztésére részben a regionális operatív programok keretében, részben a KözOP „Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése” prioritása keretében kerülhet sor. Kerékpárút fejlesztésekre összességében 52 millió euró indikatív keret áll rendelkezésre 2007-2013 között. Az eddig elkészült, 2007-2008-as időszakra vonatkozó KözOP Akciótervek – a regionális operatív programoktól történő un. tervezési vagy finanszírozási elhatárolás miatt – nem tartalmaznak általános pályázati konstrukcióban elérhető kerékpárút fejlesztést. Az egyedi (kiemelt és nagyprojektek) projektek között jelenleg egyetlen ilyen fejlesztés található4. Az operatív program egyéb, a sporttevékenységek támogatásával kapcsolatba hozható támogatási területet nem tartalmaz.

II.3.

Vidékfejlesztési Program

2013-ig közel háromezer milliárd forintot használhat fel a magyar vidék és agrárágazat, ami az összes Magyarországra érkező uniós forrás egyharmada. 1.300 milliárd forinthoz pályázati úton lehet hozzájutni, 1.500-1.600 milliárd forint pedig a közvetlen támogatás. A támogatások nagy részét – melyek többsége állattenyésztési célokat szolgál – mintegy 47 százalékát a felzárkóztatásra fordítják, a magyar mezőgazdaságnak ugyanis jelentős a technikai lemaradása a többi uniós országhoz képest. A vidékfejlesztési források nem részei az ÚMFTnek, azok az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében kerülnek felhasználásra. Az ÚMVP a stratégiai beavatkozások tekintetében három fő intézkedéscsoportra koncentrálódik. Az első intézkedéscsoport „A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása”, a második a „A környezet és a vidék fejlesztése”, a harmadik a „A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása”. A program ún. „negyedik tengelye” a „LEADER-megközelítés” megvalósítása. A „LEADER-megközelítés”, helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása 3 4

Közlekedés operatív program CCI szám: 2007HU161PO007 67. sz. főút burkolat megerősítése, kerékpárút, elkerülő út - I. szakasz: Kaposfüredi elkerülő út

21

Aktualizálva: 2008. április 25. Az ÚMVP LEADER intézkedése célja a vidéki belső erőforrások fenntartható és innovatív felhasználásának elősegítése, a vidéki szereplők közötti együttműködés megalapozása az integrált megközelítést tartalmazó fenntartható helyi fejlesztési stratégiák előkészítése és megvalósítása érdekében. Cél továbbá a helyi innovatív megoldások és az átfogó társulások működtetése, a vidéki régiók életszínvonalának emelése, a munkahelyek megőrzése és létrehozása, valamint az élethosszig tartó tanulás jelentőségének hangsúlyozása. Az intézkedés feladata továbbá a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a vidéki élelmiszeripar, ill. a vidéki gazdaság teljesítőképességének, a kulturális és természeti értékek fenntartható hasznosításának erősítése, valamint a humán szolgáltatások és a helyi közösségek fejlesztését célzó, fenntartható és versenyképes új helyi eljárások előmozdítása. A LEADER program területi hatálya a 120 fő/négyzetkilométernél alacsonyabb népsűrűségű vagy 10000 főnél kevesebb lakosú településekre terjed ki. A budapesti agglomeráció települései nem tartoznak a LEADER program területi hatálya alá. A vidéki sportfejlesztések legvalószínűsíthetőbb jövőbeli Európai Uniós forrását várhatóan a LEADER5 közösségi kezdeményezés jelenti. Ebből adódóan a fejlesztéseknek illeszkedniük kell a program keretében kidolgozandó helyi fejlesztési stratégiákhoz. A LEADER program specialitása, hogy a helyi pályázati rendszeren belül, a projektkiválasztás részletes szempontjait a helyi akciócsoportok dolgozzák ki – az Irányító Hatóság irányelveit szem előtt tartva – LEADER-stratégiájuk részeként. A LEADER helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása és véglegesítése jelenleg zajlik a helyi akciócsoportok közösségeiben. Első lépésben az együttműködő helyi közösségek kiválasztása történt meg, a 147/2007 FVM (XII.4) rendelet szerint. Ezek az „előzetesen elismert” helyzetű csoportok kezdték meg a helyi fejlesztési stratégiáik kidolgozását, melyet a területileg illetékes Helyi Vidékfejlesztési Irodák (www.hvi.hu) segítenek és koordinálnak. Az egyes, a kidolgozandó stratégiához illeszkedő projektek benyújtása várhatóan 2008. júliusától válik lehetővé.

Sportfejlesztések Leader forrásból (Németország példája alapján) Fontos Magyarország számára az a tapasztalat, hogy helyi szinten a Leader az az uniós forrás, melyből sportcélú fejlesztések finanszírozhatóak. 2000. és 2006. között Németországban 148 kistérségben mintegy 1300 projekt valósult meg LEADER+ forrásból, közöttük jelentős számban fordultak elő sportcélú fejlesztések is. Tipikus példák:  iskolai sportpálya 5

A LEADER Közösségi kezdeményezés céljainak általános bemutatását a 2.2.2 szakasz LEADER+ része tartalmazza.

22

Aktualizálva: 2008. április 25. 

vízisport-park



aktív testmozgás időseknek és mozgáskorlátozottaknak



szabadtéri teniszpályák a tömeg- és versenysport számára



a mozgássérültek, kerékpárosok és görkorcsolyázók szállításának összekapcsolása



sportlétesítmény akadálymentesített öltözőkkel és zuhanyzókkal



tájfutáshoz felkészítő gimnasztika terem, tréningek a sérülések elkerülése érdekében



sétautak, kerékpárutak



lovas turizmus



trendsportok, mint pl. sírepülés



vízipark a természetben



tornaterem megújuló energiaellátással (napkollektor és geotermikus energia).

Legnagyobb számban a sétautak és a kerékpározáshoz köthető projektek fordulnak elő. Jellemzően a szabadban végezhető sporttevékenységeket támogatják, melyekben a táj szépségének megőrzése, a helyi turizmus fellendítése fontos szerepet kap.

II.4.

Gazdaságfejlesztési program

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) a magyar gazdaság tartós növekedésének elősegítésére irányuló programként az Új Magyarország Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési prioritásának végrehajtására készült. A nyílt pályázattal elosztásra kerülő, felhasználható támogatási források elsődleges célcsoportja a gazdasági társaságok, és ezen belül is kiemelten a kis- és középvállalkozások. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program, a korábbi 2004-2006 közötti időszakban Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) néven a gazdaság általános versenyképességét kívánta javítani, költségvetési kerete több mint 154 milliárd forint volt. A GVOP támogatott projektjeinek utólagos elemzése során megállapítható volt, hogy a program keretében 2004-2006 támogathatók voltak a KKV-k sporttevékenységhez kapcsolható innovatív projektjavaslatai is. Ezért is fontos, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük a GOP pályázati kiírásait, hiszen korábban a gazdasági szereplők „for-profit” projektjei (pl.: drótköteles vízisí-pálya stb.) mellett, például a Magyar Vízilabda Szövetség „A Magyar Vízilabda Szövetség digitális tartalomszolgáltatásának fejlesztése” című pályázata is támogatását nyerhetett a GVOP keretéből 2006-ban. A GOP esetében is elképzelhető tehát, – az operatív program egészéhez viszonyítva szerény, de a sporttevékenységek vonatkozásában már jelentősebb összegekkel – hogy továbbra is támogathatóak lesznek – elsősorban 23

Aktualizálva: 2008. április 25. kedvezményes, de visszatérítendő hitelkonstrukciókon keresztül – a KKV-k sporttevékenységhez kapcsolható innovatív projektjavaslatai, különösen a GOP 4. prioritása, a „Pénzügyi eszközök” keretében. A prioritási tengely az Európai Bizottság JEREMIE mechanizmusával összhangban különböző pénzügyi eszközökkel és a hozzájuk kapcsolódó tanácsadással tervezi javítani a kis- és középvállalkozások külső forrásbevonásának lehetőségeit. Az operatív program forrását egy ún. holdingalapba helyezi, amely a döntően magánszektorba tartozó pénzügyi közvetítők refinanszírozásán, illetve társfinanszírozásán keresztül javítja a KKV-k visszatérítendő forráshoz jutási lehetőségeit. A JEREMIE mechanizmus sok hasonlóságot mutat, a 2000-2003 közötti, sikeresnek mondható sporthitel program logikájával is, így valószínűsíthető, hogy a GOP 4. prioritása keretében, megfelelő vállalkozói agilitás esetén, jelentős források juthatnak sporttevékenységek finanszírozására.

II.5. Társadalmi Megújulás és Társadalmi Infrastruktúra Program Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program6 (TIOP) a humán közszolgáltatások fizikai infrastrukturális feltételeinek fejlesztésével kíván hozzájárulni a tartós növekedéshez és a foglalkoztatás bővítéséhez. Ennek megfelelően magába foglalja az oktatás-képzés, az egészségügyi ellátások, a munkaerő-piaci és szociális szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztését. Az OP törekvése, hogy megteremtse a Társadalmi megújulás OP (TÁMOP) beavatkozásainak sikeres végrehajtásához szükséges fizikai infrastrukturális előfeltételeket. Az operatív program a sporttevékenységek támogatásával kapcsolatba hozható direkt, nevesített támogatási területet nem tartalmaz. A TIOP két területen ugyanakkor áttételesen kapcsolódhat a sportfejlesztéshez illetve a sporthoz is kapcsolható infrastruktúra fejlesztésének finanszírozásához. 

6

Az oktatási infrastruktúra fejlesztése prioritáson belül, az oktatási és a kulturális intézmények együttműködését támogató infrastruktúra fejlesztése intézkedés keretében támogatható a „multifunkcionális közösségi központok” létesítése. Az akcióterv nem számol sportcélú fejlesztések finanszírozásával, de nem is zárja ki azokat. Egy modern multifunkcionális közösségi központ

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program CCI szám: 2007HU161PO008

24

Aktualizálva: 2008. április 25. pedig tartalmazhat, tágabban értelmezve sportolásra is alkalmas tereket, funkciókat (elsősorban tánc-, mozgás- és harcművészet, jóga stb.). 

A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastrukturális és informatikai fejlesztések támogatása intézkedésen belül, az akcióterv szerint az elszámolható költségek között szerepel két terület, amelyek akár sportoláshoz kapcsolható infrastruktúra fejlesztését is szolgálhatják: a) Hallgatói célú szolgáltatásokhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése. b) Képzéshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése.

Társadalmi Megújulás Operatív Program A Társadalmi Megújulás Operatív Program7 célja olyan beavatkozások sikeres végrehajtása a 2007-2013-as programozási periódusban, amelyek az egész ország lakosságát érintik, és amelyekhez az infrastrukturális hátteret, a minőségi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést elsősorban a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, illetve a regionális operatív programok biztosítják. A program költségvetése több mint négy milliárd euró. Az operatív program a korábbi HEFOP-hoz hasonlóan, sporttevékenységek támogatásával kapcsolatba hozható direkt támogatási területet nem tartalmaz. A Társadalmi Megújulás Operatív Program 6. „Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás-fejlesztés” prioritásán belül sem jelenik meg a sport, mindössze csupán a „rendszeres vagy szabadidős testmozgás” mint elérendő cél fogalmazódik meg az „Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok” támogatási konstrukció keretében, valamint az ifjúsági, bűnmegelőzési programelemeket megvalósítása során képzelhető el áttételes, szerény léptékű sportfinanszírozás.

II.6.

Környezet és Energia Operatív Program

A Környezet és Energia Operatív Program8 fejlesztései megalapozzák és elősegítik Magyarország gazdasági versenyképességének erősödését és társadalmi jólétének növekedését. Ezekhez a fejlesztésekhez kapcsolódva tovább javítható számos termelő és szolgáltató szektor teljesítménye és bővíthető a foglalkoztatás. Az operatív program a sporttevékenységek támogatásával kapcsolatba hozható direkt támogatási területet nem tartalmaz. Az akcióterv alapján azonban azonosítható két olyan pályázati konstrukció, amelyek áttételesen köthetőek a sporttevékenységek finanszírozásához.

7 8

Társadalmi Megújulás Operatív Program CCI szám: 2007HU05UPO001 Környezet és Energia Operatív Program CCI szám: 2007HU161PO002

25


Az erdei iskola hálózat infrastrukturális fejlesztése – amennyiben az erdei tornaóra is része a programnak



Fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés), elsősorban un. „zöld projektek” részeként



Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek, beruházások, elsősorban un. „zöld projektek” részeként

II.7.

Kétoldalú határon átnyúló együttműködések

A programok jellegzetessége, hogy a programokból közös projekteket lehet finanszírozni, amelyekben rendszerint a határ mindkét oldalán vannak partnerek és tevékenységek, így elszámolható költségek is jelentkeznek a határ mindkét oldalán. A projektek olyan problémák és lehetőségek feloldására vagy kihasználására kell, hogy szerveződjenek, ahol két (vagy több) szervezet partnerségében közös megoldás kell, hogy szülessen. A projektet bármelyik fél kezdeményezheti. A partnerek közösen dolgoznak ki Projekt-javaslatot és a kidolgozás során meg kell, hogy egyezzenek abban, hogy melyik partner legyen a Vezető Pályázó. Ez az Európai Bizottság által elvárt Vezető Partner Elv alkalmazása miatt szükséges. Amennyiben a pályázatot a program Monitoring Bizottsága jóváhagyja, a támogatási szerződés csak a Vezető Pályázóval köttetik meg, a többi partner a Vezető pályázón keresztül használhatja fel a támogatást. Ebből az is következik, hogy a Vezető Pályázó fizeti ki a partnerei felé a megkapott teljes projektre vonatkozó támogatásból az egyes partnerei által végzett munkarészekre eső költségeknek megfelelő összeget is, egyidejűleg vállalva a felelősséget a projekt teljes megvalósításáért. (forrás: www.vati.hu) A határon átnyúló programok hazai végrehajtását a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség keretein belül működő Irányító Hatóság (IH) irányítja, a pályázókkal való közvetlen kapcsolattartás a VÁTI Kht. feladata. A VÁTI minden régióban rendelkezik információ szolgáltatására alkalmassá tett kirendeltséggel illetve irodával, amely egységek a Regionális Fejlesztési Ügynökségekkel is napi munkakapcsolatot tartanak fenn. A határon átnyúló együttműködést támogató programok és célterületeik: 

Magyarország-Szlovákia Program 2007-2013,

Határon

Átnyúló

Együttműködés

Célterület: Győr-Sopron, Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék

Pest,

Nógrád,

Operatív Borsod,

26




Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 20072013, Célterület:Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés, Csongrád megyék



Magyarország-Horvátország Határon átnyúló Együttműködési Program 2007-2013, Célterület:Zala, Somogy, Baranya megyék



Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program 20072013. Célterület:Bács-Kiskun, Csongrád, Békés megyék



Ausztria-Magyarország Program 2007-2013

Határon

Átnyúló

Együttműködés

Operatív

Együttműködés

Operatív

Célterület:Győr-Sopron, Vas, Zala megyék 

Szlovénia-Magyarország Program 2007-2013

Határon

Átnyúló

Célterület:Vas, Zala megyék 

Magyarország-Románia-Szlovákia-Ukrajna Együttműködési Program 2007-2013

ENPI

Határon

Átnyúló

Célterület:Borsod, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék

Részletes információ: www.nfu.hu/Fejlesztési programok/Európai Területi Együttműködés, IPA, ENPI 2007-013 www.vati.hu/területi együttműködési operatív programok 2007 – 2013

A támogatható projektek jellege: A különböző határtérségek mentén megfogalmazott fejlesztési prioritások, indikatív beavatkozások a következőképpen csoportosíthatók: Kisléptékű infrastruktúrafejlesztések keretében támogatható projektek elsősorban a térség megközelíthetőségének javítását célozzák a határ mentén elhelyezkedő településeket összekötő, határon átnyúló kerékpárutak szélesítése, építése és felújítása által; Turisztikai projektek tartalmaznak egyrészt közös, regionális turisztikai termékek és szolgáltatások kifejlesztésére támogatást, amelyek megvalósulhatnak sportterületen vagy aktív turizmus kapcsán is, másrészt turisztikai

27

Aktualizálva: 2008. április 25. infrastruktúrafejlesztést és építést (járda, bicikliút, sípályaépítés, vízi sportokhoz kapcsolódó infrastrukturális beruházást); A gazdasági és társadalmi kohézió erősítésére együttműködési projektek, amelyek keretében a határ két oldalán élők közötti kapcsolatépítést támogatják közösen megvalósítandó innovatív és fenntartható kulturális, szabadidős, és sportesemények lebonyolítása által; Preventív egészségügyi beavatkozások, amelyek lehetővé teszik bevált gyakorlatok átadását az egészségnevelés terén, illetve a szorosabb együttműködést az egészséges életmódot népszerűsítő intézmények között.

III.Nemzetközi pályázatok Pénzügyi eszközök Önálló, dedikált pénzügyi eszköz nem áll rendelkezésre a sport támogatására, azonban a sport szerepének fontossága és hangsúlyozása – éppen a Fehér könyv hatására – megjelenik szinte mindegyik szakmai terület fejlesztéspolitikában. Különösen az ifjúságpolitika, oktatás, egészségügy és szociálpolitika terén, de nem marad ki a Lisszaboni stratégia, kohéziós politika eszköztárából sem. A sport támogatására is felhasználható pénzügyi eszközök az alábbiak: 

A Cselekvő ifjúság, és Európa a polgárokért programjai támogatják a sportszervezetek, iskolák, civil társadalom, szülők helyi szinten történő együttműködésének elősegítését, a társadalmi befogadás sporton keresztül való ösztönzésének tevékenységeit, és a sportnak a megkülönböztetés elleni küzdelemben játszott szerepének erősítését.



A PROGRESS-program, az Egész életen át tartó tanulás programja a tanárképzés, az iskolák közötti együttműködés, a sportban rejlő oktatási, képzési lehetőségek kihasználása, a sport szerepének erősítése a képzésben, tematikus hálózatok fejlesztése, mobilitás erősítése érekében nyújt pénzügyi támogatást is.



A Társadalmi kirekesztődés elleni küzdelmet szolgáló közösségi program: A programban folyó tevékenységek arra koncentrálnak, hogy döntő hatást fejtsenek ki a szegénység felszámolása érdekében. Tekintettel arra, hogy a szociális partnerek és a nem kormányzati szervezetek is hozzájárulnak a kirekesztődés leküzdéséhez, a program bekapcsolja őket abba a politikai párbeszédbe és vitába, amelyet európai szinten kíván lefolytatni.



Az Európa Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap programozásának részeként, a kohéziós politikával összefüggésben a tagállamok feladata a sportnak a társadalmi befogadás, integráció és esélyegyenlőség területén betöltött szerepének erősítését szolgáló intézkedések meghatározása.



LIFE program Információ és Kommunikáció komponense figyelembe veszi a sportot is.

28

Aktualizálva: 2008. április 25. 

7. Kutatási és technológia fejlesztési keretprogram az életmód és egészség szocio-kulturális aspektusainak feltárása érdekében nyújt támogatást.



A Közegészségügyi cselekvési program a testmozgás támogatását, a sportbalesetek, sérülések megelőzést és a droghasználat elleni küzdelmet tűzi ki célul.

Cselekvő ifjúság A korábbi, 2000-2006-ig tartó Ifjúság program (YOUTH) folytatása a Cselekvő Ifjúság (Youth in Action) program (2007-2013), melynek teljes költségvetése 885 millió euró. Fő célja, hogy lehetővé tegye a fiatalok számára a felelős állampolgárként való viselkedéshez szükséges ismeretek, képességek és jártasság elsajátítását, hogy erősítse a szolidaritás érzését, ösztönözze a kezdeményezés szellemét, előmozdítsa a nemzetközi cserekapcsolatokat és megerősítse az együttműködést a fiatalokkal foglalkozó szakemberek között.A program sportesemények rendezéséhez nem nyújt támogatást, viszont sport témájú projekteket támogat. Az ifjúsági kezdeményezés alprogramban a választható témák között az ifjúsági sport is szerepel. Kiemelten kezeli a lányok és nők sportolási lehetőségeinek javítását. Az Európai Önkéntes Szolgálat alprogram támogatja a fiataloknak az önkéntes tevékenységek különböző formáiban való részvételét az Európai Unión kívül és belül. Az önkéntesek csoportja kulturális, ifjúsági vagy sportrendezvények támogatásában vehet részt pl. fogyatékkal élő sportolók sportrendezvényén, olimpiai játékokon, labdarúgó bajnokságon vagy ifjúsági fesztiválon stb. A fiatalok egészségének javítása alprogram 2008. évi prioritásai közé tartozik a fiatalok testmozgása és egészséges életmódja, valamint a fiatalok társadalmi és szociális beilleszkedése a sporton keresztül. Követelmény, hogy a projektek ne sporteseményekből vagy versenyekből álljanak, hanem a testmozgás és a szabadtéri tevékenységek segítségével érjék el a Cselekvő Ifjúság program általános célkitűzéseit. A Cselekvő Ifjúság program két típusú támogatást nyújt: 

projektek támogatása;



az ifjúságpolitikában tevékenykedő szervezet működési költségvetéséhez nyújtott támogatás

A Cselekvő Ifjúság programban nincs kettős finanszírozás, valamint a program nem támogatja a projekt, vagy szervezet teljes költségét. Nonprofit szervezetek vagy szövetségek, fiatalokból álló csoportok pályázhatnak. A programok részletes ismertetése, az egyes konstrukciókhoz társuló támogatások meghatározásának módja a program leírásában alprogramonként megtalálható. Pályázati kiírások folyamatosan jelennek meg, melyeket a honlapon lehet nyomon követni, illetve a szakminisztérium kijelölt felelősétől itthon szerezhetőek be további információk.

29

Aktualizálva: 2008. április 25. Európa a polgárokért Az Európa a polgárokért program támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek segítségével javul a különböző országok polgárai és szervezetei közötti együttműködés. A támogatás pénzügyi kerete: 215 millió Euró. A program célja, hogy lehetővé tegye a polgárok számára, hogy aktívan részt vegyenek egy hozzájuk közel álló, demokratikus, a világra nyitott, kulturális sokszínűségében egységes Európa megteremtésében, a közös értékeken, történelmen és kultúrán alapuló európai identitás kialakításában, valamint erősítse a toleranciát és a kölcsönös megértést az európai polgárok között, tiszteletben tartva a kulturális és nyelvi sokszínűséget. A program 2008. évi fókuszába került a sport, mint eszköz az aktív polgárság erősítésében, a szociális befogadás javításában. A Fehér könyvvel összhangban olyan akciókat hirdet, amelyekben a sport lehetőségeit is kihasználja az önkéntesség, a társadalmi aktivitás, a szociális integráció és az esélyegyenlőség javítása terén. Helyi hatóságok és szervezetek, kutató szervezetek, állampolgári csoportok, civil szervezetek, nonprofit szervezetek mellett az amatőr sporttal foglalkozó szervezetek is pályázhatnak támogatásra. A programban sporttevékenységet is támogató konstrukciók: Testvérvárosi találkozók Az Európai Bizottság Európa a polgárokért programjának keretében megvalósuló testvérvárosi találkozók célja, hogy összehozzák a részt vevő települések polgárait, biztosítva, hogy az önkormányzati együttműködés mellett erős informális, személyes kapcsolatok alakuljanak ki közöttük. A találkozók céljai között lehetnek sportesemények is. Pályázatot testvérvárosi kapcsolattal rendelkező önkormányzatok, vagy ezek jogi személyiséggel bíró testvérvárosi egyesületei, bizottságai nyújthatnak be. A pályázatot az a település nyújtja be, amely a találkozó helyszíne lesz. A támogatás formája átalánydíj, a résztvevők száma és a találkozó időtartama, illetve az utazási távolság alapján meghatározott napi ráták szerint. Civil szervezetek által kezdeményezett projektek A különböző országokban működő civil szervezetek projektjeinek tárgya lehet konkrét tevékenység (pl.: szeminárium, tematikus műhelymegbeszélés, szakmai kiadvány, információs kampány, művészeti műhely, amatőr sporthoz kötődő tevékenység, képzés, stb.) Ezekre a tevékenységre tisztázott jogi státuszú nonprofit szervezetek pályázhatnak, Magyarországon például társadalmi szervezetek, köztestületek, oktatási intézmények, vallási szervezetek, önkéntes munkával vagy amatőr sporttal foglalkozó szervezetek, stb. A részletes pályázati feltételek a Tempus Közalapítvány honlapján folyamatos frissítés mellett elérhetők. Pályázati kiírások folyamatosan jelennek meg, melyeket a honlapon lehet nyomon követni, illetve a szakminisztérium kijelölt felelősétől itthon szerezhetőek be további információk.

30

Aktualizálva: 2008. április 25. Egész életen át tartó tanulás programja A Socrates program az Európai Unió oktatási együttműködési programja, felöleli az oktatás valamennyi szintjét az óvodától az egész életen át tartó tanulásig. Főbb céljai: a felsőoktatásban tanulók mobilitásának ösztönzése, a nyelvoktatás fejlesztése, a nyitott- és távoktatás eszközeinek és módszereinek fejlesztése, az egész életen át tartó tanulás ösztönzése, esélyegyelőség megteremtése, hátrányos helyzetűek támogatása. Az Egész életen át tartó tanulás programja a gyerekkortól az időskorig teljes mértékben lefedi az élethosszig való tanulást. A négy szektoriális alprogram közül a Comenius a közoktatást, az Erasmus a felsőoktatást, a Leonardo da Vinci a szakmai képzést (a felsőoktatási szint kivételével), a Grundtvig pedig a felnőttoktatást támogatja. A program pénzügyi kerete közel hét milliárd Euró. (Comenius13%, Erasmus 40%, Leonardo da Vinci 25%, Gruntvig 4%) Sporthoz köthető támogatási konstrukciói a következők: Comenius Iskolai együttműködések Az akció keretében olyan pedagógiai projekteket lehet megvalósítani, amelyek nemzetközi együttműködésben zajlanak egyenrangú partnerintézmények részvételével, egy közösen választott témában, folyamatos munkával, közös projekttermék elkészítésének a céljával. A Comenius Iskolai együttműködések témája lehet az iskolairányítás, oktatásszervezés, a pedagógiai módszerek összevetése és ezen területeken történő tapasztalatcsere is. 2008-ban előnyt élveznek az olyan együttműködések által benyújtott pályázatok, melyek munkaterve, tekintet nélkül a projekt témájára, specifikus intézkedéseket tartalmaz az alábbiak szerint: 

A társadalmi-gazdasági hátrányok leküzdése és a korai iskolaelhagyás arányának csökkentése,



A kreativitás és az innováció felébresztése és ösztönzése,



Az oktatási lehetőségekben sporttevékenységek révén.

való

részvétel

kiterjesztése

a

Erasmus program Tematikus hálózatok alprogramjában az „akadémiai hálózatok” egyik prioritása a testnevelés és sport. A programmal kapcsolatos részletes információk a Tempus Közalapítvány honlapján érhetők el. A strukturális alapok sportra irányuló támogatásai a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó fejlesztési dokumentumokban szerepelnek, melyek bemutatása külön fejezet témáját képezi. A Leonardo program az Európai Unió szakképzési programja, amelynek célja a szakképzés piaci igényekhez történő igazítása, a szakképzés minőségének fejlesztése, illetve a szakképzés minél szélesebb rétegek számára hozzáférhetővé tétele, valamint a szakképzés tartalmával és módszereivel kapcsolatos újítások támogatása. Ez utóbbi ponthoz jól kapcsolható a sport, mint oktatási eszköz. A Leonardo program támogatja a szakképzés minden szintjének fejlesztését a középiskolától az egyetemeken át a továbbképzésekig, amelybe beletartozik a vállalaton belüli továbbképzés területe is. Pályázati kiírások folyamatosan jelennek meg, melyeket a honlapon lehet nyomon követni, illetve a szakminisztérium kijelölt felelősétől itthon szerezhetőek be további információk.

31

Aktualizálva: 2008. április 25. A LIFE program LIFE program által támogatott tevékenységek az alábbiak: 

Környezetvédelem - innovatív tevékenységek és bemutatók az ipar számára; bemutatók, promóció és műszaki támogatás a helyi hatóságok számára; a közösségi törvényhozást és politikákat támogató előkészítő tevékenységek.



Természet megőrzése - az EU érdekkörébe tartozó, a természetes élőhelyek és a vadon élő növény- és állatvilág megőrzését szolgáló tevékenységek.



Harmadik országok - technikai segítségnyújtás a környezetvédelmi adminisztratív szervezet létrehozásához, és a tartós fejlődést elősegítő természetvédelmi tevékenységek, bemutatók a Mediterrán- és Balti-tenger térségében.

A nemzetközi példák új, rendkívül érdekes kezdeményezésekre hívják fel a figyelmet, melyekben a sport is a természetvédelem eszközévé válik, illetve előtérbe kerülnek a „zöld sportok” (green games) és azok támogatása. A LIFE programon belül is találunk sikeres osztrák sportprojekteket: 

Egy golfprojekt golfmanagereket képez környezetvédelmi témákban. Az európai Golfklubszövetség a „the committed to greenhandbook for golf courses“ címen vált ismertté Európa szerte.

A legismertebb nemzetközi példa, mely a LIFE-ból került finanszírozásra, az athéni olimpiához kötődött „green games” néven. Pályázati kiírások folyamatosan jelennek meg, melyeket a honlapon lehet nyomon követni, illetve a szakminisztérium kijelölt felelősétől itthon szerezhetőek be további információk. 3.2.5.

A 7. Kutatási Keretprogram

A közösségi szintű kutatás- fejlesztési együttműködés fő formáját a tagállamok által megvalósított négyéves kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramok jelentik. A keretprogramok célja, hogy a tagállamok közti kutatási együttműködések erősítésével, az erőforrások koncentrálásával olyan kutatási célok megvalósítását segítsék, melyek erősítik az európai ipar tudományos és technológiai alapjait, javítják Európa nemzetközi versenyképességét és elősegítik a társadalmi- gazdasági fejlődést. A 2007-ben induló 7. Kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram négy specifikus programra tagolódva – Kooperáció, Ötletek, Emberek, Kapacitások- magában foglalja e hat fő célkitűzést. A kooperáció specifikus program az, mely a fent említett hat célkitűzés közül hármat foglal magában: így a kollaboratív kutatást, az európai technológiai kezdeményezéseket, illetve a nemzeti programok koordinációját. Az „Ötletek” az alapkutatás támogatását tűzte ki célul a kutatócsoportok európai szintű versenyén 32

Aktualizálva: 2008. április 25. keresztül. Az „Emberek” program a már létező Marie Curie akciók továbberősítését szolgálja a tudás és karrierfejlesztés valamint az ipar- akadémia közti mobilitás erősítése érdekében. A „Kapacitások” a kutatási infrastruktúra, a kutatási potenciál fejlesztését célozza meg. Eltérően az eddigiektől a 7. Keretprogram nem négy, hanem 7 éves lesz, mint az Európai Unió költségvetési időszaka. A 7. keretprogram alapdokumentumai: Decision No 1982/2006/EC of the European Parliament and of the Council of 18 December 2006 concerning the Seventh Framework Programme of the European Community for research, technological development and demonstration activities (2007-2013) PDF (387 KB) Az Európai Parlament és a Tanács 1982/2006/EK Határozata (2006. december 18.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) PDF (477 KB) A közegészségügyre vonatkozó közösségi szintű cselekvési program (2003–2008) A Közösség a közegészségügyi program keretein belül, a biztonság európai szinten történő javítása érdekében a tagállamokban előforduló sportbalesetekről és sérülésekről szóló adatok összegyűjtésével és az egységes osztályozási rendszerek, valamint az összehasonlítható módszerek alkalmazásával igyekszik segíteni a nemzeti szervek és sportegyesületek közös kezdeményezéseit. Ha a sportoláshoz és más szabadidős tevékenységek gyakorlásához sikerül kedvező környezetet kialakítani, csökkenhet a balesetek és a sérülések száma is. Az Európai Unió a 2003-2008 közötti időszakra szóló közegészségügyi – egyes nem hivatalos fordításokban a népegészségügyi – programja keretében számos olyan projektet támogatott illetve támogat, melyek célja a testmozgás népszerűsítése valamint a sportbalesetek megelőzése. A program prioritásainak kidolgozása megelőzte „Sport általi nevelés európai éve” programot, ugyanakkor célok összességében egy irányba mutatnak. A programra vonatkozó kiválasztási szempontrendszert esettanulmányként a mellékletben bemutatjuk, mivel felépítése és az alkalmazott módszertan tipikusnak mondható, és jellegét tekintve általánosítható. A Programon belül rendszeresen jelennek pályázati felhívások, a jelenleg futó pályázatokra 2008. május 23-ig lehet jelentkezni. Az aktuális pályázati lehetőségekről és pályázati határidőkről közvetlenül a lent megadott honlapon, illetve a kijelölt magyarországi kapcsolattartón keresztül az Egészségügyi Minisztériumban lehet tájékozódni.

33

Aktualizálva: 2008. április 25. Az uniós programok elérhetőségei: YOUTH programme: projects or organizations promoting the physical activities of young people http://ec.europa.eu/youth/index_en.htm SALTO (Support and Advanced Learning and Training Opportunities inside the YOUTH-programme) http://www.salto-youth.net/home/ Training / Education: the role of sport in education Programmes Comenius, Erasmus, Grundtvig, Lingua, Minerva, Leonardo da Vinci, Erasmus Mundus, eLearning: http://ec.europa.eu/education/index_en.html Civil Society: Promotion of sport events (town twinning) http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/activecitizenship/index_en.htm Town Twinning http://ec.europa.eu/towntwinning/index_en.html Social Affairs and Equal Opportunities: sport facilities for disabled, for women, for minorities Tenders / Grants: http://ec.europa.eu/employment_social/emplweb/tenders/index_en.cfm Disability issues: http://ec.europa.eu/employment_social/disability/funding_en.html Anti-Discrimination and Civil Society http://ec.europa.eu/employment_social/fundamental_rights/callspt/calls_en.htm Gender Equality: http://ec.europa.eu/employment_social/gender_equality/index_en.html Public Health: promotion of physical activity, the prevention of sport accidents/injuries, fight against the use of drugs Tenders / Grants: http://ec.europa.eu/health/ph_programme/programme_en.htm

34


B. MÁSODIK RÉSZ IV. Javaslatok létesítmény fejlesztési projektek kidolgozásához Az egyes fejlesztési projektek kidolgozásához javasoljuk az alábbi szempontok figyelembevételét. A felsorolt szempontok a kézikönyv szerzőinek tapasztalatain alapulnak és általános projekttervezési szempontokat tartalmaznak, nem térnek ki az egyes pályázatok speciális követelményeinek való megfelelésre.

IV.1.

Képzés, önképzés: A „SAKK9” projekttervező program

Az Európai Uniós csatlakozás óta számtalan képzési programot hirdettek meg, amelyek kifejezetten az európai uniós támogatások pályázatai forrásainak elnyerésére fókuszáltak. A képzési piac azonban sajnos kevéssé átlátható, a képzések minősége és árszínvonala jelentős szórást mutat, és a potenciális pályázók nehezen igazodnak el a különböző képzési programok, tematikák között, miközben kénytelenek a képzésre fordítható szűkös anyagi forrásaikat hatékonyan elkölteni. Ebben próbált segítséget nyújtani a SAKK program, mely akkreditált képzéseket szervezett, illetve minősített oktatókat képezett ki. A projektek tervezését, gondozását, végrehajtását oktató képzési programok lebonyolítási rendszere az 5-10 napos intenzív kurzusoktól, az egy vagy két féléves levelező programokon át, az internetes alapú távoktatási lebonyolítási formákig széles palettán mozog. A képzések átlagos ára jelenleg 250-300 ezer forint. A résztvevőktől elvárt időráfordítás értéke szintén széles szórást mutat, de minimálisan 80 óra, ami akár több száz óráig is terjedhet. Ezt az időráfordítást úgy kell értelmezni, hogy a tekintetbe vesszük a képzettek önálló munkavégzését, azaz a felkészülését is ami akár a teljes időráfordítás 40-60%-a is lehet. A hosszabb képzések részletesebben kitérhetnek a projektmenedzsment, az időközi elszámolások, a közbeszerzés stb. kérdéseire, míg a rövidebb képzések inkább csak a pályázatkészítésre és a projekttervezésre fókuszálnak. A helyi közigazgatás sportért felelős munkatársai, valamint az érintett sportszervezetek vezetői számára, megfelelő forrás hozzárendelése esetén, tehát folyamatosan adott az elvi lehetőség, állami minőségirányítási rendszer felügyelete mellett, megfelelő oktatástechnikai keretek között, a sajátos egyéni igényekhez is alkalmazkodó képzés elvégzésére. 9

A Kormány az 1038/2003. (IV.24.) Korm. határozatban elfogadta, hogy a Miniszterelnöki Hivatal és az Oktatási Minisztérium képzőközpontot hozzon létre - Strukturális és Kohéziós Alapok Képzőközpont (SAKK) néven - a Tempus Közalapítvány keretében, az 1999 óta működő Európai Szociális Alap Magyar Képzőközpont tevékenységeinek kibővítésével. Forrás: http://www.tpf.hu

35


Akiknek megfelelő erőforrások hiányában nincs lehetőségük részt venni a SAKK valamely képzésén, azoknak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján (www.nfu.hu) elérhető egy közel ezer oldalas releváns dokumentáció10 amely ingyen hozzáférhető, és részletesen tartalmazza a teljes projekt életciklus menedzsment didaktikus módszertani megalapozását, esettanulmányokkal és részletes magyarázatokkal kiegészítve. A dokumentum részletesen tárgyalja – többek között – az alábbi tématerületeket: 

Stratégiai tervezés



Helyzetfelmérés, fejlesztési igények beazonosítása



Költségvetés-tervezés és forrásgazdálkodás



Partnerség



Térségi együttműködés



Projektgenerálás



Projekt-tervezés



Projektek banki finanszírozása, Public Private Partnership



Pályázatok elkészítése



Teendők sikertelen pályázatok esetén



Projekt-menedzsment

Az alábbiakban a projektek kialakításának jelen útmutató szempontjából legfontosabb elemei kerültek kiemelésre: Projektötletek azonosítása („projektenerálás”) Melyek a projektgenerálás főbb lépései? 1. általános tájékoztatás, marketing kampány, 2. információs nap (EU, Strukturális Alapok, ÚMVP, ÚMFT operatív programok), 3. módszertani képzés a potenciális projektgazdák számára, 4. workshop - a képzés során megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazására vonatkozóan, a helyzetfeltárás, helyzetelemzés, stratégiaalkotás gyakorlatának megismerése érdekében, a. Erőforrás-elemzés (SWOT analízis, leltárok, stakeholder analízis) b. Problémák azonosítása (problémafa) c. Célkitűzések meghatározása (célfa) d. Vázlatos logframe mátrix elkészítése e. Lehetséges projektstratégiák és projektkoncepciók felvázolása 5. A projektkoncepció kidolgozása, projektgyűjtés, 10

http://www.nfu.hu/doc/63

36

Aktualizálva: 2008. április 25. 6. Projektötletek feldolgozása, projektadatbázis készítése11, 7. Szelekció, egyeztetés és kapcsolódási pontok feltárása, 8. Kísérő képzések. Projektek tervezése Hogyan kapcsolódik egymáshoz a projektgenerálás és a projekttervezés? A projektgenerálás eredményeképpen jön létre az a projektötlet, mely megvalósításra alkalmas. Ez azt jelenti, hogy a projektet már sok szempontból a projektgenerálás alatt tervezni kell, hiszen e tervek alapján dönthető el, hogy mely projektek lehetnek életképesek és megvalósíthatóak. A projektek generálása és tervezése így nem szigorúan egymás utáni lépések. A projektötlet generálása a stratégiai tervezésiprogramozásból logikusan fakadó képesség. Mi a különbség a projektötlet és a projekt között? A projektötlet egy fejlesztési elképzelés néhány fő jellemzőjét – néhány oldal terjedelemben – bemutató előzetes vázlat, míg a projekt az öltetnek a műszakilag, jogilag, szervezetileg, pénzügyileg, gazdaságilag és az adott témának megfelelően szakmailag kidolgozott, strukturált, rendezett leírása. Az ötlettől a projektig egy tervezési folyamaton keresztül lehet eljutni, amely a projekt természetétől és méretétől, valamint a projektgazda lehetőségeitől és szándékaitól függően igénybe vehet néhány hónapot, de akár több évet is. A tervezési folyamat során születik meg a projektterv, amely a projektötlettel szemben részletesebb információkat, már mérhető értékeket tartalmaz, így alkalmas arra, hogy a finanszírozásáról felelős döntést hozzon először maga a projektgazda, majd egy arra szakosodott szervezet, legyen az bank, szakmai vagy pénzügyi befektető, illetve a strukturális alapok támogatásairól döntő hatóság. Melyik projektötletet fejlesszük? A projektgenerálás eredményeképpen számos projektötlet jöhet létre, hiszen a fejlesztési igények és lehetőségek bármely szervezet esetében szinte végtelenek. Ahhoz, hogy egy-egy ötlet projektként meg tudjon valósulni, az ötlet alapos kidolgozása, tervezés szükséges. A tervezési feladatok pedig általában költségesek, a tervezésre fordítható erőforrások pedig az esetek többségében nem minden projektötlet megvalósítására nyújtanak lehetőséget, szűkösek. Ebből következik az a tény, hogy a projektgazdának először arról kell döntést hoznia, hogy melyik projektötlet fejlesztése mellett kötelezi el magát. Az első és alapvető döntési kritérium, mint arról a projektgenerálás kapcsán szóltunk, az lehet, hogy illeszkedik-e a projektötlet stratégiánkba és az azt megvalósító programokba (ha nem eleve a programkészítés nyomán született a projektötlet). Ha ez az illeszkedés megvan, a projektötletek közti választáshoz különböző modelleket lehet alkalmazni, de a logika végeredményben mindig ugyanaz: a projektgazda további prioritásait kell összerendezni a projektötletek megvalósításának – előzetesen becsült – lehetőségével. (forrás: www.nfu.hu

11

Megjegyzés: A projektadatbázis készítése helyett javasolható a KEZDET informatikai rendszer használata.

37


IV.2.

Partnerség

Mivel a sportlétesítmények többsége nem a sportegyesületek tulajdonában van, illetve többféle célt szolgálhat, ezért azok fejlesztése csak a létesítményfenntartókkal együtt történhet meg. Javasolt, hogy a sportszervezet kezdeményezően lépjen fel a létesítmény-fenntartó, vagy jövőbeni fenntartó felé a fejlesztési tervek, pályázatok összeállítása érdekében. A felhasználók érdekcsoportjaival való szövetség növeli a támogatási célokhoz való illesztés és a fenntartható, költségkímélő működés esélyét, ezzel egyrészt a támogatás elnyerését, másrészt a projekt tényleges hasznát, hatását. A jellemző fő partnerek köre és az általuk végzett fejlesztések támogathatósága az alábbiak szerint alakul: o (Helyi) kis- és közepes méretű vállalkozások: Tevékenységek: Létesítmények vagy azok egy részének üzemeltetése (büfé, sportszerkölcsönző, konditerem, stb.). Ez a tevékenység nem támogatható, a vállalkozó által fizetendő bérleti díj a támogatott létesítmény bevételét jelenti, a bevétellel a támogatási összeg korrigálandó, a „bevételt generáló infrastruktúra” típusú fejlesztésekre vonatkozó szabályozás szerint. Létesítmények vagy azok egy részének vállalkozói költségen történő létrehozása: Konkrét pályázati kiírás függvényében támogatható, amennyiben a létesítmény maga a támogatható beruházások között szerepel. Támogatási arány általában alacsonyabb, mint a közszféra által végzett fejlesztések esetén, a támogatásban részesülő partner kiválasztásánál az átláthatóság és a részrehajlás-mentes kiválasztás kiemelt követelmény. o Önkormányzat(ok): a partneri együttműködés létesítményfejlesztési projektek kedvezményezettjei

szervezői,

vezetői,

a

Tevékenységek: Létesítmények létrehozása és üzemeltetése. A tevékenység támogatható, az üzemeltetés során keletkezett bevételekkel a támogatás mértékét korrigálni kell. o Egyéb civil szervezetek Tevékenységek: A létesítmény szükségességének megalapozásában való közreműködés, a civil szervezet által képviselt csoportok igényeinek feltárásával és projekttervezés során azok érvényesítésével. Lehetséges kezdeményező szerep. Ez a tevékenység általában nem támogatható, kivételes esetekben egyes költségek – nyertes későbbi pályázat esetén – a projketelőkészítés költségeinek terhére megtéríthetők.

38

Aktualizálva: 2008. április 25. A létesítmény üzemeltetése, kihasználtságának fokozása. Ez a tevékenység nem támogatható. A létesítmény – üzemeltető által – támogatott használója (a szervezet által képviselt speciális csoportok általi használat megszervezése, koordinálása) Speciális csoportok létesítmény-használatának elősegítése, ennek érdekében végzett felkészítő és képzési, betanítási jellegű és támogató tevékenységek: támogatható, ún. „ESZA-típusú” tevékenységek terhére.

IV.3.

Projekt indokoltsága

A támogatások általános logikája szerint a projekt akkor tekinthető indokoltnak, ha megfelelően be tudja mutatni, hogy fejlesztendő létesítmény szolgáltatásai hozzájárulnak a térségben tapasztalt társadalmi-gazdasági problémák megoldásához vagy kínálkozó lehetőség(ek) kihasználásához. A közszolgáltatások esetében ilyen problémaként azonosítható az ellátás színvonala, amely általában jól jellemezhető az igénybe vehető szolgáltatások minőségi mutatóival valamint a szolgáltatások hozzáférhetőségét jellemző mutatókkal. A fejlesztések megalapozásának alap-logikája arra épül, hogy fejlesztésre ott van szükség, ahol az ezen típusú mutatókkal jellemzett helyzet eltér a kívánatostól, azaz a szolgáltatások minősége és hozzáférhetősége alatta marad egy tervezett, kívánatos értéknek. Ehhez –értelemszerűen – kiindulásként rendelkezni kell a kívánatos ellátási szinttel kapcsolatos célértékekkel – amely, térségi tervezés esetében legalább is elméletileg - levezethető egy országos szintű célérték-rendszerből és ennek esetleges régiós – az adott régió társadalmi, gazdasági és földrajzi viszonyaihoz igazított – változatából. A sport terén – eltérően a közszolgáltatások legtöbbjétől – jelenleg nincs érvényes, a tervezés megalapozásául szolgáló, a jelenlegi ellátottsági szint mérésére alkalmas mutatórendszer, a közszolgáltatások tervezésének fent vázolt alap-logikájának egyes elemei azonban ennek ellenére alkalmasak a fejlesztések várható hasznának, ezzel a projekt-javaslatok indokoltságának alátámasztására. Javasolt szempontok a sportolási lehetőségek (mint igénybe vehető sportszolgáltatások) helyzetének elemzéséhez: Hozzáférhetőség 



földrajzi-megközelíthetőségi szempont (pl. közlekedés-földrajzi szempontú optimalizálás, ellátatlan területek preferálása, humán közszolgáltatások térségi és mikrotérségi szervezési módjával és létesítményeivel való összhang); esélyegyenlőségi szempont (leszakadó rétegek bevonásának preferálása, fogyatékosok bevonásának lehetővé tétele, nők/férfiak, idősek/fiatalok közötti esélyegyenlőség segítése);

39


meglevő intézményi kapacitások kihasználtsága (túlterhelés, mint a hozzáférés gátja)

Minőség  

Létesítmények felszereltsége (építészeti kialakítás, eszközök, berendezések, burkolatok); Igénybevételi feltételek javulása (öltözők, világítás, új vagy speciális célcsoportok igényei).

Változatosság 

Űzhető sportágak száma, jellege

Lehetőség szerint célszerű a fenti szempontokon belül az igénybevételi elemzést  diáksport,  szabadidős sport és a  versenysport területei szerint is megosztani. A projekt indokoltságának bemutatása során célszerű kitérni a sporttevékenységek ösztönzésének egyéb eszközeinek és ezen eszközök adott fejlesztéshez való kapcsolódásának bemutatására, mint pl. 

A sportegyesületek támogatásának elvei és gyakorlata,



A sport egyes területeinek (diáksport/szabadidős sport/versenysport) támogatásának eszközei, mértéke (aránya), esetleges változás tervezett jellege

Igényfelmérés: A várható igények számbavétele érdekében elengedhetetlen a potenciális használók körének azonosítása, igényeik minőségi és mennyiségi felmérése o A létesítmény elsődleges használói, akik lehetnek pl. o iskolák tanulói (népességszám alakulása, sportolási célok és szokások változása) o Turisztikai projekteknél turisták (látogatók motivációi, környékbeli vagy egyéb módon kapcsolódó turisztikai vonzerő hatása) o Sportegyesületek (száma, tevékenysége, terveik, egyes sportolási formákkal szemben támasztott igények változása) o Fontos a másodlagos használók számbavétel is, például: o Helyi lakosság (sportolási szokások, trendek, kapcsolódó egészség- és közösségfejlesztési célok, a sporttevékenységben alulreprezentált csoportok távolmaradásának okai, bevonásának lehetőségei). Ezen belül különösen fontos 

A lakosság, mint a szabadidősportot űzők (létező és lehetséges) csoportjának igényeik szerinti szegmentálása (pl. korosztályos,

40




egészségállapotbeli, munkahely szerinti, megközelíthetőségbeli különbségek alapján) az igények pontos azonosítása érdekében. Az esélyegyenlőség szempontjából fontos társadalmi csoportok (mint pl. (idősek, cukorbetegek, daganatosok, cigányok, elhízottak, munkanélküliek, egyedül élők stb.) azonosítása, méretük és igényeik felmérése

o Egyéb szervezetek, akik nem sport célú tevékenységre is igénybe vehetik a létesítményt (kulturális és üzleti rendezvény-célú hasznosítás lehetőségei) A tervezett projekt kiegészülhet a létesítmény igénybevételét ösztönző tevékenységekkel (bemutatók, képzés, promóciós tevékenységek, stb.), ezek várt hatásával a becslések korrigálhatók.

IV.4.

Projekt célkitűzései

Javasoljuk, hogy a tervezett fejlesztések céljai egyértelmű mutassanak az alábbi tematikus jellegű fejlesztési irányokhoz:

illeszkedést

Közösségfejlesztés (ennek részeként bűnmegelőzés, helyi identitástudat erősítése, közösségek önállóságának növelés, befogadó közösségek kialakulása) o Idegenforgalom (ennek részeként munkahelyteremtés gazdasági aktivitás tartós növekedése)

illetve

a

o Egészségmegőrzés, -fejlesztés Szükségszerű figyelembe venni a tervezett fejlesztés illeszkedését o a Nemzeti Sportstratégiához, ezen belül o szabadidősporttal és a o diáksporttal kapcsolatban megfogalmazottakhoz. Ha a projekt céljai elsődlegesen a versenysport céljaihoz kapcsolódnak, javasolt a projekt turizmus élénkítéséhez fűződő kapcsolódásának végiggondolása, a település esetleges turisztikai céljaihoz való illesztése, esetlegesen egyéb közvetlen gazdaságfejlesztő, munkahelyteremtő célok szerinti átgondolása illetve ezen hatások maximalizálása és hangsúlyozása a projekt prezentálása során. o a települési, vagy kistérségi fejlesztési célokhoz, pl. o Egészségmegőrzés preferálása o Turizmus fejlesztése o Közösségszervezést szolgáló projektek támogatása

41

Aktualizálva: 2008. április 25. o Bizonyos sportágak kiemelt támogatása (pl. hagyományokból, földrajzi adottságokból vagy fejlesztési célokból levezetett vagy régiós vagy kistérségi preferenciák alapján)

A projektek tervezése során az alábbi – viszonylag egyszerű – cél-típusok és kapcsolódó indikátorok bevezetését javasoljuk: Eredményindikátorok:    

A projektek következtében a (bármilyen) sporttevékenységbe bevont emberek számának növekedése; A sportlétesítmények igénybevehetőségének bővülése („emberóra”); A projektek következtében újonnan elérhető sporttevékenységek/sportágak száma; A projektek következtében magasabb színvonalú kiszolgálásban részesülő emberek száma.

Speciális horizontális eredményindikátorként javasoljuk az alábbit: 

A projektek következtében a sporttevékenységekbe bevont fogyatékos emberek száma.

Általános – létesítményfejlesztéshez kapcsolódó – output jellegű indikátorok:    

Létesített új, sportolásra használandó szabadtéri alapterület (m2); Létesített új, sportolásra használandó fedett alapterület (m2); Tömegsport-rendezvényen aktívan résztvevők száma; Sportcélú képzésben részt vettek száma.

IV.5.

Tevékenységek bemutatása

o A többcélú tevékenységek (ezek egyike lehet a versenysport, de nem kizárólagosan…) követelményeinek való megfelelés biztosítása, figyelembe véve a tervezett potenciális felhasználói kört. o Egyéb rendezvények (pl. kulturális események, zenei nagygyűlések) megtartására való alkalmasság biztosítása.

koncertek,

o A tevékenységek pontos tartalmát befolyásolhatják a fenntarthatósági szempontok, így az energiatakarékosságot szolgáló megoldások alkalmazása, vagy az egyes helyiségek elhelyezése a munkaerő-racionalizálási szempontból. Továbbá a lehetőségek szerint törekedni kell arra, hogy a létesítményekben kapjanak helyet olyan szolgáltatások, melyek jövedelmet termelnek (hozzájárulva ezzel a működtetés költségeihez) o Esélyegyenlőségi szempontok figyelembe vétele a kialakítás során, hogy a fogyatékkal élők is tudják használni az adott létesítményt.

42


IV.6.

Fenntartható működtetés

o A várható kiadások számba vétele, létesítményeknél külön figyelmet kell szentelni a várható energia költségekre. Javasolt a beruházásnál energiatakarékosságot szolgáló megoldásokat alkalmazni, melyek csökkentik a létesítmény üzemeltetéséhez szükséges energia mennyiségét. o Bevételek oldalon érdemes végig gondolni, hogy a létesítmény használóitól mennyi bevételre lehet számítani, amit bérleti díj, belépőjegy formájában fizethetnek – összhangban az igényfelmérés megállapításaival… o Végül érdemes a bevételek és a várható kiadás egyenlegét számba venni és szükség esetén a működtetéshez hiányzó összegek finanszírozásról „rendszerszerűen” gondoskodni. o Amennyiben egy létesítményt az önkormányzat tartja fenn és ingyenes használatot biztosít sportszervezeteknek, az önkormányzati sport célú támogatások átlátható bemutatása érdekében javasolt kimutatni az adott sportszervezetekre eső fenntartás költségeket, mint közvetett támogatást. Különösen fontos ez a versenysport számára (is) alkalmas módon kialakított létesítmények esetében.

C. HARMADIK RÉSZ: PROJEKT PÉLDÁK o A sport létesítményellátottságát javító projektek Mátyásföld – Erzsébet-liget: Kulturális és rekreációs központ kialakítása

Megvalósított tevékenységek:   

a teniszklub épületének felújítása és korszerűsítése az eredeti stílus megtartásával; szabadidős sportoláshoz a labdarúgó pálya mellett öltözők építése fedett lelátóval; uszoda építése;

43

Aktualizálva: 2008. április 25.   



a liget közvilágításának kiépítése; a teljes zöldfelület-felújítása; Corvin Művelődési Ház épületének átépítése, a színházterem felújítása: szellőzés-korszerűsítés, az üléssorok cseréje, illetve az épülettel egy tömeget képező, jelenleg romos épületrész megvásárlása és a központi épülethez csatolása, felújítása; a tiszti kaszinó állagmegóvása.

Tervezett költségvetés: Teljes költségvetés: Támogatási összeg: Saját forrás:      

1570 millió forint 891 millió forint 679 millió forint

színházépület és csatolt részeinek felújítási költségterve: 240 millió forint a teniszklub épület-felújítása: 70 mFt uszodaépítés: 940 mFt liget közvilágítása: 16 mFt zöldfelület-felújítás: 90 mFt tiszti kaszinó állagmegóvása: 10 mFt

Új funkció a volt honvédségi lovardának Tolnán Tolna Város Önkormányzata egy többéves fejlesztési koncepció keretében rehabilitálta az 1800-as évek végén létesült Huszárlaktanya területét a történelmi és kulturális értékek megtartásával. A rehabilitáció keretében korábban már elkészült a Sztárai Mihály Gimnázium, továbbá kialakításra került a területen egy nyugdíjas otthon is. A város által a Regionális Fejlesztés Operatív Programból 2005. évben elnyert európai uniós forrásból megvalósult a honvédségi lovarda és környezetének rehabilitációs munkái: az épületben új közösségi házat és városi tornatermet alakítottak ki, a környezetét parkosították. A felújított épület egyrészről színielőadások, közösségi programok, iskolai és városi rendezvények helyszínéül szolgál, másrészről városi sportrendezvények lebonyolításának és egyben a Sztárai Mihály Gimnázium sporttevékenységeinek is helyt ad. Az önkormányzat tervei szerint a rehabilitációs program keretében a későbbiekben egy konferencia-, oktató- és rendezvényközpont, illetve egy lelátókkal rendelkező sportpálya is kialakításra kerül. A projekt költségvetése Teljes költségvetés: Támogatás: Saját forrás:

399 687 748 Ft 359 718 973 Ft 39 968 775 Ft

o Együttműködési projektek INTERLIGA – Foci határok nélkül Rövidített projekt összefoglaló

44

Aktualizálva: 2008. április 25. A Békéscsabai Utánpótlás-nevelő Futball Club egy egy éven át tartó projekt keretében 16 sportegyesülettel (8 magyarországi és 8 romániai) alakított ki hosszú távú együttműködést, és elindította az INTERLIGA névre keresztelt határokon átívelő utánpótlás labdarúgó bajnokságot. A 16 egyesület, négy-négy korosztályának összesen 64 csapata, mintegy 800 gyermek részvételével került megrendezésre az őszi-tavaszi rendszerű bajnokság, fordulónként 2 magyarországi és 2 romániai helyszínen. A projekt további eleme, hogy a nyáron két focitábor zajlott le nagy sikerrel Gyomaendrődön illetve Aradon, mindkét helyszínen 40 magyar és 40 román labdarúgó palánta részvételével, összesen 160 fő számára. A téli időszakban pedig, hogy a mostoha időjárási körülmények ellenére is tudjanak a gyerekek találkozni és más körülmények (terem) között is összemérjék tudásukat, Téli Tornák kerültek megrendezésre a legjobb csapatoknak. A pályázat vázát adó eseményeken kívül a projektötlet fontos eleme volt, 4 öltöző és 1 zuhanyzó konténer beszerzése és telepítése Békéscsabán a Kórház utcai Stadionban, amely hosszú távon emeli a képzés kényelmét és színvonalát. Tevékenységek:   

INTERLIGA bajnokság - 16 egyesület 64 csapat, őszi-tavaszi rendszer, kb. 800 fő. Kétszer egyhetes nyári focitábor összesen 160 gyermek (80 magyar és 80 román) Téli tornák 2 hétvégén a téli időszakban

Beruházások: Öltözőkomplexum (4 öltöző és 1 szaniter konténer): 9,1 millió Ft Eszközbeszerzés: 1.2 millió Ft Költségvetés: Összköltségvetés: 27.368.421.-Ft Támogatás: 26.000.000.-Ft Önerő: 1.368.421.-Ft (5%)

45


D. NEGYEDIK RÉSZ: FOGALOMJEGYZÉK Az alábbi jegyzék nem öleli föl teljes körűen a strukturális alapok felhasználásával kapcsolatos kifejezéseket. Az Útmutató szerzői arra törekedtek, hogy azon kifejezések tartalmára adjanak magyarázatot, melyeket legfontosabbnak ítélnek egyrészt jelen útmutató használata, másrészt a konkrét fejlesztési projektek kialakítása kapcsán.

Akcióterv Az ÚMFT végrehajtására vonatkozó, két évre előretekintő – de évente felülvizsgált – a pályázati kiírások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum, melyet a nemzeti Fejlesztési Ügynökség előterjesztése alapján az Kormány hagy jóvá. Az ÚMFT rendszerében jelenleg a 2007-8 évre vonatkozó akciótervek végrehajtása folyik, ezzel párhuzamosan a következő kétéves időszak előkészítése. A nyilvánosságra hozott pályázati kiírások feltételrendszere az Akciótervek alapján kerül kialakításra. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA): A strukturális alapok legnagyobbika, létrehozásakor (1972) a fejlettségi különbségeket csökkentő legfőbb eszköznek szánták. Az ERFA finanszírozza az ÚMFT azon operatív programjait, melyek fizikai jellegű, infrastrukturális beruházások megvalósítását támogatják (pl. Regionális OP-ok, Gazdaságfejlesztési OP, stb.). Európai Szociális Alap (ESZA) Elsősorban a képzési és foglalkoztatási politikák pénzügyi eszközeként hozták létre, de a regionális különbségek csökkentését szem előtt tartják felhasználásakor, ezért a strukturális alapok része. Az ESZA elsődlegesen a humán szféra fejlesztését (jellemzően képzés, foglalkozatás) szolgálja. GyIK – Gyakran Ismételt Kérdések Az egyes pályázati kiírások kapcsán felmerülő fontosabb problémák, kérdések válaszát a Közreműködő Szervezet GYIK formájában jeleníti meg az internetes elérhetőségén. Mivel aktuális információt tartalmazhat az éppen készítés alatt álló pályázatról, ezért folyamatos használata nagyon erősen ajánlott. Horizontális célkitűzések Az Unió regionális politikájában a vertikális célok mindegyikét két ún. horizontális célkitűzés metszi (az esélyegyenlőség és a környezettudatosság célja). Ezeket a szempontokat minden programban és projektben a lehetőségeknek megfelelően érvényesíteni kell. Irányító Hatóság (IH) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kijelölt szervezeti egysége, melynek feladata a felelősségi körébe tartozó operatív program(ok) stratégiai irányítása, a program végrehajtásának felügyelete és szabályszerűségének biztosítása. Az Új

46

Aktualizálva: 2008. április 25. Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) Irányító Hatósága az FVM szervezeti egysége. Kedvezményezett A támogatási szerződést aláíró projektgazda, vagyis a támogatásban részesült pályázó, akivel a támogató – az IH vagy a Közreműködő Szervezet - támogatási szerződést köt. Kistérség Az ország területe 168 db egymással átfedésben nem lévő, de az egész országot lefedő statisztikai kistérségből épül fel. Kistérség alatt általában a földrajzi térnek azt a megfelelően kicsi egységét értjük, melyen belül a települési közösségeket szoros összetartozáson, a funkcionális (gazdasági, humán szolgáltatási, infrastrukturális, közösségi) egymásrautaltságon és intenzív kommunikáción alapuló horizontális kapcsolatok, az ezek tudatosulásaként jelentkező közös érdek és regionális identitástudat fűzik össze. Koncentráció Mint a strukturális alapok felhasználásának egyik alapelve, egyrészt a rendelkezésre álló pénzeszközök koncentrációját jelenti, másrészt azt, hogy ezeknek a pénzeszközöknek a legsúlyosabb problémák megoldására kell irányulniuk. A források koncentrált felhasználása teheti azt lehetővé, hogy a támogatások hatására tényleges és érezhető változás („strukturális átalakulás”) következzen be egy-egy területen vagy térségben, a problémák folyamatos „kezelése” helyett. Közreműködő Szervezet (KSZ) Az operatív programok végrehajtásának adminisztratív, pénzügyi feladatait ellátó szervezet, melynek feladatai az irányító hatóság és a közreműködő szervezet közötti együttműködési megállapodásban kerülnek rögzítésre. Általában a KSZ kerül közvetlen, szerződéses kapcsolatba a támogatásban részesülő projekt megvalósítójával („kedvezményezett”). Leader A LEADER egyike az Európai Unió által kezdeményezett ún. közösségi kezdeményezéseknek. A LEADER+ közösségi kezdeményezés része az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának, amely a Közös Agrárpolitika második pillérét alkotja. A LEADER program területi hatálya a 120 fő/négyzetkilométernél alacsonyabb népsűrűségű vagy 10 000 főnél kevesebb lakosú településekre terjed ki. A 2007-13-ig tartó időszakban hazánkban a LEADER az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) ún. „negyedik tengelyét” alkotja, végrehajtását az FVM irányítja. Monitoring Bizottság Az operatív programokban az IH melletti konzultációs-felügyelő szerv, amelyben a program célcsoportjainak képviselői is helyet kapnak. Nevével ellentétben jóval nagyobb hatáskörrel rendelkezik, mint pusztán a monitoring-tevékenységek bonyolítása (pl.: források átcsoportosítása)

47

Aktualizálva: 2008. április 25. NUTS Magyar jelentése „tervezési-statisztikai egységek rendszere” – az Unió közös regionális politikájának területi egységei, összesen öt különböző szint meghatározásával. A magyar régiók NUTS II, a megyék NUTS III., a kistérségek NUTS IV. szintű egységek. OLAF Az Európai Bizottság által létrehozott, de attól funkcionálisan független intézmény, mely a közösség pénzügyi érdekeit védi: a strukturális alapok felhasználása kapcsán elkövetett csalásokat és szabálytalanságokat tárja fel. Operatív Program Az ÚMFT végrehajtására vonatkozó, több évre (2007-13-ig) szóló prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum, melyet a Kormány előterjesztése alapján az Európai Bizottság hagy jóvá. Megváltoztatása szintén az EU jóváhagyását igényli. Partnerség Két vagy több szervezet közötti, formális vagy informális megállapodásban rögzített együttműködési forma. Az Unió által támogatott projektek esetében a tervezésprogramozás, a finanszírozás, a megvalósítás (illetve a monitoring és ellenőrzés) során kötelezően figyelembe veendő elv. Projekt A projekt minden olyan tevékenység, amely egy szervezet számára olyan egyszeri és komplex feladatot jelent, amelynek teljesítési időtartama, valamint teljesítésének költségei és egyéb erőforrásai meghatározottak, és egy jól definiált cél elérésére irányul. Az ÚMFT keretében a projekt egy kiterjesztett értelmezése használatos, amely szerint a projekt lehet: a) egy önálló fejlesztés, vagy b) több hasonló célú, egyenként 10 millió forintnál nem nagyobb összköltségű fejlesztés megvalósítását célzó támogatási alap (közvetett támogatás), vagy c) hasonló célú fejlesztések megvalósulását célzó hitel, tőke vagy garancia alap (pénzügyi alap). Jelen kézikönyv kizárólagosan az a.) szerinti értelmezést használja. Szinergia Az a jelenség, amikor a partner-szervezetek egy együttműködés létrehozása révén hatékonyabban tudnak tevékenykedni, mint ha egymástól függetlenül végeznék saját feladatukat. Az ilyen kooperációból származó többlethasznot illetve költségcsökkenést nevezik szinergiának. Projektek vagy egyes projekt-elemek közötti szinergikus hatásról akkor beszélhetünk, ha a projektek vagy azok elemei egymás hatását erősítik, egymásra bármilyen módon pozitív hatást gyakorolnak. Projekt-ciklus Projektcikluson egy projekt tervezésének és végrehajtásának folyamatát értjük, amely a projektötlet felmerülésétől a projekt megvalósulásáig terjedő időszakot 48

Aktualizálva: 2008. április 25. foglalja magában. A ciklus a projekt eredményeinek áttekintésesével, következtetések levonásával („értékelés”) zárul, melyek új projektek kialakítási folyamatába kerülnek visszacsatolásra. Projektgenerálás A tevékenység lényege, hogy föltárja azon lehetséges fejlesztési elképzeléseket (projektek) melyek egyrészt az adott területen releváns problémákra vagy lehetőségekre adnak választ, másrészt reálisan megvalósíthatók a konkrét, azonosított szereplők (projektgazdák) közreműködésével. A folyamat a lehetséges projektek és projektgazdák azonosításán túl magában foglalhatja a projektek továbbfejlesztésének segítését, összehasonlítását, értékelését, regisztrációját vagy a projektgazdák képzését is. SMART A projektek céljainak meghatározásához kapcsolódó, pl. az operatív programok monitoring-rendszerében használt indikátorokra is vonatkozó elvárások sokszor használatos angol rövidítése („SMART-kritérium-rendszer”). Eszerint a projekt céljai és az ezek mérésére szolgáló indikátorok legyenek az adott projekt szempontjából specifikusak (specific), mérhetőek (measurable), elérhetőek (available), relevánsak és megbízhatóak (relevant and reliable), illetve aktuálisak (timely)

49

Kézikönyv sportszervezetek és önkormányzatok számára,

Recommend Documents