Kedves Természetbarát! Az iskolapadban eltöltött évek során hozzászoktunk és egyben evidensnek is gondoltuk, hogy ismereteink nagy részét tanáraink magyarázataiból, tankönyvekből, valamint jó és kevésbé használható nyomtatott, illetve egyre inkább elektronikus információhordozó eszközök segítségével nyerjük. Igaz ez a természettudományos tantárgyakra is, köztük a környezetbiológiára. Arra talán már kevesen gondolnak, hogy az azokban előforduló ismeretanyag honnan származik. Amennyiben végigkövetnénk a meglévő tudáselemek útját visszafelé, minduntalan odáig jutnánk, hogy az első szerző megfigyeléseire, vizsgálataira, mérésére támaszkodva jegyezte le az első tudományos eredményeket valamely jelenséggel kapcsolatosan. A vizsgálati módszerek a tudomány és a technika fejlődésével egyre tökéletesedtek, sőt, a tudományos-technikai evolúció napjainkban is tart. A közvetlen, élményszerű tapasztalatszerzés, a természeti környezetben végzett megfigyelések, vizsgálatok ennek ellenére napjainkban sem nélkülözhetőek. Kezedben tartott terepnaplónak célja, hogy átéld azokat az élményszerű tanulási, ismeretszerzési módszereket, amelyeket tudósaink is végeznek. A gyakorlat során használt eszközök hatékony, megfelelő alkalmazásának elsajátításával számtalan környezeti vizsgálat sikeres lehet, emellett szinte észrevétlenül bővülnek a természeti környezetben lejátszódó eseményekkel, összefüggésekkel kapcsolatos ismereteid. Használd ezt a füzetet nagy kedvvel és szorgalommal, és ne feledd, hogy a tudományt magas fokon művelők, felfedezők, kutatók valamikor ugyanígy kezdték pályafutásukat. Belőled is lehet természettudós. Élményekben gazdag, jó munkát kívánok. Kocsi Attila
1
TEREPNAPLÓ
NÉV: A vizsgálat helyszíne: A vizsgálat időpontja:
2
A természetességmérés eredménye: ________________________ 3
4
Környezeti vizsgálatok egyszerű mérőeszközök használatával Jelölj ki négy tetszőleges pontot az erdő területén! Ha tudod, rögzítsd a helyszínek GPS koordinátáit! A digitális szélsebességmérővel rögzítsd az légmozgás aktuális sebességét! Szúrd le a talajhőmérőt megfelelő mélységbe, majd várj néhány percig. Ezt követően olvasd le róla a talaj hőmérsékletét! Szúrd le a talaj nedvességtartalmát, pH értékét és a fényviszonyokat rögzítő eszközt, várj néhány percig, majd a műszer tetején lévő kapcsoló váltogatásával olvasd le róla a megfelelő helyen a következő adatokat: a) a talaj pH értéke b) a talaj nedvességtartalma c) a mérés helyének fényviszonyai Az eszközök eltávolítását követően ne felejtsd el szárazra törölni őket!!! 1. helyszín:
3. helyszín:
GPS koordináták: szélesség:___________
GPS koordináták: szélesség:___________
hosszúság:__________
hosszúság:__________
Szélsebesség: ________________km/h
Szélsebesség: ________________km/h
Talaj pH értéke:______________
Talaj pH értéke:______________
Talaj nedvességtartalma: _____________
Talaj nedvességtartalma: _____________
Fénymennyiség: _____________
Fénymennyiség: _____________
2. helyszín:
4. helyszín:
GPS koordináták: szélesség:___________
GPS koordináták: szélesség:___________
hosszúság:__________
hosszúság:__________
Szélsebesség: ________________km/h
Szélsebesség: ________________km/h
Talaj pH értéke:______________
Talaj pH értéke:______________
Talaj nedvességtartalma: _____________
Talaj nedvességtartalma: _____________
Fénymennyiség: _____________
Fénymennyiség: _____________ 5
Az erdő fás szárú növényeinek megfigyelése Egy társulás diverzitása az őt alkotó populációk és a bennük található egyedek számától függ. Belátható, hogy egy fás társulás diverzitásának mértéke is erősen kihat annak stabilitására. Próbáld meg felmérni az erdőt alkotó fa- és cserjefajokat, azok gyakoriságát, illetve a megjegyzésben feltüntetheted ha valamilyen különlegességgel találkoztál annak kapcsán (élőhely, táplálék, odú, fészek stb)! Használd a mellékelt határozókat! Fák adatlap a fafaj neve
gyakori
közepesen gyakori
ritka
megjegyzés
ritka
megjegyzés
Cserjék adatlap a cserjefaj neve
gyakori
közepesen gyakori
6
Ízeltlábúak gyűjtése kopogtatással Ahogy (akár az előző feladatokból is) kiderülhetett, az erdő egy-egy fája rendkívül fontos szerepet tölt be az egyes organizmusok élőhelyeként. Az élőlények egy része szabad szemmel nehezen, vagy egyáltalán nem megfigyelhető, ezért különböző segédmódszerek alkalmazásával tudunk közelebbi információt szerezni jelenlétükről. Ilyen módszer a „kopogtatás”. Egy hosszú rúd segítségével finoman, de határozottan ütögesd meg a kiválasztott fa egy-egy ágát, miközben a kinyitott ernyőt a fa alá tartod. Várhatóan több minden hullik majd az ernyőbe. a) Válogasd ki közülük az élőlényeket (ízeltlábúak kifejlett példányai, lárvái stb.), rakd őket a mellékelt nagyítós edénybe! b) Figyeld meg alaposan testfelépítésüket, ha tudsz, készíts valamelyik példányról egyszerű rajzot!
c) Számold meg, hányféle élőlényt találtál a feladat elvégzésének eredményeképpen! __________ d) Próbálj meg azonosítani minél többet a mellékelt határozókönyv segítségével!
7
Az avarszint ízeltlábúinak gyűjtése rostálással Egy-egy életközösség, így az erdők is számtalan élőlénynek nyújtanak élő-, táplálkozó-, búvó- és szaporodási helyet. Közülük sokan rendkívül rejtett életmódjuk miatt nem túl közismertek. Vagy magasan a lombkoronaszintben vagy az avarszintben élnek, így viszonylag ritkán kerülnek szem elé. Gyakran meglehetősen apró méretük nehezíti meg szemrevételezésüket. Az avarrosta segítségével könnyebben össze tudjuk gyűjteni ezeket az apró ízeltlábúakat. Tegyél egy nagyobb avarkupacot a rostába, majd óvatosan, de határozottan rázd meg az eszközt úgy, hogy az avar apró élő és élettelen összetevői a rostán keresztül az aljára rögzített edénybe hulljanak! a) Válogasd ki közülük az élőlényeket (ízeltlábúak kifejlett példányai, lárvái stb.), rakd őket a mellékelt nagyítós edénybe! b) Figyeld meg alaposan testfelépítésüket, ha tudsz, készíts valamelyik példányról egyszerű rajzot!
c) Számold meg, hányféle élőlényt találtál a feladat elvégzésének eredményeképpen! __________ d) Próbálj meg azonosítani minél többet a mellékelt határozókönyv segítségével!
8
Növényfenológiai helyzetkép Fenológia: Tudomány, amely a növények egyedfejlődésében a vegetációs periódusban szabályos időközönként bekövetkező szakaszokat, a fenofázisokat állapítja meg és térképezi fel. Ezek bekövetkezését az adott faj belső életritmusa mellett a meteorológiai tényezők (csapadék, hőmérséklet) is befolyásolják. Az egyszerűsített fenofázisok és a rögzítésükre szolgáló jelek:
A rendszeres fenológiai vizsgálatok segítségével fény derülhet egy-egy növényfaj életmódjának változására, amely nagyon gyakran egy meghatározott környezeti változást jelez. Figyeld meg az erdő aktuális időjárási helyzetképét, illetve néhány növény fenofázisait, majd a mellékelt jelek segítségével rögzítsd a táblázatban!
9
10
időjárási tényezők hőmérséklet
szél
csapadék
égbolt
fa- és cserjefajok fejlődési állapota (fenofázisa) a fa- és cserjefaj neve
a fenofázis egyszerűsítő jele
11
akác
eper
juhar
kőris
lepényfa
ostorfa
szil
tölgy 12
13