Kézfertőtlenítő szer felhasználás a hazai bentlakásos szociális intézményekben

INFEKCIÓKONTROLL

Kézfertőtlenítő szer felhasználás a hazai bentlakásos szociális intézményekben Szabó Rita1, Dr. Kurcz Andrea1, Morvai Júlia2, Benkó Alíz2 1 Országos Epidemiológiai Központ, Kórházi-járványügyi Osztály, 2 Hartmann-Rico Kft. A kézhigiénés tevékenység a fertőzések megelőzésének fontos eszköze a bentlakásos szociális intézményekben. Ennek ellenére a kézhigiénés együttműködési készség világszerte alacsony. Vizsgálatunk célja az volt, hogy referencia adatokat szerezzünk a szociális intézmények alkoholos kézfertőtlenítő szer és a fertőtlenítő hatású folyékony szappan felhasználásáról, mely által indirekt módon mérhető a kézhigiénés compliance. A vizsgálatot 2014. május és szeptember között végeztük. Összesen 354 kérdőívet küldtek vissza (válaszadási arány 24%). A vizsgálatban részt vevő szociális intézményekben az elmúlt évben átlagosan 38 liter (0-800 liter) alkoholos kézfertőtlenítő szert és 94 liter (0-1680 liter) fertőtlenítő hatású folyékony szappant használtak fel. Az egy dolgozóra jutó napi kézfertőtlenítések átlagos száma 1,2 (terjedelem: 0-12,8), a fertőtlenítő kézmosások átlagos száma pedig 3,1 (terjedelem: 0-21,9) volt. Az eredményeink alapján szükség van egy országos multimodális kézhigiénés programra, mely tartalmazza a dolgozók oktatását, illetve az alkoholos kézfertőtlenítő szer és a hordozható zsebpalackok bevezetését az összes hazai szociális intézményben. Továbbá, az alkoholos kézfertőtlenítő szer felhasználás surveillancek létrehozása, mint a Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszer egyik modulja, szintén fontos feladatunk. Hand hygiene practice is an important measure for preventing infections in long-term care facilities (LTCFs). However, compliance is less than optimal worldwide. Our aim was to give an overview of the first reference data collected on alcohol-based hand rub (ABHR) and antimicrobial soap consumption as a surrogate for hand hygiene compliance in Hungarian LTCFs. Our survey has been conducted between May and September 2014. Completed questionnaires were received from 354 LTCFs (with a response rate 24%). The mean consumption of ABHR was 38 L (0-800 L) and the mean consumption of antimicrobial soap was 94 L (0-1,680 L) in the last year in the participating LTCFs. The mean hygienic hand rub compliance rate of healthcare workers (HCWs) was 1.2/ HCWs/day (0-12.8/ HCWs/day). The mean antimicrobial hand washing compliance rate was 3.1/HCWs/day (0-21.9/HCWs/day). Based on our result, there is an urgent need of a nationwide multimodal hand hygiene program included education, introduction of ABHR dispensers and pocket-sized containers of ABHR in all LTCFs in Hungary. Furthermore, implementation of ABHR

consumption surveillance as an additional component of the existing National Nosocomial Surveillance system is also important.

BEVEZETÉS Nemzetközi kutatási eredmények alapján a bentlakásos szociális intézményekben (a továbbiakban: szociális intézmények) a fertőzések előfordulási aránya hasonló az aktív fekvőbeteg ellátást végző kórházakban mért értékekhez [14]. A fertőzések megelőzésének egyik legegyszerűbb módszere a megfelelő módon és gyakorisággal végzett kézhigiéne, azonban a tényleges hatékonyság eléréséhez legalább 50%-os compliance (hajlandóság) teljesítése szükséges [5]. A világ fejlett országaiban a szociális intézmények dolgozóinak kézhigiénés hajlandósága azonban nagyon alacsony, 4% és 25,7% között van [6-11]. Kutatások bizonyítják, hogy az alkoholos kézfertőtlenítő szer bevezetésével a kézhigiénés compliance pozitív irányba befolyásolható [12-13]. Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) 2012-ben kiadott irányelve – mely a szociális intézményekre is vonatkozik – szintén az alkoholos kézfertőtlenítő szer alkalmazását javasolja az 1. ábrán látható tevékenységek végzése során abban az esetben, ha a kezeken nincs látható szennyeződés [14]. Az alkoholos kézfertőtlenítő szer antimikrobiális hatásspektruma kiváló, a behatási ideje rövid (20-30 másodperc), és az egyéb hatóanyagú kézfertőtlenítő szerekkel ellentétben kevésbé irritálja a kéz bőrét (lásd 1. táblázat) [15-18]. Ezen

1. ábra A „Kézhigiéne négy momentumának” elemei [14]

IME XIV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2015. JANUÁR-FEBRUÁR

11

INFEKCIÓKONTROLL

kívül az alkoholos kézfertőtlenítő szer felhasználás monitorozásával a kézhigiénés compliance indirekt módon mérhető [14]. Vizsgálatunk célja az volt, hogy az alkoholos kézfertőtlenítő szer felhasználás reprezentatív vizsgálata által átfogó képet kapjunk a hazai szociális intézmények dolgozóinak kézhigiénés hajlandóságáról.

Az egy dolgozóra jutó napi alkoholos kézfertőtlenítő szer felhasználást az összes dolgozóra vonatkoztatva adtuk meg (azaz, az elmúlt évben alkoholos kézfertőtlenítő szer felhasználás (ml/év) / az összes dolgozó száma az elmúlt évben / 365). Az egy dolgozóra jutó napi kézfertőtlenítések számát az elmúlt évben egy dolgozóra jutó napi alkoholos kézfertőtlenítő szer felhasználás (ml/dolgozó), és az egy kézfertőtlenítéshez ajánlott 3 ml alkoholos kézfertőtlenítő szer mennyisége hányadosaként adtuk meg [25]. Az egy dolgozóra jutó napi fertőtlenítő hatású folyékony szappan felhasználást az összes dolgozóra vonatkoztatva adtuk meg (azaz, az elmúlt évben fertőtlenítő hatású folyékony szappan felhasználás (ml/év) / az összes dolgozó száma az elmúlt évben / 365). Az egy dolgozóra jutó fertőtlenítő kézmosások számát az elmúlt évben egy dolgozóra jutó fertőtlenítő hatású folyékony szappan felhasználás (ml/fő) / és a fertőtlenítő kézmosásra ajánlott fertőtlenítő hatású folyékony szappan mennyisége hányadosaként adtuk meg [25]. EREDMÉNYEK

1. táblázat A kézhigiénés szerek hatóanyagainak antimikrobiális hatásspektruma és behatási ideje Megjegyzés. +++ kiváló; ++ jó, de nem tartalmazza az összes kórokozót; + átlagos; – nincs aktivitása vagy nem elégséges.

A vizsgálat időtartama alatt összesen 354 kérdőív érkezett vissza értékelhető formában. A válaszadási arány 24% volt. A kérdőívet kitöltő szociális intézmények túlnyomó többsége idősek otthona (78,3%) volt, a vezetők 62,5%-a pedig ápoló végzettséggel rendelkezik (2. táblázat). A szociális intézmények férőhelyeinek az átlagos száma 116, a közvetlen ellátást végző dolgozóinak az átlagos száma pedig 41 volt az elmúlt évben, így egy dolgozóra átlagosan három ellátott jutott (2. táblázat).

MÓDSZER A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) által nyilvántartott, 1485 szociális intézmény (pl. idősek otthona, fogyatékosok otthona, pszichiátriai betegek otthona, rehabilitációs intézmény, egyéb típusú intézmény) vezetőit kértük fel a vizsgálatban való részvételre. Az adatok gyűjtése egy 14 kérdésből álló papíralapú kérdőív segítségével történt 2014. május 1. és szeptember 30. között. A kérdőív négy fő témakört tartalmazott (demográfiai jellemzők, az elmúlt évben felhasznált alkoholos kézfertőtlenítő szer és/vagy fertőtlenítő hatású folyékony szappan mennyisége és lokációja, a kézhigiénés képzés megléte és típusa). A kérdőív kitöltése önkéntes volt és anonimitást biztosítottunk a válaszadóknak. A demográfiai adatok (végzettség, az intézmény típusa, férőhelyek és az elmúlt évben ellátottak száma, a közvetlen ellátást végző dolgozók száma), illetve az adagolókra (elhelyezés helye) és az oktatásra (elmélet, gyakorlat, poszterek) vonatkozó adatok elemzése leíró statisztikai módszerrel történt a Statistical Package for the Social Sciences (SPSS, Version 20.0) statisztikai program használatával.

12


2. táblázat. A vizsgálatban résztvevő bentlakásos szociális intézmények jellemzői (n = 354)

INFEKCIÓKONTROLL

KÉZFERTŐTLENÍTŐ SZEREK HASZNÁLATA ÉS A DOLGOZÓK KÉZHIGIÉNÉS COMPLIANCE-E Alkoholos kézfertőtlenítő szert a válaszadó szociális intézmények 64,8%-ában használnak, leginkább a fogyatékosok otthonaiban (72,5%), legkevésbé pedig a rehabilitációs intézményekben (25%). A fertőtlenítő hatású folyékony szappan használata jóval gyakoribb (93,8%). Az összes fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában alkalmazzák ezt a típusú kézfertőtlenítő szert, míg a rehabilitációs intézmények csupán 50%-a használ fertőtlenítő hatású folyékony szappant. A kérdőívet kitöltő szociális intézményekben az alkoholos kézfertőtlenítő szer és a fertőtlenítő hatású folyékony szappan felhasználásának intézménytípusonkénti megoszlása a 2. ábrán látható. A vizsgálatban résztvevő szociális intézményekben az elmúlt évben átlagosan 38 liter (0-800 liter) alkoholos kézfertőtlenítő szert és 94 liter (0-1680 liter) fertőtlenítő hatású folyékony szappant használtak fel. Az egy dolgozóra jutó napi kézfertőtlenítések átlagos száma 1,2 (terjedelem: 012,8), a fertőtlenítő kézmosások átlagos száma pedig 3,1 (terjedelem: 0-21,9) volt az előző évben. Az egy dolgozóra jutó napi kézfertőtlenítések száma a legalacsonyabb a fogyatékosok otthonaiban (0,6), míg a fertőtlenítő kézmosások száma a rehabilitációs intézményekben volt kevésbé gyakori (0,3). Az átlagos alkoholos kézfertőtlenítő szer és fertőtlenítő hatású folyékony szappan felhasználás, illetve az egy dolgozóra jutó napi kézfertőtlenítések és a fertőtlenítő kézmosások száma a vizsgálatban részt vevő szociális intézményekben, intézménytípusonként részletezve a 3. táblázatban látható.

3. táblázat Az átlagos alkoholos kézfertőtlenítő szer és fertőtlenítő hatású folyékony szappan felhasználás, illetve az egy dolgozóra jutó napi kézfertőtlenítések és a fertőtlenítő kézmosások száma a vizsgálatban résztvevő bentlakásos szociális intézményekben, intézménytípusok szerint (n = 354) *Alkoholos kézfertőtlenítő szert csak egy rehabilitációs intézményben használtak az elmúlt évben.

3. ábra A hordozható zsebpalack használatának a megoszlása a vizsgálatban résztvevő bentlakásos szociális intézményekben (n = 354)

2. ábra Az alkoholos kézfertőtlenítő szer és a fertőtlenítő hatású folyékony szappan felhasználásának a megoszlása a vizsgálatban résztvevő bentlakásos szociális intézményekben, intézménytípusok szerint (n = 354)

A KÉZFERTŐTLENÍTŐ SZEREK ÉS A „FIGYELEMKELTŐ” POSZTEREK ELHELYEZÉSE A kézfertőtlenítő szerek leginkább a nővérszobában (59,3% és 79,4%) kerültek elhelyezésre. Alkoholos kézfertőtlenítő szer ezen kívül leggyakrabban az orvosi szobában (47,9%) és az előkészítőben (34,7%), a fertőtlenítő hatású

4. ábra Az alkoholos kézfertőtlenítő szer és a fertőtlenítő hatású folyékony szappan használatának a megoszlása a vizsgálatban résztvevő bentlakásos szociális intézményekben (n = 354)


13

INFEKCIÓKONTROLL

folyékony szappan pedig a dolgozói mosdóban (77,5%) és a betegvizsgálóban (71,2%) voltak megtalálhatók (3. ábra). Alkoholos kézfertőtlenítő szert tartalmazó hordozható zsebpalackot csak a vizsgálatban résztvevő szociális intézmények 53,9%-ában használtak az elmúlt évben, leggyakrabban a rehabilitációs otthonokban (75%), legkevésbé pedig az egyéb típusú szociális intézményekben (30,8%) (3. ábra). A kézhigiénés tevékenységre figyelmeztető poszterek leggyakrabban a nővérszobában (73,7%), az orvosi szobában (55,4%) és a szociális intézmény konyhájában (43,2%) kerültek elhelyezésre (4. ábra). KÉZHIGIÉNÉS OKTATÁS Kézhigiénés oktatást/továbbképzést a szociális intézmények 94,1%-ában szerveztek az elmúlt évben. Az oktatási tevékenység 41,1%-ban poszterek kihelyezéséből állt, ami nem helyettesíti az elméleti és a gyakorlati képzést. A vizsgálatban részt vevő szociális intézmények csupán 17,2%-a alkalmazott egyidejűleg elméleti és gyakorlati oktatást, illetve poszter „emlékeztetőt” a kézhigiénés továbbképzés alkalmával. ÖSSZEFOGLALÁS A szociális intézményekben a multirezisztens kórokozók előfordulása, terjedése, illetve az általuk okozott fertőzések és járványok – az aktív fekvőbeteg ellátást végző kórházakhoz hasonlóan – komoly problémát jelentenek, melyek a megfelelő módon és gyakorisággal végzett kézhigiénés tevékenység által megelőzhetőek [14, 19, 20]. A szociális intézményekben azonban a kézhigiénés compliance nagyon alacsony [6-11]. Hazánkban eddig nem történtek vizsgálatok a szociális intézményekben dolgozók kézhigiénés hajlandóságának a mérésére. Vizsgálatunkban ezért a retrospektív módon is kivitelezhető indirekt mérést végeztük el a résztvevő szociális intézményekben. Ezáltal intézménytípusonként rétegezve reprezentatív eredményeket kaptunk a kézhigiénés együttműködési készségről, illetve az ezt befolyásoló tényezőkről (pl. a kézfertőtlenítő szerek elhelyezése, kézhigiénés oktatás). Az alkoholos kézfertőtlenítő szer megfelelő módon történő használata által jelentősen csökkenthetők a fertőzések, azonban a szociális intézményekben a kézhigiénés együttműködési készsége nagyon alacsony [6-11, 21, 22]. Hazánkban még ennél is alacsonyabb, 1,2%, melyhez hozzájárul az a tény is, hogy a hazai szociális intézményeknek 35,2%-ában egyáltalán nem használnak alkoholos kézfertőtlenítő szert. A WHO ajánlása szerint az alkoholos kézfertőtlenítő szereket a „betegellátási” pontokon (azaz azon a helyen, ahol az ápolt ellátása történik és ahol egyidejűleg jelen van az ápolt, az egészségügyi és/vagy a szociális dolgozó, illetve az ápolt érintésével járó ellátási tevékenység) kell elhelyezni (pl. ágyazó kocsi, fali adagoló a lakószobában, hordozha-

14


tó zsebpalack a dolgozóknál). A hazai szociális intézményekben az alkoholos kézfertőtlenítő szerek leginkább a nővérszobában (59,3%), az orvosi szobában (47,9%) és az előkészítőben (34,7%) kerültek elhelyezésre. A legfőbb betegellátási ponton, a lakószobában csak az intézmények 7.9%-ban voltak elérhetők, annak ellenére, hogy ez pozitív befolyással van a kézhigiénés hajlandóságra és általa kivédhető számos, a kézhigiénét gátló tényező (pl. időhiány, a kézhigiénés termék nem megfelelő lokációja) [12, 23]. Az alkoholos kézfertőtlenítő szert tartalmazó hordozható zsebpalackok használatával a dolgozók kézhigiénés compliance-e jelentősen növelhető, azonban hazánkban csak a vizsgálatban részt vevő szociális intézmények 54,4%-ában használják a dolgozók [24]. A kézhigiénés tevékenységre figyelmeztető poszterek a hazai szociális intézményekben szintén nem a betegellátási pontokon, hanem leginkább a nővérszobában (73,7%), az orvosi szobában (55,4%) és a konyhában (43,2%) kerültek elhelyezésre. A hatékony kézhigiénés program fenntartásában azonban fontos szerepe van az emlékeztetőknek (pl. poszterek, matricák, háttérképek, kitűzök). Emellett elérhetővé kell tenni az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) kézhigiénés módszertani levelét is, melyben részletesen ismertetésre kerültek az általános kézhigiénés szabályok, a kézhigiéne végrehajtásának a leírása, a kézhigiénés termékek kiválasztásának és ellenőrzésének a szempontjai, illetve a kézhigiénés tevékenység ellenőrzésének a lehetőségei [25]. A kézhigiénés oktatási tevékenység – amelyet a szociális intézmények 94,1%-ában szerveztek az elmúlt évben – 41,1%-ban poszterek kihelyezéséből állt, ami nem helyettesíti az elméleti és a gyakorlati képzést. Nemzetközi vizsgálati eredmények bizonyították, hogy csupán a poszterek kihelyezése után a kézhigiénés compliance továbbra is alacsony, 20% alatti marad [26, 27]. Ez okból ajánlott a szociális intézmények számára, hogy az elméleti és gyakorlati részből álló képzési programok rendszeres időközönként (minimum évente) kerüljenek megtartásra, mely során ismertetni kell a fertőzések veszélyét (pl. mortalitás, költségek), a kórokozók átviteli módjait, a megelőzés lehetőségeit (kiemelve a kézhigiéne fontosságát), illetve a kézhigiéne momentumait és gyakorlati kivitelezését [14, 25]. Összefoglalásként elmondható, hogy a vizsgálatban résztvevő szociális intézményekben a minimálisan meghatározott 50%-os compliance nem teljesül, ezért alapvető fontosságú, hogy egyrészt országos szinten megfelelő mennyiségű és minőségű adat álljon rendelkezésre a kézhigiénés tevékenységről, másrészt intézményi szinten az egészségügyi és a szociális végzettségű dolgozók megfelelően képzettek legyenek a kézhigiénével kapcsolatban. Az országos adatbázisba jelentett adatok elemzése által lehetővé válik, hogy megfelelő minőségű, egységes módszertanon alapuló, intézményi szintű és nemzetközi összehasonlításra alkalmas adatokkal rendelkezzünk, illetve ez alapján az ellátás minőségének és a betegbiztonság javítására irányuló ajánlást dolgozzunk ki a szociális intézmények számára. Ez az adatbázis egy országos kiterjesztésű surve-

INFEKCIÓKONTROLL

illance tevékenység által valósul meg, az OEK Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszere kiegészül „Alkoholos kézfertőtlenítő szer felhasználás surveillance a fekvő- és járóbeteg-ellátó, illetve a bentlakásos szociális intézményekben” modullal. Ez az önkéntes modul a résztvevő szociális intézmények számára 2015. januártól válik elérhetővé, azonban a felhasználói kézikönyvek (szakmai és technikai) már elérhetők (www.oek.hu). Megyei és helyi szinten az OEK és a Hartmann-Rico Kft. segíti a szociális intézmények vezetőit azzal, hogy 2015. januártól elindítja a „Kézhigiéne a szociális ellátást nyújtó in-

tézményekben” című akkreditált roadshow-ját, melynek célja, hogy a megyeszékhelyeken és a nagyobb városokban megszervezett képzéseken az egészségügyi és a szociális végzettségű dolgozók a WHO ajánlásának megfelelő, elméleti és gyakorlati képzést biztosítson. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A szerzők köszönetet mondanak azon bentlakásos szociális intézmények vezetőinek, akik a kérdőív kitöltésével hozzájárultak a vizsgálat elvégzéséhez.

IRODALOMJEGYZÉK [1] Szabó R, Böröcz K: Fertőzések és antibiotikum használat a bentlakásos szociális intézményekben, Orvosi Hetilap, 2014; 155: 910-916 [2] Nicolle LE: Infection control in long-term care facilities, Clin Infect Dis, 2000; 31: 752-756 [3] Elizaga ML, Weinstein RA, Hayden MK: Patients in long-term care facilities: a reservoir for vancomycin-resistant Enterococci, Clin Infect Dis, 2002; 34: 441-446 [4] Jans B, Schoevaerdts D, Huang TD, Berhin C, Latour K, Bogaerts P, Nonhoff C, Denis O, Catry B, Glupczynski Y: Epidemiology of multidrug-resistant microorganisms among nursing home residents in Belgium, PLOS ONE, 2013; 8: e64908 [5] Austin D, Bonton M, Weinstein R, Slaughter S, Anderson R: Vancomycin-resistant enterococci in intensive-care hospital setting: Transmission dynamics, persistence, and the impact of infection control programs. PNAS, 1999; 96: 6908-6913 [6] Pan A, Domenighini F, Sognorini L, Assini R, Catenazzi P, Lorenzotti S, Patroni A, Carosi G, Guerrini G: Adherence to hand hygiene in an Italian long-term care facility, Am J Infect Control, 2008; 36: 495-497 [7] Smith A, Carusone SC, Loeb M: Hand hygiene practices of health care workers in long-term care facilities, Am J Infect Control, 2008; 36: 492-494 [8] Thompson BL, Dwyer DM, Ussery XT, Denman S, Vacek P, Schwartz B: Handwashing and glove use in a long-term care facility. Infect Control Hosp Epidemiol, 1997; 18: 97-103 [9] Liu W-I, Liang S-Y, Wu S-FV, Chuang Y-H: Hand hygiene compliance among the nursing staff in freestanding nursing homes in Taiwan: A preliminary study, Int J Nurs Pract, 2014; 20: 46-52 [10] Huang TT, Wu SC: Evaluation of a training programme on knowledge and compliance of nurse assistantsʼ hand hygiene in nursing homes, J Hosp Infect, 2008; 68: 164-170 [11] Cochard H, Aubier B, Quentin R, van der Mee-Marquet N: Extended-Spectrum β-Lactamase-Producing En-

terobacteriaceae in French Nursing Homes: An Association betwee High Carriage Rate among Residents, Environmental Contamination, Poor Conformity with Good Hygiene Practice, and Putative Resident-to-Resident Transmission, Infect Control Hosp Epidemiol, 2014; 35: 384-389 [12] Bischoff WE, Reynolds TM, Sessler CN, Edmond MB, Wenzel RP: Handwashing compliance by health care workers: The impact of introducing an accessible, alcohol-based hand antiseptic, Arch Intern Med, 2000; 160: 1017-1021 [13] Pittet D, Hugonnet S, Harbath S, Mourouga P, Sauvan T, Touvenaeu S, Perneger TV: Effectiveness of a hospital-wide programme to improve compliance with hand hygiene. Infection Control Programme, Lancet, 2000; 356: 1307-1312 [14] Hand Hygiene in Outpatient and Home-based Care and Long-term Care Facilities. A Guide to the Application of the WHO Multimodal Hand Hygiene Improvement Strategy and the „My Five Moments for Hand hygiene” Approach, World Health Organisation, 2012 [15] Pittet D, Boyce JM: Hand hygiene and patient care: pursuing the Semmelweis legacy, Lancet Infect Dis, 2001; April: 9-20 [16] Widmer AF. Replace hand washing with use of a waterless alcohol hand rub? Clin Infect Dis, 2000; 31: 136143 [17] Girou E, Loyeau S, Legrand P, Oppein F, Brun-Buisson C: Efficacy of handrubbing with alcohol based solution versus standard handwashing with antiseptic soap: randomised clinical trial, BMJ, 2002; 325: 362 [18] Voss A, Widmer AF: No time for handwashing!? Handwashing versus alcoholic rub: can we afford 100% compliance?, Infect Control Hosp Epidemiol, 1997; 18: 205-208 [19] Cohen AE, Lautenbach E, Morales KH, Linkin DR: Fluoroquinolone-resistant Escherichia coli in the longterm care setting, Am J Med, 2006; 119: 958-963


15

INFEKCIÓKONTROLL

[20] Rooney PJ, OʼLeary MC, Loughrey AC, McCalmont M, Smyth B, Donaghy P, Badri M, Woodford N, Karisik E, Livermore DM: Nursing homes as a reservoir of ESBLproducing ciprofloxacin-resistant E.coli, J Antimicrob Chemother, 2009; 64: 635-641 [21] Rummukainen M, Jakobsson A, Karppi P, Kautiainen H, Lyytikainen O: Promoting hand hygiene and prudent use of antimicrobials in long-term care facilities, Am J Infect Control, 2009; 37: 168-171. [22] Fendler EJ, Ali Y, Hammond BS, Lyons MK, Kelley MB, Vowell NA: The impact of alcohol hand sanitizer use on infection rates in an extended care faciliy, Am J Infect Control, 2002; 30: 226-233 [23] Boog MC, Erasmus V, de Graaf JM, van Beeck EHE, Melles M, van Beeck EF: Assessing the optimal location for alcohol-based hand rub dispensers in a patient room

in an intensive care unit, BMC Infect Dis, 2013; 13: 510 [24] Yeung WK, Tam WS, Wong TW: Clustered randomized controlled trial of a hand hygiene intervention involving pocket-size containers of alcohol-based hand rub for the control of infections in long-term care facilities, Infect Control Hosp Epidemiol, 2011; 32: 67-76 [25] Milassin M, Pechó Z, Böröcz K, Melles M: A kézhigiéne gyakorlata az egészségügyi és az ápolást végző szociális szolgáltatásokban, Epinfo, 2010; 17: 5-27 [26] Larson EL, Quiros D, Lin SX: Dissemination of the CDCʼs Hand Hygiene Guideline and impact on infection rates, Am J Infect Control, 2007; 35: 666-675 [27] Schweon SJ, Edmonds SL, Kirk J, Rowland DY, Acosta C: Effectiveness of a comprehensive hand hygiene program for reduction of infection rates in a long-term care facility, Am J Infect Control, 2013; 41: 39-44

A SZERZŐK BEMUTATÁSA Szabó Rita a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Karán diplomás ápoló, majd egyetemi okleveles ápoló diplomát szerzett. 2013-ban fejezte be az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) ʼEuropean Programme for Intervention Epidemiology Trainingʼ (EPIET) képzési programját. 2009 óta az Országos Epidemiológai Központ Kórházi-járványügyi

Osztályán koordinátorként dolgozik. Az ECDC nemzeti kontakt pontja a szociális intézményekben előforduló fertőzések és antibiotikum használat témájában. Rendszeresen tart előadásokat és oktatásokat a kézhigiéne, a véráramfertőzések és a szociális intézményekben előforduló fertőzések témaköreiben. Angol és magyar nyelvű tanulmányok szerzője, társszerzője. A Magyar Infekciókontroll Társaságnak, a Magyar Higiénikusok Társaságának és az European Public Health Association tagja.

Dr. Kurcz Andrea 1990-ben végezte el az Orvostudományi Egyetemet. Közegészségtan-járványtan szakvizsgát 1992-ben, tisztiorvosi vizsgát 1996ban, közigazgatási szakvizsgát pedig 2003-ban tett. Munkáját a Fővárosi ÁNTSZ Kórházhigiénés osztályán kezdte. 2012 novembere óta az Országos Epidemiológiai Központ Kórházi-járványügyi osztályának megbízott vezetője. Tagja a Magyar Higiénikusok Társaságának, és 2001. évi megalakulása óta a Magyar Infekciókontroll Egyesületnek. Rendszeresen tart előadásokat kórházhigiéne, infekciókontroll témakörben szakfórumokon, konferenciákon.

Benkó Aliz 1989-ben végezte el az Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Közegészségtan-járványtan szakát, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen közgazdász Msc és Master of Business Administration oklevelet szerzett. Több mint 20 éve az egészségügy területén tevékenykedő cégeknél dolgozik. Több mint 10 évig aktívan részt vett az Orvostechnikai Szövetség Elnökségének munkájában, jelenleg annak Kórházi Szekciójában tevékenykedik. Rendszeresen tart előadásokat kórházhigiéne, infekciókontroll témakörben szakfórumokon, konferenciákon. Jelenleg a Hartmann Rico Hungária Kft. Bode Divízió vezetője.

Morvai Júlia 2010-ben végezte el a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának Népegészségügyi ellenőr Bsc szakirányát, majd 2014-ben a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán az okleveles epidemiológiai szakember Msc szakirányt. Mindkét diplomát kiváló minősítéssel

szerezte meg. 2010 óta a Hartmann-Rico Hungária Kft-nél dolgozik higiénés szaktanácsadói pozícióban. Munkája során kiemelt hangsúllyal foglalkozik az infekciókontrollal és a kézhigiénével mind a szociális ágazatban, mind pedig az egészségügyi ellátás területén. Oktatásokat, szakmai továbbképzéseket tart, valamint szakmai felméréseket, protokollokat, tájékoztatókat készít szakemberek és laikusok számára egyaránt.

16


Kézfertőtlenítő szer felhasználás a hazai bentlakásos szociális intézményekben

Recommend Documents