Kétegyházai Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium
HELYI TANTERV
Szakközépiskola közismereti tantárgyak
(Kifutó rendszerben 2013. szeptember 1-től a 10-12. évfolyamokra)
ANGOL NYELV SZAKKÖZÉPISKOLA 9–12. évfolyam
Célok és feladatok A 9. évfolyamra a diákok öt éve tanulják a célnyelvet. Ez idő alatt megismerkedtek az idegen nyelvi foglalkozások feladat- és szövegtípusaival, szókincsük bővült, megértik a tanár célnyelvi óravezetését, önbizalmuk lehetővé teszi számukra, hogy az órai munkában egyénileg, párban vagy csoportban eredményesen vegyenek részt, órán kívüli feladataikat önállóan megoldják. Önértékelésük fejlett és reális: ismerik saját erős és gyenge pontjaikat. Továbbra is fontos motivációjuk fenntartása és további fejlesztése. Cél, hogy a 10. évfolyam végére a diákok eljussanak az A2-B1 közötti szintre, melyen számukra ismert témakörökben, életszerű helyzetekben képesek információt kérni és kapni. Megértik hosszabb terjedelmű, autentikus hallott vagy olvasott szöveg lényegét, abból ki tudják szűrni a lényeges információt. Képesek több mondatból álló szöveget szóban és írásban létrehozni. Szókincsük elég fejlett ahhoz, hogy az ismert témakörökhöz kapcsolódó témákról szóban és írásban információt tudjanak cserélni. A 12. évfolyam végére a diákoknak B1-B2 közötti szintre nyelvtudást kell szerezniük, az előző szintnél fejlettebb szókinccsel, szélesebb skálán mozgó, de ismert témákról kell képesnek lenniük szóban és írásban információt cserélni, hosszabb szövegeket megérteni és létrehozni. Továbbra is lényeges, hogy az idegen nyelvű tananyag felölelje a más tantárgyakban tanult tartalmakat, de ezeken az évfolyamokon már új tananyag feldolgozását is lehetővé teszi a diákok nyelvi szintje. Fontos, hogy az előző évekhez hasonlóan segítsék a nyelvtanulást az önálló olvasás és az osztálytermen kívüli nyelvi hatások. Ebben az életkorban a diákokat segítheti a szabályszerűségek felismerése és azok alkalmazása, de a hangsúly továbbra is a jelentésen, kontextuson és kommunikáción van. Ezeken az évfolyamokon kell egyensúlyt teremteni a folyamatos beszéd és a nyelvhelyesség között. A 12. év végére a diákoknak el kell sajátítaniuk az önálló nyelvfejlesztéshez elengedhetetlen nyelvtanulási stratégiákat. Amennyiben az iskolában működik nyelvi előkészítő évfolyam, akkor az első idegen nyelvnél a nyelvi előkészítő évfolyam végén elért tudásszint magasabb, mint az általános iskola végére kívánatos A2 európai szint. Ennek megfelelően a 9. évfolyamra tervezhető tanterv a nyelvi előkészítő évfolyam végére elért tanulói tudásszintre épül. Abban az esetben, ha a tanulók a nyelvi előkészítő évfolyam végére az A2+ szinten állnak, akkor a 10., ha B1 szintre jutottak, akkor a 11., ha B1+ -t értek el, akkor a 12. évfolyam kerettanterve javasolt a 9. évfolyamon. A következő évfolyamok kerettantervei a 10. évfolyamtól logikusan építkeznek tovább. A szakközépiskolák 9-12. évfolyamának óraszámai Angol nyelv Középszint Angol nyelv Emelt szint
111 (heti 3) 111 (heti 3)
111 (heti 3) 111 (heti 3)
148 (heti 4) 222 (heti 4+2)
128 (heti 4) 192 (heti 4+2)
Fejlesztési követelmények A tanuló ismert témakörben szóban és írásban tud információt cserélni, szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja, illetve szakmai érdeklődésének megfelelően továbbfejleszti. Nyelvtudása segítségével képes képet alkotni más országok népeiről és kultúrájáról.
Témalista Ember és társadalom: hátrányos helyzetű és elesett emberek segítése; diszkrimináció. Tágabb környezetünk: idegenvezetés a lakóhelyen; a nagyvárosi élet jellemzői. Természeti környezetünk: környezetszennyezés és környezetvédelem. Az iskola világa: egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival. Egészség és betegség: hagyományos gyógykezelés és természetgyógyászat; egészséges életmód. Étkezés: a helyes és helytelen táplálkozás; éttermek és gyorséttermek, hazai specialitások, nemzetközi konyhaművészet. Utazás: nyaralás itthon és külföldön; egy körutazás megtervezése. Szabadidő, szórakozás: veszélyes sportok; kulturális események; a színházi és filmélmények; a számítógép és az Internet; a modern és a klasszikus zene. A munka világa: munkavállalás nyáron; munkakörülmények hazánkban és külföldön; pályaválasztás. Országismeret: más országok, ezen belül a célország(ok) kultúrája, politikai, gazdasági és társadalmi élete. Tudományos és technikai műveltség: a tudomány és technikai eszközök szerepe mindennapjainkban; más országok, ezen belül a célország(ok) közismert technikai és tudományos csúcsteljesítményei. Aktuális témák.
9. évfolyam Tartalom A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket hat nyelvre, kétéves bontásban a kerettanterv tartalmazza. Kommunikációs szándékok (lásd a 10. évfolyam kerettantervében) Fogalomkörök (lásd a 10. évfolyam kerettantervében)
A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes - kb. 100 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; - kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; - kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; - kb. 100 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; - köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes - köznyelven megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákban rendezett válaszokat adni; - egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; - megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; - beszélgetésben részt venni; - társalgást követni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes - kb. 150 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; - kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; - ismert nyelvi elemek segítségével kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; - kb. 150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni;
-
kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; kb. 150 szavas köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni; egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai illetve irodalmi szöveget követni.
Íráskészség A tanuló legyen képes - kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni; - gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján szöveggé rendezni, egyszerű közléseket írásban megfogalmazni; - különböző szövegfajtákat létrehozni; - változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni.
10. évfolyam Tartalom A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket hat nyelvre, kétéves bontásban a kerettanterv tartalmazza. Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: - megszólítás; - köszönés, elköszönés; - bemutatás, bemutatkozás; - telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés; - személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás; - érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; - engedélykérés és arra reagálás; - köszönet és arra reagálás; - bocsánatkérés és arra reagálás; - gratuláció, jókívánságok és arra reagálás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - sajnálkozás; - öröm; - elégedettség, elégedetlenség; - csodálkozás; - remény; - bánat; - bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás; - valaki igazának az elismerése; - egyetértés, egyet nem értés; - érdeklődés, érdektelenség; - tetszés, nem tetszés; - dicséret, kritika; - ellenvetés; - akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség; - ígéret; szándék, - érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia iránt. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: - dolgok, személyek megnevezése, leírása; - események leírása; - információkérés, információadás; - igenlő vagy nemleges válasz; - tudás, nem tudás; - bizonyosság, bizonytalanság; - ismerés, nem ismerés. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok:
- kérés; - tiltás, felszólítás; - segítségkérés és arra reagálás; - javaslat és arra reagálás; - kínálás és arra reagálás; - meghívás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: - visszakérdezés, ismétléskérés; - nem értés; - betűzés kérése, betűzés; - felkérés lassabb, hangosabb beszédre; - beszélési szándék jelzése, téma bevezetése; - megerősítés - témaváltás, beszélgetés lezárása. Fogalomkörök - cselekvés, történés, létezés kifejezése, - birtoklás kifejezése, - térbeli és időbeli viszonyok, - függő beszéd, - mennyiségi és minőségi viszonyok, - modalitás, - esetviszonyok, - logikai viszonyok, - szövegösszetartó eszközök.
A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes - kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; - kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; - kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; - kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; - köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényeges pontjait megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes - árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; - választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; - megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; - beszélgetésben részt venni; - társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes - kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; - kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; - ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; - kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni; - kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; - kb. 200 szavas köznyelven megírt szöveg felépítését megérteni; - egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveg lényeges pontjait megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes
-
kb. 150 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni; gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; különböző szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat használni.
11. évfolyam Tartalom A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket hat nyelvre, kétéves bontásban a kerettanterv tartalmazza. Kommunikációs szándékok (lásd a 12. évfolyam kerettantervében) Fogalomkörök (lásd a 12. évfolyam kerettantervében)
A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes - kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; - kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; - kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; - kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; - köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget különösebb nehézség nélkül megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes - árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; - választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; - megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; - beszélgetésben részt venni; - társalgásban véleményt kikérni, álláspontot megvédeni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes - kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; - kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtől megkülönböztetni; - ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; - kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni; - kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; - kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelven és/vagy célnyelven összefoglalni; - egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveg különösebb nehézség nélkül megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes - kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni; - gondolatait és érzelmeit változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; - különböző szövegfajtákat létrehozni; - változatos közlésformákat használni.
12. évfolyam Tartalom A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket hat nyelvre, kétéves bontásban a kerettanterv tartalmazza. Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: - megszólítás; - köszönés, elköszönés; - bemutatás, bemutatkozás; - telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés; - személyes levélben megszólítás és; - elbúcsúzás; - érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; - engedélykérés és arra reagálás; - köszönet és arra reagálás; - bocsánatkérés és arra reagálás; - gratuláció, jókívánságok és arra reagálás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - sajnálkozás; - öröm; - elégedettség, elégedetlenség; - csodálkozás; - remény; - bánat; - bosszúság. - Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás; - valaki igazának az elismerése és el nem ismerése; - egyetértés, egyet nem értés; - érdeklődés, érdektelenség; - tetszés, nem tetszés; - dicséret, kritika; - ellenvetés; - akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség; - ígéret; szándék, - érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia és érdeklődési kör iránt. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: - dolgok, személyek megnevezése, leírása; - események leírása; - információkérés, információadás; - igenlő vagy nemleges válasz; - válaszadás elutasítása, - tudás, nem tudás; - bizonyosság, bizonytalanság; - ismerés, nem ismerés. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: - kérés; - tiltás, felszólítás; - segítségkérés és arra reagálás; - javaslat és arra reagálás; - kínálás és arra reagálás; - meghívás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: - visszakérdezés, ismétléskérés; - nem értés; - betűzés kérése, betűzés; - felkérés lassabb, hangosabb beszédre;
-
beszélési szándék jelzése, téma bevezetése; megerősítés; témaváltás, beszélgetés lezárása.
Fogalomkörök - cselekvés, történés, létezés kifejezése, - birtoklás kifejezése, - térbeli és időbeli viszonyok, - függő beszéd, - mennyiségi és minőségi viszonyok, - modalitás, - esetviszonyok, - logikai viszonyok, - szövegösszetartó eszközök.
A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes - kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; - kb. 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; - kb. 200 szavas szövegben fontos információt megérteni; - kb. 200 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; - köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni. Beszédkészség A tanuló legyen képes - árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; - választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; - gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékos mondatokban előadni; - megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; - beszélgetésben részt venni; - társalgásban részt venni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes - kb. 250 szavas szöveget elolvasni; - kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; - ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; - kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni; - kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; - kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelvén összefoglalni; - egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni. Íráskészség A tanuló legyen képes - kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni; - gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikai összefüggések alapján, bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; - különböző szövegtípusokat létrehozni; - változatos közlésformákat használni.
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez A tanulói teljesítmények értékelésének a középiskolai szakaszban továbbra is három fő célja van: visszajelzést nyújtani az előírt tananyagban elért előrehaladásról és a diákok erős és gyenge pontjairól, hozzájárulni a nyelvtanulási motiváció fenntartásához és további erősítéséhez; valamint erősíteni a tanulók reális önértékelését. Negyedik értékelési szempontként ebben az oktatási szakaszban belép az egyre önállóbb, öntevékenyebb nyelvtanulás és nyelvhasználat, amelyet a teljesítmény értékelésével bátorítani kell. A kerettantervi célok között a korábban elsőbbséget élvező beszédértés- és beszédkészség-fejlesztés helyett a 912. évfolyamokon a nyelvtudás fejlesztése a mind a négy készségterületen komplexen történik. Az értékelés ebben a szakaszban mind a négy alapkészségre egységesen kitér. Alapelv, hogy értékeléskor a tanár mind a tanórai, mind a tanórán kívüli tanulói teljesítményeket értékelje. Az értékelés elsődleges célja ne a negatívumok kiemelésére, hanem a teljesítmény, hozzáállás, motiváltság, öntevékenység javulására koncentráljon. A tanulói teljesítmény értékelésének nem elsődleges formája a célirányos számonkérés, sokkal inkább az egyes idegen nyelven végzett egyéni, páros vagy csoportos tevékenységek minősítése. A gyengébben teljesítő diákoknak több alkalmat kell biztosítani arra, hogy fejlődésükről számot adjanak. Feltétlenül kerülni kell a hagyományos „felelés” jellegű számonkérést, mivel ez egyértelműen hozzájárul a gátlások erősödéséhez. Ebben a korban a tanulók önértékelése már igen fejlett, tisztában vannak saját erős és gyenge pontjaikkal, így egyre inkább felelőssé válnak saját nyelvtudásuk fejlesztéséért. A teljesítmények értékelésekor továbbra is fontos alapelv: a nyelvi készségeket, a használható nyelvtudást fejlesszük és értékeljük, szemben a nyelvről való ismeretekkel. A teljesítmények értékelésének és a folyamatos önfejlesztésnek elengedhetetlen feltétele, hogy a diákokat ne csak megtanítsuk nyelvet tanulni, hanem fokozatosan kialakítsuk bennük az igényt arra, hogy az idegen nyelvet önállóan és természetesen használják. Váljon az idegen nyelvi kommunikáció életük részévé a nyelvhasználat minden területén. Alakuljon ki bennük az az igény, hogy egyes idegen nyelvi kudarcaikat ki tudják elemezni, és a tanár segítségével kezelni tudják. Tudjanak önállóan fejlődni. Egyértelműen tudatosuljon bennük, melyik nyelvtanulási stratégiának, tevékenységnek mi a célja, mi a várható kimenete, és ők maguk mit tehetnek esetleges problémáik megoldásáért. Mivel a nyelvtanulás során gyakori az egyéni különbségekből fakadó változatos teljesítmény, a diákoknak egyénre szabott stratégiákat kell alkalmazniuk, és ez külön törődést kíván a nyelvtanár részéről. Idegen nyelven kommunikálni öröm, ezt kell erősítenie a tanulói értékelésnek.
Az Európa Tanács nyelvi szintleírásai:
C2
C1
B2
Nyelvi szintleírások magyarázata az Európa Tanács idegen nyelv oktatásra vonatkozó ajánlásai alapján* Minden hallott vagy olvasott szöveget könnyedén megért. A különböző beszélt vagy írott forrásokból származó információkat össze tudja foglalni, összefüggően tudja felidézni az érveket és a beszámolókat. Spontán módon ki tudja fejezni magát, teljesen összefüggően és pontosan, a jelentések kisebb árnyalatai között is különbséget tud tenni, még a bonyolultabb helyzetekben is. Meg tud érteni különböző fajtájú igényesebb és hosszabb szövegeket, és a rejtett jelentéstartalmakat is érzékeli. Folyamatosan és spontán módon tudja kifejezni magát, anélkül hogy túl sokszor kényszerülne arra, hogy keresse a kifejezéseket. A nyelvet rugalmasan és hatékonyan tudja használni társadalmi, továbbá a tanuláshoz és a munkához kapcsolódó célokra. Világos, jól szerkesztett, részletes szöveget tud alkotni összetettebb témában is, eközben megbízhatóan használja a szövegszerkesztési mintákat, szövegösszekötő elemeket. Meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, beleértve ebbe a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Olyan szintű normális interakcióra képes anyanyelvű beszélővel, folyamatosan és spontán módon, hogy az egyik félnek sem megterhelő. Világos, részletes szöveget tud alkotni különböző témákról, és képes kifejteni a véleményét valamilyen témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és
hátrányokat.
B1
A2
A1
*
Megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, folyamatos szöveget tud alkotni olyan témában, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Le tudja írni a tapasztalatait és különböző eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá vázlatosan meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. Megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és rutinszerű nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információkat cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Le tudja írni nagyon egyszerű formában a viszonyulását valamihez, a közvetlen környezetében és olyan területeken, amelyek a legalapvetőbb szükségleteket érintik. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyek személyes jellegűek (pl. hogy hol lakik), amelyek olyan emberekre vonatkoznak, akiket ismer, vagy olyan dolgokra, amelyekkel rendelkezik. Képes nagyon egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan és világosan beszél és segítőkész. Modern Languages: Learning, Teaching, Assessment. A Common European Framework of Reference (1996). Strasbourg, Council of Europe, 131. p.
ANGOL 9-10. évfolyam Tartalom Az újonnan belépő kommunikációs szándékokat, fogalomköröket és az új példákat dőlt betűvel jelezzük. Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok
Megszólítás: Köszönés:
Elköszönés:
Kezdeményezés és válasz Excuse me. I am sorry to disturb you. How do you do? Good morning. Hello Tom. Hello, how are you? Hi! Goodbye. Bye-bye! See you later. Good night. Take care. Give me a ring some time. Have a good trip. Keep in touch!
Bemutatkozás, bemutatás:
My name is… Have you met Jane? May I/Can I/ Let me introduce myself. May I/Can I/ Let me introduce you to Rosy? Telefon felvétele: Oxford, five oh two double one. Telefonon bemutatkozás: Hello, this is Mary Smith speaking Telefonon más személy kérése: Can I speak to George, please? Could you put me through to Mrs Hamilton, please? Telefonálásnál elköszönés: I’ll call back again later this evening. It was lovely to speak to you. Thanks for ringing. Bye! Üdvözletküldés: Give my love / regards to… Megszólítás személyes Dear John, levélben: Elbúcsúzás személyes Best wishes, levélben: Love (from), I am looking forward to hearing from you soon. Érdeklődés mások hogyléte How are you feeling today? felől és reagálás:
Engedélykérés és reagálás: Köszönetnyilvánítás és arra reagálás:
What’s the matter? May I use your telephone? Do you mind if I open the window? Thanks. Thank you very much. Thanks a lot. It’s very kind of you. I’d like to thank you for your help.
Pardon? Yes, can I help you? How do you do? Good morning. Hello Mary. Very well, thank you. And how about you? Hi! Goodbye. Bye! Good night. Thanks. Bye! Thank you, I will. Thanks. I will. Okay, bye. Hello. Hi! Pleased to meet you. Nice to meet you. Hello, this is Ms Brown speaking. Yes, just a minute, please.
Bye! I will.
Fine. / OK / All right. Much better, thanks. Not very well, I am afraid. Actually, I am suffering from… Yes, go ahead. Not at all. Not at all. You are welcome. No problem. Do not mention it. My pleasure.
Bocsánat kérése és arra reagálás:
Gratulációk, jókívánságok és azokra reagálás:
I am sorry. I am very sorry. I must apologise for coming late. I beg your pardon Please, forgive me. Happy Christmas/New year/Birthday! Many happy returns (of the day) Congratulations!
That’s all right. It doesn’t matter. Never mind. No problem. Happy Christmas /New Year/ Birthday! Thank you.
Have a nice holiday. All the best. Cheers!
Thank you, the same to you. Cheers!
Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Sajnálkozás, együttérzés:
Öröm, szomorúság:
I am sorry about your illness. I am sorry to hear that. I am sorry. What a shame! Oh, dear. Are you happy about that?
What do you think of that? How do you feel about that?
Elégedettség, elégedetlenség, bosszúság:
What do you think of…? Are you pleased with…? Are you happy with…? Are you satisfied with…?
Great! I am so glad /very happy. I am glad to hear that. I am so pleased that… Good for you. Congratulations. I feel so happy for… I’m sorry to hear that. What a pity. Oh, no! Oh, dear! I feel so sorry for… That’s fine/nice/not bad. That was fine/good/ nice I’m quite satisfied with… I’m quite happy with… I’m quite pleased with… It’s not good enough. That wasn’t very good. I’m tired of…
Csodálkozás:
Remény:
Aggodalom, félelem:
Bánat, elkeseredés:
Jane has lost her money. Tom is twenty. This is a book for you. What are you hoping for? What are you looking forward? What are your hopes for the new year?
How come? Is he? What a surprise! I am looking forward to… I can hardly wait for… I hope you’ll have time to join me for dinner.
What’s the matter? You look worried. Are you worried about…? Are you afraid of what might happen? Are you disappointed with your exam results?
I am worried about my parents. It was really frightening. I am very disappointed. I am sorry to hear that.
Személyes beállítódás és vélemény Véleménykérés, véleménynyilvánítás és arra reagálás: Valaki igazának elismerése és el nem ismerése: Egyetértés, egyetnemértés:
What do you think? What do you think of it? So do I. Do you? I don’t. You are right. You are wrong. Do you agree? What’s your opinion? How do you feel about it?
Érdeklődés, érdektelenség:
Are you interested in sports?
Tetszés, nemtetszés:
Do you like Italian food? You like meat, don’t you? What do you think of the new teacher?
Dicséret, kritika:
You are really kind.
Akarat, kívánság:
Would you like a cake? Can I have my bill, please? I want to pay. Can you speak French? Are you able to ride a horse? Must we fill in this form now? When do we have to leave? Is that necessarily so?
Képesség: Kötelezettség: Szükségesség:
I think it is unfair. I think it is horrible. .
OK All right. I think he’s wrong/right. I’m afraid I don’t agree. I doubt whether… I am interested in gardening. It doesn’t really bother me. I think it’s great. I don’t like it. He looks nice. I don’t think much of…
I’d like an ice-cream
I can understand French I am unable to ride a horse. We must fill it in now Right now. People must sleep sometimes.
Must things be black and white? Classical music need not be boring. Lehetőség: Ígéret: Szándék, kívánság: Értékítélet:
Preferenciák: Terv:
She may miss the bus. He might be invited. Will you come and meet me at the station? What would you like to do? Would you like to have a rest? What’s your reaction to the news? Do you approve of his decision? What would you prefer? Are you going to have a starter? What are you going to do?
Don’t worry, I will. I promise to be there at five. I’d like to see that film I’d rather not go out tonight. That’s good/not bad/terrible. It’s too… It’s not… enough. I prefer tea to coffee. I’m going to have some cheese. I’m planning to spend the weekend in Prague.
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése, leírása:
What is it? What’s it in English? What does that mean?
What does it look like? Események leírása:
What happened?
It’s…/ That’s…/ It’s a kind of…/It’s used for… It means… The young man talking to Jane is her brother. The car parked at the back isn’t yours, is it? It’s rather heavy and it is used for lifting a car. First she opened the window, then
Információ kérés, adás:
Did you see him? When will the guests arrive? How do you make an omelette? How far is your school? How long does it take to get there? Please, can you tell me the way to the station? Who is that?
Tudás, nemtudás: Bizonyosság, bizonytalanság:
Do you know where he lives? I wonder why they are so reluctant? Do you think this is real silk? Are you sure you want to go?
Ismerés, nem ismerés:
Do you know Mexico?
she phoned the ambulance and finally she told the neighbours. After opening the door she phoned the ambulance. While waiting for the ambulance she told the neighbours. Yes, I did At 6 p.m. You take two eggs and some milk and flour. It’s 20 minutes by bus. Take the second turning on the right It’s me. I have no idea. She is certainly tired. / She must be tired. It seems to be real silk. I’m not sure. Perhaps. / Maybe. I don’t think she has ever been there. . Yes, I have already been there.
A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés:
Tiltás, felszólítás: Segítségkérés és arra való reagálás: Segítség felajánlása:
Javaslat és arra reagálás:
Chris, could you do me a great favour? Could you give me your credit card number? Do you have a stamp by any chance? Would you pass me the sugar please? I’d like you to… Keep off the grass. You must not smoke here. Will you do the washing up for me, please? I am going to the market. Shall I bring you something? I’ll do the washing up for you. Why don’t we put the film in here? Let’s go to the cinema tonight. I suggest going to Prague.
Kínálás és arra reagálás:
Would you like another drink?
Meghívás és arra reagálás:
What would you like? Help yourself! Let me get you a drink. Have an orange. Here you are. Would you like to come to the cinema?
Tanács és arra reagálás:
Can we meet at, say, six? Are you free on Tuesday? Let’s meet on Sunday. What would you recommend?
Yes, sure. Of course. Yes, of course. I’m afraid I can’t.
Certainly.
Good idea. I’d prefer to go to the theatre. I’d rather not. That’s very kind of you. /I am sorry, I can’t. An orange please. Thank you. Thank you. No, thank you. Yes, I’d love to. That’s very kind of you, but… No, I am afraid I can’t. I am sorry, I can’t. Yes, that would be okay. Sorry, I can’t make it then. No, I am afraid, I can’t. Why don’t you…?
What shall I do? What do you think I should do? What advice would you give?
I think you should… I don’t think you should… You ought to… You’d better…
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Megértés biztosítása:
Visszakérdezés, ismétléskérés
Betűzés kérése, betűzés Nem értés, magyarázatkérés, magyarázat értés ellenőrzése
Felkérés hangosabb, lassabb beszédre
Párbeszéd strukturálása:
Beszédszándék jelzése, beszélgetés kezdése
Elemek összekapcsolása
Összefoglalás Beszélgetés lezárása
Did you say the castle? Sorry, Where does she live? Sorry, what did you say his name was? Can you spell it for me? It spells… Sorry, I don’t understand. Could you understand? Am I making myself clear? Sorry, what does that mean? Could you speak a little more slowly, please? Sorry, that was a bit too fast. Well, there is nothing in the garage. I’ll tell you what; I’ve just had a thought. The question is how many people are willing to spend money on it. The trouble is, we have not got any money. Put the cheese on first, and then… All the overhead lockers started rattling. In the end we landed safely. …Suddenly there was a loud bang. Well, to sum it up… Right…okay Well, it’s been nice talking to you.
Fogalomkörök: Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése
Fogalomkörök nyelvi kifejezései
Jelenidejűség
Múltidejűség
Present Simple
When do you get up? I don’t drink milk.
Present Simple Passive Present Continuous
English is spoken all over the world. Why is she crying? I’m not listening. I’m leaving.
Present Perfect Simple
Have you done your room? I haven’t finished it yet. We haven’t met since Christmas. I’ve lived here for ten years. My flat has just been decorated. And then she kissed me. Why didn’t you come yesterday?
Present Perfect Passive Past Simple
Past Simple Passive Past Continuous
When was this photo taken? What were you doing at five yesterday? I was watching TV when he phoned.
Jövőidejűség
Future with Will (certainty) (sudden decision) Forms of have
Birtoklás kifejezése
Térbeli viszonyok
Past Perfect Going to
Irányok, helymeghatározás
When will you be fourteen? OK. I’ll do the washing up. I didn’t have many friends in the kindergarten. I will have a Porshe when I’m 20.
Possessive adj.
My, your, his/her/its,our, their dog
Possessive pronouns Genitive ’s Of
Mine, yours,…theirs Kate’s brother the corner of the room Whose? Who does it belong to? Here, there, on the left, on the right, in, on, under, opposite, next to, between, in front of, behind, inside, outside, above … at the top/at the bottom of …,on the left hand side, in the background in the east/west …, along the river, through the forest, past the shop …
Belong to Prepositions, Prepositional Phrases, Adverbs
picture location
geographical location
Gyakoriság
Adverbs of time with Present Perfect Simple How often?
Időpont
When? What time?
Időtartam
What’s the time? How long?+Past Simple
Időbeli viszonyok
We had had dinner when she arrived. What are you going to do on Saturday?
already, yet, just Always, often, sometimes, never, once/twice a week, every day … I always make my bed. She goes swimming twice a week. Now, in the morning Yesterday, last week, two years ago, Tomorrow, next week In 1997, in July, at 5 o’clock, on Monday This time tomorrow By 9 o’clock yesterday It’s a quarter to eight. How long were you in hospital? For two weeks.
While When
Mennyiségi viszonyok
While I was watching TV, Mary arrived. When I entered, the boys were fighting. I have lived here for seven years now.
How long ?+Present Perfect Simple Singulars and plurals Children, people, men, women … Cardinal numbers Ordinal numbers
one, two, three.. first, second…
Countable nouns
Uncountable nouns
How many CDs have you got? I’ve got a lot of/few CDs. A great number of people How much money have you got? I’ve got a lot of/little money. A cup of tea, a piece of cake A great deal of energy All, both, none, neither Each, every
Minőségi viszonyok
Comparative sentences (short, long adjectives)
Tom’s younger than Sue. Mary is the prettiest girl. She is the most intelligent of all. I’m as tall as you. This town is less polluted than that one. This is the most interesting book I’ve ever read. Good, bad …(better, worse)
Irregular adjectives
It’s too big, It’s not small enough. It’s much too difficult. It’s not quite satisfactory.
enough too/quite
What’s it like? What colour is it? What does it look/taste/sound/feel like? Modalitás Should/shouldn’t
You should ask her.
Can (ability)
I can swim.
Can/could/may (permission) Can/could/may I open the window? Could-was able to
Logikai viszonyok
Must/needn’t (obligation)
He could speak two languages at the age of five. Last summer I was able to visit the British Museum. I must read it. You needn’t do it now.
Have to
Did you have to be there?
Musn’t
Children mustn’t smoke.
Must/may/might/can’t + present infinitive (certainty)
John must be ill. He can’t be at school.
Linking words
And/or/but/because/although/ on the one hand – on the other hand, so, therefore, that’s why either-or, neither-nor Although he is rich, he is not happy.
Purpose
I helped him so that he could pass his examination I’ve been to London to visit the Queen.
Conditional I Conditional II
We’ll stay at home if it rains. If I had time, I would take you to the cinema.
Time clauses with future meaning
When dad comes home, he’ll be angry with you.
Függő beszéd
Reported speech with present reporting verb
He says he is tired. I don’t know where he lives. Tell him to stop it.
Szövegösszetartó eszközök
Articles
A, an, the
Some+plural noun Any+plural noun
There are some pencils in the bag. Have you got any sisters? I haven’t got any matchboxes. There’s some water in the vase. There isn’t any juice in my glass.
Some +singulr noun Any + singular noun
I, he, they… Me, him, them… Nominative and accusative of personal pronouns Demonstrative pronouns Indefinite pronouns
This, that, these, those Somebody, anybody,nobody, everybody … myself…
Reflexive pronouns Relative pronouns
The girl who lives next door bought a car. The book I gave you… one, ones Which one would you like?
Propword
11-12. évfolyam Tartalom Az újonnan belépő kommunikációs szándékokat, fogalomköröket és az új példákat dőlt betűvel jelezzük. Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok
Megszólítás: Köszönés:
Elköszönés:
Bemutatkozás, bemutatás:
Telefonon bemutatkozás: Telefonon más személy kérése: Telefonálásnál elköszönés
Üdvözletküldés Megszólítás személyes és hivatalos levélben Elbúcsúzás személyes és hivatalos levélben
Érdeklődés mások hogyléte felől és arra reagálás
Engedélykérés és arra reagálás: Köszönet és arra reagálás:
Kezdeményezés és válasz Excuse me. I am sorry to disturb you. How do you do? Good morning. Hello Tom. Hello, how are you? Hi! Goodbye. Bye-bye! See you later. Good night. Take care. Give me a ring some time. Have a good trip. Keep in touch! My name is… Have you met Jane? May I/Can I/ Let me introduce myself? May I/Can I/ Let me introduce you to Rosy? Hello, this is Mary Smith speaking Can I speak to George, please? Could you put me through to Mrs Hamilton, please? I’ll call back again later this evening. It was lovely to speak to you. Thanks for ringing. Bye! Give my love / regards to… Dear Sir / Madam, Dear John, Best wishes, Love (from), I am looking/ look forward to hearing from you soon. Yours faithfully, Yours sincerely, How are you feeling today?
What’s the matter? May I use your telephone? Do you mind if I open the window? Thanks. Thank you very much. Thanks a lot. It’s very kind of you.
Pardon? Yes, can I help you? How do you do? Good morning. Hello Mary. Very well, thank you. And how about you? Hi! Goodbye. Bye! Good night. Thanks. Bye! Thank you, I will. Thanks. I will. Okay, bye. Hello. Hi! Pleased to meet you. Nice to meet you. Yes, just a minute, please.
Bye! I will.
Fine. / OK / All right. Much better, thanks. Not very well, I am afraid. Actually, I am suffering from… Yes, go ahead. Not at all. Not at all. You are welcome. No problem. Do not mention it.
Bocsánat kérése és arra reagálás:
Gratulációk, jókívánságok és arra reagálás:
Együttérzés és arra reagálás :
I’d like to thank you for your help. I am sorry. I am very sorry. I must apologise for coming late. I beg your pardon Please, forgive me. Happy Christmas/New year/Birthday! Many happy returns (of the day) Congratulations!
My pleasure. That’s all right. It doesn’t matter. Never mind. No problem. Happy Christmas /New Year/ Birthday! Thank you.
Have a nice holiday. All the best. Cheers! I am sorry about your illness. I am sorry to hear that. I am sorry. What a shame! Oh, dear.
Thank you, the same to you. Cheers!
Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Öröm, szomorúság
Are you happy about that?
What do you think of that? How do you feel about that?
Great! I am so glad /very happy. I am glad to hear that. I am so pleased that… Good for you. Congratulations. I feel so happy for… I’m sorry to hear that. What a pity. Oh, no! Oh, dear! I feel so sorry for…
Hála: Sajnálkozás:
I am very grateful to you. It was most kind of you. Do you feel sorry for her? Do you regret going to live in the country?
Elégedettség, elégedetlenség, bosszúság
What do you think of…? Are you pleased with…? Are you happy with…? Are you satisfied with…?
I feel sorry for her. Sorry to hear, things are difficult for her. If only I hadn’t changed my flat. I don’t regret it. That’s fine/nice/not bad. That was fine/good/ nice I’m quite satisfied with… I’m quite happy with… I’m quite pleased with… It’s not good enough. That wasn’t very good. I’m tired of…
Csodálkozás:
Remény
Did you realise that Joe has failed his exams? Did you know about the … Were you surprised to hear the news? What are you hoping for? What are you looking forward? What are your hopes for the new year?
I can hardly believe it. Amazing, isn’t it? I am looking forward to… I can hardly wait for… I hope you’ll have time to join me for dinner.
Aggodalom, félelem
Bánat, elkeseredés
What’s the matter? You look worried. Are you worried about…? Are you afraid of what might happen? Are you disappointed with your exam results?
I am worried about my parents. It was really frightening. I am very disappointed. I am sorry to hear that.
Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Véleménykérés, véleménynyilvánítás és arra reagálás: Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése: Egyetértés, egyetnemértés
What do you think? What do you think of it? So do I. Do you? I don’t. You are right. You are wrong. Do you agree? What’s your opinion? How do you feel about it?
Érdeklődés, érdektelenség:
Are interested in sports?
Tetszés, nemtetszés
Do you like Italian food? You like meat, don’t you? What do you think of the new teacher?
Dicséret, kritika:
Oh, what a good idea! What a pleasant surprise! That’s a nice dress. It’s absolutely delicious. It’s rather boring. Szemrehányás It’s your fault. You shouldn’t have left it like that. Akarat, kívánság Would you like a cake? I want to pay. Can I have my bill, please? Bizonyosság , bizonytalanság: I wonder why they are so reluctant? Do you think this is real silk? Are you sure you want to go?
Képesség Szükségesség
Can you speak French? Are you able to ride a horse? Is that necessarily so? Must things be black and white?
Kötelezettség Ígéret
Must we fill in this form now? When do we have to leave? Will you come and meet me at the station?
Értékítélet:
What’s your reaction to the news? Do you approve of his decision?
Szándék, kívánság
What would you like to do? Would you like to have a rest? What would you rather do? What would you prefer? Would you rather go now or later?
Preferenciák:
I think it is unfair. I think it is horrible. .
OK All right. I think he’s wrong/right. I’m afraid I don’t agree. I doubt whether… I am interested in gardening. It doesn’t really bother me. I think it’s great. I don’t like it. He looks nice. I don’t think much of… Oh, do you like it? I am glad you like it. Oh, do you think so? Thanks. I am sorry, you don’t like it.
I’d like an ice-cream
She is certainly tired. / She must be tired. It seems to be real silk. I’m not sure. Perhaps. / Maybe. I don’t think she has ever been there. I can understand French I am unable to ride a horse. People must sleep sometimes. Classical music need not be boring. We must fill it in now Rright now. Don’t worry, I will. I promise to be there at five. That’s good/not bad/terrible. It’s too… It’s not… enough. I’d like to see that film I’d rather not go out tonight. I’d rather have a rest. I prefer tea to coffee.
Érdektelenség, közömbösség Terv Érdeklődési kör
Do you mind? Do you intend to have a starter? What do you like doing in your spare-time?
It doesn’t matter Yes, I intend to have some cheese.. I’m interested in music. I like painting. I’m good at figures.
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése, leírása:
What is it? What’s it in English? What does that mean?
What does it look like? Események leírása:
What happened?
Információ kérés, adás:
Did you see him? When will the guests arrive? How do you make an omelette? How far is your school? How long does it take to get there? Please, can you tell me the way to the station? Who is that?
Tudás, nemtudás: Ismerés, nem ismerés: Feltételezés, kétely: Ok, okozat:
Do you know where he lives? Do you know Mexico? I doubt if he can do it. I don’t suppose they can come any earlier. I suppose he is right. Why is that? What’s the reason for that? What caused the accident?
Cél, magyarázat:
What’s this used for? What’s the point of that? How does it work? Can you tell me the way to..?
Emlékezés, nem emlékezés:
Do you remember where you left it?
Did you remember to lock the door?
It’s…/ That’s…/ It’s a kind of…/It’s used for… The young man talking to Jane is her brother. The car parked at the back isn’t yours, is it? It’s rather heavy and it is used for lifting a car. First she opened the window, then she phoned the ambulance and finally she told the neighbours. After opening the door she phoned the ambulance. While waiting for the ambulance she told the neighbours. Yes, I did At 6 p.m. You take two eggs and some milk and flour. It’s 20 minutes by bus. Take the second turning on the right It’s me. I have no idea. Yes, I have already been there.
Well, simply because she’d like to meet the teacher. He didn’t give way; this is how it happened. It’s for cooking. It’s to work with. You switch it on here Take the second turning on the right. I can’t remember where I put my handbag. I don’t remember saying that. I have forgotten to lock the door.
A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés:
Tiltás, felszólítás:
Chris, could you do me a great favour? Could you give me your credit card number? Do you have a stamp by any chance? Would you pass me the sugar please? I’d like you to… Keep off the grass. You must not smoke here.
Yes, sure. Of course. Yes, of course. I’m afraid I can’t.
Segítségkérés és arra reagálás: Will you do the washing up for me, please? Segítség felajánlása: I am going to the market. Shall I bring you something? Javaslat és arra reagálás: Why don’t we put the film in here? Let’s go to the cinema tonight. I suggest going to Prague. Kínálás és arra reagálás:
Would you like another drink?
Meghívás és arra reagálás:
What would you like? Help yourself! Let me get you a drink. Have an orange. Here you are. Would you like to come to the cinema?
Reklamálás, panasz:
Tanácskérés, tanácsadás:
Can we meet at, say, six? Are you free on Tuesday? Let’s meet on Sunday. It was terrible. It’s too cold. I have a complaint. This doesn’t work. What would you recommend? What shall I do? What do you think I should do? What advice would you give?
I’ll do the washing up for you. Good idea. I’d prefer to go to the theatre. I’d rather not. That’s very kind of you. /I am sorry, I can’t. An orange please. Thank you. Thamk you. No, thank you. Yes, I’d love to. That’s very kind of you, but… No, I am afraid I can’t. I am sorry, I can’t. Yes, that would be okay. Sorry, I can’t make it then. No, I am afraid, I can’t.
Why don’t you…? I think you should… I don’t think you should… You ought to… You’d better…
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Megértés biztosítása:
Visszakérdezés, ismétléskérés
Betűzés kérése, betűzés Magyarázatkérés, magyarázat értés ellenőrzése
Felkérés hangosabb, lassabb beszédre
Párbeszéd strukturálása:
Beszélgetés kezdése
Elemek összekapcsolása
Did you say the castle? Sorry, Where does she live? Sorry, what did you say his name was? Can you spell it for me? It spells… Sorry, I don’t understand. Could you understand? Am I making myself clear? Sorry, what does that mean? Could you speak a little more slowly, please? Sorry, that was a bit too fast. Well, there is nothing in the garage. I’ll tell you what; I’ve just had a thought. The question is how many people are willing to spend money on it. The trouble is, we have not got any money. Put the cheese on first, and then… All the overhead lockers started rattling. In the end we landed safely. …Suddenly there was a loud bang.
Beszélgetésbe be-és kilépés:
Beszélgetés lezárása
Right…okay Well, it’s been nice talking to you.
Beszédszándék jelzése Félbeszakítás
Can I join in? Could I come in there? Can I say something? I’m sorry, but… Just let me finish, what I was going to say …and that’s erm about it. Just one more thing, Finally… To sum up…
Folytatás szándékának jelzése Befejezési szándék jelzése
A partner mondanivalójának követése
Saját szöveg strukturálása:
Do go on. Don’t let me interrupt you They have never been to Japan to see her. Oh, haven’t they? No, if I had, say, an hour to wait… . And equipment, like switches and things like that. That reminds me… Talking of holidays… Going back to the subject… Well, to sum it up… No, I don’t play very much now. No, not at all. They are trying too hard the other way, or well not too hard. The only problem I suppose if we go by train is… Direct: Do you know the way to the railway station? Indirect: Can you tell me how to get to the station? Megerősítést váró kérdés: You don’t drink wine, do you? Választó kérdés: One piece of toast or two, Mike?
Példák megnevezése
Témaváltás Visszatérés a témához Összefoglalás Helyesbítés
Kiemelés, hangsúlyozás Kérdezési stratégiák
Fogalomkörök: Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése
Fogalomkörök nyelvi kifejezései
Jelenidejűség
Present Simple
When do you get up? I don’t drink milk.
Present Simple Passive
English is spoken all over the world.
Present Continuous
Why is she crying? I’m not listening. I’m leaving.
Present Perfect Simple
Have you done your room? I haven’t finished it yet. We haven’t met since Christmas. I’ve lived here for ten years.
Present Perfect Passive
My flat has just been decorated.
Múltidejűség
Jövőidejűség
Present Perfect Continuous
Your hands are dirty. What have you been doing? I have been learning French for two years.
Past Simple
And then she kissed me. Why didn’t you come yesterday?
Past Simple Passive
When was this photo taken?
Past Continuous
What were you doing at five yesterday? I was watching TV when he phoned.
Past Perfect
I realised that we had met before.
Going to (plans)
What are you going to do on Saturday? It’s going to rain.
Going to (events likely to happen) Future with Will (certainty) (sudden decision)
Műveltetés Birtoklás kifejezése
Térbeli viszonyok
Irányok, helymeghatározás
Future Continuous
This time tomorrow I’ll be flying over the ocean.
Passive Future Simple
When will it be finished?
Have/get sg done
I’m getting my car washed next week.
Have ige
I didn’t have many friends in the kindergarten. I will have a Porshe when I’m 20.
Possessive adj.
My, your, his/her/its,our, their dog
Possesive pronouns Genitive ’s Of
Mine, yours,…theirs Kate’s brother the corner of the room Whose? Who does it belong to? Here, there, on the left, on the right, in, on, under, opposite, next to, between, in front of, behind, inside, outside, above … at the top/at the bottom of …,on the left hand side, in the background in the east/west …, along the river, through the forest, past the shop …
Belong to Prepositions, Prepositional Phrases, Adverbs
picture location geographical location
Időbeli viszonyok Gyakoriság
When will you be fourteen? OK. I’ll do the washing up.
Adverbs of time with Present Perfect Simple How often?
Already, yet, just Always, often, sometimes, never, once/twice a week, every day … I always make my bed. She goes swimming twice a week.
Időpont
When? What time?
Időtartam
What’s the time? How long?+Past Simple While When
Mennyiségi viszonyok
We haven’t met since Christmas.
Continuous
I have been waiting for you for hours.
Singularand plural nouns
Children, people, men, women …
Uncountable nouns
Comparative sentences (short, long adjectives)
Irregular adjectives
too / enough
Modalitás
How long were you in hospital? For two weeks. While I was watching TV, Mary arrived. When I entered, the boys were fighting.
How long ?+Present Perfect Simple/
Countable nouns
Minőségi viszonyok
Now, in the morning Yesterday, last week, two years ago, Tomorrow, next week In 1997, in July, at 5 o’clock, on Monday This time tomorrow By 9 o’clock yesterday It’s quarter to eight.
Should/shouldn’t Should/shouldn’t+ perfect infinitive
one, two… first, second.. How many CDs have you got? I’ve got a lot of/few CDs. A great number of people How much money have you got? I’ve got a lot of/little money. A cup of tea, a piece of cake A great deal of energy All, both, none, neither Each, every Tom’s younger than Sue. Mary is the prettiest girl. She is the most intelligent of all. I’m as tall as you. This town is less polluted than that one. This is the most interesting book I’ve ever read. Good, bad …(better, worse) It’s too big, It’s not small enough. He is too young/isn’t old enough to drink whisky. It’s much too difficult. It’s not quite satisfactory. The book was so good that I couldn’t put it down. It was such a good book that I couldn’t put it down. What’s it like? What colour is it? What does it look/taste/sound/feel like? You should ask her. You should have warned me.
Can (ability)
I can swim.
Can/could/may (permission) Can/could/may I open the window? Could-was able to/
Must/needn’t (obligation)
He could speak two languages at the age of five. Last summer I was able to visit the British Museum. Did you manage to pass the examination? I must read it. You needn’t do it now.
Have to
Did you have to be there?
Musn’t
Children mustn’t smoke.
Must/may/might/can’t + present infinitive (certainty)
John must be ill. He can’t be at school.
Used to
I used to play with dolls.
Passive modals
What can be seen in that museum?
Linking words
And/or/but/because/ since/ although/ on the one hand – on the other hand, so, therefore, that’s why either-or, neither-nor otherwise/or else as
manage to
Logikai viszonyok
Although he is rich, he is not happy. Hurry up otherwise/or else we will be late. Purpose
Conditional I Conditional II Conditional III
I helped him so that he could pass his examination I’ve been to London to visit the Queen. We’ll stay at home if it rains. If I had time, I would take you to the cinema. If you had invited me, I would have gone to the party.
Time clauses with future meaning
When dad comes home, he’ll be angry with you.
Reported speech with present reporting verb
He says he is tired. I don’t know where he lives. Tell him to stop it.
Függő beszéd
Reported speech with past reporting verb
She said I was handsome. I asked him if we had met before.
Szövegösszetartó eszközök
Articles
A, an, the
Some+plural noun Any+plural noun
There are some pencils in the bag. Have you got any sisters? I haven’t got any matchboxes. There’s some water in the vase.
Some +singulr noun Any + singular noun Nominative and accusative of personal pronouns
There isn’t any juice in my glass.
Demonstrative pronouns
This, that, these, those
Indefinite pronouns
Somebody, anybody, nobody, everybody … myself…
Reflexive pronouns Relative pronouns
I, he, they… Me, him, them…
Propword
The girl who lives next door bought a car. The book I gave you… one, ones Which one would you like?
Substitute do
He asked me to help him, and I did.
Felhasznált tankönyvsorozat: CHANNNEL YOUR ENGLISH - ELEMENTARY CHANNNEL YOUR ENGLISH - PRE-INTERMEDIATE CHANNNEL YOUR ENGLISH - INTERMEDIATE CHANNNEL YOUR ENGLISH – UPPER-INTERMEDIATE Ajánlott segédkönyvek, kézikönyvek és technikai eszközök: Rendszeres angol nyelvtan Kónya S. - Országh L. A-Z angol nyelvtan lexikon Kovács - Lázár - Merrick Angol nyelvtan 1. Dr. Szentiványi Á. Angol nyelvtan 2. Dr. Szentiványi Á.Angol nyelvtan 3. Dr. Szentiványi Á. English Grammar Dr. Budai L. Living English Structure W. Staannard Allen 1000 Questions 1000 Answers Némethné Hoch Ildikó Basic English Usage Exercises Jennifer Siedl - Michael Swan Angol nyelvtani gyakorlatok Dr. Budai L. General Communication Skills and Exercises Jobbágy Ilona - Katona Lucia - Kevin Shopland
Oxford Practice Grammar John Eastwood Practical English Usage Michael Swan Basic English Grammar with Exercises John Eastwood - Ronald Mackin Társalgás, szituációk, képleírások Némethné Hoch Ildikó Surviving in Britain Illés Éva - Vera Sheridan An A to Z of British Life Adrian Room Oxford Advanced Learner’s Dictionary Eszközök: CD, MP3 lejátszó Kazettás magnó Videómagnó DVD lejátszó Írásvetítõ Diavetítõ Személyi számítógép
Biológia 1-2-2-2 9-12 Szakközépiskolai tanterv 2008. Részei Biológia 1-2-2-2 9. Biológia 1-2-2-2 10. Biológia 1-2-2-2 11. Biológia 1-2-2-2 12
Megjegyzés A tanterv szerkezete koncentrikus. A szakközépiskola 9-10. osztályában minden tanuló kötelező óraszámban tanulja, 11-12. évfolyamon csak azok tanulják, akik választott tárgyként jelölik az érettségire. A 11-12.-es tanterv a középszintű vizsgakövetelményeken kívül az emeltszintű követelményeket is tartalmazza. Az emelt szintű érettségire való felkészítés biológia tantárgyból 11-12. évfolyamon heti 4 órában folyik (1-2-4-4 9-12)
Kulcskompetenciák fejlesztése A biológia tanításának – a szakközépiskolai oktatási rendszer egyik elemeként – szerepe van abban, hogy a tanulók megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a személyes boldogulásukhoz és fejlődésükhöz, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Természetesen a szakközépiskolai biológia kerettanterv a tantárgy jellegéből adódóan nem egyformán kínál lehetőséget minden kulcskompetencia fejlesztésére – de ha eltérő mértékben is, mindegyik kulcskompetencia fejlesztése lehetséges a tantárgy segítségével. A biológia oktatásának központi eleme a szakközépiskolában is a természettudományos kompetencia fejlesztése. A természettudományos kompetencia fejlesztésével a tanuló készséget és képességet szerez arra, hogy az ismeretek és módszerek felhasználásával, az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjon, előrejelzéseket tegyen, s irányítsa cselekvéseit a hétköznapokban.
Ugyancsak magában foglalja a természettudományos kompetencia az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség kialakítását. A természettudományos kompetencia birtokában a tanuló képes lesz mozgósítani természettudományos műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Képes lesz kritikusan szemlélni az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokat, és képes lesz cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia egyik speciális területe, fejlesztési iránya a környezettudatosságra nevelés. Ennek célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A biológiaórákon a környezeti nevelés során a tanulók megismerik azokat a folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Megismerik a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Bekapcsolódhatnak közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, és lehetővé válik, hogy életmódjukban a természet tisztelete, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. A biológia oktatásában a szakközépiskolában is kiemelt szerepet kap, a természettudományos kompetencia fejlesztése mellett, a nyelvi, elsősorban anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. Ennek birtokában a tanuló képes lesz a tantárgyi témákban szóban és írásban kommunikálni. Képes lesz felhasználni a különféle tudományos-ismeretterjesztő szövegeket, összegyűjteni és feldolgozni belőlük a releváns információkat, és képes lesz saját gondolatait a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A szakközépiskolai biológia oktatásának számos területe alkalmas a matematikai kompetencia fejlesztésére is, hiszen ez a kompetencia lényegében egyfajta matematikai gondolkodás alkalmazásának képessége, akár a mindennapok problémáinak megoldására is. A biológiában elsősorban a matematikai kompetenciának azon területeit fejleszthetjük, amelyek a modellalkotással és a modellek alkalmazásával kapcsolatosak. Ennek értelmében a tanuló képes lesz alkalmazni az alapvető matematikai elveket az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni bizonyos biológiai kísérleti eredményeket. Törekedni fog arra, hogy a magyarázatok, bizonyítások esetében a dolgok logikus okát és érvényességét keresse. A biológia tanítása nem nélkülözheti a digitális kompetencia fejlesztését a szakközépiskolában sem. Ez magában foglalja az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát az ismeretek megszerzésének és továbbadásának folyamatában egyaránt. Ennek értelmében a tanuló képes lesz a biológia tudományának megfelelő formában és módon használni a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő prezentáció-kommunikáció. A biológia tanulása során az ismeretszerzés folyamata nem nélkülözheti a hatékony, önálló tanulást. A tanuló tehát legyen képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Ennek feltétele, hogy a tanuló ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és tudásának erős és gyenge pontjait, valamint legyen képes a saját tanulási stratégiájának kialakítására, a motivációjának folyamatos fenntartására. Ugyancsak képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, munkájának értékelésére és szükség esetén információ és támogatás kérésére. A szakközépiskolai biológiának több olyan témaköre is van, amely alkalmas a szociális és társadalmi kompetencia elmélyítésére. Ezekben megismertethetjük a tanulókkal a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételeit, bemutathatjuk a magatartás olyan formáit, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalomban. A tanuló rendelkezi fog saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és megérti az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. Ismerni fogja az egyénnel, a csoporttal, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és az emberi kultúrával kapcsolatos biológiai-pszichológiai tényeket. Törekedünk arra, hogy a tanulóban kialakuljon az a képesség, hogy figyelembe vegyen és megértsen különböző nézőpontokat és leküzdje előítéleteit.
Ez a terület alkalmas az énkép és önismeret fejlesztésére. Segítséget ad az egyén önmagához való viszonyának alakításában, az önmegismerés, az önkontroll és az önfejlesztés igényének kialakításában. A tanulók a szakközépiskolai biológia tananyag feldolgozása során megismerik népünk kulturális örökségének a biológia tudományát jellemző részét is. Tanulmányozzák a kiemelkedő magyar tudósok tevékenységét, munkásságát, megismerik a haza természeti kincseit. Megismerik az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású tudományos eredményeit. Megismerik az emberiség közös, globális problémáit, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködéseket. A természettudományos és szociális kompetencia sajátos szinergiája a testi és lelki egészség megőrzésének területe. Az iskolai oktatás során kiemelt feladat a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelése. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Elő kell segíteni, hogy a tanulókban kialakuljon a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás. Figyelmet kell fordítani a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésére, a szexuális kultúra és magatartás kérdéseire, a családi életre és a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre.
Célok és feladatok Szakközépiskolában a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás, a gyakorlati készségfejlesztés és a tanulók természettudományos szemléletének formálása során, ezek egységében valósul meg. Nem elmélyült tudományos ismeretátadás a cél, hanem a már meglévő ismeretek kiegészítésével összegzésre, szintézisre törekvés. Az általános iskolai tudásra alapozva a tanulók megismerik az élő természet működésének legfontosabb törvényszerűségeit. A rendszerező gondolkodás kialakítását segíti annak tudatosítása, hogy mikor, mi és miért történik természetes és mesterséges környezetünkben. El kell érni, hogy a diákok ismerjék saját testük felépítésének és működésének alapjait, az egészséges életmód szabályait. Az új ismeretek feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva nyilvánvalóvá kell tenni, hogy az elsajátítandó tudás elsősorban nem önmagáért szükséges, hanem a napi tapasztalatokkal együtt megalapozza a környező világ jelenségeinek megértését, és lehetővé teszi ezek befolyásolását. A szakközépiskolában a biológia oktatása az általános képzés és a szakképzés igényeinek megfelelően hasznosítható tudást közvetít. A biológia tanításának – a többi tantárggyal együtt – az is a célja, hogy kialakuljon az új ismeretek önálló megszerzésének és alkalmazásának képessége. Alapvető feladata, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán képessé tegye a tanulókat arra, hogy logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodjanak. Képesek legyenek biológiai objektumokkal kapcsolatosan természettudományos megismerési módszereket használni. A biológia tantárgy tanulói megfigyelések és vizsgálatok, tanulókísérletek szervezésével, vizsgálati eljárások bemutatásával megalapozza a közvetlen ismeretszerzés élményét és kialakítja annak igényét. Csoportos tevékenységekkel elősegíti az együttműködésre vonatkozó készségek kialakulását. A biológiatanítás feladata az általános műveltség részeként olyan természetszemlélet és biológiai tudat kialakítása, mely az élet minden formájának a tiszteletére neveli a tanulókat azáltal, hogy szemlélteti az élőlények és az életközösségek változatosságát és beláttatja a biológiai sokféleség fontosságát. Felhívja a figyelmet azokra a problémákra, amelyek az élővilág sokféleségét veszélyeztetik, és amelyekkel az emberiségnek szembe kell néznie a jövőben. Rámutat az életközösségek szerveződésében felismerhető alapvető összefüggésekre. Bemutatja és alátámasztja az élővilág egységét és azt, hogy ennek a rendszernek az ember is része. Ismerteti az emberi szervezet felépítésének és működésének lényeges sajátságait, és biztosítja az életmóddal kapcsolatos alternatívák helyes kiválasztásához szükséges tájékozottságot. Segíti az ember és ember, valamint ember és környezete közötti együttélési szabályok megértését. Célja továbbá, hogy az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolat tudatosításával növelje az élővilág fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. A szakközépiskola működésének egészébe integrálódva a biológia tantárgy fontos célja, hogy a maga eszközeivel megkönnyítse a szocializációt, a társadalmi környezetbe történő beilleszkedést.
Fejlesztési követelmények Keltsük fel a tanuló érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Tegyük képessé a tanulót a biológiai jelenségek megfigyelésére, egyszerűbb vizsgálatok, kísérletek önállóan elvégzésére. A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényezők miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat. Tegyük képessé a tanulót a kísérleti eszközök megismerésére, használatára, egyszerűbb kísérleti eszközök készítése. A vizsgálatok, kísérletek eredményeinek értelmezésére a tanult összefüggések, elméletek fényében.
Ismertessük meg a tanulóval a szűkebb, illetve a tágabb környezetében előforduló különböző szerveződési szintű élőlények alapvető tulajdonságait, az élő anyag jellemzőit. Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja ismereteinek mennyisége és mélysége szerint a biológiai művelődési anyagban feldolgozott jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, és használja, alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában a biológiai művelődési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit. Legyen némi gyakorlata a hasonló, illetve eltérő tulajdonságok, jellemzők alapján a biológiai objektumok, jelenségek, folyamatok csoportosításában, rendszerezésében. Törekedjen a vizsgálatok, kísérletek eredményeinek értelmezésére. Segítsük elő a tanulóban az önálló ismeretszerzés igényének kialakulását. Tegyük képessé a tanulót a természeti jelenségekkel kapcsolatos saját elképzelések és a tanult tudományos elméletek megfogalmazására, a tanultaknak magyarázatokban, előrejelzésekben és cselekvésben való alkalmazására, az ismeretszerzés folyamatának és eredményének kritikus értékelésére. Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat és értse az életkorának, szellemi fejlettségének megfelelő szintű biológiai ismeretterjesztő könyvek, cikkek, elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit. A különböző forrásokból szerzett ismereteit legyen képes összevetni, kritikusan értelmezni. Segítsük a tanulót, hogy a megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során szerzett ismereteit szellemi fejlettségének megfelelő szinten – a legfontosabb szakkifejezéseket helyes használatával – tudja megfogalmazni; írásban, egyszerű vázlatrajzokon rögzíteni; leolvasni, értelmezni a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos diagramok, ábrák információtartalmát. Tegyük képessé a tanulót ismereteinek, a vizsgálatai eredményeinek átfogó, különböző médiaeszközöket használó, informatív és esztétikus bemutatására. Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő; az idő múlásával az élőlények is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet periodikus változásairól, az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről, az életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. Tegyük képessé a tanulót a tudomány-technika-társadalom komplex összefüggésrendszer elemzésére, a problémák megfogalmazására, az ember természeti folyamatokban betöltött szerepének kritikus vizsgálatára. Segítsük a tanulót a természeti-társadalmi problémák megoldását célzó cselekvési lehetőségek felismerésében, a tudományos-technikai fejlődés erkölcsi-etikai vonatkozásainak helyes értelmezésében. Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésére. Mutassuk be az anyagi világ egészéről alkotott komplex elképzelést, mutassuk be a világ egységes felépítését az elemi részecskéktől a galaxisokig. Mutassuk be a különböző anyagcsoportok szerepét az élettel kapcsolatos folyamatokban. Adjunk képet az egyes kontinensek legismertebb életközösségeiről és hazánk tájainak jellegzetes növényeiről, állatairól. Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit, és segítsünk, hogy a természeti szépségek megfelelő helyet foglaljanak el értékrendjében. Kövessünk el mindent annak érdekében, hogy a tanulónak legyen igénye fizikai és lelki egészségének, egészséges – természetes és mesterséges – környezetének megőrzésére, tekintse ezeket az emberiség közös értékének. Tudatosítsuk a tanulóval a korszerű (egészséges) táplálkozás egészségmegőrző szerepét és ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, valamint az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagok hatásait. Törekedjünk arra, hogy a tanuló megértse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelveit, vállaljon szerepet mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében. Érjük el annak magától értetődő elfogadását, hogy az emberi faj rasszai egyenrangúak, értelmi és érzelmi fejlődésre való képességükben nem különböznek egymástól. Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlődése a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentős szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is.
Belépő tevékenységformák
Az élőlények szervezeti felépítésének ismertetése ábrák, modellek segítségével. Az élőlények felépítése és életműködése közötti összefüggések felismerése, megfogalmazása. Egyszerű kísérletek, megfigyelések önálló elvégzése és értékelése. A különféle élőlények testének, életműködéseinek összehasonlítása, a hasonlóságok és különbségek megértése. Az állatok és növények legfontosabb életfolyamatainak megnevezése és ismertetése.
A heterotróf és autotróf anyagcsere fogalmának ismerete. A természet- és környezetvédelem fontosságának belátása és kiselőadások tartása ebben a témakörben. Érvelés a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának önálló ismertetése vázlatrajzok segítségével. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmában az emberi tevékenység következményeinek az ismertetése. A biológiai környezet megismeréséhez rendelkezésre álló ismeretterjesztő folyóiratok, könyvek, határozók és egyéb információhordozók használata. Tájékozódás az élővilág természetes rendszerében, a fejlődéstörténeti rendszer lényegének ismerete. Annak belátása, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni, és minderre csak az egyének és a közösségek tudatos környezetkímélő magatartása hozhat megoldást. A legfontosabb sejtalkotók szerepének felismerése, a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolat belátása. Az ember legfontosabb életműködéseinek ismerete és az életműködések közti kapcsolatok felfedezése. A legfontosabb életműködések szabályozásának illusztrálása egy-egy példával. Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése. Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása. A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése. A betegségmegelőzés, a védőoltások egyéni és közösségi-társadalmi szükségességének belátása. Tartózkodó magatartás a testi és mentális egészségre káros anyagoktól. Az egészséges életmódot erősítő értékek felismerése, és az egészség megőrzését elősegítő magatartás elsajátítása. Az emberi szexualitás folyamatának megismerése biológiai és társadalmi-etikai szempontból. Törekvés a felelősségteljes nemi magatartásra. Az öröklődés lényegének ismerete. Az élőlények és az élővilág állandó változásának belátása. Az egészségmegőrzés szükségességének megértése és a betegségmegelőzés gyakorlati megvalósíthatóságának megismerése. Egyszerű biokémia vagy élettani vizsgálatok, kísérletek elvégzése, dokumentálása, értékelése.
Tartalom Témakör Bevezetés a biológiába A biológia tudománya Az élet jellemzői
A biológiai rendszer. A mesterséges és természetes rendszer. Az élő rendszerek tulajdonságai. A szerveződési szintek. Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága
Vírusok, prokarióták és egysejtű eukarióták
A vírusok felépítése, a vírusfertőzés folyamata és a vírusok egészségügyi jelentősége. A baktériumok felépítése és egészségügyi jelentőségük. Az eukarióta egysejtűek néhány képviselőjének testszerveződése és jelentősége.
Az állatok teste és életműködései
Az állati test szerveződésének bemutatása tipikus példákon keresztül. Az állati sejt, a szövetek típusai, funkciói. A heterotróf anyagcsere lényege. Az önfenntartó és fajfenntartó életműködés fogalma. Az önfenntartó és fajfenntartó életműködések, valamint a környezet, az életmód és a testszerveződés kapcsolata néhány fontos állatcsoportban. Az állatok öröklött és tanult magatartása, Az állatok társas viselkedése, kommunikációja.
Környezetünkben leggyakrabban előforduló fajok, ezek jelentősége. A növények teste és életműködései
A növényi test szerveződésének és anyagcseréjének általános jellemzői. A növényi sejt. A növényi szövetek típusai, funkciói. A növények anyag-felvétele, a tápanyagok szállítása, az autotróf anyagcsere lényege. A növények testfelépítése. A növények szervei és ezek szerepe. A növények ivaros és ivartalan szaporodásának lényege, a zárvatermők virága. Az életmód, testfelépítés és a környezet összefüggései. Környezetünkben leggyakrabban előforduló fajok, ezek jelentősége.
A gombák teste és életműködései
A gombák testfelépítésének és életműködésének sajátosságai. A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése. A gombák jelentősége, kölcsönhatások növényekkel és állatokkal.
Az életközösségek általános jellemzői Az élettelen környezeti tényezők és ezek változásai
Az élő környezeti tényezők
A környezet fogalma. Az élő- és élettelen környezet. A fény, a víz, a levegő és a talaj legfontosabb jellemzői. A víz- levegő- és talajvédelem. Az élettelen környezeti tényezők élővilágra gyakorolt hatásai. Az élőlények tűrőképessége. A populáció fogalma. Egyedszám, egyedsűrűség és ezek változása, koreloszlás. Populációk közötti kölcsönhatások. Táplálkozási hálózatok.
Az életközösségek anyag- Termelők, fogyasztók, lebontók. és energiaforgalma Az ökoszisztéma fogalma. Létfontosságú anyagok körforgása a természetben. Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban. Az anyagforgalom és az energiaáramlás összefüggése. A természetes és mesterséges életközösségek
A természetes életközösségek. Az élővilág sokféleségének fontossága, az ember hatása az életközösségekre. A legfontosabb hazai életközösségek. Környezetrombolás és környezetvédelem.
Az élővilág törzsfejlődése Az evolúció alapjai és bizonyítékai
Az evolúció fogalma. A fajok kialakulása, az evolúció bizonyítékai. A természetes szelekció darwini modellje. Az evolúció bizonyítékai.
Az evolúció lehetséges folyamata
Az élet keletkezése és az evolúció legkorábbi történései. A prokarióta és eukarióta sejtek kialakulása. A növény- és állatvilág őseinek kialakulása. A szárazföldi növények megjelenése. Az állatok alkalmazkodása a szárazföldhöz. A jelenkori élővilág kialakulása.
Az ember evolúciója
A korai emberfélék kialakulása. A Homo nemzetség evolúciója. A nagyrasszok kialakulása.
A jelenkori bioszféra
A Föld globális problémái. A fejlődés alternatív lehetőségei. A bioszféra jövője.
A sejtek felépítése és működése A sejtek felépítése és anyagcseréje
A biogén elemek és a víz. A szénhidrátok, lipidek, fehérjék és nukleinsavak legfontosabb tulajdonságai. Az eukarióta sejt legfontosabb sejtalkotói. A biológiai membránok és a sejtmag felépítése és funkciója. A passzív és aktív transzport jellemzői. A katalízis fogalma és az enzimek szerepe a biológiai folyamatokban. A felépítő és lebontó anyagcsere-folyamatok jelentősége.
A szaporodás és A sejtciklus. öröklődés sejttani alapjai Örökletes információ a sejtben, a kromoszóma és a gén fogalma. A génműködés, az öröklődő információ megnyilvánulása. A mitózis és a meiózis folyamata és biológiai jelentősége. A mutáció fogalma, a mutagén hatások és ezek következményei.
Az ember életműködései és az életműködések szabályozása A bőr és a mozgás
A táplálkozás
A légzés A keringési rendszer
A bőr felépítése és funkciói. A csontok kémiai összetétele, szerkezete és kapcsolódása, a csontváz. Az izmok funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez. A vázizom felépítése. A mozgásszervi és bőrbetegségek, sérülések megelőzése. A mindennapos testmozgás jelentősége . A táplálkozás jelentősége és folyamatai. Az emésztés lényege. A bélcsatorna szakaszai és működésük. A táplálkozással kapcsolatos egészségügyi ismeretek, az egészséges táplálkozás. A légzőkészülék felépítése és működése. A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés. A légzőszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A testfolyadékok összetétele, keletkezése, kapcsolatuk. Az ember keringési szervrendszerének részei és működése. A szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezői és megelőzése. A kisebb vérzéssel járó sérülések ellátásának módjai.
A kiválasztás
A kiválasztószervek felépítése. A vese működésének lényege. A kiválasztószervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek.
Az idegrendszer
Az idegi és a hormonális szabályozás alapelvei. Az idegsejtek felépítése, az idegszövet. A reflexkör fogalma. Az idegrendszer tagolódása: a környéki és a központi idegrendszer. A központi idegrendszer részei és ezek szerepe .Az életfolyamatok idegi szabályozása. Az idegrendszer működésével kapcsolatos egészségügyi ismeretek.
Az immunitás
Az immunrendszer szerepe. Az immunrendszer jellemző sejtjei. A védőoltások. A vércsoportok. Az immunrendszerrel kapcsolatos alapvető egészségügyi ismeretek.
A hormonális szabályozásA hormonális szabályozás alapelvei, a neuroendokrin rendszer. A legfontosabb belső elválasztású mirigyek és hormonjaik. Az életfolyamatok hormonális szabályozása. Az ember leggyakoribb hormonális betegségei.
Az érzékelés
A szem felépítése és működése. A hallószerv felépítése és működése. A kémiai érzékelés fogalma. Az íz- és szagérzékelés. A bőr érző működése. Az érzékszervek védelme és betegségei.
Az ember szaporodása és egyedfejlődése
Az ivarsejtek. A hím ivarszervek felépítése és működése. A női ivarszervek felépítése és működése, a ciklus. A megtermékenyítés, a terhesség kialakulása és lefolyása, a szülés. Az emberi szexualitás. A fogamzásgátlás, nemi betegségek és megelőzésük. A rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatok jelentősége. Az embrionális és posztembrionális fejlődés szakaszai, jellemzői. Az öröklődés alapjai
Egy gén által A fenotípus és a genotípus, a homozigóta és a heterozigóta fogalma. meghatározott tulajdonságA környezet szerepe a fenotípus kialakulásában. öröklődése. A gének és a Az intermedier és a domináns–recesszív öröklésmenet jellemzői. környezet hatása a Néhány fontos emberi tulajdonság, betegség, vércsoportok öröklődése. tulajdonságok kialakulására Több tulajdonság egyidejűAz emberi ivar kialakulása. öröklődése. A nemhez kapcsolt tulajdonságok öröklődése. A genetikai ismeretek A genetikai kutatások jelentősége. gyakorlati vonatkozásai A genetikai eredmények és kutatások etikai kérdései. Általános egészségügyi ismeretek
A mindennapok egészségügyi ismeretei, elsősegélynyújtás. Az orvosi ellátás igénybevétele, megelőzés, szűrővizsgálatok. Veszélyeztető tényezők, civilizációs betegségek, szenvedélybetegségek. Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás. Környezet-egészségtan, környezet-higiéné. A lelki egészség.
A továbbhaladás feltételei A tanulók tudják kiemelni és röviden megfogalmazni a különféle élőlények életműködéseinek lényegét. Ismerjék fel, hogy hasonló életműködést többféle testfelépítés is biztosíthat. Legyenek képesek különböző csoportokba sorolni az élőlényeket lényeges tulajdonságaik kiemelésével, értsék a fejlődéstörténeti rendszer lényegét. Lássák meg az összefüggést a környezetükben előforduló élőlények életmódja és a környezet között. Tudjanak érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen. Legyenek képesek táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. Használjanak ismeretterjesztő folyóiratokat, könyveket, határozókat és egyéb információhordozókat a biológiai környezet megismeréséhez. Legyenek képesek elektronikus forrásokból a témákhoz kapcsolódó információk gyűjtésére, rendszerezésére és értelmezésére. Legyenek képesek ábrákról, képekről, diagramokról információk leolvasására, illetve azok értelmezésére. Tudják az egyes témákhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismereteiket röviden összefoglalni szóban, illetve írásban, legyenek képesek egyszerű prezentációkat készíteni elektronikus információtechnológiai eszközök segítségével. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássák be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Tudatosan tartsák távol magukat a testi és mentális egészségre káros anyagoktól.
Legyenek képesek az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítására. Értsék meg, hogy az élőlények biológiai jellemzői anyagilag meghatározottak, és az örökítő anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki.
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés eredményességének vizsgálata. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon értékeljünk. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a tanulóknak fejlődést kell elérniük. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: - Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, megértése, fogalmak felismerése, és alkalmazása, szabályok ismerete és reprodukálása. (Szemléletformálás, a jó gyakorlatok kialakítására, a biológiai műveltségkép.) Rendszerező tevékenység és az összehasonlító képesség. - Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése. (Növény- és állatszervezettani és élettani jellemzők összehasonlítása. Az ember életműködései, biokémiai ismeretek, sejtbiológia, genetika, evolúcióbiológia.) - Ismeretek és képességek alkalmazása ismert vagy új szituációban - szóbeli (egyéni és társas) és írásbeli kommunikációs képességek továbbfejlesztése, lényegkiemelő képesség fejlesztése mindennapos élethelyzetekben a verbális és nonverbális közlések összhangja. - Önálló véleményalkotás, értékelés jelenségekről, és az ismereteiknek megfelelő szinten legyenek képesek az így szerzett információk kritikus értékelésére. A felelősségvállalás attitűdjének kialakítása, magasabb rendű műveletek - analízis, szintézis. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. Formái: - Folyamatos órai ellenőrzés és értékelés, például ellenőrző kérdések, gondolkodtató kérdések formájában vagy egy-egy gyakorlati részfeladat megoldása kapcsán. (Amelyek megválaszolásakor az is kiderül, hogy a tanulóknak helyes képzetei alakultak-e ki, jól használják-e a biológiai szakkifejezéseket, értik-e az összefüggéseket.) - Szóbeli és/vagy írásbeli beszámoló egy-egy résztémából. Sztenderdizált feladatsorokból összeállított feladatlapok, ismeretek megállapításához készített tesztek. - Kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján, ennek értékelése - Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése. Vizsgálómódszerek gyakorlati alkalmazásában való jártasságot bizonyító tevékenységek. - Vitaszituációkban való részvétel, vitakultúra, argumentációs képesség szintjének írásbeli, szóbeli értékelése. - Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése. -
Biológia 1-2-2-2 9 Részei I. témakör: AZ ÉLŐLÉNYEK TESTFELÉPÍTÉSE ÉS ÉLETMŰKÖDÉSEI II. témakör: AZ ÉLETKÖZÖSSÉGEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI III. témakör: ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÁS
Óraszám Iskolai:
1 óra/hét36 óra
Cél Megismertetni a tanulókkal az élõvilág törvényszerûségeit, az emberiség és a természet kölcsönhatásait. Olyan biológiai mûveltséget és tudást adni, amely szemléletformáló lehet a tanuló mindenkori életében. Kialakítani az önálló ismeretszerzés igényét. Ráébreszteni, hogy ismereteit a gyakorlati életben alkalmazni tudja. Felkelteni a tanuló érdeklõdését tágabb és szûkebb környezetének élõvilága iránt, és ezen keresztül hatni rá, hogy mindennapi életében érvényesüljön a környezet- és természetvédelem.
Megismertetni és megértetni, milyen kapcsolat van az élõlények és környezetük között, és milyen törvényszerûségek uralkodnak a kapcsolatukban.
Követelmény • a tanuló ismerje meg a biológiában alkalmazott megismerési módszereket, képes legyen önálló kísérletek elvégzésére • a tanuló képes legyen ismeretei alapján az összefüggések feltárására • a tanuló képes legyen a mindennapi életben ismeretei alkalmazására • ismerje a rendszerezés alapelveit, alapfogalmait • bõvüljön fajismerete, különös tekintettel a jellemzõ hazai élõvilágot illetõen. Ismerje környezetének védett növény- és állatfajait és az egészségügyileg fontos fajokat, azok hatásait • ismerje meg a rendszertanon keresztül az evolúció elméletét • értse a különbözõ szervezõdési szinteket • legyen képes belátni saját felelõsségét önmaga és a környezete iránt • ismerje meg e tudományban jelentõs eredményeket élért tudósok nevét, és munkásságát
Értékelés • •
az ellenõrzés és a számonkérés legyen rendszeres: szóban és írásban minden téma összefoglalását kövessen egy átfogó, összefüggéseket számonkérõ ellenõrzés
Feltételek • e tantárgy megfigyeléseken és kísérleteken alapuló tárgy, így ezen feltételek megteremtése szükséges • különösen a rendszertani egységekhez elkerülhetetlen a szükséges video- és diafilmek használata • rendelkezésre álljon kisebb szakkönyvtár, megteremtve ezzel a tanulók önálló ismeretszerzésének a lehetõségét • lehetõség legyen óracserére, órák összevonására, a gyakorlat megtartása érdekében • az igényeknek megfelelõen adjunk lehetõséget a tanulóknakönálló témafeldolgozásra Könyvek: Dr. Berend M.: Biológia I. MK-2830-2 Dr. Berend M.: Biológia II. MK-2831-0 Biológiai laboratóriumi vizsgálatok 963 17 6914 3 Biológiai feladat gyûjtemény 963 18 6206 2 Biológiai album 963 17 6348 X Simon - Csapody: Kis növényhatározó 963 1756 394 Állatismeret 963 18 5738 7 Csapody -Jávorka: Erdõ-mezõ növényei 963 233 063 3 A tárgyi eszközöket a minimális eszközjegyzék tartalmazza
I. témakör: AZ ÉLŐLÉNYEK TESTFELÉPÍTÉSE ÉS ÉLETMŰKÖDÉSEI Cél Rámutatni az életmód és a testfelépítés-életmûködés összefüggéseire a különbözõ állat és növénycsoportokon keresztül. Áttekinteni a fejlõdést a leszármazási út követésével. Tudatosítani a tanulókban, hogy az élõvilág mozgató ereje a lét- és a fajfenntartás. Megértetni, hogy biológiai értelemben, mi a fejlõdés folyamata. Felébreszteni a tanuló érdeklõdését a környezetében élõ, vagy a természetfilmeken keresztül bemutatott állatok iránt. Tudatosítani, hogy õ is részese lehet ezen állatok védelmében.Valamint azt, hogy a bioszférában minden egyes fejlettségi szintnek megvan a maga jelentõsége. Tudatosítani a baktériumok gyakorlati hasznát, valamint a baktériumok és a vírusok által okozott betegségek kialakulásának és az ember életmódjának szoros kapcsolatát. Megismertetni a legfontosabb gyermekbetegségek kialakulásának okait és következményeit. Megértetni az élõlények ön és fajfenntartó mûködését, valamint a felépítés és a funkció szoros kapcsolatát.
Követelmény Követelmények Az élőlények A vírusok, vírusbetegségek A baktériumok, az ember bakteriális betegségei Az állatok szerveződési szintjei Az állati sejt
Eukarióta egysejtűek Állati szövetek Az állatok kültakarója Az állatok mozgása Az állatok táplálkozása Az állatok légzése Az állatok anyagszállítása Az állatok kiválasztása Az állatok szaporodása és egyedfejlődése
Az állatok életműködéseinek szabályozása A növényi test szerveződése
A növényi szövetek A növények vízforgalma, tápanyagfelvétele és anyagszállítása A növények táplálkozása és felépítő folyamatai A növények légzése és kiválasztása
A követelményekhez tartozó ismeretek, fogalmak Önnfenntartó, önszabályozó, önreprodukáló életműködések, prokarióta, eukarióta, virion, vegetatív vírus, influenza, himlő, hepatitisz, AIDS…stb. Prokarióta, testfelépítés, autotróf, heterotróf, hasznos baktériumok, diftéria, tetanusz, vérhas, kolea, tbc, vérbaj Sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet, önfenntartó, önreprodukáló szervrendszerek, egysejtűek, soksejtűek, egyed feletti szerveződési szintek. citoplazma, sejtmag, sejtközpont, csillók, ostor, ER, Golgi, lizoszóma, mitokondrium Eukarióta, zöld szemesostoros, óriás amőba, papucsállatka testfelépítése és életműködése Hámszövetek, kötő és támasztószövetek, izomszövetek, idegszövet Kültakaró, bőrizomtömlő, kitinváz, bőr, hám, irha, bőralja, szaruképződmények, mirigyek Aktív, passzív mozgás, belső, külső, hely és helyzetváltoztató mozgás, amőboid, ostoros, csillós és izommozgás, külső és belső váz Heterotróf, táplálékfelvétel, emésztés(sejten kívül, sejten belül)tápcsatorna, emésztőmirigyek, Légzés, légcsere, gázcsere, sejtlégzés, diffúz légzés, kopoltyú, légcsőrendszer, tüdő Anyagszállítás, vándorsejtek, béledényrendszer, nyílt és zárt keringési rendszer, nyirok, keringési rendszer típusok Szűrés, aktív kiválasztás, visszaszívás, elővese, ősvese, utóvese Ivartalan szaporodás (osztódás, sarjadzás), ivaros szaporodás, megtermékenyítés, ivarsejtek, kromoszóma, számtartó, számfelező osztódás, diploid, haploid, hímnős, váltivarú, ivarszervek, embrionális és posztembrionális fejlődés. Belső és külső környezet, inger, ingerület, ingerválasz, idegi és hormonális szabályozás, idegrendszer működése, típusai Sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet, önfenntartó, önreprodukáló szervrendszerek, egysejtűek, soksejtűek, egyed feletti szerveződési szintek. Sejtfal, színtestek, egysejtű, sejthalmazos, fonalas, telepes és hajtásos növények osztódó és állandósult szövetek, bőrszövet, alapszövetek, szállítószövetek A víz funkciói, a gyökér felépítése, vízfelvétel, fa és háncs működése N,P,K, fotoszintézis, fényszakasz, sötétszakasz
Gázcsere, sejtlégzés, biológiai oxidáció, kiválasztás, cseppkiválasztás, másodlagos anyagfelhalmozás A növények mozgása és ingerlékenysége Aktív, passzív mozgás, belső, külső, hely és helyzetváltoztató mozgás, növekedési mozgás, higroszkópos, kohéziós mozgások, taxis, tropizmus, nasztia A növényi hormonok rendszere Gibberellinek, auxin, abszcizinsav, etilén, florigén hatása a növényi életműködésekre A növények szaporodása és Ivartalan szap., spóraképzés, vegetatív szervekkel történő szaporodás, egyedfejlődése ivaros szap., reproduktív szervek, kettős megtermékenyítés A magvas növények életciklusa és az 1, 2, többéves, évelő növények, csírázás, vegetatív, reproduktív egyedfejlődés feltételei fejlődés, belső és külső feltételek, hosszú és rövidnappalos növények A gombák testfelépítése és Növényi és állati tul. Valódi gombák, moszatgombák, tömlősgombák, életműködései bazidiumos gombák jellemzése, ehető és mérgező gombák Értékelés Frontális számonkérés minden tanórán
A folyamatos készülésnek írásbeli ellenõrzése, rövid, lényegretörõ dolgozatokkal. Témazáró dolgozat íratása.
II. témakör: AZ ÉLETKÖZÖSSÉGEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Cél Felébreszteni a tanuló érdeklõdését és felelõsségtudatát szûkebb és tágabb környezete iránt. Elõsegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvõ nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének a megakadályozására. Ismertetni a problémák okát,összefüggéseket,és a lehetséges megoldásokat így fordítsuk figyelmét az emberiség elõtt álló közös problémákra és lehetõségekre. Legyen célunk,hogy a tanuló ismerje meg szûkebb környezetét, hazánk természeti értékeit, így azok védelmével azonosuljon. Követelmény Követelmények Az élőlények és környezetük Az élettelen környezeti tényezők Az élő környezeti tényezők
Az életközösségek összetétele
Az életközösségek anyag és energiaforgalma Természetes és mesterséges életközösségek
A követelményekhez tartozó ismeretek, fogalmak Ökológia fogalma, területei, élőhely, környezet, környezeti tényezők, tűrőképesség Fény, hőmérséklet, levegő, víz, talaj Populáció, tulajdonságai, eltartóképesség, populációk közötti kölcsönhatások: szimbiózis, zsákmányszerzés, élősködés, versengés, kommenzalizmus, antibiózis Vízszintes és függőleges elrendeződés, periodizmus, aszpektus, szukcesszió, tápláléklánc, termelők, fogyasztók, lebontók, táplálkozási piramis Anyagforgalom, biológiai produkció, szén, víz, nitrogén körforgása Természetes és mesterséges életközösségek, önszabályozó rendszerek
Értékelés Frontális beszélgetés Szóbeli feleltetés Kiselõadások értékelése Írásbeli feleltetés • esszé feladat megoldása • témazáró feladatlappal tudásfelmérés
III. témakör: ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÁS Cél Az éves tananyag átismétlése, rendszerezése Követelmény • tudja jellemezni az élõvilág egy-egy csoportjának tipikus képviselõit • ugyanazon szervrendszer mûködését képes legyen bemutatni a különbözõ rendszertani egységbe tartozó élõlényeken keresztül • alkalmazza ismereteit környezete megóvása érdekében • tudjon érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyezõ, környezetpusztító magatartás ellen. • vegyen részt aktívan a környezetkárosító hulladékok gyûjtésébe • igényelje biológiai környezetének a megismerését
fenntartásában • ismerje fel a természetes életközösségek jelentõségét a földi élet • legyen képes a környezeti tényezõk és a társulás elterjedése közötti szoros összefüggés felismerésére Értékelés Frontális beszélgetés Írásbeli és szóbeli számonkérés
Biológia 1-2-2-2 10 Részei I. témakör: A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE II. témakör: AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI ÉS AZ ÉLETMŰKÖDÉSEK SZABÁLYOZÁSA III. témakör: ÖRÖKLŐDÉS ÉS VÁLTOZÉKONYSÁG IV. témakör: ÁLTALÁNOS EGÉSZSÉGÜGYI ISMERETEK V. témakör: ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÁS
Óraszám Iskolai:
2 óra/hét72 óra
Cél Megismertetni a tanulókkal az élõvilág törvényszerûségeit, az emberiség és a természet kölcsönhatásait. Olyan biológiai mûveltséget és tudást adni, amely szemléletformáló lehet a tanuló mindenkori életében. Kialakítani az önálló ismeretszerzés igényét. Ráébreszteni, hogy ismereteit a gyakorlati életben alkalmazni tudja. Felkelteni a tanuló érdeklõdését tágabb és szûkebb környezetének élõvilága iránt, és ezen keresztül hatni rá, hogy mindennapi életében érvényesüljön a környezet- és természetvédelem. Megismertetni és megértetni, milyen kapcsolat van az élõlények és környezetük között, és milyen törvényszerûségek uralkodnak a kapcsolatukban.
Követelmény • a tanuló ismerje meg a biológiában alkalmazott megismerési módszereket, képes legyen önálló kísérletek elvégzésére • a tanuló képes legyen ismeretei alapján az összefüggések feltárására • a tanuló képes legyen a mindennapi életben ismeretei alkalmazására • ismerje a rendszerezés alapelveit, alapfogalmait • bõvüljön fajismerete, különös tekintettel a jellemzõ hazai élõvilágot illetõen. Ismerje környezetének védett növény- és állatfajait és az egészségügyileg fontos fajokat, azok hatásait • ismerje meg az emberi test felépítését, működését, az egészséges életmód fontosságát • legyen képes belátni saját felelõsségét önmaga és a környezete iránt • ismerje meg e tudományban jelentõs eredményeket élért tudósok nevét, és munkásságát
Értékelés • •
az ellenõrzés és a számonkérés legyen rendszeres: szóban és írásban minden téma összefoglalását kövessen egy átfogó, összefüggéseket számonkérõ ellenõrzés
Feltételek • e tantárgy megfigyeléseken és kísérleteken alapuló tárgy, így ezen feltételek megteremtése szükséges • különösen a rendszertani egységekhez elkerülhetetlen a szükséges video- és diafilmek használata • rendelkezésre álljon kisebb szakkönyvtár, megteremtve ezzel a tanulók önálló ismeretszerzésének a lehetõségét
• •
lehetõség legyen óracserére, órák összevonására, a gyakorlat megtartása érdekében az igényeknek megfelelõen adjunk lehetõséget a tanulóknakönálló témafeldolgozásra
Könyvek: Dr. Berend M.: Biológia I. MK-2830-2 Dr. Berend M.: Biológia II. MK-2831-0 Biológiai laboratóriumi vizsgálatok 963 17 6914 3 Biológiai feladat gyûjtemény 963 18 6206 2 Biológiai album 963 17 6348 X Simon - Csapody: Kis növényhatározó 963 1756 394 Állatismeret 963 18 5738 7 Csapody -Jávorka: Erdõ-mezõ növényei 963 233 063 3 A tárgyi eszközöket a minimális eszközjegyzék tartalmazza
I. témakör: A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
Cél Megismertetni a biológiai kölcsönhatások biokémiai alapjait, ezen folyamatok szintézisét átadni. A sejtbiológia tanulmányozása során az élõlényeket felépítõ szerkezeti és mûködési struktúrákat bemutatni, a struktúra és a funkció összekapcsolásával. Megismertetni és megértetni a tanulókkal az élettelen és az élõvilágot felépítõ anyagok egységes,azonos jellegét, és az anyagi világ egységét. Feltárni az életjelenségek molekuláris biológiai magyarázatát, a biokémiai folyamatok jellemzõit, összefüggéseit. Célunk legyen e folyamatok alapvetõ megértetése, szintézis átadása. Követelmény Követelmények
A követelményekhez tartozó ismeretek, fogalmak
Elemek és szervetlen vegyületek a sejtekben A sejtekben található fontosabb szerves vegyületek, szénhidrátok Zsírok
Elsődleges, másodlagos biogén elemek, a víz szerepe, diffúzió, ozmózis Egyszerű cukrok, diszacharidok, poliszacharidok,
Fehérjék
Aminosavak, peptidkötés, fehérjék szerkezete,
Nukleinsavak
Nukleotidok, DNS, RNS,
Transzportfolyamatok a sejtekben
Membrán, transzportfolyamatok, szabad transzport, közvetített transzport, aktív, passzív transzport, membránáthelyeződés, exocitózis, endocitózis Kémiai energia, ATP, fotoszintézis, sötét és fényszakasz, felépítő folyamatok Lebontó folyamatok, glükolízis, citromsav ciklus, terminális oxidáció DNS szintézis, fehérjeszintézis, átírás, lefordítás, rRNS, tRNS, mRNS, Gén, kromatin, kromoszóma, kromoszómaszám állandóságának a törvénye, Állandósult sejtek, megújuló sejtek, mitózis, meiózis, rekombináció
Energia és anyagátalakító folyamatok a sejtekben, fotoszintézis Energia és anyagátalakító folyamatok a sejtekben, lebontó folyamatok Információs folyamatok a sejtekben Az öröklődés és a változékonyság sejttani alapjai, kromoszómák Sejtosztódás
Értékelés A tanulók órai munkája
Lipidek, neutrális zsírok, foszfatidok
Szóbeli feleltetés Írásbeli számonkérés Ábrák elemzése, értelmezése
II. témakör: AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI ÉS AZ ÉLETMŰKÖDÉSEK SZABÁLYOZÁSA Cél Megértetni az ember önfenntartó működései közül a kültakaró, a mozgás, a táplálkozás, a légzés, az anyagszállítás, a kiválasztás; az fajfenntartó működések közül a szaporodás folyamatát, és a szabályozó működéseket végző szervek felépítését és a működésük közötti kapcsolatot. Rámutatni az egészséges életmód fontosságára, felkelteni az igényt az egészséges táplálkozás és a dohányzásmentes élet iránt. Bemutatni e szervrendszerekben leggyakrabban megjelenõ betegségeket, kialakulásuk okait, megelõzési lehetõségüket. Felkelteni az igényt a testedzés, a bõrápolás, az egészséges életmód kialakítása iránt. Követelmény Követelmények Az ember bőrének felépítése és működése
A követelményekhez tartozó ismeretek, fogalmak
Az ember mozgási szervrendszere, a csontváz Az izomzat
Felhám, irha, bőralja felépítése és működése, a bőr mirigyei, egészségtana A csontok szerkezete, szövettana, összetétele, a csontváz csontjai, egészségtan Izmok felépítése, működése, vázizmok, egészségtan
Az ember tápcsatornájának felépítése és működése A tápcsatorna betegségei és megelőzésük
A tápcsatorna szakaszainak a felépítése, működése, fogak felépítése, típusai, a tápcsatorna mirigyei A szájápolás higiéniája, egészségtan
Az ember légző szervrendszerének a felépítése és működése A hangadás, a légzőszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek Az ember testfolyadékai és biológiai jelentőségük A vér sejtes elemeivel kapcsolatos betegségek Az ember keringési szervrendszerének a felépítése és működése A keringési rendszer betegségei
Felső légutak szakaszai, működésük, alsó légutak, a tüdő felépítése, működése, belégzés, kilégzés, vitálkapacitás A légutak, tüdő betegségei, megelőzésük kezelési lehetőségek, dohányzás A vér, a vérplazma összetétele, szövetnedv, nyirok, sejtes elemek,
A vér sejtes elemeivel kapcsolatos betegségek, vérszegénység, fehérvérűség, Vérérrendszer, szív felépítése, működése, gyűjtőerek, verőerek, hajszálerek, Magas és alacsony vérnyomás, érelmeszesedés, trombózis, szívinfarktus, rizikófaktorok, egészséges életmód Az ember kiválasztó szervrendszerének a Vese, húgyvezeték, húgyhólyag, húgycső, nefron, szűrés, felépítése és működése visszaszívás, aktív kiválasztás, vizelet A kiválasztó szervekkel kapcsolatos Vesemedence gyulladás, vesegyulladás, vesekő, veseelégtelenség, egészségügyi ismeretek dialízis Az ember belső védekezési rendszerének a Antigének, aktiválás, antigénbemutatás, sejtes, ellenanyagos, felépítése és működése specifikus, nem specifikus védekezés, immunitás, immunizálás, transzplantációk, vércsoportok Transzplantáció, szövet és szervátültetés, Transzplantáció, szövet és szervátültetés, a legveszélyesebb fertőző fertőző betegségek betegségek Az ember szaporító szervrendszerének a Elsődleges, másodlagos nemi jellegek, női nemi szervek, felépítése és működése menstruációs ciklus, terhesség, férfi nemi szervek A fogamzásgátlás, szexuális úton terjedő Fogamzásgátlás, tabletták, mechanikus módszerek, természetes betegségek és megelőzésük fogamzásgátlás, sürgősségi fogamzásgátlás, művi abortusz, szexuális úton terjedő betegségek és megelőzésük Az ember egyedfejlődése, embrionális Embrionális fejlődés, barázdálódás, gasztruláció, szöveti-szervi fejlődés differenciálódás, szülés, a terhesség és szoptatás alatt követendő életmód
Az ember posztembrionális fejlődése A belső elválasztású mirigyrendszer felépítése és működése A hormonrendszer betegségei Elemi idegi jelenségek Az ember idegrendszerének a felépítése és működése, a gerincvelő Az ember idegrendszerének a felépítése és működése, az agy Agykérgi lokalizáció
Újszülött-, csecsemő-, kisgyermek-, kölyök-, serdülő-, ifjú-, felnőtt-, öreg-, aggkor változásai, az öregedés folyamata Neuroendokrin rendszer, agyalapi mirigy, pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, hasnyálmirigy, mellékvese, petefészek, here hormonjai, hatásuk Óriásnövés, törpenövés, cukorbetegség stb… Idegsejt felépítése, Ingerület, nyugalmi potenciál, akciós potenciál, szinapszisok, Központi és környéki idegrendszer, gerincvelő felépítése, gerincvelői reflex Az agy felépítése, agytörzs, köztiagy, kisagy, nagyagy EEG, PET
Az érzékelés, érzékelőrendszerek
Adekvát inger, inger-ingerület-érzet, vegyi érzékelés, hőérzékelés
A szem felépítése és működése
Szem részei, hártyái, fénytörési közegei, akkomodáció, fénytörési hibák, receptorok, szemet károsító tényezők A fül részei, hangvezetés, receptorok, egyensúlyozás, a fül betegségei, a zajszennyezés vegetatív idegrendszer, szimpatikus, paraszimpatikus idegrendszer, táplálkozás, légzés, anyagszállítás, kiválasztás szabályozása, hőszabályozás Lelki jelenségek, érzelmek, tanulás, memória, bevésődés, megszokás, érzékennyé válás, kondicionálás, belátásos tanulás Neurózis, ideggyengeség, hisztéria
A fül felépítése és működése A vegetatív idegrendszer
A magasabb rendű idegműködés Korunk népbetegsége a neurózis
Értékelés A tanulók órai munkája Szóbeli feleltetés Írásbeli számonkérés Ábrák elemzése, értelmezése
III. témakör: ÖRÖKLŐDÉS ÉS VÁLTOZÉKONYSÁG Cél Megismertetni az élõvilág alapvetõ örökléstani törvényszerûségeivel, és ezáltal az állandóság és a változás, változatosság okaival. Tudatosítani a tanulóban az ember és a természet kölcsönhatásainak genetikai vonatkozásait, valamint esetleges következményeit. Felébreszteni felelõsségtudatát önmaga és környezete iránt. Használjuk ki a serdülõkor absztrakt jellegû feladatmegoldó képességét, amely konkrét feladatmegoldással társulva a gyakorlati élethez köti ismereteit (így lehetõleg a konkrét genetikai példákat az embertanból merítsük). Igy segítsük az egészséges életmód kialakításában, fejlesszük a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítõkész magatartását. Követelmény Követelmények Öröklődéstani alapfogalmak
A követelményekhez tartozó ismeretek, fogalmak
A minőségi tulajdonságok öröklődése
Öröklődés, változékonyság, gén, genotípus, fenotípus, homozigóta, heterozigóta, domináns, recesszív, allél Domináns-recesszív, intermedier öröklődés, ,
Mendeli genetika
kodomináns öröklésmenet, nemhez kapcsolt öröklődés
Családfaelemzés
Gyakorló óra
Poligénes öröklődés
Poligénes öröklődés, heterózishatás, mennyiségi tulajdonságok
Mutációk
Mutáció, génmutáció, kromoszómamutáció, genommutáció, spontán mutáció, természetes szelekció Jóindulatú daganatok, rosszindulatú daganatok
A daganatos betegségek
Értékelés A tanulók órai munkája Szóbeli feleltetés Írásbeli számonkérés Ábrák elemzése, értelmezése
IV. témakör: ÁLTALÁNOS EGÉSZSÉGÜGYI ISMERETEK Cél A testi-, lelki-, szociális egészség, az egészséges és harmonikus életvezetés igényének kialakítása. Arra törekszünk, hogy a tanulók személyiségének része legyen a saját belső és külső környezetük iránti figyelem és igényesség. A tanulóknak érteniük kell, hogy az ember felelős saját és társai élete minőségéért, s azt is, hogy az emberi élet minősége és az ember környezete nem függetlenek egymástól, hanem szoros kölcsönhatásban állnak. Ismerjék fel a leggyakoribb betegségeket, a fertőzés és járvány fogalmát, az otthoni betegápolás szabályait. Értsék a védőoltások és szűrővizsgálatok jelentőségét, a családtervezés felelősségét. Követelmény Követelmények Egészség, betegség
A követelményekhez tartozó ismeretek, fogalmak
Az egészséges életmód
Egészség, betegség, védettség, tünet, diagnózis, megelőzés, gyógyítás, rehabilitáció Civilizációs ártalmak, higiéne, Az egészséges életmód
Az egészséges táplálkozás 15 pontja
egészséges táplálkozás 15 pontja
A szenvedélybetegségek
Szenvedélybetegségek, függőség, alkoholizmus, narkománia, dohányzás Családtervezés,
Családtervezés
Értékelés A tanulók órai munkája Szóbeli feleltetés Írásbeli számonkérés
V. témakör: ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÁS Cél Az elözö két évfolyam anyagának átismétlése, rendszerezése Megismertetni a tanulót a bioszféra szervezettségével, mûködési elvével, fejlõdésével. Megértetni, hogy az ember sem emelkedhet minden élõ fölé, õ is csak e rendszer része. Megismertetni a tanulót az élõvilágra jellemzõ állandóság és változás genetikai alapjaival. A tantárgy adjon olyan biológiai mûveltséget és tudást, amely segít az egészségmegõrzõ életmód kialakításában, felébreszti a tanuló felelõsség tudatát önmaga iránt és másokkal szemben. Ennek érdekében mindenütt ahol erre mód van, az elméleti tudást kössük össze gyakorlati ismeretekkel. Megismertetni az élõvilág alapvetõ törvényszerûségeit, az emberiség és a természet kölcsönhatásait.
Kialakítani olyan szemléletet, amely tükrözi, hogy a tanuló tisztában van a Föld globális környezetvédelmi problémáival, és a megoldásra irányuló törekvésekkel. Rámutatni felelõsségére, saját környezete kialakításában és megóvásában. Követelmény • a tanuló ismerje a bioszféra szervezõdési szintjeit • az alapvetõ kölcsönhatásokat • az élõvilág és a környezet változásainak a lehetõségét • legyen képes önálló megfigyelésre, és megfigyeléseinek a kiértékelésére • értse az összefüggéseket • alkalmazni tudja a tanult ismereteket az egészséges életmódjának kialakítása során, közvetlen környezetének védelmében • a tanuló ismereteinek alkalmazására képes legyen a gyakorlati életben is Értékelés Frontális beszélgetés Írásbeli és szóbeli számonkérés
Megjegyzés A tanterv szerkezete koncentrikus. A szakközépiskola 9-10. osztályában minden tanuló kötelező óraszámban tanulja, 11-12. évfolyamon csak azok tanulják, akik választott tárgyként jelölik az érettségire. A 11-12.-es tanterv a középszintű vizsgakövetelményeken kívül az emeltszintű követelményeket is tartalmazza. Az emelt szintű érettségire való felkészítés biológia tantárgyból 11-12. évfolyamon heti 4 órában folyik (1-2-4-4 9-12)
Biológia 1-2-2-2 11 Részei I. témakör: AZ ÉLŐVILÁG SOKFÉLESÉGE II. témakör: AZ ÉLŐLÉNYEK ÉLETJELENSÉGEI III. témakör: A SEJT FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE IV. témakör: ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÁS
Óraszám Iskolai közép szinten: 2 óra/hét72 óra Emelt szinten: 4 óra/hét144 óra
Cél Megismertetni a tanulókkal az élõvilág törvényszerûségeit, az emberiség és a természet kölcsönhatásait. Olyan biológiai mûveltséget és tudást adni, amely szemléletformáló lehet a tanuló mindenkori életében. Kialakítani az önálló ismeretszerzés igényét. Ráébreszteni, hogy ismereteit a gyakorlati életben alkalmazni tudja. Felkelteni a tanuló érdeklõdését tágabb és szûkebb környezetének élõvilága iránt, és ezen keresztül hatni rá, hogy mindennapi életében érvényesüljön a környezet- és természetvédelem. Megismertetni és megértetni, milyen kapcsolat van az élõlények és környezetük között, és milyen törvényszerûségek uralkodnak a kapcsolatukban.
Belépő tevékenységformák A legjellegzetesebb élőlénycsoportok általános jellemzése. Az állatok és növények legfontosabb életfolyamatainak megnevezése és rövid ismertetése. A legismertebb élőlénycsoportok testfelépítési és életműködési jellemzőinek ismertetése ábrák, makettek segítségével. A különböző életfolyamatok lényegének kiemelése. Az élőlények testének fölépítése és életműködése közötti összefüggések felismerése, megfogalmazása. A legismertebb élőlénycsoportok tipikus képviselői testének, életműködéseinek összehasonlítása, a hasonlóságok és különbségek felismerése, megfogalmazása.
A növények, a gombák és az állatok rendszertani elkülönítésének értelmezése az anyagcsere-folyamatok alapján. Tanulói kiselőadás készítése önálló témakutatással az élőlények szervezeti felépítésének és működésének összefüggéseiről. Fénymikroszkóp használata, a látómezőben lévő kép leírása, értelmezése tanári segítséggel. Egyszerű kísérletek önálló elvégzése, a tapasztalatok dokumentálása és értékelése. A többi természettudományos tantárgyban tanult ismeretek alkalmazása a biológiai jelenségek értelmezésében. A sejtek összetevőinek ismertetése és a sejtekben lejátszódó folyamatok értelmezése ábrák és mikroszkópos felvételek segítségével. A sejtalkotók felépítése és működése közötti szoros összefüggés felismerése, a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok között kapcsolat belátása. Egyszerű sejtbiológiai vizsgálatok, kísérletek elvégzése, rendezett dokumentálása, értékelése. A kémia és biológia tantárgyban tanult ismeretek összekapcsolása. A sejtosztódás folyamatának bemutatása ábrák segítségével.
Témakör
Tartalom Bevezetés a biológiába
A biológia tudománya Az élet jellemzői
A biológiai rendszer. A mesterséges és természetes rendszer. Az élő rendszerek tulajdonságai. A szerveződési szintek. Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága
A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtűek
Az állatok teste és életműködései
A növények teste és életműködései
A gombák teste és életműködései
A vírusok felépítése, a vírusfertőzés folyamata és a vírusok egészségügyi jelentősége. A baktériumsejt (prokarióta sejt) felépítése, a baktériumok egészségügyi jelentősége és szerepe a bioszférában. Az eukarióta egysejtűek néhány képviselőjének testszerveződése, jellemzői, jelentősége. Az állatok testszerveződésének és életműködéseinek kapcsolata és általános jellemzői. Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzői. Az állatok mint heterotróf élőlények. Az önfenntartó és fajfenntartó életműködés fogalma. Az önfenntartó és fajfenntartó életműködések, valamint a környezet, az életmód és a testszerveződés kapcsolatának összehasonlítása a felsorolt állatcsoportoknál. Gerinctelen állatok: szivacsok, laposférgek, gyűrűsférgek, rovarok, fejlábúak. Gerinces állatok: halak, kétéltűek, hüllők, madarak és emlősök. Az állatok öröklött és tanult magatartása. Az állatok társas viselkedése, kommunikációja. A növényi test szerveződésének és anyagcseréjének általános jellemzői. A növényi és állati sejt felépítésének összehasonlítása. Az autotróf anyagcsere lényege, a növények szerepe a bioszférában. Az autotróf és heterotróf anyagcsere összehasonlítása. Telepes növények. A telepes moszatok. A mohák teste és anyagforgalma. A növényi szövetek és szervek megjelenése a harasztoknál, nyitvatermőknél és zárvatermőknél. A szövetes növények testfelépítése, anyagforgalma. A növényi szövetek típusai, jellemzői, funkciói. A növények szervei. A növények anyagfelvétele és leadása. Gázcsere és párologtatás. A szállítónyalábok felépítése és működése. A növények tápanyag-raktározása. A szövetes növények mozgásai, a növényi hormonok. A szövetes növények szaporodása. Az ivaros és ivartalan szaporodási módok jellemzői. A zárvatermők szaporodása és egyedfejlődése. A szaporodás, az egyedfejlődés és a környezet kapcsolata. A gombák testfelépítésének sajátosságai. A gombák életmódja, gyakorlati és egészségügyi jelentősége, kölcsönhatásaik növényekkel és állatokkal.
A sejtek felépítése
A sejtek anyagcserefolyamatai
A szaporodás és öröklődés sejttani alapjai
A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése. A biogén elemek és szerepük az élő szervezetben. A víz biológiai szempontból fontos tulajdonságai. A szénhidrátok, a lipidek, a fehérjék és a nukleinsavak legfontosabb tulajdonságai, biológiai szerepük. Az eukarióta sejt legfontosabb sejtalkotói. A membránok, a színtestek, a mitokondrium és a sejtmag felépítése, funkciója. A diffúzió és az ozmózis. A sejtek anyagfelvétele és leadása. A passzív és aktív transzport jellemzői. A katalízis fogalma és az enzimek szerepe a biológiai folyamatokban. A felépítő és lebontó anyagcsere-folyamatok összefüggése. A fotoszintézis, az erjedés és a biológiai oxidáció folyamatának lényege. A sejtek anyag- és energiaforgalma Az információ kódja és átírása, a nukleinsavak és a fehérjék szintézise. A gén és az allél fogalma. A génműködés. Az öröklődő információ megnyilvánulása: DNS RNS fehérje tulajdonság. A kromoszómák, a kromoszómaszám, haploid és diploid sejtek. A sejtosztódás, a mitózis és meiózis folyamata és biológiai jelentősége. A genetikai információ variálódása a meiózis és a megtermékenyítés során. A mutációk típusai és következményei. Az embert érő mutagén hatások és ezek következményei.
A továbbhaladás feltételei Ismerjék az élőlények legfontosabb csoportjaira jellemző testszerveződési formákat. Legyenek képesek a különféle élőlények életműködéseinek lényegét kiemelni és röviden megfogalmazni. Ismerjék fel, hogy többféle testfelépítés is eredményezhet hasonló működést. Legyenek képesek az élőlényeket testszerveződésük és életműködéseik alapján összehasonlítani, csoportosítani. Legyenek képesek elkülöníteni az élőlények önfenntartó és fajfenntartó működését. Az ember és a különféle állatok testének, életműködéseinek összehasonlítása során lássák be, hogy – biológiai nézőpontból – az ember csak egy az élőlények közül. A testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján értsék, hogy a növények, a gombák és az állatok miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében. Értsék az autotróf és heterotróf anyagcsere lényegét. Értsék meg, hogy a fotoszintézis folyamata miért alapvető a földi élővilág számára. Ismerjék a növényi sejtek és szövetek legfontosabb jellemzőit. Tudjanak példákat mondani arra, hogy a szövetes növények a különféle életműködéseiket milyen testszerveződési formákkal valósítják meg. Ismerjék a zárvatermők szaporodásának, mag- és termésképzésének főbb szakaszait. Ismerjék az állati sejtek és szövetek legfontosabb jellemzőit. Tudjanak példákat mondani arra, hogy az állatoknál az egyes életműködéseket milyen testszerveződés biztosítja. Ismerjenek néhány példát az ivadékgondozás különféle formáira. Ismerjék a gombák legfontosabb jellemzőit, biztosan ismerjék fel a gyilkos galócát. Legyenek képesek egyszerű vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, a változásokat észlelni és értelmezni. Szerezzenek gyakorlatot a fénymikroszkóp kezelésében és a látómezőben észlelt kép értelmezésében. Ismerjék a sejtalkotók felépítése és működése közötti összefüggést, tudjanak a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok között kapcsolatot teremteni. Legyenek képesek egyszerű sejtbiológiai és élettani vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni és ezek eredményeit a célnak megfelelő módon rögzíteni és értelmezni. A biológiai jelenségek magyarázatakor helyesen használják a kémia tananyagában megismert fogalmakat. Ismerjék az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti kapcsolatot, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagoknak a szervezetre gyakorolt hatásait.
Feltételek • e tantárgy megfigyeléseken és kísérleteken alapuló tárgy, így ezen feltételek megteremtése szükséges • különösen a rendszertani egységekhez elkerülhetetlen a szükséges video- és diafilmek használata • rendelkezésre álljon kisebb szakkönyvtár, megteremtve ezzel a tanulók önálló ismeretszerzésének a lehetõségét
• •
lehetõség legyen óracserére, órák összevonására, a gyakorlat megtartása érdekében az igényeknek megfelelõen adjunk lehetõséget a tanulóknakönálló témafeldolgozásra
Könyvek: Dr. Lénárd Gábor: Biológia 10. 16208/1 Dr. Lénárd Gábor: Biológia 11. 16308/1 Dr. Lénárd Gábor: Biológia 12. 16408/1 Dr. Berend M.: Biológia I. MK-2830-2 Dr. Berend M.: Biológia II. MK-2831-0 Biológiai laboratóriumi vizsgálatok 963 17 6914 3 Biológiai feladat gyûjtemény 963 18 6206 2 Biológiai album 963 17 6348 X Simon - Csapody: Kis növényhatározó 963 1756 394 Állatismeret 963 18 5738 7 Csapody -Jávorka: Erdõ-mezõ növényei 963 233 063 3 A tárgyi eszközöket a minimális eszközjegyzék tartalmazza
I. témakör: AZ ÉLŐVILÁG SOKFÉLESÉGE Cél Rámutatni az élõvilág sokféleségére, hogy e sokféleség érték, melyet meg kell õrizni. Tudatosítani, hogy ez a tanulóktól sem teljesen független folyamat, hanem õk is részesei lehetnek természeti értékeink megóvásában. Adni olyan biológiai mûveltséget, mely formálja a tanuló szemléletét a gyakorlati életben is. Ösztönözni önálló megfigyelések végzésére, kiértékelésére. Felkelteni az érdeklõdését a természet, a természetjárás iránt így is befolyásolhatjuk az egészséges életmód szemléletének a kialakulását. Megismertetni a tanulókkal az állatvilág rendszerét, fejlettségi szintjeit, ezek összefüggéseit. Rámutat az életmód és a testfelépítés-életmûködés összefüggéseire a különbözõ állatcsoportokon keresztül. Áttekinteni a fejlõdést a leszármazási út követésével. Tudatosítani a tanulókban, hogy az élõvilág mozgató ereje a lét- és a fajfenntartás. Megértetni, hogy biológiai értelemben, mi a fejlõdés folyamata. Megismertetni azokat a fajokat és a szaporodásukat, élõhelyüket, amelyek ismerete segít a higiéniára való nevelésben. A tananyag tanítása során használjuk ki azt az érdeklõdést, amely általában az állatvilágot övezi a tanulóknál. Követelmény ismerje Az élőlények rendszerezését A vírusok felépítését, életműködéseit A prokarióta egysejtűeket
Az eukarióta egysejtűeket A gombákat A többsejtű moszatokat. A mohákat A harasztokat A nyitvatermőket A zárvatermőket
A követelményekhez tartozó ismeretek, fogalmak A prokarióta és az eukarióta fogalma. Az evolúció szerepe a rendszerezésben. A faj mint a rendszerezés alapja A vírusok felépítése. Életmódjuk és néhány jellemző típusuk.
A baktériumok általános felépítése és életmódja. A heterotróf és az autotróf életmód közötti különbség. A kékbaktériumok jellemzői. A kemoszintézis és a fotoszintézis különbsége az energiafelhasználásban Az egysejtű zöldmoszatok. A kovamoszatok. Az ostorosmoszatok. A gyökérlábúak. A csillósok. Jellemző felépítésük és életmódjuk. A valódi gombák testfelépítése és életmódja. Jellemző típusaik. A zuzmók felépítése és életmódja. A többsejtű növények kialakulása. A telepes növények testszerveződése. A többsejtű zöldmoszatok, a barnamoszatok és a vörösmoszatok fontosabb jellemzői. A mohák testfelépítése és életmódja. A hajtásos növény fogalma. A harasztok testfelépítése és életmódja. A zsurlók és a páfrányok jellemző tulajdonságai. A magvas növény fogalma. A virág fogalma. A nyitvatermők közös jellemzője. A fenyők jellemző tulajdonságai. A zárvatermők általános testfelépítése. A gyökér, a szár, a levél, a virág és a termés fogalma.
A szivacsokat. A csalánozókat Testfelépítésük és életmódjuk. Néhány jellemző típusuk. A férgeket A puhatestűeket
Az állati testszerveződés általános jellemzői. A laposférgek testfelépítése és életmódja. A fonálférgek testfelépítése. A gyűrűsférgek testfelépítése. Testfelépítésük, életmódjuk, jellemző típusaik.
Az ízeltlábúakat
Általános testfelépítésük. A rákok, a rovarok és a pókszabásúak főbb jellemzői.
A tüskésbőrűeket. A gerinchúrosokat
A tüskésbőrűek általános testfelépítése és életmódja. Az előgerinchúrosok jellemzői. A fejgerinchúrosok testfelépítése.
A gerinceseket. A halakat
A gerincesek általános jellemzése. A porcos halak testfelépítése, jellemző típusaik. A csontos halak testfelépítése, jellemző típusaik. A kétéltűek testfelépítése, életmódja, jellemző típusaik. A hüllők testfelépítése, életmódja, jellemző típusaik. A madarak általános tulajdonságai. Néhány főbb típusuk és jellemzőik.
A kétéltűeket. A hüllőket A madarakat Az emlősöket
Az emlősök általános tulajdonságai. A tojásrakó, az erszényes és a méhlepényes emlősök közötti különbségek. Az emlősök néhány jellemző típusa és tulajdonságaik.
Értékelés Folyamatos számonkérés szóban és írásban, melyben hangsúlyozott szerepet kapjon a jelenségek értelmezése, az összefüggések felismerése. Kiselõadások, órai munka figyelemmel kísérése A témakörök utáni témazáró dolgozatok
II. témakör: AZ ÉLŐLÉNYEK ÉLETJELENSÉGEI Cél Feltárni a testfelépítés-életmûködés-életmód összefüggéseit a különbözõ állatcsoportokon keresztül. Felébreszteni a tanuló érdeklõdését a környezetében élõ, vagy a természetfilmeken keresztül bemutatott állatok iránt. Tudatosítani, hogy õ is részese lehet ezen állatok védelmében. Megismertetni a környezetében élõ védett fajokkal. A méhlepényes emlõsök szaporodása és ivadékgondozása kapcsán, legyen célunk pontosítani a tanulók ismeretét az ember szaporodása és egyedfejlõdése területén. Tudatosítsuk a nemi élet felelõsségét. Legyen célunk e téma természetes kezelése, és ezáltal segítséget nyújtani egy-egy konkrét probléma megoldásánál. Követelmény ismerje A növényi szöveteket
A követelményekhez tartozó ismeretek, fogalmak
A növények ásványianyagfelvételét
A szövet fogalma. A növényi osztódószövet, a bőrszövet, a szállítószövet és az alapszövet jellemző tulajdonságai. A gyökér felépítése. Az ásványi anyagok felszívása. A nitrogén, a foszfor és a kálium felvétele.
A növények gázcseréjét
A levél felépítése. A gázcserenyílások szerkezete. A növényi légzés folyamata.
A növények anyagszállítását
Az anyagszállító rendszer felépítése és működése. A gyökérnyomás, a párologtatás és a szívóhatás fogalma. A víz és a szerves molekulák szállítása. A szabályozás általános fogalma. A növényi hormonok fogalma. Az auxin hormonális hatásai. A növények ivartalan szaporodásának formái. A növények ivaros szaporodásának jellemzői. A magvas növények egyedfejlődése. A csírázás folyamata. Az egyedfejlődés vegetatív és reproduktív szakasza.
A növényi hormonokat A növények szaporodását A növények egyedfejlődését
Az állati szöveteket A kültakarót és a mozgást Az állatok táplálkozását Az állatok légzését Az állatok anyagszállítását Az állatok kiválasztását Az állatok szaporodását
Az állatok egyedfejlődését Az állatok hormonális szabályozását Az állatok idegi szabályozását
Az öröklött magatartásformákat A tanult magatartásformákat Az állatok létfenntartási viselkedését
A hámszövetek, a kötő- és támasztószövetek, az izomszövetek jellemző tulajdonságai. A férgek, az ízeltlábúak és a gerincesek kültakarójának főbb jellemzői. Helyváltoztató mozgás az izomszövet különböző mozgástípusaival. A laposférgek, a fonálférgek, a gyűrűsférgek bélrendszerének felépítése. Az ízeltlábúak bélcsatornája. A gerincesek bélcsatornájának jellemzői. A légzés fogalma. Az ízeltlábúak légzése. A rákok kopoltyúja és a rovarok légcsövei. A gerincesek légzése kopoltyúval és tüdővel. Az ízeltlábúak nyitott anyagszállítási rendszere. A gerincesek vére és zárt vérkeringési rendszere. A férgek és az ízeltlábúak kiválasztása. A gerincesek kiválasztószerve. Az ivartalan és az ivaros szaporodás. A váltivarúság és a hímnősség fogalma. Példák a gerinctelen állatok szaporodási módjaira. A gerincesek szaporodásának jellemzői. Az embrionális szakasz folyamatának főbb jellemzői. Az egyedfejlődés posztembrionális szakasza. A belső elválasztású rendszer fogalma. Az ízeltlábúak hormonális szabályozása. A gerincesek neuroendokrin rendszerének fogalma. Az inger és az ingerület. A neuron és típusai. A reflex fogalma. A diffúz idegrendszer és a dúcidegrendszer. A férgek és az ízeltlábúak idegrendszerének jellemzői. A csőidegrendszer fogalma. A viselkedés fogalma. A feltétlen reflex, a taxis, az öröklött mozgáskombináció. A kulcsinger és a motiváció szerepe. A bevésődés, a megszokás, a feltételes reflex, az operáns tanulás és a belátásos tanulás jelensége. Az állatok tájékozódó magatartása. A táplálkozási viselkedés. Támadó és menekülő magatartások.
Az állatok szaporodási viselkedését
A párválasztás, az udvarlás és nászjáték, a párzás és az ivadékgondozás.
A társas viselkedés alapjait
A szociális kapcsolatok típusai. A rangsor. A személyes tér. Az agresszió. A területvédő magatartás. A kémiai kommunikáció. A vizuális és az akusztikus kommunikáció ismertebb formái.
Az állatok kommunikációját
Értékelés Folyamatos számonkérés szóban és írásban, melyben hangsúlyozott szerepet kapjon a jelenségek értelmezése, az összefüggések felismerése. Kiselõadások, órai munka figyelemmel kísérése A témakörök utáni témazáró dolgozatok
III. témakör: A SEJT FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE Cél Megismertetni és megértetni a tanulókkal az élettelen és az élõvilágot felépítõ anyagok egységes,azonos jellegét, és az anyagi világ egységét. Feltárni az életjelenségek molekuláris biológiai magyarázatát, a biokémiai folyamatok jellemzõit, összefüggéseit. Célunk legyen e folyamatok alapvetõ megértetése, szintézis átadása A sejtalkotók felépítésének és mûködésének megismertetése.Feltárni a felépítés és a funkció kapcsolatának összefüggéseit. Rámutatni e tudományterület jelentõségére,dinamikus fejlõdésére. Megismertetni a sejtszintû szervezõdés szintjét, mûködését, az anyag- és energiaáramlás szükségességét, így az élõvilág és környezetének legalapvetõbb kapcsolatait. Megértetni - sejtszinten - az állandóság és a változás fogalmát.
Követelmény ismerje A biogén elemeket A víz néhány tulajdonságát A lipideket A szénhidrátokat A fehérjéket A nukleotidokat A nukleinsavakat Az anyagcsere általános jellemzőit A fotoszintézist
A szénhidrátok lebontását A nukleinsavak információhordozók
A követelményekhez tartozó ismeretek, fogalmak Az élőlények számára nagy mennyiségben szükséges elemek. A szén központi szerepe. A kis mennyiségben szükséges elemek. A víz poláros jellege. A hidrogénkötés a biológiai szempontból fontos molekulákban. A víz mint oldószer. A diffúzió és az ozmózis jelensége. A neutrális zsírok. A foszfatidok és a karotinoidok. Jellemző kémiai tulajdonságaik biológiai szempontból. A monoszacharidok, a diszacharidok és a poliszacharidok. Biológiai szempontból fontosabb típusaik és jellemző kémiai tulajdonságaik. Jellemző kémiai tulajdonságaik biológiai szempontból. A fehérjék szerkezete. Az egyszerű és az összetett fehérjék. A denaturáció jelensége. A nukleotidok felépítése. Az ATP-molekula jelentősége a kémiai energia szempontjából. A KoA-molekula és a NAD-molekula szállítószerepe. A nukleinsavak általános jellemzői. A DNS-molekula szerkezete. A RNSmolekulák felépítése. A sejtanyagcsere fogalma. Az energiaigényes és az energiatermelő folyamatok jellemzői. Az enzim fogalma és általános jellemzői. A fényenergia megkötése. A fényelnyelő pigmentek, a fotoszintézis pigmentrendszerének jellemzői. A fényenergia átalakítása. A redukciós ciklus. A fotoszintézis első és második szakaszának összehasonlítása A glikolízis folyamata. A citromsavciklus és a terminális oxidáció. A biológiai oxidáció folyamatainak áttekintése. Az erjedés fogalma. A biológiai információ fogalma. A DNS-molekula mint az információ hordozója. A DNS-molekula megkettőződése.
A fehérjeszintézist
Az információ átírása. Az aminosavak felvétele és szállítása. A polipeptidlánc kialakulása. Az aminosav kódszótár. A sejt fogalmát. A sejtplazmát A prokarióta és az eukarióta sejt összehasonlítása. A biológiai membránok és a biológiai membránokat felépítése. A sejthártya és az endoplazmatikus membránrendszer. Anyagforgalmat a membránon A passzív és az aktív transzport jellemzői. Az endocitózis és a exocitózis keresztül fogalma. A színtestet és a mitokondriumot
A színtest felépítése. A fotoszintézis helye a membránokban. A mitokondrium felépítése. Az energiatermelő folyamatok kötődése a membránokhoz.
A sejtmagot és a sejtosztódást
A sejtmag felépítése. A kromoszóma fogalma. A sejtciklus folyamata. A mitózis folyamata.
Értékelés Folyamatos számonkérés szóban és írásban, melyben hangsúlyozott szerepet kapjon a jelenségek értelmezése, az összefüggések felismerése. Kiselõadások, órai munka figyelemmel kísérése A témakörök utáni témazáró dolgozatok
IV. témakör: ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÁS Cél Az éves tananyag átismétlése, rendszerezése Követelmény • tudja jellemezni az élõvilág egy-egy csoportjának tipikus képviselõit • ugyanazon szervrendszer mûködését képes legyen bemutatni a különbözõ rendszertani egységbe tartozó élõlényeken keresztül • képes legyen az ismereteinek a rendszerezésére
• •
ismerje fel a tanultak ok-okozati összefüggéseit tudja alkalmazni ismereteit a mindennapi életben
Értékelés Frontális beszélgetés Írásbeli és szóbeli számonkérés
Biológia 1-2-2-2 12 Megjegyzés A tanterv szerkezete koncentrikus. A szakközépiskola 9-10. osztályában minden tanuló kötelező óraszámban tanulja, 11-12. évfolyamon csak azok tanulják, akik választott tárgyként jelölik az érettségire. A 11-12.-es tanterv a középszintű vizsgakövetelményeken kívül az emeltszintű követelményeket is tartalmazza. Az emelt szintű érettségire való felkészítés biológia tantárgyból 11-12. évfolyamon heti 4 órában folyik (1-2-4-4 9-12)
Részei I. témakör: AZ EMBER SZERVEZETE II. témakör: AZ ÉLŐLÉNYEK ÖRÖKLŐDÉSE III. témakör: AZ ÉLŐVILÁG ÉS KÖRNYEZETE IV. témakör: AZ ÉLŐVILÁG EVOLÚCIÓJA V. témakör: ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÁS
Óraszám Iskolai közép szinten: 2 óra/hét64 óra Emelt szinten: 4 óra/hét128 óra
Cél Megismertetni a tanulókkal az élõvilág törvényszerûségeit, az emberiség és a természet kölcsönhatásait. Olyan biológiai mûveltséget és tudást adni, amely szemléletformáló lehet a tanuló mindenkori életében. Kialakítani az önálló ismeretszerzés igényét. Ráébreszteni, hogy ismereteit a gyakorlati életben alkalmazni tudja. Felkelteni a tanuló érdeklõdését tágabb és szûkebb környezetének élõvilága iránt, és ezen keresztül hatni rá, hogy mindennapi életében érvényesüljön a környezet- és természetvédelem. Megismertetni és megértetni, milyen kapcsolat van az élõlények és környezetük között, és milyen törvényszerûségek uralkodnak a kapcsolatukban.
Belépő tevékenységformák Az ember legfontosabb életműködéseinek ismerete és az életműködések közti kapcsolatok felfedezése. Az emberi szervezet működésével kapcsolatos egyszerű megfigyelések, vizsgálatok elvégzése, dokumentálása, értékelése. A legfontosabb életműködések szabályozásának illusztrálása egy-egy példával. Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése. Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása. A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése. Az egészséges életmódot erősítő értékek felismerése és az egészséget fenntartó magatartás szokásrendszerének tudatosítása. A betegség-megelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoltások egyéni és közösségi-társadalmi szükségességének belátása. A testi és mentális egészségre káros anyagoktól való tartózkodás elfogadása. Önálló anyaggyűjtés és előadások, vitafórumok tartása az egészséges életmód témakörében. Az emberi szexualitás biológiai és társadalmi-etikai megismerése. A felelősségteljes nemi magatartásra való törekvés kialakítása. A lakosság egészségügyi mutatóinak megismerése, a veszélyeztető tényezők felismerése és tájékozottság a megelőzés gyakorlatában.
Áltudományos és kereskedelmi célú sajtóanyagok kritikai elemzése. Az öröklődés lényegének kiemelése, önálló megfogalmazása. Annak belátása, hogy az élőlények és az élővilág állandó változása szükségszerű és természetes folyamat. Annak felismerése, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése veszélyes a földi élet számára. A természet- és környezetvédelem fontosságát bizonyító önálló kiselőadások tartása. Érvelés a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító tevékenységek ellen. Egyszerű ökológiai grafikonok, ábrázolások elemzése és készítése. A táplálkozási hálózatok mennyiségi jellemzőinek vázlatos ábrázolása, az ilyen ábrák értelmezése. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának önálló ismertetése vázlatrajzok, folyamatábrák segítségével. Élőlények és élőhelyük megfigyelése, a tapasztalatok dokumentálása. A rendelkezésre álló nyomtatott és elektronikus információhordozók önálló használata a biológiai környezet minél több oldalról való és minél részletesebb megismeréséhez. Önálló tájékozódás az élővilág természetes rendszerében, annak elfogadása, hogy a fejlődéstörténeti rendszer a természetes rendszer. Az ember elhelyezése a földi élővilág rendszerében. A bioszférát, a földi környezetet veszélyeztető jelenségek felismerése, környezetkímélő társadalmi-gazdasági stratégiák, alternatívák megnevezése. Annak belátása, hogy csak az egyének és a közösségek tudatos környezetkímélő magatartása akadályozhatja meg az olyan emberi tevékenységeket, amelyek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni. A legfontosabb evolúciós események időrendjének áttekintése. Annak tudatosulása, hogy az ember evolúciója során kialakult eltérések nem értékükben különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse, amelyhez minden embercsoport hozzájárult.
Témakör
Tartalom A sejtek felépítése és anyagcseréje
Az ember önfenntartó életműködései és ezek szabályozása Az önfenntartó működések áttekintése Az idegi és hormonális szabályozás
A keringési rendszer
A szervezet belső környezete. Az egyes életműködések funkciója a belső környezet állandóságának fenntartásában. A szabályozás és a vezérlés fogalma. Az idegsejtek felépítése, az idegszövet. Az ingerlékeny sejtek nyugalmi és ingerületi állapota, az ingerület átadása, a szinapszis, a reflexív. Az idegrendszer tagolódása. A központi idegrendszer felépítése, az agyvelő részei. Az idegrendszer szomatikus és vegetatív működése. Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai. Az idegrendszer működésével kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Az érzékszervek működésének általános elvei. A szem felépítése és működése. A hallószerv felépítése és működése. Az egyensúly érzékelése. A kémiai érzékelés fogalma. Az íz- és szagérzékelés. A bőr érző működése. Az érzékszervek védelme és betegségei. A hormonális szabályozás alapelvei. A hipotalamusz – agyalapi-mirigy rendszer. A pajzsmirigy, a mellékvese, a hasnyálmirigy legfontosabb hormonjai és ezek hatása. A hormonrendszer egészségtana. A testfolyadékok összetétele, keletkezése, kapcsolatuk. A vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és vérlemezkék funkciója. Az értípusok összehasonlítása, a hajszálerek működése. A nyirokkeringés. A szív szerkezete és működése, a nagy és a kis vérkör funkciója. A pulzuszsám és a vérnyomás szabályozása.
Az immunitás
A táplálkozás
A légzés
A bőr és a mozgás
A kiválasztás
A szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezői és ezek megelőzése. A kisebb vérzéssel járó sérülések ellátásának módjai. Az immunrendszer funkciója. Az immunrendszer jellemző sejtjei. A sejtes és az antitestes immunitás lényege. A védőoltások. A vércsoportok. Az immunrendszerrel kapcsolatos alapvető egészségügyi ismeretek. A táplálkozás jelentősége és folyamatai. Az emésztés lényege, a nyál, a gyomornedv, a hasnyál, az epe és a bélnedv funkciója az emésztésben. Az előbél szakaszai és ezek funkciói. A középbél funkciója, a szerves és szervetlen anyagok felszívódása. Az utóbél funkciói. A táplálkozás szabályozása, éhség- és szomjúságérzet. A táplálkozással kapcsolatos mindennapi egészségügyi ismeretek. Táplálék és tápanyag. Helyes és helytelen táplálkozás, túltápláltság. A légutak szakaszai és funkciói. A hangképzés. A tüdő felépítése. A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés. A légzőmozgások. A légzés szabályozása. A légzőszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A bőr felépítése és funkciói, az egészséges bőr. A bőr részvétele a szervezet hőháztartásában. A bőr gondozása és védelme. A csontok kémiai összetétele, szerkezete és kapcsolódása. A csontváz fontosabb részei és azok szerepe. Az izmok funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez. A vázizom felépítése. A mozgási szervrendszer akaratlagos és akaratunktól független szabályozása. Mozgásszervi betegségekkel és sérülésekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek, a mindennapos testmozgás jelentősége. A vese szerepe, felépítése és működése. A húgyutak. A vizelet összetételének és mennyiségének szabályozása. A kiválasztószervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Az ember szaporodása és egyedfejlődése
Az ember szaporodása
Az ember egyedfejlődése
Az ivarsejtek. A hím ivarszervek: a here felépítése és működése, a járulékos ivarmirigyek és az ivarutak. A hím ivari működések hormonális szabályozása. A női ivarszervek: a petefészek és az ivarutak felépítése és működése, a ciklus. A ciklus hormonális szabályozása. Az emberi szexualitás. A fogamzásgátlás módjai. A nemi úton terjedő betegségek és megelőzésük. A rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatok jelentősége. A terhesség kialakulása, lezajlása, hormonális szabályozása, a szülés. Az embrionális és posztembrionális fejlődés szakaszai, testi és pszichés jellemzői. Általános egészségtan
Egészségügyi ismeretek
A mindennapok egészségügyi ismeretei, elsősegélynyújtás, az orvosi igénybevétele. Veszélyeztető tényezők, civilizációs ártalmak. Szenvedélybetegségek. Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás és terhesgondozás. Környezet-egészségtan, környezethigiéné. A lelki egészség.
ellátás
Az öröklődés Egy gén által meghatározott A fenotípus és a genotípus, a homozigóta és a heterozigóta kifejezések jelentése. tulajdonság öröklődése Az intermedier és a domináns–recesszív öröklésmenet, valamint a kodominancia lényege. Néhány emberi tulajdonság, betegség öröklődése. Több tulajdonság egyidejű A nem és a nemhez kapcsolt tulajdonságok öröklődése. öröklődése Az emberi ivar kialakulása. A gének és a környezet A környezet hatása, a genetikai információ megnyilvánulásának korlátai. A gének hatása a tulajdonságok kölcsönhatásának jelentősége, a mennyiségi jellegek kialakulása. kialakításában A genetikai ismeretek A genetikai kutatások jelentősége. gyakorlati vonatkozásai A genetikai eredmények és kutatások etikai kérdései. A populációk és az életközösségek A populációk tulajdonságai A populáció fogalma. és változásai Egyedszám, egyedsűrűség és ezek változása, koreloszlás. Túlélési stratégiák. Az élettelen környezeti A környezet fogalma. Az élő- és élettelen környezet. tényezők és ezek változásai A legfontosabb élettelen környezeti tényezők jellemzői és hatásaik az élőlényekre. A víz, a levegő és a talaj szennyezése és védelme. Az élettelen környezeti tényezők élővilágra gyakorolt hatása. Ökológiai rendszerek Populációk közötti kölcsönhatások. Táplálkozási hálózatok. Termelők, fogyasztók, lebontók. Az ökoszisztéma fogalma. A létfontosságú anyagok körforgása a természetben. Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának összefüggése, mennyiségi viszonyai. Természetes és mesterséges Az életközösségek fogalma és jellemzői. életközösségek A természetes életközösségek mint önszabályozó rendszerek. A legfontosabb hazai életközösségek. Az élővilág sokféleségének fontossága. A környezet- és természetvédelem. Az élővilág evolúciója és a jelenkori bioszféra Az evolúció alapjai és bizonyítékai
Az evolúció folyamata
Az ember evolúciója
A bioszféra jelene és jövője
Az evolúció lényege. A populációk genetikai változatossága. Ideális és reális populációk. A természetes szelekció darwini modellje. Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok; a fajok kialakulása. Az evolúció bizonyítékai. Az élet keletkezésére vonatkozó elképzelések. A prebiológiai evolúció. A földi környezet lényeges változásainak összefüggése az élővilág evolúciójával. A prokarióta és eukarióta sejtek kialakulása. A többsejtűek evolúciójának legfontosabb lépései a tengerekben. A szárazföldi növények törzseinek kialakulása. Az állatok alkalmazkodása a szárazföldhöz. A jelenkori élővilág kialakulása. A korai emberfélék evolúciója. A Homo nemzetség evolúciója. A nagyrasszok kialakulása és a kulturális evolúció. A főtermék-központú, rövidtávra tekintő gazdálkodás. A talajt, a vizeket és a légkört károsító hatások és ezek következményei. A Föld globális folyamatai és az emberiség globális problémái. A humánökológia. Civilizációs hatások és ártalmak. Az ember tevékenységének hatása a saját és a többi élőlény evolúciójára. Az ember tevékenységének hatása saját és környezete egészségére. A fejlődés alternatív lehetőségei. A bioszféra jövője.
A továbbhaladás feltételei Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássák be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Ismerjék fel az egészséget erősítő értékeket. Értsék meg, hogy a rendszeres testmozgás minden embernek alapvető szükséglete. Lássák be, hogy a betegség-megelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. Tudatosan tartsák távol magukat mind a testi, mind a mentális egészségre káros anyagoktól. Ismerjék az önfenntartó szervek helyét, funkcióját és működésük összefüggését. Legyenek képesek részekre felosztani az idegrendszert morfológiai és működési szempontból, tudják kiemelni az egyes részek működésének lényegét. Sorolják fel a legfontosabb hormontermelő mirigyeket, tudják ezek hormonjainak legfőbb hatásait. Sorolják fel a férfi és női ivarszerveket, ismerjék az ivarszervek felépítésének és működésének alapjait. Értsék meg és fogadják el, hogy az ember szexualitása nem pusztán biológiai folyamat. Legyenek képesek felelősségteljes nemi magatartásra. Ismerjék a nem kívánt terhesség megelőzésének legfontosabb módjait. Ismerjék az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit. Értelmezzék az egészség megőrzését az élettelen és élő környezettel való harmonikus együttélés eredményeként, a betegséget ennek a harmóniának megbomlásaként. Tudjon érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen. Legyen képes táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. Igényelje, hogy biológiai környezetét minél több oldalról, és minél részletesebben megismerje, használjon ehhez ismeretterjesztő folyóiratokat, könyveket, határozókat és egyéb információhordozókat. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássa be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Értse meg, hogy a rendszeres testmozgás az ún. civilizált embernek is alapvető szükséglete. Lássa be, hogy a védőoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. Legyen képes az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítására. Értse meg, hogy az élőlények biológiai jellemzői anyagilag meghatározottak és az örökítő anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki. Jusson el annak az elfogadásához, hogy az élőlények és az élővilág állandóan változnak. Lássa világosan, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, ez legyen természetvédő tevékenységének egyik mozgatója. Lássa be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni. Legyenek képesek nyomtatott és elektronikus forrásokból a témákhoz kapcsolódó információk gyűjtésére, rendszerezésére és értelmezésére. Legyenek képesek ábrákról, képekről, diagramokról információk leolvasására, illetve azok értelmezésére. Tudják az egyes témákhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismereteiket röviden összefoglalni szóban, illetve írásban, legyenek képesek egyszerű prezentációkat készíteni elektronikus információtechnológiai eszközök segítségével.
Feltételek • e tantárgy megfigyeléseken és kísérleteken alapuló tárgy, így ezen feltételek megteremtése szükséges • különösen a rendszertani egységekhez elkerülhetetlen a szükséges video- és diafilmek használata • rendelkezésre álljon kisebb szakkönyvtár, megteremtve ezzel a tanulók önálló ismeretszerzésének a lehetõségét • lehetõség legyen óracserére, órák összevonására, a gyakorlat megtartása érdekében • az igényeknek megfelelõen adjunk lehetõséget a tanulóknakönálló témafeldolgozásra Könyvek: Dr. Lénárd Gábor: Biológia 10. Dr. Lénárd Gábor: Biológia 11.
16208/1 16308/1
Dr. Lénárd Gábor: Biológia 12. 16408/1 Dr. Berend M.: Biológia I. MK-2830-2 Dr. Berend M.: Biológia II. MK-2831-0 Biológiai laboratóriumi vizsgálatok 963 17 6914 3 Biológiai feladat gyûjtemény 963 18 6206 2 Biológiai album 963 17 6348 X Simon - Csapody: Kis növényhatározó 963 1756 394 Állatismeret 963 18 5738 7 Csapody -Jávorka: Erdõ-mezõ növényei 963 233 063 3 A tárgyi eszközöket a minimális eszközjegyzék tartalmazza
I. témakör: AZ EMBER SZERVEZETE Cél Megértetni az ember önfenntartó működései közül a kültakaró, a mozgás, a táplálkozás, a légzés, az anyagszállítás, a kiválasztás; az fajfenntartó működések közül a szaporodás folyamatát, és a szabályozó működéseket végző szervek felépítését és a működésük közötti kapcsolatot. Rámutatni az egészséges életmód fontosságára, felkelteni az igényt az egészséges táplálkozás és a dohányzásmentes élet iránt. Bemutatni e szervrendszerekben leggyakrabban megjelenõ betegségeket, kialakulásuk okait, megelõzési lehetõségüket. Felkelteni az igényt a testedzés, a bõrápolás, az egészséges életmód kialakítása iránt. Követelmény Követelmények
A követelményekhez tartozó ismeretek, fogalmak
A kültakaró
Az emberi bőr felépítése. , mirigyei, rétegei.
A mozgás
Az ember vázrendszere. A csontok szerkezete és kapcsolódási típusai. A vázizmok jellemzői. A szájüreg, a nyelőcső és a gyomor. A felépítés és a működés közötti szoros kapcsolat. Az emésztőenzimek működése. A vékonybél és a vastagbél. Az epe szerepe. A hasnyál és a bélnedv emésztő működése. A felszívódási folyamatok. A felső és az alsó légutak felépítése és működése. A légzőmozgások folyamata. A tüdő levegőbefogadó képessége. A bőr védelme, sérülések és kezelésük. Mozgásrendszerünk egészsége. Az elsősegélynyújtás alapjai. A táplálkozás és a légzés egészségtana. A táplálkozás, a főbb táplálékcsoportok, a vitaminok és az ásványi anyagok. A légzés egészségtana, a légzőrendszerünk védelme A vérplazma összetétele. A vér sejtes elemei. A vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek, a vérlemezkék. A légzési gázok kötődése a vörösvérsejtekhez. Az immunogén anyagok fogalma. Az immunrendszer felépítése, a nyirokszervek. Az immunrendszer működése. A sejthez és az ellenanyaghoz kötődő immunválasz. Az emberi vércsoportok Az emberi szív felépítése. A szív működése. Az érrendszer felépítése és működése. A légzési gázok és a tápanyagok szállítása. A máj szerepe. A vese felépítése és működése. A vizelet kiválasztása.
A táplálkozás
A légzés Egészségügyi ismeretek
Az emberi vér Az ember immunrendszere Az anyagszállítás A kiválasztás Egészségügyi ismeretek A hormonális szabályozás központja, mirigyei
A keringési rendszer, az immunrendszer és a kiválasztási rendszer egészségtana. A keringési és kiválasztórendszer betegségei és ezek megelőzése. Az immunrendszer egészsége. Az ember hormonális rendszere. Az agyalapi mirigy felépítése. A hátsó és az elülső lebeny hormonális működésének hatása. A pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy felépítése és hormonális hatása. A mellékvese felépítése. A kéreg és a velő hormonjainak hatása. A hasnyálmirigy szigeteinek működése. A nemi működésre ható hormonok termelődési helyei. A here felépítése és működése. A petefészek felépítése és hormonjai. Az ovuláció és a menstruáció folyamata.
A sejtek osztódása meiózissal A szaporodás
A haploid és a diploid kromoszómaszám. A meiózis folyamata. A férfi nemi szervek felépítése és működése. A női nemi szervek felépítése és működése.
A barázdálódás folyamata. Az embrió kialakulása. A méhlepény kialakulása. A magzat növekedése. A szülés folyamata. A terhesség alatti hormonális változások. Egészségügyi Az emberi szexualitás egészségügyi vonatkozásai. A nemi élet megkezdése és a ismeretek fogamzásgátlás. A családtervezés és az utódvállalás. Az utódvállalás felelőssége. Az elemi A nyugalmi potenciál jelensége. Az akciós potenciál folyamata. Az ingerület vezetése. idegjelenségek Az ingerület átadása. Az ember központi A gerincvelő szerkezete. A szürkeállomány és a fehérállomány. Az agyvelő szerkezete. Az agytörzs felépítése. A kisagy, a köztiagy és a nagyagy. A nagyagy idegrendszere fehérállományának jellemzői. Az agykéreg felépítése. Az ember környéki A gerincvelői idegek. Az agyidegek. A vegetatív idegrendszer. A szimpatikus és a idegrendszere paraszimpatikus rendszer működésének jellemzői. A vegetatív központok. Az idegrendszer érző Az izom összehúzódásának folyamata és típusai. A gerincvelői reflex. A piramisrendszer és mozgató működése és az extrapiramidális rendszer főbb jellemzői. A szívizom összehúzódásának specialitása. A bőr és az izom receptorainak működése. A szem felépítése és a látás folyamata.. A fül felépítése. A hallás és az egyensúlyozás érzékelése Az emberi magatartás A limbikus rendszer főbb jellemzői. Az agykéreg modellalkotó képessége. A idegrendszeri alapjai szocializáció fogalma. A beszéd és a nyelv. Az egyedfejlődés
Értékelés Folyamatos számonkérés szóban és írásban, melyben hangsúlyozott szerepet kapjon a jelenségek értelmezése, az összefüggések felismerése. Kiselõadások, órai munka figyelemmel kísérése A témakörök utáni témazáró dolgozatok
II. témakör: AZ ÉLŐLÉNYEK ÖRÖKLŐDÉSE Cél Megismertetni az élõvilág alapvetõ örökléstani törvényszerûségeivel, és ezáltal az állandóság és a változás, változatosság okaival. Tudatosítani a tanulóban az ember és a természet kölcsönhatásainak genetikai vonatkozásait, valamint esetleges következményeit. Felébreszteni felelõsségtudatát önmaga és környezete iránt. Használjuk ki a serdülõkor absztrakt jellegû feladatmegoldó képességét, amely konkrét feladatmegoldással társulva a gyakorlati élethez köti ismereteit (így lehetõleg a konkrét genetikai példákat az embertanból merítsük). Igy segítsük az egészséges életmód kialakításában, fejlesszük a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítõkész magatartását. Követelmény Követelmények
A követelményekhez tartozó ismeretek, fogalmak
A genetika alapfogalmai
A molekuláris- és a sejtbiológia genetikai vonatkozásainak felelevenítése. A gén fogalma. A fenotípus és a genotípus. Az allél fogalma. A homozigóta és a heterozigóta. Az uniformitás törvénye. A hasadás törvénye. A független öröklődés törvénye.
A genetika alaptörvényei Az öröklésmenetek néhány példája A kapcsolt öröklődés és a rekombináció A mutáció és a mennyiségi jellegek öröklődése
A domináns-recesszív öröklődés. Az intermedier öröklésmenet. A kodominancia jelensége. Egyetlen tulajdonság több allélpár. Több tulajdonság egyetlen allélpár. Az ivari kromoszómák. A nemhez kötött öröklődés néhány példája A kapcsolt gének. A rekombináció jelensége a meiózisban. A genetikai változékonyság alapjai. A génmutáció fogalma. A kromoszómamutáció típusai. Sok gén közös működése.
Értékelés Folyamatos számonkérés szóban és írásban, melyben hangsúlyozott szerepet kapjon a jelenségek értelmezése, az összefüggések felismerése. Kiselõadások, órai munka figyelemmel kísérése A témakörök utáni témazáró dolgozatok
III. témakör: AZ ÉLŐVILÁG ÉS KÖRNYEZETE Cél Felébreszteni a tanuló érdeklõdését és felelõsségtudatát szûkebb és tágabb környezete iránt. Elõsegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvõ nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének a megakadályozására. Ismertetni a problémák okát,összefüggéseket,és a lehetséges megoldásokat így fordítsuk figyelmét az emberiség elõtt álló közös problémákra és lehetõségekre. Legyen célunk,hogy a tanuló ismerje meg szûkebb környezetét, hazánk természeti értékeit, így azok védelmével azonosuljon. Követelmény Követelmények A környezet és a tűrőképesség A fény és a hőmérséklet mint környezeti tényező. A levegő, talaj és a víz hatása az élőlényekre Az ökológiai rendszerek anyagforgalma Az ökológiai rendszerek energiaáramlása A populációk szerkezete, változásai
A populációk kölcsönhatásai A társulások szerkezete, változásai A hazai fás társulások főbb típusai A hazai fátlan társulások főbb típusai A tengerek élővilága A trópusi esőerdők élővilága
A szavannák élővilága A szubtrópusi területek és a füves puszták élővilága A lomberdők és a tűlevelű erdők élővilága A sarkvidékek és a magas hegységek élővilága A bioszféra és a természetvédelem A bioszféra és a környezetvédelem
A követelményekhez tartozó ismeretek, fogalmak Az egyed feletti szerveződési szintek. A környezet fogalma. A tűrőképesség fogalma. Tágtűrés és szűktűrés. A fényviszonyok változása a bioszférában. Az élőlények fénytűrő képessége. A bioszféra hőmérsékleti viszonyai. A hőtűrő képesség A levegő kémiai és fizikai hatásai. A növények vízellátása. A víz hatása az állatok elterjedésére. A talaj kialakulása. A talaj kémiai és fizikai tulajdonságai az élőlények szempontjából Az anyagforgalom fogalma. A szén, a nitrogén, a víz és a foszfor anyagforgalma a bioszférában A táplálkozási hálózat és szintjei. A napenergia útja. Az anyagforgalom és az energiaáramlás összefüggése. A biológiai produkció. A populáció fogalma. Az egyedszám, a sűrűség, a térbeli eloszlás, a koreloszlás fogalma. A születések és halálozások száma. A populációk növekedése. Az egyedek életkora, termékenysége és vándorlása a populációk szempontjából. Az együttélés, a versengés, az élősködés, a zsákmányszerzés mint kölcsönhatási típusok. A társulás fogalma. A sokféleség, a szintezettség Az aszpektusok. A szukcesszió jelensége,. és a mintázat fogalma. A klímazonális erdők típusai. Az azonális erdők típusai. A hazai erdők jellemző állatvilága. A hazai természetvédelem. Az alapkőzet befolyásolta fátlan társulások. A vízellátás által befolyásolt fátlan társulások. A társulások jellemző állatvilága A tengerben ható környezeti tényezők. A partközeli, a nyílt tengeri és a mélytengeri élővilág ökológiai jellemzői. A környezeti tényezők hatása. Az esőerdők szintezettsége. A termelő, a fogyasztó és a lebontó szintek jellemzése. A környezeti tényezők hatása. A termelő, a fogyasztó és a lebontó szintek jellemzése A zonális sivatagok, a keménylombú és a babérlombú erdők. A füves puszták környezeti tényezői és szintjei. A környezeti tényezők hatása. A termelő, a fogyasztó és a lebontó szintek jellemzése. A tundra és az állandóan fagyos területek. A trópusi és a mérsékelt övezeti magashegységek élővilága A biodiverzitás fogalma. A fajok védelme. A fajok kipusztulásának okai. A biodiverzitás fenntartásának módjai. A levegőszennyeződés. A vizek szennyeződése. A talaj szennyeződése és a talajpusztulás.
Értékelés Folyamatos számonkérés szóban és írásban, melyben hangsúlyozott szerepet kapjon a jelenségek értelmezése, az összefüggések felismerése. Kiselõadások, órai munka figyelemmel kísérése A témakörök utáni témazáró dolgozatok
IV. témakör: AZ ÉLŐVILÁG EVOLÚCIÓJA Cél Megismertetni a törzsfejlõdés kapcsán az élõvilág és a természet kölcsönhatásait. Beláttatni, hogy e fejlõdési folyamat folytatódik, az ember kialakulásával nem fejezõdött be az evolúciós folyamat. Tudatosítani, hogy az ember is a természet része, így saját jólfelfogott érdeke környezetének az óvása. Felkelteni érdeklõdését a változások, az azokat elõidézõ folyamatok iránt. Követelmény Követelmények
A követelményekhez tartozó ismeretek, fogalmak
A populációk genetikai egyensúlya A természetes szelekció. Az adaptáció
A populáció génállománya. A genetikai egyensúly. Mutánsok megjelenése, génáramlás, szelekció, genetikai sodródás a populációkban A genetikai rátermettség. A természetes szelekció jelensége. A természetes szelekció típusai. Az adaptáció jelentősége az evolúciós folyamatban. A mimikri jelensége. A modifikáció. A fajok kialakulása Az evolúciós folyamat lényege. Az izoláció jelensége. Az adaptív radiáció. A divergencia és a konvergencia jelensége A földtörténeti ősidő A földfelszín és a légkör kialakulása. Az első élő rendszerek megjelenése. A evolúciós folyamatai prokarióták kialakulása. A többsejtű eukarióták evolúciója. A földtörténeti óidő A kambrium, az ordovicium, a szilur, a devon, a karbon és aperm időszakokban evolúciós folyamatai végbement evolúciós változások áttekintése. A földtörténeti középidő A triász, a jura és a kréta időszakokban végbement evolúciós változások áttekintése evolúciós folyamatai A földtörténeti újidő A harmadidőszak és a negyedidőszak evolúciós változásainak áttekintése. evolúciós folyamatai Az ember evolúciója Az ősi főemlősök evolúciója. A majomemberek, az előemberek, az ősemberek, a mai ember evolúciós jellemzői
Értékelés Folyamatos számonkérés szóban és írásban, melyben hangsúlyozott szerepet kapjon a jelenségek értelmezése, az összefüggések felismerése. Kiselõadások, órai munka figyelemmel kísérése A témakörök utáni témazáró dolgozatok
V. témakör: ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÁS Cél Átfogó rendszerezést adni a négy év biológia tanulmányaiból. Megismertetni a tanulót a bioszféra szervezettségével, mûködési elvével, fejlõdésével. Megértetni, hogy az ember sem emelkedhet minden élõ fölé, õ is csak e rendszer része. Megismertetni a tanulót az élõvilágra jellemzõ állandóság és változás genetikai alapjaival. A tantárgy adjon olyan biológiai mûveltséget és tudást, amely segít az egészségmegõrzõ életmód kialakításában, felébreszti a tanuló felelõsség tudatát önmaga iránt és másokkal szemben. Ennek érdekében mindenütt ahol erre mód van, az elméleti tudást kössük össze gyakorlati ismeretekkel. Megismertetni az élõvilág alapvetõ törvényszerûségeit, az emberiség és a természet kölcsönhatásait. Kialakítani olyan szemléletet, amely tükrözi, hogy a tanuló tisztában van a Föld globális környezetvédelmi problémáival, és a megoldásra irányuló törekvésekkel. Rámutatni felelõsségére, saját környezete kialakításában és megóvásában.
Segíteni a tanulók érettségire való felkészülését. Követelmény • a tanuló ismerje a bioszféra szervezõdési szintjeit • az alapvetõ kölcsönhatásokat • az élõvilág és a környezet változásainak a lehetõségét • legyen képes önálló megfigyelésre, és megfigyeléseinek a kiértékelésére • értse az összefüggéseket • alkalmazni tudja a tanult ismereteket az egészséges életmódjának kialakítása során, közvetlen környezetének védelmében • a tanuló ismereteinek alkalmazására képes legyen a gyakorlati életben Is • legyen képes a természettudományos ismereteinek a felhasználásával szintézist végezni • a tanulmányai végére jusson el, a szerzett ismereteinek átfogó áttekintésére, az összefüggések megértésére Értékelés Frontális beszélgetés Írásbeli és szóbeli számonkérés A 12. évfolyam végére a a tanulóknak rendelkezniük kell az érettségire bocsájtás feltételeinek megfelelő ismeretekkel. Ezt a részletes érettségi vizsgakövetelmények tartalmazzák:
Részletes követelmények 12. évfolyam végére
TÉMAKÖR
VIZSGASZINT Középszint 1. BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA
1.1. A biológia tudománya 1.1.1 vizsgálati szempontok
Tudja, hogy a biológia a természettudományok egyik ága, amely Tudja mi a külön az élőlényekkel, életjelenségekkel foglalkozik. Főbb területei: sejtbiológia, rendszertan, evolúcióbiológia, anatómia, élettan, genetika, ökológia, etológia, szaporodás- és fejlődésbiológia, ökológia, biotechnológia. Tudja ismertetni, hogy miben járult és járulhat hozzá a biológia tudás az egészséges életmód és környezet fenntartásához. Értse, hogy a biológiai tudás nem megfelelő felhasználása hozzájárulhat az élővilág pusztulásához. Értse, hogy az élő rendszerek vizsgálatához gyakran integrált természettudományos ismeretek szükségesek. Értelmezze, hogy a szerkezet és a funkció egymást feltételezi, de adott esetben külön-külön is vizsgálható (pl. anatómia – élettan).
Tudjon megter szempontokat. Tudja miért fonto Tudja mi a kísérl
Értse, hogy a csoportosítás (rendszerezés) az azonosításhoz nélkülözhetetlen. Tudja, hogy az o Tudja, hogy a rendszerezés alapegysége a faj, de ennél kisebb és alfaj egyre kisebb nagyobb rendszertani kategóriák is vannak az ország, törzs, osztály). Tudja, mit jelent
1.1.2 vizsgálómódszerek
1.2. A biológia történetének főbb lépései, személyiségei
Tudja, hogy a természetes rendszer alapja az élővilág fejlődéstörténete. Ismerje az alábbi módszereket: megfigyelés, adatgyűjtés, mérés, adatelemzés; képalkotó eljárások gyakorlati alkalmazását: mikroszkóp, elektronmikroszkóp, röntgen, ultrahang, számítógépes rétegfelvétel (CT), mágneses rezonancia vizsgálat(MR), pozitron emissziós tomográfia (PET), anatómiai vizsgálatokat: boncolás, átvágás, kiiktatás; élettani vizsgálatok gyakorlati alkalmazását: EKG, EEG, szövettenyésztés, kromatográfia, gyógyszeres kezelés. Tudjon felsorolni természettudományos folyóiratokat.
Ismertesse az elv kromatográfia, el Végezze el a levé Tudja a fénymikr feloldóképesség) Ismerje az elektro feloldóképességé Legyen jártas a s használatában.
Tudja használni a fénymikroszkópot: kaparék, nyúzat, metszet készítése és elemzése. rendszerezés: Arisztotelész, Linné leírás: Kitaibel állattan, néprajzi vonatkozások: Herman Ottó evolúció: Darwin mikroorganizmusok: Pasteur orvostudomány: Semmelweis Ignác genetika: Mendel DNS: Watson és Crick, Wilkins élettan: Pavlov, Szentágothai János növényélettan: Liebig Nobel-díjasaink: C-vitamin, biológiai oxidáció: Szent-Györgyi Albert helyzetérző szerv működése, kórélettana: Bárány Róbert
ókori orvoslás: H anatómia: Vesali mikroszkóp: Leu sejttan: Hooke, S vérkeringés: Harv őslénytan, korrelá kísérleti élettan, h biogenetikai alap vírus: Ivanovszki idegrendszer-kuta növényélettan: Pa pszichoanalízis: F Ismerje az alább
modern halláselmélet, Corti-szerv működése: Békésy György nyomjelző izotópok: Hevesy György Tudja a tudósok nevét kapcsolni egy tudományterülethez.
Darwin, Semme Ivanovszkij, Lieb Tudja a Human G
1.3.1 az élő rendszerek jellemzői
Legyen képes - a szerveződési szinteken belül - működő rendszerként értelmezni az élő szervezeteket.
1.3.2 életműködések
Különböztesse rendszereket. Ért Különböztesse m állapottól és a ho Különböztesse m alkalmazkodást (
Fogalmazza meg az élő rendszerek általános tulajdonságait: anyagcsere, homeosztázis, ingerlékenység, mozgás, alkalmazkodás, belső egység, időzítő és irányító mechanizmusok (biológiai óra), növekedés, szaporodás, öröklődés és öröklődő Ismertesse a c változékonyság, evolúció, halandóság. Hozzon példákat ezekre. táplálkozás, kivá Ismertesse a szerveződési szint fogalmát és biológiai tartalmát: sejt alatti, sejtszintű, egyed alatti és egyed feletti, szövet, szerv, szervrendszer, egyed, populáció, társulás, biom, bioszféra. Értelmezze, hogy a magasabb szerveződési szintek működései magukba foglalják az alacsonyabb szintűekét, de azokból nem vezethetők le (pl. a fizikai kémiai folyamatok az életműködések részjelenségei). Építsen kémiai ismereteire, tudja a következő fogalmakat: atom, Tudja a követk molekula, kémiai kötések, oldat, pH, izotópok, radioaktív emulzió, durva izotópok. Tudja a kolloid o
1.3. Az élet jellemzői
1.3.3 szerveződési szintek
1.4. Fizikai, kémiai alapismeretek
Magyarázza az oldódást kémiai polaritás alapján, tudjon példákat erre a köznapi életből. Ismerje a diffúzió és az ozmózis jelenségét. Magyarázza, hogy a tengervíz és a desztillált víz miért nem alkalmas ivóvízként. Értse a só felhasználásával történő tartósítás biológiai alapjait. Ismerje az élettani (fiziológiás) sóoldat fogalmát. Ismertesse a felületen való megkötődés biológiai jelentőségét (enzimműködés, talajkolloidok, kapillaritás). Mutassa ki az orvosi szén nagy felületi megkötőképességét festékoldattal. Tudja az aktiválási energia, és a katalizátor fogalmát. Ismertesse az enzimműködés lényegét, optimális feltételeit, utóbbit hozza összefüggésbe szervezete jellemző értékeivel (testhőmérséklet, pH - ozmotikus viszonyok). Tudja, hogy egyes enzimek vitamint vagy fémiont tartalmaznak. Tudja, hogy az emberi szervezetben nemcsak a tápcsatornában, hanem a szervezet minden sejtben működnek enzimek. Ismerjen enzimhibán alapuló öröklődő emberi betegségeket (lisztérzékenység, fenilketonúria), ismerje a betegség megnyilvánulásának a megelőzhetőségét.
fajlagos felületük
Végezzen el egy enzimes bontást kémcsőben.
Tervezzen meg működéséhez sz bemutató kísérlet
TÉMAKÖR
Magyarázza az o
Végezzen élő a felhasználásával)
Ismertesse a szer életfolyamatokba Lássa a turgornyo Ismertesse a turg
Végezzen el egys nyúzatával.
Tudja felírni az e és összegképleté aldehidcsoportot Ismertesse az enz
Hozza összefügg folyamatokkal (m egyenlőtlen ionel
VIZSGASZINT Középszint 2. EGYED ALATTI SZERVEZŐDÉSI SZINT
2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek 2.1.1 elemek, ionok
2.1.2 molekulák
2.1.3
lipidek
Ismertesse a C, H, O, N, S, P, Ca, Mg, Na, K, Cl, Fe, I, F, Si Tudja magyarázn szerepét az élő szervezetben. mennyiségben az kémiai jellemzőiv Tudja a Liebig törvény ismeretében értelmezni az elemek Ismertesse a HCO mennyiségi viszonyainak következményeit a vízkultúrás ionok természete kísérletben. Tudja, miért jódozzák a sót, miért tesznek a fogkrémekbe fluort. Tervezzen kísérle részek égetése so (Fe3+ és Cl-) Tudja mindennapi példákkal is alátámasztani a víz Tudja a hidrolí fontosságát az élő szervezetekben (oldószer, példákat a mak hőszabályozás, fotoszintézis, csírázás, anyagszállítás). összekapcsolód Ismertesse a szén-dioxid és az ammónia jelentőségét az élővilágban.
Mutasson ki szén-dioxidot meszes vízzel. Mutasson ki szén Mutassa ki az élőlények víztartalmát. Ismerje a lipidek oldódási tulajdonságait, hozzon rá Tudja, hogy a ka köznapi példákat. közé tartoznak. Tudja, hogy a lipidek közé tartoznak a zsírok, az olajok, a Ismerje fel a zsír foszfatidok. és viaszok molek Ismerje fel a zsíro
Értelmezze, hogy a zsírban oldódó vitaminokat miért nem kell mindennap fogyasztani.
2.1.4
szénhidrátok
Tudja, hogy a zsírok glicerinből és zsírsavakból épülnek fel. Tudja, hogy egyes zsírsavakat az ember szervezete nem tud előállítani, ezek az esszenciális zsírsavak. Ismertesse a zsírok és olajok biológiai szerepét (energiaraktározás, hőszigetelés, mechanikai védelem), és hozza ezt összefüggésbe a zsírszövet szervezeten belüli előfordulásával. Ismertesse a foszfatidok oldódási tulajdonságai alapján, miért alkalmasak a biológiai membránok kialakítására (hártyaképzés). Ismertesse a koleszterin táplálkozás-élettani szerepét. Ismertesse az epesav oldódási tulajdonságai alapján az epe zsírokat szétoszlató szerepét. Végezzen kísérletet az epe zsírokat szétoszlató szerepének bemutatására. Ismerje a szénhidrátok tulajdonságait, hozzon rá köznapi példákat. Tudja, hogy vannak kis molekulájú, édes ízű, vízoldható szénhidrátok (glükóz, azaz szőlőcukor, gyümölcscukor, répacukor, tejcukor) és nagy molekulájú, glükóz- egységekből felépülő, nem édes ízű, vízben rosszul vagy egyáltalán nem oldódó szénhidrátok (keményítő, glikogén, cellulóz). Ismerje természetes előfordulásukat és az élő szervezetben betöltött szerepüket. Tudja a glükóz összegképletét. Tudja magyarázni, hogy az élőlények általában miért nem cukrot, miért inkább keményítőt raktároznak. Ismertesse a keményítő, a glikogén és a cellulóz szerepét az élővilágban (energiaraktárak, szerkezeti anyagok). Végezze el
a
keményítő kimutatását
jóddal,
vizsgálatát
Magyarázza, hog kettőskötés-rends növényekben (ka (A-vitamin, rodo
Mutasson ki festé
Értelmezze, hog szállítódik a kole Ismerje az emulg Tudja adatok élelmiszerek % mennyiségű élelm
Ismerje a mono-,
Ismerje fel a kem
Ismerje fel a r molekulájának vá Tudja, hogy a c ismerje előfordul Értse, hogy kül termelnek.
Biológiai anyagb reakció és az ezü
Tudja kiszámít szénhidráttarta élelmiszerben l
mikroszkóppal. Magyarázza, miért édes a sokáig rágott kenyérhéj.
2.1.5
fehérjék
2.1.6 nukleinsavak
2.2. Az anyagcsere folyamatai 2.2.1 anyag- és energiaforgalom
Tudja, hogy a fehérjék alapegységei az aminosavak (20 féle). Tudja, hogy adott környezetben az aminosavsorrend egyértelműen meghatározza a fehérje térbeli szerkezetét. Ismertesse a fehérjék biológiai szerepét (enzimek, összhúzékony fehérjék, vázanyagok, receptorok, szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, jelölő fehérjék, véralvadás, szabályozó fehérjék). Tudjon ezek előfordulására a mindennapi életből vett példákat mondani. Magyarázza, miért elengedhetetlen alkotói étrendünknek az esszenciális aminosavak. Tudja, hogy a vegetáriánus étrend összeállításánál a fehérjeforrásokat úgy kell kombinálni, hogy ne alakuljon ki fehérjehiány.
Értse a cukorbete
Írja fel az aminos
Találjon összef polaritásuk, ill. sa Ismertesse az a méretének hatásá Ismertesse a fehé
Tudja adatok a élelmiszerek % mennyiségű éle Magyarázza el, harmadlagos, neg szerepe van. Értelmezze, hogy Tudjon példákat mondani a mindennapi életből a fehérjék (specificitása) a f szerkezetének megváltozására (tojás- és hússütés, dauer). Ismertesse a Végezzen el fehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (hő, visszafordíthatatl nehézfémsók, mechanikai hatás). koaguláció lehets Tervezzen kísérle Értelmezze, mié fehérje kimutatás Tudjon a stresszf összefüggésbe m Tudja, hogyan rejlik a DNS szerkezetében az információhordozó, Ismerje fel a nu örökítő (önmegkettőződő) szerep. bázis-foszfát egy Tudja, hogy kapcsolat van a nukleinsavak, a fehérjék és a Tudja a nukleotid tulajdonságok között. (RNS, DNS) biol Ismertesse az ATP biológiai szerepét. Tudja, miért a DN Magyarázza a DNS kettős hélix szerkezetét és a bázispárosodást. az RNS. Tudja a nukleinsavak biológiai jelentőségét. Tudja, hogyan funkciójával. Is szerepének biz Chase kísérlete Tudja, hogy a nu aminek fontos sz Ismertesse az autotróf és a heterotróf élőlények felépítő és lebontó folyamatainak lényegét és kapcsolatait. Ismertesse a fotoszintézist és a biológiai oxidáció lényegét, tudja hogy több lépésben végbemenő folyamatok Tudja, hogyan függ össze napszakaszosan is a fotoszintézis és a sejtlégzés. Tudja, hogy a légzési oxigén víz bontásából keletkezik a fényszakaszban. Tudja a fotoszintézis két lépését, és azt, hogy a fényszakasz lényege a fényenergia kémiai energiává alakulása és a sötétszakaszban a szén-dioxidból ATP és H felhasználásával glükóz keletkezik. Tudja az erjedés lényegét, ismerje mindennapi felhasználását. Tudja, hogy az autotrófok a fotoszintézissel felépített köztestermékekből vagy glükózból építik saját szerves
Tudja, hogy ener vagy kemotrófok Tudja, hogy a oxidatívak. Tudja, hogy a vég hidrogén moleku ATP képződik.
Tudja, hogy a gü és az erjedés, folyamataiban m hozzájuk vagy A
Tudja magyarázn útja a glükóz (C (C6 C3-ig, kev KoA, + H2O C sok energia).
anyagaikat. Ismerje fel, hogy a fotoszintetizáló élőlények az ökoszisztémában termelők, és hogy a fotoszintézissel termelt oxigént használják az élőlények a légzéshez. Magyarázza a növények, a fotoszintézis alapvető szükségességét a földi életben.
A lipidek, egyé kapcsolódnak be nitrogénforrásait. Tudja, hogy az e állapotú.
Tudja összekapcs növény fotoszinte fogyókúrázó sajá pedig a vércukor
Tudja, hogy minden átépítés energiaveszteséggel jár. Tudja, hogy a sejtek az átalakított fényenergiát a szerves molekulák kémiai kötéseiben raktározzák, és ATP-n keresztül használják fel. 2.2.2 információtartalom Tudja, hogy a fehérjék és a nukleinsavak monomerjeik sorrendjében információt hordoznak. Értelmezze, hogy hogyan működik a kapcsolat a nukleinsavak, a fehérjék működése és a tulajdonságok között. Ismerje a genetikai kód, a gén fogalmát. Értse, mi a biológiai alapja annak, hogy a baktériumokkal emberi fehérjéket is meg tudunk termeltetni. Tudja, hogy nem mindig aktív minden gén.
TÉMAKÖR
Ismertesse a bio antikodon, m-RN Értse, miért 3 bá álló DNS-szakasz a folyamatban 9 t Értse, hogyan i gének DNS-szak Tudja, hogy vann muslicák és az e szövetek vagy s idegrendszer műk Tudja, hogy van génjeink megvált
VIZSGASZINT Középszint
2. 3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)
2.3.1
elhatárolás
2.3.2
mozgás
2.3.3
anyagcsere
Ismerje fel rajzolt ábrán a sejthártyát, citoplazmát, sejtközpontot, ostort, csillót, endoplazmatikus hálózatot, riboszómát, Golgikészüléket, lizoszómát, sejtmagot, mitokondriumot; sejtfalat, zöld színtestet, zárványt. Ismerje e sejtalkotók szerepét a sejt életében, vonjon párhuzamot a sejt és saját szervezete szervrendszereinek az működése között. Példákkal bizonyítsa, mely sejtekben és miért fordul elő egy-egy sejtalkotó nagyobb számban. Ismerje a biológiai hártyák (membránok) szerepét (határolás, összekötés, jelölés, jelfogás) és felépítésének általános elvét. Ismerje a passzív és az aktív szállítás lényegét. Rajzolja fel és magyarázza az endo- és exocitózis folyamatát, és tudja jelentőségét. Tudja, hogy a sejtmozgások sejtváz működésének eredményei. Tudjon példákat az állábas, ostoros, csillós mozgásokra a saját szervezetében. Tudja, hogy a sejt belső hártyarendszere felületnagyobbító szerepű. Ismertesse a sejtbe bejutó anyagok vagy belső felesleges anyagok lebontásának lehetőségét (lizoszóma). Ismertesse a mitokondrium és a színtest szerepét ( biológiai oxidáció, fotoszintézis). Értelmezze a levelek őszi színváltozását.
Ismerje a passz végrehajtóit (ke szállítók, pump
Ábra segítségév váladék útját a se Ismertesse a módszereit (mi radioaktív izotóp Ismertesse a ci felépítését, ezek é
szerepét a belső f Tudja a lebontó é
szakaszait a me kötni. Ismertesse az en színtest) felépítés Ismertesse a kem 2.3.4 osztódás
2.3.5 szabályozás
Ismertesse a sejtmag felépítését és működését nem osztódó és osztódó sejtben. Értse, hogy egy idős ember érett vörösvérsejtje fiatalabb, mint egy fiatal ember érett agysejtje. Ismerje a sejtek osztódási ciklusát (nyugalmi szakasz, DNS- Ismerje a sejtköz megkettőződés, nyugalmi szakasz, osztódás). Ábrasoron tudja Ismerje a kromoszóma fogalmát. Tudja, hogy az ember testi sejtjében 23 pár, az ivarsejtjében 23 kromoszóma van (22 testi és 1 ivari kromoszóma). Értse a mitózis és a meiózis különbségét, jelentőségét. Tudja, a meiózis folyamatában a genetikai változatosság egyik oka az anyai és az apai eredetű kromoszómák véletlenszerű szétválása. Tudja, hogy a sejtosztódás előtt DNS-megkettőződés, folyamán DNS elosztás megy végbe. Tudja, hogy a sejtek a belső és a külső környezetből ingerek érik. Tudja, hogy ingerek hatására valamilyen belső anyag koncentrációja változik meg. Tudja, hogy a sejt válasza működésének megváltozása lehet (alakváltozás, szekréció vagy elektromos változás).
Tudja, mi a külön Tudja a kromoszó
Példákon tudja mechanizmusokk – cAMP, ioncsato Értelmezze a K–N Értse, hogy szerv programozott sej
3. AZ EGYED SZERVEZŐDÉSI SZINTJE 3.1. Nem sejtes rendszerek 3.1.1 vírusok
3.1.1 prionok
Ismertesse a vírusok biológiai, egészségügyi jelentőségét. Ismerje a vírusok Ismertesse a vírusok felépítését és a vírusfertőzés folyamatát. Ismerje a követke Ismerjen vírus által okozott emberi megbetegedéseket (influenza, bakteriofág. rubeola, herpesz, kanyaró, AIDS, kullancs által terjesztett vírusos megbetegedések, hepatitis, veszettség). Legyen tisztában alapvető járványtani fogalmakkal (fertőzés, járvány, higiénia). Tudja, hogy az ör képesek betegség
3.2. Önálló sejtek 3.2.1. prokarióták
Ismertesse a baktériumok biológiai, evolúciós, ipari, mezőgazdasági és egészségügyi jelentőségét; lássa ezek kapcsolatát változatos anyagcseréjükkel. Ehhez használja fel a mindennapi életben tapasztaltakat: bélbaktériumaink szerepe, a tej savanyodása, borkészítés, fogszuvasodás. Ismertesse a baktériumok szaporodását, spóraképzését, testfelépítését, alakjait. Tudja, hogy a felelőtlen antibiotikum-szedés rezisztens formák szaporodását idézheti elő. Ismerjen baktérium által okozott emberi megbetegedéseket: tetanusz, Tbc, szalmonella, Lyme-kór, gyulladásos folyamatok. Ismerje ezek megelőzését és az antibiotikumos védekezés lehetőségét. Ismerjen fertőtlenítési, sterilizálási eljárásokat. Tudja, hogy a prokarióták gyors szaporodása, oka lehet a vízvirágzásnak és az élelmiszerek romlásának. Vizsgáljon mikroszkóppal szénabacilust, és ennek kapcsán
Ismerje, hogy a autotrófok és szaprofitonok leh
Ismerje a baktér ivaros jellegű fol
Tudja az ősbakté
ismertesse a baktériumok jellemzőit. 3.2.2.
egysejtű eukarióták
Ismerje az endosz Hasonlítsa össze a prokarióta és az eukarióta sejt szerveződését és működését.
Legyen képes kísérletek elemzé
Tudja, hogy a felépítés, illetve a működés mely jellemzői tették lehetővé az eukarióták robbanásszerű fejlődését (az anyagcsere lépései elkülönültebbek, jobban szabályozottak, lehetőség van a teljes információcserére ). Ismertessen emberben is előforduló amőboid, ostoros, csillós mozgást. Ismerje az amőba, a papucsállatka, a zöldszemes ostoros és az élesztőgomba testfelépítését, életmódját. Ismerje fel ezeket az élőlényeket fénymikroszkóppal, és figyelje meg mozgásukat. 3.3. A többsejtűség felé vezető utak 3.3.1 a gombák, növények, állatok elkülönülése
Magyarázza, hogy a testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében a növények, a gombák és az állatok. Tudja, hogy a sejtek működésbeli különbsége felépítésbeli differenciálódással jár.
TÉMAKÖR
Tudja részleteseb növények és az diploid szakasz h
Ismertesse a g testfelépítésének
VIZSGASZINT Középszint
3.3.2 sejtfonalak
3.3.3 teleptest
A zöldmoszatok példáján mutassa be az egysejtű szerveződéstől a többsejtű szerveződés típusait (sejttársulás, sejtfonal, teleptest). Ismerje a gombák fonalas testfelépítését, spórás szaporodását. Hasonlítsa össz Ismertesse az ecsetpenész gyakorlati jelentőségét. példafajokon ker Tudja, hogy vannak gombás bőrbetegségek, allergiát okozó gombák és a szervezetben élősködő fajok.
Vizsgáljon fénymikroszkóppal penészgombát és fonalas zöldmoszatokat, rajzolja és jellemezze a mikroszkópban látottakat. Tudja, hogy ez a szerveződés jellemző a vörös- és barnamoszatok többségére, sok zöldmoszatra (pl. csillárkamoszat), a kalapos A moszatok szín gombákra és a mohákra. moszatok tengere Ismerje a kalapos gombák jellemzőit és spórából való kialakulásának folyamatát. Sorolja fel a hétköznapi életben legismertebb ehető, táplálkozásra alkalmatlan és mérgező kalapos gombákat. Tudja a gombafogyasztás szabályait, tudja, hogy a gyilkos galóca halálosan mérgező. Vizsgáljon kézinagyítóval és mikroszkóppal lombosmohákat, zuzmókat, ismertesse a megfigyeltek alapján testfelépítésüket. Tudja, hogy a zuzmók gombák és moszatok szimbiózisai. Ismerje a zuzmók testfelépítését Tudja, hogy a zuzmók a levegő szennyezettségének indikátorai. Figyeljen meg környezetében előforduló zuzmófajokat, vonjon a levegő tisztaságára vonatkozó következtetéseket.
Rajzolt ábrán egyedfejlődéséne
Hozza összefügg elfoglalt helyét.
3.3.4
álszövet
Tudja, hogy a szivacsok álszövetesek. Ismerje a szivacsok testfelépítésének főbb jellemzőit.
3.4.Szövetek,szervek, szervrendszerek, testtájak 3.4.1 a növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás Értelmezze példákon keresztül, hogy az új nagy törzsfejlődési Ismertesse, miért szempontjából vonalak sohasem specializálódott élőlényekből indulnak ki. szárazföldi növén Tudja, hogy a növényvilág fejlődését befolyásolta a fényért, vízért való verseny, a szárazabb élőhelyeken való szaporodás lehetősége. Tudja ezeket összefüggésbe hozni a szervek megjelenésével, felépítésével. spóratermő levelek elkülönülése
rovarmegporzás
Ismertesse a harasztoknál megjelenő evolúciós „újításokat” (szövetek, szervek, ivarlevelek), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodással. Ismertesse a nyitvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (virág, mag, víztől független szaporodás), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással.
Ismertesse a zárvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (takarólevelek, bibe, zárt magház, kettős megtermékenyítés, termés, szállítócsövek, gyökérszőrök) hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással. Képes legyen a bemutatott fajokat összehasonlítani, a szervi differenciálós szempontjából. Példafajokon keresztül mutassa be a növények szerepét mindennapi életünkben: gyümölcsök, zöldségés gabonanövények; takarmány- és ipari növények; gyógy-, fűszerés élvezeti növények; kerti gyom- és szobanövények; veszélyes (allergén) növények. Ismertesse a növényfajok védetté nyilvánításának szempontjait (génkészlet, maradványnövények, indikátorszerep).
Rajzolt ábrán tud kétszakaszos egy szakaszok arányá Ismerje a kettős m
Tudja a zárvat ismertetni, a bog keresztesvirágúak csoportjába tartoz
Törzs-, illetve fajlistában szer
Tudja használni a növényismeret könyvet a környezetében élő növények megismeréséhe, és élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez. 3.4.2 az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából
Értelmezze példákon keresztül, hogy az új nagy fejlődési vonalak Tudja, hogy az ál sohasem specializálódott élőlényekből indulnak ki. törzsek maradván Ábráról ismerjen fel sugaras, kétoldalúan szimmetrikus és aszimmetrikus állatcsoportokat, a szimmetriaviszonyokat magyarázza életmódjukkal. Értse az állatvilág főbb csoportjainak (, csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak, gerincesek) illetve a gerincesek származási kapcsolatait. Ismertesse a lapos- és gyűrűsférgek evolúciós újításait
Értse, hogy hason kialakulhatnak a hasonló fajok nem fajok is lehetnek jelentõs változáso
Törzs- és osz fajlistában szer
(szimmetria, bélcsatorna alakulása, szervek differenciálódása), hozza ezeket összefüggésbe környezethez való hatékony alkalmazkodással. Hozzon példákat ismétlődő szervekre, egységekre az állatvilágból (ember esetében is), magyarázza, miért jelenthetett a szelvényesség újabb lehetőségeket a differenciálódásra, illetve a funkciók hatékonyabb elvégzésére. Sorolja fel az ízeltlábúak testfelépítésének azon jellegzetességeit, melyek a szárazföldi életmódra alkalmassá tették őket, illetve szerepet játszhattak abban, hogy a Földön a fajokban leggazdagabb állatcsoporttá válhassanak. Tudja, hogy a szárazföldi élethez a gyűrűsférgek és a kétéltűek nedves élőhelyhez alkalmazkodtak, a rovarok és a hüllők a szárazságot jól tűrik, de életműködéseikhez meleget igényelnek, a madarak és emlősök viszont a száraz és hideg körülményekhez egyaránt képesek jól alkalmazkodni. Ismertesse a porcoshalak (cápa) és a csontoshalak (ponty) anatómai különbségeit, ezek funkcionális következményeit.
Magyarázza m lépcsőfokának Ismertesse az ősi
Magyarázza, miért mondhatjuk, hogy a hüllők az első igazi szárazföldi állatok. Mutassa be a madarak testfelépítésén a hüllőszerű bélyegeket. Ismertesse az állandó testhőmérséklet kialakulásának anatómiai és funkcionális feltételeit. Tudja, hogy az állatvilág fejlődésének hajtóereje elsősorban az életműködések hatékonyabb elvégzése, majd a szárazföldi, vízhiányos és hideg élőhelyekhez való alkalmazkodás volt. Ismertesse a gerinces állatok közös jellegzetességeit. A magzatburok szerepét hozza összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodással. Magyarázza miért tekinthetők a lépcsőfokának az ősi rovarevő emlősök.
törzsfejlődés
Mutassa be ho természet (te élőlények ad repülőgép, rada
fontos
Ábra alapján e (ősi kétéltű, ő hüllő-madárjel
Ismertesse az e hasonlóságait ( vérkör, szőrze anatómiai je csőidegrendsze légzőszerv).
Tudja összehasonlítani az emberszabású majmok és az ember anatómiai és élettani tulajdonságait.
Rajzolt ábráról összefüggésbe ho Jellemezze az emberi nagyrasszokat (élőhely, színkomplexió, fejarc, jellemzők, testarányok, szőrzet). Lakóhelye illetve közvetlen környezete természetvédelmi értékei, környezetvédelmi problémái tükrében ismertesse környezete állat világának egy-egy jellemző aspektusát. 3.4.3. a növények szövetei, szervei szövetek
Tudja, hogy milyen működésekre specializálódtak a következő Jellemezze az o szövetek: osztódó szövet és állandósult szövetek: bőrszövet, bőrszövetet, az al alapszövet és szállítószövet, és ez milyen változást okozott a felépítésükben. Ismerje fel ezeket a szöveteket rajzon.
gyökér, szár, levél
Vizsgáljon fénymikroszkóppal önállóan készített növényi szövet preparátumot. Ismerje fel egyszerű, sematikus rajzon a gyökér hossz- és keresztmetszetét, a kétszikű és egyszikű lágyszár keresztmetszetét, a fás szár keresztmetszetét, a kétszikű levél keresztmetszetét, tudja magyaráznia látottakat. Magyarázza az évgyűrűk keletkezését. Ismerje a gyökér alapvető működéseit (rögzít, felszív, szállít).
Ismerje fel fény keresztmetszetét, keresztmetszetét, keresztmetszetét,
Ismerje a szár alapvető működéseit (tartja a leveleket, szállít), Jellemezze a gy tudja értelmezni a fás szár kialakulását. módosulásait. T bekövetkező mód Magyarázza a növények vízforgalma alapján: hervadó növény Kövesse egy tal meglocsolása után visszanyeri tartását. növényben. A lombhullatást hozza összefüggésbe a növényi hormonokkal és a Ismertesse a foly növények vízforgalmának szabályozásával. összefüggésbe a Ismerje a levél alapvető működését (fotoszintézis), tudjon Értelmezze, hog kapcsolatot teremteni a levél, a színtestek és a fotoszintézis össze a zárósej folyamata között. Ismerje a növények további önfenntartó jelenségével. működéseit (vízforgalom, gázcsere, kiválasztás, helyzetváltoztató Kövesse a gáz mozgás). sorsát a növénybe Tudja mi a rügy. Soroljon fel növényeket, melyeknek gyökerét, szárát illetve levelét fogyasztjuk. Értelmezzen tanórán bemutatott, anyagszállítással kapcsolatos kísérletet. virág, termés
Képes legyen sejtnedvében és a Tervezzen kísérl termonasztia bem
Ismerje a virág biológiai szerepét és részeit. Ismerje az egyivarú Hozza összefügg és a kétivarú virág, az egylaki és a kétlaki növény fogalmát. szerepét az erede A virágpor fénymikroszkópos vizsgálata alapján következtessen a honosítás) nappa megporzás módjára. Ismerje a termés biológiai szerepét és a magterjesztés stratégiáit. Tudjon kapcsolat Ismerje az ivaros és az ivartalan szaporodás előnyeit és hátrányait. Ismerje a szobai és kiskerti növények szaporítási módjait (tőosztás, dugványozás, oltás, szemzés). Ismerje a virágos növények fajfenntartó működéseit (mag illetve termésképzés, vegetatív szervekkel történő szaporodás). Soroljon fel növényeket, melyeknek virágját, magját illetve termését fogyasztjuk. Ismertesse a csírázás külső és belső feltételeit egy otthon elvégzett csírázási kísérlet kapcsán. Hozza összefüggésbe a növényi hormonok hatásával: az ablakba helyezett növény elhajlik, a lenyírt/lelegelt fű újból kinő, a sötétben tartott burgonya kihajt, rothadó gyümölcs az egészséges gyümölcsök rothadását okozza, a gyümölcsfák terebélyesedését metszéssel befolyásoljuk.
3.4.4. az állatok szövetei, szervrendszerei szövetek
Ismertesse a légz összefüggésbe a összetételével, ill
Ismerje a horm értelmezni auxinn
Tudja, hogy milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek: hámszövet (működés és felépítés szerint is), Jellemezze a köz izomszövet, kötőszövet és idegszövet, és ez milyen változást okozott a felépítésükben.
Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen a következő szöveteket: többrétegű elszarusodott laphám, csillós hám, vázizom, csontszövet, üvegporc, emberi vér;
kültakaró Ismerje, hogy mi a kültakaró alapvető feladata (védelem, a párolgás csökkentése), és hogy az egyrétegű hám termelhet kutikulát, mészvázat és kitinpáncélt; a többrétegű hám pedig lehet el nem szarusodó és elszarusodó. Tudja ezt konkrét élőlényekhez, élőlénycsoportokhoz kapcsolni. Ismertesse példafajokon keresztül, hogy az életmód (élősködés, vízi, szárazföldi) és a funkció (hőszigetelés, légzés, mozgás) hogyan nyomja rá a bélyegét a kültakaró felépítésére. Vizsgáljon madártollakat, sorolja fel főbb típusait, a toll részeit. mozgás Hasonlítsa össze a külső- és belső vázat állatcsoportoknál fordulnak elő, előnyei, hátrányai).
(mely
Értelmezze a gerincesek végtagtípusának alakulását az élőhely és az életmód szempontjából. Hasonlítson össze a csontos hal, béka illetve madárcsontvázat, magyarázza ezek felépítésbeli különbségét az életmód függvényében.
anyagcsere
Ismerje fel fé szöveteket: több vázizom, csontsz Ismertesse a v hozzon tovább elő még a vedlé Hasonlítsa ös kültakarójának Ismertesse az azok funkcióit. Hasonlítsa öss fénymikroszkó
Ismerje a mo hámizomsejtet, a izmot; a testfolya és kitines vázat élőlényekhez, élő
Vonjon párhuz szervezetében elő
Hasonlítsa össze hozza összefüggé mechanizmusáva
Magyarázza, hog tükrözik a kopon A végtagok (lába hozza összefüggé Ismertesse, hogya életmóddal Magyarázza a rov hogyan segíti elő mechanizmusát. Ismerje, hogy az anyagcsere a táplálkozás, a légzés, a keringés és Ismerje, hogy az a kiválasztás szervrendszerén keresztül valósul meg. bélcsatorna lehet tagolódása, az em konkrét élőlények Hasonlítsa össze a sejten kívüli emésztés előnyét szemben a sejten belüli emésztéssel.
Hasonlítsa össz tápcsatornáját, m Ismertesse a rova az emlősök foga összefüggését.
A növényevő, összefüggésbe a irányú mozgásáv
TÉMAKÖR
VIZSGASZINT Középszint
Hozza összefüggésbe a madárcsőr alakját a táplálkozás módjával. Hozza összefügg (mirigyes, zúzó táplálkozásával, ezeket konkrét él
Figyelje meg és magyarázza a hal légzésszáma és környezetében lévő víz hőmérséklete közötti összefüggést Hasonlítson össze vizes élőhelyen élő élőlények légzését (halak, kétéltűek, hüllők)
Ismerje, hogy megvalósulhat, eredetű, a vízi kopoltyú vagy t élőlényekhez, élő
Ismertesse a összefüggő m ismeretében. Az ellenáram halkopoltyú ox Magyarázza a kü belégzést illetve k légkörihez viszon
Hasonlítsa össze értelmezze a mad
Hasonlítsa össze a nyílt és zárt keringést.
Hasonlítsa össze a rovarok Malpighi - edénnyel és a gerincesek vesével történő kiválasztásának lényegét.
szaporodás egyedfejlődés
Ismerje, hogy a k nyílt és zárt keri típusban. Tudja kapcsolni. Tudja összehaso felépítését és mű testfolyadék oxig
Ismerje, hogy a szervekkel, hog lehetnek. Tu élőlénycsoportok
Sztereomikroszkóppal vagy kézinagyítóval vizsgáljon állatokat, Magyarázza a tyú illetve azok szerveit (toll, rovar, földigiliszta) és magyarázza a képének különbö látottakat. Ábrán ismerjen f Ismerje, hogy az állatok szaporítószerveinek felépítése a környezet hatására kevéssé változó bélyeg, ezért a rendszerezés alapjául is alkalmas. Ismerje az ivarszervek általános felépítését (ivarmirigy, kivezető járat, párzószerv, járulékos mirigy). Tudjon példát az ivartalan szaporodásra és a regenerációra. Ismerje a szaporodás víztől való függetlenedésének folyamatát. Ismerje a petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a
váltivarúság, az ivari kétalakúság, a szűznemzés, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalmát, a külső és belső megtermékenyítés, az ivadékgondozás és az utódszám összefüggését.
Tudja a tojás evo
Ismertesse a teljes átalakulás, a kifejlés, és az átváltozás fő egyedfejlődési stádiumait, tudja élőlényekhez kötni az átalakulás típusait. Ismertesse a belső megtermékenyítés előnyeit a külső megtermékenyítéshez képest. A magzatburok szerepét, hozza összefüggésbe a víztől független szaporodással. Vizsgáljon tojást, mondja el részeit, a részek funkcióit.
szabályozás - érzékelésviselkedés
Tudja, hogy a szabályozás hormonális és idegi úton valósulhat meg. Ismerje az érzékszervek típusait. Ismertesse a fén fényérzékelés le Ismerje a diffúz idegrendszer, a dúc- és a csőidegrendszer mozaikszem, hó fogalmát, a központosulás előnyét. Tudja ezt konkrét Ismertesse hogy élőlénycsoportokhoz kapcsolni ( csalánozók, gyűrűsférgek, életmódjukhoz ( gerincesek). Hasonlítsa össze Ismerje az önfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (tájékozódás, komfortmozgás, táplálkozási magatartás, A kefalizáció fo menekülés), tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket. Ismerje a fajfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (a partner felkeresése, udvarlás-nász, párzás, ivadékgondozás, önzetlenség, agresszió) és a viselkedések egyedfejlődését, tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket. Jellemezze az alábbi magatartásformákat: (reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás). Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket. 4. AZ EMBERI SZERVEZET
4.1. Homeosztázis Ismertesse a homeosztázis fogalmát, jelentőségét.
Értelmezze, hogy
4.2. Kültakaró 4.2.1 bőr
Ismertesse a bőr funkcióit. (védelem, érzékelés, hőszabályozás: fájdalom, tapintás, nyomás, hő ingerek). Ismertesse a bőr szöveti szerkezetét, mirigyeit és azok funkcióit, és ábrán azonosítsa a bőr részeit. Ismerje fel mikro Magyarázza a hám megújulását. részeit.
4.2.2 szabályozás
Ismerje a bőr hajszálereinek szabályozhatóságát, és ennek szerepét a testhőmérséklet szabályozásában.
4.2.3 a bőr gondozása, védelme
Ismertesse a bőr festéksejtjeinek működését, a napsugárzás
hatását a bőrre, a napozás egészségtani vonatkozásait, a védekezést. Tudja, mit jelent a bőr tisztántartása, kozmetikázása, a bőrápolás, hajápolás. Tudja, mi az anyajegy, a szemölcs, hogyan alakul ki a mitesszer, a pattanás, vízhólyag, vérhólyag és mi a teendő velük. Tudja, hogy miért veszélyes és akár halálos is lehet az égési sérülés. Tudjon égési sérülést ellátni. 4.3. A mozgás 4.3.1 vázrendszer
Tudja milyen biológiai funkciói vannak a csontvázrendszernek. Ismertesse a gerincoszlop tájékait, a mellkas és az agykoponya csontjait. Rajzolt ábrán ismerje fel ezeket. Tervezzen kísérle Ismertesse a medence csontjait. szétválasztására. Magyarázza a gerincoszlop kettős S alakját. Ismertesse a csont kémiai összetételét (szerves és szervetlen alkotók), ezek szerepét, hozza összefüggésbe arányuk változását az életkorral, a fiatalkori és időskori csontsérülésekkel. Ismertesse egy lapos és egy hosszú csöves csont szerkezetét a megfelelő funkciókhoz kötve. Ismertesse, csonttörés után a gyógyulás folyamatának a lényegét. Röntgenfelvételen ismerje fel a végtagok csöves csontjait.
Tudjon példát mondani a csontok összenövésére, varratos, porcos és ízületes kapcsolódására, magyarázza, hogy ezek milyen mozgást tesznek lehetővé az adott helyeken. Mondjon példát e Ismerje fel rajzon az ízület részeit. Ismerje fel az arckoponyán az orrcsontot, járomcsontot, felső és alsó állcsontot, tudjon az arcüreg szerepéről. Ismerje fel a csig Tudja, hogy a csigolyák milyen funkciókat töltenek be Ismerje a függesztőövek funkcióját, csontjait, a gerincesek ötujjú végtagtípusának csontjait. Ismerje a csípőficam szűrésének fontosságát és korrigálásának lehetőségeit. Tudjon példákat hozni a férfi és a női csontváz TÉMAKÖR
VIZSGASZINT Középszint
4.3.2. izomrendszer
különbségeire. Tudja a helyét és funkcióit a következő izmoknak: gyűrű alakú záróizmok, mimikai izmok, bordaközi izmok, mellizom, hasizmok, gát izmok, rekeszizom, végtagok hajlító- és feszítő izmai, fejbiccentő izom Ismertesse a vázizom felépítését: izomsejt, izomrost, izompólya, inak.
Tudja az alábbi közelítő és távol antagonista és sz
Ismertesse az összehúzódás fol Ismertesse izom Ismertesse miért fontos a bemelegítés, hogyan szűntethető meg az (glikogénbontás, izomláz. Értse mi a szerep Ismertesse az izomműködés energetikájának lényegét. oxigéntároló mol
Értse, hogy a sejt összehúzódása a sejtváz elemeinek egymáson Ábra segítségév való elcsúszása, a folyamat ATP- és Ca2+-igényes. összehúzódását ( ATP szerepét. Értse az izomláz
4.3.3 szabályozás
Tudja, hogy a vázizmok akaratlagos mozgásai agykérgi Értse, mi a szerep funkciókhoz kötöttek. oxigéntároló mol Értelmezze, hogy izomtónus. 4.3 4 a mozgás és mozgási Ismertesse a mozgási szervrendszer gyakoribb betegségeit és rendszer egészségtana ellátásuk módját (elemi elsősegélynyújtás): törés, gerincsérülés, Tudjon az arthros ficam, rándulás, izületi gyulladás, húzódás, lúdtalp, bokasüllyedés, gerincferdülések illetve ezek megelőzésének lehetőségei. Értse az életmód szerepét a betegségek és a sérülések megelőzésében. Ismerje a testépítés során alkalmazott táplálék kiegészítők káros hatásait. Ismertesse a testedzés jelentőségét, típusait (erőnléti, ügyességi, állóképességet fokozó). Ismertesse a mozgás szerepét a testsúly szabályozásában. Ismertesse a sportorvosi rendelés jelentőségét. 4.4. A táplálkozás 4.4. 1 táplálkozás 4.4. 2 emésztés
Tudja a táplálkozás jelentőségét, és értse folyamatait. Tudja, hogy mi a különbség a táplálék és tápanyag között. Ismerje fel ábrán az emésztőrendszer részeit, tudja biológiai funkcióit. Ismertesse a máj szerepét az emésztőnedv-termelésben, a fehérjeglükóz- és glikogénszintézisben, a raktározásban és a méregtelenítésben. Ismerje fel a fog részeit, a fogképletet. Ismerje a szájápolás higiéniáját, a fogszuvasodás megelőzését, kezelését. Ismertesse a rendszeres fogorvosi szűrővizsgálat jelentőségét. Ismertesse az emésztőnedveket, termelődési helyüket és szerepüket a fehérje, a szénhidrát, a zsír és a nukleinsav emésztésének folyamatában.
Ismertesse az működésük hely nukleáz). Magyarázza, hog makromolekula e
Tervezze meg a hasnyál vagy a gyomornedv hatását bemutató kísérletet. 4.4.3 felszívódás 4.4.4 szabályozás
4.4.5 táplálkozás egészségtana
Ismertesse a bélbolyhok helyét, és tudja működésük lényegét. Ismertesse a bélperisztaltika fogalmát. Tudja, hogy mi válthatja ki az éhség-, szomjúságérzetet és a tápcsatorna reflexes folyamatait ( nyál-és gyomornedv termelés, hányás, nyelés). Rágás folyamatát hozza összefüggésbe a bélcsatorna további szakaszainak a működésével. Ismertesse a minőségi és mennyiségi éhezés fogalmát. Ismertesse a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, étkezési rostok, ásványi anyagok (nyomelemek), vitaminok természetes forrásait, hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk következményeit.
Figyelje meg az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett összetevőket és magyarázza a lehetséges kockázati tényezőket, táblázat segítségével. Tudja, hogy miért tartozik hozzá az egészséges életmódhoz sok növényi rostot tartalmazó ételek fogyasztása. Megfelelő táblázat segítségével állítsa össze egy könnyű fizikai munkát végző fogyókúrázó napi étrendjét
Ismertesse a működésüket. Kövesse a táplá alkotó részeine illetve a felhasz
Ismerje az egyes ( D-, E-, K-, A-, B Ismertesse az a
Értelmezze miért
Megfelelő táblá
Értelmezze: a tápcsatorna megbetegedéseiben kockázati tényező lehet az ember helytelen életmódja is (helytelen fogápolás, a kóros stressz, túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás, nem az életmódnak-szükségleteknek megfelelő étkezés, túltápláltság és a környezet mikroorganizmusai, vegyszerei, valamint veleszületett hajlama, és a környezet káros hatása). Tudja elmagyarázni, hogyan változnak az étrendi elvárások foglalkozástól, kortól, nemtől és állapottól (terhesség, szoptatás) függően. Tudja felsorolni az élelmiszer,- és ételtartósítás alapvető szabályait.
cukorbeteg gye
4.5. A légzés 4.5.1 légcsere 4.5.2 gázcsere
4.5.3 hangképzés
Ismertesse a légzőrendszer funkcióit. Ismertesse a légzőrendszer szerveit, beleértve a légcsövet, hörgőket, hörgőcskéket és a léghólyagocskákat. Ismerje a légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggéseit. Magyarázza meg a belégzés és kilégzés folyamatát a mellhártya, rekeszizom, bordaközi izmok szerepének feltüntetésével. Soroljon fel légzési segédizmokat, tudja hogy ezek részvétele a nehézlégzésben feltűnő. Ismerje a vitálkapacitás fogalmát. Hasonlítsa össze aktív sportoló és nem sportoló fiúk és lányok vitálkapacitását bemutató táblázat értékeit. Adjon magyarázatot az eltérésekre. Határozza meg a légzésszámot nyugalomban és munkavégzés után, magyarázza az eltérést. Ismerje fel ábrán a gége alábbi részeit: pajzsporc, gégefedő, hangszalagok. Ismertesse a hangképzést.
Ismertesse a légz Elemezze a légz kapcsolatos nyom meg a mellkasi é
A Donders-mode
Tudja, mely porc Tudja, mitől fü mi befolyásolja Ismertesse a tüdő diffúzió alapján (
Középszint
4.5.4. szabályozás 4.5.5. a légzés és a légzőrendszer egészségtana (elsősegélynyújtás)
Tudja, hogy a légzés szabályozásában a vér szén-dioxid koncentrációja is fontos szerepet játszik. Ismertesse az orron át történő belégzés előnyeit a szájon át történő belégzéssel szemben. Ismertesse a légzőrendszert károsító tényezőket és a légzőrendszer gyakori betegségeit (légúti és rákos megbetegedések, asztma). Ismertesse a tüdőszűrés jelentőségét. Tudja miért jár gyakran együtt a torokgyulladás középfülgyulladással.
figyelembevételé Tudja, hogy a sza mechanoreceptor Kapcsolja össz keszonbetegség k
Hozza összefügg a dohányzással.
Tervezzen kísérletet a cigarettázás során keletkező anyagok kimutatására. Ismertesse az újraélesztés ABC-jét ( A= átjárható légútak, B= befúvás, C= cirkuláció) 4.6. Az anyagszállítás 4.6.1. a testfolyadékok
4.6.2 a szöveti keringés
4.6.3 a keringési működése
Ismerje a vér, szövetnedv, nyirok összetételét, keletkezésüket, kapcsolatukat. Tudja a teljes vértérfogat mennyiségét, a sejtes elemek és a vérplazma arányát. Ismertesse a vérplazma fő alkotórészeit és jelentőségüket. Ismertesse a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék szerepét, keletkezésük helyét, a normál értéktartománytól az eltérés okait, és következményeit.
Magyarázza a je változik. Tudja magyarázn és a zsírok alkotó Ismertesse a hem Fe, globin: fehérj Ismertesse, hogy Ismertesse a sér Magyarázza el, hogy a tartós oxigénhiány (magashegység, kalcium ion sze dohányzás) miért okozza a vörösvértestek számának növekedését. folyamathoz K- v Ismertesse a vérzéscsillapítás módjait. Hozza összefügg Ismerje a vérszegénység lehetséges okait. Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolatát; a Ismertesse a nyir szöveti folyadék szerepét, mint a sejtek közötti anyagcsere helyét. mechanizmus mo Tudja, hogy a legtöbb szerv hajszálereinek egy része zárt. Hozzon példát a vese, vékonybél, Értse a nyirokkeringés lényegét, a nyirokcsomók jelentőségét Ismertesse a szöv a plazmafehérjék
Legyen képes ala szállításával kapc rendszer Ismertesse az ember keringési szervrendszerének funkcióit Magyarázza el, h Ismertesse a szív szöveti felépítését, és működését. az ínhúrok és a sz Ismertesse, hogy mi a koszorúerek feladata, hogy miért Tudja elemezni a életveszélyes ezek elzáródása. Értelmezze, hogy a szív és a nagyerek kil szakaszosan működik, a véráramlás mégis folyamatos. helyzetét figyelem Ismerje a sinus ingerületkeltő és Tudja a vérnyomás fogalmát és normál értékét. ezek szöveti ered Egyszerűen magyarázza, hogy a hosszabb egyhelyben állás miért okozhat ájulást. Legyen képes Tudjon pulzust és vérnyomást mérni. mennyiségi viszo Ismerje a lép helyét és szerepét. Grafikonon tud véráramlás sebe ábrázoló görbéke
4.6.4 szabályozás
Tudja, hogy milyen állapotokban változik meg a szív nyugalmi Értelmezze, hogy működése. és a kamrák (élet
Ismertesse a szív
Ismertesse, hogy élettanilag milyen hatások emelik, vagy Értelmezze, mily csökkentik a pulzusszámot és a vérnyomást. a zsebes billentyű Tudja a véreloszlás megváltozásának élettani okát. Ismertesse a kapillárisok funkcióját az anyagcserében, pl.a légzés folyamatában. 4.6.5
a keringése rendszer egészségtana, Ismertesse a helytelen életmód hatását az érelmeszesedés, elsősegélynyújtás visszértágulat, a trombózis, a vérnyomás ingadozás és az infarktus kialakulására , ismerje ezek fogalmát. Értse a testedzésnek és a helyes táplálkozásnak a keringési rendszer egészségére gyakorolt hatását. Tudjon alapvető sebellátási módokat, tudja ellátni a kisebb vérzéssel járó sérüléseket.
4.7. A kiválasztás 4.7.1
a vizeletkiválasztó Értse a kiválasztás funkcióját. rendszer működése
Ismertesse a bőr kiválasztásban. Ismerje a kivála visszaszívás, kivá
Tudja felsorolni és ábrán ismerje fel a vizeletkiválasztó rendszer főbb részeit. Tudja, hogy a vesében víz, glükóz, sók, karbamid visszaszívása; gyógyszerek, ionok (pl. hidrogénion) kiválasztása történik. Ismertesse a vizelet főbb összetevőit: víz, karbamid, Na+, K+, Clés egyéb ionok, gyógyszerek, hormonok.
4.7.2 szabályozás
4.7.3 a kiválasztó szervrendszer egészségtana
Ismertesse a hajszálérgomolya hajszálerek, fun transzport folyam Tudja, hogy a v csatornában lévő elemzése alapján Tudja alkalmazni Tudja hogy mi és hogyan befolyásolja a vizelet összetételét és Ismertesse a mennyiségét. folyadéktérfogat Magyarázza, miért keletkezik vizelet tartós szomjúság esetén is. Értse, hogy egészséges körülmények között miért nem lehet fehérje, glükóz és vér a vizeletben. Értse a folyadékbevitel jelentőségét a vesekőképződés megelőzésében. Értse a művesekezelés jelentőségét.
4.8. A szabályozás 4.8.1. idegrendszer információelméleti vonatkozások sejtszintű folyamatok
Tudja mi a különbség az irányítás két alapformája, a szabályozás és a vezérlés között. Értse a visszacsatolások szerepét a szabályozásban. Tudja, hogy az evolúció során egyre több szabályozókör alakul ki. Értse ennek előnyeit a pontosabb szabályozásban, hátrányait a több hibalehetőségben. Ismertesse az idegsejt felépítését, változatosságát. Tudja, hogy a nyugalmi potenciál kialakulásában a membrán két oldalának eltérő ionösszetétele, ioneloszlása játszik elsődleges szerepet. Ismertesse az inger, az ingerküszöb fogalmát, példával igazolja, hogyan változhat ez meg a külső és belső környezeti hatásokra Ismertesse a receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger fogalmát, típusait (mechanikai, kémiai, fény, hő). Tudja, hogy az ingerület a sejt környezeti hatásra bekövetkező
Ismerje a biokibe
Ismertesse külön agy működés telefonközpont, s
Magyarázza a ké az ionmozgásokk
Értse a helyi (lok sának feltételeit, fogalmakkal.
Tudja, hogy az in szaporaságában k Értelmezze szíviz
anyagcsere-változása (bármely sejtre jellemző lehet, hiszen az ingerület nem feltétlenül elektromos potenciálváltozásban nyilvánul meg).
szerepét.
Tudja, hogy egyes molekulák az ingerületi folyamatok kialakulását serkentik, míg mások gátolják. Tudja, hogy a szinapszis az idegsejt kapcsolódása más sejttel, amely lehetővé teszi az ingerületi állapot átadását. Tudja, hogy a drogok és egyes mérgek hogyan hatnak a szinapszis működésére (jelátvivő anyag működésének fokozása, visszavételének gátlása, receptormódosítás)
Ismertesse az ing szinaptikus, nem Értse, hogy a szin fontos tényezője Értelmezze az ac elsősorban a rece Ismertesse az ide hozza összefüggé hatásával.
Ismerje az idegsejt elemi működéseit ( az ingerület keletkezését, vezetését valamint más sejtekre való továbbadását), hozza összefüggésbe az idegsejt felépítésével. Ismertesse az idegsejt alapvető típusait ( érző, mozgató, interneuron). Értse annak a jelentőségét, hogy az emberi agy idegsejtjeinek legnagyobb része interneuron.
Értse, hogy az id melyek külső jele (spontán aktivitás Tudja, hogy az ag oszlopok is idegs
Ismertesse a gliasejtek főbb funkcióit a központi és környéki idegrendszerben, hozza összefüggésbe az ingerület vezetési sebességével és az SM (szklerózis multiplex) betegség kialakulásával. Tudja, hogy az idegsejtek mely részei alkotják a szürkeállományt, és a fehérállományt. az idegrendszer Tudja, hogy az idegrendszer a szervezet legfelsőbb szabályozója. általános jellemzése Ismerje a központi, környéki idegrendszer, az ideg, dúc, pálya, mag, kéreg, fehér- és szürkeállomány fogalmát, a testi (szomatikus), vegetatív jelentését.
gerincvelő
Tudja az idegrendszer működésének fő folyamatait, és ismerje az ezt megvalósító sejttípusokat: az információ felvétele-bevitele (receptorsejt, érzőidegsejt), feldolgozása (asszociációs sejtek), az ingerre adott válasz továbbítása (mozgatóidegsejt) a végrehajtó szervhez (izom, mirigy). Tudja miért helyesebb reflexkörről beszélni reflexív helyett. Tudja, hogy az idegrendszer központjai emeletszerűen épülnek fel, és a felsőbbek felülszabályozzák az alsóbb központokat. Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontos tokban, agy-gerincvelői folyadékkal és agyhártyákkal védetten helyezkedik el. Ismertesse a gerincvelő főbb funkcióit: izomtónus kialakítása, védekező mechanizmusok, vegetatív szabályozás (a bőr reflexes érszűkülete ill. nemi szervek vérbősége).
Ismertesse a gerin Hasonlítsa össze Rajzolt ábrán ism
Váltson ki térd reflexet, és magyarázza funkcióját.
agy
Ismerje fel (rajzolt ábrán) az agy nyílirányú metszetén az agy részeit (agytörzs /nyúltvelő, híd, középagy /, köztiagy /talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy), és hozza összefüggésbe lényegi működésükkel. Tudja, hogy az álomalvás életszükséglet. Ismertessen hipotéziseket az alvás funkcióival kapcsolatosan. Ismerje fel ábrán a nagyagy lebenyeit. Tudja főbb központjait ( író, olvasó, elsődleges mozgató, elsődleges érző, halló, beszédérző, beszédmozgató, látó központok) Ismertesse a jobb és a baloldali agyféltekéhez köthető főbb funkciókat. Tudja a reakcióidő fogalmát.
kapcsolatát. Tudja, hogy 31 p Ábra segítségéve Hozza összefügg evolúciójával. Ismertesse az agy agykéreggel való ébrenléttel és a k
Tudja, hogy 12 p VIII. a halló-egye Tudja, hogy az ag fontos szerepet já Az agykérgi mod
Ismertesse a nem
testérző rendszerek
speciális érzőrendszerek
Tudja, hogy az elsődleges érzőkéreg sérülése a tudatosuló érzékelés kiesését jelenti.
Tudja, hogy az ér feldolgozás is tör
Értse az érzékszervek működésének általános elveit: (adekvát) inger, ingerület, érzet. Ismerje az érzékcsalódás fogalmát, és hogy kiváltásukban pszichés tényezők és drogok is szerepet játszhatnak. Ismerje a szem alapvető felépítését és működését, a szemüveggel korrigálható fénytörési hibákat, a szürke- és a zöldhályog lényegét.
Ismertesse az érz fogalmának isme
Ismertessen egyszerű kísérleteket a vakfolt, a színtévesztés, a látásélesség és a térbeli tájékozódás vizsgálatára. Próbálja ki és magyarázza a pupillareflexet. Értse a pupilla akkomodációs és szemhéjzáró reflex funkcióit. Ismerje a távolságészlelés módjait, támpontjait.
A lencsetörvény retinán.
Ismerje a fül alapvető felépítését és működését, a csiga, a tömlőcske és zsákocska, a három félkörös ívjárat szerepét. Ismertessen kísérletet a hangirány érzékelésének bemutatására. Ismertesse a zajszennyeződés forrásait, halláskárosító- pszichés hatását. Ismerje a szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepét az érzékelésben. Vizsgálja a különböző íz-receptorok elhelyezkedését a nyelven.
Ismerje a szem ré működése, csapo
A látóideg és látó különböző látótér
Ismerje a hallósz szerv, alaphártya Tudja magyarázn középfülben. Ismerje a helyzet háromfélkörös ív
Ismertesse a látór Ismerje a bőr (mechanikai, fájdalom, hő, chemoreceptorok) és a belső szervek receptorait. testmozgató rendszerek
Értelmezze két pont küszöbértékét. Tudja, hogy az akaratlagos mozgások szerveződésében az Tudja, hogy a mo agykéreg mozgatómezője nélkülözhetetlen és a vázizomzatot minden egyes szi közvetlenül agytörzsi és gerincvelői mozgatósejtek idegzik be. állapotáról. Ismertesse a mozgatópályák kereszteződéseinek funkcionális következményeit. Értse, hogy a mozgások megszervezésében jelentősek az érzőinformációk (látó, halló, egyensúlyozó szervekből, izmokból, izületekből, bőrből). Értelmezze: a kisagy fő funkciója a mozgáskoordináció. Tudja, hogy alkohol hatására ez az egyik leghamarabb kieső funkció.
vegetatív érző és mozgató rendszerek
Értelmezze milyen folyamatok szabályozását jelenti a vegetatív működés, hogyan valósul ez meg. Ismertesse a vegetatív központokat: gerincvelő, agytörzs, köztiagy és a limbikus rendszer lényegi funkcióit. Tudja, hogy a vegetatív működés szimpatikus és paraszimpatikus lehet. Tudja, miben nyilvánul meg szervezetünkben a szimpatikus és a paraszimpatikus túlsúly.
Ismertesse a szim anatómia hasonló Érte annak jelent száma közelítőleg Ismertesse a limb magatartási folya agresszióval.
Ismertesse hogya testhőmérséklet s
Tudja, hogy alap aktiválják magata az idegrendszer kapcsolatai
Mutassa be az idegrendszer más szervrendszerekkel való fő kapcsolatait. Ismerje fel a központi és a környéki idegrendszer részeit vázlatos ábrán, ismertesse működésük lényegét. A légzés példáján bizonyítsa, hogy a vegetatív szabályozás (is) hierarchikus felépítésű.
Ismertesse Sperry Fogalmazzon me beszéd (nyelv) és összefüggéseire. Legyen képes a s felismerni az aláb (szomatikus–szom (szomatikus–veg szomatikus), fázi
4.8.2 az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai
Hasonlítsa össze az öröklött és tanult magatartásformákat, és Ismertesse az em magatartási elemei tudja, hogy nem választhatók el élesen. kulturális alapjait öröklött elemek Tudja, hogy az öröklött magatartási elemek hátterében feltétlen reflexek is állnak. Ismertesse a feltétlen reflexeknek a jelentőségét. Hozzon példákat az emberi magatartás öröklött elemeire : szopóreflex, érzelmet kifejező mimika, agresszió, pótcselekvések.
tanult elemek
Értelmezze a tanulás fogalmát a viselkedés megváltozása alapján. Feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdalmas ingerekre fellépő vérnyomás-növekedéssel, szívfrekvencia-fokozódással, félelemmel, drogtoleranciával. Világítsa meg a tanulás és az érzelmek kapcsolatát (megközelítéselkerülés).
Ismertessen olyan reflex, az operáns irányulnak. Ismer Hozzon példákat
Példákon mutassa be a tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során (bevésődés, járás, beszéd). Ismertesse Lorenz bevésődésre vonatkozó kísérleteit.
emlékezés
a társas viselkedés alapjai
Példákon mutassa be a megerősítés rászoktató vagy leszoktató hatását, a szokás, a rászokás és a függőség kialakulását. Lássa a család, az iskola, a hírközlés, reklám stb. szerepét a szokások kialakításában. Foglaljon állást a fentiekkel kapcsolatban. Tudja, hogy a tanult magatartáselemek a memóriában rögzülnek. Tudja, hogy különböző emlékezeti rendszerek vannak a készségek és a tények felidézésére. Tudja, hogy az emberi magatartás különböző kapcsolatokban nyilvánul meg. Hozzon példákat a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódásra és taszításra (pl. ivadékgondozás,
A jutalmazást (ju kábítószerfüggés
Ismertesse az em típusait, a memór memória) és az in
Magyarázza a tár taszítás okait (cso
rangsor), ezek formáira (pl. verbális) megnyilvánulására (pl. behódolás, fenyegetés). Hasonlítsa össze a csoportok közötti taszítás (agresszió), altruizmus megnyilvánulásait emberek és állatok esetében.
pszichés fejlődés
Ismertesse az érzelmi fejlődés hatását az értelmi fejlődésre, hozza összefüggésbe a család szocializációs funkcióival. Ismertesse a 16-18 év közöttiek személyiségfejlődésének pszichoszociális, kognitív, erkölcsi jellemzőit, hozza összefüggésbe a pályaválasztással, gondolkodással.
4.8.3 az idegrendszer egészségtana
Értelmezze: Az egészség nem csupán a betegség hiányát jelenti, Értelmezze a hanem a teljes fizikai, mentális és szociális jólétet. pszichikus mű Ismertesse az életmód szerepét az idegrendszeri betegségek pszihoszomatiku kialakulásának megelőzésében (bukósisak, alvás, drognélküli élet, a test és a szellem edzése). Értse, hogy az anorexia és a bulémia kialakulása visszavezethető személyiségtényezőkre, társadalmi nyomásra, biológiai faktorokra. Tudja, hogy a stressz önmagában nem betegség, és betegségeket sem idéz elő. Az olyan stresszorok azonban, amelyek tartóssága meghaladja a szervezet alkalmazkodóképességét, krónikus stresszreakciót váltanak ki, és ún. stressz-betegségek kialakulásához vezetnek. Tudja a fájdalom csillapítás néhány módját, ezek esetleges veszélyeit. Ismertesse az idegrendszer leggyakoribb betegségeit: agyrázkódás, migrén, epilepszia, szélütés, agyvérzés.
Ismertesse az:, A lényegét.
Tudja mit jelent a lumbálás kifejezés, mikor alkalmazzák.
drogok
Elsősegélynyújtás 4.8.4 a hormonrendszer
hormonális szabályozás
Ismertesse a pszichoaktív szerek főbb csoportjait, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességeit. Ismertesse a szülő, a család, a környezet felelősségét és lehetőségét. a drogfogyasztás megelőzésében. Tudja, mit tegyen, hogyan viselkedjen, ha valaki a környezetében idegrendszeri betegségben szenved. Ismertesse a hormonrendszer működésének a lényegét, a hormontermelést és szabályozását. Tudja, hogy a lipidek közé tartoznak a szteroidok is. Tudja összehasonlítani a hormonrendszer és az idegrendszer szabályozó működését.
Értse, hogy ugya Értelmezze sejtb poláris hormono hatás és másodla
A pajzsmirigy szabályozásának Magyarázza, ho szénhidrát-anyag só- és vízháztartá
belső elválasztású mirigyek
Ismertesse az ember belső elválasztású mirigyeinek elhelyezkedését. Ismerje az alábbi hormonok termelődési helyét és hatását: inzulin, Ismerje az alábbi
adrenalin, tiroxin, ösztrogén, progesyteron, tesztoszteron, oxitocin. Ábra alapján magyarázza a női nemi ciklust. Értse a hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjait Magyarázza a belső környezet állandóságának a biztosítását az inzulin, tiroxin és az adrenalin termelésén keresztül. Tudja, hogy a hormonok hathatnak a viselkedésre is. a hormonrendszer egészségtana
növekedési horm hormonjai, mellé
Tudja, hogy horm létre, gyakorlatila
Ismertesse a rendellenességek Ismertesse a golyva, kialakulását. Ismertesse a cukorbetegség lényegét, tüneteit és kezelési módjait.
4.8.5 az immunrendszer
immunitás
vércsoportok
Értse az antitest, antigén, immunitás fogalmát. Tudja összehas Sorolja fel az immunrendszer jellemző sejtjeit (falósejtek, immunválaszt. nyiroksejtek). Ismertesse a memóriasejtek szerepét a másodlagos immunválasz kialakításában. Magyarázza a ren megtalálásának Magyarázza meg a gyulladás tüneteit, kialakulásuk okát. jelentőségét, az id Ismertesse a falósejtek szerepét és a genny eredetét. Ismertesse az immunizálás különböző típusait (aktív, passzív, Ismerje a vérszér természetes, mesterséges). Minden típusra mondjon példát. Hozzon példát a Magyarországon kötelező védőoltásokra. Tudjon az autoim Ismerje a vírus és baktérium által okozott betegségek eltérő kezelésének az okát.
Ismertesse Pasteur és Semmelweis tudomány történeti jelentőségét. Ismertesse az AB0 és Rh-vércsoportrendszert. Magyarázza, hog Ismertesse az anyai Rh - összeférhetetlenség jelenségét. kicsapódást, a sze Ismertesse a vérátömlesztés és a véradás jelentőségét. Ismertesse a szervátültetésekkel kapcsolatos gyakorlati és etikai problémákat
az immunrendszer egészségtana
. Ismerje a láz védekezésben betöltött szerepét és a lázcsillapítás módjait. Magyarázza az allergia (pl.asztma) kialakulását, tudjon felsorolni allergén anyagokat, értse az allergiák és a környezetszennyezés közti kapcsolatot.
4.9. Szaporodás és egyedfejlődés 4.9.1 szaporítószervek
4.9.2 egyedfejlődés
Ismertesse a férfi és női nemi szervek felépítését működését (ivarmirigyek: here, petefészek, járulékos mirigyek: prosztata, ondóhólyag, kivezetőjárat: mellékhere, ondóvezeték, húgycső, petevezeték, méh párzószervek: hímvessző, hüvely), valamint a megtermékenyítés folyamatait. Ismerje a nem meghatározottságát (kromoszomális, ivarmirigy általi, másodlagos, pszichés). Ismertesse az ember magzati fejlődésének és születésének folyamatát, a terhesség, szülés, a szoptatás biológiai folyamatait. Tudja a méhlepény és a magzatvíz szerepét.
Ismerjen fel ábrá
Ismertesse az (barázdálódás, cs Magyarázza a ma
Ismertesse az ember posztembrionális fejlődésének szakaszait, ezek időtartamát és legjellemzőbb biológiai változásait (tömeg- és hosszgyarapodás, fogak megjelenése, járás, beszéd, jellemző tevékenység, nemi érés, a gondolkodásmód változása). Tudja az akceleráció fogalmát, feltételezett okait. Ismertesse az öregedés (menopauza) során bekövetkező biológiai változásokat a szervezet, szervek szintjén. Tudjon különbséget tenni a klinikai és a biológiai halál fogalma között. Ismertesse az újraélesztés és az eutanázia biológiai és etikai vonatkozásait. a szaporodás, fejlődés egészségtana
Ismertesse a családtervezés különböző módjait, terhességi Ismerje a szoptatá tesztek lényegét, a terhesség megszakítás lehetséges következményeit. Ismertesse a meddőség gyakoribb okait és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások lényegét, valamint a kapcsolódó etikai problémákat (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság). Ismertesse a várandóság jeleit, a terhesgondozás jelentőségét, a terhesség és szoptatás alatt követendő életmódot, a szoptatás előnyeit a csecsemőre és az anyára nézve. Magyarázza, hogyan előzhető meg a nemi úton terjedő betegségek (szifilisz, AIDS, gombás betegségek). Ismertesse a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat jelentőségét. 5.EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK
5.1. Populáció Ismerje a populáció ökológiai és genetikai értelmezését.
5.1.1 kölcsönhatások
környezeti
Ismerje a populáció egyedszámának korlátlan és korlátozott növekedési lehetőségét, a környezet eltartóképességének fogalmát. Mondjon példát hirtelen elszaporodó (gradáció) majd összeomló létszámú populációra. Ismertesse ezek mezőgazdasági szerepét (pl. sáskajárás), a védekezés módjait, a biológiai védekezés előnyeit. Értelmezzen emberi korfákat, vonjon le belőlük következtetéseket. Ismerje a környezet fogalmát (élettelen és élő), a környezet időbeli (periodikus és előrehaladó) és térbeli (horizontális, vertikális) változását. Értelmezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Hozza összefüggésbe az indikátor szervezetekkel. Tudja, hogy a tűrőképesség grafikus ábrázolása legtöbbször nem szimmetrikus görbe. Esettanulmány alapján ismerjen fel néhány hiánybetegséget mind az állatvilág, mind a növényvilág igényei alapján. (lásd 2.1.pontot) Tudja, hogy az élettelen környezet legfontosabb tényezője a fény, a hő, a víz, a levegő és a talaj. Ismerje ezek hatását az élőlényekre. Ismertesse a talaj termőképességének okát, kialakulásának feltételeit.
Értelmezze a s előfordulási gyak
Ismerje a popu koreloszlás, térbe Ismerje az r- és a állandóságával, Tudja ezeket graf
Ismerje a környez
Ismerje az élettan
Ismertesse a te hőmérsékletének
5.1.2.kölcsönhatások egymással viselkedésbeli kölcsönhatások
ökológiai kölcsönhatások
Mutassa be példán, hogy egy faj elterjedését több környezeti tényező is befolyásolja. Ismerje a peszticidek, mérgek felhalmozódását a. táplálékláncban. Ismerje az élőhely kiválasztás, tájékozódás, vándorlás, populációdinamika és magatartás viselkedésökológiai alapjait. Ismerje a territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalmát, a társas kapcsolatok, párosodási rendszerek (csoportszerveződés) szaporodás viselkedés típusait Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket. Ismertesse a szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalmát, állati és növényi példákkal.. Ismerje az ökológiai fülke (niche) fogalmát.
Példákon keres kommunikációja sajátosságait. Alk
Elemezze a két csökkenő és növ ezt valós adatok okait. Példákkal igazo kölcsönhatások megnevezéssel.
Ismerje a hasonló
Hozza összefügg evolúciós folyam Hasonlítsa össze 5.1.3 környezetvédelem
Ismertesse a környezetvédelem fogalmát. Ismerje a mesterséges megvilágítás, a fényszennyezés kedvezőtlen hatását, illetve a levegő magasabb rétegeibe kerülő por fénymennyiséget csökkentő és lehűlést okozó hatását. Ismerje az üvegházhatást, a hőszennyezést, a globális felmelegedés kedvezőtlen hatásait. Ismerje a fontosabb légszennyező anyagokat, ezek eredetét és károsító hatását, a határérték fogalmát (CO, CO2, nitrogénoxidok, ólom és ólomvegyületek, korom, por, halogénezett Különböztesse m szénhidrogének). Ismertesse a savas esők okát és kialakulásuk felté következményeit. Tudja mi a teendő szmogriadó esetén. Értelmezze a vizek öntisztuló képességének magyarázatát. Ismertesse a természetes vizek forrásait fenyegető veszélyeket. Értelmezze a “közműolló” fogalmát, a mechanikai és biológiai víztisztítás lényegét, lehetőségeit. Magyarázza meg a talajerózió okait, csökkentésének lehetőségeit. Értelmezze a talaj romlásának, illetve javításának folyamatát. Magyarázza az emberi tevékenység hatását az ózonpajzs sérülésének a kialakulásában.
TÉMAKÖR
VIZSGASZINT Középszint Ismertesse az atombomba-kísérletek és atomerőmű balesetek következményeit. Ismerje az UV, radioaktív sugárzás, röntgensugárzás élő
Tervezzen kísé
szervezetre gyakorolt hatását. Fogalmazza meg álláspontját a legfontosabb teendőkről.
bizonyítására.
Tudja, hogy az életközösség is értelmezhető ökoszisztémaként. Értelmezze a szintezettség kialakulásának okát. Értse az életközösségek időbeni változásait.
Ismertesse a mintá mintázatot bemuta Ismerje a szukcess a leromlás (degrad
5.2. Életközösségek 5.2.1életközösségek jellemzői
Értelmezze a változások természetes és ember által befolyásolt folyamatát, ismertesse a szennyezés csökkentésének lehetőségeit.
5.2.2 hazai életközösségek
Jellemezzen egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli természetes, és ember által befolyásolt társulást (környezeti tényezők, talaj, uralkodó állat- és növényfajok, szintezettség, időbeni változások). Segítségül használja a növényismeret- és állatismeret határozó könyveket. Hozza összefüggésbe az adott életközösséget az azt kialakító környezeti tényezőkkel.
Grafikonon vagy á életközösség a szu
Értse, hogy egy éle összefügg. Értelmezze a szuk legeltetés, tavak ko Hasonlítsa össz jellemzőit. Ismertesse a liget lecsapolások hatá közlekedés és a m védelmük fontoss Hasonlítsa össze
Tudjon példákat mondani ezen társulások hazai előfordulására.
Ismertesse a szik Ismertesse a kialakulásának fe
Ismertesse az alf borókásokat kiala
Ismertesse a sz sajátságaikat, az Sorolja fel a hatásokat.
Egy tó feltöltődésének folyamatán keresztül mutassa be az Ismertesse a gyom életközösség előrehaladó változásait. a fontosabb gyom vágástársulások), 5.3. Biomok 5.3.1 tájékozódás a Föld élővilágában
5.3.2 környezetvédelem
Tudja, hogy a biomok is értelmezhetők ökoszisztémaként. Tudja felsorolni a legfontosabb zonális biomokat : trópusi esőerdő, szavanna, sivatag, szubtrópusi erdők, mérsékeltövi lombos erdők, (száraz kontinentális) füves puszták, tűlevelű erdők, tundra, a nem zonális biomokat (tengerek, édesvizek, magashegyek). Tudjon példát mondani az egyes övekben a természetes növény- és állatvilágot létében fenyegető emberi beavatkozásokra (pl. az esőerdők irtása, a monokultúrák hatása, kőolajszennyezés).
5.4. Bioszféra 5.4.1 globális folyamatok
Tudja, hogy a bioszféra is értelmezhető ökoszisztémaként.
Ismerje a Gaia-elméletet.
Ismertesse a váro
Ismerje a műanyagok lassú lebomlásából és a Ismertesse a közl hulladéktermelésből adódó globális problémákat Ismertesse a hulladék típusait, kezelésük lehetséges módját. Lássa Ismertesse a hulla a szelektív gyűjtés előnyét, összefüggését a feldolgozással, újrahasznosítással. Ismerje a népességnövekedés, urbanizáció, élelmiszer és energiaszükséglet növekedésének kialakulását és következményeit. Képes legyen civilizációs ártalmakat felsorolni, és kialakulásukat magyarázni: helytelen életmód, kábítószer-fogyasztás, túlzott gyógyszerfogyasztás, vegyszerek károsító hatásai.
5.4.2 környezetvédelem
5.5. ökoszisztéma 5.5.1 anyagforgalom
Jellemezzen civilizációs ártalmakat. Tudja, hogy a globális problémák között tartjuk számon a népességrobbanás, globális felmelegedést, hulladékproblémát, a Tudja, hogy a me savasodást, a tengerek-óceánok, édesvizek problémáit, az energetikai korlá ózonpajzs csökkenését, a Föld erdeinek pusztulását. Ismertesse miért lehetnek ezek ökológiai válság tényezői. Értse, hogy az ökológiai válság társadalmi és gazdasági kérdésekkel is összefügg.
Ismertesse az ökoszisztéma fogalmát. Különböztesse meg a flóra és fauna fogalmát az életközösségétől. Értelmezze és példák segítségével mutassa be a termelők, a Értelmezze az lebontók és a fogyasztók szerepét az életközösségek utaltságát, a r anyagforgalmában és energiaáramlásában. fenntartásában. Fogalmazza meg a táplálkozási lánc és hálózat különbségét.
Elemezzen táplál
Értelmezze a szén és az oxigén körforgásának útját: az autotróf és Ismertesse a fosz heterotróf lények szerepét, a humuszképződés lényegét. Ismerje a szerepét, a biológ szénhidrogén- és kőszénképződés okát, a karbonát-kőzetek (foszfátüledék). keletkezését. Értelmezze az élőlények szerepét e folyamatokban. Ábra segítségé nitrogéngyűjtő, szerepét a nitrogé
Értelmezze a bi éghajlati tényező Hasonlítsa össze 5.5.2 energiaáramlás
5.5.3 biológiai sokféleség
Értelmezzen “ökológiai produkció és energia piramist”. Magyarázza meg Ismertesse a hagyományos és az “alternatív” energiaforrásokat, a okát. megújuló és a nem megújuló energia különbségét. Értelmezze az atomenergia felhasználásának lehetőségét és veszélyeit. Magyarázza a fenntartható fejlődés fogalmát. Ismerje az energiatakarékosság lehetőségeit.
Tudja, hogy az ökoszisztémák térben és időben rendezett Értelmezze a div struktúrák, fajösszetételük, a fajok kapcsolatrendszere jellemző. mértéke a populá ökoszisztéma szi Értelmezze a sokféleség fontosságát az ökoszisztéma stabilitásában. Értelmezze a ka Ismertesse a biológiai sokféleség megőrzésének etikai, jogi és emberi hatások, gyakorlati szükségességét, a természetvédelem lehetőségeit. stabilitása között
5.5.4 környezet-és természetvédelem
Ismertesse az ivóvíz nitrátosodásának okait, veszélyét. Magyarázza meg miért fontos tényezők a Balaton megóvásában a következők: nádvágások, a vízgyűjtőterületeken zárt rendszerű emésztőgödrök kötelezővé tétele, időszakos horgászati tilalom.
Hozzon példát a produkcióra, e talajerózió).
Legyen képes az elemek körforgásába elhelyezni és magyarázni az emberi tevékenység bioszférára veszélyes tevékenységeit. Ismertesse a természetvédelem fogalmát, a mellette szóló etikai, egészségügyi, kulturális és gazdasági érveket.
Hozza kapcsolat (endemizmus) va Tudja, hogyan csoportosítjuk a védett területeket példákkal ( Tudjon a szenny természetvédelmi terület tájvédelmi körzet, nemzeti park) jogi lehetőségekr Ismertesse a lakóhelyéhez legközelebb fekvő nemzeti parkot, Tudja, hogy mily ennek fontosabb értékeit. Ismertesse egy, lakóhelyéhez közeli természetvédelmi terület Tudja hazánk nem értékeit, és az azt fenyegető veszélyeket.
6.1 Molekuláris genetika 6.1.1 alapfogalmak
6. ÖRÖKLŐDÉS, VÁLTOZÉKONYSÁG, EVOLÚCIÓ Ismerje a haploid, diploid, fogalmakat. A sejttanban tanultak felhasználásával magyarázza a A gén és allél fog ivaros szaporodás, az öröklődés és változékonyság kromoszómák, ké összefüggéseit (az információ kombinálódása a számfelező sejtosztódáskor, zigótaképzéskor). Lássa az információtartalom és a tulajdonság összefüggését (DNS-gén-fehérje-tulajdonság). Tudja mi a különbség a gén és allél, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus, kromatinfonál és kromoszóma között.
6.1.2 mutáció
Tudja összehasonlítani (hasonlóság, különbség) a genetikai változékonyság forrásait, a mutációt és ivaros szaporodást. Tudja, hogy mutációval génváltozatok jönnek létre. Értse, hogy a mutáció lehet hátrányos, közömbös és előnyös is, és ezek új fajok keletkezésének lehetnek forrásai az evolúcióban. Tudja, hogy az emberi népességben egy génnek sokféle génváltozata lehet, és ezek megoszlása nem egyforma. Tudja, hogy a Down-szindróma a kromoszómák számbeli rendellenessége. Ismertesse kialakulásának kockázati tényezőit.
Tudja, hogy egy van, és az allélgy A kodonszótár se pontmutációk kö
Tudja a gén-, kro összehasonlítani. Tudja, hogy a kro számbeliek, hozz
Ismertesse a sarló Ismertesse a fenilketonúria genetikai hátterét.
Ismertesse az alb
Tudja, hogy a mutációt kiváltó ágensek két nagy kategóriába sorolhatók: kémiai mutagének és a sugárzások. Hozzon példákat a környezetben fellelhető mutagén anyagokra és hatásuk felismerésének problémáira. Ismerje az ultraibolya sugárzás és a radioaktív sugárzás mutációt okozó hatását (kromoszómatörés és pontmutáció ivari és testi szövetekben, daganatok indukálása). 6.1.3 a génműködés szabályozása
Ismertesse, hogy különböző felépítésű-és működésű testi sejtjeink Ismerje fel ábra azonos genetikai információt hordoznak. szerepüket.
Ismerje a mutagén, a karcinogén kifejezéseket Tudja, hogy vannak jó és rosszindulatú daganatok. Ismerje a rákszűrés jelentőségét.
Tudja, hogy az e erősítő és kioltó f
Tudja, hogy az allélkölcsönhatások lehetnek dominánsrecesszívek, intermedierek és kodominánsak. Soroljon fel ember esetében dominánsan illetve recesszíven öröklődő jellegeket. Tudja levezetni a dominanciaviszonyok ismeretében egy 1 génes enzimbetegség (például lisztérzékenység vagy tejcukorérzékenység), az Rh és AB0-vércsoportok öröklődését. Tudja, hogy a diploid szervezetek által termelt ivarsejtek számfelező osztódása során az adott génhelyen lévő két allél közül csak egy kerül az ivarsejtbe. Tudjon genetikai családfát értelmezni egy gén által megszabott tulajdonságok esetében. Tudja az ivarsejtek szerepét az ivar meghatározásában, hozza összefüggésbe az ivari kromoszóma fogalmával és a megtermékenyítéssel. Tudja, hogy a gének megnyilvánulását az ivar (hormonális állapot) is befolyásolhatja (pl. kopaszság).
Értelmezze Mend valószínűség és g Adja meg Mende ennek okait (kapc Magyarázza miér vizsgálatoknak.
6.2. Egyed szintű genetika 6.2.1 minőségi jellegek
6.2.2.mennyiségi jellegek
Tudjon két gén k letális alléllal kap
Ismerje a tesztelő Két gén kölcsönh második utódnem
Tudja, hogy a legtöbb tulajdonság a gén kölcsönhatása eredményeként alakul ki.
Értelmezze: az X funkcióját, hanem jelzi. Értelmezze miért kapcsolt recesszí
Hasonlítsa össze a mennyiségi jellegeket és a minőségi jellegeket kialakító gének hatásait. Tudja, hogy a mennyiségi jellegek kialakításában általában sok gén vesz részt, és a kialakuló tulajdonságra a környezet hatása viszonylag jelentős.
Értse a kapcsoltsá térképezés módsz Értelmezze: a ma 50 %. Magyarázza 2 gé kapcsolt öröklődé eloszlásarányaina Értelmezze, hogy kapcsoltsága köz Tudjon számítási kapcsolatban. Tudjon következ geno-és fenotípus Ismerje, hogy a m normáleloszlásho
Hozza kapcsolatba a mennyiségi öröklődést a háziasítással és a hibridvetőmagok elterjedésével.
Ismerje az ikerviz öröklődésének fe
Soroljon fel mennyiségi jellegeket ember esetében is. 6.3 Populációgenetika és evolúciós folyamatok 6.3.1 ideális és reális populáció Tudja, hogy a populációk genetikai szempontból allél- és genotípus gyakoriságokkal jellemezhetők. Értelmezze az ideális populáció fogalmát, feltételeit.
Lássa a matemati folyamatok össze Értelmezze a Har számítások esetén
Értse a populációnagyság jelentőségét a fajra jellemző allélgyakoriságok megőrzése szempontjából. Lássa a ki- és bevándorlás szerepét az allélgyakoriságok megváltozásában.
Értelmezze a szü populációsűrűség Értelmezze az elt metszéspontját.
Értelmezze, hogy a mutációk jelentik a populációk genetikai változatosságának forrását. Ismertesse az irányító, a stabilizáló és a szétválasztó szelekció fogalmát, kapcsolja össze ezeket a fajkeletkezés elméletével. 6.3.2 adaptív és nem adaptív Ismertessen adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós evolúciós folyamatok folyamatokat, illetve egy példa alapján képes legyen megítélni, hogy a folyamat milyen típusba sorolható.
Tudjon példákat említeni az evolúció közvetlen bizonyítékaira ( zárvány, kövületek, lenyomat, lerakódás). Ismertesse a relatív és az abszolút (C14/C12) kormeghatározás fogalmát. Ismerje az élő kövület fogalmát, hozzon rá példát. 6.3.3 biotechnológia
6.3.4 bioetika
Ismerje a klón fogalmát. Ismertessen néhány példát a “génsebészet” (genetikai technológia) alkalmazására (inzulintermeltetés, génátvitel haszonnövénybe, klónozott fajták a mezőgazdaságban). Ismertesse a módszer mellett és ellen felhozott érveket. Fogalmazza meg álláspontját. Lássa a genetikai tanácsadás lehetőségeit, alkosson véleményt szerepéről. Ismertesse a humángenetika sajátos vizsgálati módszereit, a módszer korlátait (családfaelemzés, magzati diagnosztika), etikai megfontolásait. Lássa a biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke közti különbséget.
Értelmezze a kiha sodródással és a b Magyarázza el en (fajmegőrzés).
Értse a beltenyés hatásait.
Tudja az evolúció Értelmezze a fok sirály-ezüst sirály Ismertesse a poll ebből levonható k Ismertesse a pont értelmezések lehe Értse az evolúció törzsfák, genetika embriók hasonlós
Értelmezze, hogy beavatkozást
6.4. A bioszféra evolúciója 6.4.1 prebiológiai evolúció
6.4.2 a biológiai evolúció korszakai
Tudja, hogy a biológiai evolúciót fizikai és kémiai evolúció előzte Indokolja az élő s meg. Ismertesse Miller Ismertessen az élőlények anyagainak kialakulására vonatkozó elméleteket. Értse, hogy a sze automatikusan az
Tudja, hogy milyen főbb lépések jellemezték a mai növényvilág kialakulását. Tudja milyen főbb lépések jellemezték a mai állatvilág kialakulását. Ismertessen elméleteket a hüllők nagyméretű kipusztulására vonatkozóan a földtörténeti középidő végén.
Magyarázza hogy a sejt evolúcióho Tudja, hogy mind azaz több ágon – kialakultak a szöv
Magyarázza geo középidő és az (melléklet)
Magyarázza az kontinensek élőv 6.4.3 az ember evolúciója
Tudja összehasonlítani az emberszabású majmok és az ember közös vonásait. Értse, hogy egy állkapocs- és egy koponyatöredékből milyen módon lehet következtetéseket levonni az adott emberelőd fejlettségéről.
Ismerje a korai em főbb lépéseire vo
Jellemezze az emberi nagyrasszokat (élőhely, színkomplexió, fejarc jellemzők, testarányok, szőrzet). Értse hogy az ember evolúciója során kialakult eltérések (nagyrasszok) nem különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse.
FIZIKA 9-12. évfolyam A kerettanterv alapján 9. évfolyam Heti óraszám:2 óra Célok és feladatok:
Ismeretszerzés a fizika természetleírási módszereirõl, a 10. osztály végéig ezek minimumkövetelmények, a 12. osztály végéig a mindenkori aktuális érettségi vizsgakövetelményekkel összhangban levõ szintû alkalmazásainak elsajátíttatása. - Váljon a tanuló igényévé az önálló ismeretszerzés, a természeti és technikai környezet jelenségeinek megértése.
- Az általános iskola első nyolc évfolyamában megszerzett természettudományos alapismeretek kibõvítése, az egységes szemléletre alapozott fizikai világkép kialakítása. - Legyen képes önállóan használni különböző lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket. Értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű természettudományi ismeretterjesztő kiadványok, műsorok információit, tudja összevetni a tanultakkal. - Helyes tanulási módszerek és az elemző készség kialakítása. - Egyszerű számítások elvégzése - Mértékegységek, mértékrendszerek használata - A tanult szakkifejezések szabatos használata szóban és írásban - A megszerzett ismeretek összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, technikai eszközök működésével.
- A természetben tapasztalható fizikai változások megfigyelése, ezekből sejtések megfogalmazása - A tapasztalatok önálló összefoglalása, mérési eredmények grafikus ábrázolása, kész grafikonok elemzése, egyszerű mérőeszközök használata. - A napjainkban felmerülő, fizikai ismereteket is igénylő problémák lényegének megértése, a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos problémák felismerése - Időbeli tájékozódás a fizikatörténet legfontosabb eseményeiben
Követelmények= minimum követelmények
Témakör I. Mechanika I.I. Kinematika Általános tudnivalók Vektor és skalármennyiségek
Anyagi pont, merev test Vonatkoztatási rendszer, pálya, út elmozdulás Egyenes vonalú egyenletes mozgás
Ismerje az SI mértékegységeket Tudja megkülönböztetni a vektor és a skalár mennyiségeket Tudja a vektorokat összetevőkre bontani Ismerje a vektorműveleteket Tudja alkalmazni az anyagi pont és merev test fogalmát a probléma jellegének megfelelően Egyszerű példákon értelmezze a hely és a mozgás viszonylagosságát, a pálya, út, elmozdulás fogalmának alkalmazása Ismerje fel az egyenletes mozgást konkrét példákon, tudja a sebesség fogalmát, kiszámítását
Legyen jártas konkrét mozgások út-idő, sebesség-idő grafikonok készítésében, elemzésében Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
Szabadesés
Egyenletes körmozgás
I.II. Dinamika Tehetetlenség törvénye, törvénye
Newton I.
Tömeg és sűrűség fogalma Lendület, erő Lendület-megmaradás törvénye
A dinamika alaptörvényei (Newton törvényei)
Nehézségi erő, súly, súlytalanság Mozgást befolyásoló tényezők Pontszerű és merev test egyensúlya
Az egyenletes körmozgás dinamikája. A centripetális erő Az általános tömegvonzás törvénye
Kepler- törvényei I.III. Munka, Energia
Ismerje fel és jellemezze az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgásokat A sebesség változásának értelmezése, átlag- és pillanatnyi sebesség Ismerje és alkalmazza a gyorsulás fogalmát Tudjon megoldani egyszerű feladatokat Értelmezze a szabadesést, mint egyenletesen változó mozgást Tudja a nehézségi gyorsulás fogalmát és értékét Egyszerűbb feladatokban való alkalmazás Ismerje az egyenletes körmozgás jellemzőit és azok mértékegységeit Periódusidő, fordulatszám, kerületi sebesség, szögsebesség, a centripetális gyorsulás Alkalmazza numerikus feladatokban a szögsebességgel, kerületi sebességgel, centripetális gyorsulással kapcsolatos összefüggéseket
Ismerje fel és jellemezze a mechanikai kölcsönhatásokat A mozgásállapot fogalma, a testek tehetetlenségére utaló kísérletek. A tehetetlenség törvénye Ismerje a mozgásállapot- változások létrejöttének feltételeit Értelmezze a tömeg fogalmát Tömegmérés módszerei, átlagsűrűség fogalma, jelentősége Tudja mit értünk egy test lendületén, lendületváltozásán Ismerje az erő fogalmát Alkalmazza a lendület-megmaradás törvényét ütközéses feladatokban Zárt rendszer fogalmának ismerete Ismerje a tehetetlenség törvényét, A dinamika alapegyenletét Hatás-ellenhatás törvényét Erők összegzését Ismerje fel az erő-ellenerő fogalmát példákon keresztül Ismerje a tehetetlen tömeg, a nehézségi erő fogalmát Értelmezze a súly és súlytalanság fogalmát Ismerje a súrlódás és a közegellenállás hatását a mozgásoknál Ismerje a súrlódási erő nagyságát befolyásoló tényezőket Tudja értelmezni dinamikai szempontból a testek egyensúlyi állapotát Forgatónyomaték, erőkar fogalma Tudjon egyszerű számításos feladatot e témakörben megoldani Ismerje a tömegközéppont fogalmát Értelmezze a centripetális erőt Ismerje fel centripetális gyorsulást okozó erőt konkrét jelenségekben Ismerje a gravitációs kölcsönhatásban a tömegek szerepét, az erő távolságfüggését Ismerje a gravitációs állandó fogalmát Értelmezze a Kepler- törvényeket a bolygómozgásokra és a Föld körül keringő műholdak mozgására
A munka fogalma
Tudja a munka fizikai fogalmát, mértékegységét
A munkavégzés fajtái: Emelési munka Gyorsítási munka Súrlódási munka Az energia fogalma Az energia fajtái: Helyzeti energia Mozgási energia Rugalmas energia Az energia-megmaradás törvénye A munkatétel
Ismerje a munkavégzés fajtáit, azok kiszámítási módját A munka és az elmozdulás kapcsolatának ismerete
A teljesítmény és hatásfok I.IV. Mechanikai rezgések A harmonikus rezgőmozgás
A harmonikus rezgőmozgás dinamikai leírása
A fonalinga mozgása A fonalinga lengésidejének meghatározása Kényszerrezgés, rezonancia
Mechanikai hullámok
Ismerje és tudja megkülönböztetni az energiafajtákat Egyszerűbb számításokban való alkalmazás
Ismerje az energia és munka kapcsolatát Tudja alkalmazni a mechanikai energia- megmaradás törvényét egyszerű feladatokban Ismerje a teljesítmény és hatásfok fogalmát, kiszámítását Rezgőmozgás fogalmának ismerete Ismerje a harmonikus rezgőmozgás kinematikai jellemzőit (kitérés, amplitúdó, fázis, rezgésidő, frekvencia) Tudja, hagy a harmonikus rugó az erőtörvényből következően rezgőmozgás kialakulását hozhatja létre Ismerje, hogy milyen energiaátalakulások mennek végbe a rezgő rendszerben Legyen képes az ingamozgás leírására, jellemzésére Ismerje fel hogy a lengésidő csak az inga hosszától és a földrajzi helytől függ Ismerje a szabadrezgés, a kényszerrezgés jelenségét Ismerje a rezonancia jelenségét, tudja mindennapi példákon keresztül megmagyarázni káros, illetve hasznos voltát A hullámmozgás, mint rezgésállapot terjedése Ismerje a hullám terjedésének jellemzőit: terjedési sebesség, hullámhossz
Longitudinális, transzverzális hullám
Ismerje fel a longitudinális és a transzverzális hullámokat és legyen képes a megkülönböztetésükre
Visszaverődés, törés jelensége
Tudja a visszaverődés és a törés törvényszerűségeit felismerni
Interferencia és elhajlás
Ismerje az interferencia és elhajlás jelenségét
Állóhullám
Ismerje az állóhullám kialakulásának feltételeit Duzzadóhely, csomópont Ismerje a hang jellemzőit és terjedését Ismerje a hangmagasság, hangerősség fogalmát A hallás védelme, védekezés a zajártalom ellen
A hang mint hullám
II. Hőtan Állapotjelzők, Termodinamikai egyensúly Egyensúlyi állapot Hőmérséklet, nyomás, térfogat Belső energia Szilárd anyag lineáris, térfogati hőtágulása
Folyadékok hőtágulása
Tudja mit értünk állapotjelzőn, nevezze meg őket Legyen tájékozott arról, milyen módszerekkel történik a hőmérséklet mérése Ismerje a Celsius- és Kelvin skálát Ismerjen különböző hőmérőfajtákat Legyen tisztában a hőmérséklet- változás hatására végbemenő alakváltozásokkal, tudja indokolni csoportosításukat Hőtágulás felhasználásával működő eszközök Legyen tájékozott gyakorlati szerepükről, tudja konkrét példákkal alátámasztani
Gázok állapotváltozásai Gay- Lussac I. és II. törvénye Boyle- Mariotte törvénye Egyesített gáztörvény Ideális gáz Izobár, izoterm, izochor állapotváltozás Hőmennyiség, munkavégzés Hőtan I. főtétele Hőtan II. főtétele Halmazállapot- változások Olvadás, Fagyás Párolgás, Lecsapódás Hőterjedés
Tudjon az egyes anyagok különböző hőtágulásának jelentőségéről, a jelenség szerepéről a természeti és technikai folyamatokban Víz különös viselkedése hő hatására Konkrét példák Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a gáztörvényeket, tudja összekapcsolni a megfelelő állapotváltozással Tudja kimondani és alkalmazni az egyesített gáztörvényt Ismerje az ideális gáz modelljét Értelmezze a térfogati munkavégzést és a hőmennyiség fogalmát Értelmezze az első főtételt Ismerje fel, hogy a természetben lejátszódó folyamatok irreverzibilisek Ismerje a különböző halmazállapotok tulajdonságait Értelmezze az olvadáshő, fagyáshő, párolgáshő, forráshő, lecsapódáshő jelentését Legyen képes egyszerű számítások elvégzésére Legyen tisztában a hővezetés, hőáramlás, hősugárzás fogalmaival
Továbbhaladás feltételei - Legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, a szerzett tapasztalatok elmondására. - Tudjon egyszerű grafikonokat készíteni, a kész grafikonokról következtetéseket levonni, az állandó és változó mennyiségeket megkülönböztetni. - Tudja helyesen használni a tanult legfontosabb fogalmakat. - Tudja a tanult összefüggéseket a feladatmegoldás során alkalmazni. - Legyen képes a tanult összefüggéseket, fizikai állandókat a képlet- és táblázatgyűjteményből kiválasztani, a formulákat értelmezni. - Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre.
10. évfolyam Heti óraszám:1 Célok és feladatok: - A testi és lelki egészség a környezet fokozottabb védelmére való nevelés, baleset-megelőzés, - energiatakarékosság (elektromosságtannal, a káros sugárzásokkal és szennyeződésekkel kapcsolatban). - A fény terjedésjelenségeinek megismertetése - A látás és az optikai eszközök képalkotásával összefüggő ismeretek bővítése - A fizika kapcsolatának kiemelése a természettudomány más ágaival (kémia, biológia). - A figyelem felkeltése a pályaorientációval kapcsolatos kérdések iránt. - A modern élet kommunikációs lehetőségeinek kihasználása az ismeretszerzés terén.
III. Fénytan A fény tulajdonságai Fény terjedése, fényforrások A fény terjedési sebessége Fényvisszaverődés és fénytörés Teljes visszaverődés
Tudja, hogy a tárgyakat azért látjuk mert a róluk kibocsátott vagy visszavert fény a szemünkbe jut és ott látásérzetet kelt Ismerje a fény terjedését homogén közegben. Tudja, hogy a fénysebesség határsebesség Tudja a fény vákuumbeli terjedési sebességét Ismerje a közeghatáron bekövetkező jelenségeket. Ismerje a fényvisszaverődés törvényét és a fénytörésjelenségét A fény terjedési sebessége különböző közegekben, törésmutató és a Snellius-Descartes törvény Tudja értelmezni a teljes visszaverődést a természetben és a technikában (délibáb, optikai kábel)
Hullámoptika, fénytörés prizmán, színek Az optikai kép fogalma (valódi, látszólagos) Síktükör Gömbtükrök (homorú, domború) Vékony lencsék (gyűjtő, szóró) Optikai eszközök Leképezési törvény, nagyítás A szem és a látás
Tudja alkalmazni a hullámtani törvényeket egyszerűbb feladatokban Fény hullámtulajdonságai, elhajlás, interferencia, polarizáció Ismerje a fehér fény összetevőit, a színkeverést Ismerje a geometriai, optikai középpont és a fókusz, valamint a valódi és a látszólagos kép fogalmát Nevezetes sugármenetek ismerete Tudja a fénysugár útját megrajzolni különböző optikai eszközök esetén Ismerje a tükrök, lencsék, optikai eszközök (egyszerű nagyító, fényképezőgép, vetítő, mikroszkóp, távcső) gyakorlati alkalmazását, működési elvét Ismerje a szem fizikai működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókat, a rövidlátás és a távollátás lényegét, a szemüveg használatát, a dioptria fogalmát
IV. Elektromágnesség IV.I. Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Kétféle elektromos töltés Vezetők és szigetelők Elektroszkóp Elektromos megosztás Az elektromos mező jellemzése
IV.II. Egyenáram Elektromos áramerősség, feszültségforrás, áramforrás
Ismerje az elektromos állapot létrehozásának különböző módjait Értse az elektrosztatikai alapjelenségeket és tudja ezeket elemezni hétköznapi jelenségek alapján Tudja az elektromos állapot anyagszerkezeti magyarázatát Ismerje az elektromos töltés fogalmát ismerje és alkalmazza Coulomb törvényét ismerje a térerősség, feszültség fogalmát az erőtér kvalitatív jellemzése, erővonalak vezetők elektromos térben
Értse az elektromos áram létrejöttének feltételeit, ismerje az áramkör részeit Ismerje az áramerősség- és feszültségmérő műszerek használatát Ohm törvénye Értse az Ohm törvényt vezető szakaszra és ennek következményeit, tudja alkalmazni egyszerű feladat megoldására Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás Ismerje a soros és párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggéseket, és alkalmazza ezeket egyszerű áramkörökre Az egyenáram hatásai, munkája és az elektromos áram munkájának és a fogyasztók teljesítménye teljesítményének ismerete Ismerje az áram élettani hatásait, a baleset- megelőzési és érintésvédelmi szabályokat IV.III.Elektromágneses indukció, elektromágneses hullámok A mágneses tér A mágneses tér jellemzése: a mágneses indukció vektor fogalma Áramok mágneses tere Lorentz- erő Árammal átjárt vezetők mágneses térben Mozgó töltések mágneses térben, A Lorentz-erő fogalma Mozgási indukcó A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség Nyugalmi indukció magyarázata, az indukált feszültség, Lenz-törvény. Elektromágneses hullámok Váltakozó feszültség kísérleti előállítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata. Rádióhullámok, hősugarak, fény, ultraibolya, röntgensugárzás,
hasonlóságok és különbségek. Gyakorlati alkalmazások. Egészség- és környezetvédelmi vonatkozások
V. Csillagászat Fényév Naprendszer
Csillagok
Tejútrendszer Az Univerzum keletkezése, tágulása
Ismerje a fényév távolságegységet Legyen fogalma a Naprendszer méretéről, ismerje a bolygókat, a fő típusok jellegzetességeit, mozgásukat Ismerje a Nap szerkezetének főbb részeit, anyagi összetételét, legfontosabb adatait. Tudja jellemezni a Hold felszínét, anyagát, ismerje legfontosabb adatait. Ismerje a holdfázisokat, a nap- és holdfogyatkozásokat Ismerjék a csillagok születésének, fejlődésének és pusztulásának folyamatát Határozza meg a csillag fogalmát, tudjon megnevezni néhány csillagot. Jellemezze a csillagok Naphoz viszonyított méretét, tömegét Ismerje a Tejútrendszer szerkezetét, a Tejútrendszeren belül a Naprendszer elhelyezkedését Ismerje az Univerzum kialakulásának elméleteit Ismerje az Ősrobbanás- elméletét
VI. Modern fizika Az anyag atomos szerkezete
Az anyag atomos szerkezetére utaló jelenségek. Az atomok
A fény kettős természete
A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása. A
mérete
Az elektronok kettős természete Az atom szerkezete Az atommag szerkezete
fényelektromos jelenség - a fény részecske-természete. Gyakorlati alkalmazások Az elektron mint részecske: az elemi töltés. Az elektron mint hullám: elektroninterferencia Az atom belső szerkezetére utaló kísérleti tapasztalatok.Rutherford-kísérlet, vonalas színkép. A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás jellemzése
Továbbhaladás feltételei - Tudja, hogy a természet egységes egész, szétválasztását résztudományokra csak a jobb kezelhetőség és áttekinthetőség indokolja, hogy a fizika legáltalánosabb törvényei a kémia, biológia, a földtudományok és az alkalmazott műszaki tudományok területén is érvényesek. - Tudjon különbséget tenni hipotézis és kísérletileg bizonyított állítások között. Tudja eldönteni, hogy egy adott kísérletből egy adott következtetés levonható-e. - Legyenek tisztában azzal, hogy a fizikai elméletek sohasem lehetnek lezártak és véglegesek, az újabb felfedezések alapján állandóan módosulnak. - Tudja a különböző jelenségek felfedezését, vizsgálatát a törvények megfogalmazását időben elhelyezni
A 11. évfolyam elején dönt a tanuló a fizika érettségi vizsga formájáról, azaz hogy középszinten (a hagyományos érettséginek felel meg), vagy emelt szinten ( felvételi vizsgának megfelelő) szeretne érettségizni.
Középszintű érettségi vizsga célja Annak a megállapítása, hogy a tanuló -
rendelkezik-e a köznapi műveltség részét képező fizikai ismeretekkel képes-e ismereteit összekapcsolni a mindennapi életben tapasztalt jelenségekkel, a technikai eszközök működésével ismeri-e a természettudományos gondolkodás, a természettudományok művelése során egyetemessé fejlődött megismerési módszerek alapvető sajátosságait képes-e egyszerűen lefolytatható fizikai kísérleteket elvégezni, valamint a kísérleti tapasztalatokat értékelni, grafikont elemezni rendelkezik-e a mértékekkel, mértékrendszerekkel, mennyiségekkel összefüggő gyakorlatias belső látásmóddal és arányérzékkel képes-e a tananyag által közvetített művelődési anyag alapvető fontosságú tényeit és az ezekből következő alaptörvényeket, összefüggéseket szabatosan kifejteni fizika szakközépiskola 9-12. évfolyam megérti-e a napjainkban felmerülő, fizikai ismereteket is igénylő problémák lényegét ismeri-e a fizikatörténet legfontosabb eseményeit és személyiségeit, a tananyag által közvetített legjelentősebb kultúrtörténeti vonatkozásokat
Az emelt szintű érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a tanuló - elsajátította a követelményben előírt ismereteket - képes- e az ismeretanyag belső összefüggéseit, az egyes témakörök közötti kapcsolatokat áttekinteni, felismerni - járatos- e a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereiben - ismeri- e a természettudományos gondolkodás, a természettudományok művelése során egyetemessé fejlődött megismerési módszerek alapvető sajátosságait, felismeri- e alkalmazásukat - ismeri- e a legfontosabb technikai eszközök, rendszerek működési elveit - rendelkezik- e több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett fizikai feladatok, problémák megoldási képességével - tájékozott- e a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban - képes- e a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő problémák megértésére és elemzésére.
Témakör Mechanika Kinematika Egyenes vonalú mozgások
Szabadesés Összetett mozgások
11. évfolyam Követelmények Középszint Heti óraszám 2 óra
Emelt szint Heti óraszám:2+2 óra
Ismerje és alkalmazza a vonatkoztatási rendszer, út, Az a-t, v-t, s-t grafikon idő, elmozdulás fogalmait egyikének ismeretében tudja a másik két grafikont Kísérlet Mikola csővel, ennek elemzése, elkészíteni megbeszélése Ismerje az út grafikus Ismerje fel és jellemezze az egyenes vonalú kiszámítását a v-t egyenletes és az egyenes vonalú egyenletesen grafikonból. változó mozgásokat Példákon keresztül különböztesse meg a pillanatnyi és átlagsebességet, ismerje ezek kapcsolatát Tudjon numerikus feladatokat megoldani a sebesség, gyorsulás, fogalmának felhasználásával, és legyen képes az idő függvényében egyes fizikai mennyiségeket ábrázolni Ismerje a szabadesés fogalmát, mint egyenletesen változó mozgást Ismerje a vízszintes és , függőleges hajítás jelenségét Tudja meghatározni a függőleges és vízszintes Értelmezze egyszerű példák segítségével az összetett hajítás magasságát, mozgást
Jellemezze a periodikus mozgásokat Egyenletes körmozgás
Harmonikus rezgőmozgás
Matematikai inga
Mechanikai hullámok
Vonalmenti hullámok
Felületi hullámok
Térbeli hullámok
Dinamika Newton I. törvénye Kölcsönhatás Mozgásállapotváltozás Tehetetlenség, tömeg, Inerciarendszer
Newton II. törvénye Erőhatás, erő,
távolságát, időtartamát, végsebességét
Ismerje fel, hogy az irányváltoztatáshoz gyorsulás rendelhető Ismerje a periódusidő, fordulatszám, szögsebesség, kerületi sebesség, centripetális gyorsulás fogalmát és tudja alkalmazni feladatokban Ismerje a harmonikus rezgőmozgás kinematikai jellemzőit Kapcsolata az egyenletes körmozgással Ismerje a matematikai ingát, tuja meghatározni a lengés idejét Ismerje a matematikai inga Tudjon egyszerűbb grafikonokat ábrázolni és periódusidejét leíró numerikus feladatokat megoldani a harmonikus összefüggést, rezgőmozgás körében. feladatmegoldásoknál és Ismerje a mechanikai hullám fogalmát, fajtáit méréseknél tudja alkalmazni Ismerje a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségeket Tudja a frekvencia, hullámhossz, hullámforrás, terjedési sebesség fogalmát és alkalmazza egyszerűbb feladatokban Tudja leírni a hullámjelenségeket, tudjon példát mondani a mindennapi életből Ismerje a hullámok rugalmas pontsoron való terjedését Tudjon különbséget tenni a longitudinális és transzverzális hullám között Ismerje az interferencia Ismerje a visszaverődés, törés törvényét létrejöttének feltételeit Ismerje az interferencia és a koherens hullámok Ismerje az állóhullám fogalmát, az állóhullám kvantitatív tárgyalását kialakulásának feltételeit Ismerje a felületi hullámokat, törés, interferencia, elhajlás jelenségét Tudja a Huygens-Fressnel elvvel magyarázni a Ismerje az ultra- és infrahang visszaverődést, törést, elhajlást jellemzőit, néhány gyakorlati A hangtani alapfogalmakat tudja összekapcsolni a alkalmazását, a zajártalom hullámmozgást leíró fizikai mennyiségekkel mibenlétét Tudja, hogy a hang mechanikai hullám Ismerje a hangforrás, hangszín, hangmagasság, hangerősség fogalmát Tudja a hangszereken kialakuló állóhullámokat Egy-két hangszer működésének fizikai alapjait ismerje Ismerje az ultrahang és infrahang gyakorlati alkalmazását Ismerje fel és jellemezze a mechanikai kölcsönhatásokat Ismerje a mozgásállapot- változások létrejöttének feltételeit, tudjon példákat említeni a különböző típusokra Értelmezze a tömeg fogalmát, ismerje a sztatikai tömegmérés módszerét A testek tehetetlenségéről, a lendület, az erő, a súly, az inercia-rendszer fogalmáról tanultak elmélyítése
Ismerje fel és jellemezze az egy kölcsönhatásban fellépő erőket
Értelmezze a mindennapos mechanikai jelenségeknél az ok- okozati kapcsolatokat Legyen jártas a sztatikai tömegmérésben Alkalmazza Newton törvényeit különböző mozgásfajták esetében Legyen jártas az erővektorok felbontásában A lendület-megmaradás törvényét tudja alkalmazni feladatokban
Eredő erő, támadáspont, Hatásvonal, lendület, lendületváltozás, Lendületmegmaradás Zárt rendszer Szabaderő, kényszererő
Newton III.-IV. törvénye
Legyen jártas az erővektorok ábrázolásában, összegzésében
Konkrét esetekben ismerje fel a kényszererőket Ismerje a szabaderők és a kényszererők alkalmazását Legyen jártas az egy testre ható erők, és az egy kölcsönhatásban fellépő erők felismerésében, ábrázolásában
Tudjon példát mondani a gravitációs gyorsulás mérési eljárásaira Nehézségi erő, súly és Értelmezze a súly és súlytalanság fogalmát súlytalanság
Mozgást befolyásoló tényezők
Pontszerű és merev test egyensúlya
Ismerje a súrlódás és a közegellenállás hatását a mozgásoknál Ismerje a súrlódási erő nagyságát befolyásoló tényezőket E témakörben tanultak elmélyítése (forgatónyomaték, erő, erőkar, tömegközéppont) Ismerje a tömegközéppont fogalmát és tudja alkalmazni szabályos homogén testek esetén Egyszerű gépek:lejtő, emelő, csiga Ismerje, hogy a lejtő, a nyújthatatlan fonál és a támasz kényszerfeltétel Tudja a pontszerű test egyensúlyi feltételét Tudja a merev testre ható erők összegzését Tudja az egyensúly általános feltételét és egyszerűbb feladatok megoldását Ismerje az egyensúlyi helyzeteket, a stabilitás fogalmát
Ismerje a kényszererő és szabaderő fogalmát Értelmezze az erőlökés fogalmát
Problémamegoldásban tudja figyelembe venni a gravitációs gyorsulás távolságfüggését, térerősség jellegét Ismerje a csúszási és tapadási súrlódásra vonatkozó összefüggéseket
Tudja az egyenletes körmozgás dinamikai feltételét Egyenletes körmozgás dinamikája Ismerje az általános tömegvonzás törvényét, alkalmazza néhány egyszerű probléma megoldásában Általános tömegvonzás Feladatokban tudja alkalmazni a homogén gravitációs mezőre vonatkozó összefüggéseket Tudja értelmezni a kozmikus sebességeket
Munka, teljesítmény
Ismerje a munka ábrázolását F-s diagramon Ismerje a munka és a teljesítmény, hatásfok fogalmát és tudja egyszerűbb feladatokban alkalmazni Tudja a mozgási energia fogalmát és a munkatételt Tudja az emelési munka, a helyzeti energia fogalmát Ismerje a lineárisan változó erők munkáját Ismerje a rugalmas energia alkalmazási lehetőségei Ismerje a mechanikai energia megmaradásának törvényét Ismerje az energiagazdálkodás környezetvédelmi
Tudjon kinematikai és dinamikai feladatokat megoldani Ismerje e Kepler törvényei és Newton törvényei közötti összefüggéseket Ismerje a gravitációs állandó mérését Tudjon munkát, teljesítményt számolni egyenletesen változó erőhatás esetén Jellemezze kvantitatív értelemben a különféle energiafajtákat Tudjon feladatokat megoldani munkatétel segítségével Tudja értelmezni a konzervatív
vonatkozásait
erő fogalmát Értelmezze a hatásfokot, mint a folyamatok gazdaságosságának jellemzőjét
Ismerje a speciális relativitáselmélet alapgondolatait Egyidejűség, idődilatáció, hosszúságkontrakció Tudja, hogy a tömeg is relativisztikus mennyiség Ismerjen az elméletet alátámasztó tapasztalatot
Speciális relativitáselmélet elemei
Hőtan Állapotjelzők, Ismerje a Celsius, Réaumur és Fahrenheit féle termodinamikai egyensúly hőmérőt Tudja alkalmazni a Kelvin-skálát Anyagmennyiség, mól, Avogadro- törvénye Hőtágulás Lineáris felületi és térfogati hőtágulás Szilárd testek Folyadékok és a szilárd testek hőtágulási tényezője hőtágulása közötti különbség Folyadékok A víz különös viselkedése hő hatására hőtágulása Állapotegyenletek
Termikus és mechanikai kölcsönhatások
Emlékezetből, illetve képlettár segítségével tudja alkalmazni numerikus feladatok megoldásában a Gay-Lussac I. és II. törvényt, a Boyle-Mariotte törvényt Tudja elkészíteni és értelmezni az állapotváltozásokat leíró p- V grafikonokat Ismerje és tudja alkalmazni az egyesített gáztörvény egyszerűbb feladatokban Ismerje és tudja alkalmazni az ideális gázok állapot egyenletét, az egyetemes gázállandót, Ismerje a termikus kölcsönhatást és a hőmennyiséget, a mechanikai kölcsönhatást és a térfogati munkát Tudja a gázokkal lezajló nyílt folyamatokat: izoterm, izokor, izobar és adiabatikus állapotváltozásokat Ismerje a hőközlés, hőmozgás fogalmát Ismerje, mit jelent a gáznyomás, a hőmérséklet a kinetikus gázelmélet alapján
Tudja, hogy a gázoknak kétféle hőkapacitása és fajhője létezik (állandó nyomáson és állandó tétfogaton vett fajhő Legyen képes egyszerű keverési feladatok megoldására Termodinamika I. és Ismerje a termodinamika első főtételét és annak II. főtétele jelentőségét Tudjon értelmezni mindennapi jelenségeket a II. főtétel alapján Legyen tisztában a hőerőgépek hatásfokának fogalmával és korlátaival
Feladatok megoldásakor alkalmazza a hőtágulást leíró összefüggéseket
Tudjon bemutatni egyszerű kísérleteket a gázok állapotváltozásaira Legyen jártas a p- V diagramon való grafikus ábrázolásban Tudja alkalmazni az állapotegyenletet
Értse a folyamatra jellemző mennyiségek és az állapotjelzők közötti különbséget Tudja alkalmazni az I. főtételt feladatmegoldásokban Tudjon értelmezni p- V diagramon ábrázolt speciális körfolyamatokat Ismerje, mit jelent az elsőfajú perpetum mobile kifejezés, értse meg a lehetetlenségét
Ismerje a reverzibilis és irreverzibilis folyamatok fogalmát, a természetben önként lejátszódó folyamatok irányát Értse, hogy mit jelent a
Halmazállapotváltozások
termodinamika értelmében a rendezettség rendezetlenség Ismerje a másodfajú perpetum mobile megvalósíthatatlanságát Ismerje a hűtőgép működési elvét Tudjon egyszerű kalorimetrikus mérést elvégezni Ismerje a különböző halmazállapotok tulajdonságait Értse a gáz és a gőz fogalmának különbözőségét Értelmezze a fogalmakat Tudja kvalitatív módon Tudja milyen energiaváltozással járnak a magyarázni a gőz telítetté halmazállapot-változások, legyen képes egyszerű válásának okait, a telített gőz számítások elvégzésére tulajdonságait Tudja mely tényezők befolyásolják a párolgás Ismerje a nyomás sebességét halmazállapot- változásokat Értse a víz különleges tulajdonságait befolyásoló szerepét Ismerje a levegő relatív páratartalmát befolyásoló tényezőket Kvalitatív módon ismerje az eső, a hó, a jégeső kialakulásának legfontosabb okait Értse, milyen változásokat okoz a felmelegedés, az üvegházhatás, a savas eső stb. a Földön
Elektromos és mágneses kölcsönhatás Elektromos mező Elektrosztatikai alapjelenségek
Az elektromos mező jellemzése Töltések mozgása elektromos mezőben Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön Csúcshatás Az elektromos mező árnyékolása Földelés
Értse az elektrosztatikai alapjelenségeket és tudja Alkalmazza a Coulomb ezeket elemezni, bemutatni egyszerű elektrosztatikai törvényt feladatmegoldásban kísérletek, hétköznapi jelenségek alapján Coulomb törvény Töltésmegmaradás törvénye Alkalmazza az elektromos mező jellemzésére használt fogalmakat ismerje a pontszerű elektromos töltés által létrehozott és a homogén elektromos A pontszerű elektromos töltés mező szerkezetét, tudja jellemezni erővonalak által létrehozott és a segítségével homogén elektromos mezőt tudja jellemezni az Ismerje a töltés – és térerősség viszonyokat a ekvipotenciális felületek vezetőkön, legyen tisztában ezek következményeivel segítségével a mindennapi életben, tudjon példát mondani gyakorlati alkalmazásukra Alkalmazza a munkatételt ponttöltésre elektromos mezőben
Kondenzátor, kapacitás Ismerje a kondenzátor energiáját Kondenzátorok soros és párhuzamos kapcsolására vonatkozó összefüggése, ezek alkalmazása feladatokban
Ismerje a kondenzátor lemezei között lévő szigetelőanyag szerepét Ismerje a síkkondenzátor kapacitásának meghatározását, a feltöltött kondenzátor energiájának meghatározását Alkalmazza a fenti összefüggéseket feladatokban
Egyenáram Elektromos áramerősség Feszültségforrás, áramforrás
Értse az elektromos áram létrejöttének feltételeit, ismerje az áramkör részeit, tudjon egyszerű áramkört összeállítani Ismerje a áramerősség- és feszültségmérő eszközök használatát
Elektromotoros erő, belső feszültség, kapocsfeszültség Ohm törvénye Belső ellenállás Külső ellenállás Fajlagos ellenállás Az ellenállás hőmérsékletfüggése Telepek soros és párhuzamos kapcsolása Félvezetők Vezetők szigetelők
Az egyenáram hatásai, munkája, teljesítménye
Galvánelem, akkumulátor
Alkalmazza Ohm törvényét Értse az Ohm törvényt vezető szakaszra és ennek összetett feladat következményeit, tudja alkalmazni egyszerű feladat megoldására, kísérlet megoldásokban elemzésére ismerje az ellenállás és fajlagos ellenállás fogalmát, Ismerjen ellenállás- mérési kiszámítását egyszerűbb feladatokban módszert Ismerje a fémek ellenállásának hőmérsékletfüggését Ismerje a soros és párhuzamos kapcsolásokra Értse a soros és párhuzamos vonatkozó összefüggéseket, alkalmazza ezeket kapcsolásra vonatkozó egyszerű áramkörökre összefüggések magyarázatát, alkalmazza összetettebb áramkörökre is Ismerje a félvezető, félvezető, szigetelő fogalmát, Alkalmazza ismereteit tulajdonságait egyszerűbb egyenáramú tudja csoportosítani az anyagokat vezetési mérések megtervezésére tulajdonságuk alapján (vezetők, szigetelők, félvezetők) Tudjon megnevezni félvezető kristályokat Tudja megfogalmazni a félvezetők alkalmazásának jelentőségét a technika fejlődésében, tudjon példát mondani gyakorlati alkalmazásukra Ismerje az elektromos áram hatásait és alkalmazásukat az elektromos eszközökben Ismerje az egyenáramú munka és teljesítmény kiszámításának módját Ismerje az ellenállások soros és párhuzamos kapcsolását Ismerje a galvánelem és az akkumulátor fogalmát, és ezek környezetkárosító hatását
12. évfolyam Az időben állandó mágneses mező Mágneses alapjelenégek A dipólus fogalma Mágnesezhetőség A Föld mágneses mezeje Iránytű A mágneses mező jellemzése Indukcióvektor,
Heti óraszám: 2 óra Ismerje az analógiát és a különbséget a magneto- és az elektrosztatikai alapjelenségek között Ismerje a Föld mágneses mezejét és az iránytű használatát
Heti óraszám: 2+2 óra
Ismerje a mágneses mező jellemzésére használt fogalmakat és definíciójukat, tudja kvalitatív módon Tudja kvantitatív módon jellemezni a mágneses jellemezni a különböző mágneses mezőket mezőket
indukcióvonalak, indukciófluxus
Tudja, hogy az árammal átjárt vezető körül mágneses tér keletkezik Ismerje a mágneses indukció és fluxus meghatározásának módjait és mértékegységeit
Az áram mágneses mezeje Hosszú egyenes vezető, áramhurok, Ismerje az elektromágnes néhány gyakorlati egyenes tekercs mágneses alkalmazását, a vasmag szerepét mezeje Homogén mágneses Ismerje a mágneses mező erőhatását áramjárta mező vezetőre, nagyság és irány szerint Elektromágnes vasmag Ismerje a Lorentz- erő fogalmát, hatását a mozgó töltésre, ennek néhány következményét A mágneses mező erőhatása áramjárta vezetőre Lorentz- erő Részecskegyorsító Az időben változó mágneses mező Az indukció alapjelensége Mozgási indukció Nyugalmi indukció Lenz törvénye Kölcsönös indukció Önindukció Tekercs mágneses energiája A váltakozó áram Fogalma
Tudjon a Lorentz-erővel kapcsolatos feladatokat megoldani. Tudjon megnevezni egy gyorsítótípust és ismerje működési elvét.
Ismerje az időben változó mágneses mező keltette mágneses mező mindennemű megváltozása elektroelektromos mező és a nyugvó mos mezőt hoz létre töltés körül kialakuló elekt Tudja alkalmazni a nyugalmi és a mozgási indukciót romos mező eltérő szerkezetét.
Ismerje az indukció alapjelenségét, és tudja, hogy a
Ismerje Lenz törvényét és tudjon egyszerű kísérleteket és jelenségeket a törvény alapján értelmezni. Ismerje az önindukció szerepét az áram ki- és bekapcsolásánál Ismerje a tekercs mágneses energiáját
Ismerje a váltakozó áram előállításának módját, a váltakozó áram tulajdonságait, hatásait, és hasonlítsa össze az egyenáraméval
Generátor, motor, dinamó
Ismerje az elektromos áram keltette mágneses mezőnek az elektrosztatikai mezőtől eltérő szerkezetét Alkalmazza a speciális alakú áramvezetők mágneses mezejére vonatkozó összefüggéseket egyszerű feladatokban
Ismerje a feszültség és az áram időbeli lefolyását leíró összefüggéseket
Ismerje a generátor, a motor és a dinamó működési elvét
Pillanatnyi, maximális Ismerje az effektív feszültség és áramerősség jelentéés effektív feszültség és sét. Ismerje a hálózati áram alkalmazásával kapcsoáramerősség latos gyakorlati tudnivalókat Váltakozó áramú Ismerje, hogy a tekercs és a kondenzátor eltérő ellenállások: módon viselkedik egyenárammal és váltakozó ohmos, induktív és kapaciárammal szemben tív ellenállás Fáziskésés, fázissietés
A váltakozó áram tel- Fáziseltérés nélküli esetben ismerje az átlagos teljejesítménye és munkája
Értse az eltérő viselkedés okát. Alkalmazza ismereteit egyszerűbb váltakozó áramú kísérletek megadott kapcsolási rajz alapján történő összeállítására és elvégzésére
Általános esetben ismerje az átlagos teljesítmény és a
sítmény és a munka kiszámítását
munka kiszámítását
Transzformátor Ismerje a transzformátor felépítését, működési elvét és szerepét az energia szállításában. Tudjon egyszerű feladatokat megoldani a transzformátorral kapcsolatban Ismerje a mechanikai és az elektromágneses hullámok azonos és eltérő viselkedését
Elektromágneses hullámok Az elektromágneses hullám fogalma Terjedési sebessége vákuumban Az elektromágneses hullámok spektruma: Ismerje az elektromágneses spektrumot, tudja az rádióhullámok, infravörös elektromágneses hullámok terjedési tulajdonságait sugarak, fény, ultraibolya, kvalitatív módon leírni. röntgen- és gammasugarak Ismerje a különböző elektromágneses hullámok Párhuzamos rezgőkör alkalmazását és biológiai hatásait
Thomsonképlet Csatolt rezgések, rezonancia Dipólus sugárzása, antenna, szabad elektromágneses hullámok A fény, mint elektromágneses hullám Geometriai optika
A visszaverődés és törés törvényei - SnelliusDescartes törvény Prizma, planparalel lemez
Abszolút és relatív törésmutató A fény mint hullám
Fényinterferencia, koherencia Fénypolarizáció, polárszűrő
Tudja, miből áll egy rezgőkör, és milyen energiaátalakulás megy végbe benne.
Ismerje, hogy a modern híradástechnikai, távközlési, kép- és hangrögzítő eszközök működési alapelveiben a tanultakból mit használnak fel. Értse a rezgőkörben létrejövő szabad elektromágneses rezgések kialakulását
Ismerje a gyorsuló töltés és az elektromágneses hullám kapcsolatát Tudja, hogy a fény elektromágneses hullám, ismerje Ismerjen a fénysebesség ennek következményeit mérésére vonatkozó klasszikus módszert (pl. Olaf ismerje a fényforrásokat, fénynyaláb, fénysugár, fény Römer, Fizeau) terjedési sebesség fogalmát Tudja, hogy a fénysebesség határsebesség. Ismerje az árnyékjelenségeket Tudja alkalmazni a visszaverődés és törés törvényét Ismerje a teljes visszaverődés jelenségét és alkalmazását Tudjon fehér fényt színeire bontani prizmával
Ismerje a fény hullámtermészetének bizonyítékait Tudja alkalmazni a hullámtani törvényeket egyszerűbb feladatokban. Ismerje fel a jelenségeket, legyen tisztában létrejöttük feltételeivel, és értse az ezzel kapcsolatos természeti jelenségeket és technikai eszközöket. Tudja egyszerű kísérletekkel szemléltetni a jelenségeket Ismerjen a fényinterferencia, fogalmát, létrehozását Ismerje az elhajlás jelenségét Tudja, hogy a fény transzverzális hullám és ennek bizonyítéka a polarizáció Tudja, hogy a fehérfény összetett Ismerje a színkeverés fajtáit és alkalmazásait
Alkalmazza a hullámtani törvényeket összetett (prizma, planparalel lemez) feladatokban. Tudjon egyszerűbb méréseket tervezni és elvégezni a hullámtani törvényekkel kapcsolatban (pl. törésmutató meghatározása).
Ismerje az elhajlást, és ismerje Fényelhajlás résen, rácson
Lézerfény
fel ezeket egyszerű jelenségekben. Ismerje és értelmezze a színfelbontás néhány esetét (prizma, rács). Síktükrök, gömbtükrök lencsék képalkotása, Tudja alkalmazni a rácson leképezési törvény ismerete, alkalmazása A dioptria fogalma és alkalmazása optikai eszközök: történő elhajlásra vonatkozó összefüggéseket hullámhossz nagyító, mikroszkóp, távcső, szem, szemüveg, fényképezőgép működésének alapelvei mérésére. Ismerje a lézerfény fogalmát, tulajdonságait.
Optikai eszközök
Alkalmazza a leképezési Ismerje a szem fizikai működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókat, a rövidlátás és a távollátás lényegét, a szemüveg használatát, a dioptria fogalmát
törvényt összetettebb feladatok megoldására Tudja, hogy a lencse gyűjtő és szóró mivolta a környező közeg anyagától is függ Tudjon egyszerűbb méréseket tervezni a leképezési törvénnyel kapcsolatban
A szem és a látás Rövidlátás, távollátás Szemüveg
Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás Az anyag szerkezete Atom Molekula Ion Elem Avogadro-szám Relatív atomtömeg Atomi tömegegység
Tudja a fizikából és a kémiából tanultak
Az atom szerkezete Elektron Elemi töltés Elektronburok
Folyadékok elektromos vezetése
rendszerezését Tudja meghatározni az atom, molekula, ion és elem fogalmát. Tudjon példákat mondani az ezek létezését bizonyító fizikai-kémiai jelenségekre
Ismerje az Avogadro-számot, a relatív atomtömeg
Tudjon ezekkel a mennyiségekkel számításokat végezni Tudja értelmezni Thomson Ismerje az anyag felépítését, az atomok katódsugárcsöves méréseit, a alkotórészeit (elektron, proton, neutron) Millikan-kísérletet. Ismerje az elektron tömegének és töltésének meghatározására vonatkozó kísérletek alapelvét. Tudja értelmezni az elektromosság atomos természetét az elektrolízis törvényei alapján Ismerje Faraday törvényeit és az elektrolízis gyakorlati alkalmazásait és az atomi tömegegység fogalmát, ezek kapcsolatát.
Rutherford-féle atommodell Atommag Az atommag összetétele (proton, neutron, nukleon,
Tudja ismertetni Rutherford atommodelljét, szórási kísérletének eredményeit Ismerje az atommag és az elektronburok térfogati arányának nagyságrendjét Tudja felsorolni az atommagot alkotó részecskéket.
rendszám, tömegszám)
Izotóp
A kvantumfizika elemei Planck-formula Foton (energiakvantum) Fényelektromos jelenség Kilépési munka Fotocella (fényelem) Vonalas színkép
Ismerje a proton és a neutron tömegének az elektron tömegéhez viszonyított nagyságrendjét. Tudja a proton és a neutron legfontosabb jellemzőit. Tudja megfogalmazni a neutron felfedezésének jelentőségét az atommag felépítésének megismerésében. Ismerje a nukleon, a rendszám és a tömegszám fogalmának meghatározását, tudja a közöttük fennálló összefüggéseket Tudja meghatározni az izotóp fogalmát, tudjon példát mondani a természetben található stabil és instabil izotópokra
Ismerje Planck alapvetően új gondolatát az energia kvantáltságáról. Ismerje a Planck-formulát. Értelmezze a fényelektromos jelenséget Tudja, hogy a fény energiája kvantumos és a Tudja a kilépési munka és a frekvenciától függ Planck-állandó méréssel való Tudja megfogalmazni az einsteini felismerést a fénymeghatározását. sugárzás energiájának kvantumosságáról. Ismerje a foton jellemzőit
Tudja értelmezni a fotoeffektus jelenségét. Tudja ismertetni a fotocella működési elvét, tudjon példát mondani gyakorlati alkalmazására. Ismerje a vonalas színkép keletkezését, tudja Ismerje az emissziós és indokolni alkalmazhatóságát az anyagi minőség megabszorpciós színképek jellemhatározására zőit. Ismerje a színképvonalak hullámhossza és az atomi elektronok energiája közötti összefüggést. Tudja mindezt Tudja megfogalmazni a fény kettős természetének értelmezni új elemek jelentését. felfedezése szempontjából
A fény mint részecske
Tudja felírni a foton tömegére és energiájára vonatkozó összefüggéseket. Tudja megfogalmazni az anyag kettős természetét.
Ismerje a tömeg-energia ekvivalenciáját kifejező einsteini egyenletet Tömeg-energia ekvivalencia
Ismerje az elektron hullámtermészetét
Ismerje az elektron de Broglie-hullámhosszát és kiszámítását egy szabadon mozgó részecske esetére. Ismerjen az elektron hullámtermészetét bizonyító kísérletet
Az elektron hullámtermészete
Radioaktivitás Tudja meghatározni a radioaktív bomlás fogalmát. Radioaktív bomlás Tudja jellemezni az α-, β-, γ-sugárzást. Tudja értelα-, β-, γ-sugárzás mezni a bomlás során átalakuló atommagok rendszám- és tömegszámváltozását Magreakció Ismerje a magreakció, a felezési idő fogalmát, a Felezési idő bomlási törvényt.
Tudja a bomlási törvényt egyszerű feladatmegoldásban
használni
Bomlási törvény Aktivitás Mesterséges radioaktivitás Sugárzásmérő detektorok
Ismerje az aktivitás, a bomlási sor fogalmát, ábra alapján tudjon magadott bomlási sort ismertetni Ismerje a mesterséges radioaktivitás fogalmát. Tudjon példákat mondani a radioaktív izotópok ipari, orvosi és tudományos alkalmazására
Ismerje néhány sugárzásfajta detektálására alkalmas eszköz (GM-cső, Wilsonkamra) működési elvét
Ismerje a maghasadás folyamatát, jellemzőit. Maghasadás
Magfúzió
Sugárvédelem
Tudjon párhuzamot vonni a radioaktív bomlás és a Tudja elemezni a 235U-ra maghasadás között. Ismerje a hasadási termék megadott hasadási reakció fogalmát. egyenletét. Tudja ismertetni a láncreakció folyamatát, megvaló- Tudja indokolni, hogy miért sításának feltételeit alkalmas az atomreaktor Tudja megfogalmazni az atomenergia jelentőségét radioaktív izotóp gyártására az energiatermelésben. Ismerje az atomerőművek előnyeit, tudjon reális értékelést adni a veszélyességükről. Ismerje a szabályozatlan láncreakció folyamatát, az atombomba működési elvét. értelmezni megadott Tudja elmagyarázni a magfúzió folyamatát és értel- Tudjon fúziós magreakció-egyenletet mezni az energiafelszabadulást Ismerje a Napban lejátszódó energiatermelő folyamatot. Ismerje a H-bomba működési elvét.
Ismerje a radioaktív sugárzás környezeti és
biológiai hatásait. Ismerje a sugárterhelés fogalmát. Tudja megfogalmazni a háttérsugárzás eredetét. Tudja ismertetni a sugárzások elleni védelem szükségességét és módszereit. Ismerje az embert érő átlagos sugárterhelés összetételét. Ismerje az elnyelt sugárdózis fogalmát, mértékegységét, valamint a dózisegyenérték fogalmát, mértékegységét. Elemi részek
Tudjon a stabil és instabil elemi részecskére példát mondani. Tudja, mi az antirészecske. Ismerje a neutrino jelentőségét a maghasadás energiamérlegében. Ismerje a szétsugárzás és párkeltés folyamatát
A fizikatörténet fontosabb személyiségei Arkihimédész, Galilei, Newton, Kopernikusz, Kepler, Joule, Faraday, Tudja, hogy a felsorolt tudósok mikor(fél Ohm, Ampere, Volta, Jedlik Ányos, Eötvös Lóránd, Einstein, Hertz, évszázad pontossággal) és hol éltek, Marmell, Planck, Rutherford, Bohr, Heisenberg, Fermi, Szilárd Leó, tudja melyek voltak a legfontosabb, a Teller Ede, Gábor Dénes munkásságaikat és legfontosabb eredményeiket tanultakhoz köthető eredményeik a megfelelő anyagrészhez kapcsolódóan
FÖLDRAJZ SZAKKÖZÉPISKOLA A földünk és környezetünk tantárgy kerettanterve és a Nemzeti alaptanterv viszonya A szakközépiskolai földrajz kerettanterv szemlélete és értékrendje tükrözi a Nat szellemiségét. Összhangban van az abban meghatározott fejlesztési feladatokkal és nevelési-oktatási célokkal. Megfogalmazása során mindvégig szem előtt tartotta a kiemelt fejlesztési feladatok, illetve a kulcskompetenciák fejlesztése terén megfogalmazott célok teljesítését. A szakközépiskolai földrajz kerettanterv szerepe a kulcskompetenciák fejlesztésében és a kiemelt fejlesztési célok teljesítésében. A földrajzoktatás a műveltségi terület tartalmi elemeinek feldolgozása, a szűkebb és tágabb környezetünkről megszerzett ismeretek bővítése mellett nagymértékben hozzájárul a tanulók képességeinek fejlődéséhez. A különféle szóbeli és írásbeli ismeretközvetítő, illetve értékelési módszerek alkalmazásával segíti az anyanyelvi kommunikáció fejlődését. Az Európai Unió, valamint a világ természeti és társadalmi-gazdasági sajátosságainak bemutatásával hozzájárul az eltérő kultúrák megismerése iránti igény, a nyitott és befogadó magatartás, illetve szemléletmód kialakulásához. Mindezt úgy valósítja meg, hogy közben elősegíti a természeti és a kulturális értékek iránti tisztelet, illetve a következő nemzedékek számára történő megőrzésük iránti igény kialakulását. Ezzel hozzájárul a felelős és tudatos környezeti magatartás fejlődéséhez. A más anyanyelvű országok és kultúrák megismerése elősegítheti a tanulókban az adott célnyelven történő kommunikáció igényének kialakulását, ez pedig megkönnyítheti az idegen nyelvi kommunikáció fejlődését. A természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatokban megfigyelhető kölcsönhatások feltárásával a földrajzoktatás hozzájárul a természettudományi szemlélet és gondolkodásmód kialakulásához. Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti, környezeti és társadalmi-gazdasági folyamatainak megismeréséhez és megértéséhez elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás és információszerzés, valamint a nyitott gondolkodás. Ezért a megnevezett tartalmi elemek elsajátítása elképzelhetetlen a tanulók egyre önállóbbá váló információszerző tevékenysége nélkül. Így a tanítási-tanulási folyamatban nagy hangsúlyt kap az információszerzés és -feldolgozás képességének fejlesztése, különös tekintettel a digitális világ nyújtotta lehetőségek hasznosítására. A tanítási-tanulási folyamat kiemelt célja a folyamatos önképzés iránti igény, valamint az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása. Hazánk és a világ társadalomföldrajzi jellemzőinek bemutatásával a tantárgy oktatása elősegíti a szociális és állampolgári kompetencia fejlődését. Napjaink társadalmi-gazdasági folyamatainak megismertetése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók a gazdasági élet eseményeiben eligazodó aktív, kreatív, a változásokhoz alkalmazkodó és vállalkozóképes állampolgárrá válhassanak.
A földrajzoktatás céljai és feladatai a szakközépiskolában A földrajz tantárgy megismerteti a tanulókat a földrajzi környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel. Az alapozó szakasz tantervi előzményeire építve elősegíti, hogy megismerjék az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és a társadalom főbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait, valamint azok kölcsönhatásait. Tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat összefüggéseikben vizsgálja, a természettudományok, a társadalomtudományok, valamint az egyéb környezettudományok szempontjai szerint. Tananyaga az életkori sajátosságoknak megfelelően az általános természeti és társadalmi-gazdasági folyamatok térbeli és időbeli változásainak vizsgálatával, az összefüggések és a kölcsönhatások feltárásával valósítja meg szemléletformáló szerepét. A földrajz tantárgy célja, hogy a tanulók felismerjék az élettelen és az élő természet folyamatainak társadalomra gyakorolt hatásait, azok időbeli változásait. Lássák, hogy a társadalom működése hogyan hat vissza a földrajzi környezetre. Tudjanak általánosítani és szintetizálni, lássák a földrajzi-környezeti jelenségek és főbb folyamatok helyét a földi rendszerben. A természet és a társadalom kölcsönhatásainak, összefüggéseinek megismerése nyomán fejlődjön ki a tanulókban a környezettudatos gondolkodás.
Célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban, kialakuljon bennük a nemzeti és az európai identitástudat, a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti tisztelet. A földrajzoktatás célja továbbá, hogy a történeti-földrajzi szemlélet kialakításával felismertesse a földrajzi helyzet időben változó megítélését. Ismertesse meg az egyre növekvő társadalmi igények kielégítéséért folyó termelőtevékenységet és annak eltérő vonásait, teljesítményeit a Föld különböző térségeiben. Ismertesse fel a társadalmi-gazdasági életben jelenlévő többirányú, kölcsönös függőséget, a termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit. Fejlessze ki a tanulókban az aktív részvétel készségét közösségük, régiójuk, országuk problémáinak megoldásában. Alapozza meg a rövid és hosszútávon érvényesülő gazdaságosság mérlegelésével a választott szakterületen a felelős, környezetkímélő munkavégzést. A tantárgy tudatosítja a tanulókban, hogy a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. Megmutatja, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította, és ma is alakítja környezetét. Ennek ésszerű korlátozása, a környezet és az ember érdekeit egyaránt figyelembe vevő, tudatos környezeti magatartást, az erőforrások tervszerű felhasználását, sőt a nemzetek közötti összefogást kívánja. A szakközépiskolai földrajzoktatás az életkori sajátosságoknak és a szakirányú képzés igényeinek figyelembevételével magasabb szinten továbbfejleszti, elmélyíti és differenciálja a tanulók alapozó szakaszban megszerzett tudását és képességeit. A tanulásnak olyan fejlesztési, illetve a tanulás tanulását segítő stratégiákra kell épülnie, amelyek figyelembe veszik a tanulók eltérő ismeret- és képességszintjéből adódó sajátosságait, illetve eltérő ismeret-felhasználói igényeit és a differenciált oktatás elveinek alkalmazásával fejleszti tovább a földrajzi kompetenciákat az egyén képességeinek, adottságainak megfelelői ütemben. A szakközépiskolai földrajzoktatás komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaorientációját, a szakképzésbe való bekapcsolódását, a változások iránti fogékonyság fejlesztésével folyamatos önképzésre, helytállásra ösztönöz. Ezzel együtt biztosítja annak lehetőségét, hogy a tanulók felkészülhessenek a sikeres érettségi vizsgára. Hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kilépő diákok eligazodjanak a globálizálódó világ társadalmi-gazdasági és környezeti folyamataiban, képesek legyenek felelős döntéshozatalra állampolgári szerepeik gyakorlása során.
Fejlesztési követelmények A tananyag feldolgozása során el kell érni, hogy a tanulók ismerjék a földi képződményeket, a természeti és a társadalmi jelenségeket, folyamatokat és ezek főbb összefüggéseit, a megismerés során legyenek képesek a földrajzi gondolkodás alkalmazására. Az általános természetföldrajzi és az általános társadalomföldrajzi témakörök áttekintésekor alkalmazzák regionális földrajzi ismereteiket, legyenek képesek a földrajzi térben is időben való tájékozódásra. Értelmezzék a természeti feltételek és a társadalmi-gazdasági jellemzők közötti kapcsolatokat a földrajzi térben. Ismerjék fel a helyi, a regionális és a globális történések összefüggéseit, különböző szintű következményeit. A földrajzi tanulmányok befejezésekor a tanulók biztonsággal tudjanak eligazodni a természeti és a társadalmigazdasági környezetben. Használják fel földrajzi ismereteiket a mindennapi élet szempontjából fontos döntések meghozatalakor. Legyenek képesek gazdasági-pénzügyi ismereteik birtokában a kezdeményező, kreatív, vállalkozó állampolgár szerepének betöltésére. Legyen képesek földrajzi kompetenciáik szintjének reális értékelésére. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan tovább gyarapítsák földrajzi-környezeti ismereteiket és képességeiket. Legyenek birtokában a földrajzi ismeretek elsajátítást segítő hatékony tanulási módszereknek. Váljanak alkalmassá a nemzeti, az európai és az egyetemes természeti és kulturális értékek befogadására, legyenek képesek felismerni az azokban rejlő esztétikai értéket. A szakközépiskolai földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók önállóan tudják elemezni a természetföldrajzi és a társadalmi-gazdasági történéseket. Elsősorban arra kell törekedni, hogy rendszerben gondolkodjanak és szintetizálják korábbi ismereteiket, biztonsággal tájékozódjanak a Földön lezajló folyamatokban, térben és időben egyaránt. Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. El kell érni, hogy képesek legyenek különböző földrajzi adatsorok és mutatószámok alapján a tendenciák megfogalmazására. Alkalmazzák a kommunikációs, a kooperatív, a matematikai és a gondolkodási képességeket pl. az adatok értelmezése és feldolgozása, a problémák felismerése és megoldása, az általános törvényszerűségek felismerése és az ítéletalkotás során. Legyenek képesek együttműködésre a földrajzi-környezeti tartalmú feladatok megoldásakor. Legyenek képesek információszerzésre a speciális információhordozókból (tematikus és különböző méretarányú térképek, szak- és ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, lexikonok, almanachok, CDROM, internet, kiállítások, filmek). Legyenek képesek a digitális kompetenciák alkalmazására a földrajzi
tartalmú információk megszerzésében és feldolgozásában. Tapasztalataikat szabatosan fogalmazzák meg, véleményüket támasszák alá érvekkel a vitákban. A földrajzórák is járuljanak hozzá ahhoz, hogy jártasságot szerezzenek az emberiség és a környezet szempontjából egyaránt előnyös döntéshozatalban.
Belépő tevékenységek Különféle természetföldrajzi, környezeti és társadalmi-gazdasági témákat feldolgozó tematikus térképek logikai és összehasonlító elemzése, összefüggések bemutatása. A témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmak, jelenségek felismerése kontúrtérképen. Egyszerű térképi ábrázolások készítése. Légköri jelenségek felismerése, összehasonlítása időjárási térképeken és műholdfelvételeken. Digitális térképeken közölt információk leolvasása, értelmezése. Digitális útvonaltervező használata. Az egyes térségek, régiók világgazdasági szerepének összehasonlítása különböző statisztikai mutatók, tematikus térképek alapján. A gazdasági ágazatok szerepét, jelentőségét bemutató statisztikai adatok, diagramok összehasonlító elemzése. A Föld fő mozgástípusainak és azok következményeinek magyarázata különböző típusú ábrák és modellek segítségével. Egyszerű modellek, folyamatábrák, magyarázó ábrák készítése. Az egyes geoszférák szerkezeti felépítésének, természetföldrajzi jelenségeinek és folyamatainak bemutatása, értelmezése különböző típusú ábrák, képek és modellek alapján. Felszínfejlődési folyamatok és felszínformák felismerése képek és ábrák (pl. keresztszelvények, tömbszelvények és folyamatábrák) alapján. Földtörténeti események elhelyezése időoszlopon. Éghajlati diagramok felismerése, elemzése, kapcsolása a földrajzi övezetességhez, a tájakhoz. Népesség- és településföldrajzi jellemzők bemutatása képek, térképek, diagramok, statisztikai adatok, alaprajzok, leírások alapján. A demográfiai folyamatok időbeli egymásutániságának bemutatása példák alapján. Különböző nyomtatott és elektronikus forrásokból gyűjtött gazdasági-pénzügyi adatok alapján táblázatok, grafikonok, rangsorok, tematikus térképek készítése. Az ábrázolt adatok értelmezése. Földtörténeti időoszlop, kortáblázat készítése, a földtörténet fő eseményeivel kapcsolatban. Magyarázó rajz készítése ciklonról, anticiklonról és időjárási frontokról. A mindennapi életre gyakorolt hatásuk bemutatása példák alapján. Időjárási elemekkel kapcsolatos adatok grafikus ábrázolása. Helymeghatározási és időszámítási feladatok önálló megoldása. Számítási feladatok a középhőmérséklettel, a hőingadozással, a vízrajzi jellemzőkkel és a népesedéssel, árfolyamváltozással, tőzsdei folyamatokkal, gazdasági növekedés ütemével kapcsolatban. Egyszerű számítási feladatok megoldása, pl.: árfolyamváltozással, tőzsdei folyamatokkal, gazdasági növekedés ütemével kapcsolatban. Ásvány- és kőzetvizsgálati gyakorlatok. Időjárás- és vízállásjelentés értelmezése. Egyszerű időjárási prognózis megfogalmazása az adatok alapján. Adatok gyűjtése különféle nyomtatott forrásokból, illetve internetes szakirányú honlapok felhasználásával az adott témákhoz kapcsolódóan. Adatok gyűjtése az egyes termékek, termékcsoportok világpiaci szerepének változásáról, az információs szolgáltatás fejlődéséről. Információk gyűjtése az egyes kontinenseken vagy régiókban lezajlott gazdasági fejlődés jellemző vonásairól gazdaságtörténeti térképek felhasználásával. Sajtó-, tv- és internet-figyelő: aktualitások gyűjtése regionális és globális környezeti problémákról, a környezet állapotát veszélyeztető folyamatokról, az emberi tevékenység következtében károsodott tájak, térségek helyreállításáról. Információk gyűjtése sajtóból, hírműsorokból a globalizálódó világ jellemző vonásairól. A hazai gazdasági-pénzügyi, tőzsdei folyamatok nyomon követése internetes források felhasználásával. A folyamatok jellemzőinek összefoglalása. Aktuális cikkek, adatsorok, diagramok csoportmunkában történő feldolgozása, véleményalkotás, illetve következtetések megfogalmazása az adott témakörökhöz kapcsolódóan. Leírások gyűjtése és elemzése a természeti katasztrófákról, az elhárítás és a károk mérséklésének lehetőségeiről, a környezet fokozatos átalakításáról, a természeti feltételek szerepének átértékelődéséről.
9. Évfolyam Témakörök
Tartalmak
Térképi ismeretek
A térkép és a valóság kapcsolata. A térképi ábrázolás módszerei. A térkép mint információforrás. Helymeghatározás, mérés, számítás térkép segítségével.
Kozmikus környezetünk
A Naprendszer A Naprendszer felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben. A Naprendszerben megnyilvánuló törvényszerűségek A Föld mint égitest A Föld mozgásai és azok következményei. A napi és az évi időszámítás. A helyi és a zónaidő számítása. Az űrkutatás a Föld szolgálatában Az űrkutatás eredményeinek felhasználása a mindennapi életben és a gazdaságban.
A geoszférák földrajza
Tájékozódás a földtörténeti időben A kőzetburok földrajza Földünk gömbhéjas szerkezete. A kőzetburok felépítése. A lemeztektonika alapjai. A Föld nagyszerkezeti egységei és kapcsolatuk az ásványkincsekkel. A kőzetburokban lejátszódó folyamatok kísérőjelenségei és részfolyamatai: a gyűrődés, a vetődés, a vulkánosság és a földrengés. Az ásványok és a kőzetek keletkezése, tulajdonságaik, csoportosításuk, felhasználásuk lehetőségei. A légkör földrajza A légkör anyagi összetétele, szerkezete. Az időjárási-éghajlati elemek és változásaik. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások. Ciklonok, anticiklonok, időjárási frontok. Az időjárás-változások hatása a mindennapi életre. Az általános légkörzés. A vízburok földrajza A vízburok tagolódása, víztípusai. A tengervíz tulajdonságai és mozgásai. Az a világtenger természeti erőforrásai. A szárazföld vizeinek típusai, felhasználásuk. A vízgazdálkodás. A víz mint erőforrás. A talaj földrajza A talaj kialakulása, szerkezete. A Föld jellemző talajfajtái. A talajok hasznosítása. A Föld felszínformái A belső és a külső erők szerepe a felszín fejlődésében. A jellegzetes felszínformák, kialakulásuk és átalakulásuk. A földi szférák környezeti problémái Az éghajlatváltozás, a levegő, a talajok és a vizek szennyezése, a gazdasági tevékenységek környezetkárosító hatása.
Évi órakeret: 37 óra
10. Évfolyam A földrajzi övezetesség
Éghajlati övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek, övek kialakulása az éghajlatok jellemzői. A földrajzi övezetesség A vízszintes és a függőleges övezetesség rendszere. A forró, a mérsékelt, a hideg övezet és tagolódásuk. Az élővilág, a talaj, a vízrajzi jellemzők, a felszínformálódás éghajlattól függő övezetessége. Kölcsönhatások, összefüggések bemutatása. A természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági életre.
Népesség- és településföldrajz
A Föld népessége A népességszám időbeli és térbeli változásai. A népesség összetétele, eloszlásának területi különbségei. A népesség térbeli mozgásai. Települések a Földön A települések területi elhelyezkedését meghatározó tényezők. A településtípusok és jellemzőik. A városodás és a városiasodás. A nagyvárosi élet jellemzői.
A világgazdasági pólusok A világgazdaságban különböző szerepet betöltő A gazdasági pólusok kialakulása és a világgazdaságban betöltött szerepük változása: Kelet- és Délkelet-Ázsia, Észak-Amerika, Európai Unió. régiók, országcsoportok és országok A fejlődő országok Általános problémáik és eltérő fejlettségű csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban. A felzárkózás lehetőségei. Magyarország Hazánk helye és szerepe a nemzetközi, kiemelten az európai társadalmi-gazdasági folyamatokban. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás hatása a társadalmi-gazdasági fejlődésre. A gazdasági rendszerváltásból adódó sajátosságok, gazdaságunk jellemzői.
Évi órakeret: 37 óra
11-12. Évfolyam
A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai
A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei A demográfiai robbanás, az élelmezési válság, a nyersanyag- és energiaválság, valamint az urbanizáció környezeti következményei. A problémák mérséklésének lehetséges módjai. A környezeti válság kialakulása A különböző geoszférákat ért környezeti károsodások kölcsönhatásai. A regionális és a globális környezeti veszélyek összefüggései. Az egyén felelőssége és szerepe a környezeti problémák kialakulásában, illetve mérséklésében. A harmonikus és fenntartható fejlesztés elvei, a megvalósítás korlátai.
A világ változó társadalmi- A gazdasági élet szerkezetének átalakulása
gazdasági képe
A gazdasági ágazatok fő telepítő tényezői és azok jelentőségének átértékelődése. A gazdasági szektorok jellemzői, szerepük változásai. A világgazdaság jellemző folyamatai A globalizáció, az integrálódás, a regionális folyamatok, és a nemzetgazdaság kapcsolata. A világgazdasági szerepkörök történeti és területi változása. A nemzetközi együttműködés lehetőségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában. A piacgazdaság. A multinacionális vállalatok szerepe. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolatai. A működőtőke és a pénz világa A nemzetközi tőkeáramlás. A pénz szerepe napjaink világgazdaságában. A pénz szerepe a hétköznapi életben: banki, tőzsdei folyamatok, vállalkozások.
TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
Emelt szint
2.1. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben
Ismertesse a Naprendszer helyét, a Tejútrendszer alakját, méreteit. Igazodjon el a csillagászati nagyságrendekben. Különítse el a csillagok és a bolygók tartalmi jegyeit.
Mutassa be a naptávolság, a hőmérséklet és az anyageloszlás összefüggéseit. Sorolja fel a csillagászat történeti fejlődésének jelentősebb állomásait.
2.2. A Nap és kísérői
Ismertesse a Nap jellemzőit (mérete, távolsága a Földtől, anyagi összetétele, belső és felszíni hőmérséklete). Mutassa be a Nap földi életet meghatározó szerepét, legfontosabb sugárzásait és azok légköri következményeit. Tudja megkülönböztetni a nap- és holdfogyatkozás kialakulásának okait. Sorolja fel a Föld- és a Jupiter-típusú bolygókat, sorrendjüket, mutassa be közös és egyedi jellemzőiket. Ismertesse a Hold mozgásának sajátosságát, értse a holdfázisok váltakozásának okát. Magyarázza a meteor és meteorit közötti különbséget.
Ismertesse a Nap gömbhéjas szerkezetét, a Nap szféráinak jelenségeit és ezek hatását a földi életre.
Legyen tisztában a Föld méreteivel (sugár, Egyenlítő). Tudja egyszerű rajzzal bemutatni a
Bizonyítsa a Föld alakja és tengely körüli forgása közötti összefüggést.
2.3. A Föld és mozgásai
Magyarázza meg a holdfázisok és a napfogyatkozás kialakulásának okait. Legyen képes a Naprendszer bolygóiról készült adatsorok elemzésére. Jellemezze a Hold felszínét, bizonyítsa a hőmérséklet és a légkörhiány összefüggését. Mutassa be az üstökösök felépítésének jellemzőit, mozgásának jellemzőit, jellegzetes formájuk kialakulását.
Tengely körüli forgás
Nap körüli keringés
napsugarak hajlásszöge és a szoláris éghajlati övezetek kialakulása közötti összefüggést. Magyarázza a nappalok és az éjszakák váltakozását. Ismerje az égitestek látszólagos napi KNy-i járását, a forgás Ny-K-i irányát. Alkalmazza az alapvető átváltásokat: 15 hosszúsági fok = 1 óra időkülönbség = 1 időzóna 1 hosszúsági fok = 4 perc időkülönbség Tudja kiszámítani a helyi és a zónaidőt. Ismerje a keringés pályájának jellemzőit, a keringés idejét. Elemezzen a keringéssel kapcsolatos ábrákat. Ismerje a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség, a nyári és a téli napforduló fogalmát és időpontját. Mutassa be a forgástengely ferdesége és az évszakok kialakulása közötti
Számítsa ki a Nap delelési magasságát a nevezetes időpontokban bármely földrajzi helyen. Alkalmazza feladatmegoldásban a dátumválasztó vonalat.
összefüggést.
2.4. Űrkutatás az emberiség szolgálatában
Tudjon példákat mondani az űrkutatás eredményeinek gyakorlati hasznosítására.
Ismertesse a mesterséges holdak típusait és szerepüket a mindennapi életben. Legyen képes szövegek értelmezésére, a mesterséges égitestek, szondák jelentőségének bemutatására a Naprendszer és más galaxisok megismerésében.
3. A geoszférák földrajza TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
3.1. A kőzetburok
Ismertesse a földtörténeti korbeosztás nagy egységeit.
3.1.1. Földtörténet
Tudja időbeli sorrendjüket és hozzávetőleges időtartamukat, ismerje az egyes földtörténeti idők meghatározó eseményeit, képződményeit. Fogalmazza meg a légkör, a vízburok és a bioszféra fejlődésének kapcsolatát a földtörténeti eseményekkel.
Emelt szint Ismerje a relatív és az abszolút kormeghatározás elveit. Értelmezze a geoszférák fejlődését és annak kölcsönhatásait (őslégkör, ősóceán, bioszféra). Ismertesse az őskontinenseket (Pang Laurázsia, Gondwana), feldarabolódásuk és összekapcsolódás
következményeit. 3.1.2. A Föld szerkezete és fizikai jellemzői
3.1.3. A kőzetburok szerkezete
3.1.4. A kőzetlemezmozgások okai és következményei A kőzetlemezek mozgásai Magmatizmus és vulkánosság
A földrengés
Mutassa be a Föld gömbhéjas szerkezetét, tudjon a témához kapcsolódó ábrát elemezni. Ismertesse ábrák segítségével a Föld belsejének fizikai jellemzőit. Értelmezze az asztenoszféra áramlásainak és a kőzetlemezek mozgásainak kapcsolatát. Mutassa be a geotermikus gradiens gazdasági jelentőségét példák alapján. Ismerje a kőzetlemez és a földkéreg fogalmát, jellemezze a szerkezetét. Jellemezze a kontinentális, az óceáni kőzetlemezt és az asztenoszférát. Nevezze meg és csoportosítsa felépítésük szerint a nagy kőzetlemezeket.
Mutassa be a lemezmozgások okait, típusait és azok következményeit. Értelmezze a vulkáni tevékenység és a kőzetlemezmozgások kapcsolatát. Mutassa be ábra segítségével a magmás ércképződés folyamatát. Csoportosítsa a vulkánokat működésük, alakjuk és a kitörés helye szerint. Mutasson meg térképen és ismerjen fel térképvázlatban vulkáni övezeteket és vulkánokat. Mondjon példát az utóműködésre és annak gazdasági jelentőségére. Magyarázza a földrengés kialakulásának okát, kapcsolatát a vulkánossággal és a lemezszegélyekkel. Mondjon példákat a pusztítás elleni védekezés lehetőségeire.
Ismerje fel a geoszférák közötti kapcsolatokat. Hasonlítsa össze adatok és ábrák alapján az egyes gömbhéjak jellemző kémiai összetételét, hőmérsékleti, nyomás-és sűrűségviszonyait. Ismerje a földmágnesség és a tájékozódás kapcsolatát. Tudjon önállóan ábrát készíteni a kőzetburok felépítéséről. Soroljon fel topográfiai példákat a kőzetlemezhatárokra, és tudja megmutatni, felismerni azokat a térképen
Magyarázza a nehéz-, a színes- és nemesfémércek képződését, és tu példákkal alátámasztani. Ismertesse a vulkáni működés jellegét és helyét meghatározó tényezőket. Magyarázza példa segítségével az ún. „forró pontok” feletti vulkánosságot.
Ismerje az erősségmérés elvét, a rengések kísérőjelenségeit. Ismerje a rengésfészek, rengésközpont kapcsolatát.
3.1.5. A hegységképződés
Mutassa be a hegységképződés típusait, kapcsolatát a kőzetlemezek tulajdonságaival és mozgásaival. Tudjon ezekre példákat mondani. Ismertesse a gyűrődés és a vetődés folyamatát, összefüggésüket a gyűrt- és röghegységek kialakulásával. Tudjon példákat mondani típusaikra, formáikra. Legyen képes ábrákon, képeken megkülönböztetni a gyűrt- és a röghegységeket formakincsük alapján. Csoportosítsa a hegységeket szerkezetük, magasságuk és formakincsük alapján.
Mutassa be a hegységképződési szakaszok egymásra épülését és összefüggéseit. Tudjon a hegységképződéshez kapcsolódó egyszerű folyamatábrákat rajzolni, elemezni.
3.1.6. A kőzetburok (litoszféra) építőkövei
Hasonlítsa össze az ásványok és a kőzetek jellemzőit. Ismertesse a kőszenek és a szénhidrogének keletkezését. Tudja keletkezés szerint besorolni, csoportosítani és felismerni az alábbi ásványokat, kőzeteket: kősó, mészkő, dolomit, homok, homokkő, lösz, kőszénfajták, kőolaj, agyag, bauxit, gránit, andezit, bazalt, riolit, vulkáni tufák, márvány, palás kőzetek. Mondjon példát az előfordulásukra és a felhasználásukra.
Magyarázza és mutassa be példákon a lemezmozgások, a kőzetek keletkezése és átalakulása kapcsolatát, a kőzetek anyagainak körforgását. Ismerje fel a kéregszerkezet és az ásványkincsek előfordulása közötti kapcsolatokat.
Tudja jellemezni a bazaltot, az andezitet és tufáikat, a gránitot, a mészkövet és a löszt. 3.1.7. A Föld nagyszerkezeti egységei Ősmasszívumok (ősföld)
Röghegységek
Gyűrthegységek
Ismertesse a Föld nagyszerkezeti egységeit (ősföld, röghegység, gyűrthegység, süllyedékterület, óceáni medence, óceáni hátság, mélytengeri árok), és tudjon példákat mondani azok előfordulására. Mutassa meg a térképen és ismerje fel a térképvázlaton ezeket. Mutassa be a nagyszerkezeti egységek és a jellemző ásványkincs-előfordulások kapcsolatát. Ismertesse az ősmasszívumok
szerkezeti típusait (fedett, fedetlen), morfológiai típusait (hegyvidék, lépcsős vidék, letarolt síkság, táblás vidék). Ismertesse a Kaledóniai-, a Variszkuszihegységrendszer tagjait, jellemezze a szerkezetüket. Sorolja fel az Eurázsiai- és a Pacifikushegységrendszer tagjait. Hasonlítsa össze a két
Mutassa be a Föld nagyszerkezeti egységeinek kialakulását és átalakulásukat a földtörténeti idők folyamán. Legyen képes (képeken, ábrákon) felismerni, megkülönböztetni a nagy szerkezeti egységeket. Tudja magyarázni a nagyszerkezeti egységek formakincsének kialakulását.
Süllyedékterületek, síkságok
3.1.8. A földfelszín formálódása
3.2. A levegőburok 3.2.1. A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete
3.2.2. A levegő felmelegedése
hegységrendszert. Mutassa be ábra és kép segítségével az ősföldek, a röghegységek és a gyűrthegységek formakincsét. Csoportosítsa a síkságokat tengerszint feletti magasságuk és keletkezésük szerint. Tudjon példát az egyes típusokra. Mutassa be gazdasági jelentőségüket.
Támassza alá példákkal a külső és a belső erők, valamint az ember szerepét a felszínformálódásban (lepusztulás, szállítás, felhalmozás). Ismerje fel képeken, ábrákon, modelleken a felszínformákat (mélyföld, alföld, fennsík, dombság, középhegység, magashegység, völgy, medence, hátság). Tudjon ezekre példát mondani a kontinensek és hazánk területéről, tudja megmutatni a térképen és felismerni a térképvázlatban.
Sorolja fel és csoportosítsa a légkört alkotó anyagokat. Ismertesse a légkör szerkezeti felépítését, a szférák jellemzőit és a bennük lezajló változások lényegét. Tudjon a témához kapcsolódó ábrát elemezni. Mutassa be példák alapján az emberi tevékenység légszennyező és az ózonréteget károsító hatásait, következményeit, a szennyezés csökkentésének lehetőségeit. Magyarázza a levegő felmelegedését a földrajzi helyzet, a napsugarak hajlásszöge alapján. Bizonyítsa példákkal a felmelegedést és a lehűlést módosító tényezők szerepét. Értelmezze ábra segítségével az üvegházhatás kialakulását, jelentőségét. Fogalmazza meg a felmelegedés és a lehűlés törvényszerűségeit.
Mutassa be a hőmérséklet napi és évi járásának folyamatát és összefüggését a Föld fő mozgástípusaival. Tudja kiszámítani a napi és az évi középhőmérsékletet, a napi hőingást, az évi közepes hőingást, az abszolút hőingást. Ismerje az izoterma fogalmát. Legyen képes hőmérsékleti adatok grafikus ábrázolására és hőmérsékleti tematikus térképek összehasonlítására, elemzésére.
Legyen képes (képeken, ábrákon) felismerni, megkülönböztetni a felszínformákhoz kapcsolódó tájakat, tudja elhelyezni ezeket a kontinenseken és a földrajzi övezetekben.
Ismertesse a légkör fejlődését, összetételének változását, az ózonréteg kialakulását. Következtessen a levegő minőségére az összetétel változását bemutató adatsorokból.
Ismerje a hőmérséklet gazdasági jelentőségével kapcsolatos fogalmakat (tenyészidőszak, hőösszeg, napfénytartam).
3.2.3. A légnyomás és a szélA szelek Ciklon és anticiklon
Időjárási frontok
A szél felszínformáló tevékenysége 3.2.4. Az általános légkörzés Az általános légkörzés rendszere
A monszun szélrendszer
3.2.5. Víz a légkörben
Ismerje a légnyomás és az izobár fogalmát. Magyarázza a légnyomás változásának okát. Magyarázza a szél kialakulását, kapcsolatát a hőmérséklet és a légnyomás változásával; a Föld forgásából származó eltérítő erő szerepét a légáramlás irányának kialakulásában. Ismertesse a mérsékelt övezeti ciklon és
Nevezzen meg trópusi ciklonokat, helyi szeleket, szélrendszereket (tornádó, parti szél, hegy-völgyi szél, városi szél), mutassa be jellegzetességeiket. Ismerje a főn kialakulását és jelentőségét.
anticiklon jellemzőit, kialakulásuk fő térségeit. Mutassa be hatásukat az időjárásra és az éghajlatra. Magyarázza a hidegfront és a melegfront kialakulásának feltételeit, mozgásukat, felhőzetüket, csapadékzónáikat. Legyen képes légköri képződmények felismerésére időjárási térképeken és műholdfelvételeken.
Elemezzen időjárási térképeket. Mutassa be a szél pusztító, szállító és építő felszínalakító munkáját. Ismerjen fel ábrán, képen a szél által formált képződményeket.
Mutassa be a magas és alacsony légnyomású, a leszálló és felszálló légáramlású övezetek kialakulásának okait. Ismertesse az állandó szélrendszerek (passzátszelek, nyugatias szelek, sarki szelek) jellemzőit és kialakító tényezőiket. Legyen képes bemutatni az általános légkörzés rendszerét egyszerű rajzon. Mutassa be a monszunszél évszakos irányváltozását és következményeit a mérsékelt és a forró övezetben.
Tudja használni a légköri folyamatok bemutatása során a következő fogalmakat: tényleges és viszonylagos vízgőztartalom, telítettség, túltelítettség, harmatpont, kicsapódás, halmazállapotváltozás.
Bizonyítsa az összefüggést a szél felszínformálása és a többi természetföldrajzi tényező között.
Mutassa be ábra segítségével a függőleges légmozgások és a szelek kapcsolatát. Ismerje a futóáramlás fogalmát és szerepét. Ismerje a hőmérsékleti egyenlítő fogalmát és szerepét. Ismertesse a passzát és a forró övezeti monszun
szélrendszer kapcsolatát. Tudjon magyarázó ábrát készíteni a monszun szélrendszerek kialakulásáról. Ismerje fel a főbb felhőtípusokat. Értse, mikor és miért alakulnak ki, milyen időjárást eredményeznek. Tudjon megoldani vízgőztartalom-számítási feladatokat.
Tudja bemutatni ábra segítségével a felhőképződés folyamatát. Magyarázza a csapadékképződés és a különböző csapadékfajták kialakulásának folyamatát.
3.2.6. Az időjárás és az éghajlat
3.3. A vízburok földrajza 3.3.1. A vízburok kialakulása és tagolódása
3.3.2. A világtenger Az óceánok és a tengerek A tengervíz fizikai és kémiai tulajdonságai
A tengervíz mozgásai
A világtenger társadalmigazdasági hasznosítása
Tudja példákkal alátámasztani a csapadék jelentőségét. Értse az idő, az időjárás, az éghajlat egymáshoz való viszonyát, az időjárási és éghajlati elemek változásainak folyamatát, okait. Ismertesse az időjárás-jelentés és előrejelzés jelentőségét a mindennapi életben és a gazdaságban. Tudjon az éghajlati elemekkel kapcsolatos tematikus térképeket és klímadiagramokat összehasonlítani, adatokból diagramot szerkeszteni, szöveges forrásanyagot feldolgozni. Mutassa be a vízburok tagolódását, a víz körforgásának folyamatát, az egyes területek vízháztartását meghatározó tényezőket. Mutassa be az óceánok és a tengerek közötti különbségeket. Ismertesse a tengervíz felmelegedésének és lehűlésének, fagyáspontjának sajátosságait, a víz fajhőjének és hőtároló képességének összefüggéseit. Mutassa be a sótartalom változásának összefüggését a párolgással, a csapadékkal, a hozzáfolyással. Magyarázza az óceán- és a tengervíz mozgási, áramlási rendszerének kialakulását és működését, lássa összefüggését az általános légkörzéssel. Tudjon megmutatni térképen hideg és meleg tengeráramlásokat. Bizonyítsa tematikus térképek és éghajlati diagramok segítségével a ml módosító
hatását és mondjon példát azokra. Értelmezze a tengerjárás kialakulását, természeti és társadalmi-gazdasági következményeit. Mutassa be a tengervíz mozgásai és a partformák közötti összefüggést. Mutassa be példák alapján a világtengert mint természeti erőforrást.
Tudjon példákat mondani a csapadék felszínformáló hatására (leöblítés, vonalas erózió).
Tudjon példákat mondani az időjárásváltozások biológiai hatásaira. Igazolja példákkal a légkör egységes rendszerként való működését, legyen képes a Föld éghajlatára vonatkozó törvényszerűségek, szabályok megfogalmazására. Mutassa be a társadalmi eredetű éghajlatváltozások okait és következményeit.
Ismertesse a vízburok kialakulását.
Mutassa be a földrajzi tényezők összefüggéseinek alkalmazásával a sótartalom változását egy hosszúsági kör mentén.
Ismerje fel a légkörzési és a vízkörzési rendszer hasonlóságait, kapcsolatait.
Mondjon példát a tengeri üledék, az üledékes ásványkincsek képződésére. Ismertesse kitermelésük lehetőségeit.
3.3.3. A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk A tavak
A folyóvizek
3.3.4. A felszín alatti vizek
Ismertesse a tómedencék keletkezési típusait. Tudjon példákat mutatni a térképen az egyes típusokra. Ismertesse a tavak pusztulásának okait és szakaszait.
Következtessen a térkép segítségével a tavak keletkezésére elhelyezkedésük, alakjuk, mélységük alapján. Ismerje fel a tavak állapotát fényképeken, ábrákon.
Értékelje az emberi tevékenység szerepét a tavak keletkezésében és pusztulásában.
Értékelje és alkosson véleményt néhány példa alapján a mesterséges tavak létrehozásának céljairól és környezeti következményeiről.
Mondjon példát a tavak hasznosítási módjaira. Alkalmazza az alábbi fogalmakat: vízgyűjtő terület, vízválasztó, fő-és mellékfolyó, lefolyásos és lefolyástalan terület, vízállás, vízhozam, vízjárás. Mutassa be a folyó vízjárásának jellemzőit, összefüggéseit a földrajzi fekvéssel, a domborzattal és az éghajlattal. Tudja kiszámítani a folyó vízhozamát. Ismertesse a folyó munkavégző képességét meghatározó tényezőket. Mutassa be ábrák, képek alapján a folyóvíz építő és romboló munkáját. Mutassa be példák alapján az emberi beavatkozások vízfolyásokra gyakorolt hatásait, mondjon véleményt azokról. Magyarázza a felszíni és a felszín alatti vizek kapcsolatát. Ismertesse a felszín alatti vizek kialakulását, vizük mozgását, valamint egymással, a csapadékkal és a párolgással való kapcsolatát. Tudja rendszerezni a felszín alatti vizeket különböző szempontok szerint. Ismerje fel és jellemezze a felszíni és felszín alatti karsztformákat (víznyelő, dolina, polje, cseppkő, barlang), barlangi patak, karsztforrás.
Bizonyítsa példákkal térkép alapján a domborzat és a szakaszjelleg összefüggését, térbeli változását. Legyen képes vízállásjelentés értelmezésére.
Értelmezze a földtani szerkezet és a felszín alatti víztípusok kialakulásának kapcsolatát. Mutassa be a kőzetminőség szerepét a felszín alatti vizek elhelyezkedésében és mozgásában. Alkalmazza a geotermikus gradiensről tanultakat a felszín alatti vizek hőmérsékletének magyarázatában. Ábrázolja egyszerű metszeten a karsztformákat.
Ismerje a mészkő oldódásának kémiai folyamatát, a talaj- és növényborítottság szerepét a karsztosodásban.
3.3.5. A komplex vízgazdálkodás elemei
Ismerje a folyószabályozás lényegét és módszereit, mutassa be jelentőségét a társadalmi-gazdasági életben. Ismertesse a belvíz kialakulásának okait, az ár- és belvízvédelem feladatait. Sorolja fel a víznyerés lehetőségeit. Bizonyítsa példákkal a domborzat és a csapadék kapcsolatát a vízenergia hasznosításának lehetőségeivel. Mutassa be példák alapján a vizek védelmének, a vízzel való takarékosságnak szükségességét.
3.3.6. A jég és felszínformáló munkája
Mutassa be ábra alapján a hóhatár magasságának összefüggését a földrajzi szélességgel és a domborzattal. Ismertesse a gleccserek és a belföldi jégtakaró pusztító és építő munkáját. Ismerje fel ábrán, képen a jég által formált képződményeket (pl. jég csiszolta felszín, tóhátság, gleccservölgy, morénasánc, morénasíkság).
3.4. A talaj
Jellemezze a leggyakrabban előforduló talajtípusokat, (pl. mezőségi talaj, barna erdei talaj, podzol, trópusi vörösföld, szikes), tudjon példát mondani földrajzi elhelyezkedésükre. Mondjon példákat a talaj pusztulását előidéző emberi tevékenységekre. Soroljon fel a talaj védelmét szolgáló megoldásokat, művelési módokat.
Következtessen a földrajzi elhelyezkedésből, a természet-és a társadalomföldrajzi jellemzőkből a vízigényekre és azok kielégítésének módjára. Tudja szöveges források alapján bizonyítani a nemzetközi összefogás szükségességét a vízgazdálkodásban, a vizek védelmében. Mutassa be példák segítségével a nagy vízrendszerekbe való emberi beavatkozás helyi és regionális következményeit. Hasonlítsa össze a belföldi és a magashegységi jégképződés folyamatát. Mutassa be konkrét tájak példáján a jég felszínformálásának következményeit.
Ismertesse a talajképződés folyamatát. Bizonyítsa az éghajlat meghatározó szerepét a talajok kialakulásában. Mondjon példákat azonális talajokra. Mutassa be tematikus térképek összevetésével az éghajlat, a talajtípusok és a gazdálkodás összefüggéseit. Bizonyítsa a domborzati jellemzők, a gazdálkodási mód és a talajpusztulás összefüggéseit.
Mutassa be példák segítségével az egyes geoszférákban lezajló folyamatoknak a többi geoszférára gyakorolt hatását és azok következményeit. Mondjon példákat a több geoszférára is kiterjedő környezeti ártalmakra, ezek kiváltó okaira és következményeire, a megelőzés és a megoldás lehetőségeire. Tudjon elemezni a témához kapcsolódó
3.5. A geoszférák kölcsönhatásai
folyamatábrákat és szemelvényeket. 4. A földrajzi övezetesség Megjegyzés: A vízszintes földrajzi övezetességnél szereplő általános követelmények a további résztémakörökre is
vonatkoznak. TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek Szoláris éghajlati övezetek
Valódi éghajlati övezetek
4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség
Emelt szint
Magyarázza egyszerű rajz készítésével a napsugarak hajlásszöge és a felmelegedés mértékének földrajzi szélességtől függő változását. Tudja bejelölni térképvázlatba a szoláris éghajlati övezeteket, tudja megfogalmazni helyüket a földrajzi fokhálózatban.
Magyarázza a szoláris övezetek határainak elhelyezkedését.
Mutassa be, hogyan módosítják az óceánok, a tengeráramlások, a szélrendszerek, a földfelszín és a domborzat az éghajlatot. Értelmezze a földrajzi övezetesség fogalmát, rendszerét (övezet, öv, terület/vidék). Jellemezze az egyes övezetek, övek, területek/vidék éghajlati, vízrajzi és felszínformálódási sajátosságait, talaját és élővilágát. Mutassa be, hogyan befolyásolják a természetföldrajzi jellemzők a társadalom lehetőségeit az egyes övezetekben, övekben, területeken. Sorolja fel az egyes övek, területek/vidék legfontosabb gazdasági növényeit, tenyésztett állatait, a gazdálkodás területi típusait. Ismerje fel és jellemezze fényképek, ábrák és leírások alapján a földrajzi övezetesség tipikus területeit. Tudja elemezni a Föld és a kontinensek zonalitását bemutató tematikus térképeket, diagramokat. Tudjon klímadiagramokat értelmezni és összehasonlítani. Ismertesse a különböző övezetek, övek főbb környezeti problémáit Mutassa meg térképen és ismerje fel kontúrtérképen az egyes övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedését.
Mutassa be a szoláris és a valódi éghajlati övezetesség közötti különbséget.
Mutassa be az összefüggéseket és a törvényszerűségeket a földrajzi övezetesség elemeinek kapcsolatrendszerében (talajképződés folyamata, vízháztartást befolyásoló tényezők, felszínformálódási folyamatok). Tudjon példákat mondani az övezetesség és a táj eltartóképességének kapcsolatára, az övezetesen elrendeződő természeti erőforrásokra. Tudja térképen megmutatni, munkatérképre berajzolni az életközösségek környezetkárosodással leginkább sújtott területeit. Mondjon példákat arra, hogyan kezeli a társadalom az övezetek, övek, területek környezeti problémáit. Ismerjen fel öveket, területeket/vidéket klímadiagramok alapján. Tudjon tematikus térképek összehasonlításával komplexen jellemezni éghajlati övezeteket, öveket, területeket/vidéket. Legyen képes az övezetességet bemutató komplex szelvény elemzésére.
4.3. A forró övezet Egyenlítői öv
Átmeneti öv
Mutassa be a környezeti tényezők és a természetföldrajzi jellemzők változását az Egyenlítő és a térítőkörök között. Magyarázza az övezet öveinek elkülönítési szempontjait. Mutassa be a passzát szélrendszer szerepét az egyenlítői éghajlat és a többi természetföldrajzi jellemző kialakulásában. Mutassa be a trópusi erdőirtások és felégetések következményeit. Hasonlítsa össze a nedves és száraz szavanna éghajlati sajátosságait, értse a különbségek okát. Mutassa be az összefüggést a passzát szélrendszer és az éghajlat átmeneti jellege között. Értelmezze a száraz és csapadékos időszak váltakozásának hatását az egyes természetföldrajzi tényezőkre. Mutassa be a szavannák
Térítői öv Monszun vidék
4.4. Mérsékelt övezet
túllegeltetésének és a növényzet felégetésének hatásait. Értelmezze az állandóan leszálló légáramlás szerepét trópusi sivatagi éghajlat kialakulásában. Ismertesse az időszakos vízfolyások, a jövevényfolyók és az oázisok szerepét a gazdálkodásban. Magyarázza a Hindusztáni-félsziget példáján a trópusi monszun kialakulását, a nyári és a téli monszun, valamint a domborzat szerepét a csapadék térbeli és időbeli eloszlásában.
Értelmezze az övezet öveinek elkülönítési szempontjait. Ismertesse a mérsékelt övezeti erdőirtások, a füves területek feltörésének, túllegeltetésének következményeit.
4.4.2. Valódi mérsékelt öv
Jellemezze a mérsékelt övezet sajátosságait egy adott hosszúsági vagy szélességi kör mentén készült komplex szelvény alapján.
Magyarázza a meleg-mérsékelt övön belüli földrajzi különbségek okait.
4.4.1. Meleg-mérsékelt övMediterrán terület
Monszun terület
Tudja magyarázni a sivatagi váztalajok kialakulását. Mutassa be az összefüggést a forró övezeti monszun éghajlat és a monszungazdálkodás sajátosságai között.
Mutassa be a mediterrán éghajlat jellegzetességeinek összefüggését az uralkodó szélrendszer váltakozásával. Hasonlítsa össze különböző források alapján a forró övezeti és a mérsékelt övezeti monszun éghajlatot. Mutassa be az óceántól való távolság és a nyugati szelek hatását a természetföldrajzi tényezők NY-K irányú változásaira. Ismertesse a körn ezeti
Indokolja a mediterrán és a mérsékelt övezeti monszun éghajlat elhelyezkedését, eltérő jellemzőit. Igazolja éghajlati diagramok és keresztmetszeti ábrák összehasonlító elemzésével a kontinentalitás NY-K irányú változását Eurázsiában.
Óceáni terület
szerepét a növénytermesztés és az állattenyésztés jellemzőinek változásában. Mondjon példát térkép segítségével az óceánok és a tengeráramlások éghajlatmódosító hatására.
Mérsékelten szárazföldi terület
Ismertesse a nedves-kontinentális éghajlat átmeneti jellegét.
Mutassa be a hasonlóságokat és a különbségeket a nedves és a száraz kontinentális éghajlat sajátosságai között. Ismertesse a füves puszta, a sztyep, a préri és a pampa területi különbségeit. Tudjon példát mondani a terület környezeti problémáinak lehetséges megoldásaira.
Szárazföldi terület
Mutassa be a száraz-kontinentális éghajlat kialakulásának okait. Ismertesse a terület speciális környezeti problémáit (a nem művelt területek feltörése, túlöntözés stb.) kialakulásuk okait.
Szélsőségesen szárazföldi terület
Ismertesse a tengerektől való távolság és a domborzat szerepét a mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat kialakulásában. Hasonlítsa össze a forró és a mérsékelt övezeti sivatagi éghajlatot. Mutassa be a hő- és fagyaprózódás felszínformáló szerepét a területen. Ismertesse az időszakos vízfolyások, a lefolyástalan területek kialakulásának okait, a vízszerzési lehetőségek szerepét a terület gazdasági hasznosításában.
Ismertesse a szikesedés, illetve a másodlagos szikesedés folyamatát, okait.
4.4.3. Hideg-mérsékelt öv
Hasonlítsa össze a tajga éghajlat kiterjedését az északi és a déli félgömbön. Bizonyítsa példákkal a gazdasági hasznosítás okozta környezeti problémákat az övben.
Mutassa be, mely tényezők befolyásolják az öv gazdasági hasznosítását. Ismertesse a vízháztartás sajátosságait az övben.
4.5. A hideg övezet Sarkköri öv
Ismertesse a sarkköri és a sarkvidéki öv elkülönítésének szempontjait. Ismertesse, hogyan befolyásolják a hideg övezet természetföldrajzi jellemzői a társadalom lehetőségeit. Mutassa be a tundra éghajlat hatását a többi természetföldrajzi jellemzőre.
Magyarázza a nappalok és az éjszakák időtartamának földrajzi szélességtől függő változását. Mondjon példákat az emberi tevékenység (bányászat, vadászat) kiterjesztésének várható következményeire a hideg övezetben. Ismertesse a talajképződés és a felszínformálódás övre jellemző vonásait.
Sarkvidéki öv
Ismertesse az állandóan fagyos éghajlat hatásait a többi természetföldrajzi jellemzőre és az élővilág elterjedésére.
Magyarázza a belföldi jégtakaró kiterjedésének különbségét az északi és a déli félgömbön.
4.6. A függőleges földrajzi övezetesség
Mutassa be az összefüggést a tengerszint feletti magasság és a környezeti tényezők változása között. Mutassa be keresztmetszeti ábrák segítségével a forró és a mérsékelt övezet hegységeinek függőleges övezetességét, a gazdálkodási
Mutassa be a külső erők magassággal változó felszínformáló szerepét a magashegységekben. Legyen képes függőleges övezetességet bemutató keresztszelvényt készíteni, képeket, ábrákat, szövegeket elemezni. Hasonlítsa össze a növénytermesztés
lehetőségek változását. Mondjon példát olyan országokra, ahol a mezőgazdasági termelés a függőleges övezetességhez igazodik.
vízszintes és függőleges övezetességgel összefüggő rendszerét.
5. A népesség- és településföldrajz TÉMÁK
VIZGASZINTEK Középszint
Emelt szint
5.1. A népesség földrajzi jellemzőiA népesség számbeli alakulása, összetétele A népesség területi eloszlása
5.2. A települések földrajzi jellemzői
Mutassa be a demográfiai robbanás okait, következményeit. Tudja kiszámítani a természetes szaporodás mértékét. Jellemezze a népesedési szakaszokat. Magyarázza példák alapján a természetes szaporodást befolyásoló tényezőket. Tudja leolvasni és értelmezni a korfa adatait. Mutassa be adatok alapján a népesség kor-és foglalkozási szerkezetét, következtessen abból a gazdaság fejlettségére. Tudja kiszámítani adatok alapján a népsűrűséget. Nevezze meg és mutassa meg térképen a Föld legnagyobb népességkoncentrációit. Magyarázza meg a népesség egyenlőtlen elrendeződésének okait és következményeit. Értelmezze a falusi és városi népesség országonként eltérő arányait és annak összefüggéseit a gazdasági fejlettséggel. Ismertesse és tudja megmutatni térképen az emberfajták földrajzi elterjedését. Csoportosítsa a településeket szerepkörük szerint. Mutassa be példák alapján a város kialakulásának folyamatát. Magyarázza a városodás és a városiasodás folyamata közötti különbségeket. Ismerje fel képeken, ábrákon és leírásokban a városok övezeteit, eltéréseit a különböző földrészeken.
Tudja összekapcsolni a korfán tapasztalható eltéréseket jellemző történelmi eseményekkel. Mutassa be a népesedési szakaszok és a korfa alakjának összefüggését. Ismertesse az elöregedő és a fiatalodó társadalmak korösszetételéből adódó társadalmiigazdasági következményeket. Tudja példákon bemutatni a népességgyarapodás környezeti következményeit szemelvények felhasználásával. Mutassa be a foglalkozási átrétegződés okait és módjait. Bizonyítsa statisztikai adatok alapján az urbanizálódás és a gazdasági fejlettség összefüggéseit. Mondjon példákat a népességvándorlások típusaira, kapcsolja össze azokat történelmi eseményekkel, illetve a népesség mai eloszlásával. Értse a nagyrasszok kialakulásának földrajzi és környezeti okait. Igazolja példákkal a település szerepköre, alaprajza és arculata közötti összefüggést. Ismertesse a városokba áramlás eltérő okait a Föld különböző gazdasági fejlettségű térségeiben.
Csoportosítsa a falvakat alaprajzuk és
Mutassa be a falvak átalakulási
funkciójuk szerint.
folyamatát, szerepük átértékelődését.
Ismertesse a tanya változó szerepét és típusait. Mutassa be az agglomeráció, a bolygóváros és az alvóváros kialakulásának folyamatát, mutasson példát ezekre a térképen. Mutassa be példákkal a nagyvárosi élettel járó környezeti és társadalmi gondokat, nevezzen meg megoldási lehetőségeket.
Mutassa be a tanyavilág kialakulásának okait. Hasonlítsa össze a tanyát és a farmot. Ismerje föl ábrákon és képeken a különböző földrajzi övezetek és övek településképének, építkezési módjának sajátosságait.
6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai A világgazdaság felépítése, ágazatai
A gazdasági fejlettség és területi különbségei
A világgazdaság működése és folyamatai
Mutassa be a világgazdaság ágazati felépítését. Mutassa be az egyes társadalmi tényezők (pl. munkaerő minősége, népesség struktúrája, hagyományok, a rendelkezésre álló tőke stb.) szerepét a gazdasági életben. Nevezze meg a gazdasági fejlettség fő mutatóit. Értelmezze és alkalmazza a gazdasági fejlettség mutatóit, az összehasonlítás módszereit. Tudjon példákat különböző fejlettségű országokra. Mutassa be példák alapján a gazdasági fejlettség területi különbségeit, kapcsolatát az életszínvonallal.
Ismerje föl leírásokban és hírekben a globalizáció folyamatát, jelenségeit. Ismertesse a multinacionális vállalatok működésének elvét példák alapján.
Emelt szint
Bizonyítsa példákkal, hogy az országok gazdasági fejlettségi csoportokba sorolása csak több mutató alapján megbízható. Mutassa be példákkal az eltartott és a foglalkoztatott népesség arányának, a mezőgazdaság és a külkereskedelem mutatóinak a gazdasági fejlettséggel való összefüggéseit. Alkalmazza konkrét példákban az életszínvonal és az életminőség mérésére szolgáló mutatókat. Mutassa be a piacgazdaság működését, elveit. Tudjon példákat mondani a nemzetközi tőke-összefonódásokra. Hasonlítsa össze a piacgazdaság és a tervgazdaság működését. Mutassa be a működőtőke mozgásának legfőbb irányait és hatásait a gazdasági fejlődésben.
6.2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata
Mutassa be a világkereskedelem legjelentősebb irányait és főbb országcsoportjait, országait.
Mutassa be példákkal a külkereskedelem áruszerkezetének összefüggését a fejlettséggel. Nevezzen meg fontos kereskedelmi társulásokat.
Vázolja fel a nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem kialakulásának
folyamatát. Értelmezze a példák bemutatásával a protekcionizmus, a vámok, az exportkényszer, a munkaerőpiac, a tőkepiac szerepét a világgazdaságban. Tudjon példákat mondani a világpiactól való különböző fajtájú és mértékű függőségekre. Készítsen vázlatot az európai integrációs folyamatról. Bizonyítsa az egyéb szolgáltatások szerepét és jelentőségét a kereskedelemben.
6.3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai A mezőgazdaság és az élelmiszer-gazdaság kapcsolata
Növénytermesztés
Állattenyésztés
Értékelje az élelmiszer-gazdaság szerepét a gazdasági életben. Mutassa be példákkal a természeti tényezők és a mezőgazdaság kapcsolatát, az élelmiszer-termelés övenként, területenként eltérő lehetőségeit és a mezőgazdasági termelés módjait. Hasonlítsa össze a mezőgazdasági termelés típusait. Legyen képes az élelmiszergazdasággal kapcsolatos tematikus térképek olvasására, adatsorok értelmezésére, az ábrázolt összefüggések feltárására.
Magyarázza meg az eltartóképesség eltérő alakulását a különböző
Mondjon példát a mezőgazdasági termelés következtében fellépő környezetkárosító folyamatokra. Mutassa meg a térképen a művelésre alkalmas területek földrajzi eloszlását, kapcsolatát a földrajzi övezetességgel. Tudja csoportosítani a termesztett növényeket és megnevezni termesztésük legfontosabb körzeteit.
Indokolja az élelmiszer-gazdaság legdinamikusabb ágazatainak fejlődését.
Következtessen adatokból, valamint az állattartás feltételeiből az állattenyésztés fejlettségére. Mutassa be példákkal a vallás és a társadalmi szokások szerepét az
társadalmi-gazdasági fejlettségű és eltérő természeti adottságokkal rendelkező régiókban. Mutassa meg térképen, nevezze meg kontúrtérképen a legnagyobb mezőgazdasági termelők és fogyasztók földrajzi elhelyezkedését. Mutassa be az élelmiszertermelést befolyásoló társadalmi tényezők szerepét különböző országcsoportok példáján.
Igazolja példákkal az állattartás típusa és a társadalmi-gazdasági fejlettség
Erdőgazdálkodás, hal-és vadgazdálkodás
állattartásban. Nevezze meg az erdőgazdálkodás és a halászat fő területeit a Földön. Mutassa be az erdők ökológiai szerepét és az erdőket veszélyeztető folyamatokat.
összefüggését.
Mutassa be a túlhalászás okait és veszélyeit. 6.4. A vilá
energiagazdaságának és iparának átalakulása Energiagazdaság
Ipar
Mutassa be az energiagazdaság szerepét a gazdasági életben. Tudja csoportosítani az energiahordozókat. Ismerje az energiahordozók keletkezésének módját, alkalmazásuk előnyeit és hátrányait. Tudja megmutatni a térképen a világ legfontosabb kőszén-, kőolaj- és földgázlelőhelyeit. Tudja összehasonlítani az energiahordozók kitermelésének és felhasználásának területi elhelyezkedését. Olvassa le adatsorokból az energiahordozók felhasználásában bekövetkezett változásokat. Mondjon példákat az energiagazdaság okozta környezeti problémákra. Érveljen a környezetkímélő energiatermelés és felhasználás szükségessége mellett. Mutassa be adatsorok vagy diagramok alapján az ipar változó jelentőségét a gazdasági életben. Tudja használni az ipar fejlettségének jellemzésére alkalmas mutatókat. Mutassa be a telepítő tényezők szerepét és azok átértékelődését az egyes iparágak és iparvidékek életében. Tudjon példákat mutatni a térképen a kitermelő- és a feldolgozóipari körzetekre, valamint a nagy hazai és nemzetközi ipari tömörülésekre. Tudjon térképek segítségével bemutatni egy tipikus gazdasági régiót.
Mutassa be a kőolajválság eltérő hatását a különböző országcsoportokra.
Hasonlítsa össze a különböző fejlettségű gazdaságok energiaigényeit és energiahatékonyságát. Mutassa be a megújuló energiaforrások szerepének várható változását.
Ismertesse az energiatermelésből adódó környezeti gondok megoldására kidolgozott elképzeléseket. Mutassa be az ipari és a technológiai parkok szerepét, tudjon ezekre példát mondani. Indokolja az ipar 20. századi nagy területi átrendeződéseit. Értelmezze példák alapján a beszállítói, az alapanyaggyártó és a feldolgozóösszeszerelő szerepkör jelentőségét a világ ipari termelésében. Magyarázza meg az ipar szerkezete és a gazdasági fejlettség összefüggését, a szerkezetváltás folyamatát.
Ismerje fel képi vagy szöveges források alapján az ipari termelés környezetkárosító hatásait. 6.5. A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése
Az infrastruktúra
Értékelje a közlekedés társadalmigazdasági szerepét. Mutassa be a közlekedési hálózat kialakulása és a természeti adottságok közötti összefüggést. Értékelje az egyes szállítási módok előnyeit és hátrányait. Mutassa be a közlekedési ágazatok arányában történt változásokat, ezek okait.
Mondjon európai és hazai példákat a közlekedés fejlesztésének és átalakításának legfontosabb szempontjaira.
Olvassa le tematiku l az
áruszállítás legfontosabb irányait. Mutassa be példák segítségével az egyes közlekedési-szállítási módok környezetkárosító hatásait. Indokolja a hírközlés fontosságát a társadalmi-gazdasági élet fejlődésében.
A harmadik és a negyedik szektor
Mutassa be diagramok, adatok segítségével a harmadik és a negyedik szektor szerepének időbeli átalakulását.
Ismertesse a lehetőségeket a közlekedés környezetkárosító hatásainak csökkentésére. Mutassa be szemelvények és adatsorok összehasonlító elemzésével az infrastruktúra kapcsolatát az életminőséggel. Érzékeltesse példákkal a harmadik és a negyedik szektor jelentőségét a mai világgazdaságban és a társadalmi életben.
Illusztrálja példákkal a szolgáltatás jelentőségének és belső arányainak változását. A működőtőke és a pénz világa
Mutassa be a szükséglet és a termelés, a fizetőképes kereslet és a gazdasági egyensúly összefüggését. Tudja felsorolni a költségvetés fő összetevőit. Sorolja fel az infláció kialakulásának, növekedésének okait és
Magyarázza az adósságválság okait és gazdasági következményeit. Tudjon példát mondani inflációt és költségvetési hiányt gerjesztő folyamatokra.
következményeit. 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
7.1. A világgazdasági pólusok
Mutassa meg a térképen a világgazdasági pólusokat és azok vezető országait.
Emelt szint Magyarázza meg a világgazdasági pólusok kialakulásának okait, folyamatát és területi átrendeződését.
Mutassa be összehasonlító adatsorok vagy diagramok alapján a pólusok világgazdasági jelentőségét. 7.2. A világgazdaság peremterületei
7.3. Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok
Hasonlítsa össze a centrum- és a periféria-országok világgazdasági szerepkörét. Értelmezze a periféria helyzet társadalmi-gazdasági jellemzőit. Mutassa meg térképen a Föld különböző területeinek periféria-országait.
Magyarázza meg a periféria-térségek kialakulásának okait.
Mutassa be az egyoldalú gazdasági szerepkörű (pl. „banánköztársaságok”, nyersanyag-kitermelő, főként bérmunkát végző, idegenforgalmi szolgáltatásból élő) országok gazdasági nehézségeit adatsorok, képek, szemelvények segítségével. Értékelje az „olajországok” világgazdasági jelentőségét és a tranzitországok szerepét.
Vázolja fel a trópusi üdülőszigetek és az adóparadicsomok kialakulásának okait, gazdaságuk jellemzőit.
Mutassa be példák alapján a társadalmi sajátosságok (pl. vallási és nemzetiségi összetétel, gyarmati múlt) jelentőségét az egyedi szerepkörök kialakulásában.
Mutassa be az ENSZ, az EFTA, a NAFTA, az OECD, az Európa Tanács, a WHO, a Vöröskereszt és a Vörös Félhold szervezetek működési területeit.
Támassza alá példákkal az eltérő fejlettségű periféria-országok felzárkózásának különböző lehetőségeit.
8. Magyarország földrajza Megjegyzés: A Magyarország természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőinél, illetve a nagytájak természeti és társadalmi-gazdasági képénél szereplő követelmények az egyes nagytájakra is vonatkoznak. TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
8.1. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai
8.2. Magyarország természeti adottságai Földtani adottságok
eltérő
Emelt szint
Igazolja a medence-jelleg érvényesülését a Kárpát-medencében. Tudja elhelyezni hazánkat a térképen, a földgömbön, Európában és a Kárpátmedencében. Jellemezze a Kárpátmedence nemzetiségi összetételét tematikus térképek és adatsorok segítségével. Ismertesse a magyarság elhelyezkedését a Kárpát-medencében és a világban.
Elemezze a földrajzilag nyitott határ és a zárt medencehelyzet következményeit. A bizonyításhoz használjon különféle tematikus térképeket. Értékelje a központi fekvés és a tranzithelyzet előnyeit és hátrányait. Tudjon példákat mondani a határainkon átnyúló eurorégiókra és együttműködésekre.
Magyarázza folyamatábra vagy táblázat segítségével a földtörténeti idők meghatározó jelentőségű geológiai
Mutassa be a Kárpát-medence földtörténeti fejlődésének lemeztektonikai folyamatát.
eseményeit. Nevezze meg és mutassa meg térképen az egyes idők, időszakok főbb képződményeit. Sorolja fel hazánk legfontosabb felszínalkotó és hasznosítható kőzeteit.
Hazánk éghajlata
Hazánk vízrajza
Ismertesse területi előfordulásukat, felhasználásuk lehetőségeit. Mutassa be földrajzi helyzetünk éghajlati következményeit, a legfontosabb módosító tényezőket. Tudja jellemezni hazánk éghajlatát. Értékelje felszíni vizeink gazdasági jelentőségét. Ismertesse a felszín alatti vizek hazai típusait, előfordulásait, hasznosítását.
Hazánk élővilága és talajai
Magyarázza vizeink környezeti problémáit. Mondjon példákat a vízvédelem hazai lehetőségeire és megoldásaira. Tudja megnevezni kontúrtérképen hazánk legjelentősebb folyóit, tavait és jellemezze azokat. Mutassa be a természetes növénytakaró területi változásait, a legjelentősebb
talajtípusok elhelyezkedését tematikus térképek segítségével.
Ismerje az időszakok, korok eseményeit és hazai földtörténeti emlékeit.
Ismertesse az egyes éghajlati elemek értékeinek hazai eloszlási jellegzetességeit. Legyen képes többtényezős földrajzi összefüggések bizonyítására (medencejelleg, földtani felépítés, éghajlat felszíni és felszín alatti vízkészlet és jellemzőik).
Bizonyítsa szemelvények alapján a vízszennyezés helyi és regionális összefüggéseit, a nemzetközi összefogás szükségességét a Kárpát-medencében. Mutassa be az éghajlat, a természetes növénytakaró és a talaj összefüggéseit
hazánk területén.
8.3. Magyarország társadalmigazdasági jellemzőiNépességés településföldrajzi jellemzők Nemzetgazdaságunk A gazdaság ágazatai, ágai
Ismertesse hazánk fő népesedési folyamatait és azok társadalmigazdasági következményeit. Értelmezze hazánk korfáját. Olvassa le diagramokról, adatsorokról és elemezze a népességszám, a természetes szaporulat alakulását. Nevezzen meg magas és alacsony népsűrűségű területeket, indokolja a különbségeket. Tudja, hogy mely nemzetiségek és hol élnek hazánkban. Mutassa be a hazai foglalkozási szerkezetet, átalakulását, magyarázza az okait. Mutassa be hazánk településföldrajzi jellemzőit térképek, képek, adatsorok, ábrák alapján. Ismertesse a magyar nemzetgazdaság jellemző vonásait, területi és szerkezeti átrendeződését ábrák, statisztikai adatsorok, tematikus térképek segítségével. Alkalmazza az országok gazdaságának összehasonlítására szolgáló mutatókat a magyar gazdaság európai és a világgazdaságban elfoglalt helyének bemutatására. Olvassa le tematikus térképekről a GDP regionális adatait, és magyarázza az eltéréseit. Értékelje hazánk természeti erőforrásait és azok szerepét a nemzetgazdaságban. Tudjon adatsorok, ábrák segítségével tényeket, folyamatokat, összefüggéseket megállapítani az egyes ágak, ágazatok helyzetéről, a nemzetgazdaságban elfoglalt szerepéről. Mutassa be az ipar szerkezeti átalakulásának folyamatát, a húzóágazatok szerepét. Ismertesse az ipar területi elrendeződését, főbb telephelyeit, elemezzen a témához kapcsolódó tematikus térképeket. Bizonyítsa éghajlati és talajadottságaink szerepét a művelési ágak megoszlásában, főbb terményeink előállításának területi
Elemezzen a népesség nemzetiségi összetételét, területi eloszlását bemutató tematikus térképeket, statisztikai adatsorokat, korfákat. Bizonyítsa a népességmozgások összefüggését a gazdasági-politikai tényezőkkel. Ismertesse az összefüggést hazánk társadalmi-gazdasági fejlődése és annak történelmi háttere között. Értelmezze a munkanélküliség kialakulásának okait, csökkentésének lehetőségeit. Mutassa be példák alapján a piac és a tulajdonformák szerepét, változását a gazdaság működésében. Értékelje forrásanyagok alapján a gazdaság területi és szerkezeti átalakulásának eredményeit és problémáit. Elemezze a külföldi tőke szerepét a gazdasági rendszerváltásban. Tudjon nemzetközi statisztikák alapján tendenciákat, összefüggéseket megállapítani az egyes ágazatok szerepéről, és hasonlítsa össze ezt a hazai jellemzőkkel. Ismertesse a termelés környezetre gyakorolt hatásait. Mutassa be konkrét példa alapján az ipari parkok szerepét a térségek gazdasági fejlődésében. Ismertesse az élelmiszer-gazdaság szerepét a nemzetgazdaságban. Tudjon példákat mondani Magyarország és az Európai Unió mezőgazdasági
elhelyezkedésében. Nevezze meg a történelmi borvidékeket térkép alapján.
kapcsolatára.
Mutassa be tematikus térképek segítségével az infrastruktúra és a településhálózat kapcsolatát. Értékelje hazánk közlekedésföldrajzi helyzetét. Mutassa be és helyezze el a térképen a fontosabb idegenforgalmi körzeteket, tájegységeket, ismertesse azok értékeit. Soroljon fel a világörökség részeként számon tartott hazai értékeket.
Mutassa be a turizmus környezetre és a szolgáltatás egyéb ágazataira gyakorolt hatásait.
Ismertesse a külkereskedelem szerepét hazánk gazdaságában. Mutassa be ábrák, adatsorok alapján a külkereskedelem áruösszetételét. Nevezze meg főbb kereskedelmi partnereinket. Ismertesse hazánk integrációs törekvéseit, ennek okait. 8.4. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmigazdasági képe
Az Alföld
A Kisalföld és a Nyugatiperemvidék (Alpokalja)
Ismertesse térkép segítségével a nagytájakat és résztájaikat, tudja ezeket kontúrtérképen megnevezni. Jellemezze a nagytájak felszínét, éghajlatát, vízrajzát, főbb talajtípusait, ásványkincseit és a természeti adottságok hatásait a mezőgazdaságra. Ismertesse a nagytájak természeti és kulturális értékeit, idegenforgalmi lehetőségeit és központjait. Mutassa meg térképen és nevezze meg kontúrtérképen a nagytájak főbb településeit. Kapcsolja hozzájuk a jellemző természeti erőforrásokat és gazdasági tevékenységeket. Magyarázza a résztájak eltérő természeti adottságainak szerepét az élelmiszer-gazdaságban. Ismertesse az Alföld szerepét a szénhidrogén-bányászatban. Mutassa be az Alföld jellemző településtípusait. Mutassa be az összefüggést a földrajzi fekvés, az infrastruktúra, a fogyasztópiac és a gazdaság fejlettsége között. Jellemezze a két táj fő ipari ágazatait, azok telepítő tényezőit.
Legyenek aktuális ismeretei hazánk és az Európai Unió kapcsolatainak alakulásáról. Helyezze el a földtörténeti időegységekben a nagytájak, résztájak kőzetanyagának, ásványkincseinek a kialakulását.
Ismertesse példák alapján a folyók és a szél felszínformáló munkáját az Alföldön. Bizonyítsa statisztikai adatok segítségével a nagytáj szerepét az élelmiszer-gazdaság különböző ágazataiban. Hasonlítsa össze az Alföld és a Kisalföld természetföldrajzi vonásait, indokolja eltéréseiket. Ismertesse a történelmi múlt, a hagyományok, az infrastruktúra, a szaktudás szerepét a nagytájak gazdaságában. Mutassa be a Szigetköz környezeti
TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
9.1. Európa általános természetföldrajzi képe
Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjuk és geológiai szerkezetük közötti összefüggést. Támassza alá példákkal a geológiai szerkezet és az ásványkincsek előfordulásának összefüggését. Mutassa meg a térképen és jellemezze a kontinens nagytájait, szerkezeti egységeit, éghajlatait. Mutassa be konkrét példákon az éghajlatot alakító és módosító tényezők szerepét a kontinensen. Mutassa be tematikus térképek segítségével az éghajlat, a vízrajz, a növényzet és a talajtípus közötti összefüggést. Ismerje fel diagramok és más ábrák, képek, leírások alapján a kontinens jellegzetes éghajlatait, és jellemezze azokat.
Emelt szint Mutassa be a kontinens kialakulásának folyamatát geológiai és szerkezetmorfológiai térképek segítségével. Magyarázza a lemeztektonikai folyamatok és a kontinens területének változása közötti összefüggést. Ismerje fel kontúrtérképen, ábrán, képen a fontosabb szerkezet-domborzati egységeket.
Nevezze meg a kontúrtérképen a kontinens legfontosabb felszíni vizeit és nagytájait. Mutassa be konkrét példákon a társadalom környezetalakító tevékenységét és annak hatásait. 9.2. Európa általános társadalomföldrajzi képe
Magyarázza a természeti adottságok és a társadalmi-gazdasági fejlődés népsűrűséggel való kapcsolatát. Mutassa meg térképen Európa sűrűn lakott területeit, nagy agglomerációit, és indokolja az elhelyezkedésüket. Tudja felsorolni, térképen megmutatni, kontúrtérképen megnevezni Európa országait, fővárosait. Tudja megmutatni a térképen és megnevezni a kontúrtérképen a tanult országok legfontosabb gazdasági központjait, és ismertesse jellemzőiket. Nevezze meg a tanult országok jellegzetes mezőgazdasági terményeit,
Mondjon példákat a vendégmunkások, a menekültek és a bevándorlók befogadásából adódó problémákra. Támassza alá példákkal a társadalmi fejlődés, a foglalkozási átrétegződés és az urbanizáció kapcsolatát. Mutassa be a társadalmi-gazdasági fejlettségi különbségeket Európában, magyarázza azok okait és következményeit.
9.3. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai
9.4. Észak-Európa
ásványkincseit és ipari termékeit. Mutassa be az együttműködés kialakulását, lényegét és legfontosabb
Magyarázza az európai integráció kialakulásához vezető okokat, ismerje
területeit, hatását a tagállamok társadalmi-gazdasági életére. Nevezze meg az Európai Unió tagállamait, főbb intézményeit. Ismertesse hazánk és a szervezet kapcsolatát.
fejlődésének történetét, kapcsolatát egyéb tömörülésekkel. Tudja elhelyezni az Európai Uniót a világgazdaság erőközpontjai között statisztikai adatok elemzése alapján.
Mutassa be példákkal alátámasztva az unión belüli területi fejlettségi különbségeket, a regionális politika fő vonásait. Legyen képes statisztikai adatok elemzésére az Európai Unióval kapcsolatban.
Ismerje az integráció bővítésének lehetőségeit és problémáit. Mutassa be a szervezet mezőgazdasági politikáját, területfejlesztési, környezetvédelmi és környezetgazdálkodási törekvéseit.
Ismertesse a kontinensrész és országainak gazdasági életében szerepet játszó természeti és társadalmi tényezőket.
Mutassa be az országok szerepét Európa és a világ gazdaságában.
Mutassa be tematikus térképek segítségével az ipar és a mezőgazdaság területi elhelyezkedésének sajátos vonásait. Mutassa be példákkal a történelmi és a gazdaságtörténeti múlt hatását a kontinensrész országainak mai gazdasági életében.
9.5. Nyugat-Európa
Egyesült Királyság
Franciaország
9.6. Dél-Európa
Mutassa be konkrét példákon a szigetország földrajzi fekvésének és ásványkincseinek szerepét a gazdaság fejlődésében. Ismertesse a hagyományos iparvidékek telepítő tényezőit, az ipar területi átrendeződésének okait. Mutassa be az ipar területi elhelyezkedésének fő vonásait és ezek okait. Ismertesse a mezőgazdaság legfontosabb területi jellemzőit. Ismertesse az ország szerepét az Európai Unió élelmiszer-termelésében. Mutassa be a tipikus mediterrán táj természetföldrajzi jellemzőit és a hozzá kapcsolódó gazdálkodást. Ismertesse a mediterrán mezőgazdaság alapvető típusainak termékeit. Indokolja tények bemutatásával DélEurópa kétarcúságát, gazdasági megosztottságát.
Mondjon példákat a gazdasági szerkezetváltásra a XX. század második felében, és mutassa be azok következményeit. Ismerje a gyarmatosítás szerepét az ország gazdaságának fejlődésében, legyen tisztában világgazdasági szerepe átalakulásának okaival. Ismertesse forráselemzés alapján a gazdasági szerkezetváltás sikeres és kevésbé sikeres útjait. Igazolja a gazdaságpolitika és a mezőgazdasági termelés sajátos vonásainak kapcsolatát.
Mutassa be az idegenforgalom szerepét az ország gazdasági életében. Összegezze a Földközi-tenger jelentőségét a dél-európai országok társadalmi-gazdasági életében.
Olaszország
Hasonlítsa össze az ország északi és déli területeinek természeti és társadalmi adottságait, gazdasági fejlettségét.
Tudjon példákat mondani az északi és a déli területek közötti fejlettségi különbség következményeire.
Ismertesse a főbb gazdasági központokat.
Fogalmazza meg az északi ipari háromszög fejlettségének okait, és mutassa be gazdasági kapcsolatait. Mutassa be a mediterrán táj, a történelmi és a kulturális örökség szerepét az ország idegenforgalmában. Mutassa be az idegenforgalmi és az egyéb adottságok szerepét az ország gazdasági fejlődésében. Mondjon példákat az ipar vezető ágazataira, gazdasági központokra. Tudja megmutatni ezeket a térképen. Mutassa be tájainak eltérő természeti és társadalmi jellemzőit, és tudjon példákat mondani azok következményeire. Ismertesse az ország iparának és mezőgazdaságának területi elrendeződését, a Vajdaság gazdasági szerepét. Jellemezze az ország eltérő adottságú tájait, a gazdasági fejlődés alapjait, gazdasági központjait.
Spanyolország
Szerbia és Montenegro
Horvátország
Ismertesse az egykori Jugoszláviát megosztó társadalmi különbségeket, és sorolja fel az utódállamokat. Ismertesse az ország nemzetiségeit.
Mutassa be Dalmácia idegenforgalmának szerepét az ország életében, nevezzen meg idegenforgalmi központokat.
Ismertesse a nemzetiségek területi elhelyezkedését. 9.7. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe
Németország
Mutassa be Közép-Európa fekvésének társadalmi-gazdasági és környezeti következményeit. Jellemezze Közép-Európa természeti adottságait. Mutassa be konkrét példákon az eltérő természetföldrajzi környezet társadalmi-gazdasági következményeit. Mutassa be az ország területenként eltérő természeti és társadalmigazdasági adottságait, a termelés különbségeit. Ismerje az egykori keleti és nyugati országrész eltérő gazdasági-társadalmi fejlődésének útját, az ország újraegyesítését követő eredményeket és problémákat. Mutassa be a Ruhr-vidék példáján a hagyományos iparvidék gazdasági és környezeti átalakulásának folyamatát.
Hasonlítsa össze Közép-Európa síkságainak, rögvidékeinek és magashegységeinek természeti adottságait, gazdasági lehetőségeit.
Mutassa be az ország szerepét, súlyát a világgazdaságban és az Európai Unióban különböző forrásanyagok segítségével. Támassza alá példákkal az ipar területi és szerkezeti átalakulási folyamatát, a déli tartományok gyors gazdasági fejlődését.
Tudja térképen megmutatni és kontúrtérképen megnevezni, továbbá jellemezni az ország nagytájait és gazdasági központjait. Lengyelország
Jellemezze az ország nagytájait, ismertesse a tájak legfontosabb erőforrásait. Ismertesse a mezőgazdaság
fejlődésének sajátos vonásait. Nevezze meg kontúrtérképen a fő gazdasági központokat. Jellemezze Csehország nagytájait, mutassa be azok természeti erőforrásait.
Csehország
Ausztria
Jellemezze és nevezze meg kontúrtérképen az ország nagytájait és gazdasági központjait. Ismertesse a magashegységi környezet szerepét a gazdasági életben.
Szlovénia Szlovákia
Románia
Mutassa be a Kárpátok és az alföldi tájak eltérő szerepét a gazdaság fejlődésében. Nevezze meg kontúrtérképen a gazdaság fontosabb központjait és magyar vonatkozású városait. Nevezze meg kontúrtérképen az ország nagytájait, hasonlítsa össze természeti adottságait és erőforrásait. Tudjon megnevezni iparvidékeket, mezőgazdasági tájakat, kontúrtérképen felismerni gazdasági központokat. Nevezzen meg magyar kulturális központokat.
9.8. Kelet-Európa természetés társadalomföldrajzi vonásai
Mutassa be a nagytájak természeti, társadalmi-gazdasági adottságait.
Oroszország
Hasonlítsa össze az ország európai és ázsiai részének természeti adottságait, mutassa be azok kapcsolatát a népesség eloszlásával. Mutassa be a földrajzi övezetesség jellemzőit Oroszország területének példáján. Hasonlítsa össze tematikus térképek
Nevezze meg kontúrtérképen gazdasági életük fő központjait. Hasonlítsa össze a medence és a magashegyvidéki területek gazdaságának jellemzőit.
Ismertesse a társadalmi-gazdasági fejlődését. Indokolja az ország természeti erőforrásainak és gazdaságának térbeli elhelyezkedését.
Jellemezze a gazdasági élet területi elhelyezkedését és ágazati szerkezetét.
Ismertesse a volt Szovjetunió társadalmi-gazdasági jellemzőit. Mutassa meg térképen az utódállamokat.
Sorolja fel a gazdálkodás természeti és társadalmi problémáit Oroszországban. Ismertesse az ország
segítségével Oroszország iparvidékeinek földrajzi jellemzőit.
energiagazdaságának jellemzőit, az energiatermelés környezeti következményeit.
Mutassa be Oroszország világgazdasági szerepét. Jellemezze a Donyec-medence gazdaságának földrajzi összefüggéseit. Mutassa be tematikus térképek segítségével Ukrajna mezőgazdaságát. Nevezzen meg magyar vonatkozású településeket.
Ukrajna
TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
10.1. A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe
Mutassa be statisztikai adatok alapján Ukrajna jelentőségét Európa és a világ gazdaságában.
Mutassa be az egyes kontinensek földrajzi sajátosságait. Mutassa meg térképen, nevezze meg kontúrtérképen és jellemezze a nagytájakat, a folyókat, a tavakat. Mondjon példákat az egyes kontinenseken előforduló nagyszerkezeti egységekre. Elemezze tematikus térképek alapján a geológiai szerkezet és az ásványkincsek összefüggéseit. Mondjon példákat a kontinensek főbb erőforrásaira. Ismerje fel képek, ábrák, leírások és tematikus térképek alapján a földrajzi öveket, a kontinensek jellemző területeit, tipikus tájait. Ismertesse a népességkoncentrációk kialakulását, jellemzőit, a népesség egyenlőtlen elhelyezkedésének okát. Magyarázza a kontinensek országcsoportjainak eltérő ütemű gazdasági fejlődését. Ismertesse a mezőgazdasági termelés egyes kontinenseken jellemző típusait és azok fontosabb terményeit. Mutassa be a kontinensek világgazdasági szerepét, annak változásait. Tudja felsorolni, térképen megmutatni és kontúrtérképen megnevezni a kontinensek jellegzetes térségeit, tanult
Emelt szint Ismertesse a kontinens szerkezeti felépítését és annak lemeztektonikai hátterét. Mutassa be éghajlati, növényzeti és talajtérképek összehasonlító elemzésével a kontinensek természetföldrajzi adottságait. Ismerje fel diagramok alapján a földrészek egyes éghajlatait és térképvázlatokon az egyes éghajlati öveket. Mutassa be az egyes kontinensekre jellemző példákkal a vízszintes és a függőleges földrajzi övezetesség rendszerét. Legyen képes keresztmetszetet elemezni a kontinensek természeti adottságairól. Mutassa be a kontinensek világgazdasági szerepét, annak változásait.
országait, azok fővárosát és egyéb gazdasági központjait. Tudjon példát mondani a földrészekről az emberi beavatkozás környezetkárosító hatásaira. 10.2. Ázsia 10.2.1. Általános földrajzi kép Ismertesse az ázsiai nagy sivatagok kialakulásának okait. Mutassa be példák alapján a monszun szerepét a gazdasági élet jellemzőinek kialakulásában. Mutassa be a népességrobbanást statisztikai adatok segítségével, mondjon példákat a következményeire és a megoldásukra tett erőfeszítésekre.
Mutassa be a kontinens vallásikulturális sokszínűségét, ennek következményeit a társadalom életében. Mutassa be a kontinens világgazdasági szerepét, annak változásait. Elemezze az élelmezési problémák kialakulásának okait, ismertesse a megoldásukra tett erőfeszítéseket.
10.2.2. Országai
Kína
Ismertesse a népességszám növekedésének időbeli változásait. Hasonlítsa össze Kelet- és Nyugat-Kína mezőgazdaságát.
Ismertesse a társadalmi-gazdasági fejlődés sajátos vonásait. Ismertesse a külföldi tőke szerepét az ország gazdaságának fejlődésében.
Ismertesse az ország erőforrásait, az országon belüli területi fejlettségi különbségek okait. Mutassa be statisztikai adatok, diagramok és szöveges források felhasználásával az ország világgazdasági jelentőségét. Mutassa be a szigethelyzet és a természeti erőforrások szűkösségének következményeit a gazdasági fejlődésben. Ismertesse a társadalmi-gazdasági fejlődés sajátos vonásait. Mutassa be a természeti feltételekhez és a társadalmi szokásokhoz alkalmazkodó japán mezőgazdaság vonásait. Nevezze meg az ipar fő ágazatait, termékeit. Tudja tényekkel alátámasztani a Japán gazdaság szerepét a világkereskedelemben.
Mutassa be Hongkong szerepét Kína és Délkelet-Ázsia társadalmi-gazdasági fejlődésében.
India
Ismertesse az ország népesedési folyamatát és ezek összefüggését az élelmezéssel. Jellemezze a természeti adottságokhoz igazodó mezőgazdaságot.
10.2.3. Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai
Nevezze meg a térséghez tartozó országokat. Mutassa be példák alapján a térség országainak sajátos társadalmigazdasági fejlődését, azok természeti és társadalmi hátterét.
Támassza alá példákkal a társadalmi, vallási hagyományok szerepét India gazdasági életében. Mutassa be az iparfejlődés eredményeit és ellentmondásait, a külföldi tőke szerepét. Ismertesse a felzárkózó országokat, sorolja fel gazdasági fejlődésük okait és jellemzőit. Fogalmazza meg adatok alapján a csoport országainak hasonló és eltérő gazdasági vonásait.
Japán
Mutassa be a gyarmatosítás hatását a térség társadalmi-gazdasági fejlődésére.
Támassza alá tényekkel Japán szerepét Ázsia gazdasági fejlődésében. Bizonyítsa a világpiac igényeihez való alkalmazkodás szerepét a gazdaság fejlődésében.
10.2.4. Nyugat-Ázsia, arab világ
Nevezzen meg a területen élő népeket. Mutassa be statisztikai adatok és diagramok alapján a terület kőolajgazdagságának világgazdasági jelentőségét. Ismertesse példák alapján a kőolaj szerepét a térség országainak társadalmi-gazdasági életében. Csoportosítsa a térség országait gazdasági fejlettségük alapján.
Mutassa be tematikus térképek segítségével a természeti adottságokban megnyilvánuló összefüggéseket, és az ausztrál gazdaság legfőbb vonásait. Értékelje Ausztrália szerepét a világgazdaságban.
10.3. Ausztrália és Óceánia
10.4. Afrika általános földrajzi képe
Bizonyítsa a térség geopolitikai fontosságát. Mutassa be a vallás meghatározó szerepét a társadalmigazdasági életben. Ismerje az arab világ gazdasági jelentőségét, országainak közös és egyedi vonásait. Ismertesse Izrael sajátos gazdasági fejlődését.
Jellemezze Afrika tipikus tájait (sivatag, oázis, éhségövezet). Mutassa be a mezőgazdasági termelés övezetes elrendeződését. Mondjon példákat a gazdaságilag fejlett és fejlődő területekre, országokra.
10.5. Amerika 10.5.1. Általános földrajzi képe
Hasonlítsa össze tematikus térképek segítségével Észak-, Közép-és DélAmerika természeti adottságait, erőforrásait. Igazolja példákkal az észak-déli nyitottság éghajlati következményeit Észak-Amerikában. Mutassa be a vízszintes és a függőleges földrajzi övezetesség hatását a gazdálkodásra. Mutassa be a kontinens társadalmi-kulturális alapon történő felosztásának jellemzőit. Hasonlítsa össze az ültetvényeken és a farmvidékeken folyó termelést. Mondjon példákat az ipar szerkezetének és fejlettségének különbségeire az egyes kontinensrészeken.
Hasonlítsa össze trópusi-Afrika különböző természeti földrajzi adottságú tájainak gazdasági életét. Mutassa be a gyarmatosítás következményeit, a társadalmigazdasági elmaradottság okait, a népesedési problémákat, a megoldási lehetőségek ellentmondásait. Vesse össze a földrajzi övezetességet Dél-Amerikában és Afrikában, indokolja a különbségeiket. Mondjon példákat az amerikai integrációs törekvésekre. Mutassa be példák alapján a népesség városba áramlásának okait és. jellemzőit
10.5.2. Országai Amerikai Egyesült Államok Mexikó Brazília
Mutassa be az USA világgazdasági vezető szerepének kialakulását. Értékelje fejlődésének természeti és társadalmi feltételeit. Jellemezze az ország gazdaságának szerkezetét. Jellemezze tematikus térképek alapján a mezőgazdaság övezetességét. Ismertesse az egyes övek sajátosságait, fő terményeit. Hasonlítsa össze az egyes gazdasági körzetek és a központok természeti és társadalmi adottságait, a jellemző gazdasági tevékenységeket, a fejlődés eltérő ütemét. Ismertesse a népesség összetételének változásait, a bevándorlás szerepét a társadalmi-gazdasági fejlődésben. Mutassa be összefüggéseiben és elemezze a nagy gazdasági körzetek fejlődésének tendenciáit. Mutassa be tematikus térképek felhasználásával az ország társadalmi-gazdasági életének jellemzőit. Mutassa be Mexikó példáján a fejlődő országok városiasodásának jellemző vonásait. Mutassa be a területi gazdasági különbségek természeti és társadalmi okait.
TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
11.1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai
Mutassa be példákkal az egyik geoszférában történt beavatkozás hatását más geoszférákra. Ismertesse lakóhelyének környezeti problémáit.
11.2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei A Föld eltartóképessége
Urbanizációs problémák
Emelt szint Mutassa be ábrasorok segítségével a földrajzi környezet társadalmi tevékenységek hatására bekövetkezett változásait. Legyen képes konkrét példák, esetelemzések alapján önálló véleményalkotásra, a témához kapcsolódó szemelvények elemzésére.
Legyen képes a témához kapcsolódó adatok, ábrák, szövegek elemzésére. Mutassa be a népességszám növekedésének sajátos társadalmi következményeit és összefüggéseit. Értelmezze, hogy miért van szükség a demográfiai robbanás megfékezésére, a háborús és a katasztrófaveszélyek felszámolására. Mutassa be az összefüggést a környezet állapotának romlása és az életminőség alakulása között. Mutassa be az összefüggést a városi életforma és a környezet fokozott
Mutassa be logikai kapcsolatok feltárásával, hogy a népesség energia-, nyersanyag-, fogyasztási cikk- és élelmiszerigénye hosszú távon a harmonikus, fenntartható fejlődés keretein belül elégíthető ki.
11.3. A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem
terhelése között. Igazolja példákkal az életminőséget befolyásoló előnyöket és hátrányokat. Legyen képes a témához kapcsolódó adatok, ábrák, szövegek elemzésére.
A környezeti és a gazdasági problémák globalizálódása
Nevezze meg a világ globális problémáit (túlnépesedés, éhínség, energiahiány, nyersanyaghiány, vándormozgalmak, a tőke egyenlőtlen eloszlása, gazdasági polarizáció, környezeti gondok). Ismerje fel a globális problémákat hírekben, folyamatokban, jelenségekben, és mutassa be kialakulásuk főbb okait.
Értelmezze a környezeti válság kialakulásának okait és folyamatát. Mutassa be a földrajzi környezet társadalmi tevékenységek hatására bekövetkezett változásait.
Nemzetközi összefogás a környezetvédelemben
Ismertesse a globális környezeti problémákkal foglalkozó legfontosabb nemzetközi szervezetek (UNEP, FAO, UNESCO, WHO) főbb tevékenységeit. Mondjon példákat a természeti katasztrófák és az ember okozta
Igazolja, hogy a környezet állapotának feltárása, értékelése és egyensúlyának megóvása globális, nemzetközi feladat. Értelmezze a legfontosabb nemzetközi környezetvédelmi egyezményeket. Mutasson me a vil n néhán
környezeti problémákra. Mutassa be azokban a társadalom felelősségét. Ismertesse a megoldásokra irányuló nemzetközi törekvéseket, indokolja az összefogás szükségességét. Mutassa be a természetvédelem céljait, területi egységeinek szerveződését.
nemzetközi védelem alá eső területet. Értelmezze szemelvények segítségével a fenntartható fejlődés elméletét és lehetőségeit.
Évi óraszám 11. Évfolyam: 74 óra 12. Évfolyam: 74 óra.
INFORMATIKA 9-12. évfolyam Célok és feladatok A társadalom minden szférájában megjelenő számítástechnika és az IKT gyors fejlődése olyan infrastruktúrát eredményez, amely lehetővé teszi a társadalom szerkezetének az átalakítását. Az információs társadalom az emberi együttélés új módja, ahol az információ hálózatba szervezett előállítása, tárolása, forgalmazása, fogyasztása fontos szerepet játszik, kialakul a hálózati gazdaság. A társadalom régi alrendszerei is új módon kezdenek működni. Folyamatosan nő az információs termékek és szolgáltatások gazdasága, az információ árúvá válik. Az információs szektor egyre több számítógépet és munkaerőt alkalmaz. Kialakul a globális hálózati gazdaság. Napjainkban a tudás reformációja is zajlik, az egyén és a tudás viszonya megváltozik. Az interneten lényegében az egész emberi kultúra, a társadalom minden szférája reprezentálódik. Az internet nyújtotta lehetőségeket felhasználva az egyén és az információ (az egyén és a tudás) közvetlenebb kapcsolatba kerül. A kommunikáció
sebessége radikálisan felgyorsul. Megváltozik az egyén magatartása is, kritikus és értő módon kell közölnie, fogadnia és kezelnie az információt. A mai iskolának is meg kell változnia az információs társadalom igényeinek megfelelően. Nevelni kell a tanulókat az információs termékek és szolgáltatások kritikus, etikus és értő befogadására (fogyasztására), hogy az IKT használatával tudjanak tanulni, alkotni, dolgozni, művelődni, kapcsolatot, közösséget teremteni és szórakozni. Törekedni kell az érdeklődés felkeltésére a kreativitás és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, hogy az informatika iránt különösen fogékony fiatalok - megfelelő továbbtanulás után - később az információs gazdaságban, mint alkotó munkaerő dolgozhassanak. Az információs és kommunikációs kultúrát minden tanuló számára hozzáférhetővé kell tenni. Az informatikai nevelésnek meg kell mutatnia, hogy a természetes és a technikai környezet mellett létezik a jelek, kódok, szoftverek virtuális környezete is (program, szöveg, kép, mozgókép, hang … ), amely az emberiség praktikus, műszaki, tudományos, művészi és sok másféle információit "hordozza" és megjeleníti. Az informatikaoktatás célja, hogy a tanuló mozogjon otthonosan ebben a környezetben. Képes legyen a különféle alkalmazások kezelésének elsajátítására, együttműködésre és a problémák, feladatok megoldására IKT eszközökkel. Megváltozik a pedagógus szerepe is: előtérbe kerül az információk közötti eligazodást segítő, tanácsadó szerepe, az ismeretek birtokosából és átadójából a tudás navigátorává és a kompetenciák fejlesztőjévé kell válnia. Az informatikai eszközök lehetőséget teremtenek az egyéni ütemű tanulásra is, a tehetségekkel és a lemaradókkal való speciális foglalkozásra. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészében jelen lévő informatikai nevelés biztosíthatja. Az informatikaoktatás célrendszere összhangban van a Nemzeti alaptantervben is megjelenő kulcskompetenciákkal. Ezeket a célokat és feladatokat differenciáltan és az életkori sajátosságoknak megfelelően kell értelmezni. Az informatikaoktatás alapfeladata a tanulók digitális kompetenciájának fejlesztése. Fejleszteni kell a tanulók digitális kompetenciáját. A társadalom információs technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése, keresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten. A digitális kompetencia magában foglalja az információs technológiák lehetőségeinek értését és használatukhoz szükséges képességet, készséget a szövegszerkesztés, táblázatkezelés, képszerkesztés, prezentáció, adatbázisok, adattárolás, Internet-szolgáltatások, elektronikus kommunikáció terén, a személyes és társadalmi életben a tanulásban, a munkában, a kutatásban és a szabadidőben. Az egyénnek ismernie kell az információ hitelességével, megbízhatóságával és kritikus értékelésével kapcsolatos kérdéseket, az etikai és jogi vonatkozások alapjait. A digitális kommunikáció az anyanyelvi és idegen nyelvi (szóban és írásban történő) kommunikáció kiterjesztésének tekinthető, – gyakran „digitális írástudásnak” is nevezik – amennyiben magában foglalja a multimédiás, hipermédiás kommunikációt és azt az „alkalmazói vizuális-manuális nyelvtudást”, amellyel, a számítógéppel, illetve a számítógépet használva kommunikálunk. Az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaelemeit ki kell egészíteni a digitális médiumok rutinos használatának kompetenciáival: adatok, szövegek, táblázatok, diagramok, hangok és mozgóképek szerkesztése, értelmezése, prezentálása, különféle alkalmazásokban és az interneten. A számítógépeket eredetileg nagy mennyiségű matematikai számítás gyors elvégzésére fejlesztették ki, ezért nem meglepő a matematikai és az informatikai kompetenciák rokonsága. Az informatikában fontos szerepet kap a matematikai kompetencia fejlesztése, azaz a matematikai gondolkodás és problémamegoldás fejlesztése, az algoritmusok alkalmazásának képessége, mindennapi problémák megoldása és a világ rendszereinek, folyamatainak informatikai (számítástechnikai) modellezése során. Mindezeken túlmenően a tevékenységalgoritmusok nagy szerepet játszanak a számítógépes kommunikációban, az alkalmazások és az információk kezelésében is. A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázzuk, és előre jelezzük a természeti folyamatokat, illetve a rendszerek mozgását, tulajdonságait. A korszerű számítógépek és modellek alkalmazásával korábban elképzelhetetlen mennyiségű számítást lehet rövid idő alatt elvégezni. Ezzel a természettudományos és műszaki modellezés –
praktikus szempontból – magasabb szintre lépett. Az informatikai-számítástechnikai kompetencia itt kapcsolódik szorosan a matematikai és a természettudományos kompetenciához. A természettudományos és műszakitechnikai kompetencia magában foglalja a kételkedő, kritikus és kíváncsi attitűdöt, a megismerés és konstruálás iránti vágyat, valamint a biztonsággal és fenntarthatósággal kapcsolatos etikai kérdések iránti érdeklődést is. Ezen a ponton szintén kapcsolódik az informatikához. A hatékony és önálló tanulást nagymértékben segítheti az informatika azzal, hogy új eszközöket ad a kezünkbe: általános és speciális alkalmazások, elektronikus tananyagok, e-könyvek, internetes adatbázisok, multimédia oktatóprogramok, valamint elektronikus oktatástechnikai eszközök (projektor, interaktív tábla …). A hatékony tanulás fel is tételezi, hogy rendelkezünk megfelelő digitális kompetenciával, ismerjük és tudjuk használni a fenti eszközöket. Az informatikai eszközök segítik a motiváció és az összpontosított figyelem folyamatos fenntartását, ezért is alkalmasak a legtöbb tantárgy tanulására. Az informatika tantárgy egyik célja, hogy a fenti eszközöket és módszereket megismertesse a tanulókkal. Az informatika gyakorlatorientált tantárgy, ami nem csak azt jelenti, hogy jelentős a számítógépes gyakorlati tevékenység, hanem azt is, hogy a feladatok zöme a hétköznapi élettel, a közösségi, iskolai és családi életvitellel, a munkával, alkotással és tanulással kapcsolatos. Mindez kitűnő lehetőséget teremt a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztésére. Az IKT eszközök gyakori használata megköveteli, hogy az egyén rendelkezzen a biológiai és mentális egészség megőrzésének képességével, ugyanis a túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító és függőséget okozhat. Az internet soha nem látott mértékben lehetővé teszi más társadalmak és kultúrák megismerését és elismerését, ezzel hozzájárul a globalizációhoz és az állampolgári kompetencia fejlesztéséhez. Az információ nyilvánossá válása lehetőséget ad a demokrácia erősítésére. Az informatikaoktatás hozzájárul az állampolgári kompetencia fejlesztéséhez, amennyiben külön foglalkozik az informatika kultúrtörténetével és az információs társadalommal, kiemelve az informatika jogi és etikai vonatkozásait. Az informatikai kompetenciák szükségesek a munka világának szinte minden információkezelést és szellemi tevékenységet igénylő területén. Az informatikaoktatás elősegíti a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia tudatos fejlesztését is. A gyakorlati feladatok megoldása során olyan készségeket és képességeket fejleszt, mint a tervezés, szervezés, irányítás, elemzés, kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, egyénileg és csapatban történő munkavégzés. Az informatikaoktatás tág lehetőségeket teremt az innovatív és kreatív problémamegoldásra. Az információs termékek alkotása, tervezése és gyártása során fontos szempont a mű, illetve a dokumentum esztétikai megjelenése és kifejezőképessége. (Gondoljunk a könyvkiadásra, a multimédiára vagy a webhelyekre.) Rohamosan fejlődik a digitális vagy digitalizált műalkotások, illetve művészetek száma is. Az informatikaoktatás az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciafejlesztésének egyik korszerű területe. Az iskolai számítógépes hálózat, az internet és a könyvtár forrásközpontként történő felhasználásával fejleszteni kell az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket és tanulási technikákat. A könyvtári informatikának fel kell készítenie a tanulókat az információk elérésére, kritikus kiválasztására, feldolgozására és közlésére. Cél az iskolai és más típusú könyvtárakban a könyvtári eszközökkel végzett tevékenységek gyakoroltatása, tudatos és biztos használói magatartás kialakítása is. Mindehhez azonban nem elég az informatika tantárgy. A tanulóknak ismerniük és használniuk kell az informatikai eszközöket a különböző órákon és a felkészülésük során is. A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Egyes kulcskompetenciák meghatározó szerepe különösen megfigyelhető az aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés, a gazdasági nevelés, a környezettudatosságra nevelés, a tanulás tanítása, a felkészülés a felnőtt lét szerepeire, kiemelt fejlesztési feladataiban. Az informatikaoktatás és nevelés részben az ismeretek szintjén, nagyrészt azonban a feladatmegoldások, problémamegoldások, alkalmazások szintjén építi be a kiemelt fejlesztési feladatokat napi gyakorlatába. Az informatikaoktatásban a differenciálás azt a célt szolgálja, hogy a tanulók érdeklődésüknek megfelelően, minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Ennek érdekében olyan differenciálást kell alkalmazni, amely optimálisan alkalmazkodik az egyének tudásához, kompetenciáihoz, olyan szervezési irányítási és értékelési módokat kell alkalmazni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak kialakulását és
fejlesztését. Az egyéni és a kooperatív tanulási technikák, valamint az IKT alkalmazása erre különösen tág teret nyújt az informatikában. A tantárgy célja hogy megismertesse az informatika eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, digitális kompetenciájuk fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, későbbi tanulmányaikban, a mindennapi életben, a szórakozásban és a munkában. Fontos, hogy a tanulóknak sikerélményük legyen az informatikaórákon, és megfelelő motiváltsággal törekedjenek ismereteik folyamatos megújítására. Cél olyan attitűd kialakítása, hogy az egyén érezze, képes tevékenyen bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba.
Fejlesztési követelmények A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes és az oktatásban előforduló más intelligens informatikai eszközökkel végzendő munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. Sajátítsa el a számítógépkezelés alapjait, felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Legyen képes a számítógéppel és más intelligens informatikai eszközökkel való kommunikációra (interaktív kapcsolat tartására). Tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Szerezzen jártasságot az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Ismerje a használt informatikai eszközök működési elveit. Legyen képes a különböző formákban megjelenő adatokat felismerni; tudjon adatot különféle formákban megjeleníteni, szemléltetni, vizsgálni. Ismerje az alapvető dokumentumformákat, ezeket legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Tudjon kezelni és szerkeszteni multimédiás dokumentumokat. Szerezzen tapasztalatokat az adatok különféle formáinak (szöveges, hangzó, képi) együttes kezelésében, tudjon adatokat megkeresni, elérni adatbázisból, számítógépes hálózatból. Tudjon oktatóprogramokat használni. Legyen képes egy probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert eszközök, programok, alkalmazások és módszerek közül a megfelelőt. Legyen tudomása az intelligens eszközökről és növekvő jelentőségükről. Legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében, az iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részeit. Helyesen használja a logika bizonyos elemeit (és, vagy, nem, ha … akkor …). A problémamegoldás során ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje fel az adatok és az eredmények kapcsolatát. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. A tanuló ismerje a közvetett (technikai) kommunikáció modelljét és néhány eszközét. Legyen jártas a hálózat alapszolgáltatásainak önálló használatában. Tudjon adatokat megkeresni, letölteni és elhelyezni az interneten. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén: csoportos kommunikációs formák, elektronikus levelezés. Tudja használni a mobilkommunikáció lehetőségeit. Legyen tájékozott a média (internet, televízió, rádió) szerepéről. Ismerje a hagyományos médiumok elektronikus megfelelőit (például elektronikus könyv, folyóirat, zene). Ismerje és használja az internetes portálokat, digitális fényképezést, a multimédiát. Ismerkedjen az új médiumokkal (virtuális valóság, interaktív média). Tudjon használni médiainformatikai eszközöket a tanulási folyamatban és a szabadidős tevékenységben. A tanuló ismerkedjen meg a számítástechnika történetével, a mai informatika alkalmazásaival és fejlődési irányaival. Ismerje meg és értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében. Tanulmányozza az informatika társadalmi szerepét, az információs társadalom főbb jellemzőit, az újonnan felmerülő pszichológiai és szociális kérdéseket. Ismerje a programok és adatok használatának jogi és etikai alapjait (szerzői jog, személyes adatok, hitelesség). Legyen tudatában a túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító és a személyiségre káros hatásainak (pl. játék-függőség, gerinc vagy a szem károsodása). Legyen tájékozott az e-kereskedelemről. Tudjon terméket és szolgáltatást interneten rendelni, illetve vásárolni. A tanuló rendszeresen használja az iskolai könyvtárat, mint információs-tanulási forrásközpontot, vegye igénybe szolgáltatásait. Alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, informatikai eszköztudását, és a megfelelő viselkedés normáit. Ismeretei bővítéséhez, tanulási feladataihoz szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az internet és az
elektronikus könyvtár használatában. Feladatai megoldásához rendszeresen használja a folyóiratokat, lexikonokat, szótárakat, kézikönyveket, az ismeretterjesztő irodalmat, a különböző médiumokat, valamint az interaktív multimédiát. A dokumentumtípusok ismeretében legyen képes azok önálló használatára. Ismerje a könyvtártípusokat, a kézikönyvtár informálódásban betöltött szerepét. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni nyilvántartásokban, a könyvtár adatbázisaiban, katalógusaiban. Tudjon forrást és információt keresni a tájékoztató eszköznek megfelelő keresési módszerek alkalmazásával. Tudjon a dokumentumokból idézni, és a forrásokra szabályosan, etikusan hivatkozni. Tudjon feladata megoldásáról beszámolni a különböző forrásokból szerzett információk elemzése és feldolgozása alapján.
9. évfolyam Fejlesztési feladatok TÉMAKÖRÖK
TARTALMAK
BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK
Az informatikai eszközök használata Hardver- és szoftverkörnyezet
Ergonómiailag megfelelő számítógépes munkakörnyezet. A Neumann-elvű számítógépek felépítése. A számítógép és különféle perifériái. Egyes informatikai eszközök működésének fizikai, elektronikai alapjai.
Az operációs rendszer és környezete
Az operációs rendszer, a számítógépes hálózat és a segédprogramok szolgáltatásai. A hálózatok felépítése.
A számítógépterem rendjének, a gépek balesetmentes használatának megismerése. A perifériák helyes használata. Adott informatikai eszközök kezelésének gyakorlása. Az informatikai környezet tudatos alakítása. Az eszközök működési elvének megértése. Például, gyűjtsünk információkat korszerű IKT eszközökről kiscsoportokban és számoljunk be róluk. Be- és kilépés az iskolai hálózatba. A helyi rendszer, illetve a számítógépes hálózat szolgáltatásainak használata.
Infokommunikáció Kommunikáció az interneten
Az elektronikus levelezés fejlett Levelező program speciális beállításainak szolgáltatásai. Levelezőlisták. alkalmazása. Levelezőlisták használata. Közhasznú adatbázisok az interneten. Keresés az adatbázisokban. Hasznos webhelyek. Böngészés és összetett keresés az Céltudatos információkeresés az interneten. Képek és multimédiás anyagok interneten, részletes keresés, szűrők. keresése és felhasználása. Térképek az interneten. Térképek használata a világhálón. Multimédiás anyagok keresése és Fórumok használata. alkalmazása. Csevegés, telefonálás az interneten. Csoportos kommunikációs formák az interneten (fórum, csevegés telefonálás…). Informatika-alkalmazói ismeretek
Prezentációkészítés
Prezentációs dokumentumok felépítése, sablonok. Szövegbevitel. Képek, mozgóképek. Rajzok. Animációk. Táblázatok, diagramok. Vetítés, interaktivitás.
Esztétikus, dinamikus és interaktív bemutató tervezése a tartalom, forma és működés szempontjából. Bemutatók, elektronikus faliújságok létrehozása. Bemutatók szerkesztése. Bemutatók vetítése és kiselőadások megtartása. Például, készítsünk reklámot, kirakati bemutatót egy vagy több termék részletes bemutatásához.
Képszerkesztés és grafika
Multimédiás elemek szerkesztése
Készítsünk interaktív bemutatót egy utazásról. Képszerkesztők fontosabb Rajzoló és képszerkesztő alkalmazások szolgáltatásai. A digitális színes képek használata. Konvertálás a különböző felépítése és formátumai, típusai. képformátumok között. A megfelelő A rajzolás eszközei. Képek vágása és rajzeszköz kiválasztása. A rajzeszközök és retusálása. Fények és színek módosítása. a színek kezelése. Rajzok, ábrák készítése. Transzformálás. Feliratok. Digitális fényképek alakítása retusálása, Képek nyomtatása. nyomtatása. Például képgaléria készítése iskolai eseményekről, rendezvényekről vagy szép épületekről vagy híres és elismert emberekről. Rajzos-szöveges dokumentumok tervezése, az elkészítés szokásos menete. A multimédia elemei: szöveg, rajz, Multimédia dokumentumok készítése, fénykép, videó, hang, animáció. szerkesztése. Hanganyagok és mozgóképek lejátszása multimédia számítógéppel. Például, szerkesszük a kiránduláson felvett videókat és mutassuk be az osztálynak.
Továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon alapvető könyvtár és állományműveleteket végezni a számítógépen. Ismerje a számítógép gyakori perifériáinak funkcióit, tudja használni azokat. Használja a leggyakoribb helyi és távhálózati kommunikációs lehetőségeket: e-mail, böngészés, keresés. Tudjon néhány diából álló esztétikus és tartalmas bemutatót készíteni és levetíteni. Tudjon adatbázisban keresni az interneten. Ismerjen rajzoló-képszerkesztő alkalmazást. Tudjon rajzolni, képet módosítani, dokumentumban felhasználni. Tudjon multimédia hanganyagot, mozgóképet lejátszani. 10. évfolyam Fejlesztési feladatok TÉMAKÖRÖK
TARTALMAK
BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK
Az informatikai eszközök használata Az operációs rendszer és környezete
Az operációs rendszer, a számítógépes hálózat és a segédprogramok szolgáltatásai. Adatbiztonság és a kártékony programok. Szervizműveletek.
Szoftverek, adatok etikus használata. Problémamegoldáshoz a hardver- és a szoftvereszköz tudatos választása. Például, rendezzünk „vadászatot” kártékony programok és kéretlen levelek ellen. Rendezzünk „nagytakarítást”: törlés, tömörítés, biztonsági másolat, töredezettség-mentesítés. Informatika-alkalmazói ismeretek
Szövegszerkesztés
Egy szövegszerkesztő szolgáltatásai. Szövegbevitel, javítás, módosítás. Mentés és nyomtatás. Dokumentumok formátumai. Karakterformázás. Bekezdésformázás, oldalformázás. Képek, objektumok beillesztése és formázásuk.
Szövegbevitel, gépelés, javítás, korrektúra. A szöveg karakter szintű formázása. Bekezdések formázása: igazítások, behúzások, listák. Képek beillesztése, másolása, formázása. Tabulátorok alkalmazása a dokumentumban. Táblázatok bevitele,
Tabulátorok, hasábok. Táblázatok formázása. Stílusok, sablonok használata. Körlevél. Dokumentumtípusok.
formázása. Bekezdésstílus készítése. Körlevél szerkesztése. Meghívó, kérvény, levél, meghatalmazás, szerződés, névjegy … készítése. Összetett dokumentumok alkotása leírás és minta után vagy szabadon. Kész dokumentum mentése, nyomtatása. Például, készítsük el kiscsoportban egy osztálykirándulás szépen formázott beszámolóját. A látott nevezetességeket bemutató, az átélt eseményeket leíró formázott szövegeket, képeket és rajzokat.
Infokommunikáció Tranzakciók az interneten
Vásárlás, rendelés, ügyintézés az interneten és/vagy mobilon, telefonon.
Ügyintézés interneten. Webáruházak keresése. Termékek és szolgáltatások rendelése és vásárlása.
Médiainformatika Multimédiás elemek szerkesztése
A hagyományos médiák digitális Internetes portálok látogatása: tévé, rádió, változatai az interneten. újság. E-könyvek, portálok. Elektronikus könyv kezelése, olvasása. Virtuális valóság alkalmazások. Virtuális valóság használata. Könyvtári informatika Könyvtárak története. Könyvtárak típusai és szolgáltatásaik. A könyvtári médiumok, dokumentumok csoportosítása. Katalógusok és tájékoztató eszközök. Forrás- és információkeresés. Könyvtári médiumok használata a tanulásban.
Kutatások és kiselőadások, bemutatók a könyvtárak kultúrtörténetéből. A könyvtári szolgáltatások megismerése. Megadott művek keresése és tematikus gyűjtőmunka a könyvtár állományában. Forrás- és információkeresés. A médiumok megkülönböztetése formai és használati jellemzőik, információs értékük alapján. Különféle könyvtári médiumok használata. Például, keressünk szövegeket és oktatási anyagokat a könyvtárban és az interneten. Elemezzük a talált anyagokat és állítsunk össze 1 - 3 oldalas ajánlást, különféle hivatkozásokkal.
Továbbhaladás feltételei Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon tömöríteni, kicsomagolni. Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok terjedési módját, valamint a védekezés eszközeit, módszereit. Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait. Önállóan tudjon minta és leírás alapján szöveges dokumentumot szerkeszteni. Ismerje a könyvtártípusokat. Ismerje a könyvtári médiumokat, dokumentumokat és használja az iskolai könyvtár alapvető szolgáltatásait. Legyen képes tájékozódni a könyvtár tér- és állományszerkezetében. Tudjon forrásokat keresni a könyvtár katalógusaiban.
11. évfolyam
Fejlesztési feladatok TÉMAKÖRÖK
TARTALMAK
BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK Infokommunikáció
Az információ és az adat
Az információ és az adat. Az analóg és a digitális jel. Titkosírás és a kód. Kettes számrendszer. Számok és karakterek kódolása. Kép- és hangkódolás. Logikai műveletek. Információátvitel modellje. A mobil korszerű szolgáltatásai.
Az információ, az adat, az adatmennyiség fogalmak helyes használata. Az analóg és a digitális jel egymásba alakíthatóságának megértése. Titkosírások készítése, megfejtése, kódolás. Számok átváltása a kettes, tízes és tizenhatos számrendszerek között a kalkulátor használatával. Karakterek kódolása. Logikai műveletek végzése. Logikai feladatok, rejtvények megoldása. A mobiltelefon korszerű szolgáltatásainak használata.
Informatika-alkalmazói ismeretek Táblázatkezelés
Adatbázis-kezelés
A táblázatkezelők szolgáltatásai. A táblázatok felépítése, alapfogalmak. Adattípusok és formátumok. Hivatkozások, műveletek, képletek. Képletek és adatok másolása, hivatkozások. Rendezés. Táblázat formázása. Különféle függvények használata. Diagramkészítés, grafikonkészítés. Logikai műveletek és függvények. Keresőfüggvények.
Táblázatkezelővel megoldható feladatok áttekintése. Adatok csoportosítása, értelmezése. A feladatmegoldáshoz szükséges táblázatok, adattípusok tervezése. Adatok bevitele a táblázatba. Műveletek, képletek, függvények alkalmazása. Táblázatok formázása, diagramok készítése. Tantárgyi feladatok megoldása. Például, oldjunk meg a szakmai irányultságnak megfelelő feladatokat táblázatkezelővel. Végezzünk gazdaságossági számításokat, az egyéni életvitelt érintő problémák kapcsán (biztosítás, mobil tarifák) Függvények ábrázolása. Adatok grafikus ábrázolása, statisztikai jellemzők kiszámolása, következtetések levonása. Táblázat önálló megtervezése szöveges feladat alapján. Esztétikus táblázatok készítése. Adatbázismodellek, alapfogalmak. Adattábla, mező, rekord, kulcsmező, Az adatbázis-kezelő szolgáltatásai. állomány fogalmak értése, helyes Adatbázis tervezése. használata. Adattípusok használata. Táblák létrehozása. Űrlapok, interaktív Adatok tárolásához egyszerű adatbázis adatkezelés. tervezése és kialakítása. Adattáblák közötti kapcsolatok. Adattáblák létrehozása. Űrlapok Szűrés, keresés, rendezés, összesítés. használata. Kapcsolatok kialakítása. Lekérdezések. Lekérdezések. Jelentés készítése. Jelentés készítése, nyomtatása. Relációs adatbázis alapszintű kezelése. Használjunk a szakmai irányultságnak megfelelő adatbázisokat. Használjunk adatbázisokat hétköznapi problémák (kérdések) megoldására! Például: hány kalóriát tartalmaz egy étel,
hol és mikor játszanak egy filmet, színdarabot, milyen tömegközlekedési eszközzel és mikor juthatunk el A városból B-be?
Továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje az adat, információ és kód fogalmát. Ismerje a táblázatkezelés alapfogalmait és tudjon egyszerű táblázatokat szerkeszteni, benne egyszerű képletekkel számításokat végezni. Tudjon műveleteket táblázatban végezni, és összefüggéseket diagramon megjeleníteni. A tanuló tudjon információt keresni, megjeleníteni adatbázisban. Tudjon adattáblát feltölteni megfelelő adatokkal. Képes legyen adatbázisban egyszerű lekérdezést végrehajtani.
12. évfolyam Fejlesztési feladatok TÉMAKÖRÖK
TARTALMAK
BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK
Informatika-alkalmazói ismeretek Weblapok szerkesztése A web felépítése. Egy weblapszerkesztő szolgáltatásai. Célszerű és esztétikus webhelyek. Weblapok tulajdonságai. Szövegformázás. Képek tulajdonságai és formázásuk. Hivatkozások létrehozása a weblapon. Táblázatok tulajdonságai. Táblázatok készítése, formázása. Dinamikus információk.
Hipertext dokumentumok létrehozása és használata. Szöveget, képet tartalmazó esztétikus weblapok készítése, formázása. Hivatkozások rendszerének létrehozása. Táblázatok készítése weblapon. Dinamikus objektumok elhelyezése a weboldalon (animációk, hangok, mozgóképek). Például, készítsünk saját vagy osztály honlapot. Készítsünk honlapot egy tetszőleges (képzeletbeli) vállalkozásnak, alapítványnak, intézménynek Információs társadalom
Az informatika fejlődéstörténete
Az információs társadalomról
Etika és jog
Információs korszakok a történelemben. A számítástechnika története. Az internet és az IKT forradalma. Fejlődési trendek, a robotok. Az IKT veszélyei a személyiségre és az egészségre. Az információs vagy tudástársadalom fő jellemzői. A gazdaság, a környezet, a kultúra és a személyiség az információs társadalomban. A környezetvédelem lehetőségei. Az élethosszig tartó tanulás. Az információ (adat, tudás, felfedezés, szabadalom, találmány, szerzői mű …) mint termék, szolgáltatás és áru. A szoftverek csoportosítása a felhasználói jog szerint. A szellemi termékek védelme, felhasználása és a szerzői jog.
Kutatómunkák és dolgozatok, prezentációk, weblapok írása és/vagy bemutatása, előadása az informatika történetének egy-egy érdekes eszközéről vagy technológiájáról. A jellemzők megvitatása, összevetése a legújabb szociológiai, gazdasági adatokkal. Kutatómunkák az információs társadalomról.Az elektronikus demokrácia osztály- vagy iskolaszintű „kipróbálása”, és/vagy társadalmi méretű esélyeinek megvitatása. Az információ és a tudás, mint érték: a társadalmi lét különböző szféráiból vett példák megbeszélése. Konkrét szoftverek csoportosítása. Licencszerződések tanulmányozása, szövegértése. A szerzői és a szabadalmi jogból idézett
Adatvédelem. Az információ megbízhatósága.
Alapvető viselkedési, publikálási szabályok. A szabad felhasználás köre. Adataink védelme. Az adatok hitelessége. Az információ és a tudás megbízhatósága. Az internetes források megbízhatósága.
szövegek tanulmányozása, megértése. Adatok (adataink) csoportosítása az értékük és a szükséges védelem (titkosság) szerint. Hagyományos és elektronikus hitelesítés. Példák felkutatása a média információinak megbízhatóságával kapcsolatban, az „elhallgatott” információ szerepe. A tudományos és az áltudományos ismeretek felismerése, megkülönböztetése.
Könyvtári informatika Médiainformatika Az iskolai könyvtár információs rendszere. Elektronikus könyvtár, internetes adatbázisok használata. Digitális könyvtári médiumok. Katalógusok és tájékoztató eszközök. Forrás- és információkeresés. Forrásfelhasználás.
A könyvtári információs rendszer felhasználása a tanulásban. Információs szükségletek felismerése és kifejezése. Forrás- és információkeresés. A problémahelyzetnek megfelelő tájékoztató eszközök kiválasztása és komplex használata. A médiumok tartalmi hitelességének, formai esztétikai értékének megítélése. Könyvtári médiumok alkotó felhasználása az etikai normák követésével.
Továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon egyszerű weboldalt szerkeszteni webszerkesztő alkalmazással. Tudjon hiperhivatkozást elhelyezni weblapon. A tanuló ismerje az információs társadalom legfontosabb jellemzőit. Tudja, hogy a szellemi termékeket a jog védi. Tudja, hogy a szoftvereket csak a licencben meghatározott feltételekkel szabad használni (a copyleft kivételével). A tanuló tudjon jegyzéket készíteni a megtalált forrásokról. Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit. Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokról. Legyen képes a problémahelyzetnek megfelelő tájékoztató eszközök kiválasztására és használatára.
Szempontok a tanulói tevékenység értékeléséhez Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés eredményességének vizsgálata. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon értékeljünk. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt területeket, amelyekben a tanulóknak fejlődést kell elérniük. Ebben az alapvető ismeretelemek mellett olyan tanulói képességekkel összefüggő tevékenységek szerepelnek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a tanulók a következő évfolyam tananyagát sikeresen elsajátíthassák. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: - Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, lejegyzése, rendszerezése, fogalmak felismerése, és alkalmazása, szabályok ismerete és reprodukálása. - Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, transzformációs képességek. - Ismeretek és képességek alkalmazása ismert vagy új szituációban, szóbeli (egyéni és társas) és írásbeli kommunikációs képességek továbbfejlesztése, lényegkiemelő képesség fejlesztése, mindennapos élethelyzetekben a verbális és nonverbális közlések összhangja. - Önálló véleményalkotás, értékelés jelenségekről, személyekről, problémákról. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók számonkérése során a hagyományos osztályozás mellett használjuk a rövidebb-hosszabb szóbeli értékelést is. A tanulást segítő
diagnosztikus értékelés úgy hatékony, ha megadjuk a javítás lehetőségét, hiszen legfőbb feladatunk a tanuló informatikai kompetenciáinak fejlesztése. Ez az értékelés a tanulási folyamat irányításának eszköze, nem a tanulók rangsorolása. Ezzel szemben a végső jegynek az informatika tudásszintet kell tükröznie, nem más szaktárgyi tudást, nem a magatartást vagy egyéb szempontot. A tanulók tevékenységének értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet. Formái: - Folyamatos órai ellenőrzés és értékelés, például ellenőrző kérdések, gondolkodtató kérdések formájában vagy egy-egy gyakorlati részfeladat megoldása kapcsán. - Szóbeli beszámoló - Írásbeli beszámoló egy-egy résztémából. Törekedni kell arra, hogy a feladat megoldásához más szaktárgyi tudást és készséget, vagy egyéb ismeretet csak minimális mértékben használjunk. A feladatok ne legyenek sem túl szokatlanok, sem túl bonyolultak, az órai gyakorlathoz igazodjanak, emellett adjunk olyan feladatot is, amely a tehetségesebb és gyakorlottabb tanulóknak szól. Csak azt szabad értékelni, amit a feladat egyértelműen kér (előír). A tanulónak ne kelljen kitalálnia, hogy a kérdéseken túlmenően mire vagyunk még kíváncsiak. Írásbeli munka lehet fogalmakat, ismereteket vagy a problémamegoldást ellenőrző dolgozat, nagyobb otthoni vagy könyvtári munkára építő házi dolgozat, vagy témazáró elméleti feladatlap. A tanulóknak legtöbbször gyakorlati feladatokat kell megoldaniuk az operációs rendszert és a különböző alkalmazásokat vagy a könyvtárat használva. - Szóbeli felelet lehet egy-egy kérdésre adott válasz, hozzászólás, kiselőadás például az informatika történetéből, beszámoló valamely összetett feladat megoldásáról. - Kiselőadás (például az informatika történetéből), írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján, ennek értékelése. Az egyéni értékelés összegzésének összetevői: - Különféle tevékenységi formákban mutatott aktivitás, a társakkal való együttműködés képessége alapján. - Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése. - Vitaszituációkban való részvétel, vitakultúra, argumentációs képesség szintjének írásbeli, szóbeli értékelése. - Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése.
KÉMIA Szakközépiskolai osztályoknak
Célok és feladatok: A helyi tanterv kidolgozása során a tananyag összeállításában a 9-10. évfolyamon van mozgásterünk. A heti egy órás órakeret arra elegendő, hogy a tanulók megismerkedjenek az alapokkal, felfedezzék más tantárgyakkal, választott szakmájukkal való kapcsolódási pontokat, ébredjen érdeklődés bennük a tantárgy, a tananyag iránt. 11-12. osztályban már csak azok tanulják a tárgyat, akik érettségi tantárgynak választották. Ekkor a tananyag már pontosan behatárolt, hiszen pontosan tartalmazza azt a Kémia érettségi követelnényrendszer. Ekkor már csak az órakeret felosztásában marad mozgástér. A szakközépiskolában a kémia oktatásának az általános képzés és a szakképzés igényeinek megfelelő, hasznosítható tudást kell közvetíteni. A szakközépiskola 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással egyre több ponton érintkezünk e folyamat során: részben alapozunk rá, részben megerősítjük a más szempontú megközelítéssel, és tovább fejlesztjük a tanulók ismeretrendszerét, világképét és képességeit. A diákok ebben a korban már képesek az elvontabb fogalmak befogadására és igényük is van rá, ezért a megértés dominál a kémiatanulásában. Korábbi fizikai ismereteik és az általános kémia tudományos igényű tárgyalása a diákok korábbi szervetlen kémiai tudását is értelmezi, és olyan alapot ad a jelenségek megértéséhez, ami az élő rendszerekben lezajló bonyolult szerves kémiai folyamatokat is kezelni tudja. A hétköznapi életből vett példák teszik ezt a megismerési folyamatot életközelivé. A diákok anyagismerete középiskolai tanulmányaik során egészül ki a háztartás, a közvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelkedő szerves
anyagok tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit, és ezek biológiai, társadalmi hatását. . A molekulamodellek használata a kovalens és a másodrendű kémiai kötések, valamint a szerves kémia feldolgozása során elengedhetetlen. A modellezés segít megérteni a bonyolultabb térbeli viszonyokat, fejleszti a térszemléletet és nagyon szívesen végzik a gyerekek. A bonyolultabb molekulák modelljeinek elkészítése izgalmas kihívás számukra. A szakmai gyakorlatok fontos szerepe az ipar és a mindennapi élet eddig ismeretlen vetületének bemutatása, a pályaorientáció előkészítése. Élmény és megerősítés a diákoknak, amikor a termelő üzem szakemberei az általuk ismert kémiai fogalmakkal írják le a gyártás folyamatát, a felmerülő problémákat, a környezeti gondokat. A tantárgyi koncentráció egymást erősítő hatása eredményeként a 10. évfolyam végére színvonalas szóbeli és írásbeli szövegalkotásra képesek. A 14-16 éves korban szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti gondokra a gyerekek. Már kezdik átlátni a világot, érzékelik és értik a fonák helyzeteket, erős a kritikai érzékük és érzelmileg, értelmileg is nagyon nyitottak. Fontos cél és egyben lehetőség a szakközépiskolai környezeti nevelés érdekében a biológia, a földrajz és a fizika tárgyak integrálása. Komoly eredményeket lehet így elérni a környezeti nevelés terén a diákok világképe, környezetszemlélete, értékrendje és mindennapi szokásaik tekintetében is. A kémiatanulás négy éves folyamata során olyan ismeretrendszert és képességkészletet sajátítanak el a diákok, amely továbbépíthető alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez, amely ismétlés és gyakorlás után sikeres kémia érettségi vizsgára készít fel és amely kevés kiegészítéssel lehetővé teszi az alaptudományok vagy az alkalmazott tudományok területén eredményes felsőfokú tanulmányok folytatását.
Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek Szerezzenek jártasságot a diákok a nyomtatott, sugárzott és digitális média kritikus használatában. Nyelvi, kommunikációs, számítástechnikai ismereteiket és a helyi audiovizuális lehetőségeket kiaknázva legyenek képesek előadás tartására, tanulmány megírására. A molekulamodellek elkészítésében szerezzenek a diákok rutinszintű gyakorlatot. Az elkészített modellek segítségével legyenek képesek értelmezni a molekulák szerkezetét, fizikai és kémiai sajátságait. Látniuk kell, hogy a környezeti problémák hátterében a tudományos-technikai fejlődés, az ipari, gazdasági, társadalmi folyamatok állnak, és kérdéses, hogy a társadalom meg tudja-e oldani ezeket a gondokat a tudomány segítségével. Legyenek tudatában annak, hogy a lehetséges megoldások egy részének politikai, gazdasági ellenérdekeltségből eredő akadályai vannak. Ismerjék fel a tanulók a saját mindennapi életükben a környezeti problémákat, és tanárok segítségével keressenek megoldást az egyszerűbb gondokra. Jelenjen meg mindennapi életükben a környezettudatos életvitel minél több eleme. Családjukban, iskolájukban, tágabb környezetükben szerzett személyes tapasztalataik és tanulmányaik nyomán diákjainknak meg kell érteniük, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel nem pótolható érték az egyén és a kisebbnagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezőket és életmódunk azon összetevőit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket. Legyen ezekről a kérdésekről saját véleményük. Tájékozottság az anyagról. Az anyag részecsketermészetéről a tanulók rendelkezzenek a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelelő ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként ismerjék a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen és szerves anyagok részecskeszintű szerkezetét, a szerkezetből következő és egyéb fontos tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatukat. Legyenek tájékozottak a diákok a szervezetükbe kerülő természetes és mesterséges eredetű tápanyagról. Legyen áttekintésük ezen anyagok szerepéről, értékéről, veszélyeiről. Legyenek tudatában a táplálkozás egészségmegőrző szerepével, ismerjék az egészséges táplálkozási szokásokat.
Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin, az alkohol és az egyéb tudatállapotot befolyásoló drogok jelentenek közvetlen veszélyt erre a korosztályra. Olyan formát kell találnunk ezen anyagok veszélyeinek, személyes és társadalmi hosszú távú következményeinek bemutatására, hogy ennek hatására a gyerekek elhatárolják magukat ezen anyagok használatától. A diákoknak ismerniük kell az őket veszélyeztető anyagok hatásait. Legyenek képesek a diákok saját környezetükben felismerni a káros anyagokat. Önállóan vagy megfelelő segítséggel előzzék meg és csökkentsék felhalmozódásukat. Tájékozódás az időben. Az idő és a természeti jelenségek Az idő alapvető tényező a természeti, technikai, társadalmi jelenségekben éppúgy, mint mindannyiunk személyes hétköznapjaiban. Lássák, hogy a kémiai folyamatok időbeli lefolyása különböző lehet (a rozsdásodástól a robbanásokig). Tudják, hogy egyes kémiai folyamatok megfordíthatók. Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek Legyen a diákoknak ismeretük az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendi eltéréséről. Rendelkezzenek ismeretekkel a molekulák térbeli alakjáról. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről A diákoknak tudniuk kell, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő részecskék és a kapcsolatukban érvényesülő törvények, szabályszerűségek tekintetében. Érteniük kell, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Tudatában kell lenniük annak, hogy a tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejlődik. A felhalmozott tudás az egész emberiség közös eredménye, melyben testet ölt a letűnt generációk minden tapasztalata, az életüket a tudományos problémák megoldásának szentelő tudósok munkája, tehetsége. Ismerjék meg kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat.
Belépő tevékenységek Az általános iskola kémia kerettantervében szereplő ismeretek, tevékenységek, képességek közül használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók azokat, amelyek kapcsolódnak a szakközépiskolában szereplő tartalomhoz. A magyarázatra szoruló egyszerű vagy összetettebb problémák felismerése, és ezek egy részének önálló magyarázata. A megismert kémiai fogalmak szabatos és tudatos használata írásban és szóban. A periódusos rendszer és az atomok elektronszerkezete közötti összefüggések, az atomok vegyértékelektron szerkezetének meghatározása a főcsoportokban. Következtetés a vegyértékelektronok számából az ion töltésszámára. Egyszerű esetekben következtetés az anyag szerkezetéből tulajdonságára, tulajdonságából a szerkezetére. Hogyan tükrözi az elemek elektronegativitása azok kémiai tulajdonságait. Az ismert anyagok tulajdonságainak összehasonlítása a bennük lévő első- és másodrendű kötések alapján. Az egyes anyagok besorolása tulajdonságaik alapján a megfelelő rácstípusba. Az anyagot összetartó erők okozta energiaviszonyok megismerése, ezekből következtetés a lejátszódó folyamatokat kísérő energiaváltozásokra. A reakcióhő felhasználása a sztöchiometriai számításokban. Kísérletek, megfigyelések a tanár szóbeli vagy írásbeli útmutatása alapján. A kísérletben felhasznált és keletkezett anyagok egészségügyi, környezeti hatásainak megfelelő kezelése. A kísérlet és a tanult ismeret összekapcsolása. Egyszerű kémiai reakciók szerkesztése. A megismert kémiai reakciók besorolása típusuk szerint, a besoroláshoz szükséges lényeges tulajdonságok ismerete. A megismert vegyületek sav-bázis sajátságainak megállapítása. Sav-bázis reakciók értelmezése Brönsted elmélete alapján. Adott reakcióban az oxidáló- és redukálószer meghatározása. Az elektrolízis során és a galvánelemekben végbemenő elektródfolyamatok azonosítása. A kémiai jelek és a kémiai egyenlet mennyiségi értelmezésére vonatkozó ismeretek alkalmazása. A különböző szerves vegyületek besorolása a tanult szempontok szerint. A vegyület szerkezeti képletében a jellegzetes funkciós csoport felismerése és besorolása a megfelelő vegyületcsaládba. A nevezéktani szabályok használata. A vegyület összegképlete alapján egyszerű esetben a konstitúciós izomerek felrajzolása. Molekulamodell
készítése. A szerves vegyületek fizikai és kémiai sajátosságainak vizsgálata kísérletekkel. A szerves vegyületek kémiai sajátosságainak megismerése (az adott vegyületcsoportra jellemző reakciók, a tanult sav-bázis és redoxi-átalakulások). A tanult reakciótípusok (szubsztitúcó, addíció, polimerizáció stb. ) jellemzése. Az egyenletszerkesztéssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása a szerves kémiai reakciókban. Mindennapi életünk során megjelenő szénhidrogének számbavétele. A tanult vegyületek élettani hatásának, felhasználásának és előállításának megismerése. A mindennapi életben gyakran előforduló, az egészségre ártalmas szerves anyagok megismerése. Az élő rendszerekre és a környezetre gyakorolt hatásaik ismerete. A tanult makromolekulás anyagok besorolása a vegyületek fajtáiba (szénhidrátok, fehérjék, nukleinsavak), jellegzetes építőköveik és a felépülés elvének megadása. A környezetünkben előforduló műanyagok tulajdonságainak vizsgálata, felhasználási lehetőségeik, esetleges környezetkárosító hatásuk magyarázata felépítésük alapján. Előadás tartása az összegyűjtött és megszerkesztett információk alapján a kémiai szaknyelv szabatos használatával és az iskolában rendelkezésre álló audiovizuális eszközök alkalmazásával. A globális és a közvetlen környezetünkben megjelenő helyi környezeti problémák okainak, következményeinek feltárása.
9. Évfolyam (évi 37 óra)
Szerves kémia A szén központi szerepe. A földgáz összetevői. Szénhidrogének. A metán, égése, hőbontása. PB-gáz. A kőolaj, kőolaj feldolgozás. Kőolajpárlatok és felhasználásuk, különös tekintettel a környezeti problémákra (olajszennyeződés vizekben, talajban, kipufogó gázok). A szerves vegyületek nagy számának oka, csoportosításuk. A telített szénhidrogének, homológ sora, általános képlet, összegképlet, szerkezeti képlet, konstitúció, konstitúciós izoméria, elnevezések. Telített szénhidrogének égése, reakciója halogénekkel. A kőolaj-feldolgozás aromás vegyületei. Benzol (részletesen), mérgező hatása. Fontosabb halogénezett szénhidrogének. Bevezetés a szerves kémiába( 4 óra)
Követelmény A tanuló legyen képes • meghatározni a szerves vegyületek fogalmát; • jellemezni a szerves vegyületeket; • indokolni a szerves vegyületek külön tárgyalásának okait • röviden ismertetni a szerves kémia történetét; • ismertetni a szerves vegyületek csoportosításának szempontjait; • meghatározni a funkciós csoportok fogalmát.
Tartalom A szerves kémia története: • a kutatás fõbb állomásai A szeves vegyületek általános jellemzése: • a szerves anyagok közös, jellemzõ tulajdonságai • a szerves vegyületek csoportosítása • a funkciós csoport fogalma • a vegyületek csoportosítása a funkciós csoport alapján.
A szénhidrogének (9 óra)
Követelmény A tanuló legyen képes: • meghatározni a homológ sor fogalmát; • ismertetni a tanult szénhidrogén homológ sorok általános összegképleteit, csoportosítási lehetõségeiket; • elnevezni a legfontosabb szénhidrogéneket; • ismertetni és alkalmazni a szerves kémiai nevezéktan szabályait; • jellemezni a tanult szénhidrogének szerkezetét; • ismertetni a tanult szénhidrogének fizikai és kémiai tulajdonságait, értelmezni azokat a szerkezetekkel; • ismertetni a kõolaj és a földgáz feldolgozását, a termékek felhasználását; • ismertetni a szénhidrogének elõállítási módszereit; • ismertetni a tanult szénhidrogének legfontosabb felhasználási területeit; • számításokat végezni a szénhidrogénekkel kapcsolatosan.
Tartalom Az alkánok • összetétele • a homológ sor • fontosabb alkilcsoportok • az alkánok térszerkezete • az alkánok elõfordulása • a kõolaj és a földgáz feldolgozása, a frakciók felhasználása • az alkánok fizikai tulajdonságai, kémiai reakcióik (halogénekkel, oxigénnel, krakkolás) • elõállításuk olefinek telítésével,
Követelmény A tanuló legyen képes: • ismertetni a halogénszármazékok típusait csoportosítási lehetõségeit; • elnevezni a legfontosabb halogénszármazékokat; • ismertetni és alkalmazni a szerves kémiai nevezéktan szabályait; • jellemezni a tanult halogénszármazékok szerkezetét; • ismertetni a tanult halogénszármazékok fizikai és kémiai tulajdonságait, értelmezni azokat a szerkezetükkel; Természetes és szintetikus eredetű műanyagok. Telítetlen szénhidrogének. Etén (részletesen). Addíció, polimerizáció. Az alkének ipari jelentősége (polietilén, polipropilén, polisztirol). Izoprén, kaucsuk, gumi. Polimerizációs műanyagok tulajdonságaik, jelentőségük. A halogénezett szénhidrogének (freon, vinil-klorid, PVC, teflon) élettani és környezeti hatásuk.
A mûanyagok
Követelmény A tanuló legyen képes: • megérteni a mûanyagok fogalmát, szerkezetét, a szerkezet és a fizikai és kémiai tulajdonságok közötti kapcsolatot, a mûnyagok csoportosítását, megmunkálhatóságukat; • ismertetni a természetes eredetû (cellulóz alapú-, fehérje alapú és kaucsuk alapú) mûanyagok tulajdonságait, felhasználási területeiket; • ismertetni a polimerizációs mûanyagok (szilikonok, PE, PP, PS, PVC) tulajdonságait, felhasználási területeiket; • megérteni az etilén, a propilén, a sztirol és a vinilklorid monomerek polimerizációját; • ismertetni a polikondenzációs mûanyagok tulajdonságait, felhasználási területeiket; • megérteni a polikondenzációs reakciókat, egyenletekkel leírni a folyamatokat; • megérteni a mûanyagok hasznosítási nehézségeit, a környezetkárosító hatásokat. • meghatározni a halogénezés, a krakkolás, az oxidáció, a polimerizáció, az addíció, a szubsztitúció fogalmát;
Tartalom Az alkének • szerkezete, homológ sora, csoportosítása • fizikai és kémiai tulajdonságai, addíciós reakcióik hidrogén- halogeniddel, kénsavval, halogénmolekulákkal, vizes oxidálószerekkel, polimerizációjuk • elõfordulása, elõállításuk • az etén és a propén, elõállításuk alkoholokból, alkilhalogenidekbõl Az alkinek • szerkezete, homológ soruk • fizikai és kémiai tulajdonságai • reakcióik hidrogénnel, halogénmolekulákkal és hidrogénhalogeniddel • az acetilén elõállítása metánból és karbidból Az aromás szénhidrogének • szerkezete • fizikai és kémiai tulajdonságai • a halogénezés, a nitrálás, a szulfonálás, a Friedel-Crafts-reakció, a szabályok, az oxidáció • a benzol, a toluol és a naftalin • az aromás szénhidrogének elõfordulása, elõállítása. A mûanyagok általános jellemzáse, csoportosítása • a mûanyag fogalma • a mûanyagok szerkezete • természetes eredetû mûanyagok
szubsztitúciós
A polimerizációs mûanyagok • a szilikonok • a polietilén, polipropilén • a polisztirol • a polivinilklorid A polikondenzációs mûanyagok • a tonoplasztok • az aminoplasztok • poliészterek • poliamidok A mûanyagok a gyakorlatban Funkciós csoport. Alkohol – alkoholok: (3 óra) Általános szerkezetük. A metanol, az etanol (részletesen). Az alkoholizmus. Az alkoholok lebontásának termékei a szervezetben az aldehidek. A formaldehid (a fehérjékre gyakorolt káros hatása).
Követelmény A tanuló legyen képes • ismertetni a hidroxiszármazékok típusait csoportosítási lehetõségeit; • elnevezni a legfontosabb hidroxiszármazékokat; • ismertetni és alkalmazni a szerves kémiai nevezéktan szabályait; • jellemezni a hidroxiszármazékok szerkezetét; • ismertetni a hidroxiszármazékok fizikai és kémiai tulajdonságait, értelmezni azokat a szerkezetükkel; • ismertetni a hidroxiszármazékok elõállítási módszereit; • meghatározni a hidrolízis, az alkoholát-képzés, az oxidáció, a redukció, az alkohol, a fenol, az enol, az acilezés, az alkilezés, az alkáli ömlesztés és a tautoméria fogalmát; • ismertetni a fontosabb hidroxiszármazékok felhasználási területeit; • számításokat végezni a hidroxiszármazékokkal kapcsolatosan.
Tartalom A hidroxi származékok általános jellemzése • a hidroxi származék fogalma • csoportosításuk, szerkezetük Az alkoholok: • az alkoholmolekulák szerkezete, polaritása, disszociációja • az alkoholok fizikai és kémiai tulajdonságai, az alkoholát-képzés, az észterképzés, az elsõ- és a másodrendû alkoholok oxidációja, reakció hidrogénhalogeniddel; • alkoholok elõállítása szénhidrogének oxidációjával, halogénezett szénhidrogének hidrolízisével, oxovegyületek redukciójával; • a metil- és az etil-alkohol
Ecet – karbonsavak: (6 óra) A karbonsavak szerkezete. A hangyasav, az ecetsav (részletesen). Biológiai szempontból fontos karbonsavak (tejsav, borkősav, citromsav).
Követelmény A tanuló legyen képes: • ismertetni a karbonsavak, a helyettesített karbonsavak és karbonsavszármazékok típusait, csoportosítási lehetõségeit; • elnevezni a legfontosabb karbonsavakat, helyettesített savakat és a legfontosabb származékokat; • ismertetni és alkalmazni a szerves kémiai nevezéktan szabályait; • jellemezni a karbonsavak, helyettesített savak és származékaik szerkezetét; • ismertetni a karbonsavak és származékaik fizikai és kémiai tulajdonságait, értelmezni azokat a szerkezetükkel;- ismertetni a karbonsavak, helyettesített savak és származékaik elõállítási módszereit; • meghatározni az észterezés és hidrolízis, az oxidáció és redukció, a direkt észterezés és az acilezés fogalmát; • ismertetni a fontosabb karbonsavak, helyettesített savak és karbonsavszármazékok felhasználási területeit; .
Tartalom A karbonsavak általános jellemzése: • a karbonsavak fogalma, csoportosítása • a karbonsavak fizikai és kémiai tulajdonságai (sav-jelleg, dekarboxilezés, a szénváz reakciói) • a karbonsavak elõállítása
savszármazék képzés,
Karbonsavszármazékok: • savhalogenidek • észterek Fontosabb karbonsavak és származékaik • telített monokarbonsavak és származékaik (hangyasav és sói, ecetsav és klorid, ecetsavanhidrid, etil-acetát, palmitinsav, sztearinsav és sóik) • telítetlen monokarbonsavak és származékaik (olajsav) • a dikarbonsavak és származékaik (oxálsav, ftálsav) Illat- és aromaanyagok, viaszok – karbonsavészterek: A gyümölcsésztereket és a viaszokat alkotó vegyületek, képződésük, főbb tulajdonságaik.
Követelmény
Tudja, hogy az észterek alkoholból és karbonsavból vízkilépéssel képződnek
sói, acetil-
Tartalom
Az észterek az alkoholok és a karbonsavak reakciójának a termékei A gyümölcsészterek és a viaszok tulajdonságai
Zsírok, olajok – gliceridek: A képződésükben résztvevő vegyületek: glicerin, zsírsavak (palmitinsav, sztearinsav, olajsav). A zsírok és az olajok tulajdonságai. Margaringyártás. A szappanok, vizes oldatuk kémhatása, a tisztítóhatás mechanizmusa. Szintetikus mosószerek, kozmetikumok.
Követelmény
legyen tisztában azzal, hogy a tejsav, citromsav, palmitinsav is a karbonsavak közé tartozik - - Ismerje a hangyasav, ecetsav, sztearinsav, olajsav tulajdonságait, szerepüket az élõ szervezetben vagy hatásukat az élõ szervezetre Ismerje a zsírok, olajok összetételét, tulajdonságait, biológiai szerepüket
Tartalom
nagy szénatomszámú szerves savak, a palmitinsav, a sztearinsav és az olajsav tulajdonságai, a tulajdonságok eltérésének szerkezeti oka, szerepük az élõ szervezetben. Zsírok és olajok, összetételük, tulajdonságaik, szerepük az élõ szervezetben
Szénhidrátok: (5 óra) Egyszerű cukrok, funkciós csoportjaik. A szőlőcukor, a gyümölcscukor szerkezetük, tulajdonságaik, biológiai jelentőségük. A fotoszintézis, az erjedés. Kettős cukrok: maláta-, árpa-, répacukor (részletesen), biológiai jelentőségük. Cukor-, szeszgyártás. Nagymolekulájú szénhidrátok: a keményítő, a cellulóz.
Követelmény A tanuló legyen képes: • meghatározni a szénhidrátok fogalmát; • ismertetni a szénhidrátok típusait; • elnevezni a legfontosabb szénhidrátokat; • jellemezni a szénhidrátok szerkezetét; • meghatározni az optikai izoméria fogalmát; • ismertetni a szénhidrátok fizikai és kémiai tulajdonságait, értelmezni azokat a szerkezetükkel; • ismertetni a szénhidrátok elõfordulási helyeit, biológiai jelentõségét, élettani szerepüket; • meghatározni a glikozodos -OH, az oxidáció és redukció, aFehling- és az ezüst-tükör próba fogalmát; • reakciókkal megkülönböztetni a redukáló és nem redukáló diszacharidokat; • ismertetni a fontosabb szénhidrátok ipari felhasználási területeit.
Tartalom A szénhidrátok jellemzése, csoportosítása: • a szénhidrátok fogalma, szerkezetük • a szénhidrátok csoportosítása A mono- és diszacharidok
• a cukorszerû szénhidrátok szerkezete, csoportosításuk • a monoszacharidok fizikai és kémiai tulajdonságai • a fontosabb monoszacharidok gyakorlati jelentõsége A poliszacharidok • a keményítõ szerkezete, tulajdonsága, jelentõsége • a cellulóz szerkezete, tulajdonsága, jelentõsége. Tej, tojás, hús – fehérjék(5 óra) A természetes eredetű aminosavak általános szerkezete, az aminocsoport bázikussága, ikerion, amfotéria. A fehérjék képződése, szerkezete, tulajdonságaik, csoportosításuk. A fehérjék tulajdonságának változása fizikai és kémiai hatásokra. A fehérjék biológiai szerepe.
Követelmény A tanuló legyen képes: • ismertetni a helyettesített savak típusait; • bemutatni az aminosavak csoportosítási lehetõségeit; • elnevezni a legfontosabb helyettesített savakat; • ismertetni és alkalmazni a szerves kémiai nevezéktan szabályait; • jellemezni az aminosavak szerkezetét; • ismertetni az aminosavak fizikai és kémiai tulajdonságait, értelmezni azokat a szerkezetükkel, (ikerionos forma, izoelektromos pont); • ismertetni az aminosavak elõfordulását és jelentõségét a természetben; • meghatározni a fehérjék, a peptidkötés fogalmát; reakciókkal kimutatni a fehérjéket; • ismertetni az iparilag fontos aminosavak felhasználási területeit; • számításokat végezni az aminosavakkal kapcsolatosan.
Tartalom A helyettesített karbonsavak • típusai, csoportosításuk Az aminosavak • kémiai tulajdonságai, elõfordulásuk • az alfa-aminosavak elõfordulása, szerepe a természetben • az iparilag fontos aminosavak: antranilsav, epszilon-amino-kapronsav A fehérjék • tulajdonságai, kimutatási reakcióik Nukleinsavak: (3 óra) A DNS és az RNS alkotórészei, (nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek, ribóz, 2dezoxi-ribóz, nukleotidok) a nukleotidok kapcsolódása, bázissorrend. A DNS kettős hélix. A nukleinsavak jelentősége.
Követelmény A tanuló legyen képes: • ismertetni a tanult vegyületek kémiai és biológiai tulajdonságait; • meghatározni a nukleinsavak fogalmát; szerkezetét, típusait • ismertetnia tanult biológiai jelentõségû vegyületek felhasználási területeit; • ismertetni a tanult vegyületek fontosabb biológiai és környezeti hatását.
Tartalom Nukleinsavak • nukleinsavak fogalma, élettani jelentõsége • a guanin, az adenin, a citozin, a timin, a ribóz és a dezoxi-ribóz szerepe a nukleinsavak felépítésében A szenvedélybetegségekkel kapcsolatos nitrogéntartalmú szerves vegyületek (nikotin, tein, koffein, kábítószerek), hatásmechanizmus, hozzászokás, függőség.
Követelmény A tanuló legyen képes: • ismertetni a biológiailag jelentõs szerves vegyületek elõfordulását és elõállítási lehetõségeit; • meghatározni az alkaloidok, a nukleinsavak, a vitaminok, az enzimek, a hormonok és a hatásszélesség fogalmát; • ismertetnia tanult biológiai jelentõségû vegyületek felhasználási területeit; • ismertetni a tanult vegyületek fontosabb biológiai és környezeti hatását.
10. Évfolyam (évi 37óra) Atomszerkezet: (4 óra) Alapállapotú atom. Az elektronfelhő szerkezete: elektronhéjak, atompályák, párosítatlan elektron, elektronpár. Vegyértékelektronok, atomtörzs.
Követelmény A tanuló legyen képes: • ismertetni az atom felépítését; • érzékelni és érzékeltetni a méretarányokat az atomban; • jellemezni az elemi részecskéket; • meghatározni az izotópok fogalmát; • ismertetni a radioaktív izotópok gyakorlati jelentõségét; • meghatározni a tömegszám, a relatív atom- és molekulatömeg fogalmát; • meghatározni a mól, a moláris tömeg és a moláris térfogat fogalmát; • számításokat végezni a mól-fogalommal és a moláris tömeggel kapcsolatosan; • a mól, a moláris tömeg és a moláris térfogat; • meghatározni az atompálya, elektronhéj, elektronburok fogalmát;
A legfontosabb elemi részecskék • az elektron • a proton • a neutron Az atomok felépítése, az atommag • az atom fõ részei • méretarányok az atomban • az atommag (rendszám, tömegszám, mag stabilitás), • izotópok Az atomok tömege • a relatív atom- és molekulatömeg • a moláris tömeg Az atomok elektronszerkezete • az elektronburok Az elemek periódusos rendszere (2 óra)
Követelmény A tanuló legyen képes: • bemutatni az atomok elektronszerkezetének és legfontosabb tulajdonságainak kapcsolatát; • értelmezni a periódusos rendszert az atomok elektronszerkezete alapján; • felírni az atomok elektronszerkezetét a periódusos rendszerben az elektronszerkezetük alapján; • megállapítani az atomok helyét a periódusos rendszerben az elektronszerkezetük alapján; • jellemezni a periódusos rendszer mezõit; • megérteni az oktett szerkezetet; • magyarázni a vegyértékhéj, vegyértékelektron fogalmakat.
Tartalom A periódusos rendszer felépítése • az atomok helye a periódusos rendszerben • az oktett szerkezet • a vegyérték elektronok • a periódusos rendszer fõ- és mellékcsoportjai. A periódusos rendszer mezõi:
• az s-mezõ • a p-mezõ • a d-mezõ Anyagi halmazok: (4óra) Avogadro-törvénye. Gázok moláris térfogata. Első- és másodrendű kötés fajtái, jellemzői és kialakulásuk feltételei. Kristályrács típusok, szerkezetük és fizikai tulajdonságaik kapcsolata.
Követelmény A tanuló legyen képes: • megmagyarázni az egyes halmazállapotok jellemzõ tulajdonságait (alaki, térfogati önállóság, összenyomhatóság), és ezek szerkezeti magyarázatára; • ismertetni a molekulák hõmozgását és a hõmozgás sebességét befolyásoló tényezõket; • beszámolni a gázok moláris térfogatáról különbözõ jellemzõ állapotokban; • nagy biztonsággal eldönteni, hogy adott körülmények között, adott anyagnak milyen halmazállapota valószínû; • meghatározni a kristályrács, az elemi cella és a rácsállandó fogalmát; • jellemezni a különbözõ rácstípusokat.
Tartalom A halmazok általános jellemzése • az anyagi halmaz fogalma • az állapothatározók • halmazállapotok • a standard- és a normálállapot
Halmazállapotok • a gázhalmazállapot általános jellemzõi • a gázállapot létrejöttének feltétele • Avogadro törvénye • a moláris térfogat fogalma • a folyadékállapot általános jellemzése • a folyadékállapot létrejöttének feltételei • a folyadékok belsõ szerkezete • a szilárd állapot általános jellemzése • a szilárd állapot létrejöttének feltétele • a szilárd anyag szerkezete • rácstípusok (atomrács, ionrács, fémrács, molekularács); • átemenet a rácstípusok között (grafit) • amorf anyagok
Az atomok kölcs.hat.-ai, a kémiai kötések
Követelmény A tanuló legyen képes: • megérteni az egyes kötéstípusok létrejöttének feltételeit; • megállapítani az ionvegyületek képletét; megérteni az ionvegyületek keletkezési folyamatát, az ionvegyületek szerkezetét; • ábrázolni a kötéseket; • meghatározni a kötõ- és a nemkötõ elektronpárok fogalmát, térszükségletét; • ismertetni a molekulák térbeli felépítését meghatározó tényezõket; • egyszerûbb molekulák és ionok térszerkezetének megállapítására; • meghatározni a molekula polaritás fogalmát; • meghatározni az oxidációs szám és az oxidációs fok fogalmát;
Tartalom Az ionos kötés • kialakulása • létrejöttének feltétele • az ionvegyületek képlete A kovalenas kötések • a kovalens kötések kialakulása • a molekulák: molekulapályák, fogalma, fajtái, egyszeres és többszörös kötések, delokalizált pi-kötések • a kovalens kötések jellemzõi • a molekulák térbeli alakja (a központi atom csak kötõ elektronpárral rendelkezik, a központi atomok körül van nemkötõ elektronpár is) • a molekulák elektronszerkezeti képlete • a kötések polaritása: apoláris kötések, poláris kötések • az oxidációs szám fogalma és számítása • a molekulák polaritása: apoláris molekulák, poláris molekulák A fémes kötés • fogalma • létrejöttének feltétele • a fémes tulajdonságok • az összetett és a komplex ionok: a koordinációs szám, ligandum, fémion fogalma. Szervetlen kémiai alapismeretek,nemfémek(10 óra)
komplexképzõ
Legfonotsabb elemek azok vegyületei, keletkezésük tilajdonságaik. Szervetlen savak keletkezése, felhasználása, környezeti hatása, reakciói.
Követelmények: A tanuló legyen képes: - jellemezni a klórt, oxigént, nitrogént, szenet - felsorolni legismertebb vegyületeiket, azok fizikai tulajdonságát - ismerje a belőlük képzett savakat, azok képletét, tulajdonságát.
Tartalom: - Nemesgázok - Hetedik főcsoport elemei, - Klór, sósav tulajdonságai reakciói - Hatodik főcsoport elemei - Oxigén, ózon - Kén, kénsav kénessav tulajdonságai, reakciói, savas eső - Ötödik főcsoport elemei - Nitrogén, salétromsavtulajdonságai reakciói - Negyedik főcsoport elemei - Szén, szénsav, tulajdonságai, reakciói, szilíciumdioxid Szervetlen kémiai alapismeretek, fémek (7 óra) A fémek jellemzői, a fémrácstipúsai, ötvözetek, legfontosabb fémek előállítása jellemzői
Követelmények: A tanuló legyen képes - ismrtetni a fémek közös tulajdonságai és a kivételeket - felsorolni a fémrács típusait, és azok jellemzőit - kölünbséget tenni az ötvözetek típúsai között - ismertetni a vas- és alumíniumgyártás folyamatát
Tartalom: - a fémek általános jellemzése - a fémrács típusai - az ötvözetek típusai - vasgyártás folyamata - az alumíniumgyártás folyamata
Általános kiegészítõ anyag alap és emeltszintű érettségire készülő 11-12. évfolyamoknak A részletes követelményeket a „Követelményszint a kémia érettségire” tartalmazza 11. évfolyam, heti óraszám 2, emelt szinten 4
Cél A szaktanár és az osztályok igénye szerint rugalmasan választott, érdekes kémiai anyagok, jelenségek, felhasználások bemutatása, amelyek többé-kevésbé szorosan kapcsolhatók a 10. osztályos kémiai tananyaghoz, illetve segítik a felkészülést mind az alap, mind az emeltszintű érettségi vizsgára.
Követelmény A tanuló legyen képes: • ismertetni a tanult kémiai jelenségeket, anyagokat szerkezeteket, fogalmakat; • összekapcsolni az ezévi tanult kémiai ismeretekkel a jelen témában tanult kémiai ismereteket.
Tartalom • • • • • • • • • • • • •
alkánok elõállítása halogénszármazék redukciójával a hexadekán a ciklohexán szerkezete, elõállítása és felhasználása a szulfonsavak cianidos- és lúgos ömlesztése alfa- és béta naftalinszulfonsav a nitrozovegyületek szerkezete, redukciójuk savas közegben, elõállításuk nitrozálással a p-nitrozó-N, N, -dimetil-anilin éterképzés, a vízelvonás molekulán belül izopropil- és benzil-alkohol anizol, veratrol, etilén-oxid, dioxán oxovegyületek reakciója fenilhidrazinnal karbonsavak elõállítása nitrilek hidrolízisével savanhidridek tulajdonságai, elõállításuk savakból vízelvonással
Értékelés Mivel ez a téma kiegészítõ anyag, ezért célszerû az ellenõrzést és számonkérést nem osztályzattal értékelni, hanem csak a témák feldolgozásában való aktív közremûködésért például az évvégi érdemjegyet felfelé kerekíteni. Rendszerezõ ismétlés
Óraszám Iskolai:
10 óra, emelt szinten 20 óra
Cél A tantárgy egész éves tananyagának ismétlése, rendszerezése.
A tananyag legfontosabb témáinak a kémia érettségi-képesítõ vizsga kérdéseinek megfelelõ áttekintése. Az évvégi témazáró feladatlap megiratása és a tanulókkal együtt történõ kiértékelése.
Követelmény A tantárgy egész éves tananyagának követelményein túl a témakörök ismereteinek szintetikus, rendszerszemléletû összefoglalása, ismerete.
Értékelés Az évvégi ismétlés és rendszerezés ellenõrzésére leginkább a tételekben található, a kémia tantárgy 10. osztályos tananyagának témaköreit tartalmazó tételrészek számonkérése alkalmazható.
Részei Az ipari jelentõségû szénhidrogének A szénhidrogének halogénezett szárm.-i Szulfonsavak és szulfonsavszármazékok Nitro- és nitrozovegyületek Ipari jelentõségû hidroxiszármazékok Az aminok és diazóniumvegyületek Ipari jelentõségû oxovegyületek Az ipari jel.-û karbonsavak és szárm.-ik Szénsavszármazékok Heterociklusos vegyületek Biológiai jelentõségû szerves vegyületek Általános és szakmai kiegészítõ anyag Rendszerezõ ismétlés
Cél A kémiatanítás célja, hogy korszerû és továbbfejleszthetõ kémiai, illetve természettudományos mûveltséget alapozzon meg és alakítson ki.E mûveltség tartalmával járuljon hozzá a tanulók teljesebb személyiségének fejlesztéséhez.Nyújtson kellõ ismereteket az érettségi vizsga letételéhez, a szakirányú továbbtanuláshoz. Adjon megfelelõ mélységû anyagismeretet.
Követelmény • mutassa be az anyagi világ egységét és csodálatos sokrétûségét; • fejlessze a természettudományos gondolkodást az anyag szerkezete és átalakulásai közötti összefüggések bemutatásával; • fejlessze a gondolkodást és a problémamegoldó készséget; • alakítson ki önállóságot a különféle kémiai feladatok megoldásában; • nyújtson segítséget az ábrák, grafikonok, táblázatok adatainak elemzésére és értelmezésére; • tudatosítsa a kemizálás szerepét az iparban és a mezõgazdaságban; • keltsen érdeklõdést a tanulókban a környezetben, az emberi
tevékenységek során elõforduló anyagok és tulajdonságaik iránt és a velük kapcsolatos folyamatok és jelenségek megfigyelése, magyarázata iránt; • járuljon hozzá a számítási és számítástechnikai kultúra fejlesztéséhez; • neveljen a rendszeres munka szeretetére, adjon szilárd alapokat a szakirányú továbbtanuláshoz; • járuljon hozzá a folyamatos önmûvelés iránti igény felkeltéséhez és fejlesztéséhez; • ösztönhözzön takarékos anyag- és energiagazdálkodásra; • ösztönözzön a kémiai elveken és módszereken is alapuló környezetvédelemre.
Értékelés A kémia 11. osztályos tantárgy tanterve teljesítésének ellenõrzése az alábbiak szerint ajánlott: 1. A kémiai ismeretek ellenõrzésére félévenként két-három témazáró dolgozat készítése javasolt. 2. A kifejezõkészség fejlesztése érdekében félévenként egy-két felelet javasolt. Ez 5-10 perces önálló szóbeli felelet, amelyre a tanuló néhány percig felkészülhet. Az értékelésbe ajánlatos az osztály tagjait bevonni. 3. Célszerû házi feladatként kémiai számításokat feladni, és ezek ellenõrzését majd következõ óra elején elvégezni. Célszerû minden téma tárgyalását azzal kezdeni, hogy felelevenítjük az adott témáról a 10. osztályban tanultakat. Házi feladatként tûzzük ki a megelõzõ órán, hogy a kérdéses témáról a 10. osztályban tanultakat ismételjék át a tanulók. Az ipari jelentõségû szénhidrogének
Óraszám Iskolai:
6 óra, emelt szinten 12 óra
Cél A tanulók ipari jelentõségû szénhidrogénekkel kapcsolatos szerves kémiai ismereteinek a megalapozása.
Követelmény A tanuló legyen képes: • elnevezni a legfontosabb ipari jelentõségû szénhidrogéneket; • ismertetni és alkalmazni a szerves kémiai nevezéktan szabályait; • jellemezni a tanult ipari jelentõségû szénhidrogének szerkezetét; • ismertetni a tanult szénhidrogének fizikai és kémiai tulajdonságait, értelmezni azokat a szerkezetükkel; • ismertetni az ipari jelentõségû szénhidrogének elõállítási lehetõségeit;
• meghatározni a hidroformilezés, a klórhidrin-képzés, a konjugált-diének, az 1,4addíció és a polimerizáció fogalmát • ismertetni a tanult ipari jelentõségû szénhidrogének felhasználási területeit; • ismertetni a tanult vegyületek fontosabb biológiai és környezeti hatását; • számításokat végezni az iparilag fontos szénhidrogénekkel kapcsolatosan.
Tartalom Telített szénhidrogének • az alkánok kémiai tulajdonságai, gyökös szubsztitúciók: szulfonálás, szulfoxidálás, nitrálás • az alkánok elõfordulása, elõállítása: földgáz, kõolaj, lepárlási benzinek, benzin reformálás, ciklizálás, aromatizálás, dehidrogénezés, izomerizálás, krakkolás, mûbenzin, benzinpirolízis • cikloalkánok (ciklopropán, ciklobután) addiciós és szubsztitúciós reakciói, egyéb kémiai tulajdonságaik, a ciklohexán, a dekalin, a szterán szerkezete, jelentõségük Telítetlen szénhidrogének • az alkének hidroformilezése (oxoszintézise), reakciója szén-monoxid- vízgõz elegyével, szubsztitúciós reakcióik, addiciós reakcióik (Markovnyikov szabály) • az alkadiének fogalma, csoportosításuk, a tautomeria fogalma, az 1,3-butadién reakciói, jelentõsége, a mûkaucsuk, az izoprén • a poliének fogalma, képviselõi, kaucsuk, likopin karotin, A-vitamin • az alkinek: az acetilén elektrofil és nukleofil addiciója hidrogén- cianiddal, ecetsavval, ill. alkoholokkal, szén-monoxiddal, polimerizációja., gyökös addiciója Aromás szénhidrogének • a benzol és a naftalin gyökös addiciója • a benzol, tolnol, xilolok, etil-benzol, naftalin elõállítása, felhasználása • a sztirol, polisztirol szerkezete, felhasználása • a kumol • izolált többgyûrûs vegyületek: difenil, di- és trifenil-metán • kondenzált többgyûrûs aromások: naftalin, antraén, fenantrén A szénhidrogének halogénezett szárm.-i
Óraszám Iskolai:
4 óra, emelt szinten 8 óra
Cél Az ipari jelentõségû halogénezett származékok elõállításával, felhasználásával, fõbb reakcióival való megismerkedés
Követelmény A tanuló legyen képes:
• elnevezni a legfontosabb ipari jelentõségû halogénszármazékokat; • ismertetni és alkalmazni a szerves kémiai nevezéktan szabályait; • jellemezni a tanult ipari jelentõségû halogénszármazékok szerkezetét; • ismertetni a tanult halogénszármazékok fizikai és kémiai tulajdonságait, értelmezni azokat a szerkezetükkel; • ismertetni az ipari jelentõségû halogénszármazékok elõállítási lehetõségeit; • meghatározni a Grignard-vegyületek, a halogénezés, az oxiklórozás, a freonok és a teflon fogalmát; • ismertetni a tanult ipari jelentõségû halogénszármazékok felhasználási területeit, • ismertetni a tanult vegyületek fontosabb biológiai és környezeti hatását; • számításokat végezni az iparilag fontos halogénszármazékokkal kapcsolatosan.
Tartalom A halogénezett szénhidrogének kémiai átalakulásai • Grignard-vegyületek képzése • szubsztitúciós reakcióik • eliminációs reakciók Fontosabb ipari jelentõségû halogénszármazékok és felhasználásuk • metil-jodid • vinil-klorid • alkil-klorid • diklór-metán • 1,2 - diklór-etán • 1,2 - dibróm-etán • 1,4 - diklór-bután • diklór-benzolok • triklór-etén • 1,2 - diklór-etén • diklór-difluor-etén • tetrafluor-etén Szulfonsavak és szulfonsavszármazékok
Óraszám Iskolai:
2 óra, emelt szinten 4 óra
Cél A tanulók ipari jelentõségû szulfonsavakkal és szulfonsav-származékokkal kapcsolatos szerves kémiai ismereteinek a megalapozása.
Követelmény A tanuló legyen képes: • elnevezni a legfontosabb ipari jelentõségû szulfonsavakat és szulfonsavszármazékokat; • ismertetni és alkalmazni a szerves kémiai nevezéktan szabályait;
• jellemezni a tanult ipari jelentõségû szulfonsavak és szulfonsav-származékok elõállítási lehetõségeit; • meghatározni a szulfoklórozás, a szulfoxidálás és a szulfonálás fogalmát; • ismertetni a tanult ipari jelentõségû szulfonsavak és szulfonsav-származékok felhasználási területeit; • ismertetni a tanult vegyületek fontosabb biológiai és környezeti hatását; • számításokat végezni az iparilag fontos szulfonsavakkal kapcsolatosan.
Tartalom Savszármazékok képzése szulfonsavakból Alkánszulfonsavak és származékaik elõállítása szulfoxidálással és szulfoklórozással Fontosabb alkánszulfonsavak, alkánszulfonátok Fontosabb aromás szulfonsavak, a m-benzoldiszulfonsav, az o- és p-toluolszulfonsav. Nitro- és nitrozovegyületek
Óraszám Iskolai:
2 óra, emelt szinten 4 óra
Cél A tanulók ipari jelentõségû nitro- és nitrozovegyületekkel kapcsolatos szerves kémiai ismereteinek a megalapozása.
Követelmény A tanuló legyen képes: • elnevezni a legfontosabb ipari jelentõségû nitro- és nitrozo- vegyületeket; • ismertetni és alkalmazni a szerves kémiai nevezéktan szabályait; • jellemezni a tanult ipari jelentõségû vegyületek szerkezetét; • ismertetni a tanult vegyületek fizikai és kémiai tulajdonságait, értelmezni azokat a szerkezetükkel; • ismertetni az ipari jelentõségû nitro- és nitrozovegyületek elõállítási lehetõségeit; • meghatározni a nitrálás, a savas és lúgos redukció fogalmát; • ismertetni a tanult ipari jelentõségû nitro- és nitrozovegyületek felhasználási területeit; • ismertetni a tanult vegyületek fontosabb biológiai és környezeti hatását; • számításokat végezni az iparilag fontos nitrovegyületekkel kapcsolatosan.
Tartalom Nitrovegyületek iparilag jelentõs speciális átalakulásai: • redukció savas és lúgos közegben fenilhidrazinszármazékká, nitrozovegyületté, azovegyületté, azoxivegyületté, hidrazovegyületté; • a nitrometán, a m-dinitro-benzol, a nitro-toluolok és a klór-nitro-benzolok • fontosabb nitrozovegyületek Ipari jelentõségû hidroxiszármazékok
Óraszám Iskolai:
5 óra, emelt szinten 10 óra
Cél A tanulók ipari jelentõségû hidroxiszármazékokkal kapcsolatos szerves kémiai ismereteinek a megalapozása
Követelmény A tanuló legyen képes: • elnevezni a legfontosabb ipari jelentõségû hidroxiszármazékokat; • ismertetni és alkalmazni a szerves kémiai nevezéktan szabályait; • jellemezni a tanult ipari jelentõségû hidroxiszármazékok szerkezetét; • ismertetni a tanult vegyületek fizikai és kémiai tulajdonságait, értelmezni azokat a szerkezetükkel; • ismertetni az ipari jelentõségû hidroxiszármazékok elõállítási lehetõségeit; • meghatározni az aminálás, a redukció, a Grignard-vegyület, a hidrolízis, a geminális-, a vicinális- és a diszjunk diolok fogalmát; • ismertetni a tanult ipari jelentõségû hidroxivegyületek felhasználási területeit; • ismertetni a tanult vegyületek fontosabb biológiai és környezeti hatását; • számításokat végezni az iparilag fontos hidroxivegyületekkel kapcsolatosan;
Tartalom A hidroxiszármazékok speciális átalakulásai és elõállításai • az animálás • elõállításuk olefinek hidratálásával, aminok hidrolízisével Grignardvegyületek segítségével Fontosabb hidroxiszármazékok • a propil-, butil-, izobutil-, amil-, allil- és zsíralkoholok • két és többértékû alkoholok fizikai és kémiai tulajdonságai, csoportosításuk, elõállításuk • az etilén-glikol, a glicerin, a pentaeritrit, a rezorcin, a hidrokinon és a pirogallol Az aminok és diazóniumvegyületek
Óraszám Iskolai:
4 óra, emelt szinten 8 óra
Cél A tanulók ipari jelentõségû aminokkal és diazóniumvegyületekkel kapcsolatos szerves kémiai ismereteinek a megalapozása
Követelmény A tanuló legyen képes: • elnevezni a legfontosabb ipari jelentõségû aminokat és diazóniumvegyületeket; • ismertetni és alkalmazni a szerves kémiai nevezéktan szabályait; • jellemezni a tanult ipari jelentõségû aminok és diazóniumvegyületek szerkezetét; • ismertetni a tanult vegyületek fizikai és kémiai tulajdonságait, értelmezni azokat a szerkezetükkel; • ismertetni az ipari jelentõségû aminok és diazóniumvegyületek elõállítási lehetõségeit;
• meghatározni a Schiff-bázis, a Gabriel-szintézis, a Mannich-szintézis, az invertszappan és a diazotálás fogalmát; • ismertetni a tanult ipari jelentõségû aminok és diazónium-vegyületek felhasználási területeit; • ismertetni a tanult vegyületek fontosabb biológiai és környezeti hatását; • számításokat végezni az iparilag fontos aminokkal és diazónium- vegyületekkel kapcsolatosan.
Tartalom Az aminok • elõállítása alkoholokból és halogénezett szénhidrogénekbõl, nitrozo-, azo-, hidrazovegyületekbõl, Schiff-bázisokból,, oximokból, savamidokból, a Gabriel és a Mannich-szintézis • a hexametilén-diamin, az N-metil-anilin, a naftalin- szulfonsavak amino-származékai Diazóniumvegyületek • szerkezeti átalakulásai a pH-változásával • redukciójuk Ipari jelentõségû oxovegyületek
Óraszám Iskolai:
5 óra, emelt szinten 10 óra
Cél A tanulók ipari jelentõségû oxovegyületekkel kapcsolatos szerves kémiai ismereteinek a megalapozása
Követelmény A tanuló legyen képes: • elnevezni a legfontosabb ipari jelentõségû oxovegyületeket; • ismertetni és alkalmazni a szerves kémiai nevezéktan szabályait; • jellemezni a tanult ipari jelentõségû oxovegyületek szerkezetét; • ismertetni a tanult oxovegyületek fizikai és kémiai tulajdonságait, értelmezni azokat a szerkezetükkel; • ismertetni az ipari jelentõségû oxovegyületek elõállítási lehetõségeit; • meghatározni a Tyscsenko- és a Canizzáro-reakció, a hidroformilezés, a parciális oxidáció és a polimerizáció fogalmát; • ismertetni a tanult ipari jelentõségû oxovegyületek felhasználási területeit; • ismertetni a tanult vegyületek fontosabb biológiai és környezeti hatását; • számításokat végezni az iparilag fontos oxovegyületekkel kapcsolatosan.
Tartalom Az oxovegyületek kémiai reakciói • hidrogén-cianid és víz addíció
• reakciók észterekkel, diketonokkal, ammóniával, hidroxil-aminnal, primer aminokkal, hidrazinnal A Tyscsenko és a Canizzaro reakciók • az aldehidek polimerizációja Az oxovegyületek elõállítása • az oxovegyületek elõállítása karbonsavakból Fontosabb oxovegyületek • a triklór-aceton, a metil-etil-keton, a ciklo-hexanon, az acetofenon, a bezofenon, az antrakinon • a dioxovegyületek, az acetil-aceton ipari jelentõsége Kinonok • a kinoidális szerkezet • a kinonok kémiai tulajdonságai • a p- és az o-benzokinon • az 1,4-naftokinon Az ipari jel.-û karbonsavak és szárm.-ik
Óraszám Iskolai:
12 óra, emelt szinten 24 óra
Megjegyzés A modul teljes címe: Az ipari jelentõségû karbonsavak és származékaik
Cél A karbonsavakról tanultak kibõvítése az ipari jelentõségû savak, és származékaik megismertetésével.
Követelmény A tanuló legyen képes: • elnevezni a legfontosabb ipari jelentõségû karbonsavakat és karbonsavszármazékokat; • ismertetni és alkalmazni a szerves kémiai nevezéktan szabályait; • jellemezni a tanult ipari jelentõségû karbonsavak és származékaik szerkezetét; • ismertetni a tanult vegyületek fizikai és kémiai tulajdonságait, értelmezni azokat a szerkezetükkel; • ismertetni az ipari jelentõségû karbonsavak és származékaik elõállítási lehetõségeit; • meghatározni a Grignard-vegyület, a Claisen-kondenzáció, a Hoffmann- szintézis, az alkilezés és az alkoholízis fogalmát, • ismertetni a tanult ipari jelentõségû karbonsavak és származékaik felhasználási területeit;
• ismertetni a tanult vegyületek fontosabb biológiai és környezeti hatását; • számításokat végezni az iparilag fontos karbonsavakkal és származékaikkal kapcsolatosan.
Tartalom A karbonsavak jellemzése • sóképzési, szubsztitúciós, dekarboxilezõ, redukciós, gyökös szubsztitúciós, elektrofil addiciós, elektrofil szubsztitúciós reakcióik • a karbonsavak elõállítása Grignard vegyületek segítségével, malonészter és acetecetészter szintézissel Fontosabb monokarbonsavak • propánsav • butánsav • fenil-ecetsav • 2-butánsav • 3-fenil-2-propénsav • linolsav és a linolénsav Fontosabb dikarbonsavak • telített savak (malonsav, borostyánkõsav, adipinsav) • telítetlen savak (ftálsav, tereftálsav) Szénvázban helyettesített karbonsavak • halogénezett savak (klór-ecetsav, p-klór-benzoesav, triklór-ecetsav) • hidroxi karbonsavak (alkohol-karbonsavak: tejsav, glikolsav, borkõsav; fenolkarbonsavak: szalicilsav, • 4-hidroxi-benzoesav, galluszsav) • oxokarbonsavak (piroszõlõsav, acetecetsav) • egyéb helyettesített savak (4-nitro-benzoesav, 2-szulfo-benzoesav és imidje, a szacharin Savszármazékok • savkloridok (benzoil-klorid, ftálsav-klorid, ecetsav-klorid) • savanhidridek (ftálsavanhidrid, ecetsavanhidrid, maleinsavanhidrid) észterek (etil-acetát, acetecetészter, malonészter, dibutil-ftalát, metil-metakrilát) • nitrilek (akrilnitril, adipnitril, ciano-nitril) Szénsavszármazékok
Óraszám Iskolai:
2 óra, emelt szinten 4 óra
borostyánkõsav-anhidrid, butil-acetát, vinil-acetát,
Cél A tanulók ipari jelentõségû szénsavszármazékokkal kapcsolatos szerves kémiai ismereteinek a megalapozása.
Követelmény A tanuló legyen képes • elnevezni a legfontosabb ipari jelentõségû szénsavszármazékok szerkezetét; • jellemezni a tanult ipari jelentõségû szénsavszármazékok szerkezetét; • ismertetni a tanult vegyületek fizikai és kémiai tulajdonságait, értelmezni azokat a szerkezetükkel; • ismertetni az ipari jelentõségû szénsavszármazékok elõállítási lehetõségeit; • meghatározni a szénsavszármazékok fogalmát; • ismertetni a tanult ipari jelentõségû szénsavszármazékok felhasználási területeit; • ismertetni a tanult vegyületek fontosabb biológiai és környezeti hatását.
Tartalom Szénsavszármazékok csoportosítása A foszgén, a karbamid, a dietil-karbonát, a klórhangyasavas észterek, az uretánok, a xantogenátok Heterociklusos vegyületek
Óraszám Iskolai:
6 óra, emelt szinten 12 óra
Cél A tanulók jelentõsebb heterociklusos vegyületekkel kapcsolatos szerves kémiai ismereteinek a megalapozása.
Követelmény A tanuló legyen képes: • elnevezni a legfontosabb heterociklusos vegyületeket; • jellemezni a tanult heterociklusos vegyületek szerkezetét; • ismertetni a tanult vegyületek fizikai és kémiai tulajdonságait, értelmezni azokat a szerkezetükkel; • ismertetni a heterociklusos vegyületek elõállítási lehetõségeit; • meghatározni a heterociklusos vegyületek fogalmát; • ismertetni a tanult heterociklusos vegyületek felhasználási területeit; • ismertetni a tanult vegyületek fontosabb biológiai és környezeti hatását.
Tartalom A heterociklusos vegyületek jellemzése, csoportosítása • fogalmuk • szerkezetük, a heteroatomok • nevezéktanuk öt-, illetve hattagú gyûrûs szerkezetek egy, illetve több heteroatommal
Öttagú gyûrûs vegyületek egy heteroatommal • a tiazol • a pirazol • az imidazol • a tetrazol Hattagú gyûrûs vegyületek egy heteroatommal • a piridin és származékai, homológjai (4-metil-piridin, piperidin, kinolin, izokinolin) Hattagú gyûrûs vegyületek több heteroatommal: • diazinok és származékai • triazinok • pirimidin • purin • pirazin Biológiai jelentõségû szerves vegyületek
Óraszám Iskolai:
8 óra, emelt szinten 16 óra
Cél A tanulók biológiai jelentõségû szerves vegyületekkel (alkaloidok, nukleinsavak, vitaminok, enzimek, hormonok) kapcsolatos ismereteinek kibõvítése.
Követelmény A tanuló legyen képes: • ismertetni a legfontosabb biológiai jelentõségû szerves vegyületek csoportjait; • elnevezni a legfontosabb biológiai jelentõségû szerves vegyületeket; • jellemezni a tanult biológiai jelentõségû szerves vegyületek szerkezetét; • ismertetni a tanult vegyületek kémiai és biológiai tulajdonságait; • ismertetni a biológiailag jelentõs szerves vegyületek elõfordulását és elõállítási lehetõségeit; • meghatározni az alkaloidok, a nukleinsavak, a vitaminok, az enzimek, a hormonok és a hatásszélesség fogalmát; • ismertetni a tanult biológiai jelentõségû vegyületek felhasználási területeit; • ismertetni a tanult vegyületek fontosabb biológiai és környezeti hatását.
Tartalom Alkaloidok • efedrin • szkopolamin • kokain • novokain • anesztezin
• • • • • •
kinidin kodein teofillin, teobromin vinkamin vinblasztin vinkrisztin
Nukleinsavak • szerkezetük, a nukleinsav molekula váza • a foszforsav molekulák szerepe a DNS-ben és az RNS-ben • a bázispárok Vitaminok • zsírban oldódó vitaminok: A, D, E és K vitamin • vízben oldódó vitaminok (B, C, PP, P, F és H vitamin, a folsav és a pantotésav) Enzimek • szerkezetük • csoportosításuk • elnevezésük • ipari felhasználásuk Hormonok • kémiai szerkezetük • hatásuk • a termelõdési helyük • fontosabb hormonok (oxitocin, vasopresszin, adenokortikotrop, növekedési hormon, follinulus stimuláló, inzulin, adrenalin, tiroxin, mineralokortikoidok, glükokortikoidok, ösztradiol, progeszteron, adnoszteron, tesztoszteron). Általános és szakmai kiegészítõ anyag
Óraszám Iskolai:
12 óra, emelt szinten 24 óra
Cél A szaktanár és az osztályok igénye szerint rugalmasan választott, érdekes kémiai anyagok, jelenségek, felhasználások bemutatása, amelyek többé, kevésbé szorosan kapcsolhatók a 11. osztályos kémia tananyaghoz.
Követelmény A tanuló legyen képes: • ismertetni a tanult kémiai jelenségeket, anyagokat, szerkezeteket, fogalmakat;
• összekapcsolni az ezévi tanult kémiai ismeretekkel a jelen témában tanult kémiai ismereteket.
Tartalom Az aromás szénhidrogének szubsztítúciós reakcióinak mechanizmusa Szek-butil-, terc-butil, propargilalkohol, c-hexanol, 1,4,-butándiol Alfa- és béta-naftilamin, etanolaminok A ketén szerkezete, átalakulásai, elõállítása Klór-benzoesavak, glikolsav Rendszerezõ ismétlés
Óraszám Iskolai:
14 óra, emelt szinten 28 óra
Cél A tantárgy 10. és 11. éves tananyagának ismétlése, rendszerezése. A tananyag legfontosabb témáinak a kémiai érettségi képesítõ vizsga kérdéseinek megfelelõ áttekintése. Az évvégi témazáró feladatlap megiratása és a tanulókkal együtt történõ kiértékelése.
Követelmény A tantárgy tananyagának követelményein túl a témakörök ismereteinek szintetikus, rendszerszemléletû összefoglalása, ismerete.
Értékelés Az évvégi ismétlés és rendszerezés ellenõrzésére leginkább a tételekben található, a kémia tantárgy tananyagának témaköreit tartalmazó tételrészek számonkérése alkalmazható 12. évfolyam heti óraszám 2, emelt szinten 4
Részei Az elemek és vegyületek általános jell. A hidrogén és vegyületei A nemesgázok A halogénelemek és vegyületeik Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik A széncsoport elemei és vegyületeik A földfémek elemei és vegyületeik Az s-mezõ elemei és vegyületeik A d-mezõ elemei és vegyületeik Rendszerezõ ismétlés
Óraszám Iskolai:
2 óra/hét, emelt szinten 4 óra/hét
Megjegyzés Szervetlen kémia
Cél A szervetlen kémiai anyagok tulajdonságainak, felhasználhatóságuknak, környezeti hatásuknak megismertetése. Az anyagok tulajdonságainak szerkezeti magyarázata, az ok-okozati összefüggések feltárása. Az érettségire való felkészítés, a kémia tantárgy teljes tananyagának rendszerezése.
Követelmény • mutassa be az anyagi világ egységét és csodálatos sokrétûségét; • fejlessze a természettudományos gondolkodást az anyag szerkezete és átalakulásai közötti összefüggések bemutatásával • fejlessze a gondolkodást és a problémamegoldó készséget; • alakítson ki önállóságot a különféle kémiai feladatok megoldásában; • nyújtson segítséget az ábrák, grafikonok, táblázatok adatainak elemzésére és értelmezésére; • tudatosítsa a kemizálás szerepét az iparban és a mezõgazdaságban; • keltsen érdeklõdést a tanulókban a környezetben, az emberi tevékenységek során elõforduló anyagok és tulajdonságaik iránt és a velük kapcsolatos folyamatok és jelenségek megfigyelése, magyarázata iránt; • járuljon hozzá a számítási és számítástechnikai kultúra fejlesztéséhez; • neveljen a rendszeres munka szeretetére; • adjon szilárd alapokat a szakirányú továbbtanuláshoz; • járuljon hozzá a folyamatos önmûvelés iránti igény felkeltéséhez és fejlesztéséhez; • ösztönözzön takarékos anyag- és energiagazdálkodásra; • ösztönözzön a kémiai elveken és módszereken is alapuló környezetvédelemre.
Tartalom Az elemek és vegyületek • az elemek helye a periódusos rendszerben • atom, illetve molekulaszerkezete • halmazszerkezetük • fizikai tulajdonságaiuk • kémiai tulajdonságaik • elõfordulásuk • elõállításuk • felhasználásuk
Az elemek és vegyületek általános jell.
Óraszám Iskolai:
4 óra, emelt szinten 8 óra
Megjegyzés A modul teljes címe: Az elemek és vegyületek általános jellemzése
Cél Az elemek és vegyületek általános tulajdonságai és a szerkezetük összefüggésének bemutatása, a kémiai anyagok vizsgálódási szempontjainak ismertetése. Az ok-okozati összefüggések megláttatása.
Követelmény A tanuló legyen képes: • meghatározni az elemek fogalmát; • csoportosítani az elemeket; • összehasonlítani a molekularácsos- és az atomrácsos elemeket; • jellemezni a fémes elemeket; • ismertetni és értelmezni a fémek fizikai és kémiai tulajdonságait; • meghatározni a nemesfémek fogalmát; • meghatározni a korrózió és a passzivitás fogalmát; • ismertetni az elemek elõfordulását Földünkön; • példákon keresztül bemutatni az elemek elõállítási lehetõségeit.
Tartalom Az elemek általános jellemzése • az elemek fogalma • csoportosításuk • fizikai tulajdonságaik: halmazállapot, szín, sûrûség, kritikus hõmérséklet, olvadás- és forráspont, oldódás, szag, elektromos- és hõvezetés, mechanikai tulajdonságok • kémiai sajátosságaik • az elemek gyakorisága, elõfordulása • elõállításuk • gyakorlati alkalmazásuk A szervetlen vegyületek általános jellemzése • a szervetlen vegyületek szerkezete: molekuláris-, ion-, atomrácsos-, fémrács jellegû vegyületek • a vegyületek csoportosítása • fizikai tulajdonságaik • kémiai tulajdonságaik
A hidrogén és vegyületei
Óraszám Iskolai:
2 óra, emelt szinten 4 óra
Cél A hidrogén és a hidridek tulajdonságainak, felhasználhatóságának elsajátíttatása.
Követelmény A tanuló legyen képes: • ismertetini és jellemezni a hidrogén izotópjait; • ismertetni a hidrogén elektronszerkezetét; • ismertetni a hidrogén-molekula kialakulását; • bemutatni a hidrogén (különleges) tulajdonságait; • jellemezni a hidrogén földi és világegyetembeli elõfordulását; • bemutatni (egyenletekkel is) a hidrogén elõállítási lehetõségeit az iparban és a laboratóriumban; • ismertetni a hidridek fontosabb csoportjait, tulajdonságaikat; • számításokat végezni a hidrogénnel és vegyületeivel kapcsolatosan.
Tartalom A hidrogén • a hidrogénatom • az elemi hidrogén: halmazszerkezete, fizikai tulajdonságai, kémiai tulajdonságai, elõfordulása, elõállítása, gyakorlati alkalmazása A hidridek • kovalens hidridek • sószerû hidridek • intersticiális hidridek A nemesgázok
Óraszám Iskolai:
1 óra, emelt szinten 2 óra
Cél A tanulók nemesgázokkal kapcsolatos ismereteinek megalapozása
Követelmény A tanuló legyen képes: • bemutatni a nemesgázok helyét a periódusos rendszerben; • hibátlanul felírni a nemesgázok vegyjeleit; • megmagyarázni a nemesgázok elnevezést • ismertetni elektronszerkezetüket, • értelmezni reakcióképességüket és vegyületeik stabilitását; • jellemezni fizikai sajátosságaikat;
• ismertetni elõfordulásukat és elõállításukat; • példákon keresztül bemutatni felhasználásukat;
Tartalom A nemesgázok • elektronszerkezete, reakciókészsége • fizikai tulajdonságai • elõállításuk • felhasználásuk A halogénelemek és vegyületeik
Óraszám Iskolai:
6 óra, emelt szinten 12 óra
Cél A tanuló halogénelemekkel és a halogének legfontosabb vegyületeivel kapcsolatos ismereteinek megalapozása.
Követelmény A tanuló legyen képes: • bemutatni a halogénelemek helyét a periódusos rendszerben; • hibátlanul felírni a halogénelemek vegyjeleit; • megmagyarázni a halogén elnevezést; • ismertetni a halogénelemek elektronszerkezetét; • értelmezni reakcióképességüket, oxidációs számukat, • jellemezni fizikai sajátosságaikat; • jellemezni kémiai reakciókészségüket; • ismertetni elõfordulásukat és elõállításukat; • példákon keresztül bemutatni felhasználásukat; • ismertetni a halogénhidridek ipari és laboratóriumi elõállítási lehetõségeit, és példákkal is illusztrálni felhasználásukat; • jellemezni a halogenideket kötéstípusaik alapján; • ismertetni a klór oxidjait; • jellemezni az oxosavakat; • bemutatni a fontosabb oxosavakat és sóikat; • számításokat végezni a halogénekkel és vegyületeikkel kapcsolatosan.
Tartalom A halogénelemek • a halogénatomok szerkezete • a halogénelemek tulajdonságai: halmazszerkezetük, fizikai tulajdonságaik, kémiai tulajdonságaik, elõfordulásuk, elõállításuk, felhasználásuk A halogének hidridjei
• • • • • •
molekulaszerkezetük fizikai tulajdonságaik kémiai tulajdonságaik a sósav példáján elõfordulásuk elõállításuk felhasználásuk
A halogének oxidjai, oxosavai, az oxosavak sói • az egyszerû halogén-oxidok és az oxosavak szerkezete • a klór oxidjainak, oxosavainak tulajdonságai, felhasználása • az oxosavak sói, felhasználásuk A halogenidek • szerkezetük • tulajdonságaik Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik
Óraszám Iskolai:
8 óra, emelt szinten 16 óra
Cél A tanulók oxigéncsoportbeli elemekkel és legfontosabb vegyületeivel kapcsolatos ismereteinek megalapozása.
Követelmény A tanuló legyen képes: • bemutatni az oxigéncsoport helyét a periódusos rendszerben; • hibátlanul felírni a csoportba tartozó elemek vegyjeleit; • ismertetni az oxigéncsoport elemeinek elektronszerkezetét; az oxigén és a kén molekuláinak szerkezetét; • értelmezni reakcióképességüket, oxidációs számukat; • jellemezni fizikai sajátosságaikat; • jellemezni kémiai reakciókészségüket; • ismertetni elõfordulásukat és elõállításukat; • példákon keresztül bemutatni felhasználásukat; • ismertetni az oxidok, hidroxidok és az oxosavak csoportosítási lehetõségeit; • ismertetni a víz és a kén-hidrogén szerkezetét, fizikai és kémiai tulajdonságukat, elõfordulásukat, elõállítási lehetõségeiket, és példákkal is illusztrálni felhasználásukat; • bemutatni a víz szerepét a természetben; • jellemezni a hidrogén-peroxidot; • felsorolni a legfontosabb peroxidokat; • meghatározni a monohidrát és az óleum fogalmát; • ismertetni a kénsav gyártási lehetõségeit és a felhasználását;
• ismertetni és betartani a kénsavval kapcsolatos biztonságtechnikai elõírásokat; • számításokat végezni az oxigéncsoport elemeivel és vegyületeikkel kapcsolatosan.
Tartalom Az oxigéncsoport elemei • az oxigéncsoportba tartozó elemek atomjainak elektronszerkezete, oxidációs száma, kémiai kötései • az oxigén fizikai és kémiai tulajdonságai, élettani jelentõsége • az oxigén elõfordulása, elõállítása, felhasználás • a kén szerkezete, módosulatai • az allotrópia • a kén fizikai és kémiai tulajdonságai, elõfordulása és elõállítása Az oxigéncsoport elemeinek vegyületei • az oxidok és csoportosításuk • a hidroxidok és az oxosavak, csoportosításuk • a víz szerkezete, fizikai és kémiai tulajdonságai • a víz elõfordulása és szerepe a természetben • a természetes vizek szennyezõdése, tisztítása • a hidrogén-peroxid szerkezete, fizikai és kémiai tulajdonságai • a kén-hidrogén szerkezete, fizikai és kémiai tulajdonságai, elõfordulása, elõállítása, felhasználása • a kén oxidjainak (kén-dioxid, kén-trioxid) szerkezete, fizikai és kémiai tulajdonságai, elõállításuk és felhasználásuk • a kénessav és a kénsav szerkezete, tulajdonságaik, sóik • a monohidrát és az óleum • a kénsav elõállítása és felhasználása • a kénsav és a kénessav savkloridjai A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik
Óraszám Iskolai:
6 óra, emelt szinten 12 óra
Cél A nitrogén, a foszfor, valamint fontosabb vegyületeikkel kapcsolatos ismeretek nyújtása, az anyagok környezetkárosító hatásaira való figyelem felhívás.
Követelmény A tanuló legyen képes: • bemutatni a nitrogéncsoport helyét a periódusos rendszerben; • hibátlanul felírni a csoportba tartozó elemek vegyjeleit; • ismertetni a nitrogéncsoport elemeinek elektronszerkezetét, a nitrogén és a foszfor molekuláinak szerkezetét; • értelmezni reakcióképességüket, oxidációs számukat
• jellemezni fizikai sajátosságaikat; • jellemezni kémiai reakciókészségüket; • ismertetni elõfordulásukat és elõállításukat; • példákon keresztül bemutatni felhasználásukat; • ismertetni a levegõ összetételét és a légszennyezés elleni védelem lehetõségeit; • ismertetni az ammónia és az ammóniumsók szerkezetét, tulajdonságaikat, elõfordulásukat, elõállítási lehetõségeiket, és példákkal is illusztrálni felhasználásukat; • bemutatni a nitrogén és foszfor szerepét a természetben; • jellemezni a nitrogén és foszfor oxidjait; • jellemezni a salétromossavat, a salétromsavat és a foszforsavakat; • meghatározni a mûtrágyák fogalmát; • ismertetni a salétromsav gyártási lehetõségeit és a felhasználását; • számításokat végezni a nitrogéncsoport elemeivel és vegyületeikkel kapcsolatosan.
Tartalom A nitrogéncsoport elemei • atomjaik elektronszerkezete, oxidációs számuk • a nitrogéncsoportba tartozó elemek atomjainak elektron szerkezete, oxidációs száma • a nitrogén fizikai és kémiai tulajdonságai • a nitrogén elõfordulása, elõállítása, felhasználása • a levegõ összetétele, szennyezõdése, a levegõszennyezõdés elleni védekezés • a foszfor szerkezete, allotróp módosulatai • a foszfor fizikai és kémiai tulajdonságai, elõfordulása, elõállítása és felhasználása A nitrogén és a foszfor vegyületei • az ammónia szerkezete, fizikai és kémiai tulajdonságai • az ammónia elõfordulása, elõállítása, felhasználása • az ammónioumsók tulajdonságai, jelentõségük • a nitrogén oxidjai, szerkezetük, fizikai és kémiai tulajdonságaik • a nitrogén oxosavai, a salétromossav jellemzése • a salétromsav szerkezete, tulajdonságai, elõállítása, felhasználása • a foszfor oxidjai és oxosavai • a foszforsavak szerkezete, tulajdonságaik, sóik és felhasználásuk • a nitrogén- és a foszfortartalmú mûtrágyák • a talaj szennyezõdése és öntisztulása. A széncsoport elemei és vegyületeik
Óraszám Iskolai:
6 óra, emelt szinten 12 óra
Cél A széncsoportbeli elemek és a gyakorlati élet szempontjából fontosabb vegyületek tulajdonságainak, felhasználásának elsajátíttatása
Követelmény A tanuló legyen képes: • bemutatni a széncsoport helyét a periódusos rendszerben; • hibátlanul felírni a csoportba tartozó elemek vegyjeleit; • ismertetni a széncsoport elemeinek elektronszerkezetét; • ismertetni a grafit és a gyémánt rácsszerkezetét; értelmezni reakcióképességüket; • jellemezni a széncsoportbeli elemek fizikai sajátosságát; • jellemezni kémiai reakciókészségüket; • ismertetni elõfordulásukat és elõállításukat; • példákon keresztül bemutatni felhasználásukat; • ismertetni az ásványi és a mesterséges szenek csoportosítási lehetõségeit; • ismertetni a szén oxidjainak szerkezetetét, fizikai és kémiai tulajdonságukat, elõfordulásukat, elõállítási lehetõségeiket, és példákkal is illusztrálni felhasználásukat; • jellemezni a szilícium legfontosabb vegyületeit; • ismertetni az ón és az ólom szerkezetét, tulajdonságait, elõfordulását, elõállítását és felhasználását; • jellemezni az ón és az ólom legfontosabb vegyületeit; • számításokat végezni a széncsoport elemeivel és vegyületeikkel kapcsolatosan.
Tartalom A széncsoport elemei • a széncsoport helye a periódusos rendszerben, általános jellemzésük • a szén allotróp módosulatai (grafit, gyémánt), a mesterséges szenek, ezek fizikai tulajdonságai, gyakorlati felhasználásuk • a szén kémiai tulajdonságai • a szén elõfordulása, az ásványi szenek és gyakorlati alkalmazásuk • a szilícium tulajdonságai, alkalmazása a technikában, ötvözet gyártásban, szilikonok elõállításában • az ón és az ólom fizikai és kémiai tulajdonságai • az amfoteria • az ón és ólom elõfordulása, elõállítása, felhasználása A széncsoport vegyületei • a szén oxidjainak szerkezete, tulajdonságai, elõfordulása és felhasználása • a szénsav szerkezete, fizikai és kémiai tulajdonságai • a karbonátok szerkezete, stabilitása • a szilicium fontosabb vegyületei, szilicium-dioxid, kovasavak és sóik • fontosabb ólomvegyületek A földfémek elemei és vegyületeik
Óraszám Iskolai:
2 óra, emelt szinten 4 óra
Cél A tanulók a földfémekkel és azok vegyületeivel kapcsolatos ismereteinek megalapozása
Követelmény A tanuló legyen képes: • bemutatni a földfémek helyét a periodusos rendszerben; • hibátlanul felírni a csoportba tartozó elemek vegyjeleit; • ismertetni a földfémek elemeinek elektronszerkezetét; • ismertetni a komplexképzés jelentõségét a csoportban; • értelmezni a földfémek reakcióképességét; • ismertetni elõfordulásukat és elõállításukat; • példákon keresztül bemutatni felhasználásukat; • ismertetni az alumínium szerkezetét, tulajdonságait, elõfordulását, elõállítását és felhasználását; • ismertetni az alumínium ipari jelentõségét; • jellemezni az alumínium legfontosabb vegyületeit; • számításokat végezni a III. (A. csoport földfémek), elemeivel és vegyületeikkel kapcsolatosan
Tartalom A földfémek általános jellemzése • helyük a periódusos rendszerben, atomszerkezetük • halmazszerkezetük • komplexképzõ tulajdonságuk • fizikai és kémiai tulajdonságaik • az amfoteria • elõfordulásuk • elõállításuk • felhasználásuk • fontosabb vegyületeik Az alumínium és vegyületei • az alumínium szerkezete • fizikai és kémiai tulajdonságai • elõfordulása • elõállítása • felhasználása • alumíniumvegyületek: oxidja, hidroxidja, az alumínium sók Az s-mezõ elemei és vegyületeik
Óraszám Iskolai:
6 óra, emelt szinten 12 óra
Cél A tanuló s-mezõbeli elemekkel és legfontosabb vegyületeivel kapcsolatos ismereteinek megalapozása.
Követelmény A tanuló legyen képes: • bemutatni az s-mezõbeli elemek helyét a periódusos rendszerben; • hibátlanul felírni a csoportba tartozó elemek vegyjeleit; • ismertetni az s-mezõbeli elemek elektronszerkezetét; • ismertetni fizikai sajátosságukat; • értelmezni reakcióképességüket; • ismertetni elõfordulásukat és elõállításukat; • példákon keresztül bemutatni felhasználásukat; • ismertetni ipari jelentõségüket, • jellemezni legfontosabb vegyületeiket; • meghatározni a vízkeménység fogalmát és csoportjait;- ismertetni a vízlágyítás alapjait; • számításokat végezni az s-mezõ elemeivel és vegyületeikkel kapcsolatosan.
Tartalom Az alkálifémek és vegyületeik • az alkálifémek (nátrium, kálium) szerkezete, fizikai és kémiai tulajdonságai, elõfordulásuk, elõállításuk, felhasználásuk • az alkálifémek oxidjai és hidroxidjai • az alkiálifémek legfontosabb sói (konyhasó, hipó, glaubersó, fixírsó, trisó, vízüveg, szóda, valamint a kálium-klorid, -szulfát, -nitrát, -karbonát, -klorát). Az alkáliföldfémek és vegyületeik • az alkáli földfémek (kalcium, magnézium) szerkezete, fizikai és kémiai tulajdonságai, elõfordulásuk, elõállításuk, felhasználásuk • az alkáli földfémek oxidjai, hidroxidjai • az alkáli földfémek fontosabb sói: karbonátjaik, kloridjaik, szulfátjaik, foszfátjaik, ezek gyakorlati alkalmazása • a természetes vizek keménysége, a német keménységi fok • a vízlágyítás szükségessége és módjai A d-mezõ elemei és vegyületeik
Óraszám Iskolai:
6 óra, emelt szinten 12 óra
Cél A tanuló d-mezõbeli elemekkel és legfontosabb vegyületeivel kapcsolatos ismereteinek megalapozása.
Követelmény A tanuló legyen képes: • bemutatni a d-mezõbeli elemek helyét a periódusos rendszerben; • hibátlanul felírni a csoportba tartozó elemek vegyjeleit; • ismertetni a d-mezõbeli elemek elektronszerkezetét; • értelmezni reakcióképességüket, komplex képzési hajlamukat, vegyértékûségüket; • ismertetni elõfordulásukat és elõállításukat; • példákon keresztül bemutatni felhasználásukat; • ismertetni ipari jelentõségüket; • jellemezni legfontosabb vegyületeiket; • számításokat végezni a d-mezõ elemeivel és vegyületeikkel kapcsolatosan.
változó
Tartalom Az átmeneti fémek atomjainak elektronszerkezete, helyük a periódusos rendszerben Az átmeneti fémek komplex képzési hajlama, változó vegyértékûségük magyarázata A krómcsoport elemei, a krómatom elektronszerkezete, oxidációs állapot A króm fontosabb vegyületei A mangáncsoport elemeinek általános jellemzése, fontosabb mangánvegyületek A vascsoport elemeinek fontosabb vegyületei A réz- és cinkcsoportba tartozó elemek atomjainak elektronszerkezete, oxidációs számuk A réz tulajdonságai, elõfordulása, elõállítása és felhasználása Fontosabb rézvegyületek A cinkcsoport elemeinek fontosabb fizikai és kémiai tulajdonságai A higany tulajdonságai, alkalmazási területei, fontosabb vegyületei. Rendszerezõ ismétlés
Óraszám Iskolai:
25 óra, emelt szinten 50 óra
Cél az érettségire való felkészítés
Követelmény A tantárgy egész éves tananyagának követelményein túl a szintetikus, rendszerszemléletû összefoglalása, ismerete
témakörök
ismereteinek
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9–12. évfolyam Célok és feladatok
A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. Tartalommal tölti meg és erősíti a nemzeti nyelvi és kulturális identitást,
felkelti a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, erősíti az etikai, erkölcsi ítélőképességet és elősegíti a jelen és a jövő egységesülő világában más kultúrák megismerését. A tanításnak hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával kell reagálnia a diákok mindennapi életvilágára. Így például azzal is számolnia kell, hogy az elektronikus információhordozók, a műholdas televíziózás, a videokultúra térhódításának közegében működik. E kihívás még előre nem látható erővel hat a könyv kulturális, információhordozó és szellemi jelentőségére. Tudnia kell azt is, hogy az ifjúsági szubkultúrán belül a zenének és a mozgóképi művészeteknek nagy szerepük van; de azt is figyelembe kell vennie, hogy a kulturális hátrány, a szegénység és az élményhiány mint nyelvi deficit jelentkezik az iskolában, valamint hogy a nyelvi manipulációt és az információ szabadságát egyaránt megtapasztalja az érintett korosztály. Tantárgyunk feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggyőző legyen egyrészt mint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges önkifejezési, szövegértési, gondolkodási képességeket fejlesztő tartalmak és tevékenységek rendszere, másrészt mint az érzelmi élet gazdagítása, a személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó terepe. A magyar nyelv tantárgy feladata, hogy fejlessze a nyelvi megértés és kifejezés képességét, tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli változásairól. A középiskolát végzettektől elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét és mindezek minőségi alkalmazását a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben. (Ide értve a hangzó és írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az IST különféle jelenségeinek ismeretét, megértését, készség szintű gyakorlati alkalmazását.) Az igényes és a kellő mértékben tudatos anyanyelvhasználat előmozdítja más élő nyelvek tanulását. Az irodalmi műveltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szövegnek pontosabb értőivé válhatnak. Megismerhetnek olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetők. Együttérzővé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek, meggyőződések iránt. Megismerhetik a nyelv kifejező lehetőségeit, ezáltal az anyanyelv szépségének átélt élményével gazdagodhatnak. Megszerezhetik azt a műveltségi anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja. Megismerhetnek más alternatívát a tömegkultúra mellett, modellt az igényes önművelésre. Igényesebbé válhatnak abban, hogyan tegyenek föl kérdéseket, mennyire mélyen és pontosan fogalmazzanak meg problémákat. Az irodalmi recepció tényezőinek tudatosítása, az irodalom megítélésében, befogadásában megjelenő többféle nézőpont megismerése révén az irodalmat, mint a mindennapokban, a különféle személyiségek látókörének, attitűdjének stb. megfelelően változó jelenséget érthetik és fogadhatják be. Képessé válhatnak ezáltal az önálló véleményformálásra, kánonok, értékek személyes megítélésére, a tudatos olvasmányválasztásra. Tantárgyaink céljai és feladatai között – egy olyan világban, ahol a „szót értés’’ jelentősége ugrásszerűen megnőtt a személyes kapcsolatokban, a munkavállalásban, az érvényesülésben – kiemelten szerepel, hogy az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. A demokráciában a politikai, közéleti, helyi önkormányzati és a civil szféra egyaránt felelős döntéseket hozó polgárokat kíván, akik artikulálni és érvényesíteni tudják érdekeiket és értékeiket, akik szellemileg-lelkileg felnőtt emberek. Tantárgyunk hatékonyan tud hozzájárulni ehhez. Célunk továbbá, hogy a diákok a
21. század információs társadalmában is megőrizzék az anyanyelv és a személyes érintkezés, a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét. Fejlesztési követelmények A beszédkészség fejlesztése, a szóbeli szövegek megértésére, értelmezésére és alkotására, a kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés középiskolai fokon is alapkövetelmény a magyar nyelvi és irodalmi nevelésben. Az életkornak megfelelően fejlett kommunikáció minden beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttműködés képességét jelenti, a másként vélekedők álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény megvédését, illetve korrigálását. Feltételezi a kommunikációs zavarok fölismerését és képességet feloldásukra, kritikus magatartást a téves ítéletek, a manipulációs szándékok fölismerésében. A hatásos kommunikáció megkívánja a verbális eszközök, a szöveg- és mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezés (testbeszéd) sikeres összehangolását, a megfelelő stílust és magatartást a magán- és a nyilvános kommunikáció ismeretlen helyzeteiben is. A kommunikációban való részvételhez a befogadó oldaláról elengedhetetlenül szükséges a kommunikáció pragmatikai szintű jelzéseinek megértése, értelmezése, illetve alkalmazása. A fejlesztés fontos területe a tömegkommunikációra és az audiovizuális, informatikai alapú (IST) közlésekre vonatkozó tudásanyag bővítése: az általános iskolában tanult műfajok körének kiterjesztése, az értő, kritikus befogadáson kívül önálló szövegalkotás néhány publicisztikai, audiovizuális és informatikai hátterű műfajban, a képi elemek, lehetőségek és a szöveg összekapcsolásában rejlő közlési lehetőségek kihasználásával. A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztésében követelmény az elemzési, szövegértelmezési jártasság színvonalának emelése a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani, pragmatikai ismeretek alkalmazásával és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti (audiovizuális, informatikai alapú) szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Ez a tevékenység magában foglalja a szövegek nyelvi-stilisztikai, retorikai sajátosságainak értelmezését, jelentésszerkezetük, gondolatmenetük feltárását, a szöveg szó szerinti és mögöttes jelentésének értelmezését, a szöveg vizuális megjelenítéséből, a szöveges és vizuális, audiovizuális elemek kapcsolatából adódó jelentésrétegeinek, többletjelentéseinek feltárását. A szövegértésnek ki kell terjednie a szövegek közti kapcsolatok vizsgálatára, az azonos problémák különböző megközelítéseinek, a különféle műértelmezéseknek az összehasonlítására és a velük kapcsolatos önálló állásfoglalásra. A szövegalkotás folyamatos fejlesztése a szabatos fogalmazás követelményén kívül a személyiséget kifejező, egyéni stílus bátorítását is jelenti. A szövegértés és -alkotás képessége ezen a fokon kiterjed az egyén magánéletének és társas-társadalmi életének minden szóbeli és írásbeli megnyilatkozására valamennyi kommunikációs funkcióban (tájékoztató-ábrázoló, kifejező, meggyőző, felhívó, kapcsolatteremtő és -tartó). A korábban is gyakorolt közlésformák (elbeszélés, leírás, jellemzés) folyamatos fejlesztésén túl kiemelkedően fontos, hogy kellő gyakorlatot szerezzenek a diákok az érvelés technikájában szóban és írásban egyaránt. Továbbra is fontos sokféle lehetőség biztosítása a kreatív szövegalkotó tevékenységre, például személyes élmények, belső képek fölidézésére, a szöveg játékos átalakításra, újságműfajok művelésére, valamint hosszabb fölkészülést igénylő (pl. digitális elemeket, multimédiás eszközöket is használó) tanulmány, pályázat alkotására. A változatos szövegelemző eljárások önálló használata biztosítja a művek gondolati, erkölcsi, esztétikai
jellemzőinek egyre teljesebb megértését, a fejlett kifejezőképesség pedig a következtetések szabatos, az egyéni véleményt, élményt is kifejező bemutatását. A tanulási képesség fejlesztésének fontos területe a kapcsolatteremtés és az együttműködés képességének alakítása a társakkal, a szöveggel; a nyelvhasználat, a gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése. Feladata másrészt a kognitív képességek tevékenységekben való alakítása: a történeti gondolkodás, a problémamegoldó gondolkodás, a jelentésszintekre vonatkozó szövegelemzési eljárások, az indukció és dedukció, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásainak alkalmazása. Szorosan összefügg ezzel a rendszeres könyvtári munka, a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használata, annak a képességnek elsajátítása, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk világában; értelmesen és értékteremtően tudjanak élni az önképzés lehetőségeivel. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete középiskolai fokon alapkövetelményként a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, a tanultak tudatos alkalmazását jelenti. Ezt kiegészíti a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról szerzett tudás. Ezek az ismeretek alapozzák meg a nyelvi normákhoz való tudatos alkalmazkodást, a nyelvhelyességi kérdések felelős megítélését, az aktív nyelvművelésben való részvételt, a saját nyelvi teljesítmény tökéletesítését. Az anyanyelvi műveltség fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés elválaszthatatlan kapcsolatának tudatosodása és élményi átélése. A tanulmányoknak ezen a fokán valódi lehetőség nyílik az anyanyelvi ismeretek tudatos fölhasználására az idegen nyelvek tanulásában. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában változatlan követelmény annak magasabb szinten való megértése, hogy milyen élményeket, érzelmeket, jelentéseket közvetít az irodalom az egyének és a közösség számára. Változatlanul igény az irodalomtanítás élményszerűsége, a kapcsolatteremtés a tananyag és a tanulók személyes életproblémái között, az irodalmi élményeknek nemcsak tárgyszerű, hanem kreatív, játékos feldolgozása is. Középiskolai fokon elvárható a művek tágabb kontextusban látása, például egy-egy téma változatainak, más művészeti ágakban való adaptációinak összehasonlítása. Annak vizsgálata, milyen hatása és olvasatai voltak a műnek a maga korában, mik az érintkezési pontjai a kortársak műveivel, milyen a megítélése az utókorban. Hozzátartozik ehhez a teljesebb irodalomtudáshoz a magyar irodalom néhány jelentős témájának, kapcsolódási pontjának fölismerése eltérő világlátású, szemléletű művekben, például élet és halál, szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezet, barátság, szerelem, nemzeti hagyományok, érzelmi-szellemi kötődések, magyarság és európaiság témakörében. Az irodalmi műveltség elsajátítása több összetevőből áll. Mindenekelőtt képesség a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek megértésére, megfogalmazására a tanult fogalmak használatával szóban és írásban. E tudás része az irodalom folytonosságának és változó jellegének fölismerése, tájékozottság a magyar irodalom történetében, a magyar és az európai irodalom néhány kapcsolódási pontjában. De idetartozik az alapvető korstílusok és műfajok ismerete, néhány klasszikus magyar író, költő pályaképének, életútja fontosabb állomásainak, illetve más alkotók írói portréjának önálló bemutatása. Az irodalmi tanulmányok fontos kiegészítője a folyamatos tájékozódás a nevezetes emlékhelyekről, különösen a régió, a lakóhely irodalmi vonatkozásairól.
Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai érzékenység a felnőttkor küszöbére ért ember meghatározó tulajdonsága. E téren a magyar nyelvi és irodalmi tanulmányokra jelentős szerep hárul a logikus gondolkodás képességének növelésében és az önismeret, az önkritikai érzék folyamatos fejlesztésében. Az irodalmi művek feldolgozásában a véleményeknek teret adó megbeszélés növeli a fogékonyságot az igazságra, a megértésre, az együttérzésre mint értékre, segítheti az erkölcsi és érzelmi konfliktusok felfogását, ráhangolhat a pozitív érzelmekre, a derűre, a szépségre. 9. évfolyam Belépő tevékenységformák 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás A kommunikáció tényezőiről és funkcióiról tanult ismeretek felhasználása a tömegkommunikációs műfajok értő és kritikus befogadásában. Tapasztalatok szerzése a manipulatív szándék felismerésében; kritikus magatartás a téves ítéletekkel szemben. Kreatív gyakorlatok tömegkommunikációs és audiovizuális műfajok alkotására szóban és írásban, a szöveg, a képanyag, a grafikai, tipográfiai eszközök megfelelő elrendezésével (diákújság vagy más szerkesztése). Az irodalmi művekben, illetve az órai megbeszélésben észlelt kommunikációs zavaroknak, majd ezek okainak felismerése és törekvés a feloldásukra. Az irodalmi művek szereplőinek magatartásában érzékelhető manipulációs szándékok felismerése. A szereplők testbeszédének (nem nyelvi kifejezőeszközeinek) értelmezése a színpad és a film világában.
2. Olvasás, írott szöveg megértése A szöveg makro- és mikroszerkezetének, az egész és rész viszonyának vizsgálata szakmai-tudományos, publicisztikai és szépirodalmi művekben, az audiovizuális és informatikai alapú média különböző műfajaiban. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és a kommunikációs helyzetből, illetve a szöveg sajátos szervezettségéből adódó többletjelentéseinek tudatos megkülönböztetése. Legalább egy mű elemző bemutatása során különböző műértelmezések összevetése egymással és az értelmezett művel. Gyakorlatok a köznyelvitől elütő (például régies, elliptikus, bonyolult mondatszerkezetű) szövegek megértésére.
3. Írás, szövegalkotás Szövegátalakítás hangnem- és szempontváltással, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések, szempontok alapján. A kommunikációs helyzetnek (ki, kinek, milyen céllal, milyen formában) megfelelő szabatos szövegalkotás a felépítés, tagoltság, kifejtettség, tartalmasság, koherencia, kifejezésmód és a műfaj figyelembevételével különféle témákban. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő szóbeli megnyilatkozás a személyes érintettség kifejezésével. Különböző nézőpontú értékelések érveinek összevetése alapján önálló állásfoglalás különféle műfajokban, például glossza, recenzió, könyvajánlás, kiselőadás formájában. Kreatív gyakorlatok az „alkotótárs” helyzetéből, művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából, jelenetek előadása hangnemváltással, egy-egy versszak írása kötött formában, befejezésváltozatok alkotása, történetátírás új nézőpontból, hiányzó szövegrészek beírása, szakaszok, illetve sorok rendjének újraalkotása. Szereplők – drámai szituációhoz kötődő – feltételezhető gondolatainak megfogalmazása. Rendezői utasítás írása egy-egy jelenethez: színpadkép, színpadi mozgás, díszlet, jelmez.
Vizuális elemek (kiemelések, betűtípusok, színek, illusztrációk) tudatos alkalmazása az írott nyelvben (pl. beszámoló, portfolió, informatikai hátterű szövegek, különféle publicisztikai műfajok stb.).
4. A tanulási képesség fejlesztése Gyakorlottság a jegyzet- és vázlatkészítésben írott szövegről, előadásról. Irodalmi és köznapi témákban ismeretterjesztő, értekező szövegek feldolgozása, az adatok rendszerezése önállóan vagy csoportmunkával. Az iskolában tanult anyag kibővítése önálló könyvtári kutatással, különböző típusú dokumentumok (könyv, folyóirat, video, multimédia, CD) kiválasztása, értékelése és felhasználása megadott vagy választott témában.
5. Ismeretek az anyanyelvről A nyelvi szintek szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi szintű megnevezése, az ismeretek önálló felhasználása értelmezési és fogalmazási feladatokban. Szövegek mikro- és makroszerkezetének feltárása: bekezdések, utalások, kapcsolatok, egyeztetések szerepének vizsgálata, értékelése. Különféle tartalmú publicisztikai, szakmai-tudományos, közéleti, gyakorlati (pl. digitális) szövegek önálló elemzése szerkezetük, témahálózatuk, jelentésrétegeik és szövegegységeik logikai kapcsolatainak, vizuális megjelenítésének bemutatásával. A szórend, az aktuális tagolás és a jelentés összefüggésének figyelembevétele. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében készség az önálló hibajavításra, önkontrollra. A helyesírás értelemtükröztető lehetőségeinek ismerete és felhasználása. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése és igényes alkalmazásuk különféle szövegek értelmezésében, felolvasásában, memoriterek előadásában.
6. Az irodalom és az olvasó kapcsolata; ismeretek az irodalomról Az irodalom mint valóságmodell és teremtett világ. Néhány példa ismerete a jelentés és a hatás történeti feltételezettségéről és változásairól, a befogadás és a jelentésadás történetiségéből. Tapasztalatszerzés az európai és a magyar irodalom két nagy forrása, a görög-római antikvitás és a Biblia utóéletéről, hatásáról, a közös hagyományban utalási rendszerként való továbbéléséről. Bizonyos toposzok, archetípusok, vándormotívumok fölismerése, a tanult művek elhelyezése motivikus kontextusban (például évszakok, sziget, hegy, kert, tűz, utazás). Epikai művekben az idő- és eseményszerkezet fölismerése; a cselekményszálak szétválasztása több szálon futó cselekmény esetében; eseményszerkezet és szövegszerkezet (fabula és szüzsé) viszonyának vizsgálata. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, a nézőpontok érzékelése, az elbeszélő nézőpont, a beszédhelyzet (látókör) azonosítása és funkciójának értelmezése az olvasott művekben. Az előreutalások és késleltetések fölismerése, szerepük megfogalmazása. A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása. Lírai művekben a költő életrajzi alakja és a versben megszólaló ,,én’’ megkülönböztetése. A vers beszédhelyzetének, a megszólító és megszólított viszonyának bemutatása. A lírai kompozícó néhány meghatározó elemének (például beszédhelyzet, időszerkezet, logikai szerkezet, refrén) azonosítása. A lírai költemény hangnemének, műfajának, verstípusának megnevezése. A versritmus és a rímelés jellegének és hangulati hatásának, valamint néhány alapvető versformának az ismerete; a tanult művekben a szöveghangzás szerepének fölismerése. A dráma műnemének, sajátosságainak meghatározása; a cselekmény elemeinek és szerkezetének bemutatása; szövegtípusok azonosítása a drámában. Idő-, tér- és cselekménykezelés fölismerése a tanult drámákban; párhuzamos jelenetek, az epikai és drámai cselekményszervezés és az időkezelés összevetése. A tragédia, a tragikus hős meghatározása, jellemzése. A drámai konfliktus, az akció és dikció, az írott mű és az előadás viszonyának bemutatása. A dráma és a színház kapcsolatának, kölcsönhatásának jellemzése az európai színház- és színjátszástörténet néhány nagy korszakában. Irodalmi és művelődéstörténeti ismeretek alapján tájékozódás az irodalom kronológiájában és földrajzában.
Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Korokhoz kötődő témák, problémák meglátása a tanult irodalmi művekben és értekező prózai alkotásokban. Egy-egy irodalmi mű fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentősége az utókor szemében. Kapcsolatok fölismerése az európai irodalom kezdetei és későbbi magyar irodalmi alkotások között. Kortársi kapcsolatok, az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggések fölfedezése a tárgyalt művekben.
7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Az irodalom önmegértést, önértelmezést elősegítő funkciójáról való tapasztalat felhasználása. A művekben megjelenő emberi szerepek, csoportnormák és értékek fölismerése és azonosítása. Az eltérő és egymással szembesülő igazságok, egyazon kérdésre adott különböző magatartásválaszok jellemzése. Állásfoglalás írása a mű egy szereplőjének vagy egészének értékrendjéről. Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel.
Magyar nyelv Témakörök
Tartalmak
A tömegkommunikáció
A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak áttekintése. Az újságbeli, a rádiós és televíziós, digitális (IST alapú) információközvetítés meghatározó műfajai, ezek nyelvi kifejezési formáinak, hatáskeltő eszközeinek, képi eszközeinek azonos és különböző jellemvonásai.
A nyelvtani szintek grammatikája
Hangtani ismeretek: magyar hangállomány, hangtörvények; alaktan: szóelemek, szótő, képző, jel, rag – kapcsolódásuk és változataik; szófajtan: a szófaj fogalma és a szófaji rendszer; mondattan: a mondatok osztályozása, a szintagmák, egyszerű és összetett mondat; jelentéstan: hangalak és jelentés viszonya a nyelvi szinteken.
A szöveg szerkezete és szintaktikai szintje
A szöveg és a mondat. A szöveg felépítése, a szövegegységek. A szöveg szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei. A logikai kapcsolat, a hiány összetartó szerepe. A mondat szórendjének összefüggése a szövegbe ágyazottsággal, aktuális tagolása.
A szöveg jelentése
A szemantikai és a pragmatikai szint, a szöveg és a kommunikációs folyamat összefüggése. Szótári és lexikális jelentés. Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak. A szövegfonetikai eszközök szerepe a szöveg jelentésében.
Helyesírás
A szöveg központozása. A magyar helyesírás alapelvei.
Könyv- és könyvtárhasználat
Témafeldolgozás különböző – verbális és audiovizuális elektronikus és digitális – információhordozók felhasználásával.
Fogalmak
A tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló, ismeretterjesztő műfajai: cikk, glossza, recenzió, kritika, kommentár, interjú, riport. Szöveg, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz; szövegkohézió (lineáris, globális); szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautaló kapcsolatok, egyeztetés a szövegben; a hiány összetartó szerepe; jelentésrétegek, témahálózat, tételmondat, kulcsszó; kötött és kommunikatív (szabad) szórend, aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma, réma); szövegfonetikai, vizuális eszközök. Központozás: gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző, idézőjel szerepe.
Irodalom Témakörök
Tartalmak
Szerző – mű – befogadó
Műelemzés és műértelmezés verses és prózai művek kreatív feldolgozásával.
Mítosz és irodalom
Mitológiai történetek. Jellemző részletek az Iliászból vagy az Odüsszeiából. Szemelvények a görög és a római lírából (legalább négy mű). A görög dráma: Szophoklész egy drámája. Antik témák, alakok továbbélése az irodalomban, filmen és a képzőművészetekben (archetípusok, archetipikus helyzetek, mitológiai és irodalmi adaptációk, átiratok, intertextualitás, reflexív megnyilatkozások ismerete, felfedezése). Részletek az Ó- és Újszövetségből. Bibliai témák és műfajok továbbélése az európai és a magyar irodalomban, képzőművészetekben, filmen (pl. bibliai archetípusok, a kétszintes világkép megjelenései, az apokalipszis motívuma, bibliai parafrázisok, adaptációk stb.).
Az antikvitás irodalma
A Biblia és hatása az irodalomra
A középkor irodalma
Legalább öt szemelvény tematikai és műfaji változatosságban az európai és a magyar középkor irodalmából (himnuszok, legendák).
Portrék, verses és prózai alkotások az európai és a magyar reneszánsz irodalomból
Balassi Bálint költői portréja. Néhány mű, részlet a magyarországi udvari reneszánsz és a reformáció irodalmából.
Portrék a magyar barokk irodalomból Az európai színház történetéből
Zrínyi Miklós és a barokk eposz látásmódja. Shakespeare drámái, legalább egy mű feldolgozásával. A francia klasszicista dráma jellemző vonásai (pl. Molière).
Fogalmak
Művelődéstörténeti korszak, korstílus, antikvitás, középkor, humanizmus, reneszánsz, reformáció, barokk; mítosz; testamentum, evangélium, prófécia, példázat, zsoltár, eposz, eposzi kellék, legenda, trubadúrköltészet, novella, históriás ének, széphistória, fikció, fiktív levél; ciklus; drámai műnem, késleltetés, katarzis, kardal, hármas egység; allegorikus ábrázolás, alakzat, gondolatritmus, körmondat, ütemhangsúlyos verselés, Balassi-strófa, időmértékes verselés, jambus, trocheus, daktilus, anapesztus, spondeus; értelmezés. Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább három vers, egy 10-15 soros prózarészlet vagy egy drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban. Szerzők és művek Néhány történet az antik mitológiából és a Bibliából; jellemző részletek az Iliászból vagy az Odüsszeiából; Janus Pannonius egy-két verse; Balassi Bálint: Egy katonaének és még két vers; Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem – néhány részlet; Szophoklész, Shakespeare, Molière egy-egy drámája vagy drámarészlete.
A továbbhaladás feltételei Kellő tempójú, olvasható írás, a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás. A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő fogalmazás. A tömegkommunikáció gyakori műfajairól, eszközeikről és hatásukról szerzett alapvető ismeretek birtokában véleményalkotás, kritikus magatartás befogadásukban. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában a sajátos kommunikációs viszony fölismerése.
Jártasság szövegelemző eljárásokban: a tételmondat kiemelése, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések alapján. A szöveg szerkezetének, témahálózatának fölismerése. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülönböztetése. A szövegfonetikai eszközök és pragmatikai szintű jelzések szerepének fölismerése a szövegek értelmezésében. Szabatos, világos fogalmazás: a kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegfelépítés. Vizuális kifejező elemek alkalmazása írott és digitális szövegekben. A művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából. A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvető helyesírási készség. Jegyzet és vázlat készítése írott szövegről, előadásról. Könyvtárhasználati tájékozottság. Epikai, drámai, lírai formák és a tanult műfajok azonosítása. Az epikai művekben a szereplők és a köztük levő viszony jellemzése, a drámai művekben az idő-, tér- és cselekményszerkezet bemutatása. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, az elbeszélői nézőpont, a beszédhelyzet értelmezése. A lírai kompozíció néhány meghatározó elemének (beszédhelyzet, verselés, ismétlődés) megnevezése. Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés megkülönböztetése, néhány alapvető versforma ismerete. Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Kapcsolatok fölidézése az európai irodalom kezdetei és a későbbi magyar irodalmi alkotások között.
10. évfolyam Belépő tevékenységformák
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A stílusváltás képességének bizonyítása változatos témájú és műfajú szóbeli megnyilatkozással különböző kommunikációs helyzetekben. Saját szöveg előadása a tanult beszédtechnikai, kommunikációs és retorikai ismeretek fölhasználásával iskolai, órai kommunikációs helyzetekben. Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, a megértés visszaigazolása, a saját és az eltérő vélemény összevetése. Közéleti írásbeli és szóbeli kommunikáció irodalmi értékű mintáinak tanulmányozása, értékelése. 2. Olvasás, írott szöveg megértés A szövegelemzés módszereinek gazdagítása szövegtani, retorikai és irodalomtörténeti ismeretek bevonásával. Szövegek műfaji, tematikus, motivikus stb. kapcsolatainak és különbségeinek fölismerése és értelmezése. Különböző korstílusokat reprezentáló szövegek megértése, stílussajátságaik fölismerése. Irodalmi szövegek feltételezhető hajdani, illetve mai olvasójához szóló jelentésrétegeinek megkülönböztetése és e különbség megfogalmazása néhány könnyebben átlátható példában. A kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése: a különböző stílusrétegek és a közöttük lévő viszony (például kontraszt) bemutatása néhány tanult irodalmi mű szövegének részleteiben. 3. Írás, szövegalkotás Az érvelés technikájának tudatos alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában szóban és írásban. Hivatalos írásművek (meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás (kézi és digitális) e műfajokban. Szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozása: bevezetés (jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés). Egyszerűbb értekezés készítése valamilyen eszmetörténeti, stílustörténeti vagy egy-egy korszak művészetiirodalmi életére vonatkozó kérdésről. Önálló műelemzés készítése előre megadott szempont szerint. 4. A tanulási képesség fejlesztése Különféle tantárgyak feladatainak megoldása változatos közlésformákban és szövegfajtákkal: definíció, magyarázat, kifejtés, osztályozás, összefoglalás. Az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az Internet (audiovizuális csatornák, IST) kínálta lehetőségekkel.
A megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása. Az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása.
5. Ismeretek az anyanyelvről A nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálata, ennek megfelelően döntés nyelvhelyességi kérdésekben, a köznyelv, a tájnyelv, a szaknyelv, a szleng eszközkészletének használatában, a saját nyelvhasználat kontrollja. Közéleti és hivatalos írásművek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek megfigyelése és értékelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata). Az érvelés technikájának ismerete és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív vagy induktív érvelés, a cáfolat módszerei. A retorikai hatásának értelmezése, értékelése szépirodalmi művekben, értekező prózában, publicisztikai írásokban, szóbeli megnyilatkozásokban. A szöveg vizuális összetevőinek értelmezése különféle digitális, informatikai alapú műfajokban. A helyesírási ismeretek kibővítése: a tanulmányokban előforduló nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak helyesírása.
6. Az irodalom és az olvasó kapcsolata; ismeretek az irodalomról Ismeretek szerzése és megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról, a szerző, a mű, az olvasó történetileg változó kapcsolatáról, az irodalom és az olvasóközönség történeti alakulásáról. Néhány alapmű kortársi és utókori hatásának, olvasatainak önálló ismertetése. A korabeli társművészetekkel való kapcsolatok, párhuzamok néhány alapvető példájának bemutatása. Az újonnan szerzett műfaji ismeretek, fogalmak biztos alkalmazása a műértelmezésben. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok szemléleti és stiláris sajátosságainak bemutatása az elsajátított fogalmak alkalmazásával. Az olvasott művek elhelyezése különféle kontextusokban, például a magyar irodalom történetében, az alkotó életpályájában. A tanult epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai hatóelemeinek feltárása különböző szövegelemző eljárásokkal, műfajelméleti ismeretek alkalmazásával.
7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése A tanult epikus és drámai művekben a szereplők rendszerének, társadalmi és lélektani motivációjának bemutatása. A művek szereplőit vezérlő értékek és viselkedési minták azonosítása. Az értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata.
Magyar nyelv Témakörök
Tartalmak
Nyelvváltozatok
Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. A nyelvváltozatok eltérő kifejezési formái, tartalmi és magatartásbeli követelményei. A stílusrétegek. A magán- és a nyilvános élőszóbeli és írott kommunikáció, a dialogikus és a monologikus forma különbsége. A digitális, informatikai alapú szövegek stílusrétegei.
Alapvető retorikai ismeretek
Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, a cáfolat módszerei. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban, az audiovizuális és multimédiás közlés különböző formáiban.
Szövegtípusok
Elbeszélés, leírás, levél műfaji jellemzőinek összefoglalása és rendszerezése.
A hallgató igénye, a beszélő lehetőségei a különféle szövegfajtákban. Az értekezés, tanulmány, pályázat kidolgozásának állomásai, stiláris követelményei. Hivatalos írásművek: meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz. Helyesírás
A nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak írásmódja.
Könyv- és könyvtárhasználat
A könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, az internet szerepe az információszerzésben, témák feldolgozásában. A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei.
Fogalmak Nyelvi norma, nyelvváltozatok, a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása: standard, köznyelv, nyelvjárás, regionális köznyelv. Csoportnyelvek, hobbinyelvek. Retorika: szónoklat, alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfajok; érvelés: tétel (állítás), érv, ellenérv, cáfolat. Szövegtípus, szövegfajta; definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, tanulmány, pályázat, referátum, előadás; hivatalos levél, meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz.
Irodalom Témakörök
Tartalom
Írók, költők, irányzatok
Néhány szerző és irányzat az európai és a magyar felvilágosodás korából. Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel alkotói portréja.
Katona József
Bánk bán – műelemzés és értelmezés. A mű utóélete.
Romantika a világirodalomban
Néhány epikai mű vagy műrészlet, két-három vers a 19. század világirodalmából.
A magyar romantika irodalma Három portré
Kölcsey Ferenc alkotói portréja, Hymnus és három verse, részletek értekező prózájából. Vörösmarty Mihály alkotói portréja: Csongor és Tünde, Szózat és négy vers. Jókai Mór egy regényének vagy három-négy novellájának részletes feldolgozása.
Petőfi Sándor
Jellemző műfajok, témák Petőfi életművében, teljes művek és részletek feldolgozásával, legalább tíz mű a korábban tanultakkal együtt.
Arany János
Jellemző műfajok, korszakok az életműben, legalább tíz műve a korábban tanultakkal együtt.
Fogalmak Klasszicizmus, felvilágosodás, rokokó, szentimentalizmus, romantika; nyelvújítás; komikus eposz, rapszódia, románc, regénytípusok: kaland-, levél-, utazó-, tézis- és történelmi regény, verses regény; idő- és értékszembesítő verstípus; irónia, groteszk, pátosz, retorizáltság, műfajkeveredés; klasszikus strófaszerkezetek: aszklepiadeszi, alkaioszi, szapphói; szimultán verselés. Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább három vers, egy 10–15 soros prózarészlet vagy egy drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban. Szerzők és művek
Berzsenyi Dániel: A közelítő tél és még két műve; Csokonai Vitéz Mihály legalább három műve; Katona József: Bánk bán; Kölcsey Ferenc: Hymnus és egy verse, részletek
értekező prózájából; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Szózat, A vén cigány és további két verse; Petőfi Sándor: Az apostol, A helység kalapácsa és öt lírai verse. Arany János: Toldi estéje és még hat verse, köztük legalább két ballada; Jókai Mór: Az arany ember vagy más regény, vagy három-négy novella; legalább két epikai mű vagy műrészlet a 19. század első felének világirodalmából, például Hugo, Balzac, Stendhal, Dickens, Hoffmann, Puskin műveiből. A továbbhaladás feltételei A szöveg megértését biztosító néma olvasás, szöveghű felolvasás, kellő tempójú, olvasható, rendezett írás. A kommunikációs helyzetnek megfelelő hangnem, nyelvváltozat, stílusréteg kiválasztása. A művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáinak ismerete. Az érvelés alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában és különféle tantárgyak feladatainak megoldásában. Definíció, magyarázat, egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítése a tanulmányi munkához kapcsolódóan. Hivatalos írásművek jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás ezek gyakori műfajaiban. Az idézés szabályainak és etikai normáinak ismerete. Közéleti írásművek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd értelmezése. A helyesírási ismeretek kiegészítése a tanult idegen tulajdonnevek, a gyakori új idegen szavak írásmódjára vonatkozó szabályokkal. Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, az eltérő vélemények megértése, újrafogalmazása. A kifejezésmódok, stíluseszközök megfigyelése, értelmezése: a megbeszélt művek értelmezésének világos összefoglalása. A tudásanyag megfogalmazása írásban a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságainak bemutatása. A feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetése.
11. évfolyam Heti: 4 óra (37 tanítási hétre számítva) Évi óraszám: 148 (nyelv: 37, irodalom:111). Belépő tevékenységformák 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása. A szabatos, világos és hatásos nyelvi kifejezésmód, a teljes értékű szóbeli és írásbeli kommunikáció érdekében megalapozott döntés nyelvhelyességi, stilisztikai, retorikai kérdésekben. 2. Olvasás, írott szöveg megértése Kritikai és kreatív olvasással szakmai-tudományos, publicisztikai - írott, audiovizuális, digitális környezetben megjelenő - szövegek, metaforikus, metonimikus jelentésének feltárása, értelmezése. Manipulációs szándékok, technikák felfedezése. Szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és stiláris egység, a vizuális megformáltság, a kifejtettség és információs gazdagság fölismerése, értékelése.
20. századi művek olvasásában, megbeszélésében újfajta befogadói magatartás kialakítása, saját olvasatok indoklása. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban. Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között; az ilyen alkotások értelmezési szintjeinek kibontása. 3. Írás, szövegalkotás Képesség a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, igényes kifejezésmód és a szemléletes, egyéni stílus ötvözésére. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről önálló vélemény kifejtése szóban és írásban különféle műfajokban: élménybeszámoló, ajánlás, glossza, riport, kisértekezés, audiovizuális, multimédiás műfajok. Lényegre törő, világos fölépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében (pl. digitális formában, multimédiás kiegészítésekkel). Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. Önálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli (pl. prezentáció) bemutatása különböző nézőpontból, illetve különféle címzetteknek. Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között a szöveg értelmezési szintjeinek kibontásával. 4. A tanulási képesség fejlesztése Az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus) szövegelemzési eljárások alkalmazása szakmai-tudományos, ismeretterjesztő, publicisztikai, közéleti (pl. audiovizuális, digitális) szövegek jelentésének értelmezésében. Szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezése, a hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítése. Az ismeretterjesztő (például műelemző, művelődéstörténeti, művészettörténeti, nyelvészeti) irodalom - audiovizuális, digitális források - alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés, kiselőadás, hozzászólás, prezentáció formájában. 5. Ismeretek az anyanyelvről A tanult jelentéstani, stilisztikai, a szöveg vizuális megjelenésével kapcsolatos jelenségek önálló alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében. Szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek földolgozása, értelmezése, értékelése jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (szinonimitás, többértelműség, konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás stb.). A konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi művek üzenetének teljesebb
megértése. Jelentéstani és stilisztikai tanulmányok hasznosítása az egyéni szókincs gazdagításában, a témának, a címzettnek, a műfajnak megfelelő árnyalt kifejezésmód továbbfejlesztésében. A helyesírás értelmező, esztétikai szerepének megfigyelése különféle szövegekben; e lehetőségek felhasználása saját szövegalkotásban. 6. Az irodalom és az olvasó kapcsolata; ismeretek az irodalomról A hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangneműség, a groteszk és az irónia szerepe. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. A magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életművekben, az egyes alkotásokban. Stílusirányzatok jellemző, esetleg mozgalomszerű vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig). Irányzatok korszakolása, csoportosítása, jellemző vonások, jellegzetes műalkotások társítása. Az irodalom határterületeihez tartozó alkotások (lektűr, ponyva) jellegzetességeinek megismerése. A szórakoztató film és művészfilm elkülönítése. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (szerelem, megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatottság stb.), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása. Az emberi kapcsolatok mikrotörténéseinek, a kapcsolatok szociális tartalmainak érzékelése, felfogása, értékelése. Annak megvitatása, indoklása, hogy a különféle alkatoknak, magatartásformáknak, világlátásnak milyen szerepe van az életművek alakításában. Világlátási, társadalomkritikai, filozófiai hatások megfigyelése az életművekben, egyes alkotásokban, a lehetséges értelmezések mérlegelése, összevetése, a különbségek megfogalmazása. Az értékek átrendeződésének, az értékkeresés és értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése és egy vagy több mű alapján következtetések megfogalmazása. A tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínűségének bizonyítása; az egyes irányzatok egymás mellett éléséből néhány következtetés megfogalmazása.
Magyar nyelv Témakörök Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban
Tartalmak A jelentéstan mint a stilisztika alapja: a szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek; a hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Motivált és motiválatlan szavak. Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték. Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban. Az egyéni
kifejezés formái a különféle szakmai-tudományos, közéleti, publicisztikai, társalgási stílusrétegekben. A szöveg vizuális megformálása mint stíluselem. Az illusztrációk stílushatása, stílusértéke. Szépirodalmi stílus
Hangszimbolika, ritmusjelenségek. A szóképek (trópusok) nyelvi szempontból. Alakzatok (figurák), az ismétlődés különféle formái a hangzás, a szóhasználat, a mondat és a szöveg szintjén. Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat- és a szövegalkotásban.
Helyesírás
A helyesírás értelemtükröztető és esztétikai szépirodalomban és egyéb szövegekben.
lehetőségei a
Fogalmak Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály; denotatív, konnotatív jelentés; motiváltság, motiválatlanság; stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték; metaforizácó. Szóképek: metafora, hasonlat, metonímia, összetett költői kép; alakzatok: kötőszóhiány, ismétlődés; mondatstilisztikai eszközök: verbális stílus, nominális stílus, hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás.
Irodalom Témakörök
Tartalmak
Madách Imre
Az ember tragédiája – műelemzés, értelmezés, a mű utóélete (recepciója).
Világirodalom – széppróza, líra, dráma
Művek, műrészletek a 19. század második felének európai próza- és drámairodalmából és lírájából. Stendhal, Balzac, Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy műve vagy műrészlete. Csehov vagy Ibsen egy drámája; egy-egy szimbolista és/vagy impresszionista lírai alkotás. A lektűr- és ponyvairodalom megjelenési formái.
Portrék a magyar szépprózából
Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye, legalább két novellája; egy novella a századforduló novellairodalmából (pl. Krúdy, Gyula, Bródy Sándor, Petelei István stb.); Móricz Zsigmond egy regénye vagy két novellája.
Ady Endre
Jellemző témák, korszakok az életműben, legalább nyolc mű tematikai változatosságban, egy ciklus mélyebb ismerete és egy publicisztikai mű.
Portrék a Nyugat első nemzedékéből
Karinthy Frigyes három műve, köztük legalább két szépprózai alkotás; Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két műve; egy-két mű a Nyugat szerzőitől (pl. Kaffka Margit, Csáth Géza, Füst Milán stb.).
Babits Mihály
Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább hat mű, köztük a Jónás könyve, továbbá egy esszé vagy tanulmányrészlet.
Kosztolányi Dezső
Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább két novella, egy regény vagy regényrészlet, öt vers és egy esszé vagy esszérészlet.
Stílusirányzatok, képek, formák
Néhány mű az európai és magyar avantgárd irányzataiból (pl. Apollinaire, Kassák Lajos).
Fogalmak Pozitivizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus; hangulatlíra, szerepvers, önmegszólító verstípus, képvers; fejlődésregény, karrierregény, regényciklus, novellaciklus; drámai költemény, analitikus dráma, drámaiatlan dráma, tragikomédia; esszé, karcolat; paródia, látvány, látomás, parafrázis; kevert ritmusú vers, szabad vers. Memoriter Madách Imre: Az ember tragédiája (részletek) Juhász Gyula egy verse Ady Endre két verse Kosztolányi Dezső egy verse Babits Mihály: Jónás könyve (részlet) vagy egy vers Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (három vers a tanultakból, egy 15–20 soros epikai vagy drámarészlet); az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban. KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK
Madách Imre: Az ember tragédiája Mikszáth Kálmán: Tót atyafiak és A jó palócok novelláiból vagy a Beszterce ostroma Balzac: Goriot apó vagy Standhal: Vörös és fekete Gogol: A köpönyeg vagy Tosztoj: Ivan Iljics halála vagy Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (részletek) Ibsen: Vadkacsa vagy Nóra (Csehov: Sirály vagy a Három nővér) Móricz Zsigmond két novellája vagy az Úri muri Krúdy Gyula egy elbeszélése Babits Mihály: Jónás könyve Kosztolányi: Édes Anna
Szerzők és művek Vajda János lírai portréja Madách Imre: Az ember tragédiája; Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye; egy novella a századforduló novellairodalmából (pl. Krúdy, Gyula, Bródy Sándor, Petelei István stb.) Móricz Zsigmond egy regénye vagy regényrészlete vagy két novellája; Ady Endre egy versciklusa és egy publicisztikai műve, valamint legalább nyolc vers az életmű többi részéből; Karinthy Frigyes két műve; Juhász Gyula, Tóth Árpád legalább két-két verse; egy-két mű a Nyugat szerzőitől, például Kaffka Margit, Csáth Géza, Füst Milán; Babits Mihály: Jónás könyve és még legalább hat mű, köztük az Esti kérdés, Balázsolás, továbbá egy esszé- vagy tanulmányrészlet; Kosztolányi Dezső legalább két novellája, egy regénye vagy regényrészlete,
néhány verse, egy esszéje vagy esszérészlete; Stendhal, Balzac, Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy műve vagy műrészlete; Ibsen vagy Csehov egy drámája; szerzők és művek az avantgárd magyar és világirodalmából, például Kassák Lajos, Apollinaire egy-két műve; legalább egy, a lektűr (szórakoztató, könnyű szépirodalom) körébe sorolható mű (irodalmi alkotás vagy film).
A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás váratlan, új kommunikációs helyzetben is. A 20. századi szépirodalmi és egyéb művek olvasásában, megbeszélésében önálló vélemény kialakítása, indoklása. Lényegre törő, világos felépítésű közlés a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformában. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről vélemény kifejtése szóban és írásban, különféle műfajokban: kommentár, ajánlás, kisértekezés. Szövegformálási, -szerkesztési, stilisztikai és helyesírási hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatok megoldásához önálló könyvtári munka, megadott vagy önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés, az információfeldolgozás szabályainak megtartásával. A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek megnevezése, alkalmazása a szakmai-tudományos, szépirodalmi szövegek értelmezésében. A helyesírás értelmező szerepének megfigyelése különféle műfajú szövegekben. Adott szempontú műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról. Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. Jellemző hőstípusok, jellegzetes konfliktushelyzetek bemutatása, értelmezése. Stílusirányzatok jellemző vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig).
12. évfolyam Heti 4 óra (32 tanítási hétre számítva) Évi óraszám: 128 (nyelv: 32; irodalom: 96). Belépő tevékenységek 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás Az egyéni, a kisközösségi, a nyilvános, a közéleti és a tömegkommunikációra vonatkozó ismeretek összefoglalása és alkalmazása a nyelvhasználatban minden beszédhelyzetben és a szépirodalmi nyelvi jelenségek megítélésében, a saját nyelvi teljesítmény csiszolásában, az önkorrekcióban. Kommunikatív szempontok tudatos alkalmazása a különféle szövegek elemzésében, értékelésében: a kommunikációs funkció, előfeltevések, tudáskeret, pragmatikai jelentés stb. megítélésében. Az irodalom létformáját figyelembe vevő olvasói magatartás, érzelmi és értelmi érvekkel alátámasztott véleményformálás, a vélemény tárgyszerű megfogalmazása.
2. Olvasás, írott szöveg megértése Kritikai érzék különféle műfajú és témájú és megjelenésű (pl. multimédiás-digitális, audiovizuális) szövegek magvasságának, koherenciájának, szerkezeti és stiláris minőségének mérlegelő értékelésében, a szerzői előfeltevés, vélemény fölismerése, rekonstruálása. Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok alapján az olvasott irodalmi és nem irodalmi művek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének önálló feltárása, megvitatása. Egyszerűbb irodalomelméleti, nyelvészeti szakszövegek olvasása, földolgozása, ismeretanyaguk beépítése a tanult anyagba. Annak alkalmazása, hogyan hat egymásra a szöveg és az olvasó világismerete (előzetes tudása, élettapasztalata, érzelmei, képzetei). Nyitottság a jelenkori irodalmi szövegek befogadásában, megértésében a szokatlan szerkezetű, nyelvhasználatú művek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmező művek befogadása iránt.
3. Írás, szövegalkotás Adott vagy önállóan megnevezett probléma többoldalú megközelítése, földolgozása a tárgyalási szempontok sokfélesége közötti mérlegelés, a döntés indoklása. Gyakorlottság az értekezés és esszé írásában, prezentáció, multimédiás szöveg alkotásában megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel, szabatos és egyéni stílusban és a vizuális elemek tudatos alkalmazásával. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles, lényegre törő szóbeli előadás különféle közlésformákban (ismertetés, összehasonlítás, kifejtés, összegezés, prezentáció). Az irodalmi és más olvasmányok széles választékát magában foglaló tájékozottság és személyes érintettség kifejezése a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelően szóban és írásban. 4. A tanulási képesség fejlesztése A továbbtanulásra való fölkészülésként egyéni kutatómunka alapján nagyobb lélegzetű dolgozat megírása, prezentáció készítése a könyvtárhasználat, digitális források alkalmazása, szakszerű anyaggyűjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával. Önálló tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében. Tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus könyvtár), irodalmi és más kérdések megvitatásához információk kiválasztása és újrarendezése. Erkölcsi dilemma, irodalmi élmény értelmezéséhez, megvitatásához érvek felkutatása, válogatása, értékelése.
5. Ismeretek az anyanyelvről Általános nyelvészeti ismeretek felhasználása a nyelvszemlélet tudatosításában, a konkrét nyelvi jelenségek helyes megítélésében. Nyelvművelő kérdések szakszerű megválaszolása annak tudatában, hogy a nyelv jelen állapota nyelvtörténeti fejlődés eredménye, hogy a szinkrónia és diakrónia, valamint a nyelvi rétegzettség és a társadalom rétegzettsége elválaszthatatlan egymástól. Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között. A legfontosabb nyelvemlékeink (a tihanyi alapítólevél, Halotti beszéd, Ómagyar Máriasiralom) megismerése. Nyelvtörténeti-nyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára - TESZ) megismerése, használata. A magyar nyelv történeti korszakairól szerezett tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti tanulmányokkal. Ismeret és véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről (nyelvvédelem és nyelvművelés). A magyar nyelv eredetéről kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában. A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában felelős magatartás a magyar nyelv értékeinek őrzésében, aktív védelmében. A magyar nyelv rendszeréről, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepéről tanultak áttekintésével fölkészülés az érettségire és a továbbtanulásra. 6. Az irodalom és az olvasó kapcsolata; ismeretek az irodalomról Az olvasott művekben a téma, a kompozíció, a nyelvhasználat, a motívumok összefüggései; a szépirodalom nyelvének megváltozását jelző jelenségek megfigyelése. Az elemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel. Következtetések megfogalmazása az újonnan olvasott művek műnemi, műfaji sajátosságaiból, irányzati, egyedi stílusbeli jellemzőkből, előadásmódból, versformákból, szakszerű fogalomhasználattal. Műnemi, poétikai stb. fogalmak változó jelentésének megfigyelése, bizonyítása a műnek, témának és a kontextusnak megfelelő alkalmazással. Az intertextualitás, reflexív önkifejezés mint a posztmodern irodalom egyik jellemzőjének felismerése, az ilyen típusú művek jelentéseinek, jelentésrétegeinek kibontása. Különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése, történeti változásainak vizsgálata. Az átirat mint jellegzetesen posztmodern irodalmi forma értékelése, értelmezése. A művészeti ágak (irodalom, zene, építészet, képzőművészet, színház, film) kölcsönhatásának bemutatása példákkal. Világszemlélet, filozófia, magatartásforma koronkénti meghatározottságai és művészi megjelenései: legalább egy korszak két művészeti ágának, tematikus és kifejezésmódbeli sajátosságainak összehasonlítása. Az olvasott-látott művekhez kapcsolódó színházi, vizuális konvenciók alapján korok színházának és/ vagy filmművészetének bemutatása. Az irodalom határterületeihez tartozó modern kori (1945 utáni) alkotások feldolgozása, egy-két tipikus írott, digitális és filmes-audiovizuális műfaj megismerése (pl. útirajz, detektívtörténet, ellenutópia, kalandregény és –film, akciófilm, képregény, sci-fi, humoros és erotikus alkotások, dal és dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers, parafrázis, fantasy, szerepjáték stb.)
Az irodalom megjelenéseinek kutatása, felismerése más közegekben (pl. filmen, rajzfilmen, televízióban, képregényben, hangzó közegben ― pl. versmondás, hangoskönyv, rádiójáték, dal, megzenésített vers, daljáték ―, digitális közegben ― pl. internetes költészet, digitális, multimédiás kiadás, animáció); az adaptáció, a műfajcsere jelensége, jellegzetes megoldásai a posztmodern, kortárs magas művészeti és szórakoztató művekben. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Életművek, szerzői portrék ismeretének bizonyítása. Néhány szerző (például József Attila, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály) utóéletének, hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, művészetben. Jellegzetes tendenciák, magatartásformák megfigyelése, megvitatása a közelmúlt és a jelenkor problémáinak megjelenítésében. Az irodalmi szövegek egymásrautaltságát és összekapcsolódását bizonyító kortárs irodalmi szövegek gyűjtése, megfigyelése, a rájátszás, az evokáció, intertextualitás, reflexió bizonyítása. Annak néhány példával bizonyítása, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány. A magyar irodalom korszakainak főbb jellemzői: tények és példák az olvasott művekből. Alapvető kronológiai és irodalmi topográfiai tájékozottság. Életművek és műalkotások gondolati, tematikus, motivikus összevetése. Önálló tájékozódásra törekvés a kortárs kultúrában, a kortárs (1980 utáni) irodalomban. Tájékozódás a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban a helyi kultúraközvetítő intézmények körében. Az irodalom határterületeinek bemutatása néhány példával: művek és műfajok, amelyeknek érintkezési pontjai vannak más művészetekkel, továbbá azok a kialakult vagy formálódó ,”műfajok”, amelyek kívül esnek az esztétikai értékítélet határán, de befolyásolják az ízlést és a világképet (pl. folklór, tömegkultúra, zene). A szórakoztató irodalom és film, illetve digitális alkotások vonzerejének és csapdáinak megfigyelése, értelmezése, tipikus műfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása. Divatjelenségek, kultuszalkotások (könyvek, film) megismerése, hatástörténeti hátterének feltárása korunk kultúrájában.
MAGYAR NYELV Témakörök
Tartalmak
Általános nyelvi ismeretek
A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. Nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra viszonya. Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok.
A magyar nyelv története
Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel. Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A magyar nyelv fő nyelvtörténeti korszakai. A jelentésváltozások. A magyar helyesírás történetének főbb állomásai.
Témakörök
Tartalmak
Nyelv és társadalom
Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvünk helyzete a határon túl. A nyelvtervezés elvei és feladatai.
Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése
A kommunikáció tényezői és funkció. Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs magatartás követelményei. A nyelvi szintek grammatikája (hangtan, szó- és alaktan, mondattan). A szöveg fogalma. A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. A kommunikáció pragmatikai szintje, jelenségei. Esszé, érvelés, vita és a multimédiás, audiovizuális megjelenítés formái, eszközei (pl. prezentáció). A gyakorlati írásbeliség jellemző műfajai, azok sajátos formai és tartalmi elemei.
Fogalmak Jel, jelrendszer, beszédtett; indoeurópai nyelvek, finnugor nyelvcsalád, a főbb nyelvtípusok; összehasonlító nyelvtudomány, diakrónia, szinkrónia; nyelvemlék, szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány; ősi szavak, jövevény- és idegen szavak, belső keletkezésű szavak; a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor, ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, újmagyar kor, mai nyelvhasználat, kevert nyelvűség, kettős nyelvűség, kétnyelvűség.
IRODALOM Témakörök
Tartalmak
József Attila
Jellemző témák és korszakok az életműben, legalább nyolc-tíz mű tematikai változatosságban.
Portrék a 20. századi magyar irodalomból
Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Márai Sándor, Pilinszky János két-három műve, Ottlik Géza egy regénye vagy részlete vagy egy kisprózája. A választott művek elhelyezése, feldolgozása az életmű és a kortársi, illetve jelenkori recepció értelmező keretében.
Látásmódok a 20. századi magyar irodalomban
Németh László egy műve vagy műrészlete; Örkény István kéthárom műve, köztük egypercesek és egy dráma vagy drámarészlet; Illyés Gyula egy prózája vagy prózarészlete, egy-két verse; Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos egy-egy verse. A választott művek elhelyezése, feldolgozása az életmű és a kortársi, illetve jelenkori recepció értelmező keretében, a világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatásával.
Világirodalom a 20. században
Legalább két szerző egy-egy műve, műrészlete, pl. Franz Kafka, Thomas Mann, Hemingway, Garcia Lorca, Brecht, Bulgakov. Szépprózai művek, műrészletek, legalább három szerző egy-egy
alkotása vagy részletek, legalább egy dráma vagy drámarészlet, átdolgozás: pl. Camus, Golding, Garcia Marquez, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal. Kortárs magyar irodalom
Művek, műrészletek a kortárs (1980 utáni) hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább három szerzőtől. (Két-három vers, egy esszé vagy más prózarészlet.) Legalább egy regény vagy regényrészlet a 20. század második felének magyar irodalmából.
Az irodalom határterületei
Az irodalom létmódja filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban. Tömegkultúra és elitkultúra viszonyai, jellemzői a 20. századi művészetekben, irodalomban.
Regionális kultúra
A régió, település kulturális, irodalmi hagyományaira, jellegzetességeire vonatkozó ismeretek összefoglalása, összegzése.
Fogalmak Egzisztencializmus, posztmodern, tömegkultúra, virtualitás; négysoros, egysoros, hosszú vers; esszéregény; abszurd dráma, epikus dráma és színház; szociográfia; utópia, ellenutópia, napló; komplex kép, síkváltás, archetípus, toposz, mítosz, intertextualitás, reflexió, parabola, abszurd; szubjektív idő, objektív idő. Memoriter József Attila két verse Radnóti Miklós két verse Szabó Lőrinc egy verse A mai magyar irodalomból négy – öt vers Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább 5 vers és egy-egy 20-25 soros epikai és drámarészlet.) Az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása.
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK
Thomas Mann: Maris és a varázsló Franz Kafka: Az átváltozás Brecht: Kurázsi mama és gyermekei Dürrenmatt: A fizikusok Márai Sándor: Egy polgár vallomásai (részletek) Németh László: Iszony Illyés Gyula: Puszták népe Ottlik Géza: Iskola és határon Örkény István: Tóték és egyperces novellái Déry Tibor: Niki vagy Szerelem Camus: A pestis
Szerzők és művek József Attila: Óda és további hat-nyolc mű, legalább egy vers választhatóan: Külvárosi éj, A város peremén, Téli éjszaka, Karóval jöttél..., Tudod, hogy nincs bocsánat, Bukj föl az árból, Talán eltűnök hirtelen..., Íme, hát megleltem hazámat című versek közül; Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Márai Sándor, Pilinszky János kéthárom műve, Ottlik Géza egy regénye vagy részlete vagy egy kisprózája; Németh László egy műve vagy műrészlete; Örkény István két-három műve, köztük egypercesek
és egy dráma vagy drámarészlet; Illyés Gyula egy prózája vagy prózarészlete, egy-két verse; Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos egy-egy verse. Legalább két szerző egy-egy műve, műrészlete a 20. századi világirodalomból. (Pl. Franz Kafka néhány novellája vagy regényrészlete; Thomas Mann egy-két novellája vagy regényrészlete, Hemingway novellája vagy regényrészlete, Garcia Lorca néhány lírai alkotása vagy drámája vagy drámarészlete, Brecht egy színműve vagy részlete, Bulgakov egy műve vagy részlete, pl. Mester és Margarita; művek, műrészletek és legalább egy dráma vagy drámarészlet, átdolgozás, pl. Camus, Garcia Marquez, Golding, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal műveiből.) Művek, műrészletek a kortárs (1980 utáni) hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább három szerzőtől (pl. Parti Nagy Lajos, Varró Dániel, Kányádi Sándor) (két-három vers, egy esszé vagy más prózarészlet). Legalább két alkotás az irodalom határterületeihez tartozó, írott, filmes, audiovizuális, hangzó, digitális megjelenítésű műfajok közül (pl. útirajz, detektívtörténet, ellenutópia, kalandregény, és –film, televíziós sorozat, rádiójáték, akciófilm, képregény, sci-fi, humoros és erotikus alkotások, dal és dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers, parafrázis, fantasy, szerepjáték stb.) Legalább egy mű az irodalom megjelenésének bemutatására más közegekben (pl. filmen, rajzfilmen, televízióban, képregényben, hangzó közegben ― pl. versmondás, hangoskönyv, rádiójáték, dal, megzenésített vers, daljáték ―, digitális közegben ― pl. internetes költészet, digitális, multimédiás kiadás, animáció). Legalább egy irodalmi átirat, adaptáció a posztmodern, kortárs magas művészeti és/ vagy szórakoztató művek közül. A továbbhaladás feltételei A megértést biztosító olvasni tudás; törekvés a rendezett, olvasható írásképre, megfelelő helyesírásra minden írásbeli munkában. A páros, a kisközösségi, a magán- és közéleti kommunikációról, a tömegkommunikációról tanultak alkalmazása az egyéni nyelvhasználatban, a különféle szövegműfajok értelmezésében. Új szakmai, publicisztikai, gyakorlati szövegek megértése. Világos felépítésű, szabatos szöveg alkotása a mindennapi élet problémáiról, irodalmi élményekről szóban és írásban. A könyvtár lehetőségeinek felhasználása önálló feladatok megoldásához: szakszerű anyaggyűjtés, -feldolgozás, idézés. Tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között, a magyar nyelv legfőbb történeti korszakairól, példák bemutatása a legfőbb nyelvi változásokról. Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok birtokában az olvasott irodalmi és nem irodalmi művek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének értelmezése. Értekezés és esszé írása megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel, szabatos és egyéni stílusban, a szövegalkotás vizuális kifejező lehetőségeinek tudatos alkalmazásával. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles szóbeli előadás, ismertetés, összegezés. Különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése. Életművek ismeretének bizonyítása: az alkotói pálya jelentős irodalomtörténeti tényeinek, tematikai, formabeli változatosságának bemutatásával. Művek közötti kapcsolatok, témák, fölismerése és értékelése. A pályakép néhány tematikus, műfajbeli, tartalmi változásának bemutatása, összhangban az egyes életművek sajátosságaival. Néhány korábban tanult szerző 20. századi utóélete, hatása az irodalmi hagyományban. Portré: a szerző és műve, az életmű jellemző témáinak, műfajainak bemutatásával.
EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI IRODALOM 9. évfolyam:
heti: 3 óra
Témakörbővítés: A magyar népművészet, népköltészet.
HÁZI OLVASMÁNYOK (bővülés) Pázmány Péter szépprózájából (részletek)
MEMORITEREK (bővülés) Néhány magyar népköltészeti alkotás Horatius verseiből egy részlet Dante: Isteni színjáték (részlet) 10. évfolyam:
heti: 3 óra
Témakörbővítés:
A magyar felvilágosodás irodalmából: Bessenyei György, Batsányi János, Kazinczy Ferenc, Kármán József A XIX. századi európai romantika irodalmából: Dickens, Victor Hugo, E. Bronte HÁZI OLVASMÁNYOK (bővülés) Bessenyi György: Ágis tragédia Kármán József: Fanni hagyományai Dickens egy regénye Victor Hugo: A párizsi Notre Dame E. Bronte: Üvöltő szelek Petőfi Sándor: A helység kalapácsa Jókai Mór: Egy magyar nábob vagy És mégis mozog a föld
MEMORITEREK (bővülés) Batsányi János: A franciaországi változásokra
11. évfolyam:
heti: 4 óra
Témakörbővítés:
Vajda János portréja A Nyugat, mint folyóirat Karinthy Frigyes portréja
HÁZI OLVASMÁNYOK: (bővülés)
Mikszáth Kálmán: A sipsirica vagy A fekete város Dosztojevszij: Bűn és bűnhődés Móricz Zsigmond: Rokonok Árvácska A boldog ember
Karinthy Frigyes: Tanár Úr kérem Kafka Margit: Színek és évek Kosztolányi Dezső: Pacsirta Esti Kornél
MEMORITEREK (bővülés) Ady Endre tíz verse
12. évfolyam
heti 4 óra
Témakörbővítés:
Bulgakov portréja Hemingway portréja Nemes Nagy Ágnes portréja Nagy László portréja Eszterházy Péter portréja Nádas Péter portréja A kortárs magyar irodalom: epika, dráma Művek a kortárs világirodalomból MATEMATIKA HELYI TANTERV SZAKKÖZÉPISKOLA 9–12. évfolyam Célok és feladatok
A matematikatanítás célja, feladata a tanulók önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának kialakítása, fejlesztése. Mindezt az a folyamat biztosítja, amelynek során fokozatosan kiépítjük a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása), és a tanultakat változatos területeken alkalmazzuk. A problémák felvetése tegye indokolttá a tanulók számára a pontos fogalomalkotást. Ezek a folyamatok váljanak a tanulók belső, felfedező tanulási tevékenységének részévé. Mindez fejleszti a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. A célszerű, új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, a problémahelyzetek önálló, megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását. A matematikai nevelés sokoldalú eszközökkel fejleszti a tanulók matematizáló, modellalkotó tevékenységét, kialakítja a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét, megmutatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek, szakközépiskolákban a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez, gazdasági, pénzügyi kérdések áttekintéséhez, helyes döntések meghozatalához. A lehetőségekhez igazodva támogassa az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor, Internet stb.) célszerű felhasználásának megismerését, alkalmazásukat, ezzel hozzájárul a digitális kompetencia kifejlődőséhez. Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére. Törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. Ebben a törekvésben fontos terület a matematika alkalmazásának, eszköz jellegének sokoldalú bemutatása, és a tanításban való érvényesítése. A tananyag egyes részleteinek csoport-munkában való feldolgozása, a feladatmegoldások megbeszélése az együttműködési képesség, a kommunikációs képesség fejlesztésének, a reális önértékelés kialakulásának fontos területei. Az általános iskolai tanításhoz képest egyre inkább hangsúlyt kap a tárgy deduktív jellege, de továbbra sem nélkülözhető a szemléletre és tevékenységre épülő feldolgozás sem. A tanulók váljanak képessé a középszintű érettségi vizsga sikeres letételére. A matematika tanulása járuljon hozzá helyes pályaválasztási irány megtalálásához és megalapozásához. A matematika kerettantervének új vonásai: a) a modellalkotás , matematizálás jelentőségének növekedése;
b) a matematika alkalmazási terének növekedése; c) egyensúly a matematika belső struktúrájának kiépítése és a tanultaknak a mindennapi életben, más tárgyakban való felhasználása, eszközként való alkalmazása között; d) a modern oktatási, tanulási technológiák beépítése a mindennapi iskolai oktatási, nevelési tevékenységbe. Az egyes témákban szerepeltetett különböző nehézségű problémák természetesen nyújtják a differenciálás lehetőségét. A fokozott szaktanári figyelem, az iskolai könyvtár és az elektronikus eszközök használatának lehetősége biztosítsák az esélyegyenlőséget.
Fejlesztési követelmények A matematikai kompetencia kialakítása Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása A matematikai szemlélet fejlesztése A középiskolai tanulmányok során a korábban szemléletesen, tevékenységek segítségével kialakított fogalmak megerősítésére, bizonyos fogalmak definiálására, általánosítására kerül sor. A különböző témakörökben megismert összefüggések feladatokban, gyakorlati problémákban való alkalmazása, más témakörökben való felhasználhatóságának felismerése, alkalmazásképes tudása fejleszti a tanulók matematizáló tevékenységét. Az időszak végére szükség van a valós számkör biztos ismeretére, e számkörben megismert műveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazására is. A tananyag különböző fejezeteiben a számításoknál fontos a zsebszámológép, a számítógép biztos használata, a számítógép alkalmazása. Műveleteket az algebrai kifejezések és a vektorok körében is értelmezünk és használunk. Elengedhetetlen az elemi függvények ábrázolása koordináta-rendszerben és a legfontosabb függvénytulajdonságok meghatározása nemcsak a matematika, hanem a természettudományos ismeretek megértése miatt, különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is. A geometriai ismeretek bővülése, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb tárgyalása fejleszti a dinamikus geometriai szemléletet. A trigonometriai számítások a gyakorlat szempontjából fontosak (távolságok, szögek meghatározása számítás útján). A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás fejlesztése szempontjából lényegesek. A terület-, felszín-, térfogatszámítás más tantárgyakban is elengedhetetlen. A koordináta-geometria elemeinek tanításával a matematika különböző területeinek összefüggéseit, s így a matematika komplexitását mutatjuk meg. A következtetési, a bizonyítási készség fejlesztése hangsúlyos ennél a korosztálynál. A „ha ..., akkor ...” az „akkor és csak akkor” helyes használata az élet számos területén (nem csak a matematikában) fontos. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban A problémaérzékenységre, a problémamegoldásra nevelés fontos feladatunk. Ehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése, s az hogy a tanulók minél többször önállóan oldjanak meg feladatokat. Aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási folyamatban. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többféle nézőpont érvényesítésének, a komplex problémakezelésnek a képességét is fejleszti. Hasznos az élet és a különböző tudományok megértéséhez (a társadalomtudományokéhoz is) a gyakorlatban fontos témák megismerése, pl. a geometriai számítások, a leíró statisztika és valószínűség-számítás elemeinek alkalmazása. Ez megmutatja a tanulók számára a matematika használhatóságát. El kell érnünk, hogy az érettségi előtt állók e területeken bizonyos gyakorlottságra tegyenek szert. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása A 9–12. évfolyam matematikatanításában az induktív módszer mellett nagyobb szerepet kapnak a deduktív következtetések is. A tanítandó anyagban sejtéseket fogalmazunk (fogalmaztatunk) meg, melyek néhány lépésben bizonyíthatók vagy megcáfolhatók. Tanításunkban fontos a bizonyítás iránti igény felkeltése. Sor kerül
néhány egyszerű tétel bizonyítására, bizonyítási módszerek megismerésére, valamint a fogalmak, szabályok pontos megfogalmazására. A matematikatanításban alapvetően fontos az absztrakciós képesség fejlesztése. Az érettségi előtti rendszerező összefoglaláskor a matematika komplexitását mutatja meg az elemi halmazelméleti és logikai ismeretek alkalmazása különböző témakörökben, valamint egyszerű modellek (pl. gráfok) szerepeltetése. A logikus gondolkodás a problémamegoldásban, az algoritmikus eljárások során és az alkalmazásokban egyaránt lényeges. A matematika különböző területein néhány lépéses algoritmus készítése az informatika tanulmányozásához is fontos. Természetesen ezen időszakban is elengedhetetlen a szemléltető ábrák és egyéb eszközök alkalmazása nemcsak a geometriában (trigonometriában), hanem a kombinatorikában és a statisztikában is. Az adatsokaságok különböző jellemzési lehetőségeinek megismertetésével ezen a téren is fejlesztjük az alkalmazásképes tudást. Ezek az eljárások biztosítják sokoldalú kommunikációs formák közül a megfelelő kiválasztásának és alkalmazásának képességét. Helyes tanulási szokások fejlesztése A gyakorlati számítások során alkalmazott újabb ismeretek egyre fontosabbá teszik az elektronikus eszközök célszerű használatát. A közelítő értékekkel való számoláshoz különösen elengedhetetlen a becslés, a kerekítés, az ellenőrzés különböző módjainak alkalmazása, az eredmény realitásának eldöntése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását írásban és szóban egyaránt. A helyes érvelésre szoktatással sokat tehet (és tesz is) a matematikatanítás a kommunikációs készség fejlesztéséért. A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást is segíti. Fontos elérnünk, hogy a tanulók meg tudják különböztetni a definíciót, a sejtést és a tételt. Matematikatudásról akkor beszélhetünk, ha a definíciókat, tételeket alkalmazni is tudja a tanuló. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a matematika a kultúrtörténet része. Komoly motiváció lehet tanításunkban a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a máig meg nem oldott egyszerűnek tűnő matematikai sejtések megfogalmazása, nagy matematikusok élete, munkássága. Ehhez segítséget ad a könyvtár és az internet használata is. A kerettantervben feltüntetett óraszámok tájékoztató jellegűek. Az éves órakeretből fennmaradó időt a tanterv felhasználója a témazáró dolgozatokra, valamint a csoport szükségletének megfelelően egy-egy téma gyakorlására fordíthatja. 9. évfolyam Évi óraszám:111 Gondolkodási módszerek FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A szemléletes fogalmak definiálása, tudatosítása.
TARTALOM
A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Tájékozottság a racionális számkörben.
A megismert számhalmazok, ponthalmazok áttekintése, véges és végtelen halmazok, az intervallum fogalma. Halmazműveletek: unió, metszet, Részhalmaz, unió, metszet, komplementer, részhalmaz képzés, két komplementer,két halmaz halmaz különbsége, különbsége Számtan, algebra
FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A fogalom célszerű kiterjesztése, a számok nagyságrendjének tudása.
TARTALOM A hatványozás értelmezése 0 és negatív egész kitevőre, a hatványozás
A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Az azonosságok ismerete és alkalmazásuk.
Műveletek végzése számokkal és algebrai kifejezésekkel, a szaknyelv használata.
Algoritmikus gondolkodás és a gyakorlati problémák modellezése, értő szövegolvasás.
A rendszerező-képesség fejlesztése. A matematika iránti érdeklődés erősítése az elemi számelmélet alapvető problémáival és matematikatörténeti vonatkozásaival.
azonosságai, számok abszolút értéke, normál alakja. Nevezetes azonosságok: kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás; (a ± b)2, a2 – b2 szorzat alakja, (a ± b)3, a3 – b3 szorzat alakja. Ezen azonosságok alkalmazása egyszerű algebrai egészekkel és törtekkel végzett műveleteknél. Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekben. A lineáris egyenletek megoldásának áttekintése. Egyenletek megoldása mérlegelvvel, szorzattá alakítással, értelmezési tartomány, és értékkészlet vizsgálatával. Gyakorlati mindennapi életbeli problémák megoldása egyenletekkel. Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása. Egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok, százalékszámítás, kamatszámítás. Gazdaságosság, veszteség, nyereség elemzése a feladatok kapcsán. Egy abszolútértéket tartalmazó egyenletek. Relatív prímek, oszthatósági feladatok. Példa számrendszerekre.
Számok abszolútértéke, normál alakja. A másodfokú azonosságok alkalmazása. A négy alapművelet egyszerű algebrai kifejezésekkel.
Egyszerű egyenletrendszerek biztos megoldása. A százalékszámítás alkalmazása a gyakorlatban.
3-mal, 9-cel való oszthatóság ismerete. Számok prímtényezőkre való bontása. 2-es alapú számrendszer kapcsolata a 10-es alapú számrendszerrel.
Függvények, sorozatok FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A függvényszemlélet fejlesztése: a hozzárendelések szabályként való értelmezése. A távolság és az abszolútérték kapcsolata A megfelelő modell megkeresése
TARTALOM A függvény fogalma, elemi tulajdonságai; a lineáris függvény, abszolútérték függvény, másodfokú függvény, gyakorlati példák további függvényekre, a fordított arány,
x
A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Az alapfüggvények tulajdonságainak ismerete. Képlettel megadott függvény ábrázolása értéktáblázat segítségével.
a . A vizsgált függvények elemi x
tulajdonságai: értékkészlet, zérushely, monotonitás, korlátosság, szélsőértékek. Kétismeretlenes egyenletrendszer grafikus megoldása. Geometria FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK
TARTALOM
A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI
Tájékozottság a megismert síkidomok Geometriai alapfogalmak, tulajdonságaiban. háromszögekkel, négyszögekkel, sokszögekkel kapcsolatos ismeretek kiegészítése, rendszerezése. Sejtések megfogalmazása, új A háromszög nevezetes vonalai, beírt összefüggések felfedezése, bizonyítási köre, körülírt köre. igény kialakítása. Thalész tétele, a kör és érintői.
A transzformációk, mint függvények A tengelyes és középpontos tükrözés, értelmezése, megmaradó és változó az eltolás áttekintése, rendszerezése, tulajdonságok a transzformációkban. vektor fogalma, pont körüli elforgatás és tulajdonságai. Az egybevágóság mint reláció; alakzatok egybevágósága; háromszögek egybevágóságának alapesetei. Síkbeli tájékozódás, tervezés, a A forgásszög fogalma, ívmérték, a kör konstrukciós, analizáló képesség és a középponti szöge. A körív hossza, diszkussziós igény kialakítása, körcikk kerülete, területe (képletek sokoldalú szemléltetés, használata). szerkesztőprogramok megismerése. Egyszerű szerkesztési feladatok.
Speciális háromszögek, négyszögek és szabályos sokszögek tulajdonságainak ismerete. A nevezetes vonalak és a háromszög beírt és köré írt körének ismerete. A körrel kapcsolatos fogalmak és az érintő tulajdonságának ismerete. Az eltolás és tükrözések tulajdonságainak felhasználása egyszerű feladatokban.
Valószínűség, statisztika FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A statisztikai adatok helyes értelmezése. Képi információ és a matematikai tartalom kapcsolata.
TARTALOM Statisztikai adatok és ábrázolásuk (kördiagram, oszlopdiagram stb.), számtani közép, medián, módusz; szórás. Környezetvédelmi, népesedési, fogyasztásról szóló adatok szerepeltetése.
A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Számsokaság számtani közepének kiszámítása, a középső érték (medián) és a leggyakoribb érték (módusz) ismerete. Kördiagram, oszlopdiagram adatainak értelmezése.
10. évfolyam Évi óraszám:111 Gondolkodási módszerek FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A köznapi gondolkodás és a matematikai gondolkodás megkülönböztetése. A bizonyítási igény további fejlesztése. A követő képzelet fejlesztése a tanult bizonyítások felidézésével.
TARTALOM Tétel és megfordítása. Bizonyítási módszerek, jellegzetes gondolatmenetek (indirekt módszer, skatulya-elv).
A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A csak kimondott, illetve be is bizonyított összefüggések megkülönböztetése.
Számtan algebra FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A permanencia elve a számfogalom bővítésében.
TARTALOM A valós szám szemléletes fogalma, kapcsolata a számegyenessel, a valós
A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Tájékozottság a valós számok halmazán, a racionális és
számok tizedes tört alakja, példák irracionális számokra. A négyzetgyök azonosságainak használata egyszerű esetekben. Gyökjel alól kihozatal, gyökjel alá bevitel, törtek nevezőjének gyöktelenítése. Az n-edik gyök. A megoldás keresése többféle úton, A másodfokú egyenlet megoldása, a tanulói felfedezések, önálló eljárások megoldóképlet, gyöktényezős alak, keresése. gyökök és együtthatók összefüggése. Az algoritmikus gondolkodás A másodfokú egyenlet és a másodfokú fejlesztése. függvény kapcsolata. Paraméteres másodfokú egyenletek. Viete-formula. Másodfokúra visszavezethető egyszerű egyenletek. Összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között. A matematika eszközként való Másodfokú egyenletre vezető felhasználása gyakorlati és szöveges feladatok. természettudományos problémák (Egyszerű gazdaságossági számítások, megoldásában. A szöveg felidézése, mozgási feladatok, a szakmai vázlat, rajz készítése a problémához. profilnak megfelelő alkalmazások, A megfelelő rögzítési mód tréfás feladatok, stb.) megtalálása. Diszkussziós igény az algebrai Ekvivalens és nem ekvivalens lépések feladatoknál. egyenletek átalakításánál, egyszerű négyzetgyökös egyenletek. Célszerű módszerek megválasztása: Egyszerű másodfokú egyenlőtlenség algebrai és grafikus módszerek megoldása. együttes alkalmazása a problémamegoldásban.
irracionális számok tizedes tört alakja, nevezetes irracionális számok ismerete. A négyzetgyök azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben.
A megoldóképlet biztos ismerete és alkalmazása. Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma.
Különböző típusú egyszerű szöveges feladatok megoldása.
Egyszerű négyzetgyökös egyenlet megoldása. A megoldások ellenőrzése.
Függvények, sorozatok FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK Új függvénytulajdonságok megismerése, a periodicitás mint időbeli és térbeli jelenség. Függvénytranszformációk alkalmazása. A négyjegyű függvénytáblázatok és matematikai összefüggések célszerű használata.
TARTALOM A négyzetgyök függvény. A tanult függvények néhány egyszerű transzformációja. A forgásszög szögfüggvényeinek értelmezése, összefüggés a szög szögfüggvényei között. A szögfüggvények tulajdonságai (értelmezési tartomány, monotonitás, zérushelyek, szélsőértékek, periodicitás, értékkészlet), a függvények ábrázolása.
A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A szögfüggvények definíciójának ismerete, az x sinx és x cosx függvények ábrázolása és tulajdonságai.
Geometria FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A transzformációs szemlélet fejlesztése. Hasonlósági kapcsolatok keresése a mindennapi életben.
TARTALOM A körrel kapcsolatos ismeretek bővítése: kerületi és középponti szög fogalma, kerületi szögek tétele; húrnégyszög fogalma, húrnégyszögek tétele.
A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A transzformációs szemlélet fejlesztése
Párhuzamos szelők és szelőszakaszok tétele. A szögfelezőtétel. A középpontos hasonlósági transzformáció fogalma és tulajdonságai. hasonlósági transzformáció fogalma.
Kreatív problémamegoldás. Geometriai ismeretek alkalmazása, biztos számolási készség, zsebszámológép célszerű használata.
A vektorok további alkalmazása.
A háromszögek hasonlósága, alapeseteinek ismerete és alkalmazása egyszerű esetekben. A hasonlóság alkalmazásai: háromszög súlyvonalai, súlypontja, arányossági tételek a derékszögű háromszögben. Hasonló síkidomok területének aránya, hasonló testek térfogatának aránya. Pitagorasz tételének, illetve a szögfüggvényeknek alkalmazása derékszögű háromszög hiányzó adatainak kiszámítására, gyakorlati feladatok (A szakmai profilnak megfelelőek is). Nevezetes szögek szögfüggvény-értékeinek kiszámítása. A vektor szorzása számmal, vektor felbontása síkban.
A hasonlóság szemléletes tartalmának ismerete, a középpontos nagyítás és kicsinyítés alkalmazása egyszerű gyakorlati feladatokban. Az alapesetek ismerete. A felsorolt tételek ismerete és alkalmazása egy vagy két lépéssel megoldható számítási feladatoknál.
11. évfolyam Évi óraszám:148 Gondolkodási módszerek FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A kombinatív készség fejlesztése. A többféle megoldási mód lehetőségének keresése. Becslés, a becslés összevetése a számításokkal. A gráf modellként való felhasználása.
Módszer keresése az összes eset áttekintéséhez.
A valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése. Kísérletek elvégzése és számítógépes modellezése.
TARTALOM Vegyes kombinatorikai feladatok. Binomiális együtthatók.
A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása.
Gráfelméleti alapfogalmak, A gráf szemléletes fogalma, alkalmazásuk. egyszerű alkalmazásai. Feladatok megoldása gráfokkal. Egyszerű kombinatorikai feladatok, az összes eset áttekintése. Változatos kombinatorikai feladatok. Egyszerű sorbarendezési és kiválasztási feladatok konkrét elemszám esetén. Valószínűségi kísérletek. Egyszerű problémák megoldása A valószínűség szemléletes fogalma, a klasszikus valószínűségi kiszámítása egyszerű esetekben. modell alapján.
Számtan, algebra FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A matematikai fogalom célszerű kiterjesztése, a fogalmak
TARTALOM A hatványozás kiterjesztése pozitív alap esetén racionális kitevőkre.
A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A hatványozás definíciója, műveletek, azonosságok ismerete
általánosításánál a permanencia elv A hatványozás azonosságai és egész kitevő esetén. felhasználása. alkalmazásuk. Bizonyítás iránti igény mélyítése. A logaritmus értelmezése. A logaritmus fogalmának ismerete, Matematikatörténeti vonatkozások A logaritmus azonosságai. azonosságainak alkalmazása megismerése (könyvtár- és egyszerűbb esetekben. internethasználat). Az absztrakciós és szintetizáló A definíciókon és a megismert Exponenciális, logaritmusos és képesség fejlesztése. azonosságokon alapuló exponenciális, trigonometrikus egyenlet egyszerű Az önellenőrzés igényének fejlesztése. logaritmikus és trigonometrikus konkrét feladatokban. egyenletek. Függvények, sorozatok FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A függvényfogalom fejlesztése. Összefüggések felismerése a matematika különböző területei között. A bizonyításra való törekvés fejlesztése. Számítógép használata a függvényvizsgálatokban és a transzformációkban.
TARTALOM
A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI
A 2x, a 10x függvény, az exponenciális függvény vizsgálata, exponenciális folyamatok a természetben. A logaritmus függvény, mint az exponenciális függvény inverze. A tanult függvények tulajdonságai (értelmezési-tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték, monotonitás, periodicitás, paritás). Függvény- transzformációk: f(x) + c; f(x + c); c f(x); f(c x).
Az alapfüggvények ábrái és legfontosabb tulajdonságainak vizsgálata (értelmezési-tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték).
Geometria, mérés FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A térszemlélet fejlesztése. Pontos fogalomalkotásra törekvés. Bizonyítás iránti igény továbbfejlesztése. A fizika és a matematika termékeny kapcsolatának megmutatása.
.
A matematika gyakorlati felhasználása. Tervszerű munkára nevelés. Gazdaságossági kérdések. Az esztétikai érzék fejlesztése A zsebszámológép és a számítógép alkalmazása. Az eredmények realitásának és pontosságának eldöntése. Geometriai feladatok megoldása algebrai eszközökkel.
TARTALOM A vektorokról tanultak áttekintése A vektorműveletek tulajdonságai. Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságainak felsorolása. A skaláris szorzat koordinátákkal kifejezve. A skaláris szorzat alkalmazásai Szinusztétel, koszinusztétel. Az alkalmazásukhoz szükséges egyszerű trigonometrikus egyenletek.
A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Vektorműveletek és tulajdonságaik (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás). Vektorok alkalmazásai.
A szinusztétel és a koszinusztétel alkalmazása alapfeladatok megoldásában (a háromszög hiányzó adatainak meghatározása).
Távolság, szög, terület meghatározása gyakorlati feladatokban (fizikában). Számítások terep-mérési adatokkal, úthálózatokkal.
Helyvektor. Műveletek koordinátákkal adott vektorokkal.
Vektorok koordinátáinak biztos használata.
A bizonyítási készség fejlesztése.
Adott probléma többféle megközelítése.
Szakasz felezőpontja, harmadolópontja. A háromszög súlypontja. Két pont távolsága, szakasz hossza. A kör egyenletei. Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens fogalma, ezek kapcsolata. Az egyenes egyik egyenlete. Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele, két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör adott pontjához tartozó érintője.
Szakasz felezőpontja koordinátáinak kiszámítása. A kör középponti egyenletének ismerete. Az egyenes egy szabadon választott egyenletének tudása. Két egyenes metszéspontjának meghatározása. Kör és egyenes kölcsönös helyzetének vizsgálata.
Valószínűség, statisztika FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A körülmények kellő figyelembe vétele. Közvéleménykutatási, egészségügyi, vásárlással kapcsolatos események valószínűsége. Előzetes becslés összevetése a számításokkal. Modellalkotásra nevelés.
TARTALOM Egyszerű valószínűség-számítási problémák. A binomiális eloszlás (visszatevéses mintavétel). Eseményekkel végzett műveletek egyszerű, konkrét feladatokban. Relatív gyakoriság. A valószínűség klasszikus modellje.
A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI
A relatív gyakoriság és a valószínűség közötti szemléletes kapcsolat ismerete, egyszerű valószínűségi feladatok megoldása.
A számítógép alkalmazása statisztikai Statisztikai mintavétel. a gyakorlati adatok, illetve véletlen jelenségek életben. vizsgálatára. A mindennapi problémák értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése.
12. évfolyam Évi óraszám:132 Gondolkodási módszerek FEJLESZTÉSI FELADATOK, Tartalom A továbbhaladás feltételei TEVÉKENYSÉGEK Az ismeretek rendszerezése: Kijelentés fogalma, műveletek Az előző években felsorolt A matematika különböző területei kijelentésekkel: konjunkció, disztovábbhaladási feltételek. közti összefüggéseinek tudatosítása. A junkció, negáció,ekvivalencia, döntési képesség fejlesztése, állítások implikáció. igazságértékének megállapítása. A halmazelméleti és logikai ismeretek kapcsolata, rendszerezése. A deduktív gondolkodás további A megismert bizonyítási módszerek fejlesztése. összefoglalása. A kombinatorikai és gráfokkal kapcsolatos ismeretek áttekintése. Számtan, algebra
FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK
Matematikatörténeti ismeretek (könyvtár- és internet-használat). Szám- és műveletfogalom biztos alkalmazása.
Tervszerű, pontos és fegyelmezett munkára nevelés. Az önellenőrzés fontossága.
A problémamegoldó gondolkodás, a szövegértés, a szövegelemzés fejlesztése.
TARTALOM Rendszerező összefoglalás Számhalmazok Számelméleti összefoglalás. A valós számok és részhalmazai. A műveletek értelmezése, műveleti tulajdonságok. Közelítő értékek. Egyenletek Nevezetes másod- és harmadfokú algebrai azonosságok.
A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételek.
Első- és másodfokú egyenlet és egyenlőtlenség. Négyzetgyökös kifejezések és egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmikus, trigonometrikus egyenletek és azonosságok. Az egyenletmegoldás módszerei. Az alaphalmaz szerepe. Egyszerű kétismeretlenes elsőfokú és másodfokú egyenletrendszer. Szöveges feladatok.
Függvények, sorozatok FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK
TARTALOM
A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A sorozat fogalma. Számtani és mértani sorozat A matematika alkalmazása a Számtani és mértani sorozat, az n. tag, esetén az n-dik tag, és az első n gyakorlati életben. az első n elem összege. elem összegének kiszámítása Matematikatörténeti feladatok. Kamatoskamat-számítás. feladatokban. Egyszerű gazdaságossági problémák Kamatoskamat-számítás áttekintése. alkalmazása egyszerű gyakorlati feladatokban. Az előző években felsorolt Rendszerező összefoglalás továbbhaladási feltételek. Az absztrakciós készség fejlesztése. A függvényekről tanultak áttekintése, A függvényszemlélet fejlesztése. rendszerezése. A függvények alkalmazása a Az alapfüggvények ábrázolása. gyakorlatban és a Függvénytranszformációk. természettudományokban. Függvényvizsgálat függvényábrák segítségével.
Geometria, mérés FEJLESZTÉSI FELADATOK,
TARTALOM
A TOVÁBBHALADÁS
TEVÉKENYSÉGEK A térszemlélet fejlesztése. Az esztétikai érzék fejlesztése.
Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge.
FELTÉTELEI Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételeken kívül: térelemek kölcsönös helyzetének, távolságuk, hajlásszögük definíciójának ismerete.
A terület- és kerületszámítással kapcsolatos ismeretek összefoglalása. A matematika gyakorlati alkalmazásai A tanult poliéderek felszíne, térfogata. a térgeometriában. A forgáshenger és a forgáskúp Sík- és térgeometriai ismeretek felszíne és térfogata. összekapcsolása, analógiák A csonkagúla, a csonkakúp, a gömb A megismert felszín- és térfogat felismerése. térfogata, felszíne. számítási képletek alkalmazása egyszerű feladatokban. Rendszerező összefoglalás Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok. A függvényszemlélet fejlesztése. Egybevágósági és hasonlósági A deduktív gondolkodás fejlesztése. transzformációk áttekintése. Háromszögekre, négyszögekre és a körre vonatkozó tanult tételek és alkalmazásaik. A matematika különböző területei Vektorok, vektorok koordinátái. közötti összefüggések felhasználása. Vektorműveletek, műveleti tulajdonságok, alkalmazások. Derékszögű koordináta-rendszer. Egyenes és kör egyenlete. Trigonometrikus összefüggések és alkalmazásaik.
Valószínűség, statisztika FEJLESZTÉSI FELADATOK, TARTALOM TEVÉKENYSÉGEK A leíró statisztika és a valószínűség Adatkezelésnél osztálybasorolás. számítás gyakorlati szerepe, Terjedelem. alkalmazása. A számítógép felhasználása statisztikai adatok kezelésére, véletlen jelenségek vizsgálatára. Összefoglalás: Adathalmazok jellemzői: számtani közép, mértani közép, súlyozott közép, medián, módusz, szórás. Gyakoriság, relatív gyakoriság. A klasszikus valószínűségi modell.
A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételek.
Egyszerű klasszikus valószínűségszámítási feladatok megoldása.
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés eredményességének vizsgálata. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon értékeljünk.
A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt területeket, amelyekben a tanulóknak fejlődést kell elérniük. Ebben az alapvető ismeretelemek mellett olyan tanulói képességekkel összefüggő tevékenységek szerepelnek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a tanulók a következő évfolyam tananyagát sikeresen elsajátíthassák. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: - Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, lejegyzése, rendszerezése, fogalmak felismerése, és alkalmazása, szabályok ismerete és reprodukálása. - Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, transzformációs képességek. - Ismeretek és képességek alkalmazása ismert vagy új szituációban, szóbeli (egyéni és társas) és írásbeli kommunikációs képességek továbbfejlesztése, lényegkiemelő képesség fejlesztése, mindennapos élethelyzetekben a verbális és nonverbális közlések összhangja. - Önálló véleményalkotás, értékelés jelenségekről, személyekről, problémákról. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók tevékenységének értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet: - Diagnosztikus mérések (a mérések olyan információt szolgáltatnak, amelyek elemzése segítséget nyújthat a tanárnak a hiányosságok feltárásához, a hibák korrigálásához, a problémák jó megoldásának megtalálásához). - Témazáró dolgozatok, felmérések (Az összeállításánál egyik fontos szempont legyen, hogy a kitűzött feladatok megoldása beleférjen a tervezett időkeretbe. A felmérést különböző nehézségű feladatokból célszerű összeállítani. Legyen köztük az adott téma alapvető ismereteire közvetlenül épülő, valamint begyakorolt típusfeladat és olyan feladat is,amelyik megoldása megfelelő nehézségű akadály elé állítja a matematikából tehetségesebb, jól felkészült tanulókat is. A két utolsó évfolyamon fontos a kitűzött feladatok között választhatót is szerepeltetni, ez az érettségi előkészítését is segíti. A tizenkettedik évfolyamon célszerű dupla órás témazárót, valamint egy próba-érettségi feladatsort is íratni.) - Az írásbeli beszámolók más formái lehetnek a 10-20 perces röpdolgozatok, valamint az otthoni munkára építő házi dolgozat (kutatómunka összegezése, projekt feladat beszámolója). - A szóbeli felelet lehet egy-egy probléma megoldása, kiselőadás tartása pl. matematikatöténeti érdekességekről, feladatok ismertetése matematikai lapok tartalmából. (pl. ABACUS, KöMaL) Az értékelés alapelvei a következetesség, a humánum, a kölcsönös bizalom legyenek. Ezzel az értékelés is megerősítheti a pozitív motivációt. Az egyéni értékelés összegzésének összetevői: - Különféle tevékenységi formákban mutatott aktivitás, a társakkal való együttműködés képessége alapján. - Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése. - Vitaszituációkban való részvétel, vitakultúra, argumentációs képesség szintjének írásbeli, szóbeli értékelése. - Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése.
Kötelező tankönyvek: Sokszínű matematika 9.-12. évfolyam (Mozaik Tankönyvkiadó) MATEMATIKA Gyakorló és érettségi felkészítő feladatgyűjtemény ( Nemzetközi Tankönyvkiadó)
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA SZAKKÖZÉPISKOLA 11–12. évfolyam
Célok és feladatok A tantárgy a köznapi, a művészi, a tudományos és a műszaki megismerés, valamint közlés és kifejezés alapvető képi módszereivel ismerteti meg a tanulókat. Az általános nevelési célok közül különösen a kreativitás, a problémafelismerő- és -megoldóképesség, az értelmi képességek, a képi és képzetekben gazdag gondolkodás, az
ízlés, az empátia, a kommunikációs készség, az érzékenység, a nyitottság fejlesztéséhez járul hozzá. Művészeti jellege miatt értékközvetítő, egyben értékteremtő, jellemformáló tevékenység. Nagy szerepe van a kultúra értékeit megbecsülő, a természeti környezetet védő - „környezettudatos” - magatartás kialakításában és az értelmi és érzelmi intelligencia kiművelésében. A vizuális nevelés a világ látható minőségein keresztül tanít meg látni és láttatni, vagyis célja a vizuális alkotóés befogadóképesség fejlesztése. A világ érzéki-tapasztalati birtokbavételével az érzékszervek, kiemelten a látás kiművelésével és a kéz intelligenciájának fejlesztésével foglalkozik. A térszemlélet, a forma-, a szín-, az anyag-, a szerkezetismeret és érzék a vizuális nevelés hatására emelkedik képesség szintre. A tantárgy újszerű célja az információk közti szelekció, a kritikus befogadás a kialakítása. (művészeti-esztétikai és kulturális kompetenciák) A 11–12. évfolyamon a művészettörténeti, képzőművészeti és ábrázoló geometriai képességek fejlesztésével, művészeti és esztétikai kompetencia kialakításával az a célunk, hogy a felkészítse a középiskolás diákokat a továbbtanulásra, illetve a mindennapi életre; a vizuálisan jelentkező problémák önálló felismerésére és megoldására, azaz a munkára, valamint a természeti és mesterséges környezet felelős használatára, az információk kritikus kezelésére, az árucikkek tudatos kiválasztására, a művészi, esztétikai értékek iránti fogékonyságra. A tantárgy célja emellett a vizuális információkezelés megtanításával a többi tantárgy szemléletes tanulásának megkönnyítése. (Tanulás tanulása, befogadói és alkotói kompetenciák) A középiskolás korosztályban megnő a személyes útkeresés szerepe. A tantárgy feladata az énkép és önismeret kialakulásának, ezen keresztül a nemzeti és európai azonosságtudat kialakulásának. Az azonosulás az alkotó munka elmélyült állapotában megy végbe a legkönnyebben, ezért a vizuális önkifejezés tág és minél önállóbb választási lehetőségeit kell felkínálni. A rajzi, a festői, a szobrászi munka mellett teret kell adnunk a korosztály érdeklődésének homlokterében álló alkalmazott grafikai tervezési és tárgytervezési-konstruálási feladatoknak is. A két évfolyamon az alkotó és befogadó tevékenység aránya azonos, illetve az az alkotómunka javára növelhető, ugyanis a vizuális kultúra tananyag képességfejlesztő rendszere a tantárgy jellegének megfelelően a gyakorlati tevékenységre fűződik fel. Általános fejlesztési követelmények Egy középiskolai végzettséggel rendelkező ifjútól elvárható, hogy rendeltetésszerűen használja tárgyi környezetét, fejlett térszemlélettel rendelkezzen, megértse a mindennapi élet vizuális információit, tudatos fogyasztói döntésekre legyen képes, ismerje a művészettörténet kiemelkedő alkotásait és legyen véleménye róluk. Ugyanakkor rendelkeznie kell a mindennapi élethez szükséges ábrázolóképességgel és a hétköznapi esztétikai ítéleteket megalapozó tapasztalattal és ízléssel. Általános követelmény a kulturális, a művészeti értékek iránti nyitottság fejlesztése, az értékes műalkotásokat, tárgyakat, információkat megbecsülő, környezettudatos magatartás kialakítása, a kritikai érzék fejlesztése. A középiskolai tanulmányok biztosítsanak kellő alapot a továbbtanuláshoz és a munkába álláshoz. Alkotóképességek területe Elképzelt vagy létező tárgy vagy tér egyértelmű ábrázolásának képessége látszati rajzban, illetve geometriai ábrázolás segítségével (kavalieri axonometria, egyméretű, kétméretű és Monge-vetületek, két iránypontos perspektíva). Adatok, összefüggések vizuális megjelenítésének képessége a tanult szinten. Történet, eseménysor, változás és mozgás közérthető megjelenítésének képessége. Érzések és gondolatok önálló és tudatos vizuális megjelenítésének képessége, a témának megfelelő szabadon választott kifejezőeszközzel és technikával, síkban, illetve térben. Önállóság a problémamegoldás lépéseiben: helyzetfelismerés, tájékozódás, vázlatkészítés-tervezés, alkotás-konstruálás és a munka értékelése. A megfelelő művészeti ág (pl. képzőművészet, alkalmazott művészet) kiválasztásának képessége. Az alkotás során a problémának megfelelő arányú esztétikai kifejezés, kommunikációs jelentésadás, valamint a fizikai funkciónak megfelelő formálás jusson érvényre. Befogadóképességek területe A tanult művészeti ágak és a mindennapi környezet, a tömegkommunikáció átfogó műfajainak (pl. szobrászat, alkalmazott grafika, tárgytervezés), sajátosságainak, összefüggéseinek és történetük fordulópontjainak, valamint kiemelkedő művek és alkotóik ismerete. A tárgyhoz illő műelemző módszer (pl. stíluskritikai, ikonográfiai, tárgyelemzés) alkalmazása. A leíró elemzéstől az ítéletalkotásig terjedő műelemző-képesség. Nyitottság az idegen (pl. Európán kívüli) művek és műfajok iránt, tolerancia az új művek, tárgyak megítélésében. A hétköznapi élet jelenségeinél a vizuális formában megjelenő információk kritikus befogadása, az árucikkek tudatos megítélése a tanult szempontok alapján.
(Tanulni tanulás kompetenciája, kulturális- és vizuális kifejezőkészség, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, európai azonosságtudat-egyetemes kultúra összefüggéseit felismerő kompetenciák, környezettudatos magatartás) A tanulást, munkát segítő képességfejlesztés Gondolatok áttekinthetővé, szemléletessé tétele, valamint a vizuális információk megértése a tanulásban, a munkában és a mindennapi életben. A vizuális kultúra tantárgy feladata e módszerek átadása, továbbá a vizuális információforrások (pl. könyvtár, képtár, internet; a média) célszerű használatának megtanítása. (A befogadó- és alkotóképesség fejlesztésével kapcsolatos természettudományos, tanulási, szociális, és kommunikációs kompetenciák)
11. évfolyam Belépő tevékenységformák A vizuális alkotóképesség alapelemeinek, „nyelvének” ismerete, az ismeretek összegzése, alkalmazása. Adott problémát, témát, élményt feldolgozó alkotó tevékenység egy-egy feladatkörben. A szobrászat, a festészet, a képgrafika műfajának megfelelő történelmi korba és kultúrába ágyazott műelemzés. Látvány vizuális tartalmainak, törvényszerűségeinek feltárása, képi-plasztikai formai, téri analízisek, elemzések. Téri ábrázolásmódok a perspektíva és a műszaki távlat (axonometria) módszereivel. A vizuális kommunikáció köznapi megjelenési formáinak értelmezése. Alkalmazott grafikai és tárgytervezési feladat megoldása az alkotófolyamat végig vitelével. A témának megfelelő kifejezésmód és technika kiválasztása, alkalmazása, indoklása. (Az alkotóképesség fejlesztésével kapcsolatos természettudományos, tanulási, szociális, és kommunikációs kompetenciák, kulturális- és vizuális kifejezőképesség, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, környezettudatos magatartás) Témakörök, tartalmak, tevékenységek Kreativitás (Alkotóképesség; Problémamegoldó képesség); A vizuális kifejezés formanyelvi elemei, összefüggései, a formaadás módjai tanulói munkákban, műalkotásokban, tárgyakban, vizuális információkban. Az alkotó folyamat tervezése a problémafelvetéstől a megoldásig. Érzelem, lelkiállapot, hangulat megjelenítése síkon és térben egyéni eszközhasználattal. Művészeti (pl. irodalmi, zenei) élmények asszociációkra épülő feldolgozása. Látványélmények színbeli-formai átírása, szintézisre épülő egyéni kifejezése. Megismerő- és befogadóképesség (tanulási kompetenciák) A műfajnak, témának megfelelő műelemezés (ikonográfiai, stílustörténeti) és ítéletalkotás. Festészet fogalma, funkciója, a festészet kifejezőeszközei, hatásrendszere. Festészeti stílusok (kulturális, társadalmi, történeti meghatározottság). Témák (pl. arckép), megjelenési típusok (pl. táblakép), technikák (pl. olaj, freskó). Képgrafika fogalma, funkciója, stílusa, témái, formanyelve, technikái. A szobrászat fogalma, rendeltetése és hatásrendszere. Szobrászati formanyelv, stílusok (kulturális, társadalmi, történeti meghatározottság). A szobrászat műfajai (körszobor, szoborcsoport, dombormű), témái, technikái. Kortárs műfajok a képzőművészetben. Az iskolához közeli, könnyen elérhető művészeti gyűjtemény anyagának megismerése. (Művészeti-esztétikai és kulturális-kommunikációs kompetenciák) Vizuális kommunikáció Az ábrázolás és a tervezőgrafika formanyelvi elemei és összefüggései. Természettanulmányok, látvány- és modellértelmezések: forma, szerkezet, anyag és funkció szerinti tanulmány és analízis. Keletkezést, működést, változást kifejező, magyarázó képsorok, folyamatábrák készítése. Összetett térformák, tárgyak térbeli helyzetének szabadkézi rajza és szerkesztése az ábrázoló geometria rendszerében (Monge-vetület, egyméretű, kétméretű és kavalieri axonometria). Rekonstrukció vetületi ábra alapján; modellezés
Alkalmazott grafikai tervezés kép és szöveg felhasználásával. Néhány betűtípus alkalmazása. (pl. tudományos illusztráció, bélyegterv, ex libris, meghívó). Ábrázolási konvenciók megjelenési formáinak megismerése és alkalmazása a köznapi és tudományos közlésekben. A köznapi és tudományos közlések vizuális eszközeinek alkalmazása. A tervező grafika üzenethordozó és tájékoztató funkciójának, közlő és felhívó jellegének megismerése és gyakorlati alkalmazása. (Anyanyelvi- és képi kommunikáció kompetenciája) Tárgy- és környezetkultúra (környezettudatos magatartás és szociális kompetencia) A tárgyi világ formanyelvi elemei, a tartalom és forma összefüggései. Közismert rendeltetésű, valós szükségleten alapuló tárgy tervezése (pl. ékszer, öltözködés kiegészítő, hangszer, gépezet). A tárgynak vagy térbeli makettjének elkészítése, az alkotófolyamat dokumentálása (feladat-meghatározás, tájékozódás gyűjtéssel, vázlatok, látszati és műszaki jellegű rajzok, szín- és anyagminta). Az alkotófolyamat (feladat-meghatározás, tervezés, kivitelezés, kipróbálás, értékelés) ismerete. A tárgyak megítélése a (funkció, forma, jelentés, lépték, anyag, szerkezet, technológia) ismerete.
A továbbhaladás feltételei (Az értékelés szempontjai) A továbbhaladás feltétele a térábrázolási konvenciók elemi szintű elsajátítása, a színek megfelelő alkalmazása, alapszintű komponálási, képszerkesztési, konstruálási készség elsajátítása. A művészettörténet tanult műfajainak, kiemelkedő alkotóinak és műveinek, valamint legalább egy műelemző módszernek az ismerete. Elvárható a művészeti-esztétikai véleményalkotás képességének, a környezettudatos magatartásnak, önértékelés képességének, nemzeti és európai azonosságtudatának a korábbinál magasabb szinten való megnyilvánulása.
12. évfolyam Belépő tevékenységformák Az alkotómunka folyamatát, logikai lépéseit felölelő tudatos, tervszerű (projekt jellegű) önálló tevékenység a képzőművészet, a vizuális kommunikáció és a környezetkultúra területén. Problémaközpontú, verbális és vizuális műelemző módok (kultúrtörténeti, építészeti elemzés, képolvasás) tudatosítása, használata az építészet, az alkalmazott művészetek és a népművészet területén. Összefoglaló művészettörténeti áttekintés. (Tanulás tanulása, befogadói és alkotói kompetenciák; művészeti-esztétikai és kommunikációs kompetenciák)) Témakörök, tartalmak, tevékenységek Kreativitás (Alkotóképesség; Problémamegoldó képesség) A formanyelv, a formaadási módok felismerése és alkalmazása az alkotó és befogadó tevékenységekben. Elemzésük a művészeti ágakban, műfajokban: népművészetben, építészetben, tárgyakban, a tudományos és a köznapi információkban. Aktuális, egyéni vagy közösségi problémák, gondolatok, témák személyes hangú megjelenítése ábrázolási újításokat is megengedő, asszociációkra épülő alkotásokban. Megismerő- és befogadóképesség Művészeti ágak szerinti problémaközpontú műelemzés korba, kultúrába ágyazva. A műfajnak és a témának megfelelő értelmezési (stílustörténeti, kultúrtörténeti, ikonográfiai) szempontok alkalmazása. Építészet Az építészet fogalma, funkciója, társadalmi és természeti meghatározottsága. Az építészeti szerkezetek, fejlődésük fordulópontjai. Az építészeti stílusok (térszervezés, tömegalakítás, alaktan). Az építészet hatásrendszere. Művészettörténeti összefoglalás Az európai művészettörténet áttekintése a műfajok, a kor és a stílus összefüggésében. Vizuális kommunikáció (Kommunikációs és szociális kompetenciák) A formaadás vizuális nyelvi elemei, módjai a tanulást szolgáló, a tudományos, a köznapi információkban, a tájékoztatásban, a reklámban.
Összetettebb téri alakzatok ábrázolása a tapasztalati távlattan alapján, illetve perspektivikus szerkesztéssel. Térábrázolási módszerek és látáskonvenciók átalakítása: transzformálási kísérletek, optikai csalódások, fordított perspektíva vagy fotó felhasználásával. Választott témájú grafikai terv (pl. naptár, könyvborító, CD-borító, iskolaújság) készítése. Az alkotófolyamat lépéseinek összegyűjtése munkanaplóban. A vizuális kommunikáció fogalma, gyakorlati alkalmazása A vizuális kommunikáció műfajai (tipográfia, fotó, tervező grafika). Hatásrendszere: információ (objektív), reklám (felhívó), műalkotás (esztétikai) jellegű. A Monge-vetület, az axonometria, a perspektíva olvasása, megértése. A térábrázolási konvenciók történeti áttekintése. A közvetlen és közvetett emberi kommunikáció, a tömegkommunikáció. A kép, az írás szerepének fordulópontjai a kommunikáció fejlődésében. Tárgy- és környezetkultúra A tárgyi világ formanyelvi elemei, a tartalom és forma összefüggései a téralakításban. Tértervezési, berendezési probléma (pl. tér, térrészlet, illetve berendezési tárgy) felvetése, feladat meghatározása, tájékozódás, ötletek. Tervezés alap- és nézetrajzban, axonometrikus rendszerben vagy perspektív képpel, a terv makettezése. A tárgykultúra fogalma, a tárgyak funkciója, fajtái (használati-, dísz-, kegy- és műtárgy). A tárgyak stílusa és a korstílus. A tárgyak kulturális és társadalmi meghatározottsága. A tárgyak jelentése (társadalmi, történeti, műszaki, ergonómiai, esztétikai, gazdasági). Népművészet A tárgyi néprajz és a népművészet fogalma. A hagyományos magyar népművészet és napjaink népművészete, a folklorizmus. A népi építészet, eszközök, bútorkészítés, fafaragás, fazekasság, szőttes, hímzés, népviselet. Az iskolához közeli, elérhető helytörténeti, néprajzi gyűjtemény. (Művészeti-esztétikai véleményalkotás képességének, a környezettudatos magatartásnak, önértékelés képességének, nemzeti és európai azonosságtudatának a korábbinál magasabb szintű megnyilvánulása) Technikák Alkalmazás: Ceruza, vízfesték, tempera, s egy sokszorosító grafikai technika, valamint montázs, kollázs készítése. Egy technikai képalkotó eszköz (pl. fotó, fénymásoló, számítógép). Ismeret: Egyedi grafikai (ceruza, szén, tus, kréta, gouache), sokszorosító grafikai (magas-, mély-, síknyomású), festészeti technikák, táblaképfestészet (tempera, olaj) és monumentális festészeti (freskó, pannó, mozaik, üvegablak), vegyes (kollázs, montázs) technikák, valamint szobrászati anyag és technika (agyag, gipsz, fa, kő, fém; mintázás, öntés, faragás) lényege.
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés módjainak (a tanítás eredményességének) vizsgálata. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a diákoknak fejlődést kell elérniük. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: - Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk (kifejező eszközök, műfajok, stílusok, technikák) megjegyzése, megértése, fogalmak felismerése, alkalmazása, a vizuális kommunikáció fontosabb szabályainak ismerete és reprodukálása. - Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, egyszerűbb szöveg megalkotása, átkódolás, transzformációs képességek (kép-szöveg, szöveg – kép), a műelemzés képessége. - Alkalmazás ismert vagy új szituációban, szóbeli (egyéni és társas), írásbeli és képi kommunikációs képességek kialakítása (térábrázolási konvenciók elemi szintű elsajátítása, a színek szokásoknak megfelelő alkalmazása, alapszintű komponálási, képszerkesztési, konstruálási készség elsajátítása), lényegkiemelő képesség fejlesztése, a tanuló saját munkájának fokozatos önkontrollja. - Önálló véleményalkotás, értékelés vizuális művekről, jelenségekről (mindennapi környezet, fogyasztási cikkek, média), funkciókról, egyéniségekről, kritikai érzék kialakítása.
- Művészi kreativitás képességének szóbeli, írásbeli értékelése. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók teljesítményének osztályzattal történő értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli, írásbeli értékelése alapján történhet: - Különféle tevékenységi formákban mutatott aktivitás, a társakkal való együttműködés képessége. - Órai gyakorlati tevékenységeket kísérő (segítő) kritikai megjegyzések (a „korrektúra”). - Kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szakirodalom, vagy önálló gyűjtés alapján. - Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása formájában (képi, írásbeli, szóbeli). - Munkák közös értékelésére, amelynek során a tanulók elmondhatják kritikai észrevételeiket. - Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése. - A tanulók saját munkáinak esztétikai színvonala.
Ajánlott művek A műfaj tipikus alkotásait a tanár választja ki a témának megfelelően. A válogatás további szempontja, hogy a bemutatott művek lehetőleg arányosan terjedjenek ki az egyetemes és a magyar művészettörténet kiemelkedő műveire és alkotóira, illetve tartalmazzák a magas művészet mellett a populáris kultúra megnyilvánulásait. Ajánlatos nagy teret biztosítani a kortárs művek bemutatásának, a művészettörténetnek a tárgyalt műfaj szempontjából fontos alkotásai között. A mindennapi környezet, a helyi, a regionális értékek tárgyalása kiemelt fontosságú. Festészet, képgrafika Bikák terme a lascaux-i barlangban, Zenélő lányok Thébából Exekias feketealakos amphorája, Pompei Misztérium villa falfestményének részlete, Vang Mien: Cseresznyeág, Utamaro: Tűnődés a szerelemről (fametszet), Ravennai San Apollinare in Classe apszismozaikja, Rubljov: Szentháromság ikon, Krisztus az apostolokkal (oltárelőlap Catalóniából), Giotto: Lázár feltámasztása, Kolozsvári Tamás: Keresztrefeszítés a garamszentbenedeki oltárról, Üvegablak a chartres-i katedrálisból, Raffaello: Athéni iskola, Leonardo da Vinci: Sziklás Madonna (londoni változat), Michelangelo: Ádám teremtése, Brueghel: Tél, Giorgione: Alvó Vénusz, Dürer: A lovag, halál és az ördög (fametszet), Leonardo da Vinci: Virágtanulmány a windsori gyűjteményből, Bosch: A pokol (Gyönyörök kertje oltár részlete), A. Pozzo: Loyolai Szent Ignác megdicsőülése (mennyezetfreskó), Caravaggio: Szent Máté elhivatása, Rembrandt: Éjjeli őrjárat, Önarckép feleségével (rézkarc), Goya: Ha az értelem szunnyad (rézkarc), E. Monet: A rouani-katedrális két képe, E. Degas: A közönséget köszöntő táncosnő, Van Gogh: Önarckép, G. Seurat: Fürdőzés, P. Cezanne: Csendélet hagymákkal, H. Toulouse-Lautrec: Aristide Bruant (plakát) Székely Bertalan: Egri nők, Szinyei Merse Pál: Majális, H. Matisse: Ikarosz (kollázs), P. Picasso: Női arckép Cranach után (linómetszet), G. Braque: Gitár és klarinét, V. Kandinszkíj: Sárga kíséret, P. Mondrian: Vörös, sárga, kék kompozíció, P. Klee: Szindbád a tengeren, R. Magritte: Kastély a Pireneusokban, A.Warhol: Marilyn, Csontváry Kosztka Tivadar: Baalbek, Gulácsy Lajos: A varázsló kertje, Vajda Lajos: Torony tányéros csendélettel, Vasarely Viktor: Vonal Ksz, Kondor Béla: A nagy madár (rézkarc). Szobrászat Willendorfi Vénusz, Antilopfej alaku maszk Nyugat-Afrikából, Mükerinosz szoborcsoportja, Nofretete portré, Sebesült nőstényoroszlán, Kocsihajtó bronzszobra, Szamothrakei Niké, Laokoón-csoport, Római patrícius ősei portréival, Marcus Aurelius lovas szobra, Táncoló Síva Indiából, Rakamazi hajkorong, Angyal dombormű Pécsről, Angyali üdvözlet a reimsi katedrális kapujáról, Tilman Riemenschneider oltára, Szent László-herma, Donatello: Gattamelata, Ghiberti: Jákob és Ézsau a Porta del Paradisoról, Pisanello: Cecilia Gonzaga érem előés hátoldala, Michelangelo: Medici síremlék, Bernini: Szent Teréz extázisa, Ferenczy István: Pásztorlányka, Izsó Miklós: Táncoló paraszt, A. Rodin: Calaisi polgárok, V. Tatlin: III. Internacionálé emlékműve, A. Maillol: Földközi-tenger, U. Boccioni: Lépő figura, A. Archipenko: Álló alak, Medgyessy Ferenc: Táncosnő bronzszobra, Ferenczy Béni: Babits síremlék, Borsos Miklós: Lyghea II., Schaár Erzsébet: Utca, H. Moore: Király és királynő, A. Calder: Mobil, D. Hanson: Nő bevásárlókocsival. Építészet Stonehenge, Kheopsz piramis, Luxori Amon-teplom, Parthenon, Epidauroszi színház, Görög oszloprendek, Nimes-i vízvezeték, Pantheon, Colosseum homlokzata, Vettiusok házának átriuma Pompeiből, Kyotói zen-kert, Edirnei Szelim dzsámi, San Apollinare Nuovo bazilika, Wormsi székesegyház, Bélapátfalvi apátsági templom, Vézelay-i La Madelaine templom boltozata, Esztergomi királyi palota kápolnájának főhomlokzata, Reimsi katedrális külső-belső, Diósgyőri vár, Firenzei Palazzo Vecchio, Brunelleschi: Tempietto, Alberti: Palazzo Rucellai külső, Firenzei Palazzo Medici udvara, Sárospataki Perényi-loggia, Versaillesi-palota franciakertje,
Bernini: Szt. Péter tér kollonádja, Fertődi Esterházy-kastély, Magyar barokk városkép (Eger), Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, Eiffel: Nyugati-pályaudvar, Lechner Ödön: Postatakarékpénztár, W. Gropius: Bauhausépülete, Le Courbusier: Villa Savoye, F. L. Wright: Vízesés-ház, Lakótelep (Wekerle), Makovecz Imre: Paksi katolikus templom. Magyar népművészet A bemutatandó népművészeti alkotásokat a tanár választja ki. A népi építészet, a házbelső, a szerszámok, a használati eszközök, az étkezés, az öltözködés és a vallásnéprajzi tárgyakat ajánlatos a paraszti, tradicionális kultúrába ágyazva és összefüggéseiben, együttesekben bemutatni. (Például egy tájegységben szerepeltetni, egy család, egy falu élete köré szervezve.) A vizuális kommunikáció, valamint a tárgy- és környezetkultúra befogadásához nem készül külön műlista. A műfaji sajátosság tanítását az aktuális kommunikációs eszközök, és helyi tárgyak, épületek elemzésével ajánlatos megoldani. A felsorolt – kiemelten ajánlott – alkotások mellett a tanár támaszkodjon a rajz és vizuális kultúra érettségi vizsgaleírásában megadott műtárgylistájára!
TESTNEVELÉS ÉS SPORT
9–12. évfolyam
Célok és feladatok A testnevelés és sport célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek együttes hatásával járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Ismerjék motorikus képességeik szintjét, a motorikus képességek fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, a mozgásos játék, a verseny örömét, és igényeljék azt. Becsüljék meg társaik teljesítményét, sajátítsák el az elvárható mozgáskultúrát, ismerjék a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit. Váljon a rendszeres fizikai aktivitás magatartásuk részévé. Az egészséggel kapcsolatos feladatok Az ellenálló képesség és az edzettség fejlesztése, az ortopédiai elváltozások ellensúlyozása. Értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek és önállóan hajtsanak végre relaxációs gyakorlatokat. A mozgáskultúra fejlesztésével kapcsolatos feladatok A kondicionális és koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése. Mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása. A játék- és sporttevékenységekhez és azok űzéséhez kapcsolódó ismeretek bővítése. Mozgáskommunikáció. Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása Sportágak elsajátítása, törekvés teljesítményre, kollektív sikerélmény, a tevékenység öröme. Értékes személyiségvonások fejlesztése. Kudarctűrés, a nehézségek leküzdése, kitartás, a monotónia tűrése, környezetkímélő magatartás. Fejlesztési követelmények A testnevelés céljaként megfogalmazott alapvető követelmény minden tanuló számára, hogy az alkalmazás szintjén rendszeresen műveljék mindazon tanult tevékenységformákat, amelyről tudják, hogy az egészség megőrzésében meghatározó szerepe van. Egyszerűbben fogalmazva: rendszeresen végezzenek testedzést.
A mozgáskultúra fejlesztése érdekében állandóan növeljék motorikus képességeik színvonalát (erő, gyorsaság, állóképesség), hogy lehetővé váljon az atlétika, torna, sportjátékok, küzdősportok, úszás ismereteinek elsajátítása a teljesítőképes tudás szintjén. Alakuljon ki a tanulókban a cselekvésbiztonság érzése, amely a mozgáskultúra eredményeként hozzájárul ahhoz, hogy a rendszeres fizikai aktivitás beépüljön életvitelükbe. Alakuljon ki a tanulókban a mozgásos tevékenységformák hátterében lévő fizikai, biológiai, pedagógiai elvek megismerésének és értelmezésének szükséglete. Ismerjék a sporttörténet legfontosabb eseményeit, a világszínvonalon teljesítő versenyzőket, érdeklődjenek a magyar és a nemzetközi sportélet eseményei iránt.
9. évfolyam Évi óraszám: 74 Belépő tevékenységformák A tanulók mozgatásához, átszervezéséhez szükséges vezényszavak, alakzatok használata.Gimnasztikai alapformák és a testtartást javító gyakorlatok.A kondicionális képességeknek a tanulók kiinduló szintjéhez igazított fejlesztése.Az atlétikai mozgásanyagból a választott futások, dobások és ugrások technikai szintjének kialakítása.A torna mozgásanyagában lévő választott szergyakorlatok, elemek, elemkapcsolatok elsajátítása.A választott sportjátékok űzése egyszerű szabályok szerint, törekvés az összjátékra.A természetben űzhető sportágak közül lehetőség szerint legalább egynek a gyakorlása.Küzdőfeladatok és játékok elsajátítása.Folyamatos úszás.Birkózás, úszás az úszni nem tudók számára, aerobic. TÉMAKÖRÖK
TARTALMAK
Rendgyakorlatok
Menet megindítása és megállítása.Helyben járásból átmenet lépésbe.Menetsebesség és a lépéshossz változtatása járás közben.Alakzatok kialakítása.Sorakozó különböző alakzatokban.Testfordulatok helyben. Általánosan és sokoldalúan fejlesztő erősítő, nyújtó hatású 4-8 ütemű szabad, illetve szabadgyakorlati alapformájú páros és társas gyakorlatok.Kéziszer-gyakorlatok.A biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok.Zenés gimnasztika. Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális, témakörtől függő (cél)gyakorlatok.Futóiskola: futás térd- és sarokemeléssel.Dzsoggolás, szkippelés helyben, haladással, kifutással.Keresztezőfutás, futás hátrafelé.Szökdelő-, ugróiskola: galoppszökdelés váltott lábbal, indiánszökdelés váltott és pároskarú lendítéssel.Szökdelések egy lábon, váltott lábon, ezek kombinációi.Futó-ugró lépések.Sorozatugrások helyből indulva és 3-4 lépés után.Fel- és leugrások zsámolyra, 3-4-5 részes szekrényre, átugrások az előbbi szereken egy, illetve páros lábon súlyterheléssel is.Ugrókötél gyakorlatok.Dobóiskola: hajítások, lökések, vetések különböző állásokból, helyzetekből medicinlabdával, súlygolyóval, egyéb szerekkel.Forgatás, ívképzés helyből dobásokkal.A láb emelő, forgató mozgását hangsúlyozó dobások.Célbadobások.(A dobásokat mindkét oldalról végeztessük.) . FutásokÁllórajtok, térdelőrajt, rajtversenyek 20-30 m távon.Fokozófutás, iramfutás.Gyorsfutás 60-100 m-en.Futóversenyek.Tartós futás
Előkészítés, prevenció
alapozás,
Atlétikai jellegű feladatmegoldások
UgrásokMagasugrás: 3-5 lépés nekifutással ugrások léc felett, különböző irányból történő indulással és ugrásfeladattal.Az egyes ugrástechnikák (lépő, guruló, hasmánt, flop) megismertetése.A választott ugrástechnikában a megfelelő felugrás (karláblendítés, elrugaszkodás), légmunka, a talajraérkezés kialakítása.Magasugróversenyek.Távolugrás: guggoló és homorító technikával ugrás.Az elugrás biztosítása erőteljes elrugaszkodással, a kar- és láblendítés fokozásával.Távolugróversenyek . DobásokKislabdahajítás: távolba helyből és nekifutással, ívképzésre törekvéssel, 3
lépéses dobóritmus kialakításával.Dobóversenyek, célbadobás.Súlylökés: fiúk 4-5 kgos, lányok 3-4 kg-os súlygolyóval.A lökő mozdulat kialakítása, lökések helyből, járásból, elfordulással.Oldalfelállásból súlylökés.Súlylökőversenyek A vállöv, valamint a csípőizület mozgáshatárát növelő nyújtó, illetve lazító hatású, a láb elugró, a hasizom, a törzsizom a kar húzó-, a váll támasztóerejét növelő szabad-, kéziszer- és szergyakorlatok, különböző testhelyzetekben (támasz, függés, vegyeshelyzetek) végzett gyakorlatok. TalajGurulóátfordulás sorozatban előre-hátra különböző kiindulóhelyzetekből, különböző befejező helyzetekbe.Emelés fejállásba, gurulás előre állásba.Fellendülés kézállásba.Kézenátfordulás oldalt mindkét irányba.Mérlegállás.Összefüggő gyakorlatok. SzekrényugrásFiúk: hosszában (4-5 rész) gurulóátfordulás, felguggolás, leterpesztés, terpeszátugrás.Lányok: széltében (3-4 rész) guggolóátugrás, hosszában gurulóátfordulás. Korlát (fiúk)Támasz.Támaszban haladás előre-hátra.Karhajlítás-nyújtás.Alaplendület támaszban.Ugrás felkarfüggésbe és lendület előre terpeszülésbe.Terpeszülésből gurulóátfordulás terpeszülésbe.Kanyarlati leugrás.Terpeszpedzés, alaplendület.Összefüggő gyakorlat. Gyűrű (fiúk)Függésben alaplendület.Lendület előre zsugorfüggésbe.Lebegőfüggés.Emelés lefüggésbe.Zsugorfüggésből emelés lefüggésbe.Ereszkedés hátsó függésbe és visszahúzás.Függésben lendület hátra, homorított leugrás.Támaszkísérletek.Összefüggő gyakorlatok. Gerenda (lányok)Járás előre-oldalt-hátra.Különböző testhelyzetek: állások, térdelés, guggolás, fekvőtámasz, fekvések stb.Átmenetek egyik testhelyzetből a másikba.Felugrás mellső oldalállásból egy láb átlendítésével és 90 fokos fordulattal lovaglóülésbe.Leugrás: függőleges repülés.Összefüggő gyakorlatok. Ritmikus gimnasztika (lányok).A ritmikus gimnasztika legalapvetőbb elemei (törekedve a végrehajtás pontosságára), járások, fordulatok, átugrások, testhelyzetek, ívestartások.Törekvés együttmozgásra a zenével.Egyszerű feladatok ugrókötéllel és labdával. Összetett, csoportos váltóversenyek labdával, labdavezetéssel, különböző átadásokkal.Akadályversenyek sportági feladatok beiktatásával.Labdás csapatjátékok.
Torna jellegű feladatmegoldások
Szergyakorlatok
Testnevelési és sportjátékok Kézilabda
Kosárlabda
Labdarúgás
Röplabda Természetben sportok
űzhető
Önvédelmi küzdősportok
és
Úszás Fogalmak
A védőjátékos mozgása.Védekezés egy és két zavaró játékossal, védők helyezkedése a kijelölt területeken.Támadás 5+1 és 4+2-es felállás ellen.A védelem fellazítása, betörés, kapura lövés.Egykezes átadás mozgás közben.Különböző magasságokból érkező labda elfogása.Kapura lövés legfeljebb egy labdaleütéssel.Játékhelyzetekben emberfölény kihasználása 2:1, 3:2, 4:3 elleni helyzetek esetében. Az emberfogásos védekezés alapelvei: védővonal, védőtávolság, hátrahelyezkedés.Védőtől való elszakadás cselezéssel, gyors indulással, iram- és irányváltoztatással.Alapmozgások labda nélkül és labdával: megindulás, megállás, sarkazás, irányváltoztatás.Egy- és kétkezes átadások.Kosárra dobások állóhelyből, labdavezetésből fektetett dobás.Játékhelyzetek: 1:1, 2:1 elleni támadás és védekezés.Ötletjáték két kosárra. Laza emberfogás posztok szerint.A védőjátékos helyezkedése.Szabadulás a védőtől gyors elfutással.Álló és mozgó labda rúgásának technikai formái.Labdavezetés belsővel.Fejelés.Játékhelyzetek 2:1, 3:2 elleni játék Játék kosár-, illetve alkarérintéssel 1:1 ellen csökkentett területen.Játék 9x9 m-es pályán, alkar- és kosárérintéssel.Nyitás alsó vagy felső nyitással. Az iskola földrajzi helyzetétől függően a téli sporttevékenységek (korcsolya, sí, szánkó) gyakorlása az időjárástól meghatározott mértékben.Tájékozódási futás, kerékpározás terepen, gördeszka, görkorcsolya stb.(amire lehetőség van). Küzdőfeladatok és -játékok párokban különböző testhelyzetekben.Küzdőgyakorlatok labdával.Emelések, hordások különböző testhelyzetekben.Birkózás állásban, fogáskeresés.Alapvető fogásmódok.Grundbirkózó versenyek. Választás szerint két úszásnem. Kondicionális képességek: erő, gyorsaság, állóképesség.Az egyes sportági tevékenységek kapcsán megismerhető fogalmak: támaszhelyzet, ívképzés, gyorsulás.Sportági verseny- és játékszabályok.
A továbbhaladás feltételei Alakzatok felvétele a vezényszavaknak megfelelően. Gimnasztikai feladatok végrehajtása utasításra, néhány testtartást javító gyakorlat bemutatás utáni végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének javulása. Mérhető atlétikai teljesítményekben javulás főleg a technikai végrehajtás tökéletesítése révén. Elemkapcsolatok végrehajtása választott szereken segítségadás mellett. Aktív részvétel a választott sportjátékokban. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. Aktív részvétel a küzdőjátékokban és feladatokban. Folyamatos úszás 25 méteren. 10. évfolyam
Évi óraszám: 74 Belépő tevékenységformák Az óra szervezéséhez szükséges vezényszavak, alakzatok használata.Különböző sebességű járások, futások, átmenetek végrehajtása.Sokféle gimnasztikai alapforma, illetve kéziszergyakorlat ismerete, 2-3 alapforma alkalmazása.A helyes testtartást javító gyakorlatok használata.A kondicionális képességeknek (különösen az erő és az állóképesség) a tanulók kiinduló szintjéhez igazított fejlesztése.Az atlétikai mozgásanyagból a futások, dobások és ugrások választott technikáinak gyakorlása, javítása, törekvés a mérhető teljesítmények növelésére.A torna választott szerein elemkapcsolatok önálló összeállítása, törekvés pontos végrehajtásra.A választott sportjátékokban a tanult technikai elemek tudatos alkalmazása, a játékszabályok ismerete.A természetben űzhető sportágak közül lehetőség szerint legalább egynek a gyakorlása.Küzdősportok technikai elemeinek gyakorlása.Folyamatos úszás mindkét választott úszásnemben.Ritmikus gimnasztika.
TÉMAKÖRÖK
TARTALMAK
Rendgyakorlatok
Sorakozás különböző alakzatokban.Figurális menetek, futások.Fejlődések, szakadozások.Menetsebesség és a lépéshossz változtatása.Helyben járás, helyben futás.Átmenet járásból futásba és vissza.A tanulók tudatos, fegyelmezett magatartásának kialakítása. Gimnasztika: a 9. évfolyam előírása szerint.Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok.Zenés gimnasztika.
Előkészítés, prevenció
alapozás,
Atlétika
Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális témakörtől függő (cél)gyakorlatok.Futóiskola, szökdelő-ugróiskola, dobóiskola.A 9. évfolyam anyagának végrehajtása nagyobb hatásfokkal (intenzitás, időtartam, ismétlésszám).Szerek fokozottabb használata. FutásokGyorsfutás 60-100 m-es távon.Rajtgyakorlatok, álló-térdelőrajt, rajtversenyek.Fokozófutás, iramfutás.Tartós futások. UgrásokMagasugrás: 5-7 lépés nekifutással, választott technikával.A végrehajtás (technika) javítása, különös tekintettel a kitámasztásra, felugrásra és a légmunkára.Magasugróversenyek.Távolugrás: Nekifutással guggoló vagy homorító technikával, az elugrás után kifejezett sodródással.Távolugróversenyek. DobásokKislabdahajítás: a labda hosszú úton történő gyorsítása.5 lépéses, majd lendületszerzéssel való dobóritmus kialakítása.Ívképzés.Dobóversenyek.Súlylökés: háttal felállásból becsúszással (fiúk 4-5 kg-os, lányok 3-4 kg-os súlygolyóval).Előfeszített helyzet kialakítása, kétlábtámaszos helyzet.Súlylökő versenyek.
Torna jellegű feladatmegoldások
A 9. évfolyam anyagának nagyobb hatásfokkal (intenzitás, időtartam, ismétlésszám) történő végrehajtása, a kéziszerek, illetve a szerek fokozottabb és tudatosabb felhasználásával.
Szergyakorlatok
TalajFellendülés futólagos kézállásba, gurulás előre állásba.Kézenátfordulás oldalt (mindkét oldalra).Fejen- és kézenátfordulás.Repülő gurulóátfordulás.Összefüggő talajgyakorlat a 9.és 10. évfolyamon tanult elemekből.Összekötő elemekként a fiúk a gimnasztika, a lányok a ritmikus gimnasztika elemeit használják.SzekrényugrásFiúk: hosszában (4-5 rész) terpeszátugrás, guggolóátugrás.Lányok: hosszában (4-5 rész) felguggolás leterpesztés, keresztben (4-5 rész) zsugorkanyarlati átugrás mindkét oldalra.Korlát (fiúk)Felkarfüggés.Alaplendület felkarfüggésben.Felkarfüggésben lendület, fellendülés előre támasz terpeszülésbe.Támaszban lendület, vetődési leugrás.Összefüggő gyakorlat a 9.és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával.Gyűrű (fiúk)Vállátfordulás előre.Függésben lendület előre, terpeszleugrás hátra.Hátsómérlegkísérletek.Összefüggő gyakorlat a 9.és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával.Gerenda (lányok)Érintőjárás, hintajárás, hármaslépés.180 fokos fordulat kétlábonállásban, guggolásban.Különböző állások és testhelyzetek.Felugrás mellső oldalállásból egy lábátlendítéssel oldalülőtámaszba egy combon.Leugrás, függőleges repülés különböző feladatokkal.Összefüggő gyakorlat a 9. és 10.évfolyamon tanult elemek felhasználásával.Ritmikus gimnasztika (lányok)Íves és nyújtott kartartások variációi.Törzsdöntés fokozatai, törzsívek előre és hátra.Lábemelések, láblendítések, fordulatok, futó fordulat egy lábon, keringőlépés.Átugrások egyik lábról a másikra.
Testnevelési és sportjátékok
A 9. Évfolyam anyagának végrehajtása nagyobb hatásfokkal (intenzitás, időtartam, ismétlésszám).A 9. Évfolyamon választott sportjáték anyagát kell feldolgozni.
Kézilabda
Támadásban a védelem széthúzása gyors adogatással, lövőcselekkel, résekre helyezkedés, kapott labdával betörés, kapuralövés.Büntető dobás.Egyszerű lövő- és átadáscselek.Labdavezetés.Kapuralövés futásból és felugrásból.Védekezésben törekvés az együttmozgásra. A 9. Évfolyam előírásai szerinti emberfogásos védekezés.Az 1:1, 2:2 elleni játékban betörések, befutások, dobások kialakítása.Átadások: pattintott, egykezes alsóátadás.Labdavezetés irányváltoztatással.Fektetett dobás futás közben átvett labdával.Játék osztogatóval és kétkosárra. Támadások a támadás súlypontjának változtatásával rövid és hosszú átadásokkal.Labdavezetés közben irányváltoztatás és megállás a védőtől való szabadulás szándékával.Belsőcsüdrúgás.Védők váltása kijátszás esetén. Pattintó alkar- vagy kosárérintés.Magasívű feladás kosárérintéssel a háló melletti társnak.Ütőmozdulattal átütés a talajról, illetve felugrásból, vagy leütés felugrásból.Egyéni sánc.Alsó- vagy felsőnyitás.Mini röplabda 6x6 méteres pályán 3:3 ellen A pontos hozzáállás kialakítása.Röplabdajáték. A helyi lehetőségektől és az időjárástól függően szánkózás, korcsolyázás, sízés, jégkorongozás és képességfejlesztő gyakorlatok.Tájékozódási futás: térképismeret.Gördeszka, görkorcsolya stb.
Kosárlabda
Labdarúgás
Röplabda
Természetben sportok
űzhető
Önvédelmi és küzdősportok
Küzdőjátékok párokban és csoportosan.Küzdőjátékok szerekkel (bot, medicinlabda stb. ), versenyek.Birkózás (fiúk)Fogások térdelésben, hidalás, kimozdítás fekvésből.Páros küzdelmek.
Úszás Fogalmak
A 9. Évfolyamon választott úszásnemek magasabb szintű végrehajtása. Előfeszített helyzet, kétlábtámaszos helyzet, ívhelyzet, a dobószámoknál használt végrehajtási formák a szerek elengedése előtt a jobb teljesítmény érdekében.
A továbbhaladás feltételei Kéziszergyakorlatok végrehajtása utasításra, önálló szabadgyakorlat tervezése és végrehajtása, a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének megtartása, illetve javulása, javulás a mérhető atlétikai teljesítményekben, a technikai végrehajtás tökéletesítése. A választott szereken elemkapcsolatok önálló végrehajtása. Aktív részvétel a választott sportjátékokban, szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. Aktív részvétel a küzdő sportokban. Folyamatos úszás két úszásnemben 25 méteren. 11. évfolyam
Évi óraszám: 74 Belépő tevékenységformák Az óra szervezéséhez, valamint az ünnepségek (iskolai, sport, torna) lebonyolításához szükséges vezényszavak, alakzatok, vonulások pontos alkalmazása.Szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú kéziszer, társas és szergyakorlatok alkalmazása (3-4 alapforma, 8-16 ütem).A helyes testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása.A kondicionális képességeknek (az erő, az állóképesség és a gyorsaság) a tanulók kiinduló szintjéhez igazított fejlesztése.Az atlétikai mozgásanyagban a technikai szint stabilizálása, a mérhető teljesítmények növelése.Tornában a választott szergyakorlatok esetében 3-4 elemből álló gyakorlatsor folyamatos végrehajtása.A választott sportjátékokban (legalább kettőben) a tanult technikai elemek, taktikai megoldások alkalmazása játékban.Pontos szabályismeret.Aktív részvétel a természetben űzhető sportágakban.Küzdősportokban a páros küzdelmek során a tanult technikai elemek gyakorlása.Folyamatos úszás mindkét választott úszásnemben törekedve a távolság növelésre.Fiúknak új feladat szertornában a nyújtó gyakorlat.Új sporttevékenység: a fiúknak dzsúdó, lányoknak aikidó mint önvédelmi sportág TÉMAKÖRÖK
TARTALMAK
Rendgyakorlatok
A menet irányának változtatása egyes, kettes stb. oszlopban, járás közben.Testfordulatok járás közben.Fejlődések, szakadozások járás közben.Vonulások, ellenvonulások, keresztező ellenvonulások járás közben. A 10. Évfolyam előírásai szerint, de már 3-4 alapformát tartalmazó és 8-16 ütemű gyakorlatok alkalmazásával. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika.
Előkészítés, prevenció
alapozás,
Atlétikai jellegű feladatmegoldások
Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális cél- és képességfejlesztő gyakorlatok.
Erőfejlesztő gyakorlatok: Láberő: térdhajlítások, nyújtások, szökdelések, felugrások, átugrások, szerrel, szereken és lépcsőn egy, illetve páros lábon. Karerő: kötélmászás, függeszkedés, vándorfüggeszkedés.
A törzsizomzatot erősítő gyakorlatok: szerek és kéziszerek felhasználásával has-, hát- és oldalizom-erősítő gyakorlatok. Gyorsaság fejlesztése: a tanult mozgásanyag végrehajtásában gyorsaságra való törekvés (pl. dobások, lökések).Rajtgyakorlatok, időre történő futások, felmászások, átbújások stb. Állóképesség fejlesztése: a terhelés és pihenés szakaszos változtatásával az erőt, gyorsaságot fejlesztő gyakorlatok.Közepes iramú futás, egyenletes ritmusra törekvés.Résztávok futása, 100-150 m pihenőkkel való ismételt lefutása.Hosszabb távon a futás és gyaloglás arányának kialakítása, a gyaloglás arányának fokozatos csökkentése, a táv folyamatos lefutása.Javasolható a távolság vagy az időtartam meghatározása. Futások Gyorsfutás 60-100 m-es távon. Rajtversenyek álló és térdelő rajttal 30 m-es távon. Fokozófutás, iramfutás. Ugrások Magasugrás: a választott technikával. A választott ugrástechnikában a felugrás gyorsítása a kar- és láblendítés pontosabb összekapcsolása a felugrással.Magasugróversenyek. Távolugrás: a választott technikával.A nekifutás távolságának kimérése tapasztalat alapján, segédvonal alkalmazása.A kar- és láblendítés fokozottabb összekapcsolása az elugrással.Távolugróversenyek. Dobások Kislabdahajítás: néhány lépésből, majd kimért nekifutásból a gerelyhajításnak megfelelő végrehajtásra törekvés.Dobóversenyek.
Torna jellegű feladatmegoldások
Súlylökés: Háttal felállásból becsúszással, a szer minél hosszabb úton történő gyorsítása.Súlylökő versenyek. A vállöv, valamint a csípőizület mozgáshatárát növelő nyújtó, illetve lazító hatású gyakorlatok, passzív lazító gyakorlatok alkalmazása társ segítségével.Az egyes nehezebb elemek elsajátítását biztosító speciális erősítő, lazító jellegű és célgimnasztikai, valamint rávezető gyakorlatok alkalmazása.
Talaj
Szergyakorlatok
Ülésből gurulás hátra kézállás felé.Befejező helyzetek.Fellendülés kézállásba.Fejbillenés, fejenátfordulás.Összefüggő gyakorlatok. Szekrényugrás Fiúk: hosszában (5 rész) felguggolás, fejenátfordulás. Lányok: széltében (5 rész) guggolóátugrás, hosszában (4 rész) felguggolás, fejenátfordulás. Korlát (fiúk) Támaszban: lendület hátra, fellendülés felkarállásba.Felkarfüggésben lendület hátra: támaszba lendülés hátul.Támaszban lendület előre, vetődés 90 fokos fordulattal állásba.Összefüggő gyakorlat. Nyújtó (fiúk) Lendületvétel.Alaplendület kelepfelhúzódás támaszba.Kelepforgás hátra.Alugrás.Ismert gyakorlatelemek összekapcsolása.Összefüggő gyakorlat.
Gyűrű (fiúk) Húzódás-tolódás támaszba.A 9–10. évfolyam anyagának gyakorlása. Összefüggő gyakorlat. Gerenda (lányok) Felugrás oldal-guggolótámaszba.Keringőjárás.Felugrással lábtartáscsere.Gurulóátfordulás előre.Futólépések. Összefüggő gyakorlat. Ritmikus gimnasztika (lányok) Törzsívek állásban.Támadó-, védőállások.Galoppszökdelések.Szökkenő hármaslépés.Keringőlépés hátrafelé.180-360 fokos fordulatok.Egyszerű elemek végrehajtása karikával és labdával. Összefüggő gyakorlat.
Testnevelési sportjátékok Kézilabda
Kosárlabda
és
A 10. évfolyam anyagának hatékonyabb feldolgozása.A 9. évfolyamon választott sportjáték anyagát kell feldolgozni. A támadójátékosok helytartásával széles vonalú támadás.Betörés a védelemből kilépő, védőtől üresen hagyott területre.Kapura lövés felugrással labdavezetésből és kapott labdával. A 9. évfolyamon tanult módon emberfogásos védekezés.Laza és szoros emberfogás.2:2, 3:3 elleni játék, adogatások, labdavezetés és dobások védővel szemben.Tempódobás.Játék egy és két kosárra.
Földről felpattanó labda toppolása a lábfej belső részével, helyben és mozgás közben.A labda elhúzása állóhelyben ráfutó társ elől.Játék kispályán. Leütés sánc nélkül, illetve kettős sánc alkalmazásával.Leütés védése alkarérintéssel.Mini röplabda a 10. évfolyam anyaga szerint. Játék versenyszabályokkal, törekedve az állandó mozgásra támadásban és védekezésben is.
Labdarúgás Röplabda
Természetben sportok Önvédelmi küzdősportok
űzhető és
A 10. évfolyamon leírtak szerint. Hidalás kéztámasz nélkül, hídban végzett fordulatok, hídba érkezés, kijövetel a hídból különböző gyakorlatokkal.
Birkózás A 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával birkózás, folyamatos küzdelem.
Dzsúdó Úszás Fogalmak
Alapvető gyakorlatok: esések, gurulások. Az előző, már tanult két úszásnemen túl újabb úszásnem választása és gyakorlása. Nyújtó mint új tornaszer és az itt végezhető gyakorlatok: kelepfelhúzódás, kelepforgás. Dzsúdó mint önvédelmi sportág.
A továbbhaladás feltételei Az ünnepségeken használt alakzatok és vonulások felvétele a vezényszavaknak megfelelően. Nyolc ütemű két alapformát tartalmazó kéziszer- és társas gyakorlatok végrehajtása utasításra, 4-8 ütemű szabadgyakorlatokból álló gyakorlatsor tervezése és végrehajtása, a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének megtartása, illetve javulása. Mérhető atlétikai teljesítményekben javulás, a technikai végrehajtás stabilizálása. A választott szereken rövid gyakorlatsor végrehajtása segítségadás mellett. Aktív részvétel két választott sportjátékban, szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. Részvétel a páros küzdelmekben. Folyamatos úszás két úszásnemben legalább 25 méteren.
12.évfolyam Évi óraszám: 64 Érettségi vizsgát tesz
Belépő tevékenységformák Az óra szervezéséhez, valamint a rendezvények lebonyolításához szükséges vezényszavak, alakzatok, vonulások alkalmazása. A szabadgyakorlati alapformájú gimnasztikai kéziszer-, társas, pad-, bordásfal-gyakorlatok alkalmazása (3-4 alapforma, 8-16 ütem). A helyes testtartást javító gyakorlatok önálló használata. A kondicionális képességek fejlesztése. Az atlétikai mozgásanyag stabil végrehajtása, versenyzés.Tornában a választott szergyakorlatok esetében 3-4 elemből álló gyakorlatsor folyamatos végrehajtása. A választott sportjátékokban (legalább kettőben) a tanult technikai elemek, taktikai megoldások alkalmazása játékban. Pontos szabályismeret. Aktív részvétel a természetben űzhető sportágakban. Küzdősportokban a páros küzdelmek során a tanult technikai elemek gyakorlása, versenyzés. Folyamatos úszás mindkét választott úszásnemben törekedve a távolság növelésre. A birkózás és a dzsudó technikai elemei, illetve a sportjátékok
esetében az egyes játékhelyzetek – emberfogás és területvédekezés esetén – alkalmazása valós játékszituációban. TÉMAKÖRÖ TARTALMAK K Rendgyakorlatok
Előkészítés, prevenció
Atlétika
Futólépés egyes, kettes stb.oszlopban ütemtartással.Testfordulatok helybenfutás és futás közben.Fejlődések, szakadozások futás közben.Vonulások, ellenvonulások, keresztező ellenvonulások futás közben. alapozás,
A 11. évfolyam előírásai szerint, de már 3-4 alapformát tartalmazó és 8-16 ütemű szabad, illetve szabadgyakorlati alapformájú kéziszer- és szergyakorlatok alkalmazásával.Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok.Zenés gimnasztika. Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális cél- és képességfejlesztő gyakorlatok. Erőfejlesztő gyakorlatok: Dinamikus láberő: térdhajlítások, nyújtások, szökdelések, felugrások, átugrások szerek felhasználásával, szerterheléssel is. Karerő: dobások 3-5 kg-os medicinlabdával a szer súlyának és az ismétlésszámnak a növelésével.Kötélmászás, függeszkedés, vándorfüggeszkedés.Kötélmászó és függeszkedő versenyek. A törzsizomzatot erősítő gyakorlatok: szerek és kéziszerek felhasználásával has-, hátés oldalizom-erősítő gyakorlatok az ismétlésszám és az intenzitás változtatásával. Gyorsaság fejlesztése: Rajtgyakorlatok és versenyek különböző kiinduló helyzetekből.Összetett feladatok gyors végrehajtása szerek felhasználásával és szereken végezve. Állóképesség fejlesztése: a terhelés és pihenés változtatásával az erőt, gyorsaságot és ügyességet fejlesztő gyakorlatok végzése.Résztávok ismételt lefutása pihenési idő közbeiktatásával.Folyamatos futás megadott távon, majd megadott időre, a táv fokozatos növelésével, az idő fokozatos csökkentésével.
Futások Gyorsfutás 100 m-es távon.Futóversenyek 60-100 méteren. Rajtversenyek álló és térdelő rajttal 30 m-es távon. Fokozófutás, iramfutás.
Ugrások Magasugrás a választott technikával. A technika folyamatos javítása az ugrás egyes elemeinek tökéletesítésével, az optimális egyéni nekifutás kialakításával. Magasugróversenyek. Távolugrás a választott technikával.A technika javítása, az ugróteljesítmény növelése az optimális egyéni nekifutás kialakításával. Távolugróversenyek
Dobások Kislabdahajítás: a 11.évfolyamon tanultak tökéletesítése, távolságra való törekvés teljes nekifutással.Dobóversenyek. Súlylökés: A szer lökésének helyes iránya, szöge.A technika javítása. Súlylökő versenyek.
Torna jellegű feladatmegoldások
Egyénileg végzett speciális nyújtás, lazítás erősítés.Az egyensúlyérzék fejlesztése célgimnasztikai gyakorlatokkal.
Szergyakorlatok
Talaj Kézenátfordulás.A 9–12. évfolyamon tanult elemek változatos összekapcsolásával gyakorlatsor összeállítása, összekötő elemek felhasználásával. Szekrényugrás Fiúk: hosszában (5 rész) a tanult ugrások gyakorlása.Keresztben: fejenátfordulás. Lányok: keresztben (5 rész) a tanult ugrások gyakorlása, fejenátfordulás. Korlát (fiúk) Beugrás felkarfüggésbe, lendület előretámaszba.Felkarfüggésben lendület előre, felkarlebegőtámaszba, billenés támaszba.Kézállásba fellendülés a karfa végén támaszból arccal kifelé.Összefüggő gyakorlat kialakítása a 9–12. osztályban tanult elemek felhasználásával. Nyújtó (fiúk) Billenés alaplendületből támaszba.A 11–12. évfolyamon tanult gyakorlatelemekből egyszerű gyakorlat összeállítása. Gyűrű (fiúk) A 9–11. évfolyam anyagának gyakorlása. Összefüggő gyakorlat bemutatása.
Gerenda (lányok) Felugrás terpesz-talptámaszba.Keringőlépés 180 fokos fordulattal. Az előző osztályokban tanult elemekből egyéni gyakorlatsor összeállítása. Ritmikus gimnasztika (lányok) Átmenetek egyik törzsívből a másikba.Keringőlépés 180 fokos fordulatokkal. A 9–12. évfolyamon tanult elemekből egyéni gyakorlatsor összeállítása.
Testnevelési sportjátékok Kézilabda
és
A 11. évfolyam anyagának hatékonyabb feldolgozása egyéni szempontokat is figyelembe véve.A 9. évfolyamon választott sportjátékok anyagát kell feldolgozni. A területvédekezés elleni játék gyakorlása.Hatosfal és 5+1-es védekezés gyakorlása.Kapuralövés szélről és beugrással.
Kosárlabda
Területvédekezés (2:3), a védőterület felosztása, a védőjátékosok mozgása, helyezkedése a kijelölt területen, területvédekezés elleni játék 1:3:1-es felállásból. A korábban tanult elemek gyakorlása és alkalmazása a játékban.
Labdarúgás
Védekezés a támadók emberfölénye ellen.Területvédekezés.Szabadulás védőtől egyszerű labdáscselekkel.Rálépős csel indulást, elhúzást utánzó cselek. Játék kétkapura.
Röplabda
A leütés technikájának és a sáncolás végrehajtásának javítása.Mentés gurulással. Játék versenyszabályokkal, törekedve az állandó mozgásra támadásban és védekezésben.Helyezkedés figyelemmel az ellenfél szándékára.A sánc mögötti terület védelme.
Természetben sportok Önvédelmi és küzdősportok
űzhető
A 11. évfolyamon leírtak szerint.A helyi lehetőségektől és az időjárástól függően. Társas küzdő gyakorlatok felhasználásával a kondicionális képességek (erő, gyorsaság) speciális fejlesztése. Birkózás A 9–11. évfolyamon tanult elemek felhasználásával birkózás, folyamatos küzdelem.Versenyek.
Dzsúdó Úszás
Újabb technikai elemek elsajátítása.Páros küzdelmek a versenyszabályok szerint. A tanult három úszásnem gyakorlása.
A továbbhaladás feltételei Alakzatok és vonulások végrehajtása a vezényszavaknak megfelelően. Nyolc ütemű két alapformát tartalmazó pad- és bordásfalgyakorlatok végrehajtása utasításra, 4-8 ütemű szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatokból álló kéziszer gyakorlatsor tervezése és végrehajtása a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének megtartása, illetve javulása. A mérhető atlétikai teljesítményekben javulás, szabályok szerinti versenyzés. A választott szereken rövid gyakorlatsor végrehajtása. Aktív részvétel két választott sportjátékban, szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. A páros küzdelmekben való részvétel. Folyamatos úszás két úszásnemben, az egyikben legalább 50 méteren. IV. KERETTANTERV A SZAKKÖZÉPISKOLÁK 9-12. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA Célok és feladatok A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai tantárgyi követelményeket. A szakközépiskolában érettségire felkészítő, az általános műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő és a további műveltség megszerzését elősegítő nevelő-oktató tevékenység folyik. A szakközépiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nemzeti alaptantervben meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozás (együtt: szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatás) is folyhat. A szakközépiskolai kerettantervekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi
vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészülést és emellett elősegítik a felkészülést az élethosszig tartó tanulásra is. A szakközépiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. Folyamatosan nevel az anyanyelv igényes használatára, fejleszti az idegen nyelven történő kommunikáció iránti igényt, illetve az ehhez szükséges képességeket. Feladatának tartja a természeti és az épített környezet védelmét, az egészséges életmód értékeinek elfogadását, valamint a fenntartható fejlődés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemlélet kialakítását. A matematikai és a természettudományos kompetenciák fejlesztésével hozzájárul az élő és az élettelen környezet jelenségeinek és folyamatainak megismeréséhez, az összefüggések, kölcsönhatások feltárásához, a természettudományos gondolkodás fejlődéséhez. A digitális kompetenciák fejlesztésével hozzájárul az önálló információszerzés és – feldolgozás, a digitális kommunikáció képességének kialakulásához, a digitális eszközhasználat színvonalának fejlődéséhez. Nevelő-oktató tevékenységével elősegíti a diákok további boldogulását biztosító, hatékony tanulási módok kialakítását. A társadalmi-gazdasági fejlődés támasztotta igényeknek megfelelően felkészíti a tanulókat a felelős és aktív állampolgári szerepre. Hozzájárul a közösségi életbe történő aktív bekapcsolódást segítő szociális kompetenciák fejlődéséhez, a kezdeményező, kreatív és vállalkozó állampolgárrá váláshoz. Nevelő-oktató tevékenységével elősegíti az esztétikai-művészeti élmények iránt fogékony és befogadásukra képes személyiség kifejlődését. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot. Az adott korosztályok egyre növekvő hányadát befogadó szakközépiskola nevelési és oktatási rendszere akkor képes a kulturálisan és szociálisan heterogén diákság hatékony képzésére, ha követelményeiben igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez. A szakközépiskolai nevelés és oktatás rendszerébe beépülnek azok az egyén kompetencia-szintjéhez igazodó differenciált nevelési-oktatási eszközök, illetve a fejlesztő célú problémakezelési módok és képzési tartalmak, amelyek a magyar társadalom demokratikus létformájából, Magyarország európai integrációs folyamatából, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, az egész életen át tartó tanulás igényéből adódnak. Nevelőmunkájában számolnia kell a kultúraváltás jelenségeiből, a globalizációból, az egyenlőtlenségek világméretű növekedéséből, az értékrend zavaraiból fakadó feszültségekkel. A helyi pedagógiai programokban a kerettanterven belüli tananyagtartalmak ütemezését, a tanítási-tanulási folyamat tagolását, eszközeit, módszereit úgy határozzák meg, hogy az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára adott legyen az ismeretek bővülésének, a képességek és készségek fejlődésének a lehetősége. Az iskolarendszer átjárhatóságát is figyelembe véve meghatározzák a szakközépiskola egyes szakaszaihoz, tantárgyaihoz tartozó, a tanulók többsége számára ösztönző, egyénhez igazodó, differenciált módszerek alkalmazása és a megfelelő tanulói aktivitás mellett teljesíthető követelményeket. Ez csökkenti a tanulási kudarcok mértékét és elvezet az iskola eredményes befejezéséhez. Iskolai tevékenységeik során kialakul a tanulókban az egészségre, az emberi környezetre és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, fejlődik az igény a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris viszony kialakítására, a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlyának megteremtésére. Sajátjuknak tekintik a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követendő magatartásmintákat, nyitottá válnak a különböző kultúrák iránt. A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére. A szakközépiskolai tanítási-tanulási folyamat során kialakul a tanulókban az igény és a képesség az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására. Fejlődik fogalmi gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs, valamint informatikai tudásuk. A tanulókban kifejlődik a tanulásuk, munkájuk eredményessége, minősége iránti igényesség, kialakul a tevékenységeikkel kapcsolatos felelősségérzet, és a reális önértékelés képessége. Az általános műveltséggel összefüggésben a szakközépiskolai nevelés és oktatás a tanulókat logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodásra neveli, képessé teszi őket arra, hogy a különböző
információk között eligazodjanak, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre is találjanak válaszokat, és a különböző élethelyzetekben törekedjenek a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására, majd az ezen alapuló felelős döntésekre. A piacgazdaság keretei között működő társadalomban elengedhetetlen feladatnak tekinti a mindennapi életben fontos és alkalmazható gazdasági-pénzügyi és vállalkozói ismeretek és technikák elsajátíttatását. A személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kap az önismeret fejlesztése, a kezdeményező- és vállalkozókészségek, illetve a felelős társadalmi magatartás kialakítása, egy koherens értékrendszerre épülő világkép formálása, valamint az állampolgári szerepre történő felkészítés. Ez utóbbi nevelési feladat magában foglalja a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztését, a jogok és a kötelességek tudatosítását. A személyiségfejlesztés minden vonatkozásában meghatározó az iskola arculata, hagyományai, belső környezete és légköre. A kerettantervek alapján megvalósuló pedagógiai folyamat köti össze a tanulók teljesítményében tükröződő általános iskolai nevelést és oktatást, illetve az érettségi és felvételi követelményekben, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott igényeket. A kerettanterv rendszerbe foglalja mindazon készségek, képességek fejlesztését biztosító további tantárgyi lehetőségeket, amelyek megalapozzák a szakképzésben, illetve a felsőoktatásban való eredményes részvétel mellett a későbbi munkába állást és a munkában való tartós megfelelés komplex követelményeinek teljesítését.
TÖRTÉNELEM 9–12. évfolyam Célok és feladatok A szakközépiskolai történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában tanult ismeretekre épülnek. A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van számos pozitív személyiségvonás kifejlesztésében, tudatosításában. A történelmi eseményekben részt vevők tetteinek ismerete, viselkedésük, döntéseik és cselekedeteik motívumainak megértése olyan kulcskompetenciák kialakulását teszik lehetővé (elsősorban az anyanyelvi kommunikáció, illetve a szociális és állampolgári kompetencia), amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető utak feltárása pedig segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá kapcsolódó műveltségterületek moduljainak feladata, hogy közvetítsék e célok eléréséhez a szükséges tartalmat. Ehhez a történelem és a társadalmi ismeretek elsajátításának olyan körülményeit kell megteremtenünk, ahol a tudás megszerzésének módja örömöt jelent a diákok számára. A történelem, a társadalom megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. Ezek segítségével az általános műveltséget megszilárdító és elmélyítő szakasz folyamán alakuljon ki és szilárduljon meg a tanulók digitális kompetenciája. A tanulók tudása ne szűköljön le pusztán a tények ismeretére, hanem mindez problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is járjon együtt. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a művelődéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényesülő értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényre jutásának vagy kiüresedésének bemutatására. A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, önmagáért vállalt felelős magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód fejlesztése, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes a lehetséges alternatívák meglátására és értékelésére.
Fejlesztési követelmények A szakközépiskolai történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében jelentősen túllép az általános iskolai szinten. A szakközépiskolai tanulmányok végére a tanulóknak ismerniük kell a különböző fajtájú elsődleges és másodlagos források kezelésének, elemzésének alapszabályait, a tudományos anyaggyűjtés elemeit. Alapkövetelmény a tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban. Járatosnak kell lenniük az internetes keresőprogramok és a történelem, továbbá társtudományai anyagát hordozó CD-ROM-ok kezelésében. A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. Miközben az oksági viszonyok felismertetésével igényt ébresztünk a történelmi jelenségek elrendezésére, a diákoknak tudniuk kell, hogy a történelemben nagyon ritkák az egyértelmű összefüggések. Okok és következmények bonyolult hálójában kell bemutatniuk és értelmezniük az egyének és csoportok indítékait, választási lehetőségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott történelmi-társadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. Kívánatos, hogy az egyén felelősséggel viszonyuljon a köz ügyeihez. Ezt a beállítódást erősítheti a történelemtanítás azzal, ha a reális képet alakít ki a fiatalokban az egyének és csoportok szerepéről az események alakulásában. Az ismeretszerzési és -feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezőképességek fejlesztésétől. Történelmi tanulmányaik során a diákoknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források pontos tartalmi ismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal és nevekkel együtt történő felidézésétől a beszámolók és kiselőadások élvezhető, követhető megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig, megfelelően alkalmazva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és szakkifejezéseit. Szóbeli vagy írásbeli feladatok elvégzésekor törekedjenek a téma, probléma tömör, egyértelmű megfogalmazására, megoldására. A diákok ismerjék a vázlat- és a feleletterv-készítés, a kivonatolás és jegyzetelés (élőszóban vagy hangfelvételről elhangzó előadásról, magyarázatról, fejtegetésről), az esszé írás, a
táblázatkészítés technikáit, illetve a szövegszerkesztő programok, vizuális rendezők alkalmazását. Legyenek képesek saját véleményük önálló megfogalmazására, mások véleményének türelmes meghallgatására, érvelések összefoglalására és figyelembe vételükre. A képi kifejezés módszerei közül a középiskolában lehetőséget kell adnunk diagramok, grafikonok elkészítésére, elemzésére, képi ismerethordozók gyűjtésére, válogatására, esetleg készítésére (fénykép, videofelvétel). Az ismeretszerzési, feldolgozási, és kifejezési képesség hatékony fejlesztése, az önálló tanulásának képességének megszilárdulását eredményezi. Fontos feladat az időben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismeréséről is van szó, a megértés alapvető feltétele, hogy a tanulók lássák egységben a topográfiai és a kronológiai adatokat. A diákoknak tudniuk kell az események sorrendjét, fel kell ismerniük az egy időben zajló eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai táblázatok elkészítése, kronológiai munkák használata. Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A történelmi térképek olvasása, a terület és távolság kiszámítása és becslése, egyszerűbb térképvázlat önálló megrajzolása váljon készségszintű tudássá. A diákoknak fel kell ismerniük a történelmi tér változásait. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni a történelmi jelenségek értelmezésében az ökológiai szemléletmód kialakítására is. A képességek hatékony fejlesztésének fontos eszköze a differenciált tanulás szervezés, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása (egyéni-, pár-, csoport- és projektmunka),
9. évfolyam Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Lényegkiemelés megadott szempontok szerint. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Tudományos-ismeretterjesztő szöveg lényegének kiemelése, tartalmi összehasonlítása egyéb ismeretforrásokkal. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratok repertóriumaiban és az internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott ős-, ó- és kora középkori jelenségekben, folyamatokban. Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése. Másodlagos forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. Szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint. Kifejezőképességek Vitaindítók tartása adott témáról tanári útmutatás alapján. A vita során a véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése, a mások véleményének figyelembevételével Szóbeli ismertető (felelet, kiselőadás) tartása előzetes vázlatkészítéssel. Előre megadott álláspontok képviselete egyes történelmi kérdések megvitatása során. Jegyzetkészítés kb. 5-6 percnyi normál beszédtempójú előadásrészletről. Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Ellentétes nézetek összehasonlítása és megvitatása az őstörténet, az ókor és a középkor kutatásával kapcsolatban. Híres ókori és középkori tárgyi emlékek felismerése, azok bemutatása élőszóban. Tájékozódás az időben
A keresztény időszámítás összehasonlítása az egyiptomi, a görög, a római és az iszlám időszámítással. A magyar őstörténet, a vándorlás és a honfoglalás eseményeinek hozzárendelése az egyetemes vagy az európai történelem nagy korszakaihoz. Időrendi táblázat készítése. Tájékozódás térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása történelmi és földrajzi térképlapok egymás mellé illesztésével, a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek megkeresése mai helyzetet tükröző térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeiről.
Témakörök Az őskor és az ókori Kelet
Tartalmak Az emberré válás folyamata. Az élelemtermelés kialakulása. Az ősi hiedelemvilág. A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). Városállamok és birodalmak. Vallás és kultúra az ókori Keleten. Kronológia: Kr. e. 8000, Kr. e. 3000 körül, Kr. e. XVIII. sz., Kr. e. X. sz., Kr. e. 525. Személyek: Kheopsz, Hammurapi, II. Ramszesz, Dávid, I. Dareiosz, Xerxész, Buddha, Si Huang-ti. Fogalmak: homo sapiens, őskőkor, újkőkor, mágia, bronzkor, vaskor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, állam, buddhizmus, brahmanizmus. Topográfia: Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Judea, Izrael, Jeruzsálem.
Az ókori Görögország
A polisz. A demokrácia kialakulása Athénban. A spártai állam. A görög–perzsa háborúk. Athén és Spárta párharca. A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok. Nagy Sándor birodalma. Kronológia: Kr.e. XIII. sz., Kr.e. 776, Kr.e. 594, Kr.e. 508, Kr.e. 490, Kr.e. 480, Kr.e. 431–404, Kr.e. 336–323. Személyek: Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Leonidasz, Themisztoklész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor. Fogalmak: polisz, arisztokrácia, démosz, türannisz, eklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus. Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Spárta, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria.
Az ókori Róma
A Római Birodalom kialakulása. A köztársaság virágkora és válsága. Az egyeduralom kialakulása. A császárkor. Társadalom, államszervezet, hadsereg. A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog. A mindennapi élet. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. Kronológia: Kr.e. 753, Kr.e. 510, Kr.e. 367, Kr.e. 264–241, Kr.e. 218–201, Kr.e. 168, Kr.e. 48, Kr.e. 31, 313, 395, 476. Személyek: Hannibal, Marius, Sulla, Spartacus, Pompeius, Caesar, Antonius, Augustus, Traianus, Hadrianus, Diocletianus, Názáreti Jézus, Pál, Constantinus, Attila. Fogalmak: patrícius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, legio, colonus, dominatus, zsinagóga, diaszpóra, apostol, egyház, püspök, zsinat. Topográfia: Róma, Karthágó, Cannae, Actium, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria.
A korai feudalizmus története Európában
A Frank Birodalom. A feudális gazdasági-társadalmi rend kialakulása. A Bizánci Birodalom fejlődése. Az iszlám és az arab világ. Az államalapítások kora Közép- és Kelet-Európában. Évszámok: 622, 732, 800, 843, 962, 1054. Személyek: Karolingok, Nagy Károly, Szent Benedek, I. (Nagy) Ottó, Mohamed. Topográfia: Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) Állam, Kijev, Mekka. Fogalmak: grófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, hűbérbirtok, jobbágy, robot, iszlám.
A magyar nép története az államalapításig
A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Géza fejedelem és István király életműve. Évszámok: 896, 955, 973, 997–1000–1038. Személyek: Álmos, Árpád, I. István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre herceg, Szent Gellért püspök. Topográfia: Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom. Fogalmak: nomadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség tözs, székely, kalandozások, vármegye, ispán, tized.
Mindennapi élet, életmódtörténet
A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni. Az ember és a természet kapcsolata a mítoszokban. Eltérő elméletek, mítoszok a magyarság őstörténetéről.
A továbbhaladás feltételei A tanulók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10–15 sornyi) ókori forrásrészleteket feldolgozni. Tudjanak anyagot gyűjteni az iskolai könyvtárban és kisebb közkönyvtárakban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott egyszerű témákhoz. Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források kritikai elemzésére tanári irányítással, valós tartalmuk és belső ellentmondásaik felismerésére. Legyenek képesek felépített tanórai feleletekre, összefoglaló beszámolók előadására. Legyenek képesek alkalmazni a történetiségben a keresztény időszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz megfelelő lapjáról. Képesek legyenek történelmi jelenségek számszerűségének felbecsülésére vagy megmérésére történelmi térképen.
10. évfolyam Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása. Többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása A középkor és a kora újkor jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntéseknél. Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.). A változás felismerése a történelemben, elemzése konkrét történelmi példákon. Kifejezőképességek Az induktív és deduktív érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. Írásművek készítése történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával, a középkor és a kora újkor témáiból, meghatározott terjedelemben (15–20 sor). Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján. A jegyzetek felhasználásával egy-kétoldalas kiselőadások készítése. Tanári útmutatással szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb (3–6 oldalas) tanulmány készítése. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Tájékozódás az időben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése, időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása. Tájékozódás a térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján, szaktanári segítséggel (pl. ásványkincsek – bányavárosok). Az év során tanult topográfiai adatok, folyamatok, jelenségek megmutatása a mai viszonyokat tükröző térképeken.
Témakörök Az érett középkor
Tartalmak A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. A lovagkor. A szabad költözésű jobbágyság és a vándormozgalmak. A középkori városok. A középkor művelődése. Mindennapok a középkorban.
Kronológia: 1066, 1095, 1122, 1215, 1278. Személyek: I. (Hódító) Vilmos, VII. Gergely, IV. Henrik, III. Ince, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás. Fogalmak: királyi udvar, kiközösítés, keresztes hadjáratok, eretnekség, kolduló rendek, városi önkormányzat, hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romanika, gótika. Topográfia: Szentföld, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford, Hanza-városok, a levantei kereskedelem útvonala. Az Árpád-házi királyok kora
Az új rend megszilárdítása – Szent László és Könyves Kálmán. Az Aranybulla és a tatárjárás. Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században. Az Árpád-kori kultúra. Kronológia: 1077–95, 1095–1116, 1205–1235, 1222, 1235–70, 1241–42, 1301. Személyek: I. László, Könyves Kálmán, Anonymus, II. András, IV. Béla. Fogalmak: bán, vajda, nádor, regálé, báró, nemes, Aranybulla, székelyek, szászok, kunok. Topográfia: Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség, Muhi, Buda.
A késő középkor
Nyugat-Európa válsága (éhínség, járványok, háborúk). Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Az angol és a francia rendi monarchia felemelkedése. A német császárság és a pápaság hanyatlása. A közép- és kelet-európai régió. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése. Kronológia: 1410, 1415, 1453. Személyek: Jeanne d'Arc, Tudor-ház, Husz János, Gutenberg, III. Iván, II. Mohamed. Fogalmak: rendiség, reneszánsz, humanizmus, husziták, szultán, szpáhi, janicsár. Topográfia: Firenze, Prága, Rigómező.
Magyarország a XIV–XV. században
Károly Róbert és Nagy Lajos. Társadalmi változások. Luxemburgi Zsigmond kora. Védekezés az oszmán-török terjeszkedés ellen. Hunyadi János. Hunyadi Mátyás uralkodása. Kultúra és művelődés. Kronológia: 1308–42, 1342–82, 1351, 1387–1437, 1396, 1456, 1458–90. Személyek: Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, V. László. Fogalmak: harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, főnemes, köznemes, kilenced, ősiség, végvári rendszer, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina. Topográfia: Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Bécs.
Kora újkor (1490–1721)
A nagy földrajzi felfedezések és következményei. Az atlanti hatalmak felemelkedése. A modern világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei. Reformáció és katolikus megújulás. Az abszolutizmus. A modern állam kialakulása. A hatalmi viszonyok átrendeződése Európában. Az angol forradalom. A parlamentáris monarchia kialakulása. A tudományos világkép átalakulása. Kronológia: 1492, 1517, 1588, 1618–48, 1640–49, 1689, 1701–1714. Személyek: Kolumbusz, Magellán, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Nagy Péter. Fogalmak: gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, ellenreformáció, jezsuiták, barokk, manufaktúra, anglikán, puritán, jogállam, merkantilizmus. Topográfia: Németalföld, Antwerpen, London, Versailles, portugál és spanyol gyarmatok.
Magyarország története a A Jagelló-kor. A török hódoltság. kora újkorban A Habsburgok és a magyar rendek. (1490–1711) Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi harcok és országegyesítő kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor és Zrínyi Miklós. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Gazdasági és társadalmi változások. Népesség és környezet. A török kiűzése. A Rákóczi-szabadságharc. Kronológia: 1514, 1526, 1541, 1552, 1566, 1591–1606, 1664, 1686, 1699, 1703–11. Személyek: Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc. Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás. Topográfia: Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Győr, Várad, Nagyszombat. Mindennapi élet, életmódtörténet
A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni. Érdekérvényesítés és érdekvédelem a középkorban (kommunák, céhek, egyetemek). Éghajlat és történelem (pl. az ún. kis jégkorszak hatása). Bűn és bűnüldözés a középkorban.
A továbbhaladás feltételei A tanulók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élőszóban vagy írásban. Képesek legyenek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak néhány címből álló bibliográfiákat készíteni az iskolai és a közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak felépített, szabadon előadott feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átívelő folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat értelmezni élőszóban rövid felkészülés után. Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem nagy
korszakainak és fontosabb eseményeinek szinkrónban látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit. Képesek legyenek történelmi események, folyamatok részleteinek leolvasására a középiskolában használatos történelmi atlasz és a falitérkép megfelelő lapjáról. Tudják a tematikus történelmi térképek adatait összehasonlítani tanári segítséggel, s ebből következtetéseket levonni.
11. évfolyam Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Az újkor tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Írott források értelmezése, feldolgozása, különböző szemléletű források gyűjtése szöveggyűjteményekből. A forrásokban és feldolgozásokban fellelhető leegyszerűsítések, a jelenségek feltárása. Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntések idején. Az egyes személyek döntéseinek értékelése, a lehetséges alternatívák számbavétele. A régi és az új világ folyamatos együttélésének felismerése. Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.). Eltérő kortársi válaszok vizsgálata. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése (ipari forradalom, városiasodás stb.), okok, összefüggések keresése. Eltérő jellegű források (a vizsgált korszak írott és tárgyi emlékei, műalkotások, irodalmi művek, sajtó, film, kép stb.) elemzése, az egyes forráscsoportok forrásértékének összehasonlítása. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, KeletEurópa – centrum és periféria) megkülönböztetése, egymáshoz való viszonyuk átlátása, összehasonlítások megtétele. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, a szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és a lexikai adatok kapcsolatának bemutatásával. Adatsorok számítógépes rendezése és bemutatása grafikonokon, diagramokon és táblázatokon (pl. népességi adatok, termelési mutatók, fegyverkezés stb.). Kifejezőképességek A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. Történelmi fogalmak egyszerű meghatározása. Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával az újkor témáiból. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Történelmi kérdések megvitatása élőszóban, előre megadott kérdések képviselete a vitapartner érveinek fokozott figyelembevételével. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb előadás készítése. Egy téma bemutatása többféle módszer (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak, számítógép stb.) ötvözésével. Kiállításterv összeállítása az évfolyam tananyagának egy-egy körülhatárolt egységéről a reprodukciós anyag megjelölésével. Tájékozódás az időben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendi viszonyainak felállítása. A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése, időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása alapján rajzok és térképek készítése. Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata, ezek alapján megadott témakörök kronológiáinak elkészítése. Tájékozódás a térben Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása) önállóan, következtetések levonása. Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján önállóan (pl. ásványkincsek, iparvidékek az ipari forradalom idején). Az év során tanultak topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megjelölése a mai viszonyokat tükröző
térképeken. Vaktérképek készítése tanári útmutatás alapján, s ezen az év folyamán tanultak névanyagának, valamint a térképen ábrázolható folyamatok, jelenségek bemutatása.
Témakörök
Tartalmak
A felvilágosodás és a polgári átalakulás kora (1721–1849)
A felvilágosodás. A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban. Az orosz nagyhatalom. Az USA létrejötte. A polgári forradalom Franciaországban. A napóleoni háborúk Európája. Az ipari forradalom és társadalmi hatásai. Forradalmi hullámok 1848–49-ben. XIX. század eszméi. Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre. Kronológia: 1740–48, 1756–63, 1776, 1783, 1789, 1794 1804–15, 1848. Személyek: Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, Watt, Stephenson, Marx. Fogalmak: enciklopédia, a hatalmi ágak megosztása, felvilágosodott abszolutizmus, nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer, emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, tőkés, proletár. Topográfia: Poroszország, Lengyelország, Washington, Waterloo.
Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711– 1790)
A magyar királyság a Habsburg Birodalomban. Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. A társadalom képe. A felvilágosult abszolutizmus és a rendek összeütközése. Kronológia: 1740–80, 1767, 1777, 1780–1790. Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József. Fogalmak: helytartótanács, betelepítés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg. Topográfia: Határőrvidék, Bánát.
A polgárosodás kezdetei Magyarországon (1790–1847)
A napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Az átalakuló társadalom – nemesi, paraszti és városi életformák. Új elemek és elmaradottság a gazdaságban. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. A nemzetiségi kérdés. A reformkori művelődés, kultúra. Kronológia: 1795, 1825, 1830, 1832–36, 1844. Személyek: Martinovics, Kölcsey, Deák, Eötvös, Kossuth, Batthyányi Lajos, Széchenyi István, Wesselényi. Fogalmak: reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám.
Topográfia: Pest-Buda, Fiume, Vaskapu. Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848– 1849)
A pozsonyi országgyűlés. A pesti forradalom. Az áprilisi törvények. A forradalom első nehézségei: a nemzetiségek mozgalmai. A nemzeti önvédelem megszervezése és a tavaszi hadjárat. A Függetlenségi Nyilatkozat és a nemzetközi viszonyok. A szabadságharc bukása. Kronológia: 1848. III. l5., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV. l4., V. 21., VIII. 13., X. 6. Személyek: Jókai, Petőfi, Görgey, Klapka, Bem, Damjanich, Jelacic, Windischgraetz, Haynau. Fogalmak: nemzetőrség, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény. Topográfia: Pákozd, Isaszeg, Komárom, Arad.
A nemzetállamok és az imperializmus kora (1849–1914)
Gazdasági és társadalmi változások a fejlett országokban, a második ipari forradalom. Az egységes Olaszország és Németország kialakulása. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. Gyarmatosítás: a brit gyarmatbirodalom. Kína és Japán. A munkásság politikai erővé szerveződése. Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón. Évszámok: 1853–56, 1861, 1861–65, 1866, 1870, 1871, 1882, 1907. Személyek: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynő, Lenin, Lincoln. Topográfia: Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panama-csatorna, Elzász-Lotaringia. Fogalmak: internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, részvénytársaság, monopólium, középosztály, civil társadalom, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek.
A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849– 1914)
A megtorlás, a Bach-rendszer kiépítése. A kiegyezés. Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában. Népességnövekedés. A nemzetiségi kérdés. A zsidóság emancipációja. Asszimiláció és kivándorlás. A városiasodás. A tudományos és művészeti élet fejlődése. Politikai viszonyok. A kiegyezés rendszerének belső ellentmondásai. Évszámok: 1867, 1868, 1875–90, 1896. Személyek: Ferenc József, Deák Ferenc, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István. Topográfia: Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia. Fogalmak: passzív ellenállás, kiegyezés, dualista monarchia, közös ügyek, úri középosztály, népoktatás, kispolgár, nagypolgárság, kivándorlás, asszimiláció, állami anyakönyvezés.
Mindennapi élet, életmódtörténet
Egy, a szakirányú képzés jellegének megfelelő történelmi téma feldolgozása.
A továbbhaladás feltételei Legyenek képesek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljára. Tudjanak felépített, szabadon előadott feleletet adni a tanult témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket és becsléseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába.
12. évfolyam Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források értelmezése, feldolgozása. Különböző típusú források összevetése. A filmek, filmhíradók értékelése, elemzése. A média forrásértékének és manipulációs jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi szerződések, békekötések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. Tájékozódás a szakirodalomban. A források, a tankönyvi szöveg és a szakirodalom összevetése, az eltérések feltárása. Pályamunkák, tanulmányok bibliográfiájának összeállítása, anyaggyűjtés, az írásmű elkészítése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Kifejezőképességek Valamilyen történelmi kérdés átfogó, esszéjellegű szabatos kifejtése. A történelmi fogalmak szakszerű magyarázata és használata. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán tudásra épülő, saját vélemény megfogalmazása, kifejtése és megvédése esetleges vita esetén. Az információforrások kritikus kezelése. Kérdések feltétele a forrás megbízhatóságára, a szerző esetleges elfogultságára, tájékozottságára, rejtett szándékaira vonatkozólag. Esszé írása társadalmi témákról, ennek kapcsán a kérdés világos megfogalmazása, a bizonyítékok és a cáfolatok kifejtése, a következtetések levonása. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. A huszadik század meghatározó jelentőségű történelmi személyiségei szerepének értékelése. A források értékelésével saját szóbeli vélemény kialakítása az adott eseményről, intézményről, szervezetről. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU-csatlakozás folyamatának figyelemmel kísérése). Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról.
Témakörök Az első világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914–1929)
Tartalmak Az első világháború kirobbanása, jellege, története. A Párizs környéki békék. Az orosz forradalmak. Az olasz fasizmus. A parlamentáris rendszerek. A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban. Évszámok: 1914–18, 1917, 1919. Személyek: Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Mussolini.
Topográfia: Szarajevó, Marne, Somme, Pétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok. Fogalmak: villámháború – állóháború, központi hatalmak, szovjet, kommunizmus, fasizmus, korporatív állam, egypártrendszer, kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem. Az első világháború és következményei Magyarországon. A Trianon utáni ország élete (1914–1931)
Magyarország részvétele a világháborúban. A forradalmak és az ellenforradalom. A trianoni béke. Hatása a gazdaságra, a társadalomra, az etnikai viszonyokra. A határon túli magyarság sorsa. A Horthy-rendszer kialakulása és konszolidációja. Az életmód változásai és a művelődési viszonyok. Évszámok: 1914. július 2., 1918. október 31., 1918. november 3., 1919. március 21., 1920. június 4., 1921–31, 1927. Személyek: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István, Klebelsberg Kunó. Topográfia: Doberdó, trianoni Magyarország. Fogalmak: proletárdiktatúra, vörös- és fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás, konszolidáció.
A nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig (1929–1945)
Az 1929–33-as világgazdasági válság. Válságkezelés az Egyesült Államokban. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A sztálini diktatúra a 30-as években. A második világháború története. A szövetségesek győzelme, a háború jellege. Évszámok: 1929, 1933, 1936, 1938, 1939. szeptember 1., 1941. június 22., 1944. június 6., 1945. május 8., augusztus 6., szeptember 2. Személyek: Roosevelt, Hitler, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle. Topográfia: Brit Nemzetközösség, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia. Fogalmak: tőzsde, túltermelési válság, tervgazdálkodás, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, koncentrációs tábor, népirtás, holocaust, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció.
Magyarország a gazdasági válságtól a második világháborús összeomlásig (1931– 1945)
Gazdasági válság és jobbratolódás a belpolitikában. Magyarország háborús részvétele. A német megszállás, a holocaust Magyarországon, a nyilas hatalomátvétel. Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása. Évszámok: 1938, 1939, 1940, 1941. június 26., 1943. január, 1944. március 19., 1944. október 15., 1944. december 21., 1945. április. Személyek: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Teleki Pál, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc. Topográfia: Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar.
Fogalmak: nyilasmozgalom, zsidótörvények, hadigazdaság, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság. A jelenkor (1945–napjainkig)
Hidegháborús szembenállás a II. világháború után. A fejlett piacgazdaság, a demokratikus berendezkedés országai. Az európai integráció története és az Európai Unió. A „harmadik világ”. A szocialista rendszerek kialakulása, fejlődése és kudarca. A közel-keleti konfliktusok. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. Évszámok: 1947, 1948, 1949, 1956, 1957, 1961, 1968, 1975, 1991. Személyek: Gandhi, Mao Ce-tung, Truman, Adenauer, Hruscsov, Kennedy, Reagan, Gorbacsov. Fogalmak: vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, szociális piacgazdaság, európai integráció, harmadik világ, globális világ, enyhülési politika. Topográfia: NSZK, NDK, Kuba, Korea.
Magyarország a második világháború után (1945–napjainkig)
A háborús károk felszámolása. A demokratikus közélet kiépítésének kísérlete. A párizsi békeszerződés. A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése. A forradalomhoz vezető út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra. Az életmód átalakulása. Demográfiai változások. A rendszerváltozás. Évszámok: 1947. február 10., 1948, 1949, 1953, 1956. október 23., november 4., 1963, 1968, 1989. október 23., 1990, 1991. Személyek: Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád. Fogalmak: népbíróság, jóvátétel, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás pártállam, földosztás, internálás, munkástanács, reformszocializmus.
Állampolgári ismeretek
A társadalmi szabályok. Emberi jogok. A gyermekek jogai. Diákjogok. Államformák, politikai rendszerek. Magyarország Alkotmánya. A demokrácia alapelvei és működése. Bírói hatalom és igazságszolgáltatás. Politikai és szociális jogok. Önkormányzatok, civil szervezetek.
Mindennapi élet, életmódtörténet
Egy, a szakirányú képzés jellegének megfelelő történelmi téma feldolgozása
Szempontok a tanulói teljesítmény értékeléséhez Az értékelés és ellenőrzés az elsajátítási folyamat egészét magába foglalja. Ennek értelmében az értékelés kiterjed a tanuló tudására (ismereteire és képességeire), valamint a tanári képességre (didaktikai, metodikai eljárások és módok) egyaránt. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a tanulóknak fejlődést kell elérniük.
A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: - Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, megértése, fogalmak felismerése,és a szaknyelv alkalmazása, szabályok ismerete és reprodukálása, események, jelenségek időben és térben való elhelyezése. - Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, különböző szövegek megalkotása, átkódolás, transzformációs képességek (kép-szöveg, szöveg- szöveg, ábra –szöveg, diagram, adatsor - szöveg) időbeli és térbeli szinkronitások , kölcsönhatások megértése. - Ismeretek és képességek alkalmazása ismert vagy új szituációban, szóbeli (egyéni és társas) és írásbeli kommunikációs képességek továbbfejlesztése, lényegkiemelő képesség fejlesztése. - Önálló véleményalkotás, értékelés jelenségekről, személyekről, problémákról (helyi, regionális, nemzeti és globális) és konfliktusokról, a felelősségvállalás attitüdjének kialakítása, magasabb rendű műveletek analízis, szintézis. A tanuló előrehaladása szempontjából a következő értékelési események tervezhetők: - Folyamatos számonkérés szóban, írásban és önálló feladatok alapján a tanítási órákon ellenőrzés céljából. - Évközi dolgozatok megírása meghatározott szempontok alapján (például a források használatának és értékelésének képessége) minősítés céljából. - Tematikus, témazáró feladatsorok, amelyek átfogó ismeretekre és képességekre irányulnak, a minősítés és a tanári folyamat kontrollja céljából. - Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése. - Belső és külső vizsgák, amelyek a művelődési anyag súlyponti szempontjait és követelményrendszerét mérik, az ellenőrzés, a minősítés és a tanítási kontroll céljából.
TÁRSADALOMISMERET ÉS ETIKA
Célok és feladatok Az Európai Unióhoz csatlakozásunk óta felértékelődtek azok a készségek, képességek, amelyek az államszövetségben való eligazodáshoz, a tudatos, aktív állampolgári létezéshez szükségesek. A világnézeti tartalmakat hordozó tantárgyaknak fontos szerepük van ezen kompetenciák kialakításában. A társadalomismeret és etika tantárgy az Ember és társadalom műveltségi terület céljaival azonosulva fejleszti sajátos eszközeinek használatával - a felelősségtudatot, az etikus gazdasági és társadalmi viselkedés normáinak kialakítását. A tantárgy célkitűzései a Nemzeti Alaptanterv elvárásainak megfelelően a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a szolidaritás és tolerancia értékeinek alapján szervezett tanításitanulási folyamatok révén valósulnak meg. A tantárgy áttekinti az emberi együttélés alapelveit, a társadalom intézményeit, a politika, a jog és a gazdaság rendszerének működését. Bevezet az etika fogalomkörébe, az ember kilétéről, a jó és a rossz mibenlétéről, az erényekről és a helyes cselekedetek alapelveiről folyó diskurzus évezredes történetébe. Fejlesztési követelmények A követelmények teljesüléséhez a kulcskompetenciák alakítása vezet el. Különösen hangsúlyos a tárgy tartalmi sajátosságainak megfelelően a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése, a kezdeményezőképesség, a tudatosság és a kifejezőképesség, az európai azonosságtudat színvonalának emelése. Kiemelt fejlesztési feladat az énkép és önismeret, a hon és népismeret, az aktív állampolgárságra nevelés, a demokráciára, a felnőtt élet szerepeire való felkészítés. A társadalmi együttélés szabályainak ismerete, tudatos belátáson alapuló kritikai elsajátítása. A jogérzék, a társadalmi felelősségtudat elmélyítése, a társadalomelmélet és az etika alapfogalmainak ismerete. Az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és ismeretek fejlesztése. Az erkölcsi érzék kiművelése, az etikai álláspontok megvitatásának képessége, a saját meggyőződés kifejezéséhez és a mások meggyőződésének megértéséhez és tiszteletéhez szükséges morális és intellektuális képességek fejlesztése.
Belépő tevékenységformák A tantárgyi tartalmak igazodnak a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott célokhoz, feladatokhoz. A tanórákon az interdiszciplinaritás biztosítása teremti meg annak lehetőségét, hogy a nagykorúságához közeledő diák mozgósítsa, aktivizálja tudását, integrálja ismereteit. A pedagógus ennek megfelelően szervezi a tanulók tevékenységét: Mindennapos élethelyzetek, döntési szituációk elemzése. Egyéni és csoportos anyaggyűjtés; dokumentum- és irodalomelemzés.
Irányított viták, szerepjátékok; feladatok, példák a társadalmi konfliktusok és erkölcsi dilemmák felismerésének és értelmezésének gyakoroltatására.
Témakörök Együttéléstan
Tartalmak Egyén, csoport, közösség, társadalom, állam. Az együttélési szabályok kialakulása és rendeltetése. Szokás, hagyomány, erkölcs, jog. Jogok és kötelességek a társadalomban.
Az emberi alapjogok értelmezése. A társadalmi igazságosság kérdései. Az állam A politikai közösség és intézményei Hatalom, legitimáció
Államformák és politikai rendszerek. A demokrácia alapelvei és működése. A hatalmi ágak. A politika és a jog intézményrendszere a mai Magyarországon és az Európai Unióban.
Gazdasági alapfogalmak
Munka és munkamegosztás, szükségletek és érdekek, tulajdon, verseny, érték, haszon, pénz, munkavállalás, vállalkozás. Termelés és fogyasztás. Jólét és életminőség.
A társadalom élete
Társas kapcsolatok és társadalmi viszonyok. A kultúra fogalma. A szocializáció folyamata. A társadalmi csoportok és rétegek. Szegények és gazdagok. A társadalmi helyzet változásai Életmód, életszínvonal.
Egység és sokféleség a modern társadalmakban
Társadalmi önazonosságunk összetevői. A helyi társadalom. Nemzet, állam, etnikum. Európa és a nemzetek feletti integráció kérdései. Kisebbségek, diszkriminált csoportok, előítéletek.
A technológiai-gazdasági haladás és a bioszféra válsága
Növekedés és fejlődés. A „jólét” ára. A földi élővilág eltartóképességének korlátai. Pazarló használat, környezetszennyezés, népességrobbanás. A technikai civilizáció hatása a földi ökoszisztémára. A globalizáció politikai, kulturális, gazdasági és természeti következményei.
Etika Az emberi természet
Az ember fogalma: az eszes lény, a társas lény, az univerzális lény. Autonómia és meghatározottság. Az ember környezete és a nyelv világa. A kultúra normativitása. A hagyomány értelme. A „másik” szerepe az öntudatos én kialakításában. Önazonosság és önmegvalósítás a társas viszonyban.
Etikai alapfogalmak
A jó és a rossz megkülönböztetése. A szenvedés tapasztalata. A választás szabadsága és az ember felelőssége. Szándék és következmény. Törvény és lelkiismeret.
Az etika megalapozása
Az ember léthelyzete és felelőssége a keresztény hagyományban. Az etika transzcendens megalapozásának igénye. A világi etika kialakulása. A természetjogi, kötelesség-, haszon-, felelősség- és konszenzusetikák érvelési módjának alapjai és összefüggése, az erkölcsi gondolkodás történetéből vett klasszikus példák nyomán.
Az erkölcsi cselekedet dimenziói
Életcélok, önmegvalósítás. Önbecsülés és mások iránti tisztelet. Az élet tisztelete. Segítség, áldozat, szolidaritás: a személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái. A nemiség és a családi élet erkölcstana. Munkaerkölcs. Etikus fogyasztás. Elkötelezettség, tolerancia, szolidaritás. Hazaszeretet. Törvénytisztelet és polgári engedetlenség. Erkölcs és politika. Gazdaságetikai alapelvek.
A jellem és az erények
Erkölcsi érzék. Önnevelés. A szeretet forrásai, nemei, erkölcsi jelentősége. Etikai alapértékek. Az alapvető erények klasszikus és modern értelmezései.
Korunk erkölcsi kérdései
A tudományos-technológiai haladás etikai dilemmái. Globális felelősségünk. Kötelességek a jövő nemzedékekkel szemben, az élővilág rendjének és sokféleségének megőrzésével kapcsolatban.
A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje a társadalmi együttélés alapvető szabályait a Magyar Köztársaság és az Európai Unió intézményrendszerét. Legyen képes a társadalmi konfliktusok és erkölcsi dilemmák felismerésére, értelmezésére és megvitatására. Ismerje az etikai alapfogalmak jelentését. Értse és értelmezze felelősségét maga és mások sorsáért, a földi élővilág jövőjéért.
Szempontok a tanulói tevékenység értékeléséhez Az értékelés és ellenőrzés az elsajátítási folyamat egészét magába foglalja. Ennek értelmében az értékelés kiterjed a tanuló tudására (ismereteire és képességeire), valamint a tanári képességre (didaktikai, metodikai eljárások és módok) egyaránt. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a tanulóknak fejlődést kell elérniük. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: - Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, megértése, fogalmak felismerése, és a szaknyelv alkalmazása, szabályok ismerete és reprodukálása, - Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, különböző szövegek megalkotása, átkódolás, transzformációs képességek (kép-szöveg, szöveg- szöveg, ábra –szöveg, diagram, grafikon-szöveg). - Ismeretek és képességek alkalmazása ismert vagy új szituációban, szóbeli (egyéni és társas) és írásbeli kommunikációs képességek továbbfejlesztése, lényegkiemelő képesség fejlesztése, mindennapos élethelyzetekben a verbális és nonverbális közlések összhangja. - Önálló véleményalkotás, értékelés jelenségekről, személyekről, problémákról (helyi, regionális, nemzeti és globális) erkölcsi dilemmákról és konfliktusokról, a felelősségvállalás attitüdjének kialakítása, magasabb rendű műveletek – analízis, szintézis (a problémamegoldó, a logikus gondolkodás, az ismeretek integrációjának színvonala). A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók teljesítményének osztályzattal történő értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet: - Szóbeli és/vagy írásbeli beszámoló egy-egy résztémából. - Témazáró dolgozatok írása, értékelése - Kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján, ennek értékelése - Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése. - Vitaszituációkban való részvétel, vitakultúra, argumentációs képesség szintjének írásbeli, szóbeli értékelése. - Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése.
